Petkovics Imre A felhőinformatika szerepe a XXI. századi felsőoktatásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
"Száz évvel ezelőtt a vállalatok megszüntették saját áramtermelő berendezéseiket, gépeiket, és csatlakoztak az elektromos hálózathoz… Napjainkban ugyanez a forradalom közeleg az informatika világában.” (Nicholas Carr - Harvard Business Review - főszerkesztő, The Big Switch:Rewiring the World, from Edison to Google, W. W. Norton & Company, 2008)
2
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhő alapú informatika a számítógépes erőforrások, valamint a különböző rendszer-, segéd- és felhasználói programok interneten keresztüli használatát biztosítja, és azoknak, mintegy közmű szolgáltatás szintű megfizettetését végzi. Mindezt teljes körűen szoftver irányításával, nyilvántartásával, emberi beavatkozás nélkül.
vezérlésével
és
Régi elképzelés megvalósulása: a fogalom (paradigma): John McCarthy (1961) „… az adatfeldolgozást egyszer akár közszolgáltatásként is megszervezhetik…” az elnevezés: a telefontársaságok az 1990-es években a felhő fogalmát arra a helyzetre használták, amikor a szerződött sávszélességet nem konkrét vezetékpárokon biztosították, hanem az átvitel pillanatában éppen szabad telefonvonalakat használták a szerződött sávszélesség biztosításához 3
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőinformatika fogalmát, előnyeit és alkalmazási lehetőségeit sok helyen megtalálhatta a napi hírek után érdeklődő olvasó is, az Indextől kezdve a HVG-n át egészen a Magyar Narancsig. (Index- 2010. 02. 11. 21:12: 2010: a cloud computing éve, HVG2011. december 14., szerda, 13:30: Remek tippek a számítástechnikai felhő használatához, Magyar Narancs- 2011/26. (06. 30.): Cloud computing - új korszak az informatikában? - A felhőbe kapaszkodva) A felhő alapú informatika legfontosabb jellemzői: 1. igény szerinti önkiszolgálás, nagy flexibilis konfigurálhatóság (rugalmas skálázhatóság) mellett 2. bárhonnan (internetes kapcsolat megléte persze szükséges) és minden időben igénybe vehető szolgáltatás 3. helyfüggetlen erőforrás-pufferezés, földrajzilag eltérő helyen nagy sávszélességű szerverparkokban található erőforrások felhasználásával 4. használat szerinti fizetés (pay-per-use vagy Pay-as-you-grow). 4
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhő alapú szolgáltatások nyújtotta előnyök a következők: 1. nincs szükség kezdeti nagy befektetésre a hardverbe, a későbbi bővítések sem járnak külön költségekkel, ehelyett igénybevétel szerinti szolgáltatás-megfizettetés történik 2. a tulajdonolt, nem virtualizált szerverek kihasználtsága 5 és 50% között mozog, a felhőben ez a kihasználtság, a rugalmas skálázhatóságnak köszönhetően 80-90%-os 3. a felhasználónak az az érzése, hogy korlátlan számítógéperőforrással rendelkezik 4. a felhőinformatika nyújtotta hardver költségei mindenképpen alacsonyabbak a tulajdonolt hardver költségeinél, de a teljes számítógépek bérlésénél is 5. a vállalkozás elején a cégek a működésbe, az üzletbe fektetnek be és nem az IT-be 6. költséghatékony, megbízható, komoly szoftvermegoldásokat nyújt a felhőinformatika a szolgáltatások megvalósításában, fokozott biztonsági intézkedések megvalósítása mellett (biztonságos azonosítás és hozzáférés-ellenőrzés). 5
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőinformatika költségmegtakarításai: 1. Elhelyezési (terem) költségek 2. Hardverköltségek (server, kommunikációs hálózat költségei) 3. Szoftverköltségek (beszerzés, licencdíjak, frissítési költségek) 4. Energiaköltség (hűtési költségek is) 5. Informatikai munkaerő bér- és továbbképzési költségei
A felhőalapú informatika hiányosságai: 1. A szolgáltatók eltérő fogalomhasználata 2. a szolgáltatások korlátos hordozhatósága (a szolgáltatótól való függés veszélye) 3. a szolgáltatások szegényes halmaza, valamint a szolgáltatási szerződések hiánya, merevsége, rossz minősége és előnytelen volta 4. a piaci szegmens éretlensége 5. a szolgáltatások elérhetősége és az adatátviteli szűk keresztmetszetek 6. az üzemzavarok megjelenése (megjelenésének valószínűsége) ilyen bonyolult rendszerek esetében. 6
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőalapú informatika leggyakoribb tévhitei (HVG-2012. július 04., szerda, 13:30): 1. tévhit: A felhőalapú szolgáltatások nem minden vállalat számára előnyösek (persze vannak pillanatok/időszakok, amikor valóban nem előnyösek: pl. közvetlenül hardver/szoftver beruházások után) 2. tévhit: A felhőalapú informatika nem biztonságos (nem kevésbé biztonságos, mint a helyi/cégben működtetett informatika – persze van NSA/Nemzetbiztonsági Ügynökség, és más nsa-k is, de az nem lehet mérce) 3. tévhit: A vállalat elveszíti az ellenőrzést a felhőben tárolt adatok fölött (hááát…) 4. tévhit: A felhőalapú számítástechnika drágább, mint a hagyományos 5. tévhit: A vállalati alkalmazottaknak sok idejét veszi igénybe, mire megtanulnak az új rendszerben dolgozni
7
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőinformatika szolgáltatási modellje*:
* Gerard Briscoe and Alexandros Marinos: Digital ecosystems in the clouds: towards community cloud computing, Conference paper, Originally presented at IEEE International Conference on Digital Ecosystems and Technologies, 1-3 June 2009, Istanbul.
8
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A finimított szolgáltatási modell*:
* Drue Reeves et al.: Cloud Computing: Transforming IT, White paper, Burton Group, v1, April 20, 2009.
9
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
Felhő alapú informatika és ami a motorháztető alatt van*
* Broadcom Corporation, Meeting the Five Key Needs of Next-Generation Cloud Computing Networks with 10 GbE White Paper, July, 2009.
1 0
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőinformatika szolgáltatói modellje*:
* Drue Reeves et al.: Cloud Computing: Transforming IT, White paper, Burton Group, v1, April 20, 2009.
1 1
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőinformatika szolgáltatói modellje*:
* Drue Reeves et al.: Cloud Computing: Transforming IT, White paper, Burton Group, v1, April 20, 2009.
1 2
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
Szolgáltatói modell: ez előzőektől azonban sokkal bonyolultabb a helyzet A számítási felhő ökoszisztéma*:
* Imre Petkovic, Djerdji Petkovic, Aleksandra Tesic, Edin Suljovic: Value network of Cloud Computing Service Ecosystem, TTEM Journal, ISSN 18401503, Vol.8, No.4, 2013, pp.1689-1698
1 3
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felhőinformatika telepítési modellje*:
* Dustin Amrhein and Scott Quint: IBM Cloud computing for the enterprise: Part 1: Capturing the cloud, White Paper, IBM, 08 Apr 2009 .
1 4
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
Telepítési modell-változatok: 1. Privát felhő – speciális, igény szerinti szerinti szolgáltatások biztosítása egy felhasználónak vagy egy felhasználói csoportnak internetes titkosított kapcsolaton keresztül vagy VPN (Virtual Private Network) segítségével (nagy cégek, egyetemek, kórházak) – drágább, de biztonságosabb szolgáltatás 2. Publikus felhő – általános, interneten keresztül biztosított szolgáltatások (Amazon EC2, Google App Engine, Salesforce CRM) – olcsóbb, de kevésbé biztonságos szolgáltatás 3. Hibrid felhő – az előző két szolgáltatástípus kombinációja A felhőtípusok, a fizikai elhelyezése szempontjából lehetnek 1. Belső számítási felhők – a cég tűzfalán belül elhelyezkedők és 2. Külső számítási felhők – a privát felhő külső fizikai elhelyezésére a virtuális privát felhő kifejezést használják
1 5
A karbantartás szempontjából kétféle megoldás lehetséges 1. Saját karbantartás 2. Kiszervezett karbantartás (autsorsing) A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – Petkovics Imre
a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A mai egyetemek és az egyetemi generációk*
Dr. Lukovics Miklós, Zuti Bence: Sikeres egyetemek a régiók versenyképességének javításáért: „negyedik generációs” egyetemek
1 6
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
Egy nemzetközileg sikeres, a helyi gazdaság és társadalom igényeit kielégítő virtuális egyetem modellje*
* Molnár Gabriella, Zuti Bence: Egyetemi kontextusú globális-lokális paradoxon a tanuló régiók keretfeltételei között: a „negyedik generációs” egyetemek irányába, OTDK, 2013.
1 7
Petkovics Imre
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
A felsőoktatási funkciók és adatok megközelítése a felhőinformatika szemszögéből Az utóbbi két ábra természetesen nem tartalmazhatta az egyetem működésének valamennyi funkcióját (támogató funkciók, tervezés, irányítás, stb.) A felhőinformatika alkalmazási lehetőségeinek elemzésekor a funkciókat és adatokat két csoportba kell sorolni: o az egyetemek szempontjából szigorúan titkos eljárások és adatok o a kevésbé kritikus funkciók és adatok A működési szempontból kritikus adatok, folyamatok és szabályozási eljárások/forgatókönyvek nyilvántartása, kezelése és naprakészen tartása PRIVÁT felhőt igényel
A többi, kevésbé kritikusnak ítélt adat, funkció, folyamatleírás és szabályozási leírás PUBLIKUS felhőben is kezelhető/rögzíthető
1 8
A felsőoktatás számára tehát a legoptimálisabb a HIBRID felhő alkalmazása! A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – Petkovics Imre
a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése. TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0007
