Jövõkutatás és jövõképalkotás a turizmusban

Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék

Jövõkutatás és jövõképalkotás a turizmusban

Konzulens: Dr. Michalkó Gábor

Készítette: Dancsó Péter Közgazdász idegenforgalmi és szálloda szak

Budapest 2007

Jövõkutatás és jövõképalkotás a turizmusban www.dancsopeter.extra.hu

Tartalom 1. Irány a jövõ.............................................................................................................. 4 1.1.

Történelmi, mitológiai és irodalmi elõzmények (A múlt) ........................... 5

1.2.

A tudományos jövõkutatás kezdete és jelene............................................... 7

2. A jövõkutatás és jövõképalkotás jelentõsége (A jelen)........................................... 8 2.1.

Jövõkutatás, prognosztika, futurológia, jövõkép.......................................... 8

2.2.

Ok, okozat és a kölcsönös összefüggések .................................................. 10

2.3.

A domináns és a befolyásolható jövõ......................................................... 11

2.4.

Analógiák ................................................................................................... 12

2.5.

A véletlen, mint jövõt formáló erõ............................................................. 13

2.6.

Az eredeti gondolat, mint érték.................................................................. 14

2.7.

Káosz elmélet ............................................................................................. 14

2.8.

Elõrelátás (Foresight) ................................................................................. 15

2.9.

Prognózis, tervezés..................................................................................... 16

2.10. A turizmusban rejlõ jövõkutatási lehetõségek ........................................... 17 2.11. Fenntartható fejlõdés.................................................................................. 19 2.12. A globalizációs folyamatok........................................................................ 20 2.13. Neoliberális gazdaságpolitika és a globális tõke........................................ 21 2.14. Információs társadalom.............................................................................. 22 2.15. Biztonság jelentõsége................................................................................. 22 3. Kutatási elõzmények ............................................................................................. 24 3.1.

Modellezés ................................................................................................. 25

3.2.

A kérdõív készítése és bemutatása............................................................. 25

3.3.

Hipotézisek................................................................................................. 27

3.4.

Alkalmazott módszerek.............................................................................. 27

4. A kérdõív értékelése (A lehetséges jövõ).............................................................. 28 4.1.

A kérdõívet kitöltõk megoszlása kor és nem szerint.................................. 28

4.2.

A közeljövõben a legdinamikusabban fejlõdõ turizmuságak..................... 29

4.3.

A közlekedési eszközök szerepe az utazások lebonyolításában ................ 33

4.4.

A turizmus fejlõdését befolyásoló tényezõk hatása ................................... 35

4.5.

Utazási kiadások......................................................................................... 38

4.6.

Utazási célok .............................................................................................. 40

2


4.7.

Az utazás tervezési ideje ............................................................................ 41

4.8.

Az aktív és passzív utazások bõvülése....................................................... 42

4.9.

Az utazások szervezéséhez használt információforrások .......................... 43

4.10. A kiutazó turizmus növekedése ................................................................. 45 4.11. Összefüggések elemzése ............................................................................ 46 4.12. A közeljövõben a legdinamikusabban fejlõdõ turizmuságak..................... 46 4.13. A közlekedési eszközök közötti összefüggések......................................... 47 4.14. A turizmus fejlõdését befolyásoló tényezõk hatása ................................... 48 4.15. Az utazások szervezéséhez használt információforrások .......................... 50 4.16. A kérdõív következtetéseinek összefoglalása ............................................ 51 5. Konklúzió .............................................................................................................. 54 6. Summary ............................................................................................................... 57 7. Szakirodalom......................................................................................................... 61 8. Mellékletek............................................................................................................ 63

3


"A múlt elesett hatalmunkból, a jövendõnek urai vagyunk." Széchenyi István

1. Irány a jövõ A múltat, a megtörtént eseményeket befolyásolni már nem lehet. A jelen egy pillanat, egy nagyon vékony idõsáv, amely elválasztja a múltat és a jövõt. A jövõ folyamatos mozgásban van, de a jelenben hozott döntésekkel változtathatunk a jövõben bekövetkezõ eseményeken. A múlt egy irreverzibilis folyamat, amelyen már változtatni nem lehet, de ahhoz, hogy a jövõnket elõre lássuk, ismernünk kell a múltunkat, mert a múlt és a jelen tendenciáiból

következtetéseket

vonhatunk

le

a

jövõben

bekövetkezhetõ

eseményekre. A múlt és a jelen egymáshoz kapcsolódó egysége alapot teremt a jövõ megismerhetõségére, mivel csírájában magában hordozza a jövõt. „… a tudományos jövõkutatás, mely a múlt és jelen jelenségeinek ismeretére támaszkodva jövõ felé mutató tendenciák feltárásával, illetve a múlt és jelenbeli történések, folyamatok jövõbeli lehetséges következményeivel foglalkozik” (Gidai és Tóth, 2001. 5. o.). Tapasztalatom szerint a jövõhöz való viszonyunk meglehetõsen ellentmondásos. Az embereket nem foglalkoztatja a jövõ, gondolataikat fõleg a jelen és a múlt problémái foglalják le. Amennyire az embereket érdekli a jövõ, ugyanannyira félnek is tõle. A fiatalok körében látható a jövõ iránti érdeklõdés, megfigyelhetõ a jövõjük tudatos tervezésével kapcsolatos konkrét cselekvési vágy. Tudatosan készülnek arra, hogy melyik felsõoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni, a tanulmányaik befejezése elõtt pedig azt tervezgetik, hogy milyen lehetõségeik vannak a munkába álláshoz. A turizmus jövõjérõl szóló kutatási témát azért választottam, mert érdekel, hogy milyen jövõ vár ránk a turizmus területén. A hatékony munkavégzés, az üzleti tevékenység sikere is feltételezi az elõrelátás képességét, ezért a jövõorientált gondolkodást a mindennapi élet részévé kell tenni. Az emberek véleményét a kérdõívem segítségével szerettem volna megismerni arról, hogy milyen jövõt képzelnek el az egyes turisztikai területeken, melyek azok a területek, amelyek

4


egybeesnek hipotéziseimmel és melyek azok, amelyek ezektõl eltérõek. A kérdõív adatainak elemzésével választ kívántam kapni arra a kérdésre, hogy mennyire jövõorientált a gondolkodásunk, van-e jövõképünk a turizmusról, szabadidõnk hasznos eltöltésérõl. A tudományos elõrejelzés szükségességét az utóbbi évtizedben növekvõ mértékben érezzük. A gyors változások következtében tanúi, sõt élvezõi, esetleg szenvedõi vagyunk, vagy leszünk az emberi tevékenység által tudatosan, vagy nem tudatosan befolyásolt események következményeinek. Rá kellett döbbennünk, hogy magunk is alakítjuk a jövõnket, és az akkor lesz megközelítõen olyan, amilyennek szeretnénk, ha tudatosan megtervezzük cselekedeteinket.

1.1.

Történelmi, mitológiai és irodalmi elõzmények (A múlt)

Már az ókorban is félelemmel vegyes tisztelet övezte a természeti erõk megnyilvánulásait. Mindemellett nemcsak félelmet váltottak ki, de reményt is nyújtottak, mivel ezeket az erõket az istenek megnyilvánulásainak tekintették, ezért törekedtek az istenek világának megismerésére, a velük való kapcsolatfelvételre, így kívánták biztosítani a magasabb rendû lények akaratának érvényesülését. Ezen kapcsolat fenntartására akkoriban jóslási kultuszukkal a jósdák voltak hivatottak. Ha egy személy, egy közösség vagy akár egy egész város komolyabb kérdés megoldását kereste, illetve nehéz döntés elõtt állt, akkor alávetette magát a jóslatoknak. A jóslatot,

amelyet

a

jósda

a

hozzá

fordulónak

adott,

az

isteni

akarat

kinyilatkoztatásának tekintették. Az ókori Görögország két legjelentõsebb jósdája Zeuszé és Apollóné volt. Zeusz jósdája Dódónában, Apollóné Delphoiban állt. A két jóshely jóslási módszere csak technikailag különbözött, és természetesen Dódónában Zeusztól, Delphoiban Apollóntól várták a választ a kérdésre. A dódónai jóshely híres volt jóslatainak kétértelmûségérõl, homályosságáról. Innen alakult ki az, hogy a nem egyértelmû dolgokat a "dódónai" jelzõvel illetjük. Bármilyen hihetetlen is, a jóslatok, még ha nagyon homályosak is voltak, többnyire beváltak, különben nem mûködtek volna évszázadokig. A görög mitológia szerint Kasszandrát, a trójai Priamosz király lányát Apollón megtanította a jóslás mûvészetére, de eközben azzal átkozta meg, hogy senki ne higgyen a jóslatainak. Kasszandra elõre jelezte a trójai háborút, de az emberek nem hitték el a jóslatát, és Trója elvesztette a háborút.

5


A jövõ megismerhetõségével már az ókori filozófus iskolák, a különbözõ filozófiai irányzatok is foglalkoztak, és mindegyik kialakította ezzel kapcsolatos nézetét. Valamennyi arra a következtetésre jutott, hogy a jövõ bizonyos mértékig megismerhetõ. Herakleitosz (i. e. 6-5. század) görög filozófus szerint „Panta rhei”, azaz minden áramlásban van. Platon (i. e. 427-347) Állam címû filozófiai mûvében a tudományos módszerek alkalmazásával az érdekek összehangolásával és az ellentétek kiküszöbölésével egy ésszerû társadalmat tár az olvasó elé, ahol a tudományok központi szerephez jutnak a döntések meghozatalában. Mindenki hallott már Michel de Nostre Dame közismert nevén Nostradamus (1503–1566) próféciáiról, „A Centuriák”-ról. Amikor Nostradamus orvosként nem tudott megélni, obszervatóriumot állított fel és 1555-ben "Prophéties" címen olyan mûvet jelentetett meg, amely történelmi eseményekkel, találmányokkal és katasztrófákkal kapcsolatos jövendöléseket tartalmaz. Ezek nagy része beteljesedett, vagy legalábbis úgy gondoljuk, hogy azokat az eseményeket jelezte elõre, amelyek megtörténtek. Nostradamus jóslatai és azok teljesülése vagy nem teljesülése máig az egyik legnagyobb rejtély. Az irodalmi mûvekben is megtalálhatóak egyes események a jövõre vonatkozó elõre vetítései. George Orwell (1903-1950) 1984 címû könyve egy totalitárius diktatúrát, egy antiutópia rémképét tárja az olvasó elé. H. G. Wells (1866-1946) Világok háborúja már egy olyan jövõt tár elénk, ahol egy földönkívüli civilizáció támadja meg a földet. 1938-ban az Egyesült Államokban bemutatott Világok háborúja olyan hitelesen elõadott rádiójáték volt, hogy a gyanútlan hallgatóság körében kitört a pánik. Az emberek félelmükben az utcára szaladtak, mert azt hitték, hogy valóban marslakók szálltak le New Jerseyben. Madách Imre (1823-1864) Az ember tragédiájában egy embertelen kollektivista társadalmat, egy utópiát, egy elkerülendõ társadalom képét tárja elénk. A falanszter színben az irányítók mindent a tudománynak rendelnek alá, és például a virágokat, az állatokat, az emberi érzelmeket fölöslegesnek tartják. Ki ne olvasta gyerekkorában Jules Verne (1828-1905) azaz Verne Gyula mûveit. Kutatók megszámolták, hogy összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ munkáiban, melyek közül csaknem hetven már megvalósult, köztük az ûrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionáló, az atombomba, a hangosfilm.

6


Ugyanakkor

a

tudományos-technikai

fejlõdés

átkait

is

megjósolta:

a

környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket. Utazás a holdra címû mûvében egy elképzelt holdutazás történetét írja le, amelyet az emberiség 1969-ben valósított meg. A ’90-es években már milliárdos amerikai ûrturistákat vittek fel az ûrbe orosz ûrhajók.

1.2. A tudományos jövõkutatás kezdete és jelene A jövõkutatás története, ami egyben az ember gondolkodásfejlõdésének a története is, végigvonul az ember és a világ gondolkodásának az általunk ismert egész történetén. Az emberiség fejlõdésének elsõ szakaszát a jelenben való gondolkodás jellemezte. Az ember gondolkodása nem terjedt ki a múltra és a jövõ eseményeire. A fejlõdés következõ szakaszában az ember a jövõrõl alkotott elképzeléseit a vallásos koncepciók adták. Ezeknek a középpontjában, a jövõben megjelenõ megváltó messiás állt, aki radikálisan megváltoztatja, jobbá teszi az emberek életét. Az ezt követõ utópisztikus koncepciók már nem a vallásos elképzeléseket, hanem az ezzel gyökeresen szemben álló emberi értelem fejlõdését és az emberi tevékenységet állították az ember jövõje szempontjából meghatározó gondolkodásmódnak. Magyarországon 1968-69-ben kezdõdött el a tudományos jövõkutatás széles körû és beható mûvelése. Fõleg társadalmi, az emberiség jövõjével foglalkozó kutatások jelentek meg, amelyek pesszimista alapállásból indultak ki. Jelen idõszakban a fenntartható fejlõdés áll a kutatások középpontjában. A fenntartható fejlõdés problémái olyan jövõkép megalkotására ösztönöznek, amelyek megpróbálják a jelenlegi és a jövõben kívánatos gazdasági, környezeti és társadalmi értékeket összehangolni.

Ehhez

olyan

környezetpolitikára

van

szükség,

amelynek

következtében a gazdasági döntések meghozatalakor a környezeti érdekek egyenrangúvá válnak a gazdasági érdekekkel. A világban zajló negatív események meg kell, hogy gyõzzenek minket arról, hogy szükség van tudományos elõrelátásra, a különbözõ tudományágak eredményeit felhasználó interdiszciplináris jövõkutatásra. A fenntartható fejlõdés és a társadalmi, gazdasági és környezeti változások kérdéskörének vizsgálata különösen fontos.

7


"A jövõt lehetetlen elõrelátni, de fel lehet találni." Gábor Dénes

2. A jövõkutatás és jövõképalkotás jelentõsége (A jelen) A jövõkutatás talán az utópiáktól örökölte azt a tulajdonságát, hogy mindig a társadalom legnagyobb gondot okozó problémáival szeret foglalkozni. A jövõkutatás a jövõ feltárását, megismerhetõségét célzó tudományos igényû szellemi tevékenység, a jövõbeli fejlõdési folyamatok minõségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) elõrejelzése. Az elõrejelzés mindig része a mindennapi életnek, de vannak korok, amelyek jövõorientáltabbak. A jövõorientáltabb korokat a mûszaki fejlõdés gyors üteme, a környezeti információk hozzáférhetõsége, a környezet gazdaságos átalakításának képessége és az elõjelzés mutatóinak sikeressége jellemzi.

2.1. Jövõkutatás, prognosztika, futurológia, jövõkép „A jövõkutatás megelõzõ megismerés, a jövõ tudományos feltárásával, a jövõbeni fejlõdés lehetséges variánsainak felvázolásával foglalkozik. Magába foglalja a prognosztikát és a futurológiát.” (Besenyei, Gidai és Nováky, 1977. 16. o.). A prognosztika és a futurológia általában kiegészítik egymást. A prognosztika a rövid és középtávú, a futurológia pedig a hosszú távú komplex jövõképekkel foglalkozik. A hazai tudományos életben a futurológiára 1970-tõl a jövõképalkotás elnevezés használatos. A prognosztika a prognosztizálást és a prognózist is magába foglalja, a természeti, társadalmi, gazdasági és mûszaki folyamatokat mozgásukban vizsgálja, és azt elemzi, hogy a múlt és a jelen tendenciái milyen valószínûséggel valósulnak meg, meddig élnek tovább a jövõben. A futurológia Ossip K. Flechtheim német futurológus szerint a prognosztikát, a tervezést és a jövõ filozófiáját együttesen tartalmazza. A futurológia a hazai megítélés szerint a hosszabb távú jövõbeni állapot komplex feltárása. A futurológia szerint

a jövõkutatás eredménye

a

jövõkép,

amely

nem képzelhetõ el

újdonságtartalom nélkül.

8


Jövõképnek nevezzük a jövõrõl való hosszú távú elképzelést. A jövõkép készítése belsõ igényünk, ezt igazolja, hogy az elsõ ilyen „scenariok”, forgatókönyvek már az emberiség eredetmítoszaiban megtalálhatók. Olyan jelenségekbõl épülnek fel, amelyek újdonságértékük miatt még nem léteznek, nem szerepelnek az elõrejelzésekben, de kapcsolatban vannak a múlttal és jelennel. A jövõkép általában távoli idõpontban, széles területen (tudomány, technika, társadalom, környezet) elképzelhetõen kialakuló helyzet komplex leírása, a kialakulható helyzet jövõjelzése. A jövõkép és a prognózis éles elhatárolása nem minden esetben lehetséges, gyakoriak közöttük az átfedések, érintkezési pontok. A jövõkép alkotásakor érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy milyen hatásokat generál a jelenben. A jövõképeknek csak igen kis részük valósul meg, hiszen újdonságtartalmuk miatt nagy a megvalósulási kockázatuk, ezt a nagy kockázatot azonban a jövõ tudatosabb irányítása érdekében érdemes vállalni. A jövõkép több hipotézisbõl áll, amelyek között vannak olyanok, amelyek jobban figyelembe veszik a múlt és a jelen meghatározó jellegét, ezek kevésbé hordozzák magukban az újdonságot, és vannak olyanok, amelyek elszakadnak a múlt és a jelen egységétõl, ezáltal nagy az újdonságértékük. A jövõkép megbízhatóságát növelhetjük azzal, hogy különbözõ újdonságértékû és valószínûségû hipotéziseket dolgozunk ki, amelyben benne van az ember eddigi tudása, ismerete, valamint a világról és azokat alakító folyamatokról vallott nézete, illetve belekerülnek a jövõképet formáló ember egyéni vágyai is, amelyek szintén meghatározóak a jövõkép alkotásakor, mert ettõl válik egyedivé és egyénivé egy jövõkép. A jövõkép a jövõ nagy problémáira próbál megoldást adni, és ezek lehetséges módjait vázolja elénk, miközben a lehetséges megoldások iránti bizalmat erõsíti. Ide tartoznak a globális problémák megértésére, kezelésére, a világ jövõjének elõrejelzésére irányuló világmodellek is. Az elsõ két világmodell döbbentette rá a világot arra, hogy a gazdasági növekedésnek gátat kell szabni, és a gazdasági döntések meghozatalakor a fenntartható fejlõdést kell elsõdleges szempontnak tekinteni. Jövõképet általában 30-40 éves idõtávban készítenek. Vannak egyedi kutatások, amelyek több száz évre mennek elõre a jövõkép elõrejelzésekor. Ezek valóságértéke nagyon csekély, de érdekességtartalmuk magas. Hihetetlen kérdéseket vetnek fel a

9


tudományos élet számára, emellett felkeltik az emberek érdeklõdését a jövõkutatás iránt. Manapság egyre nagyobb az érdeklõdés a világ komplex jelenségeinek a megértése iránt. A világmodellezés filozófiája is változik, eleinte a világ figyelmének a felkeltése volt a célja, mára azonban már inkább a tudatos tervezés és az üzleti hasznosítás vált meghatározó tényezõvé. Az új világmodellek sokkal fejlettebbek lesznek, a jelenlegieknél pontosabb és részletesebb elõrejelzést fognak adni. A technikai és technológiai innovációknak köszönhetõen egyre sokrétûbb és összetettebb, ezáltal egyre pontosabb elõrejelzések készítésére nyílik mód. A számítástechnikai lehetõségeket már jelenleg is alkalmazzák az interdiszciplináris kutatások területén. A számítógépes modell elõnye a gyorsaság, a pontosság, az érzelmektõl való mentesség, amely az emberi döntéseket nagy mértékben befolyásolja.

2.2. Ok, okozat és a kölcsönös összefüggések A jelenségek okokból és okozatokból állnak és minden mindenre hatással van, még akkor is, ha a jelenségek térben és idõben párhuzamos úton haladnak. Ha a múlt az ok, és a jelen az okozat, akkor egyben a jelen az ok, melynek a jövõ, a bekövetkezõ esemény az okozata. Ha feltételezzük ezt az alapvetõ kapcsolatot az ok és okozat között, akkor reális elképzeléseink lehetnek a jövõ elõrejelzésének lehetõségével. Nagyon sok jelenség zajlik egy idõben a világban, amelyek alapvetõen nincsenek egymással kapcsolatban, de egyidejûségük alapot ad annak a feltételezésnek, hogy bármikor hatással lehetnek egymásra. Ilyenek a globalizációs hatások is, amelyek gyengíthetik, erõsíthetik, esetleg semlegesíthetik egymás hatásait, és ezzel olyan helyzetet hoznak létre, amelyre nem számíthatunk elõre. A megbízható prognóziskészítéshez a feltételek pontos, széleskörû ismerete és minél gyorsabb kialakulása szükséges. Jelenleg az ok és okozati összefüggések mellett a kölcsönös összefüggések egyre sokrétûbbé válását lehet tapasztalni. Mivel minden mindennel összefüggésben van, minden mindenre hatással lehet, még akkor is, ha térben és idõben nem egy helyen mennek végbe a történések. A tudományos, mûszaki, gazdasági és társadalmi szférában bekövetkezõ változások hatással vannak más szférák jövõbeni alakulására. Ezeket az összefüggéseket együttes rendszerként kell vizsgálni, mert az egyik

10


szférában bekövetkezett változás hatással lehet a turizmussal kapcsolatban lévõ egyéb szférákra, amelyek már közvetlenül befolyásolhatják a turizmus iparág jövõbeni helyzetét, kedvezõ vagy káros következményeinek a kialakulását. A különbözõ gazdasági és társadalmi rendszerek más alrendszerek révén is kapcsolatban állnak egymással. A turizmus egy olyan alrendszer, amelyre minden más rendszer hatással van, és amely minden egyéb rendszerre hatással bír. Ezek a kölcsönös hatások a turizmus multiplikátor hatásában is tetten érhetõek. A világban zajló változások három különbözõ területen mennek végbe, amelyek között idõbeli különbségek vannak. A leglassabban bekövetkezõ változás az ember biológiai evolúciója. Ettõl gyorsabb a kulturális fejlõdés, és a leggyorsabb a technika által kiváltott fejlõdés. A biológiai fejlõdés lassúsága genetikailag stabilabbá teszi az emberi generációkat, gondolkodásmódjuk azonban folyamatosan változik. Ezt követi a kulturális fejlõdés, ez a terület háttérbe szorult és csak egy szûk réteg számára vált fontossá. A leggyorsabban zajló események a technika által diktált társadalmi változások. A technológiai fejlõdés következtében alakul ki a tudásalapú információs társadalom, épül ki a versenyképes gazdaság. „A hazai ágazati stratégiák az európai dokumentumokban megfogalmazott elvárásokat, ajánlásokat követik, az európai direktívák hatással vannak a hazai operatív tervekre, és a jövõben meghatározhatják majd a gyakorlatot is.” (Dancsó T., 2005. 36.o.).

2.3. A domináns és a befolyásolható jövõ B. De Jouvenel francia jövõkutató szerint a jövõ domináns és befolyásolható részekre oszlik. A domináns jövõ fölött nincs hatalmunk, nem tudjuk emberi ráhatással befolyásolni. Ilyen emberi tényezõt nélkülözõ domináns változás például a napfogyatkozás, amely mindenfajta emberi tevékenység nélkül bekövetkezik. Ezzel szemben

a

befolyásolható

jövõt emberi

tevékenységgel,

intézkedéseinkkel

módunkban áll alakítani. A jövõt alakító változásokat természeti, társadalmi, valamint gazdasági tényezõk egyaránt elõidézhetik. Ebben meghatározó az emberi tényezõ, például az emberi értékek, viselkedések és attitûdök, vagy éppen a divat változása. Az elõrelátás aktivizálja cselekvési késztetésünket. Az a felismerés, hogy a jövõ eseményeiben személyesen is részünk lesz, olyan cselekedetekre ösztönöz, hogy kedvezõen befolyásoljuk a megtörténõ eseményeket. A cselekvési képesség és a jövõ befolyásolhatósága

személyenként

és

társadalmi

csoportonként

változó

és

11


különbözõ, tehát ami egyesek számára befolyásolható, az mások részére domináns jövõ.

2.4. Analógiák A legismertebb és a legtöbbet használt modellezési eljárások a történelmi, földrajzi, mûszaki, technológiai analógiákra épülnek (Nováky, 2004). A történelmi analógia a jövõkutatás egyik legtöbbet használt módszere, mely alkalmas a társadalmi és gazdasági események elõrejelzésére. A múlt és jelen vizsgálatakor kialakított modell alkalmas arra, hogy hasonló tendenciákat prognosztizáljunk egy elmaradottabb helyzetben lévõ rendszer késõbbi fejlõdési helyzetére vonatkozóan. Tehát ha egy kevésbé fejlett ország keres a fejlõdésére vonatkozó reális megoldásokat, akkor a történelmi analógia segítségével egy tõle fejlettebb ország korábbi eseményeinek és adatainak elemzésével kaphat választ. Egy fejletlenebb ország tendenciái nagy valószínûséggel hasonlóképpen alakulnak, mint ahogyan az a fejlett országban elõzõleg már megtörtént. Természetesen figyelembe kell venni a nemzeti, társadalmi és gazdasági sajátosságokat, a modellezést ezek hatásai is befolyásolhatják. Az analógia elõrejelzése kétféle szempontból is fontos lehet

a

fejletlenebb

ország

számára,

egyrészt

egy

pozitív

perspektíva

megfogalmazása miatt, másrészt a káros fejlõdési hatások elkerülése érdekében. A földrajzi analógia az eltérõ gazdasági berendezkedésû és kultúrájú országok, illetve regionális körzetek természeti és földrajzi sajátosságait, hasonlóságait tárja fel. Például ha egy ország tengerparttal rendelkezik, és ezen a területen jól mûködik a turizmus, akkor egy hasonló éghajlati viszonyokkal, földrajzi adottságokkal rendelkezõ másik ország területén is nagy valószínûséggel megjelennek a turisták, ha megteremtik a megfelelõ feltételeket a turizmus számára. Természetesen itt sem lehet figyelmen kívül hagyni az eltérõ társadalmi, kulturális és gazdasági sajátosságokat. A földrajzi analógia nemcsak országok és országok között, hanem országon belül is mûködhet. Egy országon belül is lehetnek különbözõ fejlettségû területek, az egyik régió fejlettségben elõrébb tarthat, mint egy hasonló adottságokkal rendelkezõ másik hazai terület. Ebben az esetben az elmaradottabb térség valószínûleg eredményesen használhatja fejlõdése érdekében a fejlettebb területen már régóta használatos és sikeres módszereket.

12


A mûszaki vagy technológiai analógia segítségével általában a fejlõdési, illetve a növekedési hasonlóságot kívánjuk értelmezni. A fejlõdés érdekében fontos figyelemmel kísérni azt, hogy a fejlettebb országok hasonló munkafolyamatok alkalmazása közben milyen technikával rendelkeznek. Az elmaradottabb országok átvehetik a fejlett országoktól a már bevált és alkalmazott technológiákat, és saját érdekükben hasznosíthatják azokat. A jövõ formálásában jelentõs szerepe van a pénzügyi erõforrások meglétének és az emberi akarat jelenlétének. A modern technika és technológia átvételéhez szükség van arra, hogy rendelkezzünk a megfelelõ pénzügyi erõforrással, valamint a vezetõi réteg motivált legyen abban, hogy a termelésbe integrálják ezeket az eszközöket.

2.5. A véletlen, mint jövõt formáló erõ A jövõ a tudatos emberi tevékenység által befolyásolható. A természeti, társadalmi valamint a gazdasági környezetben az ember képes arra, hogy maga is létrehozzon új lehetõségeket, sõt rákényszerülhet arra is, hogy környezetét új lehetõségek mozgásterévé alakítsa, amelyben a véletlennek jelentõs a jövõt befolyásoló szerepe. A véletlen egy olyan nagy hatású, jövõt formáló erõ, amelynek a bekövetkeztét nem lehet elõre jelezni. „Minél nagyobb hatása van a véletlennek, annál nagyobb a jövõbeli jelenség újdonságértéke – és természetesen annál nehezebb elõre jelezni.” (Gidai és Tóth, 2001. 20. o.). A kiszámíthatatlanságból eredõen az események teljes biztonsággal való elõre jelezhetõségének korlátai vannak. A véletlenszerûség a megjósolhatatlanság beleszól abba, hogy miként várható valamely esemény létrejötte, valósággá válása. Az instabil tényezõknek jelentõs hatása van a jövõ eseményeire nézve. Hazánkban is tapasztalható, hogy

a gyors változások bizonytalanságot okoznak, amely

kiszámíthatatlanná teszi a jövõt. Instabil helyzetben kisebb a statisztikai valószínûségek jelentõsége, és növekszik a véletlenszerûségek bekövetkezési lehetõsége. A változások nem hirtelen következnek be, mindegyiknek van elõjele. A változások mindig zavarják megszokott életvitelünket, életünket, még akkor is, ha ezek kellemes változások. Ez nem azt jelenti, hogy küzdenünk kellene a változások ellen, de célszerû tudatosan elõidézni azokat. Ha mi idézzük elõ a változást, akkor fel

13


is készülhetünk rá elõre, így az átalakulás nem éri váratlanul személyünket vagy vállalkozásunkat.

2.6. Az eredeti gondolat, mint érték Az újdonság egy eredeti gondolat, olyan érték, amely versenyelõnyt jelenthet egy vállalkozás számára a versenytársakkal szemben, emellett minden esetben nagyon hatásos jövõt formáló erõ is. Mi magyarok büszkék vagyunk a kreativitásunkra, ennek ellenére a hazai turisztikai kis és közepes szintû vállalkozások nélkülözik az eredeti ötleteket, önálló gondolatokat, amelyeknek az újdonságértéke egy vállalkozás számára komoly versenyelõnyt jelenthet a hazai, illetve a nemzetközi konkurenciával szemben. A forráshiányos magyar turisztikai vállalkozásokat az eredeti ötletek és azok megvalósítása hozhatná versenyhelyzetbe a tõkeerõs vállalkozásokkal szemben. Fontos lenne eredeti ötletekre és újszerû vizuális megjelenési formára épülõ turisztikai marketing megvalósítása is.

2.7. Káosz elmélet Bizonyos folyamatok lehetnek stabilak vagy instabilak. Míg egyes folyamatok a beavatkozást követõen állandóak maradnak, addig más folyamatok új irányt vehetnek fel. A társadalomtudományok területén használatos „káosz” elmélet fogalma a ’90-es években jelent meg. A káosz összefügg az instabilitással, a mozgással és ez azt jelenti, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek bizonyos behatásra nagyon könnyen kibillennek az állapotukból és egy kaotikus „káosz” állapotba kerülnek. Ez egyaránt lehet kedvezõ, illetve kedvezõtlen állapot. Hazánkban a társadalmi folyamatok instabilnak bizonyulnak, míg a gazdaság stabilnak tûnik. Arra, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi, jónak nem mondható stabil helyzetébõl egy új, növekvõ pályára kerülhessen, nagyon nagy tõkebevonásra lenne szükség. Kisebb változások nem tudják kibillenteni a gazdaság helyzetét, és nem tudnak elindítani új, kedvezõ fejlõdési szakaszt. A társadalmi instabilitást jelzi az a jelenség, hogy ha az emberek terhelése megnövekszik, akkor erre betegséggel reagálnak, amely akár halállal is végzõdhet. Ez az instabilitás a magyar társadalomra is jellemzõ, mert például a szív- és keringési betegségek számával a világon elõkelõ helyen vagyunk.

14


Instabil helyzetben az elõrejelzések nem megbízhatóak, a jövõ sokféleképpen alakulhat, mert a múlt, jelen, jövõ kapcsolata nem annyira egyértelmû, mint egy viszonylag stabil világban. Hazánk halmozottan instabil helyzetben van, instabil az ország gazdasága, társadalma és a hazánkat körülvevõ világ is. Az instabilitásban a prognózisok bizonytalanságára az egyik példa az európai közös valuta bevezetése Magyarországon. Sokféle határidõt jeleztek már a politikai és a gazdasági élet irányítói, de mostanáig sem tudnak megbízható idõpontot adni az euró bevezetésére.

2.8. Elõrelátás (Foresight) Az elõrejelzések területén az elõrelátás, elõretekintés módszerét is alkalmazzák. Ehhez megfelelõ mennyiségû és megbízható információval kell rendelkezni a múltról, a jelen eseményeirõl és azok összefüggéseirõl, valamint a jövõbeni szándékainkról, hogy az elõretekintéssel megközelítõleg pontos elõrejelzést tudjunk adni. Az elõrelátó tevékenységet forszájtolásnak (foresight) nevezzük. A forszájtolás technikája nem alkalmazza a klasszikus tudományos módszereket, az elõrelátás megvalósítását ösztönszerûen végzi, megérzés alapján próbál a jövõhöz viszonyulni. A vállalati forszájtolást turisztikai vállalkozásokban is meg lehet valósítani, mert számos szálon kapcsolódik a szervezeti tanuláshoz és a felelõs vállalat koncepciójához. A stratégiai elõretekintés módszerét már a globális vállalatoknál és a nagyobb vállalkozásoknál is alkalmazzák, ahol az egyéneknek is nagy szerepük van a jövõ formálásában, így nemcsak elszenvedik, hanem alakíthatják is azt, és ezzel felelõsséget is vállalnak érte. A múlt megtörténte, az itt és most történése és a jövõ vágyai alakítják az elõretekintési folyamatban résztvevõk gondolkodását. Az egyén aktív résztvevõ az egyéni, vállalati, szervezeti vagy éppen a nemzeti szinteken történõ jövõalakításban. Az intuíció, az elõrelátás nemcsak a jövõkutatással foglalkozók kiváltsága, a jövõben mindenki könnyen, gyorsan elsajátíthatja a forszájtolás technikáját a munkája során vagy a privát szférájában, is alkalmazni tudja azt, ezzel pedig egy sikeresebb, teljesebb, jövõtudatosabb életet nyerhet a maga számára. A jövõkutatók feladata, hogy olyan módszerekkel és technikákkal ismertessék meg a különbözõ szakmákban jártas szakembereket, amelyek segítséget nyújtanak nekik a jövõ megismerhetõségében. A vállalkozásoknak fel kell ismerniük a jövõkutatásban rejlõ piaci elõnyöket, ezért úgy gondolom, hogy a funkcionális

15


menedzsment területén belül egy új menedzsment terület alakulhat ki, az elõretekintéssel foglalkozó foresight menedzsment. Amióta a menedzsment szakirodalomban elterjedt az az alapigazság, hogy a menedzsment egyenlõ az elõrenézéssel, azóta a stratégiai elõretekintés képessége alapvetõ feltétele egy vállalati vezetõ eredményes munkájának.

2.9. Prognózis, tervezés A prognózis és a terv a jövõre vonatkozó szellemi termékek, amelyek fejlesztése során a prognóziskészítés minden esetben megelõzi a tervkészítést. „A tervezés a jövõ tudatos alakításának eszköze: az elméleti elõrelátás és a gyakorlati megvalósítás szintézisét megalapozó tevékenység.” (Puczkó és Rátz, 2002. 355. o.). A prognózis a valószínû, várható folyamatok feltárása, az események és folyamatok jövõben várható alakulására vonatkozó elképzelés, amelyre a terv készítését alapozni kell. A terv a tervezõ érdekeinek jövõben bekövetkezõ leginkább kívánatos alakja. A tervezés minden esetben a jövõre irányuló tevékenység, cselekvési sorozatok egymásra épülése. A prognózisnak nem célja a jövõben bekövetkezõ események formálása, ez a tervek alapvetõ tulajdonsága. A prognózisok elkészítéséhez megfelelõ mennyiségû, pontos információ megszerzésére van szükség. Az elõrejelzések is mind fontos információforrások. A megbízható információ gyors, rendszeres, és alacsony költséggel lehet hozzájutni. A túl sok vagy a túl kevés információ is veszélyes lehet. A prognózis felállítását az információ optimális mennyisége teheti pontossá, megbízhatóvá. A jövõkutatás feladata, hogy többféle elõrejelzést adjon, megmondja, hogy ezeken belül milyen nem kívánatos következményekre kell felkészülni, és a különbözõ prognózisok között vannak-e olyanok, amelyekben hasonló problémák adódhatnak. A problémák kivédésére már a jelenben fel lehet, és fel is kell készülnünk. Ha ez lehetetlennek tûnik, abban az esetben a káros hatások minimalizálására kell törekedni.

16


2.10. A turizmusban rejlõ jövõkutatási lehetõségek A turizmus folyamatos gyors gazdasági, társadalmi és környezeti változásoknak van kitéve. Ezek felismerése és a változásokra való gyors reagálás egy turisztikai vállalkozás számára versenyelõnyt jelenthet a konkurenciával szemben. A turizmus az emberi tevékenység valamennyi területére hatással van, ugyanúgy, ahogyan ezeknek a területeknek a mûködése is hatással van a turizmus jövõbeni fejlõdésére. A turizmus „holnaputáni” fejlõdését az alábbi tényezõk befolyásolhatják: -

üzemanyag költségek emelkedése,

-

terrorizmus,

-

járványok,

-

az emberek anyagi helyzete,

-

politikai helyzet,

-

bûnözés,

-

demográfiai változások (népességrobbanás vagy a népesség csökkenése),

-

természeti katasztrófák,

-

éghajlatváltozás,

-

jogi szabályozások,

-

globalizáció.

Sajnos a globalizációval kapcsolatban nem tettem fel kérdést a kérdõívben, mert csak a szakirodalom olvasása közben vetõdött fel ez az újabb tényezõ, de a késõbbiekben erre a turizmust befolyásoló tényezõre is kitérek. A társadalmi, gazdasági és környezeti tényezõk a legnagyobb mértékben meghatározói és formálói a turizmus fejlõdésének. A kereslet oldalán meghatározó tényezõk a diszkrecionális jövedelmek kialakulása, az emberek szabadidejének növekedése (bár manapság inkább ezek szûkülése jellemzõ). A kínálati oldalt részben a tudomány és a technika, fõként pedig a közlekedéstechnika és az internet fejlõdése határozza meg, amely az általános gazdasági fejlõdés függvénye. A politikai tényezõk elsõsorban a nemzetközi utazásokat befolyásolják. A turizmus szempontjából a demográfiai változások is fontos tényezõk. Egyre többen utaznak egyedül, illetve a turizmus térnyerése a feltörekvõ piacokon (pl. Kína, India) azt jelenti, hogy egyre több olyan turista jelenik meg akik elõször

17


utaznak. Az európai lakosság folyamatosan öregszik, Ázsiában nagyobb a fiatalok aránya az idõsekhez képest. Ezek a demográfiai tényezõk mind érezhetõek a turisztikai kereslet oldalán. Minden korosztály a számára kedvezõ utazási lehetõségeket keresi és választja, amely egyúttal a kínálati oldalt formálja. Fontos kérdés az emberek szabadidejének nagysága és ennek a szabadidõnek a tartalmas eltöltése. A szabadidõ vizsgálata közben fontos a munkaidõ hosszának a vizsgálata is, mivel szoros az összefüggés közöttük. A jövõkutatás szempontjából nem a szabadidõ nagyságának a prognosztizálása az elsõdleges, hanem a szabadidõ minõsége, tartalma, az eltöltés módja és az erre szolgáló társadalmi feltételeknek az elõrejelzése. Nem csak a szabadidõ nagysága, hanem a szabadidõ felhasználásának a módja is jól jellemzi a társadalom állapotát. A turisztikai elõrejelzéseknél fontos tényezõ a szezonjellegû periodikus ingadozások figyelemmel kísérése. A tapasztalat az, hogy a szezonalitással, mint befolyásoló tényezõvel, az elõrejelzések készítésénél rövid-, és középtávon is számolni kell. A szezonalitás számszerû nagysága, illetve a bázishoz való változatlansága vagy változása megközelítõleg jelezhetõ elõre. Bármilyen megbízható matematikai-statisztikai módszereket alkalmazunk is, fontos és elkerülhetetlen a prognosztizálandó jelenség közgazdasági, szakmai vizsgálata, az ebbõl levonható következtetések meghozatala, a fejlõdési irányok megalkotása.

Az

együttmûködésén,

eredményesség a

döntések

a

szaktudományi

meghozatalakor

a

képviselõk

komplex

tudatos

szemléletmód

érvényesülésén, valamint az elõrejelzési módszerek kombinálásának az alkalmazásán alapszik (Nováky, 2006). Magyarországot a középkorban, mint a „tejjel-mézzel folyó Kánaánt” említik egyes korabeli dokumentumok. Hazánk természeti adottságai kifejezetten jónak mondhatók, fontos természeti értékeink közé tartozik a termálvíz, és az erre épülõ egészségturizmus, valamint a nemzeti parkok által kínált természeti értékek. Az egészségturizmus területén kiváló adottságaink vannak. Az ország területének 4/5 részén található gyógy- és termálvíz, melyek változatos összetevõjû és eltérõ hõfokú vizek, kimondottan alkalmasak különbözõ hatású terápiás kezelésekre. A nemzetközi trendek is azt bizonyítják, hogy az egészségturizmus iránt egyre nagyobb az igény, egyre több pénzt fordítanak az emberek az egészségük megõrzésére és ez a tendencia

18


várhatóan tovább fog növekedni a demográfiai tényezõk hatására. Azt lehet prognosztizálni, hogy ez a termékünk hosszútávon versenyképes lesz a nemzetközi turisztikai piacon, ha a jelenlegi szolgáltatást erõteljes marketinggel és a beruházások ösztönzésével versenyképesebb helyzetbe hozzuk.

2.11. Fenntartható fejlõdés A jövõkutatás számára is egyre fontosabbá válik a fenntartható fejlõdés kérdése, amely valószínûleg a társadalomban is nagy változást hoz. A fenntartható fejlõdés alapjaiban alakítja át jelenlegi világnézetünket, értékrendünket és a meglévõ gazdasági-társadalmi rendet. A Föld nyersanyagforrásai kimerülõben vannak és ilyen helyzetben nem lehet gazdasági növekedést produkálni, a jelenlegi fejlõdés a távoli jövõben nem tartható. A fenntartható fejlõdés enyhítheti, illetve lassíthatja ezeknek a folyamatoknak a bekövetkeztét. A fenntartható fejlõdés fogalmát a Brundtland Bizottság 1987-ben így határozta meg: „… olyan fejlõdés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövõ generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetõségétõl”. A bizottság munkájában részt vevõ kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy olyan fejlõdést kell megvalósítanunk a jövõben, amely lehetõvé teszi, hogy ne tegyük tönkre a környezetünket, és ébredjen fel bennünk a következõ generációkért érzett felelõsség. A fenntarthatóság olyan átalakulásokat, változásokat vár el a világtól, amire eddig még nem volt példa az emberiség történelmében. A fenntartható fejlõdés nemcsak gazdasági és társadalmi átalakulásokat idéz elõ, hanem egyben világnézeti forradalomnak is tekinthetõ. Ezekben a rendszerekben az instabilitás egyre nagyobb mértékû. Az egyensúlyvesztés jelei például a klímaváltozás, környezetszennyezés, gazdasági válságok, társadalmi problémák (pl. munkanélküliség, szegénység, stb.). A világméretû problémákkal az országok külön-külön nem tudnak megbirkózni, a megoldás érdekében világméretû összefogásra, egységes cselekvésre van szükség. A turizmussal járó negatív hatások kiküszöbölése is a fenntartható fejlõdés kérdésköréhez tartozik. A turizmust károsan befolyásoló tényezõ az áremelkedés, zsúfoltság, zaj, a természeti értékek tönkretétele, az erkölcsök lazulása, a kulturális értékek elértéktelenedése, a bûnözés elterjedése (ezek a nem kívánatos tendenciák mind megfigyelhetõk pl. a balatoni turizmus esetében).

19


A turizmus káros következményeinek a részarányát nehéz kiszûrni, nincs elég adatunk a desztinációk turizmus fejlõdését megelõzõ társadalmi, gazdasági, fizikai állapotáról,

mert

vagy

nem

készültek

ilyen

hatástanulmányok,

vagy

hozzáférhetetlenek. Nincs összehasonlítási alapunk, amihez viszonyítani lehetne a jelenlegi állapotokat, és látható, mérhetõ lehetne a turizmus fizikai hatásainak a negatív vagy pozitív következményei. A turizmus bonyolultsága miatt ezt a gazdasági szektort mérni gyakorlatilag lehetetlen. A hatások mérésében problémát okoz, hogy a következmények idõben és térben is máshol jelentkezhetnek, valamint az elsõdleges hatások másodlagos, harmadlagos hatásokat generálnak, ezért nehéz az összefüggéseket a turizmus hatásaira visszavezetni.

2.12. A globalizációs folyamatok A globalizáció fogalma elõször 1968-ban került a köztudatba a Római Klub jelentésében, amelyben a Földünk sorsáért aggódó és jövõjével foglalkozó tudósok és környezetvédõk a globális környezetvédelmi problémákra mutattak rá. Célul tûzték ki, hogy idõrõl idõre felhívják a nemzetközi szervezetek és kormányok figyelmét, hogy az országhatárokat átlépõ emberi tevékenység által okozott környezetkárosító hatások milyen veszélyhelyzetet okoznak az emberiség és a Föld számára (Fridrich, 2002). A globalizáció széles értelemben az egész világot átfogó folyamat, a gazdasági, társadalmi,

pénzügyi,

természettudományi

területek

együttmûködése,

amely

megjelenik az oktatás, kutatás, bûnözés és más területeken is. A globalizáció szûkebb értelmezésben egy részterület világméretû együttmûködését jelenti. A globalizáció kora két törvényen alapszik. Ezek közül az elsõ, hogy aki kimarad, az lemarad a gazdasági versenyképességben. A másik törvény azt mondja ki, hogy aki csak passzívan befogad, és nem tesz hozzá semmit a globális hálózatokhoz saját adottságaiból, értékeibõl, erõforrásaiból, az szintén lemarad. Az elmúlt tizenhat évben hazánk is csak passzív befogadó volt. Ennek láthatjuk most a következményét a gazdasági megszorító, „reform” intézkedések formájában. A gazdasági globalizáció fõ haszonélvezõi, irányítói, támogatói a nemzetek feletti vállalatok, amelyek jelentõs hatalomra tettek szert nemcsak a gazdasági, hanem a politikai életben is.

20


2.13. Neoliberális gazdaságpolitika és a globális tõke A globalizmussal megteremtõdött a kapitalizmusnak egy következõ szakasza, mely az 1970-es évektõl datálódik, amikor szerte a világban megjelent és elterjedt a neoliberális gazdaságpolitika. A neoliberális gazdaságpolitika három alappillére a liberalizáció, a dereguláció és a privatizáció. Ennek a gazdaságpolitikának a lényege, hogy a globális tõke a profitvágy által motiváltan felemészti a saját létfeltételeit, a humán- és az ökológiai erõforrásokat. A kapitalizmus addig mûködött viszonylag normálisan, amíg a különbözõ ellentétes társadalmi és gazdasági folyamatok egy idõben jelen voltak és korlátozták kiterjedését. Ilyen ellentétes folyamat volt a szocialista világrendszer jelenléte, de amióta ez a rivális megszûnt, azóta a globális tõke határokat átlépve, szabadon, korlátok nélkül mûködik. A globális tõkének komoly érdekei fûzõdtek ahhoz, hogy ezt az érdekeivel ellentétes világrendszert felbomlassza, mivel a kapitalizmus folyamatos túltermelési válsággal küzd. Szüksége volt a kelet-európai piacokra, az itt található jól képzett munkaerõre és az itt felhalmozott termelõ javakra. A szocialista világrendszer gazdasági válságát kihasználva támogatta azokat a politikai és gazdasági erõket, amelyek ebbõl a válságból való kilábalásra megnyitották számukra a hazai piacokat. Így a globális tõke egy rövid idõre fellélegezhetett az ezeken a területeken lezajlott teljes gazdasági liberalizációk hatására. Ezekbõl következtethetõen a jelenlegi folyamatok a jövõben felgyorsulnak, a túltermelési válság növekszik. A tõke tovább folytatja azt a törekvését, hogy megpróbál minél több munkaerõt kiváltani, amely a profit növekedésével fog járni. Ezeknek a következményeknek a hatására egyre több ember lesz felesleges a munkaerõpiacon. Az államoknak több pénzt kell majd fordítaniuk a globális tõke által generált munkanélküliségre és az ebbõl adódó társadalmi feszültségek enyhítésére. Azok az országok, amelyek nem a neoliberális gazdaságpolitikát követték, sokkal jobb helyzetben vannak. Ilyen ország például Szlovénia, ahol sokkal lassabban haladt a piacosítás, nem privatizáltak mindent, ezáltal elmaradtak azok a nemkívánatos társadalmi és gazdasági hatások, amelyek megosztották a kelet-európai társadalmakat (pl. Lengyelország, Magyarország).

21


Két esetben lehet az államoknak ellenállni a globális tõke törekvésének, ha egy ország nagyon nagy, vagy nagyon kicsi. Magyarország azonban már az a méretû ország, ami megéri, hogy kísérletezzenek, és nincs sem gazdasági, sem katonai ereje, így nem tud ellenállni a kísérlettel szemben, sõt a politikai elit is ebben az irányban képzeli el az ország jövõjét.

2.14. Információs társadalom Jelenleg az információs forradalom idõszakát éljük, amelynek fontos meghatározója az Internet, ezen belül az e-kereskedelem, amely a turizmus valamennyi területére jelentõs hatással van, és a jövõben teljesen átstrukturálhatja. Az e-kereskedelmen belül a B2C (Business to Consumer), azaz a vállalkozás és az ügyfél kapcsolata terjed el, ez az utazási vállalkozásokat alapjaiban változtatja meg, az online utazásszervezõk és közvetítõk forgalma növekedik. Az utasok egy jelentõs része már most is saját maga szervezi meg az utazásait a világháló segítségével, a turisztikai szolgáltatók szolgáltatásait közvetlenül rendeli meg, és az inetrneten keresztül fizeti ki. A turizmus rendszere és környezete folyamatosan változó kölcsönhatásban van egymással. A technikai fejlõdés, a modernizáció a turizmust alapjaiban változtatja meg. Az a kérdés, hogy hazánkban milyen gyorsan következnek be ezek a változások, a gyorsaság pedig elsõsorban attól függ, hogy lesz-e megfelelõ pénzforrás és fogadóképesség a turisztikai vállalkozásokban.

2.15. Biztonság jelentõsége A terrorizmus nemzetközivé válásával a leginkább veszélyeztetett turista területeknek egyre több pénzt kell fordítani a jövõben a biztonság megõrzésére és fenntarthatóságára. 2001. szeptember 11-ét követõen a nemzetközi és a hazai turisztikai statisztikákban nyomon követhetõ a turizmus világméretû visszaesése. Egyik dolgozatomban1 vizsgáltam az ausztrál és az afrikai légikikötõk utasforgalmát. A repterek statisztikai adataiból jól látszik a szeptember 11-ét követõ nagy arányú

1

www.dancsopeter.extra.hu/publikacio.html

22


utasforgalom visszaesés. A turizmusnak ilyen méretû beszûkülése ez idáig még nem volt tapasztalható a nemzetközi piacon.

23


"A jövõ nem az a hely, ahová igyekszünk, a jövõ az a hely, amelyet mi magunknak készítünk." Jeanne D'Arc

3. Kutatási elõzmények A turizmussal kapcsolatos jövõkutatás területén nem lelhetõ fel hazai szakirodalom, ilyen jellegû kutatásokat eddig csak a társadalomtudományok területén végeznek, amely gazdag szakirodalommal rendelkezik, ezért errõl a területrõl ültettem át azokat az elemeket, amelyek a turizmusra is érvényesek. Nováky (1999) egy önálló kötetben vezeti be az érdeklõdõket a jövõkutatás gyakorlati területeire, amelynek során elsõsorban a jövõ megismerhetõségével, az elõrejelzési információ hatékonyságával foglalkozik. A jövõkutatás területén interdiszciplináris, eredeti, ugyanakkor érdekes gondolatokat fejt ki, melyek olvasása nagy hatással volt rám. Gidai és Tóth (2001) jövõkutatás elméleti és módszertani kérdéseibe szemléletesen enged betekintést. A tudományos jövõképekrõl, amelyek a döntéseinket

készítik

elõ,

és

amelyeknek

meg

kell

felelniük

bizonyos

kritériumoknak, adnak átfogó áttekintést. Besenyei, Gidai, Nováky (1977) kifejtik a jövõkutatás elõrejelzésének a gyakorlati megvalósításának módozatait. Fodor és Haraszty (1976) jövõkutatási fogalomtára nagy segítségemre volt a jövõkutatás fogalmai között való eligazodásban. A jövõkutatási módszerekhez is beilleszthetõek a turizmus hatásairól szóló turisztikai kutatások, tanulmányok, amelyek sok tekintetben fedik egymást. A hatáselemzés a jövõkutatás területén a modellezésnek felel meg, célja a váratlan hatások, az elõre nem látott események kialakulásának, az elkerülhetetlen negatív hatásoknak az enyhítése, elkerülése, mérséklése (Puczkó és Rátz, 2002). Hatáselemzést általában konkrét projektek esetében, de regionális szinten is végeznek. Ezek a kutatások segítséget adnak a fejlesztések optimális tervezésében, a várható nemkívánatos hatások kiküszöbölése, csökkentése érdekében végzett elemzésekhez.

24


3.1. Modellezés Kutatásomban az elõrejelzési módszerek közül a gondolati modellezést, és a kérdõívkészítést használtam. „A valóság bármely leegyszerûsített, általánosított mását modellnek nevezzük.” (Donella Meadows-John Richardson-Gerhardt Bruckmann, 1986. 39. o.). A modellezési eljárás alkalmával fontos szerephez jut az interdiszciplináris, vagyis több tudomány szempontjából való megközelítésmód. A jövõben még fokozottabb interdiszciplináris kutatásokat igényel a jövõkutatás. A komplex, sokrétû problémák és rendszerek elemzése több tudományág összehangolt munkáját követeli meg. A jó modell egy olyan leegyszerûsítés, amely kiszûri a bonyolult világból a lényeget, így egy bizonyos cél elérése érdekében könnyebben értelmezhetõ, feldolgozható. A modell készítése elõtt megfogalmazzuk a célt, és ennek megfelelõen készítjük a modellt. A jó modell egyszerû, és segítséget nyújt a cél hatékony,

problémamentes

eléréséhez.

A

modellek

a

legegyszerûbbtõl

a

legbonyolultabbig terjedhetnek, készíthetünk modellt akár a világ összetett problémáinak a megoldására is. A gondolkodási modelleket az észlelések, a tapasztalatok, az információk, a tudás alapján alakítjuk, amelyeket bizonyos emberi érzelmek is alakítanak, mint pl. az emberi értékek, motivációk, intuíció. A gondolati modell gyors, olcsó megoldás, amely környezetfüggetlenül bárhol elérhetõ, ezért a döntések meghozatalánál 99,99%-ban ezt a lehetõséget használjuk.

3.2. A kérdõív készítése és bemutatása A kérdõív készítéséhez, bírálatához, valamint a kérdõív adatainak a feldolgozásához informatikai eszközöket, számítógépet, internetet, e-mailt használtam fel. Az adatok elemzéséhez a Microsoft Office Excel táblázatkezelõ programját és az SPSS (Statistical Package for Social Sciences) statisztikai programot használtam. A válaszadó szakemberek, a Kodolányi János Fõiskola Idegenforgalmi és szálloda szakos hallgatói, valamint a turizmus területén dolgozók. A kutatás szempontjából a szakmai kompetenciát tartottam elsõdlegesnek, ezért a kérdõív elkészítésekor azt a célt tûztem ki, hogy kizárólag szakembereket kérdezzek meg, ezért a kérdõíves minta nem nagy (91 fõ). Szakmailag megalapozott, hiteles

25


eredményt akartam kapni, és nem tömegvéleményt, mert a jövõre vonatkozóan a témában érdekelt szakértõi megkérdezéseken keresztül vonhatók le a turizmus szempontjából megbízható következtetések. E mögött ott áll a szakértõk hosszú évek alatt felhalmozódott tudása, tapasztalata, valamint széles körû rálátása a turizmus valamennyi szereplõjére. Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövõkutatás Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára szerint „szakértõ az a személy, aki az adott témakörben kellõen tájékozott, szakértelme szakismereten alapuló hozzáértést jelent, s rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában speciális kérdésekre elfogulatlan, objektív válasz tud adni” (Nováky, 1997. 130. o.). A jövõkutatás szempontjából fontos a szakértõi megkérdezés, hiszen az õ szakmai kompetenciájuk az alapja a pontos elõrejelzés megalkotásának. Ügyeltem arra, hogy a kérdések mindenki számára egyértelmûek legyenek, mert ezzel elkerülhetõ a rosszul értelmezett kérdésekre adott hibás elõrejelzés. Vigyáztam arra is, hogy a kérdésfeltevéssel ne befolyásoljam a válaszadót a választásában, valamint ne állítsam megoldhatatlan feladat elé. A kérdõív kitöltésére szánt idõ is fontos, mivel az emberek nem bõvelkednek szabadidõben, így csak néhány perc ráfordítást igényelt a kitöltés. A kérdéseket úgy állítottam össze, hogy szerepeljenek benne a nemzetközi és a hazai turizmusra vonatkozó kérdések, és ezáltal a hazai és nemzetközi tendenciák megítélésére is lehetõséget nyújtsanak. Egyes kérdésnél több választ is megjelölhettek, ezeknél a kérdéseknél a gyakoriság alapján következtethetünk a különbségekre. A kérdõív kérdéseivel és a kutatás témájával kapcsolatban arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, természeti tényezõk egyaránt hatással lehetnek a turizmus fejlõdésére. Az összefüggések elemzésével választ kaphatunk arra, hogy milyen mértékben érzékelik az emberek az összefüggéseket, mennyire veszik figyelembe ezeket döntéseik meghozatalakor. A hazai szakemberek a kutatás területén a 15-20 éves elõrejelzési idõtávot tartják optimálisnak, ezért a kérdõív kérdéseiben is 20 éves idõtávot adtam meg, mert ez az az idõtartam, amelyet az emberek gondolati modellezéssel elõre tudnak jelezni. További vizsgálat tárgyaként foglalkoztam azzal, hogy az utazásainkkal kapcsolatban milyen szerepe van a média hatásának, milyen mértékben befolyásolja

26


a turizmus területén hozott döntéseinket a média. A kérdõív kérdéseit az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.3. Hipotézisek A kérdõív szerkesztése elõtt az alábbi hipotézisekbõl indultam ki: 1. A közeljövõben a keresetünk nagyobb részét költjük majd utazásra. 2. A döntéseink meghozatalában egyre nagyobb szerepe lesz az internetnek. 3. A wellness-, a gyógy-, és a konferencia turizmus a jövõben dinamikusan fejlõdik. 4. A média által közvetített veszélyek negatív hatással vannak az utazási kedvre. 5. Kereskedelmi és fizetési mérlegre gyakorolt hatása alapján a passzív turizmus bõvül a jövõben.

3.4. Alkalmazott módszerek A szakdolgozat elsõdleges vizsgálati módszerei: -

az általános szakirodalom feldolgozása a turizmus és a jövõkutatás területérõl,

-

a jövõkutatás módszereinek integrálása a turizmus területére,

-

valamint a magyarországi és nemzetközi kutatások adatainak vizsgálata. A dokumentumelemzés során elsõsorban az Idegenforgalmi szakkönyvtárban,

valamint a Kodolányi János Fõiskola könyvtárában található könyveket dolgoztam fel, ezt szakmai folyóiratok (pl. Turizmus Bulletin, Turizmus Trend) olvasásával, valamint

az

interneten

a

kulcsszavas

illetve

tematikus

keresõprogramok

használatával és feldolgozásával egészítettem ki. Az egyfordulós megkérdezés során azt szerettem volna megtudni, hogy a válaszok közül milyen jövõkép prognosztizálható a belföldi és nemzetközi turizmusra vonatkozóan a válaszok közül melyiket választják a legtöbben és a legkevesebben. A kérdõív néhány kérdése alapján korrelációs számításokat végeztem, amelynek segítségével többdimenziós minták vizsgálatakor arra keresünk választ, hogy az adatok között milyen összefüggések vannak. Ha két változó értéke a legtöbb esetben azonos, akkor pozitív, amennyiben a két változó értéke a legtöbb esetben különbözik, akkor negatív korrelációs összefüggést állapíthatunk meg. Ha a két változó esetében nem tapasztalunk az elõbbiekhez hasonló tendenciákat, akkor korrelálatlanságról beszélünk.

27


"A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövõnek." Vörösmarty Mihály

4. A kérdõív értékelése (A lehetséges jövõ) 4.1. A kérdõívet kitöltõk megoszlása kor és nem szerint A kérdõívet 91 fõ töltötte ki, kor szerint a válaszadók 6%-a 20 év alatti, 52%-a 20-29 év közötti, 26%-a 30-39 éves, 11%-a 40-49 éves és 4%-a 50-59 év közötti, 60 év feletti korosztályból nem volt a válaszadók között (1. diagram). Érdekesség, hogy a válaszolók 52%-a 20-29 év közötti volt. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a turizmus területén dolgozók nagy része a fiatalabb korosztályhoz tartozik. 1. Életkorod 100%

90%

80%

70%

60% 52% 50%

40%

30%

26%

20% 11% 10%

6%

4% 0%

0% 20 év alatti

20 - 29 év

30 - 39 év

40 - 49 év

50 - 59 év

60 év fölött

1. diagram A nemek megoszlása alapján 71 nõ (76%-a) és 20 férfi (22%) válaszolt a kérdésekre (2. diagram). Ez megegyezik azzal a ténnyel, hogy a turizmus munkaerõpiacán a nõk nagyobb számban dolgoznak és közülük is a fiatalabb korosztály jelenléte a meghatározó, amely a turizmus ágazatára kedvezõen hat.

28


2. Nemed 100%

90%

80%

76%

70%

60%

50%

40%

30% 22% 20%

10%

0% Férfi

Nõ

2. diagram

4.2. A közeljövõben a legdinamikusabban fejlõdõ turizmuságak Az emberek az igényeik változásával is tudják befolyásolni a jövõ turizmusát, ez jól nyomon

követhetõ

a

wellness-,

és

gyógyturizmus

fellendülésében.

Az

egészségturizmuson belül a legdinamikusabban fejlõdõ turizmus ágaként a wellness turizmust a válaszadók 77%-a, a gyógyturizmust 52%-uk jelölte meg (3. diagram). A wellness turizmust a nõk 82%-a, a férfiak 60%-a, a gyógyturizmust a nõk 54%-a és a férfiak 45%-a választotta. Az elmúlt években a turizmus ágazat egyik legfontosabb tevékenysége az egészségturizmus népszerûsítése volt. Ennek hatása a wellness-, és gyógy-szállodák 2005-ben bekövetkezett forgalomnövekedésében már erõteljesen érezhetõ. A wellness szállodáknál 2006. szeptemberében a belföldi vendégek esetében a forgalomnövekedés 60%-os volt, míg ugyanebben az idõszakban a külföldi vendégeknél már elérte a 82 %-ot2. A politika felismerte a termálvizeinkben rejlõ hatalmas, eddig kihasználatlan gazdasági lehetõséget és megjelent a kormányzati szándék gyógyvizeink környezetének és a gyógy-turizmusnak a

2

http://www.mth.gov.hu/

29


fejlesztésére. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv már tartalmazza a termálvizeinkre épülõ gyógy-turizmus fejlesztését. Az egészségturizmus mellett a komplex turizmus igénye is megjelent, az egészségturizmus kiegészítéseként például a bor-, és a gasztronómia, a kulturális turizmus, az öko-turizmus is. A gyógytényezõre épült turizmus lebonyolításába a gyógyfürdõhelyek mellett fekvõ településeket is be lehetne vonni, annak kiegészítéseként így a vendégek gyógyulása mellett egyéb igényeket (pl. kultúra iránti igény) is ki tudják elégíteni. A konferencia turizmust a jövõben dinamikus fejlõdést mutató ágként jelölte meg a válaszadók 29%-a. A konferencia turizmus területén 2005-ben hazánk a nemzetközi országok közötti ranglistán a 23. helyen állt, a városok közötti összehasonlításban a 12. helyet foglalta el3. A kereskedelmi szálláshelyekre érkezõ vendégek utazási motivációja szerint 2004-ben a konferencia turizmus keretén belül hazánkba látogató vendégek 12%-át tették ki az összes turistaérkezésen belül, míg 2005-ben ez 11% volt (2-3 melléklet). Az új szállodai beruházásokat már úgy tervezik, illetve a meglévõ szállodákat úgy alakítják át, hogy a szolgáltatásaik megfeleljenek a modern konferencia turizmus igényeinek is. A kérdõívet kitöltõk 29%-a gondolta úgy, hogy az öko-turizmus jelentõsége nõ a közeljövõben. Az embereket remélhetõleg itthon is egyre jobban érdekli környezetük épsége és annak megóvása. Bár az emberek bírálják a környezetszennyezést, de a környezetbarát turisztikai termékekért magasabb árat nem akarnak fizetni. A hazai piacon a turisztikai termék versenyképességét nem a minõsége, természetbarát kialakítása, hanem az ára dönti el. Mindaddig, amíg a környezettudatos magatartás nem válik az emberek igényévé, addig a turizmusnak ebben az ágában nem lehet számítani jelentõs elõrelépésre. A szelíd turizmus fejlesztése, a környezetbarát termékek kialakítása a turisztikai vállalkozások számára csak hosszú távon jelent majd versenyelõnyt, munkahelyteremtõ képességével a kistérségben élõk részére kedvezõ

változásokat hozhat,

amelynek

eredményeképpen

mérséklõdhet

a

kistérségekbõl az elvándorlás.

3

http://www.uia.org/

30


Az öko-turizmus fõbb célpontjait a nemzeti parkok, a természetvédelmi területek és a tájvédelmi körzetek jelentik. Fontos lenne a természeti szépségeink bekapcsolása a belföldi és nemzetközi turizmusba egyaránt. Ennek érdekében a 2007-es év a szelíd vagy más néven a zöldturizmus éve Magyarországon, amit a Magyar Turizmus Zrt. hirdetett meg. Ez a tematikus év rengeteg program lehetõséggel várja a természetkedvelõket. Az egész évet átölelõ program sorozat a nemzeti parkokra és ezek mellett az öko-, lovas-, kerékpáros- és a víziturizmusra épül4. A megkérdezett szakemberek 12%-a prognosztizálta a bevásárlóturizmus fellendülését a jövõben. A bevásárlóturizmus jelenléte a turizmus valamennyi ágában megtalálható, ezért az államnak és a helyi önkormányzatoknak a fizetési mérlegre gyakorolt kedvezõ hatása és a fizetési mérleg egyensúlyban tartása miatt erre a területre jelentõs figyelmet kell fordítania. A bevásárlóturizmus sokrétû és szerteágazó ága a turizmusnak, definiálása nehéz feladat. Nem kötõdik társadalmi, politikai rendszerekhez, kultúrákhoz, de egyaránt megtalálható a gazdaságilag fejlett országok (USA, Kanada) viszonylatában, az Európai Unióban és a gazdaságilag fejletlen országok gazdaságában is (Michalkó, 2004). A jelenlegi megszorító intézkedésekbõl kiindulva elõre prognosztizálni lehet az elkövetkezõ idõszakra azt, hogy a bevásárlóturizmus volumene és iránya meg fog változni. A határmenti városokban és településeken lakó emberek a határok túloldalán fogják beszerezni maguk és családjuk részére a különbözõ termékeket, mivel az itthoni áremelkedések és a forint gyengülésének hatására az ár-érték aránya miatt ez valószínûleg kedvezõbb lesz számukra. Ez a tendencia 2006 decemberében már érezhetõ volt. A határmenti régiókban, térségekben élõk a karácsonyi bevásárlásaikat már külföldön intézték. A fizetési mérlegre gyakorolt hatása alapján a passzív bevásárlóturizmus nagysága nõ, azaz az elkövetkezõ idõszakban az emberek az itthon szerzett jövedelmük egy részét külföldön költik el. Ha ez a tendencia hosszú távon fennmarad, akkor az országból való pénzkiáramlást a költségvetés

megérzi,

erre

azonban

az

államnak

pénzügyi

intézkedések

meghozatalával reagálnia kell, amire az elmúlt idõszakban már láthattunk példát.

4

http://www.greenfo.hu/programajanlo/

31


Az extrém sportok iránt fõleg a fiatal korosztály részérõl mutatkozik jelentõs érdeklõdés, ezt jelölte meg a válaszolók 24%-a, a férfiak 15%-a és a nõk 27%-a. Ennek az ágnak a nagy mértékû fellendülésére nem kell számítani, hiszen igazából csak egy kisebb réteg érdekelõdik az ilyenfajta turisztikai termék iránt, de egy lassú növekedésben azért bizakodhatunk. Az aktív turizmust a válaszadók 14%-a jelölte meg, ezen belül a nõk 15%-a és a férfiak 14%-a. Az egészséges életmód, a szabadidõ aktív eltöltése egyre nagyobb igénnyé válik a jó egzisztenciával, biztos anyagi háttérrel rendelkezõ fizetõképes réteg számára. A városi turizmust a válaszadók 12%-a, a fesztivál turizmust 18%-uk választotta dinamikusan fejlõdõ ágazatként. A hatékony fesztivál turizmus megvalósítása érdekében az egész évet átölelõ, összefüggõ rendezvénysorozat kialakítására van szükség. A kulturális és fesztivál turizmus a legsajátosabb vonzerõre, a kulturális kínálatra épít, amelyben Magyarország a régió kincsestára. Hazánknak kulturális fölényre kell törekednie – hiszen kulturális adottságaink a régió más országaival szemben alapot adnak ennek a kincsestárnak a kihasználására. Ez a fölény piaci elõnyt eredményezhet számunkra, hiszen a kulturális programok önmagukban is alkalmasak a vendégkör növelésére. Az év elsõ nagy fesztiválja a Tavaszi Fesztivál, amely egyre több érdeklõdõt csábít hazánkba külföldrõl is. Talán a legtöbb turistát vonzó fesztiválunk a Sziget Fesztivál, amely Európa legnagyobb könnyûzenei fesztiválja, elsõsorban a fiatalok körében arat nagy sikert minden évben, és az utóbbi két évben már elérte az évi 350 ezer fõs látogatói létszámot.

32


3. Véleményed szerint a turizmus melyik ága fejlõdik a legdinamikusabban a közeljövõben? 100% 90% 80%

77%

70% 60% 52% 50% 40% 29%

30%

29% 24% 18%

20%

14%

10%

12%

14%

14%

12%

5%

Extrém sport turizmus

Aktiv turizmus

Fesztivál turizmus

Városi turizmus

Kulturális turizmus

Bevásárlóturizmus

Falusi turizmus

Konferencia turizmus

Lovasturizmus

Gyógyturizmus

Öko-turizmus

Wellness

0%

3. diagram

4.3.

A közlekedési eszközök szerepe az utazások lebonyolításában

A közlekedési eszközök közül a turista érkezések 90%-át a repülõ, 38%-át a gépkocsi fogja lebonyolítani a válaszadók szerint. A vonat 12%-kal a harmadik helyre került. A busz a turizmus területén betöltött jelentõségébõl folyamatosan veszít, ezt a közlekedési eszközt csak 10% jelölte meg (4. diagram). Ezek az adatok tökéletesen mutatják a jelen tendenciáit. Látható, hogy nincs is arra vonatkozó elképzelésünk, hogy a közeli és távoli jövõben a közlekedési eszközeinkben bármilyen változások történnének. A jövõben is a már meglevõ közlekedési lehetõségeinket fogjuk használni utazásainkhoz. A közlekedés terén jelentõs változásra, átrendezõdésre, új közlekedési eszközök megjelenésére nem lehet számítani. A tendenciákra csak az energiahordozók árainak kedvezõtlen változásai lehetnek hatással. A szolgáltatások mennyiségében és minõségében, valamint a közlekedési eszközök gyorsaságában azonban változások várhatók. Jelenleg évente több mint 1,6 milliárd utazó használja a világ légitársaságait üzleti és magánjellegû utazásaihoz. 2010-re ez az adat elõreláthatólag 2,3 milliárdra emelkedik. Hazánkban az utóbbi öt évben megjelenõ diszkont légitársaságok jelentõs

33


turistaérkezést produkáltak, fõleg Budapesten, utószezonban. 2006-ban azonban a versenytársainkhoz, Prágához vagy Varsóhoz képest visszaesés mutatkozik. Jelenleg a gépkocsit használják legtöbben a kiválasztott desztinációk eléréséhez. 2050-re 1,4-2,7 milliárd gépkocsi járhatja a világ útjait a jelenlegi 600 millió helyett állítja a Wifo (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung)5 osztrák intézet felmérése. A legnagyobb veszélyforrást a kínai autóeladások növekedése fogja okozni, amely évi 6,4%-kal nõ. Ezek az adatok azt jelentik, hogy szûk öt évtized múlva a világ szén-dioxid kibocsátása a jelenlegi duplájára, rosszabb esetben akár a négyszeresére nõhet. Ezen a területen számolni lehet a jövõben azzal, hogy a gazdaságilag fejlett országokban állami beavatkozással korlátozhatják majd a gépkocsi forgalmat, és az utazóknak ennek megfelelõen kell majd ütemezni az utazásaikat. A válaszadók 12%-a választotta a vonatot, mint a turizmus nagy részét lebonyolító közlekedési eszközt a jövõben. A vonat is veszített jelentõségébõl a turizmus piacán, mivel sem a gyorsaságával, sem szolgáltatásaival nem tudta felvenni a versenyt versenytársaival szemben. A hajó 5%-kal és a kerékpár 3%-kal áll a kérdõív eredményei szerint a lista végén. A hajót inkább, mint attrakciót veszik igénybe az utazásaikhoz az utazók. A kerékpár önálló turizmuságként jelenik meg a turizmus piacán, de ez nem jelenti azt, hogy a távoli jövõben a kõolaj készletek apadása, valamint az emberi tevékenység által okozott környezetszennyezés miatt nem válhat jelentõs közlekedést lebonyolító eszközzé.

5

http://www.wifo.ac.at/publ/index.html

34


4. Véleményed szerint melyik közlekedési eszköznek lesz nagyobb szerepe az utazások lebonyolításában a jövõben? 100% 90% 90%

80%

70%

60%

50%

38%

40%

30%

20% 12%

10%

10%

5%

3% 0%

0% Repülõ

Vonat

Busz

Gépkocsi

Hajó

Kerékpár

Motorkerékpár

4. diagram

4.4. A turizmus fejlõdését befolyásoló tényezõk hatása A turizmus fejlõdését befolyásoló tényezõkre irányuló kérdésre adott válaszokból egyértelmûen megfigyelhetõ a média negatív hatása az emberek választására. Ez az eredmény egybeesik az egyik hipotézisemmel. A turizmust jelentõsen befolyásoló tényezõként a terrorizmust a válaszolók 57%-a jelölte meg, ezen belül a választ adók 56%-a nõ, 65%-a férfi volt (5. diagram). A televíziós csatornák egyes híreket hetekig, esetleg hónapokig is a hírmûsorok középpontjában tartanak. 2001. szeptember 11. óta érezhetõ a nemzetközi turistaérkezésekben, hogy a nemzetközi terrorizmus milyen mértékben befolyásolja a turizmusiparágat. A természeti katasztrófákat a megkérdezettek 43%-a jelölte meg, a nõk 49%-a és a férfiak 25%-a. A kérdõívet kitöltõk 40%-a, a nõk 44%-a, a férfiak 30%-a választotta a járványokat, mint a turizmust befolyásoló tényezõt. A média a nézettség kedvéért minden felelõsségvállalás nélkül okozhat nehezen mérhetõ károkat a turizmusnak. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy Magyarország a világon elsõként kísérletezett ki és állított elõ madárinfluenza elleni védõoltást. Ez

35


példaértékû lehet számunkra, hogyan lehet a világ élvonalába kerülni, ha elébe megyünk az eseményeknek. Az emberek anyagi helyzete 52%-ban került a legtöbbet kiválasztott válaszok közé, melyet a nõk 55%-a, a férfiak 45%-a jelölt meg. A jövõ az esetek többségében az anyagi erõk hatására valósul meg, így ezek hatásainak vizsgálata elengedhetetlen a döntések meghozatala elõtt. Az emberek is az anyagi javak meglététõl várják a jövõjükben való pozitív elmozdulást. Ettõl lesz számukra elfogadható vagy kedvezõtlen a jövõ. A 2007-es évben számítani lehet a hazai lakosság szabadon felhasználható jövedelmének a szûkülésére, amelyben az energia és az élelmiszer árak emelkedése és a reálkeresetek csökkenése negatívan befolyásoló tényezõvé válik. A turistautak jelentõs anyagi részét az üzemanyag költségek teszik ki, ennek ellenére a megkérdezetteknek csak a 20%-a tartja az üzemanyag költséget a turizmus szempontjából meghatározó jelentõségûnek. Természetesen figyelembe kell venni az energiahordozók árának emelkedését és a távolabbi jövõben az olajkészletek apadását. A kõolaj kitermelés körülbelül 10 év múlva eléri a maximumát, és onnantól csökkeni fog a kitermelt mennyiség, amely az üzemanyagárak emelkedésével fog járni és az utazások beszûkülését fogja eredményezni világszerte. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a jövõben elõtérbe kerül a rövidtávra irányuló belföldi utazás. Globális szinten a föld népességrobbanásának, illetve nemzeti szinten hazánk népességcsökkenésének hatása a nemzetközi, illetve belföldi turizmus mértékét alapjaiban meghatározza. A kérdõív erre vonatkozó részét mégis csupán a válaszadók 1%-a jelölte be. A demográfiai adatok figyelembevétele sem kerülhetõ el egy jövõkép felállításakor. Egyre tovább élünk, ennek következménye a hosszabb idejû nyugdíjkor. Az elmúlt 45 év alatt Magyarországon a férfiaknak 2 évvel, a nõknek 7 évvel nõtt az átlagéletkora. Ugyanakkor, ha a népességrobbanás egy gazdaságilag

dinamikusan

fejlõdõ,

magasabb

életszínvonalat

eredményezõ

országban, mint például Kínában következik be, akkor ennek a következménye a szabadon felhasználható jövedelem, és a szabadidõ növekedése akár már egy generáció (25 év) után jelentõs fejlõdést eredményezhet a turizmus volumenének növekedésében. Sajnos hazánkban éppen az ellenkezõje tapasztalható, évtizedek óta csökken az ország népessége. A ’70-es években készítettek elõrejelzést, hogy az

36


ezredfordulón milyen népességgel számolhat hazánk. Ekkor úgy vélték a jövõkutatással foglalkozók, hogy akkorra hazánk lakossága eléri a 11 millió lakost. Nem számoltak a születési arányszám ilyen fokú visszaesésével, és azzal sem, hogy a fiatalok családalapítási szokásai ennyire megváltoznak. Európában egyedül nálunk csökken 25 éve folyamatosan a népesség és egy 2050-ig szóló prognózis6 szerint, ha a jelenlegi születési szám és gyermekvállalási hajlandóság nem változik, akkor a hazai lélekszám addigra 8,5-7 millióra csökken és ezen belül a jelenlegihez képest duplájára, 28%-ra nõ az összlakosságon belül a nyugdíjasok aránya. Magyarország lakossága ekkor akár 3 millió lakossal lehet kevesebb. Ez jelentõs hatással lesz a hazai turisztikai piacra is. Hosszú távon számolhatunk a turizmusból származó bevételek folyamatos csökkenésével és a turizmussal foglalkozó vállalkozások megszûnésével. Ezekre a negatív hatásokra és a nem kívánt hatások elkerülésére már jó elõre fel kell készülnie a turizmus és az ország gazdaságirányításának. A bûnözés turizmust befolyásoló hatására is kitér a kérdõív, de csak a válaszadók 3%-a véli úgy, hogy ez hatással lehet a turizmusra. Ahogyan a Maslow piramis második szintje a biztonsági szükséglet, ugyanúgy a turizmus elõfeltételeként is elvárható a biztonság, a veszélyektõl mentes utazás. Ugyanakkor valószínûleg jobban félünk a terrorizmustól és a madárinfluenzától, amelyek egyenlõre elkerülik hétköznapjainkat, mint a sokkal közelebbi bûnözéstõl. Ennek oka az lehet, hogy az elõbbiekkel a média sokkal többet foglalkozik. Megállapítható tehát, hogy amelyik témával többet foglalkozik a média, az jobban hat ránk, és nagyobb mértékben befolyásolja utazási döntéseinket. A jogi szabályozás hatását a válaszadók 4%-a jelölte be a turizmust befolyásoló tényezõként. A turizmus gazdasági szereplõire a jogi szabályozás jelentõs hatással van, mivel a turizmus fejlõdésére akkor fordítanak nagyobb összeget, ha annak megtérülése kiszámítható és biztonságos. A jogi szabályozás hiánya vagy éppen a jogi szabályozás gyakori változtatása a turizmus fejlõdését jelentõsen befolyásoló, illetve gátló tényezõként lép fel a befektetõk vagy a turisztikai vállalkozások oldaláról.

6

http://index.hu/politika/belfold/demo0223/

37


Az éghajlatváltozást a válaszadók 22%-a választotta, mint befolyásoló tényezõt, a nõk

24%-a,

a

férfiak

15%-a.

Hétköznapjaink

során

egyre

gyakrabban

megfigyelhetünk szélsõséges és szeszélyes idõjárási anomáliákat. Az ENSZ 2007. februárban kiadott klímaváltozással foglalkozó jelentése7 szerint az éghajlatváltozás több mint 90%-ban az emberi tevékenység rovására írható. Az éghajlatváltozás kockázatának megítélésekor lényeges, hogy a Kárpátmedence a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. Ebben a határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk a három hatás valamelyikének uralma alá kerül. Ám hogy ez az egyensúly miként alakul a jövõben, azt jelenleg nem tudják a szakemberek megbízhatóan elõre jelezni. 5. Véleményed szerint melyik tényezõnek lesz nagyobb hatása a turizmus fejlõdésére az elkövetkezõ 20 évben?

100% 90% 80% 70% 58%

60%

53% 50%

44% 41%

40% 30% 22%

21% 20%

14%

10% 3%

4% 1% Jogi szabályozások

Éghajlatváltozás

Természeti katasztrófák

Népességrobbanás

Bûnözés

Politikai helyzet

Az emberek anyagi helyzete

Járványok

Terrorizmus

Üzemanyag költségek

0%

5. diagram

4.5. Utazási kiadások A megkérdezettek 43%-a a jövedelmébõl jelenleg 10% alatti összeget költ utazásra, ennek arányával azonban elégedetlenek, mert a jövõbeli terveik szerint 80%-uk kíván

7

http://nol.hu/cikk/433933/

38


ennél többet költeni. 27%-uk 10-14% közötti összeget költ utazásra, 2%-kal többen szeretnének a jövõben ennyit költeni. A megkérdezettek 13%-a 15-19% közötti összeget költ utazásra, ám jövõbeli tervei szerint kétszer ennyien kívánnak ennyit költeni. A fizetésük 20-30%-át jelenleg a válaszolók 12%-a költi utazásra, ekkora összeget a válaszadók 13%-a szeretne utazásra költeni. A fizetésük 30%-át a kérdõívet kitöltõk 3%-a fordítja utazásokra, de a jövõben több mint háromszor ennyien, 10%-uk szeretne ennyit költeni (6. és 7. diagram). Ezek az adatok a turizmusra szánt pénzösszeg jelentõs növekedését jelzi elõre. Az emberekben megvan az utazási hajlandóság. A mostani megszorító intézkedések ennek a szándéknak azonban ellene fognak hatni. A fogyasztóiár-index növekedésével a szabadon felhasználható jövedelem arányosan csökken, a lakosság turisztikai költései visszaesnek, illetve átstruktúrálódnak az olcsóbb szolgáltatások irányába. 6. Fizetésed hány %-át költöd most utazásra? 100%

90%

80%

70%

60%

50% 44% 40%

27%

30%

20% 13%

12%

10% 3% 0% 10% alatt

10-14%-át

15-19%-át

20-30%-át

30%-nál többet

6. diagram

39


7. Szerinted a fizetésed hány %-át fogod költeni utazásra a jövõben? 35%

30%

30%

26% 25% 21% 20%

15%

13% 10%

10%

5%

0% 10% alatt

10-14%-át

15-19%-át

20-30%-át

30%-nál többet

7. diagram

4.6. Utazási célok Az utazási szándékra adott válaszok közül a belföldi és az európai utazás kapta a legtöbb százalékot (52% és 53%) és csak a megkérdezettek 9%-a nyilatkozott úgy, hogy idén nem utazik sehova (8. diagram). Tehát a válaszadók 91%-ának szándékában áll utazni. 2010-re a turisták száma évente hozzávetõleg eléri az egymilliárdot, ami évi 4,1%-os növekedési ütemnek felel meg és 2020-ra az 1,6 milliárd turistaérkezést fog produkálni. Számítások szerint Európa lesz 2020-ban is a legkedveltebb turisztikai célpont, mivel az utazóknak csaknem a fele ide szeretne eljutni (4. melléklet). A válaszadók 14%-a tervezi utazását Amerikába, Afrikába vagy Ázsiába. Ez a jelenlegi

turizmus

tendenciáit

is

mutatja

egyben.

A

nemzetközi

turizmusérkezéseknek megközelítõleg a fele Európában realizálódik és ezzel tartja vezetõ helyét a világban.

40


8. Idén hova szándékozol utazni? 100%

90%

80%

70%

60% 53%

54%

50%

40%

30%

20%

10%

5%

7%

Afrika

Amerika

9% 3% 0%

0% Belföld

Európa

Ausztrália

Ázsia

Idén nem utazom sehova

8. diagram

4.7. Az utazás tervezési ideje Az utazásaikat a válaszadók többsége, 73%-a 1-3 hónappal elõbb, míg a megkérdezettek 23%-a 3-6 hónappal elõbb tervezi meg az utazásánál. Senki nem tervezi meg turisztikai jellegû utazását 6 és 12 hónappal az utazás elõtt, de akad olyan (2%), aki azt több mint egy évvel elõbb tervezi (9. diagram). Ezek szerint az utazások jelentõs részénél a rövidtávú tervezés a jellemzõ. Ebbõl az tûnik ki számomra, hogy a magyar sajátosság érvényesül itt is, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyunk. Persze itt közrejátszhat az a tény, hogy az olcsó úgynevezett „last minute” utakra van igény, ezekre várnak az emberek.

41


9. Mennyivel elõbb tervezed meg az utazásaidat? 100%

90%

80% 75% 70%

60%

50%

40%

30% 23% 20%

10% 0%

2%

0% 1-3 hónapon belül

3-6 hónapon belül

6-12 hónapon belül

Több mint egy évvel elõbb

9. diagram

4.8. Az aktív és passzív utazások bõvülése A kérdõív következõ kérdése arra tért ki, hogy a belföldi vagy a külföldre irányuló utazás bõvülése várható-e a közeljövõben a nemzetközi turizmusban. A megkérdezettek 80%-a szerint a külföldre irányuló utazások bõvülésére lehet számítani, míg 20%-uk gondolja, hogy a belföldi utazások növekednek világszerte (10. diagram). A hazai lakosság belföldi turisztikai aktivitását 2006. elsõ háromnegyed évében szerény növekedés jellemezte. Az elsõ háromnegyed évben egynapos kirándulásokon a háztartások 72%-a, hétvégi típusú, 2–4 napos utazásokon 35%-a, ennél hosszabb utazásokon pedig 25%-a vett részt. Az utazási aktivitás, az igazi turizmust jelentõ öt és többnapos utak esetében az elsõ háromnegyed évben az elõzõ év azonos idõszakához képest csupán 5%-kal gyarapodott8.

8

www.ksh.hu

42


10. Melyik utazás fog bõvülni szerinted világviszonylatban az elkövetkezõ 20 évben? 100%

90% 81% 80%

70%

60%

50%

40%

30% 20% 20%

10%

0% Belföldi

Külföldi

10. diagram

4.9. Az utazások szervezéséhez használt információforrások Honnan keresnek információkat az utazásaikhoz az analóg „öregek” és a digitális „fiatalok”? A válaszolók 88%-a, ezen belül a nõk 86%-a, a férfiak 95%-a választotta az internetet információszerzési forrásként utazásaikhoz (11. diagram). Ez egybecseng a következõ alternatív kérdés eredményével, amely arra szeretett volna választ kapni, hogy véleményük szerint növekszik-e az internet jelentõsége a turizmusban. A megkérdezettek 97%-a válaszolta, hogy növekedni fog a világháló jelentõsége a turizmusban (12. diagram). Az internet használata egyre jelentõsebbé válik a turizmus keresleti és kínálati oldalán egyaránt. A világháló használatának lassan csak a képzelõerõ és a kreativitás szabhat határt. Az MPI American Future Watch9 vizsgálata alapján 2004-ben az elõzõ évinél még intenzívebb internet-használatot prognosztizált világszerte. Felmérésük szerint az emberek utazásaik megszervezésénél is mind nagyobb

9

http://www.mpiweb.nl/?module=news&newsitem=25

43


arányban használják a világhálót, a jövõre vonatkozóan pedig ennek a 20%-os növekedését jelzi. Az internet egyre inkább az integrált utazásszervezés eszközévé válik. 2006-ban a magyar utazók 23%-a kiválasztotta, lefoglalta és további 27%-uk ki is fizette az interneten keresztül a lefoglalt turisztikai szolgáltatásokat, derül ki a British Airways és a www.hg.hu felmérésébõl. A megkérdezettek a világháló legfõbb erényének a könnyû összehasonlíthatóságot, a vásárlás gyorsaságát, és az internet nyújtotta kényelmet jelölték meg. Az otthoni internet hozzáférés hazánkban 2006-ban már a háztartások 20%-át elérte, ebbõl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hazai lakosság egy része nem otthon, hanem a munkahelyükön jut hozzá a világhálóhoz és munkájuk mellett foglalkozik az utazásuk megtervezésével és megszervezésével. A rokonoktól, ismerõsöktõl szerzett információk alapján választ úticélt a kérdõívet kitöltõk 47%-a. A nõk 46%-a és a férfiak 50%-a gondolta úgy, hogy a rokonok, ismerõsök utazási élményeinek elbeszélése alapján választ magának desztinációt. Ugyanakkor 46%-uk, a férfiak 35%-a, a nõk 49%-a hagyományos módon a prospektusokból, reklámokból választ úticélt (11. diagram). 11. Milyen információs forrásokat használsz utazásaid megszervezéséhez? 100%

88%

90%

80%

70%

60%

50%

47%

46%

40%

30% 20% 20% 13% 10%

11%

7% 1%

0% TV

Rádió

Újság

Prospektus

Utazási irodák reklámai

Internet

Rokonok, ismerõsök véleménye

Munkahelyi információ

11. diagram

44


12. Véleményed szerint növekszik-e a közeljövõben az internet jelentõsége a turizmusban? 100%

97%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10% 3% 0% Igen

Nem

12. diagram

4.10. A kiutazó turizmus növekedése A szakértõk 65%-a szerint a kiutazás, 40%-a szerint a beutazás növekedését prognosztizálják a hazai turisztikai piacon (13. diagram). Voltak, akik úgy gondolták, hogy az elkövetkezendõ években mindkettõnél növekedés lesz. Ez okozza az 5%-os eltérést. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy mi magyarok szívesebben töltjük a szabadságunkat külföldön, mint itthon és ez a közeljövõben sem fog változni. Valószínûleg az itthoni változékony nyár és a külföldi utazásoknak a hazai árakkal szembeni versenyképessége befolyásolja az emberek választását. Ha figyelembe vesszük a kõolajkészletek apadását, a bûnözés növekedését, a terrorizmus nemzetközivé válását, a járványok terjedését és az éghajlat változásával járó kedvezõtlen következményeket, talán már nem is a távoli jövõben a belföldi utazások bõvülését lehet elõre jelezni. Így egyes jelenleg kedvelt nemzetközi desztinációkat elhagynak majd a turisták, mert a hazai desztinációk válnak számukra biztonságossá és ezért a nemzetközi utazások helyett ezeket választják.

45


13. Milyen típusú turizmus fog nõni az elkövetkezõ 20 évben Magyarországon? 100%

90%

80%

70% 65% 60%

50%

40%

40%

30%

20%

10%

0% Beutazó

Kiutazó

13. diagram

4.11. Összefüggések elemzése A kérdõív négy kérdésére adott válaszok közötti összefüggéseket az SPSS statisztikai program korrelációs számításának segítségével elemeztem. A korrelációs számítás a válaszok közötti összefüggéseket és eltéréseket mutatja meg. Ezek között voltak olyan szignifikáns összefüggések, amelyek igazolták hipotéziseimet.

4.12. A közeljövõben a legdinamikusabban fejlõdõ turizmuságak A wellness turizmus és az öko-turizmus között pozitív összefüggést figyelhettünk meg, a korrelációs együttható értéke 0,23, amely azt igazolja, hogy az önmaguk testi egészségéért felelõs emberek a természettel szemben is felelõsséget éreznek. Pozitív összefüggés (0,31) van a lovas és a falusi turizmus között is, amely azt jelzi, hogy aki szereti a vidéki környezetet, az kedveli a falusi élet során végezhetõ sportolási lehetõséget is. Negatív a korreláció a wellness turizmus és a bevásárlóturizmus között, ahol a korrelációs szám értéke -0,28, amely azt jelzi, hogy e két tevékenység egymást kizáró ágként jelenik meg. Ugyancsak nem választották a bevásárlóturizmust azok,

46


akik a konferencia turizmust választották, e kettõ között a korrelációs szám -0,23. Valószínûsíthetõ tehát, hogy a wellness és a konferencia turizmus motivációja nem egyezik a bevásárlóturizmusban résztvevõk motivációjával. A gyógyturizmus és az extrém sport turizmus is egymást kizáró ágként jelent meg, amelyek között negatív korreláció állapítható meg (-0,33). Tehát az, aki védi és helyre szeretné állítani egészségi állapotát, nem kockáztatja testi épségét. Az extrém sport turizmus fejlõdését választók nem bíznak a falusi turizmus fellendülésében, a korrelációs szám negatív (-0,33). Érdekes összefüggés az is, hogy a városi turizmus mellett a válaszolók a lovas turizmust (0,21) jelölték meg, mint a jövõben fejlõdést mutató turizmus ágat. Ez azt jelzi, hogy akik a városi turizmus fejlõdését várják a közeljövõben, azok szerint a természeti tényezõkre épülõ turizmus is nõni fog (5. melléklet).

5. melléklet

4.13. A közlekedési eszközök közötti összefüggések A közeljövõben a turista érkezések jelentõs részét lebonyolító közlekedési eszközök választásánál a turizmus piacán két jól elkülöníthetõ csoportot fedezhetünk fel, amelyeknek nagyobb szerepe lesz a turistaérkezésekben, Az egyik csoportba tartozik

47


a nem kötött pályás közlekedési eszköz, a repülõ, a másik csoportba tartoznak a kötött pályás közlekedési eszközök, a gépkocsi, a busz és a vonat. A korrelációs összefüggések vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy akik a repülõt választották, azok jelentõs része nem választotta a vonatot (-0,22) és a gépkocsit (0,27). A negatív összefüggések természetesen fordítva is megjelentek, tehát akik a vonatot választották, azoknak a többsége nem választotta a repülõt (-0,22), de megjelölték a buszt (0,22) és a hajót (0,21), illetve azok, akik a gépkocsit választották, azok nem választották a repülõt (-0,27). Azok, akik a hajót választották, a vonatot (0,21) és a kerékpárt (0,23) is megjelölték a jövõ közlekedési eszközeként (6. melléklet).

6. melléklet

4.14. A turizmus fejlõdését befolyásoló tényezõk hatása A turizmus fejlõdését befolyásoló tényezõként a válaszadók 10 alternatívát jelölhettek meg, amelyek között pozitív és negatív szignifikáns korrelációkat is megfigyelhetünk. A szignifikáns korrelációk alapján a válaszok egy része igazolja azt a hipotézisemet, amely szerint a média hatása az emberek választását jelentõsen befolyásolja. Akik a terrorizmust választották, azok a járványokat is megjelölték (0,38) és a természeti katasztrófákat (0,21), de ellentétes a választásuk az üzemanyag költségek emelkedésével (-0,22) és az emberek anyagi helyzetével (-0,36).

48


Akik a járványokat választották, azok választották a terrorizmust (0,38) és a bûnözést (0,22), de nem tartják a fejlõdés szempontjából meghatározó tényezõnek az üzemanyag költségek emelkedését (-0,26) és az emberek anyagi helyzetét (-0,34). Akik a bûnözést választották, azok választották a turizmus jövõjét jelentõsen formáló tényezõként a járványokat (0,22) és a természeti katasztrófákat (0,21). A természeti katasztrófákat megjelölõk választották a terrorizmust (0,21) és a bûnözést (0,21) de nem jelölték meg az emberek anyagi helyzetét (-0,23). A kapott eredmények alapján tehát megállapítható, hogy a válaszadók szerint a terrorizmus, a járványok és a természeti katasztrófák egy csoportba tartoznak. Megfigyelhetõ egy másik csoport, akik a hétköznapi gazdasági helyzetbõl indulnak ki, szerintük a turizmus fejlõdésére fõleg az emberek anyagi helyzete lesz hatással, de nem lesz hatása a fejlõdésre a terrorizmusnak (-0,36), a járványoknak (0,34) és a természeti katasztrófáknak (-0,23). Ezek szerint a szakemberek úgy vélik, hogy a rossz tendenciák jobban fogják befolyásolni a turizmus jövõjének irányát, mint az emberek általános gazdasági helyzete. A politikai helyzet, a népesség robbanás, az éghajlatváltozás és a jogi szabályozást választók válaszai egyetlen másik tényezõvel sem mutatnak szignifikáns összefüggést (7. melléklet).

49


7. melléklet

4.15. Az utazások szervezéséhez használt információforrások A válaszok között két csoportot figyelhetünk meg, az elsõ csoportba tartoznak azok, akik információforrásként a TV-t, rádiót, újságokat jelölték be, a másik csoportba tartoznak azok, akik a prospektusokat, reklámokat jelölték be. A TV-t választók szignifikáns többsége választotta a rádiót (0,40) és az újságot (0,29). Akik a rádiót választották, azok emellett választották még az utazási irodák reklámjait (0,21). Akik a prospektusokat választották, azok meghatározó többsége választotta az utazási irodák reklámjait (0,31). A kérdésekre adott válaszok közötti korrelációs összefüggések alapján feltételezhetjük,

hogy

többségük

erõsen

ragaszkodik

a

„hagyományos”

információforrásokhoz (TV, rádió, újság, prospektus). Az internetet, a rokonok ismerõsök véleményét és a munkahelyi információt megjelölõk válaszai között nem tapasztalható szignifikáns összefüggés (8. melléklet).

50


8. melléklet

4.16. A kérdõív következtetéseinek összefoglalása A kérdõív feldolgozása után levonható következtetések szerint a turizmus területén dolgozók között jelentõs a 20 és 30 éves korosztály aránya és ezen belül is számottevõ a nõk részvétele. A szakma fiatalodik és elnõiesedik és ebben a tendenciában valószínûleg nem lesz változás a jövõben sem. Az egészségturizmus és azon belül a wellness és a gyógyturizmus további fejlõdésére lehet számítani a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt, ahol komoly verseny

van.

A

versenyben

hazánknak

még

jelentõs

fejlesztéseket

kell

megvalósítania annak érdekében, hogy a nemzetközi összehasonlításban is kiváló gyógytényezõink birtokában megfelelõ piaci részesedést tudjunk elérni. A demográfiai adatok alapján a föld lakossága folyamatosan nõ és eközben öregszik. Az idõs emberek azok, akik egészségük helyreállítása érdekében a gyógyturizmus által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik. Az egészségtudatos élet a fiatal korosztály számára is egyre fontosabbá válik. Õk azok, akik az egészségük

51


megõrzése érdekében használják a wellness turizmus nyújtotta lehetõségeket. Emellett fontos turisztikai ág marad a konferencia turizmus, amiben hazánk az ország nagyságához és jelentõségéhez képest elõkelõ helyen áll a nemzetközi statisztikákban. Ez a három turizmus ág állami prioritásokat élvez. A szakértõk szerint jelentõs elmozdulásra lehet számítani az öko-turizmus területén. A turizmus hazai keresleti piacán csak akkor számíthatunk jelentõs változásra, ha az emberek saját problémaként élik meg a környezetvédelmet. Egy erõteljesebb öko-marketinggel a természeti értékeinket kedvezõbb helyzetbe lehetne hozni a régió országaival szemben a nemzetközi piacon, hiszen a nyugati országokban már kialakult az emberekben a környezet iránt érzett felelõsség, és a környezeti értékek iránti kíváncsiság. Az öko-turizmushoz többféle turisztikai ágat lehetne társítani, például a lovasturizmust, amelynek a fellendülésére a kérdõív szerint a legkevesebben számítanak. A kutatásom alapján a többi turizmus ágnál folyamatos, de lassú bõvülésére számítanak a jövõben az aktív, a falusi, a kulturális, a fesztivál, az extrém sport turizmus, valamint a városi és a bevásárlóturizmus területén is. A fellendülést mérsékelhetik, a bevásárlóturizmus esetében a kereslet irányát is befolyásolhatják a jelenlegi gazdasági intézkedések, „reformok”. A kérdõív kitöltésekor a gazdasági megszorító intézkedéseket még nem ismerhették a szakemberek. A mostani változások hatása a turisztikai ágra nézve természetesen domináns a jövõ alakulásának szempontjából. A közlekedési eszközök területén nem számíthatunk jelentõs változásra. Továbbra is a gépkocsi, a repülõ és a vonat fogja lebonyolítani a turistaérkezések legnagyobb részét. A közlekedési eszközök területén a szolgáltatások minõségének javulásában és az utazások gyorsabbá válásában történhet változás. A biztonság eddig is fontos volt az emberek számára és a jövõben még fontosabbá válik a nemzetközivé váló terrorizmus és bûnözés hatására. A turisztikai fogadóterületeknek egyre több pénzt kell költenie a desztinációk biztonságának megõrzésére, valamint a környezeti károk elhárítására, a természeti és épített környezet megõrzésére. A kutatásom alátámasztotta azt a hipotézisemet, hogy a járványtól, a terrorizmustól, a természeti katasztrófáktól valamint az éghajlatváltozástól tartanak a

52


legjobban az emberek. A média híradásaiban ezekkel foglalkozik a legtöbbet és a legrészletesebben. Ezek a nemkívánatos hatások hosszú idõre elriasztják a turistákat egy-egy olyan desztinációtól, ahol ezek a negatív jelenségek megjelennek. Az emberi tevékenység által bekövetkezett éghajlatváltozás és az energiahordozók kitermelésének a csökkenése okozhatja a jövõben a legdrasztikusabb változásokat a turizmus piacán. A kutatásomból az is kiderül, hogy mindezek tudatában a szakértõk a turisztikai költések növekedését prognosztizálják az elkövetkezõ évekre. Ugyanakkor a szakértõk egységesen úgy gondolják, hogy a turizmust negatív hatások is befolyásolhatják, de úgy vélik, hogy ezek a hatások csak lassan következnek be. Az utazásainkat rövidtávon tervezzük, ez az esetek 75%-ánál három hónapnál nem hosszabb. A jövõben a belföldi és az európai utazásokat fogjuk elõnyben részesíteni. Ezek közül is a külföldre irányuló utazások növekedése várható a belföldi turizmus növekedésével szemben. Ez a megállapítás nem esik egybe a hipotézisemmel, amely szerint a belföldi utazások növekedésére lehet számítani a nemkívánatos negatív jelenségek (terrorizmus, éghajlatváltozás, járványok, stb.) hatására. A kérdõívet kitöltõk 95%-a az internet jelentõségének a növekedésére számít. A világháló nyújtotta lehetõségek a turizmus valamennyi szektorának résztvevõjét egyaránt teljes egészében átalakítja. Ezek a változások jelenleg is zajlanak és az újabb technikák és technológiák megjelenésével és azok alkalmazásának elterjedésével a közeljövõben felgyorsulnak. Itt csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan vesszük át, tanuljuk meg és alkalmazzuk az új lehetõségeket.

53


"Változik a világ: gyengül, ami erõs, és erõs lesz, ami gyenge volt azelõtt." Arany János

5. Konklúzió Az utóbbi években megszaporodtak a jövõre vonatkozó különbözõ érdekes feltételezéseket feszegetõ és tudományos kutatásokat összegzõ elõrejelzések. Ezek nagy része pesszimista megközelítésû, a jövõt sötéten láttató prognózisok. Természetesen a jelen negatív eseményei – klímaváltozás, terrorizmus, társadalmi változások – nem teszik lehetõvé az optimista szemléletû megközelítéseket. A 20. század gazdasági, politikai, mûszaki változásai sok esetben váratlan következményekkel jártak. Elõfordult, hogy a pozitív eredményeket háttérbe szorították az elõre nem látott, vagy nem várt negatív következmények. A történelem során máskor is elõfordult, hogy egy-egy változásnak negatív következményei is voltak, de azok az események olyan lassan zajlottak, hogy generációk teltek el, mire érezhetõkké váltak. A 20. század második felére azonban a dolgok egyre bonyolultabbá, sokrétûbbé válása, a változások gyors egymásutánisága lett jellemzõ. Így szinte alig élvezhettük fejlõdésünk pozitív eredményeit, máris bekövetkeztek olyan

negatív

hatások,

amelyeket

szívesen

elkerültünk

volna,

vagy

kompenzálhattunk volna, ha idõben felfigyelünk rájuk. A mai stabilitást nélkülözõ korban nagy valószínûséggel nehezen lehet meghatározni egyfajta bekövetkezõ jövõt, de felvázolható többféle jövõlehetõség. A jövõkutatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap az értékrend és a jövõorientált szemlélet. A jövõkutatás tudománya nemcsak kutatja a jövõt és annak lehetõségeit, hanem mindinkább felelõsségteljesen alakítja is azt. Ezt a dolgozatot a jövõkutatás és a jövõorientált gondolkodás iránti figyelem és érdeklõdés felkeltésének szántam és nem annyira tudományos kutatásnak. Úttörõ szerepet szerettem volna felvállalni ezzel az írással, hogy a turizmus területén is alkalmazhatóak legyenek a jövõkutatás eredményei. Ezt az ember és környezet között zajló újfajta gondolkodást és filozófiát szükséges lenne a jövõ turisztika vezetõi számára is hozzáférhetõvé és elsajátíthatóvá tenni.

54


A jövõvel különbözõ szinteken, globális, regionális, csoport, vagy egyéni szinteken lehet foglalkozni. A mindennapok embere természetesen nem tudja egyszerre érzékelni a különbözõ szinteken elõforduló problémákat, ezért fontos, hogy legyenek olyanok, akik a tudomány eredményeinek ismeretében a jövõ lehetõségeit integrálják, a bizonyított összefüggések alapján következtetéseket vonjanak le, majd ezek alapján különbözõ jövõalternatívákat állítsanak fel. A dolgokat egészében látni mindig kívánatos dolog volt, a mai viszonyok között pedig elkerülhetetlenné vált. Széles rálátás nélkül nem tudunk kiigazodni az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló események és tendenciák között. A modern gazdaság számára szükségszerûvé vált a szakosodás, a speciális tudás, de a specialisták rövidlátása a jelenlegi viszonyok között negatív döntések meghozatalát eredményezheti. Ennek ellenére a jövõben is szükség lesz a speciális tudásra, de az elkövetkezõ idõszakban az élet valamennyi területére széles rálátással rendelkezõ, jövõorientált gondolkodású szakembereké lesz a jövõ. Az egyre gyorsuló világunkban tapasztalható kedvezõtlen változások miatt elképzelhetõ, hogy a nem is olyan távoli jövõben a fenntartható fejlõdés kérdése nem tartható, és emiatt fel kell, hogy adjunk azokból a megszerzett lehetõségeinkbõl, amelyeknek a hasznából jelenleg részesedünk, hogy a létezésünk alapvetõ feltételeit fenn tudjuk tartani utódaink számára. Ezzel a lemondással enyhíteni tudunk a nem kívánatos események következményein és az életünkhöz szükséges alapvetõ feltételek hosszú ideig megõrizhetõvé válnak. Ahhoz, hogy a turizmus elismert tudományág legyen, a felsõoktatásba, azon belül a turizmus oktatásába be kellene integrálni a szakjövõkutatást. Ennek érdekében szükséges megteremteni annak a feltételeit, hogy a turizmus szakjövõkutatás tanítása megvalósulhasson az oktatási rendszerben, a különbözõ tudományterületek ismereteit és az alkalmazott módszereket fel tudjuk használni annak érdekében, hogy Magyarország, mint kis ország, ne a gazdasági nagyhatalmak mozgásaira reagálva mûködjön, hanem jövõt és utat mutatva a világnak a jövõkutatás minden lehetõségét kihasználva fejlõdjön a nagyok sorába. A jövõre orientáltságot a leginkább oktatással, neveléssel és képzéssel lehet fejleszteni. Ezáltal a turizmus gyorsabban válna elfogadott tudományággá és a tudományos élet részévé. A cél, hogy felnõjön

55


egy új nemzedék, amely a jövõhöz való közvetlenebb viszonyával képes lesz változtatni a jelenlegi helyzeten. „A jövõ már elkezdõdött”10

10

www.dancsopeter.extra.hu

56


6. Summary The past, the events which has already happened, cannot be influenced. The present is a moment, a very thin timezone, which seperates past and future. Future is continously moving, but we can change the events with our present decisions. The unity of connecting past, present and future makes it possible to predict the future knowability as it is held in its cores deep inside. Long-distance imagination is called future plan. Future plans are our inner needing, because these “scenarios” are “screenplays” which can be found in mankind’s origin-myths. They are put up on occurrences, which do not exist yet because of their newness, they are not predictable yet, but they are connected with past and present. Future consciousness must be a part of our every day’s life, because effective work, success of business operation supposes a foresight and tourism cannot do without it either. Future can be influenced by one’s tasks and choices. Future research’s task is to help the decision-makers of economy to decide to model what events are probable in the field of tourism in approaching time and what occurrences needed to be prepared on and how their harmful affects can be prevented. Before the edit of the questionnaire I set off from the following assumptions: In the near future we would like to spend our income’s bigger part on travelling. Internet will have a bigger part in our decisions. Wellness and Health Tourism will develop more in the future. The dangers, monitored by the media, are having a bad effect on our travelling temper. Passive Tourism is going to increase after the balance of trade and financial statement. Prognostic uses different researching methods. I used the one-time questionnaires asking in my researching method as tourism’s future topic. I am interested in the professionals opinion on the field of tourism, what future is there prognosing for tourism’s domestic and international part; which are similar to my assumptions and which are different.

57


The main consequences after the process of the questionnaires show that the workers in tourism aged 20-30 years and more have a significant rate and among them women have a greater part. This profession is becoming more and more younger and feminised and probably there will not be any change in this tendency. Health Tourism, including Wellness Tourism and Medical Tourism is going to upgrade both domestic and international market, there where is a serious competition. In this competition, our country still needs development to have a larger part in the market with our internationally admitted medical skills. According to demographic data, the population on Earth is increasing and ageing. Medical Tourism’s services are used by old people to recover their health. Health consciousness is becoming more important for the young age, too. They are the ones using the wellness services to protect their health. Beside this Conference Tourism stays important tourism branch, in which our country in spite of the size and importance has a good position in international statistics. These three branches of Tourism enjoys state priorities. Confirming experts there will be a big change in the field of Eco-Tourism. The demand market of Tourism can be influenced by environment-conscious products and by strengthened Eco-Marketing, using the traveller-influence-possibilities. We can count only on a significant change in domestic market, when people feel environment-protection as their own. We could bring our natural-values with a strengthened Eco-Marketing in a better state facing other countries in the region in international market, as responsibility and curiosity for natural values of environment has already taken shape in people in western countries. More Branches of Tourism could be associated to the Eco-Tourism, like Equestrian Tourism, as according to the questionnaires the less people seem to count on. According to my researching in other Branches of Tourism a continous but slow development is predictable, like in Active, Village, Cultural, Festival, Extrem Sport Tourism and as well as in Town and Shopping Tourism. For example in the Branch of Shopping Tourism direction of the flourishing demand can be abated and influenced by the present economical provisions and “reforms”. At the time of answering the questionnaire the economical restrictive measures were unknown to

58


the experts. According to the future the present effects are dominating the changes of the Tourism Branch. Furthermore several and short travelling are being counted on yearly. We cannot rely on significant changes in transport vehicles. Still the car, airplane and the railway will be the most carrying out transportation for the tourists. The more frequent arrivals of tourists will increase the quality of transport services. Safety was always important for people and it will get more significant according to terrorism and crime becoming more international in the future, too. The touristical destination’s has to spend more and more money as well as safety and to prevent and protect environmental damages and natural environment and constracted environment. My questionnaire reinforced the hypothesis that people fear most of epidemics, terrorism natural disasters and weather changes. The media deals with these problems in details most in their broadcastings. These unwanted effects can scare off tourists from destinations for a long time. Weather changes and the decrease of energy exploitation caused by mankind could cause the strongest measures in tourism market in the future. In spite of this experts predict the increase of tourism spending. Although professionals have the uniform attitude that negative effects can influence tourism, but they think this will be a slow process. We plan our travelling in short-terms, in 75 % not longer than three months of time. In future we will prefer domestic and European tours to others. Accordingly to this the increase of travelling to foreign countries will be higher than the national tourism. This statement does not match my hypotheses, which means that national tourism would increase because of negative symptoms in tourism (terrorism, weather changes, disasters, etc.) 95 % of the answer givers count on the increase of the Internet. The possibilities given by the worldwide net transforms all participants in the sectors of tourism. These changes are already in course and with approach and use of new techniques and technologies and possibilities will make things faster. The question is only, how fast can we learn to use the new possibilities.

59


This dissertation was meant to pique attention and interest and not as a academic research. I wanted to break new ground with my writing on this subject, so that the results of future researching can be put into practice in tourism. This new-way of thinking and philosophy should be available and learnable for future tourism managers. Our more and more faster world causes negative changes and anomalies, so it is possible that we cannot keep on the maintainable progress in near future and we will have to give up some of those received possibilities (from which we participate in now) so that we can keep up basic conditions for ourselves and our descendants. With this withdrawal we could gild the pill of not wanted happenings consequences and with this basic conditions for life cold be kept up for a long time. Future-research must be integrated in higher education and tourism education so that it can become an acknowledged scientific branch. The knowledge of different scientific fields and methods can be used so that Hungary (as a small country) should not moved on a string of the economical Great Powers; but can be able to show the future way for the world by using all possibilities of the future-research, so Hungary may grow into the line of the Great on Earth. Aim is a new generation should grow up that has a closer relationship to future and can change present situation. “Future has already started”

60


7. Szakirodalom Aubert Antal (2002, szerk.): Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs. Besenyei Lajos, Gidai Erzsébet és Nováky Erzsébet (1977): Jövõkutatás, elõrejelzés a gyakorlatban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Dancsó Péter (2005): Ismertesse Afrika és Ausztrália legfontosabb repülõtereinek rangsorát 1990-tõl napjainkig! www.dancsopeter.extra.hu Dancsó Tünde (2005): Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 11. sz. 36-48. Donella Meadows, John Richardson és Gerhardt Bruckmann (1986): Sötétben tapogatózva. A világmodellezés elsõ évtizede. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Dr. Árvai László (2002): A külföldi mûködõtõke-beruházások hatása a külkereskedelmi forgalomra és az idegenforgalmi külföldi beruházások lehetséges szerepe az ország fizetési mérlegének hosszú távú javításában. In: Aubert Antal (2002, szerk.): Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs. Dr. Budai Zoltán (2002): Magyarország földrajzi adottságai-lehetõségek a turizmusban. In: Aubert Antal (2002, szerk.): Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs. Dr. Gyulaffy Béláné és Dr. Meszlényi Rózsa (2002): Turizmus a globalizálódó világban. In: Aubert Antal (2002, szerk.): Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs. Dr. Hajnal Klára (2002): A fenntartható fejlõdés elméleti kérdései. In: Aubert Antal (2002, szerk.): Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs. Dr. Michalkó Gábor (2002): Turizmus: praxis vagy tudomány? (A turizmus tudománytani és felsõoktatási kérdései Magyarországon). In: Aubert Antal (2002, szerk.) Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem Turizmus Tanszék, Pécs. Dr. Nováky Erzsébet (1999): Jövõkutatás. Aula, Budapest. Dr. Pernyéz István (2003): Turizmus. Perfekt-Books, Miskolc. Dr. Nováky Erzsébet (2004): A jövõkutatás újfajta szerepkörben. BKÁE Jövõkutatási Kutatóközpont. Corvinus Egyetem, Jövõkutatás Tanszék, Budapest. Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest. Fodor Judit és Haraszty Ágnes (1976, szerk.): Jövõkutatási fogalomtár. Akadémia Kiadó, Budapest. Fridricht Róbert (2002): Globalizáció és környezete. MTVSZ, Budapest. Gidai Erzsébet és Tóth Attiláné (2001): Bevezetés a jövõkutatás elméleti és módszertani kérdéseibe. Arisztotelész Studium Bt., Budapest. Görög Ibolya (1999): Protokoll az életem. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest.

61


Hamish Mcrae (1996): A világ 2020-ban. Aduprint, Budapest. Hideg Éva és Nováky Erzsébet (1998): Szakképzés és Jövõ. Aula Kiadó, Budapest. Hideg Éva és Nováky Erzsébet: A jövõkutatás helye a hazai felsõoktatásban. (Online: http://www.ph.hu/ph/mf/97.5/18.html) Jávor Júlia (2003): Korszerû szállásszolgáltatás. Képzõmûvészeti Kiadó, Budapest. Kiss Daniella (2006): BCE tanulmány: Magyarországi helyzetkép három civilizációs kihívás tükrében. Online: http://www.jovokutatas.hu/korkep_2006/Kiss_Daniella.pdf László Ervin (1993): Döntés elõtt. KIT. Képzõmûvészeti Kiadó, Budapest. Michalkó Gábor (1999): A városi turizmus elmélete és gyakorlata. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Michalkó Gábor (2004): A bevásárlóturizmus. Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár. Nováky Erzsébet (2001, szerk.): Magyarország holnapután. BKÁE Jövõkutatási Kutatóközpont, Budapest. Nováky Erzsébet (2006): Jövõkutatás a változások hálójában. Online: http://www.jovokutatas.hu/korkep_2006/Novaky_Erzsebet.pdf Nováky Erzsébet (2006): Jövõkutatás és felelõsség. Magyar Tudomány, 9. sz. Puczkó László és Rátz Tamara (2002): A turizmus hatásai. Aula kiadó Kft, Budapest. Takács-Sánta András (2005, szerk.): Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon. Alinea Kiadó, Budapest. http://www.szochalo.hu/szochalo-tudomany/hircentrum/article/100111/750/page/1/ http://www.ph.hu/ph/mf/97.5/18.html http://www.napi.hu http://www.nol.hu http://www.hvg.hu http://www.dancsopeter.extra.hu

62


8. Mellékletek 1. számú melléklet Kérdõív Kérlek, húzd alá a megfelelõ választ! Egyes kérdéseknél több válasz is aláhúzható! 1. Életkorod: 1. 20 év alatti 2. 20 – 29 év 3. 30 – 39 év 4. 40 – 49 év 5. 50 - 59 év 6. 60 év fölött 2. Nemed: 1. Férfi 2. Nõ 3. Véleményed szerint a turizmus melyik ága fejlõdik a legdinamikusabban a közeljövõben? (Több választ is megjelölhetsz.) 1. Wellness 2. Öko-turizmus 3. Gyógy-turizmus 4. Lovasturizmus 5. Konferencia turizmus 6. Falusi turizmus 7. Bevásárlóturizmus 8. Kulturális turizmus 9. Városi turizmus 10. Fesztivál turizmus 11. Aktív turizmus 12. Extrém sport turizmus 4. Véleményed szerint melyik közlekedési eszköznek lesz nagyobb szerepe az utazások lebonyolításában a jövõben? 1. Repülõ 2. Vonat 3. Busz 4. Gépkocsi 5. Hajó 6. Kerékpár 7. Motorkerékpár 5. Véleményed szerint melyik tényezõnek lesz nagyobb hatása a turizmus fejlõdésére az elkövetkezõ 20 évben? (Több választ is megjelölhetsz.) a) Üzemanyag költségek b) Terrorizmus c) Járványok d) Az emberek anyagi helyzete e) Politikai helyzet f) Bûnözés g) Népességrobbanás vagy népességcsökkenés h) Természeti katasztrófák i) Éghajlatváltozás j) Jogi szabályozások

63

Jövõkutatás és jövõképalkotás a turizmusban www.dancsopeter.extra.hu 6. Fizetésed hány %-át költöd most utazásra? 1. 10% alatt 2. 10-14%-át 3. 15-19%-át 4. 20-30%-át 5. 30%-nál többet 7. Szerinted a fizetésed hány %-át fogod költeni utazásra a jövõben? 1. 10% alatt 2. 10-14%-át 3. 15-19%-át 4. 20-30%-át 5. 30%-nál többet 8. Idén hova szándékozol utazni? 1. Belföld 2. Európa 3. Afrika 4. Amerika 5. Ausztrália 6. Ázsia 7. Idén nem utazom sehova 9. Mennyivel elõbb tervezed meg az utazásaidat? 1. 1-3 hónapon belül 2. 3-6 hónapon belül 3. 6-12 hónapon belül 4. Több mint egy évvel elõbb 10. Melyik utazás fog bõvülni szerinted világviszonylatban az elkövetkezõ 20 évben? 1. Belföldi 2. Külföldi 11. Milyen információs forrásokat használsz utazásaid megszervezéséhez? (Több választ is megjelölhetsz.) 1. TV 2. Rádió 3. Újság 4. Prospektus 5. Utazási irodák reklámjai 6. Internet 7. Rokonok, ismerõsök véleménye 8. Munkahelyi információ 12. Véleményed szerint növekszik-e a közeljövõben az internet jelentõsége a turizmusban? 1. Igen 2. Nem 13. Milyen típusú turizmus fog nõni az elkövetkezõ 20 évben Magyarországon? 1. Beutazó 2. Kiutazó

64


2. melléklet

Forrás: http://portal.ksh.hu/

3. melléklet

Forrás: http://portal.ksh.hu/

4. melléklet

Forrás: UNWTO

65

Jövõkutatás és jövõképalkotás a turizmusban

Recommend Documents