Pénzügyi számvitel 1. Előadó: Dr. Veress Attila főiskolai docens tanszékvezető helyettes

Pénzügyi számvitel 1 Előadó: Dr. Veress Attila főiskolai docens tanszékvezető helyettes

Pénzügyi számvitel 1 1. előadás (4*45 perc)

Technikai információk: • Kötelező irodalom:

– Előadásvázlatok – Dr. Kardos – Miklósiné – Dr. Siklósi – Sisa – Dr. Sztanó: Pénzügyi számvitel 1 (Perfekt 2012) – Dr. Siklósi – Dr. Veress: Pénzügyi számvitel példatár I-II (Perfekt 2014) – Számlakeret tükör – 2000. évi C. törvény a számvitelről

• Ajánlott irodalom: – Dr. Siklósi – Dr. Veress: Könyvvezetés és beszámolókészítés (Saldo 2014)

Technikai információk 2 •

Kollokviumi dolgozatok felépítése: – 1. 2. 3. 4. 5.

•

•

Minimumkérdések („Beugró”) Feladat teszt = 5*2 pont Feladat egyéb elméleti kérdések Feladat gyakorlat Feladat gyakorlat Feladat gyakorlat

10 pont 20 pont 20 pont 20 pont 30 pont

Utóvizsga a tanulmányi és vizsgaszabályzat és a tantárgyi útmutató alapján. Előadáshoz kapcsolódó anyagok (előadás diasorozat hallgatói változata és az előadás „füzetek”) letölthetők a CooSpace-ről.

TANTÁRGYFELELŐS: • Dr. Veress Attila főiskolai docens (főépület, I. emelet 112-es szoba). E-mail cím: [email protected]

Miről szólt az előző félév? • Betekintés a törvényi szabályozásba – Gazdálkodó – Beszámoló készítési kötelezettség – Beszámolók fajtái – Beszámoló részei – Számviteli alapelvek

• Bevezetés a kettős könyvvitelbe • Bevezetés az értékelésbe • Eredménykimutatás

Pénzügyi számvitel 1 • A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgató • megismerje és megtanulja az egyes mérlegcsoportokhoz kapcsolódó alapfogalmakat, • megértse és készség szinten elsajátítsa az egyes mérlegcsoportokkal kapcsolatos értékelési szabályokat, • felismerje az egyes mérlegcsoportokhoz kapcsolódó gazdasági események eredménykimutatás kapcsolatát és • megtanulja az egyes mérlegcsoportokkal kapcsolatos gazdasági események főkönyvi elszámolását.

Pénzügyi számvitel 1:

Gazdasági események könyvelése az egyes mérlegcsoportokhoz tartozóan….., és természetesen értékelés…...

És a tematika • • • • • • • •

Bevezetés az időbeli elhatárolásokba Tárgyi eszközök Készletek Pénzeszközök Követelések Kötelezettségek Értékpapírok Immateriális javak

Az egységes számlakeret • Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az e törvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. [160. § (1)]

Az egységes számlakeret tartalma és struktúrája • A Számviteli törvény a kettős könyvvitel rendszerének kereteit úgy határozza meg, hogy – tíz számlaosztályt jelöl ki, és – meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát.

Számlaosztályok és azok tartalma • • • • •

1. Számlaosztály 2. Számlaosztály 3. Számlaosztály 4. Számlaosztály 5. Számlaosztály

• • • •

6-7. Számlaosztály 8. Számlaosztály 9. Számlaosztály 0. számlaosztály

Befektetett eszközök Készletek „Többi” eszköz Források Költségnemek, Aktivált saját teljesítmények értéke Költséghelyek, Költségviselők Ráfordítások Árbevételek, bevételek Nyilvántartási számlák

Számlarend • A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. [161. § (1)] • A számlarend a következőket tartalmazza: • a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, • b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, • c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, • d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

Könyvelés számlaszámokon! • Mi lesz a pénztár főkönyvi számlaszáma? • 3. Számlaosztály – 38. Számlacsoport • 381.Pénztár

Könyveljünk „először” számlaszámokon! 1. A vállalkozás árut vásárol, a beszerzett árukészlet vételára az átutalásos számla alapján 100 EFt + 27 EFt ÁFA. 2. Az árukészletet két nappal később értékesíti. Az áruk eladási ára az átutalásos számla alapján 180 EFt + 48,6 EFt ÁFA. 261. Áruk

311. Vevők

454. Szállítók

911. Árbevétel

466. Előzetes ÁFA

467. Fizetendő ÁFA

814. ELÁBÉ

Bevezetés az időbeli elhatárolásokba

Időbeli elhatárolások fogalma • Az időbeli elhatárolások – az összemérés és – az időbeli elhatárolások elvéből következő, a megbízható valós összkép – ezen belül elsősorban az eredmény –pontosítását célzó elszámolások.

Időbeli elhatárolások – fogalom

Kapcsolódó alapelvek • Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. (összemérés elve) • Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (időbeli elhatárolás elve) Időbeli elhatárolások – kapcsolódó alapelvek

Időbeli elhatárolások csoportosítása • PASSZÍV időbeli elhatárolások

• AKTÍV időbeli elhatárolások

– EREDMÉNYT CSÖKKENTŐ elszámolások

– EREDMÉNYT NÖVELŐ elszámolások

Bevételt NÖVELŐ A/1

Költséget (ráfordítást) CSÖKKENTŐ

Időbeli elhatárolások – csoportosítás

A/2

Bevételt CSÖKKENTŐ P/1

Költséget (ráfordítást) NÖVELŐ P/2

Megjelenése a mérlegben C. Aktív időbeli elhatárolások (39.) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása (391.) 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (392.) 3. Halasztott ráfordítások (393.)

G. Passzív időbeli elhatárolások (48.) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása (481.) 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (482.) 3. Halasztott bevételek (483.) Időbeli elhatárolások – megjelenés a mérlegben

Szerkesszük meg együtt az időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolását!

• AKTÍV időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása: • A/1 Bevételek aktív időbeli elhatárolása • A/2 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

• PASSZÍV időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása: • P/1 Bevételek passzív időbeli elhatárolása T 9. Bevételek – K 481. Bevételek PIE • P/2 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása T 5.Költségek/8. Ráfordítások – K 482. Költségek, ráfordítások PIE Időbeli elhatárolások – könyvviteli elszámolás

Példa (időbeli elhatárolások bevezető 1) • A „Kölcsön - ADÓ” Zrt. tárgyév november 1-jén 1 000 EFt kölcsönt nyújt „Kölcsön - KÉRŐ” Kft.-nek. A kölcsönszerződésből a következő kiemelt információkat ismeri: – – – –

futamidő 5 év törlesztés a futamidő végén egy összegben kamat 12 % évente kamatfizetés évente.

Feladat: • Könyveljük a tárgyévi és a tárgyévet követő évi gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál! Időbeli elhatárolások – példa

Megoldás „Kölcsön – ADÓ” Zrt.-nél TÁRGYÉV 193. Adott kölcsönök

384. Elsz. betét E: 1 001

973. BPÜ-i eszk kamatai

TÁRGYÉVET követő év 193. Adott kölcsönök NY 1 000

391. Bevételek AIE

NY 20

Időbeli elhatárolások – példa

384. Elsz. betét NY 1

973. BPÜ-i eszk kamatai

Megoldás „Kölcsön – KÉRŐ” Kft.-nél TÁRGYÉV 384. Elsz. betét

441. HL kapott kölcsön

TÁRGYÉVET követő év 384. Elsz. betét NY 1 000

872. Fizetendő kamatok

872. Fizetendő kamatok

441. HL kapott kölcsön NY 1 000

482. Ktsg/Ráf PIE

NY 20


Példa (időbeli elhatárolások bevezető 2) • A „Bérbe - ADÓ” Kft. tárgyév december elején előre kiszámlázta „Bérbe - VEVŐ” Kft. felé a következő negyedévi bérleti díjat (tárgyév decemberi, tárgyévet követő év januári és februári bérleti díj). A negyedéves bérleti díj a számla alapján 360 EFt + 90 EFt ÁFA. Feladat: • Könyveljük a tárgyévi és a tárgyévet követő évi gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál!


Megoldás „Bérbe – ADÓ” Kft.- nél TÁRGYÉV 311. Vevők


911. Árbevétel

TÁRGYÉVET követő év 911. Árbevétel

481. Bevételek PIE

NY 240


Megoldás „Bérbe – VEVŐ” Kft.- nél TÁRGYÉV 522. ISZ értéke

454. Szállítók

466. Előzetes ÁFA

TÁRGYÉVET követő év 522. ISZ értéke

392. Ktsg/Ráf AIE

NY 240


Fontos! • • • •

A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, b) a halasztott ráfordításoknak, c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, • d) a halasztott bevételeknek • a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. [90. § (1)]

És egy tesztkérdés • Az alábbi állítások közül válassza ki a helyes állítást/állításokat! a) Az aktív időbeli elhatárolások elszámolása növeli, a passzív időbeli elhatárolás elszámolása csökkenti az adózás előtti eredményt b) Az aktív időbeli elhatárolások elszámolása csökkenti, a passzív időbeli elhatárolás elszámolása növeli az adózás előtti eredményt c) Az aktív időbeli elhatárolások feloldása csökkenti, a passzív időbeli elhatárolás feloldása növeli az adózás előtti eredményt d) Az aktív időbeli elhatárolások feloldása növeli, a passzív időbeli elhatárolás feloldása csökkenti az adózás előtti eredményt

Időbeli elhatárolások – tesztek, egyéb elméleti kérdések

Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök fogalma • A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek – tartósan, – közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá • az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, • valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. Tárgyi eszközök – fogalom

Tárgyi eszközök megjelenése a mérlegben • A. Befektetett eszközök (1. számlaosztály) – II. Tárgyi eszközök (12-16. számlacsoport) • 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12.) • 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13.) • 3.Egyéb berendezések felszerelések, járművek (14.) • 4.Tenyészállatok (15.) • 5. Beruházások, felújítások (16.) • 6. Beruházásokra adott előlegek (352.) • 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (1x7.) Tárgyi eszközök – megjelenés a mérlegben

Értékelési feladatok a folyamathoz illesztve 1. Bekerüléskor – a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek „beazonosítása”

2. Rendeltetésszerű használatba vételkor – a bekerülési érték megállapítása

3. Tartós használat során – terv szerinti értékcsökkenés számítása – a „mindenkori” mérlegérték megállapítása – az esetleges értékhelyesbítések megállapítása

4. „Kikerüléskor” – a számviteli nyilvántartásokból kivezetett tárgyi eszközök könyv szerinti értékének megállapítása Tárgyi eszközök – értékelés

„Értékelés” bekerüléskor Bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek: „Csökkentő” tételek „Növelő” tételek PÉLDÁUL: PÉLDÁUL: – vételár (ha beszerzés történt…) – szállítási költség – vámköltség (ha beszerzés történt…) – beszerelési költség – üzembe helyezéssel kapcsolatos költségek – stb. Tárgyi eszközök – értékelés

– Elkülönített pénzeszköz után kapott kamatok – Próbaüzem során elkészült termékek értéke – Beruházásra adott előleg után kapott kamatok

Értékelés rendeltetésszerű használatba vételkor

• BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK

• BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

– Vásárlás – Saját előállítás – Apport átvétel – Térítés nélküli átvétel – Követelés fejében történő átvétel – Csere útján történő beszerzés Tárgyi eszközök – értékelés

Létesítő okiratban meghatározott érték Piaci érték Szerződés szerinti érték

Csereszerződés szerinti érték

„Értékelés” a tartós használat során • Terv szerinti értékcsökkenés meghatározása – a HASZNOS ÉLETTARTAM – a MARADVÁNYÉRTÉK és – a választott MÓDSZER alapján.

Tárgyi eszközök – értékelés

„Értékelés” a tartós használat során • Mérlegérték megállapítása általánosan: Bekerülési érték - Terven felüli értékcsökkenés káresemény miatt + Felújítás - Halmozott terv szerinti értékcsökkenés - Terven felüli értékcsökkenés a piaci értékítélet miatt + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása a piaci értékítélet miatt =MÉRLEGÉRTÉK


Tisztázzunk még egyszer néhány alapfogalmat! • • • • • • •

Bekerülési érték Bruttó érték Nettó érték Könyv szerinti érték Mérlegérték Beszerzési ár Előállítási költség

Tárgyi eszközök – „fogalom tisztázás”

Bekerülés elszámolásának „alaplogikája” 12-15. Üzembe helyezett tárgyi eszközök

161. Beruházások Bekerülési értéket NÖVELŐ tételek

Bekerülési értéket CSÖKKENTŐ tételek

BRUTTÓ ÉRTÉK

Üzembe helyezés

Tárgyi eszközök – bekerülés elszámolásának alaplogikája

Állománynövekedések • • • • • • • •

Beszerzés Saját előállítás Apport átvétel Térítés nélküli átvétel Ajándék átvétel Követelés fejében történő átvétel Csereügylet keretében történő átvétel Fellelt többlet

Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Példa (Tárgyi eszköz beszerzés) •

1. 2. 3. 4.

Az „IRODABERENDEZŐ” Kft. a bérbevett irodahelységébe tárgyalóasztalt vásárolt. A beszerzéssel kapcsolatosan a következő információkat ismeri: A tárgyalóasztal vételára az átutalásos számla alapján 600 EFt + 150 EFt ÁFA. Szállítási díj átutalásos számla alapján 20 EFt + 5 EFt ÁFA. A tárgyalóasztalt beállították a tárgyalóhelységbe december 1-jén. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 15 EFt.


Példa megoldása 161. Beruházások

141. Egyéb berendezések


455. Beruházási szállítók

149. Egyéb berendezések ÉCS

466. Előzetes ÁFA

571. Értékcsökkenés

Példa (Tárgyi eszköz előállítás) •

Az „ELŐÁLLÍTÓ” ZRt. a tárgyévben saját vállalkozásban műszaki berendezést állított elő. Az előállítással kapcsolatos információk a következők: 1. Előállítással kapcsolatos költségek – – –

Anyagfelhasználás Bérköltség Bérjárulékok

1 000 EFt 2 000 EFt 900 EFt

2. Az előállítással kapcsolatos költségek AKTIVÁLÁSRA (≠ üzembe helyezés) kerültek. 3. A műszaki berendezést tárgyév december 1-jén használatba vették. A saját rezsis beruházás ÁFÁ-ja 975 EFt 4. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 15 EFt. Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Példa megoldása 511. Anyagköltség

211. Anyagok

541. Bérköltség

56. Bérjárulékok

471. Jövedelemelsz.

46-47. „Járulékok”

139. Műszaki berendezések ÉCS.


E: 1 001 131. Műszaki berendezések

466. Előzetes ÁFA



161. Beruházások

Példa (importbeszerzés) • Az „IMPORTÁLÓ” NyRt. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a következő információkat ismeri: 1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján 10 000 DEV. A teljesítés napján érvényes választott (!) 300 Ft/DEV. 2. A vámhatározat alapján a vám 500 EFt, az import ÁFA 800 EFt. 3. A termelőgépet tárgyév december 1-jén használatba vették. 4. Átutalásra került a NAV-val szembeni kötelezettség (vám + ÁFA) 5. Az import ÁFA „rendezésre” került. Tárgyi eszközök – állománynövekedések


384. Elszámolási betét


13. Műszaki gépek

465. Vámtartozások

368. „Még nem levonható ÁFA”

E: 1 301

Importbeszerzés esetén az ÁFÁ-t a NAV veti ki. 466. Előzetes ÁFA Az ÁFA levonhatóvá válik, ha a NAV-val kapcsolatos kötelezettség pénzügyileg rendezésre kerül. Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Importbeszerzés, beszerzés EU-s tagállamból • Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti devizának, valutának az importbeszerzéskor (teljesítésekor) érvényes, a választott árfolyamon átszámított forintértéke lesz az importtermék (eszköz) bekerülési értéke. • Harmadik országból történő beszerzés esetén az ÁFÁ-t a NAV veti ki. Levonásba helyezésére a beszerzéssel kapcsolatos NAV-val szembeni kötelezettség kiegyenlítését követően kerül sor. – – – –

Vámköltségek elszámolása: T 161. Beruházások-K 465. Vámtartozások Import ÁFA: T 368. „Még nem 466”-K 465. Vámtartozások Vám+ÁFA pénzügyi rendezése: T 465. Vámtartozások-K 384. Elszámolási betét ÁFA „rendezése: T 466. Előzetes ÁFA-K 368. „Még nem 466”

• EU-s tagállamból történő beszerzés esetén az ÁFA önbevallás alapján kerül megállapításra és bevallásra, mivel Közösségen belüli beszerzés esetén az adó megfizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett – T 466. Előzetes ÁFA-K 467. Fizetendő ÁFA Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Egy tesztkérdés a) b) c) d)

Egy termelőgép beszerzésével kapcsolatban felmerült közvetlen „tételeket” (pl.: szállítás) minden esetben a 161. Beruházás számlára kell könyvelni ha a számviteli politikában „rögzítették”, akkor egyből a 141. Egyéb berendezések számlára is el lehet könyvelni ha a számviteli politikában „rögzítették”, akkor egyből a 131. Műszaki gépek számlára is el lehet könyvelni minden esetben a beruházás számlára kell könyvelni

Tárgyi eszközök – tesztkérdések

Példa (árfolyam-különbözetek a bekerülési értékben) •

• • • • • • • • • • •

Az „Árfolyamkülönbözetabekerülésiértékben” Kft. tárgyév december 15én (Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért munkagépet importált. Az egyszerűsítés kedvéért az ÁFA 0 %, vámteher nincsen. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR. a) variáció Aktiválás december 20. 1. eset Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 5 940 000 Ft. 2. eset Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 6 010 000 Ft. b) variáció Aktiválás tárgyévet követő év január 15. Pénzügyi rendezés a tárgyévet követő évben. A fordulónapon a külföldi beruházási szállítói tartozáson kívül nincs más külföldi pénzértékre szóló tétel. Választott árfolyam december 31-én 1. eset 296 Ft/GAR. 2. eset 305 Ft/GAR


Példa megoldása a) variáció, 1. eset 161. Beruházások


384. Elszámolási betét E: 5 941

131.Műszaki gépek


Példa megoldása b) variáció, 1. eset 161. Beruházások


384. Elszámolási betét E: 5 941

368. „Technikai”


Még egy tesztkérdés

a) b) c) d)

A tárgyi eszköz beszerzésével összefüggésben keletkezett külföldi pénzértékre szóló tételekkel kapcsolatos árfolyamkülönbség Minden esetben módosítja a bekerülési értéket Nem változtatja a bekerülési értéket, ha a pénzügyi rendezés az aktiválást követően történik Ha a kiegyenlítés az aktiválásig megtörténik, akkor növeli a bekerülési értéket Ha a kiegyenlítés az aktiválásig megtörténik és az árfolyamkülönbség nyereség akkor csökkenti a bekerülési értéket

Tárgyi eszközök – tesztkérdések

Példa (apport átvétel) •

A „Meg-Alakuló” Kft. 3 000 EFt alaptőkével alapítják, melyből 2 200 EFt pénzbeli hozzájárulás és 800 EFt az apport (egyéb berendezések) értéke. Feladat: • Könyveljük az alábbi gazdasági eseményeket! 1. A tagok a pénzbeli hozzájárulás felét átutalták. 2. A tagok az apportot rendelkezésre bocsátották. 3. A „Meg-alakuló” Kft.-t bejegyezték. 4. A tagok további 500 EFt-ot utaltak a vállalkozás számlájára.


Példa megoldása 384. Elszámolási betét

161. Beruházások. 479. „Még nem jegyzett tőke”

3. Jegyzett, de be nem fizetett tőke


411. Jegyzett tőke

Apport átvétel könyvviteli elszámolása 479. „Még nem jegyzett tőke”

3. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

411. Jegyzett tőke 2

1. Apport állományba vétele 2. Jegyzett tőke növekedés 3. „Rendezés”


3

161. Beruházások.

1

Példa (térítés nélküli átvétel) •

Az „ELFOGADÓ” Kft. kiemelt tárgyévi gazdasági eseményei a következők: 1. A Kft. november végén térítés nélkül kapott egy műszaki gépet. Az eszköz piaci értéke 580 EFt. Az átadó által a vállalkozás felé kiszámlázott ÁFA 145 EFt. 2. A műszaki berendezést üzembe helyezték. 3. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 10 EFt.




989. Rendkívüli bevételek

483. Halasztott bevételek


466. Előzetes ÁFA

131. Műszaki gép

479. „ÁFA tartozás”

139. Műszaki gép ÉCS

Térítés nélküli átvétel könyvviteli elszámolása 989. Rendkívüli bevételek

483. Halasztott bevételek

161. Beruházások

3/2 1/2 139. Műszaki gép ÉCS

1/1


131. Műszaki gép

3/1 2 479. „ÁFA tartozás”

466. Előzetes ÁFA 1/1 Térítés nélkül átvett tárgyi eszköz állományba vétele 1/2 Elhatárolás 1/3 1/3 ÁFA elszámolása 2/ Üzembe helyezés 3/1 Tárgyidőszaki ÉCS 3/2 ARÁNYOS (!) időbeli elhatárolás feloldása Tárgyi eszközök – állománynövekedések

Állománycsökkenések • • • • • • • • • •

Értékesítés Apport átadás Térítés nélküli átadás Selejtezés Hiány Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Kötelezettség fejében történő átadás Csereügylet keretében történő átadás Átsorolás a készletek közé

Tárgyi eszközök – állománycsökkenések

Példa (tárgyi eszközök állománycsökkenései) •

Az „ÁLLOMÁNYCSÖKKENÉSEKegyrésze” Kft. egyik műszaki gépével kapcsolatosan a következő információkat ismerjük: – –

Bruttó érték Halmozott ÉCS

1 000 EFt 200 EFt

Feladat: • „Elemezzük”, majd utána könyveljük az alábbi állománycsökkenéseket! 1. Értékesítés 900 EFt + 225 EFt ÁFÁ-ért. 2. Apport átadás, a műszaki gép létesítő okirat szerinti értéke 1 100 EFt. 3. Térítés nélküli átadás, a műszaki gép piaci értéke 1 100 EFt. A kiszámlázott ÁFA összege 275 EFt. 4. Selejtezés, hiány Tárgyi eszközök – állománycsökkenések

Példa megoldásának „előkészítés” 131. Műszaki berendezések


Emlékeztető!!! Értékelés a „kikerüléskor” • Ha a tárgyi eszköz kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét RÁFORDÍTÁSKÉNT kell elszámolni! Tárgyi eszközök – állománycsökkenések

Példa megoldása (Értékesítés) 131. Műszaki berendezések


E: 1 000

311. Vevők


E: 200

861. Egyéb ráfordítások


961. Egyéb bevételek

Értékesítés könyvviteli elszámolása 131. Műszaki berendezések


861. Egyéb ráfordítások 1/2.1

1/2.2 138. Műszaki berendezések TFÉCS. 1/2.3


311. Vevők

961. Egyéb bevételek 1/1.1

1/1.2 Tárgyi eszközök – állománycsökkenések

Példa megoldása (Apport) 131. Műszaki berendezések


E: 1 000

368. „Még nem részesedés”

E: 200

881. Rendkívüli ráfordítások



17. Részesedések

Apport átadás könyvviteli elszámolása 131. Műszaki berendezések


881. Rendkívüli ráfordítások 1/2.1

1/2.2 138. Műszaki berendezések TFÉCS. 1/2.3


368. „Még nem részesedés” 1/1


17. Részesedések 2

Példa megoldása (Térítés nélküli átadás) 131. Műszaki berendezések

139. Műszaki berendezések ÉCS. 368. „ÁFA követelés” 467. Fizetendő ÁFA

E: 1 000

E: 200 889. Rendkívüli ráfordítások


Térítés nélküli átadás könyvviteli elszámolása 131. Műszaki berendezések


889. Rendkívüli ráfordítások 1/1.1

1/1.1 Bruttó érték kivezetése 1/1.2 Halmozott ÉCS (TSZ) kivezetése 1/1.3 TFÉCS kivezetése 1/2 ÁFA elszámolása

1/1.2

138. Műszaki berendezések TFÉCS. 1/1.3


368. „ÁFA követelés” 1/2


Példa megoldása (Selejtezés, hiány) 131. Műszaki berendezések E: 1 000

139. Műszaki berendezések ÉCS. E: 200



138. Műszaki berendezések TFÉCS.

Hiány, selejtezés, káresemény (az eszköz nem marad állományba) könyvviteli elszámolása 131. Műszaki berendezések

138. Műszaki berendezések TFÉCS. 1/1

1/2 139. Műszaki berendezések ÉCS. 1/3



Káresemény (az eszköz állományba marad) könyvviteli elszámolása 138. Műszaki berendezések TFÉCS.

866. Egyéb ráfordítások 1

1/ TFÉCS elszámolása a kár összegében


„Értékelés” a tartós használat során • Mérlegérték megállapítása általánosan: Bekerülési érték - Terven felüli értékcsökkenés káresemény miatt + Felújítás - Halmozott terv szerinti értékcsökkenés - Terven felüli értékcsökkenés a piaci értékítélet miatt + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása a piaci értékítélet miatt =MÉRLEGÉRTÉK


„Értékelés” a tartós használat során • A befektetett eszközök egy részénél a mérlegkészítéskor ismert piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözet ÉRTÉKHELYESBÍTÉSKÉNT kimutatható.


Terven felüli értékcsökkenési leírás a piaci értékítélet miatt • Ha a tárgyi eszköz (Beruházásokra ez nem vonatkozik!) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, akkor a különbözetet TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉSKÉNT kell elszámolni. 1X8. Tárgyi eszközök TFÉCS.



Terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírása a piaci értékítélet miatt • Ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a korábban elszámolt TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST VISSZA KELL ÍRNI. • A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg. 966. Egyéb bevételek


1X8. Tárgyi eszközök TFÉCS.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése • A mérlegkészítéshez legközelebb ismert piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete értékhelyesbítésként elszámolható. Nem kötelező, LEHETŐSÉG! • A piaci értéket könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell. • Az értékhelyesbítés a forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg. 1X7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

417. Értékelési tartalék 1 2


1/ Értékhelyesbítés 2/ Értékhelyesbítés visszavezetése

Hol alkalmazható az értékhelyesbítés intézménye? Immateriális javak vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél


Tárgyi eszközök minden tárgyi eszköznél kivéve beruházások

Befektetett pénzügyi eszközök tartós részesedések

És még egy tesztkérdés Az apportba adott járművek a) létesítő okirat szerinti értékének és nettó értékének különbsége az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét vagy növeli, vagy csökkenti b) nettó értéke az egyéb ráfordítások között jelenik meg az eredménykimutatásban c) korábban elszámolt értékhelyesbítését meg kell szüntetni, és így a vállalkozás saját tőkéje az értékhelyesbítés összegével csökken d) Létesítő okirat szerinti értékének és könyv szerinti értékének különbsége növeli a rendkívüli bevételeket, ha a különbség nyereség tartalmú Tárgyi eszközök – tesztkérdések

Vásárolt készletek

Készletek fogalma, csoportosítása • Olyan anyagi eszközök, amelyek rövid távon, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a a gazdálkodó tevékenységét. • Vásárolt készletek – anyagok – áruk – készletekre adott előlegek

Vásárolt készletek – fogalom, csoportosítás

• Saját termelésű készletek – befejezetlen termelés – félkész termékek – késztermékek – növendék-, hízó- és egyéb állatok

Megjelenése a mérlegben B. Forgóeszközök I. Készletek (2. számlaosztály) 1. Anyagok (21-22. számlacsoport) 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek (23.) 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok (24.) 4. Késztermékek (25.) 5. Áruk (26-28.) 6. Készletekre adott előlegek (353.)

Vásárolt készletek – megjelenés a mérlegben

Értékelési feladatok a folyamathoz illesztve 1. Bekerüléskor –

a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek „beazonosítása” és a bekerülési érték megállapítása

2. „Kikerüléskor” Anyagkészlet esetében (felhasználás és egyéb „nem típus” készletcsökkenések elszámolásakor) Kereskedelmi árukészlet esetében (értékesítés és egyéb „nem típus” készletcsökkenések elszámolásakor) –

a számviteli nyilvántartásokból kivezetett anyagkészlet, kereskedelmi árukészlet könyv szerinti értékének megállapítása

3. A mérlegérték megállapítása, ha a készlet a fordulónapon még megvan

Vásárolt készletek – Anyagok értékelése

1. „Értékelés” bekerüléskor Bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek: „Növelő” tételek „Csökkentő” tételek PÉLDÁUL: PÉLDÁUL: – vételár (ha beszerzés történt…) – szállítási költség – vámköltség (ha beszerzés történt…) – stb.


– engedmény

FONTOS! • A biztosítási díj a készletek bekerülési értékében nem vehető figyelembe!

1. „Értékelés” bekerüléskor • BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK

• BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

– Vásárlás

BESZERZÉSI ÁR

– Saját előállítás – Apport átvétel

ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG Létesítő okiratban meghatározott érték

– Térítés nélküli átvétel – Követelés fejében történő átvétel – Csere útján történő beszerzés

Piaci érték


Szerződés szerinti érték Csereszerződés szerinti érték

2. „Értékelés” a „kikerüléskor” • Ha az anyagkészlet kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét ANYAGKÖLTSÉGKÉNT vagy RÁFORDÍTÁSKÉNT kell elszámolni! • Ha a kereskedelmi árukészlet kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét RÁFORDÍTÁSKÉNT kell elszámolni! • A könyv szerinti érték megállapítása történhet – – – –

FIFO eljárással Átlagáras megoldással. „Elszámolóáras” megoldás Egyedi kivezetés „egyedi azonosítón” keresztül


3. A mérlegérték megállapítása, ha a készlet a fordulónapon még megvan • Mérlegérték megállapítása általánosan: Záró készlet könyv szerinti értéke +/- Leltáreltérések - Értékvesztések + Értékvesztés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK Vásárolt készletek – Anyagok értékelése

Az anyagok évközi analitikus nyilvántartása lehet: – folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás (A/1) – folyamatos mennyiségi nyilvántartás (A/2) – évközben nincs sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás (A/3)

Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Példa (anyagok főkönyvi elszámolás 1)

• A „Termelő” Zrt. „AA” típusú alapanyag készletével kapcsolatosan a következő információkat ismeri: – – – – – –

Nyitó készlet=10 kg*100 Ft/kg Beszerzés 1=20 kg*(120 Ft/kg + 30 Ft ÁFA/kg) Felhasználás 1=24 kg Beszerzés 2=30 kg*(110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg) Felhasználás 2=28 kg ZK mennyiségi nyilvántartás alapján =10 kg + 20 kg – 24 kg + 30 kg – 28 kg=8 kg – ZK tényleges mennyiségi felvétel alapján=6 kg

• Kiegészítő információ: FIFO!!! Feladat: • Könyveljük számlasorosan a gazdasági eseményeket! Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Megoldás (folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás) 211. Alapanyagok

511. Anyagköltség

• • • • • •

454.Szállítók.

466. Előzetes ÁFA


Felhasználás 1=10 kg*100 Ft/kg + 14 kg*120 Ft/kg=2 680 Ft „Maradt”=6 kg*120 Ft/kg Felhasználás 2=6 kg*120 Ft/kg + 22 kg*110 Ft/kg=3 140 Ft „Maradt”=8 kg*110 Ft/kg Hiány=2 kg*110 Ft/kg=220 Ft Záró készlet (mérlegérték)=6 kg*110 Ft/kg=660 Ft


Megoldás (nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben 211. Alapanyagok sem) 454.Szállítók.

466. Előzetes ÁFA

511. Anyagköltség

• Időszak vége: A Záró készlet értékét meg kell állapítani!!! • Információforrás: – 1. Kötelező tényleges mennyiségi felvétel – 2. Árvisszakeresés FIFO alapján

• Záró készlet (mérlegérték)= Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/1 Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás • az anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán folyamatosan könyvelésre kerülnek • alkalmazható értékelési eljárások: – FIFO módszer – Átlagáras megoldás – Elszámolóáras megoldás

• a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartás alapján, a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) „csak” háromévente kötelező Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/2 „Csak” folyamatos mennyiségi nyilvántartás • az anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján költségként kell könyvelni) • a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartás alapján, a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) „csak” háromévente kötelező • a zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/3 nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben sem • az anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján költségként kell könyvelni) • kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) • a zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével


Melyik megoldást alkalmazzuk? A/1? Vagy A/2? Vagy A/3 • Mi a vállalkozás profilja, mennyire anyagigényes az ágazat? • Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz? • Milyen eredménykimutatást készít? • Az anyagféleség a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepe és vagy értéke alapján mennyire meghatározó?


„Nem típus” készletcsökkenések elszámolása A/2 és A/3 változat mellett Dátum

Megnevezés

Mennyiség Egységár

01. 01.

Nyitókészlet

10 kg

200 Ft/kg

02. 20.

Beszerzés 1

20 kg

210 Ft/kg

04. 16.

„Nem típus” készletcsökkenés (pl.: évközi selejtezés)

1 kg

Hogyan könyveljük a „nem típus” készletcsökkenést??? Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Megoldás 211. Alapanyagok

511. Anyagköltség

454.Szállítók.



466. Előzetes ÁFA

A kereskedelmi árukészlet évközi analitikus nyilvántartása lehet: – folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás (A/1) – folyamatos mennyiségi nyilvántartás (A/2) – évközben nincs sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartás (A/3) – csak értékbeni nyilvántartás (A/4)


Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/1 Folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás • a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán folyamatosan könyvelésre kerülnek • alkalmazható értékelési eljárások: – – – –

FIFO módszer Átlagáras megoldás Egyedi kivezetés „egyedi azonosítón” keresztül „Elszámolóáras” megoldás

• a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartás alapján, a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) „csak” háromévente kötelező. Vásárolt készletek – Áruk főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/2 „Csak” folyamatos mennyiségi nyilvántartás • a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján ELÁBÉ-ként kell könyvelni) • a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartás alapján, a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) „csak” háromévente kötelező • a zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével Vásárolt készletek – Áruk főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/3 nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben sem • a kereskedelmi árukészletekkel kapcsolatos gazdasági események a kapcsolódó főkönyvi számlán az időszak közben nem kerülnek könyvelésre (a beszerzéseket a bejövő bizonylat(ok) alapján ELÁBÉ-ként kell könyvelni) • kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás) • a zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével

Vásárolt készletek – Áruk főkönyvi elszámolása, tényleges beszerzési áras nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás és a hozzákapcsolódó főkönyvi elszámolás A/4 „Csak” értéknyilvántartás • a kiskereskedelmi árukészleteknél lehetséges • az időszaki készletcsökkenések elszámolóáron (fogyasztói áron) kerülnek elszámolásra, majd az időszak végén meghatározott árrés pótlékkulccsal az ELÁBÉ-t tényleges beszerzési árra kell helyesbíteni • kötelező a tényleges mennyiségi felvétel, de az készülhet az utolsó, illetve a tárgyévet követő első negyedévben is

Vásárolt készletek – Áruk főkönyvi elszámolása, fogyasztói áras nyilvántartás

Elszámolóáras nyilvántartás az anyagkészleteknél • alkalmazása lehetőség • az időszaki számviteli feladatokat egyszerűsíti • a készletcsökkenések (felhasználások, egyéb „nem típus” készletcsökkenések) folyamatosan, DE rögzített áron (ELSZÁMOLÓÁRON=tervezett beszerzési ár) kerülnek elszámolásra az időszak közben • időszak végén (negyedév végén vagy év végén) az időszaki készletcsökkenéseket tényleges beszerzési árra kell korrigálni

Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, elszámolóáras nyilvántartás

Az elszámolóáras nyilvántartáshoz kapcsolódó főkönyvi számlák T

211. Anyagok elszámolóáron

• • • •

K

T

228. Anyagok árkülönbözete

K

Tekintsük a következőket! Mennyiség=10 tonna Elszámolóár=200 EFt/tonna Tényleges beszerzési ár 10 %-kal nagyobb, mint az elszámolóár • MIT MUTATNAK A SZÁMLAKAROK? Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, elszámolóáras nyilvántartás

Megjegyzések az anyagkészlethez kapcsolódó főkönyvi számlákhoz elszámolóáras megoldás esetén •A 211. Alapanyagok elszámolóáron számlán a készletmozgásokat elszámolóáron kell könyvelni: a beszerzéseket a tartozik, a csökkenéseket a követel oldalra. •A 228. Alapanyagok árkülönbözete („eltérés” számla), egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési árának és az elszámolóáron számított értékének a különbségét mutatja. •A két számla összevont egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési áron számított értékét mutatja az időszak elején és az időszak végén (a helyesbítések elszámolást követően). •Ha a 228. Alapanyagok árkülönbözete számlának TARTOZIK egyenlege van, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és bekerülések együtt) tényleges beszerzési ára MAGASABB, mint az elszámolóára. •Ha a 228. Alapanyagok árkülönbözete számlának KÖVETEL egyenlege van, akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és bekerülések együtt) tényleges beszerzési ára ALACSONYABB, mint az elszámolóára. Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, elszámolóáras nyilvántartás

Próbáljuk meg lekönyvelni az alapanyagkészlet beszerzését elszámolóáras megoldás mellett! • Tegyük fel, hogy év elején teljesen üres az anyagraktár. Szeretnénk gyártani, ezért bevásárolunk 2 kg alapanyagot 1 050 Ft/kg + 262,5 Ft ÁFÁ/kg-ért. Legyen az alapanyagok tárgyidőszaki elszámolóára 1 000 Ft/kg! A 2 kg anyagot 200 Ft + 50 FtÁFÁ-ért szállította le egy szállítmányozó vállalkozás. Vásárolt készletek – Anyagok főkönyvi elszámolása, elszámolóáras nyilvántartás

Próbálkozzunk! 211. Alapanyagok elszámolóáron

228. Árkülönbözet


454.Szállítók.

466. Előzetes ÁFA

Példa (anyagkészlet elszámolóáras nyilvántartás) • Nyitó készlet:  10 kg  elszámolóár 100 Ft/kg  tényleges beszerzési ár 95 Ft/kg

• Beszerzés 1

Feladatok: 1. Könyveljük a tárgyidőszaki gazdasági eseményeket! 2. Mutassuk be az időszak végi számviteli feladatokat!

 20 kg  Vételár 105 Ft/kg + 26,25 Ft ÁFA/kg

• Felhasználás 1  25 kg

• Beszerzés 2  30 kg  Vételár 110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg

• Felhasználás 2  25 kg


Megoldás 211. Alapanyagok elszámolóáron

228. Árkülönbözet


454.Szállítók.

466. Előzetes ÁFA

511. Anyagköltség

„Elszámolóáras” megoldás az áruknál • „Elszámolóár” tartalmilag: – Kiskereskedelmi áruknál: fogyasztói ár – Egyéb áruféleségnél: „lehet” a tervezett beszerzési ár – Betétdíjas göngyölegeknél: betétdíjas ár

Vásárolt készletek – Áruk főkönyvi elszámolása, „elszámolóáras” nyilvántartás

A mérlegérték megállapítása, ha a készlet a fordulónapon még megvan • Mérlegérték megállapítása általánosan: Záró készlet könyv szerinti értéke +/- Leltáreltérések - Értékvesztések + Értékvesztés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK Vásárolt készletek – Áruk értékelése

Mikor állapítható meg a leltáreltérés? • ha a vonatkozó készletről van mennyiségi nyilvántartás (A/1, A/2) és azt a fordulónapra vonatkozó tényleges mennyiségi felvétellel „ellenőrzik”, ÉS • ha az árukészletről évközben kizárólag értéknyilvántartás van és a kötelező tételes leltározással az értéknyilvántartás a törvényi előírásoknak megfelelően a fordulónapot megelőző vagy az azt követő negyedévben ellenőrzésre kerül.

Vásárolt készletek – Áruk leltáreltérései

• ELTÉRÉSEK: • HIÁNY (Egyéb ráfordítás) • TÖBBLET (Rendkívüli bevétel)

• ELTÉRÉSEK: • VESZTESÉG - jellegű LELTÁRÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET (Egyéb ráfordítás) • NYERESÉG – jellegű LELTÁRÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET (Egyéb bevétel)

„PIACI TÍPUSÚ” ÉRTÉKVESZTÉS 56. § (1): Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Fontos! Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Vásárolt készletek – Áruk értékvesztése és annak visszaírása

„NEM PIACI TÍPUSÚ” ÉRTÉKVESZTÉS 56. § (2): A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét - az 56. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – csökkentetten kell szerepeltetni, ha – a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, – ha megrongálódott, – ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, – ha feleslegessé vált.

Az értékvesztést a készlet használhatóságának (az értékesíthetőségének) megfelelő piaci érték alapján kell elszámolni. Vásárolt készletek – Áruk értékvesztése és annak visszaírása

ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA 56. § (4): Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A készlet visszaírás utáni könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket! Vásárolt készletek – Áruk értékvesztése és annak visszaírása

Anyagkészlettel kapcsolatos gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata 1. ANYAGFELHASZNÁLÁS 2. ÉRTÉKESÍTÉS - eladási ár ÁFA nélkül - könyv szerinti érték 3. ÉRTÉKVESZTÉS 4. Káreseménnyel kapcsolatos TÉRÍTÉS

Anyagköltség Árbevétel ELÁBÉ Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek

5. TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott készlet könyv szerinti értéke

Rendkívüli ráfordítások

6. AJÁNDÉKBA átadott vásárolt készlet könyv szerinti értéke


7. APPORTBA átadott vásárolt készlet - létesítő okiratban meghatározott értéke - könyv szerinti értéke

Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítás

8. Hiány 9. Többlet Vásárolt készletek – Anyagokkal kapcsolatos gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata

Egyéb ráfordítások Rendkívüli bevételek

Árukészlettel kapcsolatos gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata 1. ÉRTÉKESÍTÉS - eladási ár ÁFA nélkül - könyv szerinti érték 2. ÉRTÉKVESZTÉS 3. Káreseménnyel kapcsolatos TÉRÍTÉS

Árbevétel ELÁBÉ Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek

4. TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott készlet könyv szerinti értéke


5. AJÁNDÉKBA átadott vásárolt készlet könyv szerinti értéke


6. APPORTBA átadott vásárolt készlet - létesítő okiratban meghatározott értéke - könyv szerinti értéke

Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítás

7. Hiány 8. Többlet

Vásárolt készletek – Anyagokkal kapcsolatos gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata

Egyéb ráfordítások Rendkívüli bevételek

Pénzeszközök

Pénzeszközök fogalma, csoportjai Olyan vagyonrészek, amelyek • tartósan le nem kötöttek (!), • különféle pénznemben jelennek meg és • fizetési eszközként felhasználhatók. CSOPORTJAI: • készpénz, • elektronikus pénzeszközök, • csekkek, továbbá • a bankbetéteket. Pénzeszközök – fogalom

Megjelenése a mérlegben B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök (38. számlacsoport) 1. Pénztár, csekkek (381-383.) 2. Bankbetétek (384-389.)

Pénzeszközök – megjelenés a mérlegben

Csoportosítási lehetőségek • Megjelenési forma szerint: – készpénz – pénzt helyettesítő eszközök – számlapénz

• Elszámolásuk devizaneme szerint: – forintban lévő pénzeszköz – valuta, deviza

Pénzeszközök – csoportosítás

Értékelési feladatok a folyamathoz illesztve 1. Bekerüléskor – Állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik. – A valuta-, deviza „bekerüléseket” forintra át kell számolni!

2. „Kikerüléskor” – A valuta-, deviza csökkenéseket forintra át kell számolni.

3. A fordulónapon meglévő pénzeszközöket értékelni kell, majd a mérlegértéket meg kell állapítani. Pénzeszközök – értékelés

1. „Értékelés” bekerüléskor A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik. – forintban nyilvántartott pénzeszközök esetén: a befolyt forintértéken – a valutapénztárba bekerülő valutát, a devizaszámlára bekerülő devizát a napi választott devizaárfolyammal kell forintosítani, KIVÉVE a forintért vásárolt valutát, illetve devizát, mert azt a fizetett forintösszegben kell nyilvántartásba venni. Pénzeszközök – értékelés

Fontos!!! • Választott árfolyam lehet: – a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, vagy – a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyama – EKB árfolyam ESETLEG – deviza vételi – deviza eladási Pénzeszközök – értékelés

2. „Értékelés” a „kikerüléskor” • A valutapénztárból kifizetett valuta, a devizaszámláról kivezetett deviza forintértékét a könyv szerinti árfolyam alapján kell meghatározni. • A könyv szerinti érték megállapítása történhet – FIFO eljárással – Átlagáras megoldással – Elszámoló árfolyammal

Pénzeszközök – értékelés

3. Fordulónapra vonatkozó értékelés és a mérlegérték megállapítása • Mérlegérték megállapítása általánosan: Aktivált (bekerülési) érték – évközi csökkenések Könyv szerinti érték az év végén - behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek) – értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/- devizás/valutás pénzeszközök árfolyam-különbözete =MÉRLEGÉRTÉK


Valuta-, devizamozgások elszámolásánál használt árfolyamok • „Bekerülések” (Növekedések): – Deviza VÁLASZTOTT árfolyam (KIVÉVE…)

• „Kikerülések” (Csökkenések): – Könyv szerinti árfolyam: • FIFO szerint • átlagárfolyam


Példa („leggyakoribb” valuta/deviza tranzakciók) • 1.

Könyveljük a következő „független” gazdasági eseményeket! A külföldi vevő a tartozásnak teljes összegét átutalta a devizaszámlánkra. A követelés könyv szerinti értéke 10 GAR*309 Ft/GAR. A jóváírás napján érvényes választott árfolyam a) eset 302 Ft/GAR, b) eset 312 Ft/GAR. 2. 10 GAR valuta vásárlás. A 10 GAR-ért fizetett összeg 3 100 Ft. A valuta vásárlás napján érvényes választott árfolyam 305 Ft/GAR. 3. 20 EUR*245 Ft/EUR könyv szerinti értékű szállítói tartozás kiegyenlítése a devizaszámláról. A 20 EUR kiegyenlítésekor a devizabetét számlán 40 EUR volt, melyből 16 EUR 253 Ft/EUR, majd ezt követően az 24 EUR 256 Ft/EUR árfolyamon került be. 4. 800 GAR valuta beváltása forintra. A 800 GAR beváltásakor a valutapénztárban 1 600 GAR volt, melyből 640 GAR 253 Ft/GAR, majd ezt követően az 960 GAR 256 Ft/GAR árfolyamon került be. A kapott forintösszeg 200 EFt. „Még egy kérdés” Könyveljük a 3. gazdasági eseményt, ha a devizabetét csökkenéseket átalagárfolyamon könyveljük! Pénzeszközök – értékelés (példák)

Megoldás 1. gazdasági esemény a) eset 386. Devizabetét

317. Vevők

386. Devizabetét

317. Vevők

b) eset

Pénzeszközök – értékelés (példák)

Megoldás 2. gazdasági esemény

381. Pénztár (Ft) E: 3 101


389. Átvezetési

382. Valutapénztár (GAR)

Megoldás 3. gazdasági esemény 386. Devizabetét

4542. Szállítók

E: 10 192

„Még egy kérdés” 386. Devizabetét


4542. Szállítók

Megoldás 4. gazdasági esemény 382. Valutapénztár

389. Átvezetési számla

381. Forint pénztár

87. Pénzügyi műveletek ráfordításai


Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése 1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése 2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása 3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása 4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése a fordulónapi választott árfolyamra Pénzeszközök – fordulónapra vonatkozó értékelés

Példa (fordulónapi értékelés) A „FordulónapraÉRTÉKELŐ” Kft. külföldi pénzértékre szóló eszközei és kötelezettségei a fordulónapra vonatkozóan a következők: Megnevezés

Összeg (GARAS)

Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS)

Kimenő számla 1

100

310

Valutapénztár

200

308

Devizaszámla

300

312

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315

Pénzeszközök – fordulónapra vonatkozó értékelés (példa)

• A fordulónapi választott árfolyam: – a) eset 309 Ft/GAR – b) eset 320 Ft/GAR (HF)

Megoldás a) eset Megnevezés

Összeg (GARAS)

Könyv Átértékelés szerinti iránya árfolyam (Ft/GARAS)

Kimenő számla 1

100

310

Valutapénztár

200

308

Devizaszámla

300

312

Bejövő számla 1

400

305

Devizahitel

500

315

ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet=

A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Pénzeszközök – fordulónapra vonatkozó értékelés (példa)

Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen)

Könyvviteli elszámolás a) eset 317. Vevők E: 31 000

454. Szállítók

382. Valutapénztár E: 61 600

E: 93 600

445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

E: 122 000

Pénzeszközök – fordulónapra vonatkozó értékelés (példa)

386. Devizabetét

E: 157 500

368. „Technikai”

Pénzügyi számvitel 1. Előadó: Dr. Veress Attila főiskolai docens tanszékvezető helyettes

Recommend Documents