Polgári Díj átadás és Polgári bál Püspökladányban

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXVI. évfolyam 2. szám • 2015. február 17. • Ingyenes

Polgári Díj átadás és Polgári bál Püspökladányban Ha kimondjuk a szót „bál”, mindenki táncmulatságra gondol, de senki sem gondol a mai fiatalok által közkedvelt táncos szórakozó helyekre, például a diszkókra. A bál szónak rangja van. Van benne valamiféle elegancia, kellem és könnyedség. A polgári létformához hozzátartozó esemény. A polgárosodás folyamán alakult ki társadalmunkban. Mit is jelent polgárnak lenni? Nyilvánvalóan polgári értékek mentén élni. A polgárosodási folyamatról a szakirodalom a következőket mondja: „A kereszténység továbbra is érvényes világmagyarázata mellett” jelen van a közgondolkodás elvilágiasodása. A polgári bál eredete Biasini nevéhez kapcsolható. Gróf Béldy Ferenc meghívta Kolozsvár-

ra Biasinit, hogy az ott élőknek zenét, táncot, nyelvet és vívást tanítson. Ő volt az első, aki polgári bált rendezett Kolozsvárott a szállodák nagy termeiben az ott lakó polgárság nagy örömére. A közösségi, a társasági élet ilyen formájú szervezése az akkori és a jelenlegi társadalomban is érték. Az 1841 -1843-as országgyűlés javaslatára Biasini mindezen tevékenységéért előnévvel nemességet kapott. Városunk a polgári hagyományok őrzéséért, a jótékonyság jegyében 2015. február 7-én rendezte meg a XIII. Polgári Bált este 19.00 órai kezdettel a Gellér Sándor Sportcsarnokban. (Folytatás a lapban)

2

Püspökladányi Hírek 2015. február 17.

Az új közétkeztetési előírás szerint készülnek az ételek a város konyháin Immár a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kollégium konyháján is az új közétkeztetési előírás szerint készül az ebéd, aminek célja a túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztás visszaszorítása. Januártól komoly változások történtek az iskolai, óvodai, bölcsődei, illetve a kórházi menzákon. A kormány célja, hogy egészségesebb legyen a közétkeztetés, ennek érdekében kötelezik a beszállító cégeket arra, hogy változtassanak az alapanyagokon, a konyhai dolgozóknak pedig azt írják elő, hogy módosítsanak az ételek elkészítési módján és az ízesítésen. Tiltólistára kerültek a szénsavas vagy cukrozott üdítők, a magas zsírtartalmú húskészítmények, de eltűnnek az asztalokról a kihelyezett só- és cukortartók is.

A városban két általános iskolai és a középiskolai konyha üzemeltetője Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete. Pusztainé Nádházi Ibolya intézményvezetőtől megtudtuk, hogy közel 1700 adag étel készül el naponta ezeken a konyhákon, a jogszabályi változásokra mind 3 konyha időben felkészült. -A közétkeztetésre vonatkozóan elsősorban a gyermekétkeztetési törvény változott. Ez azt jelenti, hogy jogszabály írja elő a nyersanyagmennyiséget, illetve a főzött adag mennyiségét, amit a gyerekeknek korcsoportonként meg kell kapniuk. A korcsoportok: bölcsődés, óvodás, 7-10 éves, 11-14 éves, valamint 15 év feletti gyerekek. Számos változás lépett érvénybe az új közétkeztetési törvény bevezetésével. A jogszabály előírja, hogy mennyi kalóriát és mennyi cukrot kaphat az, aki a tömegétkeztetésben veszi magához a napi ebédjét. Ezen túl több zöldséget és gyümölcsöt kapnak a menzások. Azoknak a gyerekeknek, akik naponta háromszor esznek az iskolában két adag gyümölcsöt vagy zöldséget kell kapniuk. Mi már készültünk erre a jogszabályi változásra, hiszen ez nem most fogadta el a parlament. Tudtuk nagyon jól, hogy mi vár ránk, így fokozatosan, a tavalyi év második felében, szeptembertől kezdtük el bevezetni az új ételféleségeket, illetve a megfelelő főzési eljárásokat. A közétkeztetési reform miatt változnak a térítési díjak is. Februártól többet kell fizetni az elkészült ételért, a díj növekedése korcsoportonként változó lesz, ami átlagban 10%-os növekedést jelent – tudtuk meg igazgató asszonytól. A téma kapcsán ellátogattunk a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Kollégium konyhájába is, ahol Rácz-Nagy Róbert szakácstól megtudtuk, hogy naponta 420 főnek készítenek itt ebédet, immáron a megváltozott jogszabályoknak megfelelően. -Visszább kellett venni a zsírtartalmú és a zsírkészítményű ételek nagy részét. Kevesebb sót és cukrot kell használnunk, és január elsejétől a konyhákról eltűntek a leveskockák, a sótartalmú ételporok, ételízesítő krémek. Hús is többször kerül az asztalra. A bölcsődések kivételével minden korosztálynak kell majd húst, “állati fehérjét” kapni valamelyik főétkezés részeként. A jó hír az, hogy ezentúl az ételsorok ritkábban ismétlődnek, legfeljebb tíz naponta lehet ugyanaz a menü a menzán. Mostantól nem lehetnek só- és cukortartók a menzák étkezőasztalain. Január elsejétől a telített zsírsavakat és a telítetlen zsírsavakat fel kell tüntetni az étlapokon, vagy kifüggeszteni, hogy a diákok és a szülők is lássák, mit tartalmaz a termék, amit a gyerekek elfogyasztanak. A túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztás visszaszorítása a célja az új köz-

étkeztetési rendszernek, emellett pedig a program célja a jó minőségű, lehetőség szerint helyi termékek felhasználásának biztosítása a közétkeztetésben a jövő generáció egészségének megóvása érdekében. Jelentősége azonban nemcsak az egyoldalú, egészségtelen táplálkozásnak köszönhetően kialakuló megbetegedések visszaszorításában keresendő, hanem a helyi magyar, kiváló termékek felhasználása által társadalmi kohéziós erőként is jelentkezik, kedvező hatást gyakorol kulturális és nemzeti értékeinkre és a helyi identitás erősödésére is. Tüdősné Rábai Sarolta

Számos változás történt a mezőgazdasági támogatások feltételrendszerében 2015-ben a területalapú támogatások feltételei gyökeresen megváltoznak, valamint a vidékfejlesztési program keretén belül is nyílnak olyan lehetőségek, amelyek eddig nem voltak. Az idei évtől a területalapú támogatásoknál az alaptámogatást hektáronként 140 euróra tervezték, ám ezt bizonyos feltételekhez köti a szaktárca – tájékoztatta lapunkat az új jogszabályi változásokról Matkó József falugazdász. - A területalapú támogatásoknál az alaptámogatást hektáronként 140 euróra tervezik, ehhez jöhet még a zöldesítés vagy idegen szóval a greening, ami plusz 80 eurót jelenthet hektáronként. Mostantól aki 10-30 ha-on gazdálkodik, annak bizonyos környezetkímélő feltételekhez igazodva legalább két növény termesztését kell vetésforgóban terveznie. Aki pedig 30 ha fölötti területen gazdálkodik, annak három növényt kell vetnie, csak így kaphatja meg a támogatást. Ezen kívül, aki 15 ha fölötti területen gazdálkodik, és a területéből 5 százalékot elkülönít kimondottan fű vagy olyan növény termesztésére, amely nitrogént visz a földbe, illetve a levegőt dúsítja, akkor jár neki a zöldítésért a plusz támogatás is. Ökológiai célterületet csak szántó esetén kell teljesíteni, erről a 2015-ös egységes kérelemben kell először nyilatkozni. Ökológiai célterület lehet bizonyos tájképi elem, fasor, árok, gémeskút, kunhalom, erdősáv, illetve a parlagon hagyott területek is. A korábbi évek egyik sikerpályázata volt a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása. Ez folytatódik az idei évben is, emellett pedig továbbra is jár a termeléshez kötött, valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása is. Az alábbi ágazatok részesülnek 2015-től termeléshez kötött támogatásban: a húshasznú anyatehén, a hízott bika, tejhasznú tehén, juh, rizs, cukorrépa, zöldségnövények, ipari zöldségek, gyümölcsültetvények és bogyósok, fehérje növények, szemes növények, valamint szálas takarmány. A területalapú támogatási kérelem benyújtásának határideje május 15. - ez a szankció nélküli határidő. Ezt követően még 25 napig benyújtható, nyilván ebben az esetben már napi -1% szankcióval jár. Az új vidékfejlesztési programban tehát nagy hangsúlyt kaptak a környezetkímélő, az integrált, valamint az ökológiai feltételek is. Éppen ezért európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarországon a 2013-as évben a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálták, és újakat is kijelöltek. Püspökladányt nitrátérzékeny területnek minősítették, így nemcsak művelési, hanem adatszolgáltatási kötelezettségei is lettek a gazdálkodóknak. Ennek a leadási kötelezettsége minden év szeptember 1 és december 31 közötti időszakban teljesítendő. Tüdősné

3


Polgári bál Püspökladányban (Folytatás az 1. oldalról) Nagyvárosi báltermek sincsenek attól ízlésesebben berendezve, mint itt Püspökladányban azon a szombat estén. Minden csupa fény és ragyogás! Az elegáns külsejű férfiak karjukon vezették be a báli ruhába öltözött hölgyeket, kiknek toalettje kitűnő volt. A jegy és így a hely is névre szóló, ezáltal biztosított a jó asztaltársaság. A program koordinálója városunk ismert konferansziéja, Korponai Gabriella, valamint segítő kolléganője Baranyai Hajnalka voltak. A Himnusz után az első műsorszám Johannes Brahmes: V. Magyar tánc volt, amit a Csenki Imre Művészeti Iskola művésztanárai adtak elő. Immáron hagyomány, hogy Kovácsné Csuzda Judit igazgatónő vezetésével a zenetanárok és zenészek zenekarrá formálódott közössége nyitja meg a bált. A klasszikus zenének a közönség által is jól ismert és közkedvelt darabjait adták elő. Hallhattuk Joseph Strauss és Johann Strauss műveit. A kitűnően előadott élő zene igazi rangot adott a bálnak. Dombi Imréné, városunk polgármestere, a bál házigazdája köszöntötte a vendégeket. Püspökladány és környékének polgáraihoz szólt. Megköszönte azt, hogy mindenki a maga területén igyekszik lakóhelyünk fejlődéséhez hozzájárulni, és így épül-szépül városunk időről időre. Beszélt arról, hogy a szorgalmas munka igazán megbecsült városunkban. Elmondta, bár tudja, hogy a ma este a szórakozásé, de ismerve a magyar mentalitást feltételezi, hogy a beszélgetések tárgya itt is a munka lesz. Az ifjúság nagyrabecsülését azzal fejezte ki, hogy bejelentette: a bál által összegyűjtött jótékonysági adományt a jól tanuló és jól sportoló tanulók táboroztatására fordítja a város. Jakab István, a magyar parlament alelnöke megköszönte a meghívást, és meghívással viszonozta. Arra kérte a táborozó fiatalokat, hogy a Balaton felé útban álljanak meg Budapesten, mert szeretné, ha egy napra a Parlament vendégei lennének. A jelenlévők tapssal köszönték meg a meghívást. Ezután Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntötte a bálozókat, és megerősítette azt a jótékony szándékot, miszerint a bál rendezésével összegyűlt pénzösszeget szorgalmas és tehetséges tanulók támogatására fordítják. Majd Bodó Sándor országgyűlési képviselő úr, a bál védnöke beszélt a vendégeknek és főleg a fiataloknak arról, hogy világunkban mennyire fontos a számítógépek mellett a személyes kapcsolattartás. A táborban erre kitűnő alkalom nyílik. Bátorította őket a levelezésre. Biztatta őket, hogy majd tanulmányaik befejeztével jöjjenek vissza a városba és Püspökladány környékére dolgozni, élni, hogy legyen szerves folytatása a

Sárrét vidékén zajló életnek. Az elöljáróságok beszédeit követte a nyitó tánc: gyertyafény keringő, melyet városunk tehetséges táncművésze, Tőke László adott elő táncpartnerével, Tóth Andreával. A bál fénypontja a Polgári Díjak átadása volt. Az első díjazott: városunk polgármestere, Dombi Imréné. Méltatását Rásó János alpolgármester mondta el. Polgármesterasszony 2. ciklusát tölti. Az őszi választás is igazolja a posztra való alkalmasságát. A munkában való teherbírása és a személyiségében rejlő kedves közvetlensége teszi elsősorban alkalmassá a feladatra. Felelősen gondolkodó városvezető, aki mindennap azon fáradozik, hogy a város minden polgárának jobb legyen az élete. A 2. díjazott: Ötvös Krisztina, aki az Őrdaru Polgári Egyesület vezetője. Ő az, aki már több éve igyekszik összefogni, összetartani azokat, akik a polgári gondolkodás és polgári életforma mellett kötelezték el magukat. Nevéhez kötődik számos olyan rendezvény, amely magyar nemzeti érzelmünk kifejezését volt hívatott megfogalmazni. Munkásságát Kiss Zsigmond önkormányzati képviselő méltatta. A díjazottakat Garai Gábor Bizalom című verse köszöntötte. Előadta: Tódor Györgyné. A műsor záró száma, de a táncmulatság nyitója a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium végzős diákjainak, a 13. e osztály tanulóinak csárdása volt, melynek koreográfusa Tőke László. Diákjaink szépsége, friss mozgása felvillanyozta a táncolni vágyókat. A pazarul megterített vacsoraasztalnál Pella Pál nagytiszteletű református lelkipásztor mondta el az asztali áldást. A vendégek között nem volt senki, aki ne talált volna fogára valót. A hagyományos magyar nemzeti ételeinken túl meg lehetett kóstolni a legmodernebb konyha kínálatait is. Győri Zoltán és Hajdú Lajos vezetésével püspökladányi zenekar szórakoztatta a vendégeket, és húzta hajnalig a talpalávalót. A tánczene színvonalát Kiss Vilmos hegedűművész játéka emelte. Egyszóval tánc, tánc és tánc hajnalig! Éppen csak a tombolasorsolás szakította meg éjfélkor a jókedvű mulatozást, a gondtalan szórakozást. Ezután, aki megéhezett a táncban, újra asztalhoz ülhetett, és frissen sülteket, egyéb finomságokat fogyaszthatott. Az első bálozó leánykák és ifjak életre szóló élménnyel gazdagodhattak. Az idősebbek pedig azzal a boldog örömmel hagyhatták el a báltermet, hogy nem csak saját örömükre, de városunk fiataljainak javára töltötték együtt barátaikkal az estét. Tódor Györgyné

4


2015. év Polgári Díjasa ÖTVÖS KRISZTINA A kitüntetettet Kiss Zsigmond önkormányzati képviselő méltatta a XIII. Polgári Bálon. 1995-ben költözött Püspökladányba Nagyrábéról. Éveket töltött Karcagon, az Arany János Általános Iskolában, ahol magyar nyelv és irodalom, valamint technika-életvitel szakos tanárként végezte oktató-nevelő munkáját. 2008 óta dolgozik Püspökladányban pedagógusként. Az élet úgy alakította, hogy mindhárom általános iskolában kapott feladatot. Jelenleg a Kálvin Téri Általános Iskola nevelőtestületének tagja, de áttanít a Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskolába is. Jelenleg is képzi magát, a Pécsi Tudományegyetem romológiai szakos hallgatója. 2007 óta az Őrdaru Egyesület elnöke. A 2007-2014-ig terjedő időszakban teltházas előadó esteket, lakossági fórumokat, zenés előadásokat, az október 23-i gyertyás felvonulásokat, irodalmi esteket szervezett. Az Őrdaru Egyesület kiemelkedő feladata a tanoda működtetése Püspökladányban.

A 2010-2011-ben, illetve a 2013-2014-ben működő tanodában projektmenedzseri feladatokat látott el. Az ott folyó munka sikeres volt, hiszen 50 gyermek komplex segítése zajlott nap mint nap, öregbítve ezzel városunk hírnevét. 2009 tavasza óta végez 3 munkatársával együtt karitatív tevékenységét Biharfélegyházán. A Vasárnapi Iskola mozgalom tagjaként végez nemzetépítő munkát, a határon túli magyar gyermekek számára tart foglalkozásokat, nyári táborokat. A 2015-ös év polgári díjazottja: Ötvös Krisztina.


2015. év Polgári Díjasa DOMBI IMRÉNÉ A kitüntetettet Rásó János alpolgármester méltatta a XIII. Polgári Bálon. Egy díj rangja és hitelessége annál nagyobb, minél jobban meg tudja őrizni függetlenségét és azt a célt, amelyért létrehozták. Az Őrdaru Egyesület által alapított Polgári Díj rangját e hitelességre törekvés mellett a díjazottak személye emeli még magasabbra. Az elismerésnek a társadalom formálásában betöltött szerepe kiemelkedő, és úgy vélem, hogy a Polgári Díjban részesülők valódi példaképek, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet. A most következő díjazott méltatása során nem vagyok nehéz helyzetben, mert élete, munkája, mindennapi tevékenysége – közszereplő révén – szinte nyitott könyv, és nemcsak városunk lakosai előtt ismert, hanem térségünkben, sőt még határainkon kívül, a testvérvárosainkban élők előtt is egyaránt. Mégis el kell mondanom, hogy benne olyan embert ismerhettem meg, aki számára soha nincs késői óra, soha nincs hétvége, ha szeretett városunkért kell dolgoznia. Tetteiben mindig céltudatos, a keresztény-polgári értékrend men-

5 tén halad, szem előtt tartva a tulajdon, a keresztény erkölcsök és a hagyományok tiszteletét. Városunk lakói tisztelik és becsülik hitelességéért, megbízhatóságáért és kitartásáért, amelyekkel nap mint nap településünk fejlődésének, gyarapodásának előmozdításán munkálkodik, és amelyek alapján joggal érdemelte ki ezen elismerést. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy ilyen emberek élnek és dolgoznak Püspökladányért. 2015-ben megérdemelten kapja a Polgári Díjat: Dombi Imréné polgármester asszony.

6


Városháza A képviselő-testület idei első soros ülését január 29-én tartotta.

A polgármesteri jelentést követően Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítvány Kuratóriuma számolt be 2014. évi működéséről. A kuratórium 2014-ben 3.559.359 Ft támogatásról dönthetett. A támogatások odaítélése és egyéb költségek kifizetése után 1.340.903 Ft-ot a kuratórium áthozott 2015. évre. 2015-ben az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe került a támogatások jóváhagyása. A bizottság a kuratórium ajánlása alapján fog dönteni a támogatásokról. A képviselőtestület megköszönte a kuratórium munkáját, a tájékoztatást elfogadta. A Püspökladány Sportjáért Közalapítvány is tájékoztatta a képviselő-testületet a 2014. évi működéséről. A kuratórium 2014-ben egyesületek és magánsportolók támogatására 5.090.000 Ft-ot fordított. A képviselő-testület megköszönte a kuratórium munkáját, ezt a tájékoztatót is elfogadta. Csakúgy, mint az előző alapítványnál, 2015-ben a kuratórium ajánlása alapján a támogatásokról a fent említett bizottság dönt. Jogszabályi rendelkezés alapján minden év január 31. napjáig felül kell vizsgálni a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodást. Érdemben a megállapodás tartalma nem módosult, jogtechnikai pontosítások kerültek átvezetésre. A megüresedett házi gyermekorvosi körzet betöltésére pályázat került kiírásra. A pályázatokat 2015. február 28-ig kell benyújtani. A pályázati kiírás tartalmát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések határozzák meg. Az Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának megbízatása 2015. január 31-én lejárt. A képviselő-testület a korábbi tagokat öt évre, 2020. január 31-ig újraválasztotta, és részükre nettó 150.000 Ft megbízási díjat állapított meg. A díj megállapítását az ügyvezető igazgató kezdeményezte. Az újtelepi szennyvízberuházás része az iszaptározó kiépítése. A beruházás során merült fel, hogy ezzel összefüggésben kiegészítő munkálatok elvégzése indokolt, amely közbeszerzési eljárást von maga után. A közbeszerzési eljárás azonban csak a minőségbiztosítási eljárás megindítása után történhet meg. A képviselő-testület az eljárás megindítását támogatta. Szintén a szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan a korábban jóváhagyott közel 22 millió forintos tartalékkeret felhasználását a képviselő-testület közel 17 millió forintra módosította. A központi források és átvett pénzeszközök miatti előirányzat- módosítások, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítások, a polgármesteri hivatalok és az intézmények saját hatáskörű előirányzat módosításai alapján a képviselő-testület módosította az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletét. A Püspökladányi Víziközmű Társulat számolt be a 2014. évi IV. negyedévi gazdálkodásáról. Az összegzés alapján megállapítható, hogy együttműködve az önkormányzat adócsoportjával még gyakrabban és hatékonyabban kell megkeresni a embereket, és tájékoztatni őket az elmaradásról. A társulat gazdálkodásáról elmondható, hogy stabil, kiegyensúlyozott volt. A társulathoz beérkezett számlákat határidőre teljesíteni tudták, így a társulatnak nincs hitele és tartozása sem. A beszámolót a képviselőtestület elfogadta. A Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. a 2014. IV. negyedévi folyószámla hitelkeretének a felhasználásáról számolt be. A 41 millió forintos hitelkeretből a Kft 2014. december 31-én közel 27 millió forintot használt fel. A képviselő-testület a hitelkeret meghos�szabbításához még a 2014. decemberi ülésén hozzájárult, így az ez évi hitelkeret szerződés aláírásra került. A beszámolót a képviselő-testület elfogadta. A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására pályázati felhívás lett közzétéve a Vidékfejlesztési Minisztérium által. A képviselő-testület a 100%-ig támogatott, vissza nem térítendő támogatás elnyerésére 1.500.000 Ft összegű pályázattal készül. Módosította a képviselő-testület a Város Helyi Építési Szabályzatáról és

Szabályozási Tervéről szóló helyi rendeletét, illetve döntött külterületi ingatlanrészek belterületbe csatolásáról. Rásó János alpolgármester lemondott a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. Felügyelő Bizottsági tagságáról. Helyére a képviselő-testület 2015. február 1-jétől 2017. július 31-ig Zagyváné Varga Ilonát választotta meg. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság külsős tagjának a képviselő-testület Szabó Jánost választotta meg, aki a megválasztását követően a képviselő-testület előtt letette az esküt. A petritelepi és újtelepi orvosi rendelők felújítása kapcsán közbeszerzési eljárás keretében a képviselő-testület az eljárás nyertesének a SZIRAAQUA Kft-t hirdette ki. A rendelkezésre álló fedezet közel nettó 40 millió forint. Azonban a felújításhoz, korszerűsítéshez a képviselő-testületnek még bruttó közel 20 millió forintot kellett biztosítani, amely többletforrást beépíti a 2015. évi költségvetésébe. A Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum Püspökladányi Városi Könyvtár Tagintézmény nyilvános könyvtárak jegyzékébe való további szerepléséhez a képviselő-testület kiadta a fenntartói nyilatkozatát. Keserű László jegyző

JELES NAPOK FEBRUÁRBAN

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek, illetve a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken: húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, mert távol tartja a villámcsapást és a jégverést. Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg. Február 3. Szent Balázs püspök napja. Balázs a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint megmentett egy halszálkát nyelt fiút. Mivel Magyarországon még a XX. század első felében is - a védőoltás bevezetéséig - rettegett és sok áldozatot követelő betegség volt a diftéria, más néven torokgyík, érthető, hogy ennek a szentnek komoly kultusza alakult ki. A balázsolás alkalmával a katolikusoknál a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe, és könyörgő imát mond érte. Szokásban volt az iskolás korú gyermekek balázsjárása is. Ez a Gergely-naphoz hasonló adománygyűjtő szokás, amikor a maskarába öltözött gyerekek köszöntik a háziakat, azok pedig a tanítónak adományokat küldenek (szalonnát, tojást, zsírt). Február 19. Zsuzsanna ótestamentumi nőalak napja. A gyönyörű asszonyt fürdés közben a vének meglesték, majd házasságtörés hamis vádjával illették. Zsuzsanna azonban tisztázta magát, és a véneket elítélték. Ezt a bibliai történetet adják elő az ún. Zsuzsanna-játék során dramatizált formában. Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Állítólag ekkor szólal meg a pacsirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal. Február 24. Mátyás napja. Azt tartják, ha hideg az idő, Mátyás feltöri a jeget, ha viszont nem talál, akkor csinál, azaz hirtelen időjárás -változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják, hogy a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.

7


2014-ben 23-mal több baba jött a világra Püspökladányban az előző évhez képes Lassult a népességfogyás üteme a tavalyi évben, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. A püspökladányi adatok is azt mutatják, hogy az itt élő családok szívesebben vállalnak egy vagy akár több gyermeket. A helyi védőnői szolgálat által készített statisztikai adatok kimutatták, hogy 2014-ben 132 gyermek született városunkban, azaz 23mal több baba jött a világra az előző évhez képes. A kormány családpolitikájának már jól érzékelhető pozitív eredményei vannak, hiszen a bevezetett rezsicsökkentés, az anyagi támogatások közül a családi adókedvezmény komoly támogatást jelentett mindazoknál, akik gyermeket nevelnek. Ez ösztönzőn hatott a gyermekvállalásra is, emellett nőtt a házasságkötések száma is.

-Az elmúlt évben 132 volt a születésszám. Az elmúlt 5 év átlaga 110 körül van. Egy évvel ezelőtt, 2013-ban 109 volt a születésszám, így 23-mal több volt a 2014-es, mint a 2013-as. 2012-ben egy kis visszaesés volt tapasztalható. Biztos, hogy hatással voltak a kedvező, 2014-ben bevezetett pénzbeni juttatások is: a GYED EXTRA, amelyet sok család igénybe vett. Sokat jelent a családok számára az, hogy az édesanya GYED mellett tud dolgozni. A családi adókedvezmény szintén jelentős összeg a családi költségvetésben, amit sok család igénybe tud venni. Jelenleg 87 kismama van nálunk gondozásban. Úgy tűnik, hogy ez az év is jó lesz, hiszen elég sok kismamánk van. Reméljük, hogy még újak is fognak jelentkezni. Számunkra siker egy-egy gyermek fogadása, hiszen jó érzés látni, hogy a megváltozott helyzetben, a mi segítségünkkel képesek a szülők megállni a helyüket. A kisgyermekek fejlődését látni, nyomon kísérni szintén sok örömet és sikerélményt nyújt számukra – mondta el lapunknak Gyenge Krisztina védőnő. Dr. Lente Péter önkormányzati képviselő, háziorvos már a tavalyi évben értesült a jó hírről, hiszen polgármester asszony mellett ő köszöntötte decemberben a 2014-ben született apróságokat. -Az a jó, ha minél több gyerek születik. Egy társadalomnak a jövőképét, a jövőjét az határozza meg, hogy vannak-e utódok – mondja doktor úr. Megtudtuk azt is, hogy Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első gyermeküket. E hosszú évtizedekig tartó folyamat 1990 után megtört, amikor is, nemcsak a családok gyermekszáma csökkent jelentős mértékben, hanem az anyai kor is egyre jobban kitolódott. Kiss Zsigmond, a Szociális és Humán Bizottság elnöke is biztatónak tartja a statisztikai adatokat arra vonatkozólag, hogy városunkban jelentősen nőtt a gyereklétszám. Elmondta, hogy Püspökladány Város Önkormányzata támogatásokkal és külön-

böző juttatásokkal: a fiatal házasoknak nyújtandó támogatással, az iskolakezdési támogatással valamint egyéb rendszeres jutatatásokkal segíti a fiatal házasokat, valamint a gyermeket nevelő családokat. A téma kapcsán ellátogattunk a karcagi Kátai Gábor Kórház szülészet-nőgyógyászat osztályára, valamint az újszülött osztályra is. Dr. Farkas Béla osztályvezető főorvos lapunknak elmondta, hogy az osztályon is tapasztalják, hogy valóban nőtt a térségben az elmúlt évekhez képest a gyermekvállalási kedv. -Először is gratulálok a püspökladányiaknak, hogy növekedett a születésszám az előző éves képest. Osztályunk szülészeti részlege II. szintű ellátást végez. Örvendetes az is, hogy Püspökladány hozzánk tartozik, és egyre több szülés zajlik az osztályunkon, a mi szülőszobánkban. Úgy gondolom, hogy ez kezdete lehet annak az emelkedésnek, ami várható, és igazából a következő években fog jelentősen érezhetővé válni. A kórházban a szülés után az újszülöttek és az édesanyák a kórház újszülött osztályára kerülnek. Az alkalmazkodás és az újfajta gondoskodás nem könnyű napjai itt történnek. Az osztályon lehetőség van arra, hogy megfigyeljék a babát, gondoskodjanak róla, és ha szükséges segítsenek az anyukáknak. Az osztályon dolgozók igyekeznek minden kérdést megbeszélni az édesanyákkal, napi tájékoztatót adni az újszülöttekről – tájékoztatta a Ladányi Híreket Dr. Farkas Béla főorvos, osztályvezető. Doktor úrtól megtudtuk, hogy az elmúlt évben jelentősen megváltozott a várandósgondozás, aminek célja a várandós anyák figyelemmel kísérése az első megjelenéstől a szülésig. Az eredményes gondozás a kismamák, a háziorvosok, védőnők, szülészek és szülésznők összehangolt munkájából tevődik össze. -A múlt év során július elsejétől életbe lépett az új várandósgondozási rendelet. Ideje volt, mert az előző, a magzati életvédelmi törvény 1992-es volt. Ideje volt ezt felfrissíteni és megújítani. Ennek a rendeletnek számos új változása és kritériuma van, az egyik fontos, hogy az első jelentkezéskor rizikó besorolást kell végezni a várandósságot megállapító szülész-nőgyógyásznak. A rizikó besorolás után alacsony vagy magas rizikó besorolást kap a kismama. A várandós gondozásához 4 személy szükséges elsősorban: a várandós anya, a védőnő, a területi illetékes védőnő, a háziorvos és a választott szülész- nőgyógyász. A kormány tehát évek óta kiemelt figyelmet fordít a népességcsökkenés megállítására. Első lépésként bevezették a családi adókedvezményt, ami gyermekenként jelentős összeget hagy a dolgozó családok zsebében. Emellett januártól adókedvezmén�nyel ösztönzik a fiatal párok házasságkötését is, hiszen azokat a párokat, akik közül legalább az egyik az első házasságát köti, szintén adókedvezménnyel támogatják. Ez azt jelenti, hogy havonta öt ezer forintot tud a házaspár igénybe venni az első gyermek megszületéséig. Utána már az első gyermek fogantatásának pillanatától igénybe tudja venni a gyermek után járó magasabb kedvezményt is. Tüdősné

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos: Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Pató Józsefné

Szerkesztőség: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés: multimedia design Nyomás: Hektográf Nyomda Püspökladány

8


50 éves a Püspökladányi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete

A Gellér Sándor Sportcentrum olyan eseménynek adott otthont január utolsó hétvégéjén, amilyennek még soha. A Sportcsarnok galamb turbékolástól és a kakasok hangjától volt hangos 3 napon keresztül. A Püspökladányi Galamb és Kisállattenyésztők Egyesületének múlt évben újra megválasztott elnöke Rácz Imre mert nagyot álmodni, és az egyesület tagságával összefogva a szervezet megalakulásának 50. éve alkalmából jubileumi galamb és kisállat kiállítást rendeztek.

Pontosan ötven éve, 1965 januárjában alakult az egyesület 10 alapító taggal, és azóta folyamatosan működik. A szervezet tagjai csendesen végzik a feladataikat a hétköznapokban, leginkább akkor hallunk róluk város szerte amikor kétévente kiállítást rendeznek, vagy bemutatóikkal színesítik egy-egy rendezvényünket. Az egyesület tagságát a galamb és díszbaromfi fajtaleírás sze-

rinti tenyésztés elkötelezett hívei alkotják püspökladányi, kabai, biharnagybajomi és nádudvari tagokkal. Több generáció párhuzamosan hódol kedvenc hobbijának a szervezetben, a fiatalabbak a tapasztaltabbaktól mindig tanulnak és hasznos információkat kapnak. Jelenleg 23 tagja van az egyesületnek, a legidősebb 82 éves, a legfiatalabb 21 éves. A Jubileumi kiállításon közel 420 galamb - s díszbaromfi volt kiállítva, érdekességképpen néhány nyúlfajtával kiegészítve. A kiállított egyedeket 8 fős szakmai zsűri bírálta fajtaleírásoknak megfelelően, kiváló illetve kiállítás győztes szintre emelve a legszebb példányokat. Otthon adott ez az esemény az Országos Szolnoki Bagdetta galambokat tenyésztők fajtaklubjának, melynek tenyésztői - köztük néhányan a helyi egyesületből - 71 galambot állítottak ki. A rendezvényre több, mint 40 kiállító nevezte be madarait számos településről, a legtávolabbi kiállító Szombathelyről érkezett városunkba. A vasárnapi díjátadón a tenyésztők számára a díjakat Kovács Krisztina önkormányzati képviselő és Rácz Imre elnök nyújtották át. A kiállítást szombaton és vasárnap több százan tekintették meg a helyiek, köztük sok gyermek. A fiatalok megismertetése ezzel a hasznos és értékes hobbival, a számos galamb és díszbaromfi fajtával nagyon fontos, mert kevés a fiatal tenyésztő, akik ezeket a galambfajtákat tovább tudják nemesíteni. A szervezők elégedettségüket fejezték ki, és úgy érzik méltó módon emlékeztek meg a szervezet elmúlt 50 évéről. Terveik között szerepel a tagság fiatalítása, ehhez a gyermekek részére bemutatóval egybekötött ismeretterjesztő előadásokat szeretnének tartani a jövőben, fokozottan felhívni a figyelmet a magyar galamb és baromfi fajtákra.

Bálint András est a Magyar Kultúra Napján Püspökladányban járt Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója a magyar kultúra napja alkalmából, Radnóti est címen egy órás előadást tartott a Dorogi Márton Művelődési Központ színháztermében. A rendkívüli irodalmi előadáson a részvevők még jobban megismerték Radnóti Miklós magyarságtudatát, zsidóságát, katolicizmusát, identitását költészetén, versein, levelein, valamint naplórészletein és újságcikkeken keresztül.

Radnóti Miklós 1944. november 9-én halt meg, tarkólövés végzett vele a Győr melletti Abdánál. Holttestére másfél évvel később bukkantak rá, s a jegyzőkönyv szerint megtalálták nála utolsó verseit, s egy üzenetet, hogy írásait juttassák el Magyarországra. A rendezvényen Ráczné Fekete Ilonától a Dorogi Márton Művelődési Központ Tagintézményének vezetőjétől megtudtuk, hogy

az intézménynek az idei évben is fontos törekvése, hogy olyan programokat szervezzen a művelődési központba, ami minden korosztály számára elérhető és élvezhető: szórakoztató programoktól a komolyabb hangvételű estekig, mint amilyen a mostani rendezvény is. A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823ban, ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. Az ünnep alkalmából a kulturális intézmények országszerte számos különleges programmal várják az érdeklődőket. A rendezvényre szép számban érkeztek Püspökladányból és a környező településekről egyaránt. Az est végén sikerült villám interjút készítenünk az est vendég előadójával, az egyik legismertebb magyar színésszel, Bálint Andrással. A Kossuth és Radnóti–díjas színművész munkásságát az elmúlt évben, Hazám–és Prima–díjjal ismerték el. Lapunknak elmondta, hogy Radnóti estjét eredetileg, a Radnóti Színházban hallgathatták meg a nézők, de évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy bejárja vele Magyarországot. - Kamaszkorom óta egyik kedvenc költőm Radnóti, és tulajdonképpen az ő költészete meg személyisége úgy hiszem, hogy közel áll hozzám. Az est során mondtam sok ismert és kevésbé ismert verset, valamint Gyarmati Fanni naplójából részleteket, újságcikk részleteket. Voltak részletek a törvényekből, ugyanis igyekeztem egy kicsit körülírni ezeknek a verseknek a környezetét. A püspökladányi közönség megrendülten hallgatta végig a szövegrészleteket, látszott rajtuk, hogy nagyon figyelnek – mondta Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, versmondó, színházigazgató az est után. Tüdősné


Nagycsaládban élek

Interjú az Erőss Lajos Általános Iskola tanulójával, ifj. Berde Mártonnal „Akinek szívében arany közép tart súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant putri szennye, nem nyomorítja bántó udvari pompa.” (Horatius) Könnyű belátni a horatiusi életbölcsesség igazságtartalmát. Valóban az gondolkodik okosan és cselekszik helyesen, aki ezt a súlyegyent, ezt a mértéket el tudja érni viselkedésében is. Azonban az egyensúly, a kiegyensúlyozottság tartása csak a legnagyobbak sajátja. Különösen fontos lenne ez a férfiaknál. Sok éves tanári gyakorlatom ellenére meglepődöm, mikor ennek az egyensúlynak a jelenlétét a személyiségben már egész ifjú korban megtapasztalom. Hiszen a nevelésben sok időt fordítunk arra, hogy a kiegyensúlyozottság kialakuljon és megmaradjon a már érett fővel végzett cselekvésekben is. Nos, ifj. Berde Márton, az Erőss Lajos Általános Iskola 6. osztályos tanulója eklatáns példája ennek a típusnak, amely a lélek békéjét, a személyiség teljes egyensúlyát tükrözi. Feltételezzük, hogy nagy dolgok várományosa. Osztályfőnöke, Bíróné Szabó Brigitta tanárnő a teljes elégedettség hangján nyilatkozott róla. Elmondta, hogy Marci nem egyszerűen csak kitűnő tanuló, de hét-nyolc tantárgyi dicsérete is van az ötösök mellett. A mércét maga állítja föl saját maga számára, nem csak a tanulásban, de a fociban és a zenében egyaránt. Eredményességének titka: a kitartás és a szerénység. Éppen ezért társai kedvelik, népszerű. Attól sem lehet eltekinteni, hogy tempója gyors, ami a mai világban egyértelműen előny. Korához képest olvasott, ami tudjuk jól, hogy nemcsak értelmét és érzelmét gazdagítja, hanem hasznos a szövegek értelmezésében is, hiszen a tanulási folyamatot könnyíti meg. Marci nagycsaládból származik. Édesapja Berde Márton anyakönyvvezető, édesanyja Szőllősi Erzsébet védőnő. Két idősebb testvére van: nővére, Viktória 23 éves és bátyja, Máté 21 éves. Szülei elmondták, hogy ők mindig is nagycsaládot akartak. Beszélgetésünk alkalmával a következőt tették még hozzá ehhez a gondolathoz: „Úgy gondoljuk, hogy aki teheti, ne csak a reprodukciót tartsa fontosnak, hanem azt is, hogy három vagy több gyerek vállalásával a magyarság lélekszámának emelkedéséhez is hozzájáruljon.” Szép életképként idézték fel, amikor még a nagyobb testvérei otthon voltak, és vettek egy zacskó édességet, bármelyikük bontotta ki, gondolkodás nélkül három részre osztotta, és egy-egy részt a szülőknek is félretettek. Marci 10 évvel fiatalabb idősebb testvéreitől. Ez a családi szerepek, feladatok elosztásánál komoly jelentőséggel bír. A nagyobbak felelősségteljes felnőttként tudják segíteni kisöccsüket. Marcinak rendkívüli Istennel való kapcsolata is. A szülők elmondása szerint ő volt az, aki óvodás korában szorgalmazta, hogy írassák be óvodai hittanra. Otthon lelkesen mesélt a bibliai történetekről. Az ő ’titkos’ hitélete vezetett odáig, hogy egyébként a jó referenciájú Kálvin Téri Általános Iskolából átíratták a református iskolába. Egyértelműen ő az, aki az Úr útjára tereli családját, környezetét. Marcira a tanteremben vártam, hogy elkészítsem az interjút vele. Belépett és bátran, nyílt tekintettel ült le velem szemben. Váratlan kérdéssel indítottam. Kíváncsi voltam a reagálására: - Nézz föl a falra! Mit mondd neked a felírt apostoli mondat? Ő olyan örömmel nézett föl a falon lévő Igére, mint amikor az első tavaszi nap felé fordítjuk arcunkat, annak kellemes melegéért. „Az egymás iránti szeretet legyen kitartó bennetek.” (I.Péter 1.8.) Az azonnali válasza így hangzott: - Nekem ez azt jelenti, hogy ne verekedjünk, ne csúfoljuk egymást, főleg olyan hibáért ne, amiről nem tehet a másik. Jóban legyünk egymással, és ne haragban. Teljes természetességgel válaszolt a következő kérdéseimre is. - Miért jó nagycsaládban élni, testvérek között? - Mert sosem vagyunk egyedül. Mindig tudunk kivel játszani. Mindig van

9 valaki, akivel megoszthatjuk gondolatainkat. - Milyen közös programjaitok vannak a családdal? - Elmegyünk fürdőbe vagy éppen színházba, múzeumba, ha úgy gondoljuk. Nem csak Debrecenbe, de Budapestre is szoktunk menni. - Miért jó neked otthon lenni? - Mert ott vagyok a legszabadabb. Szeretek sportolni, a lánytestvéremmel futni szoktam, a fiútestvéremmel meg focizni. - Az ünnepeket hogyan töltitek a családban? - Olyankor a rokonokkal is együtt lehetünk. A keresztény ünnepeken túl a névnapot meg a születésnapot is megünnepeljük. - Tudom, hogy több barátod is van. Szerinted, hogyan lesz egyik ember a másiknak barátja? - Úgy, hogy elkezdünk beszélgetni. Észrevesszük, hogy egyformán gondolkodunk dolgokról; és az is kiderül, hogy ő ugyanazt a dolgot szereti, amit én. - Kik a legjobb barátaid? - Többen vannak. Például: Daróczi Dávid Balázs, Vámosi Olivér, Lendvai Levente, Vadász Attila. - Beszélgessünk az iskoládról! Melyik osztályba jársz? - 6. osztályos vagyok, és igazán jól érzem ebben a közösségben. - Vannak kedvenc tantárgyaid? Minden tantárgy érdekel. De mégis a legjobban a történelmet szeretem, amit Bíróné Szabó Brigitta tanár néni tanít. Aztán a matematikát, amit Ráczné Kövesi Klára tanár néni tanít, meg a testnevelést, amit Kövesi Tamás tanár bácsi tanít. - A tanárnak szerinted van-e szerepe abban, hogy a tanuló megszeresse az általa tanított tárgyat? - Igen. Jelentős a szerepe. - Mit csinálsz szabadidődben? - Olvasok, zenélek és focizok. - Mit olvasol most? - Tolkien: A Gyűrűk Ura. - Hogy kezdtél el zenélni? - A bátyám is trombitált, és megtetszett. Így most már Smidróczki Zsolt tanár bácsi engem is tanít. - Na és a foci… ? - A focit nagyon szeretem! - Mikor kezdtél el focizni? - Még óvodás koromban, és utána az iskolában folytattam. - Hol focizol most? - Jelenleg a Püspökladányi Labdarúgó Egyesület U13 korcsoportjához tartozom, ahol a Bozsik-program keretében versenyzünk, amire Daróczi Sándor edzőnk készít fel. Benne vagyok az U15-ös korcsoport csapatában is, ott Kovács Krisztián az edzőm. - A pályán hol a helyed? - Középpályás vagyok, ami azt jelenti, hogy csatárként irányítom a játékot. - Te miben érzed magad legjobbnak a pályán? - Szerintem jól tudok passzolni, de gólt is gyakran lövök. - Mi volt a legnagyobb élményed a focival kapcsolatban? - Az, mikor elmentünk a Labdarúgó Akadémiára Telkibe, ahol a magyar labdarúgó válogatott edz. - Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - Focista. De az sem lenne rossz, ha valamilyen technikai dologgal kellene foglalkoznom, mert az is érdekel. - Ha most azt mondanám neked – mint ahogy a magyar népmesékben –, hogy három kívánságod teljesítem, melyek lennének azok? - 1. A családom egészséges legyen! - 2. felnőtt koromban végbe tudjam vinni, amit szeretnék! - 3. eljuthassak más országokba, mert szeretnék világot látni! A záró kérdésemet a szülőkhöz intéztem. - Mi a felelőssége az iskolának és a szülőknek egy ilyen tehetséges tanuló fejlesztésében? A tanárok feladata: felismerni a tehetséget. Az iskola természetesen azonnal ráismert Marci képességeire, nagyon jó tanárok karolták fel, és vezetik a kezdetek óta. Az iskola teret ad annak, hogy Marci minden területen kipróbálja magát, figyelemmel kísérik a lehetőségeket, és maximálisan elősegítik a szereplését. Sok olyan verseny van, amit egyházi iskolák közt hirdetnek meg, nagyon színvonalasak, és egy különleges miliő is érezhető a versenydrukkon kívül. Az egyházi irodalom sok ékes és szívhez szóló művét ismertette már meg velünk is gyermekünk a felkészülések során. Marci alapvetően jó gyerek, talán azt mondhatom, hogy nevelni is alig kell. Kiszemecskézi a környezetéből, testvéreitől, a tanáraitól, ami jó, és a magáévá teszi. A mi dolgunk az, hogy olyan útra tereljük, ahol több jó ember veszi körül, és ha mégis rosszat lát-mert ez óhatatlan-, távol tudja magát tartani, és fel tudja ismerni, hogy mi az, amit nem szabad követni. A református oktatás ezt segíti elő, és támogatja a mi családi példamutatásunkat. „Álld helyed bátran, ha szorít a sors, és Légy szilárd: viszont, okosan, magad vond Össze, hogyha kedvez a szél, túlontúl Büszke vitorlád.” (Horatius)

10


Sikeres és nagy múlttal rendelkezik a gimnázium 6 osztályos képzése A több mint két évtizedes múltra visszatekintő 6 évfolyamos képzés a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a tehetséggondozást szolgálja, hiszen a felsőoktatási felvételi mutatók és az országos kompetenciamérés eredményei is azt mutatják, hogy az itt tanuló diákok kiemelkedően jól teljesítenek. Az intézményben a képzés iránt nagy az érdeklődés. Felvételi vizsga nincs, a jelentkezőket az 5. osztály év végi és a 6. osztály félévi átlaga alapján rangsorolják – tájékoztatta televíziónkat Petőné Papp Margit intézményvezető. -Az 1992-1993-as tanévben volt először megszervezve a 6 osztályos képzés az intézményen belül. Elsősorban nem titkolt cél volt, hogy a térségben élő diákok, tehetséges tanulók számára biztosítsunk egy olyan képzési formát, amely megalapozott tudást tud nyújtani számukra a későbbi továbbtanuláshoz a főiskolán, illetve az egyetemen való felvételhez. Természetesen jelentkezni kell az intézményünkbe. A jelentkezőknek nem kell központi írásbeli vizsgát tenniük, hanem tanulmányi eredményük alapján történik a rangsorolás. Elvárt a 4-es tanulmányi eredmény úgy, hogy ezekbe azokat a készség tantárgyakat, melyek egy kicsit emelni szokták a tanulmányi átlagot, nem számoljuk bele. Most, hogy megváltozott az osztályok megnevezése, azok a diákok, akik 6. osztály féléve után jelentkeznek hozzánk, valójában 7. osztályosként kerülnek be az intézménybe. Most is van egy 6 osztályos képzésben működő osztályunk, ami 7. a osztály, a 8 évfolyamon nincs képzés. 9-12.- ig van osztályunk, bízunk benne, hogy ebben az évben meg tudjuk valósítani az elképzelést, és egy 25-26 fős osztályt tudunk szervezni a környék tehetséges diákjai számára –mondta lapunknak Petőné Papp Margit intézményvezető. A képzés meghatározó törekvése tehát a tehetséggondozás. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tehetségek felismerése, kibontakoztatása, valamint a tanulók felzárkóztatása a cél, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő életpályát, s hogy az ehhez szükséges felsőoktatási intézménybe ne pusztán bejutni legyen képes, hanem ott megmaradni, s teljesíteni is tudjon. -Elsősorban a tehetséggondozás a cél, emellett emelt óraszámú matema-

tika csoportot indítunk, emelt óraszámú idegen nyelvi csoportot. Természetesen miután megérkeztek a diákok úgynevezett bemeneteli mérés van, ami segít eldönteni, hogy az alap vagy az emelt óraszámú képzésen szükséges a diákoknak részt venni. Azok számára, akik hátránnyal indulnak, felzárkóztató foglalkozásokon biztosítjuk azt a plusz lehetőséget, ami megalapozza a tanulmányi átlagukat. Mindenféleképpen előnyként lehet azt említeni, hogy 6 éven keresztül egy stabil nevelőgárda az, aki segíti a tanulásukat, oktatásukat, nevelésüket, illetve mivel 6 éven keresztül vannak egy képzési formában valószínű, hogy alaposabb tudással bírnak a tudás szempontjából. Nyugodtan mondhatom, hogy 4 egész fölötti átlag van az érettségi tekintetében, és közel 80 %-os a felvételi arány a főiskolákon illetve az egyetemeken. Volt olyan évfolyam, hogy a kezdő 35 fős létszámot követően több mint 30 gyerek tudott az érettségi találkozón arról beszámolni, hogy végzett diplomásként éli mindennapjait –tudtuk meg Petőné Papp Margittól. Nemcsak városunkból, hanem a környező településekről is jelentkeznek tanulók a 6 osztályos képzésre. Őket, ha igénylik, az intézmény 120 férőhelyes kollégiumában helyezik el. Palyáné Berki Éva a 6 osztályos végzős diákok osztályfőnöke. Megtudtuk tőle, hogy a szorgalom, a motiváltság az élet más területein is jellemzi az itt tanuló diákokat. Szép számmal akadnak közöttük kiváló sportolók, tehetséges művészek, vagyis olyan fiatalok, akik szabadidejük egy részét önmaguk és környezetük építésére fordítják. Nekik igyekszik az iskola vonzó, tartalmas oktatási programot kínálni, olyat, ahol mindenki megtalálja a neki leginkább megfelelő formát. Tanárnő úgy véli, hogy az eltelt 6 év alatt egy jó osztályközösség alakult ki, emellett pedig a diákok kellőképpen felkészültek az előttük álló érettségire, valamint a felvételire is. A 2015-2016-os tanévben induló hatosztályos képzésre 2015. február 13ig lehet jelentkezni a püspökladányi és a térség általános iskolák 6. évfolyamos diákjainak. A jelentkezési lap letölthető a középiskola honlapján, vagy kérhető az intézmény Gagarin úti titkárságán is. Tüdősné Rábai Sarolta

Szabó Bence Döme, a birkózás egyik püspökladányi tehetsége Szabó Bence Döme még csak 8 éves, de már most az élete részét képezi a birkózás. Döménél már egészen pici korban kialakult a sportág iránti érdeklődés, hiszen nemzetközi bíró és edző édesapjától követendő példát látott maga előtt. A fiatal tehetség már évek óta Kovács Lajos birkózó edző csoportjába jár heti három alkalommal, ahol legfiatalabb birkózóként elszántan vesz részt az edzéseken, melyek lehetővé teszik számára a sportágban való fejlődést, illetve a versenyekre való felkészülést. -Az edzések elengedhetetlen eszközei közé tartozik a birkózó szőnyeg, amit az edzések előtt helyezünk ki, továbbá a mez, a cipő és a póló. Amikor már minden a helyén van, egy sípszó jelzi az edzés kezdetét. A bemelegítést követően a 1,5 órás edzés során sajátítjuk el a küzdősport

fogásait, melyet páros küzdelemben is gyakorolunk - mondta el lapunknak Szabó Bence Döme. Döme fiatal kora ellenére már közel 40 versenyen vett részt, ahol kimagasló eredményeket ért el. A versenyeken páros küzdelem szokott folyni, mely közel egyenlő súlyú és egyenlő korú felek között zajlik. Mindkét fél arra törekszik, hogy a megfelelő technikai és taktikai fogások és dobások alkalmazásával ellenfelét két vállra fektesse, illetve több értékelhető fogást hajtson végre, és ez által szerezze meg a győzelmet. A fiatal tehetség a birkózásban talált a legnagyobb örömre, de ez nem is csoda, hiszen édesapja és edzője biztatása, illetve példaképeinek sportban elért eredményei folyamatos motivációt nyújtanak számára. -A kedvenc birkózóim: Lőrincz Tamás, Lőrincz Viktor, az orosz Alekszandr Karelin, Bácsi Péter, Hegedűs Csaba és Repka Attila. Döme legféltettebb kincsei között foglal helyet a 8 arany, 15 ezüst és a 9 bronzérem. Emellett már 2 kupa birtokosa is, melyek közül az egyiket 2012-ben Karcagon, a másikat 2015-ben Érden nyerte el a család nagy büszkeségére. A tehetséges fiú már édesanyja hasában is a birkózás fogásait gyakorolta, születésétől fogva pedig elválaszthatatlan lett a birkózástól. Döme édesanyját és édesapját is büszkeséggel tölti el, hogy fiuk számos versenyen kiemelkedő teljesítményt tanúsított. Remélik, hogy gyermeküknek ezen az úton számos sikerélményben lesz még része. Az ifjú tehetség jövőbeli tervei között szerepel, hogy további versenyeken mérettesse meg magát, és érem, illetve kupa gyűjteményének darabjait növelje. Most a február 14-én megrendezésre kerülő, Bihari Lajos Emlékversenyre készül, mely egy nemzetközi kötöttfogású bajnokság lesz gyermekek részére a Gellér Sándor Sportcentrumban. Erdei Anna

11


Üzenet a szülőföldnek

Beszélgetés dr. Szilágyi Magdolna régésszel a Durhami Egyetem kutatójával Szilágyi Magdolna közel két évtizede került el Püspökladányból. Előbb Szegeden, majd Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. Régészként számos területen kipróbálhatta tudását: részt vett ásatásokon, foglalkozott régészeti leletekkel, nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások koordinációját végezte, de előadott számos nemzetközi tudományos konferencián, folyóiratokban, könyvben is publikálta kutatási eredményeit. - Két évtized nagyon hosszú idő - amióta távol van Püspökladánytól. Bejárta Európát, jelenleg Angliában él. A sok-sok élmény mellett milyen emlékeket sikerült megőriznie a püspökladányi évekből? Melyek a legkedvesebb emlékei a szülőföldről? - 1978-ban születtem Püspökladányban, itt éltem a szüleimmel a gimnáziumi tanulmányaim elvégzéséig. Édesapám Szilágyi Sándor autó-motor szerelőként, édesanyám Szilágyi Sándorné, lánykori nevén Pocsai Ilona, betanított munkásként dolgozott. Három leánygyermeket neveltek fel, akik közül én vagyok a legfiatalabb. Szüleim a munka mellett konyhakert és gyümölcsös művelésével, illetve háztáji állattartással foglalkoztak. A kertben és az állatok körül végzett teendőkből nekünk, gyerekeknek is ki kellett vennünk a részünket az életkoruknak megfelelő mértékben. Ez önfegyelemre, a becsületes, kemény munka tiszteletére és kitartásra tanított bennünket. Tavasszal veteményeztünk, nyáron gyomláltunk, kapáltunk, kukoricát címereztünk, gyümölcsöt szedtünk, befőtteltünk, ősszel kukoricát törtünk, szőlőt szüreteltünk, felszedtük a burgonyát és a hagymát, télen kukoricát morzsoltunk és mákot gubóztunk. Utólag visszagondolva, volt számomra valami megnyugtató a mezőgazdasági munkáknak ebben az éves körforgásában. Gyerekként megtapasztalhattam, hogy milyen érzés a fáról frissen szedett gyümölcsbe beleharapni, de a mai napig nosztalgiával gondolok vissza édesanyám zsenge zöldborsóból és sárgarépából főzött tavaszi borsólevesének ízére is. Rengeteg illatot, ízt, hangulatot őrzök ebből az időszakból. Imádtam például azokat a hideg téli estéket, amikor édesapámmal kukoricát pattogtattunk, vagy amíg a sütőtökre vagy héjában sült krumplira várva malomjátékkal, kártyázással múlattuk az időt. Azt hiszem, a gyerekkori élményeimnek köszönhető az is, hogy mélyen belém ivódott az állatok szeretete, az élet tisztelete is. Ezek az emlékek jelentik a ladányi földbe kapaszkodó gyökereimet, melyek a mai napig erősen meghatározzák az értékrendemet. - Az általános és középiskola kiváló pedagógusai alapvetően meghatározzák a további tanulmányok irányát. Így volt ez Önnél is? - Mindig csodálatos történelemtanáraim voltak. A Petőfi Sándor Általános Iskolában néhai Szabó Lajos tanár úr és felesége, Gizike néni is oktatott. A középiskolában az első évet a beret�tyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskolában végeztem el, ahol az akkor már nyugdíjas Benedek Laci bácsi tanította nekünk a magyart és történelmet. Azt hiszem, az ő óráinak hatására döntöttem el, hogy a pedagógusi pálya helyett a régészetet választom, ezért az első év végén otthagytam a szakközépiskolát, és a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Itt gimnáziumi történelemtanárom, Joó Attila benevezett harmadmagammal egy, a honfoglalás közelgő

millecentenáriuma kapcsán rendezett középiskolai vetélkedőre. A Honismereti Szövetség által összeállított kötetből kellett felkészülnünk, amely részletesen foglakozott az őstörténet, honfoglaláskor és államalapítás régészetével, történelmével. Teljesen magával ragadott ez a történelmi korszak, a magyarság múltja, ekkor ismerkedtem meg közelebbről a régészeti módszerekkel is. - A kis sárréti településről hosszú út vezetett Durhambe. Mi inspirálta Önt a régészet irányába? - A régészet már egészen kicsi gyerekkoromban téma volt a szülői házban. Édesapám a budapesti székhelyű Betonútépítő Vállaltnál dolgozott munkagépkezelőként. A földmunkák során olykor előfordult, hogy lelőhelyre bukkantak. Amikor csontokat, koponyát fordított ki a munkagép a földből, leállították a munkát, és „jöttek a régészek.” Emlékszem, milyen áhítattal hallgattam édesapámat, amikor egy mammutborjú feltárásáról mesélt, amit az építendő út nyomvonalában tártak fel a régészek. Gimnazista koromban aztán a püspökladányi múzeum által szervezett honismereti tábor keretén belül részt vehettem életem első igazi ásatásán. Itt ismerkedtem meg Hajdú Zsigmond régésszel, a Déri Múzeum munkatársával, aki később segített felkészülnöm az egyetemi régészeti tanulmányaimra. Rajta kívül még egy régész volt, aki igen nagy hatással volt rám tizenéves koromban. Ő a mára elhunyt régész-történész és képzőművész, László Gyula professzor úr, akinek az előadásait a millecentenárium kapcsán különösen sokat lehetett látni a televízióban az 1990-es évek közepén. Teljesen magával ragadott a professzor úr előadásmód-

12 ja, az, hogy milyen közérthetően és színesen tudott mesélni a honfoglaló magyarok életéről, társadalmáról, öltözékéről, vallásáról, temetkezéséről és egyéb szokásairól a régészeti hagyatékukon keresztül. A szakma és az emberek szeretete sugárzott az előadásmódjából. Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy velem együtt a fiatal régészek egész generációja választotta az ő hatására a honfoglalás- és középkort szakterületének. - Ez egyértelműen meghatározta az egyetemi tanulmányait is? - Az érettségit követően 1996-ban kerültem Püspökladányból Szegedre, ahol az akkor még József Attila Tudományegyetemnek nevezett felsőoktatási intézmény bölcsészkarán megkezdtem tanulmányaimat angol és régészet szakon. Az egyetem sikeres elvégzése után Budapesten folytattam tanulmányaimat a Középeurópai Egyetem (Central European University) medievisztika (Medieval Studies) szakán. Itt egy rendkívül inspiráló, izgalmas multikulturális közegbe kerültem. Az ország különböző pontjairól és a határon túlról érkező magyar hallgatók mellett román, bolgár, cseh, horvát és macedón évfolyamtársaim is voltak, akik hozzám hasonlóan már diplomás régészek, művészettörténészek, történészek és filológusok voltak. Az egy éves képzés célja az volt, hogy a különböző kulturális és tudományos háttérrel rendelkező hallgatók általános tudást szerezzenek Kelet-KözépEurópa középkoráról, és elsajátíthassák a saját szakterületükön kívül más történeti tudományágak forrásainak és módszereinek alapjait is. Az itt töltött idő meghatározó mértékben formálta a gondolkodásmódomat. Segített bepillantást nyernem más népek kultúrájába, szokásaiba, és összességében véve sokkal befogadóbbá, nyitottabbá válnom. Valamelyest sikerült megtanulnom, az ő szemükön keresztül szemlélni magunkat, magyarokat is. - Hogyan alakult az élete a tanulmányok után? Hol tudott régészként dolgozni? - Közvetlenül a képzés elvégzése után az Aquincumi Múzeumba kerültem, ahol szerződéses régészként római kori leletekkel foglalkozhattam. A következő évben pedig felvettek a Közép-európai Egyetem doktori programjába. Szerettem volna olyan kutatási témával foglakozni, ahol ötvözni tudom a római provinciális régészet terén szerzett gyakorlatomat egy mindezidáig kevéssé kutatott középkori témával. Így választottam végül a NyugatDunántúl Árpád-kori úthálózatát kutatási témámul. Azt vizsgáltam, hogy a Nyugat-Dunántúl út- és településhálózatának kialakulását miként befolyásolták a természeti viszonyok (különös tekintettel a vízrajzra és domborzatra), az egykori római úthálózat maradványai, valamint az Árpád-kori stratégiai szempontok, a gazdasági viszonyok, az egyházi és világi közigazgatás és a népsűrűség. Az elméleti következtetéseket a gyakorlatban is ellenőriztem Vas megye példáján keresztül. Régészeti, okleveles, kartográfiai és helynévi adatok segítségével rekonstruáltam a megye Árpád-kori úthálózatát. Bár a kutatásom a Dunántúl területével foglakozott, volt némi püspökladányi vonatkozása is a munkámnak. Az általam felhasznált kora újkori térképek közül ugyanis nem egy Karacs Ferenc munkája volt. - Úgy tudom, hogy könyv is megjelent munkáiból? - A disszertációmat 2012 decemberében védtem meg summa cum laude eredménnyel, és röviddel ezután megkezdődtek az egyeztetések az Archaeolingua Kiadóval a megjelentetést illetően. A doktori dolgozatomban vizsgált téma földrajzi és kronológiai kereteit kibővítettem, így végül Kelet-Közép-Európa középkori úthálózata lett a könyvem témája. A kötetben részletesen tárgyalom többek között a középkori utak fajtáit, korabeli elnevezéseit és régészeti emlékeit. A középkori latin nyelvű oklevelek sokszor tartalmaznak például egy-egy magyar nyelvű szót, melyek különböző típusú utakat jelölhettek, ilyenek: a „királyút,” „hadút,” „várút,” „malomút” „sóút,” „halotthordó

Püspökladányi Hírek 2015. február 17. út,” „gyalogút,” „szánút,” „füvesút,” „agyagosút,” „kövesút,” „hatlónagyuta,” vagy a „száguldóút.” Az oklevelekben említett utakat a koraújkori térképeken és néhány esetben a terepen is azonosítottam. Az egyik középkori eredetű sóút például Püspökladánytól északra a Hortobágyon keresztül vezetett, nagyjából a mai 33-as út nyomvonalán. Ezen az úton szállították a máramarosi bányákból vízi úton érkező sót a füredi révtől Debrecen irányába. Ez az út később marhahajtó útként is szolgált, ahogyan azt a mellette sorakozó csárdák is igazolják. Az utat még ma is bárki könnyen felkeresheti, mivel egy szakaszon a 33-as út nyomvonala elkerüli a középkori útét: ez a Patkós csárda és a Meggyes csárda között húzódó földút. - Végül is hogyan került Angliába, és milyen témával foglalkozik itt? - Jelenleg az észak-angliai Durhami Egyetem régészeti tanszékén vagyok kutató egy posztdoktori ösztöndíjnak köszönhetően. Azzal a céllal érkeztem ide, hogy a középkori utak kutatásának régészeti módszereit tanulmányozzam, újabb megközelítési lehetőségeket ismerjek meg. Mivel a középkori utak túlnyomó többségben földutak voltak, vizsgálatuk és keltezésük feltárással szinte lehetetlen. Létezik azonban egy módszer, amellyel jó eredményeket lehet elérni, ez pedig az ún. tájrégészet. Ez a tájban ma is megfigyelhető, emberi tevékenység által létrehozott jelenségek (épületek maradványai, árkok, sáncok, halomsírok, utak, stb.) topográfiai összefüggéseit vizsgálja, elsősorban olyan roncsolásmentes – azaz földmozgatást nem igénylő – felderítési módokkal, mint a terepbejárás, távérzékelés (légi fotózás, műholdas felvételek, GPS), a geofizikai felmérés vagy a térinformatikai rendszerek. Ezen összefüggések alapján lehet következtetni a tájelemek időrendiségére, korára. A tájrégészetet körülbelül másfél-két évtizede alkalmazza a magyar régészettudomány, szemben Angliával, ahol a kezdetei az 1960-as évekre tehetőek és mára igen széles körben alkalmazott módszernek számít. Így elsősorban itt lehet elsajátítani ennek a módszernek az alapjait. - A tudományos kutatás és írás egy komoly, elmélyülést igénylő, magányos foglalatosság, de nyilván szükség van közben pihenésre és feltöltődésre. Hogyan tölti szabadidejét? - Ha csak tehetem, igyekszem a családom, barátaim körében tölteni a szabadidőmet, de teljesen ki tudok kapcsolódni főzés közben is. Szeretek kísérletezni, új ételeket kipróbálni. Számomra ez a kreativitás egy formája, és ha valaki a főztömet még jóízűen el is fogyasztja, külön jutalom számomra. Imádok utazni, világot látni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert eddigi életem során számos helyre eljutottam részben kirándulások során, részben a munkám révén, de még mindig igen hosszú listám van azokról a helyekről, amelyeket szeretnék saját szememmel látni. Sőt, ahogyan telnek az évek, a lista egyre csak bővül. Ugyanígy igen hosszú a listája az elmulasztott mozifilmeknek és a meg nem nézett színházi előadásoknak, de a könyvespolcomon is folyamatosan gyűlnek az olvasatlan szépirodalmi művek, melyek türelmesen várnak arra, hogy a szakirodalom mellett néha rájuk is sor kerüljön. Mindig nagy öröm számomra, ha sikerül valamelyikre sort kerítenem közülük. - A rovatunk címe: Üzenet a szülőföldnek. Mit üzenne a ladányiaknak? - Azt üzenem a ladányiaknak, hogy ismerjék meg a múltjukat, legyenek nagyon büszkék az elődeikre, őrizzék a hagyományokat, szeressék a Sárrétet, a Nagykunságot és a Hortobágyot. Ugyanakkor legyenek nyitottak, tanuljanak idegen nyelveket és utazzanak, ha tehetik, mert más kultúrákat és vidékeket megismerve érthetjük meg igazán azt, hogy kik is vagyunk valójában, hol a helyünk, mi a szerepünk ebben a világban.


13

„Törés-Pont” Baleset-megelőzési előadás iskolásoknak A napokban városunkba érkezett az a Közép-Európában is egyedülálló baleset-megelőzési program, melynek kivitelezője a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya. A projekt hazai neve Törés-Pont, mottója pedig: „A baleseteket emberek okozzák.” A program kifejezetten a középiskolás korosztályt, a 15-17 éves fiatalokat célozza meg, és az Egyesült Királyság, valamint Németország után Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében indult el elsőként – tudtuk meg az előadás előtt Suba István rendőr főhadnagytól, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának kiemelt főelőadójától. -A „Törés-Pont” program magyarországi csapatát a rendőr, a tűzoltó és a mentős szakember mellett egyedülálló módon egy bíró, egy motoros és egy pszichológus egészíti ki. A program a fiatal járművezetők mellett az utasként utazó fiatalokat célozza meg. A projekt törekvése, hogy a fiatalok ismerjék meg a balesetek elkerülésére szolgáló lehetőségeiket, ismerjék fel a korosztályukra jellemző baleseti kockázatokat, tudjanak helyesen reagálni mások

veszélyes magatartására, képesek legyenek megállítani azokat, akik kockázatosan viselkednek, és tudjanak tanulni mások hibájából. A diákokat berendezett színpad fogadta a helyszíneléshez kapcsolódó eszközökkel, vállfákra akasztott egyenruhákkal. Az előadók személyes történeteiket baleseti képekkel, videókkal egészítették ki, ezzel is fokozva az érzelmi ráhatást. A módszer lényege, hogy az előadás erős érzelmeket ébresszen a fiatalokban. A történetek debreceni vagy környékbeli balesetekről szóltak, a Törés-Pont filmjéből pedig a tragédiák tizenéves túlélőinek vallomásait ismerhették meg a tinédzserek. Szilágyi Erika rendőr őrnagytól a Püspökladányi Rendőrkapitányság kiemelt főreferensétől a rendezvény végén megtudtuk, hogy több mint 60 középiskolás diák látogatott el az interaktív előadásra. Elmondta azt is, hogy az előadáson a képekben és videókban rejlő üzenetek gondolkodásra sarkallják a fiatalokat, formálják hozzáállásukat, személyiségüket. Tüdősné

Jógakártyát készített az országos hírű jógaoktató Csiki Mariann A napokban az ifjúsági házban Csíki Mariann óvodapedagógus és gyermekjóga- oktatóval jógázhattak a püspökladányi érdeklődők. Mariann új jógakártyájának bemutatása mellett egy dinamikus jóga gyakorlatsorral, derék-és hátfájásra javasolt gyakorlatokkal készült a látogatók számára. Sok éves tapasztalatát sűrítette bele egy játékos és szórakoztató jógakártyába, amit nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is ajánl.

-Püspökladányban kezdtem el jógázni, és a jóga az egyik fő élettevékenységem. Nagyon szeretek hazajönni, örülök annak, amikor élénk Püspökladányban a jógaélet. Szeretném azt, hogy akik eljönnek ide, és később jógázni járnak, vinnék magukkal ezt a tudást, ezt az információt. Minél többet gyakoroljanak, használják a kártyát, ez az elsődleges célom, a másodlagos célom pedig az, hogy egészség alapú életmód alakuljon ki. A helytelen sportolással, a helytelen jógázással bajt is lehet okozni, tehát nagyonnagyon fontos, hogy helyesen oktassunk, hogy helyesen jógáztassuk az embereket, hogy ne legyen belőle derékfájás, hátfájás. Én ezeket szeretném megtanítani az itteni embereknek, hogy melyek azok az alap jógaterápiás tendenciák, amikre nagyon kell figyelni gyakorlás közben, amelyeket természetesen a kártya is leír és tartalmaz. Ez a jógakártya nemrég jelent meg, színek szerint van felbontva, és sorozatokat lehet belőle alkotni. Azért szerettünk volna jógakártyát használni, mert amennyire fontos a mai világban a felnőtteknek az aktív mozgás, ugyanannyira fontos a mai gyerekek számára a mozgás, mert nagyon sokat ülnek számítógép előtt, nagyon sokat telefonálnak, egy helyben ülnek és olyan tevékeny-

ségeket végeznek, amely nem a mozgásról szól. Szerettünk volna egy olyan játékot, egy olyan interaktív tevékenységet kínálni a gyerekeknek és a felnőtteknek, ami által egyszerűen tudnak jógázni –mondta lapunknak Csiki Mariann. A jóga gyakorlatok mellett kártyánként egy-egy kis üzenetet is találhatnak a jógázni vágyók. Különböző nehézségű gyakorlatsorok vannak felépítve, így az egészen kezdőktől a már igazán gyakorlott jógázókig mindenkinek ajánlott. Manapság nagyon divatos és a kedvelt tevékenységek közé tartozik a jóga, melynek rengeteg formájával találkozhatnak az érdeklődők. -Nagyon elterjedt, mondhatjuk azt is, hogy divat. Budapesten minden kerületben van jógaközpont, nem is egy, hanem több, teljesen tele vannak a termek. Annak is köszönhető ez nagy elterjedtség, hogy sok fajtája van a jógának. Kevesen tudják, hogy van olyan jóga irányzat, ami lassú, csak a légzésről szól. Van olyan is, ami nagyon dinamikus és iszonyatosan izzasztó. Némelyik jóga forró, 40 fokos teremben végzendő. Igazából az emberek ízléséhez, igényéhez, habitusához vannak igazítva a jóga irányzatok, hasonlóan ahhoz, mint amikor bemegyünk egy cukrászdába, és ki milyen típusú süteményt szeretne enni. Az emberek így tudnak miből választani. Nagyon elterjedt még azért is, mert igazából nem kell hozzá semmi, csak be kell menni a terembe, kell hozzá egy kényelmes ruha, és már lehet is jógázni. Ha belegondolunk, a mai embert folyamatos ingerek veszik körül. Az utcán mindenhol plakátok vesznek körül bennünket, ha hazaérünk, egyből bekapcsoljuk a rádiót, a tv-t. Állandóan és mindenhol ingerek, érnek minket, így elfelejtjük azt, hogy igazán mi az, ami nekünk a legfontosabb, mi az, ami igazi érték. Amikor ez ember leül egy matracra, és csak úgy létezik, jógázik, akkor megérzi azt, hogy mi az igazi önvalója, és ilyenkor fel tud egy picit töltekezni. A mai modern világ csak arról szól, hogy mit mutatok kifelé, de nem szabad elfelejteni, hogy mi van belül, tehát nagyonnagyon sok nyugalmat, erőt, önbizalmat tud adni a jóga –mondja Csiki Mariann. A jóga minden korosztály számára nagyon ajánlott, hiszen ha sikerül beépítenünk ezeket a gyakorlatokat a hétköznapjainkba, akkor sokrétű segítséget nyújthat mozgásszervi problémák kezelésében, a stressz leküzdésében és túlsúlyunk leadásában is. Ispány Anikó

14


Csángó muzsika a Karacsban A közelmúltban szakmai útbaigazítást kértem és kaptam az újságírás egy szakavatott művelőjétől. Tanácsait igyekeztem megfogadni, de attól tartok nem kamatoztatom aranyat érő instrukcióit hosszú távon. Hiába gondolok szigorú szavaira, csak az jut eszembe, hogy nem újságíró vagyok. Kihez szólok? Mindenkihez, aki olvassa soraimat. Munkám során nemcsak a tananyagot akarom eljuttatni a diákokhoz, hanem annál sokkal többet is. Ezeket az értékeket kívánom közkinc�csé tenni, például amikor táncházat szervezek, és akkor is, amikor írok róla. Ezért tisztelettel kérem a Kedves Olvasót, hogy ne higgye most, hogy újságíró gyakornok vagyok, és figyelek az igen fontos szakmai előírásokra! Csak egyszerűen átadom Önöknek az információkat, és nem ígérem, hogy érzelmektől mentesen. Szerencsés vagyok! Igen, szerencsés vagyok többek között azért, mert a Csángató nevű moldvai dallamokat játszó formáció tagjait ismerhetem. Ők olyan fiatal zenészek, akik a hagyományok megőrzését szívügyüknek tekintik. Ez gyönyörű gondolat már önmagában is. De tudjuk jól a zene mindig is nagy hatással volt és lesz is életünkre, személyiségünkre. Bizonyított tény, hogy boldogságot okoz, és oldja a stresszt. Zenehallgatás közben boldognak látjuk a másik embert is, és nem utolsó sorban közösséget is kovácsol. Tehát rengeteg motiváló tényező akadt, amely elindított a szervezés útján. De miért éppen a moldvai csángó muzsika? A moldvai csángó magyarok etnikai elszigeteltségük következtében évszázados hagyományokat őriznek. Olyan emlékeket, amelyek a Kárpát-medencén belül élő magyaroknál már nem, vagy csak töredékesen léteznek. A csángó megnevezés eredete nem tisztázott. Egyesek szerint a csángó népnév a 16-17. században született, és azokat a csoportokat nevezték így, akik Erdélyből származtak, és sót vágtak Moldvában. Mások szerint a csángó szó jelentése kószál, csavarog, vándorol, székelyektől „elcsángált” emberre utal. A harmadik, legkevésbé valószínű felfogás szerint a csángók egy török törzs leszármazottai. Ma a csángó megnevezést hasznosnak tartják, főleg a néprajzi megkülönböztetés

Városvédő szemmel

Az év fája a kocsányos tölgy A magyarság régtől fogva ismert, tisztelt, megbecsült fafaja a kocsányos tölgy. A honfoglaló magyarság az őshazából indulva szinte végig abban az erdőssztyepp zónában haladt a Kárpát-medence felé, melynek jellemző erdőalkotó fája. Igen hosszú életet élhet, magasra és igen nagy törzsátmérőjűre nőhet. Terebélyes koronája, vastag koronaágai miatt a kocsányos tölgy többféle nép szent fája is volt. Nem véletlen, hogy Linné a ’Quercus robur’ tudományos nevet adta neki, hiszen a latin kifejezés az erősségre, keménységre, szilárdságra utal. Életterében ragaszkodik az alföldekhez, mivel jelentős hőigényét itt kapja meg. A síkvidékek hosszabb vegetációs időszaka az, amely biztosítja számára a kellő hőmennyiséget. A homoki, lösz és sziki tölgyesek meghatározó fafaja, az ártéren a magyar kőrissel és a szilfajokkal alkotja a keményfás ligeterdőket. A hédervári XV. században épült kis templom mellett díszlő Árpádfát tartják a legidősebb hazai egyednek. Életkorát a szakemberek 700 évre teszik, de érdekességként megemlítendő, hogy a nép ezer évesnek mondja. Helyi védelem alatt áll 1981 óta a Püspökladány határban található, a Hamvas- csatorna partján húzódó kocsányos tölgy fasor. A mintegy harminc különböző korú és fajú egyedből álló tizenhárom, terebélyes koronájú, másfélszáz éves öreg kocsányos tölgy. A fasorról azt tartják, hogy az egykori Gatályi kastély még megmaradt bevezető fasora. A korát tekintve- amely hasonló az egykori

empontjából. Egy bizonyos, a név világosan utal a csángók költöző, telepes mivoltára. Az évszázadok folyamán egészen a mai napig elszigeteltségben éltek. A székelyekhez hasonlóan határőrző nép. A moldvai csángó magyarok néprajza, nyelve, énekei felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincs a magyarság számár, hiszen teljesen tiszta forrásként maradtak meg náluk a népdalok, a mese és mondakincs, a nyelvezet (dialektika), a hétköznapi és ünnepi szokások, az archaikus imádságok, a zene és a tánc. A nyelvújítás sem érte utol őket. Beszédjük nagyon hasonlít a régi magyar nyelvhez. Egész történelmük során elnyomásban éltek. De ennek ellenére mindig igyekeztek igazi közösséget alkotni, mely most a jelenben, a mi életünkben is követendő és közvetítendő érték lehetne. Ez érződik a muzsikájukon és a táncukon is. A legkiválóbb eszköz a néptánc megszerettetésére és a közösségépítésre. Erre utal körtánc jellege is. E zenét hallgatva és táncolva rá úgy tudunk együtt lenni, hogy lelkünk összeér azokéval is, akik reánk hagyták. Néprajzkutatók, népzenészek, néptáncosok a mai napig a tiszta forrás miatt keresik fel őket. Azt mesélik, hogy aki járt már náluk, egész életében hordozza az ott látott és átélt csodát. Éppen ezért őrizzük és ápoljuk a magyar múlt ezen megmaradt értékeit, amelyeket a végtelenül mostoha körülmények között élő csángó magyarok szívós ragaszkodása mentett meg számunkra. Hozzánk a Csángató zenekar varázsolta be a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium aulájába, immáron második alkalommal. Említsem hát meg e lelkes muzsikusok nevét és hangszereit hálás köszönettel: Bánsághy Kálmán-koboz, Majoros Zsolt-furulya, kaval, Sas Ferenc- furulya, kaval és Csurka Sándor-dob. Valamint Réti Szabó Sándor, aki töretlen optimizmussal tanítja a tánclépéseket, ha kell, dobol, vagy éppen mesét mond szívet melengetően. Ezek után talán nem vétkezek, ha a kultúrtörténeti háttér információkat mellőzve lelkesítek minden táncolni, barátkozni és örülni vágyót, hogy látogasson el hozzánk bátran legközelebbi táncházunkba is! Szilágyi Katalin, tanár kastély parkjából máig megmaradt néhány faegyed korához-, elképzelhető, de erre bizonyosságot csak a további kutatások adhatnak. A fasorban az öreg tölgyeken kívül még kőrisek, szilek és fiatalabb tölgyek találhatók. Az egyedek többsége kimondottan jó egészségnek örvend, ami minden bizonnyal a csatorna közelségének köszönhető. Ha visszaugranánk az időben száz-százötven évet, ezeknek a tölgyeknek a fiatalkorába, akkor körbetekintve teljesen más kép fogadna bennünket. A vízrendezések utáni időkben, az egykori mocsarak helyén még meglehetősen kevés fás területet találtunk volna. Így a környező puszták, szántóföldek között vezető fasor fészkelő helyet, táplálkozó helyet és búvóhelyet jelentett a vizek eltűnése után létrejött új élőhelyet birtokba vevő állatfajoknak. De pihenőhelyül szolgált az embereknek is, akik a szántóföldi munkák végzése idején árnyat leltek a nyári nap heve elől. Nagy időket ért meg ez a fasor. Szinte csodával határos, hogy átvészelte a háborút, és átvészelte az azt követő esztelen pusztítást is, amely számos és gyakran felbecsülhetetlen értéket tüntetett el nyomtalanul, ideológiai okokból vagy emberi kicsinyességből. Ez a fasor megmaradt nekünk, egy letűnt kor emlékeként, és csak rajtunk múlik, hogy az utánunk jövő nemzedékek is láthassák, hiszen ezek a fák akár több száz évig is élhetnek, és szolgálhatják a természet élőlényeit és bennünket, embereket is. Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. 2015-ben az év fafaja a kocsányos tölgy lett. Rásó János


Helytörténeti arcképcsarnok

Karacs Teréz nevelőnő, író Pesten született, 1808. április 18-án, településünk híres szülötte, Karacs Ferenc, a neves rézmetsző-művész, térképmetsző, mérnök lányaként. Édesanyja Takács Éva, felvilágosodott szellemű író volt. Szerény pesti polgári házuk, ahol Karacs Teréz nevelkedett öt testvérével, írók és barátok találkozó helye, ahol a demokratizmussal magas szellemi igények párosulnak. Ezt a szellemet vitte magával, amikor 1840-ben a szülői házat elhagyta, és nevelői állást vállalt. 1844-ben meghívták Miskolcra nőnevelő-intézet vezetésére. Barátságot kötött Brunswick Terézzel, Leőwey Klárával és Teleki Blankával. Teleki Blanka főúri nevelő intézetéhez hívta, de Karacs Teréz mély demokratikus meggyőződése miatt ezt nem vállalta. A miskolci intézetet 1859-ig vezette. Onnan Kolozsvárra távozott, ahol a felső leányiskola igazgatónője lett. 1863-tól a Teleki családnál nevelő. 1877-ben Kiskunhalasra, unokahúgaihoz költözött. Ott kezdte írni visszaemlékezéseit saját életéről és a „nemzet napszámosairól”. Nevelői sikereit személyiségének köszönhette. A magyar polgári társadalom korai országos hírű nőnevelője volt. Nemzeti szellemű józan nevelési elveit át tudta vinni a gyakorlati életbe.

Elődeink nyomában

Alsóruházat a paraszti öltözködésben A 19. század közepén a mind inkább polgárosodó vidékünkön is nagyon gyakran elhagyták a fűző alól az alsó inget, és általánossá vált a fűző felett viselt egyrétegű ing. Használatban maradt még az alsótestet takaró ingrészlet, az ingalj is. Hasonlóképpen zajlott le ez a folyamat a parasztasszonyok hosszú ingéből kettévált inggel és pendellyel. Mivel a hosszú ing – a felsőruhák szabásának változásával összefüggésben – több ízben is divatos volt, nehezen dönthető el, hogy a paraszti öltözködésben megjelenő változatai melyik divathullám eredményeként maradtak használatban, és mikor fejeződött be kettéválásuk. A hosszú ing kettéválást jelző, két részből összevarrt változatáról, a pendelyes ingről 1458-ból tudunk először. A 16. században már teljesen különálló ing és ingalja mellett továbbra is használatban maradt a finomabb felsőrészhez durvább anyagból varrt ingalja, azaz a pendelyes ing is. A mellévarrott ujjú ingnek ilyen, csupán alsóruhaként viselhető, durvább anyagú ingaljjal összevarrt változatait szinte napjainkig hordták az asszonyok. Néhol finomabb anyagból szabták az ingaljat is, amelyek nyári felsőruhaként is szolgálhattak. A váll és az ingváll terjedésével a hosszú alsó ing szerepe egyre csökkent, szükségtelenné vált, és a rövid derekú felsőing rögzítésére az alsótestet fedő ingalja, pendely gallérja magasított is lehetett. Az ilyen pendelyek széles gallérjukkal nemcsak a fűző szerepét vehették át, hanem egy későbbi fázisban a szaporodó alsószoknyák súlyát is átterhelték a vállra. Ezeket a feladatokat az eleve a mellénnyel összevarrt pendelyek, a lajbis, pruszlikos pendelyek is elláthatták. Pendelyrészük derékban ráncolt volt, hogy a szoknyát szélesítse. Akkor azonban, amikor a karcsú derék és az igen széles szoknya volt a divat, gyakrabban mégis a két részből álló alsóruhákat viselték. A magyar paraszti női öltözet– több polgári divatváltást is

15 1885-ben betegsége miatt unokaöccséhez, Környei Lajoshoz Békésre költözött, aki a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat igazgatója volt. Jó barátságba került az 1885-ben Békésre választott pedagógus házaspárral, Jámbor Lajosékkal, akiknek rábeszélésére és segítségével megírta több kötetre tervezett sorozatának első könyvét. Életének 80. évében országos ünneplésben részesült. Budapesten a főváros népművelőinek testülete levélben köszöntötte, és egyidejűleg Karacs-alapítványt létesítettek. A „Fővárosi Lapok” 1887. április 17-én szerkesztőségi cikkben méltatta, s egy írását is közölte. Tisztelői az egész országból elárasztották köszöntésükkel. Életének utolsó három évét Kecskeméti Ferenc református lelkész családjánál töltötte, s itt érte a halál. Amikor 77 évesen, betegen Békésre érkezett, nem gondolta, hogy még hét termékeny esztendő áll előtte. Karacs Teréznek élete folyamán számos nevelési, szépirodalmi és egyéb tárgyú cikke jelent meg a fővárosi és vidéki lapokban. A nők nagyobb tömegei számára követelte a magasabb iskolai képzést, nemcsak a nemzet, hanem az emberiség haladása érdekében is. Békés településen halt meg, 1892. október 7-én. Halála után nyolc évvel tisztelői adományaiból gránit obeliszket állítottak sírjára a békési Rózsa-temetőben. 1972-ben a békési tanácsházán a megye és a város kulturális szervei képviselőinek jelenlétében méltatták tevékenységét és annak időtálló jelentőségét. A város központjában utca, a református paplak falán pedig tábla őrzi emlékét. Összegyűjtötte Rásó János elszalasztva – megtartotta ezt az idővel már „parasztossá” is vált jellegét. Ebben az öltözködési formában – ha a mellénnyel viselt ing alatt egy alsóingnek nem is volt szerepe – szükséges maradt az alsótestet takaró, különálló pendely. A felsőruhák alatt elhanyagolható volt a sosem látható alsók külleme, ezért a pendelyt sűrű mosást is tűrő durvább anyagból szabták, és gyakran régies formájukat is megőrizték. A legegyszerűbb pendely egymás mellé varrt vászonszélekből állt. Szokásosabb volt azonban, hogy a keskeny vászonszélek közé egy harmadik szél átlós felezéséből szabott két, esetenként több eresztéket is illesztettek, ezekkel bővítették ki alul a pendelyt. Előfordult, hogy a pendelyt derékon egyszerűen madzaggal körülkötözték, és a madzag feletti részt visszahajtották. Gyakoribb volt, hogy vagy csak a pendely elejét és hátát alkotó vászon visszavarrásával derékon pártázatot képeztek – ha az ereszték csak a pártázatig ért –, vagy – ha az ereszték belefutott a derékvonalba is – a pendely felső szélén teljesen körbeérő gallért alkottak. Ez esetben elől nyílást hagytak a madzagnak a galléron, amelyen sokfelé hasítékot is vágtak. A pendely a felette viselt szoknya jellegét volt hivatott hangsúlyozni. Ha a csípőt illett szélesíteni, a rendszerint vastag anyagból varrt pendelyt még vissza is gyűrték a gallér alá. Ahol pedig a szoknya harang alakját kellett hangsúlyozni, az ereszték háromszögét jóval a csípő alá toldották be. A pendely hosszát szintén a helyi szoknyaviselet szabta meg. A legújabb pendelyek az alsószoknyák felé közelítettek. Ezeket 4–6–8 szélből ráncolták széles gallérba, hasítékuk elől volt. A rövid, sokszoknyás, parasztos tájakon a pendely rövid és bő, míg a hosszabb ruhákról ismert, polgárosultabb tájakon a pendely követi a szoknya hosszát, akár bokáig is érhet. Ekkoriban már újabb, polgári eredetű fehérneműk is megjelentek paraszti használatban, közöttük az alsóinget és pendelyt is kiváltó kombinék és az alsónadrágok. Ezekkel azonban nem járt együtt a korabeli polgári öltözködési szokások egyidejű átvétele. Összegyűjtötte: Rásó János

16


SPORTHÍREK

Az idén is gyűjtik a kilométereket

Immár hagyományosnak mondhatóan harmadik éve gyűjtik a kilométereket a Futó Daru SE tagjai a Run Yours Truly elnevezésű, finn kezdeményezésű becsületbeli futás keretében. A szabályok szerint 50 km-t kell megtenni 24 óra leforgása alatt. Ha esetleg túl sok az 50 kilométer, akkor lehet Yours Truly Half-ot, 25 km-t is futni, de aki még rövidebb távra van felkészülve, az a hivatalos távokon kívül bármilyen távot teljesíthet futva és gyalog is. Pálya és helyszín megkötés nincs. Bárhol, bármilyen terepen lehet futni. A futás becsületbeli, mindenki saját maga méri az általa megtett távot és időt. Az idei megmérettetés első fordulójára január 25-én a farkasszigeti arborétum és a radarállomás közötti aszfaltúton került sor, míg a második eseményt február 22-én rendezik.

-A karate kyu és a dan fokozatain belül különböző szintek vannak, melyeket kitartással és rendszeres edzéssel elérhetnek a karate szerelmesei. A tanuló fokot kyu fokozatnak hívják, mely tíztől csökken egyig. A mester, tehát a dan fokozatok pedig egytől emelkednek tízig. A karate különböző fokozatait a fehér, kék, sárga, zöld, barna és a fekete színű övek is jelzik. Az edzések minden alkalommal bemelegítéssel kezdődnek, majd a kyu fokozat különböző részeinek elsajátítása folytatódik, mint például az ütések, állások, védések, rúgások megtanulása, illetve gyakorlása. -Költséges sportnak nem mondható, hiszen a védő felszereléseken kívül más eszközöket nem igényel, mivel a tanuló leginkább a végtagjait használja az edzések során -mondta el lapunknak Erdei László. Január 23-án, pénteken került sor a félévente megrendezésre kerülő vizsgára, mely biztosítja a karate órán résztvevőknek a sportágon belüli magasabb fokozat elérését. A megmérettetésen különböző erőnléti és technikai feladatokban, majd küzdelemben kellett bizonyítaniuk a gyerekeknek, hogy megszerezhessék a következő fokozat övét. A vizsgát követő első órán a megmérettetésben résztvevők megkapták a budo pass tagsági kártyájukat, mely tartalmazza a vizsgán elért eredményeiket. A z öv vizsgán 7 fő 10 kyu, 5 fő 9 kyu, 7 fő 8 kyu, 2 fő 7 kyu és 1 fő 5 kyu övfokozatra tett sikeres vizsgát. A karate a test nevelése és fejlesztése mellett a megfelelő életkori sajátosságoknak megfelelően a szellemi és lelki képzést is megvalósítja. A gyerekek a legtöbb esetben nem edzőt látnak maguk előtt, hanem egy mestert, aki követendő célokkal szolgál tanítványainak, ezzel ösztönözve a karate szerelmeseit, hogy a legjobb fokozatot elérjék. Erdei Anna

NETFIT felmérés az iskolákban Szorgosan gyűjtik a kilométereket a Futó Daru SE tagjai

Jó „buli” volt a Kálvin-kupa

Három délután során nyújtott sportolási és versenyzési lehetőséget a Kálvin Téri Általános Iskola által megrendezett Kálvin-kupa a város általános iskolásai számára. Január 19-én az alsó tagozatosok számára meghirdetett várméta játékban a házigazda Kálvin csapata bizonyult a legjobbnak, megelőzve a Petőfi és a Petritelep csapatait. Január 26-án a 7-8. osztályos lányok kézilabdázásban mérhették össze a tudásukat. Ezen a villámtornán meghívottként Földes általános iskolásai is részt vettek. A győzelmet végül itt is a házigazdák gyűjtötték be. A sorrend: 1. Kálvin 2. Földes 3. Petőfi 4. Petritelep. A gólkirály Károlyi Orsolya (Petőfi), a legtechnikásabb játékos Kóti Dorina (Földes), a legjobb kapus Magyar Alexandra (Kálvin) lett. A harmadik játéknapon január 28-án a 7-8. osztályos fiúk ugyancsak kézilabda sportágban vetélkedhettek, s ekkor a Petőfi iskola alakulata vitte a prímet. Mindkét ellenfelét fölényesen legyőzve szerezte meg a tornagyőzelmet. A végeredmény: 1. Petőfi 2. Kálvin 3. Petritelep. A gólkirály Szabó Dániel (Petőfi), a legtechnikásabb játékos Béres Viktor (Kálvin), a legjobb kapus Nagy Ákos (Petri) lett. A győztes csapatok elnyerték a Kálvin-kupát, a játékosok érmet, a különdíjasok oklevelet kaptak.

Új fogalommal ismerkedhetnek meg a 10-18 éves általános és középiskolás diákok a testnevelés órákon, és egyre többször fogják hallani az elkövetkező hetekben, hónapokban. Ez a NETFIT, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a diákság fizikai állapotát hivatott feltérképezni az országban. A NETFIT rendszert a Magyar Diáksport Szövetség dolgozta ki, s az idei tanévtől ez váltja fel a korábbi felmérési trendeket. Az új módszernek köszönhetően a tanév végére pontos képet kapnak majd a pedagógusok, a szülők és a döntéshozók a diákok fittségi állapotáról. Amennyiben szükséges, a tanulók személyre szabottan kaphatnak útmutatást fizikai és fittségi állapotuk javításának érdekében. A NETFIT legfontosabb újdonsága, hogy egészségközpontú értékelési rendszer. Az egészség szempontjából meghatározó szempontok szerint mér (állóképesség, testösszetétel és tápláltság, vázizomzat fejlettsége, hajlékonyság), és tudományos alapokon, előre meghatározott fittségi értékekhez képest minősíti a tanulók állapotát. Az 5. osztálytól felfelé elvégzett mérések eredményei alapján a tanulók megtudhatják, hogy fittségük fejlesztésre szorul-e, vagy jó esetben az egészségzónába tartoznak. A NETFIT rendszerhez tartozik egy informatikai adatbázis-kezelő rendszer is. Ennek köszönhetően nem csak a pedagógusok, de a szülők és a diákok is évről évre nyomon követhetik az adott tanuló fittségi szintjének változását. A felmérést végző testnevelők pedig ehhez képest tehetnek javaslatot azon mozgásos tevékenységek minőségére és mennyiségére, amelyek a fejlődést segíthetik. Minden tanuló egyénre szabott, szöveges értékelést kap majd az állapotáról. A rendszer segítségével nagyobb figyelmet kap a rendszeres testmozgás fontossága is, hiszen a diákok és a szüleik is pontos, objektív adatokkal alátámasztott jelentést kapnak. A kötelező mérési időszak 2015. január 5 és 2015. május 27 közé esik.

P. MÁV: értékes pontok a listavezetőtől

Értékes pontokat szerzett a P. MÁV a megyei sakk csapatbajnokság 7. fordulójában. Egriék a bajnoki címre is esélyes, jelenlegi listavezető Hajdúböszörmény II. vendégeként nagy csatában 5-5-ös döntetlent értek el. Megnyerte a saját partiját Czigler Dezső, Szilágyi Norbert, Papp Attila és Gencsi Gergő, míg Nádházi Imre és Egri László remizett. A P. MÁV hét forduló után 36 pontot szerezve az 5. helyet foglalja el a 12 csapatos bajnokságban.

Versenyek ünnepek előtt és után

A Várméta játékot a Kálvin tér csapata nyerte.

Népszerű küzdősport a karate

Napjainkban ismét egyre népszerűbbé válik a különböző harci sportágak iránti érdeklődés. Így van ez városunkban is, hiszen Erdei László edző felnőttek és gyerekek karate oktatását végzi az Erőss Lajos Református Általános Iskola tornatermében, ahol mindig sok az érdeklődő a sportág iránt. Lászlót fiatal korában kezdte el érdekelni, és azóta élete részét képezi. Két éve kezdett el foglalkozni a gyermekek karate tanításával. Jelenleg a csoportjába 7-14 év közötti gyermekek járnak, akiket heti két alkalommal készít fel arra, hogy a vizsgákon, illetve a versenyeken a lehető legjobban teljesítsenek.

Öt ladányi induló közül négy dobogóra is állhatott Erdélyben, a Korondon megrendezett meghívásos birkózóversenyen. Aranyérmet nyert Papp Melánia és Németh Balázs, míg Gali István és Nádházi Gergő ezüstéremmel zárta a viadalt. Az új év első országos erőpróbáját Érden rendezték, ahol a három ladányi induló közül Szabó Döme első, Dodó Bence és Németh Balázs harmadik helyezést szerzett súlycsoportjában. Ezt követte a Hajdúböszörményben megtartott területi versenyszezon idei első állomása, a Kincses Sándor Emlékverseny, amelyen 15 egyesület 168 versenyzője feszült egymásnak. Csapatunk 19 indulót delegált, s a megszerzett 8 arany, 3 ezüst, és 4 bronzéremmel végül a csapatversenyt is sikerült megnyerni.

www.ladanytv.hu

Polgári Díj átadás és Polgári bál Püspökladányban

Recommend Documents