PORTFOLlO.H U FUZETEK. Tőzsdei SKEDÉS EGVS2ERŰEN

PORTFOLlO.H U FUZETEK

Tőzsdei KE

SKEDÉS EGVS2ERŰEN

PORTrOLlo.HU FüZETEK Tőzsdei kereskedés EGYSZERŰEN

Felelös kiadó: Sándorfi Balázs NET Média Zrt. 1033 Budapest, Polgár u. 8-10.

Tervel.és: Uenes Bátor Márkó T erjesztés:

[email protected] ( l) 327-4080

frtékes[tési vezetö; Ag6cs

Balá7~'i

[email protected] (I)

327-401~8

Kézirat lezárva: 2007. október 29 ..

Második, javított kiadás

e

NET Média Zrt., 2009

Minden jog fenntartva

Ali rights reserved ISSN 1789-3704

PORTfOUO.HU

Tartalomjegyzék rész\-ény A részvényesek jogai A részvények lipusai

I. A

Névérték és piaci érték

Részvényfclaprózás és -összevonás Méret, forgalom

2 A tÓ7-sdc és az indexek A tőzsdék kialakulása Mckkora a magyar tö7.sdc? TözsJcindexek 3.

Tőzsdei

kereskedés

Nyilt kikiáltás és MMTS-rcndszer Dcmaleriali1.áció TŐ1.wci

Gyorsjelentés, éves jelentés

"

7

Profltfigyelmcztctés (profit warning)

35

7

Sajátrészvény. vásárlások

,

Vállalatfelvásárlások (akvizíci6k) Globális mozgások

" "

\o

Iparági tényezők

38

10

Makrogazdasági

6

Előszó

dsz.árnolás

Kereskedé5i idő "A· 6 .. B~ kategória Felfüggesztés. szünet A kereskedés ir.i nya

4. Hogyan kell venni és eladni? A7.0nnali tőzsdei ügyletek HatlÍridős tő:t:sdei

ügyktek

A megbi7.ások tipusai Piaci IÍras megbízás J.imitáras megbízás Stop-Ioss megbí1,ás

fix megbízás

5. Mi mozgatja al. árfolyamoka t?

8

12 13 14 14 18 18

l' l' 21

"" 25

" "

tényezők

6

Árfolramnyereség: hogyan optimaliJ.álhatjuk az adót?

7.

Az osztalék és

adó~ása

8. Rész"ényelemzés MiTt" jó az elrmzés?

,.

33

38

39 39

41 46 46

Mi az a Icrhnikai elemzés?

46

Mi az a fundamentális clcll17.és?

47

Előnyök

48

és háminyok

Brókerválasltás: mire érdemes figyelni?

49

Online vagy omine?

49

Hogyan \'álasS7Unk brókercéget?

50

Dis7.kontbróker vagy pénlügyi slUpermarket?

52

10, Befektetésvedclcm

54

16

" "30 30 30

Unde. hreskedh EGYSZERUEN

Előszó

1. A részvény

A rigl'iIl)'PÜ/( villigálHl bt:-pillmlfLÍsl nyújtó kindl'rÍllywrk röviden. a K,e;:,/(j és II már lllpasz/alt befrklr/ÖÁ sztimárll is érthetőe" rc"dszcre:.:i és mula/JIl be II részvrnypi//ci kemkedisht'Z né/kli/oz·

A részvény (stock, sharr) egy tulajdonjogot mcgtcstcsíto. Icj.irJt nélküli értékpapír, mell)'el az azt

Ilrtetlen is cll'IIgedhrlellen fogalmak/ll és rszközökcl. Killdl1í"ymrk elija, hogy gyakorlati oMn/ról, konkrét l!aZlli és Ilemzctkö:i pildákoll keres::wl 1tI11/(ISStI be II mzyt}/lypiaci kereskedés au/pjait,jó lépésc>it és IcgftmloSllbb problél1l1Ucörrit. mrlyel;kel II kertskedes somll mi/Id"" befektető találko::/Jat - és taM/ko::;k is. AllOg)'tllI II portJvlio.hu fiiZf/ck sorOM! ese/ében mindig, jr/cl! ko/e/berl is {IZ u/apoktól indulunk, így üdemes sorml/l almsn! az t'g)'('S feje:clcket. Tapasztaltabb befekte/ök s=ámdm (l::oII/)all reményeink szemI! a: egyes kiragadott rtiszek is rejlenek majd hasznos információkal, és milll/el/kit/w:-

hánrad:i.t testesíti meg, nlel)' alapján mt,;határozható az egyes tulajdonosok rés7.esedése és a

zLÍugilfllek II sikeres befeklctésekhez.

Tekilltw, Iwgy a pblziigy uyeh'e az allgol, a további ismeretek elmélylfését segilelldtJ igy
kibocsátó nillalatoon s~rte\L részesedést igazolják. A rés7'.·én)' nÍ"\"értéke az alaptőke eg)' adott jövedelmek felosztása. A r6zvén)·ek eg}ik legfontosabb jellemzője, hogy az értékpapírt birtoldó résv.cn}es felelössége korlátozott, csak az értékpapír-befektetés ö......m.,;éig tcrjt-dhet. A részvénytársaság csődje esetén tehát a tulajdonos maximUIll a rész\'én)'be febeten OsS"leget bukhatja el, a magánvagyonával nem felel a társaság által nknwtt kámkérI. fpp C'zért ha egy reggel azt ol\':Issuk az újságban, hogy l'gy vállalat - melynek mi magunk is rCs7.\TnyeSl.'i \'Ugyunk - csödbe ment, s kapujában feldühödött hitdcl6k hada ostromm készül, nem kell aitól tartanunk, hog)' csctk-g rö\~descn

a mi ajtónkon is kopogtatnak kövctdésnk bchajt:isa ügyében.

A részvényesek jogai A részvényesek jogai alapvetöen két típusba sorolhatók.: tagcigi jogok; vagyoni jellegű jogok.. Tagcigijogok A tagsági jogok azz.aI kapcsolatosak, hogy az értékpapír birtoklója részben tulajdonos is. igy beleszólási lehetősége van a cég életét meghatarozó fő dtmtésekbe. A tulajdonos az erre fórumoI biztosító éves rendes kö~g}'ülésen (/ilmmJ/ gene,"1

lI1tt'fll1g,

AGM), valamint a rendkí\iili köz-

g)'üléseken (ertmonlillury mut;lIg) megjelenhet, és tulajdoni hányadának

megfelelő

módon

érvcnyesítheti akaratát. A közgyúlés napirendjének f"öbb pontjUi jellemZÖE'n az alábbiak: a társaság előző évi teljesítményének értékelése: az oSltalékfizelés mértékének mcghatár07.ása: a menedz-sment jövőre \'onatk07.6 terveinek \'37.0lasa, elfogadá.'\;); a vezető tisztségvi!.elők megvalasztása; a fc!ügyelőbiLOllcig, illetve a könyvvilSg:iló visszahí\'ása, megválasztása 5tb. Amennyiben a rés7.Vényesek többsége úgy lálja, hogy a cég iranyÍlúi nem jól gazdálkodnak, természetesen jogukban ,Ill új vezetőséget ;likalmnni. S7.ámos társaság (tiibbek között a MOL is) olyan alapszabállyal rendelkezik, amely egyes döntések meghozatalát s7,avazati kor1áthol köti, illetve maximali7.:i.lja al egy részvénycs :iltallcadható voksok számát attól függetlcnü l, hogy az adott részvényes mekkora részvénypakettel rcnddkrúk.. A MOL esetében a s7..avaZ.1li kOrlát például 10 százalék, tehát a magyJr olajcégben 20 S7.á7..a!ékos tulajdomésszel rendelkező O!vlV csak 10 száz.1lékos s:w\"az.ati joggal bír.

Vagyoni jellegü jogok

Bemutatóra nóló is névre s7.óló rés1.\'én)'

A részvényhez kapcsolódó \'agyoni jdlcgü jogok a jövedelemmd kapcsolatosak, s legfOll.

A formai, ail átruházhatósággal és a jogokkal való rendelkezés alapján beszélhetünk bemu~ tatóra és névre szóló értékpapirról. A ré~zvénytársaság kibocsátáskor dönt arról, hogy az új részvények bcmutatóra vagy névre szólók legyenek-e, A bemutatóra szóló rész\·ények esetében a rész\'én)'csi jogok gyakorlására az jogosult, aki fizikailag birtokolja apapirokat, míg a névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát a vállalatok az úgynevezctt részvénykönyvben jcgyzik, és ha a tulajdoni vis7.0nyokban változás következik be, az t a neszvcnykönyvben regisztrálják. E részvényekkel tehát nem az S1.avazhat, akinek az értékpa pircsomag rpp a táskájában található, hant'm akinek az adott sorszámú részvény a nevére szól. Közgyülés előtt meghatározot! időpontig igazolni kell, hogy az értékpapír valóban az illető tulajdonában van-e: cz a szavazati jog gyakorlásának egyik előfcltétele. A tőzsMn (orgó részvények nlindegyike névre szól, és dcmatcrializált, azaz elektronikus formában létc1ik.

tosabb clcmd a követke~ők: részvény-elő\·ételi jog; a likvidációs hányadhoz \·uló Jog; oszralékhoz való jog. Ré~~\'ény-elövételi

jog

Az t"lső és talán legkevésbé fontos vagyoni jellegü jog a rrszvény.elővételi lehct6s('g, mely-

lyel termrSlctescn nem kötele7ő élni. Ha a vállalat új kibocsátást uer\'e7~ a tulajdonosok clő,·ételi joggal rcndelkezhetnek, s általában a meghirdetett kil)Ocsátási árfolyam nál alacsonyabb áron juthatnak a papírokhOl.

ElsŐbbségi

A likvidQciós

h ánya dho~

való jog

A likvidációs hányad akkor kap sz(,'repet, ha a cég lllegszünteti tevékenységr!. A7 cszküzük ért~(kesitrse és a kütelezettségek teljesítése után - s1,erencsés esetben - megmaradó össl.eg egy resll'rnyre Jutó részét ne\'ezik likvidaciós hányadnak. A cég crtéke kedwlő c~ctben éppen az, hogy van valamekkora piaci részcsedése, és jövedelmct tud t(,'rmelni. Abban al esetben a70nban, ha például a korábbi te\'ékt"nyscg már nem profitábilis, dc a erg értékcs ingatlanokkal rendelkczik, el lehet gondolkodni a tevékcnpég megszüntetésén és al eszkö7ök pénzzr trtelén. Tcrmészetesen a7t scm szabad elfelejteni, htlgy egy vállalat mcg\züntelése komoly adminisztratív kiiltségekkel (jogi, pénzügyi tanácsadók díjazása) járhat. Az oSlta lékhoz nló jog Ezen jog az idóslakban elért pro(lt kifize tésre kerülő hányadára, al osztalékra vonatkozik, ami azonban nem csak pénzbcn tiirténhel. A 16- 17, században például a Kelet -indiai Tár· saság tc\'rkenységének finanszírOlására Németalfóldön kibocsátott részvényt'k első osztalékáltermészctben, borsban fizették ki a tulajdonosoknak. A Globus pedig - a B~T-en jelen lévő társaságok közül egyedüliként - 2004·ben azt a megoldást választotta, hogy az oszlalékfiletés helyett a tulajdonosok minden 10 részvény után l újabb Globus-papírt kaptak. (Al lIsiItalékról részletesen a későbbieklx-n lesz még S7Ó.)

A részvények típusa i A részl'ények csoportosításakor az alábbi s1_empontok szerint különbiiztethetjbk meg a részvén )eket: bemutatÚTa szóló. illetvc névre s7.óló részl'ény; - elsőbbségi réslvény, iIIet\'c törzsrészvény.

,.

réuvény és törzsréSlvény

Ha minden jelző nélkül »részYényröl" hallunk, a törzsréslvényt kell érteni rajta. A törzs· résZ\·ény kockázata - egyebek mellett - abból adódik, hogya vállalat által adott esztendő­ ben létreho70tI jiivcdelem felosztásakor a résZ\'ényes a sor lcgvégén ali. A r6zvén)'esek közül elsőként az elsőbbségi rés~vényck tulajdonosainak ktl\'eteléseit elégítik ki. Az elsőbbségi részvény tulajdonosa cls6bbséget élvez aL oSltalékfizetéskor, illetve a vállalat megszünésekor elvégzett pénzogyi műveletnél (Iikvidációs hányad). Ezen részvényesek általában fix, döre meghatározott jövedelem hez jutnak, ami termé~zctesen kisebb kocká7.a tot jelcnt. mint a tiirzsrés1,vények esetrben. Ezen jogokért cserébe ugyanakkor knrlát071.ák az elsőbbségi részvényesek bizonyos jogát vagy jogait (általában a S1..avazati jogokat). léteznek azonban olyan elsőbbségi részvények is, amelyck sz.avazalelsőbbséggel birnak. A törzs részvény tchát nagyobb várható hozammal rrndelkezik, ugyanakkor kockázato· sabb résn'én)'tipus, mel)'nek hozamára nlOcs scmmilyen garancia. A hal,ai részvénypiacon az elsőbbsrgi részvényeknek s7.intc cgyáltalán nincsen surepilk, a nagyobb t:\rsaságok c1s6bbségi réslvén)'eit a 2000-es évek elején kivétel nélkül törzsrészvénnyé alakíwtták át.

Névérték és piaci érték A részvények névértéke (par valIIC) a tulajdonosi jogok elosztásának alapja, mely a1 alap. tökc eg)' adott hányadát testesíti meg. A névCrtck alapján ~zámolják az osztalékot. ez alapján lehet közgyűlésen szavazni, és a végelszámoláskor, illctvc felszámoláskor pénzhez jutni. At: egycs tulajdonosok részesedésének meghatározása és a jövedelmek fc1ust:tasa a névérték alapján tÖrtéllIk. A tár);aságok jegyzett t{lkéje megegyezik a rész\'ények S7.ámának, valamint a né\'értéknek a szoT7..atával. A névértéknek awnban semmi köze nincs a piaci értékhcz (market value). A piaci érték,

azaz a7. árfolyam a rtsz\·ény aktuális piac] árát mutatja, mcly a társaság jövőbeli üzlell lehet{,ségeil tükrözi. A piad érték akár tiibbszörösen is meghaladhatja a réSlvényck névértékét: az OTP-résl\'ények névértéke például 100 FI, a piad értékük azonban ennek már a sz;Ízszorosát is érte.

\·ény). Ebben az esetben a kUlÖnbil7.Ó részvénys.or0Z310k értékének összcadásával kapjuk meg a l:irsaság piad kapitali7..ációját. Mivel a m7.\"ények árfolyama folyamatosan dltozik, a társaságok piad kapitalilációja sem állandó, hanem a7 árfolyammal párhuzamosan m070g. BtT ,h.v~ny~k kapitatilkiója (2007. október 15.. Mrd fl)

Blue chip, mid cap, small ca p

Részvéuyfe1apr6zás és -összevouás

A társaságok a piaci kapitali7.áció alapján

A részvény társaságok, illetve tulajdonosaik maguk dönthetik d, mekkora névértékük legyen

rang<;orolhatók, s eszerint a befcktct<'ík kú[önooző kategóriákba sorolják a papi-

a résZ\"ényeknek, és hány darab papirt bocsássanak ki. Ugyanakkor a tulajdonosok arwl is dönthetnek, hogy rés7.\"ényciket felal'wn..ák (sp/il) vagy összeyonják-c (irwerse split). Az OTP például 2002 elején valósított meg egy I : 10 arányu rés1\'ényfelaprozást a 20 OOO Ft feleUi árfolyamnáJ. A résl\"ényfelaprozás ebben al esetben ali jelentette, hogy minden régI OTP-rész"ényért 10 dar.tb ilj papírt kaptak a tulajdonosok, tulajdoni részarányuk a társaságban amnban nem változott, his·ten a teljes rés7.vl-nyszám is tízszerelödüll. Természetesen a

~,

rokat. A legnagyobb kapitalizáció\'3.I, \"Ulamint a legnagyobb Iikvidil;ÍSl;al rendclkező

cégek rkn"ényeit blue chipeknek nevezik. A blue chip név aJ. amerikai I<.'clmológiai szegmenstöl származik:

részvényszám niivekedésénck hatására a cég teljes értéke nem változott, ebből kifolyólag a részvények ár folyama a korábbi árfolyam tizedére esett. I la tehát egy befektető 1 darab 20 OOO H-os régi OTP-rés7.vénnyel rendelke7-ctt, akkor azért 10 darab új OTP-részvény kapott. melynek piaci ára 2000 Ft voh, igy OTP befektetésének értéke to\·ábbr.t is 20 OOO Ft (IOx2000

Intel) logója kék S7ínű volt, s számos chipgyártó rendelkezett kiemclkt"t!ő

Ft) mar.tdt. A rés'Z'"ényfclapwzást a társaságok akkor szokták \·égrehajtani, amikor részvényeik piaci

kapi tal i7.áció\"al. A kÖ7.epcs kapitaJizációval biró fár-

árfolyama nominális értelemben rdatíve magas szi ntre kerul. A magas nominális árfol)'am ugyanis a likviditás csökkenését is eredménre7.heti, bisze n a befektetók egy része pszichológiai okokból távol mar.td a magasabb árfolyamon forgó papiroktól. Ezen gondolatmenet azonban sántít. mert a tőzsdei árfolyammozgásokat elsősorban az illlézményi befektet{,k határozzák meg, lllelyekre elen pszichológiai tényező kevésbé jellemző. A gyakorlatban awnban legtöbbször mégis emelkedő árfolyam követi II fehlpró7-ásokat. aminek oka legin kább a7.lehet, hugy il splitekrc clsllsorban a dinamikus árfolyam-növekedések alatt kerül sor,

saságok resn·ényeit mid cap, míg a kis kapitalizáció\'al rendelke7.ókét small cap papíroknak hívjuk. A blue chip, mid cap és small cap Jelző az egycs piacokon természetesen más és más merctű cégeket jelent, abswlút kategória nem léte7ik. Ennek követke7.troen

ami a felapr67..ás után is folytatódik. A résZ\'én}felapr67.ás mellett dképrelhetö a rés.:t:\"én)'ŐSszevonás ís, amely awnban a fenti -

egy magyar viszonylatban blue chip társaság aT. Egyesült Államokban nyildn-

ekból kifolyólag viszonylag ritkának számÍ!_ Ebben a7. esetben a részvény dar.tbszáma csökken,

\'alúan nem kerülne be a legnagrobb Cl-gek közé. A R(:T blue chip res".,.énrei-

az árfolyam awnban azonos arányban növekszik. Eg)' 2: l arányú részvényös.sl-cvonás esetében például a dar.tbszám a felére csökken, az árfolpm pedig a korábbi duplájára emelkedik.

a kilencvenes évek \'égén több jdentős IT-cég (többek ki\7.(\tt az IBM és az

nek a l\IOI~ al OTp, a Magyar Telekom, valamint a Richter tekinthetők.

Méret, forgalom

fl. kön~lhinylod mHtfb

a 8~T ,k~y.k (WOl. októboor 15.)

r_ _ ,

'" ,. ,

"_. ~

~

,~

-'--, -, "':;;

A kÜ7.kézhányad (free j/ol/t) a lózs-

Egy ttJzsdei társaság piaci kapitalizációján (capilalizatioll) II társaság által kibocsátott öSS7.es réS7.\"ény tókcpiaci értékét értjük, melret a teljes résZ\'énys7,.am és a7 aktuális piaci árfolyam szorzataként kapunk meg. Tóbb résZ\"énysorozat eselében előfordu lhat, hogy az l'gyes rész-

dei cég résZ\'ényeinck nem stratégiai bcfektelük kezen lew) részét jelenti. A kii7kb.hányad mértéke cegenként Jelentős eltéréseket mutathat.

,,,

-

."

...-••

'...... , M'

-~ ~

, ,-

~,

-

~.

-'!:

u':"

,,.•• ~

~

,~

UA_ i ,,_ I

_

u ..

'- §

,-' ,,,,,WT

,"'-

''''' ....01

lj,. ".,,,

'..-.-."'''' ,0--0<'" -

lZ::

... ""'" ,

(.....

Kapitali1.áció

n.t~n

,,.".

~ 1

Kii1.kezhánya d

\"énysorozalok árfolyama eltérő (például uert, meri az egyik s.orozat oszta[ékel~bbségi resz-

'''' ."

_1(011

C""",, -

~ C I':

-... .' -~I"

~.

~

~

-

--

Likviditás (Iiquid ity), vo latilitás Egy részvényt vagy piacot annal lihi-

B~T r~'lY.~k 60 n~po. '11'&05 forvtm, (lOO7,oi;lóber 15-I" M FI)

debbnek tekintünk, minél rövidebb idő alatt végrehajthatók az ügyletek (mindig \'an \'~'ői és eladói ajanlal az ajanlati kónyvben), minél folytonosabb az arala-

,~

llU

~,

A t6zsde a kereskedelem olyan alapinté7.mén)'e, ahol asajálosan szenezett, szigorú s7~yok szerint működ(\' nyílt piaci kereskedés fol)'ik a lőzsd~re be"eretett termékekkel (nyersanyagok, me7.6gvdasági termékek stb.), ilIe"'e pénzügyi inslrumentumokkal (részvény, kötvény, de"iz,a stb.). A IŐ1_'ide a piaci kereslet és kínálat koncentrálását valósítja meg, ahol a bcfektet6k alap''etóen kettős céllal kötnek ügyleteket: hosszú lá,'lÍ tőkcbefektetésként;

kulás (nincsenek slélsőséges elmozdu-

spekulatív jelleggel.

lások), és minél kisebbek a tranzakciós kóltségek (a legjobb \'ételi es a legjobb

A spekuláci{).'i célú befektetéseket sokan átkonák ugpn (elsősorban a jelentős mértékű arfo-

eladói ajanlal ktizütli különbség). A volalilitás (vohuility) a rész\'ények és tŐ7.sdék változékonyságának mérő­ száma. Nagy volatilil3SU részvénynek vagy piacnak az s7amit. amely fól -Ie ugraI.

lyamkilengések ok07.6iként feltüntetve őket), azt azonban nem szabad elfelejteni, hogya tÖ7Sdékeo \"Zen űgyletek biztosítják a piaci lihiditást (hiszen a spekulansok allandóan készek ycnni és eladni). amely elengedhetetlenül fontos a reális piaci ár kialakulasához. A spekuhlnsok célja, hogya piaci árfol)'Olmvált07.aSokból eredő esetleges nyereséget megszerC'.luk, s eurt hajlandók kockáz;\tot is vatlalni. Tevékenységük indítéka egyértelmüen a prufitSZl·r7.és, a7.3Z ha az arak emclkedésére számítanak a piacon, akkor vásárolnak, ha az arak csökkenésére, akkor eladnak. Leteti jegyek Egy adott részvényt nemcsak egy. hanem ak.ir s.zámos tőz.sdére is be lehet ve7.etni, a MOL-rész· n"nyek példaul a budapesti mellett a varsói, a londoni és a luxemburgi börzén is forognak. Számos

2. A tőzsde és az indexek

esetben azonban nem a rk4vcnyekkcl, hanem a7. a7.okra szóló [eléti jegrekkel (ADR _ American Depositary Rcceipl, iIlet"e GDR - Cenerol Deposilary Receipl) lehet kereskedni a kütfóldi piacokon; a letéti jegyek valamely helyi Dank által kibocsátott, forgatható iga7.oIa.st jelenteoek.

A ti~zsdét (stock marktt) még napjainkban is sokan úri kiváltságnak ta rtják, megfeledkeztőzsdék

vén annak lényegéről, azaz arról, hogy pénzügyi forrásokat biztosít az arra ráS7.Qru ló tá rsaságoknak. Amennyiben ugyanis egy vállalatnak többletforrásokra van szüksége például

A

egy beruházás megvaI6s(tás:í.ho'4 a hitelfel"étel mellett a tőkepiacokon keresztül is lehető­ sége nyílik forrás bevonás:í.ra. Ennek egyik formája a részvénykibocs:hás, melynek lényege,

piac, ahol abefektelók könn)'edén egymásra találhattak \'oIna. A történetírók szerint példaul a világ napjainkban legjelentősebb tőzsdéjének, a New York-i bol'7..ének egy tölgyfa volt az elődje.

hogya társasag mt."glévő papí rjai mellé újabb részvényeket dob a piacra, melyek ellenérlékéből képes lesz megvalósítan i beruházását. Amennyiben a befektetők bizalmat szavaznak akibocsátónak, megvásároljak érté kpapírjait , és ezzel biztosítják szamara a szükséges for-

A ki kötőben várakozó keTl'Skedök, befektetők, spekulánsok egy csoportja leteleJX'tlett a fa alá, ott lnth.ték üneti ügyeiket. Később mások is csatlakoztak hozzájuk, s végül e7. lett a pénz. emberek törzshelye.

rásokat. Az értékpapí r-kibo.:satást (lPO ~ lni/ial Public Offering, elsődlegesrészvény- kibo­ csátás, SPO - SecotJdary Public Offering, másodlagosrészvény-kibocsátás) nevezzük elsőd ­

A küliinböz6 korokban más és má~ városok vollak a pénzügyi élet központjai, majd mindig újabb és újabb területre tev&li.itt át

leges piacnak. A kés(lbbickben viszont bármikor előfordulhat, hogyarészvényeket birtokló befektctök el

elcsendesedett, sok esetben provinciális kisv.lrossá zsugorodott a fclniivekvó új kÖ7pon!okhoz képes t.

szeretnék adni értékpapírjaikat. vagy alért, mert elégedetlenek a társaságga l, vagy csak mert pénzre van szükségük. Annak érdekében, hogy ezen bcfektet(jk úgy jussanak hozzá részvé-

A 15. században a mai Belgium területén talaIható Hrugge városában, egy Van der Hursc nevii kercskedü háúban csoportosultak a befektetök, mely a város pénzügyi küzpon tja is volt.

nyük ellenértékéhez, hog)' a realis árat kapják értük, biztositani kell eg)' másodlagos piaCOl, ahol a tulajdonosok szabadon értékesitht"tik értékpapirjaikat. Az értékpapír-kereskedés a

Ha manapsag arra jarunk, egy kedves, nyugodt települést látunk, mely ma mar nem több perife rikus, vidéki kisvárosnál. Később Antwerpen let! a penzügyi élet központja, a 19. szá· :zaJban pedig már l.ondont és Párizst figyelték a bcfektetök. Talan megle]JÖen hangzik, de

másodlagos piacon történik, mclynt."k csúcsintézméo)'e a tÖ7.sde.

kialakulása

A tözsdék kialakulásának kezdetén, néhány száz évvel ezelőtt még nem volt olyan koncentrált

3

tökepiac élete, a korábbi központ pedig szép lassan

példátJ! a 19, szazad végén. a 20, ~lázad elején Budapest szerepe igen jelentős volt az árutli:lSdei tcrmények kereskeddmében, s csak kés(jbb vette át a világelsőséget az egyesült államokbdi Chicagu, Napjainkban a vezető szerep a New York-i t.rtékt6:lSdeé, melyet a bcfcktetők a világ minden táján figyelemmel kísérnek. hiszen az e piacon tf/néni) mozgások jelzésértékúek a \ilág iissus tőkepiucira nén'e, Emellett kiemelkedő jelentőségű az 1971-ben, $7intén az Egresúh Államnkban alapított NASDAQ, melynek neve napjainkban szinte összeforrt al IT-iparág dUa latail\val.

"""""" , T_"

255

"

67 406 4,.lO6

Tóude Magyarországo n /'.1ag)':uor.r.clgon 1864-ben nyitotta meg kapoit a Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Akiegyezést kő­ \'ct()cn, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdafoági virágkorának idején a kt)ntinens \'tlctő tÓ'L.Sdéi között emlegették a budapesti b.:irdt, mel)' a súzadfordulón az impo7.ám löudepalotáha költözön, Az első világhábonh kö\'et('k n. a Monarchia fdoomlás;ival és az addigi gazdasági kapCM.l-

16.005

'14 1.211

,.os,

latok megsnkadásál'll\ a budapesti tÓ7..sde szerepe drámaian csökkent, a vihlg":llsilg idején, 1931

1.455 1.306

n}'1lrJtól 1932 ószéig pedig eg)'szerüen l.ár.'ll tarton. A második világháborút kÖl'ető események hosszú időre megpecsételték a tőzsde sorsát: a

""

s7.0daliSla ter.·ga7.dálkodás múködéséhez - finoman szólva - nem volt SlUkség il)'en jellegú inténncnyrc, így a tŐl~'idC 1918-ban bezárta kapuit, majd Szabadság téri épuletébc a Magyar Televiliő

költözött. Ewtiln hosszú tvtizcdekig nem voh szükség a tÖ7..sdére, és csak az 1980·

as évek végén került napirendre a tőzsde újranyitása, llivatal()s formában egyébként elsőként a határidős ügy!etckre koncentráló Budapesti ÁrutÖz.'.de (BÁT) kezdte meg tevékenységét. Az érlékpapírok szempontjából fontos Budapesti f.rtéktő7.sde (Bf.T) 1990, június 21 -én nyitotta meg újra kapuit.

Mekkora a magyar tőzsde?

--...........

EUlÓPA. AFIUICA lS KOm.QUT

18

7 <581

lOZ

8Ml

SPInISh bttIenJes

cairo & AteXarICIn. SEs

...."""" "..... Eutotout

......... "'" "

JS'

_SE """"" " ..... " 4_"

~Sl

""" . """T..... "

1.179 1,22$ 209 94 2,618

755

.... 190

OHV

,_,.... 'SI

"6 29 l,Q2O

"90

1s7 267 844

za 1 ...

,

". 6

1.353 357 1.291

W..... "

..,."

W _ .....

210

fel Avtv SE

".

'38 72<

Fotrb: www.world-erchMtgaMg

BAr il Budapesti f:rtéktö7~~Je nem a legnagyobb, de meghatározó slercpl6 a kelet-európai régi~ óban. A világ tőndéi között a7.0llban jelentősége meglehetösen korlátozott: a m~,T- cn forgó társasilgok összesített piaci kapitalizáci6ja csak töredékét teszi ki a fejlett részvénypiacok kapitalizációjállak.

inJexek az MSCI (Morgan Stanley <Apalll /Irdices) indexek, melyeket nemcsak földrajzi. hanem s7.ektorok szerinti bontásban is számolnak. Az egyik legismertehb index az amerikai Dow Jones index (Dow Jones lndustrial AI'enlge.

Dow Jones Ipari Átlagindex), melyct 1897-ben hozotllélre Charkos Do\\' ( 1851 - 1902), aki Tőzs de indexek

annak idején 12 tagú indikát()rI inditott útjára. (Szintén ó aIkulta mt'g a ma már kisebb jelen.

A tÖ7sdeilldexek (stvek i'lIlius) egyetlen mUlatósl,ámba süritve a7 adott tŐ:lSde egésl.ének han·

töségü ])ow Junes Tran~purtation A\'erage-et is. mcly 20 \'llsúttársaság papírját tartalmazta.) A

gulatváhozá,'iát jdzik annak érdekében, hogy kÖllllredén megállapítható legren: összességében

I)o\\, jones jelenleg a 30 legfontosabb amerikai blue chip részvény árfolramát tÜkrii7.i.

()ptimistán vagy pesszimistAn alakult-e a kereskedés a viz.'gált időszakban ,

Az amerikai értékpapírok ennél szélesebb körére terjed ki például a Standard 6-

méme ezen indikátorokkal (sl.aksz6\'al: benchmarkokkal) összeTctl'e törtémk, ami az intéz-

Poors 500 Index:, az DÚj Gazdaságnak- nC\'Cl.ct! technológiai vállalatok részvén}'árai t pedig a NASDJ'IQ jeb,i Angliában az fVfSE, Németországban a DAX, Japanban a ,vikkei, Ilongkongban a Hang

ményi befektető dija7.á~át is meghatározza. Az intézményi bcfektetök áhalleginkább figyeli

Sl'nK index áll a befcktt'tök figyelmének kiizéppontjában.

A tőzsdei indexek azért is kiemelkedő fontosságúak. meri abefektetők tcljcsílménrének

Tlltsd.i brukedts EGYSZERUEN

A tÖl.sdeindexek alakulását az indexkosarakban (index oosket) szereplő részvények mOI-

•

gása határozza meg, a kulonfék indexek 37.0nban al egyes résn'é nyek elmozdulását Illás-más

_V'" oow '''"' .w.. .... ........ ..... """.,noo

súllyal veszik figyelembe. A réslvenypiaci indexek esetében általában az alábbi súl)'ozásokat haszmilj,ik:

)onts. NISct.q. SIJI'

........ ........ ludlf !d

IjI.....

-.-71,_

MI 'va

.nO

_... _ .-

lUX

CAC-«l

arr ISI· 100 S1120

....(

m ox

piaci ár alapján való súlyozás: példátI! Dow Jones, Nikkei;

)

kapitali7.ádó alapján való súlyozás: például S&P 500, Nasdaq; közkézhányad alapján való súlyozás: például BUX (a Bt:.T a világon az elsök kii71\tt tért át

'" so

1999 októberétől a tIsztán kapitalizációs súlyoz3sról a pIacon ténylegesen forgó állományt

$&P/ASX 200

5OflJ(

.....20

CIIOIlX

NVVGAT~""'USA

SZIrO. FÍII'

ST

T_ T....

TAIEX

jobban megragadó kö:.t.ké:.t.hányad-alapú súlyozásra). A BUX-kosár

Nitkei·225

_

.TK

A BUX indu kllsanlban legalább 12, legfeljebb 25 részvény kaphat helyet, melyek kivála s:.t. lá-

'iWotiW1 ...... ""

PAX mt 100

sára, illetve a kosár felülvizsgálatára evente ketszer - márciusban és sZl'ptembcrben - kerül sor. A kos,irba kerülés alapfe ltétele, hogya részvény a felülvi1.sgálatot megelőzően már legalább három hete forogjon a tőzsdei kereskerléshen. Egy kibocsátónak egysurrt' csak egy részvénysorozata szerepelhet az imlexbcn. A kosárba kerülés kritériumrendszer!'" alapvet6en hét fel tételt tartalmaz - a felülvizsgálati napot megd{lZ(j utolsó nyilvános.'kÍgra h07.ott pénzüg yi

A legfontosabb IÖ7A~déket, valamint az általuk sl.ámolt és publikált indexeket az alábbi táb-

kimutatásban S7~repI6 saját vagyon, a részvénysorozal piad értéke, a forgalom ülleISl.ámhan és árfolyamértéken, a forgási

lá7.at foglalja össze régiónkénti bontásban. Magyarországon a Rudapesti I:rléktö~én llereplő réslvénYl'k ármozgását a BUX index

sebesség, az onkötések száma

jelzi, melynek 1991. január 2-i induló értéke 1000 pont voll, 2007-1'5 csúcsa pedig meghaladta

és a kereskt'"delt napok s7.áma _,

a 30 OOO pontot.

melyek kőzüllcgalább ötnek meg

- --',-=.:-,-. . . . . . ,~'

, . . "'"

,r

",.

kell felelni. Az indexkosár stabi-

Állami Nyomda

Ol'"

litásán ak

OJnubhls econet:.hu

0,65"

növelése

érdekében

","""hu

!m'"

" 0,.42"

!-

FHB

2.5;0,.

FHB

felel meg. Amenn yiben azon-

F....

1,08"

ban a fenti mechanizmus alap -

Magy_rekkom MOl OTP PMInOI"IpI.ut

_.

kerűl ­

het ki a kosárból, ha két egymást követő feliil\'izsgá lat során nem

ján adódó kosár nem felel Illeg a kosá rban szereplő papírok szárnára vonatkozó előírásnak, a Bi~.T egy úgynevezett globális

rangsor segítsfgú'c1 bi1.tosítja a feltétel tc1jesítcsét.

.....

~

.... ....

0,'4%

egy sor073t csak akkor

, '

....

4,2'"

A nux és a Bumix kosarának ÖSSzetétele 2007 őszén a1. aláb biak szerint alakult:

....

Phy{a"i,

Richter

12,10..

30,75" 32.B5"

"-'"

......,

Gr'J'hjsoft Pert

"_ O"',, 0,73"

0,68" '5,OS"

.y.......

0,3~

TVIC

Ol'"

ono

8,2." 2.0'''' 14,27"

,......

5.96"

11.04" 1.61" 3,7'" 0.45"

....O.-"

hnnonfln

O ."" 8,81"

""",

0,9'"

... '.... ,TVl<

...... ...." ~.'"

3.

Tőzsdei

kereskedés

több tőzsdén (pl. a Shanghai r.rtéktölMlén, a Jakartai ~rtéktőzsdén, a Maszk,'ai Bankkózi Tőz,sdén) eredményesen müküdik. Az uj kereskedési tcchnolúgia implementálása Ichct6vé tette, hogy a nf.:T teljesen átaUJon a számítógépes kereskedésr!':. illetve hogy a távkereskedési

Abefektetők megtakarítou pénzüket nem vihetik közvetlenül a ttJzsdt're, hanem mindezt

rcnds7.l'r bcvc:.:etésévcl

('gy befektcté~i vállalkozás segítségével, vagy ahogy a hétkö7nupi életben nevezik, egy br6kercégen kereS7tül tehetik Illeg. A brókercégnél S7.ámlát kell nyi tni (altalában ingyencsen), és

teljes s1.ámitógépes kereskedés cUíscgíti a még átláthatóbb, még rcndt:l.l'ttcbb piaci tcva:.cny,égcl,

megbícist kell adni biwnyos értékpapírok vételére vagy el;ldására (a megbízások típusairól. valamint a díjstruktúdkról a későbbiekben rl'szletesen szót ejtünk). Ha vásárolni szeretnénk, természetesen a rnl-gvásárolni kivánt értékpapír ellenértékének is a scimlánkon kdllennie.

l

8f!ftkttt6k

l.

De miért nrlll mehetünk mi mólgunk ól tózsdére üzletelni? Enne k nólgyon egyszerű oka van: ahho7., hogya tőzsde megbizhatóan mllködjön. s1übéges, hogy a1. olt közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. f:hhez prdig olyan piaci szerep16kre van szükség, akik mrgfelelö S7,akértelemme!, t6keeróve! rendelkeznek. Képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha egy mtgkötönnek vélt ügylet után valaki azt mondaná: elnézést. c.~ak vicceltem. A tÖ7_~dei befektető tehát a brókeren kereszIül köt üzletel. Ezérl a szolgáltatasért a befrkletó - brókercégenkcnl változó ö.sszt.-gű - jutalékot fizet, s a brókercégnek C'1.Ckböl a julalékokból kell fedeznie nluködési kóhségeit. Minden brókercég más-más uzletpolitilcit fol)1al. Van, amely a nagyobb ugyfc!ekre szakosodik, t."zcknél a minimális lronzakeiós dij viszonylag magas lehet, viszont a nagyobb iisszcgű tranl..akdÓknal sem sokkal magasabb. lia valaki enn,ll a brókercégnél (..~ak kisebb összegeket szeretne bcfektetni, akkor e7 számára a befektetni kívánt iisszegre vetítve relatíve nagy köllsl'gd jelentene. Neki cé lszerű olyan brókercéget keresnie, melynek díjstruktunlja kbebb minimális díjat tartalmaz. Ha viszont valaki nagy befektetendó összegekkcl jelenik meg ól piacon, számára épp c brókercég ajánlata lehet vonzó.

Ny!?' kikiáltás és MMTS -retldszer Miután a befektető megadta a megbí7.szikus módja, hogya brókerek összeg)'úlnek egy teremben. és ajánlataikat bekiabálva teszik közzé. I [a adolt tranzakdó irant van érdekli'>dö, egy másik bróker szintén bekiabálva jelzi, hogy hajlandó megkötni az ügrletct. Ezt a rendszer t hívják nyílt kikiáltásnak. A forgalom növekedése miatt sok országban áttértek a ke\'é~bé lá tványos elektronikus kcn'skedésre, melynek lényege, hogya brókerek irodájlJkban ülve, szalllÍlógepen \'iszik a rendszerbe ajánlataikat. I::z a rend.v.er sokkal gyorsabb, pontosabb, ugyanakkor kevésbé látványos, mint a nyilt kikiá!tásos kerc.~kedés. Buda!}Csti ~rtéktőzsde az azonnali piacon 1998 novembere, a határidős, illetI e az opciós piacon pedig 2000 októbere óta az úgynevezett t.tMTS (Multi Market Trading System) kereskedési rend$7ert hasmálja. A szoftver már

.I tŐlsdelagok

üzletkötéseike! kizárólag irodáikbó! bonyolits,lk le. A

és a kockázatkezclés terén is nagy bizlollságú kereskedéstechnikai eSl.kÖzként működik.

Demater ializáció Ha mcgkötotték aL ugyletet. egy ke\"ésbé látványos, de legalább ilyen fontos feladat ko\'eth'úk: el kell s7.anwlni a tranakciót. Régen, amikor még minden befektető kinyomt31011 n's:l'\"ényckkd 3 táskájában sCtáh, a tranmkd/lt kiin'tócn magán a ré:szvrnycn is jdczték az eseményeket. A papír hátlapján végig lehetett követni, kik \'ohak a részvény korábbi tulaJdonosai, hiszen minden átruh:\J.áskor megfordították az értékpapírt, és r-jirták az lIj tulajdonos rlevét. Al. adásvételt jelül értékpapír-forgatas szakszó is innen erl·U. Napjainkban az értékpapirokkal való kereskedés nagysagrendje és sebessége annyira megnőtt, hogy c~ a régi forma csak ak:rdályozná az értékpapírok gyors átruhá7.
elszámolás

Képzeljük c5.1k el, hogy napi sok ner vagy tízezer tranzakció mellett mrkkora feladatot jelentene, ha az ügylcteket egyesével. papírok és kés7pén7 cseréjével kellene lebonyolítani. Hog)' az dS7.árnolás bíztonságosan és gyorsan mehrssen végbe, 1993-ban a Magyar Kemzeti Bank, a Budapesti Árutőzsde és a Buda~ti J::rtéktőzs.de létrehozta a Központi E!számolóház és ~rtd..tár Zrt..t, a.caz a KE1F.R t. A KELF.R feladata nemc~k az el.~zámolas biztositá.'>a illlma gában. hanem eg)fajla garanciarendszer réven abefektetők bi7tonságának s7.0Igálala, a7 á rutőzs.dén és a7. értéktőzsdén kötött összes ügylet elszámolása. de ide tartozik. az énékpapirpiac nem tÚ7.sdei ágának (OTe, oVl'r-the-,ounter pia,) clszámol:lsa is, \~.l.lamint a határidlh (származékos) píaccal kalX"solatos teendők. Végül, de nem U!olsbsorban a KEU:R - mint neve mutatja - al. értékpapírok őrzését végzö énéktár is. Al. elszámolás közvetlen rés~tvevöi akliringtagok (szekciótagsággal rendelkező, a KF.LFR általtámaSltOIt követ elmén}eknek megfclcl6 bólnkok és bTÓker,égek). A tag csak akkor vrhet részt aL egres szekcibk t()7_~dei kereskedésében, ha a KFLER-nél a sl.ckcióra vonatkozó mininlaüs biztosítékok (Tö7.sdei F.IS7.ámolási Alap és egyéni biztosítékok) öS5zegét befizette, illetve a kereskedés során folyamatosan megfelel 3 klíringtagságho7 kapcsolódó biztositékadási

'Ol

Tlindel

ker.,~kedf, (GY~ZUIOEN

követelményeknek. Az ugyletek el57.amolása a KELER álla l a tagok S7.amára vezetett ~rtékpa ­

Hogyha a MOI. eladási árából nem Richter-rész\·ényt vennék, hanem készpénzre lenne ~ük­ ségem, a készpénrllt'7. a T +3 napo~ elscimolas miaU csak 2007. 10. OS-an. hétfón jutnék hoz7.!.

pír- és korlátowtt pénzforgalmi (tözsdeforgalmi) számlá kon történik.

a

TekintV(". hogya belektetési alapok esetében a7. elszámolás T + 1 napos cikJussal valósul meg.

vevövc1 S7.emben eladókén t. a7 cladóval szemben vevőként lép fel, így garantálja az általa

amennyiben a Richter- rrszv~nyeket el kívánom adni, és ennek ellenertékéből befektelésialap-

befogadott ügyletekct. tehá t szemJdéses partnt:rkén t felel teljesítésükért. Amennyiben

jegyeket szeretnék \'enni. utóbbi megbízást kél nap csúszással tudom

A KELfR garanciát vállal az ügyletek teljesítésére, egy esetleges nem tc1jesítés esetén

c.~ak

végrehajtani.

valamelyik frl nem teljesít, akár saját tökrje terhére is küteles helytállni az üzleteiböl adódó

Kereskedésí idő

kötele7.ett..cgt:kért.

A Budapesti f.rléklóz.~e Résl:veny Szekciójában 2003. május közepétől reggel 9 órakor indul meg

A T +3 napos clsdmlllás

a kereskedés, szemben a korábbi 10 órá\'3.l. A kereskooé-oi idő kiterjeszlését

A B~T Részvény Szekciójában kötött ügyletek elszámolása T +3 napos ciklossal a nettósitis d\'e

főbb európai piacok már 9.00 órakor nyit nak. A kereskedés menetének a nemzetközi gyakorlat-

alapján történi k. ahol a T az üzletkötés napját jdöli, a napok pedig munkanapban értt'ndÖk.

hoz igazi tását magan a harmonizáctón túl a forgalom nÖ\'elésénekuándéka is indokolta. A szabad

Néu ün k egy ko nkrét gyakorlati példasort! egy 5 napos munkahét hétfőjén megérkezik a készpénz a brókcrcégemnél vezetett befektetési Sl:ámlámTll. lIa kedden (2007. 10.02.)

aJ:

s.zakas7.i kereskedés kezdetének korábbra h01.ásával a Bt:T a külfOldi 1Ő7.sdék reggeli hevesebb piacmozg;ísainak hazai piaci kihaszmilhatóságát. követhetőségét kívánta biztositani.

MOL-vételi megbízást adok, a MOL-részYények a T+3 napos c!számolás miatt csak pénte-

A Részvény Szekcióban az :Ilábbi kereskedési s1..1.k.1szok különülnek el:

ken (2007. 10.05.) keriiInek 3 tulajdonomba. Ez azért kiel11e1kedlJcn fontos. mert ha például

A nyitó ajánlatgyűjtési ré szil befektetők

a vételi

egy társaság rés7.yénye után járó

szakaszban

osztalékhoz szeretnénk hozzáju tni,

és eladási ajánlatokat adják

szükséges cun 3 napos periódust

mdyek bekerülnek az

is figyelembe yt'nni

az

é rtékpa-

pírok megy3.sárlásakor (részletesen lásd alább, a7. oS7.talékról

~óló

2007. 10. 01.

~f6

2007. 10. 02. 10tdd 2007. 10. 03. SWdI

fejezetben), és szinten s7übi1les figyelembe venni a T+3-3S elszámolást akkor. amiko r a tá rsaság közgyűlésén Hava7.ni szeretnénk.

hiszen erre csak a7.ok jogosultak,

2007. 10.06. szombat 2007. 10.07. VaWmaP

akiknek a tulajdonukban van az

2(M)1. 10. CMl hftf6

adott reS7.vény. Amennyiben a MO I.- papiroka t szerdán értékesíteni szeretném

2001. 10.09. kedd

(2007. 10. 03.) és eladIisi árából Richte r-papirokat szeretnék v,ísá roln i, azt még ugyana7.0n a napon

(2007. 10.03.) megtehetern. hiswn

2007. 10. 10. santa 2007. 10. ll.

~~

így a MOL-részvén)'ek ugyanawn a napon (2007. 10. 08. ) kerülnek

ki a tulajdonomból. mint amlkor a Richter-rész\'ények a tulajdonom· ba kerülnek.

830 - 9.00f9.0 1 9.()(){9.o1- 9.02

MQL-vfleti mCabIWt aIÖ MOl ~iW ts RidItfl·

üzJetkötés nem tonénik. Ezt követi

5lJ1Nd sakisz

a nyilÓ ügyletkötési részszakan,

záró ~jtHI sz"'asz

megN'''' adot;

amelyben az ajánla ti könyvben

9.Ol-16.3O

16.30 _ 1USll6.36

rendszerezett ajánlatnk párosítása .MOl-~a

tulijdonomba kffÜirIeII keteskedki UÜIlOafl

.MOl_

~nunn<tp

kíketúlnek • tulajdonomb6l. • RiChter-rés.tvfnyek. tulajdoo 101m. keNInek Richter...Wbi megblzást

....

befekWéSi alap (T +1)

és megkötése. valamint az ügyletek listázása a7. egyensúlyi áras ügyletkötési algoritmus s:wrint torténik. Ebben a SJ.akaszban már nem tehető 6; nem módosítha· ló, valamint nem von ható \'issza

200

200

30000

29050

170

lro

ajánlat. A7. egyensúlyi ügyletkö-

220

20

29810

29550

40

210

tési algoritmus sonln meghatároz-

390

lro

29800

29570

190

400

1..ák. hogy mekkorák az ajánlat i

625

235

29 600

29 790

500

900

695

70

28 750

30600

230

1130

725

30

28000

31000

80

1210

könyvben szereplő eg)'es árszin·

aRicht(f~

teken köthető mennyiségek. El.t

kik«idneIr:: • tulajdonQmból.

követően választj ák ki azt az árat,

a befektetési alapok a

amelyen a legnagyobb mennyi-

tulajdouoilw. brii\nori;;

2001.10.13. uombat 2007. tO. 14. ~

Nyitó ajánlItgy(IJtfsI muz.asz'

Nyitó ílC)'letkOtflI rénuakan'

Witeli megbit.ht adok

2007.10. 12. pftltK

ajánla·

ti könyvbe. Ebben a S7.akaszban

yfle{j

2007. 10.04, aot6rtölt 2007.10.05. pfntek

meg.

• ~ meaMtlik.

-.

indokolta. hogy a

~siSliiMlp

kereskedési SlOnnaP

ségü ügylet köthető. Egy példával szemléltettük a MOL n)'itóárfolramának 1ti51.anútási módját:

Nyitó vagy áró jrfolyam (Ft): Mennyiség (db)

,<00

Töudei hreshd~s EGVS1UOEN

A párosíloH ajánlatok mindegyike ugyanazon az árfolramon teljesül. A folyamatos kereskedésre 9.02 és 16.30 kÖTött van leht'toség. Al e71 kö\"ető 5-6 percben a táró aján -

elvégzett katcgóriabeso ro!ás-viz.\gálatnak, dc nem keD vilSgálni a tulajdonosok 57,ámára vonatkozó

latgyűJlési S7.akasl zajlik, ahol a befektet ők csak ajánlatokat adhatnak, üzlelkütéS nem

kö\"t'telmén}t. Az "K kategóriás ctgeknek ezenkÍ\'ül (jnge1öd figrt'lembev.',elé-vel) legalább három teljes i:s kiin}V\~zsgáI6 által hitelesitett uzleti énel kell

""'"' Nyomdo

rendelkezni ük.

E." FHB

tiirténik. A záró ügy1ctkiltési részszakaszbun a nyiló üg}"letkütési rész.szakas7hoT hasonlóan egy \élt'"llensurű időponthan

történik meg az ajánlatok párositása,

ami az adott napi 7.árúarat jelenli. A párositott aján latok mindegyike ebben a7 csetben is ugyanazon a7 árfolpmon telje.\iil. Kereskedési

i dő

kü1róldii n

A világ legfnnto\abb tő:t.Sdéint'"k kt'"reskedi-si idejét a md-

lékelt táblázatban, régiúk szerint gyíljtötttik össze. ['untos amnbun kiemelni, hogy a7. átállás nrári és téli idös?ámÍlásra nem minden ors7..ágban tö rténi k ugyanazon a napon, s így a magyar idő szerinti nyitvatartási idiik ezen idősl.1kokban

egy 6rával előre, illetve hátra CSÚS7.nak.

A és B kategória A résrvenyek bevczetése a Bt:T-re - a7. eg)"es kategóriáknál meghatárowtl általános követelményckre is tekintettel - két kategóriába, R~Z\"én)"ek ..A~ illetőleg R6.lvén}"ek "B" kategóriába torténhet. .. A" kategória Az "N k."uegÓriába való bewletéshez az énékpaplr "om1.at árfolyamértéke nem lehet kevesebb 2.5 milliárd forinll1ál, míg a bevezetésekor iga:zohan fennálló közkézh.inyadának minimum 25 scizaléknak kell len nie. Elen utóbbi feltetel nem teljesülést"kor az is elegendr" ha legaláhb 2 milliárd forint árfolyaml\rtékü ér tékpapír közkézen van, vagy pedig az adott értékpapír-sorozat legalább 500 tu lajdonos birto kában van. A HA" k,ltegóriába kerülés további fehétele, hogy al értékpapír-sorOlulnak bi7.0nyithatóan legalább 100 tulajdonosa legyt'n, azon kibocsátó esetében azonban, amelynél a bC\'e7.etésrt, kérelmezett értékpapír-sorozat

NVUGA T·(UIÓPA. USA BOG f,~Ul,lrt

.....,

london

'ori< PMu

09:1S-17:35 09:0().17:lO 09:00·17:30 09:00·17:30 15:30-22:00 09:00· 17:30

"ongl(oog

Gf"ilPhisottr.t.

A ~BH katl'góriába \"IIÍ hekerüléshcz a ré~zvényso­ roza lJlak nem szükséges egyetlen, a1 ~A" kategória rs etébe n felsorolt kó\"etrlménynek sem megfeleln ie. Az »A" és "Ir ' kategó riás rés?vénycket amellékcIt

indi. (Mumbai) 0 5:25-1 1:00 01:00-08«1 03;30-05:30, .......j 07:00·09<)0 03:00-06:30, 5lInppúr 08:00-1 1:00 Tiljwan 03:00-07:30 02:00-04:00. TokJo 05030·08:00 02:00-06:00

,-

'........ ' "' '

"""""

Magy.rT~

Felfüggesztés, szünet 8ázisár

A rés?vénye kre vonatk07-Oan az aJánl3l1étcli limitek és az .'rtékpapírok SlüneteltNése megh:lláwr.ásának alapjául slolgáló érték a bá7.isár. Adott értékpapír tő:.estlei hc\"cr.ctésekor a beve1.t'tési ár tek i ntendő báúsarnak. Az adOI! ertékpapir bázis-

....... 81F

""" EH"

ElMO

'''''" . -,.tMÁSl

-

Forri1. . B"

"""'" _. """'" .... "'MOI.

C.......

OK'

OTP

Rkhtf'f"

04:00·06:30. 08:30 · 1~

""""'"

K""',,"

fo
,,8 " kategó ri a

táblázat a 2007. októberi állapot s7,erint tarta lmaZ7~1.

ÁZSIA

MA ""'"

'''''''''' TV' z_

''''''''''' Pannon--FIiI1l Pannon-I/61t6

"""'"

QuHu« RfV StébsMIto .jT!

-M'• . -

ará nak az értékpapír legulOlsó, de még az adott lőz.sdenapol mrgelőző őt tő:.estlenapon belül képzett ciróára minősül.

KlUT ·KOZtN:UltÓPA

........ '''''''''''' M"""'. """ Szófi.

V.' " Z6gráb

ljubl~

09:00· 16:30 09:00-13:15 08:l0-11iXl. 13:00-15:30 08:30·16:45 09:30-16:00 08:30- 12:00 09:30 ·16:20 10:0Q.. 16iXl 09:30-13:00

LAT1N·AMERIKAIAfRIKA joha~1J

SilO PilUla

09:0().16:50 15:00-22:00

már be VJ/t \'eutYe egy szabályozott piacra, s az értékpapírok megfelelnek a? adolt piac kereskedési adataival

PORTFOUD. HU

Fclfiiggl'sztés és szünet A BÉT a részvények kereskedésének ideiglenL'S slünetelletését akkor rendeli el, ha az adult tőzsdena pon az ért.'kp3pír árf(llyama a bázisárh07 vi57.onyítoltan +1- 10 szá1.alékot meghaladó mértélcbcn változott. Az ideiglent'5 szünetre tehát nem +1- IO-nél, hanem az ezen limitet meg· ha[3dó el ső kötésnél kerül sor. Nem kerul azonlxm so r al ideiglenes szüneteltetesre akkor, ha a? árfol )"m a +1- 10 súzalékos limitet fix V3!:n' aukciós ajánlattal lépi ál. Az ideiglenes 5züneteltetés nünimu m 2, kgfeljcbh 15 perc lehel. A

st I' a telj~'s tőzsdei kereskedést, vagy bi7,Onyos részvények kereskedését meghatá.

rozott okok bekiivetker,ése esetén hatá rozott \~lgy határoz,Hlan időre szünrteltethrti, illetve felfüggesztheti. A tózsdt'"i kereskedés slüneteltelése és felfüggesztése során al adolt részvényre ajánlat ncm te h ető és nem mód(l~Ílható, ügylelllem küthető, ajánlat vissTavonására azonban SOr ke rü lhet. A kereskedés fc1fUgges7tésérc jellemzőcn a társaságok kérésáe slOkott sor kerűln i, például valamely jelentős beJelentést megelőzően.

'"

A SeT a kereskeMs technikai szüneté! rendeli d, ha \"3.lamely technikai okból dMllotl átmeneti za\'ar megszüntetése vagy a kereskedés rendezell menetének helyrdUítása ezt

elsó lehetséges ajánlat - és így az első kötés is - 15005 Ft lehet. 15001 Ft-on a7. MMTSrendszerbe ajánlatOl sem lehet bevinni.

szúkségessé teszi.

A kereskedés iránya Max im ~ li s aj~ nlat i ~ ra k

A folyamatos és erőteljes emelkedő piacot bikapiacnak (blll/ marker), a folyamatosan csökke-

A SJ;.T-en jegyzett részvények esetében a vételi ajánlat ára legfeljebb 20 51.ázalékkal lehet

nő

tendenciát moovepiacnak nevezzuk (ocllr marker).

magasabb. mint a bá7is;ir, al eladási ajánlat ára pedig legfeljebb 20 százalékkal lehet alacsonyabb, mint a bázisár. Az ajánlati árakra nmatkozó ezen korlátozások nt'm érvényesek az első

kereskedési napon, amikor az elmozdulás mindkét irányban maximum 30 suilalékos

lehet. Az ajánlati árak maximalizálása termé,~zetesen azt is jdenti, hogy általában a rész\'ények

Long, short A bt'fektető által várt árfol)"3.m-t'lmozdulás irán)'ll alapján al alábbi két befektetési ~trattgiát küJönböztethetjük meg:

árfolyama egy adutt napon bdül nem mozdulhat el 20 százaléknál nagyobb mértékben.

long: ebben az esetben a befektető az árfolyam emelkl'désére sprkulál, s vételi megbízással nyitja meg a pozícióját, melyet később eladási pOZÍcióvallár le;

Tekintve azonban, hogya slabályozás az elmozduhls alapjául a ba7isamt veszi figyelembe,

5hnrt: ebben a7. esetben

bázisár pedig CSak az esetben van, ha a leguloh;ó 5

lőzsden;\p

egri kén volt a rés7.vcnynek

il befektető

az árfolram csökkenésére spekulál. A shortolás resz -

venycladási pozició felvételét jelenti a papfrok eliizctes bir toklása nélkül ügr, hogy azobe fektető ké-sőbb

zárÓ;Íra, a BE.T-en jl'gyzell részvények esetében a 20 százalékos clmozdlJlásnál nagyobb moz -

kal a

o!csóbban kívánju visszavásárolni a parkettcn. Az eladási pozíciót

gás is lehetségt's, amennyiben legalább 5 napig nem volt ú71etkötés az adott papirra (hiszen

a befekte tő ügy veheti fel, hogy egy másik

ekkor nincs bázisára).

replőt ől

Uellemzően

kö!csönvesl.i. majd a pozíció lezárása (azaz a

befektető)

piaci sze-

rész\'ény~\'issza\'ásárlás)

után visz-

hosszú távra

szaadja a részvényeke\. A részvényeket kölcsönvevő btfektctő a kü!csönadó befektetőnek a pozíció zárásáig díjat fizet, melynek mértékében megállapodnak egymással.

Árlépés köz

A részvények árfolya mának meghatározott legkisebb árváltozási értéke mel~'et

árlépésköz, "IllJrlden papir

l'Setében a Ber határoz Illeg. Az árlépésköznél ki sebb elmol-

AM""'" AII..,;_

5 5

C_

l

EHEP

o,;.

5

ELMO

fHB

l l l l l

tMÁSl

-.,...,.'" '-'

Graphisoft PaR:

dulás nem lehetséges a

"""""

rés1.vényeknél, s olyan

MOl

ajánlatok nem adhatók,

,,",o

melyek nem iga1.0dnak

A,

"AH i, "A" kategóriába tartozó részvénrek esetében az árlépésköz a kövctke71i hozzájuk.

swrint alakul: Al. Állami Nroll1d~l esetében

tehat példá-

ul 15 OOO Ft felett az

M~TeI8om

OTP

....""""""'" Rkhttr

'y"""" lV' z_

l

5 5 l l l

5 l

I S

.f Bookline

"'''''

Forris .It" SOrOatU Forris _B" sorolIru f ......

Gardtni.

"""", Homo!

""""""" ,~

_...

P6MOl\-fll~

PIf\flM.V.tttó

Quatstor RfV

-.-.

l l l l

5 5 l l l l l l l l l l l

l l l l ffxrb:B1r

merülnek fel költségei. ugyanakkor scm atl nem tudja, hogy mel.kora lesz a Irrmes, sem azt, hogy milyen ácon értékesitheti majd egész é\'c.~ nmnkája g)'iimiilcsh A határidős ügylet viszont csökkenthetI a bizonytalanságol, s lehelő\'é te57i, hogy még jóval 37 aratás

4. Hogyan kell venni és eladni? A teljesítés escdékrssége alapjan a tŐ7.,sdei ügyletek al alábbi két csoportba sorolhatók alOnnali (prompt, spot) tőzsdei ügyletek; - határidős (futures) tőzsdei ügyletek. Mmdkét üg)'lcltípus elterjedt a \ilág szinte ősszes részvén)'tő7.sdéjén. így a Budapesti P.rtékt6zsdén is. a részvényhatáridős ügyletek likviditása azonban a B~T- en mlog!ehetősen korhllOzotl. A hazai tőzsdén a BUX határidős kereskedés nevC'lhetö aktívnak, álta lában a kovetkező év végi lejáratokra vonatkozóan. AZOlUlafi tőzsdei

ügy letek

Amint a neve b muta tja, az azonnali tthsdei ügyletek esetében az adásvételi S7er7.(idés megkötése, valamint az ügylet teljesitése idtJbrn n,.m válik szét, aza1, az adásvétd azonnal megtürténik. A7 azonnali ügylet lé nyege, hogy most el szeretnénk adni példát!l ID darab Futex· részvényt vagy meg szeretnénk vásárolni 100 darab MQt· rés1.vcnyt. Az ügylet célja a7. értékpapírok a1.onnali birtoklása. Az azonnali ügylrtnél gazdát cserél a részvény, valamint

dött eladási árai kalkulálhasson. A másik oldalon a molnárok álltak, akik azért fedezték le a kocJcizatukat, meri roSSl. termés csetén a bU1..aárak nag ron megemelkednek, ugyanakkor a megemelkedett alapan)'agárakat nem feltétlenül tudják a lisztfogyaS1.1Ókra átharítani. Az ügylctlényegc tehát at. \'olt, hogy mindkét fél, a búzalermelö és a molnár is rögzíteni akolr!a azt a \égsö árat, amcl)'ct kapnak "agy Ihctnek a termékér\. Egymásra lahilt tehát a két fedezeti ügyfél, és meg tudlák kötni 31 ulletet. melyet szaks7.ó\·al hedge-nek (ejtsd: hedLS) nr\fzünk. !ledge A hedge, vagy más néwn [edez,.ti iigylet al;lpeke, hogya meglévö, kockázatnak kitett pozíció nkka l ellentétes ügylctct kiitünk, így rixálhatjuk jövőbeli pémáramlásunkat a jelenlegi szintm. Ha egy tőzsdei társaság, például a Richter a7. Egyesült Államokba szállít gyógyszereket, amiér t [t'l év ml!lva 1000 dollárt kap, akkor a dollár forinttal szembeni gyengülése (a dollá r curú, illetve az euró-forint árfolyamokon k,.reszlül) vesztesége! okoz neki, hiszen ugyanannyi dollárért fél év múlva kevesebb f()fintot kap, mint amennyit most kaphatna. A

az annak ellenértéket jrlcnt() pénzösszeg. Bár az azonnali ügylet esetében az adásvétel azonnal megtiirténik, a vevő a részvények tulaj' donjog:ít csak a tranzakciót követő 3 nappal sura meg. Az ügylet mcgkötésének, valamint a tulajdonjog átruhá:r.ásának e'L.en időbeli eh'lilását a T+3-as elszámolás ok07J'.a, melyTŐl a fentiek ·

Rich ter lehát dollár-forint fede7,.eti ügyletet köt e7en p07lciójának fedezésére, mely a dollár határidös eladását jelrnti. Ezen határidős ugyletnek köszönhetően a Richter devi7.akocká7ata a dollárban r,.ali:cilódÓ bevét,.k miatt megszunik..

ben már résl.letesen Sl'óltunk.

TókeáUétcl (/el'erage)

Határidős tőzsdei

ügyletek

Az utóbbi évtizedekben hihetetlen gyorsasággal növekedett a határidős piacok jelentősege. íg)' érdemes résr.letesen áttekinteni ezen tran7.akciókat. A hatándős ügyletek népszerűsé· gének oka, hogy egyrészt lehetőséget biztosítanak a kockázatok k,.zelésere, másrészt mint spekulációs eszközök - óriási nyereségek (és persze veszteségek) elérését teszik lehe tö\·é. A hat á rid ős ög),letek kialakulása A határídi)s ügyletek alapgondolata az, hogy az üzletkötés egy késűbbi id6pontra vonatkozik. A fizikai teljesítés azonban a határidtis ügyleteknek csak a tőredékénel valósul meg, a felek legg)'llkrabban csak a pénzügyi elszámol:ísra szorítkoznak. A h(ltárid6s ügyletek nem új keletűek, hiven maT évszázadokkal ezelött is léteztek. föként egyedi megállapodások formáj(\ban, például búzakereskedők között. A bÚ7.akcres· ked6k még arat:is előlt sze!7..ódést kiitiittek a vevökkel. amelyben meg(\llapodtak a gabona eladási ár:íban. Ez azért l'Olt előnyös számukra, mrrt fedezni tudták magukat az árfo· Iyamkockázat ellen. Ar. árfolyamkockázat abból adódik, hogya termelönek folyamatosan

I'OlUfOUO HU

A ha táridös ügyle tek eg)' nagyon fontos lulajdons:\ga, hog)' úgynevezett tőkeatté tclre ad leh etősége t. Ez azt J,.lenti, hogy ha nyitunk eg)' pozíció t, nem kell a teljes értéké\'e!, elég c.~k egy részével rendelkemÜnk. Ennek előnye, hog)' jelenlt'g mrglévő tökénknél jóval nagyobb p07.iciókat vehelunk fel, és a számunkra kedvezö irányú árfol)'amváltm:ás nagy nyeresége t hozhat számunkra, a ked\·ez6 trend eredménye felerősítve jelenik meg szám lánkon. I lá tránya aZOnban, hog)' egy viszonylag csekély mértékű, számunkra kedvezt"Jtlen árváltozás is komoly \'e~zteséget okoz, azaz a kl'dva6t ll'n trend is fderösitve mu tatkozik meg. Aml'llnyiben egy pozíció értékén,.k csak 10 SZáZ;lll~ká\'al rendelkezünk, tíl..5ZereS tökeáU(·tellel vehetjiik fel a poticiót. Ez awnban egyben azt is jelenti, hogy long, azaz vételi pozíciót nyitva, "gy 10 százalékos árfolyam -niivekt'Mssd ml'gduplázhatjuk a pénzünkd (a 10 s7ázalckos elmozdulás ti7.sr.erese a profit), ugyanakkor 10 szhaléko.> árfolyamesés csetén a tdjes befektetett pénzünket r!v,.sdt,.ttlik. A brókrrcégek azonban jeUemlően nem swkták a nyilott poziciókat a teljes befektetett ÖSS7~g dvesztést"kor lezárni, hanem bilOnyo~ eMre mcghatárowtt értékig engedik mínuszba menni a7 ügyfél s7.ámláját. A fenti példáná! maradva: az árfolyam 12 százalékos csökke-

'"

T6nde, keresked', fCYSZfJtÜfN

7

nésc esetén a brókercég felszólítja ügyfelét, hogy az eredetileg bcfektetelt össz.eg 20 szbalék..át

A megbízások típu sai

fi zesse be s7_ámlájára (a 12 százalékos e~sböl 10 százalékot fedez a befektetett összeg, a fennmaradó 2 sza7.alék pedig a tí:tSzeres tókeáUétel miall 20 S7..9.zaléko! jelent). További

A bdebl'ló vételi vagy eladá,~i megbf1.li.sál brókerének adja meg, amely internetes kereskedési

árfolyamcséskor az úg)'félnek újabb feltiiltési kötelezettsége van,

emberi beavatkozás nétkill.

Rész\'ény- és Index· hatá rid ös keresked és A (enti példák alapján már könnyen megérthetjúk, mit takar a határidős rész"énykereskedés, melynek - akárcsak a többi tőzsdei termék határidős kcrcskedclmének - legnagyobb előnye a termékek standardizálása. Ennek köszönhetően a befektető pontosan !Udja, mit

vásároL A rés7.vén)'· és index-határidős kontraktusok a befektct{\k ezen termékek jövőbeli árfo·

Iyarnára vonatkozó várakolásait tükriizik, s áltahlballlllagasabban állnak, mint a miigiittcs termék ár(olyama. A7. alOn nal i és a határidős árfoltalll eltérésének évesített, százalékosan kifejezett értékét kamattartalomnak nevezzük, mdy negatív is lehet abban az ese tben, amikor a piaci ue· repltik al árfol)'am jövőbeli csökkenesére számítanak, így a határidős árfolyam alulmúlja az azonnali árfolyamol. Rár a BP,T-en SJ,ámos részvény és a BUX index esetében is tiihb lejáratú határidős ter·

felillel eselén term6zetesen a brókerc~ által biztosított platformon kereszliii meg)' v~bc -

A tőzsdei megbízás - mind azonnal i, mint határidós kereskedés esetén - az alábbiak egyike lehet. _ piad áras megbízás; _ limitáras megbízás; _ stop·loss megbízás.

Piaci áras megbízás Piaci áras megbízás esetében a befektető nem határo7. meg számszerűen vételi vagy eladási árfolyamol. Ezen tranzakciónál a hróker vagy a7. imernetes brókercég számítúgépcs platform' ja az adott pillanatban l'rvényes piaci áron (illetve ahhoz közel) kiiti meg az adott iigyletet. A tranza kció konkrét árfolyamát :Izonban a bl'fektet(i a meghí7.ás pillanatában nem mindig tudja biztosan. Az árfolyam ugyanis az alapján halár07.ó
mék kereskedelmére van mód, a leginkább likvid instrumentumoknak a legküzclebbi év

tén az e1adói oldalon (az eladói könyvben), eladási mrgbízás esetében pedig a vételi oldalon (a vételi könyvben ) milyen árfolyamon mekkora e1adói, illetve vételi megbí7.ások áUnak..

végére vonatkozó lejáratok szamítanak. A BUX index, valamint a 2007. de<:emberi BUX· határidó együtt mozgását kiválóan

.Egy kepzclctbeli esetet szemléltet az alábbi táblázat, mdy a Danubius-részvények ajánlati kön)'Vct tartalmazza a befeklelók által látható 5· ös mélységben, azaz mind a véleli, mind a7

szemlélteti az alábbi grafikon.

eladási ajánlatokból a Il'gjobb 5·iit láthatjuk benne. Abban az e.setben, ha piaci áras megbí7.ást adunk 1000 darab Danubius-részvényre, akkor nem az aktuális piacon áron, azu az utols" kötési árfolyamon (jelen esetben 9580 Ft-nn) teljesül megbízásunk, hanem az eladói oldalon lévő tételeket vásároljuk ml'g: 100 darab réslvényt ves.zúnk 9570 Ft-on, 35 dar.mot

Á

Jt.OCIO 30000 29,000 28,000 27,000 26,000 25,000 24,0CI0 23,000 22.000 21 .000 20.000 19.000

18,000

8UX h II BUX071lll\;lh.t"~ (pont)

._ .... _._.- .. __ ... _._ .. _.. . .... _._ ..... _............... ... -._ ....... _._ .. _.. _- . . . . . . . - _._ • • • • . . . . . . . . . . . _ .... _...... . ....... _ . . . . . . . . . . . . _._ .... . _.... _....... _.. _.. _--_ . . . . . . . . . . . . . . • • •

.

.... .

~~f;j(j . ....... . ...... .

--_ .. - ..... _.............. _--_._ .... . .. _.. __ • . . . . . . . . __ . __ ... __ .. _---------_ ..

l-~"--'''-'''-'''-';''-'''''''''---''---''---''"""777"-::: § ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~ ~ ~~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

9575 Ft·on, 142 darabot 9580 Ft·on, 70 darabot 9585 Ft·on, valami nt 100 darabot 9590 Ft-on. Ez iisszescn csak 447 darab részvényt jelent, tehát a vételi mcgbí7.ásunk teljesüléséhez sziikséges tovabbi 553 darab papír vétele a kö\'etkez{) dadói tételek megvásárlásá\'altcljesül. Ezen tételek vételi árfolyama a megbí7.ás pillanatában nem ismert, hiszen az 5-iis mélységű ajánlati könyvben nem látható 1000 darab papir, A konkrét vételi árfo Iyamokal a megbír.ás teljesülésének Visszaiga7.0lásábÓI vagy a részvén)' kötéslistájából tudhatjuk mcg. A brókerek ugyanakkor a7. MMT$rendszerben teljes mélységben látj:ik

9'50

1300 10

9310

100

a kötésIistát, így üdetkötőn keresztüli kereskedés esetén előre informálód.

9"" 9"'"

150 2000

ha tunk az eladói és vevői tételekről.

. . 50

9.70 9575

....9'" 9...

100 lS

'" 71)

100

csak szabad szaka57.ban tehetök meg, A fix ajánlatban al ajánla!!e\"ő brókerci-g megadott

Limitáras megbízás

időtartamon belül az általa kiválasztott brókercéget közvetlenül ügylctkötésre hívja fel

Limitáras megbízás esetén a befektetö pontosan ml'ghatáro:aa, hog}' mekkora

aJ'

a maximális

ár, amennyién hajlandó megdsárolni, illetve m(."kkora az a minimális ár, amenn)iért hajlandó

e rre \·onatko7.ó ajánlatával, melyet csak a közvetlen ügylctkfltésre felhívo!! brókercég tud elfogad ni.

eladni n!sz\'én)'eil. Ezen megbíl.ástípus esetében termesl.etesen előfordulhat, hog}' megbízásunk

A fix ajanlatból létrejolI ügyleteket a hi\'lltalos árstatisztikákban, az átlagár képzésekor, a

nem telJl'Sűl, azaz nem sikerül megvcnni vagy eladni az értékp;lpirt. \'agy nem a teljes menn); -

stop ajánlat akt i\"álásakor, a 1.áTÓar meghatározásakor, valamin t al. értékp;lpír-kercskooés

sét,>et sikerül megvenni vag)' eladni. M: előző példámilmarad...-a, ha limitáras megbil.ást adunk 1000 darab Danuhiw;-rés"..t.\·ény

szüneteltctésekor nem \"eszik figyelembe,

\'ételére 9570 rt -os árfolyamon, akkor mindösszr 100 darab papirt tudunk meg\'
A megb ízások é n ":nyessegc

con. A maradék 900 damb ,'ételi megbízasunk bl."k(."rül az ajánlati könyvbe, melyennek hatására

A vételi és eladási megbízasok érvényességét többféleképpen határozha tjuk mt-g:: szakas2.: a megbízás az adott üzletkütési szakaszban érvényes, azt kiin1:c)(."1l kikerill az aján1;1Ii könyvböl;

a7. alábbiak szerint módosul: l000db limitáras

nap: a m egbízá~ az adott napon érvényt'S, ha bekcrúlt az ajánlati könyvbe, árasko r kikerül belőle;

vissza \'onásig: a megbízás a visszavonásig benne m:lTad az ajánlati könp'ben; datumig: a megbízás a7, előre meghatározott dátumig ÍK'nne marad az ajánlati kiinyvocn.

..50

mo

.... n.o

9300

."" '0 '00

.50 2000

,,70

.575

'00

9570

9S8O

.42

"

94SO 93SO

""'"

70

9310

100

9"'5

9590

900 '300

10 100 150

9575

35

9585 9590

142 70 100 5

.580 9595

Fontos tudnivaló, hog)' mind a vételi, mind az eladási megbízá.<;ok esetében lehetőség van arra, hogy válasszunk rés7.telj~ülés és mind megbízás kiiliitL RészteIjesülés esetében a megvásárolni vagy eladni kivánt mennyiség rttLbl."n is teljesülhet, azaz a fenti példánál maradva az 1000 darab Danubius-\'étt'lbőllOO is mt-g:\"Jlósulhat, míg mind megbízás l'sdébl."n az üg)1et csak akkor jöhet létre, ha ajánlatunk t-g:y s1intén 1000 darabos eladói m<.-g:bí7.ássa1 találkozik..

Stop-lou m egbízás Fontos megemlíteni még

Mire kell fig)'elni? aJ.

úgyne\'t".tt11 stop-Ioss megbízást is, melyet \'e57.teséglimitálásnak is

nC"\·elllck. f-,!i,'el soha nem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen ménük fej a piaci armozgás irán}':Ít, és eJké-p7.cJht1.1\ hogya meg-.isárolt papír árfolpma csökken. a stop-10M megbíz.ással a Defek-

Bar a m egbízások kiadása nem Játszik nehéz feladatnak. m indannyiszor gondosan kelJ eljárni. és többször is ellenőrizni a végl<.-g:csités előtt - főként az intl1l1etc!\ megbí7.ások kiadása esettn.

tető már al.u1letkotéskur '~Jg)' azt követően (amikor még nem tudj3, hogy a Iran7.akció nyereseges

Köllllyen dÍlfordulhat ugyanis elgépelés. a1. árfolyam és a mennyiség felcseréJésc és má!; hiba, amely akár jelentős vC!\7.teségekt't is okolhat.

lesz-c vagy sem) megad egy olpn arat, amelyen a bróker kültln utasítás nélkill is kötclel6en Ic kell

Jdentlis piaci hatással járó, a 1l1t-g:hi7.ás helytelen megad;\.sábóll'fooó hibák egyébként nem

hogy zárja az ügyletet, elkerüke a meg nagyobb \'cszteseget. A gyakorlatba.n ez úgy mükodik, hogy

tulzottan gr.!koTÍak, de olyknr-azén elŐIOrdulnak.. Az elmúlt időS7.ak legemlékC'".tetesebb esete

meg kell adni a stop-loss megbiús aktiválási árát, s amennyiben ezen aktiválási anlt :I piaci ár eléri,

az volt, amiko r 2007 SleptemDerében az OTP-rést,\'ények az egyik hazai piaci Sll'replő hibás

az eladás piaci áras megbízá~ként aktíviz..álódik. A tényk'g~s eladási ár tehát nagy valószimlséggel az

megbízás;Ínak kösziinhetően néhány másodperc alatt 15 szazalékkal emellu~dtek igen jelentős,

akti"ál:bi ár alatt lesz, kivéve ha az aktiválási áron legalább akkora mennyiségDen állnak \'l'teli aján -

200 OOO darabos torgalom mellett. A részvények piacán azonnal élethe lépett az automa tikus

latok, mint amekkonl pakettet el kiVoÍnunk adni. Mivel a stop-Ioss megbízás piad áras rnegbilas, a

SZunet, amely után az árfolyam természetesen visszacscll a korábbi szintre, s a kereskedés nyu -

tényleges eladási ár akár jelelllósen alul is múlhatja aL álta lunk megadott aktivál:\si :\r.H,

godt mede rbl."n folytatódott. Ilogy pontosan mi tönént, nem lehet tudni, dt' valószÍmisithető. hog)' a m egbíl<\st adó bróker piad áras megbi7.ast adott, 5 a vételi mennyisi-g: ml-g:aJásakor egy

Fix megbízás

nuUával többet ütön a kelleténél. Al emlitett piaci szereplő a kényslerb61 m cgvásárolt OTP-

Fix megbízás esetén a felek eMre rögzítik, hogy milyen áTtm és mekkora mennyiségű résl '

részvényekt üzletkötők szerint még amar értékesitette, ami Igy 100 millió Ft felett i \-csztesé-get Ok07.ott a brókcrcégnck.

vényt szeretnének eladni, illetve mcgvenni. A fix ajánlatoknak nincs ajánlat i könp'Ük, és

T6nd~; Ir~reshdh EGYSlfRŰEN

-------

-

. -..... .

.-

-

hibás, mert szélsöséges esetben az is dkép1.elhető, hogy az adott cég piacainak nagy rés7.ét elwszítette, s olyan értékes gépek vagy ingatlanok sincsenek a birtokában, amelyek indokolhatnának a jövőben log}' árfoJyam·emelkedkl. A rés7.vényárfolyamok mozgását számos tényező együttesen befolyásolja, sokszor alOn ban a különböző faktorok hatását rendkívül nehéz megítélni. Egy pozitiv ténycz6, például egy jelcnt6s mrgrendclés bejelentése akár negatívan is hathat a társaság árfol}'amára,

'1,

amennyiben a piac már számított rá, és a várakozások ann}'irJ felfo k07.0ttak voltak, h(lgy a t(>nylcges megrendelés volumene vagy értéke elmaradt a piaci sureplők által rem(>!ttől. Az aJabbiakban azokal a legfontosabb tényczőket mutatjuk be, amel)'ek a leggyakrabban okoznak jelentősebb mértékü - pozitív vag)' negalÍ\' irányú - árfolyammozgásokat a tőzsdei ré57.\·énrek esetében,

Gyorsjelentés, éves jelentés Gyorsjelentés A tőz.>dei társas.1.goknak negyed- vagy félévente g)'orsjelentéseket kell kÜl.l1tcnniÜk attól fug-

g
5. Mi mozgatja az árfolyamokat? A befektetőket leginkább érdeklő kérdés terméSletesen az, hogyan dltolik a jövőben a

papírok árfolyama. Miért nem állandó egy adott társaS
vállalat jövőbeli eredményével, kockázatával kapcsolatos Illirakocisokat, és emiatt a tá rsaság részvényeinek árfolyama állandóan változik. Egy befektt"lés értékelésckor számtalan tényezőt figyelembe lehet és kell \'enni. FontoS azonban hangsúlyozni, hogy a részvény értékének meg kell egyeznie a jövőbeli jövooelmek jelenértékével. Sok kezdő befek tető azonban nem a jüvót, hanem a nnillat nézi. Ez a7.éft

A g}"orsjelentések tartalmaz7";\k a társaság adott lezárt időszakr.-l vonatkozó legfontosabb adatait, melyek a bcfcktt'16k súmára a1apvetö fontos.ságti.ü,. A gyorsjelen tés legfontosabb részei a kÖvetkezők.: - eredménykimutatás: - mérleg;

- cash flow-kimutatás; -

fontosabb adatok Ú7Jelágankénti megoszlása; folltosabb iparági, termelési stb. adatok; kitekilltts az iparágra, illetve a müködési körn)'C7.etre; tulajdonosi szerkezet az időszak ,·égi állapot szerint;

- a menedzsment rendelkezési're álló részvényopciók; - tölbdei bejelentések az id()s7.ak alaIt; - stb. A gyorsjelenlések értékelése al1ft kulcsfontosságú a tŐl.sdei 'égek életében, mert relative gyorsan nromon követhetők belölük a társaságok ga7.dálkodásának főbb tényez(ji, illetre adatai. A legfontosa bb számokra vonatkOZÓan _ általában be\'éteJ, (izemi eredmén)', nettó profit

cégeket követő elen17ók drakozásokat ké57.Ítenek, melyek átlagá! vagy mooiánját kon-

,zenlllsnak neveuük. A társaságok által publikált tenyleges scimokat cwn konSJ.ell7ushoz

Í-ves jelentés A társaságok a pénl.üg)i év zárását kij>,·t1(K:n

érdeme) viszonyílan;, hi~zen ekkor a pozitiv vagy negativ irányu eltérés érhető teuen a piaci

gyursjdenté5ben S7.crcplönél ré-s1.1etesebb és a könyvvizsgáló által auditált adatok szerepelnek.

\";irakozásoktóL Nagyon fontos azonban a konszcnzu~ e1emsclma, amennyiben ugyanis az

Fontos tudni, hogy a naptári év - II társaságok döntési.' alapján - nem minden esetben esik egybe

csupán l-Z elelnző; becslést tartalmaz, a megbízhatósága is korl.ítozott. A hazai bluechipek

II pénzügyi évvel Az Egh pi-nzügyi é\-c például Sl.t:ptember 3O·án, mig a Zwaeké márdus 31 -én

esetében általában 10- 15 elemző ad becsléseket a társaságok főbb adataira vonatkozóan.

ér \'égct; mindkét tá rsaság anyavállalatanak pén7ug}1 é\'éhez igazitotta saját bescimolá5.i idősza­

_ il

Amikor togy cég a \'llrako:cisokat jelentős mértékben fe!ijlmuló profitot Jelentet meg, a gyorsjelentés k611étételét kö\,ct6en \'alószimileg árfolyam-emelkedés le)1. tapasztalható a résT\"ényárfolyamban. Ellenkező esetben rendszerint árfolyamcsökkenésre S"/..amíthatunk. f-ontos kiemelni a7.onban, hogy nem ki7.árólag a lezárt peri(,Ju~ s:L.1mai hatánl1.l.ák meg a résZ\'ények árfolyamát, sót: S7..amos esetben a befcktet6k ezzel egyáltalán nem is torödnek. Elő­

t~\"t'li

jelentl'lit is kiitdesck könitenni, melyben a

UL Azévcs jelentéseket a tőzsdei tarsaságoknak a pénzügyi év Ie-.cicisát követően ISO nappal kell megjelentctniük (eL december végén záródó penzügyi év C!ictén május végét jelcnti). Az éves jelentések általában ke\'ésM érdekesek a befektetök számára, mint a negredé\'es, illet\'e féléves g)"orsjelentések. hlszen a bennük szereplő legfontosabb adatokat már a jÓ\'a1 korábban köz.:dten gyursje!cntésckból tudhatják.

fonlulhal ugyanis, hogy például egyS7A~ri negatív ténye7i)k miatt a g)'orsjclentésben szereplc"l S7.ámok alacsonyabbak, mint a konszenzus, ugyanakkor a cig jövőbeli kilátásai kedvezőbbé

Profitfigyelmeztetés (profit wllrlling)

váltak. Ilyenkor a jövőbeli növekedési lehetőséget árazza be a piac, és nag)' \'alós7.ím1séggel

A vállalatok nycrcség-e\6rcjel~ésénck c.'.ökkmtését pmfit wamingnak neveaük. A t
árfolyam-emelkedés I~'s~ tapas7talható. Példaként említhetd a Genesis esete, ahoI2007-ben cgy teljes pronlváltást követően

saságok akkor folyamodnak profit warning könétételéhe7., ha valamilyen J..,iil.ső iparági vagy

erőtelje~ árfolyamszárnyalá.'i vult tapasztalható. A Genesis 2006 végén megszüntette konlbbi

bi saját c1órejelzésiikhöz, vagy pedig a t~\rsa~ágot ki/vető dcm~ők várakozasaiboz képest. A profit

tevékenységét, és napcellagyártú üzemek létesítését tűzle ki célul. Ez annak ellenére okn7.0tt

""'arningok túlnyumú tübb~'8él a neg}'l-déves gyorsjelentési ~~C7.nnt megelc"llii hetekben, ilIct\'c

hatalmas rés7\'ényárfolyam-emelkedést, hogya terv egyelőre csak ígéret, s bc\'ételt a legjobb

a negyedéves idös7,ak lel,ár.iS;it követően jelenok be, hiszen a vállalatok menedzsmelllje az elő­

e,elben is cr.ak hoss7.ú évek múlva ér cl a eeg (profitot pedig még később). A syursjelentések

zetes adatok alapján ekkor latja, hogyan alakultak a neg)edé\' számai A profIt ""'arningot követő

a prunlváltás miatt természetesen meglehet6M-n gyengék, s a cl'll veszteséges u7.letnlenetet

gyorsjelentesek altalában Sök meglepetést már nem tartngatnak a bcrek\ctCJk sámára, így jellrm

--_.....-_..,.- ..- _ ...-=.. fol)"1a!.

"""-~--

cégspecifIkus tényelő(k) hatására várt profitjuk jelentős mérto.'kő visszaesést mutat vagy a koráb-

--_...

....,

....

__-------_--'c-=. ..-

~R _

, SzknyilOl6S a pmfilvii!Lb iMlta jöv6be11 Igéret ~n

r I

/

profit w.fniOi

_ I~,·,.. ~r,

T6ud~1 k"r"~k,,dh

EGYSZEROEN

35

7.óen al árfolyamcsökkenés is elmarad ilyenkor (a zuhanás álta};l.ban a profit warning közzétételét

lés \"árható. A ncmzetkiiú piacokon a felvásárló cegek árfolyama a feh'lisárlás bejelentésekor

követően követkc"Lik be). Khiló példa a fentiekre a Zentiva 2007 nyári profit warninrua, melynek

altalában csökken, s7.ámos esetben tapasztal hatjuk azonban ennek az ellenkezőjét - főleg

következtében a cseh g}'ÓgyS"Lergyártó résxvénycinek árfolyallla egyetlen nap 1cfo'llisa alatt 16

hOS5J:abb tá\'on. Ki\'áló példa erre az OM V 2CJO.I-es román akvizíciója, melynek során II

S7.á7.alékkal eseti. A warningot követő gyorsjelentésre a7.0nOOn kislllénékü árfolyam -emelkedés

Petrom 51 százalékat vásárolta meg a román államtól. A piac kC7.dctben negatívall értékelte

következett be, llli\-eI II tényleges S7.ámok enyht'" pozitiv meglepetést okOltak a piac S7.ámára a

a felvásárlist, elsősorban az annak finanszírozására kibocsátott új n!sZ\'ények miatt, a román

warninghoz képesL

cl'g által biztositott profitbövi.ilés, a reorganizációs és szinergia-

Sajátrészvény-vásárlások

lehetóségek k.ö\"Ctkeztében azon -

A sajátrésZ\·ény- (treasury stod:) \'iÍ5árl:isok számos esetben nem okoznak jelentős piaci mozgtsokat. Ezen esetre kiváló példa a Richter, iIletw a7. OTP azon sajátrészvény-vásárlisai, melyek

ban abefektetők átértékehék

OMV papírjait, melyck.

keretében a cégek II mene
szarnyalást produkáltak. A befek-

bt az elmúlt években a tőlSdén. A MOL 2007 nyári agresszív sajátrészvény-V"J.sárlásai awnban három nap aluli hatalmas, több mint 20 szá7.lllekos arfolyamsz.'rnyaJást okoztak a piacon. Bár cun sajátrész\'ény-vásárlások II ment-dzsment szerint a társaság tőkCS7.erkt'"letét optimaliz.,lták,

tetői

ami legjobban a S1.e7.0nális hatá·

piaci sl.ercplű szerint egyértelmüen az OM V felvásá rlMi kisérlete elleni védekezés eSt;-

sokat kiszűró, 12 havi gőrdiilő

SZ.11ll0S

kiizéül srolgáhak. igy jelentős piacbefolyásoló hatásuk \"olt.

az

jelentős

átértékeléshez természetesen

a profitniivckedés is hozzájáruit,

efl"Jménren érhető tetten, amelynek s7..amítása so rá n mindig az utol."ó 12 hónap profitját vesszük figyelembe.

,

OMV 12 hiJVi llÖO"dut6

EP5-",~k alakut~,a

(EUR)

~

" •• "••

" ",, ••" "

b

. '. "

.

lu;

, "'~m-m.",~"," "'",",,'H

I

Vállafatfefvásárfások (akv;zíciók) A \'állalatfelllásárlások (asquisition) megítélése szintén nem egysleru feladat, így az aklli1kiót végrehajtó cég árfolyammozgása scm eg)'értelmu. Az akviziciókkaJ kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogya cégvásárlásnak mekkora az erooményniivdő hatása, illCI\'e milycn mL'gtt'rü-

T6nd~i hruked~s

EGYSZUOEN

Makrogazdasági

Globális m ozgások

tényezők

A hazai részvények árfolyamaira t(>nnészetesell a nemT.ctkiiJo;i t6kcpiad hangulat is jelentős befo-

A makrogal.dasági tényezők - {öként a piaci sokkok - jelentős árfolyamkilengéscket okoz-

lyást gyakorol, az egyedi, eégspecifikus hirek awnoon e hatást akár tclj<.'SCn meg is Slllntcthetik_

hatnak nemcsak egy részvény, hanem akár egy ország vagy régió ü~'\Zes tókepiacin is. A

Pesszimista globális részn~n}'piaei hangulat mellen például egy kimbbanoon jó negyedéves

makrog-J.zdaság állapotának és ki látásamak a befekletök azért S7.c ntelnek kiemeIt fig)'elmet,

g)'or..jelentés hatádra akkor iS emdkedhetnek az adott erg részvényei. ha a teljes piac jelentős

mert a gaT.da.'iági korn)'ew a v:\tJalatok müküdé.'iCt, nyereségességét, s ezen keresztül a eégek

mértékü minuszt muta!. Hosszabb távon az ellentétes hatás is előfordulhat: a 2001. Sl.cptember

értékét (azaz a rész"én)ek árfolyamát) is befolyásolja, Az elmúlt években a BUX index régiós

ll-i terrortámadások utáni általános mcd\'epiacon s7iimos biztonságtechnikai cég árfolyama

indikatoroklól elmaradó teljesitmén}'ét a befektetők számos alkalommal hozták őss.zeJUggés ­

Sl.:\rnyalt, hiszen az Egyesült Államokban a biztonsági beruhá7.ásokra fordított kiadások emel-

be a gyenge makrogazdasági kornyezcllcL A forint piacá n tortént turbulendákra példáu l az

kedésének ezen cegek voltak az egyik kgnag)'obb nyertesei.

OTP-részvén)'ek jelentős kilengbsel reagáltak.

Iparági tbJyezők

A ~ichte' 12 hiV; g6-rdulll protltJinik (M fl) ~S

Az iparági tényezők hatását talán

.rloty.miMk (ft) aiakutjs.

n hnzai gyógyszergyártók példáján lehet

a legjobban bemu tatni. 2005-

ben al orosz piacon bevezettek egy

A tőzsdei árfolyamnyereség-adó 2006-os ismételt be\'ezetése kap.:sán ádemes tisztában Irnni

jóléti progrJ.lI1ot (01.0), m('l)'ben a

allal. hogya hatal)'os szja-törvén)' keretein belül hog)'an lehet a tőzsdei ár foJ yamnyrreségböl

kedvezmén)'ezctlek ingyen juthattak

a támogatott listán

származó jövedelem után fizrtendő (ldÓI oplimalilálni.

szereplő gyógy-

szerekhez. A listára a Richter és

aL

Adóalap és adó

Egis s7.ámos g)'óg)'sl.(>T(> is felkerült, ami a7

()!OS"t

6. Árfolyamnyereség: hogyan optimalizálhatjuk az adót?

TlluMI 's Mm t6 • ...:11O;

Az s7ja-tön'én)' su'n nt tÓ7.sdei üg)'-

és egyéb FÁK-piacok

egyébként is magas g)'Óg}"Surpiad növehoJésb'e! pá.rosult (az utóbbi tén)'t'"wt jelentős mértékben segitette az energiahordozók

letnek számítanak a7.ok a tranzakciók, amelyeket az alábbi tőzsdéken

árának nüvekedése). E két iparági tényew hatalmas pmfit- és - ezzel párhuzamosan - rést-

kótott a magánszemély:

vén)'árfolpm-nö\'ekedést generált a magyar gyóg)'szercégeknél. Har.onl6 pelda az olajarak és az

- EU- tagállamok

o)ajc~ek árfolpmának eg}'üttmozgása, amely azdmúll b'ekben a "'IOL-részvények t'Selében is döntőfontosságú \·o1t. Ezen

:- 1- ,-

iparági hatás azonban a

irloty.mnye~s~g_,dó

M,gy"r~ligon

t"z.~éi;

-.. ,

- OECD- tagállamok tŐ7.sdéi; - a tőkt'piaci tőlYén)' szerinti tt')ll>dék.

mag)'ar olaje~ papírpinál

..•••. . .__.

a 2007 nrarán kirobbant

A tőzsdei üg)'letböl származó

fekásárlási harc kiivdkez -

jüvcdrtem aT.OFlban nem kizartSJag

,_o

tében mMa igencsak limi·

az azonnali üg)'letekrc \'Imatkozik,

tálttó Yált, mivel a MOI.

ha.nem a származékns, illelve az

,- '

árfoly.llmíba a csata követ

OSSLCtett

kel.tében jelentős mértékű

egyes tőzsdei szekciók között

felvis:\rlá~i prémium árJ

POZi~iók adóalapját ÖSSZClluntan kell kezelni. A tőzsdei üg)'lclrn'íl s7AÍrmazIÍ jövedelem után a rnab'ans7-cmélyek 20 száT.alékos adót kötelesek mcgfizt'lni.

.

:L, , ,, ,, , •i -! i

;

;

~

,o 2 6 !

;

~

m

~

~

~

-i i ! ! ! ~ i i i !

a

~ o

!

a

2

zódOIl be. s a befektetki sztorit S1inte kizárólag c tényező

jelentette.

tőzsdl"i

ni ! ! ! i ! ! l i i i i í l i l

ügyletekre is. Az (I

törvény nem tesz különbséget, a rész\'(.'ny-, az áru- l'S a dcviT.a-

~L adó alapjót az egyes ügyletek ()S~LCllont árfolyamnyeresége adja. melyet csökkent al. ev során kdetkezett reallzált \'csl.teség (a7.onnali. S7.ármazékos és határidős ügrlt'lek

T6udlO; klO'IOsklOdh EGY51u:OEN

Iga7. ugyan, hogya reali7.ált veszteség a

esetében összevontan), valamint a járulékos költségek (pl. meghflási d íj).

küvctkcző

évekre is

átvihető.

ez azonban a

Tudni kell ugyanakkor, hogya 2006. augusztus 31·én a magánSlemély tulajdonában

megbízási díjak fol)1án pluszköltséget jelent a befektetóknek, igy maximum a nyereséges

lévő értékpapir eladása esetén az értékpapír megszertésére fordított érték (azaz a bckerü·

pozíciók mértékéig érdemes a veszteséget realizáini. A nyereséges pozíciókat természetesen

lési ár) megha tározására az alábbi árfolyamok tetszőlegesen választhatók:

nem érdemes átkötni, hi57.en átkötés hiányában a nem realizált nyereség utáni adót nem

_ a 2006. auguS'LtuS hónap utolsó tÓ7.sdenapjának az adott értékpapi rra \'onatkozó záró árfo·

kell megfizetni. az adófizetés tehál egy vagy több évvel kitolható. Természetesen az adóoptimalizálás során érdemes figyelembe \'enni a járulékos költsi-

lyama; - a tényk'gcs "ételi árfolyam.

geket is (meghí7.ási díj, vételi és eladási árfolyam kiiziitti spread), s ezek negativ hatásál'al is számolni kell.

Adóopllmalizálási szempontból természclesen a fenti két lehetőség köziJI mindig a magasabb értéket érdemes választani, hiszen igy árfolpmnyereség esetén csökken az adó· alap, mig ádolyamvesltesl'g esetén niive~zik a negatívadóalap, ami az éves elszámolás

7. Az osztalék és adózása

során csökkenti az adóalapot. Az osz talék (divideud) az egy vállalat által adotl

időszakban

megtermeh profit awn

hányada, melyet nem forgatnak vissza a cég működésébe, hanem kifizetná, kiosztanak

Bevallás A magánszemély köteles minden adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magáns1.emély az

a rés:tvényesekllrk. Az osztalékot a részvénytársaság adózás utáni eredtnényéböl. vagy

:Iltala vewtetl nyilvántartás alapján, a tözsdei ügyletekr61 a befektetési szolgáltató által kiál-

a korábbi években megtermclt és az eredménytartalékba rlkülönített profitból a vállalat

lított bi1.onylatok szerint állapítja Illeg. A nyiJvántartásnak tartalmaznia kell az ügyletekben

osz talékpoli tikájának

Illcgszerzett bevételeket, a7. ügylet ekhez kapcsolódó járulékos költségckct, az átruháwtt érték-

részvények névértékének. nem pedig árfolyam:inak slá1.alékában határ07.Zák meg.

megfelelően

osztják a részvényck tulajdollosainak. Az osztalékot a

papírok megszer1.é~re fordított értéket, az elszámol! ügyleti nyereséget, iIlctvt' veszteségl't. Az adót az adóé"el követő május 20-ig egy i)s~'Z<"gben (tehát nem év kiizben. az ügylet lez.ár:isakor) kell megfhetni, és eddig a határidőig szükséges az szja-bevallást is teljesíteni.

Az osztalékkal kapcsolatban az a1:lbbi fogalmakkal érdemes tisztában lenni: -

osztalékdsőbbségi

rész\<ény: az a spt.'dális rész"ényfajta, melynek tulajdonosai az osztalék_

rontos tudni al.onban, hog)' az állampapírok és Ocfektetési jegyek esetében a 20 ~:tá~lé·

fizctéskor al első helyen állnak, 5 melynek birtokosait minden évre osztalék illeti meg. A tár-

kos adót a befektctési szolgáltató t:v közben, a pozíció 1e7.árásakor \'onja le. és f'i7.eti meg az

saság dönthet ugy, hogy \'alamely évben nem fizet osztalékot az elsőbbségi rész."ényeseknek,

adóhatóságnak. A ves7teség ér\'ényesitésére azonba n e:ten esetekOcn nincs mód, a~z a negativ ho~mmal

ám a későbbi é\'ekben - amrnnyiben \'an oS'l.Ialékfizctés - a tulajdonosoknak ezen elmaradt

lezárt poziciók vesztesége nem csökkenti az adóalapot.

osztalékot is meg kell kapniuk. - osztalékfi ze tési ráta: al egy résn'ényre Jotó OS1.talek, OSlt\'a al cgy részvényre jutó adó-

zotl eredménnyel (EPS). melynek értéke elsősorban a társaság osztalékpolitikájától fugg. Al osztalékfizetési ráta dinamikusan fejlődő cégeknél. illetve egyes szektorok (pl. IT-szel..-tor)

Devizaá rfolya m A külföldi piacokon kötött ügyletek adóz;Ísa egyetlen tén)'ezőben, a devizaárfolyamok kw."

esetéhcn nulla vagyahhol közeli érték, mig érett vállalatok, illetve egycs szegmensek (pl.

léstben ter el a hal:litól. Mivel az adóalapot forintban kell mrghaláromi. a devlzás tételeket

távközIcs, kÖ7.5zo!gáltatás) esetében egyhez közelit. A Richter e~tcben például akifizetési

ál kell váltani forintra, ami t mind a vételi. mind az rladási ügyletek esetében al. adott napon

ráta al elmult é\'ekben stabilan a 25 százalékos szint köriJI mozgott. Nem feltétlenül rossz

érvényes hivatalos MNB·de\'izaárfolyamon kell kiszámítani.

Jel azonban, ha egy társaság nem fileti ki a tdjes nyereséget osztalékkent. A ki nem fizetett pénzböl a tár.,a.,ág új gépekct, új termelési cszközökct vásárolhat, igy javulnak a kilátásai, az

Mikor érde mes átkötni? h végén ad60ptimali7..álási okokból a \'eszteséges pozíciókat akkor érdemes :Itkötni, h,t a

értéke, ezen keresztül növekedhet a részvények árfolyama, s a tulajdonosok haszna az árfo-

magáns7.emély rendelkc7.ik realizált nyereséggel. Az átköt és során a legmagasabb bekerülési

a7. árfolyamnyereség aZI jrknti. hogy értékesebb papír van a birtokában.

árnd rendelkcz(j pozíciókat érdemes átkiitni annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben c.'\ökkentsük adóalapunkat, s ezen keresztül az adónkat.

lyamnrereség lesz. Az osztaléklizetéskor tulajdonképpen a befektető készpénzhez jut, míg - osztalékhozam: az egy rés7.vényre jutó O~l.talék és a részvényárfolYaffi hányadosa, amely az árfolyam váltor.ásá\'al párhu7.amosan folyamatosan változik. Amennyiben a társaságnak nmcs deklarált osztalékfizetése, akkor az elemzői osztalékvárakozások alapján S7.ámolják.

os:a alék-forduló nap: az osz.talékszelvény ledgásának napja, amely az,ért kiemelten fontos, mert az ,l befektetC, jogosuh al. osztalCk felvételére, akinek ezen a napon a részveny a tulaj-

'"

donában van. - oszlaUkfi zelés na pja: az a nap, amikor az osztalékm a társaság a rkz\'ényesnek kifizeti. - ex-d h'id end dar: az osztaléksl.elvény levágása utáni elsö kereskedési nap.

'"

"'" ~ B~~I-r~~11 -~ ~ ,

M ikor ke ll m cgve n ni a rés'lvényeket 3Z oszt aléké rt ? A rész\'ényeket az oSltalék-fordulónapon kell birwkolni, amely az oS7,talék kithetesrt meg-

-- -

elŐz.ő

iitödik napra esik. Természetesen munkanapokr61 van szó, tehát a vbszaszámláláskor a hét\'égékl'l fig)e1men kivül kell hagyni, ugyanakkor a sz.ombati munkanapokat figyelembe kell \'tnni. A1 oszta[ék-fordulónapon vágják [e 3J. osztaléksl.e[\·cnyeket, miwl awnban ma már ki7.árólag demateriali:cllt részvények forognak a B~T-en, termeszett'Sen a virtuális sulvrnyek virtuális levágásáIlii \"an szó. A7 a tulajdonos jogosult az osztalékra, aki az osztalék fordu!ónal>on az adott papirokkal ft'ndelkezik - rtiggetlenü[ attól. hogy ki birtokolta a rész-

lék.1dó cl!iÖ ízben a 2006. évi (2006-ban kezdődő Ü7Jeti évi) ell.-dmén}felosztás alapján megállapított oszlalékra, valamint a 2006. évi eredmény terhére fi7.etett osnalékellill1;rc alkalmazható.

vényt'ket az év során. Az llgynevezel!l'x-dividend day a szelvényvágás utáni első kereskedési Külfóldi eégek o Sztaléka

napot jelenti. A UrT-en forgó rész\'ényekkcl kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkezni a KELER T+3-as elszámolásáTÓl sem, amely miatt a befektetóknek legalább 3 kereskedrsi nappal az

Adózási S7,empontbóltőzsdei társaságnak azonban nemcsak a B~T-cn szereplő cégeket, hanem az EU bármely tagálJamában múkűdő, a tőkepiaeról uóló törvény sze rint elismert

oS1talékszehény levágásanak napp elött meg kelJ \'ásámlniuk az adott r6z\'ényt, hogy azon a napon, amikor a sze!nillY lckcrfl! a részvényrúl, már a tulajdonukban legyen a papír. [gy tehát az oszlalékS7.clvény levágása előtt 8 mun kanappal (1:::- 8 nap), illetn' kereskedési nappal meg kdl vásárolni az adott rész\'ényt annak érdekében, hogy ,I befektetfl 3:G osztalékra jogosult

(szabályozott) piacnak minősülő tőz.sdére bevezetett vállalatokat is értjük. í\ külfQldi pia cokon forgó tá rsaságok esetében azonban figyelembe kell venni hazánk és a másik érintett ország közötti kettlIs adúztatást elkerülő egyezményt is (amennyiben lé tezik ilyen), mely az adófizetési kötele7.ettséget szintén befolyásolja.

legren. A fentieket az alábbi táblázat egy konkrét esette!,

Járulék

aJ

FHH 2007-e$ oSl.talékfizeleséwl

A jelenlegi szabály01.ás szerint a tőzsdei társaságok által fl7:etett osztalék esetében a

s~emléltell.

A Richter rtszytnyenk~ntl oSJtilttk~nilk ts kifilethi r~táj,\nilt atitut.n

Osztalékadó Az OS71alékra vágró befektetóknek

I

azonban nem s1.abad megfeledkez· niük az OSztalék adÓmn1.3táról sem,

~"

mel)' jelentős mértékben csökkentheti a valódi osztalékhozamot. A7 szja paragrafus.'ti szerint a tőzsdei társa ságok áh:\l fizetett osztalék utáni adó mértéke 2006. S'zeptember l -jétől 10

..,.,,, +

emdkL-dett a korábbi O~7.á. 1.3lékról (a nem túzsJei társaságok esetében az adó 2005 óta 25, illetve 35 S7.ázalék). A 10 S7á7.alékos oszta·

~"

FHS-osnal~k

2007·bro mi or kellett megvenoi a réslvényt1

UtOW ViW'1ííí.. 151".

T+14*' I Ihmillt

Azontrl'h ""Irf'

200 06.01' 1IXJ1 os. oz. sao

~-zázalékra

ZOO7 06.03. V ForrSJ.: RichItr. porrtolio,hu

PO RTfOU O. HU

'"

magánslemélyeket NEM terheli a 25, illetve 35 S7..ázalék esetében fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (450 OOO Ft-os felsö határral). Ezen járulékkal kapcsolatban is az EU bármely tag:!.l1amában míiködő, a tőkepiacról szóló tönény szerint elismert (szabályozott) pIacnak minősülő tőzsdérc beve7.etetl vállalatok tekintendők tőzsdeinek. A tőzsdei cégek által fizetett osztalék esetében tehát abefektetöknek mmdössle 10 szá7..alékos adó· és járulékteherrel kell szembenézniük, míg nem tŐl.sdei vállalatoknál ezen terhek elérhetik a 39- 49 sz.ázalékot is. Mil ye n mé rtékben esik az á rfolyam az osztaléknelvény levágása után? A tankönyv i példák szerint a rés7.vények árfolyamának az oSllalékszelvény levágása után az osztalék nagyságával kell esnie. A gyakorlatban azonban - főként a részvény kedvelő megítélése és/vagy jó piaci hangulat esetén - ennél kisebb mértékíi árfolyamcsökkenés is bekövetkezhet. Mindazonáltal ezen "extra" árfolyamnyereség mértéke nem szokott túl nagy lenni, általában azonban a tranzakciós kiiltségek fedezésére elegendii, Számos esetben tapasztalhatjuk, hogy az osztalékszeh'ény levágása után az árfolyam az osztalék nagyságá nál nagrobb mértékben csiikken. Ez elsősorban két tényező következtéhen fordulhat elő: - általános nl'gativ piad hangulat esetében; _ amennyiben a befektetők egy rés7.e csak az osztalék megs7.enése miatt vásárolt a papi-

- ..

----_........;:;" .""==~= ... .. ,_ _.....

'-"- '- -

fokból, ilyenkor ugyanis az oS7taléks7.elvény levágását követően a piacon eladói nyomás alakul ki. Jó példa volt erre a Magya r Telekom, melynek árfolyama az elmúlt időszakban több ízben is lejtmenetbe kapcsolt az osztalékHclvény levágását követően a7. általános optimista piaci hangulat ellenére is. Osztalék vagy árColyamnye reség? Amennyiben csupán al adólási környezetet tekintjük, a fentiek következtében a magánszemélyeknek az oszlalékot fize tő társaság papírjait az o5ztalékszelvény levágasát követöcn érdemes eladniuk, hiszen al árfolyamnyereség 20 százalékkal adózik, amely JO százalék· ponttal magasabb, mi nt al OS71alék esetében Ilzetendő adó. Amennyiben az árfolyam a szelvén)'Vágást kö\'etően pontosan az osztalék nagyságával esik, a befektetők az osztalék JO $zazalékának megfelelő adót tudnak megspórolni, hiszen a tliz.sdci ügylcteken elért árfolyamvcszteség az árfolyam nyereséggel s1.embe:!.1lItható. r.1ikor érdemes osztalékért részvénrt \'ennH Amennyihen valaki az oS7.talék megs7.cr1.ése érdekében S1.t'retne részvényeket vásárolni aká r a B~T-en, akár a külfóldi piacokon, akkor kizárólag a relative magasnak számító, 2,5-3 százalék feletti osztalékhozammal kecsegtető papirokat érdemes szemlélni. Az elmúlt években a Be:T-en az alábbi részvények kec.~egtetlek akkora oS7.talékhozammal, hogy nS7.talékrés7.vénynek aposzlrofálhaltuk őket: Állami Nyomda: a társaság az elmúlt időszakban deklaráltan osztalékorienlált cégből növekedési céggé \'alt; - Elmíi: az áramszolgáltató cég az elmult években klasszikus osztalékpapírként funkcionáh;

JI

I

~ nyomás ~ eladól

j

'1 eladói nyomás

1"';

~/~

t. mász: a társaság 2007· ben az Elmuhöz képest alacsony osztalékhozammal forgotI, ami elsősorban a jelentős profit- és az osztaléknö\'ckedési potenciálnak volt betudható, melyet a szabályuzási kiirnyezetben bekövl,tkelett változások okoztak; Magyar Telekom: a távközlési cég meglehelősen konzervativ osztalékpolitikát folrta t, tekintve, hogya kifizf'lt"tt összegnél akár 70 százalékkal magasabb osztalékot is ki tudna fize tni. Ezen osztalékniivckedési potenciált azonban a piac egyelőre nem árana, a befekteUík láthatóan s7.keptikusak a maximálisan kitizethetó osztalék megvalósulásá\'al szem· ben', Zwack: a szeszes italokat gyártö cég al mmühiiz hasonlóan S7.intén klaSS7.ikus osztalékpapír volt az dmúh években.

,.

8. Részvényelemzés Mire jó az elemzés? MlOd a technikai, mind a fundamentális elcm7.és célja minden ("setben a portfólió hOlamá nak a no\'clése. Ezen eclt különböző dörejelzésekkel érhetjük el, melynek soran azonban rnindi g figyele mbe kell "cnni a legfontosa bb tényezői:

telével határoz mcg trendeket vagy rövid távú árfolyammozg;hokat. A technikai elemzés a fundamentális elemzéssel ellentétben nem a piaci mozgások okaival, azaz a vállalatok profi tjával, a ccgekkel és suktorral kapcsolatos hirekkel, az input- és output-árakkal stb. foglalkozik, hanem kiúrólag a mozgások okozat.lval. A technikai rlemzést gyakran nevelik sarlalánságnak, érdemes azonban tisztában lenni ezen elen17.ési móds:ter háneré'"el. A tcchnikai elemzés ugyanis nem üveggümbből \"a16 jóshis, hanem elórejeb.és: a jelenlegi és a múltbeli folyamatok figyelembevételével a lehetséges kimenctelek \-.l.lószínüségének vizsgálata. Alapját az a megfigyelés adja, amrl}' szerint a tör-

A KOCKÁZAT ~S A HOZAM ARÁI\'YÁT.

ténelem ismétli iinmagát. Illetve a hasunió helyzetekben a piaci mozgások is hasonlitanak

Általában véve a7 elemzés scgítsegével-lcgycn az technikai \'agy fundamentális _ nrlll lehet

egymásra. A fundamen tális elen17.ésscl szemben a technikai elemzés az abszolút csílcson, illetve az abszolút mélypnn ton nem határ07 meg célára\. ezekben az esetekben a technikai szemlé-

mindig jó befeklclói döntést homi, dc optirmilis l"sctben nagyobb cséllrellehet jól dönteni, s képesek le~zünk fcllarni a befektetési ceJpon ttal kapcsolatos kockáz;ltok;1! is. A koc kázat felt:\rása azér! kiemelkeJ6l'n fontos minden befektetési diintés során, meri az az elérhet/) hOtam "értéké!" határozza meg. A1 elemzésscl egy udou árfolyamot viszonyítun k valamihez, nem mindegy ugyanis, hogy ugyanal.(1ll árfolY'llnot miko r éri el egy adott pbll.iig~·i instrumentum. Az MTelekom (leánykori nevén: Matáv) 1999 és 2001 közütti grafikonján ábrázolt 1600 ft-os árfolyam kiváló példa erre: ez a7 árvint teljesen más né n éket" képviselt a7 l 999-es bikapiacon, mint a 2000-es nH.-dn'piacon.

Mi az a tecllnikai elemzés? A tcrhnikai elemzé~ kir.ár6lag a piaci adatok, a7a7 a7 árfolyam és a furgalom fig)"dembevé-

;-;;-::-;;.;-;.;.~-;;:".

- ~-

,- >."' ....

le then nincs az árfolyam előtt ellenállás· , illetve támaszsz int. A technikai elemzés alapfeltevése, hogy

a piaci árban minden információ tükröződik: e lekül/elbe ,! többet nyújt a fel használó wi-

//Iára, mint a fmrdamelltális eltll/zis; hasonló helyzetekben a piaci mozgások hasonlóan alakulnak: ~ a múltbeli folyamatok indikációt adnak a jövőre nb.vc: II chartisták cun trendek megvál~

tozását próbálják döre jr/rzni; a piacon trendek alakulnak ki.

Mi az a fundamentális elemzés? A Ie
het cl a fundamentálisan indokolt értéktő!. A fundamentális e!cmzük elsősorban a7 árfolyammozgások hátterére kercsik a "álaszt, s a társa~g müködésé l, illeu"e eredményességét "i7sgálják" Ehhez megpróbálják előre jelezni azokat a tényezőket, amelyek a prolit jövőbeli alaku lásához vezetnek. A fundamen tális elemlők külünböző

vállalatértékdési eljárások segitségével a7 adott társaságok ~ illetve ezen

ke resztül a társaságok résn·ényeinek ~ reálrs értékét határozzák meg vagy al aktuális (fair érték), vagy egy későbbi időpont ra (célárfolyam) vonatkozóan. A fundament ális elemzők a7 általuk prugnosztir.á\t iparági és cegspedfikus tenyez,ök alapján meghatáronák a válla lll! érté két, S ezen értékböl kiindulva célárfolyamot, illetve ajánlást fogalmawak meg a papírokra. Az ajánlások az elmúl t éve kben jelentös tnértékben egrszerüsödtck, megnevezésük azonban így is különbiizhet. A legegy5zcrübb és leginkább használt ajánlások a vétel (buy), a tartás (lto/d), illetve a7 dadás (sel/), sok esethen azonban alultcljc>ítö (rmderweiglrt), semleges (cqualwciglrt) és felültelj('sitő (orcrwcight) ajánlásokkai is találkozhatu nk. Több brókercég haS7nál kellőS ajánlási rendszert, melynek lényege,

PORTFOLlO.HU

hogyarészvényekben rejlő kockázatra is felhívják al ügyfelek figyelmét. Leggyakrabban magas (higl! risk). közepes (medium risk), illetve alacsony kuckázat- (low risk) kategó riá-

használható módszer. elsősorban a fundamentálisan eros eSlközök I'ételének és eladásának időútésére.

kat határoznak meg. A lee/mikai d emzés eszköztárát dmü kiadl'ányunk mu/atja be.

Elönyök és luitrányok A tec hn ikai elemzés

el ő n yei

A technikai elemzés legnagyobb előnye, hogy ('gy megfelelő slámÍlógépes s1.oftver segítségével gyor~~m és könnyen elkészíthető, és mindenki számára könnyen érthető és értelme1.hető, Egys 1.Crűsége folytán a befektetők relatíve rövid idt) alatt profinak érzik magukat az elemzésben, és tudásukat a hisztorikus árfolyamokon kiVlilóan tesztelhetik mindenféle koc-

II

Portfolio.hu füzetek - Technikai elemzés EGYSZERŰEN

9. Brókerválasztás: mire érdemes figyelni? Ollline vagy ofJlind Az elmúlt él'ekben nemcsak a nen17.etkÖli, de a hazai piacon is eg}'Te nag)'obb teret nyertek, és eg}'Te nagyobb népszerüségnek örvendenek az online brokercégek, ilIel"\'e a bróker-

kál.al\illalás nélkül is. A technikai elemzés - a fundamentális elemzésse! szemben - alapl-etően a mikorra ad valaszt, nem a miértre, igy a piacnak olyan tényezőit is figyelembe vesú, mint például a pS7ich()lógiai vagy a tőkeáramlással kapcsolatos aspektusok. A technikai elemzés ezért

illetve ezzel párhuzamosan az omine kereskedés ellen - általában al alábbi érveket szokták felhozni;

biwnyos szempontból teljesebb képet nyújt a befektetők szamara, mint a fundamentális

- az internete5 hoz7..áféréssel bármikor lekérdezhetó a befektető portfóliója, illetve annak

cégek internetes platformjai. Az online kereskedés hivei az internetes rendszerek 1llt>llett -

elemzés.

értéke. h! azonban érdemes mcgtegyemi, hogy létezik olyan brókercég. amely online

A techn ika i ele m~és hát rá n)'ai

kereskedést nem tesz ugyan lehetó\-é, a számlatörténe!, az aktuális egyenleg és egyéb ügyféladatok azonban al interneten is nyomon követhetők;

A technikai elemzés legnagyobb hátrán)'a, hogy az egyéni értelmezCsek. szubjektil' tényezők kiemelt szerepl'! kilpnak benne. I::gyazon helyzet a technikai demzés s7.emszögéből többféleképpen értelmezhető, így előfordulhat, hogya befektetők egy adolt helyzetben akár egy-

- az online platformokon a megbízások relatíve olcsón hajthatók végre, ami elsősorban annak köszönhetö, hogya brókercégeknek ezen a terűleten nincs cmberierőforrás-igé­

mással ellentétes következtetésre is jutnak.

- az online megbl7..ások gyorsan, általában néhány masodpercen belűl megtörténnek, s az űg)'letekhez nem kell telefont ragadni; - a visszaigazol;lsok gyakorlatilag haladék nélkül nyomon ko\'ethetők, ami t érdemes is min den esetben állekinteni~

A fund ame ntális clcm l.és el őn yei A fundamentális elemzés az árfolyam mozgatórugóira keresi a választ, igy a spekulatív árfo-

lyammozg:lsok okozta szélsoséges kilengések jobban kczdhetók, hi~zen a társaság müködését, illetve eredményességét I'izsgálja. s prúbálja az eredményességre ható tényezőket elóre jeb.ni. A fundamentális elemzés esetében is találkozhatunk szubjektívelemekkel - főként az előrejdzések terén - , ám ezek csekélyebb mértékűek, mint a technikai elemzésben.

nyük, vagy ha van, az a fejlesztésen kivül minimális;

az online kereskeJC) befektető ~közelebb kerül a piachoz, hiszen maga adja meg a megbízást, követi az ajánlati könyv alakulását, stb. H

Mint mindennek, természetesen az online brókereknek is vannak negatívaspektusaik, melyek t'gyben az üzlelkötők általi kereskedés dön)'eit is jelentik:

A funda nl entális elemzés hát ránya i A fundamentális elemzés legnagyobb hátrányakent a technikai elemzéshez képesti bonyo-

- az online rendszereken keresztül a pénzügyi instrumentumoknak általában Szűkebb köre érhető d, minI a brókerek általi kereskedés csetén;

lultsága és jelentős erMorr:lsigényc emlithető. A fundamentális elemzéshez széles körű ~zámviteli. pénzügyi és vállalatértékelé5i ismeretekre van szükség, s a kapott eredmények nehezen tesztclhetök a múltbeli adatok alapján. Szintén negatívuma, hogy nem foglalkozik

- előfordulhatnak technikai problémák, melyeket a társaságok úgy hidalnak át, hogy ilyenkor telefonon el lehet érni a br6kereket, akiken keresztűl az ügyletek lebonyolíthatók;

a piac pszichológiai tényezöivel. Számos professlionális befektető használja a technikai elemzés eszköztárit, melyet a fun-

- az online platformok használatá\'al nincs s7-t'mél)'es kapcsolat az üzletkö\ővcl, aki berektet6;i tanácsokat adhat az ügyfélnek. Ezen negatimm azonban az internetnek köszönhetően napjainkban már nem olyan jelentős mértékű, mint a kilencl'enes években volt. Azon

damentális elcmzés mellett, azzal egyidejűleg alkalmaz. Ez a kenils megközelités kiválóan

PO RTF O LIO.HU

,.

'"

befektetőknek azonban, akik igénylik az aktív tanác.~dást, elsősorban ..l offiine ü:cletkötéS

ajánlható. Hogyml vdlasszunk brókercrge,'

Természetesen minden brókercégnek vannak ef(is~égel és gyengeségei, s az egyes cégek szolgáltatásaiban, valamint a dijaikban is igen nagy eltérések mutatk07.nak. trdcmes tehát körultckmtocn eljárni a \'álas7lás során. Mindenekelőtt szukségcs, hogya befektető defmiálja a prioritásokat, amelyek mindenképpen S7uk.ségesek s:t.amára a kerl"Skedéshe1. Azok számára, akik például egyszerűen csak sokat szere1nénck kereskedni nlÍnden tanácsadás nélkül,leginkább egy online dis7.kontbrókercég lehet a megfelelő. A legfontosabb kérdések, iUet"e kritériumok a br6kercégek kö7(\tti válasl.tásban a7. alábbíak lehetnek (nem feltétlenül fontoss:l.gi sorrendben), Megbízási díjak Br6kerválasztáskor valószinűleg a legtübb befektető számára a dijstruktllra alakulása a7 egyik legfontosabb kérdés. Mivel a díjakban jelentős eltérések is megfigyelhetllk - különiisen a külföldi részvények esetében - , érdemes réS1.1etesen meg\'iz.sgálni ezt a kérdést. A legtübb brókercégnél az alábbi diJakkal találk01.hatunk: megbízási dlj : a megbízási díjat a kötések után általában százalékos arányban számítják fd a brókercégek, a Il'gtöbbs7,()r azonban egy minimumdíjat is kikötnek, amelyet akkor is ki kell fizetni, ha a százalékos díj nem éri el ezt 37 ö~sleget. A minimumdijat a cégek általában úgy határozzák meg, hogy ne ok07.1.On gondot, hiszen meglétét csak az indokolja, hogya bt.-fektetők ne minimális tételekben kereskedjem'k.. A day·tnlde (ugyanazon résl-

lehet a gyors e-mail- vagy telefonos kapcsolat, hiSlen például egy krach esetén al internetes site tulterhcltté válhat, akár komoly ves1tesége ket is okozva a befektetőnek. Al. is előfordulhat, hogy a befektető \'alamilyen ok - például s7.abad~ág - miatt nem fer hozzá az internetes kereskedési platformhoz. Il yenkor Szintén hasznos lehet a telefonos kapcsolat lehetősége. Milyen pén"tügyi instrume ntulIlok érhetök el? A legtöbb brókercég lehetós~et biztosít résn-énrek, k{)tvrnyek és befektetési alapJegyek "ctelére és eladására. Az is fonto~ szempont lehel, hogy az adott brókercégnél van-e lehetőség a részvételre az clsődlegesrész\'ény-kibocsátásban (IPO). Egyre több társa~ágnál van lehetőség áru tőzsdei termi'kekkc1 való kereskedésre is. Milyen elemzési eszközök érhetök cl? E tekintetben komoly eltérrsek IS lehetnek a7. egyes brókt'rcégek között, Az elem7.esi e~zkÖlök azonban leginkább a7. online rendszereken érhetők cl al. aláhbiak formájában: real-time arfolyamok; - grafikonrajwló S"lOft\'er; - hírszolgáltatás - hírle\'él-szolgáltatás; - pi'nzüg)'i ad,l tok; - cegclemzések.. Mil yen mtilual és háttérrel rendelkezik a brókercég?

vény napon beluli vétele és eladása) megbízások esetében általában csak az alacsonyabb árfolyamon létrejött kölrs megbídsi díját számítják fel a brókercégek. A hazai piacon a megbízási díj jellemzöen 0,25 és l százalék között mozog, míg a fix dí; a Il'gtöbb bróker-

Nem mel!ékes:lZ adott brókereeg háttere scm, amel)' a biztonság kérdéskörébe tartozik, Kem árt meg\'iz"gálni, mil)'en pénzügyi erőt kélwisc! s mióI,l létezik a választani kívánt társaság.

cégnél néhán)' ezer forint. számla\'ezdési díj : a br6kercég alaps70lgáltatásainak dijaként foghatjuk fel, mely szolgáltatásokat minden ügyfél automatikusan megkap (ilyenek lehetnek a levelezési ki\ltségek, fejlesztési kiadások stb.). A szaml3vezetési díj lehet fix, illetve a hó \'égi számlaegyenleg

Ba nki szolgáltatas() k

alapján százalékosan meghatározott. transz.ferdíj: a transzferdíj a7t hivatott meggátolni, hog)' a befektetők túlzoltan súrún \>;iltsanak brókercéget. Akkor kell megfizetni, ha az értékpapírokat egy másik cégnél \'euteU értékpapírszáml:íra szeretnénk Iramderáltatni. A díj általában fix, és rés7.\'énytípusonként kell megfiulni, mértéke általában néhány ezer furint. Lehd-e megbízást adni telefonon , faxo n, c-maile n? I:::z a kérMs azért fonlos, mert minden online brókercégge1 c1Mordulhat, hogy internetes szolgáltatása technikai probléma miatt nem érhet6 d. Ilyen eselekben igen hasznos

I'ORTFO llO. HU

Sok brókercég aJanl banki s7.olgáltatáMJkat is, mel)'ek egyes befektet(,k számára elön),! Jde nthetnek. A banki szolgáltatások nyújtása elsősorhan a banki háttérrel rendelkeZI) br6kercégekre jellemző. Az internetes platform ke1.elhetösége Csaknem minden online brókererg lehetőséget biztosit arra, hogy az ligyfelek bizonyos ideig kipróbálhassák a társaság tdjes köni szolgáltatásait. Ezt a lehet6séget mindenképpen érdemes igénrbe venni, hiszen ekkor derülhetnek ki igalán a brókercég cl(m)'ci és hátráJ'yai, s tudja a befektetŐ megítélni, milyen s7.0lgáltatásra \'an l'gy:í.ltalán szüksége. A fentieket is figyelembe vén- a hefektctők akár több S1.ámlát is nyíthatnak, amivel optimalizálni lehet a költségeket (az USA-ban a befektetők át lagosan két számlá\'al rendelkeznek), kezde tben azonban érdemesebh egy brókercéggcl próbálko:tni.

'"

Biztonság A befektctes biztonsaga nemcsak az illetektelen hOlláfCres kidrasát takarja, hanem a brő­ kercég titoktartását és megbízhatóságát is jelenti. Az internetes üzletkütés iránti bizalom az elmúlt esztendőkben szcrte a világon jelentósen növekedett, ami nem kis részben hozzájárult az onlin(.' brókercégek sikeréha. Az illetéktelen hozzáférést a brókercégek úgy küszöbülik ki, hogy az utalást az értékpapírszamlárói személyes, faxon keresztüli kapcsolatfelvétel, vagy egy elÖfe megadott mobilszámra kúJdölt jelszó használatávalteszik l.. hetŐvé. fgy ha valaki jogosulatlanul fér hozzá az adott értékpapírszámlához, pénzt nem tud Onnan utalni, ftcsak~ a meglévő befcktetéseket likvidálhatja. Egyes brókercégek a mobiltelefonra küldött jelszót minden tranzakcióhoz vagy belépéshez használják. A brókercégviilasztás során kiemeit tényező leh .. t, ha egy cég banki háttérrel is rendeIkaik. Ez növeli megbízhatóságát, s melJesleg még banki szolgáltatásokat is kínálhat.

Diszkontbróker vagy pénz//gyl uupermarket? Az online brokercégeket tekintve alapvetően két fó csoport különbüztcthetö meg, melyek kör,ött azonban a szolgáhatások színvonalának növekrdésevel egyre inkább elmosódik a határvonal. Disu'ontbrókerek A d iszkontbróker.. k jellemzőcn viszonylag kevés pén:.tÜgyi szolgáltatást nyújtanak, ezt azonban igyeke7.llek minél nagyobb volumenben végezni. A nyújtott szolgáltatások jcllemz6en a legegyszerübbek, és nem tartalmaznak viszonylag költségesebb elemeket (befektetési tanácsadás, az int .. rneten bonyolult interaktiv elemzési modulok stb.) Ez lehetőséget teremthet arra, hogya nyújtott szolgáltatások olcsón elérhetők legyenek. A diszkontbrúkerck az ügyfeleket tehát elsősorban alacsony dijaikkal igyekeznek ~megf()gnt. Online pénzügyi szupermarketek Az online pén:.tÜgyi szupermarketek stratégiája, hogy minél szélesebb palettát biztosítsanak ügyfeleik számára. Ezek a cégek arra helyezik a hangsúlyt, hogy a befektető megkapja a szükséges információkat, elemzési eszközöket, kép ..s leg)'en bármit megdsárolni, eladni, s gyako rlatilag a teljes befektetési folyamat elvégezhe tő legyen bármilyen pénzügyi eszközre a weboldal segitségével. Ezek a brókcccégrk általában nyújtanak elemzési, árfolyam- és hirszolgált,násokat, grafiknnrajzol6kat és mindt'n egyéb szükséges információt. Szolgáltatá,wk nem csak egy ország tőkepiacaira t.. rjed ki, általában az összes fontosabb piacot el lehet érni velük. Az online pénzügyi szupermarketek díjai magasabbak a diszkontbrókerekénél, ugyanakkor lényegesen több szolgáltatást is nyújtanak.. Az online pénzügyi szupermarketek nagyban hasonlítanak a hagyományos brókercégrkhcz - má r ami a szolgáltatásoka t illeti.

,.

"3

T6ndel hre.ked6s ECYSZEI'tO EN

10. Befektetésvédelem

A portfolio.hu füzetek eddig megjelent kötetei:

A Befek.tctö\'édclmi Alap (BEVA) a pénzpiacon működóOrszágos Betétbiztositj~i Alap min tájára létreho70lt, a I(ikep!aci lőr\'ényben (200 1. evi CXX.) SLabályOlOlI befeklctih'édelmi intélmény. Az aIapol kötclcz{)(~n azok a befektetési szolgáltatók hOl-zjk IéIre, amelyek az alap által hi:dosílOIt tevékenységet folytatják. Az alap áhal bi7tosított tevékenységek engedélyezésének előfeltétele az alaphoz \'aló csatlakozás és a tagsági dij befizetése. A BEVA

feladata, hogy a befektetési szolgáltatók állal 1997. július I. n
Megrendelés: Raffae! Andrea, [email protected] (l) 327-408ű www.portfollo.hu/konyv

Töudel kered".ed~s EGYSZERŰEN ---- --- -