PHYLAXIA Holding Nyrt. Idıközi vezetıségi beszámoló november

PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. Idıközi vezetıségi beszámoló 2009. november

A P H Y L A X I A 1 9 12 . H ol di n g Ny r t. i dők öz i v ez et ős égi bes z á m ol ój a 2 00 9 . nov e m ber

I.

A Társaság cégadatai:

A Társaság cégneve: PHYLAXIA 1912. Holding Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. A Társaság cégjegyzékszáma: Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 01-10-042533 Magyarország A Társaság székhelye: 1113 Budapest, Bocskai u. 77-79. A Társaság fióktelepei: 2943 Bábolna, Dr. Köves J. u. 13. 7090 Tamási, Szabadság u. 94. 3300 Eger, Szövetkezet út 1. A Társaság cégjegyzékbe bejegyzett internet elérhetısége és e-mail címe: www.phylaxiapharma.hu [email protected] A Társaság központi elérhetısége: Telefon: 06-1-433-0700 Fax: 06-1-433-0703 A Társaság alakulásának idıpontja: Az eredetileg 1912-ben alapított Phylaxia Szérumtermelı Rt. jogutódja, a Phylaxia Oltóanyagtermelı Vállalat 1994. február 14-én alakult át részvénytársasággá, majd 1997. január 1-jén egyesült a Bábolna Pharma Rt-vel. A Társaság alaptıkéje: A Társaság cégjegyzékbe bejegyzett alaptıkéje (jegyzett tıkéje) 7.403.359.800.- Ft azaz Hétmilliárd-négyszázhárommillió-háromszázötvenkilencezer-nyolcszáz forint. (A Társaság Igazgatósága 2009. október 21-én döntött a Társaság alaptıkéjének 8.753.359.800.- Ft-ra történı felemelésérıl; a változás cégbejegyzésére még nem került sor.) A hatályos alapszabály kelte: 2009. június 18. A Társaság mőködésének idıtartama: határozatlan A Társaság üzleti éve: a naptári évvel egyezı, amely minden év január 1-tıl december 31-ig tart. A Társaság tevékenysége Fıtevékenység: 6420’08 Vagyonkezelés (holding) Az Igazgatóság tagjai: Dr. Tóth Péter, elnök Dr. Homolya Ferenc 1


Carlos Barranco Bai Buczi Miklós Diósi László Gerlei Zsolt Matyók György Dr. Móré Attila A Felügyelı Bizottság tagjai: Angyal Zoltán, elnök Dr. Mészáros Lajos Radnai István Dr. Steier József A hirdetmények közzétételének helye: A társaság hirdetményeit, a Cégközlönyben közzéteendı hirdetményeket is ide értve a 2006. évi V. törvény 21/A §-a alapján - ha jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - saját internetes honlapján és a Budapesti Értéktızsde honlapján teszi közzé. A hirdetmények nyomtatott sajtóban történı közzétételére csak annyiban kerül sor, amennyiben azt jogszabály kifejezetten elıírja; ez esetben a társaság hirdetményi lapja a Világgazdaság c. napilap. A Társaság a Tpt. 56. §-ában rögzített hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára történı információk megküldését a PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu útján teljesíti és gondoskodik a szabályozott információ média részére történı megküldésérıl. A Társaság könyvvizsgálója: Kerek Auditor Könyvelı, Pénzügyi Tanácsadó Bt. (székhelye: 1223 Budapest, Vilmos u. 13.; cégjegyzékszáma: 01-06-217803; kamarai száma: 002198) A könyvvizsgálatért felelıs személy: Ladányi Ágnes (lakcím: 1192 Budapest, Drégely köz 13.; a.n.: Binges Éva; kamarai szám: 006392)

2


II.

Általános megállapítások, gazdasági környezet, fıbb ágazatok helyzete

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik legutóbbi jelentése meglehetısen borús képet fest a közép-kelet-európai országok gazdasági helyzetérıl, megállapítva, hogy ezen régió kilábalása a válságból valószínőleg nehézségekkel teli és törékeny lesz. A javulás halvány jeleit a lakosság még 2010-ben is alig fogja érezni a legtöbb országban, fıként a munkanélküliség és a vállalati csıdök idei növekedése illetve ezek áthúzódó hatása, valamint a pénzügyi szféra feszültségei miatt. A régió gazdaságai 2009-ben átlagban 6,3%-kal zsugorodnak, jövıre pedig - jelentıs szórással ugyan, de - (szintén régió-átlagban) 2,4%-kal bıvülhetnek. Utóbbi adat önmagában kedvezı lenne, a térség országainak kilábalási-fejlıdési lehetıségeit azonban visszafogják a bankrendszer feszültségei, ezen belül a hitelezési feltételek általános szigorodása és a rossz hitelek állományának megugrása. Az exportnak leginkább kiszolgáltatott országok - pl. Csehország, Magyarország, Románia - az Eurózóna lassú fejlıdése miatt is szenvedni fognak. Az átlagnál gyorsabb növekedésre csak néhány ország (pl. Albánia, Lengyelország, Szlovénia) számíthat, ezek bankrendszerét ugyanis kevésbé érintette a válság. Kifejezıen szemlélteti a várható gazdasági helyzetet a Bloomberg nemzetközi prognózisa az idei és a jövı évre vonatkozóan: M.e.: % Költségvetési deficit 1/ 1/ GDP-változása Infláció Országok /GDP 2009 2010 2009 2010 2009 2010 2/ Eurózóna -3,85 0,95 0,30 1,10 -5,50 -6,40 Nagy- Britannia2/ -4,25 1,25 2,00 2,00 -12,80 -12,45 Németország -4,95 1,40 0,40 1,20 -4,05 -5,25 -3,50 1,40 1,30 1,40 -4,80 -4,60 Csehország 0,80 1,95 3,20 2,20 -5,50 -5,00 Lengyelország -6,30 0,50 5,10 3,40 -3,90 -3,50 Magyarország -5,15 1,50 2,10 2,20 -5,65 -5,70 Szlovákia 3/ USA -2,50 2,40 -0,5 1,90 -11,00 -9,00 Japán3/ -5,70 1,00 -1,2 -0,6 -11,00 -9,00 Kína 8,30 9,50 -0,6 2,70 -3,10 -3,20 Oroszország -7,90 2,50 11,8 9,75 -8,00 -6,00 1/ Megjegyzés: Év/év összevetésben 2/ Európai Bizottság elırejelzése 3/ Jegybank prognózisa Az EBRD szerint Magyarországon jövıre mintegy 0,9%-kal csökken a GDP, elsısorban a kemény válságkezelı intézkedések növekedés-visszafogó hatása miatt. Hasonló visszaesést prognosztizál a magyar kormány, az MNB és az IMF is (2009. szeptember végén). A hazai gazdaságelemzı intézetek többsége viszont egy árnyalattal optimistább. Az Ecostat és a GKI ugyanis 2009. évre -6,5%-os, a Kopint-Tárki pedig -6,0%-os visszaeséssel számol, míg jövıre (a cégek sorrendjében) – 0,1%, 0,0% és +1,0% a prognózis. A munkanélküliség alakulását is eltérıen ítélik meg. A GKI 9,8%, az Ecostat 10,0% körüli rátával számol idén év végére (utóbbinál jövıre 10,5% az elırejelzés). Egyetértés van azonban abban, hogy teljesülni fog a PM idei 3,9%-os ill. a jövı évi 3,8%-os deficit prognózisa. Ugyancsak közelítenek az inflációs várakozások, mert 2010. évre 4% körülire teszik a különbözı intézetek. A külsı egyensúly is javulhat, mert egyfelıl nı a 3


külkereskedelmi mérleg idei aktívuma, másrészt csökken a külsı hitelfelvétel. További közös pont, hogy az euró-árfolyamot 270 Ft körülire várják, ami e szint körül stabilizálódhat, s részben ez teszi lehetıvé a jegybanki kamatcsökkentési ciklus folytatódását. A kutatóintézetek kedvezınek tartanának egy 2013. évi euro-bevezetést, ehhez azonban legkésıbb 2010. tavaszig kellene az ERM II. árfolyamrendszerhez csatlakozni. Erre kevés a remény, így inkább a 2014. évi bevezetés tőnik reálisnak. Az idei és a jövı évi prognózisokat tekintve óvatosságra intenek bennünket egyes gazdasági jelenségek, többek között a beruházások drasztikus visszaesése, a kiskereskedelmi forgalom folytatódó csökkenése, a banki hitelek állományának számottevı mérséklıdése, a költségvetési makro adatok teljesíthetıségének kockázatai, de fıként a növekvı munkanélküliségi ráta. Ezek a kedvezıtlen adatok elsısorban 2010. évben számos kockázatot jelenthetnek a gazdasági élet különbözı területein mőködı vállalkozások számára. Ezt a holdingcsoport jövı évi prognózisának kidolgozásakor figyelembe kell vennünk, mert egyes leányvállalatok gazdálkodását közvetlenül és közvetve is érintik az idei esztendıhöz hasonlóan. A vállalatcsoport eddig viszonylag jól alkalmazkodott a gazdasági válság hatásaihoz, még olyan ágazatokban – pl.: médiaszektor, autóalkatrész, takarmányipar – is, ahol általános visszaesés tapasztalható. Igaz, ezért mind a holdingközpontnak, mind a leányvállalatoknak óriási áldozatot kellett hozniuk (pl. a kintlévıségek finanszírozása, árpolitika, költséggazdálkodás) területén, viszont ezekkel az intézkedésekkel remélhetıen megalapoztuk a fellendülés idején adódó majdani piaci lehetıségek kihasználását.

4


III.

A Holdingcsoport fıbb üzleti tevékenységeinek ágazati helyzete, fontosabb leányvállalatok gazdálkodása 2009. I-III. negyedévben

III/1. Energiaszektor – KEG Nyrt. Az Európai Unió energiapolitikájának három súlyponti területe van: - az ellátás biztonsága, - a gazdaságosság, és - a széndioxid-kibocsátás mérséklése. Ezeket a célokat világosan megfogalmazza az EU harmadik energiacsomagja (köznyelven a 3x20 irányelv). Eszerint 2020-ra 20%-kal kell növelnie az energiahatékonyságot, 20%-ra kell feltornászni a megújuló energiafélék részarányát az összes felhasználáson belül, egyúttal 20%-kal kell csökkenteni a széndioxid kibocsátást. Az energiacsomag lényeges eleme az európai energiaipari közös piac létrehozása is. Ennek egyik technikai elıfeltétele az, hogy az EU tagállamok energiarendszere 100%ban össze legyen kötve (szintén 20 éven belül). Ez kibıvítheti az energiaexport közösségen belüli lehetıségeit és az az ország tud majd versenyelınyhöz jutni, amely elıször tud több energiát szállítani erre a piacra. Jelenleg viszont az EU egyik legnagyobb kihívása az energiaellátás biztonságának a megteremtése. Ehhez a beszerzési források, útvonalak és energiafélék diverzifikációját kell - viszonylag rövid idı alatt - megvalósítani. Ez jelentheti új lelıhelyek, útvonalak, tranzit országok bekapcsolását, de vonatkozhat a diverzifikáció eddig nem hasznosított energia-alapanyagok, technológiák feltárására is. Utóbbi célkitőzés teljesítésében komoly kiegészítı szerepe lehet a vállalatcsoport energetikai cégének is, fıként a tervezett fejlesztések-beruházások megvalósítása révén (pl. a közelmúltban megkezdett LPG-töltıkapacitás belépését, a vasúti fogadókapacitás és a tartályos tárolókapacitás bıvítését, késıbb a folyami logisztikai bázis kifejlesztését követıen). A KEG Nyrt. vagyoni háttere 2009. szeptember végéig alapvetıen nem változott a 2008. év végi illetve idei év eleji állapothoz képest. A befektetett eszközállomány értéke (1 676,2 M Ft) mintegy 3,7%-kal növekedett. A tárgyi eszközök között a beruházások értéke 20%-kal magasabb a tavalyi bázisnál, amit a folyamatban lévı fejlesztések magyaráznak. Ezzel szemben a mőszaki berendezések, felszerelések állománya az elszámolt értékcsökkenés révén átmenetileg 15%-kal csökkent. A forgóeszközöknél a készletállomány - árukészletben és göngyölegben - jelentısen (188,6 M Ft-ról 312,4 M Ft-ra) megnövekedett, részben a holdingközpont pénzügyi támogatása alapján. Kedvezı, hogy a követelések összege mintegy 50 M Ft-tal mérséklıdött, nagyrészt a vevıforgás növekedésének köszönhetıen. Az értékpapírok, pénzeszközök tétele alig változott, így az összes eszközérték 2 405,5 M Ft-ra nıtt (2 273,1 M Ft-ról) kb. 5,8%-kal. A jegyzett tıke a 2009. október 9. napjával hatályos alaptıke-emelés következtében 904.800 e Ft-ról 1.090.186 e Ft-ra emelkedett. A saját tıke 2009. szeptember 30. napjáig 20,5 M Ft-tal csökkent a III. negyedév végén regisztrált mérleg szerinti eredményváltozás miatt, azonban a IV. negyedévben az alaptıke-emeléssel kibocsátott részvények névértékének és kibocsátási értékének különbözete a tıketartalékot 92.693 e Ft-tal növelte. A kötelezettség-állomány 15,5%-kal emelkedett szeptember végéig, 5


ennek nagyobb része rövidlejáratú hitel-növekmény (mintegy 42 M Ft) és egyéb kötelezettség (mintegy 153 M Ft értéknövekedés). Ugyanakkor a szállítói tartozások összege közel 40 M Ft-tal mérséklıdött. Az idei értékesítés nettó árbevétele 867,0 M Ft, a tavalyi éves bázisadatnak mintegy 67%-a, ami - figyelembe véve a szezonalitást – közel arányosnak tekinthetı. Az eladásokon belül jelentıs az export felfutása, hiszen 2009. szeptember végéig a kivitel értéke (53,1 M Ft) már meghaladta a tavalyi (50,4 M Ft-os) egész éves forgalmat. A fıbb költségtételek közül az anyagköltségek értéke (615,8 M Ft) mintegy 40%-kal marad el a tavalyi évtıl. A személyi jellegő ráfordítások idıarányosan jelentısen (kb. 20%-kal) nıttek. Az amortizáció 53,8 M Ft volt idén I.- III. negyedévben (tavalyi éves adat 57,4 M Ft), a múlt év végén üzembe helyezett beruházások miatt nyilvánvalóan emelkedett. Az egyéb ráfordítások összege közel 60 M Ft-tal alacsonyabb a bázisévi adatnál. Ezek hatásaként az üzemi eredmény 36,6 M Ft (a 2008. év végi 141,8 M Fttal szemben). A pénzügyi mőveletek eredményének egyenlege javult ugyan (-57,0 M Ft a tavalyi -97,2 M Ft-tal szemben), az üzemi eredmény mérséklıdése miatt azonban a mérleg szerinti eredmény -20,5 M Ft lett, ami egyben meghatározza a társaság IV. negyedévi legfıbb feladatait.

III./2) Agrárszektor – Visonka Kft. és Phylaxia Pharma Zrt. Az agrárium helyzetét és kilátásait tárgyilagosan elemezve megállapítható, hogy az ágazati hozzáadott érték 2009-ben elıreláthatólag a termelésnél nagyobb arányban, mintegy 10-15%kal csökken, a tavalyi évi eredményhez viszonyítva. A termelés visszaesése - a Kopint-Tárki elemzése, ill. prognózisa szerint - pedig 8-10%-os lehet idén a múlt esztendıhöz képest. Tény az is, hogy a hazai élelmiszerpiac harmadik éve tartó zsugorodása idén sem állt meg, sıt 2009 I. félévben 2,6%-kal tovább csökkent. Csupán szemléltetésként: drasztikus, mintegy 16,5%-os volt a visszaesés a hús- és baromfihús-készítmények gyártásában, de ennél is nagyobb 30,5%-os, ill. 59,8%-os csökkenést mértek a söriparban és a dohányiparban. A nyomott vásárlóerı miatt az agrártermelık és élelmiszeripari vállalkozók nem tudták az ÁFAemelést sem érvényesíteni, és meghiúsult az etikai kódex is, igaz ezt jogszabály helyettesíti. Külön gond, hogy a mezıgazdaság támogatottsági szintje nominálértéken 430 Mrd Ft körül stagnál, reálértékben pedig csökkent, mivel a termelık nem jutottak hozzá a teljes nemzeti támogatáshoz. A nehezedı gazdasági körülmények miatt idén a mezıgazdasági jövedelmek jelentısen csökkenhetnek, fıként egyes ágazatokban (pl. tejágazat, almatermesztık, sertéságazat). Az agrárszektoron belül az átlagnál is elkeserítıbb helyzetben van az állattenyésztés, amelynek egyes ágazatai gyakorlatilag agonizálnak. Magyarországon a rendszerváltás kezdete óta folyamatosan csökken az állatlétszám, egyre fogy az állattartó- és tenyésztı telepek száma, bezárnak vágóhidak, csıdbe mennek vagy felszámolás sorsára jutnak nagyhírő, patinás feldolgozóipari vállalkozások, összeomlott a valaha elismert és példásan mőködı felvásárlási rendszer.

6


III/2/1) Visonka Kft. A takarmánykeverékek értékesítési árai 2009 augusztusában tovább csökkentek, kifejezıen igazolva ezzel is közvetlenül a takarmányipar, közvetve az egész állattartás válságát. Néhány konkrét táp-árváltozás: M.e.: Ft/t Megnevezés

2008. 08. hó

2009. 08. hó

Változás

1/ Broiler táp: - indítótáp - nevelıtáp - befejezıtáp

86 140 82 754 78 156

81 631 73 202 68 120

-5,2% -11,5% -12,8%

2/ Hízósertéstáp:

74 162 66 127

69 113 55 783

- 6,8% -15,6% Forrás: AKI

I. II.

Az elmúlt 4 esztendıt idısorban vizsgálva megállapítható, hogy a legalacsonyabb tápárakat ebben az évben regisztrálták. Ez természetesen nemcsak az állattartók és a húsipar jövedelmezıségét érintette, hanem a takarmányipari vállalkozások nyereségét is alaposan csökkentette, sıt a tápkeverı üzemek egy része, feladva a versenyt, beszüntette a gyártást, ritka, szerencsés esetben pedig eladta az üzemet egy tıkeerıs integrációnak. A Holding ágazati leányvállalata, a Visonka Kft. - az általános helyzettıl eltérıen kedvezıbb helyzetben van. A társaság eszközállománya jelentısen nıtt (a bázis 859,8 M Ft volt, a 2009 I-III. negyedévi érték 1 443,6 M Ft). A befektetett eszközök értéke minimálisan (4,5%-kal) csökkent ugyan, a forgóeszközöké viszont 2,55-szörösére ugrott. A növekmény gyakorlatilag a kintlévıségek (összesen 862,9 M Ft) nagymértékő emelkedésébıl adódik, mivel a készletérték nagyságrendileg nem változott. A követelések 88%-a az eladott árukhoz kapcsolódó vevıkövetelés, ez egyben jelzi az ágazat súlyos helyzetét is. A takarmányipari cég forrásai viszont lényegesen változtak a tavaly év végi helyzethez képest, több okból is. - jegyzett tıke 3 M Ft-ról 230 M Ft-ra nıtt; - a mostani saját tıke közel kétszerese (pontosan 1,83- szorosa) a tavalyinak; - a kötelezettség-állomány – hasonlóan a követelésekhez – megugrott 722,1 M Ft-ról 1 173 M Ft-ra; - utóbbi tételen belül a hosszúlejáratú csökkent (kb. 13,5%-kal) a rövidlejáratú viszont 2,3-szeresére nıtt. Az ágazati válság ellenére idén szeptember végéig a Visonka Kft. közel 1,5- szeresére növelte 2008. egész évi árbevételét (tavalyi 1 241 M Ft-ról 1 784,2 millióra, ami ez év végére várhatóan 2,0 Mrd fölött lesz). A ráfordítások, fıként az anyagköltségek, emelkedése miatt az üzemi eredmény 20,8 M Ft lett, a tavalyi éveshez képest majdnem arányosan alakult. A pénzügyi mőveletek egyenlege -1,8 M Ft, így a mérleg szerinti eredmény 18,0 M Ft.

7


III/2/2) Phylaxia Pharma Zrt. Az állattenyésztés és élelmiszeripar általános válsága különösen a tej- és húsiparban figyelhetı meg 2009. augusztus végéig az Opten Kft. adatai szerint 67 húsipari cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá. A válság nyomán 2008. októbere óta egyre több és nagyobb cégek kerültek felszámolásra (pl. Herz, Alba Zrt., Hunnia Kft., Zalabaromfi Zrt.), mind több kifizetetlen alvállalkozót és növekvı számú munkanélkülieket hagyva maguk után. Ugyancsak idén augusztus végéig 46 állattenyésztéssel foglalkozó cégnek indult el a felszámolása, köztük pl. a Pegano-Pig Kft., a Branau 2002 Kft. és a Buda Food Kft. (ezek korábban egyenként milliárdos vagy minimálisan is több százmilliós árbevételő társaságok voltak). A tejpiaci (egész EU-t érintı) problémák mellett jelentıs feszültségek alakultak ki a sertéságazatban is, bár az idei év elsı 7-8 hónapja számukra viszonylag kedvezı volt (kereslet és ár szempontjából is). Közben az árak csökkenni kezdtek (az USA-ból származó és a délamerikai import miatt) és vészesen közelítenek a lélektani határnak számító 300 Ft/kg szinthez. Ugyanakkor határidıhöz szabott a kötelezı telepkorszerősítés követelménye, ami viszont a saját erı és a banki finanszírozás hiánya miatt alig-alig halad, bár uniós forrásból több 100 Mrd Ft juthatna a versenyképesség javítására. Ilyen körülmények között a Holding állatgyógyászati cége idén a belföldi piacon viszonylag szerény árbevételt tudott elérni (198 M Ft), viszont az export kedvezıen alakult (2009. szept. végéig 41,7 M Ft), így az összes nettó árbevétel 239,6 M Ft lett. (Mivel új társaság, bázis adata nincs). A leányvállalat tevékenységét – hasonlóan az ágazat más vállalakozásaihoz – a viszonylag magas kintlévıség (154,1 M Ft) és kötelezettség-állomány (163,9 M Ft) jellemzi. A számottevı anyagköltségek miatt a cég üzemi eredménye minimális (1,1 M Ft), mérlegszerinti eredménye pedig 2,3 M Ft. Mivel a Zrt. idén februártól mőködik de facto, így számára – és a Holding számára – a jövı év lesz a mérvadó, a cég tevékenységének felfutása szempontjából. III/3

Médiaszektor - Mősor-Hang Kft.

A recesszió általában negatív hatásai tavaly még nem vagy alig érvényesültek a hazai médiapiacon. Az ORTT-hez tartozó intézmény, az Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Intézet (AKTI) elemzése szerint 2008. évben a reklámköltések összege 6%-kal magasabb volt az infláció változásánál és a nettó reklámköltések értéke (ügynökségi jutalékok levonása nélkül) 200,6 Mrd Ft-ot ért el (ez az úgynevezett listaáron elérte a 600 Mrd Ft-ot), ami közel 7% növekedés volt 2007-hez képest. Az egyes médiaszegmensekben - tarifaáron! - a tavalyi reklámbevételek értéke az alábbi volt: M.e.: Mrd Ft - TV: ~ 367,0 - Sajtó: ~ 119,0 - Rádió: ~ 49,5 - Közterület: ~ 39,0 - Internet: ~ 19,6 - Indoor: ~ 3,9 - Mozi: ~ 0,9 Σ ~ 598,9 Mrd Ft (Forrás: TNS Média Intelligence)

8


Egyértelmő, hogy a médiapiacon - a reklámbevételeket tekintve - a televíziók dominanciája érvényesült az elmúlt években és ez a trend folytatódhat. A legnagyobb növekedést - 2008. évben mintegy 44%-ot - az internetes reklámpiac produkálta és ez a szegmens várhatóan fokozatosan növelni fogja bevételeit és részarányát is. Nem meglepı, hogy - az AKTI másik elemzése szerint - a televíziós reklámpiacot a kereskedelmi TV-k uralják, sıt súlyuk az utóbbi években nıtt, miközben a Magyar Televízió és a Duna TV részesedése csökkent mind a nézettséget, mind az ezzel szorosan összefüggı reklámbevételeket tekintve. A hirdetések (reklámbevételek) szempontjából leginkább értékesnek tartott 18-49 év közötti korosztályban a kereskedelmi TV-k 2004-ben a nézık közel 81,5%-ot kötötték le, 2008 végére viszont ez az arány 86,4%-ra ugrott. Meglepı viszont, hogy a sajtó szerepe a reklámbevételekben is viszonylag magas. A Gfk Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis tanulmánya szerint 2009. I. félévben az olvasók átlagosan 3,8 lapot vettek meg. A legolvasottabb fizetıs sajtótermék minden lapszámával több mint 1,1 millió felnıttet ért el (ami még a kereskedelmi TV-k több programja számára is vonzó tömeget jelentene). A legolvasottabb napilap a Blikk, politikai napilapok közül pedig a Népszabadság, míg a Magyar Nemzet az ötödik volt ebben az idıszakban. A rádiós reklámpiac bevételei - nettó áron - a magyar reklámszövetség és a Mediaedge adatai alapján az alábbiak szerint alakultak:

Év 2006 2007 2008 2009 2010

M.e.: Mrd Ft. Reklámbevétel 10,0 13,5 13,5 10,0* 9,2* Megjegyzés: * elırejelzés

A Holding média-tagvállalatát, a 2009. szeptember végi adatok szerint elkerülte a rádiós piacra várt drasztikus bevétel-kiesés. A Gazdasági Rádió idei üzleti forgalma és mérlegadatai viszonylag kedvezı képet mutatnak. A Társaság eszköz- és forrásállománya a 2008. év végi 616,4 M Ft-ról 2009. szeptember 30-ig 649,8 M Ft-ra emelkedett. Ezen belül a befektetett eszközérték mintegy 15 M Ft-tal nıtt, elsısorban a tárgyi eszközök bıvülése révén. A forgóeszköz-állomány pedig mintegy 8 M Ft-tal nıtt, döntıen a pénzeszközök bıvülésének illetve a követelések értékének 4,3 M Ft-os csökkenése eredıjeként. A cég jegyzett tıkéje nem, saját tıkéje viszont változott, ha minimális mértékben is (335,7 M Ft-ra nıt mintegy 3,5 M Ft-os növekedés révén). A kötelezettség-állomány 21,5 M Ft-tal emelkedett, ezen belül nıtt a hosszúlejáratú (50,6 M Ft-tal), de csökkent a rövidlejáratú adósság értéke (közel 30 M Ft-tal). A médiaszektort sújtó válság ellenére a Gazdasági Rádió árbevétele idén a tavalyival összehasonlítva közel idıarányosan alakult. A 2008. évi nettó árbevétellel (274,1 M Ft) szemben a 2009. I.-III. negyedévi árbevétel 202,9 M Ft, majdnem eléri az idıarányost (ez 205,5 M Ft lenne). A különbözı ráfordítások ütemszerő alakulása, elsısorban a digitális sugárzás többletköltsége miatt az üzemi tevékenység eredményét (22,8 M Ft) valamelyest mérsékelte az idıarányoshoz képest (ez 28,5 M Ft lenne). A pénzügyi mőveletek eredménye -8,6 M Ft volt, így a mérleg szerinti eredmény +13,4 M Ft lett (tavalyi éves adat 18,9 M Ft volt), közel arányos a bázishoz képest. 9


III/4 Autóalkatrész szegmens - Palota Gumi Kft. A hazai autó- és autóalkatrész piacot legalább olyan mélyen érintette az általános pénzügyi-finanszírozási válság, mint a gazdaság egészét. Az idei I. félévi és nyár végi új autóeladások drámai visszaesése után a gyártók és forgalmazók nagy része az ısztıl várta a kereslet élénkülését. Reményeikben csalódniuk kellett, mert 2009 szeptemberében is mindössze 3 365 új gépkocsi értékesítést regisztráltak, a 2008. szeptemberi 13 249 db-bal szemben (alig több mint 25%). 2009. I-XI. hó alatt összesen csupán 49 118 db új autót helyeztek forgalomba, a tavalyihoz képest 59%-kal kevesebbet (a Magyar Gépjármőimportırök Egyesületének – MGE - adatai szerint). Az MGE társelnöke szerint a drasztikus visszaesés csak részben a válság következménye, mert az Egyesület számításai szerint az elmúlt 3 évben összesen közel 200 000 db-bal több autót vásároltak, mint amennyi a hazai vásárlóerı-helyzet alapján reális lett volna. Erdélyi Péter szerint idén az eladási inga visszalengett, mert szerinte elıbb-utóbb válság nélkül is csökkent volna az értékesítés. Az öngyilkos hitelkonstrukciókkal mesterségesen felpörgetett eladások mögött soha nem volt reális fizetıképes kereslet, így a piac 2009ben korrigált, ha ez sok cégnek fájdalmas is volt. A szakember prognózisa szerint 2009. évre 65 ezer db új személyautó értékesítése várható, a tavalyi 158,6 ezer ill. a 2007 évi közel 177 ezer db-bal szemben. Emellett mintegy 10 ezer db haszongépjármő eladás várható idén, míg jövıre 75 és 12 ezer db-os eladást jeleznek elıre. Ma úgy tőnik, több évnek el kell telnie ahhoz, amíg a személy- és haszongépjármő eladások mennyisége eléri majd a reálisnak tartott évi 120 ezer db körüli nagyságrendet. Mindenesetre a válság hatását jellemzi az is, hogy a tavaly még mintegy 35 ezer embert foglalkoztató, ezernél több autókereskedési-hálózatban becslések szerint idén 8-10 ezer fıvel kevesebben dolgoznak és a szelekció a cégek között folytatódik. Az autóalkatrész és szerviz piacon hasonló forgalom-csökkenés következett be, ha mértékét tekintve enyhébb is volt a visszaesés. Alapvetıen itt szintén a fizetıképes kereslet-csökkenést, és az általános takarékoskodást tapasztalhatjuk. Ennek fıbb jellemzıi pl. az autóabroncs piacon: • Az elmúlt 2-3 évben felhalmozódott autógumi-készletek jelentıs része még nem „futott ki” a kereskedıknél (a gyártóknál jobbára igen, de ott meg az új megrendelések csökkenése okoz gondot); • A téli gumiszezonra részben a fizetıképes kereslet, részben a meglévı készletek miatt gyakorlatilag nem lehetett az autógumi árakat emelni és a szerelési költségek növekedése is minimális volt (ha volt egyáltalán); • Mind a szervizek, mind a kereskedık forgalma jelentısen csökkent (legalábbis a jogilag ellenırizhetı szegmensben); • Számos kereskedıcég kényszerbıl (az új autógumi értékesítés visszaesése illetve fix költségeik legalább részbeni kompenzálása érdekében) elkezdett használt és bizonytalan minıségő import autógumikkal foglalkozni; • Közben a nagy hipermarket hálózatok egyre növekvı részesedést szereznek a piacon, de számos olyan vállalkozás is feltőnt a palettán, amelyek a legális kereskedık nagykereskedelmi árai alatt kínálják a termékeket. A fent vázolt drámai forgalom-visszaesést a Holdingcsoport autóalkatrész-kereskedelmi társasága eddig sikeresen el tudta kerülni és különbözı akciókkal illetve módszerekkel kompenzálni tudta a sok szakmabeli céget érintı válságot.

10


A Palota Gumi Kft. befektetett eszközértéke mintegy 80 M Ft-tal emelkedett a tavalyi bázishoz képest. Ebben nagy szerepe volt a készletek kb. 28 M Ft-os (20%-os) növekményének és a kintlévıségek 30 M Ft-körüli (26%-os) emelkedésének. A források között a saját és jegyzett tıkehelyzet lényegében nem változott, viszont a kötelezettség-állomány 37%-kal nıtt. Ezen belül fıként a szállítók felé fennálló adósság nıtt, ami 70%-kal ugrott meg. Igaz, ebben szezonális hatás is érvényesül, hiszen az év utolsó négyhavi eladásainak értéke általában magasabb, mint az elsı nyolc hónap összesített forgalma. Erre készletekkel pedig 2-3 hónappal korábban kell felkészülni. Az idei elsı 9 hónap nettó árbevétele 263,3 M Ft volt. Mivel a tavalyi éves forgalom 338,3 M Ft volt, ennek idıarányosa 253,7 M Ft lenne, ehhez képest az idei eladások értéke egyértelmően jobb, ami az ágazat helyzetét tekintve kedvezı. A magasabb idei ráfordítások miatt az üzemi eredmény 13,0 M Ft volt, idıarányosan kevesebb a tavalyinál, hasonlóan a mérleg szerinti eredményhez (idén 2,5 M Ft, tavaly évvégén 8,6 M Ft volt). Sajnos, ez a reális piaci lehetıség, lényeges javulás az ágazatban még jövıre sem várható. Mindenesetre biztató, hogy ez a társaságunk sem szenvedett el visszaesést, sem piaci részesedésben, sem gazdálkodásában, így el tudta kerülni a sok ágazati cégre jellemzı komoly veszteségeket. III/5. Általános megállapítások a Holdingcsoport 2009. I-III. negyedévi gazdálkodásáról A fejlett országok és feltörekvı ázsiai régió feldolgozóipara 2009 ıszén egyértelmő növekedésnek indult. Ezt több gazdasági mutató is jelzi. Az Eurózóna feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe (PMI) - a Markit piackutató intézet elemzése szerint - 2009 októberében 2008 áprilisa óta elıször emelkedett az 50 pontos határ fölé, ami már gazdasági növekedést jelez. Az index kedvezı alakulása a megrendelések és a termelés bıvülésének gyorsulását igazolja, miközben a munkanélküliség növekedési üteme lassul. A legnagyobb gazdaságok (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) pozitív indexe a meghatározó, bár Olaszországban, Spanyolországban még nem vagy alig javult a helyzet. Az USA-ban a hasonló mutató 55,7 pontra ugrott októberben, Kína és India pedig tartósan 54-55 pont körüli értéket produkál (nem meglepı, hogy a két ázsiai nagyhatalom éves gazdasági növekedését 8-10%-ra várják az elemzık). A kelet-közép-európai régióról a német ZEW gazdaságkutató intézet végzett legutóbb elemzést, meghatározva ezen országok úgynevezett bizalmi indexét. A ZEW havonta számítja ki a régiós fıindexet, amely - régiós átlagban - az utóbbi hónapokban folyamatosan javult, legutóbb (októberben) 51 pontra nıtt. A régióban egyértelmően Lengyelország jár élen, mert üzleti bizalmi indexe 46,0 pont (közel 5 ponttal magasabb a második helyen álló Csehországénál). Magyarország bizalmi indexe 36,6 pont volt, valamivel jobb mint Szlovákiáé (36,1). A leggyengébb mutató Romániáé (25,5), ahol a gazdasági kilátások megítélése is a legrosszabb (-70,8 pontos értékkel; igaz ennél a mutatónál alig jobb Magyarországé -69,8 ponttal, miközben a régió átlaga -56,6 pont volt). A vázolt gazdasági mutatók mintha azokat a rendkívül óvatos, nem ritkán pesszimista elemzıket látszanának igazolni, akik szerint a magyar (és egy-két kelet-közép-európai) gazdaságnak van egy külön bejáratú válsága is. Nevezetesen a legalább 10 éve, de inkább a rendszerváltástól halogatott reformok hiánya. Márpedig a reformok hiánya (adórendszer, szociális rendszer, egészségügyi, oktatási, államigazgatási, önkormányzati rendszer átalakításának állandó halogatása) gyorsan erodálja a gazdaság versenyképességét, aminek jelei az általános világgazdasági válságban hatványozottan jelentkeztek hazánkban is. Elegendı itt csupán néhány meghatározó jelenségre utalni, pl.:

11


•

A magyar államadóság több mint kétszerese a környezı kelet-közép-európai országokénak (bár egy-kettıben szintén romló tendencia van); • A foglalkoztatottság érdemi növelésére esélyünk sincs, sıt a munkanélküliségi ráta – elemzık szerint – tovább romlik még 2010-ben is (2008 októbere óta mintegy 90 ezer munkavállaló állása szőnt meg eddig); • Nincs fenntartható növekedés, ha a költségvetési újraelosztás arány még mindig 50% fölött van (az optimális 45% alatt lenne, közelítve a 40%-hoz); • Mikro szinten a befektetések, a takarékosság és munkavállalás (részben adórendszeren keresztül történı) ösztönzésével lehet magalapozni a fenntartható gazdasági növekedést. A magyar gazdaságban alig található olyan ágazat (pl. humán gyógyszeripar, 1-2 high-tech szegmens) amelyet a válság nem érintett. Különbség inkább a válság hatásainak súlyosságában figyelhetı meg. Súlyos gondok vannak az autó- és autóalkatrész iparban, az élelmiszeripar több ágazatában, a takarmányiparban, a médiaszektorban, az építıiparban, stb. Nagy múltú magyar cégek mentek csıdbe, vagy felszámolás sorsára jutottak (élelmiszeripari, építıipari cégek, autóipari beszállítók, stb.), ill. számos multinacionális cég zárta be üzemeit a válságra hivatkozva és gyakran egy-egy tradicionális magyar iparágat (pl. izzólámpa-gyártás) is megszüntetve ezzel. A Holding gazdálkodását meghatározó leányvállalatait - különbözı mértékben, de - szintén érinti a válság, azonban a vállalatcsoport - a tevékenységek fenntartása mellett - bıvülni is tudott egyes területeken, illetve jövıt megalapozó fejlesztéseket is képes volt indítani. Emellett mind a Holdingközpont, mind egyes tagvállalatok vagyoni háttere erısödött, ami reményt ad az elhúzódó válság hatásainak tompítására is. Az idıközben akvirált társvállalatok gazdálkodási mutatói már 2009. évben tovább dinamizálják az összvállalati tevékenységet. A legutóbbi (2009. I. félévi) jelentés óta eltelt idıszak legfontosabb eseményeit alább foglaljuk össze: • A cégbírósági bejegyzéssel hatályosult a Holding alaptıkéjének mintegy 7,4 Mrd Ft-ra történı felemelése a Bankár Holding Zrt. általi pénzbeli szolgáltatás ellenében; • Az anyacég 2009 augusztusában – az áprilisi éves közgyőlés határozata alapján, körültekintı és alapos elıkészületeket követıen - részvényei névértékét 25 Ft/db-ról 200 Ft/db-ra módosította. A változást a Cégbíróság és a BÉT Vezérigazgatója jóváhagyta, az új névértékő papírokkal a kereskedés augusztus 25-tıl megkezdıdött; • A Fıvárosi Bíróság elıtt folytatódott a Ceva per. A 2009. november 16-i tárgyaláson a bíróság december 14-re tőzött ki újabb tárgyalást; • A Mősor-Hang Kft. és a Palota Gumi Kft. taggyőléseik döntése alapján zártkörő részvénytársasággá alakulnak, a szükséges jogi-könyvvizsgálói és egyéb munkálatok folyamatban vannak; • A Holding számos esetben segítette - szükség szerint tıkével, finanszírozásszervezéssel, egyéb üzleti gesztiókkal a leányvállalatok mőködıképességének, fejlesztéseinek megkezdését illetve fenntartását; • A Társaság Igazgatósága 2009. október 21-én döntött a Társaság alaptıkéjének nem pénzbeli hozzájárulás (EURO GENERAL Kft., OBRA Ingatlankezelı Kft. üzletrészek) ellenében 8.753.359.800.- Ft-ra történı felemelésérıl; a változás cégbejegyzésére még nem került sor.

12


IV.

Vezetı állású tisztségviselık, stratégiai alkalmazottak:

A Társaság vezetı állású tisztségviselıit, stratégiai alkalmazottait az alábbi táblázat mutatja: Jelleg

Név

Beosztás

IT, SP

Dr. Tóth Péter

elnök, vezérigazgató

IT IT IT IT IT IT IT FB FB FB FB

Buczi Miklós Carlos Barranco Bai Diósi László Gerlei Zsolt Dr. Homolya Ferenc Matyók György Dr. Móré Attila Angyal Zoltán Dr. Mészáros Lajos Radnai István Dr. Steier József

SP

Dr. Heiszter László

SP

Dr. Jeszenszky Zoltán

SP

Lang Zoltán

SP

Mészáros András

SP

Dr. Tóth László

elnök

kereskedelmi igazgató stratégiai és akvizíciós vezérig. h. gazdasági vezérig. h. ált. vezérig. h. kutatásfejlesztési vezérig. h.

Megbízás kezdete

Megbízás vége

Saját részvény tulajdon

1997. január 1.

2012.márc. 05.

125 117

2007. márc. 05. 2001. május 23. 2008. február 25. 2008. február 25. 1997. január 1. 2008. február 25. 2009. január 28. 2001. máj. 23. 2004. dec. 07 2008. február 25. 2008. ápr. 28.

2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012.márc. 05. 2012. márc.05.

227 500 10.000 52 850 125 000 630 000 150 19 300 812 500

2007. okt. 01.

-

2009. szept. 02.

-

2008. júl. 01.

-

2009. máj. 15.

-

2009. máj. 15.

-

Összesen: 2 002 417 db IT: igazgatósági tag FB: felügyelı bizottsági tag SP: stratégiai alkalmazott

13


V. Megjelenés 2009.07.01. 2009.07.02. 2009.07.03. 2009.07.07. 2009.07.09. 2009.07.15. 2009.07.21. 2009.07.21. 2009.07.21. 2009.07.23. 2009.07.23. 2009.07.31. 2009.08.06. 2009.08.10. 2009.08.24. 2009.08.25. 2009.08.26. 2009.08.29. 2009.08.29. 2009.08.31. 2009.09.02. 2009.09.17. 2009.09.24. 2009.09.30. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.21. 2009.11.02. 2009.11.09. 2009.11.10. 2009.11.16.

Az idıszakban közzétett tájékoztatások: Tárgy Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptıke nagyságáról Tájékoztatás a Mősor-Hang Kft-ben történı további részesedés-szerzésérıl és a MősorHang Kft. valamint a Palota Gumi Kft. tervezett átalakulásáról Tájékoztató keret-megállapodás elıkészítésérıl Tájékoztatás alaptıke-emelés megvalósulásáról Névértékváltozással kapcsolatos hirdetmény Dr. Móré Attila igazgatósági tag részvényvásárlása Hirdetmény keret-megállapodásról Névértékváltozással kapcsolatos ismételt hirdetmény Felhívás számlavezetıknek Alaptıke-emelés cégbírósági bejegyzése A Társaság hatályos Alapszabálya Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptıke nagyságáról Hirdetmény a számlavezetıknek szóló felhívás kiegészítésérıl Dr. Steier József felügyelı bizottsági tag részvényeladása Tájékoztatás a névértékváltozással összefüggésben a Társaság központi értékpapírszámlájára került részvényekrıl Tájékoztatás az N-Gene Research Laboratories Inc-vel kapcsolatos fejleményekrıl Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos (Bankár Holding Zrt.) részesedésének mértékérıl Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos (East West Technology LLP.) részesedésváltozásának bejelentésérıl Féléves jelentés Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptıke nagyságáról Tájékoztatás személyi kérdésrıl Tájékoztatás a Ceva Zrt. elleni per 2009. szeptember 17-i tárgyalásáról A Társaság Tızsdei Tájékoztatója és kapcsolódó Hirdetménye Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptıke nagyságáról Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos (Bankár Holding Zrt.) részesedésváltozásának bejelentésérıl Tájékoztatás a Társaság KEG Nyrt-ben lévı részesedésének változásáról Tájékoztatás zártkörő alaptıke-emelésrıl Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptıke nagyságáról Tájékoztatás részvényesi találkozóról Könyvvizsgálói jelentések a Társaság 2009. október 21-i alaptıke-emeléséhez kapcsolódóan Tájékoztatás a Ceva Zrt. elleni per 2009. november 16-i tárgyalásáról

14


VI.

A Társaság 2009. évben tartott közgyőlései határozatainak összefoglalása:

Száma 1/2009. (01.28.) 2/2009. (01.28.) 3/2009. (01.28.) 4/2009. (01.28.) 5/2009. (04.07.) 6/2009. (04.07.) 7/2009. (04.07.) 8/2009. (04.07.) 9/2009. (04.07.) 10/2009. (04.07.)

Tárgy, rövid tartalom Az 1. napirendi pont (részvények darabszámának és névértékének módosítása) tárgyalásának a rendes közgyőlésre történı halasztása Alapszabály módosítása Igazgatósági tag megválasztása A 4. napirendi pont (menedzsmenti részvényopciós program módosítása) tárgyalásának a rendes közgyőlésre történı halasztása 2008. évi beszámoló elfogadása 2008. évi konszolidált beszámoló elfogadása Felelıs Társaságirányítási jelentés elfogadása A Társaság részvényei névértékének és darabszámának módosítása, az Igazgatóság felhatalmazása a részletek kidolgozására Alapszabály módosítása Menedzsmenti részvényopciós program hatályának felfüggesztése, az Igazgatóság díjazására vonatkozó 10/2004. (12.07.) sz. határozat hatályának visszaállítása

15


NYILATKOZAT

A PHYLAXIA 1912. Holding Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság (1113 Budapest, Bocskai u. 77-79., a továbbiakban: „Társaság”) kijelenti, hogy a Társaság által készített idıközi vezetıségi beszámoló a valóságnak megfelelı adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Társaság részvényei valamint a Társaság helyzetének megítélése szempontjából jelentıséggel bírnak.

Budapest, 2009. november 19.

Dr. Tóth Péter elnök-vezérigazgató

16

PHYLAXIA Holding Nyrt. Idıközi vezetıségi beszámoló november

Recommend Documents