Pitrik József TANÁRI KÉZIKÖNYV Informatika Könyvtárhasználat Számítástechnika

Pitrik József

TANÁRI KÉZIKÖNYV az

Informatika Könyvtárhasználat Számítástechnika tankönyvsorozathoz

Apáczai Kiadó Celldömölk, 1999

Pitrik József

TANÁRI KÉZIKÖNYV az

INFORMATIKA Könyvtárhasználat Számítástechnika tankönyvsorozathoz Második kiadás

KEZDÕ 5-6. osztály

HALADÓ 7-8. osztály

Apáczai Kiadó Celldömölk, 2000

Szerzõk: Andóczi Balogh Éva Eperjesi József Honkó Mátyás Kulcsár Marianna Pajor Enikõ Palánkainé Sebõk Zsuzsanna Pap Zoltán Piri Ildikó Pitrik József Sikaláné Sánta Ildikó Tornyi Molnár Zita Alkotószerkesztõ: Pitrik József fõiskolai docens

Lektorálta: Mátai Ferenc Szerkesztette: Horváth Ildikó

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ 525-000; Fax: 95/ 525-014 Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: Gyõr Nyomta és kötötte: Mesterprint Kft (00.0105) Felelõs vezetõ: Szilágyi Tamás

Elõszó Tisztelt Kolléga! Egy megjelenésében, célkitûzéseiben, követelményeiben és tartalmában új, módszereiben megújulásra ösztönzõ könyvsorozatot választott tanítványai és maga számára. Az Informatika könyvsorozat az Apáczai Kiadó kiadványa, amely két szempontból is újdonság. Egyrészt integráltan dolgozza fel a könyvtárhasználat és a számítástechnika témacsoportokat, másrészt kezdõ és haladó kötetei rugalmas iskolai felhasználást tesznek lehetõvé. Az Informatika könyvsorozat szerzõi 10-15-20 éves tapasztalataikat összegezték olyan formában, amely reményeik szerint segítheti e fontos komplex mûveltségi terület eredményes tanítását. A szerzõk: fõiskolai oktatók, gyakorlóiskolai szakvezetõk, gyermekkönyvtári könyvtárosok, üzemi szakember. A könyvsorozat elkészítését a szerzõk rendelkezésre álló informatikai infrastruktúra tette lehetõvé. A tankönyvsorozat olyan mûveltségterületekkel foglalkozik, amelyek életünk szerves részévé váltak. Az információrobbanással való együttélés csak akkor lehetséges, ha a könyvek, valamint hagyományos és modern társaik barátainkká válnak, a számítógépes környezet megszokott társunkká lesz. Ezen két, látszólag távol álló terület egységes egészet képez. Jól ismerték ezt fel a NAT szerzõi, akik egységes Informatika blokkban, mûveltségterületben gondolkodtak. A szerzõk számára a könyvsorozat készítése során vált világossá, hogy az együttes tárgyalásmód milyen elõnyökkel jár. Ez a tárgyalásmód a NAT sorsától függetlenül is egyik járható (tartalmi és módszertani) út. Ismert, hogy az iskolák tárgyi felszereltsége sokszor hiányos, a fejlesztések elmaradtak. A könyvállományok nem újultak meg az elvárt ütemben, a számítógéppark tekintetében óriási különbségek alakultak ki. A munkahelyek száma miatt sokszor csoportos, blokkos oktatásra van csak lehetõség. A informatika komplex szemléletû oktatása segítheti a személyi és tárgyi hiányosságok áthidalását is. Azokban az iskolákban, ahol a feltételek még a vázoltnál is kedvezõtlenebbek, csak az egyéni tanulást is segítõ tankönyvsorozat segítségével lehet a hiányosságokat, a lemaradást pótolni, az esélyeket megadni. Ezekben az iskolákban munkahely, könyvtár, üzemek, intézmények, ... látogatásával növelhetjük a felzárkózás esélyét. Az Informatika könyvsorozat két kötete a folyamatos, de rugalmasan szervezett tanítás-tanulás eszköze. A kezdõk részére készült kötetet elsõsorban az 5-6. osztályosok számára, a haladó a 7-8. osztályosok számára készült. Azokban az iskolákban, ahol alsó tagozatban is szereznek elõismeretet a tanulók, bizonyos átcsoportosítás lehetséges, esetleg más tankönyvek használata is célszerû. A könyvekben feldolgozott témáknál figyelembe vettünk egy elvárható tárgyi feltételrendszert, a lehetõségeket és a beidegzõdött szokásokat. Nem könyvismertetésre és szoftverismertetésre törekedtünk, hanem olyan bemutatásra, feldolgozásra, amely a meglévõ feltételrendszerhez hozzáigazítható, egyéni élményt nyújt a tanulóknak. Meggyõzõdésünk, hogy számtalan út vezet az informatikai kultúra elsajátításához, egy környezetben való eligazodási készség kialakulásához. A könyvek ehhez kívánnak keretet, segítséget nyújtani. A könyvsorozat ábraanyagának egy részét ismert mûvekbõl, szoftverekbõl vettük, remélve, hogy nem sértettük meg a vonatkozó jogokat. A könyvsorozat jelenlegi formáját úgy nyerte el, hogy a szerzõk folyamatosan konzultáltak a könyvek lektoraival és tanácsadóival. A könyvsorozat nem lezárt, a munkát segítõ multimédia, és szemléltetõ anyagok kimunkálása folyamatban van. Az alkotó szerkesztõ és a kötetek szerzõi

3

Tartalom Elõszó ......................................................................................................................................3 Tartalom ................................................................................................................................4 A tantervi háttér ...................................................................................................................5 A tankönyvekben figyelembe vett fontosabb elvek .........................................................7 NAT követelményei ........................................................................................................7 Kiemelt követelmények ..................................................................................................7 A differenciált haladás biztosítása ..................................................................................7 Megvalósítható általános követelmények .......................................................................8 A tartalomról ...................................................................................................................8 Az értékelésrõl .................................................................................................................8 Módszertani javaslatok .....................................................................................................11 5-6. osztály ....................................................................................................................11 7-8. osztály ....................................................................................................................16 Tanmenet-javaslatok ..........................................................................................................23 5-6. osztály ....................................................................................................................23 7-8. osztály ....................................................................................................................37 Óravázlatok ........................................................................................................................50 5-6. osztály ....................................................................................................................50 7-8. osztály ....................................................................................................................62 Részletes módszertani leírások .........................................................................................72 5-6. osztály ....................................................................................................................72 7-8. osztály ....................................................................................................................81 Lemezmelléklet ...................................................................................................................89 Irodalomjegyzék .................................................................................................................90 Szakirodalmi ajánló ...........................................................................................................94

A könyvvel kapcsolatos javaslatait, ötleteit, megjegyzéseit az alábbi címre küldheti: [email protected] A kötet alkotószerkesztõje: dr. Pitrik József fõiskolai docens Szerzõk: Andóczi Balogh Éva gyermekkönyvtáros Eperjesi József informatika-szakvezetõ; E-mail: [email protected] Honkó Mátyás beruházó mérnök Kulcsár Marianna gyermekkönyvtáros dr. Pajor Enikõ fõiskolai docens; E-mail: [email protected] Palánkainé Sebõk Zsuzsanna gyermekkönyvtáros Pap Zoltán informatika-szakvezetõ; E-mail: suli [email protected] Piri Ildikó könyvtáros dr. Pitrik József fõiskolai docens; E-mail: [email protected] Sikaláné Sánta Ildikó olvasószolgálat, osztályvezetõ Tornyi Molnár Zita gyermekkönyvtáros; E-mail: [email protected]

A tantervi háttér Az informatika oktatása a NAT végleges megjelenése elõtt (1995.) az általános iskolák többségében már valamilyen formában folyt. A felsõfokú intézményekben a szakirányú tanárképzés és tanártovábbképzés megerõsödött, a személyi feltételek javultak. A tárgyi feltételek fejlesztését pályázatok, alapítványok és a költségvetés is támogatta. Az oktatás tantárgyi kerete az általánosan képzõ iskolákban más tantárgyak rovására alakult ki. A NAT megjelenése – az iskolák egy részének álláspontja szerint – az informatika jellegû (fõleg számítástechnika) tantárgyakat, tantárgyi programokat és tanterveket legalizálta. A NAT az informatikai ismereteket az általános mûveltség részének tekinti. A NAT kapcsán az informatika mûveltségterületre – az OKI hálózatában megtekinthetõ – tantervek sorozata készült. Ezek áttekintése, az iskola profiljához jól illeszkedõ kiválasztása önmagában is nagy munka. A tantervszerzõk egy része komplex informatikai tantervben gondolkodott, míg a többség a számítástechnika részmûveltségi területre korlátozta elképzeléseit. A komplex tervek többsége mechanikusan követi a NAT követelményét, s nem ad ötletet, irányt az integrált feldolgozásra. A tantervek óraszámkeretei és követelményei is jelentõs eltéréseket mutatnak. Az Informatika könyvsorozat alkotói hosszú évek tapasztalatai alapján olyan tankönyvek készítésére vállalkoztak, amely több érvényes tanterv koncepcióját lefedi. A tankönyvsorozat koncepciójának és az ehhez kapcsolódó tanmenetnek az elkészítéséhez fõként az Apáczai Kiadó OKI által minõsített Informatika tantervét vettük alapul. A NAT könyvtárhasználatra és számítástechnikára vonatkozó általános fejlesztési követelményei több helyen kapcsolódnak. Az információra, az információhordozókra, a problémaszituációra, a rendszerességre, az igényességre, ... vonatkozó ismeretanyag összekapcsolása, egységes keretben való feldolgozása a tankönyvsorozat alapvetõ koncepciója lett. A NAT tananyagcsoportjai a kapcsolódás lehetõségeit kínálják:

Számítógépes ismeretek

Általános könyvtárhasználati ismeretek

A számítástechnika alapjai

Dokumentumismeret

Az operációs rendszer használata

A könyvtári tájékozódás segédeszközei

Oktatóprogramok futtatása

A szellemi munka technikája

Algoritmizálás Számítógéppel segített problémamegoldás Szöveg- és ábraszerkesztés Adatbázis- és táblázatkezelés elõkészítése A NAT a minimális követelményeket fogalmazza meg, de természetes, hogy egy mai tankönyv – figyelembe véve a tanulók, az iskolák, a tanárok, ... különbözõségeit – a minimum ismereteken túli ismeretkört is felvillantja. Az így képzett háttéranyag alkalmas arra, hogy minél magasabb szintre juthassanak tanulóink az informatika szakterületén. A tankönyvsorozat kimunkálásánál az alábbi fõbb tantervi alapelveket vettük figyelembe: – A tankönyv a NAT Informatika mûveltségterületét teljes egészében feldolgozza, s további kapcsolódó ismereteket is tartalmaz. – A különbözõ iskolák számára olyan rugalmas órakeretet ajánljunk, amelyben elsajátítható a tananyag. 5

– A tankönyvek jellege, témáinak meghatározása, tartalma és követelményszintje a NAT alapkövetelményeinek és a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul megfelel. – Ha az iskolai program a mûveltségterületek súlypontozása, illetve összevonása miatt kevesebb idõt szán az Informatika mûveltségterületre, a tankönyvek segítségével a minimum elsajátítható legyen. – Ha az iskola blokkrendszerû képzést szervez, a tananyag ebben a formában is feldolgozható legyen. – Alkalmazott módszertani elvek: – problémacentrikus oktatás, – rendszerszemléletû tevékenység, – tervszemléletû tanítás-tanulás, – történeti szemléletû oktatás, – a munkakörnyezet megbecsülése, – mások (szellemi) munkájának tiszteletben tartása, – alkotó, cselekvõ munkára ösztönzés. – Az tananyag – követelmény ésszerû csatolásának megvalósítása, úgy, hogy az iskolai szabadságnak is megfelelõ teret bíztosítson.

Háttérinformációk

Egy gyakorló tanár tapasztalataiból Nem egy utolsó szempont, ha a módszer mögött ott lapul az alapos tudás. A tudás csak akkor válik hatalommá, ha jó módszerrel adod el. Ami a könyvekbõl is egyértelmûen megismerhetõ, ne akard azt tanítani! Aki tudását fél átadni, elõbb, vagy utóbb, de tudatlanságban fog szenvedni, s eme nagy vagyonát saját haszontalan sírjába viszi. Nem mindig a merõ a nyerõ, de sajnos ma még a tudás csak ritkán kecsegtetõ. Soha ne akard feltalálni azt, amit már mások régen feltaláltak, de tanítványaidat ösztönözd azok felismerésére s hatékony alkalmazásukra. Meggyõzõdésed – lehet, hogy – csupán bájital, járd hát körül alaposan a témát! Félelmetességed révén látványos, de rövidtávú; tisztességed révén viszont örök megbecsülést vívhatsz ki. A diák számára érthetõbbé, a tanár számára áttekinthetõbbé, egyértelmûbbé teheti a munkát, ha egy adott témával kapcsolatban olyan óravázlatot, esetleg tervezetet készítünk, amely folyamatában rögzíti a szükséges, esetlegesen többórai anyagot. A pedagógus soha ne arra törekedjen, hogy amit az órára betervezett, az, ha törik, ha szakad, megvalósuljon, hanem arra, hogy jól megválasztott módszerével sikerüljön tanítványaiba a szükséges tudásanyagot akcióképesen beplántálnia. A teljesítés mértéke és minõsége természetszerûleg függ az adott gyermekanyag értelmi, magatartási és egyéb szintjétõl is, no meg még sok más feltételtõl. Az órán elhangzottak ne a tankönyvben leírtak megismétlése legyen, mert ez esetben a kettõ közül valamelyik feleslegesnek tûnik, viszont a két dolog szinkronizálása elengedhetetlen, mivel a tanuló otthoni fõ kapaszkodója a tankönyv. Soha ne tévesszük szem elõl, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezõ elõdeink örökérvényû bölcseleteket hagytak ránk, mint például: „Minden elmélet annyit ér, amennyit abból a gyakorlatban meg tudunk valósítani.” Ez felhívja a figyelmünket arra, hogy ha valamit gyakorlati példával nem tudunk alátámasztani, akkor inkább meg se említsük. Lássunk egy másik példát: „Ismétlés a tudás anyja.”. Ez meg azt kell, hogy jelentse a számunkra, hogy egy-kétszeri, esetleg nem is kellõ alapossággal elõadott ismeretanyagot soha ne akarjunk a tanulón maximális elvárással bevasalni. A pedagógus mindig arra törekedjen, hogy ne megutáltassa, hanem megszerettesse az adott tárgyat, témát, és a tanítványokat ne önteltté, unottá, hanem érdeklõdõvé, tenniakaróvá nevelje, amit elsõsorban a jól megválasztott motivációkkal, problémafelvetésekkel és gyakori sikerélményhez való juttatással, no meg személyes példamutatásával érhet el. Az oktató-nevelõ munka egyik alapvetõ tényezõje a tervszerûség, melynek több alappillére létezik. Ezek közül a legfontosabb látni a célt, mely ma sem lehet más, mint „Ember lenni mindíg, minden körülményben.”, s ennek érdekében kell mindannyiunknak cselekedni.

6

A tankönyvekben figyelembe vett fontosabb elvek A tankönyvsorozat a NAT és az Apáczai Kiadó Informatika minõsített tanterve figyelembevételével készült. A tankönyvekben figyelembe vett legfontosabbb – összefoglaló jellegû – elveket az alábbiakban mutatjuk be.

NAT követelményei – Az információs környezet megismerése. Az információhordozók és informatikai eszközök ismerete. Az informatika és a társadalom kölcsönhatásainak ismerete. – A számítógépes környezet megismerése, számítógép-kezelés alapjainak elsajátítása. Dokumentumok létrehozása számítógéppel. – Problémák megfogalmazása, eszközválasztás a problémák megoldásához. Algoritmizálási készség fejlesztése. Folyamatok modellezésének megértése, modellezõ tevékenység végzése. – Iskolai könyvtár és szolgáltatásainak használata. Tantárgyi, könyvtári adatbázisok alkalmazása. – Dokumentumtípus megválasztása tanuláshoz. Önmûvelõdés szokásainak kialakulása. – Aktív könyvtárhasználóvá válás. Az Informatika tankönyvsorozat a NAT egy sajátos feldolgozása, mely két fõ terület: a Számítástechnika és a Könyvtárhasználat tananyagtartalmát és követelményeit integrálja az egységes egészbe.

Kiemelt követelmények – A nemzeti és egyetemes kultúra nagy múltú értékeinek ismerete. – A kommunikációs kultúra megértése, elemzése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. – A környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetõ tényezõinek ismerete. A veszélyeztetõ tényezõk elkerülése. – Az információáramlás szerepének és az információ technikai eszközrendszereinek megismerése, tájékozódás használatukban. – A kreativitás, a kézügyesség fejlesztési eljárásainak alkalmazása. A tananyag a tanulók értelmi képességeinek, életkori sajátosságainak és érdeklõdési köreinek figyelembevételével készült. A könyvsorozat algoritmusrendszere a tanári munkát kívánja segíteni, míg a gazdag ábraanyag a tanulók figyelmét, érdeklõdését hivatott fenntartani.

A differenciált haladás biztosítása A tankönyvsorozat különbözõ heti óraszámú feldolgozást tesz lehetõvé. Az alternatív óraterv arra nyújt lehetõséget, hogy a középérték (aláhúzott) közelében tartott heti óraszám esetén a NAT Informatika mûveltségterületi követelményei maradéktalanul feldolgozhatók (NAT-modul: N), míg bõvített óraszám esetén (NAT-bõvítés: B; NAT-kiegészítés: K) bõvebb körû feldolgozás is lehetséges. Az E-jel a modul elõkészítõ jellegére utal. Ha az iskolai tanterv a mûveltségi területek súlypontozása, illetve összevonása miatt kevesebb idõt szán az Informatika mûveltségterületre, a NAT minimumkövetelménye más óraszámokkal is teljesíthetõ, de ekkor a más mûveltségterületekhez való kapcsolódást is meg kell tervezni.

7

Nem elhanyagolható szervezési szempont, hogy a számítógépteremben, könyvtárban szervezett óra akkor igazán hatékony, ha kétszer 45 percig tart. Ezért a féléves tömbösítések jó megoldások. A tankönyvek egységei általában 1(-2) héten dolgozhatók fel, de szükség szerint bõvíthetõk, elhagyhatók, átszervezhetõk a témák. Kezdõ kötet: 50 egység [ebbõl 4 (rész)összefoglaló], a haladó kötet: 59 egység [ebbõl 6 (rész)összefoglaló]. Javasolt óratervek: (A számítástechnika és könyvtárhasználat nincs szétválasztva!) 1. félév

2. félév

Összesítve

5. osztály

0/1/1,5

óra/hét

0/1/1,5

óra/hét

20 óra

6. osztály

1/1,5/2

óra/hét

1/1,5/2

óra/hét

50 óra

7. osztály

1/1,5/2

óra/hét

1/1,5/2

óra/hét

50 óra

8. osztály

1/1,5/2/2,5

óra/hét

1/1,5/2/2,5 óra/hét

40 óra

Megvalósítható általános követelmények A tanulók: – képesek legyenek az ok-okozati összefüggések, a problémák felismerésére, a feladatok megoldására! – sajátítsák el az elemi tevékenységszokásokat, algoritmusokat, a kulturált magatartást! – ismerjék az informatikai környezet vizsgált rendszereinek funkcióit, szerkezetét és mûködését!

A tartalomról Az informatikafoglalkozásokat számítógépteremben és iskolai könyvtárban célszerû megtartani. Számítógépteremben tanulónként egy számítógép biztosítása szükséges, könyvtárban kiscsoportos kutatásokhoz és munkákhoz (2-4 fõ) kell szakmai anyagot biztosítani. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre, a hagyományos tantermi munkát könyvtár, múzeum, képtár, levéltár, üzlet, intézmény, üzem, ... látogatásával pótolhatjuk. Ekkor videofilmekre, bemutatóanyagokra feltétlenül szükség van.

Az értékelésrõl Az ismeretek, tevékenységek és munkafolyamatok eredményeinek folyamatos és záró értékelése elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. A továbbhaladáshoz szükséges, hogy számítógépes környezetben biztonságosan, balesetmentesen végezzék a tanulók a munkát. Az értékelés és ellenõrzés mindig elõre megadott szempontok alapján történjen! A tankönyvek kérdései és feladatai, valamint a tanári kézikönyv utalásai és konkrét feladatai segítik az értékelést.

8

Háttérinformációk

A COMENIUS LOGO képszerkesztõvel egyszerû animáció fázisrajzait is elkészíthetjük.

Az animáció futtatási ablakja

Az alapszavak menüje

9

10

Megtanítandó ismeretanyag 5-8. osztály INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA ELMÉLETI ALAPISMERETEK az információ, információszerzés számítógépes környezetben a számítógép mint algoritmikus gép és rendszer hardware software manware

operációs rendszerek DOS Windows

segédprogramok Norton Commander DOS Navigator PC Tools Volkov Commander adattömörítõk vírusmentesítõk

játékprogramok logikai programok elektronikai háttéripar

ALKALMAZÁSOK szövegszerkesztés egyszerû szövegek, meghívók nyomdai kézirat elkészítése számítógéppel iskolaújság szerkesztése levélírás rajzok, képek beillesztése dokumentumokba

játékprogramok rajzolóprogramok nyelvtanulás számítógéppel táblázatkezelés adatbáziskezelés multimédia oktatóprogramok

számítógépes iroda számítógépes levelezés

KÖNYVTÁRISMERET PROGRAMOZÁSI ALAPOK egyszerû algoritmusok élõbeszéd formalizált élõbeszéd mondatszerû leírás folyamatábra stuktogram struktúra-diagram

kódolások programnyelvek

programok programozási nyelvek története

ELMÉLETI ISMERETEK az információ, információszerzés könyvtári környezetben az információrögzítés kezdetei, írástörténet nyomtatott, és nem nyomtatott dokumentumok a könyv fizikai, tartalmi jellemzõi hírlapok, folyóiratok nem hagyományos dokumentumok audio vizuális audiovizuális

raktározás

folyóiratok könyvek nem hagyományos dokumentumok

állományrészek

helytörténeti régi, ritka könyvek kézikönyvtár (olvasóterem) különgyûjtemények

könyvtártípusok információs központok könyvtári együttmûködések

ALKALMAZÁSOK térbeli és szellemi tájékozódás a könyvtárban a könyvtár állományának használata folyóiratok kézi- és segédkönyvtár anyaga különgyûjtemények anyaga (zenemûtár, ...) hagyományos és nem hagyományos dok.-ok

a könyvtár állományát feltáró eszközök használata hagyományos katalógusok raktári betûrendes szakkatalógus programnyelvek

problémamegoldás a könyvtár által nyújtott lehetõségek segítségével tudományos kutatómunka alapjai

Módszertani javaslatok 5-6. osztály Informatikai környezet (3 hét: E+N) A tankönyvsorozat elsõ témakörét kezdjük feldolgozni, ezért fontos teendõnk a tankönyv használatának megtanítása. Ehhez segítséget nyújt a bevezetõ. Javasoljuk, hogy a bevezetõt közösen olvassuk el a tanulókkal, és értelmezzük a felsorolt piktogramok jelentését. Mintaként üssük fel néhány helyen a könyvet és közösen értelmezzük a jelrendszert! Ezzel az önálló tanuláshoz nyújtunk segítséget. Ha tanulóink korábban nem dolgoztak számítógéppel, az elsõ alkalommal, amikor ténylegesen bekapcsoljuk a gépeket, részletesen térjünk ki a baleseti veszélyekre. Tájékoztassuk a tanulókat, mi a teendõ üzemzavar, rendellenesség esetén. A tankönyv nem munkatankönyv jellegû, ennek ellenére – a tantárgy jellegét figyelembe véve – néhány munkáltatásra kijelölt részt, táblázatot, ábrát is tartalmaz. Azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen feldolgozási algoritmussal lehet jó eredményt elérni. A tankönyv mellett szükség van egy Informatika füzetre is, amely célszerû, ha négyzetrácsos. Ez a témakör kedvcsináló, motiváló jellegû. Elsõsorban az érdekességekre épít, de fogalomanyaga nélkülözhetetlen a késõbbiekben. Nagyon fontos, hogy az elsõ pillanattól kezdve problémafelvetésekkel dolgozzuk fel az órai témákat. A témakör feldolgozásánál kiemelten támaszkodjunk a tanulók élményeire – utazások, könyvtárlátogatások, számítógép-beszerzés, ... –, napi tapasztalataira. A témakör szemléltetési lehetõségeit használjuk ki! A munkához adjunk megfigyelési szempontokat! Tanulják meg, hogy önállóan tudjanak egyszerû feljegyzéseket készíteni!

Információhordozók és használatuk (6 hét: N+K) Ebben a témakörben elsõsorban a könyvtári informatika alapjait vezethetjük be. Az információrögzítés történetének rövid, de szemléletes bemutatásával juthatunk el a mai írás fõbb jellemzõinek elemzéséhez. Az információrögzítéssel keletkezõ dokumentumok sokféleségét játékos vetélkedõ segítségével mutathatjuk be. A könyv alapos elemzésével olyan új fogalmakat vezethetünk be, amely elengedhetetlen a szakszerûséghez és a késõbbi tanulmányokhoz. A dokumentumok csoportosítási elveit, az információhordozókat és a rögzítés módját részletesen elemezzük! A feldolgozás során használjunk gazdag szemléltetõanyagot. Lapozzunk bele a könyvekbe, folyóiratokba, ... hallgassunk bele az audio-kiadványokba. Helyezzünk súlyt a történeti szemléletû feldolgozásra! Szervezzünk csoportos kutatómunkákat a gyerekeknek. Az idegen szavak kiejtésére és helyes értelmezésére figyeljünk, használjuk a tankönyv név- és szakkifejezés-lexikonát! Az órákat még nem feltétlenül szükséges könyvtárban tartanunk, de a könyvtár állományából minél többet mutassunk be!

11

A számítógép környezetünkben (3 hét: N+K) Mérjük fel kötetlen beszélgetés során, hogy az osztály tanulói milyen kapcsolatban állnak a számítástechnikával! Milyen környezetben és milyen módon találkozhattak eddig számítógéppel (felismerhették, megfigyelhették, kezelhették vagy esetleg folyamatosan használhatták is)? A bevezetõ órát szánjuk a számítástechnika fejlõdésének ismertetésére. Itt nyílik alkalom a számítógép-generációk fogalmainak tisztázására. Feltétlenül hívjuk fel a tanulók figyelmét a magyar tudósgeneráció elévülhetetlen érdemeire az adott területen (Neumann János, Gábor Dénes, Kalmár László ...)! A számítógépek mûködési elvét csak nagyvonalakban, az alapelvek szintjén ismertessük! Az algoritmus fogalmának tudatos bevezetése fontos. A fogalmat az eddigi matematikai, nyelvtani, technikai ismeretekhez kapcsoljuk. A fõbb mûszaki és minõségi paramétereket tájékoztató szinten dolgozzuk fel! 1950-es évek

1960-as évek

1970-1980-as évek

1980-as évektõl

elektroncsõ

tranzisztor

integrált áramkör

mikroprocesszor

1 000 mûvelet/s

10 000 mûv./s

1 000 000 mûv./s

107 mûv./s

1-64 KB memória

64-256 KB memória 1 MB memória

1 MB < memória

Részletesen foglalkozzunk az ember és a számítógép kapcsolatával! Elemezzük, hogy milyen hasonlóság és milyen különbség mutatkozik az emberi agy és a számítógép mûködésében. Mely feladatokat célszerû gépekkel végeztetni? Tisztázzuk az információrobbanás fogalmát, kezelésének lehetõségeit! A számítógép mûködése, mûködtetése témakörben minden lehetõséget ragadjunk meg, hogy a tanulók fizikai kapcsolatba is kerüljenek a gépekkel. Kapcsolják be, ki a berendezéseket, figyeljék meg mire kell vigyázni, milyen baleseti veszélyek vannak. Feszültség alatt áramköri (konfigurációs) átalakításokat ne végezzünk! Elemezzük, hogy különbözõ fázisokban mit mutat a képernyõ, és erre hogyan reagálhatunk (alapvetõ kezelési módok: setup, DOS, Windows, programok behívása, kilépés a programokból stb.). Mutassuk be a leggyakrabban használt perifériákat, kiegészítõket: billentyûzet, egér, monitor, lemez, nyomtató, modem, fényceruza, digitalizáló, szkenner stb. Tudatosan és figyelmesen szemléltessünk, ügyeljünk arra, hogy mit, hol fogunk meg, hogyan teszünk le!

Részösszefoglaló (1 hét) Célunk, hogy összekapcsoljuk azokat az ismereteket, melyeket az eddigi órákon sajátítottak el tanulóink. Súlyponti szerepet szánjunk a történeti szemléletnek! Az idõlétra kitöltéséhez a táblázat elemzése, a könyv kislexikonai, a leírások és más szakkönyvek is segíthetnek. Gyakorlásképpen az ajánlott, gyerekeknek szóló könyveket használjunk. A tankönyv piros színnel jelölt részeire fektessünk hangsúlyt! A szabályok betartásának fontosságát – saját érdekünkben – már itt tudatosíthatjuk.

Kalkulátorok – számítógépek (3 hét: E+N) A téma nem ismeretlen a tanulók számára, mert matematikai tanulmányaik során már alkalmaztak számolási segédeszközöket is. Az a fõ célunk, hogy a digitális (számító)gép fogalmát megalapozzuk, a számrendszerek közötti átjárás fontosságát bizonyítsuk. Mutassunk be minél több számoló eszközt, a mai számológépek több típusát! Felváltva használjuk ezeket. Ismertessük a kezelést, majd egyszerû feladatokon gyakoroljuk a kezelõ gombok funkcióit! Oldjunk meg különbözõ feladattípusokat!

12

Helyezzünk hangsúlyt a pontos és gyors munkára! Ez késõbb a számítógép gyakori használata során fontos lesz. Hívjuk be a számítógép számolóegységét, és itt is gyakoroljuk a számolást! Ha a tanári lemez tankönyvi példáit behívjuk, gyakoroltathatjuk a rendezés funkcióját is.

Kommunikáció a számítógéppel – A könyvtárstruktúra kezelése (3 hét: N+K) Az állománykezelés nélkülözhetetlen eszközei a könyvtárkezelõ programok. Igaz, hogy a DOS parancsokkal nehézkes a könyvtárkezelés, és lényegesen rugalmasabb, valamint emberközelibb fájlkezelõ programok léteznek, mégis nagyon fontos az alapvetõ DOS parancsok és azok mûködésének rövid ismertetése. Egyrészt azért, mert a Windows, a Norton stb. programok is a DOS alapokat használják. Másrészt elõfordulnak olyan szituációk (bootolási problémák, hardver-elégtelenség, merevlemez „felélesztése” stb.) amikor csak a DOS környezet áll rendelkezésünkre. Mutassuk meg tanulóinknak a Windows és más segédprogramok megjelenési formáit, használatát, elõnyeit és azokat az elõforduló hiányosságokat, melyek miatt más könyvtárkezelõ programot is célszerû ismernünk. Pl.: a Norton Commander nem tudja a fájlok bájtonkénti összehasonlítását, míg a PC Tools igen. Egyszerû példák bemutatására alkalmas a lemezmelléklet könyvtárszerkezete.

Kommunikáció a számítógéppel – Egyszerû programok futtatása (2 hét: K) Ahhoz, hogy a viszonylag unalmas könyvtárkezelés mellett a programok futtatására is kitérjünk, legalkalmasabbak a játékprogramok. A játékprogramok tanórán való alkalmazását semmiképpen sem helyeselhetjük. Szakkörökön, szabadidõben azonban érdemes lehetõséget biztosítani az önfeledt játéknak. Ezeken az órákon az ésszerû, logikát és kitartást igénylõ számítógépes játékokat mutathatjuk be. Mutassuk be a játékprogramok installálási lehetõségeit! Keressünk logikai játékokat, sakkprogramokat, és ezek használatával tanítsuk meg a legfontosabb fogalmakat!

Kommunikáció a számítógéppel – Szövegszerkesztés alapfokon (3 hét: N+B) A szövegszerkesztés alapjainak szakszerû elsajátítása fontos. Ezért következetesen követeljük meg a beírás és szerkesztés logikailag helyes sorrendjét. Törekedjünk arra, hogy a szövegre vonatkozó alapfogalmakat jól használják. Ez lényeges a késõbbiekben a tipográfia tanulásához. Ne elégedjünk meg azzal, hogy „blõd” szövegeket beírjanak és tetszõlegesen formázzanak. A fegyelemre nevelés fontos eszköze a „rend” biztosítása. Szervezzük meg, hogy az elkészített szövegeket le tudjuk nyomtatni. Így a munka eredménye óra végén kézzelfoghatóan jelen lesz. Az elsõ idõszakban arra törekedjünk, hogy a tanulók egyszerûen használják a szövegszerkesztõt, mint egy írógépet! A feladat elkészítése közben a szövegszerkesztõ lehetõségeit fokozatosan megismertethetjük. És még mindig nem formázzuk a szöveget nem változtatjuk a betûméretet, nem illesztünk be ábrát, táblázatot stb! Ezek az „apróságok” szintén „maguktól jönnek elõ”, mikor nagyobb lélegzetû alkotások kerekednek ki a gyerekek kezei közül. (Pályázatok házidolgozatok stb., ahol már a külalak is sokat számít.) Ebben a fejezetben arra kell törekedni hogy a tanulók ki tudják használni a szövegszerkesztõ elõnyeit. Tehát ne töröljék végig a mondatot, ha az elsõ szóban csak egy betû elütés van, vagy ne gépeljék be ugyanazt a mondatot ötször, hanem használják a szerkesztés menüpontot!

13

Részösszefoglaló (1 hét) Fõ célunk a gyakoroltatás és a rendszerezés. Felhasználhatjuk az összefoglalót arra is, hogy felmérjük tanulóink tényleges tudását a témakörben. Különösen érdemes gyakorolni a számológépi mûveleteket, az egyszerû szövegbeírást, az állományok mentését és másolását adott könyvtárszerkezetbe.

A számítógép mint rendszer (3 hét: N+K) Ebben a fejezetben röviden a számítógépek megjelenési formáiról, ill. a környezetével való kapcsolatáról van szó. Nézzük meg, hogy tanulóink felismerik-e otthonukban, az utcán járva, munkahelyeken, intézményekben a számítástechnika alkalmazását! Milyen eszközök segítik ezen berendezések mûködtetését? Milyen minõségi változást hoz a számítógépes eljárás, és a példának felhozott feladatokat vajon hogyan lehetne megoldani számítógép nélkül? A számítógép kezelése tulajdonképpen a perifériák kezelését jelenti! Fontos tehát a perifériák ismerete. Felépítésük, mûködésük alapjait magyarázzuk el! Ha csak szemléltetés szintjén is, de mutassuk be a fellelhetõ összes, számítógéphez kapcsolható egységet! Olvassák el a tanulók az eszközök adattábláit, ismerjék meg legfontosabb paramétereiket (felbontás, hangteljesítmény, színárnyalatok száma, kapacitás, sebesség stb.). Próbálják ki vagy figyeljék meg mûködés közben a perifériákat! A használatuk során figyelni kell, milyen fokú karbantartást igényelnek. Célszerû egérkezelést gyakorló programot vagy egyszerû játékokat is felhasználni. A tanulók úgy mennek ki a terembõl, hogy észre sem vették, hogy óra végére már kiválóan kezelik az egeret. A nyomtatókhoz készíthetünk saját maketteket, amin a mûködési elvüket elmagyarázzuk. Ebben a témakörben kapcsolhatunk a számrendszerekhez, a mértékegységek átváltását is gyakorolhatjuk. Szánjunk idõt a scanner kipróbálására is, sõt hogy még emlékezetesebb legyen a dolog, valakinek az arcképét scannereljük be, és retusáljuk is a képet, nem mindig elõnyére, ami nagy derültséget okoz a társak körében, és könnyen megjegyzik az egység funkcióit. Bizonyára mindenütt akad rossz winchester, aminek levesszük a fedelét, és az is indulhat a vándorútra. Minden érthetõbb, ha a kezünkbe vehetjük. Fel kell hívni a figyelmet a különféle eszközök veszélyforrásaira.

A könyvtárakról (4 hét: N+K) A téma célja, hogy megismerjék a tanulók a könyvtári környezetet. Ezért amikor csak tehetjük, az órát könyvtárban tartsuk. Fontos, hogy a tárgyi feltételek megismerése mellett a rendezés szempontjaira, hagyományaira, célszerûségeire és ezzel kapcsolatos megállapodásokra irányítsuk a figyelmet. Sok könyvet vegyünk kézbe, s közvetlenül döntsük el, hogy mely állományrészbe sorolható be. Hasonlítsuk össze az otthoni, az iskolai és a közmûvelõdési könyvtárakat. Részletesen elemezzük a szolgáltatásokat. Könyvek, filmek, Internet-honlapok segítségével mutassuk be a legszebb magyar könyvtárakat.

Hogyan készül a könyv? (4 hét: N+K) Ez a téma érdekesen és hasznosan feldolgozható. Kutassunk együtt a tanulókkal! Keressünk történelmi emlékeket, leírásokat a kézzel írt dokumentumokból és a nyomdászat elsõ századaiból. Elemezzük a nyomdai munka technológiáját, eszközrendszereit. Térjünk ki az alapanyagok bemutatására. Készítsünk papírgyûjteményt, és elemezzük a felhasználási területeket. Mutassunk be történelmi emlékeket, a hagyományos tipográfiát, képkészítési eljárásokat, a mai nyomdát, s hasonlítsuk össze a hagyományossal! Ha lehetséges, szervezzünk nyomdai üzemlátogatást! Mutassunk rá, hogy a számítógép gyökeresen megváltoztatta a nyomdai munkákat. Készítsük el közösen egy kis kiadvány nyomdai elõkészítését. Mutassunk be nyomdai filmet, montirungot, lemezt. 14

Részösszefoglaló (1hét) Rendszerezzük a tanult ismereteket! Táblázatok kitöltésével önálló munkára szoktathatjuk tanítványainkat. Ellenõrizzük az elkészített munkát. Lehetõleg sok tanári kérdéssel irányítsuk az órát.

Munka a könyvtárban (4 hét: N+K) A cím is jelzi, hogy könyvtári környezetben lehet eredményesen feldolgozni a témát. Könyvek és katalógusok közös elemzésével alapozhatjuk meg a keresés fõbb szabályait. A betûrendes leíró katalógus használtatása és a könyvek raktári jele alapján történõ visszakeresés a rendszerben való eligazodást szolgálja. Mutassuk be, hogy egy jól felszerelt könyvtár állományát milyen gyûjtõ-, keresõ-, ... munkára tudjuk használni!

Munka a számítógéppel (6 hét: N+K) A CD-rõl a tanulók már sokat tudnak. Otthonukban, egymás társaságában hallgatják, kezelik. Ami nem látszik: a CD szerkezete, a meghajtó egység mûködése a könyvben megtalálható. Az elvet tekintve nincs különbség audio- és számítógépes programokat, ill. adathalmazt tároló CD között. Gyakorolják a tanulók a CD kezelésének kapcsán az állománykezelést! Lehetõség nyílik a számítógép hangkeltési tulajdonságainak kipróbálására és a hangeffektusok bemutatására, létrehozására is.

Az informatika elméletébõl (2 hét: N+K) Az informatika alapjai témakör feldolgozásakor foglaljuk össze az eddig tanultakat. Foglaljuk rendszerbe az élet különbözõ területein elõforduló ismeretek keletkezését, felhasználását, továbbítási módjait, célját stb. Vizsgáljuk meg, hogy a számítógép milyen módon képes felfogni, értelmezni, feldolgozni és a felhasználó számára érthetõ módon visszaadni információt! Az eddig is használt fogalmakat (jel, adat, bit, mûvelet stb.) most feltétlenül tisztázni kell. A téma lexikális anyagát tegyük érdekessé a gyakorlatban mindinkább elõforduló információszerzõ-, továbbító és feldolgozó eszközök bemutatásával! Beszéljük meg, hogyan mûködnek, mi a szerepük, mitõl korszerûek és hogyan kell használni ezeket (kamera, mozgás-, füst-, gázérzékelõk, adótornyok, mobiltelefonok, otthonunk elektronikus készülékei, sugárzásmérõk, fémkeresõk ... stb.)! Mutassunk rá, milyen fontos az adó, az adatátviteli csatorna és a vevõ mûködésének összehangolása!

Összefoglaló (1 hét) A tankönyv képanyagát egészítsük ki különbözõ folyóiratok, könyvek képeivel. Csoportmunka keretében elemezzük a tanult ismereteket, keressünk kapcsolatokat, összefüggéseket a tanult anyag és a napi tapasztalatok között. Beszéljünk a nyári szabadidõ hasznos eltöltésérõl. Ne feledkezzenek meg tanulóink az olvasásról, a (számítógépes) szórakozásról sem!

15

7-8. osztály Informatikai környezet (4 hét: N+K) Ebben a témakörben lehetõség van az elõzõ években, az 5-6. osztályban tanultak átismétlésére. A táblázat segítségével elhelyezhetjük egy rendszerben a már tanult és a hallomásból ismert dokumentumokat. Megalapozhatjuk a tanulók tudását abban, hogy a lehetõségek széles skáláján mozogva tudják majd kiválasztani a számukra szükséges dokumentumtípust. Az iskolai és a közkönyvtárakról tanultak átismétlésével és az állomány gyarapodásának nyomon követésével elõkészítjük a 7-8. osztályos tananyagot, amely nagyobb rálátást ad a hazai könyvtári hálózatra.

A számítógép alkalmazása (4 hét: N+K) A fejezet célja megismertetni a tanulókkal a személyi számítógépek alapvetõ típusait, felépítésüket, mûködtetõ szoftvereket és használatuk módját. Egy számítógép burkolatát levéve mutassuk meg a fõbb szerkezeti (hardver) egységeket. Ismertessük ezek feladatát! Nem nehéz hozzájutni használaton kívüli, esetleg hibás alaplaphoz, tápegységhez, kártyákhoz vagy winchesterhez. Mutassunk be, adjunk kézbe ilyen eszközöket! Blokkdiagramon mutassuk meg az egységek kapcsolatát, ismertessük feladatukat, és ismerjék fel a tanulók a valós gépben is ezen részeket. Mikor a számítógép használatáról van szó, beszéljünk arról, hogy a számítógépnek is szüksége van törõdésre, a mûködtetés során az odafigyelésre. Mutassuk be a konfiguráció összeállítását, összekapcsolását. Beszéljünk a káros környezeti hatásokról! Nemcsak a hardver, de a szoftver is igényel kezelést. A könyvtárstruktúra kialakítása, annak logikus felépítése elõfeltétele a hatékony munkának. Fájljainkat is tartsuk karban! Munkánkról készítsünk biztonsági másolatot! Helyes számítógép-használat mellett nem fordulhat elõ adatvesztés, programok sérülése, eltûnése.

Részösszefoglaló (1 hét) Foglaljuk össze az eddig tanultakat! Térjünk ki a számítógép-rendszer felépítésére, az egyes perifériák kapcsolataira. Részletezzük az egységek csatlakozásának módját! Ellenõrizzük, hogy a tanulók megtanulták-e a legfontosabb szakkifejezéseket! Tanári segítséggel gyakoroljuk a különbözõ adatlapok megkeresésének módjait!

Tanulás új módon – A számítógépes hálózatokról (6 hét: N+K) Ebben a témakörben a számítógép legkorszerûbb alkalmazását mutatjuk be. Elõször a hardver-ismereteket részletezzük, majd az alkalmazás lehetõségei közül a tanulást emeljük ki. Ezt a témát számítógép teremben, gép elõtt ülve kell feldolgoznunk. Az Internetes keresésben rutint kell szerezni a tanulóknak, mert ez a késõbbi, önálló munkában elengedhetetlen. Érdekes, de a témaköreinkhez kapcsolódó címeket keressünk fel. A számítógéppel segített oktatás mind a technológia, mind a módszertan terén radikális változásokat jelentett és jelent. Itt minden egyes tanuló meg kell, hogy választhassa magának – a lehetõségek birtokában – a modulokat és a képességeinek megfelelõ ütemet, haladási tempót. Elvileg teljesen kizárható a tanári szubjektivitás. A pedagógusnak tehát meghatározó szerepe van, csak az eddig megszokottaktól kissé eltérõ. Elsõdlegesen figyelemfelkeltõ, motiváló, biztató és segítõ feladatokat kell ellátnia. Nem tévesztendõ szem elõl, hogy a számítógép csak akkor lesz jó tanítónk, ha megfelelõen alkalmazkodunk hozzá, s maximálisan betartjuk a – egyébként a napi életben is kötelezõ (elvárt) – szabályokat. 16

A hálózati számítástechnika alkalmazásánál a bonyolult szoftverek is a hálózatra kerülnek, ahol kezelésük magas színvonalon és gazdaságosan valósítható meg. A lokális hálózatok arra is lehetõséget adnak, hogy egy idõben több tanítvány használhassa ugyanazt az adatbázist oly módon, hogy a környezete ne vegyen tudomást arról, hogy õ hol tart. (Nem biztos, hogy ez mindig üdvözítõ, de mint lehetõség a tanulót elõbbre viheti.) Ha van rá lehetõségünk, mutassunk be minél több oktatóprogramot, saját vagy volt tanítványaink által készítetteket. Ez utóbbi talán a legjobb motiváció.

Tanulás új módon – Kommunikáció a könyvtárban (3 hét: N+K) Gyakorolják és bõvítsék ismereteiket a tanulók a szabadpolcon való eligazodásban! (Eligazító táblák, szakrend stb.) Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek az életkoruknak megfelelõ probléma megoldásához szükséges dokumentumok felismerésére és felkutatására. Ennek érdekében ismerjék az ETO felépítését, rendszerét, használják a szakkatalógust, a tárgyszó-katalógust, és keressenek számítógépes adatbázisban egy vagy több szempont szerint!

Tanulás új módon – A tájékozódás – tanulás új eszközei (3 hét: N+K) Célunk az, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a különbözõ, nem hagyományos dokumentumok (idõszaki, audio és audiovizuális kiadványok) jelentõségével, használatával. Tudjanak adatokat gyûjteni az évkönyvekbõl, almanachokból. Ismerjék meg és tudják használni a szemléket! Ehhez ajánljuk az Interneten elérhetõ Primpress Lapszemlét: http://www.datanet.hu:80/hGET%20/pimpress/lap.htm Ismerkedjenek meg az audio és az audiovizuális kiadványok kísérõinformációival (borító, melléklet stb.), és ezek alapján tanulják meg kiválasztani a feladatukhoz szükséges hangzóanyagot, akár egy könyvtár gyûjteményébõl is. Ismerjék meg a nem hagyományos dokumentumok felhasználásának változatos lehetõségeit és kapcsolódásait a különbözõ tantárgyakkal! Az audio-dokumentumokkal kapcsolatban fedezzék fel, hogy milyen kiegészítõ információkat hordoz a borító, a melléklet. Gondolkozzanak el a gyerekek azon, hogy mi volt a feladatuk az egyes közremûködõknek a dokumentum létrejöttében. (Pl. szerzõ, elõadó, hangmérnök, grafikus.) Ha lehetséges, könyvtárban gyakorolják a hangzóanyag kikeresését a katalógusból, a kiválasztott dokumentum megkeresését a könyvtár speciális tárolóin és a kölcsönzést. Amennyiben helyben használatra van lehetõség, belehallgatva a dokumentumba döntsék el, milyen célra használhatják az adott hangzóanyagot; mely tantárgyakhoz, témákhoz tudják használni az abból nyert információkat. A tanár beszélgessen a gyerekekkel a szerzõi jogról, a szellemi alkotás jogi védelmérõl is. Miért van szükség a jogvédelemre? Fedezzék fel a gyerekek a különbségeket a hangzóanyag és a könyv katalóguscéduláján. Pl. a következõ speciális adatokról lehet felismerni egy hangzóanyag katalóguscéduláját: – a speciális közremûködõkrõl: elõadó, karmester, ... – bizonyos megjegyzésekrõl, pl. „digitális felvétel”, „sztereó”, – a hangfelvételre utaló Hgf. rövidítésrõl, – a hangfelvétel idõtartamát jelzõ számokról, pl. 22 min 28 s, vagy 22’ 28” (Ezek a perc és másodperc rövidítései, ill. jelei.), – az audio-dokumentum típusára való utalásról, pl. hgl. = hanglemez, – a felvételen szereplõ hangszerekrõl, pl. zg. = zongora.

17

Részösszefoglaló (1 hét) A részösszefoglalót rövid, gyors kérdésekkel irányítsuk! Ehhez segítséget nyújtanak a könyv kérdései, feladatai és a bemutatott rejtvény is. A rejtvény megoldása: GOPHER (lásd: Szakkifejezések kislexikona).

Kommunikáció a számítógéppel – Az operációs rendszerekrõl (2 hét: N+K) A PC-khez fejlõdésük kezdetétõl fogva szorosan hozzá tartozik a DOS. Kapcsolatot teremt a gép és a kezelõ személy között. Tulajdonképpen életet lehel az asztalunkon lévõ tárgyba. A DOS funkciójához tartozik, hogy a számítógépet a begépelt parancsok segítségével vezéreljük. Az ilyen (úgynevezett szöveges) operációs rendszer használatához egyszerûbb (lassúbb és kisebb memóriájú) számítógép is elegendõ, ugyanakkor alapos elméleti tudás és precíz munka szükséges. A DOS nem felhasználóbarát operációs rendszer. Jelentõsége rohamosan csökken. Igyekezzünk megmutatni, hogy miért fontos mégis megismerni legalább az alapokat!

Kommunikáció a számítógéppel – A fontosabb segédprogramok használatától (4 hét: N+K) Ebben a témakörben a legfontosabb segédprogramok közül mutatunk be néhányat. A számítógép használat általánossá válásával egy idõben elterjedtek a „bosszantó” vírusprogramok. A vírusok ellen detektáló, irtó programokkal tudunk védekezni. Ez azt jelenti, hogy programállományunkat rendszeresen ellenõrizni kell, azaz folyamatos karbantartást igényel. Arra kell szoktatni tanítványainkat, hogy csak jogtiszta, így „fertõzésmentes” programokat használjunk. Telepítsük fel gépünkre az újabb és újabb vírushatástalanítókat! Ezekrõl folyóiratokban, az Interneten szerezhetünk tudomást. Az adattömörítõk célszerû segédprogramok, mert a különbözõ programok „szállíthatóságát”, adatátvitelét megkönnyíti. A programgyártók általában már tömörített formátumokat terjesztenek, de mi magunk is gyakran tömörítünk (és kibontunk) programokat. Mutassunk be néhány egyszerû tömörítési módot! A tanulók gyûjtõmunkával, szakirodalomban folytatott kutatómunkával minél több segédprogramot ismerjenek meg! Ismerjék ezek fõbb jellemzõit.

Kommunikáció a számítógéppel – Munka és tanulás könyvekkel (5 hét: N+K) A tanulók konkrét adatok, tények, majd dokumentumok gyûjtésével sajátítsák el a keresés stratégiáját, alkalmazzák ezt a kézikönyvtár használatánál, valamint egy megadott téma irodalmának felkutatásánál! Legyenek képesek a különbözõ dokumentumokból azokat az ismereteket kiemelni, amelyekre a probléma megoldásához szükségük van! Tudják a feladatmegoldáshoz szükséges információkat helyesen lejegyezni, szokják meg a forrás adatainak rögzítési sorrendjét és módját. Ismerjék meg a bibliográfiák szerepét, hasznát a tájékozódásban, a problémamegoldásban. Ismerjék meg a bibliográfiák fajtáit, felépítését, köztük a számítógépen létezõ bibliográfiákat is. A tanulók ismerjék az ajánló bibliográfia készítésének módszerét! A bemutatott kutatás, elemzés témája: Nagy-Britannia. Azért ezt a témát javasoljuk feldolgozásra, mert a tanulók többsége angolul tanul, és az országismeretüket feltétlenül bõvíteni kell. Természetesen bármely célszerûen választott téma alkalmas a feldolgozásra.

18

Részösszefoglaló (1 hét) Könyvtár-totó A részösszefoglalóban a számítógépes anyag összefoglalására helyeztük a súlyt. A könyvtár-totó széleskörû könyvtárhasználati ismereteket kér számon. A könyvtár-totó megoldása: 1–1–x–1–2,3,x–1–2–1–x–2–x–x–1–2 Az eredményeket csoportos elemzés során értékeljük ki.

A „számítógépes iroda” (5 hét: N+K) Ez a témakör a számítógép irodai felhasználásának lehetõségeit és a fejlõdés útját mutatja be. A mai felhasználóbarát szövegszerkesztõk több irodai feladatot is képesek ellátni. Ezek közül – a tervezett idõtartamnak megfelelõen – válasszunk ki néhányat: naptár, levélírás (kiválasztott formátumban), (cím)adatok tárolása, borítékcímzés, körlevél kiküldés, ... Ha rendelkezésünkre áll jogtiszta speciális irodai program, érdekességként mutassuk be! Az irodai munka fontos része a különbözõ adatok táblázatba rendezése. A táblázatkezelés begyakorlása fontos a késõbbi tanulmányok szempontjából is. Elegendõ, ha Winword táblázatkezelõ modulját használjuk. Egyszerû példasoron – jól algoritmizálva – mutassuk be a táblázatkezelést! Lehetõleg nyomtassuk ki a tanulók munkáit, így a hibákra fel tudjuk a figyelmet hívni. Egyszerû számításokat is végezzünk a táblázatkezelõ modullal. Idõhiány esetén használjuk a tanári lemezen lévõ mintaprogramot. Ha elegendõ óraszámot tudunk a témára biztosítani, mutassuk be az Excel-t is! Az irodai munka elengedhetetlen része ma már az elektronikus levelezés. Ezzel a témával akkor is foglalkozzunk, ha nincs lehetõségünk közvetlenül bemutatni! Szervezzünk látogatást egy olyan munkahelyre, intézménybe, ahol a feltételek biztosítottak. Ha a feltételek adottak, akkor küldjünk és fogadjunk néhány levelet! A legáltalánosabban elterjedt Netscape-et feltétlenül mutassuk be! Próbáljuk ki a levélhez csatolt fájlok küldését is, ezzel rávilágíthatunk a levelezés elõnyeire.

Könyvtárközelben (4 hét: N+K) Célunk felismertetni a tanulókkal az információkhoz való hozzáférés lehetõségeit, feltételeit. Ismerjék az információs társadalom és a demokratikus jogállam mûködésének egyik alapfeltételét, a könyvtári rendszert, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetõk. Tudjanak választani a különbözõ könyvtártípusok között, értsék meg a könyvtárak szerepét, jelentõségét! Ha a település adottságai ezt lehetõvé teszik, a tanulók ismerjenek meg egy információs központot, figyeljék meg az ott zajló munkát. Ha nincs információs központ a lakóhelyen, akkor szóróanyagok, prospektusok, Internetes honlapok alapján tájékozódjanak azokról! Az új technológiai rendszer segítségével, az Internettel már nem jelent akadályt, hogy megtudjunk bizonyos információkat egy könyvtárról. Elég, ha behívom a könyvtár weblapját, és ott minden – a könyvtárra vonatkozó – információt megkapok a beszerzéstõl a kölcsönzésig. A könyvtár katalógusában megnézhetem, hogy a keresett könyv bent van-e, és ha igen, ki lehet-e kölcsönözni. Ebben az esetben akár könyvtárközi kölcsönzést is kérhetek. Magyarországon az egyik legnagyobb könyvtári együttmûködés eredménye a KözElKat és a Vocal. Ezeket mindenféleképpen érdemes megnézni az Interneten.

19

Válaszok a könyvben szereplõ kérdésekre:

Euroinfo központok

OMIKK

Zenei információs központok

Milyen szakterületre, témára épültek ezek az információs központok? Európai Unió

Mûszaki, tudományos és gazdasági téma

Kortárs zene

menedzsereknek, kutatómérnököknek

kortárs zenét kedvelõknek

Kinek készültek? kis- és középvállalkozóknak Hogyan tájékoztatnak? Gyûjtik az információt, feldolgozzák, rendszerezik, szolgáltatják, kiadványokat készítenek …

Részösszefoglaló (1 hét) A részösszefoglalót munkáltató jelleggel szervezzük! Számítógép mellett ülve néhány egyszerû feladatot végezzünk – lehetõleg érdekeset. Gyors tanári kérdésekkel elemezzük az irodai munka feladatköreit, fontosságát! A könyvtári rész összefoglalásához használjuk a tankönyv táblázatait és feladatait. Közös elemzéssel értékeljük a megoldásokat!

Az informatikai robbanásról (3 hét: N+K) Legalább egy foglalkozás keretében fontos ismertetnünk, hogy a nagyon népszerû informatikai fejlõdést milyen óriási háttéripar teszi lehetõvé és mozgatja. Ismertessük az elektronikai háttéripar által felhasznált anyagokat! Mely tulajdonságaik teszik arra alkalmassá, hogy áramköröket, tárolókat és egyéb hardver-eszközöket hozzunk létre belõlük? Mutassuk be az utóbbi évtizedekben kifejlõdött korszerû technológiák közül a legfontosabbakat (félvezetõ-technika, mikroelektronika, optoelektronika). Igyekezzünk elmagyarázni, szemléletesen megtárgyalni, hogy mi helyezkedik el és mi történik az integrált áramkör fekete tokjában vagy az optikai kábel erében! Tárgyaljuk meg, hogy milyen tulajdonságuknak köszönhetik a korszerûnek nevezhetõ anyagok a népszerûségüket! Ilyenek például a mûanyagok, a félvezetõ anyagok, a szilikonok, mágneses anyagok stb.

A rajzoló számítógép (3 hét: N+K) A számítógép rajzfunkcióinak megismerése több szempontból is fontos: esztétikus, szabályos rajzokat készíthetünk, a program tárolt rajzkészleteit (Clipart) tetszõlegesen felhasználhatjuk, rajzainkat elmenthetjük és elõhívhatjuk, ... A rajzolás segítségével a tanulók esztétikai érzékét, alkotó fantáziáját, térszemléletét jól fejleszthetjük. Egyszerû rajzokat készítsünk, s ezeken gyakoroljuk a fontosabb szerkesztõ és transzformációs mûveleteket! A rajzoló programok hasonlóak, ezért bármelyiket választhatjuk. (A CorelDraw használata ebben a korcsoportban még nem célszerû.) Mentsük rajzainkat különbözõ kiterjesztésekben, és hasonlítsuk össze az elfoglalt hely nagyságát! 20

A rajzok, képek szöveges állományba való beillesztése fontos téma. Tudják a képeket beszúrni, méretezni, megfelelõ helyre elhelyezni, vágni és nagyítani (kicsinyíteni, torzítani). A diagrammok használatával érdekesebbé, szemléletesebbé tehetjük munkáinkat. Jól bemutathatjuk ezek használatával a programszerkesztõk gondolatmenetét. Összefüggést kereshetünk a programtervezõ elképzelései és a felhasználó igényei között. Készítsünk egyszerû grafikont, és nyomtassuk ki! Ha lehet hasonlítsuk össze a fekete-fehér és a színes nyomtatást!

Informatika-elmélet és gyakorlat (2 hét: N+K) A témakör elméleti jellegû, ezért feldolgozásához a korábbi elméleti részek összefoglalására is szükség van. Az algoritmus fogalmát köznapi példák segítségével mélyítsük el. Az algoritmusok szöveges leírására és struktogrammal való rögzítésére helyezzük a súlyt. Ismerjék fel a tanulók az utasításokat, a ciklusokat és az elágazásokat. Ismerjék a feltétel, az elöltesztelõ és hátultesztelõ ciklus fogalmát! Mutassuk be, hogy a számítógép hardver fejlesztése milyen kapcsolatban van az operációs rendszerek és a felhasználói programok fejlesztésével. Szakkönyvek és prospektusok segítségével elemezzük a fejlesztés irányait.

A programozás alapjai (3 hét: N+K) Mutassuk be, hogyan alakultak ki a fontosabb számítógépi programnyelvek! Tudják tanulóink a legfontosabb nyelveket jellemezni, felhasználási területeiket felsorolni. Az általános iskolai korosztálynak – szakmai vélemények szerint is – programozást tanítani szükségtelen. Elsõsorban arra fordítsunk súlyt, hogy valamely programnyelvet érdekesség és figyelemfelkeltés szintjén bemutassunk. Erre alkalmas lehet: a QBASIC, a PASCAL, a LOGÓ valamelyik változata. Ne programokat készítsünk, hanem meglévõ „tanári” programokat mutassunk be és magyarázzunk!

Részösszefoglaló (1 hét) Játékosan foglaljuk össze a tanult ismereteket, és keressük a kapcsolatokat a hardver és a szoftver között! Ellenõrizzük, hogy mennyire értik a tanulók a tanult szakkifejezéseket! A rajzok, képek készítésének és kezelésének algoritmusát egyszerû feladatsoron gyakoroljuk!

Könyvek szeretete (2 hét: N+K) Célunk az, hogy összehangoljuk azokat az ismereteket, amelyeket eddigi tanulmányaik alatt sajátítottak el a tanulók a könyvrõl. Tudatosuljon a tanulókban a szellemi alkotások védelmének és megõrzésének fontossága, amely kulturális örökségünk része. Az írás és az írást hordozó anyag fejlõdésének áttekintésével rávezetjük a tanulót arra, hogy a mai könyv formájának kialakulását a praktikum és a célszerûség vezette. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általános használhatóság mellett az esztétikum és a különlegességek utáni vágy is alakította a könyv formai jegyeit. Vizsgáljuk a könyveket érték és használat szempontjából is! Érdemes példákon bemutatni a könyvkiadás egy-két mûvészi értékû és érdekes kiadását.

21

A tanuló olvasmányainak megválasztásával mérje fel a kezébe került könyv esztétikai és tartalmi értékét. Az érdeklõdési körén belül tudjon dönteni, választani, az igényesség szempontjait is figyelembe véve! Vizsgáltassuk az olvasási szokásokat, a családon belüli lehetõségeket a tankönyv megadott szempontjai alapján. Az osztálymunka vizsgálati eredményét közösen összegezzük, és vonjunk le általános érvényû megállapításokat! A feladat megoldásával betekintést nyújtunk az olvasásszociológia alapjaiba.

Összefoglaló (1 hét) Gondosan összeállított kérdéssorral elevenítsük fel és foglaljuk össze a tanult ismereteket! Használjuk a számítógépet és egy célszerûen kiválasztott könyvállományt! Foglaljuk össze a számítógép-hálózatra, a könyvtárhasználatra vonatkozó etikai szabályokat!

22

Tanmenet javaslatok 5-6. osztály Informatikai környezet (3 hét: E+N) Óra

Téma

Problémafelvetés

Az információ- Mi az információ? szerzésrõl Milyen információkat ismerünk a napi életben és a tanulás folyamán?

Információszerzés könyvtári környezetben

Mikor és miért megyünk könyvtárba, levéltárba, videotékába, moziba, színházba?

Ismeretanyag

Tevékenység, Munkáltatás

Elõzetes ismeret: A Gyûjtõmunka régi kultúrák isme- Önálló megfigyelés retszerzési módjai Megbeszélés tanári irányítással Új ismeret: A kom- Táblázat-kitöltés munikációs folyamat modellje, adóátviteli csatornavevõ-dekódolás, csatornazajok

Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Ember és társadalom Magyar irodalom – Kommunikáció Vizuális kommunikáció Ének-zene

Ismeretterjesztõ irodalom – szemelvények KRESZ táblák, reklámhordozók, védjegyek, márkajegyek, népi és mûvészeti alkotások szín- és formaszimbólumai, jelek, jelképek

– Ismerjék fel a különbözõ típusú információhordozókat, és tudják értelmezni azok jelrendszerét!

Elõzetes ismeret: Adatgyûjtés Napi tapasztalatok Otthoni könyvgyûj- Elemzések temény, könyves Táblázatok kitöltése sarok, meseszoba, gyermek- és iskolai könyvtár Új ismeret: A könyvtár funkcionális tereinek, szakmai rendszereinek ismerete és használata

Képek – Tudjanak keresni Videofilm-részletek lexikonokban, enciklopédiákban, szakkönyvekben az ábécé alkalmazásával!

23

24

Óra

Téma A számítógép közelében

Problémafelvetés Miért gépesítünk bizonyos folyamatokat?

Ismeretanyag Az algoritmus, a komputer A hagyományos, az univerzális és a célszámítógépek funkciói


Koordináció

Megfigyelések Napi tapasztalatok Elemzés elõre megadott szempontok alapján

Szemléltetés

Követelmények

Diák, képek Videofilm-részletek

– Szerezzenek tapasztalatokat a hagyományos és a számítógépes információhordozók használatában! – Ismerjenek fel olyan egyszerûbb tevékenységsorozatot, amely algoritmusként is értelmezhetõ és megfogalmazható!

Információhordozók és használatuk (6 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Az információ- Milyen típusai van- Az írás mint az in- Felfedezéses tanulás rögzítés keznak az információk formáció rögzítésé- – a székely rovásírás detei rögzítésének? nek jelrendszere honlapja az Interneten (lásd bibliográLatin írás, ill. érde- fia) kességként az õsi magyar írás és a Irányított megbeszékely rovásírás szélés

Koordináció

Szemléltetés

Ember és társadalom Tankönyv

Társadalmi ismere- Képek, diák tek: Hazánk kulturális értékei mint a Videofilm a MTV világörökség részei. sorozata alapján: Híres Magyar Vizuális kultúra – Könyvtárak (lásd: vizuális kommuni- bibliográfia) Az írástörténet nagy Fogalmak visszake- káció korszakai restetése Internet Az írástudók A kódex, a corvina, a miniatúra

Követelmények – Tudják a tanulók, hogy a magyar nyelv a latin ábécé betûit felhasználó betûírás! – Ismerjék Mátyás király könyvtárának mûvelõdéstörténeti jelentõségét!

Óra

Téma

Problémafelvetés

Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumo k

Melyek a különbözõ dokumentumok jellemzõ tulajdonságai?

Milyen részekbõl áll egy könyv? Milyen érdekes A könyv, a könyv olvasása jeleket, szimbólumokat találunk benne, és ezek milyen információt közvetítenek?

25

Egy könyv megismerése

Milyen közös fizikai, külsõ megjelenési tulajdonságok jellemzik a könyveket?

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Elõzetes ismeret: Játékos ismertetés Az információ típusai és rögzítésének Irányított beszélkezdetei az írás fej- getés lõdésének folyamán Dokumentumok Új ismeret: A doku- jellemzõinek önálló mentum és a külön- tanulmányozása féle dokumentumtípusok meghatározása

Vizuális kultúra: a Dokumentumtípus mûvészetek kifeje- példányok zõeszközeinek eltérõ sajátosságai Internetes források: Soproni Levéltár, Az információ de- Herendi Porcelán kódolásában másManufaktúra, más érzékszerv a Magyarország domináns múzeumai, ...

Elõzetes ismeret: A könyv mai formájának kialakulása az írás és az írást rögzítõ/hordozó anyagok történeti fejlõdése során

Vizuális kommunikáció

Tankönyv

Követelmények – Tudjanak információkat meríteni a nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részeibõl és a nem nyomtatott információhordozókból! – Ismerjék fel a különféle dokumentumtípusokat és azok legjellemzõbb tulajdonságait!

Különbözõ könyvek – Ismerjék a könyv Ex-librisek legfontosabb forKeresés a tankönyvi (Internetrõl) mai elemeit, belsõ tartalmi egységeit! kislexikonban Az ex-libris mint az alkalmazott kisgra– Felismerés szintKeresés az idegen fikai mûfaj egyik jén tudják az ISBN szavak szótárában megjelenítési forszám és a Copyright mája Új ismeret: A ma- A képi közlések jelentését! gyar szakkifejezések. szabályainak, A tanult vizuális Copyight, ex libris, konvencióinak technikák alkalmaISBN jel tanulmányozása zása Csoportmunka

A mûvészeti (szép- Elemzés irodalmi) és az ismeretközlõ alko- Jegyzetelés tások különbségei

Napi ismeretek

– Tudják megkülönböztetni a könyvek két csoportját!

26

Óra

Téma Hírlapok, folyóiratok

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Milyen újságokat, A hírlap, a napilap, Elõzetesen gyûjtött Napi ismeretek Hírlapok, folyóiratok hírlapokat, folyóira- a hetilap, az újság, a különféle sajtótertokat olvasunk? folyóirat fogalom- mékek Könyvtári folyóiratrendszere olvasók Anyaggyûjtés megAz egyes típusok adott témában hasonlóságai és különbségei

Audiovizuális Milyen hallható, dokumentumo hallgatható, látható, k illetve egyszerre hallgatható és látható dokumentumok vannak környezetünkben?

Elõzetes ismeret: A napi életbõl megismert, de eddig nem tudatosan használt av. dokumentumok

Könyvtári kutatás

Vizuális kultúra: Könyvek személyes és közös Beszélgetés elõre élmények, mûvéEredeti audiovizuális kiadott szempontok szeti élmények fel- dokumentumok szerint dolgozása síkban és térben Bemutatás

Követelmények – Ismerjék a sajtótermékek (napi-, hetilap, folyóirat) formai, szerkezeti jellemzõit, és segítséggel tudjanak tájékozódni azok tartalmában! – Ismerjék fel a leggyakrabban használt audiovizuális dokumentumokat, és segítséggel tudják használni azokat!

Új ismeret: Az audio, a vizuális és Hogy nevezik õket, az audiovizuális Táblázat kitöltése és milyen informá- információhordozók ciókat rögzítenek?

A számítógép környezetünkben (3 hét: N+K) Óra

Téma A számítógép mint algoritmikus gép

Problémafelvetés Hogyan dolgozik a számítógép?

Ismeretanyag


A számítógép mûkö- Elemzés tanári irádésének alapelvei nyítással Neumann János Számítógép generációk

Koordináció Napi tapasztalatok

Szemléltetés

Követelmények

Elektronikai elemek – Ismerjék a számítógépeket felépítõ Életvitel – Technika elemeket, a generációk jellemzõit!

Óra

Téma

Problémafelvetés

A számítógép, Mit jelent a PC mint rendszer rövidítés?

A mûködõ számítógép

Mi az operációs rendszer?

Ismeretanyag A számítógép erõforrásai, az elvi felépítés egységei A számítógép üzembehelyezése, mûködtetése

Tevékenység, Munkáltatás Megfigyelések

Koordináció Számítógépek környezetünkben

Szemléltetés Alaplapok

Elemzések

Képek

A mûködés megfi- Napi tapasztalatok gyelése Számítógép használata

Számítógép Tankönyv

Követelmények – Ismerjék a számítógép fõbb egységeinek funkcióit! – Ismerjék a számítógép üzembehelyezésének algoritmusát!

Részösszefoglaló (1 hét) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Részösszefoglal Hogyan rögzítjük az Ismeretanyag idõlét- Táblázat kitöltése ó információkat? rán való elhelyezése Gyûjtés

Koordináció Informatika: eddig tanult ismeretek

Szemléltetés Prospektusok Árjegyzékek

Jegyzetelés

Követelmények – Képesek legyenek a megszerzett információk rendszerezésére!

Szakkönyvek

Kalkulátorok – számítógépek (3 hét: E+N) Óra

Téma A számokról

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Hogyan számolt az Számolási módok, a Gyûjtõmunka meg- Matematika Szorobán ember a régmúltban? számolást segítõ adott szempontok eszközök szerint Életvitel – Technika Számológépek Számolás

Számítógép

Követelmények – Ismerjék a számológépek mûködési elvét!

27

28

Óra

Téma

Problémafelvetés

Alapmûveletek Hogyan kezelünk egy számológépet?

Ismeretanyag A számológépek billentyûzete és funkcióik


Koordináció

Számolás megadott Matematika algoritmus szerint

Hogyan számolunk Alapmûveletek elzsebszámológéppel végzése, hatványoés számítógéppel? zás számológéppel

Számológépek Számítógép

Számolás számítógéppel Egyszerû feladatok megoldása

Szemléltetés

Programok beolvasása, számolás

Követelmények – Tudjanak egyszerû számolásokat számítógéppel szakszerûen elvégezni!

Tankönyv Matematika

Számológép

Adatsorok rendezése

– Tudjanak hatványozni, adatsorokat rendezni számítógéppel!

Kommunikáció a számítógéppel – A könyvtárstruktúra kezelése (3 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

DOS alapú fájlkezelõ

Hogyan készítünk A fájlok és tárolásuk Könyvtármûveletek Operációs rendszerek Tanári lemez könyvtárszerkezetet? elvégzése Könyvtárszerkezet Lemezegységek Tankönyv létrehozása DOS mûveletekkel

– Tudjanak DOS parancsok segítségével könyvtárszerkezetet megtekinteni, rendezni, létrehozni, törölni!

A segédprogram használata

Hogyan gyorsíthatnánk és egyszerûsíthetnénk a fájl- és könyvtárkezelési munkákat?

– Szerezzenek jártasságot a rendelkezésre álló segédprogramok használatában!

Windows alapú fájlkezelõ

Segédprogramok A billentyûzet kezelése (Dosshell, NC, VC, PCTOOLS, DN) Könyvtárkezelés, szerepe, használata fájlkezelés

Miért jó a Windows A Windows fájlkeoperációs rendszer? zelõ kezelõ- és munkafelületei, menürendszere

Ablakkezelések Könyvtárszerkezet létrehozása

A számolási, és Tanári bemutatás egyéb segédeszköTanári szóbeli útzök szerepe az emmutató a kezeléshez beri tevékenységben Tankönyv DOS operációs rendszer

Fájlkezelõ ablaksora – Tudjanak könyvtárat létrehozni, fájlt másolTankönyv ni, keresni, munkaablakot módosítani!

Kommunikáció a számítógéppel – Egyszerû programok futtatása (2 hét: K) Óra

Téma Játékprogramok

Logikai programok és használatuk

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Mi a kedvenc játékod, illetve játékszered?

A játék szerepe az Számítógép-használat DOS és Windows ember életében alapismeretek, A játékok jellemzõi, Könyvtár- és fájlke- segédprogramok típusai. Számítógé- zelés pes játékok

Tankönyvi lemezmelléklet

Hogyan felezhetnénk meg egy 8 literes korsóban lévõ vizet egy 5, és egy 3 literes üres korsó segítségével?

A logika és szerepe Logikai feladványok DOS és Windows alapismeretek A probléma és felis- megoldása

Szemléltetõ, bemu- – Tudják az egyszerû problémákat tató programok megoldani!

Logikai programok Segédprogramok Logikai programok futtatása számítógé- használata pen Billentyû- és egérfuttatása kezelés merése, megoldása

–Tartsák be a játék szabályait! – Tudjanak lemezrõl, CD-rõl játékprogramot mûködtetni!

Kommunikáció a számítógéppel – Szövegszerkesztés alapfokon (3 hét: N+B) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

A szövegszer- Mire használhatók a Szövegszerkesztõ A szövegszerkesztõ Napi tapasztalatok kesztõ felépíté- szövegszerkesztõ ablakok és funkció- használata se programok? ik. A szöveg részei A szövegszerkesztés

29

A szöveg nyomtatása

Hogyan készülünk elõ egy szöveg elkészítéséhez?

A szövegszerkesz- Tanári bemutatás tés algoritmusa. A szövegtükör. Doku- Önálló munka mentum mûveletek

Hogyan készítünk egy levelet?

A nyomtatók beállítá- A súgó használata Perifériák sa, szöveges állomá- Az állomány nyomnyok nyomtatása tatása

Szemléltetés Szövegszerkesztõ kezelõ ablakok

A szövegszerkesztõ Képernyõ felépítése Kezelõ ablakok Szakkönyvek Nyomtató Nyomtató kezelési utasítás

Követelmények – Ismerjék egy szövegszerkesztõ felépítését és használatát! – Legyenek képesek egyszerû szöveget ízléses tipográfia szerint szerkeszteni, menteni! – Tudjanak egy állományt megtekinteni, korrigálni, nyomtatni!

30

Részöszzefoglaló (1 hét) Óra

Téma

Problémafelvetés

Részösszefoglal Hogyan mentünk ó fájlokat?

Ismeretanyag


A szg. alkalmazása Önálló munka számolásra és szövegszerkesztésre

Koordináció Fájlkezelés

Szemléltetés Képernyõ

Követelmények – Tudják az elkészített fájlokat menteni!

A számítógép, mint rendszer (3 hét: N+K)

Óra

Téma PC-tõl a célszámítógépekig

Problémafelvetés Mire használjuk a számítógépeket?

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

A számítógépek al- Kutatás elõre meg- Életvitel – Technika Képek kalmazási területei beszélt szempontok szerint Prospektusok

Követelmények – Ismerjék a számítógép-felhasználás fõbb területeit és a fejlõdés tendenciáit!

Videofilm-részletek Hogyan jut be (ki) a A bemeneti és kime- Egységek vizsgálata Életvitel – Technika Videofilm- részletek – Ismerjék a leggyakrabban haszA számítógép számítógépbe (-bõl) neti egységek és perifériái-I-II. az információ? jellemzõik Mûködtetés Perifériák nálatos perifériákat és használatuk szabályait! Prospektusok

A könyvtárakról (4 hét: N+K)

Óra

Téma A könyvek, folyóiratok tárolása


Problémafelvetés

Ismeretanyag

Milyen raktározási formákat használnak áruházakban, múzeumokban, videotékákban, könyvtárakban?

Hagyományos és nem hagyományos információhordozók elrendezésének, raktározásának szakmai szempontjai. Szakfogalmak bevezetése: mûfaj, segédkönyv, enciklopédia, ...

Rendszerezés meg- Tankönyv adott szempontok szerint Napi ismeretek

A kölcsönözhetõ és a nem kölcsönözhetõ állomány, a különféle gyûjtemények (zenei, helyismereti stb.)

Beszélgetés elõre Mûvészetek – kiadott szempontok Ének-zene szerint

Milyen rendszer alapján tárolják a „termékeket”? Mit nevezünk könyvA könyvtári állományrésze tári állománynak? k áttekintése Milyen dokumentumtípusok vannak egy könyvtárban?

Koordináció

Mûveleti algoritmusok összeállítása (raktározás)

Könyvtári látogatás és helyben végzett könyvtári gyakorlat

Szemléltetés

Követelmények

Képek

– Legyenek tisztában azzal, hogy a Az iskolai könyvtár különféle informá(esetleg médiatár, cióhordozókat küforrásközpont) és lönféle módon lehet valamelyik rende- és kell raktározni! zett szertár megtekintése

Képek, fotók – Lássák és értsék a Könyvtári prospek- logikai kapcsolatot tusok a különféle információhordozók és azok Videofilm-részlet raktározási, elhelyezési rendszerei között! – Igazodjanak el a szabadpolcos könyvtári állomány rendjében!

A közmûvelõ- Hol találjuk meg a dési és az isko- számunkra szüksélai könyvtár ges különféle információhordozókat és az általuk rögzített információt?

Elõzetes ismeret: Beszélgetés elõre Napi ismeretek Könyvtárak A tanulók könyvtári kiadott szempontok szerint tapasztalatai Könyvtárlátogatások tapasztalatai Tankönyv használat Új ismeret: A két könyvtártípus funkciói

– Ismerjék a könyvtár általános szabályait, szokásait, rendjét!

31

– Tudják a különbséget a könyvtártípusok között!

32

Óra

Téma Híres magyar könyvek és könyvtárak

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Melyek a híres, Elõzetes ismeret: Olvasmányok felmagyar, régi könyv- Mátyás király és a dolgozása gyûjtemények? Bibliotheca Corviniana könyvei! Multimédiák Új ismeret: Könyvtártípusok. Széchényi Ferenc szerepe az Országos Széchényi Könyvtár (OSzK) megalapításában

Koordináció

Szemléltetés

Anyanyelv és iroda- Képek lom: híres nyelvemlékeink Videofilmek Ember és társadalom: Multimédia az hazánk történetének Internetrõl néhány példaértékû személyisége

Követelmények – Legyen tudomásuk a különféle könyvtártípusok létezésérõl! – Tudjanak a nemzeti könyvtár jelentõségérõl!

Hogyan készül a könyv (4 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

A hagyomáMit értünk a hagyonyos könyvké- mányos könyv, a szítés hagyományos könyvnyomtatás fogalma alatt?

Ismeretanyag


Koordináció

Elõzetes ismeret: A Videofilm megbe- Vizuális kultúra: kézzel másolt kószélése illusztrációk dexek, Mátyás Corvina könyvtára Merített papír készítése Új ismeret: A merített papír Johannes Gutenberg

A korszerû nyomda

Számítógép alkalma- Prospektusok, fozása a könyvkészítés lyóiratok tanulmámunkafolyamatában nyozása

Internetes források Esetleg múzeumi látogatás (Gyomaendrõd: Nyomdaipari Múzeum)

– Tudják, hogy a könyv hagyományos nyomtatása: magasnyomás

A színek ismerete

Színes folyóiratok

Tankönyv

Árjegyzékek

– Ismerjék a számítógépes nyomdai elõkészítés lényegét, menetét!

Hogyan lehet gyor- A digitális nyomta- A tankönyv elemzése Napi tapasztalatok san, kis példánytás elve, algoritmusa Elemzés tanári irá- Számítástechnika számban, olcsón nyítással nyomtatni?

Tankönyv

Követelmények –Tudják, hogy a kézzel írott könyveket a nyomdai úton elõállított könyvek váltották fel

Misztótfalusi Kis Miklós. A könyvkészítési folyamat Hogyan készül a Könyvkészítés modern könyv? új módon

Szemléltetés

Diaképek, képek

– Ismerjék a legkorSzakkönyvek szerûbb nyomdai Képek Videofilm-részletek technológiák lényegét!

Óra

Téma

Problémafelvetés

Nyomdai Hogyan készítheelõkészítés tünk meghívót? számítógéppel

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Egyszerû szöveg Tipográfiai terv ké- Számítógépes alapok Meghívóminták gondos szerkesztése szítése számítógéppel Szövegszerkesztés

Követelmények – Képesek legyenek szöveget meghatározott szempontok szerint szerkeszteni, formázni!


Téma

Problémafelvetés

Részösszefoglal Hogyan tároljuk ó állományainkat?

Ismeretanyag


Koordináció

Számítógépi és Táblázatok kitöltése Számítástechnika könyvtári állományok rendszerezése Összegzés, rendsze- Könyvtárhasználat rezés

Szemléltetés Képek Prospektusok

Követelmények – Lássák a kapcsolatot a számítógép és a könyvtárak állománykezelésében!

Munka a könyvtárban (4 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

A könyvtári katalógusok

Miért készítenek A katalóguscédula Megfigyelés, elem- Napi ismeretek katalóguscédulákat? Betûrendes katalógus zés, táblázat kitöltése

Katalógusok

Hogyan keresünk könyveket?

Hogyan keresünk, találunk meg egy adott könyvet a könyvtár sokféle dokumentumtípusa között?

Könyvtárlátogatás

Raktári jel, Cutter- Közös munka tanári „A könyvtár szám, ETO szakrend irányítással katalógus nélkül rendezetlen Játékos gyakorlatok könyvhalmaz.” (Conrad Gesner, XVI. század)

Könyvtári ábécé

Katalógusok

Követelmények Tudjanak eligazodni könyvtárban! – Ismerjék fel a raktári jelzet formája alapján, hogy szépirodalmi vagy nem szépirodalmi mûrõl van-e szó!

33

– Segítséggel tudjanak keresni a polcokon és a betûrendes katalógusban!

34

Óra

Téma

Problémafelvetés

A lexikonok és Milyen könyvek enciklopédiák vannak az olvasóhasználata termekben ? Miért nem kölcsönözhetjük ki õket? Problémameg- Hogyan gyûjtünk oldás a könyv- információkat? tárakban

Ismeretanyag


Koordináció

Elõzetes ismeret: A Gyûjtõmunka meg- Napi tapasztalatok kézikönyvek adott szempontok Új ismeret: A lexiko- szerint

Szemléltetés A kézikönyvtár segédkönyvei

nok, enciklopédiák, szótárak jellemzõi, használatuk Az információgyûj- Elemzés tanári irátés szabályai nyítással

Kézikönyvek ada- Kézikönyvek tai: szerzõ, cím, kiadás helye, éve, kiadó Könyvtár

Táblázat kitöltése

Követelmények – Szaktanári segítséggel tudjanak biztonságosan keresni a katalógusokban és a kézikönyvekben! – Tudják az abc helyes használatát, amikor lexikonban és enciklopédiában keresnek!

Munka a számítógéppel (6 hét: N+K) Óra

Téma Logikai játékok

Problémafelvetés Mit takar az, hogy: „Többet ésszel, mint erõvel”?

A nyelvtanulás Miért szükséges a és a számítónyelvtanulás? gép

Ismeretanyag


Koordináció

Egy adott probléma Logikai játékprog- Nagy tudósok, felmegoldásához több- ramok futtatása találók munkái fajta út is vezethet Lemezmelléklet alkalmazása Elemzés A nyelvi kommuni- Megbeszélés tanári káció szerepe irányítással Az idegennyelv tanulásának, tudásának jelentõsége

Szemléltetés

Követelmények

Képek

– Tudatosítsuk, hogy az egészséges fejlõLogikai játékok dés alapja a logikus, problémamegoldó Videofilm-részletek gondolkodás!

Az élõ idegennyelv Nyelvi labor – Tudják a szövegek oktatása nyelvhelyességét elVideofilm-részletek lenõrizni számítógéppel! – Tudjanak önállóan dolgozni adott nyelvi programmal!

Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Az audio CD-k Miért terjedt el a CD? Az audio CD-k elõ- Elemzés használata nyei és jellemzõik Adatgyûjtés

Zenetanulás

Zenei CD-k

Zenehallgatás

CD lejátszók

A multimédia Mit jelent a multioktatóprogra- média? mok használata

Multimédia alkalma- Megbeszélés megzása, eszközigénye adott szempontok alapján Szerzõi jogok

Videofilmek

Programok

– Tudjanak multimédiás szoftvereket futtatni!

A rajzolóprogram menürendszere

Életvitel – Technika Programok

– Tudjanak egyszerû rajzokat készíteni rajzoló programmal!

Rajzok készítése

Melyek a legfontosabb rajzelemek?

Rajzolás számítógéppel

Szakkönyvek Az iskolaújság Tudod-e folytatni az Az újság és rovatai és szerkesztése alábbi mondást? Az újságkészítés „A szó elszáll, …” menete

Hozzunk létre egy Nyomdai alkalmi újságkészítõ tevékenység stábot, és játsszuk el az iskolaújság létrehozását!

– Ismerjék a CD-k használatának fõbb szabályait!

– Legyenek képesek az újság részeinek felismerésére, egy Képek rövid cikk számítógépen történõ megVideofilm- részletek írására! Látogatás egy nyomdában

Az informatika elméletébõl (2 hét: N+K)

Óra

Téma Az informatika alapjai

Problémafelvetés Mi a kódolás, a dekódolás?

Ismeretanyag


Az információs lánc Elemzés A kódolás folyamata

Koordináció Az algoritmus

Szemléltetés Rajzok

Követelmények

– Ismerjék az információs lánc elemeiVideofilm részletek nek funkcióit!

35

36

Óra

Téma

Problémafelvetés

Az algoritmu- Miért bontjuk résokról szekre a tevékenységeket?

Ismeretanyag


Koordináció

Mûveletek, utasítások, parancsok

Algoritmusok készí- Napi ismeretek tése napi tevékenységekre, illetve Az algoritmus meg- szaktárgyi feladajelenési formái, tí- tokra (fésülködés, pusai átkelés az úttesten, verstanulás, ...) A folyamatábra és a struktogram

Szemléltetés Mintafeladatok

Követelmények – Ismerjék fel az algoritmusokat!

Szakkönyvek – Legyenek képesek az algoritmikus gondolkodásra, lejegyzésére, szimbolikus ábrázolására!

Összefoglaló (1 hét)

Óra

Téma Összefoglaló

Problémafelvetés Miért rögzítjük az információkat?

Ismeretanyag Az információhordozók jellemzõi

Tevékenység, Munkáltatás Megbeszélés Elemzés


Szemléltetés Tankönyv

Követelmények – Képesek legyenek összefüggéseket felismerni!

7-8. osztály Informatikai környezet (4 hét: N+K) Óra

Téma A sokoldalú számítógép

A PC-k kialakulása és fejlõdése

Problémafelvetés

Ismeretanyag

Elõzetes ismeret: A számítógép környezetünkben – TanMilyen tevékenysé- könyv 5-6.: p. 27-30. geknél alkalmazzák õket? Új ismeret: A hálózati struktúra, BIOS, PC, ROM, ECDL Mi jellemzi a számítógépeket?

Melyek a számítógép-történet fontosabb állomásai?

A könyvtár: Mi a különbség a forrásközpont nyomtatott és a nem nyomtatott dokumentumok információ rögzítési módjai között?


Koordináció

Anyaggyûjtés elõre Életvitel megadott témában (számítógépes árlis- Napi tapasztalatok ták, prospektusok stb.)

Szemléltetés Szakfolyóiratok Számítógép

Követelmények – Legyenek tájékozottak a számítógép kialakulásában! Ismerjék a fejlõdés fõbb jellemzõit!

Táblázat-kitöltés

Új ismeret: 1-5. ge- Önálló megfigyelés Reklámok neráció fogalma Táblázat-kiegészítés

Szakkönyvek

Elõzetes ismeret: Csoport- és frontális Ismerethordozók Információhordozók munka gyûjtése (bármely és használatuk – témakörben) Tankönyv 5-6.: p. Táblázatkitöltés 12-24.

Dokumentumtípusok – Tudják, hogy a forrásközpontok miForrásközpont láto- lyen típusú informágatása ciókat gyûjtenek!

Új ismeret: a forrásMiért nevezhetõ a központ, a könyvtákönyvtár forrásköz- ri hálózat fogalmápontnak? nak megismerése

– Ismerjék a számítógép-generációk Videofilm-részletek jellemzõit!

37

38

Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


A beszerzéstõl Mikor, miért, kinek, Elõzetes ismeret: Beszélgetés a kölcsönzésig milyen témájú köny- A könyvtárakról – veket vásárolunk? Tankönyv 5-6.: p. Elemzés 68-74. Tudják-e, hogyan Csoportmunka kerülnek új vagy Új ismeret: a gyûjrégi könyvek az tõköri szabályzat, az általuk használt állománygyarapítás, könyvtárba? a kötelespéldány, a kiadványcsere

Koordináció Vizuális kommunikáció: Az ex libris mint az alkalmazott kisgrafikai mûfaj egyik megjelenési formája

Szemléltetés

Követelmények

Antikváriumi, kiadói katalógusok

– Értsék az új könyv útját a könyvesbolttól a könyvtár szaÁllománygyarapító badpolcáig! tanácsadó füzetek Szakmai újságok: Buksz, Ünnepi Könyvhét, Könyvhét, Új Könyvpiac

A számítógép alkalmazása (4 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

A számítógép Hogyan helyezzük üzemeltetéséne üzembe a számítók alapelvei gépet? Mi történik bekapcsolás után?

Ismeretanyag A setup-program fõbb jellemzõi


Koordináció

A felhasználói prog- Napi tapasztalatok ramok behívása A képernyõk tanulmányozása

Szemléltetés

Számítógép-képernyõ – Tudják, hogy a számítógép mûködéséhez a setup beállításokat csak szakember végezheti!

A számítógép alapkiépítése

Milyen részekbõl épül A számítógépet fel a számítógép? felépítõ egységek funkciói

Különleges perifériák

Hogyan fejleszthet- Különleges periféri- Irányított beszélgetés Multimédia Mobil rack jük számítógépün- ák: mobil rack, Prospektusok elem- Az információ nagy- Prospektusok ket? CD-író zése sága CD-k

A mûködtetõ Mi az installálás? programokról

–Elemzés elõre Számítógép-generá- Számítógép-egysémegadott ciók gek, szerkezeti szempontok szerint elemek

Az installálás menete Játékprogram instal- Napi tapasztalatok lálása

Követelmények

Számítógép Játékprogramok

– Ismerjék a mai számítógép fõbb egységeit! – Legyenek képesek programok futtatására! – Értsék az installálás menetét!


Téma

Problémafelvetés

Részösszefoglal Melyek a ó számítógépek jellemzõ adatai?

Ismeretanyag


Koordináció

A számítógép össze- Táblázat kitöltése Számítógép-periállítása és mûködfériák tetése Adatlapok tanulmányozása

Szemléltetés Csatlakozók Perifériák

Követelmények – Ismerjék a számítógéppel kapcsolatos szakkifejezéseket!

Tanulás új módon – A számítógépes hálózatokról (6 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Követelmények

Miért kapcsolják össze a számítógépeket?

Tanulás (lokális) hálózat segítségével

Milyen modern in- Tanulást segítõ prog- Program futtatás Napi tapasztalatok formatikai eszközö- ramok használata Összehasonlítás megket használunk? adott szempontok alapján

Demo-programok

– Tudjanak programokat keresni, behívni hálózaton!

Az Internet felépítése. A rendszer igényei

Meddig bõvíthetõk a hálózatok?

Angol nyelv

Internet-címek Sulinet Magazin

– Értsék az Internet azonosító felépítését!

Informatikai hálózatok

Honlapok

– Megadott címek alapján tudjanak honlapokat megkeresni és kezelni!

39

Tanulás az Internet segítségével

Az Internet haszná- Internet-címek lata. tanulmányozása Az azonosítás

Mi a feladata a web- A web-lapok funkciója és szerkezete böngészõnek?

A böngészõk használata

Telefonhálózatok

Szemléltetés

Hálózati rendszerek

Tallózás az Interneten III.

A számítógép-háló- Irányított zatok topológiai megbeszélés szerkezete

Koordináció

Képek – Ismerjék a hálózaVideofilm- részletek tok néhány csoportosítását!

Szakfolyóiratok Hogyan keresünk információt?

A keresés algoritmusa

Érdekes információk Ûrhajózás gyûjtése Napilapok

Internet Keresõgépek

– Tudjanak meghatározott témában keresni!

40

Tanulás új módon – Kommunikáció a könyvtárban (3 hét: N+K)

Óra

Téma Eligazodás a könyvtárban

Problémafelvetés Miért használunk könyveket?

Ismeretanyag Elõzetes ismeret: Munka a könyvtárban – Tankönyv 5-6.: p. 87-94.


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Táblázatok kitöltése Mûvészetek Beszélgetés a felsorolt tantárgyakról

Az iskolai (közmû- – Legyenek jártasak velõdési) könyvtár az állományok csoEmber és társadalom állománya portosításában! Ember és természet

Új ismeret: A szaktudományok tájékoztatási apparátusának megismerése Keresés a hagyományos katalógusokba n

Hogyan keresünk, találunk meg egy adott könyvet a könyvtár sokféle dokumentumtípusa között?

Miért alkalmazunk Keresés számí- számítógépes katalógusokat? tógépes katalóA hagyományos gusokban vagy a számítógépes katalógusban könynyebb-e a keresés?

Elõzetes ismeret: Munka a könyvtárban – Tankönyv 5-6.: p. 87-94.

Kutatómunka

Napi tapasztalatok

Önálló munka a tankönyv segítségével

Az iskolai vagy a gyermekkönyvtár katalógusrendszere

– Tudják tudatosan használni a hagyományos katalógusokat!

Új ismeret: szakkatalógus és a tárgyszó-katalógus

Elõzetes ismeret: Információszerzés könyvtári környezetben – Tankönyv 5-6.: p. 7-9. Új ismeret: MARC, OPAC, VOCAL; Szirén alapok

– Ismerjék az ETO rendszerét, osztályait!

– Ismerjék néhány tudományterület szakszámát! Tanári bemutató megtekintése Tallózás keresõ rendszerekben

Könyvtári tapasztalatok Machine Readable Catalogue = számítógéppel olvasható katalogizálási formátum, Open Public Acces Catalogue = nyilvános, nyitott katalógushoz való hozzáférés, olvasói katalógus

Internet források

– Könyvtárosi vagy szaktanári segítséggel tudjanak az Interneten fellelhetõ számítógépes katalógusok valamelyikében keresni!

Tanulás új módon – A tájékozódás – tanulás új eszközei (3 hét: N+K)

Óra

Téma Idõszaki kiadványok a tanuláshoz

Audiokiadványok tanuláshoz, szórakozáshoz

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Milyen napilapokat, Elõzetes ismeret: Megfigyelések hetilapokat, folyó- Információhordozók iratokat olvasunk? és használatuk – Tan- Elemzések könyv 5-6.: p. 22-24. Milyen tartalmúak ezek, és milyen idõ- Új ismeret: Idõszaki szakonként jelennek kiadványok csoportmeg? jai és jellemzõik Milyen hallható, hallgatható, látható, illetve egyszerre hallgatható és látható dokumentumok vannak környezetünkben?

Az audiovizuá- Hogyan használjuk lis kiadványok az audiovizuális kiadványokat? használata

Koordináció Napi tapasztalatok

Szemléltetés

Idõszaki kiadványok – Ismerjék az idõszaki kiadványok típusait, jellemzõit! – Témakeresésnél tudatosan alkalmazzák és használják az idõszaki kiadványokat!

Elõzetes ismeret: Adatgyûjtés Audiovizuális dokumentumok – Tankönyv Táblázat kitöltése 5-6.: p. 24-26.; Az audio CD-k használata – Tankönyv 5-6.: p. 99-101.

Napi tapasztalatok

Elõzetes ismeret: A Kiadványok multimédia oktató- tanulmányozása programok használata – Tankönyv 5-6.: Táblázatkitöltés p. 101-102.

Mûvészetek – Vizu- Televíziós ális kommunikáció mûsorfüzetek

41

Új ismeret: az audiovizuális kiadványok könyvtári nyilvántartásának, visszakeresésének sajátosságai DVD

Követelmények

Televíziós mûsorfüzetek

Mûvészetek – Vizuális kommunikáció Zenei CD-k, CDROM-ok

Napi tapasztalatok

Zenei CD-k, CDROM-ok

– Önállóan legyenek képesek kitölteni a nem hagyományos dokumentumok kérõlapját!

– Tudják az audiovizuális dokumentumok borítóin, mellékletein lévõ információkat értelmezni!

42


Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Részösszefoglal Hogyan tanulhatunk A honlapok felkere- Keresés ó a számítógépekkel? sésének menete kislexikonban

Koordináció

Szemléltetés

Elektronikus könyv- Tankönyv tárak

Követelmények – Képesek legyenek ismereteiket rendszerezni!

Kommunikáció a számítógéppel – Az operációs rendszerekrõl (2 hét: N+K) Óra

Téma A DOS rendszer és verziói

Windowsgenerációk

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Miért hozták létre a A DOS története és A DOS elemzése DOS rendszert? verziói

Koordináció

Szemléltetés

Mikroprocesszorok Tankönyv Szakkönyvek

Mit jelent, hogy grafikus felhasználói felület?

A Windows-generá- A Windows tanulciók újdonságai mányozása

Windows 98

Követelmények – Tudják a DOS legfontosabb parancsait használni!

Folyóiratok

– Ismerjék a Windows rendszer fõbb Operációs rendszerek funkcióit!

Kommunikáció a számítógéppel – Fontosabb segédprogramok használatáról (4 hét: N+K) Óra

Téma A vírusok felismerése

Problémafelvetés Miért félünk a vírusoktól?

Ismeretanyag A vírusprogramok felépítése, tünetei, típusai


Koordináció

Szemléltetés

Elemzés megadott Programok futtatása Folyóirat cikkek szempontok szerint

Követelmények – Ismerjék a vírusok jelenlétének legfontosabb tüneteit!

Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

A vírusok ha- Milyen számítógéptástalanítása, a vírusokat ismerünk? fertõzés megelõzése

A víruskezelõk fut- Vírusirtók elemzése Programok futtatása Folyóiratcikkek tatása. Vírusdetektor és vírusölõ A megelõzés

– Tudjanak vírusirtó programot futtatni!

Adattömörítési Miért tömörítjük eljárások I-II. programjainkat?

Szöveges állományok, hangok és képek tömörítése

– Segítséggel tudjanak tömörített állományt kibontani!

Állományhosszak összehasonlítása

CD-állományok

Tömörítõk

Kommunikáció a számítógéppel – Munka és tanulás könyvekkel (5 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag

Adatok gyûjté- Hogyan kezdjük az Elõzetes ismeret: se kézikönyv- információk Munka a könyvtártárból gyûjtését? ban – Tankönyv 5-6.: p. 87-94.

Tevékenység, Munkáltatás Csoportmunka

Koordináció Magyar nyelv és irodalom

Szemléltetés

Követelmények

A kézikönyvtár állománya

– Ismerjék meg és tudják használni a legfontosabb kéziés segédkönyveket!

A kézikönyvtár állománya

– Legyenek tisztában a közhasznú információs forrásokkal!

Angol nyelv

Új ismeret: Az Egyetemes lexikon, Magyar nagylexikonsorozat tagjainak megismerése, használata Dokumentumo Hogyan keresünk, k gyûjtése találunk meg egy adott könyvet a könyvtár sokféle dokumentumtípusa között? 43

Kézikönyvek, doku- Csoportmunka mentumtípusok és a hagyományos, ill. számítógépes katalógusok használata A közhasznú információ

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv

44

Óra

Téma Jegyzetelés, cédulázás

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Mi célból készítünk A jegyzet, az idézet, Kutatómunka határidõnaplót, jegy- a hivatkozás fogalzetet, olvasónaplót mának különbségei Rögzítés, jegyzetelés stb.? A cédulázás menete Az idézés, a hivatkozás etikája

Elõzetes ismeret: Bibliográfiák Milyen könyvek és használatuk vannak az olvasóter- Munka a könyvtárban – Tankönyv mekben ? 5-6.: p. 91-94. Miért nem kölcsönözhetjük ki ezeket? Új ismeret: a bibliográfiai leírás Ajánló bibliográfia készítése

Milyen iskolai események, évfordulók alkalmával lehetne ajánló bibliográfiát készíteni?

A bibliográfia, az ajánló bibliográfia, a UBC, az ISBNszám, a MNB fogalma. A bibliográfia és az ajánló bibliográfia közötti különbség

Táblázatkitöltés Elemzés tanári irányítással

Koordináció

Szemléltetés

Magyar nyelv és irodalom (szépirodalmi mûvek szerkezete; vázlat, olvasónapló, leírás, jellemzés, elbeszélés, ismertetés)

Tankönyv

Napi tapasztalatok

Tankönyv

Könyvek a tanár által választott témában

Intertnet-címek felkeresése

– Az információkezelés és -feldolgozás lépéseinek, módszereinek és etikai szabályainak alkalmazásszintû ismerete.

– Tudjanak keresni a különféle katalóKönyvtárhasználati Könyvek a tanár által gusokban és kézitapasztalatok választott témában könyvtípusokban!

Anyaggyûjtés

Tankönyvhasználat

Követelmények

– Tudják a bibliográfiákat használni! Jelentõs személy, helyi esemény, évforduló

Anyaggyûjtés

Ajánló bibliográfiák, – Szaktanár vagy bibliográfiák könyvtáros segítségével tudjanak anyaA MNB és társlap- got keresni, gyûjtejai, valamint külön- ni egyszerûbb témához! féle mutatók

Részösszefoglaló – Könyvtár-totó (1hét) Óra

Téma

Problémafelvetés

Részösszefoglaló Hogyan összegezzük ismereteinket? Könyvtár-totó

Ismeretanyag Kommunikáció a számítógéppel

Tevékenység, Munkáltatás Táblázat kitöltése Totó kitöltése



Követelmények Képesek legyenek ismereteiket rendszerezni, összefoglalni!

A „számítógépes iroda” (5 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag

A „számítógé- Segítheti a számító- A Microsoft Outpes iroda” gép az irodai look fõbb funkciói munkát?


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Megismerés írányítással

A hagyományos irodai munkák

Irodai programok

– Tudják, hogy léteznek speciális, irodai programok!

Winword ablakok elemzése

Magyar nyelvtan

Képernyõk és ablakok

– Ismerjék a borítékcímzés algoritmusát!

Levélírás, iktatás

Mióta használunk írógépet?

Levélírás fõbb szabályai. Adatûrlap, borítékcímzés

Adattárolási alapok

Miért gyûjtünk adatsorokat?

Az elektronikus Tankönyv használata Adattömörítések adattárolás elõnyei. Rekord, mezõ


– Képesek legyenek egyszerû adatsort felvenni!

Táblázatok készítése

Milyen részei vannak a táblázatnak?

Táblázatkészítés algoritmusa


– Egyszerû táblázat készítése!

Levelezés új módon – Email

Miért küldünk elek- Az E-mail levél útvonala tronikus levelet?

Netscape

– Ismerjék valamely levelezõprogram menürendszerét!

Mûveletsor elvégzése

Winword Excel

Levelezõprogramok Magyar nyelvtan elemzése

New Message

Könyvtárközelben (4 hét: N+K) Óra

Téma A könyvtár megismerésének alapelvei

Problémafelvetés Milyen könyvtárakban jártunk? Mit tapasztaltunk?

Ismeretanyag


Elõzetes ismeret: Könyvtár-látogatás Információszerzés az Internet segítsékönyvtári környezet- gével ben: Tankönyv 5-6.: p. 7-9.

45

Új ismeret: A könyvtárhasználati szabályzat, a nyilvános könyvtári ellátás

Koordináció

Szemléltetés

Vizuális kultúra: a Szabályzatok múzeumok, kiállítótermek használati Könyvek szabályai

Követelmények – Tudják, hogy létezik könyvtárhasználati szabályzat, amely rájuk is vonatkozik!

46

Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag


Látogatás Mit jelent a nemzeti A könyvtári törvény, Tankönyvi feladatok könyvtárakba könyvtár kifejezés? a Könyvtári minerva megoldása n (szolgáltatási kalauz) Internet használata

A különféle információkat milyen intézmények gyûjtik és rendszerezik?

Elõzetes ismeret: Információszerzés könyvtári környezetben – Tankönyv 5-6.: p. 7-9.

Van-e különbség az információs központok és a könyvtárak között?

Új ismeret: az OMIKK, a zenei információs központ, a teleház, a médiatár

Hogyan juthatunk A könyvtárak olyan könyvekhez, együttmûködés amely a „mi” könyve tárunkban nem található meg?

Területi, szakterületi együttmûködés, könyvtárközi kölcsönzés IFLA, MKE, VOCAL

Információs központok

Csoportmunka Internet-használat

Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Tánc és dráma: Szí- A közkönyvtár álloni nevelés – részvé- mánya és szabálytel elõadáson, a szín- zatai házlátogatás szabályainak betartásával

– Ismerjék a nyilvános könyvtárakban az új információhoz való hozzáférés lehetõségeit és feltételeit!

Mûvészetek –Vizu- Prospektusok ális kommunikáció Szórólapok

– Tudják, hogy a léteznek információs központok. Ismerjék tevékenységük lényegét! – Tudjanak megnevezni informatikai központokat!

Csoportmunka Megfigyelések Adatok gyûjtése Internetes tájékozódás

Mûvészetek, sport: Bibliográfiák a szakintézmények, zene-, sportiskolák, Internet filmes intézmények, klubok együttmûködése

– Tudják, hogy a szakmai együttmûködés megsokszorozhatja az adott könyvtár információellátásának mennyiségét és minõségét!


Téma

Problémafelvetés

Részösszefoglal Hogyan állítjuk a ó számítógép óráját?

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

A számítógép hasz- Táblázatok kitöltése Informatika: az eddig Tankönyv nos segédprogramjai tanult ismeretek Rejtvényfejtés Videofilm részlet

Követelmények – Tudják a tanult ismereteket súlypontozni!

Az informatikai robbanásról (3 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

Ismeretanyag

Az elektroni- Melyek a számító- Elektronikai áramkai háttéripar gépek építõelemei? körök anyagai és fejlõdése funkcióik Az informatika tudósairól

Milyen elõzményei Az informatika isvoltak a számítómert személyiségei gépeknek?

Tevékenység, Munkáltatás Elemek vizsgálata

Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Életvitel – Technika Videofilm-részletek – Ismerjék az építõelemek neveit és IC-k, ellenállások, ... feladatkörét!

Lexikonok tanulmá- Életvitel – Technika Képek – Ismerjék az infornyozása matika neves szeVideofilm-részletek mélyiségeinek munkáit!

Hogyan vásárolunk Szoftverek speciális Prospektusok Ismerkedés a új szoftvert? alkalmazásokra elemzése szoftverpiaccal

Napi ismeretek

Prospektusok Árajánlatok

– Adott célra tudjanak felhasználói szoftvert keresni!

A rajzoló számítógép (3 hét: N+K)

Óra

Téma Egyszerû rajzok készítése

Problémafelvetés

Ismeretanyag

Miért elõnyös a szá- Egyszerû rajzok mítógépes rajzolás? készítése

47

Rajzok, képek Miben különböznek beillesztése do- a rajzok? kumentumokb a Miért készítünk Grafikonok grafikonokat? rajzolása

Rajz és képábrázolási eljárások


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

Rajzolás tanári irányítással

Életvitel: mûszaki rajzismereti alapok

Tankönyv

– Tudjanak egyszerû rajzokat készíteni, transzformálni!

Képek kezelése

Piktogramok

Tankönyv

– Ismerjék az összetett rajzok készítésének algoritmusát!

Táblázatkezelés

Tankönyv

– Tudjanak táblázatot és grafikont készíteni könyvekrõl!

Szemléltetõ grafiko- Önálló munka nok készítése

48

Informatika-elmélet és gyakorlat (2 hét: N+K)

Óra

Téma

Problémafelvetés

Egyszerû Mi az algoritmus? problémamegoldáso k

Az informatikáról

Ismeretanyag


Koordináció

Köznapi problémák Algoritmusok leírá- Napi tapasztalatok megoldási algorit- sa struktogrammal musa Utasítások, ciklusok és elágazások

Miért fejlõdik gyor- Az univerzális digi- Elemzés tanári san az informatika? tális számítógép irányítással kapcsolatrendszere

Szoftver Hardver

Szemléltetés Képek Szakkönyvek

Követelmények – Tudjanak egyszerû problémákat algoritmizálni!

Képek

– Ismerjék a számítógépek mûködtetéVideofilm- részletek sének rendszerét!

A programozás alapjai (3 hét: N+K) Óra

Téma A programozási nyelvek története

Problémafelvetés

Ismeretanyag

Miért alakultak ki a Programnyelvek és programnyelvek? szintjeik

Milyen program„Egyszerû” nyelveket használprogramnyelv: nak ma? a QBASIC Hogyan hívunk be Programkészíté egy QBASIC-programot? s QBASICnyelven

A QBASIC képernyõi


Koordináció

Szemléltetés

Elemzés elõre meg- Hardver adott szempontok szerint

Tankönyv

Ablakkezelés tanári Algoritmusok irányítással

Képernyõ

Kész program futta- Elemzés tanári tása, elemzése irányítással

Követelmények – Ismerjék a programnyelvek csoportjait!

Szakkönyvek

Fontosabb utasítások Szemléltetõ táblák Táblai rajz

– Tudják a QBASIC ablakrendszert egyénileg kezelni! – Képesek legyenek programot behívni, futtatni, átalakítani!


Téma

Problémafelvetés

Részösszefoglal Hogyan ejtjük a ó legfontosabb szakkifejezéseket?

Ismeretanyag Az informatika alapfogalmai


Koordináció

Táblázatok kitöltése Informatika: algoritmusok és programozás


Követelmények – Legyenek képesek ismereteket összefoglalni!

Könyvek szeretete (2 hét: N+K) Óra

Téma

Problémafelvetés

A minikönyMiért készítenek vektõl a térbeli különbözõ méretû könyvekig könyveket? Miért van kedvenc játékunk, filmünk, könyvünk? Kedvenceink

Ismeretanyag


Koordináció

Szemléltetés

Követelmények

A bibliofília, a bib- Táblázatkitöltés Ember és Társadalom, Fakszimile és reprint liofag, a biblioman, Ember és Természet, kiadások a bibliofóbia, a fak- Irányított beszélgetés Anyanyelv szimile, a reprint, a Kner Imre sorozatai címkiadás, editio princeps, editio postuma

– Ismerjék fel a formai szempontból értékes és értéktelen könyveket!

Ember és Társadalom, A tanár és a diákok Ember és Természet, által összegyûjtött reprint, fakszimile, Anyanyelv bibliofil stb. kiadványok, dokumentumok; antikváriumok által megjelentetett katalógusok

– Érzékeljék és tudják, hogy a könyveket megbecsülés övezi!

Miért ismertek a neves A bibliofília, a bibszemélyiségek gyûj- liofag, a biblioman, teményei? (Széchényi a bibliofóbia, a fakFerenc és családja, Ap- szimile, a reprint, a ponyi Sándor, Festetich címkiadás, editio család, Ráday Gedeon, princeps, editio posTodoreszku Gyula, tuma Teleki József stb.)

Adatgyûjtés Elemzés Táblázatkitöltés Egy múzeum vagy könyvtár gyûjteményének látogatása

Összefoglaló (1 hét) Óra

Téma Összefoglaló

Problémafelvetés

Ismeretanyag


49

Milyen baleseti ve- A számítógépek Feldolgozás kérdészélyek léphetnek fel szakszerû használata sek alapján a szg. használatánál?

Koordináció

Szemléltetés

Számítástechnika

Képek

Könyvtárhasználat

Táblázatok

Követelmények – Képesek legyenek tapasztalataik önálló rendszerezésére!

Óravázlatok 5-6. osztály Az óra témája:

A könyv, a könyv olvasása

Célok, feladatok: A könyv megismerése mint mûalkotás és használati tárgy: – külsõ és belsõ tulajdonságainak felfedezése – formai, tartalmi azonosságok és különbségek csoportosítása Ismerjék meg a könyv mai formájának kialakulását (szellemi és technikai vívmány)! Ismerjék a könyv (mint tárgy) szerkezetét! Tudják a könyvre vonatkozó adatok keresési módját! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A könyv tartalmi és formai jegyei 2. A könyv szerkezete 3. A könyvre vonatkozó adatok 4. Könyvek tartalmi elemzése 5. Gyakorlás Eszközök: A gyerekek által behozott „kedvenc” könyvek. A tartalom csoportosításának illusztrálásához szükséges könyvek. Az óra szerkezete

Motiváció

Az óra menete

Miért a választott könyv a „kedvenced”? A kézbevehetõ könyv kivitele

Módszerek Munkaformák Beszélgetés Korábbi ismeretek felelevenítése, frontális munka

1. A könyv tartalmi Milyen változásokon ment keresztül a szöveget és formai jegyei megörökítõ írás és az írást hordozó anyag az évszázadok során? Kik alkotják a könyveket? – szellemi közremûködõk – gyakorlati szakemberek Funkciók (gyakorlati, esztétikai haszon).

Különbözõ könyvek megtekintése

2. A könyv szerkezete

A tanulók által hozott könyvek megtekintése, bemutatás, beszélgetés, megfigyeltetés Magyarázat Egyéni és frontális munka

Keressük meg a könyv részeit! Segít a tankönyv ábrája: gerinc, védõborító, kötéstábla, védõlap, elõzéklap, címlap, számozott oldal.

Hol található a legtöbb információ a könyvrõl? (címlap, verzó, kolofon)

50

Az óra szerkezete

Az óra menete

Módszerek Munkaformák

3. A könyvre vonatkozó adatok

Miért fontosak ezek az adatok (a visszakereshetõség szempontjából)? Ismeretlen jelek a könyvben! ISBN, … (Fedezzük fel!) (Az ISBN jelzést 1974-tõl vezették be hazánkban, a régebbi könyvekben nem található!) A könyv óvása: Hogyan vigyáztok a könyveitekre? Az ex libris gyakorlati haszna és mûvészi esztétikuma.

Csoportmunka: három könyv összehasonlítása A tankönyv 18. oldalán található táblázat kitöltése Csoportbeszámolók

4. Könyvek tartalmi elemzése

Ki milyen könyvet hozott az órára? Frontális munka Hova tennéd: a szépirodalmi vagy a nem szépirodalmi Egyéni vélemények megmûvek közé? hallgatása és elemzése Milyen céllal, kiknek készült a könyv?

5. Gyakorlás

A könyv tartalmi és formai jegyeinek felismerése. Könyvek jellemzõ adatainak kigyûjtése.

6. Összefoglalás

A könyv tartalmi szempontú csoportosítása. A könyv Tanulói teljesítmények adatai a megismerést segítik. A copyright jelentõsége. értékelése.

Füzetben való rögzítés Házi feladat: Készíts saját ex librist! Keress példákat a könyvtárban a tartalmi csoportokhoz!

5-6. osztály Az óra témája:

A számítógép, mint rendszer

Célok, feladatok: A számítógép-rendszer megismerése. Ismerjék a számítógép erõforrásait! Ismerjék az elvi felépítés egységeit és az egységek funkcióit! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Az alapfogalmak tisztázása 2. Az erõforrások összhangjának fontossága 3. A számítógép elvi felépítése Eszközök: Számítógépegységek. Falitáblák, képek.

51

Az óra szerkezete

Az óra menete


Motiváció

Mit jelent a PC rövidítés? Egy számítógép burkolat nélküli bemutatása

Beszélgetés

1. Alapfogalmak tisztázása

Milyen erõforrásokat ismerünk: hardware (hardver) software (szoftver) manware (manver – ejtsd: menver!)

Keresés szótárakban Különbözõ szakkönyvek megtekintése

2. Az erõforrások összhangja

A mindennapi életbõl merített különféle példával illusztráljuk, értessük meg az összhang fontosságát és jelentõségét! Az informatikai robbanás jellemzõi és az erõforrások összhangja Régi kis számítógépek bemutatása, rövid programok futtatása: Commodore 16, ... A PC jellemzõi

Egyéni példák megbeszélése Tankönyvi példák elemzése Számítógépek üzembehelyezése

3. A számítógép elvi felépítése

A számítógép-szerkezet elvi sémája; elnevezések és funkciók Az ábrát a táblára vetítsük, és a részek alá lehet írni az egyes ismert eszközöket. Az alkotórészek bemutatása, funkcióik elemzése: bemenet – kimenet mint elemzési szempont memóriák: ROM – RAM központi feldolgozó egység háttértárak az alaplap és fõ részei

Fólia elemzése az elvi felépítésrõl Frontális kérdések Az egyes alkatrészek bemutatása Elemzés A felismerés gyakorlása

Összefoglalás

Árlisták elemzése, elnevezések gyakorlása, értékek felbecsülése A számítógép-részegységek csoportosítása

Elemzés, a tanulói teljesítmények értékelése


A számítógép perifériái - I.

Célok, feladatok: A számítógépek rendszerszemléletû és funkcionális elemzése Ismerjék a bemeneti perifériákat! Ismerjék a tanulók az információ mértékegységeit és tudják használni a perifériák jellemzésére! Ismerjék fel a bemeneti perifériákat!

52

Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Billentyûzet 2. Egér 3. Scanner 4. Az információ mértékegységei 5. Floppy 6. Winchester Eszközök: Bemeneti egységek, szakkönyvek, falitáblák, képek.

Az óra szerkezete

Az óra menete


Motiváció

Hogyan jut be a számítógépbe az információ?

Beszélgetés Tapasztalatok összefoglalása

1. Billentyûzet

Billentyûzetcsoportok, fontosabb funkciógombok megemlítése

Frontális elõadás Billenttyûzet-gyakorló program használata egyénileg

2. Egér

Az egér feladata, fajtái a helyes megfogás bemutatása

A gyakorló-program használata Az egér használatának gyakorlása

3. Scanner

Mire használhatjuk a scannert? A scanner mûködtetéséhez programokra van szükség

A scanner kipróbálása

4. Az információ mértékegységei

Itt lényeges a számrendszerekre visszautalni, mert így Közös munka a táblánál, könnyebben megérthetõ az átváltás. majd egyéni gyakorlás a A kapacitás fogalmának elemzése füzetben

5. Floppy

Részeinek megnevezése (olyan típus, ami a gépteremben is van) Jelzések megbeszélése a címkén Kapacitások és méretek összehasonlítása

Frontális munka Floppy bemutatása, körbeadása

6. Winchester

Részeinek megnevezése, jellemzõi

Preparált winchester bemutatása, körbeadása Árlisták elemzése

Összefoglalás

A tanult témák gyors áttekintése, és a háttértárak összehasonlítása kapacitás, adatelérés, hordozhatóság stb. szempontjából

Tanulói teljesítmények értékelése

53


A számítógép perifériái - II.

Célok, feladatok: A számítógépek rendszerszemléletû és funkcionális elemzése Ismerjék a kimeneti perifériákat! Ismerjék meg a monitorok jellemzõ méreteit, felbontóképességüket, típusait! Ismerjék meg a nyomtatók típusait! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Monitorok csoportosítási szempontjainak megkeresése 2. Felbontás fogalma 3. Felbontás szerinti csoportosítása a monitoroknak 4. Nyomtatók csoportosítása Eszközök: Bemeneti egységek, szakkönyvek, falitáblák, képek.

Az óra szerkezete

Az óra menete


Motiváció

Hogyan jut be a számítógépbe az információ?

Beszélgetés Tapasztalatok összefoglalása

1. A monitorok csoportosítási szempontjainak megkeresése

Összehasonlítás a televízióval, és az alapján már könnyû a szempontok kialakítása: color- monochrom méret minõség (ebbõl lesz az óra folyamán a felbontóképesség)

Frontális beszélgetés Elemzés Bemutatás mûködés közben

2. A felbontás fogalma

Összehasonlítás a matematika órán tanult koordináta- Felbontás ábrázolása táblán vagy fólián rendszerrel (Itt mi az eltérés?) Az y tengely fordított amerikai koordinátarendszer, amit ott a matematika órán is így használnak. Minden eddig tanult szabály ugyanúgy érvényes, csak fordított az y tengely.

3. Felbontás szerinti csoportosítása a monitoroknak

Milyen számítógépek vannak környezetedben? otthon üzletekben munkahelyeken A pixel fogalma (legkisebb megjeleníthetõ pont).

54

Fólia a tankönyvi táblázatról

Az óra szerkezete

Az óra menete


4. A nyomtatók csoportosítása

Célszerû a tankönyvi két ábrát bemutatni. A pont–betû–sor–lap logikai menet hangsúlyozása (Makettekkel nagyon könnyû és gyors: a soktûs nyomtatót egy névjegykártyányi kartonból és 9 db 5 cm-es hurkapálcából készíthetjük el.)

Makettek bemutatása a megértés megkönnyítésére

Összefoglalás

Célszerû a gyerekeket kis mozgással felélénkíteni, tehát az összefoglalás a táblánál történik, és minden feliratot más készít el a táblára.

Elemzés tanári kérdések alapján Tanulói teljesítmények értékelése


A könyvtári katalógusok

Célok, feladatok: Ismerkedjenek meg a katalógus fogalmával, a katalóguscédula adataival! Vessék össze a katalóguscédula és a könyv adatait! Értsék meg a betûrendes katalógus felépítését! Ismerjék fel a különbséget a könyvtári és a magyar ábécé között, tudják mindkettõt alkalmazni! Tanulják meg, hogy mely adat(ok) ismerete szükséges a katalógusban való kereséshez! Gyakorolják a betûrendes katalógus használatát! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A katalógus fogalma 2. A katalóguscédula adatai 3. A könyvtári betûrend 4. A betûrendbe sorolás szabályai 5. Keresés a leíró betûrendes katalógusban Eszközök, dokumentumok: A tanulói csoportok számával megegyezõ számú egyforma, többféle (szerzõ, cím, sorozat, valakirõl vagy valamirõl szóló) adatot tartalmazó katalóguscédula, amelyen nincs pirossal aláhúzott adat Az a könyv egy vagy több példányban, amelyrõl a fenti katalóguscédula készült Kartonlapokon jól látható feliratok: cím; szerzõ; sorozat; kirõl, mirõl szól Öt-hat különbözõ katalóguscédula a tanulói csoportok számával megegyezõ számban, amelyeken egy-egy besorolási adat pirossal aláhúzott A könyvtári és a magyar ábécét bemutató tábla Kartonlapok a szavanként történõ betûrendberakás bemutatásához: mi micsoda; mi szép; milyen; micsoda Feladatok a katalógusban való kereséshez Betûrendes keresztkatalógus

55

Gyakorlati tanácsok: Az órát olyan iskolai vagy közmûvelõdési könyvtárban érdemes tartani, ahol megfelelõ katalógus áll a rendelkezésre. Ebben az óravázlatban a betûrendes keresztkatalógust használtatjuk. Értelemszerûen a könyvtárunkban meglévõ formát (szerzõi, cím- és sorozatkatalógust) tárgyaljuk. A csoportmunkában végzendõ feladatokat két fõs csoportokban, párokban célszerû megoldatni. A kavarodás és várakozás elkerülése miatt érdemes egy csoportnak egy katalógusdobozban több keresõ feladatot adni. Ezt a helyi viszonyoknak megfelelõen tudjuk kialakítani.

Az óra szerkezete

Az óra menete


Koordináció Csatolás a könyvtári állományrészekrõl és a közmûvelõdési könyvtárról tanultakhoz

Milyen állományrészhez mennél a könyvtárban, ha: Közös megbeszélés, gondolkodtatás Weöres Sándor verseit keresnéd? valamilyen kalandos regényt szeretnél olvasni? a csillagokról szeretnél többet megtudni? Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényét keresed? Petõfi Sándor pontos születési dátumára van szükséged?

Új téma bevezetése

Hová mennél, ha a Vér és arany c. mûvet keresnéd? Lehet, hogy regény? Vagy ismeretterjesztõ mû? A címe alapján nem tudjuk megítélni. Több adatot kellene ismernünk. Hová forduljunk?

Problémafejlesztés Motiváció

Célkitûzés

A katalógusok segítenek. Ezen az órán a betûrendes katalógussal fogunk megismerkedni.

Szemléltetés: betûrendes katalógusszekrény

1. A katalógus fogalma

Hol hallottátok már ezt a szót? (Autó-, virág-, áruházi katalógus.) Mi található pl. egy áruházi katalógusban? Milyen a felépítése? Eddigi ismereteitek alapján a katalógus egy rendszerezett jegyzék. A könyvtári katalógus a könyvtárban megtalálható könyvek jegyzéke. A katalógusdobozokban a könyvek adatai alapján készült lapocskák, a katalóguscédulák sorakoznak.

Közös megbeszélés

Nézzük meg, milyen adatok találhatók egy katalóguscédulán! A katalóguscédulán látható adatot olvasom fel, mutatom a könyvön, majd megbeszéljük: raktári jel (a következõ óra anyaga, itt nem tárgyaljuk) szerzõ neve mû címe (alcíme) a fordító neve illusztrátor közremûködõk kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve

Szemléltetés: egyforma katalóguscédulák; az a könyv, amirõl készültek a katalóguscédulák Csoportmunka: a cédulák adatainak olvasása, tanulmányozása

2. A katalóguscédula adatai

56

Tanári közlés Szemléltetés: katalógusdoboz és benne a katalóguscédulák

Közös megbeszélés, frontális feladatmegoldás

Az óra szerkezete

Az óra menete a könyv terjedelmét jelölõ oldalszám (p.) a könyv magassága a sorozat neve és nemzetközi azonosító száma a könyv nemzetközi azonosító száma ETO – számok (említés szintjén, 7-8. oszt. tananyag) Tárgyszó (említés szintjén, 7-8. osztályos tananyag)

3. A könyvtári betûrend

Ebben a könyvtári katalógusban a cédulák betûrendben találhatók. Miben hasonlít és miben különbözik a könyvtári és a magyar ábécé? Milyen betûhöz sorolnátok be a betûrendes katalógusban a nálatok lévõ katalóguscédulát? cím szerzõ sorozat kirõl, mirõl szól A több szempontú visszakeresés érdekében egy könyvrõl több katalóguscédula készül. Piros aláhúzással jelölik azt az adatot, ami alapján besorolták a betûrendbe. A pirossal aláhúzott adat alapján katalóguscédulák betûrendbe rakása (az eddig megbeszélt szabályok felhasználásával).

Gyakorlás

Módszerek Munkaformák A figyelem és érdeklõdés találgatási lehetõségekkel és érdekességek említésével tartható fenn

Tanári közlés Szemléltetés az ábécéket bemutató táblával Problémafelvetés A többféle lehetõség megbeszélése Szemléltetés: cím, szerzõ, sorozat; kirõl, mirõl szól Tanári közlés

Tanári közlés Szemléltetés: katalóguscédulák, amelyeken egy-egy adat pirossal alá van húzva

A feladat megbeszélése, kihangsúlyozva, hogy melyik Csoportmunka adata alapján került a betûrendbe, és az az adat hol, hogyan található a cédulán. Már nagyon sok mindent tudtok, ami szükséges a katalógusban való kereséshez! Még néhány szabály és hasznos tanács: A cím elején lévõ névelõt nem vesszük figyelembe. A betûrendbe rakás szavanként történik. Rakjátok betûrendbe a címek elsõ szavait! Ha a szerzõ neve nem magyar, a besorolás alapja a vezetéknév.

4. A betûrendbe sorolás további szabályai

Hogyan keressünk az egy dobozban lévõ sok száz lap között? osztólapok, elõtte vagy mögötte, felezem a cédulahalmazt

5. Keresés a leíró betûrendes katalógusban

Sorold fel az alábbi szerzõk néhány mûvét! Jókai Mór Gárdonyi Géza Szabó Magda

Közös megbeszélés Ellenõrzés Szemléltetés: MI MICSODA? MI SZÉP? MICSODA? MILYEN?

Frontális feladatmegoldás

57

Az óra szerkezete

Az óra menete Bálint Ágnes Erich Kästner Tatay Sándor Hans Christian Andersen

Módszerek Munkaformák Szemléltetés: katalógusdoboz Csoportmunka

Könyvcímek, amelyek szerzõt keresnek! Mirr-Murr, a kandúr Micimackó Misi Mókus kalandjai Búvár Kund A cigánybáró Böske a telet keresi A síró hóember A sólyom kinyújtja karmait Solaris Sorolj fel néhány könyvcímet az alábbi sorozatokból! Búvár zsebkönyvek Sport zsebkönyvek Pöttyös könyvek Delfin könyvek Csíkos könyvek Piknik könyvek Gyûjts ki néhány könyvet, amelyek az alábbi helyekrõl, személyekrõl szólnak! Móra Ferenc Gárdonyi Géza Budapest Debrecen Európa Balaton Cooper könyvei indiánregények. A felsorolt címek közül azonban az egyik kakukktojás. Melyik az? Nyomkeresõ Vadölõ A sivatag haramiája (kakukktojás) A préri A vörös kalóz Bogáti Péternek szép történelmi regényei vannak. A felsorolt címek közül azonban az egyik kakukktojás. Melyik az? Az ágasvári csata Édes Pólim! Flamingók Új-Budán Egy komisz kölyök naplója (kakukktojás) A Nevenincs tér lovagjai Összefoglalás 58

A katalógusok szerepének összefoglalása Miért használunk katalógusokat?

Záróbeszélgetés


Hogyan keressünk könyveket?

Célok, feladatok: A raktári jel fogalmának megismertetése, gyakorlati jelentõségének szemléltetése A könyvek tartalmi csoportosítása és a raktári jel közötti kapcsolat felismertetése Megadott könyvek kerestetése a polcon a raktári jel, a szerzõ és a cím ismeretében Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A raktári jel gyakorlati jelentõsége: – egy adott könyv elhelyezése az állományban, – elmozdított (kikölcsönzött) könyv visszahelyezése a rendszerbe, – Katalógusból szerzett információk alapján a könyv megkeresése a polcon. 2. A raktári jel megkeresése a könyveken és a kölcsönzõ lapokon. 3. Szépirodalmi mûvek raktári jele. 4. Ismeretközlõ mûvek raktári jele. 5. Keresés a polcon a raktári jel, a szerzõ és a cím ismeretében. Eszközök, dokumentumok: Könyvtári raktározási táblázatok. Bp. 1989, Múzsák Közmûvelõdési K. (Ha módunkban áll beszerezni több példányt, akkor két-két tanuló részére szükséges egy példány. Ha nem áll rendelkezésünkre a megfelelõ példányszám, akkor fénymásolatból is elvégeztethetõ a feladat. Ebben az esetben a gyerekek páronként kapjanak 2 db szemelvényrészletet a Könyvtári raktározási táblázatból. Az egyik szemelvény a Cutter-szám megállapításához szükséges, a másik pedig az ETO-számból a fogalom visszakeresésének lehetõségét szolgálja. A feltételek hiányában a Könyvtári raktározási táblázatok használtatása el is hagyható!) A tanulónként 2 db könyvtári könyv, egy szépirodalmi mû és egy ismeretközlõ mû. A/5-ös méretûre felnagyított raktári jelek (legalább 10 db). A könyvtár állományából 50 db könyv adatai (raktári jel, szerzõ, cím) cédulákra kiírva. Tábla vagy táblakép a fõtáblázati számok szemléltetésére. Zsetonok a jutalmazáshoz. Az óra szerkezete

Az óra menete

Koordináció Hogyan csoportosítjuk tartalmuk alapján a A könyvtárakról c. könyvtárakban a könyveket? (Szépirodalom: mese, vers, regény, dráma; ismeretközlõ irodalom (témánként): történelem, fejezethez

Módszerek Munkaformák Közös gondolkodás

csillagászat, sport, irodalom, stb.)

A könyvtár állományának tartalmi csoportosítása Tanári közlés segíti tájékozódásunkat a könyvek között. Példák gyûjtése a Segít bennünket akkor, ha tanulókkal közösen a meséket keresem, a verseket keresem, az orvostudományi tárgyú könyveket keresem, ... Mi biztosítja, hogy az állományrészeken belül egy könyv mindig ugyanarra a helyre kerüljön vissza? Véletlenül se forduljon elõ, hogy egy könyvre hol itt, hol ott bukkanunk rá.

Problémafelvetés

59

Az óra szerkezete

Az óra menete


1. A raktári jel gyakorlati jelentõsége

A könyvtári könyvek rendszeren belüli helyét a raktári jel mutatja meg. A raktári jelet feltüntetik a könyvön, a kölcsönzõ kártyán és a katalóguscédulán is. Természetesen a számítógépes katalógusban is kapunk errõl információt. Mi a raktári jel gyakorlati jelentõsége? Megmutatja egy adott könyv helyét az állományban, segít akkor, ha a kikölcsönzött vagy elmozdított könyveket vissza akarjuk helyezni a rendszerbe. Megmutatja, hogy a katalógusból szerzett információk alapján merre keressük a könyvet.

2. A raktári jel megkeresése a könyveken és a kölcsönzõlapokon

Vegyétek kezetekbe a számotokra kikészített könyve- Megfigyeltetés ket! Keressétek meg rajtuk a raktári jelet! Keressétek meg a kölcsönzõ lapon is a raktári jelet! Az egyik könyv szépirodalmi mû, a másik ismeretközlõ. Figyeljétek meg a két tartalmi csoportba tartozó könyv raktári jelét! Milyen különbséget láttok a két jel „terjedelmében”? (Az egyik jel egy sorban leírható, a Tanári közlés másik két sorban.)

3. A szépirodalmi mûvek raktári jele

A szépirodalmi mûvek szerzõjük betûrendjében sorakoznak a polcon. Figyeld meg, milyen összefüggést látsz a szerzõ neve és a raktári jel között? (A raktári jel betûjele megegyezik a szerzõ nevének kezdõbetûjével.) (Hozhatunk példát antológiára is, ahol a betûrendbe sorolás alapja a cím, valamint olyan külföldi szerzõ nevére, ahol a keresztnév megelõzi a családnevet, pl. Oscar Wilde vagy Wilhelm Hauff). Sok szerzõ neve kezdõdik ugyanazzal a betûvel. Pl. Benedek Elek, Bálint Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bakó Ágnes stb. Rakjuk betûrendbe ezeket a könyveket szerzõjük neve alapján! (Hívjuk fel a gyerekek figyelmét a raktári jel 2. elemére, a betû melletti számra, amely megkönnyíti a sorrend kialakítását!) Vajon a könyvtárakban hogyan, mi alapján állapítják meg a szépirodalmi mûvek raktári jelét? Létezik egy segédeszköz, a Könyvtári raktározási táblázatok. Tegyünk próbát a következõ nevek raktári jelének megállapítására! Bartók Béla Bíró János Molnár Ferenc Radványi Géza Benedek Elek

60

Tanári közlés: fogalomalkotás Szemléltetés: egy általunk választott könyvön és annak céduláin Problémafelvetés

Megfigyeltetés

Szemléltetés: a felsorolt írók egy-egy mûvével, amelynek borítóján jól látható a név Frontális feladatmegoldás Problémafelvetés

Az óra szerkezete


Az óra menete

4. Az ismeretköz- Vegyétek kezetekbe a számotokra kikészített könyvek lõ mûvek raktári közül az ismeretközlõ mûvet! Ezeknek a könyveknek a jele raktári jele két sorban írható le. A felsõ sorban lévõ kettõ, három- vagy négyjegyû szám a könyv témáját fejezi ki. Az elhangzott számok Kíváncsi vagyok rá, kinek milyen, mekkora szám elsõ számjegye alapján szerepel itt. szemléltessük, hogy a könyv tartalma alapján A könyvekben tárolt információ témája kifejezhetõ melyik fõ témacsoportba számokkal és jelekkel. Ezt a számokkal és jelekkel kifejezhetõ jelrendszert Egyetemes Tizedes Osztályo- tartozik! Tanári közlés zásnak nevezzük, rövidítése ETO. Az ETO egy mesterséges nyelv az információ leírására és Tankönyv visszakeresésére. Ennek a mesterséges nyelvnek is létezik szótára, amely megtalálható A könyvtári raktározási táblázatokban. Tegyünk próbát a szótár használatára. A könyvtári raktározási táblázatokat a 15-60. oldalig Közös tevékenykedtetés tanulói párokban fogjuk használni. A fõtáblázati számok emelkedõ számsorrendben követik egymást. Kezdjük a 0-val kezdõdõkkel. A könyvek raktári jelében az ETO – szám legtöbbször egy háromjegyû szám, amelynél az elsõ számjegy alapján eldönthetjük, hogy a könyv témája melyik nagyobb ismeretterületbe tartozik. A második ill. harmadik számjeggyel szûkíthetjük, pontosíthatjuk a témát. Nézzük meg, mit fejeznek ki a következõ számok! 020 026 069 100 150 200 220 280 363 378 500 510 513 520 Az ismeretközlõ mûvek raktári jelében az ETO-szám alatt lévõ betû a szerzõ (vagy cím) nevében kezdõbetûje. A betû mellett lévõ szám sorrendet fejez ki a betûrenden belül. Megállapítása úgy történik, ahogy a szépirodalmi mûveknél kipróbáltuk. A következõkben raktári jeleket mutatok fel. Ha úgy Bemutatás gondoljátok, hogy a látott raktári jel ismeretközlõ mû Elemzés raktári jele, akkor álljatok fel! Ha úgy gondoljátok, hogy a felmutatott raktári jel szépirodalmi mû raktári jele, akkor maradjatok ülve! 591 620 D 69 K 17 080 V 87

700 Z22

372 A 79 T 43

R 20

K 96

G 12

H 94 61

Az óra szerkezete

Az óra menete

5. Keresés a polcon a raktári jel, a szerzõ és a cím ismeretében

Tegyünk próbát a raktári jel, a szerzõ neve és a könyv címének ismeretében, hogyan tudtok könyvet visszakeresni a polcon! (Mutassuk be a használtatott könyvtár helyi sajátosságait, amelyek hozzájárulnak a kereséshez.) Mely polcokon találhatók az ismeretközlõ mûvek ill. a szépirodalmi mûvek? Honnan indul az ábécé és hol fejezõdik be? Az ETO-számok merrõl merre emelkednek? Hogyan folytatódnak a polcsorok és a polcok egymás után? Egy szépirodalmi mû és egy ismeretközlõ mû megkeresését szemléltesse a pedagógus! Íme néhány keresésre javasolt könyv adatai, hasonlítsuk ezeket be a használtatott könyvtár állományával. (Katalóguscédulák kiadása.)

Összefoglalás


Bemutatás A tanulók párokat alkotva keressenek könyveket a polcon!

Összefoglaló kérdések Mi biztosítja, hogy az állományrészeken belül egy könyv mindig ugyanarra a helyre kerüljön vissza? Egyetlen szempillantással hogyan tudod eldönteni a raktári jelrõl, hogy szépirodalmi mû raktári jele az? Hogyan tudod eldönteni egy raktári jelrõl, hogy ismeretközlõ mû raktári jele az? Mi alapján sorakoznak a polcon a szépirodalmi mûvek? Mi alapján sorakoznak a polcon az ismeretközlõ mûvek?


A beszerzéstõl a kölcsönzésig

Célok, feladatok: A tanuló elõtt váljon áttekinthetõvé a könyvtári munka a beszerzéstõl a kölcsönzésig! Ismerjék meg egy könyvtár vagy egy könyvesbolt napi munkáját! Ismerjék a legfontosabb kiadói katalógusokat, újságokat! Segítséggel tudjanak tájékozódni Internetes katalógusban! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A könyvbeszerzés 2. A beszerzés forrásai 3. A beszerzés folyamata 4. A feldolgozás, a rendszerezés 5. A használat, a kölcsönzés Eszközök: Kiadói katalógusok (Magyar Könyvklub, ...), újságok (Új Könyvpiac, Könyvhét, ...), Internetcímek. A tanulók által behozott „új szerzemények”. 62

Az óra szerkezete Motiváció

Az óra menete Szép, hasznos könyvek bemutatása. Hogyan kerülnek a könyvek a családi könyvespolcra, és hogyan kerülnek a könyvek a könyvtárakba?

Módszerek Munkaformák Beszélgetés Korábbi ismeretek felelevenítése

1. Könyvbeszerzés Meséljetek családotok könyvvásárlási szokásairól! alkalomhoz kötött, névnaphoz, iskolakezdéshez … Az otthoni könyvvásárlástól eltérõen a könyvtárakban a könyvek beszerzése nem alkalomszerûen, hanem folyamatosan történik.

Beszélgetés kérdéssor alapján Párhuzamok a családi könyvespolc és a könyvtárak között

2. A beszerzés forrásai

Mibõl történik a beszerzés otthon? ajándék, vásárlás … A könyvtárakban az anyagi fedezetet a fenntartó biztosítja. Ezen kívül még adományok, felajánlások, pályázatok alapján jut pénz a könyvek vásárlására.

Különbözõ könyvek megtekintése

3. A beszerzés folyamata

Milyen témájú könyveket vásároltok? érdeklõdési körnek megfelelõ, pl. állatos könyvek, fantasztikus… A könyvtárakban a gyûjtõköri szabályzat határozza meg, hogy milyen témájú könyveket vásárolhat. Más a gyûjtõköre egy orvosi szakkönyvtárnak, és megint más egy közmûvelõdési könyvtárnak. Honnan vásároljátok a könyveket? könyvesboltból, antikváriumból A könyvtárak a könyvpiacról folyamatosan tájékozódnak. Ehhez segítséget kapnak állománygyarapítási tanácsadó folyóiratokból (Új Könyvek), kiadói katalógusokból (Magyar Könyvklub), újságokból (Új Könyvpiac), könyvügynököktõl, vagy ma már egy új lehetõség is adott, az Internetrõl való rendelés. Nézzük meg ezt az alábbi címen: http://www.ujkonyvpiac.hu A beszerzés egyéb fajtái még a kiadványcsere és a kötelespéldány-beszolgáltatás.

Könyvbemutató az újonnan beszerzett könyvekbõl

4. A feldolgozás, a Ti a saját könyveiteken szoktátok-e jelölni, hogy ez a rendszerezés ti tulajdonotok? beleírom a nevemet, ex librist készítek, ... Miután a könyv bekerült a könyvtárba, el kell látni a könyvtári tulajdont igazoló bélyegzõvel. Milyen rendszerben kerülnek a könyveitek a polcra? nagyság szerint, ABC rendbe, rendszertelenül … Képzeljétek el, hogy ha a könyvek a könyvtárba mindenféle rendszer nélkül kerülnének a polcra, nem biztos, hogy megtalálnánk azt, amire nekünk szükségünk van.

Telefonkönyv fellapozása, címkeresés Tankönyvi ábra megtekintése Gyarapítást segítõ kiadványok kézbeadása

Elõre beállított Internetcím megtekintése, tallózás (ha lehetséges)

Bélyegzõk, ex librisek bemutatása

Az iskolai könyvtár feldolgozási módszerének bemutatása Feldolgozás kérdések segítségével

63

Az óra szerkezete


Az óra menete A könyvtárban az egyik legfontosabb munkafolyamat a könyvek feldolgozása. Ez a könyvtár nagyságától függõen történhet számítógépen vagy hagyományos cédulán. Akár számítógépen, akár anélkül történik a feldolgozás, a lényeg az, hogy a legtöbb és legpontosabb információt közöljük a könyvrõl a visszakeresés érdekében. Miután megtörtént a feldolgozás, a könyv kikerül a polcra, indulhat a kölcsönzés.

5. A használat, a kölcsönzés

Az otthoni könyvtárat ki használja? Adtok-e kölcsön könyveket? A kölcsönzés módja nem egyforma minden könyvtárban. Van, ahol egy füzetben vezetik a kikölcsönzött könyveket, és az olvasó neve mellé írják, hogy melyik könyvet vitte ki. Van, ahol viszont külön számítástechnikai program szükséges a kölcsönzés lebonyolításához, mivel több ezer olvasót fogadnak naponta.

Egyéni beszámolók Csoportos megbeszélés

6. Összefoglalás

A könyvtári munkák rendje. Az összehangolt munka szükségessége.

Az órai munka értékelése


Keresés hagyományos katalógusokban

Célok, feladatok: A tanuló legyen képes az életkorának megfelelõ probléma megoldásához szükséges dokumentumok felismerésére, felkutatására! Ismerjék az ETO rendszerét, osztályait! Tudják segítséggel használni a szakkatalógust! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A szakkatalógus fogalma 2. Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) 3. ETO-számok a katalóguscédulán 4. Az ETO betûrendes mutatójának használata 5. Keresés a szakkatalógusban Eszközök: Kártyák ETO-számokkal (annyi, kb. 15 db-ból álló csomag, ahány csoportban kívánunk dolgoztatni). Katalóguscédulák. Az ETO betûrendes mutatója. Szakkatalógus. 64

Az óra szerkezete Visszacsatolás

Az óra menete


Hol keresnétek eddigi ismereteitek alapján könyvet az Problémafelvetés autóbuszról, a kutyákról, a trópusi növényekrõl, a ter- Beszélgetés mészetjárásról, a kerékpározásról, a labdarúgásról, a népdalokról, a Vénusz bolygóról, az érzékszervekrõl stb.? Néhány ötlet meghallgatása után (betûrendes Kutatómunka 2-3 fõs katalógus, szabadpolc) minden csoport kap egy témát, csoportokban amelyet meghatározott ideig, 5-10 percig kutathat. A tanulók írják föl a megtalált, témához kapcsolódó könyv raktári jelét, szerzõjét, címét!

1. A szakkatalógus fogalma

Ezzel a módszerrel még hosszabb idõ alatt sem biztos, Tanári közlés hogy minden, a témához kapcsolódó mûvet sikerül megtalálni. Teljesebb keresést tesz lehetõvé a szakkatalógus, amely a könyvek témájáról, tartalmáról ad tájékoztatást az ETO-számok segítségével.

2. Az ETO

Vajon hogyan? Az ETO az ismeretterületeket 10 fõosztályba sorolja, majd ezeket további osztályokra, alosztályokra bontja. Vizsgáljuk meg a témák egymáshoz kapcsolódását és szûkülését a tankönyv példái alapján!

Ötletgyûjtés az eddigi ismeretek alapján Megfigyelés Beszélgetés

Rakjátok sorba az ETO-rendszer alapján az alábbi számokat: 82, 636, 799, 636.8, 625.857, 620.18, 613.8, 637.65, Csoportmunka 331.32, 331.322.6, 295.1, 23, 231, 231.7 (Helyes megoldás: 23, 231, 231.7, 295.1, 331.32, Kártyák 331.322.6, 613.8, 620.18, 625.857, 636, 636.8, 637.65, 799, 82) 3. ETO-számok a Nézzünk meg néhány katalóguscédulát! Hol található katalóguscédulán rajtuk az ETO-szám? Miért lehetséges, hogy egy könyvhöz több ETO-szám is tartozhat? Hány helyen találhatjuk meg ugyanazt a katalóguscédulát a szakkatalógusban? (Annyi helyen, ahány ETO-szám van a katalóguslapon.) Kereséskor mindig a pirossal aláhúzott számot figyeljük!

Önálló megfigyelés Problémafelvetés

Honnan tudhatjuk meg, hogy a témát, amit keresünk, milyen ETO-szám jelöl? 4. Az ETO betûAz ETO betûrendes mutatójának megismertetése és rendes mutatóbenne különbözõ témák keresése, számuk kiírása. jának használata

Önálló munka

65

Az óra szerkezete


Az óra menete

5. Keresés a szak- A szakkatalógus dobozainak megtekintése, vizsgálata, Szemléltetés katalógusban az osztólapok szerepe. A különbözõ írásjelek alkalmazása további pontosítást tesz lehetõvé. Visszacsatolás az óra eleji kutatómunkához

Csoportmunka

(téma szerinti polcon keresés)

Az óra elején már megadott témák keresése a szakkatalógusban. Hasonlítsd össze a polcon talált könyvmennyiséget a katalógus kínálatával az adott témában! Mikor használjuk egy bizonyos téma keresésekor a szakkatalógust és mikor a szabadpolcot?

Összefoglaló

A szakkatalógusok a keresõ munkát könnyítik.

Közös megbeszélés Az órai munka értékelése


Audiovizuális kiadványok használata

Célok, feladatok: Az audiovizuális kiadványok fõ jellemzõinek megismerése. Ismerjék meg a különbözõ filmtípusokat és azok gyakorlati jelentõségét, szerepüket az információszerzésben, a szórakozásban! Alakítsanak ki önálló véleményt a mûsorpolitikával kapcsolatban! Tudjanak válogatni a filmek által közvetített információk között korosztályuknak, érdeklõdésüknek, tanulmányaiknak megfelelõen. Ismerkedjenek meg a CD-ROM-okkal a kísérõinformációkból, és tudják azokat futtatni. Mérjék fel jelentõségüket a tanulásban, az új ismeretek szerzésében. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A TV-filmek típusai 2. A CD-ROM-ok használata 3. A hagyományos és a nem hagyományos dokumentumok összehasonlítása formai és tartalmi szempontból Eszközök: A gyerekek által behozott televíziós mûsorfüzetek. CD-ROM és a megfelelõ számítógépes hardver. Zenei CD-k. Az óra szerkezete Visszacsatolás

Az óra menete Milyen audiovizuális kiadványokat ismertek? Hol találkozhatunk ezekkel? Hangosfilm: mozi, TV, saját videofelvétel, ill. mûsoros videokazetták – iskolai, otthoni körülmények között. CD-ROM: számítógép – iskolai, otthoni körülmények között, egyéb intézményekben, pl. számítógépes klubokban.

66

Módszerek Munkaformák Beszélgetés

Az óra szerkezete 1. A tévéfilmek típusai

Az óra menete Milyen filmtípusokat, mûsorfajtákat ismersz? Keress példákat ezekre a hozott mûsorfüzet alapján! Milyen mûsorokat ajánlanál azon társaidnak, akik: – szeretik a vetélkedõket, – érdeklõdnek az állatvilág érdekességei iránt, – kutyájuk vagy más házi kedvencük tartásához, gondozásához szeretnének tanácsot kapni, – a világ eseményeire, aktualitásaira, híreire kíváncsiak; – szívesen néznek magyar rajzfilmeket, – a képzõmûvészeti alkotások bemutatását keresik, – valamilyen koncertfelvételt szeretnének hallgatni, – a sportvilág eredményeirõl szeretnének információt kapni, – a régi történelmi korok iránt érdeklõdnek, – a tudomány felfedezéseirõl szeretnének többet megtudni, – szívesen tesznek kirándulásokat a TV képernyõ segítségével a világ különbözõ tájaira, – valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartoznak, – a kötelezõ olvasmányok filmfeldolgozásait szeretnék megnézni, – a filmek készítésének kulisszatitkai iránt érdeklõdnek? A kiválasztásnál ügyelj arra, hogy a mûsort olyan idõben vetítsék, amikor egy tanuló is meg tudja nézni (pl. hétköznap délelõtt vagy késõ este nem alkalmas), és olyan nyelven, amelyet megért (ha idegennyelvû, akkor nyelvtanuláshoz is ajánlott, ezért a nyelvre külön hívd fel a figyelmet!).

Módszerek Munkaformák Feldolgozás kérdések alapján Egyéni munka füzetbe, közös megbeszéléssel A tanulók által behozott televíziós mûsorfüzetek használata

Mi alapján döntöttél egy-egy mûsor kiválasztásánál? (Már ismered, a rövid ismertetõ vagy a cím alapján? Másoktól hallottál róla? A tévében reklámozták?) Melyik mûsorfajtából találtál keveset, melyikre volt a legkönnyebb rábukkanni? Beszélgetés (Beszélgetés a mûsorkínálat egyoldalúságáról, a mûsoridõ elosztásáról, a vetítés idejének meghatározásáról és a mûsorpolitikáról stb. Mi a gyerekek véleménye ezekrõl?) Tankönyv használata Mit tudsz a rajzfilmek készítésérõl? (A tankönyv 45. oldalán a rajzfilmhez kapcsolódó kérdés megoldása: 14400 rajzot kell készíteni egy 10 perces rajzfilmhez.) Mit kell tennetek, ha videofilmet szeretnétek lejátszani? Hogyan használjátok a videolejátszót? (Kölcsönzés, a videolejátszó kezelése.) Egy filmrészlet bejátszása A gyerekek próbálják ki a videokazetta indítását, leállítását, elõre-hátra pörgetését, a lassított lejátszást (mire alkalmas ez?) és videofelvétel készítését tévébõl! 67

Az óra szerkezete


Az óra menete

2. A CD-ROM-ok Mit tudsz a CD-ROM-okról? Milyen CD-ROM-okat használata ismersz? Milyen tantárgyhoz, milyen célra használhatod azokat? (A tanár is ajánljon néhányat.) Futtassatok egy multimédiás CD-ROM-ot! (Lehetõleg minél több tanuló próbáljon ki benne egy utat. Figyeljék meg, hogy a különbözõ érdeklõdésû, gondolkodású gyerekek különbözõ utakat járnak be az adott dokumentumban!) Jegyezzetek le egy útvonalat a füzetetekbe folyamatábrával! (Lehetõleg a saját magatok által kipróbált utat.)

Beszélgetés

Gyakorlati feladat: megvalósítása a tárgyi feltételektõl függõen az iskolai vagy a közmûvelõdési könyvtárban történhet Beszélgetés

Ha a gyerekeknek lehetõségük van rá (pl. a könyvtárban), házi feladatként is megoldhatják. 3. A hagyományos és nem hagyományos dokumentumok összehasonlítása

Hasonlítsd össze a különbözõ, nem hagyományos dokumentumokat! Hasonlítsd össze a CD-ROM-ot és a zenei CD-t a külsõ információik alapján! Mi a különbség köztük? (Segítenek a tankönyv képei, a felkeresett könyvtár dokumentumai vagy a tanár, illetve a gyerekek által behozott példák.) (A CD-ROM borítóján olvasható a „multimédia” vagy az „interaktív” szó, és minden esetben megadják azt a minimális hardver igényt, amellyel az adott CD-ROM futtatható.)

Beszélgetés

Összefoglaló

Mikor használunk audiovizuális kiadványokat? Milyen eszközök szükségesek használatukhoz?

Az óraközi munka értékelése

Szükséges tárgyi feltétel a számítógép CD-ROM meghajtóval (A minimális hardver igényt jelzi az adott CD-ROM.)


A könyvtár megismerésének alapelvei

Célok, feladatok: Ismerjék meg a tanulók az új információkhoz való hozzáférés lehetõségeit és feltételeit! Ismerjék a könyvtári alapszolgáltatásokat és a könyvtárhasználati szabályzat jelentõségét! Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A könyvtárlátogatások tapasztalatainak összefoglalása 2. A nyilvános könyvtár fogalma 3. Könyvtári alapszolgáltatások, könyvtárhasználati szabályzat 4. A nyilvános könyvtár szabályzata Eszközök: Könyvtárhasználati szabályzatok. 68

Az óra szerkezete

Az óra menete


1. A könyvtárláto- Az eddigi könyvtárlátogatásaink alapján foglaljuk gatások tapasz- össze tapasztalatainkat! talatai Mikor van nyitva az általunk ismert könyvtár? Megfelelõ idõpont ez? Miért? Mindenki számára lehetõség van igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat? Megállapíthatjuk, hogy minden ember joga és mindenki számára nyilvános az általunk ismert közmûvelõdési könyvtár.

Beszélgetés kérdések alapján

2. A nyilvános könyvtár fogalma

Tanári közlés

Nyilvános-e az iskolai könyvtár? Kik vehetik igénybe szolgáltatásait? Milyen a nyitvatartása? Fogalmazd meg a két könyvtártípus közötti alapvetõ különbséget! Milyen szolgáltatásokat nyújt az egyik, ill. a másik könyvtár? A közmûvelõdési könyvtár szolgáltatásai díjmentesek, vagy fizetni kell értük?

3. Könyvtári alap- Csak az alapszolgáltatások ingyenesek! szolgáltatások, Alapszolgáltatás: az 1997. évi CXL törvény szerint. könyvtárhasznáAz általunk ismert nyilvános könyvtár mennyiben lati szabályzat felel meg az ismertetett követelményeknek?

Könyvtárhasználati szabályzatok elemzése

4. Egy nyilvános könyvtár szabályzata

Töltsük ki a táblázatot a tankönyv 87. oldalán! Mit változtatnál? (Indokold meg!) Mi az, ami megfelel, mi az, ami hiányos?

Magyarázat Beszélgetés

Összefoglaló

A szabályok betartása mindannyiunk érdeke.

A munka értékelése

69


Programkészítés QBASIC nyelven (Tankönyvi feldolgozástól eltérõ változat)

Célok, feladatok: Ismerjék a tanulók a választott programnyelv fõbb jellemzõit, alapvetõ parancsait; tudjanak kész programokat elemezni! A programkészítés gyakorlatának bemutatása, a fontos lépések kiemelése, a program szerepének megláttatása. Tudatosítsuk, hogy milyen körültekintést, odafigyelést kíván meg még egy egyszerû program elkészítése is. Érzékeljék, hogy milyen nagy segítséget képes adni egy jó számítógépi program az embernek. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. A feladat meghatározása 2. Algoritmizálás 3. Folyamatábra és struktogram készítés 4. Kódolás 5. Futtatás 6. Tesztelés 7. „Szépítgetés” 8. Összefoglalás 9. Házi feladat Eszközök: Tanári program lemezen, írásvetítõ fólián. Folyamatábra és struktogram fólián.

Az óra szerkezete

Az óra menete


Problémafelvetés

Gondoljatok vissza a 4., 5. osztályos matematika Tapasztalatok, ismeretek feladatok közül az osztásokra, szorzásokra és rendszerezése ellenõrzésükre! Mennyi gondot okoztak ezek? Ha van számítógép és DOS operációs rendszer, máris könynyíthetünk ezeken a problémákon!

1. A feladat meghatározása

Feladatunk a maradékos osztás elvégeztetése és ellenõrzése

2. Algoritmizálás

70

a) osztandó/osztó=hányados – no, de így nincs maradék b) osztandó/osztó= a hányados egészrésze – de hol a maradék? c) maradék=osztandó–a hányados egészrésze*osztó – így már lényegileg rendben is vagyunk.

Ténymegállapítás

Lényegkiemelés, egyértelmû értelmezés Kérdve kifejtõ módszer alkalmazása. Mintapélda párhuzamos futtatása

Az óra szerkezete 3. Folyamatábra és struktogram készítése

Az óra menete


Kísérjük figyelemmel a tanulók munkáját, s ahol kell, Önálló munka segítsünk! Kijelölhetjük, hogy kik készítsenek folyamatábrát, és kik struktogramot, s egyet-egyet írassunk fel a táblára is.

4. Kódolás

a) Letöröltetjük a képernyõt (CLS) b) Bekérjük az osztandót. INPUT „osztandó”; osztando c) Bekérjük az osztót. INPUT „osztó”; oszto d) Elvégeztetjük a számolást. hanyados=INT(osztando/oszto) e) maradek=osztando–hanyados*oszto f) Kiíratjuk a szükségeseket. PRINT „a hányados egész része:”; hanyados g) PRINT „a maradék”; maradek

Tanári közlés Közös megbeszélés

6. Futtatás

Ellenõrizzük a tanulói tevékenységet, megnézzük, mi lett a képernyõkön.

Részösszefoglalás Továbbgondolkodásra késztetés

7. Tesztelés

0 és negatív értékek adása, nagyobb számok megadása. Programjavítás, illetve kiegészítés a bekérések utáni vizsgálatokkal.

Tapasztalatgyûjtés

8. „Szépítgetés”

Feltételvizsgálat, címkézés: b1) if osztando = 0 then goto vege c1) if oszto = 0 then goto hiba h) vege: print „0-át bármely számmal osztva 0 lesz a hányados.” i) hiba: print „A 0-val való osztás értelmetlen.” Tabulátorozás, soremelés, címadás: a1) print tab(30) „Maradékos osztás” a2) print:print:print stb. …

Önálló ellenõrzés

9. Összefoglalás

Probléma feladat algoritmus struktogram, vagy Lényegkiemelés Jegyzetelés füzetbe folyamatábra kódolás …– a Qbasic utasítások

10. Házi feladat

Algoritmus és/vagy struktogram készítése kétjegyû számok egymással való szorzására.

Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

71

Részletes módszertani leírások 5-6. osztály Az óra témája:

Az információrögzítés kezdetei

Célok, feladatok: Játékos vetélkedõ keretében dolgozzuk fel a témakört! Ismerkedjenek meg a tanulók a téma ismeretterjesztõ irodalmával! Tudjanak egy témát több könyv felhasználásával feldolgozni! Az olvasási készségük fejlõdjön! Gyakorolják a válogató olvasást! Szerezzenek jártasságot játékos versenyhelyzetben való viselkedésben. Az új ismeretek feldolgozásának menete: 1. Felkészülés a vetélkedõre: A tanulók csoportokban felkészülnek a téma irodalmából az óravezetõ tanár elõre kiadott kérdései alapján. Fontos, hogy a kérdések megválaszolásához szükséges irodalom a felkészülés helyszínén elõre ki legyen készítve, a könyvek a megfelelõ oldalakon kinyitva. Elegendõ példányszám biztosítása érdekében készüljünk fénymásolatokkal is ezekrõl az oldalakról. A fénymásolatok elõnye, hogy rajtuk bejelölhetjük a válaszokat tartalmazó bekezdéseket. Egy kérdéskör tanulmányozására javasolt idõ 8-10 perc. A rendelkezésre álló idõ elteltét jelezheti zene, amelynek felhangzása új helyszín felkeresésére „szólít fel", ahol újabb kérdéskör és könyvhalmaz vár a gyerekekre. A gyerekek hat csoportban, hat helyszínen, hat könyvhalmazból, hat kérdéskör alapján készülnek föl. (Javasolt helyszín: iskolai vagy közkönyvtár.) 2. A vetélkedõ lebonyolításának menete: A kérdést mindig az együtt felkészülõ gyerekcsoport kapja, illetve nyeri el a tanártól. Azt, hogy melyik csapatot melyik kérdéscsoportból kérdezzük, dobókocka segítségével sorsolhatjuk ki.

Dobások száma

Kérdéskörök

1. Tulajdonjegy és rováspálca 2. Csomójelek és kagylófüzérek 3. Piktográfia 4. Papír és papirusz 5. Egyiptom 6. Kódexek Ha a kérdezett csapat nem tudja a választ, akkor a többiek kérhetik azt. (Pl. az elsõ jelentkezõ kaphatja meg a válaszolás jogát.)

A játék ritmusa: Az általunk meghatározott sorrend alapján a dobókocka a csapatok között körbejár. A dobás után az adott csapat válaszol a megnyert kérdésre. A válasz elhangzása után a tanár zsetonnal értékel. (Pontos válasz esetén kettõ zseton, hiányos, de értékelhetõ válasz esetén egy zseton.) A soron következõ csapat dob. Elhangzik a válasz. Stb.

Néhány gyakorlati tanács: Az óra elején csak a felkészülés szabályait és annak módját beszéljük meg. Gyakran felvetõdik a kérdés, hogy jegyzeteljenek-e a gyerekek. A jegyzetelés hosszú idõt vesz igénybe, így az óra vontatottabbá válik. Nem érdemes erre idõt szánni. Az ismeretek rögzítésére ott a tankönyv. 72

A pedagógus részérõl viszonylag sok idõt vesz igénybe az óra elõkészítése. Megéri a fáradtságot, mert a vetélkedõ hangulata és lendülete kárpótolja ezért a tanárt és a tanítványt is. A tananyag elsajátítása, a kutatómunka komoly kitartást igényel a tanulóktól, de a legeredményesebben szereplõ csapatnak megígért jeles érdemjegy átlendíthet a nehéz pillanatokon. Az óra szerkezetében a vetélkedõ az a rész, ahol a felkészülés ideje alatt „begyûjtött" ismereteket a tanulók a kérdések alapján átismétlik. Eszközök: Dobókocka, zsetonok és a könyvhalmazokhoz tartozó kérdések. Kérdéskör:

Tulajdonjegy és rováspálca

Szükséges dokumentum: Kéki Béla: Az írás története. Bp.: Gondolat, 1975. p. 12-13. Kérdések: Hogyan történt a billogozás? Hogyan gyógyították a pásztorok a billog ütötte sebet? Miért volt szükség billogozásra? Sorolj fel legalább négyet a tulajdonjegyek közül! Mire használták a rováspálcát? Mi került rá az állatállomány nyilvántartására szánt rovásfára? Kérdéskör:

Csomójelek és kagylófüzérek

Szükséges dokumentum: Kéki Béla: Az írás története. Bp.: Gondolat, 1975. p. 15-17. Kérdések: Melyik két népet említenéd a csomójelek alkalmazása kapcsán? Mibõl áll egy kipu? Mit jeleznek a színek a kipun? Hányas számrendszer használatáról tanúskodnak a kipuk? Minek nevezik a hírközlésre szolgáló kagylófüzéreket? Hány kagyló fejez ki szerelmi vallomást? Kérdéskör:

Piktográfia

Szükséges dokumentum: Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain. Amirõl az írásjegyek mesélnek. Bp. – Uzsgorod: Móra – Kárpáti, 1983. p. 13., p. 36-37., p. 38-39. Kérdések: Mi a piktográfia? Mi fejezi ki a törzsek egyetértését az észak-amerikai indián törzsnek a kongresszushoz küldött levelében? Mi jelképezi a kongresszushoz küldött levélben a hét törzset? Hány éves korukig kötelesek táplálni a szülõk a gyermekeiket az azték kézirat szerint? Mi jelképezi az azték kéziraton a gyermek korát? Mi a beszéd jele az azték kéziraton? 73

Kérdéskör:

Egyiptom

Szükséges dokumentumok: Grant, Neil: Az egyiptomiak. Bp.: Magyar Könyvklub, 1996. p. 30. (Fénypontban) Hart, George: Az ókori Egyiptom. Bp.: Park, 1992. p. 34. (Szemtanú) Kérdések: Mi a hieroglifa, és mit jelöl? Mi a demotikus írás? Mi a hieratikus írás? Hány írásjelet tartalmaz az óegyiptomi írás? Milyen a hieroglifák írásának haladási iránya? Miért tettek az írnokok a tekercsekre címkét? Kérdéskör:

Papír és papirusz

Szükséges dokumentumok: Brookfield, Karen: Az írás. Bp.: Park, 1995. p. 20. (Szemtanú) Nagy civilizációk. (Egyiptom. A görögök. Róma.) Bp.: Fabula, 1990. p. 14. Nagy civilizációk. (Kína. Japán. Az aztékok és az inkák.) Bp.: Fabula, 1990. p. 48-49. Kérdések: Milyen anyagot használtak az egyiptomiak a papirusz készítéséhez? Milyen anyagot használtak a kínaiak a papír készítéséhez? Sorold fel a papírgyártás munkafolyamatait! Sorold fel a papirusz készítésének munkafolyamatait! Mikor találták fel a kínaiak a papírt? Mire írtak a kínaiak a papír feltalálása elõtt? Kérdéskör:

Kódexek

Szükséges dokumentumok: Szücs Ervin: Beszélgessünk a technikáról. Bp. 1979, Mûszaki. p. 115. Kérdések világa. (Szerk. B. Méhes Vera.) Bp. 1989, Officina Nova. p. 96. Kérdések: Mit jelent a codex? Mirõl kapták nevüket a kódexek? Hány juh bõrére volt szükség egyetlen Biblia elkészítéséhez? Hány korvina létezésérõl tudunk jelenleg? Milyen csoportok alakultak munkamegosztás szempontjából a másolómûhelyekben? Mennyi idõre volt szükség egy-egy kódex elkészítéséhez? Elemzés, értékelés: A tanult ismeretek összegzését a tankönyv tartalmazza. A csoportok által szerzett zsetonok a megfigyelõkészséget és a csoportmunkát jellemzik.

74

Az óra témája:

Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok

Célok, feladatok: A nyomtatott és a nem nyomtatott dokumentumok fogalmi és tartalmi jegyeinek megismerése. Ismerjék az emberiség történetében kialakult információrögzítési módok jellemzõit, az írás fejlõdésével együtt fejlõdõ információhordozó anyagokat és tulajdonságaikat! Ismerjék a könyvek és egyéb dokumentumok jellemzõit! Tudják, hogy az ismeretszerzés, a mûvelõdés, a szórakozás érdekében milyen információhordozók állnak rendelkezésére! Tudják kiválasztani a különbözõ szempontok szerint a megfelelõ dokumentumtípusokat! Néhány gyakorlati tanács: A dokumentumok rendszerezését ugyanazon jellemzõ tulajdonságaik alapján végezzük el: Segédeszköz nélkül használhatók-e vagy sem? Milyen anyagra történik az információ rögzítése? Milyen módon rögzítik az információt? A rögzítés módja szerint csoportosítsa a dokumentumokat: Nyomtatott dokumentumok Könyv

Idõszaki kiadványok

Nem publikált (illetve szûk körben)

Kisnyomtatványok, térképek

Nem nyomtatott dokumentumok

Hangrögzítéses

Képrögzítéses

Háromdimenziós Egyéb (pl. kiállítási tárgyak, (mikroformátumú modellek, földgömbök, dokumentumok és szájátéktárgyak) mítógépes adatbázisok)

Gyûjtsünk a gyerekekkel közösen ötleteket, példákat, hogy mikor, milyen esetekben használjuk az egyes típusokat! Pl. milyen információhordozókon találhatunk számunkra hasznos ismereteket: ha egy történelmi korról egy földrajzi területrõl egy híres emberrõl stb. szeretnénk ismereteket szerezni? Játékos feldolgozás: Valamennyi, a tankönyvben tárgyalt dokumentumtípusból 10-15 db-ot készítsünk elõ! A tanár takarja le ezt a dokumentumhalmazt, s egy-egy elrejtett dokumentumot kézbe véve mondjon el az osztálynak néhány, arra a típusra jellemzõ tulajdonságot! Ezekbõl a tulajdonságokból kell a gyerekeknek kitalálni, milyen dokumentum van a pedagógus kezében. Ha a megoldások már gyorsan elhangzanak, átadhatjuk szerepkörünket tanítványainknak. Ezzel a módszerrel játékosan, pontosan rögzíthetjük a fogalmakat. Használtassuk a tankönyvbõl a Szakkifejezések lexikona c. fejezetet is! Ha módunkban áll, tegyünk látogatást az Internet segítségével néhány közgyûjteményben! Ajánlott címek: Soproni levéltár: www.c3.hu/~soparchv/ Herendi Porcelánmanufaktúra: www.herend.com/nojavascript/html/muzeum.html Magyarország múzeumai: www.ace.hu/MNM/MA/muzih.html

75

Az óra témája:

Egy könyv megismerése

Célok, feladatok: A tanulók minél több könyv átlapozásával és szerkezeti tanulmányozásával ismerjék meg, hogy a különbözõ tartalmú könyvekben milyen kiegészítõk segíthetik a használatot! Váljon szokásukká, hogy mielõtt a konkrét információ kereséséhez vagy a teljes mû elolvasásához hozzáfognak, a tartalomjegyzék segítségével ismerkedjenek meg a könyv szerkezetével, felépítésével, fõbb fejezeteivel! Próbálják meg eldönteni, hogy az adott könyvre van-e szükségük! Ismerjék fel, hogy egy szépirodalmi olvasmány kiválasztásához támpontot kaphatnak a fülszöveg és az elõszó elolvasásával! Tudják, hogy fontos ismeretek szerezhetõk a mûvek végén található kiejtési jegyzék és szómagyarázat tanulmányozásával! A tananyag feldolgozásának lehetõségei, módjai: 1. Csoportmunkában minél több könyv átlapozásával gyûjtsék ki a tanulók, hogy melyikben milyen kiegészítõket találnak! 2. Frontális munka keretében, beszélgetés és magyarázat segítségével tisztázzuk a fogalmakat! 3. Konkrét feladatok megoldásával gyakorolják a könyvek használatát! Az óra témája:

Hírlapok, folyóiratok

Célok feladatok: Ismerkedjenek meg a tanulók a sajtótermékek sokszínûségével, alapvetõ formáival és különbözõségeivel! Tudják, hogy hol keressék a legfontosabb adatokat! Gyakorlati tanács: A gyermeklapok szûk köre miatt érdemes a felnõtteknek szóló (a gyermekekhez közelebb álló) sajtótermékekbõl is válogatni. Az általános különbségek és hasonlóságok megbeszélése után a gyerekek maguk készítsék el az osztály- vagy iskolaújság egyik képzeletbeli számának (pl. nyitószámának) tervezetét. A beszélgetés és a véleménycsere lehetõségeit kihasználva tisztázzuk a cím, a fejléc adatait, a lehetséges rovatokat! Csoportokat alkotva dolgozzanak a tanulók a tankönyv felhasználásával. Néhány gyermeklap ismertetõjét a bibliográfiában közöljük. Az óra témája:

Audiovizuális dokumentumok

Célok, feladatok: Az audiovizuális dokumentumok jellemzõinek megismerése. Ismerjék meg az audiovizuális dokumentumok fõbb jellemzõit, típusait! Ismerjék meg az információrögzítés hordozóit és a rögzítés módját! Feldolgozás könyvtári kutatóóra keretében történjék, ahol a tanulók a téma tényanyagát elõször az általunk használtatott könyvekbõl ismerik meg. A tankönyv szövege a rendszerezést és elmélyülést szolgálja. Az óra ezen megvalósítási módja kínálja a lehetõséget arra is, hogy a gyerekeknek megmutassuk a válaszok lejegyzéséhez a jegyzetelés technikáját. Az óra végi összefoglalás történhet a kérdésekre megtalált válaszok frontális megbeszélésével.

76

Ajánlott munkaforma: Csoportmunka, amikor a két-háromfõs csoportok könyvrõl könyvre, kérdéscsoportról kérdéscsoportra haladnak az ismeretek elsajátításával. Kérdések és a válaszok lelõhelye: Orlowski, Boleslaw – Przyrowski, Zbigniew: Találmányok könyve. Bp.: Móra, 1982. p. 170-175. Milyen elven alapul a színes fényképek készítésének technikája? 1832-ben Joseph Plateau belga tudós elkészítette a mozgókép egyik õsét, a sztratoszkópot. Hogyan mûködött ez a játék?

Parkinson, David: A mozi. Kaposvár: Holló, 1996. p. 14-15., p. 42-43. (Fiatalok Oxford könyvtára) Tanulmányozd a következõ optikai játékok készítésének a módját: thaumatrop, fenakisztoszkóp, zoetróp, pergetõkönyv! Mi az animáció lényege? Melyek voltak Walt Disney elsõ animációs próbálkozásai?

A Nobel-díjasok kislexikona. Szerk.: Vészits Ferencné. Bp.: Gondolat, 1985. p. 275-278. Mikor és miért kapott Gábor Dénes fizikai Nobel-díjat? Hány éves korától kezdett érdeklõdni a fizika iránt?

Ki kicsoda a tudományban? (Szerk.: Lengyel Zsuzsa.) Bp.: Dunakanyar 2000, 1997. p. 271. Milyen iskolai képzésben részesült Edison? Hány szabadalma volt Edisonnak? Sorolj fel néhányat Edison találmányaiból! Minek köszönhette – saját bevallása szerint – élete sikereit?

Szûcs Ervin: Beszélgessünk a technikáról. Bp.: Mûszaki K, 1979. p. 121-125. A fizika tudományának mely felfedezésére volt ahhoz szükség, hogy a hang rögzíthetõvé váljék? Mi volt az a fonautográf, és hogyan mûködött? Kinek a nevéhez fûzõdik annak a szerkezetnek a feltalálása, amely képes a hang visszajátszására? Mi miatt szorult háttérbe a magnetofon õse évtizedekig a hanglemez mögött?

Macaulay, David – Ardley, Neil: Hogy is mûködik? Bp.: Park, 1991. p. 207. Hányfelé és merre irányítják a lézerbõl érkezõ fénynyalábot a holográfiában?

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. Bp.: Móra, 1985. p. 194., p. 199. Tanulmányozd a 194. oldal ábráit! Figyeld meg, hogyan készített aszfaltképet Niepce! Tanulmányozd a könyv 199. oldalát! Derítsd ki, hogyan készített fényképet Daguerre!

Bender, Lionel: Találmányok. Bp.: Park, 1993. p. 40-41., p. 46-47. Mire használták a Poulsen-telegráfot? Mennyi ideig szóltak Edison elsõ sztaniolra rögzített felvételei? Mi az a dagerrotípia? Kinek a nevéhez fûzõdik a feltalálása?

Reid, Struan: Találmányok és felfedezések. Kézikönyv kicsiknek és nagyoknak. Bp.: Novotrade, 1988. p. 56-57. Mi a sötétkamra-elv lényege? Párosítsd össze a megfelelõ évszámot a megfelelõ eseménnyel!

1855. 1888. 1903. 1947.

Az elsõ rögzített fénykép. Felfedezik a sötétkamra elvét. A dagerrotípia feltalálása. A tekercsfilm elsõ alkalmazása. 77

1830. 1822.

Celluloidból készült film alkalmazása. Az elsõ színesfilm. Pollaroid fényképezõgép megalkotása.

Vries, Leonard de: Furcsa találmányok. Bp.: Móra, 1982. p. 103., p. 112-113., p. 161-162. Milyen céllal készült a fotografikus kalap? Milyen témákat örökítettek meg a Lumiére-fivérek által rögzített elsõ mozgófilmek? Edisontól egyik látogatója megkérdezte egyszer, hogy a fonográfot mire lehet majd fölhasználni. A válasz tíz alkalmazási lehetõséget is fölsorol … Sorolj fel te is néhányat Edison válaszaiból!

Az óra témája:

Híres magyar könyvek és könyvtárak

Célok, feladatok: A magyar könyvtárak és a magyar könyvtárakhoz kapcsolódó érdekességek megismerése. Könyvszeretõ, a könyvtárügyet és a magyar kultúrát támogató személyek megismerése. Ismerjék meg a tanulók a történelem során hazánkban kialakult könyvtártípusokat és azok fõbb jellemzõit! Tudjanak az egyes típusokra példát mondani! Néhány gyakorlati tanács: A téma mélyebb kutatásához ajánljuk a Híres magyar könyvtárak c. sorozat videofilmjeit. Ahol van rá lehetõség, érdemes meglátogatni egy muzeális értékû gyûjteményt, ahol a dokumentumok (esetleg maga az épület) értékérõl, védelmérõl, ezen kulturális kincsek megõrzésének fontosságáról és mai gyakorlati hasznáról: a kutatók munkájáról lehet beszélni. Ahol nincs ilyen lehetõség, ajánlható a virtuális könyvtárlátogatás. Az Interneten bõséges, szép anyag található ezekrõl a könyvtárakról. A felsorolt legnagyobb könyvtárakon kívül érdemes a gyerekek lakóhelyéhez legközelebb esõ ilyen muzeális értékû gyûjteményt bemutatni. Az alábbi típusok bármelyike felkereshetõ: (Ez egyben a téma végén lévõ feladat megoldása is): egyházi könyvtár uralkodói, fõúri könyvtár mûemlékkönyvtár kollégiumi, egyetemi könyvtár szakkönyvtár nemzeti könyvtár (amibõl hazánkban egy van: az OSZK) tudományos könyvtár Két, napjainkban legnagyobb szerepet kapó könyvtártípus kimaradt a bemutatásból: a közmûvelõdési és az iskolai könyvtár, mert fontosságukból adódóan külön fejezet foglalkozik velük bõvebben.

78

Az óra témája:

A hagyományos könyvkészítés

Célok, feladatok: A témakör megfelelõ motiválásával és feldolgozásával alakítsuk ki, ápoljuk a tanulók könyvszeretetét! (Pl. Misztótfalusi Kis Miklós életének bemutatása.) Ismerjék meg a hagyományos könyvkészítés fõbb lépéseit! Legyenek tájékozottak a Gutenberg-féle nyomtatás technikájában! Ajánlott eljárások, módszerek: Ha van rá lehetõség, mutassuk be a papírmerítés technikáját, majd a nyomtatás elvét! Ehhez alkalmas minta lehet egy kódexlap, amelyen írás és iniciálé is van, vagy miniatúra, esetleg egyéb díszítések. Két alkotó munkásságát érdemes mélyebben tanulmányozni: – a kreatív gondolkodású technikai újítóét, Gutenbergét, – a hazájához hû magyarét, Misztótfalusi Kis Miklósét. Ajánlott egy olyan nyomda felkeresése, ahol a régi technikával (magasnyomás) való nyomtatást be tudják mutatni, netán a régi sajtógépet (akár múzeumban) is. Könyvkötõ mûhelyben a gyerekek a könyv fûzését, borítását, díszítési technikáit láthatják. Válaszok a téma kérdéseire: A különbség a két grafikai technika között: a fametszet egyszerûbb, „durvább" vonalakat tud létrehozni; a rézmetszettel aprólékosabb, pontosabb rajzok készíthetõk. A könyv hagyományos nyomtatása a magasnyomás.

Az óra témája:

Lexikonok és enciklopédiák használata

Célok, feladatok: Sajátítsák el a tanulók a lexikonok, szótárak, enciklopédiák készségszintû használatát! Tudják eldönteni, hogy kérdésük megválaszolásához milyen jellegû segédkönyvet használjanak! Alakuljon ki igényük arra, hogy az olvasmányaik, tanulmányaik során felmerülõ, számukra ismeretlen szavak jelentését kiderítsék, kérdéseikre választ keressenek! Néhány gyakorlati tanács: A tananyag feldolgozásához nélkülözhetetlen minél többféle lexikon, enciklopédia, szótár használata. A segédkönyvek hasonlóságait, különbségeit példák segítségével elemezzük! Egyéni munka szervezhetõ: keresés a segédkönyvekben. Egyforma számú lexikont, enciklopédiát, szótárt válasszunk ki! Mindegyik könyvbe egy-egy kérdést helyezzünk, amelyre a válasz megtalálható az adott könyvben! Egy kérdésre a gyerekek meghatározott ideig kereshetik a választ, majd továbbadják, és új könyv, új kérdés következik. A továbbadásnál ügyeljünk arra, hogy a három típuson belül forogjanak a könyvek! Így a tanulók egymás után többször lexikonban, majd egymás után többször szótárban és enciklopédiában kereshetnek. A feladatmegoldást serkenthetjük azzal, hogy próbálják megjegyezni a válaszokat, mert a foglalkozás végén vetélkedõt rendezünk. A lexikonok, szótárak, enciklopédiák gyors használatát begyakoroltathatjuk, ha az órák elején vagy végén keresési versenyt rendezünk. Élvezetesebb, ha több példányt tudunk ugyanabból a könyvbõl használni, így több gyerek egyszerre kereshet. Ha ez nem oldható meg, mérjük az idõt!

79

Az óra témája:

Problémamegoldás a könyvtárban

Célok, feladatok: Céltudatos információgyûjtés megtanulása. Ismerjék az információgyûjtés algoritmusát! Tudjanak önállóan keresni könyvtárban! Tapasztalják meg a könyvtári rend szabályainak gyakorlati jelentõségét a keresésben! A táblázat helyes megoldása: … … … … … … … … … … … … … …

c) d) e) f) g) i) j) k) c) d) e) f) g) h) i) j) k) a) b) e) g) i) k) c) d) e) f) g) h) j) k) m) j) k) c) d) e) f) g) h) j) k) m) a) b) g) i) k) l) k) l) k) j) k) j) k) a) j) k) c) d) e) f) g) i) j) k) h) j) k)

Néhány gyakorlati tanács: Gyakoroltassuk a betûrendes katalógus használatát a helyi körülményeknek megfelelõ feladatok megoldásával! Oldassunk meg feladatokat a Magyar értelmezõ kéziszótár, a Magyar szinonimaszótár és a Magyar szólások és közmondások c. mûvek alkalmazásával!

Játékos vetélkedõ feladata A feltett kérdésekre a helyes válasz a megadott könyvekben fellelhetõ. A válaszokat esszé jellegû leírásokban rögzítessük a gyerekekkel! A feldolgozásra kiscsoportok alakítását javasoljuk. Utazás az Olümposzra 1. Mit tettek a görög államok a pénzérmék megcsonkítása ellen? Powell, Anton: Az ókori Hellász történelme (Világtörténet – fiataloknak) 2. Kit és mit ábrázolt Athén város pénzérméje i. e. 440 körül? Powell, Anton: Az ókori Hellász történelme (Világtörténet – fiataloknak) 3. Mi van a Pallasz Athénét ábrázoló szobor kezében az Akropoliszon? Az ókori Egyiptom és Hellász története (Új képes történelem) 4. A görög fazekasok mûhelyébõl sokféle kerámia került ki. Rajzoljátok le a formáját az alábbiaknak: amfora, hüdria, oinokhoé, kehely! Az ókori Egyiptom és Hellász története (Új képes történelem) 5. Az ókori olimpiai játékokon csak férfiak és fiúk versenyezhettek. Mégis akadt egy nõ, egy bátor édes80

anya, aki a tiltás ellenére bemerészkedett az olimpiai stadionba. Hogyan derült ki a hazugság? Kubány Éva: Az olimpiai játékokról gyerekeknek 6. Mit jelent a kalokagathia? Kubány Éva: Az olimpiai játékokról gyerekeknek 7. Milyen csellel sikerült Odüsszeusznak és társainak megszökniük a küklopsz barlangjából? 1. Leitatták az egyszemû óriást, így az olyan mélyen aludt, hogy nem vette észre a szökést. 2. Kiszúrták az óriás szemét, ezért fájdalmában már nem foglalkozott az emberekkel. 3. Kiszúrták az óriás szemét, és a birkák hasa alá kapaszkodva, vagy a hátukra báránybõrt terítve sikerült észrevétlen kijutniuk. Quesnel, Alain: Görögök (Mítoszok és legendák) 8. Milyen állat fülét kapta büntetésképpen Midász király és miért? 1. Szamárfület kapott Midász király Apollóntól önhittségéért és ostobaságáért. 2. Bagolynak a fülét kapta, hogy büntetésképpen megértse minden állat "beszédét" és válaszolnia kelljen rá. 3. Szamárfület kapott Midász király Apollóntól, mert ostoba állatnak tartotta a szamarat. Quesnel, Alain: Görögök (Mítoszok és legendák) 9. Hol jelentek meg többen Athénban: a színházban vagy a népgyûlésen? Powell, Anton: Az ókori Hellász mûveltsége (Világtörténet – fiataloknak) 10. Miben különbözött az athéni és a spártai nõk élete? Powell, Anton: Az ókori Hellász mûveltsége (Világtörténet – fiataloknak)


A vírusok felismerése

Kiegészítések: Ha már egyszer az ember egyik alaptulajdonsága az, hogy „majd én azért is megmutatom!", akkor miért ne lenne hasonló a helyzet vírusügyben is. Az Office 97 megjelenése elõtt két, egymástól nagyon különbözõ makrónyelv szerepelt. Az egyik a Word 2.0-ból a Word 6.0/7.0-ra örökölt Word Basic, a másik pedig az Excel és az Acces számára bevezetett VBA (Visual Basic for Applications). Ez utóbbi az objektumorientáltság felé közelítõ, Basic alapú környezet. Elterjedése egy évében a makróvírusok számítottak a legelterjedtebbnek a számítógépes kártevõk körében. Az Office 97 boltokba kerülése után alig pár hetet kellett várni az elsõ, már valóban VBA-ban megírt vírusra, a NightShadte-re. A másik vírus, a Gamble, már fejlett lopakodó vírus: a Tools/ Makró parancsot eltéríti, és olyan párbeszédablakot jelenít meg, amelyben egyetlen makró sem szerepel, ha pedig új makrót akarnánk létrehozni, akkor memóriahiányra hivatkozva megtagadja a mûveletet. A Gamble után egyre-másra jelentek meg az újabb vírusok, s várható robbanásszerû növekedésük – a harctéri munka így folyamatos, de legyünk résen, mert a gyõzelmi zászlót mindig a szemfülesebb, a gyorsabb lengetheti! Mint látható, az élet ezen a területen is rohamléptekkel halad elõre, ezért fõ feladatunk nem a tudományunk fitogtatása, hanem a tanítványok figyelmének a problémákra való ráirányítása, problémaérzékenységük és problémamegoldó képességük fejlesztése, a megelõzõ tevékenység elõtérbe helyezésével. A felbukkant vírusok típusok szerinti megoszlása:

Bootvírusok 53%

81

Az érdekesség kedvéért egy 1997. decemberi vírusstatisztika a Vírus Bulletintõl: Vírusnév

Típus

Cap Concept Pariti_Boot Wazzu AntiEXE Form Laroux Npad Empire_Monkey Ripper Junkie Temple Dodgy Kompu NYB Sampo Appder Edwin

Incidens

Makró Makró Boot Makró Boot Boot Makró Makró Boot Boot Multi Makró Boot Makró Boot Boot Makró Fájl

%

93 27 22 21 20 19 19 18 15 15 9 9 8 8 7 7 6 6

20,8 6,0 4,9 4,7 4,5 4,3 4,3 4,0 3,4 3,4 2,0 2,0 1,8 1,8 1,6 1,6 1,3 1,3

Makróvírusok 34% Multivírusok 8% Fájlvírusok 5%.

Az óra témája:

Adattömörítõ eljárások

Kiegészítések: A fájlok tömörítéséhez közkézen az LZW és az IFF algoritmus a legelterjedtebb. Az elsõt használja a legtöbb „nagy tömörítõ" és a GIF képformátum. A tömörítés lényege, hogy a program darabszám + érték formára húzza össze az adathalmazban egymást követõ bájtokat. Hogy az így tömörített részeket meg lehessen különböztetni a simán tároltaktól, kis csomagokra osztja a teljes állományt. Ezekben a csomagokban az elsõ bájt legfelsõ bitjének „1", illetve „0" értéke mutatja, hogy a csomag tömörített avagy nem. A maradék hat biten a csomag mérete mínusz 1 szerepel, amelybõl adódóan legfeljebb 128 különbözõ érték ábrázolható. A tömörítõ az adatokon végighaladva összehasonlítja a szomszédos bájtokat, megszámolja az azonosakat, és negálja a csomag méretét jelölõ bájtot. A digitális képek tárolása és továbbítása rendkívül költséges, hiszen általában egyetlen kép mérete is MB-os nagyságrendû. A hagyományos tömörítõket alkalmazva általában 2-szeres tömörítés érhetõ el. Egy-egy állóképre 20-30-szoros tömörítés az úgynevezett veszteséges tömörítõkkel érhetõ el, de ekkor már a visszaállított kép valamennyire különbözni fog az eredetitõl. Ezeket a tömörítõket sokféle szempont szerint értékelhetjük. A veszteséges tömörítõ módszerek egyfajta csoportosítása lehet például a következõ jellemzõk szerint: Kétdimenziós transzformáció Kétdimenziós többszintû közelítés Két- és egydimenziós prediktív Kvantálás: önálló értékekre vagy blokkokra (vektorokra) Egyéb (fraktál és neurális hálózat alapú tömörítõk stb.) A képtömörítés nem csupán adatfeldolgozási probléma. Mivel a végsõ felhasználó többnyire az 82

ember, a nagy tömörítést lehetõvé tevõ hiba tényleges hatása az emberi látórendszer zajérzékenységétõl függ, mellyel az empirikus tudományok foglalkoznak. Az eredmények viszont régóta sikeresen alkalmazottak (lásd: televíziós mûsorszórás). A DVD már jó néhány éve olyan ígéret, amely a kompatibilitás fenntartása mellett kibõvítheti a CD egyre inkább szûkösnek bizonyuló kapacitását. A DVD, vagyis Digital Versatile/Video Disk, 4,7 GB-tól 18 GB-ig terjedõ adatmennyiséget képes tárolni. A DVD szabványt a ROM-ra vonatkozólag már 1995 szeptemberében elfogadták. A mozifilmekre vonatkozóan a DVD alábbi tulajdonságait érdemes kiemelni: NTSC 720*480-as, vagy PAL 720*576-os képpontos felbontás Normál (4:3), vagy szélesvásznú (16:9) képarány 8 különálló digitális hangcsatorna 32 feliratcsatorna Automatikus, megszakításmentes elágazás (többféle történetszál esetén) 9 különbözõ kameraállás Menük, és egyszerû interaktív lehetõségek (jelenetválasztás, kvízek stb.) Azonnali elõre-, és visszatekerés Keresés idõ, és jelenetszám szerint Szülõi korlátozhatóság A filmgyártó cégek az illegális import megakadályozására meghatároztak egy regionális felosztást annak érdekében, hogy amennyiben az adott DVD lemez más területre készült, a lejátszóba beépített technikai korlát miatt ne lehessen azt használni.

Az óra témája:

A „számítógépes" iroda

Kiegészítések: A tankönyvben leírt MS OUTLOK mellett más, irodai használatra szánt programok is léteznek. Ilyen például az 1998 áprilisában megjelent TITKÁR nevû program is, amely egy az egyben megvalósítja a papírmentes irodát, sõt talán már az iroda mentes irodát is. Íme néhány gondolat róla: Windows 95 és NT alá installálható; Minimum P166 processzor igényû, Modem kell hozzá vagy Online Internetes elérés. A program egyszerre valósít meg egy menedzserkalkulátort, határidõnaplót, fõkönyvelõ programot, öröknaptárt, névnaptárt, levelezõ és telefonos kapcsolattartó programot, faxtárat, a hatályos jogszabálygyûjtemény elérési lehetõségét modemes rátárcsázásos módszerrel, adó- és TBbevallási programmodult, személyzeti és bérszámfejtõ programot, raktárkészlet-nyílvántartó és leltározó modult, e-mail archiváló programot, beépített automatikus konfiguráló és archiváló modult. És még olyan apróságokat, mint lottó-, és totóadattár, angol-magyar, német-magyar, francia-magyar szótár oda-vissza és gyors röpfordító modul, beépített, kikapcsolhatatlan erõforrás-elérési naplózó modul (ki, mikor, mit csinált a gépen), Online Help s természetesen HTML fordító. A kis Excelszerû számolótábláról és a körlevelezési és iktató, valamint vámpapírkitöltõ modulról már nem is beszélve. A program hálózatban is üzemeltethetõ. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen program ismertetése már önmagában is óriási jelentõséggel bír. Egyrészt fölkelti az érdeklõdést, másrészt rávilágít arra, hogy mennyi még a tanulnivaló, akkor is, ha csak titkárnõ szeretne lenni valaki, avagy nem is olyan könnyû titkárnõnek lenni. Ha netalán még be is tudnánk a programot mutatni?!

83

Mind az adattárolási, mind a táblázatkészítési témák kifejtése jó lehetõséget kínál a párhuzamok megvonására az úgynevezett sziszifuszi munka és a számítógép-technika által biztosított lehetõségek között. Ne hagyjuk ezt kihasználatlanul, s törekedjünk minél több gyakorlati példával és munkáltatással alátámasztani. Végeztessünk többirányú adatgyûjtést, esetleg tantárgyi megosztásban is, majd ezekrõl nyilvántartást papíron és gépen, foglaltassuk az adatokat táblázatba papíron és gépen!

Az óra témája:

Levélírás, iktatás

Kiegészítések: Az írás gépesítésének kezdetén faragott betûket nyomtattak papírra. (Lásd: a kis elsõs nyomdát kap a munkája jutalmául) Az írógépet egy angol úr, Henry Mill szabadalmaztatta elõször 1714-ben. Kempelen Farkas 1779-ben készített írógépet egy bécsi barátjának. Az írást gépesítõ szerkezetekre az idõk folyamán többféle megoldás született. Amikor a számítástechnika végre túllépett a lyukkártyás és lyukszalagos kiíráson, kézenfekvõ volt elsõ lépésként – a telexátvitel számára idõközben létrehozott – elektronizált írógép alkalmazása. Megjelentek a sornyomtatók, melyek technikáját még ma is alkalmazzák. A sornyomtatók mellett ma is létezõ és használatos, végtelenül lassú írógépek közötti ûrt töltötték be a mátrixnyomtatók 9 vagy 24 tûvel és 200-400 CPS-el. A mátrixnyomtatók zajosságának kiküszöbölése eredményezte a hõnyomtatókat, melyek ma a faxok esetében használatosak. Ezt követte a xerografikus eljárás, vagyis a lézernyomtatás. A lézernyomtatók magas ára, a mátrixnyomtatók gyenge írásképe és fõleg nagy zaja ösztökélte a fejlesztõket a tintasugaras nyomtatók elõállítására. Már Gutenberg óta betûnként szokás meghatározott formájú foltokat tömegesen papírra juttatni. A nyomtatógyártó cégek fõ feladata a minél kevesebb papír és festékanyag használata, ugyanakkor a nyomtatási minõség kiválóságának biztosítása. Adjunk általános, majd pedig testreszabott szövegszerkesztési feladatokat tanulóinknak. Egyik legoptimálisabb helyzet az iskolaújság szerkesztésében való részvétel, de nem elhanyagolható ünnepségi forgatókönyvek, meghívók, plakátok stb. készíttetése sem. Karoljuk föl a tanulói ötleteket!

84

Az óra témája:

Ismerkedés a szoftverpiaccal

Kiegészítések: A piaci világ mindig is kegyetlen és eléggé embertelen volt. Ezzel a ténnyel az informatikában is szembe kell néznünk, bár pedagógiai szempontból nem helyeselendõ teljes mértékben. A mi feladatunk az, hogy felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy milyen pozitív lehetõségek rejlenek egyes új szoftverekben, illetve azok jótékony felhasználásában. Használjuk ki a törvény adta lehetõségeket maximális fokon, éberen. A tankönyvben igyekeztünk az élet elég széles területérõl megjelent új szoftvereket bemutatni. Itt most inkább arra irányítanánk rá a figyelmet, hogy ha valaki szeretne együtt haladni a kor igényeivel, akkor nem lehet elég korán kezdeni a dolgokat. Napjainkban még elég gyakran hallani az emberek széles körében az alábbiakat: „A kisgyerek ne foglalkozzon a számítógéppel, az nem neki való!” „A gyerekek elõször is tanuljanak meg írni, olvasni, majd utána számítógépezni!” „A fogalmazás, helyesírás és számolás tanulása kézírással történjen!” „A számítógép-használatnál fontosabb az alapvetõ szakmák ismerete, mert meg is kell alkotnunk eszközeinket.” „A gyerek a folytonos videozás, számítógépezés helyett inkább könyveket olvasna!” Stb. Tudjuk, hogy a szokás nagy úr, s az ember természeténél fogva minden újat és szokatlant kritikus szemmel fogad. Ma a gyerek beleszületik az információ-technika birodalmába. Nem lehet és nem is szükséges õt ettõl elszigetelni, annál inkább meg kell tanítani az információ-tecnikai eszközök veszélytelen használatának elemi szabályaira. Éppen a számítógép teszi lehetõvé, hogy fellazuljon a hagyományosabb tematikus tanulás, és a gyermekek egyéni adottságaiknak megfelelõen haladhassanak. A nagyvilágban egyre több helyen tanítják az óvodásokat számítógéppel kommunikálni, játszani és rajzolni. A számítógépes olvasás- és írástanulás élvezetes, hatékony, olcsó, és ellehetetleníti a diszlexia számos változatának kialakulását. Ilyen programok hazánkban is megtalálhatók: ROMI, BETÛVARÁZS, MESEVILÁG stb. A fogalmazás is élvezetesebbé tehetõ a szövegszerkesztõ programok segítségével. Az iskolaújságok, az elektronikus levelezés alapja a gépírás, a szövegszerkesztés. Ezt nem is nagyon kell tanítani, szinte csak egyszerûen hagyni kell a gyereket a számítógéppel dolgozni. A jövõ termelésének fõ alapja a robotika. A robot pedig a gyermek számára élvezetes játékeszköz, s a gondolkodás fejlesztésének is hatékony taneszköze. A robotokkal való játék kapcsán a gyerekek megtanulhatják, hogy a gép nem kívánságaink, hanem egyértelmû utasításaink szerint dolgozik, hatásának etikája a felhasználótól függ. Ma már jól látható, hogy a jövõben elképzelhetõ egy személyi információs gép, amely igen könnyen csatlakoztatható a különféle hálózatokhoz, megjelenítõkhöz, automata berendezésekhez, és amely megvalósítja a mai számítógép, televízió, rádió, hang- és képmagnó, könyv- és médiatár, telefon és telefax stb. valamennyi szolgáltatását. A gyerekek nagy többsége akar foglalkozni az informatikával, s látja, hogy a számítógép több, mint játék. A pedagógusnak ki kell használnia a gyermeki nyitottságot, motiváltságot az új lehetõségek iránt, még akkor is, ha a mai oktatás eszközoldali feltételei nem igazán biztosítottak.

85

Az óra témája:

A programozási nyelvek története

Kiegészítések: Mivel a számítógépet matematikusok találták fel, nyilván, kezdetben elsõsorban matematikai problémák megoldására használták. Csak késõbb lett a domináns felhasználási terület az adatbázis-kezelés, és sokkal késõbb vált uralkodó alkalmazássá a szövegszerkesztés és a többi felhasználói terület. Alapvetõen két különbözõ típusú matematikai feladat létezik. Az egyik az ún. numerikus problémák megoldása, vagyis a rendkívül gyors és intelligens szuperszámolás. Erre volt alkalmas a FORTRAN programnyelv. A másik az ún. szimbolikus matematika, vagy egyszerûen „a matematika", amikor a számítógép formalizált matematikai tudást alkalmaz a számára érthetõvé tett jelsorozatokon. Már a PC hõskorában is létezett olyan programnyelv, amely képes volt egyenletek, egyenletrendszerek megoldására: EUREKA, TKSOLVER. Néhány év azonban szükséges volt ahhoz, hogy a szimbolikus matematikához is elkészüljenek a megfelelõ programnyelvek: MATHCAD, MATHEMATICA, MAPLE, MATLAB, MACSYMA. Természetesen ma már a problémák sokféleségére a programnyelvek sokaságát fejlesztették ki. A rendszeres kihívások, az embert körülvevõ, megoldásra váró problémák, mások sikerei és még lehetne sorolni, hogy mi minden más nagyon sok embert ösztönöz a mai számítógépes világban programírásra. Ehhez is meg kell, hogy adja a tanár a megfelelõ, illetve szükséges segítséget tanítványainak. Sokan elvitatják már régóta, hogy végül is melyik legyen a kezdõ programnyelv. Szerintünk a nem túl bonyolultak közül akármelyik is lehet, mert a lényeg valamennyi esetében a megfelelõen elõállított algoritmus, a többi már ún. biflázási kérdés. Mi most a Qbasic-et választottuk, de ha az illetõ iskolában a TurboPascal-hoz biztosítottak a feltételek, akkor csinálják azt, de a megfelelõ feltételek esetén akármelyik is szóba jöhet. Nagyon népszerûek az Interneten kószálók között azok a helyek, ahol valaki egy téma minél több ugrópontját gyûjti össze, fõleg, ha az illetõ szívéhez közel álló témáról van szó. A programozási téma kedvelõi számára kínál például gazdag lehetõségeket Simo Salminen web állomása, a Programmer's Oasis, amely hivatalosan 1996. március óta üzemel.

86

Az óra témája:

„Egyszerû" programnyelv: a LOGÓ

A haladó tankönyv kötetben „A programozás alapjai" címû témában QBASIC nyelvre alapozva dolgoztuk fel a tananyagot. Természetesen a kitûzött célok más programnyelv bemutatásával is elérhetõk. Jól használható programnyelv a LOGO, melynek egyik ismert változata a COMENIUS LOGO. Beállítások Hívjuk be a programot, válasszuk azt a képernyõt, amikor a képmezõ és a szövegmezõ egyszerre látszik.

Képernyõ választó ikonok

Alapszavak ikonja

Elõkészületek 1. Nyelv beállítása: Beállítások / Magyar alapszavak 2. Rajzpapír méretének beállítása: Beállítások / Ablakok beállítása Pl. 500˘300 3. Rajzlapszín megválasztása: Kiválasztott alapszavak / Rajzlapszín Pl. világoskék: (218, 237, 242) 4. Új teknõc (kurzor) felvétele: Kiválasztott alapszavak / Új teknõc Pl. koordináták: 0, 0

Egyszerû program készítése Rajzoljunk a képernyõre egy 100x100 -as méretû négyzetet, a bal alsó sarokból kiindulva. A vonal mérete legyen 3-as, színe kékes (78, 103, 171). A rajz készítését két parancs ismétlésével tudjuk megírni. A teknõcünket a megfelelõ irányba kell fordítani: jobbra 90 fokban, majd elõre kell küldenünk 100 egységet. A parancsokat közvetlenül is beírhatjuk a szövegszerkesztõbe, vagy az alapszavak behívásával is rögzíthetjük. Az ismétlõdéseket a le-fel kurzornyilak segítségével is elõhívhatjuk. ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

tollvastagság! 3 újteknõc „t1 [0 0 0 tátható figyelj] elõre 100 jobbra 90 elõre 100 jobbra 90 elõre 100 jobbra 90 elõre 100 | 87

Program bõvítése Egészítsük ki a programot egy rövid zenei betéttel! Kattintsunk az alapszavak ikonra, és hívjuk be a Hangsor alapszót! Tetszõleges hangszert válasszunk, s a zongora billentyûi segítségével „írjunk" hangsort! Tetszõlegesen javíthatjuk a részletet, majd a csináld parancsra tudjuk a szövegsorba beírni. ? hangsor [I65 T120 L4 O2 C D E F F# G# A O3 C 02 A# F# F F D C# O1 A] ?| Mentsük el az így elkészített programot: abra2.lgp néven a kívánt helyre! A tanári lemezen ugyanezen a néven található a leírt programsor. Az elkészített program alkalmas arra, hogy a négyzet rajzolásának algoritmusát és az ez alapján elkészített programsort összehasonlítsuk. Készítsük el egy 120x80 -as téglalap rajzát, ha a jobb felsõ csúcsból indulunk, és mindig az óramutató járásával ellenkezõleg haladunk. Ha a LOGO programot választjuk, természetesen tovább bõvíthetjük ismereteinket. Egyszerû, ismétlõdõ alakzatok rajzolását érdemes gyakorolni. A COMENIUS LOGO egyik részprogramja, a Képszerkesztõ alkalmas arra, hogy a ciklus fogalmát bevezessük ezzel a programmal. Az egymás után felrajzolt képeket animációba rendezhetjük. A ciklus futási sebességét is állíthatjuk. Animáció készítése Készítsük el egy autó vonalas rajzát! Ebben segít a rajz-rács. Válasszuk meg a rajztoll színét a palettáról, majd egyenesek és körök választásával rajzoljuk meg az autót (auto1.lgw).

Adjunk új nevet a tervezett animációnak! Pl. mozg1.lgw. rajzoljunk barna színnel „göcsörtös" utat az autó alá. Legyen ez az 1. számú kép. Folytathatjuk az animáció elemi képeinek rajzolását. (Pl. vágólapra helyezett autó kép behívásával, majd kiegészítésével.) Azt is megtehetjük, hogy keretbe foglaljuk az eredeti ábránkat, és kissé elmozdítjuk (a kéz piktogrammal). Az így összeállított animációs képsort megnézhetjük, akár módosíthatjuk is. Sorszám

Fázis ikon

Ha elkészültek a fázisok, hívjuk be a Fájl menübõl az Animáció-t, majd futtassuk a programot! Az autó helyét és a ciklus sebességét állíthatjuk. A ciklusból csak úgy tudunk kilépni, ha azt megszakítjuk. Hívjuk be a mozg1.lgw-t a tanári lemezrõl, majd módosítsuk a fázisokat, és futassuk az animációt!

88

Lemezmellékletek Osztály

Állomány neve

5-6.

rendez1.doc

Egyszerû feladatok megoldása

a:\elso

rendez2.doc

Egyszerû feladatok megoldása

a:\elso

nev.doc


a:\elso

cimer.wmf


a:\elso

adat1.doc

Részösszefoglaló

a:\elso\gyakorlo\konyv\ma

adat2.doc

Részösszefoglaló

a:\elso

adat3.doc

Részösszefoglaló

a:\elso

megh1.doc

Nyomdai elõkészítés számítógéppel

a:\elso

kep.doc

Nyomdai elõkészítés számítógéppel*

a:\elso

kat1.doc

Logikai játékok

a:\elso

levél.doc

Az audio CD-k használata

a:\elso\dokumentum

cube.gif

Adattömörítõ eljárások II.

a:\masod\kepek

cube.tif


a:\masod\kepek

cube.jpg


a:\masod\kepek

cube. pcx


a:\masod\kepek

cube. bmp


a:\masod\kepek

l180-0.doc

Adattárolási alapok

a:\masodik

dia1-1.ppt

Részösszefoglaló

a:\masodik

dia1-1v.ppt

Részösszefoglaló

a:\masodik

dia2-1.ppt

Részösszefoglaló*

a:\masodik

ot2-bmp

Egyszerû rajzkészítés*

a:\masodik\rajzok

szek1.bmp


a:\masodik\rajzok

szek2t.bmp


a:\masodik\rajzok

boy.gif

Rajzok, képek beillesztése dokumentumokba*

a:\masodik\kepek

grafika1.bmp


a:\masodik\rajzok

humor.doc


a:\masodik\rajzok

feladat1.doc

Egyszerû problémamegoldás

a:\masodik

feladat2.doc

Egyszerû problémamegoldás

a:\masodik

elso.bas

Programkészítés QBASIC nyelven

a:\masodik

kit1.bas


a:\masodik

proba1.bas


a:\masodik

szamok1.bas


a:\masodik

auto1.lgw

„Egyszerû” programnyelv: a LOGO

a:\kezikonyv

mozg1.lgw

„Egyszerû” programnyelv: a LOGO

a:\kezikonyv

7-8.

Tanári kézikönyv

Óra téma

Megjegyzés

* összecsomagolt állomány (.exe)

89

Irodalomjegyzék Irodalom gyerekek részére: Irodalom pedagógusok részére:

A – ajánlott E – érdekesség, kiegészítés F – a könyvhöz használt G – anyaggyûjtéshez, órai munkához K – kiegészítés, érdekességek Irodalom

Ajánlás típusa

Baka Magdolna – Koczka Ferenc: Informatika. Szövegszerkesztés. Eger: Líceum Kiadó, 1997. 173 p. Bibliográfiai olvasókönyv. Szakirodalmi Szemle. [Kiad. az] OSZK, KMK. Bp.: NPI, 1979. 289 p. Bibliográfiai tanulmányok. Segédanyag a bibliográfiai továbbképzõ tanfolyamhoz. Bp.: OSZK, KMK, 1978. 225 p. Bobokné Belányi Beáta: Dokumentumismeret. Bp.: OMIKK – ÉTK, 1982. 580 p. Boda Edit: Médiakalauz 1-4. Bp.: M. Média Mûhely, 1997. 4 db. Broolfield, Karen: Az írás. Bp.: Park, 1995. 63 p. (Szemtanú) Celler Zsuzsanna: Audiovizuális technika a könyvtárban. Bp.: OSZK, KMK, 1983. 34 p. Collin, Simon: Így mûködik a számítógépes multimédia. Az elsõ lépésektõl a mindennapi munkáig. Bp.: Park, 1997. 128 p. Dán Krisztina – Dragon Katalin – Homor Tivadar: Így mûködik az iskolai könyvtár. Módszertani útmutató az iskolai könyvtárak mûködéséhez és mûködési dokumentumainak elkészítéséhez. Bp.: Fõvárosi Ped. Int., 1998. 171 p. Dracsuk, Viktor: Évezredek útjain. Amirõl az írásjegyek mesélnek. Bp. – Uzsgorod: Móra – Kárpáti K., 1983. 199 p. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot. Bp.: Gondolat, 1991. 255 p. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapelvei, revíziójának és kiadásának szabályai. (Szerk. Csengõdy Eszter.) Bp.: OMIKK, 1983. 39 p. Erdõdy János: Így élt Gutenberg. Bp.: Móra, 1973. 165 p. (Így élt …) Föld S. Péter – Szûcs Édua: Jó játék a rajzfilm. Bp.: Móra, 1988. 79 p. Fülöp Géza: A könyvkultúra a könyvnyomtatás idõszakában. Gutenbergtõl a francia forradalomig. [Kiad. az] ELTE, BTK. Bp.: Tankvk, 1981. 131 p. Grant, Neil: Az egyiptomiak. Bp.: M. Könyvklub, 1996. 30 p. (Fénypontban) Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. Bp.: Móra, 1985. 194 p., 199 p. Haimann György: Tótfalusi Kis Miklós. A betûmûvész és a tipográfus élete mûve betûinek és nyomtatványainak tükrében. [Bp.]: M. Helikon, 1972. 317 p. Hart, George: Az ókori Egyiptom. Bp.: Park, 1992. 34 p. (Szemtanú) Hartai László – Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret. 12 – 18 éveseknek. Bp.: Korona, 1998. 366 p. Hegedûs Géza: Az olvasás gyönyörûsége. Beszélgetések könyvekrõl, irodalomról, költészetrõl. Bp.: Móra, 1978. 222 p. A História 1979 – 1992. évi számainak (I – XIV. évfolyam) bibliográfiája Homor Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Bp.: Gondolat, 1994. 222 p. Az Internet. Bp.: Park, 1998. 127 p. Internet kisszótár. Bp.: Kossuth K., 1997. 138. p. Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest: Kriterion, 1976. 373 p. Kapr, Albert: 101 tétel a könyvtervezéshez. Bp.: Mûszaki K., 1978. 69 p. Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek. Aforizmák, igazságok gyûjteménye. Bp.: Múzsák, 1990. 208 p. Katsányi Sándor – Bereczky Lászlóné: A könyvtáros munkája. Bp.: NPI, 1978. 276 p. Katsányi Sándor – Könyves-Tóth Lilla: Fölfedezem a könyvtárat. Kézikönyv középiskolásoknak. Bp.: Tankvk., 1976. 143 p.

G K K

90

G, K F, G, K E, G K A, G, K K E, G G, K K A, G, K E, K G, K E, G A, G K F, G E, G, K E, K G K A, K A, K K K K K G

Kéki Béla: Az írás története. Bp.: Gondolat, 1975. 126 p. Képes gyermekenciklopédia. Bp.: Park, 1992. 409 p. Kérdések világa. (Szerk. B. Méhes Vera.) Bp.: Officina Nova, 1989. 96 p. Keresztury Dezsõ: Híres magyar könyvtárak. Bp.: RTV – Minerva, 1982. 138 p. Ki kicsoda a tudományban. (Szerk. Lengyel Zsuzsa) Bp.: Dunakanyar 2000, 1997. 271 p. Kiss Jenõ: A magyar könyvtárak. [Közread. az] OSZK, KMK. Bp.: Múzsák, 1988. 129 p. Koczka Ferenc – Nyesõné Marton Mária: Informatika. Táblázatkezelés. Eger: Líceum Kiadó, 1997. 127 p. Kovács Ilona: A könyvek bibliográfiai leírása. Útmutató az MSZ 3424/1-78 tanulmányozásához. Bp.: OSZK, KMK, 1980. 54 p. Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek. Tanmenet az általános iskola 1-8. évfolyam számára. Alkotó szerk. Homor Tivadar. Gyõr: Városi Könyvtár 1990. 122 p. Könyv- és könyvtárhasználati játékok, vetélkedõk forgatókönyvei. Példatár foglalkozásvezetõknek. (Szerk. Szurmay Ernõ.) 3. jav. bõv. kiad. Bp.: OSZK, KMK – Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1984. 241 p. Könyves-Tóth Lilla: Információ, könyv, könyvtár. Bp.: Typotex, 1998. 2 db A könyvtár kezelése. (Szerk. Katsányi Sándor.) 2. kiad. Bp.: OSZK, KMK, 1984. 289 p. A könyvtáros munkája. Alapfokú könyvtáros ismeretek. Jegyzet. Zalaegerszeg: Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 1993. 118 p. Könyvtárosok zsebkönyve. Közhasznú adattár. Bp.: OSZK, KMK, 1995. 439 p. Kovács Magda: Angol-magyar informatikai szakszótár. Bp.: LSI Oktatóközpont, 1998. 254 p. Kulturális alaptörvény. Dokumentumok. Összeáll. és szerk. Vadász János. Bp.: KKDSZ, 1998. 597 p. Kvassay Jenõ: (Sz)Ámítástechnika 1.1. Szombathely: MSZKI, 1992. 135 p. Macaulay, David – Ardley, Neil: Hogy is mûködik? Bp.: Park, 1995. 207 p., p. 206-207., 220-229. Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp.: Nemzeti Tankvk., 1997. 131 p. Maurer Dóra: Rézmetszet, rézkarc. [Bp.]: Corvina, 1976. 48 p. (Mûhelytitkok) Melykóné Tõzsér Judit: A könyv és birodalma. Tanulási segédlet az önmûvelõdési kultúra megalapozásához 9-10 éveseknek. Bp. 1993, 151 p. Nagy civilizációk. [1.] (Egyiptom. A görögök. Róma.) Bp.: Fabula, 1990. 14 p. Nagy civilizációk. [2.] (Kína. Japán. Az aztékok és az inkák.) Bp.: Fabula, 1990. p. 48-49. A Nobel-díjasok kislexikona. Szerk. Vészits Ferencné. Bp.: Gondolat, 1985. p. 275-278. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Feladatgyûjtemény, 4. osztály. (Alk. szerk. Zsolnai József.) Bp.: Tankvk., 1989. 197 p. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Feladatgyûjtemény, 5. osztály. (Alk. szerk. Zsolnai József.) Bp.: Tankvk., 1990. 143 p. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Tanítási program, 4. osztály. (Alk. szerk. Zsolnai József.) Bp.: Tankvk., 1989. 133 p. Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Tanítási program, 5. osztály. (Alk. szerk. Zsolnai József.) Bp.: Tankvk., 1990. 291 p. Nyomdaipari enciklopédia. Bp.: Mûszaki Kvk., 1977. 751 p. Orlowski, Boleslav – Przyrowski, Zbigniew: Találmányok könyve. Bp.: Móra, 1982. p. 170-175. Parkinson, David: A mozi. Kaposvár: Holló, 1996. p. 14-15., 42-43. (Fiatalok Oxford könyvtára) Pintér Márta – Ferenczy Endréné: Könyvtárkezelõi ismeretek. Bp. 1977, NPI. 134 p. Rácz Ágnes: Bibliográfiai leírás, katalogizálás. Bp.: Tankvk., 1986. 326 p. Ráth-Végh István: A könyv komédiája. Bp.: Gondolat, 1978. 493 p. Rozsondai Marianne: A könyvkötés mûvészete. [Bp.]: Corvina, 1983. 45 p. (Mûhelytitkok) Rubicon. Repertórium 1990-92. = Rubicon. 1993. 1-2. sz. p. 63-66. Schickel, Richard: Walt Disney története. [Bp.]: Gondolat, 1972. 308 p. Simon Gyula: Számítástechnika középiskolásoknak. Debrecen: Pedellus BT, 1995. 199 p. Skaliczki Judit: Zenemû- és hangtári részlegek a közmûvelõdési könyvtárakban. [Kiad. az.] OSZK, KMK. Bp.: NPI, 1980. 79 p.

A, F, G, K A, F, G, K E, G, K A, E, F, G, K E, G, K K G G G G E, K K K E, G, K A, G K E, K A, F, G, K G, K E, K E, G E, G, K E, G, K E, G, K K K K K K E, G, K E, F, G, K K G E, K E, K G E, K G, K G

91

Stuur, Addo – Turcsányiné Szabó Márta: Comenius Logo, Bp.: Kossuth K., 1998. p. 11-92. Szabados Árpád: Metszés és nyomtatás. [Bp.]: Corvina, 1972. 44 p. (Mûhelytitkok) Szántó Tibor: A betûszedés könyve. Bp.: Könnyûipari Kvk., 1951. 275 p. Szûcs Ervin: Beszélgessünk a technikáról. Bp.: Mûszaki K., 1979. p. 121-125. Szûcs Ervin: A számítógép tegnaptól holnapig. Bp.: Mûszaki K., 1987. 136 p. Tájékoztatók a Nemzeti alaptanterv mûveltségi területeirõl. Informatika. Bp.: Korona, 1997. 73 p. Tevan Andor: A könyv évezredes útja. 2. jav. röv. kiad. Bp.: [Gondolat], 1973. 295 p. Tiszay Andor: A könyv a mi barátunk. Bp.: Gondolat, 1962. 117 p. (Gondolattár 15.) Tóth Gyula: Könyvtár és társadalom. Bevezetés a könyvtári ismeretekbe. Egységes jegyzet. 3. kiad. Bp.: Tankvk., 1990. 138 p. (Tanárképzõ Fõiskolák) A többkönyvû oktatás felé. Könyv- és könyvtárhasználati módszerek, példák. Fõszerk. Nagy Attila. Bp.: OSZK, KMK, 1995. 142 p. (A Könyvtári Figyelõ könyvsorozata, 3.) Végh Oszkár: Nyomdászat Magyarországon. Fejezetek a magyarországi nyomdászat 500 éves történetébõl. [Bp.]: Táncsics, 1976. 147 p. Vértesy Miklós: Könyv- és könyvtártörténet. Módszertani útmutató kezdõ kutatók számára. [Kiad. az] OSZK, KMK. Bp.: NPI, 1977. 55 p.

E E, K K K E, K K K K E, K G, K E, K E, K

Szakirodalmi ajánló A könyv megjelenési adatai

Az ajánlás típusa

BÁNHIDI Sándorné: Informatikai bázis a pedagógusokért In: Új Pedagógiai Szemle (UPSz), 48. évf. 1998. 3. 121. p. 114-122. A budapesti XIII. kerületi iskolák informatikai tevékenységének, leendõ és meglévõ adatbázisainak ismertetése. Ahhoz, hogy a tanítási órába didaktikusan beépítsük az Interneten lévõ ismereteket, hosszas böngészéssel jól kell válogatnunk a keresett anyagok között. Másként kell megtervezni annak az órának a vázlatát, amelyen az Internetes teremben kiki a gépek elõtt ülve önállóan keres, és másként azt, ahol a tanár az elõre kiválasztott anyagot felhasználja a tanítás többi anyaga között. A tanár hagyományos tanító-közvetítõ funkcióját a számítógép részben átveszi, amikor a diák a világhálón információkat keres. BÉNYEI Miklós: Helytörténet, iskola, könyvtár. Bp. 1997. OPKM. 112 p. Ism.: Suppné Tarnay Györgyi: Oktatási segédlet a NAT helytörténeti programjához In: Iskolakultúra, 8. évf. 1998. 5. p. 87-88. A helytörténeti információk könyvtártípusainak bemutatása a NAT dokumentum- és könyvtárhasználati programjával. Helytörténeti forrásbázis kialakítása és a helytörténethez kapcsolódó általános tematikus elrendezésû válogatott bibliográfia segíti e nevelési-oktatási program résztvevõit. Bibliotheca Corviniana. Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. BOLDIZSÁR Ildikó: A BIT-agyú gyerekek és a mese In: Iskolakultúra, 9. évf. 1999. 1. p. 69-71. A túlzott számítógéphasználat és az általa nyújtott, valóságtól tökéletesen elrugaszkodó, ún. virtuális világ gyerekekre ható pszichés veszélyeirõl, érzelmi világuk fejlõdésének megszakadásáról s ezzel szemben a mese felszabadító, intellektuális, szociális és emocionális hatásairól szól a kitûnõ cikk. BONFINI, Antonio: Mátyás király. (Összeáll. ford., bevez. Geréb László) Bp.: Officina, 1943. (Officina Könyvtár 41-42.) CSAPODI Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára Bp.: A MTA Könyvtárának Közleményei, 1961. 24. vagy In: Magyar Könyvszemle, 1961. 4. sz. CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Európai kódexfestõ mûvészet. Bp.: Corvina K., 1981. [kb. 200 p.] A kódexfestõ mûvészet történeti jeletõsége, forrásai és kezdeteinek megismertetése után száz magyar és európai kódex egy-egy legszebb lapjának színes, nagyméretû illusztrációját adja közre a szerzõ. Az egyik oldalon az illusztráció, a szemköztin pedig a hozzá tartozó rövid és pontos magyarázatok olvashatók. DÁN Krisztina: Könyvtárhasználat a NAT-ban, könyvtárhasználat a helyi tantervekben. In: Módszertani Lapok. Könyvtárhasználattan, 2. évf. 1996. 3. sz. p. 1.

92

K

F, G,K

K

A, E A, E, K F, K

G

DARÓ Ildikó – TÓTH Zoltán: Kezdõ lépések az interneten. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. 63 p. A könyvbõl a felhasználó alapszinten sok érdekességet megtud a hálózatról. Az elméleti összefüggéseket mindenképpen, s ha az egyes témakörök végén található, különféle szintû és tárgyú kérdésekre a fejezetben tanultak alapján a gyakorlatban, számítógép elõtt ülve megpróbálja a választ megkeresni, tudása gyarapodni, félelme és bizonytalansága pedig csökkenni fog. A kötet végi 8 oldalas melléklet számos hasznos hálózati parancsot és címet közöl. Ez utóbbiak lezárási ideje: 1988. július 1. Bibliogr.: 62 p. Együttnevelés – Speciális igényû tanulók az iskolában. Az integrált fejlesztés lehetõségei. Szerk.: Csányi Yvonne. Bp.: Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, 1993. 183 p. (Altern Füzetek 5. Koncepciók) A szemelvénygyûjtemény célja, hogy mintát adjon a pedagógusoknak arra, hogy a különbözõ okok miatt hátrányos helyzetûnek tartott tanulókat hogyan lehet együtt oktatni-nevelni egészséges társaikkal. A külföldön már régóta bevált gyakorlat hazai meghonosításához s a normál, ill. a gyógypedagógia szoros együttmûködéséhez kaphatunk elméleti és gyakorlati útmutatást. Fõ témakörök: törekvések az iskolai integráció kiszélesítésére (a fejezet a külföldi példák adaptálási lehetõségeit s a kutatás jelenlegi szakaszát ismerteti), hallássérültek integrációja, látássérültek integrációja, mozgássérültek integrációja, a tanulásban mentálisan akadályozottak integrációja. Éhe a szónak? Irodalom és irodalomtanítás az ezredvégen. Tanulmányok. Bp.: Eötvös József Kiadó, 1997. 269 p. A kötet az ELTE-n 1995 októberében rendezett „Válságban a humán mûveltség?” c. nemzetközi konferencia elõadásait tartalmazza. A tanulmányok hangsúlyozzák az új kommunikációsinformációs technikák térnyerésének következtében megváltozott módszereket az irodalomtanítás, a nyelvi képzés, s általában a humán mûveltség megszerzésében.

E, K

K

G, K

Folyóiratok, diákújságok GYÖNGYSZEM – havonta megjelenõ – a Zsiráfnál is olcsóbb – diákújság érdekes, olvasmányos cikkekkel, melyek elsõsorban a 10-13 éves korosztálynak szólnak. A hagyományos diákrovatok mellett itt a szépirodalom is önálló helyet kap. A szerkesztõség e-mail címe: [email protected] EASY PC – kéthetente megjelenõ családi magazin a számítógép jobb megismeréséhez. Változatos és olvasmányos témakörei hatékony segítséget nyújthatnak mindenféle számítógépes ismeret tanításához és tanulásához. Az oktatás rovatban a szerzõk rendszerint közlik a tantárgyi koncentrációt és azt is, hogy hány éves korcsoport számára javasolják a cikket. KINCSKERESÕ – színvonalas irodalmi folyóirat 10-14 éves gyerekeknek. Évente 9 szám jelenik meg az iskolaévben havonta. RUBICON – évi tíz számmal megjelenõ történelmi folyóirat, melynek különösen tematikus számai (pl. 1998/9-10. Magyar középkor), színes illusztrációi, a bennük található legfrisebb internetes címek jól kapcsolhatók a könyvtárismeret számos témaköréhez. A TUDÁS FÁJA – Marshall Cavendesh enciklopédiája ZSIRÁF – havonta megjelenõ, olcsó diákújság, „melybõl az idõ enciklopédiát varázsol”. Érdekes cikkek, pályázatok, rejtvények, viccek, színes képzõmûvészeti montázsok, érdekességek, eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó emlékezések és szinte valamennyi tantárgy fontos témaköreihez kapcsolható cikkek találhatók a 10-16 éves korosztálynak ajánlható újságban. A diáklap az Interneten nyilvános üzeneteket is továbbító faliújságot üzemeltet az alábbi címen: http://www.2zsiraf.com GALEOTTO, Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteirõl szóló könyv. Ford., közread., jegyz. Kardos Tibor. Bp.: Magyar Helikon, 1977. 138 p. Báthori Miklós, Mátyás király nagybátyja, Vác híres humanista püspöke firenzei tanulmányai során ismerkedett meg Galeotto Marzioval. Õ ösztönözte arra Galeottot, hogy a váci püspöki levéltár anyagainak felhasználásával írja meg Mátyás életrajzát. Így született meg ez a felbecsülhetetlen értékû mû, melynek értékét a kortárs szemtanú emlékezésein túl az is adja, hogy az eredeti levéltári források mind elpusztultak. Az illusztrációkat a jeles kódexkutató, Csapodiné Gárdonyi Klára válogatta a leghíresebb fennmaradt korvinákból.

F, K

93

HEIMANN Lászlóné: Tehetségfejlesztõ tanárok a gyakorlat és az elmélet tükrében. In: Fejlesztõ Pedagógia, 1997. 6. sz. p. 42-45. A szerzõ a szakirodalom s az egyéni felmérések alapján az alábbi kérdésekre keresi a választ: a tanároknak milyen speciális tanulókkal kell foglalkozniuk, s milyen tudás, felkészültség birtokában képesek sikeresen foglalkozni a tehetséges gyerekekkel. Az érem másik oldalára is felhívja a figyelmet: az igazán tehetséges, kreatív tanulóknak milyen szaktudású s milyen személyiségû tanárral van a legnagyobb fejlõdési esélyük. HOMOR Tivadar: A NAT könyvtárinformatikai követelményrendszer tantárgyi ingtegrációjának megalapozása a tanítás–tanulás folyamatában. In: Módszertani Lapok. Könyvtárhasználattan, 3. éfv. 1997. 4. sz. p. 1-18. ILLÉS György: Mesélõ könyvtárak. Bp.: Móra K., 1984. 213 p. Tizennyolc vidéki és fõvárosi jeles könyvtár, különféle könyvtártípus becses értékeit veszi sorra a szerzõ több mint kétszáz képpel illusztrált, érdekfeszítõ könyvében. Gyakrabban elõforduló könyvtári és egyházi szakkifejezések kislexikona a kötet végén: p. 209-212. Az írott nyelv felfedezése kisgyermekkorban az informatika segítségével. Szerk. Kõrösné Mikis Márta. Iskola és Informatika Alapítvány. Bp. 1996. Az Iskolakultúra 8. évf. 1998. januári tematikus számában Ismert könyvtörténeti szakemberek tollából több, magas színvonalú, felkészültséget igénylõ, könyvtörténeti vonatkozású szakmai cikk olvasható középkori bibliafordításainkról (Madas Edit), rejtett nyomdákról (V. Ecsedy Judit), a 15-17. századi magyar könyvdíszítésrõl (Soltész Zoltánné), az erdélyi kéziratos könyvkiadásról (Baricz Zsolt), a könyvkötéstörténeti kutatásokról (Rozsondai Marianne) stb. JANOWSZKY Sándor: Nevelési alapviszony. Tanárszerep – diákszerep. In: Fejlesztõ Pedagógia, 1997. 6. sz. p. 50-54. A szakirodalom a nevelés sikerességének elõfeltételeként tartja számon a tanár–diák kapcsolat minõségét. Ennek az együttmûködésnek a mozzanatai sok vitát, ellenvéleményt váltottak ki régen is, napjainkban is. Az új szemléletû pedagógia különösen nagy hangsúlyt fektet a nevelõ és a nevelt közötti kétoldalú viszony vizsgálatára. A cikk e kapcsolat személyi feltételeit, jellemzõit, a legfontosabb tanári s diák erényeket, teendõket mutatja be. JEAN, Georges: Az írás, az emberiség emlékezete. Bp.: Park K., 1991. 212 p. (Kréta Könyvek 4.) Nagyon sok, jó minõségû képpel, festménnyel, rajzzal illusztrált, új szemléletû könyv az írás történetérõl. Témakörei: az írás születése, az Istenek találmánya, az ábécé forradalma, a másolóktól a könyvnyomtatókig, a könyv emberei, a megfejtõk, tanúságok és dokumentumok. Bibliogr.: p. 210. Jena-plan iskolák Hollandiában. Szerk. Horváth Attila. Bp.: OKI Iskolafejlesztési Központ, 1991. 131 p. (Altern Füzetek 2. Koncepciók) A Jena-plan progresszív pedagógia arról a munkáról kapta a nevét, melyet Peter Petersen vezetésével Jéna város egyetemi kísérleti iskolájában végeztek a század elsõ felében. Petersen 1923-1950 között volt itt a pedagógia professzora, s pedagógiájának középpontjában az ember áll. Az itt alkalmazott tananyag négy emberi életfunkció: a kommunikáció, a munka, az ünnep és a játék köré szervezõdik. A csoportok nem évfolyamszintûek, hanem heterogén életkorú és vegyes képességû gyerekekbõl tevõdnek össze. A Jena-Plan iskolában minden gyereknek saját, önálló programja van, melynek alakításában õ maga is jelentõs szerepet játszik, hiszen aktivitásával befolyásolja a pedagógus módszereit. KELECSÉNYI Gábor: Múltunk neves könyvgyûjtõi. Bp.: Gondolat K., 1988. 297 p. A magyar bibliofília mintegy húsz jeles magyar történeti személyisége életének és gyûjteményének bemutatására vállalkozik a szerzõ. A szöveget számos fotó, kép és az egyes személyek ex-librisei díszíti. KLEMPERER, Katharina – Chapman, Stephen: Digitális könyvtárak: szemelvényes forráskalauz. In: TMT, 45. évf. 1998. 7. sz. p. 265-271. Kner Imre emléke 1890-1990. Szerk.: Haiman György. Békéscsaba–Gyomaendrõd. 1990, Kner ny. 221 p. A XX. század egyik legnagyobb magyar könyvnyomdásza a fasizmus áldozata lett. Munkái túlélték õt. Szelleme, munkássága máig hat a könyvmûvészekre. Valamikori lakása ma az ország elsõ és egyetlen nyomdaipari múzeumának ad helyet. A kötet nemcsak emlékezés és tisztelgés e hatalmas életmû elõtt, hanem jó segédlet a kézi, manufakturális úton elõállított könyv jobb megismeréséhez is.

94

F, K

K

A

K K

K

A, E

K

F, G

K

Kner Imre és Fülep Lajos levelezése. Szerk.: Kõhegyi Mihály, Sümegi György. Közrem. Pajor Enikõ. Kecskemét. 1991, A megbecsült könyvkiadó és az elismert mûvészettörténész levelezéskötete nemcsak egy barátság elmélyülésének pillanataiba, hanem a könyvnyomtatás technikai, szellemi munkafolyamataiba, a szecesszió új mûvészi áramlataiba és a fasizmus halálfélelme mellett embernek megmaradó könyvmûvész hétköznapjaiba enged bepillantást. KOKAS Károly: Könyvtárhasználat 7–10. osztály. Szeged: Mozaik, 1998. 61 p. A kötet tartalomjegyzéke és ismertetõje az Interneten: http://www.inlap.jate.u-szeged.hu/modtan/konyv/konyv.htm Az ismert könyvtár-informatikus könyvének egész tartalma kiválóan hasznosítható, de a végén található Könyvtárhasználati kislexikonra külön felhívjuk a figyelmet. Konferencia: NAT után – helyi tantervek elõtt In: Új Pedagógiai Szemle, 48. évf. 1998. 2. sz. p. 3-73. A folyóirat majdnem egésze a NAT-tal foglalkozik: szó esik a lillafüredi konferenciáról, a NAT implementációjáról, azaz arról, hogy Szombathely önkormányzata miként készül fel a tanterv bevezetésére ..., a NAT szerepérõl és hatásáról a szakképzésben s arról is, hogy a NAT után az iskolatípus veszít jelentõségébõl, mert egyre inkább a tanterv s a helyi tanterv válik a szabályozás eszközévé. KÓSA Éva – VAJDA Zsuzsanna: Szemben a képernyõvel. Az audiovizuális média hatása a személyiségre. Bp.: Eötvös József Kiadó, 1998. 87, [8] p. Hogyan tanulunk meg tévét olvasni? Hogyan hat a média az agresszivitásra? Milyen módon nézik a tévét a felnõttek, a gyerekek? Korlátozható, korlátozandó-e a média hatása? Hogyan lehet a televízió vizuális nyelvét megérteni? Ehhez hasonló kérdésekre keresik és adják meg a választ a kötet szerzõi. A könyv függelékében kérdéseket és feladatokat is feltesznek a mû tartalmának középiskolai feldolgozásához. Bibliogr.: p. 87. KÓSÁNÉ ORMAI Vera: Személyiségfejlesztõ játékok. Bp. OKI Pedagógiai Csoport. [1977.] 73 p. (Altern Füzetek 8.) A több mint hatvan játékleírást tartalmazó gyûjtemény a kommunikáció, a kreativitás, az önismeret, a társismeret, az együttmûködés s a konfliktuskezelés fejlesztéséhez kíván segítséget adni. MOLDOVÁN István: Internet a könyvtárban – könyvtár az Interneten. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 7. évf. 1998. 1. sz. p. 33–38. MOLDOVÁN István: A Magyar Elektronikus Könyvtár új fejlesztési koncepciója 1997-ben és az intézményesülés kérdései. In: TMT, 45. évf. 1998. 1. sz. p. 3-19. Mondák Mátyás királyról. [Történelmi olvasókönyv] Összeáll.: Szabó Vilma. [Dunaújváros]: ÉSZ–ÉRV K., 1996. 156 p. (ÉSZ–ÉRV Könyvek)

K

F

K

K

F

A, G K A

Multikulturális tankönyvek A NAT külön hangsúlyt fektet a kisebbségek kommunikációs szokásainak megismerésére, a másság elfogadásának gyakoroltatására. Ehhez adnak segítséget az ún. Multikulturális tankönyvek: – BALI Péterné: Ablak a világra. Szeged: Pax Christi Egyesület, 1997. Sok ötletes, önálló vagy csoportmunkát igénylõ feladatot, foglalkozástervezetet közöl a szerzõ. A 14 óraleírás témája az emberiséget érintõ nagy problémakörökkel foglalkozik: víz, éhínség, szegénység, környezet stb., melyek feldolgozásához irodalmi, zenei, képzõmûvészeti illusztrációkat is felhasznál. Noha óraleírásai elsõsorban az ált. iskola 8., ill. a középiskolai osztályok számára készültek, a fiatalabb korosztály számára készítendõ hasonló órákhoz, órarészek megtervezéséhez ötleteket meríthetünk a könyvbõl. – FISCHER, Simon – HICKS, David: A mi világunk. Szerk.: Lesznyák Márta. Bp.: Egyházfórum, 1996. A tanári kézikönyv a 8-13 éves gyerekek tanításának segédlete. Olyan témákat dolgoz fel, melyek a kommunikációs kultúra hatékonyságát segítik: önismeret, konfliktusmegoldás, saját és más kultúrák elfogadása, megismerése, környezetvédelem, világgazdaság, a fegyverkezés idõszerû problémái stb.

K

95

– Találkozások. Szerk.: Kühn Jánosné, Szeged: Pax Christi Egyesület, 1997. A kötet általános és középiskolai tanárok számára gyûjt és ad ki óraleírásokat, projekteket, oktatócsomagokat. Érdeme, hogy a hazai kisebbségek életén túl az arab, zsidó, észak amerikai indián kultúrák világát is vizsgálja. Mûvészet dióhéjban ötven remekmû alapján. Bp.: Corvina K., 1976. [kb. 100 p.] Gyerekeknek részben gyerekek által bemutatott képzõmûvészeti alkotások ismertetése és értelmezése. A kötet igen hasznos lehet a képi látás, a vizuális kommunikáció és jelrendszer megismertetésében. A könyv végén kislexikon közli a mûalkotások lelõhelyét, keletkezési körülményeit és alkotóik rövid életrajzát. PETÕFI S. János – BENKES Zsuzsa: A verbális szövegek kreatív megközelítése szövegtani keretben 1. rész In: Iskolakultúra, 8. évf. 1998. 1. sz. p. 3-11. 2. rész: U. o.: 2. sz. p. 47-56. A szerzõpáros konkrét gyakorlatokon, verseken mutatja be a szövegelemzés e módját, a verbális szövegek fizikai hordozóját, az ezekhez rendelhetõ nyelvi-formai felépítéseket, s a hozzájuk kapcsolható szimbólumrendszereket, a tipográfiai, prozódiai, metrikai-ritmikai, valamint tágan értelmezett szintaktikai minõsítést. Mindkét tanulmány végén rejtett bibliográfia ad további útbaigazítást a kérdés iránt érdeklõdõknek. A reneszánsz és a humanizmus fényei. Marchand, Pierre fõszerk.: Larousse–Officina Nova. 105 p. (Új Képes Történelem) A nyugati szerzõk és könyvmûvészek által tervezett, igen mutatós és olvasmányos francia sorozat bármely kötetének magyar változata segítséget nyújt tanárnak, diáknak egyaránt. E kötet 64-65. oldalán egy kétoldalas színes rajz a korabeli nyomdászmûhely munkáját és a nyomtatás munkafázisait érzékelteti néhány soros magyarázattal. RÓKA András: Irány a XXI. század. Kiegyensúlyozott oktatással egy kiegyensúlyozottabb társadalom felé In: Fejlesztõ Pedagógia, 1997. 1. sz. p. 5–12. A szerzõ véleménye szerint a NAT-ban az elméleti anyag csökkentése nem jelentheti egyúttal a gondolkodtatás s a gondolkodás csökkenését is. Cél, hogy a tanár maga is képes legyen a tanítás folyamatát sokoldalúan megtervezni, melyben az egymásra épülés, a rejtett összefüggések az uralkodóak. A tanár az a "mûvész", aki a fogalmak, jelenségek megfelelõ rendbe állításával elõidézi a gyerekekben az önálló felfedezés örömét, s ezáltal olyan élményhez juttatja, mely a tanulás hatékonyságát megsokszorozza. Az elméleti cikk az oktatás felelõsségét, a jelen és a jövõ tanárképét, a megismerés folyamatát, módszereit, a tantárgyak egymásra épülésének lehetséges rendjét elemzi és magyarázza. VÁRADI István – GÖRÖG Júlia: Reneszánsz játékok In: Fejlesztõ Pedagógia, 1997. 2-3. sz. p. 97-105. és Kovács Gábor: A reneszánsz táncai In: Fejlesztõ Pedagógia, 1997. 2-3. sz. p. 106-109. Mindkét cikk tartalma elsõsorban a NAT mûvészeti mûveltségi területének része, ám maga a kor az irodalom s a történelem órán éppúgy megjelenik, mint a mûvészeti órák bármelyikén. A középkori vásár, a bolondjogar használata, a bothúzás, a babzsákdobás, a vásári pék, a borárus-borbíró, a kelmeárus s a köznépet szórakoztató muzsikusok, zenészek, medvetáncoltatók megismertetése nemcsak a középkor hangulatához visz közelebb, hanem remek kommunikációs helyzetgyakorlatok kiindulópontja is lehet. A cikkek természetesen csak a játékokat, táncokat mutatják be, felhasználásuk a tanár egyéni kreativitásától függ. VÉRTESY Miklós: Könyvtárosok kislexikona. (Közrem. Novák István) Bp.: Múzsák K., 1987. 249 p. FARLEY, LAINE szerk.: Könyvtári információforrások az Internet hálózaton: kiválasztási és alkalmazási stratégiák. Ford. Drótos László. [Bp.] Ny n. 1991. 45 lev. C38447 JATE táj.

96

K

K

G

K

K K

Pitrik József TANÁRI KÉZIKÖNYV Informatika Könyvtárhasználat Számítástechnika

Recommend Documents