Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 1852-06/3. Készítse el a szükségletek és erőforrások listáját az alábbi estre vonatkozóan! B. Mihályné, Margit 78 éves. Egy négyszáz lelkes borsodi településen egyedül él, saját tulajdonú, szoba-konyhás, komfort nélküli családi házában. Fiát és férjét egy évvel ezelőtt, két hónap leforgása alatt veszítette el. Unokája a településtől 70km-re fekvő nagyvárosban panellakásban él, és hétvégeken látogatja. A településen élnek testvére gyermekei, akikkel kapcsolata évekkel ezelőtt megromlott. Az idős asszony eddig teljes mértékben ellátta önmagát, egészségi állapota azonban az utóbbi hónapban sokat romlott. Évtizedek óta gondozzák magas vérnyomása, cukorbetegsége miatt¸ szemkárosodása egyre előre haladottabb, ezért egyre nehezebben tájékozódik. Sokszor kéri a szomszédban élő fiatal házaspár segítségét a mindennapi életmenet támogatásában: gyakran bevásárolnak számára, kiváltják gyógyszereit, és velük tud igazán beszélgetni is. Háziorvosával szinte heti kapcsolatban van. Napi egyszeri meleg étkeztetést fél éve vesz igénybe, feledékenysége miatt azonban diétájának betartása kétséges. Unokája az önkormányzat segítségét kérte az idős asszony ellátásában. Információtartalom vázlata: - Az alapvető emberi szükségletek - A szükségletfelmérés módszerei - Az erőforrások feltárásának módszerei - A család mint érték és erőforrás - A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére - A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel - Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája - Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások
Típus B
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Az emberi szükségletek rendszere
B
Erőforrások felmérése
B
A család, mint támogató rendszer és mint problémaforrás jellemzői
B
A család szerkezete
B
Az egyén társadalmi meghatározottsága
B B
Az idős ember szükségleteinek sajátosságai A szociális alap- és szakellátás formái és intézményei
Az információtartalom vázlata alapján Az alapvető emberi szükségletek A szükségletfelmérés módszerei Az erőforrások feltárásának módszerei A család mint érték és erőforrás A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások
Pontszámo k Max Elér . t 10 5 5 10 10 10 20 10
1
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 Az alapvető emberi szükségletek: Az emberi szükségletek hierarchiája Maslow szerint: régi:
új irány:
1. Fiziológiás szükséglet: alapvető szükséglet, amely az emberi élet fenntartásához elengedhetetlen, pl.: levegő, folyadék, táplálék, kiválasztás, komfortérzés, munka, pihenés, helyes testtartás, működési funkciók, pihenés, alvás, testhőmérséklet fenntartása, fájdalom megszűntetése, környezeti és személyi higiéné. 2. Biztonság és védettség szükséglete: mechanikai sérülések kivédése, kórokozókkal szembeni biztonság, higiénés előírások betartása, pszichológiai védettség, szociális- és gazdasági biztonság.
2
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 3. Társadalmi szükséglet: szeretet és valahová tartozás igénye, ragaszkodás, család, barátság, rokonság, társ iránti igény, kapcsolatteremtés. 4. Megbecsülés szükséglete: bízzunk saját képességeinkben, ismerjük saját magunk értékeit. Bizalom, önazonosítás, önbecsülés, tekintély, szabadság, önértékelés Én kép, elismerés, tisztelet. 5. Önmegvalósítás szükséglete: képességeink kibontakozása, alkotási vágyunk, tehetségünk, vágyaink valóra váltása a személyes fejlődés lehetőségeink kihasználásával, hasznosság érzet, önkifejezési képesség, alkotói hozzájárulás. A szükségletfelmérés módszerei: Az idősekkel végzett szociális munka kiindulópontja az egyén állapot- és szükségletfelmérése. Természetesen ezek a szükségletek objektív és szubjektív feltételek alapján változnak, ekkor az új igény kielégítésére is módot kell találni. A szükséglet- és állapotfelmérések többféle formában történhetnek, és időszakonként ismétlődhetnek. A felmérést a hatályos jogszabály szerint az egyéni gondozási terv részének is lehet tekinteni, többszöri személyes találkozás alkalmával, célzott beszélgetéssel és a felmérést végző szakember megfigyelése alapján célszerű elvégezni. Vizsgálni szükséges a következőket: az önellátó képességet (táplálkozás, testi higiéné, öltözködés, járás, lépcsőn járás, vécéhasználat, mobilitás az ágyban) a mentális állapot ( kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, kapcsolattartási képesség) a gondozási és ápolási igényeket ( fizikai ellátás, pszichés gondozás, érdekvédelem) a foglalkoztatási igényt ( hobbik, szabadidős tevékenységek, kulturális és munkajellegű tevékenységek) Az állapot- és szükségletfelmérés után komplex team – ellátott, gondozó, ápoló, háziorvos, körzeti nővér, gyógytornász, pszichológus – állítja össze az egyénre szóló gondozási tervet. A terv folyamatosan, az aktuális állapotnak megfelelően – team döntés alapján – változhat. A egyéni gondozási terv alkotóelemei: az egészségi, mentális, önellátási képesség jelenlegi állapota, az igénybe veendő szolgáltatási formák és a gondozási feladatok ütemezése, az elvégzett feladatok, megoldási módok, módszerek leírása a terv végrehajtásának értékelése az elért egészségi, mentális változások tükrében. Az erőforrások feltárásának módszerei: Erőforrás: bármely olyan létező szolgáltatás vagy áru, mely segítségül hívható egy szükséglet kielégítéséhez. A szociális munkások egyik elsődleges készsége az a képesség, hogy tudnak a közösség azon létező erőforrásairól, melyek segíthetnek klienseiknek. Információforrások: ügyfél által kitöltött kérdőívek ügyfél szóbeli beszámolói nonverbális viselkedések közvetlen megfigyelése házastársak, családtagok, csoporttagok közötti viselkedés közvetlen megfigyelése 3
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 kiegészítő információk rokonoktól, barátoktól, orvosoktól, tanároktól, munkatársaktól, valamint más szakemberektől Erőforrások feltárása: fejlődési szükségletek és kívánságok felmérése univerzális szükségletek felmérése kielégítetlen szükségletek feltárása és a motiváció összefüggései A család mint érték és erőforrás: Belső személyes támogató rendszer, rejtettebb, személyes kapcsolatrendszerekben rejlő erőforrás (érzelmi és anyag): viszontszolgáltatások rendszerére épül az informalitásban. Családi és közösségi szocializációs folyamatok során kialakuló támaszrendszereket, kulturális minták átvételét, átörökítését jelenti. A család és más kiscsoportok melegséget, biztonságot nyújtanak, valahová tartozás érzését adják. Problémák, gondok esetén segítséget adnak, stabil támaszt. A család a folyamatos működésében a családtagokat a pszichoszociális (közösségiérzelmi), létfenntartási és kulturális, szellemi értékek és érdekek kötik össze, s a kölcsönös egymásrautaltságból adódóan több funkciót betöltő gondoskodó-ellátó rendszert jelent. Család fő funkciói: 1. Pszichoszociális (közösségi-érzelmi) funkciói: A család a társadalom kis közössége, melyben a tagok érzelmi szálakkal is kötődnek egymáshoz. Benne élők részére kölcsönös, stabil érzelmi kapcsolati hálót nyújt. 2. Szocializációs (nevelő) funkció: Szocializáció alatt azt a folyamatot kell érteni, melyben a egyén megtanulja, elsajátítja, belső értékévé teszi azokat az ismereteket, normákat, értékeket, magatartási szabályokat, szokásokat, melyek birtokában meg tud felelni és tevékenyen tud élni az adott társadalomban. > Szocializáció az a folyamat, mely során az egyén a megszületett biológiai lényből a társadalom tagjává válik. 3. Szellemi- kulturális funkció: Bonyolult, sok elemet hordoz magában. A család közvetíti és alakítja a kulturális értékeket és hagyományokat, valamint a különböző napi információk közvetítője és véleményformálója. 4. Gondozó-ellátó funkció: Család azon tagjainak gondozása, akik időlegese vagy tartósan az önellátásra képtelenek. (kisgyermekek, idős vagy beteg családtagok) Az ember életének különböző szakaszában különböző okokból, hosszabb vagy rövidebb ideig más ember gondoskodására, ellátására szorul. 5. Gazdasági (termelőfogyasztó-funkció): Évszázadok alatt a család termelőfogyasztó funkcióját a szétválás jellemezte. Míg a feudális családmodellnél a termelő-, fogyasztó funkció együtt van jelen, a polgári típusú családmodellnéle kétféle funkció elválása következik be. A kapitalizáció (gazdaság) a termelő funkciót kiemelte a család keretei közül, mely a gazdaság belső következménye volt. A mindennapi élet fogyasztásának megszervezés azonban a család funkciója maradt. 6. Reprodukciós (népesedés, újratermelő) funkció: Utódok világra hozatala és felnevelését jelenti a család keretei között, mely a család legalapvetőbb társadalmi feladata. Társadalom biológiai újratermelődését biztosítja. Társadalom létezésének és fennmaradásának alapfeltétele. 7. Közéleti-politikai funkció: A család tagjait a közéleti-politikai aktivitásokba való bekapcsolódásokba segíti, engedi, motiválja tagjait egy-egy közösségbe való bekapcsolódásba, aktív részvételre. Információt közvetít a közéletről, valamint a beérkező információkat segít értelmezni tagjainak, és hozzájárul a 4
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 politika és a közélet kérdéseihez kapcsolódóan az egyéni vélemény kialakításához.
A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére: Nagycsaládok felbomlása: Iparosodás előtti társadalmakban a termelés túlnyomó részben családi keretekben (pl.: jobbágygazdaságokban, kisipari műhelyekben) történt. Ipari forradalom után a termelés már nagyvállalatokban, termelő- és szolgáltatóegységek keretében folyik sok család a faluból beköltözött a városokba. Modern családokban a termelés hátérbe szorul, ma a fogyasztás a jellemző. Miután öregedőben van a társadalom, egyre nagyobb mértékben növekszik az egyedül élő, különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő idősek száma. Különös gondot jelent az egyedül élő idős emberek helyzete, akik kevésbé számíthatnak környezetük segítségére. Az 1989-1990-es években bekövetkezett társadalmi változások szintén nehezítették a családok helyzetét, így több eseten a család felbomlásához vezetett a nagyarányú munkanélküliség megjelenése, a megszűnt munkaszállókról kikerültek bizonytalan lakáshelyzete. A családok egy jelentős része megélhetési gondokkal küzd, és ilyen körülmények között sok esetben komoly nehézséget jelent az idős, beteg szülő ápolása, több ok miatt is: Fizikailag távol vannak a szülőktől, Anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy megfizessenek egy ápolót az idős mellé. A családok a nagyvárosokban- a jelenlegi lakásviszonyok mellett- nem képesek felvállalni egy estenként súlyos beteg ember ellátását. Azokban a családokban, ahol több generáció él együtt, megoszlanak a feladatok, számítanak az idős ember segítségére. Ezek a feladatok a következők lehetnek: Háztartásvezetés, Gyermekfelügyelet, Gyermekek közlekedésének segítése, Hagyományok átörökítése. Ugyanakkor a családban élők segítséget nyújthatnak az időseknek egy-egy nagyobb méretű munka elvégésében (pl.: festés, vásárlás, lakáskarbantartás, különféle befizetések teljesítése), vagy az idősek gondozásában. A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. A család fent leírt nuklearizálódási elméletéből azt a következtetést lehet kiolvasni, hogy a felnőtt gyermekek és a külön háztartásban, tehát külön nukleáris családban élő szüleik közötti kapcsolatok meggyengülnek. Külön érdemes megnevezni a magány kérdését, mivel igen magas az egyedül, család vagy közeli barátok nélkül élő, magányos öregek száma. Az idős emberek társas kapcsolatai meggyengülnek, munkatársak, barátok, hozzátartozók elvesztésével elszigetelődnek, világuk beszűkül. Fizikai, szellemi képességeik fogyatkozásával csökken önértékelésük, önbecsülésük. Növekedett az időskori depresszió. A családok értékrendjében változások történtek, az anyagias világkép került a középpontba, ami az idősebb embereket frusztrálttá tette, és teszi. Az idős emberek érzelmi és anyagi biztonságérzetének hiánya,
5
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 depressziós tüneteket indikálhatják, pszichés és ebből kialakuló testi betegségek láncát. A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel: Nem mindegy, hogy hol élünk. Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái a területi, települési, etnikai, oktatási, foglalkoztatási és jövedelemi egyenlőtlenségek, azonban az egy-egy területen kialakuló egyenlőtlenségek gyakran összekapcsolódnak, egymásra hatással vannak, felerősíthetik egymást. Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén lakóhelye, hiszen a kedvező feltételekkel rendelkező településen nagyobb a kínálat a munkahelyek oldaláról, így a magasabb jövedelem szerzés területén is nagyobb lehetőségek vannak. Jobbak a szolgáltatások ellátásai, stb., így az azonos társadalmi rétegbe tartozók között is nagyobb különbséget találunk aszerint, hogy hol lakik. Az 1990-es évek változásai-politikai, gazdasági, társadalmi - felerősítették az ország területi szétszakadását, egy előnyösebb helyzetű nyugati és egy hátrányosabb helyzetű keleti régióra.
6
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010
A munkanélküliek aránya például 1996-ban Budapesten 6%, Vas megyében7%, GyőrMoson-Sopron megyében 8%, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 19% és Nógrád megyében18% volt.
Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája: 7
Toldi Ildikó és Horváth Gáborné 2010 -Az idős néni szoc. étkeztetésben részesül, -Szomszédaival jó kapcsolatot ápol -Unokája látogatja,önkormányzattal kapcsolat van Orvosi felügyelete megoldott Ezek az erősségek melyekre építeni lehet Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások: Az idős asszony egy 400 lelket számláló településen él, ahol sokkal nehezebb elérni a szolgáltatásokat mint egy frekventáltabb településen. A 400 fős település Önkormányzatának feladata a falugondnoki szolgálat működtetése. Feladatait és mértékét külön rendeletben szabályozzák. Alapfeladata minden Önkormányzatnak a szoc. Étkeztetést és a házi segítségnyújtást megoldani. Továbbá a családsegítéshez a hozzájutást biztosítani. Jelen esetben a szociális étkezés megoldott. Orvossal, heti rendszerességgel találkozik a néni. Szükségletei ettől sokkal többet kívánnak hiszen állapota romlik, komfortnélküli lakásban él. Látása romlik, ettől nyilván mozgása is bizonytalan, magas vérnyomása, helytelen étkezési szokásai miatt ingadozó vércukra további problémákat vet fel. Erősségünk amire lehet építeni a jószomszédi viszony akik törődnek a nénivel, és az unoka aki a hétvégi látogatásaival megoldja azokat a napokat ami a szociális ellátásból kimarad. Ha van a közelben nappali ellátást nyújtó intézmény akkor ez megoldás lehet( Idősek klubja,Szállást nyújtó Idősek klubja, )Alapvető higiénés szükségletek kielégitése megoldott lenne, étkezés, diéta gyógyszerszedés szintén megnyugtató módon rendeződne. Fűtés, társas kapcsolatok szintén rendeződnének, izoláció veszélye, depresszió további állapotromlás veszélye minimálisra csökkenthető. Ha ez nem elégséges, vagy nincs rá lehetőség, akkor az Idősek Átmeneti Gondozóháza és a végleges elhelyezést nyújtó Ápoló Gondozó Otthon lehtősége. Az önkormányzatnál kell el indítani a néni végleges elhelyezését, ha Ő is beleegyezik.(Idősek Otthona ) Mivel a néni 78 éves és teljesen komfort nélküli házban lakik, Ápolási-gondozási szükséglet vizsgálatra nincs szükség, de az igényt be kell nyújtani az OORSZI felé. Azt gondolom, hogy ebben az esetben ez lenne a legmegfelelőbb megoldás. A néni szükségleteit itt lehetne a legjobban kielégíteni, a fizikai, egészségügyi ellátása, és a pszichés gondozása is biztosított lenne. Komplex gondozásban lenne része.
8
