PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október – december
KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.
Tartalom
Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban
3-10. old.
MMOSZ nyilatkozat az Uniós szabályozásról
11-16. old.
MMOSZ-SZTMSZ közös sajtóközlemény
17-26. old.
MMOSZ bemutatkozó sajtóközlemény
27-38. old.
2
3
4
5
VOSZ havilap - november
6
7
8
VOSZ site
Bıvül az Emberi Erıforrás és Foglalkoztatási Szekció is Új tagja van a VOSZ-nak A Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetsége 2010 júliusában azzal a céllal jött létre, hogy érdekképviseletet és érdekvédelmet nyújtson a hazánkban mőködı munkaerı-kölcsönzı vállalkozásoknak. Az elmúlt 15-20 évben a munkaerı-kölcsönzés és egyéb atipikus
foglalkoztatási formák elterjedése meghatározó szerepet játszott az unió és Magyarország munkaerı-piaci rugalmasságának növelésében. Az MMOSZ tagjainak évtizedes hazai foglalkoztatási tapasztalataikat kihasználva szeretnék a rugalmas munkavégzési formák elınyeit megismertetni mind a piaci szféra szereplıivel, mind a munkavállalókkal és ezzel elısegíteni a munkahelyteremtést és a munkahelyek stabil megırzését. Küldetésünk Küldetésünknek tekintjük, hogy 1. a munkaerı-kölcsönzés jogi környezetét úgy alakítsuk ki, hogy a munkaerı-
kölcsönzési tevékenységet végzı szakemberek és vállalkozások, valamint a Megbízói oldalon dolgozó szakemberek és vállalatok is kiszámítható, hosszabb távon kalkulálható, biztos együttmőködésre számíthassanak. kidolgozzunk egy anyagi és szakmai kritériumokon alapuló értékelı rendszert, mely lehetıvé teszi a szolgáltatásunk szakmai színvonalának megırzését 3. az atipikus foglalkoztatáspolitikai témákban szakmai támogatást nyújthassunk az Emberi Erıforrás és Foglalkoztatási Szekciónak, ezen keresztül a VOSZ vezetıségének az OÉT és más csatornákon keresztül érkezı szakmai anyagok vizsgálatában, véleményezésében és javaslattételében 2.
Célkitőzéseink
A munkaerı-kölcsönzés az elmúlt évtizedben hazánkban a helyét kereste. Közös európai álláspont hiányában a helykeresés optimális feltételei nem voltak adottak. Az Európai Unió vonatkozó irányelve a helyezkedési folyamatba úgy avatkozott be, hogy egy 2011. december 5. napján lejáró jogharmonizációs kényszerhelyzetet teremtett. Rövidtávú, kifejezetten fontos stratégiai célunk tehát, hogy a jogalkotókat folyamatosan támogatni tudjuk ebben a jogharmonizációs helyzetben és bemutathassuk azokat a munkavállalói és munkaadói oldalról is ténylegesen fontos szempontokat, amelyek jogszabályba történı beépítése elengedhetetlen.
9
Szakmai programunk
Az MMOSZ szakmai programja tartalmazza a jelenlegi honi és bevezetendı uniós szabályozás gyakorlati tapasztalatokhoz illeszkedı alkalmazási javaslatait. Ezek közül a legfontosabb elemek: Kölcsönzési tartamkorlát értelmezése, szinkronizálása más atipikus foglalkoztatások korlátaival Az ekvivalencia elv ésszerő, az atipikus foglalkoztatáshoz is igazodó alkalmazása A kölcsönzési szféra szigorúbb ellenırzése, átláthatóság növelése és a feketefoglalkoztatás visszaszorítása Kölcsönzési díjat jelentısen emelı tipikus foglalkoztatástól eltérı felmondási jogszabályok felül bírálata Az MMOSZ elérhetıségei : Információ:
[email protected] Weblap: www.mmosz.hu
Dr. Varga Péter elnök 06-30-382-9220 Dénes Rajmund alelnök 06-70-452-3333 Ottó Csaba alelnök 06-20-923-7900
Anyag elérhetısége: http://www.vosz.hu/?pid=40&PHPSESSID=eoic7kc2hu40polqrrf2d5dpu1
10
MMOSZ nyilatkozat a munkaerı-kölcsönzésrıl
11
12
Fıoldal >> Atipikus foglalkoztatás >> Munkaerı-kölcsönzés rovat
Lobbizás indul a munkaerı-kölcsönzés védelmében 2010.12.03 A kölcsönzött munkaerı apadásának oka lehet a területet szabályozó kormányrendelet, valamint az uniós irányelvek, melyek a jogharmonizáció miatt kényszerhelyzetet teremtenek. A Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetsége (MMOSZ) munkacsoportot hoz létre, hogy az ellehetetlenítést megakadályozza - írja a Világgazdaság. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) szerint a kölcsönzött munkaerı száma azért csökken ilyen erıteljesen, mert a területet szabályozó kormányrendelet az elmúlt évben többször változott, a legutóbbi módosításkor a kölcsönzı tevékenységhez szükséges letéti összeget jelentısen megemelte (most kétmillió forint), amelyet több cég nem teljesített. A másik lehetséges ok, a gazdasági válság miatti felszámolások. Uniós irányelv A kölcsönzés helyzetét nehezíti, hogy az Európai Unió egyik irányelve jogharmonizációs kényszerhelyzetet teremt, ennek tükrében kell a hazai jogszabályokat módosítani úgy, hogy 2011. december 5-ig ezek életbe lépjenek. Az irányelv alapján a hazai jogszabályoknak meg kell határozni az úgynevezett ideiglenességet, vagyis hogy milyen esetekben, mennyi idıre, milyen idıkorláttal alkalmazható egy kölcsönzött. A másik az úgynevezett ekvivalencia elve, ez az egyenlı bánásmódot jelenti a kompenzáció tekintetében: egyenlı munkáért egyenlı bér járjon. Munkacsoportot hoznak létre Az MMOSZ jelenleg más érdekvédelmi szervezetekkel együtt közös munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy a kölcsönzést ne lehetetlenítse el a várható szabályozás. Dénes Rajmund, a szervezet alelnöke, valamint a Human Centrum Kft. cégvezetıje a Világgazdaságnak elmondta, többek között a kölcsönzésitartam-korlát értelmezése, az ekvivalenciaelv ésszerő, az atipikus foglalkoztatáshoz is igazodó alkalmazása, a kölcsönzési díjat jelentısen emelı tipikus foglalkoztatástól eltérı felmondási jogszabályok felülbírálata miatt kívánnak lobbizni. Ez mellett felméréseket készítenek, és konferenciát is szerveznek majd. A 2010 egyébként már korántsem lesz olyan fekete év a kölcsönzés tekintetében, mint 2009 volt - állítja Dénes Rajmund. Világgazdaság
13
Apad a kölcsönmunkások száma Utolsó módosítás: 2010. 12. 3. 05:00 Vállalatok » Karrierklub Atipikus foglalkoztatás. Jócskán megcsappant a kölcsönmunkások száma tavaly, s a következı egy-két év sem lesz könnyő azoknak, akik ilyen atipikus munkát szeretnének. Míg 2008-ban közel hat és fél ezer vállalat biztosított ideiglenes állást közel 117 ezer dolgozónak, addig tavaly már csak négyezer-nyolcszáz cég kölcsönzött, méghozzá egyharmaddal kevesebb embert, mint egy évvel korábban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) szerint az apadás egyik oka lehet, hogy a területet szabályozó kormányrendelet az elmúlt évben többször változott, a legutóbbi módosításkor a munkaerı-kölcsönzı tevékenységhez szükséges letéti összeget jelentısen megemelte (most kétmillió forint), amelyet több cég nem teljesített, ezért tevékenységét – a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelıen – a munkaügyi központ felfüggesztette. A másik lehetséges ok, hogy a gazdasági válság következtében esett vissza a forgalom, számos kölcsönzı cég megszőnt, felszámolták. Az ez év júliusban létrejött Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint a munkaerıkölcsönzés viszonylag szők körő hazánkban, a válság elıtt is csak – az összes foglalkoztatotthoz képest – 2,7 százalékot tett ki, míg ez a szám Nyugat-Európában bizonyos években elérte a 15 százalékot is. A kölcsönzés helyzetét nehezíti, hogy az Európai Unió egyik irányelve jogharmonizációs kényszerhelyzetet teremt, ennek tükrében kell a hazai jogszabályokat módosítani, méghozzá úgy, hogy 2011. december 5-ig ezek életbe lépjenek. Az irányelv alapján a hazai jogszabályoknak meg kell határozni az úgynevezett ideiglenességet, vagyis hogy milyen esetekben, mennyi idıre, milyen idıkorláttal alkalmazható egy kölcsönzött. A másik az úgynevezett ekvivalencia elve, ez az egyenlı bánásmódot jelenti a kompenzáció tekintetében: egyenlı munkáért egyenlı bér járjon. Az MMOSZ jelenleg más érdekvédelmi szervezetekkel együtt közös munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy a kölcsönzést ne lehetetlenítse el a várható szabályozás, hanem sokkal inkább érezni lehessen foglalkoztatásbıvítı hatását. Dénes Rajmund, a szervezet alelnöke, valamint a Human Centrum Kft. cégvezetıje lapunknak elmondta, többek között a kölcsönzésitartam-korlát értelmezése, az ekvivalenciaelv ésszerő, az atipikus foglalkoztatáshoz is igazodó alkalmazása, a kölcsönzési díjat jelentısen emelı tipikus foglalkoztatástól eltérı felmondási jogszabályok felülbírálata miatt kívánnak lobbizni. Tegnap például a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségével tárgyalt az MMOSZ. Megállapodtak abban, hogy közösen készítenek egy kutatást, amely a sokszor torzított statisztikákat pontosítja. A jelenleg rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint a határozatlan idıre alkalmazottak által teljesített munkanapok száma átlagosan 141 nap/fı volt 2009-ben. A határozott idıre alkalmazottak által ledolgozott munkanapok száma ennél lényegesen kevesebb, 85 nap/fı volt. Dénes Rajmund tapasztalatai alapján azonban ennél lényegesen hosszabb ideig alkalmaznak a kölcsönbe vevı vállalatok például szellemi, valamint szakmai végzettségő munkaerıt, ahol akár öt év is lehet a foglalkoztatás idıtartama. Az ideiglenességre vonatkozó rugalmas szabályozást külföldi példák is erısíthetik. Az angol munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok például egyáltalán nem tartalmaznak idıkorlátot a foglalkoztatásra vonatkozóan, mégis mőködik a rendszer – hívta fel a figyelmet Dénes Rajmund. Az MMOSZ lobbitevékenysége abban is megnyilvánul, hogy december 9-én egy szakmai konferencián is elıadnak a témáról, itt kormányzati szereplık és munkavállalói érdekképviseletek is részt vesznek. A társadalmi párbeszédnek szánt esemény célja, hogy rugalmas jogszabályi keretek közé emelje a „tiszta” foglalkoztatási keretek között megvalósuló kölcsönzést. A 2010 egyébként már korántsem lesz olyan fekete év a kölcsönzés tekintetében, mint 2009 volt – állítja Dénes Rajmund. A szakember úgy látja, azok a szektorok, amelyeket elsı körben ért el a válság (feldolgozó-, autó-, gyógyszeripar, elektronika) 2009-ben elsı körben a kölcsönzötti státuszban lévı munkavállalóktól váltak meg, azonban mostanra – mivel a megrendelésállomány bizonytalansága miatt állandó státusba még nem mertek felvenni munkavállalókat – ismét kölcsönöznek ideiglenes dolgozókat. Az idei évben a telekommunikációs szektor tartozott a legnagyobb elbocsátók közé, itt fıleg a szellemi kölcsönmunkásoktól váltak meg a telco szektor cégei. A FSZH adatai alapján egyébként érdekesség, hogy a kikölcsönzési esetek száma az elmúlt évben is a feldolgozóiparban (79,4 ezer fı) volt a legmagasabb, itt legnagyobb számban fizikai foglalkozásúakat, ezen belül betanított munkásokat kölcsönöztek a foglalkoztatók. Ennek ellenére közel húsz százalékkal nıtt azon esetek száma, amikor egy vállalat szellemi foglalkozású dolgozót kölcsönzött. KI
Anyag elérhetısége: http://www.vg.hu/vallalatok/karrierklub/apad-a-kolcsonmunkasok-szama-334972 14
•
Lobbizás indul a munkaerı-kölcsönzés védelmében A kölcsönzött munkaerı apadásának oka lehet a területet szabályozó kormányrendelet, valamint az uniós irányelvek, melyek a jogharmonizáció miatt kényszerhelyzetet teremtenek. A Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetsége (MMOSZ) munkacsoportot hoz létre, hogy az ellehetetlenítést megakadályozza - írja a Világgazdaság.
Tovább a cikkre Anyag elérhetısége: http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_newsfeeds&view=newsfeed&id=9&Ite mid=19
Lobbizás indul a munkaerı-kölcsönzés védelmében 5 óra 37 perc A kölcsönzött munkaerı apadásának oka lehet a területet szabályozó kormányrendelet, valamint az uniós irányelvek, melyek a jogharmonizáció miatt kényszerhelyzetet teremtenek. A Magyar Munkaerıkölcsönzık Szövetsége (MMOSZ) munkacsoportot hoz létre, hogy az ellehetetlenítést megakadályozza - írja a Világgazdaság.
Anyag elérhetısége: http://iuste.biz/aggregator/sources/17
15
Mi történt.hu
Lobbizás indul a munkaerı-kölcsönzés védelmében 2010.12.03 09:53.16 |
A kölcsönzött munkaerı apadásának oka lehet a területet szabályozó kormányrendelet, valamint az uniós irányelvek, melyek a jogharmonizáció miatt kényszerhelyzetet teremtenek. A Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetsége (MMOSZ) munkacsoportot hoz létre, hogy az ellehetetlenítést megakadályozza - írja a Világgazdaság. Tovább a cikkre… Gazdaság
Anyag elérhetısége: http://www.mitortent.hu/sztori/g8n72/lobbizas-indul-a-munkaero-kolcsonzesvedelmeben.aspx
11:27 Lobbizás indul a munkaerı-kölcsönzés védelmében (HRportal) A kölcsönzött munkaerı apadásának oka lehet a területet szabályozó kormányrendelet, valamint az uniós irányelvek, melyek a jogharmonizáció miatt kényszerhelyzetet teremtenek. A Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetsége (MMOSZ) munkacsoportot hoz létre, hogy az ellehetetlenítést megakadályozza - írja a Világgazdaság.
Anyag elérhetısége: http://www.oldal.info/
16
MMOSZ – SZTMSZ közös sajtóközlemény
17
Húszezer új munkahely jöhet létre Az elmúlt évtizedek munkaerı-piaci trendjeinek tapasztalata egyértelmően azt mutatja, hogy a munka világa átalakulóban van. A gazdasági környezet változásai hívták életre az atipikus munkavégzési formákat, mely formák között talán a legelterjedtebbé a munkaerı-kölcsönzés vált. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének és a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének becslése szerint akár húszezer új munkahelyet is jelenthet, amennyiben sikerül a foglalkoztatást rugalmasabbá tenni Magyarországon. Ehhez a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelıen kell alkalmazni - figyelembe véve egyebek mellett az egyenlı bánásmódra és az irányelv minimális kötelezettségére vonatkozó elvárásokat - ellenkezı esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a munkavállalók pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség - hangzott az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) és a PTE, Felnıttképzési és Emberi Erıforrás Fejlesztési Kar által szervezett konferencián csütörtökön, ahol bemutatták "A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerı-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra" címő kutatás eredményeit, amely a FSZH megbízása alapján készült a TÁMOP 2.5.2. program keretében. Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja késıbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerıkölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb elınyei, hogy nem csak idıt és költséget takarít meg egy megrendelı számára, de egyszerőbb adminisztrációt is biztosít - emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének alelnöke. A munkaerı-kölcsönzésrıl szóló 2008/104/EK irányelv átvételével kapcsolatos javaslatok Az Mt. jelenleg egységesen szabályozza a kölcsönzési szektort, a munkaerı-kölcsönzésrıl szóló III. rész XI. fejezet minden kölcsönbeadóra és kölcsönvevıre kiterjed. Az irányelv átvétele során viszont létrehozható egy olyan alanyi kör, amelyre rugalmasabb szabályok vonatkoznak (elsısorban: akikre az egyenlı bér elve csak a most hatályos korlátokkal érvényesülne, és akiknél a kikölcsönzés tartós is lehet). Ide tartozhatnának pl.: - az állami munkaközvetítés mintájára megszervezett állami kölcsönbeadók, - a gazdasági tevékenységet nem végzı kölcsönvevık (pl. szakszervezetek, egyházak, alapítványok, stb.). - a hátrányos munkaerı-piaci helyzető munkavállalókat kölcsönzés keretében foglalkoztató képzési programok. A hátrányos munkaerı-piaci helyzető munkavállalók támogatása érdekében a magyar jogalkotó rendelkezhet úgy, hogy az irányelv szigorúbb szabályait nem kell alkalmazni. Egyenlı bánásmód elve Az egyenlı bánásmódra vonatkozó fıszabályainak megszorítás nélküli átvétele Magyarország esetében mindenképpen alaposan átgondolandó. Egy ilyen rendelkezés nemcsak a munkaerı-kölcsönzési tevékenység nagyarányú csökkenését eredményezné, hanem olyan kihatással is lenne sok termelı szektorra, amely nem szolgálja az ország munkaerı-piaci érdekeit. Az Mt. a felsorolt munka- és foglalkoztatási feltételek közül már most is biztosítja a kölcsönzött munkavállaló egyenlı bánásmódhoz való jogát: a) az állapotos nık és szoptató anyák védelmére, továbbá a gyermekek és fiatalok védelmére; b) a diszkrimináció tilalmára és c) a munkaidıre vonatkozó szabályok tekintetében. Pontosítani kell azonban, hogy a fenti munkafeltételek vonatkozásában a kölcsönvevınél hatályos kollektív szerzıdés és egyéb szabályzatok irányadóak a kölcsönzött munkavállalóra is. Az Mt. jelenleg csak annyit ír elı, hogy a munkavállalóra a kölcsönvevınél irányadó munkarendre, munkaidıre, pihenıidıre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Mt. 193/E. § (3) bek.]. Nem egyértelmő, hogy ez a kollektív szerzıdés alkalmazására is felhatalmazást ade, mivel egyébként a munkaerı-kölcsönzésre is alkalmazandó az Mt. 36. §-a, amely szerint a kollektív szerzıdés hatálya az azt aláíró munkáltatóra terjed ki. A kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában viszont a kölcsönbeadó a munkáltató - mutatnak rá kutatási összefoglalójukban a PTE kutatói, szakemberei. Nem biztosított az egyenlıség a fizetés vonatkozásában - szögezik le a szakemberek. A 2006. január 1-tıl máig hatályos korlátozott egyenlı bér elve azt jelenti, hogy az egyenlı bérhez való jog két megszorítással érvényesül a kölcsön-munkavállaló és a kölcsönvevı saját munkavállalója vonatkozásában: a) Az egyenlı bér elvének alkalmazásához bizonyos idıtartamú folyamatos munkavégzés szükséges a kölcsönvevınél (idıbeli korlát). b) Az egyenlı bér elve csak bizonyos bérelemekre érvényesítendı (terjedelmi korlát). Ez alapján a kölcsönzött és a kölcsönvevı közvetlenül alkalmazott munkavállalója között az egyenlı bér elve a következık szerint érvényesül: - 183 napot el nem érı munkavégzés esetén: egyáltalán nem alkalmazandó.
18
- Legalább 183 napos munkavégzés esetén: csak személyi alapbér, mőszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, az ügyelet és készenlét díjazása tekintetében érvényesül. Határozott idıre szóló kikölcsönzés esetén két év, határozatlan idejő esetén pedig egy év folyamatos munkavégzés után: az összes bérelemre alkalmazni kell. Mindezen rendelkezések nem vonatkoznak a kölcsönzött munkavállalóra, ha munkaviszonyára a kölcsönbeadónál ennél kedvezıbb feltételek irányadóak [Mt. 193/H. § (9-11) bek.]. Ez a rendszer ellentétes az irányelvvel, ezért legfeljebb valamelyik kivétel alapján lehet fenntartható. Az irányelv alapján az Mt.-t úgy kell módosítani, hogy fıszabály szerint a kikölcsönzés elsı napjától és minden bérelem vonatkozásában alkalmazandó az egyenlı bér elve. Kivételek Az irányelv három lehetséges kivételt tartalmaz, amelyek alkalmazásáról minden tagállam maga jogosult dönteni. Ezek a következık: Az elsı lehetséges kivételhez két feltétel együttes fennállása kell: a munkavállaló tartós munkaviszonnyal rendelkezzen és a kikölcsönzések között is kapjon díjazást [5. cikk (1) bek.]. A tartós jogviszonyban álló, kikölcsönzések között is díjazást kapó kölcsön-munkavállalókat Magyarország is kizárhatja az egyenlı bér elve alól. (állásidı) A szabályozás az alapján hasadhat két részre, hogy a munkavállaló tartós munkaviszonnyal rendelkezike, az alábbiak szerint: A magyar jogalkotó határozhatja meg, mit tekint tartós foglalkoztatásnak. Ebben csak az köti, hogy ez az idıszak nyilván jelentısen hosszabb kell legyen, mint az egy kikölcsönzés maximumára meghatározott, ideiglenesnek tekintett idıszak. Eltérés a megfelelı szinten megkötött kollektív megállapodásokban lehetséges, amely nemzeti vagy ágazati szintő kollektív szerzıdéseket jelent. Ennek azonban azért nincs realitása a szakemberek szerint, mert a magyar kölcsönzési szektorban rendkívül alacsony a szakszervezeti szervezettség. Nem lehet azonban elıre látni, hogy a munkaviszony tartós lesz-e. Erre tekintettel az Mt.-nek azt is rögzítenie kellene a szakemberek szerint, hogy ha a munkaviszonyt a tartóssághoz megkövetelt idı elıtt nem a munkavállalónak felróható okból megszüntetik, úgy utólag ki kell fizetni azt az bérkülönbözetet, amelyet a munkavállaló az egyenlı bér elvének alkalmazásával megkapott volna. A kölcsön-munkavállaló egyenlı bánásmódhoz való jogának kibıvítését jelenti az a szabály, amely szerint a kölcsönzött munkavállalók számára a kölcsönvevı szolgáltatásaihoz, illetve közös létesítményeihez (pl. étkezdéhez, gyermekgondozási létesítmények, utazási szolgáltatásokhoz, stb.) hozzáférést kell biztosítani, a közvetlenül a kölcsönvevı által alkalmazott munkavállalókkal megegyezı feltételekkel, kivéve, ha az eltérı bánásmódot objektív indokok támasztják alá [6. cikk (4) bek.]. Nem tiltja az irányelv, hogy a kölcsönvevı az általa nyújtott szolgáltatások árát beszámítsa a kölcsönzési díjba. A kölcsönzés ideiglenessége - lehetıségek A kölcsönzés ideiglenességét a magyar jogalkotó vonakodott elismerni, mivel sokan az olcsóbb és a rugalmasabban foglalkoztatható munkaerıhöz jutás érdekében használják/használták a kölcsönzést.(outsourcing) Az irányelv hatályba lépésével a kikölcsönzés ideiglenességét a magyar jognak is rögzítenie kell, amire többféle megoldás jöhet szóba. A legkézenfekvıbb, ha az Mt. elıírja, hogy egy adott kikölcsönzés idıtartama legfeljebb mennyi lehet. Ilyen maximumot több tagállam szabályozása meghatároz, annak mértéke azonban igen változó és az irányelve nem igazít el ebben a kérdésben. Magyarországon az ÁFSZ által közzétett, jelenleg fellelhetı egyetlen hivatalos statisztika szerint, 2008-ban a kikölcsönzési esetek átlagos hossza 92 nap volt. A kutatók azonban leszögezik, ez a kimutatás nincs megtisztítva a szektorra jellemzı torzító tényezıktıl. A szakemberek indokoltnak látnak egy részletes megfelelı statisztikai módszertannal támogatott kutatást végezni. Az ideiglenességet még úgy lehet biztosítani, hogy maga a munkaerı-kölcsönzésre irányuló munkaszerzıdés idıtartama korlátozott. Szintén behatárolja a kikölcsönzések idıtartamát, ha a törvény rögzíti azokat az okokat, amikor kölcsönzött munkavállaló vehetı igénybe. Ezt a megoldást követi Belgium, ahol (a mővészek kivételével) csak állandó munkavállaló helyettesítésére, ideiglenes és kivételes munkaerı-szükséglet kielégítésére, illetve nem szokásos feladatok ellátására alkalmazható kölcsön-munkavállaló. Kétség kívül elınye e lehetıségnek, hogy egyértelmően tisztázza, mi a munkaerı-kölcsönzés rendeltetése, ezáltal gátat szab a visszaéléseknek. Fontos azonban, hogy egy ilyen taxációval a jogalkotó kellıen lefedje a kölcsönzés összes szóba jöhetı és foglalkoztatás-politikai szempontból kívánatos esetét - mutatnak rá a jogászok. Végül, elméletileg azzal is megfelelnénk az irányelv rendelkezéseinek, ha a jogalkotó egyszerően a munkaerı-kölcsönzés definíciójában fogalmi elemmé tenné az ideiglenes foglalkoztatást, annak pontos tartama meghatározása nélkül. Kölcsönzött munkavállalók átvétele A Bizottság és a kölcsönzési szektor szociális partnerei is elismerik, hogy a kölcsönzés egyfajta ugródeszka szerepet tölt be a foglalkoztatásban, azáltal, hogy olyanokat is álláshoz segít, akik egyébként nem tudnának hagyományos munkaviszonyban elhelyezkedni. Az Mt. szabályai nem tiltják, hogy a kölcsönbeadó a kölcsönvevıvel kötött szerzıdésében kizárja a kölcsönzött munkavállaló átvételének lehetıségét. Arról sincs külön tilalom, hogy a munkavállaló a kikölcsönzésért díjat fizessen a kölcsönbeadónak. E hiányosságokat az irányelv átültetése során pótolni kell - hangsúlyozzák a szakemberek. Továbbra is megengedett lesz, hogy a kölcsönbeadók a munkavállalók átvételéért díjat kérnek a kölcsönvevıtıl. Szükséges lehet azonban annak jogszabályi rögzítése, hogy az átvételi díjak csak "ésszerő mértékőek" lehetnek. A munkaerı-kölcsönzés jelenlegi gyakorlatából és a hatályos szabályozásból fakadó megállapítások, javaslatok A gyakorlat a kölcsönbeadótól belföldi székhelyet megkövetelı szabályt nem alkalmazza a külföldi kölcsönbeadókra. Ezt a helyzetet a jogalkotónak az Mt. pontosításával érdemes lenne rendeznie - állapítják meg szakemberek. Hazánk észak-nyugati részére szlovák (román) bejegyzéső kölcsönzı cégek jelentıs számban hoznak munkavállalókat. Jelentıs elınnyel végezhetnek kölcsönzési tevékenységet Magyarországon, mivel sem a szigorúbb regisztrációs és a
19
kötelezı letét mértékére vonatkozó szabályok, sem az Mt. egyes alapvetı, kötelezı szabályai nem vonatkoznak rájuk. A Kollektív munkajog intézményei: üzemi tanács, szakszervezet, kollektív szerzıdés Az Mt. szerint üzemi tanács választásához ötvenegy, üzemi megbízott választásához pedig legalább 16 munkavállaló szükséges. Mivel a kölcsönzött munkavállaló jogilag a kölcsönbeadó munkavállalója, így nála mindenképpen be kell ıt számítani a fenti küszöbértékekbe. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetıvé, hogy a kölcsön-munkavállalók bekapcsolódjanak az üzemi tanács munkájába a kölcsönvevınél is. Egyrészt, mivel nem munkavállalói a kölcsönvevınek, a fenti létszámba sem számítanak bele. Másrészt, az Mt. alapján az aktív és passzív választójognak is feltétele a munkáltatóval fennálló munkaviszony. A magyar jog is azt az álláspontot követi tehát, hogy a munkaerıkölcsönzés rendeltetésének megfelelı, rövid tartamú kikölcsönzések alatt a munkavállaló nem válik annyira a kölcsönvevı szervezetének részévé, hogy a participációs jogokat gyakorolhassa. Ehhez képest aggályos, hogy a kölcsönzött munkavállalót akkor sem illetik meg részvételi jogok a kölcsönvevınél, ha akár évek óta, tartósan, határozatlan idıre szóló kikölcsönzés alapján dolgozik nála. Ez a viszonyrendszer jelöli ki a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységének szükséges irányait is. A megosztott munkáltatói pozícióból eredı problémák leginkább egy az egész kölcsönzési ágazatra vonatkozó kollektív szerzıdés megkötésével oldhatóak fel. A szakemberek kiemelik, hogy ki kell szélesíteni a kölcsönzés kommunikációs csatornáit is. További megállapítások - A munkaerı-kölcsönzı szervezetek nem látják értelmét és kifejezetten hátrányosnak tartják, hogy kölcsönzés alkalmi foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók esetében tiltott. - Figyelembe véve az Mt. 106/A. §-ában foglaltakat (...külföldi munkáltató munkavállalója a munkaerı-kölcsönzés szabályai szerint a Magyar Köztársaság területén végez munkát...) célszerő módosítani azt a szabályt, mely szerint munkaerı-kölcsönzı csak magyarországi székhelyő cég, illetve szövetkezet lehet; - Értelmetlennek tartják, hogy a kölcsönbeadót terheli valamennyi adatszolgáltatási kötelezettség, még olyan esetben is, ha egy kérdésben (pl.: munkahelyi baleset) egyértelmően a kölcsönvevı minısül munkáltatónak; - A kártérítési felelısség tekintetében nem tartják megfelelınek, hogy abban az esetben is a kölcsönbeadó, mint munkáltató a felelıs a kölcsönzött dolgozó által okozott kárért, ha azt a munkavállaló a kölcsönzés ideje alatt, a kölcsönvevı érdekében dolgozva harmadik személyeknek okoz. Ebben az esetben a Ptk. munkáltatói felelısségre vonatkozó rendelkezései tekintetében a kölcsönvevınek kellene munkáltatónak minısülnie; - Mivel a jelenlegi szabályok a munkavállalási engedély megkérésére kizárólag a foglalkoztatót és nem a munkáltatót jogosítják fel, így a kölcsönzı cégek hivatalosan ki vannak zárva az engedélyköteles külföldi munkavállalók foglalkoztatásából, e szabályozás módosítását is célszerőnek tartjuk; - Hátrányos a kölcsönzık és leginkább az általuk alkalmazott dolgozók számára, hogy a kölcsönvevı cég felszámolása során a kölcsönzött dolgozók bérkövetelése a többi, saját dolgozó bérköveteléséhez képest sokkal hátrébb kerül besorolásra; - Az ágazatot hátrányosan érinti, hogy az iparőzési adó alapját a kölcsönzött dolgozók bérköltsége ELÁBÉ-ként nem csökkenti. Az iskolaszövetkezeti tagság alapján történı munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra egységes, részletes jogi szabályozás jelenleg nincs hatályban Magyarországon. A szakemberek javasolják ennek megteremtését az iskolaszövetkezetek keretei közötti foglalkoztatás és a munkaerı-kölcsönzés elhatárolásának ismertetett szempontrendszere alapján.
Anyag elérhetısége: http://www.hrszotar.hu/index.phtml?page=article&id=86984
20
FELMONDÁS.HU Húszezer új munkahely Rugalmasabb foglalkoztatás kell ahhoz hogy teljesüljenek a vállalások Megjelent: 2010. december 10., péntek | Forrás: OrientPress
A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének és a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének becslése szerint akár húszezer új munkahelyet is jelenthet, amennyiben sikerül a foglalkoztatást rugalmasabbá tenni Magyarországon. Ehhez a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelıen kell alkalmazni ellenkezı esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a Munkavállalók pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség. Az innovatív foglalkoztatással a gyártás, termelés, logisztika, call center, shared service center, adminisztratív területeken van lehetıség új munkahelyek teremtésére illetve a gazdasági válság hatására leépített saját és kölcsönzött munkaerı rugalmas foglalkoztatási formában történı visszaépítésére, ha követnénk a pozitív uniós példát. Magyarországon a kölcsönzött munkaerı aránya 1,4 százaléka a teljes foglalkoztatottsághoz képest, míg ez az arány az Európai Unióban ismét meghaladja az 1,8 százalékos mértéket. Ez a különbséget figyelembe véve, felzárkózva az EU országaiban alkalmazott atipikus foglalkoztatottak arányához akár húszezer új munkaerı alkalmazását jelenthetné. 2009 óta újra dinamikusan fejlıdı munkaerı-kölcsönzés intézménye nélkül az új munkahelyek nagy része egyáltalán nem jött volna létre – mondta el Köves Balázs, az SZTMSZ alelnöke. A munkaerı igényt a vállalatok más (belsı) megoldással fedték volna le - pl. túlóra melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével. A kölcsönzés keretében végzett munka segíti továbbá a hátrányos helyzetőek (ideértve a megváltozott munkaképességőeket
és
kisebbségeket
is)
munkaerı-piacra
történı
visszatérését,
pályakezdık
elhelyezkedését, ezáltal növelve az aktív munkavállalók számát növelve a Magyarországon foglalkoztatottak aktív munkaképes dolgozók arányát. A kölcsönzés növeli a munkaerı-piac rugalmasságát, biztosítva a megfelelı munkafeltételeket, kölcsönzött munkavállalók jogait. Fontos továbbá, hogy minél magasabb a kölcsönzés aránya a foglalkoztatási rátához képest, annál alacsonyabb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás szintje. Az átlagos munkaerı-kölcsönzési penetráció 1 százalékos növekedése megközelítıleg 13 százalékkal csökkenti a fekete foglalkoztatás arányát. A kölcsönzés keretében végzett munka több ezer korábban illegálisan foglalkoztatott munkavállalót hoz vissza a munkaerı-piacra, és ezáltal elısegíti feketemunka elleni küzdelmet. Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja késıbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerı-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb elınyei, hogy nem csak idıt és költséget takarít meg egy megrendelı számára, de egyszerőbb adminisztrációt is biztosít – emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének alelnöke. A munkaerı-kölcsönzés kiszélesíti az elérhetı foglalkoztatási megoldásokat a munkavállalók számára is. Segítségével az emberek az életstílusuknak megfelelı hivatásban teljesedhetnek ki. A rugalmas munkavállalás egyben lehetıség a munka-magánélet egyensúly megteremtésére.
21
Ezeket a foglalkoztatási formákat megfelelıen kiaknázva új alapokra helyezhetjük a magyar munkaerı-piacot. Ezek elınyei között nemcsak a foglalkoztatási ráta növelését tarthatjuk számon, hanem a már hosszabb ideje munkanélküliek újrafoglalkoztatását is. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás megfelelı átformálása, mint például a kölcsönzés maximális, a magyarországi foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelı idıtartamának meghatározása, vagy a határokon átnyúló kölcsönzés kérdésének rendezése. Természetesen fontos, és kiemelt szempontot kell, hogy képezzen az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak egyenlı bánásmódban való részesítése – minden téren.
Anyag elérhetısége: http://www.felmondas.hu/?mod=2a&newsid=4001
22
FOGLALKOZTATÁS.HU Húszezer új munkahely Rugalmasabb foglalkoztatás kell ahhoz hogy teljesüljenek a vállalások Megjelent: 2010. december 10., péntek | Forrás: OrientPress
A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének és a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének becslése szerint akár húszezer új munkahelyet is jelenthet, amennyiben sikerül a foglalkoztatást rugalmasabbá tenni Magyarországon. Ehhez a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelıen kell alkalmazni ellenkezı esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a Munkavállalók pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség. Az innovatív foglalkoztatással a gyártás, termelés, logisztika, call center, shared service center, adminisztratív területeken van lehetıség új munkahelyek teremtésére illetve a gazdasági válság hatására leépített saját és kölcsönzött munkaerı rugalmas foglalkoztatási formában történı visszaépítésére, ha követnénk a pozitív uniós példát. Magyarországon a kölcsönzött munkaerı aránya 1,4 százaléka a teljes foglalkoztatottsághoz képest, míg ez az arány az Európai Unióban ismét meghaladja az 1,8 százalékos mértéket. Ez a különbséget figyelembe véve, felzárkózva az EU országaiban alkalmazott atipikus foglalkoztatottak arányához akár húszezer új munkaerı alkalmazását jelenthetné. 2009 óta újra dinamikusan fejlıdı munkaerı-kölcsönzés intézménye nélkül az új munkahelyek nagy része egyáltalán nem jött volna létre – mondta el Köves Balázs, az SZTMSZ alelnöke. A munkaerı igényt a vállalatok más (belsı) megoldással fedték volna le - pl. túlóra melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével. A kölcsönzés keretében végzett munka segíti továbbá a hátrányos helyzetőek (ideértve a megváltozott munkaképességőeket
és
kisebbségeket
is)
munkaerı-piacra
történı
visszatérését,
pályakezdık
elhelyezkedését, ezáltal növelve az aktív munkavállalók számát növelve a Magyarországon foglalkoztatottak aktív munkaképes dolgozók arányát. A kölcsönzés növeli a munkaerı-piac rugalmasságát, biztosítva a megfelelı munkafeltételeket, kölcsönzött munkavállalók jogait. Fontos továbbá, hogy minél magasabb a kölcsönzés aránya a foglalkoztatási rátához képest, annál alacsonyabb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás szintje. Az átlagos munkaerı-kölcsönzési penetráció 1 százalékos növekedése megközelítıleg 13 százalékkal csökkenti a fekete foglalkoztatás arányát. A kölcsönzés keretében végzett munka több ezer korábban illegálisan foglalkoztatott munkavállalót hoz vissza a munkaerı-piacra, és ezáltal elısegíti feketemunka elleni küzdelmet. Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja késıbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerı-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb elınyei, hogy nem csak idıt és költséget takarít meg egy megrendelı számára, de egyszerőbb adminisztrációt is biztosít – emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének alelnöke. A munkaerı-kölcsönzés kiszélesíti az elérhetı foglalkoztatási megoldásokat a munkavállalók számára is. Segítségével az emberek az életstílusuknak megfelelı hivatásban teljesedhetnek ki. A rugalmas munkavállalás egyben lehetıség a munka-magánélet egyensúly megteremtésére.
23
Ezeket a foglalkoztatási formákat megfelelıen kiaknázva új alapokra helyezhetjük a magyar munkaerı-piacot. Ezek elınyei között nemcsak a foglalkoztatási ráta növelését tarthatjuk számon, hanem a már hosszabb ideje munkanélküliek újrafoglalkoztatását is. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás megfelelı átformálása, mint például a kölcsönzés maximális, a magyarországi foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelı idıtartamának meghatározása, vagy a határokon átnyúló kölcsönzés kérdésének rendezése. Természetesen fontos, és kiemelt szempontot kell, hogy képezzen az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak egyenlı bánásmódban való részesítése – minden téren.
Anyag elérhetısége: http://www.foglalkoztatas.hu/?mod=2a&newsid=4001
24
HUMANPOLITIKA.HU Húszezerrel több munkahelyünk is lehetne Akár húszezer új munkahelyet is jelenthet a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele Magyarországon a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) és a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének (MMOSZ) becslése szerint. Ehhez a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó Uniós elvárásokat a Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelıen kell alkalmazni - figyelembe véve egyebek mellett az egyenlı bánásmódra és az irányelv minimális kötelezettségére vonatkozó elvárásokat - ellenkezı esetben újra teret nyer magának a szürke vagy fekete foglalkoztatás, amelynek eredményeként csökken a befizetett járulék mértéke, a munkavállalók pedig kiszolgáltatottabbak lesznek és növekedhet a munkanélküliség. Az innovatív foglalkoztatással a gyártás, termelés, logisztika, call center, shared service center, adminisztratív területeken van lehetıség új munkahelyek teremtésére illetve a gazdasági válság hatására leépített saját és kölcsönzött munkaerı rugalmas foglalkoztatási formában történı visszaépítésére, ha követnénk a pozitív uniós példát. Magyarországon a kölcsönzött munkaerı aránya 1,4 százalék a teljes foglalkoztatottsághoz képest, míg ez az arány az Európai Unióban ismét meghaladja az 1,8 százalékos mértéket. Ezt a különbséget figyelembe véve, felzárkózva az EU országaiban alkalmazott atipikus foglalkoztatottak arányához akár húszezer új munkaerı alkalmazását jelenthetné. A 2009 óta újra dinamikusan fejlıdı munkaerı-kölcsönzés intézménye nélkül az új munkahelyek nagy része egyáltalán nem jött volna létre – mondta el Köves Balázs, az SZTMSZ alelnöke. A munkaerıigényt a vállalatok más (belsı) megoldással fedték volna le, melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével. A kölcsönzés keretében végzett munka segíti továbbá a hátrányos helyzetőek (ideértve a megváltozott munkaképességőeket és kisebbségeket is) munkaerıpiacra történı visszatérését, pályakezdık elhelyezkedését, ezáltal növelve az aktív munkavállalók számát. A kölcsönzés növeli a munkaerıpiac rugalmasságát, biztosítva a megfelelı munkafeltételeket, a kölcsönzött munkavállalók jogait. Fontos továbbá, hogy minél magasabb a kölcsönzés aránya a foglalkoztatási rátához képest, annál alacsonyabb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás szintje. Az átlagos munkaerı-kölcsönzési penetráció 1 százalékos növekedése megközelítıleg 13 százalékkal csökkenti a fekete foglalkoztatás arányát. A kölcsönzés keretében végzett munka több ezer korábban illegálisan foglalkoztatott dolgozót hoz vissza a piacra, és ezáltal elısegíti feketemunka elleni küzdelmet. Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja késıbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerı-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb elınyei, hogy nem csak idıt és költséget takarít meg egy megrendelı számára, de egyszerőbb adminisztrációt is biztosít – emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Szövetségének alelnöke.
25
A munkaerı-kölcsönzés kiszélesíti az elérhetı foglalkoztatási megoldásokat a munkavállalók számára is. Segítségével az emberek az életstílusuknak megfelelı hivatásban teljesedhetnek ki. A rugalmas munkavállalás egyben lehetıség a munka-magánélet egyensúly megteremtésére. Ezeket a foglalkoztatási formákat megfelelıen kiaknázva új alapokra helyezhetjük a magyar munkaerı-piacot. Ezek elınyei között nemcsak a foglalkoztatási ráta növelését tarthatjuk számon, hanem a már hosszabb ideje munkanélküliek újrafoglalkoztatását is. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás megfelelı átformálása, mint például a kölcsönzés maximális, a magyarországi foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelı idıtartamának meghatározása, vagy a határokon átnyúló kölcsönzés kérdésének rendezése. Természetesen fontos, és kiemelt szempontot kell, hogy képezzen az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak egyenlı bánásmódban való részesítése – minden téren. privatbankar.hu
Anyag elérhetısége: http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/293-huszezerrel-toebb-munkahelyuenk-islehetne
26
MMOSZ BEMUTATKOZÓ SAJTÓKÖZLEMÉNY
27
Megjelenés: 2010. december 9. csütörtök
28
Rugalmas munkavégzést ajánl az MMOSZ [Nemzetgazdaság] 2010.12.12 12:28 A tovább romló foglalkoztatási helyzet egyik ellenszere: a rugalmas munkavégzési formák – különösen a munkaerı-kölcsönzés – támogatása, állítja közleményében a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetsége (MMOSZ). A Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetsége (MMOSZ) 2010 júliusában azzal a céllal jött létre, hogy érdekképviseletet és érdekvédelmet nyújtson a hazánkban mőködı munkaerı-kölcsönzı vállalkozásoknak. Tagjai olyan jellemzıen magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek évtizedes hazai foglalkoztatási tapasztalataikat kihasználva szeretnék a rugalmas munkavégzési formák elınyeit megismertetni és ezzel elısegíteni a munkahelyteremtést és a munkahelyek stabil megırzését. Az MMOSZ 2010. októberi kutatása szerint, a foglalkoztatók körében leginkább ismert és alkalmazott atipikus foglalkoztatási formák a munkaerı-kölcsönzés, a részmunkaidı és a távmunka. Ezek a foglalkoztatási formák, ezen belül is kifejezetten a munkaerı-kölcsönzés olyan alternatívát jelenthetnek, melyek segítik a szakképzett 45 év feletti munkavállalók visszatérését a munkaerıpiacra, amelyek lehetıséget kínálhatnak a diplomás pályakezdık munkába állítására. Jelenleg a munkaerı-kölcsönzés helyzetét bonyolítja, hogy az Európai Unió egyik irányelve jogharmonizációs kényszerhelyzetet teremt, ennek tükrében kell a hazai jogszabályokat módosítani, úgy, hogy 2011. december 5-ig ezek életbe lépjenek. Az irányelv egyik legvitatottabb kérdése az ideiglenesség, vagyis, hogy milyen esetekben, mennyi idıre, milyen idıkorláttal alkalmazható egy kölcsönzött munkavállaló. A szakma egységes álláspontja, hogy a jelenleg határozatlan ideig folytatható kölcsönzés idıtartama a határozott ideig tartó munkavégzés mintájára az eddig Magyarországon kialakult foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelı legyen. Ennél szőkebb idıkorlát a térségen belül versenyhátrányba hozná a magyar kölcsönzıket és a kormányprogram ellen hat. Az MMOSZ kutatása szerint, az összes foglalkoztatott 49 százalékát egy éven túl kölcsönzik a munkáltatók, míg szellemi dolgozók esetén 24 százalék, akit 3 éven túl foglalkoztatnak. Ez a gyakorlat a szakképzett munkakörök esetében 2-3 év, a szellemi/fehérgalléros munkakörök esetében akár az öt év foglalkoztatási idıtartamot is meghaladja. Egyébként az ideiglenességre vonatkozó rugalmas szabályozást külföldi példák is erısítik. Az angol munkaerı-kölcsönzési jogszabályok például egyáltalán nem tartalmaznak idıkorlátot a foglalkoztatásra vonatkozóan, mégis a rendszer hatékonyan mőködik. Forrás: OrientPress Hírügynökség
Anyag elérhetısége: http://www.orientpress.hu/76042/RSS
29
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Baranya megye
30
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Bács-Kiskun megye
31
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Békés megye
32
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Jász-Nagykun-Szolnok megye
33
Megjelenés: 2010. december 10. péntek
34
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Somogy megye
35
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Komárom-Esztergom megye
36
Megjelenés: 2010. december 10. péntek – Heves megye
37
Rugalmas munkavégzést ajánl az MMOSZ A tovább romló foglalkoztatási helyzet egyik ellenszere: a rugalmas munkavégzési formák különösen a munkaerı-kölcsönzés - támogatása, állítja közleményében a Magyar Munkaerıkölcsönzık Országos Szövetsége (MMOSZ). » Tovább a cikkre «
Anyag elérhetısége: http://www.hirmedia.hu/link/orientpress/rugalmas_munkavegzest_ajanl_az_mmosz/1 733244
VIDEOSTART.HU Rugalmas munkavégzést ajánl az MMOSZ A tovább romló foglalkoztatási helyzet egyik ellenszere: a rugalmas munkavégzési formák - különösen a munkaerı-kölcsönzés - támogatása, állítja közleményében a Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetsége (MMOSZ). Orientpress.hu 12:28 Gazdaság
Anyag elérhetısége: http://www.videostart.hu/keres.php?category=7
38
