A Budai Helyőrségi kórház A városegyesítéssel egy időben, csaknem százharminc éve épült meg az egykori Budai Helyőrségi Kórház, amelynek nagy része a második világháború alatti bombázásoknak esett áldozatul. A régi kórház helyén honvédségi lakótelepet emeltek, míg a harmincas években épült – viszonylag épen maradt – új szárnyat rekonstruálva ma is használják. A katonai kincstár 1870-ben határozott a XVII. számú helyőrségi kórház létesítéséről, amelyet az akkori budai Teremtés, a mai Alkotás utcában, a Budaörs felé vezető országút mentén szándékoztak létrehozni. A nagyrészt beépítetlen területen ekkoriban mindössze néhány földszintes, falusias lakóház sorakozott, a majdani kórházzal szemközti oldalon, a Nagyenyed utca irányában, a mai Alkotás utca pedig egy viszonylag széles, tört vonalvezetésű, burkolatlan út volt. Dodier bécsi műegyetemi tanár tervei alapján az intézet 1870–72 között épült, az ekkor jellemző pavilonos, szétszórt rendszerű kórházépületektől merőben különböző, úgynevezett tömbösített, vagyis folyosókkal összekötött zárt formában. A harmincezer négyzetméteren fekvő, hat egymás mellé épített egységből álló intézet eredetileg csaknem hétszáz beteg befogadására készült, személyzete pedig kezdetben a XVII. császári és királyi egészségügyi csapatból került ki. Az Alkotás utca felől egy kisebb, timpanonos főkapuval díszített kétemeletes főépület volt a kórház együttes központja, amely mögött három egyforma épülettömeg és két, keresztalapú, háromemeletes nagy tömb, a betegszobákat rejtő tömb egészített ki. Utóbbiak felett, a belső sarkuknál emelt négy nagy, kupolával fedett torony tette még jellegzetesebbé a tekintélyes intézettömb látványát. A helyőrségi kórházhoz tartozó kápolna az egyetlen épületrész, amely átvészelte az elmúlt százharminc évet, és külseje szinte eredeti állapotában ma is látható. A kápolnát a Buda hegyvidéki evangélikus gyülekezet újíttatta fel és használta az államosításig, amikor eredeti funkcióját megszüntetve egészségügyi célokra hasznosították.
Dodier - Budai Helyőrségi Kórház - 1869
I. Budai helyőrségi kórház A honvédelmi tárca a harmincas években szerezte meg az intézettel szomszédos, Királyhágó utcáig tartó telket, ahol 1939-re új kórházat emeltek. A funkcionalista, minden különösebb díszítést nélkülöző, hasáb formájú, teljes homlokzatával az utcai front felé néző épületet eredetileg kétszáz ágyasra tervezték. Az Alkotás utcai részen működött a Magyar királyi 11. számú Honvéd- és Közrendészeti Helyőrségi Kórház, a Királyhágó utcai részen a Honvéd Tiszti Kórház. A budai Honvéd Tiszti Kórház a Honvédelmi Minisztérium II. Ügyosztálya tervezésében készült. Ennek vezetője Tabéry Iván volt, aki később 1956-ban a MÉSZ elnöke is lett. A háború alatt több építészt – többek között Major Mátét, az OTI akkori főmérnökét – mentett meg a fronttól az, hogy itt végezhetett tervezőmunkát. A szovjet hadsereg 1945. február 6-án megszállta és használatba vette a kórházat, majd május 6-án kiürítették. Szemtanúk szerint az Alkotás utcai kórház a háború után elhagyottan, lepusztultan, részben kiégve maradt vissza, 1950 nyarán talajszintig lebontották. A Királyhágó utcai volt tiszti kórház helyreállítását 1949-ben végezték el. 1950-től a kórház neve: Magyar Néphadsereg 1. sz. Katonai Kórháza. (A környéken lakók továbbra is, csak „tiszti kórház” –nak hívták.) A második világháború végi nyilas uralom idején a kórház személyzete számos jelentős személyiséget bújtatott, köztük Karinthy Frigyest, Latabár Kálmánt, Egri Istvánt és Básti Lajost. A kórház környéke a háború alatt komoly harcok színhelye volt. Az ekkori bombázások következtében semmisült meg például a szomszédos Déli pályaudvar udvari csarnoka, de ekkor dőlt romba az eredeti kórházépület, sőt az új szárny is jelentősen megsérült. (A visszaemlékezők két bombatámadásról számoltak be, melyek a volt tiszti épületben és a déli szárny első emeletében tettek kárt.)
1953. Budapest, Királyhágó utca, a Tiszti kórház udvarán, a kápolna előtt
1993. Budapest. a Tiszti kórház udvara. Balra a régi kápolna épülete, a kertben a honvédkórház mentőautója
Az új kórházat Szendrői József tervei alapján állították helyre, míg a rommá vált régi szárny maradványait elbontva helyén honvédségi lakótelepet emeltek. A fennmaradt kórházi szárnyat 1984-ben újították fel. Az időközben parkolókkal szinte teljesen körbetelepített intézmény egykor parkosított területe szinte teljesen eltűnt, ezáltal egyre kevésbé alkalmas eredeti funkciója szerint segíteni a betegek lábadozását.
2007. Budapest, Királyhágó utca. A Tiszti Kórház napjainkban.
IGAZ EMBEREK A német megszállás után egyre elszántabbá vált az antifasiszta hazafiak ellenállása. Kálló Ferenc tábori esperes, a háború alatt elpusztult 11. sz. Helyőrségi Kórház (ma Alkotás u. 25. lakótelep) katolikus papja - testvére szerint - Horthy kormányzó feleségének gyóntatója volt. Prédikációiban is elítélte Magyarország német megszállását, a fajelméletet, a terrort. Orvosokkal összefogva mentette az üldözötteket, a hadifoglyokat, a katonaszökevényeket. Abban a kórházban vészelte át ezt az időt Sőtér István, Básti Lajos, Latabár Kálmán, Egri István, Karinthy Ferenc, Pető Tibor, és még sokan mások. Az amerikai hadifoglyok elszállítása után néhány pilóta is titokban a kórházban maradt a város felszabadulásáig. Tömegesen bújtattak embereket, asszonyokat gyermekükkel. A kórház templomában a munkaszolgálatosoknak, zsidóknak hitvallásuk szerint rendszeresen istentiszteletet szerveztek. Leiter Ferenc belgyógyász főorvos, később a kórház parancsnoka – orvosokkal, beosztottakkal együtt – becsülettel kiállt az üldözöttekért. Volt nap, amikor száz igazolást adtak ki a hozzájuk forduló embereknek arról, hogy orvosi, kórházi kezelésre szorulnak, hadi szolgálatra alkalmatlanok. Ők próbálták megszervezni Tassy Jenő huszárfőhadnagy, Görgei Guidó tüzérfőhadnagy, Szerb Antal, Halász Gábor, Sárközi György megmentését is, sajnos sikertelenül. Kálló Ferenc esperest – az ellenállás budai csoportjának tagját – 1944. október 28-án, lakásáról betegen elhurcolták, a nyilas számon kérő széken egész éjjel kínozták, majd 29-én agyonlőtték. Elöljárói nem védték meg, katonai végtisztességet nem kapott. Egyházi temetése is csak a legszükségesebbre szorítkozott.
Kálló Ferenc esperes emléktáblája a Királyhágó utcai kórház falán.
Veszélyeztetett kerületi szobrok Díszkút plasztika Elhelyezkedés: Budapest (XII. kerület), Királyhágó utca 1-3. (A volt Honvéd kórház kertjében. Kintről nem látni annyira, de be lehet hozzá sétálni.) Alkotó: Szabó István Felállítás éve: 1987. Anyaga: kő A díszkút a kórház hátsó, Alkotás út felőli oldalán áll. A mészkő alkotást Szabó István készítette. Jó állapotban van, de sajnos nem működik, elég elhanyagolt.
A Honvéd Tiszti Kórház kertjében Szabó István absztrakt kompozíciója.
… Jómagam 1989 őszén kerültem a Tiszti kórházba, mint sorkatona - segédápoló - műtőssegéd. Akkor még jól kivehető volt a kórház felsőbb emeleteiről kitekintve, hogy valójában ez a szobor egyáltalán nem egy absztrakt kompozíció. Akkor még nem tudtam, ki az alkotó, és van-e neve a szobornak, ezért magamban a „Könnyező lovag” nevet adtam neki. Igen! Az akkor még pici facsemeték nem takarták el a látványt, és fentről jól kivehető volt egy középkori páncélos lovag sisakjának alakja, amit a térburkoló kövek formáltak. A szobor-szökőkút pedig pont a nyitott sisakrostélyban a lovag szemének látszott. A Padok, melyek körbe vették a szobrot, a térburkoló kövek szélénél a lovagi sisak díszeként feltett tollaknak tűntek. Sajnos a padok fa elemei már elkorhadtak, a térburkoló köveket avar takarja, a kilátást pedig a megnőtt fák, így ma már senki sem ismerheti fel az elfeledett lovagot.
…
A Tiszti Kórház nevei: 1872 - Császári és Királyi XVII. számú Helyőrségi Kórház 1939 - Magyar királyi 11. számú Honvéd- és Közrendészeti Helyőrségi Kórház 1939 - Honvéd Tiszti Kórház 1950 - Magyar Néphadsereg 1. sz. Katonai Kórháza / Tiszti Kórház A fizetési jegyzékemről: 1989. szept.-1991. febr.
Magyar Néphadsereg 1. Katonai Kórház/Tiszti Kórház
Magyar Honvédség 1.sz.Katonai Kórház 1991. febr.-1994. dec. Budai Honvédkórház Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 1995. jan.-1996. dec. Budai Honvédkórház Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 1997. jan.-2004. szept. Gerincgyógyászati Nemzeti Központ Országos Gyógyintézeti Központ 2004. máj.-2004. nov. Gerincgyógyászati Nemzeti Központ
2004. nov.-jelenleg is
Budai Egészségközpont Kft. http://www.bhc.hu/ A gondoskodó szakértelem
2008. márc.-jelenleg is
Országos Gerincgyógyászati Központ http://www.gnk.hu A Budai Egészségközpont szakkórháza Az ország vezető gerincgyógyászati szakmai műhelye
Felhasznált irodalom: http://mek.niif.hu/01400/01472/01472.pdf http://honisme.blogspot.com/2010/01/budai-helyorsegi-korhaz.html http://mno.hu/migr/a-budai-helyorsegi-korhaz-760852 (mno, 2002. július 26., Gazsó Rita) http://www.szoborlap.hu/5331_diszkut_plasztika_budapest_szabo_istvan_1987.html http://www.hegyvidekujsag.eu/mult-jelen-jovo/veszelyeztetett-keruleti http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=109534096&t=9008373 Orvosi Hetilap: A budai katonai kórház szervezési adatai és működése 1950-ig - Sági Erzsébet dr. http://mek.niif.hu/02100/02185/html/432.html http://www.hegyvidek.net/content/emlekezz?page=1
Összeállította: Decsics László Budapest, 2011. november 06.
