ELTE TáTK politikaelmélet/politológia egyetemi szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények 1. Szakdolgozat követelményei Tartalmi követelmények Bevezető fejezet o a téma megjelölése, a témaválasztás indoklása, a munka célja o a szakdolgozat készítőjének alaposan ismernie kell a témára vonatkozó szakirodalmat, ha szükségesnek ítéli ennek részletes ismertetését, javasoljuk a dolgozat fő részében tegye meg. o a szakdolgozó témával kapcsolatos hipotézise, kérdése, vagy a vizsgált probléma megfogalmazása o a feldolgozás módszere o a dolgozat felépítésének ismertetése A téma fő- és al-, illetve közcímekkel tagolt elemző kifejtése: o a tagolás történhet az egyes kérdéskörök, a kifejtés logikája vagy időbeliség szerint o javasoljuk, vázolja, a téma elméleti keretét és értelmezze a feldolgozás során használt fogalmakat o a hipotézis megerősítése vagy cáfolata tartozhat a dolgozat fő részébe, de beilleszthető az összefoglalásba is Összefoglalás o következtetések A hipotézis igazolása vagy cáfolata o az eddigi kutatási eredményektől való eltérés (vagy azok megerősítése) o a témában rejlő további kutatási lehetőségek vázolása A dolgozat készítőjét megilletik a tudományos kutatásokkal kapcsolatos szabadságok, ezért, ha szükségesnek látja, eltérhet a fentiekben vázolt struktúrától. Formai követelmények Tartalomjegyzék (a dolgozat elején) A dolgozat belső tagolása, az egyes fejezetek, alfejezetek stb. számozással való elkülönítése Hivatkozások (a lap alján, szöveg közben stb.) A dolgozat befejezése után következnek a mellékletek, függelékek, dokumentumok. A téma kifejtésével kapcsolatos, az okfejtés megértéséhez nélkülözhetetlen táblázatokat és ábrákat a dolgozat fő szövegében helyezze el. Minden táblázatot és ábrát sorszámmal és címmel kell ellátni, s jelölni szükséges az adatok forrását is. A dolgozatot a szerzők neve szerinti betűrendbe szedett irodalomjegyzék zárja. A hivatkozás megjelölésénél kövesse valamelyik akadémiai hagyományt. Sose feledkezzen meg arról, hogy az internetes forrásokat is pontosan kell jelölni. 2,5 centiméteres margók, a kötésnél 3,5 centiméter 1,5-es sortávolság 12-es betűméret (Calibri) oldalszámozás jobb oldalon alul minimum 40 oldal tartalmi rész, ebben nincs benne a belső első oldal, a tartalomjegyzék, mellékletek, függelékek, stb.
1
Leadandó: 1 fűzött példány, ami a konzulens által a https://coospace.tatk.elte.hu/tos/ felületre feltöltött elektronikus változat alapján készül A kötött példány első oldala: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
„a szakdolgozat címe”
Készítette: „hallgató neve”
Konzulens: „név”
„NEPTUN-kód”
politikaelmélet/politológia szak év, hónap (pl. 2012. november)
HKR 457/D. § ad 81. § (10); 84. § (17) Politikaelmélet és politológia (egyetemi) szakon a) a záróvizsga jegye az alábbi három érdemjegy számtani átlagából áll: aa) szakdolgozat jegye (az opponens által adott érdemjegy), ab) védés jegye (a záróvizsga-bizottság előtt a hallgató az opponensi bírálattal szemben megvédi dolgozatát, erre ötfokozatú érdemjegyet ad a bizottság), ac) elméleti tétel jegye (a hallgató által kihúzott tétel alapján); b) az oklevél minősítése az alábbi érdemjegyek számtani átlaga: ba) szigorlati jegyek, bb) záróvizsga jegye.
2
ELTE TáTK politológia és politikaelmélet egyetemi szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEI 1. A politikatudomány kialakulása és intézményesülése, a magyar politológia történetének főbb szakaszai. 2. Az egyetemes és a magyar politikai gondolkodástörténet meghatározó irányzatai a 1920. században. 3. A politikatudomány modern elméleti irányzatai. 4. A hatalommegosztás modern formáinak kialakulása, a rendszerváltás után kiépült hatalmi intézmények jellegzetességei Magyarországon. 5. A modern kori uralmi formák és kormányzati rendszerek főbb típusai, s az ezekbe tartozó politikai struktúrák összehasonlító elemzése. 6. Az államszocialista rendszer kiépülése, s a működésében végbement változások Magyarországon. 7. A politikai rendszerváltás előzményei és folyamata Kelet-Közép-Európában, illetve Magyarországon. 8. A párt és választási rendszerek a nyugati demokráciákban, s ezek magyarországi sajátosságai. 9. A politikai kultúra és a társadalmi nyilvánosság jellegzetességei a fejlett nyugati államokban, valamint Magyarországon. 10. Az érdekszervezetek és az érdekegyeztetés szerepe a fejlett ipari országokban és Magyarországon. 11. Az önkormányzati rendszerek típusai. A helyi hatalom, helyi önkormányzatok, a rendszerváltás után létrejött magyar önkormányzati rendszer jellegzetességei. 12. A hidegháború történetének főbb szakaszai, a poszthidegháborús korban formálódó nemzetközi rend jellege. 13. A nemzetközi viszonyok elméletének alapvető irányzatai, a nemzetközi kapcsolatok főbb szereplői. 14. A nemzeti-nemzetiségi kérdés, kisebbségpolitika Nyugat-Európában, a szomszédos államokban és Magyarországon a poszthidegháborús korszakban. 15. Az európai integráció történetének főbb állomásai, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerének fejlődése. 16. Az Európai Unió intézményei, a közösség fontosabb politikái (kereskedelempolitika, monetáris politika, kohéziós politika, agrárpolitika, külkapcsolatok és CFSP, valamint a Szabadság, Biztonság és Jog Térségéhez kötődő politikaterületek) 17. Katonai-biztonságpolitikai téren történt változások, kül- és biztonságpolitikai doktrínák 1945 után, Magyarország védelmi stratégiája a poszthidegháborús korszakban.
3
Kötelező irodalom (nemzetközi tételek) (ahol nincs jelölve pontos oldalszám, a vonatkozó részek kellenek)
Németh István (Szerk.): 20. századi egyetemes történet I-II. Osiris Kiadó, 2005.
Almond, Gabriel – Powell, G. Bingham: Összehasonlító politológia. Osiris Bp., 2006.
Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Budapest: Jaffa, 2006.
Balogh László: Rendszerváltások és diktatúrák. Politikai – hatalmi viszonyok Kelet KözépEurópában, 1944-1985. Századvég Kiadó, Bp., 2004.
Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág. Bp., 2000 (2. kiad.)
Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris 2003.
Benkes Mihály: A szuperhatalmak kora 1945-1992. Korona. Bp., 1999.
Benkes Mihály: Az egyesül_ Európa, ELTE BTK, 2002.
Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia. 10. átdolgozott kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 2009.
Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Osiris, Budapest, 2003.
Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog. Aula, Bp., 1999.
Enyedi Zsolt-Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris Kiadó 2001.
Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Osiris. Bp., 1997.
Gazdag Ferenc: Európai integrációs szervezetek. Osiris. Bp., 1999.
Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Osiris Kiadó, Bp., 2002.
Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Bp., 2006.
Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Bp., 1999.
Kende Tamás – Szűcs Tamás – Jeney Petra (szerk.): Európai közjog és politika. Komplex Kiadó, Bp., 2007.
Kende Tamás – Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Complex Kiadó. Bp., 2009.
Lijphart, Arendt: Demokráciák. Többségelv_ és közmegegyezéses kormányzati formák 21 országban. In: Politikatudományi Tanulmányok. Politikaelméleti Füzetek 3., ELTE BTK Bp., 1990.
Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat. Corvina Kiadó. Bp., 2004.
Torma András: Európai közigazgatás. Régiók. Önkormányzatok. Virtuóz Kiadó, 2001.
4
Kötelező irodalom (magyar tételek) (ahol nincs jelölve pontos oldalszám, a vonatkozó részek kellenek)
A liberalizmus Magyarországon 1867-1944 között (Ger_ András, L. Nagy Zsuzsa és Romsics Ignác írásai). Társadalmi Szemle, 1992/8-9. 121-142.
A magyar szociáldemokrácia kézikönyve (f_szerk. Varga Lajos). Napvilág. Bp., 1999.
A népi-urbánus vita dokumentumai, 1932-1937 (szerk: Nagy Sz. Péter), Rakéta. Bp., 1990. 7- 143.
Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom. Budapest: Jaffa, 2006.
Bibó István: A magyar demokrácia válsága. In: Bibó István:Válogatott tanulmányok II. Magvető. Bp., 1986. 13-79.
Csefkó Ferenc. – Horváth Csaba. (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. Pécs 1999.
Fazekas Marianna-Ficzere Lajos (Szerk.): Magyar közigazgatási jog. Általános rész. 7.
Átdolgozott kiadás. Budapest, Osiris Kiadó 2006. 166-219.
Fritz Tamás: Pártok és pártrendszerek Magyarországon. In: A politikatudomány arcai. Akadémiai. Bp., 1999. 223-236.
Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris Kiadó 2002.
Gombár Csaba: A magyar politikai kultúra megismerésének lehet_ségeiért. In: Bihari Mihály:
Politika és politikatudomány. Budapest, Gondolat 1982. 612-661.
Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Bp., 2006.
Jászi Oszkár: A kommunizmus kilátástalansága és a szocializmus reformációja. Héttorony. 1989. 11-103.
Kende Péter: Politikai kultúra, civil társadalom, elit. In: Gyurgyák János (Szerk.): Mi a politika? Budapest, Századvég 1994. 233-261.
Kéri László: A politikai szocializációról. In: A politikatudomány arcai. 324-346.
Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Osiris. Bp., 2007.
Kukorelli István (szerk.): Alkotmányjog. Osiris. Bp., 2002. (az alapvető törvények ismerete).
Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. alapintézmények. Osiris. Bp., 2007.
Magyar konzervativizmus, hagyomány és jelenkor (szerk: Tőkéczki L.). Batthyány Lajos Alapítvány. Bp., 1994. 19-68.
Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus. Bp., 1994.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiad. Osiris. Bp., 2001.
Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története 1-2. Korona. Bp., 1999.
Simon János: A politikai kultúra. In: A politikatudomány arcai. 347-361.
I
Alapfogalmak,
alkotmányos
5
Ajánlott irodalom (nemzetközi tételek) (ahol nincs jelölve pontos oldalszám, a vonatkozó részek kellenek)
Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István (sz.): 20. századi egyetemes történet (II-III. köt.) Korona. Bp., 1997.
Anderle Ádám – Balogh András – Búr Gábor – Rostoványi Zsolt: Nemzet és nacionalizmus. Korona, Bp., 2002.
Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi médiaháború. Budapest: Új Mandátum kiadás. 2001.
Bajomi-Lázár Péter: Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák. [Tanulmányok, cikkek.] Székesfehérvár: Kodolányi János F_iskola. 2004.
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája, KJK – KERSZÖV. 2003.
Balogh László: Románia története. Aula. Bp., 2001.
Bayer József. – A.Gergely András. - Kulcsár Kálmán: A politikatudomány arcai. Akadémiai. Bp., 1999.
Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában. Kossuth. Bp., 1993.
Bogdanov, Vernon: Politikatudományi enciklopédia. Osiris, Bp, 2001.
Bokorné Szeg_ Hanna: Az új államok és a nemzetközi jog, KJK-Kerszöv, Bp., 1971.
Egedy Gergely: Nagy-Britannia. Aula, Bp., 1998.
Európa A-tól Z-ig. A magyar változatot szerkesztette: Czuczai-Ticzore. Európai Bizottság. 1998.
Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945-1949). Szerk.: Mezei Géza. Új Mandátum. Bp., 2001.
Fazekas Judit szerk: Az európai integráció alapszerződései. KJK-KERSZÖV kft., Budapest, 2002.
Fischer Ferenc: A megosztott világ. IKVA. Pécs, 1993.
Forgács Imre (szerk): Az Európai Unió intézményi szemmel. Az EU intézményei és a magyar integrációs felkészülés. Magyar Közigazgatási Intézet, Bp., 1998.
Gaddis, John Lewis: Most már tudjuk. A hidegháború történetének újraértékelése. Európa Könykiadó, Bp., 2001.
Gál Péter – Simai Mihály: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.
Galló Béla: A túlélés tudománya. A nemzetközi politikai viszonyok vetélkedő elméletei. Helikon. Bp., 2000.
Gömbös Ervin szerk: Az ENSZ-család és Magyarország. Magyar ENSZ-Társaság, Bp., 1997.
Herczegh Géza (szerk.): Nemzetközi jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997.
Hobsbawn, Eric: A széls_ségek kora (a 20. század története). Pannonica. Bp., 1999.
Horváth Jenő: Az európai integráció története napról-napra. 1945-2000. Osiris, Bp., 2002.
6
Janda, Kenneth – Berry, Jeffrey M.- Goldman, Jerry: Az amerikai demokrácia. Osoris. Bp., 1996.
J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, 2002. Jordán Gyula: Kína története. Aula. Bp., 1999.
Juhász József – Tálas Péter- Magyar István – Valki László: Koszovó – egy válság anatómiája. Osoris. Bp., 2000.
Kardos József – Simándi Iván: Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Bp., 2002. Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris-Századvég. Bp., 1995.
Kende Tamás – Sz_cs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Osiris. Bp., 2000.
Kennedy, Paul: A 21. század küszöbén. Napvilág. Bp., 1998.
Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai. Bp., 1992. 486503.
Kiss J. László: A nemzetközi rendszer modernizációja: a nemzetközi rend és biztonság változásai. Külpolitika. 1997. tél, 3-33.
Kissinger, Henry: Diplomácia. Panem-McGraw-Hill-Grafo. Bp., 1996. 407-838.
Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Századvég. Bp., 1993.
Lipset, Seymour Martin: Homo politicus. Osiris. Bp., 1995.
Márkus György: Rokkan és Lipset törésvonal-elmélete és a posztkommunista Európa realitásai. In: Balogh István (szerk.): Törésvonalak és értékválasztások. MTA PTI Bp., 1994.
Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Az EU politikatudományi elemzése. Korona. Bp., 1998.
Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok. Tankönyvkiadó. Bp., 1991. 25-70, 140-172, 206-218, 329-345, 433-486, 487-527.
Nguyen Quoc Dinh-Patrick Daillier-Alain Pellet-Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Osiris. Bp., 1997.
Sartori, Giovanni: Demokrácia. Osiris. Bp., 1999.
Szabolcs Ottó (szerk.): Nemzetközi küzdelem a terrorizmus ellen. A Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára XXXVI., ELTE BTK – MTTTT, Bp. 2005. (A kötet a Tanártovábbképző Progamirodában érhető el)
Tálas Péter (szerk.): Válaszok a terrorizmusra SVKH-Chartapress. Bp., 2002.
Valki László: A NATO. Corvina. Bp., 2000.
Kaldor, M.-Veivoda, I.: A demokratizálás a kelet-közép-európai országokban. Politikatudományi Szemle, 1997/3.
7
Ajánlott irodalom (magyar tételek) (ahol nincs jelölve pontos oldalszám, a vonatkozó részek kellenek)
Andorka Rudolf – Stefan Hadrik – Jules L. Peschar: Társadalmi rétegződés. Aula. Bp., 1995.
Az alkotmányos berendezkedés alkotmányos modellje. /Mindkettő: politikatudomány arcai. Akadémiai Kiadó Bp., 1999. 125-153, 261-298.
Bibó István. A nemzet lelkiismerete. Rubicon 2004/4.
Bihari Mihály (szerk.): A többpártrendszer kialakulása Magyarországon. Bp., 1992.
Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. Püski. Bp., 1993. 126-272. old.
Bozóki András. – Sükösd Miklós. (szerk.): Anarchizmus. Századvég, Bp., 1991.
Böhm Antal: A helyi társadalom. Kaposvár, 1996.
Böhm Antal: Az önkormányzatok és a helyi hatalom. In: A politikatudomány arcai. Akadémiai. Bp., 1999. 154-177.
Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék. Monográfia. T-Twins Kiadó. Bp., 1995.
Enyedy Zsolt: Pártok és pártrendszerek a politikatudományban. politikatudomány arcai. Akadémiai. Bp., 1999. 181-223.
Enyedy Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Osiris. Bp., 2001.
Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Magyar Helikon, 1981. I. 29-149.
Fenyő István: A liberalizmus a reformkori Magyarországon. In: Múltunk. Bp., 1998./3-4. 42- 75.
Földes György-Hubai László (szerk.): Parlamenti képviselőválasztások 1920-1990. Politikatörténeti Alapítvány. Bp., 1994. 285-335.
Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon. Kossuth. 1977. 11-43., 6892.
Helyünk Európában I-II. (szerk: Ring Éva). Magvető, 1986.
Herczog László: Az Érdekegyeztető Tanácstól az Országos Munkaügyi Tanácsig. Magyarország politikai évkönyve, 1999. 413-420.
Hirscher Mária szerk: Politikai filozófiák enciklopédiája. Kossuth. Bp., 1995.
Huszár Tibor: Kádár János. Politikai életrajz. 1912-1956. I. k. Szabad Tér KiadóKossuth. Bp., 2001.
Jászi Oszkár: A monarchia jöv_je. ÁVK-Maecenas Reprint-sorozat, 1988.
Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. Magyar Hirlap Könyvek. 1989.
Litván György: Jászi Oszkár. Osiris, 2003.
Körösényi András: A magyar politikai rendszer. Osiris. Bp., 2002.
Ladó Mária – Tóth Ferenc: Érdekegyeztetés helyett társadalmi párbeszéd. Magyarország politikai évkönyve, 1999. 402-412.
Ladó Mária – Tóth Ferenc: Helyzetkép az érdekegyeztetésről. Bp., ÉT Titkárság kiadása, 1996.
Lánczi András: Konzervatív kiáltvány. Attraktor 2002.
In:
A
A
8
Magyar liberalizmus (szerk: Tőkéczki L.), Századvég. Bp., 1993. 255-265., 325-328. Magyarország politikai évkönyvei. 1989-2002.
Magyarországi pártprogramok, 1919-1944 (szerk.: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc). Kossuth. Bp., 1991.
Magyar Szabadelv_ek – Széchenyi István (Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Gergely András), Új Mandátum. 1998.
Magyar Szabadelvűek – Kossuth Lajos (Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Pajkossy Gábor), Új Mandátum. 1998 (1999).
Magyar Szabadelvűek – Deák Ferenc (Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Molnár András), Új Mandátum. 1998.
Mannheim, Karl: A konzervativizmus. Cserépfalvi. Bp., 1994.
Marelyin Kiss József – Kabai Imre – Dénes Attila: Önkormányzati rendszer és demokratikus deficit. A helyi önkormányzatok első tíz éve Magyarországon. In: Magyarország politikai évkönyve 2000-ről. Bp., 2001. 348-399. (DKMKA)
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Osiris. Bp., 2003.
Németh László: Szárszói beszéd. In: Szárszó 1943, Kossuth 1983. 214-225.
Ránki György – Pölöskei Ferenc: A magyarországi polgári államrendszerek. (Válogatott tanulmányok). Bp., 1981.
Romsics Ignác: Bethlen István. Osiris. Bp., 1999.
Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás. Rubicon Könyvek 2003.
Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris. Bp., 2008.
Schlett István: A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig. Magyar História. Gondolat. 1982. 80-222.
Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris. Bp., 1999.
Szabó Máté: Civil társadalom, mozgalmak, tiltakozás. In: A politikatudomány arcai. 237-258.
Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (18671918). Új Mandátum, 2003.
Szelényi Iván: Új osztály, állam, politika. Európa. Bp., 1990.
Tanulmányok az anarchizmus történetéb_l. Múltunk. 2000/4. szám.
Teleki Pálról feketén – fehéren. Rubicon 2004./2.
Tóka Gábor: A kakukk fészke. Pártrendszer és törésvonalak Magyarországon.
Politikatudományi Szemle. 1992. 2. sz.
Tudomány, kultúra, politika – Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei. Írásai (1917- 1932), Európa. 1990. 401-456. (Vál. Glatz Ferenc).
Gyáni Gábor- Kövér György: Magyarország társadalomtörténete (A reformkortól a második világháborúig). Osíris Kiadó, 2004.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris. Bp., 2001.
Vida István – Seifert Tibor szerk.: Pártprogramok Magyarországon. Eötvös Kiadó, Budapest, 2005.
Wiener György: A választási törvény keletkezéstörténete (1989). Múltunk. 2000/2. szám 9
