Politikatudományi alapok II. Modernizációelméletek és ideológiák Dr. Glied Viktor
VÁLSÁG
Válságok 1. 1873 – pénzügyi válság 1914-1918 – I. világháború – világ újrafelosztása, a tőkeáramlás biztosítása, USA felemelkedése, kommunizmus megjelenése (Szu.) 1929-1933 – nagy gazdasági világválság – túltermelési válság, állami szerepvállalás növelése, szélsőségek megjelenése (fasizmus, nácizmus) 1939-1945 – II. világháború – USA kivár, a közös érdek összehozza a különböző ideológiákat (demokrata – kommunista), a rendezés elve a kooperáció lesz 1950-es évek 2. fele – Marshall-segély eredményei > példátlan gazdasági fejlődés kezdete Nyugat-Európában
Válságok 2. 1960-as évek közepe: jóléti államok létrejötte (NSZK, Egyesült Királyság, Benelux-államok) 1968. Római Klub létrejötte 1972. Stockholmi konferencia: megjelenik a zöld gondolat + A növekedés határai (nincs korlátlan fejlődés) 1973. Első olajválság (vége a „korlátlan” fejlődés korszakának > hiánygazdaságok, spórolás) 1979. II. olajsokk > technikai fejlesztések, tercier szektor fejlődése, a nehézipar és bányászat lebontása 1987. New York-i tőzsde összeomlása > a neoliberális kapitalizmus első válságjele (értékpapír-lufi) > reagani időszak (kínálati oldal és piac erősítése)
Válságok 3. 1989-1991: összeomlik a kommunizmus, a kapitalizmus győzelme? A demokrácia győzelme? Francis Fukuyama: A történelem vége 1992. Rio de Janeiro: Föld-csúcs (fenntartható fejlődés konferencia) > hogyan tovább? 1991-1995: Délszláv-válság (katonai, morális krízis) – rámutat az EK gyengeségére 1995. Összeomlik Mexikó (Tequila-válság) 1997. Összeomlanak az ázsiai kistigrisek (eladósodottság > hitelfelvétel > tőzsdék összeomlása) – 10 évig tart a rekonstrukció
Válságok 4. 1998. Összeomlik az argentin gazdaság és brazil, perui, venezuelai válság (permanens válságok) > óriási államadóság, instabilitás, bűnözés 1999. Összeomlik az orosz gazdaság > állami beavatkozás és erőltetett katonai fejlesztések + Putyin kerül hatalomra > Csecsenföld, Dagesztán, Grúzia, Türkmenisztán, Ukrajna WTO felvétel körüli viták (erőegyensúly újbóli megbomlása) 2008. Ingatlanfedezeti és hitelválság > pénzügyi és gazdasági válság (mai napig tart) > merre tovább? Ki lesz a következő?
Modernizáció és/vagy fejlődés
Modernizációs utak 1. 2. 3.
4. 5. 6.
Tűzhasználat (energia) Nyelvhasználat (társadalom) Mezőgazdaság (felesleg, népességnövekedés) Civilizációk (eltérő fejlődési pályák) Európai hódítások (tőke, kereskedelem) Ipari (technikai) forradalom (200 év)
Társadalmi változások 1. Mik határozzák meg a modernizáció folyamatát? Egyéni cselekvések (mikroszintek) Társadalmi makroszintek (rendszerek) Nemzeti cselekvési szint Nemzetek feletti aktorok (multik, szupranacionális szervezetek)
↓↓↓ Társadalmi változások iránya, üteme, irányíthatósága, jellege, mélysége
Társadalmi változások 2. Fejlődés: az újítások érvényesítéséért folytatott, válságok szabdalta küzdelem Technikai és társadalmi innovációk Környezeti és gazdasági kihívások Válságciklusok és újítások Új termékek, új szolgáltatások, technológiai újítások, szervezeti változtatások > mind a társadalmi problémák megoldásában érdekelt Új életstílusok (egészséges életmód, sport stb.) Politikai innovációk (konfliktuscsökkentő, támogató szervezetek stb.) pl. Békemenet, korrupcióellenes liga
Modernizáció és/vagy fejlődés 19. században beinduló folyamat Ciklikusság Centrum-félperiféria-periféria (gazdaság) Különböző utak: diktatúrák, demokráciák A jóléti állam paradoxon 1968 Ipari társadalom > fogyasztás, elidegenedés Igény és szükséglet eltávolodik Posztmodernizmus, posztmaterializmus Harmadik út (szociáldemokrácia) Állami szerepvállalás (centralizáció, decentralizáció)
Modernizációelméletek Mi a modernitás? Ipari forradalom, technikai újítások Mire alapozott a fejlődés? Nyugati modell és amerikanizáció, japán modell, dél-ázsiai modell, kínai modell, skandináv modell (lásd: Francis Fukuyama: Bizalom) Társadalmi normák elterjedése (emberi jogok, demokrácia, méltányosság, szolidaritás) A konfliktusok keretei meghatározottak a demokráciában, amikor a konfliktus ebből kilép > szélsőségek megjelenése, új eszmék kifejlődése Én + Én + Én = MI (társadalmi interakciók)
Modern társadalmak Kockázattársadalom A tudomány és ember viszonya megváltozik Ökológiai válság (globális) Veszélyérzet relativizálása (nemzetállami keretek, szupranacionális szervezetek) Kölcsönhatás és kölcsönös függés Nemi szerepek átrendeződése Társadalmi tőke fogalma
Modern társadalmak Információs társadalom Média szerepének növekedése Virtuális valóság létrehozása Emberi kapcsolatok átalakulása Az információ szerepe megváltozik (mindent visz) Glokalizáció megjelenése (érdekek összemosódnak) Technológia és innováció (mérték lesz)
Modern társadalmak Hálózati társadalom Identitás kérdései Kapcsolatok kusza hálózata (érték és érdek) Nemzet, család, szervezet-csoport, vallás Mediatizáció foka > csoportképzés igénye Digitális terek szerepe
Ideológiák
Hagyomány, vallás, értékek, egyén és csoport (dogmatizmus) Értékválasztás <> szakértői tudás (technokrata, pozitivizmus, pragmatizmus) Értékválasztás és populizmus (előnyök hangsúlyozása, homogenizálás) Társadalmi érdekek > politikai érdekek > konfliktusok (pluralizmus <> diktatúra)
Ideológiák 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Liberalizmus Konzervativizmus Szocializmus (szociáldemokrácia) Anarchizmus Fasizmus (nácizmus) Kommunizmus Ökologizmus Ideológiamentesség (paradigmák kora)
Törésvonalelméletek 1967: Lipset-Rokkan elmélete: Legitimáció, demokrácia, hatalom Mikroszintek hatása a makroszintre, ami alapján egy társadalom csoportokra osztható Hatással van a politikai rendszerre és fordítva Választói magatartás
Lipset-Rokkan-elmélet
Többségi-kisebbségi Állam-egyház (vallási) Agrárius-ipari Tőkés/tulajdonosi – munkás/kizsákmányolt Funkcionális (állam-egyház / államszervezés és társadalmi kontroll) Területi (város-vidék ellentét)
II. Politikai konfliktusok: Ideológiai hatások Hatalmi konstellációk Érdekartikuláció Government vagy Governance Pillarizáció (oszloposodás) Egyén / csoport Attitűd / viselkedés > pártpreferencia (tipizálás, érzelmi töltet)
1970-es évektől
Példátlan gazdasági növekedés Jóléti államok kialakulása Felsőoktatás kiterjesztése > középosztályosodás Poszindusztriális társadalmak (fogyasztói társadalom) Posztmaterializmus / új társadalmi mozgalmak Osztálytársadalmak vége > tercier szektor Előtérbe kerülnek az értékpreferenciák, a mediatizáció Rendszeren belüli és kívüli törésvonalak Bal-jobb felé tolódik el a törésvonal Szocializációs hatások, generációs különbségek
Magyarország I. (G. Márkus György) Tradicionális/nemzeti – nyugatos/modernizáló (népi-urbánus vita) Város-vidék (főváros-vidék) Posztkommunista – antikommunista (ki a kommunista?) Társadalmi-gazdasági II. (Körösényi András) Vallási-szekuláris Szocializmushoz (Kádár-rendszerhez) való viszony Város-vidék ellentét (indusztriális-agrárius) Generációs viszony Gazdasági nincs
Magyarország II. III. Bihari Mihály Határon túli magyarokhoz fűződő viszony Nemzethez való viszony IV. (Fricz Tamás) kelet-nyugat Harmadik út lehetősége Ideologikus-pragmatikus Szocialisztikus-antiszocialisztikus + globalizációhoz való viszony
Köszönöm a figyelmet!
