Curs: Informatica si TIC pentru gimnaziu – clasa a V-a
PORTOFOLIU Formator: prof. Budai István
Cursant: prof. Tófalvi Csaba Judetul Covasna - Seria 1, Grupa 1
septembrie – octombrie 2017
Disciplina: Informatică și TIC Număr de ore/săptămână: 1 Clasa: a V-a An școlar: 2017-2018
Proiectul unității de învățare Semestrul I Unitatea de învățare: Structura unui sistem de calcul Număr ore alocate: 8 Conținuturi Competențe specifice Normele de securitate și protecție a muncii în 1.1, 1.2 laboratorul de informatică. Elemente de ergonomie
Structura generală a unui sistem de calcul. Istoric. Hardware, software. Placa bază, CPU, RAM, ROM. Memorie externă: HDD, SSD, DVD, BR, stick, capacitate, viteză Dispozitive de intrare: exemple, rol, utilizare Dispozitive de ieșire: exemple, rol, utilizare Dispozitive de intrare-ieșire: exemple, rol, utilizare Dispozitive de stocare a datelor: exemple, unități de măsură pentru capacitatea de stocare
Activități
Resurse
Evaluare
exersarea utilizării corecte a unui calculator sau a unor dispozitive mobile (tabletă, telefon, consolă, laptop), cu evidențierea efectelor asupra stării de sănătate și a pericolelor ce pot apărea în cazul unei utilizări incorecte, inclusiv identificarea riscurilor asociate cu implicarea excesivă a divertismentului digital sau utilizarea excesivă a platformelor și resurselor de divertisment digital descrierea momentelor principale în evoluția sistemelor de calcul și de comunicații (prin imagini/desene/grafice/filme didactice etc.) cu identificarea caracteristicilor dispozitivelor actuale Identificarea componentelor hardware, cu evidențierea rolului componentelor hardware și a interacțiunilor dintre acestea.
Manual, auxiliare, filme didactice, tutoriale
Aplicații practice Observare sistematică și notare
Manual, auxiliare, filme didactice, tutoriale
Manual, auxiliare, filme didactice, componente ale unor calculatoare dezasamblate, planșe etc.
Conținuturi Software: aplicații de bază Sistem de operare: rol, exemple Elemente de interfață Organizarea informației, noțiunea de folder, fișier, operații cu fișiere și directoare
Competențe Activități specifice Exersarea utilizării elementelor de interfață, într-o aplicație specifică sistemului de operare folosit (de exemplu, un editor de texte simplu sau un editor grafic), cu evidențierea rolului unui sistem de operare. Descrierea modului de organizare a informațiilor pe suport extern și exersarea modalităților de lucru cu fișiere și directoare. Realizarea într-o aplicație specifică sistemului de operare sau într-un utilitar specializat a principalelor operații cu fișiere și directoare (creare, ștergere, redenumire, copiere, mutare, căutare) în vederea organizării resurselor digitale personale.
Resurse Manual, auxiliare, tutoriale, filme didactice, computer Manual, computer, aplicații pentru gestionarea fișierelor
Evaluare
LECKETERV INFORMATIKA V. OSZTÁLY A lecke címe: Adattárolás A lecke célkitűzései: Az adattárolók típusainak megismerése, osztályozása, összehasonlításuk adattárolási kapacitásuk szerint. Tevékenységek, feladatok: A különböző adattárolók bemutatása Elérendő kompetenciák: A különböző adattárolók felismerése, ezek alkalmazási területeinek ismerete. Az adattároló kapacitásának mértékegységei: - bit – a következő két értéket veheti fel: 0 vagy 1, jele b - byte (bájt) – 8 bitet tartalmaz és a B betűvel jelöljük Ezeknek a többszörösei: KB (kilobyte)=1024B MB (megabyte)=1024KB GB (gigabyte)=1024MB TB (terabyte)=1024GB PB (petabyte)=1024TB Osztályozás: 1. Mágneses: Floppy disk Nevét az eredteti floppy lemez hajlékonyságáról kapta, mágnesesség elvén működő adathordozó, a 70-90 évek közt meghatározó adathordozó ma már gyakorlatilag nem használatos. Három változata került a piacra egy 8, egy 5,25 és egy 3,5 colos lemez. A technika fejlődésével egyre kisebbé vált és egyre több adatot tudtott tárolni. Kezdetben a 8 colos változat a típustól függően 160-500 kilobyte-ot tudott tárolni, míg a végső 3,5 colos változat már 1,44 Megabájtot volt képes tárolni
HDD (Merevlemez) Hard Drive Disc, fontos tulajdonsága közé tartozik az írási és olvasási sebessége, illetve a tárcsák forgási sebessége. Ez általában 5400 – 7200 percenkénti fordulat Az írás és olvasás függ a tárcsák forgási sebességétől, illetve mivel a HDD valós írási/olvasási sebessége meglehetősen "lassú", ezért gyorsítótárakat használunk, ugyan azon az elven mint a processzor esetében. Szemmelláthatóan nagyot fejlődött a technológia az évek során ugyanis a kezdeti pár MB-s kapacitás után ma már több terra byte-os kapacitásokról beszélhetünk.
2. Optikai: CD Compact Disc, kezdetben audió tartalmak tárolására lett kifejlesztve, de később széles körben használták fel. A nyolcvanas évek végén a számítógépekben megjelentek a csak olvasásra képes meghajtók majd 90-es években az írók. Még ma is széles körben használják, de lassan leáldoz a formátumnak. Fizikai paramétereit tekintve a standard lemez átmérője 120mm és 700 megabyte adatot képes tárolni. Készültek 60-80 mm-es típusok is elsősorban hordozható videokamerákba, illetve újraírható formátum is létezik.
DVD Digital Versatile Disc vagy Digital Video Disc, a 90-es évek elején egy formátumháború győzteseként került ki, majd az évtized végén került a piacra. Fizikai méreteiben gyakorlatilag megegyezik a CD-vel, azonban 4,7 gigabyte-os tárolókapacitásával messze felülmúlja a CD-t. A rétegek számának növelésével még nagyobb kapacitás is elérhető azonban a mindennapokban a DVD 5-nek elnevezett típust használják leggyakrabban. Készült továbbá két oldalú illetve újraírható DVD is. Az olvasáshoz vörös lézer fényt használ. Megjelenésével kiváltotta a videokazettát filmes területen, azonban zenei téren nem tudott akkor sikert elérni a CD-vel szemben. Talán a legelterjedtebb adathordozó napjainkban egyelőre biztosítottnak tűnik a közeli jövője annak ellenére, hogy már megjelent az őt felváltani hivatott technika.
Blu-ray Disc Röviden BD, napjaink legfejlettebb optikai adattárolója, fizikai kiterjedésében megegyezik a DVD-vel ugyanakkor 25 gigabyte adatot képes tárolni egy rétegen. Ahogy a neve is sejteti itt az olvasáshoz már nem vörös hanem kék-viola színű lézert használ, azonban ettől jelentősen drága a meghajtó mert az ilyen típusú lézer előállítása nem könnyű. A technológiát a 2000-es évek elején fejlesztették ki, majd 2008 elején az ipar elfogatta mint standard formátum ezzel hivatalosan is a DVD utódjává avanzsált.
3. Flash Flash drive (Pendrive) Magyarul leginkább pen drive-nak hívjuk helytelenül mert ez csak egy konkrét termékre vonatkozik. Mindenesetre, a flash drive-ok kora 2000-es megjelenésük óta nagyon népszerűvé váltak, kapacitásuk kezdeti pár megabyte-ról ma már 128 gigabyte-ig terjed. Vitathatatlan előnye, hogy elképesztően, kis helyet foglal el, ugyanakkor méretéhez képest rengeteg adatot képes tárolni, felhasználják mp3 lejátszókban, memóriakártyaként videokamerákban, fényképezőgépekben.
SSD Solid State Drive- a flash memórián alapuló háttértál mely az elkövetkező években felváltja majd a HDD-ket. Előnye a hagyományos merevlemezekkel szemben, hogy megbízhatóbb és hogy kevesebb energia kell működtetéséhez. Energia hatékonysága miatt már ma is sok notebook gyártó választja a hagyományosok helyett. Gátlótényező azonban hogy a HDD-hez képest még drága ezért elterjedésére várnunk kell pár évet. Kapacitása 250 gigabyt
Teszt
1. Az alábbi képek mellé írd be az illető adattárolók nevét:
a.)__________________________
b.)___________________________
c.)____________________________
d.)______________________________
e.)_______________________________ 2. Rendezd őket a kapacitásuk szerint növekvő sorrendbe!
Teszt megoldása 1.
a.)_CD lemez_________________________
b.)_Pendrive__________________________
c.)_Merevlemez_(HDD)__________________________
d.)_DVD_lemez____________________________
e.)_Floppy______________________________
2. e, a, d, b, c
