POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ A dokumentum készült a Duna Borrégió Borút Egyesülete „Borutakra alapozott integrált minőségi turizmusfejlesztés a Dél-Aföldön és Bácska térségben” projektje keretében HU-SER 0605/152)

2007.

„A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.”

Témavezető: Nagy Lászlóné Közreműködők: Agócs Bernadett Dely Géza Golovicsné Wellner Mónika Kőváriné dr.Bartha Ágnes

Technikai munkatársak: Csontosné Zsikla Sára Komáromy Zoltán Rihocsek Károlyné

2

TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................................................... 4 A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖRNYEZETE ................................................................................ 4 A TANULMÁNY CÉLJA ......................................................................................................................... 5 I. TURIZMUS SZEREPE ÉS HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ................................ 5 1. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ KERESLETELEMZÉSE ÉS POZICIONÁLÁSA REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEVETÉSBEN ................................................................................................................................. 5

1.1. Nemzetközi és hazai trendek a turizmusban ............................................................................ 5 1.2. A régió turisztikai keresletének bemutatása .......................................................................... 11 1.3. A régió turista fogadásának feltételei ................................................................................... 14 2. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ KIEMELT TURISZTIKAI TERMÉKEI ............................................................... 18 2.1. Gyógy- és termálturizmus...................................................................................................... 18 2.2. Aktív turisztikai termékek ...................................................................................................... 18 2.3. Borturizmus, borutak ............................................................................................................. 21 2.4. Falusi turizmus ...................................................................................................................... 22 II. INTEGRÁLT MINŐSÉGI TURIZMUSFEJLESZTÉS BORUTAKRA ALAPOZVA .......... 23 1. HELYZETFELTÁRÁS ...................................................................................................................... 23 1.1. A földrajzilag érintett terület bemutatása ............................................................................. 23 1.2. Szűkebb célterület és célcsoport bemutatás .......................................................................... 25 1.3. Piaci helyzet .......................................................................................................................... 28 1.4. A Duna Borvidéki Régió borútja ........................................................................................... 29 1.5. Szervezetek és együttműködéseik ........................................................................................... 31 2. SWOT-ANALÍZIS ....................................................................................................................... 31 3. A BORTURIZMUS FEJLESZTÉS IRÁNYAI ÉS SÚLYPONTJAI ............................................................. 34 3.1. Borút fejlesztése..................................................................................................................... 34 3.2. Turizmus hálózatok, borút integrálása a régió turisztikai kínálatába .................................. 37 3.3. Marketing .............................................................................................................................. 45 4. MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK ................................................................................................. 48 4.1. Lehetőségek a komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása és értékesítése területén.... 48 4.2. Javaslatok a termékcsomag kidolgozásához, működtetéséhez .............................................. 53 TÉRKÉPEK ...................................................................................................................................... 54 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 54

3

Előzmények A Duna Borrégió Borút Egyesület, az Alma Mons Kft. Regionális KKV Fejlesztési Ügynökség (Novi Sad), valamint szerb partnerei sikeres pályázatot nyújtottak be az INTERREG III.A/HUSER0602 felhívásra. A pályázatban megfogalmazott célok mentén a tartalmi elemek sorában rögzítésre került, hogy a határ mindkét oldalán egységes tematika mentén elkészül egy helyzetfelmérő tanulmány, mely hivatott az érintett térségek turizmusa pozícióját, perspektíváit feltárni, a borturizmus erősítésére, más turisztikai ágazatokba való integrálódására ajánlásokat megfogalmazni. A tanulmány tematikájára/tartalmi elemeire vonatkozó javaslatot együttműködő partnerek munkamegbeszélésen és interaktív úton egyeztették, kialakították a közös álláspontot, végleges formátumot. A tervezett dokumentum szakmai tartalma a Duna Borrégió Borút Egyesület (továbbiakban: DBBE) tagjai részére véleményezés/javaslattétel céljából megküldésre került, azt az érintettek változtatási igény bejelentése nélkül gyakorlatilag elfogadták. A DBBE az elfogadott tematika mentén – korábbi munkakapcsolatok és referenciák alapján – három szolgáltatótól kért ajánlatot a tanulmány elkészítésére. Az ajánlatokat kiértékelve a szakmai és pénzügyi tartalomra figyelemmel a Bács Agrárház Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Közhasznú Társaságát bízta meg a tanulmány elkészítésével. A tanulmány elkészítésének környezete A tanulmány elkészítésének idejében hazánk több mint három éve az Európai Unió tagja. Nemzeti és regionális szinten elkészültek és elfogadást nyertek az Unió 2007-2013. éves költségvetési időszakát átfogó tervek, stratégiák, programok. Ezek sorából a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT II.), a Dél-alföldi regionális operatív programot (DAOP), a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, a Dél-alföldi turizmusfejlesztési stratégiát emeljük ki, mint az ország, a régió valamint a turizmus, mint ágazat fejlesztési céljait, irányát, tartalmát meghatározó dokumentumokat. A tanulmány elkészítéséhez nélkülözhetetlen szakmai alapdokumentum a Duna Borvidéki Régió rendtartása, amely meghatározza a régió szőlő- és bortermelésének közép és hosszú távú stratégiai súlypontjait. A Dél-alföldi Régióban található három borvidék (Kunsági, Hajós-Bajai, Csongrádi) közül a Kunsági borvidék néhány települése a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozik, ezeket a településeket ebben a tanulmányban a szőlőtermelés és borászat szempontjából vizsgáljuk. 4

A tanulmány célja A projekt keretében a magyar oldalon a Dél-alföldi régió turizmusa helyzetének feltárására alapozva a borturizmus fejlesztési lehetőségeihez a lehetséges irányok meghatározása. A turisztikai piacon a borgazdaságok erőteljesebb részvételéhez az integrálódás, együttműködés területeinek feltérképezése, az érintettek döntéshozatalának megalapozása érdekében. I. TURIZMUS SZEREPE ÉS HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 1. Dél-alföldi régió keresletelemzése és pozicionálása regionális és országos összevetésben 1.1. Nemzetközi és hazai trendek a turizmusban Az idegenforgalom világviszonylatban az egyik leggyorsabban növekvő ágazat. Az elemzők az 1995-ös bázisévhez viszonyítva 4,1%-os évenkénti növekedéssel számolnak a nemzetközi érkeztetések és a turisztikai bevételek területén. Az EU tagállamok idegenforgalmára ösztönzőleg hat a belső határok megszűnése, a személyek, szolgáltatások szabad áramlása. Az uniós polgárok közel 70%-a a tagállamokban tölti szabadságát, a magyar turisták fele a tagországokba utazik. Hazai helyzetkép Magyarországot a WTO adatai alapján a nemzetközi idegenforgalomban évtizedeken át az előkelő 15 legnépszerűbb cél országként tartották számon, a bevételek tekintetében azonban jóval hátrább szorulunk, nem szerepelünk az első 15-ben. A hazai fogyasztásban a turizmus jelentős szerepet tölt be, súlya az elmúlt évek viszonylatában, ha nem is jelentős mértékben, de növekedett. 2005. évben az 501 milliárd forintos lakossági és a 621 milliárd forintos külföldi turisztikai fogyasztás az összes hazai fogyasztás 9,4 százalékának megfelelő keresletnek számít. A nemzetközi utasforgalmat a turizmusnál, a turisztikai motivációval utazóknál szélesebben értelmezve – ide számítva a napi ingázókat, a vasúton és a közúton közlekedő egynapos tranzitutasokat is – megállapítható, hogy a hozzájuk kapcsolódó fogyasztás összességében elérte a 850 milliárd forintot, ami folyó áron 3,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és a hazai fogyasztás 7%-ának felel meg. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban 2005-ben 154,3 ezer főt foglalkoztattak a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások. 5

A foglalkoztatottak aránya – az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva – az öt évvel ezelőtti 3,7%-ról 4%-ra nőtt. A többi turizmushoz kapcsolódó ágazatot is figyelembe véve a foglalkoztatottak száma elérheti a 400 ezer főt. Külföldi látogatók Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, az ideérkezők 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fő) tett ki. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban tartózkodott nálunk.

Forrás: Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről KSH 2006.

A külföldi látogatók 850 milliárd forintos költéséből származó összes bevétel 57%-a (489 milliárd forint) kötődött a szabadidős turizmushoz, az üzleti utak részesedése 132 milliárd forint, vagyis a turisztikai motivációval érkezők (szabadidős és üzleti) együttesen 621 milliárd forintot költöttek, ami a bevétel 73%-a. Az egy napra látogató külföldiek vásárlásra költöttek legtöbbet (101 milliárd forintot), turisztikai célra ennek a felét sem, 44,5 milliárd forintot. A mintegy 400 ezer egynapos üzleti utazó 5,6 milliárd forintot költött el. A több napra látogatók nagy részben (69%) szabadidős tevékenységekre fordították kiadásaikat, lényegesen kevesebbet költöttek vásárlásra. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős és üzleti célú turizmus kiadásainak aránya 78% illetve 22% volt. 6

Forrás: Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről KSH 2006.

Belföldi turizmus A belföldi turizmust, utazási szokásokat vizsgálva, rögzíthető azok tendenciájában a növekedés. 2005. évi adatokat alapul véve a több mint 3 millió háztartásnak legalább egy tagja utazott, hagyta el lakóhelyét (ezen adat a munkavégzéshez kötődő utazást is tartalmazza). A belföldi turizmusra jellemző, hogy a többnapos utazások a nyári időszakhoz kötődnek elsődlegesen, míg az év első hónapjaiban csekély az utazási kedv. A különböző hosszúságú belföldi utazások esetén eltérő a motivációs megoszlás. Valamennyi úttípusnál legfontosabb célként a rokon- és barátlátogatás szerepel. Az egynapos utak 32%-a, a kettő–négynapos utak 58%a, az öt- és annál többnapos utak 32%-a tartozik ide. Az öt- és többnapos üdülések elsősorban a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődnek, az ilyen időtartamú utak 28%-a vízparti, míg 15%-a hegyvidéki üdülés.

7

Forrás: Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről KSH 2006.

Kitekintés a versenytársakra A fejezetet a KOPINT-DATORG Konjunktúra Piackutató és Számítástechnikai Rt. által 2004. decemberében Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia turisztikai kínálatának és árszínvonalának áttekintése tárgyában készített dokumentuma felhasználásával állítjuk össze. A Piackutató tanulmánya hazánk turisztikai versenytárs országai idegenforgalmi szolgáltatásainak kínálatát, árszintjét és minőségét elemzi, veti össze. A dokumentum tanulmányunk szempontjából néhány fontos megállapítása:  Ausztria: A turisták által eltöltött átlagos tartózkodási idő – közel 5 éjszaka – szignifikánsan hosszabb a többi országban tapasztaltnál. Éves szinten 110-120 millió külföldi vendégéjszakát regisztrálnak a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták naponta fajlagosan mintegy 100 eurót költenek. A szolgáltatás/ár arány, habár magas színvonalon, de megfelelő. Az osztrák turizmus gyerekközpontú, és széles körben biztosít gyermekkedvezményeket, ezért a gyerekes családok számára „csomagban” árban is előnyös.

8

 Csehország: Évente közel 100 millió – utas lépi át az országhatárt, ennek kevesebb mint 10%-a, mintegy 7 millió a turisztikai motivációval érkező látogató. Csehországban fejlett a konferencia- és a fürdőturizmus. konferenciaturizmus Prágára összpontosul, de vidéken is voltak jelentős beruházások. 2003. évi felmérés eredménye szerint a napi átlagköltés 95 euró körül alakult. A csehországi turizmusban az árak, különösen a szállodai árak magasabbak a magyarországiaknál.  A szlovén gazdaság számára a turizmus csupán „kiegészítő” tevékenység. Évente mindössze 1,4 millió külföldi turista keresi fel az országot. Szlovéniában jelenleg a kongresszusi turizmus, a wellness-turizmus, valamint a szerencsejáték-turizmus kap kitüntetett figyelmet.  Lengyelország 52 millió körülire becsülik a lengyel határt átlépő nemrezidensek számát. Ebből 10-15 millióra tehető a legalább egy éjszakát Lengyelországban eltöltő látogatók számát. Ennek mintegy fele lehet a valóban turisztikai célból beutazók száma. A fő turisztikai profil, amelyben Lengyelország valóban egyedit képes nyújtani, az aktív, természetjáró „kalandturizmus”, illetve az ún. „örökség”turizmus. Lengyelország a városturizmusban tekinthető Magyarország versenytársának.  Szlovákiában 2003-ban mindössze 1,4 millió külföldi turistát regisztráltak, Átlagosan 3,6 az igénybevett vendégéjszakák száma. A tapasztalatok szerint a szlovák turizmus egyelőre nem tud élni a lehetőségeivel, a téli sí utakon kívül nincs határozott profilja  Kiemelés a Magyarországra vonatkozó megállapítások sorából A megkérdezettek átlagosan 7 napot töltöttek Magyarországon (a 30 napnál tovább tartózkodók adatainak kiszűrése után), a leghosszabb ideig az osztrákok maradtak. A legtöbben a kulturális vonzerőt jelölték meg, mint a Magyarország melletti döntés okát, másodikként az árakat (jó érték-ár arány) említették, majd az ismerősök ajánlata és a természeti értékek következtek. A magyarországi árérték arányokat az olaszok találták a legvonzóbbnak a különböző nemzetek közül. Az utazási célok között a legnagyobb arányt a városlátogatások képviselték, majd a vízparti üdülés és a vásárlás következett. Bár Magyarország sokat költött a gyógy- és wellness turizmus fejlesztésére, megkérdezett turisták közül egyedül az osztrákok utaztak nagyrészt e célból hazánkba. A megkérdezett turisták átlagosan 71 eurós fajlagos költésről számoltak be. A legtöbbet minden küldő ország állampolgárai szállásra és az (éttermi) vendéglátásra költöttek, ez utóbbi tétel kb. a szállásköltségek 40%-kát érte el.

9

Jellemzők, trendek, tendenciák Turizmusunkat a területi és időbeni koncentráció jellemzi. Az idegenforgalom mintegy fele Budapestet és a Balaton környékét érinti, a nyári időszakra koncentrálódik az utazások nagyobb hányada. A főidény rövid, a meglévő kapacitások szezonon kívül kihasználatlanok. A magyar határokat évente több mint 30 millió utas lépi át, szálláshely szolgáltatást alig több mint tíz százalékuk veszi igénybe. A tranzit bevásárló-és rokon/baráti látogatásokat leszámítva is ez a különbség igen jelentős, ami a „szürke” forgalom jelenlétére utal. Specifikus tendenciák (Forrás: Turisztikai trendek a világban és Európában Szerző: Dr Behringer Zsuzsanna Mester Tünde)

Az idegenforgalmi tevékenységre számos külső és belső tényező hat mind a kínálat mind pedig a kereslet oldalon. Ezek sorából csak néhányat emelünk ki: A szolgáltatások versenye erősödik, figyelemmel arra, hogy az ágazatban működők többsége kis- és középvállalkozás, a „nagy” szolgáltatókkal szemben piaci pozíciójukat csak együttműködéssel (élménylánc), egyedi/specifikus hiánypótló kínálattal lesznek (csak) képesek megőrizni. A piac erőteljes szegmentációja figyelhető meg, az egyes célcsoportok tekintetében eltérőek az előrejelzések: a szeniorok tekintetében egyértelműek a növekedési kilátások (egészség turizmus, természetjárás, városlátogatás). A szezonalitást a jövőben piaci lehetőségként célszerű kezelni, és nem mint problémát. Turizmusra ható tényezők Számos kutatás, felmérés zajlott le az elmúlt időszakban, mely a turizmust befolyásoló tényezőket volt hivatott vizsgálni. Az eredményekről szóló publikációkat áttekintve tanulmányunk szempontjából néhány releváns megállapítást emelünk ki.  Növekszik az idősebb emberek aránya, akik szabadidővel rendelkeznek, fontos számukra az egészség megőrzése és ezért anyagi áldozatot képesek hozni. Az idegenforgalmi kínálat szempontjából célszerű ezt az igényt kiszolgálni, figyelemmel az elvárásra, amit a kényelem, minőség, biztonság fémjelez.  Növekszik az egészségtudatosság, ami az aktív időtöltés irányába jelent elmozdulást, de hatással van az éttermi szolgáltatásra étel- és ital kínálatra is.

10

 Nő a képzettség általános szintje, ami a szabadidő igényes eltöltése a művészeti, kulturális események, a kreatív időtöltés, a térségi egyedi termék kínálata irányába élénkíti a keresletet.  A szabadidő értéke növekszik, annak tudatos eltöltése egyre fontosabb tényező, ami a turizmus területén egyrészt az egy-két napos programok irányába bővítheti a keresletet, másrészt a hosszabb szabadságok esetében a pihenésen túl az új élmények megszerzése is fontos szemponttá válik.  Az utazási tapasztalatok gyarapodása hatására a turisták kritikusabbá válnak, jól meg tudják ítélni az ár-érték arányt, a desztinációk iránti hűségért meg kell küzdeni, előtérbe helyeződik a mesterségessel szemben az eredeti/az autentikus.  A várostól való elszakadási vágy a természet közeli, falusi –tanyai turizmus felé való elmozdulást motiválja. 1.2. A régió turisztikai keresletének bemutatása Hazánkban az idegenforgalom meghatározó része a fővárost és a Balatont érinti, több régióval ellentétben a Dél-Alföldön a turizmus egyes szegmenseiben a kereslet lassú növekedése nyomon követhető. Régiónk a turisztikai termékek széles kínálatával rendelkezik a gyógy-és termál turizmustól kezdve az ökoturimuson át, a rendezvényturizmusig. Az ágazatba fektetők igyekeznek a régió adottságait kihasználva, az új trendeknek megfelelni, a keresletet kiszolgálni. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A régió kereskedelmi szálláshelyeit 2006. év folyamán több mint 445 ezer vendég vette igénybe, az országos vendégforgalomból részesedésünk alig több mint 6%. A vendégforgalom növekedési üteme az elmúlt években némileg elmaradt az országostól: a vendégek száma a régióban 2000 és 2006 között évente átlagosan 2 százalékkal, míg országosan 3 százalékkal emelkedett. A vendégek több mint háromnegyede belföldi az arány nem olyan kiegyenlített, mint országosan. A külföldi látogatók száma az elmúlt időszakban folyamatosan mérséklődik, különösen igaz ez a megállapítás Békés megyére, ahol a külföldiek részaránya 2006-ban a 10%-ot sem érte el, míg a másik két megyében ez 30% körül stagnál.

11

Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007.

A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek számához hasonló tendencia jellemezte a vendégéjszakákat. A Dél-Alföldön 2006-ban eltöltött csaknem 1105 ezer vendégéjszaka összességében növekedést mutat, de míg a belföldiek vendégéjszakáinak száma évente átlagosan 4 százalékkal emelkedett, addig a külföldieké 2 százalékkal csökkent. A külföldi vendégek országonkénti összetétele Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák esetében a külföldiek jelentős, az országos átlagnál nagyobb térvesztése figyelhető meg. Míg az ezredfordulón csaknem minden harmadik látogató külföldi volt, addig hat évvel később csupán minden negyedik. A régióba látogató külföldiek számottevő része (24%) Németországból érkezett. A legtöbben Bács-Kiskun megye kereskedelmi szálláshelyeit választották, ahol átlagosan csaknem 4 vendégéjszakát maradtak. A szomszédos országok közül a legtöbben – mintegy 15 ezren – Romániából érkeztek. A román vendégek csaknem hattizede Csongrád megyében szállt meg. Lényegesen kevesebb időt töltöttek a megyében, mint a németek, látogatásaikra átlagosan alig több mint egy vendégéjszakát vettek igénybe. Jelentős számban – 5 ezer fő felett – vendégeskedtek még a régióban olaszok, lengyelek, és osztrákok. Hat évvel korábban, még nagyszámban hozzánk látogató, jugoszláv utódállamok turistái viszont egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a régió iránt. Magánszálláshelyek vendégforgalma 2006-ban a régióban működő 6305 magán-szállásférőhelyet több mint 38 ezren vették igénybe. Míg hat év alatt e szálláshelyek vendégforgalma csaknem kétszeresére növekedett, addig az általuk eltöltött vendégéjszakák száma hétről négyre mérséklődött.

12

Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007.

A régió magánszálláshelyeit elsődlegesen belföldiek veszik igénybe, a vendégek négyötödét teszik ki. A belföldiek a falusi turizmus szálláskínálatával szemben előnybe részesítik a fizető vendéglátást. A külföldi vendégek aránya Csongrádban volt legmagasabb, ahol 27 százalékot tett ki, míg Bács-Kiskunban és Békésben alig haladta meg az egytizedet. Átlagos tartózkodási idő A régióban a vendégek átlagos tartózkodási ideje 2006-ban 3 vendégéjszaka. Az idelátogatók a magánszálláshelyeken hosszabb időt töltöttek el, mint a kereskedelmi szálláshelyeken. A legjobb mutatója a Bács megyei magánszálláshelyeknek van, ahol az átlagosan eltöltött vendégéjszakák száma 4,5. A külföldiek tartózkodási ideje is hosszabb a magánszálláshelyeken, a legkedvezőbb értéket Csongrád megye mutatja a négy vendégéjszakával.

Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007.

13

Határforgalom A Dél-alföldi régió 254 településének 16 százaléka fekszik a szerb illetve a román határ mentén. Közülük 16 település, valamint a három megyeszékhely rendelkezik határállomással. Az átkelők többségén közúton bonyolódik a forgalom. 2006-ban megközelítően 41 millió külföldi látogatott Magyarországra, ennek csaknem egyötödét tették ki a régió határállomásain átkelők. Ez utóbbiak több mint fele a román határszakaszon lépte át a magyar határt. A régióból külföldre utazó magyarok száma ennél sokkal szerényebb volt, 1,5 millió fő, ami csaknem azonos arányban oszlott meg Szerbia, illetve Románia felé.

Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007.

1.3. A régió turista fogadásának feltételei Kereskedelmi szálláshelyek Az ország 300 ezer kereskedelmi szállás-férőhely kínálatából közel 10% a délalföldi régió településein található. Ez azt jelenti, hogy a régió 281 kereskedelmi szálláshelyén 2006-ban 29.953 férőhely várta a vendégeket. Az elmúlt hat évben mindössze a Dél-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon növekedett a kínálat. A régió kereskedelmi szállásférőhelyeinek több mint háromnegyede BácsKiskun, illetve Csongrád megye településein található. A szállodákban kiadható férőhely tekintetében azonban Békés megye – főként a gyulai gyógyturizmusból adódóan – az élenjáró. A szállodák mellett, Bácsban a kempingek és a panziók, Békésben a turistaszállók, Csongrádban pedig a vízi és rekreációs turizmus jelentősége miatt a turistaszállások és kempingek férőhelyei képviselnek jelentős arányt.

14

Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007.

A régió szállodáinak többsége a háromcsillagos kategóriába tartozik. Emellett Kecskeméten egy, Szegeden két négycsillagos szálloda áll rendelkezésre. Az ezredfordulótól új kategóriát jelentenek a gyógyszállodák és a wellness-szállók. Az országban 57, illetve 46 tartozik ide, amiből 3-3 található a régióban (Gyula, Kiskőrös, Szeged, valamint Baja, Kalocsa, Kecskemét).

Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága 2007.

Az egységek az egyes szállástípusokat tekintve gyengébb kihasználtságot mutatnak az országos átlagnál, ami alól kivételt a panziók és a turistaszállók jelentettek. A Dél-alföldi régióban a társas és egyéni vállalkozások 4,5%-a folytat szálláshely szolgáltatási, vendéglátói tevékenységet, az általuk foglalkoztatottak száma 8050 fő.

15

Magánszálláshelyek A kereskedelmi szálláshelyek mellett egyre népszerűbbé válnak a családiasabb környezetben pihenést nyújtó magánszálláshelyek. A régió 23 kistérségéből 21 kínál magánszálláshelyet, a férőhelyek száma 5842 (KSH 2005.). A falusi szállásadás a tanyás térségekkel rendelkező Bács-Kiskun megyére, míg a városi magán vendégfogadás pedig főként Békés megyére jellemző. Vendéglátóhelyek A szálláshely-szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódnak az étkezési lehetőségeket kínáló éttermek, cukrászdák, bárok és borozók. Az ország több mint 56 ezer vendéglátóhelyének 13 százaléka a régióban várja a vendégeket. Az ellátottság (55 vendéglátóhely/10 ezer lakos) alapján a régiók közötti rangsorban a DélAlföld középen helyezkedik el, valamivel az országos átlag alatt.

Közlekedés A DAR településeinek közúti elérhetősége eltérő képet mutat, legkedvezőbb helyzet az M5 autópálya (Budapest, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szeged) mentén alakult ki, a főutak, alsóbbrendű utak minősége azonban igen változó. Békés megye régión belül és országosan is hátrányos helyzetű, első rendű főút összeköttetése nincs. A régió vasúthálózatának sűrűsége nemzetközi és hazai összehasonlításban jónak mondható. Az elmúlt időszakban a működtetés gazdaságtalansága/kihasználatlansága miatt megszűnt/megszűnő szárnyvonalak

16

nehezen oldható problémákat vetnek fel. A régió déli (Szerbia-Montenegró) és keleti (Románia) határainak átjárhatósága az elmúlt évtizedben javult. A régió vízi közlekedési lehetőségei kiaknázatlanok, kevés a közforgalmú kikötők száma. A kerékpárutak – az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségeinek pozitív hatására – folyamatosan épülnek. Hasznosíthatóságuk tekintetében komoly gondot jelent, hogy nem alkotnak hálózatot, településen belüli elemei nem csatlakoznak. A régió több települése rendelkezik repülőtérrel, azok fogadóképességének infrastrukturális hiányosságai miatt csak korlátozott utasforgalmat bonyolítanak. Humánerőforrás Az idegenforgalommal, vendéglátással foglalkozók szakmai felkészültségéről, iskolai végzettségéről, nyelvismeretéről adatokkal nem rendelkezünk. E terület fejlesztésére vonatkozó koncepciót csak pontos felmérésen alapuló tanulmány elkészítése után lehetne kialakítani. A kérdéskört indirekt módon megközelítve az ágazatban a felsőfokú és szakképzett munkaerő jelenléte és azok arányának várható növekedése kimondható. Megállapításunkat arra alapozzuk, hogy a felsőfokú oktatásban számos intézmény (a régión belül kettő) folyamatosan bocsát ki idegenforgalmi, szállodaipari és vendéglátó szakon végzett hallgatókat. Konkrét felmérések hiányában csak feltételezhető, hogy a turisztikai szakemberek egy része nem a szakmájában foglalkoztatott. Általános tapasztalat továbbá, hogy a turizmust kiegészítő tevékenységként végzők köre nem rendelkezik szakirányú képzettséggel és megfelelő nyelvismerettel. Az ágazatban dolgozók átlag keresete viszonylag alacsony, gyakori a minimálbéren való foglalkoztatás, és szezonális alkalmazás. Itt kell szólni a turizmusban érintett települések lakossága szemléletéről, a pozitív hozzáállás szükségességéről. A településkép, rendezettség, tisztaság, barátságos környezet elengedhetetlen a látogatók elégedettségének elnyeréséhez, ez aligha érhető el a településen élők tevőleges hozzájárulása nélkül. Összegzés Régiónkban az idegenforgalomból származó bevételek aránya, a turizmus gazdaság szerkezetében betöltött szerepe elmarad országos, nemzetközi összevetésben. A vendégfogadáshoz kötődő infrastruktúra fejlettsége a régión belül eltérő képet mutat; a megközelíthetőség szempontjából Békés megye jelentős hátrányokkal küzd, a magasabb színvonalú szálláshelyek (szállodák) néhány nagyobb városra koncentrálódnak, a falusi/tanyai vendégfogadók elsődlegesen a Duna–Tisza közén alakultak ki. A vendéglátóhelyek, éttermi szolgáltatók választéka is a nagyobb településekre, városokra koncentrálódik. Ét- és itallapjukról gyakran hiányzik a helyi termékkínálat. 17

2. Dél-alföldi Régió kiemelt turisztikai termékei 2.1. Gyógy- és termálturizmus A Dél-alföldi régió turizmusában legjelentősebb szerepet a gyógy- és termálturizmus játszik. Ez a szegmens bonyolítja le a legnagyobb vendégforgalmat, ehhez kötődnek a hosszabb tartózkodási idők. A régió termálvízkataszter adatai szerint 34 fürdő közül 10 gyógyfürdő minősítésű (Gyula, Szeged, Makó, Szentes, Szarvas, Orosháza-Gyopárosfürdő, Csongrád, Mórahalom), további 19 gyógyvíz és 5 termálvíz. 2000. év óta jelentős fürdő fejlesztési beruházások valósultak meg, közel 5 milliárd Ft támogatással és 6.3 milliárd Ft saját erővel. Ezek sorából kiemeljük:  Gyula: A Gyulai Várfürdőt 2002. óta folyamatosan fejlesztik: gyógyászati részleg teljes rekonstrukciója, wellnessközpont: valamennyi medencét felújították és élményelemekkel látták el.  Kecskemét: uszoda, élményfürdő és csúszdapark létesült a Széktói Strand területén.  Mórahalom: gyógyvizes élménymedence létesült.  Orosháza-Gyopárosfürdő: gyógyászat létesítése. A fejlesztések a vízfelület növelésén, a fürdő szolgáltatások bővítésén túl több településen kiterjedtek a szállás kapacitás bővítésére is. A különböző fejlesztési programok hatására a fürdők látogatottsága jelentősen növekedett (17%), néhány fürdő estében ez a látogatók számának 30%-os emelkedését jelentette. 2005 évben a fürdő látogatottság meghaladta a 3,6 milliót. Messze a legmagasabb forgalmat a Gyulán Várfürdő bonyolította 743.228 fő, ezt követte Kiskunmajsa 367.000 fő, Békéscsaba 256.671, Makó 244.471fő, de Kecskemét, Szentes, Hódmezővásárhely, Mórahalom fürdőinek látogatottsága is közel kétszáz ezer. 2.2. Aktív turisztikai termékek Természetjárás A Dél-Alföld természeti értékekben leggazdagabb vidékeit a nemzeti parkok, természetvédelmi területek jelentik. A Kiskunsági Nemzeti Park legismertebb területe Bugac puszta, ahol az ideérkezők bejárhatják a tanösvényeket, gyönyörködhetnek az őshonos állatokban, lovas bemutatón vehetnek részt, megtekinthetik a Pásztor Múzeumot. Kedvelt turista célpont Tőserdő, a holt Tisza part, Alpári-holtág 18

gazdag növény és madárvilágával. Természeti ritkaságai ellenére kevésbé látogatottak a fülöpházi homokbuckák, Közép Európa egyik legérdekesebb homokvidéke, ahol a szél felszínformáló munkája még ma is megfigyelhető a mozgó buckákon. A még meglévő szikes tavak –Kelemen-szék, Kolon tó, Szelidi-tó, Vadkerti-tó – az utóbbi kettőt nyári idényben a fürdőzők népesítik be, de valamennyi madárvilága is vonzza az érdeklődőket. A Nemzeti Park több kényelmesen bejárható tanösvényt alakított ki kétnyelvű feliratozással. A Kiskunsági Nemzeti Park közönség előtt megnyitott területei egész évben látogathatók. A szintén mozaikos felépítésű Körös-Maros Nemzeti Park 13 területi egysége a természetkedvelő turisták paradicsoma. A Kis-Sárrét mocsármaradványai, a biharugrai és begécsi halastórendszer, a Kígyósi-puszta, a Körös-ártér számos holtága és morotvái, ligeterdőkkel, Cserebökény apró mocsármaradványai a Kardoskúti Fehértó a térség ékességei. A Nemzeti Park központjában Szarvason az idelátogatókat információval segítik és az év folyamán számos szervezett programot kínálnak. Gemenc a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, 20 ezer hektáros területe Paks - Dunaszentbenedek vonalától az országhatárig a Duna jobb és bal partján terül el. A terület jelentős madárrezervátum (ezüstsirály, fekete réce, fekete gólya, barna kánya, békászó sas, fekete sas, kerecsensólyom, rétisas, kis héja stb.). Gemencet vadállománya a vadászturizmus célpontjává teszi. Lovas turizmus A Dél-alföldi régió a lovas sportok fellegvárának számít, nagy hagyományi vannak a lótenyésztésnek, fogathajtásnak melyet ilyen nevek fémjeleznek Abonyi Imre (Bugac), Fülöp Sándor (Kecskemét), Lázár testvérek (Hetényegyháza), Juhász László (Bugac) többszörös Európa és világbajnokok. A lovas turizmus fogadóhelyei a Dél-alföldi régiót behálózzák. A Magyar Turizmus Zrt. www.pusztaregion.hu honlapja 55 lovas tanyát tüntet fel, ebből 37 Bács-Kiskunban, 10 Békésben, 8 pedig Csongrád megyében működik. A lótenyésztés, lovas sportok minden válfaja megtalálható, szerepel a kínálaton a túralovaglás, lovaglás oktatás, fogathajtás, kocsikázás. Vadász turizmus A Dél-alföldi régió turizmusában jelentős szerepet tölt be a vadászat, ami gazdag vadállományának, színvonalas vadgazdálkodásának köszönhető. Az erdőségek, árterek galéria erdőiben őz, vaddisznó, a kiterjedt szántók, gyepek, 19

homokpuszták nyúl, fogoly, fácán állománya, a folyók, állóvizek vízi madarai récék, szárcsák stb. jelentik a kínálatot. A régió közel 17 ezer km2 vadászterületén 190 vadásztársaság működik, a minősített vadászházak száma 21. Megye Bács-Kiskun Békés Csongrád

Vadásztársaságok 80 61 49

0 1 1

Vadászházak* 1 2 3 5 7 2 1 2 3 1 3

4 1

Megjegyzés: Vadászházak minősítése 0-4; ahol a 0 a luxus kategóriát jelöli.

A vadászturizmus forgalomról nem rendelkezünk adatokkal, tapasztalat, hogy a vadászati idényben a minőségi szállodák vendégforgalma növekszik, a vadászok elsődlegesen német, olasz, svájci relációból érkeznek. Vízi turizmus A folyóvizekben gazdag Dél-Alföld még korántsem használja ki természeti adottságait a vízi turizmus területén. A Dunán, Tiszán és a Körösökön egyaránt kevés a kiépített kikötők száma, mely képes a vízi turizmus fogadására. A folyóvizeink, azok holt-ágai, tavaink (Szelidi-tó, Vadkerti-tó, Fehér-tó stb.) által érintett településeken szabad strandok sokasága fogadja tavasztól őszig a fürdőzőket. Kerékpáros turizmus Az aktív turizmuson belül előkelő helyet foglal el a kerékpáros turizmus. A régióban a kiépített kerékpárutak hossza – a fejlesztések eredményekéntfolyamatos növekszik. Ezzel nem mutat egyenes arányt a kerékpáros turisták speciális igényeit (egyéjszakás szállás lehetőleg felár nélkül, bőséges reggeli, ruhaszárítási lehetőség, kerékpár biztonságos tárolása, javítási lehetőség, térkép, információ a látnivalókról) kielégíteni képes fogadóhelyek számának növekedése. A Dél-alföldi régió tematikus hon-lapján számos kerékpáros túraútvonalat, programot kínál. A kerékpáros turizmus piacán nemzetközi viszonylatban az alábbi tendenciákkal lehet számolni: 

A kerékpáros turizmus tekintetében a jövőben is folyamatos lesz a növekedés; 20

     

A kerékpározás Európában, és lassan hazánkban is elmozdul a magas minőségű turizmus irányába; Rövidebb, és egyre gyakoribb kerékpáros kikapcsolódások; Fokozódó verseny a kerékpárosoknak nyújtott program és termékcsomagok között; Egységes információs és szolgáltatási rendszer kialakulása egyre több országban; Határokat átívelő bicikli utak iránt nő az érdeklődés; Tematikus utakat (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek) terjedése; (Forrás: Salamin Géza: A Kerékpár-turisztikai piac trendjei és sajátosságai)

2.3. Borturizmus, borutak A jelenleg társadalmi egyeztetés fázisában lévő Nemzeti Bormarketing Stratégia a borturizmust a borágazat fejlesztési lehetőségei között kiemelt módon kezeli. A Dél-alföldi régió sokszínű természeti és történelmi értékekkel rendelkezik, amelyek közül már jó néhány, turisztikai termék vagy termékcsomag elemét is képezi. Másokat még nem fedezett fel magának korunk leggyorsabban fejlődő gazdasági ága, a turizmus. Mindebből következően bátran állíthatjuk, hogy jelentős fejlődési tartalékokkal rendelkezik a borút és szűkebb-tágabb környezete az idegenforgalom fejlesztése terén. A természeti és épített környezeti, kulturális értékek, jellege megkívánja a tudatos beavatkozást, fejlesztő tevékenységet, mivel az attrakció elemek egyike sem képez önmagában korlátlan – országhatárokat átlépő – hírnevű vonzerőértéket. Ezért fontos az egyes elemeket területi elven, vagy tematikus alapon láncba, csomagba szervezni. Ezen alapelv mentén működik a Duna Borrégió Borút Egyesület, mert olyan helyi potenciálra – szőlő- és borkultúra – épít, amelyhez a legszélesebb körben kapcsolhatók különböző kínálati elemek annak érdekében, hogy a régió minél változatosabb motivációjú turistákat tudjon megszólítani, keresletüket kielégíteni. A régióban működő, borturisztikai szolgáltatást nyújtó pincészetek nem mindegyike tagja a Duna Borrégió Borút Egyesületnek, azonban a fejlődés feltétele a közös marketing stratégia alkalmazása, melynek révén nagyobb az esély a borutra kíváncsi vendégek körének bővítése, a magasabb fizetőképességű vendégek meghódítása.

21

A fentiekben felsorolt, a régióra jellemző aktív turisztikai termékek összekapcsolása a bor- és gasztronómiai kínálattal egyike azon lehetőségeknek, melyek növelhetik az egy főre jutó költés mértékét. Mind a három borvidéken bővíthetők az egyedi szolgáltatók termékcsomagjai, azok minősége fejlesztendő, továbbá a garantált programok köre bővítendő. A partnerség erősítésével az egyes állomások programszerű összekapcsolása egy lehetséges további fejlesztési irány. Minden szolgáltató minden terméke esetében célszerű végiggondolni a termékarculatot, a kommunikáció irányait, célcsoportjait, stílusát és alkalmazandó eszközeit. Az Egyesület szervezésében létrejött boruti állomáshelyek: - Kecskemét – Kerekegyháza – Orgovány – Jakabszállás – Szabadszállás – Fülöpjakab - Kecskemét – Izsák – Kiskőrös – Soltvadkert – Kiskunmajsa - Kecskemét – Soltvadkert – Kiskőrös - Kecel – Hajós – Érsekhalma – Baja – Ásotthalom – Mórahalom - Kecskemét – Csongrád-Bokros – Hódmezővásárhely - Cegléd – Tápiószele – Kóka – Szigetcsép 2.4. Falusi turizmus A falusi turizmust falusi, tanyai környezetben, általában kiegészítő jövedelem szerzésként folytatott szálláshely-, vendéglátás-, programszolgáltatásként értelmezzük. A KSH. 2005. évi adatai szerint 317 falusi vendéglátót tartottak nyilván, ezzel a régiók sorában az utolsó helyen állunk. A 2058 férőhely 24 143 vendégéjszaka forgalmat bonyolított, ami 3,2%-os kihasználtságot jelent. A Dél-alföldi régióban a falusi szálláshely szolgáltatók jól szervezettek, az érintettek korán felismerték a minőség, a minősítés fontosságát. A minősített falusi szálláshelyek közel 70%-a 3 vagy 4 napraforgós, ami egy színvonalas kínálatot jelent. A falusi turizmus tematizálása a programszolgáltatások mentén részben irányított, részben spontán folyamatként napjainkban is zajlik. Ennek jó példája a lovas turizmus, ahol nyomon követhető, hogy egy-egy fogadóhely egyaránt rendelkezik szálláshely (napraforgó) és lovas bázis (patkó) minősítéssel.

22

A kínálati oldal specializálódási folyamata lekövethető az ökoturizmus, a borturizmus területén is, ahol a pozitív „átfedések” megjelentek. Ugyanakkor kimondható, hogy kevés az olyan a többnapos programkínálat, ami egy-egy térség idegenforgalmában érintettek összefogására alapozódna, létrehozva az élményláncot. II. INTEGRÁLT MINŐSÉGI TURIZMUSFEJLESZTÉS BORUTAKRA ALAPOZVA 1. Helyzetfeltárás 1.1. A földrajzilag érintett terület bemutatása A Dél-alföldi régió területe: 18 338 km2 Népessége: 1 347 294 Népsűrűsége: 73,5 Megyék és kistérségek: Bács-Kiskun (10 kistérség), Békés (5 kistérség) Csongrád (8 kistérség) Települések: - Megyei jogú város: 4, - Város: 41, - Község: 209 Földrajzi elhelyezkedés A Dél-alföldi régió Keleten Romániával, délen Szerbia-Montenegróval határos, míg nyugaton a Duna alkotja természetes határát. Az ország második legjelentősebb folyója, a Tisza átszeli régiónkat. A régió általános gazdasági-társadalmi helyzete, demográfiai viszonyok A Dél-alföldi régió a bruttó hazai termék (GDP) 9,3 %-át állította elő 2004. évben, ezzel a régiók sorában az ötödik helyet foglalta el, ÉszakMagyarországot és Dél-Dunántúlt előzte meg. A Dél-Alföld gazdasági szerkezete tekintetében megállapítható, hogy a bruttó hozzáadott érték 9,3%-át a mezőgazdaság (országos: 3,8%), 26,6%-át az ipar az építőiparral együtt (országos: 30,8%), 64%-át a szolgáltatások (országosan: 65,2%) adják. Az Eurostat 2005. április 7-i jelentése szerint 2002-ben a Dél-Alföld az EU átlag 40,4%-án állt, az egy főre jutó, PPS-ben számított bruttó hazai terméket tekintve. Az egy főre jutó GDP-t tekintve 1995-től 2002-ig a Dél-alföldi régió

23

az országos átlag 83%-áról (1995.) annak 69%-ára (2002.) esett vissza. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a Dél-alföldi régióban az egy főre jutó GDP ezen időszak alatt reálértéken csökkent volna, hanem csak azt, hogy az ország többi régiójához képest relatív helyzete romlott. A régiók egyenlőtlen gazdasági növekedéséből arra lehet következtetni, hogy Magyarországon – az EU szándékainak ellenére – egyre inkább nőnek a területi különbségek. Jövedelmek tekintetében a Dél-alföldi régió mindhárom megyéjében lassú a gazdasági növekedés, kb. fele az országos átlagnak, emiatt az EU- átlaghoz viszonyítva stagnálásról beszélhetünk, emellett az országon belüli területi különbségek nőttek, a Dél-alföldi régió és megyéi relatív helyzete fokozatosan romlik. A Régió megyéiben az országos átlagtól egyre inkább elmarad a munkatermelékenység, összhangban a gazdasági növekedéssel. 2004-ben a magyarországi beruházások 7%-a valósult meg a Dél-Alföldön. Ugyanebben az évben egy lakosra 142.000 Ft értékű beruházás jutott, ennél kevesebb fajlagos beruházási értéket hazánkban ugyanezen évben csak ÉszakAlföldön valósítottak meg. A beruházások közül a termelékenységet, és így a versenyképességet leginkább az eszközberuházások javítják. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés, jármű) beruházásokat tekintve a Dél-Alföld a régiók sorrendjének utolsó helyen állt 2000-ben, 2004-ban viszont két helyezést sikerült javítania ezen mutató szerinti relatív helyzetén. Az eszközberuházások alacsony szintje megnehezíti a növekedést, nem várható a versenyképesség javulása a közeljövőben, mivel az ehhez szükséges beruházások nem történtek meg. Lakosság A Régió 1.354.938 lakosa a következők szerint oszlik el három megyében: Bács-Kiskun 540.499 fő, Csongrád 424.849 fő és Békés megye 389.590 fő A Régió népessége fogy, az elmúlt 10 év alatt egy közepes nagyságú város lakossága tűnt el. Dél-Alföld lakosságát – részben a határ menti fekvésből adódóan - az etnikai sokszínűség jellemzi, németek, szlovákok, románok, szerbek, bunyevácok és sokácok is élnek régiónkban. Foglalkoztatási helyzet A Dél-alföldi régió összes foglalkoztatottjainak 12,5%-a a mezőgazdaságban, 31,6%-a az iparban és az építőiparban, 55,9%-a a szolgáltatási ágazatokban fejti ki tevékenységét. Az országos átlaghoz képest a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a Dél-Alföldön felülreprezentált, a szolgáltatás jellegű ágazatokban foglalkoztatottak részaránya alulreprezentált, míg az

24

iparban és az építőiparban foglalkoztatottak arányában nincs szignifikáns különbség a regionális és az országos arányszám között. A Dél-Alföldön 2000-2005. között alig javult a foglalkoztatás, 46,6%-ról 47,0%-ra nőtt, miközben országosan 46,7%-ról 50,6%-ra, vagyis a régió munkahelyteremtő/megtartó képessége alacsonyabb az országos átlagnál. Magyarország munkanélküliségi rátája 2000. évben 6,4%, 2005-ben 7,2%, ugyanakkor régió mutatója 5,2% illetve 8,2% volt. 1.2. Szűkebb célterület és célcsoport bemutatás A Dél-alföldi régió mintegy 30 ezer hektár szőlőterületének túlnyomó többsége a Duna-Tisza közén, Bács- és Csongrád megyében található, Békés megyében gyakorlatilag kereskedelmi célú bortermelés nem folyik. A Duna Borrégió borvidékei adják a magyar szőlőtermelés mintegy 51%-át. A borvidékek fajtaszerkezete többnyire a hagyományos termelési hátteret tükrözi. Az elmúlt évtizedben történtek változások, ami nem minden esetben tett eleget a szakmai kívánalmaknak. A három borvidéken megtalálhatók azok a hungarikumok, amikre a világ szakmai körei is figyelnek. A régióba telepített „világfajták” még nem játszanak meghatározó szerepet. Az egyes területeken uralkodó szélsőséges időjárás, valamint a környezetkímélő technológiák új feladatok elé állítják a gazdaságokat. A régió legnagyobb volumenben asztali és tájbort termel. A minőségi bortermelés még nem éri el a kívánt és lehetséges szintet. A borrégió adottságai alapján nagy valószínűséggel továbbra is nagy tömegű, leginkább a belföldi fogyasztókhoz eljuttatott bort fog termelni. Ebből adódóan fő feladat továbbra is a belföldi piac megőrzése, a piac bővítése, a hazai borfogyasztási szokások orientálása. A borturizmus, mint lehetséges értékesítési csatorna felértékelődik. Kunsági borvidék A Kunsági borvidék a régióban a termelési volument illetően legjelentősebb szerepet tölti be. Nyolc körzetében 106 településen termelnek szőlőt, 28 500 hektáron. A borvidék szőlőtermesztésének története a kora középkorig vezethető vissza. A török hódoltság után és főként a filoxéravészt követően nagy lendületet vett a szőlő- és bortermelés. Az évszázados hagyományok alakították ki a termékszerkezetet. A szőlő a termőtáj jelképévé és egyik megélhetés forrásává vált.

25

A borvidéken termesztett 64 fajtából mára már 10 a meghatározó, ezekkel főleg asztali minőséget adnak, de jelentős a táj- és minőségi bort adó fajták aránya is. A fehér borszőlők jelenléte döntő, ezen belül megtalálhatók a hagyományos fajták, mint Arany Sárfehér, Kövidinka, Ezerjó, és az újabb fajták, mint például: Cserszegi Fűszeres, Zalagyöngye, Kunleány, Rajnai rizling stb. A vörös borszőlőfajtákat is nagyszámban termelik, a hagyományos fajták közül a Kadarkát emeljük ki, a korszerű fajták, mint pl.: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, cabernetek termesztése kiterjedt méretekben folyik. A borvidéken a borászatok száma meghaladja a kétezret, és közel fele palackozott bort hoz forgalomba. A bor értékesítési irányokat vizsgálva az 1,7-1,8 millió hl bor 80%-a belföldön értékesült. A borászatok borturizmushoz köthető eladása becsléseink szerint néhány tized százalékot tehet ki.

©DI-MAP 26

Hajós-Bajai borvidék Hajós-Bajai borvidék 12 településén termelnek szőlőt, közel 1700 hektáron. A XVIII. Századtól jelentős és ismert a borvidéken a szőlőtermesztés. A talaj adottságai jók, a lösz dominál. Klímája ugyan szélsőséges, de a meleg nyarak kiválóvá érlelik a termést. A borvidéken több(?) oromfalas pincék sora található, a hajósi pincefalu önálló turisztikai vonzerőként igazi értéket és látványosságot kínál az érdeklődő idelátogatóknak. A löszbe vájt pincék, (és hangulata) a sváb leszármazottak vendégszeretete, kapcsolatrendszere újabb és újabb lehetőségeket és tartalékokat tár fel. A borvidék piacára jellemző, hogy a termésének nagyobb része táj és minőségi borként kerül forgalomba. Annak ellenére, hogy ültetvényeinek nagyobb része fehér bort adó fajtákból tevődik össze, Cserszegi fűszeres, Kunleány, Rajnai rizling, Chardonnay, a fogyasztók inkább a vörös borairól ismerik. Kadarka bora kiváló, tüzes, bársonyos, de hasonlóan elismertek a Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet szőlőből készített borai. A borvidék elismertetésében pozitív szerepet játszik az egyre szaporódó vállalkozások száma. (A borvidék jó marketingjére jellemző, számos új vállalkozás létrejötte, ami a régió elismertetésében pozitív szerepet játszik.) Csongrádi Borvidék Csongrádi borvidék 4 körzetében 16 településen termelnek szőlőt, közel 2400 hektáron. A borvidéken több száz éves hagyománya van a szőlő és bortermelésnek, már a török hódoltság előtt kialakult a borvidék jellegzetes fajtaösszetétele. A XIX. században részben a homok megkötése, részben pedig a filoxéramentes (immunis) homokra való telepítés miatt a borvidék szőlőtermesztése fellendült. A borvidék történetének utolsó nagy fellendülési időszaka az 1960-as évek eleje a II. ötéves terv időszaka. A csongrádi szőlőtermesztő táj fajtaszerkezete sokat változott. Az átalakulás során a hagyományosan egyeduralkodó pontuszi fajták (Kadarka, Kövidinka, Ezerjó) fokozatosan háttérbe szorultak, s helyüket minőségi fehér- és vörös bort adó szőlőfajták foglalták el. A borvidék mostani szőlőterületének 65%-án fehérborszőlő-fajtákat, 35%-án vörösborszőlő-fajtákat termesztenek. A borvidék hagyományos fajtáiból (pl. Kövidinka) kellemes, üde illatú, kissé vékony, frissítő savtartalmú asztali borok készíthetők. A korszerű borászati technológia lehetővé teszi e borok hibátlan megjelenését és így azok a mindennapok borává válhatnak. A minőségi borszőlőfajtákból (Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Olasz rizling, Zöld veltelini stb.) a többi borvidékhez hasonlóan, ezen a borvidéken is minőségi borok készíthetők. (, amelyeket nem kell párhuzamba

27

állítani a hegy- és dombvidék jobb körülményei között termett hasonló fajtájú boraival.) A borvidéken termett vörösborok szép színűek, fajtajelleges ízűek, zamatúak, de kissé vékonyabbak, mint a hasonló hő- és fényviszonyú hegyvidéki vörösborok. Hagyományosan is jó csengésű neve van a Csongrádi kadarkának és a Pusztamérgesi olasz rizlingnek. 1.3. Piaci helyzet A borpiaci helyzetet a KSH, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Kunsági borvidék – mint régió legnagyobb borvidéke – hegyközségi adataira támaszkodva mutatjuk be. Kínálati oldal A régió borvidékein található az ország szőlő ültevényeinek 58,9%-a. (, innen kerül ki.) Mindhárom borvidéken dominálnak a fehérborszőlő fajták, arányuk meghaladja a 60%-ot. A természeti adottságokra figyelemmel a fagytűrő fajtákat részesítik a gazdák előnyben. A fehérborszőlők tekintetében a Zalagyöngye, Kunleány, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Kövidinka, Arany sárfehér fajtákat. A vörösborszőlő területek több mint felén Kékfrankos termelése folyik, de jelentős a Zweigelt, a Kadarka, Cabernet sauvignon, Cabernet Franc részaránya is. A régióban elsődlegesen tömegbor termelés folyik, a piaci kereslet ezt a szemléletet teljes mértékben átvette, így a minőségi bort termelő gazdaságok kénytelenek ezzel az előítélettel megküzdeni, gyakran érték alatti árpozícióba kerülve. A bortermelés, borértékesítés tendenciáit vizsgálva meg kell állapítani, hogy a szőlőterületek az elmúlt 15 évben országosan és a régióban is mintegy 35%-kal csökkentek. A bortermelés az elmúlt évek átlagát figyelembe véve 3,5 millió hl nagyságrend körül mozog, az ország bortermelésének mintegy fele a régióból kerül ki. Az uniós csatlakozást megelőző években országosan és a régióban is a borok, mintegy 60%-a hordós borként értékesült. A Dél-Alföld három borvidéke borászataiban a palackozott termékek aránya fokozatos növekedést mutat, míg 2002. évben nem érte el a 40%-ot, napjainkban 56%-os arányt mutat. Keresleti oldal A hazai borfogyasztási szokások kedvező képet mutatnak 30-32 l/fő/év, ami az elmúlt 8-10 év viszonylatában 8-10 %-os növekedést jelent.

28

A belföldi vásárlási szokások átrendeződtek és a forgalom jelentős hányada a szupermarketekben bonyolódik. A vásárlások mintegy negyede tevődik az italkereskedésekbe, szakboltokba, pincészetekbe. Az értékesítés irányait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hazánk a borpiacon súlyos veszteségeket szenvedett el, 2005. évben exportunk nem érte el a 600 ezer litert, ami kevesebb mint fele a rendszerváltás előtti időszakénak. Az elmúlt öt év átlagában az exportált mennyiség mintegy negyedét a régió adta. A régióban megtermelt bor 85%-a belföldön értékesül. Borexportunk 80%-a az Unióba irányul, a célországok átrendeződésének időszakát éljük. A mintegy 30%-os csökkenés ellenére még mindig Németország vezető vásárlónk, majd Csehország, csökken a kivitelünk Lengyelország és Nagy Britannia tekintetében, javul viszont a pozíciónk Svédországban. 1.4. A Duna Borvidéki Régió borútja A három borvidék 2002. évben megalakította a Duna Borvidéki Régiót, céljai között a borpiaci pozíció erősítése, a borértékesítés, bormarketing fejlesztése szerepel többek között. A Duna Borvidéki Régió tag szervezetei is felismerték a borturizmus jelentőségét, de a nemzetközi és hazai tapasztalatokat csak egy egy gazdálkodó egység szintjén kamatoztatták, egészen a Duna Borrégió Borút Egyesület megalakulásáig. (1. sz. térkép: Borút) A szervezett borturizmusba bekapcsolódott pincészetek, borvidékenként: A Kunsági borvidékről kilenc pincészet. Birkás Pincészet Szabadszállás, Font és Frittman pincészet Soltvadkerten, Gál szőlőbirtok és Szigetvin Szigetcsépen, Helibor Izsákon, István Borház Kiskőrösön, Kastély Vendégház Fülöpjakabon, Kökény és Fia Cegléden lehetőségeiken belül igyekeznek mindent megtenni a borutak programjába bekapcsolódva a borturizmus fejlesztéséért. Hajós-Bajai borvidék öt pincészete; az Anna Borház Érsekhalmán, Boromissza Tibor, Kovács Borház Hajóson, Sümegi borászat Baján, Varga Mihály Érsekhalmon fogad a borút keretében turistákat. Csongrádi borvidékről három pincészet: Csongrádbor Kft. Csongrád, Bokrosi Borászati Kft Csongrád-Bokros, Sóshalmi Borászat Hódmezővásárhely (1. sz. melléklet: Borút borászatainak bemutatása) Tapasztalatok

29

A DBBE működésének hatékonyságát a borút állomások turizmushoz kötődő tevékenységének elemzésével lehetne értékelni. Mennyiségi és minőségi adatokra lenne szükség, azonban az adatgyűjtés metodikája és gyakorlata kidolgozatlan. Az általános tapasztalatainkat így összegezhetjük: - A borút egyesület céljaival a tagok teljes mértékben egyetértenek – nevezetesen: a borút megformálása, a minőségi bortermelés előmozdítása, a borturizmus, falusi turizmus fejlesztése, az érintett borvidék szőlőültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvása, a helyi minőségi borok piacának és keresletének növelése, a művészeti, kulturális, műemlék és népi építészeti értékeinek védelme, a fentiekhez fűződő érdekek megfogalmazása és képviselete. Tisztában vannak azzal, hogy e célok megvalósításához nem elegendő a minimális tagdíj, mégsem akarnak/tudnak vállalni nagyobb pénzügyi kötelezettséget. A menedzsment társadalmi munkában végzi tevékenységét. - A borvidékek borászatainak nagy száma ellenére (Kiskunsági borvidék borászatainak száma 2143), a borgazdaságok/pincészetek igen szerény mértékben vesznek részt a munkában, ennek oka részint visszavezethető arra, hogy nem látnak igazi értékesítési lehetőséget a turizmusban, de közrejátszik az is, hogy megítélésük szerint az ehhez szükséges befektetések (anyagi, személyi) lassan térülnek meg. - Nem jellemző egyik borvidéken sem az önkormányzati részvétel a borturisztikai fejlesztésekben. - A borturisztikai kínálat a korábban leírt 6 útvonalon nem rendelkezik önálló, az érintett térségek értékeire alapozott arculattal. - A komplex turisztikai fejlesztések területén nem jöttek még létre azok az együttműködési mechanizmusok, melyek révén jól működő programcsomagok keretében kialakulna a vendégmarasztaló és csalogató élménylánc. - A borutak eredményes működtetéséhez nem alakultak ki megfelelő módon az információs csatornák, gyakran még az együttműködő szervezetek is átfedéssel, párhuzamosan dolgoznak, nem vagy kevéssé ismerik egymás működési területét, a kompetenciák nincsenek megfelelően lehatárolva. - Nincs elegendő pénzügyi és humánerőforrás, hogy a borászathoz kapcsolódó szakmai területeken képzéseket, tréningeket lehessen szervezni helyben – pl. marketing, vendéglátás, sommelier képzés, kommunikáció, lakberendezés, kertépítés, honlap tervezés stb. 30

- A Dél-alföldi régió több nemzeti szintű marketing akcióba becsatlakozott, a térségi egyéni promóciós kezdeményezések sokasága is jelen van. Ezen utóbbi akciók általában elszigeteltek, hatékonyságok vélhetően megkérdőjelezhető. 1.5. Szervezetek és együttműködéseik Az egyesület tevékenységének normatív támogatására a jövőben sincs remény, továbbá a tagdíj fizetési morál javulásában sem várható ugrásszerű javulás a pályázati aktivitás fokozásától remélhető a fejlesztési források bővülése. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv megvalósításához kapcsolódó források eléréséhez célszerű jól működő partnerségeket kialakítani társszervezetekkel és gazdasági szereplőkkel a sikeres pályázás érdekében. A kapcsolati rendszer igen szerteágazó, de két vonalra lényegében felfűzhető. A szakmai szervezetei közül, a hegyközségek különböző színtű szervezeteit, a borvidékek hegyközségi tanácsait emeljük ki. A szakmai kapcsolati rendszerben a régió felsőoktatási intézményeinek és a gazdasági kamaráknak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia. A turizmus területén a régió turizmus fejlesztésében stratégiai jelentőséggel bíró szervezetek a Regionális Fejlesztési Tanács és a mellette működő fejlesztési ügynökség, Magyar Turizmus Rt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatósága, de hasonló fontossággal bír a Magyar Borutak Szövetsége. Az idegenforgalom fejlesztésében potenciális partnerek a megyei –és települési önkormányzatok. Az együttműködő szervezeti körbe tartoznak a turizmus szervezés helyi térségi szervezetei, az utazási irodák, a különböző turisztikai szegmensek civil szervezetei, szövetségei. Szólni kell még az egyesület, illetve egyes tagjai piaci alapon működő kapcsolati rendszeréről, melyeket a szállásadókkal, éttermekkel, a különböző programok működtetőivel alakítottak ki.

2. SWOT-ANALÍZIS A Dél –alföldi régió turisztikai és borturisztikai erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket az alábbi rendszerben mutatjuk be. Erősségek  Kiváló gyógy- és termálvíz

Gyengeségek  A turisztikai kínálat alacsony 31





  

   



 

adottságok Természeti értékekben való gazdagság: Kiterjedt nemzeti parkok, természetvédelmi területek, zöldfolyosóként működő vízfolyások Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula, Baja centrumjellege kulturális, rendezvény kínálata, épített öröksége Falvak helyi értékek felmutatására képes rendezvényei Fejlődő vonalas és szálláshely infrastruktúra Turizmusban ismert és elismert „zászlós termékek” jelenléte, Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várjáték, Ópusztaszeri Emlékpark, Hajósi Pincefalu, Kecskeméti Tavaszi és nyári fesztivál, „Csiperó” nemzetközi gyermektalálkozó Hungaricumok, helyi speciális termékek gazdag kínálata Kézműves mesterségek jelentőségének felismerése, értékén való kezelése Helytörténeti gyűjtemények gazdagsága A turizmus mint lehetséges húzó ágazat szerepének felismerése a döntéshozók és alakosság körében A regionális, megyei, kistérségi fejlesztési programokban a turizmusfejlesztés prioritást élvez Javuló vendégfogadói kultúra Az idegenforgalomhoz kötődő képzések széles választéka













 

  

kihasználtsága Kevés az idegenforgalom kínálati oldala szereplői összefogásán alapuló komplex termékcsomag Vonalas infrastruktúra hiányosságai, a periférikus térségek megközelítési problémai, folyóinkon kevés a híd, a meglévők útkapcsolatai részben megoldatlanok. A kereskedelmi szálláshely kínálat a régió településein egyenetlen, a szállodák többsége alacsony színvonalú Standard éttermi kínálat, az étlapokról gyakran hiányoznak a helyi, tájegységre jellemző ételek, italok A turisztikai termékek minősítési rendszerének, illetve minőségének ellenőrzését biztosító civil hálózat hiánya Speciális turisztikai infrastruktúra elégtelensége többnyelvű információs és útbaigazító táblák Szakmai ismeretek, nyelvtudás, vendégfogadói attitűd hiánya Környezeti gondok: folyóvizek tisztasága, köztisztaság, környezetbarát szemlélet hiányosságai Közbiztonság problémái, különös tekintettel a tanyás térségekre A turisztikai vállalkozások tőkeszegénysége Az aktív turizmus speciális igényeit kielégítő infrastruktúra és szolgáltatás hiányos, kevés a pihenőhely és alacsony a 32

 Turisztikai tevékenységet összefogó szervezetek jelenléte  A turizmus fejlesztését elősegítő pályázati források rendelkezésre állása, magas pályázási aktivitás  A magyar bor felbecsülhetetlen értéke  Évezredes bortermelő hagyományok  Kiemelkedő magánpincészetek jelenléte  Néhány nagy pincészet nemzetközi sikere  Sikerek a nemzetközi borversenyeken  Kedvező változások a hazai borfogyasztás szerkezetében

 

 

  

Lehetőségek EU-s pályázati források 2007től bővülő száma és keretösszege A Nemzeti és Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia prioritásaihoz való tudatos kapcsolódás (egészség-, örökség- és hivatásturizmus) Eurorégiós együttműködés erősödése Egészségturizmus iránti növekvő kereslet (öregedő európai népesség, egészség felértékelődése) Határon túli területek együttműködési aktivitása növekszik Borfogyasztási szokások változása, „élmény” borfogyasztás, borkultúra javul A borturizmus iránti növekvő

       



 

 





kiépítettség Kevés a vízi turizmust szolgáló kikötő és parti létesítmény A meglévő kerékpárutak nem képeznek hálózatot Marketing tevékenység alacsony koordináltsága, egységes fellépés hiánya Nemzetközi ismertség és elismertség hiánya A bor „imidzshátránya” a többi szeszesitallal szemben Finanszírozási gondokkal küszködő közösségi marketing Közös arculat és megjelenés teljes hiánya A turizmus civil szervezeteinek alacsony érdekérvényesítő képessége, állandósult működési problémái Veszélyek Piaci verseny erősödése, versenyhátrány növekedése (főváros, Balaton, kiemelt attrakciók) Borhamisítás és számla nélküli forgalom Közbiztonság romlása Az adó és adminisztrációs terhek növekedése Az adó és pénzügyi szabályok gyakori változása, az adóterhek növekedése gyengíti a fejlesztések gazdasági fenntarthatóságának, a vállalkozások működésének biztonságát Az önkormányzatok elszegényedése, eladósodása negatívan hat a települési, térségi fejlesztésekre A lakosság megélhetési 33

érdeklődés  Hungarikum szőlőfajták jobb kihasználása

gondjainak erősödése negatívan hat az utazási szokásokra, a belföldi utasforgalomra

A SWOT analízisre alapozva a fejlesztés lehetséges irányként a következőket jelöljük meg:  A turista fogadás feltételeinek javítása  A speciális igények fokozott kielégítése  Élménylánc kialakítása termékcsomagok létrehozásával  A régió határmenti elhelyezkedéséből adódó előnyök kiaknázása, határon átívelő programok kialakítása  A borvidékek minőségi termékeinek, szolgáltatásainak becsatornázása a turisztikai termékcsomagokba  A turizmus szezonális jellegének csökkentése, rövid programok kínálatának növelésével, gazdagításával  A idegenforgalomban tevékenykedők szakmai felkészültségének javítása, nyelvismeretének bővítése, vendégbarát/vendégközpontú tudatosságának javítása  A turizmus marketing szervezeteinek és tevékenységének fejlesztése, hatékonyságának növelése, a hálózatosodás és a hálózatok átjárhatósága feltételeinek kialakítása 3. A borturizmus fejlesztés irányai és súlypontjai A régió borturizmusának fejlesztési irányait a már működő borutak hiányosságainak pótlásában, új borutak előkészítésében, megszervezésében, működtetésében, valamint a borturizmus más turisztikai szegmensbe való integrálódásában látjuk. 3.1. Borút fejlesztése Mind a meglévő mind pedig az új borutak fejlesztése tekintetében fő kérdésnek tekintjük a borút, mint térségi turisztikai termék kialakításában érintettek körének pontos meghatározását, akik a tájegység turisztikai fejlesztésében a borvidék megerősítésében érdekeltek. Ez képezheti alapját a partnerség „újragombolásának”, intézményesítésének. Kik a potenciális érintettek: - Szőlővel, borral foglakozó termelők, cégek, szakmai és civil szervezeteik 34

- Turizmus szervezésével foglalkozó cégek és szervezeteik - A vonzerők „működtetői”, önkormányzatok és intézményeik, cégek, kézművesek valamint ezek szakmai és civil szervezetei - Vendéglátással foglalkozó - a szállodáktól a szálláshelyadókon át az éttermi szolgáltatókig – cégek, szakmai és civil szervezeteik Hazánkban mintegy harminc borút működik, a borturizmus piacán a verseny egyre jobban kiéleződik. A régióban más turisztikai ágazatok jobban bevezettettek, a különböző szintű fejlesztési programokba magasabb prioritást élveznek. A kedvezőtlen versenyhelyzet és fejlesztési pozícióból a kivezető út sokféleképpen elképzelhető, de a borutak önálló arculata, a más borutakhoz viszonyított egyedisége a „Mitől vagyunk mi mások, miben nyújtunk mi többet, jobbat, érdekesebbet?” kérdésre a választ megadása, borutak tudatos imázs építése elengedhetetlen. A meglévő borutakba bekapcsolódott borászatok száma alacsony, új borászatok bevonása kívánatos. A bekapcsolódó borászatoknál a minősítés fontos tényező, a vendégfogadás alapvető feltételeit a borkóstolás, borértékesítés kultúrált körülményeit szükséges megteremteni. A működő borutak állomásai/borászatai bár eltérő színvonalon, de berendezkedtek a turistafogadásra, a szükséges infrastrukturális háttérrel rendelkeznek, alkalmasak a turisztikai élménylánc fogadópont szerepkör betöltésére. Itt szükséges megjegyezni, hogy az ételszolgáltatást kínáló borászatokban lényegében nincs meg az a meleg konyhai háttér, ami a vonatkozó előírásoknak eleget tesz. A borgazdaságok turisztikai fejlesztéseinek meghatározásánál az integráció lehetőségéből indulunk ki. Nevezetesen a borgazdaságnak döntése előkészítése során tisztán kell látnia, hogy az adott térség idegenforgalmának növekedése melyik szegmensben prognosztizálható, milyen együttműködések vezethetnek a vendégforgalom növekedéséhez, illetve az adott borászat milyen célcsoport felé kíván nyitni. Nem tekintjük feladatunknak borászatokra szabott fejlesztések meghatározását, de fenti szempontokra figyelemmel néhány kiegészítő beruházásra felhívjuk a figyelmet: - A falusi-, természetjáró turizmus szereplőivel történő kooperáció esetén, a célcsoportra (családok) figyelemmel célszerű a gyerekek időtöltését megoldani (játszósarok, kerti hinta, felügyelet stb.). - Kerékpáros turizmus útvonalán csoportok fogadása esetén a kerékpár biztonságos elhelyezése kívánalom.

35

- Ha vendégkörünket a gyógyturizmusban résztvevőkből kívánjuk fejleszteni, célszerű szolgáltatásainkat a személyszállítás területén fejleszteni, vagy külső szolgáltatót bevonni. - A borászatok internetes portáljait áttekintve megállapítható, hogy elsődlegesen saját kínálatukra koncentrálnak, kevés az a borgazdaság, aki kitekint és térsége turisztikai vonzerőire felhívja a figyelmet, további programot kínálva. A honlapok ilyen irányú fejlesztése célszerű. A fejlesztési szükségletek sorában fontosnak tartjuk a meglévő és újonnan csatlakozó borúti tagok közös gondolkodásának erősítésére a tapasztalatcserék és képzések minél szélesebb körben való megszervezését. Új borút kialakítása •

•

•

•

• •

A három borvidéken megvannak az adottságok új borút állomások kijelölésére, kifejlesztésére. A meglévő táji, természeti, szálláskínálati, vendéglátói, épített és kulturális örökségi adottságokon túl a helyi borút projekteket alapozni lehet az 5-10-15 esztendeje jól működő borértékesítési, borturisztikai szolgáltatásokra (pl. vendégfogadás, borkóstoltatás pincékben) és a borhoz kötődő rendezvényekre, tradíciókra. A borút egy speciális, komplex turisztikai termék, mely egyszerre közvetít egyediséget és általános civilizációs értékeket is. Létrehozása és működtetése egyesületi vagy más szervezeti formát igényel, melyben önkormányzat, vállalkozó, turisztikai szakember egyaránt részt vesz. A borút projektek sikeres megvalósításának alapvető feltétele egy szakképzett főállású turisztikai manager alkalmazása, valamint egy egységes fejlesztési koncepció kialakítása. A borút program lehetőséget nyújt egy teljes térség kiajánlására, fellendítheti a helyi termékek és szolgáltatások értékesítését, meghatározó szerepet játszhat a térségfejlesztésben, munkahelyteremtésben. A bor - a hozzá kötődő helyi és nemzeti hagyományok révén - alkalmas eszköz a pozitív térség-imázs kialakítására, hordozására. A borutak hálózatának kialakítása csakis rendszerben, egy egységes minőségi alapkövetelmény és arculat megvalósításával ajánlott.

A borutak bővítése területén két irányban gondolkodunk, a szóba jöhető borgazdaságokra, valamint a térség idegenforgalmi vonzerőire figyelemmel. 1. Javaslat: Császártöltés - Hajós – Baja – Jánoshalma – Hajós Az útvonal javaslat településeit, borászatait Hajós és Baja vonatkozásában több fejezetben érintettük, a két települést kínálati centrumnak tekintjük. Hajósi Pincefalu jól bevezetett önálló turisztikai attrakció, Baja főtéri rendezvényei, 36

vízi és vadászturizmusa a borút kínálatát erősíti, szervesen kiegészíti. Császártöltés a szőlő- és borkultúra gazdag hagyományait őrzi, a terület HajósBaja borvidékhez tartozik. A kitűnő borokat a löszfalba fúrt, szinte egész évben azonos klímájú pincékben tárolják, melyek a népi építészet ritkaságai közé tartoznak. A községben található az ország egyik legnagyobb, mintegy 900 pincét számláló pince együttese, közel 800 présháza. Jánoshalma és térsége építészeti értékekben ugyan nem túl gazdag, de a Szent Anna templom, a zsinagóga és a szélmalom mindenképpen megtekintésre érdemes. A térség természeti adottságai bőven kínálnak látnivalót és igen alkalmas rövid séták megtételére. A város és a térség rendezvényei nagy látogatottságnak örvendenek. 2. Javaslat: Csongrád – Ópusztaszer – Pusztamérges – Szeged – Hódmezővásárhely – Csongrád A javasolt borút települései számos idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, hiszen itt található a régió legnagyobb attrakciója az Ópusztaszeri Emlékpark. Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely gyógyvizei, szépen kiépített fürdői nagy látogatottságnak örvendenek. A Tisza és Körös a szikes tavak sokasága a vízi turizmus, a természetjárás, kerékpáros túrák széles lehetőségét kínálja. Szeged építészeti értékei, kiemelt rendezvényei, konferencia turizmusa a régióban kiemelt idegenforgalmi értéket képvisel. 3.2. Turizmus hálózatok, borút integrálása a régió turisztikai kínálatába Jelen fejezetben a helyzetfeltáró munkarészre, valamint annak tárgyát nem képező, de a borutak, a borértékesítés szempontjából jelentőséggel bíró attrakciókra alapozottan tekintjük át a lehetséges érdekazonossági pontokat, együttműködési területeket. Leszögezzük továbbá, hogy Tanulmányunk a Dé-alföldi régiót érinti, annak földrajzi területe nincs fedésben, a Duna Borrégió borvidékei-, a kialakított borutak településeivel, mivel ez utóbbiak a Közép-Magyarország régióba Pest megyébe is átnyúlnak. A borutak integrálódási lehetőségeinek vizsgálatát ebből következően a Dél-Alföldre vonatkoztatjuk. 3.2.1. A borút kiemelt térségeinek turisztikai kínálata A Duna Borrégió borútjainak fogadópontjai, valamint a Borút Egyesület vendégfogadásra felkészült pincészeteit földrajzilag lehatárolva a következő térségek turisztikai vonzerejét, működő programjait tekintjük át vizsgálva a borturizmus integrálásának lehetőségét. (2. sz. térkép: Turisztikai vonzerők) 37

 Kecskemét – Szabadszállás térsége  Kiskőrös – Soltvadkert – Kecel – Kiskunhalas térsége  Baja – Hajós térsége Kecskemét, Szabadszállás a Borút Egyesület által életre hívott borút két állomását adja. Az útvonal lényegében az 52 sz. másodrendű főútra fűzhető fel. Kecskemét a régión belül fontos turisztikai célpont, pozícióját az autópálya megépülése erősítette. Vonzerők sorából a nemzetközi ismertséget, látogatottságot megalapozó és erősítő tényezőket emeljük ki:  Kulturális rendezvények/programok Kodály Intézet kurzusai, Fogathajtó versenyek (Világbajnokság, Európa bajnokság), Csiperó Nemzetközi Gyermektalálkozó, Tavaszi Zenei Fesztivál, Főtéri Nyár, Hírös Napok, múzeumok/tárlatok rendezvényei  Konferencia turizmus A megyeszékhely több nagy létszám befogadására alkalmas teremmel rendelkezik, ahol 100-400 fős konferenciák megtarthatók. (Erdei Ferenc Művelődési Központ, Technika Háza, Három Gúnár Rendezvényház, Természetek Háza)  Gyógyvizek, strandok Kecskemét fedett uszodája méreteinél fogva alkalmas nemzetközi versenyek lebonyolítására, a szabadtéri részen egész évben használhatók a gyógyvizes medencék, az élményfürdő nyári időszakban 2500 ember befogadására alkalmas, úszó-, termálvizes medencéi között minden korosztály megtalálja az igényeinek megfelelőt. A Benkó Zoltán Szabadidő Park vízfelülete fürdésre, csónakázásra, horgászatra egyaránt lehetőséget nyújt.  Lovas turizmus, természetjárás Kecskemét nemzetközi és hazai fogathajtó versenyek színhelye. A várost és a térség településeit körülölelő tanyák a lovas turizmus nagy múltú fogadóhelyei, népszerűségüket a ló szerető, lóhoz értő embereken túl a szép alföldi természeti környezetnek, a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) által kialakított útvonalaknak is köszönhetik. Kecskemét-Szabadszállás útvonalán haladva az 52-es út két oldalán meghúzódó települések szinte kivétel nélkül a KNP által érintett települések. A természeti értékek közül feltétlenül meg kell említeni a fülöpházi homokbuckákat, Izsák nem csak az Arany Sárfehér hazája, hanem a Kolon38

tó gazdag madárvilágával, különleges mikroklímájával is, ékességei közé tartozik. Izsák a bortermelésen kívül a lovas- és vadászturizmusnak is otthont ad. Pálinka Múzeuma és a szomszédságában igényesen kialakított bolt egész évben fogad vendégeket. Az utóbbiban a térség borai, pálinkái és pezsgői közül válogathat az idelátogató. Kiskőrös – Kecel – Soltvadkert - Kiskunhalas szőlő-borgazdaságai a Kiskunsági borvidékhez tartoznak. Az itt működő borászatok közül jó néhány a Borút Egyesület tagjaként a borút egy-egy állomását jelentik. A térséget természeti, ökológiai adottságai kiválóan alkalmassá teszik a szőlőtermesztésre, ennek évszázados gyökerei alapozzák meg a borászati tevékenységet.  Kulturális vonzerők Kiskőrös város kulturális arculatát két tényező határozza meg: a XVIII. Század végén betelepült felvidéki szlovákság leszármazottai ma is őrzik hagyományaikat, identitásukat. A másik karakter teremtő érték, hogy itt született Petőfi Sándor a magyar költészet kiemelkedő alakja. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, a Szlovák Tájház, és az országos gyűjtőkörű Közúti szakgyűjtemény jelentős számú látogatót vonzanak. Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész Thorma János. Az ő nevét viseli a múzeum, ahol a Thorma Galériában a festő több alkotása, valamint "Halas, a kiskun mezőváros" történetét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. Halas világhírű terméke a varrott csipke hungarikum, a Csipkeházban csodálható meg. Kecelen Hadtörténeti Múzeum Haditechnikai Park várja a látogatókat. 

Gyógyvizek, strandok Kiskőrös gyógyfürdőjét évente negyven ezren keresik fel. A térség kétségkívül legnagyobb vonzerővel bíró fürdőhelye a 80 hektár vízfelületű Vadkerti tó, a vízi sportok paradicsoma. A Halas melletti Fehértó elsődlegesen a horgászok által kedvelt célpont. A kiskunhalasi gyógyfürdő három-három kültéri és beltéri medencével évente százezer vendéget fogad.



Lovas és vadászturizmus A térség valamennyi településén működnek lovas tanyák, ha nem is olyan nagy számban, mint Kecskemét környékén. Halas lovas hagyományai messzire húzódnak, ma is aktívan működik a lovas club, évről-évre megrendezésre kerül a Nemzetközi lovasverseny. A települések külterületei a szőlőültetvényeken túl, kiterjedt erdőségek és szántók húzódnak, melyek apróvadakban (szarvas, őz, vaddisznó, sakál, 39

róka, nyúl, fácán, vadkacsa) gazdagok. A helyi vadásztársaságok több tízezer hektáron gazdálkodnak és fogadják a hazai és külföldi vadászokat.  Rendezvények, programok A térség valamennyi településén a borhoz kötődő rendezvények, ünnepek így a szüreti fesztiválok, újbor ünnepe megtartásra kerülnek. A térség kétségkívül legnagyobb attrakciója a Flóra Kecel Virágfesztivál és Kötészeti verseny. Kiskőrösön a Szlovák Nemzetiségi Napok, Fúvós és Mazsorett Fesztivál, Kiskunhalason „Halasi Hajtás” triatlon verseny, Nemzetközi Lovas verseny, Soltvadkerten a Lovas Klub majális, a Büdös tó (Vadkert tó) rendezvényei vonzanak látogatókat. Hajós – Baja borvidék települései lényegében a Duna mentén, az 51-es másodrendű főútra fűződnek fel. A borvidék a Duna-menti Síkság és a Bácskai Síkvidék tájegységen helyezkedik el. Mindkét tájegység természeti adottságai, különösen a homokos talajú területek kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre, ami hagyományosan megalapozta a borgazdaságok működtetését.  Kulturális vonzerők Baja értékét, szépségét és egyben jelentőségét a Duna melletti elhelyezkedése adja. Az ide érkező turisták érdeklődésére azonban számot tarthat a város építészeti öröksége, mely közül a Sugovicára (Duna mellékág) néző Szentháromság teret emeljük ki, több száz éves kockakő burkolatával, középen a Szentháromság oszloppal, valamint a ma városházaként működő neoreneszánsz stílusban átalakított Grassalkovich-palotával. Jelentős számú kulturális intézménnyel, melyek közül legnagyobb arányban a műemléki értékkel bíró, több vallást reprezentáló templomokat, kápolnákat kell kiemelni. A dunai halászati emlékeit is őrző Türr István Múzeum, Nagy István Képtár, Éber Emlékház, Bunyevác Tájház állandó és időszaki kiállításai, rendezvényei is nagyszámú érdeklődőt vonzanak. Különleges építészeti jelentőséggel bír hajósi Pincefalu, melynek löszbe vájt pince labirintusa 1200 pincét számlál. Az itt található bormúzeum kiváló évjáratú Zweigelt, Cabernet, Chardonnay palackokat rejt.  Vízi turizmus A város még korántsem használta ki a vízi turizmusban rejlő lehetőségeit, idegenforgalmának jelentős hányada azonban az aktív turizmus ezen ágához köthető. A vízi sportok centrumát a Petőfi sziget képezi, ahol minden

40

infrastruktúra és szolgáltatás rendelkezésre áll, az elsődlegesen fiatalokat vonzó evezős sportokhoz. A teljes idényben a programok sokaságát kínálják a kellemes időtöltéshez.  Természetjárás A Duna-Dráva Nemzeti Park legértékesebb területének tartott Gemenci és Béda-Karapancsai Tájkörzet, mely közül Gemenc kínál a Bajára és térségébe látogatóknak/természetjáróknak kivételes élményt. A területet kezelő Gemenci Erdő– és Vadgazdálkodási Zrt. nagy hangsúlyt fektet a védett területek látogathatóságára. A kijelölt túraútvonalak, tanösvények bejárhatók gyalogosan, de az egész évben működő kisvasúttal és egyes területek a sétahajóval is megközelíthetők. A kialakított pihenőhelyeken minden korosztály sajátos élményben részesülhet.  Vadászturizmus A Gemenci Erdő– és Vadgazdaság mintegy 70 ezer hektáron gazdálkodik, vadállományából a gímszarvast és a vaddisznót emeljük ki. Mind a gemenci, mind pedig a hajósi körzet minden igényt kielégítő vadászházakkal várja vendégeit. Vadászházak: Gemenci, Keselyű, Pörbölyi, Pandúri, Báta, Hajósszentgyörgyi, Lencsi, Zöldhegyi.  Rendezvények, programok A programok sorából a több ezer embert megmozgató bajai halászléfőző népünnepélyt kell megemlíteni, ahol a halászlé mellett változatos program várja a vendégeket. Hajóson a pincefalu páratlan környezetében minden év májusában megtartott Orbán napi borünnepen a borkedvelők ezrei vesznek részt. A térségben élő horvát, szerb, német kisebbségek hagyományőrző rendezvényei különleges élményt nyújtanak. A Gemencen rendszeresen indított fél, egy napos túrák tarkítják a kínálatot. 3.2.2. A régió kiemelt desztinációi, mint a kooperáció lehetséges területei A fejezet összeállítása során kiemelt szempontként kezeltük a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia (2005-2013), valamint a Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia (2007-2013) keretében megfogalmazott nemzeti és regionális fejlesztési prioritásokat, úgy mint az ágazat fejlődésére, jövőképére meghatározó tényezőket. A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai:  Egészségturizmus: Gyógy– és wellness turizmus

41

 Örökségturizmus: Kulturális örökség, természeti örökség keretében; nemzeti parkok, lovas turizmus, falusi turizmus, gasztronómiai –és borturizmus  Kongresszusi turizmus a hivatásturizmuson belül A turisztikai termékfejlesztés regionális szintű prioritásai:  Örökségturizmus: rendezvények, kastélyok, várak, múzeumok, történelmi városok, vallási turizmus, népi hagyományok  Aktív turizmus: Kerékpáros, természetjáró, vízi, golf A borturizmus kínálatának más turisztikai ágakba való integrálódása, turisztikai termékcsomagokba történő részvételi lehetősége szempontjából a régió legnagyobb idegenforgalmat bonyolító turisztikai szegmenseit, attrakcióit vizsgáljuk, valamint foglalkozunk a falusi turizmussal, mint várhatóan növekedő területtel. Gyógy- és termálturizmus területén két legnagyobb forgalmú fürdőhelyünk Gyula és Kiskunmajsa.

A vendégforgalom jellemző adatai 2005. évben Település

Kereskedelmi férőhelyek Gyula 2 905 Kiskunmajsa 653 Két város össz 3 558 Régió 28 084 Két város % 12,6

Összes vendég 46 090 19 343 65 433 456 000 14,3

Összes vendégéjszaka 192 345 72 144 264 485 1 101 552 24,0

Fürdő látogatók 743 228 367 000 1 110 228 3 620 280 30,6

Forrás: KSH 2005.

A két gyógyfürdő településének programkínálatát vizsgálva Gyula város kínálati pozíciója jóval kedvezőbb. A gyógyfürdőn túl Gyula fő attrakciója a XV. században épült, s Közép Európa egyetlen épen maradt sík vidéki, gótikus téglavára. Benne működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására.

42

A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között működik a Várszínház. A várkert emellett sok más vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A gyulai rendezvénynaptárban az év minden hónapjában található egy-egy nagyszabású rendezvény: Reneszánsz Karnevál februárban, Közép-Békési Tavaszi Fesztivál márciusban, Gyula napok, valamint nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál és Böllér napok áprilisban, Virágok vasárnapja és Végvári Pünkösd májusban, Gyulai zenei napok júniusban, Körösvölgyi sokadalom, Várszínház Összművészeti Fesztivál, Tarhonya Fesztivál, Végvári Esték, Minden Magyarok Táncfesztiválja, júliusban és augusztusban, Erkel Művészeti napok novemberben. A rendezvények keretében koncertek, felvonulások, középkori lovagi torna, játékos vetélkedők, népi iparművész kirakodóvásár várja a turistákat. Kiskunmajsa szerényebb látnivalókkal és programkínálattal bír. Legjelentősebb építészeti örökségeként a főterén álló, 1743-ban barokk stílusban épült római katolikus templomot jegyzi. Konecsni György - a város szülöttének nevét viselő - Helytörténeti Gyűjtemény a város történetét néprajzát dolgozza fel, valamint a névadó grafikai tárlata tekinthető meg. A Tájház Kiskunmajsa legrégibb 1850 körül épült nádtetős, három osztatú, középpadkás, szabadkéményes épülete a Kiskunság jellegzetes népi, építészeti emléke. 56-os Múzeum 1999. márciusában avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen ötvenhatos múzeumát. Az alapító: Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. Különleges élményt nyújt Bárány Tiborné Babagyűjtemény kiállítóterme, ahol a világ különböző tájairól összegyűjtött és Magyarország tájegységei paraszti viseletébe öltöztetett babák várják a látogatókat. A város programkínálata a tavaszi-nyári időszakra koncentrál, egy-két napos rendezvényt kínál: Húsvéti Kemping találkozó, Fürdőmajális, Autós ügyességi verseny, Motoros terepverseny királyválasztással, Fogathajtó Verseny, Sörfürdő fesztivál, Szüreti fesztivál, Főtéri sokadalom és Táncfesztivál. A két település turisztikai vonzerejét, programkínálatát áttekintve kimondható, hogy a bár a különböző rendezvények, fesztiválok mindig tartalmaznak gasztronómiai elemeket, a programszervezők a borturizmussal nem számoltak. Ez Gyula esetében nehezen róható fel, hiszen Békés megye nem szőlőtermelő vidék, nincsenek látogatható nyitott pincék. Kiskunmajsa esetében ez nem mondható el, hiszen a város gazdaságában szerepet játszik a szőlő-bortermelés. Az ősztől tavaszig szegényes

43

programkínálatot jól kiegészíthetné, a helyi/térségi pincék látogatása vagy helyi (pl. Termál Szálló) sajt-, alma-, borkóstolók megszervezése. Lovas– és vadászturizmus területén a régió viszonylag jól pozícionált kínálattal rendelkezik. A vadásztársaságok az egész régiót behálózzák, a turisztikai szervezetek, szolgáltatók a vadászturizmust „esetlegesen” kezelik. Ez megítélésünk szerint egyrészt arra vezethető vissza, hogy a vadásztatás fő bevételei nem az idegenforgalomban csapódnak le, csekély együttműködési hajlandóság oka másrészt az érdekazonossági pontok felismerése hiányának tudható be. A Lovas turizmus kínálata elsődlegesen a tanyás térségekre koncentrálódik. Interneten szerzett információk, valamint gyakorlati tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a szálláshellyel is rendelkező lovas tanyákon/bázisokon a vendégek tartózkodási ideje alacsony, egy-két nap. A lovagláson kívül a szervezett programot kínáló fogadóhelyek csak elvétve fordulnak elő. Az aktív turizmus ezen két ága területén feltétlenül elmondható, hogy nem kezdeményezői vagy partnerei turisztikai termékcsomagoknak, vagy csekély mértékben vesznek részt a turisztikai élménylánc kialakításában. Rendezvényturizmus A régió valamennyi településéről elmondható, hogy évente legalább egy olyan rendezvény megszervezésre kerül, melynek ugyan elsődleges célja az itt élők összefogása, a közös ünneplés, de legtöbbször legalább térségi szinten idegenforgalmi vonzerőt is képez. Az M.A.S.T. Kft. a hazai lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatása szerint a régióba érkező belföldi kirándulók 45%-a jelölte meg úti célként a rokonlátogatást. (2. sz. melléklet) Így feltételezhető, hogy a rokonlátogató forgalom jelentős része a települési ünnepekhez (falu napok, szüreti fesztivál, búcsú stb.) kötődik. A rendezvények napjainkra kiteljesedtek kulturális eseményekkel, helyi termékeket felvonultató kiállításokkal, gasztronómiai kínálattal. A régió városai, de különösen Szeged, Kecskemét és Békéscsaba szinte egész évben kínál programot, jellemzőek a kulturális rendezvények, zenei fesztiválok, időszaki tárlatok sokasága. A tematikus rendezvények gyakran párosulnak a térség művészeti csoportjainak bemutatkozásával, kézműves bemutatókkal, gasztronómiával, borkínálattal a borutcákban. A rendezvények – különösen a több napot, egész hetet átívelők – kiváló hátteret képezhetnek az adott térség idegenforgalmi kínálatában érintettek részére programcsomag összeállítására és kiajánlására. Falusi turizmus

44

A falusi turizmus értelmezése igen sokszínű, egyetértés van azonban a tekintetben, hogy vidéki helyszínhez kötődik, vendégforgalmát általában a vidéki magánszálláshelyek számával, kihasználtsági mutatóival mérik. E tekintetben régiónk országos összevetésben az utolsó helyen kullog, ez annak tudható be, hogy falusi/tanyai turizmus szolgáltatói köre elsődlegesen Bács és Csongrád megyék tanyás területeire korlátozódik. A falusi turizmus tematizálódásának/specializálódásának folyamatát éljük, a falusi vendéglátóhelyek egyre gyakrabban jelenítik/kínálják szolgáltatásukat tematikus hon-lapokon, pl. természetjárás/ökoturizmus, lovas turizmus, horgászturizmus stb. Nem rendelkezünk adatokkal a tekintetben, hogy egy-egy tematizált szolgáltatáshoz valójában milyen látogatottság/forgalom köthető. Tény azonban, hogy falusi/tanyai szálláshelyet, szolgáltatást hirdető 50 honlapot véletlenszerűen megnyitva mintegy 15-20%-uk esetében találkoztunk az alapszolgáltatáson kívül program ajánlattal. Ópusztaszeri Nemzeti Történet Emlékpark A régió legnagyobb látogatottságú attrakciója, az Ópusztaszeri Emlékpark. A több mint 30 év távlatában egyre bővülő, fejlődő emlékhely napjainkra több napos látnivalót, élményt kínál. Kétségkívül a legnagyobb vonzerőt a rotundában elhelyezett Feszty-körkép jelenti (felállítása óta több mint 3 millióan nézték meg), itt találjuk többek között a Világ körképei, Kis magyar panteon, Panoptikum állandó jellegű kiállításokat is. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum XIX. – XX. század tanyai, falusi mezővárosi kultúráját mutatja be. Az emlékpark számos további programmal várja vendégeit, kapcsolódik szálláshely és éttermi szolgáltatás, de lehetőség nyílik bográcsozásra vagy borkóstolásra is. Az Emlékpark nemzeti szinten is egyedülálló attrakciónak számít, látogatottsága a térség idegenforgalmi lehetőségeinek kiaknázása szempontjából kivételes lehetőséget. 3.3. Marketing A borútvonalakat virtuálisan kijelölő Duna Borrégió Borút Egyesület, mint az összes többi magyarországi szervezet, non-profit civil szervezetként – egyesületi formában – tevékenykedik Az általa végzett tevékenység komplex, ágazatközi és non-profit jellege miatt a jövőben sem várható a tevékenység piaci alapokra helyeződése, gazdasági társasági forma létrejötte a borutak működtetésére.

45

A civil szervezetként tevékenykedő borút egyesület az eredményes munkavégzést erőteljesen hátráltató tényezőként jelöli meg a nagyobb földrajzi területet átfogó összehangolt borturisztikai marketing stratégia hiányát. Ideális esetben a menedzsment, még konkrétabban a munkaszervezet, támaszkodni tud regionális marketing stratégiákra. Borturizmus marketing Elsődleges cél a turizmus marketing és a bormarketing összekapcsolásával a két terület egymást erősítő, közös és kölcsönös fejlesztése egy borvidéki borút program következetes végrehajtásával. A borturizmus marketing termékpolitikája alapkövetelményei között szerepelnie kell mindenekelőtt a/az  minőségnek, a minősített szolgáltatások megteremtésének  szakmaiságnak, a rendszeres képzés biztosításának  táji-természeti és lakókörnyezet védelmének  infrastrukturális fejlettség biztosításának. Ugyanakkor az is fontos, hogy egyik borút ne a másik utánzata legyen. A másság, az egyediség, a helyi sajátosságok kell, hogy domináljanak az egyes borúti projektekben, az egységes minőségi követelményekre és arculati elemekre alapozva. A turisztikai kínálatban éppen úgy, mint a bortermelésben a helyi fajták, ízek és zamatok kialakítására kell törekedni. Termékfejlesztés A borút projektek kialakításakor a kínálatot úgy kell egységes programcsomagba szervezni, hogy az, borvidékenként tükrözze a helyi sajátosságokat, a borvidékek másságát, a különbözőségben rejlő értékeket is. Ugyanakkor egységes, franchise- rendszerben kell működnie a borutaknak, a minőség és a borúti szolgáltatások széles skálája, az információs rendszer egységessége tekintetében. Tehát a turista bármelyik borúton meg kell, hogy kapja ugyanazt a minőséget, választékot és információt. Promóció A promóciós munka célzottja lehet közvetlenül a vevő maga, és lehet a kereskedő, azaz az utazásszervező, tour-operátor. A promócó eszközei igen változatosak, kiválasztásuk és hangsúlyuk a helyi adottságoktól függenek. Itt egy általánosított prioritási sorrendben csak a legalapvetőbbek felsorolására szorítkozunk: - Study-tour szervezése a sajtó és a beutaztató irodák tour-operátorai számára. 46

- Hazai és nemzetközi standokon közösségi standok kialakítása és működtetése - A termékcsomag szolgáltatási elemeinek közös reklámfelületen való megjelentetése (nyomtatott, elektronikus) - Reklámhordozó roll-screenek kölcsönös elhelyezése a fogadóhelyeken. - Termékek kölcsönös bemutatására lehetőség biztosítása a fogadóhelyeken (bor asztal, bor szekrény, kézműves termékek, élelmiszerek pl. mézek stb.) - A termékfejlesztés és marketing közös megvalósítása feltételezi a minősítési rendszerek már meglévő tartalmainak fenntartását, megerősítését. A Dél-alföldi Régió borútjai és állomásaik promóciója még komoly erőfeszítéseket kíván, de már most is sokszínű és változatos. A borutak és állomásaik az internetes hon-lapok sokaságán fellelhetők, a Borút Egyesület web-lapja részletes információt ad, hasonlóan a regionális és megyei turisztikai portálok. Számos önkormányzati hon-lap turisztikai, gazdasági oldalain is találkozunk borászatokkal. Kistérségek, önkormányzatok turisztikai célú reklámanyagai dicsérik a térség borait, borászatait.

nyomtatott

kiadványai,

A térségi, települési rendezvényeken borutcákban, borsátrakban kínálják a térség borait. A borászatok közül sokan, saját hon-lappal, önálló nyomtatott reklám anyaggal, gyakran többnyelvű interaktív reklám eszközzel, prezentációval rendelkeznek. Összegzés A régió kiemelt turisztika kínálatát áttekintve elmondhatjuk, hogy az egyes ágazatok önálló szerveződést mutatnak, ugyanakkor feltételezhetően megalapozottan versenytársnak tekintik egymást. Az idegenforgalom egyes szegmensei/ágazatai között az „átjárhatóság” kevésbé épült be a gondolkodásba, ezen megállapítás különösen igaz a helyi/térségi szerveződésekre. Általános a „vendégféltés” a pici pozíció megőrzéséért, erősítésért folytatott verseny. Kevés az a turisztikai szolgáltató (pl. turisztikai információs iroda), amelyik felvállalja helyi, térségi programok szervezését, a szereplők összefogását. Megfigyeléseink szerint többségük jórészt szállásközvetítésre koncentrál.

47

4. Megállapítások, javaslatok 4.1. Lehetőségek a komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása és értékesítése területén A termékcsomag elemei kiválasztásának szempontjai, földrajzi lehatárolás A tanulmány helyzetfeltáró munkarésze, a borutak kiemelt térségei kínálatának valamint a régió meghatározó desztinációinak vizsgálata lényegében kellő iránymutatást ad a potenciálisan szóba jöhető turisztikai termékcsomagok kialakítására. A termékcsomag elemeinek kiválasztása során elsődlegesen a meglévő és létrehozandó borutak térségeinek turisztikai kínálatát térképeztük fel. Vizsgáltuk a szálláshely, éttermi szolgáltatás meglétét, mint alapvető feltételt, vonzerőket és azok látogatottságát, a „fő/húzó/kiemelt” attrakció célcsoportja utazási szokásait, a termékcsomag kialakításában együttműködő partnereket. A turisztikai termékcsomagok összeállítása, későbbiekben való kidolgozása során a kiemelt vonzerőket és az ahhoz kapcsolható programelemekre az alábbi javaslatot tesszük: A turisztikai termékcsomag földrajzi érintettsége, térbeli lehatárolása során figyelemmel voltunk a borút állomásainak térségében a turisztikai kínálat halmozott megjelenésére, a térség településeinek megközelíthetőségére. A térbeli lehatárolás megalapozását szolgálja a 3. sz. térkép adatbázisa. 1. Térség: Kunsági borvidék A borvidék települései ahol a borkínálaton túl releváns turisztikai kínálat, mint az együttműködés célszerű területe jelen van: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Tiszakécske, Kunszentmiklós, Lakitelek, Szabadszállás, Solt, Dávod, Fülöpszállás, Izsák, Ágasegyháza, Fülöpháza, Kerekegyháza, Lajosmizse, Soltszentimre, Akasztó, Csengőd, Kecel, Soltvadkert, Jakabszállás, Bugac, Tiszaalpár, Tiszaug. 2. Térség: Hajós-Bajai Borvidék A borvidék települései ahol a borkínálaton túl releváns turisztikai kínálat, mint az együttműködés célszerű területe jelen van: Sükösd, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Hajós. 3. Térség: Csongrádi Borvidék A borvidék települései ahol a borkínálaton túl releváns turisztikai kínálat, mint az együttműködés célszerű területe jelen van: Szeged, Csongrád, Hódmezővásárhely, Ásotthalom, Mórahalom, Ruzsa.

48

Ajánlások termékcsomagra I. Termékcsomag ajánlás Termékcsomag Kiemelt vonzerő: Gyógy- és termálfürdő elemek Kapcsolódó program elemek:  Építészeti/kulturális értékek megtekintése – települési séták, múzeum-, képtár látogatás  természetjárás – tanösvények, túraútvonalak bejárása (rövid, 1-2 órás program)  pincelátogatás, borkóstolás, borkultúrához kötődő ismeretek közvetítése  kínálat/rendezvény „házhoz jön” (tájjellegű ételek helyben való főzése, borbemutató) Célcsoport, Közép-és idősebb korú, egyedül vagy párban utazók, motivációja és általában több napot eltöltők. jellemzői Fő motiváció: gyógyulás, pihenés Kényelemszeretők, nehezebben kelthető fel az érdeklődés a fő érkezési célon túl más programok iránt. Program kialakítására, megszervezésére kevésbé nyitott önállóan. Teljes körű színvonalas szolgáltatást igényel, ugyanakkor ár érzékeny. Földrajzi érintettség 1. Térség, 2. Térség Lehetséges partnerek Vezető partner: a térségek turizmus szervező irodái Partnerek: a vendégkör megőrzésében, megszerzésében érdekeltek: szállodák, szálláshely adók, éttermi szolgáltatók, nemzeti park, borászatok, idegenforgalmi civil szervezetek További szempontok A termékcsomagon belül az egyes program elemek szezonhoz igazodó rugalmas kialakítása (választék sokszínűsítése, és aktualizálása, egyedi igények kielégítése: pl. tolmács, étkezés: vegetáriánus, cukorbeteg) a közlekedés megoldásának felkínálása, Promóció javaslat Egyszerű marketing terv készítése (ki, kinek, mit, mikor, hogyan stb. kérdésekre a válaszok megadása, a termékcsoport partnerei megalapozott döntéshozatalának előkészítésére) Fentiek mellett néhány olcsó és célirányos reklám javaslat: programkínálatról egyszerű szóróanyag készítése, szálláshelyeken, fürdőkben való elhelyezése, turisztikai honlapokon való megjelentetése, a kínálat létezéséről a térség lakosságának tájékoztatása (rokonlátogatás, mint uticél) 49

II.

Termékcsomag ajánlás

Termékcsomag elemek

Célcsoport, motivációja és jellemzői

Földrajzi érintettség Lehetséges partnerek

További szempontok

Promóció javaslat

Kiemelt vonzerő: Lovas tanyák, lovas udvarok Kapcsolódó program elemek:  Strand-, uszoda-, fürdő látogatás  Este kulturális eseményeken való részvétel  Pincelátogatás, borkóstolás, borkultúrához kötődő ismeretek közvetítése  Túra lovaglás állomásán térség gasztronómiai kínálatából ízelítő, borbemutató Fiatal- és középkorú lovasok, fogathajtók, lovagolni tanulók csoportosan, vagy egyénileg Fő motiváció: ló szeretete, sportolás, kikapcsolódás Természet iránti elkötelezettség, a fő motivációhoz kötődő színvonalas szolgáltatás igénye. Lovagláson, fogathajtáson túl nyitottabb más időben illeszkedő programok irányába. A csoportosan érkezők elsődlegesen előre kialakított programszervezést igényelnek 1. Térség, 2. Térség, 3. Térség Vezető partner: a térségek turizmus szervező irodái Partnerek: lovas tanyák-, lovas udvarok működtetői a vendégkör megőrzésében, megszerzésében érdekeltek további érintettek szállodák, szálláshely adók, éttermi szolgáltatók, borászatok, idegenforgalmi civil szervezetek A termékcsomagon belül az egyes program elemek szezonhoz igazodó rugalmas kialakítása választék sokszínűsítése, és aktualizálása, egyedi igények kielégítése (pl. tolmács, étkezés: vegetáriánus, cukorbeteg), a közlekedés megoldásának felkínálása. Egyszerű marketing terv készítése (ki, kinek, mit, mikor, hogyan stb. kérdésekre a válaszok megadása, a termékcsoport partnerei megalapozott döntéshozatalának előkészítésére) Fentiek mellett néhány olcsó és célirányos reklám javaslat: programkínálatról egyszerű szóróanyag készítése, lovas fogadó- és szálláshelyeken való elhelyezése, lovas- és turisztikai honlapokon való megjelentetése.

50

III. Termékcsomag ajánlás Termékcsomag Kiemelt vonzerő: Falusi/tanyai fogadóhelyek elemek Kapcsolódó program elemek:  Túrázás, természeti értékek megismerése (gyalogosan, kerékpáron)  Strand-, uszoda-, fürdő látogatás  Térségben kulturális eseményeken, lovasbemutatókon való részvétel  Pincelátogatás, borkóstolás, borkultúrához kötődő ismeretek közvetítése Célcsoport, Közép és idősebb korú családosok, általában egyéni motivációja és utazók, jellemzői Fő motiváció: Pihenés, kikapcsolódás, természet közeli élményszerzés Általában nyitott a program szolgáltatásra, kezdeményező a saját időtöltés kialakítására. Jellemző a gyermek központúság, a felnőtteknek szóló programok esetén elvárja gyermekekről való gondoskodást. Kiemelten árérzékeny. Földrajzi érintettség 1. Térség, 2. Térség Lehetséges partnerek Vezető partner: a térségek turizmus szervező irodái, Falusi Szállásadók Megyei Egyesülete Partnerek: Falusi/tanyai fogadóhelyek működtetői, a vendégkör megőrzésében, megszerzésében érdekeltek további érintettek helyi programok szervezői, kiegészítő szolgáltatást nyújtók (pl.: kerékpárkölcsönző, nyitott kézműves műhelyek, lovas tanyák), borászatok, idegenforgalmi civil szervezetek További szempontok A termékcsomagon belül az egyes program elemek szezonhoz igazodó rugalmas kialakítása választék sokszínűsítése, és aktualizálása, egyedi igények kielégítése (pl. főzési lehetőség, gyermek étkezése) Promóció javaslat Egyszerű marketing terv készítése (ki, kinek, mit, mikor, hogyan stb. kérdésekre a válaszok megadása, a termékcsoport partnerei megalapozott döntéshozatalának előkészítésére) Fentiek mellett néhány olcsó és célirányos reklám javaslat: programkínálatról egyszerű szóróanyag készítése, fogadóhelyeken való elhelyezése, turisztikai hon-lapokon való megjelentetése, a kínálat létezéséről a térség lakosságának tájékoztatása (rokonlátogatás, mint uticél) 51

IV.

Termékcsomag ajánlás

Termékcsomag elemek

Célcsoport, motivációja és jellemzői

Földrajzi érintettség Lehetséges partnerek

Kiemelt vonzerő: Vadászat Kapcsolódó program elemek:  Strand-, uszoda-, fürdő látogatás  Térség építészeti értékeinek megtekintése, kulturális eseményeken való részvétel  Pincelátogatás, borkóstolás, borkultúrához kötődő ismeretek közvetítése  kínálat/rendezvény „házhoz jön” (tájjellegű ételek helyben való főzése, borbemutató) Általában férfiak fiataltól az idősebb korosztályig Fő motiváció: vadászat, A fő motiváción túl kevésbé nyitott a program szolgáltatásra. Igényes a szálláshelyre és a járulékos szolgáltatásra, kevésbé ár érzékeny. Az ár-érték arány azonban fontos tényező. 1. Térség, 3. Térség Vezető partner: a térség vadásztársaságai-, turizmus szervező irodái, Partnerek: Vadászházak működtetői (gyakran azonos a vadásztársasággal), a vendégkör megőrzésében, megszerzésében érdekeltek további érintettek szállodák, éttermek, helyi programok szervezői, borászatok, idegenforgalmi civil szervezetek

További szempontok

A termékcsomagon belül az egyes program elemek szezonhoz igazodó rugalmas kialakítása választék sokszínűsítése, és aktualizálása, egyedi igények kielégítése (pl.: hozzátartozóval érkezőknek hölgyprogram szervezése)

Promóció javaslat

Egyszerű marketing terv készítése (ki, kinek, mit, mikor, hogyan stb. kérdésekre a válaszok megadása, a termékcsoport partnerei megalapozott döntéshozatalának előkészítésére) Fentiek mellett néhány olcsó és célirányos reklám javaslat: programkínálatról egyszerű szóróanyag készítése, fogadóhelyeken való elhelyezése, vadász és turisztikai honlapokon való megjelentetése.

52

Javaslatok a termékcsomag kidolgozásához, működtetéséhez Termékcsomag elemek tételes meghatározása  Adott térségre jellemző vonzerők áttekintetése, leírása  A vonzerő turisztikai hasznosításában érintettekről a vállalkozói térkép elkészítése, beleértve a kiegészítő szolgáltatásokat is.  Potenciális partnerek konkrét nevesítése, bevonása a termékcsomag kialakításába (vállalkozói regiszter készítése: név, cím, elérhetőség) Célcsoport jellemzőinek meghatározása  Célcsoport jellemzőinek pontos felmérése válik szükségessé, mivel nem állnak rendelkezésre térségre szabott adatbázisok. - élekor (senior, vegyes, ifjúsági) - érkezési reláció (legalább belföld és külföld bontásban) - fizetőképes kereslet (szolgáltatási színvonal iránti igény) - utazási mód - csoportosan utazók - egyéni, családos, kiscsoportos látogatók (vonzerők és vállalkozói térkép alapján egyéni/kiscsoportos kombinációk) Program ajánlatok kidolgozása  Célcsoport jellemzőinek ismeretében programok, programelemek és azok variációinak kidolgozása (fix, órára lebontott program helyszínekkel, árakkal, kedvezményekkel stb.) A termékcsomag működtetése  A termékcsomag működtetőjének kiválasztása  Termékcsomag működtetéséért felelős szervezet/vállalkozás/személy iránt támasztott követelmények (tárgyi és személyi - szakmai és humán)  A termékcsomag működtetési költségeinek meghatározása, megosztás szempontjai, a partnerek költségviselésének aránya  A működtetési költségek célszerűen tartalmazzák a reklám költségeket is. Ajánlott egy Duna Borrégió Borturisztikai Központ kialakítása Önkormányzatok, privát szektor és civil szervezetek együttműködésével támogatási források megszerzésével. Az érintettek összefogásával indokolt a fejlesztési projekt előkészítése, mely kiterjed a Borturisztikai Központ helykiválasztására, a kialakítás terveinek, tervezői költségbecslésének elkészítésére. Szükséges továbbá a Központ működtetésére, gazdasági fenntarthatóságára előzetes tanulmányt készíteni, mely megalapozza a projekt előkészítésében résztvevő partnerek döntését a működtetés vonatkozásában.

53

TÉRKÉPEK MELLÉKLETEK

54

1. sz. melléket DBBE borút borászatai Kiskunsági Borvidéket érintő borút borászatai  Duna-Völgye Borászati Kft., Birkás Pincészet Szabadszállás Pincészetében a tradíciók tisztelete mellett az új, korszerű technológiák alkalmazásával törekszik a tájra jellemző, kiváló élvezeti értékű borok előállítására. Termesztett fajták: Chardonnay, Mátrai Muskotály, Irsai Olivér, Kékfrankos, Cabernet Franc, Arany Sárfehér, Cserszegi Fűszeres, Kadarka. A pincészet borkóstoló, szüreti és Márton napi rendezvényt kínál, 45 főig fogadóképes.  Helibor Kft. Izsák A cég mintegy 800 termelő 2500 ha-on megtermelt szőlőjéből készíti termékeit. Célkitűzése a helyi tradicionális fajtából, az eredetvédett Arany Sárfehérből (hungarikum) készült borok és pezsgők megismertetése és megszerettetése a fogyasztókkal. Kínált: Arany Sárfehér pezsgő, Chardonnay biopezsgő, Csontváry borcsalád, szőlőmustok (alkoholmentes, részben erjedt), üdítőitalok. A pincészet 10 főtől fogad csoportokat, termékkóstoltatást kínál. 

Frittman Testvérek Kft. Soltvadkert

A család 40 hektár saját telepítésű hagyományos, karós és kordon művelésű szőlőültetvényen gazdálkodik. A környékbeli kistermelői ültevényekről mintegy 70 hektár területről vásárol fel jó minőségi, válogatott szőlőt és dolgozza fel borászatában. Fajták termesztési sorrendben: Kékfrankos, Oportó, Kadarka, Merlot, Cabernet Sauvignon, fehérek; Ezerjó, Cserszegi Fűszeres, Rajnai Rizling, Chardonnay, Ottonel, Muskotály. Kínálatában szerepelnek a hagyományos vörös és fehérborok mellett, barrique eljárással érlelt vörös borok és rosé is. A pincészet egész évben fogad csoportokat, borbemutatót, borkóstolót tart, kapcsolódó szolgáltatásként napjainkban alakított ki igényes szálláshelyet.  Font Pincészet Soltvadkert A 25 hektáros családi birtokon kiváló minőségű magyar szőlőfajtákat termel. Az erre járó borkedvelők egész éven át megismerhetik a Font család által előállított palackozott borokat és a tulajdonosok vendégszeretetét. A nyári hónapokban előzetes megbeszélés alapján borkóstolóval egybekötött vacsorára is van lehetőség 8-30 főig. 55

 István Borház Kft. Kiskőrös A borászat célja az alföldi borok hírnevének megőrzése, a helyi borászati hagyományok ápolása, s nem utolsó sorban az igényes minőségű homoki borok megkedveltetése. Legfontosabb fehérborai: az Ezerjó, a Rajnai Rizling, a Cserszegi Fűszeres, vörösborai: a Zweigelt, a Kadarka, a Kékfrankos, valamint a kiemelkedő minőségű Kékfrankos Rosé. A Borház a "Nyitott pince" szellemében lehetőséget kínál vendégeinek a borkészítés műveleteinek megtekintésére. Múlt századi falusi hangulatot idéző helyiségében, 80 vendég részére társasági rendezvények, zenés, táncos esték, borversenyek, szervezését is vállalják. Kisebb-nagyobb kiránduló csoportok részére, borkorcsolyával, vagy paraszttálas vacsorával egybekötött borkóstoló és üzemlátogatás ígérkezik kellemes programnak, igény szerint folklór műsorral, sétakocsikázással. A vendégváró helyiségtől üvegfallal elválasztott látványpince az ászokhordókkal, igazi, hagyományos pince hangulatot teremt. Itt, s a borház helyiségeiben egy minimúzeum keretében a vendégek megtekinthetik a szőlészet és borászat hagyományos eszközeit, jellegzetes tárgyait. A Borház önálló programjaként minden évben megrendezésre kerül a "Pünkösdi Nyitott Pince" rendezvény, zenei-és gyermek programokkal, játékos vetélkedőkkel, Pünkösdi Királyválasztással. Szeptember első hétvégéjén városi rendezésben a "Kiskőrösi Szüreti Napok"-on szintén nyitott pincével, borsátorral várják kedves vendégeiket.  Kastély Vendégház Fülöpjakab A kis családi gazdaságban ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytatnak. A néhány hektáros területen kizárólag Kövidinkát termesztenek. Kínálaton bio bor, biomust, törkölypálinka kóstoltatás szerepel. A vendégház szálláshelyet és programot is nyújt: szüret a tulajdonosokkal, a nagyméretű pince alkalmas rendezvények lebonyolítására is.  Kökény és Fia Családi Borászat, Cegléd A család szőlőültetvényei (Budapesttől 60 km-re) Ceglédbercelen találhatóak. A hely kiváló adottságait már őseik is felismerték, nem véletlenül nevezik több száz éve a berceliek a falu feletti dombot „Aranyhegynek”. Ültetvényeik déli fekvése, valamint a meszes dunai eredetű talaj meghatározza boraik karakterét. A természet csodálatos ajándékán túl a gondos szőlőápolásnak és a korszerű borkezelésnek köszönhető, hogy kiváló minőségű borok kerülnek a palackokba. Meghatározó fajtáik: Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Rajnai rizling

56

 Gál Szőlőbirtok, Szigetcsép Budapesttől 25 km-re a Csepel-szigeten, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu községek dűlőiben fekvő, jelenleg 95 hektár saját szőlőterület adja a Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2004-ben épült borházának szőlő-alapanyagát. A sziget a történelem folyamán túlnyomórészt királyi-királynői uradalom volt, s szőlőtermelői múltját már az 1569-es szőlőadó-feljegyzések is bizonyítják. A szőlőterületből 60 hektár 1999-2005. közötti fiatal telepítés. Minőségi fajtaösszetételben a Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos és a Pinot noir a meghatározó.  Szigetvin Kft, Szigetcsép Szigetcsép Budapest déli határától kiinduló Csepel szigeten található. A Kunsági borvidék legészakibb települése. A szőlőtelepet és a pincészetet az 1890-es években hozták létre, 1859-től az egyetemi borászképzés tanpincészete volt. Alapvetően fehér és rozéborokat készítenek. A fő fajták: Chardonnay, Suvignon blanc, Szürkebarát, Muscat Ottonel Hajós-Bajai borvidéket érintő borút borászatai  Anna Borház –Érsekhalma A családi gazdaságban 15 hektár ültevényt művelnek, termőszőlő fajták: Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Chardonnay, új telepítésűek: Merlot, Olaszrizling, Kadarka. A 2001 évtől kezdve a Cabernet Sauvignon borunk ellenőrzött biobor. A szőlőművelésen túl pincét, borházat is működtetnek. Borral és barátsággal várják a hozzánk látogató turistákat.30-35 fős csoport fogadására rendezkedtek be, szabadtűzön és kemencében készített ételek szerepelnek a kínálaton. A borkóstolón és étkezésen túl az Európában egyedülálló hajósi Pincefaluban sétát és szállást kínálnak. További program ajánlat a Gemenci Tájvédelmi Körzet, valamint a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság közvetlen szomszédsága, lehetőséget ad horgászatra, vadászatra, lovaglásra, túrázásra, minden év május végén kerül sor a Pincefalu leglátogatottabb rendezvényére Szt.Orbán ünnepére (borverseny, borrendek felvonulása).  Kovács Borház Családi Pincegazdaság Hajós Pincefalu A család 60 ha szőlőterületet művel, a pincészetben hagyományos és modern eljárásokat is alkalmazva Sauvignon, Zweigel, Kadarka, Chardonnay, Leányka és Cserszegi Fűszeres borok érlelése és palackozása folyik. A Borház 57

szolgáltatásai között szerepel a borkóstolón túl, a jellegzetes pincepörkölt, sváb ízelítő hidegtál. Programként kínálja Hajósi Hagyományőrző Néptánccsoport bemutatóját, a Pincefalu megtekintését, hagyományos szőlő szüreten való részvételt, más pincészeteknél borkóstolást. Kalocsán, Baján városnézést.  Varga családi pincészet Hajós Pincefalu A család 10 hektár szőlőterületet művel, a feldolgozás hagyományos, reduktív, barrique borérlelés történik. Fehérborok: Irsai Olivér, Tramini, Olasz Rizling, Chardonnay, vörös borok: Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka és rosék. A pincészet 50 fő fogadására rendezkedett be, egytál ételt kínál.  Sümegi és Fia Pincészet, Baja A cég 1989-ben alakult, 82 hektár saját tulajdonú szőlőterülettel rendelkezik. Az iroda, borospincék és a palackozó Baja város határában található. 7 hektáron művelik az Ambrózia jégbor alapanyagát biztosító Rajnai rizling fajtát. Nemesnádudvaron egy 200 m hosszú pincében pincemúzeumot rendezett be a látogatók fogadására.  Boromisza Tibor családi borpincéje, Hajós Családi tulajdonú gazdaság, a pincéjükben nagy létszámú látogató csoport fogadására van lehetőség, egyedi programok kialakításával. Csongrádi Borvidéket érintő borút borászatai  Vásárhelyi Róna Kft, Hódmezővásárhely A Vásárhelyi Róna Kft. Sóshalmon közel 100 ha szőlőültetvény termelését koordinálja.Termesztett szőlőfajták: Chasselas, Kövidinka, Olaszrizling, Zöld Veltelíni, Kékfrankos, Cabernet Franc. A szőlőfeldolgozót és a borpincét a szövetkezet előde építette az 1960-as évek végén. Azóta többször bővült és modernizálódott.  Csongrádbor kft, Csongrád A Kft. 31 Csongrád környéki szőlőtermelőt integrál, kb. 81 ha szőlőterülettel. Kínálatán szereplő borok: Csongrádi Zöld Veltelini, Csongrádi Rajnai Rizling, Csongrádi Rizlingszilváni, Csongrádi Kékfrankos, Csongrádi Kékfrankos Rosét és Csongrádi Cabernet franc. A vörösborokat hagyományosan héjon erjesztik, a

58

fehér borokat folyamatosan préselve reduktív eljárással dolgozzák fel. A minőségi borokat egy évig ászokhordóban érlelik.  Bokrosi Borászati kft, Csongrád- Bokros 1993-ban alakult és vette meg jogelődjétől a borpincét a feldolgozóval együtt. A bokrosi térség mintegy 250-300 ha-on termelő szőlősgazdáit integrálja. Az itt termett jellemző fajták Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet franc, Zöldveltelini, Rizlingszilváni. Néhány borászat, mint a borút további lehetséges állomásai:  Bergervin Kft. Borászat Császártöltés A hét éves múltra visszatekintő cég családi vállalkozás, nagy borászati múlttal. 27 hektáros ültetvényük főbb fajtái: Cserszegi fűszeres, Olasz rizling, Leányka, Chardonnay, Zenit, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Zweigelt. A pincészet csoportokat fogad borkóstolásra, kiegészítő időtöltésként horgászati lehetőséget kínál. 

Koch Borászat Császártöltés

A borgazdaság 38 hektár termő és 12 hektár fiatal ültetvényen gazdálkodik. Kékfrankos, Chardonnay, Olaszrizling mellett Rizlingszilváni, Zalagyöngye, Ottonel Muskotály, Kékfrankos és Zweigelt borokat készít.  Kunvin Kft. Borászat Jánoshalma A gazdaság – Jánoshalma térség legnagyobb borászata- több mint 250 hektár ültetvénnyel rendelkezik. A fajták között megtalálható: Ezerjó, Kunleány, Cserszegi Fűszeres, Rajnai Rizling melyből jégbort állít elő, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Sauvignon. A pincészet barátságos borkóstoló fogadóhellyel rendelkezik.  Farkas testvérek Pusztamérges Saját 15 ha szőlőjüket dolgozzák fel, melynek 50%-a Olaszrizling, a többi területen Kövidinka, Rajnai Rizling, Ottonel Muskotály és Kékfrankos fajtákat termelnek.  Takács Ferenc családi szőlészete, borászata Hódmezővásárhely, Sóhalom A gazdaságban 7 hektáron termelnek szőlőt. Fő fajták: Cserszegi fűszeres, Olaszrizling, Kék frankos, Zweigelt. Kisebb részt képvisel a Zöld Veltelini fajta.

59

Az erdővel körülvett pince igen alkalmas környezetet nyújt borturizmusnak. A meghitten kialakított borkóstoló helyiségben 30 vendéget tudnak fogadni egytál étel mellett. A család 10 fő részére szálláslehetőséget is biztosít.

2. sz. melléklet A M.Á.S.T. Kft. kutatása a hazai lakosság utazási szokásairól Kirándulások jellemzői Kiránduló háztartások aránya a magyar lakosság körében Belföldön kirándulók aránya a kiránduláson résztvevő magyar lakosság körében A Dél-alföldi régióba kirándulók aránya a belföldi kiránduláson résztvevő magyar lakosok között A belföldi kirándulásokból a Dél-alföldi régióba irányuló kirándulások aránya A Dél-alföldi régió kirándulásain résztvevő személyek száma A Dél-alföldi régió többször ismétlődő, csak időpontjában eltérő kirándulásainak aránya A kirándulások leggyakoribb időpontja a régióban A kirándulások leggyakoribb motivációja a régióban A kirándulások második leggyakoribb motivációja régióban A kirándulások harmadik leggyakoribb motivációja a régióban Egy kirándulás átlagos költsége a régióban Egy kirándulás egy főre jutó költsége a régióban A régióba kirándulók közül turisztikai információt gyűjt kirándulásai helyszínéről Fő információforrás

61% 97% 16% 11,2% 2,29 fő/kirándulás 77% augusztus (21%) július (18%) június (15%) rokonok, ismerősök felkeresése (45%) vásárlás (13%) gyógyfürdő, gyógykezelés igénybe vétele (9%) 7431±256 Ft 3416±115 Ft 40% prospektus (50%) térkép (28%) korábbi tapasztalat (27%)

Utazások jellemzői Utazó háztartások aránya a magyar lakosság körében Belföldön utazók aránya az utazáson résztvevő magyar lakosság körében A Dél-alföldi régióba utazók aránya a belföldi utazáson résztvevők között A belföldi utazásokból a Dél-alföldi régióba irányuló utazások aránya A Dél-alföldi régió utazásain résztvevő személyek száma A Dél-alföldi régió többször ismétlődő, csak időpontjában eltérő utazásainak aránya Az utazások leggyakoribb időpontja a régióban Az utazások időtartama a régióban Az utazások leggyakoribb motivációja a régióban Az utazások második leggyakoribb motivációja a régióban Egy utazás átlagos költsége a régióban

60% 83% 11% 9% 1,81 fő/utazás 59% augusztus (23%) július (23%) június (17%) 3,6 éjszaka rokonlátogatás (42%) kertészkedés (23%) 19077±1261 Ft

60

Egy utazás egy főre jutó költsége a régióban Egy utazás egy napra és egy főre jutó költsége a régióban A régióba utazók közül turisztikai információt gyűjt utazási helyszínéről Fő információforrás

10146±580 Ft 3444±195 Ft 35% prospektus (35%) Internet (29%) korábbi tapasztalat (28%)

Főutazások jellemzői Főutazáson résztvevő háztartások aránya a magyar lakosság körében Belföldön utazók aránya a főutazáson résztvevő magyar lakosság körében A Dél-alföldi régióba utazók aránya a belföldi főutazáson résztvevők között A Dél-alföldi régióba irányuló főutazások leggyakoribb céltelepülései A Dél-alföldi régióban a főutazás előtt is ott járt személyek aránya A régió iránti érdeklődést felkeltő legfontosabb tényezők

A régió kiválasztásának legfontosabb szempontjai A Dél-alföldi régió főutazásain résztvevő személyek száma A főutazások leggyakoribb időpontjai a régióban A főutazások időtartama a régióban A főutazások jellege a régióban A főutazáson leggyakrabban igénybe vett közlekedési eszközök a régióban A főutazások során nem fizetős szállást igénybevevők aránya a régióban A főutazások során szálláshelyhez kapcsolódó ellátást nem igénylő utazók aránya a régióban A főutazást önállóan szervezők aránya a régióban A főutazást utazási iroda segítségével szervezők aránya a régióban A főutazások leggyakoribb motivációja a régióban A főutazások második leggyakoribb motivációja a régióban A főutazások harmadik leggyakoribb motivációja a régióban A régióban leggyakrabban végzett tevékenységek Egy utazás átlagos költsége a régióban Egy főre jutó költség a régióban Egy napra és egy főre jutó költség a régióban A régióba utazók közül gyűjt turisztikai információt főutazása helyszínéről Fő turisztikai információforrások

44% 64% 9% Szeged (17%) Gyula (16%) 84% rokonok, barátok meghívása (53%) kedvező tapasztalat (33%) ismerősök, rokonok ajánlása (13%) meghívás (42%) kedvező tapasztalat (29%) kedvező kép él benne (19%) 2,43 fő/főutazás augusztus (35%) július (30%) 6,41 éjszaka egy helyen töltötték (86%) gépkocsi (72%) menetrendszerű busz (22%) vonat (8%) 64% 85% 95% 4% pihenés (38%) rokonlátogatás (26%) gyógyfürdő szolgáltatásainak igénybevétele (17%) pihenés (84%) strandolás (42%) rokonlátogatás (37%) 45217±5039 Ft 18612±2154 Ft 3714±443 Ft 25% útikönyv (38%) prospektus (38%) korábban ott járt személyek (27%)

61

62

64

65

66