POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

2011

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011

TARTALOMJEGYZÉK 1

HELYZETFELTÁRÁS..................................................................................................... 5 1.1 Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 5 1.1.1 A Pogányvölgyi Kistérség földrajzi sajátosságai, általános jellemzők ............. 5 1.1.2 A Pogányvölgyi Kistérség úthálózata, a közlekedés jellemzői:........................ 6 1.1.3 A Pogányvölgyi Kistérség településeinek jellemzői, gazdasági mutatók ......... 7 1.1.4 A Pogányvölgyi kistérség gazdasági mutatói.................................................. 10 1.1.5 A Pogányvölgyi kistérség legfontosabb demográfiai mutatói ........................ 12 1.1.6 A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai ............................ 26 2 KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN............................................. 31 2.1 A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben 38 2.1.1 A bölcsődei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei ........... 38 2.1.2 Óvodai ellátás körzetei .................................................................................... 39 2.1.3 A Kistérségben működő óvodák szervezeti formája....................................... 39 2.1.4 Az óvodák módszertani programjai ................................................................ 40 2.1.5 Bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetétele...................................... 45 2.1.6 Az óvodakörzet települései, a helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma. 46 2.1.7 Intézményi létszámok, férőhelyek................................................................... 47 2.1.8 Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ............................................... 51 2.1.9 2.1.5. A bölcsődei és óvodai alkalmazottak .................................................... 53 2.1.10 Programkínálat ................................................................................................ 55 2.2 Általános iskolai és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben 57 2.2.1 Az iskolai feladatellátás jogi és szervezetei keretei ........................................ 57 2.2.2 A Kistérségben működő iskolák ..................................................................... 58 2.2.3 A bejárók, a gyermekek összetétele ................................................................ 64 Pedagógusok száma,........................................................................................ 65 2.2.4 a tanulók szociális helyzete ............................................................................. 65 2.2.5 Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés........................................ 66 2.2.6 A befogadó intézmények felelőssége .............................................................. 66 2.2.7 Intézményi létszámok...................................................................................... 67 2.2.8 Az iskolák kihasználtsága ............................................................................... 71 2.3 A feladatellátás fizikai jellemzője 72 2.3.1 Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság ............................................... 72 2.3.2 Az iskolaépületek infrastrukturális helyzetének részletes bemutatása a kistérségben ..................................................................................................................... 73 2.3.3 Alkalmazottak ................................................................................................. 77 2.3.4 Programkínálat ................................................................................................ 79 2.3.5 A kötelező és azon túli nyelvoktatás: .............................................................. 80 2.3.6 Tanórán kívüli foglalkozások.......................................................................... 81 2.4 Szakszolgálat 82 2.5 Szakmai szolgáltatás 84 2.6 Alapfokú művészetoktatás 84 2.7 Partneri igények: fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban 86 2.7.1 A közoktatási intézmények minőségfejlesztési munkájának összesítése........ 89 3 AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE....................................... 91 3.1 Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében 91

2/178


3.1.1 Olvasás szövegértés......................................................................................... 93 3.1.2 Matematika logikus gondolkodás.................................................................... 94 3.2 Eredményesség a versenyek tükrében 94 3.3 Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében 95 4 A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI .......................................... 97 5 A kistérség közoktatása................................................................................................. 100 5.1 A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai 100 5.2 A fejlesztési célú beavatkozások 103 5.3 A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós KözoktatásFejlesztési stratégiához 107 6 KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 ..................................................... 111 6.1 Keretfeltételek 111 6.2 Oktatáspolitikai Követelmények 111 6.2.1 Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia..................................................... 111 6.2.2 Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája ....... 115 6.2.3 A 2006. 2007. évi törvényi változások a közoktatásban .............................. 116 6.2.4 Régiós stratégiák ........................................................................................... 117 6.2.5 A Dél Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) ........................................................................................................... 119 6.2.6 Dél-dunántúli Régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája ............................... 121 6.3 Fejlesztési források a közoktatás-fejlesztés szolgálatában 126 6.3.1 Az UMFT operatív programjai ..................................................................... 126 6.3.2 Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források ......... 128 6.3.3 Megyei és egyéb források ............................................................................. 130 6.4 Esélyegyenlőség: halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek 130 7 SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN ......................................................... 135 7.1 Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban 135 7.2 A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban 141 7.2.1 Óvodások fejlesztését segítő javaslatok: ....................................................... 141 7.2.2 Tanulók fejlesztését segítő javaslatok ........................................................... 141 7.2.3 A kistérség intézményfejlesztését segítő javaslatok...................................... 142 7.3 A pedagógiai munka megújítása a szakszolgálat és szakmai szolgáltatás , mint résztvevő partnerek és tevékenységek vonatkozásában 147 7.3.1 Szakszolgálati feladatok innovációja ............................................................ 147 7.3.2 Szakmai szolgáltatás innovációja.................................................................. 148 7.3.3 Mérési-értékelési rendszer kiépítése ............................................................. 148 7.3.4 Szakmai munkaközösségek........................................................................... 150 7.4 A közoktatási feladatellátás minőségirányításának működtetése 152 7.4.1 A közoktatási feladatok minőségirányítási rendszerének célja:.................... 152 7.5 Közös irányelvek a külső értékelés számára 156 7.6 Közös irányelvek a Kistérség minőségbiztosítása számára 157 8 ÉPÍTMÉNYI ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŰVEK... 158 8.1 Óvodai fejlesztési igények 158 8.2 Általános iskolai fejlesztési igények 159 9 NYOMON KÖVETÉS.................................................................................................. 162 10 MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 165 11 FORRÁSLISTA ............................................................................................................ 175 12 TÁBLÁZAT JEGYZÉK ............................................................................................... 175

3/178


13 14 15

DIAGRAM JEGYZÉK ................................................................................................. 178 TÉRKÉPJEGYZÉK ...................................................................................................... 178 ÁBRAJEGYZÉK .......................................................................................................... 178

4/178


1 HELYZETFELTÁRÁS A Pogányvölgyi Kistérség önkormányzatai – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 16. §-a alapján, figyelemmel a 2004. évi CVII. tv. rendelkezéseire (3) – jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoztak létre 2004 június 30-án. Határozat száma: 1/2004./VI. 30.Céljuk, hogy a Kistérség önkormányzatai kötelező önkormányzati feladataikat minél hatékonyabban, a kor követelményeinek megfelelő színvonalon biztosítsák a kistérség lakói számára – a testületeik döntése alapján.

1.1 Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 1.1.1

A Pogányvölgyi Kistérség földrajzi sajátosságai, általános jellemzők

A Pogányvölgyi Kistérség nevét a Pogányvölgy vízfolyás adta. Települései a DélDunántúli

Régióban,

a

Kaposvár-

Balatonboglár út mentén helyezkednek el. Területe területének

271,5

km2,

4,5%-a.

A

Somogy

megye

Kistérséget

10

település alkotja. A Kistérség nagyobb része a „Magyar Tenger” déli partjának háttértelepüléseihez tartozik, közvetlen vízparti települése nincsen. Dombos területét kiváló minőségű

földek

borítják.

Völgyeit

vízfolyások szelik át, több természetes és mesterséges tóval. A Kistérség földrajzi fekvését tekintve Somogy megyében, a Kaposvár – Marcali – Fonyód – Siófok által határolt terület „belsejében” helyezkedik el. 1. Térkép: Pogányvölgyi Kistérség

5/178


Az erősen dombos vidék mezőgazdasági termelését a gazdag vízfolyások, az erős eróziók rontják. Talaja és klímája egyaránt rendkívül kedvező a gyümölcskultúrák telepítéséhez. Szőlővel, gyümölccsel tarkított domboldalak, erdők, mezők, halastavak váltakoznak a tájon. A Kistérségen szinte teljes egészén áthúzódik a Dél-Balatoni Borút egy része. Rendezvények, történelmi emlékhelyek, színvonalas szálláshelyek, szolgáltatók várják az ide látogatót. 1.1.2

A Pogányvölgyi Kistérség úthálózata, a közlekedés jellemzői: A Kistérség infrastrukturális mutatói kedvezőtlen

képet

mutatnak,

közúti

közlekedési hálózata közepes minőségű, fejletlen. A Fonyód-Kaposvár vasútvonal Lengyeltóti, Öreglak, Somogyvár, Pamuk településeket érinti. Főútvonal nem halad át, autópálya északi területét érinti. A Kistérség az országos közúthálózaton jól megközelíthető. Észak-déli irányban a Kaposvár-Fonyód, kelet-nyugati irányban a 61. sz. főközlekedési út (NagykanizsaDunaföldvár) kaposvári metszéspontjától északi

szektorban.

valamennyi

települése

A

Kistérség Kaposvárról

szilárd burkolatú úton elérhető. 2. Térkép: Pogányvölgyi Kistérség települései Az alsóbbrendű úthálózat minőségi állapota és szélességük a helyi forgalomhoz képest sem megfelelő, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolni való. A térségben levő települések egy része csak Lengyeltótin keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba, ezért a települések közötti összeköttetést is javítani szükséges. Az úthálózat fejlesztésénél a meglevő és sűrűn használt földúti kapcsolatok szilárd burkolatú kiépítése is stratégiai cél. A fejlesztésekre, hálózatbővítésre szánt közpénzekből a nagyobb részt inkább a felújításra, korszerűsítésre szükséges fordítani a kistérség szinte valamennyi útján. A személyszállítás ennek ellenére megoldottnak mondható.

6/178


1.1.3

A Pogányvölgyi Kistérség településeinek jellemzői, gazdasági mutatók Lengyeltóti Lengyeltóti kisváros, a Kistérség központi települése, ahol 3.257 ember él1, ami a

kistérség 11.377 lakosának a 28,87%-a. Múltjából szívesen említik a XII. századi műemléki templomot, a hozzá csatlakozó keresztutat, a Zichy kastélyt, egy-egy szép régi középületet, a századelő házaiból néhány érdekes homlokzatot, kapuvetőt. Jelenében a regionális központ szerepkör a meghatározó közigazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói és információs igények kiszolgálásában

egyaránt.

Lengyeltóti

fejlődő

kisváros

életében

meghatározó

a

mezőgazdasági és a szolgáltatóipari tevékenység. A településen 4 jelentősebb cég működik. A lakosság kb. 10%-át tudják foglalkoztatni, amelynek bővítését tervezik. Internet szolgáltatás 100%-ban elérhető igény szerint. Buzsák A berek szélén a homokból nőtt falu Csisztapuszta gyógyfürdőjével, gazdag népművészetével vált híressé. A gyönyörű hímzésekből gazdag kiállítás látható a Faluházban, az iskolában, tájházban, a templomban, és naponta az utcán is. A település nevezetességei a János-hegyi pincesor, az Európa hírű öltöztethető Mária oltár, a Fehér kápolna. Az alapfokú iskolában órarend szerint tanítják a hímzés, faragás elemeit, honismereti szakkörön gyűjtik a még fellelhető tárgyi emlékeket. 1. ábra: Iskola Buzsák Gyugy A Pogányvölgyben megbúvó aprófalvak egyike. Lakosainak száma meghaladja a 300-at. Valaha dióerdőiről volt híres, ma inkább virágos falukép. A településen 900 éves Árpád-kori műemlék templom és egy helyi védettségű Harangtorony áll. Turisztikai látványossága a klasszicista Kastély együttes, és az 5 hektáron található Milleneumi Park, és a „ Megyünk Gyugyra Búcsúra” programjuk a régióban ismert, népszerű. Hács Újraéledő zsáktelepülésen az utóbbi 10 évben itt talált otthonra és megélhetési

1

forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal, Somogy megye lakónépessége – 2011. január 1.

7/178


forrásra néhány külföldi és magyar család. Múltját a felújításra váró béndeki templom rom, és a XIX. században betelepített német családok őrzik. Kisberény A Balatontól 15km-re levő, domboktól ölelt apró település. Gyula völgye kirándulóhely hűen tükrözi a honfoglalás kori magyar falut.

Öreglak Történelmében

visszatekintve urai

között

találjuk Corvin Jánost, Zrínyi Ilonát és a Jankovich családot,

akik

kastélyt

építettek

a

településen.

Napjainkban gyermekotthon működik benne. A völgyben húzódó berek alatt Öreglak kincse, a hatalmas melegvíz mező fekszik. Óvoda és iskola egyaránt működik a településen. 2. ábra: Óvoda Öreglak Pamuk A kistérséget Pamuknál éri el a Pogányvölgy-vízfolyás, hogy aztán az öreglaki, ciframalmi halastavakon átbukva, mint Keleti-Bozót csatorna folyjon a Balatonba. A föld mélyét megvallatva a régészek csodálatos múltról beszélnek: Doicletianus és Constantinus császár idejéből származó érmék, hőmécses, pattintott kőkések, kőbuzogány jelzik, hogy folyton lakott hely volt. Erdei vadban gazdagok, minden évszakban szépek. Somogyvár Ópusztaszer és Mohács után a III. Történelmi Emlékhely Kupavár. A Balaton kiterjedt mocsárvilága miatt itt haladt át a Római hadiút. A kupavári tetőről nézhetett szét Koppány. A monostor alapítása Szent Lászlóhoz fűződik. A XIII. század elejétől Somogy vármegye székhelye volt. A gyönyörű Széchényi kastély, különleges parkjával iskolaként működik. A közel 2.000 fős település mindent megtesz, hogy újra felfedezzék, "életképes", fejlődő. Fejlesztési elképzelések között szerepel egy 60-80 férőhelyes nyugdíjasház felépítése, a Vitya-Gamás összekötő út megépítése, ami lehetővé teszi, hogy a település új irányból lesz megközelíthető. Ennek nyomán munkahelyek, illetve az idegenforgalom számára is új csatorna nyílhat. A Kupavári Történelmi Emlékhelyen tervezett fejlesztések nyomán megsokszorozódhat a turistaforgalom. Folyamatban van egy

8/178


kezdetben 40, később akár több száz főt foglalkoztató összeszerelő üzem felépítéséhez szükséges

terület

kiválasztása.

Somogyvár

vonatkozásában meghatározó: a mezőgazdasági tevékenység. Ipari tevékenység kismértékben van jelen, a tervezett beruházás megvalósulása után jelentőssé válik. A helyben foglalkoztatottak száma 400 fő. Úthálózat minősége közepes, illetve rossz. Hiányzik a Vityapuszta-Gamás összekötő út, valamint az Öreglak-Somogyvár összeköttetés. 3. ábra: Iskola Somogyvár Somogyvári Általános Iskolát hagyományápolás, eszménykép állítása céljából Szent László Király Általános Iskola nevet kapta. A névadó tisztelete fejeződik ki intézményi címerükben, melyet a történelmi emlékhely, valamint Szent László hermájának képmása ékesít. „Községünk, Somogyvár” évente megszervezett iskolai vetélkedőjük a hagyományápolásuk egyik sikeres bizonyítéka. A községük közéletét kulturális programjaikkal gazdagítják, amelyek ünnepélyek, anyák napi rendezvény, pedagógusnap, térségi, megyei szintű sportrendezvények. A községi „szépítő szombat” az iskola kezdeményezésére vált hagyománnyá. Az intézmény környéke az elmúlt 10 esztendőben gyökeresen megváltozott. Az udvar, az előkert szép, parkosított, gondozott. Hátrány, hogy a nagy udvar közterület. Somogyvámos A település két turisztikai látványosságot juttat eszünkbe. A XIII. század óta álló Puszta –tornyot és a Krisna völgyet, és történelmi emlékhelyet 800 fős kis település, amelynek lélekszáma stagnál. Óvoda, 1-4 évfolyamos iskola működik a településen. Szőlősgyörök Balatonboglár felől a térség kapuja. Szőlőtermelő lankáit Árpád házi királyaink is szerették. A települést hatalmas erdőségek ölelik, vadban gazdag vidék. A Bányászó-hegy a Dél-Balatoni borvidék egyik legjobb termőhelye. A szőlősgyöröki Gárdonyi Géza Tagiskola a Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiaiszakmai Szolgáltató Intézmény szerves része 2005 júliusa óta. Tanulóinak száma alig haladja

9/178


meg a 90-et. Az alacsony létszámú tanulócsoportokban osztott és részben osztott osztályokban, családias légkörben személyközpontú nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakos ellátottság teljes körűvé vált a többcélú intézmény pedagógusainak változó munkahelyen történő alkalmazásával. Nevelésfilozófiájában egységes nevelőtestület közös célért, a pogányvölgyi gyerekek esélyhátrányának mérsékléséért dolgozik. 1.1.4

A Pogányvölgyi kistérség gazdasági mutatói

A Pogányvölgyi kistérség továbbra is azon somogyi kistérségek között szerepel, amelyek országosan is a leghátrányosabb helyzetben vannak.

Pogányvölgyi Kistérség

Forrás: KSH 2000. évi adatszolgáltatása 3. Térkép: Magyarország kistérségei

A „lemaradó” térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A kedvező „dinamikusan fejlődő” és „fejlődő” térségekben él az ország népességének 56,6%-a. A kitörési esélyeket is felmutató „felzárkózó” térségekben a vidék népességének közel 30%-a él, míg a „stagnáló” és a „lemaradó” térségek a vidéki népességből 13, illetve 9%-ot képviselnek. A 25 „lemaradó” térségből 21 van az ország keleti felén, és 4 Dél-Dunántúlon. A térség típusok eloszlása eléggé mozaikszerű, s a régiók többségében a típusok majd mindegyike előfordul. Dél-Dunántúlon a „dinamikusan fejlődő” típus hiányzik. A kistérség gazdasági pozíciója kedvezőtlen, még a kistérségi méreteket tekintve is kicsi, gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik A centrumváros is gyengébb, mint ami a térségi és városok közötti „versenyben” kellene. Az infrastruktúra fejlesztése kiemelt feladata Pogányvölgyi kistérségének, mert a műszaki alapok megteremtése előfeltétele a versenyképesség megteremtésének. A kistérség infrastrukturális ellátottsága a lengyeltóti gesztorságával megvalósult szennyvízberuházással javult. A térség elektromos

10/178


energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt, nagyobb mértékű fejlesztést csak jelentős többlet ráfordítással lehet megoldani. Pogányvölgyi kistérségben több településen található termál, illetve gyógyvíz, de anyagi okok miatt még nem valósult meg hasznosításuk. Jelenleg még csak Buzsák-Csisztapuszta térségében valósult meg gazdasági hasznosítása. Településein gazdag a hagyományőrzés, a népművészet, több történelmi nevezetességgel rendelkezik. Országosan is figyelemre méltó a somogyvámosi Krisna-völgy. A munkaerő-piaci helyzet, gazdasági szerkezet mezőgazdasági túlsúlya és eredményessége mellett meghúzódik több nehézség is. A meghatározó gyümölcstermesztési ágazatban kevés korszerű, újonnan telepített gyümölcsössel találkozunk, ugyanakkor egyre nagyobb az elöregedő, régi telepítésű gyümölcsös, melynek megújítására többségében tőkehiány miatt nem kerül sor. Főleg a családi művelőknél alacsonyfokú a gépesítettség. Magas az élőerő ráfordítás. A térségben élelmiszer feldolgozók (vad-, dió-, gyümölcs-feldolgozók és csomagolók, pincészetek) ugyan vannak, de azok kapacitása, új igényekhez alkalmazkodó technológiája elmarad a lehetőségektől. Nem alakultak korszerű termelő, feldolgozó és értékesítési szövetkezetek, társulások, melyek révén nagyobb hozzáadott érték és nyereség képződhet, fokozódhat az értékesítési biztonság, a fejlesztéshez szükséges tőkekoncentráció.(forrás: kistérségi turisztikai terv)

11/178


1.1.5

A Pogányvölgyi kistérség legfontosabb demográfiai mutatói

A Kistérség népességének mutatóit településenként, a közoktatási korcsoportok tekintetében vizsgálva a táblázatokban rögzített adatokat kapjuk.

1. Táblázat: Buzsák népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

0-6 éves korig 0 éves 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves összesen

2007 11 8 7 5 15 9 13 68

Buzsák 2008 4 9 8 7 6 16 9 59

7-14 éves korig 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves összesen

2007 12 7 12 14 10 18 13 14 100

2008 11 12 6 13 14 10 17 10 93

2009 9 12 12 7 13 15 11 16 95

2010 18 9 12 11 7 13 15 10 95

2011 6 17 10 12 11 7 12 12 87

15-18 éves korig 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves összesen

2007 11 9 14 18 52

2008 11 10 7 18 46

2009 9 9 10 8 36

2010 14 8 9 8 39

2011 10 14 8 11 43

2009 7 5 8 8 7 5 17 57

2010 10 7 8 8 8 6 5 52

2011 11 9 7 9 8 7 6 57

Buzsák közoktatásában érintett lakosok száma csökkenő tendenciát mutat valamennyi korcsoportban.

12/178


2. Táblázat: Gyugy népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

Gyugy


2007 1 10 2 3 3 1 3 23

Gyugy 2008 5 1 9 2 3 5 1 26


2007 2 5 0 4 7 2 4 3 27

2008 3 2 5 0 4 7 2 4 27

2009 1 3 2 4 0 4 7 2 23

2010 5 1 3 2 5 0 4 6 26

2011 2 4 1 3 2 4 0 4 20


2007 3 5 1 0 9

2008 3 2 5 1 11

2009 4 3 2 5 14

2010 2 4 3 2 11

2011 7 2 5 2 16

közoktatásában

érintett

lakosainak

2009 1 5 1 9 2 3 4 25

2010 3 3 5 0 9 2 3 25

2011 3 2 2 5 0 9 2 23

száma

minimálisnak

mondható,

óvoda

működtetését a településen nem tudja biztosítani az önkormányzat.

13/178


3. Táblázat: Hács népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.


2007 6 4 5 10 2 6 3 36

Hács 2008 1 6 3 5 9 2 5 31


2007 6 6 5 5 6 6 4 5 43

2008 3 6 6 4 5 6 6 4 40

2009 5 3 6 6 4 5 5 6 40

2010 2 5 3 6 6 5 5 5 37

2011 10 3 5 3 6 6 5 5 43


2007 3 7 5 5 20

2008 3 4 6 5 18

2009 4 3 4 6 17

2010 6 4 3 3 16

2011 5 6 4 3 18

2009 4 2 6 3 5 9 2 31

2010 2 4 2 6 4 5 10 33

2011 3 3 4 2 6 4 5 27

Hács közoktatásában érintett lakosainak száma alacsony, óvoda működtetését a település fenntartói biztosítják intézményfenntartó társulásban.

14/178


4. Táblázat: Kisberény népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

Kisberény 2008 2009 4 5 4 6 1 6 6 2 2 6 2 3 2 2 21 30


2007 4 1 6 1 2 2 4 20


2007 4 4 1 3 1 6 1 1 21

2008 4 3 4 1 3 1 6 1 23


2007 3 4 3 4 14

2008 1 3 5 3 12

2010 3 5 6 6 2 7 3 32

2011 4 2 5 6 6 2 7 32

2009 2 3 3 4 1 4 1 7 25

2010 2 2 3 3 4 1 4 1 20

2011 3 2 2 3 3 4 1 4 22

2009 1 0 4 6 11

2010 5 1 0 5 11

2011 1 5 1 0 7

Kisberény gyermeklétszáma alacsony, közoktatási feladataik ellátását intézményfenntartó társulás segítségével valósítják meg.

15/178


5. Táblázat: Lengyeltóti népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

Lengyeltóti 2008 2009 25 33 28 26 31 28 31 27 28 30 36 28 29 35 208 207


2007 25 29 30 26 35 30 37 212


2007 28 41 40 44 36 43 50 32 314

2008 40 27 41 40 43 34 44 48 317


2007 38 30 47 35 150

2008 31 40 34 46 151

2010 33 35 26 27 26 30 26 203

2011 25 35 34 29 26 26 30 205

2009 31 38 28 39 40 45 35 45 301

2010 34 30 37 26 39 41 43 35 285

2011 24 33 30 37 25 42 42 43 276

2009 42 29 40 33 144

2010 43 37 30 35 145

2011 34 45 38 30 147

Lengyeltóti közoktatásában érintett lakosainak száma mérsékelten csökkenő tendenciát mutat valamennyi korcsoportban. A gyermeklétszáma a csökkenés ellenére hosszútávon a közoktatási intézmények fenntartását igényli.

16/178


6. Táblázat: Öreglak népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.


2007 16 15 10 31 18 24 25 139

Öreglak 2008 19 15 12 8 32 19 25 130


2007 24 12 21 21 27 20 31 26 182

2008 27 26 13 21 23 27 23 31 191

2009 27 31 28 14 21 24 31 25 201

2010 18 27 30 26 14 24 26 34 199

2011 31 20 31 29 26 15 25 25 202


2007 18 32 32 20 102

2008 25 17 26 28 96

2009 36 37 20 27 120

2010 24 37 39 20 120

2011 34 27 39 38 138

2009 20 20 16 16 8 33 18 131

2010 11 21 19 17 15 8 31 122

2011 22 12 21 20 17 15 8 115

Öreglak népessége a 0-6 éves korban mutat csökkenő tendenciát, a többi korosztály létszáma növekvő, közoktatási intézmény fenntartását igényli a településen.

17/178


7. Táblázat: Pamuk népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.


2007 7 6 1 7 4 3 7 35

Pamuk 2008 7 9 6 1 8 4 3 38


2007 3 4 2 3 2 5 2 4 25

2008 7 2 4 3 4 2 4 2 28

2009 3 7 2 4 3 3 3 4 29

2010 3 3 7 2 4 3 3 3 28

2011 7 4 3 7 2 4 3 3 33


2007 1 6 6 3 16

2008 4 2 7 5 18

2009 2 3 2 7 14

2010 4 2 4 4 14

2011 3 4 2 4 13

2009 6 5 7 5 1 7 3 34

2010 2 5 4 5 5 1 7 29

2011 4 3 5 5 4 5 1 27

Pamuk településen nem működik közoktatási intézmény, amit az alacsony gyermeklétszám miatt érthető, ugyanakkor, a 7-14 éves korosztály létszámában emelkedés látható.

18/178


8. Táblázat: Somogyvámos népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.


Somogyvámos 2007 2008 2009 13 5 17 8 11 5 13 7 11 10 12 8 13 8 13 8 11 6 7 9 12 72 63 72

2010 9 16 5 11 9 12 6 68

2011 11 9 16 1 11 8 9 65


2007 4 13 12 11 7 15 17 4 83

2008 7 4 14 12 11 6 14 18 86

2009 9 7 4 13 12 11 6 13 75

2010 9 10 6 4 13 10 11 5 68

2011 7 8 9 6 3 12 7 9 61


2007 11 8 6 12 37

2008 3 10 7 6 26

2009 17 3 9 7 36

2010 12 16 3 9 40

2011 6 9 16 7 38

Somogyvámos 0-6 éves lakosságának száma a csökkenő tendencia ellenére is indokolja, hogy a településen óvoda működjön. Az összevont évfolyamokkal működő 1-4. évfolyamos általános iskola 2007. évhez képest 10 fővel kisebb létszámmal működik. A jövőben ez a létszám várhatóan stagnálni fog.

19/178


9. Táblázat: Somogyvár népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

Somogyvár 2008 2009 24 13 23 18 25 21 14 22 12 13 10 15 20 11 128 113


2007 25 26 15 13 10 20 20 129


2007 19 22 28 25 28 25 30 26 203

2008 19 20 23 29 26 30 27 34 208


2007 43 39 40 30 152

2008 28 42 40 37 147

2010 26 15 17 22 22 13 17 132

2011 16 25 14 13 21 22 12 123

2009 22 20 21 26 31 28 31 31 210

2010 13 21 20 23 24 30 27 31 189

2011 18 15 25 23 24 23 30 29 187

2009 38 30 47 41 156

2010 30 41 30 47 148

2011 32 32 41 27 132

Somogyvár község 0-18 éves lakosságszámát vizsgálva láthatjuk, hogy a 0-6 éves korosztálynál a legkisebb mértékű a csökkenés. Közoktatási intézmény működtetését a gyermeklétszám indokolja.

20/178


10. Táblázat: Szőlősgyörök népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.


Szőlősgyörök 2007 2008 2009 10 11 11 9 9 12 7 6 7 10 7 6 12 10 8 6 10 9 9 6 10 63 59 63

2010 4 12 11 8 6 8 10 59

2011 10 4 11 10 8 6 9 58


2007 11 12 12 12 14 14 17 16 108

2008 10 10 13 11 12 14 14 15 99

2009 5 10 11 13 11 13 14 13 90

2010 11 5 12 11 14 12 13 15 93

2011 10 11 5 11 12 14 13 13 89


2007 12 9 14 9 44

2008 11 13 9 16 49

2009 12 10 13 9 44

2010 13 11 10 13 47

2011 13 13 11 8 45

Szőlősgyörök gyermeklétszáma csökkenő, de létszámuk lehetővé teszi, hogy a közoktatási intézmények a településen működjenek.

21/178


11. Táblázat: Táska népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.


2007 7 8 3 7 2 10 5 42

Táska 2008 4 7 8 4 5 2 8 38


2007 6 2 5 6 7 6 9 6 47

2008 5 6 2 5 6 5 6 7 42

2009 8 5 6 2 4 5 6 5 41

2010 2 8 5 6 2 5 6 5 39

2011 5 2 7 5 5 2 4 6 36


2007 8 2 2 2 14

2008 5 7 2 1 15

2009 7 5 6 2 20

2010 5 7 5 4 21

2011 4 4 6 5 19

2009 7 6 8 9 4 5 2 41

2010 6 6 5 9 9 3 5 43

2011 4 6 7 5 7 9 4 42

Táska Kistérségen kívüli település, intézményi társulásban működtetett óvodájában várhatóan stagnáló létszámmal lehet számolni.

22/178


12. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség lakosságszáma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

Demográfiai adatok 2007 2008 2009

Lakosságszám Buzsák Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Öreglak Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök Összesen

2010

2011

1 409

1397

1408

1409

1 419

295

307

314

316

304

418

410

410

407

413

172

172

183

182

181

3 312

3344

3321

3285

3 257

1 671

1622

1678

1656

1 652

271

290

274

267

270

779

772

777

777

796

1 894

1886

1909

1896

1 887

1 204

1198

1192

1182

1 179

11425

11398

11466

11377

11358

A kistérség népességének alakulását vizsgálva az elmúlt 5 év vonatkozásában lassú csökkenés

figyelhető

meg.

A településeket

összehasonlítva kiugró

lakosságszám

csökkenéssel illetve növekedéssel nem találkozunk. 13. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség 0-6 éves lakosok száma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1.

0-6 évesek száma Buzsák Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Öreglak Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök Összesen

Demográfiai adatok 2007. 2008. 2009.

2010.

2011.

68

59

57

52

57

23

26

25

25

23

36

31

31

33

27

20

21

30

32

32

212

208

207

203

205

139

130

131

122

115

35

38

34

29

27

72

63

72

68

65

129

128

113

132

123

63

797

59

763

63

763

59

755

58

732

23/178


A lakosság korcsoportonkénti jellemzőit, változásait vizsgálva, életkoronként változatos adatokat 0-6 éves lakosok száma a Kistérségben

láthatunk.

2007.

évhez képest a Kistérség 0-6

800

éves

780

gyermekeinek

760

korcsoportú száma

több

mint 60 fővel csökkent. A

740 720

2007-2009

700

óvodáskorú gyermekek száma

680 Összesen

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

797

763

763

755

732

között

született,

egy teljes óvodai csoporttal csökkent.

1. Diagram: 0-6 éves lakosok száma a Kistérségben 14. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség 7-14 éves lakosok száma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. 7-14 évesek száma Buzsák Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Öreglak Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök Összesen

Demográfiai adatok 2007. 2008. 2009.

2010.

2011.

100

93

95

95

87

27

27

23

26

20

43

40

40

37

43

21

23

25

20

22

314

317

301

285

276

182

191

201

199

202

25

28

29

28

33

83

86

75

68

61

203

208

210

189

187

108

1106

99

1112

7-14 éves lakosok száma a Kistérségben

90

1089

93

89

1040

A

1020

7-14

éves,

általános

iskolás korú korcsoport a 1150

2007.

1100

a

1000

Összesen

viszonyítva

több, mint 80 fővel csökkent

1050

950

évhez

Kistérségben.

Ez

3-4

általános iskolai osztálynyi 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

1106

1112

1089

1040

1020

tanulót jelent.

2. Diagram: 7-14 éves lakosok száma a Kistérségben

24/178


15. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség 15-18 éves lakosok száma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. Demográfiai adatok 2007. 2008. 2009.

15-18 évesek száma Buzsák Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Öreglak Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök Összesen

2010.

2011.

52

46

36

39

43

9

11

14

11

16

20

18

17

16

18

14

12

11

11

7

150

151

144

145

147

102

96

120

120

138

16

18

14

14

13

37

26

36

40

38

152

147

156

148

132

44

49

44

47

45

596

574

592

591

597

A 15-18 éves, középiskolás

15-18 éves lakosok száma a Kistérségben

korú tanulók száma 2007 óta 600

stagnál. A Kistérségben normál 590

tantervű

középiskola

nem

580

működik.

Somogyváron

a

570

Somogy Megyei Önkormányzat 560 Összesen

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

596

574

592

591

597

fenntartásában

működik

egy

speciális szakiskola.

3. Diagram: 15-18 éves lakosok száma a Kistérségben 16. Táblázat: Pogányvölgyi Kistérség területe, népsűrűsége (2011. 01. 01.)

Megnevezés

Buzsák Gyugy Hács Kisberény Lengyeltóti Öreglak Pamuk Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök Összesen

Állandó népesség (fő)

Terület (km )

1 419 304 413 181 3 257 1 652 270 796 1 887 1 179 11 358

59,7 15,3 21,3 7,5 40 20,6 12 23,5 53 18,6 271,5

2

Népsűrűség 2 (fő/km ) 23,8 19,9 19,4 24,1 81,4 80,2 22,5 33,9 35,6 63,4

25/178


17. Táblázat: Elköltözések és beköltözések száma (2007. évi adat) 2003. Buzsák 38 Lengyeltóti NA Gyugy NA Hács NA Kisberény NA Szőlősgyörök NA Öreglak 32 Pamuk 4 Somogyvár 20 Somogyvámos 11 Összesen 105

Elköltözések száma 2004. 2005. 2006. 41 37 32 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 35 33 32 7 3 4 17 15 19 14 13 7 114 101 94

11225

2007 2006

11491

2005

11529

2007. 35 NA NA NA NA NA 39 6 27 14 121

419

94

A TKT állándó lakosainak száma

391 101

Beköltözések száma

11597

437 114

2003

11631

401 105

11000

Beköltözések száma 2004 2005 2006 2007 56 43 61 52 53 58 55 37 6 5 10 4 9 8 9 7 0 2 6 6 NA NA NA NA 24 29 26 28 61 38 52 38 135 107 129 118 93 101 71 57 437 391 419 347

347 121

2004

10500

2003 57 46 7 2 2 NA 37 42 121 87 401

11500

12000

Elköltözések száma

12500

4. Diagram: Migrációs folyamatok (2007. évi adat) Az elköltözők és beköltözések számát vizsgálva nem tudunk reális képet adni, mert az önkormányzatoknak az elköltözésekről nincsen kötelező nyilvántartása. Somogy megyében magas az elvándorlási arány, és ez a Kistérség területén is jellemző. Az elvándorlási arány különösen a zsáktelepülésekre jellemző, ahol fokozottabb az elöregedési százalék és a természetes fogyás is. 1.1.6

A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai

Lengyeltóti város kivételével minden településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Ipari üzemek elsősorban Lengyeltótiban találhatóak, melyek a korábban szétszabdalt, majd privatizált iparterületeken valósultak meg. A gazdasági ágazatok közül a legtöbb

embert

a

kereskedelemben

és

a

mezőgazdaságban

foglalkoztatják.

A

26/178


gyümölcstermesztés, szőlő, barack, dió stb. ültetvények, dinnyeföldek, nagyüzemi és családi gazdálkodói művelések mellett a kiegészítő gazdaság szerepe változó. 18. Táblázat: Munkanélküliek száma a Kistérségben Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ 2011. március Munkanélküliség kimutatása a Kistérségben a 2011. márciusi adatok alapján Gazd. LakóNyilvánaktív Mutató népesség tartott Munkavállalói Relatív 1 2 2010 álláskereső népesség 2011 korú népesség mutató


Arány3 szám

1403

156

577

27,0%

941

16,6%

1,71

284

45

112

40,2%

193

23,3%

2,40

383

73

137

53,3%

257

28,4%

2,93

203

40

66

60,6%

105

38,1%

3,92

3295

306

1372

22,3%

2166

14,1%

1,45

1609

187

610

30,7%

1044

17,9%

1,84

243

53

74

71,6%

166

31,9%

3,29

767

132

396

33,3%

561

23,5%

2,42

1911

259

807

32,1%

1262

20,5%

2,11

1212

118

533

22,1%

856

13,8%

1,42

7551

22,8%

2,35

11310 1369 4684 39,3% 1 Nyilvántartott álláskeresők száma / a gazdaságilag aktív népesség száma. 2 Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalói korú népesség %-ában. 3 A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya.

A munkanélküliségi ráta ugyan magas, a gyümölcs termesztői tulajdonosi szerkezet és a nyári balatoni ellátásban dolgozó szezonális alkalmazottak miatt pontosságuk meglehetősen bizonytalan, hullámzást mutat. A vállalkozások többsége mezőgazdasági kisvállalkozó. A családi összefogásra épülő mezőgazdasági vállalkozói struktúra egyre erősödik. A családok egy része még ma is épít a Balaton-parti szálláskiadás adta többletjövedelemre. A munkanélküliség százalékos aránya főleg a zsáktelepüléseken magas, ahol szinte minimális helyi munkavégzési lehetőség van. Viszonylag magas a falvak elöregedő portáit felvásárló külföldiek száma, a települések ebből elenyésző, áttételes haszonhoz jutnak.(forrás:turisztikai terv) A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisberény (38,1%), Pamuk (31,9%), Hács (28,4%) vannak, ahol a nyilvántartott álláskeresők és a munkavállalói korú népesség aránya a Kistérségben a legmagasabb. Körzetközpont szerepe miatt kedvezőbb a munkanélküliségi helyzet Lengyeltóti városban, illetve a Balaton part közelsége folytán Szőlősgyörökön. A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési lehetőségeket jelentős mértékben befolyásolja a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje is.

27/178


19. Táblázat: Nyilvántartott álláskeresőkből a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ 2011. március Nyilvántartott álláskereső

Legfeljebb 8 általános

Mutató %

Pályakezdő

Mutató %

156

81

52%

10

12%

45

30

67%

1

3%

73

43

59%

4

9%

40

33

83%

8

24%

306

163

53%

28

17%

187

122

65%

15

12%

53

39

74%

7

18%

132

83

63%

8

10%

259

160

62%

25

16%

118

47

40%

3

6%

1369

801

62%

109

13%


A kistérségben regisztrált munkanélküliek több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek több mint fele szakképzetlen. A 109 fő pályakezdő a Kistérségben regisztrált munkanélkülinek a 13%-át alkotja. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra van szükség az iskolai és a felnőttképzések szerkezetében egyaránt. A települések véleménye szerint a lakosság alacsonyan, illetve átlagosan képzett. Azokon a településeken ahol a romák száma jelentősebb, ott kedvezőtlenebbnek ítélik meg a helyzetet.

20. Táblázat: Szociális ellátás 1. rész Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ 2011. március


Nyilvántartott álláskereső

Foly. nyilv. >365 nap

Járadék típ. ell.

Segély típ. ell.

Rendsz. szoc. segély

RÁT+ bérpótló jutt.

156

46

18

16

0

76

45

4

5

10

0

14

73

27

5

8

0

30

40

18

4

6

1

20

306

106

45

46

6

108

187

85

30

15

0

82

53

5

17

1

0

18

132

38

31

28

1

35

259

94

20

21

6

114

118

19

27

22

0

25

1369

442

202

173

14

522

28/178


21. Táblázat: Szociális ellátás 2. rész Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 2010. november Rendsz. Lakónépesség szoc. segély 2010 / fő


lakosság %

GYVK / gyermek

1403

56

4,0%

143

284

2

0,7%

40

383

4

1,0%

58

203

2

1,0%

43

3295

14

0,4%

278

1609

72

4,5%

203

243

0

0,0%

0

767

5

0,7%

36

1911

15

0,8%

8

1212

60

5,0%

72

11310

230

1,8%

881

22. Táblázat: Szociális ellátás 3. rész – Összesítő táblázat Lakónépesség Szoc. ellátás 2010 / fő


lakosság %

1403

309

22,0%

284

71

25,0%

383

105

27,4%

203

75

36,9%

3295

491

14,9%

1609

402

25,0%

243

36

14,8%

767

135

17,6%

1911

178

9,3%

1212

206

17,0%

11310

2008

21,0%

Szociális ellátásban részesülők száma elsősorban az aprófalvas településeken magas, Kisberény lakosainak 37%-a, Hács község lakóinak 27%-a, és Gyugy lakosai 25%-a, de Öreglakon is eléri a 25%-ot. Lengyeltóti lakosságának közel 15%-a részesül ellátásban. A legalacsonyabb értéket Somogyvár esetében tapasztalunk.

29/178


23. Táblázat: Vállalkozások száma a Kistérségben Forrás: KSH 2009


Vállalkozások száma 2009

mutató %

214

13%

47

3%

33

2%

13

1%

567

35%

196

12%

15

1%

102

6%

239

15%

200

12%

1626

100%

Legtöbb vállalkozás a kistérség központi településén, Lengyeltótiban működik, ez a Kistérség vállalkozásainak 35%-a. Somogyváron 15%, Buzsákon 13%, Öreglakon és Szőlősgyörökön 12% a vállalkozások aránya. A zsáktelepülések vállalkozásainak száma minimális mértékű.

30/178


2 KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN

4. Térkép: A Kistérség területén működő közoktatási intézmények

31/178


Az alapfokú oktatási-nevelési intézmények átszervezése során 2010. július 1-jén olyan többcélú, közös igazgatású intézmény jött létre, amely egy intézményi keretben, ugyanakkor szervezeti

és

szakmai

tekintetben

önálló

intézményegységek/tagintézmények

működtetésével látja el feladatait (óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatás, pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás). Az átszervezés során a korábban többnyire önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolák, óvodák a továbbiakban jogi személyiséggel nem rendelkező tagintézményként folytatták működésüket. Az intézményi szervezeti felépítés változásának következménye az intézmények vezetési struktúrájának, a vezetők kötelező óraszámának módosulása. A közoktatási törvény 55.§a lehetőséget ad arra, hogy a fenntartó a többcélú intézmények vezetésére az intézmény élén álló vezetőnek – az intézmény tagintézményeinek, felvehető létszámának nagyságától függően – főigazgatói megbízást adjon.

24. Táblázat: Közoktatási integrációs hálózat feladatellátása

Település

Buzsák Táska

Lengyeltóti

Intézményegységek és az ellátott közoktatási feladat

1. Iskola (1-8) és óvoda Óvoda (telephely) 2. Iskola (1-8) székhely intézmény 3. Óvoda 4. Egységes szakszolgálat 5. Pedagógiai-szakmai szolgálat 6.Alapfokú művészeti iskola

Gyugy Hács Kisberény

Óvoda telephely

Szőlősgyörök

7. Iskola (1-8) és Óvoda

Öreglak

Az integrált közoktatási intézmény ellátási körzete Buzsák, Táska

Lengyeltóti, Gyugy, Hács, Kisberény

Szőlősgyörök

8. Iskola (1-8) 9. Óvoda + Barátihegy telephely

Öreglak, Pamuk

Pamuk Somogyvár Somogyvámos

10. Iskola (1-8) 11. Óvoda 12. Iskola (1-4) és Óvoda

Somogyvár Somogyvámos

32/178


A többcélú intézmény első számú vezetője a főigazgató. Az intézményegységek és tagintézmények élén intézményegység-vezetők és tagintézmény-vezetők állnak, akik a közoktatási törvény 55. §-a alapján továbbra is óvodavezetőként ill. igazgatóként látják el feladataikat. A munkájukat tagintézményvezető helyettes (óvodavezető-helyettes ill. igazgatóhelyettes) segíti. A kistérségi intézményfenntartás esetében a közoktatási feladatellátás finanszírozására a kistérségi normatíva több erőforrást biztosít, így nagyobb az esélye a szolgáltatások településen maradásának. A közoktatási feladatok és a szociális ellátó rendszerek kapcsolódása további esélyeket teremthet a kistérség településeinek (bölcsőde, gyermekjóléti szolgáltatás integrálása). A demográfiai mutatók tükrözik, hogy a gyermeklétszám változása, és a létszámhoz kapcsolt normatív támogatás miatt a kockázati tényezők továbbra is jelen lesznek, és szükség lehet az integrált intézmény további átszervezésére. 2010. július 1-je óta a Pogányvölgyi Kistérség területén a korábban 4 önállóan működő közoktatási intézményi társulás megszüntetését követően a Kistérség valamennyi közoktatási intézménye jogutóddal történő átszervezést követően a Kistérségi Társulás által fenntartott integrált intézményi hálózathoz szerveződött.

Az intézmény hivatalos neve: Fodor András Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény Az intézmény rövid neve: Fodor András Általános Iskola és Óvoda

Székhelyintézmény: Fodor András Általános Iskola 8693 Lengyeltóti, Csokonai u. 15.

Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek: − általános iskola − óvoda − alapfokú művészetoktatás − pedagógiai szakszolgálat

33/178


− pedagógiai-szakmai szolgáltatás Az intézmény a Kt. 33. § (1) b) szerinti többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. A 33. § (4) alapján létrehozott közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. Az 5 intézményegységben van: 6 általános iskola (5 nyolc évfolyamos: Lengyeltóti, Somogyvár, Öreglak, Buzsák, Szőlősgyörök, és 1 négy évfolyamos: Somogyvámos) 9 óvoda: (6 csoportos: Lengyeltóti; 3 csoportos: Öreglak, Somogyvár; 1 csoportos; Buzsák, Szőlősgyörök, Somogyvámos, Hács, Barátihegy, Táska (Marcali Kistérséghez tartozó település) 1 AMI (alapfokú művészetoktatási intézmény) 1 EPSZ (egységes pedagógiai szakszolgálat) 1 PESZI (pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény) Ezt a 18 „intézményt” kellett legfeljebb 12 egységbe szervezni a DDOP 3.1.2/2F pályázati kiírásban megfogalmazottak szerint: „Az összevonásban – a többcélú intézményben – résztvevő intézményegységek és tagintézmények maximális száma 12 (ha nem, nem befogadható a pályázat).”

A pályázati kiírásnak megfelelően az átszervezést követően kialakított intézményegységek és tagintézmények: 1.

Fodor András Általános Iskola - székhelyintézmény

2.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Szent László Király Általános Iskolája

3.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tündérkert Óvodája

4.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Öreglaki Általános Iskolája

5.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Öreglaki Óvodája (+ Barátihegyi Tagozata - etnikai)

6.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Buzsáki Általános Iskolája és Óvodája (+ Táskai Telephely)

7.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Gárdonyi Géza Általános Iskolája és Lurkó Óvodája

8.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Somogyvámosi Általános Iskolája és Óvodája 34/178


9.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Kincsem Óvodája (+ Hácsi Telephely)

10.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége

11.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegysége

12.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai-szakmai Intézmény Intézményegysége

Szolgáltató

35/178


Irányítási struktúra

óvoda intézményegység-vezető főigazgató helyettes II.

Kincsem Tagóvoda vezető

Kincsem Tagóvoda vezető helyettes

FŐIGAZGATÓ (pedagógiai szakmai szolgáltatás vezető is)

általános iskola intézményegység-vezető általános főigazgató helyettes Fodor András Általános Iskola intézményegység-vezető

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményegységvezető

Szakszolgálat intézményegységvezető

Funkcionális intézményegységvezető (Gazdasági iroda)

Fodor András Általános Iskola intézményegység-vezető helyettes

Hácsi telephely

Öreglaki Tagóvoda-vezető

Barátihegyi telephely

Szent László Király Tagiskola vezető

Ügyviteli dolgozó

Szent László Király Tagiskola vezető helyettes

Tündérkert Tagóvoda vezető Öreglaki Tagiskola vezető

Ügyviteli dolgozó

Gárdonyi Géza Tagiskola és Lurkó Tagóvoda vezető helyettes Öreglaki Tagiskola vezető helyettes Buzsáki Tagiskola és Tagóvoda vezető helyettes

Táskai telephely Somogyvámosi Tagiskola és Tagóvoda vezető helyettes

Gárdonyi Géza Tagiskola és Tagóvoda vezető Buzsáki Tagiskola és Tagóvoda vezető Somogyvámosi Tagiskola és Tagóvoda vezető

Ügyviteli dolgozó Buzsáki Tagiskola és Tagóvoda vezető helyettes

Ügyviteli dolgozó

36/178


A költségek viselése 1. Menedzsment működtetése: külön kerül megtervezésre, költségek viselésében feladatellátási helyek számarányában osztoznak azok a települések, amelyekben feladatellátási hely van (ellátási egység). FŐIGAZGATÓ (pedagógiai szakmai szolgáltatás)

óvoda intézményegység-vezető főigazgató helyettes II.

általános iskola intézményegység-vezető általános főigazgató helyettes

Titkárság-vezető; adminisztrátor

Funkcionális intézményegység-vezető (Gazdasági iroda)

Élelmezésvezető, gondnok

Készletnyilvántartó /könyvelő

Pénztáros

Könyvelők.

2. A művészetoktatási intézményegység külön kerül megtervezésre. A költségvetés tanuló/település arányában oszlik meg a fenntartók között. 3. A szakszolgálatok intézményegység külön kerül megtervezésre. A költségvetés település/tanuló, illetve igénybe vett óra arányban osztódik. 4. A tagintézmények/telephelyek költségvetéségét az adott települések viselik.

37/178


2.1 A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben 2.1.1

A bölcsődei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei

A térségben a bölcsődés korú gyermekek elhelyezését Lengyeltóti Város Önkormányzata látja el. A bölcsőde épülete és berendezései elavult, felújításra szorulnak. A bölcsődét 2011. augusztus 1. óta a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás tartja fenn az Alapszolgáltatási Központ részeként. A Kistérségben megnövekedett az igény a bölcsődés korú gyermekek napközbeni intézményi elhelyezésére, ezért pályázati lehetőség esetén a bölcsőde épülete bővítésre kerül. Lehetőség adódik a 20 hetes – 14 éves korú gyermekek családi napköziben történő elhelyezésére is. A családi napközi működtetését az egyes önkormányzatok a településeken rendelkezésre álló lehetőségek függvényében tervezhetik. Az óvodai feladatellátást biztosító intézmények fenntartásáról a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás települési önkormányzatai (Lengyeltóti, Buzsák, Gyugy, Hács, Kisberény, Öreglak, Pamuk, Somogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök), valamint a társuláson kívüli önkormányzatként Táska Község Önkormányzata gondoskodnak. 25. Táblázat: Kistérségben működő óvodák Résztvevő települések Buzsák Táska (TKT kívüli) Lengyeltóti Gyugy Hács Kisberény Szőlősgyörök

Óvoda működik X X X X X

Öreglak

X

Öreglak-Barátihegy

X

Pamuk Somogyvár Somogyvámos

X X

A Kistérség 10 települése közül 7 településen működik 8 óvoda: Buzsákon, Lengyeltótiban, Hácson, Szőlősgyörökön, Öreglakon és Barátihegyen, Somogyváron és Somogyvámoson. A Kistérségen kívüli Táska községben működő óvoda a Buzsáki Óvoda telephelye.

38/178


2.1.2

Óvodai ellátás körzetei 26. Táblázat: Óvodai létszámok a Pogányvölgyi Kistérségben – 2010 Forrás: KIR-STAT 2010 helyben lakó gyermek (fő)

1. Lengyeltóti

település neve

fenntartó

össz. gyerm. létszám (fő)

csop. szám (db)

átlag (fő/csop)

Kistérségi Társulás

129

6

21

21

1

21

27

1

27

27

1

27

18

1

18


50

2

25

0


22

1

22

Somogyvár (Vityapuszta, Beslia-hegy)

10


68

3

22

Somogyvámos

0


23

1

23

385

17

22

ellátási körzet

bejáró (fő)

98

Lengyeltóti (Tatárvár, Pusztaberény, Pusztaszentgyörgy) Kisberény Gyugy

31

2. Hács

21

Hács

0

3. Szőlősgyörök

25

Szőlősgyörök

2

4. Buzsák

26

Buzsák (Csisztapuszta)

1

5. Táska

18

Táska

0

6. Öreglak

43

Öreglak (Vasadi-hegy) Pamuk

7

7. ÖreglakBarátihegy

22

Öreglak-Barátihegy

8. Somogyvár

58

9. Somogyvámos

23

Mindösszesen

334

2.1.3

Kistérségi Társulás Kistérségi Társulás Kistérségi Társulás Kistérségi Társulás

51

A Kistérségben működő óvodák szervezeti formája 27. Táblázat: A Kistérségben működő óvodák szervezeti formája

Az óvoda neve Fodor András Iskola és Óvoda Kincsem Óvodája Fodor András Iskola és Óvoda Napsugár Óvodája

Telephelye

Fenntartó települések

Lengyeltóti

Lengyeltóti, Gyugy, Kisberény

Hács

Hács

Az intézményfenntartás módja

Többcélú intézmény


Közös igazgatású közoktatási intézmény



39/178


Az óvoda neve Fodor András Iskola és Óvoda Lurkó Óvodája Fodor András Iskola és Óvoda Tulipán Óvodája Fodor András Iskola és Óvoda Tulipán Óvodája Táskai Telephelye

Telephelye

Szőlősgyörök

Fodor András Iskola és Óvoda Kerekerdő Óvoda Brátihegyi Tagozata

ÖreglakBarátihegy

2.1.4

Buzsák

Táska

Öreglak

Fodor András Iskola és Óvoda Tarkarét Óvodája

Szőlősgyörök

Buzsák

Fodor András Iskola és Óvoda Kerekerdő Óvodája

Fodor András Iskola és Óvoda Tündérkert Óvodája

Fenntartó települések

Táska

Öreglak

Öreglak

Somogyvár

Somogyvámos

Somogyvár

Somogyvámos

Az intézményfenntartás módja

Többcélú intézmény















Az óvodák módszertani programjai

Kerekerdő Óvoda, Öreglak: 3 heterogén csoporttal működik. Az óvoda nevelőtestülete a kompetencia alapú nevelést vezette be, és ebben kiemelten kezeli a mozgásfejlesztést. Sajátos arculatukként célul tűzték ki a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztését, a testmozgás megszerettetését. Fontosnak tartják a családdal való közös tevékenységek tervezését és megvalósítását. Kiemelt figyelmet fordítanak az egyéni képességfejlesztésre, a sport megszerettetésére, az egészséges életmódra nevelés fontosságának elfogadására. Kerekerdő Óvoda Baráti-hegyi tagozat: vegyes összetételével a kompetencia alapú óvodai nevelés kapcsán kiemelten kezeli a természeti környezet megismerését. Fontos számukra az óvoda és a család kapcsolatának elmélyítése, a másság elfogadás (kisebbség), a családok

40/178


bevonása az óvodai életbe. Együttgondozás a családokkal a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. Kincsem Óvoda: 6 homogén csoportjával legnagyobb tagintézmény a térségben. Kompetencia alapú nevelési programja a közösségi nevelés koherens erejét emeli ki. Céljuk az

óvodás

gyermekek

fejlődésének

támogatása,

személyiségének

kibontakoztatása,

gyakorlatias, tevékenységközpontú, az egyén és a közösség fejlődését célzó szemlélet érvényesítése. Az Integrációt segítő programjuk kiemelten kezeli a HHH és BTM-s gyermekek fejlesztését, az óvoda-iskola átmenetet biztosító iskolai életmódra való felkészítést. A másság elfogadását, a toleráns magatartást, differenciált bánásmód biztosítását kiemelt feladatként határozzák meg. Kincsem Óvoda – Hácsi telephelye: 1 csoportos óvoda és az epochális módszertani programjának bevezetésével célként határozta meg az egyéni képességek fejlesztését, a másság (különleges képességű gyermekek) teljes elfogadását, a népszokások, hagyományok ápolását. Feladatuknak tekintik a felelősségteljes, önálló, konfliktustűrő, boldog harmonikus gyermekek nevelését. Lurkó Óvoda: 1 csoportos óvoda a tevékenységeken alapuló, környezetbarát óvodai nevelési programjával, fontosnak tartja, hogy a természet és a környezet adta lehetőségek maximális kihasználásával, önálló, felfedező a természetet tisztelő gyermekek nevelődjenek az érzelmi biztonságot

nyújtó

szeretetteljes

óvodai

környezetben.

A

falu

hagyományainak

(szőlőtermesztés, borkultúra)kiemelten ápolja. Tarkarét Óvoda: 1 csoportos óvoda a kompetencia alapú óvodai nevelés a természet eszközeivel módszertani programjára helyezi a hangsúlyt. A 4 őselem köré szerveződő kompetenciaterületek által a környezeti kultúra átadására fordít nagyobb figyelmet és annak beépülésére a gyermeki személyiségjegyekbe, figyelembe véve az egyéni és életkori sajátosságokat. A zsáktelepülés jellegéből, a Krisna Völgy turisztikai látványosságából fakadóan hagyományápolása gazdag múltra tekint vissza. Tulipán Óvoda: 1 csoportjával maximális kihasználtsága mellett, a néphagyományait őrző, továbbápoló programjával kiemelten kezeli a tájegység népi kultúrájának megőrzését, a változatos természeti környezet lehetőségeinek kiaknázását, a helyben kialakult népszokás gyökereinek megismertetését, a hagyományok ápolását és a „gyökérkeresés” értéktudatának megalapozását.

41/178


Tulipán Óvoda - Táskai telephelye: 1 csoportjának módszertani programja a néphagyományőrző, egészséges életmódra nevelő, családokkal együttműködő óvoda alapjait erősíti. Az óvodás gyermek korának megfelelő népi hagyományok ápolását helyi szinten, azok nevelési folyamatba való beillesztését, valamint a családokkal való szoros együttműködés kialakítását tekinti fő feladatának. Tündérkert Óvoda: 3 homogén szervezésű csoportjával és egyedi módszertani programjával kiemelt figyelmet fordít a honismeretre, természeti és környezetvédelmi nevelésre, és épít a családok való együttműködésre. Célja a természeti környezet megszerettetése, a múlt értékeinek átörökítése, természetóvás és a környezettudatos magatartás kialakítása. Feladatának tekinti a múlt értékeinek megőrzését, helyi értékek továbbvitelét, elsajátítását, ápolását.

42/178


28. Táblázat: Önkormányzati hozzájárulások alakulása Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 2010. november Önkormányzati hozzájárulás (Ft)

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft)

Település 2005

Buzsák óvoda és iskola

2006

2007

2008

2009

2005

2006

2007

2008

2009

33 584 100 Ft

41 259 280 Ft

34 368 293 Ft

38 436 667 Ft

21 506 066 Ft

209 901 Ft

264 483 Ft

210 848 Ft

222 177 Ft

124 313 Ft

4 124 000 Ft

5 748 000 Ft

4 659 000 Ft

4 229 000 Ft

3 666 000 Ft

196 380 Ft

273 714 Ft

221 857 Ft

201 380 Ft

174 571 Ft

Lengyeltóti óvoda

19 663 000 Ft

29 520 000 Ft

32 055 000 Ft

29 338 000 Ft

26 633 000 Ft

140 450 Ft

223 636 Ft

252 401 Ft

240 475 Ft

201 765 Ft

Lengyeltóti iskola

24 534 000 Ft

35 388 000 Ft

18 406 000 Ft

41 514 000 Ft

25 243 000 Ft

67 773 Ft

95 385 Ft

49 746 Ft

105 903 Ft

66 780 Ft

Öreglak óvoda és iskola

22 441 540 Ft

28 424 910 Ft

33 573 667 Ft

45 101 232 Ft

47 863 384 Ft

91 598 Ft

114 309 Ft

134 116 Ft

189 767 Ft

203 963 Ft

6 838 000 Ft

11 500 000 Ft

10 797 000 Ft

11 282 000 Ft

10 768 000 Ft

253 000 Ft

426 000 Ft

415 000 Ft

403 000 Ft

371 000 Ft

40 823 000 Ft

46 766 000 Ft

48 613 000 Ft

57 025 000 Ft

54 075 000 Ft

150 000 Ft

170 000 Ft

178 000 Ft

199 000 Ft

208 000 Ft

Szőlősgyörök óvoda

9 639 000 Ft

6 046 000 Ft

7 005 000 Ft

4 039 000 Ft

920 000 Ft

190 000 Ft

241 840 Ft

280 200 Ft

161 560 Ft

36 800 Ft

Szőlősgyörök iskola

33 931 000 Ft

21 283 000 Ft

11 395 000 Ft

13 161 000 Ft

6 718 000 Ft

218 000 Ft

236 477 Ft

126 611 Ft

146 233 Ft

74 644 Ft

Hács óvoda

Somogyvámos óvoda és iskola

Somogyvár óvoda és iskola

43/178


29. Táblázat: Kistérségi óvodák fenntartási költségei Forrás: Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv 2007 Óvoda Gesztor/fenntartó Buzsák

2003. fenntartási költség 1 gyerekre össz. eső költség

2004. 2005. 2006. 2007. fenntartási költség 1 gyerekre eső fenntartási költség 1 gyerekre eső fenntartási költség 1 gyerekre eső fenntartási költség 1 gyerekre össz. költség össz. költség össz. költség össz. eső költség

15 442 000 Ft

486 233 Ft

16 107 000 Ft

502 677 Ft

17 151 000 Ft

510 938 Ft

18 503 000 Ft

503 371 Ft

19 143 000 Ft

464 744 Ft

60 930 000 Ft

476 000 Ft

59 929 000 Ft

419 000 Ft

66 972 000 Ft

360 000 Ft

100 800 000 Ft

556 000 Ft

116 459 000 Ft

582 000 Ft

15 972 000 Ft

490 000 Ft

14 632 000 Ft

456 000 Ft

14 413 000 Ft

609 000 Ft

31 706 000 Ft

401 000 Ft

30 763 000 Ft

385 000 Ft

36 330 000 Ft

399 000 Ft

39 735 000 Ft

401 000 Ft

40 296 000 Ft

491 000 Ft

Táska Lengyeltóti Gyugy Hács Szőlősgyörök Kisberény Öreglak Pamuk Somogyvár Somogyvámos Összesen

18 482 000 Ft 9 163 000 Ft 151 695 000 Ft

17 394 000 Ft 367 000 Ft 2 220 233 Ft

8 310 000 Ft 147 135 000 Ft

28 349 000 Ft 346 000 Ft 2 108 677 Ft

163 215 000 Ft

29 008 000 Ft 1 878 938 Ft

188 046 000 Ft

27 695 000 Ft 1 460 371 Ft

203 593 000 Ft 1 537 744 Ft

Az intézmények működtetéséhez szükséges költségek tükrözik, hogy az állami finanszírozás mértéke nem elegendő, a fenntartók részéről jelentős kiegészítést igényel.

44/178


5. Térkép: A Kistérség településein működő óvodák A Kistérség 10 településén 7 óvoda működik.

Kistérségen

kívüli

településen működik egy óvodai telephely. Valamennyi óvodának a Kistérségi Társulás a fenntartója. Az óvodák a többcélú közoktatási intézmény feladatellátási helyei. Lengyeltótiban található a Kincsem Óvoda

6

óvodai

csoporttal,

telephelye a Hács községben 1 csoporttal

működő

Napsugár

Óvoda. A szőlősgyöröki Lurkó Óvoda is 1 csoporttal működik. Buzsák, Öreglak, Somogyvámos és Somogyvár

intézményeiben

is

igénybe vehető az óvodai ellátás. A buzsáki

Tulipán

Óvoda

1

csoporttal, táskai telephelye 1 csoporttal, az öreglaki Kerekerdő Óvoda 3 csoporttal, barátihegyi telephelye 1 csoporttal, a somogyvámosi Tarkarét Óvoda 1 csoporttal, a somogyvári Tündérkert Óvoda 3 csoporttal működik. A kistérségben az utóbbi évek intézményracionalizálási törekvései után nincs önállóan működő óvoda. A 13 településen összesen 9 óvodai feladatellátási hely van. Ez a 9 telephely 4 óvodai intézményegységet jelent. Minden település gondoskodik a törvényben előírt feladatellátási kötelezettségéről. A fenntartók törekvése megegyezik azzal a szülői igénnyel, hogy az óvodai szolgáltatás a lakóhelyen legyen biztosítva Valamennyi óvoda általános iskolával együtt fenntartott közös igazgatású intézmény intézményegysége, illetve tagintézménye.

2.1.5 Bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetétele A bejáró óvodások száma az elmúlt 3 év viszonylatában csak kismértékben emelkedett. 2004ben a kistérségben élő óvodások száma 353 volt és 50 fő a bejáró. A 2007/2008-as tanévben Nikla és Táska valamint Csömend csatlakozásával 348 fő a kistérségben élő óvodások száma

45/178


és 62 óvodás bejáró. Hács, Buzsák, Somogyvámos és Táska kivételével a kistérség többi óvodájába jellemző a bejárás.

2.1.6

Az óvodakörzet települései, a helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma 30. Táblázat: Az óvodakörzet települései, a helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma (jegyzői adatok alapján - 2011. november)

Hács

21

21

Szőlősgyörök

29

27

Buzsák

46

45

Táska

18

18

Öreglak

72

65

Pamuk, Somogyvámos

5

Somogyvár

71

68

Pamuk

3

Somogyvámos

22

22

Összes létszám

408

364

100%

89%

Gyugy, Lengyeltóti Lengyeltóti

29

2 1

Átlagos bejárási távolság

98

Egyéni megoldással (szülő szgk.-val)

31

129

hány fő?

Tömegközlekedéssel

Kisberény Gyugy

Lengyeltóti

honnan?

Falugondnoki szolgálattal

hány fő?

A TKT –hoz nem tartozó önkormányzato kból vagy nem intézményfenntartó társulás területéről

A településen élő óvodások száma

Az összes óvodás létszáma

A székhely település /település neve

A TKT -hoz tartozó önkormányzatokból és óvodakörzetekb ől honnan?

Iskolabuszszal

A bejárók közlekedése

Bejárók

2

5 km

3

5 km

1

Pusztakovácsi (Alsókölked)

2

6 km

5

2

5 km 7 km

42

2 44 11%

29

1

5

7

A bejáró óvodások többségében továbbra is a korábbi intézményfenntartó társulás településeiről járnak be. Elenyésző a száma a térségen kívülről bejáró gyermekeknek. A bejárók szállítása elsősorban iskolabusszal történik (Lengyeltóti, Buzsák, Somogyvár térségében). Kisebb mértékű a tömegközlekedéssel utaztatott gyermekek száma (Pamukról Öreglakba), de Öreglakon nincs iskolabusz szolgáltatás. A bejárás szülő általi szervezése

46/178

5,6km


elsősorban a szülők munkahelyére utazással függ össze. Az átlagos bejárási távolság nem jelent többletterhet, hiszen mindössze 5,6 km. 2.1.7

Intézményi létszámok, férőhelyek 31. Táblázat: Óvodai létszámok, kihasználtság mutatók a Pogányvölgyi Kistérségben (az eredeti táblázat kiegészítve a 2010. évi októberi adatokkal)

Település

Lengyeltóti

Hács

Szőlősgyörök

Buzsák

Táska

Öreglak

Öreglak, Barátihegy

Somogyvár

Somogyvámos

Összesen

Év

Csoportok száma

Férőhely

Óvodás gyermekek száma

2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010

6 6 6 6 1 1 1 1 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 3 3 3 2 1 1 1 1 3 3 3 3 1 1 1 1 19 19 20 17

150 150 132 132 25 25 25 20 50 50 35 30 50 50 50 33 22 25 75 75 75 70 30 30 30 30 64 64 62 75 25 25 25 25 469 469 456 440

133 128 122 129 17 18 18 21 35 35 34 27 32 39 32 27 18 18 65 72 61 50 26 27 21 22 63 58 56 68 25 20 22 23 396 397 384 385

Óvodai átlagos csoportlétszám 22 21 20 22 17 18 18 21 17.5 17.5 17 27 16 18,5 16 27 18 18 21 24 20 25 26 27 21 22 21 19,3 18,6 22,6 25 20 22 23 20,8 20,9 19,2 22,6

Óvodai kihasználtság % 88,6 % 85,3 % 92% 97,7% 68 % 72 % 72% 105% 100 % 100 % 97,14 % 90% 64 % 78 % 64 % 81,8% 80% 72% 86 % 96 % 80 % 71,4% 87 % 90 % 70 % 73,3% 101,6 % 93,5 % 90,3 % 90,6% 100 % 80 % 88 % 92% 84,4 % 84,6 % 84,2% 87,5%

47/178


2.1.7.1 Csoportok és csoportlétszámok a kistérség óvodáiban összesen és átlagosan A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 3. számú mellékletének I. pontja határozza meg az óvodai csoport átlaglétszámát (20 fő) és maximális létszámát (25 fő). A kistérségben jelenleg 440 óvodás gyermek van. Az előző intézkedési tervhez képest ez az alábbi változásokat mutatja:

32. Táblázat: Óvodai létszám változása a Pogányvölgyi Kistérségben Óvodai létszám 2007-ben 366 fő 384 fő (Táska is)

Óvodai létszám 2010-ben 367 fő 385 fő (Táska is)

Változás mértéke % 1%

Fontos megjegyezni, hogy a táblázatban a tényleges gyermeklétszámok kerültek feltüntetésre. Az óvodai létszámokat és a férőhely kihasználását mutató adatokat ez még pozitívan befolyásolhatja. 2007. évhez képest lényegében az óvodai létszám stagnálása mutatkozik. A kistérségi átlaglétszám meghaladja a 20 főt (22,6 fő). Szőlősgyörök és Buzsák tekintetében az egy csoportban lévő tényleges gyermeklétszám 27 fő. Ha ehhez hozzákalkuláljuk a 2 és 3 fős létszámot, az egy óvodai csoportban lévő gyermekek létszáma meghaladhatja a 30 főt. A fenntartók a működési költségek racionalizálása érdekében csökkentették az óvodai csoportok számát (Öreglak, Buzsák, Szőlősgyörök 1-1 csoport csökkentése), így érve el megtakarítást. 2.1.7.2 Az óvodai férőhelyek kihasználtsága Lengyeltóti, Hács, Szőlősgyörök Somogyvár, Somogyvámos településeken működő óvodák kihasználtsága a 90 %-ot is meghaladja (Hácson 105%-os). A legalacsonyabb kihasználtsági mutatót Öreglak óvodái mutatnak, de figyelembe kell venni, hogy itt magasan felülreprezentált a 2 és 3 fős gyermekek aránya.

48/178


2.1.7.3 Az óvodaépületek kihasználtsága 33. Táblázat: Óvodaépületek kihasználtsága (2010. októberi adatok alapján)

Óvoda Buzsák Hács Lengyeltóti Öreglak Öreglak - Baráti hegy Somogyvámos Somogyvár Szőlősgyörök Táska Kistérség átlag:

A csoportszoba kihasználtsága (%) Átlag létszám alapján 20 fő/csoport 135% 105% 110 % 125% 110% 115% 113% 135% 90% 115%

A csoportszoba kihasználtsága (%) Maximált létszám alapján 25 fő/csoport 108% 84% 88% 100% 88% 92% 90% 108% 72% 92%

Mint látható, minden épületben az átlaglétszám feletti a gyermeklétszám. A közoktatási törvény által engedélyezett maximális létszámot Lengyeltóti, Öreglak és Szőlősgyörök éri el, ill. lépi túl. Az adatok alapján Táskán a legnagyobb a negatív eltérés, de itt is meg kell jegyezni, hogy a létszámot felülreprezentálja a 2 és 3 fős gyermekek száma.

49/178


Lengyeltóti Hács Szőlősgyörök

Buzsák Táska Öreglak Öreglak – Baráti hegy Somogyvár Somogyvámos Kistérség összesen

2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010 2007 2010

54 57 78 86 21 37 66 78 78 89 44 50 95 91 71 66 91 87 60 64

35 47 11 6 2 3 12 8 7 8 10 8 14 20 14 18 19 10 124 128

29 36 61 29 6 11 38 30 39 44 16 16 67 91 25 26 86 43 32 33

Integráltan nevelt

%

66 73 14 18 7 10 21 21 14 16 27 25 20 20 40 45 20 20 229 248

HHH

122 129 18 21 34 27 32 27 18 18 61 50 21 22 56 68 22 23 384 385

%

Év

HH

Település

Összes en

34. Táblázat: Az óvodai létszámok szociális helyzetük szerint (2010. októberi adatokkal kiegészítve)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 4 0 1 0 7

50/178


2010

385 248 100% 64%

128 33%

Integráltan nevelt

Halmozottan hátrányos helytzetű (HHH)

Hátrányos helyzetű (HH)

Óvodások száma

35. Táblázat: Óvodai létszámok, HH/HHH mutatók (201. októberi adatok alapján)

7 2%

Az óvodások 64 % -a, 248 fő hátrányos helyzetű, ebből 128 fő a HHH-s gyermekek száma, ami az óvodások 33 %- át, a hátrányos helyzetűek 52 %- át jelenti. A 2007-es évhez képest 2010-re 4%-kal nőtt a HH gyermekek aránya, és 1%-kal a HHH gyermekek aránya. Etnikai kisebbséghez tartozók integrációját valamennyi óvoda biztosítja. Valamennyi óvoda felvételt biztosít a HHH gyermekek részére, az óvodák törekszenek is ennek teljesítésére. A rászoruló gyermekek megfelelő időben történő óvodai felvételét illetően a fenntartók, a védőnői szolgálat, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szorosan együttműködik. Etnikai nevelést roma nyelven Öreglak-Barátihegy óvodája, etnikai kultúra megismerését magyar nyelven a lengyeltóti Kincsem Óvoda biztosítja. A kistérség óvodáiban nem vezettek be idegen nyelv oktatást. Integrált nevelés Öreglak, Somogyvár, Somogyvámos óvodáiban folyik.

2.1.8

Épületállomány, infrastrukturális felszereltség 36. Táblázat: Megvalósult közoktatási beruházások és a fejleszteni kívánt területek

Óvoda

Megvalósult beruházás

Fejleszteni kívánt területek

Buzsák Táska

Lengyeltóti 51/178


Hács épület külső rekonstrukciója (ablakcsere stb)

Hács Szőlősgyörök Öreglak ÖreglakBarátihegy Somogyvár Somogyvámos

2009 DDOP Óvoda rekonstrukciós bőbítése

Az óvodák 80%-ban az eszközjegyzék szerint hiányos a termek felszereltsége. Legnagyobb problémát a tornaszobák hiánya okozza. Sok helyütt a különböző járulékos helységek is hiányoznak (szertár, felnőtt étkező, öltöző, logopédiai szoba, orvosi szoba, beteg elkülönítő). Óvoda teljes felújítását és bővítését fogalmazta meg Somogyvár. Akadálymentesítve mindössze Lengyeltóti óvodája van. Az igényeik közül a tornaszoba építése emelendő ki, de nélkülözhetetlen az udvarok felújítása, és minősített udvari játékokkal való ellátása. Somogyvámos Jelenleg 1 csoportszoba van. Teljes felújítás (mosogatók, bojler, hűtő, bútorok, aljzatburkolat cseréje), aljzat és oldalfal burkolatának cseréje. Bútorok felújítása. Szükséges az önálló tornaszoba, felnőtt öltöző, fejlesztőszoba, játszóudvar kialakítása. A konyhai eszközök 50%-a felújításra, cserére szorul. Az eszközök 15-20% hiányzik, ill. folyamatos pótlása szükséges. Somogyvár Három csoport működik. 2009-ben került átadásra az új óvoda épülete. Az udvar biztonsága megfelelő. Az eszközök, helyiségek, a konyha felszereltsége megfelelő. Öreglak Van utánpótlás a 3 csoportos óvoda működéséhez. 2007-ben volt felújítás, vizesblokk és padozat cseréje. Új épületszárny kialakítását tervezik. Az eszközök 30 %-a hiányzik, beszerzésük évenként megtervezett. Öreglak, Barátihegy Az egy csoporttal működő óvoda épületében 2000-ben került a fűtési rendszer felújításra. További igényként jelentkezik a nyílászárók és a konyhai berendezések cseréje valamint egy

52/178


tornaszoba kialakítása. A kötelező eszközök 20%-a hiányzik. A vizes helyiségek felújítása 2007-ben tervezett. Az informatikai eszközök beszerzése évenként ütemezett. Lengyeltóti 2007-ben fejeződött be az óvoda felújítása. Korszerű, jól felszerelt intézmény. A fejlesztési elképzelések között elsősorban az elhasználódott eszközök aktuális cseréje szerepel. A beóvodázási körzet területéhez tartozó 3-6 éves korosztály teljes körű óvodáztatása megtörténhet. Az óvodai létszámok alakulásából arra következtethetünk, hogy a következő 3 esztendőben a jelenlegi struktúra tartható, és a csoportszámok sem fognak változni. Buzsák Jelenleg

1

összevont

csoport

működik.

A

demográfiai

adatok

alapján

további

létszámcsökkenés várható. 2010-ben került felújításra az épület (nyílászárók cseréje, tető csere, belső felújítások. Hács 1 csoporttal működik. Az 1976-ban épült óvoda világításkorszerűsítése 2005-ben megtörtént. A nyílászárók cseréje és a komplex akadálymentesítés 2008-ban tervezett. Szőlősgyörök Az egy csoport működtetése hosszabb távon tervezhető. Az épület részleges felújítása 2003ban megtörtént. A nyílászárók és a tető cseréje 2009-ben megtörtént. A kötelező eszköz és felszerelésjegyzékben foglaltak teljesítésének határideje 2008. augusztus 31. volt. A hiányként jelzett helyiségek kialakítása és az eszközök, felszerelések beszerzése nagyon költségigényes, így a határidő betartása komoly és megvalósíthatatlan terhet jelent a fenntartók számára. 2.1.9 Óvodai alkalmazottak Az óvodai alkalmazottak közül az óvónők és a dajkák létszámát a közoktatás törvény a csoportok számához köti. Az óvodapedagógusok létszámát úgy kell meghatározni, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon óvodapedagógusonként napi 1-1, csoportonként napi 2 órai átfedéssel. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak közül csoportonként 1 fő dajka alkalmazása kötelező.

53/178


egy pedagógusra jutó gyerek létszám

Bejáró pedagógus

%

1 diplomával rendelkező

2.vagy több diplomával rendelkező

Egyetemi végzettséggel rendelkező

Szakvizsgával rendelkező

Nem szakos

Pedagógus munkát segítő dolgozó főállású

rehabilitációs munkavégző

Egyéb oktatást segítő dolgozó

Kincsem

129

13

9,9

3

23

11

2

0

5

0

6

2

3

Napsugár

21

2

10,5

2

100

2

0

0

1

0

1

1

1

Lurkó

27

2

13,5

0

0

2

0

0

1

0

2

0

0

Tulipán

27

2

13,5

0

0

2

0

0

1

0

1

0

0

Táska

18

2

9

2

100

1

1

0

1

0

1

0

0

Kerekerdő

50

2

12,5

3

75

0

0

0

0

0

2

0

0

Baráti

22

2

11

2

100

0

0

0

0

0

1

0

1

Tündérkert

68

6

11,3

0

0

0

0

0

1

0

3

0

0

Tarkarét

23

2

11,5

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

Pedagógus létszám

Óvoda

Gyermek létszám

37. Táblázat: Pedagógusra eső gyermeklétszám, óvodapedagógusok képesítése (Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, 2011.)

A személyi ellátottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő. Kedvező, hogy a többdiplomás pedagógusok tanítói képesítéssel, egy fő gyógypedagógus végzettséggel is rendelkeznek. Nem megfelelő képesítésű pedagógus nem dolgozik az intézményben. A óvodavezetők többsége rendelkezik közoktatási vezető szakvizsgával, de az új vezetőknek szükséges megszerezni az óvodavezetői szakvizsgát (3 fő). 3 fejlesztőpedagógus szakvizsgával és 1 minőségfejlesztés szakvizsgával bíró óvónőnk is van. Egy óvodapedagógusra 9,38 kisgyermek jut. A kiegyenlítettség tekintetében jelentős eltérések nincsenek. A dadák is szakképzettek.

Távlati

célként

meghatározható,

hogy

óvodapedagógusaink

közül

kedvező

lenne

gyógypedagógus másoddiploma megszerzésének előtérbe helyezése, ezzel az integráció támogatása megoldott lenne óvodai csoporton belül is.

54/178


2.1.10 Programkínálat

Az Óvodai Nevelés Országos Programjában foglalt követelményeknek és a gyermekek összetételének megfelelően a differenciált egyéni bánásmód, az egyéni fejlesztés minden óvoda programjában hangsúlyosan jelenik meg. Emellett a hagyományőrzés is. Az óvodában alkalmazott pedagógiai elvek Az óvodai nyitva tartás a szülők igényeihez igazodik A HHH-s gyerekek óvodai ellátása 3 éves kortól A szegregáció megszüntetése Integrált nevelés Pedagógiai programok A kompetencia alapú óvodai programcsomagok A kooperációs és kommunikációs készségeket fejlesztő programok Tevékenységközpontú nevelési program Környezetvédelemmel, természetvédelemmel, egészségneveléssel kapcsolatos program

Pedagógiai módszerek: Személyes példaadás Spontán játékos tapasztalatszerzés Differenciált bánásmód Utánzásos minta-és modellkövetés Kezdeményezett foglakozással megvalósuló tanulás A gyerekek szociokulturális sajátosságai, az ebből eredő igények a kistérség intézményeinek programjaiban, a nevelési módszereikben, pedagógiai terveikben illeszkednek. A kompetencia alapú óvodai programcsomagok megismerése - Lengyeltóti - széleskörű alkalmazása éppen azt a tudatos fejlesztő munkát lendítheti tovább, ami a fenti kínálatból is látszik. Tevékenységközpontú nevelési programmal ösztönzik a gyerekeket, játékba integráltan nevelnek Somogyváron, Buzsákon és Öreglakon. Spontán játékos tapasztalatszerzésre

55/178


építenek Szőlősgyörökön és Hácson. Öreglak-Barátihegy óvodájában differenciált bánásmód és hagyományőrzés folyik a cigány kisebbségi nevelés keretében. A külterületi óvoda magyar nyelven folyó roma etnikai nevelést folytat. Programját mind az integrációs hálózat, mind az országos cigány kisebbség jónak találta.

56/178


2.2 Általános

iskolai

és

középiskolai,

szakképzési,

kollégiumi

feladatellátás a kistérségben

6. Térkép: Pogányvölgyi Kistérség településein működő iskolák 2.2.1

Az iskolai feladatellátás jogi és szervezetei keretei

A kistérségben Lengyeltóti székhely településen és további 5 feladat ellátási helyen működik általános iskola. Kistérségen kívülről Táska társult a közoktatási feladatellátási kötelezettségük teljesítése érdekében a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás intézményfenntartásához.

57/178


Jelenleg nincs önállóan működő általános iskola a kistérségben. A közös igazgatású többcélú intézmény 5 feladatellátási helyen 1-8. évfolyammal, 1 feladatellátási helyen pedig 1-4 évfolyammal működik. Középfokú oktatási intézményt a kistérség nem tart fenn. Nyolcadik évfolyam után a tanulók a környéken a Somogy Megyei Önkormányzat fenntartásában működő fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában, a balatonboglári Mathiász János Középiskola és Szakiskolában, a somogyvári Somogy Megyei Általános Iskola,

Speciális

Szakiskola

és

Diákotthonban,

továbbá

Kaposvár

középfokú

intézményeiben folytathatják tanulmányaikat.

2.2.2

A Kistérségben működő iskolák 38. Táblázat: A Kistérségben működő általános iskolák és körzeteik Az iskola neve Fodor András Általános Iskola

Telephelye

Beiskolázási körzete

Évfolyamok száma

Lengyeltóti

Lengyeltóti, Gyugy, Hács, Kisberény

1-8.

Szőlősgyörök

1-8.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Gárdonyi Géza Általános Iskolája

Szőlősgyörök

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Buzsáki Általános Iskolája

Buzsák

Buzsák, Táska*

1-8.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Öreglaki Általános Iskolája

Öreglak

Öreglak, Pamuk

1-8.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Szent László Király Általános Iskolája

Somogyvár

Somogyvár, Somogyvámos

1-8.

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lotz János Általános Iskolája

Somogyvámos

Somogyvámos

1-4.

* Táska a Marcali Kistérséghez tartozó település 58/178


A korábban 4 intézményfenntartó társulásban működő közoktatási intézmények fenntartója 2010. július 1. óta a Kistérség. A fenntartóváltást elsősorban a DDOP 3.1.2./2F pályázati kiírásban foglaltak teljesítése ösztönözte, egyben megvalósítva ezzel az önkormányzatok racionalizálásra, korszerűsítésre, erőforrás hatékony kihasználására, együttműködésre irányuló törekvéseit. A közoktatási intézmények fenntartóváltása a Kistérség székhelyén működő Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat,

Pedagógiai-szakmai

Szolgáltató

Intézményhez

történő

csatlakozással valósult meg. 2.2.2.1 Fodor András Általános Iskola, Lengyeltóti A térség legnagyobb intézménye. 2005. július 1-jétől intézményi társulás formájában működik Fodor András Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény néven, Lengyeltóti város, valamint Gyugy, Hács, Kisberény és Szőlősgyörök települések fenntartásában. 2007. szeptember 1-jétől csatlakozott az intézményi társuláshoz Csömend és Nikla községek önkormányzatai. Csömend és Nikla települések 2010. június 30. dátummal kiléptek az intézményi társulásból. Az intézmény ellátási körzete Lengyeltóti, Gyugy, Hács, Kisberény települések közigazgatási területe, A kistérségi integrációt megelőzően az alapfokú művészetoktatás, az egységes pedagógiai szakszolgálat és a szakmai-szolgáltatás az iskola keretében működött, ma ezek az egységek külön intézményegységként működnek, és feladatellátásuk – a korábbiakhoz hasonlóan – az egész Kistérségi Társulás kiterjed. A székhelyiskola 2000 óta országosan ismert és elismert szakmai innovációs központ. A székhelyiskola úttörő szerepet vállalt a közoktatási minőségfejlesztési modellek kipróbálásában és fejlesztésében. Ezért a munkájáért 2002-ben országosan is az elsők között részesült elismerésben a Közoktatás Minőségért Díj Kiválóság kategóriájában. Felkérésre részt vett az Összetartó Társadalom projekt kipróbálásában és fejlesztésében. A kísérlet célja olyan oktatási programcsomag kidolgozása, amely segíti az előítélet-mentes társadalmi együttélés megalapozását az intézményes nevelés eszközeivel. Az ELTE módszertani kutatócsoportjával 2000 óta tart a szakmai együttműködésük. Az „osztálytermi munka” megújulását szolgálja az a kísérlet, amely a kooperatív technikák alkalmazhatóságát vizsgálja különböző tantárgyak esetében. 2005 szeptembere óta a székhelyiskola az TIOK- kísérlet somogyi bázisiskolája. Az Új Magyarország Fejlesztési

59/178


Terv keretén belül az intézmény részt vett a következő pályázatokban: TÁMOP 3.1.4. és a TÁMOP 3.3.2. Évente megrendezésre kerül a névadó születésnapján a megyei szavalóverseny, szépíró verseny, képzőművészeti verseny. Ugyanezen naphoz kapcsolódik a pedagógusok számára szervezett Disputa az iskoláról rendezvénysorozat. 2.2.2.2 Gárdonyi Géza Tagiskola, Szőlősgyörök A szőlősgyöröki Gárdonyi Géza Általános Iskola 2005 júliusa óta tagintézmény. Tanulóinak száma alig haladja meg a 80-at. A kis létszámú tanulócsoportokban osztott és részben osztott osztályokban, családias légkörben személyközpontú nevelést-oktatás folyik. A szakos ellátottság teljes körűvé vált a többcélú intézmény pedagógusainak változó munkahelyen történő alkalmazásával. A tagiskola a többcélú intézmény szerves része, a nevelésfilozófiájában egységes nevelőtestület közös célért, a pogányvölgyi gyerekek esélyhátrányának mérsékléséért dolgozik. Hagyományosan megrendezik októberben a Gárdonyi Napokat. 2.2.2.3 Általános Iskola, Öreglak Az Öreglaki Általános Iskola 2010 óta tagintézmény. Sajátossága, hogy az alsósok iskolaotthonos keretek közt tanulnak. A településen családotthonok működnek, az itt élőnevelkedő tanulók ellátását is az iskola biztosítja (időnként komoly gondot okoznak a magas hiányzás miatt). A régi iskola udvarában gyönyörű botanikus kert található – itt minden évben „BARÁTUNK A TERMÉSZET „ címmel vetélkedőt szerveznek. Szakos ellátottsága a többcélú intézmény pedagógusainak utaztatásával az informatika kivételével megoldott. Hatodik éve bekapcsolódtak az integrációs oktatásba, és tanulóik egyharmada felel meg a feltételeknek. Az IPR alkalmazása szervesen kapcsolódik a nyolc éve bevezetett holland minőségbiztosítási rendszerhez, a BGR-hez. Az integrációs programok további elmélyítése érdekében alkalmazzák az Összetartó Társadalom projektet. Alsóban (1-4.o.) az iskolaotthonos munkaformát alkalmazzák. Harmadik osztálytól oktatják az angol nyelvet, negyediktől az informatikát. Ötödiktől emelt szintű angol nyelvoktatás is folyik. Fakultációs tanulóik nagy arányban alapfokú nyelvvizsgát tesznek nyolcadik végén.

60/178


2.2.2.4 Szent László Király Általános Iskola, Somogyvár A somogyvári Szent László Király Általános Iskola is 2010-ben integrálódott. Jellemzője a fogyó gyereklétszám és a magas halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma. Itt is utazó pedagógusok biztosítják a kb. 90 %-os szakos oktatást. A történelmi emlékhely (Szent László temetkezési helye) szellemiségének megfelelően évente történelem versenyt szerveznek. Az intézmény elismertségét jelzi, hogy egyre több, nemcsak levelező, hanem szóbeli, írásbeli; körzeti, megyei; tanulmányi, művészeti versenyen is képviselteti magát az intézmény. Már nemcsak „focinagyhatalom” az iskola, hanem helyesírásból, szép kiejtésből,

történelemből,

kézilabdából,

karatéból,

rajzból,

központi

felvételi

eredményekből is az elsők között vannak. Kis létszámú első osztályokat, szükség és lehetőség szerint bontott tanulócsoportokat alakítottak ki. Elterjedtek azok a technikák, amelyek az egyéni képességekhez igazodó tanulást valósítják meg. Idegen nyelvből képesség szerinti bontott csoportokban folyik az oktatás. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat tartanak. A napközi otthonba főként azok a tanulók nyernek felvételt, akik szociálisan rászorultak, vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Erősödött a tanulók és a nevelők személyes kapcsolata a tanulási kedv fokozása, jobb eredmények elérése céljából. A továbbtanulás irányítása, pályaorientációs előadások szervezése, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos, felügyelettel történő használata is ezt a célt szolgálja. Fejlesztő szoba – kistanterem került kialakításra. 2.2.2.5 Általános Iskola, Buzsák A Buzsáki Általános Iskola 2010 óta tagintézmény. Viszonylag alacsony osztálylétszámok mellett családias légkörben folyik az oktatás. A szakos ellátottságuk 90 % feletti. Kiemelkedő feladatuk a néphagyományok őrzése ápolása. Plusz órákat biztosítanak a néptánc oktatásra. Tablójuk mindegyike buzsáki hímzéssel díszített szülői munka. Az intézmény az integrációt megelőzően Táska önkormányzattal közösen fenntartott intézményi társulásban működött. Az iskolában magasan a HH tanulók aránya, ezért kihasználnak minden olyan intézkedést, amely a hátrányos helyzet kiküszöbölését célozza meg (esélyegyenlőségi pályázat, iskolatej és alma program, IPR pályázat, ingyenes

61/178


úszásoktatás). A fenntartó a rászoruló gyermekek tankönyvvásárlását 100%-ban, a többi gyermek esetében 50%-ban támogatja. Az iskola a jövőben fontosnak tartja a takarékos gazdálkodás mellett a rászorulók szociális támogatását, a megkezdett pályázatok fenntartását, az IPR folytatását, a tanulói létszám megtartását ill. növelését, a továbbtanulás segítését, a nevelőtestület továbbképzését, az iskolai versenyeken való szereplést. 2.2.2.6 Lotz János Általános Iskola, Somogyvámos A sogyvámosi Lotz János Általános Iskolában négy évfolyamon összevont osztályokban (1-2, 3-4) oktatják a tanulókat. A település szülötte volt Lotz János nyelvész professzor, emlékére minden évben regionális nyelvi versenyt szerveznek. A falu nevezetessége, hogy krisna tudatú hívők élnek itt jelentős létszámban, az ő gyerekeik nem a társulás iskolájába járnak Az iskolában felülreprezentált a HH és HHH gyermekek aránya. A tanulók egyharmada szorul matematikából és olvasásból felzárkóztatásra. Az iskola valamennyi tanulója tagja a napközis csoportnak. Az iskolában az alacsony tanulói létszám ellenére is elérhető a zeneoktatás, a hittanoktatás, az úszásoktatás, a szakszolgálati ellátás, a könyvtár- és internethasználat, valamint működik játszóház. A magas hátrányos helyzetű tanulói létszám ellenére nem jellemzőek az igazolatlan távolmaradások. Az iskola jól együtt működik a szülők közösségével, és továbbra is fontosnak tartja ennek az együttműködésnek a fenntartását. Az iskola a partnerek közül fontosnak tartja az önkormányzattal, a kisebbségi önkormányzattal, a helyi civil szervezetekkel és a krisna tudatú hívőkkel való kapcsolatot is.

62/178


39. Táblázat: Kistérség általános iskoláinak fenntartási költségei, állami támogatás mértéke (jegyzői adatszolgáltatás 2010. november) Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft)

Önkormányzat – intézmény 2005 Buzsák - iskola és óvoda

2006

2007

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft)

2008

2009

2005

2006

2007

2008

2009

33 584 100 Ft

41 259 280 Ft

34 368 293 Ft

38 436 667 Ft

21 506 066 Ft

209 901 Ft

264 483 Ft

210 848 Ft

222 177 Ft

124 313 Ft

24 534 000 Ft

35 388 000 Ft

18 406 000 Ft

41 514 000 Ft

25 243 000 Ft

67 773 Ft

95 385 Ft

49 746 Ft

105 903 Ft

66 780 Ft

33 931 000 Ft

21 283 000 Ft

11 395 000 Ft

13 161 000 Ft

6 718 000 Ft

218 000 Ft

236 477 Ft

126 611 Ft

146 233 Ft

74 644 Ft

19 663 000 Ft

29 520 000 Ft

32 055 000 Ft

29 338 000 Ft

26 633 000 Ft

140 450 Ft

223 636 Ft

252 401 Ft

240 475 Ft

201 765 Ft

9 639 000 Ft

6 046 000 Ft

7 005 000 Ft

4 039 000 Ft

920 000 Ft

190 000 Ft

241 840 Ft

280 200 Ft

161 560 Ft

36 800 Ft

4 124 000 Ft

5 748 000 Ft

4 659 000 Ft

4 229 000 Ft

3 666 000 Ft

196 380 Ft

273 714 Ft

221 857 Ft

201 380 Ft

174 571 Ft

22 441 540 Ft

28 424 910 Ft

33 573 667 Ft

45 101 232 Ft

47 863 384 Ft

91 598 Ft

114 309 Ft

134 116 Ft

189 767 Ft

203 963 Ft

Somogyvámos – iskola és óvoda

6 838 000 Ft

11 500 000 Ft

10 797 000 Ft

11 282 000 Ft

10 768 000 Ft

253 000 Ft

426 000 Ft

415 000 Ft

403 000 Ft

371 000 Ft

Somogyvár – iskola és óvoda

106 379 000 Ft

75 590 000 Ft

86 780 000 Ft

Lengyeltóti – iskola Szőlősgyörök - iskola Lengyeltóti - óvoda Szőlősgyörök - óvoda Napsugár Tagóvoda Öreglak – iskola és óvoda

Az állami támogatások mértéke nem elegendő, a fenntartók részéről önerő biztosítását igényli.

63/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv 2011

2.2.3 A bejárók, a gyermekek összetétele Általános Iskola A kistérség önkormányzatai egyrészt elfogadják, hogy saját településükön nem tudják működtetni az iskolákat, másrészt viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a település gyermekeinek lehetőleg minél később kelljen más településre bejárni (2007-ben az általános iskoláskorú tanulók 26%-a bejáró. Az 1095 tanulóból 281 fő bejáró.

Szőlősgyörök

Buzsák

Öreglak

Somogyvár

Somogyvámos Összesen

721 75,10%

Falugondnoki

Iskolabusszal

Tömegközleke déssel

109

24

80

11

11

45

1

26

24

48

36

12

239 24,90%

96 40%

127 53%

Átlagos bejárási távolság

240 Kisberény Gyugy Hács Öreglak 72 Lengyeltóti Gyugy Balatonboglár* 75 Táska Lengyeltóti Balatonboglár* 144 Pamuk Pusztakovácsi )Alsókölked) Somogyvámos 161 Pamuk Somogyvámos Öreglak 29

A bejárók közlekedése

hány fő?

honnan?

Bejárók

Egyéni megoldással (szülők szgk.val)

Lengyeltóti

A székhelytelepülésen élő iskolások száma

A székhely település neve

40. Táblázat: Tanulólétszámok, bejáró tanulók, utazási módok (jegyzői adatok 2010. november)

5

10

7 km

35

9

7,2km

2 13 km

10 km

9 4%

7 10 km 3%

* Balatonboglár a Fonyódi Kistérséghez tartozó település A Kistérség tulajdonában lévő iskolabuszok Lengyeltóti és Somogyvár telephellyel látják el a gyermekek szállítását az intézmények és lakóhelyük között. Buzsák esetében a helyi önkormányzat saját buszával, Öreglakon pedig menetrendszerinti járattal oldják meg a gyermekek intézményekbe történő szállítását. A bejárásra döntően az iskolabuszos, kisebb mértékben a szülők egyéni megoldása jellemző (3%). Az iskolabuszokkal szállított iskolás gyermekek száma összesen 239 fő, a

64/178


bejáró iskolások 53%-a. A bejárók 40%-a tömegközlekedési eszközökkel utazik az iskolába. 2.2.4

Pedagógusok száma, a tanulók szociális helyzete

Település

Főállású pedagógusok létszáma

Tanulók száma

Egy pedagógusra jutó tanulók száma

HH tanulók száma

HH tanulók %

HHH tanulók száma

HHH tanulók %

SNI tanulók száma

SNI tanulók %

41. Táblázat: Pedagógusok száma, HH, HHH, SNI tanulók száma (2010. októberi adat)

Lengyeltóti

34

349

10,2

197

56

129

37

43

12

Sz.györök

9

83

9,1

32

38

3

3,6

13

16

Buzsák

13

120

9,2

76

63

28

23

13

11

Öreglak

14

170

12,1

101

59

65

38

14

8

Somogyvár

19

190

10

129

68

92

48

5

2,5

Somogyvámos

3

29

9,6

27

93

20

69

2

6,8

92

941

10,05

562

60

337

36

90

9,5

Kistérség összesen

A feladatellátási-helyek a kihasználtság mutatója változó. Összességében csökkenő létszámot mutatnak az intézményi létszámok. A kimenő 8. osztályok létszáma 30-70%-kal több, mint a bejövő 1. osztályoké ( kivétel az öreglaki iskola, ahol emelkedik a létszám). Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám kiegyenlített.

65/178


2.2.5

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés 42. Táblázat: Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés

Lengyeltóti

120

Integrációs normatíva

Képességkibontakoztató normatíva

2010/2011 tanév


2009/2010 tanév


Mely iskolák igényelték az integrációs, illetve a képesség-kibontakoztató normatívát?


2008/2009 tanév


Tanév

131

0

142

Szőlősgyörök

0

0

0

0

0

0

Buzsák

0

0

0

0

0

36

Öreglak

60

0

58

0

0

65

Somogyvár

0

0

0

0

0

100

Somogyvámos

0

0

0

0

0

23

60

120

58

131

0

366

Kistérség összesen

A 2010/11-es tanévre minden HHH tanulóval rendelkező iskola bekapcsolódott a képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer alkalmazásába. A rendelkezésre álló anyagiakat a törvény adta lehetőségeknek megfelelően kerülnek felhasználásra (eszközpótlásra, a hátrányok csökkentésére). 2.2.6

A befogadó intézmények felelőssége

Mindenképpen szükséges korszerű tanulásszervezési és tanulásirányítási módszereket bevezetni, amelyek lehetővé teszik a tanulók képességeihez igazodó differenciált feladatadást, kiscsoportos oktatási formákat, modern teljesítményértékelési eljárások alkalmazását. Célszerű a gyógypedagógussal rendszeresen konzultálni, tanácsot kérni tőle bizonyos tanulási lépések sorrendjének, nehézségi fokának megállapításában. A pedagógus munkájához fel kell használni a szakértői javaslatban szereplő információkat is, amelyekről szintén érdemes a gyógypedagógussal és a szülővel beszélni. Hiszen a pedagógusnak alaposan meg kell ismernie a tanulásban akadályozott gyermeket, a szülőket és a gyermek családi körülményeit. Tudnia kell, hogy a család részéről milyen nevelési segítségre számíthat.

66/178


Az iskolavezetésnek és az iskolafenntartónak együttesen kell megteremteni azokat az anyagi, tárgyi és személyi feltételeket (a tanulásban akadályozott gyermekek után járó és csakis az ő fejlesztésükre fordítható emelt szintű támogatás összegéből), amelyek lehetővé teszik az intézményben az integrált oktatást, nevelést. Vagyis gyógypedagógust kell alkalmazni, a speciális fejlesztéshez szükséges taneszköztárat be kell szerezni, a fejlesztő helyiséget ki kell alakítani. Az óvoda és az iskola működési rendjét (órarendek, tájékoztatók elkészítése, csoportok kialakítása, pedagógusok továbbképzése stb.) úgy kell kialakítani, hogy ezzel is segítsék az integrációban részt vevő gyermekek eredményes nevelését. Lengyeltóti, Szőlősgyörök és Buzsák esetében a legmagasabb az SNI tanulók aránya. Többségük valamilyen tanulási zavarral küszködik, de van közöttük enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló is. A Kistérségi fenntartásban működő intézményben minden SNI tanulót 2011/12-es tanévtől integráltan oktatnak-nevelnek. Korábban 3 évig működött egy szegregált osztály a lengyeltóti iskolában, ahol a volt Csalogány utcai Speciális Iskola diákjai tanulhattak.

2.2.7

Intézményi létszámok

Az intézményi létszámok a 2007. évihez képest az alábbiak szerint változtak: Összes általános iskolás 2007.10.01.: 1.095fő, Nikla nélkül: 1.015 fő Összes általános iskolás 2010.10.01.: 941 fő Nikla kiválását követően a tanulólétszám 74 fővel csökkent, ez 3 osztálynyi tanulót jelent. 43. Táblázat: Belépő és kilépő osztályok létszáma (2010. októberi adatok)

Intézmény

Összes tanuló

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár+Somogyvámos Összesen:

349 83 120 170 190+29 941

1-4. évfolyamosok száma 167 40 65 99 75+29 475

5-8. évfolyamosok száma 182 43 55 71 115 466

Különbözet % -4,3% -3,6% +8,3% +16,5% -5,8% +1,0%

Az alsós és felsős osztályok létszámát tekintve egyenlőre stagnálás látható, intézményi szinten a feljövő létszám kismértékű (1%-os) emelkedése prognosztizálható. Somogyvár és

67/178


Somogyvámos esetében célszerű a két iskolát együtt vizsgálni, hiszen a somogyvámosi intézményből a tanulók a somogyvári iskolában tanulnak tovább. A táblázatban nem került feltüntetésre a lengyeltóti iskolában a 2010/2011-es tanévben kimenő gyógypedagógiai osztályosok száma. 44. Táblázat: Iskolai létszámok, összevont osztályok (2010. októberi adat) 2010.10.01. Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos Összes

1-4 évfolyam 5-8 Átlag csoport létszám Összevonás csoport létszám átlag fő 8 167 20,9 8 182 22,8 2 40 20,0 2 4 43 10,8 4 65 16,3 4 55 13,8 4 99 24,8 4 71 17,8 4 75 18,8 5 115 23,0 2 29 14,5 2 24 475 19,8 4 25 466 18,6

Összevonás

A közoktatási törvény az alábbi átlag létszámokat határozza meg: 1-4. évfolyamon: 21 fő 5-8. évfolyamon: 23 fő A kistérségi átlag: 1-4. évfolyam: 19,8 fő 5-8- évfolyam:18,6 fő A kistérségi átlaglétszám a törvényinél alacsonyabb. Az átlaglétszámok esetében jelentős a szórás. A fent említett átlaglétszám az osztályokban lévő SNI tanulók létszámadatai függvényében változhatnak, hiszen 2 illetve 3 főnek is számíthatnak. A kiemelkedően alacsony átlaglétszámokat mutató intézmények az alábbiak: 1-4. évfolyamon: Buzsák és Somogyvámos Buzsákon az alsósok száma összességében meghaladja a felsősök számát, a jövőben a felsős osztályokban létszámemelkedés várható. Somogyvámos esetében – az összevonás ellenére – az alsós osztályok átlaglétszáma 5 fővel marad el a kistérségi átlagtól. Szőlősgyörökben az alsós osztályok összevonásával javultak az átlaglétszám mutatói. 5-8. évfolyamon Szőlősgyörök és Buzsák

68/178


Szőlősgyörökben célszerű lenne a felsős osztályok összevonása, de ezzel az intézmény elesne a kistérségi normatívától. Buzsákon a felsősök számának kismértékű emelkedése várható. 45. Táblázat: Iskolai 1-4. évfolyamának tanulócsoportjai és tanulólétszámai (2010. októberi adat)

Első Iskola

Tanévek

Buzsák 2005 2006 2007 2010 Len2005 gyel2006 tóti 2007 2010 Öreg- 2005 lak 2006 2007 2010 So2005 mogy- 2006 vár 2007 2010 So2005 mogy- 2006 vámos 2007 2010 Sző2005 lős2006 györök 2007 2010 2005 Összes 2006 en 2007 2010

Máso- Har- Negyedik madik dik

osztályos tanulócsoportok száma 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 2 1 1 1

1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

6 6 6 6

7 6 6 6

6 7 6 6

6 6 7 6

Első

Máso- Hardik madik

Negyedik

osztályos tanulók száma (fő) 13 17 13 8 59 49 49 37 12 23 28 25 19 24 19 15 10 10 10 8 12 8 8 9 125 131 126 102

12 13 17 25 44 49 47 39 17 12 19 25 18 18 22 21 8 6 8 7 10 12 8 11 109 110 121 128

15 11 14 18 43 42 51 45 18 15 12 23 34 17 21 18 7 9 7 8 16 9 10 10 133 103 115 122

17 13 13 14 42 45 43 46 19 16 16 26 16 34 19 21 11 7 9 6 13 14 8 10 118 129 108 123

Összes Össze KislétOszlétszá nont számú tatlan m tanuló csopor osztályokban -tok tanulók száma száma (fő) 57 54 57 65 188 185 190 167 66 66 75 99 87 93 81 75 2 36 36 2 32 32 2 34 34 29 2 29 51 43 34 40 2 40 485 2 473 2 471 2 475 4 69

69/178

fő/ tancsop. 14,25 13,5 14,25 16,3 23,5 23,1 23,75 20,9 16,5 16,5 18,75 24,8 17,4 18,6 20,25 18,8 18 16 17 14,5 12,75 10,75 8,5 20 19.4 18,92 18,8 19,8


Öreglak

Somogyvár

Szőlősgyörök

Összesen

nyolcadik

hetedik

hatodik

nyolcadik

hetedik

hatodik

ötödik

ötödik

osztályos tanulók száma (fő) 20 11 19 16 17 17 13 18 16 19 18 14 16 12 14 13 45 52 43 49 41 45 51 39 49 48 50 53 44 48 43 41 20 28 25 15 19 21 27 24 19 21 17 25 24 12 14 21 40 26 32 27 29 40 23 32 44 25 45 22 25 28 22 40 10 19 14 16 14 10 17 14 13 15 11 18 8 12 10 13 135 136 133 123 120 113 141 127 141 128 151 132 117 112 103 128

fő/tancsop.

Lengyeltóti

2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010 2005 2006 2007 2010

osztályos tanulócsoportok száma 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 6 7 7 6 7 6 7 7 6 7 6 7 6 6 6 7

összes tanulószám

Buzsák

tanévek

iskola

46. Táblázat: Az iskola 5-8. évfolyamának tanulócsoportjai és tanulólétszámai

66 65 67 55 189 176 200 176 88 91 92 71 125 124 136 115 59 55 57 43 527 511 552 460

16,5 16,25 16,75 13,75 23,6 22 25 22 22 22,75 23 17,75 20,8 24,8 22,6 23 14,75 13,75 14,25 10,75 20,2 18,5 21,2 18,4

47. Táblázat: Várható iskolai létszámok 2007-2013 Település iskolájának adatai Lengyeltóti Buzsák Öreglak Szőlősgyörök Somogyvár Összes

2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 Évfolyam 7. évf. 8. évf. 7. évf. 8. évf. 7. évf. 8. évf. 7. évf. 8. évf. 7. évf. 8. évf. 7. évf 8. évf.

Jelenlegi és várható osztálylétszám a 7-8 évfolyamon 24 26 18 14 17 25 11 18 22 22 92 105

23 24 13 18 21 17 15 11 25 22 97 92

23 23 16 13 19 21 13 15 22 25 93 97

22 23 13 16 16 19 8 13 28 22 87 93

26 22 14 13 12 16 10 8 28 28 90 87

24 26 17 14 19 12 8 10 30 28 98 90

70/178


2.2.8

Az iskolák kihasználtsága

Összlétszám (fő)

Kihasználtság

SNI tanuló (2x fő)

Összes tanulólétszám SNI gyerekekkel súlyozva

Osztályok szám

Átlagos oszt. súlyozott létszámmal fő

Kihasználtság súlyozott létszámmal

Tantermek száma

Lengyeltóti

400

343

87%

37

380

16

23,75

95%

24

Szőlősgyörök

120

83

69%

13

96

6

16

80%

11

Buzsák

190

120

63%

13

133

8

16,62

70%

10

Öreglak

192

170

89%

14

184

8

23

96%

11

Somogyvár

229

190

83%

5

195

9

21,66

85%

9

Somogyvámos

45

29

64%

2

31

2

15,5

68,88%

2

1176

935

79,5%

84

1019

49

20,79

86,64%

67

Település

Férőhely (fő)

48. Táblázat: Létszámok, kihasználtság súlyozott létszámmal, SNI súlyozva (2010. október 1-jei adat)

Összes

A teljes tanulólétszámra és az alapító okiratban meghatározott maximális létszámra vonatkozóan az intézmények feltöltöttsége 2010-ben 80% (2007-ben 82 %). A Közoktatási törvény 3. sz. melléklete II. rész alapján az iskolai osztályok létszámának számításánál a SNI tanulókat két (ill. 3) főként kell számításba venni. Ennek alapján a kihasználtság kb. 86 %-ra emelkedik (2007-ben 96% volt). 100% feletti kihasználtsági mutatóval egyik intézmény sem rendelkezik, a számított létszám alapján sem. A tényleges tanulói létszám alapján 80%-os alatti a kihasználtsági mutató Szőlősgyörökben, Buzsákon és Somogyvámoson.

71/178


2.3 A feladatellátás fizikai jellemzője 2.3.1 Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság

7. Térkép: Az ország iskoláinak a 26%-ában végeztek teljes felújítást 2000 óta Forrás: Szonda Ipsos (2007)

8. Térkép: Felújítást igénylő épületek aránya Forrás: Szonda Ipsos (2007) A kistérség település-szerkezetéből adódóan közoktatási intézmények jellemzően kicsik. 6 településen van általános iskola, abból 5 településen működik 8 évfolyamos, osztott iskola. 72/178


A többi településen jellemző az összevonás vagy a részben osztott szerkezet. Az utóbbi évek racionalizálási döntéseinek eredményeként az iskolák kapacitás kihasználása javult, de elmarad a kívánatostól. Az átlagos tanulólétszám az 1-4 évfolyamon 19,8 fő és az 5-8. évfolyamon 18,4 fő. Ez összességében 80%-os feltöltöttséget jelent. Az indított csoportokhoz képest az iskolák fizikai kihasználtsági mutatói (csoport/tanterem) az alábbiak: 49. Táblázat: Fizikai kihasználtság mutatói Pogányvölgyi kistérségben (2010. október 1-jei adatok alapján) Település Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos Összes

Tantermek száma 24 11 10 11 9 2 67

Fizikai kihasználtság 150% 55% 80% 73% 100% 100% 93%

Az iskolaépületek, osztálytermek kihasználtsága nagyon változó. Kistérségi szinten az egy osztályteremre jutó tanulószám 19 fő. Jellemzően itt is jelentős különbségek alakultak ki: Szőlősgyörökön a 83 tanulóra jut 11 osztályterem, Lengyeltótiban 343 tanulóra 24 osztályterem. 2.3.2

Az iskolaépületek infrastrukturális helyzetének részletes bemutatása a kistérségben 50. Táblázat: Az iskolaépületek infrastrukturális helyzete (Forrás: kistérségi adatgyűjtés)

Iskola

Buzsák

Lengyeltóti

Öreglak

Építés (bővítés) éve

1975

1961 1982 2010 1960-61 2010

Utolsó felújítás éve

2002 2005 2006 2011 2004

2007

A felújítás jellege

Vizes blokk igen

Igen nem

fűtés

Nem nem

igen

világítás

Igen nem

padozat

Igen nem

bútorzat

tető

egyéb

főző konyha

Igen igen

Emeleti tető szigetelés Igen nem

nyílás zárók nem új épületrész nyílászárók új épületrész

73/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv 2011 Iskola

Építés (bővítés) éve

Utolsó felújítás éve

A felújítás jellege

Vizes blokk Somogyvár

1911 2010

2003

Somogyvámos

1955

20062007

Szőlősgyörök

1958

2007

fűtés

igen

világítás

padozat

bútorzat

igen

Folya matos

Folya matos

igen

tető

egyéb

igen

igen

Tanterem átalakítás

A kistérség iskolaépületei közül a legfiatalabb is 24 éve épült. A DDOP-3.1.2/2F pályázaton konzorciumi formában 2010-ben Lengyeltótiban tetőtér ráépítéssel 6 db új tanterem, valamint központi gazdasági iroda és könyvtár került kialakításra, a régi CLAPS épület egyidejű elbontásával. Öreglakon a korábban külön épületben működő teljes felső tagozat kapott helyet az alsó tagozat épületének bővítésével. Somogyváron az iskola nyílászárói, a tornaterem tetőzete került teljes felújításra. Korábban a kistérség minden intézményében módosítani kellett, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglaltakat teljesítésének határidejét (2008 az aktuális dátum). A speciális (pl.: SNI) eszközök vonatkozásában a jegyzékhez képest is újabb szükségletek jelentek meg. A folyamatos pályázati lehetőségeknek köszönhetően (DDOP-3.1.2/2F, TÁMOP-3.1.4., TÁMOP-3.3.2., TIOP-1.1.1.) az iskolák informatikai, logopédia, fejlesztőpedagógiai és szaktantermi eszközök beszerzése jelentősen javult. Jelenleg minden iskola rendelkezik Internet eléréssel.

Buzsák

1-4 évfolyam 5-8 évfolyam

4 4

0 5

74/178

Ebédlő

Melegítő

Kony ha

Főző

Környezetbarát udvari eszközök

Közösségi tér (aula)

Orvosi szoba

Tornaterem zuhanyozó

Informatika terem

Évfolyam

Szükségtanterem Csoportbontásra alkalmas

Iskola

Normál méretű

Tantermek száma

Szaktanterem/ típusa

51. Táblázat: Az iskolaépület helyiségei a kistérségben (Forrás: kistérségi adatgyűjtés 2007)

Ebédlő

Melegítő

Kony ha

Főző



Orvosi szoba

Tornaterem zuhanyozó

Informatika terem

Évfolyam


Iskola

Normál méretű

Tantermek száma



magyar, művészeti--német, földrajz-történelem, mat.fizika-kémia, technika

Öreglak

10

1-4 évfolyam 5-8 évfolyam

8 7

1

0

1

1

2

7

Közös használatú Összesen 1-4 évfolyam

15 4

5-8 évfolyam

6

Közös használatú Összesen 1-4 évfolyam 5-8 évfolyam

10 4 6

2

7 1

2

1-4.évfolyam

2

2

Szőlősgyörök

1

1

1

1

1

1

2 4 6

0

nyelvi labor 2; művészeti 1; term.tud. 1; 4

2

1

2

2

1

2

1

könyvtár Biológia-földrajz Rajz Fizika-kémia Történelem

1

2

1

2

2 2

1

1 4 4

11

0

1

1

0

1

2

Van

1

0

1

2 1

van

1

0 1

1

biológia 1; könyvtár 1 1

Somogyvár

Közös használatú Összesen 1-4 évfolyam 5-8 évfolyam

5

1

2 1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

10

0

1

Közös használatú Összesen

5

Faluház(2)

Összesen

1

Faluház

2

Játszótér (2008tól)

Tornaszoba 1

Lengyeltóti

Közös használatú

1

1

75/178


Kistérség

Összesen 1-4 évfolyam 5-8 évfolyam

10 26 29


2

Összesen

57

1 0 5

2

1

2

7 4

1

1

1

4 1

11

4

5

8

1

3 könyvtár 17 egyéb szaktanterem 3 könyvtár 17 egyéb szaktantem

1

4

2

3

száma. Az intézmények közül Buzsák, Lengyeltóti és Somogyvár vezette be a szaktantermi rendszert. Elsősorban a művészeti, természettudományi és nyelvi órák folynak szaktantermekben. Könyvtárral csak 3 iskola rendelkezik az adatok szerint. Szőlősgyörök, Somogyvár és Öreglak jelölte meg a szaktantermek sorában a könyvtárat. A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben szerepel az aula mint közösségi tér. Buzsák, Somogyvár, Szőlősgyörök nem rendelkezik aulával. Orvosi szoba is csak egy iskolában található. intézményben

biztosított

szükség

szerint

a

főzőkonyha

illetve

a

melegítőkonyha és az ebédlő. 52. Táblázat: Eszközellátottság (Forrás: Kistérségi adatgyűjtés 2007) Iskola

Épült

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos Összes

1983 1958 1975 1960 1911 1955

Eszköz ellátottság 100% 90% 90% 90% 90% 80% 92 %

Ebédlő

1

Az 57 normál tanterem és 17 szaktanterem közül mindössze 5 (6,7 %) a szükségtantermek

Mindegyik

Melegítő

Kony ha

Főző


könyvtár

6

5


Orvosi szoba

Tornaterem zuhanyozó tornaszoba

Informatika terem

Évfolyam


Iskola

Normál méretű

Tantermek száma



Torna terem van van van van van van van

Főzőkonyha van van van nincs nincs n.a 66% van

Ebédlő

Internet

van van van van van nincs 80% van

van van van van van van 100% 76/178

3

6


Tornaterem,

tornaszoba,

mint

kötelező

előírás,

minden

intézményben

van.

Akadálymentesítés Lengyeltótiban, Öreglakon, Somogyváron és Buzsákon is meg van oldva. 2.3.3 Alkalmazottak Magyarországon az egy pedagógusra jutó gyermekek átlagos száma 9,4. A kistérség adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

Iskolák Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos összesen

Össz. tanuló 343 83 120 170 190 29 935

Pedagógus 34 8 13 13 14 3 85

53. Táblázat: A kistérség pedagógus létszáma (2010. október 1-jei adatok) Egyéb 1 pedagógusra Bejáró % alkalmazott jutó gyerek 23 10 3 10,3 8 9,2 8 13 9 13,5 2 14,5 53 11

A kistérségben az országos adatoknál magasabb az egy pedagógusra jutó gyerekek száma. Buzsákon az országos átlag alatti az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám. A pedagógusok szakmai munkájának színvonalát a képzettségük is megmutatja.

Nem szakos oktatás

Továbképzésen részt vevő

Közokt. szakértő

Szakvizsgázott

Egyetemi végzettség

2 v több diploma

1 diploma

Összes pedagógus

iskolák

54. Táblázat: Pedagógusok képesítése (2011)

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos összesen

77/178


Összetartó társadalom

dyslexia

gyógypedagógus

Ayres terápia

Konfliktuskezelés

Drámapedagógia

gyógypedagógia

Tanításban akadályozottak

Mentálhigiénikus

Projekt pedagógia

Gyógytestnevelő

Kooperatív tanulás

Differenciált tanulás szervezés

együttnevelés

Hatékony

Fejlesztő pedagógus

Logopédus

Iskola/Tagiskola neve

Pedagógus létszám

55. Táblázat: Az általános iskolák szakember ellátottsága (2011)

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos

56. Táblázat: Humán erőforrás hiánya (2011) Forrás: kistérségi adatgyűjtés Intézmény neve

Képesítési hiány

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár

A fenti táblázat alapján a humánerőforrás területén jelentős eltérések figyelhető meg az intézmények között, melyek esetleg a gyermekek ellátásának különbözőségét okozhatják. Ebben szerepet játszik a nagyobb nevelőtestületi létszám. A társulás területén működő munkaközösségek segítik a belső továbbképzést, módszertani megújulást. A közoktatás tartalmi módszertani megújítását segítő továbbképzésekhez pályázati támogatás elnyerésére volt lehetőség. Az intézmények jelentős százalékban hozzájuthattak korszerű képzésekhez. Szükség van stabil humán erőforrásra, mely a fejlesztést segítheti kistérségi szinten is. A kistérség általános iskoláiban, az óvodai feladatellátáshoz hasonlóan, a pedagógiai program tartalmazza az integrációs felkészítést. 78/178


57. Táblázat: Szakszolgálati humánerőforrás (2011) A kistérségben élő, dolgozó szakemberek száma (fő)

Az ellátatlan igények függvényében a szükséges szakszolgálati létszámfejlesztés (fő)

logopédus gyógypedagógus Logopédusgyógypedagógus pszichológus gyógytestnevelő óvodai fejlesztő pedagógus

Az integrált SNI tanulók speciális fejlesztését utazó szakemberek működtetésével oldják meg. Humánerőforrás bővítése igényként jelentkezik. Elsősorban óvodai fejlesztő pedagógusra, pszichológusra, gyógytestnevelőre és logopédusra van szükség.

2.3.4 Programkínálat Az intézmények az közös pedagógiai programban megfogalmazták a helyi, speciális igényeket kielégítő foglalkozásokat, vállalásokat. 58. Táblázat: Intézményben elérhető programok sajátosságai Intézmény Lengyeltóti

Szőlősgyörök

Buzsák Öreglak

Az intézményben vállalt sajátosságok - részt vesz az Összetartó Társadalom projekt kipróbálásában és fejlesztésében - ELTE módszertani kutatócsoportjával közösen a kooperatív technikák alkalmazhatóságának vizsgálata - TIOK kísérlet somogyi bázisiskolája - részvétel a TÁMOP 3.1.4. és TÁMOP 3.3.2. módszertani megújulást célzó pályázatokon - évente megrendezésre kerül a névadó születésnapján a megyei szavalóverseny, szépíró verseny, képzőművészeti verseny, a pedagógusok számára szervezett Disputa - Környezettudatos nevelés, hátrányos helyzetű integráció - SNI integráció - évente megrendezésre kerül a névadó születésnapján szavalóverseny, szépíró verseny - SNI Integráció, hátrányos helyzetű integráció - helyi hagyományőrzés és ápolás, - SNI integráció - integrációs oktatás 1-8.o. - részvétel az Összetartó Társadalom projektben - SNI-tanulók integrációja - emeltszintű angol nyelvoktatás 5-8.o. - iskolaotthonos oktatás 1-4. - Barátunk a természet vetélkedő évente

79/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv 2011 Somogyvár

Somogyvámos

- Fejlesztő foglalkozások a sajátos nevelési igényű, valamint a felzárkóztatásra, korrepetálásra szoruló tanulók részére fejlesztő pedagógus, gyógypedaghógus, logopédus alkalmazásával - évente történelmi verseny - kiemelt szerepe van az iskola életében a labdarúgásnak - évente regionális nyelvi verseny - kiemelten foglalkozik a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységekkel - környezet- és egészségnevelési program

A kistérségi intézmények legjellemzőbb sajátossága a hátrányos helyzetűekkel való intenzív foglalkozás. Mindegyik iskola foglalkozik a SNI tanulók integrált oktatásával. A 2006/2007-es tanévtől az SNI –enyhe értelmi fogyatékos tanulók - szegregált oktatásának fokozatos megszüntetése eredményeként a térség iskoláiban integrált formában történik ezeknek a gyerekeknek a nevelése, oktatása. Lengyeltótiban a Csalogány Speciális Iskola megszűnését követően a 2010/2011-es tanévben működött utoljára szegregált osztály. Öreglak évek óta emelt szintű angol nyelvoktatást folytat 5-8. évfolyamon. A Pogányvölgyi Kistérség tudásbázisának növelését, az oktatásban új technológiák elsajátítását (kompetencia alapú oktatás, integrált oktatás) és ezeknek az új oktatási technológiáknak a Térségen belüli és azon kívüli iskolák részére történő továbbadását valósítják meg a TIOK és TÁMOP oktatási projektek. A kompetencia alapú oktatás megvalósításában a lengyeltóti iskolát követően a TÁMOP-3.1.4. projekt keretében már a Kistérség összes intézménye részt vesz. Az Összetartó Társadalom projektet Lengyeltóti és Öreglak iskolái építik be pedagógiai munkájukba. A nemzetiségi nyelvoktatást nem vezette be egy iskola sem. A kistérség minden iskolájában folyik idegen nyelvoktatás. 2.3.5

A kötelező és azon túli nyelvoktatás: 59. Táblázat: Idegen nyelv oktatás mutatói (2011) Német nyelv/óraszám/hét

Angol nyelv/óraszám/hét

Iskola Kötelező óra Buzsák Lengyeltóti

3 óra /hét a 4. évfolyamtól 3 óra/hét a 4. évfolyamtól

+óra

Kötelező óra

+óra

5. évfolyamtól +1 óra választható; 7. évfolyamtól

3 óra/hét a 4. évfolyamtól

5. évfolyamtól +1 óra választható; 7. évfolyamtól

Egyéb idegen nyelv/heti óraszám

0,5

80/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv 2011 +1 (tehát már 2 óra!) választható Öreglak Somogyvár

4-8 oszt.

3. oszt.

Heti 3 óra

Heti 1 óra

Somogyvámos

+1 (tehát már 2 óra!) választható 5-8.o.-2 óra

3.o-2 óra 4-8.o.-3 óra 4-8 oszt.

3. oszt.

Heti 3 óra 4. oszt.

Heti 1 óra 3 oszt.

Heti 3 óra

Heti 2 óra

3 óra/hét a 4. évfolyamtól

Szőlősgyörök

Az idegen nyelv oktatás kiemelt szerepet kap az iskolákban, hiszen a kötelező óraszámok helyett 0,5-2 órával pluszban megnő vagy a 3. évfolyamtól indítják a nyelvoktatást. Öreglakon nyelvi tagozat működik már évek óta. Az intézmények közül Lengyeltótiban és Somogyváron választhatnak a tanulók, melyik nyelvet szeretnék tanulni. Egyéb idegen nyelvet – kisebbségi nyelvet – nem tanulnak egyik iskolában sem. A kistérség iskoláiban döntően angol és német nyelvet tanítanak. A németet nem a nemzetiségi vagy két tannyelvű oktatás keretében. Az országos tendencia ellenére az angol nyelv túlsúlya nem jellemzi itt a nyelvoktatást. A kistérség tanulóinak 62 %-a tanul idegen nyelvet. A tanulók 37 %-a tanul német nyelvet és 25 %-a angolt. Szőlősgyörökön az angol nyelv oktatása szakkör keretében valósul meg. Legmagasabb az idegen nyelvet tanulók aránya Öreglak iskolájában, ahol angol tagozat működik. 2.3.6 Tanórán kívüli foglalkozások

Napközi, tanulószoba

Fejlesztő foglalkozás

Felzárkóztató foglalkozás

Szakkör

Sportkör

Énekkar

Művészeti oktatásban résztvevők

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos Összesen

Összes tanuló

Iskola

60. Táblázat: Kötelező tanórán kívüli foglalkozások mutatói (2010. október 1.)

349 83 120 170 190 29 941

191 25 83 31 54 29 413

91 27 52 46 13 229

162 20 42 170 128 23 545

150 36 107 16 43 352

85 24 51 188 348

10 12 22

16 12 28

81/178


A tanórán kívüli foglalkozásokat a rendelkezésre álló magasabb órakeretből elsősorban az 5-8. évfolyamokat is működtető iskolák tudják biztosítani. Ezek többnyire az aktuális szülői és tanulói igényekhez igazodnak, így elsősorban középiskolai előkészítő foglalkozások, hagyományőrző tevékenységek kerülnek előtérbe. A tanórán kívüli foglalkozások közül a napközis foglalkozásokat, a szakköröket és egyéb iskolai elfoglaltságot értünk. A napközi megszervezése elsősorban a szülői igényektől és az iskola által rendelkezésre álló illetve a fenntartó által biztosított óraszámtól és pedagógus létszámtól függ. A kistérségben magas a napközis tanulók aránya 43,8 %. Különösen jellemző ez Lengyeltóti (54,7%), Somogyvámos (100%), Buzsák (69,1 %) iskoláira. A térségben magas a HHH-s tanulók aránya. Ez indokolja a napközi igénybevételét. A szakkörök és a tehetséggondozás is látogatott. A tanórán kívüli lehetőségeket bővíti az alapfokú művészeti oktatás keretében biztosított zene és néptánc oktatás, képző- és iparművészet. Az alapfokú művészeti oktatás is az egész kistérség területére kiterjed. Már a célok között is megfogalmazódott, az a kívánalom, hogy alapfokú művészeti oktatásban a Lengyeltóti

Kistérség

valamennyi

tanulója

részesülhessen.

Alacsony viszont

a

művészetoktatási ellátást igénybe vevők száma: 20% (2007-ben 17%). A Kistérségben a lengyeltóti Csalogány Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben folyik művészetoktatás. Feladatellátási megállapodás keretében az iskola fogadja a Kistérség más településeiről bejáró növendékeket is. Az Alapfokú Művészeti iskola pedagógusai zenét oktatnak Somogyvár, Somogyvámos és Buzsák oktatási intézményeiben is. A képzés zeneművészet, képző- és iparművészet, tánc tanszakokon folyik. A tanulóknak széleskörű bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a körzet rendezvényein, tehetségkutató versenyeken.

2.4 Szakszolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Lengyeltóti A nevelési tanácsadó szolgáltatásait korábban a Marcali Nevelési Tanácsadó és Korai Fejlesztő és Beszédjavító Központ végezte. Mivel a szolgáltatást a nevelési-oktatási

82/178


intézmények mellett rendkívül nagy számban igénylik szülők, gyermekorvosok, önkormányzatok családsegítő szolgálatai is, ezért volt fontos, hogy a Lengyeltóti Kistérségen belül kapják meg a szakszerű ellátást, hiszen a földrajzi adottságok, a rossz közlekedési viszonyok miatt a megyei központosított rendszer nem tudta hatékonyan ellátni a rászorulókat. A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Fodor András Általános Iskola és Óvoda ellátja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. § a), b), d), e), f), h) pontjaiban foglalt gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; nevelési tanácsadás; logopédiai ellátás; továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; gyógytestnevelés pedagógiai szakszolgálati feladatokat. A szakszolgálati ellátást az alábbi adatokkal jellemezhetjük: 61. Táblázat: Kistérség szakszolgálati ellátásának mutatói (2011. július) Továbbtanulási, Fejlesztő Nevelési GyógyTelepülés pályaválasztási Logopédia felkészítés Tanácsadás testnevelés tanácsadás Lengyeltóti 34 38 1 36 29 Hács 3 9 Szőlősgyörök 12 5 15 13 Buzsák 15 6 55 10 Öreglak 15 22 39 8 Somogyvár 20 16 16 5 Somogyvámos 8 14 Táska 3 7 Összesen 96 101 1 191 65 A táblázatban szereplő igénylők adatai a normatíva igénylés adatai alapján készültek. A logopédiai szolgáltatás és a fejlesztések magas számát a részképesség-zavarral küzdő gyerekek nagy száma indokolja. A korai prevenció esetében is nagy jelentőséggel bír. A tanulásban akadályozott tanulókat a Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon fogadja, biztosítva számukra a tanulmányi utat a törvényben meghatározott tankötelezettség teljesítéséhez. Kaposváron működik a Somogy Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, melynek feladata a szakvélemények kiadása és felülvizsgálata.

83/178


2.5 Szakmai szolgáltatás A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás által felvállalt feladatok között pedagógiaiszakmai szolgáltatások is szerepelnek, melynek megvalósítója a Fodor András Áltaéános Iskola és Óvoda Szakmai Szolgáltató Intézményegysége. Pedagógus továbbképzés szervezése, vezetői munkaközösség működtetése, szakmai napok, tanulmányi versenyek szervezése, kistérségi minőségirányítási program működtetése egyaránt megvalósult. A feladatok ellátásában a Társulás Munkaszervezete közreműködik, a fenntartóknak is szakmai segítséget nyújtva. További szakmai szolgáltatási feladatokat a Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézete és egyéb szakmai szolgáltatók végeznek. Az intézmények éves rendszerességgel tudatosan tervezik a szakmai szolgáltatások

igénybevételét.

Jellemzően

igazgatási,

pedagógiai

szolgáltatásokat,

pedagógus továbbképzést, szakmai tanácsadást igényelnek az iskolák. A pedagógiai mérés-értékelést a kistérségben dolgozó szakemberek, illetve külső szolgáltatók végzik. Továbbképzéseiket a saját anyagi erőforrásaikra támaszkodva is szervezik. Az iskolák nevelőinek 4%-a közoktatási szakértő:105 fő pedagógusból 5 fő (2007-es adat). Az ő szakmai tudásukra, tanügyigazgatási ismereteikre támaszkodhat a kistérség.

2.6 Alapfokú művészetoktatás Az Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység a Fodor András Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként működik. Beiskolázási körzete: a Pogányvölgyi Kistérség: Buzsák, Gyugy, Hács, Kisberény, Lengyeltóti, Öreglak, Pamuk, Somogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök.

Az intézmény alaptevékenysége alapfokú művészetoktatás, amely három szakágon folyik.

A zeneművészet terén a tanszakok a következők: zongora, fafúvó, rézfúvó, magánének,

84/178


ütőhangszerek, szolfézs, kamarazene és zenekar. A táncművészet szakágon néptánc, a képzőművészet szakágon pedig kézműves tanszakon tanulhatnak a növendékeik. Helyi tantervük a szakminisztérium által kiadott alapfokú művészeti oktatás követelményrendszere és tantervi programja alapján készültek. Az intézményegység pedagógusai rendelkeznek a megfelelő szakirányú végzettséggel és szakképzettséggel. Céljuk a művészeteket szerető, értő és művelő gyerekek nevelése, ezáltal kreatív, harmonikus személyiség formálása, az átlagos képességű gyerekek pedagógiai programban vállalt művészeti nevelése mellett magas szintű tehetséggondozás, szakirányú pályára felkészítés, továbbá a Pogányvölgy művészeti neveléssel kapcsolatos igényeinek kielégítése. Pedagógusaik igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a növendék személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék.

A művészeti iskola tanulói az elmúlt években több rangos megyei és országos versenyen, találkozón és fesztiválon vettek részt és értek el kiemelkedő helyezéseket. Egyre több növendékünk készül művészeti pályára: zongora, trombita, harsona, kürt, táncművészeti tanszakra nyertek felvételt a felsőoktatási intézményekben.. A tanulók megoszlása szakáganként

Évfolyam Előkészítő 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam Továbbképző Összesen

62. Táblázat: A szakágakon tanulók száma (2010/2011-es tanévi beszámoló alapján) Szakágakon tanulók száma Képző-és Zeneművészet Táncművészet iparművészet 16 8 11 29 11 9 7 19 10 5 7 7 5 9 2 2 8 6 7 4 7 68 55 68 Összesen: 191 85/178


A művészeti oktatásban résztvevő bejáró tanulók mutatói 63. Táblázat: A művészeti oktatásban résztvevő bejáró tanulók mutatói (2010/2011-es tanévi beszámoló alapján) Zeneművészet

Képző-és iparművészet

Táncművészet

Összesen

Bejáró tanulók száma HH

32

4

20

56

22

36

22

80

HHH

4

9

6

19

A zeneművészeti ágon a bejáró tanulók magas száma azzal magyarázható, hogy a zenekari próbákat Lengyeltótiban tartják. A művészeti iskola tanárai egyébként Lengyeltótiból kijárnak a Kistérség iskoláiba egyéni foglalkozásokat tartani. A HH tanulók aránya magas (41,8%) a művészeti iskolába járó tanulók összlétszámához viszonyítva. Ők tandíj fizetési kedvezményben részesülnek. A 941 kistérségi tanuló 20,2%-a jár az Alapfokú Művészetoktatási intézménybe.

2.7 Partneri igények: fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban 64. Táblázat: A partneri igényeket összefoglaló táblázat (2007) Iskola

2

2

A legutolsó elégedettségmérés éve

Lengyeltóti

2007

Szőlősgyörök

2005

Buzsák

2007

Az intézménnyel szemben megfogalmazott 5 legfontosabb igény?

Az iskola a kistérség szakmai központja legyen Megfelelő alapkészségekkel és ismeretekkel rendelkezzenek a gyerekek; A középiskolában állják meg a helyüket; Az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók felzárkóztatása; Egyéni bánásmód; Minőségi napközis ellátás Készítsen fel a továbbtanulásra. A tanulók készségeinek és képességeinek fejlesztése. A tanulókkal történő egyéni bánásmód biztosítása. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A tehetséges tanulók kibontakoztatását segítő tevékenység. A helyi hagyományok ápolása, tehetségfejlesztés, hatékony nevelőmunka, továbbtanulásra felkészítés, sokrétű szabadidős tevékenység szervezése

Melléklet 96. Táblázatában az iskolákkal szemben támasztott igények azonosságai

86/178


Iskola

2

Öreglak

2006

Somogyvár

2007

Somogyvámos

2007

Óvoda3

3



Lengyeltóti

2006

Hács

2005 /teljeskörű/

Szőlősgyörök

2005 fenntartói, 2006 szülői

Buzsák

2007

Öreglak

2007

ÖreglakBarátihegy

Az utóbbi 3 évben nem jelöltek időpontot


Magas szakmai színvonal az oktatásban Továbbtanulásra készítsen fel A tanulók nevelése Kézség, képességfejlesztés, Tehetséggondozás 1. A tanulók sajátítsák el az alapkészségeket. 2. Tisztességre, erkölcsös életvitelre neveljünk. 3. Valósuljon meg a tehetséggondozás. 4. A felzárkóztatásra minél több lehetőséget biztosítsunk. 5. Folyamatos kapcsolatot tartani a partnerekkel - a szülők rendszeres tájékoztatása. 1.Maradjon meg a jövőben is a gyermekközpontúság 2.Legyen továbbra is fontos feladat a hátrányok csökkentése 3.Az önkormányzatok részéről vetődött fel a szakmai munka színvonalának emelése 4.Az ésszerű, takarékos gazdálkodás folytatása. 5.A környezeti nevelés fokozott előtérbe helyezése


Kistérségi bázisintézményévé és módszertani központtá válás. A szakmai munka színvonala emelkedjen. Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyerekek egyéni fejlesztése erősödjön Esélyegyenlőség biztosítása Kooperatív tanulási technikák alkalmazása Kompetenciafejlesztés Egészségnevelés, környezeti nevelés, természetvédelem A neveltségi szint emelése Anyagi lehetőségek bővítése Gyermekszerető nevelő testület Játékos nevelési módszerek A pedagógusok szakmai felkészültsége Játékos személyiségfejlesztés Több készségfejlesztő játék beszerzése Tehetséggondozás Óvoda-iskola szorosabb együttműködése Több információ a képviselő-testületnek Takarékosság Családbarát légkör Tiszta, esztétikus környezet Empátia gyermekközpontúság Takarékosság,iskolára való megfelelő felkészítés, Mindenki járjon óvodába Gyermek és munkaszerető kollektíva

Melléklet 95. Táblázatában az óvodákkal szemben támasztott igények azonosságai

87/178


Somogyvár

2006

Somogyvámos

2007

Táska

Nincs adat

Tisztaság Barátságos, nyugodt légkör Új óvoda építése A nyitottság fokozása Taneszköz fejlesztése A pedagógiai munka színvonalának emelése Együttműködés kiépítése a kistérség óvodáival, A munkaközösségek beindítása 1.A településen élő valamennyi 3. életévét betöltött gyermek részesüljön óvodai ellátásban. 2. fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek körében a hátrányok leküzdésére. 3.A szakmai munkaszínvonal erősítése, környezeti nevelés előtérbe helyezése. 4.A kihasználtság fokozása. 5.A partnerek elégedettsége. Nincs adat

A megfogalmazott 5 elvárás tartalmazza a fenntartói, szülői, tanulói és dolgozói igényeket. A kistérség székhelyintézménye vezető szakmai szerepet kap bázisintézményként és módszertani központként egyaránt, a többi intézmény és a kistérség tanügyigazgatását segíti, koordinálja. A Kistérségben a fenntartó és a közoktatási intézmény egyaránt rendelkezik fenntartói, illetve

intézményi

minőségirányítási

programmal.

Az

intézmények

többsége

a

minőségirányítási programok kötelező bevezetése óta kapcsolódott be a minőségfejlesztő tevékenységbe. Öreglak, Szőlősgyörök, Hács kivételével 2007-ben teljes körű elégedettségmérés történt. Közös elvárás az intézményekkel szemben: •

a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett roma gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása

•

Egyéni fejlesztés biztosítása

•

A szakmai munkaszínvonal erősítése, környezeti

•

Tehetséggondozás

•

Hatékony nevelőmunka

88/178


2.7.1 A közoktatási intézmények minőségfejlesztési munkájának összesítése 65. Táblázat: Lengyeltóti minőségfejlesztési tevékenységének bemutatása (2007) IntézményMűködik Utolsó átfogó Minőségfejlesztési Csoport fenntartó minőségfejlesztési elégedettségmodell neve megalakulása székhely csoport mérés időpontja Igen, 3 tagú, Minőségfejlesztési szakvizsgázott pedagógusokkal (1 iskola, 1 óvoda) és 1 HACCPCOMENIUS II. vizsgázott alapú teljes körű alkalmazottal 2003; 2005; Lengyeltóti 2000 minőségfejlesztési Ezen kívül Következő 2008 rendszer úgynevezett feladat-teamek működnek: 2007/2008-ban 8 feladatra, tagjaik száma 3 és 7 között változik 66. Táblázat: Buzsák minőségfejlesztési tevékenységének bemutatása (2007) Minőségfejlesztés Buzsák

COMENIUS 2000 I.modell IMIP, 2003/2004.

Működik Csoport minőségmegalakufejlesztési lása csoport

Csak megbízott (1 fő)

2004. szept. 1.

Irányított önérték időpontja

Alkalmazott Intézményi mérések, az eredményesség, igények feltárásához

2003. IX.-től évente: pedaógus, 4.8.oszt. szülői elégedettség, 4.és 8. oszt. tanulói elégedettség, majd ugyenez 2007. IXX. hó, 2003.: közvetett partneri elégedettség, 2007. újra, 2006.,2007. vezetői önértékelés, 2007/2008. 2007. szept. irányított (folyamatban) önértékelés(folyamatban), évente tanulási attitűd, szociometriai, társas kapcsolatmérés a kijelölt osztályokban, szaktárgyi mérések évente ( alapkézségek), neveltségi szintmérés évente a kijelölt osztályokban, DIFER mérések 2002/2003-tól

Utolsó átfogó Partneri elégedettségmérés időpontja

2007.félév /szeptdecember)

89/178


67. Táblázat: Somogyvár minőségfejlesztési tevékenységének bemutatása (2007) Minőségfejlesztés Somogyvár

Működik Irányított minőségCsoport önérték fejlesztési megalakulása időpontja csoport

Alkalmazott Intézményi mérések, az eredményesség, igények feltáráshoz

Utolsó átfogó Partneri elégedettségmérés időpontja

Kérdőívek, interjúk, SWOT2001. 2006. Comenius 2000 igen analízis, 2007. április augusztus január dokumentum elemzés, ötletbörze Az iskolák a partnerközpontú működés minőségfejlesztési modelljét kiépítették, működtetése a partneri mérésekre épül. A Lengyeltóti Fodor András Általános Iskola a teljes körű szabályozást is megvalósította, KMD díjas intézmény.

90/178


3

AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE

3.1 Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Az országos kompetencia mérések 2003 óta a közoktatás tartalmi megújításának eszköze. A megküldött adatok szerint a térség iskoláiban a 6. osztályosok 2004-ben, a 8. osztályosok 2004-ben és 2006-ban, majd a 6. és 8. évfolyam minden tanévben részt vett országos kompetenciamérésben. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása írja elő kötelezően a mérések alapján készítendő fejlesztési terveket az átlag alatt teljesített intézmények számára. Az alábbi adatokban az egyes intézmények adatai mellett országos átlagok szerepelnek. A kisközségek átlaga az országos átlagnál alacsonyabb. Az alábbi táblázatok az iskolák országos kompetenciaméréseinek eredményeit tartalmazzák. Az egyes intézmények adatai mellett a kistérségi és az országos átlagok is szerepelnek. A 2007/2008-as tanévtől kezdve az országos átlagok mellett az iskolai átlagok eredményei kerülnek összehasonlításra. 68. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Lengyeltóti (2007) 2004 4. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 6. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 8. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás

Kistérségi

Országos

n.a n.a

2006

Kistérségi Országos

n.a n.a

437 463

476 472

509 505

471 473

457 456

457 465

500 500

459 571

493 493 467 465

497 494

69. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Szőlősgyörök (2007) 2004 4. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 6. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 8. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás

Kistérségi

Országos

n.a n.a

2006


n.a n.a

475 454

476 472

509 505

384 356

427 443

457 465

500 500

464 451

493 493 467 465

497 494

91/178


70. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Buzsák (2007) 2004 4. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 6. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 8. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás

Kistérségi

Országos

n.a n.a

2006


n.a n.a

502 482

476 472

509 505

488 469

457 465

500 500

493 493 490 457

467 465

497 494

71. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Öreglak (2007) 2004 4. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 6. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 8. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás

Kistérségi

Országos

n.a n.a

2006


n.a n.a

471 426

476 472

509 505

461 406

473 454

457 465

500 500

456 413

493 493 467 465

497 494

72. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Somogyvár (2007) 2004 4. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 6. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 8. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás

Kistérségi

Országos

n.a n.a

2006


n.a n.a

451 448

476 472

509 505

454 451

454 433

457 465

500 500

452 447

493 493 467 465

497 494

73. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Somogyvámos (1-4. évf.) (2007) 2004 4. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 6. évfolyam Olvasás, szövegértés Matematika eszköztudás 8. évfolyam Olvasás, szövegértés

Kistérségi

Országos

n.a n.a

2006


n.a n.a 476 472

509 505

457

500

493 493 467

497

92/178


Matematika eszköztudás

465

500

465

494

74. Táblázat: Kompetenciamérések eredményei a 6. évfolyamon) (2011) 6. ÉVFOLYAM 2007/2008 Matematika Szövegértés

INTÉZMÉNY

FODOR ANDRÁS GÁRDONYI GÉZA BUZSÁKI ÁLT. ISK. ÖREGLAKI ÁLT. ISK. SZENT LÁSZLÓ

Isk. átlag

480 426 488

Ors zátl ag 519 519 519

514 466 521

2008/2009 Matematik Szövegérté a s Ors Isk. Ors Isk. zátl átlag zátl átla g ag ag 489 421 513 451 489 429 513 474 489 386 513 443

499

427

519

451

489

399

513

459

1498 1385 1483 1374

499

398

519

424

489

362

513

375

1498 1319 1483 1314

Orsz .átla g 499 499 499

Isk. átlag

2009/2010 Matematik Szövegértés a Ors Isk. Ors Isk. zátl átlag zátl átlag ag ag 1498 1376 1483 1377 1498 1331 1483 1425 1498 1337 1483 1348

75. Táblázat: Kompetenciamérések eredményei a 6. évfolyamon) (2011) 8. évfolyam 2007/2008 INTÉZMÉNY

FODOR ANDRÁS GÁRDONYI GÉZA BUZSÁKI ÁLT. ISK. ÖREGLAKI ÁLT. ISK. SZENT LÁSZLÓ

Matematika Orsz. Isk. átlag átlag

2008/2009

Szövegértés Orsz. Isk. átlag átlag

Matematika Orsz. Isk. átlag átlag

2009/2010

Szövegértés Orsz. Isk. átlag átlag

Matematika Isk. Orsz . átlag átlag

Szövegértés Isk. Orsz. átlag átlag

497 497 497

509 460 478

506 506 506

520 465 486

484 484 484

445 445 479

502 502 502

476 476 511

1622 1622 1622

1538 1516 1567

1583 1583 1583

1548 1525 1628

497

470

506

468

484

390

502

436

1622

1401

1583

1474

497

443

506

466

484

400

502

427

1622

1501

1583

1525

3.1.1 Olvasás szövegértés A

diákok

olvasás

–

szövegértési

képessége

meghatározó

az

iskolai

tanulás

eredményességében. A kompetencia vizsgálat az olvasás – szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi előtérbe. A mérésben olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különböző területein találkozhatnak a tanulók. A késtérség intézményeiben mért eredmények az országos átlag alatt voltak a 2004 és 2006-ban egyaránt. A 2009/2010-es tanévben a 6. évfolyamon jelentősebb elmaradás mutatkozik az országos átlag tekintetében Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak és Somogyvár iskoláiban. A 8. évfolyamon ugyanezen kompetencia területen nagyobb lemaradás Öreglak tekintetében jelentkezik.

93/178


3.1.2 Matematika logikus gondolkodás A 2009/2010-es tanév vonatkozásában a matematikai eszköztudás mérésének eredménye a 6. évfolyamon az országos átlagtól minden intézményben elmarad, legnagyobb a lemaradás Somogyvár vonatkozásában. A 8. évfolyamon a lemaradás kisebb mértékű. Legjelentősebb a lemaradás Öreglak tekintetében. A matematika logikus gondolkodás kompetenciák

fejlesztése

a

kistérség

innovációjának

fontos

feladata

lehet.

3.2 Eredményesség a versenyek tükrében A térségi vagy körzeti szintű versenyek szervezését részben a szakmai szolgáltatók, részben maguk az iskolák végezték. Ezeken a versenyeken 7 iskola tanulói vettek részt. Intézményi, kistérségi, megyei és országos versenyeken indultak a tanulók.

Iskola

Lengyeltóti Szőlősgyörök Buzsák Öreglak Somogyvár Somogyvámos Nikla összesen

76. Táblázat: Versenyeken való részvétel mutatói a kistérségben (2007) az összes versenyen Összes Iskolai Megyei résztvevő Kistérségi Országos tanuló szintű szervezésű tanulóból HH/HHH száma 392 167 82 69 35 39/12 91 50 23 1 4 n.a 124 7 40 14 6 n.a 157 32 15 8 n.a n.a 217 89 3 27 2 23 34 5 0 0 0 3 80 n.a. 6 4 n.a. 6 350 169 123 47 44 1095 32 % 15 % 11 % 4,2 % 4%

Lengyeltóti és Somogyvár van jelen legnagyobb arányban a megyei versenyeken, az országos versenyen pedig Lengyeltóti képviselteti magát magasabb százalékban.

94/178


3.3 Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében 77. Táblázat: Kistérség továbbtanulási mutatói (2011) FODOR ANDRÁS 2006/2007

HHH

Gimnázium Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Speciális szakiskolai képzés Nem tanul tovább 2007/2008 Gimnázium Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Speciális szakiskolai képzés Nem tanul tovább 2008/2009 Gimnázium Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Speciális szakiskolai képzés Nem tanul tovább

nem HHH

SN I

HHH

0 0

6 19

2 1

0 0

5

8

1

2

0

1

1

0

0

4 5

0 0

5 4

0 1

0 11

0 0

0 0

5

3

5

5

8

5

14

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

1

0

0

0

0 0

3 3

0 1

5 6

0 0

8 9

0 2

0 7

0 0

0 0

16

2

9

1

5

4

3

9

4

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 1

7 16

2

0 0

4 1

1 1

5 6

1 0

2 5

0 2

0 3

0 0

0 0

12

6

3

3

3

6

1

2

4

15

0

0

7 1

6

1

3

1 6

5

2

nem HHH

SNI

HHH

SNI

nem HHH

SNI

HHH

SNI

LOTZ JÁNOS

0 0

1 6

3

SNI

SZENT LÁSZLÓ

2

17 11

nem HHH

ÖREGLAK

HHH

6

SN I

BUZSÁK SNI

1 0

SNI

GÁRDONYI GÉZA

nem HHH

SNI

HHH

SNI

nem HHH

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

95/178

SNI


FODOR ANDRÁS 2009/2010

HHH

Gimnázium Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Speciális szakiskolai képzés Nem tanul tovább 2010/2011 Gimnázium Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Speciális szakiskolai képzés Nem tanul tovább

2 2

SNI

GÁRDONYI GÉZA nem HHH

SNI

HHH

SNI

BUZSÁK nem HHH

SNI

HHH

SNI

ÖREGLAK nem HHH

SNI

HHH

SNI

SZENT LÁSZLÓ nem HHH

SNI

HHH

SNI

LOTZ JÁNOS nem HHH

SNI

HHH

SNI

nem HHH

12 14

0 0

2 8

0 1

4 7

0 0

4 4

0 1

5 4

0 0

0 0

4

3

6

4

4

9

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

3

9

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0

10 7

0 0

6 1

0 1

1 4

1 1

5 6

2 7

3 5

0 0

0 0

12

0

7

2

4

3

5

12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

10

2

1

3

0

0

1

1

1

1

9

1

A továbbtanulások alakulása jelzés értékű lehet egy adott iskola szakmai munkájának színvonalára vonatkozóan. Az utóbbi néhány évben azonban az érettségit adó középiskolák alacsonyabb pontszámot elért tanulókat is felvesznek, ha normatíva érdekeltségük a létszámok miatt ezt kívánja. Ez egy kialakuló tendencia. Megállapítható, hogy mindegyik iskolában az országos átlag alatti arányban tanulnak tovább gimnáziumokban a végzős tanulók. A szakközépiskolában továbbtanulók aránya is az országos átlag alatt van. Jelentős az eltérés az intézményegységek között. Mindegyik intézményegységben az országos átlagot meghaladó mértékben tanulnak tovább a gyerekek érettségit nem adó szakiskolákban. Az országos átlagot legjobban a székhelyintézmény közelíti meg. A sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolába és speciális szakiskolába is jelentkeztek.

96/178

SNI

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011

4 A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI 1. A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZISE4 78. Táblázat: SWOT analízis (2007) ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Az intézményfenntartók társulási szándéka

Az intézmények tárgyi feltételrendszere nagy különbségeket mutat

Forrás bővítő együttműködés

Az intézmények kihasználtsága nagy eltéréseket mutat

Pályázati ismeretek gyakorlati jelenléte, tapasztalati tudása IPR alkalmazása az intézményekben Innovációs központ, térségi szintű multiplikatív tevékenység a kistérségi központ intézményében (szakmai konferenciák, módszertani tanácskozások, továbbképzések) Közoktatásért Minőségi Díjas intézmény modellnyújtó szerepvállalása (Lengyeltóti)

Fenntartói értékelésnél a mérések gyakorlata kialakulatlan A kötelező eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források nem elegendők Partneri igény és elégedettségmérés gyakorlatának kapcsolódása az értékeléshez Akadálymentesítés nem mindenhol megoldott

Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok

Emeltszintű oktatás kismértékben van jelen

(kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák, IKT,IPR)

A közoktatási intézmények egy része felújításra szorul

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, fogadóképes környezet és pedagógusok

Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nő

Szakszolgálati ellátás kistérségi szinten szervezett

Szakmai szolgáltatás kistérségi szinten nem teljes körű Szakos ellátottság nem teljes körű

Hagyományok ápolása, kulturális programok szolgáltatása Óvodai nevelésben résztvevők száma magas Napközis, tanulószobai ellátás teljes körű, igény szerint szervezett Szociális támogató rendszerrel kiépített kapcsolat

4

A kistérség iskoláinak és óvodáinak összesített SWOT analízisének bemutatása a melléklet 97. Táblázatban

97/178


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának megvalósítása

Intézmények fenntartása forráshiányos

Intézményfenntartó társulást erősítő pályázati rendszer

A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása

Intézményfenntartó társulást erősítő normatív támogatás

Leghátrányosabb helyzetű kistérség

EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Kistérségi minőségfejlesztési rendszer működtetése Szakmai szolgáltatás kistérségi szintű szervezése és bővítése Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítő oktatási programok alkalmazása Idegen nyelvi, informatikai ismeretek oktatásának fejlesztése az elvárásoknak megfelelően

Az épületek, eszközök folyamatos fejlesztésére nincs erőforrása a fenntartóknak Pályázati forrásokhoz - önerő hiánya miatt - nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. A fejlesztések összehangolása nélkül a pályázati források szétforgácsolódnak A pályázati feltételek teljesítésének bizonytalansági tényezői: (utófinanszírozás,elszámolás, pályázati menedzsment) A fenntartói szakmai ellenőrzés, szakmai értékelés hiánya Növekvő társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának

IKT (Információs Kommunikációs Technológiák) elterjesztése a kistérségben Intézmények közötti együttműködés megvalósítása kistérségi szinten

KIEMELT ERŐSSÉGEK, AMELYEK A FEJLESZTÉSEKET SEGÍTHETIK Az intézményfenntartók társulási szándék, forrás bővítő együttműködés Innovációs központ, térségi szintű multiplikatív tevékenység jelenléte a kistérségben Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, fogadóképes környezet és pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szintű szervezettsége Új módszerek fogadására nyitott, gyermek centrikus pedagógusok Az intézmények és a fenntartó pályázási ismerete (HEFOP, TÁMOP, TIOP) 98/178


KIEMELT GYENGESÉGEK, AMELYEK A FEJLESZTÉST GÁTOLHATJÁK A közoktatási intézmények egy része felújításra szorul A kötelező eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források nem elegendők Szakos ellátottság nem teljes körű Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nő A fenntartói tanügyigazgatási, szakmai ellenőrzés, szakmai értékelés hiányzik Az erősségeket gyengítő veszélyek - A gyengeségeket erősítő lehetőségek 79. Táblázat: SWOT analízis összefüggései (2007) Erősségek Az intézményfenntartók társulási szándéka, forrás bővítő együttműködés Innovációs központ, térségi szintű multiplikatív tevékenység jelenléte a kistérségben Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, fogadóképes környezet-, és pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szintű szervezettsége Új módszerek fogadására nyitott, gyermek centrikus pedagógusok

Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP, TÁMOP, TIOP) Gyengeségek A közoktatási intézmények felújításra szorulnak A kötelező eszközökre, fejlesztésekre az intézményi források nem elegendők Szakos ellátottság nem teljes körű Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nő A fenntartói tanügyigazgatási, szakmai ellenőrzés, szakmai értékelés hiányzik

Lehetőségek

Veszélyek

Intézményfenntartó társulást erősítő pályázati rendszer. EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba. Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítő oktatási programok alkalmazása Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának megvalósítása Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése

A fejlesztések összehangolása nélkül a pályázati források szétforgácsolódnak Növekvő társadalmi különbségekre nincs szakmai esz-köze az iskolának Leghátrányosabb helyzetű kistérség Intézmények fenntartása forráshiányos

A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása. A fenntartói szakmai ellenőrzés, szakmai értékelés hiánya Intézményfenntartó társulást Pályázati forrásokhoz-önerő erősítő pályázati rendszer hiánya miatt-nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. Lehetőségek Veszélyek Intézményfenntartó társulást Az épületek, eszközök erősítő normatív támogatás folyamatos fejlesztésére nincs erőforrása a fenntartóknak EU többletforrások bevonása a Pályázati forrásokhoz önerő közoktatási feladatellátásba hiánya miatt-nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak Intézmények közötti együttA fenntartói szakmai működés megvalósítása ellenőrzés, szakmai értékelés kistérségi szinten hiánya Kompetencia alapú oktatás Növekvő társadalmi megvalósítása, országos különbségekre nincs szakmai fejlesztési irányok alkalmazása esz-köze az iskolának Kistérségi, fenntartói értékelési A gyermeklétszám, rendszer kiépítése csökkenése, stagnálása

99/178


5 A kistérség közoktatása 5.1 A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai

A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai

Hosszútávon fenntartható működés

Teljeskörű elérhetőség

Minőségi nevelés oktatás

Méltányosságesélyegyenlőség

4. ábra: Fejlesztési irányok

Hosszútávon fenntartható működés

Kistérségi Intézményfenntartó társulás létrehozásával a kihasználtság, fenntarthatóság optimalizálódhat

A képzési formák, ellátandó feladatok bővítésével az erőforrás növelhető normatívákkal, a fenntartói támogatás csökkenhet

Pedagógusok rugalmas foglalkoztatása, szakos ellátottság megvalósítása

5. ábra: Fenntartható működés irányai

100/178


Minőségi nevelés-oktatás

Intézményhálózat, infrastruktúra korszerűsítése

Kistérségi szakmai szolgáltató központ létrehozása

Módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan

Korszerű, egyéni fejlesztést segítő technikák képzések elterjesztése

Szakszolgálat teljes körűen, IKT, IPR kooperatív technika

6. ábra: Minőségi nevelés-oktatás irányai

Teljeskörű elérhetőség

A hátrányos helyzetet javító esélyegyenlőséget megvalósító működés

A működési területen a közoktatáshoz más ágazatok kapcsolódása

Kistérségi szintű, közoktatási szolgáltatás az igények szerint

7. ábra: Teljes körű elérhetőség irányai

101/178


Méltányosság esélyegyenlőség

A helyi lehetőségek minél szélesebb körű igénybevétele

A gyermek helyben maradjon, és a pedagógus utazzon

Hátránykompenzálás, szociális ágazattal kapcsolódások megvalósítása 8. ábra: Esélyegyenlőség irányai

Intézményi integráció előnyei

A Pogányvölgyi Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minőségi közszolgáltatáshoz jut, és biztosítható az egyenlő esélyű hozzáférés a nevelésioktatási szolgáltatásokhoz.

Költséghatékony működés jön létre

Az integrált közoktatási intézmény hosszútávon fenntartható

Pályázati lehetőség bővül 9. ábra: Megvalósult intézményi integráció előnyei

102/178


5.2 A fejlesztési célú beavatkozások 80. Táblázat: Célok, beavatkozások, intézkedések, eredmények (2011) A kistérségben hosszú távon fenntartható, források igénybe vételére alkalmas, együttműködésen alapuló oktatási szerkezet kialakítása Célok (2007)

Beavatkozások területe

1. Kistérségi intézményi integráció létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források Épüljön ki a résztvevők igénybevételi lehetőségének figyelembe vételével egyetértésén és 2. A közoktatási intézmények és a együttműködésén hozzá rendelhető más alapuló integrált ágazatokkal való együttműködés oktatási hálózat rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetőségének feltárása, majd kiaknázása Valósuljon meg a hosszú 1. A fejlesztések tárgyát képező távon fenntartható, épület felújítások és eszközbehálózatos szerzések igényfelmérése együttműködésen 2. A fenntartói források és a alapuló integrált lehetséges pályázatok felmérése intézmények épületeinek alapján a felújítások ütemezése rekonstrukciója, és a kistérségi együttműködéssel és vállalt feladatokhoz konszenzussal

Intézkedések, eredmények

A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmény 2010. július 1-jével létrehozásra került. Az átlaglétszámok megfelelőek a kiegészítő normatívák és források igénybevételére. A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezésre kerültek

A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése kistérségi szinten megtörtént. Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások és befektetések Lengyeltóti, Öreglak, Somogyvár településeken megvalósultak. Az információs társadalom kihívásainak megfelelő oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása megfelelő infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátás fejlesztése a TIOP 1.1.1-07/1 pályázat keretében megvalósításra került. 103/178


A kistérségben hosszú távon fenntartható, források igénybe vételére alkalmas, együttműködésen alapuló oktatási szerkezet kialakítása Célok (2007) illeszkedő eszközbeszerzés

Beavatkozások területe 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

Szakmai hálózatos együttműködés a kistérségi integrált intézményeken belül és között, ezáltal a sokszínű, hozzáférhető oktatási tartalom lehetőségének kialakítása

1. A meglévő tagintézményi erősségekre épülő, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetőségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybevételének lehetősége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttműködési lehetőségek felmérése, a szolgáltatási kínálatok összeállítása

Esélyegyenlőség, méltányosság hosszú távú biztosítása

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetőségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag 2.Az intézmények közötti

Intézkedések, eredmények Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása folyamatos a pályázati lehetőségek függvényében. A speciális programok eszközbeszerzése a pályázati lehetőségek függvényében folyamatos. A kötelező eszközjegyzék tartalmának biztosítása a a pályázati lehetőségek függvényében folyamatos. Az intézmény egységes nevelési és pedagógiai programjának átdolgozása a következő szakmai tartalmakkal megtörtént: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elősegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintű oktatás - IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közművelődési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bővültek. A humán erőforrás fejlesztésére közös humán erőforrás fejlesztési terv még nem készült. Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszere az intézményvezetők rendszeres konzultációja alapján biztosított. Az alapfokú művészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosított mindegyik integrált intézményben. Az iskolabusz-hálózat a Kistérség egészére kiterjed. Az Alapszolgáltatási Központtal és a szociális ellátó rendszerrel való szoros együttműködés kistérségi szinten megoldott. A helyettesítési és szakellátási rendszer utazó pedagógus hálózat 104/178


A kistérségben hosszú távon fenntartható, források igénybe vételére alkalmas, együttműködésen alapuló oktatási szerkezet kialakítása Célok (2007)

Beavatkozások területe együttműködés az esélyegyenlőség biztossága érdekében 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetőleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz

Intézkedések, eredmények működtetésével megoldott.

105/178


Fejlesztő célú beavatkozások: A kistérség sajátos térszerkezete, az úthálózat specialitásai olyan integrált központ erősítését igénylik, amelyik jól megközelíthető, a stratégiákban leírt menetidőkkel elérhető A kistérségi központ oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Lengyeltóti közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét Lengyeltóti

egyedi

oktatási

infrastruktúrája

nyisson

további

tartalmi

fejlesztési

lehetőséget

a

kistérség

számára

(felnőttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, szakmai szolgáltatás) A pályázati források igénybe vétele az integráció tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erősítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik A feladatokhoz szükséges emberi erőforrás hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szűnjenek meg, Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével A kistelepüléseken az intézményátszervezés után maradjon olyan oktatással összefüggő kiegészítő feladata az épületeknek (napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú művészetoktatás, stb.), amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazások lehetőségeit (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.)

106/178


5.3 A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához 81. Táblázat: Beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához (2007) Forrás: Régiós Közoktatás-Fejlesztési Beavatkozások területe Forrás:Humán SFP stratégia Stratégia -Integrált központ fizikailag megközelíthető Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió 1. Kistérségi intézményi legyen. egészében, különös tekintettel mikrotérségi integráció a demográfiai -Az integráció minden tagintézményéből központokra folyamatoknak, a földrajzi közúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta viszonyoknak és a források menetidővel elérhető. igénybevételi lehetőségének -Az integráció minden tagintézménye figyelembe vételével tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidővel elérhető. Az iskolabusz hálózat működése biztosított és elérhető Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sportés szabadidős terek esetében az EU szabványoknak. Az ellátási területet érintő civil kapcsolati és A régió speciális munkaerő-piaci 2. A közoktatási intézmények jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer társadalomfejlesztési terv. és a hozzá rendelhető más kialakítása a rendelkezésre álló intézményi ágazatokkal való kapacitások felhasználásával együttműködés rendszerének létrehozása

107/178


Beavatkozások területe 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetőségének feltárása, majd kiaknázása

1. A fejlesztések tárgyát képező épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése

Forrás:Humán SFP stratégia -Az integráció közösen elérhető virtuális központi elektronikus könyvtárral rendelkezik. Kistérségi képzés teljes körű megszervezése, térségi és regionális továbbképzési rendszerbe való bekapcsolódás Infrastruktúra- és eszközfejlesztés, közlekedésfejlesztés.

2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttműködéssel és konszenzussal

Az integráció földrajzi határai és a szomszédos integrációk földrajzi határai közt, valamint az integráció földrajzi határain belül nem lehetnek olyan települések és közoktatási intézmények, amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak.

3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

A hálózat között biztosított a nagy sebességű elektronikus adatátvitel lehetősége

1. A meglévő tagintézményi erősségekre épülő, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása

Iskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az integrációhoz csatlakozott településen Helyettesítési rendszer megoldása integráción belül

Forrás: Régiós Közoktatás-Fejlesztési Stratégia Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

-A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt 108/178


-A régió speciális munkaerő-piaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával . A szolgáltatások lehetőségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetősége mindenütt biztosítható legyen

3. A kistérség intézményei közötti együttműködési lehetőségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása

Angol nyelv kötelező oktatása -Pedagógiai szakszolgálat biztosítása -Művészeti alapképzés legalább egy művészeti ágban -Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása -Integrált oktatás alkalmazása -Kompetencia alapú oktatás biztosítása -Tehetséggondozó program biztosítása 1-4. osztállyal működő intézmények emelt szintű oktatással alapfokú művészet oktatással színesítik oktatás kínálatukat.

Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetőségének bizto-sítása mind fizikailag, mind tartalmilag

-Költséghatékony működés valósul meg. Integrált intézmények munkamegosztása minőségi szolgáltatást nyújtson Igényekre építő tervezés. Kistérség valamennyi intézményfenntartó települését lefedik. Az intézmény épületek felújítás után megfelelnek az ágazati előírásoknak, és az EU-s szabványoknak egyaránt.

Hatékonyan szervezett, eredményes nevelésoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira

2.Az intézmények közötti együttműködés az

Megszűnik az önállóan működő osztatlan iskolák önálló működése, a változatos

Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és

-A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

109/178


esélyegyenlőség biztosíthatósága érdekében

3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetőleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz

szolgáltatásokhoz és speciális szakképzettségű pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében integrált többcélú intézményekhez csatlakoznak. Az intézményi csatlakozást elutasító intézmények számára fel kell kínálni a szerződéses kapcsolatban történő szakmai, munkaügyi, pedagógiai együttműködést A speciális szakemberek, szakmai módszerek és infrastruktúrák a tanrendbe építetten elérhetők a tagintézmények számára.

folyamatos fejlesztése A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

110/178


6 KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 6.1 Keretfeltételek A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját számos országos, regionális feltétel határozza meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. már előirányozta azokat a humán erőforrás fejlesztési alapokat, amelyekre az elkövetkező 10-11 év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP, TÁMOP programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP és TIOP programok az infrastruktúra fejlesztését segítik. E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan megvalósíthatóvá.

6.2 Oktatáspolitikai Követelmények 6.2.1

Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése

A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

A művelet célja felkészítés az egész életen át tartó tanulásra a képességek, kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával. A művelet főbb tevékenységei: Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörű elterjesztésének támogatása a hazai közoktatás rendszerében. A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi igényeknek megfelelően. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó oktatási

intézmények

–

modellintézmények,

hálózatok

disszeminációs

és

mentorálási tevékenységének támogatása

111/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A pedagógiai kultúra korszerűsítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata széleskörű megismertetésének és elterjesztésének támogatása. A

programok

sikeres

elterjesztése

érdekében

az

intézményvezetés,

az

intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló programok megvalósításába. A sajátos nevelési igényű tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erősíteni szükséges a művészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását A kompetencia alapú oktatási programok között a korszerű egészségfejlesztési alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása is részét képezi a műveletnek. A formális oktatási rendszer felnőttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági szereplőkkel való együttműködés erősítése A művelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerőpiac és a társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnőttképzési rendszer bővítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnőttek számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhető tudás befogadására.

A közoktatási és felsőoktatási intézmények művelődési és szabadidős szolgáltató szerepének erősítése, az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének erősítése Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történő aktív részvétele magában foglalja a szűken értelmezett formális oktatási-képzésen túl mindazon nemformális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-

112/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erősíti a települések népességmegtartó képességét. A közoktatás, szakképzés és felsőoktatás pályaorientációs, pálya-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlő lehetőségek kiaknázása és helyi-regionális munkaerő-piaci relevanciájának erősítése az egyéni tanulási befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek célirányos együttműködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási folyamatba épített, a munkaerő-piaci szereplésre felkészítő pályaorientációs rendszer kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvő száma és a képzési lehetőségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetőségek és formák elterjesztése szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása, valamint a felsőoktatás iránt növekvő érdeklődés. A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén Az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minősülnek a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén erősödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország hatékonyabban fog hozzájárulni a Kelet-Közép-Európai térség multikulturális jellegének a megőrzéséhez.

113/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Cél: Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése E művelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén létrehozandó mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására. Az

oktatásban

dolgozók

továbbképzése,

a

pedagógusok

munkaerő-piaci

alkalmazkodóképességének javítása Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerűsítése módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humánerőforrásaiba. Kiemelkedő fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók szakmai fejlődése erőteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegen nyelvek térhódítása az oktatásban, valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskörű bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenő gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bővítését.

A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása Az oktatás minősége és eredményessége a tanuló diákok és felnőttek szempontjából az egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhető. E tekintetben kiemelkedő jelentősége van az egyes tanulási szakaszok és a különböző tanulási formák közötti - jelenleg Magyarországon túlságosan gyenge - kapcsolat megerősítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése megköveteli, hogy a különböző oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a rendszerben való lineáris előrehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetővé a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. 114/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A közoktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minőség és eredményesség javítását szolgáló erőfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttműködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzetű diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévő esélyegyenlőtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása A művelet célja a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása

6.2.2

Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája

A stratégiának ehelyütt a fentieket kiegészítő, tervünk szempontjából releváns elemeit emeljük ki. A stratégia a magyar közoktatás jellemzőit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7 terület fejlesztését irányozza elő: 1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén 2. Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése 3. Az oktatás minőségének fejlesztése 4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása 115/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a közoktatási törvény 2006. 2007. évi változásai is mutatják.

6.2.3

A 2006. 2007. évi törvényi változások a közoktatásban 5

E fenti céloknak való megfelelés volt az elsődleges mozgatója a közoktatási törvény 2006. és 2007. évi változtatásának. A törvénymódosítás céljai: a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása.

Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A családsegítő szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetőség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bővíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba.

Az esélyegyenlőség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezen túl előnyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzetű település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a 25 százalékot.

A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetőségeken kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák számára kötelezővé teszi, hogy továbbműködési engedélyüket négy évente meghosszabbítsák.

5

E helyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetőségére

116/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A Kt. 16. § (7)-(8) bekezdése lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévő közoktatási intézményei tekintetében munkaerő-gazdálkodási rendszert működtessen. A munkaerő-gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat gyakorolni lehet.

A Kt. 33. § (11)-(12) bekezdésének módosulásával bővíthető az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül megszervezhető feladatok köre - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítő szolgálattal és az iskolaegészségügyi ellátással. A módosítás lehetővé teszi, hogy a jövőben a nevelési tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt. 121. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelő-oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységek köre szintén bővült (közművelődési, kulturális, művészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek).

A Kt. 53. § (4) bekezdés módosulása alapján lehetőség van arra, hogy a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék meg. Szintén ilyen lehetőséget ad a Kt. 67. §-a az (5) bekezdésével a közös szakképzési évfolyam megszervezésére. A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel összhangban megjelöli azokat a kiegészítő támogatásokat, amelyeket e feltételek teljesítésével lehet igényelni.

6.2.4

Régiós stratégiák

A Dél-dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerző képességét, az intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát.

117/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Célok A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával, A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban, Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. Közoktatási és közművelődési infrastruktúra integrált fejlesztése Elsősorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos működtetése és XXI. századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelő minőségi

oktatás

biztosítása

érdekében

racionalizálni

kell

az

intézményrendszerek működését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerű olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhat. Az egyéb, nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási tevékenységeket (pl. bölcsőde) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó. A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében – elsősorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a Dél-dunántúli Régióban olyan integrált – többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az általános iskolákat, valamint a nevelő és oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket (pl. bölcsőde) ellátó intézményeket is magában foglalhat. Legfőbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten. További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minőségi közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlő esélyű hozzáférés az oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekeket). 118/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Bővüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába. A különböző programokból érkező források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon felhasználásuk célja és ütemezése. A különböző célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minősége és eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenéséből, valamint az aktuális jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti háttere. Összhang teremtődjék az elmúlt egy évben a régió különböző megrendeléseire elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között, a régiós oktatáspolitika és a hazai oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen. Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek. Biztosítható legyen a régió

közoktatási

rendszerének

fenntarthatósága.

(részlet

a

régiós

fejlesztés

követelményrendszeréből, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó Kft. 2007). A fenti szándékok alapján készült a Humán Közszolgáltatások Stratégiai Programja (Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatás-fejlesztési stratégia (KFS).

6.2.5

A Dél Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) 6

Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását segíti. A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következők: „Kistérségi alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító alap- és középfokú oktatási rendszer kialakítása és gazdaságos működtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetővé válnak a korszerű oktatási szolgáltatások.

6

Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex . Elfogadta a DDRFT 2006. decemberében

119/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Az intézkedés céljai

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közművelődési és egészségügyi intézményekkel. Az integrált központok fizikailag megközelíthetők, bennük a hozzá kapcsolódó intézmények munkamegosztása révén a lehető legtöbb, és legmagasabb minőségű szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a racionális szervezés és az igényekre építő tervezés következtében költséghatékonyan működtethetők. A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttműködő intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik, ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetők. Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidős terek esetében az EU szabványoknak Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az oktatási, közművelődési és szociális (lehetőség és igény szerint az egészségügyigondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttműködését jelenti függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy több településen működnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e, vagy önálló, de szakmailag együttműködő intézmények-e.

Fentiekből következően szervezetileg a humán szolgáltató központok: jelenthetnek egy településen működő többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak, jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is működnek,

120/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket (egy településen, vagy különálló településeken), amelyek szakmailag együttműködnek oly módon, hogy a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást. Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció fizikailag is egy ingatlan keretében történő egyesítése.

Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú művészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak a gyermek-szociális és a szakszolgálati feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását, és megszervezik a képesség-kibontakoztató fejlesztő integrált oktatást. Továbbá: működtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy művelődési házzal és a gyermekjóléti szolgálatokkal. A nagyvárosokban több integrált központ alakítható. Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai.

A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövő intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak.

6.2.6 Dél-dunántúli Régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája7 Az OKÉV megbízásából készült Dél-dunántúli Régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különböző integrációk létrehozását. A dokumentum elsősorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg célokat, intézkedéseket.

Ezek közül a legfontosabbak a következők:

7

Készítette: Sipos János, Palotás Zoltán, E.Vámos Ágnes.

121/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra. A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése. Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

Összefoglalva: Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerősítik, alátámasztják a kistérség számára kijelölhető stratégiai célokat és intézkedéseket. Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be:

122/178


82. Táblázat: A Kistérségi Fejlesztési Terv stratégiai céljainak kapcsolódása a regionális stratégiákhoz A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

Épüljön ki a résztvevők egyetértésén és együttműködésén alapuló integrált oktatási hálózat

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttműködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedő eszközbeszerzés

Humán erőforrások fejlesztési stratégiája

DDROP Humán SFP

Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minőség és eredményesség javítását szolgáló erőfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttműködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közművelődési és egészségügyi intézményekkel

A régió egészének területén sürgető azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított.

Dél-Dunántúli KFS A jogszabály által előírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkező intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) – szakmai fejlesztéssel egybekötött – felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják.

123/178


A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

Szakmai hálózatos együttműködés a kistérségi integrált intézményeken belül és között, ezáltal a sokszínű, hozzáférhető oktatási tartalom lehetőségének kialakítása

Esélyegyenlőség, méltányosság hosszú távú biztosítása

Humán erőforrások fejlesztési stratégiája Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történő aktív részvétele magában foglalja a szűken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem-formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erősíti a települések népességmegtartó képességét. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzetű diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévő esélyegyenlőtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító

DDROP Humán SFP

Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintű oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni

Dél-Dunántúli KFS

Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshezoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira

124/178


A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

Humán erőforrások fejlesztési stratégiája

DDROP Humán SFP

Dél-Dunántúli KFS

kiemelt programokra is.

125/178


6.3 Fejlesztési források a közoktatás-fejlesztés szolgálatában A következőkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába. A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai: „Nem mondunk le senkiről” Gyermekesély XXI. század iskolája korszerűsítése Akadálymentes Magyarország

Pályázati források: Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) megvalósításának támogatásához 6.3.1 Az UMFT operatív programjai 83. Táblázat: A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése indítási körök 2007.

2007.

2008. 2008.

szakterület

konstrukció száma

közoktatás esélyegyenlőség közoktatás közoktatás közoktatás

TÁMOP 3.2.2 TÁMOP 3.3.1 TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.1 TÁMOP 3.1.8

közoktatás

TIOP 1.1.1

esélyegyenlőség Közoktatás Közoktatás Közoktatás Közoktatás

TÁMOP 3.3.2 TÁMOP 3.1.3 TÁMOP 3.3.5. TÁMOP 3.1.5 TÁMOP 3.1.2.

konstrukció neve "A" komponens:Területi együttműködések Oktatási esélyegyenlőség és integráció Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása 21. századi közoktatás Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Az oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása Innovatív iskolák (hátrányos helyzetű kistérségekben) Tanoda programok támogatása Pedagógiai kultúra korszerűsítése Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

tervezett meghirdetés dátuma 2007 2007 2007 2007 2007 2007 2007 2008. 2008. 2008. 2008.

2007-2008. évi keret (Mrd Ft) 7,49 1,65 19,2 8,8 4,1 24,2 1,69 19,2 1,65 1,828 14,216

126/178


indítási körök

szakterület Közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás közoktatás

2008. közoktatás közoktatás 2008. május közoktatás

konstrukció száma TÁMOP 3.4.1. TÁMOP 3.4.3. TIOP 1.1.2. TÁMOP 3.1.6. TÁMOP 3.1.7.

konstrukció neve

Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése Tehetséggondozás Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógusok új szerepben Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai TÁMOP 3.3.3. szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” TÁMOP 3.3.4. programok támogatása felsőoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára TÁMOP 3.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja Lemorzsolódás kezelését célzó programok működtetése, Halmozottan TÁMOP 3.3.6. hátrányos helyzetű tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése Összesen 2008 júniusig Dél-dunántúli Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó pályázati kiírások

tervezett meghirdetés dátuma 2008. 2008. 2008. 2008. 2008.

2007-2008. évi keret (Mrd Ft) 0,35 0,799 2,56 1,23 1,097

2008.

1,319

2008. április 2008. április

0,77 1,111

2008. május

0,33 113,59

127/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 6.3.2

Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források

A többcélú kistérségi társulások, valamint az intézményfenntartó társulások által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítő támogatások igényelhetők a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban. A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a minőségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintű fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte a fenntartó települések vezetőit. A többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004. évi CVII. Törvény alapozta meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történő ellátását, különös tekintettel az óvodai, az általános iskolai, valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok területén. A többcélú kistérségi társulások – mint új közigazgatási szint – létrehozásának célja a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának racionális megszervezése volt. A 2006. évtől megnövekedett intézményfenntartó társulások létrejötte, valamint 2007-ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult. A fenntartó váltás

minden esetben

a magasabb színvonalú feladatellátást,

a

költséghatékonyabb intézményi működtetést, az esélyegyenlőség növelését és a partnerség erősítését teremti meg az adott kistérség területén élők számára. A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT) jelentős mértékű támogatási összegeket rendelt. A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek: Támogatás

intézményfenntartó társulás, vagy TKT által fenntartott

közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén vehető igénybe (tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem vehető igénybe). Az igénylés feltétele az óvodai nevelés, valamint az iskolai oktatás és szakszolgálati

feladatok

ellátása

esetében,

meghatározott

osztálylétszámok teljesítése esetében lehetséges (alapfeltétel). Az elvárt csoport és minimális osztálylétszámok alól kivétel a nem integráltan nevelt és oktatott SNI-s, illetve a nemzetiségi oktatásban, nevelésben

résztvevő

gyermekek

és

tanulók

száma. 128/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 (A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a kivétel.)

A jelenleg hatályos támogatások mértéke: 84. Táblázat: Többcélú normatív támogatások a 2011. évben Jogcím Költségveszáma a tési 2011. évi törvény Költségvetési melléklete Törvényben 15.

Jogcím megnevezése

Fenntartó típusa

Fajlagos összeg Ft/fő/év

Közoktatási alap-hozzájárulás

önkormányzat

2.350.000 Ft

16.

ba)

Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában

önkormányzat

224.000 Ft

16.

bb)

Korai fejlesztés, gondozás

önkormányzat

240.000 Ft

16.

bc)

Fejlesztő felkészítés

önkormányzat

305.000 Ft

16.

c)

Roma kisebbségi oktatás

önkormányzat

40.000 Ft

16.

ec)

Szakmai, informatikai fejlesztési feladatok támogatása

önkormányzat

1.750 Ft

1.a)

Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Többcélú Kistérségi Társulás

100.000 Ft

1.b)

Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás


80.000 Ft

1.d)

Tagintézményi támogatás


90.000 Ft

1.e)

Kistelepülési tagintézményi támogatás


21.000 Ft

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés


2.000 Ft


14.000 Ft

3. sz. melléklet

8. sz. melléklet

2.2.

2.a)

2.b)

A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékű. A többcélú normatíva évenként 129/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható, hogy a fenntartók átszervezését, a fenntartók számának bővítését, a közoktatási intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. 6.3.3

Megyei és egyéb források

85. Táblázat: Megyei és egyéb források Tanulási környezet Humán erőforrás Oktatást segítő megteremtése megteremtése és fejlesztése szolgáltatások rendszere Intézményfenntartók – Szakmai szolgáltatók – Közművelődési források megteremtésével, tanácsadói, tájékoztatási intézmények – tereikkel, pályázati önrészek rendszerével, programjaikkal, közös biztosításával továbbképzéseivel pályázati lehetőségeikkel Somogy Megyei Kisebbségi önkormányzatok Szakszolgálati tevékenység, Közoktatás-fejlesztési – pályázati lehetőségeikkel utazó gyógypedagógiai szolgálat működtetése Közalapítvány – évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival Megyei TISZK, szakképzési Országos Integrációs Családsegítő és társulás – a szakképzés Hálózat – szakmai Gyermekjóléti szolgálat - az eszközrendszerének tapasztalatokkal, szakember oktatási Esélyegyenlőségi terv megvalósításában megteremtésével hálózat működtetésével Kistérségi vállalkozói kör – Kistérségi Integrációs Megyei gazdasági kamarák a tervezett felnőttoktatás Hálózat- szakmai a szakképzést támogató eszközrendszerének tapasztalatokkal, szakember szolgáltatásokkal, programokkal megteremtésével hálózat működtetésével TIOK hálózat intézményei – a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában A saját intézményi források szolgáltatás bővítéssel erősíthetők.

6.4

Esélyegyenlőség: halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek

A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felülvizsgált változatát. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapján az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási helyzetére a közoktatási intézményekben. 130/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendő szempontok: az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak a vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban: - diszkrimináció mentesség - szegregáció mentesség - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása Fontos vizsgálati szempont a humánerőforrás és az infrastruktúra vizsgálata is. A kistérségben az alábbi adatok mutatják a gyermekek szociális helyzetét és sajátos nevelési igényét. 86. Táblázat: Halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek a kistérségben (Forrás: Pogányvölgyi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2011) Intézmény Össz. HH gyerekek HHH gyerekek SNI gyerekek típus gyermekszám száma száma száma óvoda 385 fő 248 fő 64,4% 218 fő 33% 7 fő 1,8% iskola 941 fő 562 fő 60% 337 fő 36% 90 fő 9,5% A sajátos nevelési igényű gyermekek felderítettsége az óvodai nevelésben még mindig alacsony, aminek vizsgálata azért nagyon fontos, mert az iskolákban ezek a gyerekek nagy számban megjelennek, s a korai felismerés és fejlesztés meghatározó lenne fejlődésük szempontjából. 87. Táblázat: Integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek a Kistérség óvodáiban (Forrás: Pogányvölgyi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2011) ÓVODAI Feladatellátási hely

SNI Település

Címe

Gyermekek,

gyermekek,

tanulók száma

tanulók

megnevezése

száma

SNI gyermekek, tanulók %

KINCSEM

Lengyeltóti

Tűzoltó u.8.

129

0

0

NAPSUGÁR

Hács

Fő u.31.

21

0

0

LURKÓ

Szőlősgyörök

Iskola u.1.

27

0

0

TULIPÁN

Buzsák

Petőfi u.2.

27

0

0

TÁSKA

Táska

Arany J.u.2.

18

0

0

KEREKERDŐ

Öreglak

Fő u.92.

50

1

2

BARÁTI

Baráti

Április 4.u.18.

22

1

4,5

TÜNDÉRKERT

Somogyvár

Kossuth u.1.

68

4

6

TARKARÉT

Somogyvámos

Csepregi u.5.

23

1

4,3

385

7

1,8

Összesen

131/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A Fodor András Általános Iskola és Óvoda Alapító Okirat alaptevékenységei között szerepel a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és szegregált óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása. A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményező oktatásszervezés jelenleg nincs. Az integráltan nem oktatható gyermekeket és tanulókat a Somogyváron működő Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon látja el. A társulás közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényű gyermekek arányszáma 9,5% az országos átlagot (7%) meghaladja. Az intézmények között jelentős eltérés tapasztalható.

Feladatellátási hely (általános iskola) megnevezése

Település

Címe

Tanulók száma

SNI tanulók száma

SNI tanulók %

88. Táblázat: Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek a Kistérség iskoláiban (Forrás: Pogányvölgyi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2011)

FODOR ANDRÁS

Lengyeltóti

Csokonai u.15.

349

43

12

GÁRDONYI GÉZA

Sz.györök

Iskola u. 1.

83

13

16

BUZSÁK

Buzsák

Fő tér 1.

120

13

11

ÖREGLAK

Öreglak

Fő u.102.

170

14

8

SZENT LÁSZLÓ

Somogyvár

Kossuth u. 32.

190

5

2,5

Somogyvámos

Csepregi u. 5.

29

2

6,8

941

90

9,5

KIRÁLY LOTZ JÁNOS

ÖSSZESEN

Magas a kistérség hátrányos helyzetű gyerekeinek a száma.

132/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 89. Táblázat: HH és HHH óvodás korú gyermekek a Kistérségben (Forrás: Pogányvölgyi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2011) ÓVODAI Feladatellátási hely

HH Település

Címe

Gyermekek,

gyermekek,

tanulók száma

tanulók

megnevezése

száma

HHH

HH

gyermekek,

gyermekek,

tanulók

tanulók %

száma

HHH gyermekek, tanulók %

KINCSEM

Lengyeltóti

Tűzoltó u.8.

129

73

56

47

36

NAPSUGÁR

Hács

Fő u.31.

21

18

86

6

33

LURKÓ

Szőlősgyörök

Iskola u.1.

27

10

37

3

11

TULIPÁN

Buzsák

Petőfi u.2.

27

21

78

8

30

TÁSKA

Táska

Arany J.u.2.

18

16

89

8

44

KEREKERDŐ

Öreglak

Fő u.92.

50

25

50

8

16

BARÁTI

Baráti

Április 4.u.18.

22

20

91

20

91

TÜNDÉRKERT

Somogyvár

Kossuth u.1.

68

45

66

18

26

TARKARÉT

Somogyvámos

Csepregi u.5.

23

20

87

10

43

385

248

64

218

33

Összesen

Az óvodások több mint fele (64%) HH-s, és egy harmaduk (33%) HHH-s!

Feladatellátási hely (általános iskola) megnevezése

Település

Címe

Tanulók száma

HH tanulók száma

HH tanulók %

HHH tanulók száma

HHH tanulók %

90. Táblázat: HH és HHH iskolás korú gyermekek a Kistérségben (Forrás: Pogányvölgyi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2011)

FODOR ANDRÁS

Lengyeltóti

Csokonai u.15.

349

197

56

129

37

GÁRDONYI GÉZA

Sz.györök

Iskola u. 1.

83

32

38

3

3,6

BUZSÁK

Buzsák

Fő tér 1.

120

76

63

28

23

ÖREGLAK

Öreglak

Fő u.102.

170

101

59

65

38

SZENT LÁSZLÓ

Somogyvár

Kossuth u. 32.

190

129

68

92

48

Somogyvámos

Csepregi u. 5.

29

27

93

20

69

941

562

60

337

36

KIRÁLY LOTZ JÁNOS

ÖSSZESEN

Az iskolások több mint fele HH-s (60%) és több mint egyharmada (36%) HHH-s.!

133/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben Az SNI tanulók szakértői véleménnyel rendelkeznek Egységes Pedagógiai Szakszolgálat segíti az integrációs folyamatot. A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása hatékony tanulás szervezési módokkal és programokkal történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló Program, Arany János Program, pályázati forrásokból esélyegyenlőségi feladatok megvalósítása – TÁMOP-3.3.2.) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni8 Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát! Az épületek korszerűsítése, bővítése felújítása a közoktatás feltételeinek javítását szolgálja. 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben. Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani intézményi tartalmi-módszertani fejlődését. Az SNI integráció feltételrendszerét biztosítani kell (taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek).

Az esélyegyenlőségi terv részletesen meghatározza a beavatkozási területeket az egyenlő esélyek biztosításához.

8

A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Tervében további feladatok kerültek meghatározásra

134/178


SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN

7 7.1

Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban 91. Táblázat: Óvodák szakmai pályázatai 2004-2007 között

Az óvoda neve, székhelye/telephelye

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Kincsem Óvodája, Lengyeltóti

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Kincsem Óvodája Hácsi Telephelye, Hács

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lurkó Óvodája, Szőlősgyörök

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tulipán Óvodája, Buzsák

2000-2004

Megvalósult szakmai pályázatok/elnyert összeg 2005 2006 2007 Somogy Megyei Közoktatási A megyei és Közalapítvány kistérségi tanulmányi Tanórán kívüli és tehetséggondozó tehetséggondozó versenyek az és oktatási, kulturális és képességfejlesztő sport rendezvények foglalkozások, szervezésének szakkörök támogatása 95.000Ft támogatása Somogy Megyei 50.000Ft Közoktatási A megyei és Közalapítvány A kistérségi taneszköz- és tehetséggondozó felszerelésjegyzékben tanulmányi foglalt tárgyi versenyek az feltételek oktatási, kulturális teljesítésével és sport összefüggő rendezvények beszerzések szervezésének 120.000Ft támogatása Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány Tanórán kívüli tehetséggondozó és képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök támogatása 70.000Ft Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány Tanórán kívüli tehetséggondozó és képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök támogatása 70.000Ft Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány 70.000Ft (SNI tanulók

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány A taneszköz- és felszerelésjegyzékben foglalt tárgyi feltételek teljesítésével összefüggő beszerzések 40.000Ft Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány A taneszköz- és felszerelésjegyzékben foglalt tárgyi feltételek teljesítésével összefüggő beszerzések 55.000Ft Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány 100.000Ft (taneszköz-fejlesztés

135/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Az óvoda neve, székhelye/telephelye

2000-2004

Megvalósult szakmai pályázatok/elnyert összeg 2005 2006 2007 felzárkóztatása, és tanulási zavarral logopédiai ellátás) küzdők segítése, logopédiai ellátás)

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tulipán Óvoda Táskai Telephelye, Táska Fodor András Általános Iskola és Óvoda Kerekerdő Óvodája, Öreglak Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tündérkert Óvodája, Somogyvár Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lotz János Általános Iskola és Óvodája, Somogyvámos

92. Táblázat: Általános iskolák szakmai pályázatai 2004-2007 Az iskola neve, székhelye/ telephelye

Fodor András Általános Iskola, Lengyeltóti

Megvalósult szakmai pályázatok/elnyert összeg 2000-2004

2005 COMENIUS II. – 2000-2.700.000Ft Hefop 2.1.2. TIOK 2005-149 millióFt/9 konzorcimi tag Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány. A sajátos nevelést igénylő gyermekek felzárkóztatása, terápiájának segítése lakóhelyi iskolákban, óvodákban, logopédiai, gyógypedagógiai hálózattal. 400.000Ft A megyei és kistérségi tehetséggondozó tanulmányi versenyek, kulturális rendezvények szervezésének támogatása. 200.000Ft Tanórán kívüli tehetséggondozó és képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök

2006

2007

Hefop 2.1.3 Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány A megyei és kistérségi tehetséggondozó tanulmányi versenyek az oktatási, kulturális és sport rendezvények szervezésének támogatása 130.000 Ft Tanórán kívüli tehetséggondozó és képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök támogatása 230.000 Ft Nevelési Tanácsadó: A sajátos nevelést igénylő gyermekek felzárkóztatása, terápiájának segítése lakóhelyi iskolákban, óvodákban,

OIH IPR – 20075.400.000Ft Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány A megyei és kistérségi tanulmányi és tehetséggondozó versenyek az oktatási, kulturális és sport rendezvények szervezésének támogatása 230.000Ft A taneszköz- és felszerelésjegyzékben foglalt tárgyi feltételek teljesítésével összefüggő beszerzések 200.000Ft Tanulási zavarral és súlyos beilleszkedési és magatartási nehézséggel rendelkező valamint a sajátos nevelést igénylő gyermekek felzárkóztatása, terápiájának segítése

136/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Az iskola neve, székhelye/ telephelye


2005 támogatása. 250.000Ft Összetartó társadalom- A roma származású gyerekek integrációjának megalapozása az ált. iskola kezdő szakaszában (SULINOVA) ICsSzEM-OM által az alap- és középfokú oktatási intézmények számára az iskolai egészségfejlesztésidrogmegelőzési tevékenység támogatására 372.000Ft

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Gárdonyi Géza Általános Iskolája, Szőlősgyörök

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Buzsáki Általános Iskolája, Buzsák

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány kiírásában 180.000Ft (tehetséggondozó és képességfejlesztő

2006 logopédiai, gyógypedagógiai ellátással 370.000 Művészeti Iskola: A megyei és kistérségi tehetséggondozó tanulmányi versenyek az oktatási, kulturális és sport rendezvények szervezésének támogatása 90.000

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány A megyei és kistérségi tehetséggondozó tanulmányi versenyek az oktatási, kulturális és sport rendezvények szervezésének támogatása 60.000Ft Tanórán kívüli tehetséggondozó és képességfejlesztő foglalkozások, szakkörök támogatása 70.000Ft A sajátos nevelést igénylő gyermekek felzárkóztatása, terápiájának segítése lakóhelyi iskolákban, óvodákban, logopédiai, gyógypedagógiai ellátással 90.000 Ft Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány kiírásában 220.000Ft tehetséggondozó foglalkozások,

2007 lakóhelyi iskolákban, óvodákban, logopédiai, gyógypedagógiai ellátással 400.000Ft Művészeti Iskola: A megyei és kistérségi tanulmányi és tehetséggondozó versenyek az oktatási, kulturális és sport rendezvények szervezésének támogatása 75.000Ft

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány A megyei és kistérségi tanulmányi és tehetséggondozó versenyek az oktatási, kulturális és sport rendezvények szervezésének támogatása 90.000Ft A taneszköz- és felszerelésjegyzékben foglalt tárgyi feltételek teljesítésével összefüggő beszerzések 115.000Ft

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány kiírásában 230.000Ft (taneszköz-fejlesztés, versenyek, kulturális

137/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Az iskola neve, székhelye/ telephelye

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Öreglaki Általános Iskolája, Öreglak

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Szent László Király Általános Iskolája, Somogyvár


Kötelező taneszköz /2001/ 150.000Ft Kötelező taneszköz /2002/ 100.000Ft Sportszer pályázat /2002/ 70.000Ft Könyvtárfejleszt és /2002/ 50.000Ft Kistérségi tanulmányi verseny /2003/ 40.000Ft

Comenius 2000 Partnerközpontú minőségbiztosítá si modell bevezetése /2003/ 2000000Ft

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lotz János Általános Iskola és Óvodája, Somogyvámos

2005

2006

2007

foglalkozások, megyei, térségi versenyek))

szakkörök rendezvények, SNI támogatása, tanulók segítése, tanulmányi logopédiai ellátás) versenyek, kulturális rendezvények támogatása, logopédiai ellátás)

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány kiírásában Kistérségi tanulmányi verseny /2005/ 40.000Ft

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány kiírásában Kistérségi tanulmányi verseny /2006/ 50.000Ft

Összetartó társadalom projekt /2005/ 1500000Ft Táborozások támogatása /20032006/ 500000Ft

Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány Taneszköz támogatás, logopédus alkalmazása /20052006/ 180000Ft NKA-Könyvtári állomány gyarapítása /2006/ 100000Ft

Tárt kapus létesítmény programja /20062007/ 1200000Ft Dél-dunántúli Regionális Munkaerő Fejlesztő Képző Központ: Pályaválasztást elősegítő mentortanár alkalmazása /20072010/ 4968000Ft

Összetartó társadalom projekt /2005/ 1500000Ft – Somogyvárral együtt

93. Táblázat: Kistérség óvodáit és iskoláit érintő pályázatok 2008-2011 Érintett intézmény neve, székhelye/ telephelye


Megvalósult szakmai pályázatok/elnyert összeg 2008 206/2008. (VIII.26.) Korm. rendelet alapján művészeti iskola rekonstrukciója és korszerűsítése

2009

2010

DDOP-3.1.2/2F – Pogányvölgyi integrált nevelésioktatási hálózat / 355 mill. Ft

TÁMOP-3.3.2. – Egyenlő eséllyel Pogányvölgyben

TÁMOP-3.1.4. –

2011

TIOP-1.1.1-07/1 – „E-világ Pogányvölgyben” /

138/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Érintett intézmény neve, székhelye/ telephelye

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tulipán Óvodája, Buzsák

Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon, Somogyvár

Megvalósult szakmai pályázatok/elnyert összeg 2008

LEKI - Buzsáki óvoda épület tetőfelújítási és teraszépítési munkái / 7 mill. Ft

2009 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4. – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben

2010

2011

15 mill. Ft


TÁMOP-5.2.5. – „Kulcs a felnőtt élet kapujához” című projekt a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek szocializációját elősegítő szakmai profil bővítése / 16,5 mill. Ft DDOP-3.1.1.-09 – Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz / 31 mill. Ft

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Kerekerdő Óvodája, Öreglak

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Öreglaki Általános Iskolája, Öreglak

LEKI – Óvodaépület vizesblokk felújítása, Barátihegyi óvoda felújítása / 4,7 mill. Ft DDOP-3.1.2/2F – Pogányvölgyi integrált nevelésioktatási hálózat / 300 mill. Ft TÁMOP-3.1.4. – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben


TÁMOP-3.3.2. – Egyenlő eséllyel Pogányvölgyben TIOP-1.1.1-07/1 – „E-világ Pogányvölgyben” / 6 mill. Ft

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tündérkert Óvodája, Somogyvár

DDOP-3.1.2/2F – Pogányvölgyi integrált nevelésioktatási hálózat


Fodor András Általános Iskola és Óvoda Szent

DDOP-3.1.2/2F – Pogányvölgyi integrált nevelési-

TÁMOP-3.3.2. – Egyenlő eséllyel

139/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Érintett intézmény neve, székhelye/ telephelye

Megvalósult szakmai pályázatok/elnyert összeg 2008

2009

2010

oktatási hálózat

László Király Általános Iskolája

Pogányvölgyben

TÁMOP-3.1.4. – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lotz János Általános Iskolája és Tarkarét Óvodája

2011

TIOP-1.1.1-07/1 – „E-világ Pogányvölgyben” / 10 mill. Ft


A Kistérség pályázati eredményességének feltétele, hogy a Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok, fejlesztési irányok, beavatkozások, tervezői állásfoglalás mentén, abban meghatározott módon szerveződjön a kistérség közoktatásának fejlesztése. A közoktatási intézmények felújítását és eszközbeszerzését megvalósító programoknál követelmény a 21. századi, korszerű nevelési, oktatási környezet megteremtése. Alapvető kritérium,

hogy

egyetlen

fejlesztés

sem

történhet

meg

a

hozzá

kapcsolódó

tartalomfejlesztés nélkül. A kistérségi fejlesztési terv prioritásai nem valósíthatók meg a hátrányos helyzetű területeken élők oktatási, képzettségi és társadalmi pozíciójának jelentős javítása nélkül. A munkanélküliek átképzését, a piaci igényekhez igazított szakképzést, az „élethosszig tartó tanulás” megvalósítását, korszerű tudástartalmak kialakítását a képzési szerkezet és tartalom átalakításával lehet javítani. Az integrációs központok és tagintézmények szerepvállalása a települések munkanélküli rétegének átképzését is segítheti. A közlekedés infrastruktúrájának további javításával, a humánerőforrás fejlesztésével, a munkanélküliek

átképzésével,

piacképes

szakmai

ismeretek

elsajátításával

vállalkozások bővülhetnek, új munkahelyek teremtődhetnek.

140/178

a


7.2 A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban A Pogányvölgyi Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erősségeire, partnerei igényeire építve tervezhetőek a közoktatási intézmények innovációja. Fontos a Kistérségben az iskolabusz hálózat működtetése, a szolgáltatás ellátásához szükséges úthálózat fejlesztése, újabb járművek beszerzése. 7.2.1 •

Óvodások fejlesztését segítő javaslatok: hatékony fejlődésük érdekében a szakszolgálati ellátás fokozott mértékű bevonása szükséges a gyermekek óvodai nevelésébe.

•

Az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának szinten tartását, folyamatos fejlesztését és a Kistérségen belüli szakmai munkaközösség működtetése segíti.

7.2.2

Tanulók fejlesztését segítő javaslatok Tanulási környezet fejlesztése

A

kistérségi

pedagógiai

innovációnak

a

tanulást

segítő

környezet

kiépítése

nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltság szintjének emeléséhez, a nevelő-oktató munka segítéséhez. A tanulási környezet fejlesztésének elemei: Taneszközök kiválasztása: a közoktatási törvény a pedagógus közösségek döntési szabadságába adja a taneszközök kiválasztását, melyet jelentősen befolyásol a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer, és ha a nem egymásra épülő, nem egymás hatását erősítő taneszköz rendszer kerül kiválasztása. Továbbra is cél az anyagi források felkutatása a tornaszobák megépítéséhez, az udvarok, minősített udvari játékok és az eszközjegyzékben szereplő eszközök beszerzéséhez, akadálymentesítés biztosításához. Az infrastrukturális fejlesztési igények megvalósítása lehetőséget teremthet a HHH gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének minél jobb érvényesüléséhez.

Tanulásszervezés A gyerekek heterogén összetétele szükségessé teszi a differenciált foglalkozások alkalmazását.

Hátránykompenzálás

érdekében

fontos

a

kompetencia

alapú

programcsomag további használata. 141/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A kistérség minden intézménye megkezdte , illetve alkalmazza a korszerű nevelést-oktatást segítő

eljárásokat,

módszereket.

A

lengyeltóti

székhelyű

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálat Intézményegység a tanulási képesség-vizsgálatok kivételével valamennyi szakszolgálati tevékenység ellátására képes, illetve jogosult. A Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézményegység feladatköre elsődlegesen az intézményi innovációkból származó multiplikációval összefüggő feladatokra, mentori tevékenységre épül. 2000 óta országosan is ismert és elismert szakmai innovációs központ.” Disputa az iskoláról” elnevezésű közoktatási konferencia mára egyike a legrangosabb szakmai fórumnak. Előadói többek között az ország különböző egyetemeinek, főiskoláinak ismert oktatói. Tapasztalataikra,

szakmai

eredményeikre

támaszkodva

terjeszthetők

a

kistérség

intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a projektoktatás, a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések szervezhetők, és főként a jó gyakorlatok bemutatása köthető. Tanulásszervezési formák kínálatának bővítését eredményezheti az 1-4. évfolyamon megvalósítható iskolaotthonos szervezeti forma.

IKT eszközök használata Az

informatikai

írástudás,

informatikai

eszközök,

oktatóprogramok

használata

nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis gyermekek fejlesztésénél, a tanórán alkalmazható, motivációs hatást kifejtő eszköz. Az informatikai eszközök hardver és szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel, melyhez szükséges a megfelelő erőforrás biztosítása. Kistérség szinten SDFT tananyagok megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának létrehozásában, információs hálózat működtetésében.

7.2.3

A kistérség intézményfejlesztését segítő javaslatok

A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni oly módon, hogy valamennyi intézmény értéke beépülésre kerüljön. Fontos feladat a szakmai kapcsolatok további elmélyítése, a módszertani kultúra, eszközhasználatának, eszköztudásának kistérségi szintű kiépítése. Mindezek megvalósítására lehetőséget adnak a Kistérség szintjén működő szakmai munkaközösségek. Ezek a munkaközösségek innovatív szerepet kaphatnak a jó gyakorlatok átadása terén is.

142/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Fontos a folyamatos szakmai együttműködés a Somogy Megyei Általános Iskola és Speciális Szakiskola és Diákotthonnal, ami segítheti a kistérség intézményeinek a tanulási utak törvényben előírt kötelezettségének biztosítását, humán erőforrás pedagógiai értékeinek kiaknázását. A helyi pedagógusok képzésén túlmenően nélkülözhetetlen a megfelelő segítő szakembergárda, melyet ki kell képezni a helyi igényeknek megfelelően. A kompetenciamérések járuljanak hozzá a hozzáadott érték eredményének jelzésével az iskola nevelő-oktató munkájának fejlesztéséhez, eredményességének növeléséhez, elismeréséhez. Ennek érdekében a fenntartók vizsgálják évente a kompetencia mérések eredményét, a hozzáadott pedagógiai értékindexet. Ha a vizsgálat eredménye az országos átlagot nem éri el, akkor készítsen intézkedési tervet az eredményesség javítása érdekében. Szükség esetén közoktatási szakértő bevonásával végezze az értékelést, és az intézkedések kidolgozását.

Az idegen nyelv oktatása kapjon kiemelt szerepet, lehetőség szerint emelt óraszám biztosításával, illetve az angol nyelv oktatásának kistérségi szinten megvalósuló teljes körűvé tételével.

Akkreditált tanfolyamokon, szakirányú képzéseken elsősorban az alábbi képzettségek megszerzése javasolható: •

Drámapedagógia;

•

Hatékony tanuló-megismerési technikák;

•

Árnyalt,fejlesztő érékelés;

•

Kooperatív tanulás;

•

Projektpedagógia, epochális oktatás;

•

Tevékenységközpontú, kompetencia fejlesztő pedagógiák;

•

Professzionális tanári kommunikáció;

•

Tanórai differenciálás.

•

Projektíró, pályázatíró

•

Mérés, értékelés;

A módszertani kultúra elsajátítása akkor lesz hatékony, ha a tanultak az intézmény oktatásszervezési eljárásaiban, tanórai folyamataiban, értékelési rendszerében fenntartható módon honosodnak meg. 143/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Napjaink oktatási feladatainak egyik kiemelt célja a kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagok alkalmazásához szükséges módszertan és taneszközök használatának elősegítése, valamint a befogadó iskolai gyakorlatok támogatása a sajátos nevelési igényű gyermekek és migráns tanulók vonatkozásában. További

célként

határozható

meg

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

együttneveléséhez, integrációjához kapcsolódó intézményfejlesztés. A kistérség valamennyi intézményében azonos mértékben erősíteni kell a szakmai innovációban megjelölt tartalmakat oly módon, hogy az intézmények erősségei legyenek megtartva.

SNI felzárkóztatás

Valamennyi intézményben erősíteni kell

HHH integráció

IPR

Kompetencia alapú oktatás

10. ábra: Kistérség valamennyi intézményében erősítendő tartalmak A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékei, továbbfejleszthető erősségeit mutatja az alábbi ábra:

144/178


Iskolai feladatellátás Öreglak Egészségnevelés Sport Összetartó társadalom Emeltszintű oktatás

Somogyvámos

Szőlősgyörök

egészségnevelés népismeret

SNI Integráció Kompetencia alapú fejlesztés

Lengyeltóti Integrációs központ Művészeti oktatás TIOK;IKT;IPR; Ökoiskola; Összetaró Társadalom;Minőség és szervezetfejlesztés; Szakszolgálat Multiplikátor

Somogyvár

Buzsák

SNI Összetartó társ.

SNI Hagyományőrzés

11. ábra: Iskolák tartalmi erősségei

145/178


Óvodai feladatellátás

Szőlősgyörök Képesség kibontakoztatás Buzsák

Hács

Táska Hátrány kompenzáció képességfejlesztés Lengyeltóti Környezeti nevelés Integráció Művészeti nevelés Öreglak Barátihegy

Somogyvár Integráció

Roma nevelés Hátrány kompenzáció

Somogyvámos hátránykompenzáció

12. ábra: Óvodák tartalmi erősségei

A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintű szolgáltatást szemlélteti az alábbi ábra:

146/178


Szakszolgálati feladatok teljeskörű ellátása

Iskolabusz szolgáltatás teljeskörű kiépítése

Szakmai szolgáltatás kistérségi szinten

Kistérségi szintű pedagógiai innováció

Kistérségi mérési értékelési rendszer kiépítése

Alapfokú művészeti oktatás

13. ábra: Innováció a kistérségben

7.3

A pedagógiai munka megújítása a szakszolgálat és szakmai szolgáltatás , mint résztvevő partnerek és tevékenységek vonatkozásában

7.3.1

Szakszolgálati feladatok innovációja

A kistérségben a szakszolgáltatás ellátását utazó szakemberhálózat kialakításával, továbbá alapfeladatként ellátható tevékenységek esetén saját szakember alkalmazásával kerül megvalósításra. Az intézményeket folyamatosan fel kell szerelni az ellátáshoz szükséges eszközökkel. Ezek hiányában a kistérség által vállalt feladatellátást csak részlegesen tudják megvalósítani.

147/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A pedagógiai innováció fontos eszköze, hogy az integrációs központ rendelkezzen iskolapszichológussal, bekapcsolódhat a nevelési folyamatokba, fejlesztésbe. Ennek megvalósítását célozta meg a pályázati bértámogatással foglalkoztatott plusz 1 fő iskolapszichológus kistérségi szintű alkalmazása. A nevelési tanácsadó szűrései, fejlesztő és terápiás tevékenysége továbbra is fontos szerepet kap. Kistérségi szinten célszerű képzéseket szervezni a problémák felismerésére, kezelésére.

7.3.2

Szakmai szolgáltatás innovációja

A szakmai szolgáltatás normatív támogatására az elmúlt időszakban volt forrás, de a hatékony képzési formákon való részvételt nem tette lehetővé. A jövőben, az előre látható időszakban nem lesz forrás a feladatok ellátására. A kistérség koordinációjával, a kistérség meglévő szakember bázisára építve szervezetten történjen a továbbképzés. Pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele eltérő a kistérség intézményeiben. A Szakmai-szolgáltató Intézményegység szakmai kompetenciái lehetővé teszik, hogy a kistérség humán erőforrásának képzéseit, napjaink szükséges, és korszerű képzési technikáit továbbadja az integráció tagjainak. A szakmai kompetenciák erősítését szolgálják a pályázati forrásokból folyamatosan igénybe vett pedagógus továbbképzések (TÁMOP, TIOP, IPR).

7.3.3

Mérési-értékelési rendszer kiépítése

A kistérségi mérési-értékelési rendszer, az integrációs hálózat mérési rendszereként segítheti a gyermekek fejlesztését, hátránykompenzálását. Kistérségi mérési-értékelési rendszer bázis intézménye a mérési-értékelési szakmai munkaközösség vezetését ellátó lengyeltóti Fodor András Általános Iskola. A kistérségi együttműködés mindenképpen szükségessé teszi egy közös mérési-értékelési szakember alkalmazását. Az intézményekben több szakvizsgás képesítéssel rendelkező pedagógusokra lesz szükség ahhoz, hogy a mérési munkacsoport hatékonyabbá tegye az intézmények fejlesztő munkáját. A 94. táblázat a Kistérség intézményeiben alkalmazott mérési-értékelési rendszert, a 95. táblázat a tudás mérésének rendszerét mutatja be.

148/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 94. Táblázat: Mérési-értékelési rendszer a Kistérségben Mérések típusai

Résztvevők

Érintettek

DIFER Óvodások, iskolások Országos Általános iskola, kompetencia mérés középiskolajogszabályban rögzített évfolyamokon

pedagógusok Pedagógusok Szülők tanulók

Tantárgyi mérések

tanulók

Pedagógusok, Szülők tanulók

Kistérségi mérés

Tanulók


Partneri elégedettség mérése

Közvetlen és közvetett partnerek

Intézmény partneri köre

Neveltségi szint mérése

tanulók


Lehetséges kistérségi feladat képzés szervezése Fejlesztő folyamatok segítése szakér-tői támogatással, előkészítés, értékelés nyilvánosságra hozatala, intézkedések készítésének szakértői segítése Feladatbankok készítése szakértői támogatással, mérések koordinálása Mérés koordinálás kiértékelésének segítése, intézkedési terv készítése, tanácsadás nyújtása szakértők bevonásával Kérdőívek kiválasztásának, kiértékelésének segítése, az intézkedési tervek készítésének segítése, tanácsadás nyújtása Szakértő biztosítása, értékelés segítése

149/178


6. évfolyam

SZK+TA+M +K SZK+TA+M +K SZK+TA+M +K

AK

AK

AK

AK

N+ AK SZK+TA+M+ K

I+ AK

SZK+TA+M +K

N+ AK SZK+TA+M+ K N+ AK SZK+TA+M+ K

AK

2007. D II. 2008. II.

AK+N

AK+N AK+N

AK

2009. II. 2010. II. 2011. II. 2011. II.

AK

N+ AK AK

AK

8. évfolyam

5. évfolyam

AK+N

2004. D II. 2005. D II. 2006. D II.

7. évfolyam

4. évfolyam

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

Tanév

95. Táblázat: Tudás mérése a Kistérségben

SZK+TA+M+ K

N+I + AK

Nyomon követő adat (pedagógiai hozzáadott érték)

Nyomon követő rész-adat: N+SZK+TA+M+K

Nyomon követő teljes adat egy populációra: N+SZK+TA+M+ K

N + AK N + AK

AK

N + AK

D= Diagnosztikus mérés (difer, prefer) AK= alapkészségek elsajátításának szintje N= Neveltségi szint mérése SZK= a tanulók szociokulturális háttere TA= Tanulási attitűd M= Matematika tantárgyi eredménymérés K= Kommunikációs képesség mérése (szövegértés, fogalmazás) I= Idegen nyelvi tudás mérése

7.3.4

Szakmai munkaközösségek

A nevelés-oktatás területén az intézményekben nem egyforma a szakemberek minőségi munkája, és problémák vannak a szakos ellátottság területén is. Az érdemi, minőségi szolgáltatások nyújtására képes, magas szakmai színvonalú nevelő-oktató munka szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlődésnek. A szakmai felkészültség mellett aktív kezdeményező szerepet, jelentős dinamizmust is fel kell mutatni annak érdekében, hogy ismertebb

és

elismertebb,

megkerülhetetlen

szereplői

lehessenek

a

közoktatás

rendszerének, hogy jelen legyenek a települések életében, közgondolkodásban. Az intézmények közötti kapcsolatok létrehozásában, a szakmai együttműködésben a kistérségi munkaközösségeknek meghatározó szerepe van. Az intézményi szintű munkaközösségek élén a többcélú intézmény főigazgatója által megbízott munkaközösség-vezetők állnak. A munkaközösségek éves program alapján a 150/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 főigazgató-helyettesek szakmai felügyelete mellett működnek. A munkaterv teljesüléséről a munkaközösségek minden tanév végén beszámolót készítenek. A működés személyi és tárgyi feltételeiről az intézményvezetés gondoskodik. Az intézményi költségvetés az alább felsorolt munkaközösségek működéséhez a Kjt. Vhr. 14/C. §-a alapján pótlékot, a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 7-8. pontja szerint heti 1 óra órakedvezményt biztosít: 1. Minőségfejlesztési munkaközösség 2. Mérés-értékelési munkaközösség 3. Fejlesztő pedagógusok munkaközössége 4. IPR munkaközösség 5. Óvodapedagógusok munkaközössége 6. Alsós pedagógusok munkaközössége 7. Osztályfőnökök munkaközössége 8. Biológiát, földrajzot, kémiát, természetismeretet tanítók munkaközössége 9. Magyar nyelv és irodalmat tanítók munkaközössége 10. Matematika-fizika tanárok munkaközössége 11. Idegen nyelvet tanítók munkaközössége 12. Történelmet tanítók munkaközössége 13. Informatikát tanítók munkaközössége 14. Testnevelő tanárok munkaközössége 15. Művészeti munkaközösség A stratégiai célokhoz kapcsolódó tartalmi, szakmai munka eredményesebb lehet, ha a munkaközösségek átgondolják, összehangolják feladataikat az alábbi területeken:

Az inkluzív nevelés eredményeinek bemutatása Az intézményfokok közötti átmenetek segítése (óvoda,iskola, középfokú oktatás) Tanári értékelést segítő tapasztalatok átadása Kompetencia mérések feldolgozása, a fejlesztő beavatkozások tervezése, A kompetencia alapú oktatást segítő továbbképzések, tájékoztatók, Az integrációs pedagógiai hálózatban az intézmények tapasztalatainak feldolgozása Korunk szakmai kihívásaira szakmai megoldásokkal felkészült pedagógusoknak lesz lehetőségük eredményes nevelő-oktató tevékenységet megvalósítani. 151/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A pedagógusok továbbképzésének szervezését, a képzések koordinálását kistérségi szinten szükséges megszervezni. Pályázati források feltárásával a képzési költségek csökkenthetők A humán erőforrás fejlesztésének fontos tartalmi megújulását jelentheti a kistérségi helyettesítési rendszer kiépítése. Továbbképzésen való részvétel elmaradhat, ha nincs megfelelő helyettes. A helyettesítő pedagógusoknak helyismerettel, pedagógiai folyamatok ismeretével, az intézményben alkalmazott módszerekkel meg kell ismerkednie.

7.4 A közoktatási feladatellátás minőségirányításának működtetése 7.4.1

A közoktatási feladatok minőségirányítási rendszerének célja:

Minőségfejlesztés A partnerség szervezése a közoktatási intézmények egyik kulcsfeladata kell hogy legyen, hiszen a valós partneri kapcsolatok sora, a partneri együttműködés minősége alapozhatja meg egy kistérség, egy intézményfenntartó társulás fejlődését, segíti a közoktatási tervezés folyamatát és eredményes megvalósulását. A tervezés minősége ma már versenyképességi tényezőnek tekinthető. A partnerség elve szerinti működés eredményeként a kistérségi

közoktatás

feladatellátásának fejlődése nem elszigetelt akciók és döntések eredményeként valósul meg, hanem valamennyi partner együttműködésével, konszenzussal történik. A feladatok, projektek végrehajtása során létrejött partnerkapcsolatok erősítik egy-egy közoktatási integrációs központ fejlődését, stabil együttműködés alakulhat ki a közoktatás, intézményfenntartás szereplői között. A kistérségi minőségirányítási rendszer az alábbi pillérekre építve egységesíthető, és működtethető.

Intézményi önértékelés működik Irányított önértékelés (KMD-modell alapján) Partneri mérések Teljes körű szabályozás

Intézményi önértékelés alapja a KMD-alapú önértékelési modell. Az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat, melynek célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény 152/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 saját működéséről, és az intézményi folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét.

Funkciója: Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összehasonlítása. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és működési folyamatainak elemzése. Az önértékelés segítségével döntést tudjon hozni a fejlesztésekről. A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani tudja az eredményességet.

Az intézményi önértékelés területei és szempontjai Intézményi önértékelés megkezdése előtt a pedagógiai/nevelési program értékelése Az intézményi önértékelés során a pedagógiai/nevelési program értékelésének kiinduló szempontja, hogy az intézmény pedagógiai céljai szakszerűen megfogalmazottak-e, alkalmasak-e arra, hogy az intézményértékelés alapjául szolgáljanak. A pedagógiai/nevelési program értékelésének másik szempontja, hogy a program milyen mértékben támogatja a pedagógiai eredmények elérését, tehát az intézmény nevelési programja, helyi tanterve összhangban van-e a tanulási célokkal. Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és az intézményhasználók elégedettségében jelenik meg.

A tanulási eredményesség A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése. Az intézmény nevelési, pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak teljesülése.

Az érdekeltek elégedettsége A partnereknek az intézmény tanulóinak eredményeivel, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal, az intézmény működésével való elégedettsége.

Az intézményi eredményességet befolyásoló körülmények és tevékenységek Az önértékelésnek biztosítania kell azt, hogy az eredményességet befolyásoló 153/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 körülményeket folyamatosan változtatni, fejleszteni tudja az intézmény. Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés fejlesztési funkciójának megfeleljen, vizsgálni szükséges, hogy az eredmények elérését mennyire támogatja a pedagógiai tevékenység, az intézményi környezet.

Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek Az intézmény azon tevékenységeinek elemzése, amelyek a gyermeket, tanulót segítik tanulásában. Ezen tanulásirányítási eljárások, módszerek rendszere akadályozhatja, vagy támogathatja a pedagógiai eredményességet.

A pedagógusok tevékenysége A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi önértékelés kiemelt területe, hiszen a tanulási eredmények elérésének fő felelőse maga a pedagógus. A pedagógusok tevékenységének,

együttműködésének,

kompetenciáinak

értékelése

abból

a

szempontból történik, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tanulói eredményességhez.

Az intézmény működése Az intézmény működésének a pedagógiai célok szerinti vizsgálata: az intézmény szervezeti működésének, a szervezet irányításának, tanulási környezetének értékelése a tekintetben, hogy megfelelő feltételeket biztosít-e a tanulási folyamatokhoz.

A fejlesztési terv céljainak megvalósulása Az önértékelési tevékenység célja az eredményesség javítása, melyet az intézményi tevékenység folyamatos fejlesztésével valósít meg az intézmény. Az önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény fejlesztési programot dolgoz ki. A kidolgozott fejlesztési program eredményeinek számbavétele, a fejlesztési folyamat értékelése része az önértékelési tevékenységnek.

Fenntartói értékelés A fenntartó által végzett külső értékelés – amely akár az intézmény teljes tevékenységrendszerét is átfogja – az intézmények fenntartó általi elszámoltathatósága, a központi követelmények, valamint a fenntartói, használói elvárások teljesítése mértékének megállapítására szolgál.

154/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Funkciója: Információ biztosítása az intézmény fenntartójának fenntartói tevékenysége szakszerű ellátásához, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez. Az érintettek tájékoztatása a közoktatási közszolgáltatás színvonaláról. A fenntartó tájékoztatása az intézmény számára megfogalmazott fenntartói elvárásoknak való megfelelés mértékéről. Az intézmény alapfeladatai (nevelés, oktatás) ellátásának értékelése a program céljai mentén. Bemeneti

információt

szolgáltatni

az

eredményességet

növelő

intézményi

fejlesztésekhez.

A fenntartói intézményértékelés területei és szempontjai Intézményértékelés megkezdése előtt a pedagógiai/nevelési program értékelése Annak vizsgálata, hogy az intézmény pedagógiai/nevelési programjának céljai összhangban állnak-e a fenntartó által megfogalmazott elvárásokkal (FEMIP), tehát a helyi társadalmi igényekkel. Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és a fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálatában jelenik meg.

A tanulási eredményesség A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése Az intézmény pedagógiai céljai teljesülésének vizsgálata az intézmény tanulási eredményeinek tükrében.

A fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálata Annak vizsgálata, hogy a fenntartó által az ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásoknak az intézmény megfelelt-e, milyen szinten, milyen mértékben. Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek.

Az intézmény vezetője (vezetése) munkájának értékelése A vezető tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és a hatékony működéshez. A vezetői feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenőrzés, fejlesztés) 155/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 vizsgálata.

Az intézmény hatékony működése Az intézményi eredmények összevetése a ráfordításokkal. Annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan használta fel a fenntartó által – az intézmény számára előírt feladatainak ellátásához – átadott forrásokat (személyi, tárgyi, pénzügyi erőforrások).

Az intézményi fejlődés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei. Az előző értékelés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok megvalósultak-e, mennyiben járultak hozzá az eredményesebb működéshez. Az intézményi önértékelés és külső értékelés területeit az alábbi táblázat foglalja össze: 96. Táblázat: Egységes közoktatási minőségértékelés (Forrás: Egységes közoktatási minőségértékelés Oktatáspolitikai elemzések központja, 2006. június) ÖNÉRTÉKELÉS Eredményesség 1. Tanulási eredményesség 2. Partneri elégedettség Az eredményességet befolyásoló területek 3. Tanulásirányítás 4. Pedagógus munka 5. Az intézmény működése

FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS Tanulási eredményesség A fenntartói elvárások teljesülésének értékelése Vezetés A működés hatékonysága Az intézményi fejlődés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei

6. A fejlesztési terv magvalósulása

7.5

Közös irányelvek a külső értékelés számára

Az intézményértékelés folyamata, eljárásai; nyilvánossági szabályok A közoktatási intézmények minőségbiztosításának működését miniszteri rendelet szabályozza, a 3/2002. (II.15.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg az intézményi minőségbiztosítás és minőségfejlesztés célját és lényegét: „A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A 156/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 mérések

eredményeinek

elemzése

alapján

meghatározza

szakmai

céljait

és

szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.”

7.6

Közös irányelvek a Kistérség minőségbiztosítása számára

A Pogányvölgyi Kistérség településeinek vezetői 2007-ben kinyilvánították szándékukat, hogy a közoktatás korszerűsítése, racionalizálása, esélyegyenlőség, és teljeskörű hozzáférés biztosítása érdekében létrehozzák a kistérségi szintű integrációs hálózatot, Lengyeltóti központtal. A DDOP-3.1.2/2F kódszámú pályázat keretében megvalósult közoktatási intézményi integráció eredményeképpen létrejött a Fodor András Általános Iskola és Óvoda. Az önkormányzatok integrációs szándékát és a tervezői állásfoglalást a gazdaságossági szempontok, és a pályázati források elnyerésén túl az ágazati törvények is befolyásolták. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban:Kt). 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van." Az integrációhoz kapcsolódó alábbi szakmai lehetőségeket - kistérségi koordinálással - kistérségi szinten kell megszervezni: Kistérségi

feladatokat,

és

szolgáltatásokat

ellátó

szakemberek

tevékenységének koordinálása, támogatása, képzéseik megvalósítása Kistérségi közoktatási szakszolgálat Kistérségi szakmai szolgáltatás Kistérségi szakértői, szaktanácsadói hálózat kiépítése, működtetése Kistérségi humánerőforrás tervezés, továbbképzési tervek összehangolása Kistérségi információáramlás biztosítása (kiadványok, újság, kistérségi televízió) Helyettesítési rendszer kiépítése,100 %-os szakos ellátottság megszervezése Iskolabusz szolgáltatás Egészségügyi és szociális intézmények kapcsolata a közoktatási intézményekkel, az együttműködés lehetséges formáinak kiépítése Tehetségfejlesztő hálózat kistérségi megszervezése, feltételrendszer megteremtése, támogatása, versenyek szervezése 157/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Sport és diáksport versenyrendszer koordinációja, szabadidősport szervezése, Erdei iskola, táborozás, szabadidős programok kistérségi lehetőségének nyújtása. A szakszolgálat jelenleg a lengyeltóti Kincsem Óvodában kapott helyet, míg a szakmai szolgáltatás központja a Fodor András Általános Iskola. A kistérségi minőségbiztosítási rendszer kiépítése, és működtetése hozzájárulhat a minőségi

közoktatási

feladatok

nyújtásához,

együttműködő,

egymást

kiegészítő

partnerkapcsolatok megvalósításához. Kistérségi szinten fontos a kitűzött célok és feladatok követése, teljesítések ellenőrzése, szükséges beavatkozások megtétele. A kistérségi folyamatok koordinálását a kistérség szakmai bázisként működteti.

8

ÉPÍTMÉNYI ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŰVEK

8.1 Óvodai fejlesztési igények 97. Táblázat: Óvodai fejlesztési igények 2007. Óvodák Lengyeltóti

Taneszköz fejlesztés Technikai eszközök

Hács

Informatikai eszközök

Szőlősgyörök

Bútorok, udvari játékok Technikai eszközök

Buzsák

fejlesztő játékok, tornaszerek étkező felszerelések

Táska

nincs adat

Öreglak Öreglak, barátihegy

Étkező felszerelések Udvari játékok Konyhai berendezések Udvari játékok

Épület fejlesztés Tornaszoba, felnőtt öltöző Fűtéskorszerűsítés Ablakok, ajtók cseréje HCCP előírásainak megfelelő konyha tornaszoba Nyílászárók cseréje Tetőzet cseréje Vizesblokk felújítása Tornaszoba Mosó-vasaló szoba Tornaszoba Tornaszoba és raktár Vizesblokk és padozat cseréje Még egy csoportszoba Nyílászárók cseréje Tornaszoba betegszoba

158/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Óvodák

Taneszköz fejlesztés udvari játékok taneszközök /logikai játékok, fejlesztő eszközök/

Somogyvár

Somogyvámos

udvari játékok

Épület fejlesztés Új óvoda építése Főzőkonyha Tornaszoba szertár Önálló tornaszoba felnőtt öltöző, Fejlesztőszoba játszóudvar kialakítása Tálaló konyha felújítása

A fejlesztendő eszközök, infrastruktúra, az intézmények részéről jelzett igény. Az infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiak érvényesítésére: 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet – kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzék, 19/2002. (V.8.) OM rendelet az épületekre vonatkozó építészeti – műszaki feltételek.

A fejlesztő szobákat a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete alapján fel kell szerelni a következő berendezési tárgyakkal: tanulási képességeket fejlesztő eszközök tükör asztal egy gyermek és egy felnőtt szék szőnyeg

8.2 Általános iskolai fejlesztési igények 98. Táblázat: Tervezett általános iskolai fejlesztések 2007. Iskolák Lengyeltóti Buzsák Szőlősgyörök Öreglak

Fejlesztési igények CLAPS épület kiváltása nyílászáró csere befejezése, világítás korszerűsítés, akadálymentesítés, fűtés korszerűsítés, belső burkolás, kézilabdapálya aszfaltozása, orvosi szoba Külső meszelés, külső és belső nyílászárók cseréje habüst, robotgéphez kiegészítő felszerelések, burgonyahámozó gép Mindkét épület teljes rekonstrukcióra szorul! vizesblokkok cseréje mindkét épületben

159/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Somogyvár

Somogyvámos

Nikla

csatorna, illetve tetőcsere; fűtéskorszerűsítés (a gázfűtés kiváltása), a küzdőtér felszerelése radiátorokkal, új kazánház építése, nyílászárók cseréje, villany és vízvezeték cseréje, vizesblokkok felújítása, külső vakolás, festés, új pályák építése (2 db), belső tatarozás, burkolás, szigetelés, sportcsarnok tetőszigetelése, felújítása, külső tatarozása, fűtés korszerűsítése, akadálymentesítés, csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, az épületek közötti járdák kiépítése, előtető kiépítése a főbejárathoz Külső felújítás ,egyik teremben falburkolat csere szükséges Padozat csere szükséges Ablakvédelem megoldatlan. Nincs adat

160/178


Település

2007.

Buzsák Táska

Lengyeltóti Gyugy Hács Kisberény

99. Táblázat: Önkormányzatok fejlesztési elképzelései 2007-2013 2010. 2011. 2012. 2013.

2008. 2009. Nyílászáró Óvoda csere akadálymentesítés, Óvoda épület belső felújítása, Általános Iskola Általános Iskola folytatása, és iskolabusz csere, burkolat- és tetőcser, iskola konyhatechnológia II.ütem fűtésiskola sportudvar világítás technika és felújítása, akadálymentesítése korszerűsítés felújítása burkolatfelújítás korszerűsítése (emeleti szint) Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése DDOP-2007-3.1.2/2F

Isk.gázfelúj.

Nyílászárók

Akadály m.

Világítás

Szőlősgyörök

Öreglak Pamuk

Somogyvár Somogyvámos

Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése DDOP-2007-3.1.2/2F Óvoda felújítás, iskola bővítés óvoda építés, tetőcsere,

161/178


9 NYOMON KÖVETÉS A Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv 2007-ben a Kistérségi Társulás koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyűjtés eredményei alapján készült. Az intézmények véleményformálási lehetősége a terv elkészítése során az adatszolgáltatás terén, valamint kérdőíves felmérés során biztosított volt. Az intézmények és a TKT települései számára kérdőívek készültek, melyek segítségével igényeiket, véleményüket eljuttathatták a terv készítőihez. A KKFT jelenlegi nyomon követésének, aktualizálásának alapja elsősorban az intézmények által szolgáltatott adatok, de helyet kaptak a fenntartók és egyéb partnerek által nyújtott információk és észrevételek is.

100. Táblázat: A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások Az értékelés területe

Az értékelés módszere

Elvek, célok tarthatósága

beválás vizsgálat

A célok alapján meghatározható feladatok teljesültsége Adatok megfelelősége

Adatgyűjtés, intézményfenntartói, fenntartói vélemények Friss adatokkal való feltöltés dokumentumelemzés

Kistérségi közös dokumentumok tartalma Létszámok, átlaglétszámok nyomon követése, a normatívának való megfelelés vizsgálata Az intézményi szerkezet működése, a társulások együttműködése Nevelési, pedagógiai programok tartalma, az innovatív programok beválása

Értékelést végző/koordináló

Szakértői team/Kistérségi munkaszervezet Kistérségi munkaszervezet, intézményvezetők Kistérségi munkaszervezet Szakértő/TKT

Időhatárok

Az elfogadástól számított három év Éves munkatervek készítésekor Októberi statisztikák alapján A kistérségi munkatervben jelzett határidők szerint Minden tanév november közepe

Októberi statisztikai adatelemezések

Intézményvezetők, kistérségi munkaszervezet

Intézményi, fenntartói beszámolók, felmérések

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselője

évente

Szakértői vizsgálat

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselője

Négy évente

162/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 Az értékelés területe

Közös szervezetek működésének tapasztalatai A minőségfejlesztő tevékenység működése

Értékelést végző/koordináló

Az értékelés módszere

Tapasztalatok összegzése, beszámolók készítése a fenntartóknak, döntéshozóknak Intézményi elégedettségmérések elemzése

Időhatárok

kistérségi munkaszervezet

2008/2009 tanév vége

Intézményvezetők, kistérségi munkaszervezet

A MIP-ben meghatározottak szerint

A fejlesztési terv felülvizsgálatának folyamata:

Igényfelmérés, adatok feltárása évente

KKFT-KKIT jóváhagyása

Intézkedési terv módosítása Intézkedési feladatok meghatározása

Adatelemzés intézkedési terv megvalósításának ellenőrzése

Módosító javaslatok Célkitűzések

14. ábra: A fejlesztési terv felülvizsgálatának javasolt folyamata A KKFT-t a társulás minden év november 30-ig felülvizsgálja, aktualizálja, a felülvizsgálat során az érintett intézmények képviselőinek, a szülők, gyermekek, szervezetek véleményezését kérve.

Felelős: Társulási Tanács Elnöke; Munkaszervezet vezető

163/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 A terv céljainak megfelelő feladatok éves ütemezése a felelősök megjelölésével a kistérség intézkedési tervében történik. A terv módosítása, aktualizálása során az alábbi nyilvánosságot biztosítja a terv készíttetője: − Kistérségi Honlap − Települési honlapok − Társulási Tanács Munkaszervezete − Önkormányzati Hivatalok − Közoktatási Intézmények Az aktualizált KKFT-t a Társulási Tanács ………………………………… napján megvitatta és a …………………………. sz. társulási tanácsi határozattal elfogadta.

Lengyeltóti, 2011. …………………………………

Zsombok Lajos PTKT elnöke

Dr. Szatmári Ibolya jegyző

P.h.

164/178


10 MELLÉKLETEK 101. Táblázat: Fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban- óvodák (2007) Mi az intézménnyel szemben megfogalmazott 5 legfontosabb igény? (óvodák)


Kistérségi bázisintézménnyé váljon

X

Módszertani központtá válás ,szakmai munka színvonala emelkedjenmunkaközösség.Pedagógiai munka színvonalának emelése

X


Fodor András Általános Iskola és Óvoda Kerekerdő Óvodája, Öreglak és Barátihegy

Fodor András Fodor András Általános Általános Iskola Iskola és és Óvoda Óvoda Tulipán Tulipán Óvodája, Óvoda Táskai Buzsák Telephelye

Együttműködés kiépítése a kistérségi óvodákkal, valamint óvodapedagógiai munkaközösség beindítása


Fodor András Általános Iskola és Óvoda Tarkarét Óvodája, Somogyvámos

X

X

X

165/178


Mi az intézménnyel szemben megfogalmazott 5 legfontosabb igény? (óvodák)


Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek egyéni fejlesztésének megvalósítása,Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek körében a hátrányok leküzdésére

X

esélyegyenlőség biztosítása

X

egészségnevelés, környezetnevelés természetvédelem óvodai szintű fentarthatóságának kialakítása,

X

együttműködés team munka kihasználása

X

kooperatív tanulási technikák óvodai szintű alkalmazása,

X

Kompetenciafejlesztés az óvodában

X






X

X

166/178





Gyermekszerető nevelői testület.gyermek és munkaszerető kollektíva

X

Játékos nevelési módszerek.Játékos személyíségfejlesztés. Változatos tevékenységek.Több készségfejlesztő játék beszerzése

X

Pedagógusok szakmai felkészültsége

X

Takarékosság,



X

X

iskolára való megfelelő felkészítés mindenki járjon óvodába tisztaság barátságos, nyugodt légkör óvó- védő és egyéni fejlesztő feladata legyen tehetséggondozás

X X

167/178









óvoda-iskola szorosabb együttműködése

X

több információ a képviselőtestület részére az óvoda munkájáról.A partnerek elégedettsége.

X



X

Új óvoda építése

X

Nyitottság fokozása

X

Taneszköz fejlesztése

X

A településen élő vmennyi 3. életévét betöltött gyermek részesüljön óvodai ellátásban

X

A kihasználtság fokozása.

X

168/178

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 102. Táblázat: Fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban- általános iskolák (2007)

Mi az intézménnyel szemben megfogalmazott 5 legfontosabb igény? (iskolák)

Szakképzett, szakmailag felkészült tantestület Magas szakmai színvonal az oktatásban Iskolánk a kistérség szakmai központja legyen Megfelelő alapkészségekkel és ismeretekkel rendelkezzenek tanítványaink. A tanulók sajátítsák el az alapkészségeket. Kézség, képességfejlesztés


Fodor András Általános Iskola és Óvoda Gárdonyi Géza Általános Iskolája, Szőlősgyörök

X

Fodor András Fodor András Általános Általános Fodor András Iskola és Óvoda Iskola és Óvoda Általános Iskola Szent László Öreglaki és Óvoda Király Általános Buzsáki Általános Általános Iskolája, Iskolája, Buzsák Iskolája, Öreglak Somogyvár X

X

X

X

Kistérségi integrációval szemben megfogalmazott igények

PEDAGÓGIAI SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTEGRÁCIÓ PÁLYÁZATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

X

SZAKSZOLGÁLAT BIZTOSÍTÁSA

X

Ésszerű, takarékos gazdálkodás folytatása Helytállás a középiskolában Továbbtanulásra készítsen fel Eltérő szociokulturális tanulók felzárkóztatása. A felzárkóztatásra minél több lehetőséget biztosítsunk. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Egyéni bánásmód -minőségi napközis ellátás

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lotz János Általános Iskolája, Somogyvámos

X X

X

X

X

X

X

X

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS BIZTOSÍTÁSA

X

X

169/178


Mi az intézménnyel szemben megfogalmazott 5 legfontosabb igény? (iskolák)

Tehetségfejlesztés. Valósuljon meg a tehetséggondozás Hatékony nevelőmunka Tisztességre, erkölcsös életvitelre neveljünk. A tanulók nevelése Sokrétű szabadidős tevékenység szervezése Folyamatos kapcsolatot tartani a partnerekkel - a szülők rendszeres tájékoztatása A körny.i nev.fokozott előtérbe helyezése Legyen továbbra is fontos feladat a hátrányok csökkentése Az önk.részéről vetődött fel a szakmai munka színvonalának emelése


Fodor András Általános Iskola és Óvoda Gárdonyi Géza Általános Iskolája, Szőlősgyörök X

Fodor András Fodor András Általános Általános Fodor András Iskola és Óvoda Iskola és Óvoda Általános Iskola Szent László Öreglaki és Óvoda Király Általános Buzsáki Általános Általános Iskolája, Iskolája, Buzsák Iskolája, Öreglak Somogyvár X

X

X

X

X

X

Fodor András Általános Iskola és Óvoda Lotz János Általános Iskolája, Somogyvámos

X

X

X X

X

Maradjon meg a jövőben is a gyermekközpontúság

X

170/178

Kistérségi integrációval szemben megfogalmazott igények

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 103. Táblázat: Óvodák és iskolák részletes SWOT analízise (2007)

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Óvodák Stabil, jól képzett nevelőtestület, Szakmai felkészültség, kreatív óvónők Uniós támogatású óvoda (ROP pályázat) Biztonságos, környezetbarát, Kistérségi programok megvalósításának lehetőségei

Óvodák

Gyermeközpontúság, Érzelmi nevelés egyéni bánásmód. Család, óvoda tartalmas, jó kapcsolata, Gyermek-óvodapedagógus-szülő kapcsolata. Családias légkörű nevelés Vezetés és a beosztottak jó kapcsolata. Egységes nevelési szellem, egységes bánásmód Rendszeres óvodába járás, gyermekek gondozása. Jól felkészült nagycsoportosok Eszközellátottság, Minden óvodás korú gyermeket beíratnak, Jó munkahelyi légkör, Nyugodt, békességes, kiegyensúlyozott, romagyermekeket elfogadó és befogadó szeretetteljes légkör biztosítása Tiszta, egészséges környezet. Napi kapcsolattartás lehetősége a szülőkkel

Csökkenő gyermeklétszám Szülői támogatás csökkenése Sok munkanélküli szülő, Túlterheltség. Új dolgok bátrabb kipróbálása Szakmai monotónia Túl sok adminisztráció Tornaszoba hiánya Raktár hiánya Épület elavult, nem óvodának épült Szűkös anyagi eszköz, Nincs állandó dajka Felszereltség, fogyóeszköz hiánya, minősége. Óvodai környezet biztonsága Információáramlás akadozása. Gyermeki neveltségi szint. Óvodai vegyes csoport hátrányai, nehéz a differenciálás. Egy csoportos óvoda-kevés idő jut a gyerekekre (egyéni foglalkozásra) Sok a hátrányos helyzetű gyermekszakmai munka színvonala csökken.


Általános iskolák Jó szakmai felkészültségű, nagy teherbírású, szabadidejét is feláldozó nevelőtestület Versenyeredmények Közreműködés a település kulturális rendezvényein Meghatározó szerep Az alapkészségek fejlesztése Változatos tanórán kívüli foglalkozások. Tehetséggondozás Partneri kapcsolatok (különösen a szülőkkel) Szakos ellátottság, Eredményes továbbtanulási mutatók Hagyományőrzés Maximális tankötelezettség teljesítés Stabil tantestület Gyermekközpontú nevelés Gyermekközpontúság, önkifejezésre,önművelésre nevelés Képzett, új módszerekre fogékony testület Minden tanuló önmagához képest való fejlesztése Emeltszintű nyelvi képzés Versenyeredményeink Családias légkör. Egyéni bánásmód Jó továbbtanulási arány Jó a napi információcsere Széleskörű képzési kínálat Jól felszerelt, taneszközzel ellátott iskola Kiegyensúlyozott tanulói létszám Alacsony évismétlők száma

Általános iskolák Eszközfejlesztés Munkaidő jó kihasználása Egységes pedagógiai követelmény Következetesség Tanulók akarati és motivációs bázisa Tanulók neveltségi szintje, A tanulók tanórán kívüli fegyelmezettsége A tanulók tanórai fegyelmezettsége WC-k, mosdók tisztasága Folyosók, osztálytermek tisztasága. Megnövekedett adminisztráció Időhiány (Ped.képzésre, isk.programok szervezésére) Fenntartás az új dolgokkal kapcsolatban Sok az utazó pedagógus Kis létszám miatt sokasodó feladatok Osztályok összevonása Alsó-felső tagozat külön épületben Sok hátrányos helyzetű tanuló Időhiány a kézség, képesség fejlesztésre Kevés anyagi ösztönzési lehetőség a nevelők felé, Nagy nevelői fluktuáció


LEHETŐSÉGEK Óvodák Szakmai munka emelése, önképzés, továbbképzéseken újabb ismeretek elsajátítása Módszertani központtá válás(bemutatók, programok szervezése), Egyénre szabott fejlesztés. Felzárkóztatás, tehetséggondozás Közösségépítés Anyagi lehetőségek felkutatása. Az anyagi források bővítésére (pályázatok) Szép új óvoda építése Logopédiai fejlesztés, gyógypedagógiai fejlesztések Partnerkapcsolatok bővítése, Pályázatok benyújtása Testi nevelés, egészséges életmódra nevelés. Óvoda menedzselése - szülők, szponzorok felkutatása Pénzügyi források előteremtése Tornaszoba, szertár építése. Környezeti nevelés, környezetvédelem. A kistérségen belüli óvodák szakmai munkaközösség koordinálása

VESZÉLYEK Óvodák HH/HHH gyermekek számának növekedése, Egyre több problémás gyerek Tantestület életkora Hangulat és lendületvesztés. Az anyagi juttatások leszűkülése. Gyermeklétszám csökkenése Roma népesség drasztikus emelkedése Óvoda összevonása, csoportösszevonás Munkanélküli dolgozó, családok elköltözése, elöregedő falu Szülők életvitele Túlterheltség. Egyre növekvő hátrányok Oktatáspolitika kiszámíthatatlansága

A szakszolgálat szolgáltatásainak fokozottabb igénybevétele A szülők és egyéb partnerek bevonása az óvoda mindennapi Iskolák Pályázatírás Át-és továbbképzések, pedagógiai kultúra folyamatos javítása, tapasztalatcsere, hospitálás Gyógypedagógus, logopédus, pszichológus alkalmazása Takarékos intézményi működés

Iskolák Csökken a gyereklétszám Apadó költségvetési források, Anyagi lehetőségek szűkülése HHH tanulók számának növekedése A tanulók szociális helyzetének

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 romlása Tagintézmények együttműködésének javítása

Nemtörődöm szülői magatartás

Partneri kapcsolat javítása hhh tanulók szüleivel, szülőkkel való kapcsolattartás, partneri kapcsolatok erősítése

Az iskolahasználók romló szociokulturális helyzetének romlása

Az intézmény humán-erőforrás kapacitásának hatékonyabb kihasználása A színvonalas tárgyi eszközrendszer napi gyakorlatban való hasznosítása (elektronikus tanulási technikák)

A tudás leértékelődése családi és társadalmi szinten egyaránt A pedagógusnak, mint közfeladatot ellátó személynek romló anyagi és erkölcsi megbecsülése családi és társadalmi szinten.

A település történelmi hagyományainak kiaknázása a személyiségfejlesztésben.

Túlterheltség

Jobb szervező tevékenység, szülők fokozottabb bevonása az iskola életébe.

Oktatáspolitika kiszámíthatatlansága

Osztálybontás - csak a készségtárgyak tanítása folyjon összevontan

Túlterheltség, rugalmatlanság

Lehetőség az angol nyelv oktatására

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kimagaslóan nagy száma

Iskolaotthonos oktatási forma Anyagi lehetőség felkutatása Szakmai önképzés Sportcsarnok, uszoda

Túlzott feladatátvállalás a szülőktől Sok adminisztráció. Agresszió növekedése a gyermekek körében Negatív külső hatások, "értékek" átrendeződése


FORRÁSLISTA − − − − − − − −

Szakértői adatgyűjtés 2007-2011 1993. évi LXXIX Közoktatási Törvény Pogányvölgyi Kistérség Honlapja Pogányvölgyi Kistérség Közoktatási Intézkedési Terve 2007 Pogányvölgyi Kistérség Turisztikai Terve Középtávú Közoktatási Fejlesztési Stratégia Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztése Dél-Dunántúli Régió Közoktatás Fejlesztési Stratégia

11 TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: Buzsák népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ........................................................................................... 12 2. Táblázat: Gyugy népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ........................................................................................... 13 3. Táblázat: Hács népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ........................................................................................... 14 4. Táblázat ........................................................................................................................... 15 5. Táblázat: Lengyeltóti népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 16 6. Táblázat: Öreglak népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ........................................................................................... 17 7. Táblázat: Pamuk népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ........................................................................................... 18 8. Táblázat: Somogyvámos népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 19 9. Táblázat: Somogyvár népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 20 10. Táblázat: Szőlősgyörök népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 21 11. Táblázat: Táska népessége 0-18 éves korig. Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ........................................................................................... 22 12. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség lakosságszáma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 23 13. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség 0-6 éves lakosok száma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 23 14. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség 7-14 éves lakosok száma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 24 15. Táblázat: Pogányvölgyi kistérség 15-18 éves lakosok száma Forrás: Somogy Megyei Kormányhivatal statisztika 2011. január 1. ................................................................ 25 16. Táblázat: Pogányvölgyi Kistérség területe, népsűrűsége (2011. 01. 01.)..................... 25 17. Táblázat: Elköltözések és beköltözések száma (2007. évi adat).................................... 26 18. Táblázat: Munkanélküliek száma a Kistérségben ......................................................... 27

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 19. Táblázat: Nyilvántartott álláskeresőkből a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya.......................................................................................................................... 28 20. Táblázat: Szociális ellátás 1. rész ................................................................................. 28 21. Táblázat: Szociális ellátás 2. rész ................................................................................. 29 22. Táblázat: Szociális ellátás 3. rész – Összesítő táblázat ................................................ 29 23. Táblázat: Vállalkozások száma a Kistérségben ............................................................ 30 24. Táblázat: Közoktatási integrációs hálózat feladatellátása ........................................... 32 25. Táblázat:........................................................................................................................ 38 26. Táblázat: Óvodai létszámok a Pogányvölgyi Kistérségben – 2010............................... 39 27. Táblázat:........................................................................................................................ 39 28. Táblázat: Önkormányzati hozzájárulások alakulása .................................................... 43 29. Táblázat ......................................................................................................................... 44 30. Táblázat: Az óvodakörzet települései, a helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma (jegyzői adatok alapján - 2011. november) ................................................................. 46 31. Táblázat: Óvodai létszámok, kihasználtság mutatók a Pogányvölgyi Kistérségben..... 47 32. Táblázat: Óvodai létszám változása a Pogányvölgyi Kistérségben .............................. 48 33. Táblázat: Óvodaépületek kihasználtsága ...................................................................... 49 34. Táblázat: Az óvodai létszámok szociális helyzetük szerint (2010. októberi adatokkal kiegészítve)................................................................................................................... 50 35. Táblázat: Óvodai létszámok, HH/HHH mutatók........................................................... 51 36. Táblázat: Megvalósult közoktatási beruházások (2008-2010), fejleszteni kívánt területek ....................................................................................................................... 51 37. Táblázat: Pedagógusra eső gyermeklétszám, óvodapedagógusok képesítése............... 54 38. Táblázat: A Kistérségben működő általános iskolák és körzeteik................................. 58 39. Táblázat: Kistérség általános iskoláinak fenntartási költségei, állami támogatás mértéke......................................................................................................................... 63 40. Táblázat: Tanulólétszámok, bejáró tanulók, utazási módok ......................................... 64 41. Táblázat: Pedagógusok száma, HH, HHH, SNI tanulók száma.................................... 65 42. Táblázat: Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés ...................................... 66 43. Táblázat: Belépő és kilépő osztályok létszáma.............................................................. 67 44. Táblázat ......................................................................................................................... 68 45. Táblázat ......................................................................................................................... 69 46. Táblázat ......................................................................................................................... 70 47. Táblázat: Várható iskolai létszámok 2007-2013 ........................................................... 70 48. Táblázat: Létszámok, kihasználtság súlyozott létszámmal, SNI súlyozva ..................... 71 49. Táblázat: Fizikai kihasználtság mutatói Pogányvölgyi kistérségben............................ 73 50. Táblázat: Az iskolaépületek infrastrukturális helyzete.................................................. 73 51. Táblázat: Az iskolaépület helyiségei a kistérségben...................................................... 74 52. Táblázat: Eszközellátottság ........................................................................................... 76 53. Táblázat: A kistérség pedagógus létszáma.................................................................... 77 54. Táblázat: Pedagógusok képesítése ................................................................................ 77 55. Táblázat: Az általános iskolák szakember ellátottsága................................................. 78 56. Táblázat: Humán erőforrás hiánya Forrás: kistérségi adatgyűjtés.............................. 78 57. Táblázat: Szakszolgálati humánerőforrás ..................................................................... 79 58. Táblázat: Intézményben elérhető programok sajátosságai ........................................... 79 59. Táblázat: Idegen nyelv oktatás mutatói......................................................................... 80 60. Táblázat: Kötelező tanórán kívüli foglalkozások mutatói ............................................. 81 61. Táblázat: Kistérség szakszolgálati ellátásának mutatói................................................ 83 62. Táblázat: A szakágakon tanulók száma......................................................................... 85 63. Táblázat ......................................................................................................................... 86

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terve 2011 64. Táblázat: A partneri igényeket összefoglaló táblázat ................................................... 86 65. Táblázat: Lengyeltóti minőségfejlesztési tevékenységének bemutatása ........................ 89 66. Táblázat: Buzsák minőségfejlesztési tevékenységének bemutatása............................... 89 67. Táblázat: Somogyvár minőségfejlesztési tevékenységének bemutatása ........................ 90 68. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Lengyeltóti ............................................... 91 69. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Szőlősgyörök ............................................ 91 70. Táblázat ......................................................................................................................... 92 71. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Öreglak .................................................... 92 72. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Somogyvár ............................................... 92 73. Táblázat: Kompetenciamérések eredménye Somogyvámos (1-4. évf.).......................... 92 74. Táblázat: Kompetenciamérések eredményei a 6. évfolyamon) ..................................... 93 75. Táblázat: Kompetenciamérések eredményei a 6. évfolyamon) ..................................... 93 76. Táblázat: Versenyeken való részvétel mutatói a kistérségben ...................................... 94 77. Táblázat: Kistérség továbbtanulási mutatói (2011) ...................................................... 95 78. Táblázat: SWOT analízis ............................................................................................... 97 79. Táblázat: SWOT analízis összefüggései (2007)............................................................. 99 80. Táblázat: Célok, beavatkozások, intézkedések, eredmények (2011) ........................... 103 81. Táblázat: Beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós KözoktatásFejlesztési stratégiához ............................................................................................. 107 82. Táblázat: A Kistérségi Fejlesztési Terv stratégiai céljainak kapcsolódása a regionális stratégiákhoz.............................................................................................................. 123 83. Táblázat: A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése ............. 126 84. Táblázat: Többcélú normatív támogatások a 2011. évben.......................................... 129 85. Táblázat: Megyei és egyéb források............................................................................ 130 86. Táblázat: Halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek a kistérségben ................................................................................................................................... 131 87. Táblázat: Integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek a Kistérség óvodáiban ................................................................................................................................... 131 88. Táblázat: Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek a Kistérség iskoláiban ................................................................................................................................... 132 89. Táblázat: HH és HHH óvodás korú gyermekek a Kistérségben ................................. 133 90. Táblázat: HH és HHH iskolás korú gyermekek a Kistérségben.................................. 133 91. Táblázat: Óvodák szakmai pályázatai 2004-2007 között ............................................ 135 92. Táblázat: Általános iskolák szakmai pályázatai 2004-2007 ....................................... 136 93. Táblázat: Kistérség óvodáit és iskoláit érintő pályázatok 2008-2011 ........................ 138 94. Táblázat: Mérési-értékelési rendszer a Kistérségben ................................................. 149 95. Táblázat: Tudás mérése a Kistérségben...................................................................... 150 96. Táblázat: Egységes közoktatási minőségértékelés ...................................................... 156 97. Táblázat: Óvodai fejlesztési igények ........................................................................... 158 98. Táblázat: Tervezett általános iskolai fejlesztések........................................................ 159 99. Táblázat: Önkormányzatok fejlesztési elképzelései 2007-2013................................... 161 100. Táblázat: A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások ............................ 162 101. Táblázat: Fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban- óvodák (2007)........................................................ 165 102. Táblázat: Fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban- általános iskolák (2007)........................................ 169 103. Táblázat: Óvodák és iskolák részletes SWOT analízise (2007)................................. 171


12 DIAGRAM JEGYZÉK 1. Diagram: 0-6 éves lakosok száma a Kistérségben .......................................................... 24 2. Diagram: 7-14 éves lakosok száma a Kistérségben ........................................................ 24 3. Diagram: 15-18 éves lakosok száma a Kistérségben ...................................................... 25 4. Diagram: Migrációs folyamatok (2007. évi adat)........................................................... 26

13 TÉRKÉPJEGYZÉK 1. Térkép: Pogányvölgyi Kistérség........................................................................................ 5 2. Térkép: Pogányvölgyi Kistérség települései...................................................................... 6 3. Térkép: Magyarország kistérségei .................................................................................. 10 4. Térkép: A Kistérség területén működő közoktatási intézmények..................................... 31 5. Térkép: A Kistérség településein működő óvodák........................................................... 45 6. Térkép: POGÁNYVÖLGYI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN MŰKÖDŐ ISKOLÁK ........ 57 7. Térkép: AZ ORSZÁG ISKOLÁINAK A 26%-ÁBAN VÉGEZTEK TELJES FELÚJÍTÁST 2000 ÓTA FORRÁS: SZONDA IPSOS (2007) ............................................................ 72 8. Térkép: FELÚJÍTÁST IGÉNYLŐ ÉPÜLETEK ARÁNYA FORRÁS: SZONDA IPSOS (2007) .......................................................................................................................... 72

14 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Iskola Buzsák ........................................................................................................... 7 2. ábra: Óvoda Öreglak ........................................................................................................ 8 3. ábra: Iskola Somogyvár .................................................................................................... 9 4. ábra: Fejlesztési irányok ............................................................................................... 100 5. ábra: Fenntartható működés irányai............................................................................. 100 6. ábra: Minőségi nevelés-oktatás irányai ........................................................................ 101 7. ábra: Teljes körű elérhetőség irányai ........................................................................... 101 8. ábra: Esélyegyenlőség irányai ...................................................................................... 102 9. ábra: Megvalósult intézményi integráció előnyei ......................................................... 102 10. ábra: Kistérség valamennyi intézményében erősítendő tartalmak.............................. 144 11. ábra: Iskolák tartalmi erősségei.................................................................................. 145 12. ábra: Óvodák tartalmi erősségei................................................................................. 146 13. ábra: Innováció a kistérségben ................................................................................... 147 14. ábra: A fejlesztési terv felülvizsgálatának javasolt folyamata .................................... 163

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents