• Cohen (1974) – Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket – Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket – Egyéni tömegturista: néha érintkezik a helyiekkel, saját döntése alapján vesz igénybe szolgáltatásokat – Szervezett tömegturista: otthoni kényelmet akar, csak minimális a kapcsolata a helyi közösséggel, kultúrával
• Plog (1973) – Allocentrikus: kockázatvállaló; az ismeretlen, az új iránt érdeklődő – Pszichocentrikus: megszokottat kedvelő, befelé forduló – Midcentrikusak: átmeneti típusba tartozók
• Smith (1989) – Felfedező: korlátozott a turisták száma, tökéletesen alkalmazkodik a helyi közösséghez – Elit:kevés a számuk, tökéletesen alkalmazkodnak – Off-beat: nem mindennapos a látogatásuk, jól alkalmazkodnak – Nem mindennapi: egyenletes, de szórt a turisták száma, keresi a nyugati stílusú szolgáltatásokat – Tömegturista: folyamatosan áramlanak, elvárja a nyugati stílusú szolgáltatásokat – Charterturista: nagy tömegű, megköveteli a nyugati stílusú szolgáltatásokat
• Feltételezés: a turisták számának növekedése miatt az úti cél veszít vonzerejéből, esetleg tönkre is megy • A célterület evolúciós szakaszai: – – – – – –
Felfedezés Bekapcsolódás Fejlődés Konszolidáció Stagnálás Hanyatlás/ újjáéledés
• Idegenforgalom – Gazdasági lehetőségek, – Fejlődési lehetőségek, – Nagyfokú jövedelemtermelő képesség
• Tömeges turizmus növelése • Környezeti problémák
• Turizmus – környezetkárosítás • A turisták is szeretnének tiszta, természetesnek tűnő környezetben kikapcsolódni Gyakran pontosan a környezeti táj motiválja őket • A szolgáltatók is környezetbarátok próbálnak lenni A vonzerejük a megfelelő környezet
• • • •
Lokális és globális Közvetlen és közvetett Visszafordítható és visszafordíthatatlan Kedvező és hátrányos
• • • • • • • • •
Kis helyen nagy tömeg Ökológiai egyensúly felbomlása A talaj és levegő szennyezése Talaj károsodása Növények kipusztulása Csökken a talaj vízmegkötő képessége Fokozódik az erózió Árvizek kialakulása Romlik a vízminőség
• • • • • •
Nagyobb energia- és vízfogyasztás Nagyobb szennyvíz- és szeméttermelés Műemlékek rombolása Zajhatás Kimerülnek bizonyos természeti források A növény és állatvilágra gyakorolt negatív hatások – – – – – –
Taposás Gyűjtés Behurcolás Tűz Szerves hulladékok Zavarás
• Értékrend és megoldási lehetőségek – Egyéni szinten – Közösségi szinten
• A természet a nemzeti vagyon pénzben is kifejezhető értékű része • 1979. Berni Egyezmény – Hazánk 1990-ben csatlakozott
• Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek
• Az emberi társadalom és a környezet állandó kölcsönhatása • Egyre intenzívebb a természeti erőforrások hasznosítása, a környezet átalakítása • Ökológiai krízis • Turizmus átalakulása/ átalakítása
• Csökkenek a meg nem újuló természeti erőforrások • Szennyeződnek a megújuló természeti erőforrások, romlik a minőségük • Veszélybe került a biológiai sokféleség • Változott a légkör, a globális éghajlat • A bioszféra és a talaj hulladékbefogó képességeinek korlátai
• Minél kisebb beavatkozás a terület természetes folyamataiba • Minél kisebb terület-felhasználás • A táj arculatának minél kisebb megváltoztatása • A helyi lakosság érdekeinek előtérbe helyezése • A fejlesztések helyi társadalmi ellenőrzése • A terület társadalmi- kulturális identitásának megőrzése • A fejlesztések és a helyi társadalom gazdasági érdekeinek egybeesését biztosítani – Hosszabb távú, komplex tervek, ellenőrzés
• Életminőség és környezet • Újra kell értékelni az ember és a környezet/ természet viszonyát Cél: a fenntartható fejlődés • A növekedés ütemének és fogyasztásnak a mérséklése, és összhangba hozása a természeti környezet megóvásával
• Szezonalitás – Egyenetlen terhelés – Egyenetlen jövedelemtermelés
• Krízisérzékenység • Versenyhelyzet és kedvezmények
• A vadgazdálkodás – kimaradt a fejlesztési célokból (pl.: Nemzeti Turisztikai Program) – nem rendelkezik magas szinten elfogadott (pl.: Országgyűlés) elfogadott nemzeti programmal (lásd: borturizmus, lovas turizmus) – Ez valószínűleg összefügg a vadászatellenességre, a tevékenység nem megfelelő társadalmi elfogadottságára
Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció mottója:
• A természet kincsei közé tartoznak a vadon élő madár- és emlősfajok is – Természetvédelmi szakemberek – védett fajok – Vadgazdálkodási szakemberek – vadászható fajok – Szükséges források • Emberi – mindkét területen: 9 • Anyagi – természetvédelem: 9 - vadgazdálkodás: q állami támogatás
„A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európai Parlament által is elfogadott „fenntartható vadászat”. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét.” • Nemzeti Vidékfejlesztési Terv • Nemzeti Erdőprogram
• A vadgazdálkodás megteremtette a működéséhez szükséges anyagi hátteret a vadkereskedelemmel • Vannak ellentmondásai – Túlzott anyagiasság – Vadásziatlanság – Jogszabályok figyelmen kívül hagyása – Szélsőséges igények kiszolgálása – Vadtenyésztés torzulásai
• A régiók sajátosságainak megfelelően kell kezelni az egyes területek természeti potenciálját • Segíteni kell a természetes vadállomány regenerálódását • A vadászat szélesebb körben is ismert és elfogadott rekreációs lehetőséggé váljon • Meg kell ismertetni az embereket természeti és vadászati adottságainkkal
• A földtulajdonosoknak is értékén kell kezelni a vadállományt • A (vadászati) turizmusba be kell vonni a hátrányos helyzetű régiókat is • Ki kell szélesíteni a vadászati turizmusban az idegenforgalmi időszakot (az eddigi őszi-téli helyett)
Faragó S. nyomán
• Csökken a vadgazdálkodásra alkalmas területek nagysága • Vadkárérzékenység fokozódik • Változnak a környezeti feltételek – Ökológiai adottságok, erdősültség, fajösszetétel, mezőgazdasági környezet
• A nemzeti parkok feladata lehet a vadfajok és a diverzitás fenntartása
• • • •
Kisebb vadsűrűség és annak fenntartása Nem vadászati rendeltetés A trófea-vadászat helyett egyéb vadászat Egyes jobban vagy kevésbé jobban alkalmazkodó fajok létszámának szabályozása, illetve egyes vadfajok védelme • Apróvadfajok állományának növelése (technológia, élőhelyfejlesztés) • Tenyésztett állatok belépése a vadkereskedelembe
• Vadaskertek fontos szerepe a vadászatban • A zárt téri vadtenyésztés átalakulása, hatékony, és ökológiailag fenntartható tevékenységgé válik
