Szövegszerkesztés alapok Libre Office Writer http://szabadut.fsf.hu/
Szöveg szerkesztő programok ❑
Editorok
❑
Szövegszerkesztők (Word processor)
❑
Kiadványszerkesztők (DTP)
Fájlformátumok ❑
TXT fájlok → editorok használják, nincs benne formázási művelet, csak a szöveg
❑
A szerkesztő saját formátuma → az adott szöv. szerk. által támogatott műveleteket kezeli, akkor használjuk, ha a szöveget abban a szerkesztőben szerkesztjük tovább
❑
RTF (rich text format) → több szerkesztő is támogatja, konvertáláshoz ideális
❑
PDF, PS, → kész szöveg közzétételére, nem módosítható
Szövegelemek ❑
Betű
❑
(Szó), (mondat), (sor)
❑
Bekezdés
❑
(oldal)
❑
Szakasz/fejezet
❑
Teljes szöveg
Betűk formázása ❑
A betűk formátumával a tipográfia foglalkozik
❑
Betűcsaládok
❑
Talpas/talp nélküli, állandó/változó vastagságú
❑
Formátum/karakter
❑
Betűméret/betűstílusok (dőlt, félkövér) -> hamis változatok
❑
Betűhatások (szín, aláhúzás, áthúzás, elrejtés)
❑
Pozíció, térköz (emelt/süllyesztett, sűrített/ritkított)
Feladat ❑
Írjuk be a szövegszerkesztőbe a Pithagorasz tételt, nagy méretű, piros színű, talp nélküli betűkkel.
Bekezdések ❑
Bekezdés fogalma:
❑
Bekezdés vége: Enter. Sorok tördelése automatikus! Nincs Enter! Tiltott műveletek!!!
❑
Behúzás: normál bek.: margótól-margóig. bal, jobb, első sor, függő
❑
Térköz: előtte, utána, sorköz
❑
Zárás/igazítás: bal, jobb, közép, sorkizárt
❑
Ezek kombinálhatók (behúzott, középre zárt)
Feladat ❑
Készítsünk egy 3 soros bekezdést!
❑
Legyen a bekezdés sorkizárt
❑
Húzzuk be balról 2 cm-re, jobbról 3 cm-re
❑
A második sort igazítsuk középre!
❑
Vékony szegéllyel szgélyezzük a 3-ik sorát!
Szegély és mintázat (háttér) ❑
Bekezdésre, betűre, oldalra vonatkozhat
❑
LibreOffice: annál a menüpontnál, amire vonatkozik
❑
Szegély tulajdonságai: szín, vastagság, stílus
❑
Szélessége: az adott objektumhoz (betű, bekezdés) igazodik → behúzás
❑
Mintázat (árnyékolás)
Megnyitás/mentés ❑
TXT formátum esetén inkább beszúrás (beszárás/fájl) egy üres dokumentumba
❑
Kódolás: a feladatban szokás megadni:
❑
❑
UTF-8 → újabb, nemzetközi (magyar is)
❑
ISO-8859-2 vagy Windows 1250 → magyar ékezetek
Mentés ODT formátumban! Ha nem ilyen formátumban nyitottuk meg, rákérdez. Ezért érdemesebb más formátumot inkább beszúrni.
Speciális karakterek ❑
❑
❑
Nem törhető szóköz/kötőjel ❑
1 000 000 Ft, Észak–magyarország (inkább kötőjellel)
❑
Beszúrás/formázási jel
Gondolatjel, kötőjel, elválasztójel ❑
- (dash, kötőjel) -
❑
– (En dash, gondolatjel) ctrl + szürke – vagy alt+2013
❑
— (Em dash, hosszú gondolatjel) crtl + alt + szürke -
❑
Beszúrás/különleges karakter
Feltételes elválasztás ↔ auto elválasztás (ctrl + -)
Tabulátorok ❑
Nagyobb távolság beállítása a szöveg közé
❑
Tab billentyű + pozíció
❑
A tab billentyű mindig a köv. pozícióra állítja a szöveget.
❑
Bekezdésre vonatkozik/bekezdésenként változik
❑
A szöveg melyik része kerüljön ebbe a pozícióba: ❑
❑
Balra záró, jobbra-, középre záró tabulátorpozíciók
HF: FGY. 81 o. 69. (vagy HF: FGY. 90 o. 71.)
Hosszú szövegek kezelése ❑
Amiről lesz szó:
❑
Amiről nem:
❑
Keresés és csere
❑
Kereszthivatkozás
❑
Stílusok
❑
❑
Szövegbeosztás
Jegyzékek (pl.: tartalom)
❑
Szakaszok / fejezetek
❑
Sablonok
❑
Élőfej, élőláb
Keresés és csere ❑
Hosszabb szövegekben kereshetünk
❑
Speciális keresések/cserék: formázás
❑
Cseréljük le az egyedül álló „a” betűket pirosra! (teljes szó)
❑
Cseréljük le azokat a szavakat pirosra, amiben van abetű!!
❑
Reguláris kifejezések (súgó!) Próbálkozzunk:
❑
\ → szó eleje, a-betű, szó vége → ezek az egyedül álló a-betűk
Reguláris kifejezések ❑
.*a.* → az a-betű előtt és után tetszőleges karakter állhat → sajnos szóköz, stb. is → minden sort ki jelöl, amiben van „a” betű
❑
\<[:alpha:]*a[:alpha:]*\> szó eleje, betű többször a-betű betű többször szó vége
❑
Keressünk olyan szavakat, melyben nincs „y”: ( \<[^y ]*\> ) szó eleje, nem y vagy szóköz (és a többi írásjel), többször, szó vége
❑
Keressünk 3 betűs szavakat: \<[:alpha:]{3}\>
❑
/Server_HD/feladat/Rózsa/szoveg/csere.txt
❑
Töröljük ki (cseréljük le) a bekezdések elejéről a felesleges szóközöket, valamint az üres bekezdéseket
Feladat ❑
2009 októberi feladat
❑
G:\feladat\informatika érettségi\2009október\1_Kolumbusz
Stílusok ❑
Stílus: névvel ellátott formázás → betűk, bekezdések formázása
❑
Használata ismétlődő formázások esetén javasolt
❑
Betű-, ill. bekezdés stílus létezik
❑
Minden bekezdésnek létezik stílusa, akkor is ha nem állítottuk be → normál stílus: ezt nem szokás megváltoztatni.
Stílusok ❑
Stílusok → új stílus
❑
Stílus neve
❑
Alapja: ez határozza meg azokat a formázásokat, amiről nem rendelkeztünk
❑
2 -féle elkészítés: ❑
Létrehozzuk a stílust és elvégezzük a beállításokat
❑
Előre formázott szöveg alapján, ekkor nem kell beállításokat módosítani
Közvetlen formázás ❑
Egy bekezdést vagy betűket közvetlenül a formátum menüben formázunk.
❑
A közvetlen formázás felülírja a stílus beállításait, és később (másik stílus alkalmazása esetén) is érvényben marad.
❑
Pl. évszámok a költők neve után → erre nem lehet stílust létrehozni
Feladat ❑
Érettségi feladat 2007 május
❑
G:\feladat\informatika érettségi\2007május\Forrasok\1_Muveltseg
Szövegbeosztás ❑
❑
Bekezdések formázására: ❑
Ne tördeljék a bekezdést külön lapra (egybentartás)
❑
Kezeljék együtt a következővel
❑
A bekezdés kerüljön új oldalra (fejezetbe)
Ld.: Szöv szerk 2/ #Dia 1
Feladat ❑
2009 októberi feladat
❑
G:\érettségi\emelt\2013október\1 Magyar veresk
Táblázatok ❑
2 alkalmazás: ❑
Táblázatos elrendezés
❑
Tabulátorok helyett → nagyobb távolságok a szövegben
❑
Cella: a sor és oszlop kereszteződésében
❑
A cellákban normál bekezdés található → minden művelet, amit bekezdésekre végezhetünk, a cellában is működik
❑
Táblázat/táblázat tulajdonságai
❑
Méret, igazítás, szegélyek margók, stb.
❑
Táblázat igazítása ↔ cellák igazítása
❑
Cellákat lehet egyesíteni, felosztani → eltérő sorok vagy oszlopok esetén
