2009.
A Zalai borvidék borturisztikai koncepciója
Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet, Badacsony Molnár E., Májer J., Lakatos A., 2009.10.30.
1
Tartalomjegyzék
Előszó .................................................................................................................................. 3 Vezetői összefoglaló ........................................................................................................... 5 Elemzés ............................................................................................................................... 6 SWOT elemzés .......................................................................................................... 6 STEP elemzés ............................................................................................................ 9 Jövőkép................................................................................................................................ 16 Mellékletek .......................................................................................................................... 19 A Zalai borvidék gazdasági makro- és mikrokörnyezetének elemzése ..................... 20 Zala megye ....................................................................................................... 20 Zalai borvidék .................................................................................................. 23 Zalai Borút Egyesület ............................................................................................... 30 Rendezvények a Zalai borvidéken ............................................................................. 33 Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 az első pályázati felhívás keretében jóváhagyott projektek listája ..................................................................... 38 Falusi vendéglátás ...................................................................................................... 40 Fürdők, gyógyfürdők ................................................................................................. 44
2
Előszó A szőlő-, borgazdaság a rendszerváltás egyik nagy kedvezményezettje, de egyben szenvedő alanya is Magyarországon. Kedvezményezettje, hiszen kiszabadulhatott a szocialista nagyüzemi
gazdálkodás
és
az
államközi egyezményeken alapuló piaci
szállítási
kötelezettségek uniformizáló hatása alól. Szerencse gyerek, hiszen egyszerre sokak figyelme irányult felé, divatos beszédtéma lett, jobb körökben ma már kötelező kellő borismerettel rendelkezni, és egyre inkább sikk saját szőlőből termelt bort is felmutatni. Boldogabb borvidékeinket nem kevés befektető szemelte ki portfóliója kiegészítésére, és vitathatatlanul sok – különböző forrásokból származó – támogatás is javítja a szőlőtelepítések statisztikáját, a pincészetek technikai felszereltségének színvonalát. Ugyanakkor indokolt szenvedő alanynak is nevezni, hiszen az állami gazdaságok, szövetkezetek felbomlása, sokszor indokolatlan felosztása, széthordása, meglévő borászati kapacitásainknak teljességgel ellentmondva háztáji méretűre zsugorította az alapanyag termelés átlagos ültetvényméretét. Ennek okán nehéz gazdaságosan termelni, egyben felvenni a versenyt a hazai piac nagyjaival, valamint az időközben egyre nagyobb számban megjelenő külföldi konkurensekkel. Természetesen az új, kisgazdaságok számos hátránya közt nem hallgatható el a más bortermelő nemzeteknél évszázadok hagyományaira támaszkodó, apáról-fiúra átörökített szaktudás, a magas szintű és marketingorientált szakmai oktatásban tökéletesített professzionalizmus hiánya. A számos sebből vérző, adott helyekre koncentráló befektetéseket leszámítva, a jelentős tőkehiánnyal küzdő ágazatot gyengíti a szakmai viszálykodás, az ésszerű, gazdaságilag indokolt összefogásra való hajlandóság alacsony szintje. Az előzőekben leírtak alól sajnos a Zalai borvidék sem képez kivételt. További hátránya, hogy bár a történelem során a szőlő mindig jelentős szerepet játszott a vidéken, mégis az elmúlt húsz évben az útkeresés során olyannyira elbizonytalanodott, hogy a borvidék még történelmi nevét is megváltoztatta egy időre. Szerencsére ismét a történelmi elnevezés használata mellett döntöttek a termelők, amely megegyezik a területét többnyire lefedő közigazgatási egység, a megye nevével. Zala – közigazgatási területét tekintve, de borvidékként is – számos vonzerővel rendelkezik a maga eredetiségében, szépségében megőrzött természeti értékektől, a népi építészet jellegzetes alkotásain keresztül az egyre több helyen kiaknázott termálvízkincsig és a hagyományos népi ízeket őrző gasztronómiáig. Mindez új szövetségek kialakulását teszi lehetővé a megélhetésüket helyben megteremteni szándékozók között, akik sorába a zalai 3
szőlős-, boros gazdák szervesen tartoznak. Az új együttműködés alapja és motorja a turizmus, a meglevő értékek idegenforgalmi vonzerővé, versenyképes piaci kínálattá való fejlesztése. A szőlő-, bortermelők termékeikkel, szolgáltatásaikkal nélkülözhetetlen kiegészítői e kínálatnak, és számukra a vendégforgalom egyben kedvező értékesítési lehetőséget is kínál. Jelen tanulmány – a Zalai borvidék Hegyközségi Tanácsa megbízásából és a Magyar Bormarketing Alap támogatásával – a turisztikai együttműködésben rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására igyekszik javaslatot tenni.
Badacsony, 2009. október 15.
PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony
4
Vezetői összefoglaló A történelmi hagyományokkal rendelkező, egykor méltán híres és igen nagy kiterjedésű Zalai borvidék napjainkra 1 400 hektárosra zsugorodott, gyönyörű dombos vidéken elhelyezkedő területe ma is kitűnő természeti, szakmai, emberi adottságokkal rendelkezik, hogy termékeivel a magyar „bor liga” élvonalában és nemzetközi szinten is eredményesen szerepeljen. Számos tartaléka közé sorolhatjuk a borvidék jelenlegi hivatalos összterületét mintegy négyszeresen meghaladó szőlőtermesztésre alkalmas domboldalait, a felélesztésre váró présházak sorát, a megélhetésüket a szőlő-, bortermelésben, vendégfogadásban remélő gazdák sokaságát, a zalai táj szépségét, az egyedi gasztronómiai hagyományokat, termálfürdőket, kulturális emlékeket. A kedvező adottságokat azonban számtalan – többnyire a hazai szőlő-bor és idegenforgalmi ágazatra is általánosan jellemző – negatívum árnyékolja, továbbá hiányzik a célok egységes megfogalmazása, a hosszú távú, stratégiai együttgondolkodás és a megvalósításhoz szükséges együttműködés. Felméréseink, elemzéseink egyértelműen azt tárták fel, hogy a fogyasztók egyre nagyobb figyelemmel, várakozással fordulnak a Zalai borvidék nevet szerzett termelői, a vidék gazdag idegenforgalmi kínálata felé, azonban hosszú még az út, amíg az érdeklődés kedvező forgalmi és értékesítési mutatók formájában is lecsapódik. Az üzletláncokban, borszaküzletekben fellelhető termékkínálat jelenleg néhány elismert zalai pince palackozott boraira korlátozódik. A termelés zöme beleolvad a folyóbor kínálat „névtelen” tömegébe és jószerével csak helyben, vagy a Nyugat-Dunántúl közel eső területein hozzáférhető. A borvidék nem rendelkezik egységes bor arculattal, így a fogyasztó nehéz helyzetben van, amikor a külföldi borokkal is jelentősen kibővült hazai választékban próbál eligazodni. Mindezek alapján reálisan megfogalmazható elvárás, hogy a Zalai borvidék, bortermelőként és borturisztikai desztinációként egyaránt letisztult, markáns profillal, magas minőségi asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott termékké váljon, a hazai, és a külföldi borpiacokon, s ez az ismertségben, az idegenforgalom és a borértékesítés relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jusson. A kitűzött cél elérésében fő eszköz a régióban fellelhető értékekre épített borturisztikai termékkínálat fejlesztése, annak hatékony, célcsoportokra fókuszált kommunikációja, valamint a felkeltett érdeklődés versenyképes, színvonalas, vendégorientált, professzionális szolgáltatásokkal való kiszolgálása. 5
Elemzés Ebben a fejezetben a szekunder kutatás során összegyűjtött anyagok, információk vizsgálata alapján, valamint a helyi felmérések, interjúk, fókuszcsoportos vizsgálatok eredményeinek feldolgozásával elemezzük a Zalai borvidék turizmusának jelenlegi helyzetét, a jelenlegi helyzethez vezető okokat és a jövőbeni fejlődés lehetséges útjait, az elkerülendő buktatókat.
SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Földrajzi elhelyezkedés (a borvidék három Spontán fejlődés – a hatékony „gazda” országgal határos); közelség a nyugati szerepkör betöltetlensége piacokhoz; A táj szépsége Változatos természeti táj, természetföldrajzi adottságok
Nehézkes megközelíthetőség, közlekedési gondok
belső
vonzó Az örökölt középszerű kínálat lassú korszerűsítése – lemaradás a versenytársaktól
Védett természeti területek gazdagsága
A szolgáltatások változékony színvonala
Sokszínű tájépítészeti és kulturális vonzerő, a területen található falvak eredeti szépsége
Tőkehiány a térségben, a pályázati forrásokhoz szükséges önerő hiánya
Népi építészet emlékei, sajátos település- A desztinációs marketing hiányosságai, a szerkezet borvidéki és regionális e-marketing gyengesége Egész évben működő gyógyés Forgalomképes / OBI engedéllyel termálfürdők, jelentős gyógy- és termálvíz- rendelkező, palackozott borok alacsony források aránya a kínálatban A természeti és kulturális értékek elkezdett Régión túlmutató vonzerővel rendelkező védelme események, programok, rendezvények és vonzerők kis száma, a meglévők többnyire amatőr
szervezési
színvonala
(utolsó
pillanatokban is alakuló rendezvénynaptárok, kifelé irányuló tudatos piaci munka hiánya).
6
Az ökoturizmus kiváló lehetőségei
Nyelvtudás hiánya a szolgáltatók körében
A lakosság vendégszeretete
Identitástudat alacsony szintje
Bővülő kereskedelmi és magánszálláshely Az együttműködés hiánya a szőlő-, kapacitás, javuló szolgáltatási színvonal bortermelők körében és a turizmus szereplői között Az aktív turizmus feltételeinek megléte: Öregedő népesség, gyalogtúrázás, horgászat, kerékpározás, foglalkoztatottság lovaglás, vadászat;
alacsony
A szőlő- és bortermelés hagyományainak Helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya feléledése, jelentős számú lelkes hobbitermelő megjelenése, akik „kitermelhetnek” profi gazdaságokat Jelentős szakmai hátteret, korszerű Helyi gasztronómiai hagyományok technológiát, tőkeerőt és piacot felmutató ápolásának alacsony szintje, klasszikus vállalkozás megjelenése a borvidéken éttermi kínálat túlsúlya Nemzetközi repülőtér működése Sármelléken Mikro vállalkozások túlsúlya a szőlő-, és az M 7-es autópálya országhatárig történt bortermelésben, nem rendelkeznek meghosszabbítása idegenforgalmi koncepcióval, szaktudással, néha még a vendégfogadáshoz szükséges idővel sem A visszaszoruló ipar és az átalakuló Alulreprezentáltság a régión mezőgazdaság mérséklődő környezeti országos, nemzetközi terhelése kiállításokon, vásárokon
túlmutató, turisztikai
Az alulról való építkezés megindulása
Rövid távú gondolkodás túlsúlya, hosszú távú tervezés hiánya
Erősödő határon átnyúló együttműködések
Gazdasági válságra hatásaira rugalmatlan reagálás, letargia, apátia
való
7
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A gazdaság teljesítőképességének Az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak javulásával az infrastrukturális fejlesztések (út, közmű) meggyorsulása az országban és a térségben A turizmus intézményrendszere Tartós recesszió a főbb küldő piacokon, a korszerűsödik, a TDM modell integrálja a belföldi fizetőképes kereslet nem vagy csak borturisztikai szolgáltatókat is lassan nő A jelenlegi gazdasági válságból való A külső források és a befektetők elmaradnak kilábalás után a lakosság jövedelmének növekedése és a belföldi turizmus erősödése Az országos és Európai Uniós vidék- és A közgazdasági szabályozórendszer nem térségfejlesztési támogatások növekedése javul, a "feketegazdaság" erősödik A terület vonzáskörzetében levő, saját szőlő-, A gazdaságilag aktív népesség csökkenése bortermeléssel nem, vagy csekély mértékben Zalában, negatív mérlegű beés rendelkező nagyvárosok lakosságában rejlő kivándorlások potenciális piac kihasználása A Balatoni Borvidéki Régió tényleges Belső viszályok, széthúzás következtében működésének beindulásával egy erős nem indul meg Magyarországon a szőlőBalatoni márka létrehozása kedvez a zalai borágazatban a régiós együttműködés termelők értékesítési esélyeinek is A motivációk változásával nő a speciális, A fiatalok elpártolnak a munkaigényes és egyedi termékek iránti kereslet legjobb esetben is bizonytalanul jövedelmező gazdálkodástól Dinamikusan nő a Zala által kínált egyéb Szőlőterületek csökkenése, hobbi-, vonzerők (termál-, aktív-, pihenőtelkekké való átalakítása, ill. egyéb konferenciaturizmus, stb.) iránti igény mezőgazdasági célú hasznosítása Komplex turisztikai termékek kialakítása az Befektető és kezdeményezés hiányában a igényesebb, hazai és külföldi fizetőképes meglevő épített értékek megsemmisülése kereslet kielégítésére A professzionalizmus és az igényesség Romló közbiztonság fokozódása
8
Az
egyes
igazodva,
hegyközségek esetleg
több
területeihez A régióban nem valósul meg az összefogás hegyközséget és együttműködés
egyesítő, turisztikai szolgáltatások nyújtására is alkalmas termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek kialakítása Közös
bor
és
borturisztikai
kínálat Érdeklődés, anyagi eszközök hiányában kialakítása és marketingje a hasonló elvesznek a generációk óta átörökített népi-, gasztronómiai-, kézműves hagyományok adottságokkal rendelkező határon túli termelőkkel, szolgáltatókkal – közös márka és imázs kialakítása Együttműködés egyéb hazai borrégiókkal, Parciális, egyéni érdekek meggátolják a borvidékekkel, elsősorban a zalaitól eltérő markáns, közösségi borarculat kialakulását kínálattal rendelkező, kiemelkedő turista forgalommal rendelkező balatoni, ill. egyéb dunántúli borvidékekkel Autochton és hagyományos fajtákra épülő, Tovább csökken Magyarország, mint koherens, zalai borászati arculat kialakítása idegenforgalmi desztináció nemzetközi és bevezetése a piacon vonzereje
A következőkben a zalai borvidéket, a zalai termelőket, idegenforgalmi szolgáltatókat, egyszóval a területen működő piaci szereplőket körülvevő társadalmi, technológiai, gazdasági és politikai környezet vázlatos elemzésével foglalkozunk.
STEP elemzés S – Sociological (társadalmi környezet) A társadalom által preferált értékek, életstílus: A rendszerváltás utáni kezdeti gazdasági fellendülés, majd később a hitelezés széles körű elterjedése elsősorban a kisebb pénzű, nagyvárosi értelmiséget indította, befektetési szándékkal a már felhagyott, vagy az elöregedő gazdálkodók által elhagyni kívánt mezőgazdasági-, ill. szőlőterületek, pincék, présházak, tanyák 9
felvásárlására. Az ílymódon megszerzett ingatlanokból többnyire üdülési, pihenési célokat szolgáló hétvégi házas telkek, nyaralók ill. hobbikertek alakultak ki. Ezek egy része a nagyvárosi stresszes életmódtól megcsömörlött városlakók nyugdíjas kori otthonává válik, ill. lehetőséget nyújt a megélhetést biztosító falusi turizmus, vendéglátóhelyek kialakítására. A jelenlegi recesszió ezen a területen is nagy arányban kényszeríti ki a tulajdonos váltást és ezzel hozzájárul nagyobb birtokvagyonok létrejöttéhez, ílymódon megteremtve a gazdaságos termelési üzemméret, ill. megfelelő turisztikai kapacitások kialakulását. A gazdasági válság hatására megfigyelhető a még az előző társadalmi rendszerben épült, és a rendszerváltás óta eltelt időben a hozzáférhetővé vált és vonzóbb külföldi nyaralások által háttérbe szorult üdülők, hobbi telkek, mint nyaralási lehetőségek felértékelődése. Ez a folyamat együtt jár a helyi termékek (gyümölcsök, zöldségfélék, tej- és hústermékek, ásványvizek, forrásvizek, borok) iránti érdeklődés és kereslet növekedésével. A zömében városlakó közönség kényelmesebbnek találja a helyi beszerzési lehetőségeket az esetleg autóval elérhető, otthonról megszokott bevásárlóközpontoknál. A magasabb jövedelmi kategóriába tartozók az egyedi kínálat, a különlegesség okán, akár hajlamosak mélyebben a pénztárcájukba nyúlva honorálni a megfelelő minőségű és presztízzsel rendelkező lokális specialitásokat. A gazdasági válság okán beszűkült, ill. jelentősen átalakulóban levő hitelezési gyakorlat és a „keserű ébredés” okozta sokk hatására hosszabb távon is várható a nyaralási szokások tartós eltérülése a hazai üdülési lehetőségek irányába, ami kedvez a borok helybeni értékesítésének. Életmód és életmódváltozások: Megváltoztak a vásárlási szokások és a szabadidő eltöltésének módjai is. A családok bor beszerzéseinél is dominánssá váltak a hiper-, szupermarketek, a diszkont áruházak. Ez a tendencia jelenleg nem kedvez a Zalai borok értékesítésének, mivel a borvidék
termékei
ebben
az
értékesítési
csatornában
meglehetősen
alulreprezentáltak. Ugyanakkor hosszabb távon, a palackozott termékek arányának növelésével, markáns helyi márkák kialakulásával, ill. közösségi borvidéki imázs
10
megteremtésével növelhető az értékesítés mennyiségi és érték szempontból egyaránt. Feltétele a kiegyensúlyozottan jó minőségű, mennyiségi borkínálat. Napközben
az
autózás
szükségszerűsége
miatt
nullára
redukálódik
az
alkoholfogyasztás, a házon kívül elfogyasztott étkezésekhez is csak kivételes esetekben fogyasztanak bort, vagy egyéb szeszesitalt. A rendszeres borfogyasztás jellemzően az otthoni fogyasztásra korlátozódik, ahol a választást elsősorban a megszokás motiválja. Megfelelő kommunikációs alátámasztással (pl. „a nyaralás íze”) és színvonalas szolgáltatást (pl. web shop – házhozszállítás) is nyújtó közös értékesítéssel a jó ivású zalai borok, akár nagyobb kiszerelési formákban (dobozos borok, nagyobb űrméretű palackok, 5 literes műanyag palackok) a mindennapok kedvelt kísérőivé tehetők. Az évi egyszeri, hosszabb egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében felváltották az évente többszöri hosszú hétvégék, pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élményturizmus. A jövőre nézve ez a folyamat tartósnak látszik, részint, mert a munkahelyféltés, ill. az üzletektől való elesés aggodalma határozza meg a rekreációs szokásokat. A zalai borturizmus az élmény jelleget kihasználva, szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy kiépül a megfelelő infrastruktúra, és az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A társadalmi osztályok helyzete: A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen nyílt az olló az alacsony és a magas jövedelmű rétegek között. A régebbi nyugati demokráciákhoz hasonlóan a gazdasági válságból kikerülve is várhatóan tovább nőnek a jövedelemkülönbségek, valamint ezzel párhuzamosan szűkül a legtehetősebbek köre, de egyben lassul a középrétegek leszakadása, stabilizálódik helyzetük. A borvidéki származási hely megnevezéssel forgalmazott, jellemzően a termékpiramis alsó harmadában elhelyezkedő középárkategóriájú borok, ezáltal stabilabb felvevő piacra találnak. Ugyanakkor nagyobb tömegű, minőségi bor értékesítésére nyújt lehetőséget a borvidék részvétele a Balatoni Borvidéki Régió működése során kialakuló, erős Balatoni márkanév alatti forgalmazásban.
11
Demográfiai helyzet: Zalában is jellemző a helyi lakosság elöregedése, a betelepülők szintén az idősebb korosztályba tartoznak (jellemzően a zalai településeken nyaralókkal rendelkezők döntenek a végleges letelepedés mellett, de csak a nyugállományba vonulást követően) – ez a borfogyasztásnak kedvez. A zalai idegenforgalom fellendülése és a megcélzott piaci szegmens igényei várhatóan munkahely-teremtéssel jár, bővíti a szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit a térségben.
T – Technological (műszaki fejlődés) A tudományos-technikai fejlődés hatásai: Alapvetően a kevésszámú közepes- ill. hazai mértékkel mérve nagyvállalat engedhet meg magának nagyobb volumenű technológiai beruházásokat. A kisebb pincészetek, családi vállalkozások csak a támogatási rendszer fennmaradása esetén képesek technológiájuk korszerűsítésére, azonban vélhetően nagy számban rá fognak kényszerülni közös beszerzések eszközlésére, ill. a szükség fel fogja értékelni – mint az Franciaországban, Olaszországban megfigyelhető – az ún. kézműves borokat. Ugyancsak fontos a széles körben hasznosítható eredményeket produkálni képes, állami, vagy egyéb közösségi finanszírozású szőlészeti- borászati kutatóhelyek fenntartása, megerősítése. Az informatika, a számítástechnika hatásai: A termelésben, kereskedelemben, marketing területen egyaránt kívánatos és támogatandó, ösztönzendő az informatika és számítástechnika a jelenleginél általánosabb és hatékonyabb felhasználása. A magyar szőlő - bor ágazatnak, így a Balatoni Borrégió borvidékein működő vállalkozásoknak is létszükséglet az általánosan hozzáférhető, a piac és a termelés között az információ odavisszaáramlását lehetővé tevő információs rendszer kialakítása.
12
A környezetvédelem követelményei és hatásai: Agrárterületen hatványozottan fontos a környezet megóvásának kérdése, mellyel a kutatóhelyeink, intézetünk is hosszú idő óta foglalkozik. A világgazdaságban, így az európai közösségi gazdaságpolitikában is kiemelt költségvetési támogatást élvező terület. Ezt meglovagolva a régió termelői gazdálkodásuk korszerűsítéséhez kaphatnak ílymódon hathatós pénzbeli segítséget és szellemi támogatást.
E – Economical (gazdasági helyzet) A gazdasági növekedés vagy a recesszió hatásai: A jelenlegi recesszió szűkíti a Zalai borok piacát is, elsősorban azokat sújtja, akik nem
rendelkeznek
integrációs
elkötelezettséggel
és/vagy
kialakult
piaci
kapcsolatokkal, törzsvásárlói körrel. A Zalai borvidékeken is meggyorsul a termelői háttér szerkezeti átalakulása: a kereskedelemhez hasonlóan a termelésben is koncentrációs folyamatok indulnak be (nagyhal megeszi a kishalat). Ugyanakkor a közös érdekeket felismerve, nemzetközi együttműködések során a pozitív külföldi mintákat megtapasztalva létrejönnek azok a szervezett együttműködési formák – esetenként határon átnyúló összefogással – amelyek képesek a termékfejlesztéstől az értékesítésig és a turisztikai kínálat marketingjéig bezárólag a teljes folyamat professzionalitását, hatékonyságát és jövedelmezőségét megteremteni. A recessziót követő stabilizálódás ill. várható enyhe növekedés stabilizálja az alapanyag termelés bázisát (folytatódó szerkezetátalakítás,
ültetvények átlag
életkorának csökkentése, új telepítések). A kormányzat gazdasági politikája: A kormányzat (függetlenül a választások kimenetelétől) gazdaságpolitikájának irányát az Uniós tagországokhoz való felzárkózás, az Euró-zónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése jelöli ki, ami – az Európai Unió fennmaradásának és prosperitásának függvényében – viszonylag megbízhatóan kiszámítható kereteket kell teremtsen a vállalkozások működéséhez.
13
Az infláció mértéke és alakulása: Magyarország Európai Uniós tagsága és az Euró övezethez való csatlakozásunk feltételeket szab a magyar gazdaság számára, az infláció tekintetében is. Ennek mentén a jelenlegi 6-6,5%-ról további csökkenés várható, ami a keresleti és a kínálati oldal felvevő - ill. teljesítő képességét egyaránt kedvezően befolyásolja.
Árfolyamok, kamatlábak, adók alakulása: Az előzőekben is hivatkozott Euro-zóna csatlakozás, valamint a Forint, mint fizetőeszköz
leváltása
az
Euróval,
az
eddigi
meglehetősen
hektikus
árfolyamváltozásokat kiegyenlíti, ill. Uniós viszonylatban megszünteti. Az inflációs ráta alacsony szintre való beállása logikusan magával hozza a kamatlábak csökkenését,
ami
gazdaságélénkítő
hatása
révén kedvezően hat
a
zalai
borgazdaságok fejlődésére is. A stratégiai időhorizontot tekintve a jelenlegi központosított adórendszer továbbra is fennmarad, azonban az adótételek szükségszerűen mérséklődnek (munkahelyteremtés, vállalkozásélénkítés, több adózó, adópreferenciák, kedvezmények).
A munkanélküliség alakulása: A munkanélküliség a stratégiai időhorizontot tekintve eleinte várhatóan enyhén tovább emelkedik, majd igen lassan fog csak csökkenni. Ezáltal a létfenntartáshoz nem szükséges áruk kereskedelme szenved károkat, kivétel azonban az alkoholos italok, ezen belül a borok kereskedelme. A munkahelyét, rendszeres jövedelmét elvesztett fogyasztó erről az élvezeti cikkről hajlandó legutolsóként lemondani. Természetesen ez a helyzet elsősorban a legalacsonyabb árkategóriába tartozó, tömegborok forgalmát tartja életben.
14
P – Political (politikai stabilitás) Politikai helyzet, stabilitás, a törvényhozás és jogszabályalkotás hatásai: A gazdasági és politikai rendszerváltás után 20 évvel stabilitásról ugyan még nem beszélhetünk, sem politikai sem törvényhozási, jogszabály alkotási értelemben. Az Európai Unió bizonyos kényszerítő hatása érvényesül, azonban a kreatív hazai jogalkotás, a politikai és gazdasági csoportok közötti háttér-megállapodások képesek az egyébként előremutató uniós direktívákat is eltéríteni. Sokszor megfigyelhető a gazdasági logikától független, vagy épp ellentétes kedvezményezés, bizonyos gazdasági szereplői csoportok önhatalmú kiemelése, vagy éppen háttérbe szorítása. A hazai szőlő- borágazat szereplői, ideértve a Zalai borvidék vállalkozásait is akkor tudják hosszú távú fennmaradásukat biztosítani, ha naprakészen követik a szabályozás változásait és kellő rugalmasságot tanúsítanak. Ehhez szintén nélkülözhetetlen az előbbiekben vázolt információrendszer megléte és működése. Érdekcsoportok támogatása: Az érdekérvényesítés nemcsak szakmánkban, de általánosan gyermekcipőben jár Magyarországon. Épp ezért fontos, hogy a Zalai borvidék közreműködjön a megalakuló Balatoni Borvidéki Régió szervezetének munkájában, amely a szigorúan vett szakmai feladatok mellett aktívan vesz részt a szőlő-bor szakmai érdekegyeztetés folyamatában, valamint szükség szerint lobby tevékenységet végez, vagy végeztet. Nemzetközi kapcsolatok: A nemzetközi színtéren elsősorban a stratégiai szövetségek kialakítása kell előtérbe kerüljön az elkövetkező években. Hasonló adottságú borvidékekkel, borrégiókkal (Balatoni Borrégió borvidékei, Villány, Sopron, szlovén és osztrák borvidékek) közösen érdemes a nemzetközi fogyasztói tendenciákat kutatni, az új generációt megcélzó korszerű termékek kialakításán dolgozni, valamint a hagyományok megőrzésére és továbbvitelére, ill. a természeti környezet megóvása kapcsán felmerülő kérdésekre megoldásokat keresni és találni. Borturisztikai szempontból elengedhetetlen a fogyasztói piacok, ill. ún. küldő országok fogyasztói szövetségeivel, egyesületeivel való kapcsolattartás az igények felmérésére és a kínálat kommunikálására. 15
Jövőkép A Zalai borvidék több helyen érintetlenül megőrzött természeti környezetével, építészeti emlékeivel, az aktív pihenés és rekreáció szolgálatába állítható adottságaival, hagyományos konyhájával, boraival és vendégszeretetével hosszabb távon is a 21. század felgyorsult, stresszes nagyvárosi életviteléből időlegesen kiszakadni, pihenni vágyó, rusztikus környezetet és programokat kedvelő hazai és külföldi (elsősorban hasonló gyökerekkel rendelkező európai) közönség „titkos tippje”. Desztinációként szervesen beépül az igényes, hazai értékeinkre büszke, egészség- és környezettudatos hazai közönség életmódjába. A borturisztikai fejlesztés céljait a következőkben foglaljuk össze:
Értékmegőrzés és kommunikáció
Vendég orientáció
Professzionalizmus
Versenyképesség
A célok eléréséhez szükséges tevékenységek: Értékmegőrzés és kommunikáció - Tovább folytatandó és kiszélesítendő a civil szervezetek által már megkezdett munka a kulturális, történelmi, tájesztétikai, építészeti, gasztronómiai értékek feltárása és védelme (bormúzeumok, „bor skanzen”, kiemelt szőlőterületek védelme, gasztronómiai hagyományok életben tartása) érdekében. - A borturizmushoz kapcsolódó épített értékek megmentésére, állagmegóvására és újrahasznosítására megfelelő támogatási források, hosszú távú elkötelezettséggel rendelkező intézményi, ill. magán szakmai befektetők felkutatása, ehhez a szükséges információs anyagok összeállítása. - Meglevő kulturális, gasztronómiai, szőlő-, bortermelési, kézműves hagyományok összeírása, lajstromozása, írott és digitális képi formában való rögzítése, archiválása. Digitális „hagyománytár” létrehozása. - Hagyományőrző rendezvények felülvizsgálata, szükség esetén az eredetiség szellemében való megtisztítása, újragondolása. A lajstromozott hagyományokra építve újak szervezése, népszerűsítése.
16
- Markáns zalai borturisztikai arculat kialakítása és bevezetése a hazai és nemzetközi piacokon. - A régió értékeit bemutató nyomtatott és internetes felhasználásra alkalmas digitális kiadványok, mozgóképes anyagok, tv-, rádióműsorok készítése, terjesztése. - A borvidék értékeit reprezentálni képes „celeb” arcok, véleményformáló személyek felkutatása és megnyerése. - Célpiacokon rendezett, turisztikai kiállításokon, vásárokon, bemutatókon való részvétel, célcsoportoknak szóló önálló termékbemutatók szervezése. - Zalai arculathoz, borvidéki misszióhoz illeszkedő akciók, rendezvények, programok (pl. tájés természetvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos) szponzorálása. - Lokális, regionális önkormányzatok, intézmények, kormányzati intézmények, minisztériumok megfelelő információval való ellátása, megnyerése a zalai komplex borturisztikai program ügyének. - Nemzeti és nemzetközi szintű lobby tevékenység az ökológiai értékek védelme érdekében. - Hasonló adottságokkal és elkötelezettséggel rendelkező külföldi vidékek szervezeteinek felkutatása, együttműködés kialakítása.
Fogyasztó orientáció - Piaci információs rendszer létrehozása és működtetése. - Célzott piacfeltáró kutatások folytatása, rendszeres csatlakozás omnibusz típusú kutatásokhoz. - Különböző, turisták által frekventált helyen és idényben működő turisztikai információs pontok kialakítása és színvonalas információs anyagokkal való ellátása (Balatoni pontok [idegenforgalmi szezonban szervezett bornapok, Tourinform irodák, Borok háza, borszaküzletek, stb.] , M7 autópálya, egyéb főközlekedési utak mellett, jelentősebb közeli városokban elhelyezkedő). - Piacfeltárás eredményeire épülő új borturisztikai termékek létrehozása. - Fogyasztói célcsoportokra szabott marketing kommunikáció. - Vendégfogadás, vendéglátás, idegenforgalmi programok, rendezvények színvonalának folyamatos ellenőrzése, emelése.
17
Professzionalizmus - A termelői, idegenforgalmi szolgáltatói oldal folyamatos képzése (szakmai, marketing, borturisztikai, idegen nyelv, tanulmányutak). - Az információs pontokon, turisztikai programok értékesítésében közreműködő személyek, szervezetek folyamatos oktatása, képzése. - Fogyasztók számára bor-, gasztronómiai-, kézműves, kulturális hagyományőrző ismeretterjesztő- és oktatóprogramok kidolgozása, működtetése, népszerűsítése. - Marketing kommunikáció referenciával rendelkező, borra, ill. borturisztikára szakosodott ügynökséggel való végeztetése.
Versenyképesség - Borturisztikai fogadókapacitás korszerűsítésének támogatása. - Megfelelő gyakorlat fejlesztése, elterjesztése. - Vállalkozások versenyképességének elősegítése a közösségi marketing eszközeivel. - A – reményeink szerint – tevékenységét hamarosan megkezdő Balatoni Borvidéki Régió által biztosított ernyőmarketing minél hatékonyabb kihasználása, csatlakozás a nemzeti bor-, és turisztikai marketing által szervezett programokhoz, akciókhoz. - A szőlő-, bortermelők, borturisztikai, gasztronómiai, falusi vendéglátó, ill. egyéb vendéglátó, szolgáltató, programgazdák hajlandóságának függvényében közös értékesítési, marketing és / vagy promóciós szervezetek, szövetségek kialakítása a borvidéken, ill. az együttműködésben érdekelt borvidéken kívüli, kapcsolódó területeken. - Folyamatos konkurencia-figyelés, elemzés, a tapasztalatok leszűrése és gyakorlati hasznosítása.
18
Mellékletek
19
A Zalai borvidék gazdasági makro- és mikrokörnyezetének elemzése
Zala megye
A Zalai borvidék a Nyugat- dunántúli régióban, Zala megye területén helyezkedik el. Zala megye a Délnyugat-Dunántúlon terül el, déli szomszédja az országhatár túloldalán Horvátország és Szlovénia. Zala megye székhelye Zalaegerszeg. A megyeszékhelytől mindössze 50 kilométer távolságra van Ausztria. Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas- Veszprém- és Somogy megyével határos. Legforgalmasabb határátkelőhelye Szlovénia irányába Rédics, Horvátország felé Letenye. Területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható. Területe: 3 784,11 km2, településeinek száma: 257. Zala megye népessége nem éri el a 300.000 főt, 2008-as mérések szerint a megye népessége 291 678 fő, népsűrűsége: 77 fő/km2. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, 38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi kistérségben, további 22%-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él. Lakónépessége szerint Zalaegerszeg Magyarország 17., Nagykanizsa 20., Keszthely pedig 57. legnagyobb városa. Lakossága alapján Zala megye Magyarország megyéi közül a 16. Az 1990-es rendszerváltás követő évektől a megye látványosan változott: Nyugat-Európa közelsége miatt jelentős nagyságú tőke áramlott ide. A megye gyógyturizmusa sokat köszönhet a vidéken az 1930-as években beindult kőolajkutatásnak. A megye területe idegenforgalom szempontjából két régióhoz, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz illetve a Balaton turisztikai régióhoz tartozik. A vidék természeti értékei között első helyen kell említeni Hévízi-tavat, amely 4,4 hektáros kiterjedésével a világ legnagyobb gyógytava. Egyedülálló látványosság a zalakomáromi bivalyrezervátum, amely 30 hektáros, bokros, zsombékos, mocsaras, szigetekkel tűzdelt területet ölel fel. A keszthelyi Festeticskastély Zala megye műemléki látványosságai közül a legismertebb. Ez Magyarország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A műemlék épületben működő múzeum kiállításai közül 20
kiemelkedik a főúri életmódot és a Festetics család történetét bemutató rész, a könyvtár, a Windischgrätz trófeakiállítás és a díszfegyver-kiállítás, valamint meg kell említenünk a Balatoni Borok Háza-t, amely célul tűzte ki (interaktív bormúzeumával, amely innovatív vinotéka is egyben) a minőségi magyar borok minél szélesebb körben való megismertetését hazai és külföldi vendégeivel. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak. Turisztikai régiók Zala megyében Nyugat-Dunántúli Turisztikai Régió
Balatoni Turisztikai Régió
21
A megye vízfolyásokban igen gazdag, az országban itt a legsűrűbb ez a hálózat. Legjelentősebb vízfolyásai a Mura, Kerka, Cserta, Szentgyörgyvölgyi patak-, Kebele, AlsóVálicka-Principális (Foglár) csatorna és a Zala: Szévíz, Felső-Válicka, Sárvíz Gyöngyös. A nem túlzottan tagolt dombvidék és a vízfolyások nem akadályozták jelentősen a közlekedési utak kialakítását, hidak építését, bár egyes időszakokban az elmocsarasodott területek nehezítették a közlekedést: híd-, illetve dorongutakat kellett építeni. A földrajzi adottságok igen sűrű településhálózatot engedtek meg. A településsűrűség a legnagyobb az országban: 257 település, 15 km2-es átlagos területtel. A megye fontosabb főútjai: Az 1971-ben elfogadott településhálózat fejlesztési terv a megye főúthálózatát 1973-ban (7, 74, 75, 76) tudatosan úgy módosította, hogy markáns kelet-nyugati és észak-déli útvonalak szolgálják a belföldi és külföldi igényeket. A rómaiak egyik legfontosabb főútja a híres Borostyánút, 86-os számmal ma is a megye fontos főútja. Zalaegerszegen folytatódik a főutak elkerülő szakaszának építése. Napjaink jelentős úthálózat-fejlesztési munkája az M7 és M70 gyorsforgalmi utak építése volt. Fontos megemlítenünk a Sármelléki Fly Balaton repülőteret, amely fontos szerepet töltött be a megye légiközlekedésében.
22
Zalai borvidék
A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra, a Zala völgyében, ill. a Muravidék magyarországi részén helyezkedik el. Földrajzi, ökológiai szempontból ezért két, egymástól sok tekintetben eltérő körzetre, a Zala-menti és a Muravidéki körzetre osztható.
A borvidék hegyközség szerinti területe: 1.396 ha A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1.172 ha A borvidékbe tartozó települések száma: 38 db A borvidék termőhelybe sorolt területei: 6.079 ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,25 ha
A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelíni, Chardonnay, Zala gyöngye, Királyleányka, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Tramini Vörös borszőlő fajták: Cabernet sauvignon, Zweigelt, Merlot, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir Hungarikum jellegű fajták Pintes, Furmint, Cserszegi fűszeres, Pátria, Királyleányka, Kövidinka
23
A borvidék ökológiai jellemzése:
Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához. A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11°C, a nyári hónapoké pedig 16 - 25°C között mozog. A szélsőségesen nagy hideg (tartósan -15 °C alatti) és a nagy meleg (35 °C feletti) - amely jelentősen károsítaná a szőlőt - ritkábban fordul elő. A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek, a Kovácsi-hegy lábánál a kitermelt tőzegbányák vízfelülete, sőt a Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.
A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 1950 -2000 óra évi középhőmérséklet: 9-10 C0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 400-450 mm éves csapadék: 650 -700 mm
Geológiai és talajtani viszonyok: A Zalai dombvidéket a pleisztocén korban képződött lösz borítja, melynek ezen a területen egy érdekes fajtája a völgyi lösz található. Ily módon, mindazokon a területeken, amelyeket a szőlőtermesztés szempontjából figyelembe lehet venni, a talajképző kőzet a lösz. A borvidék területén elsősorban a barna erdőtalajok fő típusaiba tartozó talajok a meghatározóak. Ezek közül az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek, valamint ezek altípusai fordulnak elő a leggyakrabban a szőlőtermő területeken. A vidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek szabdalnak, teret adva az eróziónak. A sűrű völgyhálózat következtében a talajpusztulás helyenként jelentős.
24
A borvidék története A mai Zalai borvidék szőlőtermő területei a közelmúltban kapták vissza borvidéki rangjukat. Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi múltja is igazolja.
A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta ivóedény és boroskancsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése: „Adj innom”. A sok tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori díszláda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen. A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is használják a Muravidékén. A hun, majd az azt követő avar birodalom idején is folyt szőlőművelés ezen a területen. Az i.sz. VIII. századból (avar kor) csupán egyetlen szőlőmag leletanyag maradt fenn, melyet a Keszthelyi múzeum őriz. A Zala menti szőlőművelésről tesz említést egy 868-ból fennmaradt oklevél is. Következő szőlészettel kapcsolatos emlékünk már a honfoglalás utáni, első Árpád-házi királyaink nevéhez fűződik. I. István és II. Endre a szőlőtelepítéseket különböző kiváltságokkal ösztönözte a királyi birtokokon. Ezt az építőmunkát folytatta II. Endre fia, Kálmán - Tótország hercege - is, aki például 1241-ben a zalai ispán fennhatósága alól kivette azokat a várszolgákat, akik szolgáltatási kötelezettségeiket borban teljesítették és kimondta, hogy csak ő vagy megbízottja ítélkezhet felettük. A középkorban is virágzó szőlő-borkultúrája volt Zalának. Ezt bizonyítja, hogy a IV. László által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek. A zalai borok jó minőségét bizonyítja ez, mert a megyének nem lévén vízi útja, elég nehéz és körülményes volt innen a borszállítás, s mégis érdemes volt megtenni ezt a nagy utat Veszprémen és Fehérváron át.
25
A vidék bortermelése az Anjou királyok idején is megőrizte jó hírét, hisz egy korabeli oklevél szerint ”kedvelt borok voltak a zalai, balatonvidéki, Somogy, Vas, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Baranya, Nógrád, Borsod, Szabolcs megyék területén termesztettek, de leghíresebb a soproni volt.” Ez a hosszú felsorolás is mutatja a korabeli szőlőkultúra elterjedésének nagyságát. Ebben az időben a zalai bor után hordónként egy garast kellett fizetni. Mátyás idején az akkori Magyarország Európába irányuló borkereskedelmében a legnépszerűbb szerémségi borok mellett, a zalaiak is jó hírnevet vívtak ki maguknak. A Mátyás halálát követő politikai zűrzavar - mint annyiszor történelmünk során - ismét visszaveti az ország gazdasági fejlődését, így ezek a kedvezőtlen változások a szőlészetre is kihatnak. Ezt a folyamatot tetézi be a török hódítás. Az ország három részre szakadása teljesen átrajzolja hazánk politikai, kereskedelmi és mezőgazdasági térképét is. A törökök által meg nem szállt területeken továbbra is folyt szőlőművelés, de ennek jellegét meghatározta az, hogy főleg a háborúskodásban felmerült igényeket kellett kielégíteni. Az általános hanyatlás mellett azonban néhány pozitívumot is meg lehet említeni, hisz a hódoltsági területeken a török telepítések nyomán terjed el a csemegeszőlő, ami később a Zala-völgyének szőlőtermesztésében is jelentős szerepet játszik majd. A törökök kiűzése után, a megszilárdult Habsburg uralom alatt újabb fellendülés veszi kezdetét. A XVIII. században Zalában már a vörös bort adó szőlőket (fekete Rag, Oportó) termesztették a legnagyobb sikerrel. Ebben az időben a vörösbort adó szőlők mintegy 60 %- ot tettek ki. A fehérbort adó fajták közül a termesztésben a legelterjedtebbek: a tót szőlő- Lepovina, a Szlankamenka, a Cseke és a keresztes Rag fajták voltak. A borvidéket ma is uraló Olasz rizlinget a XVIII. század második felétől kezdték el telepíteni. A XIX. század első felében a mai zalai területeken, a borszőlő mellett már csemegeszőlőt is jelentős felületen termesztenek. Főbb fajták: a Chasselas fehér és piros változata, a Duhamel, a Wibert gyöngyszőlők, a Sárga mézes és a különböző muskotályok (közönséges, Hamburgi, Alexandriai, Ottonel). A Filoxéra-vész Zala megyében is kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét. Hatására teljesen átalakult a szőlőtermesztés szerkezete, területi megoszlása. A megye egyes területeiről teljesen eltűntek az európai fajták (Novai, Lenti járás), valamint a kötött talajú borvidéken megindult a gyökeres oltványok telepítése. A Zala-völgyét övező dombokat – az 26
akkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodva – zömmel csemegeszőlővel telepítették be. Ebben az időben vált uralkodó fajtává a Chasselas és az Olasz rizling. A bécsi és a grázi piacon értékesítették a csemegeszőlőt, míg a bort a nyugat-magyarországi borkereskedők, illetve az osztrák kocsmárosok vásárolták fel. Az 1893-as bortörvény az akkori Zala vármegye területét két borvidékre osztotta: 1. Badacsonyi Borvidék: magába foglalja Zala vármegye tapolcai járását, továbbá MeszesGyörök községet és Keszthelyt. 2. Balatomelléki Borvidék: kiterjed Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegye veszprémi, enyingi, devecseri, továbbá Somogy vármegyének lengyeltóti, marczali és tabi járásaira. A mai megye szőlőtermesztésének akkori rangját jelzi, hogy 1874-ben a londoni borkiállításon egy zalaszabari Rajnai rizling is rangos helyezést ért el. A megye egyes területein, főleg a göcseji hűvösebb, csapadékosabb részeken azonban a Filoxéra-vészt követő rekonstrukció direkttermőkkel történt meg. Az I. világháború utáni kaotikus állapotok tovább sújtják a zalai táj szőlőtermesztését. Az 1923. évi törvény, a direkttermők telepítésének tilalmával megpróbál gátat szabni ennek a kedvezőtlen folyamatnak. A törvény azonban nem érte el a kívánt hatást, a direkttermők továbbra is terjednek, főként Zala és Somogy megyében, tovább rontva a táj borainak ekkorra már amúgy is megtépázott hírét. Bár a Zala-völgye kitűnő adottságú területein direkttermő szőlőt soha nem termeltek, mégis a köztudatban sokat azonosították e területeket a megye más elhíresült részeivel (Göcsej). Ez a kedvezőtlen kép is hozzájárult ahhoz, hogy megtört a több mint 2 évezredes borkultúra fejlődése a területen, így 1941-től a Zala-völgye bortermő helyei már nem tartoztak a Balatonmelléki borvidékhez, ekkor Csemegeszőlő termelő körzeti besorolást kaptak.
A borvidék újraszervezése egybeesik a hegyközségi rendszer újraszervezésével. Az 1994. évi hegyközségi törvény a korábban jó bortermőhelyi besorolású községek, nevezetesen: - Nagyrada, - Pakod-Zalabér, - Pogányvár, - Szentgyörgyvár, 27
- Zalakaros, - Zalaszentgrót területét bortermőhelyként sorolja be. Ezeken a településeken a hegyközségi szervezetek 1995. évben alakultak meg. A hegyközségek a törvény értelmében a legközelebb megalakuló hegyközségi tanácshoz, a Balatonmellékihez csatlakoztak. A hat zalai hegyközségi szervezet 1996. december 5-én határozott a Zala-völgye borvidéki besorolásának visszaállítása ügyében, mellyel a hegyközségi tanács egyetértett. 1997. január 28-án hat zalai hegyközségi szervezet kérelmet nyújtott be a Földművelésügyi miniszterhez, hogy „számukra a borvidéki besorolást visszaállítani szíveskedjen”. Ennek a kérelemnek helyt adva az 1997. évi CXXII. törvénnyel jött létre a Zalai borvidék, ezen belül a Zalai Borvidék Hegyközségi tanácsa, Zalaszentgrót székhellyel. A kérelemhez csatlakozott még két addig nem klasszifikált önkormányzati terület, melyek beékelődtek a bortermőhelyi területekbe. A kérelemmel párhuzamosan a Homokkomáromi, Letenyei, Muraszemenyei önkormányzatok területéhez tartozó hegyközségek is bortermőhelyi besorolást kértek. A 1997. évi CXXII. törvény értelmében a kérelmeknek helyt adva megalakulhatott az önálló Zalai borvidék oly módon, hogy a Muravidéki bortermőhelyi besorolást kérő települések is a megalakuló borvidékbe való átsorolásukat kérték. A borvidék Hegyközségi Tanácsa 1998. június 19-én alakult meg. A borvidék alakuláskori területe: 2186 ha, s ekkor még három körzetre oszlik: 1. Csáfordi körzet (a Zala folyó kanyarulatában, Csáford, Zalakoppány környéke) 2. Szentgyörgyvári körzet (Keszthelytől délnyugatra, a Zalai-dombság keleti részén) 3. Muravidéki körzet (Nagykanizsától délnyugatra, a Zalai-dombság déli részén) 1999. május 22. óta a történelmi hagyományok alapján, miután a Balatonmelléki borvidék visszakapta a Balatonfelvidéki nevet, Zala joggal kérte és kapta vissza a Balatonmelléke borvidék nevét. A névváltozásra elsősorban azért volt szükség, mert az itt termett borokat Zalai néven nem szívesen fogadták. Ebben az évben a bortörvény módosításával lett borvidéki település Bérbaltavár, amely 1998-ban csatlakozott a Balatonmelléke borvidékhez. A bortörvény módosításával a korábbi három körzetet két körzetté vonták össze: 1. Balatonmelléki körzet (a korábbi Csáfordi és Szentgyörgyvári körzet) 2. Muravidéki körzet
28
Napjainkban ismét „Zalai” a borvidék neve és 2 körzetre tagolódik: A Zalai-menti körzet, melyhez 19 település tartozik (Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót), és a Muravidéki körzet, melyhez szintén 19 település tartozik (Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk).
A Zalai borvidék hegyközségeihez tartozó települések listája a hegyközségek 2008. évi átszervezése után(aktuális állapot) Zalaszentgróti Hegyközség: Zalaszentgrót (Zalaudvarnok, Zalakoppány, Tüskeszentpéter,Tekenye), Csáford, Pakod, Zalabér, Szentgyörgyvár, Sármellék, Zalaszántó, Vindornyalak, Vindornyaszőllős, Bérbaltavár
Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközség: Miháld, Galambok, Zalakaros, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Egeraracsa, Dióskál
Nagykanizsai Hegyközség: Nagykanizsa, Homokkomárom, Magyarszerdahely, Bak, Söjtör
Kerka- Muramenti Hegyközség: Murarátka, Letenye, Zajk, Csörnyeföld, Tormafölde, Szécsisziget, Muraszemenye, Lenti, Kerkateskánd, Dobri, Becsehely, Rigyác, Eszteregnye, Valkonya
29
Zalai Borút Egyesület Története A Zalai Borút Egyesület már hét éve várja a zalai gasztronómiai specialitások és a kitűnő zalai borok, a Zalai borvidék ízei, speciális zamatai iránt érdeklődő vendégeket. A Zalai borvidék szétszórtan, apró településekből áll Zala megyében. Átmenetet vagy inkább hidat alkot az Alpokalja vörösbortermő régiója, a Balaton környékének történelmi borvidékei és délre a Muravidék felé a szlovén, horvát borrégiók felé. A
Zalai
Borút
Egyesület
tagjai:
borosgazdák,
szőlősgazdák,
érdekvédelmi-
és
civilszervezetek, önkormányzatok. A Zalai Borvidék Balatonhoz közelebb eső termőterülete a Zala-menti körzet: a Zala völgye, a Kis-Balaton környéke és Zalaszentgrót, Zalakaros városok. A Muravidéki körzet pedig, a szlovén és horvát határ mentén Lentitől, Letenyén keresztül Nagykanizsáig húzódik. A Zalai borúton található szolgáltatások, vendéglátóhelyek, éttermek, kellemes hegyi hajlékok, falusi szálláshelyek, termálfürdők környékén (Zalakaros, Lenti,
Letenye,
Kehidakustány,
Zalaszentgrót)
pedig
hotelek,
panziók,
lankás
szőlőhegyeinken szép pincékben, présházakban a borkóstolók, pinceszerek nyújtanak kikapcsolódást, kellemes élményeket. A szőlőhegyeken, a borházakban, több száz éves pincékben a szőlő- és borkultúra emlékeivel, élő hagyományaival, a páratlan zalai táj történelmi, kulturális örökségével is megismerkedhetnek a vendégek. Programjaik Zala megye csodálatos tájain kitűnő szórakozást nyújtanak időseknek, fiataloknak egyaránt! A borutak és a borturizmus fejlesztésének kezdete Zalaszentgrót környékén 1994-96-re nyúlik vissza. Ekkor a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás a vidéki turizmus fejlesztésére irányuló projektet hajtott végre Phare programban. Ennek a munkának a keretében természetesen a bor, mint az egyik helyi jellegzetes termék már megjelent, ez az időszak egybe esett a hegyközségek megalakulásával. A Villány-Siklós Borút Egyesület 1998 augusztusában pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Kísérleti Phare Programra „Borutak kialakítása és fejlesztése a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein" címmel, ebben a projektben a Zalaszentgrót környéki területek is részt vettek partnerként. A projekt ideje alatt elindított folyamatok továbbvitelére szervezetet kellett létrehozni, így alapítottuk meg 1999-ben a Zalai Borút Egyesületet. A Zalai Borút Egyesületnek jelenleg 95 tagja van. A tagság Zala megye borvidéki településein él és működtet borutas szolgáltatásokat. A Zalai Borút Egyesület tagjainak borutas szolgáltatásai Zalaszentgrót, Zalakaros, Letenye és Lenti környékén találhatók. 30
Tagság Természetes személyek Balogh Elemér Bebesi Krisztina Béres Zsolt Borovics József Budai Lajos Dr. Bussay László Deutsch Bálint Farkas Károly Dévényiné Balogh Gyöngyi Dóka Éva (Tarsoly Róbert) Dóka László Farkasné Pete Ildikó Fülöp András Gál Attiláné Gécsekné Hegyi Zita Géri Kálmán Grebenár Margit Guitprechtné Molnár Erzsébet Halász Lívia Hermán Gyöngyi Horváth Miklósné Horváth Zsolt Kajdel Tiborné Kiglics László Kovács Dezső Kovács Lajos Kovács Ottó Kovács Tibor Kránicz László Kránicz Tamás Lábodi Dezső, Dr. Lázár Sándor Léhárt Tamás, Martincsevics István Molnár László Molnár Szilvia Mikolás Gergő Mikolás Zoltán Mörkné Rem Gitta Nemes Attila Németh Károly Dr. Pálfi Dénes Pethő István Pozovecz József Pupos Kálmán Rába Szilárd Rádler Rita Ritók Lajos Rozmán Krisztina Sabján István Sebestyén Ferenc Simon Ferenc Simon Gyula Simon Zoltán Süsletz Árpád Szakács Zsolt
Bak, Rákóczi F. u. Zalaszentgrót, Aranyodi u. 39. Zalaszentgrót, Kanizsa u. 35. Csörnyeföld, Fő u. 32. Zalaszentgrót, Zalka M. u. 25. Muraszemenye, Béke u. 8. Zalakaros, Szent Orbán u.12. Zalaszentgrót, Ady u. 12. Keszthely, Dózsa u. 14. Zalaszentgrót, Tekenye tér 2. Zalaszentgrót, Zalaszentgrót, Ady u. 12. Lenti, Alkotmány u. 10. Garabonc, Fő u. 46. Zalaszentgrót, Hévízi u. 99. Zalaszentgrót, Csáfordi u. 3. Zalaszentgrót, Balatoni út 44. Türje, Táncsics u. 7. Zalabér, Hunyadi u. 22/a Söjtör, Petőfi S. u. 3/d Pakod, Vasút u. 9. Szalapa, Fő u. 128. Zalaszántó, Fő u. 199. Zalaszentgrót, Balatoni u. 44. Zalaszabar, Deák Ferenc u. 29. Lenti, Vörörmarty u. 35. Nagyrada, Petöfi u. 3. Söjtör, Deák u. 150. Garabonc, Fő u. 65. Bak, Rákóczi Ferenc u. 13. Zalaszentgrót, Tekenye Kossuth tér 9. Szeged, Szent István tér 11-13 Zalaszentgrót, Hegy u. 14. Pakod, Kossuth u. 8. Zalaegerszeg, Vizslapark u. 21. Cserszegtomaj, Rezi út 5. Pakod, Fő u. Pakod, Fő u. 56/b Pakod, Endes Major Keszthely, Klempa köz 4. Zalabér, Ibolya u. 2. Nemessándorháza, Ady u. 36. Zalaegerszeg, Tölgyfa u. 4. Söjtör, Szabadság u. 13. Szigliget, Eötvös u. 9. Zalaegerszeg, Szabadság u. 9/a Keszthely, Martinovics u. 18. Gyula, János zúg 0657/7 hrsz. Zalaszentgrót, Eötvös K. u. 12. Söjtör, Deák u. 136. Zalaszentgrót, Szentpéteri u. 51. Söjtör, Felszabadulás u. 24. Bak, Petőfi S. u. Csörnyeföld, Dózsa u. 23. Zalakaros, Liget u. 20/d Zalaszentgrót, Alkotmány u. 8.
31
Szegedi Sándor Székely Péter Szemlics Dezső Szilasi Imre Szili Dezső Szládovics László Szőkéné Hajduk Andrea Takács Tamás Takácsné Martincsevics Veronika Tamás Béla Tóth Antal Tóth Győző Veress János Vízvári Ottó Vízvári Sándor
Surd, Kanizsai út 43. Zalaszentgrót, Szabadság u. 35. Garabonc, Csobogó köz Zalabér, Kossuth u. 10. Garabonc, Kossuth u. 32. Gyenesdiás, Csokonai köz 10/b Pakod, Rózsa u. 3. Pakod, Kossuth u.8. Pakod, Kossuth u. 8. Bak, Ady u. Pókaszepetk, Zrínyi u. 24. Türje, Sporttelep u. 27. Zalaszentgrót, Csáford Alsóhegy 2638.hrsz. Pakod, Ifjúság u. 11. Bérbaltavár, Rákóczi u. 28.
Önkormányzatok Bak Község Önkormányzat Becsehely Önkormányzat Felsőrajk Önkormányzat Letenye Önkormányzat Nemeshetés Önkormányzat Söjtör Község Önkormányzata Vindornyaszőlős Önkormányzata Zalabér Önkormányzat Zalaszabar Önkormányzat Zalakaros Önkormányzat Zalaszentgrót Önkormányzat
Bak, Rákóczi u. 2/a Becsehely, Béke u. 2. Felsőrajk, Kossuth u. 8. Letenye, Kossuth u. 10. Nemeshetés, Vörösmarty u. 5. Söjtör, Petőfi u. 2. Vindornyaszőlős, Dózsa Gy. u. 21. Zalabér, Rákóczi u. 2. Zalaszabar, Újtelep u. 1. Zalakaros, Gyógyfürdő tér 7. Zalaszentgrót, Dózsa Gy. U. 1.
Szakmai és társ szervezetek Humán Európa Szövetség Kiscsehi Borbarát Klub Egyesület Szőlő és Gyümölcstermelők Egyesülete Ökorégió Alapítvány Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsa
Zalaegerszeg, Iskola köz 2. Kiscsehi, Baross Gábor u. 58. Letenye, Szabadság tér 15. Dötk, Fő u. 39. Nagyrada, Kossuth u. 51.
Vállalkozások Cezar Winery Fiáker Vendéglő és Panzió Platán Park Hotel Széchenyi Pince Szent Antal Fogadó Zal-Agro Rt. Sárközi Pince
Nagyrada, Szelemi hegy 020/10 HRSZ Zalaszentgrót, Eötvös Károly u. 3. Zalacsány, Csány u. 10. Szentgyörgyvár, Kossuth L. u. 25. Zalabér, Hunyadi u. 6. Zalaszentgrót, Alkotmány u. 5.
32
Rendezvények a Zalai borvidéken Zalakaros Rendezvénynaptár 2010 Időpont
Esemény neve
Március
Zalakarosi termelő borverseny
Május 22.
Orbán-nap
Május 22.
Szent Orbán teljesítménytúra
Július 16.-18.
Kannavirág fesztivál
Augusztus 5.-8.
Bornapok
Szeptember 17.-18.
Szüreti mulatság
Szept. 18.
Szüreti felvonulás
December 27.-31.
Szilveszteri forralt boros esték
33
Zalaszentgrót rendezvénynaptár 2010 Időpont
MÁJUS 1.
Esemény
Városi Majális a Részönkormányzatokkal Termálfürdő
Szentgróti táncnapok és borestek Városi Művelődési Központ
Autentikus néptánc műsor (Zalaszentgrót, Lenti, Barcs) Városi Művelődési Központ
MÁJUS 2.
Borkóstoló Városi Művelődési Központ
Borban az igazság (operett előadás) Városi Művelődési Központ
MÁJUS 17.
Ivó Napi pincebejárás Indulás Kisszentgrótról
AUGUSZTUS 22.
Szentgróti borcsata Szent István tér
34
SZEPTEMBER 27.
Szüreti felvonulás búcsúi kavalkáddal Kisszetngrót
OKTÓBER 3.
Szüreti Fesztivál Szent István tér
Szüreti barangolások pincétől – pincéig Aranyodi hegyek
35
Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 „A hagyomány élménye” projekt promóciós programjai
1. 2010. június 12. Zalaszentgrót, Kis-Korona Étterem „Bor és dödölle” – ízelítő a borvidék boraiból a hagyományos zalai étel, a dödölle kóstolójával egybekötve A rendezvény keretein belül a projekt céljának, tevékenységeinek ismertetése.
2. 2010. július 28. Keszthely, színház Zalai Borcégér – augusztus 01. rendezvény keretén belül „ Gasztronómiai hagyományok a Dráva , Mura és a Zala mentén” -
Cey-Bert Róbert Gyula, főiskolai tanár, a gasztronómia és a borok nemzetközileg elismert szaktekintélyének előadása. borbemutató és borlovagrendi találkozó
3. 2010. augusztus 07. Kehidakustány Termálfürdő „A zalai dombok ételei és legfinomabb borai” – zalai borok és hagyományos ételek kóstolója
4. 2010. október 02. Alsópáhok Kolping Hotel „Zalai ételek és borok találkája Bobo ország határában” – zalai borok, mustok és hagyományos zalai ételek bemutatása, kóstolója kicsiknek és nagyoknak
5. 2010. május 28. Nagykanizsa „ A hagyományos Balaton-melléki fajták „ dr. Májer János , a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatójának előadása, borbemutató valamint tájékoztatás a program előrehaladásáról a IV. Vinalia Canisa napok keretében.
36
6. 2011. augusztus 11-14. Kehidakustány Termálfürdő „ Zalai Bornapok” -
Zalai borászok bemutatkozása
-
„ Bor és egészség „ prof, dr. Fehér János MD, Dsc emeritus professzor, az orvostudomány ( MTA ) doktora előadása
-
Néptánccsoportok, népdalkörök bemutatója
-
Imago Mundi concert
-
Zalai gasztronómiai est
7. 2011. október 01. Tormafölde „ Újbor és gesztenye ünnepe” – a 2011-es szüretelésű újborok és murcik kóstoltatása, gesztenyesütéssel egybekötve
8. 2012. augusztus 10. Zalakaros Mendan Hotel Zalai borok, és a hagyományos zalai ételek a hotel mesterszakácsaitól. A program bemutatása, eredményeinek ismertetése a résztvevő közönség körében.
37
Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 az első pályázati felhívás keretében jóváhagyott projektek listája Operativni program Slovenija – Madžarska 2007-2013 SEZNAM OPERACIJ, POTRJENIH V OKVIRU 1. JAVNEGA RAZPISA Vodilni partner / VezetőPartner
Naslov operacije Akronim / / Projekt címe Rövid cím
Znesek dodeljenih ESRR* sredstev (v EUR) / Projektre jóváhagyott ERFA* összeg (euró)
1. prednostna naloga / 1. prioritás 1
Obmocna obrtno-podjetniška Doživetje panonske zbornica Murska Sobota / gastronomije / Muraszombati Területi Kézműves Kamara
2
Urad samouprave županije Vas / Vas Megyei Önkormányzati Hivatal
3
Društvo Zalska vinska cesta / Zalai Borút Egyesület
Pannon gasztronómiai élmények Skupna bogastva naše preteklosti -
Doživetje panonske
578.937,45
gastronomije / Pannon gasztronómiai élmények Živa dedišcina / Élő örökségünk
328.150,62
Vinska kultura brez meja / Határtalan borkultúra
310.221,81
živa dedišcina / Múltunk közös értékei – élő örökségünk
Vinska kultura brez meja / Határtalan borkultúra
38
4
Razvojna agencija slovenska krajina / Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft.
5
Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o. / Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft.
6
7
Porabje in Goricko – povezana v kulturi / Rábavidék és Goricko – kultúrájában összefonódva
Sosed k sosedu / Szomszéd a szomszédhoz
910.671,06
Kulturno in medijsko sodelovanje
MURA-RABA TV
646.507,75
501.619,45
obmejnega prostora med Rabo in Muro / Kulturális és médiumok közötti együttműködés a Rába és a Mura közötti határterületen
Slovenije - Kmetijsko gozdarski zavod Maribor / Szlovén Mezőgazdasági és Erdészeti Kamara – Maribori Mezőgazdasági és Erdészeti Intézet
Nova doživetja na tradicionalnih obmocjih med Dravo, Muro in Zalo / Új élmények a Dráva-MuraZala megye által határolt nagy hagyományú területen
Doživetja tradicije /
Turisticno-informativni center Moravske Toplice (Tic)
Razvoj turisticne destinacije za turiste s posebnimi potrebami / Idegeforgalmi desztináció a speciális igényű turisták számára
Turizem brez meja /
A hagyomány élménye
1.173.863,99
Turizmus határok nélkül**
39
Falusi vendéglátás
A Falusi Vendéglátók Zala megyei Egyesülete
Egyesületi tagok szálláshelyei mintegy 90 településen
NÉHÁNY AJÁNLOTT PROGRAMLEHETŐSÉG Természeti értékek Tormafölde /Vétyemi ősbükkös/ Kiscsehi /Budafai arborétum/ Csács /Csácsi arborétum/ Zalavár /Kis - Balaton/ Kápolnapuszta /Bivalyrezervátum/ Zalaszántó /Tátikai ősbükkös, bazaltfolyosó/ Surd /Szelidgesztenye matuzsálemek/ Keszthely /Balatonfelvidéki Nemzeti Park/ Újudvar /Csibiti-völgy/ Zalaegerszeg /Azáleás-völgy/ Szentgyörgyvölgy /tájvédelmi körzet/ Kulturális, történelmi nevezetesség Zalaegerszeg /múzeumok: Olajipari, Göcsej, Kisfaludi Strobl kiállítás, Skanzen, TV-torony, Zsinagóga/ Nagykanizsa /Thury múzeum, Vasemberház/ Keszthely /Balaton, Georgikon múzeum/ Lenti /vár/ Zalaszentgrót /Batthyány kastély/ Letenye /Szapáry kastély/ Zalalövő /római kori romok/ Felsőrajk /cölöpvár/ Söjtör /Deák szülőház/ Böde /Árpád kori templom/
40
Türje /Árpád kori templom/ Kallósd /kerek templom/ Zalaszentgyörgy /Árpád kori templom/ Szentgyörgyvölgy /református templom/ Zalacséb /Szabolcs Péter szoborgaléria/ Zalaszántó /Sztupa/ Balatonederics /Afrika múzeum/ Zalavár /Ciril Metód emlékmű/ Kehidakustány /Deák kúria/ Szécsisziget /Szapáry kastély/ Egervár /Várkastély, Várszínház/ Zalai borút Pakod Zalabér Vindornyaszőlős Zalaszentgrót - Csáford Zalaszántó Balatonfelvidék Garabonc, Zalaszabar Dióskál /Pogányvár/ Sármellék Csörnyeföld Homokkomárom
Gyógyvíz - Termálvíz
Hévíz Zalakaros Lenti Kehidakustány Zalaszentgrót Zalaegerszeg Bázakerettye
Várak, kastélyok Keszthely /Festetics kastély/ Lenti /vár/ Egervár /várkastély/ Rezi /várrom/ Zalaszántó /Tátika várrom/ Zalaszentgrót /Batthyány kastély/ Letenye /Szapáry kastély/
41
Búcsújáró helyek kegyhelyek Bucsuszentlászló Homokkomárom
Kerékpártúra, szervíz információ www.bringaklub.extra.hu szervíz , kölcsönzés: Zalaegerszeg, Jákom u. 1. Kerékpárbolt Tel.:92/312-433
Tavak, horgászhelyek Kistolmács Galambok Miháld Nagykanizsa Zalaszabar Bak Kustánszeg Pacsa Pölöske Pötréte Zalaegerszeg - Gébárt Zalalövő Zalaszentmihály Zalacsány Kis - Balaton Újudvar Várfölde Csömödér Szepetnek Belezna Surd Zalaszentgrót Erdei kisvasút Lenti - Csömödér Kistolmács között Tel./fax:36 06 92/359-033 Mobil: 36 06 30/474-2146 E-mail:
[email protected]
42
Lovaglás Rádiháza Boncodfölde Lenti Nemesnép Miháld Zalaegerszeg - Csács Zalaszentgrót Gyenesdiás Gyürüs Csöde Behiák puszta Zalakaros Molnári Zalacsány Zalaszentlászló Cserszegtomaj Oroklán Pölöskefő
Népművészet Galambok, Csesztreg, Zalalövő, Kávás, Zalaszombatfa Zalaszántó /tájházak/ Nemesnép /szoknyás harangláb/ Gébárt, Letenye, Pókaszepetk, Nagykanizsa, Zalabaksa /kézműves alkotóházak, táborok/
43
Fürdők, gyógyfürdők
Kehidakustányban páratlan iramú idegenforgalmi fejlődés vette kezdetét 2002-től, a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő átadásától kezdődően. A térségre folyamatosan jellemző a fejlesztés. A fejlesztéshez a Gazdasági Minisztérium és a Széchenyi Terv forrásai nyújtottak támogatást. A ma már teljesen elkészült létesítményben szálloda és konferencia központ, étterem, komplex gyógyászati terek, 2400 négyzetméter vízfelület, fedett gyógy- és élményfürdő, 94 m hosszú belső térben elhelyezett csúszda, pezsgő és hullámfürdő, az öltőző és a higiéniás részleg található. A látogatók 60 %-a belföldről, 40 %-a külföldről érkezik. Számottevően Ausztriából és Németországból érkeznek az idelátogató külföldi vendégek. A vendégek 35 %-a gyógyulási szándékkal keresi fel a fürdőt. Aquacity-Zalaegerszeg A termálfürdő fejlesztéssel egy korszerű technológiával, színes, változatos környezetben kialakítandó fiatalos fürdőre törekedtek, melyben, attrakciókban bővelkedő fedett és nyitott medencék, látványban és élményekben gazdag gyerek és bébi medencék találhatóak. Két komoly hagyományokkal rendelkező fürdő helyezkedik el a környéken, ezek szándékait kiegészítve választották az egészségturizmus és a szórakozás szolgálatát. Ezekkel az elemekkel próbálják gazdagítani a termálturizmust a térségben. A 6 – 8 éves fejlesztési program a megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshely kialakítását is feltételezi. Azt kívánják elérni, hogy egy család számára minimálisan 3 napos elfoglaltságot jelentsen az ott tartózkodás, mindennap találjanak újat a szórakozás és az egészségmegőrzés területén. Zalaegerszegen Közép – Európa egyik legnagyobb és egyúttal a Dunántúl egyetlen aquaparkja épült fel. A park 7,5 ha területen, több mint 6.000 m2 vízfelülettel várja a vendégeket. 18 db különféle, egyenként 54 – 120 méter hosszú csúszda készült el, amelyek 12 méter magas dombról indulnak, ide egy kilátót is építettek, amely a város és a zalai táj gyönyörű
panorámáját
kínálja.
További
szolgáltatásként
hullámfürdőt,
bébi
és
gyermekmedencét, 3 db jacuzzit, ugrómedencét, strandfürdőt és egy 300 méter hosszú lassúfolyót találhatunk meg az attrakciók között. A vízi paradicsom összesen 4.500 főt tud naponta befogadni. A létesítményhez kulturált öltözők, kiszolgálóegységek, turista információs pontok és színvonalas vendéglátóegységek is tartoznak. Két pályázat 44
folytán
összesen
690
millió
forint
támogatásban
részesült
a
projekt.
A látogatók 90-95 %-a érkezett belföldről, 5-6 %-a pedig külföldről. Termál és Szabadidőközpont - Zalaszentgrót A Termál és Szabadidőközpont a családoknak és az idősebbeknek is egyaránt felhőtlen kikapcsolódást nyújt. A fürdő jelenleg négy medencével rendelkezik, de a célok közé tartozik a további fejlesztés, melynek keretén belül egy fedett medencét, egy tanmedencét, élményfürdőt és pezsgőfürdőt kívánnak létesíteni. Felújították az öltözőket, a higiéniás blokkokat, a pihenőtereket. Különböző sportpályákat létesítettek és átadtak egy parkolót is. A zalaszentgróti fürdőbe kb. 60 %-ban érkeznek Magyarországról a vendégek. A becslések szerint a külföldiek leginkább az őszi hónapokban, főleg szeptemberben keresik fel a fürdőt, amikor arányuk a 70 %-ot is elérheti. A vendégek elsősorban Németországból, Ausztriából,Hollandiából és Svédországból érkeznek. Lenti Egy város, aminek története a római korba nyúlik vissza, egy korszerű fürdőtelep, és egy természetgyógyászati szempontból különleges bioenergiájú energiatelep, az osztrák, szlovén és a horvát határtól nem messze. Ez a körülírás Lenti városát, a Lenti Gyógyfürdőt és a mellette található Szent György Energiaparkot takarja. A
medencék
36-38ºC-os
hőfokú
gyógyvize
nátrium-hidrogénkarbonátos
termálvíz.
Fürdőkúraként alkalmas különféle mozgásszervi, ízületi és keringési problémák gyógyítására. A fürdőkúra mellett különféle gyógyászati szolgáltatások is igénybe vehetőek, mint például gyógy masszázs, gyógytorna - egyéni illetve csoportos), víz alatti sugármasszázs, iszappakolás, magneoterápia, interferencia, diadinamika, iontoforézis. A gyógyászati kezelésekhez
orvosi
vizsgálat
és
ezt
követően
kontroll
is
igényelhető.
További gyógyulási lehetőségeket kínál a Szent György Energiapark. Ez a terület bioenergetikai természetgyógyászok vizsgálatai alapján bizonyítottan olyan fekvésű, ahol ún. Szent György sugárzások találhatóak. Ezek olyan gyógyító erejű sugárzások, melyek csillag alakú rendszere a Föld energetikai hálózatának részét képezik. Korábban ilyen helyekre templomokat építettek. Napjainkban egyre elterjedtebb a természetgyógyászati kezelések használata. Természetgyógyászati szempontból minden betegség egyfajta energia hiányból 45
fakad. Az itt található sugárzás erősen energia töltő hatású, alkalmas lehet arra, hogy a betegség okozójaként fellépő energiahiányt pótolja. E mellett, mivel nem csak a beteg, sérült részekre, hanem az egész szervezetre hat a sugárzás, a természetes regenerálódási folyamatokat is gyorsíthatja. A vendégek elsősorban a területtel határos országokból, valamint a volt szocialista tábor államaiból érkeznek, de jelentős a belföldi vendégforgalom is.
46
Felhasznált irodalom 1) DARIN-SÉLLEI
L.
–
DARIN
S.
Borfogyasztási
és
borturisztikai
szokások
Magyarországon (2009) www.wineroads.eu 8p 2) MAGYAR BORMARKETING KHT. Közösségi Bormarketing Stratégia 2009-2013 (2009) 144p 3) GFK HUNGÁRIA PIACKUTATÓ INTÉZET Bor feltáró kutatás kivonat (2008) 49p 4) RÉGIÓFÓKUSZ KHT. Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013 (2006) 96p 5) MOLNÁR E. A Balatoni Borvidéki Régió közösségi marketing programja 2008/2009 (tervezet) Lehetőségek a borturizmus terén (2008) Előadás – Elhangzott a LEADER megbeszélésen, Szentantalfán 2008. 02. 06.-án. 6) LAKNER Z. – MOLNÁR E. Identitás és borturizmus (2008) Előadás – elhangzott a Kéknyelű virágzás ünnepén, Badacsonyban 2008. 06.06.-án. 7) MOLNÁR E. Befektetés vagy áldozat? A Borvidéki Régió intézményi működésének szerepe és lehetséges keretei a Balatont körülvevő borvidékeken (2008) Előadás – elhangzott a Borászati szakmai napon, Badacsonyban 2008. 06.12.-én. 8) MOLNÁR E. A Borrégiók lehetőségei Magyarországon (2008) Előadás – elhangzott a XVI. Balatonlellei Borhét – Országos Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozáson, 2008. augusztus 6..-án, valamint a Zalai Borvidék Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozásán, Nagyradán 2008. 08.07.-én. 9) MOLNÁR E. Egymásra utalva – A szőlő-, bortermelés és az idegenforgalom közös fejlesztésének aktuális lehetőségei (2008) Előadás – elhangzott a Borászati konferencián, Monoron, 2008. 10.04.-én. 10) LICHTNECKERT ANDRÁS Borászok titkai – titkok gazdái Források és szemelvények szőlészetünk és borászatunk múltjából 1700-1871. (Balatonfüred, 2007, LA könyvek) 224 p 11) LT CONSORG KFT. A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) készült a Balatoni regionális Idegenforgalmi Bizottság megbízásából 69p 12) AGRÁRMARKETING CENTRUM (2003): Borfogyasztási szokások Magyarországon – Tanulmány, www.amc.hu , 164p
47
13) BOTOS ERNŐ PÉTER (2002): Nemzeti Borstratégia Tézisei, 14p 14) Központi Statisztikai Hivatal elektronikus adatbázisai, http://www.ksh.hu 15) LAKNER ZOLTÁN-TOTTH GEDEON- TÓTH-HOFMEISTER ÁGNES (2005): Global challenges, national and entrepreneurial responses in wine economy of the World, EU Working Papers 16) MAGYAR TURIZMUS ZRT (2005): A magyar lakosság utazási szokásai – Gasztronómia 39p 17) RADÓCZNÉ KOCSIS TERÉZ-GYÖRE DÁNIEL (2006): A borpiac helyzete és kilátásai, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Tervezet, p 6-47. 142p. 18) TARJÁN BALÁZS: A Nemzeti Bormarketing Stratégia alapelvei, 2005 19) Szőlészeti-borászati zsebkönyv 1942, A Borászati lapok kiadása, Budapest, 1942, 152p 20) PARRAGH GÁBOR A Szőlőmívelésről és borkezelésről. Pest, Nyomt. Boldini Róbertnál 1860. 121p 21) SZILÁRD GYULA Szőlőművelés és borgazdaság (Harmadik átdolgozott és lényegesen bővített kiadás) Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1908, 316 p
22) MÁJER J. - LAKATOS A. (2004): Balatonmelléke borvidék .- A magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása c. projekt tanulmánya
48
