Példatár. a gazdasági informatika alapjaihoz

Példatár a gazdasági informatika alapjaihoz Benkõné dr. Deák Ibolya • Dr. Bodnár Pál Dobák Dóra • Dr. Gyurkó György Dr. Gyurkóné Balázs Ildikó • Dr. Kozma István

Szerzõk: © Benkõné dr. Deák Ibolya, 2008 © Dr. Bodnár Pál Dsc, 2008 © Dobák Dóra, 2008 © Dr. Gyurkó György, 2008 © Dr. Gyurkóné Balázs Ildikó, 2008 © Dr. Kozma István, 2008 Szerkesztõ: Dr. Kozma István

ISBN 978-963-394-735-7

A kiadvány szerzõi jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bûncselekmény!

A Budapesti Gazdasági Fõiskola megbízásából kiadta a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság A kiadásért felelõs Szepessy Hajnalka vezérigazgató Kiadóigazgató Csuka Tünde Felelõs szerkesztõ Hegyi Katalin Borítóterv Jeney Zoltán Mûszaki szerkesztõ Kiss Tamás Terjedelem:30,31 (A/5) ív Prospektkop Nyomda

Elõszó Kedves Hallgatók! Tisztelettel ajánljuk szíves figyelmükbe A gazdasági informatika alapjai címû tankönyvünkhöz készült feladatgyûjteményt, példatárat. A kötetet áttanulmányozva érzékelni fogják, hogy többféle elsajátítási módszerrel találkoznak. Ezeket öt fejezetre bontva ismerhetik meg, mely fejezetek következetesen illeszkednek az alaptankönyv szerkezetéhez. A gazdasági informatika bonyolult, interdiszciplináris és multifunkcionális, sokféle „csemegét”, megválaszolandó problémát rejt. A példáknál a kérdésfeltevés technikája különféle formákban valósul meg, a fejezeteken belül nem minden esetben követve az alaptankönyvet. Ennek célja a rugalmasság és a rutinszerzés elõsegítése, mely nagymértékben szükséges a megszerzett ismeretek alkalmazása során. Stabil tudás mellett a változó feladatformák a felkészült és rutinos hallgatót nem hozhatják zavarba. Ami külön öröm, a példák után, önálló részben megtalálhatóak a válaszok, megoldások is. Van, ahol a megoldás egzakt, netán számszerû eredmény. Máshol a felelet egy szó, esetleg egy mondat. Bizonyos esetekben a válaszokat indokoljuk. Bonyolultabb, alternatívát kínáló feladatoknál egy konkrét megoldást közlünk, a többi lehetséges, szintén jó megoldásra utalunk. Tehát válasz minden példára vonatkozóan rendelkezésre áll. A megoldások azzal, hogy külön részben vannak, biztosítják a saját megfejtésre törekvés lehetõségét, az önállóság örömét, amely azonban szükség szerint kontrollálható. A téma iránti természetes érdeklõdést nyilvánvalónak tekintjük, de ne tagadjuk – hisz jogos igény –, cél a vizsga sikeres abszolválása is. Nos, teljes határozottsággal állíthatjuk, jól jár az a hallgató, aki a vizsgára szánt idejét a példák áttanulmányozásával tölti, és nem puskakészítéssel, vagy ami még rosszabb, kész, „megöröklött puskák” alkalmazási technikáinak begyakorlásával. Hiszen a vizsgakérdések az alaptankönyvbõl adódnak, s ennek leképezése a példatár. Tehát szerencse fel! Bízzunk a szisztematikus tanulásban! Tanuljunk a könyvbõl, gyakoroljunk a példatárból! Kevés gyötrelmet, jó felkészülést és sikeres vizsgát kíván a példatár szerkesztõje. Dr. Kozma István fõiskolai docens

5

Példatár a gazdasági informatika alapjaihoz

2.01. Sorolja fel a szervezõ team fõbb szerepcsoportjait! 2.02. Melyek a rendszerkutatás fõ területei? 2.03. Melyek a rendszerkutatás alkalmazástechnikai irányzatának fõ ágai? 2.04. Jelölje a megfelelõ betûvel az állítás elõtt, hogy igaz (I) vagy hamis (H). A hamis állításokat indokolja is! A szervezõmunka egyik általános alapelve a szuboptimalitás (minimális program) követelményének az érvényesítése. A jelek önmagukban is információk, nem csupán az információk megjelenítésére alkalmas szimbólumok. Egy hír információtartalma mindenki számára azonos értékû. Az, hogy hol húzzuk meg a rendszer határát, mindig kizárólagosan a rendszerszervezõ céljától függ. Az általános rendszerelméleti irányzat atyjának Bouldingot tekintjük. A szabályozás alapulhat pozitív és negatív visszacsatoláson is. A kibernetika vizsgálódási hatókörébe a mesterségesen szervezett rendszerek tartoznak. A gazdasági rendszerek irányítására leginkább alkalmas irányítási mód az izoláció. A szimbolikus modellek matematikai, logikai eljárásokkal képezik le a valóságot. A rendszer hierarchiáján az elemei között értelmezett kapcsolatok halmazát értjük. Boulding csoportosítása szerint az egyszerû dinamikus struktúrákat termosztátoknak is nevezzük. Algoritmus az az egyértelmû eljárás, amelyikben a rendszer elemei egy speciális meghatározott rendezettségben mûködnek. A rendszer határát az objektív valóság mindig egyértelmûen kijelöli. A vezérlés egy nyílt hatásláncú irányítás. A verbális modellek az ember által megismerhetõ mindenféle rendszer leírására alkalmasak. A rendszer hierarchiáján az elemei között kialakított fontossági különbségeket értjük. 2.05. Boulding tipizálása szerint a rendszer-hierarchia mely szintjére jellemzõek az alábbi állítások? Rendszerjellemzõ: A hierarchiaszint neve: a) A rendszer saját belsõ irányítással ...................................... rendelkezik. b) Emberi viszonyok bonyolult ...................................... összefüggése jellemzi. c) Létezésükre a tudomány jelenlegi szintjén ...................................... nem tudunk rendszerelméleti magyarázatot adni. 14

2. fejezet • Rendszerelmélet és információelmélet

d) Anyag- és energiaáramlás közepette a rendszer elemei magukat reprodukálják és eltartják. e) Klasszikus alakja, példája a növény. f) Ezen a szinten értelmezhetõk az egyszerû gépek.

...................................... ...................................... ......................................

2.06. Sorolja fel a gazdasági rendszerek általános rendszerjellemzõit! 2.07. Sorolja fel a gazdasági rendszerek kibernetikai jellemzõit! 2.08. Ábrázolja a vezérlés egyszerû kibernetikai modelljét! 2.09. Ábrázolja a szabályozás egyszerû kibernetikai modelljét! 2.10. A feladat két állításból áll egy mondaton belül, amelyek közül egyik a másikat indokolhatja. El kell dönteni, hogy helyesek-e önmagukban az állítások, és amennyiben helyesek, megfelelõ-e az indoklás, a felvázolt ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelõen a következõ válaszok lehetségesek: A: mindkét állítás igaz, és helyes az ok-okozati összefüggés is, B: mindkét állítás igaz, de nincs közöttük ok-okozati összefüggés, C: az elsõ állítás igaz, de a második nem, D: az elsõ állítás nem igaz, de a második igen. E: egyik állítás sem igaz. Írja a megfelelõ betût az állítás elé! A gazdasági rendszerek irányítása alapvetõen „belülrõl” történik, ezért belsõ képpel rendelkezõ rendszereknek tekintjük õket. A szabályozás folyamatában a figyelõ a begyûjtött információkat folyamatosan szolgáltatja az ítéletalkotó felé, mert az ítéletalkotó szerv feladata a beavatkozás. A szabályozás negatív visszacsatoláson alapuló formája a labilis rendszerek labilitását csökkenti, ezért a gazdasági rendszerek öntanuló rendszerek. A szabályozás folyamatában a figyelõ a begyûjtött információkat folyamatosan szolgáltatja a különbségképzés felé, mert a különbségképzõ szerv feladata a beavatkozás. A szabályozás az irányítás nyílt hatásláncú formája, mert a beavatkozás a visszacsatolás alapján történik. A gazdasági rendszerek önszabályozók, mert az emberi tényezõ a mûködésükbe bizonytalanságot visz. 2.11. Kapcsolja össze a megfelelõ kategóriákat! Írja a nagybetûket a megfelelõ kisbetû alá! A) vezérlés a) a zavaró jel már kifejtette hatását b) a visszacsatoláson alapul B) izoláció c) a rendszert elzárjuk a zavaró jelektõl d) alapulhat nem teljes informáltságon is C) szabályozás e) csak konkrét zavarok kompenzálására képes 15


a

b

c

d

e

2.12. Sorolja fel a rendszer-hierarchia szintjeit! 2.13. Karikázza be a helyes válasz, esetleg válaszok betûjeleit! A szabályozás jellemzõi: a) a zavaró jelek már kifejtették hatásukat b) hatástalanítja a környezetet c) lehet negatív jellegû visszacsatolás d) az irányító a rendszeren kívül helyezkedik el e) jellemzõje a bizonytalanság f) a folyamatról levett jelek alapján történik 2.14. Egészítse ki az alábbi mondatokat! • A rendszer kibernetikai szempontból ..................................... és .................................... alrendszerre bontható. • Azt a vizsgálati módot, amelyik idõben egymás utáni állapotok különbségeként képezi le a rendszert, ...................................... vizsgálati módnak nevezzük. • A szabályozási folyamat elsõ mûvelete a (az) ...................................... • Az olyan rendszereket, amelyek létezése állapotváltozások sorozata, .............................. .............................. rendszereknek nevezzük. • A zárt hatásláncú irányítást ...................................... nevezzük. • A ........................................ a valóság – lényeges vonásait tükrözõ – egyszerûsített mása. • Az, hogy adott esetben mit tekintünk rendszernek, függ a: ............................................ • A belsõ képpel rendelkezõ rendszerek szabályozása ........................................... típusú. 2.15. Az alábbi felsorolásból jelölje meg az irányítás fázisait! a) vezérlés b) érzékelés c) döntés d) tervezés e) beavatkozás f) hatástalanítás 2.16. Egészítse ki az alábbi mondatokat: • Negatív visszacsatolás esetén a folyamatok eredeti elõjelükkel ...................................... változnak. • Az irányítási folyamat során a döntés mûveletét ............................................................. szerv végzi. • A gazdasági rendszer egymást feltételezõ struktúrák összessége, melyek egymásra épülnek. Ezt fejezi ki a gazdasági rendszer ...................................... jellege. • A szimbolikus modellek alapvetõ változatai a ............................................... modellek. • Szimuláció alatt a ...................................... értjük. 16


2.17. Döntse el és jelölje meg, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások: Az adatok aggregált információk. Bertalanffy az elméleti irányzat képviselõje. A jelek értelmezésével a szemantika foglalkozik. A kibernetikai szint jellemzõje az indeterminációs vizsgálati kör. A statikus struktúrák önszabályozó jellegûek. 2.18. A nyomon követõ szabályozás: a) vezérelt rendszerek sajátossága b) külsõ faktorok követése c) az idõ beépítése a rendszerbe d) a „vadász követi a nyulat” analógiája e) stabil alapjel követése 2.19. A Boulding által megfogalmazott szintek mellé párosítsa azok megjelenési formáit! (A betûk elé írja a számokat!) a) növényi szint 1. spiritizmus b) statikus struktúrák 2. atomok szerkezete c) transzcendentális 3. emberjogi mozgalmak d) egyszerû dinamikus rendszerek 4. verbális kommunikáció e) állati szint 5. fekete doboz f) kibernetikai szint 6. sejtmag g) társadalmi szint 7. fogaskerék h) nyílt rendszerek 8. tiszavirág i) emberi szint 9. kétszikûek 2.20. A kibernetikai szemlélet jelentõsége: a) felismeri a deduktív közelítés fontosságát b) tisztázza a hatásköri viszonyokat c) absztrahál a lényegtelentõl d) decentralizált döntési kérdéseket preferál e) input-output analízissel vizsgál 2.21. A határozatlan rendszer jellemzõi: a) bonyolultsága magas fokú b) stabil bemenetnél is bizonytalan kimenetû c) outputja sztochasztikus d) önvezérelt e) hierarchizált

17


2.22. Egészítse ki az alábbi mondatokat: • Az .............................................. olyan új ismeret, amely .............................................. szüntet meg. • A tudatunktól függetlenül létezõ, objektív struktúrák neve: .......................................... • A ......................................... hatására az állapotváltozások intenzitása eredeti jellegével ellentétesen változik. • Boulding a rendszerelmélet .......................................... irányzatának volt a képviselõje. • A programvezérlésnél a rendszer kimenete ............................................. függvényében változik. • Azt a rendszertulajdonságot, amelyik az elmúlt idõszakok gyakorlati tapasztalatait hasznosítva biztosítja a gazdasági rendszerek mûködését, ...................................... nevezzük. • Az input-output analízis kibernetikai módszere ...................................... 2.23. Határozza meg a verbális modell fogalmát! 2.24. Határozza meg a programirányított szabályozás fogalmát! 2.25. Nevezzük meg a Boulding által megállapított rendszerszinteket az alábbi fogalmakhoz: Boulding szintjei: fogalmak: ...................................... gazdasági rendszer ...................................... egy épület vázszerkezete ...................................... idegsejtek funkciói ...................................... kibernetika ...................................... lábasfejûek ...................................... dízelmotor ...................................... verbális kommunikáció ...................................... ûrkutatás ...................................... kutyatej 2.26. Melyik alapvetõ folyamathoz (reálfolyamathoz) kapcsolná a követõ (pénzügyi) folyamatokat? A reálfolyamatok betûjeleihez rendelje a követõ folyamatok számát! reálfolyamat pénzügyi folyamat A) tárgyieszköz-elhasználódás 1. árbevétel B) árueladás 2. szállítóval szembeni kötelezettség C) anyagbeszerzés 3. értékcsökkenési leírás D) elvégzett munka 4. reprezentációs költség E) partner vendéglátása 5. bérköltség 2.27. Döntse el és jelölje meg, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások: Az egyszerû dinamikus rendszerek szintje az óramûvek szintje. A közös kutatási területû tudományok: hibrid tudományok, más szóval határtudományok, azaz interdiszciplináris jellegûek. A gazdasági rendszerek nyitottak. 18


Jelizoláció a vezérlés egy fajtája. A „határozatlan rendszer” az alkalmazkodóképességet kifejezõ rendszertulajdonság.

2.28. Kapcsolja össze a logikailag összetartozó kategóriapárokat! A betûk elé írja a hozzájuk tartozó számot! A) beavatkozás 1. információ B) új ismeret 2. szervezés C) tervezés 3. érzékelés D) ellenõrzés 4. alapjel 2.29. Mire jellemzõek az alábbi megállapítások? • mûködésüket spontán törvények határozzák meg: ...................................... • a szavak, jelek, információk értelmezésével foglalkozó tudomány: ................................. • a kibernetikai irányítás „ítéletalkotási” funkciója a vezetés szférájában is megtalálható, ennek neve: ...................................... • a mozgékonyság, a nagy információfelvételi készség, a második jelzõrendszer elõször tûnik fel Boulding rendszerszintjeinél, ez a szint: ...................................... • a jól mûködõ információs rendszer jellemzõi: ...................................... 2.30. Karikázza be a helyes válasz, esetleg válaszok betûjeleit! A vezérlés jellemzõi: a) a zavaró jelek már kifejtették hatásukat b) az entrópia mérésén alapszik c) ismerni kell a folyamat és beavatkozás közti kapcsolatot d) a beavatkozó szerv nem integráns része a rendszernek e) módszere az absztrakció f) a „zavartalanítás” egyik alkalmazási módja 2.31. Határozza meg a rendszerek önszabályozásának lényegét! A következõ feladatok állításokat tartalmaznak. Amennyiben egyetért az állítással, az I (igaz) betût karikázza be, amennyiben nem ért egyet, a H (hamis) betût. Az indoklási részben I esetén röviden utaljon az állítás bizonyos összefüggéseire, jelentõségére. H esetén ezen túlmenõen tüntesse fel, hogy a leírt állítás valójában mire vonatkozik. 2.32. Az analóg modellek segítségével logikai összefüggéseket tudunk szimbolizálni egy informatikai rendszertervben. I–H Indoklás: 2.33. Az adatátvitel során fontos szerepet kap a kódolás-dekódolás folyamata. I–H Indoklás: 19


2.34. Ön egy vállalkozás számviteli részlegének vezetõje. Irányított folyamat: a számviteli folyamat mûködése. Irányítási cél: az adott alrendszer zavartalan mûködésének biztosítása, a számviteli törvényben foglaltak betartása. Zavaró jelek: a részleg kapcsolatrendszerének tisztázatlansága, létszámproblémák. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására! Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét! 2.35. Ön az élelmiszer-kereskedelemben dolgozó vezetõ. A gyorsan romló termékeknél fontos egy adott stabil hõmérséklet biztosítása. Irányított folyamat: egy adott munkahely temperálása. Irányítási cél: a hõmérséklet stabil szinten tartása. Zavaró jelek: a külsõ hõmérséklet változása, a nyílászárók mûködtetése vagy a rossz szigetelés. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására! Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét! 2.36. Ön egy mezõgazdasági vállalkozás növénytermesztési ágazatának vezetõje. Irányított folyamat: az életszínvonal stabilitásának fenntartása. Irányítási cél: a termés biztosítása. Zavaró jel: idõjárás kedvezõtlen alakulása. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására! Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét! 2.37. Ön orvos egy rendelõintézetben. Irányított folyamat: a beteg gyógyítása. Irányítási cél: egészségének tartós megõrzése. Zavaró jelek: környezeti rizikófaktorok. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására! Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét! 2.38. Kísérelje meg a Budapesti Gazdasági Fõiskola tetszõleges karának mint sajátos célú gazdasági rendszernek az értelmezését! Elemezze célrendszerét, sorolja fel az inputokat, outputokat! Nevezzen meg néhány meghatározó alrendszert, vizsgálja meg a környezeti kapcsolatokat!

20


2.39.

Információ

Jelentés

Adat

A sorokban álló állítások az oszlopokban álló mely fogalmakra jellemzõek?

a) Nem sajátja annak az adatnak, amelyiknek az értelmezésébõl keletkezett. b) Többféle jelentése lehet. c) Ilyen egy lábnyom a hóban. d) A feltételezett értelmezési szabályokat ismerõk közössége számára azonos. e) Konkrét értelmezõhöz köthetõ. f) A döntési, reagálási képességet javítja. g) Ahhoz, hogy megkapjuk, csak értelmezésre van szükség. h) Új ismeret. i) Értelmezhetõ a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén növekszik. j) Értelmezhetõ a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén NEM növekszik. 2.40. Azonosítsa a következõ állításokban a specifikált adat komponenseit! Állítás: A 466 számú fõkönyvi számla neve „Elõzetesen felszámított áfa”. Kategória Tulajdonság Objektum Érték 2.41. Azonosítsa a következõ állításokban a specifikált adat komponenseit! Állítás: A forrás típusú számla „tartozik” oldalának elõjele negatív. Kategória Tulajdonság Objektum Érték

21


2.42. Tippelje meg, hány bit az alábbi közlések információmennyisége!

1,3 bit

3,3 bit

4,6 bit

5 bit

2,4 bit

3 bit

6,6 bit

8 bit

1. Négy számjegybõl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsõ jegyét. 2. Négy számjegybõl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az egyik jegyét, de nem mondja meg, melyiket. 3. Négy számjegybõl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsõ jegyét és még egy jegyét, de az utóbbinál nem mondja meg, melyiket. 2.43. Tippelje meg, hány bit az alábbi értesülések információmennyisége!

1. „A dámánál kisebb értékû pikket húztam az 52 lapos – jokerek nélküli – franciakártya-csomagból.” (Ilyen csomagban összesen 10 olyan pikk lap van, amelynek az értéke kisebb a dámánál.) 2. Négy számjegybõl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsõ 2 jegyét. 3. Szakértõk véleménye alapján egy esemény valószínûségét 1/20-nak becsültük, de egy értesülés úgy változtatja véleményünket, hogy az esemény bekövetkeztének valószínûsége 2/5. 2.44. Két barát találkozik. – Ezer éve nem láttalak! Hogy vagy? – Köszönöm kérdésed. Megnõsültem, született három gyermekem. – Igazán, és most hány évesek a gyermekeid? – Kitalálhatod. Az éveik számának (egész számok) szorzata 36. Az éveik számának összege annyi, ahány ablak van a szemben lévõ házon. – Kevés szünet után hozzáteszi. – Ja, még azt is meg kell mondanom, hogy a legkisebb (legkevesebb éves) gyerek szeplõs, és nagy elálló fülei vannak. a) Hány évesek a gyerekek? b) Becsülje meg, legfeljebb mekkora a második és a harmadik közlés információmennyisége külön-külön! 2.45. Mi a hiba a következõ – szakirodalomban is megtalálható – állításban? „A négybetûs magyar szavak információmennyisége 20,52 bit.”

22


Idõbeli

Milyen típusú kommunikációs csatornát képeznek az alábbiak?

Térbeli

2.46.

Egyszerû telefon Hangfelvétel, film Rádióhullám Postaszolgálat Papírdokumentum (levél)

öszehasonlíthatóság

idõszerûség

objektivitás

megbízhatóság

teljesség

érthetõség

Jelezze X-szel, hogy a sorokban álló állítások az adatok, illetve információk mely jellemzõire vonatkoztathatók! A kérdéses jellemzõket az oszlopok képviselik.

alkalmazhatóság

2.47.

1. Ennek a jellemzõnek, ha az információra vonatkoztatjuk, kétféle értelmezése is lehet, az egyik a rendelkezésre állási …. 2. Az adatra vonatkoztatva azt jelentheti, hogy jelen vannak a pontos értelmezést lehetõvé tevõ társadatok. 3. Az adatra értelmezhetõ. 4. Az információra értelmezhetõ. 5. Azt jelenti, hogy a közölt információ megfelel a valóságnak. 6. Az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert és világos az értelmezõ számára is. 7. Ez a jellemzõ az információra értelmezve azonos a megbízhatósággal.

23


2.48. Mi a kapcsolat a redundancia és az elektronikus aláírás között? Mi a kapcsolat a zaj és az elektronikus aláírás között? 2.49. Az információs rendszer funkciói milyen speciális realizációval bírnak élõlények, illetve gazdasági szervezet esetén? IR-funkció

Élõlény esetén

Gazdasági szervezet esetén

Érzékelés, észlelés Térbeli csatorna Reagálás Idõbeli csatorna

2. 50. A következõ táblázat soraiban [állítás], mert [indoklás] alakú kijelentések találhatók. Tegyen X-et • az A oszlopba, ha az állítás igaz; • az I oszlopba, ha az indoklás igaz; • az Ö oszlopba, ha az állítás is és az indoklás is igaz, és van összefüggés közöttük; • az N oszlopba, ha egyik sem igaz! A a) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a jelentéstartalom az azonos értelmezési szabályt alkalmazók mindegyike számára elvben azonos, de nem mindegyikük számára képez új ismeretet]. b) [A jelentéstartalom nem jelent feltétlen új ismeretet], mert [a jelentéstartalom az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom]. c) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a jelentéstartalom nem feltétlenül képez új ismeretet]. d) [Az információ az adat értelmezésének mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az információ az adat értelmezése által szerzett új ismeret]. 24

I

Ö

N


e) [Az információ az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az adat bármilyen anyagon, alakban, bármilyen hatással elõállított egyszerû vagy összetett jel]. f) [A megbízhatóság mint minõségi jellemzõ az adatra vonatkoztatható], mert [a megbízhatóság azt jelenti, hogy az adatból nyert információ éppen arra a kérdésre válaszol, amelyik a döntéshozót foglalkoztatja, alkalmas a lehetséges döntési változatok várható következményeinek felmérésére]. g) [Az érthetõség mint minõség az információra vonatkoztatható], mert [az érthetõség az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert az értelmezõ számára is, tehát a jelentéstartalmat illetõen nincs bizonytalanság]. 2.51. A redundancia célszerûen alkalmazott változatai többféle elõnnyel járhatnak, más elõfordulásai viszont kifejezetten hátrányosak lehetnek. A táblázat megfelelõ helyére írjon be olyan eseteket – legalább kettõt –, amelyek a redundancia elõnyös alkalmazásai, és legalább kettõ olyat, amelyek a redundancia hátrányos elõfordulásai közé tartoznak! Elõnyös alkalmazások: Hátrányos elõfordulások:

2. Általánosan használt szoftver

1. Operációs rendszer

A sorokban álló állítások a szoftvereknek az oszlopokkal adott mely csoportjaira igazak?

3. Speciális felhasználói szoftver

2.52.

a) Idetartoznak az üzleti alkalmazások. b) Idetartozik a Word vagy az Excel. c) Feladata a számítógép és a perifériák mûködésének összehangolása. d) Egyik jelentõsége, hogy a felhasználói szoftverek hordozhatóságát biztosítja. e) Idetartoznak a mûszaki tervezõ szoftverek. f) Idetartozik a webböngészõ. g) Idetartozik egy videofilm lejátszása. 25


2.53. Az alábbi sorok némelyikében

• olyan adatok szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegû jelenség tulajdonságai. Minden esetben tegyen X-et a megfelelõ oszlopba!

Esemény

• olyan jelenségek szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegûek;

Objektum

• olyan állítások állnak, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegû jelenségre igazak;

1. Földrajzi hely. 2. Bármilyen állapotváltozás. 3. Különbözõ állapotokat vehet fel. 4. Tulajdonságai nem változnak. 5. Beszerzés, eladás. 6. Az élettartama alatt különféle változásoknak lehet kitéve. 7. Élõlény, személy, társaság. 8. Elvont dolog, amely történeti jellemzõkkel bír. 9. Diszpozíciós adatok. 10. Azokat a jellemzõit nevezik törzsadatoknak, amelyek ritkábban változnak vagy stabilak. 2.54. Az alábbi esettanulmány egy gazdasági társaság üzleti folyamatai közül röviden ismerteti a beszerzés folyamatát. A Kedvenc Bt. építõipari szolgáltatásokkal és nagykereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozás. Vevõi nagy része a kiskereskedelmi hálózatba tartozó viszonteladókból kerül ki, kisebb része a tervezõ és kivitelezõ szolgáltatásukat igénybe vevõ mikrovállalkozások. Beszállítóik a különbözõ építõipari terméket elõállító, gyártó gazdasági társaságok. A legtöbb gyártó-szállító céggel szoros együttmûködési szerzõdés garantálja a pontos, rövid átfutási idejû szállításokat. Az új szállítókkal is hasonló politikát szeretnének kiépíteni. A Kedvenc Bt. székhelye Budapesten található, és minden régióban van egy telephelyük a vevõi igények minél gyorsabb kiszolgálása érdekében. A kereskedelmi és szolgáltatótevékenységük nagy részét megrendelés alapján tervezik és bonyolítják. Olyan árukat, amelyek kisebb értékûek, és amelyeket gyakran rendelnek a vevõk, raktároznak is az egyes telephelyeken. A beszállítóknak küldött beszerzési megrendeléseket a vevõktõl kapott megrendelések alapján és a korábbi tapasztalatok figyelembevételével tervezik, ütemezik. A vállalkozás Értékesítési osztálya naponta dolgozza fel a vevõktõl kapott megrendeléseket. Azokat megvizsgálja, kiértékeli, majd összesíti. Az így kapott megrendelésekhez állítja össze a beszerzési igényeket, és továbbítja a Beszerzési osztályhoz.

26


A beszerzéseket az alábbi folyamat szerint bonyolítják le: Piackutatás: Beszerzési források, beszerzési árak, szállítási határidõk, fizetési feltételek, szállítási lehetõségek, távolságok, szállítási költségek megvizsgálása. Beszerzési prognózis készítése: Javaslatok készítése a beszerzési forrásokra, a rendelési idõpontokra, nagy mennyiségben felhasználásra kerülõ anyagokra, kurrens anyagokra, importanyagokra. Készlettervezés: Az értékesítési terv, az önköltségi terv és a pénzügyi terv felhasználásával a Készletgazdálkodási alrendszer Készletfelhasználási tervet, Beszerzési tervet, Készlettervet készít, majd összegyûjti a készletigényléseket, amit a beszerzési diszpozíció kiállítása követ. A Beszerzési alrendszer az elõbbi tervek figyelembevételével különbözõ idõhorizontú Beszerzési tervet készít. Ismerve a szállítók utánpótlási idejét, olyan operatív beszerzési terv szükséges, amely alapján elõre meghatározható, hogy mikor milyen termékeket, cikkeket (készleteket) kell megrendelni ahhoz, hogy beérkezzenek akkorra, amikor azokra a vevõnek (vagy a kivitelezéshez) szüksége van. Beszerzési ajánlatok kérése, beszerzése, feldolgozása: A korábbi tevékenységek eredménye alapján a megfelelõnek ítélt szállítóktól beszerzési ajánlatokat kell kérni, és ez lesz az alapja – ha a megadott szempontoknak eleget tesz – a szerzõdésnek vagy a megrendelésnek. Beszerzési megrendelések kiállítása, szállítási szerzõdések megkötése: A vállalat vezetése megköveteli, hogy minden bejövõ számla mögött vagy szerzõdésnek vagy megrendelésnek és teljesítésigazolásnak lennie kell. Egy-egy beszerzés elõtt tisztában kell lenni azzal, hogy mit, mennyiért, mikorra és kitõl érdemes rendelni. A megrendelések számítógépes nyilvántartása: A megrendeléseket a kiállítás után nyilvántartásba kell venni, majd levélben, faxon vagy e-mailben eljuttatni a szállítóknak. A szállító által visszaigazolt megrendeléseket szintén nyilvántartásba kell venni. A megrendelések számítógépes feldolgozásra kerülnek. A rendelésállományt folyamatosan aktualizálni kell. Felvinni az új rendeléseket, módosítani a visszaigazolásokkal és a megérkezett szállítmányok alapján, törölni a nem elfogadottakat, archiválni a teljesítetteket. Tételek, anyagok, áruk leszállítása, bevételezése: Az anyaggal, áruval szállítólevél is érkezik. Átvételkor meg kell nézni, hogy a megérkezett szállítmány mely rendelésre vagy szerzõdésre érkezett, egyeztetés után mennyiségi és minõségi ellenõrzést kell végezni. Ha eltérés van a megrendelt és a leszállított termék között, az eltéréstõl függõen vagy át sem veszik az árut, visszaküldik a szállítónak, vagy átveszik, de jegyzõkönyvben rögzítik az eltéréseket. 27


Ha az árut elfogadják, akkor a teljesítés igazolása a szállító felé a szállítólevél aláírásával történik, amelybõl 1 példányt a szállító visszakap, a többi példány a Kedvenc Bt.-nél marad. Az átvett szállítmányt vagy raktárra veszik (ekkor bevételi bizonylatot állítanak ki, ez lesz a dokumentum a bevételezésrõl), vagy azonnal szállítják a vevõnek (ekkor szállítólevelet és számlát állítanak ki, és azzal továbbítják). Szállítói számlák beérkezése: A számla érkezhet az áruval vagy postán vagy e-mailben is. A beérkezett számlát iktatni kell, azaz egy belsõ nyilvántartási számmal kell ellátni. A számlát egyeztetésre, jóváhagyásra ahhoz a személyhez kell eljuttatni, aki aláírásával igazolni tudja, hogy a megrendelés elment, a teljesítés megtörtént. A számla mellé csatolható a szállítással kapcsolatos többi dokumentum is. Ezek ellenõrzése, jóváhagyása után a számla kifizethetõ. Beszerzés könyvelése: A készletállomány-változást, valamint a szállító teljesítését könyvelni kell az analitikából kapott feladás alapján. Archiválás: A rendelés adatai valamint a kapcsolódó adatok (pl. a számla adatai) 5 év online tárolás után archiválódnak. Az elmondottak alapján oldja meg a következõ alfeladatokat! a) A beszerzés folyamatában milyen adatkezelõ tevékenységek fordulnak elõ? Soroljon fel legalább hat adatkezelõ tevékenységet! Mindegyik mellett tüntessen fel 2-3 olyan adatot, amelyre az ismertetett esettanulmányban az adatkezelési tevékenység vonatkozott! b) Az ismertetett beszerzési folyamatban milyen események (tranzakciók) következhetnek be? Soroljon fel legalább hat eseményt, és azt is írja le, hogy az adott esemény milyen adatkezelõ tevékenységet indít el! c) A rendszernek milyen objektumokat és azoknak mely adatait (jellemzõit, tulajdonságait) kell nyilvántartani ahhoz, hogy az ismertetett beszerzési folyamatban bekövetkezõ eseményekre reagálni tudjon? – Adjon meg hat objektumot a tulajdonságaival (adataival)! d) Az ismertetett beszerzési folyamatban bekövetkezõ események teljes feldolgozása milyen objektumokat (adatokat) érint, és azokat milyen mûvelettel érinti? Az objektumok oszlopában sorolja fel az elõzményekben megadott objektumokat, a számok cellájában az elõzményekben megtalált eseményeket. A megfelelõ sor-oszlop keresztezõdésbe írja be, hogy az oszlopban adott esemény mely objektumo(ka)t érinti, és az(oka)t milyen mûvelettel (felvitel, módosítás, törlés, olvasás) érinti!

28


ESEMÉNYEK 1

2

3

4

5

6

OBJEKTUMOK

2.55. A felhasználók milyen értelemben lehetnek a tervezés tényezõi? a tervezés tárgyai?

2.56. Mondjon példát azonos szintû technológiák illesztésének szabványára: egymásra épülõ technológiák illesztésének szabványára: ember és eszköz (szoftver) illesztésének szabványára: emberek közötti kommunikáció szabványára: 2.57. Mondjon példát az IR-re vonatkozó eljárási szabályok alábbi csoportjaira! Jogszabályok: Szakterületi (ágazati) eljárási szabványok: Módszertani szabályok, technológiai elõírások: Szervezeti szabályzatok, szervezeti szintû eljárási szabványok: Projektszintû eljárási szabványok:i Karikázza be a helyes válasz, esetleg válaszok betûjeleit! 2.58. Válassza ki a rendszerelmélet fõ irányzatait! a) alkalmazástechnikai irányzat b) elméleti irányzat c) rendszertechnikai irányzat d) operációkutatási irányzat 29

Példatár. a gazdasági informatika alapjaihoz

Recommend Documents