Polgárijog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens

Polgári jog I. előadás Előadó: Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó PhD Tanszékvezető egyetemi docens

BEMUTATKOZÁS A Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék munkatársai: Tanszékvezető: Dr. egyetemi docens

habil.

Grad-Gyenge Anikó

Oktatók: Dr. Boóc Ádám PhD egyetemi docens, Dr. Fábián Ferenc PhD egyetemi docens, Dr. habil. Sándor István PhD egyetemi docens Dr. Lehóczki Zsófia egyetemi tanársegéd Dr. Ocskó Eszter bíró Tanszéki adminisztrátor: Csibi Szabina

PhD

KÖVETELMÉNYEK Az előadások látogatása kötelező A félévi vizsga szóbeli kollokvium tételhúzások alapján, de előtte írásbeli teszt a beugró A Tanszék várja a hallgatói aktivitást: - tudományos diákkör, - demonstrátor, - kutatóműhelyi munkában való részvétel, - konferenciákon való részvétel, - diákok részére szervezett vetélkedők, - évfolyamdolgozat, szakdolgozat.

A TANANYAG

Polgári jog általános rész: Boóc Ádám – Sándor István: Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból. Patrocinium, 2014. Személyek joga: Sándor István: Előadásvázlatok a személyek jogából. Patrocinium, 2013. Szellemi tulajdonjogok: Grad-Gyenge Anikó: Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar jogban. Patrocínium 2013.

ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLY A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Hatálybalépés: 2014. március 15. Továbbá: Ptké.

JAVASOLT SEGÉDANYAGOK • az új Ptk. miniszteri indokolása, • az új Ptk. megjelenése előtti előkészítő anyagok, • az új Ptk. kommentárjai (Opten, Complex, HVG-ORAC), • tudományos folyóiratok (Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és Jog, Állam- és Jogtudomány, Polgári Jog, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle stb.), • az új Ptk. egyes részterületeivel kapcsolatos monográfiák, • ptk2013.hu • + folyamatban lévő Ptk. módosítás.

A POLGÁRI JOG RENDSZERE

•Általános tanok •Személyek joga •Családjog •Dologi jog •Kötelmi jog •Öröklési jog

APOLGÁRI JOG OKTATÁSI RENDSZERE - általános rész (I.), - személyek joga (I.), - családjog - dologi jog (II.), - kötelmi jog (III. – IV.), - öröklési jog (II.), - szellemi tulajdonjog

ALANYI JOG – TÁRGYI JOG • Jog – erkölcsi normák – vallási szabályok • Alanyi jog (facultas agendi) – tárgyi jog (norma agendi) • Alanyi jog – tárgyi jog – keresetindítási jog • Jogrend

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI Jogforrás (kútfő): a jogalkotó hatáskörrel felruházott közhatalmi szerv, amely a jogszabályt meghozza (alaki, belső vagy érvényességi jogforrás fontes originis), továbbá a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerv által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály (anyagi, külső vagy megismerési jogforrás; fontes cognoscendi). Elsődleges jogforrás: a jogalkotással felruházott legfőbb szerv által meghozott jogszabály (törvény), Másodlagos jogforrás: az ez alá rendelt szervek által meghozott jogszabály (rendelet).

KÖZJOG – MAGÁNJOG

KÖZJOG – MAGÁNJOG ELHATÁROLÁSA • A magánjog az alanyi jogok biztosítására, míg a közjog a közhatalom kiépítésére szolgál. • A magánjog mellérendeltségi, a közjog aláfölérendeltségi jogviszonyt keletkeztet. • A magánjog a jogalanyok egyenjogúságára épül, a közjog viszont többletjogokat biztosít az állami szervek részére. • A magánjog alapvetően az akaratautonómiát juttatja érvényre, a közjog független a kötelezettek akaratától, kényszerítő jelleggel jelentkezik.

KÖZJOG ÉS MAGÁNJOG ELHATÁROLÁSA • a magánjog az érdekellentétre épül, a közjog feltételezi a társadalmi érdekazonosságot. • a magánjog csak közvetett kényszert biztosít, a közjog esetében a kényszer közvetlen. • A magánjog eshetőlegességet, míg a közjog szervezettséget valósít meg. • A magánjogi szabály alapvetően jogosító jellegű (attributív), a közjogi kifejezetten parancsoló (imperatív).

POLGÁRI JOG – MAGÁNJOG – KERESKEDELMI JOG • Magánjog: polgári jog és kereskedelmi jog • Polgári jog: magánszemélyek egymás közötti jogviszonya (de Vö. Szladits) • Kereskedelmi jog: professzionális vállalkozás • Monista – dualista szabályozás • Objektív – szubjektív szabályozás

MAGÁNJOG – SZAKJOGOK Munkajog Szellemi alkotások joga

Európai Unió joga

Fogyasztó -védelmi jog

Polgári perjog

MAGÁN JOG

Környezet -védelmi jog

Nemzetközi magánjog

Családjog

Ingatlanjog

Agrárjog

Társasági jog

POLGÁRI JOG – SZAKJOGOK • Munkajog (2012: I. tv. Mt. + egyéb jogszabályok) • A nemzetközi magánjog (1979. évi 13. törvényerejű rendelet) • az Európai Unió magánjogi tárgyú jogalkotása • A polgári peres eljárás (1952. évi III. törvény) • A családjog területe (Vö. 1952. évi IV. törvény és új Ptk.) • a társasági jog (Vö. 2006. évi IV. törvény és új Ptk.) • a csődjog, felszámolási eljárás (1991. évi IL. törvény).

POLGÁRI JOG – SZAKJOGOK • • •

•

•

az agrárjog, a szövetkezeti jog (Vö. 2006. évi X. törvény és új Ptk.). A környezetvédelmi jog (1995. évi LIII. törvény) A fogyasztóvédelmi jog (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amely mellett – a szétszórt szabályozás miatt – számos egyéb törvényt és Kormányrendeletet figyelembe kell venni) A szellemi tulajdonjogi oltalmak (a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi III. törvény, a használati minták oltalmáról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény stb.) az ingatlan-nyilvántartási jogot – régi, és lehet, hogy új elnevezéssel telekkönyvi jog – (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény) stb.

Önkormá ny-zati rendeletk

Polgári jogi tárgyú miniszteri rendeletek

Polgári jogi tárgyú Kormányrendeletek

Polgári jogi tárgyú törvényerejű rendeletek

Polgári jogi tárgyú törvények

Polgári Törvénykönyv

Alaptörvény

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE „Alapvetés”, „Szabadság és felelősség” •

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg (Alaptörvény II. cikk).

•

Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. (Alaptörvény III. cikk).

•

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához (Alaptörvény V. cikk)..

•

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi (Alaptörvény VI. cikk).

•

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa (Alaptörvény VII. cikk).

•

Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni (Alaptörvény VIII. cikk).

•

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg (Alaptörvény IX. cikk).

•

Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet (Alaptörvény XIII. cikk).

•

A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak (Alaptörvény XV. cikk).

ALAPTÖRVÉNY - MAGÁNJOG - Az alapjogok nem közvetlenül szankcionált jogi normák, ezért nem is tartoznak közvetlenül a magánjog forrásai közé. - Helyes értékelése az, hogy az állampolgárok és az állam viszonyában értelmezendők és alkalmazandók. - A jogforrási hierarchiában az Alaptörvény határozza meg azokat a legfőbb szabályokat, amelyekkel az alacsonyabb szintű jogforrások nem tartalmazhatnak ellentétes előírásokat, így közvetve érvényesülnek. - Ebből eredően az Alkotmányban, illetve az Alaptörvényben foglaltakkal ellentétes rendelkezéseinek be nem tartása olyan jogsértést eredményez, amit a polgári jogi jogviszonyok esetében is figyelembe kell venni. - Az alapjogoknak a polgári jogi normák értelmezése során, illetve joghézag fennállása esetén szintén jelentős szerepe van.

TOVÁBBI JOGSZABÁLYOK • Törvények, elsődlegesen a Ptk. (hatálya), • törvényerejű rendeletek, • kormányrendeletek, • miniszteri rendeleteket, • önkormányzati rendeletek.

Bírói jog Jogegységi eljárásnak van helye, ha a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges, b) a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának határozatától. A b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti. + kollégiumi állásfoglalások, irányelvek, elvi döntések AB határozatok

Szokásjog Három fontos hatása van a jogszabályokra, így: • magyarázhatja, • pótolhatja, illetve • leronthatja azokat. Vö.: Tripartitum, Mtj. Új Ptk.: „kereskedelmi szokás”

Alkotmánybíróság • Közvetett jogalakító szerep: • • • •

előzetes és utólagos normakontroll, bírói egyedi normakontroll alkotmányjogi panasz, nemzetközi szerződésbe ütközés.

Európai Unió • tanácsi rendeletek közvetlenül érvényesülnek a tagállamokban (pl. európai részvénytársaságról szóló rendelet), • az irányelvek tekintetében a tagállamoknak jogharmonizációs kötelezettsége áll fenn (ld. fogyasztóvédelem, szerzői jog területe), • az ajánlások megmaradnak a tagállami szuverén döntési rendszer szintjén, a tagállamok jogosultak dönteni, eldöntendőnek, hogy vajon azt alkalmazzák-e vagy sem. • A határozat annak címzettje számára állapít meg jogot vagy kötelezettséget, a többi tagállam szempontjából nincs közvetlen hatása.

Egyéb szabályok • nemzetközi egyezmények, • közjogi szervezetszabályozó eszközök, a normatív határozatok és normatív utasítások (korábbi elnevezéssel az állami irányítás egyéb eszközei). A közjogi szervezetszabályozó eszközök pl. az Országgyűlés, a Kormány és az önkormányzatok határozatai, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének közleménye.

A POLGÁRI JOGI NORMA Jogszabály: - általános: absztrakt jogtételt mond ki, amelyet mindenki köteles betartani, - egyedi: egy meghatározott jogalany részére biztosít, általában az általános szabályokhoz képest többletjogokat. Jellege: - parancsoló (imperatív), tiltó, megengedő (permisszív), - szankcionált, szankcionáló, - hézagpótló (diszpozitív), kötelező (kógens).

JOGI NORMA FELÉPÍTÉSE • tényállás (hipotézis), • rendelkezés (diszpozíció), • jogkövetkezmény (szankció). Ez az ideális felépítés, a gyakorlatban ritka az ilyen jogszabály (ha …. akkor …. és ha igen/nem akkor ….)

TÉNYÁLLÁS Elvont módon meghatározott jelenségek összességét fogalmazza meg, amelyek beállásához a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz. A vélelem, amikor a tényállás valamely valószínű tény fennállását biztosnak tekinti. Pl. Ptk. 4:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem] (1) A gyermek apjának - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. (2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

FIKCIÓ Valótlan tényt fogadunk el valósnak méltányolható érdekből. - Ptk. 4:5. § (3) bek.: „A nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna”. - Ptk. 5:96. § (6) bek.: „A zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat a zálogjogosulti bizományos bejegyzésének tartama alatt nem gyakorolhatja, azonban a zálogjogosulti bizományos magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el”. - Ptk. 6:334. § (2) bek.: „Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulásával adta albérletbe vagy más használatába, az albérlő és a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna”.

RENDELKEZÉS Meghatározza a követendő magatartást. - Lehet diszpozitiv: Ptk. 6:1. § (3) bek.: „A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja”. - Lehet kógens: Ptk. 6:22. § (4) bek.: „Az elévülést kizáró megállapodás semmis”. - - Lehet klaudikálóan kógens: Ptk. 6:100. §: „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér”.

JOGKÖVETKEZMÉNY I. Joghatás: alanyi jogot keletkeztet, módosít, megszüntet. Pl.: Ptk. 554. § (1) bek.: „Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy …”. II. Szankció: joghátrányt alkalmaz. A szankció lehet: a) objektív: nincs helye kimentésnek, Ptk. 2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti ..”. b) Szubjektív: vétkességen alapul. Ptk. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható”.

JOGSZABÁLYHELYEK KAPCSOLATA • Önálló norma Ptk. 2:8. § (2) bek.: „Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot”. • Nem önálló norma - keretszabály, - hivatkozó szabály, - megszorító szabály, - kiterjesztő szabály, - Fogalom-meghatározó szabály.

PÉLDÁK A NEM ÖNÁLLÓ NORMÁRA Ptk. 2:6. § (1) bek.: „A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg”. Ptk. 3:3. § (2) bek.: „A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre”. Ptk. 5:25. § (1) bek.: „Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni”. Ptk. 8:1. § (1) bek. 3. pont: „fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy”.

UTALÓ SZABÁLY Az adott jogi norma valamely más megismerési forrásra utal, más szabályozás alkalmazását írja elő. Ilyen lehet: - metajurisztikus, jogon kívüli (pl. erkölcsi norma, a jó erkölcs), lehet társadalmi szokás (pl. forgalmi tisztesség, jóhiszeműség és tisztesség) - jogrenden kívüli zsinórmérték (pl. szakmai szokás): - más jogszabályra utalás, - méltányosság. Pl. Ptk. 4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve] „A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni”.

Példák - Ptk. 6:412. § (2) bekezdése: „A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni”. - Ptk. 5:133. § [A kereskedelmi ésszerűség követelménye] - „(1) A zálogjogosult a zálogtárgy értékesítése során a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, a zálogkötelezett, illetve a személyes kötelezett érdekeit is figyelembe véve köteles eljárni”. - Ptk. 7:78. § (1) bekezdés e) pontja: „Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult erkölcstelen életmódot folytat”. - Ptk. 7:70. § (1) bek.: „Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára”. - (3) bek. „Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani”.

JOGALKALMAZÁS • Történeti tényállás, • jogi tényállás, • szubszumálás. Módszerei: - nyelvtani, - logikai (argumentum ex absurdo), - rendszertani, - történeti. Alanyai: - törvényhozói (interpretatio legalis), - az értelmezésre hivatott személy által (interpretatio authetica), - a bírói (interpretatio iudicialis), - a jogtudományi (interpretatio doctrinalis).

A jogértelmezés • • •

Elvei: teljesség, ésszerűség (summum ius, summa iniuria) méltányosság (in dubio pro reo), logikus értelmezés (argumentum a maiori ad minus, argumentum a contrario). Eredménye: megállapító, kiterjesztő, megszorító. Analógia!

JOGÜGYLETTAN A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY A jogviszony a tárgyi jog által szabályozott, jogalanyok közötti viszony. - Alanyai (személyek), - tárgya: közvetlen – közvetett (szolgáltatás), - tartalma, - jogkövetkezménye, - szerkezete (abszolút – relatív), - létszakaszai.

• Jogi tények: azokat az emberi, társadalmi és természeti jelenségeket, tényeket, körülményeket, amelyek egy jogviszonyban jogi értékelést nyernek, azaz jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek. • Lehetnek: - jogot keletkeztető, - módosító, - megszüntető jogi tények.

JOGÜGYLETTAN

JOGI TÉNYEK

EMBERI MAGATARTÁSOK

EMBERI, TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK

KÖZHATALMI AKTUSOK

KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK

EMBERI MAGATARTÁSOK • Tevés, nem tevés, tűrés. • Lehet jogügyleti és nem jogügyleti (pl. találmány hasznosítása). • Lehet jogos, jogellenes, jogilag nem védett magatartás (pl. önhiba, utaló magatartás, naturalis obligatio). • Jogügylet: a joghatás kiváltását célzó akaratnyilatkozat. • Jogügylet hatályosulása: címzett (pl. ajándékozás) – nem címzett (pl. végrendelet).

JOGÜGYLET ALAKISÁGA

AZ UTALÓ MAGATARTÁS Ptk. 6:587. §: A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. (Vö. culpa in contrahendo, szokásos üzleti kockázat.) Hét feltétele van: - károkozó szándékos magatartása, - károsult jóhiszemű, - károsult alapos okkal bízik, - károsult valamit tegyen (vagy ne tegyen), - károsultnak ne legyen önhibája, - konkrét kár keletkezzen, - okozati összefüggés álljon fenn.

EMBERI, TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK

- Objektív: születés, halál, életkor elérése, rokonság stb. - Szubjektív: tudatállapot (jó- és rosszhiszeműség). - Külső társadalmi helyzet (munkaviszony, jogi személy képviselője stb.).

KÖZHATALMI AKTUSOK

• az egyes állami szervek tevékenysége során létrehozott jogi tények. • meghozó szervek alapján lehetnek közigazgatási, bírósági aktusok, • tartalma alapján megkülönböztethetők a konstitutív (bíróság ítélete, kisajátítás, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) és a deklaratív aktusokat.

KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK - Idő múlása Pl.: 6:21. § [Az időmúlás joghatása] „Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni”. Ptk. 6:22. § (1) bek.: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el”. Ptk. 5:44. § (1) bek.: „Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja”. - Vis maior Ptk. 6:535. § (1) bek.: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik”.

AZ ALAPELVEK ÁLTALÁBAN Funkciói (Vékás): - jogi normák értelmezésében nyújtanak segítséget, - hézagpótló szerepük van. Megnevezésük (Lábady): - alapelvek, - vezérmotívumok, - generálklauzulák.

VEZÉRMOTÍVUMOK - Ésszerűség (reasonable man) - Igazságosság (iustitia est constans et perpetua voluntas ius suum cuique tribuere, legal engineering) - Jogbiztonság (Vö. túlszabályozás, jogszabályok gyakori változása) - Méltányosság (summum ius summa iniuria, aequitas)

Szászy-Schwarz Gusztáv „Képzeljünk egy tökéletes törvényhozót és egy tökéletes bírót; mindkettőt olyat, hogy ideálját képviselje annak, mit a törvényhozói és a bírói bölcsesség emberben létrehozhat; és kérdezzük: melyik fogja nekünk igazságosabban osztani az igazságot? A felelet szerintem nem lehet kétes: a tökéletes bíró. Mert a törvényhozó a milliók igazát keresi, a bíró az egyesét. A törvényhozó azt állítja fel szabálynak, a mi ezer esetben aránylag legtöbbször és átlagosan leginkább megfelel, és épen azért, mert az ezer eset között az átlagos igazságot keresi, nem adja meg teljes egyéni igazságát egyiknek sem. … És mégis, ha ezt kérdezzük: melyik országban szeretnénk jobban élni, ott-e ahol a törvény, vagy ott a hol a bírói szabad belátás az úr? – a felelet ismét kétségtelen: az előbbiben. Mert a törvény, ha kevéssé igazságos is, de biztos; a bírói bölcsesség, ha igazságosabb lehet is, de bizonytalan. Milyen a törvény, mely szerint meg fognak ítélni, azt előre tudom; milyen lesz a bíró, azt nem tudhatom. Bölcs törvényhozó csak egy kell és hosszú időszakonkint csak egyszer kell; bölcs bíró azonban, aki az ezrek igazait egyenkint keresse, ezer kell és mindennap ezer kell; egy bölcset pedig egyszer találni könnyebb, mint ezret ezerszer. És ebből egy a tanulság: hogy a ’merevség’ mely minden törvényi szabályozásnak gyengeségét képezi, képezi egyúttal erejét is”. Szászy-Schwarz Gusztáv: Ujabb magánjogi fejtegetések. Budapest, 1901. 209. sko.

A MAGÁNJOG ALAPINTÉZMÉNYEI • polgári jogegyenlőség, • tulajdon szabadsága, végrendelkezési szabadság, • szerződési szabadság, • szerzett jogok védelme, • publicitás, • a társadalmi szervezkedés joga.

A MAGÁNJOG GENERÁLKLAUZULÁI • jóhiszeműség és tisztesség, • jóerkölcs, • forgalmi tisztesség, • forgalmi erkölcs, • méltányosság, • fontos ok, • erkölcsösség • közrend.

ÚJ PTK. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEI Értelmezési alapelv; A jóhiszeműség és tisztesség elve; Az elvárható magatartás elve; A felróható magatartás és az önhiba értékelése; A joggal való visszaélés tilalma; A bírósági út igénybevételének biztosítása.

A TULAJDONI FORMÁK EGYENRANGÚSÁGA 1. Állami tulajdon -A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény: állami vagy helyi önkormányzati tulajdonba tartozó dolgok. -Állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény. -Eljár: állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, MNV Zrt., MFB Zrt. 2. Magántulajdon -Egyenrangú az állami tulajdonnal, -Kisajátítás csak kivételesen, közérdekből, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett.

JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG - Mtj.: „A jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni”. - Megjelenése a Ptk.-ban: 1991. évi XIV. törvény (szocialista együttélés követelménye helyett), 2006. évi III. törvény (Treu und Glauben). Vö. bona fides, kalon kai dikaion. - Új Ptk.: 1:3. § ”[A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott”. Tartalma: objektív, az együttműködési kötelezettséggel áll szoros összhangban.

A JÓHISZEMŰSÉG A PTK.-BAN Hetvenöt további konkrét tényállásban is értékelést nyer, így pl. az üzleti titok megsértése esetén, a jogi személyek nyilvántartása kapcsán, a házasság érvénytelenségénél, a gyermek nevében eljáró szülő esetében, a jogalap nélküli birtokos esetében, a túlépítés során, az elidegenítési és terhelési tilalom ellenére szerzők esetében, a kereskedelmi forgalomban való szerzésnél, a hatósági határozat vagy árverés során szerzőknél, az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése során, a birtoklásánál, feldolgozásnál, hozzáépítésnél, ráépítésnél, az ingatlan-nyilvántarításon kívüli tulajdonnál, a zálogjogtól mentes szerzésnél, az ingatlannyilvántartásban bízva szerzőnél, a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelménél, a képviselet korlátozásánál, az álképviseletnél, a tisztességtelen általános szerződési feltételeknél, az érvénytelen és a hatálytalan szerződéseknél, a jogszavatosságnál, a bizalmi vagyonkezelési szerződésnél, az utaló magatartásnál stb.

ROSSZHISZEMŰSÉG A PTK.-BAN Pl.: -a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatása, -a jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye, -a rosszhiszemű túlépítés, ráépítés, a feldolgozás és átalakítás, -a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének elmulasztása esetén, -az álképviseletnél, -a fedezetelvonó szerződésnél, -a rosszhiszemű fizetési felszólításnál, -a jogalap nélküli gazdagodásnál stb. - venire contra factum proprium.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG • Új Ptk. 6:62. § alapján a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. • Új Ptk. 4:24. § (1) bekezdése előírja, hogy a házastársak kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. • Az új Ptk. 4:173. §-a a különélő szülő esetében írja elő, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

AZ ADOTT HELYZETBEN (ÁLTALÁBAN) ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS • Új Ptk. 1:4. §: „Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható”. • Objektív alapú szabály • Új Ptk. 6:463. §-ában (kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettség)

SAJÁT FELRÓHATÓ MAGARTÁSRA VALÓ HIVATKOZÁS • Új Ptk. 1:4. § (2) – (3) bek.: „Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el”. • Vö.: „nemo auditur suam turpitudinem allegans.” (Ulp.)

JOGESET A felek között CASCO biztosítás jött létre, amelynek melléklete a biztosító általános szerződési feltételei (ÁSZF) voltak, amelynek megismerését és átvételét a biztosítási szerződésben elismerte az ügyfél, bár ténylegesen azt nem vette át. Az ÁSZF rögzítette, hogy a biztosító mentesül a kártérítés alól, ha a lopás káresemény bekövetkeztekor akár a gépjámű forgalmi engedélye, akár annak kulcsa a járműben maradt. A gépjárművet, benne a forgalmi engedéllyel ellopták. A lopás bekövetkezte után a biztosított arra hivatkozott, hogy az ÁSZF vonatkozó rendelkezését nem ismerte, mivel az részére nem került átadásra. A Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztosított olyan jognyilatkozatot tett, amikor a biztosítási szerződést aláírta (miszerint a biztosító ÁSZF-ét megismerte és átvette), amely nem fedte a valóságot. A biztosítottnak úgy kellett volna eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, vagyis az ÁSZF-et el kellett volna kérnie a biztosítótól, vagy a szerződés aláírását meg kellett volna tagadnia. Mivel az ügyfél ettől eltért, ezért a saját felróható magatartására előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat (Legfelsőbb Bíróság Pfv. VIII.22.147/1999/3. számú határozata

A JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA Eredete: sikán, chicane, aemulatio, in fraudem legis.

Új Ptk. 1:5. § (1) – (2) bek.: „(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el”.

1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY • A nemzetgazdaság megkárosítása (a közvagyon sérelme, vagyis az alanyi jog gyakorlása állami, önkormányzati vagyonban eredményez sérelmet). • A személyek zaklatása (a privát szféra indokolatlan megzavarása, Vö. bérbeadó ellenőrzési joga) • A személyek törvényes érdekeinek csorbítása (az alanyi jog önmagában nem jelent korlátlanságot, az adott alanyi jog érvényesítése egyúttal más jogalanyok törvényes érdekeivel összhangban történhet csak). • Ha valaki oly módon kívánja alanyi jogát érvényesíteni, hogy azáltal az adott alanyi jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő előnyöket, vagyis illetéktelen előnyöket kíván maga számára teremteni.

NEM JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS

- nem jogi hatást kiváltó jognyilatkozat (pl. jegyzőkönyv hitelesítése), - tulajdonjogot érintő kérdéskörök (tulajdon átruházása), - szerződéses jognyilatkozat megtétele (szerződési szabadság) jogról való lemondás (pl. elővásárlási jogról való lemondás), - jogszerű joggyakorlás (pl. jogcím nélküli lakáshasználó kilakoltatása), - közigazgatási jogkör gyakorlása (pl. gyámhatósági hozzájárulás megadása).

JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS - Közös tulajdonról való döntés (pl. karbantartás, átalakítás), - együttműködési hajlandóság hiánya (pl. eredeti állapot helyreállítását visszautasítja valaki érvénytelenségi perben), - nyílt alapítvány alapítója a megszűnt alapítványi vagyont magának rendeli, - más joggyakorlásának megakadályozása (vevő jelzálogot alapít, hogy az eladó feltűnő értékaránytalansági keresete alapján nem lehessen az eredeti állapotot helyreállítani), - bérbeadó nem járul hozzá a bérlő közös háztartásban élő házastársának, gyermekének beköltözéséhez, - társasági jogban a korlátolt felelősséggel való visszaélés, - gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének nem alkalmas időpontban történő lemondása az első Gt. szerint.

A polgári jogok állami úton történő védelme Ptk. 1:6. §: „Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik”. Kiváltása: -a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény, -a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény VI. fejezete: békéltető testület, -választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Feltételei: -a felek legalább egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, -a jogvita ezzel a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos, -a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. Előnyei: gyors, lehet szakértői. Hátrányai: költséges, korlátozott jogorvoslati lehetőség.

JOGKÉPESSÉG - Jogképesség az a képesség, hogy a valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet. - A jogképesség egyenlő, tilos a megkülönböztetés (nem, faj, nemzetiség, felekezet). - A jogképesség feltétlen. - Jogképes lehet: az ember és a jogképességgel felruházott személyegyesülés, vagyontömeg (jogi személy).

A JOGKÉPESSÉG KEZDETE Kezdete: élve születésével, fogamzás időpontjától. Abortusz jogi megítélése: pro life v. pro choice elméletek, Magyarország: az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetséges. Fogamzás időpontja: a születéstől visszafelé számított 300. nap (megdönthető vélelem), in vitro embrió beültetése az anyaméhbe. Méhmagzat védelmére szükség szerint gyámrendelés. Joghatása: teljes jogalanyiság, jogai és kötelezettségei lehetnek.

A JOGKÉPESSÉG MEGSZŰNÉSE, A HALÁL • Halál: a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. • Klinikai halált: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnését jelenti, ami azonban nem jelenti a halál, vagy az agyhalál beálltát. • Agyhalál: az agy, beleértve az agytörzset is, működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése esetén áll fenn. • Eljárás: halottvizsgálat – anyakönyvezés. • Joghatása: az elhalálozott személy jogai megszűnnek, vagyonában jogutódlás áll be a halál pillanatában. • Az elhunyt személyhez fűződő jogai nem öröklődnek.

A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS Három feltétel: • az adott személynek eltűntnek kell lennie, • az eltűnésétől számítva öt évnek el kell telnie, és • ezalatt az időszak alatt életben létére utaló semmilyen adat nem ismeretes. Kezdeményezheti: • az eltűnt személy örökösei, • házastársa, • élettársa, • és az eltűnt személlyel jogviszonyban állók.

AZ ELJÁRÁS MENETE -

Ügygondnok kirendelése hirdetmény, tárgyalás kitűzése nélkül az érdekeltek meghallgatása, a halál napjának megállapítása (mérlegelés, az eltűnést követő hónap 15. napja). - Megdönthető vélelem: • hatályon kívül lehet helyezni (jogkövetkezményei semmisek), • módosítani lehet. - Joghatása: megegyezik a halállal.

A HALÁL TÉNYÉNEK BÍRÓSÁGI MEGÁLLAPÍTÁSA Eltérések a holtnak nyilvánításhoz képest: - közveszély, köztudott baleset, súlyos szerencsétlenség, - a halál ténye biztos, - a halottvizsgálatra nincs lehetőség, - ezért arról közokirat nem állítható ki. Az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozik az okokról. A bíróság a halál legközelebbi időpontját is megállapítja.

CSELEKVŐKÉPESSÉG - Az embernek az a képessége, hogy saját cselekményeivel szerezhet jogokat és kötelezettségeket magának vagy más részére. A cselekvőképesség egyrészt ügylet-, másrészt vétőképességet jelent. - Elhatárolása a jogképességtől. - Befolyásoló tényezői: • életkor, • mentális zavar, • egyéb körülmények.

CSELEKŐVKÉPESSÉG KATEGÓRIÁI ÉLETKOR ALAPJÁN 1. Cselekvőképtelen: 0 – 14 életév között. 2. Korlátozottan cselekvőképes: 14 – 18 életév között, de az érvényes házasságkötés nagykorúsítással jár. 3. Teljesen cselekvőképes: 18. életév felett.

JOGNYILATKOZATOK ÉRVÉNYESSÉGE 1. Cselekvőképtelen: jognyilatkozata semmis, - helyette törvényes képviselője jár el (de véleményét lehetőség szerint meg kell hallgatni). Kivétel: a) csekély jelentőségű szerződés, b) amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, c) és különösebb megfontolást nem igényel.

2. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet érvényes jognyilatkozatot. Kivételek:

- tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; - megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; - rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat; - köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; - ajándékozhat a szokásos mértékben.

SZEMÉLYES JOGNYILATKOZATOK • A személyhez fűződő jogainak védelmében maga is felléphet, • eljárhat cselekvőképes személy képviseletében. A törvényi feljogosítás alapján a korlátozottan cselekvőképes kiskorú az általa képviselt nevében tehet olyan jognyilatkozatokat, amelyeket a saját nevében nem tehetne, • tehet közvégrendeletet, • 16. életévét betöltve munkaviszonyt létesíthet, • 16. életévének betöltése után gyámhatósági engedéllyel házasságot köthet, • önállóan tett nyilatkozattal megtilthatja, hogy halála után testéből szerveit vagy szöveteit átültetés céljára eltávolítsák.

KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES KISKORÚ JOGNYILATKOZATAIVAL KAPCSOLATOS HATÁSOK • Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. • A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság ezt nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. • A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. • A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

KISKORÚ JOGNYILATKOZATÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖS SZABÁLYOK • Gyámhatósági jóváhagyást igénylő nyilatkozatok: • a kiskorút megillető tartásról történő lemondás; • a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása; • a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; • a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy • a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén.

TOVÁBBI KÖZÖS SZABÁLYOK • kiskorú ingatlanvagyonának megterhelése az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti jog alapításával a haszonélvező és az ajándékozó ua a személy (nem kell gyámhatósági engedély). • A jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták (nem kell gyámhatósági engedély). • Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. • A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik (relatív semmisség).

CSEELKVŐKÉPESSÉG KORLÁTOZÁSA GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSSEL Fokozatai: 1. Cselekvőképesség részleges korlátozása: „A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt”. 2. Cselekvőképesség teljes korlátozása: „A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt” (teljes cselekvőképtelenség).

RÉSZLEGESEN KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES NAGYKORÚ JOGNYILATKOZATAI 1. Főszabály: a korlátozás szerinti ügycsoportban a gondnok hozzájárulása szükséges 2. Önállóan tehet jognyilatkozatot: a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. Kivételesen a gondnok is tehet helyette jognyilatkozatot!

TELJESEN KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPES NAGYKORÚ JOGNYILATKOZATAI • A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. • A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. • A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

(TELJES, RÉSZLEGES) KORLÁTOZÓ GONDNOKSÁG ALATT ÁLLÓ NAGYKORÚ JOGNYILATKOZATA GYÁMHATÓSÁGI ENGEDÉLLYEL

Főszabály szerint: a) gondnokolt tartására; b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik.

KIVÉTELESEN (GONDNOKOLT ÉS GONDNOK KÖZÖS KÉRELMÉRE A GYÁMHATÓSÁG HOZZÁJÁRULHAT):

a) Az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti. c) a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

• Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor. • Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

CSELEKVŐKÉPTELENSÉG GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS NÉLKÜL

Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS ELŐTTI ELJÁRÁS - Zárlat, zárgondnok Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. - Ideiglenes gondnokrendelés Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

GONDOKSÁG ALÁ HELYEZÉS Kezdeményezheti: a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; b) a kiskorú törvényes képviselője; c) a gyámhatóság; és d) az ügyész Kötelező felülvizsgálat: 5, 10 év Megszüntetése és módosítása is lehetséges.

A GONDNOK A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja. Nem lehet gondnokul rendelni azt, a) akit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt a gondnokul jelölhető személyek közül vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik; vagy b) akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes. Többes gondokrendelés is lehetséges!

A GONDNOK JOGÁLLÁSA Tevékenysége: az ügycsoportokban eljár, vagyonkezelés stb. Felügyelete: gyámhatóság. Számadási kötelezettség. Gondnoki tisztség megszűnése: a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette; b) a gondnokolt meghalt; c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri; vagy d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének akadályát jelentette volna, e) gyámhatóság elmozdítja.

Támogatott döntéshozatal • • -

Döntések típusai: személyes mindennapi döntések (pl. lakóhely), pénzügyi döntések (pl. adásvétel, hitel), egészségügyi ellátással kapcsolatos döntések, civil élet, politikai döntések. A TD főbb elvei: mindig önkéntes, a támogató nem hoz döntést, csak elősegíti azt, a probléma nem a támogatottban van, hanem a környezetben, - bizalmi kapcsolat alapján jön létre kommunikáció, - a támogatók hálózata épüljön ki, - a szükségesség és arányosság elve érvényesüljön.

93

A TD jogi szabályozása (2013. évi CLV. tv.) - A belátási képesség kisebb mértékű csökkenése esetén merül fel. - Nem a gondnokságot váltja fel, hanem annak elkerülése érdekében vehető igénybe. - Kirendelő szerv a gyámhatóság. - Kérelemre vagy a bíróság határozatát követően kerül rá sor. - Nem érinti a nagykorú cselekvőképességét. - Hiányoznak a részletszabályok.

94

Előzetes jognyilatkozat - Nagykorú cselekvőképes személy teheti cselekvőképességének jövőbeni részleges vagy teljes korlátozása esetére. - Formája: közokirat, ügyvédi ellenjegyzés, gyámhatóság előtt tett nyilatkozat. - Tartalma: gondnok személyének megjelölése, kizárása, személyes és vagyoni ügyeiben való eljárás módja. - Nyilvántartásba vételi kötelezettség, elmulasztása és érvényességet nem érinti. - Visszavonható, módosítható.

95

Előzetes jognyilatkozat hatályosulása • • • -

A bíróság gondnokot kirendelő határozatával lép hatályba. Kivétel: a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes, a gondnokként megjelölt személy nem vállalja a gondnoki feladatokat, vagy vele szemben kizáró ok áll fenn. részleges érvénytelenség, alkalmazhatatlanság. Az első kivételt kérheti: gondnokolt, gondnok, gyámhatóság, ügyész. 96

A személyiségi jogok általános jellemzői - Mindenki köteles tiszteletben tartani, - nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, - a személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, - a jogi személyeket is megilletik, amennyiben a jog jellege ezt nem zárja ki, - védelme mindenkivel szemben érvényesíthető, - mindenki köteles azokat tiszteletben tartani. A Ptk. szabályozásának háttere: - Európai Egyezmény az Emberi Jogokról, a Polgári és Politikai jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (amit az ENSZ 1996. december 16-án fogadott el és Magyarországon az 1976. évi 8. tvr. hirdetett ki), - Magyarország Alaptörvénye.

A nevesített személyiségi jogok 1. Az élet, testi épség és az egészség megsértése - Mindenki jogosult az életre, - az egészségre (fizikai, lelki és pszichés egészség és életminőséghez való jog). 2. A személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás megsértése - a lakóhelye, tartózkodási helye megválasztásának joga, - vélemény kinyilvánításának joga.

3. A hátrányos megkülönböztetés tilalma A hátrányos megkülönböztetés általános tilalma - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény vezette be - tilos minden olyan megkülönböztetést tenni egyes, vagy a személyek meghatározott csoportjával szemben, amely valamely tulajdonságuk miatt hátrányos a számukra, - mindenki számára azonos tiszteletet és körültekintést kell tanúsítani. A lelkiismereti szabadság Sérelmét eredményezi vallás gyakorlásának vagy meggyőződés kifejezésének jogellenes korlátozása, tiltása.

személyes

4. A becsülethez való jog - Sérelmét eredményezi, ha más személy társadalmi megítélését valaki hátrányosan befolyásolja. - Becsülete és emberi méltósága csak az embernek lehet. - Szubjektív kategória.

4. A jóhírnév megsértése a) Tényállítás - Bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás is (indokolatlanul sértő, megalázó), - történelmi, társadalmi, politikai vita nem, - sajtóközlemény speciális esete. b) Felismerhetőség Megállapítható, hogy kire vonatkozik, beazonosíthatóság követelménye. c) Valótlan tényállítás, valós tények hamis színben feltüntetése Objektív kategória. d) Sértő tényállítás - Társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja, - közszereplőkkel kapcsolatos nagyobb tűréshatár. Bizonyítási kérdések!

A jóhírnév megsértésének esetjoga • valótlanul olyan szexuális magatartás ismertetése, amely Magyarországon nem elfogadott, • pénzintézet anélkül veszi fel az ügyfél adatait a BAR-listára, hogy az ügyfél valóban késedelembe esett volna a kölcsön visszafizetésével • a közterheket valaki nem fizette meg, • ügynökkérdés vonatkozásában az az utalás, hogy az ügynöknyilvánosságot ellenző személy maga is ügynök lehetett, • az embernek a munkájával kapcsolatos valótlan állítások, • hirdetési újságban más telefonszámával negatív megítélést előidéző hirdetést tesznek közzé, • bírósági eljárásban tett tanúvallomás, ha a tárgyhoz nem tartozó, személyiségi jogot sértő kijelentések is elhangzanak, • ismeretlen tettes ellen folyó büntető eljárásban a nyomozó hatóság részéről történő olyan tartalmú kijelentés, amely szerint valaki a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, azt a hamis látszatot kelti, hogy gyanúsított a megnevezett személy, és ez jogsértő.

A sajtóhelyreigazítás Szabályai: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) + Pp. XXI. Fejezet. Megvalósítása: ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. Határidők: napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetén 5 nap, lekérhető médiaszolgáltatás: 8 nap, más időszaki lap: 8 nap (legközelebbi szám), lineáris médiaszolgáltatás: 8 nap. 30 napig lehet kérni a sérelmes közléstől. Módja: ugyanolyan formában és helyen, mint az eredeti közlemény. HA NEM TESZ ELEGET A SAJTÓTERMÉK, POLGÁRI PERES ELJÁRÁS INDULHAT A HELYREIGAZÍTÁSI HATÁRIDŐ LEJÁRTÁTÓL SZÁMÍTOTT 15 napon belül

A sajtóhelyreigazítás - Csak az kérheti, akinek a személye felismerhető a sajtóközleményből, - csak akkor megtagadható, ha a kérelemben foglaltak azonnal megcáfolhatók, - szakmai vita, politikai nézetek, politikai bírálat ismertetése nem lehet a tárgya. LB PK 12. sz. állásfoglalás: - a sajtóközleményt a maga teljes egészében kell vizsgálni, - figyelemmel kell lenni a közfelfogásra, - közömbös részek pontatlanságai, tévedései lényegtelenek, így nem alkalmas a helyreigazításra, - a véleménynyilvánítás nem lehet sajtóhelyreigazítás tárgya.

5. A magántitok

Magántitoknak minősülnek a személy magánéletével kapcsolatos adatai, így családja, munkahelye, családjogi kapcsolatai, a szenzitív adatok, a szexuális viselkedés. Személyhez fűződő jogokat sért: - aki a levéltitkot megsérti, - aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

6. Az adathoz való jog A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. .

Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Közérdekből nyilvános adat:a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

7. Üzleti titok Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készített összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult pénzügyi vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Feltételei: - gazdasági tevékenység, - tény, tájékoztatás, egyéb adat, - érdeksértés, - felróhatóság hiánya.

8. MAGÁNLAKÁS, ÜZLETI HELYISÉG VÉDELME Magánlakás: az az ingatlan, illetve annak bármely helyisége, amelyet valaki az életvitelét biztosító tartózkodási helyiségként használ. (Nem szükséges, hogy az adott lakás állandó lakóhelyül szolgáljon, kiterjesztően kell értelmezni, pl. a lakókocsi, hálókocsi, sátor, a bekerített kert stb.) Megsértése: az oda történő jogosulatlan bemenetellel, jogosulatlan bennmaradással is, kamerával rögzítéssel stb. A jogi személy céljaira használó helyiség: minden olyan ingatlan, amelyet a jogi személy a tevékenysége körében használ.

9. A névviseléshez való jog • Mindenkinek joga van a névviseléshez. • Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. • A névviselés joga akár az anyagkönyvezett név esetében, akár felvett név esetében is védelmet élvez. • A névhez fűződő jog a házasságon kívül született gyermeket nem illeti meg az anyjától elvált férjének neve tekintetében. • A jogi személy neve is védelmet élvez.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

• Megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármilyen visszaélés. • Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges. • A hozzájárulásnak kifejezettnek és határozottnak kell lennie, azt kiterjesztően nem lehet értelmezni. • A hangfelvétel engedély nélküli készítése már önmagában jogsértést képez. • A nyilvános közszereplés esetei. • Jogsértés leleplezése esetén nem kell hozzájárulás. • Kép- és hangfelvétel szétválasztása nem tilos.

11. A kegyeleti jogok • Megsértése történhet az elhunyt eltemetésével, földi maradványainak tiszteletben tartásával, emlékével kapcsolatban. • Érdekei védelmében az elhunyt hozzátartozói, végrendeleti juttatásban részesülők léphetnek fel.

A személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazható szankciók a) A jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása; b) a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől; c) a jogsértő megfelelő elégtételt adjon, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítése, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztása, e) a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. f) sérelemdíj.