Colinde, colinde de Mihai Eminescu Colinde, colinde! E vremea colindelor, Căci gheaţa se-ntinde Asemeni oglinzilor Şi tremură brazii Mişcând rămurelele, Căci noapte de azi-i Când scânteie stelele. Se bucur copiii, Copiii şi fetele, De dragul Mariei Îşi piaptănă pletele, De dragul Mariei Şi-a Mântuitorului Luceşte pe ceruri O stea călătorului. Douce nuit Douce nuit, sainte nuit Tout est calme, tout est clair La vierge ronde et son enfant Le saint enfant, tendre et doux, Dorment dans une paix céleste Dorment dans une paix céleste. Douce nuit, sainte nuit Les bergers tressaillent a la vue Les glorieux descendent du Paradis Les hotes célestes chantent l’Alleluia Christ Le Sauveour est né. Christ Le Sauveour est né.
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i CUPRINS pag. 4 - interviu pag. 5 - concursuri pag. 6-7 - excursie pag. 8 - PHARE CBC hírek pag. 9 - ünnepi hirdető pag. 10 - a HDT jelenti pag. 11 - történelem pag. 12 - szavalóverseny pag. 13 - literatură pag. 14 - a Mikulás története pag. 15 - PHARE CBC vetélkedők pag. 16-17 - evenimente pag. 18-19 - szórakozás pag. 20 - Forma 1 rajongóknak pag. 21 - Brassó - 2005 szavalóverseny pag. 22 - superstiţii pag. 23 - despre Crăciun pag. 24 - iarna pag. 25 - megkérdeztünk titeket pag. 26-27 - divertisment pag. 28 - pagină pentru francofoni pag. 29 - încercări literare pag. 30 - ünnepi versek pag. 31-32 - dedicaţii / ünnepi üzenetek
Colectivul redacţional Redactor şef: Laura Paşca, XII D Redactor şef-adjunct: Alexandra Sasca, XI C Secretar de redacţie: Mădălin Bulzan, X B Sebők Anita, XII B Redactori: Cătălina Piţ, XI C Adela Totorean, XII D Tehnoredactori: Ramona Matica, XII B Laura Kendereşi, XII D Luminiţa Burcău, XII D Moldován Norbert, XI F Coordonatori: Kiss Mária Zoe Nagy Fotoreporter: Leo Şipoş, XI C Editor: Cristi Butcă Colaboratori: Natalia Handra, Ile Erzsébet, Coroiu Mária Revista a apărut cu sprijinul domnului director Ioan Herdean
LA MULŢI ANI! BOLDOG ÚJ ÉVET!
TO M B O L Ă Numele....................................................... Prenumele................................................. Clasa.........................
I M P O R TA N T ! ! ! Biletele de tombolă se depun la redacţia revistei. Extragerea câştigătorilor va avea loc în data de 21. XII. 2005, la ora 12.00. Prezenţa câştigătorilor este obligatorie! Mulţumim tuturor colaboratorilor revistei şi, în mod special, domnului director Ioan Herdean pentru sprijinul acordat în editarea acestui număr. Köszönjük mindazok segítségét, akik hozzájárultak a mostani szám megjelenéséhez.
Colectivul redacţional al revistei Adolescenţa - Tini urează tuturor elevilor şi profesorilor Va c a n ţ ă p l ă c u t ă ! CRĂCIUN FERICIT! şi UN AN NOU Î M B E L Ş U G AT ! A TINISEK iskolánk minden diákjának és tanárának K E L L E M E S K A R Á C S O N Y T és B O L D O G Ú J É V E T kívánnak. 3
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
interviu
AVEM UN NOU MANAGER 1. Domnule director, Ioan Herdean, Herdean cum vă simţiti în noua funcţie? Categoric mai ocupat. Toate problemele privind aspectele manageriale ale acestei funcţii îmi sunt familiare, pentru că am mai avut această funcţie în perioada 1998-2001, e ca şi cum aş fi lăsato ieri şi aş fi preluat-o azi. 2. Într-un alt număr al revistei noastre aţi apărut drept cel mai simpatizat profesor. Având în vedere acest lucru, cum credeţi că privesc elevii numirea dumneavoastră ca director al şcolii? Aspectul de simpatie în ceea ce priveşte diferenţa profesor-director trebuie înţeleasă în felul următor: simpatia este o problemă de reciprocitate. În acest sens nu mi-au plăcut niciodată actele de indisciplină, pentru că, fără disciplină, nu poţi obţine niciodată un rezultat pozitiv. Sunt adeptul teoriei conform căreia elevii sunt partenerii noştri în actul educativ; cu cât sunt mai mari, cu atât sunt mai "parteneri". 3. Ce vă propuneţi să realizaţi în acest mandat? Mi-ar plăcea să cred că atunci când voi ajunge la sfârşit de mandat să nu am mult mai mulţi duşmani decât acum şi să pot spune că tot ceea ce am realizat nu mi se datorează doar mie, ci e rezultatul conlucrării întregii echipe manageriale. Scopul esenţial este desfăşurarea în bune condiţii a procesului instructiv-educativ, toate celelalte obiective fiind integrate acestuia. Actul de decizie într-un colectiv de peste 120 de cadre didactice este bine să fie luat în urma unei munci de echipă. Accept sfaturi, idei şi soluţii de la colaboratorii mei. Mă înţeleg foarte bine cu directorii adjuncţi: Fábian Boglárka şi Liviu Galea şi, până la proba contrară, nu am obiecţii nici în privinţa celorlalţi şefi de departamente. Obiective punctuale există şi vă voi enumera câteva dintre priorităţi: reparaţii la faţada clădirii principale (proiect finanţat de Banca Mondială), reabilitarea sălii de sport de pe strada I. Creangă, nr. 1 (proiect în colaborare cu Consiliul Judeţean Bihor), darea în folosinţă a trei săli de clasă - în fostele ateliere şcolare (două săli) şi sala de forţă (Popescu) şi, nu în ultimul rând, extinderea colaborării cu C.F. Liberty Salonta pentru a realiza un profil vocaţional complet (V-XII). 4. Ce dificultăti credeţi că veţi întâmpina în realizarea obiectivelor propuse? Dificultăţile generale într-o ţară aflată într-o perpetuă tranziţie, problema de finanţare a învăţământului, sau de inerţia unora, ca să nu zic rea-voinţă. 5. Care va fi relaţia dumneavoastră cu colegii? Relaţia directorului cu profesorii trebuie să fie una normală, toţi avem aceeaşi pregătire şi respectul pe care îl pretind trebuie să provină din respectul pe care îl ofer. Nu am simţit niciodată că mă sfidează cineva pentru că nu am acceptat asta, dar nici nu vreau "să dau cu pumnul în masă", considerând că decizia mea este întotdeauna cea bună pentru că eu sunt directorul. 6. Dar relaţia cu elevii? Aceleaşi lucruri şi în ceea ce priveşte elevii. Nu mi-a plăcut niciodată să îi jignesc şi nu iam apreciat pe colegii mei care au făcut-o. Există într-o piesă de Shakespeare o spunere celebră a marelui dramaturg: "Sunt o fiinţă umană, nimic mai mult, dar nici mai puţin". 7. Doriţi să adresaţi câteva cuvinte colegilor dumneavoastră şi elevilor? Apropierea Sărbătorilor de iarnă îmi permite să urez tuturor - elevi, profesori, personal auxiliar - un Crăciun Fericit! şi un An Nou mai bun, fără greve şi cu bani mulţi! Interviu realizat de Anca Maghiar şi Ramona Matica, XIIB Colectivul redacţional urează domnului director mult succes în activitate şi în îndeplinirea obiectivelor! 4
concursuri
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i VARIETĂŢI BIHORENE
Liceul nostru a participat la a V-a ediţie a spectacolului Varietăţi bihorene, organizat de Casa de Cultură în colaborare cu Centrul Judeţean al Creaţiei Populare Bihor, care a avut loc în data de 11 noiembrie, 2005. Atmosfera a fost minunată, iar publicul încântat de prestaţia micilor actori. La concurs au participat elevi din diferite părţi ale judeţului, toţi încercând să-şi evidenţieze talentul actoricesc. Iubitorii teatrului au putut admira scene de dragoste, dar şi comedii, dansurile populare au fost nelipsite, iar momentele artistice minunate ne-au făcut să trăim cu intensitate fiecare clipă. Reprezentanţii oraşului Salonta au fost cei mai buni, ridicându-se la nivelul aşteptărilor publicului. La categoria “teatru” primele trei locuri au fost ocupate de elevi ai liceului nostru. Piesei “Un pedagog de şcoală nouă”, interpretată de George Ghilea, Iabloncsik Malvin, Sergiu Bogdan, Ovidiu Chişe, Cipri Roxin, Răzvan Mihai şi Alex Hoţopan din IXC, i s-a acordat locul I. Prestaţia băieţilor a fost excepţională, ei reuşind să obţină aplauze pline de admiraţie ale publicului. Piesa “Duşmancele” jucată de Flori Lung, Alexandra Suciu şi Mădălina Istrate a primit premiul II, la fel ca şi “Bubico”, interpretat de Iulia Ţiţirig şi Florin Popescu. Actorii care au dat viaţă personajelor lui Caragiale în piesele “O scrisoare pierdută” (Iulia Ţiţirig, Adi Cucerzan, Vlad Morgovan, Daniel Toma) şi “Vizită” (Roxana Mance, Marieta Manolache, Bianca Iliş, Laviniu Bârtic) au izbutit să provoace hohotele de râs ale spectatorilor. Totuşi nu trebuie să uităm că premiile obţinute s-au datorat, în mare parte, doamnelor profesoare Antiţa Bota şi Zoe Nagy, care s-au ocupat de punerea în scenă a pieselor. Încă o dată, Liceul Teoretic a fost pe primul loc, menţinându-şi reputaţia binecunoscută. ROCKGIRL, IXC
Concursul de engleză Vineri, 18 noiembrie, a avut loc concursul de engleză pentru liceeni, în incinta Liceului Teoretic Salonta. Deşi a fost grevă, câţiva dintre elevi şi profesori au continuat să lucreze pentru a se pregăti cât mai bine. Concursul s-a ţinut între cele două licee din Salonta, Liceul Rózsa Ferenc din Békéscsaba şi Liceul din Kétegyháza. Participanţii au fost însoţiţi de profesori, o parte dintre aceştia formând juriul. Preşedintele juriului a fost d-l. director Ioan Herdean. Profesorii au avut sarcina de a puncta conţinutul, modul de prezentare a lucrării precum şi corectitudinea pronunţiei. Elevii au prezentat lucrări pe diferite teme: tradiţii, obiceiuri, superstiţii şi multe altele. Concurenţii liceelor din Salonta şi-au prezentat lucrările cu ajutorul videoproiectorului din dotarea şcolii, ceea ce a făcut lucrările lor mult mai interesante decât ale celorlalţi. Totul a decurs conform planului, fără ca emoţiile să lipsească, iar după o lungă aşteptare s-a făcut şi premierea, pe ani de studiu. La clasa a IX-a locul I a fost obţinut de către Florentina Lung (IXC, Liceul Teoretic) şi o elevă din Békéscsaba, iar locul III a fost înmânat tot unui elev al Liceului Teoretic, Kolumbán Csaba (IXF), care a prezentat o lucrare interesantă despre Carnavalul de la Rio. În rândul elevilor din clasa a X-a salontanii s-au dovedit a fi cei mai buni, câştigătoarea fiind Manuela Lung (XC, Liceul Teoretic), iar pe locul III s-a clasat Bozsányi Tímea (X E, Liceul Teoretic). Alexandra Sasca (XIC) s-a prezentat excepţional, obţinând locul I. Din păcate, la clasa a XII-a nu a existat locul I, deoarece nimeni nu s-a ridicat la nivelul aşteptărilor cerute de juriu. Premiile au constat în cadouri şi diplome ceea ce a făcut deosebită plăcere concurenţilor. Meritele elevilor liceului nostru sunt datorate şi profesorilor îndrumători: Angela Boeriu şi Fábián Boglárka, aceasta din urmă fiind şi organizatoarea acestui concurs. Manuela Lung, XC
5
excursie
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i O excursie de vis
Era o dimineaţă frumoasă de septembrie când ne-am adunat 26 de adolescenţi, dornici de aventuri, împreună cu 3 profesori, să pornim împreună într-o călătorie ce avea să dureze aproape 25 de ore de mers cu autocarul. Ne îndreptăm cu toţii spre prietenii noştri din Belgia. Drumul a fost lung, dar foarte plăcut şi interesant. Prima oprire mai lungă a fost în Viena, la Palatul Schoebrunn. E un loc splendid, un mic colţ de rai, căci grădinile şi aranjamentele florale ce leam văzut acolo par desprinse dintr-un vis... şi totuşi sunt realitate, o realitate pe care o găsim la aproximativ 600 km de Salonta. Drumul a continuat apoi toată noaptea urmând ca zorii noii zile să ne găsească lângă Domul din Köln, Germania. O catedrală impresionantă, cu o arhitectură superbă, adevărate dantele pe piatră. Cum treceau orele, ne apropiam tot mai mult de Belgia, unde, în Leuven, eram aşteptaţi cu nerăbdare. Reîntâlnirea a fost plină de bucurie, şi, după ce am cunoscut familiile la care urma să stăm 5 zile, am mers cu toţii într-un parc. Posibilităţile de petrecere a timpului liber în Belgia sunt nenumărate, însă populaţia este foarte activă şi mulţi petrec o parte a timpului lor liber în parcuri sau pedalând de zor pe biciclete. În Belgia, mersul pe bicicletă e ca mersul pe jos, şi din câte am văzut bicicletele sunt mai multe decât maşinile. Ziua de luni ne-a adus prima serie de plimbări prelungi prin oraş. După ce am făcut turul Leuven-ului, fiecare cum a vrut, am mers şi ne-am relaxat la Roetsellar Lake, un ştrand natural pe malul unui lac. După ce am umplut teritoriul, ne-am făcut simţită prezenţa prin buna dispoziţie pe care o avem noi românii de obicei, şi ne-am simţit cu toţii foarte bine. Serile le-am petrecut, în general, în oraş, la un parc de distracţii, Kermis, sau pe la câte un bar. Marţi a fost o zi plină, la fel ca toate celelalte. Am vizitat Brugess, un orăşel ce poartă încă amprenta epocii medievale cu străzi înguste şi pavate. Urmele modernismului se pot vedea însă clar în maşinile luxoase ce le zăreşti la tot pasul, magazinele de lux sau preţurile deosebite care îţi amintesc că totuşi suntem în ,,anul de graţie 2005". Acu' se poate că aceasta a fost impresia noastră, căci dacă vom compara un salariu din Belgia cu unul din România s-ar putea să găsim ceva diferenţă. Venind de la Brugess, ne-am oprit şi pe malul Mării Nordului unde era să ne scufundăm în nisipul fin şi curat, dar apa ne atrăgea către ea. Din păcate, nu am putut sta decât puţine ore, căci soarele ce ne-a încins întreaga săptămână decise să ia o pauză şi să lase loc şi ploii. Dar a durat puţin, aşa că, odată ajunşi în Leuven, ne-a îndreptat din nou spre distracţia din centrul oraşului. Miercuri am vizitat liceul la care învăţau prietenii noştri. O clădire impunătoare, multe biciclete la intrare, elevi sârguincioşi la ore ce priveau intrigaţi prin uşa de sticlă la intruşii din liceul lor. E frumos şi la ei la şcoală... dar, privind din câteva aspecte, e frumos şi la noi... căci e la noi! Ziua a continuat cu ,,partide de shopping", în special pentru fete, iar după masă am avut activităţi sportive în cadrul liceului. continuare în pag. 7 6
excursie
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
Joi am mers până la Bruxel. Am văzut Palatul Royal (numai din exterior că nu vroiam să-l deranjăm pe rege), am trecut printr-un parc cu arteziene multe şi frumoase, şi am vizitat o parte din centrul Bruxel-ului, plimbându-ne până la primăria oraşului şi pe străzile înguste. Ce a fost mai interesant era că am dat de o stradă plină de restaurante, care mai de care mai frumos aranjate... însă am văzut prea puţini clienţi. Probabil era încă prea devreme pentru consumatori să se prezinte la ,,locul de muncă" sau acolo nu e ca la noi? Dar oricum... era o stradă plină de restaurante. Ce era de remarcat însă era curăţenia pe care am găsit-o nu numai aici, ci peste tot unde am umblat. Străzile sunt foarte curate, îngrijite... şi, oricât ai umbla, parcă tot ai mai avea ceva de descoperit. Am mers înapoi la autocar pentru a ne continua itinerarul spre ultima destinaţie, Atomiul din Bruxel. E un monument enorm, conceput din vreo nouă bile gigantice, şi dacă vrei să iei cina la vreo câţiva metri deasupra solului, privind oraşul, poţi urca la resturantul din bila de sus. Se recomandă utilizarea unui lift, nu escaladarea atomului... căci oricât de mic ar fi un atom normal, acesta e mai mare şi mai dificil de urcat. Am pornit înapoi spre Leuven scurtând drumul pe autostradă. Autostrada era însă cam plină, dar tot am reuşit să ne facem loc printre coloanele lungi de maşini. După-amiaza de joi ne-a adus prilejul să facem o vizită la un castel, un castel înconjurat de apă, cu lacuri şi multă verdeaţă. Acolo, gazdele noastre ne-au invitat la un grătar şi am ţinut şi petrecerea de adio. Petrecerea de la castel a durat până la 10 seara, dar noi am continuat să ne plimbăm prin Leuven până pe la 1-2 dimineaţa. Era ultima seară petrecută pe străzile luminate şi curate din Leuven în compania gazdelor noastre... deci a meritat. A doua zi am dormit un pic mai mult, apoi cine a mai dorit a mai putut da o raită prin magazine pentru a cheltui şi ultimii euro că nu aveam ce face cu ei în România, iar la ora 14:00 a sosit momentul despărţirii. Păreri de rău, păreri de bine, zâmbete, lacrimi şi îmbrăţişări... puteai găsi tot ce doreai. Când am plecat noi, începuse să plouă, semn că Belgia ,,plângea după noi", dar noi tot am plecat. Ne aştepta ţara noastră cu carne şi mâncare originală. A fost bună şi hrănitoare şi mâncarea lor, poate fără E-uri sau conservanţi, dar decât scoici, melci sau alte mâncăruri alese de pe tărâmnuri belgiene, tot mai bună-i mâncarea noastră. Am continuat drumul spre casă cât mai repede, însă dacă tot eram acolo, am oprit şi la Buda...Pesta. Da, la Budapesta, la vecinii noştri să-i vizităm şi pe ei să nu se supere. Am urcat până la Cetatea lui Corvin şi am privit Budapesta de sus şi Dunărea cu ale ei albastre ape (erau cam gri atunci deoarece... era noros, nu de alta!). În fine, am pornit şi spre casă, dar parcă tot nu mai ajungeam. Când am scăpat din vamă şi am văzut că în sfârşit suntem pe pâmânt românesc, nu ne-am putut abţine să nu urlăm de bucurie (scuze şoferilor dacă i-am asurzit!). În câteva minute eram din nou în locul de unde plecasem în urmă cu o săptămână plini de emoţii şi aşteptări. Acum eram plini de fericire că am ajuns acasă (unii plini şi de oboseală! Sau foame?), dar bucuroşi că am avut ocazia să vedem atâtea locuri minunate, o lume atât de dezvoltată la care sperăm să avem cât de curând cu toţii acces. Şi-am încălecat pe-o şa şi v-am spus povestea aşa! Dacă nu ne credeţi mergeţi şi voi să vedeţi! Andra, XI C 7
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
PHARE CBC hírek
To v á b b k é p z é s d i á k t a n á c s t a g o k r é s z é r e a B ü k k b e n A PHARE program keretén belül szeptember 23-án és 24én diákok érkeztek a Rózsa és a SzeGya bükkszentkereszti üdülőközpontjába. A diákok Kétegyházáról, Békéscsabáról és a határon túli Nagyszalontáról jöttek. Bagi Csaba nyilatkozata szerint az út (melyet busszal tettek meg a diákok és tanárok) hagyott némi kihagynivalót maga után. Gera József hozzátette, hogy mindennek ellenére elszórakoztunk, és ez az idő (a buszút majd hat órán át tartott, és a hegyi szerpentinek megviselték az emberek gyomrát!) megfelelő volt az ismerkedésre. Megérkezésükkor bőséges ebédben részesültek a diákok. Étkezés után felfedezték a nyaraló helységeit és szállást foglaltak maguknak. Az első "csoportterápia" (elnézést a kifejezésért, itt tulajdonképpen a képzésekről van szó!) alkalmával (először kettő, majd) öt csoportra oszlottak a résztvevők, és megkísérelték az egymás iskolájában működő diákönkormányzatok megismerését. Tartalmas beszélgetés alakult ki a csoportok között, de ez félbeszakadt. Ennek oka a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulóinak ama előadása, mely során bemutatták az iskolájukban megrendezett programok tartalmát, és ezt képekkel illusztrálták, melyek meghökkentő pillanatokat ragadtak ki az események sodrából. (Tényleg így van! A csoport vezetői egy diákprogram szervezését próbálták szemléltetni az általuk ez évben szervezett gólyatábor segítségével, és szó ami szó, elég húzós feladatokat találtak ki az újdonsült kilencedikeseknek.) Ismerkedési játék keretében az egymásról kialakult véleményt papírra vetették. Mivel román nyelvű társaik is akadtak (a szalontárol érkezett diákok közül négyen voltunk magyarok, és néhány társunk még értett magyarul) a feladat(ok) megoldása nehézségekbe ütközött… melyeket sikeresen megoldottuk! Az idő a csoportmunka után is jó hangulatban telt, és a vacsora is finom volt. Ezt követően szabad foglalkozások keretében folytatódott az ismerkedés, és a táborlakók különböző elfoglaltságokkal ütötték el az időt. 24-én, a reggelit követően gyalogtúra következett (meglátogattunk olyan "sugárzó" sziklákat, amelyek állítólag gyógyító hatással rendelkeznek. Ottlétünkkor egy szabad kő nem volt, amire leülhettünk volna, oly mértékben használják a helybeliek a kövek "energiáit"). A megkérdezettek véleménye pozitív volt a táborral kapcsolatban, és mindenki csodálatos élményekkel és tért haza
WE MISS YOU BÜKKSZENTKERESZT!!! A fenti cikket, az a csapat állította össze, melyben benne voltam a tábor ideje alatt. Ez is a csoportos munka része volt. A cél az volt, hogy, mint láthatjátok, a táborról írjunk közösen egy újságcikket iskolánk újságába. Mivel az idő kevés volt a feladatra, ezért csak vázlatosan tudtuk kidolgozni a fentieket, ehhez néhány megjegyzést fűztem, hogy érthetőbbek legyenek az események. Ezeket zárójelben találhatjátok. Ami kimaradt a cikkből, az az első nap estéje. Nagyon jól éreztük magunkat azon az estén. Különböző csoportos játékokat játszottunk, mint például most mutasd meget vagy maffiát (aki nem játszott még érdemes kipróbálja!), majd beszélgettünk. Hamar eltelt az a két nap, de remélem, hogy még találkozunk az ott megismert fiatalokkal.
Moldován Norbert, XI.F 8
ünnep hírdető
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i Adventtől karácsonyig
András napja, a téli napforduló időpontja, az Advent kezdete. Adventi koszorúkat már a XIX. században készítettek. Az ötlet egy hamburgi lelkésztől, Johann Wickeentől származik, aki 1860-ban, otthonában egy hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre, és 24 gyertyát állított bele, minden adventi napra egyet. Az idők folyamán ez a szokás módosult, ma az adventi vasárnapoknak megfelelően, csupán négy gyertyát helyeznek a koszorúra, amin az első adventi vasárnaptól kezdve, minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg. A hagyomány szerint az adventi koszorú piros. A koszorú formájú alapra piros gyertyát tűzünk, és a felfüggesztéshez is piros színű szalagot használjunk . A "betlehemi csillag" rejtélye és a karácsony
Jézus születésének hírnökeként tartjuk számon az úgynevezett "betlehemi csillagot". De mi is lehetett ez az égi jel, és mikor tündökölt a kétezer évvel ezelőtti égbolton? Ma, a csillagászati kronológia tudományának jóvoltából, biztosan állíthatjuk, hogy a kiemelkedő égi látványosság a Jupiter és a Szaturnusz bolygók háromszori együttállása lehetett. A rendkívül ritka jelenség a Halak csillagképben következett be, mégpedig a mai naptárunkat használva - időszámításunk előtt 7-ben. Az említett időpontban látványosabb üstökös vagy szupernóva nem tűnt fel az égen, no és mitológiailag is az előzőekben említett látványosság az esélyesebb a titok magyarázatára és feltárására. A Jupiter a régi héber mitológiákban királyi csillagként, míg a Szaturnusz a zsidóság legfőbb csillagaként szerepel, a Halak csillagkép pedig a születés és a Messiás csillagképe volt. Úgy a Halakban a két fő "csillag" háromszori együttállása és szinte (látszólagos) összeérése jelenthette az égi jelet a messiásvárás beteljesülésére. Legalább is ezt hihették a "napkeleti bölcsek", akik bizonyára Babilóniából elindult, és Jeruzsálembe, majd Betlehembe szerencsésen meg is érkezett papcsillagászok lehettek, akik tiszteletüket kívánták tenni a zsidók megszületett királya előtt... A többit már a Bibliából ismerjük. Amit azonban csak a mai tudományok segítségével tudhattunk meg, az az, hogy a "betlehemi csillagként" fennmaradt bolygóegyüttállás i. e. 7-ben történt, ezért a Gergely-naptárnak ma hét évvel többet kellene mutatnia. Vallástörténeti érdekesség az is, hogy Jézus születésének ünnepét csak a 4. század második felében tette december 24/25-re a keresztény egyház, mégpedig azért, mert a régi római naptárban ekkor volt a téli napforduló időpontja. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be.) Régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. Ilyenkor az emberek máglyát gyújtottak, hogy előzzék a sötétséget (ma ezt a szerepet a gyertya tölti be!), az északi népek pedig az életet jelképező örökzöld fenyővel díszítették házukat stb. A pogány szokásokat nem nézték jó szemmel az Egyház akkori illetékesei, és szinte parancsra változtatták meg, továbbá töltették ki keresztény tartalommal a december 24-ről 25-re virradó téli napforduló időpontját. Egyben eldöntötték azt is, hogy ez a nap lesz a jövőben Jézus Krisztus megszületésének ünnepe. (Előtte tavaszi időpontban csak kis megemlékezéseket tartottak Jézus születéséről.) Tehát sok-sok régi hagyomány és szokás útján-módján állt össze a mai december 24/25ei Jézus születési ünnepünk, a mai fenyőfánk, a rajta égő gyertyánk, és a tetején tündöklő csillagfiguránk - mely a "betlehemi csillagot" jelképezi. Ma már nem is ezen rideg csillagászati-történelmi adatok a lényegesek a keresztény hívő embereknek, hanem szent Karácsony átélt és bensőséges ünnepe. Balogh Beáta, X.F
9
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
a HDT jelenti Megújult a HDT
Nemrég, pontosabban október hónapban a Hajdú Diák Tanács tisztújítást tartott. Ennek kapcsán gondoltam, hogy szólok néhány szót a múlt évi HDT sikerekről. Ahogy ez a tisztújítás előtti összegzésben elhangzott, melyet Héjja Anita volt HDT elnök fogalmazott meg, a HDT elmúlt egy éve sikeresnek mondható a korábbi évekkel szemben. A sikeren azt értem, hogy a diákszervezet terjeszkedett, megpróbált magáról hallatni, és felhívni az Elméleti Líceum diákjainak figyelmét, arra, hogy a megszokott szórakozás mellett (ami kis városunkban sajnos azelőtt csak a diszkóba járást jelentette) más szórakozási lehetőség is akadhat. Ilyen lehetőséget próbált biztosítani a HDT tavalyi első programjával, a Nemek Harca című rendezvénnyel, amely hosszú évek óta a Hajdú Diák Tanács első önálló próbálkozása volt. A diáktanács ezután minden MIDESZ rendezvényből szervesen kivette részét, ezzel is próbálva megteremteni azt a bizonyos, előbb már említett, "másfajta szórakozást". Héjja Anita elnök külön kihangsúlyozta a diáktanácsnak a kettős állampolgárságért folytatott kampányban nyújtott segítségét. A kampány ideje alatt, a döntés előtti hónapban a HDT tagok a sétálóutcán járván keresték a magyarországi rendszámú járműveket, és szélvédőjükre kampányszlogenes lapokat helyeztek. Ennek következtében a belföldi és az anyaországi sajtó gyakran emlegette a Hajdú Diák Tanács nevét. Ahogy telt az idő, sok testvérszervezettel kerültünk kapcsolatba, egész Erdély és a Partium területéről. A HDT-sek részt vettek, rengeteg továbbképzésen, sok HDT helyen jártak hazánk területén, és barátokat is szereztek. Ezt látom a legnagyobb teljesítménynek, ami hosszú távra szóló, azt, hogy nyitottunk a többi ifjúsági szervezet felé. Ennek a jövőben érhet be a gyümölcse. Az újjá alakult szervezet folytatni szeretné az elődök által rájuk ruházott hagyományt. Reméljük, szerveznek még egy-két jó bulit, amire érdemes lesz elmennünk!
Moldován Norbert, XI.F Jótékonysági Republic koncert A Bihar megyei RMDSZ és a megyei MIDESZ közös szervezésében november 4-én jótékonysági koncert színhelye volt a nagyváradi Sportcsarnok. A jótékonysági koncert szervezőinek célja az volt, hogy a jegyeladásból származó bevételt a Székelyudvarhely melletti kis falu, Hodgya templomának újjáépítési költségeihez ajánlják fel. A főzenekar, mely a Republic volt, közel két órát töltött a színpadon fergeteges hangultot varázsolva a mintegy háromezres közönségnek. Az ismert daloktól egészen a kevésbé ismertekig összeállított repertoár elégedettséget váltott ki a jelenlévőkben, a hangulat és a visszajelzések mind ezt igazolták. A Republic mellett még két sztárvendég is a színre lépett, Bródy János és Tolcsvay László személyében, akik fél-fél órás produkciójukkal tovább fokozták a hangulatot. A koncert végén - mely a késő esti órákra tolódott - pedig Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kapott szót a Republic énekesétől-frontemberétől, azaz Cipőtől. A püspök megköszönte a szervezők és fellépők tevékenységét, jóakaratát, melynek eredményeképpen egy, a nyári udvarhelyszéki árvíz pusztításában összeomlott hodgyai templom újjáépítéséért megtett lépésekkel segítő kezet nyújtottak a rászorulóknak. Csabai István, XII.F
10
történelem
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i A karthágóiak Amerikában
A történelemkönyvekben azt olvashatjuk, hogy Amerikát Kolumbusz Kristóf fedezte fel, de ez az állítás nem teljesen helytálló. Igaz ugyan, hogy az Amerikát felfedezők közül ő volt a legjelentősebb, és az ő felfedezése vonta maga után a legfontosabb változásokat a kontinens, és a világ életében, de korántsem ő volt az első fehér ember, aki lábát az Újvilág földjére tette. A vikingek grönlandi és új-fundlandi telepeiről bizonyára mindenki hallott, de voltak mások is több mint ezer évvel előttük. Történelmileg még nem bizonyított, de sok jel utal arra, hogy karthágóiak, vagyis punok is jártak az Újvilágban, pontosabban Brazíliában. Nem is olyan rég egy kutatócsoport a brazíliai tengerparttól valamivel beljebb, az őserdőben, a sziklákba vésve föníciai írásjeleket talált. A föníciai egy hajósnép volt, amely számos gyarmatot alapított a Földközitenger partvidékén. Az egyik ilyen gyarmatot Észak-Afrikában Karthágónak nevezték. Hogy miért valószínűbb, hogy a Brazíliába utazók inkább karthágóiak, mint föníciaiak voltak? Először is azért, mert Karthágó ez irányba tett expedícióiról írott, és íratlan források tanúskodnak, amiről még később beszélünk. Másodsorban azért, mert a föníciaiak virágkora leáldozott, de Karthágó virágzott és egyre gazdagodott. Független volt, és hamarosan gyarmatosítani kezdett (hiszen hajósnép volt) Szicíliában, Hispániában és Afrika más részein. A város egy valóságos birodalom központjává vált, habár jellemző a punok módszereire, hogy a gyarmatok autonómiában éltek. Megtették kötelességüket, amellyel az anyavárosnak tartoztak, de szinte függetlenek voltak. Hamarosan azonban problémák jelentkeztek. Róma városa Itáliában terjeszkedni kezdett, és sok karthágói gyarmatot elfoglalt. Ezek a gyarmatok pénzügyileg sokat jelentettek Karthágó számára, így visszavágás helyett egyelőre, új, még érintetlen területet igyekeztek találni. A város akkori királya Hanno, masszív, nagy hajókat építtetett, és elindult nyugat felé, Afrika partjai mentén. Mikor elérte a Gibraltár-szorost, átkelt rajta és délnek fordulva, tovább utazott még mindig a part mentén haladva. Eközben számos gyarmatot alapított. Nagy részük hamar eltűnt, de néhány nem csak megmaradt, de meg is gazdagodott, segítve így az anyaországot. Eljutott a mai Mauritánia partjaiig, ahol emberei lelőttek három gorillát. Ezek bundái Karthágó bukásáig a trónterem falán függtek. Régészeti bizonyítékok vannak rá, hogy Afrikának ezen a részén valóban léteztek karthágói gyarmatok. A hagyomány azonban úgy tartja, hogy Hanno tovább hajózott és elérte Libéria partjait, ahol szintén gyarmatokat alapított. A régészek eddig azonban csak a Mauritániáig való utazást bizonyították. Később azonban Karthágó hadat indított Róma ellen, így a nyugat-afrikai gyarmatok feledésbe merültek. Miután pedig a várost a rómaiak lerombolták, már senkit sem érdekeltek. Nem kizárt, hogy a nyugat-afrikai karhágói gyarmatokról indulhatott expedíció nyugatra, amit három fontos lelet is bizonyít. Az Atlanti-óceán egy szigetén karthágói lovas szobrot találtak, amely felemelt kezével nyugat (vagyis Amerika) felé mutatott. Egy másik szigeten karthágói pénzérméket találtak, és végül ott vannak a föníciai írásjelek Brazíliában. Fontos még egy örmény krónikás könyve is akinek karthágói gyökerei voltak, és aki könyvet írt a város történetéről. Az illetőt Baal Zebubnak hívták (ez álnév), aki valószínűleg azért vette fel ezt a nevet, hogy keresztény honfitársait bosszantsa, mivel ez a név a Belzebub egy változata. Könyvében említést tesz a nyugat-afrikai gyarmatokról, sőt, megemlíti az eddig csak feltételezett libériai gyarmatokat is. Talán nem minden igaz, amit a krónikások írtak, de a régészeti leletek nem hazudnak. Bizonyos, hogy valamikor egy olyan nép járt Amerikában, amely föníciai írásjeleket használt, és ez, logikusan következtetve, csak a karthágói lehetett. Összeállította: Tálas Levente, X. E Forrásanyag: 1. Lukács Béla: Punok Brazíliában 2. Baal Zebub: Karthágó története
11
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
szavalóverseny Szavalóversenyről szavalóversenyre!
2005. november 18-án került megrendezésre a Második Partiumi Ady Endre Szavalóverseny, a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban. A versenyen jómagam is részt vettem, ahol szinte profi szavalókkal mérhettem össze vers-tudásomat. A verseny két részből állt. Az első fordulóban a két kötelező Ady-vers közül kellett az egyiket elszavalni. Miután a IX. és a X. osztályosok elszavalták a kötelező vers egyikét, következtek a profiknak számító XI. és XII-es szavalók. A zsűri, nagy érdeklődéssel nézte végig a verseny első fordulóját. Az első fordulót pár perces szünet követte, majd ismét a szavalóké volt a terep. A második fordulóban a diákok Ady Endre bármelyik, szabadon választott versét elszavalhatták. Talán ebben a mezőnyben bontakozott ki mindenki a legjobban, hisz tetszés szerint választhattuk az egyéniségünkhöz leginkább illő verset. Bár Adynak igen nehéz versei vannak, mindenki helyt tudott állni. A teremben izzott a levegő, mindenki síri csendben várta a versek csattanóját. A zsűri most sem hagyott alább az érdeklődéssel. A második forduló után a zsűri elvonult meghozni az "itéletet". Hogy őszinte legyek, nem irigyeltem a zsűri tagjait, hisz nehéz feladat állt előttük: reálisnak maradni! Míg a zsűri a szavalók sorsáról döntött, mi barátságokat szőttünk meleg va-csora mellett a többi diákkal. A vacsora és az ismerkedés után visszatértünk a díszterembe, s "türelmesen" vártuk a zsűri döntését. Majd kinyílt az ajtó, s bevonult a zsűri. Mielőtt kihirdették volna az eredményt, minden zsűritag elmondta véleményét a szavalókról s magáról a versenyről. És következett a várva várt pillanat... az eredményhirdetés. A IX. és X. osztályosok közül a 23 szavalóból 5 diákot díjaztak. Az első három helyezett értékes könyvjutalmakban részesült, a két különdíjas diák úgyszintén. Nagyszalonta természetesen nem maradt szégyenben, hisz az egyik különdíjat sikerült megszereznem. A XI- XII. osztályosok közül szintén 5 diákot rangsoroltak. Az eredményhirdetés után mindenki elégedetten távozott, hiszen egy jól megszervezett és színvonalas verseny volt. Másnap délelőtt a magyartanárnőm (Ile Erzsébet), egy meghívót adott a kezembe: "2005. november 22-én kedden Ady Endre Szavalóverseny a sarkadi Ady-Bay Gimnáziumban. Szeretettel várunk minden verskedvelőt." A versenyre természetesen elmentem, ahová egy másik kiváló szavalóval, Hanyecz Bagdi Idával indultam útnak. Ez a verseny is két fordulós volt s szintén két Ady-verset kellett elszavalnunk. A zsűri elnöke Koncz Gábor Kossuth-díjas színész volt. Most talán még nehezebb helyzetben voltam, hisz Ida, aki már számos országos szavalóversenyen ért el helyezést, most sem hagyott alább, és újból elvitte a pálmát. A sarkadiaknak nem sok díjat hagytunk, hisz sikerült megszereznem a harmadik helyet. Erről a versenyről is elégedetten tértünk haza. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy ezeket az eredményeket elérhessük, és élményekben gazdagon térjünk haza. Takó Beáta, IX. E Tudod, mi a bánat? Várni valakit, ki nem jön többé vissza, Eljönni onnan, hol boldog voltál S ott hagyni szíved örökre, Szeretni valakit, ki nem szeret téged, Könnyeket tagadni, mik a szemedben égnek Kergetni egy álmot, soha el nem érni, Csalódott szívvel is mindig remélni, Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön felelet, Szavakat idézni, mik elfakultak, Hideg búcsúzáskor egy csókot koldulni, Mással látni meg őt utána fordulni, Kacagni hamis lemondással, Hazamenni, sírni könnyes zokogással, Otthon könnyezni hosszú éjszakákat, S imádkozni, hogy ő soha ne tudja meg, " MI A BÁNAT "
Balogh Beáta, XI.E 12
literatură
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i Literatura în perioada contemporană
Trăim într-o epocă a cyberneticii şi a tehnologiei super-robotizate în care tindem din ce în ce mai mult spre o viaţă "perfectă" aşa cum o vedem adeseori în filmele S.F. şi nu numai. Avansul tehnologic este uimitor în ultimele decenii, iar perspectiva este cu atât mai fascinantă. Ce va fi în viitor, nu putem şti, putem doar să visăm; poate într-o zi visele noastre vor deveni reale. În epoca calculatorului, care tinde să înlocuiască omul în toate domeniile de activitate, m-am decis să mă opresc puţin asupra unei probleme devenite de actualitate în ultima vreme - scăderea popularităţii literaturii printre cei tineri. O primă cauză a acestui fenomen este apariţia în viaţa de zi cu zi a calculatorului, care a înlocuit treptat lectura. Jocurile pe calculator, în special, atrag zilnic milioane de copii din toată lumea care preferă să-şi petreacă timpul apăsând tastele keybord-ului decât citind o carte. De ce? E mai simplu, e mai comod, e mai popular. Cu alte cuvinte "e la modă". Consecinţele sunt grave însă; citind, fiecare ne "şlefuim" caracterul, limbajul, imaginaţia, iar lipsa acestei activităţi determină lacune în bagajul spiritual al fiecăruia dintre noi. Cu o cultură puţină şi perspectivele în viaţă sunt puţine. Ficare dintre noi visează la o carieră cât mai strălucită, dar puţini vor reuşi să-şi împlinească visele cu adevărat. O problemă caracteristică tinerilor din ziua de azi este conştientizarea adevăratelor probleme şi valori ale vieţii. Mulţi dintre elevii care termină un liceu nu ştiu ce vor face în continuare şi nu realizează importanţa paşilor pe care îi vor face, decât mult prea târziu, când vremea deciziilor va fi trecut de mult. O cauză a acestui fenomen este lipsa de cultură a tinerilor, cultură care este captată prin intermediul cărţilor, al muncii individuale, depinzând de specialitatea aleasă. De ce se întâmplă toate acestea? Cauzele sunt multiple. În primul rând este de condamnat sistemul din care facem parte, din care mulţi dintre noi nu se pot sustrage. E la modă în zilele noastre "viaţa de vedetă". Ne dorim să trăim asemenea celebrităţilor şi le copiem întocmai, deşi adeseori viaţa de vedetă implică droguri, alcool, limbaj vulgar, scene de violenţă. Ne dorim când suntem tineri să fim de actualitate, să fim populari lăsând la o parte valorile cu adevărat importante ale vieţii. Plătim pentru toate acestea, însă mult mai târziu. O altă cauză a slabei pregătiri a elevilor este indiferenţa unora dintre părinţi la problemele copiilor şi chiar, aş putea vorbi de o indiferenţă, şi în cazul anumitor profesori. O ultimă cauză a indiferenţei faţă de literatură pe care aş dori s-o amintesc - care nu scuză însă elevul - este lipsa de atractivitate a multora dintre textele manualelor şcolare. Lipsa operelor antrenante care să stârnească atracţia pentru literatură este supărătoare, iar, în lipsa unui imbold în acest sens, apare o normală indiferenţă faţă de literatură. Am ales ca subiect pentru acest articol - crescânda lipsă a populariăţii literaturii - nu pentru că aş fi obsedat de acest subiect şi nu vreau în acest sens să acuz pe nimeni, dar este o problemă care ne priveşte pe noi generaţia tânără. Lipsa de cultură în secolul civilizaţiei este condamnabilă, iar cultura o căpătăm citind cărţi. Sfatul meu: Fraţilor, dacă aveţi planuri de viitor şi vreţi să realizaţi ceva în viaţă, răsfoiţi o carte! Vă va fi mult mai uşor! Încercaţi, chiar nu e greu! Adrian Gabor, XI B
GÂNDURI DESPRE CĂRŢI Cărţile ne delectează, pătrund în sufletul şi în conştiinţa noastră, ne grăiesc, ne dau sfaturi, şi sunt unite cu noi atunci când ne-am pierdut echilibrul. Acest univers mare - cartea - este oglinda în care trebuie să privim pentru a ne cunoaşte din unghiul potrivit. Cartea este fotografia ireală din sufletul frunzelor moarte. Cezara Lucaciu, VII A
Cartea înseamnă o adevărată comoară a sufletului în care, dacă o deschizi, găseşti nenumărate lucruri valoroase, tot ceea ce e mai frumos, mai curat, mai folositor şi mai înţelept în aceea lume fermecătoare a lecturilor. Înseamnă o cheie spre diferite porţi în care fantezia cunoaşterii ne îndeamnă să pătrundem pentru a o putea descoperi: istoriile lumii antice, cele mai frumoase şi mai inocente povestiri şi basme, secretele naturii înconjurătoare, tainele ştiinţelor moderne. Toate aşteaptă să fie explorate. Szalai Diana, VII A
13
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
a Mikulás története
A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje. A szegények, elesettek gyámolítója. Krisztus után 245-ben KisÁzsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Járvány tört ki a városban, szülei meghaltak, mint kisgyermek árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához Patara város kolostorába költözött. Majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Emberszeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. Amikor a myrai püspök meghalt, a környék püspökei összegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hallott: ,, Holnap délben állj a templom kapujába! Az első embernek, aki akkor belép, Miklós lesz a neve, őt szenteljétek püspökké.'' És valóban, Miklós, aki Isten hűséges szolgája volt, miként előre megmondatott, eljött a templomba, és az égi szózat szerint - ámbár eleinte tiltakozott - megválasztották, és fölszentelték püspökké. Összesen 52 évig volt püspök. Az évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nemcsak püspöküknek, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek, megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetette. A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. Számtalan legenda és csodatétel maradt fenn Szent Miklósról. Egy legenda szerint püspöksége idején Lyciában hatalmas éhínség tombolt. Szicíliában (ahol viszont bőséges volt a termés) ekkor egy kereskedő olyan álmot látott, hogy menjen Myrába, s adja el ott terményeit. Mikor felébredt, rádöbbent, hogy mindez nemcsak álom volt, hiszen tenyerében három aranyat talált előlegként. Elhajózott tehát Myrába, ahol a város jótékony püspöke felvásárolta tőle rakományát, s szétosztotta a szegények között. Egy napon viharba került matrózok hívták segítségül, megjelent a hajón, kezébe ragadta a kormányt, és a szükséges manőver után - lecsillapítván a vihart is - biztonságban hagyta ott őket. Az egyik történet szerint egy gonosz vendéglős három iskolás fiút megölt és, mint a húst szokás, só közé egy hordóba rejtette a holttestüket. Miklóst egy angyal figyelmeztette az esetre, mire ő megjelent a vendéglős házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst. Más történet szerint egy házaspár azért imádkozott a szenthez, hogy gyermekük lehessen. Mikor fiúk született és már fölcseperedett, atyja tengerre szállt vele, hogy hálából elvigyen a myrai Szent Miklós-templomba egy díszes fogadalmi kelyhet. Útjuk közben a gyermek éppen ezzel a kehellyel akart vizet meríteni a tengerből, beleesett a vízbe, és megfulladt. Az apa bár vigasztalhatatlan volt, a fogadalmát teljesíteni akarta, de a megígértnél sokkal egyszerűbb kelyhet tett az oltárra. Egy láthatatlan kéz azonban visszautasította a kelyhet, és lesöpörte az oltárról. Egyszer csak látja ez az ember, hogy a halottnak vélt kisfia beszalad a templomba, és elmeséli, hogy amikor beleesett a vízbe, Szent Miklós püspök vette az ölébe, és megmentette. Most már az igazi hálaajándékot tették le az oltárra. Az egyik legismertebb történet szerint a kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy segíteni tudjon a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor a nyitott ablak alatt Miklós püspök meghallotta az alkut, visszasietett a templomba, egy marék aranyat kötött keszkenőjébe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Ekkor kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandallószerű tűzhelybe száradni, az pedig pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni - mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák -, hogy maga a Télapó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő. De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Szent Miklós volt tehát a Mikulás-figura atyja, akinek nevében szerte a világon megajándékozzák a gyermekeket. Gergely Tímea, X.F
14
Phare CBC vetélkedők
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i Angol nyelvi vetélkedö A BÉKÉS-SZALONTA ISKOLAPARTNERSÉG PHARE CBC projekt keretein belül, 2005. november 18-án, iskolánkban rendezték meg az angol nyelvi vetélkedő második fordulóját. A megmérettetésen iskolánk diákjai a projektben résztvevő másik három gimnázium (RÓZSA FERENC GIMNÁZIUM - BÉKÉSCSABA, MEZŐGAZDASÁGI ISKOLACSOPORT - NAGYSZALONTA, FVM KÖZÉPISKOLA, MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - KÉTEGYHÁZA) diákjaival csaptak össze. A mostani megmérettetés a vetélkedő második fordulója volt, hiszen korábban már iskolai szinten lezajlott az első szakasz, amikor negyven
diákból választották ki a legjobb tizet. A továbbjutók angol nyelven mutatták be az év ünnepeiről szóló dolgozataikat. A IX-XII. osztályosok a versenyen sorra idézték fel az év jeles napjait, az ünnepeket, hagyományokat. Szó esett a helyi szokásokról, és azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy miként ünneplik a Karácsonyt, vagy más jeles ünnepet, tőlünk távoli tájakon. A diákok lelkiismeretesen készültek a megmérettetésre, a helybéliek kivetítőn, képekkel is színesítették az elhangzottakat, a Magyarországról érkezők pedig zenei aláfestéssel segítették a hangulatot. A helybéli és vendégtanárokból álló zsűri, melynek elnöke Ioan Herdean igazgató volt, pontozta a hallottakat, a dolgozatok tartalmát és az előadásmódot, a magabiztosságot a kiejtést, így alakult ki a végső sorrend. Üres kézzel senki sem távozott, a legjobbakat könyvjutalmakkal díjazták. A kilencedikesek között két első díjat osztottak ki. Lung Florentina az Elméleti Líceum és Sipos Zsuzsanna a Rózsa Ferenc Gimnázium diákja kiváló teljesítményével megérdemelten vehette át a jutalmakat és okleveleket. A korosztály második helyezettje a szintén Rózsa Ferences Gulyás Fanni, harmadik pedig Kolumbán Csaba, az Elméleti Líceum diákja lett, aki a Riói Karneválról mutatott be érdekes dolgozatot. A tizedikesek közül a szalontaiak vitték el a pálmát, a mezőnyből Lung Manuela (Elméleti Líceum) dolgozata emelkedett ki, mögötte Balint Georgiana a Mezőgazdasági Iskolacsoport diákja és Bozsányi Tímea az Elméleti Líceum tanulója kapott díjat. A tizenegyedikeseket Sasca Alexandra (Elméleti Líceum) képviselte, s nem is akármilyen módon. Előadása lebilincselő volt, dolgozata alapos és érdekes, mondhatni a délután legjobb teljesítményével vehette át az első helyezetteknek járó jutalmakat. A végzősök mezőnye kicsit elmaradt a várttól, a zsűri emiatt első helyezést nem osztott a versenyzőknek. Második lett Blaj Valer, a Mezőgazdasági Líceum diákja, a harmadik díjat pedig a Kétegyházi Középiskola csapata nyerte, ők közösen készítették el a dolgozatot. A délután, stílusosan, ötórai teázással zárult, amihez finom fánkot kínáltak a házigazdák, a résztvevő diáksereg nagy örömére. A szalontai diákokat Fábián Boglárka (aki egyben a verseny főszervezője is) és Angela Boeriu szaktanárok készítették fel. Csak gratulálni tudunk, úgy a versenyzőknek, mint tanáraiknak és további hasonló sikereket kívánunk mindannyiuknak. Major Arnold, X.F
November 25-én, Kétegyházán rendezték meg a 2005-ös PHARE CBC Téli Kupa sportversenyt. Iskolánk Bodó Sándor és Szabó Lóránd tanárok vezetésével a teremfoci és az asztalitenisz megmérettetéseken vettek részt. Az asztalitenisz versenyen két résztvevőnk: Andor Péter és Boros Andrea szerepelt nagyon jól, mindketten első díjat nyertek. A teremfoci csapatunk három mérkőzés után a harmadik helyen végzett. Mindannyiuknak gratulálunk az elért sikerekhez! Csanádi Árpád, XII.F 15
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
evenimente MISS & MISTER LICEU 2005
Era odată ca niciodată o clasă care se plictisea de aşa mult învăţat... era XI C. Şi atunci, ca să mai evadeze un pic din coti-dian, s-au hotărât să facă un spectacol Miss & Mister. A fost greu până am început, lacrimi şi sudori a fost săptămâna dinaintea spectacolului, dar am reuşit să facem un spectacol , zicem noi (şi tot liceul), de zile mari! Am supus perechile la diferite probe: să-şi măsoare cuvintele şi să se prezinte în maxim 10 cuvinte, să se îmbrace în haine de zi, de discotecă şi de gală şi să-şi etaleze frumuseţea în faţa juriului şi a spectatorilor. Probleme mai interesante au apărut când “zmeul inteligenţei noastre” (vreun neuron rătăcit în capul nostru) i-a pus să se costumeze în ceva reprezentativ pentru ei şi să-şi prezinte alegerea. Ce a ieşit a fost foarte... deosebit. Poliţiste şi motociclişti amendaţi, hip hop-eri şi studente, medici şi asistente (staţi liniştiţi că nu a murit nimeni), ceartă între iubiţi (aici s-a lăsat chiar cu palme sănătoase), o Scufiţă Roşie urmărită de vânător, Leana şi Costel, Pirandel şi Pirandela şi bineînţeles nu putea lipsi Dezbrăcatul cu a lui Îmbrăcată, Romaniţa. Ultima pereche a concurat pentru titlul de ,,Cei mai trăzniţi” şi au câştigat cu brio... căci nu aveau rivali. Pe fete le-am pus să stingă lumânări cu seringa şi să lege cravata băieţilor, iar băieţii au mâncat cu poftă, însă fără linguri şi fără ajutorul mâinilor, o felie de tort cu multă frişcă. Ultima surpriză pentru băieţi a fost proba în care trebuiau să conducă o minge de ping-pong cu ajutorul unei linguri agăţate de cureaua de la pantaloni. Nu încercaţi să înţelegeţi ce a ieşit, căci şi nouă ne-a fost cam greu, dar vă putem spune că ne-am distrat pe cinste de unduirile senzuale ale băieţilor în încercările lor! Între probe am avut ocazia să urmărim diferite momente artistice printre care: dans sportiv (Ioana Alesuţan şi Nica Norbert), break dance, dansuri realizate de trupa Princess, dar şi un dans oferit de fetele din clasa noastră, a XI-a C. Însă cel mai aplaudat moment a fost prezentarea de modă a lui Dezbrăcatul constând într-o colecţie în care s-a folosit ca material unic ziarul. Momentul culminant a sosit când preşedintele juriului, Ioan Herdean, a anunţat câştigătorii. Aceştia au fost: Miss & Mister Popularitate: Adrian Curcerzan & Rita Vranyec, Locul III: Erika Dincă & Daniel Şoroş, Locul II: Laura Paşca & Andrei Agiurgioaei, iar Locul I: Anita Sebok & Mădălin Bulzan. Noi, clasa organizatoare, felicităm toţi participanţii, şi dorim să aducem deosebite mulţumiri: membrilor juriului pentru ajutorul acordat, profesorilor care ne-au înţeles în agitaţia organizării şi ne-au mai lăsat câte-o fereastră să zburăm, sponsorilor noştrii şi tuturor acelora care au făcut parte din publicul minunat! Cam aceasta a fost povestea noastră, dar cum ne place să povestim, vă promitem că vom reveni curând. Şi-am încălecat pe-o şa şi v-am spus povestea aşa! A consemnat, (adică a scris, fiecare câte-o idee), XI C MISS & MISTER LICEU SE DESTĂINUIE - Ce v-a determinat să participaţi la acest concurs? Anita: Voiam să le demonstrez fetelor care nu au 90-60-90 că şi ele merită o şansă. Mai mult, eu sunt complexată, iar câştigarea acestui premiu m-a ajutat să am mai multă încredere în mine. Mădălin: Am vrut doar să mă distrez, nu m-am dus cu gândul să câştig. - Consideraţi că mai mult contează imaginea de sine sau părerea celorlalţi despre voi? A: Ambele sunt importante. Degeaba ai o frumuseţe interioară, dacă ceilalţi consideră că nu. M: Amândouă contează la fel de mult. continuare în pag. 17
16
evenimente
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
continuare din pag. 16 - Care e lucrul cel mai important pe care l-aţi dobândit odată cu acest titlu? A: Încrederea în mine. Totodată am reuşit să-mi cunosc adevăraţii prieteni. Au fost alături de mine, m-au susţinut în timpul spectacolului. M: Odată cu acest titlu mi-am recăpătat încrederea în mine şi am descoperit că am mult noroc. - Cum s-a schimbat atitudinea celorlalţi faţă de tine? A: Unii se bucurau pentru mine, iar alţii mai puţin. În ceea ce mă priveşte, am rămas aceeaşi. M: Atitudinea celorlalţi nu s-a schimbat aproape deloc, doar că sunt mai cunoscut. Interviu realizat de Lumi Burcău, XII D Balul Bobocilor 2005 În toamna aceasta, luna octombrie, pe data de 20, la Liceul Teoretic s-au numărat bobocii şi, dintre aceştia, s-au ales cei mai frumoşi şi pricepuţi. Cei care le-au testat abilităţile au fost elevii clasei organizatoare, XII D. Bobocii noştri s-au ridicat la înălţimea aşteptărilor publicului care i-a susţinut cu aplauze pe tot parcursul desfăşurării concursului. Cei mai buni dintre cei buni, care au obţinut şi titlul de Miss şi Mister Boboc 2005, sunt Lung Florentina şi Iabloncsik Malvin, din clasa a IX-a C şi au 15 ani. Cei doi au răspuns câtorva întrebări, după terminarea concursului. - Cum v-aţi decis să participaţi la acest concurs? F: Mi s-a părut ceva interesant şi, dacă tot participa toată lumea, am vrut şi eu. O dată în viaţă sunt boboc, nu? M: Mi-am dorit şi eu, dar cu ideea a fost partenera mea. - O întrebare doar pentru Malvin: Crezi că vestimentaţia ta la intrare a influenţat publicul şi juriul? În ce sens? M: M-a făcut să mă simt în largul meu. Dacă nu o purtam, nu mă puteam desfăşura. - Cum v-aţi înţeles cu ceilalţi participanţi şi cum vă înţelegeţi acum cu ei? F: M-am înţeles bine cu ei şi continuu să mă înţeleg la fel de bine. M: Deşi la început nu i-am cunoscut pe toţi, am devenit buni prieteni. - Ce părere aveţi despre probe? V-au pus în dificultate? F: Emoţiile m-au pus în dificultate, nu probele. M: Probele mi-au pus în evidenţă toate calităţile. - Ca proaspeţi liceeni, ce vă place cel mai mult la liceu? Aţi schimba ceva? M: E cool, dar mai trebuie reparate băncile. F: Mi-ar plăcea să fie mai multă muzică în pauze. - V-a schimbat în vreun fel faptul că aţi câştigat concursul? M: Şi da şi nu. Mă cunoaşte mai multă lume, dar eu am rămas aceeaşi persoană. F: Sunt la fel ca înainte, nu pot să zic că m-a schimbat în vreun fel. Mulţumim tuturor participanţilor şi le dorim succes în viaţa de licean! Laura Paşca, XII-D
17
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
szórakozás A Karácsony mágiája
A régi időkben sorsdöntő jelentőséget tulajdonítottak a december 25től január 5-ig terjedő 12 napnak, amelyek külön-külön egy-egy hónapot jelképeztek. December 25-e a januárt és így tovább. Ezekkel a napokkal kapcsolatosan jósolták meg, hogy az illetőre a következő év hónapjaiban mi vár. Akár hiszed, akár nem, érdemes elolvasnod, ha mást nem, legalább jól szórakozol rajta! DECEMBER 25: Nem sokkal éjfél után egy dió két fél héját, mint apró hajókat, helyezd egy vízzel teli tálba. Ha ezek közelítenek egymáshoz, akkor januárban sikereid lesznek a szerelemben. Ha kutyával, nyuszival, vagy macskával álmodsz, akkor januárban együtt maradtok a szerelmeddel. DECEMBER 26: Ha ezen a napon fagyöngyöt aggatsz egy almafára, februárban jó esélyed lesz a nagy ő megtalálására. Ha medvékkel vagy elefántokkal álmodsz, esetleg álmodban átmászol egy kerítésen, vasakarattal kell harcolnod vágyaid megvalósításáért. DECEMBER 27: Aki ezen a napon valami nagy dologba fog, annak márciusban komoly feladatokat kell megoldania. Szépítkezéssel, tested ápolásával töltsd a napot. Ha álmaidban madarak röpködnek, akkor márciusban készen fogsz állni az új kalandokra. DECEMBER 28: Sok sikert és álmaid beteljesülését eredményezi, ha ezen az estén leveleket írsz! Éjfél előtt vitába ne keveredj valakivel, különben áprilisban nagy balhé várhat rád. Ha álmaidban vadlovak jelennek meg, áprilisban a szenvedélyeid rabja leszel. DECEMBER 29: A magad csinálta talizmán megvéd mágikus erejével, s új erőt kölcsönöz. Májusban számíthatsz a szerencsére, ha ezen a napon gondoskodsz az állatokról és növényekről, valamint, ha új ruhába öltözöl. Ha ragadozó madárral álmodsz, akkor májusban nagyon súlyos problémákat is képes leszel megoldani. DECEMBER 30: Szerelmi varázslás: írd fel két megszárított zsályalevélre a magad és az elbűvölendő fél nevét, morzsold szét egy pizzára, hívd meg őt uzsonnára, s kínáld meg belőle. Ha ezen az éjszakán oroszlánokkal álmodsz, akkor júniusban olyan kaland vár rád, ami veszélyessé is válhat. DECEMBER 31: A szilveszter éjjel hulló hó, eső, harmat a szépségre csodatevő erővel hat. Mosd meg benne az arcod! Vágj gerezdekre egy almát, és a szeleteket dobáld a hátad mögé. Fordulj meg, és próbáld a szeletek állásából kiolvasni a (leendő) szerelmed nevét. Ha éjszaka delfinekkel vagy kishalakkal álmodsz, akkor júliusban sokat fogsz nevetni. JANUÁR 1: Szerezz magadnak egy marék gabonát, és égesd el. Aztán egy marékkal áss el, egy marékkal szórj a levegőbe és a vízbe (patak, folyó), s eközben gondolj arra, hogy mit szeretnél, hogy teljesüljön 2006-ban! Ha pókokkal álmodsz akkor az, augusztusra gondokat jelez. JANUÁR 2: Amilyen az idő e napon, olyan lesz szeptemberben is. Ha ezen az éjjelen egerekkel vagy őzzel álmodsz, szeptemberben félénkséged miatt, nem tudsz majd kibontakozni a szerelemben. JANUÁR 3: Ha virágokat, vagy más növényeket fémpénzekkel megtűzdelsz, vagy nem sokkal éjfél előtt mákot szórsz egy kereszteződésre, októberben felragyoghat a szerencsecsillagod. Ha álmaidban tigris, vagy oroszlán jelenik meg, a megfelelő hónapban kemény küzdelem vár rád. JANUÁR 4: Foglalkozz a ruhásszekrényeddel! Állíts össze új szereléseket, a megszokottakat tedd félre. Ülj nyírfa alá elmélkedni, ez segít az újrakezdésben. Ha rókákkal és majmokkal álmodsz, akkor novemberben majd légy elővigyázatos minden újdonsággal szemben. JANUÁR 5: Tisztítsd meg magad körül a levegőt! Erre leginkábba kamilla vagy a boróka illata a legalkalmasabb. Ajándékozz meg valakit egy apró ajándékkal, akinek a lekötelezettje vagy. Ha kígyóval álmodsz, decemberben szerelmi kísértéseknek lehetsz kitéve.
Az év napjaihoz fűződő jövendölések Újév Ki hogy fogja napját, Olyan egész esztendőn át.
Gyertyaszentelő Ha a medve szép időt lát, tovább folytatja az álmát, de ha hideg, csúf az idő, akkor már a tavasz megjő. 18
Húsvét Ha húsvétkor eső száll, Pünkösdig az meg sem áll.
szórakozás
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i Az év napjaihoz fűződő jövendölések Fagyosszentek
Péter Ha Péterkor nagy a meleg, Várhatod a meleg telet.
Szervác, Pongrác, Bonifác, hárman tesznek egyet, virágjában leszedik a barackot, a meggyet. Orbán sereghajtónak a végére maradt, ő szedi le ezután, ami még megmaradt.
Simon Itt vagyok már Simon, Júdás, jaj tenéked, inges, gatyás.
Karácsony
Medárd
Fekete karácsony-fehér húsvét Fehér karácsony-fekete húsvét.
Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg.
Márton Ha Mártonkor áll a lúd, Karácsonykor sárba jár a rúd.
Újévi hiedelmek,fogadalmak és babonák Közeleg az új év, így itt az ideje megismerni néhány ezzel kapcsolatos szokást. Léteznek újévi fogadalmak, újévi szokások és babonák. . . Fogadalmak: Sokan fogadalmakkal kezdik az új esztendőt; van, aki fogyókúrázni kezd, mások rossz szokásaiktól szeretnének megszabadulni, vagy éppen azt ígérik, hogy több időt töltenek szeretteikkel. Ne csak magunkra gondoljunk első teendőink között legyen néhány a család életét megkönnyítő tett, változtatás. Hiedelmek és babonák: Nagyon érdekes információkat tudhatsz meg arról, hogy régen az emberek miben hittek, s mi segített nekik abban, hogy megtudják, mit is várhatnak az új esztendőben! Amellett, hogy sokan tesznek szilveszter éjjelén fogadalmakat a következő évre vonatkozóan, melyeket vagy sikerül betartaniuk vagy nem, fontos megemlíteni néhány érdekes babonát. A legtöbb szilveszteri szokás és babona az időjóslással volt kapcsolatos. Azoknak, akik megélhetését a föld jelentette, azoknak nem is csoda, hogy a gondolataik nagy részét ez tette ki, hiszen ezen múlt az, hogy lesz-e betevő falat az asztalon vagy sem, bőséges vagy szegényes évre számíthatnak-e. Például ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani. Mások úgy tartották, hogy ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, megint mások hittek abban, hogy amennyiben újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Régen hittek a hagymakalendáriumban! Ez a "kalendárium" úgy készült, hogy 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas lesz az idő, sok csapadékra lehet számítani. Melyik lány ne lenne kíváncsi, hogy vajon ki lesz a nagy ő, kinek a személyében találja meg majd jövendőbelijét. Számos módszer volt arra, hogy ezt megtudhassák. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott. Erre más módszer is volt: sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét. Megint máshol a leányzók férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk. A szilveszter esti és újévi vacsorának is számos hagyomanya volt. Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, ilyenek voltak például a rizs, a köles, a bab vagy a lencse. A hagyomány szerint ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni. Sok háznál még a lencsefőzelékbe mandulaszemet is belefőztek, s az a lány, akinek ezt kimerték, még abban az évben férjet talál. S persze minél kevesebben ültek az asztalhoz főzeléket enni, annál nagyobb volt az esélye annak, hogy valakinek a tányérjába kerüljön a csodás mag. Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Nem úgy, mint a csirke, ami kifelé kaparná azt a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor. Állítólag, ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét. Bozó Emese, X.F
19
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
Forma 1 rajongóknak A Forma 1 2005-ös idénye
A csapatok és pilóták igen nehéz idény után vannak túl. Egyrészt az új szabályok, másrészt a tavalyinál hosszabb idény miatt. Ebben az évben 19 futamot rendeztek meg a világ különböző pontjain: Ázsiában, Afrikában, Amerikában, Kanadában és Európában. A versenyek sokszor szorosan egymás után következtek, hét kimaradás nélkül. Ezek a pilótákat igencsak megviselik, amelyet csak edzéssel és különleges étrenddel lehet elviselni. Ennek tetejében a szabályok is nyomták a csapatok és pilóták vállát. Egy versenyhéten csak egy gumiabroncsot lehetett használni, tehát a gumiknak ki kellett bírniuk az edzéseket, az időmérő edzést és a futamot. A gumikat csak akkor lehetett lecserélni, ha a gumi nem volt alkalmas az időjárási viszonyokhoz, vagy ha a futam során balesetveszélyessé vált. A motornak két versenyhetet kellett kibírnia, amelyre sokan ráfáztak. Még számos új szabályt hoztak be a FIA elnökei/emberei a 2005-ös idényre, de mindenképpen a gumi és a motor módosítása volt a legdrasztikusabb. A FIA azt várta, hogy ezzel lelassítják a 300 km/h feletti sebességgel száguldó kocsikat, de ez nem így történt. Nagyon sok esetben a pilóták nem mentek be a bokszutcába lecserélni a tönkrement gumikat, hanem életüket is kockáztatván a pályán maradtak. Ez volt akinek sikerült, és volt akinek nem. Kimi Räikkönen az utóbbihoz tartozik. A nürnbergiingi futamon, a jobb első gumija annyira elhasználódott, hogy a kerék szabályosan leszakadt a felfüggesztésről, majd a gumifalba csapódott a kocsi. A pilóta a kocsiból épségben szállt ki, de történhetett volna ez másképpen is. Montoya is bevállalta ezt a rizikófaktort az Olasz Nagydíjon. Az első versenyzőnek járó kupát is ő vehette át. A mezőnyből két fiatalember emelkedett ki: a spanyol Fernando Alonso (Renault) és a finn Kimi Räikkönen (McLaren-Mercedes). Mindketten derekasan állták a sarat, és nekik köszönhetjük, hogy az idény végig izgalmas volt. Az idényt kettőjük közül Fernando Alonso kezdte jobban, nagyon sok pontot szerzett már az idény elején, amelyet Kiminek nem volt könnyű behoznia, főleg a sorozatos motorcserék miatt. A McLaren híres a gyorsaságáról, de sajnos a megbízhatóságáról nem, ellentétben a Renault-val. Náluk nem volt motorcsere, az egész idényben megbízható volt a Renault. Ebben az idényben a megbízhatóság nyert a gyorsasággal szemben, de Kimi Räikkönen mindössze 21 pontos lemaradása azt sugallja, hogy a következő évben szintén nem lehet nyugalma a Renaultnak, sőt! A közvélemény és kritikusok szavazata alapján az Év Embere Fernando Alonso lett, az Év Pilótája pedig Kimi Räikkönen. Räikkönen Végezetül az átigazolásokról ejtsünk pár szót. Rubens Barichello (Ferrari) a BAR Hondánál folytatja pályafutását, Jenson Button csapattársaként, az onnan elkerülő Takuma Sato további pályafutásáról még nem tudni. Nick Heidfeld jövő évtől a Williams csapat pilótája lesz, mivel a BMW Williams ketté vált. Felipe Massa a Ferrarihoz igazolt, mivel a Sauber Petronas csapatot megvette a BMW, mint ahogy a Minardit a Red Bull istáló. A pilóták rangsorolása és pontszámuk: 1. Fernando Alonso - Renault F1 - 133 pont 18. Narain Karthikeyan - Jordan-Toyota - 5 pont 2. Kimi Räikkönen - McLaren-Mercedes - 112 pont 19. Pedro de la Rosa - McLaren-Mercedes - 4 pont 3. Michael Schumacher - Ferrari - 62 pont 19. Christijan Albers - Minardi - 4 pont 4. Juan-Pablo Montoya - McLaren-Mercedes - 60 pont 21. Patrick Friesacher - Minardi - 3 pont 5. Giancarlo Fisichella - Renault F1 - 58 pont 22. Antonio Pizzonia - BMW - Williams - 2 pont 6. Ralf Schumacher - Toyota - 45 pont 23. Vitantonio Liuzzi - Red Bull Racing - 1 pont 7. Jarno Trulli - Toyota - 43 pont 24. Takuma Sato - BAR-Honda - 1 pont 8. Rubens Barrichello - Ferrari - 38 pont 9. Jenson Button - BAR-Honda - 37pont 10. Mark Webber - BMW - Williams - 36 pont 11. Nick Heidfeld - BMW - Williams - 28 pont 12. David Coulthard - Red Bull Racing - 11 pont 14. Christian Klien - Red Bull Racing - 9 pont 14. Jacques Villeneuve - Sauber-Petronas - 9 pont 16. Tiago Monteiro - Jordan-Toyota - 7 pont 17. Alexander Wurz - McLaren-Mercedes - 6 pont Összeállította: Arany Éva, XI.E
20
Brassó 2005 - szavalóverseny A d o l e s c e n ţ a - Ti n i A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület idén tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Bartalis János Versmondó Versenyt. A József Attila-év alkalmából egy József Attila- és egy szabadon választott verset jelöltek meg a verseny kiírói. Iskolánkat három diáklány képviselte a XI. F-ből: Szabó Mónika, Szegi Anikó és Vranyec Rita. A rangos vetélkedőn (a résztvevők egyetlen korcsoportban mérik össze erejüket) Vranyec Rita volt a legeredményesebb, IV. helyezést ért el a népes, 66 fős mezőnyben. Rita és Mónika szavalattal, Anikó megzenésített versekkel jelentkezett a brassói versenyre. A zsűri tagjai kivétel nélkül ismert személyiségek voltak: Banner Zoltán művészettörténész, előadóművész (a zsűri elnöke), Kozsik Ildikó és József marosvásárhelyi színművészek, Debreczeni Kálmán sepsiszentgyörgyi színművész, Bálint Ferenc tanár, Házy-Bakó Eszter előadóművész, Márk Attila énekmondó. A lányokkal hazatértük után a verseny élményeiről és tanulságairól beszélgettünk. B.Cs.: Rita, te visszetérő versenyző vagy Brassóban. Kérlek, mutasd be dióhéjban ezt a rendezvényt! V.R.: Bár visszatérő versenyző vagyok, sohasem tudnám megunni azt az érzést, mely úrrá lesz rajtam, valahányszor csak pódiumra lépek Brassóban. Szerencsére az izgalmat enyhíti a zsűri közvetlensége és azt ismerős arcok. Én személy szerint nagyon sokra becsülöm a Bartalis János Versmondó Verseny zsűrijét. Mivel szinte mindannyian más-más foglalkozást tudhatnak magukénak, sokféle szempontból képesek értékelni is. Lehet, hogy elfogultságból, mivel magam is szeretnék színész lenni, de nagyon felnézek a Kozsik Ildikó és József házaspárra. Elmondhatom, hogy máris sokat tanultam tőlük. Kiemelném Bálint Ferenc kedvességét, közvetlenségét is, mellyel mindig jókedvre deríti az izguló versenyzőket, ahogyan Márk Attila megzenésített versei is. Ami a szervezést illeti, úgy gondolom, hogy Házy-Bakó Eszter precíz munkája nélkül aligha lenne ez a rendezvény ilyen színvonalas. Sz.M.: A verseny szervezését minősíti, hogy egyre többen jelentkeznek évente. A zsűri közvetlensége nagyon sokat jelent. Felszabadultan és szívesen szavalok nekik, előttük. Ne feledkezzünk meg a szervezés olyan fogásairól sem, mint a városnézés, mely Brassó esetében külön jutalom (idén a Pojánára is felmentünk). Kiemelném Márk Attila zenei produkcióit is. Sz. A.: Én először vettem rész ezen a versenyen. A szervezésről és zsűriről alkotott véleményem a lehető legjobb. A program rendkívül változatos és tartalmas volt. A verseny nagyon színvonalas. Tulajdonképpen egyféle képzésnek is felfogható, mert sokat tanultunk. B.Cs.: A verseny hangulatáról is beszéljetek néhány szót! Sz.A.: Izgalmas verseny volt. Személyesen sok tapasztalattal gazdagodtam. Megértettem például, hogy minél jobban sikerül leküzdenem a feszültségemet, annál hitelesebb az előadásom. Remélem, jövőre is lesz alkalmam részt venni, és kamatoztathatom az idei tapasztalataimat. V.R.: Ez a verseny minden évben csodálatos hangulatban zajlik. A zsűri döntéséből sokat lehet épülni, főként, mert a kiértékelés névre szóló. Azt se felejtsük el, hogy a verseny alkalmából fantasztikus embereket lehet megismerni, és a kialakult emberi kapcsolatok külön értéket jelentenek B.Cs.: Köszönöm a beszélgetést, és további sikereket kívánok! Kérdezett: Bertalan Csilla, XI.F Cím nélkül Szememben látlak, Fülemben hallak, Szívemben várlak, De te távolodsz tõlem. Már csak a lelkemben élhetsz, Lassan elmész tõlem,
De te ezt nem érzed. Fájnak a hangok, Mert nem téged hallak, Szeretnék megvakulni Mert nem láthatlak!!! Egy lány a XI.E osztályból
21
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
superstiţii Credeţi în superstiţii?
Superstiţia e o credinţă sau o practică, în general, privind iraţionalul sau rezultând din ignoranţă sau frică de necunoscut. Implică o credinţă în forţe nevăzute şi necunoscute care pot fi influenţate de obiecte şi ritualuri. Magia şi vrăjitoria, misterul sau supranaturalul fac dese trimiteri la superstiţii. Cu tot modernismul care ne-a cuprins, păstrăm încă vie tradiţia moştenită din moşi strămoşi. Românii au multe superstiţii şi credinţe în legătură cu vremea, mâncarea, oamenii şi multe alte lucruri. Ca orice altă zi importantă pentru omenire, şi noaptea de Revelion are superstiţiile ei de care se ţine cont chiar din antichitate. De Revelion, se spune că familia ar trebui să aibă mâncare pe masă pentru a asigura o abundenţă de hrană pe tot parcursul anului. Unii spun că e bine să mănânci peşte în noaptea dintre ani, pentru a avea bani mulţi anul următor, alţii că, dacă mănânci peşte, ţi se duce norocul pe apa sâmbetei. Pe cine să mai crezi? O dorinţă pusă la miezul nopţii de Revelion are toate şansele să se împlinească. Un cer senin de Crăciun anunţă un an roditor. Dacă bate vântul de Crăciun, anunţă ghinion. Nu e bine ca între Crăciun şi Anul Nou să se tricoteze, să se coase, să se spele rufele. Acel obiect pe care îl ţii in mână de Anul Nou, la 12 noaptea, sau cel pe care pui mâna imediat după ora 12 va fi cel mai important plan al vieţii tale în anul care vine. Dacă ţii bani în mână, vei merge bine cu banii tot anul, dacă îţi ţii iubita de mînă îţi va merge bine cu dragostea tot anul, dacă ţii paharul în mână, va fi un an vesel. E bine să ai pe masa de Crăciun şi de Anul Nou crenguţă de vâsc. Aduce noroc. Aduce ghinion dacă agăţaţi calendarul înainte ca noul an să înceapă. Aduce ghinion să întorci fila de calendar înainte ca ziua sau luna să se încheie. Aduce ghinion să intri în noul an fără nici un ban în buzunar, e bine să aveţi bani în fiecare portofel. E bine să nu vă găsească anul nou cu datorii, altfel veţi avea datorii tot anul. Primul om care va trece pragul în prima zi din noul an va influenţa tot anul. Persoanele blonde sau roşcate aduc ghinion, persoanele brunete aduc noroc. Prima persoană care va suna sau va bate la uşă în prima zi din noul an trebuie primită. Dacă prima persoană care va intra în casă e femeie - va fi un an prost, dacă e bărbat - va fi un an norocos. Nu trebuie să aruncaţi nimic din casă în prima zi de an nou, nici măcar gunoiul! E bine ca ceva sau cineva care va intra în casa în prima zi din anul nou, să nu mai iasă! Faceţi ceva - cât de mic - care are legătură directă cu munca dv. în prima zi a noului an, pentru a vă merge bine la serviciu tot anul. Nu spălaţi nimic în prima zi a noului an. Prima zi din noul an trebuie să vă găsească în curăţenie deplină, deci e bine ca înaintea anului nou să faceţi curăţenie şi în cele mai ascunse unghere. Îmbrăcaţi ceva nou pe 1 Ianuarie. Nu spargeţi nimic în prima zi a noului an. Nu plângeţi în prima zi a noului an. Nu împrumutaţi bani şi nu faceţi datorii pe 1 Ianuarie. E semn rău dacă strănuţi în noaptea de Anul Nou. Aduce noroc să mănânci carne de porc sau linte de Anul Nou. Anul Nou va fi luminos şi bun dacă se lasă o lampă sau o lumânare aprinsă până la ziuă. În dimineaţa de 1 Ianuarie se pun bani de argint în apa cu care se spală membrii familiei. E bine să vă îmbrăcaţi în roşu în noaptea de Revelion. Nu înjuraţi şi nu folosiţi cuvinte urâte în Ajun de An Nou. Lăsaţi uşa, geamul, dulapurile deschise în noaptea dintre ani. Ceea ce faci în Ajun de An Nou vei face tot anul următor. Dacă faci baie în ziua de Crăciun, vei rămâne curat tot anul. Dacă mănânci mere în ajun de Crăciun, vei fi sănătos tot anul. Copiii născuţi de Crăciun sau de Anul Nou sunt norocoşi. Flori Lung, IX C
22
despre Crăciun
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i NAŞTEREA DOMNULUI. CRĂCIUNUL
Crăciunul la Bethleem Când se apropie sărbătorile Crăciunului, hagiii din toate părtile lumii creştine pornesc spre Palestina, leagănul legii creştine, ca să serbeze ziua sfântă a Naşterii Mântuitorului. În noaptea Crăciunului, evlavioşii se adună la Biserica măreaţă din Bethleem, zidită pe locul unde s-a născut Iisus Hristos. Interiorul bisericii este strălucit. Pe jos, albe şi curate lespezi de marmură, acoperite cu covoare orientale minunate. Slujba bisericească la Bethleem În noaptea Crăciunului, patriarhul latin trebuie să fie la Bethleem. El se îmbracă în haine arhiereşti, împreună cu episcopii şi misionarii. La orele 12, când totul este gata, consulii puterilor creştine, fiecare cu câte o faclă aprinsă în mână, se apropie de patriarh. Începe coborârea în peşteră, unde este depus pe altar chipul de ceară care-l înfăţişează pe Hristos. Cum s-a răsădit serbarea Naşterii Lui Iisus la 25 Decembrie? Biserica Creştină cea de la început cunoştea numai Sărbătoarea Paştelui. Sărbătoarea Naşterii Domnului nostru Isus Hristos nu datează decât din secolul al II-lea. Această sărbătoare a devenit fixă abia în secolul al IV-lea şi se celebra, de obicei, în luna mai. Sub Pontificatul lui Iulius I-ul, după avizul doctorilor în teologie, s-a hotărât ca dată neschimbătoare 25 decembrie. De unde provine numele Crăciun? Naşterea Domnului este denumită la români printr-un cuvânt propriu, specific numai poporului nostru: Crăciun. Cu privire la originea acestuia există o îndelungată dispută filologică, dar majoritatea lingviştilor afirmă că termenul provine din limba latină. Englezii îi spun: Christmas, francezii: Noel, italienii: Natale, germanii: Weihnachten, spaniolii: Noche buena, norvegienii: Jul, suedezii: Oel, polonezii: Willia, ruşii: Razdjestva. Pomul de Crăciun Obiceiul apusean de a înfrumuseţa casa cu un pom încărcat cu daruri în Sărbătorile Crăciunului, începe să prindă din ce în ce şi la noi şi este pe cale de a se încetăţeni: “O, brad frumos! O, brad frumos! Cu cetina tot verde! Tu eşti copacul credincios Ce frunza nu şi-o pierde.” Obiceiuri pitoreşti În multe sate româneşti (de exemplu în cele maramureşene), în seara de Crăciun se ung cu usturoi vitele şi grajdurile pentru ca nu cumva să vină pe acolo strigoii, moroii şi alte duhuri necurate. Tot din seara de Crăciun până la Anul Nou, fetele care doresc să-şi cunoască viitorul lor ursit iau din fiecare mâncare câte puţin şi pun într-o ulcică. Mai apoi, în seara de Anul Nou înconjoară casa de 9 ori, iar a noua oară, uitându-se pe fereastră îl văd pe cel adorat mâncând din ulcică. Prin unele părţi există obiceiul ca în ziua de Ajun dascălii tineri bisericeşti să umble cu Icoana. Este vorba de o icoană pe care este zugrăvită Naşterea lui Isus Hristos, în mijlocul staulului. Un alt obicei, răspândit mai cu seamă în Moldova, este Sfinţirea mesei de ajun. Această datină de a umbla preotul cu Ajunul ca să sfinţească masa şi să vestească enoriaşilor Naşterea Domnului este foarte veche. Prin nordul Moldovei se pregăteşte masa pentru Ajunul Crăciunului cu mâncăruri de post. Preotul blagosloveşte masa de post, el gustă primul din bucate, apoi cei ai casei. În vechime, la curţile noastre domneşti, era şi obiceiul numit oraţii. continuare în pag. 24
23
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
iarna
continuare din pag. 23 De sărbătorile Crăciunului, cel mai frumos obicei este colinda. Colindele sunt cântecele cu care copiii, tinerii, maturii întâmpină pe Hristos pe pământ. Aceste tradiţii s-au păstrat de pe timpul romanilor. Între Crăciun şi Bobotează, colindătorii umblă cu Steaua, obicei de demult. Luminată şi întocmită cu meşteşug, Steaua e compusă din speteze de brad îmbrăcate cu hârtie albă,iar înăuntru se află aprinsă o lumânare de seu. Cel mai potrivit ar fi să ne pregătim sufletele pentru întâmpinarea Naşterii Domnului. SĂRBĂT ORI FERICITE ŞI LA MULŢI ANI! Iulia Midone, XI-C
GERUL Afară nu mai ninge. E din ce în ce mai frig. Vântul se înteţeşte. Vine groaza… Un zgomot puternic, asurzitor mă înnebuneşte. Nu credeam că ziua va căpăta o cu totul altă înfăţişare. Era atât de calm, o suflare slabă de vânt împrăştia pulberi de argint: ningea. Acum nu mai văd nimic, nu mai aud nimic în afară de tunetul acesta vijelios care îmi produce dureri groaznice. E crud ce se întâmplă. Nici un pic de soare nu îmi mângâie trupul. Doar acest vuiet, această nelinişte care mă face să îmi pierd controlul. Acest alb, până acum strălucitor, a devenit unul spălăcit, comun, insignifiant. Îmi produce dezgust. S-a comis un sacrilegiu. E trist. Însă gerului nu-i pasă de asta. Trece cu o indiferenţă inimaginabilă pe întregul cuprins al câmpului. În tot acel alb monoton am zărit o pată de culoare verde. E un ghiocel timpuriu care s-a lăsat păcălit de iarnă. Un biet naiv care a crezut că, în sfârşit, primăvara a venit. Şi-a plecat căpşorul, închinându-se. Gerul l-a doborât. Nu i-a putut rezista. Era mult prea fragil. Sufletul meu moare. E o cruzime mult prea mare. Nici măcar puritatea, inocenţa şi fragilitatea nu l-au putut opri pe acest tiran. Nimic nu îl impresionează. Nici măcar moartea sufletului meu. Zăpada îmi trosneşte sub picior. Ce diferit e sunetul acesta faţă de cel de dinainte! Atunci parcă pluteam, iar foşnetul zăpezii îmi gâdila urechile. E din ce în ce mai rău, mai urât, mai crud... Gerul îmi cuprinde trupul, mă încătuşează. Nu mai pot să mă mişc. Am îngheţat. Ce imagine morbidă! Copacii se îndoaie, se închină până la pământ în faţa gerului. Toţi se supun. Nimeni nu crâcneşte, toţi acceptă acest supliciu cumplit. Totul e îngheţat. Mă prăbuşesc în vid. Totul e gol în jurul meu, nu mai simt nimic, nici măcar suflul rece al vântului. Plâng. De ce plâng? Poate pentru că lumea mea a murit? Nici eu nu mai ştiu. Nu vreau să ştiu. Vreau doar să dorm, să dorm mult şi când mă voi trezi să văd că totul a fost un vis. Sau poate nu mă voi mai trezi? Nu ştiu, poate nu vreau să mă trezesc. O fierbinţeală plăcută îmi cuprinde tot trupul. Dar nu, vreau să mă trezesc! Nu pot să mă supun gerului aşa cum au făcut toţi. Trebuie să îl înving! O lacrimă de gheaţă mi-a atins tâmpla. Apoi încă una şi încă una: ninge. Aripile zăpezii palpitează pe sufletul meu mort, dându-i viaţă. Am înviat!... Marieta Manolache, IX C 24
megkérdeztünk titeket
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
Az újév kezdetével mindenki elgondolkozik azon, hogy mit szeretne jobban csinálni, miben szeretne megváltozni. Mi kiváncsiak voltunk arra, hogy a diákok mit fogadnak meg szilveszter éjszakán. Ezért végigjártuk az iskolát és a következőket válaszoltátok: M.N.:"Jobban fogok tanulni." L.B.:"Többet fogok tanulni." K.N.:"Egyetemre szeretnék menni, ezért többet és jobban fogok tanulni." N.I.:"Nem fogok olyan sokat hiányozni." SZ.B.:"Megváltoztatom az életem." M.S.:"Többet fogok sportolni." M.R.:"Jobban vigyázok az egészségemre." P.M.:"Nem beszélek többet csúnyán." SZ.T.:"Jó leszek órán." J.:"Încerc să învăţ mai mult!" G.A.:"Voi învăţa mai mult şi voi fi cuminte." P.:"Nu voi face prostii de anul nou." M.:"Încerc să învăţ mai mult şi să iau examenul." G.:"Mă voi distra mai mult." A tanulók ezeket fogadták meg. Talán jó dolog ez a fogadalom, mivel mindenki igyekszik, hogy betartsa a szavát, és ezért többet fog sportolni, többet tanul, és remélhetőleg jobban vigyáz az egészségére! Vass Ivette, Pocsai István és Ciote Tímea, X.F
Karácsonyi rémtörténet Így Karácsony táján mindenki arról beszél, arról ír, hogy kinek milyen élményei voltak, mit hozott neki a télapó, náluk mik a szokások, bla bla… De én most mást szeretnék elmesélni. Már öt éves koromban gyanús volt nekem, hogy miért nem találkozhatok én soha a Télapóval? És hogy tud bejönni a házba, mikor zárva az ajtó? A kéményen meg be sem fér. Na meg persze nekem mindig ki kellett valamiért menni a szobából, és pont amikor viszszajöttem, akkorra termett oda a sok ajándék. Egyszóval mindig is megvolt a magamhoz való eszem. Titeket sem szeretnélek efféle baromsággal untatni, hanem inkább elmesélek egy nagyon érdekes történetet, ami nem is olyan rég esett meg. Éppen aznap volt karácsony napja. Minden normális család ugye ilyenkor fát díszít, énekel, puncsot főz, vacsorát készít, ajándékot csomagol, és áhítattal állja körbe a fát. Na mi nem ezt tettük. Hanem összekaptuk a motyót és beleköltöztünk a vadi új házunkba. Első látásra nem mondtam volna éppen kacsalábon forgó palotának… na de jobb mint a híd alatt :) Szóval reggel elkezdtük a költözködést. Persze, mire mindent bepakoltunk meg helyre kerültek a bútorok stb, akkorára jócs- kán beesteledett. Valahonnan előkapartunk pár ágyneműt és ki-ki hol talált magának helyet, ott aludt el azon nyomban a napi fáradalmaktól. Én is éppen bóbiskoltam már, amikor valami zajt hallottam az udvarról. Gondoltam csak a szomszéd kutya lehet az, majd abbahagyja. De a zaj egyre erősödött… Végül tisztán hallani lehetett, ahogy egy ember nyögdécsel, dünnyög valamit, mintha fuldokolna. Még ekkor sem sejtettem semmit, gondoltam csak szomszédék ütik el az estét egy kis hancúrral… Ekkor megpillantottam egy árnyékot az udvaron, ami nagyon furcsa volt, mintha a levegőben lógna. Felkeltem és odamentem az ablakhoz. Nem láttam semmit csak azt, hogy egy ember árnyéka lebeg az udvar közepén. Figyeltem erősen, hogy honnan jöhet, kinek az árnyéka, de nem láttam semmit. Anyáék úgy aludtak a szomszéd szoba közepén, mint két bunda, egy földrengés se tudta volna őket felébreszteni. Fogtam hát magam, és kimentem az udvarra. Ahogy kiléptem hirtelen melegem lett… furcsálltam kicsit a dolgot, így december tájt, de hát na… a házavató pezsgő hatása, gondoltam magamban. Ekkor hirtelen minden homályba borult, mintha egy gyorsan száguldó vonaton ülnék, és a dolgok sebesen elsiklanának mellettem. Elszédültem, egy pillanatra behunytam a szemem, majd amikor kinyitottam… A hátsó udvar közepén újra megjelent az árnyék, az öreg kivágott fa törzse mellett. Úgy éreztem, az agyamba tódul minden vér, mikor megpillantottam, hogy a fa nincs is kivágva, sőőőt egy fuldokló ember lóg rajta! A lábaim megremegtek, egy tapodtat se bírtam mozdulni, közben egyre melegebb lett… ahogy megfordultam azt láttam, hogy ég a házunk. Egyből az jutott eszembe, hogy a többiek békésen alszanak benne! Azonnal berohantam, ám amint megmozdultam a tűz eltűnt, a fa is és az akasztott is. Nem emlékszem már, hogy hogyan jutottam be a házba, csak arra emlékszem, hogy reggel amikor felkeltem a pizsamám szegélye meg volt perzselve… Soha többet nem láttam azt a furcsa álmot, vagy hallucinációt, nevezzük ahogy tetszik. Később megtudtam, hogy épp az előtt lett újjáépítve a ház, hogy mi beköltöztünk, mert a férfi, aki benne lakott, felgyújtotta, maga pedig öngyilkos lett. Felakasztotta magát a hátsó udvaron álló cseresznyefára. Íme egy újabb rémtörténet, semmi extra, gondolom hallottatok már félelmetesebbet is. Viszont még mindig jobb, mint nézni a sok gagyi ünnepi műsort, legalább gyakoroljátok az olvasást: Ezenkívül legyen annyi elég, hogy a sztori 70 % - a igaz… Kellemes és ajándékokban gazdag ünnepeket mindenkinek! Kiss Klaudia, X.E
25
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
divertisment
Despre viaţă la superlativ - Ziua cea mai frumoasă: azi. - Lucru cel mai uşor: să te înşeli. - Obstacolul cel mai mare: teama. - Cea mai mare greşeală: a abandona. - Rădăcina tuturor relelor: egoismul. - Distragerea cea mai frumoasă: munca. - Cea mai mare înfrângere: descurajarea. - Cei mai buni profesori: copiii. - Prima necesitate: comunicarea. - Cea mai mare fericire: a fi util celorlalţi. - Misterul cel mai mare: moartea. - Cel mai mare defect: indispoziţia. - Fiinţa cea mai periculoasă: mincinosul. - Sentimentul cel mai josnic: ranchiuna. - Cadoul cel mai frumos: iertarea. - Cel mai necesar: căminul (casa). - Ruta cea mai rapidă: drumul corect. - Senzaţia cea mai satisfăcătoare: pacea interioară. - Arma cea mai eficace: surâsul. - Cel mai bun remediu: optimismul. - Cea mai mare satisfacţie: datoria împlinită. Fraze celebre - Forţa cea mai puternică: credinţa. - Fiinţele cele mai necesare: părinţii. "Trebuie să trăim şi să creăm. Să trăim până la - Cel mai frumos lucru dintre toate: lacrimi." Albert Camus DRAGOSTEA Cules de Alexandra Sasca, XIC
Reţeta pentru un an bun Se iau 12 luni şi se curăţă foarte bine de amărăciune, mândrie, ură, invidie, frică, irascibilitate şi stres. Se împarte fiecare lună în 28-31 de zile, după caz, astfel ca proviziile să ajungă exact un an. Fiecare zi se prepară separat: o parte muncă, o parte linişte, o parte veselie şi umor. Se mai adaugă: 3 linguri de optimism, o linguriţă toleranţă, o priză de bun simţ şi ... o picătură de speranţă. Peste aluatul astfel obţinut se toarnă apoi dragoste din belşug. Preparatul odată făcut se împodobeşte cu un bucheţel de curaj şi de încredere în sine. Se serveşte zilnic, cu bucurie, la o ceaşcă de cafea înviorătoare şi cu inepuizabilă încredere în Dumnezeu. Prezenta reţetă nu se compensează, ea este gratuită şi se transmite liber însoţită de La mulţi ani!
"It is better to be hated for what you are than to be loved for what you are not." (Este mai bine să fii urât pentru ceea ce eşti decât să fii iubit pentru ceea ce nu eşti.) André Gide "Because I have loved life, I shall have no sorrow to die." (Pentru că am iubit viaţa, nu-mi va părea rău să mor.) Amelia Burr "We cannot really love anybody with whom we never laugh." (Nu putem iubi cu adevărat pe cineva cu care nu râdem niciodată.) Agnes Repllier "The first duty of a leader is to make himself be loved without courting love. To be loved without "playing up" to anyone-even to himself." (Prima datorie a unui lider este aceea de a se face iubit fără a se linguşi faţă de dragoste. Să se facă iubit fără să se prefacă faţă de cineva - nici măcar faţă de el însuşi.) André Malraux "The most exciting attractions are between two opposites that never meet." (Cele mai incitante atracţii sunt între două lucruri opuse care nu se întâlnesc niciodată). Andy Warhol Culese de Cătălina Piţ, XIC
26
divertisment
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i Scrisoarea III de (dupã) Mihai Eminescu
Iată un inspector ONU Cu-n steag alb în vârf de băţ. Hussein privind la dânsul Îl întreabă cu dispreţ: - Ce vrei, măi? - Eu? gând de pace… Şi de n-o fi cu bănat Domnul Bush ar vrea să vadă Cât de mult te-ai înarmat. La un semn deschisă-i calea Şi se-apropie de cort Un texan foarte puternic După vorbă, după port. -Tu eşti George? -Da, Saddame, Şi-am venit să mi te-nchini De nu, iau a tale arme Şi le dau la beduini. -Orice gând ai junioare
Şi oricum ai fi venit Nu-ţi dau ţie nici o armă Să nu crezi că sunt tâmpit! Cât priveşte dezarmarea, Niciodată n-am spus nu! Sunt de-acord să-mi dau demisia Numai când ţi-o dai şi tu. De-o fi una, de-o fi alta La Baghdad eu sunt Emir Cât suntem încă în luptă Eu îţi spun cinstit: Sictir! Cum?! când lumea mi-e deschisă A mai sta gândeşti că pot? Ca întreg al vostru ONU Să mă împiedice cu-n Vot? -O... tu nici gândeşti Saddame Câţi în cale mi s-au pus Toată floarea cea vestită A întregului apus! Putin, Schroder, Jacques Chirac S-au pus toţi să intervină
Să m-alunge din Irak. Cu o ura ne-mpăcată I-a privit atunci în faţă: Cum crezi tu că pot acuma Să mă-mpiedic de-o mustaţă? -De-o mustaţă? Da, texane, Căci mustaţa ce-o priveşti N-ai s-o uiţi tu multă vreme, Precum cartofii franţuzeşti. Eu nu voi ca să mă laud, Nici nu voi să te-nspăimânt, Dar eu ştiu ce vrei de-aicea: Vrei petrol de sub pământ. Şi de-aceea tot ce arde-n ţara asta: Gaz, petrol, şi chiar butan Mi-e prieten numai mie Iară ţie duşman este! Le voi da la ruşi pe toate Făr-a prinde tu de veste! Andrutza
Dedicaţie specială tuturor celor ce au fost sau se pregătesc să devină corigenţi! Hora corigenţilor Hai să dăm mână cu mână Cei cu 4 la română Şi cu 2 la geografie Dă-o-ncolo de chimie! Hai să copiem, vecine, Vino-ncoace lângă mine Dă fiţuica la mijloc, Amândoi s-avem noroc. Amândoi urâm franceza, Amândoi urâm engleza, Mate chiar că ne frământă... Şi diriga nu ne-ncântă. Unde-i unul nu-i putere La suflat şi copiere, Unde-s doi puterea creşte Şi-apoi nota se măreşte! Andrutza, XIC
PERLELE TINERELOR NOASTRE SPERANŢE... Poeziile noastre populare au fost scrise de ţărani, oameni simpli care nu ştiau carte. Nu trebuie nici să cădem în extrem, nici invers. Dintre cele mai importante poezii cu caracter protestant ale lui Eminescu cităm şi "Ai noştri mineri". În poezia "Duhovnicească" nu întâlnim imagini vizuale pentru că e întuneric şi poetul nu vede nimic. Tănase Scatiu afirma pe drept cuvânt că cine are bani mulţi e bogat. Substanţa cenuşie este mai proeminentă la copiii care pe măsură ce cresc se împuţinează. Gherea susţine că arta este legată strâns cu societatea. Maiorescu susţine invers. Stând ascuns în tufiş, iepuraşul auzi "Ham ! Ham !" - Acesta este vânătorul, îşi zise el. În "Mărul de lângă drum", sentimentul este trăit atât de pom, cât şi de măr. Deosebirea dintre câine şi pisică este că câinele este bărbat şi pisica este femeie. Prof: Cum se face proba adunării ? - Elev: Adunăm un termen cu alt termen şi aşteptăm să ne dea rezultatul. Microfauna este un animal uriaş care trăieşte pe fundul mărilor şi oceanelor. Dacă ne dăm puţin silinţa şi sufletul, o scoatem noi la capăt. În povestirea lui Sadoveanu avem de-a face cu un om matur care este reprezentat printr-un copil mic. Mihai Viteazul a fost un mare conducător! De aceea urmaşii i-au făcut statuie ecvestră pe cal. Veşmintele fetelor sunt subţiri dând dovadă de melancolie.
27
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
franceza
Anna de Noailles ( 1876 - 1933)
La chanson moderne en France
Anna - Elisabeth de Brâncoveanu, comtesse Mathieu de Noailles, née le 15 novembre 1876 á Paris, est la fille du prince Grigorie Bibescu Brâncoveanu, le fils du prince Gheorghe Bibescu. Anna de Noailles a été attirée des l'enfance, de la poésie. Douée d'une grande sensibilité et d'un talent précoce elle écrit des vers depuis l'age de 13 ans. Son premier volume “Le Coeur innombrable” (Inima nemărginită, 1901) est suivi de: “Les Eblouis-sements” (Fascinaţii, 1907), “Les Vivants et les Morts” (Vii şi Morţi, 1913), “Les Forces éternelles” (Forţele eterne, 1920). Vers la fin de la vie elle publie encore: “Le Poeme de l'amour” (1925) et “L'Honneur de souffrir” (1927) ou l'élan de l'amour pour la vie fait place a une résignation mélancolique. On lui décerne le Grand Prix de l'Académie Française.
La chanson moderne naît en France avec Charles Trenet et son “Je chante”, a partir de 1937. Trenet n'est pas la seule foundation de cette chanson moderne. Il y a aussi Georges Brassens, Jacques Brel, Léo Fereé, Charles Aznavour, Gilbert Bécaud et plus pres de nous, Serge Gainsbourg. Aujourd'hui, les frontieres s'effacent. Par exemple, entre la chanson et le rock. Dans un monde ou la segmentation des gouts semble devenue la regle, cette tendance semble etre une originalité culturelle française. Les pionniers de la chanson poprock des années 1975 sont nés avec les influences de la pop anglaise et du rock américan. “Les enfants” de Trenet, sont amoureux fous du langage, ils pensent que la musique du mot est aussi importante que la musique elle-męme. Et que le langage des chansons, comme le langage de la rue, doit sans cesse etre en mouvement. ,,Les enfants" de Brel aiment que le mot ait une place prépoderante dans leur propos. La scene est pour eux l'essentielle de leur art, bien d’avantage que le disque, ou la musique, n'est souvent qu'un support adapté afin de mettre en valeur leur univers.
Matin de printemps La pluie, enveloppante ombrage L'espace, les bois, la prairie, Et forme sur le paysage Une cage en verroterie. C'est la pluie allegre d'avril, Elle est mince, dansante et lâche Comme de perles sur un fil. Elle est joyeuse! C'est sa tâche De descendre en jets allongés, De se glisser, de se loger Dans les fentes et les entailles Des bourgeons aux vertes écailles, Acérés comme un dur métal. Soudain la voici qui s'arręte Et qui suspend ses gouttelettes… Comme une glycine en cristal. ……………………………................ Le soleil renaît, résolu. Que l'air est bon, quand il a plu!
D'apres ,,Le Français dans le monde" A suivre…
Locutions latines et leurs variantes françaises De gustibus et de coloribus non disputandum. / Des gouts et des couleurs il ne faut pas discuter. Dulce et decorum est pro patria mori. / Il est beau et doux de mourir pour la patrie. Errare humanum est. / Ils est de la nature de l'homme de se tromper. Est modus in rebus. / Il y a une mesure en toutes choses. Castigat ridendo mores. / Elle (la comédie) corrige les moeurs en riant. Aut Caesar, aut nihil. / Ou empereur, ou rien. Aurea mediocritas. / Mediocrité d'or. Ars longa, vita brevis. L'art est long, la vie est courte. Ad majorem Dei gloriam. / Pour une plus grande gloire de Dieu. Pagină realizată de d-na prof. Rodica Piloca
28
încercări literare
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i Cartea - adevărata semnificaţie
Într-un cuvânt, pentru mine, cartea este “totul”. Ea îmi răsfiră gândurile peste mări şi ţări, îmi cuprinde sentimentele şi îmi oferă plăcere şi cunoaştere. Este ca şi o punte peste valurile vieţii, ca şi un soare care încălzeşte şi luminează sufletul meu. Împreună cu cartea poţi să râzi, să plângi, să învingi ori să pierzi. În tovărăşia personajelor poţi să faci “Ocolul Pământului în 80 de zile”, să trăieşti pe o ”Insulă misterioasă”, să fii “Prinţ şi cerşetor” sau să călătoreşti cu “Alice în ţara Minunilor”. Ai puterea să iei hotărâri, să atingi tărâmuri minunate, să învingi în lupte. Poţi fi o prinţesă, o floare ori o pasăre. Orice este posibil, deoarece cărţile sunt un vis despre tărâmuri, mai apropiate sau mai depărtate de realitate. Aşa cum florile ce cresc din seminţe, au nevoie de hrană şi lumină ca să se dezvolte, aşa şi omul are nevoie de hrană spirituală şi de lumină călăuzitoare în viaţă, lucruri ce cartea i le poate oferi cu prisosinţă. Scriitorii, aceste albine ce culeg nectarul din florile cărţilor, prin cuvintele alese şi parfumate de sentimente ascunse, produc o miere foarte dorită de sufletele ce tânjesc după cunoaştere. Cartea a fost, este şi va fi orizontul ce desparte cele două lumi diferite în care trăiesc oamenii. Ioana Păfucan, VIIA Cuvântul
Gânduri pe o hârtie…
Cuvântul are atâta valoare cât posedă E iarnă iar... cad uşor fulgi de zăpadă orice umbră inconsistentă, orice simplă Şi copii râd de tot ce pot acum să vadă. aparenţă. Orice cuvânt este o reflectare. E plin văzduhul de scântei Ce par a luci doar pentru ei. Nimic nu poate răni mai mult decât Dar oare aşa să fie? cuvântul, dar tot cuvântul este cel care vin- Sunt ei cei mai importanţi din galaxie? decă cel mai bine sufletul oamenilor. Nu... sunt şi ei oameni ca şi noi Dar în suflet încă nu le-au pătruns ploi. Un cuvânt sau un semn din partea unui Sunt copii zburdalnici, fără de astâmpăr om bun este mai valoros decât mii de argu- Ce râd, se joacă şi petrec, mente din partea altora. Ce-aşteaptă doar un zâmbet Cristian Iovan, VIIA De la cei ai căror ani tot trec. Fulgii zboară prin văzduh, Iar luna blândă îi îngână, Sunt un fluture Începe iar şi cântă... e nebună! Sunt un fluture venit din amintire Şi în zborul meu necontenit Te alint, te port spre fericire Şi-ţi port sufletul în infinit. Florile trezite de natură Mă primesc cu râsul sidefiu Soarele îmi dăruie căldură, Iar eu străbat văzduhul auriu. Cristian Iovan, VIIA
Andra, XI C Maxime “Este dureros să nu mai fii iubit atunci când iubeşti, dar este incomparabil mai dureros să fii iubit atunci când nu mai iubeşti.” (G. Courteline) "Dragostea începe acolo unde începe eternitatea." (M. de Abreu) 29
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
ünnepi versek
Téli köszön(t)ő vers Csöndesen hallgatom, miket mondtál rólam Hallott szavaid még itt égnek rajtam Idén sem kapom meg, amit meg ígértek Nálad többet kaptam, most már nem cserélek. Akkortájt szerettem valami szép álmot Gondoltam: megkapom az egész világot. Ideje most már felnőni hozzád Rém álmaimat már csak szavaid fokozzák Lehajló ágak lombjai alatt. Figyelmed irántam csendesen rohad Rózsaszín szellem keresztezte utunk. Elfeledve a mi régi kis világunk Elfeledve valaha izzó parazsakat Máig tartó szentnek hitt szavadat. Azt hiszem értelek, nem is hívlak többet Immár nem érzem súlyát a köveknek Lehullot minden mi valaha nyomott Hitet bennem csak leheleted hagyott Utoljára végre, megint szabad vagyok! K2
Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska Álmodik a fenyőfácska odakinn az erdőn. Ragyogó lesz a ruhája, ha az ünnep eljön. Csillag röppen a hegyre, gyertya lángja lobban, dallal várják és örömmel boldog otthonokban. Legszebb álma mégis az, hogy mindenki szívébe, költözzék be szent karácsony ünnepén a béke. Pálfalvi Nándor: Karácsony
B. Radó Lili: Mit üzen az erdő? Víg ünnepre készülődünk, esteledik már. Szobánkban a szép fenyőfa teljes díszben áll. Zöld ágain kis csomókban puha vattahó, tűlevél közt víg aranyszál, fel-felcsillanó. Itt is csillog, ott is ragyog, mint a napsugár, s csilingelő csöpp csengettyű édes hangja száll, akárcsak az erdőben a dalos kis madár. Csitt csak! Figyeld mit is suttog szép fenyőfánk most neked? -Halló itt az erdő beszél! Sürgős fontos üzenet: Kívánunk ma mindenkinek szép fenyőfa ünnepet!
Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon. Itt is, ott is mindenütt legyen olyan béke, mint amilyen bent lakik az emberek szívébe.
Sarkady Sándor: Kérlelő Fenyő ága hósugárban, mire vársz a hófúvásban? Hideg az a kristálybunda, gyere haza kisházunkba. Karácsonyfám te lehetnél, gyertyalángnál melegednél. 30
Karácsonyi mondóka Karácsonyi csengő vagyok, csilingelek az ágon, örüljetek megérkezett Télországból Karácsony.
dedicaţii / ünnepi üzenetek
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
Dedicaţii / Unnepi üzenetek Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok a X.F tanulóinak!
Boldog karácsonyt és boldog új évet kívánok a legjobb barátnőmnek, Kiss Klaudiának, ezenkívűl Nagy Csabának és Ferinek. Millió puszi. Barbi
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok barátnőimnek: Krisyta, Ivette, Orsi és Bettinának. TIMI
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok Istvánkának és kedvesének Noéminek! Üzenem, hogy nagyon Boldog karácsonyt kívánunk a X.F fiú taaranyosak vagytok együtt, örülök, hogy Ti megtaláltátok nulóinak! A lányok! a boldogságot! Legyetek nagyon boldogok, és örüljetek, Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk becsüljétek meg egymást! Hajra, így tovább! Puszi: Domján Orsi Illyés Lajos osztályfőnökünknek! X.F Boldog karácsonyt kívánunk a X.F lány tanulóinak! A fiúk! Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok Barbinak. Klau
Legjobb barátnőimnek az osztályból kívánok boldog karácsonyt, és köszönöm, hogy vagytok nekem, kitartotok mellettem Jóban, Rosszban! Szeretlek titeket! Orsi.
Cu ocazia sărbătorilor de iarnă "Crăciun fericit!" şi "La "Merry Chrismas" and "Happy New Year" for: mulţi (b)ani!" iubirii vieţii mele: Marius. Şi, în acelaşi timp, vreau să-ţi mulţumesc că ai fost alături de mine în cei doi Iulia, Miha and Andra. ani petrecuţi împreună! Să fii cuminte, ca să vină Moş From Cătă XI C Crăciun pe la tine! Cătălinutza (XI C) "Crăciun Fericit!" şi “La mulţi ani!" Să fiţi cuminţi şi să vă aducă Moşul tot ce doriţi! De Cu ocazia sărbătorilor de iarnă doresc dirigintei Kiss la Uia (XI C) pentru cele mai bune prietene: Mária, clasei a XII-a D, prietenei mele Adela şi tuturor prietenilor "Sărbători Fericite!" Raluca G. (XII D) Eluşa, Nina şi Andrutza. Îi doresc un "Crăciun fericit!" şi tot ce îşi doreşte de la viaţă lui Zsolti şi familiei lui. Pusi. Raluca G. (XII D) Să aveţi parte de un "Crăciun Fericit" plin de daruri şi de un "An Nou!" mai bun şi mai bogat care să vă aducă multe împliniri şi succese! Din partea colegelor Laura şi Ada pentru clasa a XII-a D! Din partea Ancăi pentru prietena ei, Sanda, cu mesajul "Te iubesc şi să fii cuminte!" Un "Crăciun Fericit!" şi un "An Nou îmbelşugat!" din partea clasei a IX-a C pentru domnul diriginte Ioan Lung. Din partea clasei a XI-a C pentru doamna dirigintă Angela Boeriu "you're the best!" şi pentru toate cadrele didactice "Crăciun Fericit!" şi "La mulţi ani!".
Colegi, e ultimul an împreunã, vã rog, sã profitãm! Crãciun Fericit! Raluca G. (XII D) Vă mulţumim că încă nu v-aţi pierdut răbdarea alături de noi în cei aproape patru ani! Întregul colectiv al clasei XII D vă doreşte să aveţi parte de tot binele din lume pentru că meritaţi! "Crăciun Fericit!" şi un an nou pe măsură! Doamnei diriginte Maria Kiss. Kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván a BRANER MAISTER, KULAGÉPNEK! Puszi a pocidra! Kellemes karácsonyt kíván KULAGÉP BRANER MAISTER-nek! Cu ocazia sărbătorilor de iarnă, doresc colectivului clasei a XII-a B, colegilor, profesorilor, d-nei diriginte Zoe Nagy, familiei mele şi, în special, prietenului meu‚ multă sănătate, împlinirea tuturor dorinţelor în viaţă, "Crăciun fericit!" şi "La mulţi ani!". Colegilor, succes la bac! Carmen, XII B Din partea Ancăi pentru sufleţelul ei, Boby, cu mesajul "Te iubesc!"
Numai Dumnezeu ştie că nu mi-a mai rămas nici un surâs, nici o lacrimă care să nu-ţi aparţină! Crăciun fericit! TE IUBESC! Pentru Răzvi de la Iulia (XI C)
Boldog karácsonyt és boldog új évet a barátnőimnek: Kriszta, Bettina, Orsi, Timi! Ivette
31
dedicaţii / ünnepi üzenetek
A d o l e s c e n ţ a - Ti n i
Dedicaţii / Unnepi üzenetek Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok az osztálytársaimnak, de legfőképp Milánnak: Nomi
Osztályfőnökömnek, Coroiu Máriának, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, és kérem, hogy ne haragudjon azért, hogy néha picit rosszak vagyunk! Igyekszünk jók lenni! Orsi
Boldog karácsonyt “Lajcsi bácsinak”, a X.F tanulóinak és az én pici angyalkámnak. Ja, és boldog új A X.F osztálynak kívánok boldog karácsonyt, és évet! Istvánka üzenem, hogy nagyon jó fej osztály vagytok! Pussz D.Orsi Boldog karácsonyi ünnepeket és boldog új évet VIMTYIR NZSGZUIJE NOBZKIN GYIUZSO kívánok az osztálytársaimnak és batátnőimnek! OFEBZKKZSN. TRSZÉ NYIM NIFZSGZSÁIM. T. Csilla N. Volt osztálytársnőimnek a X.F-ből, kívánok boldog karácsonyt, és sajnálom, hogy az élet elszakított Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván Lilla a VI.C osztálynak, Nagy Ella osztályfőnökünknek, a minket! De lesz ez még így se! tanárainknak és Nagy Edinának! Puszilok mindenkit: Solya A X.E osztálynak kellemes karácsonyi ünnepeket Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván Brigi a VI.C kívánok, és azt, hogy próbáljunk összetartóbbak osztálynak, és a tanáraimnak! lenni! Remélem egyszer bulizunk együtt! A remény Kellemes karácsonyt kívánok a X.F reál tagozathal meg utoljára! A ti osztályfelelősötök. Puszi. nak, valamint a XI.F osztály legaranyosabb taDomján Orsinak, Major Reninek, Pusztai Tamará- nulójának, akit szeretek! BÚÉK! Ingrid nak, Sárközi Aninak, Fodor Enikőnek és Mezei Andreának szeretnék sok boldog ünnepet kívánni. Sok boldogságot a következő évben! Nagyon szeretlek benneteket, barátnőim! Kovács Andrea
A X.E osztálynak szeretnék kellemes ünnepeket kívánni, és szeretném, hogy összetartóbbak legyünk!
Sărbători fericite tuturor!!! A X.F osztálynak szeretnék boldog ünnepeket Brighi kívánni, és azt, hogy jóban legyenek a X.E BÉKÉS KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS osztállyal! Jók legyetek a következő évben! BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDEN Kovács Andrea OSZTÁLYTÁRSAMNAK! TIMI Kellemes karácsonyt a X.F, X.E, XI.F, XII.F tanulóinak! Jusztina Barátnőimnek, Domján Orsolyának, Kovács Andreának, Szabó Beának valamint Major Renátának és Pusztai Tamarának, sok, sok boldog karácsonyi ünnepet kívánok! Any La mulţi ani cu veselie, Sănătate pe vecie, Casa plină de bucate, Dragoste pe săturate, Bani la greu, noroc cu carul, “La mulţi ani!” şi sus paharul! Cu drag, pentru Nina, Iulia, Mihaela şi tuturor profesorilor mei dragi, Andra, XIC
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok a VI.C osztálynak. Balogh Henrietta Boldog karácsonyi ünnepeket, békét kívánok Nagy Ella tanárnőnek, és a legjobb barátaimnak: Balogh Henriettának, Lillának és Gabrielnek. Lakatos Izabella Kívánok a nővéremnek, Beának és az osztálytársaimnak a VI.C-nek, boldog karácsonyi ünnepeket! Matula Ingrid
32
Clasa I A Învăţătoare: Doina Haş
Clasa I B Învăţător: Vasile Haş
Clasa I C Învăţătoare: Kósa Judith
Clasa a V-a A Dirigintă: Gabriela Sabău
Clasa a V-a B Dirigintă: Otilia Ardelean
Clasa a V-a C Dirigintă: Tóth Judith
clasa a IX-a A dirigintă: Slava Caramete
clasa a IX-a B diriginte: Gheorghe Handra
clasa a IX-a C diriginte: Lung Ioan
clasa a IX-a D dirigintă: Evelina Galea
clasa a IX-a E dirigintă: Domján Laura
clasa a IX-a F dirigintă: Kovács Gizella clasa a IX-a G diriginte: Borze Ioan Fondată în anul 2002, sub coordonarea profesorilor Kiss Mária şi Zoe Nagy
