ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

DÉL-KAPUJA

Megvalósíthatósági tanulmány



ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Dél-Kapuja Megvalósíthatósági tanulmány

AQUAPROFIT RT. Budapest

2004. AUGUSZTUS

 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

1

DÉL-KAPUJA




TARTALOMJEGYZÉK

1.

ELŐZMÉNYEK............................................................................................................... 4

2.

A FEJLESZTÉS PIACI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ....................................... 6

3.

2.1.

A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS LEHETŐSÉGEI ............................................................. 6

2.2.

A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI ........................................... 9

2.3.

A PROJEKT FÖLDRAJZI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ............................................ 14

2.3.1.

A Sárvíz Kistérség ............................................................................................ 14

2.3.2.

Aba bemutatása ................................................................................................ 17

2.3.3.

A fejlesztés közvetlen helyszínének bemutatása ............................................... 22

DÉL-KAPUJA: A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA...................................... 23 3.1.

DÉL-KAPUJA – ÓFALU .............................................................................................. 29

3.1.1.

Az Ófalu projektjének ismertetése .................................................................... 29

3.1.2.

A létrejövő kapacitások bemutatása................................................................. 34

3.2.

DÉL-KAPUJA – TERMÁLFÜRDŐ ................................................................................. 35

3.2.1.

A Termálfürdő projektjének ismertetése .......................................................... 35

3.2.2.

A létrejövő kapacitások bemutatása................................................................. 37

3.3.

DÉL-KAPUJA – ÖKO- ÉS AGROTURISZTIKAI PARK .................................................... 39

3.3.1.

Dél-Kapuja Emlékhely ..................................................................................... 47

3.3.2.

Sárvíz Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeum .................................................... 49

3.3.3.

Galambász Centrum......................................................................................... 50

3.3.4.

Solymász-Agarász Vadásztanya ....................................................................... 59

3.3.5.

Lovasudvar ....................................................................................................... 63

3.3.6.

Őshonos Állatok Karámja ................................................................................ 65

3.4.

DÉL-KAPUJA – KAPCSOLÓDÓ EGYÉB PROJEKTEK ...................................................... 69

3.4.1.

Sudár Napkeleti Ménes – Nomád-Lovasfalu.................................................... 69

3.4.2.

Borünnep Tere.................................................................................................. 73

3.4.3.

Maskarás Céh................................................................................................... 74

3.4.4.

Sárvíz-völgye Erdei Iskola ............................................................................... 76

3.4.5.

Szálláshelyek kialakítása.................................................................................. 77

3.4.6.

Tórendszer........................................................................................................ 78


AQUAPROFIT Rt.

2

DÉL-KAPUJA


 4.

5.

6.

MARKETINGTERV ..................................................................................................... 85 4.1.

A CÉLKÖZÖNSÉG BEMUTATÁSA ................................................................................. 86

4.2.

A KERESLET MEGALAPOZOTTSÁGA ........................................................................... 88

4.3.

VERSENYTÁRS-ANALÍZIS ........................................................................................... 90

4.4.

ÉRTÉKESÍTÉSI TERV ................................................................................................... 92

4.4.1.

Termék.............................................................................................................. 93

4.4.2.

Árpolitika.......................................................................................................... 97

4.4.3.

Értékesítési csatornák ...................................................................................... 99

4.4.4.

Kommunikáció................................................................................................ 103

4.4.5.

Emberi erőforrás ............................................................................................ 107

4.4.6.

Tárgyi feltételek.............................................................................................. 109

4.4.7.

Folyamat......................................................................................................... 110

PÉNZÜGYI VONATKOZÁSOK ............................................................................... 112 5.1.

DÉL-KAPUJA – ÓFALU ............................................................................................ 112

5.2.

DÉL-KAPUJA – TERMÁLFÜRDŐ ............................................................................... 115

5.3.

DÉL-KAPUJA – ÖKO- ÉS AGROTURISZTIKAI PARK .................................................. 118

ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................ 122

IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK


AQUAPROFIT Rt.

3

DÉL-KAPUJA




1.

ELŐZMÉNYEK

Aba község vezetősége és a tenni akaró lakosok által a település fejlesztése, fenntartható fejlődése került a középpontba. Olyan elképzelések láttak napvilágot, melyek mellett senki sem mehet el anélkül, hogy ne csodálkozzon rájuk. Ez, a Székesfehérvár mellett, a Sárvíz völgyében található, az utóbbi években igencsak fejlődésnek induló település olyan programhalmaz

összeállításán,

intézményesítésén

munkálkodik,

amely

talán

egyedülálló

kezdeményezés hazánkban. Aba nagyközség fejlesztési elképzelései egymással összhangban lévő, átgondolt tervek egysége, amely elképzelések megvalósításával a település jelentős fejlődésen mehet át az elkövetkező években. A meglévő elképzelések érintik a vonalas infrastruktúra további fejlesztését, a településkép és az itt élők életminőségének javítását, a település lakosságmegtartó erejének növelését. A településkép-javító elképzelések mellett a legjelentősebb fejlesztés az a már említett komplex programkínálatot eredményező projekthalmaz, amely különböző, egymást kiegészítő, egymással összhangban lévő elemek „összegyúrásából” keletkezik. Ez a projekthalmaz a Dél-Kapuja elnevezést kapta, s alapjaiban változtatja meg a település turisztikai és gazdasági lehetőségeit. A Dél-Kapuja projekt a tervezett termálfürdő mellett természetesen a térség és a település turisztikai kínálatának továbbra is meghatározó elemeire, a meglévő természeti értékekre épített vonzerőkre (természetjárás, horgászat, vadászat stb.) épít, amelyek az „Ófalu” projekttel és egyéb, a helyi hagyományokra és mesterségekre is építő témapark szolgáltatásaival kiegészülve a település számára európai minőségű, valóban méltányos fejlődési lehetőséget kínálnak. Ennek megvalósulása során a gazdasági fejlődés nem a természeti, kulturális értékek rovására, éppen ellenkezőleg, azok megőrzését célozva indul meg. A program életképességének egyik záloga a komplexitásában rejlő kuriozitás, hiszen a programelemek külön-külön megtalálhatók az ország egyes részeiben, egymást szolgálva és


AQUAPROFIT Rt.

4

DÉL-KAPUJA


 erősítve azonban sehol sem. Emberközpontú, élhető és élő rendszer létrehozása a cél. A DélKapuja projekt nemcsak a turizmusban oly fontos változatosságot és ezzel a hosszabb szabadidő eltöltést teszi lehetővé, hanem a különböző projektelemek segítségével a megcélzott közönség környezettudatosságát, természethez való viszonyát erősíti, felvállalva egy oktató és ismeretterjesztő feladatot is. Az abai településfejlesztési elképzelések azon a világos filozófián alapulnak, hogy a fejlődésnek harmóniában kell lennie a különleges természeti értékekkel, gondoskodni kell a meglévő – részben elfelejtett – kulturális értékekről (falu-építészet, helyi kézműves kultúra, népi hagyományok), és mindezekhez illeszteni kell egy egészségtudatos szemléletet az ide kapcsolódó turisztikai fejlesztésekkel. Ezek mellett a szükséges infrastrukturális és településkép-javító programok megvalósításával megteremtődik a lehetősége annak is, hogy az évtized végére (a programok beindulása után) Aba modern, európai kisvárossá fejlődjön.


AQUAPROFIT Rt.

5

DÉL-KAPUJA




2.

A FEJLESZTÉS PIACI ÉS FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE

2.1. A magyarországi turizmus lehetőségei Magyarország az elmúlt években, legerősebben pedig 2001-2003 között – a nemzetközi trendeket is szem előtt tartva – nagyot lépett előre az egészségturizmus területén. A hazai termálvízkincsre alapozva megkezdődött a működő, nemzetközileg is ismert fürdők modernizálása, valamint új fürdők építése is megvalósult. Elindult egy turizmusfejlesztési folyamat, melynek ideiglenesen útját sikerült állni azzal, hogy az ilyen jellegű hazai támogatások megszűntek, illetve az Európai Uniós támogatások prioritásai között nem szerepelnek ezek a beruházások. A turisztikai erők által folytatott lobby-tevékenységnek köszönhetően a 2007-től kiírásra kerülő új 7 éves ciklusban a Nemzeti Fejlesztési Terv talán már prioritásként jelöli meg a turisztikai, azon belül is az egészségturisztikai fejlesztéseket, melyek új lendületet adhatnak a hazai idegenforgalom mellett a gazdaságnak is. Az „egészségturizmus” a turizmusnak az a területe, ahol az utazás motivációja az egészség megóvása

(fitness-wellness)

vagy

visszaszerzése

(gyógyturizmus). A természet „kincseinek” gyógyászati célokra, egészségmegőrzésre való felhasználása hosszú múltra tekint vissza, hiszen a gyógyvizek erejét már Hippokratész Magyarország

is

felismerte.

számára

nagy

Az

egészségturizmus

lehetőségeket

rejt.

Természeti adottságaink közül kiemelkedő az ország termálvíz kincse, amely kedvező hőfokon és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Az országban mintegy 1.289 regisztrált hévízkút található összesen

300

településen,

tehát

hazánknak

az

egészségturizmus fejlesztéséhez meglehetősen jók a lehetőségei. E téren Magyarországot csak Japán, Izland, Franciaország és Olaszország előzi meg. A hévízkutak közül 270 szolgál fürdési célokat mintegy 140 településen. A hévízkutak gyógyászati hasznosítása azonban még


AQUAPROFIT Rt.

6

DÉL-KAPUJA


 mindig szerénynek mondható, hiszen az országban kevéssel több, mint félszáz gyógyszálló található, gyógyfürdő minősítése pedig csupán 36 létesítménynek van. A nemzetközi és országos turisztikai piac tendenciái, az elvégzett kutatásokra

alapuló

előrejelzések

egyértelműen

azt

prognosztizálják, hogy a piac a jövőben preferálja a jobb közérzethez,

az

egészséghez

kötődő

előnyöket.

Az

egészségturizmus a közvetlen hozamain túl a nemzetgazdasági hozam szempontjából is fontos, hiszen egy testileg-lelkileg egészségesebb társadalom hatékonyabb nemzetgazdaságot hozhat létre. Ez a kialakuló új értékrend már a magyar társadalmat is elérte. Az egészségturizmus fejlesztése gazdasági jelentőségénél fogva is különös fontossággal bír, hiszen: •

Az egészségturizmusban résztvevő vendégek általában a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, és ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek is. (3/4 részük évente keresi fel Magyarországot, és közel 50 %-uk egy évben többször is ellátogat hazánkba.)

•

Az egy főre jutó költés az idegenforgalmi átlagnál magasabb, ami abból következik, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyet igénybevevő vendég a szálláson kívül a teljes panziót, a gyógyászati kezelések költségeit, és a hosszabb tartózkodási időből eredően egyéb kiegészítő programok költségeit is kifizeti.

•

Az átlagos tartózkodási idő 4-5 nap, magasabb mint a turizmus hagyományos ágainál tapasztaltak.

•

Nem jellemzi a szezonalitás és módot ad a turizmus térbeli széthúzására is.

Az egészségturizmus fejlődését jól példázza a gyógyszállodák vendégforgalmi adatainak előző években regisztrált növekedése is, melyet az 1.számú táblázat szemléltet.


AQUAPROFIT Rt.

7

DÉL-KAPUJA


 1.számú táblázat GyógyFérőszállók Szoba hely száma

Vendégszám Külföldi

Belföldi

Vendégéjszakák száma

összes

2000.

22

4.000

8.000 230.000 159.000 389.000

Index

169,2

180,2

182,1

2001.

23

3.709

8.030 230.500 147.400 377.900

Index

104,5

92,7

100,4

2002.

44

Index

191,3

2003.

48

Index

109,1

149,6

100,2

232,4

92,7

175,1

97,1

Külföldi 930.000 129,5 934.800 100,5

Belföldi

összes

Szoba Szállodai kihaszbevételek náltság (eFt) (%)

521.000 1.451.000 9.714.000 273,6

159,7

61,7

138,4

94,7

472.200 1.407.000 9.301.000 90,6

96,9

95,7

63,4 102,8

5.455 11.750 274.000 215.000 489.000 1.363.000 696.000 2.059.000 12.194.000

62,0

147,1

97,8

146,3

118,9

145,9

129,40

145,8

147,7

146,3

131,1

5.812 12.510 282.000 248.000 530.000 1.362.000 767.000 2.129.000 12.969.000

57,7

107,9

93,0

107,5

101,8

106,9

104,1

100,4

104,7

101,8

104,9

A következő felsorolásban összefoglalva ismertetjük a nemzetközi turizmus hazánkra is jellemző trendjeit: − A turizmusban a turisztikai termékek alapját jelentő vonzerők megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal, a minőség és a hitelesség. − A turisták árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet, a klíma és természetesen a szállásköltségek. − Egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen. − Hazánkban jelentősen nő a belföldi turizmus aránya. − Az utazók 61%-a partnerével, 25%-a nem nagykorú gyermekével, 10 %-a egyedül utazik. − Leggyakoribb közlekedési eszköz változatlanul a gépkocsi, bár a légi közlekedés szerepe is újra erősödik, köszönhetően az alacsony repülőjegy-áraknak. A vasúti közlekedés reneszánszát éli. − A szálláshelyek igénybevétele kapcsán legjellemzőbbek a szállodák és üdülőklubok (42 %), a barátok és rokonok lakása (16%), amit a kemping és a fizetővendéglátás követ.


AQUAPROFIT Rt.

8

DÉL-KAPUJA


 − Nő az „all inclusive” ajánlatok népszerűsége, „a maximális élmény minimális idő alatt” elve érvényesül. − A turisztikai termékek közül a kulturális és kalandturizmus, ökoturizmus, tematikus parkok és élményfürdők, wellness és hobbyturizmus, hivatásturizmus és incentive turizmus iránti kereslet fokozódik. − Növekszik az egyéni utak aránya, mérséklődik a csoportos utak iránti kereslet. − Csökken az együtt utazó csoportok – köztük a családok – mérete, ami elősegíti a rugalmasságot. − A hagyományos családmodell felborulása következtében többféle családtípus alakult ki (csonka család, elvált szülők – hétvégi család, stb.). A számukra kínált, hozzájuk igazított ajánlatok, „családi csomagok” minél nagyobb arányú megjelenése várható. − A speciális utak − köztük a gyógyturizmus is − noha jelenleg csupán kisebb részarányt képviselnek, a jövőben növelni fogják részarányukat. − Egyre fontosabbá válik a piacszegmentálás: az egyes szegmensek igényeit konkrétan kell meghatározni, hogy az azokat kielégítő termékek fejlesztése, majd értékesítési csatornák kiválasztása a lehető legoptimálisabb eredményt hozza. − Az Internet elterjedése – idősebbek körében is – egyre jellemzőbb, az ezen keresztüli kapcsolatteremtés és –tartás, valamint értékesítés jelentősége növekedni fog.

2.2. A magyarországi turizmus jellemzői, eredményei A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben 2,9 millió külföldi vendég 9,8 millió vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, amely az előző évihez képest közel 4, illetve 5 százalékos visszaesést jelent. Az európaiak utazási kedve főleg az elhúzódó gazdasági dekonjunktúra miatt esett vissza, ami éppen a turizmus szempontjából meghatározó Németországot érintette legsúlyosabban. Kevesebb éjszakát töltöttek Magyarországon a német, az osztrák és a holland vendégek, ami igen érzékenyen érintette a hazai piacot, hiszen az említett ország-csoport az összes külföldi vendégéjszakák közel felét adja. Nőtt a hazánkba látogató amerikai, francia és svéd vendégek száma, kedvezően alakult az olasz, a belga, a cseh, a dán és a spanyol vendégforgalom is. Tartósnak mutatkozik az ír, az


AQUAPROFIT Rt.

9

DÉL-KAPUJA


 orosz, a román és az ukrán forgalomnövekedés. Ezek a kedvező változások azonban még nem voltak képesek ellensúlyozni a legnagyobb küldő-országok tekintetében tapasztalható csökkenést. Az elmúlt évben hazánkban is folytatódott a már korábban megkezdődött fogyasztói szokások csökkenő

nemzetközi

ellensúlyozására

világszerte

átalakulása. forgalom

A

emelkedik a belföldi turizmus jelentősége, a nehéz gazdasági helyzet miatt a vállalatok csökkentik utazási kiadásaikat, ami az üzleti turizmusban

érintett

magas

kategóriájú

szolgáltatásokat negatívan érinti. A hazai piacon is megjelentek és egyre népszerűbbekké válnak az olcsó, úgynevezett „fapados” repülőjáratok, amelyek szintén a „költségkímélő” utazások iránti kereslet növekedését használják ki. A turisztikai szolgáltatások árai világszerte csökkentek, ami a hazai piacon is éreztette hatását. Magyarországon elsősorban a magasabb kategóriájú szállodák körében éleződött ki az árverseny, nemcsak kategórián belül, de az egyes kategóriák között is. A fokozott árverseny kialakulásához

hozzájárult,

hogy

Budapesten

ugrásszerűen megnőtt a szobakapacitás, ugyanakkor a világturizmus kedvezőtlen körülményei miatt nem növekedett

a

következményeként

kereslet.

A

évekre

letört

árak

visszaeshet

a

vállalkozások jövedelmezősége, hiszen a magasabb árakhoz való visszatérés akkor is nagyon nehéz, ha a kereslet

közben

növekedésnek

indul.

Fontos

megjegyezni, hogy az árak csökkenésében leginkább érintett 4 és 5*-os szállodák, az összes kereskedelmi szálláshely szállásdíj-bevételeinek mintegy felét adják. Az igen kedvező év végi adatok ellenére a 2003-as év egészét vizsgálva megállapítható, hogy a hazai kereskedelmi szálláshelyek összességében az egy évvel korábbival közel megegyező számú vendéget, illetve 1,6 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi

 10 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 forgalmat vizsgálva kedvezőbb képet kapunk, ugyanis a kereskedelmi szálláshelyeken 2003ban mintegy 3,22 millió belföldi vendég 8,2 millió vendégéjszakát töltött, amely közel 4, illetve 3 százalékkal magasabb az előző évinél. 2003-ban a Határőrség adatai szerint az előző évhez képest 1 százalékkal kevesebb, 31,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak Az Európai Unió országaiból 4 százalékkal több külföldi állampolgár érkezett Magyarországra, míg 10 százalékkal több honfitársunk látogatott külföldre. A KSH szállodai mutatószámait tartalmazó jelentés alapján az elmúlt év égészét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont szállodák összességében bruttó szobaárak tekintetében az év 12 hónapjának felében (január, június, július, október, november, december) meghaladták az előző év megfelelő időszakának teljesítményét, még a másik 6 hónap során bevételük elmaradt a korábbi évhez képest. A vendégéjszakák számának alakulását illetően valamivel kedvezőbb az összesített kép: bár február, március, valamint május és június során alulmúlták, míg a többiben elérték, illetve meghaladták az előző év megfelelő adatait. A bruttó szobaár bevételek alakulásának szempontjából egyedül a vidéki 3*-os házak tudták az év minden hónapjában meghaladni az előző évi forgalmukat, s március kivételével ugyanez elmondható a vidéki- négy- és ötcsillagos szállodákról. Ezzel szemben a budapesti 3-, 4- és 5 csillagos szállodák az év 12 hónapjából rendre 7, 9, illetve 8 hónapon keresztül jelentős visszaesést regisztrálhattak az előző évi, szobaárbevételéből származó forgalmukhoz képest. Az éves foglaltsági adatok áttekintése alapján elmondható, hogy a budapesti 3*-os szállodáknál 2003. szeptemberében mért 81,4 százalékos foglaltság tekinthető az év pozitív rekordjának, míg az ugyancsak budapesti 4*os házaknál tavaly januárban mért 29 százalékos töltés számít a negatív csúcsnak. Az év során a legkiegyenlítettebb-, s a legkisebb ingadozást mutató töltést a vidéki- négy- és ötcsillagos szállodák érték el, míg a hektikusan változó kapacitáskihasználtság leginkább a budapesti 3- és 4*-os szállodákra volt jellemző. A szállodák átlagosan 44 százalékos szobakihasználtsággal működtek 2003-ban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a 2002-ben mért értéknél. Ezen belül a négy-ötcsillagos házak 55 százalékos, a gyógy-szállodák 58 százalékos szobafoglaltságot mértek.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az MNB adatai alapján a kevéssel több, mint 3 milliárd eurós turizmusból származó éves devizabevétel 12 százalékkal ugyan elmaradt a 2002-es évitől, de a tavalyi év egészében a turizmus továbbra is nettó befizetője az államháztartásnak. Az 1,24 milliárd eurós egyenleg a külkereskedelmi mérleg hiányának 37 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiányának 27 százalékát fedezte. Az ágazatra számított infláció 9 százalékos volt. 2003 végén 3.119 kereskedelmi szálláshelyet tartottak nyilván az országban, amely 56.290 szobakapacitással, mintegy 158 ezer turista számára nyújthat szállást. A kereskedelmi szálláshelyek mintegy 26 százaléka szálloda formában működik, amelyeknek közel 13 százalékát teszik ki a 4 és 5*-os szálláshelyek. A kereskedelmi szálláshelyeket a vendégek 60 százaléka rekreációs céllal kereste fel, míg 23 százalékuk üzleti célt jelölt meg tartózkodása indokaként. A vendégek 12 százaléka konferencia résztvevője volt, míg 5 százalékuk az egészségturizmust részesítette előnyben. 2004. év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző év azonos időszakához képest megélénkült. A szállodák szobakihasználtsága javult, s a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele is jelentősen emelkedett egy év alatt. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező 993 ezer külföldi vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el, ami azt jelenti, hogy a vendégek száma 13, az éjszakák száma 9 %-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A külföldiek körében a legnépszerűbb szállástípus a szálloda volt, itt regisztrálták az összes külföldi vendégéjszaka 86 %-át, mely 11 %-os bővülést jelent. Az egyes szállodai kategóriákon belül eltérő tendenciák figyelhetők meg: az ötcsillagos egységekben mintegy 30 %-kal, a négy-, illetve háromcsillagos szállodákban 15, illetve 6 %kal bővült a külföldi vendégforgalom (az egy-, kétcsillagos egységekben 12-22 %-kal csökkentek ugyanezen adatok). Az Európai Unió egyes országainak (pl. Belgium, Egyesült Királyság,

Franciaország,

Görögország,

Hollandia,

Olaszország,

Spanyolország)

állampolgárai jelentősen több éjszakát töltöttek el, míg az uniós forgalom több mint felét kitevő német és osztrák vendégek éjszakáinak száma 4, illetve 2 %-kal csökkent. Az Ázsiából érkező vendégek kétharmadával, az amerikai földrészről érkezők közel negyedével több éjszakát vettek igénybe, mint 2003 hasonló időszakában. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken a közel 1,1 millió belföldi vendég 2,4 millió vendégéjszakát töltött el, mely adatok megegyeztek a 2003 azonos időszakában mért


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 értékekkel. A belföldi szálláskereslet a külföldinél kevésbé koncentrálódott a szállodákra, ebben a szállástípusban a belföldi éjszakák 63 %-a jelentkezett. A vendégforgalom – a vendégéjszakák száma alapján – a szállodákban 5, a panziókban 1 %-kal bővült, a többi szállástípusban csökkent, illetve a kempingekben megegyezett az előző év azonos időszakának forgalmával. Ez a belföldi forgalom kismértékű eltolódását jelzi a magasabb minőségű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek felé. 2004. január-májusban a szállodák átlagosan 41 %-os szobakihasználtsággal működtek, ami az előző év azonos időszakában mért átlagos szobafoglaltságnál 3 százalékponttal magasabb. Ezen időszakban a kereskedelmi szálláshelyek több mint 63 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 17 %-os növekedést jelez. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazat együttes fogyasztói ár-indexe január-májusban 11 %-os növekedést mutat. 2004. májusában 53 gyógyszálloda több mint 14 ezer férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére. A vizsgált időszakban a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma 17, ezen belül a belföldi forgalom 34 %-kal emelkedett. Kapacitáskihasználtságuk (56 %) lényegesen meghaladta a szállodák átlagos kihasználtságát.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




2.3. A projekt földrajzi környezetének bemutatása 2.3.1. A Sárvíz Kistérség Fejér megye középső és déli részét észak-dél irányban átszelő Sárvíz völgye a Sárvíz (Nádor csatorna)

és

elhelyezkedő

Malom

csatorna

természetvédelmi

mentén

területekkel

érintett kistáj. A két védett terület a Rétszilasihalastavak Természetvedelmi Terület, mely 1997 óta a ramsari madárvédelmi egyezmény nemzetközi

jelentőségű

vizes

területeinek

jegyzékében is szerepel, és a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet. A terület a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójának része. A zöld folyosó a Dunavölgy folytatásaként, a Ferencmajori-halastavakon, a tatai Öreg tavon, Csíkvarsai-réten és a Pákozdi-tározón, az északi Sárreten, a Velencei-tavon és a Dinnyési-Fertőn át, majd a Sárvízvölgyében található természetes vízállasokon és a mesterséges tavak fűzérén keresztül újra a Dunához csatlakozik. A különleges természeti adottságok, domborzati és vízrajzi viszonyok a Kárpátmedence geomorfológiai fejlődésének következményei. A térség legnagyobb értéke gazdag madárvilága, de emellett számtalan védett növényi ritkasággal is elkápráztatja az idelátogatókat. A táj képéhez szorosan hozzátartoznak a csatornák mentén kialakított, halastavakat körülvevő, összefüggő, nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek, mocsarak. Az utóbbi évek vadgazdálkodásának következtében ismét elszaporodtak a vadon élő állatok A terület tájképi megóvása mellett a kistáj települései jelentős hangsúlyt helyeznek a természeti és folklorisztikus értékek bemutatására. A „Sárvíz Kistérség” Fejér megye közepén helyezkedik el, s a Mezőföld tíz községe alkotja: Aba, Cece, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Seregélyes, Soponya és Tác


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 szövetségével jött létre. Ezek a települések akkor valójában három statisztikai kistérséghez, a székesfehérvári, a sárbogárdi, és az enyingi kistérséghez tartoztak. 2004. január 1-től jött létre Abai Kistérség néven a fenti települések részvételével egy új statisztikai kistérség.

Ehhez

–

a

földrajzi

határvonalak

összefüggésének hiánya miatt – nem csatlakozhatott Sáregres és Cece, azonban ekkor csatlakozott Sárosd. A spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség az Abán, a térség legnépesebb (közel 4.500 fős) községében

megindult

közösségszervező

nagy

hatású,

településpolitika

tudatos

biztatásával

létrejött kezdeményezésen alapult. 1991-től a Sárvíz Kistérség településein működő egyesületek ismerkedni kezdtek egymással, együtt szerveztek ünnepeket, találkozókat és eseményeket a sport, a kultúra, a helyi hagyományok területén, melyben már négy falu lakossága közösen részt vett. 1994-től a „négyek” (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) önkormányzatai megkötötték a kistérség első szerződéseit, melyekben elkötelezték magukat az ünnepek, a kultúra, az oktatás, az önkormányzati ügyintézés, az infrastrukturális beruházások, a közös érdekvédelem és más egyéb, a településeket érintő területeken való szoros együttműködésre. Az első Sárvíz szerződés még csak a kulturális kapcsolatok bővítéséről szólt, a második Sárvíz szerződéssel a települések előre felkészültek a kormányzatnak a kistérségi együttműködéseket támogató politikájára. A kistérség 2003-ra tíz tagúvá bővült, eleddig utolsóként Cece és Seregélyes csatlakozott. 2004-ben aztán megvalósult a statisztikai kistérséggé válás célkitűzése, azonban a már felvázolt okok folytán a Sárvíz Kistérség továbbra is funkcionális programtérségként működik. A megvalósult közös tervekből a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány: •

Kialakult a helyi iskolákat kiegészítő, a helyi hagyományokat kutató és fenntartó művészeti alapiskolák szakmailag és gazdaságilag is egymást támogató kistérségi hálózata, mely a térségen kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

A

civil

szervezetek

és

alapítványok

száma

ugrásszerűen

megnövekedett

(településenként 8-20 aktív egyesület, csoporttal). •

A

gazdasági

eszközök

megosztásával

közös

vízbázisok

épültek,

illetve

szennyvíztisztító van tervben, valamint összekötő utak létesültek Aba-Bodakajtor, Aba-Soponya és Soponya-Kisláng között. A szerződésekben megkötött egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum-periféria viszony. A közös terheket mindenki, de csak arányosan viselheti. Tehát a Sárvíz-menti településeken nem egyedi akciókra irányult a kistérség szervezés, hanem a helyi demokráciának a helyi autonóm közösségekből kiinduló spontán önszerveződésének támogatására. 2001-ben a Sárvíz „települési szerveződés” túllépett a szerződéses együttműködés keretein. A települések önálló önkormányzati területfejlesztési társulást, tanácsot hoztak létre, mely minden korábbinál átfogóbb és összehangoltabb együttműködést eredményezett. 2003-ban

a

települések

közösen

létrehozták

a

Sárvíz

Területfejlesztési Társulás munkaszervezetét, hasonló nevű közhasznú társaság (Kht.) formájában. Ennek legfontosabb feladatai: kistérségi fejlesztési és operatív programok kidolgozása és utógondozása, források feltárása és bevonása a kistérségi programok megvalósításába, kistérségi információs hálózat létrehozása és karbantartása A Fejér megye kistérségeit megjelenítő képen jól látható, hogy a Sárvíz Kistérség létrejötte jelentősen megváltoztatja azt a képet, mely a régi járási rendszer átöröklött viszonyait tükrözi. Székesfehérvár kistérsége, mely jóval nagyobb a megye más kistérségeinél, szétszakadása természetes folyamat. A megyei jogú város „felfelé húzza” a kistérség statisztikai mutatóit, miatta a kistérség nem számít elmaradottnak. A valóságban a déli területek településeivel kezdődik az ország legnagyobb belső perifériája. Ezek a települések csak együttesen oldhatják meg problémáikat. Az önálló statisztikai kistérség státuszának elnyerésével teljessé válik az elmúlt évtizedek felülről vezérelt fejlesztési mintáitól való elszakadás ez európai uniós fejlődési modellek felé.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




2.3.2. Aba bemutatása Abát Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban 20 kilométerre találhatjuk Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópálya mellett. A nagyközség 4.477 lelket számlál, területe 8.805 hektár. A település a Mezőföldön, ezen belül Sármelléken, a Sárvíz völgyében fekszik. A nagyközség közvetlen környezete a Sárvíz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított öko-folyosója. A Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Kistérség nevezetessége az Aba közvetlen szomszédságában található Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet, melyet védett és fokozottan védett növény- és madárfajai, sajátos természeti értékei tesznek egyedivé. A lakosság 4.477 fő, megoszlása: 2.303 nő és 2.174 férfi. Az aktív korú népesség 2.834 fő, ennek 52,3 %-a férfi és 47,7 %-a nő. A gyermekek száma 918, a nyugdíjasoké pedig 725 fő. A munkanélküliségi ráta 5,8 %, mely a megyei átlagtól (4,92 %) elmarad, az országos átlagnál (6 %) azonban jobbnak mondható. A közműellátottság terén Aba helyzete egyetlen szempontból hiányos, a szennyvízelvezetés még nem megoldott, azonban a nagyközség vezetősége évek óta azon fáradozik, hogy különféle pályázatok segítségével megoldódjon ezen lemaradás problémája. Az összes háztartás száma 1.535 db. A villanyhálózat 100 %-os bevezetettséggel rendelkezik, hasonlóan a szemétszállításba bekapcsolt háztartásokhoz, míg a vízellátás a lakások 95 %-ában (1.455 db) megoldott. A gázbekötés 967 (63 %), a telefon 981 háztartásban (64 %) található meg. Története A helyiség neve személynévből keletkezett, magyar névadással, amelynek alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű, „atyát”, „őst” jelent. Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. 1543. után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben – magyar lakosokkal – újratelepült. 1711-ben a felső-,  17 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. A megyei közgyűlés – a szolgabírón keresztül – felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. A katolikusok száma kevesebb volt. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy „messze földről jönnek megcsodálni”. Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket. 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre „minden pillanatban” tartsák készen. Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári „gőzkocsi” és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távírda hivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az 1931-1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. 1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát 1945. március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására. 1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete. 1948-ban a nagyközségnek 4.199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak. 1973 végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van. 1983-ban adták át az új általános iskolát, 1989-ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 1990 és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Bätterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a ’48-as és ’56-os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra. Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a ,,Kakas dombon”, Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a ,,Sárvízen” átívelő híd. Közlekedési és általános infrastruktúra Aba a Mezőföldön fekszik, a 63-as főútvonal mentén, félúton Székesfehérvár és Sárbogárd között. Autóval minden irányból jól megközelíthetö. Aba rendelkezik vasútállomással is, amely a Székesfehérvár-Sárbogárd szárnyvonal egyik állomása. Aba közigazgatási területe kiterjed a mindössze 1,5 km-re fekvő Felsőszentiván, és a 10 km-re elhelyezkedő Belsőbáránd határára. A nagyközség a közeli jövőben az angol Wiggins Group segítségével


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 bekapcsolódhat a világ vérkeringésébe. A cég nemzetközi air cargo-, és személyforgalmi repteret szándékozik építeni Aba és Székesfehérvár közös határában. Szálláshelyek, vendéglátás Aba kereskedelmi szálláshelyeinek száma igen alacsony, a nagyközség 3 db panzióval rendelkezik, a 25 férőhelyes Nyárfás Fogadóval, a 8 férőhelyes Vörös Kakas Fogadóval és a 90 férőhelyes Sárvíz Fogadóval. 18 db vendéglátó egységet találunk a településen, melyek közül „csak” néhány étterem. Ez utóbbiak közül három a már említett fogadókban, egy az önkormányzat üzemeltetésében, Fórum Étterem néven működik. A turisztikai infrastruktúra részeként itt említenénk meg azt is, hogy Abán egy takarékszövetkezet (Sárrét Vidéke Takarékszövetkezet) és egy Avanti benzinkút is található. Szabadidő, kulturális élet Aba kulturális eseményeinek már évtizedek óta a Kultúrház ad otthont. Eredeti neve Petőfi Sándor Művelődési Ház volt, de megépülése óta a falusiak csak „Kultúrház” néven emlegették. Ezért, amikor néhány éve felmerült a névváltoztatás gondolata, nem is volt kétséges a választás. A közakarat „törvényesítette” az épület becenevét. A Kultúr 250 férőhelyes színházterme a színpadi rendezvényeknek és a helyi mozinak ad otthont. Az Aba Napok egy háromnapos rendezvénysorozat, mely minden évben a Pünkösd utáni pénteken kezdődik és a vasárnapi búcsú napján zárul. Az évek során a megye egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé vált, az országhatárokon túlról is több száz látogatót vonzanak évről évre. Célja hagyományteremtés, közösségépítés és tartalmas szórakozás biztosítása valamennyi korosztály számára. A mottó: „ABA – Egy kis hely, ahol nagy dolgok történnek…”. A háromnapos fesztivál több helyszínen zajlik. A Kultúrházban gyermekprogramok, iparművészeti, fotóművészeti kiállítások szórakoztatják az idősebbeket és a kicsinyeket. A Nagyszínpad a tánc és a zene otthona ezekben a napokban, egész hétvégén változatos zenei kínálattal várja az érdeklődőket. A református és a katolikus templom is nagy szerepet vállal, kiállításmegnyitóknak és közös szentmisének, illetve istentiszteletnek ad otthont. A szombat este


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 állandó vendége a Republic zenekar, amit nagy szeretettel fogadnak minden évben. A rendezvény egész ideje alatt ipar-és népművészeti kirakodóvásár, vidámpark található a településen. Aba Nagyközség már több mint egy évtizede tart fenn kapcsolatot testvérfalvakkal szerte Európában. A kapcsolatok kiépítése közvetlenül az 1989-es fordulat után kezdődött meg. Elsőként a svájci Bätterkinden, majd a német Ebergötzen írt alá megállapodást a faluval. Ezt követték szlovák, lengyel és román francia kapcsolatok. A 2000-es Aba Napok alkalmából került felállításra a falu közepén az az oszlop, amely mutatja a testvérfalvak irányát és pontos távolságát. A falvak aktív kapcsolatban állnak egymással, a testvérfalvak lakói évek óta nagy számban képviseltetik magukat az Aba Napok rendezvénysorozaton. Baráti kapcsolat alakult ki számos helyi és külföldi család között. Az abai fiatalok számára minden évben szerveznek táborokat Németországban és Svájcban, sokuknak van lehetősége külföldön tanulni vagy dolgozni a testvérfalvak támogatásával. Vezetői szinten is folyamatos a kapcsolat. Az abai küldöttség évente többször tesz látogatást valamelyik testvérfaluban, hogy megvitassa a gazdasági és kulturális együttműködés további lehetőségeit. Fejlesztési elképzelések Aba község a 90-es évek eleje óta aktívan fejlődő település. A hasonló méretű települések kategóriájában a statisztikai adatok alapján akkoriban a megyében az utolsók között állt. Azóta elkészült Abán a vezetékes vízhálózat, a telefon, a kábel TV, a földgázhálózat, hogy csak a nagyobb beruházásokat említsük meg. Tíz év alatt a helyzet megváltozott, Aba most növekvő lélekszámú, fejlődő település. Ma – több sikertelen kísérlet után – még mindig a legégetőbb probléma a szennyvíz elvezetése. A belvíz elvezetési beruházás – Kálozzal és Sárkeresztúrral közösen – már lezajlott. A jövőre nézve nagyon sok elképzelés, terv vár megvalósításra. Jelen tanulmány a település legnagyobb fejlesztését, pontosabban fejlesztéseit, valamint turisztikai piacon való pozícionálását hivatott megismertetni az olvasóval.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




2.3.3. A fejlesztés közvetlen helyszínének bemutatása A projektek megvalósítása igen sok területet érint nagy kiterjedésben. A beruházások alapját képző ingatlanok Aba község legközpontibb részeitől a település északi határában található birtokokig lefedik a környező földterületeket, de az ezen projekthez kapcsolódó egyéb elemek egészen a szomszédos Bodakajtorig is elnyúlnak. A fejlesztés által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai rendezettek, a telkek vagy az Önkormányzat vagy pedig az egyes projekttulajdonosok tulajdonában vannak. A területek infrastrukturális ellátottsága hiányos, azonban a fejlesztési terület szélein kiépített közműcsatlakozások teremtik meg a lehetőséget az azokra történő rácsatlakozáshoz. Eszerint a közművesítés csak a fejlesztési terület határain belül szükséges (kivétel a szennyvízhálózat kiépítése, mely a az egész településen hiányzik, s égető problémaként jelentkezik).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




3.

DÉL-KAPUJA: A FEJLESZTÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA A fejlesztési terület két végpontján elhelyezkedő projektek, az Ófalu és a Termálfürdő jelentik az elképzelések sarokköveit, melyek mellé, köré „apró kavicsként”

elszórva

jónéhány

programot

egy

egységes, egyedi és nagy érdeklődésre számot tartó és nagy tömegeket megmozgató komplex fejlesztési program

alakult ki.

komplexitás,

a

Ezen program

programelemek

erőssége a

változatossága,

sokrétűsége, egymást jól kiegészítő volta. Emellett nemcsak

az

ide

szórakoztatását,

érkezők

kikapcsolódását szolgálják, hanem igen komoly oktató és ismeretterjesztő szerepet is el kíván látni, mely nemcsak

a

helyi

embereket

és

szervezeteket

mozgathatja meg, hanem az állam szerepvállalását is elősegítheti. Ezek a kisebb projektek azonban különkülön üzemeltetve nem működtethetők hatékonyan. Éppen ezen okból kifolyólag, valamint a hasonló tömegeket való megmozgatás és az egységes szemlélet következtében az Ófalu és a Termálfürdő közötti terület lehatárolását, egységként kezelését látjuk célravezetőnek. A kínálat természetéből, sajátosságából, az elemek együttműködéséből közvetlenül adja magát egy bizonyos értelemben vett témaparknak a létrehozása. A Dél-Kapuja tehát egy hármas egységet – az eltérő működtethetőség és finanszírozás miatt – magában foglaló oktató-szórakoztató központ, mely a következő elemekből áll: − Dél-Kapuja – Ófalu, − Dél-Kapuja – Termálfürdő, − Dél-Kapuja – Öko- és Agroturisztikai Park. A projekt elemei a fejlesztési terület egyik végéből elindulva egy sétaútra felfűzve könnyen megközelíthetők, egymás után meglátogathatók. Képzeletben végighaladva ezen az úton az


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 alábbiakban sorba vesszük a programokat, mely elemeket részletesen a következő alfejezetekben mutatunk be: A 63-as főútról lekanyarodva egy rövid aszfaltos úton közelíthetjük meg a Dél-Kapuja Termálfürdő helyszínét. Ezen egészségturisztikai létesítmény az első a komplex program elemei közül, mellyel az Abára látogató találkozik (persze csak akkor, ha nem a település központját keresi fel, s onnan indul felfedező útra). A fürdő mögötti terület apartman-házas beépítésre alkalmas, azonban e terület sorsa jelen pillanatban még bizonytalan. A fürdőtől dél felé fordulva elérjük a DélKapuja Emlékhelyet. Ez a domb, illetve az azt körbevevő

szabad

terület

képezi

egyrészt

komplex programunk, illetve Sárvíz Kistérség szimbolikus

beléptető

kapuját,

másrészt

emlékhelyéül szolgál a magyarságért sokat tett, de méltatlanul elfeledett, elfeledtetett, vagy a nagyközönség számára ismeretlen személyeinek. Miután körbesétáltunk és elmerengtünk a fejfák között, s átléptük a képzeletbeli küszöböt, ott állunk az Öreg Tölgy árnyékában, elénk tárulva a Sárvíz vidéke, mely ezen a helyen a különböző programelemek színes kavalkádjaként jelenik meg. Rögtön előttünk (dél felé nézve) egy kettős (majdhogynem iker) épület zárja a teret, melynek az építéséből adódóan is több funkciója van. Egyrészt itt érzi az ide látogató, hogy valami különálló, új helyre érkezett, s éppen átlépi annak a térségnek a kapuját, hiszen a beszűkülő, majd újra kitáruló táj, ezt az érzetet kelti. Ezen túl az épület két szárnya teljesen elkülönül. A jobb oldali egy sportkomplexumhoz tartozó (részletes bemutatása a 3.3.2. fejezetben) kiszolgáló épület, míg a bal oldali a Sárvíz Természettudományi és Helytörténeti Múzeum épülete. Ennek helyiségei, bemutatótermei a térségre jellemző állat- és növényvilágot, az itteni hagyományokat, szokásokat, mesterségeket, az itt élők mindennapjait hivatott megismertetni, valamint a komplex program egyes elemeihez köthető kiállítások is itt láthatók (Galambtörténeti

Bemutatóterem,

Vadásztörténeti

Kiállítás,

stb.).

Az

épülethez

konferenciaterem, vendéglátó egység és kereskedelmi szálláshely is kapcsolódik.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 A Múzeum épülete mellett egy minta tavat találhatunk, ahol a honos vízi állat- és növényvilág ismerhető meg, valamint a tó kialakításának köszönhetően nyomon követhetjük a víz területfoglaló hatását. A tó túloldalán egyrészt a múzeumhoz tartozóan parcellánként elkülönítetten különféle haszon-növények bemutatása is megvalósul, illetve ezek szomszédos területein találkozhatunk a Galambász Centrummal és a Solymász-Agarász Vadásztanyával. Itt nemcsak a madarak és agarak „láthatása” valósul meg, hanem meg lehet ismerkedni ezen mesterségekkel, s bemutatók tartására is sor kerül. Visszatérve a Emlékhelytől induló útra egyenesen a község felé haladva hatalmas füves területet szelünk át, melynek az úttól jobbra eső fele karámmal lezárt terület, a balra lévő azonban szabadon látogatható mező. A jobb oldali lezárt rész a ridegen tartott állatok számára elkerített terület, az Őshonos Állatok Karámja, ahol hazánk őshonos állatainak bemutatása történik. A másik oldal a különféle bemutatók (lovas, galambász, solymász, agarász, stb.) megrendezésének helyszíne. Ehhez járul hozzá a területet dél-kelet felé lezáró földsánc, mely kettős feladatot lát el. A földhalom a rajta helyet foglaló nézőközönség lelátójaként működik egyrészt a nagy füves terület, másrészt a mögötte elhelyezkedő Lovasudvar, s az ahhoz tartozó lovasíjász pálya irányában. Ezen a lovastanyán hidegvérű lovak tenyésztése, lovaglás, a lovak (és tartásuk) valamint a különböző lovassportok megismertetése valósulna meg, illetve ez a tanya képezné a szekerezés, lovaskocsikázás bázisát is. A Lovasudvar dél-keleti határán egy kisebb, időszakos vízfolyásra alapozott pihenő (piknik) terület alakítható ki. Ez tulajdonképpen egy vizesárok – természetes, de időszaki képződmény – melyen kis hidak ívelnek át, nádasok és sétautak szegélyezik. Itt el is érjük a témapark déli határát, ahol vagy visszafordulunk a fürdő felé, vagy egy itteni kijáraton keresztül tovább sétálhatunk Aba központja felé és számba vehetjük a még visszalévő látnivalót, az Ófalut. Az Ófalu határában elhelyezkedő kis csónakázó tavat csak úgy közelíthetjük meg, hogy értékesítésre váró, felparcellázott, beépíthető telkek között sétálunk végig. A telkekre építhető épületeknek illeszkedniük kell az Ófalu és az egész programhalmaz építészeti stílusához, ezzel is megőrizve a településrész és a komplex programcsomag egységes arculatát. Ezek a parcellák kötik össze az Ófalut a program többi részével.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az egységes arculattal kapcsolatosan fontos utánanézni a Sárvíz hagyományos építészeti stílusának. A falvakban a föld, a fa, a nád és a zsúp (rozsszalma) volt a legfontosabb építőanyag a XX. századig. A tetőszerkezet általában szarufás-nyeregtetős formában készült. A lakások háromosztatúak: első szoba – konyha – hátsószoba beosztással. A ház hosszában eresz fut végig, gyakran gádoros (tornácos) megoldással. A tetőt nádból vagy zsúpból készítették, a tetőszerkezetet gyakran díszesen faragott deszkaoromzat fogta össze. Ezt a gerendákkal együtt barnára, sárgára vagy zöldre festették, a ház fala azonban mindig fehérre volt meszelve. Ezen hagyományos építési eljárások, módok, és külső megjelenés legjobban az Ófaluban jelentkezik. A tavat elhagyva beérünk az Ófalú elnevezésű területre (ennek a projektnek a bemutatását fordított sorrendben délről északra haladva mutatjuk most be, hiszen az épületek logikailag így kapcsolódnak egymáshoz). Az Ófalu tulajdonképpen „faluban falu”, mely egy Aba községébe szervesen beilleszkedő, az utcaképhez igazodó, belülről pedig egy falumúzeumhoz hasonlító, természetközeli, a tájba illő, ahhoz igazodó szellemi és kulturális egység. Az Ófalu alapgondolata egy középiskola (és kollégium) működése, ahol a diákok nemcsak a régi és új képzőművészeti módszerekkel ismerkedhetnek meg, de autentikus környezetben át is élhetik a számukra ismeretlen régi hétköznapok életét. Ugyanezt megtehetik a turisták is, hiszen az Ófalu mindenki számára nyitva áll. Diáknak és látogatónak egyaránt szálláshelyül szolgálnak – a kollégiumi férőhelyeken túl – a kollégiumtól észak felé kígyózó utcácska mellett felépítendő parasztházak. A parasztházak utáni teret a különféle kézműves mesterségeket bemutató műhelyek határolják. Ezek az épületek több funkciót szolgálnak: •

tantermek, mivel a diákok itt tanulják el a fortélyokat a mesterségek nagyjaitól,

•

műhelyek, hiszen a művészek itt dolgoznak,

•

kiállítóhelyek, mivel a művészeti alkotások megtekinthetők,

•

eladóhelyek, mert az ide érkezők vásárolhatnak is (akár kifejezetten a számukra készített tárgyakat).

Az Ófalu főtéren csárda és táncház szolgál rendezvények helyszínéül, illetve a teret az Ófalu községháza zárja le, ahol ezen projekt üzemeltetésében résztvevők kapnak helyet. A Községháza az Ófalu irányítóinak székhelye is, itt történik a program szellemi irányítása.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az elektromos ellátás, gázszolgáltatás, szennyvíz-elvezetés, csatornázás hálózatának kiépítése, a hulladékkezelés megtervezése elsődleges feladatként jelenik meg a fejlesztési területen. Az építmények munkálatainak megkezdése előtt az alapvető infrastrukturális gócpontok, hálózatok kiépítése elengedhetetlen. Ezek tervezését, paramétereit az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmazza, annak hiányában itt csak a figyelmet szeretnénk felhívni az infrastrukturális hálózat fontosságára. A projektcsomag olyan alapcélok elérését tűzi ki (népi hagyományőrzés, kulturális és természeti

örökségvédelem,

ifjúságnevelés,

oktatás,

turizmus-fejlesztés,

település-

rehabilitáció), amelyek nemcsak Aba, de az egész térség vonatkozásában jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést garantálnak. A fejlesztés nem egyszerűen megóvja a térség kulturális és természeti értékeit, de olyan feltételeket alakít ki, amelyeken keresztül lehetőség nyílik ezen értékek közvetítésére, az oktató-nevelő munkába történő beépítésére, valamint az itt élők, illetve az idelátogatók értékorientált tájékoztatására. Elfelejtett hagyományok, pusztulásra ítélt településrészek felélesztését szolgálja a projekt, ezen keresztül gazdagítva mindazokat (helyi lakosok, diákok, művészek, táborozók, pedagógusok, turisták, kutatók), akik kapcsolatba kerülnek vele. A Dél-Kapuja programelemeinek bemutatása után mindenképpen ki kell térni a kapcsolódó, de jelen tanulmány tárgyát nem képező, de azok megvalósítását erősítő, segítő egyéb programok ismertetésére. A teljesség, az elképzelések komplex környezetben való meglátása érdekében ezeket feltétlenül meg kell említenünk. Ezek tulajdonképpen – ha földrajzi elhelyezkedésük miatt nem is, de a közös cél és az egymásrautaltság miatt mindenképpen – együttműködő partnerei, majdhogynem szerves részei a Dél-Kapuja programcsomagnak. Az Ófalu építményeit magunk mögött tudva a településközponthoz – leendő városközponthoz – érkezünk. A jelenlegi település központja felújításra kerül, az utcák, terek, lakó- és középületek rendezésével kialakításra kerül egy település-mag, egy potenciális város-központ. A polgármesteri hivatal, a mögötte található régi kúria, a fészersor megjelenésében megújul, illetve kibővül. A régi fészersor új funkciót kap, Az Ófaluban helyet biztosítanak – hosszabb távú cél – egyetemi képzésekhez is, melynek elméleti oktatása, annak infrastruktúrája kapna helyet ezekben az újjáépített épületekben. A felújítás, a központ-rehabilitáció magába foglalja a katolikus és a református templomot, a világháborús emlékműveknek helyet adó parkot,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 illetve jónéhány házhelyet. A rehabilitáció célja, hogy a remélhetőleg jól, gyorsan, de megfelelő háttérrel fejlődő Aba városi rangú településsé nőhesse ki magát, s mely időpontra egy megfelelő városközpont megléte se jelentsen ehhez semmiféle akadályt. A fürdővel szomszédos erdő kitisztítása és jellegéhez kapcsolódó építményekkel való betelepítése után Sárvíz-völgye Erdei Iskolaként várja a természet- és környezetvédelemben szerepet vállaló, azok után érdeklődő látogatókat. Az erdőben létrehozott tanösvények, erdei utak, akadálypályák, játszóterek, a tisztásokon felépített erdei házak mind azt a célt szolgálják, hogy környezettudatos, a természetért felelős emberekké váljunk. Nemcsak turisztikai, de oktatási funkciója miatt komoly partnerségi szerepet tölthet be ezen terület fejlesztési programunkban. Az erdő kellemes hangzavara de egyben nyugalma után a jelenleg állattenyésztő telepként működő gazdasághoz érünk. A telep a tervek szerint továbbra is működni fog, azonban kisebb helyen, kevesebb infrastruktúrát igényelve, rendezettebb környezetben, a tájba illő megjelenéssel. Az állattenyésztő telepen szürkemarhák húsmarhának történő tenyésztése, eladása tervezett, valamint – mivel az Őshonos Állatok Karámjából a szürkemarha hiányzik – ezek az állatok az ehhez az épülethez tartozó legelőn, az itt lévő karámokban tekinthetők meg. Megfelelő védőkörzet kialakításával a szomszédos területek válnának a komplex fejlesztési program szálláshely központjává. Szállodák, panziók, apartman házak építésére alkalmas terület, mely elhelyezkedését tekintve is ideális. A projekthelyszínektől annyira távol van, hogy ne legyen zavaró az egyes programok zaja, azonban annyira még sincs messze, hogy ne lehessen megközelíteni könnyedén őket. A jelenlegi állattenyésztő telepet körülvevő mintegy 300 ha szántó, legelő és egyéb terület legnagyobb része a Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. Ez a terület, a maga nyugalmával, zártságával a legmegfelelőbb színhelye lehet a Sudár Napkeleti Ménes letelepítésének, és a hozzá kapcsolódó Nomád Lovasfalu kialakításának. A kazak lovakból álló ménes így nemcsak természetes közegébe kerülne vissza, de lehetővé válna turisztikai célokra történő felhasználásuk is, hiszen ezek a lovak a legalkalmasabbak pl. távlovaglásra. Közigazgatásilag Abához tartozik Bodakajtor települése, ahol szintén tervben vannak bizonyos fejlesztési elképzelések. Nemcsak a település rendbetétele valósul meg, hanem itt


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 kap helyet (a régi munkásszálló átalakított épületében) a Maskarás Céh is, amely egy alternatív színházi műhely. A falu északi felében található szőlőskerteknek is jelentős szerepe van a komplex program szempontjából. (Ez egy jelen pillanatban is meglévő része a településnek, sok pincével, szőlővel, azonban nincs egységes képe, számtalan pincét nem is gondoznak, azok elhagyatva állnak.) A szőlőskertek között egy minta-szőlőgazdaság kialakítását tervezi a község vezetősége, ahol a fiataloknak, az érdeklődőknek mutatnák be, tanítanák meg a szőlészetborászat alapjait, „csínját-bínját”, szépségeit. Ezen terület ilyen irányú rehabilitációja után egy olyan mulatságra, vígságra alkalmas településrészt látogathatunk meg, mely a községtől jól elszeparáltan, azonban annak szerves részeként egészítené ki a turizmus egyes ágait. A terület középpontjában egy Borünnep Tere létrehozása indokolt, mely a munka édes gyümölcsének, a bornak kóstolását biztosítja, ezen rész arculatát is meghatározza, követendő példát állítva a szőlősgazdák elé. A téren vendéglátásra is alkalmas borospincék mellett a mulatságok, ünnepek esetén színpadként is szolgáló táncpajta található meg. Az Öko- és Agroturisztikai Park mögött, a szőlőhegyek szomszédságában egy kisebbnagyobb birtokokra felparcellázott rész kialakítása valósul meg. Ezek a „nadrágszíj telkek” a bemutatandó projektek megvalósításában részt vevők részére fenntartott, a számukra eladható (ez persze opcionális) telkek. Lehetőség lesz kisebb birtokok szerzésére, de nagyobb „uradalmak” is létrehozhatók. A telkek közvetlen szomszédságában egy tó (lehetőség szerint horgásztó) is létesül. A termálfürdő nyugati szomszédságában egy sportkomplexum kap helyet (ETALON?), amely utánpótlás nevelés, edzőtáborok, nyári sporttáborok helyszínéül szolgál.

3.1. Dél-Kapuja – Ófalu 3.1.1. Az Ófalu projektjének ismertetése Az Ófalu (Művészeti Alap- és Középiskola (Egyetem), Hagyományőrző Telep és Falumúzeum) olyan település-rehabilitációs program, amelynek keretében nem egyszerűen egy jól körülhatárolt településrész komplex rehabilitációja, hanem ezzel egyidőben egy


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 kulturális-hagyományőrző-oktatási-művészeti programcsomag kialakítása a cél. Az egykori településközpont rehabilitációja után, nem egy hagyományos értelemben vett skanzen születik, hanem az átgondolt, tudatos fejlesztés eredményeként országos vonatkozásban is egyedülálló létesítmény-együttes születik. Az Ófalu projekt valós értéket teremt, illetve jelentős értékeket őriz meg, hosszútávon pedig ezen értékeket közvetíti a fiatalság és az arra fogékony embereknek. Egyesíti a természeti, kulturális, oktatási, művészeti és turisztikai fejlesztési szempontokat olyan módon, hogy országos viszonylatban egyedülálló, hosszútávon életképes létesítmény-együttest teremt, amely a településen élők számára közvetlenül és közvetve munkahelyeket jelent, gazdagítja a település kulturális életét, erősíti az egész térség turisztikai vonzerejét. Az Ófalu célja a hagyománymegőrzés, a tehetségfejlesztés és a turizmus kiszolgálása. Az Ófalu funkcionálisan elkülöníthető egységei: •

iskola és kollégium,

•

vendégházakként funkcionáló falusi lakóépületek,

•

műhelyek,

•

csárda,

•

táncház – táncpajta,

•

községháza,

•

kápolna.

Az Ófalu tulajdonképpen „faluban falu”, mely egy Aba községébe szervesen beilleszkedő, az utcaképhez igazodó, belülről pedig egy falumúzeumhoz hasonlító, természetközeli, a tájba illő, ahhoz igazodó szellemi és kulturális egység. Iskola és kollégium: Ezen projekt magja a már működő Művészeti Alapiskola, mely a hangsúlyt a hagyományos mesterségek és művészetek oktatására fekteti. A Sárvíz Művészeti Alapiskolát 1994-ben alapította Aba Nagyközség Önkormányzata. A térség több helységében – Abán, Csőszön, Enyingen, Gárdonyban, Iszkaszentgyörgyön, Kálozon, Sárbogárdon, Sárkeresztúron, Sárszentágotán, Soponyán, Szabadegyházán, Székesfehérváron – szervezik az alapfokú művészeti oktatást-nevelést. Az iskola tizenkét évfolyamos, két év előképző, hat év alapfok, és négy év továbbképző évfolyamon folyik a gyerekek művészeti nevelése. Az iskola


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 jelenleg 10 éve működik, s több mint 1.000 tanulója van, 6 éves kortól 22-ig. Hetven csoportban folyik az oktatás a következő szakokon: tánc (néptánc, klasszikus balett, modemtánc, társas tánc), zene (népzene, zongora, fúvószene), képző- és iparművészet (fafaragás, fazekasság, népi hangszerkészítés, tűzzománc, makett és papírtárgy készítés, festészet, grafika, kézműves előképzős) valamint dráma (színjáték, bábjáték) csoportok. A cél nem „kis művészek” nevelése, hanem művészet szerető és művészet értő testileg lelkileg és esztétikailag művelt fiatalok képzése. Az oktatásra már most, több külföldi országból is van érdeklődés. Az ide érkező, itt tanuló diákok számára az oktatás mellett a kollégiumban, a vendégházakban szállás is biztosított, illetve kifejezetten csak szállásként is hasznosíthatók az Ófaluban lévő vendégházak. A felépítendő Ófalu elsősorban a Sárvíz Művészeti Középiskola oktató-nevelő munkájának színhelyéül fog szolgálni. Olyan oktató-nevelő munka megszervezése a cél, amely során a tanulók átélhetik az egykori abai emberek életmódját, szakmai bemutatók során élményszerűen ismerkedhetnek meg az egyes régi mesterségek munkafogásaival. A műhelyekben folyamatosan dolgozó, mesterségeket oktató szaktanárok aktívan részt vesznek a művészeti iskola oktató munkájában. Ez a fajta falumúzeum egyben a művészeti iskolai tanulók, főként a kollégisták élettereként szolgál. Az oktatást, valamint a tanulók napirendjének tervezését a hagyományos népi élet ritmusára és szokásaira alapozzák. Az iskolai oktatás három egységre bontható: •

alapfokú művészeti oktatás: ez már jelen pillanatban is folyik

•

középiskola: erre állami normatíva is kapható, valamint vállalatokkal, cégekkel is megszervezhető együttműködés, akik támogatják az oktatást, lehetővé teszik a diákok munkáinak kiállítását, a vállalati és egyéb rendezvényeken való fellépést, bemutatók létrehozását, mi által a végzősök megismerése, cégekhez történő elcsábítása is létrejöhet.

•

egyetem: ez egy egyedi kezdeményezés hazánkban (Magyarországon még nincs ilyen), s egy norvég egyetem szóbeli szándéknyilatkozatával már bírnak az Alapiskola vezetői. Ez egy egyetemi képzés beindításáról szól, melyhez az adottságok megvannak, s a kuriózumnak számító körülmények nagy valószínűséggel ide is vonzzák a diákokat, azok számára csak a helyet kell biztosítani. A norvégok


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 hazánkból lestek el bizonyos képzőművészeti fogásokat, melyeket náluk meg is valósítottak már. Éppen ezért szeretnének itt indítani egy ilyen típusú egyetemi képzést, hogy ott is elérhetővé váljon ez a típusú oktatási rendszer, ahonnan származik az ötlet. Maga a középiskolai oktatás (elméleti) a kollégium épületében kap helyet, s a következőképpen folyna: 4 középiskolai osztály futna egymással párhuzamosan, 1 osztály tulajdonképpen 1 évfolyam is lenne, melyek mellett egy (vagy két) év szakmai, művészeti érettségire és egy év 0. évfolyamra – elsősorban nyelvi felkésztés, diákcserék előkészítése – is lehetőség adódna. Ez a maximum 6-7 év, melyet egy diák itt tölt el, nemcsak egy mesterség kitanulására elég, hanem megfelelő mennyiségű szakmai tapasztalat begyűjtésére is. Egyrészt ezt az Ófaluban tanító mesterektől, velük együtt dolgozva, másrészt külföldi gyakorlaton lehetne elsajátítani, mivel az itt töltött idő alatt (6-7 év) mindenki kijuthatna valamely partner intézmény országába. A középiskola beindításánál egy osztállyal terveznek évfolyamonként, osztályonként 30 fővel, ami összesen 180-200 diákot jelent. A projekt színhelyül szolgáló Aba Cügerét maga a régi faluközpont. A tervek szerint ennek az egykori faluközpontnak az újjáépítése cél, nyilván nem teljes mértékben az eredeti épületekkel, hanem a korabeli szellemben és stílusban olyan épületek kerülnek kialakításra, amelyek a projekt alapvető céljait megfelelően szolgálják. Az egyes épületek az egykori faluközpont házainak stílusának, építészeti elemeinek és a házak szerkezeti megoldásainak felhasználásával készülnek, de természetesen korszerű technológiával és anyagokkal. Az abai építészetre jellemző népi építészeti technikák és módok alkalmazásával olyan épületek készülnek, amelyek valaha Abán álltak, de már összedőltek, esetleg még állnak, de már nem megmenthető állapotban, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy fotók és leírások felhasználásával rekonstruálásra kerüljenek. A vendégházakként funkcionáló falusi lakóépületek is így létesülnek, ezek az itt található épületek a kistérségre jellemző építési módok, anyagok felhasználásával készült parasztházak. Természetesen ezek már a modern szállásigények kielégítésére is alkalmasak. A kollégium és a parasztházak mindösszesen 300 fő szállásigényét lennének képesek kielégíteni (ezek az itt


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 tanuló diákok, a külföldi cserediákok, és az itt megszállni szándékozó turisták szállásigényeit fedezik). A kollégium az itt tanuló diákoknak, a parasztházak igény szerint azoknak a diákoknak, akik esetlegesen át akarják élni ezt az élményt, illetve a testvériskolák diákjainak (Törökország, Norvégia, Anglia, USA), turistáknak lesz fenntartva. A parasztházak utáni teret a különféle kézműves mesterségeket bemutató műhelyek határolják. Ezek az épületek több funkciót szolgálnak: •

tantermek, mivel a diákok itt tanulják el fortélyokat a mesterségek nagyjaitól,

•

műhelyek, hiszen a művészek itt dolgoznak

•

kiállítóhelyek, mivel a művészeti alkotás megtekinthetők,

•

eladóhelyek, mert az ide érkezők vásárolhatnak is.

Ez a helyszín a hagyományos eszközök (szövőszék, fazekaskorong, stb.) és az újak használatának elsajátításához. Mindegyik régi, hagyományos eszköz kipróbálható, illetve azokon dolgozva tapasztalat szerzésére is alkalmasak. Az itt tanuló diákok a szakma mellé szemléletmódot kapnak, itt nem a tömeggyártásra, hanem az egyedi, jól megmunkált termékek készítésére, valódi értékek létrehozására tanítják őket. Olyan létesítmény kialakítása a cél, ahol az oktatási funkción túl az érdeklődők egész évben megismerhetik a népművészeti emlékeinket és hagyományainkat, az Abán összegyűjtött népművészeti emlékek, hagyományos módon berendezett műhelyek és népművészek által tartott foglalkozásokon keresztül. Fazekas, bognár, asztalos, szövő, kosárfonó csuhétárgykészítő, kovács, bőrműves műhelyek létesülnek, csárda, vendégházak és táncház-táncpajta épül. A csárdában a hagyományos népi ételek készülnek, az eredeti receptúrák és elkészítési módok szerint, ehhez kapcsolódóan kenyérsütő kemencék is kialakításra kerülnek. A csárda a hagyományos vendéglátóipari funkció mellett biztosítja a kollégiumi tanulók, valamint művészeti/hagyományőrző táborok idején a táborlakók étkezésére is szolgál. A későbbiekben egy gasztronómiai szak is indítható az Ófaluban, ahol a hagyományos alapanyagok felhasználásával, a hagyományos ízek elsajátítására is lehetőség adódik. A falumúzeum amellett, hogy folyamatosan fogadja a látogatókat, alapvetően a népművészeti hagyományok, autentikus mesterségek oktatására szolgál. Tanítási szünetekben, nyáron művészeti és hagyományőrző táborok (népzenei, néptáncos és kézműves) színhelyévé válhat az Ófalu.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az Ófalu nem lenne teljes, ha nem kapnának benne helyet olyan épületek, melyek elengedhetetlenül szükségesek egy falusi fenntartásához. Ilyen a községháza és a templom, mely utóbbit jelen esetben egy bronzkori, kör alakú kápolna helyettesíti. Ez a kápolna a tűz (az állandóan égő tűz) őrzését szolgálná, ezzel az Ófalu életében egyfajta kultikus szerepet töltene be. A községháza egy öt teremmel rendelkező, elsősorban adminisztrációs feladatokat ellátó létesítmény, ahol az Ófalu szellemi irányítása folyik. A megválasztott irányító testület (Bölcsek Tanácsa) az üzemeltetés folyamatosságának biztosítása mellett évente számadást végez, s visszatekint az eltelt esztendőre, mit, hogyan sikerült megvalósítani, s mi az, amit nem valósult meg. A visszatekintés önmagában azonban kevés, ezért a következmények levonása után, az Ófalu jövőjének alakítgatása, tervezése is a feladatuk. A Bölcsek Tanácsa elsődleges feladata az, hogy Aba Ófaluból ne válhasson Hollókő. Mindenképpen egy élő rendszer működőképességét kell biztosítaniuk.

3.1.2. A létrejövő kapacitások bemutatása Az elképzelések, illetve a már elkészített építési engedélyezési tervek szerint a település rehabilitációjának keretében kb. 4.700 m2 beépített alapterület jön létre: •

Kollégium (1.507 m2),

•

Vendégház (510 m2),

•

Vendégház és Műhely (336 m2),

•

Kovácsműhely (68 m2),

•

Fafaragó és Kosárfonó Műhely (150 m2),

•

Skanzeni Vendégház (160 m2),

•

Táncház (300 m2),

•

Községháza (255 m2),

•

Kápolna (11 m2),

•

Csárda-Iskolakonyha (494 m2),

•

Tornácos Műhelyház (633 m2),

•

WC-mosdóház (76 m2),

•

Skanzeni Porta (120 m2),

•

Gyaloghíd (30 m2),

•

Kölcsönző Épület (40 m2).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 A program során 20 pedagógus munkahely, kb. 15 kézműves/művész munkahely, 30 vendéglátóipari és egyéb szolgáltatási munkahely létesül. Emellett mintegy 300 fős szálláskapacitást is jelent a beruházás, valamint ezzel egy olyan helyszín létesül, ahol különféle ünnepek, mulatságok, bemutatók megrendezésére is sor kerülhet.

3.2. Dél-Kapuja – Termálfürdő A tervezett fürdő a korszerű, komplex egészségturisztikai szolgáltatáskör megjelenítésével (gyógyászat, élményfürdőzés, uszoda, wellness, strand, kapcsolódó vendéglátás) jelentősen meg fogja növelni a település turisztikai vonzerejét, másrészt a település és a térség lakossága részére kínál egészségmegőrzési, gyógyítási és kultúrált szabadidő-eltöltési lehetőségeket. A település határában talált kiváló minőségi vizet adó (ásványvízzé minősített), az önkormányzat tulajdonában lévő kút adja a leendő fürdő alapját.

3.2.1. A Termálfürdő projektjének ismertetése A fürdő arculati jellegét a térség természeti erőforrásaira történő alapozás, a természethez való közelség, valamint a mellette lévő projektekhez való igazodás (pl.: Ófalu) adja. Ennek megfelelően mind az épületek építészeti megjelenítése, mind a kerti elrendezés ezt a hangulatot tükrözné vissza, illetve ügyelni kell arra is, hogy a komplex programhalmaz építészeti megoldásaival, külső megjelenésével összhang alakuljon ki. A fürdő épületének külső-belső megjelenítésében jellemzően a fa és kő építőelem hangsúlyos, egy gyönyörűen burjánzó flóra kialakítása a cél. A kertben, a medencék körül kisebb-nagyobb kiterjedésű tisztások, cserjések, kisebb erdősávok teszik lehetővé az esetleges „elkülönülést”, vagy akár nagyobb társaságok együtt tartózkodását. A termálfürdő kialakításának célja, hogy a környéken lakó és az idelátogató vendégek minden generációjának tartalmas, több napig tartó, élvezetes szórakozásához és kikapcsolódásához nyújtson alternatívát. Az épület a közel észak-déli tengelyre szervezett helyiségcsoportok és csarnokok egymásra fűzéséből alakult ki. A szimmetrikusan kialakított bejárati csarnok bal oldalán a fitness helyiségei, míg jobb oldalán a wellness helyiségei kaptak helyet. A csarnok hátsó részében bepillantást nyerhetünk az élmény- és termálfürdő medencéire. Ez a térsorozat végül egy


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 uszodával zárul, ami megtöri a szimmetriát, és lezárja a területet. Egyben egy hátteret is biztosít a külső medencékhez és a strandfürdőhöz. A bejárati-, előcsarnok központi, kiemelt tömege fogadó és elosztótérként funkcionál. Vendéglátó és kereskedelmi egységek kialakítása mellett itt található a pénztár, az öltözőblokk lejárata valamint innen lehet kijutni a strandra is. Az elsősegély hely a fürdő medenceterületéhez és a strandhoz egyaránt közel van. Ez a kijárat egyben az esetlegesen később megépíthető, különálló bővítmény kapcsolódási pontja is. A strandot az előtérből is meg lehet közelíteni, első ütemben a fürdő öltözője szükség esetén használható. Az előcsarnokhoz balról csatlakozik a két szinten elhelyezett fitness blokk is, mely a hagyományos aerobik és erőfejlesztő termek mellett tartalmaz egy fallabda pályát is. A fitnessnek saját öltözőblokkja van a galéria szinten, így ez a fürdőtől függetlenül is üzemeltethető, használható. Érdemes még megemlíteni az előcsarnok büfé-cukrászda kialakítását, mely az utcára, a csarnokba és a fürdőtérbe is ki tud szolgálni. Az előcsarnokból induló lépcsőn keresztül jutunk le a pincébe, ahol a szekrényes-kabinos öltöző, és a hozzá tartozó zuhanyzók kaptak helyet. A mozgáskorlátozottak és idősek részére az épületben több felvonó is helyet kapott, hogy részükre is a fürdő teljes szolgáltatása elérhető legyen. A pince többi része medence alatti tér és gépészeti helyiség. Az öltözőn áthaladva juthatunk fel a medencetérbe, ahol többfajta szolgáltatást vehetünk igénybe. A központi részben az élménymedence helyezkedik el, mely amorf formájával és változatos vízi elemeivel – csúszdákkal, örvényfürdővel, pezsgőfürdővel, vízeséssel, stb. – kellemes kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. Fontos szempont a csúszdák kényelmes és könnyű megközelítése, ami azonban alapterületet is igényel. A legkisebbek számára külön gyermekmedence is helyet kapott, valamint egy ülőmedence a pihenni vágyóknak. Az élménymedence külső vízfelülettel és élményelemekkel is rendelkezik. A csarnok galériái és teraszai elegendő pihenőterületet biztosítanak.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 A fürdőépületen kívül, ahhoz közvetlenül kapcsolódva is találunk egy szaunablokkot. A fürdőépület melletti szaunaházat az épület wellness részéről lehet megközelíteni. A szaunához kapcsolódik egy kert, amely merülőmedencét, egy kicsi tavacskát, nádast, pihenőhelyeket, asztalokat foglal magába, és egy sövénykerítéssel elszeparálásra kerül. Szintén a medencetérből érhetők el a wellness helyiségei. Itt kaptak helyet a szauna és gőzkamrák, szolárium, masszázs, valamint egy ellenáramoltatóval ellátott medence. Az épület leghátsó traktusa egy 25x16 m-es úszó-, és egy 16x8 m-es tanmedencét magába foglaló uszoda, mely egy pihenőhelyiségen keresztül érhető el az élményfürdőn keresztül, és így külön légtere van a néha zajos élményfürdőtől. A tervezés során figyelembe vették az üzemeltethetőség lehetőségeit is. Ezért ez a kialakítás lehetőséget biztosít arra, hogy a strand, az élményfürdő és az uszoda külön egységként működjön, egy nyári bejárat kialakításával, valamint nyári öltözők építésével teljesen elválasztható a három egység. A 16x25 m-es uszoda kialakítása is magában foglalja a variálhatóság lehetőségét: az élményfürdőtől leválasztva a strandhoz is kapcsolható.

3.2.2. A létrejövő kapacitások bemutatása Termálkút A vízbázis alapkútja a vízjogi engedéllyel rendelkező 850 méteres termálkút, aminek a főbb paraméterei a következők: •

Mélysége: 850 m

•

Mért talp: 799 m

•

Vízhozama: 352 l/p

•

Kifolyó víz hőmérséklete: 32 °C

•

Termálvíz minősítése: természetes ásványvíz (a „természetes gyógytényezőkről” szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 2. számú melléklet az „Elismert természetes ásványvíz jellemzői” követelményeinek alapján)

A vizsgált alkotók alapján a vízminta ásványi sókban gazdag, nátrium-kálciumhidrogénkarbonátos-kloridos-szulfátos jellegű, igen kemény, fluoridos termálvíz. A medencék


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 vizének hőmérséklete átlagosan 26 és 32 °C közé tervezett, melynek következtében a termálkútból nyert vizet egy-két medencék esetében melegíteni kell. Medencék A fürdő alapját a megvalósuló medencék jelentik, amelyek kapacitásadatait tartalmazza az alábbi táblázat. Az élmény-, ülő-, aquafitness és gyermekmedencéket termálvízzel töltjük, az úszó-, tan-, merülő- és hullámmedencéket pedig hidegvízzel.

Megnevezés Beltéri élménymedence Beltéri gyermekmedence Beltéri ülőmedence Úszómedence Tanmedence Aquafitness medence Merülőmedence Merülőmedence Kültéri élménymedence Kültéri gyermekmedence Kültéri hullámmedence Összesen

Vízfelület

Egyidejű befogadóképesség (nyáron)

Egyidejű befogadóképesség (télen)

305,74 20 51,22 400 128 59,04 11,25 11,25 267,32 186 1.250 2672,81

76 31 25 100 56 14 3 3 133 232 625 1.298

76 31 25 100 56 14 3 3 66 374

Az egyidejű befogadóképesség kiszámításánál a belső medencék tényleges terhelhetőségét – medencéktől függően – 1,25, kültéri „strand” medencéknél 2,5-es „k” módosítóval szoroztuk a 37/1996. (X.18.) NM rendelet szerint. A fenti számok tehát következőképpen kerültek kiszámításra: vízfelület x fajlagos terhelés = medence tényleges terhelhetősége (befogadóképessége) befogadóképesség x k = egyidejű befogadóképesség

Ezután kell figyelembe vennünk, a látogatók forgási sebességét, hiszen minden fürdő esetében van egy természetes fluktuáció, amellyel a fenti adatokat korrigálni kell: egyidejű befogadóképesség x forgási sebesség = napi tényleges befogadóképesség

Esetünkben a forgási sebességet nyáron 2-nek tekintve – télen pedig 1,5-es forgási sebességgel –, a téli szezon napi befogadóképessége 561 fő, amely szám a nyári szezonra 2.596 főre duzzad.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




Egyéb szolgáltatások kapacitása Itt a fürdő egyéb szolgáltatásait vesszük számba, hiszen a medencéken kívül 4 szauna, 1 gőzfürdő, 2-3 masszázsfülke és 1 szolárium gép is megtalálható. Az épületben található 3 kisebb szauna kabin, melyek egyidejűleg 6-6 főt képesek befogadni, míg a szaunaházban egy nagyobb szaunaterem és egy gőzkabin létesül, melyek egyidejű befogadóképessége 30 és 50 fő. A főépületben egy külön helyiségben egy szolárium gép áll majd a vendégek rendelkezésére, amely óránként 6 vendéget tud lebarnítani. A masszázs esetében egy kezelés 30 perces, így óránként 2-2 fő kerülhet sorra. Ezek mellett a kereskedelmi üzlethelyiségeknek és a vendéglátóhelyeknek fenntartott területek kiadásra kerülnek.

3.3. Dél-Kapuja – Öko- és Agroturisztikai Park A Park az Ófalu és a Termálfürdő mellett található, a többi programot összefogó és magába tömörítő projektet is jelzi. Erre több szempont miatt is szükség van: 1. Hatékonyság: A kisebb programok gazdaságos működtetése megkíván egy közös üzemeltető szervezet. 2. Kölcsönösség: A projektek magvalósulásának alapfeltétele az együttműködés, a piacon történő együttes fellépés. Mindegyik projektelem nagyban függ a másik projekt megvalósításától. Az Ófalu valamint az Abai Termálfürdő és Uszoda olyan önállóan is nagyobb tömegeket vonzó projektek, melyek jobb eséllyel indulnak külön-külön, önmagukban is. Viszont itt a komplexitás, a változatos és választékos kínálat az, ami egyedivé és látogatottá, jövedelmezővé teheti az elképzeléseket. 3. Eladhatóság: bizonyos termékek szolgáltatások eladása csakis más termékekkel és szolgáltatásokkal eladhatók, hiszen egyedi eladása értelmetlen. Pl.: a galambok röptetését nem lehet eladni 1-2 főnek, hiszen a felküldött galambokat mindenki látja (és élvezi a hasznát), aki a projekt területén tartózkodik. Éppen ezen okok következtében az Öko- és Agroturisztikai Parknak üzemeltetése a témaparkok üzemeltetésére hasonlít, sőt ahogy a neve is mutatja egy agro- és ökoturisztikai témaparkról beszélhetünk. Egy olyan ökotutisztikai bázis kialakítása a cél, ahonnan a Kistérség természeti értékeinek elérése könnyen megvalósítható. A térségbe érkező ökoturisták „kezdőprogramja” lehet a park – amely mellett megfelelő szálláskapacitás is


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 kiépítésre kerül –, innen pedig akár csillagtúra rendszerben a környező területek egyszerűen és gyorsan elérhetők. A turizmus számos területe közül a térség különösen kedvez az ökoturizmusnak, mivel a terület gyengén iparosodott, ám természeti értékekben bővelkedik. Az ökoturizmus kifejezést egyre gyakrabban használjuk, de a fogalom mögött értelmezett tartalom sok esetben nagyon eltérő. Sokszor keveredik a fenntartható-, a lágy-, a zöldturizmus kifejezésekkel, amelyek között valóban vannak átfedések, de néhány lényeges kérdésben eltérések mutatkoznak. Ilyen fontos tényező, hogy az ökoturizmusba a természeti értékek mellett beletartoznak az ember, és az ember alkotta kulturális értékek, abban az esetben, ha ezek szervesen kapcsolódnak a terület természeti, ökológiai, geológiai adottságaihoz. A helyben található erőforrásokra alapuló, azokat fenntartható mértékben kihasználó gazdasági, kulturális tevékenységet soroljuk az ökoturizmus lehetséges vonzerői közé. „Az ökoturizmus a turizmus azon, természeti vonzerőkön alapuló formáit tartalmazza, ahol a fő motiváció a természet megfigyelése és tiszteletben tartása, megóvása. Az ökoturizmus részét képezi a természet mellett az ember, a helyi lakosság és a kultúra is.” (WTO) Az ökoturista másik lényeges igénye az attrakciókkal szemben, hogy a természeti és kulturális vonzerőket nemcsak passzívan kívánja megtekinteni, hanem tanulni, ismereteit gyarapítani látogat el az adott helyre. Ezért pontos és részletes információkat, hiteles bemutatást, szakvezetést, kiadványokat igényel. Az ismeretek hatékony átadása, az érzékeny természeti rendszerek és kulturális értékek megóvása érdekében kizárólag kis csoportok látogatása engedhető meg ökoturizmus címén. A Dél-Kapuja, illetve annak Öko- és Agroturisztikai Parkjának projektje pontosan a fent leírtakról szól, az ehhez szolgáló alap- és háttérinfrastruktúra kiépítését jelenti. A kistérség létrejöttének fontos alapját képezik a térség természetföldrajzi adottságai. A térség meghatározó elemei a vízfolyások: a Séd - Gaja - Nádor - Malom - Sió csatornák egymással összekapcsolódó rendszere a Bakonytól a Mezőföldön át a Gemenci erdőig húzódik. A csatornák vizét elsősorban az ország egyik legjobb minőségű talaján folyó szántóföldi mezőgazdaságban, a környező települések vízigényének kielégítésére, valamint a csatorna teljes hosszán végighúzódó tórendszerek feltöltéséhez (halgazdálkodás) használják föl. A


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 délkeleti Bakony bányavidékei, a fűzfői ipari régió, Veszprém, Székesfehérvár, illetve a vízrendszer-menti települések jelentős szennyezést juttatnak ezekbe a vizekbe. A kistérség másik meghatározó adottsága a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, melyet a 26/1997 (VIII.1.) KTM rendelet hozott létre és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A kistérséghez tartozik az 1996-ban alakult Rétszilasi Tavak Tájvédelmi Terület. A mozaikos jellegű Sárvíz-völgye TK Táctól mintegy 20 km hosszban nyúlik el a völgyben Sárszentágotáig. A széles völgy a múlt század elejéig a közlekedést és a mezőgazdasági művelést egyaránt gátló mocsárvilág volt, amelynek felszámolására a kísérletek már 1772-től folytak. Ma a régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le: a völgy keleti oldalán a Nádor- csatorna, a nyugati oldalon pedig a Séd folytatásában kiépült Malom-csatorna. A Sárvízről lefűződött, levágott, mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Létüket a mindenkori csapadék és a talajvíz mennyisége határozza meg. A térség a Mezőföld részeként botanikailag az Alföldhöz tartozik. Védett értékekben leggazdagabb társulásai a szikes, és sztyepptársulások. A korábban jellemző mocsári vegetáció mára csak kisebb foltokban található meg a halastavak mentén, vagy a mélyebben fekvő területeken. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított. Itt található Fejér megye legnagyobb fokozottan védett pókbangó állománya, de legalább ilyen értéket képviselnek a poloskaszagú kosborok is, melyek összállománya a százezer tős nagyságrendet is meghaladja. A védett terület mintegy harmadán található erdőket a XIX. század végén mesterségesen telepítették. Mégis, mint a Mezőföld legnagyobb összefüggő, zömében őshonos fafajokból álló erdei, kiemelt figyelmet érdemelnek. A Tájvédelmi Körzet legnagyobb zoológiai értékét a vízi madarak adják. A Soponya térségében kialakított halastavak, az itteni víztározó, valamint a térségben található számtalan kis szikes tó a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó és fészkelő helyei. A fészkelő fajok közül kiemelkednek a gémfélék. A nagy kócsagok és a kanalas gémek a Dinnyési Fertőről járnak ide táplálkozni. A Soponyai-víztározó több száz párból álló danka sirály fészektelepén szerecsen sirályok, cigány-, barát- és kontyos récék költenek. A halastavakon kora nyártól


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 rendszeresen láthatók a fiókáikat vezető nyári lúd párok. A szikes tavak partján kisebb kolóniákban költ egyik legszebb parti madarunk, a gulipán. Az

északról

érkező

vadludak

az

őszi

madárvonuláskor előszeretettel

használják

pihenőhelynek a Soponyai-víztározót. Ilyenkor akár 10-12 ezer liba hangos társalgása is hallható a környéken. Megélénkül ilyenkor a szikes tavak madárélete is. A vízen nyílfarkú, kendermagos, kanalas és csörgő récék úsznak, a partokat megszámlálhatatlan tömegű parti madár lepi el. A nedves réteken több ezer pajzsos cankó és bíbic, akár több száz nagy póling is megfigyelhető. A Tájvédelmi Körzet értékfeltárása azonban még korántsem zárult le. Sajnálatos, hogy ezekre a természetvédelmi, ökológiai felmérésekre igen szűkös anyagi források állnak rendelkezésre. Ezek mellet minden további fejlesztésnél elsődleges szempontként kell kezelni a természeti kincsek megóvását. A természeti értékek pontos ismerete hozzájárulhat az ökoturisztikai termékek kialakításához is, a kínálat bővítéséhez. A mezőgazdasági művelésen kívüli területek élővilága és vegetációja egy országos ökológiai folyosó (Duna - Móri árok - Bakony - Vértes - Gemenc - Duna) elemei. Az ökológiai folyosó programja a vizes élőhelyekre helyezi a hangsúlyt. Jelenleg készül a kistérség, illetve az ökofolyosó részletes, 1:10.000 léptékű, minden egyes földtáblára kiterjedő teljes agroökológiai és agro-ökonómiai vizsgálata, adatbázisának felállítása, mely a turisztikai fejlesztések meghatározásához is nagyon fontos alapot fog nyújtani. A témapark, vagy tematikus park fogalmának használata nálunk még viszonylag új, Magyarországon csak néhány, e kategóriába tartozó parkot találhatunk: az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot (mint már említettük egyes nézőpont szerint ezt inkább örökségparknak nevezhetjük), a hajdúszoboszlói, a zalaegerszegi, illetve a mogyoródi Aquaparkot. Míg az első a nevében megtalálhatóan nemzetünk történelmét, értékeit mutatja be, addig az utóbbi három parkot vízi csúszdaparkként aposztrofálhatjuk. Az elgondolások szerint, az Abán felépülő komplexum a fent felsoroltakkal ellentétben egy olyan témapark lenne, amely a térség (Sárvíz Kistérség, a megye déli fele) értékeinek és látnivalóinak megjelenítésével tartalmas és kellemes szórakozást nyújtana az ide látogatóknak, s mindezek


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 mellett tudást, és ismeretanyagot adna át az érdeklődőknek. Ezen oktató funkció miatt az elsődleges célcsoportot a gyermekek, diákok, családok alkotják. Az európai témaparkok működését – mint a Párizs melletti Disneylandé is – eredetileg az amerikai modell szerint képzelték el, de népszerűség tekintetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vizsgálatok során kiderült, hogy az európai látogatók számára fontos az európai kulturális háttér, az európai kötődés (ezért az átszervezés során még a park nevét is megváltoztatták). A többi témapark számára ebből az esetből az a tanulság szűrhető le, hogy az európai látogatók még a könnyedebb műfajban is tartalmas kikapcsolódást keresnek. Az ország természeti és kulturális öröksége a kapcsolódó témaparkokkal együtt nagyobb vonzerőt jelent, mint azok nélkül, és egy adott régió idegenforgalmában komoly húzóerőt képviselhet. Ez a megállapítás is igazolni hivatott a körvonalazódó elképzeléseket. A tematikus parkok létesítményeire jellemző: − A parkok egy vagy akár több témára is épülhetnek. − A jelentős területigény miatt általában a kültéri látványosságok a meghatározók. A park méretei miatt a belső közlekedést is meg kell szervezni. − Egy ilyen vállalkozás elindítása tőkeigényes tevékenység. Számos országban az attrakciók kialakításához jelentős összegekkel járult hozzá az állam, amely így (munkahelyteremtéssel, nyereségképzéssel stb.) kívánta a helyi gazdaság növekedését ösztönözni. − Az üzemeltetés sikerességének kulcsfontosságú tényezője a park megközelíthetősége és vizuális megjelenése. A külföldi tapasztalatok alapján a tematikus parkok látogatói jellemzően a létesítménytől számított 150-200 kilométer sugarú körből kerülnek ki. Tekintettel a megfelelő földingatlanok hiányára, illetve ezek magas áraira, az európai parkok inkább jól megközelíthető, a nagyvárosoktól távolabbi, periférikus területeken találhatók. − A park elrendezésének, a külső- és belsőépítészeti megoldásainak és az attrakciók dinamikus bemutatásának a közérdeklődés felkeltése és a további kereslet megteremtése érdekében a legmodernebb technológiával, audiovizuális eszközökkel kell működnie. A témaparkok üzemeltetési jellemzői:


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − Elsődleges céljuk az egész család szórakoztatása, azonban emellett az oktatás is egyre hangsúlyosabb szerephez jut. − Főbb létesítményeinek igénybevételéhez általában egyszeri belépőt, illetve mindent magába foglaló jegytömböt kell váltani, a külön attrakciókért már nem kell fizetni. − A tematikus parkok sikeres működéséhez mindenképpen szükséges többletbevételek a helyszínen kínált különféle szolgáltatásokból (pl. vendéglátásból, ajándéktárgyakból, szálláshely értékesítésből) származhatnak. − A park piaci vonzerejének, valamint az új és visszatérő látogatók számának emeléséhez folyamatos innovációra, azaz új attrakciók átadására van szükség, amelynek alapját a csúcstechnológia fejlődése szolgáltatja. − A programok, illetve a park kiegészítő szórakoztatási szolgáltatásai (zenészek, jelmezes művészek stb.) a látogatók részvételével szerveződnek, az előadásokon például számítanak a nézők interaktív részvételére. − A tematikus parkok látogatói általában az egész napot (kb. 5-7 óra) a parkban töltik. Manapság a főbb tematikus parkokban a bevezetett új attrakcióknak és a témához illeszkedő szálláshelyeknek köszönhetően nő az átlagos tartózkodási idő. − Az üzemeltetés sikerének további fontos összetevője a proaktív marketing. A tematikus parkok üzemeltetői az árbevétel viszonylag jelentős hányadát (12 százalék) fordítják marketingtevékenységekre. − A park márkajellegének kihangsúlyozása fontos marketingeszközként járul hozzá a park piaci megismertetéséhez. A park neve legyen könnyen megjegyezhető, és lehetőleg tükrözze a központi témát, pl. Mini Swiss, Legoland vagy Phantasialand. − Az energia, a javítás és karbantartás, valamint a személyi jellegű ráfordítások (munkavállalók és animátorok) magas üzemeltetési költsége miatt a ráfordítások a bevételek több mint felét is elérhetik. A Dél-Kapuja egy komplex szolgáltatási kínálattal rendelkező szórakoztató és oktató központ, mely az alábbi programokat, szolgáltatási egységeket foglalja magába: − Dél-Kapuja Emlékpark, − Sárvíz Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeum, − Galambász Centrum, − Solymász-Agarász Vadásztanya,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − Lovasudvar, − Őshonos Állatok Karámja. A projekt elemek bemutatása után az általánosságban már említett létesítményi és üzemeltetési jellemzők alapján végignézhetjük a Dél-Kapujának lehetőségeit, várható erősségeit, előnyeit és hátrányait: − Téma: jelen esetben a komplex programcsomag Fejér megye déli részének, a Sárvíz völgyének

bemutatására,

természeti

adottságainak,

növény-

és

állatvilágának

megismertetésére, az itt élő emberek elfoglaltságának, hobbijának, művészetének, a hagyományoknak, valamint a térség építészeti stílusának megjelentetését célozza. Azt mondhatjuk, hogy rengeteg téma jelenik meg egy helyen, azonban a közös bennük, hogy mindegyik a Sárvízhez kapcsolódik. − Területigény, belső közlekedés: A Dél-Kapuja program sokrétűsége, az egyes elemeinek hatalmas területigénye következtében az egész park területe X ha. Ezen belül a különböző

egységek

megközelítése

többféleképpen

történhet.

A

látogatók

végigsétálhatnak a parkon, szabadon választva ki a különféle programok meglátogatását, valamint lovaskocsikon, szekereken – a hely arculatához, szellemiségéhez igazodva – is közlekedhetnek. Ez utóbbi közlekedési lehetőség legcélszerűbb megvalósítását bizonyos menetrend szervezésével kell megoldani, így tervezhetővé és időzíthetővé válnak a programok, szolgáltatások. − Magas tőkeigény: Jelen elképzelés tárgyát képző program elemei koránt sem olyan magas beruházási igénnyel rendelkeznek, mint elsőre gondolnánk. Az egyes elemek létesítményeinek, infrastruktúrájának kialakítása a szolgáltatások természetéből adódóan viszonylag alacsony költségekkel jár. − Megközelíthetőség, vizuális megjelenés: A program helyszíne a megközelíthetőség szempontjából több mint kiváló. Budapest és Balaton között félúton, az M7-es autópályától

kb.

15

km-re

található,

a

Sárvíz-völgyi

Tájvédelmi

Körzet

szomszédságában. A terület mintegy 10 kilométerre helyezkedik el a Börgöndi repülőtértől. A programelemek létesítményeinél mindenképpen a térségre és a tájra jellemző építészeti megjelenítés érvényesül, illetve szem előtt kell tartani az egyes területek védett és érzékeny természeti voltát is. − Park belső elrendezése, attrakciók dinamikus bemutatása: a belső elrendezés esetében figyelni kell arra, hogy a programelemek megközelítése könnyen megtörténhessen,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 legyen

elegendő

pihenő

terület,

szociális

helyiség,

valamint

a

programok

összeszervezésének optimalizálását, a felesleges (üresjáratban eltöltött) idők minimálisra csökkentését is meg kell valósítani. − Célközönség: a park oktatási, ismeretterjesztési funkcióját figyelembe véve a gyermekek és diákok, a családok jelentik az elsődlegesen megcélzott csoportokat. Nagyobb tömegek lekötésére is alkalmas a hely, gondolunk itt ismeretterjesztő, művészeti, alkotó és egyéb a park szolgáltatásaival kapcsolatos táborok megrendezésére, iskolai és kutatócsoportok szervezésére, stb. Ezeken túl bizonyos létesítmények funkcióinak

(konferenciaterem,

szálláshely),

technológiai

felszereltségének

következtében a park arculatához kapcsoló rendezvények, konferenciák, vállalati események megrendezésére is sor kerülhet. − Árak: a parkba történő belépéshez egyszeri belépő váltása szükséges, mely feljogosítja a látogatót

a

különféle

programok,

szolgáltatások

igénybevételére.

Az

alapszolgáltatásokat tartalmazza a megváltott belépőjegy, csak bizonyos speciális szolgáltatások kerülnének külön megfizetetésre, pl.: egész napos vadászat agarakkal vagy sólymokkal, mely után a vadászokkal közös vadvacsorán is részt vehetnek a vendégek. A park egyéb bevételi forrásait a különféle kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás, szálláshely értékesítés, ajándéktárgyak, stb.) jelentik, valamint külön elbírálás alá kell hogy essenek a táboroztatás és a rendezvényszervezés bevételei is. − Folyamatos innováció, új attrakciók: vigyázni kell arra, hogy a park minden évben tudjon felmutatni valami újat, a termékfejlesztésre, a változatosság igényére jelentős erőforrásokat kell fordítani. − Kiegészítő szórakoztatási szolgáltatások (zenészek, jelmezes művészek, stb.): a Bodakajtoron elhelyezkedő Műhely-ház tagjai nemcsak meghatározott idejű és helyszínű előadásokat tartanak a Műhely-házban, hanem a Öko- és Agroturisztikai Park egész területén megvalósulhat egy interaktív játékosság, szórakoztató közeget teremtve a park területén tartózkodó, sétáló, vagy éppen csak pihenő vendégek számára. − Tartózkodási idő: a park sokrétű szolgáltatási halmazának köszönhetően az egy napos tartózkodás várhatóan kevésnek bizonyul, hogy alaposan, minden programot megtekintve egy látogató csoport végighaladjon a területen. Az egyes projektelemeknél kínált szolgáltatások, programok mélysége, tartalma nagyban meghatározza az itt eltölthető időtartamot, ezért ezek konkrét, pontos kidolgozásakor a vendégek minél


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 hosszabb idejű lekötését kell elérni. A programcsomag komplexitását tekintve ez nem jelent gondot. − Márkajelleg: az arculat kialakítása nagyban hozzájárul a program sikerességéhez, a könnyű megjegyezhetőség, a jól megjeleníthetőség az értékesítés szempontjából is fontos. A Dél-Kapuja elnevezés, illetve a hozzá társítható domb az Öreg Tölggyel jelképpé válhat. Úgy gondoljuk, nem elsősorban a parkot, hanem a Dél-Kapuja hármas egységét kell „márkázni”, megjelölni, azok együttes értékesítésén van a hangsúly. − Üzemeltetési költség: a park jellege, a megfelelően szervezett folyamatok feltétlenül szükségesek a működés ráfordításainak alacsonyan tartásához, azonban a nagy munkaerő-igény költségei jelentős helyet foglal el a működési költségek között (szolgáltató szektor sajátossága). Mi a helyzet Magyarországon „témaparkilag”? Egy, a 2003-as év első felében megjelenő befektetői tájékoztató tematikus parkok építésére ösztönzi az érdeklődőket. Ebben a kiadványban elsősorban „Disneyland-féle” szórakoztató parkokra gondolnak, azonban azóta sem történt konkrét előrelépés ezen a téren, tervek, elképzelések azonban több helyen is megjelentek. A Magyar Turizmus Rt. eddigi nyilatkozatai alapján nagy valószínűséggel marketingmunkával, ennek segítésével szívesen beszállna egy nagyobb tematikus park létesítésébe. Az üzleti befektetők számára nagyon fontos, hogy a park az év minél nagyobb részében nyitva legyen, gyorsan meg lehessen közelíteni, legyenek a közelében megfelelő szálláshelyek, s kínálatához egyéb kereskedelmi szolgáltatásokat is kapcsolni lehessen.

3.3.1. Dél-Kapuja Emlékhely A Dél-Kapuja Emlékhely a megye déli felén található Sárvíz Kistérségbe történő belépést szimbolizálja, ezen eszmei kapu fizikai megvalósulása. A kapu tulajdonképpen egy domb, melynek tetején egy fa (az Öreg Tölgy) helyezkedik el. Ez a fa antennaként szolgál, melynek célja térben és időben a „jó erők összegyűjtése, s azok szétosztása a térségben”. Hamvas Béla egyik idézete tökéletesen mutatja a Dél-Kapujának eszmeiségét: „Az Ég hatása jónak lenni, a Föld hatása a bőség, az Ember hatása a rend.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Mindenkinek egyetlen dologra van szüksége: igazan élni.” Az Öreg Tölgy által az Égből összegyűjtött jó erők szétosztása valósul meg ezen a Földön, Sárvíz területén, mely erők az itt élő Emberek hétköznapjai, művészete és munkálkodása által, azok felemelkedését segítik. Mindemellett e komplex program az egyes elemein keresztül megmutatja minden ide látogatónak őseink életét, ezzel téve teljessé szellemiségüket. Az Emlékhely egyrészt az egész Dél-Kapuja projekt szellemiségét, másrészt a térségbe érkező látogatók fogadását és elosztását hivatott szolgálni a több projektből álló rendszerbe foglalt, komplex turisztikai program egyes elemei között, harmadrészt pedig emlékhelyeként szolgál a magyarságért sokat tett, de méltatlanul elfeledett, elfeledtetett, vagy a nagyközönség számára ismeretlen személyeinek. A magaslatot a tavak létesítése következtében kitermelt földből lehet kialakítani. A DélKapuja Emlékhely kialakításának köszönhetően egyben kilátópont is lenne, ahonnan be lehet látni a térséget, a környező területet. A domb közepén, annak legmagasabb részén elhelyezésre kerülő fa a fentieken túl a delelő napot is szimbolizálja. Délben van a Nap a legmagasabb pontján, ez az az időpont, amely egyben nyugtázza a délelőttöt, másrészt elindítja a délutánt. A „vég” de egyben a „kezdet” is, egy új dolog indulása. Ez a projektek kialakítását is tükrözi. Egyrészt a Dél-Kapuján keresztül belépve úgy érezzük, hogy megállt az idő, visszacsöppentünk egy régebbi korba, ahol a hagyományok még élő, mindennapi szerepet játszó tevékenységek voltak. Azonban mindez a jelen kor kényelmével, modern gondolatiságával párosulva egy élhető, emberközpontú rendszerré alakul. A domb és a kapu közvetlen környezetében, azt körülölelve kerülne kialakításra az Emlékhely, mely valójában egy történelmi arcképcsarnokká váló szabad tér. „A magyarságért valamit is tett, tenni akaró személyek emlékét elevenen szükséges tartani, mert ők is szerves alkotórészei a hálónak, amely ott feszül láthatatlanul és erősen a magyarság felett. Minden szeme összecsomózva és egymásba kapaszkodva: ilyen formán képeznek egészet, még ha nem is tudnak erről a tágas egybetartozásról.”1 Ezen a helyszínen szépen rendezett emlékművek, fejfák, kopjafák elhelyezése valósulhat meg, mely terület megemlékezések

1

Végh Alpár Sándor: Köznapló – Magyar Nemzet, 2004. augusztus 7.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 színhelyeként is szolgálhat. Ennek a térnek a kialakítása – a magasból nézve – egy hálót idéz, melyben a csomók az emlékművek. A domb aljában, annak keleti és nyugati oldalán 2 kapu is elhelyezésre kerül. Ezek a kelet és a nyugat kapcsolatát, a két világ találkozását szimbolizálják, melynek kiteljesedéseként értelmezhető a domb közepén álló fa. Ez akár az európai egyesülést, az Európai Uniós csatlakozást is jelképezi.

3.3.2. Sárvíz Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeum A Dél-Kapuja projekt területén az Emlékhely után egy kettéosztott épület található. A két szárny tulajdonképpen két külön funkciót tölt be, jelen projekt tárgyát azonban csak a bal oldali (keleti) képezi. Ez az épület egy több bemutatóteremből, illetve azokban más és más témák bemutatásából álló múzeumnak ad otthont. Ennek helyiségei, bemutatótermei a térségre

(Sárvíz-völgye)

növényvilágot, szokásokat,

az

jellemző

itteni

állat-

és

hagyományokat,

mesterségeket,

az

itt

élők

mindennapjait hivatott megismertetni, valamint a komplex kiállítások

program is

Bemutatóterem,

itt

egyes

elemeihez

láthatók

köthető

(Galambtörténeti

Vadásztörténeti

Kiállítás,

Bábszínház-történeti Kiállítás, stb.). A múzeum épülete turisztikai információs pontként is szolgál, amely a látogatók felvilágosítására, tájékoztatására, a térségben található értékek, szervezett programok megismertetésére szolgál. A bemutatótermeken kívül az épület mögött egy minta-tó is kialakulásra kerül, ahol a múzeumnál már említett Sárvíz-völgye vizes élőhelyeire jellemző állat- és növényvilág eredeti környezetében is megtalálható. Ez részletesen a 3.4.6. fejezetben kerül kifejtésre. Az épülethez konferenciaterem is kapcsolódik, valamint elsősorban az itt tartandó rendezvények látogatóit kiszolgáló vendéglátó egység és kereskedelmi szálláshely megépítése is tervezett. A konferenciaterem a park egyes elemeihez kapcsolódó rendezvények, gyűlések, konferenciák megtartásának lenne ideális színtere, azonban mivel komoly egyéb szolgáltatásokkal, s így a szabadidő megfelelő eltöltésével is kecsegtet a Dél-Kapuja, ezért  49 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 vállalati

rendezvények,

céges

összejövetelek

is

nagy

eséllyel

idehozhatók.

A

konferenciaterem befogadóképessége kb. 200 fő (kisebb szekciótermekre is osztható), s a szálláshelyek és a vendéglátó egységek kapacitásai is ehhez igazodnak.

3.3.3. Galambász Centrum A centrum területigénye kb. 1 ha. Ezen a területen két jól elkülönített fő funkció (teszttelep, kórház-menhely) kapna helyet, melyekhez több kiegészítő tevékenység, szolgáltatás, illetve ezek létesítményei kapcsolódnának. 1. Teszttelep A telep célja a hazai és nemzetközi postagalamb állományok genetikai értékének összehasonlítása, a telepen felnevelt fiatal postagalambokkal, amelyeket az egyre szaporodó hazai és nemzetközi tenyésztők a szülőpártól való választás után küldenek a telepre. A telep üzemelési ideje minden év áprilisától októberéig tart. Ilyen telep Magyarországon mindössze 4-5 db létezik, azonban egy sincs, amelyik ilyen projekthez (ennyire sokoldalúhoz, komplexhez) kapcsolódik. A telepet 1-2 ember működtetheti, olyan, aki már tartott galambokat, s ilyenek laknak is Abán. A telep zárt rendszerben működne, ahova a járványügyi szempontokat figyelembe véve csak a gondozók léphetnek be. Az épületben alvóhelyiség is kerülne, valamint a két épületrész („kerítésen” kívül és belül) között egy zuhanyhelyiség is megépülne. A gondozók csak zuhanyzás után léphetnek a telep területére, illetve onnan ki. Ilyen rendszer Magyarországon jelen pillanatban sehol sincs, pedig járványvédelmi szempontból ezek a működés alapját képezik. Hazánkban 3 db nagyobb telep létezik (Hajdúszoboszló, Balatonfőkajár és Érd), melyek közül kettő nemzetközi verseny megrendezésére is alkalmas. A Galambász Centrum telepét mindenképpen nemzetközivé kell tenni, ahol versenyek megrendezésére is sor kerülhet (pl.: FCI Grand Prix verseny). Ehhez adottságként, előnyként járulna hozzá a kiváló földrajzi elhelyezkedés (Budapest és Balaton között félúton az M7-es mellett), illetve hogy a centrum egy komplex projekt elemeként működne, s így hosszú távon leköthetők az ide érkezők, (a verseny hosszú időtartama miatt a résztvevők különféle programokat igényelnek, ezek hiányában csak a galambokat küldik el, ők nem jönnek). Illetve fordítva is érvényes a reláció,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 a térségbe érkezők számára ez egy plusz szolgáltatás, mely a változatos programhoz járul hozzá. A hazai és nemzetközi tenyésztők a szülőpártól való választás után a telepre küldik fiatal postagalambjaikat. A versenygalambok azonos körülmények mellett történő felnevelése után edzőprogramokon vesznek részt, amelyet 2 verseny és egy záróverseny követ, amelyeken elért eredmények alapján kerülnek értékelésre a győztes galambok és tenyésztők. A záróverseny hagyományosan nagy tömegeket (kb. 1.000 ember) megmozgató esemény, amely jól illeszkedik a térség nemzeti és nemzetközi ismertségének fejlesztéséhez és a megcélzott turisztikai látványosságokhoz. A legfrissebb értesülések szerint a hajdúszoboszlói teszttelep hamarosan bezárásra kerül, a nemzetközi versenyek rendezésének jogát pedig Érd kapná meg. Ez azt jelentené, hogy az abai Galambász Centrum megépítése után – legalább 5 évig – nem rendezhetne nemzetközi versenyt. Ez azonban nem zárná ki azt, hogy magyar tenyésztők számára (sőt kifejezetten nekik) nem rendezhet versenyeket a Galambász Centrum. Erre kellene építeni, ezt lehetne kihasználni, s a magyar galambtenyésztők olyan megmérettetését lehetne rendszeresen idehozni, amely vetekedhet a nemzetközi versenyekkel. Vannak olyan előnyök, melyek ezen elképzelést alátámasztanák: − A nevezési díj – jóval kevesebb, mint egy nemzetközi verseny esetében, és ebből a nemzetközi szövetség számára sem kell juttatni. − A magyar galambtenyésztők nagy száma. − A nem jelentős földrajzi távolság, illetve a könnyű megközelítés, egyszerű szállítás. A versenyeken induló galambok átlag 1/3-a elveszik a verseny ideje alatt, 20 %-át elárverezik a verseny után, s a maradék alkalmas arra, hogy tenyésszék, s a kicsiket értékesítsék. A verseny (mely 2 tréningből és egy záróversenyből áll) menete a következő: •

Kiválasztás: 1 hónapos fészekről leválasztott példányok.

•

Utaztatás: az egyedek a verseny helyszínére történő szállít(at)ása.

•

Megérkezés: faházban, érkeztető ólban való elhelyezése az egyedeknek.

•

Szoktatási idő: a példányok helyszínhez történő szoktatása.

•

Tréningröptetések.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

Verseny: a madarak bizonyos távolságra történő elszállítása, elengedése, a teszttelepre való visszaérkezés.

Tulajdonképpen a verseny csak a telepre történő érkezésről szól, csak ezt lehet látni, ilyen módon a laikus tömegek számára nem vonzó látványosság. Az eredményt a telepre érkező madarak sorrendje adja, a legfontosabb a záróverseny eredménye. A teszttelep tavasztól őszig működik, s inkább a szakemberek látogatják. 2001-ben magyarok lettek a világbajnokok, azóta rendezhetünk nemzetközi versenyeket (Grand Prix, Világbajnokság, Európa-bajnokság). 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben pl. Hajdúszoboszlóban szervezték meg a PGP-t Pigeon Grand Prix). Egy nemzetközi világversenyen egy galamb indulása, nevezése 100 USD-ba (kb. 20.000 Ft) kerül, ami a szervezők és az FCI között oszlik meg. Egy magyar versenyen a nevezési díj kb. 6.000 Ft körül van. A 2003-as PGP-n 14 országból 567 galambot neveztek (melyből 232 volt hazai tenyésztő galambja). A fejlesztés része egy olyan nemzetközileg is elismert tartástechnológia kialakítása, amely lehetővé teszi a galamb tulajdonosok számára, hogy az interneten keresztül folyamatosan nyomon követhessék a telepen folyó munkát, tenyészállataik állapotát, fejlődését (web kamera, 24 órás internet elérhetőség). A tréning és záróversenyek start és érkezési eseményeinek „élő közvetítése” az interneten keresztül, hogy azok a tenyésztők is nyomon követhessék, és ellenőrizhessék a versenyek tisztaságát, akik személyesen nem lehetnek jelen. A telepen maradó tenyész- és versenygalambok, valamint ezek utódai a térség állományainak genetikai javulását szolgálják. 2. Kórház, menhely Magyarországon nagyon kevés menhely működik, s galambok számára nincs is ilyen, valamint az állatkórházakkal is hasonló a helyzet (Hortobágyon volt, de megszűnt), így működése a regionális kereteken is túlmutató. Nincs Magyarországon egyetlen olyan hely sem, ahova talált madarakat (főleg galambokat) le lehetne adni. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a menhely, s az állatkórház létesítése is csak későbbi ütem eredményeként jöhet létre, amikor már a teszttelep biztos lábakon áll.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Ezt a létesítményt elsősorban galambokra tervezzük indítani, de természetesen más madarak felvételét is szeretnénk – idővel, vagy nagyobb érdeklődés esetén – lehetővé tenni. Viszonylag alacsony invesztícióval igen jó infrastrukturális hátteret lehetne itt megteremteni az állatkórháznak, hiszen Székesfehérváron két speciális rendelő is létezik, melyek a technológiai hátteret biztosíthatnák, besegítve az állatkórház bizonyos tevékenységeibe (pl.: bakterológia). A kórház és a menhely alapítványként működtethető, mely által befizetői és bevételei is lennének. Ezen létesítmény megépítéséhez, üzemeltetéséhez szakmai segítséget a Magyar Állatorvosi Kamara Galamb-egészségügyi Tagozata, illetve annak tagjai nyújthatnak. A kórház üzemeltetése magas színvonalú állatorvosi ismereteket követel, de nem nélkülözheti a helyi, az állatok iránt elkötelezettséget érző, aktív vállalkozó szellemű segítők alkalmazását, amely jó lehetőség az alternatív jövedelemszerző tevékenységek teremtésére. Emellett egy menhely, mely a talált galambok befogadását is lehetővé tenné, minden bizonnyal a Galambász Szövetséget, vagy a Magyar Postagalamb Sportszövetséget is érdekelné, hiszen rengeteg madár veszik el a versenyek alatt, melyekkel még ha meg is találják őket, nem történik semmit, mert nincs hova elvinni, leadni a talált állatokat. Az állatkórház szerepe a már említett versenyek alatt is érvényesülne, hiszen ezek időtartama alatt sok madár sérül meg, melyek ellátása rögtön megoldhatóvá válna. A tervek szerint a menhelyen bevezetésre kerülne egy olyan EU konform állatjelölő rendszer is, mellyel egyrészt a jelenleg rendezetlen tulajdonviszonyok tisztázása megoldhatóvá válna, valamint korrekt, ellenőrzött törzskönyvezés is megvalósulhatna (ez pillanatnyilag szintén pótlandó hiányként jelenik meg). E létesítmény alkalmat ad a gyűrűvel jelzett madarak azonosítására, a tulajdonosok felkutatására, a jelzetlen madarak jelzésére, egy országos, de akár nemzetközi adatbázis létrehozására, ehhez kapcsolódó tudományos ismeretek bővítésére. A származás igazolására, nyomon követésére is alkalmas ez az új rendszer, mely által idővel az értékes egyedek, vérvonalak jelölése, figyelemmel kísérése is megoldottá válhat. A jelölés a bőr alá beültetett mikrochip segítségével történik, mely gyors és teljesen fájdalommentes módszer. Ennek az elterjedésében/elterjesztésében szintén stratégiai partner lehet a szövetség. Ez a jelölő rendszer a galambtartók és a tenyészgalambok nagy száma miatt hatalmas potenciált jelent, de más madarak esetében is szóba jöhet ez a fajta jelölési rendszer. Ezzel a Galambász Centrumnak első körben nem csak kiadásai, de komoly bevételei is felmerülhetnek.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




3. Pergőgalamb center Ez a fajta galamb tenyésztése történne itt, egy tenyészdúcban. Ennek a fajtának a jellegzetessége, hogy repülés közben az egyedek pörögnek-forognak, így igen érdekes, a laikusok számára is nagyon élvezetes bemutató tartható e fajta galambokkal. Ilyen bemutatók tervbe is vannak, a szolgáltatási kínálatot színesítendő. 4. Magasszálló center Hasonlóan az előző típushoz, ez a fajta (pl.: Szegedi magasszálló keringő, Budapesti magasröptű keringő, stb.) is látványos repüléséről nevezetes, mely szintén kiegészítendő programként iktatható be a kínálati elemek sorába, illetve a tenyésztés itt is megvalósul. Ezen galambok „specialitása” hogy igen nagy magasságokba szállnak, ahol egy-egy fordulójuk közben a nap megcsillan a szárnyaikon. Ez a csillanás jelent igazi élményt az arra fogékonyaknak. Mindkét fent említett center célja az esztétikai látványosság mellett a speciális galambfajtáink különleges mozgásformáinak bemutatása (forgás, pergés, tűnőszállás), versenyek szervezése, amely a postagalamb teszt farmhoz hasonlóan érdeklődő tömegeket vonzhat. 5. Magyar fajta Mindenképpen kell áldozni egy helyet arra, hogy egy híres, nemzetközileg is elismert magyar galambfajta tenyésztését is megvalósítsuk, gondolva a magyar fajták hírének terjesztésére, népszerűsítésükre. Sajnos kevesen tudják azt, hogy mintegy 35 őshonos vagy újonnan kitenyésztett és a nemzetközi szervezetek által önálló magyar fajtaként elismert galambfajtáról beszélhetünk, melyek a maguk nemében egyedülállóak (Alföldi kőrösi- és kecskeméti keringő, Egri kék keringő, Komáromi bukó, Magyar begyes, Magyar óriás, stb.). Ezek

bemutatását

szeretnék

megvalósítani

ismeretterjesztő,

oktató

célzattal.

Nem

elhanyagolható az a tény sem, hogy ezen madarak komoly esztétikai élményt nyújtanak, amely egyben turisztikai látványosság is lehet, hozzájárulva a térség és hazánk értékeinek népszerűsítéséhez. Aba földrajzi elhelyezkedéséből, Székesfehérvárhoz való közelségéből egyértelműen adódik, hogy ez a fajta például a Székesfehérvári bukó legyen, mely fajta klubbal is rendelkezik, a velük történő együttműködésnek sem lehet akadálya.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 6. „Zenekar” Felmerült a lehetősége annak is, hogy a későbbiekben, mintegy középtávú célként megfogalmazva olyan galambok is bekerüljenek a Galambász Centrumba, melyek unikumként aposztrofálhatók, s a bemutatók programjában különleges hangulatot csempésznének. Kínában röptetnek úgy bizonyos fajta galambokat, hogy a farkukra sípokat erősítenek, s így az egyes, külön-külön röptetett csoportokból egy zenekar áll össze, s az általuk keltett hangokból, dallamokból egy kisebb zenemű alakul ki. A Galambász Centrumban a fentieken túl a következő építmények szükségesek, az ide látogatók teljes körű kiszolgálásához: 7. Fedett és nyitott nézőtér A versenyekre, a bemutatókra érkező vendég számára szükséges építmények. Ezek olyan építés szempontjából egyszerű építmények, melyek csupán arra szolgálnak, hogy a nézőknek egy optimális helyet tudjunk biztosítani a bemutatók, versenyek alatt. A részleges lefedés az idő hirtelen rosszra fordulásakor jönne jól, illetve árnyékolásra lenne alkalmas. 8. „Fekete” folyosó Ez a jól elkülönülő zárt rész a trágyának és az egyéb hulladékoknak a tárolását és azok szállításának elősegítését hivatott szolgálni (járványvédelmi szempontok érvényesülése). 9. Dúcok – Tenyészdúcok Dúcok építése a telep alapinfrastruktúrájának kialakítását jelenti, azonban eltérő típusok létrehozás szükséges mind a teszttelep, mind a tenyésztés esetében, mind pedig a kórház, menhely kialakításakor. A galambdúc telepítési körülményei közül igen fontosak a következők: •

Fekvési irány: Magyarországon uralkodó az észak, észak-nyugati széljárás ezért a dúcot érő közvetlen huzat megelőzése érdekében optimális déli, dél-keleti fekvéssel megépíteni a dúcot. Persze kivételek is vannak. Pl. a nyári hőségben hasznos a mozgó légáramlat a galambok jó közérzete miatt. Az uralkodó széljárás közvetlen hatásai ellen azért is érdemes védeni galambjainkat, mert számos betegség (pl. a paramyxo) képes a levegő útján is terjedni.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

Más dúcoktól való távolság: nem előnyös, ha több dúc igen közel van egymáshoz, mert nagyobb a galambállományok keveredésének a veszélye, ami fokozza a kontakt és

levegővel

terjedő

betegségek

átvitelét,

persze

ezt

nehéz

befolyásolni.

(Magyarországon érdekes példa erre a tatabányai galambfalu.) •

Takarmánytárolók, rétek, szántóföldek, erdők közelsége: fontos azért, mert a dúcba nagyobb eséllyel juthatnak fertőzést közvetítő rovarok (pl. alombogár, ami vírusokat, baktériumokat, gombatoxinokat közvetíthet), rágcsálók (pl. gondoljunk az egér paratífuszt közvetítő szerepére), vadmadarak (pl. veréb, gerle, amely szintén számos kórokozót terjeszthet). Nem elhanyagolható, hogy a szántóföldeken végzett növénytermesztéshez társuló vegyszerek használata is komoly veszélyforrás, valamint a honos ragadozómadarak is sok traumás sérülést tudnak okozni. Az ilyen környékek közelében épített dúcoknál fel kell készülni a téli és tavaszi zárt tartás lehetőségére, amely megfelelő méretű volier-rendszer építésével oldható meg.

•

Természetes vizek, szennyvizek közelsége: fontos a trichomonasz fertőzések lehetősége, valamint a himlő terjedése szempontjából. Pl.: a hajdúszoboszlói teszttelep egyik fő állategészségügyi kérdése a himlő elleni védekezés, hiszen a teleppel szemben épített mesterséges tavon a nyári nagy melegben nagy mennyiségben fejlődnek a himlőt terjeszteni képes szúnyogpopulációk.

•

Postagalambok berepülési illetve a vadmadarak vonulási útvonalai: azért fontosak, mert a vadmadarak magyarországi pihenőhelyein leszálló postagalambok olyan egzotikus betegségekkel is fertőződhetnek, amelyek országunkban ismeretlenek. Ilyen terület pl. Nádudvar, vagy a szegedi Fehér-tó környéke.

Dúchigiéniai szempontok: •

Fontos tudnunk, hogy a kerti, padlástéri, mellékhelyiségekre épített dúcok eltérő adottságokkal rendelkeznek. A földre épített dúcok kezelése, rendben tartása egyszerűbb, de általában nyirkosabb, párásabb a dúc levegője, ezért jobban kell figyelni a higiéniára. A padlásokon épült dúcok általában szárazabbak, itt viszont galambjaink a meleg miatt hamarabb formába lendülnek, ami a versenyszezon végi eredményeinket befolyásolhatja. (Nem véletlen egyébként, hogy a postagalambászat hőskorában több élversenyző röptetett pékműhelyek padlásteréből!)


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

A tetőszerkezetnek hő- és nedvszigetelőnek, jól szellőzőnek kell lennie, ezért optimális a cseréppel fedés, amely szellőző- és világítócserepek használatával optimális burkolatot jelent.

•

Fontos, hogy a falak szintén jó hő- és nedvszigetelők, takaríthatók, fertőtleníthetők legyenek (pl. tégla vagy fa és kőzetgyapot).

•

Optimális a rácspadozat vagy a padlófűtéses fapadozat, amely száraz, pormentes, de megfelelő a 2 cm vastag préseltlemez alkalmazása is. Télen ajánlott a padozat alomanyaggal való borítása pl. borsószalmával.

•

Csatorna alkalmazása célszerű, amelyet lombfogó rácshálóval kell fedni, hogy a galambok ne tudjanak beleinni.

•

A szellőzőket a padozat magasságában és a tetőszerkezetbe célszerű építeni.

•

Az ablakok feladata, hogy a maximális fénybebocsátást szolgálják, amit redőnnyel célszerű szabályozni. (Ez főleg az özvegy módszerrel röptetők számára ajánlott.)

•

Legfontosabb a galambok telepítési sűrűsége. Minimum 1 m3-t kell biztosítani páronként, ha ettől több galambot tartunk, számíthatunk az indikátorbetegségek megjelenésére, mint pl. a kokcidiózis.

•

A megvilágítás szempontjából azt lehet mondani, hogy minimum az újságolvasáshoz elegendő fény legyen a dúcban nappal.

•

A dúc jó szellőzése elengedhetetlen a friss oxigén ellátás, pormentesség és az optimális páratartalom szabályozása miatt, de fontos, hogy ne legyen huzat a dúcban.

•

A galambok optimális hőigénye 5-28 °C között van, ezért ezt télen-nyáron biztosítani kell.

•

Az etetők szempontjából fontos, hogy az állomány létszámának megfelelő méretű, takarítható, fertőtleníthető berendezések legyenek, körülöttük gyűjtőszegéllyel vagy rácspadozattal, mélységük a fajta igényeihez igazodjon.

•

Az itatókat jó, ha naponta újratöltik, a színes, műanyag itatók kevésbé algásodnak, tisztíthatók, dobogóra helyezve kevésbé szennyeződnek.

A Galambász centrumban lévő lehetőségek: •

A jelenlegi teszttelepek rossz marketingje – ezen a téren könnyű előnyt szerezni (hozzáértő vezetőség).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

A teszttelepek (versenyek) alacsony résztvételi aránya – az Abán tervezett igen komplex és sokrétű projekt, valamint a látványos galamb-bemutatók nagy tömegeket vonzhatnak, s egyben egymás vendégkörét erősíthetik.

•

Esztétikailag és kényelmileg megfelelő kialakítás (nézőterek).

•

A megfelelő környezet, kiszolgáló és kiegészítő egységek megléte (járványvédelmi szempontok érvényesülése, vendéglátó egységek, stb.).

További lehetőségek: •

Továbbképző, oktató központ (akár egészségügyi továbbképzések).

•

Gyakorlati oktató bázis.

•

Konferenciák, előadások, szimpóziumok helyszíne.

Helyileg nem ezen a területen megvalósuló, de szervesen ehhez a projekthez kapcsolódó beruházás egy Galambtörténeti Bemutatóterem létesítése. A terem maga a szomszédos múzeum épületében kap helyet, a többi kiállítás és bemutatóterem mellett, míg a szobor felállítása a Galambász Centrum területén valósulna meg. A Galambtörténeti Bemutatóterem gyűjteményének

összeállítása,

struktúrájának

kialakítása

a

Galambász

Centrum

projektgazdájának a feladata. A kiállítás az ember mellé szegődött galamb, mint a legrégebben háziasított állatfaj több évezredes történelmének bemutatását szolgálja, az egyes korokban betöltött szerepének kiemelésével. A galambokkal kapcsolatos képzőművészeti alkotások (festmények, gyermekrajzok, szobrok, érmék, bélyegek, stb.) bemutatása, ezen keresztül a galamb és az ember kapcsolata alakulásának ismertetése, a galambsportok fejlődése történetének megjelenítése. Időutazás a galambok segítségével, amely jelentős turisztikai érdeklődésre adhat számot és segíti a felnövekvő fiatal generáció oktatását a természeti értékeink megismerésére. Mindezek mellett a Magyar Galambtenyésztők Szövetségének régóta dédelgetett, de mindeddig arra alkalmas hely hiányában meg nem valósult gondolata, hogy szobrot állítson a háborúk során szolgálatot teljesítő postagalambok emlékére. Az Abai Dél-Kapuja Galambász Centrum alkalmas helye lehetne a szobor felállításának, összekapcsolva a régmúlt időket a jelenkorral. A teszttelepen építendő típusnál 1 db ház 80 galamb számára elegendő. A telepre 10 ház szükséges (tervezett), mely így 800 galamb befogadására válik alkalmassá. Egy dúc tulajdonképpen 4x6 méteres fakeretre illesztett tűzálló lemezből épített ház. Ebbe kell építeni


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 ülőkét („hálófülke”) a galamboknak, mely egy rácsszerű építmény, s a madarak pihenésének a helye, valamint szükséges etető beépítése is. A 10 db ház kb. 1 hét alatt elkészíthető, s mintegy 10 év használat után válik szükségessé a cseréje. A házak oldalán egy párkányszerű képződmény segíti a galambok ki- és berepülését. Ez a párkány – a nemzetközi versenyekre való alkalmasság miatt beépített regisztrációs műszerrel rendelkezik – a versenyeken az érkező madarak nyilvántartásra is szolgál. Ez a regisztráció egy mikrochipes gyűrű segítségével történik, melyről a párkányra érkezéskor adott műszer rögzíti a galamb adatait, anélkül, hogy meg kellene fogni. A tenyészdúc hasonló felépítésű, mint a teszttelep, néhány apróbb különbséggel. Egyrészt tenyésztett fajtánként elegendő 1 ház, másrészt mivel a tenyészállatokat nem lehet kiengedni a házakból, ezért szükség van ún. voilerek (röptetők) felszerelésére is. Ez a házhoz kapcsolódó annak egy oldalát közrefogó háló vagy drótkerítés, mely nem engedi eltávozni a galambokat. Ami még különbség, az a fészekrendszer, itt az ülőke jóval komolyabb építmény. Ez utóbbihoz hasonló felépítményeket igényel az állatkórház és a menhely is (szintén 1-1 épülettel). Gazdaságossági szempontokat figyelembe véve ezek megvalósítása csak hosszú távon jöhet szóba, mivel nagy az erőforrás igényük és kisebb a kihasználtságuk és a jövedelmezőségük.

3.3.4. Solymász-Agarász Vadásztanya A solymászat és az agarászat egyaránt 1-1,5 ha területet igényelne (összesen kb. 3 ha). Az itt felállításra kerülő épületeknek három funkciót kell kielégíteniük: szolgálati lakás, tenyésztelep, és raktár. Ez program is több célt szolgálna (hasonlóan a Galambász Centrumhoz). Egyrészt a turizmus, az oktatás területén töltene be komoly szerepet, másrészt a fenntarthatóság érdekben tenyészet és értékesítés is szóba kerül. Ez ilyen projektek esetében elkerülhetetlen, hiszen a megfelelő madarak tartása megkívánja azok tenyésztését, a gazdaságosságra törekvés pedig a megfelelő példányszám tartását. Emiatt a szaporulat egy része eladásra kell, hogy kerüljön, ami azonban a program jövedelmezőségét segíti. Ami szóba jöhet jelen projektnél: •

tenyésztés (tartás),

•

bemutató,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

vadászat.

A solymászat ragadozó madarak (vándor sólyom, héja, szirti sas) tenyésztését jelenti. Ezen a telepen maximum 15 példány tenyésztése képzelhető el. A tenyészállatok táplálása több mindennel is megoldható, a táplálékállatok tenyészthetők, illetve meg is vásárolhatók: •

galamb: jelen esetben a költséghatékonyság érdekében ezek beszerzése megoldható a szomszédos galamb teszttelepről a selejt galambokból. Ez azonban nem feltétlen elég, 1 madárra kb. 50-60 galambot lehet számolni, döghúst pedig nem ehetnek.

•

csirke (napos vagy fiatal): baromfikeltetőkben nemek szerint szelektálnak, a férfiakat „lefojtják”, ezeket meg lehet venni,

•

házinyúl,

•

orvosi patkány vagy egér,

•

tengerimalac: ez azonban nem jó, mivel az emberre veszélyes betegségeket terjszthet.

A madarak felneveléséhez szükség van egy keltetőgépre, mérlegre és átvilágító lámpára. Egy ilyen szett ára kb. 5 millió Ft, viszont akár 100-120 tojás is elfér benne. 1 madár maximum 78 tojást tojik egy évben. Egy vándorsólyom ára itthon kb. 300.000 Ft (nyugaton drágább), egy vadászsólyomért pedig akár 10.000 USD-t is megadnak (jó vérvonallal rendelkező tojóért). Jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy a hazai igény néhány tucat sólyom lehet csak (max. 20 példány). A madarak kb. 20 éves korukig élnek, tenyészéretté 3 éves koruk után válnak. A külföldre történő értékesítés elég kacifántos, bürokratikus, ezért ez az első időben semmiképpen sem tervezett. Az agarak esetében a táplálás kétféleképpen valósulhat meg: •

kutyatáp,

•

Soponya – Vadex vadfeldolgozó üzeme: a selejt vadakat meg lehet venni.

Az agaraknál kb. 20 db kutyával lehet számolni. Ha egy kutya sokat ellik, akkor a fölösleget ki lehet venni, s vagy dajkaságba adni, vagy mesterségesen felnevelni (pl. kecsketejjel). Így tehát éves szintű komoly számú szaporulattal számolhatunk. Magyarországon kb. 200 solymász van. A tenyésztett madarak száma kisebb mint az igény irántuk. A solymászok vigyáznak a madaraikra (drágák), azonban néha mégis elveszik egy-


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 egy, főleg a fiatalabb példányok közül (kézhez szoktatás, bevadászás alatt). Pl. jön egy nagy szél, élvezi a madár a repülést és el is repül. Határok (román, szlovák) mellett jelent igazán gondot, mert ha ott átrepülnek nem adják őket vissza. Az agarászok még kevesebben vannak mint a solymászok. Mint már említettük, a program egyik célja, hogy a gyermekekkel, iskolásokkal megismertesse ezen mesterségeket, és ha sikerül meg is fogja őket a solymászat, agarászat. Sajnos nem túl elterjedt és népszerű szakmákról van szó, ami a nem megfelelő ismertségnek tudható be. Ezen szeretnénk változtatni, ezen szakmák, mesterségek szépségeinek bemutatásával elsősorban a helyi fiatalok között „utánpótlást” találni, de bárki számára nyitva áll a tanulás lehetősége. A fenntarthatóság szempontjából azonban nemcsak a parkban működő programelemként tekinthetünk a Vadásztanyára, hanem más, szakmai tömegeket megmozgató mivolta miatt is érdekes lehet. Az országban jelenleg is tartanak solymásztalálkozókat, melyek szervezése ebben a komplex kínálattal jelentkező parkban is lehetséges, sőt számtalan előnnyel kecsegtető lenne. A találkozókon túl vadászatok megszervezése is elképzelhető, melynek legnagyobb felvevője a vadászturizmus volna. Kuriózumként szolgálhatna a sólyommal, agárral történő vadászat, de más országok solymászai és agarászai is összegyűjthetők ezen a területen. Van miért idejönniük, hiszen színvonalasan hobbijuknak, munkájuknak élhetnek, de mellette rendkívül változatos programok is várják őket, melyekkel akár több napot is könnyedén eltölthetnek. A helyi vadásztársasággal már történt egyeztetés, melynek során a solymászatra már engedélyt kapott a projektgazda tőlük. Az agarászat pedig tulajdonképpen az agár és a nyúl harca, egy-egy ilyen „összecsapás” esetében 5-6 km-t is lefuthatnak. Manapság a vadásztársaságok nehéz helyzetben vannak, egy-egy ilyen vadászatért azonban pénzt is kérhetnek, így bevételekhez juthatnak, s a vadállomány is kevésbé sérül, mint „puskás” vadászat esetében. A vadállományban is lenne egy „természetes” szelekció, hiszen a leggyengébbek hullanának el, nem pedig a legszebb, legerősebb példányokat „lőnék ki”. A költségeket tekintve is sokkal jobban lehet kijönni egy ilyen típusú vadászattal, hiszen az anyagköltség elenyésző, a Dél-Kapuja területén működő teleppel együttműködve pedig csak a


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 vadászat megfelelő helyszínét kell biztosítani. Jelen pillanatban a létszám, a szabályozások és a pénzügyi helyzet miatt max. 3 db ilyen vadászat van egy évben. Az ilyen típusú vadászatokhoz nagy helyre van szükség. Az agár az egyetlen kutyafajta, amely szemmel hajt, ezért a területnek különös jelentősége van. Nem minden terület alkalmas: ami kicsi, sok a terepakadály, ahol van fasor az nem megfelelő, hiszen a kutya könnyen szem elől tévesztheti a zsákmányt. A sólymok szintén nagy teret igényelnek, ahol nincs semmi terepakadály. Solymászat és az agarászat: •

zsákmányállat: lehetőség a menekülésre.

•

ragadozó: lehetőség a zsákmányejtésre.

Megvan a fair-play, ugyanakkor izgalmas is, s az izgalom egy hosszú folyamat az üldözés alatt: a ragadozó vagy elfogja a zsákmányállatot vagy pedig az megmenekül előle. A Solymász-Agarász Vadásztanya által felvállalható tevékenységek: •

A park területén történő rendezvényeken való részvétel, bemutatók rendezése.

•

A solymászat-agarászat bemutatása, megismertetése minden érdeklődővel. Gyerekek részére nyári solymász illetve agarász táborok megszervezése.

•

A solymászat és az agarászat iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek solymászati, agarászati oktatása, esetlegesen solymászok, agarászok kitanítása.

•

A vadásztársaság(ok) igénye esetén magyar és külföldi solymászok, agarászok bérvadásztatásának lebonyolítását.

•

Érdeklődő turistáknak programok szervezése, pl. sólyommal, agárral történő vadászat „élesben” bemutatása, vadételek, lakomák rendezése.

A solymászat-agarászat épületei akár egy telken is megépülhetnek, egymás szomszédságában is lehetnek. Az épületek terv szerint bioházak lennének, pl.: szalmaház. A szalmabálákból épített házaknak rengeteg előnyös tulajdonsága van: •

a téglánál tízszer jobb hőszigetelő, így fűtési költség nagy része megtakarítható,

•

ingyenes falazóanyag, tehát a tégla és a szigetelés ára is megspórolható,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

teljes mértékben környezetbarát építőanyag, magas komfortérzetet biztosít, s teljes mértékben közművesíthető (víz, áram, gáz),

•

a szalmabálából épült fal vakolva gyakorlatilag tűzálló,

•

az épületek rövid idő alatt felépíthetők,

•

télen-nyáron kellemes klímájú.

Az épületek kialakításánál figyelni kell arra, hogy az agaraknak legyen egy zárt kifutójuk, valamint egy szintén zárt, fedett, belső „pihenő” rész. A madarak szállása téglaépület, tető helyett dupla dróthálóval. Egyedül a fészek felett kell valami fedés, hogy a fészek ne ázzon be. Ezt az épületet nem kell fűteni, a sólymok számára hideg időben több táplálékot kell csak biztosítani. A sólymokat február és június között nem lehet mozgatni, ez a vedlésnek az ideje és a tenyészidő is ekkor van. Szükség van még egy nem túl nagy épületre, egy karanténra. Ez a solymászathoz és az agarászathoz is szükséges, a járványvédelmi szempontok szem előtt tartásával.

3.3.5. Lovasudvar A Lovasudvar elsősorban az Öko- és Agroturisztikai Park látogatóinak kiszolgálását célozza, azonban több funkciót is ellát. A látogatók kiszolgálása alatt azok szekéren történő szállítását, a park területén belüli helyváltoztatás elősegítését értjük, de ide tartozik nagyobb túrák megszervezése is, mely a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet teljes területére – a növény- és állatvilág bemutatására – kiterjedhet. Ezek mellett a Lovasudvarban tartott állatok és a gazdálkodás alapelemeinek megismerése is szolgáltatásként jelenik meg. Ez az egyszerű állatsimogatástól, a jószágok megetetésén keresztül egészen egy ellés megtekintéséig (természetesen ezt csak kevesen, a szabályokat betartva láthatják) bezáródóan mindent magában foglalhat. A Lovasudvar másik fő tevékenysége a lovak tenyésztése, elsősorban a területen őshonos hidegvérű lovaké. Ezek a lovak inkább húshasznú, teherbíró munkalovak. A Lovasudvar 1015 fős lóállománnyal indulna, amely szaporulatával a húsló iránt megnövekedett keresletet kívánja kielégíteni. A tenyésztés mellett fedeztetésre is alkalom nyílik, mely a telep fenntartásához is hozzájárul.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Vannak olyan elképzelések is, melyek a gazdaság mellett egy lovasbázis kialakítását célozzák, melyben istállók, kiegészítő építmények (takarmánytárolók, szolgálati lakás, stb.), s ezek szomszédságában fedett lovarda és vendégház építése szerepel. Az elképzelések 3 fő funkció köré szerveződnek: − tenyésztés és sport (díjugratás, fogathajtás), − turizmus (túralovaglás), − ökoturizmus (szekerezés). A fentiekhez szükséges lóállomány az ötletgazda tulajdonában van, a háttér infrastruktúra kialakítása hiányzik (jelen pillanatban ezen elképzelés csak gondolatébresztő, ez a projekt további – mélyebb – kidolgozást igényel). A Lovasudvar infrastruktúráját kihasználva, az adottságokhoz csatlakozva lovaglásra (elsősorban tereplovaglásra), lovasíjászatra is alkalmas lovak is megtalálhatók itt, valamint ez utóbbihoz szükséges pálya és felszerelés is a rendelkezésre áll. Lovasíjász bemutatók is tarthatók, melyek e foglalatosság népszerűsítése mellett az ide látogatók szórakoztatását, szórakozását is szolgálja. Lehetőség lesz lovak bértartására is boxokban vagy állásokban, tiszta-, nyugodt hangulatú-, családias környezetben, amely komplex szolgáltatási egységhez csatlakozva változatos időtöltést is kínál. Kiépített tűzrakóhelyen lehetőség nyílik szalonnasütésre és bográcsozásra. Szervezett csoportokban elképzelhető kilovaglás a Tájvédelmi Körzet területére, kis erdei utakon való kocsikázás, télen lovasszánkózás, a környéken élő erdei vadak megfigyelése, esetleg lovaskocsis vadászat. Hosszabb (akár 2-3 napos), rövidebb útvonalak kijelölésével a természeti értékek – növény- és állatvilág – bemutatása valósulhat meg „tanösvényhez” hasonlító rendszerben. Különböző állomások kialakításával, az ott található látnivalók megismertetésével, madármegfigyelésekkel, tavak élővilágának szemrevételezésével, a vadállomány bemutatásával (vadaspark jelleggel) ezek az utak érdekessé, vonzóvá tehetők. Az elképzelések között a későbbiekben egy képzés beindítása is szerepel, mely képzés középiskolai oktatásból (az Ófaluba való integrálás lehetőségét vizsgálni szükséges), szakirányú és lovasakadémiai képzésből állna. Az iskolai oktatás beindításához a projektgazda megfelelő tananyaggal és egy hasonló képzést folytató brit iskola támogatásával


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 is rendelkezik. A lovasoktatás mellett természetvédelmi képzés beindítása is megfontolás tárgyát képezi, mellyel az országban elsőként „Lovas Természetvédelmi Járőr” képzés is kialakítható. A Lovasudvar ellátásáról a közvetlenül kapcsolódó és a területtől távolabb található legelők, valamint a szaporulat eladásából, a fedeztetésből és a turizmusból származó bevételek gondoskodnak.

3.3.6. Őshonos Állatok Karámja Az ősi Sárvíz által öntözött árterületen jellegzetes növénytársulások és ezekhez kapcsolódó állatközösségek élnek. Különleges a Sárvíz menti szikesek és szikes tavak vegetációja, és igen gazdag a lösszel borított területek növényzete. Mind a szárazföldi, mind a vízi állatvilág – elsősorban klimatikus okok miatt – alföldies jellegű. A változatos, dombos vidék szigeterdei nagyvadban gazdagok, dús rétjei pedig kiváló legeltető területek voltak, és letelepedésre alkalmassá tették a területet a régmúlt korok embere számára is. A természeti adottságok már a honfoglalás idején is jelentős vonzerővel bírtak és nyilvánvalóan szerepet játszottak abban, hogy Géza nagyfejedelem ezt a területet jelölte ki fejedelmi székhelyéül. A fejlesztési terület közepén, a tervezett Öko- és Agroturisztikai Parkban, hatalmas legelő, gyep található, melyen a hagyományos gazdálkodás bemutatását valósítanánk meg. Ezen a kb. 20-30 ha-on őshonos állatok ridegtartása tervezett, ahol az érdeklődők a magyarság életében fontos szerepet betöltő és jellegzetes állatokat ismerhetik meg saját környezetükben. Az ezen területen bemutatásra szóba jöhető állatok: •

lovak (pl. hucul),

•

bivaly,

•

mangalica,

•

magyar parlagi (tincses) kecske,

•

szamár,

•

racka juh,

•

baromfi (magyar parlagi tyúk).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Hucul: A lófajta „hucul” neve nem egy-egy kiváló törzsalapítótól vagy kitenyésztési helytől származik, hanem egy népcsoporttól. A Kárpátokban, a Tisza, Prut, Brodina forrásvidékén Bukovina, Gallicia és az egykori Magyarország határvidékén élő hucul nép kezén alakult ki ez a több évszázados múltú primitív lófajta. A hegyi környezetben végzett folytonos munka, a rendkívüli hideg télben és forró nyárban való állandó szabadtartás, a több mint 2000 méter magasságban, hegyi környezetben nyújtott nagyon is szerény takarmányozás, az a nyers bánásmód, amellyel minden ősi lovas nép a maga lovával bánik, igénytelen, szívós, hihetetlenül ellenálló típust alakított ki. Bivaly: Az Ázsiában itt-ott még megtalálható vadbivaly, vízibivaly vagy arni leszármazottja, melyet már évezredekkel ezelőtt megszelídítettek. Dél-Ázsiában – főleg a mocsaras vidékeken – a volt Szovjetunió déli részén, Észak Afrikában, a Balkánon, Romániában és Olaszországban máig is elterjedt, hatalmas erejű, szívós, igénytelen igavonó állat. Rendszerint nehéz terepen, igen nehéz teher vontatására használják. Rövid távon különösen nagy erőkifejtésre képes. A bivaly még a szürke marhánál is igénytelenebb állat, mert megeszi a kákát, a nádat a szittyót és a mocsári füveket. A gümőkorral szemben edzett állat. Teje nagyon zsíros, húsa vöröses, rostos, idősebb korában kissé pézsmaízű. Teje kellemes ízű, hamarabb alszik meg, mint a tehéntej és vitamintartalma is magasabb. Húsában több a foszforvegyület, mint a borsú húsában. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál. Mély talajú vidékeinken valaha általánosan tenyésztették és igázták, de gazdasági jelentősége fokozatosan csökkent, s ma alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. Mangalica: A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőrköntös borította. Főleg az ország középső részén volt elterjedt. 1833-tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Négy színváltozata volt, melyek közül a legelterjedtebb a szőke. A fecskehasú és a fekete változatot a horvátországi szerémségi tájfajtával való keresztezéssel hozták létre, a fekete mangalica pedig mára kipusztult. A negyedik színváltozat a vörös, amely színét valószínű az őszi szalontai fajtával való keresztezéstől kapta. A fajta az 1960-as évekre kiszorult a köztenyésztésből, jelenleg a fajta megmentése folyik a kipusztulástól.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




Magyar parlagi kecske: A honfoglalás korában a Kárpát-medencében élő népcsoportok már foglalkoztak kecsketartással; az itt még nem céltudatos tenyésztői munkával kinemesített magyar tincses vagy parlagi kecskét „őshonosnak” szokták határozni. Ennek ősei a Capra hircus (a kaukázusi és közép-ázsiai házikecske, amely viszont a capra aegagrustól, bezorákecskétől származik) és a Capra falconeri (a közép-ázsiai dugóhúzószerűen pödröttszarvú kecske) voltak. A Capra hircus főleg Nógrád, Heves és Borsod megyékre jellemző rövidebb szőrű típus, a szarva párhuzamos sarló alakú, bakoknál fölfelé álló, pödrött. Színük évszak-függő; télen ordas, nyáron vöröses a hátoldalon fekete szíjazással. A Capra falconerire is kétféle szín jellemző, és ez is tájfüggő. Tarka típusa gyakoribb, fehér változata ritkaságszámba megy és csak sík területekre jellemző. A Körösök mentén szírkecskének nevezték. Szőrzetük hosszú hullámos volt, a bakok szarva hosszú, pödrött-csavarmentes volt. Mivel szügyükről is hosszú tincsek eredtek, ezért olyanok, mintha szoknyájuk lenne. A magyar tincses méreteiben leginkább hasonlít a juhhoz, de testének vonalvezetése finom, törzse hosszúkás, széles és mély, mellkasa széles, a mar kiemelkedő. A fej körvonalai határozottak, a szemek élénkek és tiszták. A széles és hosszú far kedvező tőgyalakulást hozott létre. A magyar tincses tájfajtáit sohasem ismerték el. Jelenleg ismerjük a magyar tincses jászsági tincses, fehér tincses, tarkatincses, ordas tincses és magyar gatyás kecske tájváltozatát. Szamár: nem tartozott őseink közismert állatai közé, bár minden bizonnyal ismerték. Elsősorban pásztorok és juhászok használták teherhordásra. Magyaroszágon az Árpádokkorában jelenik meg vízhordó és malomhajtó szerepben, majd a mezővárosokban kiskocsik elé fogva esetleg vándorkereskedők málhahordójaként. A szamártartók között Palócföldön, a Jászságban és Heves megyékben ették húsát, bőréből pergament készítettek. A szamár tejének gyógyítóerőt tulajdonítottak köhögés, asztma és tüdőbaj ellen, vizeletével rühös juhokat kezeltek. A lovas népeknél és a parasztvilágban a szamár lenézett állatnak számított és a szegénység jelképe volt. Racka juh: A rackajuhnak dugóhúzószerűen V-alakban pödrött szarvai vannak. Ez kisázsiai származású juhfajta, mely jó gyapjú- és tejtermelő képességű, igénytelen állat. A rackajuh jellegzetesen magyar állatfajta, sehol a világon nem található, csak ott, ahol magyarok laknak. Olyan legelőkön is megél, ahol más állat elpusztulna, igénytelen, kitartó és szívós állat.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Gyapja durva, így finom posztók készítésére nem alkalmas, de elsőrangú anyag a nemezkészítéshez. Bundája nem nagy zsírtartalmú, mert az eső, a szél és az állandó szabad levegőn való tartózkodás kiszárítja. A juhtejből készült a tarhó – joghurtszerű étel –, amely ősi soron a juhtejből készült túróval ősi örökségünk. A nyarat a juhnyáj az erdők tisztásain töltötte, éjjelre az állatokat karámokba terelték. A juhász segítőtársa a fehér komondor volt; a juhnyírás technikája apáról-fiúra szállt. A birka finom bőréből ruhák, kesztyűk és kucsmák készültek. A rackajuhnak két alfaja fejlődött ki: az alföldi- vagy más néven hortobágyi, és az erdélyi racka. A magyar racka ridegen tartható, betegségekkel szemben ellenálló tenyésztése mégis háttérbe szorult. A juhok tenyésztését teje, húsa és gyapja egyaránt indokolja, bőre ködmönnek és szűrnek kikészítve szőrével kifelé vagy befelé fordítva véd a hidegtőlmelegtől. Őseink ideiglenes szállását a jurtát birkákból készült nemezből állították elő. Báránybőrből készültek dudáink bőrzsákja, e bőrből vágták ki őseink a rátétes mintákat, amelyeket színezett bélhúrral vagy lenfonállal varrtak rá az alapanyagra. A belekből kiváló húrok készültek az íjhoz, húsa finom eledel volt; megfőzve és megszárítva „húskonzervként” szolgált,

faggyúját

zsírzásra,

puhításra

használták,

juhcsontokból

gyöngyöket

és

játékkockákat készítettek. Külön érték volt a kostök, amelyből élelmiszeres zacskót, később dohány-zacskót készítettek. A juhászok és a földművesek jellegzetes ruhadarabja, a suba is a rackától származik. Baromfi:

Őseink

belső-Ázsiában

is,

Közép-Ázsiában

is

és

további

átmeneti

szállásterületeiken is ismerték és tartottak baromfit, hiszen környezetük is tartott és sírjaikban is ott vannak az útravalónak adott ételek között a csirkecsontok és a tojáshéjak. Hogy hoztake magukkal azt eddig nem sikerült bizonyítani. Mivel őseinknek egyetlen szálláshelyükről sem kellett menekülniük, teljes állatállományukkal, növényi magjaikkal és dugványaikkal együtt vonultak, feltételezhető, hogy echós-kocsijaikban baromfi is volt. A honfoglalók és az Árpád-koriak baromfiai teljesen azonosak voltak; feltételezhető, hogy őseink ezeket vagy hozták magukkal vagy a Kárpát-medencében őshonosak voltak. Honfoglalás kori tyúkjaink a belső-ázsiai eredetű barnás színezetű magyar parlagi tyúk leginkább vad ősére a bankíva tyúkokra hasonlított; e tyúkok testsúlya 1,25-1,5 kg, a kakasoké 2-2,5 kg volt. Mivel nem európai, hanem ázsiai eredetűek, ezért, ha nem a magyarok, akkor már előttük a hunok vagy az avarok hozták be a Kárpát-medencébe. Mindenesetre több, mint ezer éven át adaptálódtak a Kárpát-medence éghajlatához, ezért edzett, igénytelen állatok; belőle nemesítették ki a


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 kendermagos és a sárga magyar tyúkot, valamint a fehér magyart melyek a külterjes tartást jól viselik. Ez kopasznyakú (erdélyi kopasznyakú) változatban is előfordul. A Karám kialakítása rendhagyó ötletre épül: több kisebb karám kerül megépítésre a bemutató területen, azonban ezek nem az állatokat, hanem a látogatókat veszik körül (egy kisebb kör alakú, kerítéssel lezárt terület, amely benyúlik az állatok „lakhelyére”), mely által tulajdonképpen nem a látogatók tudják körbesétálni a bemutatásra kerülő állatokat, hanem ők az érdeklődőket. Az itt tartott állatok a bemutatott jellegzetességek, ismérvek alapján a többi szolgáltatási egység működéséhez alapanyagot (nemezkészítés, gasztronómia, stb.) is szolgáltathatnak.

3.4. Dél-Kapuja – Kapcsolódó egyéb projektek 3.4.1. Sudár Napkeleti Ménes – Nomád-Lovasfalu A most bemutatásra kerülő program a fiatalon elhunyt Sudár István gondolatainak, elképzeléseinek, szándékainak megvalósítását hivatott szolgálni, ezáltal is emléket állítva személyének. A most leírásra kerülő fejezet az Ő szavait, álmait idézi, s a megvalósítás során is az ehhez való ragaszkodás a tiszteletadás jele. Sudár István a Magyarországról a török hódoltság idejére szinte teljesen kiveszett archaikus keleti lófajta ma fellelhető változatainak legjellegzetesebb, legkarakteresebb válfajainak ismétel meghonosítsát tűzte ki célul hazánkban, s megkísérelte a ma rendelkezésre álló vonalakból a korabeli, ősi magyar ló jelenkori típusát megteremteni (Sudár Napkeleti Ménes). Az elképzelései között szereplő első magyarországi kipcsak-lovasfalu, egyfajta élő „nomádskanzen” részeként és alapvető járulékakénk került Magyarországra az alapító állomány. Célja, hogy a hazai tenyésztést megalapozza, saját szaporulatából illetve a folyamatos utánpótlásból kielégítő létszámú és kiváló minőségű állományt hozzon létre. Egy olyan tenyészetet, amelynek legkiválóbb egyedei bekapcsolhatók az országos tenyésztési hálózatba, s a későbbiekben lehetőséget adnak az ismert, jelenlegi magyar fajtáknak egy vérfrissítésre.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




Az 5-15. századi keleti ló a maga képességeivel a nomád világ, a belső-és közép-ázsiai, keleteurópai

elsősorban

török

nomád

törzsek

életmódjának

letéteményese,

a

nomád

birodalomszervezés és hódítás kialakulásának pedig elsőszámú alapfeltétele volt. A hunok, az avarok, a türkök, a vándorló-honfoglaló magyarság, a besenyők, a kipcsak-kunok, majd a mongolok félelmetes adottságú, apró termetű, hihetetlenül kitartó, szívós és igénytelen lovai a korabeli európai normák szerint teljesíthetetlennek hitt feladatokat oldottak meg játszi könnyedséggel: egyszerre voltak kitartóak a hosszú, gyors menetelésben és villámgyorsak, fordulékonyak a közelharcban, a csatavezetésben. A sokáig lebírhatatlan keleti lovas harcmodor a keleti ló és a keleti lovas zseniális adottságaira és kemény, hosszú munkával kialakított képességeire épült. A nagy sebességgel végrehajtott hadi mozgások, a váratlan rajtaütések, a színlelt megfutamodás, a vágtában hátrafelé nyilazás, a vágtából visszafordulás, a közelharcban tanúsított kiismerhetetlen, európai lóval utánozhatatlan és követhetetlen gyors mozgás éppen úgy mindennapos feladata volt lónak és lovasnak, mint a napokon át tartó, kifáradást és lankadást nem ismerő, a vezetéklovak sokaságát használó menetelés, átlagban 120-150 km-es napi teljesítménnyel. Hogy ilyen lovakat nyerjenek, ahhoz csak a természetes szelekciót precízen és könyörtelen megtoldó tudatos tenyészmunka, a korabeli ridegtartás úgyszintén jelentősen szelektáló volta, valamint a hadi célokra alkalmas ló kiképzésének legmagasabb szintre fejlesztése vezethetett sikerre. Tevékenységének másik fontos célja éppen az, hogy a ma még fellehető analógiák segítségével megpróbálja reprodukálni, ismét végrehajtani ezt a fajta szelekciót, valamint felkutatni és feléleszteni a ridegtartás magyarországi hagyományait-formáját, párosítva a mai közép-ázsiai analógiákkal, s bemutatni azokat a mai világban. A tenyésztés harmadik fontos feladata, hogy a későbbiekben a tenyészállományból kielégítse mind a szélesebb, mind a szűkebb rétegek igényeit. Pontosabban: könnyen idomítható és kezelhető, alacsony költséggel tartható hobbylovakat, valamint a versenysport, elsősorban is a távlovaglás számára csúcsminőségű, világszínvonalú teljesítményre képes sportlovakat tenyésszen. Ez az elképzelés – hosszú évekkel Sudár István halála után – a Nemzeti Lovasprogramban is szerepel. A nagy szabad területek legkiválóbb kihasználásának a távlovaglás tűnik, a hazai adottságok ennek kedveznek. A yabi lovak nagyon alkalmasak ilyen


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 célra, így itt akár ezen elképzelésnek a bázisa is kialakulhat. Jelenleg a ménes Tahitótfaluban Dr. Magyar Gábornál található, s 30 lovat számlál. A tervezett nomád-lovasfalu főképp idegenforgalmi célokra szolgál, a külföldi és a hazai lovasturizmus igényeinek megfelelően. Az európai és a hazai viszonylatban nem ritka, hogy egy-egy hasonló létesítmény egy bizonyos jelleget hangsúlyoz. Léteznek például westernjellegű lovas létesítmények, vagy itthon a tradícionális pusztai lovasturizmus központjai. A kipcsak „falu” vagy ha úgy tetszik telep, a maga nemében egyedülálló, s idegenforgalmi jelentősége így egészen rendkívüli lehet. A fejlett nyugati országok legtöbbjében ugyanis a lótenyésztés, a lovaskultúra magas szinten áll, s a lovassportok valamennyi válfaját igen sokan űzik. Népes tábora van az amatőrök és a hivatásos lovasok között például a westernlovaglásnak, vagy a távlovaglásnak, nem is szólva az olimpiai szakágakról, a díjugratásról, a díjlovaglásról vagy a military sportról, s a hobbyló tartásának is valóságos kultusza van. A lovastársadalom pedig igen fogékony mindenfajta újdonság, különlegesség iránt. Így volt ez annak idején a távlovaglás újjászületésénél, vagy a westernlovaglás európai elterjedésénél. Egyrészről tehát ez indokolhatja meg, hogy miért is érdemes Magyarországon egy ilyen vállalkozásba fogni. A nyugati lovasok mindig is szívesen jöttek-jönnek hazánkba egy kis kirándulásra, kikapcsolódásra, hiszen a hazai környezeti-természeti adottságok páratlan lehetőségeket kínálnak a lovagláshoz. Az a tény pedig, hogy egy teljesen új, az európaitól merőben eltérő formáját ismerhetik meg a lótartásnak, s egyúttal az Európában honos fajtáktól különböző, tipikus közép- és belső-ázsiai lófajtával – pontosan a kazak yabi-val és a mongóliai három nagy fajta mindegyikével – is megismerkedhetnek, a lovasvilágban jártas vendégek számára fölöttébb értékes újdonság. Eredeti, vagy az eredetihez nagyban hasonló körülmények között, – de egy hosszú, ázsiai utazás minden kockázatát nélkülöző, jóval veszélytelenebb, s nem utolsósorban sokkal olcsóbb kirándulás keretein belül – a hétköznapi élet szintjén ismerkedhetnek meg a vendégek a többezer éves, ázsiai nomád állattartás, közelebbről a lótenyésztés jellegzetességeivel. A telepek ugyanis olyannyira megegyeznek majd a valódi kipcsak mozgó-falvakkal, hogy eredeti, Kazaksztánból átszállított sátrak, jurták alkotják őket. Felmerült a gondolata annak, hogy állattenyésztéssel foglalkozó kazak családokat lenne célszerű átköltöztetni és letelepíteni


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 hosszabb-rövidebb időre. A tulajdonképpeni „nomád-telepek” a Dél-Kapuja projekttől, annak épületeitől néhány kilométeres távolságra, a Tájvédelmi Körzet területén elszórtan helyezkednek el, középpontjukban egy a vendégek részére felállított jurtával, amely a lehetőségek szerint – persze nem túlzottan – komfortosított. Mellette a kazak család sátra és az állatok elkerítésére szolgáló állás, karám. A vendégek, turisták az általuk meghatározott ideig, ha úgy tetszik „turnusokban” maradhatnak kint a telepen. Szükség szerint bejöhetnek a központba, de önellátók is lehetnek, kívánság szerint terepjáró autó áll rendelkezésükre. Kedvükre lovagolhatnak, kirándulhatnak a pusztában, akár többnapos túrákat is megtehetnek a rendelkezésre álló területen vagy annak határain túl is. A kazak lovasoktól megtanulhatják az állattartás alapismereteit, megismerkedhetnek a kazak lóval, a lovaglási stílussal, a keleti nyereggel, tanulhatnak lóbefogást, kancát fejni, erjesztett kancatejet, kumiszt készíteni, s egy sor, a nomád életformához tartozó tevékenységgel is megismerkedhetnek. A külföldi és hazai turisták részére nyújtott szolgáltatás célja egyben az is, hogy a bevételekből a vállalkozás lehetőleg fenntartsa önmagát. A kipcsak lovasfalu létrehozása azonban más vonatkozásokban is fontos vagy legalábbis itthon pillanatnyilag hiányzó értékeket hozhat létre. Egyrészről történeti-történelmi, néprajzi és egy sor más szempontból kiemelkedő

jelentősége

van

annak,

hogy

Európa

szívében

megfigyelhetővé

és

tanulmányozhatóvá válik egy olyan életforma, melynek Ázsiában évezredes hagyományai vannak, s amely egykori nagy, államalkotó népességek életformája volt a történelemben. Igen fontos szempont, hogy a vándorló-honfoglaló magyarság életmódját nomád, vagy nomadizáló jegyek is jellemezték, így a magyarság történetének fontos korszakáról szerezhetnek ismereteket az analógia segítségével például a diákok, akiknek rendszeres látogatását vagy éppen táboroztatását bizonyos időszakokban a faluban szintén megoldhatóvá lehetne tenni. Az egyetemi szakképzésben részesülő hallgatók is a helyszínen végezhetnének akár nyelvészeti, akár néprajzi, szociológiai tanulmányokat. Nem szükséges ecsetelni, hogy mindez mekkora anyagi megtakarítással jár egy belső-ázsiai utazáshoz viszonyítva. Nem utolsósorban érdemes megemlíteni, hogy a vállalkozás elindításához szükséges kapcsolatrendszer kiépítése új távlatokat nyithat például a magyar-kazak és magyar-mongol mezőgazdasági, külgazdasági kapcsolatokban is. Természetesen elsőbb csak kis léptékben, de nem kizárva a kapcsolatok jövőbeni kibővítését.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




3.4.2. Borünnep Tere „A bor természet, történelem, hagyomány és gazdaságpolitika. A vele való foglalkozás értelmet ad az ember életének.”2 A Szőlőhegy létesítése a térség borainak bemutatását, a borkultúra megismertetését szolgálja. A bor hazánkban mindig is fontos szerepet töltött be az emberek életében. Az élvezet forrása, de igazán akkor okoz örömet, ha a fogyasztásának környezete megfelelő. A bornak a gazdával, a borásszal, a kínálóval együtt van igazán jelentősége, velük együtt történő fogyasztása okoz igazi élményt, élvezetet. „Akivel iszod, az a fontos.” A kisbirtokok esetében az emberek életformaként élik meg az értékek létrehozását. Ez a cél jelen projektnél is, az értékhez, a kultúrához való ragaszkodás a fontos, illetve az, hogy ezeket az értékeket közvetíteni tudjuk a fiataloknak, és minden arra fogékony ember felé. Ez egy olyan jelen pillanatban is meglévő rész, ahol sok pincével, szőlővel találkozhatunk, azonban nincs egységes képe, számtalan pincét nem is gondoznak, elhagyatva állnak. A szőlőskertek alkotta terület középpontjában építenék meg a Borünnep Terét, mely ennek a résznek az arculatát határozná meg, követendő példát állítva a szőlősgazdák elé. A projekt azt a célt is szolgálná, hogy a teret övező kertek, szőlő-hegyek egységes arculattal jelenjenek meg, úgy, hogy külön látni- és látogatni való egység legyen. A szőlőskertek között egy mintaszőlőgazdaság kialakítását tervezi a község vezetősége, ahol a fiataloknak, az érdeklődőknek mutatnák be, tanítanák meg a szőlészet-borászat alapjait, „csínját-bínját”, szépségeit. Ezen a téren – ami tulajdonképpen egy utca – 6-6 vendéglátásra is alkalmas pince által közrefogott nyílegyenes utcán keresztül juthatunk el a mulatságok, ünnepek esetén színpadként is szolgáló pajtáig. A pincékben a környék legjobb borászai kaphatnak helyet, s a tér célja, hogy abban a közegben kínálja a méltán híres magyar bort, ahol az megterem, s ahol a gazda is mond egy-két jó szót a nemes nedű elfogyasztásához. A pincékben a Sárvíz térségben megtermő szőlőkből készült borok kerülnek kínálásra. Kiváló helyszín egyszerű borozgatásokra, borkóstolásokra, borünnep rendezésére, szüreti mulatság megtartására. A „részegülés”, „révülés” helyeként, a jövőbelátó gondolatok, a nagy ötletek színhelye.

2

Ferch Magda: Aszú és lőre – Magyar Nemzet, 2004. július 31.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az program elem elsődleges célja: •

a nagyközönség megismerje a térség borkultúráját, a fiatalok pedig a szőlőművelés, a borászat szépségeit,

•

az abai polgár ne menjen máshova borozni, mulatni, hanem ezt helyben tegye meg,

•

igényes és hangulatos kiegészítő szolgáltatás a turisztikai vonzerők és létesítmények mellett,

A Borünnep terén a már említett 12 pince, s a hozzájuk tartozó vendéglátó rész mintegy 30-40 fős befogadóképességgel, valamint a táncpajta jelenik meg kihasználható kapacitásként. Rendezvények megtartása alkalmával a befogadóképesség maximális kihasználásával kb. 500 fő töltheti el idejét egyidejűleg a projekt területén. Nagy valószínűséggel a Borünnep Tere nem különálló vonzerőként jelenik meg a térség kínálatában, hanem a komplex programcsomag egyik elemeként kiegészítésként nyújtja majd szolgáltatását a többi program mellé.

3.4.3. Maskarás Céh A ház funkciói: •

A kistérség és Bodakajtor ünnepeinek, kulturális életének befogadása, segítése.

•

Az abai térség turisztikai rendezvényeihez szervezett fesztiválok, szabadtéri előadások, vásári játékok, művészeti és infrastrukturális hátterének segítése.

•

A térség gyermekközönségének igényes előadásokkal való ellátása

•

A Maskarás Céh évadszerűen működő báb- és utcaszínházának befogadása.

•

Szakmai workshopok és kurzusok szervezése, hazai és nemzetközi résztvevőkkel.

•

Alternatív bábszínházi és utcaszínházi csapatok bemutatóinak támogatása és előadásaik bemutatása.

A Bodakajtoron felújításra kerülő volt munkásszálló épülete új funkciót nyer, Műhelyházzá válik. Olyan színházi műhely kíván lenni, melyben helyet kap egy állandó kis létszámú együttes (8-10 fő), akik 3-5 éves művészeti koncepció alapján alakítják ki arculatukat, s a társulatot. Báb- és utcaszínházi formákat használnak kifejező eszközként, gyermek és bábszínházi előadásokat létrehozva, s a műhelymunka eredményeit felhasználva kísérleti


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 színházi előadásokat is bemutatnának felnőtt közönség számára. A színház gazdasági társaságként működne, a fenntartás költségeit pályázati és költségvetési keretből, önkormányzati támogatásból, valamint saját bevételből fedezné. Az épület helyet adna nemzetközi és hazai workshopok és kurzusoknak. A helyi kulturális koncepcióhoz kapcsolódóan az abai kistérségi művészeti rendezvényeit is segítené, valamint az Öko- és Agroturisztikai Parknak programját műsoraival is színessé teheti a Maskarás Céh működése. Szabadtéri előadások, gólyalábas misztériumok, kocsiszínház, vásári komédiák, vízi-bábszínház, stb. megvalósítása érdekében befogadná a feladatokra összeálló alkotókat. A település és a kistérség életbe való bekapcsolódás is fontos feladat. A kistelepülés ideális helyet adhat a csapatnak a nyugodt alkotói légkör kialakításához, de a műhelyszínháznak is be kell kapcsolódni lehetőségeivel a település kulturális életébe (Öko- és Agroturisztikai Park, Aba Napok, Karácsony, Gyermeknap, stb.). A Műhelyház befogadna olyan kisszínházi formákban működő együtteseket is, akik próbaidőszakaik egy részét itt tölthetnék el előadások fejében. Több bábszínház is igényt tartana „elvonulásnak” helyet adó épületre. Az alternatív színházak is sok esetben hasonló gondokkal küszködnek, holott volna rá pénzük. Ezeket a célkitűzéseket, a Műhelyház épületének három szintjén kialakítandó próba- és élettereknek kell segítenie. Nem vidéki kőszínházat alakítanának ki, hanem egy olyan műhelyszínházi formát, amelynek próba és közösségi tereit kiegészítenék a főleg a kistérségben található színháztermek és játszóhelyek. Olyan értékes mese- és irodalmi művek kerülnek bemutatásra komoly szakmai munka során kiérlelt előadásokon keresztül, amelyek folyamatosan, magas színvonalon látják el a környék gyermek és fiatal felnőtt korosztályát előadásokkal és a szabadtéri előadások a nyári fesztiválok programját színesítik. Nemzetközi utcaszínházi fesztiválok és munkák a térségbe vonzása is hozadéka lehet a Műhelyház munkájának. „Otthonunk megmentése és feltámasztása”


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Peter Schumann, az utcaszínházi társadalom legendás alakjának vermonti (USA) kezdeményezésének, fesztiváljának mottója. Otthonunkat (ahol élünk, vagy ahol dolgozunk) a színház, utcaszínház, bábszínház művészi eszközeivel, léleknemesítő energiáival kell megmentenünk, feltámasztanunk. A táj, a társadalom, a közösségek, a bennünket körülvevő épített környezet fizikai, szellemi állapotát kell újjáélesztenünk. Feltámasztani a szunnyadó erőket, megmenteni a még lélegző, halódó formákat, újra közösséggé formálni a széteső közösségeket; és pedig a színház eszközeivel. Feltárni és segítségül hívni a hagyományokat, a környezet energiáit és meríteni azokból. Behozni olyan külső alkotóközösségeket, amelyek hajlandóak részt venni ebben a folyamatban. Amelyek az alkotásaik, művészi cselekvéseik egy részét az adott kistérségben élik meg. Itt próbálnak, itt hoznak létre és mutatnak be előadásokat, ide köti őket számtalan szakmai és érzelmi szál. Munkájuk során szoros kapcsolatba kerülnek, építenek ki a környezetükkel. Fontos oda- és visszaható kapocs alakul ki. A

Maskarás

Ház

ennek

a

fajtájú

alkotó-

és

befogadó

közösség

(közönség)

kapcsolatrendszernek kívánna otthona lenni. Tere és katalizátora lehetne a művészi alkotómunkának és ezen keresztül a kistérség szellemi megerősödésének. Otthon és Ház lenne. Otthona a hivatalos struktúrákon kívüli színházi, bábszínházi műfajoknak, s Háza lenne a betérő, itt élő nézőnek. Ide előadásra lehetne érkezni és kirajzani az előadásoknak. Elkoptatott fogalommal élve művészi inkubátorház jönne létre. Az itt eltöltött időért, törődésért szellemi aktivitással kellene fizetni a kistérségben. Gyermekelőadások, a nyári szabadtéri rendezvényeken, az újraformálódó helyi hagyományos rendezvényekben való aktív részvétel lenne a fizetőeszköz.

3.4.4. Sárvíz-völgye Erdei Iskola A fürdő melletti erdő kitisztítása után az ökoturisztikához (így az Öko- és Agroturisztikai Parkhoz) közvetlenül kapcsolódó szolgáltatási elemként jelenik meg, mely kifejezetten a gyermekek, iskolai csoportok fogadására létesül. Az erdőben kialakított tanösvények, sétautak a fiatalok tanításához, oktatásához járul hozzá, melyekhez az elsőkézből történő tapasztalatszerzés előtt-után a tisztásokon felépített erdei kis házikókban lévő tantermek adják  76 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 a hátteret. A tanösvények a térségben (Sárvíz-völgye) található természeti, földtani, víztani, zoológiai, botanikai értékeit, tájhasználati módokat mutathatják be, akár témák szerint elkülönítve is. A látogatókat az egyes állomásokon információs táblák tájékoztatják a környezet és föld felszínének, mélyének érdekességeiről, magyarázzák az ott zajló folyamatokat, feltárják az összefüggéseket. Az oktatás feltételeinek megteremtésén kívül, játszóterek, akadálypályák kialakítása is tervezett, hogy a tanulás mellett a játékosság, az aktív pihenés is megjelenhessen. Mivel szerencsére igen nagy fejlesztési terület áll rendelkezésre, ezért úgy gondoljuk, célszerű teremteni a gyermekek számára a tanulás mellett kikapcsolódási programlehetőségeket is. A fák közötti tisztásokon, elkülönített területen létrehozhatók – természetes alapanyagok felhasználásával – játszóparkok, ahol a hagyományos játékokon (mászókák állatfigurákkal, mókuskerék, körhinta) kívül fel lehetne állítani pl. egy ún. térhálót, amelyen a gyermekek mászni, függeszkedni tudnak. Ezen területek kialakításában – a szórakoztatás mellett – elsődleges szempontként a gyermekek biztonságát tartjuk. Ezt a felállításra kerülő játékszereknél mindenképpen érvényesíteni kell, illetve szóba jöhet még a játékok alatt lévő földréteg biztonságos anyaggal történő lefedése is.

3.4.5. Szálláshelyek kialakítása A bemutatott fejlesztési elképzelések megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshely nélkül egynapos programot jelenthetnek az ide látogatóknak, vagy más településeken, térségekben csapódhat le ezen látogatók szálláshelyre irányuló kereslete, igénye. Ezt mindenképpen el kell kerülni, így többféle szálláshelytípus kialakítása is célszerű. A szálláshelyek létesítésére a fürdő közelében kerülhetne sor, Aba vezetősége a Bodakajtor felé eső területeken tervezi kijelölni ezen beruházás színterét. A területen elhelyezésre kerülnek különböző kategóriájú szállodák, panziók, valamint apartman házak építésére is alkalmas a terület. A szálláshelyek kialakításánál

mindenképpen

a

fokozatosság

elvének

kell

érvényesülnie,

kisebb

kapacitásokkal rendelkező szálláshelyekkel érdemes kezdeni, melyek a felmerülő igények és kereslet

függvényében

tovább

bővíthetők,

újabb

egységek

építhetők.

A

terület

elhelyezkedését tekintve is ideális. A projekthelyszínektől annyira távol van, hogy ne legyen zavaró az egyes programok által generált zajhatás, azonban annyira még sincsen messze, hogy a programhelyszíneket lehessen könnyedén, akár gyalogszerrel is megközelíteni.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




3.4.6. Tórendszer A programkomplexum területén három tó kialakítása tervezett, a következőkben ezen három telepítési hely kerül ismertetésre. A tavak minden részletre kiterjedő bemutatását az Aquaterv 2000 Mérnöki Iroda Kft. által készített Aba, termálfürdőhöz kapcsolódó vízgazdálkodási létesítmények elvi engedélyezési terve tartalmazza. A három tó jelölésekor az elvi engedélyezési terv által használt jelöléseket használjuk. A tavak a fürdőben keletkező használt termálvíz hasznosításával jönnek létre. A tervezendő tó (tavak) irányába a medencékből származó vízmennyiség vezethető csak ki, az egyéb, pl. kommunális szennyvizet a megfelelő módon gyűjteni, majd szippantást követően el kell szállítani. A fürdő területén egy heti mennyiség tárolására alkalmas, 300 m3-es fedett zárt medence készül. A fenti elfolyó vízmennyiséghez adódik még hozzá a fürdő épületeinek tetőfelületéről, illetve a burkolt felületekről összegyűjtött csapadékvíz mennyisége is, amelynek a végső befogadója a tervezett tó (tavak) lesz. I. számú látványtó ismertetése A termálfürdő területéről kb. 450 m hosszúságú nyíltárkos, vagy zárt csővezetékes gravitációs megoldással vezethető a használt víz és a csapadékvíz keveréke a tavakig. Célszerű a nyíltárkos megoldás alkalmazása – a kialakítandó terület arculatába is beilleszthető –, így a lefolyó

víz

hőmérséklete

hatékonyabban

csökkenthető

és

oxigénfelvétele

egy

fenékbelépcsőzéssel is eredményesebbé tehető. A részben jelenleg is lefolyástalan mélyedésben másodlagos, részben zavart nádas vegetáció található. A jobb vízállású részeken helyezkedik el a jó növekedésű zárt nádas vegetáció, mely élőhelyre a nád mellett kevés kísérő faj jelenléte a jellemző (pénzlevelű lizinka, szálanként a sövényszulák). A kialakítandó tó telepítésének elsődleges célja a mikroklíma javítása, illetve tájképi érték növelés, csónakázás lehetővé tétele. Több éves üzemelés során szerzett tapasztalatok alapján, a hasznosítási célok kiegészülhetnek majd egyéb, pl. halasítási funkciókkal. Az előzetes számítások alapján egy max. 1,8 ha vízfelület megvalósítása reális elképzelés. Ehhez átlagosan 1,2 m-es vízoszloppal számolva 21.600 m3 víztérfogat tartozik, amely a feltöltési térfogat. A párolgási vízpótláshoz 4.000 m3/ha*év értéket figyelembe véve, 7.200 m3/év vízmennyiség szükséges. A rendelkezésre álló vízbázis ~29.000 m3/év mennyiséget tud biztosítani, amely a tó üzemeltetéséhez elégséges. Az üzemelés első évében a tó feltöltésre kerül, a nyári időszakban az elpárolgott és elszivárgott vízmennyiséget pótolják. Ekkor tehát a  78 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 teljes kivezetett használt fürdővíz lekötött. A második évtől már csak a párolgási vízpótlásra lesz szükség, a többi érkező vízmennyiség a tavon átfolyik és a másik tó (II. számú látványtó) feltöltésére, pótlására használható fel. A vízkészlet számításánál a biztonság javára elhanyagolásra került a termálfürdő területén összegyülekező csapadékvíz mennyisége, ami az arányt javítja. A tómeder a jelenlegi süllyedék kitisztítását követően válhat használhatóvá. Az öreg de egészséges, tájképileg meghatározó fák szigetszerűen meghagyásra kerülnek. A kitermelt földanyag a tó kerülete mentén a terepmélyedések kiegyenlítésére, partrendezésre, valamint a Dél-Kapuja dombjának kialakításánál kerül felhasználásra. A tó alakja hosszan elnyúló, ÉNY-DK-i tájolású. Ezen körülmény elősegítheti, hogy az uralkodó szélirány miatt, a hullámzás a teljes tó hosszában érvényesülhet, így az oxigénfelvétel is hatékonyabb. A tó alakját, partvonalát célszerű lesz úgy kialakítani, hogy ott pangó vízfoltok ne alakulhassanak ki, viszont sekély vízmélységű partszakaszt ki kell mindenképpen képezni, ahol a kis vízborítást szerető élőlények megfelelő életkörülményeket találhatnak. A tómeder több részén is szigetek, félszigetek kiképzésére mindenképpen szükség lesz, mivel a kedvező szélirány keltette hullámok és az ezt megtörő, irányító szigetcsoport egy belső áramlást biztosíthat a tómederben. A tó végleges alakja, a szigetcsoportok helye, a part vonalvezetése a tényleges terepfelvétel után kerül majd véglegesítésre. Az elképzelések szerint, az idelátogatók részére különböző vizet kedvelő növények bemutatására is sor kerül, illetve természetvédelmi oktatóbázis kialakítása tervezett. A tó alkalmas lesz arra, hogy iskolások 2-3 napos itt-tartózkodás alatt vizes élőhelyek megfigyelését is elvégezhessék. Az elgondolások között szerepel egy olyan „minta-tó” létrehozása, amely hazánkban még ismeretlen módon mutatná be az érdeklődőknek (iskolásoknak, egyetemi hallgatóknak, turistacsoportoknak) a vizes élőhelyek kialakulását, térhódítását. Az elképzelés alapja, hogy a tó egy része „kiürítésre” kerül, mindenféle élőlény eltávolításával egy élettelen területet alakítanának ki. Ezután e területet magára hagyva megfigyelhetővé válna, hogy miként foglalják el helyüket a vízi környezetben megtelepedő növény- és állatfajok. Hosszabb időtartamra biológiai táborok szervezhetők, kutatások indíthatók, melyek infrastrukturális hátterét a Dél-Kapuja egyes elemei adhatnák (szálláshely, étkezés, konferencia, kikapcsolódás, stb.).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




II. számú látványtó ismertetése Az Aba 2935-2945 hrsz-ú területen megvalósuló létesítmény, amely egyben a Falu alatti árok felső szakaszának jobb partja is. A természetes mélyedés lefolyási viszonyait a terület D-i szélét képező Falu alatti árok kialakításakor, fenntartásakor itt létesített depónia (a kitermelt meddő anyag tárolt tömege) jelentős mértékben befolyásolja. A depónia mai állapotában megakadályozza a víz természetes lefolyását a területről, így az évek során időszakos pangóvizes állapot alakulhatott ki mögötte. Ennek hatására fokozatosan, másodlagos, erősen zavart élettér keletkezett. A területet határoló szőlők irányában a terep egyenletes kifutású. Hasonlóan az előző pontban leírtakéhoz, a mélyedés kitisztításával, alakító földmunkával ideális tómeder alakítható ki. Kialakításának és hasznosításának célja megegyezik az I. számú látványtónál már leírtakéval. A kikotort talajréteg helyszíni felhasználásával a környező terep rendezhető. A tó feltöltése gravitációs úton csak úgy lehetséges, hogy a Falu alatti árok medrében tiltós műtárgy kerül kialakításra, az így felduzzasztott vízmennyiség egy új jobb parti zsilipen keresztül folyhat ki a tó medrébe. A vízszint szabályozására is ezen zsilipen keresztül kerülhet sor. Az előzetes számítások alapján, ~0,8 ha vízfelület megvalósítása reális elképzelés. Ehhez átlagosan 1,2 m-es vízoszloppal számolva 9.600 m3 víztérfogat tartozik. A párolgási vízpótláshoz 4.000 m3/ha*év értéket figyelembe véve, 3.200 m3/év vízmennyiség szükséges. A rendelkezésre álló az I. számú tavon a második évben átfolyó vízkészlet ~21.600 m3/év, amely a tó üzemeltetéséhez elégséges. A II. számú tó feltöltése és vízpótlása után elfolyó vízmennyiség az első évben ~8.800 m3/év, a második évben 18.400 m3/év. III. számú látványtó ismertetése Aba 1090 hrsz-ú területen a lakóingatlanok gyűrűjében elhelyezkedő, lefolyástalan, gyakorlatilag kezeletlen partvonalú és vízfelületű tó található. Vízkészletét a talajvíz biztosítja, illetve részben az utcaszintű vízelvezetők által szállított csapadékvíz. Az Aba-Ófalu projekthez szervesen kapcsolódó terület látványtóként, csapadékvíz tározóként hasznosítható. Jelenleg a tó vízszintjét semminemű műtárgy nem szabályozza, partja rendezetlen, az emberi nem tudatos beavatkozás jelei tapasztalhatók.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Hasonlóan az előző pontban leírtakéhoz, a meder kitisztításával, alakító földmunkával ideális tómeder létesíthető (kikotort talajréteg helyszíni felhasználásával a környező terep rendezhető). A tó tájolása az uralkodó szélirány szempontjából kedvező, mivel a tó hosszanti tengelye párhuzamos azzal. A tó északi részén vízszintszabályozó műtárgyat kell mindenképpen kialakítani, ami a tó biztonságos üzemelését, nagy csapadékok esetén a belterület irányából érkező többlet vízmennyiséget tovább tudja vezetni. Az előzetes számítások alapján, ~0,3 ha vízfelület megvalósítása reális elképzelés. Ehhez átlagosan 1,0 m-es vízoszloppal számolva 3.000 m3 víztérfogat tartozik. A párolgási vízpótláshoz 4.000 m3/ha*év értéket figyelembe véve, 1.200 m3/év vízmennyiség szükséges. A tó vízbázisát elsődlegesen a talajvíz és a csapadékvíz biztosíthatja, úgy ahogy ez most is történik. A betervezendő műtárggyal a sokszor túl magas talajvízszint magassága szabályozható lesz. A tervezett látványtavak és a végbefogadók közötti összeköttetés részben már jelenleg is megoldott. Kiépítést igényel a termálfürdő és az I. számú tó, az I. számú tó és a Falu alatti árok, valamint a III. számú látványtó és a Falu alatti árok közötti kapcsolat. Megjegyzendő, hogy egyes szakaszok már valamilyen szinten és állapotban léteznek, de ezek felülvizsgálata feltétlenül szükséges lesz. Használt termálvíz felhasználhatósága A kérdés, hogy a tavak kialakítása, üzemelése milyen problémákat vethet fel, a tavak táplálására felhasználható víz minősége önmagában megfelelő-e erre a célra. Kérdés az is, hogy az így kialakított tó milyen vízhasználatokra lesz alkalmas, megfelelő élőhely lesz-e vízi élőlények ezek közül esetleg a díszhalak számára és ezek függvényében milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a tó kialakítása során. Ásványi sókban gazdag, nátrium-kálcium-hidrogén-karbonátos-kloridos-szulfátos jellegű, igen kemény, fluoridos víz (Vízkutató Vízkémia Kft. 2003.04.16.), természetes ásványvíznek minősül (74/1999 (XII.25) EÜM rendelet 2. számú melléklet). A kútvíz eredeti állapotában alapvetően alkalmatlan a legtöbb vízi élőlény számára, elsősorban azért mert túlságosan meleg és oxigénhiányos. Ez azonban magától is viszonylag gyorsan megváltozik, egyéb mért paraméterek már nem jelentenek problémát.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




A medencék egy részének üzemeltetésére használt termálvíz eredeti állapotában nem optimális a vízi élőlények többségének számára, de nem is teljesen alkalmatlan. A medencék másik csoportjának töltésére használt vezetékes ivóvíz eredeti állapotában ellenben viszonylag kényes vízi élőlények számára is megfelelő. A napi túlfolyásból adódó víz nyáron fele-fele részben termál illetve vezetékes vízből áll, ez önmagában megoldja a termálvíz magas vezetőképességéből adódó problémákat és a hőmérsékletet is az alacsonyabb értékek irányába mozdítja el. További előnye a keveredésnek, hogy az ivóvízzel feltöltött medencékben az oldott oxigén tartalom is magasabb, minden valószínűség szerint telítettségi koncentráció körüli. Az elfolyó vizet a területre hulló csapadékvíz tovább hígíthatja, míg télen (mikor a szabadtéri medencék nem üzemelnek), a termálvíz dominálhat benne. Az elfolyó víz oxigén tartalma növelhető, ha az elvezető árokba bukókat, vízeséseket építenek be, ami látványelemnek is tetszetős és a víz oxigén ellátottságát is javítja. Összességében tehát az várható, hogy a tó befolyó közeli és távoli területein jelentős, szemmel is látható különbségek alakulnak majd ki. Minél kisebb a befolyó víz mennyisége, minél nagyobb a tó víztömege, annál kisebb területen érvényesülnek a befolyó víz kedvezőtlen paraméterei. Módosíthatja ezt még a meder anyaga is. Az azonban kijelenthető, hogy a tóból elfolyó víz minősége már minden valószínűség szerint alkalmas élettér lesz, a viszonylag magas vezetőképesség ellenére is, a legtöbb vízi élőlény számára. A tó jelenléte új élőlények megjelenését teszi tehetővé, környezetének kialakításától – mesterséges, kiépített part, vagy természetközeli, pl. nádassal borított parti sáv – függően. A bevezetett víz viszonylag magas hőmérséklete elsősorban télen lehet érdekes, mivel ez a tó jelentős területein – elsősorban a befolyó környékén – annyira megemeli a víz hőmérsékletét, hogy az aligha tud befagyni, így olyan élettér alakul ki, amelyen nagy számú vízimadár telelhet át. A meleg terület olyan, a magyar viszonyok között nem őshonos élőlények, például növények életfeltételeit is biztosítja, amelyekkel a látványhatás növelhető. A halasítással kiegészülő felhasználás esetében, a halak táplálására használt etetőanyag jelentős többlet terhelést okozhat a tóban, így az etetést lehetőség szerint kerülni kell majd,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 vagy a minimálisra kell csökkenteni. A halállomány mennyiségének és fajta összetételének megválasztását úgy kell végrehajtani, hogy az a tó biológiai egyensúlyát ne borítsa fel. A halastavi előírásokban megszokott fajlagos telepítési mennyiségekben nem szabad gondolkodni. A betelepített állomány mennyisége csak egy belső biológiai egyensúlyt szolgáló korlátig terjedhet. Célszerű a tó halasítását két-három éves tó-üzemelést követően szerzett tapasztalatok alapján újragondolni, vízminőségi paraméterek folyamatos elemzése mellett meghatározni a telepítendő halállomány mennyiségét és fajtaösszetételét. Figyelembe kell venni az ezen idő alatt kialakult növényvilág összetételét is. Mind az I. számú, mind a II. számú tó kiválóan alkalmas lesz látványtónak, a melegebb víz különleges növények életfeltételeit is biztosíthatja, megfelelően átgondolt telepítés mellett. Bár a betelepítendő növényzetről csak akkor lehet dönteni, ha a tó vízminőségéről már pontos adatokkal rendelkeznek, de az valószínű, hogy szinte minden variációhoz megtalálható a megfelelő növényzet. A terület ökológiai vizsgálata A tervezéssel érintett területek részét képezik a Sárvíz-Völgye Érzékeny Természeti Területnek. Ezért különösen vizsgálni szükséges a beavatkozással érintett terület jelenlegi ökológiai állapotát, a tervezett tevékenység hatását a mai környezetre. A beavatkozással érintett terület a Mezőföld Sárvíz-völgye kistájához tartozik. Kialakulását az Ős-Sárvíz tektonikusan kialakult süllyedékében végigfutó vízfolyásoknak köszönheti. A mai napig jól nyomon követhetők az É-D-i lefutású természetes medervonulatok és az azokat kísérő homokhátak. A terület természetes vegetációjára a völgyfenék magasabb részein a löszpuszta gyepek, illetve a homok-puszta gyepek voltak a jellemzők, míg a kissé mélyebb térszíneken az üde kaszálórétek helyezkedtek el. Ezek a vegetációtípusok az emberi tevékenység hatására vagy teljes mértékben eltűntek, vagy jelentősen degradálódtak. Ez a változás jellemzi a vizsgált területet is. Az I. számú látványtó elsődleges funkciója a termálfürdő elfolyó vizének pihentetése, szükséges mértékű hűtése és ezzel együtt a fürdő közvetlen környezetében a látványkép emelése. Ehhez párosulhatnak még egyéb, az üzemeltetés tapasztalatai alapján tevékenységek. A beavatkozás során kitermelésre kerül a ma ott található nádas típusú vegetáció, a szükséges


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 mértékig rendezésre kerül a parti zóna, valamint a lecsapolást biztosító árok szelvénye. A tevékenység hatására csökken a nádas vegetáció kiterjedése, de bizonyos mértékű megtartása a lecsapoló műtárgy előterében annak takarása érdekében, illetve a parti sáv egy részén mindenképpen szükséges. A kitermelésre kerülő anyaggal a területhez tartozó felhagyott homokbánya rekultivációja is megvalósítható, ami környezetvédelmi szempontból is kedvező változásnak tekinthető. A földmunkák során mindenképpen szükséges megőrizni a tervezett tó szegélyében ma megtalálható idős füzeket. A szórtan elhelyezkedő fák a földmunkák végzését nem akadályozzák, ugyanakkor a dísztó partját kísérve jelentős esztétikai érték növekedést eredményeznek. A tervezett tó területe csekély botanikai és zoológia értékkel bír. A beavatkozás hatására más típusú, de természetszerű élőhely kialakulása következik be. Az állandó vízborítású, állóvizes élőhelynek természeti érték megtartó képessége lesz. A nagyobb térséget vizsgálva inkább kedvező változásnak tekinthető a kis kiterjedésű, degradált nádas átalakítása az állandó vízborítású nyíltvizes élőhellyé. A III. számú látványtó kialakítása során az elsődleges cél az, hogy a mai rendezetlen lefolyású területen kedvezőbb körülmények alakuljanak ki, amelyek szabályozott vízszinttartást tesznek lehetővé. Ennek során megteremtődik a kapcsolat vízszintszabályozó műtárgyon keresztül a közeli vízelvezető árokkal. Rendezésre, parkosításra kerül a kialakuló víztér partszegélye. A beavatkozás kedvezőnek tekinthető a területet szaporodási céllal felkereső kétéltűek számára, hiszen rendezett, állandó vízborítás alakulhat általa ki. A II. számú látványtó esetében is inkább pozitív előjelű változást okoz a tervezett beavatkozás. A csekély természeti értékű, másodlagosan kialakult élőhely átalakul. A helyette megjelenő kis mélységű és kiterjedésű állóvíz típusú élőhely alapvetően hiánypótlónak tekinthető a szélesebb környezetben. Kialakítása kedvező mikroklimatikus változásokat eredményezhet környezetében.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




4.

MARKETINGTERV

Véleményünk szerint a Dél-Kapuja projektet egyben érdemes csak kezelni, mivel elemeinek külön-külön történő megvalósítása korántsem jelent akkora vonzerőt, illetve nem jár olyan előnyökkel,

mint

egységben

kezelésük.

A

bemutatott

elképzeléseknek

együttes

megvalósításban van létalapja. A fürdő és az Ófalu a két sarokpont (területileg is), a mellettük lévő többi program ezek létét csak erősíti. Ez fordítva is igaz. Az Ófalunak még talán önállóan is van esélye az életben maradásra, azonban egy ilyen háttér kialakításával erős lábakon állhat. A fürdővel már más a helyzet, az országban lezajlott fürdőfejlesztések, fürdőberuházások következtében csak akkor lehet gazdaságilag is megalapozott beruházást megvalósítani, ha ennek egyediségével, komplexitásával kivédhetjük az esetleges támadásokat. A fürdőnek szüksége van a többi projektelemre, mint ahogy azoknak is a fürdőre. A fürdő beruházását kell elsődlegesen megvalósítani, hiszen ennek beindulása esetén a többi kisebb költséggel megvalósítható elemnek könnyebb és gyorsabb felzárkózni a nagyobb volumenű, „nehézkesen mozgó” fejlesztéshez. Fontosak a különböző (pozitív vagy negatív) árnyékhatások (pl. állattenyésztő telep a tervezett szálláshelyek kialakítására alkalmas terület mellett) is, melyek a kialakítandó szolgáltatásról alkotott képet befolyásolhatják. A negatív hatások feltárását, kiküszöbölését még a beruházások megindulása előtt meg kell tenni, s a megoldásukra tett megfelelő lépések elengedhetetlenek. Az üzemelés során is érvényesíteni kell ezen megállapításokat. Az Ófalu és a fürdő önállóan üzemelő egységként kell, hogy szerepeljen, a mögöttük felsorakozó kínálati elemeket viszont nem szabad elaprózódni, azok együttes működtetésére, összefogására, közös üzemeltető társaság létrehozására kell helyezni a hangsúlyt. Ilyen módon a marketing és pénzügyi tervben is a már ismertetett hármas egység vizsgálatát tartottuk szem előtt. Ahol lehet egyben kezeljük a fejlesztési elképzeléseket (néhány marketingeszköz esetében a költséghatékonyság miatt is jobb az egységes fellépés, pl. szórólapok készítése), viszont ahol nem célszerű (pl. árpolitika, pénzügyi háttér elemzése) ott külön vizsgáljuk őket.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Manapság az egyre magasabb igényeket csak a komplex termékek képesek kielégíteni. A cél ezért természetesen a hatékonyan eladható komplex termék kifejlesztése és értékesítése.

4.1. A célközönség bemutatása A Dél-Kapuja komplex program látogatói köre széles spektrumon mozog, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig minden korosztály megtalálható. Az alábbiakban vázoljuk, hogy mely csoportok megcélzására kell figyelmet fordítani: Iskolás gyermekek, fiatalok A programok kialakítása a gyermekek figyelmének felkeltésére, tanítására, megfelelő ismeretanyag átadására, bizonyos értékek, hagyományok továbbvitelére építkezett. A projekt elsődleges célcsoportjaként a gyermekeket, fiatalokat aposztrofáljuk. Szeretnénk, ha a magyarsághoz köthető, a múltunkhoz tartozó értékek nem vesznének el, még sokáig tovább élnének. Ez pedig csak úgy történhet, ha a fiatalságot megfogjuk, felkeltjük érdeklődésüket, s maguk fedezik fel a különféle hagyományokban, mesterségekben, természeti és épített környezetünkben rejlő értékeket. A Dél-Kapuja program egyik célja, hogy ehhez helyet biztosítson, s erre rávezesse a fiatalokat. A Dél-Kapuja egyes programelemei nemcsak szolgáltatásaikban, de megjelenésükben is a gyermekek, fiatalok felé fordulást tükrözi, az ő részvételükre számít elsősorban (természetesen senkit sem szeretnénk kizárni a programokból). Iskolákkal történő együttműködésekre, állandó programokra, különböző táborok szervezésre szeretnénk nagy hangsúlyt helyezni. Ökoturizmusban és aktív turizmusban résztvevők (lovas és kerékpáros turizmus, vadászat, horgászat) A legfontosabb célközönség a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet látogatói. A TK 3.650 ha területű, ebből fokozottan védett 157 ha. Eróziós, teraszos folyóvölgy a Sárrét és a Rétszilasitavak TT között. A védett területekbe beleolvadnak a különleges sziki vegetációt őrző Sárkeresztúri Sárkány-tó országos, és a sárszentágotai Sós-tó helyi védettséget élvező területei. Azon természetjárók számára, akik kerékpárral vágnak neki a területnek, a közeljövőben

–

kistérségi

összefogással

–

kerékpárutak

kialakítását

tervezik


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 (Székesfehérvártól Simontornyáig). A területen évszázados hagyományai vannak a vadászatnak, különösen híresek a soponyai fácánok, évente nagyon sokan keresik fel a térséget vadászati céllal. A terület bővelkedik horgászatra alkalmas tavakban, mely a horgászat kedvelőinek is kedvez. Főbb desztinációk: − Bodakajtori tavak: Természetes szikes és mesterséges halastavak − Rétimajor halastavak: ramsari egyezmény, kialakított madármegfigyelőhely − Sós-tó, Sárkány tó és kapcsolódó szikes tavak: Sárszentágota – szikes tavak, Sárkeresztúr – gulipánok − Halastavak – Soponya: vaddisznók, vízben álló erdő, vízimadarak − Sárszentágota „Nagy erdő”: 50-60 éves tölgyes Ennél a csoportnál szinte minden korosztály megtalálható, és a Dél-Kapuja szolgáltatásai mindenki számára csábítóak lehetnek. Kulturális turizmusban résztvevők Itt elsősorban a Sárvíz kistérség és Fejér megye kulturális látnivalóinak sokszínűsége, és annak kimagasló látogatottsága teszi lehetővé a potenciális látogatók megcélzását. Főbb desztinációk: − Székesfehérvár. Püspöki Palota, Ferences Templom, Szent István Bazilika, Mauzóleum, Szent Anna Kápolna, Romkert, Bory-vár, Fekete Sas Patikamúzeum, − Tác: Gorsium – Római város maradvány − Bodajk: Hochburg-Miske kastély − Dég: Festetics-kastély − Seregélyes: Zichy-Hadik kastély és park − Soponya: Zichy-kastély − Cece: Csók István Múzeum − Sáregres: Aranyponty Halászati Múzeum


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az Ófalu projekt megvalósulása nagyban javítana a térség ilyen típusú látnivalói terén, ide csábítva a magyar népművészet és a hagyományok iránt érdeklődő kül- és belföldi turistákat. Korosztályonként itt sem lehet nagyon elkülönítést végezni, ennek ellenére itt elsősorban a közép és idősebb korosztályokat említhetnénk mint elsődleges célközönség, azonban manapság a fiatalabbak körében is terjed a magyar hagyományok, a népi értékek megismerésének igénye. Cégek, vállalatok – Incentive turizmus Hazánk cégkultúrájába is egyre inkább beépül az alkalmazottak testi-lelki állapotjavításának támogatása, mely törekvések megfelelő partnere lehet a Dél-Kapuja projekt, annak egyes elemei. A termálfürdő szolgáltatási sokszínsége, valamint Székesfehérvárhoz való közelsége (20 km) lehetőséget biztosít arra, hogy szerződéseket kössön szolgáltatásai hosszú távú értékesítésére. A konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó vendéglátás, szálláshely szolgáltatás bármely területen tevékenykedő vállalat számára jelent nagy lehetőséget konferenciák, céges rendezvények, gyűlések, tanácskozások megtartására. A fellelhető programok gazdagsága csak erősíti ezt a lehetőséget. Budapest lakossága és a Balaton üdülőközönsége Magyarország szívében, a Közép-Dunántúl földrajzi adottságai rendkívül kedvezőek, a közlekedési lehetőségek mind vasúton, mind közúton kiválóak, hiszen régiót – az ország vérkeringését jelentő – két autópálya és két vasúti fővonal is átszeli. E páratlan közlekedési elérhetőség teszi lehetővé, hogy a közép-dunántúli régió a két idegenforgalmi „csúcsrégió”, a Balaton és Budapest között elhelyezkedő, fél óra alatt megközelíthető bázis régió lehessen. Az Abán létrejövő Dél-Kapuja lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyvárosi forgatagból kikerülni vágyók hétvégi menedékhelyévé váljon. A Balatonnál üdülők számára hűvösebb, esős napokon jelenthet alternatív kikapcsolódási programot.

4.2. A kereslet megalapozottsága A Dél-Kapuja projekt komplexitásával nemcsak a térség egyik kiemelkedő vonzerejévé válhat, hanem a régióban is jelentős turisztikai szerepet fog betölteni. A vendégforgalmi


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 adatok előrebecslésénél a fent meghatározott célcsoportok figyelembe vételével a következő megállapításokat kell szem előtt tartani: − A Közép-Dunántúli Régiót az elmúlt években átlagosan mintegy 800 ezer turista kereste fel évente, akik évi kb. 3 millió vendégéjszakát töltöttek el itt (kb. 3,5-4 nap átlagos tartózkodási idő). − A legfőbb célcsoportot az iskoláskorú gyermekek, a fiatalok, a kisgyerekes családok jelentik. Az iskolai kirándulások, különféle táborok ide szervezése – a sokfajta és változatos kínálat, az oktatási célzatú kikapcsolódás rendkívüli versenyelőnyt biztosít –, iskolákkal történő együttműködés létrehozása egy biztos hátteret jelenthet a program számára. A gyermekek itt szerzett pozitív élményei a családi nyaralást is befolyásolhatják. − Az incentive turizmusban is igen komoly szerepet kaphat szintén komplexitásának köszönhetően, azonban ehhez a megfelelő minőségi színvonal, s a magas fokú felszereltség (pl. konferenciaterem) megteremtése az elsődleges. A kereslet számszerűsítésekor a Termálfürdő tervezett éves vendégszámából indulunk ki. − Aba népessége jelenleg 4.477 fő, melyből az aktív korú népesség 2.834 fő, a gyermekek száma 918, a nyugdíjasoké pedig 725 fő. Az aktív korú népesség és a gyermekek azok, akik potenciális vendégeknek tekinthetők, ez 3.752 főt jelent. Feltételezéseink szerint ennek a számnak 35 %-a fogja meglátogatni a fürdőt havi rendszerességgel. Ez éves szinten 15.760 fő. − A térségben kb. 51.000 fő lakik, akiknek – óvatos becslésekkel – 4 %-áról feltételezzük azt, hogy legalább 3 alkalommal meglátogatja az abai élményfürdőt egy évben. Ez mintegy 6.100 fő/év. − A Közép-Dunántúli Régió kereskedelmi, fizetővendéglátó és magánszálláshelyein éves szinten mintegy 900.000 fő (külföldi és belföldi) fordul meg, akiknek alternatívaként jelenik meg a fürdő a régió, illetve a térség turisztikai kínálatában. Ebből a csoportból kb. 5 %-uk legalább egyszeri alkalommal elcsábítható a fürdőbe, ez 45.000 vendéget jelent. Ezen túl a fürdő, mint a térség egy új szolgáltatása valószínűleg nagyobb látogatószámot is generál a megyében, melytől 2 %-os látogatószám növekedést várunk. Ez további 18.000 fővel emeli meg a vendégszámot. − Budapest éves látogatószáma valamivel meghaladja a 2 millió főt, a Balaton körzetében pedig kb. 1,3 millió vendég fordul meg egy évben. Feltételezhetjük, hogy ezen


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 vendégtömeg 2 %-a – rosszidő esetén választott alternatív megoldásként, utazás közbeni felfrissülésként, spontán kíváncsiság miatt – meglátogatja a fürdőt, amely közel 66.000 látogatót jelent. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a Termálfürdő által „idecsalt” turisták előszeretettel nézik meg a fürdőzéssel összekötve a Dél-Kapuja teljes projektjét, illetve fordítva, azért is vonzható ide ekkora tömeg, mert van változatos, komplex kínálat, amely a fürdőhöz kapcsolódik. Kifejezetten a térségbe érkező turistákat (az egyszeri érkezőket) tekintve 129.000 vendégről beszélhetünk, akik vélhetően a Dél-Kapuja többi projektjét is meglátogatják (az Ófalu esetén csak ezen szám 30 %-ával kalkuláltunk).

4.3. Versenytárs-analízis Ezt a részt a Dél-Kapuja hármas egysége alapján külön-külön szükséges vizsgálni. A Dél-Kapuja – Ófalu projektről egyértelműen kijelenthetjük, hogy ilyen programmal Magyarországon nem találkozhatunk, legközelebb Norvégiában tudunk ilyen típusú oktatásiturisztikai projektet, mely létesítmény – az előzetes tárgyalások alapján – anyagilag és erkölcsileg is segítené az itteni elképzelések megvalósulását. A Dél-Kapuja – Termálfürdő szempontjából már jelentős konkurenciával találkozhatunk. Ennek vizsgálatakor öt szintet különböztethetünk meg: •

országok közötti konkurencia,

•

országrészek közötti konkurencia,

•

megyén belüli konkurencia,

•

Abán, illetve közvetlen vonzáskörén belüli konkurencia,

•

„Fürdőzni vagy nem fürdőzni” konkurenciája.

Az országok közötti konkurencia vizsgálatakor meg kell említenünk a szomszédos és közeli országok közül azokat, amelyek hasonló turisztikai kínálattal rendelkeznek. Ilyenek Szlovákia, Csehország és Románia, valamint a fürdőkultúra tekintetében igen fejlett Ausztria és Németország. Az előzőek számára a hazainál jobb infrastrukturális adottságok és a gazdag


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 turisztikai vonzerőkínálat, míg az utóbbiaknál az otthoninál lényegesen alacsonyabb ár biztosíthatja a versenyelőnyt. Az országrészek közötti konkurenciával mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégek szempontjából számolnunk kell. Az egészségturizmus szempontjából elsősorban Budapest, továbbá a Nyugat-Dunántúl fürdői jelentenek konkurenciát bármely hazai gyógyfürdő számára. Az előbbiek előnye természetesen maga a fővárosi elhelyezkedés, a lényegesen kedvezőbb közlekedési és egyéb infrastrukturális adottságok és a turisztikai marketing munka. Ez utóbbi turisztikai régió legismertebb gyógy és/vagy termálfürdői Balfon, Bükön, Kehidakustányban,

Mosonmagyaróváron,

Sárváron,

Zalaegerszegen

és

Zalakaroson

találhatók. A gazdag gyógyvíz-kinccsel bíró Tiszántúl észak-alföldi területén kiemelkedő jelentőségű Debrecen és Hajdúszoboszló, míg a Dél-Alföldön a Gyulai Várfürdő, a DélDunántúlon Harkány vonz sok vendéget. Észak-Magyarország ismert fürdői a teljesség igénye nélkül Tiszaújváros, Bogács, Mezőkövesd és a jelentős fejlesztéseket végrehajtó, közép-kelet európai szinten is egyedülálló Miskolctapolcai Termál Barlangfürdő is. Ennek ellenére a Nyugat-Dunántúlon található fürdők versenyelőnye vitathatatlan. S nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az elmúlt évek állami szerepvállalása következtében a hazai fürdők megújultak, új szolgáltatásokkal bővültek, miáltal a turisztikai piacon jelentősen meg is erősítették eddigi helyüket. Fejér megyén belül csak egy fürdőt emelhetünk ki: az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőt. Ez a fürdő gyógyszolgáltatásaival a beutalt betegek és a fizetővendégek igényeit egyaránt ki kívánja elégíteni, wellness és fitness szolgáltatásaival pedig a fiatalabb korosztályokat célozza meg. A megvalósított fejlesztések eredményeként a gyógyászat új épületbe került, szolgáltatásai bővültek. A wellness részlegben frissítő masszázs, szauna, szolárium és fitness terem került kialakításra. Megépült egy nyitott gyógyvizes ülőmedence, zárt és szabadtéri attrakciós medencék, medencecsarnokok. A fürdőhöz szállás és sportlétesítmények (tenisz, strandröplabda, fallabda, kondicionáló terem, klubhelyiség.) is tartoznak. Egészségturisztikai komplexitásával, viszonylagos közelségével versenytársat jelenthet az abai termálfürdőnek, azonban a komplex Dél-Kapuja projekttel véleményünk szerint nem veheti fel a versenyt. Aba nagyközségben a fürdőnek versenytársa nincs.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Végül, de nem utolsó sorban említést kell tenni egy speciális konkurensről, a „nem fürdőzés”ről is. A turisztikai keresletet, a turizmus bármely formájáról is legyen szó, három tényező befolyásolja: a meglévő motiváció, a diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem és a szabadidő. A fürdő versenytársai az első esetben az egyéb sportolási és rekreációs lehetőségek, míg a szabadidő eltöltésére, illetve a meglévő diszkrecionális jövedelmek elköltésére

számos

egyéb

lehetőség,

pl.

kulturális

programok,

hobby-vásárlások,

vendéglátóipar szolgáltatásainak igénybevétele stb. is adott. A Dél-Kapuja megpróbálja ezt a tényezőt is kiküszöbölni, hiszen a fürdő mellett megtalálható szolgáltatások, programok sokszínűségüknek köszönhetően szinte minden korosztály érdeklődésére számot tarthat. A Dél-Kapuja – Öko- és Agroturisztikai Park konkurencia-analízise előtt néhány dolgot szeretnénk megjegyezni. A szó eredeti értelmébe vett közvetlen versenytársról nem igazán beszélhetünk, hiszen a földrajzi elhelyezkedést és a hasonló parkokhoz kötött igények kielégítését lehetővé tevő szolgáltatásokat figyelembe véve nem találunk még egy ilyen tematikus parkot Magyarországon. Témaparkokat találhatunk hazánkban, azonban eltérő szolgáltatásaik, más témához való kapcsolódásuk, s eltérő igényű célcsoportok kielégítése miatt nem nevezzük ezeket versenytársainknak. Tematikus parkok ma Magyarországon: Vidámpark – Budapest, AQUAPARK – Hajdúszoboszló, AQUARÉNA vízipark – Mogyoród, AQUACITY élmény- és csúszdapark – Zalaegerszeg. Amit mindenképpen leszögezhetünk: a Dél-Kapuja komplex projekt megvalósítása esetén, annak sokrétű, változatos, eltérő jellegű kínálati elemeinek köszönhetően nem lesz közvetlen versenytársa hazánkban.

4.4. Értékesítési terv A fürdő értékesítési és marketing tervének célja, hogy egy reálisan megvalósítható marketing koncepciót állítson fel, amely a tervezett fürdőberuházás megteremtését segíti, egyben kiválóan kiegészítheti a városi turizmus egyéb elemeit. A szolgáltatások sajátos természetéből adódóan a McCarthy-féle marketing-mix 4P-je további hárommal bővül, így kapjuk meg a szolgáltatások 7P-jét: •

Termék (Product)

•

Ár (Price)


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

Értékesítési csatorna (Place)

•

Kommunikáció (Promotion)

•

Emberi tényező (People)

•

Tárgyi elemek (Physical evidence)

•

Folyamat (Process)

4.4.1. Termék A Dél-Kapuja hármas egysége alapján a következő „termékekről”, szolgáltatásokról beszélhetünk: − oktatás, ismeretterjesztés, − kikapcsolódás, élményszerzés, − konferenciák, rendezvények megtartása. Az oktatás, ismeretterjesztés elsősorban az Ófalu és az Öko- és Agroturisztikai Park feladata. Az Ófaluban olyan oktató-nevelő munka megszervezése a cél, amely során a tanulók átélhetik az egykori abai, sárvízi emberek életmódját, szakmai bemutatók során élményszerűen ismerkedhetnek meg az egyes régi mesterségek munkafogásaival. Ez a program a hangsúlyt a hagyományos mesterségek és művészetek oktatására fekteti, melyet a hagyományos népi élet ritmusára és szokásaira alapoznak. Az tanrendbe illesztett oktatás mellett különféle nyári táborok, alkotótáborok szervezése is tervezett, ezzel is kihasználva az év minden egyes napját, az infrastruktúra egész évben rendelkezésre állását. Az Ófalu helyszín a hagyományos eszközök (szövőszék, fazekaskorong, stb.) és az újak használatának elsajátításához. Mindegyik régi, hagyományos eszköz kipróbálható, illetve azokon dolgozva tapasztalat szerzésére is alkalmasak. Az itt tanuló diákok a szakma mellé szemléletmódot kapnak, itt nem a tömeggyártásra, hanem az egyedi, jól megmunkált termékek készítésére, valódi értékek létrehozására tanítják őket. Tanítási szünetekben, nyáron művészeti és hagyományőrző táborok (népzenei, néptáncos és kézműves) színhelyévé válhat az Ófalu. Hasonlóan az Ófaluhoz az Öko- és Agroturisztikai Park kialakítása is a tanítást és az ismeretek átadását célozza. Az Emlékhelyen az ide érkezők a magyarságért sokat tett, de méltatlanul elfeledett, elfeledtetett, vagy a nagyközönség számára ismeretlen személyeket ismerheti meg. A Galambász Centerben, a Solymász-Agarász Vadásztanyán az érdeklődők


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 nemcsak bemutatókon vehetnek részt, hanem akár el is sajátíthatják a galambászat, a solymászat vagy az agarászat tudományát is (természetesen ez csak hosszabb idő alatt valósítható meg, így elsősorban a helyi és a környékbeli lakosok számára adódik meg ezen lehetőség). A parkban található Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeum is az ismeretek átadását szolgálja, itt „négy fal között” megtalálhatók azok a természeti és kulturális értékek (), amelyek a kistérségre jellemzőek, s melyek esetleg egy-egy túra közben az eredeti környezetükben is láthatók. A múzeumhoz tartozó tavon a vízi növény- és állatvilág térhódítása, sajátos környezetük, életközösségeik kerülnek bemutatásra. Ugyanide tartozóan különféle növénykultúrák is megtekinthetők, s a termesztés alapismeretei is megismerhetők. A múzeum épülete turisztikai információs pontként is szolgál, amely a látogatók felvilágosítására, tájékoztatására, a térségben található értékek, szervezett programok megismertetésére szolgál. Szervezett keretek között, szekéren, lóháton kisebb csoportok vihetők körbe a Sárvízvölgyében. Az útvonal összeállításánál azonban figyelembe kell venni a túrák hosszát, az útba ejthető látnivalókat, az ott eltölthető idő nagyságát. Ezekkel a túrákkal a Sárvíz-völgyének természeti értékeit (növény- és állatvilágát) lehet megismertetni, az ide érkező vendégekhez közelebb hozni. A Dél-Kapuja program az oktatáson kívül természetesen – turisztikai attrakció lévén – a kikapcsolódásnak, az élményszerzésnek is a színtere. Ezen különböző szabadidő eltöltési módok közül az egyik a termálfürdő által nyújtott fürdőszolgáltatás. Ennek alapját az élményés gyermekmedencék, az úszó- és tanmedence kialakítása jelenti, kiegészítő egyéb szolgáltatásként a fitness és wellness szolgáltatások (konditerem, masszázs, szauna, szolárium, stb.), a vendéglátás (étterem, büfé, kereskedelmi üzletek) és a sportolási lehetőségek (strandröplabda, teke, minigolf, lábtenisz) adják. A kínálat egyediségét jó ötletekkel, viszonylag egyszerűen lehet biztosítani, a fürdő atmoszférája a vevő elégedettségének azonban jelentős befolyásolója. Az élményszerzéshez kapcsolható az Ófalu azon szolgáltatása, hogy a látogatók autentikus környezetben

kipróbálhatják

a hagyományos

életvitelt.

Az

itt

lévő

parasztházak

szálláshelyként is funkcionálnak, a látogatók testközelből élhetik át a hagyományos magyar vidék mindennapjait. Emellett az iskolában tanító mesterek munkájának, az általuk elkészített


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 munkáknak a megtekintése, esetlegesen megvásárlása is elképzelhető. Az Ófalu területén megtalálható csárda a hagyományos alapanyagokból elkészíthető magyar ételekkel igazi gasztronómiai zarándokhellyé válhat, míg a szomszédos táncpajta népi mulatságok, hagyományőrző rendezvények állandó helyszíne lehet. Az

Öko- és

Agroturisztikai

Park

szinte minden

szolgáltatása

hordoz

magában

élményelemeket. A Parkban található projektek meglátogatásának egyik lehetséges módja a csoportos túrák szervezése. Ez alatt a vendégek tudatos, tervezett és szervezett körülmények közötti a Park projektelemeit magába foglaló végigvezetését értjük a következők szerint: − A Dél-Kapuja Emlékhely után a Tájvédelmi és Helytörténeti Múzeumnál a látogató megváltja a jegyét. − Végigsétál a múzeumon, majd a szomszédos minta-tó melletti sétányokon végigballag, megtekintve a tanösvények egyes állomásain feltűntetett látnivalókat, a természeti értékeket. − A tó után 6-8 fős szekerekre lehet pattanni, amely elindul a Galambász Centrum irányában. Mivel a szekerek meghatározott időpontokban indulnak, ezért a galambászok is meghatározott időpontokban röptetnek fel egy-egy galamb csapatot. A röptetés megtekintése alatt a vendégek a Galambász Centrumba érnek, ahol lehetőség nyílik körülnézni. A Galambász Centrumban versenyek rendezhetők, bemutatók tarthatók. Pl. a pergő fajta galambok jellegzetessége, hogy repülés közben az egyedek pörögnekforognak, a magasszálló galambok „specialitása” hogy igen nagy magasságokba szállnak, ahol egy-egy fordulójuk közben a nap megcsillan a szárnyaikon. Létezik olyan röptetés is bizonyos fajta galambokkal, hogy azok farkára sípokat erősítenek, s így az egyes, külön-külön röptetett csoportokból egy „zenekar” áll össze, s az általuk keltett hangokból, dallamokból egy kisebb zenemű alakul ki. De az egyszerű madársimogatás, az állatok kézbe vétele, gyűrűzése is maradandó élményt jelenthet. − Tovább haladva a szekerekkel a Solymász-Agarász Vadásztanyához érhetünk. Itt az agarak és a ragadózó madarak bemutatása, bemutatója, az állatok simogatása, etetése képzelhető el, de külön kérésre – időpont egyeztetéssel – kisebb csoportos vadászatok szervezése, vadételek elkészítése is kiegészítheti a kínálatot. − A következő állomás a Lovasudvar lehet, ahol a gazdálkodással is megismerkedhetnek a vendégek. Bizonyos lovassportok (díjlovaglás, fogathajtás, lovasíjászat) megtekintése, akár átélése, kipróbálása is a program részét képezheti. A lovak megülése, etetése,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 futtatása, akár csutakolása, a szerencsésebbeknek egy-egy ellés megtekintése örök életre meghatározó pillanatokat jelenthet. Ezen állomás további programokba való bekapcsolódást is jelenthet a Park látogatóinak, hiszen itt hosszabb időt igénylő lovastúrák, kocsikázások, a Tájvédelmi Körzet növény- és állatvilágát megismertető ökoturisztikai szolgáltatásokra történő bejelentkezésre nyílik lehetőség. − A területen visszafelé fordulva az Őshonos Állatok Karámja elé gördülnek a szekerek, ahol ritka, akár kihalás szélén álló fajok megpillantása, esetleg megérintése megint csak óriási élmény jelenthet a látogatóknak, s nem is csak a legkisebb korosztályoknak. A ridegtartással, annak hatásaival és sajátosságaival ismerkedhetnek meg a vendégek. − A terület több részén fellelhető utcai színészek, zenészek a projektek közötti „átmeneti” idők kitöltésében segíthetnek, s érdekes, színvonalas műsorokkal a Park színvonalát is megemelik. Az Öko- és Agroturisztikai Park konferenciák, rendezvények megtartását is lehetővé teszi, hiszen a múzeum épületéhez konferenciaterem is kapcsolódik. Az itt tartandó rendezvények látogatóit ezen épülethez csatlakozó, azt kiszolgáló vendéglátó egység és kereskedelmi szálláshely megépítése is tervezett. A konferenciaterem a park egyes elemeihez kapcsolódó rendezvények, gyűlések, konferenciák megtartásának ideális színtere, vállalati rendezvények, céges

összejövetelek

is

nagy

eséllyel

megrendezhetők

itt.

A

konferenciaterem

befogadóképessége 200 fő (mely három kisebb szekcióteremre is osztható), s a szálláshelyek és a vendéglátó egységek kapacitásai is ehhez igazodnak. Emellett az Ófalu községházán is lehetőség nyílik kisebb 30-50 fős rendezvények létrehozására. Ebben a helyiségben elsősorban az Ófaluval, annak szolgáltatásaival kapcsolatos rendezvények kapnak helyet. A marketing feladata az lesz, hogy komplex szolgáltatáscsomagokat hozzon létre, amely során összekapcsolódnak a Dél-Kapuján belüli és annak határain kívül található programok (pl. Sudár Napkeleti Ménes, Sárvíz-völgye Erdei Iskola, stb.).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




4.4.2. Árpolitika Hasonlóképpen az eddigiekhez, itt is elsősorban a hármas egységet vesszük alapul, mindegyiknél külön-külön árpolitika érvényesül. Ezen kívül az egyes szolgáltatások egyedi árakkal is rendelkeznek, valamint különféle csomagok kialakítását is célszerűnek találjuk. A Dél-Kapuja Termálfürdő árképzésnél a költségkalkuláció mellett fontos a versenytársak árainak figyelemmel kísérése. Az árak kialakításánál figyelembe vesszük a jelenleg működő fürdők hasonló szolgáltatásainak 2003. évi árait, valamint azt, hogy a tervezett komplexum minőségi, a kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat fog nyújtani. Az abai fürdő esetében a 2005-ös nyitásra tervezett árakat a mai árakon szerepeltetjük, mégpedig 6 és 4 %-os inflációt kalkulálva. Az összehasonlításban szereplő fürdők a régióból és a közvetlen térségből

kerülnek

szolgáltatásokat

ki,

nyújtó,

illetve hasonló

érdekességből méretű),

szerepeltetjük valamint

Sárvár

Cserkeszőlő újonnan

(hasonló megépült

élményfürdőjének aktuális árait is: Fürdő Agárd Tamási Igal Cserkeszőlő Sárvár Aba

Felnőtt belépő 1.200 500 700 700 1.200 900

Kedvezményes belépő 600 350 500 480 680

Bérlet 7.500 3.900/7nap 4.200/7 nap 4 200/hét 10.900/10 alk. 5.800/10 alk.

Kedvezményes Masszázs bérlet 5.000 1.000 1.900/7 nap 1.600 3.000/7 nap 1.100 2 850/hét 900 1.500 4.300/10 alk. 1.360-2.260

Szolárium

Szauna

390/6 perc 360/10 perc

340 650/2 óra 300 800 453

A fürdő árait a többi fürdőével összehasonlítva – elsősorban a legnagyobb konkurenciának számító Agárdi Termálfürdővel – megfigyelhetjük, hogy olyan nagy különbségek az árakban nem lesznek, hasonlóképpen a szolgáltatások minőségében sem lesz igazán eltérés. A minőség-ár arányban a termálfürdő jó helyet foglalhat el, drágának semmiképpen sem nevezhetjük. A beruházás technikai és esztétikai színvonalának ismeretében állapítjuk meg a fürdő árait, melyekből számított átlagár 840 Ft. Természetesen ezen árak csak első évben, a bevezetéskor jelentkeznek, az azt követő években a fürdő vezetősége az adott körülményeket mérlegelve elgondolkodhat az árak infláción felüli emeléséről, mi azonban itt ettől eltekintünk.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az általunk ajánlott 2005-ben bevezetésére kerülő bruttó árak a következő táblázatban találhatóak:

Megnevezés Élményfürdő Uszoda Komplex Szauna kert Élményfürdő bérlet Uszoda bérlet Komplex bérlet Masszázs Szolárium

Vendégek Helyi lakosok Teljes árú Kedvezményes Teljes árú Kedvezményes 1.000 600 1 400 8 000 5 200 12 200

750 480 1.120

500 300 700

500 6 000 4 000 3 840 2 400 8 960 5 600 1 500-2 500 400

375 240 560 3 000 1 920 4 480

Kedvezményes belépő vásárlására 14 éves kor alattiak (6 éves kor alatt ingyenes), érvényes diákigazolvánnyal, katonaigazolvánnyal rendelkezők, 62 év felettiek és nyugdíjas igazolvánnyal rendelkezők jogosultak. A helyi lakosok számára – a szauna kert kivételével – minden szolgáltatás 50 %-os kedvezménnyel vehető igénybe. Az élményfürdő belépőjeggyel az élményfürdőn kívül a belső szauna kabinok is látogathatók, míg a komplex jegy ezen kívül az uszodába történő belépést is lehetővé teszi. A szauna kert használata egységesen 500 Ft/nap, aminek az egyéni, magasabb szolgáltatási színvonal az oka. A bérletek 10 alkalomra szólnak, s 20 % engedményt foglalnak magukba. A masszázsnál fajtától függően alkalmazhatunk eltérő árakat, az időtartamuk azonban egységesen 20 perc. Egy szolárium jeggyel igénybe vehető időtartam: 10 perc. A Dél-Kapuja Ófalu esetében nem belépődíjakról, hanem a létesítmény működéséhez való hozzájárulásról célszerű beszélni, melynek értékét nem tervezzük magas szintre emelni, inkább kisebb (kb. 200 Ft) értéken szerepeltetni. Felmerül a „becsületkasszás” megoldás is, mivel ekkora összeg esetében a beléptető rendszer kiépítése, fenntartása nem biztos, hogy hatékony megoldásnak bizonyul. A becsületkasszával ellenben elnyerhetjük a látogatók bizalmát, és az esetleges „potyázók” által okozott bevételkiesést csökkentheti az elégedett vendégek önkéntesen nagyobb belépője is. Persze a „potyázók” benti fogyasztásáról sem szabad elfeledkezni.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az Öko- és Agroturisztikai Park árai tervezésekor a projektelemek szolgáltatásainak a Park szolgáltatásaihoz adott önköltségéből, valamint az üzemeltető szervezet működésének fenntartásához kapcsolódó költségek meghatározásából indultunk ki. Ezek alapján nettó 740 Ft-os belépőjegy esetén a Park üzemeltetése már megvalósítható (a belépőjegy összegének kalkulációja az 5.3. fejezetben kerül részletesen bemutatásra), 1.000-1.500 Ft-os belépőjegy pedig reálisnak mondható (ez a szolgáltatástartalmat nézve nem mondható soknak). Természetesen itt is lehet kedvezményekben gondolkodni: diák, nyugdíjas, csoportos, stb. Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a Dél-Kapuja mindhárom egységére egy kombinált belépő is kiadásra kerüljön, amely lehet napi-, illetve hetijegy. A napijegy egy „gyors túrát” jelenthet, amikor a látogatók szinte csak végigrohannak az Ófalun és a Parkon, s a Termálfürdőben megpihennek. Árának kialakításánál a jegyek összegéből (1.000+200+1.500 Ft) és 25 % kedvezményből indulhatunk ki, így véleményünk szerint 2.000 Ft egy ilyen jegyért elkérhető. A hetijegy esetében 7 alkalmas Termálfürdő belépő mellett – az üzemeltető igényfelmérése alapján – 1-1 vagy 2-2 alkalmas Ófalu és Park belépő is szerepel. Hasonló megfontolásokkal ezen jegytípus ára 5.000 és 7.000 Ft közé tehető. Az Öko- és Agroturisztikai Parkban található projektek külön szolgáltatásaiért a projektgazdáknak célszerű meghatározni azok árait, azonban a Parkot üzemeltető cégnek mindenképpen rálátása kell, hogy legyen ezen árképzésekre, nehogy imázs-problémák merüljenek fel. Hasonlóképpen kell kezelni az Ófaluban dolgozó mesterek eladásait is. Vigyázni kell a korrekt árszabásra, nehogy a túlzottan magas árak riasztónak hassanak, vagy éppen az alulárazás a bóvli érzetét keltse.

4.4.3. Értékesítési csatornák Direkt csatornák Saját értékesítő Leginkább a szolgáltatások bevezető időszakában egy értékesítési szakember megfelelő kiválasztás alapján a lehetséges „megrendelőket”, vevőkört felkeresi és tájékoztatja a DélKapuja program – és a kapcsolódó projektek – partnereinek személyre szabható ajánlatairól. Az alábbi társaságok, szervezetek vezetőit, illetve azok programjainak szervezőit érdemes megkeresni:


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − helyi és regionális vállalatok, cégek, − kereskedelmi bankok, brókercégek, − nemzetközi pénzintézetek, kockázati tőketársaságok, alapkezelők, − biztosítótársaságok, magánnyugdíjpénztárak, − legnagyobb magyarországi munkáltatók, − vezetőképző cégek, vezető-kiválasztó cégek, − szoftverfejlesztők, rendszerintegráló cégek, − PR ügynökségek, reklám- és médiaügynökségek, − telekommunikáció, távközlési szolgáltatók, − rendezvényszervezők, külföldi kereskedelmi kamarák, − szakmai szövetségek, gyógyszergyártók, -forgalmazók, − gépjárműgyártók vezérképviseletei. A fenti terület cím és névjegyzék listája különféle adatbázis szolgáltatóknál beszerezhető (pl. Budapest Business Journal). Ezen információkat javasoljuk kiválogatott adatbankban összerendezni és ezek alapján személyes megkeresésekkel „beharangozni” a megnyíló DélKapuja egységeit, szolgáltatásait. Ugyanez alkalmazható a VIP ügyfélnek számító hitelező bank irányában is, amelynek megfelelő vezetőit saját költségre érdemes vendégül látni. A bank havi értesítő leveleiben promóció alkalmazható nagy hatékonysággal (pl.: leválasztható szelvény, amellyel 20 % kedvezményt kap a jelentkező vendég.) Értékesítési partnerek A természet- és környezetvédelemhez, az ökoturizmushoz, egészségturizmushoz, a hagyományőrzéshez, népművészetekhez kapcsolódó, ezen területeken dolgozó szervezetek, intézmények, társaságok megkeresése, a velük való kapcsolatfelvétel ezen potenciális vendégkör rendezvényeinek, konferenciáinak, gyűléseinek, stb. a megszervezése, itt történő megtartása szempontjából elengedhetetlen. A Sárvíz-völgye és elsősorban a megye kereskedelmi szálláshelyeinek üzemeltetőivel érdemes lesz kooperálni, és esetlegesen megállapodásokban (partneri együttműködések) leszabályozni a vendégszámhoz kötődő jutalék mértéke mellett az alábbiakat is:


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 •

közös turisztikai termékcsomagok létrehozása és kínálatként való megjelenítése a turizmus piacán,

•

közös megjelenés turisztikai kiállításon és vásáron,

•

a kereskedelmi szálláshelyek által esetlegesen szervezett akvizíciós túrákon a Dél Kapuja egyes elemeinek (akár mindegyiknek) a részvétele,

•

a partnerek reklámanyagain a Dél-Kapuja program szerepeltetése,

•

a partnerek vállalják, hogy mindazon utazási irodákban, amelyekkel kül- és belföldön partneri kapcsolatot létesítettek, népszerűsítik a Dél-Kapuja szolgáltatásait, kínálati elemeit, hiszen az nem csak a Dél-Kapuja számára jelent pozitívumot, de a szálláshely szolgáltatásait is minőségileg növeli, akár nagyobb realizálható szobaárat is eredményezve számára, valamint általa az átlagos tartózkodási idő is emelkedhet,

•

a partnerek vendégei számára a Dél-Kapuja (ennek akár csak egy-egy eleme) kedvezményes belépődíjat alkalmazhat.

Oktatási intézmények Mindenképpen fel kell venni a megye, de az ország általános és középiskoláival a kapcsolatot (osztálykirándulások, erdei iskola, nyári táborok, stb.), illetve főiskolák és egyetemek megkeresése (alkotó táborok, szakmai gyakorlat, stb.) is indokolt. Hosszú távon kapcsolatok, együttműködések alakíthatók ki oktatási intézményekkel. Internet Saját honlap üzemeltetése célszerű, de önmagában nem képes értékesítésre. A honlap alábbi kulcsjellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen: − a domain neve legyen figyelemfelkeltő, a vendégkör igényeinek megfelelő (pl. www.delkapuja.hu, www.dk-termal.hu, www.dk-ofalu.hu, www.dk-okopark.hu), − legyen az összes nagy forgalmú keresőn lejelentve a megfelelő keresőszavak mindegyikével (pl.: fenti domain nevek, Dél-Kapuja, Termálfürdő, Ófalu, témapark, ökoturizmus, egészségturizmus, hagyományőrzés, stb. – és természetesen ezek német és angol megfelelői), − fényképes, áttekinthető, teljeskörű honlap konkrét árakkal, ahol az egyes egységeket, azok szolgáltatásait külön-külön be kell mutatni, a Termálfürdőt, az Ófalut, az Öko- és Agroturisztikai Parkot, a konferencia lehetőségeket, a vendéglátást, stb.),


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − válaszlehetőség egy kattintásra: e-mailban, részletesen: egyéni és csoportos belépőjegy foglalási űrlappal. Értékesítés helyieknek A helyi és a regionális médiában már a megnyitás előtt megfelelő információkat kell nyújtani a helyi és régióbéli lakosságnak. A programok legnagyobb része a helyi fiatalok oktatását, nevelését, elfoglalását célozza, így ezen csoportok elérése az iskolákban kell hogy kezdődjön, valamint a szülőkön keresztül. Indirekt csatornák Utazásszervezők, utazási irodák A külföldi turisták esetében az utazási irodák és tour operátorok szerepe jelentős. Feltétlenül bevonandók a kifejezetten az egészség-, kulturális- és ökoturizmusra szakosodott irodákat. Mivel a külföldiek egy – jelentős – része nem szervezett út keretében érkezik, fontos feladat hárul a külképviselői hálózatra, illetve az országba való belépést követően az információs irodákra. Szerződéssel is alátámasztott utazási irodai kapcsolatok kialakítása azért is indokolt, mivel ez az értékesítés viszonylag kis ráfordítással képes a látogatottság érzékelhető növelésére, ezért ennek a marketingprogramban jelentősebb szerepet érdemes szánni. A szervezett programokban résztvevők észrevételeinek kiértékelésével további kínálati finomítások tehetők meg a későbbiekben. Az értékesítés során külön kartotékban vezetendő az egyes partnerek speciális helyzete, kedvezményes belépő és csomagárai. Speciális kívánságok teljesítése, az ésszerűség határain belül, felár nélkül megvalósulhat. Külképviseletek A Magyar Turizmus Rt. külföldi képviseletei kedvező árú lehetőséget nyújtanak a szakmai piac illetve a közönségsajtó eléréséhez. A potenciális vendégkör eléréséhez célszerűnek tartjuk a Turizmus Rt. Bécs, München, Zürich képviseleteivel történő kooperáció kialakítását a fejlesztés első fázisában a nyitást megelőzően. Az alábbi konkrét területeken tud a külképviselet partner lenni:


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − utazási irodák és túraszervezők aktuális címlistája, − a külképviselet saját katalógusában való részvétel, − részvétel külföldi szakmai és közönségvásárokon a külképviselet által szervezett standon. További csatorna lehetőségek Folyamatosan figyelni kell a piac által használt értékesítési csatornákat, valamint az értékesítési vezető feladata kreatívan bővíteni a Dél-Kapuja komplex program hasznos értékesítési csatornáinak számát. A belföldi turisták esetében az értékesítés túlnyomórészt közvetlen kell legyen. Őket a marketing kommunikáció eszközrendszerével célozhatjuk meg, illetve az iskolák, különféle (a témákhoz

kapcsolódó)

szervezetek,

szerveződések,

kereskedelmi

szálláshelyek,

vendéglátóhelyek, egyéb szórakozási lehetőségek bevonásával lehet számukra az értékesítést fokozni.

4.4.4. Kommunikáció A kommunikációs politika alapvetően három fő eszközön alapul: a közönségkapcsolatok (Public Relations - PR), a reklám és az értékesítés ösztönzés (sales promotion - SP). Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások nagymértékben bizalmon alapulnak és nem személytelenül, hanem nagyon is erősen személyekhez kötődően valósulnak meg, a közönségkapcsolatok fontossága nem hangsúlyozható eléggé. A PR alkalmas arra, hogy a vendég és a szolgáltató bizalmi viszonyát elmélyítse, növelje a „szájpropaganda” hatékonyságát. Ez nemcsak a vendégek és a Dél-Kapuja egyes elemeinek viszonyában érvényes, de az értékesítési csatornák meggyőzésénél, a kapcsolatok erősítésénél is. További előnye, hogy viszonylag kicsi ráfordítással aránylag nagy eredmények érhetők el vele. A PR eszközrendszerének egyik legfontosabbika az úgynevezett study tour-ok vagy disztribúciós rendezvények egyrészt az értékesítési csatorna szereplői – utazási irodák, tour operátorok, partnerek (iskolák, szállodák, szakmai szervezetek, stb.), információs irodák –


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 számára, másrészt az országos és helyi, valamint elsősorban a szaksajtó (természet- és környezetvédelem, turizmus, egészségügy) képviselői részére. Egyesek a PR, mások az értékesítés ösztönzés eszközének tekintik a turisztikához tartozó szakvásárokon, valamint kiállításokon való megjelenést. Ezek közül a Termálfürdő szempontjából fontos a kifejezetten az egészségturizmus piacára specializálódott stuttgarti, bécsi, moszkvai és utrechti kiállításokon való részvétel. A Park, a természetvédelemhez, ökoturizmushoz kapcsolódó rendezvények jelenhet meg pl. a WWF, a Környezetvédelmi Minisztérium

konferenciái,

Magyar

Természetvédelmi

Biológiai

Konferencia,

Ökokonferencia. Az Dél-Kapuja programegyes elemeinek (de legalább a termálfürdőnek) minden évben legalább 6-8 idegenforgalmi vásáron meg kellene jelennie külföldön és belföldön egyaránt (azért említettük meg külön a fürdőt, mert az ő megjelenése mindenképpen fontos az üzemelése szempontjából, azonban ekkor nemcsak a fürdő, hanem a komplex Dél-Kapuja projekt is bemutatásra kerül, ami a Termálfürdő vonzerejét is növeli). A vásárokon saját informátorral célszerű megjelenni, így az érdeklődők igényeiről első kézből lehet tapasztalatokat szerezni. Az ezeken való közvetlen megjelenés természetesen költséges, de itt is megvalósítható az összefogás más szolgáltatókkal, illetve az országos marketing szervezet és a külképviselői hálózat bevonása is elképzelhető. A PR szolgáltatóiparban különösen fontos része az úgynevezett belső PR. A bizalmi jellegű fürdő-szolgáltatásnál jelentősége van a dolgozók képzésének, a kiváló szaktudás mellett a nyelvtudásnak, a motiválásnak is, hiszen ők azok, akik a vendégekkel közvetlen kapcsolatban állnak. Azon projektek esetében, ahol az ötletgazda nemcsak a megvalósításban, hanem az üzemeltetésben is részt vesz személyesen, ott a motiváltság, a szaktudás (hiszen a képzettsége, képességek alapján születtek az ötletek) nem lehet szűk keresztmetszet. A nyelvtudásnál minden esetben a potenciális küldő területek nyelveit – vagy legalább az angolt, mint a nemzetközi kommunikáció nyelvét – célszerű legalább alap szinten beszélni. Az Öko- és Agroturisztikai Parkban szervezett csoportok esetében akár egy-egy tolmács is alkalmazható (akár egyetemisták, főiskolások alkalmazása is megoldható).


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 A reklám eszközei közül a közterületi reklámhordozók (főleg a határokon, autópályák mellett), információs, invitáló és irányító táblák a vendégek orientálódását segíthetik. Ezek elsősorban kistérségi elhelyezésűek, illetve a megközelítés útvonala mellett kerülnek kihelyezésre. A határállomásokon, kereskedelmi szálláshelyeken, vendéglátóhelyeken és információs irodákban, a közeli nagyvárosok bevásárló központjaiban és benzinkutaknál elhelyezett szórólapok szintén a reklám eszközei lehetnek. A Dél-Kapujának minden évben kb. 15-20.000 példányban kell elkészíteni leporellóját, amely a reklám hatékony eszköze, hiszen viszonylagosan szolidabb befektetéssel hosszabb időn keresztül juttathatók el a potenciális vendégkörhöz. A multimédiás eszközök alkalmazása egyre elterjedtebb, ezért az Internet kínálta lehetőségek kihasználásától sem tekinthetünk el. A község saját, folyamatosan frissített, magyar-angol nyelvű honlappal (www.aba.hu) rendelkezik, de a komplexumnak szintén saját magyarnémet-angol nyelven olvasható honlapot szükséges elkészíttetnie. A Dél-Kapuja, illetve egyes elemeinek széles tömegekkel való megismertetése ezen keresztül már a nyitás előtt el kell hogy kezdődjön, az itt megtalálható információkat pedig folyamatosan frissíteni, aktualizálni szükséges. Az Internet rendkívül dinamikusan fejlődő információs felület. A világ fejlett régióiban ma már az Interneten történik a program kiválasztások döntő hányada, a szállás- és repülőjegy foglalások is egyre nagyobb hányadban itt zajlanak. Ma már a turisztikai kínálat többsége is jelen van az Interneten, a legkisebb falusi fogadók is felismerték ennek a promóciós csatornának a jelentőségét. Népszerűsége talán abban rejlik, hogy hatalmas mennyiségű, de a kereső programoknak köszönhetően mégis kereshető módon lehet információkhoz hozzájutni rövid idő alatt, csekély költségek mellett. A kínálati oldalról pedig nagy előny a folyamatos frissíthetőség, az alacsony fenntartási költség és mindenek előtt az, hogy a közölt adatok azonnal, az egész világon elérhetővé válnak. A legköltségesebb reklámeszközök a médiában való megjelenés eszközei, azonban bizonyos esetekben szükségesek. Fontos, hogy a reklámok elhelyezését minden esetben tudatos kiválasztás előzze meg a megcélzandó célcsoport és termék pontos ismeretében, továbbá hatékonyságvizsgálat kövesse azt. A médiakör határát a kistérségi és regionális írott sajtónál érdemes kijelölni. Az országos hatókörű lapok időszakonként kibocsátott témaspecifikus mellékleteiben való megjelenések ugyanakkor alkalmazhatók, amelyeknek az árai is jóval kedvezőbbek.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




Elképzelhető, sőt javasolt az első közös, kistérségi turisztikai kiadvány megjelenése is, melynek elsődleges célja az, hogy a térségben élők számára összefoglalóan megmutassa a Sárvíz térségének potenciális ökoturisztikai vonzerejét, azok fejlesztésének lehetőségeit. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a tervezett fejlesztések sok esetben azért buknak meg, mert az elméleti elképzelések nem találkoznak a megvalósítókkal, a lakossággal, a vállalkozókkal, egyéb szervezetekkel. A fejlesztési dokumentumok sokszor nem jutnak el a lakossághoz, illetve a vaskos irományok általában nehezen értelmezhetőek a gazdaságfejlesztésben nem járatos emberek számára. A kiadvány alkalmas arra is, hogy a térségen kívül élők számára bemutassa a terület szépségét, adottságait. A Dél-Kapuja reklámozásához – figyelembe véve az egyes médiatípusok előnyeit és hátrányait – a következőkben adunk javaslatot a médiamix kialakításához: Médiatípus

Előnyök

flexibilitás, jó helyi piacterítés, Napilap széles körű elfogadás, nagymértékű bizalom egyesíti a látvány, a hangot és a mozgást, • jobban érzékelhető hatás, Televízió • magasabb figyelemküszöb, • nagyobb terítés, • a kábeltévé új szegmentációs lehetőségeket nyújt • tömeges használat, • nagyfokú földrajzi és Rádió demográfiai szegmentáció, • olcsóság • nagyfokú földrajzi és demográfiai szegmentáció, Képes hetilapok, magazinok • bizalom és presztízs, • jó reprodukciós lehetőség, • flexibilis, • nagyszámú ismétlés Közterület • olcsó • nincs nagy konkurencia • széles közönség Internet • nincs földrajzi korlátozás, • szegmentálható közönség Forrás: Suzanne Bősze Irving: A marketingtervezés gyakorlati útmutatója • • • • •

Hátrányok • • • • • •

• • • • • •

rövid élettartam, rossz reprodukció jelentéktelen másodlagos olvasóközönség magas költségek, nagy reklámsűrűség, kevesebb lehetőség a közönség kiválasztására

csak hallható, alacsonyabb figyelemküszöb, mint a tv-nél, nincs standard árstruktúra hosszú elővásárlás szükséges, példányszámveszteség, helyezés nincs biztosítva

•

a közönséget nem lehet kiválasztani, a kreativitás korlátozott

• • •

új médium hatékonysága még ismeretlen, egyelőre limitált közönség

•

Az értékesítés ösztönzés vagy sales promotion eszközrendszerében elsősorban az értékesítés növelését célzó olyan tevékenységeket kell megemlítenünk, amelyek a PR és reklám


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 eszközrendszerét kiegészítve rövidtávon vezetnek eredményre. A kialakított szolgáltatások megismertetése érdekében érdemes az eszközrendszer olyan elemeivel élni, mint az átlagosnál magasabb jutalék, a kedvezményes akciók meghirdetése mind a vendégek, mind pedig az értékesítési csatorna résztvevői között.

4.4.5. Emberi erőforrás Az emberi erőforrás (human resources) minden szervezet és vállalat kialakításában és fejlesztésében kulcsfontosságú szerepet kap, menedzselése a vállalati kultúra kialakításában is elengedhetetlen. A megfelelő humán erőforrás kialakításához szükséges megvizsgálni a DélKapuja egységeit üzemeltető vállalat tevékenységeit, és jól körülhatárolt munkaköröket kialakítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy milyen személyi feltételei vannak egy-egy munkakör betöltésének, azaz a munkakörökhöz személyi feltételeket kell rendelni. Tehát nemcsak a megfelelő mennyiségű munkaerőt szükséges biztosítani, de a megfelelő minőségűt is. Ennek eléréséhez szükséges a humán erőforrás menedzsment eszköztárát megfelelően alkalmazni. Az alkalmazottak, a bérbevevők kiválasztásánál fontos, hogy azonosulni tudjanak a komplexum imázsával, érezzék a belső késztetést arra, hogy az ide látogatók egy másik világba csöppennek, s nekik ezt a világot kell prezentálniuk. Természetesen mindemellett a szakmai tapasztalatok a megfelelő végzettséggel párosítva, az idegen nyelvek ismerete, és a vendégszeretet elengedhetetlen feltétel. Fontos követelmény, hogy a fürdő, a park munkatársai, az Ófaluban dolgozó művészek minimum 1, de inkább 2 idegen nyelven, legalább alapfokon beszéljenek és az egyes létesítményeknél úgy álljon össze a személyzet, hogy minden műszakban legyen valaki, aki angolul

vagy

németül

beszél.

Szervezett

csoportok

esetében

alkalmi

tolmácsok

foglalkoztatására is sor kerülhet (diákok, hallgatók bevonása). Véleményünk szerint a Termálfürdő az, amely komolyabb munkaerőigényre tart számot, az Ófalu elméleti oktatását végző személyek száma, munkaköre, fizetése, stb. törvényileg meghatározott. Az Öko- és Agroturisztikai Park esetében elsősorban az üzemeltetést végző szervezet menedzsmentjéről beszélhetünk, az egyes projektelemeket a projektgazdák működtetik, az alkalmazottak kérdése is rájuk tartozik. A Parkot üzemeltető cég az együttes  107 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 fellépést, a közös megjelenést, a programok összehangolását segíti elő, a projektgazdáknak azok Parkban végzett tevékenysége után a belépőjegyek bevételéből azok ellenértékét kiegyenlíti. A szezonális ingadozás zökkenőmentessé tételében az egyes projektgazdák segítségére lehet, pl. a szekerezéshez mezőgazdasági egyetemek hallgatóit, tolmácsolásra bölcsészettudományi egyetem hallgatóit mozgósíthatja. A következőkben felmérjük a Termálfürdő és az Öko- és Agroturisztikai Park munkaerő szükségletet, azt hogy a munkakörökhöz milyen tevékenységek kapcsolódnak, illetve azok hogyan csoportosíthatók. A munkakörtervezés része a munkaidő-gazdálkodási terv is. A következő táblázatban foglaltuk össze a szükséges munkaköröket, valamint a munkakörökhöz kapcsolódó fő tevékenységeket (a létszám oszlopában szereplő számok az állandó + az időszaki alkalmazottak számát mutatják). Dél-Kapuja – Termálfürdő Munkakör

Létszám (fő)

Fürdő igazgató

1

Gazdasági igazgató

1

Műszaki igazgató

1

Marketing asszisztens

1

Pénzügyi munkatárs Adminisztrátor Pénztáros, recepciós Medence felügyelő Szauna felügyelő Masszőr Fitness animátor

1 1 5 7+3 3 5+2 3

Gépész, karbantartó, éjjeliőr

7

Kertész

2

Takarító Összesen

7 45+5

Feladatkör Szolgáltatási és karbantartó részleg irányítása, felügyelte, fürdő üzemeltetési rendjének meghatározása, szabályozása, munkaköri leírások, pályázatok Számviteli és kontrollingrendszer kialakítása, beszámoló elkészítése. Pályázatok, kedvezményes hitellehetőségek kutatása kiaknázása. Folyamatos költség és bevételmonitoring A fürdő napi ügymenetének a lebonyolítása, alkalmazottak felügyelete, feladatok előírása, ellenőrzés, a fürdő karbantartó részlegének szabályozása, irányítása Marketingstratégia kialakítása, megvalósítása, marketingkommunikációs tervek elkészítése, végrehajtása, a fürdő arculatának, imázsának ápolása, javítása A gazdasági igazgató munkájának segítése, adminisztratív teendők Adminisztratív teendők, számítógépes nyilvántartási rendszer kezelése Jegyárusítás, információ nyújtás Úszásoktatás, az úszómedence felügyelete Szaunák és szoláriumgép rendeltetésszerű használatának biztosítása Vendégek igény szerinti masszírozása Aerobik és egyéb fitness programok levezetése, fitness-wellness tanácsadás A fürdő műszaki üzemeltetése, medencék töltése, üzemeltetése, gépek és az épület karbantartása, kutak, tárolók üzemeltetése, fürdő védelme A fürdő területének, parkjának, az épületben található növényzetnek rendben tartása Létesítmény takarítása

Dél-Kapuja – Öko- és Agroturisztikai Park Munkakör

Létszám (fő)

Feladatkör

Parkigazgató

1

Munkatársak munkájának összehangolása, azok irányítása, felügyelte,


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Létszám (fő)

Munkakör

Pénzügyi vezető Értékesítési, munkatársak

a park üzemeltetési rendjének meghatározása, szabályozása, munkaköri leírások, pályázatok Számviteli és kontrollingrendszer kialakítása, beszámoló elkészítése. Pályázatok, kedvezményes hitellehetőségek kutatása kiaknázása. Folyamatos költség és bevételmonitoring Marketingstratégia kialakítása, megvalósítása, marketingkommunikációs tervek elkészítése, végrehajtása, a fürdő arculatának, imázsának ápolása, javítása. Igényfelmérés, termékfejlesztések, programlehetőségek felkutatása. Adminisztratív teendők, számítógépes nyilvántartási rendszer kezelése Jegyárusítás, információ nyújtás

1 programszervező

Adminisztrátor Pénztáros, recepciós Összesen

Feladatkör

3

1 4 10

Az egyes munkakörök betöltésénél figyelni kell arra, hogy megfelelő végzettséggel és tapasztalattal (szolgáltatási szektorban szerzett) rendelkező alkalmazottak kerüljenek felvételre. A munkaidőt a munka törvénykönyv szabályozza, az alkalmazottak heti 40 órát dolgoznak, nagy részük forgásos rendszerben. Egyes munkakörök betöltését rugalmas munkaidővel lehet ellátni, az adott munkakörök természetéből fakadóan. Minden munkakörhöz tartozó munkaidő magába foglal 30 perc ebédszünetet. Az Dél-Kapuja Termálfürdő nyitvatartási idejére az alábbi javaslatot tesszük: •

Élményfürdő és szauna kert:

9-21 óráig – főszezonban (ápr. 15.-szept. 15.) 10-18 óráig – főszezonon kívül

•

Uszoda:

7-19 óráig

Az Dél-Kapuja Ófalu a nyitvatartási idejére az alábbi javaslatot tesszük: •

A műhelyek esetében:

10-18 óráig

•

Vendéglátó egységek esetében:

10-23 óráig

Az Dél-Kapuja Öko- és Agroturisztikai Park nyitvatartási idejére az alábbi javaslatot tesszük: •

Főszezonban (jún. 1.-aug 31.):

9-19 óráig

•

Főszezonon kívül:

10-16 óráig

4.4.6. Tárgyi feltételek A tárgyi elemek a Dél-Kapuja „programcsomag” fizikai értelemben látható környezetét foglalják magukba, s az egységes megjelenés irányába mutatnak. Ez egyrészt a külső


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 környezet, mint a parkoló, a tájékoztató jelzések (hogyan tudunk eljutni a Dél-Kapujához, azon belül az egyes programok helyszínére), a külső design, a tereprendezés, azaz a fürdő kialakítása, növényzetének telepítése, épületeinek külső képe és a közvetlen környezet. A Dél-Kapuja megjelenését az egységes arculat mellett a komplex program jelképe, szimbóluma, logója (az Öreg Tölgy) is segíti. Másrészt magában foglalja a belső környezeti elemeket, mint a fürdő épületeinek belső berendezését, belső tájékoztató jelzések, táblák elhelyezését (mi hol található a Dél-Kapuja egyes egységein belül, hogy lehet eljutnia különböző medencékhez, programokhoz, különböző szolgáltatásokhoz), külalakját, belső elrendezését. Harmadrészt figyelmet kell szentelni az egyéb kézzelfogható tényezőkre is, mint a névjegykártyák, a céges papír, a számlák, fizetési bizonylatok, a jelentések, az alkalmazottak öltözéke, az egyenruhák, a prospektusok.

4.4.7. Folyamat E területen fontos, hogy az ide látogatók számára könnyen megtalálható és megközelíthető legyen az összes szolgáltatás. Ezen belül az egyes egységek, azok szolgáltatásai szerint is ki kell dolgozni a folyamatterveket, amelyek kialakításával megkönnyítik a vendégek itt tartózkodását. A szolgáltatási folyamat politikája azoknak a folyamatoknak a tervezését és irányítását jelenti, amelyek hatással lehetnek a szolgáltatás minőségének megítélésére, és így az igénybe vevők elégedettségére. A Dél-Kapuja egységei vezetőségének, szakembereinek rátermettsége, tudása és tapasztalata biztosítja ezen folyamatoknak az ésszerűségét és egyszerűségét. Az épületek belső elrendezésénél figyelembe kell venni, hogy a folyamatok egységet alkossanak, ennek megfelelően hasznos folyamatterveket készíteni a látogatók útvonalának megtervezéséhez. Ez vonatkozik a tanösvényekre, túraprogramokra is. Fontos kérdés például a panaszhelyzet kezelése, hiszen a vendégek elégedetlensége önmagában sem kívánatos jelenség, azonban ez a szituáció a „frontvonal” normál folyamatait is megzavarhatja. Sajnos nem csak az emberi tényező, hanem a „technika ördöge” is beleszólhat a szolgáltatási folyamatokba, melyek számba vehető részére szintén érdemes lehetséges megoldási módokat felvázolni a gyors intézkedések érdekében. Előre bejelentkezett csoportok esetén nem jelenthet gondot a munkaerő megfelelő szervezése,  110 Budapest, 2004. augusztus

AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 beosztása, azonban a hirtelen megjelenő nagyobb tömegek kezelésére is ki kell dolgozni akcióterveket. Hatékonyság mérése, visszacsatolás A marketing-mix elemeinek áttekintése után, – szorosan ide tartozóan – nemcsak a marketing-mix elkészítése nélkülözhetetlen feladat, hanem a megfelelő visszacsatolás is, az eredmények mérése, esetleges változtatások eszközölése a marketing-mixben. Az érdeklődések regisztrálása és a marketing eszközök hatékonyságának folyamatos mérése, figyelése hosszú távon megalapozza a jó „marketing befektetést”. Nagyon fontos, hogy a hirdetések, reklámok – szájreklám (!) is – és más megjelenések hatékonyságát, illetve visszajelzését mérjék. Ezekre az információkra lehet építeni a következő évek marketing-mixét. Fontos egy jó adatbázis – közönségcímek – kiépítése, akár törzsvásárlói kártyarendszer létrehozása.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




5.

PÉNZÜGYI VONATKOZÁSOK

5.1. Dél-Kapuja – Ófalu Az Ófalu projekt alapvetően egy 3 szintű iskolarendszer, mely egyben turisztikai vonzerőt is jelent. Az Ófalu beruházási költségeit két felé bonthatjuk, az épületek és berendezések költsége, valamint a tereprendezés költségei., Az épületek összes alapterülete 4700 m2. Az épületek hagyományos, olcsó, hatékony és időtálló megoldásokkal készülnek el. Kivitelezésükben szakemberek felügyelete mellett „társadalmi munkára” is számítunk. Az épületek későbbi lakói, használói is részt vesznek azok elkészítésében. Az épületek négyzetméterenkénti becsült költsége 80-120 eFt, funkciótól függően. Átlagosan 110 eFt/m2 költséggel számolva az épületek összköltsége ~517 millió Ft. A tereprendezés költsége egyelőre nehezen előre becsülhető, a talajvizsgálatok függvényében jelentős eltéréseket mutathat. Becslések szerint kedvező esetben 50, kedvezőtlen esetben 100 millió Ft körüli összeget is kitehet a terület lecsapolása, feltöltése és a tavak kialakítása. Az Ófalu kialakításának teljes beruházási költsége tehát ~550-600 millió Ft körüli érték lehet, egyes becslések szerint akár magasabb összeget is elérhet. A működéssel kapcsolatos költségeket több felé bonthatjuk: 1. Az itt dolgozó művészek és oktatók – más helyekkel ellentétben, ahol bérleti díjat fizetnek – itt a műhely használatáért cserébe oktatást és mesterségük turistáknak történő bemutatását vállalják. Mindezt szervezett keretek között, hogy meg legyen a helye az alkotásnak és az oktatásnak/bemutatónak egyaránt. E megoldás előnye, hogy a művészek nincsenek „termelési kényszerben”, így sokkal produktívabb munkára képesek. Saját alkotásaikat természetesen értékesíthetik az ide látogatóknak, mely saját bevételeiket képezi. E megoldással jól jár az iskola is, mert nem kell honoráriumot fizetnie, és jól jár a művész is az előbb említett kényszermentesség miatt.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 2. A művészeti alapiskola jelenleg is működik, a projekt révén azonban új otthont kap, mely eredeti környezetébe helyezi az oktatott művészeti ágakat. Az oktatás alapvetően állami finanszírozásra épülne, mely normatíva alapján finanszírozná az oktatást. Az alapiskola éves költségvetése jelenleg 50 millió Ft körüli, mely ~800 diák oktatását jelenti (ebből ~200 fő abai). A jelenlegi 60-100 eFt/fő/év normatíva alapján azt mondhatjuk, hogy az oktatás enyhén deficites, de alapvetően önellátó tevékenység lenne. 3. A művészeti középiskola működése nagyjából azonos lenne az alapiskoláéval, azzal a különbséggel, hogy az itt elérhető normatívák valamivel magasabbak átlag 120 eFt/fő/év, azonban a tanárok magasabb javadalmazása miatt a költségvetés másik oldala is jelentősebb. A középiskolában a tervek szerint kezdetben 1+4, majd később további két osztály indulna, évfolyamonként 27 fővel, mely összesen mintegy ~200 diák oktatását tenné lehetővé. Az előbbiek alapján a középiskola éves költségvetése 24 millió Ft lenne, mely szintén állami normatívából lenne finanszírozható. 4. Az egyetemi oktatás beindítását egy Norvég Egyetem vállalta magára. Az első 5 évben saját forrásokból finanszírozná az oktatás költségeit, később amikor már bejáratódottan működik a képzés, könnyebben lehet rá állami akkreditációt és támogatást kapni. A háromszintű képzés egy helyen történő megvalósításának előnye alapvetően a méretgazdaságosságban rejlik. Nem akarunk „nagyüzemet” létrehozni, azonban bizton állítható, hogy a képzésekre jelentős számú jelentkező várható, akik akár fizetni is hajlandóak a képzésekért, melyből kiegészíthető az állami normatíva. A méretgazdaságosság az alábbiakban nyilvánul meg: − az egyes oktatási szintek eszközigénye összevonható − a szállás és étkeztetés nagyobb volumenben biztosított − az egyes iskolák adminisztratív és egyéb közös funkciói összevonhatók − megfelelő ütemezéssel az egyes eszközök és építmények kihasználtsága optimális szintre növelhető A felsorolt működési finanszírozásokon túl egyéb jövedelemforrások is rendelkezésre állnak, melyek önmagukban rentábilisak, sőt akár jövedelmezőek is, mely az oktatás költségvetésén keletkező lyukak betömésére is alkalmas:


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − A fürdővendégek kb. 15-20 %-a (~30-36 ezer fő) megtekinti az Ófalut 200 Ft-os hozzájárulás ellenében, melyből éves szinten 6-7 millió Ft bevételre lehet szert tenni. Az összeget nem feltétlen belépőként inkább becsületkassza jelleggel hozzájárulásként lehetne szedni a vendégektől (költséghatékonyság érdekében, a befizetendő összeg nagysága és a beléptetéshez szükséges emberi erőforrás igénye miatt ezen kérdés mélyebb vizsgálatát mindenképpen megfontolásra javasoljuk az üzemeltetőnek). − A csárda étkezési szolgáltatásai nyereséget is termelhetnek elsősorban a jelentős számú turista révén (itt is kb 30 ezer fővel számolhatunk minimum 800-1.000 Ft-os átlagos költéssel, melyből 25-30 millió Ft bevétel nyerhető, a bevételek 40-60 %-a az Ófalu nyereségeként realizálható). − A parasztházak és a kollégiumi férőhelyek tanítási szezonon kívüli értékesítéséből is jelentős bevétel nyerhető. A kollégiumban szállásolhatók el a nyári táborok vendégköre, akik egyéni megegyezés szerint fizetnek, esetleg barter megoldásokkal operálnak. A parasztházak kiadása sokkal jövedelmezőbb lehet, ugyanis az autentikus környezet egyedivé teszi a szálláshelyet és így önmagában is turisztikai attrakciót jelent, így magasabb (akár napi 5-6 eFt-os) áron értékesíthetők. Az éves forgalom függvényében (5-15 ezer fő/év) akár 50-100 milliós bevételre is szert lehet tenni. − A diákok alkotásit havi-kéthavi árverés keretében értékesíthetik, melyből befolyó bevétel egy része szintén az Ófalu üzemeltetője bevételét képezi). − Az egyetemi képzés oktatói felnőttképzést is folytatnának, mely a meglévő infrastruktúrát kihasználva jelentős kiegészítő jövedelmekre lehet szert tenni. − A tanéven kívüli időszakban nyári táborok szervezésével is bevételre lehet szert tenni, melyhez kapcsolódik a csárda és a szálláshelyek bevétele is. A táboroztatás díjai egyedi megállapodások tárgyát képezik. − Konferenciák szervezéséből is jelentős bevétel nyerhető (800-1000 Ft/fő/rendezvény) éves szinten 1-1,5 millió Ft. A fentiek figyelembe vételével megállapítható, hogy az Ófalu projektben helyet kapó oktató funkció önfenntartó, az azt kiegészítő (szállás, ellátás, programszervezés, stb.) egyéb funkciók azok, amelyek jövedelemtermelésre is alkalmasak.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




5.2. Dél-Kapuja – Termálfürdő A fürdő beruházásáról külön tanulmány készült mely részletes gazdaságossági számításokat tartalmaz, ennek lényegét foglaljuk össze az alábbiakban: Beruházási forrásigény A fürdő beruházási forrásigénye ~ 2 Mrd forint nettó (ÁFA nélküli) árakon. A beruházás forrásösszetételével kapcsolatban konkrét információk egyelőre nincsenek, befektető bevonására lesz szükség a projekt megvalósításához. Működési bevételek A beruházás eredményeként keletkező bevételi forrásokat alapvetően 4 részre oszthatjuk: –

belépőjegyekből származó bevételek (évi 150-240 ezer fő vendégszám)

–

kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételek (szauna, masszázs, szolárium),

–

fitness szolgáltatásokból származó bevételek (squash, fitnessterem),

–

bérbeadott területek bevételei.

A fent leírt bevételeket összesítve az alábbi diagramon vizsgálhatjuk meg: millió Ft 350

Bevételek alakulása

300 250 200 150 100 50 0 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. Belépőjegyek bevétele

Squashpálya bevétele

Szauna bevétele

Szolárium bevétele

Bérbeadás bevételei

Fitnessterem bevétele

Masszázs bevétele

A diagram oszlopai jól illusztrálják a bevételek alakulását mind abszolút értékben, mind egymáshoz viszonyítva. A relatív értékeket tekintve a legnagyobb részt a jegybevételek és a


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 masszázs bevételei teszik ki 70 % illetve 21 % % körüli értékkel, a többi összetevő együttes részaránya 9 % körüli. Működési költségek Az

anyagjellegű

ráfordítások

előrejelzésekor

más

hasonló

fürdők

költségadatait

arányosítottuk, a bérköltségek, az amortizáció és pedig a rendelkezésre álló inputadatok (létszám, beruházás összege, leírási kulcsok) alapján határoztuk meg. Az egyes költségkategóriák alakulását az alábbi diagram mutatja be: Működési költségek alakulása

millió Ft 250 200 150 100 50 2005.

2007.

1. Anyagjellegű ráfordítások

2009.

2011.

2013.

2. Személyi jellegű ráfordítások

2015.

3. Értékcsökkenés

2017.

2019.

4. Egyéb ráfordítások

Eredményszámítások A projekt eredményességének vizsgálatakor az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéből indulunk ki. A kategória értéke már az üzemelés első évében pozitív igaz elég kicsi, mely abból adódik, hogy a központ kihasználtsága ekkor még alacsony szintű, az üzemelési költségek azonban már ekkor is jelentkeznek. Később a kategória 60 millió Ft körüli értéket, majd az értékcsökkenés visszaesésével évi 120 millió Ft feletti értéket vesz fel. A projekt finanszírozása kapcsán nem számoltunk hitel felvételével, valamint pénzügyi befektetésekkel sem, így pénzügyi eredmény nem módosítja az előző kategóriát. Rendkívüli eredménnyel sem számoltunk lévén azok rendkívüli események eredményeképpen keletkeznek, melyeket előre jelezni nem lehet.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 A fenti eredménykategóriák előjeles összegeként jutunk el az adózás előtti eredményhez, melyet a társasági adóval módosítva kapjuk az adózott (nettó) eredményt. Az eredménykategóriák alakulását az alábbi diagramon követhetjük nyomon:

Eredménykategóriák alakulása

millió Ft 140 120 100 80 60 40

Üzemi eredmény

20

Nettó eredmény

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019.

Cash-flow és megtérülési idő A cash-flowt az alábbi módszerrel kalkuláltuk: Adózott eredmény (–)

Beruházás összege

(+)

Amortizáció

=

Cash-flow

Az így kapott évenkénti pénzáramokat a következő diagram szemlélteti: Cash-flow

millió Ft 160 140 120 100 80 60 40 20 2005.

2007.

2009.

2011.

2013.

2015.

2017.

2019.

A diagramon látható, hogy már kezdettől jelentős cash-flow áll az üzemeltető rendelkezésére. A diagramon is látható csökkenés oka a növekvő reálbérek miatti folyamatos bérköltség-


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 növekedés, valamint az amortizáció csökkenésével megnövekvő adóalapból következő társasági adó növekedés. A pénzáramok kumulált összegének alakulását a következő diagramon követhetjük nyomon: Cash-flow arányos megtérülés

millió Ft

Kumulált pénzáram

500 0 2004.

2006.

2008.

2010.

2012.

2014.

2016.

2018.

2020

2022

-500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500

A diagramon is jól látható a kezdeti beruházási költség felmerülése (2004-ben), valamint az, hogy az évente jelentkező 100-140 millió Ft-os pénzáramok a beruházás aktiválásától számított 16. évben történő megtérülését biztosítják. A 15,2 év megtérülési idő a hasonló típusú beruházásokhoz viszonyítva önmagában jónak mondható.

5.3. Dél-Kapuja – Öko- és Agroturisztikai Park Az Öko- és Agroturisztikai Park beruházási költségeit az alábbiakban foglaljuk össze: Galambászcentrum

15 millió Ft

Solymász agarászcentrum

20 millió Ft

Lovasudvar

50 millió Ft

Tavak kialakítása

4 millió Ft/ha

3 ha

12 millió Ft

Konferenciaépület

250 eFt/m2

350 m2

88 millió Ft

Vendéglő

250 eFt/m2

800 m2

200 millió Ft

Vendégházak

150 eFt/m2

3 000 m2

450 millió Ft

2

2

60 millió Ft

Múzeum Összesen

150 eFt/m

400 m

895 millió Ft


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 Az Öko- és Agroturisztikai Park pénzügyi terve azon alapfeltételezésen alapul, hogy az itt nyújtott szolgáltatásokat nem lehet egyenként (személyenként) értékesíteni (pl.: nem lehet galambokat reptetni egy ember kedvéért, és ha ezt meg is tennénk a többi látogatót nem lehet kizárni a látványból) ezért a park területére érkezők belépőjegyet vesznek és szervezett keretek között járják végig a látványosságokat. A belépőjegy árát úgy kell megállapítani, hogy a szolgáltatásokat nyújtók és a szervezők önköltségét fedezze, valamint tisztes nyereséget biztosítson a beruházók számára, bár a projekt finanszírozásáról egyelőre konkrét kondíciók nem ismertek, így az elvárt megtérülés sem. Az egyes szolgáltatások egyenként külön személyzettel üzemelnek és a projektgazdák mindegyike biztosított bennünket, hogy az egyes projektelemek önfenntartók, így a parkot üzemeltető szervezetnek nem kell a látványosságok fenntartásával foglalkoznia, egyedül a programok

és

a

körutak

szervezésével,

valamint

a

kiszolgáló

létesítmények

(konferenciaterem, vendéglátóhelyek, vendégházak) üzemeltetésével kell törődjön. Kiindulásként a fürdő tervezett éves vendégszámát, annak is kifejezetten azt a részét, mely a térségbe érkező, s a fürdőt legalább egyszer meglátogató turistákból áll. Ez kb. 120.000 vendég (átlagban napi 320 fő). A park látogatottsága szezonálisabb lesz mint a fürdőé, azzal számolunk, hogy a 3 nyári hónapban jön a vendégek 80 %-a, mely 90-100 ezer főt vagyis napi kb. 1.000 főt jelent. Az alábbiakban levezetjük, milyen összetevőkből áll össze a jegy ára (nyári szezonban 1 főre lebontva): − Belépés után a múzeumot látogatják meg a vendégek, itt három-négy személyt kell alkalmazni, akik ellátják a szükséges feladatokat. Napi 20 eFt-os költséggel számolva vendégenként 20 Ft-os költségtérítést jelent. − Minta-tó és a környezetének bejárása sétautakkal, tanösvény jelleggel, szükség esetén „idegenvezetéssel” mintegy 10 Ft. − Szekerezés a területen belül és kívül, kb. 1 órás időtartammal, szekerenként 6-8 személlyel számolva kb. 10 szekérre lesz szükség (főszezon), ennek költsége napi 50 eFt, mely a belépőjegyben 50 Ft-ot jelent.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 − Galambászcentrum látványossága a röptetés, napi 5-7 alkalommal igénytől függően 1-2 óránként. A Centrum napi ~40 ezer Ft-ért teszi meg mindezt, ami személyenként 40 Ftot jelent. − Solymász-Agarász

Vadásztanya

hasonlóan

a

galambászathoz

napi

40

eFt,

személyenként 40 Ft. − Az őshonos állatok tartásával nem sok költség merül fel, itt napi 20 eFt-tal számoltunk, mely 20 Ft a belépőben. − Következő attrakció a maskarások játéka, esetükben napi 80 eFt-tal kalkulálunk, mely 80 Ft a belépőjegyekben. − A Lovasudvar (és a még kidolgozásra kerülő lovasíjász-lovassport bemutatók) összesen napi kb. 120 eFt költséget jelent, mely 120 Ft-tal növeli a jegyek árát. Összesítve a fentieket a belépőjegy önköltségére 380 Ft adódik, mely nem tartalmazza a parkot üzemeltető szervezet fenntartását és nyereségét. A parkot üzemeltető szervezet optimálisan 10 személyből áll, az ő éves bértömegük járulékokkal (140 eFt-os bruttó átlagbérrel számolva) majdnem 24 millió Ft, melyet a kb. 120 ezer eladott jegyből kell kigazdálkodni. Ez jegyenként 200 Ft-tal növeli a belépő árát. A szervezet egyéb működési költségei éves szinten 3-5 millió Ft-ot tesznek ki, mely a jegyekben további 40 Ft-os ártöbbletet jelent. A Park marketingjére legalább évi 10-15 millió Ft-ot kellene szánni, ami további 120 Ft-tal emeli meg a belépőjegyek árát. Mivel a fürdő esetében is kalkuláltunk ilyen jellegű költségekkel (4-6 millió Ft/év), úgy gondoljuk, hogy a DélKapuja teljes projekt – tehát az Ófalut is beleértve – marketingmunkája ekkora összegből már könnyebben megoldható. A fenti feltételezések és logika alapján egy belépőjegy ára nettó 740 Ft, mely még mindig nem tartalmaz nyereséget, azonban a vendégszám növekedésével a bevételek jelentősen nőnek és a park éves 120 millió Ft körüli költségvetésének bevételi oldala komoly többletet mutathat a költségekhez képest. A beruházási költségek 10 éves megtérülésének biztosítása érdekében tehát éves szinten mintegy 90 millió Ft-os többletbevételre kell szert tenni, amely a jegyárban további 750 Ft-os növekedést kell, hogy eredményezzen. Ilyen megfontolások alapján, a fent ismertetett


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA


 feltételek és paraméterek teljesülése esetén 1.500 Ft-ért lenne célszerű adni az Öko- és Agroturisztikai Park belépőjegyét.


AQUAPROFIT Rt.

DÉL-KAPUJA




6.

ÖSSZEGZÉS


AQUAPROFIT Rt.

ABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents