Portugália a demokratikus konszolidáció kezdeti szakaszában Natália Correia és António de Spínola kezdeti nézetei, április-szeptember

Balogh A drás

Hi duàiste ek,àszi iàtigrisek éves. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,

.

Szilágyi Ágnes Judit ‒ Racs Marianna Katalin

Portugália a demokratikus konszolidáció kezdeti szakaszában Natália Correia és António de Spínola kezdeti nézetei, 1974. április-szeptember

P

ortugáliá a az -es évtized törté etét éles választóvo alké t bontja ketté az a eghatározó ese é sor, el ek szi ólu a . április 25-e lett. Lissza o szép, és között épült függőhídja – korá a sak Salazar-hídké t e legették – a evé e őrzi a ap e lékét, ikor a szegfűs forradalom kirobbant. Törté etét, közvetle következ é eit a ag ar olvasók ak se kell részletesebben bemutatni.1 Is ert té , hog ekkor ért véget a XX. század legkitartó sze él i diktatúrája, a portugál teki tél ural i re dszer, a marcelizmusba2 hajló salazarizmus3, s ezzel a lissza o i politika radikálisa új irá t vett. A re dszerváltozások ak g akra sajátossága – ahogy magunk is tapasztalhattuk 1989 körül – hog előkészítésük sorá eg ütt u kál a korá i struktúra első eróziója a külső o lasztó té ezőkkel, és a régi politikai elit az átalakuláskor e tű ik el o tala ul a közélet szí padáról. E ek egfelelőe a portugál forradalo szereplői között is voltak ol a ok, akik korá a a diktatúra gépezetét űködtették, de ol a ok is, akik, legalá szelle ileg, esz eileg ig ekeztek kívül hel ezked i a diktatúrá , ha fizikailag e is hag ták el az országot. E ől a pozí ió ól – direkt vagy indirekt ódo - sürgették, tevéke ségükkel előkészítették a változást. Írásu k a e két soport eg -eg repreze tá sá ak szövegeit vetjük össze, és e források alapjá - terjedel i okok ól itt supá vázlatosa - bemutatjuk a forradal at követő időszak portugál politikai életé ek legfo tosa pro lé aköreit. 4 1 A kora eli hazai sajtó részletese is ertette az -es portugáliai ese é eket. Tová á a forradalo . évfordulójá ak évé e egjele t eg összeállítás Hele a Pi to JANEIRO és S)ILÁGYI Ág es Judit szerkesztésé e Euro-Portug lia í el a Beszélő . de e eri szá á a - . . Az utó i évek e politológiai sze szög ől vizsgálta a portugáliai re dszerváltást első sor a S)ILÁGYI Istvá . Tőle ld. a Portug liaà– f lperif ri sà oder iz ió sàre dszerko szolid ió, illetve Hivat sosàkato ólà „professzio lis”àde okrata í ű ta ul á okat. In: U.ő. Portug liaà sàSpa olorsz gà– t rt ele à sà politikaàaà .àsz zad a , Veszpré i Hu á Tudo á okért Alapítvá , Veszpré , . 124. és „Haj alhasad s prilisban” – áàFeg veresàErőkàMozgal aà sàaàszegfűkàforradal aàPortug li a . IN: U.ő. Európaà sàaà editerr àvil g, Áro Kiadó, Budapest, . . José Her a o SARAIVA éhá oldalt sze tel a kérdés ek e régi e ag arul is egjele t Portug liaàr vidàt rt ete í ű kötetében (Equinter, Budapest, 2010. 339-350.). 2 A portugál Új Álla Estado Novo) Marcelo Alves Caetano-ról -1980) elnevezett fol tatása, a it irá ítói hivatalosa Szo iális Álla ké t Estado Social) emlegettek. Caetano 1968-1974-ig volt az Álla ta á s el öke, i iszterel ök. 3 Névadója A tó io de Oliveira Salazar az Új Álla létrehozója, évtizedeke át központi alakja, i iszterel ök-diktátor -1968-ig. 4 Ta ul á u k szerkesztett változata a ak az előadásu k ak, mely elhangzott Az 1970-es vekà aà Mediterr eu a í el, . októ er -á Veszpré e re dezett tudo á os ko fere iá .

491

Szilág i Ágnes Judit-Racs Marianna Katalin: Portug liaàaàde okratikusàko szolid ióàkezdetiàszakasz Correiaà sàá tó ioàdeàSpí olaà zetei,à 9 .à prilis-szeptember

a .àNat liaà

A diktatúra első kato ai elitjé ől i dulók soportját jele eset e a re dszerváltás e le atikussá vált figurája, á tó ioàdeàSpí ola (1910képviseli. A tá or ok fé es pál át futott e a salazari Új Álla szolgálatá a . E ek etetőzéseké t és között Bissau-Gui ea kato ai kor á zója, ajd a vezérkari fő ök hel ettese lett. Azo a -től kezdve – mikor a rendszer politikai tarthatatla sága eg re ilvá való á vált - éve te egjele ő el életi u kái a i d határozotta a fig el eztetett a irodalo átalakításá ak szükségességére.5 A Portugal e o Futuro Portugália és a jövő í ű fe ruárjá a pu likált kötete – el e a g ar at irodalo föderális átalakítását javasolta – a forradalmi ese é ek katalizátora lett. A tá or ok aga pedig a szegfűs forradalo kezdeti szakaszá ak i tegráló, vezető sze él isége, aki a felkelést követőe „aà Feg veresàErőkàMozgal aà MFá àfelhatal az s val,àaàMar eloàCaeta oàr sz rőlàisà elfogadottàt rg alópart erk tà[…] azàãlla ta sàel k tőlàhivatalosa à tvetteàaà hatal at.”6 A it supá éhá hó apig sikerült egtarta ia, . április -től szeptember 28-ig – tehát az általu k vizsgált át e eti időszak a - Portugália köztársasági el öke volt. ár iusá a sikertele kísérletet tett a hatalo új óli egragadására, ezutá azo a végleg kisodródott a politikai játéktérről. A ásik sze él iség a api hírek e , a törté etírás a kevese fig el et kapott korá a , és Mag arországo szi te teljesen ismeretlen, ugyanakkor irodalo törté eti jele tősége iatt, alkotásai és érdekes karaktere iatt – főké t az utó i évtized e – tö luzitanista is foglalkozott élet űve kutatásával, ele zésével, is ertetésével.7 Nat liaà Correia (1923portugál költő, újságíró, irodalo szervező és kora társadal i fol a ataira aktíva reflektáló go dolkodó, a XX. század ásodik felében a lissza o i kulturális közélet eghatározó alakja volt. Az Azori-szigeteken született, és ár fiatal korától Lissza o a élt, élet űve eg ik fő otívu a a szülőföld irá t érzett ragaszkodás, szeretet. Édesa ja révé korá egis erkedett a festők, írók, ze észek világával, és ezzel eg ütt jele tős űveltségre tett szert. 8 Költői pál ája az 1940-es évek e o takozott ki, évese pu likálta első versét, és ekkor lett az eg ik legfo tosa portugál rádióállo ás, a R dioàClu eàPortugu s újságírója. Ettől kezdve jele léte a sajtó a fol a atos, ez válik elsődleges fóru ává. Az újságok hasá jai párhuza osa fejti ki irodal i és közéleti aktivitását. Kap solat fűzi az Új Álla elle zékéhez, - e is erkedik eg például Mário Soaressel9 (1924), akivel Poràu aàGui à elhor (1970), Li haàdeàa ç o (1971), No caminho do Futuro (1973), Portugal e o Futuro (1974) 6 REIS, A tó io: Az 1974-esàszegfűsàforradalo , Beszélő . szá , . de e er 7 DINIS, A tó io P.B.: Friedri hà Nietzs heà eà Nat liaà Correa:à doisà espíritosà livres IN: PortugalAlemanha-Brasil. Actas do VI Encontro Luso-ále oà /à .à Deuts h-Portugiesisches Arbeitsgespr h, CEHUM Col. Hespérides , Braga, . I. köt. -187. RACS Marianna Katalin: Nat liaà Correia:à Literaturaàeàpolíti a.à áàideiaàdeàrevoluç oàeàaàfiguraàdaà „MulheràdaàLi erdade”. Öt Ko ti e s 2011/1, ELTE, Budapest, 2012. 209-231. 8 ALMEIDA, Â gela: RetratoàdeàNat liaàCorreia, Cír ulo de Leitores, Lis oa,1994, 22-25. 9 Mário Soares a szo ialista párt eg ik alapítója - a , ajd a de okratikus ko szolidá ió idejé tö ször i iszterel ök. -1996-ig a Portugál Köztársaság el öke. 5

492

Balogh A drás


.

él

aráti viszo t alakít ki. Sze él es is erősei José Norto de Matos és Hu erto Delgado -1965), akik mint ismeretes, vették a átorságot, hogy 1949-ben illetve 1958- a az elle zék jelöltjeké t lépje ek fel a köztársasági el ök-választáso a Salazar-rezsim hivatalos jelöltjével sze e . Natália Correia korai alkotásai révé ha ar ero a t az irodal i köztudat a, és elis ertségét az -1960-as évek e egjele t írásaival sak tová fokozta. Írt verseket, drá ákat, esszéket, és -tól eg re határozotta a fejtette ki politikai álláspo tját, a it késő íg i terpretált: „ázà à politikaià rdeklőd se ekà se ià 10 k zeàaàhatalo hoz.àFelelőss ge àa ià i tà r el àk ltő ek:àaàvil gàfor l sa.” Correia sose titkolta, hog sze e áll a salazari ajd a Caeta o-féle rezsi el. Cikkeit, akár sak kö vei ek terjesztését tö ször etiltották. A sza adság elkötelezett híveké t, közéleti szerepvállalása révé is ta u ak szá ító, ké es kérdéseket feszegetett, rá utatott például a ők ehéz és hátrá os társadal i hel zetére – ői i tellektuelké t Portugáliá a eg é ké t is essze eghaladta korát. Az 1960-1970-es évek e Natália Correia lissza o i lakása sajátos szelle i találkozóhell é, eg fajta irodal i-közéleti szalo á vált.11 E e az idő e Correia ag o ter éke alkotói korszakát élte, re geteget pu likált, köz e tö ször került összetűzés e a e zúrával. - a etiltották az általa szerkesztett Antologia de PoesiaàPortuguesaàEróti aàeàSatíri a A portugál erotikus és szatirikus költészet a tológiája í ű kötetet vala i t -es drá áját A P oraàvagyis A bestia í el , ajd a szerzőt - e háro év felfüggesztett örtö ü tetésre ítélték. Írói tevéke ségét tehát se Salazar, se utódja e zúrája e kí élte, távolságtartása, sőt sze e állása a diktatúrával eg értel ű volt, és sak eg re erősödött. Correia de e eré e arátaival eg itotta Botequim evű árját, el aztá egésze az -es évekig Lissza o leg eghatározó értel iségi fóru a lett. Irodal i progra okkal i dult, és fokozatosa vált a kulturális és politikai élet fo tos ese é ei ek szí hel évé. Költők, ze észek, festők – űvészek és arátaik, – portugálok és külföldiek találkoztak itt re dszerese .12 . április -ét követőe a hel végképp i ká politikai fóru á változott: a szegfűs forradal at előkészítő tisztek, azaz a Kapitá ok Mozgal á ak tagjai közül tö e , főleg a Kilencesek Csoportja (Grupo dos Nove , az MFA érsékeltjei, Er esto Melo A tu es (1933vezetésével g akra összeg űltek a Botequimben. A ve dégkör politikai sokszí űsége har o izált Natália Correia itott szelle iségével, aki ig ekezett egőriz i elfogulatla ságát a külö öző irá zatok között, és tartotta agát a függetle értel iségi és ártulajdo os pozí iójához.13 A tó io de Spí ola és Natália Correia -es gondolatainak illetve a korabeli ese é ek ek a felidézéséhez eltérő jellegű forrásokat hasz áltu k. A tá or ok BRUM, Eduardo Jorge: E trevistaà o àNat liaàCorreia In: SIGNO- Jornal de Letras e Artes, 1986, . . a portugál eredeti ől idézett szövegrészeket saját fordításu k a közöljük . 11 ALMEIDA: 36-39. 12 DACOSTA, Fernando: áàNatalidadeàdeàNat lia IN: Nat liaàCorreiaà- 10 anos depois, konferencia anyag, Universidade do Porto - Faculdade de Letras, Porto, 2003. 10-11. 13 DACOSTA: 10-11. 10

Nr.

493


a .àNat liaà

részéről ilvá osság ak szá t eszédek és i terjúk szövegét, el eket az e el ök ár iusa – sikertele pu sa, elvetélt visszatérési kísérlete – utá , ár e igrá ió a g űjtött össze eg kötet e.14 „Ezàaàk vàkettősàk sztet sà o àszületett – írja evezetőjé e Spí ola. – Eg r sztàkülsőàhat sra,à el àaàhozz à rkezőà levelekà ezrei e à jutà kifejez sre,à ezeketà Portug li ólà vag à aà vil g akà ol a à t volià po tjairólàküldt k,àaholàportug lokà l ek,à sàarraàk r ek,àhog àadja àk zreà esz dei et,à előad sai at,à el eketà k zt rsas già el ks ge ,à ajdà sz űzet se à idej àtartotta ,àl v ,àhog àezàutó iakà ag àr szeàis eretle àazokàsz ra,àakikà - 1975. november 25-ig - csak mar istaài terpret iójúàt ekrőlà sàv le ekrőlà szerezhettekà tudo st.à áà sikà k sztet sà elsőà jellegű,à aà szerzőà lelkiis eret ekà para sa,àakiàelkerülhetetle à or lisàk telezetts g ekàteszàeleget,à ikoràfelt rjaà azàigazs gotàho fit rsaiàelőttàazokkalàaàk rül ekkelàkap solat a ,à el ek e àaà sokatàíg rőà prilisà -i forradalom kibontakozott.”15 Két dologra is felfig elhetü k e evezető sorok kap sá , de az egész pu likált a agra vo atkoztathatóa . Egyrészt Spí ola a ti ar ista eállítottságára, a it fi o a jelez i ár kö ve első lapjai szükséges ek tart. Másrészt, ár köteté e ég hivatali ideje alatt, ilváosa elha gzott eszédeket illetve késő i i terjúkat ad közre, tehát eg ilatkozásai a kato a és politikus szavai, égis az összeállítás a sze él ességet érzékelhetü k, főké t az ö igazolás vág át, és azt, hog kudar á ak okait keresi, lévé , a de okratikus ko szolidá ió korai, kiforratla időszaka Spí olá ak és a polgári jo oldal képviselte odell ek politikai kudarcot hozott. Natália Correiától az általu k felhasz ált forrás a költő ő . április . és . de e er . között vezetett aplója, el o tatás a először -ban jelent meg.16 A apló – űfajá ál fogva sze él es ha gú - eg társadal i ko venióktól e tes, tépelődő aktivista-i tellektuel, égis eg agá e er refle ióit tartal azza, és eg utatja, hog a szelle i sza adságát a Salazar-rezsim ideje alatt is őrző, a re dszere kívül álló értel iségi, aki ek ug a akkor sose voltak hatal i a í iói, hog a vélekedik a politikai fejle é ekről a forradal at követő időszak a . A apló ak g akra e legetett szereplője A tó io de Spí ola, akihez soka ég ag re é eket fűztek tavaszá . Az április -i ejeg zés a leglelkese e értékeli a tá or okot: „Spí olaà agaàaàgara cia arra, hogy a politik a àaà li er lisà esz kà kieg e súl ozotta à rv esülje ek,à azà i t z ekà fol aatosàde okratiz lód s val,à sàa akàelkerül s vel,àhog àaàte gere túliàterületekà üg e à eggo dolatla s gokàt rt je ek.”17 Correia szá ára – ahogy sok portugál szá ára is - Spí ola elei te aga az élő sze zá ió. A Portug liaà sàaàj vő í ű kötete révé essia isztikus szereppel felruházott figura, aki arra hivatott, hog elindítsa a ozgal at, el véget vethet eg éve át tartó teki télyural i ere dezkedés ek. Bár a refle ió eg oldalú – SPÍNOLA, A tó io de: áoàserviçoàdeàPortugal, . kiadás, Áti a/Bertra d, Lis oa, e áprilisa és fe ruárja között keletkezett szövegek olvashatók. 15 SPÍNOLA : . 16 CORREIA, Natália: N oàper asàaàRosa.àDi rioàeàalgoà ais, Editorial Notí ias, Lis oa, 17 CORREIA: 21. 14

é

494

. A g űjte. (1978)

Balogh A drás


.

Spí ola köteté e e tesz e lítést az író őről – Correia tö ször is éltatja a tá or okot, akivel Gui eá a is erkedett eg sze él ese , kiadói üg ek kapsá . . ár iusi találkozásukkor szerzett i presszióiról íg ír: „Az alapbenyoso àazàvoltàerrőlàazàe erről,àhog àol a àaà egjele se,à i thaàaàporoszàhadseregàruhat r ólàl pettàvol aàelő.àHa gsúl ozo ,à i tha!àValój a ,àaztàhisze ,à aà o okli,àaàkeszt űà sàazàostor,ài k àa akàaàstílus akàaàkell ke,à el à gàőrzià aàhajda iàportug làkato aiàdi sős gàe l k t,à sàazokatàaàgo dolatokat,à el eketàaà salazariàautarki akàal vetettàhadseregàelto pítottàtudataà l reàte etett.àEzàaà külsőà ug a akkorà l à ela kóli tà tükr z tt,à a i őlà r gt à tudta ,à hog à aà t or okàaàt rt el etàfürk sziàszo orúa .”18 Ez a szo orúság talá vala iféle egérzés volt. A közeljövő ese é ei ug a is úg hozták, hog a tavaszi, forradal i eufória el últával, ará ár i dkét szerző k veszél t érzett. Eg ikük se volt elégedett a portugál politikai élet alakulásával, a i ek fordulatai ráadásul fel serélték a korá i szerepeket: íg Correia i d aktíva közéleti szerepet vállal és az új re dszer tevőleges alakítója lesz -től a kulturális álla titkárság u katársa, -tól parla e ti képviselő , addig Spí ola egyre kijje sodródik a hatalo e tru á ól, i tegráló sze él iség ől éhá hóap alatt az ese é ek külső, keserű sze lélője lesz, a politikai pál a széléről, ajd e igrá ió ól. Natália Correia tavaszi- ári salódottságá ak eg ik oka éppe az, hogy a kiegye súl ozott vezetés, el ek szeri te a ko zervatív Spí ola a záloga, fokozatosa elveszti a ko trollt az ese é ek felett. Aggodal ait íg foglalja össze . ájus -é : „M ràr gt à - ,àaligàeg àh ttelàazut ,àhog àaàju t valàel gedetle à MFáà tvetteà a hatalmat,19 aà forradal ià üv lt z sà sà lla dóà felajzotts gà o asztóàl gk r e àeg reài k àattólàkellàtarta i,àhog àa sze ü kàelőttào la akà sszeàaàpolitikaiài t z ekà sàazàorsz gàde okratiz lód saàkisiklik.”20 A portugál de okratikus át e et sorá tö súl os, eg ással is szorosa öszszekap solódó kérdést kellett re dez i. Míg aga a salazarimust/marcelizmust egdö tő forradal i ese é sor rövid idő alatt és szi te vértele ül zajlott le, addig a ko szolidá ió viszo lag hosszúra últ, ut ai eg ozdulások ugtala sága kísérte, és -től végétől fol a á politikai krízis o takozott ki az ország a . E ek okát A tó io Reis a következők e látja: „áà diktatórikusà korszakà lez rult valà aà t legesà politikaià hatalo à l eg e àk tà soportà kez e à sszpo tosult:àazàeg ikàSpí olaà t or ok,à aà sikàazàMFáà Koordi iósà Bizotts gaà k rülà alakultà ki.à Eà k tà hatal ià k zpo t ak a gyarmati rendszer felsz mol s raà sà aà de okratikusà à talakul sraà vo atkozóà ige à elt rőà ll sfoglal saà ke à sszeütk z sekkelàj rt.àMi dezàaà izo tala s gà sàaàt rsadal ià ugtala s gà l gk r tà id zteà elő.” 21 A Reis által e lített két problé akör egoldása ellett illetve azzal párhuza osa az átalakuló Portugáli ak eg kellett talál ia a hel ét a e zetközi erőtér e is. 18

CORREIA: 24. Az időszak ese é törté etét részletese 20 CORREIA: 41. 21 REIS: 41. 19

e ld. REIS:

495

-44.


a .àNat liaà

A gyar atok helyzetéről A portugál g ar at irodalo átalakításá ak kérdésé e a Portug liaà sàaàj vő í ű u ka szerzője eg értel űe a föderális jellegű átalakítás ellett foglalt állás, és Spí ola . ájus a ég i dig a tö ko ti e sre kiterjedő (pluricontinental Portugáliát éltette. Azo a az álla el ökeké t július -é , az ideigle es kor á határozata alapjá ki kellett hirdet ie a g ar atok ö re delkezési jogáról szóló törvé t. Beszédé e eg részt ag vo alúa ilatkozott: „Az afrikaià pek,àahog à ràsokszoràkifejtette ,àteljese àalkal asakàarra,àhog à llóa àszervezz kà egàpolitikaiài t z eiketà s,àhog à egv del ezz kàsaj tàszaads gukat.”22 Másrészt a pater alista sze lélet ég vissza-visszaköszö ol a kifejezései e és kijele tései e i t a „te gere túlià területei kà lakoss ga”, „a luzit à vil gà testv rà e zetei”, „ezekà azà újà e zetekà Portug li ólà születtek”, „Portug liaàeze àújà e zetekà i de àpolg r akà sodikàhaz jaà arad,àahog a à ràazà i de à razil ak”. „A vil g,àa itàaàportug lokàtere tettek” 23 erőse idealizálva jele t eg Spí ola go dolatvilágá a . Re dületle ül ízott az örök portugál esz eiség, tradí ió és elv összetartó erejé e , és a g ar ati épektől e várt ást sza adságukért seré e „csak azt, […] hog àtov raàisà lje ekàeg üttàelőít letà e tese ,àhisze àezàteszà i de àportug ltàvil gpolg rr ,à sàtarts kà egàaà elvet,à el e à i digà eg rtettükàegy st.”24 Az . július -i 7/74-es törvé tehát iztosította az afrikai területek önre delkezési jogát. Végleg lezárult az és között fol tatott véres portugál g ar ati há orú, a i a kérdéses évek e az álla i költségvetés %-át e észtette fel, az e eri erőforrások teré pedig ezer esorozott ivil, halott és ezer se esült volt a érlege.25 ará a portugál kor á egkezdte a tárg alásokat a felsza adító ozgal akkal, és fe ruárjára elis ert i de , korá i kül irtoká létrejött, függetle afrikai álla ot. Makaó és Kelet-Timor helyzete áské t alakult, késő szakadtak el végleg Portugáliától.26 A g ar atok hel zeté ek il eté re dezése a szegfűs forradal at követő hóapok a e volt agától értetődő, sőt áprilisa és júliusa között éppe ez volt az eg ik ol a kérdés, a i a legi ká egosztotta a politikai élet szereplőit és a közvéle é t. Soka eg et értettek Spí ola eredeti álláspo tjával, és szívese elodázták vol a a g ar atok teljes elszakadását, a föderális jellegű átalakítás híveiké t. Natália Correia apló ejeg zései alapjá elei te szi patizált a érsékelt lierális elképzelésekkel, el ek fő jelle zője a hirtele változások élküli fokozatos átalakulás volt: „[...] iztosíta iàkellàaà e zetàfe arad s tàaà agaàt àkonti e se àjele àl vőàteljess g e ,à sàelőàkellàsegíte iàaàk zvetle àszavaz sàalapj à SPÍNOLA : . Uo. 145-150. 24 Uo. 149. 25 Vö. S)ILÁGYI I. : 26 Bőve e ld. REIS: . 22 23

.

496

Balogh A drás


.

sszehívottà alkot ozóà e zetg űl sà egalakul s t,à sà ltalaà aà k zt rsas già el kà egv laszt s tàaà ivilàszervezetekàl trej tt ekà szt z seà rdek ben.”27 Azonban 1974 szepte erére lát ia kellett, hog a g ar atok üg é e ás a politikai realitás. -é a következőket írta: „Maà v glegà elis er stà ertà eg à új,à llóà lla ,àBissau-Gui eaàfüggetle s geà[…]àH ro àhó apàalattà[Spí ola]àteljesen elt volodott a pluriko ti e t lisàszuver àPortug liaà e zetesz j tőlà[…]. A te gere túlià területekà re dez seà ez ltalà aà kelet- ugati,à ilater lisà sze e ll sà perspektív j a àtal là egold stà[…].”28 Az átalakuló Portugália helyzete a e zetközi erőtérbe A szegfűs forradalo e zetközi kör ezeté ek rövid leírására a hazai szakirodalo a korá a Szilág i Istvá vállalkozott. A té a ás kutatóival eg etértve ő is kie eli, hog a portugáliai re-de okratizálódás alig hét hó appal azutá kezdődött, hog Chilé e Salvador Alle de és a Népi Eg ség kor á a el ukott az Augusto Pi o het vezette álla sí és kato ai hatalo átvétel o á . „A két ország hel zete között az volt az alapvető külö ség, és az 1970-esà vtizedàk tpólusúàvil gaà ugatiàfel ekà egrette s t azàokozta,àhog àPortug li a àazà talakul sokà elsőà szakasz a à aà NáTOà re dszer eà tagozódott hadseregà l pettà felà aà szo ialistaà jellegűà lokà lhar osak t.”29 Bár Spí ola első pilla attól kezdve ige fo tos ak tartotta a jó viszo egőrzését az Eg esült Álla okkal. El ökké t először az USA ag követét, Stuart Nash Scottot fogadta, és külüg i isztere, a szoialista párti PS Mário Soares is ig ekezett iztosíta i az a erikaiakat a portugálok töretle arátságáról. 30 Azo a a két ország viszo á a külö öse zavaró o e tu á vált, hog az első ideigle es kor á a két ko u ista politikus, Álvaro Cu hal és Aveli o Go çalves is tár át kapott. Ezzel a választással Spí ola izo os értele e egligálta a kétpólusú világ eidegződéseit, a ivel viszo t szá olt, az a ko u ista párt politikusai ak elpolitikai épszerűsége volt. „A leg ag o àsikertàazàőszhajúàCu halàaratja, – írja Natália Correia . ájus elsejé . – akià ostà t rtà hazaà aztà k vetőe ,à hog à Pe i heà rt őlà valóà l tv osà sz k seà ut à à vetà t lt ttà sz űzet s e .à áà Portug là Ko u istaà P rtà PCP ,à vag isà aà ukottà diktatúr valà sze e à llóà legerőse à illeg lisà szervezetà vezetőjek tàúg àjele ikà eg,à i tàeg à ese eliàlovagà[…] híveiàaàlege d sàvez rtàü eplik. Eg àkarà úlikàfel àaàt eg ől.àM rioàSoares . áàhosszúà lel sà o at kotàadàaàk tà politikaià vezetőà tal lkoz s ak,à akikà aà sza ads gà or a à egfeledkez ekà aà r già visz l ról. Ezà aà l tv osà ag lelkűs gà legi k à aà Soares-f leà rzel esà 27

CORREIA: 21. Uo. 73-74. 29 S)ILÁGYI I. : . 30 MOREIRA DE SÁ, Tiago: OàapoioàdosàEstadosàU idosàdaàá ri aà ài stauraç oàdaàde o ra iaàe à portugal, IN: RODRIGUES, Luís Nu o szerk. : Regi esàeài p rio:àasàrelaç esàluso-a eri a asà oàs uloà XX, IPRI, Lisboa, 2003. (113. Vala i t őve e Portugália és az USA kap solatairól e e az időszak a ld. ANTUNES, José Freire: Os Americanos e Portugal. Os Anos de Richard Nixon (1969-1974), Dom Quixote, Lisboa, 1986. 28

497


a .àNat liaà

repu lik iz us akàk sz hető,àaà eg k l sà sàazà sszefog sàór j a àkioltjaàaà s rele àe l k t,àa itàaàko u ist kàokoztakà 9 9-ben.31 […] Cunhal, ezt mutatja karaktere,àol a àjelle ,à el e àazà rzel ekà sakàa ità r ek,àa e iàhasz otà hajta akà aà politikaià j tsz k a .à M rioà Soaresà sup à ugródeszkaà aà ko munist k akàaàhatalo hoz.à[…]à«áàPortug làKo u istaàP rtàk sze à llàarra,àhog àv llalja a hatalom felelőss g t.»àÖr or a à úszóà ha gokà ska d lj kà vezetőjükà 32 terveiàszeri t:à«Cu haltàaàkor a!»” Washi gto a ko ol aggodal at keltett a PCP pozí io álása az ideigle es kor á a , főleg attól tartottak, hog a példa esetleg ragadós lesz, és haso ló fordulat következhet e Ró á a , Párizs a , Athé a vag Madrid a . A i hosszú távo a NATO kohézióját is fe egetheti. A ko u ista párti i iszterek részvétele a portugál ka i et e az Eg esült Álla ok sze po tjá ól azzal a veszéll el is járt, hog az Azori-szigeteke lévő kato ai tá aszpo t elle séges ideológiai-politikai efol ás, fe hatóság alá kerül. E ek a kérdés ek külö ös aktualitást adott az idő köz e , ará kiélesedő iprusi török-görög ko fliktus, illetve az azori légi ázisról szóló egállapodás egújításá ak augusztusi esedékessé válása. Il e körül é ek között került sor eg rövid találkozóra Spí ola tá orok és a repu liká us Ri hard Ni o között. Le o dása előtt e sokkal - közelkeleti útjáról, a jordá iai A a ól hazatérő e - az a erikai el ök egállt az Azori-szigeteke , és felkereste az Ilha Ter eira evű szigete lévő, lajesi kato ai ázist. Ő volt az első külföldi álla fő, akivel Spí ola eiktatása utá találkozott. Eg éhá évvel korá i sú stalálkozó , decemberé e eg é ké t Ni o szi té Ilha Ter eirá tárg alt, de akkor ég a salazari örökséget tová vivő Marcelo Caetano-val, és Georges Po pidou fra ia köztársasági el ökkel. A szívél es ha gú álla fői találkozó Ni o izal áról és arátságáról iztosította Spí olát, és kijele tette: „A very strong wind is blowing across these islands today, and the winds of political change have never blown stronger all over the word then are today. […] an independent, free, prosperous Portugal is vital not only to the Atlantic Alliance but vital also to the interest of the United States as well as to the interest of the people of Portugal. ”33 Fi o fig el eztetés volt a szavai a , ikor a közös érdekekre hivatkozott. Spí ola, a ko zervatív-autoriter odell képviselője, ég eg rövid ideig hihetett a a , hog Portugália első e ereké t ki tudja véde i az USA kor á a szá ára ol ré isztő alra tolódást. szepte eré e egy beszédé e íg fogal azott: „áàportug là p ekàjogaàva àhozz ,àhog àteljese à sza ado à d ts à arról,à il e à politikaià re dszertà v laszt;à …à Ne à e gedhetjük,à 31 A diktatúra keretei között egtartott -es választásoko az elle zék egosztott volt, Lisszao , Porto és Braga körzeté e pártjai külö öző szövetségeket hoztak létre. A szo ialisták és éhá függetle jelölt egalakította a Co iss oàEleitoralàdeàU idadeàDe o r ti a CEUD evű tö örülést. A ko u isták ehhez e satlakoztak, ha e a progresszív katolikusokkal és izo os szo ialistákkal összefogva egalapították a Co iss oàDe o r ti aàEleitoralt (CDE). 32 CORREIA: 30-31. 33 Federal Register Division. National Archives and Records Service, Public Papers of the Presidents of the United States, Richard NIXON, 1974 (Washington, D.C.: Government Printing Office, 1956-), 537-538.

498

Balogh A drás


.

hog àak ràaàsz lsős gese àjo oldaliàreak ió,àak ràaàsz lsős gesà aloldaliàopportuiz usà sor ítsaàeztàaàsza ads got,àa i rtàhar oltu kà s,àa i ekàazàoltal az saàaà k zt rsas già el kà elsődlegesà feladata;à ezà aà sza ads gà sakà úg à valósulhatà eg,à haàaàv le à ilv ít sàsza ad,àhaàaàko fliktusokà egold s akàt rv esàeszk zeiàva akà s,àhaàaàpolitiz l sà sszha g a àva àaàde okratikusàj t ksza l okkal.àáàk zt rsas gàel keà i digàisàaàde okr iaà sàaàvalódiàde okratiz lód sàhaj34 líthatatla àv del ezőjeàlesz.” A szívél es el öki találkozó i dkét főszereplője ha arosa távoz i ké szerült posztjáról. Ni o a Watergate- otrá a ukott ele aug. . , Spí ola pedig a a a sikertele kísérleté e, hog agához ragadja a teljhatal at szept. . . „1974 szeptember 30- àle o dta àaàk zt rsas giàel ks gről,à - e lékezett eg eszte dő távlatá ól - ezzelàkív ta à o at kosa àelutasíta i,àhog àhaz àkomu istaà talakít s a à k zre űk djek,à felà akarta à hív ià aà Vil gà fig el tà arra,à hog àaàforradalo àeg reàg orsa a àtorzulàaàtotalitariz usàir a,àug a akkorà meggyőződ se àvolt,àhog àaàportug là pàelő àvag àutó àfelis eri,àhog à sal sà ldozataàlett,à sàre lte ,àhog àaàN ugatiàVil g,à el etàelk ítottàaà ar istaàideológiaàhat sa,àfel redàaà l à lo ól,àa el e àaddigà lt.”35 Spí ola távozásával e sak a polgári jo oldal se legesítésére került sor, de az USA érdekeivel egyeeső értékre d is sokat g e gült. Az új álla fő, a korá i vezérkari fő ök, Franis o da Costa Go es tá or ok lett. „ázàMFá- à elülàaà ar ista-kollektivista gazdas gi-t rsadal ià odellàhíveiàjele tősàpozí iókraàtettekàszert,àszorosàkap solatukà a PCP-vel egyre nyilv való à v lt.”36 Ettől kezdve a szívél es íztatás hel ét a Ford ad i isztrá ió részéről a diplo á iai és gazdasági o ás g akorlás vette át Portugália vo atkozásá a .37 A portugál közvéle é ár a forradal i apok a érlegelte, hog április 25-e milye hatással lehet a ké es e zetközi eg ensúl ra, alapvetőe az USA és a Szovjetu ió sajátos sze po tjaira. Az ezzel kap solatos találgatások ha ar lá ra kaptak a lissza o i társaság a , és o ot hag tak Natália Correia aplójá a is. Egyik 1974. ájusi ejeg zés szeri t a társaság a keveredett eg az író ő szá ára is eretle , jó ideje ár a golszász elvterülete élő, ige jólértesült ek utatkozó portugál férfi, aki a következőképpe világosította fel el életéről Correiát és arátait: a egszokott ar ok között váratla ul fel ukka t eg is eretle külföldi ve dég is, aki láthatóa e tartozott se kihez. Kifejtette véle é ét a jele lévők ek a portugál elüg ek tű ő forradalo ról. Még el ézést is kért tőlük, hog el kell oszlat ia téves elképzeléseiket arról, hog Portugália akkor és ott supá saját e zeti sza adsága ag forradal át vívja, és sza ad akaratá ól i dítja el a dekolo izá iót. Ezzel sze e , szeri te Portugália is sak eg – ár vitathatatlanul fontos – ele a ag hatal ak e zetközi játéká a , pusztá játékszer eg széleSPÍNOLA : . A visszae lékezés a a a felhívás a szerepel, a it Síp ola . októ er -é i tézett a Szaad Világhoz Apelo ao Mundo Livre SPÍNOLA : . 36 REIS: 41. 37 Az USA-Portugália kap solatra vo atkozó adatokat vö. MOREIRA DE SÁ: -130. 34 35

499


a .àNat liaà

se összefüggés-re dszer e . Április -vel ug a is a régi ári álo egvalósulása felé tartu k – mondta - for álódik az orosz olló: a Fekete-te gertől a Darda elláko és Gi raltáro át külö öse akadál élkül eljut i a Baltiku a. Arról e is eszélve, hog a g ar atok felsza adulásával az Ara -félszigetről A erika és Európa felé i duló olajvezetékek elle őrzése is orosz kezé e összpo tosulhat. Mi dez ráadásul az Eg esült Álla ok eleeg ezésével törté ik, el ek vezetése szi té profitál i kívá ajd az új hel zet ől, elsődlegese gazdaságilag. Végső soro pedig az egész ögött a Bildelberg- soport áll. Il e ódo valójá a a agyhatal ak dö töttek Portugália sorsáról. Natália Correia aplójá a eg értel űe viccnek nevezi az is eretle ve dég el életét.38 Aztá vala ivel tö , i t eg év elteltével, de ég a re dszerváltó ko szolidá ió vajúdásai közepette kiderült: „áà szovjetà vezet sà 9 .à augusztus a à aà dete tà egvalósít s a ,à aà helsi kià ko fere iaàered esà lez r s a à sà e à eg àd l-európaiàKu aà egszület s e àvoltà rdeket.”39 Ezért a hideghá orús fro tvo alak ajd sak késő élesedtek valódi feg veres ko fliktussá, égpedig a felszabaduló portugál g ar atoko . Hogya tovább a belpolitikába ? A harmadik nag kérdéskör, a i a portugál re-de okratizálódás sorá a politikai törésvo alakat kijelölte, az volt, hog a kell hozzálát i a salazari súl os első örökség felszá olásához, és il e jellegű leg e a kialakíta dó új re dszer? Hog a lehet a leghatéko a a eg irkóz i ol a pro lé ákkal, i t a gazdasági el aradottság, a társadal i eg e lőtle ségek, a hosszú évtizedeke át hiá zó de okratikus tapasztalatok és i téz é ek és a kulturális defi it pótlása. A politikai egoldásra alapvetőe két út kí álkozott: a választásoko alapuló parla e ti de okrá ia illetve a forradal i út és a szocialista-kollektivista modell. 40 A két irá zat eszköztárá ól e hiá zott az ut ai politizálás, az erőszakos o ásg akorlás se . Natália Correia . ájus -é ég elsősorban a szabad véle é ilvá ítás eufóriáját, a jogos követelések sokszí űségét érzékeli a deo strá ióko : „áàplak tokà sàfeliratokà i thaàeg etle àszí esà sàv ltozatosàfork a à ki o lóà leg ezőtà alkottakà vol a.à K vetelt kà aà sztr jkjogot.à Sürgett kà aà gyarmatià h orúà efejez s t,à sà azà á gol a à fogvatartottà t à ezerà hazafià szaado à o s t s t.à ãlvaroà Cu haltà azà ideigle esà kor a!à Szakszervezetià jogokat!à Eg à hatal as,à thúzottà ollóà aà e zúraà egszű s tà jelk pezi.à Írókà eg à soportjaà ipeli.à [...]à «aà feg verei kà aà vir gok»à [...]à «szürrealistaà forradalo »à [...]à Eg etle à rz sà va ,à a ià eg esítià eztà aà t eget.à Összeolvaszta ià aà feliratokà sokf les g e à eg utatkozóàideológiaiàpluraliz ust.”41 Aztá ájus-jú ius a ár riasztó szá ára a kép. Félti a refor ok útjá va38

CORREIA: 36-38. S)ILÁGYI I. : 40 REIS: 41. 41 CORREIA: 29. 39

-133.

500

Balogh A drás


.

ló, ékés át e etet: „Úg àl tszik,àvalój a àazà sszeo l sà sà e àaàrefor fol aatàrajzolódikàkiàaàhorizo to àaàforradal iàf ktele s gàfol t àelsza adultàak iókà k vetkez e ,à i thaà i de àpara sraàt rt e,àa akàtudat a ,àhog àaàpolitikai hatalo àteljese àtehetetle ,à e àk pesà egf kez iàazàese eket.àL eg e à i deg ,àhog àaà ugtala s gà - ezàlassa à ràk ts g eàes s eàkergetiàaàjunt tà- viszàhatal asàl ptekkelàaàdiktatúraàfel ,àa itàazàMFáà i de k ppe àelàakarà kerül i;à vag à azà MFáà sz d kaà vezetàug a oda,à sà felhasz lvaà aà forradal ià nk àlelkesítőàprogra j t,à ljaià rdek e àak ràaddigàisàel eg ,àhog àv gülà arxista-le i istaà jellegűà tisztogat sraà szólítà felà aà kapitaliz usà torzul saivalà szemben.”42 . jú ius -é pedig íg látja a helyzetet: „Fol tatódtakàaà egtorl sok,à aàdurvaàtisztogat sok,àaàh orgóà u k sokà sàaàdi kokàtü tet sei,àlak sok aàt rekà e,àaholàfosztogat ak,àaà u k sokàg rakatàfoglal akàel.à – Masszívàideológiaià agresszióà ilv ultà egà i de à vo atkoz s a à aà Feg veresà Erőkà Mozgal akà reformista progra j valàszem e .”43 Spí ola szá ára is riasztó az ut ai politizálás, kora eli eszédei e fékez i ig ekszik az i dulatokat, és ugalo ra i t. Majd sak az e igrá ió ól küldött üze etei e és ilatkozatai a o dja ki eg értel űe , hog a ko u istákat teszi felelőssé a refor ista át e et kudar áért. Korá a ig ekszik diplo atikusa fogal az i, és e evezi eg, po tosa kiket is tart a de okrá ia első elle ségei ek. Íg például . jú ius -é To ar lakosságához i tézett szavai szeri t a portugál ép józa öl sességére szá ít, és óvatosságra i t azzal a ko kréta eg e evezett, veszél es ideológiával sze e , a i „[…] aàsza ads gàeltorzítottà esz j ekà lepleà alattà azà prilisà - à egd t ttà re dszer là sokkalà despotikusa àrezsi àfel àkor ozhatà e ü ket.” Ezzel sze e „[…] szabad, hozz kà ltóà sà k sàorsz gotàakaru k,à sà e àeg àpszeudode okr i t,à el à k osz aà vezetà e ü ket.à Vir gzóà sà eg e sültà Portug li tà akaru k,à a ià elfoglalhatjaà ltóàhel tàaàvil g a .”44 Július -é a sa taré i lovassági kato aiskolá a a tradí ió és a refor ok összha gjá ak fo tosságáról eszél, arról, hog az újjáépítés fol a atá a se sza ad egfeledkez i a régi értékekről: „Újà t rsadal atà kellà píte ü kà sà tà kellà e te ü kà r k ltà t rt el ià rt kei ket,à deà e ekà azà r ks g ekà aà v del eà semmik ppe à e àjele thetiàazt,àhog à eàfogad kàelàaàhalad st,àaàfejlőd stàazà igazs gosa àt rsadalo àir a,àazàújàsza l okàug a akkorà e àjele thetikàaà hitelesà e zetià rt kekàfelad s t.”45 Az el ök az eg e súl egtere tésé e i dig is kitű tetett szerepet szá t a hadsereg ek, i dvégig úg teki tett rá, i t a refor politikát irá ító vezető erőre. Az ország Spí ola szeri t e élkülözheti a feg veres erők agasztos élokat érvé esítő tá ogatását. Erről is eszélt júliusi a Sa taré e : „Ésà ikorà k ekà aà Feg veresà Erőkrőlà esz lek,à jóvalà túl eg ekà azo ,à hog à aà h tk znapi 42

CORREIA: 41. Uo. 55. 44 SPÍNOLA 45 Uo. 135. 43

:

-70.

501


a .àNat liaà

rtele e à sup àaàkato aiàv dele àeszk z ekàteki tse ,àsokkalài k àvala ià ol as ità rtekà rajta,à a ià egtestesítà i de à agasztosà rt ket,à el reà üszkeà lehet a Haza.”46 Ezzel összha g a ilatkozott késő is, eg ja uárjá a készült i terjú alkal ával, ikor az MFA kettős feladatáról eszél: „… felszabadíta iàazàorsz got;à sàaàhadsereg e àtudatosítani azt, hogy milyen feladatai vannak aà e zetà v del e ,à i de à ol as ivelà sze e ,à a ià sza ads g tà fenyegeti, leg e àazàak ràfizikai,àak ràideológiaiàvesz l ,à sàj jj àak ràaàkülsőàhatal ak,àak rà vala el à elsőàkise s gàr sz ről.”47 *** A politikai küzdel ek az MFA- elül – és e sokára ár Spí ola élkül - a portugáliai re-de okratizálódás fol a atát egésze áprilisáig el újtották. Ekkor fogadták el az alkot á t -á , és e ek alapjá egtartották az általá os választásokat -é . Ered é e azt tükrözte, a it Szilág i Istvá úg foglalt öszsze: „áàportug làt rsadalo à rt kvil g a àaàSzo ialistaàP rtà ltalàk pviseltàszo ilde okr iaà odelljeàvertàg keretàaàleg l e e ,àa el àaàszo i lisàigazs goss gàesz j àalapult.à…àáàMeloàá tu esàőr ag à rs keltàir zataà ltalàfelv zoltà szo ializ usk pà azo a à eg edià saj toss gokatà utatott,à sà kül z ttà i dà aà kelet-európai,à i dà aà ugat-európaià odellektől.”48 Spí ola tá or ok sze él e i ko patí ilissá vált a for álódó új re dszerrel, íg Correia eg re aktíva politikai szerepet vállalt e e.

SPÍNOLA Uo. 225. 48 S)ILÁGYI I. 46 47

: 134. :

.

502

Portugália a demokratikus konszolidáció kezdeti szakaszában Natália Correia és António de Spínola kezdeti nézetei, április-szeptember

Recommend Documents