PIB előterjesztés a 6. szakasz „Kommunikációs jellemzők Soroksár Polgármesteri Hivatalában” c. vizsgálatból következő konklúziókra és javaslatokra
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
„Szolgáltató Partnerség” projekt
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
A. ) Konklúzió A vizsgálatba bevont stratégiai vezetők által kitöltött „munkakörök szintjén megjelenő kommunikációs mátrix”-ok átfogó értékeléseként megállapítható, hogy a Hivatal vizsgált stratégiai munkakörei között kiépített és működtetett horizontális kommunikációs rendszer alapvetően strukturált, ebből következtetni lehet a benne szereplők munkamegosztására és együttműködésére. Nem hagyható szó nélkül azonban, hogy e kommunikációs mátrixok kitöltése nem minden munkakör esetében történt meg teljes-körűen. Némely, kitöltetlen adatra következetni lehetett, így ezek pótlása a feldolgozást előkészítők plusz feladatként jelentkezett, ám hiányoztak olyanok is, melyek pótlását, a feldolgozást végzők szakmai alapon történő becslése tette lehetővé. Igaz, ez utóbbi típusú adatpótlásra, az adatok 1%-ánál kisebb mértékben volt szükség, mely a feldolgozás eredményeinek interpretálásakor, a levont következtetések biztonságát nem kérdőjelezheti meg. Nagyobb hangsúllyal kell felhívni a figyelmet arra a problémára, hogy e mátrixok nem minden kitöltött adata tükrözi kitöltője tudatosságát, átgondoltságát. Egyes közölt adatok valószínűsíthetően a mátrix kitöltőjének nem kellő energiaráfordítása következtében - nem elegendően precíz megfogalmazásúak. Az adatok feldolgozását követő elemzés eredményeként – a fenti átfogó értékelés mellett - az alábbi anomáliákra kell felhívni a figyelmet (melyek eredője visszavezethető akár a feljebb tett észrevételre is). 1. A kommunikáció során megjelenő kapcsolódások (kommunikációs relációk) Megállapítást nyert, hogy a Hivatal 16 vizsgált stratégiai munkakörében összesen 173 kommunikációs relációt használnak, vagyis ennyi a megszólító és - természetszerűleg - a megszólított munkakörök által létesített kommunikációs kapcsolat száma. Ezzel egyidejűleg az is látható, hogy a vizsgált 16 stratégiai munkakör 5 és 15 közötti számú munkakört szólít meg (kommunikál aktívan). Legtöbb munkakört a Hatósági – igazgatósági osztályvezető, a Gondnoksági csoportvezető és a Titkársági osztályvezető (15 15 munkakört), míg a legkevesebb munkakört a Személyzeti vezető, a Jogtanácsos és a Rendszergazda (5 – 5 munkakört). Ugyanakkor az is látható, hogy e 16 munkakör 7 és 15 számú munkakör által van megszólítva (kommunikál passzívan). Leginkább a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető (15 munkakör által), míg legkevésbé az Okmányiroda vezető (7 munkakör által). E kiemelt adatok első közelítésben azt mutatják, hogy a szervezet nem minden stratégiai munkaköre kap visszajelzést kibocsátott kommunikációs kompetenciájára, azaz „üzenetére”. (Ha ugyanis a megszólítók többen vagy kevesebben vannak, mint a megszólítottak, az kizárja annak elvi lehetőségét, hogy minden szereplő „oda-vissza” információáramlást, azaz párbeszédet, vagyis kommunikációt folytasson. Erre példa, hogy a Rendszergazda 8 munkakörnek, a Személyzeti vezető 7 munkakörnek nem válaszol. (Ennyi munkakörrel nincs feltüntetett „megszólító” kapcsolata e nevesített munkaköröknek, annak ellenére, hogy munkaköreiket „megszólították”) További példa, hogy a Hatósági – igazgatási osztályvezető 5 munkakörtől, az Okmányiroda vezető 4 munkakörtől nem kap visszajelzést.
Soroksár – Homo Regius
2
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
(Ennyi munkakörnek nincs e nevesített munkakörökkel „megszólító” kapcsolata, annak ellenére, hogy ezen munkakörök megszólították őket.) De ha még meg is egyezne a megszólítók és megszólítottak száma, az sem jelentene teljes bizonyosságot a konkrét kapcsolatokban meglévő „oda-vissza” információáramoltatásra nézvést, mint ahogy arra az adatok elemzése rá is mutatott. Így például a Projektmenedzser – annak ellenére, hogy10 munkakört szólít meg és ezt a munkakört is 10 munkakör szólítja meg, 1 munkakörnek (a Hatósági - igazgatási osztályvezetőnek) nem ad visszajelzést (nem tünteti fel., hogy megszólítaná), s neki szintén 1 munkakör (Személyzeti vezető) nem jelez vissza (aki nem tünteti fel, hogy megszólítaná e munkakört). Fent leírt kommunikációs anomália – mely többféleképp jelentkezhet - megnevezése: aszimmetria. 2. A kommunikáció tárgya Megállapítást nyert hogy a Hivatal vizsgált stratégiai munkakörei egymással 482 tárgyban kommunikálnak. A kibocsátott kommunikáció-tárgykörök száma az egyes munkakörök által 5 és 119 között mozog. Az aktívan kommunikálók (a megszólítók) közül a legsokrétűbb tárgykört a Titkársági osztályvezető alkalmazza (szám szerint 119-et). Ezután a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető aktív kommunikációjában jelenik meg a legtöbbféle tárgy (85). A sorban ezt követő Szociális és családvédelmi osztályvezető aktív kommunikációs tárgyköre az előző munkakörnek már csak alig több mint a fele (47). A legszűkebb tárgykör a Személyzeti vezető, a Jogtanácsos és a Rendszergazda aktív kommunikációjában jelenik meg (az adatok rendre: 6; 5; 5). A befogadott kommunikáció-tárgykörök száma az egyes munkakörökben 13 és 50 között mozog. A legszélesebb kommunikációs tárgykört a Pénzügyi –gazdasági osztályvezető (50-et), - amely munkakört a Személyzeti vezető (45), majd a Műszaki osztályvezető (40) követ, míg a legszűkebbeket az Oktatási, kulturális és sport osztályvezető, a Főépítész és végül a Projektmenedzser fogadja be (adataik rendre 22; 19; 13). A kibocsátott és befogadott kommunikáció-tárgykörökben, a munkakörök szintjén mutatkozó eltérések alátámasztják az előző pontban feltárt kommunikációs aszimmetriát. Ez itt abból határozottan következik, hogy az adott munkakörök szélesebb (nagyobb számú), vagy szűkebb (kisebb számú) tárgykörben szólítanak meg másokat, mint ahány témában keresik meg őket. Tudatában kell lenni annak is, hogy még ha a kibocsátott, azaz aktív és befogadott, vagyis passzív témakörök száma meg is egyezne, az még nem jelentené azt egész bizonyossággal, hogy ugyanazok a konkrét témák szerepelnek közöttük. 3. Kommunikációs kompetenciák (üzenetek) Megállapítást nyert, hogy a Hivatal vizsgált stratégiai munkakörei, egymással történő kommunikációjuk során, összesen 633 kommunikációs kompetenciát (üzenetet) bocsátanak ki. Magától értetődően, - összességében - amennyi aktív kommunikációs kompetencia jelenik meg, ugyanannyi kerül befogadásra is.
Soroksár – Homo Regius
3
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
A különböző munkakörök eltérő számú kommunikációs kompetenciát (üzenetet) bocsátanak ki, melyek száma 5 és 187 között mozog. A legtöbbet (187-et) a Titkársági osztályvezető, őt követi a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető, kevesebb, mint a fele mennyiségű (87) kibocsátott kompetenciával és a Gondnoksági csoportvezető, ennek ismét épp csak fele mennyiségű (46) kompetenciával. A Legkevesebb kommunikációs kompetenciát (üzenetet) a Jogtanácsos (8-at), a Személyzeti vezető (6-ot) és a Rendszergazda (5-öt) bocsát ki. A vizsgált munkakörök összességében a kibocsátott kompetenciák közül a leggyakrabban a „tájékoztatás” (169-szer), majd a „feladat közös végzése” (156-szor), valamint az „információ kérés” (125-szor), kerül alkalmazásra. Legritkábban az „alkalmazandó munkamódszer meghatározása” (15-ször), a „határidő meghatározása” (13-szor) és a „feladat elvégzésének értékelése” (3-szor), kerül kibocsátásra. Titkársági osztályvezető hangsúlyos feladat koordináló, egyben információ ellátó és begyűjtő szerepe látszik Ugyanakkor – nyilván a saját szakterületét illetően, – a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető domináns szakmai irányító szerepe is látható. A Gondnoksági csoportvezető a kinyilvánított együttműködési szándékával emelendő ki. A különböző munkakörök eltérő számú kommunikációs kompetenciát (üzenetet) fogadnak be, melyek száma 20 és 66 között mozog. A legtöbbet (66-ott) a Pénzügyi gazdasági osztályvezető, e munkakört követi a Műszaki osztályvezető, mintegy egyötödével kevesebb mennyiségű (53) befogadott kompetenciával és a Személyzeti vezető, ettől valamivel elmaradó mennyiségű (46) befogadott kompetenciával. A Legkevesebb kommunikációs kompetenciát (üzenetet) a Főépítész (31), az Oktatási, kulturális és sport osztályvezető (30-at) és a Projektmenedzser (20-at) fogad be. A vizsgált munkakörök összességében a befogadott kompetenciák közül a leggyakrabban a „tájékoztatás” (169-szer), a „feladat közös végzése” (156-szor), és az „információkérés” jelenik meg. Legritkábban az „alkalmazandó munkamódszer meghatározása” (15-ször), a „határidő meghatározása” (13-szor), és a „feladat elvégzésének értékelése” (3-szor) kerül befogadásra. A Személyzeti vezetőtől várnak leginkább tájékoztatást a vizsgált stratégiai vezetők, ugyanakkor a Titkársági osztályvezetőtől kapnak. Visszaigazoltnak látszik a befogadott kommunikációs kompetenciák oldaláról is a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető domináns szakmai irányító szerepe, azzal hogy igen gyakran igénylik tőle a feladatban történő közös részvételt. Megfogalmazott a vizsgált vezetők által, hogy intenzíven a Műszaki osztályvezetőtől várnak információkat. Látható, azonban, hogy tőle csak ritkán kapnak. A Gondnoksági csoportvezetőnek a kinyilvánított intenzív együttműködési szándéka, a többi vizsgált szereplő által nem igényelt. Mindezeknek az, az olvasata, hogy annak ellenére, hogy az elküldött (aktív) kompetenciák (üzenetek) száma megegyezik a befogadottakéval (passzívakéval), koránt sem biztos, hogy minden megszólított arra, úgy és annak válaszol, aki, amiről és amilyen módon kérdezte. Ennek konkrét „tetten érése” igényelné ugyanis a kitöltött kommunikációs mátrixok minőségi finomelemzését (azaz kvalitatív elemzését), a bennük szereplő adatok egymásnak való
Soroksár – Homo Regius
4
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
megfeleltethetősége céljából (pl. ha naponta, egy adott témában, valamely munkakörtől, információt kérnek, akkor valóban ad-e ez a munkakör, az adott témában, naponta tájékoztatást). E finomelemzés azonban a mátrixokban közölt adatok pontossága miatt (pl. a kapcsolódás tárgyaként közölt adat: „vegyes” vagy „pályázatok”, „pályázattól függő”, stb.) nem lehetséges. Az elvégzett mennyiségi (kvantitatív) elemzés annak érzékeltetésére azonban alkalmas, hogy a vizsgált munkakörök miként működnek együtt, az egymásnak küldött kommunikációs kompetenciatípusok (üzenettípusok) tekintetében. E vonatkozásban - éppen a feljebb adott jellemzés (ki, kitől mit vár, és mit kap) értelmében jól érzékelhető a vizsgált stratégiai munkakörök között megvalósuló kommunikációban meglévő aszimmetria, továbbá a kommunikációs üzenetek esetenkénti félreértése. A vizsgált munkakörök, kommunikációjuk során 125 „információkérés”, 169 „tájékoztatás”, 156 „feladat közös végzése”, 103 „feladatadás”, 15 „alkalmazandó munkamódszer meghatározása”, 13 „határidő meghatározása”, 28 „ellenőrzési”, 21 „elvégzett munka átvétele” és mindössze 3 „feladat elvégzésének értékelése” kommunikációs kompetenciát (üzenetet) küldenek egymásnak. 5. Kommunikációs jellegek (média) A vizsgált munkakörök összességében, a (633) kibocsátott – és természetszerűleg - befogadott kompetenciák (üzenetek) esetében, magasan a leggyakrabban az írásbeli, papír alapú kommunikációs jelleg (médium) kerül alkalmazásra (408-szor). Legritkábban (mindössze 9 esetben!) alkalmazzák a vizsgált stratégiai munkakörök a szerver kommunikációt. (A további kommunikációs jelleg alkalmazásaként egymásnak összesen: „e-mail”–ként 56, „szóban - személyesen” 75, „szóban - telefonon” 85 kommunikációs kompetenciát (üzenetet) küldenek, s természetesen: fogadnak. Jól érzékelhető, a Hivatali mivoltból is fakadó, írásbeliség háromszoros túlsúlya a szóbeliséghez képest, a vizsgált stratégiai munkakörök aktív kommunikációjában. Érzékelhető ezzel egyidejűleg a számítástechnika adta lehetőségektől való idegenkedés (esetleg szűkös anyagi lehetőségek következményeként nem elegendő a számítástechnikai eszközökkel való ellátottság, vagy a szükséges számítógép-alkalmazói ismeretek hiányoznak a munkatársaknál). Csak alátámasztásul: a kibocsátott és befogadott papír alapú írásbeli üzenettel szemben álló e-mailes- és szerver kommunikáció a számítástechnikai lehetőségek e célra való mindössze 15,9%-os mértékű kihasználása.
A kommunikációs jellegek - az üzeneteket kibocsátó munkakörök által történő alkalmazásának - főbb jellemzői:
A legtöbb üzenetet (187-et) kibocsátó vizsgált munkakör - a Titkársági osztályvezető –üzeneteit a legintenzívebben írásban, papír alapon bocsátja ki (53,5 %-ban). Üzeneteinek mintegy negyedét (24,6%-át) szóban, telefonon, valamivel több mint tizedét ( 11,2%-át) személyesen, kevesebb mint egytizedét (8,6%-át) emailben, s épp csak egy-ötvenedét (2,1 %-át) szerver kommunikációban.
A legkevesebb üzenetet (5-öt) kibocsátó munkakör – a Rendszergazda – üzeneteinek három-ötödét (60%-át) e-mailen, két-ötödét (40%-át) írásban, papír
Soroksár – Homo Regius
5
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
alapon bocsátja ki. Szóban és szerverkommunikációban egyáltalán nem bocsát ki üzenetet.
A szóbeli, személyes üzenet-kibocsátást a legintenzívebben (90,9%-ban) a Közbeszerzési csoportvezető gyakorolja, bár e munkakör mindössze 11 üzenetet bocsát ki. Az Okmányiroda vezető, a Vagyongazdálkodási osztályvezető, a Jogtanácsos és a Rendszergazda egyáltalán nem bocsát ki szóbeli, személyes üzenetet.
Szóbeli, telefonos üzenet-kibocsátást a legintenzívebben (37,0%-ban) a Műszaki osztályvezető végez. Ilyen módon a Szociális és családvédelmi osztályvezető, a Személyzeti vezető, a Közbeszerzési csoportvezető, a Rendszergazda és a Főépítész egyáltalán nem bocsát ki üzenetet.
E-mailes üzeneteket a legintenzívebben (60%-ban) az 5 kommunikációs kompetenciát (üzenetet) kibocsátó Rendszergazda küld. A Személyzeti vezető, a Vagyongazdálkodási Osztályvezető és a Gondnoksági csoportvezető ilyen módon egyáltalán nem bocsát ki üzenetet. De a Szociális és családvédelmi osztályvezető is kibocsátott üzeneteinek csak egy-ötvened (2%), és a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető is - hasonló mértékben - (2,3%) alkalmaz e-mailes kommunikációs jelleget (médiumot).
Írásbeli, papír alapú üzeneteket a legintenzívebben a Pénzügyi –gazdasági osztályvezető küld (94,3%-ban). A fele mértéknél kisebb arányban csak a Rendszergazda (40%-ban) használ papír alapú írásbeli formát. A Közbeszerzési csoportvezető kibocsátott üzeneteiben pedig egyáltalán nem jelenik meg ez a kommunikációs jelleg.
A szerver kommunikációt legintenzívebben a Közbeszerzési osztályvezető alkalmazza (10%-ban). Mennyiségileg igaz, hogy a Titkársági osztályvezető bocsát ki e formában a legtöbb üzenetet, azonban arányaiban ez kibocsátott üzeneteinek mindössze alig egy-ötvened része (2,1%-a). A vizsgált 16 stratégiai munkakör közül 11 egyáltalán nem alkalmazza a szerverkommunikációt mint kibocsátó.
A kommunikációs jellegek - az üzeneteket befogadó munkakörök által történő alkalmazásának - főbb jellemzői:
Az üzenetek befogadói közül a legtöbbet (66-ot) befogadó munkakör – a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető – ezen üzenetek majdnem kétharmadát (62,1%-át) írásban, papír alapon kapja meg. Üzeneteinek nem egész egy-nyolcadát (12,1%-át) személyesen, szóban veszi át, míg valamivel több mint egytizedét (10,6%-át) szintén szóban, telefonon kapja. E-mailben üzeneteinek kevesebb mint egytizedét (9,1%-át), szerver kommunikációban pedig alig több mint egy-huszadát (6,1%-át) fogadja.
A legkevesebb üzenetet (20-at) kapó munkakör – a Projektmenedzser – üzeneteinek kevesebb mint felét (45,0%-át) írásban papír alapon, jó egyharmadát (35,0%-át) írásban: e-mailen, egytizedét – egytizedét (10,0%-át – 10,0 %-át) szóban személyesen, illetve telefonon fogadja. Szerver kommunikációban nem fogad egyetlen üzenetet sem.
Soroksár – Homo Regius
6
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
a szóbeli, személyes üzenetfogadást legintenzívebben (25,7%-ban) a Gondnoksági csoportvezető végzi, A legkisebb mértékben (6,3%-ban - 6,3%-ban) a Hatósági – igazgatási osztályvezető és az Adócsoport vezető munkakörei fogadnak be üzeneteket ilyen kommunikációs jelleggel.
Szóbeli, telefonos üzenet-befogadást a legintenzívebben (32,3%-ban) a Főépítész végez. Legkevésbé (4,1%-ban) a Személyzeti vezető fogad be szóbeli, telefonos üzeneteket.
E-mailes üzeneteket a legintenzívebben (35,0%-ban) a 20 kommunikációs kompetenciát (üzenetet) fogadó Projektmenedzser kap. Legszerényebb mértékben (2,9%-ban - 2,9%-ban) az Okmányiroda vezető és a Gondnoksági csoportvezető fogad be e-mailben üzeneteket. De az Adócsoport vezető is csak 3,1%-os mértékben fogad be üzeneteket e-mailben (32-ből egyet).
Írásbeli, papír alapú üzeneteket a legintenzívebben a Személyzeti vezető fogad be (77,6%-ban). A fele mértéknél kevésbé intenzíven csak a Főépítész (45,2%-ban), a Projektmenedzser (45,0%-ban) és a Rendszergazda (41,0%-ban) munkakörökben fogadnak be írásbeli, papíralapú kommunikációs kompetenciákat.
A szerver kommunikációt legintenzívebben a Rendszergazda alkalmazza (7,7%ban). Mennyiségileg igaz, hogy a Pénzügyi – gazdasági osztályvezető fogad be e formában a legtöbb üzenetet, azonban arányaiban ez, befogadott üzeneteinek csak 6,1%-a. A vizsgált 16 stratégiai munkakör közül 12 egyáltalán nem alkalmazza a szerverkommunikációt, mint üzenetet befogadó.
6. A kommunikáció gyakorisága - a vizsgált stratégiai munkakörök egymással történő kommunikációjának során - az alábbiakkal jellemezhető:
a „naponta többször”-i gyakorisággal kibocsátott üzenetek(20) leginkább „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (45,0%-ban). Ezek között a legintenzívebb a„feladat közös végzése” kommunikációs kompetencia, melynek több mint fele mértékében (55,6%-ában) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. „Szerver kommunikáció” kommunikációs jelleg (médium) ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén nem fordul elő.
a „naponta” kibocsátott üzenetek (19) leginkább – szintén - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (84,2%-ban). Ezek között a legintenzívebb a „tájékoztatás” kommunikációs kompetencia, melyben kizárólagosan (100,0%-ban) jelenik meg a papír alapú írásbeliség . „Szóbeli – személyes”, „Írásbeli –e-mailes” és „Szerver kommunikáció” kommunikációs jelleg (média) ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén nem fordul elő.
a „hetente többször” kibocsátott üzenetek (26) leginkább – szintén - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (50,0%-ban). Ezek között a legintenzívebb a „információkérés” kommunikációs kompetencia, melynek több mint négyötöd mértékében (83,3%-ában) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. „Írásbeli –e-mailes” és „Szerver kommunikáció” kommunikációs jelleg (média) ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén nem fordul elő.
Soroksár – Homo Regius
7
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
a „hetente” kibocsátott üzenetek (7) leginkább – ismételten - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (57,1%-ban). Ezek között a legintenzívebb a „feladatadás” kommunikációs kompetencia, melynek kétharmadában (66,7%-ában) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. „Írásbeli –e-mailes” és „Szerver kommunikáció” kommunikációs jelleg (média) ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén nem fordul elő.
a „havonta többször” kibocsátott üzenetek (19) leginkább – úgyszintén - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (63,2%-ban). Ezek között a legintenzívebb a „feladat közös végzése” kommunikációs kompetencia, melynek majdnem kilenctized mértékében (87,5%-ában) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. „Szerver kommunikáció” kommunikációs jelleg (médium) ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén nem fordul elő.
a „havonta” kibocsátott üzenetek (60) leginkább – úgyszintén - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (71,7%-ban). Ezek között a legintenzívebb a tájékoztatás” kommunikációs kompetencia, melyben kizárólagosan (100,0%-ban) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. „Szerver kommunikáció” kommunikációs jelleg (médium) ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén nem fordul elő.
az „időszakosan” kibocsátott üzenetek (150) leginkább – úgyszintén - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (68,0%-ban). Ezek között a legintenzívebb a „feladat közös végzése” kommunikációs kompetencia, melynek majd háromnegyede mértékében (72,9%-ában) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. Ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén előfordul valamennyi alkalmazott kommunikációs jelleg (média).
az „esetileg” kibocsátott üzenetek (332) leginkább – úgyszintén - „írásbeli – papír alapú” jelleggel jelennek meg (63,0%-ban). Ezek között a legintenzívebb a „tájékoztatás” kommunikációs kompetencia, melynek több mint fele mértékében (56,5%-ában) jelenik meg a papír alapú írásbeliség. Ezen üzenet-kibocsátási gyakoriság esetén szintén előfordul valamennyi alkalmazott kommunikációs jelleg (média).
A különféle gyakorisággal megjelenő kommunikációs kompetenciák (üzenetek) a maguk konkrétságában a Hivatal működésének ütemességét, a benne megjelenő feladatok végzésének ismétlődő vagy épp nem ismétlődő jellegét tükrözik. Ezen üzenet-kibocsátási (és természetesen befogadási) gyakoriságoknak szoros összefüggést kell mutatnia a megválasztott kommunikációs jelleggel (médiával).
B.) A vizsgálatból következő fejlesztési javaslatok: 1. A „ Szolgáltató Partnerség” projekten belül kidolgozott és fejlesztett belső nyilvánosság napi működésében a stratégiai munkakörben dolgozók egymás munkájára való rálátásának a biztosítása. 2. A „Szolgáltató Partnerség” projekten belül a stratégiai besorolást kapott munkaköröknél a kommunikációs kapcsolatok rögzítése kommunikációs kompetenciák megadásával, a munkaköri leírások rögzítésekor.
Soroksár – Homo Regius
8
„Szolgáltató Partnerég” projekt
6. szakasz
3. A stratégiai munkakörök kommunikációjában a jelenleginél nagyobb mértékű szerver és e-mail-es kommunikáció jelentős eredményt biztosít a személyes és a hivatali időgazdálkodásban.
Pilisszántó, 2009. szeptember 21.
Kovács László vezető tanácsadó
Soroksár – Homo Regius
9
