ELTE TáTK szociológia egyetemi szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények Szakdolgozat követelményei Tartalmi követelmények Bevezető fejezet a téma megjelölése, a témaválasztás indoklása, a munka célja a szakdolgozat készítőjének alaposan ismernie kell a témára vonatkozó szakirodalmat, ha szükségesnek ítéli ennek részletes ismertetését, javasoljuk a dolgozat fő részében tegye meg. a szakdolgozó témával kapcsolatos hipotézise, kérdése, vagy a vizsgált probléma megfogalmazása a feldolgozás módszere a dolgozat felépítésének ismertetése A téma fő- és al-, illetve közcímekkel tagolt elemző kifejtése: a tagolás történhet az egyes kérdéskörök, a kifejtés logikája vagy időbeliség szerint javasoljuk, vázolja, a téma elméleti keretét és értelmezze a feldolgozás során használt fogalmakat a hipotézis megerősítése vagy cáfolata tartozhat a dolgozat fő részébe, de beilleszthető az összefoglalásba is Összefoglalás következtetések A hipotézis igazolása vagy cáfolata az eddigi kutatási eredményektől való eltérés (vagy azok megerősítése) a témában rejlő további kutatási lehetőségek vázolása A dolgozat készítőjét megilletik a tudományos kutatásokkal kapcsolatos szabadságok, ezért, ha szükségesnek látja, eltérhet a fentiekben vázolt struktúrától. Formai követelmények Tartalomjegyzék (a dolgozat elején) A dolgozat belső tagolása, az egyes fejezetek, alfejezetek stb. számozással való elkülönítése Hivatkozások (a lap alján, szöveg közben stb.) A dolgozat befejezése után következnek a mellékletek, függelékek, dokumentumok. A téma kifejtésével kapcsolatos, az okfejtés megértéséhez nélkülözhetetlen táblázatokat és ábrákat a dolgozat fő szövegében helyezze el. Minden táblázatot és ábrát sorszámmal és címmel kell ellátni, s jelölni szükséges az adatok forrását is. A dolgozatot a szerzők neve szerinti betűrendbe szedett irodalomjegyzék zárja. A hivatkozás megjelölésénél kövesse valamelyik akadémiai hagyományt. Sose feledkezzen meg arról, hogy az internetes forrásokat is pontosan kell jelölni. 2,5 centiméteres margók, a kötésnél 3,5 centiméter 1,5-es sortávolság 12-es betűméret (Calibri) oldalszámozás jobb oldalon alul
minimum 40 oldal tartalmi rész, ebben nincs benne a belső első oldal, a tartalomjegyzék, mellékletek, függelékek, stb.
Leadandó: 1 fűzött példány, ami a konzulens által a https://coospace.tatk.elte.hu/tos/ felületre feltöltött elektronikus változat alapján készül A kötött példány első oldala: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
„a szakdolgozat címe”
Konzulens: „név”
Készítette: „hallgató neve” „NEPTUN-kód”
szociológia szak év, hónap (pl. 2012. november)
HKR 457/D. § ad 81. § (10); 84. § (19) Szociológia (egyetemi) szakon a) a záróvizsga jegye az alábbi három érdemjegy számtani átlagából áll: aa) szakdolgozat jegye (az opponens által adott érdemjegy), ab) védés jegye (a záróvizsga-bizottság előtt a hallgató az opponensi bírálattal szemben megvédi dolgozatát, erre ötfokozatú érdemjegyet ad a bizottság), ac) elméleti kérdés jegye (a konzulens és a hallgató által választott két témakör alapján a vizsgázó egy tételt kap, amelyet a bizottság elnöke a bizottsággal konzultálva a vizsgázás helyszínén, a vizsga megkezdése előtt jelöl ki, a hallgató kérésére a bizottságnak felkészülési időt kell biztosítania); b) az oklevél minősítése az alábbi érdemjegyek számtani átlaga: ba) szigorlati jegyek, bb) záróvizsga jegye kétszer számolva.
ELTE TáTK szociológia egyetemi szak záróvizsga témakörei A hat témakörből egyet a konzulens, és a maradék ötből egy témakört a hallgató választ. 1. témakör: Szociológiaelmélet Témakör felelőse: Fokasz Nikosz 1. A struktúrakutatás két alapmodellje. Konfliktuselméletek és funkcionalista elméletek. Szintézistörekvések. Irodalom Davis, K és Moore, W.: A rétegződés néhány elve. In. Angelusz R. (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum, 10-23. oldal. Tumin, M.: A rétegződés néhány elve: kritikai elemzés. I.m. 49-69. oldal Lenski, G.: Halalom és privilégium. I.m. 302-340. oldal. Dahrendorf, R.: Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konfliktus. I.m. 341-358. oldal. Nan Lin: Társadalmi erőforrások és társadalmi mobilitás. I.m.383-417. oldal. 2. Társadalmi státus és társadalmi rétegződés. Magyarországi rétegződési modellek. Irodalom Ferge Zs.: Társadalmunk rétegződése. Budapest, JKK, 1969, 77-129. oldal. Kolosi T.: Tagolt társadalom. Budapest, Gondolat, 1987, 80-89., 239-275. oldal. Szelényi Iván: A kelet-európai új osztály stratégiai távlatai és korlátai. In.Uő: Új osztály, állam, politika. Budapest, 1990, 51-99. oldal. Kolosi T.: A terhes babapiskóta: a rendszerváltás társadalmi szerkezete. Budapest, Osiris, 2000, 170-208. oldal. 3. A társadalmi mobilitás legfontosabb tendenciái és ezek érvényesülése Magyarországon. Irodalom Andorka R.: A magyarországi társadalmi mobilitás összehasonlítása: A férfiak nemzedékek közötti társadalmi mobilitása. Szociológia, 1988(3), 221-239.oldal. Blau,P.M. és Duncan,O.D.: A rétegződés folyamata. In. Angelusz R. (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, Új Mandátum, 1998, 141-152.oldal. Sorokin, P.A.: Az egyének társadalmi rétegenkénti minősítésének, kiválasztásának és elosztásának mechanizmusai. In Róbert P. (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, Új Mandátum, 1998, 26-48.oldal. Treiman, D.J.: Iparosodás és társadalmi rétegződés. In.Uő.: 86-110.oldal. 4. A civilizációs folyamat és a nemzeti karakter kialakulásának összefüggése. Irodalom Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Budapest, Gondolat, 1987 (különösen 101-161.oldal)
5. A fogyasztás, mint kommunikatív tevékenység elemzése. Irodalom Simmel, Georg: A divat. In Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1973, 453507.oldal. Douglas, Mary és Isherwood, Baron: A javak használatának változásai és Collins, Randall: A státuszkultúrák termelése és a nők. In Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest, Osiris/Láthatatlan Kollégium, 1998, 150-173.oldal. 6. Társadalmi kommunikáció, közvélemény, nyilvánosság. Irodalom Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Gondolt, 1983, 40-85.oldal Angelusz Róbert: Optikai csalódások, Budapest, Pesti Szalon, 1996, 9-50.oldal Bourdieu.P.: A közvélemény nem létezik. SZOFI, 1997, (1-2), 136-145.oldal Habermas,J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest, Századvég-Gondolat, 1993, 81-115., 217-265.oldal Habermas, J.: Előkészítő megjegyzések a kommunikatív kompetencia elméletéhez. SZOFI, 1987 (2), 5-30.oldal Heller M. és Rényi Á.: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje. In Jelkép, 1996(4), 321.oldal
2. témakör: Elmélettörténet Témakör felelőse: Rényi Ágnes 1. A társadalmi integráció problémái a 19. és 20. században 2. A társadalmi konfliktusok és változások problémái a XIX. és XX. századi szociológiában 3. Tudományelméleti irányzatok a XIX. és XX. századi szociológiában Irodalom Felkai Gábor- Némedi Dénes – Somlai Péter (Szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, I. és II. k. Budapest, 2000. Új Mandátum 4. Magyar társadalomelméletek: a pozitivista-evolucionista paradigma a XX. század elején; Erdei Ferenc parasztpolgárosodás-koncepciója, .kettős társadalomszerkezet-elmélete; a társadalmi struktúra kutatásának koncepcionális alapjai és fontosabb megállapításai az 1960-as évektől az 1980as évek végéig. Irodalom Jászi Oszkár: Tíz év. In. Litván György-Szűcs István: A szociológia első magyar műhelye. Bp. Gondolat. 1973. I.k.:94-107.o. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In. E.F-A magyar társadalomról. Bp. Akadémiai. 1980. 293-346.o. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. Bp. 1969, K.J.K. (77-117.o.) Kemény István: A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia, 1972.I.sz.36-48.o. Szelényi Iván-Manchin Róbert: Megszakított polgárosodás, Szociológia, 1988, 2.sz.121-135.o
3. témakör: Társadalomtörténet Témakör felelőse: Horváth Gergely Krisztián 1. A struktúra és tengelyei a dualizmuskori Magyarországon. (Tevékenységszerkezet vagyon- és jövedelemmegoszlás - rang és presztízs - participáció és uralom – kultúra – életforma – etnicitás) Irodalom Gyáni G. – Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, 1998. 66165.oldal. 2. Társadalomszerkezet, társadalmi nagy csoportok a két világháború közötti Magyarországon Irodalom Gyáni G. – Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete 186-306.old. 3. A magyar társadalom szerkezeti változásainak jellegzetességei a XX. század második felében. Irodalom Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, 2001. 91-235. old. 4. Hatalom és társadalmi közgondolkodás, hétköznapi élet, szociális viszonyok Magyarországon a XX. sz. második felében. Irod.: Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, 2001. 235-368. old. 5. Népesedési folyamatok Magyarországon a XIX-XX. században. Irodalom Gyáni G. – Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete 37-65.old., 177-185.old. Valuch T.: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, 2001. 30-48. old.
4. témakör: Szociálpszichológia Témakör felelőse: Dessewffy Tibor 1. Konformitás, engedelmesség, deviancia Konformitás, kísérleti vizsgálata, konformista magatartás motívumai, kisebbség befolyása, engedelmesség a tekintélynek, deviáns viselkedés, motívumai, leküzdése. Aronson 2. Fejezet, Hewstone 15. Fejezet, Forgács 14. Fejezet, Asch: Csoportnyomás hatása, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, 210-222. 2. A környezet hatása a csoportok viselkedésére, tömeglélektan A fizikai környezet hatása, territorialitás, a tömeglélektan elméleti háttere, magyarázatai, az egyéniség elvesztése, társas fertőzés. Le Bon: A tömegek lélektana, In Szociálpszichológiai olvasókönyv, 317-336; Brown: A tömeg pszichológiájáról, In Hunyady: Szociálpszichológia (1973), 269-279, Forgács 328-9, Hall: Rejtett dimenziók 3. Kommunikáció Kommunikációs modellek (Schannon-Weawer, Jakobson, Palo Alto-i), csatornák, redundancia, médiumok, kódok és jelhasználat a társadalomban (szemiotikai modell, Bernstein), tömegkommunikáció (Gerbner), nem verbális kommunikáció. Robinson: A nyelv funkciói, In Horányi (szerk.) Kommunikáció/1, 215-230, Watzlawick, Bevin, Jackson: A kommunikáció két axiómája, In Horányi (szerk.) Kommunikáció/1, 51-66, Forgács 8. Fejezet, Aronson 3. Fejezet, Hewstone 9. Fejezet, Knapp: Nem verbális kommunikáció, In Horányi (szerk.) Kommunikáció/2, 6988. 4. Társas interakció Minimális interakciós helyzetek, társas facilitáció és gátlás, a szelf, a benyomás kialakítása, benyomáskeltés, homlokzat, udvariassági stratégiák, szerep, szereptávolítás. Forgács 4. És 10. Fejezet, és 295-300, Csepeli: Bevezetés a szociálpszichológiába 66-119, Sarbin és Vernon: Szerepelmélet, In Szociálpszichológiai olvasókönyv, Goffmann: A homlokzatról, In Síklaki (szerk.) A szóbeli befolyásolás, II. 3-115, Goffmann: Szereptávolítás, In A hétköznapi élet szociálpszichológiája, 912. 5. Társas kogníció Fogalma, a gondolkodó társas lény különböző felfogásai, sémák és társas információfeldolgozás, heurisztikák, burkolt személyiségelméletek.
Hewstone 5. Fejezet, Forgas: Mi a társadalmi a szociális megismerésben, és Az interakciós epizódok kognitív reprezentációja, In László (szerk.) Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából, 5-27 ill. 124-147, Abelson: Forgatókönyvek az attitűdökben és a döntésekben, In László (szerk.) Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából, 58-72, Cantor és Mischel: Prototípusok a személypercepcióban, In Hunyady (szerk.): Szociálpszichológia (1984), 325-390, Forgács 3. Fejezet, Festinger: A kognitív disszonancia elmélete In Hunyady (szerk.) Szociálpszichológia (1973) 75-83. 6. Csoportdinamika A csoportok természete, a csoportdinamika fogalma, a csoportok kialakulása, a viharzás szakasza, normák és szerepek, kapcsolatok, kommunikáció típusai, vezetés, koalíciók. Forgács 15. Fejezet, Hewstone 13. Fejezet, Cartwright és Zander: A csoportdinamika keletkezése és A vezetés és a csoportfunkciók ellátása, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, 3-62 ill. 569-602, Deutsch: A csoportok kialakulása, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, 103-127,Hare: A csoportfejlődés elméletei és az interakcióelemzés kategóriái, In Pataki (szerk.) Csoportlélektan, 128-167, Fiedler: A hatékony vezetés, Pataki (szerk.) Csoportlélektan, 603-644.
5. témakör: Módszertan Témakör felelőse: Barna Ildikó 1. Magyarázó modellek a szociológiában Irodalom Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, 1995, Budapest, 430-435. old., 470-487. old. Székelyi Mária-Barna Ildikó-Himesi Zsuzsa: Segédanyag az Adatfeldolgozás című tárgyhoz. Kézirat. (Lemezen a Módszertan Tanszéken hozzáférhető) 39-60. old. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Osiris Kiadó, 1999. Budapest Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex, Budapest, 2002. 204–300. oldal (Lineáris regresszióanalízis) 2. Mintavételi módszerek Irodalom Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi Kiadó 1996, 2 rész, 7 fejezet 3. Kvalitatív módszerek és helyük a társadalom megismerésében Irodalom Solt O.: Interjúzni muszáj In.u: Méltóságot mindenkinek, II. kötet, 29-49. old. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi, 1995. 10-11 fejezet, 303-374. old. Giddens, A.: A társadalomkutatás gyakorlata. 10. Fejezet, 303-336.old. Bourdieu, P.: Közvélemény nem létezik. Szociológiai Figyelő, 97. dec. 136-145.old. White, H.: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, In.u: A történelem terhe, Osiris Gond, 1997. 68103.old. Rosenthal, G.: Német háborús emlékek: az elbeszélhetőség és az emlékezés társadalmi funkciói, Thalassa, 1994/1-2., 188-203.old. Kovács É.-Vajda J.: .Leigazoltam a zsidókhoz., Thalassa, 1994/1-2., 228-247.old.
6. témakör: Statisztika Témakör felelőse: Rudas Tamás 1. A statisztikai mintavétel és valószínűségszámítási megalapozása (alapsokaság és minta, kísérlet, esemény, eseményműveletek és eseményrendszer; események valószínűségeire vonatkozó azonosságok, kombinatorikus (klasszikus) valószínűségszámítás, binomiális eloszlás, normáliseloszlás, valószínűségi változó várhatóértéke és szórásnégyzete, valószínűségi változók összegének várhatóértéke és szórásnégyzete, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, egyszerű véletlen minta, a mintaátlag várhatóértéke, a mintaátlag szórásnégyzetének függése a mintanagyságtól) Irodalom Kutiné Vidonyi Ida: Valószínűségszámítás, (Novadat, Győr, 1996.), 1-41. És 46-50.old. Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika, (Közgazdasági és Jogi, 1981) 17-61., 83-86., 99-100., 111-115.old. Reimann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.), 11-12., 1840., 80-85. old. 2. Lineáris regresszió és a statisztikai becsléselmélet alapjai (Két folytonos változó együttes eloszlása, a legkisebb négyzetes egyenes, a statisztikai becslés torzítatlansága, szórása, pontbecslés és intervallumbecslés, konfidenciaintervallum, megfigyelhető esemény ismeretlen valószínűségének becslése és a becslés szórásnégyzete, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, normális eloszlás ismeretlen várható értékének becslése és a becslés szórásnégyzete, normális eloszlás ismeretlen szórásnégyzetének becslése, maximum likelihood becslés és a legkisebb négyzetes, a lineáris regressziós együttható és a korrelációs együttható becslése) Irodalom Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági és Jogi, 1981) 111-115., 265-270.old. Riemann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.), 143145-147., 220-232. old. 3. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók értelmezése, a változók függetlenségének típusai. A khinégyzet próba és statisztikai hipotézisvizsgálat alapjai. (Valószínűség változó értelmezése, diszkrét változó eloszlása, folytonos változó elosztás függvénye, sűrűségfüggvénye, 2 (diszkrét) változó kapcsolatának jellemzése és együttes (populációs) megoszlásukat mutató kereszttáblából, marginális eloszlás, feltételes eloszlás, függe az Y változó (eloszlása) az X változótól, két változó függetlensége, független 2-dimenziós kereszttáblák, három diszkrét változó kapcsolatának elemzése, függetlenségtípusok: feltételes, többszörös és teljes (=kölcsönös) függetlenség, összefüggések a 3 típus között, két diszkrét változó függetlenségére vonatkozó khi-négyzet próba, null- és ellenhipotézis, első- és másodfajú hiba, hibavalószínűségek, szignifikancia, binomiális próba, binomiális eloszlás közelítése normális eloszlással, z- és t-próba) Irodalom Rudas Tamás: Kontingentiatáblázatok elemzése (Tankönyvkiadó; egyetemi jegyzet): 1. fejezet; 7-42. oldal
Kutiné Vidonyi Ida: Valószínűségszámítás, (Novadat, Győr, 1996.) 15-22., 36-37., 14-46., 5056., 60-64., 68-72., 77-98. oldalak Meszéna György-Ziermann Margit: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági és Jogi, 1981.) 111-115., 209-222., 331-349., 362-363., 403-408., 423-428. oldalak. Reimann József-Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Tankönyvkiadó, 1991.) 98-106. oldal. Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába (Akadémiai, 1968.): 129-152.old. Kiegészítő irodalom Meszéna-Zierman: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika (Közgazdasági, 1981): 434436., 87-95., 99-100., 107-108., 153-172., 172-181. oldalak Hajtman Béla: Bevezetés a matematikai statisztikába (Akadémiai, 1968.): 153-166., 379-383. old. Reimann-Tóth: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.): 170-181.,174-179., 40-58., 63-68., 71-76., 80-85., 181-184. oldalak.
