Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program
Készítette: Szilasy László Igazgató Perkáta, 2011. július 16.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Tartalomjegyzék Közoktatási intézmények adatai
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................................... 2 Igazgatói ajánló ................................................................................................................................ 6 A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai ..................................... 7 Közoktatási intézmények adatai ................................................................................................... 7 Óvodai nevelési program ............................................................................................................... 17 Törvényi összefoglaló................................................................................................................. 17 Intézmények általános leírása ..................................................................................................... 18 Szivárvány Óvoda....................................................................................................................... 18 Örökzöld Tagóvoda .................................................................................................................... 20 Hétszínvirág Tagóvoda ............................................................................................................... 22 Nevelési Program ........................................................................................................................... 25 Bevezető ..................................................................................................................................... 25 Célok, alapelvek, feladatok ........................................................................................................ 27 Gyermekkép ................................................................................................................................ 28 Óvodakép .................................................................................................................................... 30 A személyiségfejlesztés területei ................................................................................................ 34 Egészséges életmód alakítása ..................................................................................................... 34 Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása .............................................................. 36 Esztétikai nevelés ....................................................................................................................... 37 Az értelmi nevelés megvalósítása............................................................................................... 37 A fejlesztés tevékenységi formái ................................................................................................ 39 Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja .............................................................................................. 44 Ajánlás ........................................................................................................................................ 44 A nevelés kerete.......................................................................................................................... 45 Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok ................................................................................... 48 A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma .................................... 52 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ........................................ 57 Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ..................................................................................... 88 Az óvodai élet megszervezésének elvei ..................................................................................... 90 A program kapcsolatai ................................................................................................................ 96 Alapelveink és a kapcsolattartás formái ..................................................................................... 97 Az óvodai gyermekvédelem ..................................................................................................... 100 Gyermekközösség ..................................................................................................................... 102 A program ellenőrzése, elemzése, értékelése ........................................................................... 104 Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja ..................................................................................... 107 Az Örökzöld Óvoda rendszerképe ............................................................................................ 107 Az óvodai nevelés alapvető keretei, feladatai........................................................................... 108 Esztétikai nevelés ..................................................................................................................... 111 Értelmi nevelés, fejlesztés ........................................................................................................ 113 Anyanyelvi nevelés és kommunikáció ..................................................................................... 115 Az óvodai élet tevékenységformái ........................................................................................... 116 Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása ....................................... 118 Játék .......................................................................................................................................... 120
2
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Tartalomjegyzék Közoktatási intézmények adatai Mozgás...................................................................................................................................... 122 Mese-vers.................................................................................................................................. 124 Ének-zene, énekes játék ............................................................................................................ 126 Rajzolás, mintázás, kézimunka ................................................................................................. 128 Munka jellegű tevékenységek .................................................................................................. 129 Tanulás, a tevékenységben megvalósuló tanulás ..................................................................... 131 Az óvodába és iskolába lépés feltételei .................................................................................... 133 Gyermekvédelem az óvodában ................................................................................................. 136 Az óvoda kapcsolatrendszere ................................................................................................... 137 Kompetencia használata óvodánkban ....................................................................................... 141 A pedagógiai dokumentálás, ellenőrzés és értékelés rendszere................................................ 143 A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja ............................................................................. 145 Helyzetelemzés: ........................................................................................................................ 145 Alapelvek: ................................................................................................................................. 147 Az érzelmi nevelés.................................................................................................................... 150 A gyermekek szocializálása...................................................................................................... 152 Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés ......................................................................... 153 Az óvodai élet tevékenységei ................................................................................................... 155 Játék .......................................................................................................................................... 155 Anyanyelvi nevelés................................................................................................................... 156 Zenei nevelés ............................................................................................................................ 159 Vizuális nevelés ........................................................................................................................ 160 Mozgás-mozgásos játék ............................................................................................................ 161 A külső világ tevékeny megismerése ....................................................................................... 162 Az óvoda munka jellegű tevékenységei ................................................................................... 163 Tanulási folyamat a nevelésben:............................................................................................... 165 Az óvodai élet megszervezése: ................................................................................................. 165 Szervezeti és időkeretek ........................................................................................................... 168 Napirend ................................................................................................................................... 169 A gyermekközösségi programok szervezése ............................................................................ 169 Gyermek- és ifjúságvédelem az óvodában .............................................................................. 170 Sajátos nevelési igényú gyermekek nevelése ........................................................................... 172 Az óvoda kapcsolatrendszere: .................................................................................................. 173 Dokumentációs rendszer........................................................................................................... 175 1. számú melléklet ................................................................................................................. 176 TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 ............................................................................................... 176 Iskolai nevelési program .............................................................................................................. 187 A Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ közoktatási intézményeinek hitvallása ................................................................................................................................... 187 Intézmények általános leírása ................................................................................................... 188 Pedagógiai Program ..................................................................................................................... 193 Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok ...................................................................................... 193 Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek ...................................................... 198 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 202 Életkori sajátosságok ................................................................................................................ 203 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 214
3
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Tartalomjegyzék Közoktatási intézmények adatai Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, egységes alapokra épülő differenciálás .................................................................................................... 222 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................................... 224 A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység ........................................................................ 226 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................ 229 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................................... 232 A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó külön szabályok ............................................. 235 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................... 235 A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei .................................................................................................................................................. 237 A diákönkormányzat működése ............................................................................................... 239 A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje...................................................................... 242 Az intézmény tagintézményei és pedagógusai közötti kapcsolat ............................................. 245 Iskola külső kapcsolatrendszere ............................................................................................... 246 Az iskola helyi tanterve ................................................................................................................ 248 Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára ..................................................... 249 Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza.................................................... 254 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények az általános iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2007/2008 tanévtől .................................................................................................................................................. 261 Nem szakrendszerű oktatás az intézményben .......................................................................... 265 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét .......................................................................................................................... 266 Az intézménybe történő felvétel és a magasabb évfolyamára való lépés feltételei .................. 267 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái..................... 271 A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, értékelése ......................................... 280 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................. 284 Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja ................................................... 285 Iskola környezeti nevelés programja ........................................................................................ 306 Jeles napok jegyzéke ................................................................................................................ 316 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok ............................................................... 317 A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem................................ 321 Kompetencia alapú oktatás ....................................................................................................... 329 Infokommunikációs technológia (IKT) .................................................................................... 342 Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja ................................................................... 348 Alapfokú művészeti oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei ......................................... 348 Zeneiskolánk oktatási-nevelési céljai, feladatai ....................................................................... 349 Az alapfokú zenei képzés iskolánkban megtalálható tanszakai ............................................... 351 Jelentkezés, beiratkozás, tanulói jogviszony létesítése ............................................................ 352 Térítési díj és tandíj .................................................................................................................. 354 Tanulók értékelése .................................................................................................................... 354 Kapcsolattartás a szülőkkel, a szülők, tanulók, tanárok közötti együttműködés lehetséges formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................................. 355
4
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Igazgatói ajánló Közoktatási intézmények adatai Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve .................................................................. 356 Általános fejlesztési követelmények, feladatok ........................................................................ 356 Az alapfokú zenei képzés iskolánkban megtalálható tanszakai, heti óraszámuk, fő- és melléktárgyak, kötelező és választható tárgyak. ...................................................................... 357 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 358 Tanulók értékelése .................................................................................................................... 358 Az egyes tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, tananyaga ..................................... 362 Szolfézs ..................................................................................................................................... 362 Zongora ..................................................................................................................................... 374 Furulya ...................................................................................................................................... 414 Harmonika ................................................................................................................................ 444 A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja ................................................................... 461 Törvényi feltételek .................................................................................................................... 461 Az intézményegység adatai ...................................................................................................... 461 A könyvtár, művelődési ház működésének története ............................................................... 461 Az intézményegység alapelvei, működésének céljai ................................................................ 461 Az intézményegység működésének feltételei ........................................................................... 462 Tevékenységi köre: ................................................................................................................... 463 Az intézményegység feladatai .................................................................................................. 463 Az intézményegység használata ............................................................................................... 465 Az ÁMK iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok ......................................................... 466 Záradék ......................................................................................................................................... 469 A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................................ 469 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................................... 469 A pedagógiai program módosítása ........................................................................................... 469 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ....................................................................... 470 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ................................................................... 470 Mellékletek ................................................................................................................................... 471 1. számú melléklet Az óvodáskorú gyermekek felvételére és fejlődésének nyomonkövetésére alkalmas lapok .......................................................................................................................... 471 2. számú melléklet Az intézmény közoktatáshoz szükséges eszközök jegyzéke ..................... 474 3. számú melléklet Nyilatkozatok ............................................................................................ 475 4. számú melléklet : Pedagógiai Program módosítását tartalmazó „Jegyzőkönyv‖ ................. 478
5
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Igazgatói ajánló Közoktatási intézmények adatai
Igazgatói ajánló A pedagógiai tevékenység tudatos és szakszerű irányításához nélkülözhetetlen, hogy világos ismeretek, elképzelések legyenek a nevelési-oktatási folyamat szerkezetéről, elemeinek kölcsönhatásairól, megszervezésének elméleti és gyakorlati törvényszerűségeiről. A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Programja a közoktatási intézményei számára biztosítja intézményegységeire és tagintézményeire az egységes, ugyanakkor a helyi sajátosságokat figyelembevevő szakmai alapot, mely a sikeres pedagógiai munka gyakorlását teszi lehetővé. A Pedagógiai Program tartalmazza azokat, az intézmény egészére vonatkozó, általános szabályrendszereket, alapelveket, célkitűzéseket, melyek törvényi kötelezettségből, illetve az egyetemes pedagógiai hivatástudatból erednek, egyben tartalmazza azokat a leírásokat, amelyek segítségével a mindennapi pedagógiai munka áttekinthető, értelmezhető, sikeresen kivitelezhető. A Program megalkotásában az intézmény valamennyi aktív pedagógusa részt vállalt, ezzel biztosítva a szakmai megfelelőséget, s egyben az intézményegységek, tagintézmények önálló arculatának megjelenítését. Köszönöm valamennyi pedagógusnak a közös munkát! E közös munka eredménye lehet, hogy a Pedagógiai Program folyamatosan alakuló, megújuló dokumentummá válhat, mely megújulásnak a célja, hogy a Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ közoktatási intézményeibe járó gyermekek számára biztosítva legyen a magas színvonalú pedagógiai tevékenység.
Perkáta, 2011. július 16. Szilasy László Igazgató
6
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai
7
A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai1 Közoktatási intézmények adatai 1. A költségvetési szerv neve:
Perkáta – NagykarácsonyMűvelődési Központ
2. A költségvetési szerv székhelye:
2431 Perkáta, Dózsa Gy. u. 13.
Aba
Általános
2.1. A költségvetési szerv telephelyei: 2431 Perkáta, Bocskai u. 2. 2431 Perkáta, Dózsa Gy. u. 15. 2425 Nagykarácsony, Rákóczi u. 10. 2425 Nagykarácsony, Béke tér 1. 8127 Aba, Szent István király tér 7. 8127 Aba, Béke tér 1/A. 8127 Aba, Dózsa Gy. út 105. 2.2. Az ÁMK Magyar Államkincstárnál vezetett törzskönyvi száma: 365150 2.3. OM azonosító száma:
030097
2.4. Számlavezető pénzintézete:
Raiffeisen Bank Zrt.
2.5. Pénzintézeti számlaszáma:
12024009-01116659-00100006
2.6. Adóigazgatási száma:
15365154-2-07
3. Létrehozásáról rendelkező határozat száma: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete 39/1999. (VI.29.) számú határozata 3.1. Az Alapító Okirat I. sz. módosítását jóváhagyó határozat száma: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete 19/2009. (III.25.) számú határozata 3.2. A 2011. augusztus 1-i hatályú módosítást jóváhagyó határozat száma: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete 56/2011. (V.30.) számú határozata 4. A költségvetési szerv alapító, fenntartó szervei, székhelyei: 1
Perkáta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009. (III.25.) számú határozata a Perkáta – Nagykarácsony Általános Művelődési Központ Alapító Okiratáról a 141/2009. (X.28.) számú módosító határozattal egységes szerkezetben
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai A költségvetési szerv alapítói jogokkal felruházott alapító szerve: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete székhelye: 2431 Perkáta, Szabadság tér 1. Közös fenntartója:
Perkáta – Nagykarácsony - Aba Közoktatási Intézményi Társulás székhelye: 2431 Perkáta, Szabadság tér 1. Az ÁMK közös fenntartásával kapcsolatos feladatés hatáskörök gyakorlását Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete látja el.
5. A költségvetési szerv irányító szerve: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete székhelye: 2431 Perkáta, Szabadság tér 1. 6.
A költségvetési szerv típusa:
- többcélú közoktatási intézmény: Általános Művelődési Központ
7.
A költségvetési szerv intézményegységei: 7.1. Perkáta – Nagykarácsony- Aba ÁMK Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2431 Perkáta, Dózsa Gy. u. 13. sz. 7.1.1. általános iskolai évfolyamok száma:
8
– 1-8. évfolyam –
7.1.2. művészetoktatási évfolyamok száma: 12
1 előképző évfolyam 1 – 6 alapfokú évfolyam 7 – 10 továbbképző évfolyam
7.1.3. általános iskolai felvehető legmagasabb tanulólétszám: 384 fő sajátos nevelési igényű tanulók tagozatára felvehető legmagasabb tanulólétszám: 23 fő 7.1.4. művészetoktatási felvehető legmagasabb tanulólétszám: 44 fő 7.1.5. az intézményegység tagozatai a művészetoktatás tekintetében: Tanszakok, Művészeti ág Előképző Alapfok Továbbképző évf. Zeneművészeti furulya 1 1-6 7-10
8
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai harmonika zongora szolfézs
1 1 1
1-6 1-6 1-6
7-10 7-10 7-10
7.2. Perkáta – Nagykarácsony- Aba ÁMK Szivárvány Óvoda 2431 Perkáta, Bocskai u. 2. Csoportok száma: 5 Az intézményegységbe felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 150 fő 7.3. Perkáta – Nagykarácsony - Aba ÁMK József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház2 2431 Perkáta, Dózsa Gy. u. 15. sz. 8.
A költségvetési szerv tagintézményei: 8.1. Az Általános Művelődési Központ 2425 Nagykarácsony, Rákóczi út 10. sz. alatti telephelyen Tagiskolát működtet: Perkáta – Nagykarácsony-Aba ÁMK Vörösmarty Mihály Tagiskola elnevezéssel.
általános iskolai évfolyamok száma:
A Tagiskolába felvehető legmagasabb tanulólétszám: 224 tanuló.
8
– 1-8. évfolyam –
8.2. Az ÁMK 2425 Nagykarácsony, Béke tér 2. sz. alatti telephelyen Tagóvodát működtet, melynek elnevezése: Perkáta – Nagykarácsony - Aba ÁMK Örökzöld Tagóvoda.
Óvodai csoportok száma: 2
Tagóvodába felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 50 gyermek.
8.3. Az Általános Művelődési Központ 8127 Aba, Béke tér 1/A. sz. alatti telephelyen Tagiskolát működtet Perkáta – Nagykarácsony - Aba ÁMK Aba Sámuel Tagiskola elnevezéssel.
általános iskolai évfolyamok száma: 8
– 1.-8. évfolyam –
A Tagiskolába felvehető legmagasabb tanulólétszám: - 8127 Aba, Szent István király tér 7. sz.: 450 tanuló. - 8127 Aba, Béke tér 1/A. sz.: 150 tanuló.
8.4. Az Általános Művelődési Központ 8127 Aba, Dózsa Gy. u. 105. sz. alatti telephelyen Tagóvodát működtet Perkáta – Nagykarácsony - Aba ÁMK Hétszínvirág Tagóvoda elnevezéssel.
2
Módosította a 70/2011. (VI. 23.) számú képviselő-testületi határozat
9
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai
Óvodai csoportok száma: 7 csoport
Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 175 fő.
9.
A költségvetési szerv működési területe: Perkáta Nagyközség és Nagykarácsony Község és Aba Nagyközség közigazgatási területe.
10.
A költségvetési szerv jogállása:
Önálló jogi személy. Önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörű, önálló bankszámlával rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szerv.
11. A jogszabály által meghatározott közfeladata: A „helyi önkormányzatokról‖ szóló 1990. évi LV. tv. 8. § (4) bekezdésében és a „közoktatásról‖ szóló 1993. évi LXXXIX. tvben meghatározott általános iskolai oktatási, alapfokú művészetoktatási, s óvodai nevelési feladatok ellátása. Ellátja továbbá Perkáta közigazgatási területén a könyvtári szolgáltatási és közművelődési feladatokat. 12.
A költségvetési szerv alaptevékenysége: TEÁOR ’08 alapján:
8520’08 Alapfokú oktatás 8510’08 Iskolai előkészítő oktatás
Szakágazati besorolása:
852010 Alapfokú oktatás
12.l. Szakfeladati rend szerinti tevékenységei: Megnevezés 12.1.1 12.1.2 12.1.3
12.1.4
Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (Ezen belül az intézményben: 2011. augusztus 31-ig: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
Szakfeladat száma 852000-1 852011-1 852021-1
852012-1
10
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai
12.1.5
12.1.6 12.1.7
12.1.8
halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.) 2011. szeptember 1-től: -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (Ezen belül az intézményben: 2011. augusztus 31-ig: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.) 2011. szeptember 1-től: -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Alapfokú művészeti oktatása zeneművészeti ágban Általános Iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése (Ezen belül az intézményben: 2011. augusztus 31-ig: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
852022-1
852031-1 855911-1
855912-1
11
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai
12.1.9
12.1.10
12.1.11 12.1.12
12.1.13
visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.) 2011. szeptember 1-től: -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés (Ezen belül az intézményben: 2011. augusztus 31-ig: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.) 2011. szeptember 1-től: -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása (Ezen belül az intézményben: 2011. augusztus 31-ig: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
855914-1
855915-1
851000-1 851011-1
851012-1
12
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai
12.1.14 12.1.15 12.1.16 12.1.17 12.1.18 12.1.19 12.1.20 12.1.21 12.1.22 12.1.23
12.1.24
visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.) 2011. szeptember 1-től: -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Nemzeti ünnepek programjai Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Iskolai intézményi étkeztetés Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása (Ezen belül az intézményben: 2011. augusztus 31-ig: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.) 2011. szeptember 1-től: -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.
841191-1 841192-1 900400-1 910502-1 910121-1 910122-1 910123-1 562913-1 562912-1 931204-1
931205-1
13
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak 12.1.26 lebonyolításával összefüggő szolgáltatások 12.1.27 Munkahelyi étkeztetés 12.1.28. Éttermi, mozgó vendéglátás 12.1.29. Szociális étkeztetés 12.1.30 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 12.1.25
841901-1 841401-1 562917-2 561000-2 889921-2 682002-23
13. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ igazgatója, akit nyilvános pályázat alapján 5 évi meghatározott időtartamra Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete bíz meg, s gyakorolja tekintetében – a „helyi önkormányzatokról‖ szóló 1990. évi LXV. tv-ben és a Társulási Megállapodásban foglalt rendelkezések szerint – a munkáltatói jogokat. Az Általános Művelődési Központ igazgatója egyidejűleg intézményegység vezetői feladatokat is ellát. Az egyéb munkáltatói jogkört Perkáta Nagyközség Önkormányzat Polgármestere gyakorolja. Az ÁMK igazgatói megbízatását – annak lejárati időtartamáig – a Közoktatási Intézményi Társulás létrehozása s ahhoz Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete csatlakozása nem érinti. Az Általános Művelődési Központot az igazgató képviseli. 14. A költségvetési szerv foglalkoztatottjai: Közalkalmazottak, akiknek jogviszonyára a „közalkalmazottak jogállásáról‖ szóló 1992. évi XXXIII. tv. rendelkezéseiben foglaltak az irányadók. A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak jogviszonyára a Ptk. rendelkezései az irányadóak. 15. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: melyre nézve az Általános Művelődési Központot használati jog illeti meg. 15.1. A perkátai 1105 hrsz-ú, ténylegesen 2431 Perkáta, Dózsa Gy. u. 13. sz. alatt fekvő ingatlan, melyben a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézményegység működik.
3
Módosította a 70/2011. (VI. 23.) számú képviselő-testületi határozat
14
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai 15.2. A perkátai 667/2 hrsz-ú, perkátai 667/3 hrsz-ú és perkátai 1122/1 hrsz-ú 2431 Perkáta, Bocskai u. 2. sz. alatti ingatlanok, melyben a Szivárvány Óvoda intézményegység nyert elhelyezést. 15.3. A perkátai 1104 hrsz-ú 2431 Perkáta, Dózsa Gy. u. 15. sz. alatti ingatlan, melyben a József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési Ház és a konyha működik. 15.4. A nagykarácsonyi 106/2 hrsz-ú 2425 Nagykarácsony, Rákóczi u. 10. sz. alatt fekvő ingatlan, melyben a Vörösmarty Mihály Tagiskola működik. 15.5. A nagykarácsonyi 549 hrsz-ú, 2425 Nagykarácsony, Béke tér 2. sz. alatti ingatlan, melyben az Örökzöld Tagóvoda nyert elhelyezést. 15.6. Az abai 1135/2 hrsz-ú 8127 Aba, Szent István király tér 7. és az abai 494 hrsz-ú 8127 Aba, Béke tér 1/A. sz. alatt fekvő ingatlanok, melyben az Aba Sámuel Tagiskola működik. 15.7. Az abai 367 hrsz-ú 8127 Aba, Dózsa Gy. út 105. sz. alatti ingatlan, melyben a Hétszínvirág Tagóvoda nyert elhelyezést. 15.8. A 15.1. – 15.3. pont szerinti ingatlanok, a bennük levő valamennyi berendezés, felszerelés, ingóságok Perkáta Nagyközség Önkormányzata, a 15.4. – 15.5. pontban nevesített ingatlanok, s a bennük lévő valamennyi felszerelések, berendezések és ingóságok Nagykarácsony Község Önkormányzata, a 15.6. és 15.7. pontban nevesített ingatlanok és bennük lévő berendezések s ingóságok Aba Nagyközség Önkormányzata tulajdonában állnak. 15.9. A 15.1. - 15.3. pontban rögzített vagyontárgyak felett Perkáta Nagyközség Önkormányzata a 15.4. és 15.5. pont szerinti vagyontárgyak felett Nagykarácsony Község Önkormányzata jogosult rendelkezni azzal, hogy 2009. július 1-i időpontot követően a Társult Önkormányzatok általi közös beruházásból, beszerzésből származó vagyonnövekmény Perkáta - Nagykarácsony Intézményi Közoktatási Társulás tulajdonát képezi. A 15.6. és 15.7. pont alatti vagyontárgyak feletti rendelkezési jog Aba Nagyközség Önkormányzatát illeti meg, a 2011. augusztus 1napját követő társult Önkormányzatok általi közös beruházásból, beszerzésből származó vagyonnövekmény Perkáta-Nagykarácsony – Aba Közoktatási Intézményi Társulás tulajdonát képezi a társult Önkormányzatok együttes rendelkezési joga mellett. 16. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingóvagyont az Általános Művelődési Központ leltára tartalmazza. Az Általános Művelődési Központ a 15. pont szerint rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakat a nevelési-oktatási feladatok, továbbá közművelődési feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti és nem terhelheti meg azokat.
15
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ adatai Közoktatási intézmények adatai Az Általános Művelődési Központ a rendelkezésére álló oktatói és nem oktatói célú helyiségeket – egy oktatási évnél nem hosszabb – határozott időre bérbe adhatja, amennyiben ez nem akadályozza az alaptevékenység végzését. 17. A költségvetési szerv vállalkozói tevékenységet nem folytat.
16
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Törvényi összefoglaló
Óvodai nevelési program Törvényi összefoglaló Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának (a továbbiakban Alapprogram) kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet meghatározza az óvodai nevelés alapelveit, az óvodai nevelés feladatait, az óvodai élet megszervezésének elveit, az óvodai élet tevékenységi formáit, a tevékenységekben megvalósuló tanulás formáit, az óvodáskor végére elérendő fejlődés jellemzőit. Az alapprogram 1996. Évi kiadásával az volt a cél, hogy az Alapprogram – összhangban a közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban közoktatási törvény) rendelkezéseivel – hosszú távon megalapozza és kijelölje a magyar óvodai nevelés szakmai fejlődési irányait, s Alapprogramra épülhessenek az egyes óvodák önálló nevelési programjai. A közoktatási törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése alapján az oktatásért felelős miniszternek rendszeresen, de legalább öt évenként – az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével – értékelni kell az Alapprogram bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat. Szükség esetén – az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérésével a Kormánynál kezdeményeznie kell a szükséges módosítást; továbbá gondoskodnia kell – a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez kapcsolódóan, az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával – az óvodai nevelés programok módosításának rendelkezéséről. A kutatás eredményét az Országos Köznevelési Tanács 2009. Május 14-i ülésén megvitatta és egyben határozott egy „Szakmai Bizottság‖ létrehozásáról és összetételéről, melynek feladatául az Alapprogram felülvizsgálatát és átdolgozását jelölte meg. A „Szakmai Bizottság‖ javaslatai alapján készült el az „Alapprogram‖ módosítását tartalmazó előterjesztés. A rendelet módosításában fontos szempontként merülnek fel az óvodával szembeni elvárások változásai, a társadalmi, illetve a közoktatási rendszer új kihívásai, különös tekintettel a családok életében és a családi nevelésben bekövetkezett változásokra, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, az óvoda és az iskola kapcsolatrendszerére, az iskola kezdő szakaszára gondolva. Az Alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009. (XI.20.), a kihirdetést követő napon lép hatályba, azzal, hogy az óvodáknak az e rendeltben foglaltaknak megfelelően felülvizsgált nevelési programjukat először 2010/2011. Óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk. E rendelet 2010. o któber 10-én hatályát veszti.
17
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Intézmények általános leírása
137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 1.§ A Kormány a közoktatásról szóló – módosított - 1993. Évi LXXIX. Törvény 94. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak felhatalmazás alapján e rendelet kiadja az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2.§ Ez a rendelet 1996. Szeptember 1. Napján lép hatályba. Intézmények általános leírása Az ÁMK három település óvodáját is összefogó közoktatási intézmény. Az egységes közoktatási intézmény működése 2011. augusztus 31-től hatályos, perkátai székhellyel. A társulásban résztvevő napközi otthonos óvodák szakmai szempontból önállóak. A nevelési program közös, amely tartalmazza a tagintézményi sajátosságokat is. A gyermekek nevelése-oktatása 14 óvodai csoportban valósul meg. Az Óvodák külső belső felépítése, állaga biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. Szivárvány Óvoda Perkáta Dunaújvárostól 16 km-re helyezkedik el. Óvodánk öt csoportos, két épületben működik. magasak, mivel a faluban nincs másik óvoda és nincs bölcsőde sem. Óvodánk épületei a falu központjában találhatók. Az új óvoda a templom mellett, szemben vele a régi óvoda. Néhány percre az iskola és a közművelődést kiszolgáló könyvtár, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal. Közlekedési szempontból jól megközelíthető. A gyermekanyag kizárólag csak a faluból érkezik, néha a szomszédos településekről egy-egy fő. A szülők túlnyomó többsége ingázik Dunaújvárosba, Székesfehérvár, Szabadegyházára, illetve kis százaléka helyben vállal munkát. Sok a munkanélküli és nagyon sokan költöznek, ingáznak Dunaújvárosból Perkátára, Perkátáról Dunaújvárosba, illetve az utóbbi években Budapestről is több család költözött Perkátára a jobb megélhetés reményében. Régi óvoda Tárgyi feltételek 1878-ban épült, három csoportban működik. A három csoporthoz egy közös mosdó, WC tartozik. Az öltöző helyiségek zsúfoltak, korszerűtlenek. A csoporthelyiségek nem a gyereklétszámnak megfelelő nagyságúak. A helyiségek fűtése központi radiátoros gázkazános fűtéssel van kialakítva a nagyobb hatásfok elérése érdekében. Az étkeztetés melegítőkonyhás rendszerben a csoportszobában történik. Az épület külső része 2009-ben új, esztétikus vakolatot kapott. 2010ben a világítás részben korszerűsítve lett. Az óvoda udvara felújításra szorul. Új óvoda Tárgyi feltételek 1991-ben épült, két csoport kapott benne elhelyezést. 2009-ben komplex akadálymentesítés történt. Ennek eredményeként hosszú évtizedek után meg tudott újulni az egész épület:
18
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Szivárvány Óvoda
A bejárati ajtók a mai kor igényeinek messzemenően megfelelőek, A csoportszobák új parketta borításúak, A csoportszobákhoz tartozó öltözők, mosdók, illemhelyiségek modern csempét és járólapot kaptak, Az iroda helyiség padozata megújult, A dolgozók öltözőjében járólap csere történt, A folyosók és közlekedők esztétikus burkolatot kaptak, Kialakításra került egy gyengén látók, hallássérültek és mozgásukban gátoltak részére egy mosdó helyiség. Megtörtént az új óvoda kupola részének szigetelése és új cserepezése (megszűnt az évtizedes beázás), Modern, energiatakarékos kazánok kerültek beszerelésre, A bejárókhoz akadálymentes járda került kialakításra. Nemcsak az épület szép, a környezete is nyugodt, esztétikus. Nagy alapterületű udvarral rendelkezik. A gyerekek étkeztetése melegítő konyhás rendszerben történik. Személyi feltételek: A gyerekek nevelését, gondozását, képességeik fejlesztését a két épületben 18 fő látja el. 5 fő dajka (2 fő érettségi végzettségű, 1 fő gimnázium 4 osztály), (4 fő szakképzett dajka), 2 fő konyhás, (1 fő vendéglátó ipari szakmunkás, 1 fő minimum vizsgával rendelkezik), 8 fő okleveles óvónő. A javításokat, fűtési és udvari feladatokat egy fő az ÁMK közös fűtő- és karbantartója végzi. Az óvodapedagógusok végzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, szakmailag magas színvonalú. Az óvodai nevelő – oktató tevékenység az Óvodai Nevelési Program szerint történt. A gyermekcsoportok kialakítása a beíratott gyermekek életkorától függően alakul. Ezért van olyan év, mikor vegyes életkorú csoportok is kialakításra kerülnek. Az óvoda és a család kapcsolata jónak mondható. A családi háttér általában jó, de egyre inkább jellemzővé válik, a családok anyagi helyzetének romlása, a munkanélküliség növekedése, ezáltal az érzelmi kapcsolat, biztonság gyengülése. Elsődleges számunkra, hogy az idejáró gyermekek jól érezzék magukat, szeretet vegye őket körül, és minden segítséget megkapjanak képességeik fejlődéséhez, iskolai tanulmányaik megkezdéséhez. Intézményünk sajátos arculatát jelenti, hogy nevelőmunkánkon belül fokozott figyelmet fordítunk a népi hagyományok ápolására, anyanyelvi nevelésére, környezetbarát szemléletmód megalapozására, mely területek jól összekapcsolhatók az óvodai munka folyamatával. Fontosnak tarjuk továbbá a gyermekek erkölcsi nevelését, egészséges testi – és lelki fejlődésük elősegítését, hagyományaink (ünnepek) ápolását. Óvodánk kollektívája nyílt, fogékony az újra, eredményes jobbra törekvés jellemzi. Jó a hangulat, összhang, együttműködés. Zökkenőmentes, összehangolt a régi és az új óvoda dolgozóinak munkája. Fiatalok a munkatársak, szinte egykorúak. Hagyománytisztelet, ápolás, kitartó minőségi munka jellemzi óvodánkat. Szakmailag jól felkészült nevelőtestület dolgozik és már több éve munkaközösség keretében is foglalkozunk a néphagyomány ápolás óvodai lehetőségével. Mindezek végiggondolása segítette a helyi pedagógiai program kidolgozását. E program figyelembe veszi intézményünk feltételeit, szűkebb és tágabb környezetünk lehetőségeit, kapcsolatainkat eddig elért eredményeink megtartását, az elképzeléseink megvalósítását, községünk közoktatási koncepcióját, családok, iskola, igényeit, elvárásait, de
19
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Örökzöld Tagóvoda mindig szem előtt tartva a GYERMEKEK érdekeit, hogy nekik valóban derűs, szép, nyugodt, gyermekkoruk legyen. A környezeti adottságok, személyi feltételek, tárgyi felszereltség (melyet folyamatosan kívánunk tovább fejleszteni) adott az eredményes munkához. Pluszforrásokat jelentenek a szponzorok támogatásai és a pályázati lehetőség kihasználásai. Örökzöld Tagóvoda Nagykarácsony Dunaújvárostól kb. 25 km-re helyezkedik el. Lakosainak száma: 1629 fő Óvodánk 2 csoportos, 50 férőhelyes. Falusi óvodaként a hozzánk legközelebb álló, s már évek óta tudatosan építő környezeti nevelést és hagyományápolást tekintettük pedagógiai alapkőnek. Mivel a környezetismeret megszerettetése jövőnk szempontjából létfontosságú, így legfőbb feladatunknak ezt tartjuk. Ez az a terület, mely köré felépíthető az óvodai élet egésze: anyanyelvi nevelés, mese-vers, ének-zene, matematika, vizuális nevelés, mozgás, játék, munka. A falusi gyerekeknek elsősorban a saját környezetüket kell megismerniük, megszeretniük, hogy majdan építőivé, szépítőivé válhassanak, ragaszkodjanak szűkebb hazájukhoz: Nagykarácsonyhoz. S mivel csak az tudja becsülni a jelent, építeni a jövőt, aki tiszteli a múltat, így fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, kiegészítve újak megteremtésével (jeles napok, a természet ünnepei). Óvodánkban folyó munkánk tervei az alapprogramban (2009. november) meghatározott alapelvek figyelembe vételével készültek el. Óvodai nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi, gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget-gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben mi kiegészítő szerepet játszunk. Alkalmazzuk az innovatív törekvéseket, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusainknak a pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében alkalmazunk. Mi azért készítettünk saját programot, hogy az óvodai élet sokszínűsége mellett érvényesíteni tudjuk az általános és helyi igényeinket. Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbségi irányelveket, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit is, (ha jelen van az óvodánkban). Ez éves szinten változó lehet. Ha megjelenik, pontos tervezetet készítünk erről. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Óvodánk papi kúriának épült. 1957-től bölcsőde-óvodaként működött. 1972-től folyik tényleges óvodai nevelés az épületben. Az épület szép környezetben helyezkedik el. Változatos vidéki táj veszi körül. Szelíd lankák, fás, füves, szántóföldes területeit, közeli patakját gyakran látogatják óvodásaink. A közeli tópartra is gyakran sétálunk, gólyafészket csodálhatunk. Eldicsekedhetünk, és büszkék vagyunk a megye leggazdagabb gyurgyalag- lelőhelyére, amely helyi védettséget élvez. Az óvoda udvarán új fajátékok vannak. A talaj füves, árnyékot két öreg cseresznyefa, egy hatalmas tuja, a hátsó udvarban egy hárs és egy juharfa ad. A környezeti neveléshez kapcsolódva újabb fákat ültettünk. Udvarunk díszéül szolgál számos cserje: magyal, orgona, hóbogyó, juhsóska, és a kerti tó, amely a tavaszi-nyári időszakban rengeteg nevelési lehetőséget biztosít. Óvodánk nevéhez méltóan fenyőfákat ültetünk, minden évben. A búcsúzó nagycsoportosok ezzel
20
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Örökzöld Tagóvoda is nyomot hagynak óvodánkban, hogy közösen ültetnek el búcsúzóul egy fát. Óvodánk folyamatos felülvizsgálattal igyekszik biztosítani a helyi óvodai nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket. Óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy ez szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetőséget adunk a mozgás-és játékigényük kielégítésére és a gyermekek környezetét harmóniát élesztő színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül. Óvodánk falát a gyermekekhez közel álló mesefigurákkal festettük ki. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai dolgozóknak és lehetőséget teremtünk a szülők fogadására is. Maga az épület magán viseli minden hátrányát annak, hogy többszöri alakítással hozták létre az óvodát. A csoportszobák szűkösek, sok ajtó, ablak szabdalja a falakat, ezáltal nehezítve a berendezés célszerű lehetőségeit. 2010 áprilisában mód és lehetőség nyílott arra, hogy a nyílászárók cseréje megtörténjen. Mindenki nagy örömére régi vágyunk vált valóra. Az önkormányzat költségvetése és pályázatok útján folyamatosan igyekszünk javítani lehetőségeinket, bővíteni eszköztárunkat, elvégezni a felújításokat. Az évenként meghirdetett eszközfejlesztési pályázat nagy segítséget nyújtott a hiányzó eszközök megvásárlásához. Az óvoda személyi feltételei Intézményünk dolgozóinak száma 10 fő. Ebből:
4 fő óvodapedagógus, főiskolai végzettséggel 2 fő szakképzett dajka, nevelőmunkát segítő személyzet 1 fő szakképzett élelmezésvezető 2 fő szakképzett szakács 1 fő takarító-udvaros
A nevelőtestület kvalitását mutató adatok Az óvónők közül három főiskolai óvodapedagógusi végzettsége mellett másoddiplomával is rendelkezik, 1 fő közoktatás vezetői, 1 fő biológia szakos tanári diplomával 1 fő fejlesztőpedagógusi végzettséggel. Az óvónők a nevelő-fejlesztő munka során figyelembe veszik a helyi adottságokat, lehetőségeket. A programban a 4 évszak változásaihoz, azon belül a jeles napokhoz kapcsolódva építjük fel a tevékenységeket. Figyelembe vesszük a szülők kéréseit, igényeit. Folyamatos kapcsolatot tartunk a szülőkkel. Az óvónők és dajkák kapcsolata nagyon jó, nevelőtársai munkánknak. A program írásakor fontos szempont volt a környező világunk tevékeny megismerése, szűkebb és tágabb környezetünk megóvása. Szűkebb környezetünk rendben tartása, fejlesztése, az eszközök bővítése mind a gyerekek testi, értelmi, szociális fejlődését hivatott biztosítani. A környezet megismertetése, megszerettetése alakítja a gyermekek környezettudatos magatartásának későbbi kialakulását, valamint komplex ismeretek közlésére ad lehetőséget a pedagógusnak. A tevékenységbe ágyazott ismeretek befogadására, elmélyítésére ad lehetőséget a gyermekeknek. Így juttatjuk a gyermekeket esztétikai, vizuális, irodalmi, mozgásműveltségi élményekhez. Az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülőknek egyaránt a környezetbarát életvitel kialakítására. Az óvónő személyiségével, környezeti attitűdjével, értékrendjével követendő hatást tud elérni munkatársaival, gyermekekkel, szülőkkel. A mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakítóvá. Lényeges a környezeti nevelésnél a
21
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Hétszínvirág Tagóvoda szülők, a család bevonása. A szociális tanulás, mintakövető tanulás akkor megfelelő, ha az óvoda falain kívül is folytatódik, a családban is megerősítést kap. Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenlétünk a nevelés egész időtartamában fontos feltétel az óvodai nevelésben. Mi, óvodapedagógusok elfogadói, segítői, támogatói attitűdjei vagyunk, mintát jelentünk a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek nevelésében a dolgozóink feladata, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai, óvodai nevelés célkitűzéseit, ha óvodánkban ez jelen van. Erre vonatkozóan külön terv készül, de ez évenként változik, illetve, van olyan, hogy évekig nem jelenik meg intézményünkben.
Hétszínvirág Tagóvoda Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. A közel 4700 lakosú faluhoz a 180 fős Bodakajtor és a 230 fő lakosú Belsőbáránd település is tartozik. A településrészeket – melyek egymástól 4-10 km-re helyezkednek el – az önkormányzat buszjárata köti össze. A község képe rendezett, víz, gáz, telefon, szennyvíz, kábeltelevízió infrastruktúrával rendelkezik. Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. Az óvoda ideális környezetben helyezkedik el, főúttól távol, csendes, nyugodt helyen fekszik. Óvodánk hét csoporttal működik, a gyermekek száma 180-200 fő között van. Óvodánk előnye, hogy jól felszerelt, valamint nagy füves udvarral rendelkezik. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a jó környezeti és tárgyi feltételek.Községünkben az országos átlagnál több gyermek születik, nagyon sok a 3 és több gyermekes család. Gyermekeink egyharmada nagycsaládból érkezik. Magas azon gyermekek száma, akik hátrányos, ingerszegény életmódú családokban élnek. 1993. óta helyi önkormányzati döntés alapján minden óvodába íratott gyermek automatikusan felvételt nyer az intézménybe. Ebből adódóan még mindig magasak a csoportlétszámok. Az óvoda 175 férőhelyű. Felméréseink, családlátogatásaink eredményeként és az elmúlt évek tapasztalatai alapján meggyőződtünk arról, hogy kiemelten fel kell vállalnunk az óvó-védő szociális ellátó, és az egyéni eltérésekre épülő személyiségfejlesztő nevelőmunkát, felvállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. Az óvodánkba járó gyermekek nagyobb része rendezett körülmények között, szeretetben, gondoskodásban él. A szülők igyekeznek gyermekük szükségleteit kielégíteni. A nehezebb körülmények között élő családoknak segítséget nyújt a gyermekvédelmi törvényben biztosított támogatás, ezt helyileg a gyermekek természetbeni étkezésére fordítjuk. Az óvoda a község intézményei közül a legideálisabb környezetben van. Főúttól távol, csendes nyugodt helyen fekszik. Az óvoda épülete 2002-ben 2 új csoporttal, valamint az ETALON Sport RT támogatásával, tornateremmel bővült, az óvoda bővítésével a régi csoportszobából kialakított aula biztosítja az óvodai közös ünnepélyek megtartását. A régi épületrészben 1 csoport, a tornaterem szertára, öltözőrész, tálalókonyha, kiszolgáló helyiség található. Szintén a régi óvodarész ad helyet külön bejárattal a Gyermekjóléti Szolgálatnak. 2002. szeptember 1-től bővítéssel, 7 csoporttal működik óvodánk, melyben az elhelyezett gyermekek száma továbbra is 200 fő körül van.
22
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Hétszínvirág Tagóvoda Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Óvodánk papi kúriának épült. 1957-től bölcsőde-óvodaként működött. 1972-től folyik tényleges óvodai nevelés az épületben. Az épület szép környezetben helyezkedik el. Változatos vidéki táj veszi körül. Szelíd lankák, fás, füves, szántóföldes területeit, közeli patakját gyakran látogatják óvodásaink. A közeli tópartra is gyakran sétálunk, gólyafészket csodálhatunk. Eldicsekedhetünk, és büszkék vagyunk a megye leggazdagabb gyurgyalag- lelőhelyére, amely helyi védettséget élvez. Az óvoda udvarán új fajátékok vannak. A talaj füves, árnyékot két öreg cseresznyefa, egy hatalmas tuja, a hátsó udvarban egy hárs és egy juharfa ad. A környezeti neveléshez kapcsolódva újabb fákat ültettünk. Udvarunk díszéül szolgál számos cserje: magyal, orgona, hóbogyó, juhsóska, és a kerti tó, amely a tavaszi-nyári időszakban rengeteg nevelési lehetőséget biztosít. Óvodánk nevéhez méltóan fenyőfákat ültetünk, minden évben. A búcsúzó nagycsoportosok ezzel is nyomot hagynak óvodánkban, hogy közösen ültetnek el búcsúzóul egy fát. Óvodánk folyamatos felülvizsgálattal igyekszik biztosítani a helyi óvodai nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket. Óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy ez szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítsák egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetőséget adunk a mozgás-és játékigényük kielégítésére és a gyermekek környezetét harmóniát élesztő színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül. Óvodánk falát a gyermekekhez közel álló mesefigurákkal festettük ki. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai dolgozóknak és lehetőséget teremtünk a szülők fogadására is. Maga az épület magán viseli minden hátrányát annak, hogy többszöri alakítással hozták létre az óvodát. A csoportszobák szűkösek, sok ajtó, ablak szabdalja a falakat, ezáltal nehezítve a berendezés célszerű lehetőségeit. 2010 áprilisában mód és lehetőség nyílott arra, hogy a nyílászárók cseréje megtörténjen. Mindenki nagy örömére régi vágyunk vált valóra. Az önkormányzat költségvetése és pályázatok útján folyamatosan igyekszünk javítani lehetőségeinket, bővíteni eszköztárunkat, elvégezni a felújításokat. Az évenként meghirdetett eszközfejlesztési pályázat nagy segítséget nyújtott a hiányzó eszközök megvásárlásához. Az óvoda személyi feltételei Óvodánk előnye nagy és füves udvarral rendelkezik. Folyamatosan bővítjük az udvari játékokat, mászókákat. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a környezeti, tárgyi feltételek. Fontos, hogy a ránk bízott gyermekeket esztétikus környezetben jó körülmények között fogadhassuk. (Az óvodák működésének eszköz és tárgyi feltételeit törvény is szabályozza). Elveink a tiszta szép környezet kialakítása, biztosítása. A nyitott óvoda a figyelem központjában van, példaképül szolgál az itt tapasztalt rend és nyugalom is. Óvodánk jól felszerelt (számtalan pályázat eredményeként). A csoportokban galériák, nyitott polcok, asztalok, székek jó állapotúak. A nagy ablakok biztosítják a megfelelő fényt a csoportszobákban. Játékállományunk rendkívül jó, tekintélyes készségfejlesztő játékkal is rendelkezünk. A csoportok előtereiben TINI-KONDI is elősegíti a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A gyermekek egészségének védelmében (prevenció) polifoam fektetőket használunk, ÁNTSZ engedéllyel. A gyermekek mozgásigényének rendszeres kielégítése az udvaron és a tornatermünkben történik. Testnevelési eszközeink mennyisége, minősége tartalmilag nagyon jónak mondható: bordásfal, Greinswaldfal, bújócska-mászóka, zsámolyok, padok, bukfencszőnyegek, AYRES eszközök, kéziszerek
23
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Óvodai nevelési program Hétszínvirág Tagóvoda (bot, szalag, babzsák, kötél, léglabda, medicinlabda, karika), egyensúlyozó eszközök, hengerek, trambulin. A nagy csendes füves udvarunk biztosítja a gyermekek levegőn való edzését. Kialakításánál fontosnak tartottuk, hogy sokféle mozgáslehetőséget teremtsünk. Törekszünk a jó levegő biztosítására: sövény ültetése a kerítés mellett, öreg fáink pótlására sok facsemete, bokrok ültetése, virágágyások kialakítása. Az udvari környezet segíti a gyermekek természettel való találkozását, megismerését. Mászókáink udvari játékok fából készültek. Homokozó fölé árnyékolót biztosítottunk. Alakítottunk ki futballpályát a szem-kéz-láb koordináció fejlesztésére. Létesítettünk egyéb mozgásra alkalmas lebetonozott területet. Itt tudjuk megtartani közös kinti ünnepélyeinket, s ez a hely ugróiskolázásra, ugrókötelezésre is ad lehetőséget. A külső világ tevékeny megismertetése a természetes környezetben való tapasztalatszerzéssel – udvarunk élővilága, erdei séták, kirándulások, kilátogatás a falunkban állatokat tartó családokhoz – és az óvodánkban található diafilmek, kazetták, albumok, terepasztal, földgömb, nagyító, természetes anyagok, képességfejlesztő eszközök használatával történik. Anyanyelvi-irodalmi nevelésünk eredményességéhez hozzájárul a csoportokban található 1500 mesekönyv, verseskönyv, bábok, dramatizáláshoz szükséges eszközök, anyanyelvi játékok, képek. A nevelőtestület kvalitását mutató adatok Óvodánkban fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Számuk sajnos évről évre növekszik. Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük. (Nevelési Tanácsadó pszichológusai, gyógypedagógus gyógy-testnevelő-, fejlesztőpedagógus, logopédus.) Az óvoda jelenlegi 15 pedagógusi álláshelyén minden alkalmazott szakképesítéssel rendelkezik, 14 fő óvodapedagógus, 6 fő szakvizsgázott, 1 fő gyógypedagógus. A közoktatási központi továbbképzési támogatásból nőtt a másoddiplomával rendelkező óvodapedagógusok száma: 1 fő szakvizsgázott vezető óvodapedagógusi, 1 fő szakvizsgázott gyógy-testnevelői, 4 fő szakvizsgázott fejlesztő-pedagógiai szakképesítést szerzett. Gyermekvédelmi 2 éves komplex tanfolyammal rendelkezik 1 óvónő. Számos akkreditált 30, 60, 120 órás továbbképzésen vettek részt az óvodapedagógusok. Bevezettük – pályázat eredményeként – óvodánkban az AYRES mozgásterápiát, mely a részképesség zavarral, hiperaktivitással, figyelemzavarral küzdő gyermekek mozgásán keresztül történő fejlesztését szolgálja. AYRES tanúsítvány több óvónő megszerezte. Továbbképzéseink, tanfolyamaink eredményeképpen tudatosabban fel tudjuk vállalni a ránk bízott gyermekek testilelki harmonikus fejlődését. Nevelőtestületünk célja a továbbképzéseken való részvétel. Fontosnak tartjuk az önképzést, önismeretet, hogy magunkat „megújítva‖ személyünk mentálhigiénét karbantartva hatékony fejlesztői lehessünk óvodás gyermekeinknek. Óvodánkban működő szakmai munkaközösségek: anyanyelvi, zenei, testnevelési, vizuális és egészséges életmódra való nevelés nevelőmunkánk színvonalát emelik.
24
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Bevezető A nevelőmunka közvetlen segítői a dajkák. Óvodánkban a dajkák (8) szakképesítéssel rendelkeznek. A technikai személyzet (1 fő pénztáros-adminisztrátor, 2 fő konyhás tálaló, 1 fő részmunkaidős karbantartó) az óvoda zavartalan működését biztosítják. A nevelőtestületet a folytonos megújulásra való törekvés jellemzi. Mindig lehetőséget teremtettünk a továbbképzéseken való részvételre, a pedagógia tapasztalatok megszerzésére. 1990. szeptember 1-től a pedagógiai folyamat egésze újult meg, amikor a módszertani szabadságon túllépve a nevelés szervezeti keretei is feloldódtak. Az elmúlt öt év alatt valamennyien végeztünk különböző tanfolyamokat. •
Néphagyományőrzés, néptánc
•
Pszichológiai tanfolyam
•
Játék és tánc az óvodában
•
Népi kismesterségek gyakorlása
•
Textil és díszítőfestés
•
Gyermekvédelem az óvodában (Komplex 2 éves tanfolyam)
Nevelési Program Bevezető Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelés ügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak Az alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelő testülete elkészíti saját nevelési programját vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, melynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési program egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai
25
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Bevezető önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését végzi.
26
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Célok, alapelvek, feladatok
Célok, alapelvek, feladatok Az óvodai nevelés céljai Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. Az iskolai érettség eléréséig. Az óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyerekek szociális életképességét (életre nevelést) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. A pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció konkrét tartalma A társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése. A kommunikáció konkrét tartalma A közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását és értékelését szolgálják. Az óvoda lehetővé teszi a gyermek fejlődését, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A szocializáció konkrét tartalma Az óvoda a pedagógiailag segített szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek közt tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez komplex életfeladat. A munkatevékenység konkrét tartalma A munka során a cél a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a személyiség kibontakoztatásának elősegítése egészséges óvodai környezet megteremtésével. A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető szükségleteinek kielégítése. Gyermek- és tevékenység központú, élmény- és érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, melyben jól érzi magát a gyermek. A 3-7 éves korú gyermekeknek harmonikus, nyugodt, vidám, szeretetteljes, egészséges, változatos tevékenységekre lehetőséget adó környezet biztosítása. A 3- éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül A természetes és mesterséges környezet megismerésére, védelmére nevelés tevékenységek által és tevékenységeken keresztül
27
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Gyermekkép Általános célok Minden tagóvoda célja, hogy megteremtse a munkájának irányvonalát meghatározó nevelés feltételeit, és folyamatosan biztosítsa azt. Az óvoda feladata az, hogy a gyermek életkorának megfelelően lehetőséget teremtsen játékra, utánzásra, mesével fejlessze belső tárvilágát, módot adjon a spontán utánzásos tanulásra. A településeken élő enyhe testi, érzékszervi, értelmi, beszédsérült és más fogyatékossággal (tanulási zavar veszélyeztetett, hiperaktív) bíró kisgyerekek folyamatos integrált fejlesztése egyéni és csoportos keretek között. Feltétel hiányában külső szakemberek bevonásával kell megoldani. (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) A szűkebb környezethez (településhez) való tartalmas érzelmi viszony kialakítása. Közös alapelvek: A közös alapelvek azokat a minden tagóvodára jellemző elveket foglalják össze, melyek meghatározzák az óvodai élet céljait és feladatait. Ezek a következők: Az óvodai nevelőmunka a családi nevelésre építve, annak pozitív megerősítésére törekszik. Szeretetteljes, barátságos, biztonságot nyújtó, családias légkörben történő nevelés, a gyermekek személyiségének és jogainak teljes körű tiszteletben tartása, a gyermeki másság elfogadása. Gyermekközpontú szemlélet, differenciált egyéni bánásmód alkalmazása a csoport, a közösség keretein belül. Esélyegyenlőség megteremtése a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével. Tevékenységközpontú nevelés megvalósítása. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése. A nemzeti és etnikai kisebbség kultúrájának megőrzése és kiterjesztése azokon a településeken, ahol kisebbség él. A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése annak érdekében, hogy a család megismerhesse az óvodai életet. A pedagógiai szabadság érvényesítése a törvényi szabályozás szerint, a gyermekek érdekeit figyelembe véve. A nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása és fenntartása. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezőt együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nem sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
28
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Gyermekkép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ide értve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv:
A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: A gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, mással nem helyettesíthető szabad játékra; E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Ezek figyelembe vételével a következőket szeretnénk elérni az óvodáskor végére, melyek egyben az iskolába kerülés fejlettségi szintjeit is jelentik: Gyermekeink legyenek nyíltak, derűsek, forduljanak bizalommal a felnőttekhez. Örömmel vegyenek részt a tevékenységekben. Legyenek képesek önálló munkavégzésre, ugyanakkor a neki adott feladatok elvégzéséhez bátran kérjen segítséget. Legyen feladat tudata, feladattartása. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják - védjék, alakítsák környezetüket. Legyenek gondosak, nyitottak, érdeklődők, rendszeretők, az intézményen belül tudjanak élni szabadságukkal. Ismerjék, használják az udvariassági formákat és illemszabályokat. Valósítsák meg önmagukat, és őszintén nyilvánítsák ki véleményüket. Sajátítsák el a példaképet nyújtó felnőttektől az együttműködés szabályait. Legyenek önállóak, talpraesettek, edzettek, egészségesek, tudjanak nyerni és veszíteni egyaránt. Legyenek érzelmileg gazdagok, a településükhöz kötődőek, környezetükben jól tájékozódjanak, nyitottak, érdeklődők, önmagukat értékelni tudók, másokat elfogadók, együttműködők. Önállóan képesek legyenek eligazodni saját környezetükben, s törekednek a környezetükkel való együttműködésre. A
29
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Óvodakép szándékos figyelem legyen irányítható, szabályozható a gyermekeknél. Képesek legyenek alkotóan részt venni a játékban egyedül és társaival is. Bátran, szívesen kommunikáljanak, tartsák tiszteletben mások véleményét, de sajátjukért is szálljanak síkra. Mozgásuk legyen összerendezett, harmonikus. Finom motorikájuk tegye képessé őket az írás elsajátítására. Harmonikusan fejlettek, kreatívak, felkészültek legyenek az iskolai életre, képesek legyenek a másság elfogadására. Az óvodáskor végére sajátos, egyedi képességeit kifejezni tudóvá váljanak. Tiszteljék az időseket, társakat, felnőtteket. Legyenek toleránsak másokkal szemben. Koruknak megfelelően tartsák be azokat a magatartási formákat, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükségesek. Tartsák rendben a körülöttük lévő tárgyakat, vigyázzanak játékaikra , azokra az eszközökre, melyeket használnak . Legyen igényük a tisztaság. Vegyenek részt lehetőség szerint a növények és állatok gondozásában. A környezetet tiszteljék és védelmezzék. Szociálisan hátrányos helyzet gyermekek differenciált fejlődésének segítése A családok által referált értékek – eltérő kulturális szinten – kiegészítése, fejlesztése, magasabb szintre emelése. Felerősíteni a szociális tanulást. Biztonságos, nyugodt, félelemmentes mindennapok biztosítása. A gyermekekkel együtt kialakítani a csoport szokás és normarendszerét és igény szerint bővíteni. A gyermekek bátorítása, önbizalmának erősítése. Közös élményekre épülő, közös tevékenységekkel biztosítani a gyermekek társas szükségleteit megalapozva az erkölcsi tulajdonságaikat (együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, igazságosság, felelősségérzésük megtapasztalása) akarata (önfegyelem, önállóság, kitartás, feladattudat, szabálytudat). Egyéni képességek fejlesztése. Egészséges és biztonságos környezetben alakítani az egészségüket védő szokásokat, környezetesztétika, környezetvédelem. Óvodakép Az óvodakép közös megfogalmazása azoknak az elemeknek az összegyűjtését tette szükségessé, amelyeket minden tagintézmény vállal. Ennek figyelembe vételével a közös óvodaképre a következők jellemzők: Esztétikus, biztonságos, családias, értékekben és érzelmekben gazdag külső és belső környezet megteremtése, ahol a gyermek legfőbb tevékenységében, a játékban valósíthatja meg önmagát. Legyen az óvoda nyitott a változó világ kihívásaira! A gyermekeknek tevékenységközpontú óvodai neveléssel tartalmas gyermekkort teremtsen az óvoda, melyben érvényesül a szabadság és önmegvalósítás, ahol a gyermekek egyéni képességeik szerint fejlődhetnek. Partnerközpontú szemlélet: feleljen meg az óvoda a fenntartói, szülői igényeknek, társadalmi elvárásoknak. Az óvodai nevelés a gyermekek személyiségfejlesztését, a családi nevelés kiegészítését, a gyermekek iskolai életmódra való felkészítését vállalja fel.
30
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Óvodakép Az óvoda funkciói Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Fontos a családdal való együttműködés, amelyben nélkülözhetetlen a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermek személyiségének tisztelete, elfogadása és megbecsülése. A program a gyermekek alapvető tevékenységeire, a játékra, mesére, kommunikációra, munka jellegű tevékenységekre, mozgásra, művészeti élménynyújtásra, a környezet tevékeny megismerésére épít. Kiemelt feladatként kell kezelni a települési értékeket, hagyományok megismertetését, megőrzését. Fontos a játék elsődlegessége. Hangsúlyos a gyermekek testi-lelki gondozása, az érzelmi biztonság megteremtése az anyanyelvhez, a társakhoz való érzelmi viszony megalapozása. Közvetlen környezetükben, szerzett tapasztalatok segítségével ismerjék meg a természeti, társadalmi környezetünket, ápolják néphagyományainkat. A hagyományőrző programok hozzájárulnak nemzeti kultúra átörökítéséhez. Biztosítani kell a gyerekeknek a mindennapi szabad mozgást, mellyel erősödik keringési, mozgató, légzési, csont és izomrendszerük, teherbíró képességük.
31
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Óvodakép Az intézmény tárgyi feltételei Az intézmény tárgyi feltételei a kötelező eszköznorma elvárásainak megfelelőek. Fokozatos bővítéssel tovább fejleszthető. A külső és belső környezetek esztétikusak, tiszták, ahol biztosított az egészséges gyermeki személyiségek kibontakoztatása, fejlesztése. Az óvodai nevelés közös feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmódra nevelés alakítása; Az érzelmi- erkölcsi nevelés, a szocializáció biztosítása; Az értelmi nevelés, fejlesztés, anyanyelvi nevelés megvalósítása. A gondozás, a gondoskodás a gyermekről alapvető és állandóan jelenlévő sajátossága az óvodának. A gondozási feladatok teljesítéséhez szükséges a bensőséges gyermek – felnőtt kapcsolat. Kiemelt cél: Egészséges táplálkozásra, kulturált étkeztetésre, a testápolásra, az egészségmegőrzés szokásaira való nevelés. A helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások megalapozásánál fontos szerepe van az óvodapedagógusnak és dajkának. A felfokozott mozgásigény a gyermekek életkori sajátossága. Kielégítése az óvodapedagógus feladata. Érzelmi – erkölcsi nevelés terén elengedhetetlen, hogy a gyermekeket érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Hozzá kell járulni az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulásához (barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés, önzetlenség). A mindennapok tevékenységeit úgy szükséges szervezni, hogy az elősegítse a gyermekek akaratának, (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. Meg kell alapozni a szociálisan elfogadható önérvényesítés képességét. A szokás és normarendszer megalapozása tevékenységeken keresztül történik. A 3-7-8 éves korú gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése olyan élményszerű napirend, feltételrendszer mellett, hogy a gyermekeknek minden nap élmény legyen az óvoda. Az értelmi nevelés, fejlesztés feladatait tekintve a változatos tevékenységek megszervezésével biztosítani kell a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségét, valamint a gyermekek érdeklődésének felkeltését, fenntartását és kielégítését. Rendszerezni, bővíteni szükséges az ismereteiket, s az élmény gazdag környezetben folyamatosan fejlődnek értelmi képességeik (az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, és kreativitás). Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elkülönülnek, de a gyakorlatban egységet alkotnak. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyerekeket. Megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermekjátékon, az alkotómunkán,saját tevékenységén keresztül jusson élményekhez, amelyek felkeltik, és ébren tartják a megismerés vágyát a tanulás örömét és az átélést. Az oktatási törvény szerint: Az óvoda, az iskola, - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében:
32
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Óvodakép A gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, A gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját, Felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintőkérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.
33
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program A személyiségfejlesztés területei
A személyiségfejlesztés területei A személyiségfejlesztés területei
Az egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Esztétikai nevelés Értelmi nevelés, fejlesztés Anyanyelvi nevelés és kommunikáció A program tevékenységi formái: Játék Vers, mese Ének, ének zene, zenehallgatás Rajz, mozgás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek A program kapcsolatrendszere Iskola, művészeti együttesek, alkotók, zeneiskola, közművelődési intézmények, egyéb helyi szervezetek
A tevékenység kerete: Néphagyomány ápolás, népszokások
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
Család
Kistérségi, megyei, országos szervezetek
Egészséges életmód alakítása Az óvodák helyi nevelési programjának kiemelt nevelési területe az egészséges életmódra nevelés. Az egészséges életmódra nevelés célja: a gyermekek testi - lelki szükségleteinek kielégítése, a testi - lelki harmónia megteremtése. Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az
34
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Egészséges életmód alakítása életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei. A gyermekek az oldott, kellemes légkörben szívesen végzett tevékenységeket nem érzik fárasztónak. A különböző tevékenységek váltakozása pihentet. Az egészséges életmód alakításának feltételei: Tárgyi feltételek Az udvar, az épületek felszereltségének lehetőség szerinti folyamatos bővítésével, korszerűsítésével szükséges biztosítani a hatékony munka feltételeit. Minden óvodában fontos a megfelelő hőmérsékletű víz biztosítása. Régi elavult bútorok cseréjére, felújítására a helyi adottságoktól függően kerülhet sor. Személyi feltételek Az óvoda személyzetének mindenkor be kell töltenie a „modell szerepét a nevelés hatékonysága érdekében. Módszertani alapelvek Az egészséges életmód alakításában mindenekelőtt a gyermek életkori és egyéni sajátosságaira kell építeni. Tudatosan és tervszerűen szükséges bővíteni a gyermekek szokásait, szabályrendszerét fokozatossággal, következetességgel, folyamatossággal. A derűs légkör megteremtésével pozitív személyi kapcsolatok kialakításával, közösen átélt élményekkel formálni a gyermekek aktivitását. Figyelembe kell venni a gyermekek alapvető jogait, és szükségleteit, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az óvodapedagógus feladata A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése. A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a nevelés feladatait. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van a gyermek gondozásában. Feladatok Egészséges táplálkozás szokásrendszerét szükséges kialakítani, s ezt a családokkal meg lehet ismertetni. A helyi adottságok figyelembe vételével a tagóvodák felvállalhatják a különböző ételallergiás gyerekek segítését a konyha segítségével. Óvodánként eltérő módon lehet biztosítani a folyamatos, ill. napirendben
35
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása meghatározott időben történő étkezést. A napirend rugalmasságával az egyéni szükségletekre oda lehet figyelni. Egyéni fejlettségnek megfelelően türelemmel, tapintattal zajlik az önállóságra nevelés. A rugalmas napirend jól szolgálja a folyamatosságot a tevékenységek begyakoroltatását. Egészségvédelem, edzés területén fontos: A gyermek testi épségének védelme, és a baleset megelőzés érdekében az óvoda felszereléseit szabványnak megfelelővé kell tenni. Mindenkor biztosítani kell a gyermeklétszámnak megfelelő felnőtt felügyeletet az udvaron és a csoportszobákban egyaránt. Levegőhöz, naphoz, vízhez szoktatást az időjárásnak megfelelően, körültekintően kell biztosítani. Szabad mozgás, az udvari játékok sokszínűsége biztosítsa a testi képességek, mozgásdifferenciálás fejlesztését. Mozgásigény kielégítése: Napirenden kívül, külön szervezett kirándulások, séták, túrák, sport rendezvények szolgálják a mozgásigény bővítését. Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodai élet megkezdésével, új környezetbe kerülnek a gyermekek, számukra eddig ismeretlen Közösségi életbe kell beilleszkedni. Ez még az érzelmileg stabil gyermeknek is nehézséget okoz. Az óvodapedagógus érzelmi biztonságra kell, hogy törekedjen. A közösségi élet normáit kifejező szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást, a magatartás alakulását. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért az óvodák életét olyanná kell szervezni, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség és akaratának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. Az óvodákba a gyermekek különböző szociokulturális alappal és háttérrel érkeznek, mely a gyermekek érzelmi állapotát nagymértékben befolyásolja. Kiemelt feladatunk A viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztése. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az érzelmi nevelés feladata általánosságban A szokásrendszer kialakítása segíti a gyermekek társas kapcsolatainak, erkölcsi tulajdonságainak alakítását. A közösen végzett tevékenység erősíti a közös munkát, közös együttlétet, a figyelmességet, a felelősségérzetet, a toleranciát, az önzetlenséget, a segítést. A nyugodt óvodai légkör fejleszti, alakítja a társakkal való viselkedési szokásokat és a nyelvi kifejezőképességüket. A mese erősíti az anyanyelvi beszédet, a belső kép megteremtését.
36
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Esztétikai nevelés A kompetencia alapú programcsomag – érzelmi nevelés Az érzelem áthatja a kategóriák mindegyikét. Az érzelmek (főként óvodás korban), de később is (jó, rossz) cselekvést képesek kiindukálni. Az óvodás korú gyermek pozitív és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik. Nem véletlen, hogy érzelmeikre hatva próbálkozunk őket cselekvésre bírni, nem véletlen az sem, hogy az irányított cselekvéseiket, mint például a tanulást is az érzelmeken keresztül igyekszünk befolyásolni, motiválni. Az érzelmek minden esetben jelen vannak a maguk igen széles, gyakran követhetetlenül szerteágazó, egymásba fonódó, netán ellentmondásos spektrumával. Ebben az életkorban mindez még kevéssé önszabályozó jellegű, valójában nincs, vagy alig van önkontroll alatt. Az érzelmek tehát áthatóan és befolyásolóan – ha tetszik, motivációként – jelen vannak a kisgyermek életében, tetteinek „küszöbén‖. Mi a felnőtt, a szülő és a pedagógus teendője e terület fejlesztése terén? Semmiképpen sem az érzelmek „kiiktatása‖ és a puszta ráció előtérbe helyezése, hanem az, hogy olyan szituációkat teremtsünk a gazdag, változatos tevékenységrendszerben, amelyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. Ez vezet majd oda, hogy megtanulja hagyni is mások által irányítani magát, és azt is, hogy az érzelmeken kívül egyéb vezérlő szempontok is vannak. Mindez – jó esetben – előbb, vagy utóbb a felelősségérzet kialakulását eredményezi. Esztétikai nevelés Egyéni igények figyelembe vételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjai-an, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt; A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, hogy a gyermekekben az élménybefogadó képesség erősödjön. Legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát; Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek később kialakuló esztétikai értékítéletének. Az értelmi nevelés megvalósítása Az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése történik oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei: Egyre pontosabb, valósághű észlelés; figyelemösszpontosításra való képesség; gazdag képzeleti működés; reproduktív emlékezet; problémamegoldó és kreatív gondolkodás; az alakuló fogalmi gondolkodás. A gyermeknek állandóan szüksége van megerősítésre, hogy egyre jobban megismerje önmagát, képességeit, és bízzon abban, hogy meg tud felelni az elvárásoknak. Fontos feladat:
37
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program Az értelmi nevelés megvalósítása A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése. Az értelmi fejlesztést az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével kell alakítani. Az érzelem által indított játékos tevékenységeken keresztül mélyíteni az értelmi képességek fejlődését. A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére épül a tanulás. A kiemelkedő képességű, és részképességek fejlődésében elmaradt gyermekre egyéni fejlesztési terveket kell készíteni (differenciált nevelés). Minden gyermek képességeit önmagához mérten célszerű alakítani. Az iskolába lépéshez szükséges tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati készségek kialakítása a cél. (beszéd, akarat, emlékezet, figyelem, szociális magatartás, problémamegoldó gondolkodás) A képességek, a tanulás iránti vágy, a belső gondolati képek, a képszerű, szemléletes gondolkodás, az anyanyelv és a kommunikációs képesség fejlesztése.
38
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program A fejlesztés tevékenységi formái
A fejlesztés tevékenységi formái Az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, a nevelési folyamat négy feladatrendszerén keresztül valósul meg. Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység A fejlesztést meghatározó elvek, a következőket veszi figyelembe: Az ONAP irányelveit A magyar nemzeti kultúrát, A magyar óvodapedagógia eddig elért eredményeit, Óvodai hagyományokat, Az óvodákba jól bevált programokat. Minőségirányítási, programmérési, értékelő rendszert Az integrált nevelést A játék, a tanulás fontosságát, A nyelv és érzelmek meghatározó szerepét, Az iskolába kerülés fejlettségi szintjeit, Az óvodapedagógusok felkészültségét. (Továbbképzés fontossága) Játék és tanulási tevékenység Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon hosszantartóan, és lehetőleg zavartalanul kell megvalósulnia. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait a játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé. A gyermek játék által közvetíti gondolatait, érzelmeit. Megtanul együttműködni,beszélgetni,alkotni,megismerni másik embert,képet alkotni a világról és úgy érzi ,alakítja is azt. Fantáziája gyarapszik, a játékon keresztül jut ismeretekhez, munkafolyamatokat sajátít el , tanul és így válik boldoggá. Feladatok a játékkal kapcsolatban: Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése, amely lehetővé teszi a sokféle játéktevékenység önálló szervezését. A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. Az ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Az egyéni élményeken túl közös élményszerzések kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. A játék útján megismertetjük őket a világgal, tárgyakkal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel - ezek a gyermek értelmi képességeinek fejlődését segítik elő. A különböző jellegű játékokhoz az állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakítása, eszközök biztosítása. Nyugodt játék biztosítása az udvaron is. A játékhoz
39
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program A fejlesztés tevékenységi formái szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játékban. Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő metódusai, a játék irányításának feladatai. Az óvónő mutasson mintát a játék apró fogásaira, tanuljunk meg ismételni egy – egy jól bevált játékot, rugalmasságot, folyamatosságot, spontaneitást vigyen a nevelési folyamatba. Használja ki a népi játékokban rejlő személyiségfejlesztő lehetőségeket, biztosítva ezzel múltunk értékeinek megismerését, játékba való beépítését. Közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a játék fejlesztéséhez. A tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás alapja a kíváncsiság, önérvényesítés, rugalmasság, kreativitás. Ezek a képességek csak a játékban és a játék által alakulnak ki és fejlődnek. Tanulási tevékenység A tanulás természetes része a nevelési folyamat egészének. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulás folyamatának. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Fontos, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. A tanulás célja, hogy a gyermekek gyakorlati tevékenységbe ágyazottan jussanak el a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben hasson a gyermekek motoros, szociális és verbális és mentális fejlődésére. A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. A tanulással kapcsolatos feladatok: Problémaszituációk teremtése. A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása. A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Értelmi képességek fejlesztése. Az óvónő biztosítsa a tanulás, tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. Az óvodai tanulás épüljön a játékos jellegre, eszközben, eljárásban és módszerekben. A tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek elsősorban a gyerekek közvetlen környezetéből származzanak. Érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet, képzelet fejlesztése (értelmi képességek), A kutatásra, felfedezésre, vizsgálódásra, gyűjtögetésre ösztönző lehetőségek megteremtése. A tanulás lehetséges formái: Utánzásos minta és modellkövetés;
40
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program A fejlesztés tevékenységi formái
Spontán játékos tapasztalatszerzés; A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés; Gyakorlati probléma és feladatmegoldás; Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás; Kötetlen, kötelező foglalkozás, szabad foglalkozás
Társas és közösségi tevékenység A pedagógiai program feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. Ezen képességek fejlesztése nagyon fontos az életre nevelés szempontjából. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A gyerekek alkalmazkodnak egymáshoz, és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. Nyitottak, és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű fejlődéséhez. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, ami számára nem veszélyes. Feladat: Az egyéni élményen túl, a közös élmény erősítése. A követelményeket az egyéni bánásmód érvényesítésével gyakoroltatni. A bizalom légkörének megteremtése. Állandó és alkalmi megbízatásokkal a közösségért érzett felelősségtudat fejlesztése Egymás segítése a játék, a gondozás és egyéb tevékenységek folyamatában. A megfelelő szabályok a gyermekek védettségét, nyugalmát biztonságát segítik elő. A gyermekek egymás közötti beszélgetésének, a kommunikáció fejlődésének biztosítása. Érezze a gyermek, hogy a közösség tagja, hogy szükség van rá. A konfliktusok megoldásában az óvónő szükség szerint nyújtson segítséget. A pozitív gyermeki tulajdonságok megerősítése, a negatív tulajdonságok „kiszorítása. /okok felkutatása/. A másság elfogadása, a tolerancia kiemelése, A kapcsolat a szülőkkel az óvodáskor végéig nyitott, együttműködő (fogadóóra, nyílt nap, szülői értekezlet). Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével: nyilvános közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. (Születésnapok, névnapok, ünnepek, farsangi bál stb.). Feladat az új lehetőségek feltárása a kistérségi együttműködés területén. Munkatevékenység A munkatevékenység a gyermeki személyiség formálásának fontos eszköze. Általa fejlődnek olyan személyiségjegyek, mint a kötelességtudat, az önállóság, a felelősségérzet, a kitartás. Jól szolgálja a testi fejlődést, a mozgást. A tevékenységek során építeni lehet a gyermek utánzási vágyára, kíváncsiságára, a szabad választás lehetőségét meghagyva a fejlődés jellemzőire. Arra kell szoktatni a gyermekeket, hogy a munkát szükséges és hasznos dolognak tekintsék. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét is ,ami normák értékek, szabályok kialakulásához vezet. Feladat:
41
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program A fejlesztés tevékenységi formái
Önként, örömmel végzett tevékenység legyen. Érdeklődés keltése a munka iránt. Munkakészségek és képességek kialakítása. A munka folyamán a segítés, együttműködés, az együttes Munkáért érzett felelősség erősítése a gyermekekben. Megfelelő, biztonságos eszközök biztosítása a sokszínű tevékenységhez.. Kiemelt helyet kapjon a nevelés folyamán a biztonsági és egészségügyi előírások betartása, betartatása.
Az óvodai munka területei Önkiszolgálás –saját személyével kapcsolatos feladatok elvégzése-felnőtt segítségével. Naposi munka –fejlettségtől függően a kialakult szokásoknak megfelelően örömmel végezzék el a feladatokat. Alkalomszerű megbízatások – a nap folyamán kialakult tevékenységek közben. Növény és állatgondozás: Óvodán belül: élősarok, akvárium, virágoskert Óvodán kívül: a családok bevonásával részvétel egy-egy munka megismerésében- (almaszüret, disznótor stb.) Szükségleteket kielégítő munka: olyan tevékenységek melyeket élveznek a gyerekek sütés, vitaminsaláta készítés. Környezet rendjének megőrzése: Szervezetten és tudatosan óvni ,védeni a természetet, és erősíteni a gyermekekben az ehhez kapcsolódó viselkedési normákat. Felvállalt feladatok: Az óvodák külső és belső környezetének tisztántartása. Az évszakoknak megfelelő munkavégzés. Sepregetés hólapátolás stb. A gyermeki munka sajátosságai: Otthonról hozott tapasztalatokon is alapul, Önállóan választható, Rendszeres, folyamatos. Szabadidős tevékenység A szabadidős foglalkozásoknak azért kell megtalálni a saját helyét és szerepét az óvodai nevelés során, hogy a gyermek megtanulhassa, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésére álló idővel. Ügyelni kell arra, hogy ne csak külső irányítás alapján tevékenykedjenek. Az egész napos óvodai életben erre délután nyílik lehetőség. Tevékenység formák: Gyógytestnevelés Zenés ritmikus torna Néptánc Drámapedagógia Környezet és természetvédelem Bábozás, nyelvi játékok megismerése Meseház A komplex foglalkozások rendszere A komplex foglalkozások lényege:
42
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Nevelési Program A fejlesztés tevékenységi formái Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén. A foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi. Felosztásuk: A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások: Anyanyelv Matematika A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások: Művészeti tevékenységek Mese-vers, dramatizálás, bábozás Ének-zene, énekes játék Vizuális tevékenység Természet - társadalom - ember Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek Testnevelés
43
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Ajánlás
Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Ajánlás Aki most e dokumentumot tartja a kezében, megtudhatja, hogy a perkátai óvoda milyen helyi óvodapedagógiai program szerint működik. Ez fokmérő, melyhez a fenntartó igazítja értékeléseit, elvárásait, fejlesztési támogatásait. Ez az a tájékoztató, melyből az óvoda igénybe vevője megtudhatja, milyen értékeket közvetít az óvoda, s milyen fejlődési szintre juttatja el az óvodásait. Ez az a dokumentum, amiből minden érdeklődő tájékozódhat az óvodával kapcsolatban az óvoda nevelési filozófiájáról, gyakorlatáról, tárgyi, személyi, anyagi helyzetéről, valamint a speciális szolgáltatásairól. Kívánom, hogy minden érdeklődő ember találjon az olvasásában, és alkalmazásában annyi örömet, mint amennyit ez a munka jelent. „Hivatásod legyen: élni másokért, S mások boldogságában keresni a magadét.” (Pestalozzi) Tisztelettel: Kovács Tiborné óvodavezető
Óvodánk mottója: ― Életed öröme a gyermek. Virág, kit a tavaszi rét termett. Ha először szólít puha szóval, Úgy véled a fülemüle szólal. Járni tanul, magasodik felnő, Fényes napod, nem csúfítja a felhő. Boldog kor jövendő építője. Mire kidőlsz, - ember lesz belőle. ‖ (Aali Tokombajev: A gyermek)
44
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A nevelés kerete A nevelés kerete Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladatok
A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.
A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgás igényük kielégítése Az óvónő, az óvodai felvételi után tájékozódik a gyermekekről, ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb – kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. (Védőnő segítségével.) A gyermekek gondozásának záloga az óvónők és a gyermekek közötti meghitt megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvónő. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük egy részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat az óvónő úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljen. A gyerekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Az óvónő a gyermekek ápolása közben teremtsen interakciót, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában.
45
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 46 intézményegység Óvodai Programja A nevelés kerete Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC-használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvónő hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgás elemeket egyénileg gyakorolják az udvari mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A szervezett séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. A gyerekeknek különböző az alvásigénye. Nyugodt pihenés után az óvónő lehetővé teheti, hogy a nem alvó (5 – 6 – 7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek használni. 3 – 4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A 4 – 5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hírtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapi edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért minden nap – ha lehet kétszer is – tartózkodjanak a szabadban. Esős időben a fedett teraszon tartózkodás a légfürdőzés a gyerekeknek. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, és a téli időszakban a szánkózás, csúszkálás, a lehetőségek szerint úszásoktatás. Nyáron fürdés, pancsolás az udvaron. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású, színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelő-munkához.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 47 intézményegység Óvodai Programja A nevelés kerete Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek elég időt tölthetnek kint. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszórész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermeki veteményeskert. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetősége. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermek rendelkezésére.. Az óvoda udvarán legyen olyan udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek és ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus tárolással elkészített ivóvíz. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésér, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel vagy redőnyök használatával védjék. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált „kincseket‖. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla, ahol havi időszakokra lebontva tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. A fürdőszobai tevékenységek szokásait rögzítsék képi formában a többcsatornás érzékelési lehetőség biztosítása miatt. A programhoz egy olyan kisméretű helyiség szükséges, ahol az ovi-galéria megrendezhető. A gyermekek szemmagasságában kiállított alkotások megfelelő megvilágításban szolgálják az alkotásokra történő rácsodálkozást. A környezet megszerettetését, a zenei nevelést, a játékidő élmény teli eltöltését segíti a video szoba, ahol megfelelő fényviszony tegye élvezhetővé a napközben vetített felvételek megnézését. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék a szokások beidegződését. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyázzanak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltözködnek. Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A régi ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Vegyes életkorú csoportokat is szervezünk a korosztályi adottságoknak megfelelően. A családias légkör megvalósítása érdekében az óvodában, a vegyes életkorú csoportokban lehetővé tesszük, hogy a testvérek egy csoportba járjanak. Rokoni, baráti kapcsolatokra is tekintettel vagyunk, ha a szülők kérik, és a lehetőségek engedik. Feladatok Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvónő a gyerekeknek tároló helyet biztosít, ahová gyűjtött "értékeit" beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekek érkezésekor az óvoda csoportszobáiban halk zene segítse a nyugalmat árasztó miliő megteremtését.
48
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 49 intézményegység Óvodai Programja Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Ez több szempontból nagyon hasznos. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A "biztonságos" beszoktatás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedést. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják magukkal azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az óvónők a szülőkkel beszéljék meg a beszoktatás menetét. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. Az idősebb óvodások is lepjék meg a kicsiket egy-egy szép verssel, mesével, énekes játékkal. A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvónő különös türelemmel, tapintattal mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat. Már beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerőltetéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az 5-6-7 éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvónő a különféle cselekvésekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhesse a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. Az érdektelen gyerekekre szenteljen figyelmet az óvónő, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. Az osztott csoportok minél több programot szervezzenek a kicsik és nagy óvodások együttműködtetésére. A vegyes csoportokat működtető óvodák viszont segítsenek abban, hogy az azonos korú 5-6-7 éves gyermekek is folytathassanak külön tevékenységeket. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 50 intézményegység Óvodai Programja Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára-egyéni sajátosságait figyelembe véve-érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvónő, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: Az óvónő próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. A parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. A gyermek képzelete sokat segíthet a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. Az óvónő magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A határokat meg kell védeni a gyermeki respektálás érdekében. Tehát a nagy szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy az óvónő röviden egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy amit nem akar. Az óvónő a többszöri ―határátlépésnél" vezessen be konzekvenciákat, következményeket. Ugyanakkor adja meg a lehetőséget a javításhoz. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. Az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredé célok teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétbe. Az óvónő nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközésék feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvónő, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermeke saját felelőssége erősödjön. Az óvónő bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvónő minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert, észrevételeit és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. Az óvónő örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A humor jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 51 intézményegység Óvodai Programja Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvónő hívja segítségül a nevelésben a célirányosságot. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályinak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik a környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma
A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma Néphagyomány-ápolás, népszokások Ez a program a néphagyományőrzést a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. Az óvónő építse be a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek. Az óvónő teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról- szájra hagyományozódik. A program olyan óvónőt igényel, aki ismeri, szereti a gyermekfolklórt, képes azonosulni azzal. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban Vers, mese
Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, névcsúfolók, találós kérdések
Ének, zene, énekes játékok
Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene
Rajz, mintázás, kézimunka
szólások, időjóslások,
Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács sütés, nemezelés
52
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma A külső világ tevékeny megismerése
Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások
Mozgás, mozgásos játékok
Ügyességi és sportjátékok
Az óvodában ünnepelhető és számon tartható jeles napok időrendben
Kisasszony napja Mihály napja Szüret Márton napja Katalin napja András napja Advent Borbála napja Miklós napja Luca napja Karácsony Újév Vízkereszt Farsang Gyertyaszentelő Balázs napja Zsuzsanna napja Mátyás napja Gergely napja Sándor, József, Benedek Húsvét György napja Május elseje Szervác, Pongrác, Bonifác Pünkösd
szeptember 8. perkátai búcsú szeptember 29. október 15-től november 11. november 25. november 30. november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig december 4. december 6. december 13. december 25.-26. január 1. január. 6. vízkereszttől hamvazószerdáig február 2. február 3. február 19. február 24. március 12. március 18. 19. 21. az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap ápr. 24. május 12. 13. 14. húsvét utáni ötvenedik napon
53
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma A néphagyomány-ápolás ajánlott tartalmai korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell hogy legyen. Példák az óvodai megvalósításra
Mihály nap (szeptember 29.)
3-4 évesek Figyelgessék a nagyok betakarító munkáját, őszi tevékenykedését. Tapasztalják meg a természet változását, feküdjenek az avarba. Végezzék irányítással a termések gyűjtését, figyeljék, hogyan történik tárolásuk, mit készít belőlük az óvónő a Mihály-napi előkészület során. Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat. 4-5 évesek A közösen készített kalendáriumon kövessék a jeles napokat. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük csoportszobájukat. Figyeljék az állatok viselkedését, takarítsák be a termést, végezzenek befőzést az óvónő segítségével. Segítséggel készítsenek ehető termésbábokat. Morzsoljanak kukoricát. Tanuljanak névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmust. Süssenek mézeskalácsot vagy perecet, készítsenek vásárfiákat, egyszerűbb népi játékszereket. Kedvük szerint vegyenek részt a vásári forgatagban. Ismerkedjenek meg a népi hangszerekkel, népzenével. 5-6-7 évesek Készítsenek kalendáriumot, figyeljék igazak-e a népi jóslások. Ismerjenek meg néhány találóskérdést, közmondást, vásárról mesét, verset, dalt. Főzzék be a betakarított gyümölcsöt. Végezzenek őszi munkát a kiskertekben, ültessék cserépbe a fagyot nem tűrő növényt. Segítséggel rendezzék be a vásár helyszínét, árulják portékáikat. Népzenére táncoljanak egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Játsszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi-és sportjátékot pl. kakasviadal, zsákban futás Szüret (október 15-től) 3-4 évesek Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják a mustot. 4-5 évesek Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék válogassák az ősz gyümölcseit. Vegyenek részt a szüret előkészítésében, dugják el a gyümölcsöt, süssenek pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, játszanak népi játékot, préseljék a mustot, táncoljanak népzenére. 5-6-7 évesek
54
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 55 intézményegység Óvodai Programja A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma Szervezzenek szüreti mulatságot az óvónő segítségével. Díszítsenek kaput gyümölcsökkel, süssenek pogácsát. Tudjanak verset, dalt, mondókát a szőlőről. Legyenek aktív részesei a mulatságnak, táncoljanak, énekeljenek, játsszanak szüreti népi játékot, szemezzék, préseljék a szőlőt. Készítsenek termésekből egyszerűbb hangszereket.
Orsolya (október 21.)
A gyerekekkel közösen takarítsuk be a kerti veteményeket répa, káposzta, cékla stb. Készítsünk savanyúságot. Faragjunk egyszerű nyomóformákat zöldségfélékből.
Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig.) Borbála nap (december 4.) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december 25.26.)
3-4 évesek Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékot szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágakat, az ültetett Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal. 4-5 évesek Segítsenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mik a további feladatok. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Luca-búzát, mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszt nehezebb technikával. Mikulás és karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. 5-6-7 évesek Önállóan, de az óvónőjük irányításával készítsenek adventi naptárt és koszorút. A megbeszélt feladatokból bontsanak ki egyet naponta és oldják meg a kijelölt feladatot. Luca napján kotyoljanak másik csoportokban, tanuljanak kotyoló mondókát, verset a Mikulásnak és karácsonynak. Luca-naptárt is készítsenek, és figyeljék az időjárást. Bevált-e a Katalin napi jóslat Főzzenek szaloncukrot, készítsek asztaldíszt, öntsenek gyertyát. Az étkezési szokásokhoz süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot.
Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)
Télbúcsúztató népszokás 3-4 évesek Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van táncoljanak, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A néphagyomány-ápoláson, népszokásokon alapuló program tartalma 4-5 évesek Díszítsenek farsangi állarcot, gyűjtsenek zsákbamacskához tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerű dalokat, vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset. 5-6-7 évesek Tanuljanak farsangi dalt, bálba hívogató mondókát. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében. Vegyenek részt a zsákbamacska kihúzásában, hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő
vasárnap)
Határkerülés, zöldág hordás, komálás, komatál hordás, locsolkodás, tojásjátékok. 3-4 évesek Tanuljanak locsolóverset, fessenek tojást óvónőjük segítségével. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. 4-5 évesek Tegyenek nagyobb sétát a környéken, írjanak tojást viasszal, díszítsék csoportszobájukat. 5-6-7 évesek Díszítsék az ablakot festéssel. A tavaszi határkerülést tegyék meg, jó messze a határba. Tanuljanak mondókát locsoláshoz, komáláshoz, dalt a komatál-küldéshez. A fiuk locsolják meg a lányokat és az óvónőket, dajkákat, a lányok készítsenek tojást a fiuknak maratással, vagy karcolással. Komáljanak a barátok egymással, süssenek komatálban süteményt és komáljanak választott csoporttal.
Május elseje
3-4 évesek Az óvónő és a nagyok feldíszített fáját járják körbe, tavaszi dalokat énekelve. 4-5 évesek Egyszerűbb díszeket készíthetnek a májusfára, segíthetnek díszíteni is. 5-6-7 évesek Maguk készítik a díszeket a fára, közösen díszítik. A fákkal rendezzünk versenyt, hogy ki tud felmászni az egyes felaggatott tárgyakért a fára.
Pünkösd (Húsvét után 50. napon)
56
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Király-királyné választás-tavaszi vásár. 3-4 évesek Figyelgetik a nagyok készülődését, szüleikkel vegyenek részt a tréfás vetélkedőkben, a vásári forgatagban. 4-5 évesek Óvónőjük segítségével készítsenek vásárfiát, tanuljanak meg vásári kikiáltó rigmust. Hallgassanak a vásárról dalt, mesét, nézzenek képeket. Süssenek perecet, vagy mézeskalácsot. 5-6-7 évesek Tanuljanak a pünkösdi király-és királynéválasztáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerűbb tánclépéseket. Készítsék el a tallérokat. Rendezzék be a vásárt, árulják portékáikat. Segítsenek a versenyjátékok után a nyeremények szétosztásában. Táncoljanak zeneszóra a vidám forgatagban, és bátran versenyezzenek szüleik és testvéreik bevonásával.
Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad – képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
57
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 58 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus – szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, és a játékba integrált tanulás. Feladatok A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszerei. A játék irányításában a gyermek érdekeinek figyelembe vétele. A játék eszközei és módszereinek megfelelő színvonalon való biztosítása. Egyéni szintnek megfelelő differenciált fejlesztés a játékban. A hátrányos helyzetből adódó hiányosságok kompenzálása. A gyermek jogainak tiszteletben tartása a játékban. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzésélmények) Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását, a biztonságérzetet. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. A természetes, hiteles, érzelem gazdag "anyapótló" óvónői magatartás. Az óvónő kezdeményezésére a gyermekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 59 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvónő az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az óvónő az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket és tréfás szavakat. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára megfelelő helyet. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható, vagy új elkülönített, kuckóknak. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek, kincses ládája is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben álljanak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere lényegesen növekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónő segítse az udvari szerepjáték kibontakozását. A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Később a gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szüksége, mint a kisebbeknek. Ezért az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, a azt körülmények miatt szükségesnek látja. A gyermekeknek az óvónő biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságú, mint az állhatatosság, kialakulhasson. A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvónő a játékhoz olyan eszközt biztosítson, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek (papás-mamás, fodrászos, orvosos stb.), amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez ( vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek. Az óvónő a 4-5-6-7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikro-csoportban óvónővel vagy egyedül játszanak. Mozgásfejlesztő játékeszközöket a nagymozgások fejlesztésére időnként a gyermekek érdeklődésének megfelelően vihetjük be a csoportba Ezeket a szereket felhasználva a gyermekek bújhatnak, másznak, kúsznak, gurulnak, így elősegíthetjük a mozgásfajták gyakorlását, fejlesztését, differenciálódását. A szem-kéz koordináció fejlesztéséhez legyenek különböző méretű építők, összerakók, kirakók, kuglik, gyöngyök, különböző méretbe, barkácsoló eszközök. Az udvari játékok szintén a gyermekek nagymozgását elégítik ki. Különböző jelentősége van változatos méretű labdáknak. A mozgás fejlesztése érdekében fontos a fogójátékok szervezése. Megfelelő pályákat lehet még kialakítani. Mozgás fejlesztése érdekében fontos a futó fogójátékok szervezése, télen csúszkálás, szánkózás, lehetőség szerint. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A programban kiemelt szerepet kapnak a mikro-csoportosséták, eredeti óvodai programok. Ezek fejlesztő hatása meg kell, hogy mutatkozzon a gyermekek tapasztalatgazdagságban. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságágait, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléshez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Az óvónő biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s játékával adjon mintát a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem-kéz koordinációt, kezességszemesség kialakulását. Az óvónő kísérje figyelemmel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítsa az óvónő a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónő segítse a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvónő szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen közös cselekvésekhez. A kicsik játékában kapjon teret a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg
60
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 61 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat a ―minta‖ helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyen résztvevő az óvónő, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először az óvónő előadásával jelenjen meg az óvodában. Lehet a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is helyezzék a többi közé, hogy a gyermekek tapogathassák, megszeretgethessék. Az óvónő a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készíthetik el. Az elkészült eszközökkel mindig lehessen játszani. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermek aktív bevonásával hoz létre. A gyermek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az ―én készítettem‖ alkotás örömét. Legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Az óvónő tervezzen olyan szabályjátékokat, amelyek a gyermek mozgásigényét is kielégíti. Az óvónő szerettesse meg a szabályjátékokat. A gyermekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is. Az óvónő segítse a gyerekeket abban, hogy a beleélés kifejtett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeresek legyenek. A gyermekek játékelgondolása fejlődjön. Jelenjen meg a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. A jó példa nyomán a gyermekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyermekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. Az óvónő a szülők, gyermekek bevonásával barkácsoljon különböző típusú bábokat, hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki az építő, konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket. Az óvónő szerettesse meg a szabályjátékokat. A gyermekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb.).
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvónő játéksegítő módszerei Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyerekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - az óvónő legyen játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyerekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónő az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg az a tevékenységben. Az élmények elmondása, az otthoni és óvoda megbízások adása a szülő, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások önellenőrzésre, önértékelésre valló késztetés mind hasznos módszerei a programnak. Az óvónő törekedjen módszertani kultúrájának kiművelésére. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerülje a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy, stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simogatást, pillantást, testközelsége, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Az óvónő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kerülőn sor az óvodában tárgyi jutalmazásra. (Kerülje a képek, pontok osztogatását.) A büntetést teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.
62
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Az Óvodai Nevelés Alapprogramja kimondja a kisgyermek „elemi pszichikus szükséglete‖ és egyben óvodás korban a „legfontosabb, legfejlesztőbb‖ tevékenysége a játék, melynek „mindennap, visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie.‖ Óvodásaink egészséges fejlődése azt az értelmezést kívánja, hogy az óvoda az óvodás gyermekekért van, a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen, és szakemberekként ismerve a gyermeki szükségleteket, a fejlődés törvényszerűségeit, az ezekből fakadó igényeket, „csakis‖ ezek kielégítésére kell törekednünk. A játék kiemelt szerepe az óvodás gyermek életében vitathatatlan, megkérdőjelezhetetlen. Azt is tudjuk a kisgyermek egyszer óvodás, ha a szabad játék lehetőségét, mint egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő lehetőséget bárminemű indoklással megrövidítjük, később már semmivel nem lehet pótolni.
63
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
Vers, mese Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egy9k legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.‖ A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi - értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.
64
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Feladatok A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. Megfelelő tér és eszköz biztosítása az irodalmi neveléshez. Színházi, bábszínházi élmények nyújtása helyben és Dunaújvárosban. A mese, vers megszerettetése a hátrányos helyzetű gyerekekkel. Könyvajánlat készítése a szülők részére évszakonként. Közösségi érzés erősítése irodalmi alkotások segítségével. A szép és csúnya fogalmának alakítása, esztétikai értékrend megalapozása. A jó és a rossz fogalmának alakítása, erkölcsi értékrend megalapozása. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában érvényesüljön a pedagógia, pszichológiai, módszertani tudatosság. Az óvónő a 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítja össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. Kapjon helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar körök népköltészeti ihletési, ritmusélmény nyújtó verse. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetarába. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvónő tervezzen bátrabban lírai verseke, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költő képek érzelmét, kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvónő teremtsen minél több lehetőséget a vidám
65
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 66 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk hozzá a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvónők, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. Az óvónő mutasson be párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket. A bábok számát fokozatosan növelje. A vers, mese, dramatikus játékhoz kellékeket használjon az óvónő, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Az óvónő és a nagycsoportos korú gyerekek bábozzanak, dramatizáljanak minél több alkalommal a kisebbeknek. Legyen ez egyben színfoltja az óvodai ünnepeknek, rendezvényeknek. A kiscsoportos korú gyermekek 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismerjenek meg. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvónő segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtönözzenek bábjátékot. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenek meg. 5-6-7 éves korban is minden adandó alkalmat használjon fel az óvónő a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. 4-5 kiolvasóval gazdagodjon a nagycsoportok mondókarepertoárja. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt rímjátékokat. A gyermekek ismételgessék az előző évben tanult verseket. Az új versek (15-20) bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvónő a gyermekeket lehetőleg ne szavaltassa kórusban. Kerülje az éneklő hanglejtés. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A hallott egyszerű meséket önállóan tudják dramatizálni, bábozni. Az óvónő - főleg a délutáni pihenés alatt - olvasson a gyerekeknek folytatásos mesét. A gyermekek próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kitalálását. A közösen kitalált meséket nevezzék el a ―mi mesénk‖-nek. A gyermekek fejezzék ki a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal. A gyermekek készíthetnek albumot a tanult versekről, mesékről. A hallott élményekhez társuló élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekek halljanak 15-20 új mesét a nevelési év folyamán. E tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyerekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák, megjeleníthessék, különbözőképpen a mesealakokat. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével biztosítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből, sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 67 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A beszédhibás gyermekek fejlesztéséhez logopédus segítségére van szükség. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. Tudnak meséket, történeteket kitalálni és azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. Lehetőleg iskolás korra tiszta artikulációval beszéljenek. Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és mondókák elmondására. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.
Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, tovább élését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása, megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 68 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A zenei nevelés célja: a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. Megfelelő tér és eszközök biztosítása a zenei neveléshez. Biztonságérzet alakulásának segítése a zene által keltett érzelmek által. Megfelelő szintű mozgáskoordináció kialakulásának segítése a kapcsolódó mozgások által. Hagyományápolás, a népzenei alkotások továbbélésének biztosítása. Differenciált egyéni fejlesztés a hátrányok kompenzálására. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismerjenek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3-4 éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyenek ezek között arc-, kéz-, ujj-lovagoltató játék. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. A gyermekek mindössze 1-2 komponált gyermekdalt tanuljanak meg ünnepek köszöntésére. A 4-5 éves gyermekek tanuljanak mondókákat és még mindig játsszon velük az óvónő ölbeli játékokat. Ők már képesek arra, hogy dúr hexacord hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, a negyed ritmusképeken túl megjelenhet már a szinkópa is. Az óvónő az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Az 5-6-7 éves gyermekek legyenek "anyáskodóak", játszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. Ezek egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző játékhelyzetben is alkalmaznak a gyerekek. A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtsön az óvónő, amit maga tud előadni és amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Az óvónő érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljen, de jelenjenek meg a zenei anyagában a rokon-, és más népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene is.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. Rövid mondókák, dalok 2/4-es ütemek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek. E kor jellegzetesebb játéka az ölbeli játék. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónő énekelgesse a gyermekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve közös játékba, tevékenységbe. Az óvónő keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek az áhítatos zenehallgatásra. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási élményt. A gyermekeknek legyen lehetősége 2-5 percig tartő hangszeres zenét, kórusmuzsikát videó elvételen megtekinteni. A 4-5 éves gyermekek énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5 új mondóka és a 12-15 új gyermekdal megtanulása mellett ismételgessék a 3-4 éves korban tanult dalokat is. Az európai és íz a magyar gyermekdalok dúr hexacord maradjon. A körjátékok körül az óvónő már nehezebbeket is válogathat, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékok stb. A tiszta éneklés érdekében a gyermekek minél gyakrabban énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg, kisebb csoportban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. Mutassák meg lelassított éneklés közben az énekek dallamvonalát. A gyermekek játszanak kérdés-felelet játékot, változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmusérzék fejlesztése érdekében. Ezeket a ,,ritmushangszereket,, készítsék el közösen az óvónőkkel, hogy együtt tudjanak mondókázgatni, énekelgetni a kis ,,ritmuszenekar,, kíséretével. A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Az 5-6-7 éves gyermekek tanuljanak meg 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. Az óvónő válogasson olyan dalokból, melyben már szünet, szinkópa is előfordul. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervezzen, ami e korosztály néptáncának is tekinthetünk. Az óvónő a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékot mozgás-anyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak. Az óvónő a gyermekek tiszta éneklését a minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek játszanak minél gyakrabban zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. Az óvónő fejlessze a gyermekek alkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehessen megoldani. Az
69
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 70 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ügyesebb 5-6-7 éves gyermekeknek adjon az óvónő lehetőséget, hogy metallofonon is játszhassanak. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája lehet kötött vagy kötetlen. A kötött jellegű szervezett énekes játékot lehetőleg az udvaron tartsa meg az óvónő, rossz idő esetén pedig a délelőtti levegőzés előtt. Ebben a formában csak énekes játékot tervezzen az óvónő, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élményteli játékot. Az óvónő a zenehallgatást kapcsolhatja a különböző tevékenységekhez. Teremtsen módot arra is, hogy a gyermekek kedvük szerint megnézhessenek és hallgassanak néhány perces kórusművet, hangszerekkel megszólaltatott műzenét. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása éreztesse a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyerekek gátlások nélkül egyedül is tudjanak énekelni. Tudjanak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 71 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására élül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettségekhez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. A gyermekek térforma és színképzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladatok A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Sokszínű tevékenységkínálat biztosítása megfelelő eszközökkel. Differenciált egyéni fejlesztés a hátrányok kompenzálására. Írásmozgás koordináció kialakulásának segítése a sokszínű tevékenységgel. Önértékelés, önbizalom, sikeresség megalapozása. Képességek, készségek és a kreativitás fejlesztése. Ismeretszerzés a felhasznált anyagok és módok kapcsán. A tanulás folyamatának alakítása az egyes fázisok felidézése által. Balról jobbra haladással az írás-olvasás mozgásmechanizmusának elsajátítása. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon. Az alkotó-alakító tevékenységekhez a megfelelő hely, olyan tér legyen, ahol a mozgó gyerekektől védett az alkotók köre. Az óvónő a munkaasztalt úgy alakítsa ki, hogy az érdeklődő gyerekek egyszerre kényelmesen elférjenek. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába, az elrontott, sikertelen lépéseket javíthatják. Az óvónő a tevékenységhez biztosítson elegendő időt is, hogy a gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tárolóeszközökre van szükség. Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő tanítsa meg a gyerekekkel. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás-agyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez az óvónő gondolja végig
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 72 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai a feltételeket, s teremtse meg a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek a festéshez köpenyt vagy kötényt használjanak. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése. Az óvónő az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása – észre vétetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű- és népművészeti szépségekben. A tevékenységek, a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól. Az óvónő tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka és a látszólag szándékos forma-firka időszakában a téma. A gyermekeknek legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal. Az óvónő segítse a gyermekek képalakító készségeknek a megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek legyen biztosítva a mindennapi gyurmázás alkalmanként agyagozás. A 3-4 éves gyermekek ismerkedjenek az építés során különböző tárgyak formáival, alakzataival. Az óvónő a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítse. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse, élményeikhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rost ironokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. Az építés során variálják a teret, az építés lehetőségeinek részletezését. Használjanak ehhez pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó - együttműködési készségét figyelembe véve az óvónő segítse a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket pl. batikok, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, makettek stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek használjanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. Az óvoda, "legidősebbjeinek" legyen igénye az ajándékkészítés - elsősorban ünnepekhez kötötten - szüleik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és felnőttjeire is. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 73 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvónő segítse a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. Szülő segítségével gyűjtsék az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat. Legyenek megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának. Vonják be szüleiket az óvoda szépítésére. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze pl. búvóhelyeket, mobil színpadot stb. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését is. A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Az óvónő több napon át tartó építés lehetőségét is biztosítsa. A tevékenység szervezeti kereteinek biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvónő egy héten át tudatosan irányított mikro-csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezzen. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak kevés gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk mutatkozik meg. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül alkotásának és közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.
Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 74 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tormának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladatok A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. Megfelelő tér és eszközök biztosítása a mozgásfejlődéshez, fejlesztéshez. Mozgáskoordináció fejlesztése a kötelező és a szabad mozgásban. Differenciált egyéni mozgásfejlesztés a hátrányok kompenzálására. Könnyített testnevelés biztosítása a diszharmonikus testi adottságú, mozgásszervi, belgyógyászati elváltozások miatt, illetve betegség utáni gyenge fizikai állapotú gyermekek részére. Hosszabb túrák, versenyjátékok szervezése az állóképesség javítására. Vízhez szoktatás, úszás oktatása nagycsoportos korú gyerekek számára. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kuszás, mászás) l fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér, mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit az óvónő mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezze. Az óvónő a 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformák gyakorlása). Játszanak ugrásgyakorlatokat (pl. szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás). Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás-elkapás, labda leütés-elkapás stb.) A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is (csúszások, kúszások, mászások). A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban. (Gurulás a test hossztengelye körül.) A gyermekek játszanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvónő alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 75 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai könnyűek, se túl nehezek. Késztesse a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvónő rendszerint mutassa meg a helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportteremben legyen mozgásra késztető eszköz (bordásfal, labda, karika, szivacs-szőnyeg stb.) Az óvónő ezeket az eszközöket cserélgesse a gyermekek érdeklődésének megfelelően. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelenjenek meg a futásgyakorlatok (pl. fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással. stb). Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat (egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből távolugró verseny). A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, harántterpeszállásból. Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támasz-gyakorlatokat (pl. csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken). A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlat "a csikórugdalózás". Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat öt cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvónő tervezzen lábboltozatot erősítő, tartást javító speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. A csoportteremben legyen alkalma a gyerekeknek szabadidőben is ismételgetni a szervezett foglalkozáson megismert mozgáselemeket. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése a finom motorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvónő minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjanak különböző kézi szereket, pl. szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebbnagyobb labdákat, kendőket, karikákat. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros és egy lábon haladással. Végezzenek sorozatugrásokat, különböző nagyságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. Játszanak dobásgyakorlatokat. Dobjanak egykezes, kétkezes, alsó és felső dobással célba 2 m magas kötél felett. A gyermekek játszanak labdagyakorlatokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. A gyermekek tudjanak párokban labdázni. Végezzenek támaszgyakorlatokat (pl. pók, rákjárás, talicskázás). Ismételjék az óvodában tanult talajtorna elemeket: gurulóátfordulást, a test hossztengelye körül gurulást. Egyensúlyozzanak padon járással, fej- kar- és lábmozgásokkal összekötve. Lehet az óvodában a szülőkkel sportprogramot szervezni. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Az óvónő a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az óvónő heti egy alkalommal szervezze meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés mindhárom korosztálynak ajánlott. Alkalmanként "zenés, mozgásos percek" megszervezése is ajánlott, ahol a gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben zenére mozoghatnak. Az utánzáson alapuló mozgás
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 76 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai anyagát az óvónő gimnasztikai elemekből építse fel (pl. kartartások, testhelyzetek, kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, valamint különböző irányú járásgyakorlatok). A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Az időjárástól függően a testnevelés foglalkozást a szabadban vagy a csoportszobában, vagy az iskola tornatermében egymáshoz alkalmazkodva tartjuk. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek mozogni, futni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyerekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni Betartják a szabályokat, a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Tudnak helyben labdát vezetni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják.
A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik-, sík- és mennyiségszemlélete.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 77 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.‖ A tevékenység célja a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi - tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalatés ismeretszerzés során. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A természeti környezet településünkre jellemző objektumainak megismertetése. Környezetismereti túra szervezése évente jeles napokon. Budapesti kirándulás az Állatkertbe, a Közlekedési Múzeumba és a Néprajzi Múzeumba a nagycsoportosokkal. Népi eszközök, tárgyi értékek gyűjtése, óvása. Népi kismesterségek megismerése, gyakorlása. Népi gyerekjátékok készítése. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket. Látogassák meg a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgessenek a család tagjairól. Ismerjék meg az óvoda utcáját, boltokat, fodrászüzletet, az ott található intézményeket, az utcában élő állatokat, növényeket, ha vannak, esztétikai alkotásokat is. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. Az óvónő a téli időszakban tegye lehetővé, hogy a gyermekek a természetről, a vad és vadon élő állatokról videó felvételt tekintsenek meg (5-10 perc). Az óvónő a 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétái az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. A gyerekek vegyék észre, figyeljék meg az évszakok szépségét, jelenségeit, az időjárás változását.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 78 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, s azokat hasznosítsák az óvónő segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. Közösen készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből. Látogassanak el a családokhoz, nézegessenek képeket. A gyermekek tudják bemutatni a család tagjait, otthonukat, tudják szüleik nevét, lakásuk címét. A gyermekek látogassanak el az óvoda közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy- és teherszállító járműveket. Az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat ismerjék meg. Az 5-6-7 éves gyermekek ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét. Figyeljék meg az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit. A gyermekek végezzenek egyszerű kísérletet a növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal (pl. földigilisztafarm, katicabogár altatása). A gyermekek ismerjék meg a felnőttek munkáját, látogassanak el többféle munkahelyre, ahol szüleik dogoznak. A természet kincseit őrző sarokba a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat, s amit lehet, hasznosítsanak. Az évszakokat bemutató tábla mellett legyen napszak-bemutató tábla is, amit a gyermekek önállóan kezeljenek. Látogassanak el a középületekbe: múzeumba, színházba, kiállító terembe, építkezésekhez, óvodába, iskolába, vasútállomásra stb. Legyen sok ismeretük a szárazföldi, a vízi, légi közlekedésről. Látogassák meg környezetük háziállatait, figyeljék meg, hol élnek. Hasonlítsák össze az ismert állatok környezetét, életmódját. Az óvónő mutassa be videó felvételen keresztül a vad- és vadon élő állatok környezetét, életmódját. A gyermekeknek legyen lehetősége - érdeklődésük szerint - többször megnézni az állatokról szóló videó felvételeket. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalat és élményszerű udvari megfigyelések és séták alkalmával. Az óvónő hetente egy természeti - emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze. A délutános óvónő megérkezése után a délelőttös óvónő a hét három délelőttjén 8-10 gyerekkel megfigyelteti a tervezett témákat. Az élmények egyeztetésére, az ismeretek rendezésére az ebéd előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlen megnézése és az évszaki albumok összeállítása ad lehetőséget. Évszakonként egy alkalommal erdei óvodai program. A 3-4 éves gyermekek erdei óvodai programja félnapos, az óvoda közelében található ligetes, fás park ad erre lehetőséget. (A hátizsákjukban elkészített tízórai jelzi a félnapos tartózkodást.) A 4-5 éves gyermekek két fél napot tartózkodnak a természetben. Az 5-6-7 éves gyermekek két teljes napot is kint töltenek, akár távolabbi erdős-ligetes terepen, ahol az egészséges életmódjuk biztosításához adottak a feltételek.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 79 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során A gyakori tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek - óvónő személyes beszélgetéseire. Ez segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozás, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. A gyermekek között erősödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a házi állatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik a környezetük növényeit s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik jobb-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé, stb.). Kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszédük. Ismerjék az évszakokhoz kötődő gyermeki és társadalmi ünnepeket (búcsú, szüreti mulatság stb.), illetve az óvodai élet hagyományos ünnepeit (születésnap, mikulás stb.), nemzeti és egyéb ünnepeinket, időszakos ünnepeinket. Élvezik, és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, rendezvényeken készült videofelvételeket, fotókat.
80
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
Munkajellegű tevékenységek "A gyermek mindent megtanul, ha van ki megtanítja." (Kodály) A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybe eső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés, az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként – azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelés igényel. A tevékenység célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat A különböző típusú, munkajellegű tevék enységek tervezése, s azok feltételének biztosítása A munkaeszközök használatának megtanítása. Programunknak megfelelő hely és eszközök biztosítása. A közösségért végzett feladatok által a közösségi kapcsolatok erősítésé. A munkafolyamat fázisainak felidézésével a tanulási képességek fejlesztése.
81
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az egymástól való tanulás megvalósítása. Az önértékelés, önbizalom alakulásának segítése. A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenysége. Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítsen a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyermekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. A kerti munkában figyeljék meg a veteményezést, a növények locsolását. Segítsenek a termések, falevelek elszállításában, a veteményezésben, a növények locsolásában, az érett gyümölcsök összeszedésében stb. Az óvónő a legkisebb óvodásokat is vonja be az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rendfenntartásért végzett tevékenységek (pl. a játékok elrakása, a terem díszítésében segítségnyújtás). A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti.) E program megerősíti a naposi munka fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzésére ajánl. Az óvónő és a dajka közös megállapodás alapján gondolja végig a naposi munkát és alakítsa ki a gyermek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyrerakás, a csoportterem átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és mosdó rendjének megőrzése. Ezeket a munkákat a gyermekek együtt végezzék a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. Az óvónő tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit. (pl. információ közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés a kicsiknek, az óvoda dolgozóinak, a jeles napok előkészítése stb.). Az óvónő tervezze meg - a lehetőségeknek megfelelően - a gyermekek növény- és állatgondozását. A gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a virágoskert megtervezésében és ápolásában, az óvoda udvar tisztántartásában, (fű gondozása, avar gyűjtése, öntözés) a veteményeskert megtervezésében. Az óvónő segítségével a gyermekeknek legyen lehetősége gondozni az akváriumot és a madáretetőt. Az óvónő irányításával készítsék el a kisállatok, madarak étkeit. Az 5-6-7 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek. Étkezés után szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek. Felsöprik a morzsákat, feltörölik az asztal környékét. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, soha ne alkalmazzon az óvónő kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezhetnek önállóan környezetszépítő munkát, segíthetnek a játékok tisztításában, egyszerű javításában, sütés nélküli édességek, vitaminsaláták készítésében.
82
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 83 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Rendszeresen segíthetnek a kicsik öltöztetésében, készíthetnek nekik meglepetéseket. Az óvónő úgy alakítsa a növény- és állatgondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, karbantartják. A növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel. A munkaeszközök használatának megtanítása Az óvónő minden munka jellegű tevékenység bevezetésekor ismertesse a gyerekeknek, hogy az eszközökkel hogyan kell bánni. Segítsen abban, hogy a munkaeszközök használatát a gyermekek megtanulhassák. Ezt nagymértékben segíthetjük azzal, ha minden munka jellegű tevékenységnek kialakítjuk a szokásrendjét. Az óvodapedagógus hívja fel a gyermekek figyelmét a munkaeszközökkel okozható balesetek forrásaira! A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Az eszközöket rendeltetésszerűen használják. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak és az óvodát segítő iskolásoknak, felnőtteknek.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
Tanulás A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős és részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása,a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetés magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítás) - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását.‖ Kiegészítés a Közoktatási törvény szelleme és saját hitvallásunk szerint: Az óvodáskorú gyermek az óvodai életben a vele való foglalkozás során egész nap tanul. Mindennapjait éppen ezért úgy kell megszervezni, hogy mindig legyen a közelében egy olyan társ, felnőtt vagy gyermek, óvodapedagógus vagy dajka, akitől lehet, tanulni érdemes. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik.
84
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 85 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Az utánzásos, minta- és modellkövetés magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. A program felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen egy napon borul fel ez az alapelv, amikor az óvónő szervezett mozgástevékenységet tart. A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónő az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg az a tevékenységben. Az élmények elmondása, az otthoni és óvoda megbízások adása a szülő, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások önellenőrzésre, önértékelésre valló késztetés mind hasznos módszerei a programnak. Az óvónő törekedjen módszertani kultúrájának kiművelésére. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerülje a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy, stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emelje ki. Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét: simogatást, pillantást, testközelsége, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Az óvónő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön sor az óvodában tárgyi jutalmazásra. (Kerülje a képek, pontok osztogatását.) A büntetést teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. A tevékenységben megvalósuló tanulás E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a mindennapi óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik. A program feldolgozása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs közben játékelrakás.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 86 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, amely a gyermekek ismeretszerzését is magába foglalja. Az utánzásos minta- és modellkövetés magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő, aki tetteivel a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekekre. A szokástanulást és az alapvető ismeretek elsajátítását tervezze meg projektrendszerű tanulással, aminek eredménye a szülők számára is követhető megerősített vizuális jelekkel. E tanulási rendszerben felerősödik az információ áramoltatás és az együttnevelés. A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett egyéni fejlesztés, amely számos probléma- és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermeknek. A tanulás tervezése évszakprojektben történik, melynek minden elemét a szülők tájékoztatása érdekében hozzák nyilvánosságra. Az óvodapedagógusok a csoporthoz tartozó öltözőben helyezzék ki. A projekt kidolgozása a szülők számára legyen áttekinthető, esztétikus, könnyen olvasható és folyamatosan követhető. Ezért piktogramokkal jelöljék meg az aktuális tanítandó anyagokat. Tanulás A kompetencia alapú programcsomag szerint a tanulás: Az óvodai tanulás célja nem csak, és elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban lesz csak hatékony (és nem mellékesen örömteli). Ehhez kapcsolódik az azonnali és egyénhez mért visszacsatolás szükségessége (annak változatos módjai), ami nem egyenlő a minősítő értékeléssel. Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. A tanulásnak tekinthető a cselekvése döntő többsége. Az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése a legkönnyebben fogható fel tanulási tevékenységként. Az információk beépülése, a természet- és társadalmi jelenségek közti tájékozódás egy szintje, bizonyos készségek kialakulása (zenei, mozgásos stb.) mind a tanulás körébe tartoznak. Tanulás a pszichikus funkciók fejlesztése, fejlődés. Ilyenek pl. a figyelem fejlesztése, az emlékezés és az érdeklődés irányának és terjedelmének alakítása, a feladattartás mértékének növelése, stb. Mindezek mellett azonban kisgyermek számára a szokások elsajátítása is. Az örömteli és spontán cselekvés közben a felnőttek és a gyermekek egymásnak modelljei, miközben a tanulás észrevétlenül ám hatékonyan működik. Az erkölcsi képességek fejlődés is az egész nap folyamán nem feltétlenül tudatosan alakul, melyben a mintának szinté nagy szerepe van. Az egyes élethelyzetek megoldásaiban, a konfliktusok kezelésében, a szituációkról való véleményalkotásban a döntéshelyzetekben történő választásokkal, mint a morális képességek alakulásának, azaz tanulásának vagyunk tanúi. A tanuláselméletek közül leginkább a konstruktív tanuláselméletet tekintjük alapnak, hisz e szerint a tudásba beletartoznak a szubjektív ismeretek, az előzetes tapasztalatok, a spontán vélemény, az egyén sajátos értelmezési módja, a kontextusba helyezés egyedi mivolta is.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 87 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Ez a megközelítési mód, amely az óvodáskori tanulásra is leginkább vonatkozik, hiszen azt a tényt, hogy kisgyermekkorban a képességfejlesztés a fő cél – még a tanulás, mint cselekvés során is – nem szabadna elfelejtenünk. Az óvodai tanulás szervezése során érvényesítjük az óvodás kor életkori sajátosságait: az érdeklődés, a figyelem és emlékezés tartalma és irányultsága szűkebb, mint az iskoláskorúaké, valamint mindezekre jellemző az erős affektivitás. Az érzelmi töltésen túl, a gyermek– és az észcentrikusság is áthatja a gondolkodást. A gondolkodási folyamatban a spontán, a régebbi és az új ismeretek gyakran keverednek, amely létrehozhat egyfajta sajátos, és az egyénre jellemző koherenciát. Az intenzív gondolkodás folyamatának fenntartása állandó motivációt igényel, amelyek közül talán leghatékonyabbnak a problémahelyzetet említhetjük, (ami szintén egyedi). A kompetencia alapú óvodai programcsomag – a gyermeki tevékenységek tervezésének, szervezésének alapelvei A kompetencia alapú programcsomag elvei alapján történő tevékenységszervezés a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben – kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak. Kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak – nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. Játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják, a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges. A tervezett vagy spontán, a kötelező vagy kötetlen, az egyéni vagy csoportos keretek között megvalósuló tevékenységformák között a következő tényekre alapozunk: Az óvodáskorú gyerek lételeme a mozgás. Mozgásigényének kielégítéséhez elsősorban idő és tér szükségeltetik. Az idő megteremtéséhez a jól összeállított napirendet biztosítunk. A világ megismerésére való törekvést egyengetjük, ápoljuk, szorgalmazzuk, hogy a számunkra érthetetlent, ismeretlent megfogalmazzák, és kérdések formájában feltegyék. Arra neveljük a gyerekeket, hogy nem szükséges és nem lehetséges mindent megismernünk, hagynunk kell helyet az ismeretlennek, a titokzatosnak is. A gyermeki kérdésekre történő válaszadásnál figyelemmel vagyunk a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságaira. A tudásvágyat ebben a korban már nem felébresztenünk kell. Hanem kielégítenünk szükséges. Az ismeretközlésnél nem a halmozásra, hanem a mennyiségi többletre törekszünk, a fogalmak tartalommal való megtörlésére, és annak az időnek a biztosítására, amely a megértést segíti elő. Támogatjuk az önállóságra való törekvéseket. Ez a tevékenységformák mindegyikére igaz. Elengedhetetlen a segítők, támogató jelenlétünk, de velünk, értük és nem helyettük cselekszünk. Szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt, és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen‖ és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 88 intézményegység Óvodai Programja Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A szociális funkciójának megvalósítása során abból indulunk ki, hogy a kialakított képességek, készségek csak akkor tudnak felszínre kerülni, ha gyerekeink társas kapcsolataikban is fejlettek, és különböző szerepeikben is megtalálják a helyüket. Véleményüket, érdeküket megpróbálják képviselni. Adódó konfliktusaikat segítséggel vagy anélkül próbálják megoldani. E funkció gyakorlása közben egészséges, érett, kifinomult felnőtt óvodai példákat kell nyújtanunk.! A nevelő és személyiségfejlesztő funkció érvényesítése során fel kívánjuk oldani a nevelés tartalma és a gyermekek tapasztatai között meghúzódó ellentmondásokat. Tiszteletben tartjuk, hogy az adottságok minősége határt szab a fejlesztésnek. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké alakuljanak, meghatározott feltételekre van szükség. A szülői környezetet megpróbáljuk megnyerni a közös nevelésnek, fejlesztésnek. Tervezőmunkánk során végiggondoljuk az egyes gyerek fejlődését, egyéni képességszintjeit, a fejlesztését szolgáló módszert, eszközt, szervezeti keretet, ellenőrzést, értékelést. Az egyes gyerekekhez igazodunk. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: Testi, Lelki Szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. Testi érettség A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Lelki érettség A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észleléses fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekeknél Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartalma; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek Érthetően, folyamatosan kommunikál; beszél, gondolatait, érzelmeit, mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szociális érettség Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködése, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésén nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
89
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 90 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet megszervezésének elvei Az 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érthető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyerekekkel szemben.‖ A kompetencia alapú óvodai programcsomag Mérés-értékelés – a fejlődés nyomon követése, elveinek érvényesítése A gyermekek fejlődésének értékelését csak akkor tudjuk hitelesen megvalósítani, ha jól ismerjük azt, akit értékelni akarunk. A mérés az óvodában azt jelenti, hogy olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, amelynek eredményeképpen eljutunk a megismeréshez. Ez a rendszer folyamatos mérést kíván meg a különböző képességterületeken. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjuk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. (Minél kevesebbszer, minél kevesebb ideig kiemelve őt a játékból.) A folyamatos megismerés, másképpen kifejezve a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A fejlődésben bármeddig el lehet jutni. Ha a gyermek eljutott az iskolaérettség állapotába, akkor sem szabad lemondani róla, mondván, hogy ennyi elég, különösen akkor, ha a gyermek lélektanilag is képes még a további fejlődésre. Bárhonnan bármilyen állapotról el lehet indulni, mindenki fejleszthető valahonnan, valameddig. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját anyanyelvét.‖ A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvónő végzi. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordul értékellentét szülők és az óvoda között. Az óvónő vállalja fel a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. E programot megvalósító óvónő közvetítse a művészetek tradicionális értékeit. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvónő legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési lehetőségeket úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 91 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvónőnek legyen igénye az önművelésre, a körülményekhez képest teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvónő irányítja. Az óvónők váltott műszakban dolgoznak (heti váltás). Az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Elengedhetetlen a csoportonkénti egy szakképzett dajka foglalkoztatása. Az óvónők vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe, gondozási feladatok végzésébe. Az óvoda rendjére, tisztaságára a dajkák felügyelnek. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó személye, aki egyben fűtési feladatokat is ellát. Munkáját az ÁMK igazgató irányítja, egyeztetve a vezető óvónővel. A beszédhibás gyermekek megfelelő fejlesztése érdekében szükséges a logopédus szakember állandó segítsége az óvodában. Az eltérő fejlődésű gyermekek hatékonyabb nevelésében, fejlesztési feladatok keresésében, aktuális problémák rendezésében segítséget jelentene egy állandó pszichológus szakmai szolgáltatása (kisebb óraszám). A helyi program megvalósításához óvónőknek ajánlott kiegészítő szakképesítések, tanfolyamok
Kis népi mesterségek szakismerete, Bábelőadói képzettség, Gyógypedagógiai (logopédusi) szakképesítés, Zenei területen (ének, hangszer stb.), Alapfokú néptánc oktató, népi játékok, Drámapedagógia képesítés, Speciális tornát, mozgást segítő képesítés, Eltérő fejlődésű gyermekek fejlesztése Területi munkaközösségi tanfolyamok stb., Szakszolgálat; pedagógiai intézet által szervezett továbbképzés, Egyéb humán szolgáltató magánszervezetek által szervezett továbbképzések, Megyei, városi továbbképzés lehetőség szerint, Intenzív vagy szakosító képzésen való részvétel, Számítógép-kezelői ismeretek szerzése, Szakirodalom folyamatos beszerzése, tanulmányozása, Nevelői értekezleten beszámolás, Információáramlás megszervezése.
Az óvodában az óvónők szakmai teameket, szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, egyegy tevékenységforma, nevelési terület elemzése, értékelése, fejlesztése céljából, valamint a társas, szakmai kapcsolat karbantartására. A közösség tagjaként valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, a
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 92 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet megszervezésének elvei munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A vezető és helyettese (munkaközösség-vezető) munkamegosztás alapján végzi a hagyományos feladatokat
Pedagógia, szakmai Tanügy-igazgatási, Ügyviteli, Menedzselési, Részben gazdálkodási feladatokat.
Munkájukat intézményi titkár, gazdasági vezető, munkavédelmi megbízott, tűzvédelmi felelős stb. segíti. A feladatok végzését az óvodavezető, ÁMK vezető koordinálja, irányítja. A lehetőségek optimális felhasználásával biztosítja a jól szervezett munkát, a szükséges feltételeket. Mint egy jó karmester, csak ott segít, ahol "döcögve, hamisan szólalnak meg a szólamok, nem simulnak bele a harmóniába". Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságár figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvónő az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítsa ki, folyamatosan karbantartva, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus minden terme, öltözője, mosdója, konyhája, folyosója, egyéb helyiségei. A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez szükségesek a megfelelő játékeszközök. E program a művészetek eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítsék ki a meglévő készleteket:
Esztétikus mesesarok (kuckó), kialakítása párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok stb. Hangszerek: furulya, gitár, metallofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér (kicsi, nagy), csengő, agonga, népi hangszerek, gyermekek-óvónők által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla stb. Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, kartonok, filcanyagok, gyapjúk, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 93 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet megszervezésének elvei Plasztikai munkákhoz agyag, gyurma, gyurmatábla, a gyerekeknek kötény, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó stb., kemence az agyagformák kiégetéséhez. Megfelelő, esztétikus környezetet kialakítása az egész óvodában, ehhez képek, dísztárgyak vásárlása, készítése. Esztétikus videó szoba, ahol a gyermekek kényelmesen nézhetnek videó filmeket. Videó- és magnófelvételek készítéséhez, lejjátszásához lehetőség biztosítása, olyan videó- és magnófelvételek beszerzése, melyek segítik a zenei élményközvetítést, a természet megismerését, esztétikai élmények nyújtását. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, akváriummal. A természetjáráshoz, sétákhoz kis kosarak, nagyító, távcső stb. vásárlása. Az udvaron pódium-szerű lehetőség, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyerekek, további mozgásos tevékenységet segítő játékok, játszóhelyek kialakítása. Felszerelési tárgyak, eszközök pótlása, szükség esetén cseréje. Különböző kézi szerek a zenés - mozgásos percekhez, pl. labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, zsebkendő, zászló, trambulin, ezek tárolásának kialakítása. Az esztétikus terítéshez, kulturált étkezési szokások kialakításához megfelelő eszközök vásárlása, pótlása (pohár, terítő, tálca, merőkanál stb.). A játékhoz több konstrukciós építő játék pl. Lego, Dubló, Tüske beszerzése. Szerepjátékokhoz: babák, babakocsi, játékedények, orvosos kellékek, egyéb kiegészítők vásárlása stb. A szakkönyvek közül a program megvalósítását segítő, gyakorlati munkánkat gazdagító szakirodalom beszerzése lenne szükséges. A helyi program akkor járul hozzá a gyermekek fejlődéséhez, ha a szükséges feltételek biztosítva vannak. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 94 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet megszervezésének elvei fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét irányítja. Heti rend A heti rendet a csoportban dolgozó óvónők állítják össze. A szervezett tanulás formái (Mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas.)
Kötelező
Mozgás, mozgásos foglalkozás
játékok,
testnevelés
Kötelező vagy kötetlen formában
Ének, énekes játékok, zenei nevelés 4-5-6-7 éveseknek Vers, mese, anyanyelvi nevelés (minden nap)
Kötetlen
Rajz, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játékok 3-4 éveseknek A külső világ tevékeny megismerése
A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 35 perc. A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 45 perc. Az 5-6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete max. 65 perc. A program ajánlott napirendje A gyermekekre nagy hatással van a feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat, az óvónő érzelemgazdagsága, az óvoda egész életének átgondoltsága. Tervezésnél az óvónő vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükséglet. Egész nap során érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknál az egy órás pihenés után megszűnhet, ill. egyéni igények szerint alakul. Az óvónő a napirendbe jelölje a játékidőt, ami 5-6 óra. A frontális fejlesztések mellett az óvónő határozza meg az egyéni és a mikro-csoportos fejlesztéseket is. A napirendjavaslat tájékoztatást nyújt arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Ennek alapján minden csoportban az óvónő dolgozza ki gyermekek számára
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 95 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai élet megszervezésének elvei leginkább ideális napirendet. A modellként bemutatott példa korcsoportonként, az egyes évszakok által meghatározott feltételek szerint módosítható. Az állandóan és/vagy ciklusosan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A program kapcsolatai Javaslatterv a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Időtartam
Tevékenység
5.30 – 7.00
Játék a gyűjtő csoportban
7.00 – 10.30
Játék a csoportszobában Személyes percek Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai Vers, mese Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játékok, készségfejlesztés Külső világ tevékeny megismerése Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján Mindennapos testnevelés, ill. testnevelés foglalkozás Mozgás, mozgásos játékok, tevékenységek
Játék a szabadban 10.30 – 12.00 12,00 – 13.00 13.00 – 15.00 15.00 – 15.30 15.30 – 18.00
Mikro-csoportos séta Énekes játékok az udvaron Edzés, kocogás, futás Ebéd Testápolási tevékenységek Pihenés, alvás mesével, altatóval Testápolási tevékenységek Uzsonna Játék a csoportszobában (vagy udvaron) Zenés, mozgásos percek Szabadon választható szolgáltatások pl. hitoktatás
A program kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.
96
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 97 intézményegység Óvodai Programja Alapelveink és a kapcsolattartás formái Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel. Alapelveink és a kapcsolattartás formái
A szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését az óvodában. Az óvodai pedagógiai program és a házirend elérhetőségét minden szülő számára biztosítjuk. Az új gyermekek szüleit az óvodai felvételt követően az óvodában fogadjuk és információt nyújtunk a működéssel kapcsolatban. A szülőket évente kétszer tájékoztatjuk a gyermeke fejlődéséről, ha a tájékoztatást a szülő kéri. A Szülői Szervezet tájékoztatást kérhet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A szülői szervezet képviselője tanácsokozási joggal vehet részt a nevelőtestület értekezletein. A gyermekek neveléséhez szakmai segítséget nyújtunk egyénileg és csoportos formában. A családokat érzelmi oldalról is támogatjuk, az óvodában mindig lehet kérdezni és kérni. Különféle szolgáltatásokat biztosítunk.
Az óvoda és a család A nevelés legelső színtere a család, mely optimális esetben legalább a gyermek három éves koráig biztosítja a felhőtlen gyermek-anya kapcsolatot. Ez alatt az idő alatt hatalmas fejlődésen megy keresztül a gyermek és idegrendszerileg, testileg, szellemileg alkalmassá válik az óvodai életre. Ekkor már az óvoda és a családi környezet közösen neveli a gyermeket, mindkét intézmény közösen felelős a gyermek fejlődéséért, jövőjéért. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 98 intézményegység Óvodai Programja Alapelveink és a kapcsolattartás formái Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Még élőbb kapcsolat, együttműködés kialakítására törekszünk a családokkal. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás A családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt), beszoktatás (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvoda életét, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez), a napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről, szülői értekezletek, nyílt napok (nyitott óvoda), a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kiállítások, kirándulások. A családlátogatásnak jól bevált az a formája, hogy még az óvodába kerülés előtt otthonukban felkeresik az óvónők leendő óvodásaikat, ismerkednek a családdal. E rövid idő alatt is már következtetni lehet a család nevelési attitűdjére. A befogadást eredményesen csak a fokozatosság figyelembevételével lehet megoldani. A szülők a gyermekekkel együtt jönnek az óvodába és hosszabb-rövidebb időt töltenek a csoportban. Szülői értekezlet Tanévnyitó közös szülői értekezletet még nyáron szükséges megtartani az újonnan érkező gyermekek szüleinek, ahol megismerkedhetnek az óvodában folyó pedagógiai munkával, módszerekkel, feladatokkal. Szülői Szervezet Az óvodában a szülők által választott Szülői Szervezet végzi az érdekegyeztető és érdekképviseleti feladatokat. A Szülői Szervezet célja az intézmény nevelési munkájának segítése, az együttműködés előmozdítása a szülők és a nevelőtestület között. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az óvoda és az iskola kapcsolatában, tartalmi együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az óvónő szoros együttműködést, nevelőpartneri viszonyt alakítson ki az iskolai pedagógusokkal. A kapcsolattartást az iskolával az óvodai nevelő munka szerves részének tekintse. Az óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Az óvoda és az iskola együttműködésének célja, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését ez által is elősegítsük. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. A kapcsolattartás formái: Látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről, értekezletek, továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés. Kölcsönös tájékozódás a gyermekek fejlődéséről (hospitálás). Fontosnak tartjuk a rugalmas iskolakezdést. A gyermek akkor kezdje meg az iskolát, ha érett rá. A kompetencia alapú programcsomag szerint az óvoda-iskola átmenet pedagógiai koncepció érvényesítése
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 99 intézményegység Óvodai Programja Alapelveink és a kapcsolattartás formái Ha a nevelésről úgy gondolkodunk, mint komplex folyamatról, akkor támaszkodnunk kell a gyermek által már előbb elért fejlettségi szintekre, függetlenül attól, hogy mely életkorban kapcsolódunk az intézményes neveléssel-oktatással a gyermek spontán érési folyamataihoz. Nem tehetjük meg, hogy az általunk jól ismert életkori csoportra koncentrálva, az esetleges szaktárgy professzionális átadásával próbáljuk meg ellensúlyozni az e téren fellelhető hiányosságokat. A nevelésnek, fejlesztésnek vertikálisan is horizontálisan is együtt kell haladniuk ahhoz, hogy előkészítse az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Ugyanakkor szükség van a pedagógus részéről egyfajta holisztikus szemléletre, hogy egészben tudja követni a gyermek személyiségfejlődését. Ha az óvodapedagógusként – tanítóként egyféleképpen gondolkodunk a gyermekről – elfogadjuk, hogy a saját képességeinek megfelelő ütemben kell haladnia, életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő ismeretet kell kapnia saját tanulási útján – akkor a váltás óvoda és iskola között a gyermek számára nem lehet trauma, hiszen a környezete ugyan megváltozott, de a pedagógiai légkör, a tanulás módja nem lesz ismeretlen számára. A kompetencia alapú fejlesztés kétféle értelemben segíti az óvoda-iskola átmenetet. Egyrészt elvi síkon a fejlesztési irányok, alapelvek meghatározásával a fejlesztés hangsúlyainak megadásával, másrészt gyakorlati síkon segíti az óvodapedagógust, tanítót az elvi megközelítés tényleges megvalósulása felé. A kompetencia alapú fejlesztés új lehetőséget kínál a pedagógusok számára az attitűdváltásra, a szemléletformálásra, hiszen az új utak keresése a pedagógiai megújulás elképzelhetetlen e nélkül. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata Az óvoda kapcsolatot tart a közművelődési intézményekkel: könyvtár, művelődési ház. A kínálatából úgy válogasson, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, s zárja ki azokat a kezdeményezéseket, amelyek az óvoda pedagógiai elveivel, értékközvetítésével, tartalmával nem összeegyeztethetők. A könyvtár az óvodai könyvkészlet és szakkönyvtár mellett gazdagítja a gyermekirodalom és a szakirodalom kínálatát, segíti az óvónőket és a szülőket a tájékozódásban. Év közben egy-egy alkalommal rendhagyó foglalkozás keretében szervezzen az óvónő a gyermekek számára kötetlen beszélgetést a könyvtárossal. A művelődési ház közel hozza a gyermekekhez a hiányzó művelődési lehetőségeket: a bábszínházat, a kiállítást, a gyermekszínházat stb. A színházlátogatás a nagycsoportban ünnepi alkalommá válhat. Fejleszti a gyermekek erkölcsi érzelmeit, esztétikai fogékonyságát, erősíti az óvodai közösséggel alakuló kapcsolatukat, formálja magatartásukat. A múzeumlátogatás a nagycsoportos gyermekeknél elősegítheti a múzeum megszerettetését, a helyes múzeumi viselkedés megismerését és elfogadását. A kapcsolattartás formái: látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, értekezletek, rendezvényeken részvétel.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Az óvodai gyermekvédelem Az óvoda egyéb kapcsolatai Az óvoda célja megfelelő tartalmi kapcsolat az ÁMK igazgatóval, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a speciális képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal, az egészségügyi szakszolgálatokkal (védőnő, orvos, civil szervezetekkel), a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel és egyéb helyi szervezetekkel, intézményekkel. A kapcsolattartást elősegíti, hogy Perkáta ÁMK intézményei közös igazgatásúak, így az ÁMK igazgató és az igazgatótanács által még tartalmasabb, hatékonyabb, magasabb színvonalú együttműködést lehet kialakítani. Az óvodai gyermekvédelem Családban élő gyermekek akkor kerülnek kapcsolatba a gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel és szervekkel, ha a családi élet működésében olyan mértékű zavarok keletkeznek, amelyek a gyermeket környezeti, magatartási, egészségügyi vagy anyagi okból külön-külön, vagy együtt veszélyeztetik. Az utóbbi években rohamosan emelkedik a hatóságilag veszélyeztetetteknek nyilvánított gyermekek száma. A növekedés oka az életszínvonal differenciálódásából, az emelkedő munkanélküliségből az elszegényedő rétegek megjelenésében mutatkozik meg óvodánkban. A veszélyeztetettség főleg a nagycsaládosokat érinti, de nem ritka a szülők alkoholizmusa miatti veszélyeztetettek száma is. Széles körben lehet tapasztalni, hogy a szülők fokozott munkaterheléséből és a külön élő generációk nevelési képességeinek csökkenéséből adódóan a gyermekek közösségi alkalmazkodóképessége, neveltségi szintje és szabadidős tevékenysége fokozatosan elmarad az adott életkornak megfelelő elvárásoktól. A veszélyeztetett gyermekek felderítésével és jelzésével összefüggő feladatokat az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a védőnők, gyermekorvos, óvónőink közösen egymást segítve igyekszünk megoldani. Tiszteletben tartjuk a saját családban nevelés jogát. Különleges védelmet biztosítunk a bántalmazás és az elhanyagolás ellen. Fokozott védelmet biztosítunk a fogyatékkal élő gyermekek számára. Együttműködünk az egészségügyi és szociális intézményekkel. A gyermeki jogok védelmét az óvoda minden dolgozója kötelességének tartja. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló: aki a szakértő és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján Testi érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos. Pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexiai, disgraphia, discalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar).‖ Az óvodai nevelést folytató családi nevelésnek, bizonyos esetekben új módon kiegészíti, korrigálja azt. Épít a korai fejlesztés, gondozás eredményeire. Integrált nevelésünkben különös tekintettel vagyunk az alábbiakra: Segítjük a sérült gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, eredményi, erényei, sikerei, próbálkozásai elismerésével, a különbözőség elfogadásával.
100
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 101 intézményegység Óvodai Programja Az óvodai gyermekvédelem Elvárásainkat a terhelhetőség, a biológiai állapot befolyásolja, egyes területek kiemelkedő teljesítménye, felismerése, gondozása kiemelten fontos számunkra. A nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítása, a sérülés arányában elvárható alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra való törekvés, együttműködés kialakulása érdekében annyi segítséget nyújtunk, hogy az önállóságot ne korlátozzuk. A különleges gondozást az egész napos tevékenység során csoportos, kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás formájában nyújtjuk a különleges igénynek megfelelően. A speciális segédeszköz elfogadtatása, következetes használata, megőrzése folyamatos feladat. Törekszünk arra, hogy a kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A fejlesztés céljait és feladatait a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisaira építjük. Az óvoda minden gyermek számára biztosítja a helyi óvodai nevelési programhoz kapcsolódó tevékenységeket, speciális szolgáltatásokat: Népi kismesterségek: szövés, csuhézás, fazekasság, textilfestés, tojásfestés Egyéb kézműves mesterségek: gyöngyfűzés, üvegfestés, gipszöntés Népi gyermekjáték készítés, fűzfa síp, nádsíp, papírsárkány, csúzli, kereplő, csutkababa stb. Inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció érvényesítése. Az integráció kérdésköre a helyi nevelési programban széles értelmezést kap. Elsősorban az inkluzión alapuló szemléletről van szó, amely azt a befogadó pedagógiát jelenti, amely szerint: „mindenki más‖ a teljesen „átlagos‖ gyerek is. Ezt pedig a differenciált bánásmóddal lehet a gyakorlat síkjára vinni. A személyiség saját útját bejárva képes fejlődni, a fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyermeket egy átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint kell nevelni. Más kérdés, hogy az egyes gyerekek között vannak kiugróan jó képességűek (ők sem feltétlenül minden területen azok), vannak nehezen nevelhetők, vannak más kultúrában élők és vannak sajátos nevelési igényűek. Az inkluzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más‖ elve érvényesül. Ez a pedagógia önmagában nem igényel semmi más változtatást, mint a szemléletváltást és a fokozott differenciálást. Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlat azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő egyének elfogadását és a többséggel történő együttélést - oktatási intézményben együttnevelését – jelenti.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja Gyermekközösség Gyermekközösség Óvodai csoportszerkezet Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit, a gyermekközösségek szociális összetételét, az oktatási törvényt. (Beiskolázás.) Az azonos életkor szerint szerveződő és vegyes életkorú csoportok szervezeti keretei a különböző fejlődési ütemű gyerekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújthat. A csoportok összeállításánál figyelembe vesszük, hogy öt éves kor előtt igényli, hogy lehetőleg ugyanaz a két óvónő nevelje, de öt éves kor után már szociálisan is alkalmas az óvónői váltásra, ha erre a fejlesztési feladatok késztetik az óvodát. Jelenleg az óvodánkban öt csoport működik. A csoportszobák nagysága csoportonként változó. Az óvodába lépés feltételei 2010. szeptember 1-jétől a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 24. §-ának (1) bekezdése alapján jövőben az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden: A településen (a fővárosban fővárosi kerületben), illetve Ha a felvételi körzet több településen található, az érintet településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező Három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodába a gyermekek a harmadik életévének betöltése után vehető fel (Közoktatási törvény 49. §.1.bek.) Mivel falunkban nincs bölcsőde, így a szülők kérésére egyedi elbírálás alapján néha kivételt teszünk. A gyermek az ötödik életéve betöltése után az óvodai nevelés keretében, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni (Közoktatási tv. l9. §. 1.bek.) „Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdődik és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését a Közoktatási törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi.‖ E szerint: „A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyikben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyikben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki a augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első napján kezdődik.‖ A törvény 24. § (3) bekezdése szerint:
102
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 103 intézményegység Óvodai Programja Gyermekközösség „A gyermek – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni.‖ A 24. § (5) bekezdése szerint: „A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet.‖
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda intézményegység Óvodai Programja A program ellenőrzése, elemzése, értékelése A program ellenőrzése, elemzése, értékelése "... testesítsd meg azt, amit tanítasz és csak azt tanítsd, amit megtestesítesz. Tartsd tiszteletben a többi embert. Add meg nekik először, amit akarnak, és azután egyszer talán némelyikük akarni fogja azt, amit adsz nekik." (Danmillman - Szókratész ) A program sikerkritériumát "A fejlődés eredménye az óvodáskor végén" címmel kiemelt programelem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, elemezhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A programban meghatározott fejlődés és fejlesztés jellemzőit teljes mértékben nem mindig lehet teljesíteni. Az óvoda határozza meg - a gyermekek képességének, szociokulturális körülményeinek ismeretében - hogy egy-egy csoport esetében milyen teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. A programhoz a következő szakmai dokumentumokat készíthetjük el, amelyek segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést. Az óvoda pedagógiai, működési munkaterve Tervezési időkeret: egy év. Ez a dokumentum hidat képez a program és az óvónők elkészített terve között.
gyermekcsoportokra
A gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési terve Tervezési időkeret: 2-3 hónap, majd folyamatos. Ez a dokumentum tartalmazza a csoportra vonatkozó szokás-szabályrendszereket, eseményeket. Tevékenységi terv (éves terv) Tervezési időkeret: fél év - egy év. Ütemterv Tervezési időkeret: egy hét vagy több, projekttől függő Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai Tervezési időkeret: folyamatos. Tartalmazza az óvónők megfigyeléseit, a gyermekek képességszintjeit és a fejlesztési elképzeléseket. Az óvónő elsősorban önmagát ellenőrzi és saját munkáját értékeli. Valamennyi problémás nevelési helyzetben az óvónő párjával együtt elemzi a történteket.
104
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 105 intézményegység Óvodai Programja A program ellenőrzése, elemzése, értékelése A program ellenőrzésében, értékelésében - az óvodavezető irányításával - valamennyi óvónő részt vesz. A program ellenőrzését, értékelését három fázisban tervezzük: Első fázis A program bevezetése előtt elemezzük, értékeljük az óvoda gyakorlatát, a nevelő-fejlesztő munkáját. Elemezzük: A gyermekek ismeret- és képességszintjét, szokás- szabályrendszerét, A szülők igényeit, elvárásait Az óvoda tevékenységrendszerét, fejlesztési tartalmait A nevelőtestület felkészültségét, érdeklődését, szakmai állapotát Az óvoda tárgyi feltételeit Az óvoda dokumentumait Ezek a helyzetfeltáró értékelések lehetőséget adnak az óvoda önmeghatározására. Segítik felfedni az eredményeket, a hiányosságokat. Segítik meghatározni a továbbképzési igényeket. Második fázis A program ellenőrzését, elemzését, értékelését az első nevelési év végén végezzük el. Elemezzük azt, hogy A gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő, fejlesztő tartalmak, s azoknak milyen a hatása A program milyen eredményeket hozott a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosítottak a tapasztalatszerzés játékos lehetőségei A nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját milyen mértékben befolyásolta a program Mit mutatnak a szülők visszajelzései. A felsorolt szempontok ellenőrzéséhez, elemzéséhez, értékeléséhez az óvoda alkalmazza a dokumentumelemzést, a feltételek vizsgálatát, a nevelő-fejlesztő munka közvetlen megfigyelését. Harmadik fázis A program ellenőrzését bevezetése után 3-4 évenként tervezzük. Ez lehetne a kimenet orientált értékelés. A program 3-4 éves ciklusra tervezett nevelési-fejlesztési elképzeléseinek eredményét vizsgálhatjuk. „A fejlődés eredménye az óvodáskor végére‖ című fejlettségi szint segítségével: A gyermekek „az egészséges életmód alakítása‖ terén elért fejlettségi szintjeit, Az érzelmi és szocializáció terén elért fejlettségi eredményeit, A gyermekek játékra jellemző fejlettségi szintjeit, A gyermekek mesélése, éneklése, rajzolása, környezetismerete, mozgása, munkavégzése terén elért fejlettségi szintjeit a programban megfogalmazott sikerkritériumokkal.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvoda 106 intézményegység Óvodai Programja A program ellenőrzése, elemzése, értékelése A program ellenőrzési, értékelési feladatait, megvalósulását, az óvodavezető a munkaközösségvezető segítségével végzi el. Az óvoda vezetője az óvoda dokumentumelemzését, a nevelőmunka feltételének vizsgálatát, a nevelő-fejlesztő munka értékelését a közvetlen beszélgetések, az óvónők önellenőrző, önelemző értékelései, közös szakmai beszélgetések és a szülők visszajelzései alapján végezhetjük el. Az óvodavezető ellenőrzési tervében részletezésre kerül a dokumentumoknak a nevelőmunka feltételeinek, a nevelő-fejlesztő munka ellenőrzésének, elemzésének, értékelésének szempontjai, időpontjai. "Az embernek először magában kell tudnia megállni, hogy képes legyen eredményesen együttműködni másokkal." (R. W. Emerson) A helyi programunkkal kapcsolatos ellenőrzésnek, elemzésnek, értékelésnek a célja, hogy a program biztosítja-e a gyermekek megfelelő fejlődését, megfelel-e a kitűzött céloknak. A tevékenységek megfelelnek-e a célok, feladatok megvalósításának stb. A gyermekek szempontjából, hogy a nevelésben jelentkeznek-e az előre elképzelt fejlesztési hatások. A nevelőtestület szempontjából, hogy a program fejlesztette-e a nevelőtestület pedagógiai kultúráját. Szülők szempontjából, hogy van-e bizalom az óvoda iránt? ez nőtt vagy csökkent a program hatására. Gazdasági vonatkozásban, hogy a befektetett anyagi forrás megtérült-e, szükséges volt-e.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az Örökzöld Óvoda rendszerképe
Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja
Az Örökzöld Óvoda rendszerképe Játék Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Mese-vers Ének-zene Rajzolás-mintázás-kézimunka Tanulás munka Értelmi nevelés anyanyelvi kommunikáció Érzelmi nevelés esztétikai nevelés Egészséges életmód
107
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodai nevelés alapvető keretei, feladatai
Az óvodai nevelés alapvető keretei, feladatai Általános feladatunk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció kialakítása Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése hozzátartozik az egészséges életmód alakításához. Fontos, hogy a gyermekek számára biztosítsuk a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint kialakítsuk a higiénés szabályokat, szokásokat. A családban kialakított táplálkozási, testápolási, öltözködési, pihenési szokások ismerete, a szülőkkel közösen kialakított helyes napi életritmus kialakítását segíti. Célja Testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása az óvodai életet követő szakaszokra. Feladatok
Egészséges környezet biztosítása Egészségügyi szokások alakítása Egészséges életvezetés Betegségek megelőzése, korrekciója A gyermek testi fejlődésének elősegítése A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermek testi képességei fejlődésének segítése Egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak alakítása Szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A fejlesztés tartalma A helyes életritmus életkoronként is eltérést mutat. A gyermekek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a gondozás. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek, pihenés, étkezés stb. Visszahatnak az életfolyamatokra. A „Napirend‖ feltétele az egészséges életvezetés kialakításának. Biztosítja a gyermek szükségleteinek kielégítését, a testilelki egyensúlyt. Óvodánkban kialakított napirendünk folyamatos, ugyanakkor rugalmas. Biztosítjuk számukra az elegendő időt, ami minden egyes gyermeknél egyéni eltérést mutat, és ami a legfontosabb lehetővé tesszük a tagolatlan játékidőt.
108
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodai nevelés alapvető keretei, feladatai Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Igényesek lesznek a tisztaságra környezetükben és saját magukkal szemben, Önállóan használják a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, Tisztában vannak a kulturált étkezés szabályaival és alkalmazzák is, Igényükké válik a levegőzés, szívesen tornáznak, vesznek részt mozgásos játékokban.
Érzelmi nevelés és szocializáció A szociális nevelés legfőbb lehetősége az óvodás korban az utánzás, mintakövetés, a felnőtt majd a társmodell szociális viselkedésének érzelmi indíttatásból fakadó átvétele. A felnőtt és a gyermek jó kapcsolata az alapja a pedagógiai munka hatékonyságának. A pozitív érzelmi kapcsolat segíti a gyermekeket az új dolgok megértésében, az élmények feldolgozásában, a szociális minták átvételében, a normák és szabályok elfogadásában és betartásában, a konfliktushelyzetek megoldásában. A kortársi kapcsolatok szerepe is jelentős a szocializációban, mivel a kortárs is modell a gyermek számára. Fontos, hogy a gyermek elfogadja a társainál előforduló másságot, mindezt az óvodai élet tevékenységformáin keresztül tesszük lehetővé, pl.: játék- vagy mesehelyzetek kihasználásával. Gyermekeinknél a magatartás érzelmi indíttatású, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Célja A személyiség az „én‖ kifejlődése során optimális kapcsolatának alakítása a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel, pozitív viszonyulásra való törekvés, úgy az akarati életük, mint jellemvonásaik alakításában, tiszteletben tartva a gyermekek egyéniségét. Feladatok
Érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése Kapcsolatok biztosítása, elősegítése, tiszteletben tartása Értékes normák közvetítése, annak színterei Tegyünk azért, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi szokások érjék Óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív attitűd érzelmi töltés jelenjen meg Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását és teret engedjünk az önkifejező, érvényesítő törekvéseiknek Lehetőséget adunk, hogy kielégíthessék természetes társas szükségleteiket A különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őket Segítjük a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását Segítjük az együttérzés, segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség fejlődését
109
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodai nevelés alapvető keretei, feladatai Segítjük az önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlődését, a szokás-és normarendszer megalapozását A gyermek nyitottságára építünk, elősegítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja Az óvodapedagógus, más dolgozók kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell legyen A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, törődést igényel, szükség esetén megfelelő (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) Közreműködésével. A fejlesztés tartalma Törekedni kell a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez az alaphangulat tevékenységre serkent. A várakozás, a túlszervezés kiküszöbölése a cél. Mindenütt legyenek kuckók, bensőséges zugok, leválasztott sarkok, amelyek a csoportszobák családias jellegét, intimitását növelik. A derűs légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődöttségét az óvónőjükhöz, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói a magatartásukkal, gyermekekhez való viszonyukkal, bánásmódjukkal segítsék elő, hogy minden óvodába járó gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába, tekintse második otthonának azt. Színterei 1. Beszoktatás-befogadás Lehetővé tesszük, hogy ellátogassanak az óvodába, ismerkedhessenek a leendő óvó nénikkel, környezettel. A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat magukkal hozhatják. A feltételeket akkor is biztosítjuk, ha a gyermek 5-6 éves korában kezdi el az óvodát, ez esetben a többi gyermeket felkészítjük az újak fogadására. 2. Hagyományok, ünnepek A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélése gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen. Az események tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A tevékenységek egy része csak a gyermek csoportban kerül megvalósításra (pl. Dekorálás), más részük az egész óvodára kiterjed (pl. Óvónők bábozása). Ünnepeink: A gyermekek ünnepei (születésnap, gyermeknap, anyák napja, évzáró-ballagás) Néphagyománnyal kapcsolatos ünnepek (szüret, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét),
110
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Esztétikai nevelés A természet jeles napjai (Állatok világnapja, Környezetvédelmi világnap, Madarak és Fák napja, Víz világnapja, Föld napja) Társadalmi ünnepek, csak hangulatában, beszélgetések formájában (március 15, október 23) Az ünnepek fényét emeli a feldíszített óvoda. A jó érzelmi felkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, maga az ünnepi együttlét, ezt fokozhatja a felnőttek közös ajándéka (bábozás). Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Kialakul a gyermek én-tudata, megtalálják helyüket a közösségben Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre Elfogadják a másságot Szívesen tevékenykednek egymással, a megkívánt magatartásformákat betartják Akaratukat alá tudják vetni mások akaratának Érdeklődnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra Türelmesek, önállóan keresik a segítségnyújtás formáit Örülnek a közösen elért sikereknek, udvariasak, köszönnek Alkalmazkodnak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését Feladattudatuk kialakult Készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására
Esztétikai nevelés „Ahol a természet szép, ott a kép, a zene is felragyog. A szépség mindenkor fürtökben jelenik meg.‖ -Weöres SándorA gyermekek nagyon eltérő tapasztalattal kerülnek az óvodába, mely ízlésüket megalapozza. Az óvodában a spontán hatások mellett az esztétikai nevelés tudatos nevelő tevékenység. Kisgyermek korban az esztétikai tevékenység iránti vonzódás spontán, csak a hajlam adott. Fontos, hogy a gyermekek ebben a korban kapjanak lehetőséget, ösztönzést a környezettel való helyes, értékes kapcsolatteremtésre, mikor ízlésviláguk még tiszta. Az esztétikai nevelés komplex folyamat. Hatásrendszere segíti a világról alkotott kép befogadását, önálló, produktív szemlélet kialakítását. Az összetett esztétikai nevelés a gyermek spontán, eredeti beszéd, ének, mozgás, képi kifejezés hajlamaira épül. Célja Olyan élményekre, tapasztalatokra épülő nevelés megvalósítása, amely során a környező világ megfoghatóvá válik, képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására és létrehozására. Feladatok
111
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Esztétikai nevelés
Esztétikailag megfelelő környezet biztosítása Változatos, rendszeres élménynyújtás Képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül Illemszabályok kialakítása.
A fejlesztés tartalma A gyermekek esztétikai nevelését azoknak a környezeti hatásoknak a rendszere biztosítja, amely körülveszi, amelyben tevékenységei zajlanak. Az esztétikai igény megalapozása fontos feladata az egész óvodai nevelésünknek. A gyermek esztétikai nevelésére az őt körülvevő környezet hatásrendszere biztosítja. Az óvodai nevelésben az esztétikai nevelés az irodalom, az ének, a vizualitás, mozgás, viselkedés és környezet esztétikájában valósul meg. Fontos feladat a változatos és rendszeres élmény nyújtása. Segíteni, gyakoroltatni kell az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását, tiszteletben tartva a gyermekek szubjektív véleményét. Az esztétikai hatások kialakításához olyan anyagok, eszközök biztosítása a gyermekek számára, amelyek segítik az esztétikai élmény kialakulását. Az óvónő feladata a tárgyi környezeti világ esztétikumára való figyelem ráirányításán túl, hogy kialakítsa a gyermekben az önmaguk iránti esztétikumot. Legyen ez a külső megjelenés, az illemszabályok ismerete, alkalmazása, vagy az óvodai viselkedés szabálya. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Kialakul igényük az esztétikus környezet iránt, képesek maguk is létrehozni, formálni Fogékonyak a szépre, természeti-társadalmi környezetükben, a művészeti alkotásokban Képesek megfogalmazni esztétikai élményeiket, beszédükben igényükké válik az ízléses, tiszta, szép beszéd Igényesek megjelenésükben, ismerik és betartják a viselkedés és érintkezés szabályait.
112
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Értelmi nevelés, fejlesztés
Értelmi nevelés, fejlesztés „Az ember akkor lesz ember, ha belső világosságából, Környezetébe sugarakat bocsát.‖ - Weöres Sándor – A kisgyermekeknek az óvodában eltöltött évei alatt az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, alkotó gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos feladat. Célja A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítsunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet természeti és társadalmi környezetről. Feladata A valóság megismertetésének, összefüggéseinek felfedeztetésének biztosítása A megismerő tevékenységek és képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése A fejlesztés tartalma Az óvodában nem külön képességeket fejlesztünk, hanem a gyermekek egész személyiségét. Alapjuk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelő és megfigyelő képességének állapota. Fontos, hogy a játék, a tevékenységek és tapasztalatok minél több megismerő tevékenységhez juttassák a gyermeket, a világról minél több információt szerezzenek koruknak, fejlettségüknek megfelelően. Az évek múlásával az ok-okozati összefüggések, a gondolkodás, a képzelet és a valóság közötti megfelelő kontrolálás felé tolódik el. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, felfedezze a dolgok közötti hasonlóságot és különbözőséget. Óvodáskorban a legfontosabb a gyermeki érdeklődés felkeltése, fenntartása, gondolkodásának fejlődése szempontjából. A gyermek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelmi indíttatású játékot, tapasztalatszerzést kell biztosítanunk. Minél több lehetőséghez juttatjuk a gyermeket, annál nagyobb lesz a tudása, és tudás utáni vágya, nyitottsága. Ebben a korban fontos, hogy ne csak egyszeri tapasztaláshoz juttassuk a gyermeket, hanem többször is megfigyelhessenek azonos dolgokat, hogy azokat alkalmazni tudják. Tudják szavakba önteni, s ez által beszédkészségük is fejlődik.
113
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Értelmi nevelés, fejlesztés A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Érzékelő funkciók épek legyenek – kapcsolattartás az orvossal, védőnővel Tapasztalataira épülve felfogja környezetének jelenségeit Kialakul tér- és időérzékelésük Megfelelő érzelmi motiváltsággal a szándékos figyelem kellő ideig tart Megfigyelőképességük tökéletesedik a tevékenységek során Képesek megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre Képesek emlékképek felidézésére, újak alkotására, különbséget tesz a képzelet és valóság között Lényeges jegyek alapján képesek általánosításra, meglátják a dolgok közötti összefüggéseket Ok-okozati összefüggéseket felismerik, melyek szemlélhető tapasztalatokból indulnak ki Tapasztalataik, ismereteik bővülnek, gazdagodnak, így problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad
114
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Anyanyelvi nevelés és kommunikáció
Anyanyelvi nevelés és kommunikáció „A vers, a mese, a szó varázsa‖ Zilahi Józsefné – Célja Bő szókinccsel rendelkező, fejlett, megnyilatkozni tudó, élményeit, tapasztalatait bátran megfogalmazó gyermek nevelése. Használják tisztán, nyelvtanilag helyesen anyanyelvüket. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak kialakítása a beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel, a javítgatás elkerülésével az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, támogatására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések és a válaszok kielégítésére megfelelően szükséges figyelmet fordítunk. Feladata Az óvónő és az óvoda dolgozóinak mintakövető szerepe érvényesüljön, Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül, Beszédtechnikai hibák felismerése, javítása, Szükség szerint a gyermekek képzett szakemberhez, logopédushoz való irányítása. A fejlesztés tartalma A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze a gyermeket közvetlenül körülvevő felnőttek példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése. Az óvónő sokszor kezdeményezzen beszélgetést, a gyermeket mindig hallgassa meg, így bátorítsa a beszélgetésre. Mindezek közben átveszi a magyar nyelv szabályait. A fejlődés során elkülönülnek a mondattípusok. Eljutnak a nyelvtanilag helyes mondatokig. A gyermeknek társaival való tevékenysége során, többek beszédére kell figyelnie, ezáltal is fejlődik beszédfegyelme. Fontos, hogy természetes módon minden gyermek beszélgessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Az anyanyelvi kommunikációs képességfejlesztés eszközei: Mondókák, versek, mesék, bábok, dramatikus és anyanyelvi kommunikációs játékok. Ezek szorosan kapcsolódnak az óvodai élet minden területéhez. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A tapasztalatok során bővülő szókincsüket bátran használják Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz, Figyelmesen végighallgatja társait
115
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodai élet tevékenységformái Kialakul az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű beszéd Beszédüket érzelmeik által kiváltott metakommunikáció kíséri, hanglejtésük megfelel a kifejezni kívánt mondatfajtáival (felszólító, kérdő, stb.) Ismerkednek a szólások, közmondások jelentésével Tisztán ejtenek minden hangot (ehhez az óvoda heti két alkalommal logopédus segítségét veszi igénybe a rászoruló gyermekek beszédének javítására) Az anyanyelvi nevelés során is figyelembe kell vennünk a gyermekek eltérő fejlettségét, minden esetben önmagához képest kell, hogy fejlődjön. Az óvónő tárja fel a gyermek interakciós zavarait, keresse meg azok kiváltó okait, tapintatosan törekedjék azok megszüntetésére. Nagyfokú elmaradás esetén logopédiai kezelést kell igénybe venni. Nagyfokú empátiával kell kezelnünk a beszédhibás gyermekeket, minél inkább aktivizálva őket a beszédre. Az óvodai élet tevékenységformái
A külső világ tevékeny megismerése
„Suhogó lábamról a föld Megismer: Erre jársz? Veletek kóborolgatok Mint titkos útitárs.‖ -Áprily Lajos Az óvodai nevelés akkor valósítja meg célját, ha programját a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszerébe ágyazza, kihasználja a tapasztalatszerzés természetes élethelyzetét, s ezeket tudatosan meg is szervezi. Elősegíti, hogy a gyermekek természeti és társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, mely tapasztalatok szükségesek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához. Segíti a szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit, lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, a szülőföld szeretetének megalapozását, melyben nagy szerepe van a néphagyományoknak. A néphagyománnyal való ismerkedés során a gyermek megismeri szűkebb és tágabb környezetének értékeit, tárgyi emlékeit, jeles napok szokásait. Célja Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Szeretnénk
116
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodai élet tevékenységformái bekapcsolódni a faluban indult akcióhoz, a falu régi értékeinek összegyűjtéséhez. Nagyon fontos, hogy a falu természeti értékeit feltérképezzük, megismertessük a gyerekekkel. Az ember környezethez való viszonya folyamatosan alakul, óvodáskorban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése. Feladatok
Természeti és társadalmi környezet megfigyelése, tapasztalatok szerzése Néphagyományok ápolása Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása Környezetalakítás Környezetvédelem Egészségünk védelme
A fejlesztés tartalma A természeti és társadalmi környezet megfigyelése és tapasztalatok szerzése. Néphagyományok ápolása. Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek a koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteiről, munkájáról, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, az együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, a tisztelet, részvét, együttérzés, a segítő szándék, a megértés. Az óvoda új környezet a gyermek számára, ezért fontos, hogy megismerése érzelmileg pozitívan hasson. A gyermekek ismerjék a felnőttek munkáját, saját közreműködésükkel ők is hozzájáruljanak környezetük ápolásához. Szerezzenek tapasztalatokat az óvoda környezetében megfigyelhető foglalkozásokban (kereskedők, mezőgazdasági, irodai munkák, stb.). Legyen tapasztalatuk az orvos, védőnő munkájáról. Ismerjék a gyógyszerek használatának szabályait, a baleset-megelőzést, közlekedést, tűz, víz, áram, stb. Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét, gyakorolják az önálló tisztálkodást. A nagycsoportosok látogassanak el az iskolába, ismerkedjenek az ott folyó munkával. A környéken, a községben megfigyelhetjük, felfedezhetjük:
Patakpart és élőlényei Szántóföldek Kis erdő és élőlényei Tópart élőlényei Gyurgyalag-lelőhely (helyi védettséget élvez) Lombhullató-örökzöld fák Gólya, fecske, szarka, stb. Fészek TSZ géppark TSZ sertéstelep Gabonatároló Fodrászüzlet, bolt Orvosi rendelő Iskola Könyvtár
117
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása Mikulásház Irodaépület A falu legrégebbi házának felkutatása Malomház (műemlék) Templom, betlehem Vasútállomás, vasúti, autóbusz, gyalogos közlekedés Kirándulások, pl.: Budapest – villamos - metró Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket, erre az óvoda környezetében sajnos kevés lehetőségünk van: ilyen a vasút, az autóbusz közlekedés megismerése. Ha lehetőségünk van rá, ellátogatunk Budapestre és bővítjük tapasztalatainkat a metró, villamos közlekedés megismerésével, megtekintjük a repülőteret, a dunai hajózást. Ahol lehet, természetes környezetben tapasztalják meg, gyakorolják a viselkedési formákat. Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Legyen fogalmuk kisebb-nagyobb időegységekről (évszak, év, hónap, hét, nap). A természeti környezetet az évszakok változásain keresztül közvetlen megfigyeléssel tapasztalják. A növény és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésének. Védelmüket, gondozásukat helyszínen is módunkban áll megfigyelni – az óvoda udvara, parkja, domboldalunk, patakpart, tópart, stb. A társadalmi és természeti környezet megismerésében érzelmileg telített környezetünknek megfelelő élményeket nyújtunk. Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása „Hosszú az utca, aki végi járja, tíz kutya, száz kutya kaffog utána.‖ Weöres Sándor A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A környezet változásainak megfigyeléséhez feltétlen szükség van matematikai alapismeretekre. Ezek alapján lesznek képesek a gyerekek visszahatni a természetre, társadalomra. A környezet mennyiségi, formai viszonyai a környezet megismerésére nevelés feladatkörében jelenik meg. A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. Elősegíti a gyermekek környezetről szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Főbb tevékenységek: Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, saját szempontok alapján Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok alapján Számfogalom alapozása mérési, összemérési feladatokkal, mennyiségekkel halmazokkal, különböző egységekkel Tükörrel való tevékenység, mozgások tükör előtt
118
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása Tájékozódó képesség fejlesztése térben és síkban (testnevelés, rajzolás, énekes játékok, stb.) A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják, hanem a környezet megismerése során szerzett tapasztalatok feldolgozásával, az egyéni fejlődés figyelembevételével, a problémamegoldó tevékenység környezetre való kiterjesztésével alakítjuk ki (pl.: szaladjatok a legmagasabb fához, keressétek meg a legnagyobb fonalgombolyagot, stb.). Környezetalakítás A környezet megismerése alapvető célját akkor éri el, ha a gyermek a tapasztalatokra épülő ismereteit gyakorolja, alkalmazhatja. A gyakorlás egyik formája a szabad, kötetlen játéktevékenység. A gyakorlás másik módja a természetes élethelyzetekben történő környezet-átalakítás. Játéktér kialakítása meséléshez, bábozáshoz, körjátékhoz, szabályjátékhoz, tornához. A néphagyományok ápolásához kapcsolódóan környezet-átalakításra van szükség akkor is, amikor a gyermekek és a szülők által összegyűjtött tárgyakat visszük be, szemléltetés, dekoráció vagy egyéb tevékenységhez. A természeti környezetből évszakonként összegyűjtött anyagok (toll, kavics, levél, termés, csuhé, stb.) Elhelyezése és a csoportszoba évszakonkénti díszítése is ilyen tevékenység. Ezek az anyagok a külső környezet alakításában is nagy szerepet játszanak (pl. Csőszkunyhó kukoricaszárból, virágültetés, stb.). Környezetvédelem A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív érzelmi viszony, mely tiszteletet jelent mind a természeti, mind a társadalmi környezettel szemben. A környezetalakítással és a munkatevékenységgel szorosan összekapcsolódik. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Tudják, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők környezetvédő magatartása a környezetszennyezés elkerülésében és a környezet helyreállításában. Hagyományápoló munkánkban a családokban fellelhető tárgyi értékek összegyűjtése, szakszerű védelme, ápolása, oly módon való elhelyezése, hogy a későbbi nemzedékek is megcsodálhassák azokat. A környezetvédelem kiterjed az emberre, mint a társadalmi környezet egyedi és megismételhetetlen egységére. Az idősek tisztelete, a kisebbek, gyengébbek óvása, védelme, a felnőttek munkájának megbecsülése a környezetvédő magatartás kialakulásának feltétele. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Ismerik nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően megnevezik, igényesek testük tisztaságára Dominanciájuk kialakult Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában Ismerik a környezetükben levő intézmények nevét, rendeltetését
119
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Játék Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat. Felismerik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait Ismerik a gyűjtőfogalmakat a tárgyak, élőlények körében, csoportosítják, rendszerezik jellemzőik szerint Gondozzák környezetük élőlényeit, ismerik fejlődésük feltételeit Ismernek néhány munkát (szántás, szüret, aratás) Ismerik és megnevezik környezetük színeit a sötét és a világos árnyalatait Ismernek néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot a hozzájuk kapcsolódó szokásokat Képesek az óvónő kérdéseit, gondolatait megérteni, követni Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni Elemi matematikai műveleteket elvégeznek: számlálás, halmazképzés, hozzáadás, elvevés, sorozatok rendezése, párosítás, stb. Játék „A játék a gyermek útja annak a Valóságnak a megismeréséhez, Amelyben él, és amelyet tovább Alakítani hivatott.‖ -M. GorkijÓvodánkban a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játék-szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első, valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát adunk a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz biztosítjuk a megfelelő helyet, az egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását elősegítő anyagokat, játékszereket. Óvodánk és óvodapedagógusaink feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményszerzési lehetőséget biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, az építő, a konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz. A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
120
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Játék A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában is megmutatkozik. A játék az óvodás gyermek alapvető tevékenysége. A játék folyamatában nyomon követhető, hogyan válnak a külső késztetések a gyermek sajátjává. A játék a valóságot tükrözi, a gyermek élményein alapul. A játék örömforrás, motivációja a tevékenységben van. A játékot a feszültség csökkenése kíséri. A játék fejleszti a gyerek mozgását, kézügyességét, növeli önállóságát, kitartását. Játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal és azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel. A játék fejleszti az értelmi képességeket, az érzékszervek működését, az emlékezetet, a képzeletet, a gondolkodást, az ízlést, a beszédet, a nyelvi kommunikációs készségét, a közösségi érzést és az együttműködés kialakulását. Célja Képesek legyenek a gyermekek cselekvéseik irányítására. Fejlődjön ki cselekvőképességük, az átélt tapasztalataikat az élethelyzetekhez tudják rendelni. Feladatok: Megfelelő körülmények biztosítása, úgymint hely, idő, nyugodt légkör, eszközök Figyelembe kell venni a gyermek fejlettségét Az óvónő megfelelő irányítása Fontos, hogy a gyermek játékához rendelkezésre álljanak a megfelelő, esztétikus, élményt nyújtó eszközök, melyet a gyermek esztétikai élményeinek megfelelően válogathat, felújíthat, alakíthat át. A fejlesztés tartalma Tapasztalatok, ismeretek szerzése, játéktevékenységbe való beépítése. Közvetett játékirányítás, mely a játék fejlődését eredményezi. Az egyes játékfajták a különböző életkorokban jelenjenek meg, és fejlődjenek tovább. A gyakorló játék a konstrukciós és szerepjáték elemeként is jelen van. A gyakorlójáték keretei közül fejlődjön ki a szerepjáték. A szerepjátékhoz kapcsolódik a tematikus játék, konstrukciós játék, dramatizálás, bábozás, barkácsolás A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek szeretnek és tudnak játszani A környezetükben megfigyelt, tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni és újraalkotni Önállóan kezdeményeznek szabály- és szerepjátékokat Elosztják a szerepeket, betartják a szabályokat, alkalmazkodnak Elfogadják egymás véleményét, javaslatát, a konfliktusokat megoldják Képesek problémahelyzeteket megoldani Egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat.
121
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Mozgás Mozgás „Fél lábadat fölemeled, A másikat bicegteted…‖ -népköltésTervszerű és rendszeres ráhatás, mely a személyiséget is sokoldalúan fejleszti. A személyiségfejlesztésben a mozgás alapvetően három területen fejti ki hatását, úgymint a megismerő folyamatokban, a testséma alakulásában, az én-kép fejlesztésében. A speciális feladatai a szervezet arányos, sokoldalú fejlesztése, a testi képességek fejlesztése, a mozgásműveltség fokozása. A testnevelés hatására alakul a gyermekek kitartása, fegyelme, egymás segítése, a társakkal való együttműködés igénye. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás…) és a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmód erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véveminden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Célja A személyiség sokoldalú fejlesztése változatos tevékenységeken, a fizikai aktivitáson keresztül. A szellemi aktivitás előkészítése, a gyermek alkotó gondolkodásának kibontakoztatása. Feladatok A fizikai állóképesség fejlesztése, az önértékelés és az önbizalom növelése, nagy és finom mozgások és a fizikális erőnlét fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció, ritmusérzék, testséma fejlesztése: testrészek ismerete, a test koordinációjának alakítása, testfogalom, kezesség, lateritás, dominancia, a vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó, ill. Kiegészítő mozgások Mozgásokkal kapcsolatos szókészlet fejlesztése, az egészséges versenyszellem kialakítása A mozgás tartalma A testnevelési foglalkozások és mindennapos testnevelések kötelezően szervezett tevékenységek, amelyek természetesen nem jelentenek kényszert a gyermekek számára.
122
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Mozgás A mozgás elsődleges célja az egészséges életvitel megalapozása, a családi nevelés, a család életmódjának befolyásolása. A mindennapos torna rendszeres, de időpontjának megválasztásában rugalmasan kezelendő, lényege a játékos mozgás. A tornafoglalkozások gondosan megszervezettek, tornaruhába átöltözve. Minden héten gerinctornát tartunk, prevenciós jelleggel, meditációs zenével, ami a gyakorlatban meglepően jól bevált. Szabad mozgás A szabad mozgástevékenységnél cél a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a tudatos környezet alakítás. Kísérletezgethessenek kedvük szerint, korlátozás nélkül, bátorságuk szerint minden tornaszeren, udvari játékon. A mozgásos játékoknak különösen nagy szerepe van a nyári időszakban. Programunkban fontosak a népi gyermekjátékok, mozgásos, eszközt igénylő ügyességi játékok. A csoport berendezésénél, az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, az egy csoportba járó gyermekek egyéni mozgásszintjét, mozgásigényét. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Szeretik és igénylik a mozgást Ellenálló képességük, edzettségük, alkalmazkodóképességük szabályokhoz és társakhoz kifejlődött Magatartásukban megnyilvánulnak erkölcsi tulajdonságaik, mint felelősségérzet, segítőkészség. Ismerik az eszközök nevét és a gyakorlathoz tartozó kifejezéseket, Mozgásuk összerendezett Kifejlődött az egyensúlyérzékük, ritmusérzékük Kitartóak a futás, járás, egyensúlyozás, irányváltoztatás, téri tájékozódás, térbeli mozgás, eszközök, játékok terén Figyelmük, gondolkodásuk, emlékezőképességük, ötletességük megfelelő szintű.
123
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Mese-vers
Mese-vers „Apámtól kaptam alakot S azt, hogy komolyan élek. Anyuka víg kedélyt adott, Hogy szívesen meséljek.‖ - Goethe Amikor a gyerek mesét hallgat, felvesz egy sajátos magatartásformát, melyben benne van a figyelem, a merengés. Ekkor már kialakul a gyerekben a mesei kettőstudat. A játékban is jelen van a kettős tudat, ám ott a gyerek aktívan vállal szerepet, a mesében viszont passzív, kezdetben. A meseélményt később változatos módon reprodukálja. A műalkotások befogadása a mesére való beállítódással kezdődik. Nemcsak szórakozást nyújt, hanem fejleszti az önismeretet, a személyiséget. Gyönyörködtet, és erkölcsi igazságokat közöl. A kisgyermekeknek a vers iránti fogékonysága azon alapul, hogy a ritmus és a hangzás ugyanarra az érzékletes, érzelmekkel átszőtt élményközeli sémához tartozik, mint a mozgás. Az 5-7 éves gyermek ráérez a versekben levő érzelmekre, gondolatokra, hangulatokra, költői képekre. Így jutnak esztétikai élményhez. Mese, vers hallgatása, dramatizálás, bábjáték során gazdagodik a gyermek szókincse, alakul személyisége a szerepekkel, a hangulattal való azonosulás során. Mindez a művészeti-irodalmi nevelés szempontjából azt jelenti, hogy a hét bármely napján, a nap bármely szakában, bármihez kapcsolódhatnak a versek, mesék, dalok. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese-képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
124
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Mese-vers A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Célja Kialakítani a gyermekben az irodalom művészi illetve nevelő hatásán keresztül, a fogékonyságot, az irodalmi élmények befogadására, az irodalmi érdeklődés felkeltésére, az olvasóvá nevelésre. Feladatok A gyermekek irodalomhoz fűződő pozitív viszonyának s a nyelvi érintkezés formáinak kialakítása A gyermek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe. Ennek érdekében minden eszközt meg kell ragadnia a pedagógusnak: verbális-, mimikai-, és gesztusnyelv formáit és tárgyi eszközöket sorakoztatva egymás mellé, miközben ismernie kell a gyermekek érdeklődési körét, előzetes élményeit, tapasztalatait, tudásszintjét, gondolkodás és beszéd szintjét A fejlesztés tartalma Naponta többször kezdeményezünk verset, mesét a gyermekek kérésének, érdeklődésének, az adott szituációnak megfelelően, az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Minden mesének más a mondanivalója. Az aktuális élethelyzethez lehető legközelebb álló mesékkel kell a gyermekeket szórakoztatnunk, ezért az óvónők mesekészlete rendkívül változatos kell, hogy legyen, mindig készen újabb és újabb mesék befogadására. Egy-egy mesét gyakran ismétlünk. Irodalmi nevelésünk akkor hatékony, ha gyermek befogadóból előadóvá válik. A gyermekek mindennapi életükben felismerik azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok, felfedezik környezetükben a szépet, a jót és egységben élnek önmagukkal és a világgal. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Szeretik, igénylik a mesemondást Részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában Figyelmesen végighallgatják a mesét Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik a játékukba, mindennapi beszédükbe Szívesen kezdeményeznek önállóan bábozást, mesejelenetek dramatizálását Mesekönyvet önállóan nézegetnek, rendeltetésének megfelelően használják, óvják
125
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Ének-zene, énekes játék
Ének-zene, énekes játék „…hozzon a gyermeknek mindenki azt, Amit tud, játékot, zenét, örömöt, de hogy Mit fogad el, bízzuk rá.‖ -Kodály ZoltánA zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására szeret énekelni, dúdolgatni, zenét hallgatni. A népdalok, a komponált gyermekdalok közben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, mozgása. Az óvodai zenei nevelés akkor válik hatékonnyá, ha figyelembe veszi a zenei közízlés távlati igényeit, és azt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készíti elő. Az óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközéül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a hovatartozásukat is. Célja A gyermeknek az éneklés örömet szerezzen, belőle társas éneklés, társas zenélés bontakozzon ki, alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását. Kis zenei formákon keresztül a néphagyományokból kiindulva a világirodalom remekeihez jusson el. Feladatok A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élmény nyújtása Képességfejlesztés: hallás, éneklési készség, ritmusérzék, harmonikus, szép mozgás kialakítása
126
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Ének-zene, énekes játék A zenei nevelés tartalma A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, a hangmagasság, a ritmus, a mozgás fizikai ingereket, mely pozitív viszonyulássá, örömmé válik. A dalok éneklése, meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát. Színessé teszi érzelemvilágát. Ha nem is érti pontosan a szöveget, átérzi a dallam hangulatát, szomorúságát, humorát, feszültségoldását. A zenei nevelés a gyermek értelmére is hat. A zenei fogalom-párok megértése összpontosított fegyelmet, megfigyelést kíván. Az összehasonlítás értelmi folyamata a gondolkodás. A dalok, a játékok megtanulása az emlékezetet fejleszti. A nagyoknál a figyelem erősíti az emlékezést, és a gyorsabb tanulást. Belső hallásból felidézhető egy ismert dallam, sok ismert dalból, játékformából, ritmusból kedvet kap arra, hogy ő maga találjon ki egy-egy dallamot. A zenei élmény hat az érzelemre és az értelemre is. A gyermek életkorát és az előző ismereteit figyelembe véve tanítunk az óvodában tapsolható, járni tanító, nevettető, altató, állat ijesztgető és csalogató, kiszámoló, kiolvasó, hintáztató, körtánc és lakodalmas mondókákat, dalokat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
A gyermekek önként, belülről fakadó késztetésként énekelnek Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák Halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését, felelgetős játékot, magasmély ének közötti különbséget egyedül is képesek érzékeltetni Belső hallásuk fejlett, dallambújtatásra, természethez kapcsolódó hangok utánzására hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képesek Megérzik a zenei motívumok hosszát, azt mozgásban, térben érzékeltetni tudják Alakzatot tartani tudják, szép testtartással, kézfogással is Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak Élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene
127
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Rajzolás, mintázás, kézimunka
Rajzolás, mintázás, kézimunka „Hogy láttam? Elmondhatom. De jobb lesz, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, Csak nézd, csak nézd a jobb Kezem.‖ -Nemes Nagy Ágnes – Mindaz, amit a gyermek átél, ami ingert befogad, képre fordítja át, vagy anyagra, formára. Ez tevékenységgel jár, fantáziáját működteti, élményként dolgozza fel. Rendszeresen jutassuk élményhez a gyereket! A mindennapos nevelőmunkában az óvónő példája meghatározó. Fontos az esztétikus környezet kialakítása. Az óvónő irányító szerepe az esztétikai élménynyújtásnál őszinte lelkesedés, a széphez való pozitív viszony, ez segíti a gyermek érzelmi reagálás módjának szabad áramlását. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógusaink az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítanak teret, lehetőséget. Maga a tevékenység-s ennek öröme- a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadására. E tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a lépi-plasztikai kifejezőképességet, komponál-, térbeli tájékozódó-és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Célja Ismeretek minél több módon jussanak el a gyermekekhez, amely bennük tudássá válik. Ezáltal a gyermekek vizuális és kommunikációs képessége is fejleszthető. A tárgyak, dolgok, környezet sokoldalú érzékelése által alakul a gyermekek kreativitása, esztétikai fogékonysága, összhangba kerül a tartalom és forma. Feladata: A megfelelő feltételek biztosítása, úgymint idő, hely, megfelelő eszközök, anyagok, élmények, tapasztalatok, különböző technikák ismerete, elsajátítása
128
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Munka jellegű tevékenységek A látó és érzékelő rendszer, térpercepció, testséma, alaklátás, a nagy és kismozgások fejlesztése, manuális érzékelés, színészlelés fejlesztés A fejlesztés tartalma A gyermek azáltal, hogy minél jobban megismeri az őt körülvevő világot, egyre több tapasztalat birtokába jut. Ismeretei, tudása lehetővé teszi, hogy ezeket majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során megjelenítse. Az ábrázoló tevékenység nem más, mint a világról kialakult tudás, ismeret vizuális visszatükröződése. Ahhoz, hogy a gyermek kifejezhesse ismereteit, érzelmeit, kifejezhesse önmagát, ismernie kell a saját testét, a téri irányokat. A vizuális ábrázolásban a mozgás-ábrázolás alapvető előfeltételeit, folyamatosan kell a gyermekeknek a játék keretein belül elsajátítaniuk. A fejlődéshez elengedhetetlenül fontos, hogy a gyermekek számára folyamatosan biztosítsuk a különböző eszközöket, valamint az eszközökhöz kapcsolódó technikai ismeretek elsajátítását. Bátran ismertessük meg a gyermekeket a népművészettel, hisz érzelmileg közel áll hozzájuk. Akármilyen művészi alkotást megmutathatunk neki, mert ők könnyedén tudnak érzelmeikről, észleléseikről véleményt formálni, szavakban, vizuális tevékenységekben beszámolni. A fejlődés várható jellemző óvodáskor végére: Képessé válnak tapasztalataik, élményeik vizuális megjelenítésére Tisztában vannak a tárgyak térbeli kiterjedésével, főbb formai jellemzőket megneveznek Változatos módon képesek megjeleníteni ismereteiket Gazdag a színhasználatuk Emberábrázolásuk részletes, próbálkoznak a mozgásábrázolással Tevékenységükben kitartóak Tiszteletben tartják egymás munkáját, véleményt tudnak mondani róla Az ábrázolás technikáit készség szinten művelik Rajzaik részlet gazdagok, tervszerűek, megkomponáltak Tisztában vannak a balról-jobbra haladással Munka jellegű tevékenységek „ Dolgozni szaporán, Felmossuk a konyhát, Aki lusta, igazán Meghúzzuk a kontyát.‖ -Weöres Sándor A munka egyik legfontosabb eleme az összehangolt, közös cselekvés. Ez szükségessé teszi a gyermekek folyamatos szóbeli kapcsolatát a társakkal, az óvónővel. A szabályok, az eszközhasználat és az eljárás módjának közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit, gondolkodást fejleszt.
129
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önállótevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-és állatgondozás..) A gyermek, munka jellegű tevékenysége önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, tapasztalatszerzés és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl. A kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógusoktól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagy saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Célja Az önmagáért és a közösségrét önként vállalt munkavégzés során fejlődik a gyermek személyisége. Megismeri és megkedveli a munkát, illetve a munka jellegű játéktevékenységet.
Feladatok Megtanítani a gyereket a különböző eszközök nevére, és a velük való cselekvésre eközben bővül a szókincsük és gazdagodnak ismereteik Önmaguk választhassanak tevékenységet, belülről fakadó indítékból Összehangolt, közös cselekvésre késztessen Társadalmi értéke érvényesüljön A valóság megismerésének eszközévé váljon Céltudatos tevékenységgé váljon Hordozza magában az örömszerzés lehetőségeit A fejlesztés tartalma, feltételek megteremtése Lehetőséget, alkalmat kell biztosítani a gyermekek számára, hogy erejükhöz mért munkát végezhessenek. A gyermekek önmagukért illetve csoporttársaik érdekében végezzenek olyan munkákat, melyre egészségük károsodása nélkül képesek. Módot kell adni a gyermekeknek, hogy a munkavégzéshez szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. A munkavégzéshez biztosítsunk nekik segítséget, amíg igénylik. Hagyjunk rá elegendő időt, hogy a feladatokat elvégezhessék saját munkatempójukban. A minta a munkavégzéshez az óvónő és dajka munkája. A munkára nevelés lényege, hogy eljussunk oda, amikor a munkavégzés már a gyermek belső készetetéséből indul ki. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Képesek önállóan szükségleteiket ellátni Napi rendszerességi, illetve időszakos feladatokat szívesen végzik
130
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Tanulás, a tevékenységben megvalósuló tanulás
Ismerik az eszközök, szerszámok nevét és célszerű használatát Kifejezésre juthat az egyén viszonya a környezethez Sikerélményhez juttathat Munkára nevel
Tanulás, a tevékenységben megvalósuló tanulás „Mi van a kezedben, Aranyos Ágica? Ábécéskönyv biz ez, Kendermagos cica!‖ Móra Ferenc Óvodáskorban a tanulás tevékenységközpontú, a gyermekek nem elméleti síkon ismerkednek az őket körülvevő környezettel, s nem egymástól elszigetelt ismereteket szereznek. A mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája. A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. Tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jut el a gyermek. Tevékenysége során különböző képességei fejlődnek, a cselekvés képességei, kognitív vagy megismerő képesség, gondolkodási képesség. A képességek fejlettsége elsősorban tevékenységben érhető tetten és fejlesztése is a tevékenységben hatékony. A tanulás ill. Az óvodai nevelés során minden hatás komplex, a részeken keresztül az egészre, a személyiségre hat. Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulási támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás (szokások alakítása) Spontán játékos tapasztalatszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés A gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását
131
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Tanulás, a tevékenységben megvalósuló tanulás Célja Sokoldalú cselekedtetés (tevékenység) közben fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit. A tapasztaláshoz, ismeretszerzéshez pozitív viszony kialakítása. Feladatok:
A meglevő ismeretek felderítése, A tanulás feltételeinek megteremtése, A tanulás megszervezése-tervezése, A tanulás irányítása.
A fejlesztés tartalma Programunk szerint a tanulás terén kiindulópontnak a torna kivételével a kötetlen foglalkoztatási formát tartjuk eredményesnek. Lényeges, hogy a gyermekek önként vegyenek részt a kezdeményezéseken, a különböző tevékenységekben, lehetőleg mikro csoportokban. A kötetlen óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek legyenek, minden tevékenység játékos legyen, és utánzásra épüljön. A tanulási folyamatban az önálló feladatvégzést segítjük, és a halk beszédre, esetenként türelmes várakozásra szoktatjuk a gyermeket, s kitartó, fegyelmezett munkavégzésre. Az 5-6-7 évesektől elvárjuk, hogy feladataikat befejezzék, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat erősítése érdekében. Mindezt az előbbiekben megfogalmazottak szerint és nem iskolai módszerek alkalmazásával kívánjuk elérni. A tervünkbe beépített és munkánk során feldolgozott népszokásokon keresztül megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét, megismertetjük a különböző életmódokat, megtanítjuk tisztelni az idősebbeket, gyakoroljuk a viselkedés és az illem különböző formáit. Tervező munkánkban hónaponként számba vesszük a várható környezeti változásokat, az ehhez kapcsolódó jeles napokat, szokásokat. Ez a két tényező képezi a nevelési tervünk kiindulópontját. Az óvodai nevelés ideje alatt a gyermekek több alkalommal megtapasztalhatják ugyanazt az eseményt (időjárás-változás, környezetváltozás, szokásváltozás, stb.) És így egyre magasabb ismeretekre tesznek szert. A tervezésben tükröződik az óvónő felkészültsége, műveltségi szintje, önmagával és a gyermekekkel szembeni igényessége. Az éves nevelési-tanulási tervben megfogalmazottakat HETI TERV szerint valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek fejlesztési feladatonként naponta egyszer valamelyik formában részt vegyenek, kialakított „Heti rendünknek‖ megfelelően. Különösen figyelemmel kísérjük, hogy az 5-6-7 évesek rendszeresen részt vegyenek a tanulási folyamatban. A kötetlen, alkalomszerű tevékenységekben szerezzék meg azokat az ismereteket, képességeket, amelyek kötött foglalkozások feladatainak a megoldására képessé teszi őket. Tanulási zavarok A tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél erre utaló jelek már az óvodában megfigyelhetők, felismerhetők.
132
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodába és iskolába lépés feltételei Tünetei az alábbi területeken figyelhetők meg: Viselkedés, aktivitás területén mutatkozó zavarok. Figyelemzavarok. Az érzékelés és a motorikum zavarai. Téri orientáció problémái. Nyelvi fejlettség zavarai. A legfontosabb teendő a tünetek észlelésekor, a gyermek megfelelő szakemberhez való irányítása. Ha fejlesztésük és nevelésük a szakvélemény szerint óvodában megoldható, mindezt óvodánk nevelőtestülete felvállalja. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Képesek azonosulni a feladatokkal Kialakul bennük az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg Megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása, kifejlődik együttműködő képességük Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait Az iskolai tanulás megkezdéséhez rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, önfegyelemmel Az óvodába és iskolába lépés feltételei Az óvodába lépés feltételei A gyermek általában 3 éves korra éri el az óvodaérettséget, azaz az óvodai élethez szükséges testi, lelki, szociális fejlettséget. „Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítést az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi” – KT 8.§(2) Az óvodai felvétel, elhelyezés folyamatos, a 3. Évet évközben betöltő gyermek az adott időszakban kerülhet óvodába. Az óvodai felvétel folyamata Az Önkormányzat megküldi a 3. Életévüket betöltött gyermekek listáját. Intézményünk meghatározza a beíratás időpontját, erről a község lakosait tájékoztatja, és felhívja a figyelmet. A felvételi döntés meghozatalához „felvételi bizottságot‖ hoz létre, melynek mindenkori tagjai: a tagintézmény vezetője, az óvoda gyermekvédelmi felelőse, az önkormányzat gyámügyi előadója és a családgondozó. Óvodai felvételkor előnyt élveznek a hátrányos helyzetű gyermekek, illetve mindenképpen felvételt nyernek az 5. Életévüket betöltött gyerekek. A három éves gyermekek sem egyformán és egyszerre lesznek óvodai nevelésre, közösségi életre alkalmasak.
133
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodába és iskolába lépés feltételei Ezért feltétlenül ismerni kell a korcsoportra jellemző sajátosságokat. A gyermekek egyéni érésének, fejlettségének megfelelően kerüljön sor az óvodai élet megkezdésére. Nagy szerepet szánunk az óvoda orvosának, védőnőjének és az óvodapedagógusoknak. A törvény fontos szabályozása az 5 évesekre vonatkozik. Részükre általános érvényű nevelési kötelezettséget hatásoz meg. Ezért településünkön igyekszünk elérni, hogy minden 5 éves gyermek óvodába járjon. „A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” KT 24.§ (2) A törvény teret enged a „rugalmas‖ iskolakezdés gyakorlatának, hiszen a gyermekek érdekeiből kiindulóan a tankötelezettség kezdetének időpontját több tényezőnek, a gyerekek testi, lelki fejlettségének, értelmi képességeiknek és életkoruknak együttes figyelembevételéhez köti. „A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. Után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.” KT 24.§ (5) A speciális gondozást, nevelést igénylő gyermekeket – amennyiben óvodai közösségben gondozható – legalább 2 évvel az iskolakezdés előtt elhelyezzük óvodánkban. Megkeressük a módját a közösségben való fejlesztésre, elfogadjuk, és szeretetteljes bánásmóddal elfogadtatjuk a sérült kisgyermeket. A korrekciós foglalkozásokat beépítjük a gyermek napirendjébe. „A nevelési-oktatási intézmény ellátja a …beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermekek … fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására….” KT 41.§ (6) Az iskolába lépés feltételei, a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányi, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása
134
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvodába és iskolába lépés feltételei összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a Szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, felismerés mellett egyre Nagyobb szerepet kap a felidézés Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitele A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja azt a tevékenységet
135
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Gyermekvédelem az óvodában Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Gyermekvédelem az óvodában A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma. A munkanélküliség nőtt és ezzel egyenes arányban a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. Gyermekvédelmi munkánk hosszú távú célja a helyi sajátosságok ismeretében: mentálhigiénés óvodai rendszer kialakítása, minden óvodás korú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex gondozása. Gyermekvédelmi feladataink ellátásának alapjául a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvény” szolgál. A törvény az alábbi gyermeki jogok érvényesülését biztosítja: A gyermekek mindenek felett álló érdekét A gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát A gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás ellen A fogyatékos gyermek fokozott védelmét A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatokat látnak el az egészségügyi és szociális intézmények, különösen a nevelési-oktatási intézmények A szerveknek a gyermek érdekében szorosan együtt kell működniük. „A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.” 1997. XXXI. 11.§ (1) Feladata Őrizze meg, enyhítse, elhárítsa azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben károsító jellegűek, másrészt segítse azoknak a hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek zavartalan fejlődéséhez. Az óvodai gyermekvédelem magában foglalja a gyermekközösségek egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységét. A gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben fedezhetjük fel a személyiségfejlődési problémákat (nehezen nevelhetőség, testi, szellemi fejlődésben való elmaradás). A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. A közoktatási törvény minden pedagógus számára előírja, hogy részt vegyen a gyermekvédelmi feladatok ellátásában.
136
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvoda kapcsolatrendszere A gyermekvédelmi felelős feladatai Az óvodába érkező gyermekeket az orvos megvizsgálja. Ha a gyermekeknek fejlődésbeli rendellenessége van, vagy speciális fejlesztést igényel, lehetőség szerint az óvodában kell megszervezni a fejlesztését (logopédiai, fejlesztőpedagógiai, differenciált foglalkozások). Az óvodai gyermekvédelem jelentősége az alábbiakban rejlik: Az óvodába járó gyermekek a nap jelentős részét az intézményben töltik, ezért elérhetőek, segíthetők, befolyásolhatók, a szülőkkel is biztosított a napi kapcsolat Többoldalú információhoz lehet jutni A tünetek alapján kiszűrhetők a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel közvetlen a kapcsolat A gyermek érdekében tett intézkedések eredményesek és lemérhetők Biztosítottabb a családok számára a segítség és az együttműködés Intézményünkben a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására pedagógiai eszközökkel törekszünk, pl.: családlátogatások, tanácsadás, fejlesztő-felzárkóztató programok, a gyermek nevelési tanácsadóba irányítása. Amennyiben a gyermek egészségi problémái, magatartása, viselkedésének zavara meghaladja az óvodai nevelés lehetőségeit, az óvónő feladata, hogy a gyermeket és szüleiket a megfelelő szakemberhez irányítsa. Ebben az esetekben az óvónőnek igen nagy tapintattal kell eljárni. Így elérhető, hogy a szülő jogának, szerepének tiszteletben tartásával a gyermek nevelése, fejlesztése bizalmon alapuló közös üggyé váljon. A gyermekvédelmi-felelős főbb speciális feladatai Segíti és összehangolja az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi feladatit Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat Továbbképzéseken vesz részt Fogadóórájában tájékoztatja a szülőket saját tevékenységéről Munkafeljegyzéseket készít A gyermekvédelmi felelős veszélyeztetettség észlelésekor kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekvédelmi felelős által készített munkafeljegyzések az alábbiakat tartalmazzák: az óvoda hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, magatartási, fejlődési nehézséggel és egyéb gyermekvédelmi problémával küszködő gyermekek. A munkafeljegyzés nem hivatalos nyilvántartás, azt titoktartás kötelezettsége mellett kell kezelni, senkinek nem tárható fel! A gyermekvédelmi felelős éves munkatervet köteles készíteni, amit az intézmény vezetője hagy jóvá, és amit az együttműködés sikeressége érdekében átad a gyermekjóléti szolgálatnak és az önkormányzat gyámügyi előadójának. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézmények) és az óvodai élet után 8Iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek
137
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvoda kapcsolatrendszere életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező. A családokkal, szülőkkel való kapcsolat „A gyökerek nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát.‖ Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Nagyon fontos számunkra a családdal való jó kapcsolat. A nevelésben a család szerepe elsődleges, az óvoda épül rá. Problémáik iránt nyitottak vagyunk, igyekszünk minden esetben segítséget nyújtani, megoldást keresni. A szülőkkel mindennapos kapcsolatban állunk, ezért nincs szükség fogadóórára, bármikor fordulhatnak hozzánk. Kialakult kapcsolattartás formái A beszélgetéseken kívül a híreket, információkat a faliújságon megtalálják A kapcsolattartás egyik fő eleme a szülői értekezlet, ahol mindenkit érintő témák, neveléssel kapcsolatos problémák, napi aktualitások kerülnek megbeszélésre A „Szülők Fórumára‖ vendégelőadókat hívunk, pl.: nevelési tanácsadó előadója, körzeti orvos, fogorvos, védőnő, iskolaigazgató, pszichológus, stb. Nyílt napot is tartunk a szülők számára, ahol az aktuális ünnephez kapcsolódó kézműves délelőtt keretében, vagy bemutató foglalkozáson vonjuk be őket az óvoda mindennapi életébe Nyílt ünnepeink alkalmával is szívesen látjuk a gyermekek hozzátartozóit, pl.: szüret, farsang, anyák napja, évzáró-ballagás Közös kirándulásokat is szervezünk Alapelveink A nevelésben a család szerepe elsődleges, az óvoda épít rá és kiegészíti azt. Az óvónő fogadja el a szülőt akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal. Kapcsolatában éreztesse az őszinte odafordulást és a segítő szándékot addig a pontig, amíg azt a szülő elfogadja. A kapcsolat épüljön tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenysége során. Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában. Legyenek tájékozottak a „Helyi nevelési program‖ kialakításában, beválásának figyelemmel kísérésében képviselői által vegyenek részt.
138
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvoda kapcsolatrendszere Nagyon lényeges, hogy a szülőkkel oldott kapcsolatot tudjunk kialakítani. Ezért formai elemként alkalmazzuk a szülői értekezleten a székek körben történő elhelyezését, az óvónők is köztük, és feszültségoldó beszélgetéssel nyitunk. Igyekszünk tájékoztatni a szülőket munkánkról, javaslataikat elfogadjuk, igényeljük. Mivel mindig kevesebb időt tudunk együtt tölteni a gyermekeinkkel, felhívjuk a figyelmüket az együtt töltött idő szükségességére, az együttes játékra, a napi mesélésre. A mese minőségi megválasztásán a videó, TV céltartalmaira, a bennük levő mesék minőségi szűrésér). A közvetlen kapcsolat nem kiváltható elektromos berendezés bekapcsolásával. Kérjük, hogy figyeljék a hirdetőtáblákat, s figyeljék a gyerek beszél-e róla otthon. Az óvodában kialakult szokások szülői megerősítés nélkül gyorsan kioltódnak. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői Szervezet látja el, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint és a vezető irányításával vesz részt az óvoda életében. Iskola és óvoda kapcsolata Fontosnak tarjuk az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenetet, így az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, az együttműködést. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda szoros, nevelőpartneri viszonyt alakítson ki az iskolával. Feltétlenül szükséges a két intézmény közötti nyitottság. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal. A hatékony együttműködés érdekében ismerje meg az iskola nevelési elveit, adjon lehetőséget az iskola pedagógusainak az óvodai nevelési módszerek, eljárások megismerésére. Adjon tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód tapasztalatairól és az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről. Jó, ha az óvónő és a tanító ismeri egymás munkáját. Tegyenek kölcsönös látogatást, a gyermekek ismerkedjenek leendő tanítójukkal, vegyenek részt közös rendezvényeken. Az óvónők kísérjék figyelemmel a gyerekek iskolai beilleszkedését. Fontos, hogy az iskola tanítói is ismerjék meg az óvoda nevelési programját, kísérjék figyelemmel a programban megfogalmazottak megvalósítását, esetleges javaslataikat tegyék meg. Évek óta bevált gyakorlat, hogy a tanító ellátogat a gyermekekhez az óvodába, bemutató foglalkozást megtekinteni, ezt a jövőben szeretnénk betartani. A fejlettség szerinti beiskolázásra az óvónő folyamatos megfigyelése, tapasztalatai és az orvosi szakvélemény alapján kerül sor. Ha a beiskolázás eldöntéséhez kiegészítő vizsgálatra van szükség, forduljon a Nevelési Tanácsadóhoz. Egészségügyi és szociális intézetek kapcsolata az óvodával Környezetünkből, adottságaiból adódóan kapcsolatot tartunk az óvoda orvosával, védőnőjével, a Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészséges életmód, egészségmegőrzés érdekében. A gyerekeket évente egy alkalommal orvosi szűrésre visszük (hallás, látás, vérnyomás, szív, vizelet, stb.), valamint fogászati szűrésen is részt veszünk. A védőnővel nagyon jó a kapcsolatunk. Havonta meglátogat minket, mi is bármikor fordulhatunk felé problémáinkkal.
139
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Az óvoda kapcsolatrendszere Nevelési tanácsadó segítségét kérjük szükség esetén a beiskolázás zavartalan lebonyolítása érdekében. Az általuk szervezett továbbképzéseken részt veszünk, az ott hallottakat felhasználjuk nevelőmunkánkban. Közművelődési intézetek, civil szervezetek és az óvoda kapcsolata Mikulásház – Játszóház Rendezvények Háza Könyvtár Előszállási Művelődési Ház Bartók Béla Művelődési Ház, Dunaújváros Betlehem Nyugdíjas Klub Ifjúsági Klub Nagycsaládos Klub Ezeket úgy válassza ki az óvónő, hogy elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Úgy építse be a nevelőmunkába, hogy ne zavarja a gyermek napirendjét, pihenését. Válogasson a kínálatból igényesen. Ismerkedjenek a gyermekek a könyvtárral, vegyenek részt óvodás gyermekek részére szervezett báb- és színházi előadásokon, egy-egy kiállításon, alkalomszerűen gyermekmunkák kerüljenek kiállításra (pl.: könyvhéten). Az óvónő kapcsolódjék be az óvodáskorú gyermekek számára szervezett speciális programok megszervezésében, szakvéleményével segítse a közművelődési intézményekben folyó munkát. Kapcsolat a fenntartóval A Perkáta – Nagykarácsony – Aba Közoktatási Intézményi Társulás létrejöttével Nagykarácsony Önkormányzata közvetett módon fenntartója az intézménynek, de a Társulás létrejöttét követően is Önkormányzatunk folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodában folyó munkát, a képviselőtestület előtt az óvoda vezetője évente beszámol a nevelőmunkáról, az óvoda életéről. Vizsgálják a fenntartás, a működés feltételeit, szükség esetén támogatják kéréseinket. Külső kapcsolattartás Szakmai kapcsolatban állunk a következő óvodákkal:
Patakparti Óvoda, Előszállás Szederinda Napközi Otthonos Óvoda Daruszentmiklós Szentendrei Óvoda 20. Sz. Napközi Otthonos Óvoda Dunaújváros Szivárvány Óvoda Perkáta
140
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Kompetencia használata óvodánkban
Kompetencia használata óvodánkban „ A gyermek a miénk, az enyém, a tiéd, mindannyiunké‖ (Hermann Alice) Óvodánkban nem került még bevezetésre a programcsomag, de a mindennapokban jelen van az alkalmazása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. Közgyűlése 2002. December 20-án a 2005-2015 közötti időszakot a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Az óvodai nevelés országos alapprogramja különös figyelmet fordít, és új fókuszba helyezi a környezeti nevelést. A környezeti nevelés az óvodai nevelés minden időszakában fontos feladat volt, mindig is szerepelt az óvodapedagógusok feladatai sorában, a gyermeki tevékenységek tárházában. Nagy hangsúlyt helyezünk a környezettudatos nevelésre, környezetvédelemre, valamint az ezekkel kapcsolatos hagyományok ápolására. A fenntarthatóság pedagógiája a nevelés átfogó eszmerendszer, ideológiája. Az óvodánkban nem új feladatvállalásról van szó, csak az eddigi tevékenységek tudatosabb, más szempontok szerinti csoportosításáról, egyes tevékenységek hangsúlyozásával szemléletbeli változásokról. Az óvoda feladata leginkább abban áll, hogy a pozitív érzelmi viszonyt kialakítsa ezekkel a területekkel. Környezetünk hatásaira megjelenő viselkedésformákat hívhat életre, hiszen a gyermekek előélete eltérő élményeket hordoz az adott személyeit, tárgyait illetően. Környezetünkben személyek és tárgyak egyaránt szerepelnek, a hozzájuk fűződő érzelmekben fellehetők azonosságok és eltérések, lévén élő illetve élettelen tényezőkről van szó. A következőket fogalmazzuk meg a környezeti nevelésünkre vonatkozóan: a kompetenciafejlesztési célkitűzéseknek megfelelően a tananyagba ágyazott attitűdformálást, képesség-és készségfejlesztést végzünk. Célunk, hogy harmonikus kapcsolatot alakítson ki ember és környezete, a természeti környezet, az épített-művi környezet, az egyén és szociális környezete, embertársai között. Ez változatos tevékenységek révén valósul meg. Az egész programon végigvonul a környezettel való harmonikus együttélés és fenntartható fejlődés igényének megteremtése, megvalósítási lehetőségeinek keresése. Mit jelent a kompetencia alkalmazása a szülők számára? Biztosítékot kapnak a szülők arra vonatkozóan, hogy: A programközéppontjában a gyermek áll A boldog gyermekkort nem elvenni, hanem biztosítani kívánjuk a gyermekeinknek A kompetencia alkalmazása során a gyermek illeszthető lesz a következő oktatási folyamathoz, az iskolához Gyermekük komplex képességeik fejleszthetők Figyelembe vesszük egyéni és életkori sajátosságaikat Értékelik gyermekeik azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek Gyermekével megtanítják értékelni a másik gyermek másságát is A hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van Gyermekük nevelő-fejlesztő intézménybe jár A szabad játék megmarad a nevelés egyik eszközének A programunk figyelembe veszi a szülők észrevételeit is
141
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja Kompetencia használata óvodánkban Mit jelent a kompetencia a fenntartó számára? A fenntartó bizonyságot nyerhet arról, hogy: A fenntartása alatt működő óvoda alap-és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja - az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi A következő nevelési évtől pályázni szeretnénk a kompetencia alpú programcsomag hivatalos használatára is Mit jelent a pedagógusok számára? Lehetőséget ad: A gyermekek képességszintek, képességfajták szerinti fejlesztésére - az óvoda átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére Saját kompetens személyiséggé válási folyamatának a megsegítéséhez Holisztikus látásmód kialakítására, fejlesztésére Kulturális identitás megtartására A szakmai elismerésre Az ön-és továbbképzésre Pedagógiai és módszertani szabadság megélésére Pedagógiai tapasztalatok kicserélésére Pedagógiai innovációban való részvételre Élmények szerzésére és megélésére Kiégés szindrómájának elkerülésére „Mondd el, s el fogom felejteni. Mutasd meg, talán emlékezni fog rá, De vonj be engem, és meg fogom érteni!‖ Nevelőtestületünk e mottó szem előtt tartását nagyon fontosnak tartja. Ennek szellemében végezzük nevelőmunkánkat. Mint az idézet is mutatja, a pedagógusok módszertani megújulása az egyik alapvető célunk, melynek segítségével a régi, lexikális tudás közvetítése és számon kérése helyett a kompetencia alapú oktatás-nevelés és az ehhez kapcsolódó új módszerek alkalmazását tekintjük az óvoda kiemelt feladatának az elkövetkezendő években. A legjobb pedagógiai, nevelési módszerekre alapozva, folyamatosan megújítva önmagunkat, segítjük gyermekeink sokoldalú fejlődését és a környezetünk inkluzívvá, befogadóvá válását.
142
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja A pedagógiai dokumentálás, ellenőrzés és értékelés rendszere
A pedagógiai dokumentálás, ellenőrzés és értékelés rendszere A pedagógiai munka dokumentálása Óvodánk nevelőmunkájának alapja Helyi óvodai nevelési programunk. Óvodavezetői éves munkaterv – a nevelőtestület, majd a fenntartó elfogadásával Csoportos óvónő dokumentációja: Csoportnapló vezetése – mely tartalmazza a csoport jellemző statisztikai adatait, az évszakonkénti nevelési tervet, a havi és heti ütemtervet Gyermekek személyiségi lapjai - mely tartalmazza a gyermekek „Megfigyelő lapjait‖ (1. sz. melléklet) Felvételi és mulasztási napló Étkezők nyilvántartása Az ellenőrzés és értékelés rendszere A program beválását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi. Értékeli. 2003-ban végeztünk egy átfogó „Program beválás‖ vizsgálatot széleskörű partneri igényfelméréssel, melynek eredményeiből levont következtetések alapján íródott át nevelési programunk. Most 2010-ben is átfogó vizsgálatot végeztünk és az aktualitásoknak és a törvényi előírásoknak megfelelően dolgoztuk át programunkat. Az ellenőrzésben részt vesz: Intézményvezető Óvodavezető Óvodavezető helyettes Gyermekvédelmi felelős Az észrevételek rögzítése folyamatosan történik: Csoportnaplók erre kijelölt oldalára Jegyzőkönyv Értékelés időpontjai: Folyamatosan Nevelési év végén, évente Az IMIP-ben megfogalmazottak szerinti ütemterv alapján, ha szükséges, szakértő bevonásával
143
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az Örökzöld Óvoda Nevelési Programja A pedagógiai dokumentálás, ellenőrzés és értékelés rendszere Napi szokásrendszerünk alakulása Napirend A tevékenységek Kezdete Vége
Időtartama
A tevékenység megnevezése
6h
8 30
130
Gyülekező, játék
830
900
030
Tízórai
900
1130
230
Játék, kezdeményezések, levegőzés, séta
1130
1230
100
Ebéd, fogmosás, pihenőhöz
1230
1430
200
30
00
30
készülődés
a
csendes
Csendes pihenő 14
15
0
1500
1700
200
Uzsonna Játék hazamenetelig
*Ez a napirend nem azonos a két csoportban, mivel az étkezések miatt fél órás elcsúszásban tevékenykednek.
1.sz. melléklet – Megfigyelőlap óvodánkba járó gyermekekről Az egyes gyermekek személyiségfejlődéséről szóló megfigyelőlapokon végezzük.
megfigyeléseket
módosított
Lap: tartalmazza a gyermek nevét, 13 szempont alapján jellemezzük, év végén a szülő aláírásával jelzi a gyermekéről készített megfigyelések tudomásulvételét Lap: tartalmazza a gyermek nevét, és megadott szempont szerint szabadon végzett feljegyzéseket tartalmaz Lap: összesített megfigyelőlap, a csoport minden egyes gyermekéről tartalmaz információt, jelölése X-szel történik, hiányosság esetén A megfigyelőlapok folyamatos kitöltése lehetővé teszi az egyes gyermekeknél a bemenetkimenet megfigyelését, mérhetővé teszi pedagógiai munkánk eredményességét, nem időigényes, így nem vonja el energiáinkat a gyerekekkel való tényleges tevékenységektől.
144
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Helyzetelemzés:
A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja „Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne magad vágyait, emlékeit, álmodd újra bennünk: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd érdemük szerint, becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok.‖ (Keresztury Dezső) Helyzetelemzés: Közös gondolatok: Gyermekkép: A gyermek, fejlődő személyiség, mással nem helyettesíthető, indivídum, és szociális lény, fejlődéséért, személyiségének kibontakoztatásáért a család és az óvoda együttesen felelős. A gyermeknek sajátos életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükséglete van, melynek kielégítésére törekszünk. A gyermeknek joga van: a fejlődésre, melyhez védelem illeti meg óvodánkban: szeretetben, biztonságban segítjük elő fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődését. Biztosítjuk számukra a szabadságot, a méltóságot. A kialakult biztonságérzet segíti lelki egyensúlyukat.
Óvodakép: Fő feladatunknak tekintjük a családi nevelés kiegészítését, a szűkebb környezeti igényekhez igazodva, azok által befolyásolva. Sajátos szervezeti keretek között integráljuk és differenciáljuk az óvodánk óvó-védő, nevelési és szociális funkcióit. Óvodánkban olyan családias, otthonos légkör kialakítása, olyan környezeti feltételek, (időkeret stb.) teremtése a cél, amelyben a gyermekek szabadon mozoghatnak, saját életritmusuknak megfelelően és a szülők lehetőségeihez igazodva érkezhetnek, távozhatnak. A szülő a nap bármely szakaszában előre bejelentkezés alapján részt vehet az óvoda életében, s bármikor hazaviheti gyermekét.
145
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Helyzetelemzés: A gyermek igényeit figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. Időkeretünk rugalmas, kötött időpontunk az ebédidő. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom, amely a gyermek – óvónő, szülő – óvónő, gyermek-gyermek, és szülő-gyermek kapcsolatra épül. A gyermekek pozitív tulajdonságaik erősítésével igyekszünk önbizalmukat, énképüket fejleszteni. Ellátási körzetünkben elő sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját óvodai nevelését is felvállaljuk. Feltételeit megteremtjük. Törekszünk óvodánkban olyan tevékenységformákat szervezni, biztosítani, amelyek a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amely örömteli erőfeszítésekre készteti őket. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Ez alapján az óvoda gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörről, sokszínű, életkor specifikus tevékenységekről, kiemelten a játéktevékenységre. Segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját. CÉLOK: Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és egyenlő hozzáférés figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítségével az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztése. Olyan gyermekek nevelése, akik mélyen kötődnek községünkhöz. Vonzódnak az élményekhez, a meséhez, az alkotó tevékenységekhez. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják – védjék, alakítsák környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kéréseiket, véleményeiket bátran, őszintén nyilvánítsák ki. Ismerjék meg a népi kultúrát, hogy élhessék tovább népünk hagyományait. Valósítsák meg önmagukat. Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk Szeretet Elfogadás és tisztelet Bizalom
146
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Alapelvek: Egészséges életmódra nevelés Anyanyelvi kultúra Tudás Viselkedés kultúra Rendszeretet Esztétikai érzék Városunk kulturális értékeinek bemutatása Hagyományok Természetvédelem-Környezettudatosság A habilitáció általános célja:
a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása
A sérült funkciókkal egyensúlyban támaszkodás, ezek fejlesztése
Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása
a
meglévő
funkciókra való
A habilitáció fő területei:
az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziásfejlesztése
a motoros készségek fejlesztése
a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával
a szociális készségek fejlesztése
a kognitív készségek fejlesztése
az önellátás készségeinek fejlesztése
Alapelvek: Kompetencia alapú pedagógiai szemléletben nem a tanterv, nem a tananyag, nem az ismeret fontos, hanem a gyermek fejlettsége, életkori sajátosságai és képességeinek szintje. Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel. Gyermekközpontú, gyermeki személyiséget tisztelő óvoda fenntartása, a gyermekek feltétel nélküli pozitív elfogadása. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése, amelyben a gyermeket különleges védelem illeti meg.
147
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Alapelvek: Derűs, örömteli, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, melyben a feltételeket, (személyi, tárgyi) úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, esélyeik kompenzálását lehetővé tehessük. Tehetséges gyermekek gondozása, sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált ellátása, a gyermekek legfőbb tevékenységébe, a játékba ágyazva. Olyan tevékenységformák szervezésének biztosítása, amelyek a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amelyek örömteli erőfeszítésekre késztetik őket, ami által önmagukhoz képest fejlődhetnek. Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. Nemi sztereotípiák tudatos kerülése. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében. FELADATOK: 1. Az egészséges életmód megalapozása, edzett, egészséges gyermekek nevelése, mely egész életen át érvényesül. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését. Az egészséges életmód alakításának feladatai Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-6 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.
148
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Alapelvek: Öltözködés Elegendő időt és a szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcokon. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Táplálkozás Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja, (várakozási időt elkerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, igény szerint folyadékot biztosít. Életkoruknak megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, gondoskodik a terem szellőzetéséről, az ágyak megfelelő elhelyezéséről. Segíti a gyermekek pihenését, biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Egy óra kötelező pihenés után a nagyobb korosztály számára csendes foglalkozást, játékot szervez. A mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése. Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő, víz és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása: az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel (váltócipő, váltóruha, láb törlése, a homokozás után még az udvaron való cipőtisztítás). A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kér. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap, víz kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. Az óvoda logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Nevelési Tanácsadó pszichológusával kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába.
149
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az érzelmi nevelés A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Kulturáltan étkezik. Helyesen használja az evőeszközöket. Önállóan használja a vécét. Önállóan és helyesen mos kezet, fogat. Szükség szerint használja a zsebkendőt. Helyesen megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyrerakja. Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat. Az érzelmi nevelés A befogadás Cél: Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megkönnyíteni a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsödéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, folyamatos befogadás Az óvónők és szülők kapcsolatának kiépítése, az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatának megalapozása. Az első szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást ad a szülőknek. Bemutatja az óvodai nevelés törekvéseit. Megbeszéli az óvodakezdés ütemezését, együttesen osztjuk be, hogy kit, mely napokon hoznak be először az óvodába. Megbeszéli az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülők előkészítő munkáját is támogatja, igényli. A csoportvezető párok közösen készülnek az új gyermekek fogadására: a csoportszobák berendezése, dekorálása, játékok előkészítése, óvodai jelek elkészítése, a környezeti feltételek biztosítása. A csoport feltöltése során azt a sorrendet követi, hogy először a gyerekházból jövő gyerekeket fogadja. Utánuk érkeznek a családból jött gyerekek, hogy őket már egy nyugodtabb, összeszokottabb csoport tudja fogadni. A családi környezetből érkező gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert első alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történő nevelésével. A vegyes csoportokba már járó gyermekeket felkészíti az újonnan érkezők fogadására. Az óvoda vonzóvá tételével minden kisgyermekkel érezteti, hogy várta már, és örül az érkezésének.
150
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az érzelmi nevelés Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék őket már az előzetes óvodalátogatásuk során is. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanatból. Az „anyás beszoktatás‖ során a gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismeri, a szülő tájékoztatása alapján. Az anyától való elválást megkönnyíti azzal, hogy addig itt maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó, amíg a körülmények ezt igénylik. Szeretetteljes óvónői magatartással, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmód érvényesítésével alakítja érzelmi kötődésüket. Engedjük, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat megjegyzés nélkül fogadjuk. Barátságának elfogadtatása által az óvodai élet megkedveltetésére törekszik. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosít, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekek is. Kooperatív magatartással a gyermekek beilleszkedő-, és alkalmazkodó készségét erősíti. Az egyes gyermekek szokásainak alakításával, érzelmi kötődéseknek segítésével a meghitt kapcsolatok kiépítésére törekszik. A befogadás időszakában megfigyeli, hogy a gyermek miként szokta meg az új környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a sok gyerekre. A megfigyeléseket írásban rögzíti.
151
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja A gyermekek szocializálása A gyermekek szocializálása Cél: Derűs, vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakulása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése. A szociális érzékenység fejlesztése. Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes dolgozójával mintát ad kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kulturált érintkezési formák megismertetését, gyakoroltatja. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvónő által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményez (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). Megismerteti a gyermekekkel a lakóhely szűkebb és tágabb környezetét.
152
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Jól érzi magát az óvodában csoporttársaival, a csoportban dolgozó felnőttekkel. Elfogadja és tiszteli a gyermekek különbözőségeit. A csoport kialakult szokásrendszerét betartja Önbizalma megfelelő Feladat és szabálytudata kialakult Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik Az udvariassági formák betartásával kommunikál Tiszteli, becsüli szülőföldjét. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Cél: Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Cél az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az óvodapedagógus feladatai: Az értelmi képességek fejlesztésének feladatai:
érzékelés, észlelés,
emlékezet,
gondolkodás.
beszéd-, és kommunikáció-fejlesztés.
Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosít a gyermekeknek. Sokoldalúan fejleszti az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremt a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-6 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan figyelemmel kíséri. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segíti elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét növeli. Fejleszti a képzeletet és fantáziát sok valós élmény nyújtásával, valamint mesehallgatással, és játék biztosításával. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzi a gyermekeket.
153
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával megalapozza a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. A problémák változatos megfogalmazásával az egyéni válasz keresésére ösztönöz, mellyel a szabad önkifejezés (a kreativitás: érzékenység, eredetiség, átdolgozás, könnyedség, hajlékonyság, kidolgozás) lehetőségét teremti meg. Élményben gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez, amelyekben: -
Beszédszerve ügyesedik
-
Beszédkedve erősödik
-
Hallás, beszédhallása fejlődik
-
Auditív ritmusa és emlékezete bővül
-
Fonológiai kódoláshoz szükséges képességek megalapozódnak.
-
Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak
A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben gyengén fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítja. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik Képes időrendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni Képről mondatokban beszél Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.
154
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvodai élet tevékenységei Az óvodai élet tevékenységei Játék Fontosnak tartjuk a játékot, mint: tárgyat folyamatot szabályt Döntően: mint komplex személyiségfejlesztő tényezőt. Cél: A belülről indított és vezérelt játék- tevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Emellett játékkal érjük el, hogy a gyermekek intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokhoz jutnak. A játékkal szerzett élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyai és ötletei is teljesülnek. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Az örömteli játék adta lehetőségek kiaknázásával a gyermekek teljes személyiségfejlődésének, pszichikumának, kreativitásának, és a differenciált képességfejlesztésének megvalósulása. Testi, szociális, értelmi és kommunikációs képességei, akarati tulajdonságai, érzelmi viszonyulásaik, szokásaik, viselkedésük, alkalmazkodó képességük fejlődése, mely során érvényesül a gyermekek szabadsága, önállósága. E gyermekkorban természetes módon kialakítható tulajdonságokkal a felnőtt életben is fontos vonások megalapozásának elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: Biztosítja a nyugodt, szabad játék feltételeit. A játéktémákat és azok tartalmát, a csoport összetételét és életkori arányait figyelembe véve alakítja ki a teremben az állandó és ideiglenes játszóhelyeket. Lehetőséget teremt a játék folyamatában a változtatásokra. A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítja a játék tartalmának megfelelő teret, és „kuckókat‖, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek. A napirend keretein belül biztosítja a hosszantartó és zavartalan játékidőt. Ezáltal lehetőséget nyújt az elmélyült játék kialakulására, a játéktémák kijátszására, a tartalmas alkotások létrehozására. Indokolatlanul nem szakítja félbe a játékidőt. A tartalmas és fejlesztő játékeszközöket a csoportok összetételéhez és igényeihez mérten (a költségvetésben tervezettek szerint) pótolja, bővíti, cseréli, karbantartja. A gyermekek igényeinek megfigyelése, valamint a fejlesztő feladatok tervezése alapján a csoportonkénti átgondolásával, választja ki a játékeszközöket. Az esztétikai és minőségi igény mellett a fejlesztő, motiváló hatást is figyelembe veszi. Biztosítja a különböző játékformák feltételeit: gyakorló-, szimbolikusszerep, konstruáló. A játékszereket és eszközöket úgy helyezi el, hogy könnyen áttekinthetőek és elérhetőek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklődésüket. Jó szokásrendszer kialakításával, tapintatos, elfogadó nevelési stílusával megteremti a nyugodt, derűs, szeretetteljes, bizalmas hangulatot
155
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Anyanyelvi nevelés A játékkedv fokozása, a játéktémák bővítése, a tartalom mélyítése érdekében sokoldalú élményés tapasztalatszerzései lehetőségeket szervez, kihasználja az óvoda, a város, a környezet és a szülők kínálta lehetőségeket, sétákat, kirándulásokat. A gyermekek óvodán kívüli, otthonról hozott tapasztalatait és élményeit is felhasználja a játék tartalmi gazdagítása érdekében. Az együttjátszó gyermekek csoportjait figyelemmel kíséri, a baráti kapcsolatok alakulását segíti. A játék továbbfejlesztését technikai tanácsokkal, új eszközökkel színesíti. Szükség esetén (agresszió, szorongás) védelmet, biztonságot nyújt, segít feldolgozni az élményeket. Csak akkor avatkozik be, ha pozitív fordulatot kell adni egy nem kívánatos viselkedési formának, vagy zavarják egymást, testi épségüket veszélyeztetik, ha a konfliktusokat a játszócsoport nem képes önállóan megoldani. Indirekt irányítással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják ki a teret, és eszközöket biztosítanak. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. Anyanyelvi nevelés Mese-vers Célok: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi fejlődésének elősegítése. A mesélés pihentet, szórakoztat, az anyanyelv közegén át hat, emberi kapcsolatokra tanít, segít a világban eligazodni, az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. A mesékkel, versekkel, irodalmi alkotásokkal az anyanyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, a korcsoportnak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az óvodapedagógus feladatai: Az anyanyelv megismertetésén túl az irodalmi érdeklődés felkeltése. A mondókákon, verseken, verses-meséken, meséken, bábjátékokon, dramatizálásokon keresztül változatos irodalmi
156
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Anyanyelvi nevelés élmények közvetítése. Ennek megfelelően az irodalmi nevelés anyagát úgy állítsuk össze, hogy megfelelő arányban tartalmazzon mondókát, verset, mesét, elbeszélést, verses-mesét, folytatásos történeteket, személyes történeteket. Továbbá az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, a könyv szeretetére való nevelés. A gyermekeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg elsődlegesen. Éppen ezért főleg a 3-4 éveseknél, de az óvodáskor végéig törekedjünk arra, hogy mozgással összekapcsolt mondókákat, dúdolókat, verseket tanítsunk. A későbbiekben már a vers hangulati színezete is hat a gyermekekre, de nem a tartalom, hanem a vers zeneisége, a ritmusa, ríme vált ki érzelmeket. Ezt tekintjük alapnak egy-egy vers kiválasztásánál. A mese világában minden lehetséges. A mesei történést a varázslat irányítja. Az óvodás gyermekek otthonosak ebben a varázslatos világban, fogékonyak a lehetetlenre, természetes nekik, hogy minden szándék megvalósulhat. A meséléssel, verseléssel, mondókázással, alapozzuk meg az irodalmi nevelést, amelyek számos óvodai tevékenységhez spontán kapcsolódnak. Használjuk ki ezeket a spontán adódó alkalmakat. A mondókázás, mesélés, verselés a gyermekek kezdeményezéseire, de kezdeményezésünkre is létrejönnek. Az ösztönzésünkre létrejött mondókázás, verselés, mesélés kezdeményezett helyzet. Ez választható, vagy csoportunkat ismerve alkalmanként kötelező jellegű az egész csoport számára. Például: mesehallgatás. Meséljünk a gyermekeknek mindennap. Biztosítsuk, hogy elalvás előtt a mese ne maradjon el! A mesehallgatás, vershallgatás szokását kialakítjuk minden csoportban. Meggyőződésünk, hogy a mesélés csak nyugodt, csendes, a mesélőre való odafigyeléssel lehet igazán élményt nyújtó. A meséléshez meghittségre van szükség. Legyen a csoportokban olyan hely, eszköz, amely mindezt lehetővé teszi és biztosítja. Például: gyermekenként mesepárna, meseszőnyeg, mesekígyó, mesélődoboz, meseládika. Ebben természetesen megkötés nincs, minden óvónő maga válassza meg a módot! Az irodalmi-, anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás – dramatizálás. Ezeken keresztül kaphatunk számot a gyermekek irodalmi élményeiről. Ezek az irodalmi élmények kiegészülnek hangulataikkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. Az a feladatunk, hogy a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket biztosítsuk. A dramatizálás lehetőségével biztosítjuk a közös élményszerzést, ugyanakkor alakítjuk az együttműködési készségeiket is. Az írott irodalommal való ismerkedést, a könyvekkel való helyes bánásmód elsajátítását a könyvek, a gyermeki folyóiratok nézegetésével biztosítjuk. (Buci-maci, Mini-manó, Biga-csiga, Tappancs). Fontos, hogy ezek az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. Nagyobb gyermekekkel való könyvtárba látogatás is hasonló célzattal kerül be programunkba. Helyben, illetve Székesfehérváron szervezett gyerekelőadásokra lehetőség szerint elvisszük a gyermekeket. Célunk ezzel: színházi élménynyújtás, magatartás fejlesztése. A Vörösmarty Színház és a Pelikán udvar műsortervének figyelemmel kísérése, a látogatások szervezése az anyanyelvi munkaközösség vezetőjének feladata.
157
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Anyanyelvi nevelés Irodalmi nevelés anyagáról: Az irodalmi nevelésünk alapját képezhetik: -
Művészi értékű, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. Ezért a művek kiválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság.
-
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.
-
A 4-5 éves korú gyermekek meséit már a többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Megismertetünk a gyerekekkel vidám humoros verseket, valamint mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó verseit.
-
Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás- és a műmeséket. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetjük őket olyan közmondásokkal, amelyeket a környezet gyakran hangoztat.
-
Lírai verseket mutatunk be, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék megerősítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek gyermekmondókát, verseket és meséket. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.
158
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Zenei nevelés Zenei nevelés Célja: Keltse fel a gyermekek zenei érdeklődését. Formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A közös tevékenységek során a gyermekek fedezzék fel a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Segítse elő a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozását, a hagyományok továbbélését, a zenei anyanyelv kialakulását. A zenei anyag feldolgozása Forrai Katalin: „Ének az óvodában‖ című könyve alapján történik. Az óvoda-pedagógus feladatai: -
Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése (csoportszoba elrendezése, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása).
-
Minél több élményhez juttassa a gyermekeket.
-
Óvónői mintaadás segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.
-
Tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése. Életkori sajátosságok figyelembevételével dalanyag kiválasztása, évi zenei nevelési terv összeállítása.
-
Korcsoportonként megfelelő zenehallgatási anyag összeválogatása.
-
Legyen igénye a folyamatos önképzésre.
-
Továbbképzések alkalmával megtanult új dalok, játékok, táncok továbbadása. Helyi továbbképzéseken vegyen részt. SÁRVÍZ községekben (Káloz) folyó továbbképzésen aktívan vegyen részt.
-
Tudjon egy hangszeren játszani.
-
Ismerje meg a gyermekek hallását, mozgásfejlettségét, kiejtését, játékos éneklő kedvét. A gyenge hallású gyermekekkel differenciáltan foglalkozzon.
-
Szülőket tájékoztassa a tanult mondókákról, dalokról, népi játékokról. Nyílt napokon lehetőséget adunk a szülőknek, hogy betekinthessenek az óvodai nevelésbe.
-
Zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést, dalok ritmusát. Ismerjék a motívum hosszát.
159
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Vizuális nevelés Szeressenek dudorászni, énekelgetni játék közben. Vizuális nevelés Célja: A gyermekek tér, szín, forma képzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermekek élmény és fantázia világának képi szabad önkifejezése. .A gyermeki személyiség fejlesztése népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel. Az óvodapedagógus feladatai: A tevékenységek gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alkotó - alakító tevékenységekhez. A gyermekek kényelmesen elférjenek, az asztalnál a játszó gyermekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye van, ahol a gyermekek elérik. Ebben a térben helyezzük el a gyermekek mini galériáját, ahová a gyermekek önállóan teszik ki saját alkotásaikat. Így egy héten keresztül gyönyörködhetnek a "műveikben". A szülőknek a gyermekek műveit albumszerűen tesszük ki. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. Az óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet, és értékelő-képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. A tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalakításhoz biztosítjuk a különböző eszközöket, a megfelelő technikai lehetőségeket, - festéssel, zsírkrétával, ragasztással, agyagba - homokba karcolással, nyomattal. Segítjük a gyermek képalakító képességét a szórt elrendezéstől, a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. Többször megtekintjük az ―ovi galériában‖ kiállított alkotásokat. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc és rostironokkal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, cselekményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítik, ösztönözzük őket, apró, esztétikus ajándék készítésére. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában.
160
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Mozgás-mozgásos játék Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítünk közös kompozíciókat. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, a mesékről, dalokról, ünnepekről és a különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek és felnőtteinek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szüleik segítségével anyagokat gyűjtenek. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Az alkotó munkához szükséges eszközöket, anyagokat, előkészítik. Szüleiknek is megmutatják az ovi galériában kiállított alkotásokat. Ellátogatunk kiállításra, ahol műalkotásokkal ismerkedünk A fejlődés eredménye óvodáskor végén: Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne. Beszélgetni tudnak az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéletüket. Igény az alkotásra, önkifejezésre, környezetalakításra és befogadásra. Mozgás-mozgásos játék Célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése. A gyermekek esztétikus, összerendezett mozdulatainak fejlesztése. Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvető testi képességek és mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy és kismozgás) fejlődése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, és koordinációra. Az óvodapedagógus feladatai: Fizikai állóképesség, erőnlét és koordináció fejlesztése. Nagy- és finommozgások, testséma, téri tájékozódás és egyensúlyfejlesztés. Laterális dominancia fejlesztése. Vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó illetve azt kiegészítő szerepű mozgásokat gyakoroltat. Probléma megoldást erősíti mozgással végzett feladatmegoldásokkal. A mozgással kapcsolatos szókészletet fejleszti. Fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást előkészíti. A sikeres feladatmegoldások eredményeként növeli az önértékelést és önbizalmat. A tornával és mozgásos játékokkal fejleszti a gyermekek természetes mozgását, valamint testi képességeiket
161
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja A külső világ tevékeny megismerése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordináció). Pozitív irányba befolyásolja a mozgás által a gyermek teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. A mozgásos tevékenységek során segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgásos lehetőségeknek teret biztosít teremben és szabad levegőn egyaránt. Differenciált feladatadással lehetőséget teremt arra, hogy az adott gyakorlatokat a gyermekek saját képességeiknek megfelelően hajtsák végre, kellő aktivitást és terhelést biztosít. A foglalkozások körültekintő szervezésével és előkészítésével minden várakozási időt kiküszöböl. Az életkorhoz az alábbi szempontok szerint a mozgásanyagot összeállítja. Járás, mászás, futás, ugrás, dobás, elkapás, húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás. Gimnasztika és talajtorna elemek. Sokszínű, változatos testnevelési játékok. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Szeret mozogni, kitartó. Tud ütemtartással járni. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. Tud helyben labdát pattogatatni. Kezdeményez mozgásos játékokat. Sportmozgások alapelemeit ismeri. A külső világ tevékeny megismerése Célja: olyan gyermekeket nevelni: -
akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket,
-
fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt,
-
megtalálják a jót, a szépet, azt megbecsülik és képesek a tenni akarásra,
-
felfedezik az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli, minőségi összefüggéseit.
-
ismereteit tevékenységekben alkalmazza.
Az óvodapedagógus feladatai:
Elősegíti az emberi és tárgyi környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, a természet védelmét, a környezettudatos magatartás megalapozását.
A környezettel való ismerkedés közben fejleszti a gyermekek beszédmegértő, és nyelvi kifejezőkészségét, értelmi képességeit.
162
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvoda munka jellegű tevékenységei
A környezet megismerése közben tapasztalatokat nyújt a tér- és síkbeli formákkal, mennyiségi összefüggésekkel, relációkkal kapcsolatban.
Elegendő alkalmat, időt, helyet biztosít a biztonságos életvitel szokásainak kialakításához.
Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
A szervezés során figyelembe veszi a négy őselemet: Tűz-Víz-Föld-Levegő és a helyi adottságokat, lehetőségeket, évszak változásait, ünnepeket, az ehhez összegyűjtött, összefűzött szakirodalmi anyagot. Alkalmi és folyamatos tevékeny tapasztalatszerzéseket, megfigyeléseket, komplex érzékszervi ismeretgyűjtéseket, munka jellegű tevékenységeket, szimulációs játékokat szervez az alábbi témakörökről: Évszakok, természet változásai, időjárás, öltözködés, színek. Hét napjai, napszakok. Növények, állatok, ezekhez kapcsolódó emberi tevékenységek. Testünk. Közlekedés. Városunk. Család. Foglalkozások. A tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint. Halmazalkotás, ítéletek, nyitott mondatok, relációk, mérhető tulajdonságok, rendezés, sorozatok. Számfogalom előkészítése: összemérés (mennyiségek, halmazok), természetes szám képzeteinek kialakítása (tőszám, sorszám). Műveletek: bontás, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel. Tapasztalatok a geometria köréből, építés. Alkotások szabadon és másolással, tevékenység tükörrel, tájékozódás térben és síkban. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat. Ismeri a színeket, azok árnyalatait. Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja lakcímét, testvérei és szülei nevét, születési helyét, idejét. Ismeri, betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, ismeri a közelben lévő közintézményeket. A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani több, kevesebb, ugyanannyi. Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kisebbet, nagyobbat, többet, kevesebbet létrehozni. Helyesen használja a tő és sorszámneveket. Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat. Az óvoda munka jellegű tevékenységei
163
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvoda munka jellegű tevékenységei Cél: A munkavégzéshez szükséges beállítódások, célszerű munkafogások, készségek, képességek, tulajdonságok kialakulása, cselekvő tapasztalással a gyermeki személyiség, attitűdök fejlesztése, saját és mások elismerésére nevelés Az óvodapedagógus feladatai: Nyugodt légkört biztosít, hogy kitartással végezzék el a tevékenységeket. Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakít ki, mely során meg tanulják tisztelni a munkát végző embert. Megérezteti a gyermekekkel, hogy a munka felelősségteljes tevékenység, melynek eredménye van. Megismerteti a külső világ tevékeny megismerése által kínált tevékenységek, kísérletek során alkalmazott eszközök balesetmentes használatát. (szőlőprés, paradicsompasszírozó, szűrők, reszelő, kések, tölcsérek stb.) A kísérletek során alkalmazott elektromos eszközök bemutatását, használatát dajkai segítséggel, kellő körültekintéssel szervezi meg. Ügyel arra, hogy ne jelentsen terhet, feleljen meg az egyéni fejlettségi szintnek. Igényt alakít ki a gyermekekben a rend és a rendezett körülmények megtartására. Arra neveli a gyermekeket, hogy változó körülmények között is képesek legyenek alkalmazni ismert munkafogásokat. Fejleszti az akarati felelősségtudatukat.
tulajdonságaikat:
önállóságukat,
kitartásukat,
önzetlenségüket,
Méretben és minőségben olyan eszközöket biztosít, amelyek megfelelnek az óvodás gyermekek igényeinek. A gyermeket a saját személyükkel kapcsolatos teendőkkel ismerteti meg: testápolás, öltözködés, önkiszolgálás, majd a társakért végzett tevékenységek önként vállalását vezeti be. A naposi munkát figyelemmel kíséri. A gyermeket alkalomszerű munkákkal bízza meg fejlettségétől függően: Eszközök előkészítése, elrakása, teremrendezés, eszközkészítés, javítás, növénygondozás, seprés, gereblyézés, lombgyűjtés, locsolás, hólapátolás. A tevékenységek jellemzői óvodáskor végére: Ügyel saját személye és környezete rendjére. Munkatevékenységében kitartó. Szívesen vállal munka jellegű megbízatásokat. A munkavégzésnél használt eszközöket elrakja. Az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg. Étkezés után az edényeket elrakja.
164
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Tanulási folyamat a nevelésben: Részt vesz teremrendezésben, ágyazásban. Tanulási folyamat a nevelésben: Cél: A gyermek közvetlen környezetéből származó tapasztalataira, kíváncsiságára, utánzási hajlamára, élményeire, érzelmi beállítódására épített tartalmak megismerése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók differenciált fejlődése, mely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Elsődleges cél a gyermeki kompetenciák fejlesztése, támogató környezet megteremtésével, és a gyermeki előzetes tapasztalatok figyelembevételével. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelem gazdag, biztonságot nyújtó, kölcsönös bizalmon alapuló csoportlégkör kialakítása, az érési folyamatok optimális megtámogatása. Megfelelő mennyiségű és minőségű ingerhatás, tapasztalás és cselekedtetés, felfedezés biztosításával a gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése, a kutatás, problémamegoldás, felfedezés örömével. A közvetlen tapasztalatra, mozgásra, élményre épülő képességek, részképességek fejlesztése, mely magába foglalja a szenzoros, motoros, szociális és verbális tanulást egyaránt. A tervezett tanulási tevékenységet a négy őselem köré szervezi, de tartalma az évszakok változásait követi, a megfigyelhető természeti és társadalmi jelenségeket, eseményeket, az ünnepek sajátosságait, az óvodai élet hagyományait, aktualitásokat. Projekt hetek alkalmazásával komplex ismereteket nyújt, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosít. Elsősorban differenciáló, egyéni vagy mikro csoportos, illetve kooperatív technikákat alkalmaz. A tanulás alapvető feltételének megteremtése, a szokásrendszer kialakítása, a tevékenységek állandó helyének meghatározása, a jól megválasztott időkeret, és az elegendő számú, méretű, minőségű, sok érzékszervet foglalkoztató eszköz biztosítása. A szervezeti formát a tevékenység tartalmától, a résztvevő gyermekek számától, összetételétől, fejlettségétől függően az óvónő megválasztja, differenciáltan alkalmazza. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rákerül a sor. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Feladatai végrehajtásában kitartó. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Az óvodai élet megszervezése:
165
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvodai élet megszervezése: Személyi feltételek: Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét emberi értékeiket. Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul, s ez mindennapi pedagógiai tevékenységében kifejeződik. Fontos a „belső‖ és a „külső‖ összhangja, az érzések, gondolatok és a viselkedés „kongruenciája‖ (megfelelése). Ez biztosítja a nevelői magatartási megnyilvánulások hitelességét. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési – önfejlesztési igényt. Ezeken túl meghatározó személyiségjegye kell, hogy legyen a demokratikus nevelési stílus, amely ösztönzi a gyerekek kezdeményezéseit, messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelvei az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte a légkör oldott, bizalom-teli, barátságos, melyre jellemző a csoport érzelmi kiegyensúlyozottsága, a közepes vagy alacsony zajszint, az elmélyült játék, figyelmes viselkedés. Az óvónő bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai, és elképzelései alapján alakítja ki. Az óvodába érkező gyermekek alapos megismerésének és szakszerű fejlesztésének alapvető feltétele az óvónők folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek megvalósítását szolgálja az óvónők továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, melyek az évenként elkészítendő munkaterv részét képezik. Célunk a program megvalósítását segítő szakvizsgák, további szakképesítések, megszerzése (fejlesztőpedagógus, beszédfejlesztő,). Az óvónőképző főiskolák, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szolgáltató Intézet által meghirdetett szakmai programokon, előadásokon, továbbképzéseken, konferenciákon, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel. A nevelőtestület belső továbbképzéseit az előzőekben felsorolt óvodapedagógiai témájú rendezvényeken hallott, tapasztalt szakmai információkra építjük, egyéni érdeklődés, felajánlás és a nevelőtestület igénye alapján. Az intézmény innovációiban részt vesz. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása. A bemutató foglalkozásokon való részvételi lehetőség igény és érdeklődés szerint, kölcsönös betekintési alkalmat ad egymás nevelőmunkájába. A dajkai munka szerepváltása csak az óvodapedagógusi munka szerepváltásának kontextusában értelmezhető.
166
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvodai élet megszervezése: Munkájukat egyre inkább a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be: az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során; a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában; az óvoda vagyon- és állapotvédelmében; –a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében; minden olyan esetben, óvodapedagógus
amikor
felettesei
–
óvodavezető,
gazdasági
vezető,
munkaköréből adódó, „Egyéb rendelkezések‖ alatt feltüntetett feladatokkal bízzák meg; saját szak- és önképzésében; megszerzett ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében; munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában; saját élményű tapasztalatainak átadásában; saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében; lelki egészségének védelmében. A dajka segítő szerepkört tölt be:
az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében;
az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során;
az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán;
az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében;
a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában;
a gyerekek tehetséggondozásában;
a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során;
Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat: -
Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, igyekezzenek együttműködni az óvónőkkel.
-
Aktívan vegyenek részt a csoport életében.
-
Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak.
167
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Szervezeti és időkeretek -
Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete.
-
Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését.
Tárgyi feltételek Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a társult Fenntartó Önkormányzatok a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosítják. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, eszközök készítésével járulunk hozzá. A Helyi Nevelési Programunk megvalósításához 11/1998/VII.24. OM rendeletet alapján (mellékletben). Lehetőséget biztosítanak a szülők fogadására. Szervezeti és időkeretek A csoportok megszervezése A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a nemek aránya. A nehezen nevelhető vagy speciális fejlesztési igényű gyermek csoportbeli elhelyezésénél alapvető szempont a pedagógusok arányos terhelése, hogy elegendő ideje legyen az egyéni fejlesztésre. A csoportok létszáma (a törvényben meghatározottak alapján) maximum 25 + 20 % fő. Óvodánkban heterogén összetételű csoport is működik. A gyerekek csoportba sorolásánál, figyelembe veszünk: életkorbeli különbségek csökkentése, életkori 1/3 arány megtartása, testvérek együttnevelésének biztosítása a szülők kérésére. Intézményünkben homogén csoportot is szervezünk, az alábbiak szerint kiscsoport, 3 – 4 évesek középsőcsoport, 4 – 5 évesek vegyes életkorú 3-7 évesek nagycsoport 6 – 7 évesek A napirend kialakításának alapelvei: -
Az életkor szerinti összetétel alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot.
-
A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást.
-
Minél hosszabb, nyugalmas és tartalmas játékidőt biztosítunk.
-
A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamot biztosítjuk.
-
Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti időtartamról gondoskodunk
-
A gyermekek alvási—pihenési igényének figyelembevétele: ha a nagyobbak már nem alszanak, nyugodt, csendes tevékenységet szervezünk számukra.
168
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Napirend Napirend Érkezéstől az udvari játékig A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Játékos tanulás csoportos, mikro csoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Mindennapos testnevelés. Testnevelés foglalkozás. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Játéktevékenység. Játékos tanulás csoportos, mikro csoportos és egyéni foglalkoztatási formák alkalmazásával. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Udvari játéktól az ébredésig Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása. Pihenés-alvás előtti mese, zenehallgatás, altatódal. Alvás-pihenés folyamatos ébredés. Ébredéstől hazaindulásig. A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés, felmérések végzése. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan óvónői vagy szülői kezdeményezésre igény szerint. A gyermekközösségi programok szervezése Ünnepek és hagyományok Az ünnepek, megemlékezések szervezését a gyermekek személyiségfejlődésében fontosnak tekintjük, mert az érzelmi nevelés és szocializáció terén kiemelkedő hatást fejtenek ki. A jeles napok, események szervesen illeszkednek a tervezett nevelési folyamatokba, melyeket a szülők közreműködésével, segítségével, részvételével készítünk elő, illetve bonyolítunk le. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati ráhangolódással, ajándékkészítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével.
169
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Gyermek- és ifjúságvédelem az óvodában Mikulás A Mikulás az óvónők vagy szülők által készített ajándékot személyesen adja át a gyermekeknek, akik alkalmi versekkel, énekekkel köszöntik. Karácsony Az adventi előkészületekkel, gyertyagyújtással fokozzuk a várakozás érzelmi hatásait. Az óvoda játékeszköz bővítését ez időre tervezzük, így minden csoport játékokat talál a feldíszített fa alatt. Énekekkel, versekkel, dramatizálással ünneplünk. Farsang Jelmezben zajló zenés, táncos esemény, aktuális versekkel, énekekkel, tréfás játékokkal, zsákbamacskával kiegészítve. Március 15. Ünneplése változatosan, csoportonként más-más módon zajlik: látogatás, séta az emlékműveknél virágelhelyezéssel, megemlékezés a csoportban versekkel, énekekkel. Húsvét Az előkészületek során a leggyakoribb a különböző technikákkal készített tojások, egyéb szimbólumok készítése. Húsvét utáni napon locsolkodás, ajándékozás. Anyák napja A köszöntőt az év során megismert versekből, énekekből, dalos játékokból állítjuk össze. Ez alkalomra minden gyermek ajándékot készít édesanyjának. Gyermeknap Csoportonként változó események szervezése: családi sportnap, kirándulás, versenyjátékok, kézműves programok, közös udvari játékok a szülőkkel. Születésnap Általában gyertyagyújtás, éneklés, verselés, mesemondás után az óvónők által készített apró játékkal ajándékozza meg a csoport az ünnepeltet. Évzáró- iskolába menő gyermekek búcsúztatása Együttes ünnepély minden gyermek és minden óvodával kapcsolatos partner részvételével az óvoda udvarán. Gyermek- és ifjúságvédelem az óvodában A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény a legmagasabb jogalkotói szinten szabályozza a gyermekek helyzetét. Először rögzítik törvényben a veszélyeztetettség fogalmát. A törvény szerint a veszélyeztetettség: Olyan – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A törvény előírja a szülői kötelességek teljesítéséhez szükséges elvárásokat, gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás
170
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Gyermek- és ifjúságvédelem az óvodában pótlásáról. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. A gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai: -
Felismerjük a problémát.
-
Az okokat megkeressük.
-
Jelezzünk, illetve segítséget nyújtsunk a gyermekjóléti szolgálat koordinátorának.
Az óvodánk gyermekvédelmi tevékenységének irányítója és felelőse az óvodavezető. Óvoda – család kapcsolata: A törvény a gyermek családban nevelésére, a családok segítésére helyezi a hangsúlyt. Az óvoda is természetesen a családok minél jobb megismerésére és a bizalomra épülő együttműködésre törekszik. Erre sok lehetőség adódik: -
Beiratkozáskor egyéni beszélgetés
-
Családlátogatás még a nyár folyamán, nevelési évben szükség szerint.
-
Szülői értekezletek.
-
Nyílt napok, közös ünnepélyek.
-
Faliújságon folyamatos tájékoztatás.
-
Anyás beszoktatás.
-
Közös kirándulások, munkadélutánok, sportnapok, óvodabál.
-
Kérdőívek.
-
Napi kapcsolattartás (problémák, napi gondok, örömök megbeszélése).
171
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Sajátos nevelési igényú gyermekek nevelése Az óvodavezető feladatai kiegészülnek: Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartással és az intézményi védő-, óvó feladatok irányításával: -
az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik és kapcsolatot tart a gyermekjólétiszolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel és hatóságokkal,
-
szülők tájékoztatása a nevelési év elején a gyermekvédelmi felelős személyéről, milyen időpontban, hol érhető el,
-
az óvodapedagógusok, szülők jelzései, családlátogatások alkalmával megismert veszélyeztetettség esetén az okok feltárása a gyermekjóléti szolgálat értesítése, gyermekbántalmazás, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén is,
- A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére a gyermekvédelmi felelős az óvónőkkel együtt részt vehet az esetmegbeszélésen. Az óvodapedagógus az adott szituáció mérlegelése alapján dönthet arról, hogy részt kíván-e venni a probléma megoldásában. -
a gyermekvédelmi felelős az óvodás gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat szociális bizottságánál,
-
az óvoda közzéteszi a gyermekjóléti szolgálat címét, telefonszámát.
Sajátos nevelési igényú gyermekek nevelése Az 1993. évi LXXIX. Törvény 30 §-a előírja, hogy a sajátos fejlődési igényű gyermek az állapotának megfelelő pedagógiai ellátáshoz való jogot különleges gondozás keretében, az igényjogosultság megállapításának pillanatától igénybe vegye. Sajátos nevelési igényű gyermekek intézményünkben:
testi, érzékszervi,
értelmi,
a megkésett beszédfejlődésű, beszédfogyatékos,
az enyhe fokban eltérő fejlődésű gyermekek.
Nevelésüket támogató külső szakemberek (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, szomatopedagógus) és intézmények segítségével tudjuk megoldani. Fejlesztésük, nevelésük a többi gyermekkel integráltan, mikro csoportban, és egyénileg történik, azokkal a cél és feladat tartalmakkal, amelyek a programunk cél,- és feladatrendszerében megtalálhatók. Célok: harmonikus személyiségfejlesztés elősegítése, sokoldalú képességfejlesztésre alapozva. Feladatok: testi-lelki szükségletek kielégítése, a szülők segítése a gyermekek nevelésében.
172
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvoda kapcsolatrendszere: Az óvoda kapcsolatrendszere: Cél: Olyan bizalmi kapcsolat kiépülése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos. Az óvodai nevelés, céljaink elfogadása a családok részéről. A szülői elégedettségének állandó figyelemmel kísérésével az igények beépülése a nevelési folyamatainkba. Óvodapedagógus feladatai: A hatékony együttnevelést, család és óvoda jó kapcsolatát, a nevelő partneri viszonyt kiépíti. A gyermekek egészséges fejlesztéséért való közös felelősséget tudatosítja. A Hétszínvirág Tagóvoda pedagógiai programját, céljait, feladatait ismerteti, és elfogadtatja a szülőkkel. Óvodánk szokásait, hagyományait ismerteti a házirendben, a napirendben, a munkatervben megfogalmazottak alapján. Az óvodába lépést megelőzően az új gyermekek szülei számára tájékoztatást ad arról, hogyan lehet minél zökkenő mentesebbé tenni az első óvodai napokat és támogatást, segítséget nyújt az iskolához szükséges új szülői szerepkör kialakításában. Előzetesen ismerkedik a szülőkkel. Az új gyermekek érkezését úgy osztja be, hogy egy héten csak néhány új kisgyermek érkezzen, így jut elég idő az ismerkedésre, a személyes kapcsolat kialakítására. Biztosítja a szülők részvételét, hogy lehetőség szerint legyenek itt az első napokban gyermekükkel az óvodában, és „fedezzék fel‖ a játéklehetőségeket, az eszközöket, együtt ismerjék meg az óvónőt és a társakat. A közös ittlét addig tarthat, amíg a szülő lehetőségei megengedik, illetve a gyermek számára már nem idegen az óvoda. Pedagógiai tájékoztatókat szervez a szülők számára a szülői értekezleteken, nyílt napokon és érdeklődés alapján, egyéb fórumokon. Az óvoda munkatervében megjelölt pedagógiai témájú szülői értekezletekkel a családi nevelés hatékonyságát segíti. A szülők igényeit, javaslatait, kéréseit, felajánlásait beépíti az óvoda nevelőmunkájába. Szülői értekezleten a csoportokban folyó nevelőmunka tervét ismerteti: elképzelések, a különböző nevelési területek, a kiemelt feladatok. Nyílt rendezvényeket szervez, melyen a szülők lehetőséget kapnak az óvodai élet szokás- és szabályrendszerének közvetlen megismerésére, gyermekük megfigyelésére. A Szülői Közösség munkatervének elkészítésében részt vesz a szülők képviselőivel közösen a nevelési év elején. A szülők képviselőit meghívja az óvoda különböző fórumaira, alkotó ötleteiket, kéréseiket, igényeiket meghallgatja, és lehetőség szerinti teljesíti. Óvodán kívül helyszíni tapasztalatszerzési lehetőségeket kér, az olyan szülők munkahelyén, hol az óvodás csoportok nem zavarnak és számukra veszélytelen a munkaterület. Szülői kíséretet kér az óvodán kívüli tevékenységekhez, amelyek az óvodai tanulás folyamatához az ismeret-, élmény, és tapasztalatszerzésben segítenek.
173
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Az óvoda kapcsolatrendszere: A szülők jogainak érvényesítését segíti az óvoda pedagógiai és szervezeti alapdokumentumainak elkészítésekor a Szülői Közösség képviselői révén HNP, MIP, SZMSZ, Házirend. Kapcsolattartás várható eredményei: A családok elégedettek az óvoda működésével. Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről. A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein. A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak. Azonosulnak az óvoda elveivel. Az óvoda egyéb kapcsolatai: -
Fenntartó
-
Oktatási Bizottság
-
Polgármesteri Hivatal
-
Település társintézményei
-
Nevelési Tanácsadó
-
Egészségügy
Kapcsolatok más nevelési színterekkel: -
Családok
-
Óvodák – kiemelten a kompetenciaalapú nevelést bevezetett intézményekben TÁMOP 3. 1.4. pályázati hálózatban.
-
Iskolák – kiemelten a kompetenciaalapú nevelést bevezetett intézményekben.
-
Gyerekház
Az óvoda nevelőmunkáját segítő intézmények: -
Pedagógiai Szolgáltató Intézet
-
Nevelési Tanácsadó Intézet
-
Beszédjavító Intézet
-
FM Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Családsegítő Központ
-
Gyermekjóléti Szolgálat
Az óvoda egészségre nevelő munkáját segítő intézmények és személyek: -
Az óvoda orvosa, fogorvosa
-
Az óvoda védőnője
-
A Foglalkozás- egészségügyi Szolgálat Orvosa
174
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja Dokumentációs rendszer -
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
A gyermekek műveltségét gazdagító intézmények: -
Kultúr Közösségi Ház
-
Megyei Művelődési Központ
-
Színház, bábszínház
-
Múzeumok, kiállítótermek
-
Gyermekkönyvtár
Dokumentációs rendszer A pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési, fejlesztési eljárások folyamatos írásbeliséget kívánnak: Óvodavezetői pedagógiai, Tervezési időkeret: 1 év
működési
terv:
ÉVES
MUNKATERV
A gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési terve: CSOPORTNAPLÓ Nevelési Tervezési időkeret (félévenként) Tevékenységi Tervezési Szervezési munkák (havonként)
terv: terv: időkeret
CSOPORTNAPLÓ CSOPORTNAPLÓ (Negyedévente)
Csoportnapló vezetése (heti terv és napi feljegyzések): CSOPORTNAPLÓ Felvételi, mulasztási napló, FELVÉTELI NAPLÓ Étkezők nyilvántartása: ÉTKEZÉSI LAP Az egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentuma – Gyermek Fejlődési Napló Tervezési időkeret (folyamatos) Óvónői Tervezési időkeret (folyamatos)
tükör:
CSOPORTNAPLÓ
175
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja számú melléklet 1. számú melléklet
TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Mesevár Óvoda Hétszínvirág Tagóvodája 8127. Aba, Dózsa György u 105.
Az óvoda bemutatása Aba nagyközség Fejér megye középső részén helyezkedik el, Székesfehérvártól 20 km-re délre. Az óvoda ideális környezetben helyezkedik el, főúttól távol, csendes, nyugodt helyen fekszik. Óvodánk hét csoporttal működik, a gyermekek száma 200-210 fő között van. Óvodánk előnye, hogy jól felszerelt, valamint nagy füves udvarral rendelkezik. Nevelőmunkánk eredményességét nagymértékben befolyásolják a jó környezeti és tárgyi feltételek.
176
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 A gyermekek mozgásigényének rendszeres kielégítése az udvaron és a tornatermünkben történik. A nagy udvar biztosítja a gyerekek levegőn való edzését. Kialakításánál fontosnak tartottuk, hogy sokféle mozgáslehetőséget teremtsünk. Az udvari környezet segíti a gyermekek természettel való találkozását, megismerését. Az óvodai nevelés családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges változatos játékos tevékenységeket. Mindent megteszünk azért, hogy a testi és érzelmi biztonságot teremtsünk, amelynek alapja a befogadás. Óvodánkban 2009. őszétől pályázat keretében bevezettük a kompetencia alapú óvodai nevelést a Búzavirág csoportban. Ennek keretében saját innovációként jelöltük meg a művészeti iskola által már több éve kidolgozott és megvalósított Életfa Program óvodai előkészítését, megalapozását. E program teljes mértékben illeszkedik az országos alapprogramhoz, és saját óvodai nevelési programunkhoz, mert a mindennapokban nevelőmunkánk szerves részét alkotta a nevelés minden területén. Meggyőződésünk, hogy a népművészetre – néphagyományokra alapozott program megkönnyíti az óvoda és iskola közti átmenetet. Örömünkre szolgál, hogy az óvodában megalapozott tevékenységek folytatása valósult meg az Életfa Kompetencia Programmal. A közoktatás szakemberei érezték, hogy a gyerekek érdekében meg kell könnyíteni az átmenetet, e programmal az iskola közelített az óvodához. Az óvoda és iskola átmenet Az átmenetet megkönnyíti a család, az óvoda és az iskola együttműködése. Kapcsolattartás a szülőkkel: Már az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket elképzeléseinkről, beinduló tevékenységeinkről, de ezután is fontos a szülők folyamatos tájékoztatása (ünnepek, kirándulások, nyílt nap…) Felajánljuk az új gyermekek szüleinek, hogy a nyár folyamán látogassanak el az óvodába ismerkedni, így ősszel nem idegen környezetbe érkezik a gyermek. A mindennapi találkozások megkönnyítik a kapcsolattartást, de ezen kívül is számos lehetőséget kihasználunk az együttműködésre: Családlátogatás, nyílt nap, közös kirándulás, nyilvános ünnepélyeink (farsang, tavaszgála, anyák napja, évzáró). Kapcsolattartás az iskolával:
177
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Fontos a jó kapcsolat ápolása az óvoda és az iskola vezetői között, valamint hogy mindkét intézményben dolgozó pedagógusok ismerjék, honnan érkeznek a gyerekek, illetve hova küldik őket. Ennek érdekében ellátogatunk az iskolába a gyermekekkel, a leendő első osztályos tanító nénik szülői értekezletet tartanak az iskolába menő gyermekek szülei számára. Művészeti iskolai oktató néptáncot tanít óvodánkban. Rendezvényeinkre meghívjuk a társintézmények pedagógusait. Az átmenetet megkönnyíti a művészeti irányultságú osztályok létrejötte, valamint az iskolaotthonos osztályban berendezett mesesarok, ahol játékra, mesére, bábozásra is jut idő.
Az életfa vagy világfa, mint jelkép Az életfa összetett, egyetemes jelentésű, utal az örök fejlődésre és növekedésre, folyamatos megújulásra, az élet folytonosságát is jelképezi. A világfa a magyar népmesében az út, melyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Óvodánk feladata a 2006-ban Abán elindított Életfa- program megalapozása, a gyermekek készségeinek, képességeinek fejlesztése a néphagyomány eszközeivel. Abban, hogy az életfa napjainkban is továbbél, fontos szerepet játszott a néphagyomány. Gazdag meseanyag szól róla, melyekben mint életfa, égig érő fa, teteje nélküli fa, vagy világfa jelenik meg. A népművészet ábrázolásaiban is él az életfa motívuma, a kézimunkákon, fafaragványokon, kopjafákon. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)
Óvodánkban folyó zenei és anyanyelvi nevelésünk alapja a népi hagyományaink részét képező mondókák énekes játékok. Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága emelte méltó helyre a magyar népi dalokat, énekeket. Óvodánkban több énekes játékgyűjtemény található, szerencsére ezen kiadványok száma évrőlévre nő.
178
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Az óvodás korú gyermekeknek művészi értékű, hangszálainak, mozgásának, értelmi képességének megfelelő dalanyagot kell összeválogatnunk. Erre elsősorban a néphagyomány alkalmas, amely a beszéd ritmusát, lejtését természetesen hordozza és dallamaiban, játékában is őrzi a magyar nép szokásait, gondolkodásmódját. Játék közben a gyerek minden irányú zenei képessége fejlődik. Az énekes játék attól érdekes, hogy a gyerekek szívesen vállalják a sok ismétlést, mert közben szerepet játszanak. „Az óvodával, annak zenéjével foglakozni nem kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (Kodály Zoltán) Forrai Katalin módszertani könyve (Ének az óvodában) kiváló anyagot adott kezünkbe. Ezen nevelődve óvodás korú gyermekeink beszédkészsége fejlődik, mozgásuk ügyesedik, zenei hallásuk, éneklési képességük csiszolódik.
A körjáték során fejlődik a gyermek alaklátása. A nyelv zeneisége, ritmusa segíti a nyelvi kifejezőkészség fejlődését. „A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg azt, amit az óvodapedagógus nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést, azt a szakszerű nevelést, amit hivatásának választott.” (Kodály Zoltán) Hogy az óvodai beszéd színesebb, a játék változatosabb, a versmondás gyermekibb legyen, kisgyerekeknek való verseket, rigmusokat, ritmikus szólásokat kell keresni. Rendelkezésünkre állnak a népköltési gyűjtemények, amelyek a kipróbált gyermekjátékok énekes, verses szövegeit tartalmazzák: felnőttek kedveskedéseit, gyerekek egyszemélyes és társas mondókáit a hozzá tartozó játékos mozdulatokkal kísérve. A minden napi életből vett metaforák, cselekedetekkel, mozdulatokkal kísérve, énekelve, utánzó mozdulatokkal eljátszva. Hintázás, labdázás, fogócska mellé mondogatva, napot, esőt, füvet, fát, bogarat szólongatva vagy egymással feleselve, csúfolkodva. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódnak más tanulási tevékenységhez (évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz). Elsődleges forrásaink a magyar népmese-és mondókagyűjtemények. A gyerekek szeretik az ismétléseket, a legtöbb mesét minél jobban ismerik annál jobban, várják.
179
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075
Kodály Zoltán így írt a Magyar Népzene Tára Előszavában: „Aki nem szereti a magyar népet, leghamarább a gyermeken át fogja megszeretni, amint e játékok varázslatos kaleidoszkópjából felé sugárzó, s a pajkos hetykeségtől gyengéd ellágyulásig váltakozó száz arcát figyeli és megismeri. Ezért a nevelő nem lehet el e játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nőtt fel, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgősebb teendője, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert e nélkül nem férkőzik a gyermek lelkéhez.” Az idő múlásával az életforma változik, de megőrizni való értékeink vannak! A földkerekség minden táján a népek, nemzetek és nemzetiségek kultúrájuk jellegzetes vonásai őrzőjeként tartják számon a néphagyományt. A kisgyerek anyanyelvi nevelésének pedig alighanem egyetlen lehetséges és sikeres módját kínálja e százszor kipróbált gazdag anyag. Népi gyermekverseket más foglalkozáson is mondunk, tréfás számlálások, állatcsúfolók, hívogatók, találós kérdések a gyermeki gondolkodást, tapasztalatgyűjtést szolgáló szövegek. Gyermekibbé, érdekesebbé tesszük kezdeményezéseinket, beszélgetéseinket, ha egy -egy odaillő szólást, mondókát alkalmazunk. A gyerekek firkái, festményei élni kezdenek, ha elkészültük után frappáns mondókát intézünk hozzá. Ünnepélyeinken is érvényes: a nézőközönségre nem a mennyiség, hanem a minőség hat. Néhány jól megválasztott, változatos játékban a gyerekek gyerekek maradhatnak. „Minél hosszabb a gyermekkor, annál harmonikusabb és boldogabb lesz a felnőtt élete.” (Kodály Zoltán) A mondókával, énekkel kísért népi játékok dramatikusak, koreografáltak, a kicsinyek számára teljesen értelmesek. A népi kultúra ápolását óvónőink feladatuknak tekintik. Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek, a népi kultúra óvónőtől óvónőig, gyermektől gyermekig hagyományozódik. Számos népi játékot, népmesét, népdalt ismerünk, jártasak vagyunk a kézművességben. Falunk lehetőséget biztosít a néphagyományok megismerésére.
180
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Gyűjtünk természetes anyagokat: kukoricaszár, csuhé, nád, gesztenye, makk, dió, fűzfavessző stb. Megismertetjük a gyerekeket a kézműves technikákkal: agyagozás, szövés, fonás. Különböző dísztárgyakat, ajándéktárgyakat készítünk csuhéból, nádból, sásból, kukoricaszárból. Kirándulásaink során gyűjtőmunkát végzünk a természetben, erdőkben. Fenyőtobozokat, leveleket, virágokat szedegetünk. Célunk, hogy a külső világ tevékeny megismerésével, megszerettetésével új tapasztalatokat szerezzenek. A séták, kirándulások után nyugodt beszélgetésekre, játékra, mesékre teremtünk lehetőséget, ezzel segítve a tapasztalatok feldolgozását. Tevékenységeinket kötetlen formában, játékidőben, a játékhoz kapcsolódva, mikrocsoportos formában végezzük, illetve ügyesebb nagycsoportosokkal kézműves foglalkozás keretein belül. Törekedünk arra, hogy a gyerekeket sokféle anyaggal és technikai eljárással ismertessük meg. Ez alkalmas arra, hogy ébren tartsa a gyerekek érdeklődését, és megalapozza a további fejlődését. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik.
„Az esztendő a legkerekebb időegység, s a természet körforgása az évszakok változásaiban nyilvánul meg: a tavaszi újulásban, a nyári gazdagságban, az őszi érettségben s a téli nyugalomban.‖ Kerek Istenfája, Szép tizenkét ága, Szép tizenkét ágán Ötvenkét virága. Ötvenkét virágán Három aranyalma, Aki ezt kitalálja, Hull az áldás arra. A három aranyalma jelenti a három legnagyobb ünnepkört: a karácsonyt, a húsvétot és a pünkösdöt. Ünnepek nélkül egyhangú lenne életünk, a régi ember sokszor ünnepelt. Egy-egy jeles nap megünneplésére változatos tevékenységekkel készülünk fel, ez teszi izgalmassá a várakozást.
181
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075
Az ősz jeles napjai: Folyamatosan megfigyeljük az időjárás és a természet változásait. Gyűjtőmunkát végzünk, őszi gyümölcsöket, zöldségeket, terméseket, leveleket, bogyókat, csigaházat, kavicsokat gyűjtünk szülők bevonásával is.
A gyümölcsökből salátát készítünk, közösen elfogyasztjuk. A megmaradt terményekből kedvük szerint barkácsolhatnak a gyerekek (répaegér, töklámpás, mákhercegnő, őszanyó) díszítjük vele csoportszobájukat, óvodánkat (formapercepció, szókincsfejlesztés, finommotorika fejlesztése). Gyümölcsöt mosunk, kóstolgatunk, érzékelő játékokat játszunk (látás, hallás, ízlelés érzékelés fejlesztése).
Szőlőfajtákat válogatunk szét színek szerint. Elsétálunk a közeli boltba, és őszi gyümölcsöket vásárolunk, számlálgatunk, válogatunk. A kicsikkel almáról, szőlőről, szüretről szóló mondókákat mondunk, énekelünk. A nagyobbakkal leverjük és összegyűjtjük az óvoda udvarán termett diót. Az egyenletes lüktetést dióval érzékeltethetik a gyerekek. Gyurmázunk, és ezt díszítjük őszi terményekkel (finommotorika fejlesztése, taktilis érzékelés fejlesztése).
182
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Fontos, hogy az óvodában is esztétikus környezetben teljen a gyerekek napja, s a pozitív életérzés hassa át mindennapjaikat. Az óvoda udvarán élő fák, bokrok, növények, bogarak, madarak megfigyelése kiváló lehetőség a tapasztalatszerzésre. Gyönyörködhetünk az ősz pompás színeiben, gyűjtögethetjük a lehullott faleveleket, megfigyelhetjük formájukat, színeiket, lepréselt levelekből nyomdázunk (színek gyakorlása, térérzékelés fejlesztése). Tágabb környezetünkben is megfigyeltetjük a természet szépségeit, érdekességeit, kirándulunk a soponyai erdőbe, erdészházba. Őszi énekeket, verseket tanulunk, szüretes játékokat játszunk (Lipem-lopom, Hej a sályi, Dombon törik a diót, Kiszáradt a diófa…). A tél jeles napjai: A karácsonyi ünnepkör Advent első vasárnapjával kezdődik, és január 6-val fejeződik be, Vízkereszt napjával. A karácsonyi készülődés során kisebbek és nagyobbak kedvük és ügyességük szerint veszik ki részüket a munkából. Elkészítjük Advent jelképét, az adventi koszorút, amelyre három lila és egy rózsaszín gyertya kerül, a koszorút az óvoda aulájában helyezzük el. Közös gyertyagyújtásra összegyűlünk az első majd hetente a többi gyertya meggyújtásakor, énekelünk (Ég a gyertya) és verselünk. A gyertya meggyújtásával a gyerekek ráhangolódnak az ünnepre. A közös készülődés fejleszti közösségi érzésüket, érzelmi életüket. A versek, dalok is a szeretet érzését sugározzák. Mikulás napján énekelve várjuk a Mikulás érkezését. A készülődés idején sok élményt, tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek. Nyílt nap keretében szülőkkel közösen karácsonyváró délelőttöt szervezünk, karácsonyi díszeket, apró ajándékokat készítünk az óvoda karácsonyfájára (az óvoda és a család kapcsolatának erősítése). Színes papírcsíkokból láncot fűzünk (finommotorika, szem-kéz koordinációfejlesztés). Só-liszt gyurmából gyertyatartót készítünk (formaprodukció fejlesztése). Papírból angyalkát készítünk, pattogatott kukoricából fűzünk láncot (szem-kéz koordináció fejlesztése). Mézeskalács sütése közben a gyerekek matematikai tapasztalatokhoz juthatnak a méricskélés, összehasonlítás által. Az elkészült süteményt dióval, mazsolával díszítjük, kreativitásuk fejlődik az egyéni ötletek érvényesítésével. Az ünnepi, karácsonyváró, szeretetteljes hangulatot karácsonyi zenék hallgatásával, közös énekléssel fokozzuk (zene iránti érdeklődés felkeltése).
183
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 Dalokat, versikéket tanulunk a mikulást és a karácsonyt várva, felelevenítjük a karácsonyhoz fűződő népszokásokat, szókincsüket bővítjük a régies kifejezések használatával. A karácsonyfa-állítás előtti időkben népi szokás volt termőágat (életfát) tenni az ünnepi asztalra. Közösen, énekelve díszítjük fel az óvoda karácsonyfáját (Ég a gyertya, Szálljatok le, Kis karácsony, Mennyből az angyal…), majd elsétálunk a falu karácsonyfájához.
Újév: újévi jókívánságokkal, szólásokkal köszöntjük az újesztendőt. Hónapmondókákat tanulgatunk, hogy megérezzék a gyerekek valami elkezdődött, valami ismétlődik (Január elöl jár…). Farsang: (vízkereszttől- hamvazószerdáig). Télbúcsúztató népszokás. Papírmasé álarcokat, zacskóbábokat készítünk, állatmaszkokat festünk egyszerű technikával. Jelmezük, maszkjuk elkészítéséhez ötleteket adunk, segítséget nyújtunk. Meséinkbe, verseinkbe beleszőjük a humort és a tréfát. Farsangi ünnepélyünkön jelmezbe öltöznek a gyermekek, tréfás, vidám csújogatókat, táncba hívogatókat tanulunk, ügyességi játékokat játszunk, hiszen a farsang elképzelhetetlen zajos jókedv, tánc és álarc nélkül. A farsangi időszakot a kisze-bábégetéssel zárjuk le.
184
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 A tavasz jeles napjai: A természet megújul, újjá éled. Séták során megfigyeltetjük a gyerekekkel a rügyfakadást, a föld alól előbukkanó virágokat. Március 15: Egy-két rövid verssel készülünk az ünnepre (katonákról, tavaszról), csákót hajtogatunk, zászlót festünk, huszáros képeket nézegetünk. A festett zászlókat a Kopjafánál helyezzük el, és részt veszünk a községi ünnepélyen. Húsvét: (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Felelevenítjük a népszokásokat: komatálhordás, tojásfestés, locsolkodás. Többféle technikával tojást díszítünk: berzseléssel, festéssel. A kisebbek a nagyobbak munkáin keresztül különböző tojásfestő és díszítő technikákat ismerhetnek meg. Az együttmunkálkodással izgalmassá, örömtelivé tesszük az ünnepvárás időszakát. A fiúk locsolóverset tanulnak, meglocsolják a kislányokat a többi csoportban is. Májusfaállítás: Tavaszi dalokat énekelve feldíszítjük a májusfát, szalagokat, díszeket helyezünk rá. Az életfa-hagyomány elemei megtalálhatók a tavasz megújulását jelképező májusfaállításban. Anyák napja: Versekkel, dalokkal, táncokkal, saját készítésű ajándékkal kedveskedünk az édesanyáknak, nagymamáknak. Pünkösd: (Húsvét után 50 nappal ünnepeljük) A pünkösdi király és királynéválasztáshoz énekes játékokat, tánclépéseket tanulunk (Mi van ma? Mi van ma?). Évzáró: A három év alatt tanult énekes játékokból, versekből, dalokból egy csokorra valót adnak elő korcsoportonként a gyerekek, a nagyok elbúcsúznak az óvoda többi csoportjától és az óvodában dolgozó felnőttektől. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban: Vers, mese, dramatikus játék: népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések rigmusok. Ének, énekes játékok, zenehallgatás: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. Rajz, mintázás, kézimunka: sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, A környezet megismerésére való nevelés: jeles napok, népszokások, népi játékok. Mozgás, mozgásos játékok: ügyességi és sportjátékok.
185
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Hétszínvirág Tagóvoda nevelési programja TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0075 A gyermek fejlődéséért, személyiségének kibontakoztatásáért a család és az óvoda együttesen felelős. Az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében feladatunk, hogy a gyermekeket alkalmassá tegyük az iskolai életre. Célunk hogy: Egészséges, kiegyensúlyozott, fizikálisan terhelhető gyermekeket neveljünk, életkoruknak, egyéni képességeiknek megfelelően. Gyermekeink legyenek derűsek, forduljanak bizalommal a felnőttekhez, szeretettel társaik felé. Önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben és azt, élvezetes játéknak tekintsék. Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják-védjék, alakítsák környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kéréseiket, véleményeiket bátran őszintén nyilvánítsák ki. Éljenek szabadságukkal az óvoda keretei között, tanúsítsanak megfelelő önfegyelmet a különböző helyzetekben, folyosón, játék kuckókban. Érzelmeiket bátran fejezzék ki. Alakuljon ki bennük a kommunikatív készség. Ismerjék meg a népi kultúrát, hogy éltessék tovább népünk hagyományait. Ha az óvoda nyújtotta lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gyermekek óvodáskoruk végére elérik azt a fejlettségi szintet, amely biztosítja számukra a zökkenőmentes átállást az iskolai életre. Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a gyermekek óvodáskorban játékon keresztül tanulnak a legtöbbet-, mert a gyerek játszva tanul és tanulva játszik-csak, azt tanulja, meg amit megfoghat, kipróbálhat, tehát cselekedtetni engedjük őt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az eredmény nem marad el. Napi munkánk során kövessük egy görög bölcs mondását: „Amit hallok elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, amit csináltam, azt tudom is!”
186
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Iskolai nevelési program A Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ közoktatási intézményeinek hitvallása
Iskolai nevelési program A Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ közoktatási intézményeinek hitvallása Az iskola arra való; hogy az ember meg tanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.‖ Szent-Györgyi Albert Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik. Hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a sikerből hajtóerőt nyerni, s a kudarcok után felállni és újra- és újra kezdeni. Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. Tanulóinknak nyolc év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy képességeiket megismerjék, érdeklődésüknek megfelelően tevékenységi területeket válasszanak maguknak. Megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat. Fontos feladatunk tehát a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. A tudás, az ismeretszerzés egyénre szabottan a végtelenségig bővíthető. Megszerzése elsősorban szorgalom és kitartás kérdése. Célunk, megtanítani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig. Tovább kell vinni, ápolni a családi tradíciókat, felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a munka szeretetét, tiszteletét. Pedagógiai hitvallásunk alapja: Tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. " Ki kapudon, belép ne várjon csodára " A tudás hatalom!", de nem kevés az ára Küzdeni kell érte, s akkor nyújtja feléd Az igaz tudásnak, a műveltségnek teljét. Mit falaid közt kaphat itt a gyermek, Majd ha felnőtté lesz akkor érti csak meg."
187
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Iskolai nevelési program Intézmények általános leírása Intézmények általános leírása Az ÁMK három település iskoláját is összefogó közoktatási intézmény. Az egységes közoktatási intézmény működése 2011. augusztus 31-től hatályos, perkátai székhellyel. A társulásban résztvevő általános iskolák szakmai szempontból önállóak. A pedagógiai program közös, amely tartalmazza a tagintézményi sajátosságokat is. A gyermekek nevelése-oktatása 48 iskolai osztályban valósul meg. Az Iskolák külső belső felépítése, állaga biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézményegység - Perkáta A jelenlegi iskolaépület 1974-ben nyitotta meg kapuit. 1974-ig a Győry-Hunyadi Kastély adott otthont a perkátai iskolásoknak. A csodálatos kastélyépület sok emléket őrzött meg ódon falai között. Ma is sokan emlegetik iskolás élményeiket. Ám az akkor még igen magas iskolai létszám befogadására a Kastély épülete egy idő után nem volt alkalmas. A község számára szükségessé vált, hogy legyen egy olyan épület, amely jobb körülményeket biztosít az általános iskolai tanításra-tanulásra. 1974 szeptemberében került sor a mai iskolaépület átadására. Azóta eltelt több mint 30 év. Egy egész emberöltő. Az épület teszi a dolgát – lehetőséget teremt minden gyermeknek a tanulásra. 1990-ben a rendszerváltás idején az akkor itt dolgozó pedagógusok úgy döntöttek, hogy nevet kell adni az intézménynek. A település történelmi kötődése a Hunyadi családhoz egyszerűsítette a név megválasztását. Hunyadi Mátyás Általános Iskola lettünk 1990 tavaszán, Mátyás király halálának 500. évfordulóján. Az évek során kialakult, hogy elsősorban Perkátán lakó, többségében perkátai származású pedagógusok tanítanak, akik a munkaidőn túl is megkereshetők egy-egy problémával. A tanulók létszáma 320 és 340 között ingadozik. Két idegen nyelv, a német és az angol nyelvet oktatjuk. Jól felszerelt informatikai teremmel rendelkezünk. A tornaterem az iskolai oktatás mellett a község lakosainak is rendelkezésére áll, rendszeres sportolási lehetőséget biztosít mindazok számára, akik igénylik. Évek óta bejárnak focizni két csoportban az „öreg fiúk‖, téli időszakban a sportegyesület „profi‖ játékosai. Lehetőséget biztosítottunk az önvédelmi oktatásra, fitness tornára, kosárlabdára. Iskolánk tevékenysége 2006-ban újabb feladatellátással bővült: alapfokú művészetoktatási intézményi feladatot is ellátunk. A művészetoktatás elsősorban a zenetanítást jelenti. Három zenei oktatást végzünk: szolfézs-, zongora- és furulyatanítást. Az intézmény, nemzetközi kapcsolatai révén – Kisbács (Erdély), Saint Maximin (Franciaország), Huaxiang (Kína), az itt tanuló gyermekek megismerhetik más népek kultúráját, megismerkedhetnek velük egykorú, de más országban élő gyermekekkel. A perkátai gyermekek családias légkörben sajátíthatják el azokat az ismereteket, amelyekre szükségük van.
188
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Iskolai nevelési program Intézmények általános leírása Tárgyi feltételek 1974-ben épült iskola alkalmas az általános iskolai feladatok ellátására. 18 tanterem, 2 szaktanterem, tornaterem, 4 iroda helység, tanári terem, kiszolgáló helységek állnak a tanítás szolgálatában. Az iskola épületében 2009-ben komplex akadálymentesítés történt, e felújítást megelőzően az elmúlt 36 évben nem történt nagyobb felújítás az épületen. Ennek eredményeként hosszú évtizedek után meg tudott újulni az épület földszinti része: A bejárati ajtók a mai kor igényeinek messzemenően megfelelőek. Az osztálytermek ajtóinak akadálymentesítése, cseréje megtörtént. Akadálymentesített öltöző, mosdó, illemhely kialakítása megtörtént. Az iroda helyiségek földszintre építése megtörtént. Indukciós hurok kialakításra került. A bejárókhoz akadálymentes járda került kialakításra. Nagy alapterületű udvarral rendelkezik. Az intézmény infrastrukturális állapota 2008-tól nagy változáson ment keresztül. Pályázati lehetőségeket kihasználva az alábbi infrastrukturális fejlesztéseket lehetett, lehet véghez vinni: Parkosítás az iskola bejárata előtt – TRFC konstrukció keretében Intelligens iskola létrehozása Perkátán – TIOP 1.1.1-07/1-es pályázattal 9 db interaktív tábla és kiegészítő elemeik, valamint 31 db PC Akadálymentesítés a perkátai iskolában – KDOP-5.3.2-09 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Perkátán – TÁMOP 3.1.4 Tanulói laptop program Perkátán – TIOP 1.1.1-09/1-es pályázattal 161 db diáklaptop A pályázatok segítségével esztétikai, technikai és módszertani fejlesztések valósulnak meg. Személyi feltételek: Tagozat Alsó tagozat Felső tagozat Speciális tagozat Napközi Zeneoktatás Gyes, Gyed… Vezetők Összesen
Fő 13 11,5 1 1 2 4 2 34,5
Státusz 1 fő részmunkaidős 2 fő részmunkaidős
Tanulócsoportok száma: 18 Napközis csoportok száma: 5 Tanulószoba száma: 1 A tanulók oktatása alsó és felső tagozatban egyaránt párhuzamos osztályokban 16 osztállyal történik. Az alsó tagozatban elsőtől negyedik osztályig fél napos tanítási időkeretben délutáni napközi biztosításával, a párhuzamos osztályokban egész napos tanítási időkerettel történik az oktató-nevelő munka. Szakmailag jól felkészült nevelőtestület végzi az intézményben a pedagógiai munkát. Személyi feltételek a törvényi előírásoknak megfelelnek.
189
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Iskolai nevelési program Intézmények általános leírása Vörösmarty Mihály Tagiskola - Nagykarácsony A község 1952-ben alakult az Előszálláshoz tartozó Nagykarácsonyszállás pusztából. Szabályos alaprajzú falu. 1490 fő lakosa van. A lakosság jelentős része idős, nyugdíjas ember. Az aktív dolgozók többsége bejár dolgozni Dunaújvárosba. Helyben nincsenek munkahelyek, - üzemek, vagy nagyobb vállalkozások -, a szolgáltatásban kevés munkahely van. Néhány család gazdálkodik. A lakosok nagyobb része kevés jövedelemmel rendelkezik. Az iskolás gyermekek jelentős hányada hátrányos helyzetű. A község évek óta ÖNHIKI-re szorul. Az Önkormányzat a falu fejlődési lehetőségein dolgozik. Ez pedig a község szép nevéből adódó programsorozat: az adventi postai ünnepkör és a Mikulásfalva rendezvénysorozat. Reméljük az ebben rejlő lehetőségeket kihasználva, a falusi turizmus fejlesztésével jobb helyzetbe, jobb anyagi körülmények közé kerülnek a nagykarácsonyi családok. Tárgyi feltételek Iskolánk 57 éves épület, a falu felső részén, középületek mellett helyezkedik el. Szép, nagy udvara van, az udvaron áll a Rendezvények Háza, amely a kulturális és sporttevékenységek helyszíne a községben. Két éve volt az iskola tetőszerkezetének cseréje. Az épület többi része is felújításra szorul, főleg a nyílászárók rossz állapota miatt. Iskolánkban 8 tanterem van, ezenkívül az udvaron egy kis épületben található a technika terem és az ebédlő. Az udvarral szomszédos az épület, melyben a Községi Könyvtár és az iskolai Könyvtár együtt van. Tornatermünk nincs, csak tornaszoba. Szükség esetén a Rendezvények Háza szolgál a sportesemények lebonyolítására. Az iskola eszközállománya, sportfelszereltsége, könyvtári állománya jónak mondható. A tantermekben új padok, új linóleum van. Személyi feltételek Kis létszámú osztályokban tanulnak a gyerekek, különös figyelem jut minden diákra, mondhatnánk mi egy családias iskola vagyunk. Az oktatást többféle képzettséggel rendelkező szaktanárok végzik. Szakkörök közül választhatnak a délutáni elfoglaltsághoz a gyerekek. Részt vehetnek tanulószobai foglalkozáson, igényelhetnek Napközi Otthoni ellátást. Járhatnak táncoktatásra, mert a Da Capo Zeneiskolával van szerződésünk e célra. Tanulóink az elmúlt években helyt álltak a körzeti és megyei tanulmányi versenyeken, gyakori volt az 1. - 2. - 3. helyezés. Sportversenyeken is kiváló teljesítményt nyújtottak. A gyengébb tanulók felzárkóztatására is gondot fordítunk az iskolában. Van fejlesztőpedagógusunk, rendszeresen foglalkozik a tanulókkal gyógypedagógus és logopédus is. Az Integrált Pedagógiai Program nevű pályázaton másodszor nyertünk több mint egymillió forintot a Halmozottan Hátrányos Helyzetű tanulók felzárkóztatására, fejlesztőeszközök vásárlására, pedagógusok képzésére. Továbbtanuló diákjaink többségét felvették középiskolába az elmúlt években, voltak akik tanulmányi versenyen elért jó eredményük alapján, felvételi nélkül jutottak be a középiskolába. Diákjaink német nyelvet tanulnak. Két körzeti versenyt szervez 1-1 pedagógusunk, egyik a Körzeti 7 próba, a másik az Észkerék verseny. Több mint 10 éve folyamatosan nyer az iskola pályázaton több millió forint értékben számítógépeket, taneszközöket, bútorokat, fejlesztőeszközöket, sportszereket, fákatcserjéket, könyveket, de voltunk már táborozni, színházba is pályázaton nyert pénzből. Jól működő alapítványa van iskolánknak, mely szintén sok mindennel gyarapítja a taneszköz állományát. Évről-évre százezreket gyűjtenek az adó 1%-ából és jótékonysági rendezvény
190
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Iskolai nevelési program Intézmények általános leírása bevételéből. Ebből a pénzből vásárolnak diákjaink részére tanulást segítő eszközöket, projektort, varrógépet, minikonyhát, kézilabda kaput stb. Ezenkívül hozzájárulnak a nyári táborozás költségeihez, színházlátogatást szerveznek. Tanév végén megvásárolják a jutalomkönyveket, aranytollakat. Megalapították a kuratórium tagjai a legjobb alsós, legjobb felsős díját 8000-8000 forintos ajándékutalvány formájában. Jóvoltukból karácsonyra minden diákot ajándékcsomag vár a karácsonyfa alatt. A szülői szervezet tagjaival együtt segítenek a versenyek, műsorok szervezésében. A pedagógusok a szülőkkel együtt arra törekednek, hogy jól felszerelt, szép tiszta legyen az iskola, esztétikus, egészséges környezet fogadja a diákokat nap mint nap. Mindezt szeretnénk megőrizni a következő korosztályok részére is. Aba Sámuel Általános Iskola - Aba Aba Székesfehérvár és Sárbogárd között félúton fekszik a 63-as főút mellett. A térség legnagyobb települése, közel 5000 lakossal. A Sárvíz Kistérség vezetője a nagyközség. Korábban, a rendszerváltás előtt elmaradott település volt, de az eltelt 20 évben olyan jelentős fejlődésen ment át a falu, hogy korábbi hátrányait minden téren ledolgozta. A lakosság egy része a mezőgazdaságban dolgozik, másik része az iparban, elsősorban a közeli Székesfehérváron. Aba nagyközségben az oktatás-nevelés kiemelt stratégiai terület. Az óvoda és általános iskola mellett művészeti alapiskola és középfokú iskola, gimnázium is működik. A nevelés-oktatás tárgyi és személyi feltételei jó színvonalon biztosítottak. A nyertes pályázatoknak köszönhetően a tárgyi feltételek megújultak, bővültek, és a pedagógusok a továbbképzések eredményeként megújult, felfrissült, korszerű tudással végzik munkájukat. A faluban fontos közösségformáló erők a nevelési-oktatási intézmények. A szülők, tanulók, pedagógusok rendszeres résztvevői a közösségi életnek, programoknak. Az Aba Sámuel Általános Iskola – vidéki viszonylatban- a nagyobb iskolák sorába tartozik. A tanulólétszám a 2010/2011–es tanévben 559 fő, ebből 59 fő a sajátos nevelési igényű tanulók közé tartozik. Az iskolát nem érte el a demográfiai mélypont. A tanulók nagy része abai, de 95 bejáró tanuló is tanul az abai iskolában. A tanulócsoportok száma: Alsó tagozat: évfolyamonként 3-3 osztály Felső tagozat: évfolyamonként 3-3 osztály kivéve: 7. évfolyam: 4 osztály 11 napközis csoport működik az iskolában. A napközis tanulók száma: 275 fő. Hátrányos helyzetű tanulók száma: 248 fő Ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 88 fő Nevelőtestület létszáma: 42 fő A nevelőtestület összetétele, szakmai felkészültsége jó. A tapasztalat és a fiatalos lendület jól kiegészíti egymást. A nevelőtestület kész a folyamatos megújulásra, szemléletváltásra. Az iskola pedagógusainak döntő része belátja ennek szükségességét és jelentőségét.
191
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Iskolai nevelési program Intézmények általános leírása Tárgyi feltételek A tanítás két helyszínen történik: Béke téren és a Szent István király téren. A Béke téri két iskolaépület a múlt század elején épült és az államosításig felekezeti iskolaként működtek. Teljes felújításuk megtörtént, megfelelnek a kor elvárásainak. 1983-ban épült a Szent István király téri „új‖ iskola. Az évek során a lapostető helyett „magastető‖ készült az épületre, a tetőtér is beépítésre került, majd több tantermet is „hozzá‖építettek. Jelenlegi állapota megfelelő, de további felújítás szükséges (hőszigetelés, gépészeti korszerűsítés). Az osztálytermek megfelelő számban rendelkezésre állnak. Tornaterem, tornaszoba, szertárak, műhelyterem, számítástechnika szaktanterem, természettudományi előadó, interaktív tantermek segíti a nevelő-oktató munkát. Az iskolai könyvtár a Tanka János Nagyközségi Könyvtárban működik. Évek óta üzemel az iskolai büfé. Biztosítja a gyerekek számára a reggelit és a tízórait, valamint az iskolai munkához szükséges eszközöket is megvásárolhatják a tanulók. A nehéz gazdasági helyzet az iskolában is érezteti hatását. „Karcsúsodott‖ az iskola költségvetése, de biztosítja a zavartalan működést. Az iskola vezetése igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy javítsa a feltételeket. gyakran él a pályázatírás lehetőségeivel, ezáltal komoly pénzösszegek kerülnek be az iskolai költségvetésbe. Tiszta, rendezett, esztétikus környezetben folyik az oktatás. Nagy gondot fordít minden nevelő az osztályterme és az iskola, valamint környékének rendben tartására. Rendnek, tisztaságnak, értelmes fegyelemnek kell lenni, mert ezek segítik az eredményes munkavégzést. Személyi feltételek: A nevelőtestület összetétele, szakmai felkészültsége jó. A tapasztalat és a fiatalos lendület jól kiegészíti egymást. A nevelőtestület kész a folyamatos megújulásra, szemléletváltásra. Az iskola pedagógusainak döntő része belátja ennek szükségességét és jelentőségét. A nevelőtestület összetétele végzettség szerint a 2010/2011-es tanévben: Tanító: 17fő Tanár: 25 fő Főiskolai végzettségű: 39 fő Egyetemi végzettségű: 3 fő Technikai dolgozók száma: 12 fő Az iskola vezetése egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy az iskolában dolgozó nevelők minél nagyobb számban abaiak legyenek, vagy szorosan kötődjenek a faluhoz. Az iskolában a tagintézményvezető és helyettese munkáját segítik a munkaközösség-vezetők és a „Kiemelt Területek‖ vezetői. A munkaközösségek a szakmai munka színterei, összefogják, szervezik egy-egy tantárgy vagy tantárgycsoport munkáját. A következő munkaközösségek működnek:
192
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok - alsós munkaközösség - felsős munkaközösség - matematika munkaközösség - informatika munkaközösség - idegen nyelvi munkaközösség - természetismeretei munkaközösség - testnevelés munkaközösség - humán munkaközösség Az iskola 1992-től a nevelés-oktatás öt területét kiemelten kezeli. Ezek a következők: - egészséges életmódra nevelés, sport - informatika oktatás - honismeret - természet- és környezetvédelem - idegen nyelvek oktatása
Pedagógiai Program Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok A három iskola a feladatát egységes, közös alapelvek és célok mentén, ehhez kapcsolódó tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. A gyermekek és a tanulók mindenek felett álló érdeke, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részükre oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet a családoknak. Fontos, hogy a tagintézmények megőrizzék sokszínűségüket, tartsák meg értékes hagyományaikat, építsenek egymás tapasztalataira. A nevelő, oktató, tanító pedagógusoknak a mindennapi nevelő, tanító és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelvek, célok betartására kell törekedni: Alapelvek
A kulcskompetenciák fejlesztése, a gyermekek, tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a környezeti feltételek figyelembe vétele és bevonása segítségével. Erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a szülőkkel együttműködve A pedagógiai munka során mindig figyelemmel kell lenni az életkori sajátosságokra. A tervszerű nevelő-oktató munka során előtérbe kell helyezi a kulcskompetenciák kialakítását, mely a tanulók alapkészségeit kialakítja, fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; Az esélyegyenlőség elvének szem előtt tartásával azonos lehetőségek biztosítása, az elvárt feltételek teljesítése esetén a továbbhaladás biztonságának nyújtása tanulmányaik során; Lehetőséget ad az ismeretek alkotó alkalmazására, a tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosításra; Kiemelt figyelmet fordít a tehetségek felismerésére, tehetségük kibontakoztatásának segítésére; Törekszik a gyermeki, tanulói érdeklődés felkeltésére, a motivációra;
193
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok
Olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetben; Kialakítja az egyéni tanulás módszereit; Arra törekszik, hogy a tanulók körében becsülete legyen a szorgalomnak, tanulásnak és a munkának; Elvárja pedagógusaitól, hogy járuljanak hozzá a diákok életmódjának, motívumaik, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, éljenek a szemléletesség és az aktivitás elvével, a tantárgyi koncentrációval és az új pedagógiai módszerekkel; Törekszik a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre; Folyamatos ellenőrző, értékelő tevékenységgel javítja munkájának színvonalát, és ezzel biztosítsa a minőséget a nevelő-oktató tevékenységben; Segíti a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat; Fontosnak tartja a visszajelzés elvét, mind a gyermek, mind a szülő részére, ezért folyamatosan tájékoztat a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól és javításuk akadályairól; Törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására; Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, a reális énkép kialakításának készségét; Felkészíti a tanulókat a felnőtt lét szerepeire; A tanulókat megismerteti nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, az ország, a térség és a települések hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén megerősödjék a haza és a szülőföld iránti szeretetük. Emellett fontosnak tartja az európai azonosságtudat kialakítását, az egyetemes kultúra megismerését, tiszteletét is. Az intézmény szükségesnek tartja a közösséghez tartozás elvének gyakorlati megvalósítását, ezért teret biztosít a sokoldalú, színes iskolai életnek. Olyan légkört szükséges teremteni, hogy tagintézményekben a tanulók második otthonukban érezhessék magukat. Építeni szükséges az egyenrangúság elvére, átadni és gyakoroltatni a demokrácia alapelveit, de tisztában kell lenni a pedagógus vezető szerepének fontosságával is. Az alapelvek megvalósulásának érdekében az alábbi pedagógiai szemléletet szükséges megvalósítani az intézményben: A tanuló személyiségének, jogainak tiszteletben tartása, a kötelességeik számon kérése; Az intézményekben tilos a hátrányos megkülönböztetés. (ennek minősül minden olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, melynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek zaklatása.); Építeni kell a gyermeki, tanulói nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra, szükséges a diákokat bevonni saját iskolai életük megszervezésébe, az oktatás során figyelembe kell venni a tanulók egyéni képességeit; A tanulók előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várnak el tőlük;
194
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok
Minden gyermek, diák számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére fejlődése minden időszakában, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; Az intézmény életében egymást megbecsülő, tiszteletet adó, toleráns kapcsolatok kialakítására szükséges törekedni; A tanulók az adott lehetőségek közül, a tagintézmények sajátosságainak megfelelően választhatnak, szakkört, sportkört valamint egyéb tanórán kívüli tevékenységet; Az iskola pedagógusai számolnak a nevelés ellentmondásosságának elvével is; Az intézmény a külső hatások erejének ismerete alapján támaszkodik mindazon közösségekre, intézményekre, nevelési forrásokra, amelyek tapasztalatokat, ismereteket, pozitív életmintákat közvetítenek. Fontos, a nevelő-oktató munka során alapozni a családra; A közoktatási törvényben meghatározott alapelvek alapján is lényeges: (4.§. (2) bekezdés) „az állami és helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett se. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami és helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell lennie..
Célok Fő célok:
A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerű ismeretek átadása, egyéni képességeik, készségeik, kompetenciáik kialakítása bővítése; Minden tanuló teljesítse tankötelezettségét, találja meg a képességeinek megfelelő, továbbtanulási lehetőséget; Minden tagintézmény építsen ki olyan iskolai környezetet, amely épít települése és saját hagyományaira, az ott élők elvárásaira; Olyan átjárható oktatási-nevelési szervezet működtetése, ahol a tantervek, a követelmények és az alkalmazott módszerek, mérési eszközök egymást erősítik, kiegészítik; Együttműködés valósuljon meg a tagintézmények dolgozói és tanulói között.
Iskolai célok, tanulókép Az intézményben folyó iskolai nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek, a nemzeti alaptantervben megfogalmazottak tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása, valamint annak következetes számonkérése határozza meg.
195
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok Az iskola nevelési céljai közül nagyon fontosak a következő emberi tényezők
Szeretet, erkölcsösség Humanitás Kreativitás Műveltség, tudás Értékek, érzelmek befogadása és átadása Önismeret, önfejlesztés képessége Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a demokráciára Mások elfogadása és segítése
Az iskola nevelési, oktatási céljai közül a hangsúlyosak
Maradandó és az életben felhasználható ismeretanyag átadása A világ megismerésének igénye Az élet tisztelete, védelme, testi és lelki egészség Tehetséggondozás és a felzárkóztatás Integráció az iskolában, osztályban és a társadalomban Készség és képességfejlesztés, kompetenciák tudatos kialakítása és ennek egyéni kibontakozása A tanulás tanítása A továbbhaladáshoz, a nyolc osztály elvégzéséhez segítség, a képességeknek és az igényeknek megfelelő továbbtanulás lehetőségeinek megteremtése intézményen belül, és azon kívül is például a középfokú oktatásban, vagy szakmai ismeretek szerzésében Az önálló gondolkodás és tanulás elsajátítása Reális énkép, önismeret kialakításának képessége Az ember testi és lelki egészsége, és harmóniája Környezettudatos magatartásra való felkészítés Aktív állampolgárságra, demokráciára való felkészítés Gazdálkodással, pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása Az egyetemes kultúra tisztelete, az európai azonosságtudat kialakítása Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete A nemzeti és a nemzetiségi tudat ápolása, elmélyítése
Az intézmény tanulóképe
Szellemileg fogékony, érdeklődő, nyitott, kíváncsi, a megismerési vágy hajtja Ismeri a tanulási technikákat, tanulni tudó és akaró Képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást Jó eredmények elérésére törekszik Probléma- és feladatorientált, képes a problémák érzékelésére és megoldására
196
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési, pedagógiai alapelvek, célok
Teljesíti kötelességeit, munkája pontos kidolgozott, egyedi és változatos megoldások keresésére törekszik, gyakorlatias Szilárd alapkészségekkel rendelkezik, az egyetemes értékek megismerésére törekszik Az iskola megfelelő szakaszain megalapozza alapműveltségét, majd az általános műveltségét Értelmi képességeit, érzelmi, erkölcsi életét, egészségét egyaránt fejleszti, önkifejezési igénye magas Van akaratereje, fegyelmezettsége, képes a kudarcokat feldolgozni és leküzdeni Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek értékeit, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, szűkebb és tágabb környezetének hagyományait.
Önmagához, társaihoz, közösséghez való viszonyában
Humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó Képes szeretetet adni és kapni Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli Szereti hazáját Szellemileg, testileg egészséges edzett, egészségesen él, szeret sportolni Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt és gondozott Viselkedése udvarias, beszéde kulturált, tud a helyzethez illően viselkedni Sikerorientált, van önbizalma, tud dönteni és cselekedni Továbbtanulási elképzeléseit képességeire és eredményeire építi, reális énképpel rendelkezik A tartós emberi lét szokásait, magatartásmódját ismeri és gyakorolja Közösségi céljainak megvalósításában tevékenyen részt vesz, segítőkész Előítéletektől mentes, nyitott környezete iránt, érdekli mások problémája és gondja, szolidáris Tisztelettudó, elfogadja az egyén szabadságát, tolerálja a másságot Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Önmagáért és másokért felelősséget érez, vállal Eredményesen használja a kommunikációs technikákat, általános iskola végére ismeri legalább egy idegen nyelv alapjait, Az emberi kapcsolatokban a feszültségek elkerülését keresi, és a konfliktusokat rugalmasan kezeli Szereti az emberi életet, mások és a világ értékeinek megismerésére törekszik, hisz saját boldogságában, jövőjében Szereti a természetet, környezettudatos gondolkodása pozitív, cselekvésre elkötelezett A kudarcok, lemaradások okának megszüntetéséért mindent megtesz Tud csoportban, közösségben együttműködni Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében
Oktatás eredményességét mérő mutatók
Továbbtanulók aránya (tagintézményekben) Tantárgyi kompetenciamérésekben elérendő eredmények,
197
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek
Integrációban résztvevők továbbhaladása, Szaktárgyi versenyek eredményei Intézményi belső mérések és tantárgyi átlagok Évismétlők aránya Sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése
A különböző nevelési területen meghatározott célok, és kritériumok
Iskolán kívüli nevelési programok megvalósítása Magatartás és szorgalom jegyek átlagának javulása Diákönkormányzatok hatékonyabb működése Osztályközösségek kialakítása Hagyományok ápolása, nemzeti ünnepek és helyi ünnepségek tartása Tanórán kívüli nevelési lehetőségek hatékonysága (szakkörök, tanulószoba, Napközi, táborok, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, stb. számának növekedése
Intézményi, tagintézményi környezet területén mérhető célok
Az iskolai baleseti kockázatok lehetőségeinek csökkenése, Az energia felhasználás racionalizálása, akadálymentesítés, takarékos és hatékony gazdálkodás, ÁNTSZ előírások betartása, szertárak és szaktantermek fejlesztése, az óvoda, iskola környékének rendben tartása
Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek Az intézmény ellátja a törvényben meghatározott feladatait, és biztosítja a tanulói jogok érvényesülését: Az intézményben folyó nevelő-oktató munka sajátos feladata, hogy az alapelvekben, és a célokban felsorolt értékeknek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a pedagógiai program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli oktatási – nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés, mérés, ellenőrzés. Az intézmény szolgáltató funkciója A törekvés, a tagintézményekben a lehetőségekhez képest azonos színvonalú egységes alapóraterven alapuló szolgáltatás, teljes szakos ellátás biztosítása. Az iskola helyi tantervében, óvodai nevelési programban szereplő, valamint a tagintézményeknél megjelenő képzési specialitások (kompetencia alapú oktatás, drámapedagógia, projekt módszer, kooperatív oktatás, , integrált oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés, gyógy-, fejlesztő- és konduktív pedagógia alkalmazása), a tagintézményeknél kialakított nevelő-oktató értékek (sportkörök, szakkörök), valamint az egyéni képességfejlesztés és kompetenciafejlesztés szolgálják a gyerekek, tanulók tehetséggondozását, felzárkóztatását, felkészítését a továbbhaladásra, továbbtanulásra. Arra kell törekedni, hogy a tartalmas szabadidős programok, érzelmi nevelést és közösségformálást segítő rendezvények adjanak lehetőséget az egyéni érdeklődés kielégítésére. Minden tagintézménynek az a feladata, hogy befogadja a térségből, vagy akár azon kívül is az
198
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek intézményt választó gyermekeket, tanulókat, és segítséget nyújtson a beilleszkedésükhöz, biztosítsa továbbhaladásuk lehetőségét. A tagintézmények teret adnak a szülőknek, a gyermekek, tanulók érdekében végzett szervezett vagy egyéni munkára, kikapcsolódásra, képzésre, szórakozásra és a tágabb környezetnek kulturális igényeik kielégítésére. A nevelő tevékenység figyelemmel kell, hogy legyen a tanulók családi körülményeire, anyagi helyzetére. A nevelési programokra jellemző az ingyenesség. Csak olyan programra kérhető szülőktől anyagi hozzájárulás, amely nem része a kötelező és a számonkérésre kijelölt tananyagnak. A költségtérítéses program nem tehető kötelezővé a tanulók számára. Feladat a tanulók szociális segítése (napközi, tartós tankönyv biztosítása). A hátrányok enyhítését, leküzdését az intézmény segíti (fejlesztő pedagógus alkalmazásával, Integrált Pedagógiai Rendszer működtetésével – igény esetén indításával, készség- és képességfejlesztéssel, csoportbontással, differenciált foglalkozásokkal, tehetséggondozással, versenyre felkészítéssel, szakkörökkel és diákkörökkel, közösségi foglalkozásokkal). Az iskola nyitott a környezeti változásokra, azokra érzékenyen reagál. A közös és egységes kerettantervre építkező helyi programok elégítik ki a környezet, a települések elvárásait és igényeit. A rendezvények igényes szórakozási lehetőséget nyújtanak a tanulóknak és szüleiknek. Pedagógiai hivatás és munka Az intézményben dolgozók tevékenységüket olyan szolgálatként élik meg, amelyben nagy szerepet kap a hivatástudat, a szakmaiság, a szeretet. A pedagógus ismeri jogait és betartja a kötelességeit a közoktatási törvény, szervezeti működési szabályzatban és a munkaköri leírásban foglaltak alapján. Minden kollega alapvető feladatának tartja a rábízott tanulók nevelését és oktatását, és minden esetben a tanulók érdekében tevékenykedik. A pedagógus:
Hisz önmagában, nevelési elveiben, a nevelőközösségben, a gyermekekben, tanulókban Gondoskodik a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, valamint átadja az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket Tiszteletben tartja a tanulók és szülők emberi méltóságát Szakmai területen folyamatosan képezi önmagát, új metodikai eljárásokat keres, megismeri a kompetencia alapú oktatás módszereit, s ezeket alkalmazva munkáját eredményesebben látja el Arra törekszik, hogy integrálja az eltérő szociális környezetből élőket, és egyénileg fejlessze a gyerekek, tanulók készségeit, képességeit és kompetenciáit, segíti a tehetségek kibontakoztatását, és a lemaradók vagy hátrányos helyzetűek felzárkóztatását Figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
199
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek
A tanítványait úgy neveli, hogy azok bízzanak benne, és bízzanak saját adottságaikban, lehetőségeikben, elősegíti a reális énkép kialakításának képességét Munkájában nyitott, az emberi kapcsolatokra épít, folyamatosan együttműködik a szülői házzal Példát ad szeretetből, fegyelmezettségből, közéletiségből, együttműködésből, tisztességből, munkából, a törvények betartásából, aktív állampolgárságra, demokráciára neveli tanítványait A tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés szabályait és törekszik azok betartatására Mindig megszólítható, biztosítja a kérdezés szabadságát, és érdemi választ ad a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire Épít a tanuló kreativitására, és fejleszti azt A tanuló egész személyiségét fejleszti, melynek részeként megtanítja a tanulás módszereit Munkájában hangsúlyt kap az alternatív megoldások keresése, hogy elősegítse az alternatív gondolkodási képesség kialakítását. Tiszteletben tartja a tanuló személyiségi jogait, betartja a titoktartásból adódó kötelességeit A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi A nevelésben fontosnak tartja a környezettudatos magatartás kialakítását Tanulóit felkészíti a felnőtt-lét szerepeire tudatos pályaorientációval, ennek összetevőjeként fejleszti a tanulók önismeretét Elősegíti a tanulók tudatos fogyasztóvá válását, ennek részeként fejleszti a gazdálkodással, pénzügyekkel kapcsolatos képességeket az életkori sajátosságok figyelembe vételével A nevelőtestület vár és befogad minden segítőt, aki hozzájárul a célok megvalósításához, a gyermekek személyiségének, tudásának, képességeinek fejlesztéséhez. Az iskola biztosítja a nevelés tanórai, és azon kívüli lehetőségeit és feltételeit, az iskolai diákönkormányzatok optimális működésének feltételeit. Gyerekekért, tanulókért érzett felelősség A nevelő-oktató munkát a gyermekek tisztelete, szeretete, érzelmi viszony jellemzi. A szeretet minden gyermekre kiterjed, amely metakommunikációban, főleg tettekben nyilvánul meg. Fontos jellemző az egymással szembeni tolerancia. Az iskola elfogadja a másságot, az egyéniséget, az adottságbeli és a szociális különbséget. Az intézmény befogadó és nem kirekesztő. Integrál, de megőrizteti a hozott értékeket. Felzárkóztat, de megőrzi az egyéni sajátosságokat. Az intézményben személyre szabott a felelősség. Minden ember felelős önmagáért és másokért. A tanuló érezze felelősségét saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). A tanári felelősséggel együtt jár a követelés, a tantervi követelmények betartatása. Az elvárás személyre szabott és fejlesztő. Az iskola tiszteletben tartja az egyén és a közösség szabadságát az életkori sajátosságoknak megfelelően. A gyermeknek, tanulónak meg kell ismernie szabadsága korlátait. A tagintézmények olyan, a közös szervezeti és működési szabályzatra épülő házirendet működtetnek, amely a tanulói jogokat és a kötelességeket egységben kezeli. Az iskola segít kialakítani, az autonóm személyiséget, aki a
200
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Nevelési feladatok, eszközök és eljárások, tevékenységek maga ura. Korlátozza indulatát, önmaga fokozatos megismerője, aki képes lesz saját életének felelős irányítójává válni. Felkészül a felnőtt lét szerepeire. Az iskola megadja a döntés lehetőségét, és megismerteti annak felelősségét, mivel ez fejleszti a tanuló jellemét. Segíteni kell, hogy kialakuljon a tanuló reális énképe, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Hangsúlyt kell fektetni a konfliktusok kezelésére, a konfliktuskezelési technikák elsajátítására. Fontos érték az egészség, ezért feladat a testi és lelki egészség megőrzése, az erre való nevelés. Hangsúlyozni szükséges, hogy az ember felelős önmagáért és másokért. A felelősségének pedig csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha egységben őrzi meg testi és lelki egészségét. Fontos az egészséges és kulturált életmód, a folyamatos testedzés iránti igény kialakítása és az önellátás képessége (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Fontos az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). Arra kell törekedni, hogy a diákokban meggyőződéssé váljon az élet tisztelete és védelme, a természeti környezet megóvása, az állatok és növények védelme, szeretete. Az élő és élettelen természet szépsége iránti fogékonyságra kell nevelni. E nevelési feladatnál felhasználhatók a települések természeti környezetének adottságai, valamint az iskolai kirándulások, túrák, adta lehetőségek is. A hazaszeretet kialakításánál hangsúlyt kell fektetni a nemzeti kultúra ápolására, a nemzeti múlt megismerésére, megértésére, emlékeinek, jelképeinek tiszteletére. Arra kell törekedni, hogy kialakuljon az egészséges nemzeti önbecsülés, és a hazaszeret. Erősíteni kell a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősséget és közösségvállalást is. Szem előtt kell tartani az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra értékeinek közvetítését is. A tagintézményekben működő diákönkormányzatok lehetőséget adnak a demokrácia elsajátítására és gyakorlására. Az alkotmányosság, az állampolgári jogok tisztelete, a törvényesség betartása, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása harmonikus kapcsolat lehetőségét adja meg a társadalommal és embertársainkkal szemben. A diákközösségek véleményének meghallgatása, az ésszerű észrevételek elfogadása növeli a tanulók érdeklődését a társadalmi jelenségek és problémák iránt, s ezzel aktív állampolgárságra, demokráciára nevelhetők. Az iskola erősíti a család tiszteletét, a szülők, nagyszülők megbecsülését, szeretetét. Arra kell törekedni, hogy a tanuló fogékony legyen az emberi kapcsolatokra, a barátságra, életének velejárója legyen a hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. Szakszerűség és eredményesség Az intézmény legfontosabb feladatának az eredményes oktatást tekinti: A beiratkozott tanulók bevezetése az értékek, az ismeretek, az érzelmek és a tudás birodalmába, lehetőség biztosítása, hogy a képességeik, kompetenciáik fejlődjenek, a tehetségek ismertté váljanak. Nem lehet lemondani senkiről akkor sem, ha szociális helyzete, egészségi állapota, körülményei akadályozzák abban, hogy a képességeit eredményesen fejlessze, vagy sikerrel vegye tanulmányi akadályait. Kompetencia alapú oktatást, személyiségpedagógiát, integrációt, készség-, képességfejlesztést alkalmazva az eltérő adottságú, és sajátos helyzetű tanulókat a képességeik legfelső határáig lehet fejleszteni. A tanuló cselekvésben felfedezve tanul, amelynek aktív résztvevője. A tanulás formái: egyéni, páros, csoportos, kooperatív, frontális. A magasabb évfolyamokon alkalmazott forma a vita, amely fejleszti a gondolkodást, a kommunikációs képességet, az erkölcsöt.
201
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói teljesítmények értékelésében fontos szerepet kap az alkotás, a valóságos alkotások és azok bemutatása.
Az intézmény feladata a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, amelynek alapfeltétele a személyiség megismerése. Ez tervezett és szervezett formában jelen van az intézmény életében. Figyelmet kell fordítani a látens hatásokra is: helyes életviteli és viselkedési szokások, példás tanári beszéd, esztétikus környezet. Ezek beépülnek a tanulói személyiségbe, és meghatározóak lesznek a tanuló későbbi életére. A tapasztalható lemaradások kezelésében fő helyet kap a lemaradás okának megtalálása, az egyéni fejlesztés, önismeret, tanulási eljárások elsajátítása, jó kommunikációs képesség megszerzése. Az iskola a vallási és világnézeti semlegesség betartásával fontosnak tartja az alapvető ismeretek és értékek elsajátítását, és annak a magatartásban és a viselkedésben való megjelenését. Az ismeretek többoldalú közvetítésére kell törekedni a vallási és világnézeti tanítások igazságáról való állásfoglalás nélkül. A Kt. 19. §. (1) d) pontja alapján a kollegák saját világnézetük és értékrendjük szerint végzik nevelő és oktató munkájukat, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítenék, vagy késztetnék a tanulót. A szakszerűségben is az egységes színvonalat kell biztosítani. Ez elsősorban a folyamatos tartalmi és módszertani megújulásban ölt testet. A kompetencia alapú oktatás módszereit a pedagógusok megismerik és hatékonyan alkalmazzák. A módszertani megújulás egyik útja, hogy a hagyományos módszerek mellett mind nagyobb hangsúlyt kapjanak a kompetencia alapú oktatás új módszerei is. Az elektronikus oktatás, a digitális tananyag feldolgozása mind az egyéni tanulásban, mind pedig a csoportos felkészítésben egyre nagyobb teret fog kapni. Ennek megvalósítása érdekében pályázatokon való indulással is fejleszteni kell a tagintézmények informatikai hátterét. Meg kell teremteni a folyamatos működés feltételeit, és a pedagógusok számára rendszeres képzéseket szervezését. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében a tagintézményekben szükséges biztosítani a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai ellátását fejlesztő pedagógusok és gyógypedagógusok alkalmazásával. Az integrált nevelés-oktatatás általános alkalmazására kell törekedni. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés a közoktatási intézmények kiemelt nevelési feladata, amely áthatja az óvodai, iskolai élet minden területét, nem köthető sem műveltségi területhez, sem tantárgyhoz. Ezek a feladatok az értékközvetítő pedagógiai munka lényegét jelentiki. A feladat ellátásában Az intézmény nyitott, együttműködik a szülőkkel. Személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó,beidegző módszerek
202
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok
Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása.
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése A közösségi életből.
Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.
Életkori sajátosságok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok csak a tanulók életkor-pszichológiai leírásának ismeretéből származhatnak. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. Kisiskoláskor (6-9 év) Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Az iskolába lépés alapvető változást jelent a környezet hatásrendszerében, a gyermek tevékenységében. Ezért az iskola többnyire már a beíratás előtt felveszi a kapcsolatot az óvodákkal, a gyermekekkel és szüleikkel. A változás okozta nehézségeket csak közösen lehet csökkenteni. A tanító fokozatosan vezeti át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből a játékot továbbra sem nélkülöző iskolai tanulás tevékenységébe. Az iskolába lépéssel a gyermek alkalmazkodása – szocializáció – válik hangsúlyozottabbá. A motivációk sorában a korábban vezető szerepet játszó érdeklődés helyébe az akaratlagos figyelem lép, a spontaneitást az akarati irányítás váltja fel. Képes már a valóságnak megfelelő általánosításra, de ehhez saját közvetlen tapasztalatára van szüksége. A fogalmakkal történő műveletek konkrét szemléletes alapokból indulnak, a konkrét szemléletes formában való gondolkodás jellemzi. Gondolkodására még
203
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok jellemző a szinkronizmus, ítéleteiben a lényeges és lényegtelen elemek nem a valóságnak megfelelő arányban szerepelnek, de megfelelő tevékenységek gyakoroltatásával a lényegkiemelési képesség fejlődése elvárható. A megértés, felismerés és kisebb mértékben a felidézés eseteiben már jól használ absztrakt, tudományos fogalmakat, jobban végzi el a megfelelő műveleteket, mint ahogyan ezt megfogalmazza. Az első évfolyam végére a kifejezőképesség különféle formáinak (beszéd, énekzene, rajz) tervszerű és rendszeres fejlesztés eredményeképpen egyensúlyba kerülhet az elvont fogalmak megértésének és kifejezésének színvonala. (közvetlen társalgás gyakorlása). Az első szakasz mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakoztatását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekeknek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. A hallásélessége jelentősen fejlődik, a hallási küszöb fokozatosan csökken. Emlékezetére a szemléletes konkrétság jellemző, lényeget kiemelni és visszaadni nem képes. Emlékezete tapasztalataihoz és élményeihez kötődik. Az emlékezés fejlődése a gondolkodás fejlődésének függvénye. Emlékezés 8 éves korban már biztonságosan kialakul. A kisiskolás gyermek fantáziája gazdag, a realitás felé halad, megjelenik az igen labilis reproduktív fantázia. A gyermeki fantázia értő fejlesztésével a 3-4. osztályban kezd megváltozni a képzelet a realitás irányában. E szakasz a kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Játékosság és erős mozgásigény jellemzi. A pedagógiai munkában ezt ki kell használni. Teret és lehetőséget kell adni a játék és mozgás iránti vágyának. Lényegében lassan fejlődik a motivációs rendszere, érdeklődését, figyelmét az érdekes, változatos, kellemes dolgok keltik fel. Képes megállapítani, ha hibát követett el a feladat megoldásában, de annak természetét és a korrekció módját nem ismeri fel. Az osztály még „átláthatatlan. Számára, érzelmileg leginkább a tanítójához kötődik, társas kapcsolata nincs. Nevelő és fejlesztő munkával azonban fogékonnyá kell tenni a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A pedagógus értékelő tevékenysége elsősorban és alapvetően a pozitívumok kiemelésére irányuljon:„megerősítő funkció., a hibák esetében pedig útmutatást adjon azok kijavítására: „korrekciós funkció. A tanító a fejlesztés követelményeit vegye elsősorban figyelembe az értékelésnél és a továbbhaladás feltételénél. A tanítási tartalmak feldolgozásában a pedagógus elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő – alapozó – fejlesztő szakasza Ez a szakasz igazodik a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz, ezért a személyiségfejlesztés szempontjából két különálló részre bontható.
204
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok A prepubertás korra (9-12 év) és a serdülőkor alsó szakaszára (12-14 év). Ennek a szakasznak szervesen folytatnia kell az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializációjú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti az iskola őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszti a tanulókban azokat a kompetenciákat, képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben, és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, a szavahihetőség értékét. Az iskola tudatosítja a szocializáció folyamatában, a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskola kiemelt feladatként kezeli ebben a szakaszban a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítására és ápolására történő nevelést. Fejleszti a nemzeti azonosságtudatot, Képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismertetésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség egyetemes problémáinak bemutatására. A prepubertás kor (9-12 év) Fő tevékenységi forma a tanulás. Erősödik a valóság mélyebb megismerésére irányuló motiváció. A személyiség jellemzője a gondolkodás, a lényeg megismerése, megragadása irányában. Megindul az elvont gondolkodás fejlődése. Figyelembe kell venni, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. Fokozódik az önálló ismeretszerzés igénye (hobbik, gyűjtőszenvedély). Megjelenik az ismeretek rendszerezésére, kategorizálására való készség. Kibontakozik az elvont idő- és térképzet. Észlelés szervezettebbé válik, logikailag strukturált lesz. Az ismeretszerzésben már a második jelzőrendszer szerepe kerül túlsúlyba. A beszéd fejlődése nem annyira a szókincs növekedésében nyilvánul meg, hanem a beszéd struktúrájának változásában. Kialakulnak a gondolkodás alapvető kategória-rendszerei (fogalmak, ítéletek, következtetések), átváltás a konkrét gondolkodásról a logikai gondolkodásra. Az érzelmek differenciálódása és egyben labilizációja kezdődik meg. Fejlődik az érzelmi beleélés – empátia – képessége. Környezetét igen kritikusan szemléli, önmagával szemben még meglehetősen kritikátlan. Az empátia fejlődésével növekszik a korszerűtlen, a szociális magatartásmintákkal való azonosulás veszélye. Erősödik szexuális érdeklődése. A személyiség ugrásszerű fejlődése a fokozatos önállósulás kezdetét jelenti, nem nélkülözve a konfliktusok számának növekedését. Átmenetileg fontosabbá válnak a kortársi csoportok, mint akár a szülőkhöz fűződő kapcsolat. Serdülőkor és ifjúkor (12-18 év)
205
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok Ebben az életszakaszban mutatkoznak meg a társadalomba belenövő, fejlődő egyén ellentmondásai, az ellentmondások kiélezése súlyos konfliktusokhoz vezet. A biológiai természetű ellentmondások
Lezajlik az úgynevezett második alakváltozás, új testarányok alakulnak ki – megbomlik a harmonikus mozgások kivitelezéséhez szükséges testfelépítés, a csontozat még 20 éves kor után is fejlődik, változik, ezért igen fontos a helyes testtartás kialakítása. Az izomzat a serdülőkor második felében alakul ki. Ezek a változások szükségessé teszik a serdülők terhelésének megtervezését. Az iskolában nem kívánatos a folyamatos és nagy fizikai terhelés. Ez a kondicionáló, motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza. A hormonális aktivitás sajátos idegrendszeri megnyilvánulásokat idéz elő. Jellemző a hosszan tartó affektivitás, a negatív emóciók – félelem, szégyenérzés – általános ingerlékenység, az önuralom csökkenése. Fogékonyabbá válik a testi és szellemi károsodásra (dohányzás, negatív eszmék, drogok stb.). Az önismeret fejlődésében 16 év körül alakul csak ki a viszonylagos teljesség. Az önálló cselekvésre törekvés, az egyéni képességek érvényre juttatása felerősödik, kezdetét veszi az egyéniség kialakulása. Mentális jellemzők
Értékelése elsősorban külső jegyek alapján történik, ezért a kortárscsoportokban kialakult normákhoz való maradéktalan alkalmazkodás a jellemző. Átmenetileg elidegenedik a korábban fenntartás nélkül becsült személyektől. Ez fennmarad mindaddig, míg a lényeges belső személyiségvonások megismerése és értékelése létrejön. Teljes mértékben kialakul a megismerés hierarchiája. Értelmi jellemzők
A serdülőkor kezdetétől képes a legelvontabb gondolkodási műveletek elvégzésére, alkalmassá válik kreatív jellegű fejlesztésre (egyéni, rugalmas gondolatok). Előtérbe kerül tehát az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A kritika és önkritika fokozott fejlődésével összhangban növekszik problémaérzékenysége. A személyiség fejlődésének egyik általános jellemzője a differenciálódás. Egyre több időt fordít személyes problémáira, terveire, ábrándjaira, dominál az individualista beállítottság. A megfelelő pályairány megkeresésében segítségre szorul. Fékezhetetlen vitakedv jellemzi, a közéleti magatartás képességeinek kialakítása erre az időre tehető. A tanuló személyiségének megismerése, kiemelt figyelemmel a serdülőkor és az ifjúkor sajátosságaira a pedagógiai folyamat, a tervszerű és szakszerű nevelőmunka csak a tanulók megismerésével lehet eredményes, csak ezek alapján lehet azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céloknak megfelelő személyiségfejlesztést.
206
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok Alkalmak, módszerek
Tábor Kirándulás Osztályrendezvény Iskolai rendezvény Ünnepség Színházlátogatás Osztályfőnöki és szaktárgyi órák Családlátogatások Folyosói és utcai találkozások Sportrendezvény Tervezett találkozó Megfigyelés Vizsgálat Mérés Beszélgetés (szülő, volt iskola, barátok, osztálytársak) Konzultáció (tanító kollégák, orvos stb.) Egyéni fejlesztő program kidolgozása
A fejlesztő szakember
Osztályfőnök Szaktanár Szakoktató Iskolaorvos Ifjúságvédelmi felelős
Fejlesztési terület
Értelmi képesség Szociális kompetencia Csoportalakítási technika kidolgozása, osztályközösség programtervezés (egyéni, közösségi célok megvalósítása)
megteremtése,
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok A tanulók erkölcsi nevelése a közoktatási intézmény feladata az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az értékek továbbadása, megfelelő magatartásminták kidolgozása a pedagógus feladata. A pedagógus megjelenésével, személyiségével, intelligenciájával is nevel. A tanulók értelmi nevelése Az iskola fontos feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez kiegészül tágabb értelemben az egész személyiség fejlesztésével.
207
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok Elengedhetetlen a különböző szaktárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása. A nevelés részeként szükséges az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Az értelmi nevelés színterei kitágultak, ezért fontos a könyvtári ismeretszerzés technikáját elsajátíttatnunk tanulóinkkal. A nevelés során figyelembe kell venni a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az iskola elősegíti emberi együttélés szabályainak megismertetését. Feladata a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása a közösségi nevelés szerves részét képezi. Szükséges kialakítani az előítéletek felismerésének képességét. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az iskola az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törekszik. A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. A tanulók akarati nevelése A nevelési folyamatban fontos feladat az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükség. A nevelés célja a tanulókban az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. Olyan légkört kell teremteni, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás. A tanulók nemzeti nevelése A nevelés fontos területe a haza, a kistérség, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése alapvető fontosságú. Ettől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása, amely kiegészül a nemzetközi kapcsolatok, csereüdültetések ápolásával. A tanulók aktív állampolgári létre nevelése Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre.
208
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok A tanulók munkára nevelése, gazdasági nevelés Fontos az emberek által a munka világában végzett tevékenység fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek folyamatos gyakoroltatása szükséges. Az iskolai nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlessze annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. A tanulók testi nevelése Az ifjúság testi és lelki egészségének kialakítása folyamatában fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása az iskola célja. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát kell tudatosítani, az egészséges életmód iránti igényt szükséges kialakítani. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült, és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Illemtudás Az alapvető illemszabályokat be kell tartatni, tudatosítani, tanítani, gyakoroltatni kell. A megvalósítást a szabályok mindennapi életben, órákon történő tudatos alkalmazása segíti. A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása a nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ezért az egységes iskola nagy szerepet szán a tanult motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. Kompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának átalakulása tette szükségessé a kompetenciák fogalmának bevezetését. Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek. Felértékelődik az egyén tanulási képességének kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során. Tanulási motívumok fejlesztése Melyek azok a tanulási motívumok, amelyek képesek kiváltani a tanulókból szándékolatlan, illetve szándékos tanulást? A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladat. Ez készteti a gyermeket a mesehallgatásra, arra, hogy mindent szétszedjen, hogy az összerakós játék darabjait összerakja. Ez az öröklött motivációs alapja például az analízisnek, a szintézisnek, a rendszerezésnek. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínál, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat.
209
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a kisebb gyerekeknél alkalmas arra, hogy választ kapjanak az örökös „miért?-ekre; a serdülőkorban pedig az önálló újraértelmezésre. A játékszeretet fejlesztését egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az egyes témák feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.) Az alkotás a játékkal szemben nem szimulatív, hanem tényleges tevékenység. Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység,ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének, a készségek, képességek kialakításának, fejlesztésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy — legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt — a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését. Értelmi képességek fejlesztése A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul, de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés, az átkódolás, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás, az értékelés. A megfigyelésnek az alsó tagozatban komoly hagyományai vannak, később megkezdődhet a megfigyelésekről jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, dekódolása, szöveges feladatok matematikai nyelvre történő fordítása is. A kódolás képessége nélkül a megismerési folyamat elakad. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (egyszerű természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelvtantanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Az írás és olvasás képessége esetében nem lehet csak az elsajátításra helyezni a hangsúlyt, legalább ilyen fontos ezek folyamatos fejlesztése: értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó, kritikus gondolkodást, a kreativitást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti.
210
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulás-tanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori (de nem kizárólagos) alkalmazását jelenti. Az önálló tanulás mellett helyet kell kapnia a szociális tanulásnak, amikor a tanulók egymástól tanulnak: egymást utánozzák, meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak, versengenek stb. Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés A tanulók különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során feltétlen szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője az egyéni értékrend, mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a személyiség működésének és viselkedésének szabályozásában. A személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembe vevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), magja a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembe vevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés. Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képesség – azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. A szociális kommunikáció lehet közvetlen vagy kétirányú. Ennek során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan észleli egymást, azaz a kommunikáció interaktív. Ez lehet beszélgetés, vita, színházi előadás, stb. A közvetett vagy egyirányú kommunikáció során a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan nem észleli egymást, azaz a kommunikáció nem interaktív: regény olvasása, festmény megtekintése, rögzített zenemű meghallgatása stb. (Nem tévesztendő össze az esztétikai befogadóképességgel, amely a személyes képességek fejlesztésének körébe tartozik.) Az iskola a tevékenységek és feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége – az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. Az iskola feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség – közösségi nevelés bizonyos területein az iskola gazdag tevékenységrendszerrel bír, amelyek segítségével fejleszthetők a tanulói
211
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok képességek. Nemzeti ünnepek életkorhoz illeszkedő megünneplése (ennek komoly hagyományai vannak az iskolánkban); optimális csoportszerveződés, kooperatív tanulási technikák alkalmazása; csoportmunka alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban; különböző tanulói szerepek az osztályban. A közösségi nevelés területén kiemelt szerepe van a kisközösségeknek, különböző csoportoknak: sportkörök, amatőr művészeti csoportok, szakkörök stb. Érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése. Az érdekérvényesítést négyfajta alapérdek (közérdek, közös érdek, eltérő érdek és érdekütközés) szabályozza, aminek négyféle (proszociális, kooperatív, vezetési, versengési) érdekérvényesítő képesség feleltethető meg. Az érdekérvényesítő képesség fejlesztésére alkalmas a diákönkormányzat működésének támogatása; a tanulói jogok megismertetése, gyakoroltatása stb. Az együttműködési képesség fejlesztését támogató feladatok: kooperatív tanulásszervezés (nem kizárólagos) alkalmazása; segítő együttműködés rendszeres alkalmazása a tanórán kívüli tevékenységekben stb. A vezetési képesség fejlesztése során a tanulók tapasztalhatják a „segítő nevelő magatartást, a proszociális demokratikus vezetést; a spontán csoportosulások demokratikus alakulásának segítését. A segítő versengés képességének fejlesztését támogatja a sport, a különböző versenyjátékok, ahol megkövetelik a szabálykövetést és a segítés alapszabályainak betartását. Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen; meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét; stabilizálni, védeni tudja önmagát; optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes, hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, és azokat végrehajtani, megvalósítani. A perszonális nevelés végső célja: az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését. Az iskolai nevelés végcélja, hogy az önállóság növekedésével, az önfejlesztő személyiséggé válás elősegítésével önmagát fokozatosan mintegy fölöslegessé tegye. Személyes motívumok fejlesztése A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Melyek a legfontosabb kialakítandó, fejlesztendő személyes motívumok, milyen iskolai fejlesztési lehetőségük kínálkozik? Az önkiszolgálási motívumok közé tartoznak a biológiai szükségletek, a komfortszükséglet, a mozgásszükséglet és az élményszükséglet. A biológiai szükséglet és a komfortszükséglet pozitív szocializálása mellett az iskola sokat tehet a hátrányos motívumok (káros szenvedélyek, függőségek stb.) Megelőzésében, szokások, minták, Attitűdök és meggyőződések lebontásában. Az iskola alapvető feladata a testi, lelki egészég megőrzésére irányuló felkészítés, a bűnmegelőzés, drogprevenció, fogyasztóvédelmi nevelés, valamint tanulók mozgásszükségletének kielégítése is. A létezés feltétele, hogy képesek legyünk megvédeni testi és lelki épségünket, egészségünket. Ezt szolgálják az önvédelmi motívumok: az egészségvédő és identitásvédő motívumok. Főbb nevelési területek az egészséges életmód, az egészségvédő motívumok fejlesztése; a konfliktusok kezelése stb.
212
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Életkori sajátosságok Az emberi lét feltételei közé tartozik, az egyén önálló döntésre, cselekvésre való lehetősége, ezt szolgálják a szuverenitás motívumai: szabadságvágy, önállósulási és öntevékenységi vágy. A szabadságvágy motívumának fejlesztéséhez olyan légkört, szellemet, elvárás-rendszert kell kialakítani, amelyben sem a pedagógusok, sem a tanulók szabadságvágya nem sérül; amelyben a korlátok egymás szabadságának érvényesülését szolgálják. Az önállósulási, öntevékenységi vágy fejlesztésének Szolgálatába állíthatók a jól megválasztott nevelési-oktatási módszerek. Különös figyelmet kell fordítani az optimumtól feltűnően eltérő tanulókra, a serdülők konfliktusaira, problémáira. Az önértékelési motívumok közül az önbecsülést és az önbizalmat kell kiemelni. A reális önbecsülés, az önértékelési képesség kialakítása alapvető célja az iskolázásnak. Ezen motívumok fejlesztésében játszik szerepet a reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés. Személyes képességek fejlesztése Az egészséges és kulturált életmód megvalósulásának feltétele az önkiszolgálási képességek megfelelő színvonalú fejlettsége. Testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, kondicionálás, koordinációs képességek fejlesztése és karbantartása, kézügyesség fejlesztése stb. Az önellátási képesség fejlesztése során foglalkozni kell: az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakás, háztartási, ház körüli munkák stb. kérdéseivel. A befogadóképesség és önkifejezés képessége minden művészeti ág területén fejlesztendő. Ez kiegészül általában a szövegértés és ezen belül a műértelmezés képességével, az improvizációs képességgel, a szövegalkotói képességgel. Az önismereti tréningek, a tanuló teljesítményének (ön)értékelése, az ifjúkorban kialakuló önfejlesztési képességet is támogató pályaválasztási tevékenység mind erről szólnak. Speciális kompetenciák fejlesztése Valamennyi speciális kompetencia alapja az alkotóképesség és a kompetenciának megfelelő tehetség. Ahányféle speciális kompetencia létezik, annyiféle tehetség is létezhet. Természetesen az iskolának nem az a feladata, hogy sok ezer kompetenciát fejlesszen. Az iskola célja az általános alapok fejlesztése, a tehetséges tanulók felismerése, fejlődésük elősegítése, támogatása. A mai iskola a tehetségek fejlesztését csak a tanulók közötti különbségeket figyelembe vevő pedagógiai programmal tudja megvalósítani Önvédelmi képességek: egészségvédő és identitásvédő képesség fejlesztése a megfelelő motívumok kialakítása mellett az önvédelmi fogások, a balesetvédelem, a közlekedési és a háztartási balesetek megelőzése, elhárítása stb. A szuverenitás képességének fejlesztése a független, önálló, öntevékeny személyiség kialakulásának támogatását jelenti. Ön-reflexív képesség az önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességének fejlesztését jelenti.
213
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és tanulók, gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, szülő és család ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségnevelés folyamata, feladatai, formái intézményünkben A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az intézmény ezt a folyamatot sajátos eszközeivel fejleszti. A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A pedagógusoknak segíteni kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Ápolni és formálni kell a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat, kereteket. Rendszeressé kell tenni a közösségek tevékenységét. A tagintézményekben, de az egységes iskola keretében is, lehetőség van a diákok saját kezdeményezése esetén érdeklődésüknek megfelelő diákkörök létrehozására is. Az egységes intézmény, és a tagintézmények legnagyobb tanulói képviseleti fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. Az intézményben működnek a tájékoztatás csatornái, az információáramlás kétoldalú. A házirendek mindazon tisztségeket felsorolják, amelyeknek munkájára az egész közösség számít. A megbízások adása, számonkérése, tanulók bevonása az iskolai életbe, művészeti csoportokba, sportcsapatokba, mind hozzájárulnak a közösségi neveléshez. A közösségfejlesztés folyamata - az előzőek alapján - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. Csak ott lehet közösséget kialakítani, ahol a személyiség formálásával törődnek. A kettő kölcsönös hatása segítheti pedagógiai céljaink megvalósítását. A szocializációs folyamat már a nevelés-oktatás első szakaszában elkezdődik, ahol a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása történik. Fontosnak tartjuk, hogy már itt megismerkedjen a gyermek a helyes magatartásformákkal, és azokat a megfelelő környezetben gyakorolják is. A tanító kiemelt feladata, hogy erősítse a
214
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
kortárs kapcsolatokat, valamint praktikus ismeretet adjon az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatban. A tanárok már a demokrácia, a társadalom működési mechanizmusait leképező gyakorlati mintákat közvetítenek, és azok kialakítását szorgalmazzák. Ennek révén az iskola tudatosan fejleszti a társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül szükséges szociális és állampolgári kompetenciát, felkészítve a tanulókat a felnőtt lét szerepeire. Az életkor változásával nem csak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítani kell. Az iskolákban működő, diákokat is magában foglaló szervezetek, az osztályfőnöki és történelem tantárgy programjai segítik az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezését. A pedagógusok nevelő-oktató munkájukban, gyakorlati példaadásukkal, a mindennapi életvitellel, az emberi együttműködés formáival ismertetik meg a tanulókat. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban. Fontos feladat, hogy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is mintát ad és példát mutat az iskola tantestülete. Meg kell mutatni, és mélyen tudatosítani kell, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben van egymással.
A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai
A tanulók közvetlenül kapcsolódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándékos rongálás, környezetszennyezés ellen. A pedagógusok fordítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szobraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében, minden évben vegyenek részt hulladékgyűjtésben, szemételtakarításban. Közvetlenül segítjük tanulóinkat az értékteremtés közös folyamatának megismerésében. Az intézmény fejlesztése, a település lakosságát szórakoztató műsorok, ünnepi megemlékezések előadása ezt a tevékenységünket szolgálja. A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A nemzetiségi hagyományok, a nyelv ápolása erősítse a kisebbségekkel, más népekkel való kapcsolat kiépítését. Erősítsük a néphez, Magyarországhoz való kötődést, az együvé tartozás érzését. Az iskola segítse elő a közvetlen tanulói részvételt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A testvériskolai kapcsolatok, levelezések, kirándulások, közös nyelvtanulások, együttes munkák járuljanak hozzá más népekkel való együttműködés szükségességének felismeréséhez, Magyarország Európában és a világban betöltött szerepének értékeléséhez, a nyelvismeret, a kommunikáció fejlesztéséhez. A nevelő-oktató munkában arra kell törekedni, hogy a tanulók nyitottak és megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, és becsüljék meg ezeket. A kommunikációs kultúra fejlesztésének középpontjába az önálló ismeretszerzést, a véleményformálást és kifejezést, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének,
215
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
megvédésének képességeit szükséges állítani. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Ehhez ki kell használni a közösségi formákat, osztályfőnöki és tanítási órákat és az órán kívüli nevelés lehetőségeit. A pedagógusok kialakítják a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Fontos feladat a közösség szakkörök, csoportok formájában kifejtett művészeti-és sporttevékenysége. A versenyek és vetélkedők jó terepet szolgáltatnak a közösség kialakításához. Ösztönözni szükséges a közös színház-, mozi-látogatásokat, kirándulásokat és táborokat. Az iskolai zenés rendezvények is felhasználhatók az iskolai közösség fejlesztéséhez. A szabályzatok, és azok betartatása közvetíti a társadalom által elvárt magatartási és illemszabályokat. A közös szórakozás és együttlét hozzájárul a kulturált viselkedés, az ízléses öltözködés és a megjelenés, valamint a társas kapcsolatok elsajátításához.
A diákközösségek nevelési céljai, feladatai 1. évfolyam: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülőiskola kapcsolat kialakítása. 2. évfolyam: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. A szakköri tagság előnyei, kötelezettségei. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése, közös kirándulás a szülőkkel. 3. évfolyam: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése (gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás). Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért (versenyek, rendezvények). A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A település megismerése, részvétel helyi rendezvényeken. Közös programok a szülőkkel (kirándulás, anyák napja, stb.). 4. évfolyam: Szaktanári rendszerbe szoktatás, a felső tagozat megismerése. A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért. Aktív részvétel a diákönkormányzat munkájában. Részvétel az iskola szakköreiben. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a települések ünnepein, rendezvényein, versenyeken. 5. évfolyam: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Aktív részvétel a szakkörök munkájában. Kiskamasz-kori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a diákönkormányzat munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, települési versenyeken, ünnepeken.
216
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. Lehetőség szerint közös nyári táborozás. 6. évfolyam: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a diákönkormányzat munkájában. Részvétel iskolai versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. Több napos táborozás. 7-8. évfolyam: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában (diákönkormányzat, versenyek, rendezvények, ünnepek). Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek (drog, csavargás stb.) tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A település közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. Részvétel táborozáson. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi formák A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Fontos a, hogy a tanítási órákra a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájuk folyamatos fejlesztésével készüljenek. Az órai tevékenységet úgy szükséges kialakítani, hogy a tanulók számára lehetővé váljon nevelési-oktatási célokban megfogalmazottak teljesítése. A motiválás célja, hogy a tanulókban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Fontosnak az önművelés igényének és szokásának kialakítása. A tanítási órák tervezésénél, szervezésénél minden esetben előtérbe kell helyezni azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. Előnyben szükséges részesíteni az egyénre szabott tanulási módszereket, a páros munkát, kooperatív technikát. Fontos a differenciált foglalkozás, hogy a lehetőségekhez mérten nevelőoktató tevékenység a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Osztályfőnöki óra Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegíthetik, hogy a gyerekek minél előbb megismerjék egymást. Fontos feladat a beilleszkedési problémák kezelése. Észrevétlenül, de irányítani kell, hogy az osztályban a jól tanuló, emberileg is értékes személyek legyenek a népszerűek, a vezető egyéniségek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határozottan más irányba kell terelni.
217
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztosít az osztálykirándulás. Szorgalmazni kell, hogy az anyagi lehetőségek függvényében évente 1-2 nap biztosítva legyen arra a tagintézményekben, hogy tanulók megismerjék az ország különböző területeinek nevezetességeit, természeti tájait. Színház- és múzeumlátogatások szervezését is szorgalmazni kell. Tanórán kívüli tevékenységformák, a szabadidő hasznos eltöltése „Az ember társas lény… az emberek azért élnek közösségben, mert a boldogságot keresik, és együtt könnyebben boldogulnak‖ / Arisztotelész/ Az ember természetes igénye, hogy a napi kötelező jellegű munkán és a fiziológiailag szükséges pihenésen, alváson, étkezésen stb. kívül az érdeklődésének megfelelő, lehetőség szerint szabadon választott tevékenységet is végezhessen. Ez nem csupán a pillanatnyi közérzet előfeltétele, hanem a harmonikus életé, a személyiség kiteljesedéséé, a testi – lelki, szellemi egészségé is. A minden szempontból fejlődésben lévő gyerekek és tanulók számára szabadidejük mennyisége és különösen eltöltésének minősége kiemelkedő fontosságú. Az intézmény kiemelt helyen kezeli a tanulók szabadidős programjait, és felhasználja azokat nevelésükre is. ismert, hogy a diák képességeinek számottevő része az iskolai munka során rejtve marad. Ha ezeket a tanórákon kívüli tevékenységek során fel lehet tárni, és a továbbiakban számításba venni a pedagógia valamennyi területén, a jelenleginél eredményesebbek lehetünk. A mai oktatás legnagyobb gondja a tanulók motiválatlansága. Ezen úgy lehet változtatni , hogy a tanuló személyisége felől közelítő nevelés mellett a pedagógus és diák közötti emberi, érzelmi kapcsolatot is felhasználjuk a közös siker elérése érdekében. E tevékenység jelentős energiákat szabadíthat fel mind a két oldalon. Az emberi befektetés mindig megtérül. A pedagógia elszemélytelenedése a gyermekben és a pedagógusban is kudarcérzést támaszt. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a fiatalok leghosszabb szabadidős tevékenysége a televíziózás, de sok időt töltenek el kortárs csoporttal, barátaikkal. Bár kevesebb időt fordítanak rá, de még olvasnak, és jelentős időt lekötő tevékenységként jelenik meg a számítógéppel való foglalkozás. A családok egy részének leterheltsége sok esetben nem teszi lehetővé a gyakori együttlétet, az anyagi terhek pedig korlátozzák a kultúrára, kirándulásra fordított forintokat. Iskolánk a szabadidős tevékenységet prevenciós eszközként is alkalmazza. Arra törekszünk, hogy az életkornak megfelelően, legalább 12 éves kortól megkezdjük a tanulók szervezett felkészítését arra, hogy sikeresen alakítsák ki pozitív értékrendjüket, különösen a konfliktusok belső és külső megoldását célzó stratégia kialakításának képességére, valamint arra, hogy létrejöjjön kellő önismeretük saját erényeiket, gyengeségüket illetően. Ha a reális énkép kialakításának képessége kialakul, akkor a jó közérzet, a boldogság-sikeresség harmóniája, illetve kontrollja is megvalósulhat. Úgy véljük, a helyes magatartásminták, szokások kialakításának leghatékonyabb eszköze a tapasztalás, a közös cselekvés, a benne élés „aha.- élményei. Erre kiváló alkalmat biztosítanak a nem hagyományos tanulásszervezési módok. Az ilyen jellegű programok kialakításában, megszervezésében központi szerepet kap az osztályfőnök, a vállalkozó pedagógus, szabadidő szervező – könyvtáros.
218
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tagintézményeink szabadidős tevékenységei Hagyományőrző tevékenységek A hagyományőrző tevékenységek tagintézményenként eltérőek és változatosak. Ezt továbbra is meg kívánjuk tartani. Ez segíti a gyermek és tanuló kötődését intézményéhez, és az óvodai, iskolai közösséghez. Intézményünk feladata, hogy tanárok és diákok egyaránt őrizzék a kialakított hagyományokat, a megteremtett értékeket, és törekedjenek újak létrehozására. Rendezvényeinken is fontos feladatnak tartjuk a haza iránti elkötelezettség kialakítását. Elvárjuk azt, hogy azok a települési tagintézmények, ahol a községben, városban nemzetiségek élnek, ápolják a nemzetiségi hagyományokat. A tanév folyamán intézményi ünnepséget tartunk tagintézményeinknél a következő alkalmakkor: tanévnyitó, tanévzáró október 6-a, október 23., karácsonyi ünnepség, március 15. ballagás. Ösztönözzük, hogy tagintézményeink erősítsék a névadójukkal kapcsolatos hagyományápolást, tartsák meg a már bevált és elvárt, szülők – nevelők báljait, műsoros esteket, farsangi bálokat. Elvárjuk tagintézményeinktől, hogy településeik ünnepi rendezvényein részt vegyenek, diákokat szerepeltessenek. Diákönkormányzat A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység szervezésének segítésére tagintézményeinkben diákönkormányzatok működnek. Meggyőződésünk az, hogy a diákönkormányzat segíti az iskola munkáját, másrészt igen aktív, döntéshozó testületet is alkot az iskolai szabadidő szervezésében. Szerepük azért is kulcsfontosságú, mert senki náluk jobban nem ismerheti a diákoknak a szabadidős programokra vonatkozó szokásait, igényeit. Az iskolai élet szinte minden területét van mód szabadidős tevékenységgel kiegészíteni. A diákság érdeklődési köre, szokásai, közösségi tevékenységei mind helyet kapnak a szabadidős elfoglaltságok körében. A diákönkormányzatok működtetése az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés hatékony színtere. Az iskolai élet demokratikus gyakorlata az ehhez szükséges részképességek kialakításában nyújthat segítséget. Tehetséggondozás Intézményünk kiemelten fontos feladatnak tekinti a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított tehetségjegyeinek feltárását, fejlesztését. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Indításukról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Tanulmányi - és osztálykirándulások; kirándulások A tanulmányi és a nevelőmunka segítése céljából a nevelők tanulóink számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek osztály-, tagintézményi és intézményi szinten. Az osztálykirándulások témája lehet: városnézés, múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése. A szaktanárok tantervbe beépítve, minden tanuló számára a részvétel biztosításával tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek.
219
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Ösztönözzük, hogy a tagintézményekben pedagógusaink természetjáró kirándulásokat, külföldi utakat, túrákat szervezzenek, amelyeken a gyerekek, tanulók megismerkedhetnek az ország egyegy tájegységének flórájával, történelmi, kulturális értékeivel, a történelmi Magyarország értékeivel, más népek kultúrájával. Támogatjuk a testvériskolákba történő látogatásokat is. Ezek a kirándulások önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Amennyiben egy adott osztályban nem minden szülő tudja a tanulmányi kirándulás összegét biztosítani, úgy a látogatás anyaga nem kérhető számon a tanulótól! Osztályszintű szabadidős foglalkozások Nagy jelentőséget tulajdonítunk az osztályszintű szabadidős foglalkozásoknak. Közös szórakozás Közös készülődés iskolai vetélkedőkre, rendezvényekre Osztálykirándulás Anyák napi ünnepély Napközis foglalkozások A napközis foglalkozások, tanulószobák a tanórai ismeretek, készségek, képességek kialakítására, elmélyítésére biztosítanak lehetőséget. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, valamint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító jogszabályok alapján – amennyiben a szülők igénylik – és erre a fenntartók anyagi fedezetet biztosítanak, 1-8. évfolyamokon megszervezzünk a napközis vagy tanulószobai foglalkozást. Délutáni szabadidős foglalkozások
Sportprogramok, sportkörök Filmvetítések, mozi látogatás szervezése Versenyek Vetélkedők Játékos programok Egészségnap, drogprevenciós nap Hétvégi iskolai programok (elsősorban osztálykeretben)
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtárak A tanulás fontos színtere az iskola könyvtára, amely a tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti a tanítási napokon. Az iskolai, vagy településsel közösen fenntartott könyvtárak az iskolai munkát egészítik ki működésükkel. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a lehetőséget minél több tanuló használja ki. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
220
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, a tagintézmények létesítményeit illetve eszközeit (sportlétesítmények, számítógép stb.) - a tanulók pedagógusi felügyelet mellettegyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Tagintézményeinkben, a településeken működő egyházak, az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül, hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezen való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény szükségesnek tartja azt, hogy a tanítási év és az órarendek elkészítése kezdete előtt történjen koordináció a hittanórák időpontjáról. Az intézményeknek az egyházak részére jelezniük kell a hitoktatást igénylő tanulókat. Diákkörök A tanulók - érdeklődésük kielégítésére - diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjai érdekeik képviseletére a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alapíthatnak. A diák-önkormányzati szervként működő diákkör dönt a tevékenységét segítő személy felkéréséről is. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A sportköri foglalkozásokat lehetőség szerint a kötelező vagy a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére álló időkeret terhére látják el a pedagógusok. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az egységes középiskolánkban, tagintézményeinkben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A felkészítést a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. Célunk a szabadidős tevékenységformákban, hogy a diákok majd felnőttként képesek legyenek döntéseikben életmódjukra vonatkozóan a helyes lépéseket megtenni, és képessé váljanak az egészséges életvitel kialakítására. Az intézményvezetés feladata az, hogy biztosítsa a tanórán kívüli nevelés számára a szakmai és anyagi feltételeket. A pedagógus munkájával hatékonyan szolgálja a szabadidős tevékenységek széles körét és hozzájáruljon a pedagógiai program általános alapelveinek megvalósításához. Az iskolavezetés koordinálja a nevelőtestület munkáját, összehangolja a rendezvényeket, működteti a tanulói szervezeteket és csoportosulásokat, megteremti ezek működésének feltételeit. Az egységes középiskola minden tagintézménye félévente feladat-ellátási tervet készít, amely külön kitér a pedagógusok egyéni fejlesztő és tanórán kívüli tevékenységének összegzésére. A szabadidős tevékenységet végző kollegáink a következő feladatokat kívánják megoldani: Iskolai hagyományok, iskolaarculat kialakítása Tehetséggondozás Felzárkóztatás Önképzésre, önművelésre való felkészítés Közösségi gondolkodásmód és viselkedési norma kialakítása
221
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program 222 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, egységes alapokra épülő differenciálás Külső intézménnyel kapcsolattartás Nemzeti és társadalmi ünnepekről való megemlékezés Kultúra és műveltség átadása Szórakozás, kikapcsolódás Egészségnevelés, szocializáció, ifjúságvédelem Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése Drogmegelőzés Demokráciára nevelés, politikai kultúra Környezeti nevelés Kollégáink képesek a fent meghatározott feladatok elvégzésére, képesek önálló, kreatív munka végzésére, empatikus képességekkel rendelkeznek, jól és szívesen dolgoznak kötetlenebb munkaformák között. Kapcsolatteremtésükben mind a diákság, mint az iskola dolgozóival, illetve a mikrokörnyezettel (fenntartó, szülői szervezetek) képesek jó kapcsolatot teremteni. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, egységes alapokra épülő differenciálás A beilleszkedési nehézség a hiányos vagy rossz szocializáció következménye. A társadalmi lénnyé válás, vagyis a „beilleszkedés a társadalomba. folyamat, melynek során az ember megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, normáit és az elvárt viselkedési módokat. Csecsemőkortól a felnőtt korig tart. Ebben a folyamatban az egyén magába olvasztja a társadalom értékeit, normáit. Felnőtt korban felgyorsulhat, nagyobb ívű lehet. Ennek oka a motiválás. A szocializációt elsődlegesen a család – gyermek - környezet viszony befolyásolja. (Iskolázatlan szülők, kedvezőtlen anyagi adottságok, bűnöző, felelőtlen életmód, hibás értékrend) Kevés elvont fogalmat ismernek és használnak, csak a saját környezetükkel tudnak kapcsolatot teremteni, mással nem. A kommunikáció hiánya iskolai és munkahelyi beilleszkedési zavarokat okoz. Olyan esetben is értelmi képességek hiányára utaló jelek tapasztalhatók, amikor a tanuló ép értelmű. A nehezen nevelhető gyermekeknek hiányos az alkalmazkodóképessége. (Fimóta: figyelem – motorikus zavaros és tanulási nehézséggel küzd, alulteljesít) A probléma feltárása egyéni beszélgetéseken és foglalkozásokon történik. Osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és külső segítők együttes munkája, a többfajta probléma együttes megközelítése lehet a legeredményesebb és leggyorsabb. Ha az otthoni környezet gátolja a gyermeket a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy legyen napközis, járjon minél több, az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre, vagy a családsegítő korrepetálásain, munkáltató foglalkozásain vegyen részt. Ebben az esetben nagyon fontos a családgondozás: védőnő, gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelési tanácsadó segítsége elengedhetetlen. Ha pedagógiai eszközökkel nem érhető el változás, akkor rövidebb – hosszabb időre ki kell emelni a gyermeket a családból, de ez a fajta problémakezelés nem cél. Iskolánk e gondok megoldására, a magatartási nehézségek enyhítésére a következő tevékenységformákat és szervezési feladatokat alkalmazza: Kiscsoportos foglalkozások szervezése, amelyek eredménynövelő hatással bírnak Szakkörök indítása Sportfoglalkozások szervezése
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program 223 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, egységes alapokra épülő differenciálás Tanulmányi kirándulások tanmenetbe történő illesztése, amelyek segíthetik a beilleszkedést, a tanulás motiválását Szoros kapcsolat az óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Nívócsoportos oktatás, képesség szerinti bontás Felzárkóztató órák és foglalkozások Napközi otthon, tanulószoba A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai A családlátogatások A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése A szociális kompetenciák tanulása, gyakorlása Eszközeink: o Az osztályközösség nevelő szerepének felhasználása o Fegyelmezési eszközök felhasználása o A tanár személyes ráhatása o A következetesség o A fokozott figyelem A beilleszkedési, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység során is figyelembe vesszük a Közoktatási törvény előírásait. 30.§. (8) bekezdés: Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.. 30.§. (7) bekezdés: …beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.. 30.§. (9) bekezdés: A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola – az e törvény 52.§-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. 120.§ (1) bekezdés: Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.. A fentiek szerint e kategóriába tartozó tanulók szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényűnek is minősülhetnek. Ez az eljárás a törvényi előírások változása miatt 2008/2009-es tanévtől változik. Vélhetően a Nevelési Tanácsadóknak a fejlesztésben nagyobb szerepük lesz és a tanulók egy része kikerül az SNI –sek köréből. Addig a következő feladatokat kell megoldanunk:
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A tanulási nehézségekkel, magatartás-zavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása és beilleszkedése érdekében tagintézményeinknél szakképzett fejlesztőpedagógust, gyógypedagógust alkalmazunk. E kollegák speciális feladatot látnak el a pedagógusokkal, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve. A differenciál-diagnosztika eszközeivel csoportos és egyéni szűrővizsgálatokat végeznek. Kiszűrik a tanulási problémákkal, rész-képességzavarral küzdő tanulókat. Szükség esetén munkájukba bevonnak más pedagógiai szakszolgálatot is. A diagnosztikus jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készítenek egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program tartalmazza a célokat, az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A program alkalmazása során hatásvizsgálatokat készítenek. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzik. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztőlapon dokumentálják. Törekednek arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzenek, illetve a pedagógusokkal is megismertessenek minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesznek a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalataik közreadásával, javaslataikkal elősegítsék a lemaradó tanulók felzárkóztatását. Azok a pedagógusok, akiknek osztályában érintett tanuló van, egyéni fejlesztési programot dolgoznak ki, amennyiben az szükséges. A felzárkóztató, segítő program szerves része a gyermekek képességstruktúrájának vizsgálatán túl a gyermek - környezet kapcsolat megfigyelése, elemzése mind a család, mind az iskola vonatkozásában. Hospitálásokat, illetve családlátogatásokat végezhetnek a tanulói teljesítmény- elemzés, és a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó magatartási, beilleszkedési okok feltárására. A fejlesztésben érintett tanulók integráltan - osztályközösségükben - teljesítik a NAT által előírt szinteket, esetükben alkalmazva az értékelés során a könnyítési lehetőségeket. Iskolánk segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat. Az integráció mindaddig tart, amíg az illetékes szakemberek azt szükségesnek ítélik.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség - eget kér! „Ha az akadályoztatott gyereknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher) A legértékesebb nemzeti kincsünk az emberi tehetség. Jövőnk, felemelkedésünk a tehetségesek kezében van. A tehetségfejlesztés, mint feladat bekerült az Oktatási Törvénybe és a Nemzeti Alaptantervbe, illetve iskolánk pedagógiai programjába is. Az egyenlőségen alapuló társadalmak kiemelt feladatnak tekintik az emberi képesség kibontakoztatását, mert úgy vélik, hogy az oktatásnak valamennyi gyermek igényét ki kell elégítenie. Oktatási rendszerünkben két olyan csoportot is találunk, amelyek a többivel összehasonlítva messze a legrosszabb helyzetben vannak: a tehetségesek és az akadályozottak. Valamilyen módon azonosítanunk kell azokat a tanulókat, akik a különböző emberi adottságok, képességek tekintetében meghaladják
224
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység kortársaikat. Pedagógusaink fontos feladata, hogy segítsék a tehetséges gyermek képességeinek maximális kibontakozását. Komoly vizsgálati eredmények jelzik, hogy a tehetségesnek tekinthető tanulók sok esetben érzékenyebbek, érzelmileg sérülékenyebbek és kiegyensúlyozatlanabbak társaiknál. Ennek érdekében egyfelől a kivételes tehetségekben kell tudatosítanunk személyiségük s segítsük a tehetségeseket abban, hogy felismerjék és fejleszthessék képességeiket, kielégítsük a tehetséges gyermek szükségleteit, (megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági) ösztönözzük intellektusát és kreativitását, erősítsük a tehetséges személyiséget, felkészítsük a gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges felnőtté válhasson. Intézményünk pedagógusai tisztában vannak a törvényi előírásokkal. Kt. 10. § (3) pontja alapján a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. Ezek alapján: Intézményünk továbbra is együttműködik a működési területünkön lévő Művészetoktatási Intézményekkel. Pedagógusaink tudják, hogy kötelességük figyelembe venni a nevelő és oktató tevékenységük során a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíteniük kell a tanulók képességének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen okban hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását tanulótársaikhoz. (Kt. 19.§ (7) b) pont) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Egységes középiskolánkban a tehetség kibontakoztatásának fő színtere a tanítási óra. Kt.52.§ (7) pontja alapján az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Az emeltszintű oktatás, a választható órák, a nívócsoportok, az egyéni fejlesztést elősegítő pedagógiai módszerek mind a tehetségesek felfedezését, fejlesztését, gondozását, irányítását jelentik. Nevelőtestületünk úgy tartja, hogy minden gyermekben ott rejlenek valamely terület tehetségének csírái. A szülői házzal közösen kell meglelni azokat a képességeket, hajlamokat, azokat a motívumokat, érdeklődési irányokat, amelyekkel a tehetség felszínre kerülhet, és egy kiteljesedett élethez hozzájárulhat. Arra törekszünk, hogy a tehetséges gyerekek megtalálják azokat a tevékenységformákat, amelyekben kreativitásukat, tudásukat, produktumukat felmutathatják. Iskolánkban a tehetséggondozás főbb útjai (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás) során megvalósuló tehetségfejlesztő programok beépülnek a tanórákba, csoportmunkába, páros vagy egyéni munkába. Ilyenek: Szaktárgyi versenyek Sportversenyek Pályázatok Vetélkedők Szereplés ünnepségeken, rendezvényeken „Kis‖ előadások Újságcikkek írása Helytörténeti munka Szertárfejlesztés
225
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység Egyéni, páros vagy csoportos feladatok Szakfolyóiratok célzott olvasása A tanórán kívüli tehetségfejlesztő programok a gyorsítást is szolgálják. Az elkülönülés, mint a tehetséggondozás egy lehetséges útja akkor jellemző a tanórán kívüli programoknál, ha a tanórai foglakozáson nem tudják megoldani a személyre szabott differenciált oktatást. Ki kell emelni a kreativitásfejlesztést, a társas és vezetői képességek kialakítását és a személyiség egészének fejlesztését. Intézményünk a Kt. 53.§ (1-2) bekezdései alapján nagy gondot fordít arra, hogy tanulók érdeklődésének és igényeinek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokat szervezzen. Ahol lehet, és erre lehetőség van, az oktatási – nevelési színteret bővítettük napközis csoportok működtetésével is. Napközis csoportjaink az előírt feladataikon túl kiemelt szerepet töltenek be a tehetségek kibontakoztatásában. A tehetséggondozási munka hatására sokan vesznek részt tanulmányi versenyeken, képzőművészeti és kézműves pályázatokon, kulturális és sportversenyeken. Intézményünkben megvalósítjuk a tagintézmények közötti sportvetélkedőket, kulturális összejöveteleket, szaktárgyi versenyeket. Ösztönözzük a tagintézményeket arra, hogy iskolai műsorokon mutassák be lakóhelyükön a tehetséges gyerekeket, tanulókat, csoportokat. Nagy szerepet szánunk az iskolai tanulmányi versenyeknek. Arra törekszünk, hogy a tagintézményeknél megmaradjanak a jól működő sportkörök, egyesületek, valamint Foci-sulik. Szorgalmazzuk a tagintézmények együttműködését a települések sportegyesületeivel. Támogatjuk a diákkörök létrejöttét (érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, énekkar), működését, és a különböző szakköröket. Lehetőséget adunk arra, hogy az osztályok és diákkörök kiránduljanak, túrázzanak. A diákönkormányzatnak joga van arra, hogy egy diáknap programját összeállítsa. Ösztönözzük és segítjük diákjaink önálló pályázati tevékenységét minden kategóriában. Az eredményt elért tanulókat az iskola közössége előtt dicsérjük meg! A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység „ A nevelőnek nincsen nagyobb felelőssége, mint az életnek lendülő fiatalok számára utat mutatni, és ezzel részt vállalni jövőjük formálásában. De nincsen nagyobb sem, mint ugyanezeknek az ifjaknak sorsépítő helytállása – egy kicsit a mi munkánk, a mi tanácsadásunk nyomán is”. (Dr. Völgyesi Pál) Pályaválasztást elősegítő tevékenységünkben számítunk a többcélú kistérségi társulás keretében működő kistérségi pályaválasztási szakszolgálatra. A sikeres pályaorientációs munka összetevői egységes iskolánkban: A tanulók ismerete A tanulók önismeretének fejlesztése Pályaismeret Pályaalkalmassága A tanulók megismerése a pályaorientáció szempontjából A tantestület valamennyi tagjának törekednie kell arra, hogy megismerje a tanulók: Verbális és nem verbális képességét
226
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység
Tanulási és problémalátási képességét Intelligenciáját Kreativitását Speciális képességeit (manuális, zenei, sport, matematikai, nyelvi, stb.) Az érdeklődését és annak: o Irányait, o Intenzitását o Tartósságát Érzelmi telítettségét és szerepét a pályaválasztásban Egyéni motiváltságát, attitűdjeit és azok hatását a pályaválasztásra A fizikai és szellemi teljesítményeit a pedagógiai értékelés legváltozatosabb eljárásaival: o Megfigyeléssel o Szóbeli számonkéréssel o Manuális tevékenységgel o Felméréssel (tantárgyi teszttel) o Esszével o Egyéb módszerekkel A tantestület valamennyi tagja igyekezzen tájékozódni a tanuló egyéni, személyes tulajdonságairól: Nyitottság Empátia Kezdeményezőkészség Monotónia tűrés Vidámság Előítéletesség Felszínesség Aprólékosság Vérmérséklet Tájékozódás szükséges a tanulók egészségi állapotáról: Fizikai állóképességéről Súlyosabb betegségeiről Érzékszerveinek főbb jellemzőiről Mozgáskoordinációjáról A pedagógus tájékozódása terjedjen ki: A családi háttérre o A gyermek szűkebb települési és társadalmi környezetére o A család műveltségi szintjére és igényességére o Szociokulturális szükségleteire o Gazdasági helyzetére o A szülők pályaelképzelésére A tanuló önismeretének fejlesztése A tantestületünk kiemelten fontos feladata, hogy a diákot segítse önmaga megismerésében, mert csak helyes, reális önismerettel, énképpel lehet személyiségének megfelelő pályát választani. A pedagógus és különösen az osztályfőnök ösztönzik a tanulót, hogy ismerje saját egészségi
227
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tanulók pályaválasztását segítő tevékenység állapotát, s ezen ismeretek birtokában válasszon továbbhaladási irányt, illetve pályát. A nevelőoktató tevékenység folyamatos értékelésével, az egyéni irányultságú tanári értékeléssel elérhető, hogy a tanuló reálisan meg tudja ítélni saját teljesítményszintjét, s mérlegelje, hogy e teljesítmények mely pályairányok esetében optimálisak. Ez nemcsak a tanuló, hanem a szülő felé is jelzésértékkel bírnak. Fontos követelmény, hogy a pedagógus változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal - amelyekben a tanuló képességeit és tehetségét kipróbálhatja -, hozzájáruljon ahhoz, hogy a diák képességeihez igazodó iskolatípust, felsőfokú intézményt, pályát válasszon. A diák ismerje meg pedagógusi segítséggel általános emberi vonásait, egyéniségét, hogy el tudja dönteni, rendelkezik-e azokkal a személyi tulajdonságokkal, amelyek egy-egy pályán való megfelelésnek elengedhetetlen feltételei. Pályaválasztási tevékenységünk céljai Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink pályaorientációjára, a sikeres pályaválasztás elősegítésére. Arra törekszünk, hogy az iskoláinkban végzettek többsége megállja helyét a választott szakmákban, iskolákban. Célunk, hogy a szülővel, majd később az ifjú felnőttel közösen megtaláljuk azt az utat, amely megfelel egyéni képességeinek, érdeklődésének és tudásának. A Közoktatási törvény az általános iskola feladatává teszi a tanulók érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő felkészítését a középiskolai illetve a szakiskolai továbbtanulásra és pályaválasztásra. Tanulóink több életkorban kerülnek pálya-, illetve intézményválasztási döntés elé: Iskolaérettségtől függően: 6-7 évesen (általános iskola) 12 évesen (hatosztályos gimnázium) 14 évesen (gimnázium, szakközépiskola, kilencedik nyelvi előkészítő évfolyam, szakiskola) A pályaválasztás színterei Osztályközösségben - osztályfőnöki óra Szaktanár segítsége A szülői értekezlet Iskolai szinten: - pályaválasztási felelős segítsége Pályaválasztási szülői értekezlet Faliújság A pályaválasztási kiadványok terjesztése Egyéni szaktanácsadás
228
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanáraink pályaválasztási tevékenységében a következő célokat valósítják meg:
Pedagógiai feladatunk és osztályfőnöki kötelességünk, hogy feltárjuk a tanulóinkban lévő adottságokat, képességeket. Gondozzuk a tehetségeket (helyi, megyei, országos versenyek, szakkörök), és a hátrányos helyzetűeket felzárkóztassuk. Tudatosítjuk diákjainkban, hogy adottságaik, felkészültségük, érdeklődésük mely pályákra, iskolákra, szakmai területekre teszik őket alkalmassá. Szakmai munkánkkal segítő hátteret adunk egyéni elképzelésük realizálásához. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy milyen értékekkel, pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek. Pályatükörrel és információs anyagok közlésével, tanórai és választható szabadidős elfoglaltságok sorával segítjük elő a pályaorientációt, a megfelelő szakma kiválasztását. Nevelő munkánkkal erősítjük diákjainkban azt a követendő magatartást, hogy a kitartás hozhat elismerést és sikert számukra. Célunk az is, hogy önmaga is megismerje saját adottságait, és ezek kifejtési lehetőségeit.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem sokrétű és komplex tevékenység. Felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi feladatokat, amelyek a kiskorúak nevelését, gondozását, eltartását, munkába állítását, erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítja. Intézményünk kiemelten betartja a Kt. 4/A § (1) bekezdésében foglaltakat: „A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az iskolánk maradéktalanul eleget tesz a tanulói jogok érvényesülésének (Kt. 10-11 §.). Az intézmény pedagógusai pedig betartják kötelességeiket (Kt. 19.§ (7) a)-i) pontjai) A gyermek- és fiatalkorúak egészséges szellemi és erkölcsi fejlődésének, érzelmi védettségének biztosítása, személyi és vagyoni érdekeik védelme elsősorban a szülők kötelessége. A gyermekek és fiatalok egészséges testi, szellemi, erkölcsi fejlődését, nevelését azonban több tényező akadályozza, veszélyezteti a családban és a családon kívül. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: A veszélyeztetettség megelőzése A veszélyeztető okok, körülmények, következmények feltárása, megszüntetése A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok speciális védelmének, nevelésének biztosítása Az intézmény gyermekvédelmi munkáját a 11/1994 MKM. rendelet, valamint a Közoktatási törvény szabályozza. Arra törekszünk, hogy fenntartói segítséggel tagintézményeinkben olyan ifjúságvédelmi felelős dolgozzon, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az ifjúságvédelmi felelős segíti az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri a végrehajtást. Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az igazgatónál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára. (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6.§ (5) g pont). Közreműködik - azon tagintézményekben, ahol
229
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok IPR rendszer már működik - a három havonta tartandó megbeszélések szervezésében és levezetésében. Az iskola igazgatója felelős a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és annak ellátásáért (Kt. 54.§.(1)) Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. (11/1994.(VI.8) MKM rendelet 6.§ (6) bekezdése) A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény a gyermekvédelmi szolgálatok segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni. Az intézmény és tagintézményei közreműködnek a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében. A problémák feltárásában az osztályfőnök tevékenysége a meghatározó, hisz ő kerül szorosabb kapcsolatba a tanulókkal, azok társaival, és ő rendelkezik a legtöbb információval. Az osztályfőnök napi munkája, szakmai és osztályfőnöki tevékenysége keretében, személyes beszélgetések, baráti és szülői háttér-információk tudomására jutása után folyamatosan kialakítja tanulóinak egyéni és osztályképét. A munkájához felhasználja a pedagógiai és pszichológiai szakirodalom e területre vonatkozó legújabb eredményeit, kiemelten a vizsgálati és értékelési módszereket. Az osztályfőnök preventív és diagnosztizáló tevékenységének szakmai hátterét az osztályfőnöki munkaközösség, az ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolaorvos adja. Az információcsere helyei, formái és tartalma Osztályfőnöki órák anyaga: o Emberismeret; o Családi életre nevelés; o Egészséges életvitel; o Káros szenvedélyek; o Káros következmények Szülői értekezleten, személyes konzultációk során, fogadóórán felhívja a figyelmet és tájékoztat: o Szülői értekezleten előadás megszervezése Előadóknak felkért személyek: o Ifjúságvédelmi felelős; rendőrség ifjúságvédelmi csoportja o Biológia szakos tanár; mentálhigiénés szakemberek o Testnevelés szakos tanár; nevelési tanácsadó szakemberei o Munkavédelmet oktató tanár védőnő o Iskolaorvos o Felkért szakértők A pedagógusok közös feladata a tanulói hátrányok okainak feltárása, amelyek lehetnek Biológiai Környezeti Életviteli Káros szokásokból eredő Iskolai Pedagógiai Tantárgyi Szocializációs Az általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közül a legfontosabb a prevenció.
230
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
További feladatok
A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok Képességfejlesztés, nevelés Gyermeki, tanulói jogok érvényesítése (házirend, diákönkormányzat) Szülők szemléletformálása, motiválása, bevonása a közös és önálló feladatok megoldásába Szülő, tanuló, iskola együttműködésének segítése Együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel. (Családsegítő, rendőrség, védőnő, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, egyházak.) Együttnevelés: egyéni különbségekre alapozott nevelés A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az arra kijelölt felelős az osztályfőnökökkel és a tantestület minden tagjával együtt kell, hogy végezze. Minden pedagógus közreműködik intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében Az együttműködés területei és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai
A gyermekek, tanulók eltérő problémáinak tervszerű kiszűrése, feltárása Az eltérő helyzetű és szükségletű gyerekek célzott speciális kezelése, fejlesztése, foglalkoztatása A kapcsolatfelvétel a problémás gyerekek, tanulók szüleivel, speciális bánásmód alkalmazása, szükség esetén külső segítők bevonása Családlátogatásokon való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról Speciális szakemberek bevonása a munkába – rendőrség, védőnők, tűzoltók Anyagi segítséggyújtás területeinek felkutatása (pénzbeli, természetbeni), és a segélyek elosztása (tankönyv, étkezés, üdülés, kirándulás) adatbázis alapján Pályázatok figyelése, írása, a megnyert pénzek optimális felhasználása (gyermekétkeztetésre, táborozásra, kirándulásra, kulturális programokra) Szakirodalom figyelemmel kísérése, továbbképzéseken való részvétel A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak Szülői értekezleten, fogadóórán az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelősök hirdessék és tudatosítsák az együttműködés területeit! A segítő intézmények címe és egyéb elérhetősége mindig legyen a faliújságon! A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján megkülönböztetünk veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Veszélyeztetett az a tanuló, aki ép értelmű, ártalmat átélt, testi-lelki, értelmi, erkölcsi értékfelfogása károsodott, gátolt. A tanulók érdekében a törvényi előírásoknak megfelelően (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6.§ (9) bekezdés) a házirendjeink szabályozzák, hogy a tagintézményekben, illetve azon kívül, a
231
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program tanulók részére szervezett rendezvényen tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A nemdohányzók védelme érdekében dohányzó dolgozók számára légtérben is elkülönített helységet biztosítunk. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében az iskolánk együttműködik a területileg illetékes: Nevelési tanácsadóval Gyermekjóléti szolgálatokkal Családsegítő szolgálatokkal Polgármesteri hivatalokkal Gyermekorvosokkal Továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: A felzárkóztató foglalkozások A tehetséggondozó foglalkozások Az indulási hátrányok csökkentése érdekében tett intézkedések A differenciált oktatás és képességfejlesztés integrációs program alapján - a pályaválasztás segítése A személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek) Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése A családi életre történő nevelés Az iskolai étkezési lehetőségek Az egészségügyi szűrővizsgálatok A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek Szünidei programok) A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) A szülőkkel való együttműködés Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról DADA program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program „Az iskolából – életkorilag – nem lehet elkésni. Jobb későn menni, mint korábban, jobb érettebben, mint éretlenül.‖ /Vekerdy Tamás/ Ahogy a Közoktatási törvény 19.§ (7) b) pontja részletesen kifejti a pedagógus alapvető feladata a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, fejlesztése, ezzel a tanulási kudarc megelőzése. Fontosnak tartjuk, hogy minden diákunk a képességének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön (Kt. 10. § (3) a) pont). Intézményünk pedagógiai munkájában fontos szerepet kap a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. Pedagógusaink együttműködnek a Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő Szolgálatokkal, Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal. A statisztikák, a
232
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program vizsgálatok sajnálatosan emelkedő tendenciát mutatnak a tanulási zavarral, kudarccal, és egyéb problémával küszködő diákok számáról. Szükség van az intézményben, tagintézményekben hozzáértő szakemberekre, fejlesztő pedagógusokra, gyógypedagógusokra, akik a megfelelő szakemberekkel (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) együttműködve segítik a tanítók munkáját, s a gyermek fejlődését. Speciális feladatot látnak el a pedagógusokkal, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve. A differenciál-diagnosztika eszközeivel csoportos és egyéni szűrővizsgálatokat végeznek. Kiszűrik a tanulási problémákkal, részképesség-zavarral küzdő tanulókat. Szükség esetén munkájukba bevonnak más pedagógiai szakszolgálatot is. A diagnosztikus jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készítenek egyénre szabottan, konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program tartalmazza a célokat az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A program alkalmazása során hatásvizsgálatokat készítenek. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzik. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztő lapon dokumentálják. Törekednek arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzenek, illetve a pedagógusokkal is megismertessenek minél több hatékony preventív eljárást. Részt vesznek a szakmai munkaközösségek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalataik közreadásával, javaslataikkal elősegítsék a lemaradó tanulók felzárkóztatását. A felzárkóztató, segítő program szerves része a gyermekek képességstruktúrájának vizsgálatán túl a gyermek - környezet kapcsolat megfigyelése, elemzése mind a család, mind az iskola vonatkozásában. Hospitálásokat, illetve családlátogatásokat végeznek a tanulói teljesítményelemzés, és a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó magatartási, beilleszkedési okok feltárására. Mindenkinek határozott véleménye, elvárásai vannak az iskolával szemben. Kiváltképp meg kell felelni a szülők, a társadalom kihívásainak. Korigény, hogy az iskola vállalja magára az egyéni képességek szüntelen fejlesztését. Az emberek többsége, ha arra kell választ adnia, hogy mi a fontos és kevésbé fontos, az olyan feladatok fontosságát hangsúlyozza, amelyek az egyéni boldogulással, a sikeres iskolai pályafutással kapcsolatosak, így az egyéni képességek, a gondolkodás, az értelem fejlesztését. A család támogató erejének gyengülése mellett – a társadalmi okokat nem feltárva – elsősorban az iskolának kell a nevelési feladatokat átvállalnia. A pedagógusok ezt fokozottan érzik, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nevelőoktató munkában a személyiségfejlesztésre. Szülők és pedagógusok nap mint nap tapasztalják, hogy gyermekeik, tanítványaik mennyire különböznek egymástól, fejlődésük és személyiségük kibontakozásának útja mennyire más és más. Akkor indulhat sikeresen egy gyermek iskolai pályafutása, ha a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlettségében optimális szintet ér el, és a környezet, a család továbbra is támogatja. Ezért rendkívül nagy a felelőssége a szakembereknek és a szülőknek, akik iskolába küldik a gyermeket, akik pályára orientálnak. (óvónők, nevelési tanácsadó…) A beiskolázási gyakorlat azt mutatja, hogy az egy osztályba kerülő tanulók felkészültségük alapján heterogén csoportot alkotnak. Az eltérés okai lehetnek: Fejlődésbeli késés Értelmi erők közötti különbségek Felkészítés mértéke közti különbségek Azok a gyermekek, akik különleges tehetségük, vagy feltűnő gyengeségeik folytán szokatlanul eltérnek társaiktól, korosztályuktól, a figyelem középpontjába kerülnek. Az emberi létezés lényegi meghatározója és fejlettségének mutatója az értelem működése, melynek jellegzetes megnyilvánulási módja a tanulásra való képesség. A tanulás tehát az értelem működésének
233
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program különböző intenzitású változási folyamata, amelynek elősegítője és egyben eredménye a tanulási képesség. A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége. Kialakulásához nemcsak a külvilágból érkezett információk feldolgozásának folyamata járul hozzá, hanem az eközben végbemenő önreflexiós folyamat is. A tanulási nehézség megállapítását szakemberek végzik. A gyermek egész későbbi élete szempontjából meghatározóan fontos, hogy iskolai eredményeit hogyan véleményezik, milyen döntéseket hoznak iskoláztatásával kapcsolatban. A tanulási zavar, a gyermekek részképességeinek zavara, illetve hiánya nem indokolja állandó gyógypedagógiai foglalkoztatásukat, ezt a „normál. általános iskolákban megfelelő pedagógiai módszerekkel kezelni lehet. A tanulási zavar tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén (de egyéb tanulási területeken lehetnek jó eredmények) és az időtartamuk különböző lehet, melyet fejlesztő foglalkozásokon terápiás eljárásokat alkalmazva csökkenthetünk, megszüntethetünk. Amennyiben szükséges, valamint erre a feladatra a tagintézménynek gyógypedagógus áll rendelkezésére, akkor ezt a munkát szakemberre is kell bíznia. Minden gyermeknek biztosítanunk kell azt, hogy sikeressé válhasson a tanulásban. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a pszichikus funkciók fejlesztése, illetve megerősítése folytatódik az első osztályban. Esélyt kell adni a közel azonos szintre hozásukra. Erre a különböző tanítási programok tartalmi felépítése, a tananyag elrendezésének indokolatlanul feszített tempója nem ad lehetőséget. Nagy mennyiségű tananyagot rendkívül rövid idő alatt, minőségi szinten követelnek meg. Ezek az elvárások a jó adottságokkal rendelkező, tudatosan az iskolára „előtanított. gyermekeknek nem jelentenek nehézséget. A jelentős többség – aki ugyan ép értelmű, de „csak. kisgyerek – hatalmas erőfeszítések árán érhet el jó teljesítményt. Ez olyan feladat, melynek megoldását a társadalom a pedagógusokra bízza, így az iskolai munkában rangra emelte a pedagógiai tervezést. Ez a tervezés új tudást, másfajta gondolkodásmódot, megfelelő szakmai kompetenciát és szakmai döntések egész sorát igényli a pedagógustól és az iskolák vezetőitől. A Kt. 71.§ (4) bekezdése alapján, ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, számára egyéni foglalkozást szervez intézményünk a törvény 52.§ (11) c) bekezdésében meghatározottak szerint az egyéni foglalkozás időkeretéből, amely 2004 szeptemberétől fokozatosan egy százalékkal növekszik 12%-ig. Figyelembe vesszük a Kt. 70.§ (7-10) bekezdéseit. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságokhoz, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanévet járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás esetén a szakértői vélemény alapján engedélyben határozzuk meg, hogy melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év szakértői vélemény alapján, az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.
234
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) iskolai oktatásának irányelve (2/2005 (III/1) OM. rendelet 2. sz. melléklet 1.5 bekezdése) szerint végezzük nevelő-oktató munkánkat. Intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás minden sajátos nevelési igényű gyermeket tanító pedagógus számára külön feladatot jelent. A nevelés-oktatás folyamatában alkalmazza az irányelvekben megfogalmazottakat. Folyamatos egyeztetést végez a gyermek fejlődését illetően a gyógypedagógussal, fejlesztést végzőkkel, osztályfőnökkel, szaktanárokkal. Egyéni szaktárgyi fejlesztést dolgoz ki, és ezeket dokumentálja (az egyéni szaktárgyi programban, tantervben, tanmenetben megjelöli a teendőket és feladatokat.).A sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását, a velejáró kötelezettségeket betartjuk: A kül- és belíveket a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus vezeti az osztályfőnökökkel egyeztetve. Gondoskodnak a dokumentumok elhelyezéséről, folyamatos vezetéséről, a nyilvántartások naprakészségéről. A tagiskola alkalmazottja a beírási naplóban határozatszám megjelölésével nyilvántartja az SNI-s tanulók szakértői felülvizsgálatának időpontját és a rendeletben meghatározott határidőre elküldi azt az illetékes szakértői bizottságnak. Az osztályfőnökök az anyakönyvben és minden dokumentumban (kivéve bizonyítvány és ellenőrző könyv) feltüntetik a jogszabályban előírt adatokat. A közoktatási törvényben megjelölt keretek között a szakértői bizottság által meghatározott óraszámban az intézmény a szükséges fejlesztési órákat biztosítja. A fejlesztésben érintett tanulók integráltan - osztályközösségükben - teljesítik a NAT által előírt szinteket, esetükben alkalmazva az értékelés során a könnyítési lehetőségeket, valamint a szakértői bizottság által javasolt esetekben a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit. Az integráció az intézményegységekben, illetve a tagintézményekben a Perkáta – Nagykarácsony-Aba Közoktatási Intézményfenntartói Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának Helyzetelemzése és Intézkedési Terve alapján történik. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos helyzetű gyermeknek az értelmi képessége nem tér el az átlagtól, csak a környezeti tényezők gátolják eredményességében (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony jövedelem, időskorú környezet, a társadalmi mobilitás hiánya, pszichés hátrányok, baráti környezet, stb.). A törvény szerint hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A szociális hátrányok feltárása és megszüntetése. A „hátrány., „hátrányos helyzet. relatív fogalmak. A tantestület együtt dönti el, hogy az adott település, adott iskolája, adott közössége milyen tényezőket vesz figyelembe a hátrányos helyzet megítélésében. A nem szociális hátrányok halmozott előfordulása vezethet szociális hátrányhoz vagy veszélyeztetettséghez. Mindenképpen szociálisan hátrányos helyzetet okoz: a szülők munkanélkülisége, alacsony jövedelme, a kereset rossz beosztása, italozó, kábítószerező életmód, játékszenvedély, rövidebb és hosszabb távú tervezés hiánya, urbanizáció negatív hatásai.
235
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A helyzetfelmérés után a hátrányos helyzet megszüntetésére irányuló tevékenység alapvetően kétféle lehet: Segítségnyújtás a családnak a szemléletváltoztatáshoz. Segíteni a káros szenvedélyektől való megszabadulást, a tervezéshez támpontokat, mintát adni, és állandó kapcsolatot tartani a családdal A munkanélküliség vagy alacsony kereset miatti hátrányt szociális támogatás megszerzésével csökkenteni lehet. Ha a szülő képes arra, hogy maga intézze, akkor csak a lehetőségeket kell ismertetni, ha nem, akkor személyes segítséget kell felajánlani, és érdekükben a lehető legkörültekintőbben és hatékonyan szükséges eljárni. A lehetőségek ismertetésének színterei: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás A helyzetfelmérés, helyzetfeltárás folyamatos, de két időpont nagyon fontos: május – tankönyvvásárlás, szeptember – beiskolázás. Az első felmérésnek áprilisban el kell készülnie, hogy a májusi tankönyvvásárlásra szükség szerint támogatást szerezhessünk. Rendkívüli segélyt adhat a települési önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat és esetleg az iskola. Nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelően étkezzen. Nem fordulhat elő, hogy a szülő a gyermek étkezésén „spóroljon‖. Az iskolai munkát segítő délutáni foglalkozások a továbbtanulásra is előkészítenek. A túlterheltség (egyszerre sokféle tevékenység vagy túl magas szintű elvárás), a siker – kudarc értékelési helytelensége pszichés sérülést, hátrányt okozhat. A tartásbetegség, részképesség kiesés, a rossz baráti környezet miatt romolhat a tanuló iskolai teljesítménye. Ilyen esetekben is kellő tapintattal közbe kell avatkozni, és segíteni a megszüntetését. Pszichés hátrányt okozhat a csonka család, a testvérek közötti rossz viszony, rideg nevelés, a túlzott szigor vagy kényeztetés, ellenőrzés hiánya, erkölcstelen családi környezet. Ha ezek a környezeti és magatartászavarok deviáns vagy antiszociális viselkedést eredményeznek, akkor a problémakezelésnek elsősorban a családban kell megtörténnie (mert ezzel nem csak tüneti a megoldás). Ha ott nem oldható meg, akkor addig kell kiemelni a családból a gyermeket, amíg a személyiségén változtatni lehet. Ezt segítheti a személyes ismeretség. Törekedni kell a jó kapcsolat kiépítésére és a szimmetrikus viszonyra. Az iskolai kezdeti hátrányokat megelőzendő nagy hangsúlyt kell fektetni az iskola előkészítőre és az iskolaérettségi vizsgálatokra. A következő tevékenységformákat alkalmazzuk a hátrányok leküzdésére
Kiscsoportos foglalkozások szervezése, amelyek eredménynövelő hatással bírnak Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Nívócsoportos oktatás Képesség szerinti felzárkóztató órák és foglalkozások Napközi otthon A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai A családlátogatások A szülők és a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése A diákétkeztetés Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások, tartós tankönyv felvétele a könyvtárból Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek
236
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei Pedagógusaink folyamatosan közreműködnek a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében és feltárásában (Kt. 19.§ (7) d) pontja). A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6. § (5) e) pontja alapján a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén eljárás indítási kötelezettségünk van a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében. A Közoktatási törvény 117.§ (4) pontja szerint, önkormányzat által meghatározott szabályok szerint az igazgató dönt a Kt. 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, és a befizetés módjáról. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés egy olyan új oktatás-szervezési forma, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. Fontos szempont az együttnevelés és az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása. A differenciálás a tanulók közti különbségek sokfélesége miatt szükséges. A differenciálás minden gyereknél a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti. Ehhez figyelembe kell venni személyiségének vonásait, érdeklődését, igényeit, előzetes tudásának gyengébb és erősebb területeit, speciális erősségeit és gyengeségeit. A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából szervezett integrációs felkészítés feladatai Az intézmény betartja a 11/1994 (VI.8) MKM. rendelet 39/E §-ban meghatározott szabályokat. Az integrációs felkészítésre a rendelet 39/D §-ban foglaltakat alkalmazzuk, ahol ez bevezetésre került. A képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási miniszter által a 27480/2003.számú közleménnyel kiadott pedagógiai rendszer (IPR) alkalmazásával történik. A képesség kibontakoztató felkészítéshez a tagiskolának rendelkeznie kell a tanuló szülőjének írásban adott személyes adatai kezelésére való hozzájárulást is tartalmazó egyetértő nyilatkozatával, amely tartalmazza azt, hogy a tanuló szülője 8 általános iskolai végzettségnél többel nem rendelkezik. A jelenleg érvényes szabályok alapján a települések jegyzője minden év márciusában átadja az intézménynek a szülők nyilatkozatait. A nyilatkozatok adatvédelméről és őrzéséről az érintett tagintézmények gondoskodnak. A pedagógus (osztályfőnök) feladatai Ismeri és alkalmazza az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszert. Az integráltan nevelt tanulók fejlődéséről, az egyedi fejlesztési programról feljegyzést készít. Az osztályfőnök 3 havonta egyeztetést kezdeményez a szülővel, és a tanulót tanító pedagógusokkal. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei A Közoktatási törvény a következő törvényi hátteret biztosítja ezen a területen munkánkhoz: 2.§ (4) bekezdés a) pontja: Az iskola a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. 2.§ (4) bekezdés b) pontja: Az iskola a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. 14.§ (2) bekezdés a) pontja: A szülő kötelessége különösen, hogy gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. 14.§ (2) bekezdés d) pontja: A szülő kötelessége különösen, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. 14.§ (2) bekezdés e) pontja: A szülő kötelessége különösen, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő
237
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. 14.§ (2) bekezdése (e) pontja. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A pedagógiai program a közösségfejlesztéssel foglalkozó részében részletesen kitért a nevelési elvekre és feladatokra. Ez a fejezet azt kívánja meghatározni, hogy milyen formában és feltételekkel működhetnek a tanulói szervezetek, hogyan szólhatnak bele saját sorsuk intézésébe, milyen testületeket hozhatnak létre, és miként valósul meg e rendszerek együttműködése más iskolai csoportokkal. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve a tagintézmény vezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv órák, technika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (Kt. 62.§. (2)). Diákkörök Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkört tíz jelentkező esetén lehet beindítani. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységet támogatja. Az a diákkör, amelyik az intézmény helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyezésére kérvényt nyújt be az igazgatónak, tagintézmény vezetőjének. A kérvénynek tartalmaznia kell: A diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát Az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiség igény) A diákkör felelős vezetőjének nevét Amennyiben költségdíjas, úgy a havi fizetés rendjét és módját A tagintézmény vezetője a diákkör céljaitól és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát, és nem ingyenes működés esetén meghatározza az esetleges eszközpótlás díját. A diákköröket, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tartja nyilván. A diákkörök évente kötelesek működésükről beszámolni a diákközgyűlésnek Diákközgyűlés A tanulók legmagasabb tájékozató fóruma a diákközgyűlés, amely nyilvános, és azon bármelyik diák megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Tanévenként legalább egy alkalommal kell tartani, amelyen az osztályok minimum két fővel képviselik társaikat. Napirendjét a közgyűlés
238
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A diákönkormányzat működése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen az igazgató?, tagintézmény- vezető és a diákönkormányzat vezetője, a diákkörök vezetői beszámolnak az eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a megjelent vezetőkhöz, kérhetik problémáik és gondjaik megoldását. A diákok kérdéseire a helyszínen vagy 30 napon belül választ kell adni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt diákönkormányzat, az intézmény igazgatója, vagy a tagintézmény vezetője kezdeményezi. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A diákközgyűlésen kívül is joga a tanulóknak, hogy tájékoztatást kapjanak az őket érintő kérdésekről, és hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. A tájékoztatás folyamatosságát az osztályfőnök biztosítja. A tanuló javaslatával, kérdésével az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz fordulhat, és 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. Kérdést az osztályfőnöki órán kell feltenni, és az osztályfőnök juttatja el érintettekhez, akik személyesen, írásban vagy az osztályfőnökön keresztül válaszolnak. Az iskolai döntések ellen a jogszabályban meghatározott módon jogorvoslattal lehet élni. Az iskolai tájékoztatás egyéb formái
Iskolai faliújságon történő hirdetés Szóbeli hirdetés Ellenőrzőbe beírt információ Iskolai körlevél kiadása Iskolai rendezvényeken tájékoztatás Rendkívüli iskolagyűlés összehívása szünetben Iskolai hirdetés az iskolarádión keresztül
A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat szervezete Intézményünkben, tagiskoláinkban a tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot működtethetnek. Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkájuk önálló, amelyet tanulók által felkért, diákmozgalmat segítő pedagógus segíti. A diákönkormányzat szervezetét az osztályközösségekre építve alakítja ki, választja meg tisztségviselőit. Az iskolai diákbizottság elnöke ellátja a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és nevelőtestülete előtt. Az osztályközösségek diáktitkárokat választanak, akik szervezik a közösségi életet, segítik a tanulók tanulmányi munkáját és képviselik az osztályban tanulók érdekeit. A diákönkormányzat tagintézményenként elfogadott szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A diákönkormányzatok működése során betartjuk a Kt. 63. § rendelkezéseit. A diákönkormányzat jogai Döntési joggal rendelkezik a nevelőtestület véleményének meghallgatásával: Működési rendjéről, saját SZMSZ elfogadásáról, hatáskörei gyakorlásáról Működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról
239
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A diákönkormányzat működése Iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió és TV, stb.) Létrehozásáról és működtetéséről, és a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének tanuló vezetőjének és munkatársainak megbízásáról 1tanítás nélküli munkanap programjáról Vezetőinek megválasztásáról Azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogát átruházta Véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezési jogot gyakorol a következőkben
Pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében Tanév rendjének meghatározásában és a tanulókat érintő programok tekintetében, tanulók Jellemzésében, fegyelmi ügyében Könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kidolgozásában A tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formájának és rendjének meghatározásában Iskolai ünnepségek szervezésében, az iskolai hagyományőrzésben Egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott esetekben
A házirend elfogadásában és módosításában Tanulók kitüntetésében, jutalmazásában Társadalmi munkaakciókban, környezetvédelmi programok szervezésében Tanulóközösséget érintő tanulói, diákmozgalmi pénzeszközök felhasználásában Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásában és módosításában
A diákönkormányzat működési feltételei A tagintézmények tanévenként megadott időben és helyen biztosítják a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a Házirend rendszabályai szerint térítésmentesen vehetik igénybe. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (diákmozgalmat segítő pedagógus, DMSP) segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján, eljárhat képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval, tagintézmény vezetőjével. A diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét a tagiskola vezetőségi, a nevelőtestületi ülésein. Az osztálytitkár járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik a tagintézmény vezetőit. A diákönkormányzat döntési és véleményezési joggal rendelkezik, ezért fontos, hogy az iskola és a diákönkormányzat rendszeres információcserére, kölcsönös együttműködésre törekedjen. Alkalmazási terület Az intézmény valamennyi tanára, osztályfőnökök, a DÖK segítő tanár, minden diák, kiemelten a DÖK titkára, tisztségviselői és az intézmények diákbizottsága.
240
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A diákönkormányzat működése Részlépések, felelősök, határidők Tevékenység
Módszer
Sikerkritérium
Diáktitkárok választása Osztályonkénti választás
Döntés szavazással.
DÖK alakuló értekezlet, az éves munka tervezése
DÖK értekezlete
Munkaterv minden év DÖK segítő tanár véleményezése szeptember tag. intézmény Diákküldöttek, végéig vez. helyettes DÖK segítő tagint. vezető tanár, igazgató, ig. helyettes jelenléte.
A tanév rendjének és feladatainak ismertetése
osztályfőnöki órák: házirend véleményezése munkaterv véleményezése Közvéleménykutatás
Osztályfőnökök ismertessék a munkatervet Házirend betarthatósága
Éves diákközgyűlés
tagintézményenként diákok kéréseinek, észrevételeinek meghallgatása
Osztályonként 3 minden év diákküldött novemberében Iskolavezetés jelenléte
Tájékoztató az aktuális iskolai eseményekről
DÖK gyűlések
– A jelölt minden év osztályfőnökök mindenki szeptember bizalmát élvezze elején
DÖK vezetők következő év progr. Diáknap
DÖK egész
Felelős
Mikor?
minden év szeptember végéig
minden hónap első hetének valamelyik napján a helyi szokások szerint Minden május
napos Sikeres
Munkaterv
Osztályfőnöki munkaközösség vezető ig. helyettes igazgató tagintézmények vezetői Diáktitkárok, DÖK vezetők, tagintézményvezető
év DÖK tanár tagintézmények vezetői DÖK
241
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje szervezésében
program
program, hasznos közösségépítő alkalom
Közös Nevelőtestület, programok DÖK Mikulás - közös munkája karácsony farsang tagintézményi hagyományok szerinti alkalmak
szerint
aktuálisan
DÖK vezető tanár ig. helyettes tagintézmények vezetői osztályfőnöki munkaközösség vezető DÖK vezető tanár ig. helyettes igazgató tagintézmények vezetői
Dokumentáció: DÖK gyűlések jegyzőkönyvei, DÖK véleményei, tájékoztatók A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje Az intézmény számít a szülők folyamatos segítésére és támogatására. A célunk közös: a gyerekeket, tanulókat a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre hozzuk. Tudjuk azt, hogy szülők nélkül nem lehetünk hatékonyak, nem lehetünk sikeresek. Kiemelt rendezvényeink nem valósulhatnak meg partneri együttműködés nélkül. Szülői munkaközösség és a választmány Intézményünkben, tagintézményeinkben a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtetnek, működtethetnek. Osztály szülői munkaközösséget az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik soraikból elnököt és tisztségviselőt választanak. A tagiskolai szülői munkaközösség (választmány) tagjai azok a szülők, akik a tagiskola vezetésében a szülők képviseletét látják el. A tagiskolai szülői munkaközösséget az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökei alkotják, akik elnököt és tisztségviselőket választanak. A tagiskolák szülői munkaközösségeinek vezetői alkotják az iskolai szülői munkaközösséget, akik maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskola gondot fordít a szülői igények megismerésére, amelynek formái: Iskolaválasztást megelőző találkozók Szülői munkaközösség szervezetének működése (osztály, tagiskolai, iskolai) Szülői értekezlet Egyéni beszélgetések Családlátogatás Fogadóóra Rendezvények Minőségellenőrzés rendszerében adott válaszok, információk Kapcsolatépítés közös fórumai (rendezvények, szülők-nevelők bálja, kirándulások, szabadidős programok, táborok)
242
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje Az iskola gondot fordít arra, hogy a jelentkező igények megjelenjenek tanítási tartalmakban: Pedagógiai szakaszok prioritásai Speciális programok (felzárkóztató, tehetséggondozó, módszertani, stb.) szervezése Szakkörök, diákkörök Csoportbontás Tanítási módszerek választása Választható óraszám elosztása Napközi lehetőségének megteremtése Közvetítendő értékek, ismeretek Az iskolai élet szervezésében: Étkezés biztosítása Házirend összeállítása és tartalma Szervezeti és működési szabályzat kialakítása Társadalmi munkák szervezése Rendezvények, ünnepségek szervezése Testvériskolai kapcsolatok kialakítása Tanítási időn túli elfoglaltságok megszervezése (szabadidős programok, kirándulás, tábor stb.) A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek tagintézménnyel, intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az igazgatóhoz, a tagintézmény vezetőjéhez. A választmányt az igazgató, tagintézmény vezetője a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a választmány véleményét és javaslatait. A választmány elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, tagintézmény vezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A tagiskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A csoportos tájékoztatásnak módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára a tagiskola tanévenként legalább kettő, a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi - októberi értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, a Házirend módosításáról. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a tagintézmény vezetője, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletekkel szemben támasztott elvárások
243
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program A szülői közösség és kapcsolattartásának rendje A szülői értekezlet segítse elő a szülői ház és az iskola, óvoda nevelési elveinek összehangolását a tanulók nevelésében előforduló kérdések megvitatását, személyiségfejlesztés problémáinak megoldását. A nevelés társadalmasításának folyamatában fontos, hogy a szülő és a pedagógus partnerként tevékenykedjék. Így új tartalommal gazdagodhat az óvoda, iskola és a szülő kapcsolata. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék a pedagógiai és nevelési programot, az iskola és óvoda nevelési alapelveit és céljait, terveit és módszereit, és ezek aktivizálják őket az együttműködésre. Szükségesnek tartjuk, hogy a családokban folyó nevelést megismerjük, hogy hozzájárulhassunk a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztéséhez, vagy az ott alkalmazott eredményes módszereket nevelésünkbe beillesszük. Úgy véljük, hogy az egyéni problémák megismerésével, szülői tapasztalatok átadásával a célzott nevelőmunkánkat hatékonyabban fejthetjük ki. A szülői értekezletekre pedagógusaink mindig alaposan felkészülnek. Az osztályfőnököknek meg kell találniuk azt a megfelelő időpontot, alkalmat, amely a szülők többségének megfelel, és gondoskodnia kell arról, hogy minél több szülő, tanár és más érdekelt ott megjelenhessen. A szülői értekezleten elhangozhat rövid tájékoztató, beszámoló az iskolát, a tagiskolát, az osztályt érintő bármilyen tanulmányi, pedagógiai, oktatáspolitikai, pszichológiai stb. kérdésről, de az mindig kapcsolódjon az osztályban soron következő feladatokhoz, az ott folyó tevékenységhez. A szülői értekezleteknek az osztályközösség előrehaladását, a tanulmányi eredmények növekedését, a tanulók neveltségének javulását kell eredményeznie, az iskola és a család együttműködése következtében. A szülői értekezleteken foglalkozni kell az elfogadott terv alapján egy-egy nevelési kérdéssel is. A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv jelöli ki. Az iskola hasznosnak tartja, ha a szülői értekezletre előadónak hívnak meg: szülőt, orvost, lelkészt, pszichológust, mentálhigiéniás szakembert, rendőrt, jogászt, pályaválasztási szakembert, stb. A tagiskolai fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Tagintézményenként elvárás az, hogy tanévenként legalább két alkalommal, a tagintézményi munkatervben rögzített időpontú rendes szülői fogadóórát tartson. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az iskolába. Ha a gondviselő találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Tanintézményeink a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és az aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni (ha erre az ellenőrző könyv lehetőséget ad, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni). A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét, a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyv hiányzó érdemjegyeit. Az
244
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Az intézmény tagintézményei és pedagógusai közötti kapcsolat osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülői közösség jogai, kötelességei A szülői közösség dönt: Működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról és tisztségviselőinek megválasztásáról Képviseletükben eljáró személyek megválasztásáról Véleményezési és javaslattételi joga: az iskola és család kapcsolati rendszerének kialakításában szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában Egyetértési joga van: A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Kt. 59.§.(5) bekezdés: „Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a tanulók nagyobb csoportja alatt. Az intézmény tagintézményei és pedagógusai közötti kapcsolat Az intézmény életének és működési biztonságának fontos területe a kölcsönösen gyümölcsöző partnerkapcsolatok kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás az intézmény környezetével. A kapcsolattartás fő elve a kölcsönös előnyökre való törekvés. Óvodák és általános iskolák kapcsolata A folyamat tartalma: Kiemelten fontosnak tartjuk az óvodákkal való együttműködést, nevelési elveink összehangolását, az iskola-előkészítést és szoktatást. Beiskolázási terveinkről tájékoztatjuk az óvodásokat és szüleiket, valamint az óvónőket. Szorgalmazzuk az intézménylátogatást, órák megtekintését, a hospitálásokat, az óvodások nyomon követését, a gyermek fejlődésével kapcsolatos mérések eredményeinek megbeszélését. Alkalmazási terület: Az óvodák minden pedagógusa Az általános iskolák valamennyi tanítója, tanára, kiemelten a leendő elsős osztályfőnökök Nagycsoportos óvónők, szülők
245
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Iskola külső kapcsolatrendszere Általános iskolák és középiskolák közötti kapcsolat A folyamat tartalma: Minden továbbtanuló diák számára fontos, hogy képességeihez és elképzeléseihez mérten a lehető legjobb középiskolában folytassa tanulmányait. Ennek kiválasztásában fontos szerepe van az osztályfőnöknek, akinek tanácsát a szülők szinte minden esetben kikérik. Ezért segítséget kell nyújtania iskolánknak, hogy a legszélesebb körű tájékoztatást megkapják a lehetőségekről, és a középiskolák konkrét bemutatkozásával még inkább szemléletesebbé tenni a választást. Alkalmazási terület: Osztályfőnökök Tagintézmény-vezetők Szaktanárok tanácsadása Egyéb kapcsolatrendszer A tagintézmények közötti kapcsolat A folyamat tartalma: A kistérség arculatát nagymértékben meghatározza az oktatás színvonala és a diákok viszonya iskolájukhoz. Iskola külső kapcsolatrendszere Az egyházak és az iskola kapcsolata A folyamat tartalma: Az iskolának folyamatos és korrekt kapcsolatrendszert kell kialakítania a településeken működő egyházakkal és vezetőikkel, mivel az a célunk, hogy iskolánk minden vallásos tanulója hitoktatásban részesüljön, ezáltal személyiségük és hitéleti meggyőződésük erősödjék, gazdagodjék. A hitoktatókat, mint pedagógus kollegákat, partnernek és segítőnek tekintjük nevelési feladataink megoldásában. A hitoktatókat meghívjuk iskolánk, tagintézményeink rendezvényeire, azt várjuk, hogy aktívan vegyenek részt az intézmény életében. Alkalmazási területe: Az intézmény valamennyi tanára, kiemelten az osztályfőnökök, hitoktatók, az iskola igazgatója, tagintézmények vezetői, ig. helyettese, diákok. A gyermekjóléti szolgálatok és az iskola kapcsolata A folyamat tartalma: A nevelő-oktató munka folyamatában az intézmény a gyermekjóléti szolgálatokkal folyamatos kapcsolat kialakítására törekszik. Minden gyermeknek joga, hogy a képességeihez mért legjobb oktatásban részesüljön, figyelemmel kísérjék fejlődését, környezetét. Ezért fontos, hogy mindkét fél a kölcsönös együttműködésre, rendszeres információcserére törekedjen. Alkalmazási területe: Az intézmény valamennyi tanára Osztályfőnökök Fejlesztő pedagógusok Gyógypedagógusok
246
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Pedagógiai Program Iskola külső kapcsolatrendszere Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Minden diák Kulturális intézmények és az intézmény kapcsolata A folyamat tartalma: A településeken működő kulturális intézményekkel, alapfokú művészeti intézményekkel folytatjuk a kialakult jó együttműködést. Közösen lehetőséget adunk arra, hogy tanulóink megismerjék és használják ezen intézmények szolgáltatásait. Ezeket a lehetőségeket az osztályfőnöki programokban, szabadidős rendezvényekben felhasználjuk. Tanulóinkat elvisszük a települések könyvtáraiba és megismertetjük őket a könyvtárhasználattal. Tanulóinkat ösztönözzük, hogy szervezett vagy egyéni formában vegyenek részt a kulturális intézmény által szervezett rendezvényeken, kiállításokon, színházi- és mozi előadásokon. Alkalmazási terület: Osztályfőnökök Tanulók Az adott intézmények dolgozói Egészségügy és az intézmény kapcsolata A folyamat tartalma: A helyi egészségügyi szervekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal a tanulók érdekében szoros kapcsolatot alakítottunk ki, melynek ápolása minden tagintézménynek és dolgozónak kötelessége. A védőnői hálózat hozzájárul a védőoltások zavartalan megszervezéséhez. Az iskolaorvosok elvégzik az előírt szűréseket. Az intézmény fontos feladatának tekinti, hogy a tanulók fogászati szűrése teljes legyen, ezért a törvényben meghatározott kötelezettségeinek eleget téve és azon túl is rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolafogászattal. Alkalmazási területe: Védőnők Gyermekorvos (iskolaorvos, ha van) Iskolafogászat Osztályfőnökök Tanulók Szülők Család és az iskola kapcsolata A folyamat tartalma: A nevelés – oktatás háromszereplős (diákok – iskola – szülők) folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. Hiszen a gyerekek oktatásában – nevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos „hátországot. jelenti. A kettő harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyermek. Ezért fontos, hogy az iskola és a család a legfontosabb alapértékekben megegyezzen, és hogy rendszeres információcserére és kölcsönös együttműködésre törekedjen mindkét fél. Ktv. 14. § kitér a szülők jogaira és kötelességeire az iskola és az ott tanuló gyermeke tekintetében. Alkalmazási területe: Az iskola valamennyi tanára, kiemelten az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
247
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola külső kapcsolatrendszere A DÖK-segítő tanár, a szabadidő-szervező, könyvtáros. Minden diák és szülő Egyéb kapcsolatok Kapcsolat a Munkaügyi Központtal A folyamat tartalma: Felvesszük, és rendszeressé tesszük a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal, hogy közös munkával a leghatékonyabb módon segítsük elő a tanulóink továbbtanulását, szakmaválasztását. Fontosnak tartjuk, hogy az országban, megyében, városban működő gyermekeket segítő alapítványokkal folyamatos kapcsolatot tartsunk. A pályázati figyelő tevékenységet rendszeresen végezzük, és gyermekeink javára igyekszünk minél több pályázatot beadni, elkészíteni. Az intézmény és a rendőrség kapcsolata A folyamat tartalma: A rendőrséggel együttműködve folytatjuk közlekedésbiztonsági tevékenységünket, és a káros szenvedélyek elleni megelőző küzdelmet. Teret adunk a jól működő „DADA. programnak is.
Az iskola helyi tanterve Intézményünk pedagógiai program alapján és egy helyi tanterv alkalmazásával látja el feladatát. Helyi tantervünk a Nemzeti Alaptanterv egységes alkalmazása alapján, figyelembe véve tagintézményeinek eltérő hagyományrendszerét és feltételrendszerét, arra törekszik, hogy az egyedi módszerek, és pedagógiai eljárások megtartásával lehetőleg egységes tantervekre építve, egységes követelményrendszer alkalmazásával biztosítsa tanulóinak intézményen belül a továbbhaladást. Az oktatási feladatok ellátása során kiemelten figyelembe vesszük a Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendeletében foglaltakat: „2/A. § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.. 8.§ "(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető." Az iskolai életet úgy szervezzük iskoláinkban, hogy a fenti feltételeket teljesítsük. „9/C. § Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.. Amennyiben a tagintézményekben képesség-kibontakoztató felkészítés is folyik, a tevékenységre a rendelet 9/D. §-a vonatkozik. „A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez.
248
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. Az egységes helyi tanterv lehetőséget biztosít: A tanulók 4. évfolyam után bármelyik általános iskolai tagintézményben folytassák tanulmányaikat A tanulók a 6. évfolyam befejezése után felvételi nélkül a hatosztályos gimnázium programja szerint tanuljanak Az általános iskolai tanulók bármely évfolyamon, különbözeti vizsga nélkül bármely tagintézménybe átmehessenek Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit
249
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van: Az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának A tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének A kortársakkal kialakított magatartási kultúrának A gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől Az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára A spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), Az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák: Az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre A modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és • a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül Ilyen értékek például: Az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei:
250
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára o Egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés o A kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés o És feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás az önállóság; a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: o a tevékenységmotiváció o a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény o a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség o a feladat és a munka megosztása o együttműködés o megbízhatóság o kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről o a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége o a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában o önellenőrzés Az értékőrző magatartás jellemzői: o nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt o hagyományőrzés o a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttműködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére.
251
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörű lehetőséget.)
252
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az
253
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, probléma-felismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza (5–8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves
254
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A közoktatásról szóló törvény 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. évfolyamon) nem szakrendszerű oktatás folyik, míg az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5-6. évfolyamán a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A nem szakrendszerű tanítás szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A törvényi változtatás azzal jár, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyer, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhet - méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt az intervallumban rögzített időkeretek is jelzik. Miközben a törvény kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány
255
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervezeti kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás kialakításában milyen tantárgyakat vagy műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, sem foglal állást, a törvényhozó az ezen évfolyamok pedagógiai-didaktikai kérdéseit az iskola helyi döntésére bízza, a helyi tanterv igények szerinti módosításával együtt. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e-területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja – többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (műveltségi területek) bevonásával alakítsák ki (pl. művészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe), a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) is jónak tűnő megoldás. Álláspontunk szerint iskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat - vagyis nincs egységesen jó megoldás. Az időkeret megállapítása és felhasználása iskolai szintű döntést jelent. Minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintű feladata. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödik-hatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezünk meg arról, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban, tehetségnevelést végezhető a „szakrendszerű. keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megoldható a foglalkoztatás) Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztő szakaszban A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik.
256
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni.
257
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza A környezettudatosságra nevelés Célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piagetféle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós,
258
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
259
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakasza Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi
260
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 261 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények az általános oktatás tartalmát és időkereteit tantervi 2007/20 kompetenciák iskolai fejlesztésének fontos részét képezikmeghatározó a gazdasággal, az változatok öntudatos afogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények az általános iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2007/2008 tanévtől Tanév évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2009/2010 H/2007 H/2007 H/2004 H/2004 H/2007 H/2007 HK/2003 HK/2003 2010/2011 H/2007 H/2007 H/2007 H/2004 H/2007 H/2007 H/2007 HK/2003 2011/2012 H/2007 H/2007 H/2007 H/2007 H/2007 H/2007 H/2007 H/2007 HK/2003 = 2003-BAN MÓDOSÍTOTT KERETTANTERV H/2004 = 2004-BEN KIADOTT KERETTANTERV H/2007 = 2007-BEN KIADOTT KERETTANTERV Az alsó tagozat óratervei Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok (A 2004-es kerettanterv alapján) Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 296 296 296 259 Matematika 148 148 148 111 Informatika - - - 37 Idegen nyelv - - - 111 Környezetismeret 37 37 37 74 Ének-zene 37 37 55,5 37 Rajz 55,5 55,5 55,5 55,5 Technika és életvitel 37 37 37 37 Testnevelés és sport 111 111 111 111 Szabadon tervezhető óra 18,5 18,5 0 0 Kötelező óraszám a törvényben 740 740 740 832,5 Minimum kötelező óraszámok az általános iskola 1-4. évfolyamain 2007/2008-as tanévtől kifutó rendszerben A tagintézmények specialitásait tartalmazó melléklet tartalmazza a mozgási lehetőséget felhasználó alkalmazott óraterveket. TANTÁRGY I. ÉVFOLYAM 2. ÉVFOLYAM 3. ÉVFOLYAM 4. ÉVFOLYAM Magyar nyelv és irodalom 8887 Matematika 4 4 4 3 Környezetismeret 1 1 1 2 Testnevelés 3 3 3 3 Idegen nyelv - - - 3
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 262 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények az általános oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2007/20 Informatika - - iskolai -1 Ének-zene 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Összesen: 19 19 19 22 Tagintézményi mozgási lehetőség:1 1 1 0.5 A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében alsó tagozatban A 2007. évi kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, - a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, - a testnevelés tanítására a közoktatási törvényben meghatározott időkeret, - az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, - választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. 4.4.2 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok 2003-ban módosított kerettanterv alapján 2007/2008-as tanévtől. (kifutó rendszer: 2008/2009-es tanévtől, ötödik osztálytól indulva felmenő rendszerben megszűnik. ) Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 148 148 129,5 148 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 74 74 Idegen nyelv 111 111 111 111 Matematika 148 111 111 111 Informatika 37 37 Természetismeret 74 74 Fizika 55,5 55,5 Biológia 55,5 55,5 Kémia 55,5 55,5 Földrajz 55,5 55,5 Ének-zene 37 37 37 37 Rajz 55,5 55,5 37 37 Technika 37 37 37 18,5 Testnevelés 92,5 92,5 74 74 Osztályfőnöki 18.5 18,5 18,5 18,5 Tantervi modulok Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények az általános Egészségtan iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2007/20 Szabadon tervezhető 0 0 0 0 Kötelező óraszám a törvény alapján 832,5 832,5 925 925 A 2007/2008-as tanévben az egységes iskola általános iskoláinak ötödik osztályában megállapított közös óraterv Tantárgy 5. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 Iegen nyelv 3 Matematika 4 Informatika 0.5 Természetismeret 1.5 Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés és sport (tánc) 2.5 Osztályfőnöki 1 Tantervi modulok Tánc és dráma Hon-és népismeret 0.5 0.5 Szabadon tervezhető 0 Kötelező óraszám a törvény alapján 22,.5 A többi évfolyam óraterveit a tagintézmények mellékletei tartalmazzák A Nat műveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében a 2007-es kerettanterv alapján A Nat műveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom (dráma) Élő idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Matematika Ember és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Ember a természetben Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Egészségtan Földünk – környezetünk Földrajz Művészetek Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel
263
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 264 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények az általános iskolai oktatás tartalmát időkereteit meghatározó tantervi változatok a 2007/20 Testnevelés és sport Testnevelés és sportés(tánc) Minimum kötelező óraszámok az általános iskola 5-8. évfolyamain a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben a 2007-es kerettanterv alapján műveltégi terület magyar nyelv és irodalom 17-24 10-15 magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 17,78 3,5 129,5 3,5 129,5 14 élő idegen nyelv 12-20 12-20 idegen nyelv 3 111 3 111 13,33 3 111 3 111 12 matematika 15-20 10-15 matematika 4 148 3 111 15,56 3 111 3 111 12 ember és társadalom 4-8 10-15 történelem és állampolgári ism. 1,5 55,5 1,5 55,5 8,89 2 74 2 74 10 hon- és népismeret 0,5 18,5 0,5 18,5 etika 1 37 ember a természetben 7-11 15-20 természetismeret 2 74 1,5 55,5 8,89 18 fizika 1,5 55,5 1,5 55,5 biológia 1,5 55,5 1,5 55,5 egészségtan 0,5 18,5 kémia 1,5 55,5 1,5 55,5 földünk - környezetünk 4-8 4-8 földrajz 1 37 2,22 1,5 55,5 1,5 55,5 6 művészetek 12-16 8-15 ének-zene 1 37 1 37 11,11 1 37 1 37 9 rajz 1 37 1 37 1 37 0,5 18,5 média 1 37 tánc és dráma 0,5 18,5 0,5 18,5 informatika 4-8 6-10 informatika 0,5 18,5 1 37 3,33 1 37 1 37 4,44 életvitel és gyakorlati ismeretek 4-9 5-10 technika 1 37 1 37 4,44 1 37 0,5 18,5 3 testnevelés és sport 11-15 10-15 testnevelés 2,5 92,5 2,5 92,5 11,11 2,5 92,5 2,5 92,5 10 osztályfőnöki 1 37 0,5 18,5 3,33 1 37 összes 22,5 832,5 22,5 832,5 25 925 25 925 választható osztályfőnöki 0,5 18,5 1 37 informatika 0,5 18,5 technika 0,5 18,5
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Nem szakrendszerű oktatás az intézményben A közös óraterv felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 2008-2009. tanévtől felmenő rendszerben. A választható órakeret tagintézményi megjelenése a mellékletekben található. Nem szakrendszerű oktatás az intézményben Az iskolai oktatás 5-6. osztályos szakaszában 2008-2009. tanévtől lehetővé válik az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Ennek érdekében teret és időt nyer a tanítói tanulásszervezés, amely tanári tanulásszervezéssel egységet alkot. Intézményünk a következő módon él a nem szakrendszerű oktatás lehetőségéve 2008/2009-es tanévtől a szakrendszerű és nem szakrendszerű órák megosztása: Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatás mértéke a 2008-2009. tanévtől a kötelező és nem kötelező órák 25 %-a. A kötelező órakeret nem szakrendszerű oktatással lefedett része: 1 óra magyar nyelv és irodalomból 1 óra matematikából A többi nem szakrendszerű kötelező és nem kötelező órát a tagintézmények a helyi sajátosságok, tanulócsoportok figyelembe vételével évente határozzák meg. Az általános iskolai tagintézmények sajátosságait a tagintézményi mellékletek tartalmazzák! Ezek a következők lehetnek: Tagintézmények óratervei, átmenetiek és a következő időszakban alkalmazandóak (kötelező és választható foglalkozásokkal) Tagintézmények sajátosságai (emeltszintek, orientációk, idegen nyelv oktatás, napközi otthon, ipr alkalmazása, sni tanulók fejlesztése személyi és tárgyi feltételekkel), Azon tanulmányi feltételek, amelyek alapján a tanuló bekapcsolódhat a kiegészítő (emeltszintű - választható) tananyag elsajátításába, Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás 25%-os aránya, tagintézményenként egységes elvek alapján, tagintézmények alkalmazott tantervei évfolyamonként és tantárgyanként.
265
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A hivatalos tankönyvjegyzékből a szaktanárok, munkaközösségek kiválasztják az oktatásához szükséges könyveket évfolyamok, illetve osztályok szerint, majd a szükséges adatokkal kitöltik (ahol ezt a formát alkalmazzák) a tankönyvrendelési formanyomtatványt, melyet aláírásukkal hitelesítenek. A szaktanárok, munkaközösség-vezetők az illetékes igazgatóhelyettessel, tagintézmény-vezetővel konzultálnak, aki jóváhagyja a tankönyvek rendelését és továbbítja azt az igazgatóságnak. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek (szaktanárok) a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Lehetőség szerint tantárgyanként egységes, egymásra épülő tankönyvcsaládokat alkalmazunk (ne legyen évenkénti változás). A taneszközök ára lehetőleg ne haladja meg a normatívában meghatározott értéket. Törekedjünk arra, hogy fölösleges költségbe ne verjük a szülőket! Munkafüzet, feladatlap, témazáró feladatlap választás csak abban az esetben történjen, ha a nevelő használtatja a tanulókkal. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken tájékoztatjuk. A tankönyvek beszerzését a tagintézmények tankönyvfelelősei végzik. Az erre vonatkozó szabályozást az iskolai SZMSZ tartalmazza. A tankönyvek megrendelését tagintézményenként a helyi sajátosságokat figyelembe véve a tagintézmény arra kijelölt felelős vezetője (igazgatóhelyettese) intézi. Az egyéb szükséges taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, a tartós könyvek beszerzésére rendelkezésre álló összegből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be a tagintézmények könyvtárai számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják a tanítási év során, év végén pedig visszajuttatják a könyvtárba. Az intézmény törekszik arra, hogy tartós tankönyvek használatával, újraosztásával csökkentse a szülők anyagi terheit. Alapvető követelmény, hogy a tankönyvek szerkezete legyen egyszerű és világos, keltse fel a gyermek érdeklődését. Szövege az életkornak feleljen meg, kerülje az idegen kifejezéseket. Ábrái, betűméretei segítsék az önálló ismeretszerzést. Ösztönözzön az ismétlésre, a rendszerességre.
266
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az intézménybe történő felvétel és a magasabb évfolyamára való lépés feltételei Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, segítse az önálló feladatmegoldást. Tankönyvek választásának kritériumai: Tartós; Korszerű; Illeszkedik a tantárgyi követelményekhez, a tanulók igényeihez; Kedvezőbb ár. Az intézménybe történő felvétel és a magasabb évfolyamára való lépés feltételei A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény a kistérségen kívülről is fogad tanulókat. Az intézmény első évfolyamára történő felvétel A beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor (életkor, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény). A közoktatásról szóló törvény 6. §-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. Attól a naptári évtől válik tankötelessé legkorábban, amelyben a 6. életévét, legkésőbb, amelyben a 8. életévét május 31-ig betöltötte. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a 6. életévét december 31. napjáig tölti be. Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján. A tankötelezettség annál a gyermeknél eshet a 8. életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. Az iskolaérettség komplex jellegű, a fizikai és pszichikai alkalmasságon belül több tényezőből tevődik össze. Az iskolaérettség leglényegesebb összetevői: Megfelelő testi fejlettség és egészségügyi állapot. Magába foglalja a gyermek életkorának megfelelő fejlettséget – testsúly, magasság, ép látás, hallás, beszéd, idegrendszer. Az egészségi állapothoz tartozik még az iskolai munkához szükséges teherbíró képesség – az izmok kellő fejlettsége, az idegrendszer megfelelő feszültségbírása – is. Akaratlagos figyelemre (koncentrációra) való képesség a megfigyelőképesség. Ez legalább 5-15 percig tartó figyelemre, és a tárgyak, jelenségek jegyeinek megfigyelésére való képességet jelent. Emlékezet: hallott, tanult rövid mesék kérdések alapján történő felidézése. A gondolkodás életkornak megfelelő fejlettsége. A lényeglátás bizonyos fejlettsége. Az életkornak megfelelő szóbeli kifejezőképesség. A tanuláshoz szükséges tapasztalatok, gyakorlati készségek megfelelő szintje. Ábrázolókészség (utánzás útján önállóan). Megfelelő kézügyesség és mozgásbeli fejlettség. A mozgások célnak megfelelő irányítása (vonalvezetés, munkaeszközök használata: olló, kés.) Mozgásigény kellő fékezésére való képesség.(tanítási óra alatt) Munkára érettség. Feladattudat.
267
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az intézménybe történő felvétel és a magasabb évfolyamára való lépés feltételei Átlagos munkatempó. Önálló munkavégzésre való képesség. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: A gyermek születési anyakönyvi kivonatát, A szülő személyi igazolványát, A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, A nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó javasolta), Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A szülőnek nyilatkoznia kell: napközi igényéről, választható foglalkozások, órák vállalásáról, Hittanra való jelentkezésről, kedvezményekre való jogosultságról. Be kell nyújtania a diákigazolvány igényléséhez szükséges fényképet és az igénylés díját. Az óvoda és az iskola együttműködésének területei a beiskolázást megelőzően: Írásbeli minősítést ad az óvónő a gyermekről a fejlődési napló alapján. A vizsgálati anyagról másolatot kap az iskola. Képességvizsgálat, melynek anyagát az óvónő állítja össze. Megfigyelés foglalkozáson (ezen a leendő elsős tanító is részt vesz). Beszélgetés e gyerekekkel. Az óvodában használt feladatlapok megismerése. A leendő első osztályosok szüleinek tájékoztatási formái: Pedagógiai program – szülői értekezleten. Házirend egy példányának átadása beiratkozáskor. Tanító szóbeli tájékoztatása minden egyéb ügyben. Általános iskolai osztályba történő felvétel Általános iskolai tagintézményeink között az átjárás szabad és korlátoktól mentes. A tagintézmények egymás közti megállapodása alapján fegyelmi eljárást és a két tagintézmény közötti egyeztetést követően a tanuló áthelyezhető. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni a következőket: Az elvégzett évfolyamokat tanúsító iskolai bizonyítványt, A tanuló anyakönyvi kivonatát, A szülő személyi igazolványát, Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A belépést követően az esetleges hiányok pótlására fél év haladékot kap a tanuló. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon. A felzárkóztató időszak végén a tanulónak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Ha olyan körzeten kívüli tanuló jelentkezik, akinek magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, a tagintézmény vezetője döntése előtt kikéri a nevelőtestület véleményét.
268
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az intézménybe történő felvétel és a magasabb évfolyamára való lépés feltételei Az általános iskolák 1-8 évfolyamain a magasabb évfolyamra való lépés Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját. Ez a szabályozás az általános iskola első-harmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam első félévében 2004. szeptember 1-jétől együtt járt a szöveges értékelés felmenő rendszerű bevezetésével. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 1. A törvény 71.§ (1) bekezdés szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 2. 71. § ( 2 ) Az iskola magasabb évfolyamába lépő illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. 3. 71. § ( 3 ) A tanuló az iskola engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 4. A törvény 71.§ (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályba abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. 5. A törvény 70.§ első három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével. Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. A (3) bekezdés előírja, hogy az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – az a törvény 52. §-ának (7.) bekezdésében, valamint (11.) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1. ) bekezdés 41. pont] második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. 6. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges. év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A bukott tanuló szülője kérheti, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt tehessen javítóvizsgát. Ha a tanuló 4-8. évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, akkor a nevelőtestület határozata alapján vagy javítóvizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles.
269
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az intézménybe történő felvétel és a magasabb évfolyamára való lépés feltételei 7. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható Az elméleti tantárgyak valamelyikéből az óraszám 30%-ánál többet mulasztott, és emiatt nem osztályozható – abból a tantárgyból Magántanuló volt.
270
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái 2010/2011-es tanév során a 2010. évi LXXI. törvény alapján az alábbi módosítással történik a tanulók értékelése: A Közoktatási törvénynek megfelelően: „A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen, érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói, valamint a 2. osztályosok az első félévben. A tanulók szöveges értékelése az általános iskola kezdő szakaszán Iskolánkban a tanulókat az 1. évfolyamon, valamint a 2. osztályosoknál az első félévben szöveges értékeléssel minősítjük, a 2. osztályosoknál második félévtől és 3 - 8. osztályban pedig 1-5 osztályzattal értékelünk a tantervekben megállapított követelmények alapján. A szöveges értékelés hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra, mert lezárását jelenti egy-egy időszaknak, de hogy az értékelés tartalmilag milyen lesz, milyennek kell lennie, azt tudatos tervezés és folyamat előzi meg. E folyamat több elemet foglal magába: A tananyaggal kapcsolatban: Mit tanítunk és miért Mi a célunk vele Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk Mi a követelmény Mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell Mit tekintünk optimumnak Milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint A diákokkal kapcsolatban: Önmagához képest hogyan fejlődik a szaktárgyban Milyen lehetőségei vannak a továbblépésre Osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének, Személyiségének alakulását. Átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói munka nélkül nem születhet semmilyen megalapozott, hiteles értékelés. A szöveges értékelés koncepciójának lényege A szöveges értékelés kritériumai: Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon, Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: Minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze,
271
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, Legyen összhang a nat, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált Értékelési koncepció között, Jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő Szerepet betölteni, Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, Nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára, A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő Szerepet betölteni. A tanulók értékelése iskolánk 1-4. évfolyamán Az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében iskolánkban az alsóban tanító pedagógusnak folyamatosan kell végeznie osztályában a személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is. Fontos, hogy az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. a) A szöveges értékelési rendszer összetevői: A szöveges értékeléssel kapcsolatos törvényi kötelezettség teljesítése, és saját intézményünk hatékony működése érdekében feladatunk, hogy kidolgozzuk a szöveges értékelés számunkra legmegfelelőbb helyi rendszerét. Intézményünk tagiskoláiban a szöveges értékelés alapját az OM ajánlott mondatbankjai adják. Szempontrendszer a szöveges értékeléshez (pedagógiai és módszertani szabályok) A szöveges értékelés elsősorban a gyereknek, és természetesen a szülőnek is szól. Ezért a szöveg megformálása egyes szám 2. személyben íródik. Mindig törekszünk arra, hogy az egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott, érthető legyen. Megállapodtunk abban, hogy melyik időszak, teljesítmény milyen típusú, műfajú mennyiségű értékelést kíván, kialakítottuk az értékelési folyamat egyes lépéseit, metodikáját. Szöveges értékelésünk nem teljesítményelvű: miközben nem mond le a hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, a társas kapcsolatokat, az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát egyenrangúnak tekinti az intellektuális teljesítménnyel. Elvárjuk, hogy a gyerek legyen aktív részese fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában. Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről. Az értékelés döntően személyre szóló, fejlesztő legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. Ne mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjunk le sommás következtetéseket, ne adjunk önmagát beteljesítő jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a tévedhetetlenség látszatát.
272
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 273 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni! Értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató. Formáló-segítő értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentősebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni! Törekszünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekről. A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő, de magával a kudarccal, szembe kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat. Ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a nehézségekből való kilábalás szándékát is. Kidolgozzuk önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során rögzítjük az egyes diákok eredményeit, jellemzőit, erényeit és hiányosságait, vele kapcsolatos tapasztalatainkat. A szöveges értékelés írásakor tudatában vagyunk annak, hogy mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához. Az értékelési funkciók meghatározása (diagnózis, formatív, szummatív értékelés) A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Diagnosztikus, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. pl. a témazáró dolgozatok, év végi felmérések. A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. Az értékelés módjai (szóbeliség, írásbeliség aránya) A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok és az adott aktuális állapot között. Fontos, hogy a tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 274 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Az értékelés számos módon kifejezhető. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek, alkalmazhatunk pontozást, %--os értékelést). Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap, stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. Az értékelés, a szülői és tanulói tájékoztatás formái, időszakai Első évfolyamon részletes szöveges értékelést kapnak a tanulók: Az iskolakezdésről, a beszoktatási időszak után, Az első félév végén (magatartás, szorgalom és tantárgyi értékelések kitérve a személyiségvonások fejlődésére; értékelőlapok mellékelve) Év vége előtt, (április) ugyanúgy, mint félévkor Összegző értékelés az év végi bizonyítványhoz csatolva, ez minősítő értékelés. A tanulók szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. Tartalma az oktatás dokumentumai részben van kifejtve. Magatartás és szorgalom értékelése havonta. Értelemszerűen, ha az adott témakör nem kerül szóba abban az időszakban, amit értékelünk, akkor azt kihagyjuk. A 2. évfolyamon félévig szövegesen, majd a II. félévben osztályzattal értékelünk, kivéve a szorgalom és magatartás (ez marad szöveges). Ezen kívül minden évfolyamon alkalmazzuk az értékelés illetve tájékoztatás egyéb formáit. Ezek a következők: Év közben tantárgyanként gyorsan, a tanuló által is ellenőrizhető feladatok, ami alkalmas egy-egy ismeret elsajátítását mérni (a tanuló önmagát méri, saját teljesítményét értékeli %-os vagy pontozós megoldás). A mérésnek negatív vonzata nincs. Szummatív értékelés egy-egy lezárt témakör, tanítási egység végén. (%-kal és rövid mondatokkal, ami utat mutat, hasznos tanácsot ad a gyerek számára. Ez hosszabb időszakot átfogó értékelés. Írásbeli munkák, füzet értékelése (rövid üzenetek). Mindennap szóbeli értékelés a tanítás folyamatában. Szülői értekezletek, fogadóórák (rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről, javítandó feladatokról, tanácsot adunk a gyakorlásra vonatkozóan). Igyekszünk minden gyermek értékeit kiemelni, és erősíteni a szülőt abban is, amiben gyermeke sikereket tud elérni. Egyéni beszélgetések, családlátogatások. Egy - egy lezárt időszak végén a gyerekek munkáit hazaküldjük (ezeket egyéni dossziékban gyűjtjük, a szülők aláírásukkal igazolják, hogy látták) , ez visszakerül az iskolába.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 275 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Kik végzik az értékelést Az értékelést a gyermeket tanító pedagógusok végzik, a félévi és év végi szöveges értékelést az osztályfőnök adja ki a tanulóknak. Magatartás és szorgalomnál az összes pedagógus értékel, aki a tanulót tanítja. Az értékelő lapokon röviden a tanuló is értékeli magát (elsőben bejelöli a rá vonatkozó jelet, 2 - 4-ben rövid szöveges önértékelést ad, mielőtt a pedagógus is értékeli. Természetesen az év végi bizonyítványban a minősítő értékelésnél a tanuló nem értékeli önmagát. A szöveges értékelés dokumentumai A törvény 72.§ (2) bekezdésének ismerete fontos a szöveges értékelés szempontjából is. Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott. Azonban az iskolai nyomtatványok (az év végi bizonyítvány kivételével) az OM által szabályozott rendszer alkalmazásával (személyiségi, adatvédelmi, biztonsági követelmények megtartásával) elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni (részletesen: közoktatásról szóló törvény 70.§ - 73.§). A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének és iratkezelésének általános szabályait, és a tanügyi nyilvántartások kezelését a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásai tartalmazzák. A tanügyi nyilvántartások közül az osztálynapló, a törzslap és a bizonyítvány vezetésében jelent változásokat a szöveges értékelési gyakorlat. Az első évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az első évfolyamokról kiállított bizonyítványok. Záradék rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. Az 2 évfolyam év végi és a 3 -8. évfolyamos tanulók értékelésének, számonkérésének követelményei és formái. Az intézmény írásbeli beszámoltatásának rendje és korlátai Tanulók értékelése Tanulók szóbeli értékelése: A tanuló tanulmányi munkáját, magatartását, szorgalmát az osztályban tanítók negyedévenként, (középiskolában félévenként) értékelik (TEAM értekezlet, egy évfolyamon tanítók csoportértekezlete). A tanulók egyéni teljesítményét a szülő kérésére szóban, szövegesen értékeljük szülői értekezleten, fogadóórán, egyéni megkereséskor, stb. Félévi és év végi osztályozó értekezleten a magatartás és szorgalom megállapításakor. A gyerekekkel együtt töltött időben a tanár rendszeresen megerősíti, segíti tanítványait. Tanulók szöveges értékelése írásban: A tagintézmény-vezető, osztályfőnök és a szaktanár dicséretei és elmarasztalásai.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 276 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Az írásbeli munkához írt vélemény. A heti 1 óránál kisebb óraszámú tárgyak (modulok) értékelése félévkor: megfelelt, nem felelt meg Tanulók teljesítmények és eredmények értékelésének fórumai: Nyílt napok Iskolai rádió, újság Versenyek, vetélkedők Pályázatok, kiállítások Szaktárgyi mérések, Kompetenciamérések Tanévzáró értekezletek, ünnepségek Tanulók érdemjegyekkel történő értékelése A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 4-5 legyen, heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyak esetében minimum havi 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Elvárás az érdemjegyek adásánál: Az osztályzatok tükrözzék a tanulók tudását. Csak a követelményrendszerben és a tantervben előírtakat értékeljük. Fontos az érdemjegyek súlyozása – szóbeli, dolgozat, témazáró, stb. Értékelésünkről a szülőket az ellenőrzőben, félévi értesítőben, év végi bizonyítványban ill. értékelőlapokon tájékoztatjuk. Az érdemjegy szerzésének módjai: Szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek) Írásbeli munka (témaközi vagy témazáró dolgozat) Önálló kiselőadás Óraközi munka Gyakorlati órai munkavégzés Részvétel versenyeken Törekedni kell minden tantárgynál a szóbeli számonkérés növelésére, hogy a tanulók megfelelő, aktív szakszókincse kialakuljon. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái: Írásbeli felelés Témazáró felmérés Félévi felmérés Év végi felmérés Alapkészség-felmérő, minimum követelményeket mérő dolgozat esetén az elért pontszámok osztályzattá alakításánál a következő arányok figyelembe vétele ajánlott: Teljesítmény Érdemjegy 0-50% elégtelen (1) 51-60% elégséges (2)
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 277 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái 61-79% közepes (3) 80-90% jó (4) 91-100% jeles (5) Az írásbeli felelés (röpdolgozat) érdemjegye azonos a szóbeli feleletével. A témazáró felmérés időpontját, témáját meg kell előre határoznia a tanárnak! A témazáró felmérések a témakörök végén, összefoglalás és szükséges mennyiségű gyakorlás után készülnek. Ezek érdemjegyei hangsúlyozottabban kapnak szerepet a félévi és az év végi osztályzat kialakításánál. Egy tanítási napon 2-nél több témazáró felmérés (dolgozat) nem íratható! A felméréseket legkésőbb 2 héten belül ki kell javítani, és az eredményt a tanulókkal közölni. A félévi és év végi felméréseket legkésőbb a félévi vagy év végi jegy lezárása előtt 2-3 héttel meg kell íratni, és az utána fennmaradó időben lehetőséget kell adni a tanulóknak a javításra. A témazáró dolgozatokat lehetőség szerint a munkaközösség tagjai közösen állítják össze. Általánosan az írásbeli munkák (témazáró-, félévi- és év végi felmérések) értékelésekor az elért pontszámok osztályzattá alakításánál a következő arányok figyelembe vétele ajánlott: Teljesítmény Érdemjegy 0-33% elégtelen (1) 34-50% elégséges (2) 51-75% közepes (3) 76-90% jó (4) 91-100% jeles (5) A félévi tantárgyi érdemjegyet az ellenőrzőbe számmal kell beírni, tantárgyi dicséret esetén az 5-ös szám mellé „d. betűt kell írni. A magatartás és szorgalom osztályzat szövegesen kerül beírásra. Az év végi osztályzatokat a bizonyítványba, anyakönyvbe és a törzslapra szöveggel kell beírni. A 2. évfolyam év végi és a 3-4 évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre osztályzattal 2. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom; matematika; természetismeret; ének-zene; rajz; technika; testnevelés 3. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom; matematika; természetismeret; ének-zene; rajz; technika; testnevelés 4. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom; matematika; természetismeret; ének-zene; rajz; technika; testnevelés; idegen nyelv; informatika
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Az 5-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre osztályzattal 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, informatika, rajz, technika, testnevelés, 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, természetismeret, földrajz, informatika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, informatika, fizika, biológia, földrajz, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika, 8. magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, informatika, fizika, biológia, földrajz, kémia, média, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciókat bemagol. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy) Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. „Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokával nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.. (Kt. 70.§ 4.) A Kt.70.§. (1)-(2) bekezdésektől eltérő értékelési formát Intézményünk nem alkalmaz.
278
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Vizsgák, mérések Intézményünk szorgalmazza, hogy tagintézmény tervezzen és bonyolítson le vizsgákat és méréseket, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy mérjük a tagintézmények teljesítményét, a tanulók tudását, képességét, kompetenciáit. Legalább négy éven belül ki kell dolgozni az egységes iskola általános mérési (vizsga) rendszerét, negyedik, hatodik, nyolcadik osztályra. Ezzel kívánjuk elősegíteni azt, hogy intézményünk tanulói mind jobban megfeleljenek az európai elvárásoknak, az országos kompetenciaméréseknek. Amennyiben egy tagintézmény az országos méréseken az átlag alatt teljesít, ott központi segítséggel, szakértők megbízásával, méréseket végzünk, hogy az eredményeket a következő években javítani tudjuk. A tagintézmények egyedi sajátosságaik alapján a következő eljárást követhetik: - A negyedik évfolyam végén a munkaközösségek vagy a tervezett tesztbank feladatai alapján készült mérőlapokon az alapkészségek mérése magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyból. A hatodik évfolyam félévi értékelése előtt intézményi kompetenciamérés, amelynek eredménye a hatosztályos gimnáziumba való továbbhaladást is elősegíti. A 8. Osztályosok vizsgájának célja: A tanuló vizsgahelyzetben adjon számot a tudásáról (írásban, szóban), A meglévő ismeretek rendszerezett áttekintése, alkalmazása, A tanulók előkészítése a középfokú tanulmányokra. o Tantárgyak: a középiskolák által meghatározottak alapján. A vizsgán teljesített eredményért kapott érdemjegy témazáró osztályzat értékeként kerül beszámításra az év végi osztályzat kialakításakor. (Kivétel a rajz, ami 50 %- ban) Osztályozó és javító vizsgákról a közoktatási törvény rendelkezik. A vizsgák megtervezése és lebonyolítása a munkaközösségek és a szaktanárok feladata. Az érdemjegyeket az osztálynaplóban és csoportnaplókban folyamatosan kell bejegyezni. A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyet megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A gyakorlati érdemjegyet az osztálynaplóba a hó végén kell bejegyezni. Az érdemjegyet minden esetben be kell íratni az ellenőrző könyvbe a szülő tájékoztatása céljából. Az érdemjegyekről és az értékelésekről a tanulót és a szülőt az ellenőrzőn keresztül értesítjük, valamint a fogadó órákon és a szülői értekezleten tájékoztatjuk. Az osztályfőnökök gondoskodnak arról, hogy a jegyek havonta beírásra kerüljenek az ellenőrzőkbe. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzuk meg. Ezekről az osztályzatokról az ellenőrzőn, illetve a bizonyítványon keresztül értesítjük a tanulót és a szülőt. Nevelőtestületünk félévi, illetve év végi osztályozó értekezleten áttekinti a tanulók osztályzatait. Dönt a magasabb évfolyamba lépésről, illetve a szakmai, alap-műveltségi vizsgára bocsátásáról. Megállapítja - gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - iskolán kívüli gyakorlati képzési helyen lévő tanuló gyakorlati osztályzatait.
279
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, értékelése
A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, értékelése A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) A tanuló szorgalmának értékelésekor és minősítésekor Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) A tanulók magatartásának minősítése A magatartás minősítése igazodjon az életkori sajátosságokhoz. Minősítésének alapja a tagintézményi Házirend betartása, a közösséghez, annak tagjaihoz való viszony (önállóság, felelősségérzet, közösség érdekében végzett tevékenység, hangnem, viselkedés). Tükrözze továbbá: A tanuló pozitív és negatív változásait; A tanuló fegyelmezettségét; Az osztályközösség véleményét; Az év végén az egész éves munkát. Példás (5) Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat tanórán és tanórán kívül is. A házirend minden pontját tudatosan megtartja, társait is annak megtartására ösztönzi. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Fegyelmezett munkájával pozitív hatást gyakorol a közösség kialakulására. Szívesen vállal közösségi munkát. A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias. Óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét, másokat is erre ösztönöz. Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) A házirend pontjait betartja. A tanórán és tanítási órán kívül is rendesen viselkedik. Feladatokat önként ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. A közösségi munkában aktív, de nem kezdeményező. A felnőttekkel és társaival kapcsolatos hangneme megfelelő. Óvja és védi az iskola felszereléseit, környezetét. Nincs intője vagy megrovása. Változó (3) Az iskolai házirendet nem mindig tartja be, az ellen alkalmanként vét. A tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, zavarja a tanítási órákat. Előfordul, hogy felnőttekkel szemben és társaival udvariatlan, durva.
280
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, értékelése A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Igazolatlanul mulasztott. Osztályfőnöki, szaktanári intést kapott. Rossz (2) Fegyelmezetlen magatartásával bomlasztja a közösséget, rendetlen. A házirend előírásait sorozatosan megsérti. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Felnőttekkel és társaival szemben rendszeresen udvariatlan, durva. Az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Több alkalommal igazolatlanul mulaszt. Több szaktanári figyelmeztetést, osztályfőnöki intést vagy ennél magasabb fokú büntetést kapott. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges. A tanuló magatartását az osztályfőnök - az osztályban tanító tanárokkal való megbeszélés alapján - minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának minősítése A szorgalom osztályozásának alapja a tanuláshoz, a szakmához, a munkához való viszony, gyakorlaton tanúsított munkaerkölcs, (kötelességteljesítés, cselekvőképesség, rendszeretet, munkafegyelem, törekvés, pontosság). Az osztályozásnál nemcsak a jegyeket, hanem a képességeket is mérlegeljük. Példás (5) Tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi. Önművelése rendszeres és többirányú. Érdeklődése az iskolán kívüli tananyagra is kiterjed, ismereteit tanítási órákon is felhasználja. Tanórákon aktív, házi feladatát minden órára elkészíti. A tanórákon kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, ezeket tanítási órákra mindig el is hozza. Jó (4) A tanórákra való felkészülésében rendszeres. Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. A tananyag iránt érdeklődik, önművelése érdeklődésének megfelelő. Tanórákon többnyire aktív. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatásokat teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek, ezeket tanítási órákra rendszerint el is hozza. Változó (3) Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti.
281
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, értékelése Önállótlan, a tanultakat irányítás mellett is pontatlanul alkalmazza. Szétszórtság jellemzi, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Hanyag (2) Képességénél jóval gyengébb teljesítményt mutat tanulmányi munkájában. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan. Feladatait többnyire nem végzi el, a tanultakat nem tudja alkalmazni. Nem hajlandó munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel. A tanuláshoz nyújtott tanulói vagy tanári segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. Csoport és önálló munkában ösztönzésre sem vesz részt. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, órákra gyakran el sem hozza azokat. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, vagy megsértése szükséges. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök - az osztályban tanító tanárokkal való megbeszélés alapján - minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Egységes elvek a tanulók dicséreténél, jutalmazásánál és fegyelmező, fegyelmi büntetésénél A tanulót példamutató szorgalmáért, ill. magatartásáért a nevelőtestület dicséretben részesítheti a tanév végén. A bizonyítványba a következő záradék kerüljön: „Példamutató magatartásáért vagy/és szorgalmáért nevelőtestületi dicséretben részesül.‖ A tanulók dicséretének, jutalmazásának és kitüntetésének az elvei, formái Alapelv, hogy a tanulók, tanulói közösségek tanulmányi munkájában, magatartásában, szorgalmában, közéleti, közösségi és tanórán kívüli tevékenységében elért kimagasló eredményeit jutalmazzuk. A dicséret, jutalmazás, valamint büntetés és fegyelmezés fokozatait az intézményi SZMSZ tartalmazza. A tagintézmények az eddigi hagyományok szerint adhatnak jutalmakat, kitüntető címeket. A tanulók számára adott fegyelmező és fegyelmi intézkedések fokozatait szintén az intézményi SZMSZ tartalmazza. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-második évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli házi feladatot, csak írásbeli gyakorlást. A 3-8. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak írásbeli házi feladatot.
282
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, értékelése Nyári szünetben a következő évfolyamra előírt kötelező olvasmány elolvastatható. Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény 48.§ 1.b bekezdése kimondja, hogy‖… az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről‖. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségei fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A fenti kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére rendelkezésre álló két teszt közül intézményünk a Hugarofit-tesztet alkalmazza, amelyet az alábbi próbák alkotják: Cooper-teszt Helyből távolugrás Lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával Fekvőtámaszban karhajlítás és- nyújtás folyamatosan Tömött labdadobás két kézzel fej fölött hátra – hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan. Cooper-teszt Az aerob, hosszú távú állóképesség műszerek nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. Lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, illetve folyamatos előrehaladással. Helyből távolugrás Az elugró vonal mögül a tanuló karlendítéssel páros lábról elugorva minél nagyobb távolságra érjen a talajra. A próba célja az alsó végtag dinamikus erejének felmérése. Lökés egy kézzel dobóterpeszből A dobóvonal mögül kényelmes harántterpeszben állva, az ügyesebbik kézzel löki el a labdát. A próbánál a kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejét mérjük fel. Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan Mellső fekvőtámaszban, vállszéles támaszból karhajlítás addig amíg a felkar vízszintes helyzetbe kerül, majd nyújtás. A Feladat a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérését szolgálja. Tömött labda dobás hátra két kézzel, a fej fölött A dobóvonal mögött a dobás irányának háttal állva oldalterpeszben a fej fölött dobja el a labdát. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejét mérjük. Hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan Hason fekvésből, tarkóra tartásból a tanuló: ütemre törzsemelést végez ütemre könyökérintést az áll alatt ütemre karemelést vissza középtartásig ütemre visszaérkezik kiinduló helyzetbe. Ezzel mérjük a hátizmok erő – állóképességét. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan A tanuló hanyattfekvésben térdeit 90 fokos szögben behajlítja, kezei a tarkóján támaszkodnak.
283
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve 284 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Felüléssel könyökével megérinti a combjait majd visszaérkezik kiinduló helyzetbe. A próba által a hasizmok erő – állóképességét ellenőrizzük. A mérések pontos és gyors regisztrálására és a teljesítmények értékelésére intézményünk a Fitszoft 2000 számítógépes programot alkalmazza. A program kiszámítja a tanuló pontszámát próbánként és összesítve. Ez alapján besorolja a megfelelő kategóriába. Lehetővé teszi, hogy a felmérések során a tanulók életkorának megfelelően differenciálni tudjunk a próbák között. 1–2. évfolyamon a 7-8 évesekre vonatkozó tesztet alkalmazzuk. Ezek: Cooper-teszt, helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés és- leengedés, hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés. 3-4. évfolyamon a Miniszoft próbáit használjuk. Ezek: Cooper-teszt, helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés és – leengedés, hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás. 5-8. évfolyamon az összes próba szerepel a felmérésekben. A program segítségével különböző listák készíthetők. Az iskolára vonatkozó összesített adatlap tájékoztatja az iskolavezetést és az iskolaorvost arról, hogy évfolyamonként és osztályonként milyen kategóriába – az igen gyengétől az extráig – tartoznak tanulóink. A pontszám szerinti rangsor alapján a testnevelő képet alkothat az adott osztály tanulóinak sorrendjéről. Egyéni adatlapokat is készíthetünk a tanuló kérésére, amelyen nyomon követheti teljesítményét az egyes próbákban és figyelemmel kísérheti összteljesítményének változását egyik felméréstől a másikig, sőt több éven keresztül is. A különböző próbák, így pl. a Cooper-teszt alapján készült lista lehetővé teszi, hogy a testnevelők kiválaszthassák a legjobb képességű tanulókat a különböző – atlétika, labdajátékok stb. – sportversenyeken való szereplésre. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Pedagógiai program mellékletében utal a tagintézmények, intézményegységek eszköz- és felszerelés jegyzékére. (2. sz. melléklet)
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja
Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Egészségnevelési program Törvényi feltételek A törvényi háttér alapja az 1986-os ottawai Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. (1986. november 17-21.) Az I. Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia közreadta az „Egészséget mindenkinek 2000-re és azon túl is. című chartáját. Ebben újfajta népegészségügyi mozgalmat sürget. A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett Nemzeti Alaptantervet (Nat) a 202/2007 (VII.31.) Korm. rendelet módosította. A módosított Nat alapján kerül sor a kerettantervek, az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálatára. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására., a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek. Az egészségnevelés folyamata, célja Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embert arra, hogy egyre fokozódóbb kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. Az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészségügyi ágazat önmagában nem tudja biztosítani a feltételeket: a stratégiákat és programokat az egyes országok és régiók helyi igényeihez és lehetőségeihez kell igazítani. Figyelembe kell venni az eltérő társadalmi, kulturális és gazdasági igényeket és lehetőségeket. A világ, a nemzetek, a régiók és közösségek általános vezérelve az, hogy támogatni kell a kölcsönös gondolkodást, őrködni kell egymás, közösségeink és természeti környezetünk felett. Természeti kincseink megőrzését, mint globális kötelezettséget kell hangsúlyozni a egész világon. Az egészségfejlesztés támogatja az egyéni- és társadalmi fejlődést, az információval való ellátást, az egészség érdekében végzett nevelés és az életvezetéshez szükséges készségek és képességek fokozása révén. Ezáltal növeli az emberek előtt megnyíló lehetőségeket a saját egészségük és környezetük feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén. Nagyon fontos lehetővé tenni az emberek számára az élethossz végéig való tanulást, hogy felkészüljenek az élet valamennyi szakaszára, és hogy megállják helyüket krónikus betegség vagy sérülés esetén is. Ezt mind iskolai, mind otthoni, mind munkahelyi, mind közösségi környezetben elő kell mozdítani az oktatási, szakmai, önkéntes és üzleti alapokon működő szervezeteken keresztül és magukban az intézményekben is.
285
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei között, ott, ahol tanul, játszik, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával, másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Fel kell lépni az erőforrásokkal való visszaélés, az egészségtelen életkörülmények és környezet, a nem megfelelő táplálkozás ellen. Rá kell irányítani a figyelmet az olyan népességügyi kérdésekre, mint a szennyeződés, a lakás- és foglalkozási ártalmak, lakásés település-egészségügy. Lehetővé kell tenni, hogy megőrizzék maguk, családjuk, barátaik egészségét és elfogadják a közösséget, mint a jól-léttel kapcsolatos szószólót. Magyar Törvényi előírások erre a területre folyamatosan változó és sokrétű szabályozást alkotnak, amelyeket munkánk során figyelembe kell vennünk. Helyzetelemzés Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészségnevelésben alapvető szemléletváltásra van szükség: az eddigi tiltó, figyelemirányító módszerek helyett – hiteles szavakkal – vonzónak találtatni az egészséges állapotokat. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A cél: vonzó alternatívákat nyújtani és építeni a diákoknak az egészséges életstratégiák kialakításában. Ehhez nagyon fontos a megfelelő iskolai mentális légkör kialakítása. Ennek tényezői: Korszerűbb, újszerű megfogalmazások Döntési képesség (nemet mondani tudás) kialakítása Felelősség átéreztetése A család és iskola kapcsolatának megerősítése – megfelelő közös programokkal Jó tanár – diák illetve diákok közötti viszony kialakítása Intézményünk fontosnak tartja, hogy tagintézményei ezt a munkát végezzék el saját területükön, és készítsenek helyzetelemzést. Alkalmazzanak ehhez különböző módszereket. Az ajánlott kérdőíves módszerrel próbáljanak választ kapni [szülőktől (SZMK), iskolaigazgatótól, tagintézmények vezetőitől, egészségnevelésért felelős koordinátoroktól, iskolai védőnőktől, iskola és gyermekorvosoktól, ÁNTSZ munkatársaitól, iskolatitkároktól és olyan tanároktól, akik egészségnevelést tanítanak] az iskola kapcsolatairól, nevelés, oktatás milyenségéről az iskolai mentálhigiénés szempontból. A kérdőív témakörei: Az iskolai közösség tagjainak önértékelése. Kapcsolatok alakulása az iskolában. A társas-szabályok kialakítása az iskolában. Oktatás – tanítás. Iskolai környezet. Otthon és az iskola kapcsolata. Egészségnevelési tanterv.
286
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Az iskola, mint egészségmegőrző munkahely. Az iskola pedagógiai programja és az egészségnevelési tanterv összhangja. Partneri viszony külső szervezetekkel és támogatókkal. Az iskola egészségnevelési céljai Az alapvető célt a tagintézményenként végzett helyzetelemzés adja meg. A tanuló egészséges fejlődését kell szem előtt tartani. Céljaink: A rendelkezésre álló eszközeinkkel és kidolgozott módszereinkkel elősegítjük a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének a védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Iskolánk egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai és munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, minden tanulójának, dolgozójának. A tanulók önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Képessé váljanak egészséges életvitelt kialakítani. Képesek legyenek a konfliktusokat megoldani. Tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Alakuljon ki a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Az intézmény együttműködik a térség és településeinek szakembereivel, bekapcsolódik a gyermekek egészségnevelését biztosító programjaiba. Kiemelt jelentőséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. Az iskola pedagógusai és körösségei teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a gyermekek és a dolgozók jól-létét, méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez. Törekszünk arra, hogy segítsük tanítványainkat, a velünk kapcsolatban álló családokat, foglalkoztatottjainkat az egészségük megőrzésében. Egészségnevelési programunk Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségi állapotot a genetikai tényezők, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátórendszer működése határozza meg. Programunk azokon a területeken, ahol konkrét ráhatásunk van, konkrét feladatokat határoz meg. Az iskolát a szocializáció színtereként használjuk. Érdemi hatást kívánunk gyakorolni az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra. Megragadunk minden iskolai és iskolán kívüli lehetőséget céljaink megvalósítására. Felhasználjuk a tantervekben lévő lehetőségeket, a közösségi színtereket, a szabadidős programokat, a családdal bevonásával tartott rendezvényeinket az egészségnevelésre.
287
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Anyagi lehetőségeink függvényében, külső támogatók bevonásával, felnőtt és gyermek közösségeink mozgatásával éves program szerint fejlesztjük, alakítjuk az intézmény, tagintézmények fizikai-tárgyi környezetét. A minőség-fejlesztési munka eredményeit felhasználva, hivatásunkat gyakorolva kedvezően alakítjuk az iskola pszichoszociális környezetét. Változatos kommunikációs formákat felhasználva (osztályfőnöki óra, fogadóóra, kirándulás, iskolaújság, rendezvények stb.) bővítjük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket, és megadjuk az ez irányú tanulási lehetőségeket. Intézményünk középtávú egészségnevelési programja A program megvalósításáért az intézmény és a tagintézmények vezetői felelősök. Az iskola pedagógiai rendszerébe az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges elemek beépüljenek: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, Egészséges testtartás, a mozgás fontossága, Alsó tagozatban a mindennapos testnevelésre készüljön tanterv, Értékek ismerete, Étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, Személyes krízishelyzetek felismerése, és a kezelési stratégiák ismerete, A tanulás és technikái, Idővel való gazdálkodás szerepe, A rizikóvállalás és határai, A szenvedélybetegségek elkerülése, A tanulási környezet alakítása, A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. A pedagógusok a napi gyakorlatban kezeljék és közvetítsék a pedagógiai rendszerben foglaltakat. Mutassanak példát saját életvitelükben. A tagintézményi környezet, a tárgyi feltételek, az étkezés körülményei feleljenek meg az előírásoknak és a törvényeknek, biztonsági feltételeknek: Osztálytermek berendezése, Osztálytermek világítása, Étkezés körülményei, Élelmezés szakszerűsége, A tagintézmények környezetének parlagfűtől való mentesítése. A program megvalósulásának nyomon követése, részprogramok kidolgozása, kétévente történő helyzetelemzés. Az osztályfőnökök foglalkozzanak kiemelten a következő témákkal: Egészséges táplálkozás, Szenvedélybetegségek, Szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezés alapjai, aids prevenció, Testi higiénia, Betegség és a gyógyulást segítő magatartás, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat, Környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),
288
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Személyes biztonság, balesetvédelmi rendszabályok megismerése és alkalmazása Testedzés, a mozgás, a helyes tartás. Pedagógusok a mindennapi munkában tartsák fontosnak Az osztálytermek szellőztetését, A termek dekorálását és a hulladék gyűjtését, Minden tanórán a mozgás lehetőségének biztosítását, A leterhelés fokozatosságát, Az ülésrend átalakítását, Az egyéni adottságokat (rövidlátás, hallási zavar, gyógyszerhasználat, hiperaktivitás,stb.) Az intézmény, tagintézmények technikai dolgozói nagy gondot fordítsanak a tisztaságra, a fertőzések elkerülésére, a gondozott környezet kialakítására. Az egészségnevelési program megjelenési formái az intézményben: Pedagógiai program, helyi tanterv idevonatkozó részei Törekvés megfelelő partneri viszony kialakítása o DADA o Drogprevenciós csoport o Ifjúságvédelmi Tanácsadó o Védőnő o Iskolaorvos o Fogorvos o ÁNTSZ Osztályfőnöki tanmenet keretében Egészségnevelési modulok, tantárgyi koncentrációk, diáksportköri foglalkozások Elsősegélynyújtó szakkörök Tagintézményi hagyományok ápolása (salátanap, madarak és fák napja, stb.) Környezettudatos magatartás kialakítása o Osztálydekoráció – gyermekek számára fontos az osztályterem díszítése, mert maguk alakítják a saját munkahelyi légkörüket, o Biztonságos, igényes iskolakörnyezet kialakítása, o Rendszeres hulladékgyűjtés, A témához kapcsolódó pályázatokban való rendszeres részvétel Szaktárgyi órák témafeldolgozása Napközis foglalkozások Kirándulások, táborok, rendezvények, szabadidős programok. Egészségnevelési részprogramok és a kidolgozás követelményei intézményünk a következő években több egészségnevelési részprogramot kíván megvalósítani:
Egészséges személyiségfejlődés elősegítése, Egészséges táplálékozás, Dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése, Hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja, Iskolán belüli bántalmazás, megalázás megelőzése, Mindennapos testmozgás biztosítása.
A részprogramok kidolgozásának követelményei:
289
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja
Konkrét és reális cél, Életkori sajátosságok figyelembevétele, Szakemberek által elfogadott legyen, Vegye figyelembe az iskola lehetőségeit, A feladatokat tagoltan rögzítse, Tartalmazza a módszertani elemeket, Határozza meg a szükséges forrásokat, Jelölje ki a határidőket és nevezze meg a felelősöket
Célunk, feladataink Cél: Az egészségfejlesztés folyamatában tanulónk képessé váljanak arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák, Pedagógusaink számára meghatározó legyen az egészségfejlesztő gondolkodás és ennek továbbadása, A tanulók legyenek tisztában döntéseiknek és tevékenységüknek milyen következményei vannak az egészségre nézve. Feladataink: Egészségfejlesztő iskolai környezet megteremtése, Egészségfejlesztő közösségi tevékenység megvalósítása, Szemléletváltás kialakítás az egészségügyi szolgáltatásokban, Az iskola egészségfejlesztési programjának működtetése, Az egészségfejlesztés folyamatát ez együttműködésre építjük, Az egyén bevonásával megvalósítani céljainkat Egészség, egészségfejlesztés Az EGÉSZSÉG a fizikai, szellemi, szociális, érzelmi, értelmi, egyéni (szakmai) jóllét állapota. Az egészség: Alapvető emberi jog, Biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél, Megléte: a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói (pl. demográfiai trendek, halálozási okok, drogfogyasztás stb.) egyértelműen jelzik, hogy ezzel a jogunkkal nem élünk, nem vagyunk egészségesek. A negatív irányú változások okai különböző tényezőkben rejlenek (genetikai, környezeti). A környezeti nevelés része az egészségnevelés. Az ember külső- és belső környezete közötti harmónia alakítása, helyreállítása az egészségnevelés központi feladatává vált. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Országos helyzetkép 1997. Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogram átfogóan vizsgálja a lakosság egészségi állapotának összefüggő kérdéseit, és egészségnevelési feladatokat is megfogalmaz. Az utóbbi években széleskörű egészségnevelési prevenciós tevékenység indult meg. A magyar emberek életvitelének alakulásában az ismeretanyag nem meghatározó tényező. Ennek egyik oka, hogy az egészség nem kapja meg a megfelelő rangot. Az egészséggel kapcsolatos információ szükséges, de nem elégséges feltétele az egészséges életvitel, életmód alakulásának.
290
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Világosabb a helyzet az iskolai egészségnevelés területén. A NAT-ban az egészségnevelést – kerettantervi jellege miatt – egyetlen műveltségi terület sem sajátíthatja ki, ugyanakkor eredményes megvalósításához számtalan problémát kell megoldani. Egészségfejlesztés területei Intézményünkben felhasználjuk a hazai kidolgozott programokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb színtere. A nyolc év alatt érdemi hatást tudunk a tanulókra, személyiségükre gyakorolni és ezt meg is tesszük! Kedvezően kívánjuk kialakítani a nevelés folyamatában az életmódjukat, szokásaikat, életideáljaikat, preferenciáikat. a) Hiteles, közérthető tájékoztatást adunk az egészséget érintő törvényekről, rendelkezésekről. A nevelők elősegítik az egészséggel, egészségneveléssel kapcsolatos alapvető információk terjesztését. Használjuk a többrétegű és komplex kommunikáció eszközét. A helyi tanterv lehetőségeit, a sajátos nevelő hatások együttesét, a tagintézmények tárgyi környezetét, a pozitív emberi viszonyok rendszerét felhasználjuk az egészségfejlesztés eredményessége érdekében. b) Világosítsuk meg az egészség komplex fogalmát. Tegyük közismertté a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti összefüggéseket. Legyen tudományosan megalapozott tájékoztatás az ember egészségi állapotát meghatározó tényezőkről. c) Teremtsünk lehetőséget az egészséges állapot pozitív élményként történő megélésére és bizonyítsuk, hogy az egészséges élet nem keserű lemondások sorozata. d) Biztosítani kell az egészségnevelés különböző színtereinek (orvosi rendelők, bölcsőde, óvoda, iskola) együttes, azonos pozitív értékrenden alapuló működését. Különösen fontos ez helyileg, az adott körülményeknek megfelelően. e) Meg kell teremteni a feltételeket az egészségnevelési feladatok megoldásához: Az óvodában elkezdett testi és mentálhigiénés nevelés folytatása életkornak megfelelően; A szenvedélybetegségek megelőzése pl. mentálhigiénés neveléssel (pozitív értékrend, önbizalom, konfliktuskezelői képességek fejlesztése); A mindennapos testnevelés biztosítása, a test- és mozgáskultúra fejlesztése, és a testedzés lehetőségének biztosítása; Egészséges táplálkozási szokások kialakítása, egészséges élelmiszerek iránti igény felkeltése, a közétkeztetésbe való bevezetése; Az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; Szexuális felvilágosítás (fertőző betegségek, nemi úton terjedő betegségek megelőzése); Beteg társaik elfogadása és segítése; Kisállattartási, állatgondozási alapismeretek, egészségügyi vonatkozásaik; Növényfaj ismeret bővítése gyógyhatású, mérgező, allergiát kiváltó fajok megismertetésével. f) Össze kell gyűjteni a korszerű, hatékony egészségnevelési módszereket (interaktív, személyiségközpontú oktatási, nevelési módszerek alkalmazása, drámapedagógiai elemek beépítése stb.) g) Segítsük a tájékozódást a médiatermékek, reklámok világában. Szorgalmazni kell az egészségre káros szokások és anyagok reklámozásának betiltását. h) Segítsük a mindennapi élet döntései során az egészségesebb lehetőség kiválasztását. Közismertté kell tenni, hogy mindenkinek alapvető emberi (gyermeki) joga, hogy egészséges legyen.
291
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja i) Nagy gondot fordítunk a lelki egészség védelmére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az alternatív örömszerzési formákkal (dohányzás, alkohol, drog) szemben a valós boldogság igényét kell állítanunk. Tagintézményeink tantestületeiben jelentős helyet kap a mentálhigiénés szemlélet, amelynek kialakításában képzett kollega segít. Egészségfejlesztési csoportok a tagintézményekben A tagintézményekben egészségfejlesztési csoportok működnek, amelynek tagjai (intézményi sajátosságokat figyelembe véve): tagintézmények vezetői vagy a igazgatóhelyettesek, egészségnevelő, iskolai drogügyi koordinátor, iskolai Vöröskereszt Csoport vezetője, iskolaorvos, iskolafogász, védőnők, testnevelők, szabadidő-szervező és könyvtáros, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Feladatuk: Egészségstratégia kidolgozása, A fejlesztési programok nyomon követése, segítése, szakmai tanácsadás, Éves egészségfejlesztési program kidolgozása, Koordináció az egészségfejlesztésben érdekeltek között, Információk, tájékoztató anyagok beszerzése a megfelelő szervektől, Adatfelmérés és minőségfejlesztési tevékenység, Az egészségfejlesztési csoport tagjainak készen kell állniuk az elsősegélynyújtásra. Feladatuk a gyors megfelelő orvosi ellátáshoz való juttatása a beteg tanulónak. A tagintézmény, egészségi probléma esetén, az iskolatitkáron keresztül értesíti a szülőt, és a megfelelő intézkedéseket megteszi. Segítő kapcsolatok az egészségfejlesztésben - Szülők (család). Fontos a folyamatos információ-átadás, megfelelő tájékoztatás. Jelentős szerepe van az aktív bevonásuknak a munkák hatékonyságában. - SZMK. Szükséges a támogatásuk megnyerése, mivel jogosítványaik alapján nagy szerepet töltenek be az egészségnevelési program kidolgozásában és megvalósításában. - Iskolaorvosok és védőnők. Intézményeinknek van jogszabályok által meghatározott iskolaorvosa, körzeti orvosa, fogorvosa, védőnői, akik a szűrést és az ellátást az életkorhoz kötődően intézményünkben megvalósítják. Vizsgálatok során követik a testi, érzelmi és intellektuális fejlődést az érzékszervek állapotát. Szűrések során felismerik a krónikus betegségeket, kóros elváltozásokat. Amennyiben helyben nem tudjuk a tanulót elsősegélyben részesíteni, úgy a megfelelő ellátást elvégzik. Közreműködnek a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Az iskola egészségügyi ellátástól várjuk a segítségnyújtást a következő területeken: életmód és betegségek összefüggései, „iskolai diagnózis a felmérések alapján, megoldási javaslatok adása, segítség a serdülőkori érzelmi, magatartás és életmód, valamint szexuális problémák és krízisek megoldásában, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálékozás egészségügyi kérdésekben. - Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő. - ÁNTSZ - Rendvédelmi szervek - Önkormányzat Hivatala
292
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Egészségnevelés és egészségfejlesztési kommunikáció területei
Tanóra, napközi, Szabadidős foglalkozás, sportprogram, szakkör, sportkör, kirándulás, tábor, Szülői értekezlet, Szakmai tanácskozás, tréning, Iskola rádió, tv, újság, Kortárscsoportos képzés, Más intézmény, civil szervezet programjához való kapcsolódás, Prevenciót végző partnerek bekapcsolása iskolai programba, Írásos tájékoztató szülők felé.
Étkezés az iskolában Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek, fiatalok megfelelő helyen, megfelelő ételeket fogyasszanak a tagintézményekben. Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovasculáris és daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulását tudjuk elérni a helyes táplálékozással. A gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követelnek. Magas a túlsúlyosok aránya. Iskolai menza és napközi A tárgyi feltételek tagintézményenként eltérőek, (saját konyha, melegítő konyha, egyéb érkezési szolgáltatás igénybevétele). Arra ösztönözzük a fenntartókat, és mi is keressük a pályázati megoldásokat, hogy az étkeztető helyek a HACCP feltételeknek megfeleljenek. Tagintézményi feladatok: Folyamatosan ellenőrizzék az ételek mennyiségét és minőségét, és probléma esetén azonnali jelzéssel éljenek. A heti étrend összeállításához véleményt mondjanak. El kell érnünk, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek. Tízórai A tanulóknak lehetőséget adunk, hogy tanári felügyelettel nyugodt körülmények között elfogyasszák az otthonról hozott ételeket. Szülői értekezleteken felhívjuk a családok figyelmét a reggeli fontosságára és a tízórai szerepére.
293
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Egészségnevelés tantárgyi programokban Az egészségnevelés színterei: Az élő szervezet működését tekintve fontos tanóra a biológia, ahol az emberi test részeiről, feladatairól illetve a betegségek okairól szerezhetnek információkat. A földünk és környezetünk tantárgy keretében az ember környezete, annak alakítása, a környezetvédelem és annak emberre gyakorolt hatása jelenik meg. A természettel harmóniában élő ember test-lelki egészsége közötti összefüggés ma már vitathatatlan. A magyar nyelv és az irodalom, valamint a művészetekkel foglalkozó tantárgyak (ének-zene, tánc, rajz- és vizuális kultúra) főként az esztétika csatornáján, a művészet élményszerző hatásán keresztül hat az emberi szellemre és lélekre. Ezáltal segít egy magasabb, emberhez méltó életminőség, kreativitás kialakításában. A testnevelés és sport tanórákon az életkornak, fizikai fejlettségnek megfelelő program összeállításával egyrészt a fizikum felépítését, megerősödését szolgálhatják. Másrészt – és ez legalább annyira fontos – igényt alakítanak ki az iránt, hogy a testmozgás az élet állandó és szerves része legyen. Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítjuk a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan tanítási napon megszervezzük, amikor nincs testnevelési óra. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. Kémia órákon elsősorban az egészségkárosító anyagokkal, vegyszerekkel ismerkednek meg, különös hangsúllyal a káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagaira, és hatásmechanizmusára (nikotin, alkohol), drogok). Legmarkánsabban azonban a komplex egészségnevelés az osztályfőnöki órákon jelenik meg. Ebben az órakeretben ismertetett témák: Egészség, életmód szerepe, serdülőkor jellemzői, társas kapcsolatok, káros szenvedélyek; Társadalom, csoportok, család, kortársak – mindezek hatása az életmódra; A média szerepe, reklámok, „okos. Fogyasztás, társadalmi elvárások, devianciák megfelelés az elvárásoknak; Társadalmi együttélés szabályai, normák, eltérés az elfogadottól (táplálkozás, életmód, szexualitás, bűnözés), önismeret, pozitív gondolkodás; Felnőtté válás, pályaválasztás, döntési helyzetek, jövőkép, tervezés.
294
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja A tanórai foglalkozások kiemelt környezeti és egészségnevelési lehetőségei az egyes évfolyamokon 1. évfolyam
Cél
Követelmény
fizikai egészség
Iskoláskor testi folyamatainak megismerése. Fokozott törekvés az egészség megóvására.
Szociális egészség
Együttélési szabályok, megállapodások betartása. Jogok kötelességek ismertetése.
Életet veszélyeztető tényezők
Óvatosságra intés, személyes biztonság növelése, balesetmentes közlekedés.
Szeretet, szerelem, szex
Barátságos viselkedés. A szűkebb és tágabb család, a családtagok kapcsolatai.
Legyél segítőkész. tiszteletben érzelmeit.
Élettechnikák
Külső és belső tulajdonságok ismerete, vállalása. Másság elfogadása.
Reális önértékelés kialakítása. Hazugság, füllentés fogalmának ismerete.
Környezetünk védelme
Közvetlen környezetünk megismerése.
Környezetünk barátságossá tétele. A víz, tiszta levegő fontosságának felismertetése. A közvetlen környezetben előforduló állatok, növények megfigyelése
2.évfolyam Fizikai egység
Szociális egészség
cél
Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Rendszeres fizikai aktivitás iránti igény. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, rendőrök). Ismerje a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait. előzékeny, Tartsd mások
Tananyag
Tantárgy
Testünk, érzékszerveink szerepe a környezeti megismerésben. A tisztálkodás. Táplálékcsoportok bemutatása, rajzos napi étrend. Kulturált étkezés. Az iskola életének megismerése. Viselkedési szabályok. A házirend. Alapvető erkölcsi szabályok.
Természetismeret
A gyalogos közlekedés legfontosabb szabályai. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése, gyakorlása dramatikus játékhelyzetekben. Fiúk, lányok kapcsolata, barátság, szituációs játékok. Az irodalomban megjelenített gyermekfelnőtt kapcsolat megbeszélése. Ki vagyok? Milyen vagyok? Milyen barátot szeretnék? Aki más, mint én. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.
Természetismeret, technika, magyar
Otthon, család. Iskola, piac. Vizek tisztaságának óvása. Növények, állatok gondozása. Kirándulás: Vigyázz az erdőre! Természetvédelem.
Természetismeret, technika
követelmény
Helyes egészségszokások kialakítása
Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására.
A kornak, eseménynek, helynek megfelelő illemszabályok ismerete, alkalmazása.
Ismerje a köszönés kultúráját, a kapcsolattartás szabályait, tudjon viselkedni más neművel, tudjon viselkedni különböző korú
tananyag Helyes fogés testápolás. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a betegség, gyógyítás, gyógyulás témakörében. Köszönés, bemutatkozás, telefonálás. Moziban, színházban, erdőben való viselkedés. Viselkedés lányok-fiúk
Természetismeret
Magyar
Magyar
tantárgy Természetismeret, magyar
Természetismeret, magyar
295
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja emberekkel.
Életet veszélyeztető tényezők
Tudja, hogyan viselkedni veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkeresés).
Szeretet, szerelem, szex
A társas érintkezés kultúrája. Fiúk-lányok barátsága, baráti kör.
Élettechnikák
A harmonikus életvezetést veszélyeztető tényezők felismerése.
Képes legyen a veszélyt érzékelni, segítséget kérni.
Környezetünk védelmi
A lakóhely ismerete.
Ismerje lakóhelye jellegzetességeit.
3. évfolyam
kell
Cél
Nevezze meg otthona, iskola között levő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Igyekezzen érzelmeit reális mederben tartani. Tolerancia.
főbb
Követelmény
Tananyag
Egészséges életmód normáinak megismerése Helyes viselkedés a természetben.
Ismerje hogyan kerülhetők el a betegségek
A tűz káros hatásai és elkerülésének módjai. Tudjanak nagyobb önállósággal szabályosan közlekedni. Balesetveszélyek fölismerése a háztartásban. Ismerje a lakóhelye hagyományos népszokásait.
Legyen tisztában a különböző tűzoltási módszerekkel. Balesetmenetes közlekedés szabályainak ismerete. Háztartási eszközök biztos használata.
Élettechnikák
Pozitív értékrend kialakítása
Tudjon önmagáról kritikus jellemzést adni.
Környezetünk védelme
Országismeret.
Ismerje meg fővárosunk értékeit.
Fizikai egészség Szociális egészség
Életet veszélyeztető tényezők
Szeretet, szerelem, szex
Viselkedéskultúra természetben. Tapasztalatok általánosítása.
között. Kapcsolat felnőttekkel. Közlekedés illemszabályai. Helyes viselkedés járműveken. Gyermekkel történt balesetek okai, megelőzésük. Beszélgetés, idős emberek meghívása, vita. Barátságos viselkedés. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel szerepjátékokban. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet veszélyeztethetik. A természet értékeinek, szépségének felfedezése. Hagyományok, mesék. Település régen és most.
a
Szokások, hagyományok ismerete, tisztelete.
Technika
Magyar
Technika
Természetismeret, magyar
Tantárgy
Helyes napirend. Egészség és sport. Változatos étrend. A betegség tünetei. Helyes magatartási formák gyakorlása. Pozitív és negatív emberi tevékenységek, ezek következményei. Tévéműsorok, reklámok és az azokban előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Gyakorlatok: gyors kivonulás az iskolai tűzriadó szerint, pánikhelyzet elkerülése. Helyes és helytelen utazási szokásaink. A gyerekek, mint a balesetek okozói, háztartási eszközök használata.
Természetismeret
Szóbeli beszámoló családi ünnepről. Tájékozódás a lakóhely népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Milyen vagyok? Ilyen szeretnék lenni! Önjellemzés. Közvetlen vagy közvetett tapasztalatszerzés (tv, video, könyv, könyvtár,
Magyar
Természetismeret, magyar
Természetismeret, technika
Magyar Természetismeret, magyar
296
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja kirándulás), irodalmi helységnevek, Fejér-megyei mondák. 4. évfolyam Fizikai egység
Cél Az egészség normáinak megismerése. Helyes és helytelen szokásaink.
Szociális egészség
Szabadidő eltöltése.
Életet veszélyeztető tényezők
Egészséget károsító szokások veszélye, felkészülés az elutasításukra. Kerékpáros balesetek elkerülése.
Tudja az egészséget károsító szokásokat érzelmi és értelmi alapon elutasítani. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása.
Szeretet, szerelem, szex
Ideális családkép kialakítása. A gyermek szerepe, feladata a családban. Önismeret szerepe a baráti kapcsolatokban.
Ismerje a családi munkamegosztást, abban vállaljon szerepet legjobb tudása szerint. Törekedjen önmaga helyének megkeresésére, fejlesztésére. A lakóhely természeti értékeinek védelme. Ismerje meg hazánk nagy tájait, Nemzteti Parkjaink természeti értékeit.
Élettechnikák
Környezetünk védelme
kulturált
A lakóhely levegőjének, vizének tisztasága, védelme. Különválogató hulladékgyűjtés.
Követelmény Törekedjenek a rendszeres sportolásra. Tudja, hogy a lelki-testi egészség szoros kapcsolatban van. Az ismeretforrások felhasználása, keresése. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék.
5. évfolyam Fizikai egészség
Cél A serdülés alapvető testi és lelki folyamatainak megismerése. Fokozott törekvés az egészség megóvására.
Szociális egészség
Tudatosan vállalt együttélési szabályok
Tananyag Dramatikus játékok a helyes, helytelen szokásainkról. Plakátok, tv, reklámok megbeszélése, elemzése. Szituációs játékok. Hagyományok őrzése, ápolása. Búvárkodás a könyvtárban, a régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékei. Csoportos játékok. Beszélgetés a káros szenvedélyekről (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) és azok következményeiről. Légúti betegségek, allergiát okozó növények. Gyakorlatok szabályainak elsajátítása. Veszélyhelyzetek elemzése. Szeretet, hűség a családban. Egészség, betegség a családban.
Tantárgy Magyar, Osztályfőnöki óra
Rossz és jó döntések lehetséges következményei.
Osztályfőnöki órák
Szennyező források a környezetben, szennyezés hatása az emberre, élőlényekre. A megelőzés, védekezés lehetőségei. Levegő, víz és talajvizsgálat. Mennyi vizet használunk egy háztartásban?
Matematika, természetismeret
Követelmény Ismerje a sérülés fizikai megjelenéseit. Tisztában legyen a menstruáció és magömlés eseményeivel, okával. Fejlettségi fokának megfelelően változtasson tisztálkodási szokásain. A táplálékpiramisnak megfelelően képes legyen étrendjét összeállítani, törekedjen a rendszeres sportolásra. Ismerje a családtagok jogait és kötelességeit.
Természetismeret, Osztályfőnöki órák.
Technika, Magyar, Osztályfőnöki órák
Osztályfőnöki órák
Tananyag A serdülőkor fizikai változásai; a másodlagos nemi jelleg kialakulása. A serdülő tisztálkodása. Egészséges táplálkozás, zsír és cukor fogyasztása, táplálékpiramis II. A sportolás fizikai és pszichikai hatásai. Hangképzés.
Tantárgy Természetismeret, Testnevelés, ének
Jogok és kötelességek a családban. Jogok és
Osztályfőnöki órák,
297
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja betartása. Jogok és kötelezettségek ismerete.
Életet veszélyeztető tényezők
Nyíltan beszélni a kábítószerről, a fogyasztás okairól, következményeiről, a tanuló önmagát és társait védő magatartásáról. A tömegközlekedés írott és íratlan szabályainak betartása.
Szeretet, Szerelem, szex
A prepubertáns érzelmi hullámzásainak helyes értelmezése. A szexuális kíváncsiság kielégítése.
Élettechnikák
Külső és belső tulajdonságok tudatos vállalása. Olyan problémamegoldó stratégia elsajátítása, mellyel több megoldás közül az egyén számára a legjobbat képes kiválasztani. Relaxációs gyakorlatok megismerése.
Környezetünk védelme
Közvetlen környezetünk megismerése.
Ismerje a tanuló jogait és kötelességeit. Lássa be, hogy az egyén szabadsága a közösséggel harmóniában valósulhat meg. Gyűjtsön ismereteket a felnőttek jogaival, kötelességeivel kapcsolatban. Tudja a gyermek, hogy hol kínálhatják droggal. Ismerje a fogyasztás következményeit. Érzelmi és értelmi alapon utasítsa el a fogyasztást. Tartsa be a tömegközlekedés szabályait, viselkedjen kulturáltan. Ismerje meg a kamaszkort, megelőző feszültségeit és találja meg a levezetés módjait. Tudományos alapon elégítse ki szexuális kíváncsiságát. Fogadja el a másik nem iránti vonzalmát. Ismerje meg a szexualitás szélsőséges, számára veszélyes megnyilvánulásait.
kötelességek az iskolában. A házirend. Felnőttek jogai és kötelességei. Alapvető erkölcsi szabályok.
Reális önértékelés. Füllentés és hazugság fogalmának ismerete. Felelősség és felelőtlenség fogalmának ismerete. Keresse a problémák megoldásának alternatíváit, elemezze a döntést és a következményeit. Keresse a számára legeredményesebb relaxációs gyakorlatot. Ismerje a talaj keletkezését és védelmét. Ismerje az
A kábítószerezés. Hogyan mondjunk nemet? Viselkedési szabályok közlekedési eszközökön. Közlekedés rendszere.
Osztályfőnöki órák, ének
A lányok ingerlékenysége, a fiúk agresszivitása. A szexualitás megnyilvánulása napjainkban. Aki tetszik nekem. Szexuális szélsőségek. Népdalok, zenei szemelvények a középkortól a barokkig.
Osztályfőnöki órák, ének
Ki vagyok én? Miért, kiért vagytok felelősek? Megoldások és következményeik. Relaxációs gyakorlatok. Zeneterápia komplex formája.
Osztályfőnöki órák, ének
Otthon. Zöldséges és gyümölcsöskert. Piac. Lakókörnyezet.
Természetismeret, technika, Osztályfőnöki órák
298
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja időjárás és éghajlat elemeit és az időjárás jellemzőit. Ismerje a zöldséges kert növényeit és állatait. Tudja, hogy összefüggés van az élőlények környezete, testfelépítése és életmódja között.
Iskola. Közvetlen környezetünk megismerése, környezetét átalakító ember, környezetünk anyagai.
299
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja 6. évfolyam Fizikai egészség
cél A szakemberek és ne a reklámok befolyásolják az egészség érdekében hozott döntéseket. Vendégváró szokások megreformálása.
Szociális egészség
A kornak, helynek eseményeknek megfelelő illemszabályok ismerete, alkalmazása a sikeres életvezetés érdekében.
Életet veszélyeztető tényezők
Olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek révén nem a drogfogyasztásban látják a problémák megoldását.
Szeretet, szex
A serdülés korának, a személyiségfejlődés legviharosabb időszakának pozitív átélése.
szerelem,
Követelmény Szakemberrel kezeltesse bőrét. Ismerje a gyorsétkezdék kínálatát egészsége szempontjából is. Orvos tanácsára használja a reklámozott gyógyszereket. Ismerkedjen a „természet patikájával‖. Kritikával fogadja a reklámozott élelmiszereket, kozmetikumokat Ismerje e kapcsolatteremtés szabályait. Ismerje a különböző helyeknek megfelelő viselkedési normákat. Tudjon viselkedni más neművel. Tudjon viselkedni különböző korú emberekkel.
Ismerje a drogfogyasztásra hajlamosító tényezőket. Tudjon a test és a lélek kölcsönhatásáról. Ismerje a drogok szociális, erkölcsi hatását. Törekedjen pozitív gondolkodásra. Igyekezzen érzelmeit reális mederben tartani. Pozitívan élje meg önállósulási törekvéseit. Törekedjen problémáinak indulatmentes kezelésére. Keresse a biztonságot nyújtó, pozitív értékeket hordozó kapcsolatokat. Tudja, hogy a biológiai érés különböző ütemű.
Tananyag Bőrápolás a serdülőkorban. Gyors étkezdék. Reklámozott gyógyszerek, vitamintabletták, élelmiszerek, kozmetikumok. A természet patikája. Vendégvárás az egészség megóvása jegyében.
Tantárgy Természetismeret, egészségtan, technika
Köszönés, bemutatkozás, telefonálás, levélírás. Moziban, színházban, múzeumban, templomban. Viselkedés lányok és fiúk között. Kapcsolat felnőttekkel. Fogalmazás-fajták, beszámoló, leírás, jellemzés. Milyen tényezők csábítanak drogfogyasztásra? Az önmagával és környezetével harmóniában élő ember tulajdonságai. A drogfogyasztás szociális és erkölcsi hatása. Káros szenvedélyek. A számomra legfontosabb emberek. Mire vagyok képes? Önállósulási vágyak,kísérletek. 15 év múlva. Események és érzelmek összhangja. Kapcsolatteremtés az ellentétes nemmel. Figyelemfelkeltés, ismerkedés. Érzelmek a művészetben klasszikus zenei szemelvények.
Osztályfőnöki órák, magyar, egészségtan
Egészségtan, osztályfőnöki órák, természetismeret
Osztályfőnöki órák, magyar, ének, rajz, egészségtan
300
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja lettechnikák
A harmonikus életvezetést veszélyeztető tényezők felismerése. Tudatos törekvés az életminőség javítására.
Környezetünk védelme
Hazánk természeti értékeinek megismerése
7. évfolyam Fizikai egészség
Cél Az egészség normáinak megismerése. Tudatos felkészülés az egyén test-lelki egyensúlyának megvalósítására. Az egészséges életre törekvő család. A környezet hatásainak (információink) optimális feldolgozása az egyén és környezete számára. A pozitív példakép kiválasztása. A reklámok helyes értelmezése.
Szociális egészség
Életveszélyeztető tényezők
A káros szenvedélyek ismerete és elutasítása.
Képes legyen a veszélyt érzékelni. Tudatosan erősítse testi, lelki stabilitását. Fogadja el adottságait, lehetőségeit, ha nem változtathatók meg. Ismerje fel az emberi tényezőket a döntéshozatalban. Törekedjen asszertív viselkedésre. Ismerje meg hazánk nagy tájait, Nemzeti Parkjaink természeti értékeit.
Edzett vagyok. Bátorság, hősködés, gyávaság. Mi befolyásol döntéseimben? Magabiztos, önérvényesítő magatartás, asszertívitás. Zeneterápia.
Természetismeret, magyar, rajz, technika
Községünk, Perkáta, hazánk élőhelyei és életközösségei: erdő, víz, vízpart. Irodalmi helységnevek, tájleírás. A fa, mint alapanyag. Erdeink jelentősége, védelme.
Természetismeret, magyar, rajz, technika
Követelmény Tudja alkalmazni a munka, pihenés megfelelő arányait. Ismerje saját szervezetének terhelhetőségét.
Tananyag A helyes életvitel hatása a szervezetre. A munka és pihenés aránya, alvásszükséglet. A helyes étrend tudatos kialakítása, táplálékpiramis III.
Tantárgy Biológia, osztályfőnöki etika
Tudjon helyesen választani a médiák információáradata közül. Ismerje meg az ember és környezete kapcsolatát, óvja és védje értékeit. Tudja szabadidejét kultúráltan, egészségesen eltölteni. Legyen képes életvitele tudatos alakítására. Tudja és alkalmazza az elvárt viselkedési szabályokat. Legyen tisztában a szenvedélybetegek fogalmával. Tudja, hogy a szenvedélybetegségek függőséget okoznak. Ismerje a droghasználó, alkoholfogyasztó életminőségét. Tudja mit jelent a drogfogyasztás és a közösség kapcsolata. Legyen érték a „ nemet mondás
A környezeti információk kritikus feldolgozása. Az ember és a környezetének kapcsolata. Sokoldalú szabadidős tevékenység kialakítása, megvalósítása. A helyes életvitel kialakítása, a pozitív, negatív környezeti hatások figyelembevétele.
Osztályfőnöki órák magyar, ének, biológia, földrajz, etika
A drogok fajtái és hatásai. A droghasználat stádiumai. A drogok erkölcsi hatása az emberre. A drogok és a személyiség megváltozása. A médiák, mint információ közvetítők pozitív és negatív hatásai. Mit tegyek, ha bajba kerülök? A TV szerepe, kommunikáció.
Biológia, osztályfőnöki magyar, etika
órák,
órák,
301
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja
Szeretet, szex
szerelem,
Az érzelmi attitűdök szerepe a társas kapcsolatban.
Élettechnikák
Pozitív értékrend kialakítása. Az önálló döntésekkel járó felelősség vállalása. A kortársközösséggel való együttműködés.
Környezetünk védelme
A globalitás és az egyén szerepének felismerése a környezet védelmében.
8. évfolyam Fizikai egészség
Cél Az egészség normáinak megismerése, az ember normális biológiai funkcióinak megalapozása: egészség, életmód, táplálkozás, szexualitás. A megelőzés, felismerés, rehabilitáció kapcsolatrendszerének
művészete „. Tudja értelmezni az embermédia-drogok kapcsolatát. Vállalja a másik nem iránti vonzalom szépségét, tudjon különbséget tenni a szexuális vonzalom és a szerelem érzése között. Vállaljon felelősséget a társas kapcsolataiban, ismerje a nemek szerepét a kapcsolatokban. Tudjon általános emberi értékek alapján önmagáról kritikus jellemzést adni. Ismerje fel a férfi-női lelki alkat különbözőségeit. Legyen tudatában annak, hogy a családról való leválás és az önállósulás természetes személyiségfejlődési folyamat. Ismerje meg az önálló döntéshozás lépéseit; tudja, hogy ez kockázatvállalást is jelent. Próbálja meg feltárni önmagában a stresszhelyzetek kiváló okait. Ismerje az aktív-passzív pihenés fogalmát és formáit. Ismerje fel a különböző emberi tevékenységek összekapcsoló hatásait a természetre és az egyén lehetőségeit a környezet védelmében. Követelmény Ismerje az ideális testtömeget, megőrzésének lehetőségeit. Ismerje a táplálkozásnak a szervrendszerekre gyakorolt pozitív hatását. Tudja, hogy a testi és lelki jelenségek egymással szoros kapcsolatban vannak. Tudja,
Érzelmi motivációk az ember életében. A szerelem szépsége. Pozitív kapcsolatok. A férfi-nőiszerep elemzése. Népdalok szövegének értelmezése, szerelem a költészetben.
Osztályfőnöki órák, etika, magyar, ének.
Önismeret: Kritikai gondolkodás, Milyen vagyok? Önjellemzés általános emberi értékek tükrében. Férfi-női lelki alkat. Az önállósulás. A döntéshozás lépéseinek alkalmazása különböző helyzetekben (pl. függőségek, pályaválasztás). Kockázatvállalás és annak következményei. Stresszhelyzetek kiváltó okainak felismerése. Aktív és passzív pihenés formái.
Osztályfőnöki órák, etika, magyar, testnevelés
Hazánk helye Európában. „Mi lesz veled emberiség?‖ Szelektív hulladékgyűjtés, komposzt, technológiák és környezet.
Biológia, földrajz, technika, etika
Tananyag A testépítés, mesterséges készítmények hatása a szervezetre. A családi táplálkozási szokások összevetése a táplálékpiramissal. A szervrendszerek elváltozásai: kültakaró, mozgás, légzés, keringés, táplálkozás,
Tantárgy Biológia, egészségtan, osztályfőnöki óra
302
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja megismerése.
hogyan és mit tehet az emberi szervrendszerek megóvásáért.
Szociális egészség
Az igazi nemzeti tudat, öntudat kialakítása. A munka minőségének megismerése, a jó és rossz munkatársi kapcsolatokról véleményalkotás. Szabadidő kultúrált eltöltése.
Életet veszélyeztető tényezők
A szenvedélybetegségek megelőzése és a segítségkérés lehetőségei.
Ismerje meg a haza és a hűség fogalmát. Ismerje, ápolja, becsülje hazája múltját, művészetét, építse tovább értékeit. Legyen fontos számára a munka tisztelete. Tudjon különbséget tenni európaiság és magyarság között. Maradjon hű nemzetéhez akkor is, ha nem értékelik egyéni tehetségét. Tudja, hogy az egyénértékein keresztül az emberiséget, a nemzetet teheti naggyá. Ismerje a káros szenvedélyek egyénre és társadalomra gyakorolt hatásait. Legyen képes megvédeni magát a káros szenvedélyektől. Ismerje a „segítségkérés‖ formáit, módjait, módjait. Ismerje a függő ember életkilátásait.
kiválasztás, immunrendszer, érzékszervek, szaporodás. A külső esztétikuma: alak, testtartás, testsúly, öltözködés, személyi higiénia. Hangképzés a mutálás figyelembe vételével. Haza és hűség. Történelmi múlt a művészetekben. Hagyományok őrzése, ápolása, továbbépítése. A magyar zene értékei. Tudósok, fizikusok szerepe a társadalomban. Munkaszabadidő.
A drog és az AIDS. Alkohol, dohányzás. A szenvedélybetegek és a társadalom. A függőségek ismerete, hatása az egyénre, szűkebb, tágabb környezetére. A pszichikai és fizikai függés. Atomerőművek, káros anyagok a levegőben, a motorok működési elve.
Magyar, történelem, ének, rajz, fizika, osztályfőnöki órák, technika
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák, fizika
303
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Szeretet, szex
szerelem,
Ideális családkép kialakítása.
Élettechnikák
Felelősségteljes döntés a pályaválasztás során. Önismeret és emberismeret szerepe az emberi kapcsolatokban, sikeres életvitelben.
Környezetünk védelme
Legyen képes a mindennapok során a környezetkímélő anyagok és módszerek kiválasztására és balesetmentes használatára.
Tudja, hogy a család a társadalom legkisebb közössége, amelynek legfontosabb kohéziója a szeretet és a hűség. Tudja, hogy a család minden tagja egyenrangú, felelősséggel tartoznak egymásnak. Ismerje a családi munkamegosztást, abban vállaljon szerepet legjobb tudása szerint. Törekedjen önmaga helyének megkeresésére a makro- és mikro társadalomban. Tudatosan törekedjen értékrendjének folyamatos fejlesztésére. Készüljön fel a felelősségteljes döntéshozásokra, különösen tekeintettel a pályaválasztásra.
Törekedjen az egyén, mikro- és makro környezetének megóvására. Sajátítson el olyan technikákat, melyek segítségével képes lesz életének fontosabb momentumait előreláthatóan tervezni.
Az ideális család. A család, mint intézmény változásai a történelem során. Szeretet és hűség a családban. Egészség, betegség a családban. A zene hatása az érzelmekre és az érzelmek hatása a zenére.
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki órák, magyar, ének
Ki vagyok én? Gyerek vagy felnőtt? A pubertáskor nagy kérdései. Hogyan építem önmagam szellemileg és lelkileg? Felelősségteljes döntés a pályaválasztásban. Rossz és jó döntések lehetséges következményei. Stresszhelyzetek feloldása lazítással. Hogyan oldhatom a feszültségemet a zene segítségével? Megújuló és nem megújuló környezetünk. A víz és a levegő védelme. Energia és vegyszerek a háztartásban. Számoljunk! Mennyi vegyszert és mosószert használ évente egy átlagos háztartás? Milyen vegyszert, mosószert használjunk? Légnyomás, erőhatások a természetben, ózonréteg, sugárzó anyagok.
Osztályfőnöki órák, biológia, egészségtan, ének
Földrajz, biológia, kémia, fizika, matematika, technika
A mindennapos testedzés programja Cél és törvényi feltételek Cél:
A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel A tanulóknak életelemévé váljon a mozgás
304
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Tagintézményeinkben Iskolai Sportkörök, egyesületek működnek. A sportköröknek éves munkaterv szerint kell tevékenykedniük. Munkatervük az iskolai munkaterv része. Intézményünk a sportkörök részére biztosítja a Közoktatási Törvényben meghatározott óraszámokat. (KT.52.§.(9)) A közoktatási törvény módosítása lehetőséget és kötelezettséget adott a mindennapi egészségfejlesztő testmozgásra. A jogszabályi feltételek a törvény 52 § (9-10), az 53.§ (9) bekezdésében, valamint a NAT kormányrendelet kereteiben találhatók. Mindezek azt szolgálják, hogy a modern kor és technológiái mozgásszegény életmódja mellett is lehetőséget találjunk a mozgásra. A mozgás hiánya a fizikai képességek, majd később a szellemi teljesítmények romlásához vezet. Feladataink a mindennapos testmozgás biztosítása terén: Minden gyereknek minden nap biztosítjuk a mozgás lehetőségét. Minden testnevelés órán és minden testmozgási alkalomkor megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő leterhelése. Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna. A testnevelés tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Arra törekszünk, hogy minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban. A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is tanítson meg. A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Testnevelés és a mozgás lehetősége intézményünkben Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Arra törekszünk, hogy tagintézményeink tárgyi és környezeti feltétele javuljon, ahhoz, hogy a testnevelésre és a mozgásra megfelelő körülmények alakuljanak ki. Az intézmény minden pályázati lehetőséget megragad, és a fenntartókkal való egyeztetések során ösztönzi azokat e területen lévő feltételek bővítésére, javítására, megteremtésére. Az intézmény vezetése ösztönzi a tagintézményeket finanszírozó településeket, hogy adjanak anyagi hátteret a mindennapos testnevelés, az úszásoktatás bevezetéséhez. Gyógytestnevelés („játékos gerinctorna”) Egyrészt a testnevelési óra keretébe beépítjük a tartásjavító tornát. Erre alkalmas az óra eleji bemelegítés első 10 perce, gimnasztikai gyakorlatok, bordásfal gyakorlatok. A szakorvosi szűrést követően, a törvényi rendelkezéseket betartva, minden tagintézményünkben megszervezzük a gyógytestnevelés foglalkozásokat. Napközi Napközis foglakozásokon kötelező a mozgás, az udvari játék, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása a helyi tantervben előírt időbeosztásban. Kt.53.§. (9) „Az összefüggő, napi három
305
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja órát meghaladó napközis foglalkozások között minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha időjárási viszonyok megengedik, a szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.. Órán kívüli sportfoglalkozások A tagintézményekben testnevelés órán kívül sportköri foglalkozásokat, tömegsportórát, szakköröket tartunk hetente (a törvényi előírásokat a minimumnak tekintve). Tagintézményeink hagyományaikhoz híven részt vesznek a helyi, megyei és országos sportversenyeken. Intézményünk megszervezi a tagintézmények közötti versenyeztetés lehetőségét. Ösztönözzük, hogy tagintézményeink részt vegyenek megyei és országos sportprogramokon. Iskola környezeti nevelés programja Jogi háttér A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett, és a 202/2007. (VII.31.) kormányrendelettel módosított Nem zeti Alaptanterv (Nat) értelmében a környezettudatosságra nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolák megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket. A környezeti nevelés céljai: Olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre, A diákoknál alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra, A tanítványok teljes személyiségére kell hatni, amelyhez a tanulás átfogóan széles körben való értelmezése szükséges, A környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása. Célok eléréséhez szükséges készségek:
Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, Szintetizálás és analizálás, Problémaérzékenység, integrált megközelítés, Kreativitás, Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
306
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja
Vitakészség, kritikus véleményalkotás, Konfliktuskezelés és megoldás, Állampolgári részvétel és cselekvés, Értékelés és mérlegelés készsége.
A környezeti nevelés általános pedagógiai szempontjai:
A tanulók maguk éljék át a megtapasztalást, a megismerés élményét. Váljon személyessé a megszerzett tudás. A környezeti nevelés áthatja az összes tárgyat, viszont megjelenik önálló tantárgyként is. Átszövi az iskola mindennapjait, megjelenik a tárgyi és személyi kapcsolatokban. A helyi adottságokra épül, emellett a Föld átfogó problémáira is választ keres. Bevonja a családokat, polgárokat is a nevelési folyamatba. Felébreszti a segíteni akarást, az együttműködés szándékát. Empátiára, megértésre és szeretetre serkent. A természetet is tanteremnek tekinti. Az iskolai élet mindennapjait beemeli a tananyagba.
Környezeti nevelési program keretei Osztályfőnöki órák idevonatkozó témái Környezetvédelem Október 4. - Assisi Szent Ferencnek, a környezetvédők védőszentjének a napja Április 22. - a Föld napja Május 28. - Madarak és fák napja Június 5. - Környezetvédelmi világnap Működési szabályzat rendelkezései pl: Parkosítás Udvarrendezés Levél összeszedése Munkahelyi balesetek megelőzése Balesetvédelem Tűzvédelem Tábor, tanulmányi kirándulások, napközi, előadások, kiállítások Energiatakarékoskodás Túraszakkör, természetjárás Papír-, hulladékgyűjtés Őszi iskolai program Minőségbiztosítási program Elégedettségi mutató a környezettel kapcsolatosan (ki, hogyan elégedett) Munkahelyi-, osztálykörnyezet kialakítása Ideális légkör megteremtése Tisztaság, higiénia Dekoráció (2 havonta aktuális, DÖK értékelés) Igény a berendezési tárgyak megóvására Osztályok versenye kéthavonta az aktualitás jegyében
307
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja Nyári tábor Anyag- és energiatakarékos munkavégzés. Rövid távú környezetnevelési program Rövid távú célok Feladatok Sikerkritériumok A környezeti nevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg. A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is jelöljük meg a feladatot és a módszereket. Az iskolai életet átfogó környezeti nevelés valósul meg: Átdolgozott tanmenetek, több környezeti nevelés tartalom a tanórákon, Változatosabb módszerek Tantárgyközi kapcsolatok erősítése Projektek kidolgozása – esetleg külföldi testvériskolával (szelektív gyűjtés, takarékoskodjunk energiával) Ismeretek összekapcsolása, egyre több tanuló részvétele a projektekben, gyermekek öröme A pedagógusok, felnőtt dolgozók és szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles szereplői Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek a témában A felnőttek rendelkeznek mindfazon ismeretekkel, személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság során mintaként szolgálnak. Egyre több tanár vesz részt a környezetkímélő programokon. Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése DÖK tisztasági őrjárat. Szelektív gyűjtés és tárolás. Helyes vásárlói szokások kialakítása. Nagyobb odafigyelés a takarításra. Iskola tisztasága javul. Szelektív hulladékkezelés. Kevesebb elszállított szemét. Takarékosság vízzel, villannyal, fűtéssel. Rendszeres és alkalmi ellenőrzések. Mérések és számítások, következtetések. Eredmények közlése. Nem lesz nyitva hagyott csap, lekapcsolatlan villanyok nélkül kinyitott ablak. Csökken az iskola energia és közmű költsége. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák értékeket, problémákat és ápolják a hagyományokat. Kirándulás a település környékén! Kutatómunka, helyi pályázatokon részvétel. Előadásokon, kiállításokon, vetélkedőkön való részvétel. Jobban szeressék, óvják a gyerekek környezetüket. Kötődjenek lakóhelyükhöz, ismerjék a természeti szépségeket és a népi hagyományokat Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői A zárt kert ápolása osztályonként, faültetés, madáretetés, az iskola környékének rendben tartása
308
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja
Morálváltozás. Beszélgetés osztályfőnöki órán, kiránduláson a szülőföld értékeiről. Kötődjön jobban hazához, szülőföldhöz. Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást Virágok elhelyezése a termekbe és ápolása. Folyóirat, könyv, videó, internet hozzáférés ebben a témában a könyvtárban. Egyre többen vannak a könyvtárban, többen vállalnak kiselőadást. Eredmények pályázatokon és versenyeken.
A programok erőforrásai Az intézmény vezetésének szándéka az, hogy programjaihoz pályázati támogatásokat szerezzen. A nem anyagi jellegű erőforrások: - Pedagógusok. Az iskola minden pedagógusának feladata hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés közös célok alapján, közös szemléletben valósuljon meg, együtt kell dolgozniuk a munkaközösségeknek. A közös munka áttekintésének feladata a nevelési-oktatási igazgatóhelyettesé. - Tanulók. Feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre, az iskola felszerelési tárgyaira, tárasaik épségére és figyelmeztessék diáktársaikat a kulturált magatartásra. A DÖK ebben a munkában kiemelt szerepet kap. A DÖK tevékenységét a segítő pedagógus koordinálja. - Diák - Pedagógus együttműködésben lehet a legtöbb ismeretet elsajátítani. Intézményünkben nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a táborozásnak, a hulladékgyűjtési akcióknak, túrázásnak és a kirándulásoknak. A diákok és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. A tanórán kívüli környezeti nevelés tevékenységét a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes tekinti át. - Pedagógusok – szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. A tanulók az elsajátított viselkedési formákat otthon is alkalmazzák. Az egyes környezeti nevelési programjaink fedezetét (kertépítés, játszótér, kirándulások, tábor) – a lehetőségeket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Az együttműködést a tagintézmények vezetői szervezik. - Technikai dolgozók. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak. Az iskolai adminisztráció területén csökkenteni kell a papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása alapos munkát igényel, a felhasznált tisztítószerek környezet kímélőek és egészségre nem ártalmasak. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtésben a takarítók aktív közreműködése szükséges. A munka koordinátora a gazdasági igazgatóhelyettes. A környezetnevelés tantárgyi programjai Magyar nyelv és irodalom A tanulók
309
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, Erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, Tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés elkerülésére, Sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban Alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával, Fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, Legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon és népismeret A tanulók Ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, Ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök).
310
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja Idegen nyelv A tanulók Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, Tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, Állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, Logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, Tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, Legyenek képesek reális becslésekre, Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, Alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Környezetismeret A tanulók Ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, Ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.
311
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja Természetismeret A tanulók Váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, A megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll), Természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; Környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése, Ökológiai szemlélet fejlesztése, Helyes környezeti attitűdök fejlesztése, Magatartás fejlesztése, Értékrend alakítása, Környezettudat fejlesztése, Felelősségérzet fejlesztése, Környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása. Fizika A tanulók Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, Ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, Ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, Ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, Ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, Tartózkodjanak ezek kipróbálásától, Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz
312
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja A tanulók Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, Értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, Értsék meg, hogy a társadalom - földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, Ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, Ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban A környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, Alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, Fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, Legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód, Alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Egészségtan A tanulók Ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait, Sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat, Ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat Ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására, Segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, Segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.
313
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja Ének-zene A tanulók Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, Tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók Ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, Ismerjék a természetes alapanyagok használatát, Legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Etika A tanulók Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Tánc és dráma A tanulók Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel,
314
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Iskola környezeti nevelés programja Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.), Természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül, Sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika és életvitel A tanulók Ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket, Ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait, Értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, Ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, Sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket, Ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, Sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, Ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát, Ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, Ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit, Sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit. A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, A civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság, Alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók Legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, Legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, Ismerjék meg az informatikában (pl. Az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, Használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, Futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket, Rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen, Szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, Ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket Informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások),
315
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Jeles napok jegyzéke Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, A számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés A tanulók Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, Győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, Alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, Segítse az egészséges napi – heti - évszakos életritmus kialakulását. Jeles napok jegyzéke Február 2. Vizes élőhelyek Március 6. Nemzetközi energiahatékonyság nap Március 22. Víz világnapja Március 23. Meteorológiai világnap Április 3. Csillagászati világnap Április 4. Laboratóriumi állatok napja Április 7. Egészségügyi világnap Április 11. Költészet napja Április 18. Műemlékvédelmi világnap Április 22. Föld napja Április 24. Kísérleti állatok védelmének napja Május 8. Nemzetközi vöröskereszt napja Május 10. Madarak és fák napja Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Május 15. Nemzetközi klímaváltozási akciónap Május 18. Múzeumi világnap Május 24. Európai nemzeti parkok napja Május 31. Dohányzásmentes világnap Június 5. Környezetvédelmi világnap
316
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Június 8. Óceánok világnapja Június 17. Világnap az elsivatagosodás ellen Június 21. A Nap napja Június 25. Barlangok világnapja Július 1. Építészeti világnap Július 11. Népesedési világnap Augusztus 9. Állatkertek napja Szeptember 16. Ózon világnapja Szeptember 22. Autómentes nap Szeptember 23. Takarítási világnap Október 1. Zenei világnap Október 1. Habitat világnap Október 4. Állatok világnapja Október 8. Madárfigyelő világnap Október 8. Természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja Október 10. lelki egészség napja Október 15. Nemzeti gyaloglónap Október 16. Élelmezési világnap Október 21. Földünkért világnap Október 31. vagy a hónap utolsó munkanapja Takarékossági világnap November 8. Városok napja November 17. Füstmentes nap November 27. Fogyasztásszüneteltetési nap December 1. AIDS elleni világnap December 29. Biodiverzitás védelmének napja Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog, A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok
317
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja .A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban..(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret,
318
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, A természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: A tájékozódás képessége, A döntési helyzet felismerése és A döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
319
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási számítások. Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák). Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái. Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tantárgyközi projektek: pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) . Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek Feladatunk a készségek kialakítása: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva
320
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem A bűnmegelőzés olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok önszerveződésének támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövető többség életviszonyainak óvását a törvénysértő magatartások bekövetkezése ellen. A bűn, mint társadalmi tömegjelenség megelőzése ebben az értelemben a társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális stb. viszonyok olyan fejlesztését feltételezi, amely megszünteti, korlátozza azokat az ellentmondásokat, hátrányos helyzeteket, mindazokat a körülményeket, amelyek társadalmi méretekben kriminogén hatást fejtenek ki. Itt figyelembe kell venni, hogy a kriminogén körülmények újratermelődése, új kriminogén hatású társadalmi mozgások létrejötte állandó társadalmi realitás. A megelőzés fő irányainak kijelölése lényegében azon társadalmi- és életviszonyok meghatározása, amelyek tekintetében reális eséllyel tervezhetők a bűnözés okainak érvényesülése, illetve új okok létrejöttét gátló intézkedések. A megelőzés eszközeinek tekintjük mindazokat a társadalmi és jogi eszközöket, amelyek összhatásukban közvetve vagy közvetlenül alkalmasak a bűnözés okainak korlátozására, a sértetté vagy elkövetővé válás akadályozására. D.A.D.A program Intézményünk támogatja és teret biztosít a rendőrség programja számára. A Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja, a D.A.D.A. olyan fiataloknak és gyermekeknek szóló képzési, nevelési program ez, amely a veszélyhelyzetek felismerésére, elemzésére és a döntési készség elsajátítására tanítja őket. Közvetíti ezt a rendőr, hiszen tapasztalata, elhivatottsága és rendszeres önképzéssel gyarapított tudása erre alkalmassá teszi. A rendőri munka során összegyűjtött tapasztalatokra építve különféle élethelyzeteket mutatunk
321
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem be, olyanokat, amelyek bárhol, bármikor, bármely kisdiákkal megtörténhetnek. Együtt keressük a megoldást, számba vesszük a lehetséges következményeket és igyekszünk a helyes döntést meghozni. Tesszük mindezt játékosan, "rendőrösen", átadva azokat a jogi, szakmai ismereteket is, melyek a tanulók tudásanyagát gazdagíthatják. Cél az egészséges, biztonságos, jogkövető életmódra nevelés. A D.A.D.A. Program jól felépített tananyagával, pedagógiai módszereivel az iskolai szervezett oktatás színterén valósítja meg céljait, az egészséges, drogmentes, dönteni képes, saját biztonságáért felelősséget vállaló gyermeki személyiség kialakulásának elősegítését. A D.A.D.A. program célja, feladata, alapelvei A D.A.D.A. program a Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja. Az utóbbi években az általános iskolákban különféle civil szervezetek, alapítványok széleskörű megelőzési célú oktatási programokkal jelentkeztek. Ezek a programok megfelelően kiegészítik a D.A.D.A oktatást, ezzel járulva hozzá a fiatalok személyiségének komplex fejlesztéséhez. A versenyképességünket fokozzuk azzal, ha csupán olyan témakörökkel foglalkozunk, melyben a rendőri jelleg dominál. A Program oktatási anyaga két törzsanyagból áll, melyek nem épülnek szorosan egymásra, azokat külön-külön is oktatni lehet. Az alsó tagozatos törzsanyagban 13+1 óra, míg a felső tagozatos törzsanyagban 22 óra szerepel. Az alsó tagozatban a javasolt célcsoport a 9-10 éves, a felső tagozatban a 13-14 éves korosztály. ( Ettől az iskolával történt megállapodás keretében el lehet térni.). Az egyes törzsanyagokat az iskola és a rendőri szerv között létrejött szerződés alapján kell oktatni. Ez előzetes egyeztetést kíván, hogy melyik osztályban, milyen óraszámban kerüljön oktatásra a törzsanyag. Összességében a D.A.D.A. program négy, esetleg öt évfolyamot ölel át. A program lényege, hogy a megyei rendőr- főkapitányságok, illetve a helyi rendőrkapitányságok által kijelölt, illetve a feladatot önként vállaló, felkészített, egyenruhás rendőr meghatározott tematika szerint rendszeresen, általában osztályfőnöki óra keretében foglalkozásokat tart a tanulóknak. Lényeges, hogy a programot jól felkészített, egyenruhás rendőr oktassa, mert ő az az autentikus személy, aki olyan elsődleges, hiteles információkat közvetít a gyermekeknek, amelyet saját gyakorlati tapasztalatból merít. A D.A.D.A. személyiségfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő program. Célja, hogy a gyermekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásokat. Ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét. Képesek legyenek ellenállni még a kortársaiktól érkező csábításnak, kínálásnak is, konfliktushelyzeteiket úgy oldják meg, hogy abból kikerülve ne érezzék vesztesnek magukat. A Programot oktató rendőrök feladata, hogy az oktatási anyag feldolgozásával olyan megoldási módokat, paneleket közvetítsenek a gyermekeknek, melyeket attitűdként személyiségükbe építve szükség szerint készségszinten, rutinszerűen alkalmazhatnak. A D.A.D.A. módszere a szituációs és szerepjáték, valamint az irányított beszélgetés. Az oktató rendőr a munkafüzetek feladatait a módszertani kézikönyv iránymutatásaival játékos, könnyen befogadható formában dolgozza fel a tanulókkal, a gyerekek egy-egy valóságos, vagy meseszerű élethelyzet páros, vagy csoportos eljátszásával, mintegy saját maguk vonják le a helyzetből adódó konzekvenciákat.
322
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem A foglalkozás meghatározott tananyag szerint folyik, eltérés csak az oktató rendőr személyiségéből és a gyermekektől érkezett kérdésekből, reakciókból, illetve a helyi sajátosságokból adódhat. A D.A.D.A. program fontos eleme a tanári karral és a szülőkkel való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, amely tantestületi üléseken, illetve szülői értekezleteken valósul meg. A kétirányú rendszeres kapcsolattartás egyrészt a programmal, a végzett munkával kapcsolatos tájékoztatásra, továbbá a szülők vonatkozásában a gyermekekkel közös feladatmegoldásban és értékelésben, a pedagógusok vonatkozásában pedig arra terjed ki, hogyan kapcsolódhatnak a D.A.D.A. - tananyag egyes témakörei más tantárgyak anyagához. Ezenfelül mind a szülők, mind a pedagógusok igénylik a drogokkal kapcsolatos programon kívüli információkat is (pl.: hogyan ismerheti fel, ha gyermeke drogot fogyaszt, hová fordulhat segítségért stb.) Az alsó tagozatos törzsanyag összefoglaló tematikája (8-10 éves korosztály) Bemutatkozás Szabályok, normák, hagyományok, törvényszerűségek Kockázat - Következmény Biztonságban - otthon Biztonságban - a közlekedésben Biztonságban - közterületen Gyógynövények, gyógyszerek, drogok Jogok - kötelezettségek Érintések, pedofília Erőszak Családon belüli erőszak, érzelmek, érzelmek kifejezése "Jó hecc" - Felelősség Gyakorló óra Összefoglalás Az alsó tagozatos tematika összefoglalása Foglalkozás Nevelési cél 1. Bemutatkozás Az osztályban tanító D.A.D.A rendőr bemutatkozása, megismerkedés a tanulókkal 2. Szabályok, normák, hagyományok. Ismerkedjenek meg a tanulók a szabályok típusaival,azok szerepével, a normákkal és a hagyományokkal. 3. Kockázat, következmény A "veszély, a kockázat, a döntés, következmények" fogalmának megismertetése a diákokkal, és védelmük érdekében a helyes magatartási minta kialakítása. 4. Biztonságban - Otthon A gyerekekben tudatosítani, hogy a háztartásban sok veszélyes anyaggal, illetve eszközökkel találkozhatunk, amelyek kezelése nagy óvatosságot igényel. 5. Biztonságban - a közlekedésben A kisdiákok ismerjék meg a főbb közlekedési szabályokat, tanuljanak meg helyesen közlekedni. Tudatosítani kell, hogy a saját biztonságukért ők felelnek. 6. Biztonságban - a közterületen. A diákokkal elsajátíttatni azokat a szabályokat, melyek betartásával biztonságban érezhetik magukat. 7. Gyógynövények, gyógyszerek, drogok A tanulók ismerkedjenek meg a gyógynövények felhasználási módjaival, a gyógyszerek betegséget kezelő hatásaival, a drogok fogalmával és az ide tartozó anyagok körével. 8. Jogok, kötelezettségek Ismerkedjenek meg a tanulók az emberi jogokkal és kötelezettségekkel.
323
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem 9. Érintések, pedofília Megtanítani a gyerekeket az idegen, illetve ismerős személy által létrejövő "kellemetlen érintések" elhárítására. 10. Erőszak Ismerkedjenek meg a fiatalok az erőszak, az agresszió fogalmával, a különböző erőszakos cselekedetek következményeivel. 11. Érzelmek, érzések kifejezése A családon belüli erőszak A diákok ismerkedjenek meg a különböző érzésekkel és érzelmek kifejezésének különböző módjaival, a családi szeretet nélkülözhetetlen szerepével, és azokkal az erőszakos formákkal is, amelyek a gyermekek ellen irányulnak. 12. "Jó hecc"! A diákok tanuljanak meg különbséget tenni a "jó hecc", a csínytevések és a bűncselekmények között. 13. Gyakorló óra A biztonságra nevelés magatartási mintáinak gyakorlása, fokozottabb beépítése a kisdiákok személyiségébe. 14. Összefoglalás Nyári felkészítő óra A tananyag áttekintése, a főbb biztonsági szabályok megbeszélése. A felső tagozatos törzsanyag összefoglaló tematikája (13-14. éves korosztály) Bemutatkozás, kapcsolatfelvétel, bizalomépítés Önismeret - Tolerancia Támogatási rendszerek Viselkedési addikciók I. Viselkedési addikciók II. A média hatásai I. A média hatásai II. Barátválasztás, bandák nyomása, csoportos erőszak Huliganizmus, a szekták Az erőszak Családon belüli erőszak Szexuális bűnözés Drogok I. Drogok II. Drogok III. Drogok IV. Törvények, szabályok Az ifjúkori bűnözés Gyakorló óra Konfliktuskezelés - felelősségvállalás I. Konfliktuskezelés - felelősségvállalás II. Összefoglalás, útravaló Pótóra. Hová forduljunk segítségért? A felső tagozat törzsanyagának tematikája Foglalkozás Nevelési cél 1. Bemutatkozás, kapcsolatfelvétel, bizalomépítés A kölcsönös bemutatkozáson és megismerkedésen túl a felső tagozatos közös munka szervezeti alapjainak megteremtése.
324
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem 2. Önértékelés - Tolerancia. A diákok pozitív énképének fejlesztése, a helyes önismeret kialakítása, hogy pozitív módon álljanak hozzá saját képességük, adottságuk vizsgálatához. 3. Támogatási rendszerek. A tanulók ismerjék fel, hogy szükség van pozitív kapcsolatok kiépítésére más emberekkel, mert csak így tudnak kialakítani egy megfelelő támogatási rendszert. 4.-5. Viselkedési addikciók, Szenvedélybetegségek, (üzletközpontok.) A tanulók ismerkedjenek meg a különböző szenvedélybetegségek fajtáival és a játékszenvedély okozta nehézségekkel. 6. A média hatásai I. A média pozitív és negatív hatásai fiataljainkra. A rajzfilmekben eluralkodó erőszakos cselekedetek. Megismertetni a diákokat a média emberekre gyakorolt hatásairól. A reklámok befolyásoló szerepe. A diákok értsék meg, hogy a reklámok nem a teljes igazságot tartalmazzák, csupán egy-egy termék vagy szolgáltatás iránt keltik fel a fogyasztói igényt. A rajzfilmekben uralkodó erőszaktartalmak megismertetése, a személyiségre történő hatásainak bemutatása. 7. A média hatása II. Agresszivitás a képernyőn. A számítógépes játékok és az Internet világa. A diákok ismerjék meg a harci típusú filmek hatásait, tudjanak válogatni a különböző műsorok között. Annak tudatosítása, hogy az Internet egyfelől nélkülözhetetlen segítőtárs a mindennapokban és a munkában, másfelől félrevezető, hamis torz képet ad a világról. 8. Barátválasztás, bandák nyomása, csoportos erőszak. Megismertetni a tanulókat a barátválasztás alternatíváival, a bandák befolyásoló szerepével, a csoportos erőszakkal. Tudatosítani bennük, hogy a bandák tagjai nyomást gyakorolhatnak rájuk, segíteni annak felismerésében, hogy döntéseik következményeiért a felelősséget nekik kell vállalniuk. 9. Huliganizmus. A szekták. A diákoknak meg kell ismerkedniük különféle csoportosulások veszélyeivel. 10. Az erőszak. Megismertetni a diákokat az erőszak megnyilvánulási formáival, azok szerepével és hatásaival. 11. A családon belüli erőszak. Megismertetni a tanulókat azokkal az elhárítási szempontokkal, melyekkel vissza tudják utasítani a családon belül előforduló szexuális zaklatásokat. 12. Szexuális bűnözés. A diákok ismerjék fel a szexuális bűnözés veszélyforrásait, képesek legyenek ezeket elkerülni. 13. Drogok I. Legális drogok. A tanulók szerezzenek ismereteket a drog fogalmáról, a fogalomkörbe tartozó szerekről, a fogyasztás emberre gyakorolt hatásairól, valamint a lehetséges következményekről. 14. Drogok II. Az alkohol Az alkohol fogyasztása következtében kialakult függőség veszélyeinek megismertetése, személyiségromboló hatásának bemutatása a diákoknak. A fiatalok körében a fogyasztás megelőzése, illetve csökkentése. 15. Drogok III. Illegális drogok Megismertetni a diákokat a kábítószerek fajtáival, a fogyasztás társadalmi-, egészségügyi-, családi és egyéni következményeivel. 16. Drogok IV. Illegális drogok A fiatalok kábítószer-fogyasztásának visszaszorítása érdekében szerezzenek ismereteket a fogyasztás büntetőjogi szankcióiról, ill. azokról a segítséget nyújtó intézményekről, amelyek segíthetnek a drogproblémák megszüntetésében. 17. Törvények, jogszabályok. A diákok ismerjék a jog jelentőségét az életben, legyenek tisztában a büntetőjog szerepével, tudják, miért kell a jogi előírásokat betartani, ismerjék meg a rendőr
325
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem lehetőségét, feladatait egy jogsértés kapcsán. A jogalkotás és a jogalkalmazás folyamatának bemutatása, a büntető anyagi és eljárásjog szerepének ismertetése, az önkéntes jogkövetés, mint állampolgári kötelezettség fontossága, a rendőr mint jogalkalmazó. 18. Az ifjúkori bűnözés. Megismertetni a diákokat az ifjúkori bűnözés jellemzőivel, az elkövetés okaival, az egyes cselekmények egyéni-, családi-, és büntetőjogi következményeivel. 19. Gyakorló óra. A diákok biztonságának és helyes életvezetési stílusának kialakításához a helyes magatartási minták és viselkedési panelek rögzítése. 20. Konfliktuskezelés - felelősségvállalás A diákok a D.A.D.A. oktató segítségével megtanuljanak egy olyan módszert, amely a hosszabbtávú nevelés céljait és a megfelelő szocializációt segíti elő, ezáltal könnyebben tudják megoldani konfliktusaikat és problémáikat. 21. Konfliktuskezelés - felelősségvállalás A módszer megtanulása által fejleszteni a diákok konfliktustűrő képességét, valamint megtanítani a problémák kezelésére és megoldására. 22. Összefoglalás, záróvizsga, útravaló. A D.A.D.A. program biztonsági szabályainak rögzítése, ezáltal a helyes mintakövetés kialakítása a diákokban. 23. Pótóra: Hová fordulhatunk segítségért? Megismertetni a tanulókat a segítő személyekkel és intézményekkel. Az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések Az áldozattá válás elkerülése érdekében különböző preventív módszereket alkalmazunk. Ahhoz, hogy minél kevesebben szenvedjenek sérelmet akár bűncselekmény, akár más esemény kapcsán, már iskolás korban szükséges gyermekeinket erre felkészíteni. Ezt szolgálják a különböző általános iskolai programok, mint pl.: a D.A.D.A. program. Tagintézményeinkben megtartott osztályfőnöki órákon, bűnmegelőzési előadásokon kiemelt figyelmet szentelünk ennek a témának a megbeszélésére. A megelőzésben nagyon fontos a pszichológiai kultúra fejlesztése; tanácsadó és segítő szolgálatok létrehozása; a családi életre nevelés során a kapcsolati kultúra erősítése. A korai felismerésben segítséget nyújthatnak pedagógusainknak a védőnők valamint a házi és iskolaorvosok. Az áldozatsegítés A bűncselekmények ismertté válásának és a büntetőeljárás sikerének alakulásában jelentős szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bűncselekmény nem jutna a hatóságok tudomására, a legtöbb bűncselekmény elkövetőjének kilétére nem derülne fény az ő együttműködésük nélkül, és nem lenne lehetőség a büntetőeljárás lefolytatására, az elkövető megbüntetésére. Ezért az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel. Nagyon fontos, hogy a pedagógusok figyeljék a gyermekek személyiség vonásainak változásait, melyből kiszűrhetőek a családban történő erőszakos események megnyilvánulásai. Az erőszakmentes konfliktuskezelés Osztályfőnöki órákon, valamint drámapedagógiai foglalkozásokon szerepjátékok nagyszerű lehetőséget adnak a pedagógusok kezébe, hogy a gyerekek megtanulják a konfliktusok megfelelő kezelését. Osztályfőnöki órákon a rendőrség által támogatott "Szemtől-szembe" konfliktuskezelési módszert gyakorolják a fiatalok a szituációs játékok alkalmával.
326
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem A D.A.D.A. órák törzsanyagában is szerepel a konfliktuskezelés- felelősségvállalás című témakör. E foglalkozások nem pusztán ismeret átadásra épülnek, hanem lényeges szerepe van a gyerekek által "hozott" problémák, élethelyzetek megbeszélésére és megoldására is. Fontos eleme a programnak, hogy a rendőr egyenruhában jelenik meg a tanórákon, amely lehetőséget ad arra, hogy egyfajta bizalmi kapcsolat alakuljon ki az oktató rendőr és a diákok között, amely önmagában is preventív jelleggel bír. Közlekedésre nevelés Az általános iskola alsó tagozatán kiemelt figyelmet szentelünk a gyermekek szabályos közlekedési szokásainak kialakítására. Mivel ebben az életkorban történik a legtöbb közlekedési baleset, ezért osztályfőnöki és D.A.D.A. órákon is megfelelő felvilágosításban részesülnek tanulóink. A D.A.D.A. - amit arra utaltunk - személyiségfejlesztő, önértékelést tanító általános iskolai program, amelynek célja, hogy a gyerekek saját biztonságuk érdekében megfelelő, megalapozott döntéseket tudjanak hozni, ismerve cselekedeteik következményeit. Ehhez olyan használható problémamegoldó viselkedési paneleket, normákat ajánl, amelyeket személyiségükbe építve "éles helyzetben" sajátjukként tudnak majd alkalmazni. Ezt a célt szem előtt tartva épül fel a program tematikája, melynek fő vonalai: Személyiségfejlesztés Önismeret, Mások megismerése, elfogadása, Problémamegoldó technikák elsajátítása, felelősségvállalás, Gyermekek jogai és kötelességei. Szabálykövetés Közlekedési szabályok, A mindennapi élet szabályai (család, iskola, társadalmi környezet), Jogszabályok, törvények. Biztonság A személyes biztonság: A közlekedésben, Az idegenekkel szemben, Ha a gyermek egyedül van. Iskolai drogstratégia Célok Az egészségügyi tudatosság kiépítése; Ismeretek közlése, pontosítása; Egyéni képességek, pozitív énkép alakítása; Együttműködés kialakítása a teljes tanári karral, valamint az üggyel foglalkozó intézményekkel; Pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása; Kortárs segítők képzése és helyzetbe hozása; Prevenció beépítése elsősorban az osztályfőnöki órákba, de rejtett módon minden tanórába; Szülők tájékoztatása a legfontosabb tudnivalókban (felismerés, teendők);
327
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve A bűnmegelőzés, kábítószerek és a káros szenvedélyek elleni küzdelem Pedagógus továbbképzés. Teendők A drogveszély napjaink reális, súlyosbodó gondja. Mivel a függőség kezelése speciálisan szakmai feladat, az iskola, a pedagógus a prevencióban vehet részt hatékonyan, súlyosabb esetben a szakemberhez irányításban segédkezhet. A megelőzés elsődleges terepe a család, majd az általános iskola. Iskolai szinten teendőink: Önismeret fejlesztése; Kudarctűrő képesség növelése; Kommunikációs készség javítása; Krízishelyzetek, döntéshelyzetek megoldási lehetőségei (helyzetgyakorlatok, szituációs játékok); Emberhez méltó életminőség felmutatása; Az egészség fontosságának hangsúlyozása (a drog, mint veszélyeztető tényező; Pihenés, relaxáció; Szülők bevonása. A drog prevenciós munka színterei Iskolai tanórák; Előadások; Vetélkedők; Művészeti és műveltségi vetélkedők; Csoportfoglalkozások; Szülői értekezletek. Iskolán kívüli kapcsolatok, segítőink Családsegítő, nevelési tanácsadó; Gyermekjóléti szolgálat; Gyámügy; ÁNTSZ; Önkormányzat; Rendőrség (elsősorban ifjúságvédelmi munkában); Drogkoordinációs munkabizottság; Megyei drogügyi koordinátorokat segítő fórum; Megyei RÉV; Védőnő, ifjúsági orvos.
328
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás
Kompetencia alapú oktatás A TÁMOP 3.1.4. pályázat kapcsán mindez támogatással történik. Az első tanévben matematika, valamint szövegértési-szövegalkotási területen vezetjük be kötelező jelleggel. A következő években a pályázati kiírásnak megfelelően folytatjuk a kompetencia alapú oktatást. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja
Kommunikáció-központúság - A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
Tevékenység-centrikusság - A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt műveleteket kell végezniük.
Rendszeresség - A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
Differenciáltság - Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.
Partnerség - A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje.
Kutatószemlélet - A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.
Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi - irodalmi kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése:
A kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és
329
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás szövegtípusokban;
A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata;
Az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; A nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége;
A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; A szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; A nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:
A szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása;
Nyelvi adatokkal műveletek végzése; Szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára; A lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása;
A szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása;
A szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása;
Szövegtípusok interpretálása és alkotása; A szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia;
A szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe;
A racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet tantervesíti, illetve tankönyvesíti, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni.
330
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás A-típusú programcsomagok - Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. B-típusú (kereszttantervi) programcsomagok - Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése, ugyanakkor a program kiemelten kezeli az elsősorban kognitív ismereteket közvetítő műveltségterületeket: Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Matematika (speciális szövegei miatt), valamint Testnevelés. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz, és az adott műveltségterület jellemző szövegsémáit felmérve készülnek, figyelembe véve a műveltségterület tananyagtartalmát. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. (Olyan modulokra gondolunk, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum jellegű, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon nyílik lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban (például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületekben). C-típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés) - A kompetencia fejlesztésére a programnak ez a része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. A programcsomagok lehetőséget nyújtanak a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz egyaránt. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely a gyermek számára értelmessé teszi a megtanultakat. Tehetséggondozás esetében pedig a meglévő ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek. Szövegértés-szövegalkotás 1-4. évfolyam Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, új iskola megvalósulására. A programfejlesztő modernizáció bázisa az a közös bölcsesség, amely - fővárosi és vidéki - az alternatív és a többségi iskolák megújulás iránt elkötelezett pedagógusainak és az alsó tagozat elismert szakértőinek együttműködése, összehangolt munkája révén vált koherens egésszé. Tevékenységük lényege, hogy a kisiskolások nevelésének legkiválóbb hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keressenek a kisiskolások kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez.
331
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás A program jellemzői
Pedagógiai alapdokumentum a kisiskolások - a 2003-as Nemzeti alaptanterv szemléletének és tartalmának megfelelő - kompetencia alapú fejlesztéséhez a szövegalkotás és szövegértés területén.
A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit.
A program - felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával - kedvez a gyakorlatban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer megjelenésének.
A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben, ezért - tekintettel a korosztály jellemzőire - a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak.
A tanulási motiváltság fenntartása érdekében - amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó - a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor).
A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, amely kikényszeríti az ilyen irányú taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését.
A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel o
Reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére;
tanulási
o
Minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében;
o
Megelőzhető a lemorzsolódás.
A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára szükséges meghatározni.
A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.
A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben - a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotó elemeit - tervezi a nyelvhasználat
332
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a problémacentrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a kisiskolások sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen juthassanak az elemi szintű anyanyelvi ismeretekhez, s - az eddig megszokott gyakorlattól eltérően - az absztrakt szintű ismeretek (pl. a szófajtan) átkerüljenek a felső tagozat, sőt a középiskola tananyagába. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak. A vizsgálódás fő terepe: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések stílusértéke. Ez lehetőséget kínál néhány alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűség felismerésére és gyakorlására is. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a gyermekbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik. A programra épülő modulok rendszere Alapozás Nagymozgás-fejlesztés
Testtudat fejlesztése Folyamatos szemmel követést elősegítő gyakorlatok
Finom motorikát fejlesztő gyakorlatok
Taktilis észlelés fejlesztése Vizuális észlelés és emlékezet, vizuo-motoros koordináció fejlesztése
Auditív észlelés és emlékezet fejlesztése
Beszéd
Beszélgető kör Napi mesehallgatás Légző gyakorlatok
Mondókák, nyelvtörők
Szókincsfejlesztés
Szövegalkotás Dramatizálás
333
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás Írás
Nyomtatott nagybetűs írás (író-olvasó környezet megteremtése az osztályban) Álló cés kötéses módszer Álló helykijelölős módszer Dőltbetűs írástanítás Írással kezdődő módszer
Olvasásszövegértésszövegalkotás Betűtanulás (Meixner-féle betűsorrenddel és betűtanítási algoritmussal)
Szófejlesztés (betűkapcsolás tanítása szótagolás nélkül) Hétköznapi szövegek feldolgozása Én történetek feldolgozása Irodalmi szövegek feldolgozása Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása
Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese.
Készségek - számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek - rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek - relációszókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerző képességek - problémaérzékenység, megoldás, metakogníció Tanulási képességek - figyelem, emlékezet
A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra,
334
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A bemenet vezérlésű építkezés a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdését teszi lehetővé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. A B-típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember a természetben valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. Az anyagok elsődleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Ezáltal természetesen a tantárgyi ismeretek is rögzülnek. Minden területen, minden évfolyamon öt modul készül, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Minden modul öt egységet tartalmaz, amelyeket öt órára elosztva célszerű feldolgozni oly módon, hogy egy-egy egység fejlesztő feladataival az adott tanóra 10-12 percében foglalkozzanak a tanulók. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők akár ráhangoló vagy ismétlő részként, akár gyakorlásként, és feldolgozhatók frontálisan, egyéni munkában, párban vagy csoportban. A C-típusú programcsomagok kettős célt szolgálnak: kiegészítik az A-, illetve B-típusú programcsomagokban megcélzott képességek differenciált fejlesztését, illetve formálják, alakítják a matematika iránti pozitív attitűdöt a tanórán kívüli tevékenységek körében. Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom
335
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban - településtől és iskolatípustól függetlenül - egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség. Az idegen nyelvi programcsomagok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagok készültek, amelyek az adott nyelvkönyv vagy nyelvi program mellett kiegészítő anyagként használhatók. A fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. Célunk, hogy a modulokban megjelenő, részletesen leírt új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását. A modulok rendszerének kidolgozását a készségfejlesztés fókusza, a nyelvtanulók életkora, érdeklődési köre és nyelvi szintje határozza meg. Egy-egy korosztály számára így többféle nyelvi szinten kínálunk modulokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. A programcsomagok úgy készülnek, hogy különböző helyzetekre - különböző nyelvi előképzettségű tanulócsoportok, eltérő iskolai háttér, változó mértékű motiváció stb. - adaptálhatók legyenek. Az egy-egy nyelvtanuló csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére a modulban megjelenő differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés - összhangban a Nemzeti alaptantervben élő idegen nyelvként megjelölt területtel - angol, német és francia nyelven valósul meg. Angol és német nyelvből alap- és középfokra és 12 évfolyamra, francia nyelvből csak középfokra és a 9. évfolyamtól kezdődően készülnek a programok. A középfokú programoknál olyan fejlesztésre dolgozunk ki ajánlást, amely jól adaptálható akár az első, akár a második idegen nyelv tanítására, de a nyelvi előkészítő évre is. A kötelező nyelvtanulás szakaszában (4-12. évfolyam) az idegen nyelvi modulok akár a tananyag 50%-ára kínálnak változatos és alternatív fejlesztési lehetőséget. A modulok kidolgozásakor alapelvként jelöltük meg az adaptálhatóság szempontját. Így a készségfejlesztés területeit és a témaköröket tekintve a modulok bármely nyelvkönyvcsaládhoz jól illeszthetők, kiegészíthetők, vagy az egyes nyelvkönyvi fejezetek a modulokkal kiválthatók. A kötelező nyelvtanulás előtti időszakra (1-3. évfolyam) teljes nyelvi program kidolgozását tervezzük angol és német nyelven. A fejlesztés bizonyos szakaszait egységesen készítettük el magyar nyelven, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozzuk ki a programokat.
336
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésén belül a magyar mint idegen nyelv fejlesztése is a feladatunk. Ezt önálló egységként kezeljük. A teljes óraszámot lefedő tananyaggal a hátrányos helyzetű és a migráns tanulók mielőbbi beilleszkedését segítjük elő a mindennapos iskolai életbe, tanulásba. Kezdő szintre ajánlunk programot három különböző korosztály számára. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére készülő programcsomagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálunk lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével. A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár mint szervező, monitoráló, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat.
337
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet célként és eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez az idegen nyelv a középiskolai program kidolgozása során tud leginkább kapcsolódni. Az európai polgárrá válás folyamatában a használható nyelvtudás értéke és a pályaválasztás, karrierépítés kapcsolata alapvetően fontos területként jelenik meg. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során. A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások
338
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan tanulói részvételen alapuló eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek:
Kooperatív tanulás, Projektmódszer, Vita, Dráma, Kutatás, Felfedezés, Terepgyakorlat, Interjúkészítés és újságírás.
Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus A-B kevert típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. Fókuszban a képességés készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése.
Alapfok Én és a világ (Ember és környezete) környezettudatos magatartás - kritikai gondolkodás az emberiség értékeinek védelme - a biztonságos életvitel kialakítása - aktív felelősségtudat
Középfok Polgár a demokráciában (Civil szerepek) szabad véleményalkotás - döntésképesség - aktív felelősségtudat - vitakészség - részvétel a folyamatokban
valós
- szociális érzékenység problémamegoldó képesség konfliktuskezelő képesség
339
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás B-típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolatrészét erősítő csomagok. Fókuszban a képességés készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése.
Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése)
Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire)
- baráti magatartás - hitelesség
tudatosság kapcsolatokban
a
- empátia - kooperativitás - autonómia és elfogadás
barátságra szerelemre képesség
és való
- nemi szerepek szülői, szerepek
családi
- harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz - munkatársi szerepek - átmenetek C-típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok. Fókuszban attitűdformálás és ÉN dimenziója.
az az
Az én dimenziói (Önállóság, önbizalom, kreativitás) - önállóság - önbizalom, énkép
pozitív
- belső harmóniára való képesség - a fejlődés igénye - önértékelés - alkotókedv - kreativitás
Toleranciára nevelés (A másik és én) - önelfogadás - nyitottság előítéletek csökkentése - szorongás felismerése és csökkentése - kíváncsiság - rugalmasság - mások elfogadása
Életpálya-építési kompetenciaterület A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy szükség van arra, hogy gyermekeinket felkészítsük saját életvonatuk tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szükséges pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a meghibásodás kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani
340
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Kompetencia alapú oktatás életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzet meghatározás Alkalmasság a
pillanatnyi körülmények, lehetőségek,
ismeretek,
képességek,
érdeklődés és vágyak megítélésére.
Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás
a döntéshozás és a helyzetmeghatározás kongruenciájának megteremtése.
Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzet meghatározás alapján alkalmasság A célok megfogalmazására, A megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére,
Az idővel való gazdálkodásra, A kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, Az akadályok elhárítására.
Az életpálya-építés A-típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejlesztik:
Ember a természetben
Ember és társadalom Művészetek Földünk és környezetünk
Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek fejlesztése: o
Pálya- és szakmaismeret,
o
Munkaerő-piaci ismeretek, Álláskeresési technikák.
o
A B-típusú programcsomagok a matematika- és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20
341
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Infokommunikációs technológia (IKT) percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a C-típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció a munkapiac-ismerettel együtt, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik az olyan emberi értékeknek, a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint:
Együttműködés, Sportszerűség,
Tolerancia,
Kudarctűrés, Szolidaritás,
Önállóság,
Önbemutatás,
Önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.
Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei
A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel.
A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldására segítséget kérjen.
Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, a kísérletezést, a kérdezést, a segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést.
Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést.
Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásokra, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, mások munkájának támogatását, valamint a szolidaritást.
Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének fenntartására is.
Infokommunikációs technológia (IKT) A 2004 szeptemberétől érvénybe lépő Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területként kezeli az információs és kommunikációs kultúrát. „...az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a
342
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Infokommunikációs technológia (IKT) megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik.‖ Az IKT alkalmazása, beleértve a korszerű könyvtárhasználati ismereteket is, kereszttantervi szinten is elvárt, ugyanakkor az informatika az új alaptanterv szerint az alsó tagozaton tantárgyként is megjelenik, a 4. évfolyam végére a tanulóknak a megadott követelményrendszernek meg kell felelniük. A tantárgy tanításának elsődleges célja az, hogy – a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében – mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága, és domináljon gyakorlati szerepe. Az informatika tantárgy ne pusztán elméleti, szakmai ismeretek pontos megtanulására és felmondására törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedje a tanulókat az IKT eszközökkel tevékenykedni, feladatokat megoldani, kísérletezni, alkotni. Emiatt elvárt, hogy a tanulói produktumok létrejöttét mindig tanári vagy a tanulócsoport által közösen megfogalmazott és elfogadott formai értékelés kövesse: az ügyes munkák dicsérete, a közösen legjobbnak ítélt alkotások kinyomtatása vagy más módon történő hasznosítása. Az informatika tantárgy tanítása során az életkornak megfelelően minél több játékos, ugyanakkor tanulságos elem alkalmazására van szükség. A tanulónak el kell sajátítania a megfelelő információszerzési-, feldolgozási-, adattárolási-, szervezési- és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait, és az ezek hatékony alkalmazására való képességet. A gyors fejlődés miatt nagymértékű az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy tanár és diák egyaránt figyelmet fordítson az ismeretek folyamatos megújítására, a gyakorlati képességek fejlesztésére. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia, amelynek alkalmazásával előtérbe kerülnek a csoportban végezhető, kooperatív tevékenységek. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre mondanivalónk kifejezésére, és szükségletté válik az ilyen típusú üzenetek megértése is. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében, a könyvtárhoz hasonlóan, a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon kívül is. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy végezzenek gyűjtőmunkát, kutassanak az interneten található dokumentumok között. Teremtsünk kapcsolatot a tantárgyak között, jelenjen meg a kereszttantervi jelleg. Az informatikai eszközök az informatika órákon elsajátított ismeretek és gyakorlati képességek következtében váljanak a tanulást elősegítő eszközzé. Ennek alátámasztásaképpen jelennek meg az alsó tagozaton a szaktárgyi oktatóprogramok. Emellett meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. Tanulói célkitűzések Az elektronikus tananyagnak elsősorban a tanuló által végzett önálló ismeretszerzést, készség- és képességfejlesztést kell támogatnia, emiatt a tanulók részére olyan utasításokat kell adni, amelyek helyettesítik, illetve kiegészítik a tanár irányító tevékenységét. A tanulók részére nyújtott segítség
343
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Infokommunikációs technológia (IKT) elsősorban az önálló tanulást támogatja, motiválja a tanulót a tananyaggal kapcsolatos kommunikáció folytatására, további forrásanyagok keresésére és feldolgozására ösztönöz, kedveltté teszi az ismeretszerzést. A tanulói célkitűzések megfogalmazásával párhuzamosan megvalósítjuk a Nemzeti alaptantervben elvárt követelményeket is, amelyek alkalmasak az alábbiakban részletezett szintek megvalósítására: A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a számítógéppel interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (Internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismeret-hordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.
344
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Infokommunikációs technológia (IKT) Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Fejlesztési követelmények: Ismerje az információ szerepét életünkben; Tudjon információszerzéshez megfelelő kérdést megfogalmazni; Az élő és élettelen környezetből, az emberi kapcsolatokból képes legyen a legalapvetőbb információkat kiszűrni; Ismerje legfontosabb adatait; Legyen tisztába a gépterem szabályaival, halljon a számítógépek értékéről; Legyen tapasztalati kapcsolata a számítástechnikai eszközökkel, illetve tudja alapszinten működtetni az egeret és a billentyűzetet; Legyen képes egyszerű rajzot készíteni; Ismerjen néhány oktató programot; Tudjon irányokra való utasításokat adni, és követni; Tudja elmondani egy könyv legfontosabb adatait, rövid tartalmát (segítő kérdésekkel); Tudjon példákat mondani, eljátszani különböző élőlények kommunikációjára, Ismerjen fel, csoportosítson adatokat, Tudjon kialakítani megfelelő sorrendet, Tudjon Comenius Logo, vagy Imagine környezetben rajzoltatni alaputasításokkal, ismerje az alapvető beállításokat. Legyen képes önálló rajzot készíteni, tudjon rajzeszközt választani, radírozni, új lapot kérni. Tudjon egyszerű feliratot készíteni, Tudja célszerűen használni a megismert oktató programokat, Tájékozódjon korának megfelelően az iskolai könyvtárban, ismerje a könyvtár kölcsönzési rendjét, tudjon és merjen segítséget kérni, Ismerje a jel, a kód, a bit fogalmát, Tudjon adatokat megadott szempont alapján sorba rendezni, Tudjon rendezett adatok között (pl.: szótár) hatékonyan keresni, Tudjon egyszerű algoritmust lejegyezni, Ismerje fel az ismétlődést az algoritmusokban, A LOGO környezetben tudjon eljárást írni, Tudjon „ismétléssel‖ készülő rajzokat megvalósítani a Comenius Logo-ban, vagy az Imagine-ben, Néhány lépéssel elérhető programokat (már ismerteket) tudjon megkeresni és elindítani. Értse a program szerepét, Értse és értelmezze a legfontosabb informatikai alapfogalmakat. Lássa meg a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között, Tudja, hogy információt szerezhetünk számítógépes programok használatával is, Ismerje fel az információ megjelenési formáit,
345
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Infokommunikációs technológia (IKT) Ismerje a jelek fajtáit. Tudjon különféle jeleket (morze, titkosírás, piktogramok; kotta és szolmizálás) informatikai szempontból értelmezni, Ismerje az adatmennyiség mértékegységét, annak többszöröseit. Tudjon adatmennyiségeket átváltani, Legyen gyakorlott egyszerűen (szabályosan) indítható programok futtatásában, a számítógéppel folytatott kommunikációban, Ismerje a periféria fogalmát, tudja a tanult perifériákat csoportosítani adatátvitel szerint, Ismerje a gyökérkönyvtár fogalmát, szerepét. Tudjon könyvtárszerkezetben eligazodni, Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket, Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit, Tudjon algoritmusokat felépíteni, végrehajtani, egyszerűbb algoritmusokat többféleképpen megfogalmazni, Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat (négyzet, téglalap, kör, sokszög paraméteres algoritmusai), Tudjon ismétlést alkalmazni algoritmusokban, Ismerje a logikai műveleteket (VAGY, KIZÁRÓ VAGY) Tudjon igazságtáblázatot készíteni a megismert logikai műveletekhez, Tudja a rajzeszközöket céljainak megfelelően alkalmazni, Tudjon a rajzzal geometriai transzformációkat végezni, Ismerje a Windows program részeit, Tudjon az ablakkal műveleteket végezni, Helyesen értékelje az informatikai eszközöknek a társadalomra gyakorolt hatásait, Tudja alapszinten használni az iskola helyi hálózatát, Ismerje a könyvtár állományegységeit, (szépirodalom, szakirodalom, kézikönyvtár, külön gyűjtemények, folyóirattár, stb.), s igazodjon el köztük, Ismerje a katalóguscédula legfontosabb adatait, Ismerje a katalógusok fajtáit. A fejlesztendő kompetenciák Az informatikai kompetencia fejlesztése a számítógép működésének, a szoftverek eljárásainak megértését, a számítógéppel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítását és annak megerősítését igényli, amely egyrészt az ismeretek tudatos alkalmazását, valamint a készségek és képességek állandó fejlesztését jelenti. A fejlesztendő kompetenciaterületek az intellektuális, személyes és társas, módszertani, kommunikációs kompetenciák köré társítható.
346
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az iskola helyi tanterve Infokommunikációs technológia (IKT) Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka Párosmunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak Az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), Multimédia cd-k, dvd-k, egyéb tömegtároló eszközök, E-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok Interneten elérhető tartalmak, sdt (sulinet digitális tudásbázis)
347
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Alapfokú művészeti oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei
Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Alapfokú művészeti oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei 1. Zeneiskolánkban a zenei nevelés Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja ( 27/1998 MKM rendelet ) alapján valósul meg. Ez a program lehetőséget nyújt az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A program alapján megvalósuló képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók tehetségét, érdeklődését, és ezen tényezőkre építve gyarapítja, alakítja készségeiket, ismereteiket. A képzés folyamán lehetőség nyílik az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. Az
esztétikai érzékenység ( nyitottság, igényesség, fogékonyság ) folyamatos
alakítása, fejlesztése mellett növendékeink fokozatosan megszerzik a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségeket, az ehhez kapcsolódó zenei ismereteket. Iskolánkban a zeneoktatás megismerteti tanulóinkkal a
különböző zenei műfajok
sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait. Az önkifejezés speciális, zenei eszköztárának
folyamatos
alkalmazására, befogadására.
gazdagításával
készíti
fel
növendékeinket
a
zene
348
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Zeneiskolánk oktatási-nevelési céljai, feladatai
Zeneiskolánk oktatási-nevelési céljai, feladatai A tehetséggondozással, személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok 1. Általános jellemzők a.) Iskolánkban biztosítani kívánjuk a zenei képzést mindazon általános- és középiskolás korú tanulók számára, akik ezzel a lehetőséggel élni kívánnak, és a felvételi meghallgatáson zenei tanulmányokra alkalmasnak bizonyulnak. b.) Célunk a művészeti ismeretek, készségek, képességek fejlesztésével minél teljesebb személyiség
kibontakoztatása,
gazdagítása,
növendékeink
önismeretének
és
együttműködési kultúrájának fejlesztése. Tanulóink többségének tudását olyan szintre kívánjuk fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr együttesekben, zenekarokban való muzsikálásra. Ösztönzést adunk növendékeinknek életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek, folyóiratok olvasására, a rádió, televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, rendszeres hangversenyre való járásra, értékes hang- és video felvételek gyűjtésére, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra. c.) A zeneiskola rendszerezett zenei ismereteket ad tanulói számára: - a zenei írás-olvasás terén, - a zene logikájának formai összefüggései területén, - a főbb zenei stílusok sajátosságainak a zene történeti összefüggéseinek, más művészetekkel való kapcsolatának területén. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk
oktatási-nevelési
tevékenységének
középpontjában
a
gyermek
egész
személyiségének fejlesztése áll. A rendszeres zeneiskolai foglalkozásokon és az otthoni gyakorláson keresztül a zeneiskola kitartó, rendezett, céltudatos munkára neveli növendékeit: - értékes zenei anyag tanításával érzelmi kapcsolatot alakít ki a tanulóban a muzsikálás iránt,
349
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Zeneiskolánk oktatási-nevelési céljai, feladatai - a zene szépségének felismerésén keresztül az általános szépérzéket fejleszteni, - a kultúrált környezet kialakítására, illetve megőrzésének igényére nevel, - a szabadidő hasznos, kultúrált kitöltésére ösztönöz, - a nemzeti identitás kialakítását segíti. 3. Célok és feladatok a közösségfejlesztés területén Iskolánk kiemelt célkitűzése - a közösségfejlesztés területén - kamarazenei csoportok, együttesek, zenekarok alakítása és működtetése. A hangszertanulás közvetlen célja a társas muzsikálásban való részvétel, ezért növendékeinket ösztönözzük erre a tevékenységre. 4. Tehetséggondozás A tehetséggondozással kapcsolatos programunk biztosítja a kiemelkedő tehetségű, zenei pályára készülő növendékeink számára a felvételi vizsgára való sikeres felkészülést. "B" tagozatos, felvételire készülő növendékeink a felvételi vizsgát megelőző tanévben a minimálisan előírt heti 2 x 45 perc főtárgyi óraszám mellett + 30 percet, a felvételi évében + 45 percet kapnak. Ugyanebben az időszakban - alapfokú zenei tanulmányaik utolsó két évében - heti min. 30 percben kötelező zongora oktatásban részesülnek. A továbbtanulás lehetséges irányai: - középfokú szakirányú továbbtanulás zeneművészeti szakközépiskolákban - szakirányú továbbtanulási lehetőség ( kiemelkedően tehetséges növendékek számára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola előkészítő osztályában ) - felsőfokú szakirányú továbbtanulás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi és főiskolai zenetanárképző tagozatán, valamint a hazai felsőoktatási intézmények, egyetemek zenei fakultásain, tagozatain - a zeneiskolai tanulmányok jól hasznosíthatók más főiskolákon is ( pl.: tanárképző, óvónőképző, Színművészeti Egyetem ).
350
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Az alapfokú zenei képzés iskolánkban megtalálható tanszakai
Az alapfokú zenei képzés iskolánkban megtalálható tanszakai A képzés ideje: maximum 12 év A képzés szakaszai: előképző - alapfok - továbbképző Hangszeres főtárgyak Képzési tanszakok zongora, furulya, harmonika Kamarazene főtárgy Kötelező hangszer az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer. A kamarazene képzés formája csoportos oktatás. A csoportlétszám a műfajnak megfelelően: 2 - 8 fő A hangszeres tanszakokra beiratkozott növendékek számára Kötelező tárgy: szolfézs - a szakközépiskolai felvételi vizsga évében és az azt megelőző tanévben a nem zongora főtárgyú "B" tagozatos növendékek számára kötelező zongora heti min. 30 percben Kötelezően választható tárgyak: elméleti: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, gyakorlati: második hangszer Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, A kiemelkedő képességű (zenei pályára alkalmas) növendékek az alapfok 2. évfolyamától emelt szintű oktatásban ( "B" tagozat ) részesülnek. Korrepetíció ( zongorakíséret ): a hangszertanuláshoz ( furulya ) szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Elméleti főtárgyak
351
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Jelentkezés, beiratkozás, tanulói jogviszony létesítése A képzés formája csoportos. Képzési tanszakok: előképző, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom Kötelező tárgy: zongora Kötelezően választható tárgyak: elméleti: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar Választható tárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, második hangszer, kamarazene Jelentkezés, beiratkozás, tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet és a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényt módosító 1999. évi LXVIII törvény egybeszerkesztett szövege tartalmazza. A zeneiskolába speciális képességvizsgálatoz követően iratkozhatnak be a jelentkezők. - a képességvizsgálatot lefolytató tanár vagy szülő kezdeményezésére - lehetséges szakorvosi vélemény beszerzése. A felvételi meghallgatás (képességvizsgálat) a tanév szorgalmi idejének utolsó hetében történik. A pontos időpontról és helyszínről az iskola kapujában, hirdetőtábláján adunk tájékoztatást legalább egy hónappal a kitűzött időpont előtt. A felvételi meghallgatás eredményét az iskola hirdetőtábláján tesszük közzé. 1. Jelentkezést követően a képességvizsgálat az alábbi szempontok alapján történik: a jelentkező legyen képes: a./ a tanár által bemutatott rövid, egyszerű ritmust a megadott tempóban visszatapsolni b./ néhány hangból álló dallamot ( motívumot ) hallás után tisztán visszaénekelni c./ korának megfelelő szinten egy kis gyermekdalt önállóan elénekelni d./ rendelkezzék minimális zenei affinitással 2. Hangszerválasztáskor: szaktanári meghallgatáson kell részt venni, ennek alapján a növendék
352
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Jelentkezés, beiratkozás, tanulói jogviszony létesítése rendelkezzen (halláson, ritmusérzéken, zenei memória-készségen túlmenően) az adott hangszer megszólaltatásához szükséges alkati adottságokkal, manuális készséggel. A hangszertanulásra már alkalmasnak bizonyult jelentkezők az előképzővel egyidejűleg a hangszertanulást is megkezdhetik a kiválasztott hangszer (főtárgy) előkészítő évfolyamán. 3. Más zeneiskolákból történő átvétel esetén: A más zeneiskolában már megszerzett bizonyítvány és szaktanári vélemény, javaslat alapján az igazgató dönt az átvett növendék osztályba sorolásáról. Döntéséről a szülőket is tájékoztatnia kell. 4. A tanulói jogviszony megszűnik -
"az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a szülő illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i./ pontban megjelölt esetben; "
Kt. 75.§ (1) /g.
- " ha a tanuló tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszütetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. " Közoktatási Törvény. 75.§ (1)/i. - " az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi
követelményeit
második
alkalommal
nem
teljesített.
Közoktatási
Törvény.75.§ (5) - ha a tanuló felvételt nyert művészeti szakközépiskolába - ha a tanulót más alapfokú művészetoktatási intézmény átvette - jogerős fegyelmi határozattal Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki 10 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, amennyiben az iskola a szülőt illetve nagykorú növendéket minimálisan két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
353
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Térítési díj és tandíj Térítési díj és tandíj A 6-22 év közötti növendékek térítési díj fizetésére, a 6 év alattiak és 22 év felettiek tandíj fizetésére kötelezettek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( többször módosított ) 115.§ c./pont, a 116.§ (1.) bekezdés a./pont és 117.§ (1.) bekezdés b/c/pont és (2) (3) (4) bekezdés szabályozza az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő térítési- és tandíjakat. A térítési díjakat - a vonatkozó képviselőtestületi rendelet alapján - minden tanév kezdetekor az igazgató határozza meg. A megállapított térítési díjak mérséklését, elengedését kérvényezni lehet. Ennek, valamint a térítési- és tandíjak fizetési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. Tanulók értékelése 1. Tanulmányi eredmény értékelése A tanulók munkáját félévkor és évvégén osztályozni kell előképző, hangszeres főtárgy kivéve a hangszeres előkészítő -, szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom tárgyakból: jeles ( 5 ) jó
(4)
közepes ( 3 ) elégséges ( 2 ) elégtelen ( 1 ) Kamarazene, kötelező zongora, zenekar, óvodás előképző, kis előképző, hangszeres előképző esetén: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Ezek az értékelések a térítési díj megállapításához az átlagszámításnál az 5,4,3,1-es osztályzatnak felelnek meg.
354
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja Kapcsolattartás a szülőkkel, a szülők, tanulók, tanárok közötti együttműködés lehetséges formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A növendékek szorgalmának értékelése: 5 ( példás ) 4 ( jó ) 3 ( változó ) 2 ( hanyag ) A szorgalom jegyek a térítési díj megállapítás szempontjából nem számítanak bele az átlagba. A félévi érdemjegyet a tanár állapítja meg, a tanév végi osztályzatot a beszámolón a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság dönti el. 2. A beszámolók (vizsgák) lehetséges formái: a.) Kötelező beszámoltatási forma: - év végi vizsga vizsgabizottság előtt (gyakorlati tárgy) - összefoglaló óra vizsgaelnök jelenlétében (elméleti tárgy) - felmérő dolgozat félévkor és év végén (elméleti tárgy) b.) Lehetséges beszámoltatási forma: - közös óra (nyilvános vagy zártkörű) - meghallgatás - hangverseny c.) Művészeti alapvizsga és záróvizsga A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai, a magasabb évfolyamba lépés, összevont beszámoló, osztályfolytatás, az évfolyamismétlés, Javítóvizsga, a tanulók jutalmazásának elvei a helyi tanterv Tanulók értékelése című részében (IV. fejezet) találhatóak, csakúgy, mint az osztályzatok, szöveges értékelés tartalmi elemei és az értékelés célja. A tanulók jutalmazásának lehetőségeit a Szervezeti és Működési Szabályzat fejezet tartalmazza. Kapcsolattartás a szülőkkel, a szülők, tanulók, tanárok közötti együttműködés lehetséges formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
355
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Általános fejlesztési követelmények, feladatok A szülőkkel való kapcsolattartás nem merül ki a rendszeresen megtartott, általában valamilyen konkrét eseménnyel kapcsolatos témájú szülői értekezletekben, és a fogadóórákban. A növendékhangversenyek után a szaktanár értékeli a jelenlévő szülőkkel a produkciót. A közös órákon, bemutató órákon megismerkedhet a szülő a zeneoktatásunk műhelymunkáival. A szülők és a tanulók, mint partnerek igényei, véleménye befolyásoló tényező iskolánk arculatának és programjának kialakításában. Az együttműködés feltétele a megfelelő, élő fórumok megteremtése. További együttműködés szakmai vonalon is van pedagógus és diák között. Zenei szolgáltatásunkat pedagógus és diák szólistáink, kamaracsoportjaink látják el, gyakran közös együtteseket alkotva.
Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Általános fejlesztési követelmények, feladatok A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.
356
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Az alapfokú zenei képzés iskolánkban megtalálható tanszakai, heti óraszámuk, fő- és melléktárgyak, kötelező és választható tárgyak. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel. Az alapfokú zenei képzés iskolánkban megtalálható tanszakai, heti óraszámuk, fő- és melléktárgyak, kötelező és választható tárgyak. A képzés ideje: maximum 12 év A képzés szakaszai: előképző - alapfok - továbbképző Hangszeres főtárgyak Heti óraszám: "A" tagozaton 2 x 30 perc "B" tagozaton 2 x 45 perc Képzési tanszakok Zongora,furulya, harmonika. Évfolyamok száma tanszakonként: zongora,
"A" tagozaton 2+6+4 "B" tagozaton (3)+9
Harmonika
"A" tagozaton 2+6+4 "B" tagozaton (3)+9
furulya
"A" tagozaton 2+6+4 "B" tagozaton (3)+9
"B" tagozaton minden esetben az alapfok második évfolyamától lehet tanulni. A hangszeres és magánének képzés formája: egyéni oktatás A hangszeres, magánének és kamarazene tanszakokra beiratkozott növendékek számára Kötelező tárgy: szolfézs ( alapfok 1-4. évfolyam ) "B" tagozaton a 12. évfolyam végéig - a szakközépiskolai felvételi vizsga évében és az azt megelőző tanévben a nem zongora főtárgyú "B" tagozatos növendékek számára kötelező zongora heti min. 30 percben Kötelezően választható tárgyak: elméleti: szolfézs-zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció gyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar Választható tárgyak: szolfézs-zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, A kiemelkedő képességű (zenei pályára alkalmas) növendékek az alapfok 2. évfolyamától emelt szintű oktatásban ( "B" tagozat ) részesülnek.
357
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A "B" tagozatos növendékek főtárgyának heti óraszáma: -a szakközépiskolai felvételi vizsga évében: 3 x 45 perc -az ezt megelőző tanévben: 2 x 45 perc + 30 perc. A csoportos tanítási órák ( foglalkozások ) időtartama és száma: Főtárgyként; szolfézs kötelező tárgyként 1-4. évfolyam minimum heti 2 x 45 perc Kötelező tárgyként: minimum heti 1 x 45 perc Kötelezően választható tárgyként minimum heti 1 x 45 perc Választható tárgyként minimum heti 1 x 45 perc Zenekar minimum heti 2 x 45 perc A tananyag meghatározásának szempontjai: Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: a szűkebb értelemben vett tanterv; a tananyag meghatározása évfolyamonkénti felosztásban. Minimális követelmény: nem azonos sem a beszámoló anyagával, sem az éves anyaggal. Felhasználható irodalom: ajánlás a felhasználható anyagra, zeneműjegyzék. A tanszaki meghallgatás anyaga. Az év végi beszámoló anyaga. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az ajánlott tananyagjegyzékből választott vagy egyéb felhasznált anyag mindig feleljen meg a növendék képességeinek, hangszeres adottságainak, zenei tehetségének, szorgalmának; legyen összhangban a tanítandó, illetve a tanuló által már megszerzett ismeretekkel, zenei pályára készülők esetében a zeneművészeti szakközépiskola elvárásaival. A továbbképző „A‖ tagozat évfolyamain váljon egyre inkább meghatározóvá a tanítvány zenei ízlése, érdeklődése is. A növendék technikai képzését szolgáló skálákat, etűdöket – az örömteli hangszertanulás érdekében – ellensúlyozza megfelelő mennyiségű, zenei élményt nyújtó előadási darab, kamaramű. Ügyeljünk rá, hogy a technikai képzés ne váljon öncélúvá, teremtsünk egyensúlyt a tanuló technikai és zenei fejlődése között. Az alapfokú évfolyamok tananyagát úgy állítsuk össze, hogy a növendék átfogó képet kapjon a legfontosabb zenei korszakokról, stílusokról. Ehhez elengedhetetlen az igényes, hangszerszerű átiratok tananyagba való iktatása is. A felhasználható irodalomban szereplő gyűjtemények a bennük található művek eltérő nehézségi foka, valamint a tanulók különbözősége miatt esetenként több évfolyam anyagában is szerepelnek. A felsorolt kottákon kívül, főként a zeneiskola továbbképző évfolyamain számtalan egyéb – a növendék képességeinek, igényének, hangszeres tudásának megfelelő – eredeti mű, illetve átirat is felhasználható a tanítás során. Tanulók értékelése 1. Tanulmányi eredmény értékelésének módja.
358
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Tanulók értékelése A tanulók munkáját félévkor és évvégén osztályozni kell előképző, hangszeres főtárgy kivéve a hangszeres előkészítő -, szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom tárgyakból: jeles ( 5 ): az osztályzatnak megfelelő tudásszintű, egyenletes fejlődést mutató, fogékony, szerepléseken koncentrált, jó teljesítményre képes jó ( 4 ): anyagvégzése kb.80%-os, fejlődés, fogékonyság tekintetében változékony, muzikalitása, biztonsága a tanári ráhatás függvénye, szerepléseken viszoylag jó teljesítményre képes közepes ( 3 ): osztálya minimális követelményét végzi el, lassú fejlődésű, tisztességes, de nem tehetséges teljesítményre képes, megbízhatatlan szereplő elégséges ( 2 ): osztálya minimális követelményét sem teljesíti, együttműködésre képtelen, alkalmatlansága miatt - a szülővel történő megbeszélés alapján - el kell tanácsolni elégtelen ( 1 ): a zeneiskolai gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, akkor is többnyire kötelező tárgyból. Ebben az esetben a tanuló egy esetben javítóvizsgát tehet. Kamarazene, kötelező zongora, zenekar, óvodás előképző, kis előképző, hangszeres előképző esetén: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Ezek az értékelések a térítési díj megállapításához az átlagszámításnál az 5,4,3,1-es osztályzatnak felelnek meg. A növendékek szorgalmának értékelése: 5 ( példás ) - folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató 4 ( jó ) - munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen felkészült az órákra 3 ( változó ) - tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmeztetésre végzi el 2 ( hanyag ) - rendszeresen nem készül, munkájában megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem végzi el feladatait A szorgalom jegyek a térítési díj megállapítás szempontjából nem számítanak bele az átlagba. A félévi érdemjegyet a tanár állapítja meg, a tanév végi osztályzatot a beszámolón a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság dönti el. 2. A beszámolók (vizsgák) lehetséges formái:
359
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Tanulók értékelése a.) Kötelező beszámoltatási forma: - év végi vizsga vizsgabizottság előtt (gyakorlati tárgy) - összefoglaló óra vizsgaelnök jelenlétében (elméleti tárgy) - felmérő dolgozat félévkor és év végén (elméleti tárgy) b.) Lehetséges beszámoltatási forma: - közös óra (nyilvános vagy zártkörű) - meghallgatás - hangverseny c.) Művészeti alapvizsga és záróvizsga A zeneiskola felkészíti növendékeit a művészeti alap- és záróvizsgára, biztosítja számukra a vizsga feltételeit. A Vizsgabizottság munkájában a zeneiskola szakos tanárain kívül meghívott külső szakértő is részt vesz. A továbbképző évfolyamokon való továbbtanulás feltétele az utolsó alapfokú évfolyam végén tett sikeres művészeti alapvizsga. A továbbképző évfolyamok elvégzése után a növendék művészeti záróvizsgát tehet. Az év végi vizsga vizsgabizottsága minimum 3 tagú. Elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgatóhelyettes vagy tanszakvezető), tagjai: a tanuló főtárgyi tanára és még legalább egy, lehetőleg hasonló szakos tanár. 3. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai: - évközi, órai munkában nyújtott teljesítmény és aktivitás - kitartás, koncentráltság - szereplések gyakorisága, a felkészülés céltudatossága - az év végi vizsgán nyújtott teljesítmény Alapkövetelmény, hogy életkorának és egyéni képességeinek szintjén legyen képes a növendék stílusosan, értelmesen és kifejezően megszólaltatni a zenei anyagot. 4. Magasabb évfolyamba lépés Az iskola felsőbb évfolyamába lépésnek feltétele a tantervi programban előírt minimális követelmények teljesítése. Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és kötelező tárgyakból eredményes vizsgát (beszámolót) tett. 5. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani.
360
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Tanulók értékelése Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. 6. Osztályfolytatás Az a tanuló, aki a tanult főtárgyra előírt tananyagát, követelményeit önhibáján kívül (pl.: betegség, közismereti iskolai tanulmányai, stb.) nem tudja teljesíteni - az évi tanórai foglalkozások egyharmad részéről hiányzik -, kérheti az iskola igazgatójától, hogy tanulmányait a következő tanévben az előző tanévi osztálybesorolásban folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A törzslapra és a bizonyítványba a fenti tényt be kell jegyezni, az alábbi módon: No.= nem osztályozott, engedély alapján osztályát folytathatja. 7. Az évfolyam megismétlése A Közoktatási Törvény 115.§.c. pontja alapján: "Az alapfokú művészetoktatási intézményekben egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése engedélyezhető." Az évfolyam megismétlésének engedélyezéséről az igazgató dönt, a szülő illetve nagykorú növendék szaktanári javaslattal ellátott írásos kérvénye alapján, amelyet az év végi vizsgák előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. 8. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát 3 tagú bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítányba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanár írja alá. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.
361
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Az egyes tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, tananyaga 9. Az értékelés célja - Visszajelzés a tanuló számára, visszajelzés a szülő számára a tanuló tudásáról, szorgalmáról. Az osztályzatról (az esetleges igazolatlan hiányzásokról) a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. - Viszonyítás zeneiskolán belül - Más zeneiskolák növendékeihez való viszonyítás - Tanítás-tanulás hatékonyságának vizsgálata, korrekció kijelölése. - A tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményéhez. - A tanuló tényleges teljesítésének minősítése érdemjeggyel. 10. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulók, tanulói közösségek, osztályok, művészeti csoportok szorgalmában, tanulmányi munkájában elért magas színvonal, kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai elv és eszköz iskolánk oktató-nevelő munkájában. Rendkívül fontos, hogy a jutalmazás kövesse az eseményeket, eredményeket, s lehetőleg tanári vagy iskolai közösség előtt történjék. A tanulók jutalmazásának lehetőségeit a Szervezeti és Működési Szabályzat. fejezet tartalmazza. Az egyes tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, tananyaga Szolfézs Szakirányú feladatok A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkodás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. A szolfézstanítás szakirányú feladatai: - átfogó zenei műveltség kialakítása - a hangszertanulás segítése - a társművészetek iránti nyitottság megalapozása - a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése /mind befogadásban, mind reprodukálásban/ az alábbi területeken: ritmus-metrum tiszta intonáció tájékozódás a magassági viszonyokban /relációk, hangközök/ dallamhallás többszólamúság – harmóniaazonosítás zenei olvasás-írás
362
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs zenei szerkezet /forma, frazeálás, agogika/ zenei memória rögtönzés zenehallgatás a zeneiskola rendelkezésére álló számítógépes zenei gyakorló programok /Musition, Auralia/ önálló használata - A zenei pályára készülő növendékek felkészítése továbbtanulásra. A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. Tananyag Óvodás előképző Feladatkör Zenei élményanyag gyűjtése énekléssel, játékkal. Zenei anyag Mondókák, játékok, pentaton hangkészletű gyermekdalok. Ismeretanyag, készségfejlesztés A tiszta éneklés készségének kialakítása csoportosan és egyénenként. l-sz-m-r-d szolmizációs hangok tudatosítása a gyermekdalokon. Az alapvető ritmikai elemek elsajátítása: egyenletes lüktetés, negyed, nyolcad, fél érték, negyed szünet. A tanult dalok felismerése ritmusról, szolmizációs kézjelről. Ritmusmotívumok hangoztatása, visszatapsolása. Éneklés kézjelről. Felkészítés játékos formában az előképző első évfolyamára. Előképző 1. évfolyam Feladatkör: Zenei élményanyag gyűjtése énekléssel és játékkal. Zenei anyag: Pentaton magyar gyermekdalok, játékok, mondókák. Ismeretanyag, készségfejlesztés: Éneklési készség: A tiszta és szép éneklés készségének kialakítása csoportosan és egyénenként. Az önálló dalkezdés és éneklés. A ritmusérzék fejlesztése: Az egyenletes lüktetés és a dalok ritmusának érzékelése, megfigyelése, megszólaltatása gyakorlónevekkel. Ritmusmotívumok hangoztatása, visszatapsolása, osztinátók játszása, olvasása fél, negyed, nyolcad és negyed szünet értékekkel. Dalfelismerés ritmusról, ritmusfelismerés dallamról. A gyors és a lassú tempó megkülönböztetése.
363
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Egyenletes járással ritmusmotívunok tapsolása, hangoztatása. Gyermekdalok kísérése ritmushangszerekkel. Hallásképzés: l-sz-m-r-d hangkészletű motívumok éneklése, olvasása, felismerése belső énekléssel, kirakása a vonalrendszeren, kottaírás alapjai. Dalfelismerés, dallambújtatás. A belső hallás kialakításánal kezdeti lépései. Hangmagasság megfigyelés. Rögtönzés Ritmuskiegészítés. Kérdés-felelet. Mozgás és játék rögtönzése. 2. évfolyam Feladatkör: Zenei élményanyag gyűjtése énekléssel, játékkal. Felkészítés a hangszerválasztásra. A zenei készségek megalapozása a hangszertanuláshoz. Ismeretanyag, készségfejlesztés: A ritmus-, metrum-, és formaérzék fejlesztése. Egyenletes lüktetés és az ütempárok megéreztetése. A negyed, nyolcad, fél, egész értékek és szünetjeleik megismerése, 2/4-es és 4/4-es dalok éneklése. Az ütemhangsúlyok érzékeltetése. Metrum és ritmus egyidejű megfigyelése, megszólaltatása. Osztinátó, majd ritmuskíséret ismert dalokhoz. A zenei anyagban előforduló ritmusfordulatok olvasása, memorizálása, hasonló fordulatok felismerése, lejegyzése. A ritmusgyakorlatok terjedelme 2-4-8 ütem. Dallamfordulatok gyakorlása: éneklés kézjel után, olvasás betűkottáról és ötvonalas rendszerben kulcs nélkül, majd g- és f-kulcsban. Dallamfordulatok olvasása, megszólaltatása kottából, tapssal, énekkel. A szolmizációs hangok kézjele, betűjele és helye a vonalrendszerben. A dó helye: 2. vonal, 1. vonalköz és első alsó pótvonal. Dallamok, olvasógyakorlatok éneklése betűkottáról és hangjegyekről. Az íráskészség kialakítása: Rövid ritmusok, könnyű dalok ritmusának lejegyzése ritmusjelekkel. Könnyű dallamok lejegyzése hangjegyekkel. Minimális követelmény / az 1-2. évfolyam, illetve a 2. évfolyam elvégzése után/: Rendelkezzék a növendék a hangszertanuláshoz szükséges alapvető magatartásformákkal. Tudja érzékelni az egyenletes lüktetést. Tudjon önállóan dalt kezdeni, a tanult dalokat szöveggel és szolmizálva énekelni. Ismerje fel kottáról a negyed, nyolcad, fél egész értékű hangokat és a megfelelő szünetjeleket. Tudja alkalmazni a ritmuselemeket 2/4-ben és 4/4-ben. Legyen képes ritmusmotívumokat folyamatosan olvasni és hangoztatni. Ismerje a szolmizációs hangok kézjeleit, valamint viszonyított helyüket a vonalrendszerben. Ismerje a pentaton és pentachord hangkészletet. Ismerje a g- és f-kulcs hangjait, tudjon tájékozódni a vonalrendszerben.
364
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Tudja a ritmikai és dallami elemeket írásban összekapcsolni. Alapfok 1. évfolyam Feladatkör: A zenei ismeretanyag és készségfejlesztés megalapozása. A szolfézs és a hangszerjáték egységének kialakítása. Bevezetés az abszolút rendszerbe. Ismeretanyag, elméleti követelmény: Régi stílusú népdalok és stílusjegyeik. A ritmus-, metrum-, és formaérzék fejlesztése. Ütemsúly, ütemezés 2/4-es, ¾-es és 4/4-es ütemekben. Szinkópa, éles és nyújtott ritmus. Tiszta, majd pienhangos pentatónia, dó és lá-pentachord, hexachord. Énekeltetés és tudatosítás a dúr és moll /eol/ hangkészletben. Alaphang, hangkészlet, hangnem és kvintváltás megállapítása. Dúr és moll /eol/ hangsorok 3 #, 1 b előjegyzésig. A módosítójeéek ismerete, az előjegyzés fogalma. A tanult hangnemek megállapítása az előjegyzés és a záróhang alapján. Sorszerkezet, kvintváltás, transzponálás. A korona, az értéknyújtó pont és átkötés. Hangközök: tiszta prím, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, tiszta kvart, tiszta kvint, tiszta oktáv. Olvasás és írás ötvonalas rendszerben g és f- kulcsban, 3 #, 1 b előjegyzéssel. Rögtönzés: hiányos dallam kiegészítése, befejező sor rögtönzése. 2. évfolyam Feladatkör: További magyar népdalok megismerése. Ismerkedés a dúr és moll hangnemű műzenei szemelvényekkel, elsősorban barokk tánctételekkel. Tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben.
365
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Ismeretanyag, elméleti követelmény: Dúr, moll /természetes,összhangzatos,dallamos/ hangsorok 3 ,3 b előjegyzésig A ritmus-, metrum-, és formaérzék fejlesztése. Nyolcad triola, nyolcad felütés, a tizenhatod érték ismerete. Váltakozó ütem. Az új stílusú magyar népdalok ritmikai, formai jellegzetességei, erős és gyenge zárás. Kvintváltás felfelé, kupolás szerkezet. Hiányos dallam rögtönzése az új stílusú népdalok szerkezetei szerint. A dór hangsor. Dúr és moll hármashangzatok. Az eddigi hangközökön kívül kis és nagy szext,kis és nagy szeptim, bővített szekund ismerete. Periódus, motívum, szekvencia. 3. évfolyam Feladatkör: Elsősorban a magyar népzene szó- és mi-végű, új stílusú, valamint parlando és rubato régi stílusú népdalai. Bevezetés a klasszikus zene forma- és harmóniavilágába európai többszólamú népdalokon, majd műzenei anyagon. Tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben – főképpen a dúr és moll tonalitáson belül. Készségfejlesztés, elméleti ismeretek: 3/8-os 6/8-os ütemek, kis éles, kis nyújtott ritmus, felütés, átkötés, pontozás 6/8-ban is, nyolcad triola. A régi és új stílusú népdalok stílusjegyeinek rendszerezése. Dúr és háromféle moll hangsor 4 #, 4 b előjegyzésig. Modális hangsorok. Új anyag a mixolíd és a fríg. Az eddigi hangközökön kívül: szűkített és bővített kvint. A hangközök fordításai. Dúr, moll, szűkített, bővített hármashangzat. Kürtmenet. A dúr és moll hangnemek fő hangjai, vezetőhangjai. Funkciók: tonika, domináns, szubdomináns. 4. évfolyam Feladatkör: Zenei élményanyag gyűjtése a bécsi klasszikusok műveiből. A periodizáló és funkciós zenei gondolkodás megismertetése. Készségfejlesztés, elméleti ismeretek: Két- háromtagú kis formák, visszatérő típusok. Triós forma, rondó. A klasszikus dúr és moll zene funkciós rendjének gyakorlása. Késleltetés, kitérés, moduláció a domináns fok hangnemébe, maggiore-minore kapcsolat. A négyféle hármashangzat, a dúr és moll hangzatfordítások, a dominánsszeptim hangzat felépítése dúrban és mollban, oldással. Funkciós főhangok dúrban és mollban – az ezekre épülő hármashangzatok.
366
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Dúr és moll hangsorok 5 #, 5 b-ig. A kétszólamú írás bevezetése – funkciós kísérőszólam. A tananyaghoz tartozó klasszikus zeneművek részleteinek meghallgatása. 5. évfolyam Feladatkör: A bécsi klasszikus zene periodizáló és funkciós gondolkodásának elmélyítése nagyobb lélegzetű formákban. Betekintés a romantikus zeneirodalomba. Készségfejlesztés, elméleti ismeretek: A ritmus- és formaérzék fejlesztése. A funkciós tapasztalatok elmélyítése és alkalmazása énekelt és hallgatott zenei anyagon. Kitérés és moduláció a domináns és párhuzamos hangnembe. A dominánsszeptim és a moll VII. fokú szűkített szeptim hangzat oldással. Dúr és moll hangsorok 7 #, 7 b-ig. Hangközök : az eddigieken kívül nóna, decima. A bővült periódusok. Külső és belső bővülés. A szonáta és a variációs forma. Zenehallgatás: klasszikus szonáták és szimfóniák tételei, variációk, versenyművek, romantikus dalok. Felhasználható irodalom: József A.-Szmrecsányi M.: Zenei előképző /könyv és munkafüzet/ Dobszay L.: A hangok világa I-V. Tegzes Gy.: Hétfokú olvasógyakorlatok Agócsy L.: Zenei olvasókönyv Győrffy I.: Dallamírási feladatok 6. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör A barokk zene alaposabb megismerése Ismerkedés a XX. Századi zene hangzás- és formavilágával, elsősorban a foklorizmus, valamint a dodekafónia és más irányzatokkal. Zenei anyag Moduláló klasszikus szemelvények. Barokk dalok, könnyű áriák, két- és háromszólamú vokális művek. Könnyű reneszánsz művek. Néhány XX. Századi énekes és hangszeres zenemű. Magyar népdalok. Ismeretanyag, készségfejlesztés A ritmus- és formaérzék fejlesztése. Jellegzetes barokk ritmusok. A XX. Századi művek ritmusvilága. A barokk áriák, táncformák, színpadi betétdalok, jellegzetes hangszeres darabok megismerése, elemzése. Imitáció, tonális és reális válasz. A klasszikus moduláció további gyakorlása hangköz- és hangzatmenetekkel. Reneszánsz, barokk, moduláló klasszikus dallamok olvasása, illetve lejegyzése hallás után.
367
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Egyenletes kétszólamú menetek írása. Zenehallgatás Purcell, Handel, J.S. Bach művei, hangszeres művek, szvit, korál, kantáta, passió, oratórium, versenymű, opera /részletek/, Bartók, Kodály, Sztravinszkij, Orff egyes művei. A zenetörténeti korok rendszerezése, a hallgatott művek formai elemzése. Elméleti ismeretek Dúr és moll hangsorok 7#, 7 b előjegyzésig, a kvintoszlop. Modális hangsorok, valamennyi hangköz, hármashangzatok és fordításaik, dominánsszeptim és a moll VII. fokú szűkített szeptimakkord oldással. Felhasználható irodalom Dobszay: A hangok világa VI. kötet és Útmutató Agócsy: Énekeljünk, muzsikáljunk Kodály: 15 kétszólamú énekgyakorlat 66 kétszólamú énekgyakorlat 77 kétszólamú énekgyakorlat Győrffy István: Dallamírási feladatok ALAPFOK „B‖ TAGOZAT 4. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A periodizáló és funkciós zenei gondolkodás megismertetése bécsi klasszikus művek alapján. A magyar népzenei anyag bővítése modális hangkészletű dallamokkal és a dunántúli pentatóniával. A zenei pályára készülő növendékek zenei készségeinek megalapozása és fejlesztése. Ismeretanyag, készségfejlesztés A ritmus-, metrum- és formaérzék fejlesztése A népzenei anyagban arányok, szimmetriák, aszimmetriák megfigyelése hallás után. A nyolcütemes klasszikus periódusforma dallam- és ritmusfordulatai, két-háromtagú kis formák, visszatérő típusok. Triós forma, rondó. Kétszólamú vagy hangszerkíséretes klasszikus művek éneklése, elemzése. A klasszikus zene funkciós rendjének gyakorlása. Hangközmenetek éneklése , illetve lejegyzése hallás után. Dúr és moll hármashangzatok és fordításaik, dominánsszeptim-hangzat dúrban és mollban oldással. Dúr és moll hangsorok 5 #, 5 b előjegyzésig, modális hangsorok 4 #, 4 b előjegyzésig. A hangközök rendszerezése. Periódus, motívum, fél- és egészzárlat, késleltetés, álzárlat. Egyszerű, könnyű periódusok lejegyzése 6-8 meghallgatás alapján /funkciót jelző basszussal/, népdalok lejegyzése szöveggel, énekes diktálás után, 6-8 meghallgatás alapján. Zenei szakkifejezések ismerete a bécsi klasszikus kornak megfelelően, műfaji, formai meghatározások. Felhasználható irodalom Dobszay: A hangok világa IV. kötet és Útmutató Tegzes: Hétfokú ölvasógyakorlatok Ádám: A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ Győrffy István: Dallamírási feladatok
368
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs 5. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A bécsi klasszikus zene periodizáló és funkciós gondolkodásának elmélyítése nagyobb lélegzetű formákkal. Betekintés a romantikus zeneirodalomba. Ismerkedés a XX. Századi zene hangzásvilágával. A zenei pályára készülő növendékek zenei készségeinek további fejlesztése. Klasszikus dalok, duettek éneklése zongorakísérettel, valamint a klasszikus stílushoz közelálló romantikus műdalok, aszimmetrikus ritmusú és metrumú magyar népdalok, könnyű, XX. századi kórusművek, énekelhető szemelvények ismerete. Elméleti ismeretek, zenei olvasás, írás Dúr és moll hangnemek 6 #, 6 b előjegyzésig, modális hangsorok 5 #, 5 b előjegyzésig, hangközök tiszta prímtől a nagy decimáig, a hangközfordítások, a szűkített szeptimhangzat és szűkített hármashangzat fordításainak felépítése.A szonáta és a variációs forma, a ciklikus művek felépítése. Hangköz-, hangzatmenetek éneklése, lejegyzése 4-5 meghallgatás alapján, valamint könnyű alterációs fordulatokat tartalmazó nyolcütemes klasszikus periódusok lejegyzése 6-8 meghallgatás alapján /funkciós basszussal/. Felhasználható irodalom Dobszay: A hangok világa V. kötet és Útmutató Agócsy: Zenei olvasókönyv Ádám J.: A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ Kodály: 66 kétszólamú énekgyakorlat Győrffy I.: Dallamírási feladatok 6.évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A barokk zene alapvető stílusjegyeinek megismerése, a zenei pályára készülőnövendékek zenei készségeinek fejlesztése, az eddigi ismeretek rendszerezése. Klasszikus zenei szemelvények, barokk dalok, könnyű áriák, reneszánsz többszólamúság, néhány XX. századi éneke és hangszeres mű, magyar népdalok. Ismeretanyag, készségfejlesztés A ritmus- és formaérzék fejlesztése a fenti szemelvényeken kesresztül. Alterációt, modulációt tartalmazó klasszikus periódusok, barokk dallamok lapról olvasása, valamint lejegyzése diktálás után. A hármashangzatok és fordításaik gyakorlása, a bővített hármashangzat fordításai oldással, a dominánsszeptim- és szűkített szeptimhangzat gyakorlása oldással. Dúr és moll hangsorok 7 #, 7 b-ig, a kvintoszlop ismerete, modális hangsorok, valamennyi hangköz, alapvető formatani ismeretek. Felhasználható irodalom Dobszay: A hangok világa VI. kötet és Útmutató Agócsy: Énekeljünk, muzsikáljunk Kodály: 15 kétszólamú énekgyakorlat Kodály-Vargyas: Magyar népzene
369
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Győrffy István: Dallamírási feladatok Továbbképző „A” tagozat 7. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A reneszánsz és a bécsi klasszikus stílus alapos megismerése. Régi modális zene a XV-XVI. Századig, tájékozódás az európai többszólamúság hangzásvilágában. Josquin des Prés, Willaert, Palestrina, Lassus, Marenzio és más szerzők műveiből ismeretek szerzése. A 4. és 5. évfolyamos szolfézsanyag áttekintő ismétlése, kiegészítése újabb, nehezebb szemelvényekkel. A formai és funkciós elemek összefoglalása, az esetleges hiányok pótlása. Ismeretanyag, készségfejlesztés Homofónia, polifónia, imitáció meghatározásai, az eddig tanult formai és összhangzattani ismeretek rendszerezése és gyakorlása, a zenehallgatás előtérbe kerülése. Teljes bécsi klasszikus szimfónia feldolgozása, reneszánsz kórusművek, klasszikus kamarazene, versenyművek, az opera. Felhasználható irodalom Forrai Miklós: Öt évszázad kórusa Ezer év kórusa Dobszay: A hangok világa IV-VI. kötet és az Útmutatók Agócsy: Énekeljünk, muzsikáljunk Agócsy: Szolfézs középfok I-IV. Ádám Jenő: A dal mesterei A hét zeneműve sorozat 8. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A XX. század irányzatainak megismerése. Az átmeneti évek komponistái, a posztromantikusok: R. Strauss, Mahler, Puccini, Szkrjabin. Az impresszionizmus képviselői: Debussy, Ravel, Respighi. A folkloristák: Bartók, kodály, de Falla, Sztravinszkij. Az expresszionizmus és a dodekafónia képviselői: Schönberg és iskolája, Sztravinszkij. A neoklasszicizmus: Honegger, Hindemth, Prokofjev, Sztravinszkij, Britten, Orff, Sosztakovics. Ismeretanyag, készségfejlesztés A tonalitás fogalmának változásai. Akusztikus skála, egészhangú skála. Tonalitás, bitonalitás, politonalitás, atonalitás, kvartépítkezés, konszonancia, disszonancia, dodekafónia. Téma, fordítás, tükörfordítás,rák. Aranymetszés. Zenehallgatás lehetőleg minden órán. Felhasználható irodalom Bartók: Mikrokozmosz I-VI. 27 egyneműkar Kodály: 15 kétszólamú énekgyakorlat 66 kétszólamú énekgyakorlat 77 kétszólamú énekgyakorlat
370
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Frank O.: Mikrokozmosz-elemzések Szőnyi E.: A zenei írás-olvasás gyakorlófüzetei Válogatás a növendékek kortárs hangszeres darabjaiból. 9. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag Beethoven kései művei. Válogatás Schubert, Weber, Mendelssohn, Schumann, Brahms, Chopin, Liszt, Wagner, Verdi, Erkel, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Smetana, Dvorák, Mahler, R.Strauss műveiből. Ismeretanyag, készségfejlesztés A romantika jellegzetes nemzeti stílusainak dallamszövési módjai. A romantikus stílusirányzatok egymásba kapcsolódó folyamatainak megismerése.A funkciós formavilág fokozatos fellazulásának megfigyelése, meghallása. A váltóhangok, a kromatika jelentősége. A klasszikus formák fellazulásának érzékelése. A dallam és és harmónia szerves összefüggéseinek megfigyeltetése. Tercrokon fordulatok, enharmonikus moduláció, lebegő tonalitás. Dalforma, szimfonikus költemény. Zenehallgatás a fenti szerzők műveiből. Felhasználható irodalom Forrai Miklós: Duettek I-II. Ezer év kórusa Öt évszázad kórusa Frank O.: Schubert-dalok elemzése Agócsy: Énekeljünk, muzsikáljunk Ádám Jenő: A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ A hét zeneműve 10. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A barokk stílus alapos megismerése A zenetörténeti korok rendszerező ismétlése. Az angol, francia, német és olasz mesterek művei. Monteverdi, Schütz, Purcell, Couperin, Rameau, Corelli, Vivaldi, A, Scarlatti, D.Scarlatti, J.S. Bach, Händel. Ismeretanyag, készségfejlesztés A barokk műfajok – szvit, fúga, invenció – jellegzetes stílusjegyeinek megismerése, elemzése: tonális és reális válasz, a komplementer ritmika és dallam, a barokk motorizmus. Homofónia, polifónia és álpolifónia, a barokk díszítés. Concerto, concerto grosso, oratórium, mise, passió, opera. Zenehallgatás: J.S. Bach: Brandenburgi versenyek, h-moll mise /részletek/, passiók /részletek/, A fúga művészete, vagy toccaták, fúgák. Händel: Concerto grosso / egy mű/, Oratórium /egy mű jellegzetes részletei/. Vivaldi: Hegedűversenyek /részletek/, Corelli: La follia, Rameau, Lully, Couperin hangszeres darabjaiból. Felhasználható irodalom
371
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Forrai M.: Öt évszázad kórusa Ezer év kórusa Dobszay: A hangok világa VI. és Útmutató Ádám Jenő: A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ Forrai Mi.: Duettek I-II. Győrffy I.: Korálelemzések Agócsy L.: Szolfézs középfok I-IV. A hét zeneműve Továbbképző „B” tagozat 7. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A bécsi klasszikus zene műfajai, a stíluskorszak jellemzői és előadási gyakorlata, valamint a XX. századi neoklasszicizmus és folklorizmus Bartók és Sztravinszkij néhány művén keresztül. Vokális zene: dalok, áriák, duettek, tercettek, kórusművek. Hangszeres zene: szólóhangszerre és kamaraegyüttesekre írt művek. Szimfonikus zene: szimfóniák,nyitányok, versenyművek. Dramatikus művek: operák, oratóriumok, misék. Ismeretanyag, készségfejlesztés A klasszicizmus legfontosabb ritmikai, dallami, harmóniai és formai sajátosságai. A szabályoktól eltérő periódusok elemzése. Két- és háromtagúság, da capo forma, rondóforma, variációs forma, szonátaforma. A g- és f-kulcs biztos használata mellett a szopránkulcs ismerete. Tájékozódás 7#. 7 b előjegyzésig, hangnemek és azok rokonai. Moduláció domináns, szubdomináns és párhuzamos hangnembe. Hármashangzatok, dominánsszeptim – ezek fordításai – szűkített szeptim. A klasszikus zene funkciós rendje. Konszonancia, disszonancia, tonalitás, bitonalitás, pentatónia, modális hangsorok, modellskálák. Klasszikus periódusok lejegyzése funkciós basszussal, hangköz- és hangzatmenetek lejegyzése. Felhasználható irodalom Ádám Jenő: A dal mesterei I-II. Dobszay: A hangok világa IV-V. és Útmutató Molnár Antal: Klasszikus kánonok Agócsy: Énekeljünk muzsikáljunk Szolfézs középfok I-IV. Frank Oszkár: A klasszikus zene harmónia és formavilága A klasszikus moduláció Bartók: Mikrokozmosz /válogatva a kötetekből/ Gyermekeknek Hegedűduók Népdalfeldolgozások Haydn-, Mozart-, Beethoven-, Bartók-, Sztravinszkij-művek partitúrái Lendvai Ernő Bartók-elemzései A hét zeneműve kötetei Kókai Rezső-Fábián Imre: Századunk zenéje
372
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Szolfézs Szabolcsi Bence: Magyar zenetörténet 8. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A barokk zene mélyebb megismerése a 6. évfolyam tananyagának folytatásaként. Válogatás Bach, Händel és más barokk szerzők vokális és hangszeres műveiből. A barokk legfontosabb stílusjegyeinek és műfajainak megismerése. A violin- és basszuskulcs biztos használata mellett a szoprán- és altkulcs ismerete. Számozott basszus. Egyszerűbb Bach-korál elemzése. Barokk szvit-tételek, invenciók, fúgák elemzése. Concerto, concerto grosso. Elméleti ismeretek Jellegzetes barokk ritmikai és dallami fordulatok, harmóniák, formák felismerése hallás és kottakép alapján. Imitáció, reális és tonális válasz felismerése. Komplementer ritmus és dallam. Barokk díszítés. Szvit-tételek: Allemande, courante, sarabande, gigue, menüett, polonaise, gavotte, bourrée. Barokk variációs formák: chaconne, passacaglia, folia. Kétszólamú barokk homofn és polifon műrészletek lejegyzése, memorizálása.Barokk hangköz- és harmóniasor éneklése, írása, traszponálása. Dominánsszeptim-fordításaok, fő- és mellékszeptimek alaphelyzetben. Nápolyi szext, mollból kölcsönzött akkordok. Korálok éneklése, elemzése, Barokk dalok, áriák hangszerkísérettel. Zenehallgatás a barokk kor anyagából. Felhasználható irodalom Dobszay: A hangok világa VI. Ádám Jenő. A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ Bertalotti: 56 solfeggio Győrffy István: KOrálelemzések Agócsy László: Szolfézs középfok I-IV. A zenehallgatási anyag partitúrái 9. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A középkor egyszólamú egyházi és világi zenéje. A XV-XVI.századi vokális polifónia tipikus műfajai, stílusjegyei, előadási gyakorlata. A kora barokk zenéje. Gregorián ének, trubadúr zene. Reneszánsz zene elsősorban Lassus és Palestrina művei, zenekívül Josquin des Prés, Willaert, Marenzio műveiből madrigálok, motetták, miserészletek. Válogatás Purcell, Monteverdi és Schütz műveiből. Ismeretanyag, készségfejlesztés Modális hangsorok, fordulatok. Plagális zárlatok. Vokálpolifónia. Melizma, gregorián, zsoltár, motetta, mise, kora barokk opera, passió oratórium, madrigál. Mellékszeptimek fordításai. A tanult kulcsokhoz a mezzo- és tenorkulcs ismerete. Egyszerű számozott basszus-kíséret. Jellemző ritmikai, dallami, harmóniai és formai sajátosságok ismerete. Kétszólamú barokk polifon idézetek lejegyzése, memorizálása. Zenehallgatás
373
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Gregorián miserészletek, Schütz-motetták, Lassus- és Palestrina-motetták, madrigálok, miserészletek. Felhasználható irodalom Forrai Miklós: Ezer év kórusa Bartha Dénes: A zenetörténet antológiája Nagy Olivér: Partitúraolvasás Lassus: 24 kétszólamú motetta Ádám Jenő: A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ Szendrey Janka-Dobszay László-Rajeczky Benjamin: Magyar gregoriánum 10. évfolyam évi 66 óra /heti 2x45 perc) Feladatkör, zenei anyag A XIX. Századi romantika legfontosabb stílusjegyei. A XX. század lényeges irányzatainak megismerése. A nemzeti romantika képviselőinek zenéje /Liszt, Verdi, Wagner, Brahms, Schumann, Chopin, Dvorák, Muszorgszkij/ Válogatás Schubert dalaiból, kamarműveiből. Az impresszionizmus zenéje /Debussy, Ravel/. Az átmenet éveinek zeneszerzői: R.Strauss, Mahler és mások. Bartók Béla munkássága. A II. bécsi iskola /Schönberg, Berg, Webern/. Ismeretanyag, készségfejlesztés A klasszika harmónia-, funkció- és formarendjének fellazulása. Alteráció, kromatika, enharmónia, moduláció távolabbi hangnemekbe. Lebegő tonalitás, atonalitás. Tercrokon hangnemek. Egészhangú skála, dodekafónia. Bővített szextes akkordok, mellékdominánsok, nónakkordok. A baritonkulcs és a c-kulcsok ismerete. Jellegzetes dallami, harmóniai fordulatok felismerése a XIX. És a XX. századi zeneszerzők alkotásaiban. Zenehallgatás Különböző műfajú, XIX. És XX. századi mű vagy műrészlet változatos feldolgozása. Felhasználható irodalom Agócsy László: Énekeljünk, muzsikáljunk! Ádám Jenő: A dal mesterei /válogatva a kötetekből/ Frank Oszkár: Hangzó zeneelmélet Győrffy István: Korálelemzések Kesztler György: Összhangzattan Kroó György: Miért szép századunk zenéje? Miért szép századunk operája? Zongora
374
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Szakirányú feladatok Ismertesse meg a növendékekkel: –a
zongora felépítését, működésének elvét, akkusztikai sajátosságait, hangszer legjelentõsebb zeneszerzőit, és előadóművészeit, –a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki –a
–természetes
hangszerkezelést, –megfelelelő kéztartást, –független játszóapparátust, –rugalmas, laza izületeket, –kiegyenlített zongoratechnikat, –differenciált billentést, újvég érzetet. Tegye képessé a növendékeket arra, hogy –tudjon
a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozodni, és azon játszani, a zongorajáték alapelemeit, játékformáit, a billentésmódokat a zenei anyaghoz alkalmazni –tudja a zongorapedálokat megfelelõen használni, –a mű mondanivalójának megfelelõen tudja kifejezõ hangon, hangszínben, hangerőben gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenekari karaktereket megvalósítani, –a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a növendék –tudja
–muzikalitását, –zenei
hallását, és ritmusérzékét, kottaolvasási készségét, –hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. –metrum-
Követelmények –Követelmények
az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az “A” tagozat végén A növendék ismerje –a
hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét, –a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, –a tanulandó zenemű formáját és vázlatos szerkezetét, –a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, –a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit –a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes –természetes
hangszerkezelésre, –egyenletes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, –zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, –a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat, a zenei anyaghoz alkalmazni, –a játszandó zongoraművek értelmes tagolására,
375
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –a
zenei karakterek megvalósítására, használatára, –életkorának és képességeinek megfelelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejezõ előadására, –az együttzenélésre Rendelkezzék –zongorapedálok
–a
biztonságos kotta- és laprólolvasási készséggel, –adottságainak megfelelelő zenei memóriával, –a képességei alapján kiművelt zenei hallással. A “B” tagozat végén (az “A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történõ bemutatásával: –2
fúgaszerkesztésű J. S. Bach mű –egy teljes klasszikus szonáta, –egy virtuóz etűd, –kettő különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell elõadni. –További
követelmények a továbbképzõ évfolyamok elvégzése után Az “A” tagozat végén A növendék ismerje –hangszere
múltját, irodalmát és jelentősebb kölföldi és hazai előadóművészeket, –a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, Legyen képes –technikai
és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, –a zongorajáték során elõforduló különböző játékmódokat, játékformákat, billentésfajtákat a zenei anyaghoz alkalmazni, –saját kézalkatának megfelelelő ujjrendek készítésére, –a zongorapedálok tudatos használatára, –a zongoraművek formálására és kifejezõ előadására. Rendelkézzék –olyan
zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, együttzenélés igényével. A “B” tagozat végén (az “A” tagozat követelményein felül)
–az
A növendék legyen képes –a
zongorázandó anyag kottahű stílusos, dinamikailag változatos és kifejezõ előadására, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, –a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelelõen alkalmazni, –a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, –dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, –a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkézzék –skálákat,
–megfelelelõ
hangszeres ügyességgel, virtuózitással, –biztos memóriával, koncentrálóképességgel,
376
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –megfelelelő
laprólolvasási készséggel. A ―B‖ tagozatos növendék rendelkézzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére. Tananyag Hangszeres előkészítő –1-2. évfolyam –évi 66 foglalkozás (heti 2x30 perc) Az egyéni és az életkori sajátosságok miatt a haladás üteme teljesen egyéni a tanár szakszerű irányításával. Az oktatási programot az éneklésre, az ösztönösségre, és a gyermeki alkotófantáziára alapozva kell kialakítani. Ismeretek:
–a
hangszer vázlatos ismerete, a billentyűzeten, –elemi ritmusképletek ismerete, –azonosság, különbözőség felismerése, –az elemi szintű kottaolvasásás előkészítése. Hangszerkezelés, technika: –tájékozodás
–készségfejlesztõ
játékok, non legato, legato játék alapjai, –a kézfüggetlenítés előkészítése, –a különböző kifejezésmódok, hangulatok hangszeres megvalósítása játékos formában –a kortárs zene játékelemeinek előkészítése, –egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon. Minimális követelmény: –a
–helyes
ülésmód, néhány mondóka, gyermekdal, dallam kifejezõ hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban –elemi hangszerkezelési ügyesség kialakulása. Beszámoló Év végén két szabadon választott mű kotta nélkül Felhasználható irodalom Aszalós T.:
A zongorázó gyermek I., III. Kötet
Papp L.:
Zongora ABC
Teõke M.:
Válogatott etűdök I.
Zongoraiskola I. Bartók B.:
Mikrokozmosz I.
377
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Alapfok “A” tagozat –1.
évfolyam –évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: –ismerkedés
a zongorával (a hangszer felépítése, működése, stb.), –dallamsorok, motívumok azonosságának felismerése (kérdés-felelet), –kulcsok, elõjegyzések, módosítójelek, 2 3 4 –ütemmutatók: /4, /4 , /4, –pentachord, pentaton, –dúr, moll hangsor, vezetőhang, –hangközök: oktáv, kvint, kvart, szekundok, tercek, –hangjegyértéketek, szünetjelek, nyújtópont (fél és negyed érték mellett), –kottaolvasás hangnévvel, ritmusban, –kottában előforduló zenei műszavak, jelzések értelmezése, –tájékozottság a magyar gyermek- és népdalokban (sorszerkezet), –klasszikus zenei stílus alapjai, –a kortárs zene néhány alapeleme, notációja, –polifónia (egyszerű kánonok) –formálás: indítás – lezárás. Hangszerkezelés, technika: –helyes
ülésmód, kezek függetlenítése ritmikában, billentésben, –a kar és az újak együttműködése, –a staccato és legato játékmód különböző formái, –a pozíció érzet, a pozíciós újrend kialakítása, pentachordok, –az új alátevés előkészítése, –a kettősfogások –unisono, tükörjáték, dudabasszus. Minimális követelmény: –a
–egyszerű
népdalfeldolgozások, négykezesek, –a megismert stílusokat képviselő művek kottahű megszólaltatása, –folyamatos kottaolvasás, violin- és basszuskulcsban, –a tudásszintnek megfelelelõ zenei anyag egy részének memorizálása, –az otthoni gyakorlás kialakítása. A növendék legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításárólBeszámoló a./ Félévi: két könnyű mű kotta nélkül. b./ Év végi: három mű kotta nélkül. Felhasználható irodalom Bartók B.:
Mikrokozmosz I.
378
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Gyermeknek I., III. Kabalevszkij:
12 könnyű zongoradarab
Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból (Hernádi) Kurtág Gy.:
Játékok I-II.,VI.
Magyar szerzõk könnyű zongoradarabjai (Váczi) Papp L.:
Zongora ABC 27 kis zongoradarab
Régi táncok gyermekeknek Teõke M.:
Találkozások a zongoránál Válogatott etűdök I.
Türk, D. G.:
Gyermekévek
Zongoraiskola I. Négy- és hatkezesek Aszalós T.:
A zongorázó gyermek III.
Majkapar:
Első lépések
Sári Gy.:
Lépésrõl lépésre
Sugár R.:
Magyar gyermekdalok
Teõke M.:
Egy-mással
Türk, D. G.:
Négykezes zongoradarabok gyermekeknek
Weiner:
3 kis négykezes darab
–2.
évfolyam 66 óra (heti 2x30 perc)
–évi
Ismeretek: –az
előzőekben tanultak ismétlése, dúr és moll hangsor szerkezete, hangközei, –hármashangzat, –tonika, domináns, –szext, szeptimhangközök, –szinkópa, –nyújtópont nyolcad után, –a tizenhatod érték és szünetjelek, –új ütemmutatók, –triola, –a zenei építkezés alapkövei (periódus, visszatérés, két- és három tagú forma), –barokk és klasszikus táncok, azok főbb jellemvonásai, –a
379
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –lapróljáték
egy szólamban, idegen kifejezések ismerete. Hangszerkezelés, technika:
–jelek, –a
kezek függetlenítése, és moll sklála külön kézzel, –kis akkord és fordításai, –kettősfogás, –pedálhasználat, –etűdjáték. Minimális követelmény: –dúr
–az
évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejezõ különböző karakterű barokk, klasszikus, XX. századi művek (kortárs zene, Bartók: Mikrokozmosz, esetleg Gyermekeknek), –a tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A növendék legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Beszámoló a,/ Félévi: kettõ mű kotta nélkül. Az egyik lehet technikai jellegű, a másik szóló-, illetve kottából játszott négy- vagy hatkezes darab. b,/ Év végi: három különböző stílusú mű kotta nélkül. Ajánlott egy Bartók-mű elõadása félévkor vagy év végén. Felhasználható irodalom Aszalós T.:
A zongorázó gyermek II.
Bartók:
Mikrokozmosz I-II. Gyermeknek I-III.
Borsodi L.:
Cinkék
Bozai A.:
Medáliák
Czerny:
Könnyű technikai gyakorlatokat I.
Haydn:
6 kis menüett zongorára
Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból Kurtág Gy.:
Játékok I-II., VI.
Magyar szerzők könnyű zongoradarabjai Papp L.:
Első játékok a zongorán Meseképek
Régi táncok gyermekeknek Schumann:
A baba bölcsődala
Szabó F.:
Válogatott zongoradarabok
Tarka-barka gyűjtemény
380
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Teõke M.:
Találkozások a zongránál Barátom a zongora Válogatott etűdök II.
Türk, D. G.:
Gyermekévek
Weiner:
Magyar népi muzsika op. 42
Zongoraiskola II. Négy- és hatkezesek Aszalós T.:
A zongorázó gyermek III.
Papp L.:
Gyermekdalok Európából
Szőnyi E.:
Kis kamarazene
Türk, D. G.:
Négykezes darabok gyerekeknek
Weiner:
3 kis négykezes darab
–3.
évfolyam –évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: –az
elõzõ évek anyagának ismétlése, továbbfejlesztése, –a szubdomináns funkció, –hangnemi változások megfigyelése –kvintkör/kvintoszlop, 3 6 –új metrumok ( /8, /8), –a szonatinaforma (szonátaforma vázlatos ismerete), –az elõforduló jelek, idegen kifejezések ismerete, –a romantika elõkészítése karakterdarabokkal, –a memória fejlesztése. Hangszerkezelés, technika: –a
kézfüggetlenítés, a polifónjáték továbbfejlesztése, –éneklő (cantabile) billentés, –a pergő (leggiero) játék megalapozása, –skálajáték: a korábbi elemek bővítése, –nagy hármashangzat-felbontás és megfordításai, –a futamjáték és repetíció elõkészítése –az Alberti- és a keringőbasszus előkészítése, –pedálhasználat (utánnyomásos, előrenyomott), –etűdjáték a zenei anyaghoz kapcsolódva, –négy- és hatkezes játék, zongorakíséret, –lapróljáték egyszerű ellenszólammal. Minimális követelmény:
381
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –pontos
kottaolvasás, tempótartás, –felszabadult játszóapparátus, –az évfolyam zenei követelményeit kifejezõ különböző stílusok ismerete és játéka: barokk/Bach, klasszikus (triós forma, vagy szonatina), karakterdarabok, XX. századi mű, kortárs zene, Bartókmű, –önállóan megtanult művek, –a tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó, A növendék legyen képes számotadni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. –ritmikusság,
Beszámoló a,/ Félévi: 2 mű kotta nélkül. Az egyik lehet technika jellegű, a másik szóló-, illetve négy- vagy hatkezes mű. b,/ Év végi: 3 különböző stílusú és karakterű mű, kotta nélkül. Ajánlott egy Bartók mû elõadása felévkor vagy év végén. Felhasználható irodalom A szonatina mesterei I. Bach és Händel könnyû zongoradarabjai Bach:
Notenbüchlein för Anna Magdalena Bach Az elsõ Bach tanulmányok
Bartók:
Gyermekeknek I.,III. Mikrokozmosz II.
Csajkovszkij:
Gyermekalbum
Czerny:
Könnyű technika gyakorlatokat
Grecsanyinov:
Gyermekalbum Gyöngyszemek
Kadosa P.:
55 kis zongoradarab 24 etűd Népdalszvit
Kodály:
Gyermektáncok
Könnyű szonatinák zongorára Leichte Meisterwerke für Klavier Majkapar:
Kis zongoradarabok
Mozart:
Klavierstücke A gyermek Mozart
Preklasszikus zongoramuzsika
382
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Schumann:
Jugend Album
Teõke M.:
Válogatott etűdök III.
Weiner:
20 könnyű zongoradarab
Kezdők zongoramuzsikája J. S. Bach Beethoven Couperin Haydn Händel Mozart Scarlatti Schubert Telemann Weber Négy- és hatkezesek: Aszalós T.:
A zongorázó gyermek III.
Beethoven:
Deutsche Tänze
Diabelli:
Hat szonatina
Haydn:
Deutsche Tänze
Magyar szerzők négykezes zongoradarabjai Martin:
École de Piano
Mozart:
Kontratáncok 6 ländlerische tänze
Muzsikáljunk együtt Thern K.:
Magyar induló 6 kézre
Türk, D. G.:
Négykezes darabok gyerekeknek 30 Tonstücke
–4.
évfolyam 66 óra (heti 2x30 perc)
–évi
Ismeretek: –az
előzőek ismétlése, bővítése, –a kottakép tudatos és helyes megvalósítása, tájékozottság a fő stílusokban,
383
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –a
polifón hallás finomítása, metrumok (5/8, 2/2, változó ütem) –parlando játék –vázlatos formai, harmóniai elemzések. Hangszerkezelés, technika: –új
–skálajáték
több oktávon keresztül, különböző dinamikával, futam, repetíció, –a pergő technika fejlesztése, –ékesítések, –Alberti- és keringőbasszus, –pedálhasználat (együttnyomott), –etűdjáték, –négy- és hatkezes játék, kísérés, –lapróljáték. Minimális követelmény: –hármashangzat,
–tudatos
memorizálás, évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejezõ különböző stílusok ismerete és játéka: Bach/barokk, szonatinatétel, romantikus, XX. századi, Bartók- és kortárs művek, –önállóan megtanult művek, –a tananyag körülbelül egyharmada fejbõl játszandó. A növendék tudja a mûveket megfelelõ tempóban, stílusosan előadni. Legyen képes számotadni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. –az
Beszámoló a,/ Félévi: kettõ mű kotta nélkül. Az egyik lehet technika jellegű, a másik szóló-, illetve négyvagy hatkezes mű. b,/ Év végi: három különböző stílusú és hangulatú mű kotta nélkül. Egy Bartók- és egy barokk mű előadása ajánlatos félévkor vagy év végén. Felhasználható irodalom Kiegészítés a harmadik évfolyamban felsorolt kottákhoz: A szonatina mesterei I-II. Bartók:
Mikrokozmosz III.
Beethoven:
Leichte Klaveirstücke Leichte Maisterwerke für Klavier
Couperin:
Pièces de Clavecin
Csajkovszkij:
Jugendalbum
Czerny:
160 rövid gyakorlatok
Hacsaturjan:
Gyermekalbum I-II.
Haydn-Varró:
4 igen könnyű menüett
Kabalevszkij:
Válogatott zongoradarabok
384
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Kadosa P.:
Népdalszonatina op. 23/d
Majkapar:
Prelüdök
Mendelssohn:
Lieder ohne Worte
Mozart:
Salzburger Tanzbüchlein
Prokofjev:
Kindermusik
Schubert:
Táncok Keringők Écossaises-ek
Szabó F.:
Kis szvitt
Balassa S.:
Bagatellek op. 17/a, b, c
Durkó Zs.:
Gyermekzene Törpék és óriások
Károlyi P.:
26 kis zongoradarab
Kocsár-mûvek (15 kis zongoradarab) Soproni J.:
Jegyzetlapok I-IV.
Teőke M.:
Zenetarisznya Válogatott etüdök IV.
Weiner:
20 könnyű kis darab
Zongoráskönyv Négy- vagy hatkezesek Bizet:
Négykezesek
Diabelli:
Négykezes szonatinák
Dvořak:
Második szláv tánc
Kurtág Gy.:
Szvitt
Leiche Klaviermusik für Vier Hände Magyar szerzõk négykezes zongoradarabjai I-II. Mezõ I.:
Népdalvilág 16 könnyű darab zongorára, négy kézre
Muzsikáljunk együtt II. Ránki Gy.:
Két bors ökröcske
Romantikus zongorazene négy kézre Schubert:
Original Kopozitionen für Klavier vier Händen I-II.
Teőke:
Egy-mással
385
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Szabó F.: –5.
Négykezes zongoradarabok
évfolyam 66 óra (2x30 perc)
–évi
Ismeretek: –az
előző évek anyagának ismétlése, rendszerezése, bővítése, tanult mûvek alapvetõ formai, harmóniai elemzése, a tanár irányításával, –kromatikus hangsor, –domináns szeptim, szűkített és bővített akkord, –rondóforma. Hangszerkezelés, technika: –a
–az
elõzõ években tanult billentésmódok, játékformák továbbfejlesztése, tudatos alkalmazása, 2-4 oktávon keresztül, –kromatikus skála, –hármas-, négyeshangzat, futam, akkord, –etüdjáték a zenei anyaghoz is kapcsolódva, –négy- és hatkezes játék, kíséret, –lapróljáték. Minimális követelmény: –skálajáték
–az
évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző stílulú és karakterű művek elõadása az évfolyamnak megfelelő szintű hangszerkezeléssel: Bach/barokk, szonatinatétel, romantikus, XX. századi kortárs, illetve Bartók-mű, –önállóan megtanult művek, –a tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A növendék legyen képes számotadni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Beszámoló a,/ Félévi: Két különböző stílusú mű kotta nélkül, melybõl az egyik lehet technikai jellegű. b,/ Év végi: Három különböző stílusú és karakterű mű, lehetőleg kotta nélkül (esetleg egy mű kottából játszható). Egy barokk és egy Bartók mű eljátszása ajánlott félévkor vagy év végén. Felhasználható irodalom A klasszika mesterei J. S. Bach:
18 kis preludium
Bartók:
Mikrokozmosz IV.
Couperin:
Két zongoradarab 12 zongoradarab
Dandrieu:
Síposok
386
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Mozart:
10 könnyű tánc
Rameau:
Rigaudon Falusi lány Tambourin
Scarlatti:
Klavierbüchlein
Teőke M.:
Válogatott etüdök V.
Négy- és hatkezes mûvek Ravel:
Lúd anyó meséi
Weiner:
Lakodalmas
–6.
évfolyam –évi 66 (heti 2x30 perc) Ismeretek: invenció –új stílus előkészítése: impresszionizmus –a hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló önálló formai és harmóniai elemzés, –nagyobb lélegzetű darabok, –Scarlatti-szonáta. Hangszerkezelés, technika: –variáció,
–az
eddig tanultak tudatos, önálló alkalmazása, –skálajáték (két kézzel), –szeptim-futam, oktáv, –tremolo, –kamarazene, négykezes, kíséret, –lapróljáték. Minimális követelmény: Megegyezik a 2. (Követelmények) fejezetben leírtakkal. Scarlatti-, barokk művek, szonáta tétel(ek), –romantikus, XX. századi, kortárs és Bartók-művek, –etűdök, –önállóan tanult darabok, –a tananyag körülbelül egyharmada fejból játszandó. A növendék legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. –Bach-,
–klasszikus
Beszámoló a,/ Félévi: 2 mű kotta nélkül, az egyik lehet technikai jellegű. b,/ Év végi: 3 különböző stílusú és hangulatú mű (ebból legalább kettő kotta nélkül).
387
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Felhasználható irodalom: Bartók:
Gyermekeknek II., IV. Mikrokozmosz V.
Bécsi mesterek könnyű zongoradarabjai Czerny-Bertini:
Etüdök zongorára II.
Könnyű variációk zongorára Majkapar:
Variációk
Mozart:
Hat bécsi szonatina
Régi mesterek szonatinái I-II. Scarlatti:
Szonáták
Teõke M.:
Válogatott etűdök VI.
Korai német zongoramuzsika A francia barokk A német késõbarokk A rokokó Bécsi klasszikusok Bach fiúk Preromantika Német romantikusok Szláv romantikusok Impresszionizmus Négy- és hatkezes mûvek Chr. Bach:
Duetti
Brahms:
Magyar táncok zongorára I-II.
Csajkovszkij-, Wagner-átiratok Könnyű négykezesek Couperin-tõl Mozart-ig Frank Martin:
Drei leichte Klavierstücke
Meister für die Jugend Mozart:
Leichte Sonatinen für Klavier
Schubert:
Originalkompositionen für Klavier 4 Händen I-II.
388
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –Alapfok
“B” tagozat évfolyam –évi 66 óra (heti 2x45 perc) –2.
Ismeretek: –a
dúr és a moll hangsor összefüggései, vezetőhang, –dúr és mol hármashangzat, –tonika, szubdomináns, domináns, –kvintkör/kvintoszlop, –új ritmusok (pontozott ritmus, triola, szinkópa), 3 6 – /8 -os, /8 -os ütemek, –felütés, –a kortárs zenei notáció ismereteinek bővítése, –az előforduló jelek, idegen szavak ismerete, –a tanult művek formai elemzése (két- és háromtagú forma, periódus, visszatérés), –a formálási készség fejlesztése, –alapfokú polifón játékkészség, –lapróljáték egyszerű ellenszólammal, –karakterdarabok, a romantika előkészítése, –parlando játékmód, zenei deklamáció, Hangszerkezelés, technika: –a
kezek függetlenítése magasabb igénnyel ritmikában, artikulációban és dinamikában, (dúr, moll), kettõsfogás, kis akkord, hangzatfelbontás és -megfordítás, –éneklő billentés, –pergőjáték előkészítése, –pedálozás (a test felépítéstől függően): utánnyomásos, előrenyomott, tompítópedál, –etűdök. Minimális követelmény: –skálajáték
–folyamatos
kottaolvasás, tanult zeneművek: karakterdarabok, barokk/Bach, klasszikus, Bartók- és egyéb XX. századi kortárs művek megszólaltatása, –önállóan megtanult darabok, –a tananyag körülbelül kétharmada fejből játszandó, A növendék nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben elsajátításáról. –a
Beszámoló a,/ Félévi: 3 különbözõ stílusú és karakterű mű kotta nélkül, pl.: –egy
etűd, vagy könnyű etűd pár, vagy könnyű bécsi klasszikus mű, –népdal- vagy gyermekdal feldolgozás és/vagy Mikrokozmosz-darab. b,/ Év végi: minimum 3 különböző stílusú és karakterű mű kotta nélkül, pl.: –karakterdarab,
–egy
karaterdarab, könnyű bécsi klasszikus mű, –egy népdal- vagy gyermekdal-feldolgozás. –egy
389
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora A tanév folyamán egy Mikrokozmosz-darab és egy bécsi klasszikus mű eljátszása ajánlatos a vizsgákon. Felhasználható irodalom Aszalós T.:
A zongorázó gyermek II.
Bartók:
Mikrokozmosz I-II. Gyermekeknek I., III.
Borsodi L.:
Cinkék
Bozay A.:
Medáliák
Czerny:
Könnyű technikai gyakorlatok
Haydn:
Hat kis menüett zongorára
Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból Kurtág Gy.:
Játékok I-II.
Magyar szerzõk könnyű zongoradarabjai Papp L.:
Első játékok a zongorán Meseképek Zongora ABC II.
Régi táncok gyermekeknek Szabó F.:
Válogatott zongoradarabok
Tarka-barka gyûjtemény Teõke M.:
Találkozások a zongoránál Barátom a zongora Válogatott etűdök II.
Türk, D. G.:
Gyermekévek
Weiner:
Magyar népi muzsika
Zongoraiskola II. Négy- és hatkezesművek Aszalós T.:
A zongorázó gyermek III.
Sári J.:
Lépésrõl-lépésre
Szõnyi E.:
Kis kamarazene
Türk, D. G.:
Négykezes darabok gyerekeknek
Weiner.:
3 kis négykezes darab
390
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –3.
évfolyam 66 óra (heti 2x45 perc)
–Évi
Ismeretek: –az
előző évek anyagának ismétlése, továbbfejlesztése, bővítése, polifón játék és hallás továbbfejlesztése, –dúr és moll tonalitás, –hangnemek és hangnemváltások, –zárlatok felismerése, 5 2 –új ritmusok, metrumok ( /8, /2), változó ütem, –a szonátaforma vázlatos ismerete, –új stílus: romantika, –a memória és az állóképesség fejlesztése, –parlando játék. Hangszerkezelés, technika: –a
–a
kezek függetlenítése: azonos kézzel dallam kíséret, –éneklő legato fokozott igénnyel, –a pergő játék fejlesztése, –skálajáték (több oktávon): az eddigi formákon kívül futam, –a repetíció elõkészítése, –ékesítések, –Alberti- és keringő-basszus, –pedálhasználat (utánnyomásos, eggyüttnyomásos,, előre nyomott), –etűd (klaszikus, modern), –négy- és hatkezes játék, zongorakíséret, –lapról játék ellenszólammal. Minimális követelmény: –megfelelõ
koncentráció, –zongorázás könnyed folyamatossággal, –a kotta helyes olvasása és megszólaltatása, –az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező stílusok: barokk (Bach), klasszikus (szonatina-tétel), romantikus, XX. századi (kortárs és Bartók-) művek megszólaltatása, –önállóan megtanult darabok, –a tananyag körölbelül kétharmada fejből játszandó. A növendék nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetekben leírtak elsajátításáról. Beszámoló a,/ Félévi: ajánlott anyaga 4 különbözõ stílusú és hangulatú mű kotta nélkül, pl.: –egy
etűd vagy etűdpár, egy barokk mű, –egy Mikrokozmosz-darab, –egy szabadon választott mű. B,/ Év végi: ajánlott anyaga minimum 4 különböző stílusú és karakterű darab, kotta nélkül, pl.: –
391
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –egy
barokk mű, bécsi klasszikus mű vagy szonatina-tétel, –egy karakterdarab vagy romantikus mű, –egy szabadon választott darab. Felhasználható irodalom –egy
A szonatina mesterei I. Bach és Händel könnyű zongoradarabjai Bach:
Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach Az első Bach-tanulmányok
Bartók:
Gyermekeknek I-III. Mikrokozmosz II-III.
Csajkovszkij:
Gyermekalbum
Grecsanyinov:
Gyermekalbum Gyöngyszemek
Kadosa P.:
55 kis zongoradarab Népdalszvitt
Kodály:
Gyermektáncok
Könnyű szonatinák zongorára Majkapar:
Kis zongoradarabok Prelűdök (pedálgyakrolatok)
Mozart:
Klavierstücke A gyermek Mozart
Preklasszikus zongoramuzsika Schumann:
Jugend Album
Teőke M.:
Válogatott etűdök
Weiner:
20 könnyű zongoradarab
Négy- és hatkezesek Aszalós T.:
A zongorázó gyermek III.
Beethoven:
Deutsche Tänze
Diabelli:
6 szonatina Könnyű négykezesek
Haydn:
Deutsche Tänze
Magyar szerzők négykezes zongoradarabjai Martin:
École de Piano
392
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Mozart:
Kontratáncok 6 länderische Tänze
Muzsikáljunk együtt I. Thern K.:
Magyar induló hat kézre
Türk, D. G.:
Négykezes darabok gyerekeknek 30 Tonstücke
–4.
évfolyam 66 óra (heti 2x66 perc)
–évi
Ismeretek: –az
előzőek ismétlése, bővítése, az ismeretek rendszerezése, –a tanult művek formai, harmóniai elemzése a tanár irányításával, –dominánsszeptim, szűkített, bővített akkord, –kromatikus hangsor, –rondóforma, –polifón művek, –hosszabb lélegzetű darabok. Hangszerkezelés, technika: –skálajáték
2-4 oktávon, –biztonságos kézzel megcélzott hangok, ugrások, –kromatikus skéla, –hármas- és négyeshangzat-felbontás és fordításai, akkord, futam, –a pedál differenciált alkalmazása, –etűd (klasszikus és modern), –négy- és hatkezes, kamarazene, –lapról játék. Minimális követelmény: –értelmes,
muzikális formálás, és önálló muzsika, –az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező művek elõadása: Bach- vagy más barokk mű, teljes szonatina, romantikus, XX. századi (kortárs és Bartók), virtuóz jellegű művek, –a tananyag körülbelül kétharmada kotta nélkül játszandó, A növendék nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetekben leírtak elsajátításáról. –tudatos
Beszámoló a,/ Félévi: ajánlott anyaga 4 különböző stílusú és hangulatú mű fejből, pl.: –egy
etűd vagy etűdpár, barokk mű, –egy Mikrokozmosz-darab, –egy szabadon választott mű. –egy
393
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora B,/ Év végi: ajánlott anyaga minimum 4 különböző stílusú és hangulatú mű kotta nélkül, pl.: –egy
J. S. Bach-mű, szonatina-tétel, –egy könnyű romantikus darab, –egy XX. századi mű. Felhasználható irodalom –egy
A szonatina mesterei I-II. J. S. Bach:
18 kis prelúdium
Bartók:
Gyermekeknek I-II. Mikrokozmosz II-III. 10 könnyű zongoradarab
Beethoven:
Leichte Klavierstücke Leichte Meisterwerke für Klavier
Couperin:
Pièces de Clavecin
Csajkovszkij:
Jugend Album
Czerny:
Könnyű technikai gyakorlatok I. 160 rövid gyakorlat op. 821
Grecsanyinov:
Gyöngyszemek Gyermekalbum
Hacsaturján:
Gyermekalbum I-II.
Haydn – Varró:
4 igen könnyű menüett
Kabalevszkij:
Válogatott zongoradarabok
Kadosa P.:
Népdalszonatina op. 23/d 55 kis zongoradarab
Kodály:
Gyermektáncok
Könnyű szonatinák zongorára Könnyű variációk zongorára Könnyű zongoramuzsika a XVIII. századból Majkapar:
Kis zongoradarabok
Mozart:
Salzburger Tanzbüchlein
Prokofjev:
Kindermusik
Schubert:
Táncok Keringők Éccosaises-ek
394
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Schumann:
Jugend Album
Soproni J.:
Jegyzetlapok I-IV.
Szabó F.:
Kis szvitt
Tarka-barka gyûjtemény Teőke M.:
Válogatott etűdök
Balassa S.:
Bagatellek op. 17/a,b,c
Durkó Zs.:
Gyermekzene Törpék és óriások
Károlyi P.:
Toccatina
Kocsár művek Teőke M.:
Találkozások a zongoránál Barátom a zongora Zenetarisznya
Weiner:
20 könnyű kis darab
Zongoráskönyv Négy- vagy hatkezesek Aszalós T.:
A zongorázó gyermek III.
Bizet:
Négykezesek
Diabelli:
Négykezes szonatinák
Dvořak:
Második szláv tánc
Kurtág Gy.:
Átiratok Machaut-tól J. S. Bach-ig Szvit
Leichte Klaviermusik für vier Händel Magyar szerzők négykezes zongoradarabjai I-II. Muzsikáljunk együtt II. Ránki Gy.:
Két bors ökröcske – Mese zenével
Romantikus zongorazene négy kézre Thern K.:
Magyar induló
Teőke M.:
Egy-mással
–5.
évfolyam –évi 66 óra (heti 2x45 perc)
395
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Ismeretek –az
előző évek ismereteit kiegészítve: variációk, invenció, szvit, Scarlatti-szonáta, zenei stílusokhoz megfelelõ billentés és hangszínek alkalmazása, –a formai tagolódás és a belső tartalom értése és éreztetése, –a hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló formai és harmóniai elemzés, –új stílus: az impresszionizmus előkészítése, –hosszabb művek játszása. Hangszerkezelés, technika: –a
–az
előző években tanultak önálló és tudatos alkalmazása, (két kézzel, ellenmozgásban, négy oktávon keresztül), –dominánsszeptim, szûkített szeptimakkord, futam, –oktáv, tört oktáv (kézalkattól függően), tremolo, –pedál (a darab stílusához, karakteréhez igazodó mind önállóbb használat), –négykezes, kíséret, –lapról játék. Minimális követelmény: –skálajáték
–az
évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező mûvek stílusos előadása: Bach- vagy más barokk mű, Scarlatti-szonáta, klasszikus szonatina vagy szonáta, romantikus, XX. századi (kortárs és Bartók) mű, –önállóan megtanult darabok, –a tananyag körölbelül kétharmada kotta nélkül játszandó. A növendék nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Beszámoló a./ Félévi: ajánlott anyaga 4 különböző stílusú és hangulatú mű fejből, pl.: –egy
etűd, –egy J. S. Bach-mű (polifon), –egy szonatin-tétel, –egy Mikrokozmosz-darab. b,/ Év végi: ajánlott anyaga minimum 4 különböző stílusú és hangulatú mű kotta nélkül, pl.: –egy
J. S. Bach mű, teljes szonatina vagy könnyű szonáta, –egy romantikus mű, –egy XX. századi mű. Felhasználható irodalom –egy
A klasszika mesterei Bach és Händel könnyű zongoradarabjai J. S. Bach:
Kis fúgák
Bartók:
Gyermekeknek III-IV. Mikrokozmosz III-IV.
Couperin:
Két zongoradarab
396
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora 12 zongoradarab Czerny:
Etűdök op. 821
Czerny – Bertini:
Etűdök II.
Dandrieu:
Síposok
Debussy:
A kis néger
Ibert:
A kis fehér csacsi
Mendelssohn:
Lieder ohne Worte Gyermekdarabok
Mozart:
10 könnyű tánc
Rameau:
Rigaudon Falusi lány Tambourin
Scarlatti:
Klavierbüchlein Szonáták
Schubert:
Táncok
Teõke M.:
Válogatott etűdök V.
Négy- és hatkezes mûvek: Mozart:
Részketek a Figaro házasságából
Ránki Gy.:
Két bors ökröcske
Ravel:
Lúdanyó meséi A Szép és a Szörny
Schubert:
Originalkompositionen für Klavier 4 Händen I-II.
Weiner:
Lakodalmas
–6.
évfolyam 66 óra (heti 2x45 perc)
–évi
Ismeretek: –az
eddigi ismeretek összefoglalása, stílus: az impresszionizmus, –a hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló önálló formai és harmóniai elemzés Hangszerkezelés, technika: –új
–az
eddig tanultak továbfejlesztése fokozott igényességgel, agogika önálló alkalmazása, –kamarazene, négykezes, kíséret, –az
397
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora –lapról
játék. Minimális követelmény: Megegyezik a 2. (Követelmények) fejezetben leírtakkal.
–az
eddig tanult stílusok önálló, igényes megszólaltatása: Bach-, Scarlatti- vagy más barokk mű, teljes klasszikus szonáta, romantikus, impresszionista, XX. századi (kortárs és Bartók) mű, etüd (klasszikus és modern), –önállóan megtanult darabok, –a tananyag körölbelül kétharmada kotta nélkül játszandó. A növendék nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetekben leírtak elsajátításáról. Beszámoló a,/ Félévi: ajánlott anyaga 4 különbözõ stílusú és karakterű mű kotta nélkül. b,/ Év végi: ajánlott anyaga minimum 4 mû kotta nélkül, pl.: –egy
barokk mű, teljes szonatina vagy szonáta, –egy romantikus darab, –egy XX. századi vagy impresszionista mű. A zeneművészeti szakközépiskolába felvételizők anyaga ettől eltérhet. –egy
Útmutatás a zeneművészeti szakközépiskolál felvételi anyagához: 1 virtuóz etűd, 2 fúgaszerkesztésû Bach-mű (invenciók vagy kis prelúdiumok, fugetták stb.), 1 teljes klasszikus szonáta, 2 különböző előadási darab (az egyik XX. századi magyar mű). Felhasználható irodalom J. S. Bach:
18 kis prelúdium 15 kétszólamú invenció
Bartók:
Gyermekeknek IV. Mikrokozmosz IV-VI.
Bécsi mesterek könnyű zongoradarabjai Chopin:
Mazurkák Keringők stb.
Czerny – Bertini:
Etűdök zongorára II.
Czerny:
Etűdök op. 821 és 849 A kézügyesség iskolája I-II.
Hacsaturján:
Gyermek album
Haydn:
Sämtliche Klaviersonaten
398
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Könnyû variációk zongorára Mozart:
6 kis bécsi szonatina
Majkapar:
Variációk
Scarlatti:
Klavierbüchlein Szonáták
Teőke M.:
Válogatott etűdök
Négykezesek Chr. Bach:
Duetti
Brahms:
Magyar táncok zongorára I-II.
Csajkovszkij-, Wagner-átiratok Könnyű négykezesek Couperin-tõl Mozart-ig Drei leichte Klavierstücke
Frank Martin: Meister für die Jugend Mozart:
Leichte Sonatinen für Klavier
Továbbképző “A” tagozat 7-10. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Cél és feladat: –az előző években felhalmozott tudásanyagra építve és azt továbbfejlesztve bonyolultabb művek elsajátítása; –a zeneiskola 6. évfolyamáig elért színvonal eredményes megőrzése és a zenei műveltség elmélyítése, a zenélési kedv ébrentartása; –a már megismert stílusokban egy-egy mű önálló megtanulása és megformálása fokozott igényességgel; –az évfolyam anyagánál könnyebb anyag értelmes, folyamatos lapról játszása. Minimális követelmény: Megegyezik a 2. (Követelmények) fejezetben leírtakkal. A zeneiskolák számára összeállított tantervi programokban leírtak alapján meghatározott stílusokat képviselõ művek előadása. Beszámoló: (Minden évfolyamra vonatkozik) a./ Félévi: ajánlott anyaga 2 különböző stílusú és karakterű darab előadása (nem kötelező kotta nélkül játszani) b./ Év végi: ajánlott anyaga 2 különböző stílusú mű (nem kötelező kotta nélkül játszani). A beszámolókon az egyik mű lehet négykezes. A tanév folyamán 1 Bartók- és 1 barokk mű elõadása javasolt félévkor vagy év végén.
399
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Felhasználható irodalom a továbbképző „A‖ tagozatán Etûdök Czerny: Etűdök op. 821, op. 849 Czerny – Bertini: Etűdök II. Cramer:
Válogatott tanulmányok
7-8. évfolyam „A” Daquin:
Kakukk
Couperin:
Válogatott darabok (francia kiadás) Pièces de Clavecin I-IV. (Paris) (pl. Szélmalmocskák, La Florentine, La Bandoline)
Rameau:
Gavotte und Variationen
Lully:
Kis darabok
Zipoli:
Preludie, Corrente, Sarabande, Gigue
Paradisi:
Allegro (Pro Musica) A-dúr szonáta D-dúr és F-dúr szonáta
Scarlatti:
Szonáták I-IV. (EMB, Balla)
Telemann:
12 fantázia
J.S. Bach:
Kétszólamú invenciók Kis prelúdiumok és fúgák 6 partita Francia szvitek
Händel:
Auswahl (Peters) Suiten (Peters) Gromschmied-variációk
Ph.E. Bach:
Sonaten und Stücke (Peters)
Haydn:
Roxelane-variációk Arietta con variazioni, Esz-dúr Rondo, D-dúr Szonáták
Cimarosa:
Szonáták
Mozart:
Menuette D-dúr K. 355 Rondo D-dúr K. 485 Szonáták
400
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Cherubini: Schilling: Beethoven:
Sonate B-dúr szonanina (Könnyű zongoramuzsika a XVIII. Századból, EMB) Hat bagatell op. 126 6 variáció (G-dúr „Nel cor più‖) Szonatinák „Für Elise‖ Écossaises Kontratáncok Hét bagatell op. 33 11 bagatell op. 119
Weber:
Leichte Meisterwerke für Klavier (Héra – Sármai)
Clementi:
Szonáták
Schubert:
Ländler-ek, écossaise-ek, keringők, menüettek Impromtus Scherzo, Desz-dúr Allegretto, c-moll (Peters)
Mendelssohn:
Lieder ohne Worte Hat gyermekdarab
Schumann:
Kinderszenen Jugend Album Bunte Blätter op. 99 Albumblätter op. 124 Románc, B-dúr
Liszt:
Etûdök (Zempléni) Consolations (E-dúr)
Chopin:
3 écossaises Kontratánc (Cesz-dúr) a-moll keringő Brown-Index 150 Anhang Brown-Index 133 h-moll keringő Mazurkák
Kjui:
Etüd Arabesk op. 39 no. 3
401
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Préludes op. 63 no. 3, no. 19 Smetana:
Zongoradarabok
Iljinszkij:
Búgócsiga op. 19 Berceuse
Muszorgszkij:
Scherzo Kis darab op. 28 no. 1
Csajkovszkij:
Évszakok Scherzo op. 40 no. 2 Humoreszk op. 10 no. 2
Grieg:
Norwegische Tänze Halling Poetische Tonbildern
Debussy:
2 Arabesque (E-dúr, G-dúr) Children's Corner A kis néger
Ravel:
Menuet
Reger:
Scherzoso Blätter und Blüten I-II.
Dohnányi:
Induló
Bartók:
Gyermekeknek I-IV. Mikrokozmosz III-IV. Tíz könnyű zongoradarab Vázlatok Tizennégy bagatell Szonatina Három rondó népi dallamokkal Három csikmegyei népdal
Kodály:
Hét zongoradarab Valsette Gyermektáncok
Ibert:
A kis fehér csacsi A bohókás lány
Prokofjev:
10 zongoradarab op. 12
402
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora 4 zongoradarab op. 32 Sosztakovics:
3 fantasztikus tánc
Hacsaturján:
Gyermekalbum
Kabalevszkij:
Prelűdök op. 38 Szonatina 12 könnyű variáció
Kadosa:
Népdalszonatina op. 23/d
Weiner:
30 zongoradarab Miniatűrök Három magyar népi tánc Parasztdalok III. Magyar népi muzsika
Kurtág:
Játékok II-III.
Huszár:
Csillagszóró (Teôke M.: Tarka-barka gyűjtemény)
9-10. évfolyam „A” Couperin-mûvek válogatva Rameau:
Válogatott darabok
Lully:
Suite e-moll Gavotte, d-moll
Grazioli: Zipoli:
Sonata Suite h-moll
Scarlatti:
Szonáták
J.S. Bach:
Kétszólamú invenciók Háromszólamú invenciók Francia szvitek Fantázia, c-moll Angol szvit Partita Wohltemperiertes Klavier Négy duett (Zempléni)
Händel:
Capriccio, G-dúr Chaconne, g-moll (Peters) Suiten (Peters)
403
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Ph.E. Bach:
Allegro Szonatinák
Haydn:
D-dúr és G-dúr zongoraverseny Szonáták
Mozart:
d-moll fantázia K. 397 c-moll fantázia K. 475 Duport-variációk K. 573 (Zempléni) Adagio, h-moll K. 540 Rondo, D-dúr K. 485 Rondo, a-moll K. 511 Szonáták
Beethoven:
Hat bagatell op. 126 6 variáció egy svájci népdalra (EMB) Hét bagatell op. 33 Rondo, C-dúr op. 51 Rondo, G-dúr op. 51 Variációk Kontratáncok Szonáták
Hummel:
Rondo
Schubert:
Moments musicaux Táncok (tételek) Szonáták
Mendelssohn:
6 gyermekdarab Lieder ohne Worte
Schumann:
Fantasiestücke op. 12 Kinderszenen op. 15 Arabesque op. 18 Blumenstück op. 19 Novelletten op. 21 Drei Romanzen op. 21 4 Klavierstücke op. 32 Waldszenen op. 82
404
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Bunte Blätter op. 99 Albumblätter op. 124 7 Klavierstücke in Fughettenform op. 126 Chopin:
Écossaises Keringők Mazurkák Prelűdök
Chopin-Liszt:
6 litván dal
Liszt:
Consolations Rossignol Karácsonyfa Etûdök (Zempléni)
Balakirev:
Polka
Brahms:
Keringők op. 39
Muszorgszkij:
A patak op. 4 Klavieralbum (Schott)
Szkrjabin:
Nocturne op. 5 no. 1 4 prelűd op. 22 no. 2, 3
Grieg-mûvek:
Lírikus darabok
Debussy:
Danse Bohémienne Ballade Danse Rêverie Valse romantique Valse „La plus que lente‖ Children's Corner
Ravel:
Menüett (Haydn nevére) Pavane
Reger:
12 Kleine Stücke op. 82 Aus meinem Tagebuch I-IV.
Rachmaninov:
Két fantasztikus tánc
Prokofjev:
Öreganyó meséi op. 31 Scherzo humoristique op. 12
405
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Gavotte op. 32 Tovatűnő látomások Hacsaturján:
Tánc
Dohnányi:
Induló Gavotte és Musette
Bartók:
Mikrokozmosz V-VI. Tíz könnyű zongoradarab Tizennégy bagatell Szonatina Román népi táncok Három rondó népi dallamokkal Négy sirató ének Kolindák I. Tizenöt magyar parasztdal
Kodály:
7 zongoradarab 9 zongoradarab
Weiner:
Három magyar népi tánc Magyar parasztdalok III-IV.
Farkas F.:
Régi magyar táncok
Lutoslawski:
Bukoliki
15 könnyű szonáta zongorára (EMB, Munkaközösség) Négy- és hatkezes mûvek Bizet:
Gyermekjátékok
Beethoven:
15 Kleine Tänze 3 induló
Brahms: Csajkovszkij:
Magyar táncok (EMB) Diótörõ: Babák tánca (Aszalós T.: A zongorázó gyermek III.)
Debussy:
Kis szvit
Diabelli:
Négykezes szonatinák op. 163 (UE Wien)
Grieg:
Peer Gynt szvit
Kurtág-átiratok Machaut-tól J.S. Bach -ig
406
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Kurtág Gy.:
Játékok IV.
Leichte Klaviermusik für vier Hände (EMB) „Der Welcher Wandert‖
Liszt:
Részlet Mozart: a Varázsfuvola című operából (Mezô, EMB) Karácsonyfa (Kováts G., EMB) Lutoslawski:
Album for the Young (Chester Music)
Mozart:
Original-Kompositionen für Klavier zu 4 Händen
Muzsikáljunk együtt II. (Szávai – Veszprémi) Ravel:
5 pièces enfantines pour piano à 4 mains
Romantikus zongorazene négy kézre (Kováts G., EMB) Régi magyar négykezesek III. (Szávai – Veszprémi) Schubert:
Original-Kompositionen für Klavier zu 4 Händen
Thern K.:
Magyar induló hat kézre (Aszalós T.)
Weber:
Négykezes op. 3, op. 10, op. 60
Weiner:
Rókatánc Tündérek tánca
Művek két zongorára, négy kézre Bartók:
Mikrokozmosz II. 43., 44. (négykezes is) Seven Pieces from Mikrokozmosz for two Piano four Hands (a VI. füzet alapján)
Clementi:
B-dúr szonáta
Debussy:
Lindaraja
Kurtág:
Játékok IV. (Sirató, Verés, Sarabande, Hommage à Paganini)
Mozart:
D-dúr szonáta K. 448
Weiner:
Változatok egy magyar népdalra
Ez az anyag felhasználható a kamarazene tantárgynál is.
Továbbképző „B” tagozat 7-10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc)
407
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Ezek a növendékek nem zenei jellegű tanulmányaik mellett meg akarják őrizni a zenei pálya választásának a lehetőségét. A rájuk vonatkozó követelményeket az szabályozza, hogy milyen felsõfokú képzésben kívánnak majd részt venni. Azoknak a növendékeknek, akik a felsőfokú zenei intézményekbe felvételiznek, a továbbképző évfolyamokban ajánlatos a szakközépiskola tanterve szerint tanulniuk; rájuk nézve az az irányadó. Minimális követelmény: Megegyezik a 2. (Követelmények) fejezetben leírtakkal. Beszámoló (Minden évfolyamra vonatkozik) a./ Félévi: ajánlott anyaga 3 különböző stílusú mű előadása kotta nélkül. b./ Év végi: ajánlott anyaga 4 különböző stílusú és hangulatú mű kotta nélkül. Felhasználható irodalom a továbbképzõ „B‖ tagozatán 7-10. évfolyam „B” (a zeneművészeti szakközépiskolák tanterve szerint) Kottakiadvány-felsorolásunk nem teljes, inkább repertórium-szerű. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet az „Urtext‖-kották nélkülözhetetlenségére. Az eredeti, közreadói bejegyzésektől mentes kottakép nem köti sem a tanuló, sem a tanár zenei fantáziáját. A híres, közkedvelt kiadásokat (Bartók, Weiner, Busoni, Cortot) csak kiegészítő anyagként kezeljük az Urtext-kották mellett. Ajánlott Urtext-kiadványok Wiener Urtext (Universal/EMB) Könemann Urtext Peters Urtext EMB Urtext Henle Urtext A csillaggal ellátott kottakiadványok Urtext-kiadásban is megjelentek. J.S. Bach:
Két- és háromszólamú invenciók (Solymos)* Das Wohltemperiertes Klavier I-II. Kötet (Lantos, 2. javított kiadás)* Francia szvitek (Pertis – Zászkaliczky)* Angol szvitek (Pertis – Zászkaliczky)* 4 duett* 16 koncert (Peters)
Scarlatti: Händel: –
Szonáták I-IV. Kötet (Balla) EMB Szvitek*
408
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Ph.E. Bach:
Fantáziák (Gát) EMB/Thesaurus Musicus
Haydn:
Szonáták 1/a, 1/b, 2., 3. kötet (Ch. Landon)* Zongoradarabok*
Clementi:
Szonáták
Mozart:
Bécsi szonatinák Szonáták I-II. kötet* Zongoradarabok* Variációk I-II. kötet*
Beethoven:
Szonáták I-III. kötet (Solymos)* Variációk I-II. Kötet* Bagatellek* Zongoradarabok*
Schubert:
Szonáták I-III. Kötet* Impromtus Moments musicaux Táncok I-II. Kötet* 3 zongoradarab op. posth.
Weber:
Moment capriccioso, B-dúr Rondo brillante, Esz-dúr Grande Polonaise Esz-dúr Szonáták (C-dúr, Asz-dúr, d-moll) Aufforderung zum Tanz Polacca brillante E-dúr
Mendelssohn:
Lieder ohne Worte Etûdök op. 104 Rondo capriccioso op. 14 Variationen sérieuses op. 54 Caprices op. 33 Phantasie op. 38 Prelúdiumok és fúgák op. 35
Schumann:
Abegg-Variationen op. 1* Papillons op. 2* Intermezzi op. 4*
409
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Impromtus op. 5* Fantasiestücke op. 12* Kinderszenen op. 15 Arabesque op. 18* Novelletten op. 21* Faschingschwank aus Wien op. 26 3 Romanzen op. 28 Waldszenen op. 82* Bunte Blätter op. 99* 3 Phantasiestücke op. 111 Albumblätter op. 124 Chopin:
Zongoraművek (Könemann, Padarewski)
Liszt:
EMB új összkiadás
Brahms:
Klavierwerke I-II. Kötet*
Grieg:
Lírikus darabok Poetische Tonbildern op. 3 Humoreszkek op. 6
Csajkovszkij:
Évszakok (EMB) Zongoradarabok
Muszorgszkij:
Zongoradarabok (Breitkopf)
Rachmaninov:
Études – Tableaux Prelűdök Zongoradarabok
Fauré:
Impromtus Nocturnes
Debussy:
Deux Arabesques Children's Corner Suite Bergamasque Prelûdök I-II. Kötet Images I-II. Kötet Estampes Pour le piano Masques
410
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Danse Ravel:
Szonatina Pavane Jeu d'eau
Honegger:
Sept pièces bréves Prélude – Arioso – Fugetta „B-A-C-H‖
Hindeminth:
Szonáta II.
Messiaen:
Rondo Prelűdök
Prokofjev:
10 darab op. 12 Szonatina, G-dúr op. 54/2 Tovatűnő látomások (Mimoletnosztyi) Szarkazmusok Zongoradarabok
Hacsaturján:
Toccata
Sosztakovics:
Prelúdiumok és fúgák 24 prelúdium op. 34
Sztravinszkij:
4 etűd Szerenád Piano-Rag-Music
Kabalevszkij:
24 prelűd op. 38
Magyar szerzők művei Dohnányi E.:
Rapszódiák Pastorale Koncertetűdök
Bartók B.:
Gyermekeknek I-IV. Kötet Mikrokozmosz I-VI. Kötet 14 bagatell op. 6 3 csíkmegyei népdal 4 sirató Román népi táncok Szonatina Kolindák I-II. Kötet
411
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora 9 kis zongoradarab 2 román tánc op. 8/a Vázlatok op. 9/b Improvizációk op. 20 Allegro barbaro Kodály Z.:
9 zongoradarab op. 3 7 zongoradarab op. 11 Meditáció Gyermektáncok Valsette
Weiner L.:
Passacaglia Miniatűr képek (Miniature Bilder)
Farkas F.:
Római Hangjegyfüzet 2 akvarell 3 burleszk 3 monogramm Nyári kirándulások
Huzella E.:
Cambiate
Kadosa P.:
7 bagatell 6 kis prelúdium 5 vázlat op. 18/b Epigrammák op. 3 3 tristia op. 38/b Al fresco op. 11/a 10 bagatell op. 51 Capriccio op. 23/h Tollrajzok op. 38/c 4 caprichos op. 57 Kaleidoszkóp op. 61 Pillanatképek op. 69 Szonáták
Bozay A.:
Bagatelle op. 4 Variazioni op. 10
412
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Zongora Medáliák Durkó Zs.:
Gyermekzene Törpék és óriások Psichogramma 3 rondó A gömb története I-IV. Kötet
Jeney Z.:
5 zongoradarab
Kalmár L.:
Invenzioni
Papp L.:
6 bagatell Improvisatione 3 rondó 3 zongoradarab
Borsody L.:
Címkék
Kurtág Gy.:
8 zongoradarab Játékok I-V.
Soproni J.:
Jegyzetlapok I-IV. Kötet 7 zongoradarab
Sári J.:
6 darab zongorára Episodi Ghiribizzi Pillanatképek Imaginárius variációk
Kocsár M.:
Improvizációk
Orbán Gy.:
Suite zongorára
Balassa S.:
Öt testvér (kézirat)
Szõnyi E.:
5 prelűd Tarka-barka gyűjtemény (Teõke M., EMB)
Etűdök, technikai gyakorlatok Czerny:
40 mindennapra való gyakorlat A kézügyesség iskolája I-IV. Kötet A kézügyesség művészete
Cramer:
Etûdök, tanulmányok
Hanon:
Ujjgyakorlatok
413
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Clementi:
Gradus ad Parnassum
Moszkowski:
Etûdök
Dohnányi: Liszt F.:
A legfontosabb újgyakorlatok a biztos zongoratechnika elsajátításához (EMB) Technikai tanulmányok (EMB)
Javasolt értékelési mód Az ismeretek számonkérésének formái: –beszámoló, –koncert, –koncertvizsga, –nyilvános
és zárt körû vizsga.
A tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelése, minősítése: a./ Hangszeres előkészítő: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. b./ Alapfok és továbbképző: a Közoktatási törvény által meghatározott módon. Félévkor és év végén a havi osztályzatok összegzéseként a tanár osztályoz. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelezõ tárgyakból eredményes vizsgát tett. „B‖ tagozatos oktatásban testületi döntés alapján részesülhet a növendék, illetve testületi döntéssel ez megszüntethető. Fontos és ajánlott a havonkénti értékelés, osztályzás, a szülõ tájékoztatása. A számok mellé javasolt valamilyen szöveges értékelés, amely a szakmai és az emberi tényezõkrõl jobban tanúskodik. Furulya 1. Szakirányú feladatok
Ismertesse meg a növendékkel (életkoruknak megfelelő szinten) a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotóés előadóművészeit, a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést, megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,
414
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya
dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, differenciált hangindítást és hanglezárást, megfelelő tempójú repetíciót, laza, egyenletes ujjtechnikát, pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a lapról olvasási készség fejlesztésére, a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba illesztésére, a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendéket a hangszer karbantartására. 2. Követelmények Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után: Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a növendék az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A növendék ebben az esetben is
tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s névvel biztosan kottát olvasni, rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; eért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára, rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül) A növendék
415
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya
legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést, legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-g3-ig in F, tudjon dinamikailag árnyalt, kultúrált, kifejező hangot képezni, alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, ismerje a hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, leggyakoribb segédfogásokat, törekedjék játékában a tiszta intonációra, korrigálja tudatosan hangszere intonációs hibáit, rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, tudjon önállóan hangolni, ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására, a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit, ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:
dúr és moll skálák 3#, 4b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat felbontásokkal, két etűd vagy egy variációsorozat, legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből. 3. Tananyag A tananyag kiválasztásának szempontjai: Az ajánlott tananyagjegyzékből választott vagy egyéb felhasznált anyag mindig feleljen meg a növendék képességeinek, hangszeres adottságainak, zenei tehetségének, szorgalmának; legyen összhangban a tanítandó, ill. a tanuló által már megszerzett ismeretekkel, zenei pályára készülők esetében a zeneművészeti szakközépiskola (esetleg főiskola) elvárásaival. A továbbképző „A‖ tagozat évfolyamain váljon egyre inkább meghatározóvá a tanítvány zenei ízlése, érdeklődése is. A növendék technikai képzését szolgáló skálákat, etűdöket – az örömteli hangszertanulás érdekében – ellensúlyozza megfelelő mennyiségű, zenei élményt nyújtó előadási darab, kamaramű.
416
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Ügyeljünk rá, hogy a technikai képzés ne váljon öncélúvá, teremtsünk egyensúlyt a tanuló technikai és zenei fejlődése között. Az alapfokú évfolyamok tananyagát úgy állítsuk össze, hogy a növendék átfogó képet kapjon a furulyairodalom valamennyi zeni korszakáról, stílusáról. A felsorolt kottákon kívül, főként a zeneiskola továbbképző évfolyamain számtalan egyéb, eredeti mű, ill. átirat is felhasználható a tanítás során. Hangszeres előképző A zeneiskola 1. évfolyamának tanterve a 8 éves tanulók (általános iskola 3. évfolyam) életkori sajátosságainak figyelembevételével készült. Az ennél fiatalabb növendékekkel szemben nem támaszthatók ugyanazok a követelmények, ezért e tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez alkalmazkodva az előképző célja a tanuló
hangszeres készségének, zenei érzékének felmérése, a hangmagasság, ritmus iránti fogékonyságának, zenei memóriájának fejlesztése, aktivitásának, kreativitásának kibontakoztatása, az 1. évfolyam anyagát elkezdve a további egyenletes fejlődés megalapozása az életkornak megfelelő játékos formában. Feladata olyan alapokat adni, melyekre az 1. évfolyam tananyaga szilárdan támaszkodhat. Az előképző évfolyamosok hangszere megfelelő kézméret esetén a barokk (angol) fogású szopránfurulya. Kis kezű tanulók esetében a szopranino alkalmazása is elképzelhető. Hangszeres és zenei ismeretek: A hangszer részei, összeállítása. Egész, fél, negyed, nyolcad ritmusértékek és egész, fél, negyed szünetek, szinkópa, nyújtópont. A 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütem, ütemsúlyok. A korona, a levegővétel jele, különböző ismétlőjelek, kötőjel, módosítójelek. A játékmód és az artikuláció alapfogalmai, különböző hangindítások és hanglezárás nyelvvel. A játszott anyagban előforduló tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A hangszerkezelés fejlesztése: A helyes légzéstechnika elsajátitása, állandó fejlesztése. Játék a hangszer fejével. Tapogatógyakorlatok. Helyes test-, hangszer- és kéztartás kialakitása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása. A megadott hangterjedelmen belül lehetőleg tisztán intonált, lebegésmentes hang elérése. Hangképzés, különböző hosszúságú hangok.
417
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Játék a hangerővel. A dü és tü hanginditások, valamint hanglezárás nyelvvel. A helyes gyakorlás és memorizálás módjai kottával és kotta nélkül. Utánzás, játékos rögtönzés. A társas muzsikálás kezdetei, esetleg a tanár vagy zongorakisérő közreműködésével is. Minimális követelmény: Jól megalapozott testtartás, légzés, hanginditás, hüvelykujjtechnika. A tanuló kizárólag helyes beidegződésekkel rendelkezzen. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. Gyermekdalok, népdalok és egyszerűbb táncok értelmesen tagolt megszólaltatása. A félévi meghallgatás ajánlott anyaga: Kezdő növendék számára ez a beszámoló nem kötelező, akkor sem, ha az iskola tart félévi meghallgatást. Amennyiben a tanuló részt vesz ezen, a beszámoló anyaga lehet bármi, amit biztonságosan meg tud oldani. A növendéket csak akkor állitsuk ki, ha ez a szereplés várhatóan pozitivan hat majd a továbbhaladásra. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Négy gyermek- vagy népdal, ill. egyéb dallam a tanult hangterjedelem minél teljesebb igénybevételével, kotta nélkül. Felhasználható irodalom: Béres: Furulyaiskola I. Lőrincz-Paragi: Furulya ABC
Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A hangszer részei, összeállitása. Egész, fél, negyed, nyolcad ritmusértékek és szünetek, nyújtópont, szinkópa, éles ritmus. A 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütem, ütemsúlyok. Negyed felütés – csonka ütem. A korona, a levegővétel jele, különböző ismétlőjelek, da capo, kötőjel, hangsúlyjel, módositójelek.
418
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya A játékmód és az artikuláció alapfogalmai, különböző hanginditások és hanglezárás nyelvvel. A játszott anyagban előforduló tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. A szerkezet és tagolás alapfogalmai. A tanévre javasolt hangkészlet: c1-a2-ig, fisz1-2, b1, cisz2 módositott hangokkal. A hangszerkezelés fejlesztése: A helyes légzéstechnika elsajátitása és állandó fejlesztése. Játék a hangszer fejével. Tapogatógyakorlatok. Helyes test-, hangszer és kéztarás kialakitása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása. A megadott hangterjedelmen belül lehetőleg tisztán intonált, lebegésmentes hang elérése. Játék a hangerővel. Hangképzés, különböző hosszúságú hangok. A dü és tü hanginditások, valamint hanglezárás nyelvvel. G-dúr skála in C legalább d1-a2 hangterjedelemben, tercekkel. A helyes gyakorlás és memorizálás módjai. Már tanult egyszerű dallamok transzponálása az újonnan tanult hangok felhasználásával. A társas muzsikálás kezdetei, esetleg a tanár vagy zongorakisérő közreműködésével is. Minimális követelmény: A hangszer helyes összeállitása és ennek önálló ellenőrzése. Jól megalapozott testtartás, légzés, hanginditás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet és ritmusok biztonságos olvasása, valamint a hangkészlet fogásainak ismerete. Gyermekdalok, ritmikus népdalok és egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása. A félévi meghallgatás ajánlott anyaga: Négy gyermek- vagy népdal, ill. egyéb dallam a tanult hangterjedelem minél teljesebb igénybevételével, kotta nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga:
Két-három népdal, kotta nélkül; egy-két könnyű tánctétel (lehetőleg kisérettel). Felhasználható irodalom: Béres: Furulyaiskola I. Lőrincz:Paragi: Furulya ABC Anon.: Allemande
419
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Haydn: Arietta Lully: Kis dal 2. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A fa- és rézfúvós hangszerek. Az eddig tanult hangkészlet bővitése a következő hangokkal: gisz1, esz2, gisz2, b2, h2. A tü-rü, dü-rü, artikulációk szerepe a furulyajátékbn. Tizenhatodok, nyolcad szünet, nyújtott ritmus, nyolcad felütés. A 3/8-os, 6/8-os ütem, ütemsúlyok; a 3/4-es ütemek zárlatainál megjelenő hemiolák értelmezése. A (hangszerekhez csomagolt vagy kottában található) fogástáblázat használata. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. Régi és új stilusú magyar népdalok. A játszott anyag formai elemzése az életkornak megfelelő szinten; azonosság, hasonlóság, különbségek felismerése. A hangszerkezelés fejlesztése: Az alapfunkciók állandó ellenőrzése és fejlesztése. Tartott hangok gyakorlása minimális crescendo-decrescendo-val. A hanginditás és hangismétlés gyorsitása a nyelv lazaságának megőrzésével. A tü-dü, tü-rü artikulációk gyakorlása, alkalmazás a tanár útmutatása szerint. A G-, C-, F- és D-dúr skálák in C, tercekkel és lehetőleg hármashagzat-felbontásokkal, különböző artikulációkkal. A felmerülő technikai problémák megoldásához megfelelő etűdök bevezetése. A már tanult egyszerű dallamok transzponálása az újonnan tanult hangok felhasználásával. Társas zenélés; furulya kisérettel, duók. Minimális követelmény: Jól értelmezhető beintés a kamarapartner felé. Jól megalapozott testtartás, légzés, hanginditás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. A tü-dü hanginditások zökkenőmentes, de megszólaltatásában határozottan megkülönböztethető alkalmazása. Dúr skálák gyakorlása.
420
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Rövidebb lélegzetű etűdök. Egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, kivülről is. A félévi meghallgatás anyaga
Etűd, népdalok, előadási darabok a helyi szokásoknak (vagy az év végi vizsga anyagának) megfelelően, skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül, 1 népdal kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű tánctétel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. A „B‖ tagozatra jelentkező tanulók vizsgaanyaga:
Skála, figurációkkal, kotta nélkül, Telemann: Fantázia 1.-Menüett G-dúrban, lehetőleg kívülről, 1 etűd, 1 előadási darab kísérettel, kotta nélkül. Felhasználható irodalom: Béres: Furulyaiskola II. Lőrincz-Paragi: Furulya ABC Furulyamuzsika I. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A furulyacsalád tagjai és hangterjedelmük. Az eddig tanult hangkészlet bővítése a következő hangokkal: cisz1, disz1, c3, d3. A fogások számozással történő jelölése. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Pontozott nyolcad és szünetjele, tizenhatod-szünet, többütemes szünetek jelölése, kis nyújtott és kis éles ritmus, nyolcadtriola, egyszerűbb átkötések. Alla breve, 2/2-es, 9/8-os, 12/8-os 4/8-os ütemek, ütemsúlyok. Enharmónia. Egy-egy átmenő- vagy váltóhangból álló díszítés készítése.
421
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei. Megfelelő előmenetel (és kézméret) esetén a f alapú altfurulya (vagy más f alapú hangszer) bevezetése, fogásai és olvasása hangzó magasságban. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Hanglezárás a száj kinyitásával. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal. Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán. Az altfurulya használatának gyakorlása. (Amennyiben az altfurulya bevezetésére ebben a tanévben kerül sor.) A rekesz-légzés és támasz állandó ellenőrzése a kétféle hangolású hangszer levegőszükségletének figyelembevételével. Kézfunkciók fokozott ellenőrzése a kétféle hangszer bevezetésekor. Az abc-s névvel való helyes, nem transzponáló gondolkodás ellenőrzése különböző módszerekkel. Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók. Minimális követelmény: Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hanglezárás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. Egyszerűbb szabad díszítések a kottakép alapján. Társas zenélésnél hangolás tanári segítséggel. Parlando népdalok és egyszerűbb tánctételek értelmesen tagolt megszólaltatása, a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, hangsorok, mérsékelt tempójú rövidebb etűdök (kívülről is). A félévi meghallgatás anyaga:
Etűd, népdalok, előadási darabok a helyi szokásoknak (vagy az év végi vizsga anyagának) megfelelően, skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, trilákkal, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Béres: Furulyaiskola III.
422
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Lőrincz-Paragi: Furulya ABC Furulyamuzsika I. II. Altfurulyára: Anon.: Erdélyi fejedelem tánca Bartók: Gyermekdal Susato: Allemande, Rondó 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. 3/2-es ütem, nehezebb átkötések. A hangmagassá és az artikulációs magánhangzók összefüggéseinek tudatosítása. A megfelelő artikuláció megválasztásának szempontjai. Könnyebb ékesítések a trillákon kívül: mordent, paránytrilla, előkék. Egyszerűbb szabad díszítések a tanár útmutatásai alapján. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei. Ha a 3. évfolyamon erre nem került sor, az f alapú altfurulya bevezetése, fogásai és olvasása hangzó magasságban. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Hanglezárás a száj kinyitásával. Staccato-játék nyelvzárással. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az előző évben tanult skálák tempójának fokozása. Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán. Az altfurulya használatának gyakorlása. (Amennyiben az altfurulya bevezetésére ebben a tanévben kerül sor.) A rekesz-légzés és támasz állandó ellenőrzése a kétféle hangolású hangszer levegőszükségletének figyelembevételével. Kézfunkciók fokozott ellenőrzése a kétféle hangszer bevezetésekor.
423
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Az abc-s névvel való helyes, nem transzponáló gondolkodás ellenőrzése különböző módszerekkel. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szopránfurulyán. Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók. Minimális követelmény: A t-r, d-r összetett hangindítások gördülékeny alkalmazása a tanár útmutatása alapján. Altfurulya használata. Melodikus (vagy összhangzatos) moll hangsorok gyakorlása. A fogástáblázat önálló használata. A tanuló alkalmazzon minimális dinamikát a zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására, a tanár útmutatásai alapján, legyen képes változó nyomáserősségű levegővezetésre. A félévi meghallgatás anyaga:
Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak (vagy az év végi vizsga anyagának) megfelelően, skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 szonátatétel trillákkal, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Bach: Menüett I. Couperin: Gavotte Vivaldi: Largo Franck: Intrada Furulyamuzsika II. Altfurulyára: Händel: F-dúr szonáta III.,IV. tétel Somis: Allegro Telemann: F-dúr szonáta I.,II. tétel Vivaldi: F-dúr szonáta 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc)
424
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya
Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Egész értékeknél hosszabb hangok és szünetjeleik, tizenhatod-triolák. A trillatáblázat használata. Egyszerűbb trillák forgódíszítéssel. Jelzetlen kötelező díszítések a kottakép alapján. A moduláció fogalma, egyszerűbb hangnemi kitérések felismerése a tanár segítségével. Inégal játék fogalma, szerepe a furulyajátékban. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A játszott anyagban előforduló új tánctípusok jellegzetességei. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Gyakorlás szoprán- és altfurulyán. A t-r-t-r-t artikuláció (inégal) bevezetése és gyakorlása. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az előző évben tanult skálák tempójának fokozása. Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szopránfurulyán. Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes. Minimális követelmény: Az egyszerűbb hangnemekhez tartozó fontosabb trillák ismeret. Mordent, paránytrilla, előkék alkalmazása. A félévi meghallgatás anyaga:
Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak (vagy az év végi vizsga anyagának) megfelelően, skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 szonáta- vagy szvittétel trillákkal és egyéb egyszerűbb ékesítésekkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Bach: Bourrée I.,II. h-moll, Corelli: Sarabande
425
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Loillet: e-moll szonáta I.,II. tétel Loillet: F-dúr szonáta Telemann: II. G-dúr Partita – tételek Altfurulyára: Händel: g-moll szonáta III.,IV. tétel Marcello: B-dúr szonáta Marcello: d-moll szonáta Pepusch: B-dúr „altszonáták‖ Telemann: F-dúr szonáta I.,II. tétel 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A furulya története és különböző stíluskorszakokban betöltött szerepe. A népi furulya és a furulya (blockflöte) közti különbség. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Harminckettedek, pontozott tizenhatodok és szünetjeleik, kettős nyújtópont. Az inégal játék alkalmazásának szabályai (elsősorban francia zenénél). A kromatika fogalma. Az akusztikus intonáció. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A szonáta felépítése, variációs formák, rondó. F-alapú furulyaszólamok egyéb lejegyzési formái a kamaraegyüttes igényei szerint. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Gyakorlás szoprán- és altfurulyán. A t-r-t-r-t artikuláció (inégal) bevezetése és gyakorlása. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az előző évben tanult skálák tempójának fokozása. Kromatikus skála. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szoprán- és altfurulyán. Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták.
426
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Minimális követelmény: Az egyszerűbb hangnemekhez tartozó fontosabb trillák ismeret. Mordent, paránytrilla, előkék alkalmazása. A trillatáblázat önálló használata. Bonyolultabb szabd díszítések a kottakép alapján. A tanuló alkalmazzon önállóan minimális belső dinamikát zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására. A félévi meghallgatás anyaga:
Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak (vagy az év végi vizsga anyagának) megfelelően, skála, lehetőleg figurációkkal, kotta nélkül. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 szonáta- vagy szvittétel trillákkal és egyéb egyszerűbb ékesítésekkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Bach: Gavotte, Bourrée D.dúr, Händel: Menuett, Loillet: h-moll szonáta, Telemann: B-dúr Partita – tételek Altfurulyára: Bellinzani: C-dúr szonáta Händel: C-dúr szonáta Telemann: Andante Veracini: G-dúr szonáta Vivaldi: d-moll szonáta Alapfok „B” tagozat „B‖ tagozatos oktatásra irányítható az a növendék, aki az átlagot meghaladó zenei tehetséggel és hangszeres adottságokkal rendelkezik, valamint érdeklődése és szorgalma alkalmassá teszi arra, hogy megfeleljen a „B‖ tagozatos oktatás minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek.
427
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya A növendékek legkorábban az „A‖ tagozat 2. évfolyam elvégzése után és minimum 10 éves kortól (általános iskola 5. évfolyam) kerülhetnek „B‖ tagozatra. Az átirányítás lehetőleg elismert szakember jelenlétében, vagy ajánlása alapján, szakmai bizottság előtt történjen. A „B‖ tagozatra irányítás alkalmával játszandó anyag a második évfolyam vizsgaanyagai közt található. „B‖ tagozatos oktatásra később jelentkező növendékeknek a „B‖ tagozatra irányítás alkalmával olyan anyagot kell játszaniuk, mely megfelel az adott „B‖ évfolya év végi vizsgaanyagának. 3. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A furulyacsalád tagjai és hangterjedelmük. Az eddig tanult hangkészlet bővítése a következő hangokkal: cisz1, disz1, c3, d3. A fogások számozással történő jelölése. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Pontozott nyolcad és szünetjele, tizenhatod-szünet, többütemes szünetek jelölése, kis nyújtott és kis éles ritmus, nyolcadtriola, egyszerűbb átkötések. Alla breve, 2/2-es, 9/8-os, 12/8-os 4/8-os ütemek, ütemsúlyok. Enharmónia. Egy-egy átmenő- vagy váltóhangból álló díszítés készítése. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei. Megfelelő előmenetel (és kézméret) esetén a f alapú altfurulya (vagy más f alapú hangszer) bevezetése, fogásai és olvasása hangzó magasságban. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Hanglezárás a száj kinyitásával. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal. Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán. Az altfurulya használatának gyakorlása. (Amennyiben az altfurulya bevezetésére ebben a tanévben kerül sor.) A rekesz-légzés és támasz állandó ellenőrzése a kétféle hangolású hangszer levegőszükségletének figyelembevételével. Kézfunkciók fokozott ellenőrzése a kétféle hangszer bevezetésekor.
428
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Az abc-s névvel való helyes, nem transzponáló gondolkodás ellenőrzése különböző módszerekkel. Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók. Minimális követelmény: Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hanglezárás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. Melodikus moll hangsorok gyakorlása. Egyszerűbb szabad díszítések a kottakép alapján. Társas zenélésnél hangolás tanári segítséggel. Parlando népdalok és egyszerűbb tánctételek értelmesen tagolt megszólaltatása, a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, hangsorok, mérsékelt tempójú rövidebb etűdök (kívülről is). A félévi meghallgatás anyaga:
Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, trillákkal, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Az év végi vizsga ajánlott anyaga:
Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, trillákkal, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Anon.: Lassú tánc Anon.: Pavane Bach: Menuett, Polonaise Corelli: a-moll szonáta Couperin: Gavotte Mozart: Cavatine Franck: Intrada Altfurulyára: Könnyebb darabokat lásd az „A‖ tagozat harmadik évfolyamánál! Händel: F-dúr szonáta III.,IV. tétel Somois: Allegro Telemann: F.dúr szonáta I.,II. tétel
429
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Vivaldi: F-dúr szonáta 4. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. 3/2-es ütem, nehezebb átkötések. A hangmagassá és az artikulációs magánhangzók összefüggéseinek tudatosítása. A megfelelő artikuláció megválasztásának szempontjai. Könnyebb ékesítések a trillákon kívül: mordent, paránytrilla, előkék. Egyszerűbb szabad díszítések a tanár útmutatásai alapján. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei. Ha a 3. évfolyamon erre nem került sor, az f alapú altfurulya bevezetése, fogásai és olvasása hangzó magasságban. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Hanglezárás a száj kinyitásával. Staccato-játék nyelvzárással. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az előző évben tanult skálák tempójának fokozása. Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán. Az altfurulya használatának gyakorlása. (Amennyiben az altfurulya bevezetésére ebben a tanévben kerül sor.) A rekesz-légzés és támasz állandó ellenőrzése a kétféle hangolású hangszer levegőszükségletének figyelembevételével. Kézfunkciók fokozott ellenőrzése a kétféle hangszer bevezetésekor. Az abc-s névvel való helyes, nem transzponáló gondolkodás ellenőrzése különböző módszerekkel. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szopránfurulyán. Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók. Minimális követelmény
430
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Az egyszerűbb hangnemekhez tartozó fontosabb trillák ismerete. Mordent, paránytrilla, előkék alkalmazása. A fogástáblázat önálló használata. A félévi meghallgatás anyaga:
Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonátatétel egyszerűbb ékesítésekkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Az év végi vizsga ajánlott anyaga:
Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonátatétel egyszerűbb ékesítésekkel és dallami díszítésekkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Bach: BourréeI.,II. h-mool Corelli: Sarabnde Loeillet: C-dúr szonáta Pepusch: d-moll szonáta III-IV. tétel Telemann: G-dúr Partita – tételek Altfurulyára Händel: g-moll szonáta Marcello: d-moll szonáta Telemann: F-dúr szonáta Vivaldi: Sarabande 5. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Egész értékeknél hosszabb hangok és szünetjeleik, tizenhatod-triolák. A trillatáblázat használata. Egyszerűbb trillák forgódíszítéssel. Jelzetlen kötelező díszítések a kottakép alapján.
431
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya A moduláció fogalma, egyszerűbb hangnemi kitérések felismerése a tanár segítségével. Inégal játék fogalma, szerepe a furulyajátékban. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. A játszott anyagban előforduló új tánctípusok jellegzetességei. A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Gyakorlás szoprán- és altfurulyán. A t-r-t-r-t artikuláció (inégal) bevezetése és gyakorlása. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az előző évben tanult skálák tempójának fokozása. Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szopránfurulyán. Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes. Minimális követelmény: Az egyszerűbb hangnemekhez tartozó fontosabb trillák ismeret. Mordent, paránytrilla, előkék alkalmazása. A trillatáblázat önálló használata. Bonyolultabb szabd díszítések a kottakép alapján. A tanuló alkalmazzon önállóan minimális belső dinamikát zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására. A félévi meghallgatás anyaga:
Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonáta- vagy szvittétel egyszerűbb ékesítésekkel és dallami díszítésékkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Az év végi vizsga ajánlott anyaga:
Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonáta- vagy szvittétel egyszerűbb ékesítésekkel és dallami díszítésekkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Bach: Gavotte, Bourrée D-dúr, Händel: Menuett Loeillet: F-dúr szonáta Loeillet: h-moll szonáta
432
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Telemann: G-dúr Partita Altfurulyára: Händel: C-dúr szonáta Marcello. B-dúr szonáta Pepusch: B-dúr „altszonáták‖ Telemann: B-dúr szonáta Veracini: G-dúr szonáta Vivaldi: d-moll szonáta 6. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A furulya története és különböző stíluskorszakokban betöltött szerepe. A népi furulya és a furulya (blockflöte) közti különbség. A magasd hangok fogásai kromatikusan a3-ig. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Harminckettedek, pontozott tizenhatodok és szünetjeleik, kettős nyújtópont. Az inégal játék alkalmazásának szabályai (elsősorban francia zenénél). A kromatika fogalma. Az akusztikus intonáció. Jellegzetes basszusfordulatok, sorzárlatok felismerése a tanár segítségével. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasítások. Versenymű, fantázia. Basszuskulcsban olvasás (lehetőleg basszusfurulyán). A hangszerkezelés fejlesztése: A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása. Gyakorlás szoprán- és altfurulyán. A t-r-t-r-t artikuláció (inégal) bevezetése és gyakorlása. Skálák a teljes hangterjedelem felhasználásával, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az előző évben tanult skálák tempójának fokozása. Kromatikus skála.
433
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Az oktávon túli hangközök – a pontos nyomáskülönbség-változtatás – gyakorlása, a szájüregmódosítás, valamint a nyelvmunka összehangolásával, tenuto és legato. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szoprán- és altfurulyán. Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták. Minimális követelmény: Zárlati hemiolák önálló felismerése. Önálló hangolás. Hosszabb lélegzetű etűdök technikailag pontos megoldása. Barokk szonáták élményszerű előadása a tanult zenei kifejezőeszközök felhasználásával. Altfurulya szólamok olvasása kóruslejegyzésben. Bonyolultabb szabad díszítések játéka a kottakép alapján. A félévi meghallgatás anyaga: Ha a növendék felvételi vizsgára készül:
skála: Asz-dúr, melodikus f-moll tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzatfelbontásokkal, kotta nélkül, a zeneművészeti szakközépiskola felvételi anyaga. Ha a növendék nem készül felvételi vizsgára: Skála: tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 2 szonáta- vagy szvittétel egyszerűbb ékesítésekkel és dallami díszítésekkel, kísérettel. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Ha a növendék felvételi vizsgát tett:
skála, bármi a felvételi vizsga után tanult anyagból. Ha a növendék nem tett felvételi vizsgát:
skála, 1 etűd, a teljes szonáta. Az etűdök és előadási darabok közül legalább egyet kotta nélkül kell játszani. Felhasználható irodalom: Bach: h-moll Menuett Frescobaldi: Cantone Telemann: B-dúr Partita Altfurulyára: Marcello: e-moll szonáta
434
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Telemann: „Kis‖ C-dúr szonáta Veracini: a-moll szonáta Vivaldi: g-moll szonáta Továbbképző „A” tagozat 7. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A magas hangok fogásai kromatikusan. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla-és egyéb segédfogások. T-l, d-l artikulációk szerepe a furulyajátékban. Szextola, kvintola stb. Nehezebb trillák forgódiszitéssel, kettős ékesitések (doppelschlag). A vibrato szerepe a zenében: vibrato, mint a barokk diszités eszköze. Az ujjvibrato és a rekeszvibrato fogalma. Az ujjvibrato „fogásai‖. A játszott anyagban előforduló új tempó-és karakterjelzések, előadási utasitások. Versenymű, fantázia. F-alapú furulyaszólamok egyéb lejegyzési formái. Az előző évben tanultaktól függően basszuskulcsban olvasás, vagy altszólamok violinkulcsban oktávval lejjebb irva = kórusnotáció. A fa hangszerek tisztitása, karbantartása. A hangszerkezelés fejlesztése: A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. A t-l, d-l összetett hanginditások bevezetése és gyakorlása. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. In F: Asz-dúr, melodikus (vagy összhangzatos) a-, e-, c-moll skálák, kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. Az elózó években tanult skálák tempójának fokozása. A kromatikus és a két egészhangú skála. Különböző vibratok állandó gyakorlása, alkalmazása. Az oktávon túli hangközök – a pontos nyomáskülönbség-változtatás – gyakorlása, a szájüregmódositás, valamint a nyelvmunka összehangolásával, tenuto és legato. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, a feltételezhető kamaraegyüttesben alkalmazott hangszeren. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták. Minimális követelmény: Zárlati hemiolák önálló felismerése. Önálló hangolás. Az artikulációs magánhangzók tudatos, önálló alkalmazása a hangmagasság függvényében. Hosszabb lélegzetű etűdök technikailag pontos megoldása. A félévi meghallgatás ajánlott anyaga: Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak megfelelően,
435
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya
kromatikus skála. (Ha nincs félévi meghallgatás, az itt megjelölt hangsort is javasoljuk szerepeltetni az év végi vizsga anyagában.) Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: melodikus (vagy összhangzatos) c-moll in F, figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, vagy egy tételpár. 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla-és egyéb segédfogások. A tanult ritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták átfogó rendszerezése. Népzenei diszitések a furulyán. Egyszerűbb szabad diszitések önállóan. A túlpontozás, mint zenei elem. Jellegzetes basszusfordulatok, sorzárlatok felismerése a tanár segitségével. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. A barokk szvit tételei. A hangszerkezelés fejlesztése: A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. A t-l, d-l összetett hanginditások bevezetése és gyakorlása. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. In F: Asz-dúr, A-dúr melodikus (vagy összhangzatos) c-, f-moll skálák, kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. Az elózó években tanult skálák tempójának fokozása. A kromatikus és a két egészhangú skála. Különböző vibratok állandó gyakorlása, alkalmazása. Az oktávon túli hangközök – a pontos nyomáskülönbség-változtatás – gyakorlása, a szájüregmódositás, valamint a nyelvmunka összehangolásával, tenuto és legato. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, a feltételezhető kamaraegyüttesben alkalmazott hangszeren. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták. Minimális követelmény A magas hangok fogásainak ismerete kromatikusan. A t-d, t-r, d-r artikulációk egységes tempójú alkalmazási képessége. Inégal játék gördülékeny alkalmazása a tanár útmutatásai alapján. Jelzetlen kötelező diszitések önálló alkalmazása. Barokk szonáták élményszerű előadása a tanult zenei kifejezőeszközök felhasználásával. A félévi meghallgatás ajánlott anyaga: Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak megfelelően, Skála: Asz-dúr in F figurációkkal, kotta nélkül.(Ha nincs félévi meghallgatás, az itt megjelölt hangsort is javasoljuk szerepeltetni az év végi vizsga anyagában.) Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: A-dúr in F, figurációkkal, kotta nélkül,
436
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya
1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, vagy egy tételpár.
9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla-és egyéb segédfogások. Új ritmikai elemek megértése az eddig tanultak alapján. (Nagy triolák, triolák különböző átkötésekkel, hatvannegyedek.) A francia barokk jellegzetes ékesitései. A hanginditások tempójának fokozását szolgáló artikulációk. Összetett ornamensek. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. A különböző barokk szonátatipusok tételeinek jellegzetességei. Hagyományos lejegyzésű XX. századi zenével kapcsolatos tudnivalók. A hangszerkezelés fejlesztése: A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. A t-r-l-r összetett hanginditások bevezetése és gyakorlása. A t-k t-k, d-g d-g „duplanyelves‖ hanginditások gyakorlása, hármas elrendezésben is: t-k-t k-t-k. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. In F: Asz-, A-, E-dúr, melodikus (vagy összhangzatos) f-, h-moll skálák, kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. Az elózó években tanult skálák tempójának fokozása. A kromatikus és a két egészhangú skála. Különböző vibratok állandó gyakorlása, hajlékony, változatos alkalmazása. Az oktávon túli hangközök – a pontos nyomáskülönbség-változtatás – gyakorlása, a szájüregmódositás, valamint a nyelvmunka összehangolásával, tenuto és legato. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, a feltételezhető kamaraegyüttesben alkalmazott hangszeren. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták. Minimális követelmény: A t-r-t-r-t inégal játék önálló alkalmazása. Nehezebb trillák forgódiszitéssel. Kettős ékesitések problémamentes alkalmazása. Ujjvibrato, rekeszvibrato. A félévi meghallgatás ajánlott anyaga: Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak megfelelően, Skála: melodikus (vagy összhangzatos) f-moll in F.(Ha nincs félévi meghallgatás, az itt megjelölt hangsort is javasoljuk szerepeltetni az év végi vizsga anyagában.) Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: e-dúr in F, figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, vagy egy tételpár.
437
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. A hangterjedelem bővitése. A barokk „duplanyelv‖, a di-dll di-dll. XX. századi furulyazene modern lejegyzésű kottaképének értelmezése. Modern lejegyzésű XX. századi furulyazene kifejezőeszközei. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. A fa hangszerek „block‖-jának tisztitása. A hangszerkezelés fejlesztése: A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. A t-r-l-r összetett hanginditások bevezetése és gyakorlása. A t-k t-k, d-g d-g „duplanyelves‖ hanginditások gyakorlása, hármas elrendezésben is: t-k-t k-t-k. Próbálkozás a di-dll di-dll barokk duplanyelvvel. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. In F: A-, E-dúr, melodikus (vagy összhangzatos) f-, fisz-, b-, h-moll skálák, kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. Az elózó években tanult skálák tempójának fokozása. A kromatikus és a két egészhangú skála. Különböző vibratok állandó gyakorlása, hajlékony, változatos alkalmazása. A XX. századi furulyazene különleges megszólaltatási módjainak, hangeffektusainak gyakorlása. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, a feltételezhető kamaraegyüttesben alkalmazott hangszeren. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták. Minimális követelmény: A t-k t-k, d-g d-g „duplanyelves‖ hanginditások alkalmazása. Egyszerűbb szabad diszitések önálló alkalmazása. Összetett ornamensek. Az előző években tanult artikulációk stilusos alkalmazása. A félévi meghallgatás ajánlott anyaga: Etűdök és előadási darabok a helyi szokásoknak megfelelően, Skála: melodikus (vagy összhangzatos) h-moll in F, figurációkkal, kotta nélkül.(Ha nincs félévi meghallgatás, az itt megjelölt hangsort is javasoljuk szerepeltetni az év végi vizsga anyagában.) Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: melodikus (vagy összhangzatos) b-moll in F, figurációkkal, kotta nélkül, 1 etűd, 2 különböző karakterű előadási darab, vagy egy tételpár. Felhasználható irodalom: Az „A‖ továbbképző évfolyamok anyaga nincs külön feltüntetve, válogassunk a „B‖ tagozat évfolyamainak anyagából a növendékek érdeklődésének és tudásszintjének megfelelően. Továbbképző „B” tagozat
438
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya 1. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla-és egyéb segédfogások. Szextola, kvintola stb. A túlpontozás, mint zenei elem. A francia barokk jellegzetes ékesitései. Összetett ornamensek. Bonyolultabb szabad diszitések a tanár útmutatásai alapján. A vibrato szerepe a zenében: vibrato, mint a barokk diszités eszköze. Az ujjvibrato és a rekeszvibrato fogalma. Az ujjvibrato „fogásai‖. A játszott anyagban előforduló új tempó-és karakterjelzések, előadási utasitások. A barokk szvit tételei. A fa hangszerek tisztitása, karbantartása. A hangszerkezelés fejlesztése: Gyakorlás szoprán- és altfurulyán is. A t, d, r, l artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. Dúr és melodikus moll skálák 5#, 5b előjegyzésig In F: kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. Az előző években tanult skálák tempójának fokozása. A kromatikus és a két egészhangú skála. Különböző vibratok állandó gyakorlása, alkalmazása. Az oktávon túli hangközök – a pontos nyomáskülönbség-változtatás – gyakorlása, a szájüregmódositás, valamint a nyelvmunka összehangolásával, tenuto és legato. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták. Minimális követelmény: A magas hangok fogásainak ismeret kromatikusan. Az artikulációs magánhangzók tudatos, önálló alkalmazása a hangmagasság függvényében. A t-d, t-r, d-r artikulációk könnyed alkalmazása tizenhatodokban is. Inégal játék gördülékeny alkalmazása a tanár útmutatásai alapján. Jelzetlen kötelező diszitések önálló alkalmazása. Nehezebb trillák forgódiszitéssel. Kettős ékesitések problémamentes alkalmazása. Hosszabb hangok akusztikus intonálása. Basszuskulcsban olvasás. A félévi meghallgatás anyaga: Skála: Desz-dúr, melodikus b-moll in F tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd,
439
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya 1 versenymű két tétele, vagy egyéb, lehetőleg teljes ciklikus mű. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: H-dúr, melodikus gisz-moll in F tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 1 versenymű két tétele, vagy egyéb, lehetőleg teljes ciklikus mű. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Felhasználható irodalom: Bach: Duettek Baston: 6 Koncert Bononcini: Divertimenti da Camera Braun: Szólók Händel: B-dúr szonáta Marcello: 12 szonáta Telemann: Duók Telemann: F-dúr szonáta Vivaldi: F-dúr koncert 8. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek: A harmadik oktáv további hangjai kromatikusan. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla-és egyéb segédfogások. A tanult ritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták átfogó rendszerezése. A t-r-l-r összetett hanginditás szerepe a furulyajátékban. Népzenei diszitések a furulyán. Egyszerűbb szabad diszitések önállóan. Herz, a félhang századolása (cent), a hangológép használata. A korabeli hangolások. A játszott anyagban előforduló új tempó-és karakterjelzések, előadási utasitások. A barokk szvit tételei, jellegzetességei. Basszuskulcsban olvasás tenor-furulyán. A hangszerkezelés fejlesztése: Gyakorlás C- és F-alapú furulyán is. A t, d, r, l artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. Dúr és melodikus moll skálák 6#, 6b előjegyzésig In F: kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. Az előző években tanult skálák tempójának fokozása. Különböző vibratok állandó gyakorlása, alkalmazása. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták.
440
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Minimális követelmény: Az előző években tanult artikulációk stilusos alkalmazása. A t-r-t-r-t inégal játék önálló alkalmazása. Kantilénák játéka törésmentesen. Összetett ornamensek. Ujjvibrato, rekeszvibrato. Tájékozódás egyszerűbb polifon zenében. A barokk szvit tételeinek ismerete. A félévi meghallgatás anyaga: Skála: Gesz-dúr, melodikus esz-moll in F tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 2 etűd, 1 versenymű két tétele, vagy egyéb, lehetőleg teljes ciklikus mű. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: kromatikus és egészhangú skálák kotta nélkül, 2 etűd, 1 versenymű két tétele, vagy egyéb, lehetőleg teljes ciklikus mű. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Felhasználható irodalom: Bach: Gordonka szvitek Börner: Flötenkaleidoskop Brüggen: 5 etűd Händel: a-moll szonáta Händel: F-dúr szonáta Mancini: 12 szonáta Pepusch: 6 szonáta (alt) Telemann: Duók Vivaldi: D-dúr koncert 9. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc)
Hangszeres és zenei ismeretek: Piano- és fortefogások. A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások. Új ritmikai elemek megértése az eddig tanultak alapján. A hanginditások tempójának fokozását szolgáló artikulációk. Improvizáció „ground‖ basszusra. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. Hagyományos lejegyzésű XX. századi zenével kapcsolatos tudnivalók. C-kulcsos kották és régies lejegyzések olvasása. A hangszerkezelés fejlesztése: Gyakorlás C- és F-alapú furulyán is.
441
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. A t-k t-k, d-g d-g „duplanyelves‖ hanginditások gyakorlása, hármas elrendezésben is: t-k-t k-t-k. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. A dúr és melodikus moll skálák ismétlése kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. A kromatikus és a két egészhangú skála. Különböző vibratok állandó gyakorlása, hajlékony, változatos alkalmazása. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáta. Minimális követelmény: Valamennyi tanult hanginditás egységes tempójú alkalmazási képessége, stilusos használata. Ujjvibrato és rekeszvibrato differenciált alkalmazása. Ritkán előforduló enharmóniák intonálásának ismerete. Tájékozódás bonyolult polifon zenében. A félévi meghallgatás anyaga: Skála: #-es dúrok kibővitett hangterjedelemben tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 1 etűd, 1 korabarokk vagy XX. századi mű/tétel, 1 versenymű két tétele. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: b-s dúrok kibővitett hangterjedelemben tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 1 etűd, 1 korabarokk vagy XX. századi mű/tétel, 1 versenymű két tétele. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Felhasználható irodalom: Bach: Gordonka szvitek Bach: F-dúr (fuvolára irt) szonáta Corelli: La Follia Feltkamp: 12 etűd szopránfurulyára Fesch: 6 szonáta Händel: C-dúr szonáta Krähmer: Variációk Sammartini: F-dúr koncert Telemann: Duószonáták Winterfeld: 40 etűd altfurulyára 10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) Hangszeres és zenei ismeretek A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla- és egyéb segédfogások.
442
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Furulya Különféle fogásrendszerek (reneszánsz, angol, barokk). A barokk „duplanyelv‖, a di-dll di-dll. XX. századi furulyazene modern lejegyzésű kottaképének értelmezése. Akkordhangok, üveghangok, elidegenitett hangok, bevezetés a modern zene világába. A játszott anyagban előforduló új tempó- és karakterjelzések, előadási utasitások. A fa hangszerek „block‖-jának tisztitása. A hangszerkezelés fejlesztése: Gyakorlás C- és F-alapú furulyán is. A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hanginditások, valamint a t-r-t-r-t inégal játék állandó gyakorlása. A t-k t-k, d-g d-g „duplanyelves‖ hanginditások gyakorlása, hármas elrendezésben is: t-k-t k-t-k. Hangsorok gyakorlása altfurulyán. A dúr és melodikus moll skálák ismétlése kibővitett hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal. A kromatikus és a két egészhangú skála. A technikai elemek továbbfejlesztése a virtuozitás irányába. Különböző vibratok állandó gyakorlása, hajlékony, változatos alkalmazása. A XX. századi furulyazene különleges megszólaltatási módjainak, hangeffektusainak gyakorlása. Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon. Társas zenélés: furulya kisérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáta. Minimális követelmény: Világosan megkülönböztethető forte és piano játék, piano és forte fogások önálló alkalmazása. A t-k t-k, d-g d-g „duplanyelves‖hanginditások használata, hármas elrendezésben is. Egyszerűbb szabad diszitések önállóan. A félévi meghallgatás anyaga Ha a növendék felvételi vizsgára készül: a zeneművészeti főiskola felvételi anyaga. Ha a növendék nem készül felvételi vizsgára: Skála: #-es mollk kibővitett hangterjedelemben tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 1 etűd, 1 korabarokk vagy XX. századi mű/tétel, 1 versenymű két tétele. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála: b-s mollk kibővitett hangterjedelemben tercekkel, hármashangzat- és domináns négyeshangzat-felbontásokkal, kotta nélkül, 1 etűd, 1 korabarokk vagy XX. századi mű/tétel, 1 versenymű két tétele. Az etűdök és előadási darabok közül ajánlott legalább egyet kotta nélkül játszani! Felhasználható irodalom: Bach: Gordonka szvitek Coreeli: Szonáták1-6. Hotteterre: B-dúr duó Linde: Fantasien und Scherzi Quantz: Capricciok
443
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Telemann: a-moll szvit Telemann: B-dúr fantázia Vivaldi: G-dúr koncert Wohlgemuth: Sonatine Harmonika Szakirányú feladatok Ismertesse meg a növendékekkel a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait, regisztereit, azok elnevezéseit, a hangszer történetét, fajtáit, a rokon billentyűs hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot, sokszínű billentéskultúrát, kidolgozott légszekrényvezetést, a művek karakterének megfelelő regisztrálási képességet, gyors és megbízható regiszterváltási készséget, differenciált hangindítást és hanglezárást, laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, a két kéz függetlenségét, a különböző testrészek összehangolt munkáját. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen dúr és moll skálákat különböző tempókban és billentésmódokkal, párhuzamosan és ellenmozgásban, oktáv, terc, szext és decima távolságban, hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban, a skálákhoz hasonló módokon, a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat, technikai gyakorlatokat, etűdöket. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a lapról olvasási készség fejlesztésére, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, a rendszeres társas muzsikálásra. Fejlessze a növendék zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást, hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét az ujjgyakorlatokat, etűdök, skálák alkalmazásával, légszekrénykezelését,
444
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika
muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával. Tanítsa meg az alapvető karbantartási feladatokra. Követelmények Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után: Az „A‖ tagozat végén Ismerje a növendék a zeneművek stílusához jól illeszkedő regisztereket, hangszínek kiválasztásának alapvető szempontjait, a regiszterkapcsolók jeleit, a regiszterek oktávfekvéseit, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Tudja hangszerét helyesen tartani, a légszekrény-technikai elemeket automatikusan használni. Legyen képes előre megtervezett légvezetéssel játszani, a záróhangokat légszekrénnyel zárni, differenciált dinamika alkalmazására, valamennyi dinamikai tartomány alkalmazására, a zenei formát visszatükröző légvezetésre, a bal kéz valamennyi funkciójának használatára, szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek megvalósítására, a hangszere regisztrálási lehetőségeit kihasználni, zeneműveket fejből is előadni. Rendelkezzék évfolyamának megfelelően kiművelt hangszeres technikával, helyes kéztartással, telt, erőteljes alaphanggal, kifejező játékmóddal, a zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmóddal, a hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel. A „B‖ tagozat végén (az „A‖ tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban, hármashangzatokkal, 1 élénk tempójú jobbkezes etűd, 1 élénk tempójú balkezes etűd, 1 élénk tempójú kétszólamú barokk mű, 1 többszólamú barokk mű, 1 szonatina,
445
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika 1 harmonikadarab kortárs szerzőtől, 1 szabadon választott mű. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. Tananyag A tananyaghoz kapcsolódó általános ismeretek: Ismerje meg a tanuló a játszott művekben előforduló tempójelzéseket, karakterjelzéseket, dinamikai és előadási jeleket, valamint az előforduló zenei műszavak magyar jelentését, a játszott zeneművek felépítését, zenei formáját, a különféle tánctételek karakterét, a tánctételek jellegzetességeit, a játszott művek stílusjegyeit, e művek keletkezésének történelmi hátterét, más művészetek alkotásait az adott korból, és játssza a tanuló kortárs külföldi és magyar szerzők harmonikaműveit, a tanuló a zeneművek stílusához jól illeszkedő regiszterek, hangszínek kiválasztásának szempontjait, a regiszterkapcsolók jeleit, a regiszterek oktávfekvéseit. A tanuló rendelkezzen a hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel, mindenkori testalkatának megfelelő nagyságú hangszerrel. Törekedjen a tanár a növendék ritmusérzékének, hallásának és zenei kifejezőkészségének állandó fejlesztésére, kottaolvasási készségének és lapról játékának fejlesztésére, tudatos zenei memorizálási készségének fejlesztésére, zenei ízlésének, stílusérzékének és a karakterek iránti érzékenységének fejlesztésére, zenei fantáziájának kibontakoztatására, céltudatos és gazdaságos gyakorlási módszerének kialakítására, légvezetésének, a levegővel való gazdálkodásának folyamatos fejlesztésére, önállóságának céltudatos fejlesztésére a zenei és technikai problémák megoldása, valamint a játszott zeneművek a tanuló ízlésének megfelelő kiválasztása terén, zeneelméleti készségei fejlesztése terén a hangszer adottságaiból adódó előnyök kihasználására. Hangszeres előképző Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: A törzshangok olvasása g-kulcsban c1-c2 majd c1-g2 hangterjedelemben. A törzshangok olvasása f-kulcsban c-c1 majd F-c1 hangterjedelemben. Egész, fél, negyed, nyolcad érték és szünetjel. Az alkalmazott regiszterek kiválasztásának szempontjai. Az egykórusos regiszterek használata. A légszekrényváltás jelei. A hangszerkezelés fejlesztése:
446
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika A szíjak helyes beállítása. A lehetőséd szerinti helyes hangszertartás és ülés beállítása. A jobb és a bal kéz helyes tarásának beállítása. Kitartott hangok játéka azonos hangon, változó hangon. Egy levegőre kettő, három, négy legato hang, billentyűn, ill. a balkéz-gombokon, kényelmes hangtartományban. Törzshangok a billentyűkön, ill. a balkéz-gombokon. Non legato egész és fél ritmusértékű hangok pontos hanghosszúsága. Minimális követelmény: Pentachord hangterjedelmű gyakorlatok kitartott hangokkal, külön kézzel vagy váltott kézzel. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Bármilyen más, kis hangterjedelmű, elsősorban kitartott hangokból építkező egy- vagy kétkezes anyag, egyszerű népdal vagy gyermekdal. A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 külön kezes vagy kétkezes gyakorlat, gyermek- vagy népdal.
Az év végi beszámoló anyaga: 2 külön kezes vagy kétkezes gyakorlat, gyermek- vagy népdal. Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: A harmonika a hangszerek családjában. A harmonika részei és sajátosságai. A harmonika kezelésének, gondozásának és karbantartásának legalapvetőbb ismeretei. A törzshangok olvasása c1-g2, valamint F-d1 hangterjedelemben. A végzett anyagban szereplő módosított hangok ismerete. Az egész, fél, negyed, nyolcad érték és szünetjel. A 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es ütem. A bal kéz dúr és moll akkordjainak mechanikus jelzése. A tagolás alapfogalmai: ütem, ütemvonal, ismétlőjel, korona, záróvonal, a levegőváltás jelei. A gyakorlatokhoz kapcsolódó tempójelzések. Különböző kitartottságú hangok ismerete, legato, tenuto, staccato. Egyes-kettes ujjak ujjalátevése. Szükség esetén prima volta, seconda volta. Az alkalmazott regiszterek használata. A hangszerkezelés fejlesztése: A szíjak helyes beállítása. A helyes hangszertartás és ülés beállítása. A jobb és a bal kéz helyes tartásának beállítása. Gyakorlatok külön kézzel, unisono és kétszólamú játék dó- és lápentachord hangkészletben. Telt alaphang kialakítása. A légszekrény helyes kezelésének beállítása, egyenes hangindítás, hangzárás. Az utolsó hang légszekrényes lezárása. A jobb kéz dallamkísérete dúr és moll akkordokkal.
447
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika A tenuto hangok pontos, egyenletes és megtervezett hanghosszúsága különféle ritmusértékek esetén. Különböző dinamika: hangos és halk játék. Minimális követelmény: Jól beállított hangszertartás, kéztartás. Előre megtervezett légvezetés. A jobb kéz dallamának kísérete dúr akkordokkal. Gyakorlatok kitartott hangokkal, váltott kézzel. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Bármilyen más, a helyi adottságokhoz és területi sajátosságokhoz igazodó színvonalas harmonikaiskola. A tanszaki meghallgatás anyaga: 2 kétkezes mű, gyermek- vagy népdal. Az év végi beszámoló anyaga: 4 kétkezes mű, gyermek- vagy népdal. 2. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C- c3ig. A tizenhatod érték és szünetjel, a nyújtópont, triola, szinkópa. A bal kéz dominánsszeptim-akkordjainak mechanikus jelzése. Prima volta, seconda volta, da capo al fine utasitások. Dúr skálák 2#, 2b előjegyzésig, hármashangzatok. A jobb kéz dallamának kísérete a bal kéz dúr szext- és dúr kvartszextakkordjaival, vagyis tercváltó és kvintváltó basszuskísérettel. A gyakorlatokhoz kapcsolódó újabb tempójelzések, ritenuto. Ujjalátevés, hétfokú dallam. A tanult művek formai elemzése az életkornak megfelelő szinten. Azonosság, hasonlóság, különbség felismerése. A crescendo, decrescendo jelek ismerete. A hangszerkezelés fejlesztése: A hangszer- és kéztartás további alakítása. Az alaptempók gyorsítása a növendék készségeivel összhangban. A jobb kéz dallamának kísérete dúr, moll, dominánsszeptim akkordokkal, dúr szext és kvartszext fordításokkal. Differenciált dinamika. Előre megtervezett légvezetés megnövelt légszekrényutakon. A szünet előtti utolsó hang zárása légszekrénnyel. A bal kéz egyszerű dallamjátéka kísérő funkciós környezetben. A tanult darabok mintegy harmada fejből megtanulandó. A különböző artikulációjú szólamok esetén a hangok hosszúságának pontos beállítása. Minimális követelmény: A jobb kéz ujjalátevés nélküli dallamának kísérete dúr és moll akkordokkal. Előre megtervezett légvezetés rövidebb légszekrényutakkal.
448
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Telt alaphang. Az utolsó hang légszekrényes lezárása. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Czerny Bartók K.: Harmonikaetűdök Bármilyen más, az ismeretekhez és a hangszerkezelés fejlettségi szintjéhez igazodó mű, gyermekdal, népdal vagy gyakorlat. A tanszaki meghallgatás anyaga: 2 gyermekdal vagy népdal Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 3 gyermekdal vagy népdal. 3. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C-e3-ig. Kettősfogások jobb kézben. Dúr skálák 3#, 3b előjegyzésig, dúr hármashangzatok. Összhangzatos moll skálák 2#, 2b előjegyzésig, moll hármashangzatok. Crescendo - decrescendo. A bal kéz hármashangzatainak felismerése kottaképről, a hagyományos lejegyzés megismerése. A tanult anyagban szereplő művek formai elemzése, a barokk táncok főbb jellegzetességeinek megismerése. A bal kéz módosított hangjainak biztos ismerete. A helyes ujjrendkészítés főbb szabályai. A 3/8-os, 4/8-os, 6/8-os ütem. A harmonika regiszterkapcsolói, a regisztrálás mint formaalkotó elem. A hangszerkezelés fejlesztése: A bal kéz dallamjátékának fokozott fejlesztése. A jobb kéz kétszólamú játékának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, dúr szext és kvartszext fordításokkal. Kétszólamú tisztán polifon játék két kézzel. Az árnyalt és fokozatos, lépcsők nélküli dinamikai formálás fejlesztése. A hosszabb hangok légszekrényes formálása. A regisztrálás technikájának fejlesztése. Kamarazene az adott lehetőségek szerint. Repeticiós technika megvalósítása váltott ujjakkal. Minimális követelmény: A jobb kéz ujjalátevéses dallamának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, valamint dúr szext és kvartszext fordításokkal. Előre megtervezett légvezetés hosszabb légszekrényutakkal. Differenciált dinamika. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Czerny - Bartók K.: Harmonikaetűdök, Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből.
449
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk tánctétel, 1 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 1 barokk tánctétel, 2 előadási darab. 4. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: Akkordfogások a jobb kézben. Dúr és összhangzatos moll skálák 4#, 4b előjegyzésig, két oktávon keresztül, dúr és moll hármashangzatok. Dalforma, rondóforma. A játszott anyag formai elemzése, a tánctípusok jellegzetességeinek megismerése. Az alteráció fogalma. A hangszer külső karbantartása: a billentyűk, gombok és a légszekrény tisztítása. Páratlan nyolcadszámú ütemfajták. Bal kézben kíséret moll akkordok kvatszext fordításával A hangszerkezelés fejlesztése: A légvezetés állandó fejlesztése. A dinamika határainak kiterjesztése. A regisztrálás technikájának továbbfejlesztése. A rövidebb hangok légszekrényes formálása. Basszuskulcsban lejegyzett anyag játéka jobb kézben, a hangmagasságnak megfelelően regisztrálva. A skálázás tempójának fokozása, különféle ritmusvariációk. Zenei gondolatok légszekrénnyel történő indítása, zárása. A sforzato technikai megvalósítása, zenei indokoltsága. Kisebb terjedelmű klasszikus szonatinák ill. előadási darabok. Kamarazene az adott lehetőségek szerint. Minimális követelmény: Kétszólamú tisztán polifon játék két kézzel. Barokk tánctétel stílusos előadása. Basszuskulcsban lejegyzett anyag olvasása jobb kézben. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I-II. Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Harmonika album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Vas G.: Dallamos basszusetűdök Az ifjú harmonikás I. Muzsikáló gyermekvilág Bogár I.: Szonatina-album. A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga:
450
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika 1 etűd, 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. 5. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C-a3-ig. A dúr és összhangzatos moll skálák 5#, 5b előjegyzésig, két oktávon keresztül, hármashagzatokkal is. Díszítések. A moduláció fogalma, egyszerűbb hangnemi kitérések felismerése a tanár segítségével. Négyeshangzatok és fordításaik. A hangszer belső tisztítása, a jobb és bal kéz mechanika karbantartása. Bal kézben kíséret moll akkordok szext fordításaival. A hangszerkezelés fejlesztése: A légszekrénytechnikai elemek automatikussá tétele. A dinamika határainak kiterjesztése a tiszta intonáció megtartása mellett. A kéztechnikai elemek gyorsítása, elmélyítése, tökéletesítése. Hosszabb zenei gondolatok egy légszekrényúttal történő összefogása, tekintettel az ötödik évfolyamban elvárható nagyobb hangszer adta lehetőségekre. A hangszínváltók használata. Nagyobb terjedelmű klasszikus szonatinák és előadási darabok. A futamtechnika és a tempótartási készség fejlesztése. Az önálló munka alapjainak lerakása. A legfontosabb zenei karakterek kifejezése. Kamarazene lehetőség szerint más hangszerekkel is. Minimális követelmény: Differenciált dinamika és artikuláció. A regiszterkapcsolók stílusos használata. A légszekrénytechnikai elemek stílusos használata. Előre megtervezett légvezetés hosszabb légszekrényutak esetén is. A művek zenei igényének megfelelő tempók, tempótartás. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I-II. Szonatina-album Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Gyakorlatok Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Harmonika-album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Vas G.: Dallamos basszusetűdök Az ifjú harmonikás I-II. Muzsikáló gyermekvilág A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab.
451
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika 6. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x30 perc) Ismeretek: A dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, két oktávon keresztül, hármashagzatokkal is. A tananyagban előforduló összetettebb zenei formák elemzése, felismerése. A hangszerkezelés fejlesztése: Ez a tanév az elmúlt tanévek zenei és hangszertechnikai ismereteinek összefoglalására, megérlelésére szolgál. Virtuózabb jellegű művek, etűdök tempójának gyorsítása, a futamtechnika fejlesztése, tempótartás készségének fejlesztése. Törekvés az önálló munkára. Kamarazene, lehetőség szerint más hangszerekkel is, minél változatosabb összeállításban. Minimális követelmény: Helyes hangszertartás, kéztartás. Telt, erőteljes alaphang. Előre megtervezett légvezetés. A légszekrénytechnikai elemek automatikus használata. A záróhangok légszekrényes zárása. Differenciált dinamika, valamennyi dinamikai tartomány használata. A zenei formát visszatükröző légvezetés. A bal kéz valamennyi funkciójának használata. Kifejező játékmód, szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek. A regisztrálás lehetőségeinek kihasználása. A zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmód. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola II. Szonatina-album Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Gyakorlatok Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Harmonika-album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Vas G.: Dallamos basszusetűdök Az ifjú harmonikás I-II. Muzsikáló gyermekvilág Kardos – Veszprémi: Klasszikus táncok és virtuóz darabok harmonikára I. A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. Alapfok „B” tagozat
452
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika „B‖ tagozatra irányítható az a növendék, aki az átlagot meghaladó zenei tehetséggel és hangszeres adottságokkal rendelkezik, érdeklődése és szorgalma alkalmassá teszi arra, hogy megfeleljen a „B‖ tagozat minőségben és mennyiségben magasabb követelményeinek. „B‖ tagozatra kerülés legkorábban az első évfolyam végén, az év végi beszámoló alapján, ill. a „B‖ tagozatos meghallgatás alapján történik. A „B‖ tagozat különböző évfolyamaiban az ismeretek és a hangszerkezelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok alapjait a megfelelő „A‖ tagozatos évfolyamoknál leírtak képezik. A tanuló hangszeres játéka elsősorban minőségben, a hangszerkezelés biztonságában, virtuozitásában, az előadás kifejezőerejében, valamint a végzett anyag mennyiségében haladja meg az „A‖ tagozat megfelelő évfolyamának szintjét. A „B‖ tagozat elsődleges célja, hogy a hatodik évfolyamos növendék megfelelő felkészültséggel rendelkezzél ahhoz, hogy sikeres felvételi vizsgát tegyen a zeneművészeti szakközépiskolák harmonika tanszakára. 2. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x45 perc) Ismeretek: A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C- d3ig. A tizenhatod érték és szünetjel, a nyújtópont, triola, szinkópa. A bal kéz dominánsszeptim-akkordjainak mechanikus jelzése. Prima volta, seconda volta, da capo al fine utasítások. Dúr skálák felépítése, játéka 2#, 2b előjegyzésig, terc- és szextmozgásban, hármashangzatfelbontással, lehetőség szerint két oktávon keresztül. Kíséret bal kézzel, dúr szext és kvartszextakkordokkal, vagyis tercváltó és kvintváltó basszuskísérettel. A gyakorlatokhoz kapcsolódó újabb tempójelzések, ritenuto. Ujjalátevés, hétfokú dallam. A tanult művek formai és harmóniai elemzése az életkornak megfelelő szinten. Azonosság, hasonlóság, különbség felismerése. A crescendo, decrescendo jelek ismerete. A hangszerkezelés fejlesztése: A hangszer- és kéztartás hozzáigazítása a növendék változó fizikai adottságaihoz. Az alaptempók gyorsítása a növendék készségeivel összhangban. A jobb kéz dallamának kísérete dúr, moll, dominánsszeptim akkordokkal, dúr szext és kvartszext fordításokkal. A bal kézben a dallamjáték alapjainak a lerakása. Differenciált dinamika. Előre megtervezett légvezetés megnövelt légszekrényutakon. A szünet előtti és a legutolsó hang zárása légszekrénnyel. A kezdőhangok légszekrényes indítása. A bal kéz egyszerű dallamjátéka kísérő funkciós környezetben. A tanult darabok mintegy harmada fejből megtanulandó. A különböző artikulációjú szólamok esetén a hangok hosszúságának pontos beállítása. Minimális követelmény: A jobb kéz ujjalátevés nélküli dallamának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal. Előre megtervezett légvezetés.
453
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Telt alaphang. A kezdő- és záróhangok légszekrényes indítása, zárása. A bal kéz egyszerű dallamjátéka kísérő funkciós környezetben. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Bármilyen más, az ismeretekhez és a hangszerkezelés fejlettségi szintjéhez igazodó mű, gyermekdal, népdal vagy gyakorlat. A tanszaki meghallgatás anyaga: 3 gyermekdal vagy népdal Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 3 gyermekdal vagy népdal. 3. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x45 perc) Ismeretek: A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C-f3-ig. Kettősfogások jobb kézben. Dúr és összhangzatos moll skálák 3#, 3b előjegyzésig, terc- ás szextmozgásban, hármashangzatfelbontással, lehetőség szerint két oktávon keresztül. Crescendo - decrescendo. A bal kéz hármas- és négyeshangzatainak felismerése kottaképről, a hagyományos lejegyzés megismerése. A tanult anyagban szereplő művek formai és harmóniai elemzése, a barokk táncok főbb jellegzetességeinek megismerése. A bal kéz módosított hangjainak biztos ismerete. A helyes ujjrendkészítés főbb szabályai. A 3/8-os, 4/8-os, 5/8-os, 6/8-os ütem. A harmonika regiszterkapcsolói, a regisztrálás mint formaalkotó elem. Repeticiós technika. A hangszerkezelés fejlesztése: A bal kéz dallamjátékának fokozott fejlesztése. A jobb kéz kétszólamú játékának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, dúr szext és kvartszext fordításokkal, valamint moll kvartszext fordításokkal. Kétszólamú tisztán polifon játék két kézzel. Az árnyalt és fokozatos, lépcsők nélküli dinamikai formálás fejlesztése. A hosszabb, majd rövidebb hangok légszekrényes formálása. A regisztrálás technikájának fejlesztése. Kamarazene az adott lehetőségek szerint. Repeticiós technika megvalósítása váltott ujjakkal. Basszuskulcsban lejegyzett anyag játéka jobb kézben, a hangmagasságnak megfelelően regisztrálva. Minimális követelmény: A jobb kéz ujjalátevéses, kétszólamú dallamának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, valamint dúr szext és kvartszext fordításokkal. Előre megtervezett, a művek szerkezetét visszatükröző légvezetés hosszabb légszekrényutakkal. légvezetés hosszabb légszekrényutakkal.
454
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Differenciált dinamika. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Czerny - Bartók K.: Harmonikaetűdök, Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből. Bármilyen más, az ismeretekhez és a hangszerkezelés fejlettségi szintjéhez igazodó mű, népdal, barokk vagy klasszikus tánc, előadási darab vagy gyakorlat. A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk tánctétel, 2 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 1 barokk tánctétel, 2 előadási darab. 4. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x45 perc) Ismeretek: A hangterjedelem kibővítése kromatikusa C-a3-ig. Akkordfogások a jobb kézben. Dúr és összhangzatos moll skálák 4#, 4b előjegyzésig, két oktávon keresztül, dúr és moll hármashangzatok. Dalforma, rondóforma. Az alteráció és a moduláció fogalma. Díszítések. Akkordfogások a jobb kézben. A többszólamú játék alapjainak lerakása. A hangszer külső karbantartása: a billentyűk, gombok és a légszekrény tisztítása. A hangszerkezelés fejlesztése: A skálázás tempójának fokozása, különféle ritmusvariációk. A légvezetés állandó tökéletesítése. A dinamika határainak kiterjesztése. A regisztrálás technikájának továbbfejlesztése. A rövidebb hangok légszekrényes formálása. Basszuskulcsban lejegyzett anyag játéka jobb kézben, a hangmagasságnak megfelelően regisztrálva. Zenei gondolatok légszekrénnyel történő indítása, zárása. A sforzato technikai megvalósítása, zenei indokoltsága. Kisebb terjedelmű klasszikus szonatinák ill. előadási darabok, kétszólamú barokk táncok játéka. Egyszerűbb háromszólamú polifon darabok. Kamarazene az adott lehetőségek szerint. Minimális követelmény: Kétszólamú, élénkebb tempójú polifon játék két kézzel. Lassabb tempójú, egyszerűbb háromszólamú mű. Barokk tánctétel stílusos előadása. A jobb kéz élénkebb tempójú, regisztrált, többszólamú játékának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, valamint dúr, moll szext- és kvartszextforditásokkal. Basszuskulcsban lejegyzett anyag olvasása jobb kézben, a megfelelő hangfekvésű regiszterek alkalmazásával.
455
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola I-II. Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Harmonika album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Vas G.: Dallamos basszusetűdök Az ifjú harmonikás I-II. Muzsikáló gyermekvilág Bogár I.: Szonatina-album. A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. 5. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x45 perc) Ismeretek: A dúr és összhangzatos moll skálák 5#, 5b előjegyzésig, terc-, szext- és ellenmozgásban, két oktávon keresztül, hármashagzat-felbontással is. Négyeshangzatok és fordításaik. A hangszer belső tisztítása, a jobb és bal kéz mechanika karbantartása. Többszólamú játék. A hangszerkezelés fejlesztése: A szakközépiskolai felvételi vizsgára való felkészülés elkezdése. A légszekrénytechnikai elemek automatikussá tétele. A dinamika határainak kiterjesztése a tiszta intonáció megtartása mellett. A kéztechnikai elemek gyorsítása, pontosítása. Hosszabb zenei gondolatok egy légszekrényúttal történő összefogása, tekintettel az ötödik évfolyamban elvárható nagyobb hangszer adta lehetőségekre. A regiszterkapcsolók használata a zenei karakter és a hangfekvés függvényében. A hangszínváltók használata. Nagyobb terjedelmű klasszikus szonatinák és előadási darabok. Három- és többszólamú polifon művek. A futamtechnika és a tempótartási készség fejlesztése. Az önálló munka alapjainak lerakása. A legfontosabb zenei karakterek megalapozása és fejlesztése. Kamarazene lehetőség szerint más hangszerekkel is. Minimális követelmény: Differenciált dinamika és artikuláció. A regiszterkapcsolók és a légszekrénytechnikai elemek stílusos használata. Előre megtervezett légvezetés hosszabb légszekrényutak esetén is. A művek zenei igényének megfelelő tempók, karakterek megvalósítása. Legalább háromszólamú polifon mű előadása. Virtuóz, pergőtechnikát igénylő művek előadása. Tempótartás.
456
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola II. Szonatina-album Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Gyakorlatok Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Harmonika-album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Vas G.: Dallamos basszusetűdök Az ifjú harmonikás I-II. Régi angol orgonazene I-VI. Egyszerűbb kortárs irodalom A tanszaki meghallgatás anyaga: 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. Az év végi beszámoló anyaga: 1 etűd, 1 barokk mű, 1 szonatina-tétel, 1 előadási darab. 6. évfolyam Évi 66 óra (heti 2x45 perc) Ismeretek: A dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, két oktávon keresztül, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban. A harmonika basszus oldali elrendezésének fokozott kihasználása a „B‖ tagozatos növendékek valamennyi évfolyamában, a tanulók zeneelméleti tudásának fejlesztésére, elmélyítésére, a tonika, domináns és szubdomináns funkciók játékának és meghallásának tudatosítására, valamint transzpozíciós feladatokban. A hangszerkezelés fejlesztése: A tanév a szakközépiskolai felvételi vizsgára való készülés jegyében telik, az elmúlt tanévek zenei és technikai ismereteinek összefoglalására szolgál. A növendék önállóságának fejlesztése. A zenei-technikai problémák megoldásának szempontjai. A tanuló igényének felkeltése a tudatos hangképzésre. Skálák, etűdök és virtuóz technikát igénylő darabok tempójának fokozása. A jó levegőgazdálkodás, az egyenletes légszekrényvezetés, valamint az egyenletesen vezetett crescendo-decrescendo ívek megvalósítása, fejlesztése. A művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjai, a regisztrálási technika fejlesztése. Igényesebb, gyorsabb tempójú két- és háromszólamú művek előadása, ügyelve a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra. Minimális követelmény: Helyes hangszertartás, kéztartás. Telt, erőteljes alaphang. Törésmentes légszekrényváltás, előre megtervezett légvezetés. A légszekrénytechnikai elemek automatikus használata. A záróhangok légszekrényes zárása. Differenciált dinamika, valamennyi dinamikai tartomány használata. A zenei formát visszatükröző légvezetés.
457
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika A bal kéz valamennyi funkciójának használata. Kifejező játékmód, szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek. A regisztrálás lehetőségeinek kihasználása. Különböző korok és stílusok előadási darabjainak ízléses, igényes előadása. Pontos levegőgazdálkodás hosszabb légszekrényutak esetén, differenciált dinamika és kifejező játék mellett is. Tudja a tanuló a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani. Legyen képes a tanuló egyszerűbb műveket zeneileg és technikailag önállóan is megoldani. Felhasználható irodalom: Bogár I.: Harmonikaiskola II. Szonatina-album Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Gyakorlatok Bartók K.: Harmonika-átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Harmonika-album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Kardos – Veszprémi: Klasszikus táncok és virtuóz darabok Régi angol orgonazene I-VI. A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyaga: A felvételi vizsga anyagából válogatott műsor. Útmutatás a zeneművészeti szakközépiskolák felvételi anyagához Dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban, hármashangzatokkal. 1 élénk tempójú jobbkezes etűd, 1 élénk tempójú balkezes etűd, 1 élénk tempójú kétszólamú barokk mű, 1 többszólamú barokk mű, 1 szonatina, 1 harmonikadarab kortárs szerzőtől, 1 szabadon választott mű. A felvételi vizsga teljes anyagát kotta nélkül kell előadni. Továbbképző „A” tagozat A továbbképző évfolyamok eléréséig az egyes növendékek tudásszintje között jelentős különbség alakulhat ki képességeik, teherbírásuk és szorgalmuk alapján. Ezt a különbséget a továbbképző osztályokban növelheti a közismereti iskolákban jelentkező eltérő mértékű terheléstől és az iskolán kívüli más elfoglaltság (pl. sport) mértékétől függő gyakorlási idő, valamint a zenetanulás eltérő iránya és célja. Vagy az egyéni hangszertudás fejlesztése, vagy a kamarazenei illetve a zenekari játék fejlesztése kerül előtérbe. Ezért a továbbképző évfolyamok feladatát, anyagát nem adjuk meg évekre lebontva, hanem a fejlesztés lehetséges irányait és céljait fogalmazzuk meg. 7-10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x30 perc)
458
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Ismeretek Dúr és összhangzatos moll skálák 6 #, 6 b előjegyzésig, két oktávon keresztül, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban. Domináns- és szűkített szeptimakkordok és felbontásaik. Shake technika. A ritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták átfogó, rendezett ismerete. A nyelvsípok tulajdonságai, a hangmagasság hangerőfüggése mély és magas sípoknál. Alapvető hangszerészeti ismeretek, a meglazult síp visszaolvasztása, szelepcsere, a hangszer külső és belső tisztítása. A zenei műveltség elmélyítése ismeretterjesztő könyvek, hangverseny- látogatások, hangfelvételek stb. segítségével. Ismerkedés a hangszer koncertirodalmával. A hangszerkezelés fejlesztése Az alsó fokon megszerzett készségek szinten tartása és tökéletesítése. A növendék önállóságának fejlesztése, a zenei és technikai problémák megoldásának szempontjai. A tanuló igényének felkeltése a tudatos hangképzésre. Skálák, etűdök és virtuóz technikát igénylő darabok tempójának fokozása. A lapról játék fejlesztése, a jó levegőgazdálkodás, az egyenletes légszekrényvezetés, a pontos légszekrényváltás, valamint az egyenletesen vezetett crescendo és decrescendo ívek megvalósítása, fejlesztése. A művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjai, a regisztrálási technika fejlesztése. Igényesebb, gyorsabb tempójú két-, illetve háromszólamú művek előadása, ügyelve a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra a világos, érthető megformálásra. Rendszeres kamarazenélés, lehetőleg más hangszerekkel is. Zenekari játék lehetőség szerint. Minimális követelmény Az alapfok évfolyamaiban elért színvonal eredményes megőrzése, lehetőség szerinti továbbfejlesztése. Különböző korok és stílusok előadási darabjainak ízléses, igényes előadása lehetőleg kotta nélkül. Törésmentes, pontos légszekrényváltás, megtervezett levezetés. Pontos levegőgazdálkodás hosszabb légszekrényutak esetén, differenciált dinamika és kifejező játék mellett is. A légvezetés tükrözze vissza a zenei formát. A regisztrálás lehetőségeinek kihasználása. Tudja a tanuló a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani. Legyen képes a tanuló egyszerűbb műveket zeneileg, technikailag önállóan megoldani. Legyen képes kamarazenei művek előadására. Felhasználható irodalom Tekintettel a továbbképzős növendékek jelentősebb hangszertudásbeli és ízlésbeli különbségeire, szükségét látjuk egy terjedelmesebb irodalom jegyzék közlésének. Ez a jegyzék a magyar harmonika kiadványokon túl sok külföldi, illetve egyéb hangszerekre írott billentyűs irodalmat is tartalmaz, amit eredményesen használhatnak a „B‖ tagozatos harmonikások is. Ez a jegyzék lehetőséget nyújt a növendék felkészültségének és ízlésének megfelelő művekm kiválasztására. A tanszaki meghallgatások és az év végi beszámolók anyaga
459
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Az alapfokú művészetoktatási tagozat helyi tanterve Harmonika Kb. 10-15 perc időtartamú, lehetőleg különböző stílusú, karakterű, valamint tempójú klasszikus zenei anyag koncertszerű előadása. Továbbképző „B” tagozat 7-10. évfolyam évi 66 óra (heti 2x45 perc) A továbbképző évfolyamok „B‖ tagozatos növendékei nem zenei jellegű közismereti tanulmányaik mellett is meg akarják őrizni a zenei pálya választásának lehetőségét, hogy elkerüljék a korai pályaválasztást. Ebből következik, hogy számukra a szakközépiskolák tanterve az irányadó.
460
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Törvényi feltételek
A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Törvényi feltételek Az 1997. évi CXL. törvény rendelkezik a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. Kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzat feladata. Az intézményegység adatai A könyvtár, művelődési ház működésének története Perkátán az első olvasókörök az 1870-es években alakultak meg. Az első községi könyvtár 1950-től működik a településen, függetlenített könyvtáros pedig 1954-től dolgozik itt. Hol önálló könyvtárként, hol pedig klubkönyvtárként funkcionált. Jelenleg pedig az PerkátaNagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ egyik intézményegysége a könyvtár a művelődési házzal együtt. Fenntartó a Nagyközségi Önkormányzat. Az első községi könyvtár 140 kötetes állománnyal nyílt meg a Győry kastélyban, ma 20432 kötet található itt, 240 m2 alapterületen. Az intézményegység alapelvei, működésének céljai Alapelvek A művelődési és könyvtári szolgáltatások mindenki számára biztosítsák az információhoz való szabad hozzáférést a kultúra, az irodalom és a gazdaság minden területén, sajátos eszközrendszerével segítse az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. Az intézményegység tevékenységében középpontjában Perkáta lakossága áll, kiemelten a településen élő gyermekek. A magas szintű minőségnek, minden munkafolyamatban, a kapcsolattartásban, a szolgáltatások színvonalában, a szervezésben, a környezetkultúrában és ezek részterületeiben, az összes általunk szervezett tevékenységben jelen kell lennie. Az egységes művelődési, pedagógiai program részeként a közgyűjtemény és közművelődés szakmai területén egyrészt integrálódnak a művelődési folyamatok, másrészt a kezdeményezőkészség eredményeinek meg kell jelenniük bizonyos helyi értékekhez, kultúrához kötődve a nevelés, az oktatás területén. A társadalmi és szociális hátrányok enyhítése. A Művelődési ház és a Könyvtár mindenki által megfizethető, illetve ingyenes programokkal járuljon hozzá ahhoz, hogy a község minden lakosa, számára hozzáférhető legyen a kultúra és a művelődés. A technikai fejlődést figyelembevéve használható és alkalmazható infrastrukturális feltételek biztosítása.
461
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Az intézményegység működésének feltételei Célok A nagyközségi könyvtár és művelődési ház, segítője legyen az oktatásnak, a kutatásnak, az ismeretszerzésnek, a tanulásnak és a szabad idő hasznos eltöltésének. Kreativitást, az alkotókedvet támogató és ösztönző tevékenységek szervezése Élet- és munkaképességet javító, iskolarendszeren kívüli, önképző, szakképző és egyéb tanulási lehetőségek megteremtése és működtetése, az élethelyzettel összefüggő művelődési szokások gazdagítása Felkelteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet; az elmúlt korok kulturális értékeinek megbecsülését; az önművelés iránti igényt. A könyvár az oktatás, nevelés, képzés és továbbképzés szereplőinek, a tudás megszerzésének komplex eszköztára legyen, Közkönyvtárként a településen élő gyermek és felnőtt lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek kielégítését kell szolgálnia. Kiemelt szerepet töltsön be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, olvasóvá nevelésben. Hozzájáruljon az iskola pedagógiai programjában, és a szervezeti és működési szabályzatában rögzített célok megvalósításához. Az intézményegység működésének feltételei Az intézményegység az alábbi címen működik: Perkáta, Dózsa György u. 15. szám alatt a könyvtár és a művelődést szolgáló helységekkel rendelkező „Győry-kastély‖ épülete Az intézményegység technikai felszereltsége: 9 db számítógép állás biztosítja a számítástechnikai hátteret. Internet ingyenes elérhetőség, eMagyarország Pont működik. 2 db fénymásoló 20.000 könyv-dokumentum 1 db tv 2 nyomtató 1 cd lejátszó 1 video lejátszó termek száma 15 Az intézményegység személyi feltételei 1 fő felsőfokú könyvtárosi és művelődésszervezői végzettségű szakember – intézményegységvezető 1 fő könyvtári kisegítő 1 fő hivatalsegéd 2 fő középfokú végzettséggel rendelkező programszervező – a közmunkaprogramban napi 8 órában foglalkoztatva
462
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Tevékenységi köre: Nyitvatartási adatok Heti nyitvatartási idő: Művelődési ház Hétfő-péntek: 8-18 óra, és igény szerint Szombat: 10-12, és igény szerint Vasárnap: igény szerint Könyvtár: Hétfő: 14-18 Kedd: 9-12, 14-18 Szerda: 9-12, 14-18 Csütörtök: 9-12, 14-18 Péntek: 14-18 Szombat: 10-12 (július-augusztus hónapokban szombaton zárva) Tevékenységi köre: • • • •
közösségi művelődési tevékenység, szórakoztató és kulturális szabadidős tevékenység, közművelődési könyvtári tevékenység, oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység, e-Magyarország pont működtetése.
Az intézményegység feladatai • Perkáta település közigazgatási területén élő lakosok számára művelődési és szórakozási lehetőségek biztosítása a helyi adottságoknak megfelelően. • Teret adni egyesületek, társas szerveződések, társadalmi szervezetek számára. • Nyilvános közművelődési könyvtárként a lakosság általános tájékozódásához, művelődéséhez, a tanuláshoz, a szakmai munkához, az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumok és szolgáltatások biztosítása. Az intézmény alapfeladatai Az életminőség alakítása értékteremtéssel és közvetítéssel, professzionális módon a kultúra minden területén. Művelődési Ház • Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kultúrák értékeinek megismertetése, • az eltérő szórakozási és közösségi igényekhez kulturált lehetőségek biztosítása,az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, • a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, • a kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének fenntartásának segítése, • a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, • öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése,
463
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi 464 Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Az intézményegység feladatai • egyéb művelődési lehetőségek biztosítása, • kapcsolódik az idegenforgalom, a turisztika rendezvényeihez sajátos közművelődési eszközeivel, • szórakoztatás komplex formáinak, játék, sport, testedzés, feltételeinek lehetőségek szerinti biztosítása, ilyen irányú rendezvények amatőr és professzionális ágainak alkalomszerű szervezése, • gyermek szabadidős programok szervezése, • szakmai és baráti körök, alkotó csoportok révén értékteremtés, az így és itt létrehozott kulturális értékek helyi, megyei és regionális népszerűsítése, • társadalmi szükségletekre, az egyes rétegek igényeire épülő közösségek fejlődésének, működésének biztosítása. Nagyközségi Könyvtár • Gyűjteményét a helyi igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszti, megőrzi, feltárja, gondozza, rendelkezésre bocsátja, • tájékoztat a könyvtár és dokumentumainak szolgáltatásáról, • biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, • részt vesz a könyvtárak közötti információ- és dokumentumcserében, • a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. • a szervezett oktatásban és az önképzésben résztvevő személyek tanulását, • az állampolgári jogok gyakorlásához, valamint a személyes és közösségi önmegvalósításhoz szükséges közhasznú ismeretek megszerzését, • a gazdaság, a társadalom, a tudomány és a kultúra területén való tájékozódást, • az irodalom és más művészeti ágak alkotóinak és alkotásainak megismerését, • más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, • a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak kutatását, megismertetését, • a szabadidő hasznos eltöltését. • általános gyűjtőkörű gyűjteményét a helyi igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszti, megőrzi, feltárja, gondozza, rendelkezésre bocsátja, • a korszerű elektronikus eszközökre és forrásokra támaszkodva fejlesztjük a könyvtár tájékoztató információs szolgáltatásait, • lehetőséget biztosítunk arra, hogy a könyvtár állományáról és szolgáltatásairól az interneten is tájékozódni tudjanak az érdeklődők, • biztosítjuk más könyvtárak állományának elérését, közvetítjük szolgáltatásaikat – könyvtárközi kölcsönzés, adatbázisok, online katalógusok • részt veszünk a könyvtárak közötti információ- és dokumentumcserében • munkánk során folyamatosan figyelembe vesszük a könyvtárhasználók javaslatait. A könyvtár gyűjtőköre, állománygyarapítása • Általános gyűjtőkörű, • gyűjteményét vásárlás formájában gyarapítja, szerződést köt a KELLO-val, igénybe veszi a kedvezményes könyvvásárlási lehetőségeket, • egyedi és csoportos állomány-nyilvántartást vezet, • az állományellenőrzést és törlést a jogszabályoknak megfelelően végzi, • az állományfeltárást katalógussal vagy számítógépen biztosítja.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Az intézményegység használata Az intézményegység használata A József Attila Nagyközség Könyvtár és Művelődési Ház helyiségeinek használati rendje A helyiségeket lehetőség szerint eredeti funkciójuknak megfelelően kell használni. Saját rendezvények esetén Bálok, vetélkedők, előadások, klubfoglalkozások esetén a használat a helyiségek jellegének és eredeti rendeltetésének megfelelően történik. Művelődési ház (Faluház): • színházi előadás • mozi előadás • táncos rendezvény • néptánc oktatás • társastáncoktatás • ünnepi rendezvények • megbeszélések • állófogadások József Attila Nagyközségi Könyvtár (Győry-kastély) termei: • tanfolyamok • klubfoglalkozások • bemutatók • előadások • vendégfogadás • ünnepségek • kiállítások • bemutatók • filmvetítések A Nagyközségi Könyvtár használata A könyvtár ingyenes alapszolgáltatásai • Könyvtárlátogatás • Dokumentumok helyben használata • Az állományfeltáró eszközök használata • Információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól • A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja. • E-magyarország pont működtetése Az ingyenes alapszolgáltatásokon kívüli szolgáltatások • Könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe • A beiratkozásért beiratkozási díj szedhető, az ÁMK vezetője döntése alapján • A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat • A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól
465
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Az ÁMK iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok Az ÁMK iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok • Az ÁMK iskolai könyvtár feladatait a József Attila Nagyközségi Könyvtár és Művelődési háza keretein belül látja el. • Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános szabályok a könyvtár belső SzMSz-ben találhatók. • Az iskola-könyvtárosi feladatokat egy fő pedagógus-könyvtáros látja el heti 10 órában. Az ÁMK iskolai könyvtár működésének célja • segítse elő az oktató-nevelő munkát /mint tevékenységet/, • a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, • segítse elő a könyvtárhasználók /nevelők, tanulók, egyéb olvasók/ általános műveltségének kiszélesítését, • a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. Az ÁMK iskolai könyvtár feladata Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: • elősegíti az ÁMK szervezeti és működési szabályzatában és művelődési és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, • biztosítja az ÁMK általános iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök stb.), • gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, • rendszeresen, folyamatosan tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, • központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, • részt vesz, illetve közreműködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása különböző könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.), • biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), • a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: • az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az ÁMK tanárai, nevelőközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével végzi, • az ÁMK könyvtár állományának gyarapítását, az ÁMK költségvetésének függvényében, (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkatervben foglaltak alapján végzi,
466
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi 467 Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Az ÁMK iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 7 napon belül bevételezi és leltárba
• veszi, • naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet, valamint a dokumentumok számítógépes nyilvántartását, • a tanári példányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról, tartós tankönyvekről un. brossúra-nyilvántartást vezet, • az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az ÁMK Selejtezési Szabályzatával összhangban állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, • a könyvtárállomány leltározását 5 évente végzi, • a könyvek elhelyezését, tagolását, azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi, • a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja és tartja karban. Az iskolakönyvtár nyitvatartási rendje: Tanéven belül szeptember 1-től június 30-ig Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Nyitvatartási rend: hétfő – csütörtök 13-14; péntek 14-18; minden második szombaton 10-12 Jogok és kötelezettségek • Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti, szűkítheti.) • Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: o könyvtárlátogatás, o könyvtári gyűjtemény helyben használata, o állományfeltáró eszközök használata, o információ a könyvtár szolgáltatásairól. A könyvtár szolgáltatásai
Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: • A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: o olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, o folyóiratok, o audiovizuális információhordozók, A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók és a diákok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. • A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. • A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. • Kölcsönzés. • A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvár értesítése után azok kölcsönzése.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program A Perkáta-Nagykarácsony Aba Általános Művelődési Központ József Attila Nagyközségi 468 Könyvtár és Művelődési ház Művelődési programja Az ÁMK iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok • A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. • Az adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. • A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama maximum az utolsó tanítási nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. • Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: • könyvek és könyvjellegű kiadványok o folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) o napilapok (1 helyi és egy országos) o pedagógiai folyóiratok, módszertani • tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok o napilapok (1 helyi és egy országos) o pedagógiai folyóiratok, módszertani o tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok • egyéb dokumentumok o iskoláról szóló cikkek gyűjtése, o iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai, o előadások, szaktanácsadók anyagai, összegzései, o pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések, o nyomtatványok, prospektusok, kartográfiai segédletek, • audiovizuális ismerethordozók • képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb., • tartós tankönyvek Tartós tankönyv: A művelődési miniszter 5/4998. (II.18.) MKM rendelete alapján tartós tankönyv az a tankönyv, amely alkalmas tartalma és kivitele alapján arra, hogy több tanuló, több tanéven keresztül használja. Legyen NAT- kompatibilis. A rendelet értelmében minden tanév május 31-ig fel kell mérnie az iskolának, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni tartós tankönyvet, segédkönyvet a következő tanévben. Ennek megítélésében mérvadó a tanulók szociális helyzete. Az 5/1998. MKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésének h./ pontja alapján: „Szociálisan rászorult az a tanuló, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi XXXI. törvény 129. § alapján rendszeres támogatásra jogosult.‖ • szótárak • térképek • feladatgyűjtemények.
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Záradék A pedagógiai program érvényességi ideje
Záradék A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy évre – azaz 2011. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tagintézmények, a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2014/2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A nevelőtestület felkéri a Szülői Szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2014/2015. tanév lezárását követően elemezze. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az intézmény igazgatója; a tagintézmények vezetői; a tagintézmények nevelőtestületei; a nevelők egységes iskolán belüli szakmai munkaközösségei; az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diákönkormányzat képviselői útján javasolják. A pedagógiai program módosítását az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
469
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Záradék A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: Az intézmény fenntartójánál; Az intézmény és tagintézmények irattárában; A tagintézmények könyvtárában (elektronikus formában); Az intézmény igazgatójánál és a tagintézmények vezetőinél (elektronikus formában). A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az intézmény – /tagintézményenként, intézményegységenként/ diákönkormányzatai, szülői szervezetei, nevelőtestületei a mellékelt jegyzőkönyv alapján véleményezte, és a fenntartó számára elfogadásra javasolta.
Perkáta, 2011. augusztus 16. Szilasy László igazgató
470
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 1. számú melléklet Az óvodáskorú gyermekek felvételére és fejlődésének nyomonkövetésére alkalmas lapok
Mellékletek 1. számú melléklet Az óvodáskorú gyermekek felvételére és fejlődésének nyomonkövetésére alkalmas lapok 1.sz. lap Gyermek neve:…………………………………………. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Testi fejlettsége: Önkiszolgálás: Játék: Ábrázolási készség: Munkavégzés: Figyelem: Gondolkodás: Érdeklődés: Beszéd: Szociális magatartás: Család: Gyermekekkel a kapcsolata: Beszédfegyelem:
Dátum:…………………………. …………………………. Szülő aláírása
471
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 1. számú melléklet Az óvodáskorú gyermekek felvételére és fejlődésének nyomonkövetésére alkalmas lapok 2. számú lap Gyermek neve:………………………. Instrukció: a gyermekek fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük. Módszer: megfigyelés. Szempontok:
Az óvodakezdés, a beszoktatás tapasztalatai Családlátogatások tapasztalatai (család életkörülményei, nevelési gyakorlata) Anamnézis (ha történt említésre méltó esemény) Kapcsolat a pedagógusokkal Szociális pozíció a társak között, a változást is feljegyezzük, amikor észleljük Magatartás, szociabilitás, kooperáció Képességek fejlődés (értelmi, érzelmi, akarati, mozgásos) A játéktevékenység fejlődése Nyelvi-kommunikációs készségek fejlődése Jellemvonások, személyiségtulajdonságok Gondok, nehézségek, problémák Jelentős élettörténeti események Egyéb lényeges megfigyelések
Értékelés: A gyermekek fejlődéséről vezetett feljegyzések alapján az egyes gyermek fejlődése könnyen nyomon követhető. Kirajzolódik a személyiségprofil, meghatározhatók a fejlettebb és kevésbé fejlett területek. Alapja lehet az egyéni fejlesztési tervnek, illetve dokumentumelemzésnek.
472
Május TS. TM.
Szeptember TS. TM.
Játék
Család
Szociális magatar-tás
Érzelmi élet
Beszéd-fegyelem
Beszéd-tisztaság
Érdeklő-dés
Emlékezet
Figyelem
Munka-végzés
Ábrázolás készség
Önkiszol-gálás
Testi gondozott-ság
Testi fejlettség
NÉV
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 1. számú melléklet Az óvodáskorú gyermekek felvételére és fejlődésének nyomonkövetésére alkalmas lapok 473
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 2. számú melléklet Az intézmény közoktatáshoz szükséges eszközök jegyzéke
2. számú melléklet Az intézmény közoktatáshoz szükséges eszközök jegyzéke 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott eszközökkel az intézmény valamennyi intézményegysége és tagintézménye rendelkezik
474
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 3. számú melléklet Nyilatkozatok
3. számú melléklet Nyilatkozatok Szakalkalmazotti elfogadó határozat A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64. § (4) bekezdése értelmében a Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program-jának módosításához az iskolai Szülőszervezetek, az iskolai diákönkormányzatok, az óvodai Szülőszervezetek egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva az ÁMK Pedagógiai Program-ját a Mellékletekkel együtt elfogadtuk. A szak-alkalmazotti kör nevében:
Kovács Tiborné Intézményegység vezető
Szabóné Belovári Rita Tagintézmény vezető
Kasó László Tagintézmény vezető
Besenyei János Tagintézmény vezető
Szilasy László ÁMK igazgató Perkáta, 2011. július 16. A szak-alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve csatolva.
475
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 3. számú melléklet Nyilatkozatok Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (4) bekezdés értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az ÁMK Pedagógiai Program-jával és annak mellékleteivel egyetértünk. A perkátai iskolai szülői szervezet nevében: …………………………….. Szülői szervezet A perkátai óvodai szülői szervezet nevében:
…………………………….. Szülői szervezet A nagykarácsonyi iskolai szülői szervezet nevében:
…………………………….. Szülői szervezet A nagykarácsonyi óvodai szülői szervezet nevében:
…………………………….. Szülői szervezet Az abai iskolai szülői szervezet nevében:
…………………………….. Szülői szervezet Az abai óvodai szülői szervezet nevében:
…………………………….. Szülői szervezet Perkáta, 2011. július 16.
476
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 3. számú melléklet Nyilatkozatok Egyetértés A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (4) bekezdés értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy az ÁMK Pedagógiai Program-jával és annak mellékleteivel egyetértünk.
A perkátai iskolai DÖK szervezet nevében:
…………………………….. DÖK képviselő A nagykarácsonyi iskolai DÖK szervezet nevében:
…………………………….. DÖK képviselő Az abai iskolai DÖK szervezet nevében:
…………………………….. DÖK képviselő
Perkáta, 2011. július 16.
477
Perkáta-Nagykarácsony-Aba Általános Művelődési Központ Pedagógiai Program Mellékletek 4. számú melléklet : Pedagógiai Program módosítását tartalmazó „Jegyzőkönyv‖ Szakértői vélemény A szakértői vélemény mellékelve
4. számú melléklet : Pedagógiai Program módosítását tartalmazó „Jegyzőkönyv”
Jegyzőkönyv
Ikt. sz.: …./2011.
mely készült a Perkáta – Nagykarácsony – Aba Általános Művelődési Központ szakalkalmazotti értekezletén.
Az ülés: Időpontja: 2011. augusztus 15.09.00 Helye: a Faluház – Perkáta
Az értekezlet tárgya A Perkáta-Nagykarácsony-Aba közoktatási intézményi társulás alapdokumentumainak /Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat – SzMSz, Intézményi Minőségirányítási Program – IMIP/ szakalkalmazotti véleményezése.
Javasolt napirendi pontok: A Pedagógiai Program véleményezése, határozathozatal A Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezése, határozathozatal Az Intézményi Minőségirányítási Program véleményezése, határozathozatal A jegyzőkönyv nem szószerinti jegyzőkönyv, az értekezleten elhangzottakat összefoglaló jelleggel, rögzíti. Perkáta, 2011. augusztus 16. . Horváthné Horgos Judit ÁMK igazgatóhelyettes
Szilasy László ÁMK igazgató
Deák Viktória Jegyzőkönyvvezető
478
