Pénzügyi vezető feladatai Eszköz-oldal Folyamatos Eseti
Forrásoldal Forgótőke-gazdálkodás (likviditás biztosítása)
Finanszírozási Beruházási (Finanszírozási (Vagyonmaximalizálás) elvek érvényesítése)
A pénzügyi vezető, a számviteles és a kontroller feladatai Pénzügyes
Számviteles
Kontroller
• Bankkapcsolatok• Könyvelés • Pénzügyi tervek készítése • Pénzgazdálkodá • Pénzügyi s kimutatások • Vezetői információrendsz • Finanszírozás • Belső könyvvizsgálat er • Osztalékfizetés • Bérszámfejtés • Pénz- és • Biztosítások tőkeköltségvetés • Pénzügyi • Befektetések készítése nyilvántartás • Adózás
Pénzügyi vezető feladatai I. • Folyó döntések – Mennyi pénzre és mikor van szükség a vállalat működtetésére? – Hogyan finanszírozható a hiány? – Hová fektethető a többlet? – Milyen pénzügyi kihatásai vannak a vevői és szállítói kapcsolatoknak és a termelésszervezésnek?
Pénzügyi vezető feladatai II. • Beruházási döntések – Hogyan lehet számszerűsíteni a pénz időértékét? – Milyen pénzügyi módszerek alapján tudom értékelni a beruházásokat? – Milyen tényezőket veszek figyelembe a beruházási döntésnél?
Pénzügyi vezető feladatai III. • Finanszírozási döntések – Milyen finanszírozási forrásai vannak a vállalatnak? – Hogyan lehet számszerűsíteni a források költségeit? – Hogyan veszem figyelembe a beruházási döntéseknél a finanszírozás költségeit? – Mi jellemzi a jó osztalékpolitikát?
Beruházás-értékelési módszerek és alkalmazásuk • Befektetési döntések kritériumai • Statikus és dinamikus beruházás-értékelési módszerek és alkalmazásuk • Beruházás-értékelés különböző módszerekkel • Beruházási esettanulmány
Beruházási döntések Fő cél: olyan eszközökbe fektessük a pénzünket, melyek többet érnek számunkra, mint a piaci áruk Eldöntendő kérdések: • Mekkora a beruházási alternatívák tőkeigénye és ezek mikor merülnek fel? • Mekkora lesz várhatóan a beruházások hozama és az milyen ütemben érvényesül? • Mekkora legyen a beruházásoktól elvárt hozam?
Beruházás-értékelési módszerekkel szemben támasztott követelmények • Adjon világos döntési szabályt, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk-e a beruházást • Rangsort tudjunk felállítani a befektetési alternatívák között • Legyen közvetlen összhangban a vállalat stratégiai céljával
A beruházás-értékelés szempontjai I. (Statikus módszerek) • Csak a beruházási költséget veszi figyelembe (Legkisebb Költség - LK) • A beruházási költséget és a beruházás nyereségét veszi figyelembe (Számviteli Profitráta - SZP) • A beruházási költséget és a beruházás pénzáramát és időbeli esedékességét veszi figyelembe (Megtérülési Idő - MI)
Statikus módszerek Az Elmü vezetése 5 lehetséges hálózatrekonstrukció lehetőségét fontolgatja. A rekonstrukciók 1 év alatt lebonyolíthatóak. A rekonstrukció költségét és többletpénzáramait az első három évben az alábbi táblázat mutatja.
Rangsorolja az alábbi 5 befektetést a statikus módszerek szerint! Évek
A B C D E
0 -20 -10 -30 -30 -20
1 20 5 5 20 20
Módszerek
2
3
5 10 10 -20
5 20 5
LK
SZP
MI
Legkisebb költség módszer Csak rangsorolásnál használható
Előnye: • számítása egyszerű, könnyen érthető
Hátránya: • nincs tekintettel a befektetés hozamaira
Alkalmazása: • Ahol a befektetés végrehajtása eleve eldöntött, vagy jogszabályi kötelezettségen alapul és rögzített a műszaki specifikációja
Számviteli profitráta módszer n0 - évek száma Ei - i-dik év eredménye P0 - beruházási kiadás SZP - számviteli profitráta • közvetlen összefüggésben van a számviteli adatokkal, így a beruházás terv szerinti teljesítése könnyen ellenőrizhető
1 n ∗ ∑ Ei n0 i =1 Számítása: SZP = P0 Előnye:
Hátránya: • nem veszi figyelembe a pénz időértékét • profitadatokból számolunk és nem pénzáramból • átlagszám félrevezető lehet
Alkalmazása: • Vállalat/divízió teljesítményét a ROA mutató alapján ítélik meg
Megtérülési idő n
Számítása: n ⇒ P0 := ∑ CFi i=1 Előnye:
n - megtérülési idő CFi - i-dik év cash-flowja P0 - beruházási kiadás
• egyszerű, könnyen érthető • ha a fizetőképesség bizonytalan, megkerülhetetlen
Hátránya: • nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat • figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét • kockázatos befektetések elfogadására ösztönöz
Alkalmazása: • kis tőkeigényű beruházásoknál • kisvállalkozásoknál • előzetes beruházás értékelésnél
A beruházás-értékelés szempontjai II. Dinamikus módszerek Figyelembe veszik a beruházás költségét, a beruházás pénzáramát, annak időbeli esedékességét és az elvárt hozamot is • Diszkontált megtérülési idő • Nettó Jelenérték • Belső Megtérülési Ráta • Jövedelmezőségi index • Hozamnövekedési mutató • Költség-egyenértékes
Dinamikus módszerek Az Elmü vezetői a vállalat által végrehajtott beruházások után 12%-os hozamot várnak el. Ezen új adat fényében értékelje újra a befektetéseket!
Évek
A B C D E
0 1 2 3 DMI -20 17,9 -10 4,5 4,0 3,6 -30 4,5 8,0 14,2 -30 17,9 8,0 3,6 -20 17,9 -15,9
Módszerek
NPV
PI
IRR 0% 23% 7% 10% -
Válaszoljon a következő kérdésekre! • Melyik beruházást fogadná el, ha mindre volna pénze? • Melyik beruházást fogadná el, ha mindre volna pénze, de a beruházások egymást kölcsönösen kizárják? • Melyik beruházást fogadná el, ha a beruházásokat hitelből akarja megvalósítani és a bank által ajánlott hitelkamatláb 22%? És mikor a hitel kamatlába csak 18%, de a hitelt két év múlva vissza kell fizetni? • Melyik beruházást fogadná el, ha csak 60 mFt állna rendelkezésére, de egy beruházást többször is megvalósíthat? És ha egy beruházást csak egyszer lehet megvalósítani és a beruházások darabolhatók? És ha nem darabolhatók?
Diszkontált megtérülési ráta n - megtérülési idő n CFi - i-dik év cash-flowja CFi Számítása: n ⇒ P0 : = P0 - beruházási kiadás i i =1 (1 + r ) r - elvárt hozam Előnye: • ha a fizetőképesség bizonytalan, megkerülhetetlen • figyelembe veszi a pénz időértékét
∑
Hátránya: • nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat • kockázatos befektetések elfogadására ösztönöz
Alkalmazása: • beruházások esetében szűrőszabályként
Nettó Jelenérték n - megtérülési idő CFi CF - i-dik év cash-flowja i Számítása:NPV = − P0 + i i =1 (1 + r ) P0 - beruházási kiadás Előnye: r - elvárt hozam • minden fontos információt figyelembe vesz • közvetlen összefüggésben van a legtöbb vállalat stratégiai céljával • a NPV additív, így könnyen kiegészíthető alternatív értékelésekkel n
∑
Hátránya: • az abszolút vagyonnövekedést mutatja és nem a fajlagost
Alkalmazása: • minden nagyobb összegű beruházás értékeléséhez ajánlott
Jövedelmezőségi index GPV Számítása: PI = P0 Előnye:
PI - Jövedelmezőségi index GPV - Bruttó Jelenérték P0 - beruházási kiadás
• mutatja a fajlagos vagyonváltozást
Hátránya: • kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető eredményhez vezethet
Alkalmazása: • tőkekorlát esetében alkalmazható, ha több beruházás közül kell választani és a beruházások darabolhatók
Belső megtérülési ráta n
CFi
Számítása: NPV := 0 = − P0 + ∑ i i = 1 (1 + IRR ) Előnye: • bemutatja, hogy mekkora a beruházás hozama, a befektetett tőke %-ban • legtöbb esetben az NPV-vel azonos eredményt ad
Hátránya: • kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető eredményhez vezethet • nem alkalmazható szabálytalan pénzáramok esetében • számítása kézzel igen nehézkes
Alkalmazása: • beruházási hitelkérelmek esetében • pénzügyi befektetések értékelésekor
IRR - Szabálytalan pénzáramok Számolja ki az alábbi beruházás belső megtérülési rátáját!
Év
Pénzáram 0 -100 1 350 2 -300
50%
100%
Költség-egyenértékes módszer P0 FV = Számítása: AFr ,n Előnye: • •
FV - költségegyenértékes Afr,n - annuitásfaktor P0 - beruházási kiadás
bizonyos speciális problémák megoldásában segít az NPV módszer egy alkalmazása
Hátránya: • •
inflációtól eltekint, egyenletes térülést tételez fel ha különbözőek a bevételek, nem ad világos döntési szabályt
Alkalmazása: • • •
minimális ár meghatározása adott egyszeri és folyamatos költségek mellett különböző értékű és élettartamú eszközök összehasonlítása beruházások időzítése
Annuitás-táblázat AFr ,n
Évek 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 20 25
⎡1 ⎤ 1 =⎢ − n⎥ r r × (1 + r ) ⎦ ⎣
1%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
18%
20%
1,97 2,94 3,90 4,85 5,80 6,73 7,65 8,57 9,47 10,37 11,26 12,13 13,00 13,87 18,05 22,02
1,94 2,88 3,81 4,71 5,60 6,47 7,33 8,16 8,98 9,79 10,58 11,35 12,11 12,85 16,35 19,52
1,89 2,78 3,63 4,45 5,24 6,00 6,73 7,44 8,11 8,76 9,39 9,99 10,56 11,12 13,59 15,62
1,83 2,67 3,47 4,21 4,92 5,58 6,21 6,80 7,36 7,89 8,38 8,85 9,29 9,71 11,47 12,78
1,78 2,58 3,31 3,99 4,62 5,21 5,75 6,25 6,71 7,14 7,54 7,90 8,24 8,56 9,82 10,67
1,74 2,49 3,17 3,79 4,36 4,87 5,33 5,76 6,14 6,50 6,81 7,10 7,37 7,61 8,51 9,08
1,69 2,40 3,04 3,60 4,11 4,56 4,97 5,33 5,65 5,94 6,19 6,42 6,63 6,81 7,47 7,84
1,65 2,32 2,91 3,43 3,89 4,29 4,64 4,95 5,22 5,45 5,66 5,84 6,00 6,14 6,62 6,87
1,61 2,25 2,80 3,27 3,68 4,04 4,34 4,61 4,83 5,03 5,20 5,34 5,47 5,58 5,93 6,10
1,57 2,17 2,69 3,13 3,50 3,81 4,08 4,30 4,49 4,66 4,79 4,91 5,01 5,09 5,35 5,47
1,53 2,11 2,59 2,99 3,33 3,60 3,84 4,03 4,19 4,33 4,44 4,53 4,61 4,68 4,87 4,95
Példa: minimális ár meghatározása Egy vállalat önjáró tamagucsi gyártását fontolgatja. A beruházás tőkeköltsége magában foglalja a gépek beszerzésének és installálásának költségeit, melynek összege 10 millió forint. A gépek kapacitása 100 ezer tamagucsi/év. Egy tamagucsi anyag és munkaerő-költsége együtt körülbelül 1 ezer forint. Tekintsünk el a gépek maradványértékétől. Mekkorának kell minimálisan lennie egy tamagucsi árának, ha a befektetők által elvárt reálhozam 20% és a beruházás élettartama 2 év? Mekkora legyen a tamagucsi induló ára, ha a vállalat 10%-os évi inflációval számol és a reálhozam továbbra is 20%?
Példa: legolcsóbb gép kiválasztása Egy vállalat kazán beszerzését fontolgatja. A piacon különböző árú és élettartamú kazánok kaphatók, amelyek kapacitása kielégíti a vállalat igényeit. A kazánok fő jellemzőit az alábbi táblázat mutatja: Kazán Ár (Ft.) Beszerelési Fűtőanyagktg. Karbantartási általány Élettartam típusa költség (Ft.) Ft/év Ft./ év (év) A 200 000 20 000 300 000 20 000 10 B 400 000 40 000 230 000 30 000 15 C 700 000 45 000 200 000 10 000 20 D 1 200 000 50 000 180 000 5 000 30 A karbantartási általányért a gyártó vállalja, hogy a kazán esetleges hibáit díjtalanul kijavítja. Az élettartam azt mutatja, hogy meddig vállalja a gyártó a karbantartási általányért a kazán javítását. Ha a vállalat 10%-os reálhozamot vár el a befektetéseitől, melyik kazán vásárlását javasolja! Tekintsen el az adózástól és az inflációtól
Példa: gépcsere Egy vállalatnak van egy hengersora, mely alumínium előtermékből fóliavastagságú alumíniumtekercset állít elő. A vállalat a régi hengersorának kicserélését fontolgatja. A régi hengersor piaci értéke zérus, a karbantartási költsége azonban évről évre nő. Élőmunka-igénye és a selejtszázaléka is növekszik a bizonytalan működés következtében. A becsült költségeket millió forintban az alábbi táblázat mutatja: Régi gép 1. Év 2. Év 3. Év 4. Év 5. Év Karbantartási igény 3 4 6 10 15 Élőmunka-igény 4 5 5 6 6 Selejt 15 18 22 28 35 Egy régivel megegyező kapacitású hengersor költsége 120 millió forint lenne. Az új gépsor várható élettartama 20 év. A gépsor élettartama alatt az élőmunka-, karbantartásigény és a selejt nem érné el várhatóan az 10 millió forintot. Melyik évben érdemes a cserét végrehajtani? A vállalat 15%-os reálhozamot vár el a befektetéseitől!
Példa: optimális élettartam Egy vállalat műanyag konténereket előállító gépet használ. A gép költsége 60 millió forint. A gép teljesítményének elemzése a következőeket mutatja: adatok ezer forintban Év Karbantartási költség Újraértékesítési érték 1 2.400 36.000 2 3.400 30.000 3 5.000 26.000 4 8.000 16.000 Avállalat 10%-os reáltőkeköltséggel számol. Tekintsünk el az inflációtól! Számolja ki a gép használatának optimális élettartamát!
Gyakorlati problémák a NPV módszer alkalmazásában • Mit kell figyelembe venni és mit nem? • Hogyan kezeljük az inflációt? • Hogyan vegyük figyelembe a forgótőkebefektetést? • Meddig számoljuk ki a beruházás hozamait és hogyan számszerűsítsük a megszűnés pénzáramait? • Hogyan kezeljük a társasági adót? • Mi legyen a finanszírozás költségeivel? • Kockázat?!
Releváns pénzáramok • Figyelembe kell venni – többletbevétel – többletkiadás – feláldozott haszon – költségmegtakarítás
• Nem kell figyelembe venni – fix költség – “sunk cost”
Hogyan kezeljük az inflációt? • Reálérték modell ha nincs adó és általános az infláció Reálhozamokat reálkamatlábbal
• Nominálérték modell Nominális hozamokat nominális kamatlábbal
Infláció tőkepiaci előrejelzése • Hozamgörbéből történik • Feltételezések:
Jövőbeli kamatláb képlete:
(
n m
Er
( n + m )* rn + m − n * rn )=
m – Reálkamatláb állandó – Nincs Reálkamatláb képlete: likviditáspreferencia – Hatékony n E r 1 + állampapírpiacok n m
E (im ) =
( ) −1
1 + rr
Az amortizáció adócsökkentõ hatása (1) + Árbevétel (R) - Működési költség (OC) - Amortizáció (D) Adózás előtti eredmény (PP) - Adó (18%) (T) Adózás utáni eredmény (AP) + Amortizáció Működési pénzáram adózás után (CF)
Az amortizáció adócsökkentő hatása (2) CF = (R - OC - D)*(1 - TC) + D CF = (R - OC)*(1-TC) - D + TC*D + D CF = (R - OC)*(1-T C) + TC*D A hatás nagysága tehát függ: •amortizáció nagyságától •a társasági adókulcs tényleges nagyságától •a vállalat nyereségességétől
Forgótőke Forgótőke elemei:
+ Követelések + Készletek (+ Pénzeszközök) - Szállítói tartozások
Forgótőke általában az árbevétel függvénye A forgótőke növekedése csökkenti, csökkenése növeli a befektetés pénzáramát.
Meddig vizsgáljuk a beruházás pénzáramait? • • • •
Beruházás fizikai élettartama Beruházás gazdaságilag hasznos élettartama Termékpiac előrejelzésének időtartama Finanszírozási források rendelkezésre állásának ideje • Egyéb – – – –
Szállítói kapcsolat tartóssága Állami szabályozás fennmaradása Adókedvezmény időtartama Stb.
Beruházás megszűnésének pénzáramai • • • • • • •
+ Befektetett eszközök piaci ára (R) - Eszközök nettó könyv szerinti értéke (D) Adózás előtti eredmény (PP) - Adó (18%) (T) Adózás utáni eredmény (AP) + Eszközök nettó könyv szerinti értéke (D) + Előző évi záró forgótőke
Elv: Feltételezzük, hogy az összes befektetés által létrehozott eszközt az akkori piaci áron értékesítjük.
Beruházás pénzáramai Nem kell leadózni
Le kell adózni
• Beruházási kiadás • Forgótőke állományváltozása • Apport • Elveszett beruházási lehetőség NPV-je
• Árbevétel • Működési költségek • Eszközök eladási ára • Maradványérték • Elmaradt költség/árbevétel
Finanszírozási költség figyelembe vétele N P V
= − P0 +
n
∑
C
i= 1
(1
t
+ W A C C
Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) W A C C = rE ×
E D + E
+ rD ×
D D + E
)
i
Gyakorlati problémák a WACC számítás során • Hogyan határozom meg a nettó piaci értéket? • Hogyan határozom meg az egyes finanszírozási forrásoktól elvárt hozamot? • Hogyan veszem figyelembe az adóhatást? • Hogyan veszem figyelembe azt, hogy az idők folyamán a piaci értékek és a hozamok is fokozatosan változnak?
Nettó piaci érték kiszámítása • Tőzsdei értékpapírok esetén Piaci árfolyam névérték %-ban Le: fajlagos kibocsátási költség felhalmozott kamat, illetve osztalék Nettó piaci árfolyam * értékpapírok össznévértéke
• Nem tőzsdei részvények -> vagyonértékelés • Nem tőzsdei hiteleszköz -> Névértéken, de az új kibocsátási feltételekkel
Elvárt hozam meghatározása • Tulajdonosi jogot megtestesítő forrás esetén
Div0 * (1 + g ) rE = +g P
Ahol, Div0 = tárgyévben kifizetett osztalék a névérték %-ban g = osztalék növekedési rátája P = nettó piaci árfolyam a névérték %-ban
• Hitelezési jogot megtestesítő forrás esetén
r * (1 − TC ) rD = P
Ahol, r = évesített kamatláb P = nettó piaci árfolyam a névérték %-ban TC = társasági adókulcs
WACC alakulása az idők folyamán • Aktuális WACC kiszámítása • Kockázati felár kiszámolása a benchmarkhoz képest • Benchmark idősorának képzése • 1+Benchmark felszorzása 1+ a kockázati felárral -> 1+éves WACC • Kumulált 1+WACC-k képzése • Kumulált 1+WACC-k reciproka -> diszkonttényező
Példa WACC kiszámítására Egy vállalat tőkeszerkezete a következő: A vállalat 1000 millió forint összegben darabonként 100 Ft értékű törzsrészvényt bocsátott ki, és 100 ezer darab 10.000 Ft névértékű 15%-al kamatozó elsőbbségi részvényt. A törzsrészvények árfolyama 95%, mely 10% felhalmozott osztalékot tartalmaz és az osztalékok várható növekedési üteme 5%. Az osztalékok kifizetése holnap várható. Az elsőbbségi részvények árfolyama 90%, a rá eső osztalékot tegnap fizették ki. Új részvények kibocsátási költsége a névérték 1%-a volna. A vállalat 1500 mFt hitelt vett fel 15%-os kamatláb mellett. A hitelek kezelési költsége 2%-volt, melyet a hitel felvételekor vontak le. Jelenleg 10%-os kamatláb és 1,5%-os kezelési költség mellett lehet hitelt felvenni. A vállalat 500 millió forint névértékű 10%-al kamatozó kötvényt is kibocsátott, melynek bruttó árfolyama 105%, nettó árfolyama 95%. Az új kötvények kibocsátási költsége a névérték 1%-a lenne. A társasági adó kulcsa 18%. Számolja ki mekkora a WACC!
NPV modellje Képlet
Sorszám Évek 1 2
(2-1)-(2) (1)+(3)
(5)+(6)+(7) (8)*-0,18 (8)+(9) (10)-(7) (11)+(4) (12)/(1+r)^i (13-1)+(13)
3 4
Beruházási kiadás+opportunity cost Forgótőke állománya Forgótőke állományváltozása Tőkekiadás összesen
5 Árbevétel+Elmaradt költség Működési költség+elmaradt 6 árbevétel 7 Amortizáció 8 Adózás előtti eredmény 9 Adó 10 Adózott eredmény 11 Működési pénzáram 12 Beruházás pénzárama 13 Diszkontált pénzáram Kumulált diszkontált 14 pénzáram
0
n
1 ..
Előző évi forgótőke Eszközök piaci értéke
Maradványérték
NPV
Példa: Superinvest beruházás A Superinvest vállalat különböző gépalkatrészeket állít elő. A jövő évtől kezdve lehetősége lenne a Póni gyárnak autófelniket szállítania, ami viszont jelentős új beruházást igényelne. A gyártáshoz egy új gépsort kell vásárolni, melynek költsége 50 millió forint. A gépsort a vállalat egy feleslegessé váló üzemcsarnokában helyeznék el, melynek bruttó értéke 100 millió forint, könyv szerinti értéke 70 millió forint. Egy környékbeli vállalat 20 millió forintot ajánlott a csarnokért, jobb áron várhatóan nem is lehetne eladni. A csarnok éves értékcsökkenési leírása a bruttó érték 2%-a, a gépet 5 év alatt írják le lineáris kulcs szerint. A Póni által kiírt tendert a vállalat megnyerte. A tender elkészítésének költségei és a bánatpénz összesen 5 millió forintba került. A beruházás induló forgótőkeigénye 4 millió forint A vállalatnak 5 évre szóló szerződése van a Póni autógyárral. A későbbi idők nagy bizonytalanságot hordoznak, ezért a vállalat elveti a beruházást, ha az ezalatt az 5 év alatt nem térül meg. A vállalat úgy számolja, hogy 5 év múlva a gépsort jelenlegi áron 10 millió forintért tudja eladni, míg az üzemcsarnokért jobb esetben sem kapna 2 millió forintnál többet. A Póni gyárral kötött szerződés és a vállalat belső számviteli kalkulációja szerint a beruházás adatai a következők mai áron ->lásd Excel: A nyereségadó mértéke a vállalat feltételezése szerint 18% lesz az elkövetkezendő 5 évben. A vállalat a beruházás értékelésénél 30%-os nominális diszkontlábat alkalmaz.
