Pillanatfelvétel az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól

DARABOS Ferenc Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Pillanatfelvétel az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól 1. Bevezetés, hipotézisek Témaválasztásomat meghatározta a 2011 nyarán írt korábbi publikációm, melyben hazánk és Ausztria idegenforgalmának fejlődését, a két ország kínálatának és a keresletének jellegét vetettem össze. 2012. december közepén, tehát a téli szezon elején lehetőségem nyílt az osztrák Koralpe síterületét személyesen is tanulmányozni. A látogatás jó lehetőséget kínált a téma tovább bontásához, a keresleti szokások vizsgálatához. Elsősorban az érdekelt, hogy honnan, hogyan érkeztek a desztinációba a síturisták (síturista a fogalom tágabb értelmezésében is értendő), és mit gondolnak a kínált szolgáltatásokról. Kíváncsi voltam arra is, hogy miként értékelik hazánkat, mit gondolnak turisztikai lehetőségeinkről. Érdekelt továbbá, hogy vajon lehet-e hibát találni sógoraink iparszerű ágazatának működésében. Éreztetik-e velünk fölényüket abban a gazdasági versenyfutásban, melyre a történelem viharában jelentős „handicap”-pel érkeztünk. A piackutatásom tehát két irányban zajlott. Munkámban egyrészt Ausztria szezonális keresleti-kínálati viszonyait vizsgáltam, másrészt Magyarország általános turisztikai megítélésének kutatására fókuszáltam. Turisztikai fejlesztéseink ugyanis nem nélkülözhetik más országok lakosainak a tapasztalatait, azokat a meglátásokat, amelyek alapján ránk tekintenek; és ahogy friss tapasztalatok birtokában külföldön járva értékeljük magunkat. „Karintia a magyar kiutazó turisták számára a második legjelentősebb osztrák tartomány” írja Gyuricza László a Turizmus nemzetközi földrajza című munkájában (GYURICZA László: 2008 : 122). A friss adatok szerint a helyzet nem változott. A 2011-12 évi téli szezonban a hazai ausztriai népszerűségi listán első helyen Stájerország szerepelt 80 000 magyar vendégéjszakával, a második Karintia volt, alig lemaradva 74 000 vendégéjszakával. Tanulmányomban röviden értékelem a fenti tartomány és a szűkebb célterület vonzerőit, speciális szolgáltatásait, mindezt beágyazom a szakirodalmak ágazati lehatárolásába. A publikáció második részében kitérek a piackutatás értékelésére. A kiértékelést követően a főbb összefüggések, konklúziók megfogalmazására; a hipotézisek beigazolódására, illetőleg cáfolatára kerül sor. A primer felméréshez kapcsolódóan hipotézisekként a következőket fogalmaztam meg. A: A célterületet döntően osztrák turisták keresik fel. B: A megkérdezettek többsége saját szervezésben érkezik, egy hetes terjedelemben tartózkodik, és hotelt vesz igénybe szálláshelyként. C: A desztináció szolgáltatásait többségében kiválónak ítélik a megkérdezettek. D: A hazánkat jellemző negatív attitűdök megjelenési gyakorisága a megkérdezettek válaszaiban 10 % alatti. E: A megkérdezettek több mint fele járt már hazánkban. F: A legfontosabbnak ítélt fejlesztés hazánkban a kínálatra vonatkozik, a legfontosabbnak vélt ágazat az egészségturizmus a megkérdezettek körében.

1

2. Koralpe adottságainak értékelése, a síturizmus szempontjából Lengyel Mártonnak „A turizmus általános elmélete” című munkája alapján elmondható, hogy a síturizmus vonzerői között természeti (hegyek és a hó) és ember alkotta (sport, sí aktív részvétel) típusúak egyaránt fellelhetőek (LENGYEL Márton: 1994:68). Itt jegyezhető meg, hogy a turizmus érdekében kifejtett emberi beavatkozás csak egy bizonyos pontig tudja helyettesíteni pl. az időjárási feltételeket. A legelőnyösebb a két tényező kiegészítő hatása a fenntarthatóság keretei között. Gondoljunk pl. idén az eplényi síarénában a hirtelen olvadás következtében felgyülemlett – mesterséges hóból keletkező - olvadékvíz értékes berendezéséket is veszélyeztető felhalmozódására. A Koralpe sírégió Karintia észak-nyugati szegletében a stájer főváros Graz és a helyi központ Klagenfurt között az A2 autópályán haladva félúton. A térség a stájer határ nyugati peremén helyezkedik el. „Karintia Ausztria legdélibb tartománya is sokszínű kínálattal rendelkezik” (GYURICZA László: 2008:122). A legfőbb természeti vonzerő a Lavant folyó által mélyített medencéből (Lavanttal) felmagasodó Alpok 2000 méter feletti vonulatai (1. Ábra). 1. Ábra: A Koralpe hegyvonulatai

Készítette: Darabos Ferenc PhD 2012

A 2140 m magas Gr. Speikkogel, és 2070 m magas Steinschober nevű csúcsok adják a síeléshez szükséges lejtést és kiterjedést, valamint a látképet. Az időjárás azonban, összefüggésben a globális felmelegedéssel egyre kiszámíthatatlanabbá válik a térségben is. Ez a jelenség nagyban kihat Koralpe síturizmusának alapvető természeti vonzerejére. 2012-ben december derekán még csak egy hete örülhettek a felvonók üzemeltetői hasznosítható természetes hómennyiségnek. Az Alpesekben ugyanis egy hónapot késett a havazás. A technika adta lehetőségek ma már itt is biztosítják a mesterséges hóutánpótlást, nagy teljesítményű hóágyúk 0 Celsius fok alatti alkalmazásával. A két héttel korábbi turnus azonban a meleg miatt ezt a lehetőséget sem tudta kihasználni. December közepén pedig a gyakran viharos széllel kísért lehűlés gátolta meg a kényelmes négyüléses felvonók indítását. Hiába a kiépített 12 pályaszakasz, a 4 felvonó, ha az időjárás miatt „csak” 3 pálya és 2 „csákányos” felvonó tud üzemelni. Klipitztörlön ezt a problémát - tekintettel az induló szakasz ülőliftes jellegére - a síelők érdekében adhoc alkalmazott motoros szános transzferrel pótolták. 2

A pályarendszer Koralpén egyébként alkalmas még sífutásra, snowboardra, szánkózásra, sítúrázásra. A sícentrum felépítése racionális, a központi jegypénztár közvetlen közelében parkoló, hotel és 15 faházból álló pihenőfalu, bár, bistro, síkölcsönző szolgálja az igényeket. A faházak, hűtőgéppel, fűtéssel és szaunával jól felszereltek. Kitelepült magyar nyelvű személyzet fogadja a vendégeket. A napi jegy ára felnőtteknek 30 euro, ami a szezon eleji viszonyok miatt 20 eurora mérséklődött (gyerekjegy 16,5 euro). Viszont a pályák „ratrakolása” (speciális hókotróval történő felületjavítás, rendezés) tekintettel a szerényebb érdeklődésre nem volt folyamatos. A fentiekből megállapítható, hogy a síturizmus, mint a tömegturizmus egyik tipikus sport alapú megtestesülése nem tudja magát teljesen függetleníteni a természeti tényezőktől, bár ennek érdekében jelentős mennyiségű mesterséges beavatkozást megtesz. Ráadásul „a síturizmus résztvevői a síelés eróziós következményei miatt felemészthetik magát a vonzerőt jelentő hegyoldalt” (MICHALKÓ Gábor 2012:44). Sok fejtörést okoz a projektek megvalósítóinak az élő bolygó folyamatos visszajelzéseinek problémamentes kezelése. A jelszó ugyanis ágazatunkban egyértelmű: „a turistának mindig igaza van”, és ez a mondás úgy tűnik Ausztriában hatványozottan jelen van. A turizmus környezeti hatásvizsgálata azonban ezzel párhuzamosan folyamatos feladat kell, hogy legyen. 3. Módszertan Primer felmérésemben a kérdőíves módszert választottam. Személyesen adtam át a megkérdezett turistáknak a német nyelvre lefordított kérdéseket és segítettem a kitöltésben, értelmezésben. A kitöltésekre a sípályán, liftben, hüttékben és faházakban került sor. A kérdőívek egyenként 14 kérdést tartalmaztak, feleletválasztós, nyitott végű, és numerikus értékelő skálák variálásával. A válaszokat összesítő táblázat segítségével százalékosan értékeltem. A kapott eredményeket Microsoft Graph diagramok alkalmazásával ábrázoltam a szemléletesebb megjelenítés érdekében. Az arányok számolása mellett, a numerikus értékelések elemezése során a legjobbnak ítélt tényezők megjelenési gyakoriságát vizsgáltam. A megkérdezettek 70 %-a férfi, 30 %-a nő volt, 40 %-uk 30 év alatti, 30 %-uk középkorú, és 30 %-uk 60 év feletti volt.

4. Az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól készített kérdőív kiértékelése A kérdőívet 100 megkérdezett töltötte ki (nem reprezentatív szúrópróba jellegű minta), közülük 62 volt osztrák, 18 magyar, 10 más nemzetiségű, 6 német, 2 szlovén, és 1 amerikai (2.ábra).

3

2. Ábra: A Koralpe régióba érkező megkérdezettek nemzetiségenkénti aránya / % n=100 70% 60% 50% 40%

62%

30% 20% 18%

10%

10%

0% osztrák

magyar

más

3%

6%

német

szlovén

1%

északamerikai

Készítette: Darabos Ferenc PhD

Az első hipotézisem, miszerint a célterületet döntően osztrák turisták keresik fel, beigazolódott. Sógoraink az utóbbi 20 évben tudatosan törekedtek a belföldi turizmus felélénkítésére. Ez az igény minden nemzet jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. Ausztria két főszezonú ország, télen és nyáron azonos nagyságrendű vendégéjszaka számmal, azonban a magyar vendégéjszakák 65 %-a a téli időszakra esik. Számunkra tehát az ausztriai tél a főszezon. Erre utal jelen felmérés szerint az előkelő 2. helyünk a nemzetiségi megoszlásban, és ezt erősíti a telepített magyar nyelvű szervező ausztriai tevékenykedésének ténye. Következő kérdésem a turisták társas kapcsolat szerinti osztályozására irányult. A megkérdezettek közül 46 % csoporttal, 34 % egyedül 10-10 % családdal, illetőleg párban érkezett (3. Ábra). 3. Ábra: A Koralpe régióba érkező megkérdezettek társas kapcsolat szerinti aránya / % n=100 50% 40% 30%

46% 34%

20% 10%

10%

10%

0% csoportosan

egyedül

családdal

párban Készítette: Darabos Ferenc Ph. D

Az egyedüliek magas aránya sok esetben térségi, leruccanó egy napos vendégre utal, a csoportosan érkezők viszonylag magas aránya a kedvező ár-érték aránnyal indokolható. 4

A 3. kérdés az utazás szervezettségére irányult. A válaszokból kiderült, hogy 88 %-os értékkel magasan vezet az egyéni szervezésű utazók száma (4. Ábra). A síturizmust sem kerülte el az internet kínálta lehetőség a pályák, szállások, utazás egyéni megtervezésére, lefoglalására. Az előzetes internetes felvonóbérlet vásárlás 50 % kedvezményt nyújt egyes helyeken. A 12 %-os irodai szervezésű résztvevői arány bónusz és csoportos kedvezmények nyújtása miatt válhatott vonzóvá. 4. Ábra: A Koralpe régióba érkező szervezettségi aránya / % n= 100

megkérdezettek

utazásainak

12% egyéni szervezés irodai szervezés

88%

Készítette: Darabos Ferenc PhD

A 4. kérdés a tartózkodás idejét határozta meg. Meglepetésként ért, hogy a megkérdezettek majdnem fele, 44% összesen egy napra érkezett. A több mint egy hétre és a 4 napra érkezők 20-20 % -os aránya megfelel előzetes elképzeléseimnek. 1 hétre és 3 napra azonban csak 6-6 % érkezett. Az 5 napos és a 2 napos 2-2 %-os tartózkodás szintén nem tekinthető mérvadónak (5. Ábra). 5. Ábra: A Koralpére érkező megkérdezettek tartózkodási idejének aránya / % n=100 50% 40% 30%

44%

20% 20%

10%

20% 6%

6%

1 hét

3 nap

2%

2%

5 nap

2 nap

0% 1 nap

Egy hét fölött

4 nap

Készítette: Darabos Ferenc PhD

A magas egy napos tartózkodás a speciális „helyi turizmusra” utal, ez összhangban van a helyi válaszadók magas arányával. A magasan reprezentált 4 napos tartózkodás a kedvező ár-érték aránnyal és a munkához igazodó kedvező időbeosztással magyarázható, elsősorban magyar és osztrák résztvevőkkel. Az egy hétnél hosszabb idejű tartózkodás 4 kivételtől eltekintve (Németország, USA) szintén osztrák vendégekhez köthető. A síszezonban tehát továbbra is fontos a teljes értékű hosszabb tartózkodás, de 5

az alágazatban is átveszi helyét a több rövidebb utazás és felzárkózik a köztes megoldásként jelentkező 4 napos tartózkodás. Az 5. kérdés az igénybe vett szállásra irányult. A megkérdezettek 44 %-a privát szállást választott. A hotelt igénybe vevők aránya 26 %, a panziót 18 %, faházakat 12 % választotta (6. Ábra). A privát szállást választók, a helyzeti előnyt kihasználva döntően osztrák állampolgárok voltak. Viszonylag magas a nemzetiségileg vegyesen hotelt igénybe vevők aránya is. 6. Ábra: A Koralpe régióba érkező megkérdezettek által választott szállástípusok aránya / % n=100 50% 40% 30% 20%

44%

10%

26%

18%

12%

0% privát szállás

panzió

hotel

faház

Készítette: Darabos Ferenc PhD

A második összevont hipotézisem, miszerint a megkérdezettek többsége saját szervezésben érkezik, egy hetes terjedelemben tartózkodik, és hotelt vesz igénybe csak részben igazolódott, mert ugyan a megkérdezettek döntő hányada saját szervezésben érkezett, azonban majdnem felük összesen egy napra. Az első helyen prognosztizált egy hetes tartózkodást az egy napos mellett a több mint egy hetes és 4 napos tartózkodás is bőven megelőzte. Nem teljesült továbbá a szállásra tett hipotézis, mert a helyiek magánszállásai megelőzték a hotelt. Igaz, ezt a választ árnyalja, hogy az egy napos tartózkodást, tekintettel a szabadidős szokások fontosságára, és a speciális helyi turizmus szerepére nem külön választva értékeltem. További indok, hogy az időjárás miatt előszezon jellegű forgalom volt tapasztalható. A 6. 7. 8. kérdés a szállás, és éttermi szolgáltatások, valamint a pályák színvonalának értékelésére vonatkozott. A válaszadóknak 1-5 ig terjedő skálán (5. a legjobb) kellett értékelni a fenti tényezőket. „A turizmus az utazás, a pihenés, az élményszerzés, a fizikai és szellemi megújulás mellett lehetővé teszi új és új emberi kapcsolatok kialakulását, mindehhez persze az is kell, hogy nyaralásuk időtartalma alatt (is) az emberek megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel legyenek ellátva (és természetesen minden olyan termékkel, amely a Maslow-piramis alsó szintjén helyezkedik el)” (Huszka P.-Német P.-Olsovszkyné Némedi A.: 2014 : 1). Huszka ugyanakkor már egy korábbi 2010-es vizsgálatában is hangsúlyozta az egészséges táplálkozás szükségszerűségének vizsgálatát (Huszka P 2010). Összesítésemben az osztályzatok db számát vetettem össze. Harmadik hipotézisem, miszerint a desztináció szolgáltatásait többségében kiválónak ítélik a megkérdezettek, csak részben igazolódott be, mert csak a szállásokat és az éttermi kínálatot értékelték a megkérdezettek legnagyobb arányban kiválónak (64 osztályzatból 35 db 5-ös – 80 osztályzatból 22 db 5-ös). Utóbbi esetén a 4-es értékre 20, illetőleg 3-asra 16 6

jelölés érkezett, ami magasnak mondható. Árnyalja a képet, hogy 12 fő hozta magával az élelmet, ezért nem vett igénybe éttermi szolgáltatást. A pályák színvonalára azonban 4-es és 3-as értékekre 24-24 jelölés érkezett, míg 5-ös értékre mindössze csak 16. Ebben nagy szerepet játszottak a felvezetésben szereplő negatív környezeti hatások, illetőleg azok szolgáltatásbeli következményei. A 9. kérdésben szereplő fejlesztési igények 29 %-ban a hóágyúk számának növelésére vonatkoztak, ami szintén összefügg a késői havazás okozta frusztrációval. A többi igény arányosan oszlott meg a hüttebővítés, felvonóbővítés, és a wellness kínálat fejlesztése között (19%, 17 %, 17 %). A 10. kérdésre választ adók átlagban 585 eurot terveznek költeni tartózkodásuk során. A következő 4 kérdésben a hazánkról kialakult vélemény iránt érdeklődtem. A 11. kérdés feleletválasztós formában kérdezett rá a magyarokról kialakult képre. (Felsorolt megnevezések: tipikus kelet-európai, tipikus közép-európai, barátságos, instabil, kooperatív, szorgalmas, szegény) A 88 megnevezésből 44 esetén szerepelt a barátságos, ez 50 %-os gyakoriság. 14 %-ot kapott a kooperatív jelző, harmadik leggyakoribb azonban a szegény 11 %-kal, majd 10 % alatt következnek sorrendben a szorgalmas, instabil, kelet-európai és közép-európai megnevezések. A 4. feltételezésem, miszerint a hazánkat jellemző negatív attitűdök megjelenési gyakorisága a megkérdezettek válaszaiban 10 % alatti, tehát részben beigazolódott. A szegény megnevezés éppen a 10 %-os említési gyakoriság fölé került, viszont a többi pl. instabil mindössze 7 %-ot, a tipikus keleteurópai 4,5 %-ot kapott. Igaz, a szorgalmas jelző pedig éppen 10 % alá került (9%). A külföldiek tehát reális képet festettek rólunk, melyből kirajzolódik a nemzetünkhöz való pozitív attitüdjük. Éppen a szegénység és a szorgalmasság megítélésének felcserélését célul kitűzve, lehetne eljutni a turizmusban is jelentősebb eredmények eléréséhez. A 12. kérdés arról érdeklődött, hogy járt-e már Magyarországon a megkérdezett. A 68 válaszadóból 38 fő (55,8%) nyilatkozott úgy, hogy járt már hazánkban (7. ábra). Ez az érték éppen meghaladja az 50 %-ot, tehát következő feltételezésem is beigazolódott, mi szerint a megkérdezettek több mint fele járt már hazánkban. Aggasztó azonban, hogy a kérdésre nem minden külföldi válaszolt, és az érték nem túl magas. Problémás továbbá, hogy egy-két kivételtől eltekintve a Plattensee-Balaton és Budapest válaszok érkeztek be. A többi megjelölt célterület pedig konkrét munkavégzéshez kötődik.

7

7. Ábra: A Magyarországon járt, illetőleg nem járt Koralpe régióba érkező megkérdezettek százalékos aránya / % n=68

44%

járt Ma.-on

56%

nem járt Mo.-on

Készítette: Darabos Ferenc PhD

A 13. kérdés a hazai turisztikai fejlesztések szükségességének mértékére irányult. Numerikus skálát alkalmaztam, 1-8-ig pontozva a fontostól a kevésbé fontosig az egyes tényezőket. A tényezők a következők voltak: barátságosság, minőség, kínálat, árszínvonal, szállás, étkezés, kiszolgálás, úthálózat, vasúthálózat. Az értékelés során az 1-es minősítést kapott (legfontosabbnak tartott) összesen 110 jelölést vetettem össze. Egy kitöltő egyszerre több 1-est is adhatott. Ezek alapján a minőség és a kínálatfejlesztés szerepelt a legtöbbször (28-szor és 22-szer) a legfontosabb fejlesztési tényezőként. Ezeket követte a szálláshelyek és az úthálózat fejlesztése 18-18 jelöléssel, majd az árszínvonal 12 jelöléssel. A többi tényező 10 % alatti jelölést kapott. A 14. kérdés a hazai turisztikai ágazatok fontosságára utalt. Numerikus skálát alkalmaztam, 1-6-ig pontozva a fontostól a kevésbé fontosig az egyes ágazatokat. Az ágazatok a következők voltak: egészségturizmus, kulturális turizmus, kerékpáros turizmus, business turizmus, falusi turizmus, magyar étel- és italkülönlegességek (gasztronómia). Az értékelés során az 1-est kapott (legfontosabbnak tartott) összesen 144 jelölést vetettem össze. Egy kitöltő egyszerre több 1-est is adhatott. Ezek alapján magasan a magyar ételés italkülönlegességek (gasztronómia) szerepelt a legtöbbször (46-szor) a legfontosabbnak ítélt ágazatok között. Ezt követte a kerékpáros turizmus 28 jelöléssel, majd az egészségturizmus és a kultúra 26-26 jelöléssel. Következő a sorban a falusi turizmus 14 és a business turizmus 4 jelöléssel. Utolsó összevont hipotézisem, miszerint a legfontosabbnak ítélt fejlesztés a kínálatra vonatkozik, a legfontosabbnak ítélt ágazat az egészségturizmus a megkérdezettek körében részben igazolódott be. A hipotézis első fele részben teljesült, mert a minőséget több megkérdezett ítélte fontosabbnak a kínálatfejlesztésnél. Viszont ez utóbbi csak 5 %kal maradt el a minőségtől. Viszont a legfontosabbnak ítélt ágazat az egészségturizmus helyett a gasztronómia lett, és a kerékpáros turizmus is megelőzte az egészségturizmust. Ebben a válaszban nagy szerepet játszhatott az ausztriai wellness ágazat versenyfölénye. 5. Összegzés Kutatásom hipotéziseiből kiindulva felmérésem alapján az alábbi megállapításokat teszem. A koralpei desztinációt döntően osztrák turisták keresik fel, arányuk a megkérdezettek 62 %-a. A megkérdezettek többsége saját szervezésben érkezik. A szolgáltatást igénybe vevők döntő hányada egy napra érkezik, viszont a megkérdezettek 20-20 %-a több mint egy hetet, illetőleg négy napot tölt a területen. A legkedveltebb szálláshelyek a magánszállások és hotelek. A szállást és az éttermi kínálatot kiválónak 8

ítéli a vendégek többsége, azonban a pályák megítélt színvonala tekintettel az időjárásra inkább jó-közepes. Hazánk megítélése vonatkozásában a negatív attitűdök megjelenési gyakorisága a megkérdezettek válaszaiban 10 % alatti, kivéve a szegénységi tényezőt. A megkérdezettek több mint fele járt már hazánkban, azonban csak a Balatont és Budapestet ismerik. Véleményük szerint a legfontosabb feladatunk a minőségi kínálatfejlesztés. Legjelentősebb ágazataink a gasztronómia, a kerékpáros- és az egészségturizmus, kultúra. Közös feladatunk tehát a kiváló potenciállal rendelkező desztinációkban, a megfelelő ágazatokban kellő szorgalommal felülemelkedni a turizmus problémáin és a rólunk kialakított pozitív képre támaszkodva határon átívelő egyedi turisztikai projekteket kidolgozni. Ilyen lehetőséget kínál pl. a kerékpáros turizmus, a tematikus túrák kialakítása. Különösen fontos vonzerőnk a termékfejlesztéshez a speciális magyar gasztronómiában, szelíd tájainkban, valamint gyógyvizünkben és kultúránkban rejlik.

9

Irodalom GYURICZA László: A Turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs, 2008.p. 319 HUSZKA Péter- NÉMET Péter - OLSOVSZKYNÉ NÉMEDI Anita: Élelmiszerlogisztikai problémák és azok kezelésének lehetőségei egy hazai élelmiszerforgalmazó esetében. NYME AK Apáczai Napok Tanulmánykötet, 2014 pp.9 HUSZKA P.: Élelmiszer fogyasztási szokások és attitűdök vizsgálata primer piackutatás alkalmazásával. (In: Sikos T. Tamás: Fenntartható fogyasztás és növekedés határai - Új trendek a kereskedelemben, 1-294). Gödöllő-Komárom, 2010. 115-128 LENGYEL Márton: A turizmus általános elmélete. KIT Nyomda, Budapest, 1994. p.297 MICHALKÓ Gábor: Turizmológia. Akadémiai kiadó Zrt., Budapest, 2012. p. 266 KASPAR Claude - FEKETE Mátyás: Menedzsment a turizmusban. Bp.: BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar- Magyar Svájci Turisztikai Továbbképző Intézet, 1999. p.255 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek. I.kötet. Bp.: Excel Kht, 1997. p. 116 KASPAR Claude: Turisztikai alapismeretek. II.kötet. Bp.: Excel Kht, 1997. p. 67 TDM Kézikönyv Szerk.: Lengyel Márton: Bp.:Heller Farkas Főiskola, 2008. p.216 ULRICH H.: Management. Bern Haupt, 1984. p.11

10

ALBERT TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Területi koncentráció a hazai szállodaiparban Bevezető A magyarországi turizmus meghatározó része az ország néhány területére koncentrálódik, amit a szálláshelyek, a szállodaipari fogadókapacitások, a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a forgalmi adatok is hűen tükröznek. A szállodaipar területi koncentrációját több, különböző nagyságú földrajzi és közigazgatási jellegű területi egység szállodai ellátottságának, kapacitás és vendégforgalmi adatainak, illetve néhány fontos szállodaipari mutatószámnak az elemzésével lehet érzékelhetővé tenni. A rendelkezésre álló statisztikák alapján régiós, megyei, kistérségi szinten lehet leghatékonyabban értékelni, elemezni a szállodák területi elhelyezkedését, a magyarországi szállodaipart. Az üdülőkörzetek szintén lehetséges elemzési területegységek, ezen belül a kiemelt üdülőkörzetekkel érdemes részletesebben foglalkozni. A turizmus szempontjából kiemelt jelentőségű városok, települések adatait is célszerű külön értékelés alá vonni. Egy külön elemzést mindenképpen érdemelnek a minősített gyógyhelyek, amelyek hazánk turizmusában kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és ebből következően a szálláshelyi, szállodaipari szerepük is nagyon fontos Magyarországon. Turisztikai régiók Már a turisztikai régiós adatok is szemléltetik a szállodaipar területi megoszlását. A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió túlsúlya hazánk turizmusában a szállodaipari mutatókkal is jól követhető. Miközben a szállodák számának mintegy negyede található a régióban, a kapacitás meghaladja az egyharmadot, addig a vendégéjszakák száma több mint 46% és a szállodai szobaárbevétel részaránya már nagyobb, mint 55%. A szobaárbevétel tekintetében csak egy régió, a Balaton haladja meg a tíz százalékos részesedést, és a Nyugat-Dunántúl éppen csak eléri még ezt a szintet. Ha Budapest szerepét külön megnézzük, akkor a következőket lehet megállapítani. Budapesten a működő szállodák száma 184, a kiadható szobák száma pedig 18816 volt 2012-ben. A vendégéjszakák száma a szállodákban 6 969 358 volt, és a bruttó szobaárbevétel nagysága elérte a 70,5 milliárd forintot. Magyarországon a külföldiek által szállodákban eltöltött vendégéjszakák részarányának 65%-a, és a külföldi vendégektől származó szobaárbevétel 72 %-a realizálódott Budapesten. Észak-Magyarországon a szállodák tíz százaléka található, azonban a kapacitás a vendégéjszakák és a bevételek aránya ennél jóval alacsonyabb. Ez a megállapítás a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton régiókon kívül alapvetően mindegyik régióra érvényes, ami szintén igazolja e két régió turizmusban betöltött vezető szerepét.

11

1. táblázat: Magyarországi szállodák kapacitásainak és forgalmi adatainak területi megoszlása turisztikai régiók szerint, 2012-ben Turisztikai régió megnevezése

BudapestKözép Dunavidék ÉszakMagyaro. Észak-Alföld Tisza-tavi Dél-Alföld KözépDunántúl Balaton Dél-Dunántúl NyugatDunántúl Magyarország összesen

Szállodai egységek száma és megoszlása Száma % (db)

244

24,5

100 93 14 88

10,0 9,3 1,4 8,8

68 184 73 133

Kapacitás nagysága és megoszlása

Vendégéjszakák száma és megoszlása

Szoba (db)

(ezer éj)

%

21 576 37,1

%

Bruttó szobaárbevétel nagysága és megoszlása Millió % Forint

7 659

46,1

75 441

55,6

7,3 7,4 0,8 5,5

1 039 1 050 98 705

6,3 6,3 0,6 4,2

7 637 6 166 609 5 096

5,6 4,5 0,4 3,8

6,8 18,5 7,3

2 689 4,6 12 760 21,9 2 725 4,7

495 3 047 523

3,0 18,3 3,1

4 323 19 586 3 314

3,2 14,5 2,5

13,4

6 213 10,7

2 003

12,1

13 456

9,9

997 100 58 214 100 16 624 100 135 631 Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés

100

4 283 4 324 460 3 184

A megyék szállodai rangsorában Zala, Somogy és Veszprém megye vezet, elsősorban Hévíznek, Zalakarosnak és a Balatonnak köszönhetően. Ha Budapestet nem számítjuk bele Pest megyébe, Pest megye a főváros nélkül is a megyei lista nyolcadik helyén van 53 szállodával. Hajdú-Bihar megye az előkelő ötödik helyre került, bár itt meg kell jegyezni, hogy Hajdúszoboszlón és Debrecenen kívül csak néhány kisebb szálloda működik a megyében. Vas megyét és Győr-Moson-Sopron megyét érdemes még kiemelni, Bük és Sárvár, valamint Sopron, Győr, és Mosonmagyaróvár szállodai kapacitásai és vendégforgalmi adatai miatt. A legkevesebb szálloda a megyék közül Tolna megyében (13 egység) és Nógrád megyében (12 egység) található. Nógrádban a kiadható szállodai szobák száma mindössze 349, ennél számos budapesti szállodának nagyobb a kapacitása.

12

Kiemelt üdülőkörzetek A kiemelt üdülőkörzetek szerinti elemzésben érdemes megmutatni azokat sajátosságokat, amelyek más területi szintű elemzésekben nehezen érzékelhetők.

a

A kiemelt üdülőkörzetek a következők: 1. Budapest 2. (a) Balaton (part közeli települések) 2. (b) Balaton (további települések) 3. Dunakanyar 4. Mátra-Bükk 5. Mecsek és Villány 6. Sopron - Kőszeghegyalja 7. Tisza tó 8. Velencei-tó – Vértes A Balatonon a part közeli települések szállodái dominálnak (163 db szálloda), a további településeken csak 21 szálloda található. A Magyarországon szezonálisan üzemeltetett szállodák többsége a Balatonnál működik, de a Balaton szállodai kapacitása még a nyári turisztikai főszezonban sem éri el a főváros kapacitását, sem a szállodai egységek számát, sem a kiadható szobákat illetően. A Balatonnál viszont nagyon sok más kereskedelmi szálláshely is várja a vendégeket, a panziók, az üdülőházak, a kempingek száma és kapacitása is jelentősnek mondható. A Dunakanyar kis területe ellenére is fontos turisztikai desztinációnak számít, 21 szállodával és majdnem ezer kiadható szobával rendelkezik, ahol csaknem 300 ezer vendégéjszakát regisztráltak 2012-ben. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzet 70 szállodájában 934 ezer vendégéjszakát, míg a Sopron - Kőszeghegyalja kiemelt üdülőkörzetben, 42 szállodában csaknem ugyanennyi vendégéjszakát töltöttek el, elsősorban belföldi vendégek. A Mecsek-Villány kiemelt üdülőkörzet 43 szállodája több vendégéjszakát, de kevesebb szállásdíj bevételt ért el, mint a Dunakanyar, a fele annyi szállodájában. A két legkisebb kiemelt üdülőkörzet, a Velencei tó - Vértes és a Tisza tó, nagyon alacsony részesedéssel rendelkezik, egyik helyen sem mondható számottevőnek a szállodai kapacitás és a szállodákban realizált bevételek nagysága sem. (KSH 2012) Kistérségi szintű részletes szállodai elemzésre, terjedelmi korlátok miatt, jelen tanulmányban nincs lehetőség. Alapvetően azok a kistérségek jelentősek a szállodai kínálat tekintetében, ahol a turisztikai szempontból is fontos városok és települések találhatók, és ahol szállodák és kereskedelmi szálláshelyek is üzemelnek. A 2011-es adatok szerint, 175 kistérségből 38 olyan kistérség volt, ahol egyetlen szálloda sem működött. Ez a kistérségek számának, és az ország területének is csaknem negyedét jelenti. Mindössze három olyan megye volt az országban, ahol mindegyik kistérségben legalább egy-egy szálloda működött, például Zala, Csongrád, és Tolna megyékben, bár az ország különböző helyein levő kistérségekben, számos helyen valóban csak egyetlen szálloda üzemelt. (KSH 2012)

13

Szállodák és az egészségturizmus Magyarországon 137 olyan település található, ahol a gyógyturizmus valamilyen formában jelen van, ami az összes település számának mintegy négy százalékát jelenti. Ezeken a településeken található a kereskedelmi szálláshelyek országos kapacitásának 61%-a, és a szállodai férőhelyek 79%-a. (KSH 2013) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által minősített gyógyhelyek száma tizenhat, a következő települések kapták meg a turizmusban fontosnak számító minősítést: Balatonfüred, Balf (Sopron), Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös (Kékestető), Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Mezőkövesd, Miskolc (Lillafüred), Nyíregyháza (Sóstófürdő), Parád, Sárvár, Zalakaros. 2013. októberben az Á.N.T.SZ. Országos Tisztifőorvosi Hivatala szerint 34 szálloda használta a gyógyszálloda minősítést, amelyből a legtöbb Hévízen és Hajdúszoboszlón üzemelt. Érdekes viszont, hogy a tizenhat minősített gyógyhelyen nem mindenhol található gyógyszálloda, csak kilenc településen, hét helyen viszont nem. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy még a gyógyhelynek minősített településeken sem tudják mindenhol gyógyszállodákban várni a vendégeket. Összesen 25 gyógyszálloda található a minősített gyógyhelyeken, Hévízen nyolc, Hajdúszoboszlón hat, Zalakaroson három, Bükön kettő, Debrecenben kettő, Sárváron, Harkányban, Egerben, Mezőkövesden pedig egy-egy. További kilenc gyógyszálloda üzemel hét gyógyhelynek nem minősített településen, amelyből három található Budapesten (Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Ramada Plaza, Thermal Hotel Hélia), és egy-egy Szegeden, Cegléden, Kiskőrösön, Berekfürdőn, Füzesgyarmaton és Hőgyészen. (Á.N.T.SZ. 2013) Ez utóbbi településen működik hazánk egyetlen gyógyszálloda minősítéssel rendelkező kastélyszállodája, a Gróf Apponyi Kastélyszálló. 2. táblázat: A vendégéjszakák száma Magyarországon 2012-ben (országosan és a gyógyturizmusban érintett településeken) Szállástípus

Vendégéjszakák Magyarországon Vendégéjszakák száma (éj)

Vendégéjszakák megoszlása %

Vendégéjszakák a gyógyturizmusban érintett 137 településen Vendégéjszakák száma (éj)

Vendégéjszakák megoszlása %

Aránya az országos százalékában %

Szálloda 16 624 260 76,2 % 14 527 161 83,5 % 87,4 % Panzió 1 373 650 6,3 % 686 241 3,9 % 50,0 % Közösségi 1 219 631 5,6 % 644 427 3,7 % 52,8 % szálláshely Üdülőház 1 009 926 4,6 % 545 168 3,2 % 54,0 % Kemping 1 577 733 7,3 % 993 732 5,7 % 63,0 % Kereskedelmi szálláshelyek 21 805 200 100,0 % 17 396 729 100,0 % 79,8 % összesen Forrás: KSH (2013. augusztus) „A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon” című jelentése alapján (p. 20.) saját szerkesztés

14

A gyógyszállodák jelentőségét szemléltetik azok a 2013-as év első kilenc hónapjára vonatkozó mutatók, amelyek szerint az ekkor működő 31 gyógyszálloda vendégforgalmi adatai meghaladták az országos szállodai vendégforgalom 10%-át, és a bevételek 11,6%át. (PROBÁLD 2013:45) A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy azokon a településeken, ahol a gyógyturizmus jelentősnek mondható, a szállodák szerepe is lényegesen nagyobb a többi kereskedelmi szálláshely típusnál. A gyógyturizmus magasabb minőségű szolgáltatásokat igényel, és nagyobb bevételek elérését tesz lehetővé. A táblázat jobb oldali oszlopa teljesen egyértelművé teszi a szálláshelyek kimagasló szerepét a gyógyturizmusban, a vendégéjszakák csaknem 80%-a gyógyturizmusban érintett településekhez köthető. Ez az arány a legmagasabb szálláshelyi minőségű kategóriában, a szállodákban, már több mint 87%. A teljességhez azért hozzátartozik, hogy a főváros statisztikái azért jelentősen hozzájárulnak a kimagasló részarányokhoz. Ha Budapest szálláshelyi statisztikáit teljesen figyelmen kívül hagynánk, az arány még akkor is 57% lenne a kereskedelmi szálláshelyeken. Budapest annak ellenére, hogy fürdővárosnak számít, sajnos a „fürdőváros imázsát” még mindig nem tudta igazán megteremteni, és széles körben ismertté tenni, az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket csak korlátozottan tudja kihasználni. A budapesti fürdők ismertsége belföldön és külföldön is jónak mondható, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy a főváros megfelelő nagyságú bevételekre tegyen szert a gyógyturizmusból származó vendégforgalomnak köszönhetően. A fogászati turizmus egyre jobban fellendülőben van Budapesten is, de a vendégéjszakák döntő része az üzleti (MICE) és a városlátogató, szabadidős turizmusnak köszönhető. A leglátogatottabb települések Magyarországon A leglátogatottabb települések rangsorából kitűnik, hogy a főváros után viszonylag kis állandó lakónépességű települések következnek, ahol főként a gyógyturizmus meghatározó. Néhány településen a turizmus kiemelkedően fontos és meghatározó jelentőségű, a legtöbb munkahelyet a szállodák, szálláshelyek, éttermek, vendéglátóhelyek, fürdők, és egyéb turisztikai jellegű szolgáltatások biztosítanak a helyi vagy a környékbeli lakosságnak. Ilyen városok közé sorolható Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük és Zalakaros is. A főváros utáni öt legnagyobb vidéki nagyváros közül mindegyik bekerült az első húszba, bár turisztikai adottságaik, vonzerőik meglehetősen különbözőek. Győr, Debrecen, Szeged, Miskolc és Pécs gazdasági, társadalmi, közigazgatási és régiós központi szerepe biztosítja és szükségessé is teszi a megfelelő mennyiségű és minőségű szállodai kapacitást az üzleti és a szabadidős vendégek fogadására. A Balatonnál található települések közül Siófok az előkelő ötödik helyen található, amihez az is hozzájárul, hogy a szállodák jó része itt egész évben üzemel, és a fővárosból nagyon könnyen és gyorsan megközelíthető. Balatonfüred az északi part egyik nagy hagyományokkal rendelkező fürdő és üdülőhelye, kiemelkedő helyezését a nyári forgalmának köszönheti alapvetően. Sárvár nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, az új szállodák és az új fürdőkomplexum hatása is érzékelhető. Sopron és Eger mindig is különleges helyet foglaltak el a hazai turizmusban, a belföldi turizmus ösztönzését, erősödését szolgáló üdülési csekkek, majd a Széchenyi Pihenő 15

Kártya forgalomnövelő hatását mindkét város viszonylag jól ki tudta használni. A szállodák részaránya a legtöbb településen magas a kereskedelmi szálláshelyeken belül, a Balatonnál és néhány vidéki településen jellemzőek még más kereskedelmi szálláshelytípusok, valamint a közösségi és az egyéb kategóriába tartozó szálláshelytípusok is. 3. táblázat: A 25 leglátogatottabb település Magyarországon, a kereskedelmi szálláshelyeken, és azon belül a szállodákban eltöltött vendégéjszakák alapján, 2011-ben Rangsor

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Település neve

Vendégéjszakák száma Kereskedelmi Szállodákban szálláshelyeken

Szállodák részaránya a kereskedelmi szálláshelyeken belül % 94,0 % 97,5 % 76,9 % 85,5 % 72,6 % 69,7 % 84,0 % 89,5 % 85,4 % 73,9 % 84,0 % 76,9 % 50,5 % 73,0 % 70,0 % 65,0 % 77,1 %

Budapest 6 574 077 6184143 Hévíz 990 980 966 259 Hajdúszoboszló 726 941 558 828 Bük 655 801 561 136 Siófok 539 531 391 955 Balatonfüred 446 405 311 274 Sárvár 444 988 373 851 Sopron 439 030 393 094 Zalakaros 436 454 372 724 Eger 307 473 227 326 Győr 284 406 239 042 Debrecen 250 007 192 253 Gyula 238 735 120 511 Szeged 235 640 171 942 Miskolc 214 057 149 821 Keszthely 194 655 126 419 Harkány 171 416 132 237 Alsópáhok 162 257 N. A. Pécs 156 102 147 992 Zánka 151 969 N. A. Balatonszemes 132 860 44 548 Cserkeszőlő 114 680 62 775 Gárdony 110 824 48 923 Balatonkenese 108 449 73 728 Mezőkövesd 106 066 65 555 Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés

16

94,8 % 33,5 % 54,7 % 44,1 % 68,0 % 61,8 %

4. táblázat: A leglátogatottabb budapesti kerületek és települések Magyarországon, a kereskedelmi szálláshelyeken, és azon belül a szállodákban eltöltött vendégéjszakák alapján, 2012-ben (Budapest kerületeit önállóan is tartalmazó TOP 25-ös vegyes lista) Rangsor Település neve Vendégéjszakák száma Szállodák részaránya a Kereskedelmi Szállodákban kereskedelmi szálláshelyeken szálláshelyeken belül % 1. Budapest 05. ker. 1 765 071 1 760 545 99,7 % 2. Hévíz 1 004 622 981 118 97,6 % 3. Budapest 07. ker. 962 733 915 990 95,1 % 4. Hajdúszoboszló 712 764 570 050 80,0 % 5. Budapest 08. ker. 683 619 666 210 97,4 % 6. Bük 635 181 544 979 85,8 % 7. Siófok 625 333 482 724 77,2 % 8. Budapest 06. ker. 576 965 523 112 90,6 % 9. Budapest 01. ker. 498 015 495 897 99,5 % 10. Balatonfüred 479 711 324 399 67,6 % 11. Budapest 11. ker. 477 773 461 079 96,5 % 12. Sárvár 453 000 382 786 84,5 % 13. Budapest 13. ker. 440 061 427 794 97,2 % 14. Zalakaros 403 133 378 940 94,0 % 15. Budapest 03. ker. 392 372 278 676 71,0 % 16. Sopron 369 103 329 145 89,2 % 17. Budapest 09. ker. 378 766 360 289 95,1 % 18. Győr 357 916 297 510 83,1 % 19. Budapest 14. ker. 321 863 285 792 88,8 % 20. Eger 304 187 225 680 74,2 % 21. Gyula 296 690 180 477 60,8 % 22. Budapest 02. ker. 294 704 283 898 96,3 % 23. Szeged 250 649 184 170 73,5 % 24. Debrecen 248 397 213 438 86,0 % 25. Miskolc 243 622 173 455 71,2 % Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés A vidéki nagyvárosok közül Pécs még éppen nem került bele ebbe a 25-ös rangsorba, 203138 vendégéjszakával a 26. lenne a fővárosi kerületeket is külön bontásban tartalmazó listán. A hazai turizmus főváros központúságnak egy újabb érdekes bizonyítéka a fenti vegyes lista, ahol a főváros kerületei külön-külön, önállóan is szerepelnek a vidéki városokkal együtt. A rangsort „toronymagasan” a fővárosi ötödik kerület vezeti, ahol a turisták több mint 1,7-szer annyi vendégéjszakát töltöttek el, mint a második helyezett Hévízen. A vegyes lista első tíz helyére bekerült öt kerület, az első húszba tíz kerület, és a legjobb 25-be tizenegy kerület. Ezek többsége gyakorlatilag Budapest belső kerületei, csupán néhány kerület található távolabb, a tágabban értelmezett belvárostól. A lista első tíz helyére bekerült, belső kerületek (rangsor szerinti sorrendben: ötödik, hetedik, nyolcadik, 17

hatodik, első) adatait összesítve szintén érdekes eredményre jutunk. Erre a viszonylag kis területre koncentrálódik a magyarországi turizmus igen jelentős része, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák több mint 20%-a, és a szállodákban eltöltött vendégéjszakáknak pedig a 26 %-a. Ennek az öt kerületnek az összesített alapterülete mindössze 17 négyzetkilométer, ami valószínűleg a turisták által legintenzívebben látogatott területek közé tartozik Magyarországon, legalábbis a szállodák és szálláshelyek környéke mindenképp, de a budapesti vonzerők, látványosságok jó része is itt található. Budapesten belüli szállodakoncentráció Az alábbi táblázatok részletesen bemutatják a fővárosi szállodák kerületenkénti megoszlását, és a szállodák minőségi struktúráját. 5. táblázat: Budapest szállodainak kerületenkénti megoszlása 2011-ben (egységek száma, db) Kerületek Szállodai kategóriák Szállodák Összesen Kategória 1* 2* 3* 4* 5* db Megoszlás nélkül % Budapest 01. ker. 1 3 8 2 14 7,9 % Budapest 02. ker. 1 1 6 8 4,5 % Budapest 03. ker. 2 1 9 1 1 14 7,9 % Budapest 04. ker. 1 1 2 1,1 % Budapest 05. ker. 7 10 7 24 13,4 % Budapest 06. ker. 1 1 5 6 13 7,3 % Budapest 07. ker. 6 6 3 15 8,4 % Budapest 08. ker. 1 7 10 18 10,0 % Budapest 09. ker. 1 9 2 12 6,7 % Budapest 10. ker. 4 2 6 3,3 % Budapest 11. ker. 2 1 6 4 13 7,3 % Budapest 12. ker. 7 2 9 5,0 % Budapest 13. ker. 1 4 4 1 10 5,6 % Budapest 14. ker. 1 7 2 10 5,6 % Budapest 15. ker. 1 1 0,5 % Budapest 16. ker. 2 2 1,1 % Budapest 17. ker. Budapest 18. ker. 1 1 0,5 % Budapest 19. ker. 1 1 2 1,1 % Budapest 20. ker. 1 1 2 1,1 % Budapest 21. ker. 2 1 3 1,7 % Budapest 22. ker. Budapest 23. ker. BUDAPEST 5 6 9 81 64 14 179 100 % ÖSSZESEN Megoszlás 2,8 3,3 5,0 45,3 35,8 7,8 100 % % % % % % % % Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés 18

A szállodák csaknem fele, 43,6 %-a a négy és az ötcsillagos kategóriában található, és a háromcsillagosok részaránya is több mint 45 %. Szinte teljesen hiányoznak az olcsó, de még elfogadható minőségű egy és kétcsillagos szállodák. Budapest legtöbb szállodája az ötödik kerületben található, itt üzemel a legtöbb ötcsillagos és négycsillagos szálloda is, és ebben a kerületben a legnagyobb a szállodák kiadható szobakapacitása is, amely több mint 20% fővárosi viszonylatban. Kiemelkedő még a nyolcadik, a hetedik, a harmadik és az első kerületben működő szállodák száma, és ugyanezen kerületekben található kapacitása. A szállodai egységek és a kapacitás nagy része tíz kerületben található, néhány kerületnek már alig van egy kevés részesedése, illetve van három olyan kerület is, ahol egyáltalán nem található szálloda. 6. táblázat: Budapest szállodainak szobakapacitása kerületenként 2011-ben (kiadható szobák száma, db) Kerületek Szállodai kategóriák Szállodák Összesen Kategória 1* 2* 3* 4* 5* db Megoszlás nélkül % Budapest 01. ker. 182 15 130 811 348 1304 7,0 % Budapest 02. ker. 45 77 635 757 4,1 % Budapest 03. ker. 77 136 448 68 310 1039 5,6 % Budapest 04. ker. 18 309 327 1,8 % Budapest 05. ker. 380 1389 1993 3762 20,3 % Budapest 06. ker. 230 40 514 638 1422 7,7 % Budapest 07. ker. 357 1053 621 2031 11,0 % Budapest 08. ker. 43 522 1140 1705 9,2 % Budapest 09. ker. 37 672 236 945 5,1 % Budapest 10. ker. 244 294 538 2,9 % Budapest 11. ker. 90 501 708 1408 7,6 % Budapest 12. ker. 109 207 381 588 3,2 % Budapest 13. ker. 490 853 97 1465 7,9 % Budapest 14. ker. 25 395 486 904 4,8 % Budapest 15. ker. 23 133 133 0,7 % Budapest 16. ker. 38 38 0,2 % Budapest 17. ker. Budapest 18. ker. 34 34 0,2 % Budapest 19. ker. 6 30 36 0,2 % Budapest 20. ker. 20 20 40 0,2 % Budapest 21. ker. 35 60 0,3 % Budapest 22. ker. 25 Budapest 23. ker. Budapest 333 182 456 5195 9001 3369 18536 100 % összesen Megoszlás 1,8 1,0 2,5 28,0 48,5 18,2 100 % % % % % % % % Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés

19

Az idegenforgalmi adó bevételek tekintetében az ötödik kerület kimagasló, 953,5 millió forint IFA-t szedett be a kerületben található szállodákban és szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák után 2012-ben, a második helyezett a hetedik kerület, 338,5 millió forinttal, a harmadik pedig a hatodik kerület 212,2 millió forinttal. Az idegenforgalmi adót 2011-ig a fővárosi önkormányzat szedte be, azóta pedig a kerületek dönthetnek úgy, hogy kivetik az idegenforgalmi adót. A belső kerületek éltek is a lehetőséggel, ami azt eredményezte, hogy összességében magasabb adóbevételekre tesz szert Budapest, de a bevételek a kerületeknél maradnak felhasználásra. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2010-ben 1,4 milliárd, 2011-ben 2,1 milliárd, 2012-ben pedig csaknem 2,6 milliárd forint volt Budapest összesített idegenforgalmi adóbevétele. (WAGNER 2013 : 20-21) A bevétel növekedése alapvetően jó a fővárosnak, de az új rendszer ismét szakmai és önkormányzati vitákra ad lehetőséget, mert a kerületek a magas IFA bevételeik tekintélyes részét nem turizmusfejlesztésre, turizmusmarketingre fordítják, pedig eredetileg az idegenforgalmi adó bevezetésének, kivetésének ez volt a fő célja. Összegzés A magyar turizmus és a szállodaipar erős területi koncentrációját majdnem minden szintű területi elemzés jól érzékelhetővé teszi. Hazánk számos pontján a turizmusnak kiemelkedő jelentősége van, ezek elsősorban a gyógyturizmusban érintett városok, települések. Ugyanakkor hazánk számos, jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező területén, világörökségi helyszínek és nemzeti parkok közvetlen közelében nincs, vagy alig található magas színvonalú szálloda, szálláshely. Ezek hiányában egy adott térség turista megtartó képessége korlátozott, többnyire csak az egy napon belüli, vendégéjszaka eltöltése nélküli, kiránduló turizmus számára jelentenek meglátogatandó desztinációt. A magyar szállodaipar bruttó szobaárbevétele 2012-ben már 135,7 milliárd forint, az összes bruttó bevétele (szállásdíj, vendéglátás, egyéb szolgáltatások) 242,3 milliárd Forint volt. Mindegyik forgalmi mutató több mint tíz százalékkal magasabb, mint a válság előtti utolsó teljes naptári évben, 2007-ben. (MSZÉSZ 2013:50) A turizmus és a szállodaipar is, a számos nehézséget okozó körülmény ellenére, egyre nagyobb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági eredményekhez. A jövőbeni szállodaipari beruházásoknál nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a jelentős vonzerővel, de szerény fogadókapacitással rendelkező területek fejlesztésére. Megfelelő szállodai és szálláshely kínálattal a hasonló fogadóterületek is nagyobb bevételekre tehetnének szert, és jobban érvényesülhetnének a turizmus kedvező gazdasági és társadalmi hatásai.

20

Irodalom Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (Á.N.T.SZ.) Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos törzskönyvi nyilvántartás a Magyarországi gyógyszállókról 2013. KSH: A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon 2013. augusztus KSH: Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről 2013. július2 012. évi telj KSH: Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről 2012. szeptember012. KSH: „Stadat” és „Tájékoztatási adatbázis” statisztikák 2011, 2012, 2013 MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE (MSZÉSZ) A magyar szállodaipar helyzetének értékelése 2007-2012 2013. I-VII. hónap 2013. október 22. PROBÁLD Ákos: Jobban teljesítenek a gyógyszállodák Turizmus Panoráma, 2013. december, XIII. évfolyam, 12. szám, p.45. WAGNER Zsuzsa (2013) Fővárosi ifaharc: ki nyer ma? Turizmus Panoráma, 2013. szeptember, XIII. évfolyam, 9. szám, pp. 20-21.

21

IVANCSÓNÉ HORVÁTH Zsuzsa Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Turizmus-vendéglátás szakos hallgatóink utazási szokásainak vizsgálata Bevezetés Munkámban az Apáczai Csere János Kar Turizmus-vendéglátás szakos hallgatóinak utazási szokásait vizsgáltam kérdőíves felméréssel. A vizsgált téma több szempontból érdekes: A nemzetközi kutatások a turizmus szokások átalakulásáról szólnak. A World Youth Student & Educational Travel Confederation közlése szerint, a turizmusban jelenleg a fiatalok képviselik a leggyorsabban növekvő szegmenst. Az összes turista érkezéseknek 20 %-át a fiatalok utazásai teszik ki. Ez évi több mint 160 millió látogatót jelent, ami világ viszonylatban több mint 170 milliárd USA $ bevételt jelent. A fiatalok különleges szegmenset alkotnak, mivel ők jövedelmükkel szemben többet költenek, mint más szegmensek. (Dr. Jancsik, 2010.) Ha csak Magyarországot vizsgáljuk, akkor az utazások közel 30 %-a a fiatalokhoz köthető. „A 26 év alatti korosztály rendkívül nagy mobilitási igénnyel rendelkezik, utazási hajlandóságuk nagy, a turizmus ágazatban ez az aktivitás jól érzékelhető. Az ifjúsági turizmusban részt vevő turisták a jövő potenciális turistái. A régióban szerzett ifjúkori pozitív tapasztalatok elősegítik, hogy a későbbiekben akár családosként, felnőttként, seniorként igénybe vegyék szolgáltatásainkat. (Regionális turizmusfejlesztési stratégia) Az ifjúsági turizmus azon kevés turizmusfajták közé tartozik, ahol a szezonalitás mellett a szezonon túli időszak is jelentős. A szezonalitást a korosztály „korcsoportjainak” egymástól markánsan eltérő jegyei adják”.(http://www.regiofokusz.hu/pdf/365_nap_turizmus.pdf) Nem csoda, hogy 2010-ben elkészült „Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája” az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízásából a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékén. Ezen tanulmány felsorol sztereotípiákat, melyek a fiatalokkal kapcsolatban élnek a turizmus kapcsán: Negatív sztereotípiák - alacsony költési hajlandóság, olcsó szolgáltatások - szociálisan támogatott / támogatandó tevékenység - igénytelenség a szolgáltatások tekintetében - „hátizsákos” utazások - „komolytalan” turisztikai termékek iránti igény (szórakozás, bulizás) Ezek után, kíváncsi voltam, hogy a saját turizmus szakos hallgatóinknak milyen utazási szokásai vannak, befolyásolja-e őket bármiben a tanulmányuk. A kutatás módszertana Vizsgálataimat kérdőíves megkérdezéssel végeztem. A kérdőívet 171 hallgató töltötte ki. A hallgatók a főiskola turizmus-vendéglátás szakos hallgatói. A kérdőív kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott, melyek között voltak alternatív, szelektív és skála típusú kérdések. A kérdőív első részében az utazási szokásokkal kapcsolatos kérdések kaptak helyet, míg a második részében demográfiai adatokra kérdeztem rá. 22

A vizsgálatban a következő kérdésekre kerestem választ:  Befolyásolja-e vajon a tanulmány, a speciális tudás többlet az utazásokat? Ezen belül is:  Milyen indíttatásból utaznak?  Hogyan szervezik az utazásaikat?  Milyen gyakorisággal utaznak?  Mely desztinációkat részesítik előnyben?  Mely tényezők befolyásolják a nyaralás időtartamát és helyszínét?  Mennyit költenek egy-egy utazás alkalmával?  Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe az utazás alkalmával?  Milyen forrásokból informálódnak?

Kutatási eredmények A válaszokat SPSS program segítségével elemeztem. Munkámban csak a legfontosabb eredményeket szeretném bemutatni. . A kérdőívet kitöltő hallgatók több mint 2/3-a évente legalább kétszer vesz részt több napos utazáson (1.ábra) . 1. ábra

Forrás: Saját szerkesztés

23

2. ábra

Forrás: Saját szerkesztés Az utazásra fordított összeg nagyságánál elég nagy szórást kaptam (2. ábra). A költés nagyságát nagyon sok tényező befolyásolja, hogy csak párat említsek: maga a diszkrecionális jövedelem nagysága, az utazás hossza, a választott úti cél, az igénybe vett szolgáltatások, stb. Az azonban látszik, hogy a hallgatók többségében maximum 100 000 Ft-ot tudnak vagy hajlandóak költeni egy több napos utazásra. Tekintve, hogy hallgatóink többségükben maguk finanszírozzák a tanulmányaikat és évente legalább két alkalommal utaznak saját bevallásuk szerint több napos útra, ez nem komoly anyagi hátteret feltételez vagy erősen fölé becsülték a költést. A következőkben vizsgáltam a kedvelt úti célokat (a konkrét hely meghatározása nélkül). A vizsgálat nagyban hasonló eredményt hozott, mint a World Youth Student & Educational Travel Confederation (WYSE-TC) kutatással, mely szerint a fiatalok 33 %-a a vízparti nyaralást preferálja, 18%-k a városlátogatást, 15 %-a a körutazásokat, 6%-a síelés céljából utazik elsősorban és 2,5 %-ukat a hegyvidék vonzza. A 3. ábra hallgatóink válaszait mutatja, ahol az európai kutatáshoz képest a legnagyobb különbség a körutazások alacsony preferenciája volt, ami visszavezethető a korábban említett 100 000 Ft-os költési érték határra, amibe ezen utak nem férnek bele. Bár a síutak rendkívül népszerűek az utóbbi időben, itt a megkérdezésnél mégis nagyon alacsony érdeklődést tapasztaltam ez irányba. Számos kérdést vet fel, hogy mi lehet az oka? Az euró utóbbi években történt jelentős drágulása, a viszonylag enyhe telek, a hallgatók elhúzódó vizsga időszaka vagy a kevésbé jó anyagi körülmények? Esetleg a közös szervezés hiánya? A későbbiek során ezt is vizsgálni kell.

24

3. ábra

Forrás: Saját szerkesztés A továbbiakban vizsgáltam az egyes magyarországi idegenforgalmi régiók látogatottságát és kedveltségét. A kapott értékeket összevetettem a statisztikai hivatal által közzétett régiós adatokkal. A vizsgálat alapján megfogalmazható, hogy a hallgatók turizmus tanulmányaik ellenére a közeli, népszerű desztinációkat részesítik előnyben, nem keresik a különleges helyeket, nem nagyon igyekeznek tapasztalati úton szélesíteni a turizmus ismereteiket. Nem jellemző, hogy bakancslistát készítenének és igyekeznének az órán tanultakat a valóságban is és nem csak virtuálisan megismerni. Az egyetem nyugat-dunántúli elhelyezkedése abszolút hozza magával, hogy a Nyugat-dunántúli régió, 4. ábra

a Balaton, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli régió az országos átlagnál magasabb értékkel, az ország keleti része, a Tisza-tó kivételével pedig az országos átlagnál 25

alacsonyabb látogatottsággal bír. A meglepő csak Budapest, ami messze elmarad a KSH által közölt átlagtól. Ennek okára jelen kutatás nem szolgált magyarázattal. Sajnos, a kérdőívek alapján az is leszűrhető volt, hogy sok diák preferál inkább egy külföldi utazást, mint utazik itthon és fedezi fel Magyarországot. Ez némiképp ellentmond az utazási költési hajlandóságnak, hiszen egy hasonló időtartamú magyarországi utazás még mindig nagyságrendekkel olcsóbb a külföldi utaknál, különösképpen figyelembe véve azt a tényt, hogy a hallgatók többségükben nem egyedül, hanem baráti közösségekben utaznak vagy családosan. Pareto elemzést végezve az 5. ábra adatai alapján három nagy csoportra oszthatóak az országok aszerint, hogy melyiket hányan látogatták már főutazási céllal: A csoport: Ausztria, Olaszország, Horvátország, Szlovákia, Németország B csoport: Anglia, Románia, Görögország, Franciaország, Csehország, Spanyolország, Szlovénia, Lengyelország C csoport: Távoli, vagy drágának tartott célországok: pl. Tunézia, Egyiptom, USA 5. ábra

Forrás: Saját szerkesztés A KSH által 2013-ban kiadott turizmusról szóló jelentéssel összevetve azt állapíthatjuk meg, hogy míg hallgatóink többsége a szomszédos országokat jelölte meg főutazásként már meglátogatott országnak, addig általánosságban a magyar lakosság Ausztria és Horvátország mellett nagyobb arányban az olasz, görög, török és bulgár tengerpartot részesíti előnyben. A magyarázatot a 3. ábra adja, mely szerint a motivációk közül hallgatóink az első helyen a városlátogatásokat jelölték meg, második helyen a tópart szerepelt- ami vélhetően belföldi utazás, - és csak a harmadik helyen találjuk a tengerparti pihenést. Kérdőívemben a továbbiakban megvizsgáltam azt is, hogy mely tényezők befolyásolják döntően az úti cél megválasztását. Az eredményeket összegezve a 6. ábra tartalmazza. Az értékeléskor azt tapasztaltam, hogy a legfontosabb tényező, amit a hallgatóink figyelembe vesznek, az a higiénia, legyen szó a szálláshely vagy a környezet 26

tisztaságáról. Ezt követi a vendégszeretet, majd az árak és a közbiztonság. Fontosnak tekinthető még a szállás minősége, a szórakozás és étkezési lehetőségek. Ezzel szemben a szervezett programok és az extra szolgáltatások közepesen fontos megítélésűek voltak a hallgatók véleménye alapján. 6. ábra

Forrás: Saját szerkesztés

A tájékoztatás sem tartozott a legfőbb elvárások közé, ennek valószínűleg az az oka, hogy a hallgatók az interneten gyakorlatilag minden információhoz korlátlanul hozzáférnek. Ezzel egyértelműen összecseng az is, hogy a tájékozódás, informálódás elsődleges forrásaként az internetet jelölték meg, sőt második helyen is inkább a barátok, családtagok információira, véleményére alapoznak. Katalógusokat csak elvétve forgatnak és az utazási irodák szinte egyáltalán nem szerepelnek a lehetséges információ-források között. Végül megpróbáltam a kapott adatok alapján tipizálni a hallgatók utazásait (7. ábra) Az átlagos turizmus szakos főiskolás minimum egy hétre utazik, saját szervezésben. Már kevésbé a nagyon olcsó, inkább a középkategóriás szálláshelyet részesíti előnyben. A szálláshelyen vagy étteremben étkezik. Saját gépjárművel utazik, együtt a családjával vagy a barátaival. Egyformán fontos számára a szellemi (kulturális) kikapcsolódás és a fizikai, és az aktív pihenéssel szemben a passzívat preferálja. A szellemi kikapcsolódás a városlátogatást, múzeumok, kiállítások felkeresését jelenti és fesztiválok látogatását. A fizikai kikapcsolódásban a túrázás, a rafting, a síelés jelenik meg, de a vártnál csekélyebb mértékben.

27

7. ábra

Forrás: Saját szerkesztés

Összefoglalás Kérdőíves kutatással egyetemünk hallgatóinak utazási szokásait vizsgáltam. A kutatást a későbbiek során 5 évente szeretném megismételni, hogy így a fiatalok utazási szokásainak változásáról is képet kapjunk. Összefoglalóan jelen kutatás alapján az alábbiak állapíthatóak meg: •

A fiatalok utazási szokásai jelentősen átalakultak. Ma már nem a bakancsos és hátizsákos főiskolás jelenik meg, mint fiatal utazó. Bár a magasabb szintű szolgáltatásokra kevésbé tart még igényt, de már nem alszik sátorban, autóval utazik, hiába a diákkedvezmények.

•

Az elvégzett kérdőíves felmérés alapján hallgatóink átlagosan évi 2-3 főutazáson vesznek részt. Költésük döntő többségben nem haladja meg alkalmanként a százezer forintot. Gazdasági helyzetükben a továbbiakban nem nagyon várható javulás, mivel a hallgatóink közt arányaiban egyre nő azoknak a száma, akik tanulmányaikat teljes egészében saját maguk finanszírozzák. Vélhetően ez a továbbiakban még erősebben jelentkezni fog az utazások távolságában, az igénybe vett szálláshely minőségében és a szolgáltatásokban.

•

Bár az ismereteik elvileg mélyebbek, a turizmus motivációjuk alapvetően nem különbözik a magyar lakosság motivációjától, nem inspirálja őket a tanult helyszínek felkeresése.

28

•

A környező országok szerepelnek, elsődleges célpontokként úti terveikben, leginkább városlátogatási fő motivációval. A belföldi turizmus kapcsán a vízparti nyaralások kerülnek előtérbe.

•

Elgondolkodtató, a külföldi desztinációk nagyobb látogatottsága, ami sok esetben megelőzi a hazai, távolabbi idegenforgalmi régiókat. A kutatás oktatási vonatkozású konklúziója, hogy a szemináriumok kapcsán a hallgatóinkat még inkább orientálni kell - saját kutatási feladatok kiadásával, még több érdekes helyszín megismertetésével,- hogy mélyebben megismerjék a hazai lehetőségeket és ők maguk érezzék annak igényét, hogy nem csak elméletben „kell” ezekről tanulni, hanem, hogy kedvvel, saját szándékból keressék fel a belföldi helyszíneket! Az erős belföldi idegenforgalom képezi alapját a külpiaci sikereinknek, azaz a beutazó forgalom várható növekedésének, hisz a belföldi utazások bővülése megteremti azt az infrastrukturális, munkaerő és egyéb fejlesztési igényt és lehetőséget, ami később a beutazó turizmus számára is potenciált jelent.

29

Irodalom Dr. JANCSIK András (szerk.): Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája, Veszprém, 2010 . Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről, KSH, 2013. Dr. JUHÁSZ László: Fiatal generációk szálláshely igénybevételi szokásai – Kiút és növekedési lehetőség? in: http://hotel2022.hu/hotel_2022_media/files/bgf-mtnfiatalgeneracio-szallashely-igenybe-veteli-szokasai-kiut-es-novekedesi-lehetoseg-dr.juhasz-laszlo-phd-2011.pdf (2013.10.23.) http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/belfoldi-turizmus/belfoldi-turizmus (2013.10.23.) http://wysetc.org/2013/06/14/fast-facts/ (2013.10.24.) http://www.kormany.hu/download/8/7c/20000/Ifjusagi_strategia_2010_05_1, 7.pdf (2013.10.24.) Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája. in: http://www.kormany.hu/download/8/7c/20000/Ifjusagi_strategia_2010_05_17.pdf World Youth Student & Educational Travel Confederation (WYSE-TC): http://www.wysetc.org http://www.regiofokusz.hu/pdf/365_nap_turizmus.pdf (2013.10.10.)

30

EISINGERNÉ BALASSA Boglárka – GÁBORA Bernadett Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Győr helyzete a régióban – milyen jövőt épít a város?1 A Széchenyi István Egyetem Városmarketing kutatócsoportjával azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy feltérképezzük Győr marketingtevékenységét, továbbá elemzésünk segítségével releváns képet alkossunk a városvezetés számára a település helyzetéről. Szem előtt tartottuk, hogy kutatásunk rendelkezzen a megfelelő szakmai háttérrel, elsőként összefoglaltuk a városmarketing területének legfőbb fogalmait, bemutattuk a makro környezetet, a nyugat-dunántúli régiót, valamint Győr lokális szintű elemzésével eljutottunk a helyi sajátosságok vizsgálatához, továbbá a város versenyképességének meghatározásához. Kutatásunk – az előkészületekkel együtt – körülbelül egy évet ölelt fel, melynek során a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium hat hallgatója, Eisingerné Balassa Boglárka irányítása alatt dolgozott. Jelen cikkünk a közel kétszáz oldalas tanulmány kivonatát képezi, legfőbb eredményeinket tartalmazza. A PLACEMARKETINGTŐL A VÁROSOK ÉLHETŐSÉGÉIG Elsőként hasznosnak találjuk a fontosabb fogalmak tisztázását. A városmarketing angol nyelvű szakirodalma a legjelentősebb, így érdemes néhány gondolat erejéig ebben elidőzni. A témára általánosan használt fogalom a placemarketing (magyarul talán területek marketingjeként adható vissza leginkább), melynek egy szűkebb értelmezése az általunk vizsgált városmarketing. A placemarketing tárgykörébe alapvetően az országok (nemzetek), régiók, városok és települések vizsgálata tartozik (Hanna–Rowley, 2007). A marketingszemlélet alapján (Rainsto, 2003) a városok legfőbb célcsoportjai a következők: 1) vendégek (üzletemberek, turisták, átutazók); 2) helybeliek (helyi lakosok, munkavállalók, befektetők); 3) gazdasági szereplők (vállalkozások); 4) külpiacok (egyéb hazai és nemzetközi piacok). A mai városmarketing szemlélet szerint a településeknek versenyezniük kell egymással, így a várost, mint terméket a lehető legjobban felépíteni és „eladni” a lakosok, a turisták és nem utolsó sorban a gazdasági élet szereplőinek. Ahhoz, hogy versenyben tudjon maradni és minél előrébb kvalifikálja magát az adott település, többféle út vezet. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmaznia, amely segíti a város fejlődését és egy élhető, a fenntartható fejlődést biztosító légkört kell kialakítani, ahol a gazdaság szereplői is jól érzik magukat. Törnqvist (1983) szerint a sikeres várost „kreatív miliő” veszi körül, melynek legfontosabb jellemzői: • a gyors és hatékony információáramlás az emberek között; • a tudás (mely részben a felhalmozott információk tárolását jelenti); • kompetencia; • kreativitás (a korábbi három elem felhasználásával valami új dolog létrehozása). Az élhető városokban „a minél magasabb életminőség elérésének érdekében, a város egészének a jelenlegi és jövőbeli működéséhez szükséges fenntartható keretrendszer biztosítása az alapelv” (É.V.I., 2012). A fogalmat jól összegzi az IBM tanulmánya (Smarter Cities, 2011, 59. o.). „Az élhető városban a gazdaság innovatív és versenyképes, a társadalom kreatív és jelentős társadalmi tőkével rendelkezik, a város kormányzása A kutatást a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 A Győri Járműipari Körzet,mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze című projekt támogatta. 1

31

erőteljes társadalmi felhatalmazáson és részvételen alapszik, a közlekedést a hatékony, mobil megoldások jellemzik, az erőforrásokat a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével használják fel, élénk a kulturális élet, magas az életszínvonal”. A versenyről röviden Az elmúlt években többféle rangsor és összehasonlítás látott napvilágot, amely szükségszerűvé tette a településektől korábban idegen, versenyszemlélet kialakítását. A világvárosok rangsorolásának alapjául többnyire gazdasági mutatók, turisztikai látványosságok, a kulturális élet minősége szolgál. Az említett mutatókat figyelembe véve készített rangsort a The Economist is. A Hot Spots, Benchmarking global city competitiveness c. kiadványuk kategóriánként 60 nagyvárost rangsorolt. Az összesített listába egyetlen magyar város jutott be, de Budapest is csak az 55. helyen végzett (Hot Spots, 2012). Hasonló szempontok alapján készítik a City Brand Indexet Simon Anholt és a Gfk kutatói (Imas, n. a.). Verseny azonban nem csupán a világvárosok szintjén valósul meg. A hazai települések rangsorolását alapvetően az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő nevéhez köthetjük. A két cég 2007 óta kíséri figyelemmel a városok kommunikációját, megítélését, melynek keretében 2010-ben harmadik alkalommal tették közzé a városimázs toplistát. Az Image Factory szakemberei településenként értékelik a nyomtatott lapokban, elektronikus médiában és online sajtóban megjelent híreket. Rangsorukban három kategóriát jelenítenek meg: megyei jogú városok, nagyvárosok, és kisvárosok szerint osztályoznak. Az ország sajátosságainak köszönhetően a főváros külön kategóriát képez, az országhatárokon belül nincs önálló versenytársa. Élhetőség tekintetében főként nemzetközi kutatások jellemzőek. Az Economist Intelligence Unit évek óta végez kutatást ebben a témában is, ahol az élhető város koncepciója alapvetően azzal foglalkozik, hogy melyek a világ legjobb illetve legrosszabb kondícióval rendelkező nagyvárosai (Global Liveability Report, 2011). A kutatást a közbiztonság, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás és infrastruktúra pontozása alapján végzik. A lista élén legutóbb Melbourne, Bécs és Vancouver végzett. A különböző rangsorok hatással vannak az egyes célcsoportok döntéseire, illetve az általuk felállított sorrendet is tükrözik. A lakóhely- és telephelyválasztás, a turisztikai célpont kiválasztása, a befektetési célterület azonosítása mind-mind olyan döntéshelyzetbe kényszerítik a civil és jogi személyeket, melyben a terület versenyképessége mérvadóvá válik. A legélhetőbb magyar városok Az élhetőség témakörében csupán két hazai kutatás eredményei állnak rendelkezésünkre. Mindkettő 10.000 főnél magasabb népességszámú magyar településeket vizsgált, az IBM megbízásából készült tanulmány csupán 9 városra korlátozódott. Az Élhető Városok Indexét (É.V.I., 2012) az ökológiai és társadalmi fenntarthatóság tényezői alapján állították össze, és a 10.000 lélekszám fölötti magyar városok körében képeztek rangsort. A lista élén Szolnok végzett, míg Győr a hatodik helyet érte el. Habár a dunántúli megyeszékhely humán indexe kiemelkedően magas pontszámot kapott, környezeti fenntarthatósága nem bizonyult olyan stabilnak a KSH adatai alapján. A tanulmány kétféle indexbe tömöríti a mutatókat. A Humán Index tartalmazza a népsűrűséggel, oktatással és kultúrával, egészséggel, szociális háló működésével kapcsolatos ismérveket. Az Öko Index a természeti erőforrások meglétét, felhasználását és fogyasztását, valamint a település ökotudatosságát (energiahasznosítás, zöldintézmények stb.) súlyozta. 32

A „Smarter City” kutatás az alábbi kategóriákban készített rangsort:  városi szolgáltatások (közszolgáltatások kezelése, helyi kormányzás és adminisztráció)  „emberek” (egészségügy, oktatás, közbiztonság, a helyi kormányzat szolgáltatásaival való elégedettség);  üzleti élet (üzleti környezet, adminisztrációs terhek);  kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép-használat);  közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők);  vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás);  energiagazdálkodás (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). A felmérésben vizsgált települések: Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém. A legjobb teljesítményt a nagy egyetemi központtal rendelkező városok nyújtották. Az üzleti alrendszerben a legjobb teljesítményt Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged érte el. Valójában azonban az első hat helyezett között – Székesfehérvárig bezáróan – nincsen óriási szakadék, jelentős különbség e tekintetben. GYŐR HELYZETE A RÉGIÓBAN A szakirodalom tanulmányozása után a birtokunkban álló szekunder információkat is rendszerezhetjük. Tekintettel arra, hogy jelen cikkünk fókuszában Győr regionális megítélése szerepel, a város szűk környezetét vizsgáljuk: Nyugat- és Közép-Dunántúlt. Utóbbit azért vettük számításba, mert az ott lévő megyei jogú városok tekinthetőek geográfiai szempontból Győr releváns versenytársainak. (Hosszabb tanulmányunkban Magyarország egyéb nagyvárosainak vizsgálatára is kitértünk.) A korábbi kutatások több esetben is külön rangsorolták a különböző méretű magyar településeket, így mi is ezt a logikát követve, a két régió megyei jogú városait hasonlítottuk össze (ld. 1. melléklet). Kommunikációs szempontból Győr országos szinten is remek eredményt ért el, regionális viszonylatban sincsenek komoly versenytársai. Leginkább a nyugati határszélen fekvő Sopron és Szombathely kommunikációs eredményei közelítik meg a város teljesítményét. Mindkét fellelhető élhetőségi rangsor eredményeit beemeltük a táblázatba. A hiányos adatközlésnek, illetve a „Smart Cities” kutatás alacsony mintanagyságának köszönhetően sajnos nem kapunk teljes képet a városok élhetőségéről. Óvatosan mégis kijelenthetjük, hogy Győrnek ebben a témakörben is dobogó körüli hely biztosított. Az É. V. I. jelentés alapján Zalaegerszeg sokkal magasabb pontszámot ért el az ökotudatosság és a természetes erőforrások felhasználása terén, ennek köszönhette 2. helyezését. Győr teljesítménye a Humán- és Öko Indexben szinte teljesen azonos értéket vett fel (2. melléklet). A „Smart Cities” tanulmányában az említett két régió legmagasabb minősítését Veszprém szerezte. Teljesítménye különösen kiemelkedő az emberek és az üzleti élet alkategóriákban, emellett a település közlekedése is az átlagnál nagyobb pontszámot kapott. Győr az üzleti életet leszámítva pontosan ezekben a mutatókban teljesített alul. Az „emberek” kategóriában főként azok a települések értek el magas pontszámot, ahol fejlett az egészségügy, a tudományegyetemekhez kapcsolódó klinikákban is ellátják a betegeket. Emellett az oktatás és a közbiztonság állapota is erős súlyozást kapott ebben az indexben. Győr pontszámai alapján hiányosságok érzékelhetők, így ezt a kategóriát egészében érdemesnek találtuk arra, hogy saját kutatásban is megvizsgáljuk. Pozitívumokra térve, ahogyan az Image Factory felmérésében is megjelent, Győr kommunikációja fejlett, főként ennek köszönhető az összesített rangsorban elfoglalt 4. 33

hely. A rangsorok áttekintése után kiolvashatóak Győr pozitívumai, erősségei, ugyanakkor láthatjuk a fejlesztendő pontokat is (3. melléklet). PRIMER KUTATÁS BEMUTATÁSA Megbízónktól, a győri önkormányzattól azt a feladatot kaptuk, hogy a város élhetőségét és megjelenését, kommunikációját érintő kérdéseket vizsgáljuk. Mindehhez feltártuk a településmarketing és az élhető városok szakirodalmát, ezzel is előkészítve saját kutatásunkat. A nemzetközi kutatások indexeit is tanulmányoztuk, ez sokat segített a konkrét kérdéseink meghatározásában. Saját kutatásunk célcsoportjául a helyi lakosságot választottuk, hiszen a szekunder információk alapján ők látszottak leginkább érintettnek a városi problémákban. Láthattuk, hogy a különböző nemzetközi és hazai élhetőségi tanulmányok különböző kategóriákkal és indexekkel dolgoznak. A rendelkezésre álló anyagok alapján úgy döntöttünk, hogy munkánk során három kiemelkedő területet fogunk tanulmányozni. A negyedik mellékletben a vizsgálni kívánt területeket kategorizáltuk. KVALITATÍV KUTATÁS Elsőként egyéni mélyinterjúk segítségével kívántuk feltárni a győri lakosok általános véleményét a városról, illetve előkészíteni egy későbbi strukturált, nagy mintás lekérdezést. Kvótás mintavételt választottunk mind a kvalitatív, mind a kvantitatív vizsgálat során, melynek arányait Győr korfája alapján életkor és nem szerint határoztuk meg. Győr marketingkommunikációját leginkább a korosztályok szerinti felosztás jellemzi, ezért választottuk ezt a megoldást. A mélyinterjúk elkészítésével az volt a célunk, hogy egy általános képet kapjunk a városról, az ott élők szemszögéből, hogy megismerjük azokat a részterületeket, amelyekre még több figyelmet kell majd szentelnünk a kvantitatív kutatásunk alkalmával. Kutatótársainkkal együtt végeztük a lekérdezést, összesen 50 fő személyes megkérdezésével, 2012 nyarán.

Általános helyzetkép A feltáró kutatás segítségével személyes benyomást szereztünk Győr legfontosabb erősségeiről és hiányosságairól (5. melléklet). A mélyinterjúk részben megerősítették ismeretünket Győr pozitívumairól, de ki is egészítették a szekunder tanulmányokból nyert információkat. Még fontosabb felfedezés volt, hogy az oktatás színvonalát magasra értékelték a helyiek, ezzel valószínűvé vált, hogy inkább a közbiztonság és egészségügy területén rendelkezik hiányosságokkal a város. Utóbbi tény a negatívumok említésekor bebizonyosodott, illetve a közlekedési hálózat problémái is napvilágra kerültek. A megkérdezettek több mint fele úgy gondolta, hogy a városiak nagyon aktívak, és sokan azt tapasztalták, hogy a programokon mindig rengeteg az érdeklődő. Javarészt abban egyetértettek a válaszadók, hogy a városi rendezvények sokszínűek, színvonalasak, korosztálytól függetlenül mindenki megtalálja a maga számítását. Az oktatás színvonalát különbözőképp ítélik meg a helyiek az egyes szinteken. A válaszadók döntő többsége szerint nagyon kevés a bölcsőde, de a középiskolákat nagyon jónak találták az interjúalanyok. Az egyetemi képzéseken gyakorlatorientáltabb oktatást várnának el a legtöbben, és úgy gondolják, hogy a létszámot csökkenteni kellene a minőség javítása érdekében. Az egészségügyi helyzet is terítékre került. Többen meg is jegyezték, ha valami baj van érdemesebb fizetni, és elmenni magánrendelésre, mert az állami intézményekben órákat kell várni mire sorra kerül az ember, és minden vizsgálatra végtelen hosszúak a várólisták. A válaszadók legnagyobb hányada úgy véli, hogy Győr gazdasági helyzete az országos szinthez, és a többi nagyvároshoz képest kimagaslóan jó, látják, hogy 34

folyamatosak a beruházások pl. szelektív hulladékgyűjtés, ingyenes belvárosi buszjárat, új buszmegálló táblák, de egyre több és több hasonló újításra várnak. Legtöbben üdvözlik az AUDI és a város együttműködését, hiszen rengeteg munkahelyet teremt, illetve támogatja az egyetemet is. Az általános vélekedés szerint Győr egy rendezett és gondozott képet sugall. A vízpart és az egyetem környéke kiemelt természetes szépséggel rendelkezik. A busszal utazók véleménye nagyon megoszló, volt, aki a „borzalmas” szóval írta le a helyi tömegközlekedést, és volt, aki a „nagyon jó” kifejezéssel foglalta össze azt, természetesen a két szélsőség közötti fokozatok is megjelentek. A környezetvédelemre is törekszik a város, ez a kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőkből is látszik, valamint a PET palackok gyűjtését is szívesen végzik az itt élők. KVANTITATÍV KUTATÁS A szekunder és a feltáró kutatás után már kellő információ állt a rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy aprólékos kvantitatív kutatásba kezdjünk. Meghatároztuk azokat a hipotéziseket, amelyek vizsgálatára sort kerítettünk kutatásunk alatt. A kvantitatív kutatáson belül leíró, még szűkebben véve, a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk, írásbeli, számítógéppel támogatott lekérdezéssel. A kérdéssort a mélyinterjú strukturálásával, illetve validált attitűdállítások beépítésével készítettük el, a legfőbb témakörök az alábbiak voltak: Győrhöz való kötődés, élhetőség, programokon való aktivitás, szlogennel való azonosulás, EYOF és végezetül a demográfiai kérdések. A kérdőívet az önkormányzati megbízóink is ellenőrizték, majd jóváhagyták, ezt követően próbalekérdezést végeztünk. A minta bemutatása Az elemzés 700 fős minta alapján, reprezentativitásra törekedve zajlott – ehhez mérten kvótás mintavételt alkalmaztunk, Győr korfájához viszonyítva, életkor és nem alapján. A válaszadók 64%-a, azaz 444 fő nő, míg 36% férfi volt. A korcsoportokat az alábbi módon alakítottuk ki: fiatalok (15-29 év), középkorúak (30-54 év), szeniorok (55 év fölött). A foglalkozások megoszlását tekintve a minta a következőképpen alakult: szellemi dolgozó 27%, nyugdíjas 32%, tanuló 24,3%, fizikai dolgozó 9,4%, vállalkozó 4,1%, háztartásbeli 2,3%, rokkant nyugdíjas 4% egyéb 0,7%, hiányzó adat 1%. A megkérdezettek legtöbben Adyvárosból, Belvárosból és Nádorvárosból érkeztek, de valamennyi városrész szerepel a mintában. Az anyagi jövedelmet az KSH korábbi kutatásai alapján, 1 főre vetített, nettó értékek alapján kategorizáltuk. Az országos átlaghoz viszonyított győri jövedelmek megoszlását az 7. melléklet mutatja. ARCULAT Elsőként a város pozitívumainak részletesebb vizsgálatára térünk ki, csak utána mutatjuk be Győr árnyaltabb oldalait. A hazai kutatások előrevetítették, hogy a város kommunikációja fejlett, más magyar településekhez viszonyítva is példaértékű. Felmérésünk során éppen ezért a város megjelenésének, arculati kérdéseknek is teret adtunk. 2011-ben Győr új városi szlogent vezetett be: Egészség. Kultúra. Innováció. A jövő Győrben épül! A versenyképes városok megteremtése nyilvánvalóan nem csupán hangzatos jelmondatok használatán múlik, sokkal inkább a belső tartalom fejlesztésén és az arra épülő hiteles kommunikáción. Braun és Zenker (2010) szerint szükséges különbséget tennünk a települések önképe és az általuk sugallt imázs, illetve a benyomás között, amely a városon kívül élőkben létrejön az adott lokalitásról. Előbbit városimázsnak, 35

míg utóbbit a település arculatának nevezzük. Győr imázsát a helyiek szerint alapvetően a település barokk jellege, természeti adottságai és gazdasági helyzete határozza meg. Helyi kommunikáció A helyi hírekkel kapcsolatos legfőbb hírforrásnak az Internet bizonyult, ezen belül is a helyi vonatkozású lapok internetes portáljai. Még mindig viszonylag sokan tájékozódnak a hagyományos médiából, közkedvelt a Győr+ és a Kisalföld napilap. A helyi TV csatornákat – így a Revitát és az Oxygén TV-t – felmérésünk szerint többnyire az idősebb korosztály követi. Egy kommunikációs szerepjátékra is invitáltuk a városlakókat, akiknek a turisták szemszögéből kellett értékelniük Győrt. A leggyakoribb kifejezések Győrre ekkor a következőek voltak: „fejlődő, szép, rendezett, sok a program, jók a lehetőségek és barátságosak az emberek”. Szlogenek A többség hosszas gondolkodás után sem tudott egyetlen városi szlogent sem mondani, némelyek azonban megpróbálkoztak vele. Hallhattuk a korábbi szlogeneket és azok szövegvariánsait, de Győr legújabb szlogenjét – „A jövő Győrben épül!” – segítség nélkül csak 1-2 válaszadó mondta meg. A város jelmondatával kapcsolatban erősen megoszlott a helyiek véleménye, így a kérdőíves megkérdezés során hangsúlyt helyeztünk erre a területre. (A kérdőíves megkérdezés módszertanáról és a minta jellemzőiről később lesz szó.) A kvantitatív kutatásból kiderült, hogy a legutóbb bevezetett szlogen népszerűsége 17,1%-kal még a korábbiak jelmondatok (Szeretem Győrt!, A találkozások városa) mögött szerepel. A városvezetésnek a jövőben célszerű figyelmet fordítania a szlogen koherens alkalmazására és köztudatba építésére. Ifjúsági olimpia Győrben 2017-re Győr nyerte el az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megrendezési jogát. Az önkormányzat arra kért bennünket, hogy egy általános véleményfelmérést végezzünk a helyiek körében a rendezvényre vonatkozóan. A megkérdezettek szerint kizárólag pozitív hatásai lehetnek az EYOF-nak. A mélyinterjú alanyok szinte mindegyike úgy vélte, hogy szükség van még fejlesztésekre új csarnokok, szállodák építésére, valamint az infrastruktúra javítására, de kivitelezhetőnek tartják a szervezést. A győriek erős lokálpatriotizmusára építve a városlakók bevonására is sor kerülhet a rendezés során, emellett érdemes kihasználni a nemzetközi figyelemből adódó márkázási lehetőségeket is a városnak. ÉLHETŐSÉG Kutatásunk középpontjában az önkormányzati kérésnek megfelelően Győr élhetőségének vizsgálata állt. Még a kvantitatív kutatást megelőzően – a szekunder információkra és a mélyinterjúk tanulságaira támaszkodva – összeírtunk tizenegy hipotézist, melyeket a korábban részletezett témakörök szerint csoportosítottunk (9. melléklet). A következőekben terjedelmi korlátok miatt csak kifejezetten az élhetőséggel kapcsolatos hipotézisek eredményeit mutatjuk be. Környezettudatosság H03: Nincs kapcsolat a környezettudatos életmód és az életkor között. Kíváncsiak voltunk, hogy a győri lakosoknak mennyire fontos a környezetük és a környezettudatos életmód. Feltételeztük, hogy a környezettudatos életmód nem a kortól függ, hanem egyéb változók befolyásolják a magatartást. Feltevésünk szerint sem a 36

fiatalabb generáció, sem az idősebb korosztály nem fordít a másik csoporthoz képest több figyelmet az életmódjára, környezetére. A hipotézisünket azonban végül elutasítottuk, hiszen van kapcsolat a környezettudatos életmódot folytatók és a korosztályok között. Elemzésünk szerint az idősebb generáció nagyobb gondot fordít környezetének megóvására, mind gondolkozásmódjában, mind cselekvéseiben. Mindez azért érdekes, mert a fiatalok környezettudatos nevelése megjelent már az oktatásban, annak hatékonyságát azonban a kutatásunk értelmében javítani kellene. A nullhipotézist tehát elutasítottuk: van kapcsolat a környezettudatos életmód és az életkor között. T3: Az idősebb generáció nagyobb figyelmet fordít a környezettudatos életmódra, mint a fiatalok. Lakhatás, megélhetés H04: A lakhatási költségek behatároló jellegét nem az határozza meg, hogy ki melyik városrészben él. A kérdőívben az egyik attitűdállításban az állt, hogy „a lakhatási költségek behatárolják az életemet”. Ezt úgy vizsgáltuk, hogy egytől hatos skálán mértük az állítással való azonosulást, majd összevetettük a véleményeket a válaszadók városrészével. Az eredmény alapján Győr legtöbb városrészében nem okoz erőteljes nehézséget a lakhatási költségek finanszírozása. A hipotézisünket elfogadjuk, hiszen nincs szignifikáns kapcsolat a városrész és a lakhatási költségek között. Az viszont egyértelműen kitűnik, hogy Sziget, Nádorváros, Újváros, Gyárváros, sőt Adyváros lakói is 4-es, vagy afeletti értéket jelöltek meg, azaz az ott élők a költségeiket magasnak vélik. Feltételezhetjük, hogy az ezeken a területeken élők azért érzik magasnak a lakhatási költségeiket, mert az átlagos havi jövedelem családonként alacsonyabb a többi városrészben élőkhöz viszonyítva, nem pedig azért, mert a tényleges lakhatási költségek lennének kiugróan magasak a többi városrészhez képest. A nullhipotézist összességében elfogadtuk, azaz nincs alapvető kapcsolat a lakhatási költségek és a városrészek között. T4: Többnyire a Szigetben, Nádorvárosban, Újvárosban, Gyárvárosban, és Adyvárosban élőket határolja be a lakhatási költségük, azonban ez nem általános jelenség.

Közbiztonság H05: A városlakók biztonságérzetét nem befolyásolja, hogy melyik városrészben élnek. A mélyinterjú elemzése után világossá vált számunkra, hogy a közbiztonság helyzetén van mit javítani, legalábbis a megkérdezettek véleménye ezt tükrözi. Egyértelmű volt, hogy a kérdőívben is rákérdezünk, mi a lakosok véleménye. Összevetettük a „Mennyire tartja súlyos problémának a közbiztonság állapotát Győrben?” kérdést, azzal hogy a válaszadók melyik városrészben laknak. A hipotézisünket elfogadjuk, hiszen nincs szignifikáns kapcsolat a helyiek biztonságérzete és a válaszadók élettere között. Az elemzésből azonban kitűnik, hogy egyes városrészekben élők nem elégedettek a közbiztonsággal. Egytől hatos skálán mértük, hogy mennyire tartják súlyos problémának a közbiztonságot. A Kismegyeren és Pinnyéden élők szerint súlyos problémát jelent, de Újváros és Marcalváros I. mellett is magas értékek szerepelnek. A közbiztonsággal való 37

elégedetlenség átlaga 3,52 lett. A közbiztonság javítása ezeken a területeken javasolt, mert az ott élők szükségét érzik további városi intézkedéseknek. A nullhipotézist elfogadjuk, nincs kapcsolat a városlakók biztonságérzete és aközött, hogy melyik városrészben élnek. T5: Leginkább a Kismegyeren és Pinnyéden élők elégedetlenek a közbiztonsággal. A VÁROSLAKÓK CSOPORTOSÍTÁSA A győriek szegmentálására különböző attitűdállításokat helyeztünk a kérdőívbe, melyeken klaszterelemzést futtattunk le. A hierarchikus Ward-módszer alapján a legkedvezőbbnek az 5 klaszteres megoldás bizonyult. A kialakított klaszterek neveit és legfőbb jellemvonásaikat a 10. melléklet mutatja. Többféle összefüggést is vizsgáltunk a klaszterekhez való tartozás és egyéb ismérvek között. A szegmenshez való tartozásnál éles különbséget tapasztaltunk nemek tekintetében. A férfiak zömében a közömbösek, illetve a klasszikus lokálpatrióták csoportjába sorolhatóak. A hölgyek döntő többsége klasszikus lokálpatrióta, közöttük alacsonyabb a közömbösek aránya. Érdekes módon az elvágyódók között nem mutatható ki különbség a nemek között. Vizsgálat alá vetettük a vagyoni helyzet és a csoporttagság kapcsolatát is, de statisztikailag releváns összefüggést ez a próba nem eredményezett. Az életkor és a klaszterhez való tartózás között már statisztikai értelemben is beszélhetünk összefüggésről. A kereszttábla elemzés szerint közepesen erős kapcsolat áll fenn a két változó között. Sajnálatos tény, hogy a fiatal korosztály legnagyobbrészt a passzív szegmensekbe sorolható. Még szomorúbb, hogy közöttük legmagasabb az elvágyódók aránya is. A 15-19 éves korosztályban 29% az elvágyódók aránya, míg ugyancsak 29%-uk közömbösnek mondható. Különösképpen a modern lokálpatrióták közé leginkább szeniorok tartoznak, míg a középkorúak a klasszikus lokálpatrióták számát gyarapítják. Foglalkozások tekintetében szintén szignifikáns kapcsolattal találkozunk. A Phi mutató alapján közepesen erős kapcsolat áll fenn a foglalkozás és a klaszterhez való tartozás között. A szellemi munkavállalók például jórészt lokálpatrióták, míg a fizikai dolgozók sokkal közömbösebbek – valószínűleg megélhetésükre összpontosítanak. Érdekes eredmény, hogy a vállalkozók közül a legtöbben elvágyódnak Győrből, lehetséges, hogy számunkra nem megfelelő feltételeket nyújt a város. A tanulók elvágyódása könnyebben érthető, sokan már a továbbtanulást sem Győrben képzelik el. ÖSSZEGZÉS Kutatásunkat azzal a céllal indítottuk el, hogy gyakorlati hasznot hozó munkát végezzünk, amely segíteni fogja Győr vonzerejének növelését. Az önkormányzattal való kapcsolatfelvételt követően körvonalazódott előttünk, hogy mely témák a legégetőbbek a városban, azok mentén végeztük kutatásunkat. Első ízben a városmarketing szakirodalmát dolgoztuk fel, mely során a legrelevánsabb angol nyelvű anyagokkal is megismerkedtünk. Az élhetőségi kutatások ismeretében már saját primer kutatásunkat is elő tudtuk készíteni. Az általunk fellelhető, korábbi kutatások segítségével Győr helyzetének értékelését regionális környezetben végeztük. Ebből világossá vált számunkra, hogy a város országos szinten is dobogó-körüli helyet foglal el a különböző rangsorokban. Régiós szinten bizonyos kérdéskörökben rámutattunk azokra a településekre, akiktől tanulhatunk (például az élhetőség területén Veszprémtől). A szekunder információk már körvonalazták számunkra Győr valószínűsíthető erősségeit és gyengeségeit. A mélyinterjúk legfőbb tanulsága, hogy a helyiek Győrhöz való ragaszkodása rendkívül magas, sokan aktívabban részt vennének a település fejlesztésében. Kutatásunk 38

során lejegyeztük azokat a vizuális elemeket is, amelyekkel helyi szemmel azonosítani lehet a várost. Kulturális sokszínűségén és természetes szépségén túl Győr vonzerejeként stabil gazdasági erejét határozták meg, mely sokat köszönhet az Audinak. A gyárkomplexum elkötelezettsége is példamutató a város iránt, a helyiek közül sokan „A jövő Győrben épül!” szlogent is az Audinak tulajdonították, hiszen csak a vállalatnál látták alkalmazni azt. A városi szlogenekkel kapcsolatosan viszonylag zavaros kép él a győriek fejében, általánosságban egyet sem tudtak felidézni vagy hibásan említették azokat. A jövő Győrben épül! szlogennel való azonosulás más jelmondatok említése mellett alacsonynak mondható. Nem beszélhetünk azonban az új szlogen elutasítottságáról, hiszen a többség találónak, megfelelőnek találja azt, azonban a városvezetés részéről a titulusok egymás melletti használata nem túl célravezető, hisz gátolja a nagymértékű azonosulást. Kutatásunk kiterjesztésére, reprezentativitásának növelésére kvantitatív kutatást is végeztünk, 700 fő megkérdezésével. Megerősített bennünket az eredmény, hiszen szélesebb mintában is magas volt a győriek lokálpatriotizmusa. A város iránti kötődésüket leginkább a rokonaik, közösségük és munkahelyük ittléte határozza meg. Sajnálatos módon a fiatalok más városba költözési hajlandósága viszonylag magas, különösen a 1519 éves korosztályban, érdemes lenne figyelmet fordítani lojalitásuk növelésére. A városi rendezvényeken való részvételük saját bevallásuk szerint az átlagnál alacsonyabb, a programkínálattal kevésbé elégedettek. A helyi lakosok szerint Győr alapvetően alkalmas a minőségi életre, munkavállalásra, tanulásra és gyermeknevelésre. Ugyancsak elégedettek a győriek a szabadidős tevékenységi lehetőségekkel, így a fesztiválokkal, kulturális és egyéb rendezvényekkel. Legsúlyosabb problémaként a tömegközlekedés hiányosságait jelölték meg, valamivel enyhébb a parkolási nehézségek és környezetszennyezettség megítélése, a munkanélküliség csak enyhe problémát jelent a válaszadók szerint. Az egészségügy helyzete már nem bizonyul ennyire rózsásnak, a győriek jelentős aránya tartja megfelelőnek azt. Kutatásunk alapján a győriek támogatják az Ifjúsági Olimpia (EYOF) szervezését, sőt kivitelezhetőnek tartják az akciót. Mindenesetre az olimpia rendezési jogával a zsebében már mindenképpen átgondolt marketingstratégiát és konkrét kampánytervet kell megfogalmaznia a városvezetésnek, hogy sikerüljön kiaknázni a kínálkozó lehetőségeket. Eredményeinket prezentáltuk az önkormányzat Marketing Osztályán, jelenleg a kutatási anyagunk feldolgozása zajlik.

39

Irodalom ANHOLT, S. (2007): Competitive Identity: A new model for the brand management of nations, cities and regions. Policy&Practice, 2007. BENCSIK A. – SÓLYOM A. (2012): Hallgatói csoportmunka nemzetközi összehasonlításban In: Losoncz Miklós (ed.) Válság közben, fellendülés előtt: A 2010. június 1-i Kautz Gyula Konferencia válogatott tanulmányai. Győr, Széchenyi István Egyetem, 2012. pp. 245-262. BERÁCS J. – LEHOTA J. – PISKÓTI I. – REKETTYE G. (2004): Marketingelmélet a gyakorlatban. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004. GORDOS T. (2000): A városmarketing néhány kérdése. Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 185.o. HANNA, S. – ROWLEY, J. (2007): An analysis of terminology use in place branding. Place Branding and Public Diplomacy, Vol. 4. No. 1. p. 61-75. IMAS, I. (n.a.): All cards (maps) on the table: openly about place branding. Pleon Talan PR Agency Javaslat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programjáról 2011-2014. Győr, 2011. KOTLER, P. – KELLER, K. L. : Marketing menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. KOZMA G. (2002): Terület és településmarketing. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002. MALHOTRA, Naresh K. (2005): Marketingkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. PISKÓTI I. – DANKÓ L. – SCHÜPLER H. – BŰDY L. (1997): Régió- és településmarketing. KJK-Kerszöv, Budapest, 1997. RAINISTO, S. K. (2003): Success factors of place marketing: A study of place marketing practices in Northern Europe and the United States. Doctoral Dissertation. Helsinki University of Technology, Espoo RECHNITZER J.: Vázlatpontok településmarketing értelmezéséhez és kidolgozásához. Tér és Társadalom, 9. 1995/1-2. 5-16. o. SÜLE, E. – FÖLDESI, P. – BOTZHEIM, J. (2011): Representation of Loss Aversion and Impatience Concerning Time Utility in Supply Chain, 3rd International Conference on Intelligent Decision Technologies, Greece Piraeus University 210-23 July 2011. TAMÁNDL L. – NAGY D.: Competitiveness Factors of Higher Education Institutions, with Particular Respect to Hungarian Cities. In M. Schrenk – V. V. Popovich – P. Zeile – P. Elisei (ed.): 18th International Conference of Urban Planning, Regional Development and Information Society, CORP – Competence Center of Urban and Regional Planning, 2013. pp. 1125-1129 TÖRNQVIST, G. (1983): Creativity and the renewal of regional life. In.: Buttimer, A. (szerk.): Creativity in context: A seminar report. Lund studies in Geography. B. Human Geography, No. 50., p. 91–112. TÖRŐCSIK M. (1995): Település- és területidentitás kialakítása marketing eszközökkel, Tér és Társadalom, 9. 1995/1-2. 17.-23. o. VÁGÁSI M. (2007): Marketing – stratégia és menedzsment. Alinea Kiadó, Budapest, 2007. VERES Zoltán – HOFFMANN Márta – KOZÁK Ákos (2006): Bevezetés a piackutatásba. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. VERES Zoltán (szerk.): Életstílus alapú fogyasztói szegmensek Magyarországon. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete, Szeged, 2010. BRAUN, E. – ZENKER, S. (2010): Towards an Integrated Approach for Place Brand Management. 50th European Regional Science Association Congress, Jönköping, 2010. Forrás: http://fek.su.se/Global/Forskning/Seminarier/Braun_Zenker%20%20Towards%20an %20Integrated%20Approach%20for%20Place%20Brand%20Management.pdf (Letöltés: 2012.07.21) É. V. I. City Hungary – Életminőség Jelentés, 2012. Forrás: http://www.fenntarthato kozossegek.eu/mi-azevi/ (Letöltés: 2012.06.30) Global Liveability Report. Economist Intelligence Unit, The Economist, 2011. Forrás: http://www.eiu.com/site_info.asp?info_name=The_Global_Liveability_Report (Letöltés: 2012.06.25) Hot spots: Benchmarking global city competitiveness. Economist Intelligence Unit, The Economist, 2012. Forrás: http://www.managementthinking.eiu.com/hot-spots.html (Letöltés: 2012. 04.04) Image Factory – Observer Budapest Médiafigyelő (2010): Városimázs Toplista, 2010. Forrás: http://www.imagefactory.hu/index.php/varosimazs-toplista (Letöltés: 2011.10.30.) Smarter Cities tanulmány, az IBM Magyarország megbízásából. Forrás: http://www05.ibm.com/hu/download/IBM_SmarterCity_20110721.pdf (Letöltés: 2012.04.15)

40

Mellékletek 1. melléklet: Győr összehasonlítása a környező megyei jogú városokkal Kommunikáció Élhetőség Élhetőség Település neve Régió (ImageFactory) (É. V. I. Hungary) (Smart Cities) 9. (152 pont) Sopron Nyugat-Dunántúl 8. (156 pont) Szombathely Nyugat-Dunántúl 22. (47 pont) Zalaegerszeg Nyugat-Dunántúl 2. 19. (60 pont) Nagykanizsa Nyugat-Dunántúl 4. (211 pont) 4. (6.54 pont) Győr Nyugat-Dunántúl 6. 20. (58 pont) 8. (5,47 pont) Tatabánya Közép-Dunántúl 17. (77 pont) 2. (6,76 pont) Veszprém Közép-Dunántúl 10. 13. (99 pont) 5. (6,52 pont) Székesfehérvár Közép-Dunántúl Forrás: Saját szerkesztés a legfrissebb, rendelkezésre álló kutatási jelentések alapján 2. melléklet: A városok teljesítménye az egyes alrendszerekben súlyozva, valamint az elért összes pontszám

Forrás: Smarter Cities tanulmány, 2011, 46. o. 3. melléklet: Győr helyzetértékelése a regionális rangsorok tükrében Erősségek Gyengeségek Városi megjelenés, kommunikáció Közbiztonság Üzleti élet, adminisztráció Egészségügy Közszolgáltatások, lehetőségek Közlekedés Forrás: a rangsorok alapján Saját szerkesztés

4. melléklet: Kutatásunk legfőbb kérdései Társadalmi kérdések

Környezeti kérdések Kommunikációs kérdések

Lakossági aktivitás Rendezvények Gazdasági helyzet Oktatás Egészségügy Természetes szépség Infrastruktúra Környezettudatosság, környezetvédelem Kommunikációs csatornák Külső szemmel Márkaépítés Látogatóközpont Forrás: Saját szerkesztés

41

5. melléklet: Győr pozitívumai és negatívumai, a mélyinterjúk alapján Pozitívumok Negatívumok  Programok  közbiztonságot  közlekedés  koszos utcákat  városfekvése,  a koszos közterületeket. elhelyezkedése,  a rossz közlekedési morált élhetősége  az éjszakai járatok hiányát  munkalehetőségek  egészségügyi ellátás  oktatás Forrás: Saját szerkesztés 6. melléklet: A megkérdezettek megoszlása

Forrás: Saját szerkesztés 7. melléklet: Becsült anyagi helyzet a mintában Becsült anyagi helyzet Jóval az átlagon felüli

13,90%

Átlagon felüli

22,10%

Átlagos

42,70%

Átlagon aluli Jóval az átlagon aluli

14,60% 5,30%

Forrás: Saját szerkesztés 8. melléklet: A Győrrel kapcsolatos szlogenek népszerűségének megoszlása

42

Forrás: Saját szerkesztés a kérdőívek értékelése alapján 9. melléklet: Hipotézisek Ssz.

Témakör

1

Győrhöz való kötődés

2 3 4

Programokon való aktivitás

5 6 7

Élhetőség

8 9 10

Szlogenekkel való azonosulás

11

EYOF

Hipotézis H0: a Győrben eltöltött évek száma és a városhoz való ragaszkodás között nincs kapcsolat. H0: az elköltözési hajlandóság és a gazdasági helyzettel való elégedettség között nincs kapcsolat. H0: Nem mutatható ki eltérés a győri szeniorok és a fiatalok városi életben való aktivitása között. H0: A jövedelem és a városi rendezvények látogatottságának gyakorisága között nincs kapcsolat. H0: Nincs különbség az időskorúak (55 fölött) és a fiatalok (15-29 év) tájékozódási forrásai között. H0: Nincs kapcsolat a környezettudatos életmód és az életkor között. H0: A lakhatási költségek behatároló jellegét nem az határozza meg, hogy ki melyik városrészben él. H0: A városlakók biztonságérzetét nem befolyásolja, hogy melyik városrészben élnek. H0: A válaszadók neme nem befolyásolja azt, hogy melyik szlogennel tudnak azonosulni. H0: Nincs kapcsolat a korosztályok és a jelenlegi szlogennel való elégedettség között. H0: Az EYOF győri szervezésének támogatása nem függ attól, hogy a városlakók betelepültek-e Győrbe, vagy már ott is születtek. Forrás: Saját szerkesztés

10. melléklet: a lakosságban kialakított szegmensek és jellemzőik Szegmens neve Jellemző közös vonások - többnyire közepesen értékeltek mindent Közömbösek - lefoglalják őket a megélhetési gondok - nem túl aktívak - legerősebb a ragaszkodásuk Győrhöz Modern - környezet-tudatosak, lokálpatrióták jövőorientáltak - identitásukat városuk is meghatározza - részt vesznek a rendezvényeken Klasszikus - jól ismerik a várost lokálpatrióták - ragaszkodnak Győrhöz - elégedettek városukkal - fiatalosak, modernek Elvágyódók - bírálják a városvezetést - nem igazán ragaszkodnak Győrhöz - modernek - elégedettek saját életükkel Önmegvalósítók - életükben nem tölt be fontos szerepet a város Forrás: Saját szerkesztés

43

Vizsgálat módszere Korreláció elemzés Varianciaanalízis Kereszttábla elemzés Korreláció elemzés Kereszttábla elemzés Varianciaanalízis Varianciaanalízis Varianciaanalízis Kereszttábla elemzés Varianciaanalízis Varianciaanalízis

Arány a mintán belül 22,7 %

12,1 %

29,7 %

21,4%

14,1%

ORBÁN Dezső Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus képzés mesterfokon

1. BEVEZETÉS A középiskola elvégzése után sok diák adja be jelentkezését valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe. Jövőjük szempontjából fontosnak tartják, hogy mielőtt kikerülnének a munka világába, legalább egy diploma legyen a birtokukban. Ehhez azonban az első lépést a sikeres felvétel jelenti az adott egyetemre, főiskolára. Érdemes tehát jól tanulni a gimnáziumban és a szakközépiskolában a könnyebb bejutás érdekében. A továbbtanulásban nagy segítséget nyújt a www.felvi.hu internetes oldal. (Kutatásunk anyagainak jelentős részét az itt fellelhető adatbázisok biztosították.) Kutatásunk célja annak meghatározása volt, hogy hogyan alakult Magyarországon egy olyan képzésnek a helyzete, amelyre országos szinten évente több ezer diák adja be a jelentkezését (1. ábra).

Turizmus képzésre jelentkezők száma 2003-2013 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. ábra: Turizmus képzésre jelentkezők számának alakulása 2003-2013 között

2. KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK A vizsgált időszak kezdetéhez, 2003-hoz képest 2010-re már több mint két és félszeresére megnövekedett azon intézmények száma, melyek akkreditálták a turizmus – vendéglátás alapképzést (2. ábra). Ezen a téren 2010 óta kisebb csökkenés figyelhető meg. Abban semmi kivetni való nincs, hogy a több milliós fővárosban több intézmény is indította ugyanazon szakokat. Sőt még az sem meglepő, hogy vidéki székhellyel rendelkező intézmények budapesti telephelyekre kértek szakindítási engedélyt, kiélezve ezáltal a fővárosi versenyhelyzetet a turisztikai oktatásban. Ami viszont felettébb meglepő, hogy ez a konkurencia harc már a vidéki városok szintjén is megvalósult. A hallgatókért való küzdelemben előfordult, hogy ugyanazon vidéki városban két különböző intézmény hirdetett egy időpontban turisztikai képzéseket! Így fordulhatott elő, hogy volt olyan év, 44

amikor Magyarországon 18 intézmény 37 telephelyen biztosít lehetőséget a diákoknak, hogy idegenforgalommal kapcsolatos képzést sajátíthassanak el. Ezekből néhány kurzust nemcsak magyar, hanem angol, illetve német nyelven is lehet hallgatni.

Képzési helyszínek száma 2003-2013 35 30 25 20 Intézmények száma

15

Telephelyek száma

10 5 0

2. ábra: Turisztikai képzést nyújtó intézmények és telephelyek számának alakulása 2003-2013 között

3. JELENTKEZÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2003-ban 5084 főt vettek fel valamilyen turisztikai képzésre. A 3. ábra diagramjából kiderül, hogy az idegenforgalmi képzés „bummját” a 2008 és 2009-es évekre tehettük, ahol megközelítette, sőt túl is lépte a 6000 főt a felvételek száma. Azóta azonban folyamatos csökkenés tapasztalható, a 2013-ban felvételt nyert hallgatói szám a 2009-es létszám felét sem éri el. Ez azonban nem feltétlenül a jelentkezések számának csökkenését jelzi, hanem csupán azt, hogy 2012-től a képzés támogatásának visszaszorításával, azaz az állami helyek megszüntetésével (később korlátozásával) kívánt a minisztérium a feleslegesnek tűnő képzések elé sorompót állítani. A tandíj fizetési kötelezettség bevezetése és annak hatása igencsak szembeötlő, ha a felvett hallgatók képzési formáját finanszírozás alapján vizsgáljuk meg. Az állami finanszírozás megszűnése előtt átlagosan 46% volt a költségtérítéses hallgatók aránya a felvetteken belül. 2012-ben aztán ez a szám 81,1%-ra ugrott, majd a részleges tandíj bevezetésének hatására ismét lecsökkent 70% alá.

45

Felvett hallgatók 2003-2013 7000

90% 80%

6000

70% 5000

60%

4000

50%

3000

40%

Felvettek száma Költségtérítésesek aránya

30%

2000

20% 1000

10%

0

00% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

3. ábra: Turisztikai képzésre felvett hallgatók számának és a költségtérítéses képzésre felvettek arányának alakulása 2003-2013 között

A turisztikai képzés további három területre bontható:  idegenforgalmi és vendéglátóipari szakmenedzser felsőfokú szakképzés (később felsőoktatási szakképzés, FSZ)  turizmus-vendéglátás alapképzés (BA)  turizmus-vendéglátás mesterképzése (MA) A három csoport egymásra épülve, de ugyanazon végcélt szolgálva tölti be szerepét: humántőke utánpótlást biztosítanak a piacnak. (Az elemzésben nem került kimutatásra az üzleti szakoktató valamint a tanárképzés.) Ha képzési piramisunkat elméletben összeállítjuk, akkor a piramis alját, a legnagyobb létszámot a legkisebb képzettségű szint (FSZ) foglalná el. Erre épülne rá a következő a magasabb szintű (BA), és legvégül a piramis csúcsát a legmagasabb képzési szint (MA) foglalná el. (Valójában egy képzésnél a legmagasabb szint a doktori (PhD) képzés lenne, de a turisztikai doktori iskola jelen pillanatban még nem létezik Magyarországon. A témában azonban más, kapcsolódó tudományterületek doktori képzéseiben már születtek disszertációk.)

46

Turisztikai képzésekre felvettek megoszlása képzési Alapképzés szintenként 2003-2013

Turisztikai képzésekre felvettek megoszlása képzési szintenként 20032013; Felsőfokú szakképzés; 16136; 30%

Mesterképzés Felsőfokú szakképzés Turisztikai képzésekre felvettek megoszlása képzési szintenként 20032013; Alapképzés; 37062; 69%

Turisztikai képzésekre felvettek megoszlása képzési szintenként 20032013; Mesterképzés; 650; 1%

4. ábra: Turisztikai képzésre felvettek megoszlása képzési szintenként 2003-2013 között

Sajnos a 4. ábrából kitűnik, hogy a cikkelyeket hiába terítenénk ki a fent leírt sorrendben, a piramisunk nem tudna felállni. A felsőfokú szakképzés nem tölti be jelenleg azt az alapozó szerepet, melyből lehetne a BA-nak építkezni. De fordítva is értelmezhető a dolog. Indokolatlanul több szakember képzése folyik BA szinten az FSZ képzés rovására, amely a piac számára nem teszi lehetővé egy egészséges hierarchia kialakulását. A felvett hallgatók számát még egy szempontból érdekes lehet megvizsgálni. Ez pedig a telephely, illetve képzőintézmény. Az 5. ábrából élesen kitűnik, hogy a turizmus képzés milyen jelentős változásokon ment keresztül a vizsgált 11 év során. A 2003-ban a 7 képzőhely felvett hallgatói állománya nem csak lecsökkent, de a csökkentett kereten immáron 15 intézménynek kell osztoznia.

Felvett hallgatók megoszlása intézményenként 2000 1500 1000 2003 500 0

2013

5. ábra: Turizmus képzésre felvett hallgatók megoszlása intézményenként 2003-ban és 2013-ban

47

Elemzésem következő szakasza az Ma/ Msc képzésre irányul: A második felsőfokú végzettségi szint általános jellemzőiről már a tanulmány korábbi szakaszában tettem említést, ezek fényében vizsgálom különböző szempontok alapján.

A

Képző intézmények 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

BA/MA/FSZ képző intézmények száma

2009

2010

2011

2012

2013

MA képző intézmények száma

diagramból azonnal jól kitűnik, hogy az Ma képzés hazánkban 2008-től indult el, és azóta 2012-ig folyamatos növekedést mutatott. Az utóbbi évben figyelhető meg egy kisebb visszaesés, de ez egyenes arányosságban áll az összes képző intézmény számával.

A mesterképzésre felvett hallgatók száma évek óta csökkenést mutat. 2008 és 2013-ban a

MA képzésre felvett hallgatói szám 180 160 Felvettek MA képzésre

140 120

Felvettek finanszírozott MA képzésre Felvettek költségtérítéses MA képzésre

100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

felvett hallgatók száma megegyezik. A 2009-es évben került a legtöbb hallgató felvételre, ekkor az előző évhez képest kétszeresére nőtt a képzésre felvételt nyert hallgatók száma, 48

azonban ez a szám azóta folyamatosan csökken. Érdekes megfigyelnünk, hogy a finanszírozott képzések száma viszont nem csökkent arányosan, így 2013-ban a költségtérítéses hallgatók száma nem számottevő. Szembetűnő összehasonlításként említhetjük az időszak elején 2008-ban és a végén 2013-ban kialakult megoszlási diagramokat is.

Mesterképzések finanszírozása 2008ban [KATEGÓRIA NEVE]; [ÉRTÉK]

Sorozatok1; Költségtérítéses; 32; 62%

Mesterképzések Államilag támogatott megoszlása Költségtérítéses finanszírozás szerint 2013-ban Sorozatok1; Államilag támogatott; 70; 93%

Sorozatok1; Költségtérítéses; 5; 7%

Államilag támogatott

Költségtérítéses

A két ábra összevetése jól mutatja, hogy míg 2008-ban a hallgatók többsége költségtérítéses formában tanulhatott, addig 2013-ban már az államilag támogatott képzés került túlnyomó többségbe. Kiválóan látható, hogy miként változott meg a képzés finanszírozása az elmúlt hat évben.

49

Az intézmények szerepvállalása a következőekben diagramokkal szemléltetve került ábrázolásra:

MA képzésre felvettek intézményenként 2008ban felvettek; HFF*; 52

2013-ban felvettek 2008ban felvettek

2013-ban felvettek; BGF-KVK; 37

2013-ban felvettek; BKF-HFTGK Bp; 11

2013-ban felvettek; KJF BP; 11 2013-ban felvettek; KJF FEH; 1

2013-ban felvettek; PTE-IFK; 9

2013-ban felvettek; PE-GTK VESZ; 6

A táblázatból élesen kitűnik, hogy az Ma képzés milyen jelentős változásokon ment keresztül. 2008-ban csupán egyetlen felsőoktatási intézmény foglalkozott Ma képzéssel, így ebben az évben a felvett hallgatók 100%-a a Heller Farkas Főiskolán folytatta tanulmányait. 2013-ra a helyzet jelentősen megváltozott. Összesen hat intézményben működik Ma képzés, ám ezek között az intézmények között név szerint a már korábban említett felsőoktatási intézmény nem szerepel, hiszen mára a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kihelyezett karaként működik. Az Ma képzésben részt vevő hallgatók felét oktatja a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar. A másik 50% hat felsőoktatási intézmény között oszlik meg.

50

Ezt szemlélteti a következő kördiagram.

Felvettek megoszlása az intézmények között 2013 9

6 1 37

BGF-KVK BKF-HFTGK Bp

11

HFF* KJF BP

0

KJF FEH

11

PE-GTK VESZ PTE-IFK

A felsőoktatás e szegmensében tehát a BGF-KVK az éllovas 49,3 %-kal. A második helyen a BKF-HFTGK és a KJF osztozik 14,7 %-kal. Az említett arányok is megerősítik a BGF-KVK vezető pozícióját. Sorban a következő a PTE-IFK 12%-kal, majd a PE-GTK VESZ 8%-os részesedéssel. A sereghajtó ebben az összehasonlításban 1,3%-kal a KJF FEH. Minden intézmény figyelemreméltó tevékenységet folytat, hiszen 2008-ban még egyikőjük sem szerepelt az összehasonlítási listán. Álfin. képzésre felvettek intézményenként 2013

Sorozatok1; BGF-KVK; 34 Sorozatok1; BKF-HFTGK Bp; Sorozatok1; KJF Sorozatok1; Sorozatok1; PE11 BP; 9 PTE-IFK; 9 Sorozatok1; KJF GTK VESZ; 6 FEH; 1

Sokat mondhat az az adat is, ami az államilag finanszírozott helyek elosztását mutatja meg. Ha az összes felvett hallgatók számát összehasonlítjuk az államilag finanszírozottak 51

számával, akkor felfedezhetjük, hogy a mesterképzésben résztvevők zöme ilyen formában tanul. Az vizsgált hat oktatási intézmény közül négyben a hallgatók 100%-a tanul államilag finanszírozottan. A másik két intézményben is alig számottevő a költségtérítéses hallgatók száma. Mindent összevetve 2013-ban összesen 75 hallgató nyert felvételt mesterképzésre, mely 70 államilag finanszírozott, valamint 5 költségtérítéses egyénből tevődik össze. Az alapképzésnél levont következtetés, miszerint a hallgatók jó része a fővárosban tanul, a mesterképzés esetében is megfigyelhető. Számszerűen 59 hallgató tanul Budapesten, 16 pedig megoszlik a vidéki városok egyetemei között. Arányosítva: mesterképzésben résztvevő egyetemisták 78,7%-a választja oktatása színhelyéül Budapestet, a maradék 21,3% pedig valamelyik vidéki várost. ZÁRÓ GONDOLATOK: A mesterképzésre jelentkezettek száma drasztikusan visszaesett az utóbbi évekhez képest. Ennek oka az lehet, hogy a hallgatók szeretnének mihamarabb bekerülni a munka világába, és ott tapasztalatokat gyűjteni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkaadók szívesebben foglalkoztatnak alapképzésen végzett, de gyakorlattal rendelkező munkavállalókat, mint mesterdiplomás pályakezdőket. A mesterdiplomás szakemberek gyakran egy-egy állás betöltéséhez túlképzettnek bizonyulnak, ill. ők maguk is nagyobb elvárásokat támasztanak a betölteni kívánt állással szemben. Továbbá alapszintű diplomásként is gyakran azt tapasztalják a végzett hallgatók, hogy nincs szükség rájuk a munkaerőpiacon, hiába tanultak éveken át és szerezték meg a diplomájukat és nyelvvizsgáikat, olyannyira telített a szakma, hogy csak sokkal alacsonyabb szinten tudnak elhelyezkedni, mint azt várták, valamint gyakori esetben két nyelvvizsgával és a kezükben lévő diplomával is csak az ország munkaerő-tartalékai maradnak. A kialakult helyzet pedig egyáltalán nem motiválja a fiatalokat a még tovább tanulásra. A mesterképzés indulásakor még többségben voltak a költségtérítéses formában tanulók száma, ám ez mára igencsak visszaesett. A hallgatóknak a fent említett okok miatt sincs már motiváltságuk újabb százezreket a tudásukba invesztálni, mivel az újabb képzés elvégzése szinte egyáltalán nem előny egy állásinterjú során. Emiatt is alakulhatott ki az a helyzet, hogy ebben az évben a mesterképzésben résztvevő hallgatóknak csupán 7%-a az, aki hajlandó fizetni a képzésért, a többiek államilag finanszírozott formában tanulnak. Kérdés, hogy ha kizárólag önköltséges képzés indult volna, akkor a jelenlegi 75 főhöz képest hány hallgató végezné ugyanezt a képzést. Bízom benne, hogy minden diplomás fiatal reálisan fel tudja mérni, hogy a turizmus mely ágán kíván élete során tevékenykedni, és ennek megfelelően döntenek a mesterképzést illetően.

SUMMARY My presentation contains the evaluation of a 11 years long analysis. During my research I examined the tourism training and I compared the distinct levels of education in it. Besides the FSZ and BA levels, the higher vocational training (which is the part of this dissertation as well) is an important part of the research and we can’t talk about tourism education without it. The opinions differ at the same time in connection with the importance of the training. The market is not obviously beside the training. Many experts think so, that in the earlier period got it that way worthy onto the peak of the trade, but all this was not made in the desk , but in the practice. Others think that it is time of the modernisation, 52

development of the training with progress of time. The view it is not possible to achieve identity with a research of course, I undertook it simply, that it let me form an opinion of the data of past years. The MA training as the peak of a visionary pyramid went through serious changes in the last years. I would like to present these changes and the market effects following from this with my research.

Irodalom Felvételi ponthatárok, Letöltve: 2012. 09. 20. http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek- weboldalról Felsőoktatás, Letöltve: 2012.09.20. http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/bologna weboldalról Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Letöltve: 2012.09.20. www.nefmi.gov.hu weboldalról Baccalaureus, Letöltve: 2012.09.20. http://www.kislexikon.hu/baccalaureus1.html#ixzz2crsVAYKN weboldalról BSc , Letöltve: 2012.09.20. hu.wikipedia.org/wiki/BSc weboldalról Mit jelent a BA képzés? Letöltve:2012.09.20. http://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=20409 weboldalról Idegen szavak, Letöltve: 2012.09.20. http://idegen-szavak.hu/magiszter weboldalról Felsőoktatás› Bologna, Letöltve: 2012.09.20. www.nefmi.gov.hu weboldalról

53

Nikolashin Vladimir Moscow State Institute of Tourism Industry name of YA Sienkiewicz Phd., Associate Professor of "Tourism"

Concretization medium business activity in eco-tourism of the Russian Federation The thesis is concretized Wednesday business activity in eco-tourism of the Russian Federation. Currently prevalent various trips to describe the notion of eco-tourism , which requires the specification of current scientific concepts and definitions of ecological tourism product for the purposes of the dissertation research . Before giving the author's definition , we believe it appropriate to consider the most common current approaches to the interpretation of the basic concepts of the dissertation . One of the key developments in the field of eco-tourism has been adopting a definition for World Ecotourism Summit in Quebec, Canada , 19-22 May 2002 , where participated more than 1,100 delegates from 132 countries with a broad representation of different nations that demonstrated the growing interest and the number of proposals for development of ecological tourism . Quebec summit participants adopted a number of principles that characterize ecotourism as a form of tourism in which the main motivation of the tourists is the observation and appreciation of nature , as well as activities which actively promotes the conservation of natural and cultural heritage areas. However, we believe that this definition is not complete and does not cover all the factors of this type of tourism. In this regard, the dissertation makes proposals for updating and expansion of the concept . We believe that the "ecological tourism - a type of tourism that involves contact with the natural objects with minimal negative impact on him and aimed at preserving the environment , and also includes the planning , development and operation of households and local communities for the production of the tourist product and promotes their wellbeing . " In accordance with the definition in the analysis of eco-tourism should consider its basic properties and quality characteristics . Since in our view , eco-tourism - is tourism , which defines a full report of current and future economic, social and environmental impacts , addressing the needs of tourists , industry, environment and households . As in the definition of " eco-tourism " should include the specifics of his ways: 1) to ensure the optimal use of natural resources that constitute a key element in tourism development , maintaining essential ecological processes and helping to conserve natural resources and biodiversity; 2 ) respect the socio- cultural authenticity of host communities and households , saving their lives and built cultural heritage and traditional values , and to promote intercultural understanding and tolerance ; 3) provide a viable , long-term economic operations , providing socio-economic benefits to all stakeholders that equitably distributed , including stable employment and opportunities for the acquisition of income and social security, to make the community and contributing to poverty reduction. A very important role in the development of eco-tourism households play. In order thesis under " household " we mean one or more individuals living together and having a common budget. This may be as a family, with its own budget , or one noncustodial citizen 54

, and several individuals who live together and leading the overall budget . In work the structural dynamic analysis of ecological tourism as a whole sector of the tourism industry , which is to identify the specificity properties of eco-tourism and economic dynamics analysis revealed its share of the tourist market . The relevance of the problem of eco-tourism in the global industry is evidenced by the fact that the dynamics of the ecotourism travel in total tourist arrivals and constantly growing rapidly approaching half of all journeys ( Fig.1. ). 1400 1200 1000 800

Total volumes of tourism

600

Agritourism

400 200 0 1990

2000

2009

2012

2016

Fig.1. Dynamics of ecotourism travel in total tourist arrivals While tourism has significant potential as an engine of global growth. The huge size of the tourism sector and to achieve , making it critically important from a global perspective of the resource. Even small changes to green may have important consequences. In addition , communication sector with numerous other sectors at the international level means that changes in practice can stimulate changes in many different public and private actors beyond the direct and immediate impact of tourist activity . Tourism development is accompanied by significant problems . The rapid growth of both international and domestic tourism ma , travel growth trends for shorter periods of time, where preference is given to energy-intensive transportation, increases nonrenewable energy dependence tourism sector resulting in a contribution of up to 5 % of the greenhouse gas (GHG ), which is expected to grow significantly under the common scenario of modern business (BAU). Travel and Tourism - Intense human resources, which are used directly and indirectly, 8% of the global workforce . It is believed that one work in the main tourism industry generates about half or more indirect jobs in the economy related to tourism . Greening of tourism, which includes more efficient use of energy, water and waste system is expected to strengthen the capacity of employment in the sector to increase local hiring and finding significant opportunities in tourism oriented local culture and environment. A clear distinction must be made between the concept of eco-tourism and tourism classic : "The term eco-tourism refers to a segment within the tourism sector with a focus on environmental sustainability , while the classical principles should apply to all types of tourism operations , institutions and projects, including conventional and alternative forms of tourism . " The term describes the eco-tourism policies , practices and programs that 55

take into account not only the expectations of tourists on responsible management and use of natural resources ( as a requirement ) , but also the needs of companies that support or affect tourism projects and the environment. Recommendations for the development of eco-tourism and management practices are applicable to all forms of tourism in all types of destinations , including mass tourism and the various niche tourism segments and . Ecological principles apply to the economic and socio-cultural aspects of tourism development and the appropriate balance must be established between these three dimensions to guarantee its long-term sustainability . It is also important to understand that eco-tourism is an isolated segment of the tourism industry which is characterized by a number of indicators from other types of tourism (Table 1 . ) . Table . 1. Comparative analysis of the eco-tourism with neighboring popular types criteria

Ecological tourism

Rural Tourism

Impact on nature

The minimum

food

high

The minimu m Middle and high

(level of sustainability)

The maximum

The maximu m

Therapeu Sport tic and tourism healthier. tourism Medium and high The minimu m high

Low environmen -tion The maximum

excursion tourism

beach tourism

The minimum and average Low and middle

high

The minimum

The minimu m and average

low

Analysis of the results of international conferences and literature on ecological tourism has shown that there are different approaches to the analysis of ecological tourism (market , subjective , etc.) , but we believe that is also very important to consider the ecotourism as the business environment , which has a specific and features. In particular, any segment of tourism has several components including , as a minimum: food, accommodation, transport . Business Environment eco-tourism , in our view , has the following specifics : accommodation and meals can provide fully households , transport also partially possible due to households. Consequently, households can act as major suppliers or organizers of the tourist product . Subsidiary faces making tourism product will serve local transport systems , regional or regional routes all modes of transport .

References ASHLEY C., and ROE D. Enhancing Community Involvement in Wildlife Tourism: Issues and Challenges. IIED Wildlife and Development Series, No.11. 2008. BOO E. Ecotourism Planning for Protected Areas. In: Ecotourism. A Guide for Planners and Managers. The Ecotourism Society, North Bennington, Vermont, 2008 . BRINCHUK MM Environmental law . - M.: Lawyer , 2002 DROZDOV AV Fundamentals of ecological tourism. - M. : Gardariki 2005 . 56

KOCSISNÉ ANDRÁSIK Ágota Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar A foglalkoztatás szerepe a turizmusban A Turizmus világviszonylatban dinamikusan fejlődő terület, amely kiépült infrastruktúrával, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Sajátos terület az iparágak között, mivel elsősorban szolgáltatásokat értékesít, és a célcsoportja által diszkrecionális jövedelem kerül elköltésre. Turizmus jelentőségeit vizsgálva elkülöníthető a gazdaságra, a társadalomra, a kultúrára és az egészségügyre gyakorolt hatása. Ezen túlmenően politikai jelentősége is vizsgálható. Az ország fejlődését támogató kutatók valamint a turizmus iparág képviselői egyaránt a szektor pozitív hatásait emelik ki az érintett gazdaságra. Magyarország gazdaságában, hasonlóan az európai átlaghoz fontos szerepet tölt be. A KSH adatai alapján a kereskedelmi szálláshelyek forgalma a 2008-as válságot követően is dinamikusan nő évről évre, mind a belföldi, mind a külföldi vendégeket tekintve. A szakemberek körében ezért gyakran nevezzük a turizmust válságálló ágazatnak. 1. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Időszak (év)

Külföldi vendégek száma (fő)

Belföldi vendégek száma (fő)

Összes vendég száma (fő)

2010

3 462 021

4 011 318

7 473 339

2011

3 821 751

4 199 318

8 021 069

2012

4 163 641

4 221 528

8 385 169

Forrás: KSH,(Statinfo, Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma)

A turizmus szektor gazdaságban betöltött szerepét lépcsőzetesen értelmezhetjük. A statisztikai értelemben vett turizmus szektorba a szálláshely szolgáltatást és a vendéglátást sorolják. (KSH adatgyűjtés) A közvetlen turizmus szektor teljesítményét akkor kapjuk, ha a statisztikai adatokat bővítjük a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő más ágazatok teljesítményével, ilyen például az utazási irodák teljesítménye. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségének számításakor, a közvetlen turizmus szektorhoz beszállítói tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is beszámítva kapjuk a közvetett turizmusszektor adatait, amely a teljes turizmus gazdaságát jelenti. A magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték a szálláshely szolgáltatás vendéglátás ágazatban a kilencvenes évek közepétől a 2008-as válságig monoton növekvő tendenciát mutatott. Ugyanakkor a GDP-hez viszonyított aránya nem nőtt, hanem enyhe csökkenést mutatott.

57

1. ábra

(Forrás: KSH, Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről, 2013; 2) A magyar GDP a kétezres években a válságig gyorsabban nőtt, mint a turizmus gazdasági teljesítménye. Ennek ellenére érdemes a szektor fejlesztésére további befektetéseket eszközölni, mivel a turizmus bevételei - szemben a multinacionális fejlett iparág bevételével, - országhatáron belül maradnak. Másik fontos tényező a turizmus gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatakor a foglalkoztatottságban elfoglalt helye, azaz a turizmusban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakhoz viszonyítva. A szakemberek szerint nincsenek optimálisan kihasználva a turizmusban rejlő lehetőségek ennek ellenére jelentősen növeli a lakosság munkalehetőségeit. A munkanélküliség kezelésének egyik fontos eszköze lehet az ország egész területén. A turizmus fejlesztése nem csak a számos munkahely miatt jó befektetés, hanem láthatatlan export tevékenységként devizabevételt eredményez, javítva az ország egyensúlyát. Kiemelhető továbbá a multiplikátor- hatása, amely révén élénkíti a gazdaság egyéb területeit is, ezáltal jelentős hatással bír a többi gazdasági ágazatra. Bár a rendszerváltás óta eltelt időben minden regnáló kormány zászlajára tűzte a foglalkoztatás különböző eszközökkel való támogatását ezek hatékonysága, eredményessége nem mindig érte el a várt hatást. Vizsgáljuk meg a legfontosabb munkaerő-piaci statisztikai adatokat a KSH jelentései alapján. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 1,5%-át teszi ki 2012-ben. (KSH, Stadat 3.1.4) Annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági ág nem fedi le teljes mértékben a turizmus szektor teljesítményét az ebben a körben tapasztalható trendek jól kifejezik a szektor válság előtti szintről történő elmozdulását. (1. ábra) Ennél jobb arányokat kapunk a foglalkoztatás elemzésénél. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a vállalkozások (kölcsönzött munkaerő nélkül) 2012-ben 164 ezer főt foglalkoztattak, ami a nemzetgazdaság egészét tekintve 4,2%-os részarányt jelent. (KSH, Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről, 2013, 2.)

58

2. táblázat Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint (ezer fő) Időszak

Mindösszesen nemzetgazdasági ágak

Szolgáltatások összesen

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

2008.év

3879,4

2 456,0

157,2

2009.év

3781,9

2 425,6

152,8

2010.év

3 781,2

2 448,6

154,5

2011.év

3 811 9

2 453,0

163,5

2012.év

3 877,9

2 521,0

164,0

Forrás: KSH, (Stadat 2.1.5.)

2012-ben a vizsgált nemzetgazdasági ágban alkalmazottak száma 79,9 ezer fő volt, ami az adott évben a teljes nemzetgazdaságban alkalmazottak 2,3%-a. (KSH,STADAT 2.1.30.) Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanebben az évben 140 ezer forint, (STADAT 2.1.35) ami az előző évinél 11%-kal magasabb, de még így is a legalacsonyabb átlagkereset a többi nemzetgazdasági ág tekintetében. Érdekességként jegyzem meg, hogy 2012-ben a teljes nemzetgazdaságban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete volt körülbelül ennyi. (223 ezer forint a bruttó átlagkereset 2012-ben) Ha a turizmus szektorban dolgozók képzettségét vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a szektor, egy–két munkakörtől eltekintve (szobalány, konyhai kisegítő) idegen nyelvet beszélő, ügyfél kezelésében jártas, kvalifikált munkaerőt igényel. Az alacsony jövedelem így a szektor alacsony jövedelmezőségén túl a munkakörök egy részére igaz „borravalós” jellegével is összefüggésben van. Másrészt ugyancsak a drámaian alacsony fizetéssel hozható össze, hogy a fiatal idegenforgalom-vendéglátás területén szakképzettséget, diplomát szerzettek nagy arányban vállalnak munkát a többszörös bérért a fejlettebb nyugati országokban. A szomszédos Ausztriában mintegy 30 ezer főt foglalkoztatnak az idegenforgalomban az érintett tagállamokból, köztük Magyarországról, és ez a legnagyobb szám az összes ágazat között. Egyúttal a turizmusban a legdinamikusabb a növekedés Ausztriában a külföldiek arányát tekintve, az elmúlt két év alatt ugyanis 110 százalékkal nőtt a külföldi munkavállalók száma a szektorban. Elsősorban magyarok és szlovákok helyezkednek el az idegenforgalomban. A Der Standard osztrák lap adatai szerint a magyar munkavállalók száma nőtt a leginkább a munkaerő-piaci nyitás óta eltelt két évben. 2013 márciusában mintegy 55 ezer magyar dolgozott alkalmazottként Ausztriában, ami a két évvel korábbi adathoz képest 96 százalékos növekedést jelent.(Turizmus.com, Fókusz, 2013. április 30) Ha csak a kereskedelmi szálláshelyek kapacitás kihasználtságát tekintjük, ez 2012-ben 39,4%-os (KSH, Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről), ezen belül a szállodák szobafoglaltsága 47,7% volt, ami kismértékű, 1,8%-os elmozdulás a 2011-es évhez viszonyítva, mégis jelentős kihasználatlan kapacitás rejlik a szektorban, ami további fedezetet jelenthetne a dolgozói bérek növelésére. Ha a kereskedelmi szálláshelyek 2012-es szállásdíj bevételét vizsgáljuk, akkor ez folyó áron 152 milliárd forint, ami 8,3%-kal magasabb a 2011-es adatnál. Ha ugyanerre a két 59

évre nézzük az alkalmazásban állók bruttó átlagkereset bérnövekedését az csak 1,1%-os növekedést tükröz. 3. táblázat Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint) Megnevezés

2007

2011

2012

Nemzetgazdaság

185,0

213,1

223,0

Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

112,2

125,8

139,7

Forrás: Táblák (STADAT 2.1.35.) Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban

A válság előtti szinthez viszonyítva, azaz a 2007-es évhez nézve a 2012- es béreket, azt találjuk, hogy a bruttó bérek mind a nemzetgazdaság egészében mind a szálláshelyszolgáltatás vendéglátás területén egyaránt 1,2%-kal növekedtek. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan változott az alkalmazásban állók száma a kis-, közép, és nagyvállalkozások foglalkoztatásában a válságot követően. Ezt a válság előtti 2008-as, valamint a válságot követő 2010-es évre vonatkozó adatok összehasonlításával végezzük. Mint ahogy az alábbi táblázat is mutatja összességében 1,5%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma a vizsgált időszakban. Megfigyelhető továbbá egy átrendeződés is a mikro-, és kisméretű vállalkozások irányába a 20 fő feletti alkalmazotti létszámmal rendelkező cégektől. 4. táblázat Éves gazdaságszerkezeti adatok létszám kategóriánként, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2008 2010 változás : Létszámkategória Alkalmazásban állók száma 2010/2008 (%) (fő) 1-9 fő 47 383 49 034 103,4 10-19 fő 17 875 20 085 112,3 20-49 fő 16 895 14 693 87,0 50-249 fő 16 080 14 049 87,4 250 felett 14 148 12 861 90,9 Összesen 112 383 110 722 98,5 Forrás: A KSH Statinfo alapján saját kutatás

Hazánk munkaerőpiacának jellemző problémája a gazdaságilag inaktívak magas aránya.(KOZMA Béla, Foglalkoztatáspolitika, 2006 Pécs, 21) Összehasonlítva az Európai Unió tagországainak adataival a foglalkoztatási arányt, rendre alacsonyabb értéket kapunk Magyarország tekintetében minden iskolai végzettség csoportban. A legkisebb értéket a legképzetlenebb, vagy legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők produkálták, és viszonylag kicsi az eltérés a magasabb végzettségűek tekintetében. (3. ábra) 60

3. ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint 2012

Forrás: KSH 2013, Magyarország számokban 9. oldal Összegezve megállapítható, hogy a turizmus keresleti oldala az utóbbi években élénkülést mutat. Ezzel kapcsolatosan számos lehetőség adódik a turizmus területén a foglalkoztatás bővülésére, elsősorban a kisebb vállalkozások esetében. Az ország egész területén elérhető, mivel az utóbbi években majd minden település részese volt valamilyen turisztikai attrakciónak. (falusi turizmus, gasztronómiai programok, aktív turizmus stb.) Érdemes ezzel a szektorral, nemcsak turisztikai, hanem vállalkozásfejlesztési szakembereknek is foglalkozni.

61

Irodalom KSH, Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről, (online) (2013.11.20) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur12.pdf KSH, Magyarország számokban, (online) (2013. 11. 20) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz12.pdf Foglalkoztatáspolitika, 2005, Szerk. Kozma Béla, Pécs, Comenius Kft. 2006. KSH ,Statinfo, Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (online) (2014.01. 21) http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGA KSH, 3.1.4. A bruttó hozzáadott érték értéke és megoszlása nemzetgazdasági áganként , (online) (2014. 01. 20) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt002c.html KSH, STADAT, 2.1.35. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban, (online) (2014. 01. 20) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012b.html KSH, Éves gazdaságszerkezeti adatok létszámkategóriánként, (online) (2014.01.20) http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp KSH, STADAT 2.1.5. Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, (online) (2014. 01. 20.) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005c.html Turizmus.com, Fókusz, 2013. április 30. http://turizmus.com/fokusz/a-turizmusban-vallalnak-munkat-a-legtobben-az-uj-tagallamokbol-ausztriaban1116084

62

TÓTHNÉ KARDOS Krisztina KULTÚRA & TURISZTIKA Közhasznú Nonprofit Kft. Turizmus Győrben Múlt - jelen - jövő 1. Bevezetés Győr városának mai arculatát, hangulatát, illetve jelenlegi gazdasági pozícióját azok a történeti fejlődési szakaszok határozták meg, melyek még ma is erősen éreztetik hatásukat. Dolgozatomban keresem azokat a tényezőket, amelyek egykor a település fejlődésére, kulturális létesítményeire és a turisztikai infrastruktúrájára a legnagyobb hatással voltak. Vizsgálom Győr idegenforgalmának jelenlegi helyzetét, kulturális életének sokszínűségét, turisztikai kínálat bővülését. A jelenleg végbemenő fejlesztéseken keresztül rávilágítok a város jövőbeni turisztikai kitörési pontjaira, melyek nemcsak a város idegenforgalmának, de a városban lakók életkörülményeinek javulását is magában hordozza. Múlt - Jelen - Jövő. Előadásomban Győr város idegenforgalmának alakulását a közlekedési utak, az ipar és az idegenforgalom hármas szinergiáján keresztül mutattam be. 2. A közlekedés, a település fejlődés és az ipar hármas szinergiája Győr és a múlt Győr rendkívül kedvező földrajzi fekvése miatt a neolitikumtól folyamatosan lakott település volt. Számos út hálózta be a régiót észak-déli és kelet- nyugati irányban. A jobbára egy nyomvonalú ösvények elsősorban a katonai átcsoportosítást tették lehetővé. Az árutranszfert az észak - déli kereskedelmi burkolt útvonalon az ún. Borostyánkő-úton bonyolították, amely Rómával való interregionális kapcsolatot is biztosította. A XVI. századtól vált a K-Ny-i irányú kereskedelem egyik központjává a térség, később a város határában a lábon hajtott állatok tartására ún. kerteket hoztak létre. Győr kiváltságos mezővárossá (oppidumprivilegiatum) vált. A falusias településsor a 13. században fejlődött várossá, illetve a szerzetesrendek megtelepedés és a piactér kialakítása is a városiasodás jele volt. Mária Terézia 1743-ban nyilvánította Győrt szabad királyi várossá. „Az Úr 1743. évében a Kis - Alföld területén, a Győri- és Marcal-medence, a Pannonhalmi dombság és a Komárom - Esztergomi - síkság által határolva, a Mosoni-Duna, Rába, Rábca folyók találkozásánál fekvő GYŐR – szabad királyi város, Győr vármegye székhelye, püspöki székhely ”[Bana, 2000]. A XVIII. századtól a gazdasági sikerek mellett a kultúra és a művészetek terén is látványos eredményeket ért el a város. Ebben az időben alakult ki a barokk polgárházainak – mai napig a belvárost meghatározó – arculata. A jezsuita szerzetesek fokozatosan építették ki és teremtették meg a felsőfokú teológia, jogi-, bölcsészeti képzés alapjait. A lakosság számát tekintve ebben az időben Győr nem tartozott a legnépesebb magyar városok közé (1787-ben Győr az ország csupán 8. legnépesebb magyar városa volt).

63

A XIX. században a város gazdasági szerepe fokozatosan megerősödött. Folyóinak köszönhetően a gőzhajózás megindulásától a magyar gabonaexport központja lett. Az idáig folyón érkező gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket stb. szárazföldön szállították tovább, és az 5- 6000 vágómarhát lábon hajtották. A győri „burcsellások” és családjaik Újváros városrészben találtak otthonra [Winkler, 2002]. A vizek városa a XIX század második felétől Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontjává vált. Az 1800-as évek végén öt irányból futottak össze a városban a vasúti pályák. 1855. december 24-én nyitották meg a Bécs felé irányuló fontos kereskedelmi vasútvonalat. Egy évvel később Új-Szőnyig, a mai Komáromig meghosszabbították a vasúti szakaszt, de Budapesttel csak 1884-ben épült ki a vasúti összeköttetés. A magyar – és a győri – infrastruktúra erőteljes fejlesztése szorosan összefonódik Baross Gábor nevével (Rába és a Rábca folyók árvízmentesítése, kétvágányú híd, stb). A XX. század elejétől a Mosoni Duna hajózhatóságának köszönhetően (Győr-Gönyű) Győr közvetlenül is bekapcsolódott a nemzetközi vízi szállításba. A hajókikötőt (Kis-Duna szakasz) a teherpályaudvarokkal közvetlen vasúti vágány kötötte össze. Az uszályokból közvetlenül a vagonokba be és ki lehetett rakodni, mely jelentősen megkönnyítette az áruk szállítását. A vízi és vasúti összeköttetés a nyersanyagszállítást olcsóvá, a késztermék szállítását pedig viszonylag gyorssá tette. A város közlekedési útvonalainak dinamikus fejlődésének köszönhetően, a város és térségének megközelíthetősége fokozatosan javult, ezzel szoros összefüggésben az ipar is fejlődésnek indul. A városba települő ipari vállalatok jelentős adóbevételekhez jutatták a várost, fokozatosan fellendült a város gazdasága. Megújultak a belváros utcái, terei, javult a városi közlekedés is. A várost átszelő folyók fölé hidak épültek és korszerűsödtek a közművek. A fejlesztések révén igazán modern, korszerű településsé vált Győr [Winkler, 2002]. Az 1960-as évektől kezdődően a magyar belföldi légiközlekedés a virágkorát élte. GyőrPér repülőtér a 70-es évek elején épült a régi győri füves pályás repülőtér helyett. A régi győri városi repülőtér iparterületté vált, és a Rába Magyar Vagon és Gépgyár futómű üzeme épült meg a helyén. Az AUDI Hungaria Motor Kft-nek a Győr-Pér regionális repülőtér fontos telepítési tényezője volt, nemcsak a személyek, de a cargo fogadás („just in time” beszállítási rendszer) szempontjából is. A gyár bővítése a repülőtér fejlesztését is magában hordozta. A regionális repülőtér jelenlegi nagyarányú fejlesztésével, annak un. indukált hatásaként erősödik Győr régióközponti szerepe, ami nemcsak a térség gazdasága, hanem hosszú távon turisztikai iparág szempontból is jelentős lehet. A világtörténelemben minden korban más-más közlekedési eszközzel és más-más indíttatásból utaztak. A közlekedési eszközök egyre gyorsabb és kényelmesebb változatai nagy hatást gyakoroltak a turizmusra. Az emberiség egyre nagyobb távolságokat tudott meghódítani az egyre fejlettebb közlekedési eszközökkel. Ma már a közlekedési eszközök folyamatos fejlődése képezi az turizmus alapját, e nélkül nem létezne az idegenforgalom. A fentieket összefoglalva elmondható, hogy a múltban a kezdetleges úthálózat, majd a dunai hajózás, a vasút kiépítése, később az autópálya megépítése, jelenleg pedig a GyőrPér regionális repülőtér fejlesztése kínál Győr gazdaságának, turizmusának újabb és újabb lehetőséget. A repülőtér fejlesztésével a kisgépes, a fapados gépek menetrendszerinti, rendszeres fogadásának feltétele is adottá válik, mely a nagyobb számú nemzetközi turista előtt tárja ki a győri értékek és turisztikai attrakciók kapuját.

64

3. Az ipar és a turizmus szinergiája Győr és a jelen A közlekedési útvonalak folyamatos kiépülése lehetővé tette a városba áramló személyek, áruk, nyersanyagok dinamikus áramlását. A győri ipar telepítésének kezdete jobbára az 1867-es kiegyezéshez köthető, mely a külföldi tőke szabadabb áramlását eredményezte [Fátay, 2011]. Eleinte a mezőgazdasági termékek feldolgozását, illetve a mezőgazdasági gépek gyártását kezdték meg. Sziget városrészben számos családi jellegű élelmiszeripari üzem nyitja meg kapuját (étolaj-, cukorka-, tésztagyár). A győri ipar a XIX. század elején indult robbanásszerű fejlődésnek, híressé vált a győri textilipar (Grab M Fiai, 1905; Richards Finomposztógyár; 1905, Magyar Csipkegyár; 1911), később az Első Magyar Ágyúgyár (1913) is a városban telepedett le. A robbanásszerű iparosodás az erőteljes társadalmi mobilitást vonta maga után. Sziget és Révfalu olcsó telkeire telepedtek be az ipari dolgozók. Az első világháborút követően Győr az ország második iparvárosa lett. A Vagongyár világviszonylatban is elsők között kezdi meg az autógyártást, mellyel megalapozta Győr járműgyártáshoz kapcsolódó hagyományát. A második világháború után csak a Magyar Vagon és Gépgyár kapott állami fejlesztést, a pártállam nem a lerombolt győri ipar újjáépítésére törekedett. 1960-as évektől kezdődött el a tömeges lakásépítés és iparfejlesztés, az Ipar csatorna keleti partján. 1970-es évektől a könnyű-, az élelmiszer és az építőipar bővült a városban robbanásszerűen. Elindult Győrben is a munkahelyek felé a migráció, mely elindította az urbanizációt. Erősödött a város és környékének népessége, amely 1960-68 között ugrásszerűen megnövekedett. Az egyes korokban más és más súllyal bírt az ipar, a közlekedés fejlődése a Győr városának turisztikai arculatának fejlődésében. A múltban elsősorban a közlekedési utak fejlődése hozta magával az egyes iparágak letelepedését, amely a népesség növekedésével járt együtt, vagyis a város növekedését generálta. A megnövekedett lakosszám igényes kikapcsolódásra vágyott. A ma is meghatározó győri kulturális intézmények és társulatok alapjai ebben az időben teremtődtek meg. Győrben a szabadidő hasznos és színvonalas eltöltéséhez alkalmas létesítmények megépítése az 1970-es években robbanásszerűen indult el. Rácz szerint (2007) a kultúra és az ahhoz kapcsolódó létesítmények a városok fejlődésében kulcsfontosságú tényező, mert azáltal, hogy bővül a kulturális, szabadidős, infrastrukturális szolgáltatáskínálat, egyúttal gazdagítja a lakosság életminőségét is. Elmondható, hogy az iparosodással egy időben a megnövekedett városi lakosság igénye a színvonalas kikapcsolódásra. A legnagyobb gazdasági szereppel bíró ipari szereplő, a Vagon és Gépgyár segítségével épült fel a mintegy huszonöt ezer fő befogadására alkalmas új stadion, valamint az ifjúsági ház és az „új” színház épülete és a jelenleg is fontos kulturális értéket képviselő Győri Balett letelepedése városunkban is (1.számú táblázat).

65

Győri Körzeti Könyvtár 1949 Rába Filmszínház 1971 Petőfi Művelődési Ház 1973 Magvassy Mihály Sportcsarnok 1976 Stadion 1977 Színház 1978 Győri Balett 1979 Győri Városi Bábszínház 1991 Városi Művészeti Múzeum 1994 Családi Intézet (közművelődési feladat) 1994 Győri Fesztivál- és Rendezvényszervező 2001 Iroda 1. számú táblázat. Győr kulturális intézményrendszerének kiépülése (1949-2001) Saját adatgyűjtés és szerkesztés A táblázatban szereplő intézmények egy kivételével (Petőfi Művelődési Ház) ma is meghatározó intézménye a győri kulturális életnek. Elmondható, hogy Győrben az 1970es években elsősorban az iparosodás hatására teremtődtek meg a jelenlegi kulturális és turisztikai infrastruktúra alapjai. A város kulturális életében továbbra is nagy szerepet kapnak a gazdasági élet szereplői. Az AUDI Motor Hungaria Kft. számára természetes az a szerepvállalás, mely a kulturális és sportesemények támogatásával a város polgárainak életminőségét javítja. A kultúra és sport azon eseményeit támogatja a vállalat elsősorban, melyek jövőbemutatóak és magas értéket képviselnek. A cég 1997 óta kiemelt támogatója a Győri Balett társulatának, 2002től pedig főtámogatója. Különböző kulturális rendezvények megvalósítását is segíti, így például főtámogatója az évente megrendezett győri Nyárzáró Koncertnek [http://audi.hu/hu/csr/tarsadalom/]. Jellemzően a Nyári fesztivál a legnagyobb volumenű, így a leglátogatottabb is. A nyári fesztivál sorozatot hagyományosan egy magyar zenekar nyitja meg és egy nemzetközi hírű külföldi zenekar koncertje zárja. 2013-ban először a nyárzáró koncert napja Győr város és az Összefogás napja is volt egyben. A The Straits nagykoncert egy széleskörű összefogás eredménye lett, melyet az önkormányzat főszervezésében több a városban letelepedett, sikeres cég támogatott: Főszponzor: Aranyfokozatú támogatók: Ezüstfokozatú támogatók: Bronzfokozatú támogatók:

AUDI Hungaria Motor Kft. Agrofeed Kft, Strabag Zrt., OTP Bank Nyrt., Telenor Magyarország Zrt. Pannon-Víz Zrt., West Hungária Bau Kft., QP Zrt.,

Alcufer Kft., E.ON Hungária Zrt., Borsodi Műhely Kft., Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., Győr-Szol Zrt., Syncreon Hungary Kft., Patent Holding Kft., Vidanet Zrt., Vill-Korr Hungária Kft, PwC Könyvvizsgáló Kft. 2. számú táblázat. 2013. Nyárzáró (The Straits) koncertjének támogatói Forrás:http://onkormanyzat.mti.hu/hir/35928/fergeteges_gyori_nyarzaras adatai alapján saját szerkesztés 66

4. Turizmus Győrben Győr és a jövő Régen a győri városkép meghatározó eleme elsősorban az ipar volt. Győr, az egykori nagy iparváros, ma már turisztikai szempontból is vonzó utazási célpont a hazai „city” turisztikai palettán.

1. ábra Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (db) 2009-2012. KSH adatai alapján saját szerkesztés A táblázatból kiolvasható, hogy Győrben 2009 óta dinamikusan, növekszik a vendégéjszakák száma, mind a külföldi, mind a belföldi vendégek vonatkozásában. A vendégéjszakák számának emelkedése (25, 21, 26%-os növekedés évről évre) mellett, kiemelendő, hogy a vendégek átlagos tartózkodási ideje is lineárisan növekszik. Míg 2009ben 1,9 napot töltöttek városunkban a turisták átlagosan, addig 2010-ben 2, 2011-ben 2,1 és 2012-ben 2,3 napot maradtak már, vagyis a Győrbe érkező vendégek egyre hosszabb ideig tartózkodnak a városban. Nagy sikernek mondható, hogy 2011-ben külföldiek által 8. leglátogatottabb magyar városa Győr volt! Budapest messze vezet mind a külföldi, mind a belföldi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka számban (3.számú táblázat).

67

Belföld Külföld Összesen 1. Budapest (890) Budapest (6523) Budapest (7413) 2. Hajdúszoboszló (461) Hévíz (671) Hévíz (1005) 3. Siófok (428) Bük (368) Hajdúszoboszló (713) 4. Hévíz (333) Sárvár (273) Bük (635) 5. Zalakaros (283) Hajdúszoboszló (251) Siófok (625) 6. Sopron (277) Balatonfüred (232) Balatonfüred (480) 7. Gyula (269) Győr (200) Sárvár (453) 8. Bük (267) Siófok (197) Zalakaros (403) 9. Balatonfüred (248) Zalakaros (120) Sopron (369) 10. Eger (215) Sopron (92) Győr (358) 3. számú táblázat. A leglátogatottabb magyarországi városok 2012., Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka száma ezerben. [Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés] A főváros után a fürdővárosok és a Balaton part települések a legnépszerűbbek a külföldi és a belföldi turisták körében! A 2012-es statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a külföldiek - kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakaszám alapján - Győr és Sopron városa az egyetlen nem gyógyvízi vagy vízparti turisztikai célpont, mely az első 10 legnépszerűbb hazai desztinációban szerepel. Elmondható az is, hogy Magyarországon a városdesztinációk közül a külföldiek jobban kedvelik Győrt, mint egyéb más megyei jogú várost. A statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a város marketingjét érdemes tovább erősíteni hazai viszonylatban! Győr város turizmusát a jellemzően hétvégi, szezonális un. leisure / szabadidős turizmus mellett, - leginkább az város „iparához” kapcsolódó autóipari cégek üzleti turizmusa határozza meg. Ugyanakkor az üzleti turizmus mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kulturális attrakciók, programok is. Teljes mértékben egyetértek Piskóti-Dankó-Schuplerrel, mely szerint „a különböző kulturális rendezvények hasonlóan az intézményekhez, segítik a település ismertségének növelését, fokozzák a település iránti érdeklődést. Különbséget kell tenni az eseti és a rendszeresen ismétlődő rendezvények között, hiszen csak az utóbbiak képesek az imázs hosszú távú formálására és jelentenek folyamatos érdeklődést.” [Piskóti-Dankó-Schupler, 2002]. Győr gazdag a sokrétű kulturális programokban, melyek minden korosztályt és érdeklődési kört kiszolgálnak. Győr kulturális élete és történelmi hagyományai miatt kiemelkedő központja az országnak. „Az önkormányzat 2010-2014 közötti időszakban a Négy Évszak Fesztivál programsorozattal olyan várost kíván teremteni, ahol az emberek ragaszkodnak hagyományaikhoz, fogékonyak az újra, ahol az egyetemes értékek mellett a helyi értékeknek is tisztelet jut” [Győr Megyei Jogú Város Gazdasági Programja 2011-2014. 2011.]. A rendszerváltás évében, azaz 15 évvel ezelőtt, a tavaszi fesztivállal indul Győrben a Fesztiválok sora. Ma már a város minden évszakban kínálja programjait. A Négy Évszak Fesztivál, ahogy az elnevezése is mutatja, egyfajta keretbe foglalja az összes kulturális eseményt. Az önkormányzat fesztiváljai révén megújítja a már meglévő hagyományokat és évről évre újakat is életre hív. A 2013-as évben kibővültek és előtérbe kerültek a kulturális hagyományokra és a városi legendákra épülő rendezvények (Táncfesztivál, Szent László Napok, Fröccs Napok, Barokk esküvő). A legtöbb érdeklődőt a Győrkőcfesztivál vonzza. A három napos ingyenes 68

rendezvényen minden korosztály megtalálja a kedvére valót. Programjaival minden korosztályt megszólít, és azáltal, hogy a rendezvények nagy többsége ingyenes még több emberhez eljut. Turisztikai szempontból nem elhanyagolható, hogy a rendezvények az egyik leghatásosabb turisztikai lehetőségek a holtszezonok lecsökkentésére. Természetesen Győr kulturális életét nem csupán a fesztiválok határozzák meg, hanem gazdag történelmi értékei illetve a folyamatos turisztikai kínálat infrastruktúra fejlesztése is. Győrben a rendszerváltás óta a városban számos kulturális infrastruktúrafejlesztést hajtottak végre, melyek nemcsak a város lakói számára, hanem a városba látogatók is számára is kedvezőek voltak. Az elmúlt ötvben már lezárult legfontosabb infrastruktúrafejlesztések a Városház tér, a Széchenyi tér, a Jedlik-híd, a Füles Bástya, a Látogatóközpont, a Mobilis megépítése voltak (4. számú táblázat). Városház tér 2008 Barátság Sportpark 2009 Széchenyi tér 2010 Jedlik Ányos híd 2010 Móricz Zsigmond Rakpart 2012 Látogatóközpont 2012 Mobilis Interaktív Kiállítási Központ 2012 Füles Bástya 2012 4.számú táblázat. Infrastruktúra fejlesztések Győrben (2008-2012) Saját adatgyűjtés és szerkesztés A város gazdag történelmi múlttal rendelkezik, mely a belvárosban végbemenő fejlesztések mellett megőrizte hangulatos barokk belvárosát. A jelenleg is zajló városrehabilitáció során is cél, hogy Győr olyan beruházásokat és fejlesztéseket hajtson végre, melyek hosszú évekre meghatározzák a város összképét és fejlődési irányát. Fontos, hogy a szükséges fejlesztések, beavatkozások úgy történjenek meg, hogy a város gazdasági képessége, turisztikai vonzereje és a városi népesség megtartó ereje javuljon. A fejlesztéseknél figyelmembe kell venni, hogy a történelmi és természeti adottságok ne sérüljenek, Győr kulturális értékeit és hagyományait megőrizze, emellett segítse az új értékek létrehozását is. 2014-re elkészül a régóta húzódó Dunakapu tér felújítása. A leromlott, mára funkciót vesztett tér nemcsak a nagyrendezvényeink helyszínévé válik, de helyet ad a turisták által kedvelt és látogatott piacnak is. A belvárosi rehabilitáció újabb ütemében, egy 700 millió forintot meghaladó fejlesztésnek köszönhetően több sétálóutca és épület újul meg a történelmi városmagban. 2017-ben Győr rendezi az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF), mely egy látványos sportrendezvény, amely sportolókat, hozzátartozókat és érdeklődőket egyaránt szép számmal a városba vonz. Győr városa ily módon 2017-től a profi sportolók elsőszámú desztinációjává válik. Az ifjúsági olimpiára számos sportinfrastruktúrával gazdagodik a város. Az egy helyen épülő sportlétesítmények modern, minden igényt kielégítő sportberuházások lesznek, melyek a város lakói számára is új lehetőségeket tartogatnak, hiszen a fejlesztések nem csak a nyolc napos ifjúsági olimpia lebonyolítását szolgálják, hanem azok az olimpiai esemény után is a városban maradnak. Jövőben a sportlétesítmények nemzetközi edzőtáboroknak vagy bármilyen sport világeseménynek is helyet adhatnak. 2017-től a város turisztikai kínálatpalettája a sportturizmussal bővül.

69

5. Összegzés A fent leírtak alapján elmondható, hogy az egyes történelmi korokban éppen úgy, mint napjainkban a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődésének köszönhetően, a város és térségének megközelíthetősége fokozatosan javult, ezzel szoros összefüggésben az ipar és a turizmus is rohamos fejlődésnek indult. Míg régen Győr elsősorban iparváros volt, addig mára a város gazdasági teljesítménye szorosan összefonódik a kultúrával, a szabadidő színvonalas eltöltésével. Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb magyar város, színes kulturális élettel. Programkínálatának kialakításánál külön hagsúlyt helyez arra, hogy lehetőleg minden korosztályú és érdeklődési körű vendég megtalálja számítását a városban. A megrendezett fesztiválok, rendezvények sikeressége bizonyítja, hogy Győr büszke legendáira, hagyományaira, szakrális és történelmi emlékeire. A kulturális rendezvények szervezésének célja, hogy a város lakói mellett a hazánkban és határokon túl is egyre többen felfigyeljenek Győrre, a gazdag kultúrával rendelkező nyugat - európai városra. A péri regionális repülőtér folyamatos fejlesztése lehetővé teszi, hogy a város nagyobb „tömegek” számára is kényelmesen, pár órán belül elérhetővé váljon. Győr városa a komplex fejlesztései révén a közel jövőben új turisztikai irányok ( sportturizmus, konferenciaturizmus, stb) számára is kedvelt célpontjává válik, melyek az új, minőségi turisztikai szolgáltatások és intézmények bővülését is magukban hordozzák. A minőségi turisztikai fejlesztések, egy merőben más, komplexebb turisztikai fejlődési modellt alakítanak ki Győrben és a térségben.

70

Irodalom BANA J.:Győr szabad királyi város címeres kiváltság levele fakszimile kiadás 2000 FÁTAY T. 2011 Győr- Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között, Győr, Palatia Nyomda és Kiadó Kft. pp.21-23. FÁTAY T. 1982 A győri agglomeráció és a folyamat tervezése, 1982. pp.21-23. Győr Megyei Jogú Város Gazdasági Programja 2011-2014. 2011. PISKÓTI-DANKÓ-SCHUPLER. 2002, Régió- és településmarketing. KJK-Kerszöv. Budapest RÁCZ T. 2007, A kultúra szerepe a turizmusban és a városfejlesztésben, Kultúrpont iroda, pp 7-9, 39-44. TRÓCSÁNYI A.-TÓTH J. 2002. A magyarság kulturális földrajza II. Pannónia Könyvek pp. 117-148. Internetes oldalak:  http://audi.hu/hu/csr/tarsadalom Letöltés ideje: 2013. 10. 15.  http://onkormanyzat.mti.hu/hir/35928/fergeteges_gyori_nyarzaras 2013. 10. 02.

71

Letöltés

ideje:

KŐMÍVES Csaba Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Új trendek a terítésben és a felszolgálásban a XXI. század elején Bevezetés A vendéglátásban alkalmazott alapterítésekben bekövetkező változások nem nagy léptékűek, évek, gyakran évtizedek telnek el, mire valamin módosítanak a szakemberek. Harminc évvel ezelőtt mi még úgy tanultuk, hogy a fehérboros pohár nagyobb a vörösborosnál, napjainkban ennek az inverze igaz. Két irányban realizálódhat a változás, vagy leegyszerűsödik, vagy bővül. Egy dolgot azonban mindenképpen szem előtt kell tartani, még pedig azt, hogy ez az újítás nem mehet a minőség rovására. Az innovációknak köszönhetően új anyagok és eszközök jelentek meg a vendéglátásban is. A vendéglátóhelyeken előtérbe került az egységes belső kép és a látvány kialakítása, valamint a költségek csökkentése irányuló törekvések. A korábban alkalmazott szabályokat az élet túlhaladta, egyre többen és többször járnak az emberek éttermekbe családi és egyéb ünnepek alkalmával, amelyhez a terítés is igazodik. A költségek csökkentése azt is jelenti a vendéglátóhelyeken, hogy nem terítenek meg előre (ezáltal a kopás és a törés veszélye kisebb), csak abban az esetben, ha a vendég étkezni szeretne. A vendéglátó ismeretek oktatásában a rendelkezésre álló tankönyvi szakirodalom nem olyan termékeny, mint más vonatkozásban. A rendszerváltást megelőző években az értékesítési ismereteket, azaz a felszolgálás alapjait a mi, és az előttünk levő generáció Schnitta Sámuel könyvéből tanulta, a nyolcvanas évek végéig Oláh Péteréből, újabb húsz év elteltével Voleszák Zoltán és Mészáros Tibor írásait oktatják a szakiskolákban. Az új terítési trendek A klasszikus terítés lépéseinek megfelelően mutatom be a terítésben alkalmazott újdonságokat. Az abroszok vonatkozásában is két irányzat van. Akik abroszokat használnak, azok közül egyre többen teflonosakkal dolgoznak. Ezen az abroszon nem hagy foltot például a kiömlő vörös bor, ugyanis az golyók formájában lepereg róla. A másik irányzatot képviselők nem használnak abroszt, helyette például papír szettekkel, vagy bambusz alátétekkel terítenek. Ezek a papírok alkalmasak lehetnek akár gyors kérdőíves kutatásra is ezzel egyidejűleg kiépítve a saját vendég adatbázisukat, akiket később dmlevelekkel érhetnek el. A díszterítésekkor az amerikai stílusú abroszok használata a megengedett.

1. kép: Papírszett

Forrás: NymE oktatószállodája

Az asztali leltárral kapcsolatban az új divat szerint az egyszálas virágok hódítanak, amelyeket magas, kecses üvegvázákba tesznek. A merészebbek zöldségkompozíciókat 72

kreálnak. A só mellett a bors kerül(het) a terített asztalra, illetve az újítás értelmében ezeket az ízesítőszereket nem tesszük fel, hanem a vendég kérésére balról kínáljuk be a fogvájóval együtt. 2. kép: Alma és virág hosszú vázában

Forrás: Egyedi kép 2011

A formatervezett svájci, vagy dísztányérokkal való terítés a már előbb említett esztétikus látványhoz járulnak hozzá. Különböző formákban kaphatók, lehetnek kagyló, vagy akár rombusz alakúak. Az evőeszközök szintén formatervezettek, ezek is lehetnek henger alakúak, illetve a kések pengéjét úgy képezik ki, hogy azt állítva lehet feltenni az asztalra, vagyis a terítés alapszabályát követve úgy tesszük az asztalra az eszközöket, hogy azok a vendég keze ügyében legyenek. A villa a domború felével kerülhet fel az asztalra, ennek szimbolikus jelentést tulajdonítanak az egyik győri étteremben, mondván még az evőeszközök is meghajolnak a vendégek előtt. Három pár evőeszköz és egy consummé-s kanál lehet egyidejűleg fenn az asztalon. Kétféleképpen tehetjük ezt meg, az evőeszközök aljai vannak egyvonalban az asztal szélétől egy centiméterre, vagy a középső eszközt csúsztatjuk körülbelül egy centiméterrel feljebb. Ha mártásos, párolt halétel szerepel az étrendben, annak a váltása csak halvilla és gourman-kanál lehet a halváltás helyett. A befejező fogások váltásaiban az lett a változás, hogy azoknak a desszerteknek a váltása, amelyek kisváltásból és kávéskanálból állt, kikerült a desszertkés, helyette erőleveses kanállal és desszertvillával terítünk, például Gundel palacsinta esetén. A villa van alul a tányér felett, jobbra néz, a kanál felette – balra néz. Török felfogásában háromféleképpen rakhatjuk fel az evőeszközöket. Alapesetben a desszertvilla van alul (szára baloldalon), a desszertkanál felette (szárával jobb oldalon). Ennek a tükörképe lehet a második alternatíva, a harmadik esetben az eszközök szárai párhuzamosan vannak. A skandinávok egyszerűen oldották meg a terítésüket, ők mindenhez kanalat tesznek fel az asztalra, mert az ő édességeik lágy állagúak. Az alábbi képeken azt a helyzetet szeretném illusztrálni, amikor a vendég a befejező fogására vár, és a desszertváltást a felszolgáló lehúzza a vendégnek. 3. kép: A befejező fogások váltásai

73

Forrás: Egyedi kép 2013

A poharak vonatkozásában négy, egy vizes és három boros lehet fenn az asztalon, természetesen azoknak a fogásoknak a poharai, amelyeknek az evőeszközei a terítetett asztalon vannak. Sorrendjüket két dolog határozza meg, egyrészt a poharak magassága, illetve a fogyasztás sorrendje. Mi még úgy tanultuk, hogy a vizes pohár a főétel késének pengéjétől egy centiméterre van, az új trend szerint a poharakat ék alakban tesszük fel az asztalra, a vizespohár helyén van a fehérboros, mellette a vörösboros és a vizes pohár legkívül. A ruhaszalvétát rakhatjuk a dísztányérba, ha nem takarjuk el vele a díszítést. Ebben az esetben a felszolgáló veszi ki a tányérból és teszi a vendég ölébe. Tehetjük még a couvert tányérba, illetve elé. A vajkést csak a többi evőeszközzel párhuzamosan tehetjük a zsemletányérba! 4. kép: Formatervezett evőeszközök

Forrás: Egyedi kép 2013

A felszolgálás új irányai Az aperitif italok közül az egyik alkoholos, a másik alkoholmentesnek kell lennie. A korábban előszeretettel étvágygerjesztőként kínált színes, keserű likőrök, mint például az unicum, jägermeister, Ferenckeserű digestive italként, az étkezés után szolgálandó fel. Minden étkezés előtt, a rendelés felvételét megelőzően fűszervajat és péksüteményt teszünk fel az asztalra. Az új trendnek megfelelően a pezsgőt is kóstoltatni kell a vendéggel. A borra nem szabad rátölteni! Az óramutató járásának megfelelően kell az asztalt körbe járni a felszolgálás során, tilos a hátramenet. Pezsgős pohár csak a flute és a cobler típusú pohár lehet. Amelyik italnak van gyári pohara, azt abban kell felszolgálni. A rozé borokhoz fehérboros poharak kell adni, ha nem áll rendelkezésünkre rozés pohár. Az üres boros poharakat a fogyasztás után le kell szedni az asztalról, a vizes poharakkal ellentétben, ezek a vendég távozásáig az asztalon maradnak. A drop stop segítségével egyszerű a boros palackból a töltés, nem kell negyed fordulatot tekerni az üvegen, elég az alján megfogni és önteni a vendégeknek. Szintén felesleges mozdulat lett a ruhaszalvétával megtörölni a palack száját. A só, illetve borsmalmot és a fogvájót a főétkezés után kell bekínálni a vendégnek (kérésre) baloldalról. Az inventárt le kell venni az asztalról, csak abban az esetben maradhat fenn, ha az étrendben sajt szerepel. A hideg előételeket önálló fogásként svájci tányéron és nagy váltással, előételként nagy tányéron és desszertváltással szolgáljuk fel. A csészés levesek szabályos felszolgálása angol felszolgálási módban úgy történik, hogy egy felszolgáló legfeljebb kettőt visz, az alaptányéron ruhaszalvéta van, a leveses csészealj, majd a leveses csésze. A befejező fogás váltását a vendég jobbján állva húzzuk le a vendég kezéhez. Ezzel a módosítással nem értek egyet, hiszen ezzel a mozdulattal azt a felszolgálási szabályt szegjük meg, 74

miszerint nem nyúlunk át a vendég előtt. A tálmelegentartót és a tányért ruhaszalvétával kell letakarni, amikor kihozza a felszolgáló. A fogyasztási szokások változásaival új szakmák jelentek meg a vendéglátásban, (a korábbi évtizedekben az étel-italhordókon kívül péksüteményt áruló és kávéfőzők dolgoztak az éttermekben és a kávéházakban) sommelierek- a borok szakértői, a sajtsommelierek és a baristák. A technika fejlődésével a számítógépek világában az éttermi online foglalások ma már nem jelentenek újdonságot, mint ahogy az sem, hogy a felszolgáló a vendég asztala mellett állva ipad-on adhatja le étel és italrendelését a konyhába és a söntésbe. Az italajánlás szempontjai is változásokon mentek keresztül, a rozé boroknak ebben óriási szerepük volt. A libamáj hideg előételként, illetve meleg elő- és főételként történő fogyasztásakor az új trendnek megfelelően tokaji aszút kell kínálnunk a vendégeknek. Ezzel csak az a baj, hogy a borokat úgy kell fogyasztani, hogy mindig a gyengébbtől haladunk az erősebb fele, a fehértől a vörös fele. Ha az étkezés elején aszút szolgálunk fel, mit adunk a vendégnek a főételhez és a befejező fogásokhoz? A tray meals térhódításával egyszerűbb lehet a felszolgálás, mivel a tányérok szögletes alakjából kiindulva teszi optimálissá a felszolgáló tálcán a hely kihasználtságát, hiszen a kerek alakú tányérokból jóval kevesebbet lehet a négyszögletű tálcákra helyezni. A felszolgáló egy állványra teszi a tálcát és innen szervírozza az ételeket a vendégeknek. A repülőgépeken is ezzel a fajta tálalással találkozhatunk. Befőttes üvegekben tálalt ételsorok kaphatók manapság a francia fővárosban, a Boco étteremben. Michelin csillagos szakácsok és cukrászok mesterművei között válogathatnak a vendégek, fapados áron kínálják áruikat mindössze 25 €-ért. Ennek előfutárával találkoztam én is, sőt így szolgáltuk fel a pannonhalmi pincepörköltet 2004-ben a győri Belgian Beer & Café-ban.

75

Összegzés A felszolgálásban és a terítésben a változás nem egyenletes, néha ugrásokkal van tűzdelve, nem az egész terítésben történik a változás, hanem egy-egy eszközben, vagy anyagban, vagy egy kiegészítőben. A dizájnerek gyakran abba a hibába esnek, hogy az eszköz, amit terveztek csak a látványban helytálló, a rendeltetését viszont nem látja el. Az egyik győri étteremben láttam először olyan evőeszközöket, amelyek szárai henger alakúak voltak, amelyekkel lehetetlen volt az étkezés, mert kifordultak az ember kezéből. A formatervezett tányérokkal pedig az a gond, hogy nagy méretükből adódóan az ipari mosogatógépekben sem lehet tisztítani, a kézi mosogatásból fakadóan pedig nagyobb a törés lehetősége. Nagy gondot okoz továbbá a tárolásuk is. Úgy gondolom, a felszolgálás igazi művészet. Az adott pillanatban, az adott helyzetben a felszolgáló dönti el, miként fog dolgozni, és hogyan teszi a vendég számára emlékezetessé az étkezését. Megítélésem szerint ez a legfontosabb, hogy a vendég jól érezze magát, jó ételeket és italokat kapjon. Annak megítélése, hogy a felszolgáló baloldalról szedi le a tányért a vendég elől (bokszos étteremről van szó), nem játszik szerepet abban. A felszolgálás általános szabályait nem minden esetben lehet alkalmazni a minden napi életben. Ez alól csak az állami és államközi rendezvények kivételek, ahol minden a protokoll szabályoknak megfelelően zajlik. Hiába akar a felszolgáló az előbb említettek szerint megfelelően dolgozni, ha a például az étteremben bokszok vannak, nem mindenkinek tudja az ételt jobbról a vendég asztalára tenni. A befejező fogások angol felszolgálásban tett újításával nem értek egyet, ugyanis az egyik főszabály ellen vétünk, miszerint a vendég előtt nem nyúlunk át. Nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy mit hoz a jövő? Utópisztikusnak tűnt még a XX. század vége felé a robotok látványa a televíziókban, ma már nem tűnik annyira távolinak. Kínában működik egy olyan étterem, ahol robotok üdvözlik és ültetik le a vendégeket, veszik fel a rendelésüket, és készítik el az ételeket, majd ők is szolgálják fel. 5. kép: A kínai robot étteremben

Forrás: http://haerdekel.hu/robot-etterem-harmin-kina

Irodalom KÁRÁSZ Andor: Befőtt-túra. Népszabadság Plusz, 2013. okt. 5. TÖRÖK István 1999-es írása az Európai Unióhoz igazodás céljából VOLESZÁK Zoltán: Előadás az új trendekről a GYMSKIK-ben. 2010. (Elérhető: http://haerdekel.hu/robot-etterem-harmin-kina a letöltés ideje: 2013.12.31.)

76

TOVNI, Jelena Moscow State Institute of Tourism Industry name of YA Sienkiewicz Основные направления глобальной трансформации туристского образования в России Перспективное социально-экономическое развитие России и её регионов трудно представить без повышения темпов роста платных услуг населению, в том числе комплекса туристских услуг. Общеизвестно, что туризм играет важную роль в решении важнейших макроэкономических и социальных проблем, поскольку его развитие сопровождается мультипликативным эффектом. Именно в этой связи сформировалось широко распространённое мнение, что современный туризм является катализатором социально-экономического развития страны. Оценивая современное состояние туристской отрасли, следует отметить, что в составе основных социально-экономических показателей развития Российской Федерации, расходы на платные услуги населению в 2000 году составляли 602,7 млрд. рублей, а к 2012 году возросли до 5,5 трлн. рублей. Важно также отметить, что в структуре валового внутреннего продукта страны (ВВП), доля платных услуг населению увеличилась с 1,4% в 2002г. до 2,0% в 2012г (Рис.1, 2).

Платные услуги в ВВП РФ (2000г.)

1,4%

Платные услуги населению всего

в т.ч.

Платные туристские услуги населению

98,6%

Рисунок 1. Удельный вес платных туристских услуг в составе платных услуг населению РФ за 2000г.

77

Платные услуги в ВВП РФ (2011г.)

2%

Платные услуги населению всего

в т.ч.

Платные туристские услуги населению

98%

Рисунок 2. Удельный вес платных туристских услуг в составе платных услуг населению РФ за 2011 г. Однако, в гостиничной сфере наблюдается обратная тенденция, то есть, расходы населения на оплату услуг гостиниц и других средств размещения уменьшились за этот период с 3% до 2,3%. Такая ситуация объясняется тем, что в российской туриндустрии экономический кризис наиболее характерно проявился в гостиничной сфере. Вместе с тем, объем реализации платных гостиничных услуг на душу населения увеличился с 226 рублей до 878 рублей, а расходы населения на туристские услуги увеличились с 105 рублей в 2002 году до 790 рублей в 2011 году. Следовательно, россияне из года в год увеличивали свои расходы на туристские услуги, обеспечив тем самым прирост затрат в 7,8 раза. Важнейшим условием развития российской экономики являются инвестиции в основной капитал предприятий и организаций. По данным Федеральной службы государственной статистики Российской Федерации, инвестиции в основной капитал Российской Федерации за период с 2000 – 2012гг. выросли с 1,165 трлн. рублей до 10,777 трлн. рублей, то есть произошло увеличение капитальных вложений более чем в 10 раз (Рис. 3).

78

Трлн. руб.

12 10 8 6

10,7

4 2 0

1,1 2000г.

2011г.

Рисунок 3. Динамика инвестиций в основной капитал РФ 2000 – 2011гг.

Структура инвестиций в основной капитал гостиничного и ресторанного бизнеса в Российской Федерации за этот период имела крайне неустойчивую тенденцию. Так, за период с 1995 – 2000 годы, объёмы инвестиций снижались с 2,1 трлн. рублей до 9,3 млрд. рублей, что в среднем составляло 0,8% от общих инвестиций в основной капитал, а к 2007 году – снизились до 0,4%. С 2008 по 2011 годы происходит медленный рост до 0,5%. В абсолютном выражении объёмы инвестиций увеличиваются с 9,3млрд. рублей до 54,7 млрд. рублей (Рис. 4).

Млрд. руб.

60 50 40 30

54,7

20 10 9,3 0

.

2000г.

2011г.

Рисунок 4. Динамика инвестиций в основной капитал гостиниц и ресторанов РФ 2000 – 2011гг.

79

В структуре инвестиций в основной капитал Российской Федерации, инвестиции в образование за анализируемый период имели более устойчивую тенденцию и составляли в среднем 1,8% от валовых инвестиций. Благоприятной тенденцией в социально-экономическом развитии Российской Федерации является рост инвестиций в основной капитал организаций с участием иностранного капитала, общий объём которых возрос с 0,327 трлн. рублей в 2003 году до 1,602 трлн. рублей в 2012 году, то есть происходит рост инвестиций в 4,8 раза (Рис. 5).

Трлн. руб.

1,8

1,602

1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4

0,3272

0,2 0 2000г.

2011г.

Рисунок 5. Динамика иностранных инвестиций в основной капитал РФ в 2000 – 2011гг. В гостиничной сфере данные показатели росли ещё более высокими темпами и за этот период выросли с 2 до 17,7 млрд. рублей, то есть произошёл прирост в 8,8 раза (Рис. 6).

Млрд. руб. 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 17,7

8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

2,0 2000г.

2011г.

Рисунок 6. 80

Динамика иностранных инвестиций в основной капитал гостиниц и ресторанов в 2000 – 2011гг. Таким образом, поступление иностранных инвестиций в российскую экономику за период с 2005 по 2011 годы, увеличилось с 53,6 млрд. $ до 190,6 млрд. $, в том числе в гостиницы и рестораны соответственно с 52 млн. $ до 99 млн. $, а в сферу образования – с 1 млн.$ до 2 млн. $ (Рис. 7, 8, 9). 250 190,6

200 150

Млрд. $

100 53,6 50 0 2005г.

2011г.

Рисунок 7. Динамика валовых инвестиций в основной капитал Российской Федерации за 2005 – 2011гг. (в долларах США) 120

2,5 99

100

2 2

80 1,5 60

Млн. $

52

Млн. $

1 1

40 0,5

20

0

0 2005г.

2011г.

2005г.

Рисунок 8. Динамика валовых инвестиций в основной капитал гостиниц и ресторанов за 2005 – 2011гг. (в долларах США)

2011г.

Рисунок 9. Динамика валовых инвестиций в основной капитал образовательных учреждений за 2005 – 2011гг. (в долларах США)

81

Приведенные данные свидетельствуют о невысоких, но устойчивых темпах роста иностранных инвестиций как в целом в экономику Российской Федерации, так и в развитие предприятий туриндустрии и сферу образования. Вместе с тем, следует отметить, что самым надёжным источником развития предприятий являются их финансовые вложения. По данным Федеральной службы государственной статистики Российской Федерации финансовые вложения предприятий и организаций за период с 2005– 2012 годы составили 9,2 трлн. рублей и 66,6 трлн. рублей соответственно (Рис. 10). Гостиницы и рестораны за этот период увеличили свои финансовые вложения с 7,4 млрд. рублей до 219,4 млрд. рублей, т.е. произошло увеличение вложений более чем в 29 раз (Рис. 11).

70,0

250 219,4

60,0 200 50,0 150

40,0 66,6

30,0

Трлн. руб.

Млрд. руб. 100

20,0 50 10,0 7,4

9,210 0,0

0 2005г.

2011г.

2000г.

Рисунок 10. Динамика финансовых вложений организаций в целом по Российской Федерации за 2005 – 2011гг.

2011г.

Рисунок 11. Динамика финансовых вложений гостиниц и ресторанов за 2000 – 2011гг.

82

Вместе с тем, за этот же период финансовые вложения в сферу образования увеличились с 1,6 млрд. рублей до 5,8 млрд. рублей (Рис. 12). 7 6 5 4 Млрд. руб.

3

5,8

2 1

1,6

0 2009г.

2011г.

Рисунок 12. Финансовые вложения организаций в сферу образования Российской федерации за 2009 – 2011гг. Приведенные данные свидетельствуют о том что, темпы роста финансовых вложений в гостиничную сферу многократно превышают темпы роста финансовых вложений в образовательную сферу, что являлся косвенным подтверждением возникновения в ближайшей перспективе дефицита квалифицированных кадров. Между тем, туристская индустрия уже сегодня испытывает острый недостаток высококвалифицированных кадров, способных обеспечить качество и конкурентоспособность предприятий туриндустрии. По данным исследования Государственного Комитета по туризму и гостиничному хозяйству города Москвы, образовательный уровень персонала московских гостиниц достаточно высок, то есть, 43% сотрудников имеют высшее и средне-специальное образование, среди них 19% – высшее, а в регионах Российской Федерации соответственно 38% и 14%. Однако, выполнение стратегических задач по развитию туризма в Российской Федерации, и в городе Москве в частности, требует своевременного решения задачи подготовки профессиональных и квалифицированных кадров высшего, среднего и линейного персонала. В связи с этим, следует отметить, что сложившаяся к настоящему времени система подготовки специалистов для индустрии туризма отмечается рядом особенностей, в том числе сформировавшихся в результате процессов интеграции и глобализации мировой экономики. Это, прежде всего, высокая мобильность рабочей силы, что усиливает тенденцию к увеличению численности её неквалифицированного состава. В связи с этим возникает картина высокого уровня занятости и наличия на рынке труда достаточных объемов предложения рабочей силы, равной спросу на неё. По данным службы занятости РФ, в отличие от других секторов российской экономики в туриндустрии 80% работников составляет 83

неквалифицированная рабочая сила, и в этом секторе услуг отмечается опережающий рост занятости иностранной рабочей силы, в основном нелегальных мигрантов. Реальные изменения ситуации возможны посредством глобальной трансформации традиционной системы обучения и подготовки специалистов, ориентированной на многоступенчатую, непрерывную систему подготовки и переподготовки кадров, поддержания уровня знаний, умений и навыков персонала и обучение современным инновационным направлениям работы. В развитии этой системы в равной степени заинтересованы не только потенциальные обучающиеся, государство, но и предприятия, ориентированные на трудоустройство образованных, эффективных кадров. Достижения этой цели возможно на основе широкого распространения сотрудничества коммерческих организаций и ВУЗ’ов, поскольку взаимодействие образовательных учреждений и бизнес-сообщества позволяет решать ряд проблем в системе профессионального образования, своевременного трудоустройства выпускников, ориентированных в период обучения на конкретного работодателя. При этом не будет происходить «утечка» специалистов в другие сферы и сектора экономики. Создание разветвленной сети взаимодействующих бизнес-структур и высших учебных заведений может стать площадкой для сотрудничества, где заинтересованные стороны своевременно адаптируются под запросы и специфику своих партнеров. В настоящее время бизнес-структуры пусть медленно, но включаются в подобные процессы, и если учесть, что бизнес может предложить образовательным учреждениям повысить технологическую составляющую образовательного процесса, например, покупку нового оборудования, установку новейших приборов и средств для бронирования и др то становится понятно насколько эффективней и быстрей могут быть реализованы эти направления трансформации образовательного процесса. В свою очередь предприятие отрасли ожидает получить профессионально подготовленных специалистов, готовых работать на него. В этом случае складываются товарно-денежные отношения образовательных учреждений и бизнеса, т.е. работодатель выделяет средства, чтобы получить специалиста с нужными ему компетенциями, а ВУЗ выполняет индивидуальный заказ. Вместе с тем, система подготовки кадров не должна ограничиваться лишь развитием и разработкой совместных образовательных программ. Актуальным является так называемый «транзит образования», который определяется ростом информационного пространства и, как следствие, повышением уровня доступности высшего образования, т.е. широкого применения дистанционного обучения, целевая подготовка специалистов для отрасли, научно-практические конференции, организации совместных тренингов, семинаров, мастер-классов практиков для студентов и преподавательского состава. Это потребует дополнительных инвестиций, которые, однако, имеют короткий срок окупаемости и довольно высокий уровень эффективности. Источником инвестиций могут стать собственные средства образовательных учреждений, полученные от деятельности приносящей доход. Следует отметить, что к настоящему времени в Российской Федерации финансовая деятельность образовательных учреждений осуществляется по 84

трём источникам финансирования: бюджетное, внебюджетное и из собственных средств. По данным Федеральной службы государственной статистики (Росстат) по вышеуказанным источникам, объем финансирования образовательных учреждений за период с 2009 – 2011 гг. возрос с 581,4 рублей до 638,1 млрд. рублей, в том числе бюджетное финансирование – с 293,7 до 351,7 млрд. рублей (Рис. 13) 700 600

638,1 581,4

500 400 300

351,7 293,7

Всего, млрд. руб. в том числе бюджет, млрд. руб.

200 100 0 2009г.

2011г.

Рисунок 13. Финансовая деятельность образовательных учреждений высшего профессионального образования за 2009 – 2011гг. Как видно из приведенных данных, бюджетное финансирование в 2009 году составляло 50% от общего объема финансирования образовательных учреждений, а в 2011 году – 43%, что свидетельствует о снижении доли бюджетного финансирования сферы образования и увеличении доли внебюджетного, в том числе значительное увеличение доли финансирования за счет собственных средств учреждений образования. Увеличение объёмов финансирования учреждений высшего профессионального образования привело к увеличению численности профессорско-преподавательского персонала образовательных учреждений и их качественного состава. Так, если в 2000/01 учебном году численность профессорско-преподавательского персонала составляла 279,6 тыс. человек, то к 2011/12учебному году она составила 348,2 тыс. человек. При этом количество докторов наук выросло с 29,7 до 44,8 тыс. человек, а кандидатов наук соответственно с 131,3 до 188 тыс. человек (Рис. 14).

85

400 350 348,2 300 250

279,6 Общая численность, тыс. чел.

200

Доктора наук, тыс. чел. 188

150 131,3

100 50

Кандидаты наук, тыс. чел.

44.8 29.7

0 2000/01гг.

2011/12гг.

Рисунок 14. Динамика численности профессорско – преподавательского персонала образовательных учреждений высшего профессионального образования (на начало учебного года) в 2000 – 2011гг. Значительный рост численности профессорско-преподавательского состава высших учебных заведений может обеспечить рост потребности в высококвалифицированных кадрах на рынке труда Российской Федерации в целом. Вместе с тем, анализ динамики численности принятых на обучение в государственные и негосударственные образовательные учреждения по программе высшего профессионального образования показывает, что в 1980 году обучалось 1,227 тысяч человек, 2000 году – 2,585тысяч человек, в 2007 году – 3,065 тысяч человек, а в 2011 году только 2,415 тысяч человек, (Рис. 15).

86

3500 3000 2500 2000 Тыс. чел.

3065

1500 2585

2415

1000 500

1227

0 1980г.

2000г.

2007г.

2011г.

Рисунок 15. Динамика численности принятых на обучение по программам высшего профессионального образования (государственные и негосударственные образовательные учреждения) 1980 – 2011гг. Приведенные данные свидетельствуют о том, что в 2012 году общее количество принятых на обучение в образовательные учреждения высшего профессионального образования Российской Федерации не достигло уровня 2007-го года. Уже в самое ближайшее время это приведет к снижению уровня предложения квалифицированных кадров на рынке труда Российской Федерации и туристском рынке в частности. Ретроспективный анализ развития туризма и системы высшего профессионального образования в составе основных социальноэкономических показателей развития Российской Федерации убедительно показывает, что происходит опережающий рост инвестиций в туриндустрию по сравнению с ростом инвестиций в образовательную сферу, с одной стороны, и интенсивным развитием предприятий индустрии туризма, с другой. Отсюда возникает необходимость быстрейшей интенсификации процессов взаимодействия бизнес-структур и образовательных учреждений, для качественного развития туристской индустрии России, посредством глобальной трансформации и модернизации туристской образовательной системы. Они включают всю совокупность управленческих, экономических, социальных, организационных и контроллинговых аспектов.

87

HUSZKA Péter – NÉMET P. - OLSOVSZKYNÉ NÉMEDI A. Széchenyi István Egyetem, Kaposvári Egyetem Élelmiszerlogisztikai problémák és azok kezelésének lehetőségei egy hazai élelmiszerforgalmazó esetében

1. Bevezetés A szabadidő sokoldalú és hasznos eltöltésére egyre nagyobb igény mutatkozik. „A sportolás, az egészséges táplálkozás, a kiegyensúlyozott élet iránti igény növekvő jelentőségű életünkben, a jó közérzetet szolgáló érzések elérésének módja” (Konczosné 2009).Szinte mindenki szükségét érzi időnként, hogy kiszakadjon a hétköznapok monoton ritmusából és - mint ahogy azt már többen megállapították tulajdonképpen ez az igény a turizmus egyik legfőbb hajtómotorja. Az emberek nagy része él nagyvárosokban vagy éppen ingázik otthona és a munkahely között, ez a megfeszített tempó adja a magyarázatot a környezetváltozás, az utazás szükségességére. A turizmus az utazás, a pihenés, az élményszerzés, a fizikai és szellemi megújulás mellett lehetővé teszi új és új emberi kapcsolatok kialakulását, mindehhez persze az is kell, hogy nyaralásuk időtartalma alatt (is) az emberek megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel legyenek ellátva (és természetesen minden olyan termékkel, amely a Maslow-piramis alsó szintjén helyezkedik el). Egy ausztriai felmérés szerint: „ A legkedveltebb szálláshelyek a magánszállások és hotelek. A szállást és az éttermi kínálatot kiválónak ítéli a vendégek többsége” (DARABOS, 2014). Az élelmiszerekkel kapcsolatos igényekre és azok milyenségére erősen rányomják bélyegüket a személyek pszichológiai tényezői is (LŐRE, 2013a). Maslow szükségletelmélete alapvető szükségletként definiálja az élelemhez jutást. Az 50-es évek óta ugyan az élet több területén változtak a prioritások, ám az alapvető szükségletek napjainkban is ugyanazok. A globalizáció, a határokon átnyúló együttműködések növelték az élelmiszerlogisztikai láncok, hálózatok komplexitását, ezzel párhuzamosan a változatosságot és azt a kockázatot is, amellyel alapvető igényeinket kielégíthetjük (egészségügyi és környezetvédelmi problémák). „Kiemelkedő jelentősége van a globalizálódó gazdasági világban az üzleti nézőpont ösztönző erejének” (Konczosné 2009: 463). A kutatás során két konkrét élelmiszerlánc példáján keresztül kerül elemzésre a logisztikai tevékenység „hatása” az élelmiszerek eltarthatóságára, azok egészségességének megítélésére. Ez utóbbiak eredményét egy 150 fős megkérdezés adatai szolgáltatják. A téma azért is időszerű, mert az ellátási hálózatok hossza megnőtt, egyre több komponens kapcsolódik hozzá (közöttük a turizmust is számba kell venni). A hosszú ellátási láncok koordinálása összetett kihívások elé állítja a menedzsmentet. Ez a megállapítás nemcsak az élelmiszeriparra, hanem más iparágakra is érvényes, például a Magyarországon egyre nagyobb szerepet betöltő gépjárműiparban is (LŐRE, 2012; LŐRE, 2013b). Az összköltségszemléletet, mint a logisztika egyik legfontosabb tulajdonságát alapul véve a folyamatok optimalizálása, tudatos 88

tervezése szükségszerű. A folyamatok dinamikájából és a vevői igények változásából fakadóan a folyamatos felülvizsgálat elengedhetetlen és szükségszerű. „A XXI. század turizmusa jelentős aktuális kihívások előtt áll, melyre az összetettség és az egyszerűség egyaránt jellemző. Az ágazat meg kell, hogy teremtse értéksokszorozó hatásán keresztül a munkahelybővítés feltételeit, valamint célszerű hatékonyabban bevonnia kínálatába a különböző társágazatok különböző szereplőinek (pl. mezőgazdaság, élelmiszeripar) termékeit.” A fenti tényezők mellett ugyanakkor egyaránt fontos a helyi társadalmi igények figyelembe vétele, a kulturális hagyományok kiárusításának megakadályozása és a környezeti értékek (hozzájuk kapcsolva az egészségügyi értékeket is) megóvása. 2. Anyag és módszer Jelen publikáció a közép-dunántúli régióra koncentrálva vizsgál néhány fogyasztói preferenciát elsősorban arra fókuszálva, hogy az ellátási láncon végighaladó termék különböző „sérülései” milyen módon hatnak a vásárlási szokásainkra, valamint néhány környezettudatos kérdés megválaszolására tesz kísérletet. A vizsgálatba bevont személyek kiválasztása önkényesen, a hólabda módszer alkalmazásával történt, ugyanakkor arra ügyeltünk, hogy a megkérdezettek nemek szerinti aránya tükrözze a régió alapsokaságát. Mindezek ellenére a kutatás mintavétele nem tekinthető reprezentatívnak. A kutatás egy másik iránya – ami jelen publikáció fő tartalmi részét adja (a terjedelmi korlátok miatt) – arra kereste a választ, hogy milyen tényezőkre vezethetők vissza azok a „sérülések”, amelyek az élelmiszereket érik, miközben az ellátási láncon keresztül a termelőtől eljutnak a fogyasztókig. A kutatás alapcélkitűzése elsősorban ezen okok feltárása volt, hiszen napjaink gyilkos piaci versenyében a fogyasztói megelégedettség elengedhetetlen feltétele egy sikeres piaci pozíció megtartásában. A fenti cél megvalósítása érdekében két vállalat élelmiszerlogisztikai folyamatainak feltérképezése is megtörtént. A nagyszámú adat feldolgozása az SPSS for Windows 14.0 matematikaistatisztikai programcsomag segítségével történt. A program felhasználásával gyakorisági eloszlások, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltuk az egyes változók egymással, valamint a háttérváltozókkal való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi2-próbával szignifikancia vizsgálatokat is végeztünk (MALHOTRA, 2001). 3. Irodalmi áttekintés Logisztikai célok, és a vevői elégedettséget befolyásoló tényezők kapcsolata A vevők igényeinek kielégítése az értéklánc alapvető feladata, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy egyre inkább igaz az, hogy a vevők diktálnak a piacon. Ezért ma már egyre inkább ellátási láncok versenyeznek ellátási láncokkal és nem a termékek a termékekkel. A vevői pozíció erősödése a következőkkel jellemezhető:  a piacon nő a koncentráció, a vevők egyre nagyobbá válnak  csökken a beszállítók száma  a vevők kölcsönösen előnyös és szoros együttműködést várnak el  speciális igényekkel lépnek fel, amit a vállalatnak teljesíteni kell…  gazdasági válság és hatása 89

A vevők megtartása ugyanakkor rendkívül fontos, hiszen egy vevő megszerzése sok idejébe és pénzébe kerül egy vállalatnak. Chikán azt az időtartamot, ami alatt egy adott vevő egy adott vállalat rendszeres üzleti partnere lesz, vevői életciklusnak (customer life cycle) nevezte. Természetesen ennek az időtartamnak a rövidülése minden vállalkozás alapvető célkitűzései közé tartozik. Minden termelő vállalat alapvető célja a vevői szükségletek kielégítése profitmaximalizálás mellett. A vevői szükségletek kielégítését a vevői elégedettséget leíró összetett mutatók számszerűsítik. A logisztikai központok esetén fontos megfogalmaznunk, hogy mit is értünk vevői elégedettségen. A megbízó, a köztes disztribútor, vagy a végső fogyasztó elégedettségét, vagy akár mindhármat egyszerre? Sokan gondolják úgy, hogy az ellátási láncok, hálózatok alapvetően a végső fogyasztó elégedettségét szolgálják, amelyeket a termékek jellemzői és a logisztikai célok összhangjaként értékel a vevő. Az 1. ábrán a legfontosabb logisztikai célok kerülnek ismertetésre. Logisztikai célok Teljesítménycélok

Költségcélok

A magas fokú szolgáltatás: az

A logisztika költségeinek csökkentése: az anyag- és

értékesítési piac ellátása

általános költség optimalizálása

A gyártás ellátása

A raktárkészlet optimalizálása

A határidők jobb betartása

Az átfutási idők csökkentése

A minőség és mennyiség betartása

A kapacitáskihasználtság optimalizálása forrás: Roóz 2005, p197

1. ábra: A legfontosabb logisztikai célok Mint az az ábráról is látható, a vállalkozások teljesítmény- és költségcélokat fogalmazhatnak meg. Mind a logisztikai, mind a költségcélok „jobb teljesülése esetében” a vevői elégedettség növekedése prognosztizálható. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat az üzemen belüli tevékenységek kiszervezése (outsourcing) erre szakosodott vállalkozásokhoz — ez esetben nem egy termék vagy alkatrész, hanem egy belső vállalati tevékenység „kerül el a vállalattól”. Ezáltal a vállalatok jobban tudják összpontosítani tudásukat az általuk preferált fontosabb kompetenciákra. Az ellátási láncon belül, illetve az ellátási hálózatok között kialakul egyfajta munkamegosztás. A logisztikai szolgáltatók bevonásával a méretgazdaságossági szempontok figyelembevételével ideális esetben a logisztikai összköltségek nem csak ellátási lánc szintjén, hanem az ellátási hálózati szinten is csökkenthetők. A kontaktlogisztikai szolgáltatások kiszervezésével a szezonális ingadozások miatti egyenetlen 90

kihasználatlanság elkerülhető, hiszen a különböző ellátási láncok hálózatosításával a különböző szezonalítású áruk raktározási ciklusa egymást kiegészítheti. Az élelmiszerlogisztika sajátosságai A globális élelmiszer ellátás jelenlegi gazdasági kihívásai nem válaszolhatóak meg egyéni, elszigetelt vállalati stratégiák által. Az élelmiszertermelés, -elosztás és ellátás folyamatainak hatásosabbá és hatékonyabbá tétele, valamint e folyamatok optimalizálása kizárólag az élelmiszergazdasági szereplők integrációján, összehangolt stratégiai akcióin keresztül valósulhat meg. Napjainkban a gazdasági verseny alapegységének egyre kevésbé a vállalat tekinthető, helyére az ellátási láncok (vagy helyesebben:hálózatok) lépnek (Szegedi és Prezenszki, 2005; Nair, 2006). Csonka, 2012, Bukeviciute, Dierx es Ilzkovitz, 2009-es munkájára hivatkozva mutatja be a „meglehetősen hosszúra nyúló” ellátási láncot (2. ábra).

2. ábra: Az élelmiszer ellátási lánc sematikus modellje Jól látható, hogy ebben az összetett és komplex rendszerben több, egymástól merőben eltérő szerkezeti és gazdasági jellemzőkkel bíró szektor együttműködése révén valósul meg az élelmiszerek előállítása, illetve eljuttatása a fogyasztókhoz. Az élelmiszer ellátási láncok ugyanis olyan csatornák, amelyek növényi és állati eredetű termékek előállításáért és elosztásáért felelnek. Köztudomású az is, hogy a nyersanyagok és késztermékek jelentősen meghatározzák az elosztási hálózattal szemben támasztott követelményeket és a lánc sajátosságait is. Az élelmiszerelosztási hálózatok tervezését és menedzselését nagymértékben befolyásolja az élelmiszer típusa és szezonalitása. Az élelmiszer termelés a szezonalitás alapján három csoportra osztható:  idényjellegű (leginkább mezőgazdasági termékek)  ingadozó  egyenletes Egy másik megközelítésben Van der Vorst és társai (2005) két csoportra osztotta az élelmiszerellátási láncokat:  friss mezőgazdasági termékek és alapanyagok 91

 feldolgozott élelmiszerek Fontos kiemelni, hogy az élelmiszer ellátási láncokban a termelés szezonalitása globális készletezést igényel, amit a turisztikai szektor szereplőinek is figyelembe kell vennie. (pl. évszakok váltakozása miatt). Az áruk ugyanis, miközben az ellátási láncban a végső fogyasztó felé haladnak, egyre közelebb kerülnek a lejárati időhöz, a minőségük ezzel párhuzamosan többnyire romlik. 4. Eredmények és értékelésük A környezettudatosság fontos és egyre fontosabbá váló tényező napjainkban. Annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy ez minden körülmények között így van-e, a vizsgálat folytatásaként arra kértük a válaszadókat, hogy „értékeljék környezettudatosságukat” pihenési, nyaralási időtartalmuk alatt is. Fontos kritérium volt ezeknél a kérdéseknél a nem otthon tartózkodás ténye”. A vizsgálat sok esetben hozott meglepő különbségeket.

3. ábra: Környezetkímélő módszerek alkalmazásának előfordulása egy nyaralás során (százalék) Forrás: saját szerkesztés A válaszadók véleménye alapján kijelenthetjük, hogy az újrahasznosítható és újrahasznosított csomagolás „figyelése” egy nyaralás során csak csekély jelentőséggel bír. A megkérdezettek csupán 9 és 17 százaléka fordít rá figyelmet. A háttérváltozók figyelembevételével kijelenthetjük, hogy a „fiatalok” (jelen esetben a 29 év alattiakat értve e csoport tagjai között) gyakorlatilag nem foglakoznak az újrahasznosított csomagolással. E tekintetben a 40-59 év közöttiek a legkörnyezettudatosabbak. Ők nyaralásuk időtartama alatt is csaknem minden harmadik vásárlásuk során figyelik ezt a termékjellemzőt. Itt jelenthetjük ki azt is, hogy ez a korosztály figyel leginkább környezetére. A 40 és 59 év közöttiek ugyanis csaknem mindegyik „kategóriában” a legmagasabb környezettudatossági értékekkel jellemezhetők. Ha „otthon vagyunk” gyakrabban ügyelünk arra, hogy visszaváltható „üveges” italt vásároljunk. Egy nyaralás során erre lényegesen kevesebb figyelmet fordítunk. Ez esetben csupán a válaszadók 22 százaléka gondolja azt fontosnak. A fiatalok (jelen esetben is) sokkal kisebb mértékben mutatnak környezettudatos gondolkodást nyaralásuk során, mint otthoni környezetükben. A középkorúak esetében a csökkenés szintén jelentős. Legkevésbé a 60 évnél idősebbek körében tapasztalható 92

e kérdés megválaszolásánál visszalépés. A szelektív hulladékgyűjtés esetében 40%os csökkenés tapasztalható. Azaz nyaralásaink során már nem fordítunk kellő figyelmet arra, ami otthon természetesnek tűnik. Vizsgálatunk során két élelmiszerlogisztikával foglalkozó cég áruszállítási folyamataiba is betekintést nyerhettünk. A vizsgált vállalatok esetében a feladatok elvégzésében jelentős szerepet játszanak az alvállalkozók, ezért kiválasztásuknál különös gondossággal járnak el. A minőségirányítási rendszer működtetésében meghatározó szerepet tölt be a társaság vezetése. Az ügyvezető - a társaság alkalmazottaival együtt - elkötelezte magát, hogy a szolgáltatások minősége megfeleljen a megbízói elvárásoknak. A társaság vezetői elkötelezik magukat a folyamatos minőségjavítás gyakorlata mellett, állandóan törekedve a megbízói igények minél alaposabb megismerésére. A vállalatok gyűjtőforgalmi tevékenysége az EU legtöbb országára kiterjed A legmodernebb információs rendszerrel figyelemmel kísérhető a szállítmányok útja és a megbízók pontos információt kaphatnak küldeményük pillanatnyi helyzetéről. A vállalatok az alábbi szolgáltatási folyamatokat látják el:  Gyűjtő szállítmányozás,  Komplett rakomány, fuvarozás,  Belföldi szállítás,  Raktározás,  Disztribúció  Légi és tengeri szállítmányozás A szolgáltatási folyamatokat a vállalat egységes informatikai rendszere támogatja. Elemzéseink a vállalatok vevői elégedettségének vizsgálatára is kiterjedt. A vezetés által rendelkezésemre bocsátott adatok elemzése alapján készített hibamátrix elemei egyértelműen asszociatív kapcsolatot mutattak. Az elemeket a disztribúciós központ által releváns moduláris csoportokba sorolhattuk. A vállalatok szállítási/disztribúciós rendszerében „megjelenő hibákat” alapvetően három csoportba oszthattuk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az itt keletkező hibák tipikusnak tekinthetők, hiszen a vállalati gyakorlattal rendelkező szakemberek már évtizedek óta szembesülnek azokkal. Az alábbiakban bemutatásra kerülő hibák azonban csökkenthetők, és egy korszerű termelésirányítási rendszer alkalmazása és/vagy motivációs rendszer bevezetése révén azok szintje minimálisra csökkenthető. 1. A raktárban keletkező/ megjelenő hibák:  súlyeltérés  rossz kiszerelés  címkehiba és az ebből fakadó árucsere  hibás csomagolás és az esetek többségében ebből eredő sérülések  rövid lejárati idő

93

2. A fuvarozás során keletkező/ megjelenő hibák  árucsere 

sérülés



nem teljesített fuvar



hiány és minőségi hiba



késés

3. A harmadik csoportba azok a vis majorból eredendő hibák sorolhatók, amelyek kivédése nem megoldható (pl. a tavaszi „magyarországi hóhelyzet” következtében felmerülő károk). A vevői elégedettség fokozásához a fenti hibák csökkentése stratégiai célként fogalmazható meg. Bizonyos hibaklaszterekre a vállalat nem rendelkezik közvetlen befolyással, viszont az in house típusú problémák jelen felderítése és a mögöttes okok tanulmányozása a vállalat hosszú távú stratégiáját szolgálja. Az előzőekben bemutatott hibák okán a vállalatok által „realizált” hibák tételes százalékos arányát a 4. ábrán szemléltetjük. Azt gondoljuk, a bemutatott adatok hasznos információkat szolgáltathatnak a vállalatok menedzsmentjének és azok kiküszöbölése javíthat a cégek jövedelmezőségi mutatóin is.

4. ábra: A leggyakrabban előforduló hibák a vállalatok átlagában (százalék) Forrás: saját szerkesztés Mint az az ábrán is látható, a súlyeltérés, a sérülés és az árucsere tekinthető a leggyakoribb hibának a nyári időszakban, míg télen jellemzően megjelenik a sérülés is, mint jellemző hiba, ami az élelmiszer jellegű termékeknél azok használhatatlanságát is jelentheti. Szembetűnőek a súlyeltérésből, magyarázható hiányból és az árucseréből származó negatív következmények. Ezek mindegyike alapvetően az áruátvételhez és a komissiózási folyamathoz köthető, így ezekre a vállalatoknak különösen nagy figyelmet kell(ene) fordítania. Ha „távolabbról tekintünk” az ábra adataira, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a felmerülő hibák alapvetően két csoportba sorolhatók:  emberi tényezőhöz köthető, illetve  technológiai/strukturális jellegű. 94

Az emberi tényezőhöz köthető hibák kiküszöbölése maradéktalanul lehetetlen. A mérsékléshez szükséges megoldások mind taktikai, mind operatív szinten keresendők. A megfelelő oktatás, tréning, példamutatás és következetes értékelés mit sem ér akkor, ha a folyamat alapjaiban szorul változtatásra. 5. Összefoglalás Élelmiszerlogisztikai problémák és azok kezelésének lehetőségei egy hazai élelmiszerforgalmazó esetében Maslow szükségletelmélete alapvető szükségletként definiálja az élelemhez jutást. Az 1950-es évek óta ugyan az élet több területén változtak a prioritások, ám az alapvető szükségletek napjainkban is ugyanazok. A globalizáció, a határokon átnyúló együttműködések növelték az élelmiszerlogisztikai láncok, hálózatok komplexitását, ezzel párhuzamosan a változatosságot, és azt a kockázatot is, amellyel alapvető igényeinket kielégíthetjük (egészségügyi és környezetvédelmi problémák). A téma azért is időszerű, mert az ellátási hálózatok hossza megnőtt, egyre több komponens kapcsolódik hozzá (közöttük a turizmust is számba kell venni). A kutatás során két konkrét élelmiszerlánc példáján keresztül elemeztük azok logisztikai tevékenységének „hatását” az élelmiszerek eltarthatóságára és egészségességének megítélésére. A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a vállalati tevékenység során felmerülő hibák alapvetően két csoportba sorolhatók:  emberi tényezőhöz köthető, illetve  technológiai/strukturális jellegű Az emberi tényezőhöz köthető hibák kiküszöbölése maradéktalanul lehetetlen. A mérsékléshez szükséges megoldások mind taktikai, mind operatív szinten keresendők. Summary Problems of food logistics and opportunities to handle them in the case of an inland food distributor According to Maslow’s hierarchy of needs, taking food is an elemental need. Since the 1950s priorities have changed in different areas of life, the basic needs are the same nowadays, though. The globalisation and the transborder cooperations caused that chains and networks of food logistics became more complex, and in line with this, variety and the risk of satisfaction of our needs also rose (medical and environmental problems). This topic is acute, because of the fact that the length of supply networks have grown, and more and more components are connected to it (including tourism). This research is on two factual food chain and their logistics, their „influence” on keepable foods, adjudging their healthiness. The results of this research point out that the mistakes coming up in a company can be divided into two fields:

 mistakes in connection with human factor  mistakes in connection with technological factor Completely eliminating mistakes caused by people is impossiple. Solutions for reduction can be found at tactical and operative level. 95

Irodalom CHIKÁN A.,-DEMETER K.,(2003): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula

Kiadó Kft., Budapest CSONKA A (2012): Élelmiszerlogisztika, (In: Szakály Z., Szente V.: Agrártermékek közvetlen értékesítése, marketingje, 1-251), Szaktudás Kiadó Ház Zrt., 61-69, Budapest DARABOS F (2014): Pillanatfelvétel az Ausztriában síelők szabadidős szokásairól és a hazánk turizmusával kapcsolatos benyomásairól NYME AK Apáczai Napok Tanulmánykötet 2014 pp.9 EUROSTAT (2011): Tourism statistics explained Data from February 2011. In:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Tourism_ statistics Further_Eurostat_information (letöltve: 2011. november 13.) KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M. (2009): Hallgatói igények és fogyasztói trendek a globális felsőoktatási piacon. In: Beszteri Béla (szerk.) Ifjúsági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban. Kodolányi János Főiskola és az MTA VTB: Komárom, 64-71. KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI M. (2009): Az interkulturális együttműködés és szerepe a túlélésben. In: Majoros P. – Zimler T. (szerk.) Világméretű pénzügyi és hitelpolitikai válság és Magyarország. MTA VTB: Veszprém, 463–470. LŐRE, V. (2012): A járműipari beszállítók ár- és üzletpolitikájának elemzése, In: Rechnitzer J, Smahó M (szerk.) A járműipari beszállítói hálózat Kelet- Közép Európában és Magyarországon, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 178-189. LŐRE, V. (2013a): Személyiségtípusok az emberi erőforrás menedzsmentben, In: Karlovitz János Tibor (szerk.) Ekonomické štúdie - teória a prax: Gazdasági tanulmányok - elmélet és gyakorlat, International Research Institute, 255-270, Komarno LŐRE, V.- PwC (2013b): With the automotive industry on the motorway of growth-: Automotive trends on the Slovak-Hungarian axle, Kutatási jelentés, Győr, letölthető: http://www.pwc.com/hu_HU/hu/kiadvanyok/assets/ pdf/autoiparral_a_novekedes_sztradajan_en.pdf MALHOTRA Naresh K (2001): Marketingkutatás, Műszaki könyvkiadó, Budapest MÁRTON, ZS., (2013). Élelmiszertermékek logisztikai folyamatai és nyomon követési rendszere, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola OECD OECD Tourism Trends and Policies 2010 – OECD 2009 ROÓZ, J., (2005): Vállalkozások gazdaságtana, Aula, Budapest SVÉHLIK Cs (2007): Marketing a 21. században, szakkönyv, KHEOPS AutomobilKutató Intézet SVÉHLIK Cs (2009): Elmélkedések a 21. század paradigmáiról, „ANVA” Tudományos Konferencia, Budapest, 2009. febr. 20. SVÉHLIK Cs (2010): A 21. század felelős vállalata”, „Üzlet és társadalmi felelősség” Tudományos Konferencia, Budapest, 2010. febr. 26. SZEGEDI, Z. , PREZENSZKI, J., (2003).: Logisztika-menedzsment. Kossuth Kiadó, Budapest, 452. TEN HOMPEL, M., SADOWSKY, V. BECK, M., (2011): Kommissionierung: Materialflusssysteme 2- Planung und Berechnung der Kommissionierung in der Logistik. Springer 96

VAN DER VORST, JACK GAJ, TROMP, S. and VAN DER ZEE, D., (2005).: A simulation environment for the redesign of food supply chain networks: Modeling quality controlled logistics, Proceedings of the 37th conference on Winter simulation 2005, Winter Simulation Conference, pp. 1658-1667

97

DOMÁN Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Pedagógiai kísérlet a kooperatív tanulásszervezési módszer eredményességének igazolására 1.Bevezetés Az Y generáció oktatása új és új feladatokat vár el a tanároktól, az oktatóktól. Nagyszámú magyar és külföldi szakirodalom igazolja, hogy ezt a generációt az eddigiektől eltérő módon kell oktatni. Nem csak azért, mert ők egy másik generációhoz tartoznak, hanem azért is, mert a munkaerőpiac a szakmai tudás mellett számos egyéb elsajátított kompetenciát elvár tőlük. Ilyen például a teammunka. Erre pedig a kooperatív oktatás tudja a diákokat felkészíteni. Publikációmban arra vállalkoztam, hogy az általam elvégzett és a korábban már részletesen ismertetett pedagógiai kísérlet eredményeit összefoglaljam, a diákokkal kitöltetett kérdőívet elemezzem. 2. A kooperatív tanulásszervezés eredményességét a kísérleti csoportban részvevő hallgatók kérdőíves megkérdezése alapján elemeztem. A kérdőíves megkérdezés célja az volt, hogy megismerjem a diákok valódi gondolatait, érzéseit, véleményét a kooperatív tanulásszervezési módszerről valamint a féléves közös munkáról. Az eredmény azt mutatja meg, hogyan értem el a kooperatív tanulásszervezéssel vezetett szemináriumokon, a félév elején kitűzött célokat. A kérdőív kitöltése előtt a következő részhipotéziseket fogalmaztam meg:      

a hallgatók eddigi tanulmányaik során nem találkoztak ezzel a tanulásszervezési módszerrel a hallgatók megértik a team munka lényegét a hallgatók tudnak team munkában dolgozni a kooperatív tanulásszervezés módszere során motiváltabbak lesznek a tanulásra, eredményeik jobbak lesznek, mint az általános oktatási módszerrel vezetett órák közepette felelősségérzetük nő a társaik és önmaguk iránt megszeretik a csoportmunka folyamatát

3. A vizsgálat módszere A kérdőív kitöltésére a félév tizennegyedik hetén, az utolsó szemináriumokon került sor. Egy nyílt kérdésekből álló kérdőívet állítottam össze, mert annál többet szerettem volna megtudni a féléves munkáról, minthogy jól érezték-e magukat a diákok, vagy sem. Kíváncsi voltam a véleményükre, a gondolataikra, szerettem volna, ha őszintén válaszolnak a kérdésekre, hiszen ezt mind név nélkül megtehették, úgy, hogy már mindenki tudta a sikeres dolgozata eredményét. A kérdőív kitöltésére 60 perc állt a diákok rendelkezésére.

98

A kérdőív tíz kérdésből állt, ebből kilenc volt nyílt kérdés. A tízedik egy Likert skálára épülő kérdéssor volt, mely 1-5 közötti választási lehetőséget kínál: 1-legrosszabb, 5-kiváló, illetve a köztes értékeket is választható attitűd vizsgálati kérdéssor volt, ahol arra voltam kíváncsi, hogy milyen érzéseik voltak a hallgatóknak a félévi közös munkával kapcsolatban. Voltak olyan kérdések, amelyek kizárólag magára a kooperatív tanulási módszerre, mint új oktatási módszerre irányultak, voltak olyanok, ahol azt kértem a diákoktól, hogy írják le a véleményüket a félévi oktatási munkáról. A kérdőív hatodik kérdése egy önértékelést tartalmazott, melyben önmaguk munkáját és részvételét kellett értékelni a kísérlet során. A diákok minden kérdésre válaszoltak. Voltak, akik hosszan megfogalmazták a gondolataikat, voltak, akik csak néhány szóban értékelték a félévi munkát. A kérdőíveket kérdésenként elemeztem ki, hogy átlátható képet kapjak arról, amit a diákok gondoltak a kísérletről. A kísérletben 35 diák vett részt. 4. A vizsgálat eredményeinek bemutatása A kérdőív első kérdése arra kereste a választ, hogy a diákok hatékonynak találták-e azt az új tanulási módszert, melyet az elmúlt félévben megismertek. A válaszokból az derült ki, hogy csak két diák nem érezte hatékonynak a módszert, egy diák pedig nem tudta eldönteni, hogy hatékony vagy sem, illetve elfogadta mind az igen, mind a nem választ is.

Hatékonynak találta-e a tananyag kooperatív tecnikákkal történő elsajátítását? 2%

4%

Igen Nem 94%

Igen és nem

1. diagram –saját szerkesztés Indokolnia is kellett a válaszokat a diákoknak. Akik igennel válaszoltak, többségben az órák hangulatára hivatkoztak, arra hogy szívesebben jártak a szemináriumra, illetve az összes diák megemlítette, hogy sokkal jobban megértették a tananyagot a félév során, mint más órákon. Az egyik diák, aki nemmel válaszolt, azzal indokolta a választását, hogy nem volt hozzászokva az ilyenfajta módszerhez, nem tud csapatban dolgozni és őt ez hátráltatta a munkában és a tanulásban. A másik diák nem érzékelt semmiféle különbséget a hagyományos módszerekhez képest. 99

Az a diák, aki mindkét válaszlehetőséget aláhúzta, a módszer hatékonyságát nem vitatja, de az ő számára a tantárgy tanulásában nem nyújtott pluszt. Úgy gondolja, ez a módszer olyan tantárgy hallgatása során sokkal hatékonyabb, ami inkább elmélet, sem nem gyakorlati tantárgy. A kérdőív második kérdés arra kereste a választ, hogy a hallgatóknak vannak-e tapasztalataik a kísérleti tanulásszervezési formával kapcsolatban, ha igen, akkor hol, milyen formában szerezték ezeket a tapasztalatokat. A hallgatók közül kettő találkozott már a kooperatív tanulási szervezéssel tanulmányaik során. Egyikük külföldön, másikuk általános iskolás korában. Találkozott-e már tanulmányai során ezzel a tanulásszervezési módszerrel? 5% Igen 95%

Nem

2. diagram- saját szerkesztés Azért tartottam fontosnak ezt a kérdést feltenni, mert ebből látszik, hogy az Y generáció tagjait a tanulmányaik során a hagyományos módszerekkel oktatják, illetve a félév során a diákok 5%-a ismerte a módszert, a többiek először találkoztak ezzel. Erre a kérdésre adott válaszok alapján igazolódott az a részhipotézis, hogy a hallgatók nem találkoztak még ezzel a módszerrel tanulmányaik során. A harmadik kérdés - Véleménye szerint milyen pozitívumai vannak/lehetnek az ilyen jellegű tanulásszervezésnek? – célja az volt, hogy megtudjam, a félév során elérte-e a célját a kísérlet, megtanulták-e a diákok, mit jelent az igazi team-munka, és értik-e a különbséget, a kooperatív tanulásszervezés és a csoportmunka között. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a diákok értik és ráéreztek arra a pozitív hatásra, amit ez a módszer nyújtani tud a tanulmányaikban. A könnyebbséget jelentett a munka során az, ha az anyagot felosztva egymás között, közösen oldottak meg egy-egy feladatot, vagy dolgoztak fel néhány elméleti kérdést. A kevésbé aktív embereket is megmozgatta az, hogy mindenkinek ki kellett kivenni a részét a munkából. Olyan szaktársakat ismertek meg, akikkel addig csak köszönőviszonyban voltak, új barátságok születtek. Illetve a csoportok között kialakult egészséges versenyszellemet említették meg többen a pozitívumok mellett, erre a diákoknak szüksége van, és ezt a versenyt magam is tapasztaltam a szemináriumok során. A negyedik kérdés - Véleménye szerint milyen negatívumai vannak/lehetnek az ilyen jellegű tanulásszervezésnek?- érdekessége az volt, hogy vajon a negatívumait a módszernek a diákok igazolni tudják-e? Erre a kérdésre meglepő módon egyöntetűen válaszoltak a hallgatók, mindannyian azt fogalmazták meg, hogy a 100

csapatban való munka lehetőséget ad az „elbújásra”. Vannak olyan diákok, akik megvárják, amíg a többiek elvégzik a feladatot és nem is tudják, miről van szó. Amit sokan említettek, az az, hogy ismeretlen emberekkel kerültek egy csoportba, illetve az, hogy a különböző személyiségeket nehéz volt összehangolni. Az ötödik kérdésre szintén az „igen” illetve a „nem” között kellett választania a hallgatóknak. Segítette-e a dolgozatra való felkészülését, hogy a félév során az oktatás más tanulásszervezésben folyt? Kilenc diák válaszolt a kérdésre nemmel.

Segítette-e a dolgozatra való felkészülést, hogy a félév során az oktatás más tanulásszervezésben folyt? 25%

Igen 75%

Nem

3. diagram-saját szerkesztés A válaszokat meg is kellett ebben az esetben is indokolni. A kérdés elemzésénél elsősorban azokkal a hallgatói indoklásokkal foglalkoztam, ahol a diákok nemmel válaszoltak. Ebben a kilenc főben benne volt az a két diák is, aki nem érezte hatékonynak a módszert. Az ő indoklásuk eltér a többitől. Ők nem érezték jól magukat az órán, nem tudták követni a feladatokat, illetve úgy gondolták, hogy a kontroll csoporttal több feladatot oldottam meg a félév során, így nekik könnyebb volt a felkészülés, mint azoknak a hallgatóknak, akik a kísérletben részt vettek. A másik hét diák mindegyike azt írta, hogy így is, úgy is tanulniuk kellett otthon, így nem érezték, hogy bármilyen segítséget is kaptak az új tanulásszervezési módszertől. Ezek a hallgatók félre értelmezhették a módszer hatékonyságát, magát a módszert, vagy nem figyeltek eléggé, amikor tájékoztattam őket a félév elején, mert a válaszaikból az derül ki, úgy gondolták, hogy semmit nem kell tanulniuk majd a későbbiekben a zárthelyi dolgozatokra. Azonban a módszer lényege nem ez volt. Akik igennel válaszoltak, azok indokai között szerepelt, hogy kevesebb ideig tartott a felkészülés, vagy elég volt egy-egy játékos feladat feldolgozásra visszaemlékezniük és máris eszükbe jutott a tanulandó tananyag, vagy az szerepelt indokként, hogy sokkal jobb jegyet kaptak a tárgyból, mint az előző félévben. Volt olyan csoport, akik együtt készültek fel a dolgozatokra és „használták” a kooperatív tanulásszervezési módszert. Idéznék egy mondatot az egyik hallgató kérdőívéből: „Azonos idő alatt sokkal több tudást sikerült az órán elsajátítani, mint hagyományos esetben. Ezt a csoportunk érdemjegyei is alátámasztják.” 101

A hatodik kérdés során a diákoknak saját magukat kellett értékelniük. Hogyan értékelné a saját munkáját a csoportokban? Mit emelne ki, mint pozitívum, min változtatna legközelebb? A választ két lépésben kellett megfogalmazni a diákoknak. Először pozitívumokat kellett felsorolniuk a csoportban végzett munkájukkal kapcsolatban, majd azt is le kellett írniuk, hogy mik azok a lépések, amelyeken változtatnának utólag. Sajnos néhányan félreértették a kérdést, mert azt gondolták, hogy magán az óravezetésen kellene változtatni,- azonban a kérdés arra irányult, hogy a saját munkájukon változtatnának-e. Ennek ellenére nagyon őszintén válaszoltak és a válaszokból az mutatkozik meg, hogy a diákok nagyfokú önismerttel rendelkeznek és megfelelően kritikusok is, ha önmagukról van szó. Pozitívumként az aktivitásukat említették sokan, illetve azt, hogy igyekeztek kivenni a részüket a csoportmunkából. Amin változtatnának, az a tanuláshoz való hozzáállás, illetve az, hogy alaposabban készülnének óráról órára, ugyanis ez a fajta tanulásszervezés szinte felborítja azt a tanulási rendszert, ami a felsőoktatást jellemzi, miszerint a diákok csak a vizsgaidőszakban tanulnak. Az egyik diák válaszából szeretnék egy részletet kiemelni: „Muszáj volt a feladatokat felosztani, ezáltal nem volt szabad mindent magamra vállalni, elsőnek nagyon nehéz volt, mert ismertem a társaimat, de kellemesen csalódtam, így már más tantárgyból is sikerült igazságosan felosztani a feladatokat!” Ezt igazi sikernek könyvelem el, mert nagyon szeretném, ha a diákok alkalmazni tudnák a kooperatív technikákat az élet más területén is. A válaszból az derül ki, hogy elértem a célom, hiszen nem csak egyetlen diák írta ezt le, többen megfogalmazták ezt a kérdőív kitöltése során. Lehet, hogy nem tudatosan alkalmazzák a hallgatók a technikákat egyelőre, de ha több kolléga ezt a tanulásszervezési módszert alkalmazná a munkája során, a diákok még többféle kooperatív technika tudásának a birtokában lennének, amelyeket a munkájuk során képesek lennének alkalmazni. A kérdőív hetedik kérdése arra kereste a választ, hogy milyen problémákkal kellett szembenéznie a diákoknak a szemináriumon a félév során. Mi az, ami problémát okozott Önnek a félév során a szemináriumokon? Kérem, írjon le néhány gondolatot. Első sorban annak a két diáknak a válaszaira voltam kíváncsi az elemzés során, akik nem érezték hatékonynak a módszert. Egyikük azt írta, hogy nem mert megszólalni, nem látta egészében, mit kell elsajátítani a zárthelyi dolgozatra. A másik diákot a csoporttársai zavarták. Ezek a diákok nem értették meg a tanulásszervezési mód lényeget, hiszen nem az volt a célom, hogy felkészítsem őket a sikeres zárthelyi dolgozatra, mert azt egyszerűbben is elérhettem volna. Természetesen nekem is fontos volt, hogy sikeres dolgozatokat írjanak, de a fő cél a kooperatív technikák elsajátítása, a team-munkában való együtt dolgozás megtanulása, megértése, a tananyag elsajátítása volt. Többen említették azt, hogy nem érdekli őket a tanulás, ezért nem érdekelte őket az sem, hogy oldottabb a szemináriumok hangulata. Aztán volt, akinek az önállóan feldolgozandó anyag okozott problémát. Ezek a diákok azt szokták meg, hogy mindent készen kapnak. Az előadások anyagát megkapják, nem kell nekik önállóan feldolgozni egy adott tananyagot, de azt gondolom, hogy ha többször találkoznak ilyen típusú feladattal, ezt is megszeretik, és később érzik majd a hasznát annak, hogy például tudnak törvényben keresgélni, törvényekből olvasni. A nyolcadik kérdés - Mi az, ami tetszett Önnek a feladatok megoldása során ebben a tanulásszervezésben? – feltevésekor a célom az volt, hogy megtudjam, mik azok a 102

mozzanatok a félévi munkában, amelyek igazán tetszettek a diákoknak, és amelyek egyben hasznosak is. A diákok az óra hangulatát emelték ki, a közvetlenséget, azt, hogy szívesen jártak be órára, nem akartak kihagyni egyetlen szemináriumot sem, meg mertek szólalni egymás előtt. Többet lehetett beszélni, hamarabb eltelt az óra, mindig volt valaki, aki értette az esedékes feladatot, így tudtak egymásnak segíteni. Tetszett a diákoknak az is, hogy a tananyagot kisebb egységre felbontva ismerték meg, jobban átlátták így a lényeget, érthetőbb volt, mit kell tudniuk és érteniük. Voltak hallgatók, akik ennél a kérdésnél konkrét feladatokat említettek meg, melyek nagy hatást gyakoroltak a tudásukra. Többen azt az órát emelték ki, amikor az elméleti anyagot ismételtük és csomagolópapírra csoportonként írták fel, mire emlékeznek szinte tanulás nélkül. A másik ilyen feladat, amikor kérdéseket tehettek fel egymásnak a csoportok, amely során egy egészséges versenyhelyzet alakult ki a diákok között. Szintén többen is említettek, hogy nem közvetlenül szólt minden a tananyagról, hanem csapatépítő feladatokkal is találkoztak az órák során. Ennek eredményeként egymás előtt nem féltek a hallgatók beszélni, kijavították, elfogadták egymást és segítettek annak, akinek nehezebben ment a tanulás. Sokat tanultak a diákok egymástól is. Ezekkel a válaszokkal igazoltam azt a részhipotézisemet, miszerint a diákok egymás iránti felelősségük felerősödik és megszeretik a csoportmunkát. A kilencedik kérdés egy Likert skálás kérdéssor volt, mely 1-5 közötti választási lehetőséget kínál: 1-legrosszabb, 5-kiváló, illetve a köztes értékeket is választható attitűd vizsgálati kérdéssor volt, ahol a lényeg az volt, hogy milyen érzéseik voltak a hallgatóknak a félévvel kapcsolatban. A kérdés statisztikai elemzését Excel tábla segítségével végeztem el. Átlagoltam a különböző kérdésekre adott válaszok pontszámait, illetve magát az átlagokat is átlagoltam, és arra voltam kíváncsi, mekkora a kérdéssor szórása. Ez a validitás szempontjából nagyon fontos a pedagógiai kísérletek során.

A félévi munka értékelése 4,8

A félév hangulata

4,65 4,6 4,45 4,4 4,22 4,2

4,28

4,28

4,25

4,17 4,2

4,02 4

Saját aktivitás

4,4

4

4

3,88

Csoport aktivitás Együttműködés színvonala Tanári felkészültség

3,8 Értékelés 3,6 A témák feldolgozása

3,4

4. diagram-saját szerkesztés 103

Az adatok szerkesztésére oszlop diagramot választottam, hogy átláthatók legyenek az eredmények. Az átlagok átlaga 4,2, ami azt mutatja, hogy a diákok értékelése sokkal közelebb van ahhoz, hogy a félév megítélése a részükről inkább kiváló, mint legrosszabb. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók túlnyomórészt jól érezték magukat, hasznos volt részükre a félév, elégedettek a félévi munkával. Kérdések Értékek A félév hangulata 4,45 Saját aktivitás 4,02 Csoport aktivitás 3,88 Együttműködés színvonala 4,22 Tanári felkészültség 4,65 Értékelés 4,17 A témák feldolgozása 4,2 A kooperatív technikák gyakorlása 4,28 A csoport fejlődése 4 A társas kapcsolatok fejlődése 4,4 Tolerancia, egymás elfogadása 4,25 Szociális érzékenység fokozódása egymás iránt 4 Hatékonyabb tanulás 4,28 ÁTLAG 4,2 SZÓRÁS 0,210816484 1. táblázat-saját szerkesztés A szórás mérése azt mutatja, hogy az adatok az átlagtól mennyire térnek el, mennyire kevésbé, esetleg jobban. A statisztikai számítások után megállapítottam, hogy a szórás mértéke körülbelül 0,21, vagyis alig térnek el az adatok az átlagtól, így ezek az adatok variábilisak a kísérlet szempontjából, ezért alkalmazhatom az értékek elemzését a részhipotézisek igazolásához. A legtöbb pontot a diákok a tanári felkészültségre adták, a legkevesebbet pedig a csoportaktivitásra, azonban a csoportfejlődésre négy egész a pontok átlaga, ami azt jelenti, hogy megszerették a csoportmunkát, megértették a csoportmunka lényegét. Ennek az adathalmaznak az eredménye számszerűsítve is megmutatta mindazt, amit leírtak a diákok a nyílt kérdések megfogalmazása során. A legfontosabb problémának a csoportban való munkát jelölték meg a diákok, és ebben a kérdéssorban is ez a tényező kapta a legkevesebb pontot, ami azt jelenti, hogy ezzel a problémával kell a további kísérletek során foglalkoznom. Azonban ami mindenképpen pozitívuma ennek az adatnak, hogy nem nagyon tér el az átlagtól, tehát orvosolható a gond. Ha minél több kolléga alkalmazná ezt a tanulásszervezési formát, a diákok megszoknák ezt, megtanulnák mit jelent a team-munka. Azt gondolom, hogy első kísérletként ez egy kiváló eredmény, hiszen akár eredménytelen is lehetett volna a kísérletem a félév során. A tizedik kérdést - Mit visz magával (mit tud hasznosítani) a gyakorlatba a féléves kurzusból? (benyomások, tapasztalatok, ismeretek)- azért tettem fel a diákoknak, hogy a válaszok segítségével összegezni tudjam az eredményeket, illetve azért, hogy a megfogalmazott részhipotéziseket igazolni tudjam. Voltak diákok, akik bővebben tudták összefoglalni mindazt, amit tapasztaltak a félév során, néhányan azonban csak röviden fogalmazták meg a gondolataikat. Többen írták le, hogy ezt a tananyagot a munkájuk során mindenképpen hasznosítani fogják, vagy ha nem is a munka során a további tanulmányaik alatt, 104

más tantárgyak tanulás idején emlékezni fognak a Számvitel alapjai II. szemináriumon elsajátított módszerre. Néhányan kitértek arra, hogy megtanultak csoportban dolgozni, amit majd a munkahelyükön biztosan alkalmazni tudnak, magabiztosságra tettek szert, önállóságra, toleranciára, elfogadásra, együttműködésre, türelemre nevelte őket a kísérlet. „…..hogy nem vagyunk egyformák és sok mindenben nem értünk egyet, mégis lehet békésen együtt dolgozni.” „A legfontosabb talán az együttműködés eredményeképpen jelentkező jobb teljesítmény, és a csapat iránt érzett nagyobb felelősség.” „…alkalmazkodni nehéz, de szükséges másokhoz.” „Nekem nagyon tetszett ez a fajta tanulási módszer, szerintem más órán is lehetne alkalmazni, biztos vagyok benne, hogy a hallgatók javára válna.” 5. Összegzés A kutatás kérdőíves felmérése igazolta azokat a részhipotéziseket, melyeket a kísérlet előtt megfogalmaztam. A diákok megismerték a team-munka hasznosságát, megszerették a csapatmunkát. Fel tudják egymás között osztani a tananyagot úgy, hogy az a csapat minden tagjának hasznos legyen. Tudnak együtt dolgozni, toleranciát tanultak, magabiztosabbak. Az eredményei is jobbak lettek, mint a kontroll csoport tagjainak, így azt a részhipotézist is igazoltam, ami szerint az eredményei jobbak lesznek a diákoknak. Az öt részhipotézis mindegyike beigazolódott. A kapott eredmények azt igazolják, hogy a kooperatív tanulásszervezés közvetlen megtapasztalás révén elérte célját, a diákok képesek a team-munkára, oda tudnak figyelni egymásra az ilyen tanulásszervezés során, és emellett a tananyagot is el tudják alaposan sajátítani. Motiváltabbak lettek a tanulásban, képesek voltak személyes és szakmai kapcsolatokat is kialakítani egymás között. Végül néhány diák mondata a kérdőívekből: „ Tetszett az órák hangulata, úgy érzem, jobban el tudtam sajátítani a számvitel fortélyait és remélem, hogy nem fogom hamar elfelejteni.” „Nem biztos, hogy olyan emberekkel kerülök össze, akiket kedvelek, nem értek egyet vele, ez vitához vezethet, a tananyagban való haladást lassíthatja.” „Amikor hiányoztak a csoportom tagjai egyedül kellett dolgoznom, olyankor kizökkentem a csoportmunkából és akkor már az volt a szokatlan, hogy egyedül vagyok.” „Számomra a csapatépítésben volt nagy szerepe ennek a tanulási módszernek.”

105

VARGA Józsefné Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Szakrális értékeink és a turizmus 1. Napjaink turizmusában megfogalmazódott az az igény, hogy az eddig nem látogatott vagy meg nem látogatható egyházi épített, tárgyi és szellemi értékeket is bevonja az idegenforgalom vérkeringésébe. Szerencsés módon ez a gondolat az egyházak vezetőiben szintén megszületett. A szakrális érték fogalmába beletartozik az istennek ajánlott megszentelt hely, tárgy vagy tiszteletnek örvendő személy kultusza, de a liturgikus, kultikus cselekmények, az ezekhez kapcsolódó írások, képek, szobrok, időszakok ugyancsak. A szakrális műalkotás értékét témája, az őrzési helye, az alkotójának személye adhatja meg, illetve természetesen annak kiemelkedő művészi rangja (BÁNHEGYI 1994). Ebből következően vonzerőként tekinthetünk a műemléki vagy kultúrtörténeti értékű templomokra, kápolnákra, kolostorokra, kálváriákra, és szintén ide sorolhatjuk az egyházi kincstárak, múzeumok, levéltárak, gyűjtemények, könyvtárak értékeit. A keresztény egyházak liturgikus rendezvényei, a katolikusok búcsújárása, a kegyhelyek vagy más megszentelt terek látogatása, az egyházi rendezvényeken való részvétel ugyancsak szerepelhetnek a kulturális, illetve vallási turizmus palettáján. Ma már a turizmus minden résztvevője (vendég, szakember vagy egy adott érték tulajdonosa) úgy ítéli meg, hogy az egyházi helyszínek a szakralitásuk mellett gazdag, színes kultúra és hagyományrendszer hordozói, sőt annak továbbadói, tehát az idegenforgalmi kínálatban helyük van. 2. Egy szűkre szabott történeti visszatekintés igazolhatja, hogy a szakrális értékekhez való utazás, vonzódás az emberiség írott története óta (vagy talán korábban is) jelen van az „idegenforgalomban”, hiszen a vallási turizmus, melyben célként az utazás, a vándorlás, a szent helyek, értékek megtekintése, megélése rajzolódik ki, egyik legősibb turisztikai forma. A Bibliában olvashatjuk: „Aki sokat utazott, annak gazdag a tudása, a tapasztalt férfi értelmesen beszél. Keveset tud, aki semmit sem tapasztalt, de aki sokat járt-kelt, nagy tudást szerzett” (Katolikus BIBLIA Sir 34, 9-10). A szent helyek látogatása jellemző volt mind a politeista (szentélyek, jósdák felkeresése), mind pedig a monoteista vallásokban. A középkorban a Szentföld és Róma képezte a keresztény zarándoklatok célját, később pedig Santiago de Compostela, majd az ereklyekultusz megjelenését követően Aachen, Assisi, Köln, Loreto, Marburg, Nyulak szigete, Garamszentbenedek, és hosszan folytathatnánk még az európai és a magyar példák sorát. A reformációt követően viszont a spirituális utazás csak a katolikus egyház híveire lesz jellemző, a protestáns egyházak elutasítják a zarándoklatot, a búcsújárást. A barokk korszaka, a katolikus megújulás kora hozott a zarándoklatok megélénkülésében és a kegyhelyek gyakori látogatásában újabb lendületet. Ekkor különösen a Mária búcsújáró helyek jelentősége növekedett meg. Aztán a felvilágosodás időszakában ismét csökkent a zarándokok, a szakrális helyeket felkeresők száma. Majd a 19. és 20. század megint fellendülést eredményezett a vallási turizmus terén (Lourdes, Fatima, Međugorje stb.).

106

A szakrális értékek – elsősorban – mint művészettörténeti, kultúrtörténeti nevezetességek a kommunista országokban, így hazánkban is, szerény mértékben, de a 20. század második felében is megjelentek a turisztikai kínálatban. Az osztálykirándulások, a városlátogatások általában szerepeltették programjukban a műemléki vagy kultúrtörténeti értékű templomok, kápolnák megtekintését, azonban a kolostorokat, kálváriákat, az egyházi kincstárakat, könyvtárakat csak a legritkább esetben látogatták. A keresztény egyházak liturgikus rendezvényei (akár egy templomban szervezett hangverseny), a katolikusok búcsújárása, a kegyhelyek vagy más megszentelt terek látogatása, azokon való részvétel viszont szinte teljesen hiányzott a lehetőségek közül. Napjainkban tanúi vagyunk a gyalogos és kerékpáros, valamint a buszos, különvonatos zarándoklatok újjászületésének, és annak is, hogy a városlátogató turizmus programjaiban egyértelműen szerepelnek a szakrális értékek. 3. A fenti rövid összefoglalásból is kitűnik, hogy a zarándoklat – amely a vallási szent helyekre irányul és a szentelt értékeket keresi – mindig jelen volt a kereszténységben, és már a kezdeti egységes, majd a későbbi keresztény egyház is támogatta a hívő emberek zarándoklatát. A teljesség igénye nélkül néhány példával könnyen igazolható az utóbbi állítás. A 6. századból idézhetjük Szent Benedek regulájának 53. fejezetét, amely a szerzetesek számára a vendégek, a zarándokok fogadását, befogadását írja elő. „Minden érkező vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust, mert ő maga mondja majd egykor: ’Idegen voltam, és befogadtatok engem’. Mindenkinek adják meg a megfelelő tiszteletet, de elsősorban a hitben testvéreinknek és a zarándokoknak. Mihelyt tehát vendéget jelentenek, szolgálatkész szeretettel siessenek elébe az elöljáró és a testvérek. ... Minden érkező vagy távozó vendéget teljes alázatossággal köszöntsenek. ... Kiváló nagy gondot fordítsanak a szegények és zarándokok befogadására, mert bennük még inkább fogadjuk Krisztust....” (SZENT BENEDEK regulája 2005: 83). Vagy idézhetnénk II. Géza királyunk intézkedését, ő 1160-ban a magyar zarándokok védelmére megalapította a Szent Istvánról elnevezett ispotályos kanonokrendet, amely kezdetben a Szentföldön tevékenykedett, majd a török időszakig Magyarországon. A szerzetesrendek közül elsősorban a ferenceseket kell kiemelni, ők a katolikus megújulás időszakától egészen napjainkig fontos tevékenységüknek tekintették, illetve tekintik a búcsújárók lelki gondozását, és a búcsújáró helyeken végzett munkát. Mai példaként szolgálhatnak olyan kegyhelyek, mint MátraverebélySzentkút, Szeged-Alsóváros vagy Csíksomlyó. De más szerzetesi közösségek is évszázadokon át részt vállaltak a zarándoklatok szervezésében, lebonyolításában, a zarándokokkal való lelki törődést fontos feladatként élték meg (BARNA 1990). Említhető a pálosok ma is intenzív tevékenysége (Pálosszentkút) vagy egykori fontos, bencések (Celldömölk), illetve domonkosok gondozta (Vasvár) búcsújáró helyek. A katolikus egyház legfelsőbb vezetésében a 20. század derekán fogalmazódtak meg azon elvek – amelyeket a II. Vatikáni Zsinat meg is erősített –, miszerint az egyház úgy teljesítheti küldetését, ha nyitottabbá válik, eszmeiségét megőrizve válaszol a kor kihívásaira. A katolikus egyház „1969-ben adta ki a Peregrinans in terra irányelveket, melyben felhívta a figyelmet a turizmus nyújtotta lehetőségekre az emberi és társadalmi haladás tekintetében, de ugyanakkor figyelmeztetett a morális kritériumokra is, melyek nem mindenkor teljesülnek maradéktalanul” (FUMIO 2001: 2).

107

A Pastor bonus című Apostoli Alapítólevél (1988) ösztönzésére jött létre a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsa, valamint a Szentszék állandó Megfigyelő Missziót hozott létre a Turizmus Világszövetsége mellett. A Világszövetség kezdeményezte 1980-ban, hogy szeptember 27-e a Turizmus Világnapja legyen, 1999-ben pedig elfogadta a Turizmus Nemzetközi Etikai Kódexét. A katolikus egyház ugyancsak csatlakozott ennek a napnak a megünnepléséhez, és elfogadta az Etikai Kódex alapelveit is. Különösen Boldog II. János Pál pápa igazolta írásaival és beszédeivel, valamint személyes példaadásával az idegenforgalomra való odafigyelés fontosságát. A 2001-ben megfogalmazott üzenete szerint „az idők szava az, hogy mozdítsuk elő a turizmus etikáját”. Majd így folytatja: „Ebben az összefüggésben felhívom a figyelmet a Turizmus Nemzetközi Etikai Kódexére, ... E dokumentum fontos előrelépést jelent abban a tekintetben, hogy a turizmusra ne csupán úgy tekintsünk, mint gazdasági tevékenységre, hanem olyan eszközre, amely kiemelkedő módon segíti elő az egyének és a nemzetek fejlődését. ... Említést érdemel még, hogy a Nemzetközi Etikai Kódex tekintetbe veszi, hogy az emberek különféle indokok alapján utaznak a világ minden tájára, és külön kitér a vallási célú utazásokra, pl. a zarándoklatokra vagy a kegyhelyek meglátogatására. ... A keresztények legyenek akár turisták, akár turistaipari dolgozók, mindig tegyék rá a turizmusra az Evangélium pecsétjét, emlékezvén az Úr szavára: Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: 'Békesség e háznak!' Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességetek (Lk 10,5-6) ..... mindazokat, akik a turizmusban dolgoznak, Máriának, az egész emberiség Anyjának anyai oltalmára bízom, és különleges Apostoli Áldásomat adom rájuk” (II. JÁNOS PÁL pápa 2001). A szintén 2001-ben kiadott vatikáni útmutatás – A turizmus pasztorációjához – egyértelműen buzdítja a nemzeti egyházakat az idegenforgalomba való bekapcsolódásra. E szerint a műemlékek, a művészi alkotások és minden kulturális és hagyományőrző esemény úgy kerüljön bemutatásra, hogy azok utaljanak a helyi közösség mindennapjaira. „Ez elmélyíti a múltjával való kapcsolatát, erősíti és bátorítja majd abban, hogy az Úrba vetett hittel tekintsen jövőjére. ... ajánlott használni a szertartásokon a turisták által beszélt nyelveket, anélkül, hogy ezzel a helyieket sértenénk, vagy zavarnánk a szokásos ritmust. Ezen felül különféle nyomtatott anyagokkal célszerű elősegíteni bekapcsolódásukat a szertartás folyamatába, ill. a szertartás megkezdése előtt felhívni ezekre figyelmüket” (FUMIO 2001: 12). A turizmus pasztorációjával foglalkozó írás másik lényeges gondolata a vallási szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró helyszíneken a turisták, zarándokok fogadásához kapcsolódik. Az egyház is érzékeli, hogy ezek a megszentelt terek (kegyhelyek, a keresztény zarándoklatok célpontjai) ma közkedveltek, éppen ezért javasolja, hogy a látogatásukat gondosan elő kell készíteni. „Itt számos turistát találunk, akik kulturális, pihenési és vallási szempontok alapján keresik fel ezeket. Ebben az egyre inkább szekularizálódó világban, melyet a pillanat és az anyagiasság uralnak, ezek a látogatások az Istenhez való visszatérés utáni vágy kifejezői lehetnek. A kegyhelyek törekedjenek arra, hogy ezeket a látogatókat segítsék szándékaik és céljaik megértetésében. Továbbmenve, figyelembe kell vennünk azt is, hogy a turisták jó része számára gyakran az ilyen alkalom egyben az egyetlen is arra, hogy megismerkedjen a keresztény hittel” (FUMIO 2001: 13). XVI. Benedek pápa szintén többször megfogalmazta a turizmus és az egyház összetartozásának jelentőségét. Üzenete szerint oda kell figyelni, hogy miként fogadják a zarándokokat, a kegyhelyekre érkezőket, és többször hangsúlyozza, hogy

108

eközben meg kell őrizni a zarándoklatok keresztény jellegét (XVI. BENEDEK pápa 2012). Ferenc pápa a megválasztása óta eltelt rövid időben szintén sokat foglalkozott az egyház és a turizmus kapcsolatával. Tapasztalható, hogy az ő személyisége ösztönzően hat napjaink vallási turizmusára. Akár a Vatikán hivatalos honlapján keresgélünk (http://www.vatican.va), akár a 2013-as Rio de Janeiro-i Ifjúsági Világtalálkozó eseményeiről olvasunk, vagy a Szent Péter téren hetente összegyűlő, illetve az Assisibe áramló zarándokokról kapunk híreket, mindegyik megerősíti Federico Lombardi szentszéki szóvivő állítását, miszerint „Ferenc pápa úgymond máris szárnyakat adott a vallási turizmusnak” (http://turizmus.com/utaztatas/turistautferenc-papa-nyomdokaban-1115917). Az egyház és az idegenforgalom kapcsolatát közös rendezvények szervezése, ennek következtében megjelenő együttgondolkodás erősítik. Hazai példák is említhetők az együttműködésre. Ilyen esemény volt többek között 2003-ban a Mátyás templom kulturális központjának megszervezésében zajló konferencia, ahol a magyarországi történelmi egyházak és a turizmus szakma képviselői találkoztak. Itt a részt vevők megfogalmazták, hogy szükség van az egyházak, a szakma és az állam közötti folyamatos párbeszédre, a tapasztalatok értékelésére, kicserélésére (NYÍRI 2004). 2011 májusában pedig Esztergomban zajlott egy nagyszabású konferencia Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címen. Itt szintén jelen voltak a különböző hazai és külföldi egyházak (kereszt/tyény, zsidó, buddhista, Krisna-tudatú) és utazási irodák, oktatási intézmények, civil szervezetek képviselői is. Fontos eseménye volt ez az éledő magyarországi vallási turizmusnak, hiszen a szakrális értékeket birtokló, azokat értékesíteni kívánó, ehhez szakembereket képező intézmények képviselői találkoztak és megismerték egymást, elkezdődhetett az együttgondolkodás (VARGA 2011). 4. Az utóbbi években tanúi lehetünk annak, hogy egyházi helyszíneken sorra nyílnak a látogatóközpontok, ami azt jelzi, hogy szakrális értékeink bekerülnek, illetve bekerülhetnek az idegenforgalomba. A látogatóközpontok működtetőinek célkitűzése: a szakrális tereken kiváló minőségű, látogatóbarát szolgáltatások nyújtása, az ott őrzött értékek színvonalas bemutatása. Törekednek arra, hogy a kor technikája megjelenjen (audioguidos vezetés, interaktív, érintőképernyős információs felületek, virtuális séta, ingyenes mobilalkalmazás stb.), de emellett nyilvánvalóan nagy hangsúlyt kap a lelkipásztori jelenlét, azaz a turizmusban részt vevők lelki igényeinek ellátása. Néhány, az utóbbi években létrehozott látogatóközpont példájával igazolom a római és a görög katolikus közösségek turisztikai aktivitását. Érseki és püspöki székhelyeken ugyanúgy alakultak fogadóterek, mint szerzetesi kolostorokban, sőt ez a változás szinte minden esetben felújításokkal, fejlesztésekkel együtt jelentkezik.

109

Érseki, püspöki helyszínek Esztergom

Kalocsa Hajós Eger Veszprém

Turisztikai fogadótér

Kínálat

Turisztikai és borkulturális központ Szent Adalbert Központ Prímás Pince 2007 Folyamatban a kialakítás

bazilika és főszékesegyházi kincstár Keresztény Múzeum főszékesegyház, érseki palota, könyvtár, kincstár érseki palota, titkos alagút; barokk kéményrendszer; kert érseki palota, könyvtár, kincstár, képtár, díszkert Bíró-Giczey ház, érseki palota, könyvtár, kincstár, halimbárium, gyógynövénykert, kottatár Káptalandomb, bazilika, püspökvár tornya, könyvtár, múzeumház, kincstár román kori templom Szt. Márton templom; temető, történelmi sétaút, gyűjtemény Cella Septichora, székesegyház, Püspöki Pincészet ... kegytemplom, gótikus templom, harangláb

Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont 2010 Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont - folyamatban Szalézi Szent Ferenc Kommunikációs Központ (Szaléziánum) - 2011

Győr

Zichy Ferenc Látogatóközpont 2012

Lébény Szombathely

Szent Jakab Látogatóközpont, Szent Márton Látogatóközpont 2007

Pécs

Cella Septichora Látogatóközpont 2013

Hajdúdorog

Máriapócs, Nyírbátor Látogatóközpont

Szintén szép számmal jöttek létre kolostorokhoz kapcsolódó látogatóközpontok, fogadóterek: elsőként Pannonhalmán a bencés Főapátságban, aztán Zircen Ciszterci Apátság Látogatóközpont, Szeged-Alsóvárosban Ferences Látogatóközpont, Tihanyban Porta Pacis – a Tihanyi Bencés Apátság fogadóépülete. Több helyszínen zarándokházak – Pannonhalmán, Attyapusztán, Vasváron (itt Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény is található) – nyíltak, Budapesten pedig várja a betérőket a Jezsuita Párbeszéd Háza, ebben a Loyola Cafe, a Zarándokpont Iroda stb. Egy gondolat erejéig érdemes megállni a kegyhelyek turisztikai fejlesztéseinél. Ugyancsak látogatóközpontokat alakítanak ki (például Máriapócs), zarándokházakat (például Pálosszentkút) hoznak létre. Tapasztalható, hogy egyházi helyszíneken egyre több és egyre szélesebb közönséget megszólító rendezvény, program szerveződik, és az ott dolgozók örömmel kapcsolják be a hívő vagy érdeklődő látogatót a fontos szakrális eseményekbe. 2013-ban vált ismertté, hogy a római katolikusok által leginkább látogatott, a ferencesek gondozta búcsújáró hely, a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely közel 2,5 milliárd forint európai uniós támogatásban részesült. A helyreállítás mellett fel akarnak készülni a „21. századi turizmus infrastrukturális és lelkipásztori igényeinek ellátására”. Az uniós támogatásból felújítják és korszerűsítik a templomot, a szentkutat és a ferences kolostort, bővítik a gyóntatóudvart, valamint megszépül a szabadtéri oltár, a búcsúsokat befogadó tér. (http://szentkut.hu/sites/szentkut.hu/files/szentkut_ujsag_2013_2szam.pdf ) A látogatóközpontok mellett sok szakrális helyszín gazdag tartalmú, informatív, esztétikus és jól áttekinthető honlappal rendelkezik, egyre több közülük már nem csak magyar nyelven kínálja az információkat, hanem legalább még egy (német vagy 110

angol) idegen nyelven is. Búcsújáró helyeink közül sok az országhatár közelében található, az egykor vallási és kulturális téren egységes területek középpontjában, ennek következtében a határok túloldalán élő hívőket is igyekszik elérni és megszólítani. Erre jó példa Máriapócs honlapja, ahol rendkívül bőséges híradás található eseményekről, rendezvényekről, szálláslehetőségekről, lelki tartalmakról, és a legtöbb témakörben nyolc különböző nyelven (magyar, ukrán, lengyel, román, szlovák, német, angol, olasz) mutatkozik be. A déli határ közelében található Máriagyűd, ahol ugyancsak azt az üzenetet közvetítik a honlap működtetői a magyar, horvát, német, francia, olasz, angol nyelvű híradásokkal, hogy nem csupán a magyarországi zarándokokat várják, hanem a határ túloldaláról a horvátokat vagy akár a távolabbról érkezőket is. Számos honlap teszi lehetővé a látogató számára a gömbpanorámás (Máriabesnyő), webkamerás (Mátrverebély-Szentkút) ismerkedést. Több honlap közli a GPSkoordinátákat, a zarándokok számára interaktív vagy hangos térképeket kínál (főként a Mária Út vonalán elhelyezkedő kegyhelyek, így például Máriaremete), máshol színes látványtérképek segítik a tájékozódást (magyarországi kolostorok). Különböző projektek eredményeképpen az egyházak kezelésében levő értékek megnyílnak nemcsak a hívők, de az érdeklődő turisták számára is. Példa erre a Magyarország és az Unió szomszédsági programja keretében elkészült Európai örökségünk című könyv, DVD, VHS kazetta és a négynyelvű internetes portál, amelyek a baranyai és az Eszék környéki 30-30 település templomait, kegyhelyeit, búcsújáró helyeit, történelmi és természeti értékeit mutatják be (100 épületről 8 ezer kép térképekkel, leírásokkal). (http://unireg-ipa.rkk.hu) 5. Összegezve a fenti áttekintést megállapítható, hogy a szakrális értékek bemutatásának szándéka, a nyitás, az együttműködés gondolata – és ma már a ténye is – megtapasztalható mind az egyházak, mind a turizmus szakma részéről. A vatikáni útmutatás értelmében (is) a vallási turizmus szervezéséhez, szakrális helyszíneken történő lebonyolításhoz képzett szakemberekre van szükség. A turizmus pasztorációjában megfogalmazódik, hogy „legyen minden püspök mellett egy személy, aki az ország turizmusában jártas, ismeri annak társadalmi hatásait a népességre, a munka világára és ismeri a turisták vallási élethez kapcsolódó elvárásait. ... A keresztény szervezők kitűnnek ismereteikkel és tiszteletükkel, mellyel a vallási jelentőségű helyeket bemutatják (FUMIO 2001: 17). Ennek a szellemnek megfelelően indult el a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Karon a turizmusvendéglátás szakon a vallási turizmus szakirányú képzés, ahol a hallgatók hat félév során kapnak ismereteket a szakrális értékek tartalmáról, ezen értékek bemutatásának sajátosságairól, a vendégek fogadásáról. Az oktatás azt a szellemiséget közvetíti, hogy a vallási turizmusban tevékenykedő szakember elkötelezett a szakrális épített, tárgyi és a szellemi örökségek, a hagyományok, a szokások megőrzése iránt, és ez által a vallási turizmus a fenntarthatóságot képviseli, hídként szerepel múlt és jövő között.

111

Irodalom BARNA Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Panoráma, 1999. BÁNHEGYI B. Miksa: Ars sacra. In: Szent művészet. Bp.: Xénia, 1994. p. 11–33. XVI. Benedek pápa: A turizmus helyes értelmezése. 2012. In:http://hu.radiovaticana.va/news/2012/04/23/az_idegenforgalom_az_%C3%BAj_evangeliz%C3%A1c i%C3%B3_j%C3%B3_alkalma_%E2%80%93_a_p%C3%A1pa_%C3%BCzenete_a/ung-582283. (2013. okt. 13.) Szentkút. Felújítás a nemzeti kegyhelyen In: http://szentkut.hu/sites/szentkut.hu/files/szentkut_ujsag_2013_2szam.pdf (2014. január 6.) Ferenc pápa szárnyakat adott a vallási turizmusnak. In:http://turizmus.com/utaztatas/turistaut-ferencpapa-nyomdokaban-1115917 (2013. okt. 13.) FUMIO, Stephen Hamao, GIOIA, Francesco: Útmutató a turizmus pasztorációjához. (ford.Gyorgyovics Gábor) Vatikánváros, 2001. II. János Pál pápa: Mozdítsuk elő a turizmus etikáját. 2001. In:http://www.vatican.va/holy_father/john_paul_ii/messages/tourism/documents/hf_jpii_mes_20010619_giornata-mondiale-turismo_hu.htm (2013. okt. 13.) Magyarország és az Unió szomszédsági program In: http://unireg-ipa.rkk.hu (2014. január 6.) NYÍRI Zsuzsanna: Turistafogadás az egyházi helyszíneken. In: Turizmus Bulletin VIII. évf. 1. szám 2004. 27–32. SZENT BENEDEK regulája. Bencés Kiadó, 2005. Szent István Társulati BIBLIA (sajtó alá rend. Rózsa Huba). 2005. VARGA Józsefné Horváth Mária: A vallási turizmus jelenléte ma Magyarországon. In: Keresztény Szó, XXII. évf., 12. szám. 2011. Románia, Kolozsvár. p.16–21.

112