ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2010. (XI. 15.) számú, 7/2010.(III. 30.) számú, 1/2010. (II. 16.) számú, 3/2008. (V. 15.) és a 15/2007. számú rendeletekkel módosított 7/2007. (V. 15.) számú rendelete (Egységes szerkezetbe foglalása 2010. november 15.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag - szervezetileg - jogilag biztosító, önkormányzatbarát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat - és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Aba Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település helyi érdekű közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testületének célja Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy: - biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait, - megteremtse ABA gazdasági – kulturális – oktatási - felemelkedésének lehetőségét, - kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit, - megteremtse ABA érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s eljárás szerinti előkészítést. Aba Nagyközség Önkormányzata „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény – továbbiakban: Ötv. – 18.§. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:

2

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1.§. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Aba Nagyközség Önkormányzata ( továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: Aba, Rákóczi u. 12. A hivatal megnevezése: Aba Nagyközség Polgármesteri Hivatala (2) Az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozik: Bodakajtor és Belsőbáránd. (3) A nagyközség történelmi múltjának rövid bemutatását az 1 sz. melléklet tartalmazza. 2.§. Az önkormányzat jelképei (1) a.) Aba címere: Hegyestalpú pajzs, melyet ív alakú ék harmadol. Az első és a harmadik zöld mezőben arany színű emberarcú hold, illetve nyolcágú csillag lebeg. A második, kék mezőben - zöld pajzstalpon - három szimmetrikusan elhelyezkedő arany színű búzakalász áll. A pajzsot sisaktartó keretezi, melynek színe arany, e fölött - sisakdíszként alkalmazott - korona helyezkedik el, zöld és kék kövekkel ékesítve. b.) A nagyközség címere csak díszítő és utaló jelképként használható fel. (2) Aba zászlója: Ezüst színű, négy oldalán kék és arany színű fogazattal díszített, téglalap alakú, 90x180 cm álló vagy fekvő formájú, rajta a nagyközség címerével és ABA felirattal. A zászló alját arany színű rojt díszíti. Fekvő forma: A zászló közepén a felső szélétől 10 cm-re helyezkedik el a 60 cm-es címer, alatta 7 cm-es arany kontúr betűvel ABA felirat. Álló forma: A zászló felső szélétől 40 cm-re helyezkedik el ABA 60 cm-es címere és alatta 7 cm-es arany kontúr betűvel ABA felirat. (3) Az önkormányzat címerének és zászlójának használatára vonatkozó előírásokat, szabályokat külön rendelet ( 2/1992. ( II.15.) tartalmazza.

3

3.§. (1) a.) Az önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Aba Nagyközség Képviselő-testülete körirattal, közepén a nagyközség címerével. b.) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: - az önkormányzat meghívóin, - a nagyközség önkormányzatának, polgármesterének, jegyzőjének és az önkormányzat bizottságainak felhívásain, hirdetményein, egyéb plakátjain, kiadványain, - az önkormányzat által alapított díszokleveleken, emléklapokon, - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, - az önkormányzat bizottsága, továbbá az önkormányzat tisztségviselői által az önkormányzat megbízásából eredő levelezés során, - bármely, a nagyközséget, annak életét reprezentáló megyei, országos, nemzetközi eseményeken való részvétel során. (2) Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét ( bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé, hatósági eljárás során nem alkalmazható. (3) A település nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn: a.) a svájci Bätterkinden, a németországi Ebergötzen és Langhennersdorf, a romániai Szamosújvár és Borszék a lengyelországi Werbkowice és Zwierzyniec1 a szlovákiai Tallós önkormányzataival. b.) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik és minősített többségű döntést igényel. (4) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokatt valamint egyéb elismerésekre és díjakra vonatkozó szabályokat a 2/1992.(II.15.) számú képviselő-testületi rendelet tartalmazza.

II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 4.§. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (Ötv.1.§.(2) bek.)

1

Szövegét módosította a 12/2010. (XI. 15.) számú rendelet.

4

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (Ötv.1.§.(3) bek.) (3) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladatés hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. (4) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására b) bizottsága c) a részönkormányzat testülete d) társulása e) a polgármester f) és a helyi népszavazás hozhat. (Ötv.2.§.(2) bek.) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.

III. Fejezet A települési önkormányzat A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 5.§.

5

(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: - Településfejlesztés és településrendezés - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás, - a köztemető fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés és köztisztaság, településtisztaság biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodai nevelésről, az alapfokú nevelésről és oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, - a közösségi tér biztosítása, - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, - a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (Ötv.8.§.(1) bek.) (2) a.) -

A települési önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, a közvilágításról, a hulladékgazdálkodásról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közösségi tér biztosításáról, a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség) működtetéséről.

b.) A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól – lehetőség szerint – önálló önkormányzati rendeletet alkot. c.) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét kell kikérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

6

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (6) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni. (7) Az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. 6.§. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik: -

-

-

az önkormányzati rendeletalkotás, az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, (DE: A képviselőtestület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja.(Ötv.10.§.(2) bek.) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, más szervezet ( a továbbiakban együtt: intézmény) alapítása, vezetőik kinevezése (Ötv.9.§.(4) bek.). Gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, intézmény alapítása, a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, a gazdasági program és költségvetés megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása, helyi adó megállapítása, a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele, kötvénykibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, közterület elnevezése, emlékmű állítása, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

7

-

-

bíróságok népi ülnökeinek megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti, a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A.§. (2) bekezdés b) pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlását az SZMSZ mellékleteiben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre, bizottságaira, részönkormányzat testületére, társulásra ruházza át. (3) E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, részönkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. (Ötv.19.§.(2) bek. c) pont utolsó mondata)

IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A képviselő-testület 7.§. 1.) A képviselő-testület tagjainak száma: 72 fő. 2.) A képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. 3.) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja. Az önkormányzat jogi személy. 4.) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület működése 8.§. 1.) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, és a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. 2

Módosította a 12/2010. (XI. 15.) számú rendelet.

8

Az alakuló ülésen a polgármester és a település képviselői esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönt az alpolgármester(ek) választásáról, illetményéről, tiszteletdíjáról, pénzügyi bizottság, egyéb bizottságok megválasztásáról. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza. 2.) A képviselő-testület szükség szerint, illetve saját munkaterve szerint havonta egy ülést tart. 3.) A polgármester a képviselő-testület ülését munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. 4.) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, ha a képviselők egynegyede kéri, vagy a képviselő-testület bármely bizottsága írásban bejelentett napirendi javaslattal indítványozza, megjelölve az ülés helyét és idejét. Az összehívást kezdeményezheti a Közigazgatási Hivatal vagy népi kezdeményezés is indítványozhatja3. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés összehívásáról, megtartásáról. A képviselő-testület összehívásának rendje 9.§. 1.) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt alpolgármester hívja össze. 2.) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. 3.) A képviselőknek a rendes ülésre szóló meghívót, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőző 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni, a rendkívüli ülések összehívása történhet telefonon vagy személyesen is. 4.) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot -a település lakosságát- a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint a Sárvíz Televízióban való megjelentetésével tájékoztatni kell. 5.) a.) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:      

3

önkormányzati intézmények vezetőit, a jegyzőt, a díszpolgárokat, véleményezési körébe tartozó témakörben a könyvvizsgálót, valamint akiket a polgármester indokoltnak tart, a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők nagyobb csoportját érintő intézkedések meghozatala, illetve illetmény- előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés elfogadása előtt az érintett szakszervezetek képviselőt (egyeztetés, vélemény-nyilvánítás)


9

6.) A meghívót a polgármester írja alá. Felelős azért, hogy a képviselők a meghívót az SZMSZ 9.§. (3) bekezdésében meghatározott időben megkapják.

A képviselő-testület ülése 10.§. 1.) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülésen 18 éven aluliak is részt vehetnek, rendzavarás esetén azonban a polgármester intézkedik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Az ülésen a sajtó, a helyi televízió képviselői is részt vehetnek, az itt hozott döntések a sajtó, a helyi televízió útján nyilvánosságra hozhatók. 2.) A képviselő-testület a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (kötelező) (Ötv. 12.§. (4) bekezdés a.) pontja) b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való gazdálkodás, rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene; (testület mérlegelési jogkörébe utalva). (Ötv. 12.§. (4) bek. B.) pont) 3.) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (Ötv.12.§. (5) bek.) A könyvvizsgálót a véleményezési jogkörbe tartozó ügyekben meg kell hívni. 5.) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyvébe.

Munkaprogram, munkaterv 11.§. (1) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

10

A polgármester a négyéves program elkészítéséhez javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, valamint a bizottságoktól. (2) A képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv. (3) A képviselő-testület éves munkatervének elkészítése a polgármester feladata. (4) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér: - a képviselő-testület tagjaitól, - a bizottságoktól, - a jegyzőtől, - az önkormányzati intézmények vezetőitől, - a községben működő pártoktól, egyesületektől, egyéb önszerveződő közösségektől, - a község lakosságától. (5) A munkaterv két részből áll: Az első rész tartalmazza: az ülések tervezett időpontját, az ülések várható napirendjét, a napirend előkészítésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendek előadóit, az ülésre külön meghívandók körét, a jelentések, előterjesztések formáját, tartalmi elemeit és elkészítésének határidejét. A második rész tartalmazza: - egyéb szervezési feladatokat ( lakossági fórumok, évfordulók stb.) (6) A munkaterv testületi ülésre történő előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a munkatervbe fel nem vett javaslatokról. (7) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december hó végéig kell a képviselőtestület elé terjeszteni jóváhagyásra. (8) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni: - a képviselő-testület tagjainak, - a nem testületi tag bizottsági tagoknak, - a munkatervben érintett előadóknak, - a Közigazgatási Hivatalnak4.

Előterjesztések 4


11

12.§. 1.) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. 2.) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. 3.) Az előterjesztés főbb elemei: a.) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket ( testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják. b.) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők ( részhatáridők ) megjelölésével. 4.) A képviselő-testület elé javaslatot terjeszthet: - a polgármester - a jegyző, - a képviselő, - a képviselő-testület bizottságai. 5.) Az egyeztetett előterjesztéseket legalább 7 nappal az ülés előtt kell leadni a jegyzőnek. A képviselő-testület tanácskozási rendje 13.§. 1.) a.) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. b.) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az ülésvezetés feladatait, illetve képviseli az önkormányzatot. 2.) a.) A polgármester az ülés megnyitását követően - a jelenléti ív alapján – megállapítja számszerűen az ülés határozatképességét, név szerint a távol lévő települési képviselőket. b.) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A polgármester az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. 3.) A polgármester előterjeszti az ülés napirendi tervezetét. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

12

4.) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt: - a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról szóló jelentés, - az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, tett intézkedésekről adott tájékoztató, a végzett hivatali munkáról és átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámoló elfogadásáról. 5.) A polgármester az egyes előterjesztések felett, napirendi pontonként külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását, illetve napirendről történő levételét. Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. 6.) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. 7.) Valamely napirendi pont tárgyalása során a polgármester bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselő ülésnaponként egy alkalommal élhet. 8.) Ha a napirenddel kapcsolatban több kérdés, észrevétel, felszólalás nincs, a polgármester a vitát bezárja. Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz. 9.) a.) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. b.) A polgármester a vita berekesztését követően szavazást rendel el, - előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, - majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a határozatot. Tanácskozás rendjének fenntartása 14.§. 1.) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondosodik. Ennek során: a.) - figyelmezteti a képviselőt, ha eltért a tárgyalt témától, - rendre utasítja azt a képviselőt, aki felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetve méltatlan magatartást tanúsít. b.) Ismételt figyelmeztetés követően megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. 2.) Ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester javaslatot tesz, hogy a képviselőtestület a képviselőt: - jegyzőkönyvben rója meg méltatlan magatartásáért.

13

3.) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel felfüggesztheti az ülést. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad és polgármesteri összehívásra folytatódik. 4.) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. 5.) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. Képviselői önálló indítványok 15.§. 1.) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban beterjeszteni. 2.) Képviselői önálló indítványt a a.) polgármester, b.) települési képviselő tehet. 3.) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, és az előterjesztő saját kezű aláírását. 4.) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok: - rendeleti javaslatok, - határozati javaslatok lehetnek. Interpelláció 16.§. 1.) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a a.) polgármestertől, b.) alpolgármestertől, c.) a jegyzőtől, d.) az önkormányzati bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet szóban vagy írásban, - amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

14

2.) Az írásbeli interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell bejelenteni. 3.) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a.) az interpelláló nevét, b.) az interpelláció tárgyát, c.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni. 4.) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is. 5.) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az érintett képviselő nyilatkozik, majd ezt követően a képviselő-testület vita nélkül dönt az elfogadásáról. 6.) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, a vizsgálatban az interpelláló képviselő is részt vehet, a vizsgálatot a tárgy szerint érintett bizottság végzi, ebbe külső szakértő is bevonható. 7.) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet. Nem önálló indítványok 17.§. 1.) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok: - sürgősségi indítvány, - módosító javaslat, - bizottsági ajánlás. Sürgősségi indítvány 18.§. 1.) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. 2.) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző nap 12.00 óráig, írásban nyújtandó be a polgármesternél. 3.) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal soron kívül dönt. Módosító javaslat 19.§.

15

1.) A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. 2.) A módosító javaslatot indoklással kell ellátni. 3.) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. 4.) Vitát követően először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról. Bizottsági ajánlás 20.§. 1.) A képviselő-testület bizottsága a polgármester által, részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. 2.) Az ajánlásnak tartalmaznia kell az eltérő véleményt is. Az indítványok szabályszerűsége 21.§. 1.) Az indítványoknak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja. A rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendje 22.§. 1.) A szabályzatnak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott. 2.) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A rendkívüli ülést indítványozók egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja. 3.) A képviselő-testület ezt követően egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát. Kizárás a döntéshozatalból 23.§.

16

1.) a.) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. b.) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. 2.) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. 3.) A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges. 4.) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, csak a szavazásból van kizárva. " Megjegyzés": A hozzátartozók körét a Ötv. 110.§. határozza meg. Felszólalás a képviselő-testület ülésén 24.§. 1.) Napirend előtti felszólalás: Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával át kell adni a polgármesternek. 2.) Felszólalás ügyrendi kérdésben: A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor két percre szót kérhet, és javaslatot tehet. 3.) Napirendhez kapcsolódó felszólalás: a.) A tárgyalt napirendhez, az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. b.) Az ülésen megjelent állampolgároknak is van felszólalási joguk, a hozzászólásra szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. c.) A hozzászólók sorrendjét - figyelembevéve a jelentkezés sorrendjét - a polgármester határozza meg. 4.) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez. Eltérés a tárgytól 25.§. 1.) A tárgytól eltérni csak a képviselő-testület - a polgármester indítványára, vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

17

Határozathozatal 26.§. 1.) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (Ötv.14.§. (1) bek.) 2.) A határozathozatalhoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. ( Ötv.14.§. (1) bek.) (Egyszerű szótöbbség). 3.) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról a képviselő-testület dönt. (Ötv. 14.§. (2) bek.) 4.) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. ( Ötv. 15.§. (2) bek.) 5.) Minősített többség szükséges: - önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv. 10§. (1) bek. a. pont), - az önkormányzat szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ( Ötv. 10.§.(1) bek. b. pont.), - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz ( Ötv.10.§. (1) bek. e. pont.), - külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi - önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz ( Ötv. 10.§. f. pont), - intézmény alapításához (Ötv. 10.§. (1) bek. g. pont.) - a képviselő kizárásához ( Ötv. 14.§. (2) bek.), - zárt ülés és titkos szavazás elrendeléséhez, ( Ötv. 12.§. (4) bek. b. pont és 12.§. (6) bek.), - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához ( Ötv. 18.§. (3) bek.), - a polgármester elleni kereset benyújtásához ( Ötv. 33/C.§. (1) bek.). - az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez: - a képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadásához, - településrendezési terv elfogadásához, - az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez (minden esetben) - testületi hatáskörök átruházásához, - kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához, - hitelfelvételhez, - helyi népszavazás kiírásához. A szavazás módja 27.§.

18

1.) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik ( Ötv. 12.§. (6) bek.). A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni. A jegyzőkönyv a szavazás eredményét részletezve, számszerűen tartalmazza, szavazatfajtánként. 2.) Név szerinti szavazást kell tartani: - az éves költségvetési terv elfogadásakor, - önkormányzati tulajdonról való rendelkezésnél, /vagyon megterhelése vagy elidegenítése) - egy millió forint feletti hitelfelvételkor. - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása esetén ( Ötv. 18.§. (3). bek.) 3.) A képviselő-testület egyéb esetekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, valamint ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri. 4.) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak. 5.) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. 6.) a.) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazás elrendeléséhez minősített többségű döntés szükséges. b.) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazó urna igénybevételével történik. A szavazást egy erre a célra létrehozott, testületi tagokból álló 3 tagú, ideiglenes bizottság bonyolítja le, és állapítja meg az eredményt. 7.) Szavazategyenlőség esetén: ha a szavazásra bocsátott kérdés - a szavazástól tartózkodó képviselők száma miatt - nem kapja meg a többségi igent, sem a nemet, érvényes döntés nem született. Ez esetben a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni, és újra kell tárgyalni. A képviselő jogai és kötelességei 28.§. 1.) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. 2.) A települési képviselő az alakuló ülésen esküt tesz. 3.) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

19

4.) A képviselő főbb jogai: a.) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni, b.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, c.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni, d.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, e.) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni, f.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, alpolgármesternek, - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyekben hozott döntését. g.) a képviselőt a testületi munkában való részvétel időtartamára a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól, az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. h.) a képviselő külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. 5.) A képviselő kötelességei: a.) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. A testületi vagy bizottsági ülésről való távolmaradását köteles bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek az ülés kezdete előtt legalább 2 órával. A be nem jelentett távolmaradás igazolatlan távollétnek minősül. b.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, c.) felkérés alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, az előkészítés során szervezett vizsgálatokban, d.) köteles rendszeres kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és önszerveződő közösségekkel,

20

e.) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti ( és magán) titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll, f.) köteles személyes érintettségét bejelenteni. g.) köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni. h.) a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza. (ÖKJtv. 10/A. §.) A képviselő-testület jegyzőkönyve 29.§. 1.) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. ( Ötv. 17.§. (1) bek.) 2.) A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: - az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) - az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját, - az ülés helyét és időpontját, - az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét, - az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét, - az elfogadott napirendet, - napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás, - név szerinti szavazás esetén annak részletes, számszerű - eredményét, az önkormányzati határozatok, döntések szó szerinti szövegét, - az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat, - a tanácskozás lényegét, - a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, - a képviselő kérésére írásos különvéleményét, - a polgármester és a jegyző aláírását. 3.) A jegyzőkönyv mellékletei: - az előterjesztések és - a határozati javaslatok egy-egy példánya, - a rendelet-tervezetek egy-egy példánya, - a megalkotott rendelet egy példánya, - jelenléti ív, - meghívó. 4.) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan

21

sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszám után zárójelben határozat esetén a képviselő-testületi ülés napja, rendelet esetén a kihirdetés napja ( dátuma) szerepel. 5.) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről - hangrögzítés és kézírásos anyag alapján - a jegyző gondoskodik. 6.) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni. 7.) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a polgármesteri hivatalban és a nagyközségi könyvtárban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyvébe ( Ötv. 17.§. (3) bek.), erről a lakosságot hirdetőtáblán, a sajtó és a helyi televízió útján kell tájékoztatni. 8.) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön, törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megszerzésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 9.) A testületi ülésről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a.) Az eredeti példányt a jegyző kezeli. b.) Az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Közigazgatási Hivatal vezetőjének. (Ötv. 17.§. (2) bek.)5 c.) Egy példányt a helyi Tanka János Nagyközségi Könyvtárnak kell megküldeni. /a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével/ Közmeghallgatás 30.§. 1.) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás fontosabb szabályai: a.) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. b.) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községháza hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 7 nappal a lakosságot. 5


22

c.) Kötelező közmeghallgatást tartani a következő napirendek tárgyalása előtt: - az éves költségvetés elfogadása, - a nagyközség Általános Rendezési Tervének elfogadása. d.) A közmeghallgatáson a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lenni. e.) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Arról jegyzőkönyvet kell készíteni, összeállításáról és a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik. 2.) Falugyűlést kell tartani a község egész lakosságát érintő közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében. A falugyűlést a polgármester hívja össze és vezeti.6 Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 31.§. (1) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 20%-a, a települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezető testülete kezdeményezte. (2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 8%-a indítványozott. (3) A helyi népszavazás, népi kezdeményezési eljárási rendjére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény az irányadó. A képviselő-testület bizottságai 32.§. 1.) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. 2.) A képviselő-testület bizottságai - feladatkörükben - előkészítik, véleményezik a testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. E bizottságok esetenként a képviselő-testülettől döntési jogkört is kaphatnak, a képviselőtestület a bizottságok döntéseit felülvizsgálhatja. (Ötv. 23.§. (2) bek.) 3.) A bizottságok lehetnek: - állandó bizottságok, - ideiglenes bizottságok. 4.) 7A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre /az alábbi létszámmal/:

6


7


23

Pénzügyi és Település-fejlesztési Bizottság 3 fő Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság 3 fő Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 fő Szociális Bizottság 3 fő Ifjúsági, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága 3 fő

33.§. 1.) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja. 2.) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban láthat el. 3.) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a polgármesteri hivatal - képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére illetőleg a végrehajtására irányuló - munkáját. Ha a bizottságok a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik. (Ötv. 27.§.) 4.) A bizottságok munkatervet készítve végzik tevékenységüket. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. 5.) A bizottságokat a polgármester indítványára össze kell hívni. 6.) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottság elnöke lehet más vagy állandó bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. 7.) Ideiglenes bizottságot különösen a következő feladatok megoldására célszerű létrehozni: a.) Egy-egy önkormányzati döntés ( rendelet, határozat) tervezetének előkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenőrzésére. b.) A képviselő-testület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendeknek az előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot, koordinációt és széleskörű tájékoztatást igényelnek. (Ilyenek lehetnek leginkább: a beruházások, a felújítások, a környezetvédelmi programok, stb.) 8.) A bizottságok feladatát, hatáskörét a 3. sz. melléklet, létszámát és személyi összetételét a 2.sz. függelék tartalmazza. A bizottságok működésének főbb szabályai 34.§. 1.) A bizottságok maguk állapítják meg működésük szabályait.

24

2.) A Működési Szabályzatok kidolgozása során is figyelembe kell venni, hogy: a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének megállapítását követően 30 napon belül kell elkészíteni. 3.) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, előterjesztéseket, amelyek: - előkészítését, - véleményezését kéri a bizottságoktól. 4.) A munkaterv tartalmazza: - az ülések tervezett időpontját, helyét és napirendjét, valamint az előterjesztők nevét. 5.) A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. 6.) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg. 7.) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. 8.) Az ülést a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén megbízott tagja vezeti. 9.) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. 10.) A bizottság határozathozatalára a képviselő testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11.) A bizottság üléséről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát megőrzés és nyilvántartás végett a jegyzőnek vagy az érintett hivatali ügyintézőnek kell adni. Ha a bizottság a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hoz döntést, a jegyző a jegyzőkönyv egy példányát 15 napon belül köteles felterjeszteni a Közigazgatási Hivatal vezetőjének8. 12.) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített szótöbbséggel dönt. 13.) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. 14.) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titkot megőrizni.

V. Fejezet 8


25

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTEREK ÉS A JEGYZŐ A polgármester 35.§. 1.) Aba Nagyközség polgármestere megbízatását főállásban látja el. 2.) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. ( Ötv. 32.§.) 3.) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. 4.) A polgármester vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza. 5.) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét (munkabérét) a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 6.) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) segíti a képviselők munkáját, b.) összehívja és vezeti a testület üléseit, c.) képviseli az önkormányzatot, d.) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat, e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. f.) a polgármester – véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. 7.) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a.) Indítványozhatja a bizottság összehívását, a bizottságot a polgármester javaslatára össze kell hívni, b.) Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. (Ötv. 25.§. (2) bek.) c.) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. 8.) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a.) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.

26

b.) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. c.) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. d.) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására. e.) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. f.) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. 9.) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozzák meg. Az alpolgármester 36.§.9 1. A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A megválasztáshoz minősített többségű szavazat kell. 2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát. 3. Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadóak. 4. Az alpolgármester a polgármester által meghatározott módon veszn részt az Önkormányzat munkájában. 5. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte esetén helyettesítésüket a Pénzügyi és Település-fejlesztési Bizottság mindenkori elnöke látja el.

Jegyző, aljegyző 37.§. 1.)

9

a) A Képviselő-testület -pályázat alapjána jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időtartamra szól.


27

b) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára -a jegyzőre vonatkozó szabályok szerintaljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. c) A kinevezés határozatlan időtartamra szól. d) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői, illetve a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat az Okmányiroda mindenkori vezetője látja el.10

2.)

A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. ( Ötv. 36.§. (2) bek.) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (Ötv. 36. (2) bek. a. pont.) Ebben a körben: a.) Előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. b.) Ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat. c.) Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein. d.) Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. e.) Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a 11 Közigazgatási Hivatal vezetőjének. f.) Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

3.) A jegyző egyéb főbb feladatai: a.) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. b.) Ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket. c.) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. d.) "A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához - a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges." A jegyző munkáltatói joga magában foglalja a képviselő-testület hivatala ügykezelő és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat is. (Ötv. 103.§. (1) bek. d.) pont) e.) Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját. f.) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat. g.) 12 10

Módosította a 7/2010. (III. 30.) számú rendelet. Módosította a 12/2010. (XI. 15.) számú rendelet. 12 Hatályát veszti a 12/2010. (XI. 15.) számú rendelet alapján. 11

28

A Polgármesteri Hivatal 38.§. 1.) a.) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. b.) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. 2.) a.) A polgármesteri hivatal jogi személy. b.) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. 3.)

A polgármesteri hivatal egységes, önálló költségvetési szerv, amely a munkamegosztás céljából az alábbi, jogi személyiséggel nem rendelkező, egymásnak mellérendelt belső szervezeti egységekből áll. I. Polgármester: II. Alpolgármester: III. Jegyző:

1 fő 1 fő13 1 fő

IV. Pénzügyi Osztály: - osztályvezető: - könyvelő: - pénztáros, könyvelő: - bér- és munkaügyi előadó: - adóügyi előadó:

1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő

V. Igazgatási- és Hatósági Osztály: - osztályvezető: - szociálpolitikai- és gyámügyi előadó - vállalkozási és kereskedelmi ügyintéző: - építésügyi hatósági előadó: - titkárság: VI. Okmányiroda: - okmányiroda vezető, anyakönyvvezető: - okmányirodai előadó: - ügykezelő: 13


1 fő 2,75 fő 1 fő 2 fő 1 fő

1 fő 3,5 fő 1 fő

29

(2) A polgármesteri hivatal igazgatási létszámát, működésének fedezetét, annak pénzügyi keretét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében állapítja meg, felhatalmazva az önkormányzat jegyzőjét annak teljesítésére. (4. sz. melléklet) 4.) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságoknak. 5.) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre. 6.) A jegyző döntése szerint belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak. 7.) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői munkaviszony megszűnése után is fennáll. A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja. 8.) A polgármesteri hivatalnál ügyfélszolgálati iroda működik. Munkájának részletes rendjét a jegyző állapítja meg, ugyancsak ő gondoskodik a részletes munkarend helyben szokásos módon történő közzétételéről is.

VI. Fejezet Az ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA A költségvetés 39.§. 1.) Az önkormányzat 4 évente meghatározza gazdasági programját és évente költségvetését. ( Ötv. 91.§. (1) bek.) 2.) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (Ötv. 91.§. (2) bek.) 3.) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. 4.) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik:

30

a.) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérés szolgálnak alapul a költségvetési koncepció összeállításához, amelynek keretében: - számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, - meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit, kiemelten a jogszabályokba foglalt kötelező feladatok végrehajtását, - egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítési sorrendje, - el kell végezni a várható döntések hatásainak előzetes felmérését ( egyes döntéseknél jelezni kell a döntés több évre szóló hatását), - meg kell állapítani a költségvetési hiány illetve többlet mértékét és rendelkezni kell a hiány kezeléséről illetve a többlet felhasználásáról. b.) A második fordulóban: - közmeghallgatást követően - a képviselő-testület az államháztartási törvény által előírt részletezésben megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. 5.) A tervezet tartalmazza a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, valamint a további még vállalható önkormányzati feladatokat. 6.) A költségvetési javaslat tartalmazza: - a bevételi forrásokat jogcímenként, kiemelt előirányzatonként - a működési, fenntartási feladatokat, (önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként), intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, ezen belül: - a személyi juttatásokat, - a munkaadókat terhelő járulékokat, - a dologi és egyéb folyó kiadásokat, - az ellátottak pénzbeli juttatásait, - a támogatás értékű kiadásokat és pénzeszköz átadásokat, - a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokat, - a felújítási előirányzatokat célonként, - a felhalmozási kiadásokat feladatonként, - a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben, - az általános és a céltartalékot, - éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, - a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, - a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban, - az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemtervet, - elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök (PHARE, SAPARD, ISPA) támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat,

31

- a költségvetési hiány illetve többlet mértékét valamint rendelkezni kell a hiány finanszírozásának módjáról illetve a többlet tervezett felhasználásáról. 7.) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést az önkormányzat valamennyi bizottsága előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők nagyobb csoportját érintő illetmény előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés elfogadása előtt az érintett szakszervezetekkel való egyeztetés kötelező. 8.) A költségvetési év során a képviselő-testület saját költségvetési rendeletében szabályozott módon módosíthatja költségvetését. 9.) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 5.) - 7.) pont szabályai irányadók. Az önkormányzat vagyona 40.§. 1.) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. ( Ötv. 78.§. (1) bek.) 2.)Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. 3.) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja ( Ötv. 79.§. (1) bek.) 4.) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a.) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során, c.) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak a külön rendelet szabályai szerint lehet eljárni. d.) Az önkormányzat törzsvagyonát ( forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza. 5.) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa írásban megbízott személy vállalhat; ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak írásban meghatalmazottja jogosult. 6.) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

32

7.) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vesz gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat. 8.) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

41.§. 1.) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen: a.) A PM. által előírt módon és időben elkészíti az elemi költségvetést, az elemi költségvetési beszámolót, az időszaki pénzforgalmi jelentést, valamint az időszaki mérlegjelentést, s mindezeket megküldi a MÁK részére. b.) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit. c.) Igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat, a központosított és egyéb támogatásokat. d.) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett részben önálló intézmények pénzellátásáról. f.) Biztosítja az önkormányzat módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját számlarendjét. g.) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását. h.) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az évvégi költségvetési beszámolóhoz. i.) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten illetve házipénztáron keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásának és az önkormányzat működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. 2.) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a kiadásaikra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a képviselőtestület által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által

33

kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja működési kiadásokra. Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a képviselő-testület és a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért. 3.) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik. Az intézmények ellátmányukkal 10 naponta kötelesek bizonylatokkal alátámasztottan elszámolni, csak az elszámolást követően jogosultak újabb ellátmány felvételére. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 42.§. (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik. (3) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (4) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (5) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. (6) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá. (7) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városi önkormányzatnál kötelező belső ellenőrzési egység létrehozása, kivéve, ha társulás keretében látja el a belső ellenőrzést. (8) A (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzatnál a képviselő-testület döntése alapján a belső ellenőrzést ellátja a helyi önkormányzatok társulása. (9) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a

34

polgármester részére, melyeket a polgármester indokolt esetben a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő. (10) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselőtestület elé terjeszti. (11) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet a) ellenőrzést végez a képviselő-testület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan, b) ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. (12) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. (13) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél: a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyedéves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. (14) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. (15) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. (16) A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő „költségvetési” minősítésű könyvvizsgáló bízható meg. (17) Nem lehet könyvvizsgáló a helyi önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési szervének dolgozója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig. (18) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a társaságokról vezetett névjegyzékben szereplő szervezet is elláthatja. A könyvvizsgálói szervezet megbízásakor a könyvvizsgálatot elvégző természetes személyt (bejegyzett könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben

35

az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott előírások a bejegyzett természetes személyre (bejegyzett könyvvizsgálóra) vonatkoznak. (20) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselőtestület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni. (21) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más - gazdasági kihatású - előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti. (22) A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (23) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható. (24) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől. Ha a polgármester a képviselő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a közigazgatási hivatal az ülést összehívja. Ha a képviselő-testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a közigazgatási hivatalt értesíti. Az önkormányzati rendeletalkotás 43.§. l.) A képviselő-testület - az Ötv. 16 § (l.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot. 2.) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni elsősorban a következő ügyekben: a.) A Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv. 18.§. (1) bek.) b.) a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, a tanácsnoknak – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. (Ptv. 13.§.-16.§.; Ötv. 20.§. (2) bek.) c.) Bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról. (ÖTv.23.§. (2) bek.) d.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról. (Ötv. 50.§. (2) bek.) e.) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról. (Ötv. 79.§. (2) bek., 80.§. (2) bek.) f.) a képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásiról és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja át. (Ötv. 10. §. (2) bek.) 3.) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai :

36

a.) A rendeletalkotás kezdeményezése: Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - települési képviselők, - az önkormányzati bizottságok elnökei, - a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, - a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői, - önkormányzati társulás tagjai, - választópolgárok (népi kezdeményezés) b.) A rendelet-tervezet előkészítése: - a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg. - a tervezetet a polgármesteri hivatal közreműködésével a jegyző készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. - a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el. c.) A tervezet véleményezése: - Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, - a lakossági közvélemény-kutatás. A tervezetet a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából az Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt - a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésen - megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt - s szükség szerint más külső szakembereket is - meg kell hívni. A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsát. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. d.) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: - a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. - A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá. Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

37

e.) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele: - az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, kábeltelevízió útján történő ismertetés, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés formájában, - a rendeletek szórólapos formában is közölhetők az érdekeltekkel, - a polgármesteri hivatal faliújságján, a könyvtárban, a fontosabb közintézmények jól látható helyein a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni. - a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni. f.) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása: - az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. - a képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja, - a jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról és a rendeletek jegyzésének naprakészen tartásáról. - a jegyző 2 évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Felterjesztési jog 44.§. 1.) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. (Ötv. 101.§. (1) bek. c. pont) 2.) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat: a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást ( a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet, b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti. (ÖTv. 101. §. (1) bek.) 3.) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

VIII. fejezet Településrészi önkormányzat 45.§

38

(1)A képviselőtestület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő (Ötv. 28.§ (1)) (2)A képviselőtestület a településrész lakóhelyi közösségének – kezdeményezésére – kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat. (3) -

A településrészi önkormányzat létrehozását kezdeményezheti: bármely települési képviselő a polgármester a lakosság településrészi gyűlésen, vagy a falugyűlésen megjelent választópolgárok 10 %-a.

(4)

A településrészi önkormányzat létrehozására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a képviselőtestület legközelebbi ülésén erről tájékoztatást ad. A képviselőtestület a javaslatról minősített többséggel dönt.

(5)

A településrészi önkormányzati testület létszámát a képviselőtestület állapítja meg. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet részönkormányzati testület vezetője, tagja.

(6)

A településrészi önkormányzat testületének vezetőjére és tagjaira javaslatot tehet: - bármely települési képviselő, - a polgármester, - a lakosság településrészi gyűlésén vagy falugyűlésen megjelentek 20 %-a.

(7)A településrészi önkormányzat vezetője kizárólag települési képviselő lehet. (8)

(9)

A vezetőn kívül jelöltként olyan választópolgár javasolható, akinek állandó bejelentett lakóhelye a településrészen van és rendelkezik választójogosultsággal. A (8) bekezdés szerint javasolt jelöltek választójogosultságát a jegyző ellenőrzi.

állandó

bejelentett

lakcímét

és

(10) Jelölt az lesz, akit a (6) bekezdésében foglaltak szerint javasoltak és megfelel a (8) bekezdésben rögzített feltételeknek és a jelölését elfogadta. 46.§. (1)A képviselőtestület Bodakajtor településrészen élő lakosság önkormányzati és önszerveződő képességének megerősítése céljából létrehozza Aba Nagyközség Bodakajtori Településrészi Önkormányzatát (továbbiakban: BTÖ). (2)

A BTÖ testületként működő szerve a Bodakajtori Településrészi Önkormányzati Testület (továbbiakban: BTÖT). Székhelye: Aba Nagyközség Önkormányzata 8127 Aba, Rákóczi u. 12.

(3)

A BTÖ illetékességi területe megegyezik Aba Nagyközség Bodakajtor településrésze közigazgatási területével.

39

(4)

A településrészi önkormányzati testület tagjainak száma: 5 fő.

(5)

A településrészi önkormányzati testület vezetőjét a Képviselőtestület a saját tagjai sorából, tagjait a jelöltek közül titkos szavazással választja meg.

(6)

Külön-külön szavazólap szolgál a településrészi önkormányzati testület vezetőjének és tagjainak megválasztására. A szavazólapok valamennyi jelölt nevét a magyar ABC sorrendjében tartalmazzák. Egy vezetőre és négy tagra lehet szavazni.

(7)

A BTÖT képviselő és nem képviselő tagjainak jogai egyenlők. 47.§.

(1)

A BTÖT belső működési szabályait – az Ötv. és jelen SZMSZ 9-10.§, 12-13.§, 27.§, 2930.§, 32-34§-aiban foglaltak értelemszerű alkalmazásával – ügyrendjében maga állapítja meg.

(2)

A részönkormányzat testülete szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.

(3)

A BTÖT köteles minden év január 31.-ig éves fejlesztési terv javaslatot készíteni, mely egyben az éves költségvetés fejlesztési célú előirányzatai – fejlesztési keretösszeg biztosítására vonatkozó igényt fogalmaz meg.

(4)

A településrészi önkormányzat vezetője évente – a zárszámadás részeként – írásban beszámol a részönkormányzat számára megállapított fejlesztési célú keretösszeg felhasználásáról.

(5)

A BTÖT tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselőtestület és a bizottságok ülésein.

(6)

A képviselőtestület a részönkormányzat testületének a településrészt érintő hatásköreit az SZMSZ 7. számú mellékletében foglaltak szerint ruházza át.

(7)

A képviselőtestület meghatározott ügyekben döntési, véleményezési, illetve javaslattételi jogot biztosít a részönkormányzat testületének az SZMSZ 8. számú melléklete szerint.

48.§. (1)A képviselőtestület felülvizsgálhatja a BTÖT döntéseit: -

a települési képviselők bármelyikének kezdeményezésére, az Ötv. 25.§ (2) bekezdése szerinti polgármesteri felfüggesztő döntés alapján.

40

(2)

A képviselőtestület a településrészi önkormányzatot – minősített többséggel hozott döntésével – megszünteti, ha annak működése ellentétes az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben foglaltakkal, vagy rendszeresen törvénysértő döntéseket hoz.

(3)A BTÖT minősített többségű szavazással kimondhatja megszűnését.”

IX. Fejezet Záró rendelkezések 49.§. 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2007. május 15. napján lép hatályba. 2.) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 11/2003. (VII. 1.) sz. rendelete. 3.) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről - a képviselő-testület döntései vagy jogszabályi előírások alapján - a jegyző gondoskodik. 4.) A szabályzat megtekinthető: a.) a polgármesteri hivatalban, b.) a Tanka János Nagyközségi Könyvtárban, c.) az ügyfélszolgálati irodában.

A b a, 2010. november 15.

Kossa Lajos polgármester

Nagy András Botond jegyző

Kihirdetési záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem: A b a 2010. november 15. Nagy András Botond jegyző

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei, függelékei

1.sz. melléklet: Aba Nagyközség történelmi múltjának, kialakulásának rövid áttekintése 2. sz. melléklet: Aba Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének feladata és hatásköri jegyzéke 3.sz. melléklet: A képviselő-testület bizottságainak feladatai és hatásköre 4.sz. melléklet: a polgármesteri hivatal belső tagozódása 5. sz. melléklet: A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási idő és ügyfélfogadási rend, a polgármester és a jegyző fogadó órái 6.

sz.

melléklet: A polgármester, a képviselő-testület tagjai és vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, vonatkozó részletes szabályok.

hozzátartozóik ellenőrzésére

7. sz. melléklet: Aba Nagyközség Képviselő-testülete által átruházott hatáskörök jegyzéke 8. sz. melléklet: A Településrészi Önkormányzati Testület feladatai és jogkörei

1.

sz. függelék: Aba Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének névsora

2. sz. függelék: A képviselő-testület bizottságainak megnevezése, létszáma, személyi összetétele

42 1.számú melléklet Aba Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 15.) számú rendeletéhez

Aba Nagyközség történelmi múltjának, kialakulásának rövid áttekintése Aba Nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban, 20 km-re található, 4300 lelket számláló, három településrészből ( Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor) álló közösség. A helyiség neve 1334-ben tűnik fel először Aba alakban, személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű " atyát", " őst" jelent. A községhez tartozó Bodakajtor, Belkajtor, Külsőkajtor nevével 1448-ban találkoztunk először Kaytorzalassa ( Kajtorszállása) alakban. Ez az elsődleges névváltozat egy Kajtornak hívott kun személy szálláshelyére utal. Az 1428 óta adatolható Kajtor személynév a kun " guaj" ( visszatér) ige származéka. Tulajdonképpeni értelme " visszatérő". Belsőbáránd, Külsőbáránd neve 1465-ben bukkan fel, Báránd alakban. Az 1212 óta adatolható Bárány személynév -d képzős származékából keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév alakulhatott a magyar bárány főnévből, de lehet egy szláv vagy török személynév átvétele is. ( Vö. egyfelöl a lengyel Baran személynév, másfelől az ótörök baran " az, aki elment, eltávozott" jelszavakkal.) Nem valószínű, hogy a Báránd helységnév az itt folytatott juhtenyésztéssel kapcsolatos. Totemisztikus névadásra is aligha gondolhatunk. A község területén feküdt az egykori Bögöd helység, melynek neve 1277-ben Bugud alakban jelenik meg. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a személynévként is alkalmazott ótörök bögü ( " bölcs ember") névszóval kapcsolható össze. Ez esetben etimológiailag rokonságban van a magyar bölcs és bü-büv szavak török előzményével. Felsőszentiván neve először 1374-ben fordult elő, egyházi eredetű személynévként. Szent Mihály szigetét 1454-ben említik először. Petele puszta viszonylag későn, 1675-ben fordul elő először. Az 1856. évi kormánylap szerint három puszta - Szentiván, Kajtor és Báránd - tartozott hozzá. Ugyanerről beszél 1863-ban Zách munkája is. Az ebből az időből ismert dűlő- és helynevek a következők: Aba: Szent Mihály Szigete, Terézia, Bödönkút, Pákozditói dűlő, Öreghegy dűlő, Hegyes halomi dűlő, Tüskés dűlő, Bögéti dűlő, Nagy Sziget, Vióhegy dűlő, Borsziget, Csothalom ( vagy Csonthalom), Bikapát és Kajtor dűlő. Az okleveles emlékek Aba birtokot ( possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. Pál országbíró 1334. július 15-én Visegrádon kelt oklevelében határnapot tűzött ki Lőrinc fia Jánosnak a birtokjogot igazoló oklevelei bemutatására.

43

Kétségtelen, hogy Aba nemesi lakói szoros kapcsolatban állottak a királlyal, hiszen a XIVXV. században királyi, nádori parancsra gyakran szerepeltek királyi emberként vagy tanúként birtokbeiktatások, idézések, eltiltások alkalmával. Az első két abai, kinek nevét nem ismerjük Abai Chut fia András és János. 1498-ban jelent meg az első Arany a forrásokban. Szapolyai István nádor 1498. december 17én vizsgálatot rendelt el Abai aran Ambrus ellen, aki - többedmagával - a fehérvári keresztesek Barch nevű birtokára tört. 1499. január 25-re Abai Aran Ambrust a nádor elé idézték. Az Arany családról még annyit tudunk, hogy 1525-ben bizonyíttatta Fejér megyével nemességét. 1543. után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. 1672-ben új család tűnt fel Abán: a Fördős. Ebben az évben kapott ugyanis nemességet két sárkeresztúri jobbágy: Fördős Péter és Mihály. A török korból az első összeírásunk 1559-ből származik. Eszerint a faluban több nemes lakott, 16 egész telek és négy zsellér volt. A falu a tized helyett 16 mérő búzát adott, cenzusként Szent György - és Mártonnapján két-két forintot fizetett. 1564-ben hat porta, három zsellér és négy új épület volt. A falu a 15 éves háború idején elpusztult, a XVII. század elején települt újra. 1623-ban már arról olvashattunk, hogy több nemes lakja, de mindössze egy portát tüntet fel az összeírás. 1626-ban a falu még mindig adómentes az újratelepülés miatt. Az 1639. évi összeírás az arany családot és 2 1/2 portát tüntet fel. Sárosd puszta és Aba között a török időkben nem volt határ, mivel mindkettőt ugyanaz a földesúr birtokolta. Az 1680-as években Kasdi nevű kálvinista prédikátor működött a faluban. A felszabadító háborúk alatt a falu a Sárvízbe menekült, mintegy hat-hét évig elhagyott volt. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben - magyar lakosokkal - újratelepült. 1711ben a felső-, 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. 1688-1848 között a helységnévtárak a faluk között említik. Az abai közbirtokosok között továbbra is a Fördősök túlsúlyra jutásának lehetünk tanúi. Fördős Mihály lányát, Katalint, az ősrégi családból származő eörményesi Fiáth János vette el. Így a Fiáth család a Fördősökön keresztül birtokos lett. A Fördősökön, Fiáthokon és leányági leszármazóikon kívül más nemesek is éltek Abán. Az 1818-1821. évi nemesi összeírás 103 nemest említ, köztük Fiáth János kamarás táblabírót, Fiáth György kamarás kapitányt. Szerepel az összeírásban a Hajós, Zámbó, Arany, Sárközy, Ferenctzy, Nagy, Juhász Csík, Kósa és Enyedi család is. 1828-ban ezekhez a nemesi családokhoz járult még a Mészöly család. Az 1846. évi összeírás a következő 13 jobbágytelken élő nemest említi: Nagy András, Kósa József, Péter, János, Mihály, Ferentzy József, Juhász József, János, Komjáti János, Győrfi István, Horváth József, Fábián János és Boncz Péter.

44

Aba lakossága a török kiűzése után gyér volt, mindössze öt egész telek, hat fél telek és három negyed telek található a faluban. 1696-ban 16 lakosból ( akik közül 14 telkes jobbágy és két telkes zsellér volt) és három házatlan zsellérből állott a falu. Az 1715. évi összeírás 7 jobbágyot, 17 zsellért és 4 ház nélküli zsellért vett számba. 1720-ban 6 telkes jobbágyot, 5 féltelkes és 8 negyedtelkes zselléri jogállású családfőt írtak össze. 1728-ban már 10 jobbágy volt a faluban. A 18. század közepétől kezdve egyre sűrűsödnek a jobbágypanaszok. 1747-ben a falu Fiáth Ádám ellen tett panaszt a megyénél, mivel Fiáth " testpénzt" szedett az elhaltak után. 1759ben a megye Fördős István földesúr elleni panaszt vizsgálta. 1764-ben Aba jobbágyai különböző terheik és káraik miatt Fördős István földesúr ellen panaszkodnak elsősorban. Fördős önkényeskedett, a kialkudott bért nem fizette meg. 1765ben az abaiak amiatt panaszkodtak, hogy földesuruk elvette tőlük szántóföldjeiket és legelőjüket. A megyei közgyűlés - a szolgabírón keresztül - felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A felvett jegyzőkönyv szerint a község földesurai a Fiáth és Fördős család illetve a Fördős család leszármazottjai ( a Buus és CsehCsuzi család) voltak. Korábban a helységben urbárium nem volt. 1766-ban úgy egyeztek meg a jobbágyok a földesurukkal, hogy ki-ki a maga erejéhez képest hetenként egy napot robotol. Korábban ez a földesurak tetszésétől függött. Az úrbérrendezéskot az összes úrbéres lakos száma 83. Ebből telkes jobbágy: 66, házas zsellér: 10, házatlan:7. A faluban 23 egész és 4 harmincketted telek volt. A földek II. osztályúak. Egy egész telekhez járt: 24 hold szántó és 12 hold rét. A belső telkek közül 49 hold volt telkes ( összesen 735 hold) A rétből 160 hold telkes jobbágyé, 6 hold zselléreké ( összesen 166 hold) A teljes úrbéres terület: telkes jobbágyoké 926 hold, zselléreké 24 hold, összesen 950 hold. 1828-ban 349 adózóról olvashattunk. 80 jobbágy, 43 zsellér, 41 ház nélküli zsellér, 12 szolga, 2 szolgáló, 16 kézműves, 2 kereskedő lakott a 121 házból álló faluban. A kézművesek közül pék 1, mészáros 1, takács 9, kovács 3, kerékgyártó, szabó és kádár 1-1. Az úrbéres zsellércsaládfők száma 43, közülük szőlővel bírt 10, a szőlőbirtok nagysága családfőként 150600 öl. A 41 házatlan zsellér közül csak kettőnek volt 600-600 öl szőlője. Az 1838. évi összeírás szerint a faluban 1452 nem nemes lakott. Ebből jobbágy 67, zsellér 142, szolga 73, kézműves 23, fiúgyermek 402, nő 743. Az 1846-1847. évi dikális összeírás 62 jobbágyot, 35 zsellért, 4 lakost, 24 kézművest és 8 kalmárt említ. Nagyobb kereskedelmi vállalkozásról mindössze egy adatunk van: 1837-ben az abai Deutsch Bernát és Jakab alapított fakereskedést, majd hamarosan gyapjúval, gabonával is kereskedtek, fűrészmalmot létesítettek, erdőgazdaságot vettek, sőt a bankéletben is tevékenykedtek. Mindez azonban a falu határain kívül történt. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. Már korán, 1631-től van lelkipásztor a faluban, anyakönyvük 1732-től kezdődik. Az 1680-as években Kasdi nevű prédikátor, az újratelepülés idején Kecskeméthi prédikátor, a 18. század elején Bihari prédikátor, 1745-ben Dóczy György ref. lelkész működött a faluban. 1733-ban Acsády Ádám

45

veszprémi püspök a falut azok közé a helységek közé sorolta, ahol református lelkész volt, de katolikus lelkigondozás nem. A katolikusok száma kevesebb volt. 1693-ban a fehérvári prépostnak fizették a tizedet. Az 1745. évi összeírás 179 katolikusról beszél. A falut a 18. század első felében a fehérvári ferences misszió pasztolálja. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. 1754-től állandó helyben lakó lelkésze van( az anyakönyvvezetés is ekkor kezdődőtt),1773-tól egyházmegyei lelkészség. Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy " messze földről jönnek megcsodálni." A József-kori felmérés is megemlékezik a " háromszögletű templomról." Iskoláról az első adatok az 1770-es évekből származnak. 1770-ben a református tanító Kováts József, a katolikus Kováts János volt. Előbbinek 70, utóbbinak 6 tanítványa volt. A tanító fizetése fele volt, mint a lelkészé. 1841-ben a katolikus iskolába télen 50, nyáron 12 gyerek járt. Az iskolaépület rossz állapotban volt: sötét, alacsony, padlózatlan és egészségtelen. A fűtésre valót a gyerekek hordták naponta, a tanszerekről a szülők gondoskodtak. A református iskolába télen 130, nyáron 102 gyerek járt. A két tanteremből álló iskolaépület tágas, világos és egészséges. Fűtésről, tanszerekről a szülők gondoskodtak. Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket. Az április 1-i összeírás szerint 183 nemzetőr került ki közülük. A megyei választmány tagjai lettek: Arany Péter és Sándor, Mészöly Sándor, Sárközy Zsigmond, Szántó Gábor segédlelkész, a bíró és a jegyző. 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre " minden pillanatban" tartsák készen. Az 1849-1918 közötti korszak elején Aba a sármelléki járás fehérvári szolgabírói kerületéhez tartozott. 1863-1873. között Abán volt az alsóbodajki járási szolgabíró székhelye. 1878-tól a fehérvári járáshoz tartozik. Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Báránd, Kajtor, Kispuszta és Szentiván tartoztak hozzá. Kispuszta 1872-ben kérte Láng községhez való csatolását. A nagyközség határa 1856-ban 15.619 kat. hold, kataszteri felmérése 1881ben történt meg. A felmérés során megállapított 16.000 kat. hold a korszakban nem változott. Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári " gőzkocsi" és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. Aba népességszáma 1870-1910 között a következőképpen alakult: ___________________________________________________________ Év Népességszám ___________________________________________________________ 1850 2160 1870 2997 1880 3004 1890 3313 1900 3533 1910 4099 _____________________________________________________________

46

A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. Az első világháborút megelőző években a nagyközségben csendőrőrs volt. A két világháború között Aba a székesfehérvári járáshoz tartozó nagyközség. Határa 1926-tól 15501 kat. hold, 1926-ban az alábbi külterület tartozott hozzá: Külső- és Belső-báránd, Csíkoskajtor-puszta, Felsőszentiván-puszta, Kispuszta, Bolondvártanya, Méhesvölgy-tanya, Sárrétmajor, Sashalom, Szűcs- és Tolnai tanya. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távirdahivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az 1931-1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. Az 1920-as évek parcellázása a birtokviszonyokon nem sokat változtatott. 1937-ben a 15.507 kat.hold határból 6421 kat.hold kisbirtok. A háborút megelőző években gróf Zichy Rafael ( 3080 kat.hold) a Vallás és Tanulmányi Alap ( 4102 kat.hold), Gräber Gyula ( 843 kat.hold) Simon Mihály ( 527 kat.hold) , özv. Dietrich Gyuláné (474 kat. hold.), Bolváry Géza (478 kat. hold. ), Tolnay Sándor (202 kat. hold.) a birtokosok. A népesség ebben a korszakban a következő:

________________________________________________ Év Népességszám _________________________________________________ 1915 4408 1920 4046 1930 4067 1941 4199 _________________________________________________ 1922-ben a Tüzelő és Építőanyag RT. telepe, egy gőzmalom, egy cementgyár és két daráló képviselte az ipart. 1931-ben a Lánczky -féle épület- és tűzifatelep, a Schwarz Sándor -féle gőzmalom, Kovács Sándor cementgyára, a Farkas- és Röthler-féle darálók. Abán működött a Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja és az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központhoz tartozó Tejszövetkezet. 1943-tól mindössze a Klemafit épület- és tűzifatelepről, valamint a darálókról vannak adatok. A nagyközségben több egyesület és társulás volt. 1930-ban alakult a Legeltetési Társulat, tovább működött a nagy múltú Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Olvasókör, a Gazdakör, a különböző egyházi dalárdák és egyesületek. 1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát 1945. március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A határt 80 km. hosszú lövészárok, tankcsapda, tüzelőállás, lövészgödör szelte át.

47

A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. A megszervezett megyei futárposta egyik központja Aba lett. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására. Az úttorlaszokat május 2-ig eltávolították. Ebben az időszakban alakult meg a községi Nemzeti Bizottság 12 rendes és 4 póttaggal, elnöke Farkas János lett. Megszervezték a községi rendőrséget.A népiskolában az 1944-1945-ös tanévet 200 tanuló és 4 tanerő zárta. Az iskola a harcok alatt lóistálló volt. 1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete .1948-ban a nagyközségnek 4199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt.Vásárt évente kétszer (május 29én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak. A község határa a megye jó talajerőben lévő sík, illetve enyhén lankás, mezőföldi tájához tartozik. Az 1956-os forradalom kitörése után október 25-én alakult meg Abán a Forradalmi Bizottság, amelybe az alábbi személyeket választották meg: Elnök: Kiss József Titkár: Ferenczi János Ügyintéző: Arany Lajos Tagok: Bori Lajos, Csép Lajos, Domján István, Fekete Mihály, Nyiredi János, Nyireti Imre, Soponyai Kovács Imre, P. Szabó József, Suhai József, Tanka János, Törő István A forradalom időszakában a Bizottság szervezte a község mindennapi életét, a földek újraosztását, élelmiszersegélyek szállítását Budapestre. A szovjet csapatok november 4-i bevonulása megpecsételte a forradalom sorsát, az országos megtorlásokkal párhuzamosan Abán is megkezdődtek a kihallgatások, s tőbb embert ért retorzió forradalmi tevékenysége miatt, Arany Lajost börtönbe is csukták. 1957-ben három mezőgazdasági termelőszövetkezet működött. ___________________________________________________________________________ Név Család kat. h. Szarvasmarha sertés ló juh ___________________________________________________________________________ Aranykalász 20 633 43 51 13 _ Bacsó Béla 29 624 67 142 15 _ Kossuth 22 387 18 _ 12 _ ___________________________________________________________________________ Összesen: 71 1. 644 128 193 40 _ 1966-ban a Vöröshajnal Mgtsz. 493 családból állt, 8533 kat. holdon gazdálkodott (ebből szántó 6197 kat. hold.), 35 traktora volt. A községben 1968-ban 1295 lakás volt. Ebből 1961-1965-ben épült 50, 1966-1968-ban 61, 902 rádió-és 554 tévé előfizető volt.1973 végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van.1983-ban adták át az új általános iskolát, 1989ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája.

48

Az 1990-ben megtartott szabad választások eredményeképpen a következő személyek kerültek be a képviselő- testületbe: polgármester: Kossa Lajos alpolgármester: Arany Lajos képviselők: Bódás János Borbély Ferenc Csép Györgyné Fábián József Greifenstein János dr. Jánosi István dr. Kassai józsef Kövér Józsefné dr. Niczky Gabriella Ortner Endre jegyző: Szabóné Balogh Bernadette 1990 és 1994 között a község infrastruktúrális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A lakosság anyagi hozzájárulásával kiépült a víz- és gázhálózat, valamint a telefon- és a kábeltvrendszer is. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult (Abatours, Aba Fc, Abavin, Gazdakör, Hegyközség, Horgászegyesület, Kanyar Fc, Lovasklub, Lövészklub, Natura Klub, Nyugdíjasklub, Öregfiúk FC, Öregfiúk Kézilabdacsapata, Pátria Kör, Polgárőrség, Református Nőszövetség, Vitalitas). Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Batterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. Számos kulturális esemény színesítette az időszakot, amelyek sorából kiemelkedtek az Aba Napok, az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap. A képviselő- testület díszpolgári címet adományozott Tanka János tanárnak és Fejes Ádám református lelkésznek, akik hivatásuk mellett költők is voltak. A község gazdasági szerkezete is átalakult, a Kajtor- völgye Mezőgazdasági Szövetkezet használatában mintegy 1200 ha földterület maradt, több, mint 3000 ha-t magántulajdonosok művelnek. Az 1994. évi választásokon az alábbi személyeket választották meg a képviselő-testület tagjává: Polgármester: Kossa Lajos Alpolgármester: Arany Lajos Képviselők: Berkiné Bognár Valéria Dr. Csáki Tamás

49

Csép Györgyné Fejes István Horváth István Kasó László Dr. Kassai József Mercsek György Dr. Niczky Gabriella Szemerei Józsefné Jegyző: Szabóné Balogh Bernadette A második szabadon választott képviselő-testület tevékenysége az első négy év szerves folytatásának tekinthető. Az elődök útján továbbhaladva kiteljesítette az 1990-ben elkezdett folyamatokat. Több komoly beruházás valósult meg a ciklus alatt: elkészült az Abát Soponyával összekötő híd és út, szilárd burkolatot kapott az Aba-Bodakajtor közötti út is, jelentősen javítva a település közlekedési kapcsolatait. Magastető készült az általános iskola épületére, így egyrészt az iskola beázását sikerült megszüntetni, másrészt megteremtődőtt a lehetősége új tantermek kialakításának. Felújításra került a Fórum Étterem, ezáltal a gyerekek közétkeztetése és a különböző közösségi rendezvények lebonyolítása is kulturált környezetben történhet. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a 48-as és ‘56os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra. Belsőbárándon átadásra került a vezetékes ivóvízhálózat, Bodakajtor pedig új közösségi helyiséggel gazdagodott. A gyermekek alapfokú nevelését és oktatását továbbra is kiemelten kezelte az önkormányzat, az óvoda felszereltsége, eszközökkel való ellátottsága folyamatosan javult, az általános iskolában nyelvi labor és számítógépes terem került kialakításra, megteremtődött az internet elérhetőség. A Sárvíz Művészeti Alapiskola is egyre nagyobb szerepet kapott a fiatalok személyiségének kiteljesítésében, egyre több művészeti területen képezhetik magukat a gyerekek nemcsak Abán, hanem a Sárvíz Kistérség többi településén is. A három intézmény szervesen kapcsolódik egymáshoz, példaértékű együttműködés alakult ki közöttük az elmúlt években. A helyi nyilvánosság is kibővült az Aba TV létrejöttével, amelynek segítségével a lakosság a képviselő-testület üléséiről is tájékozódhatott. A 90-es évek elején fejlődésnek indult egyesületi élet is új szervezetekkel ( Vadásztársaság, Természetjáró Kör, Abai Polgárok Egyesülete, Postagalamb Egyesület) és programokkal bővült, a működő egyesületek meghatározó tényezővé váltak az abai közéletben. A község hazai és nemzetközi kapcsolatai is rohamosan bővültek. A Sárvíz Kistérség négy településéhez további négy község ( Csősz, Kisláng, Sárszentágota, Tác) csatlakozott, és az együttműködés területei is szélesedtek. Testvértelepülési szerződés aláírására került sor Ebergötzennel ( Németország), Borszékkel ( Románia) és Szamosújvárral ( Románia), valamint szoros kapcsolat alakult ki a szlovákiai Vízkelettel is. A képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kulifay Imrének, községünk szülöttjének, volt párizsi református lelkésznek, és Török Ferencnek, aki évtizedeken keresztül volt katolikus plébános Abán. A négy év alatt a különböző szolgáltatások száma és színvonala jelentősen bővült, ezáltal is komfortosabbá váltak az itt lakók mindennapjai. A község gazdasági életében a földmagántulajdon vált meghatározóvá, ezzel egyidejűleg megfigyelhető a gazdák együttműködésre való törekvése.

50

Ennek jeleként 1996-ban megalakult a Gazdaszövetkezet, ám a termelési integráció jelentős tényezőjévé az átalakult Kajtor-Völgye Szövetkezet vált nemcsak Abán, hanem a környező településeken is. Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a ,, Kakas dombon”, Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a ,, Sárvízen” átívelő híd.

51 2. számú melléklet Aba Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 15.) számú rendeletéhez

Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének feladata és hatásköri jegyzéke Települési önkormányzat Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete 1.) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: - településrendezés és településfejlesztés - az épített és természeti környezet védelme - a lakásgazdálkodás - a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás - a köztemető fenntartása - a helyi közutak és közterületek fenntartása - a helyi tömegközlekedés és köztisztaság, településtisztaság biztosítása - gondoskodás a helyi közvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól - közreműködés az energia-szolgáltatásban - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában - gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek-és ifjúsági feladatokról - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása - a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 2.) Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvízellátásról - az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről - a közvilágításról - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. 3.) Az önként vállalt ( többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. 4.) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az önkormányzati rendeletalkotás - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása - a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés - a helyi népszavazás kiírása - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása - a gazdasági program, költségvetés megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása, helyi adó megállapítása - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről , nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás

52

-véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő - településrendezési terv jóváhagyása - hitel felvétele - kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás -intézmény és (önkormányzati ) vállalkozás alapítása , intézmény megszüntetése, átszervezése -közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál -felterjesztési jog gyakorlása (általánosságban: véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő) -a népi ülnökök megválasztása - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti -amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 5.) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 6.) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott- önkormányzati ügyben hozott döntését. 7.) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet ( a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. Az intézményvezetők kinevezése során - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével - részletes eljárási szabályokat állapít meg, ideiglenes bizottság alakítását, bizottság általi előzetes véleményezést írhat elő, valamint elrendelheti az érintett közösség véleményének a kikérését is. 8.) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, az alpolgármesterekre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhat. 9.)

A képviselő-testület önkormányzati fellebbezésnek nincs helye.

hatósági

ügyben

hozott

határozata

ellen

10/a. A polgármester valamint a képviselő-testület bizottsága által hozott döntések ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani. 10/b. A fellebbezést annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta, írásban vagy szóban lehet benyújtani, mely illetékmentes. 10/c. A fellebbezést a bizottság elnöke a jegyző közreműködésével, az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül felterjeszti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület döntését a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték a bizottság illetve a polgármester útján közli.

53

ll.) A képviselő-testület l0) pont alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

3. számú melléklet Aba Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 15.) számú rendeletéhez

A képviselő-testület bizottságainak feladatai és hatáskörei 1.) Pénzügyi és Település-fejlesztési Bizottság Pénzügyi feladatkörében: - közreműködik az éves költségvetési terv összeállításában, - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, a végrehajtásról szóló féléves és 3/4 éves beszámoló, valamint a zárszámadásról szóló beszámoló tervezeteit, - ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodását, - vizsgálja az intézmények gazdálkodását, - figyelemmel kíséri a felügyeleti, gazdálkodási ellenőrzések hatékonyságát, rendszerét, következetességét, - vizsgálja az önkormányzat bevételeinek felhasználását, - javaslatot tesz a képviselő-testületnek a saját bevételek módozatainak kimunkálására, - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás ( vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat betartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését, - közreműködik az önkormányzati vagyon felmérésében, a törzsvagyon tárgyának megállapításában, - javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére, - ellátja mindazon feladat- és hatásköröket, melyeket a képviselő-testület meghatároz. A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. Település-fejlesztési feladatkörében - javaslatot tesz a gazdálkodási és községfejlesztési koncepciók, irányelvek kidolgozására, - javaslatot dolgoz ki pénzügyi keretek átcsoportosítására, felhasználására, - megtárgyalja az önkormányzat költségvetési koncepciójáról és a költségvetés tervezetéről szóló előterjesztéseket, - rangsorolja a gazdálkodási és fejlesztési feladatokat, döntési alternatívákat készít, - véleményezi a terület-, településrendezési terveket, - meghatározza a közterületek rendjét, az egységes község és utcakép kialakításának követelményeit, - képviselő-testület elé terjeszt döntésre: a.) csatorna, vízhálózati b.) közlekedési, úthálózati c.) mezőgazdasági d.) kommunális és üzemeltetési problémák megoldásával kapcsolatos javaslatokat,

55

- összefoglalja, szervezi és meghatározza a község üzemeltetésével, működésével kapcsolatos feladatokat, - lakás és telekellátással kapcsolatos döntések előkészítését végzi, - önkormányzati vállalkozások lehetőségének kidolgozását látja el, - fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatok kezdeményezése, döntésre előkészítés, előterjesztés, - kezdeményezi meghatározott feladatok jobb ellátása érdekében rendelet megalkotását, - a települési szilárd és folyékony hulladékok kezelése és azzal kapcsolatos feladatok előkészítése, előterjesztése, - földterületek védelmével, kezelésével kapcsolatos javaslatok elkészítése, - zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok megtárgyalása és testület elé terjesztése, - a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos feladatok megtárgyalása és előterjesztése, - környezet- és tájvédelem egyéb feladatainak megtárgyalása és javaslatuk kidolgozása ( parkosítás, fásítás, zöldterületrendezés). 2.) Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság a.) vizsgálja a képviselő-testületi tagok mandátumát, összeférhetetlenségi ügyeit, (A képviselő-testületi tagok megbízatásának, összeférhetetlenségi ügyeinek döntésében csak a bizottság települési képviselő tagjai vehetnek részt.) b.) előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatát, c.) ellenőrzi a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését, a szabályzat megsértése esetén intézkedést kezdeményez, d.) közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében, e.) vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását, felügyeli azok törvényességét, Az Ügyrendi Bizottság a rendelet tárgya szerint érintett képviselő-testületi bizottsággal együtt annak javaslata alapján vizsgálja, hogy: - mi indokolja az önkormányzati rendelkezést, továbbá, hogy arra milyen jogszabály ajánlása vagy felhatalmazása alapján kerülne sor - mi a rendeletalkotás célja, - a szabályozás nem áll e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal. f.) ellenőrzi a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását, g.) vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesítését, h.) ellenőrzi a képviselő-testületekkel, gazdasági szervekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását, i.) figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal hatósági tevékenységét,

56

j.) ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését, k.) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozói vagyonnyilatkozatának kezelése, nyilvántartása és ellenőrzése, A vagyonnyilatkozatok kezelésének eljárási szabályait az SZMSZ 9. sz. mellékletében foglalt „szabályzat” tartalmazza. 3.) Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága - meghatározza, illetve döntésre előkészíti a művelődési, oktatási koncepciókat ( községi szinten), - ellenőrzi a fentiekkel kapcsolatos testületi döntések végrehajtását, - megtárgyalja az önkormányzat és intézményei költségvetésének koncepciójáról és a költségvetés kialakításáról szóló előterjesztéseket, valamint megtárgyalja az intézmények munkájáról szóló éves beszámolót, - koordinálja az óvodai és az alapfokú iskolai ellátást nyújtó intézmények tevékenységét, - kezdeményezi a fejlesztéseket, átcsoportosításokat, átszervezéseket, esetleges megszüntetéseket, - pályázatok meghirdetését kezdeményezi, közreműködik azok értékelésében, véleményezésében, ( ezt a tevékenységét az Ifjúsági, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságával közösen végzi) - előkészíti, megszervezi a községi szintű rendezvényeket, ünnepségeket, - a képviselő-testületi döntés alapján koncepciókat dolgoz ki a civil szervezetekkel kapcsolatos fejlesztésekhez, - részt vesz a civil szféra támogatásának előkészítésében. Pályázati felhívást ad közzé és a beérkezett pályázatok döntés-előkészítését is elvégzi. (ezt a tevékenységet az Ifjúsági, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságával közösen végzi) - kezdeményez kistérségi együttműködési formákat a civil kapcsolatok területén, - kapcsolatot tart a községben működő civil szervezetekkel. Évente megszervezi a civil kerekasztal megbeszélést, - előzetesen véleményezi a civil szféra és az önkormányzat által közösen megpályázható programokat. 4.) Szociális Bizottság - a település egészségügyi szociális alapellátására vonatkozó koncepció kidolgozása, - egészségvédő és környezetvédelmi programok, tervek véleményezése, - az egészséges életmódot célzó mozgalmak menedzselése, - kezdeményezi pályázatok kiírását, részt vesz azok elbírálásában, - a település egészét érintő egységes szociálpolitikai koncepciót dolgoz ki, - megtárgyalja az önkormányzat költségvetési koncepciójáról, és a költségvetés tervezetéről szóló előterjesztéseket, szociális tervezeteket, A bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva dönt az alábbi szociális, egészségügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben: a.) dönt az átmeneti segély odaítéléséről, b.) segélyt állapít meg ( rendkívüli nevelési segély ),

57

c.) lakásfenntartási támogatást állapít meg, d.) házi szociális étkeztetésre való jogosultságot állapít meg. A polgármester valamint a képviselő-testület bizottsága által hozott döntések ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta, írásban vagy szóban lehet benyújtani, mely illetékmentes. A fellebbezést a bizottság elnöke a jegyző közreműködésével, az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül felterjeszti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület döntését a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték a bizottság illetve a polgármester útján közli. 5.) Ifjúsági, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága - a képviselő-testületi döntés alapján koncepciókat dolgoz ki az ifjúságpolitikai szervezetekkel kapcsolatos fejlesztésekhez, - megtárgyalja az önkormányzat és intézményei költségvetésének koncepciójáról és a költségvetés kialakításáról szóló előterjesztéseket, - részt vesz az ifjúság támogatásának előkészítésében. Pályázati felhívást ad közre és a beérkezett pályázatok döntéselőkészítését is elvégzi, ( ezt a tevékenységét az Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságával közösen végzi) - javaslatot tesz a testületnek a közhasznú szervezetekkel való szerződések megkötésére olyan közfeladatok ellátására, amelyekről törvény vagy más jogszabály rendelkezése szerint az önkormányzatnak kellene gondoskodnia. ( 1997. évi CLVI. tv. 156.§.) - kezdeményez kistérségi együttműködési formákat az ifjúságpolitika területén, - részt vesz a községi színtű rendezvények, ünnepségek előkészítésében, - segíti a települési és a kistérségi sportrendezvények munkáját, - közreműködik sportcélú beruházások megvalósításában, - közreműködik nemzetközi kapcsolatok létrehozásában, szervezésében, lebonyolításában. A Bizottság önként vállalt feladatai - Kapcsolatot tart a községben működő ifjúsági szervezetekkel. - Előzetesen véleményezi az ifjúsági szervezetek és az önkormányzat által közösen megpályázható programokat. - Folyamatosan koordinálja a drogellenes együttműködés aktuális feladatait. - Együttes ülésen foglalkozik az ifjúság nevelésének, társadalmi beilleszkedésének kérdéseivel. - A község szépítése érdekében mozgósítást végez.

58 4. számú melléklet Aba Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 15.) számú rendeletéhez

a Polgármesteri Hivatal belső tagozódása

Alpolgármester 1 fő

59


A Polgármesteri Hivatal munkarendje, ügyfélfogadási idő, fogadó órák 1.) A hivatal működését szabályzatok rögzítik. 2.) A polgármesteri hivatal irányítását: polgármesteri, alpolgármesteri és jegyzői utasításokkal kell segíteni. 3.) A polgármesteri hivatal vezetője: a jegyző 4.) Munkahelyi apparátusi értekezletre havonta egy alkalommal kerül sor, minden hónap első keddjén, délelőtt 8 órai kezdettel. 5.) A polgármesteri hivatal dolgozóinak heti munkaideje: 40 óra. a.) a munkaidő beosztása: - hétfőtől - csütörtökig - ebédidő - pénteken b.) ügyfélfogadás ideje: - hétfőn - szerdán - pénteken

7.30-tól 16.00 óráig 12.00-tól 12.45 óráig 7.30-tól 13.30 óráig ( ebédidő nincs)

8.00-tól 8.00-tól 8.00-tól

16.00 óráig 16.00 óráig 12.00 óráig

8.00-tól

16.00 óráig

c.) fogadó órák: a polgármester és a jegyző szerdai napon tartanak ügyfélfogadást.


SZABÁLYZAT a polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról, ellenőrzéséről I. Általános rendelkezések 1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. Évi XCVI. törvény (továbbiakban: Ökjtv.) 10/A. § (1) bekezdése értelmében a polgármester megválasztásától, az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. 2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is. 3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő jogait nem gyakorolhatja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. 4. Amennyiben a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, annak az előírt határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati törvény 33/C. § (1.) bekezdése alapján a képviselő-testület - minősített szótöbbséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a Fejér Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. A képviselő-testület kereset benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a polgármester tisztségéből történő felfüggesztését is. II. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok 1. A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) tartja nyílván és ellenőrzi. 2. A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban, tollal kell kitölteni, melyből 1-1 példány a képviselőnél marad. 3. A képviselő saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Ökjtv.-ben megállapított határidőig, külön-külön zárt borítékban (a képviselő nyitott borítékban) adja át a Bizottság elnökének és tagjainak.

61

4. A vagyonnyilatkozatok átvételét a Bizottság elnöke írásban, az 1. sz. melléklet szerinti átadás-átvételi igazolás kitöltésével tanúsítja, melynek 1 példányát a képviselő részére átadja. III. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok 1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. 2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem határozza meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke a kezdeményezőt hiánypótlásra (kiegészítésre) hívja fel. Ha a kezdeményező a hiánypótlásnak 15 munkanapon belül nem tesz eleget, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Azonos módon jár el a Bizottság, ha megállapítja a kezdeményezésről, hogy az nyilvánvalóan alaptalan, vagy ha a bejelentése névtelenül érkezett. 3. Ugyanazon képviselő esetében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének csak abban az esetben van helye, ha az eljárásra irányuló kezdeményezés új tényállítást (konkrét adatot) tartalmaz. Új tényállítás nélkül a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos megismételt eljárásra irányuló kezdeményezést a Bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 4. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 5. Amennyiben a képviselő vagyoni helyzetére vonatkozóan bejelentést tesznek, a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületi tagot a bejelentés tartalmáról. A képviselő a Bizottság elnökének tájékoztatását követően köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. 6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a V/3. pont szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell. 7. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. 8. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 9. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

62

IV. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai 1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a polgármesteri hivatal végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokról külön nyilvántartást vezet, a 2. sz. melléklet szerint. 2. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten, a polgármesteri hivatal kezeli. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell tárolni. 3. Az ellenőrzési eljárásról a 3. sz. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni. 4. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. 5. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről átadás-átvételi igazolást kell kiállítani. V. A betekintési jog gyakorlásának szabályai 1. A képviselő vagyonnyilatkozatába – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – bárki betekinthet. 2. A betekintési jog gyakorlását a Bizottság elnöke biztosítja, a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében a jegyző hivatali irodájában, a jegyző és/vagy a vagyonnyilatkozat-kezelő bizottság elnökének (tagjainak) jelenlétében. 3. A betekintési jog gyakorlását a 4. Sz. melléklet szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban minden esetben fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a betekintő nevét, a betekintés időpontját, a betekintő aláírását és esetleges megjegyzését.

VI. Felelősségi szabályok 1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős. 2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.


Aba Nagyközség Képviselő-testülete által átruházott hatáskörök jegyzéke 1.) A polgármester átruházott hatásköreinek felsorolása: - a képviselő-testület határozatait végrehajtó és egyéb bérleti szerződésektárgyalásának lefolytatása, megkötése, aláírása - az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati lakások kiutalása, bérlőkijelölés - temetési segély odaítélése - szociális otthoni beutalás, ( szoc. törv.) - köztemetés engedélyezése ( szoc.törv.) - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - közösségi ellátások, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás. 2.) Szociális Bizottság átruházott hatásköreinek felsorolása: - átmeneti segélyt állapít meg rászorultsági alapon - meghatározza a lakásfenntartási támogatást - szociális étkeztetésre való jogosultságról döntés 3.)

A Településrészi Önkormányzat Testülete dönt : - az Önkormányzat éves költségvetésében a részönkormányzat számára megállapított fejlesztési célú keretösszeg felhasználásáról A Településrészi Önkormányzat Testülete véleményezési joga van: a) A településrészre vonatkozó rendezési terv megállapításakor, módosításakor, b) A településrészt érintő belterületi határvonalak megállapításakor, c) Az önkormányzati költségvetés településrészt érintő előirányzatainak elfogadását, módosítását megelőzően, valamint a gazdasági program összeállításakor, d) a településrészt érintő fejlesztések, koncepciók kidolgozásakor, e) a településrészt érintő önkormányzati rendeletek tervezeteinél, f) a településrészt érintő köztisztasági ügyekben való döntést megelőzően, g) a településrészt érintő közterület elnevezéssel, emlékmű-állítással kapcsolatos döntést megelőzően. A Településrészi Önkormányzat Testületét javaslattételi jog illeti meg: a) A részönkormányzatot javaslattételi jog illeti meg a 1-2. pontokban megfogalmazott ügyekben, b) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozása során, c) közműépítéssel, közvilágítással kapcsolatos döntéseknél, d) helyi sport és kulturális rendezvények szervezésében, e) temetőfenntartással kapcsolatos döntéseknél, f) helyi tömegközlekedéssel összefüggő ügyekben, g) helyi közrend és közbiztonsággal összefüggő kérdésekben.


A Településrészi Önkormányzati Testület feladatai és jogkörei 1. Döntési jog: ügyrendjének megállapítása. 2. Véleményezési jog: a) A településrészre vonatkozó rendezési terv megállapításakor, módosításakor, b) A településrészt érintő belterületi határvonalak megállapításakor, c) Az önkormányzati költségvetés településrészt érintő előirányzatainak elfogadását, módosítását megelőzően, valamint a gazdasági program összeállításakor, d) a településrészt érintő fejlesztések, koncepciók kidolgozásakor, e) a településrészt érintő önkormányzati rendeletek tervezeteinél, f) a településrészt érintő köztisztasági ügyekben való döntést megelőzően, g) a településrészt érintő közterület elnevezéssel, emlékmű-állítással kapcsolatos döntést megelőzően. 3. Javaslattételi jog a) A részönkormányzatot javaslattételi jog illeti meg a 1-2. pontokban megfogalmazott ügyekben, b) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozása során, c) közműépítéssel, közvilágítással kapcsolatos döntéseknél, d) helyi sport és kulturális rendezvények szervezésében, e) temetőfenntartással kapcsolatos döntéseknél, f) helyi tömegközlekedéssel összefüggő ügyekben, g) helyi közrend és közbiztonsággal összefüggő kérdésekben.

1. számú függelék Aba Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 15.) számú rendeletéhez

Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének névsora

1.) Kossa Lajos polgármester Aba, Vörösmarty u. 63. 2.) Dr. Pőcze Ferenc alpolgármester Aba, Petőfi u. 98/A. 3.) Bor József Dezső képviselő Aba, Kossuth u. 197. 4.) Kasó László képviselő Aba, Kastélykert u. 7. 5.) Mercsek György képviselő Aba, Kossuth u. 47. 6.) Pukliné Tündik Tünde Aba, Dózsa u. 99. 7.) Varga Istvánné képviselő Aba, Vörösmarty u. 90.

2. számú függelék Aba Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V. 15.) számú rendeletéhez

A képviselő-testület bizottságainak megnevezése, létszáma, személyi összetétele A képviselő-testület által választott bizottságok: A 156/2010. (XI. 15.) sz. képviselő-testületi határozat alapján. Pénzügyi és Település-fejlesztési Bizottság 3 fő Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság 3 fő Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 fő Szociális Bizottság 3 fő Ifjúsági, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága 3 fő Bizottságok létszáma, személyi összetétele: Pénzügyi és Település-fejlesztési Bizottság Bizottság 3 fő Elnök: Tagok:

Mercsek György Bor József Dezső Bódás János

Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság 3 fő Elnök: Tagok:

Pukliné Tündik Tünde Kasó László Varga Istvánné

Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága 3 fő Elnök: Tagok:

Bor József Dezső Pukliné Tündik Tünde Csép Györgyné

Szociális Bizottság 3 fő Elnök: Tagok:

Varga Istvánné Pukliné Tündik Tünde Szemerei Józsefné

Állandó meghívottak: Greifenstein Jánosné, Csép Györgyné, Keszei Zoltánné, Szűts Szabolcsné, Tatai Jánosné, Tündikné Kiss Csilla

67

Ifjúsági, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága 3 fő Elnök: Tagok:

Kasó László Bor József Dezső Demes Sándor

ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Recommend Documents