1976
PEDAQÓQIAI M ŰHELY
NYlREQYH A Z A
1 9 7 6
PEDAQÓQIAI M ŰHELY
NYlREQYHAZA
PEDAGÓGIAI, KÖZMŰVELŐDÉSI FOLYÓIRAT'
Felelős szerkesztő: DR. TÓTH LÁSZLÓ
Szerkesztő bizottság: ÁDÁM IMRE BESSENYEI LAJOS DR. CSERVENYÁK LÁSZLÓNÉ GÉCZI FERENC ORBÁN SÁNDORNÉ ÖKRÖS ISTVÁN TARI JÓZSEF
Felelős kiadó: DR. KUKNYÓ JÁNOS
A szerkesztőség címe: Pedagógiai M űhely, 4400 Nyíregyháza, Búza u. 5. II. emelet. K iadja a Szabolcs-Szatm ár Megyei Tanács V. B. M űvelődésügyi Osztálya Készült a Szabolcs-Szatm ár M egyei Tanács Sokszorosító K öltségvetési Üzem ében 9 B 5 iv terjedelem ben 1976 —- 774 — Felelős vezető: Kovácsvölgyi Zoltánná
TARTALOM
Pedagógia DR. BODÓ LÁSZLÓ: A pedagógus továbbképzés időszerű kérdései — — — EGYÜD JÁNOS: Á ltalános iskolai körzetesítések Szabolcs-Szatm árban ÖKRÖS ISTVÁN: Gondolatok a pályaválasztásról — —----- — — — —• BOROS GÉZÁNÉ: A családi életre nevelés kísérleti tapasztalatai — — —GYARMATI JÁNOSNÉ DR.: Tapasztalataink a családi életre felkészítés oktatásáról DR. GÖÖZ LAJOS: Iskolai m eteorológiai á ll o m á s o k ------- — — — — —SZABÓ ENDRE: A szabad idő hasznos eltöltésére nevelés napközi o tt honban ------- --------- -------------------------— --------- — — NAGY ISTVÁN: .,Hideg csillagok égnek” ------- — — — — — --------- 55
7 17 23 31 35 41
49
Közművelődés VIDA JÁNOS: Közművelődési dolgozók to v á b b k é p z é se ----------------------63 DR. PÁL GYÖRGY: A megyei irodalm i színpadok és színjátszókörök helyze téről, problém áiról —- — ------- — --------- — — — — 69 BESSENYEI LAJOS: A lemorzsolódás vizsgálata a dolgozók gim názium ában 73 ÁDÁM IMRE: Gondolatok Nyíregyháza m egyeszékhellyé válásának százéves évfordulóján — — — — — — — — — — 87 PÁLL GÉZA: Rákóczi-jubileum m egyénkben — ------------- — --------- 93
3
GÖRBEDI MIKLÓS: Adalékok Tiszalök helytörténetének kutatásához — — BARACSI PÁL: Ű ttörőtörténeti k utatás Szabolcs-Szatm árban — — — DR. TÓTH LÁSZLÓ: Az úttörőcsapatok nevei a nyíregyházi járásban ■ — — DR. NÉMETH PÉTER: Szabolcs-Szatm ár m ú z e u m a i ------- -------------- — — —
95 99 103 109
Bemutatjuk BURGET LAJOS: A gyerm eket szeretni kell — — — — — — — — — BARAKSÓ ERZSÉBET: A nyíregyházi 5-ös iskola kiváló m unkaközössége — —
111 115
Sz e ml e Szabolcs-Szatm ár m egyei földrajzi olvasókönyv (KOZMA PÉTER) 121 DR. FAZEKAS ÁRPÁD: Orvosi em lékek Szabolcs-Szatm árban (TÓTH S Á N D O R ) ------------------------------------------------------- 123 DR. KUKNYÓ JÁ N O S: A Szabolcs-Szatm ár m egyei alm aterm elés tö rténeti kialakulása, területi kérdései (DR. FRISNYÁK S Á N D O R ) ---------124 Általános iskolai tantárgypedagógiai ú tm utató (DR. MOLNÁR LAJ O S N É ) --------------------------------------------------------------------- 126 T ájékoztató szülőknek (GULYÁS EMILNÉ D R . ) -------------------------------128
Hí r e k
131
Ké p e k H ajfonatcsat a rakam azi aranykicsből (Jósa A ndrás Múzeum) Borító I. KIS-NAGY ANDRÁS: N yíregyháza m egyeszékhely (bronzérem : előlap, hátlap, 11 cm 0 ) Borító II.
4
TÓTH SÁNDOR: Zamosc (bronzérem : előlap, hátlap, 10 cm 0 ) ------- — 16 V ásárhelyi Pál Szakközépiskola jutalom érm e (bronz, 9,7 c m ) ----------------- — ------------------- --— - — — — 22 Halak, m adarak sorozat. No. 12. (m árvány, 38x28 cm) 48 Rákóczi F erenc-érem (bronz: előlap, hátlap, 10 cm 0 ) 92 Szatm ár—Bereg történelm i ú tjain (bronzérem : előlap, 10.5 cm 0 ) --------------------------------------------------------------- 98 Kiss Lajos-érem (bronz, 7,5 cm 0 ) — — — — — — 107 Jósa A ndrás-érem (bronz, 8 cm 0 ) — ------- — — — 108 N yíregyháza m egyeszékhely (bronzérem : előlap, hátlap, 9.5 cm 0 ) I. sz. m elléklet — ------------ -------------- — — BENCZÜR GYULA: Tanulm ányok, grafitrajzok (Jósa A ndrás M úzeum) II. sz. m e l lé k l e t -----------------------------------------------------------------M éhteleki istenszobrocska (Jósa A ndrás M úzeum) III. sz. m elléklet HADZSINIKOLOV, TODOR: Sóstó I. (101x123 cm, olaj) IV. sz. m elléklet — -----------DIÓSZEGI BALÁZS: ö n a rc k é p (80x100 cm, olaj) IV. sz. m elléklet — — — T arpai ház (80x100 cm, o l a j ) ---------------- -------------------- 108 DWURNIK, EDW ARD: Tokaj (122x85 cm, tem pera) V. sz. m elléklet
— — —
CUCKIRIDZE, LEWAN: N aplem ente (70x100 cm, pasztellkréta) VI. sz. m elléklet Ősi grúz mese (70x100 cm, pasztell) VI. sz. m elléklet VINCZE LÁSZLÓ: Svájci-lak (80x60 cm, olaj) VII. sz. m e l l é k l e t -----------JÖSA ISTVÁN DR. diszszerlege, Szabolcs m cfy e ajándéka (Jósa A nd rás múzeum) VIII. sz. m e llé k le t----------------- -------------KRUTILLA JÓ ZSEF: Fák ( tu s r a jz ) ----------------- --------- --------- — — — --------- 39 Falurész ( t u s r a j z ) ----------------- ------------------------ --------- 68 Alföldi táj ( tu s ra jz )----------------- ------------------- --------------86 Nyírségi táj (tusrajz) ------ --------- —■ — ------------------- 102 Lengyel táj ( t u s r a j z ) ------- --------- -------------- — --------- 119
5
Ve r s e k JÓ ZSEF ATTILA: Ady e m lé k e z e te ---------------------- -------------- ------------------- 40 J u d i t -----------------------------------------------------------------------72 RATKÓ JÓZSEF: Mégiscsak ő k ------- — — — --------- — --------- — — • Jó h a z á t --------— — — — — — --------- — --------- —
6
120 129
PEDAGÓGIA
DR. BODÖ LÁSZLÓ:
A pedagógus továbbképzés időszerű kérdései
Kedves intézet- és kabinetvezető elvtársak, barátaim! Nagy érdeklődéssel hallgattam dr. Kuknyó János osztályvezető elv társ és Csermely Tibor, házigazdánk előadását. Ez utóbbi szólt a tovább képzés egységéről. E gondolathoz szeretnék — mielőtt még tervezett mon danivalómra rátérnék — reflexiókat fűzni. Az egység vagy egységesség a struktúra vonatkozásában nagyon is egyértelmű alapfeltétel. Arról van szó, hogy pl. a megyei intézetek (kabi netek) működési elvei, követelm ényei azonosak legyenek, s ugyanígy a szerkezet is, és az igények m egkövetelte szem élyi ellátottság is. Ehhez azonban egyértelműbb utasítások, állásfoglalások kellenének, nemkülön ben az ágazati irányító szerv megléte is. Az egység és egységesség nem egészen ilyen egyértelmű a tartalom és a munkamódszerek relációjában. Félreértés ne essék: a felkészítő tanfolya mok (pl. matematika, családi életre nevelés stb.) tartalmi és metodikai szempontból is egységesek kell — legyenek. De pl. a komplex gyakorlati szemináriumok — már nem. Ezek ugyanis rugalmasan kell, hogy alkalmaz kodjanak az adott pedagóguscsoportok felkészültségéhez. Ebből eredően a komplex gyakorlati szeminárium lehet: elvi—ideológiai, világnézet irá nyultságú; nevelés és oktatáslélektani, didaktikai—metodikai és — persze — szaktudományi irányultságú. Az egységes a komplex jellegben jelent kezik, mint alapkövetelmény, a részletezett tartalom már differenciált, amely ugyancsak alapkövetelmény, tehát az egységesség egyik megnyil vánulása. S ha már a komplex gyakorlati szemináriumnál tartunk, meg jegyezhetem, hogy szervezésében sem követhető és érvényesíthető az egy ségesség, mert különbözőek feltételeink. Budapesten hetenkénti foglalko zásokra épülhet, míg megyéinkben havonként legfeljebb kétszeri, de álta lában egy foglalkozásra. (Általunk ismert okok miatt.)
(Részlet a kabinetvezetők 1975. október 9-i nyíregyházi tanácskozásán elhangzott elő adásából.)
7
E nnyit az egységességéről, azért, hogy gondolkozzunk ezen, m érlegel jü k és próbáljuk meg értelm ezni részleteiben és teljes bonyolultságában, elkerülve az alkalm azás m echanikus buktatóit, am ely az értelm es tovább képzés egyik fő gátja lehet. T ekintettel arra, hogy a továbbképzési rendszer igényelt m egújítása előtt állunk, nem lehet haszontalan visszatekinteni az 1969-től végzett m unkánkra. (Az új továbbképzési rendszer koncepciójával ez év m ájusá ban foglalkoztunk, így erre nem térek vissza. S ami az előzm ényeket ille ti: összesítő statisztikát kaptak intézet- és kabinetvezető elvtársak. Ehhez fűzök m egjegyzéseket.) Az érthetőség m iatt engedjék m eg nekem a 109 1969. MM. sz. utasítás som m ázott lényegét ism ételni. Az utasítás a to vábbképzés fő feladatait az alábbiakban határozza meg: — az ideológiai—politikai felkészültség fejlesztése, — a lényeges ism eretek alkalm azási szinten tartása, — tájékozottság biztosítása a pedagógiai tudom ányok és saját szaktudom ányuk, valam int a szakm ódszertan újabb eredm é nyeiben és fejlődési tendenciáiban, — a pedagógiai gyakorlat jó eljárásainak általánosítása, a to vábbképzés tartalm i kom plexitásának kiem elésével a követ kező form ákban: a) terv szerinti és ellenőrzött egyéni tanulás; b) kom plex gyakorlati szem inárium ; c) egyéves szakm ai—m ódszertani tanfolyam (óvónők, tanítók ta nárok szám ára); d) egyéves vezetői tanfolyam ; e) speciális tanfolyam ok; f) m arxizm us—leninizm us esti egyetem általános és szakosított tanfolyam ai; g) tudom ányos kutatásokban való részvétel; h) inform ációcsere, eligazítások, előadásokon való részvétel stb. Az utasítás a pedagógusképző intézetek intézm ényes feladatává (c és d pontokban jelölt form ákat illetően) te tte a pedagógusok továbbképzésé ben való részvételt, és a m egyei m űvelődésügyi osztályokat kötelezte a to vábbképzés megyei intézm ényeinek (kabinet) létrehozására. A továbbkép zés vázolt rendszere — fennállásának hét évében — m ind tartalm i, mind szervezeti vonatkozásban törekedett közoktátáspolitikánk fő feladataiból szárm aztatható követelm ények teljesítésére. 1. K ialakítottuk a kom plex gyakorlati szem inárium ok m űködésének szervezeti rendszerét és tartalm i követelm ényeit, úgy, hogy azok igazod hassanak szervezeti form áikban a helyi lehetőségekhez. 1974-ig 423 csoport fejezte be tanulm ányi m unkáját 10690 fővel. 1974-ben további 150 csoport kezdte meg tanulm ányait 3882 fővel. A kom plex szem inárium elfogadott továbbképzési form ává vált. Á lta -
8
Iában az önként jelentkezők m integy 70 százalékát tu d ták felvenni a m e gyei (fővárosi) intézetek, kabinetek. A kom plex szem inárium ok gyakorla ta bizonyítja, hogy pedagógusaink többsége igényli az intenzív továbbkép zési form át. 2. Egyéves speciális tanfolyam ainkon 1974-ig 25048 fő. 1974-től spe ciális tanfolyam on kezdte meg tanulm ányait 7980 fő. 3. A pedagógusképzők által szervezett egyéves szakm ai—m ódszertani tanfolyam on eddig végzett pedagógusok száma 1497 fő. 4. A pedagógusképzők által szervezett egyéves vezetői tanfolyam on végzett 352 fő. A pedagógusképzők a fenti létszám ot a nappali és az esti, levelező hallgatók képzése m ellett vállalták, nem kis erőfeszítéssel. A tanfolyam ok program jaiban inkább a szaktudom ányi irányultság, m intsem a kom plex jelleg érvényesült, érvényesül. A képzők szakem berei szám okban ki nem fejezhető segítséget adtak előadásaikkal a különféle továbbképzési rendez vényekhez. 5. Igazgatók felkészítése és továbbképzése az alábbiak szerint: a) 2 éves kom plex vezetői tanfolyam on v ett részt 2093 fő; b) 12 hetes tanfolyam on v ett részt a fővárosban 1063 fő; c) 2x1 hetes bentlakásos tanfolyam on (a nyugdíj előtt állók kivételé vel) részt v ett m inden nem fővárosi igazgató; d) ún. káderkópző (leendő szakfelügyelők, igazgatók, igazgató-helyet tesek) tanfolyam on részt v ett 595 fő. 6. A m arxizm us—leninizm us esti egyetem en 1974-ig befejezte tan u l m ányait 9115 fő. 1974-ben kezdte meg tanulm ányait kb. 1700 fő. Hét év alatt egy éves (vagy annál több) időtartam ú továbbképzésben részesült (részesül) 52902 fő, az általánosan képző iskolák pedagógusainak m integy 53,5 százaléka. E szám szerűség é rték ét a következők alapján lehet a realitásnak m eg felelően m egítélni: — a szocialista országokban általában 5 évenként m inden pedagógus nak kötelezően kell részt venni 1—24 hónapos továbbképzési for m ában; nálunk csak a vezető pedagógusok (apparátusi dolgozók, is kolavezetés) szám ára kötelező a részvétel, általában önkéntes; — a szocialista országokban 15—20 éve kiépült a továbbképzés intéz m ényhálózata, nálunk 1969, 1970-ben jö ttek csak létre a tovább képző kabinetek, intézetek. (Jellemző, hogy 1969— 1970-ben csak 30 kom plex gyakorlati szem inárium m űködött. A fenti szám szerű ség inkább 5 év m un k áját tükrözi.); — a megyei kabinetek, intézetek m unk ájának m inőségét jól érzékel teti az, hogy Kom árom m egyében 2 fő (ebből egy adm inisztrátor), 10 m egyében 6 (vagy annál kevesebb) fő „intézi” a továbbképzést, s m indössze két m egyében (Bács 19 fő, H ajdú-B ihar 17 fő) halad-
9
ja m eg a 15 főt, holott a szocialista országokban hasonló terü letre lebontható továbbképzési szakem berek szám a 18—28 között mozog; — a szocialista országok m indegyikében kiépült a továbbképzést irá nyító rendszer (m inisztérium i főosztály vagy osztály) terü leti: v a j dasági, m egyei stb. szakigazgatási szervek és az azokhoz tartozó továbbképző intézm ények (nálunk hiányzik az ágazati irányító szerv, s még rendezetlen az inform ációs rendszer is); — a szocialista országok csaknem m indegyikében m egoldották a to vábbképzés igényelte m unkaidőkedvezm ényt; -— hasonló módon nálunk még m egoldatlan a továbbképzésben való eredm ényes részvétel anyagi—erkölcsi elism erése is. A továbbképzés fenti szám szerű teljesítm énye m ellett m egtörtént az óvónők felkészítése az új óvodai nevelési program bevezetésére, a világné zetünk alapjai tan tá rg y a t tanítók központi és a honvédelm i ism ereteket ta nítók központi és decentralizált felkészítése is. Központi tanfolyam ainkon (idegen nyelvi, m atem atika stb.) az elm últ hét évben csaknem 12 000 pe dagógus v ett részt. M egkezdtük az új m atem atika és a családi életre neve lés fokozatos bevezetésével kapcsolatos felkészítő tevékenységet is. Az új m atem atika tan ítás bevezetésének előkészítésében (itt hangsúlyosan á t képzésről van szó) alak u lt ki előrem utató együttm űködés a M agyar Isko latelevízióval, am ely csupán a m atem atikához közel 1000 percet sugároz. A továbbképzés szám szerű teljesítm énye igen heterogén tartalm i szin te t takar. A nnak ellenére, hogy a továbbképzés tartalm i követelm ényeit k e re tte rv határozza meg, e tartalom függ pl. a szakfelügyelet továbbkép zési részességének m inőségétől; a felsőoktatási intézm ények területi közel ségétől; a továbbképzési igények felm érésének tényétől és igényességétől; a m egyei intézetek (kabinetek) költségvetésétől és m unkatársi létszám á tól stb. A továbbképzés jelenlegi rendszere nem tu d ta m egoldani a tervsze rű és ellenőrzött egyéni tanulási form át; inkább csak inform atív jelleggel (nyári szünet 3—6 napos tanfolyam form ájában) ju to tt el az osztatlan és részben osztott iskolák pedagógusaihoz, holott szám ukra a legtöbb segít séget kellett volna adni; ugyanez vonatkozik a szakközépiskolai és a szak m unkásképző intézeti közism ereti, szakm ai előkészítő- és szakm ai ta n tá r gyait tanító pedagógusok továbbképzési gyakorlatára is. E pedagóguskate góriák relációjában te h á t erősen kérdéses a továbbképzés hatékonysága. B ár a szakm ai—m ódszertani m unkaközösségekben a pedagógusok m integy 85 százaléka vesz részt, tartalm i m unkájuk színvonala erősen h ul lámzó, és így kérdéses, főként a középiskolákban (elsősorban a szakm ai képzést nyújtó közép- és középfokú intézm ényekben). Az igazgatók felkészítésének és továbbképzésének hatása jelentkezik a nevelőtestületi viták színvonalának határozott növekedésében. A tárg y alt időszak igen pozitív eredm ényének lehet m inősíteni a to
10
vábbképzés m egyei intézm ényhálózatának kialakulási folyam atát. Sajnos, ez a folyam at igen lassú, sok szem léleti tényező akadályozza az igények nek m egfelelő ütem ű fejlesztésüket, nem különben az anyagiak is. A m egyei (fővárosi) intézetek, kabinetek jelenlegi összlétszáma 212 fő. Ebből: fővárosi intézet m unkatársa 65 fő, gazdasági ügyintéző, technikai szervező és adm inisztrátor 95 fő, tartalm i (pedagógiai, továbbképző) m un kát végez teh át 115 fő. Ez az arány részben az oktatástechnikai csoportok, részben a könyvtá ri szolgáltatás kialakulásával alakult ki. Az oktatástechnikai szakem berek döntő többsége közvetlenül részt vesz a pedagógus továbbképzésben. A megyei (fővárosi) intézetek, kabinetek 1974-ben 35 780 000,— F t-tal gazdálkodtak (ebből a fővárosi intézet költségvetése 6 061 000,—• Ft); az egy főre eső évi továbbképzési költség (100 000 pedagógust véve alapul) 357,80 Ft, am ely messze elm arad a szocialista országok egy főre eső to vábbképzési költségeitől. A fentiek a realitásnak m egfelelően jelzik a továbbképzést feszítő problém ákat és azok m egoldásának halaszthatatlanságát. M ilyen következtetéseket vonhatunk le közeli m últunk tapasztalatai ból? 1. A kom plex gyakorlati szem inárium ok szám át m indenképpen helyes szaporítani. Ha sorrendet lehet tenni, akkor azt javaslom , hogy az alsóta gozatos nevelők, az általános és a középiskolai term észettudom ány szakos nevelőknek „adjunk előnyt” . Az előbbieknek azért, m ert az új tan terv ek ből adódó jelentősebb változásokat őket érintik leginkább (m atem atika, környezetism eret, anyanyelvi nevelés, osztályfőnöki tevékenység, 3 éves ciklus stb.), s így nekik van a legnagyobb szükségük ism ereteik bővítésé re, m u n k ak u ltú ráju k sokrétűen m egalapozott voltára. Az utóbbiaknak azért, m ert a kom plex gyakorlati szem inárium ok arán y a a szakos nevelők arányához képest nem kis lem aradást m utat. (A társadalom tudom ányi kom plex gyakorlati szem inárium ok hallgatóinak arán y a a term észettudo m ányiakhoz képest m integy 62:32. Ez így aligha tartható!) Helyes lenne felm érni az igényeket a napközis nevelők szám ára szer vezendő kom plex gyakorlati szem inárium ok relációjában is. Sajnos nap köziseink a továbbképzés látókörének p erifériájára szorulnak. A napközis pedagógiai gyakorlatra sehol, senki nem készíti fel nevelőinket. A tovább képzésre vár teh á t a feladat. M egjegyzem még, hogy ez a nevelési terü let a legelm aradottabb. Itt található a legtöbb ösztönösség. (Nem véletlenül nevezik a napközi „gyerm ekm egőrzőnek” .) örv en d etes, hogy az óvónők kom plex gyakorlati szem inárium ainak (és részvevőinek) a szám a évről-évre növekszik. Ez a tény fontos szem léletvál tozást tükröz. T i. azt, hogy az új óvodai nevelési program bevezetésére irányuló felkészítés csak az óvodapedagógiai alapvetést biztosította, ezt sem m indig kellő m élységben. Szükséges teh át itt is az intenzívebb tovább-
11
képzés. A gyakorlat tapasztalatai azt bizonyítják, hogy gyakorlati szem i nárium aink jól töltik be funkciójukat, a részvevők nagy kedvvel vesznek részt a m unkában. A következtetések ürügyén szabad legyen felhívni a fi gyelm et a Pest m egyei Pedagógus Továbbképző K abinet igen nagy figyel m et érdem lő gyakorlatára. Pest m egyei kollégáink kom plex gyakorlati szem inárium ot szerveztek a szakm unkásképző intézetek osztályfőnökei szám ára, igen jó színvonalat képviselő program m al. Javaslom , hogy inté zet- és kabinetvezető elvtársak k é rjé k meg e program ot M eszlényi elvtárs tól, s egyben jussanak elhatározásra is. A jövőben m ind a szakközépisko lai, m ind a szakm unkásképző intézeti pedagógusok továbbképzésére na gyobb figyelm et kell fordítani. Befejezésképpen: a kom plex gyakorlati szem inárium ok jó szolgálatot tesznek az új tan terv ek fokozatos bevezetésének előkészítését tekintve is. A felkészítés — m int arról még szólok — általános feladata lesz a pedagó gia, pszichológia, szaktudom ányi — és nem utolsó sorban — ideológiai, vi lágnézeti k u ltú ra fejlesztése. Ezt különösen is jól szolgálják a kom plex gya korlati szem inárium ok; s term észetesen a szaktárgyit (tehát specifikust) is. 2. Az iskolavezetők felkészítését és továbbképzését (ha szerény célki tűzések m egvalósításával is) jól szolgálták a m egyei intézetek, kabinetek. Az 1972-es m inisztérium i ajánlást lényegében m egvalósítottuk. K étszer egyhetes tanfolyam on lényegében m inden igazgató (és sok helyettes is) részt vett. A tartalom közelítően egységes volt, a színvonalat azonban m ár kevésbé lehet azonos szintűnek ítélni. Ez elsősorban vonatkozik a vezetés pszichológiai kérdéseire, valam int a vezetési funkciók (tervezés—szervezés —operatív irán y ítás—ellenőrzés) kölcsönösségének prolem atikájára. A m unkajogi (m unkáltatói) és a gazdasági kérdések feldolgozásának színvo nala erősen függött az előadók felkészültségétől, nem különben az iskola egészségügyi kérdések feldolgozása is. (Persze, az iskolaegészségügyi prob lem atika még nem m egnyugtatóan kiforrott. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy eltekintsünk a problem atika feldolgozásától.) A jövőre vonatkozóan fontos feladatunknak kell tekinteni az igazgatói tanfolyam ok tapasztalatainak elemző feldolgozását, hogy a tartalm i és a m unkam ódszerbeli gondjaink m egnyugtatóbban rendeződjenek el. M ájus ban m eghallgattuk a Szabolcs és a Vas m egyei intenzív tanfolyam ok első tapasztalatairól készült előadásokat. K ívánatos lenne, ha intézet- és kabi netvezető elvtársak a jövő évek terveibe felvennék az intenzívebb és hoszszabb időtartam ú vezetői továbbképző tanfolyam okat is. Jelzem , hogy a m inisztérium vezetőképző intézete feltehetően 1976. szeptem berétől kez di m eg m unkáját. Egyre inkább kirajzolódik az intézet és a m egyei tovább képzési intézm ények közötti m unkam egosztás körvonala, am ely szerint a m egyei intézetek, kabinetek feladata lesz a jövőben is az igazgatók, egyál talán az intézm ényvezetők (kollégiumok, diákotthonok, óvodák stb. veze tőinek) továbbképzése.
12
3. A kisiskolái, az osztatlan és a részben osztott körülm ények között dolgozó pedagógusok továbbképzéséről körülm ényeiknek m egfelelőbben kell gondoskodnunk. V alójában nem elégedhetünk meg azzal, ha nyáron 4—6 napra összehívjuk őket. N éhány lehetőségre szabad legyen intézet- és kabinetvezető elvtársak figyelm ét felhívni: a) az örvendetesen bővülő és tudatosabbá váló könyvtári szolgáltatá sokat ki kell terjeszteni az osztatlan és részben osztott iskolákban dolgozó pedagógusokra. Ehhez azonban meg kell ism erni igényei ket is, am it — összevetve a hatékony m unka követelm ényeivel — tervszerűen helyes és szükséges kielégíteni, s egyben igényeiket fokozni is; b) örvendetes az is, hogy a Bács m egyei elvtársak m unkájának az eredm ényeit más m egyék (pl. Pest megye) is igyekeznek átvenni. Javaslom , hogy több m egyei intézet és kabinet ism erkedjék meg m ind behatóbban a bácsiak alkalm azott eszközeivel és m ódszerei vel; c) sajnos, a m egyei kiadványok nem nagy gyakorisággal foglalkoznak a kisiskolái pedagógiai kérdésekkel, pedig, ha valahol szükség van a jó tanácsra, a kisiskolákban különösen nagy szükség van erre. Javaslom , hogy a m egyei kiadványokban m egjelent írásokat köl csönösen is küldjék meg az intézetek (kabinetek) egym ásnak; d) ma m ár igen dicséretes m ódszertani és eszközfejlesztő m unka fo lyik több bázisiskolában. Figyelm et érdem lő eszközök (inform ációhordozók) készülnek, és igen ötletes eszközkom binációk is szület nek. Javaslom , hogy ezekkel is lássák el a kisiskolákat. Eme eszkö zök alkalm azásának egyik fontos feltétele, hogy az oktatástechni kai csoportok készítsék fel a kisiskolái pedagógusokat erre. M inden bizonnyal: intézet- és kabinetvezető elvtársak is tu d nának jónéhány lehetőséget felsorolni. Ezt bizonyára m eg is teszik a vitában. De, ha csak ennyit használunk ki, m ár sokat segítettünk m ostoha körülm ények között dolgozó kollégáinknak. (Társadalom - és osztálypolitikai jelentőségét — gondolom — nem kell hangsúlyozni, hiszen itt m indannyian tudjuk, hogy ezekben az iskolákban a fizikai dolgozók gyerekei tanulnak.) 4. Rövidesen sorra kerülnek a pedagógusképző intézetekkel szokásos tervegyeztető tárgyalások. Javaslom , hogy intézet- és kabinetvezető elv társak m ind a tartalm i, m ind a kapacitás növelésével kapcsolatos gondjai kat őszintén tá rjá k fel és m ondják el e tanácskozásokon. Jó lenne, ha az 1 éves szakm ai— m ódszertani tanfolyam okra az eddiginél több pedagógus kerülhetne be. Gondolom senki sem elégedett az öt év alatti valam ivel ke vesebb m int 2000 fős részvevővel. (Ez bizony: csepp a tengerben. Bizonyos azonban: jó csepp, s ezért kell gyarapítani.) Egy-két gondolatot szabad legyen felvetni az új tan terv ek fokozatos bevezetése és a pedagógusok felkészítése kapcsán. — Gondolom, az m ind
13
annyiunk előtt világos, hogy a felkészítésnek van általános (átfogóbb) ta r talm i és specifikus (tantárgyi) tartalm i összetevője, program ja. A felkészí tés általános tartalm a kiterjed a szükséges ideológiai, neveléselm életi és -m ódszertani, oktatáselm életi és -m ódszertani, a pszichológiai, a m inim ális szociológiai, az inform ációelm életi kérdésekre, hogy csak a legszüksége sebbeket említsem. Az általános felkészítés feladatát szolgálhatja az oktatástechnikai esz közök kezelésének az elsajátítása. M agyarán arról van szó, hogy pedagó gusaink a rendelkezésükre álló eszközöket nem tu d ják kezelni. Ha ez így van, meg kell tan ítan i őket. P est m egye gyakorlata példaadó lehet. A ka binet m unkájának eredm ényeként ma m ár m inden iskolában van legalább egy olyan pedagógus, aki m indenhez ért, s felkészült arra, hogy ta n á rtá r sait felkészítse. Ezt kellene követnünk és nem azon spekulálni, hogy kol légáinkat m iként lehetne az inform ációhordozók készítésére alkalm assá tenni. Jelzem , hogy a tanszerek készítése nem a gyakorló pedagógusok feladata, hanem erre h ivatott szerveké. A technikai eszközök kezelésére irányuló tanfolyam aink program jába kapjanak helyet azok a kérdések is, am elyek azt világítják meg, hogy az egyes auditív, vizuális és audió-vízuális tanszerek hol — m ikor — m ilyen együttesben szolgálhatják leg eredm ényesebben m unkánk hatékonyságát. Felhívom szíves figyelm üket arra, hogy az OOK m integy 48 tanfolyam i program ot dolgozott ki (aján lásként), am ely program okból 15—20 különösebb nehézség nélkül beépít hető a kom plex gyakorlati szem inárium ok, illetve a speciális tanfolyam ok program jába, vagy önállóan is m egszervezhetők. K érjék intézet- és kabi netvezető elvtársak e program okat az OOK-tól. Van valam i félreértés az átm eneti osztályfőnöki tan terv ek bevezetése és a családi életre nevelés tém áinak feldolgozása körül. Szabad legyen fel hívni figyelm üket a következőkre: az átm eneti osztályfőnöki tan terv sze rin t dolgozunk m inden iskolában, azonban a családi életre nevelés évi 4—6 óráját csak azokban az iskolákban kell m egtartani, am ely iskolák nevelői (osztályfőnökei) felkészültek e tém akör tanítására. Kérem intézet- és kabi netvezető elvtársakat arra, hogy kritikus szem m el kísérjék a családi élet re nevelés felkészítési folyam atát, tartalm i és szervezési, szerkezeti vonat kozásban egyaránt. Fontosak szám unkra az értékelt és elem zett gyakorlati tapasztalatok, m ert azokat fel szeretnénk használni m ind a jövő évi előké szítésnél, m ind pedig a továbbképzés tartalm ának m eghatározásában. Az új m atem atika tanítási koncepció fokozatos bevezetése előkészíté sének eleddig több variációja alakult ki. Az iskolatelevízió adásaival kom binált egyhetes tanfolyam aink vannak július és augusztus végén. Az ITV program jairól tanítóink, tan árain k jó vélem énnyel vannak, de szeretnének több tanítási órarészletet, s ha lehet: egész tanítási órát látni. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a televízióprogram m al kom binált egy-egy hetes ta n folyam nem biztosítja a kellő felkészítést. A következő m egoldást javasol
14
ju k : a június és az augusztus végi televíziósprogram ok m egnézését, feldol gozását kövesse a rendszeresebb évközi m unka. Ez történ h et havonkénti tanácskozások es m unkaközösségi foglalkozások form ájában, de tö rtén h et a szorgalmi év hónapjaira elosztott speciális tanfolyam form ájában is. Mind az alsótagozatos, mind a felsőtagozatos pedagógusok követhető felkészíté si form ája a nyári tanfolyam és az évközi tanácskozások, m unkaközösségi foglalkozások kom binációja. Azzal persze számolni kell. hogy az 197li 77-es tanévben újabb évfolyam ok (3. osztály és VII. osztály) lépnek be. s ez sok szorozza gondjainkat. Orosz nyelvi nyári tanfolyam ainkat az intenzív jelleg irányában fej lesztjük tovább. Fejlesztési terv ü n k egyelőre Kom árom , Pest és Heves me gye általános iskolai orosz szakos pedagógusaira terjed ki. Mi törekvésünk lényege? Kisebb csoportok képezik a tanfolyam i m un ka alapját. M inden 3—5 m agyar nevelő kap egy orosz anyanyelvű (szov jet) vezetőt; a kis csoportokban történik a szókincsgyarapitás. a hallás u tá ni m egértés, illetve a beszédkészség fejlesztése. E kis csoportok ..készítik" fel a m agyar pedagógusokat az előadások m eghallgatására, az osztályfog lalkozásokra, a nyelvi laborgyakorlatokra, a kulturális, sport stb. foglal kozásokra. A napi foglalkozásokat m integy 10— 12 órára tervezzük. Ez ideim ennyiségnek kb. egyharm ada kulturális (ének tanulás, zenehallgatás, film. teadélután stb.) foglalkozás. A tanfolyam hallgatói lényegében Kom árom összes általános iskolai orosz szakos nevelőiből, valam int Pest és Heves m egyék nevelőinek egy részéből tevődik ki. 3 éven keresztül a 3 m egyében lesz az intenzív tanfo lyam, évenként prim átust biztosítva a fogadó m egyéknek. (Akkor az adott megye nevelőinek egészére terjed ki.) Ezt a rendszeri szeretnénk az egész országon átvinni. Term észetesen lesz még ezen kívül az ország 4—5 helyén is tanfolyam , am elyek a hagyom ányos (tehát az ez évi) rendszerben dol goznak. És m egrendezzük a középiskolai nevelők szokásos két nyári t an fo lyam át is. A hazai tanfolyamokra (amelyek részét képezhetik a komplex gyakor lati szemináriumoknak is) a tanfolyamokon mutatott teljesítményekre építjük a szovjetunióbeli tanfolyamokat is. 1976-ban meg lesz a megyék nek az a lehetősége, hogy a legjobb nyári tanfolyamistákat javasolhatják kiküldeni a Szovjetunióba. — De ebbe a rendszerbe szeretnénk beépíteni a Moszkvai Puskin Intézet levelező tanfolyamait is, úgy, hogy a tanfolya mon jó munkateljesítményt nyújtó pedagógusainkat javasoljuk a Puskin intézeti tanulmányok folytatására.
15
/
Ki
EGYÜD JÁNOS:
Általános iskolai körzetesítések Szabolcs-Szatmárban
Szabolcs-Szatm ár m egye fejlődése a felszabadulás után a m űvelődés területén is súlyos örökséggel indult. A h á trá n y t a nagyarányú fejlődés el lenére — m ai napig sem tu d tu k leküzdeni. A lakosság iskolázottsági szint je még ma is az országos átlag alatt van. A m egye népessége m integy 607 000 fő. E nnek 44 százaléka a mezőgazdaságban, 29 százaléka az iparban foglalkoztatott. N apjaink felgyorsult foglalkozási átrétegződése — szinte település kategóriától függetlenül — jelentős óvodai, napközi otthoni, diákotthoni férőhely fejlesztési gondokat vet fel. 1950-től 1963-ig em elkedett az iskolák szám a (tetőzés 417-tel). Ezt követően az első körzetesítések eredm ényeképpen (elsősorban a kisiskolák m egszűnésével) csökkent. Ma 323 általános iskola van, s az 1975 76-os tan évben 77 100 tanuló tanul. A m agas term észetes szaporulat ellenére a ta nulólétszám az utóbbi 10 évben m integy 21 százalékkal csökkent. Ennek hatására országos összehasonlításban egy sor terü leten lényeges javulás történt. (Pl.: az egy nevelőre jutó tanulólétszám 28-ról 17-re, az egy osz tály terem re jutó tanulók szám a pedig 55-ről 37-re csökkent, de a váltako zás m értéke még így is 1,3— 1,5 százalékos.) Az általános iskolai oktatás színvonalát kifejező legfőbb jellem ző az iskolahálózat, azaz, hogy egy-egy területen m ilyen arányban szerepelnek az alacsonyabb szervezettségi fokon álló iskolák, m ennyire biztosított, első sorban a felsőtagozatos tanulók részére a szakos oktatás. M egyénk településföldrajzi viszonyára jellemző, hogy a nyírségi r é szen a nagyközségek, középső részén a közepes nagyságú falvak, míg kele ten a szatm ár—beregi tájon az aprófalvak sokasága alakult ki. A 100 négy zetkilom éterre eső falusűrűség az alföldi tá ja k 2,3 százalékos arányával szemben nálunk 4 százalék. Tanyáink oktatásügyének fejlesztésekor figye lembe kell venni, hogy a tanyai lakosság részére is biztosítanunk kell az alapvető kulturális ellátottságot — az 1972-es oktatáspolitikai p árth atáro zat szellem ének m egfelelően, úgy, hogy az általános iskolai oktatás színvo nalának em elése m ellett, az iskolák közötti különbségeket fokozatosan csökkentjük. M egyénk külterületi oktatásának fejlesztését, a településfejlesztési tervnek m egfelelően település kategóriánként tervezzük. Tanyai települé seink közül 26 m agas lélekszám ú, az előnyös fekvésű településeket tovább
17
fejlesztésre jelölték ki. ahol az ellátottság színvonalát „falu” szintjén kell biztosítani. Szabolcs-Szatm ár 97 k ü lterü leti iskolájából még 29-ben a fel sőtagozat is m űködik. A 4097-es létszám ú (az általános iskolai tanulólét szám m integy 5 százaléka) tanulóifjúságnak 66 százaléka alsós. A tanyai tanulólétszám nak 33 százaléka a fejlesztésre kijelölt településeken, 45 szá zaléka az 500 lelken aluli tanyákon él. Az alsótagozatos tanulólétszám ará nya a kiem elt településeken 60 százalékos, az 500 lelken aluli települése ken viszont m ár 74 százalékos. A külterületi iskolahálózat továbbfejlesztésénél részben a tanyasi kol légium i hálózat bővítésével, részben a körzetesítés lehetőségével kell szá molni. Az utóbbi perspektívája nagyobb, m ivel az úthálózat fejlesztésével a tanulók iskolába járása m indennapi utazással is m egoldható. Szám olnunk kell azonban továbbra is azzal a ténnyel, hogy a tanyáink egy jelentős ré szében az alsótagozati oktatás feltételeit a jelenleginél m agasabb szinten a továbbiakban is biztosítani kell. Az V. ötéves tervi tanterem építésektől és a tanyai diákotthon férőhelyszám növelésétől függően 1981-ig a 29 fel sőtagozattal rendelkező tanyasi iskolából 22-nek a bekörzetesítését tervez zük. A nevelés folyam atának teljessé tétele, a tanyai tanulóifjúság h á trá nyos helyzetének enyhítése érdekében feltétlenül szükséges az óvodaháló zat fejlesztése. Jelenleg 15 tanyánk rendelkezik óvodával, az V. ötéves terv időszakában további 8 településen tervezzük az óvoda beindítását. M ásik igen jelentős gondunk az aprófalvas települések oktatáspoliti kájának szervezése. E falvakban él a tanulóifjúság m integy 7— 8 százalé ka, akik részben osztott, vagy éppen még osztott iskolákban járnak. A k ü l terü leti oktatás szervezésével párhuzam osan ezek perspektivikus fejleszté sével is szám olnunk kell. Az iskolahálózat körzetesítési tervében 84 falu részbeni, vagy teljes bekörzetesítését jelöltük meg. Ma m ár 45 településről m agasabb szervezettségű oktatási form ában járn a k a tanulók (10 évvel ez előtt ez mindössze csak 10 iskolát érintett). A körzeti iskolák száma évrőlévre nő, pl.: 1970— 75. között 59-ről 88-ra em elkedett. E nnek eredm énye ként a felsőtagozatos tanulók 97,6 százaléka szakrendszerű oktatásban ré szesül. Az 1960-as évek elején m egindult körzetesítés 236 tanulócsoport felszám olását biztosította 1975-ig, és elősegítette a körzeti iskolák szem élyi állom ányának növekedését, a gazdasági erők koncentrálását. Az általános iskolahálózat fejlesztését a jövőben m eghatározza a település besorolása, m ely szerint a 231 településből 1 felsőfokú, 7 középfokú, 66 alsófokú köz pont és 157 egyéb jellegű település. Az utóbbiaknál elsőrendű feladat az alapellátás m egfelelő szintű biztosítása. Ma a körzetesítés eredm ényeképpen m agasabb szervezettségű okta tásban részesül 4633 tanuló, a tanulóifjúság 6 százaléka, ebből 3438 tanuló (4,4 százalék) a naponta bejáró diák, 1,6 százalék diákotthonokban lakik. A bejáró tanulóknak m integy 90 százaléka felsőtagozatos. 43 százalék gyalog,
18
kerékpáron, 41 százalék m enetrend szerinti jára to n és 16 százalék pedig egyéb módon jár be. Szám uk az utóbbi 10 évben megötszöröződött. A körzetesítések és a diákotthoni fejlesztések m egvalósításában a kö vetkező alapelveket ta rto ttu k be: — A kedvezőtlen stru k tu rális viszonyokat csak akkor változtatjuk meg, ha a gyerm ekek jobb szem élyi és tárgyi körülm ények közé kerülnek, és m inden szubjektív kérdést m egnyugtatóan rendezünk. (Jobb tanulási feltételek, objektív feltételek m egterem tése a kör zeti iskolákban, a pedagógusokról való egzisztenciális gondoskodás, s nem utolsó sorban a szülők meggyőzése, a körzetesítés tám ogatá sa.) — Segítjük a körzeti iskolák szociálpolitikai fejlesztését, (menzás, napközis tanulószobai fejlesztések). — G ondoskodunk a tanulók egy részének a bejárásáról, más részének diákotthonba való felvételéről. — A tagiskolák objektum ait tovább kívánjuk hasznosítani napközik céljára, az alsótagozat részére m egterem tjük a csak délelőtti ta n u lást, vagy az objektum ot a közművelődés területén bekapcsoljuk a település m agasabb szintű kulturális ellátottságába. Községi tanácsaink és m egyénk közvélem énye általában egyetért a körzetesítési program m al. 1973-ban a m egyei szakosztály irányelvet adott ki a körzetesítéshez, m elyben felhívta a figyelm et a meggyőző m unkára, szülői értekezletek tartására, az anyagi költségek egy részének átvállalásá ra (bérlet, szállítás), a tanyai diákotthonok feltételeinek javítására és a ve zetés korszerűsítésére. Az iskolakörzetesítés legdinam ikusabb időszakának te k in tjü k az V. öt éves tervet, am ikoris m integy 80— 100 tanulócsoport körzetesítésére kerül sor. Az első ütem ben m indenképpen el kívánjuk érni, hogy az összevont felsőtagozatos csoportok osztott iskolákba kerüljenek. A m ásodik fázisban a részben osztott iskolák, végül az 1—4. összevont alsótagozatos iskolák bekörzetesítése válik indokoltá. U gyanakkor szám olnunk kell azzal, hogy az ak u t nevelőhiánnyal küzdő, 100— 120 fős tanulói létszám m al rendelkező 8 csoportos osztott iskolákat m agasabb településkategóriához csatoljuk, és igazgatásilag közös egységgé alakítjuk, továbbá biztosítjuk a felsőtagozatos tanulók bejárásának lehetőségét. (Ez a közigazgatási egységek kialakításá val összefüggésben történik.) Ugyancsak szólni kell — a m ár m űködő tanyai óvodák m ellett — az óvodás korú gyerm ekek körzeti óvodába való járásáról. Szám uk ma 40 kö rüli, de ezzel a lehetőséggel azokon a településeken is tu d ju k biztosítani a szervezett iskolára előkészítést az 5— 6. életévben, ahol óvodatelepítés nem gazdaságos, s távlataiban sem tu d u n k óvodát üzem eltetni. A szórványtele pülések tanulóifjúsága részére az általános iskolai diákotthoni hálózat biz to sítja a korszerű tanulási feltételeket.
19
A tanyai diákotthonok létesítését m egyénkben is a körzetesítés kezde tekor felism erték, és 1958-ban elsőként létesült az újfehértói diákotthon. A kezdeti idegenkedést követte a felism erés és 15 év alatt évente m ajdnem 100 férőhelyet hoztunk létre és egyre több tanyai tanulónak tu d tu k bizto sítani a nyugodt tanulm ányi feltételeket. Sorrendben az alábbiak szerint jö ttek létre a diákotthonaink: Tyúkod 1963. Nyírszőlős 1964. K állósem jén 1964. Váci M ihály D iákotthon, N yíregyháza 1963. Vaja 1967. N yírm ihálydi 1969. M ándok 1974. A sort 1975. szeptem berében a balkányi diákotthon zárta be, mely el sősorban van hivatva biztosítani a 30 százalékban külterületi balkányi né pesség általános iskolás korú tanulóinak nevelését és oktatását. E diákott hon és a hozzá tartozó 8 tanterm es iskola a megye társadalm i összefogásá nak eredm ényeként jött létre, és biztosította 180 balkányi tanyai tanuló bentlakásos nevelését. A diákotthonok nem m indegyike rendelkezik m egfelelő vonzási kör zettel. Ez egyrészt abból adódik, hogy zömmel ott létesültek, ahol objek tum állt rendelkezésre, és csak kettő épült eredetileg is otthonnak, a többi kastélyok átalakításával, korszerűsítésével vált alkalm assá a gyerm ekek befogadására. Az újfehértói, a tyukodi és a nyírm ihálydi diákotthon von zási köre m egcsappant, hiszen a község tanyái az utóbbi 5 évben korszerű bekötő u ta t kaptak, és bekapcsolták a VOLÁN V állalat autóbuszjárataiba, s így erőteljesebb lett a bejárás, s egyre több gondot okoz a diákotthon feltöltése. A vajai diákotthon viszonylag egy igen szétszórt tanyavilágból iskoláz be, míg a m ándoki egy középiskolai kollégium m egszűnésével léte sült, és a nagyközség társfalvaiból van hivatva felvenni a felsőtagozatos tanulókat. Sajátos körülm ények „szülték” a nyírszőllősit, a pavilon jelle gű építkezés fém jelzi, hogy a körzetesítés előrehaladásával a rendelkezés re álló anyagi erők gyors felhasználásával évről-évre folyam atosan bővült. A diákotthonok vezetési stru k tú ráju k b an nem egységesek. Egy részük (a balkányi, nyírszőlősi, nyírm ihálydi, m ándoki, vajai) a helyi általános is kolával egy szervezeti egységet képeznek. V élem ényünk szerint ez a kor szerű, jobban biztosítja az egységes nevelői h atásrendszert és az ésszerű gazdálkodási eszközök koncentrálását. Az intézm ények tárgyi—dologi feltételei kielégítőek. A zsúfoltság el lenére otthonosak, hangulatosak a hálószobák, foglalkozási term ek, a kö zös helyiségek. Meg kell jegyezni, hogy a szociális helyiségek (betegszoba, elkülönítő, orvosi szoba) és a vizes blokkok szűkre szabott száma nagyban akadályozza a zavartalan m űködését. Az utóbbi egy-két évben jelentősen
20
léptünk előbbre az udvari játékok m eghonosításában, szép példával jár elől a kállosem jém diákotthon. Külön szólnunk kell a tyukodi diákotthonról, mely a 159-es feltöltött férőhelyét állami gondozott tanulók elhelyezésével é rte el. Az intézetekben kibontakozott, m egerősödött az önkorm ányzat, az otthontanács szervezi a közösségi életet, biztosítja az egyéni tevékenységi rendszert, es tág tere t ad arra, hogy a tanulok bekapcsolódjanak saját ügyeik intézésébe. Nagy hangsúlyt kap a közösségi nevelés, s a vertikális rendszerű stru k tú ra jobban biztosítja a közösség tagjainak összetartozá sát, ezáltal hatékonyabbá válik a nevelési hatásrendszer, és az otthon családpotló szerepe jobban érvényesül. Az otthonokban lakó tanulók tanulm ányi előm enetele megfelelő. Az iskolák külön tanulócsoportjával, a tanulm ányi m unkára való szervezett felkészítéssel elősegítik a hátrányok leküzdését, differenciált foglalkozással biztosítják a fejlődést. K iem elten szólnunk kell a diákotthonokban folyó m unkára nevelésről es m unkáltatásról. Ennek is tudható be, hogy a 8. osz tályt végzők három negyed része ipari szakm unkásképző iskolába folytatja tanulm ányait, és m indössze 3—4 százalékra tehető azok száma, akik nem tanulnak tovább. Nagyon jó kapcsolat alakult ki az elm últ években a te r m előszövetkezetekkel es üzemekkel. Az együttm űködés eredm énye, hogy ma m ár m inden diákotthon rendelkezik patronáló vállalattal, az eg y ü ttm ű ködést szocialista szerződésben rögzítik. Összefoglalva: a körzetesítésnek és a diákotthoni nevelőm unkának a tapasztalatairól elm ondhatjuk, hogy: — nőtt a tanulók tanulm ányi gondozása, a tankötelezettség teljesíté se, a szakrendszerű oktatásban való részesülők aránya; — lehetőséget biztosít a személyiség fejlesztésére, a tanulói képessé gek kibontakoztatására; — egyenlő feltételeket terem t a hátrányos településszerkezetű közsé gek tanulóifjúságának a fejlődéséhez; — az ingerszegény környezetből kikerült gyerm ekek szocializációját biztosítja; — m eggyorsítja a település szerkezet koncentrálódását.
21
22
ÖKRÖS ISTVÁN:
Gondolatok a pályaválasztásról
A tém a időszerűségét az általános iskolások pályaválasztásával kap csolatos osztályfőnöki órák és szülői értekezletek közelgő időszaka adja. E fontos nevelői tevékenységhez kíván ez az írás néhány gondolattal hozzá járulni. 1. M e g y é n k r ő l . Szabolcs-Szatm ár jelenleg az ország egyik leg gyorsabb ütem ben iparosodó, de még továbbra is m ezőgazdasági jellegű m egyéje. Az ipari decentralizációs törekvések következm ényeként sorraren d re jönnek létre ipari üzemek, vállalatok. M egyénk nem rendelkezik ipari hagyom ányokkal, m unkásdinasztiák helyett a földm űvelésből élő nép gyerm ekeit találju k a legtöbb helyen m a is. A paraszti élet k u ltú rája által á tita to tt szem léletű családokból kell az iparpolitika szem élyi feltételeit biz tosítani, m egyénk népének önm agából kell kiterm elnie saját iparának m unkásosztályát. A társadalm i stru k tú ra az iparosodás hatására átalakul: N yíregyháza lakossága öt év alatt 18 000 fővel szaporodott és a lakosság 68 százaléka m unkás, fizikai dolgozó. Csökken a m ezőgazdaságban dolgozók aránya, erőteljessé vált az urbanizáció. A fejlesztésre és a nyugdíjba lépők pótlásá ra vonatkozó m unkaerőszükséglet kielégítésére a szakm unkásképző in té zetek m ellett m egjelentek a szakközépiskolák. M egyénk korán felism erte a perspektívákat és hazánkban az első között fogtunk az új iskolatípus létre hozásához. Szabolcs-Szatm árt a lelkesedéssel és eredm ényesen végzett ok tatáspolitikai m unkáért példaképül állították az ország elé. (Korén István: A szakközépiskolák szervezési problém ái című előadása az 1967. április 27-i országos igazgatói értekezleten.) A gazdasági fejlődéssel együtt — bár annál jóval lassabban — k u ltu rális felem elkedésünk is kibontakozik. Ez a tendencia városokban gyors, vidéken kevésbé. Ez tém ánk szem pontjából lényeges, m ert a távoli, kis te lepülések lakói, pedagógusai elszigetelt helyzetéből több pályaválasztási gond adódik. A távolságok, a közlekedési nehézségek komoly nevelési problém ákat okoznak — különösen a m egyei beiskolázású szakközépisko lákban. Alig áthidalható akadályokba ütközik a kapcsolatterem tés a szülői házzal, az általános iskolák nevelőivel — vidéken. Az é rin te tt iskolák ta nulói pályaválasztás tek in tetéb en kedvezőtlen helyzetben vannak. A jó elő készítést szubjektív és objektív okok egyaránt gátolják. A nevelők és szü lők kevésbé tájékozottak a továbbtanulási lehetőségek felől, m int városi iskolák esetében, továbbá sokkal kevesebb lehetőség nyílik gyárak, üzem ek
23
m egtekintésére. Nehezebb az orientáció szülőnek, nevelőnek, tanulónak egyaránt. Felm érésem adatai szerint: 1974 75. tan év re iskolánkba felvett első osztályos tanulók 26 százaléka (a gépész szakra felvettek 38 százalé ka!) még nem já rt m egyénk h atárain túl, 20 százalékuk pedig még nem volt üzem látogatáson. Volt olyan tanulónk, aki a felvételi napján já rt N yíregyházán — életében először! A szakm unkásképző iskolák és a szakközépiskolák elsősorban a te rü leti, m egyei m unkaerőigények kielégítését szolgálják. E tekintetben van nak gondjaink: a szakközépiskola ipari szakirányai nem m indenben tü k rö zik a tényleges igényeket. Egyes szakon irreális m értékű túlképzés folyik (finom m echanika és m űszeripari), m ás szak viszont főhatósági döntés kö vetkeztében m egszűnt, holott a rra csupán m egyénkben évtizedekig igény lenne (mezőgazdasági elektrom os berendezés szerelő). Ha a szakirány m eg választásában nem is, abban viszont, hogy a m űködő szakokra helyes arányban és az arra valóban alkalm as tanulók jelentkezzenek, sokat lehet és kell is tenni az általános iskolákban. Ez az írás éppen ehhez kíván — ta pasztalati tényeken alapuló — segítséget adni. 2. A p r e s z t i z s - s k á l a . Iskolánkban gépész, gépjárm űtechníkai valam int finom m echanikai és m űszeripari szakon tan u lh atn ak a fiata lok. A felsorolás sorrendje a m egye, a népgazdaság m unkaerőigényének m érték ét is kifejezi: gépészből kell a legtöbb szakem ber. A szakokra je lentkezés arányszám ai viszont ennek épp a fo rd íto ttjá t adják: a finom m echanikára 212 százalékos, a gépészetre m indössze 66 százalékos volt ta valy a jelentkezés, de évekre visszamenőleg sincs lényeges eltérés ebben. A szociálpszichológia azt az értékm inősítési rendet, am elyet az em be rek az egyes foglalkozási ágakhoz kapcsolnak, foglalkozási presztízs-skálá nak nevezi. A foglalkozás értéke általában párhuzam os a foglalkozás betöl téséhez szükséges tanulási m unkam ennyiséggel. Többnyire a hivatásszerű pályák társadalm i értékelése a legnagyobb. A presztizs-skála nem azonos a jövedelm i-skálával, m ert a foglalkozás a szem élyiség identitás-érzésének része, az önértékelés fontos tényezője. Esetünkben azonban m indhárom szakon ugyanannyinak vehető a befektetendő tanulm ányi m unka, teh át a jelentkezések egyenletes szóródását várhatnánk. A szakok tapasztalt pre ferenciájának az okát m ásu tt kell keresni. A jelentkezések ilyen a rá n y a it az okozza, hogy a pályaism eret terén tájékozatlan tanulók, szülők, nevelők a szakok elnevezéséhez tapasztalati, vagy képzeleti jegyeket asszociálnak. Így pl. a „finom m echanika” szó a la boratórium i tisztaságú, fehér köpenyes, kevés fizikai erőt igénylő m unkát, — a „gépjárm űtechnika” fogalm a a latens m ozgásvágyat, az egyik legsóvárgottabb státusszim bólum nak, a gépkocsinak a birtoklási lehetőségét asszociálja. Sajnálatos, hogy a „gépész” szó tartalm á t az olajos, piszkos, fáradságos m unka fogalm ával kapcsolják össze, A m egkérdezett tanulók szinte semmi lényegeset nem tu d ta k m ondani a választott szakhoz szüksé-
24
ges em beri és tudásbeli követelm ényekről. A gyerm ek környezetéből szer zett ism eretei — éppen vidéken -— azt valószínűsítenék, hogy többségük a gépészet irá n t érdeklődik, m ert a körülöttük élő felnőttek közül sokkal töb ben dolgoznak valam ilyen gépészeti jellegű m unkakörben, m int éppen pl. finom m echanikai területen. Term észetesen tu d n u n k kell azt is: a pályavá lasztásban tendencia, hogy a pályával m egszerezhető státus m agasabb le gyen, m int a szülőké. (V ertikális társadalm i mobilitás.) A pályaválasztásban szerepe van a csoporthatásnak is. Az úgynevezett ,,reference group”-ok vélem ényét a fiatalok könnyen elfogadják, míg a felnőttek befolyásolási kísérleteivel szem ben gyakran ellenállnak. E cso portok azért is fontosak, m ert értékm inősítésük gyakran negatív. Csoport ban a fiatalok többnyire m ég kritikusabbak, m int egyénenként. így pld. könnyen előfordulhat, hogy üzem látogatáson a csoport az ott tapasztalha tó negatívum okat felnagyítja és sok tanulóban ezzel ellenm otívációt alakít ki a látott foglalkozással szem ben. A rosszul szervezett iskolai politechni kai gyakorlatok is hasonló m ódon destruálnak. A tanulók egym ást befolyásolhatják teh á t a továbbtanulási döntés ben. Az egy iskolából, egy osztályból hozzánk k erült tanulók között gyak ran felfedezzük az ilyen „referencia group” m aradványokat. 3. A z i n f o r m á c i ó . Továbbtanulás esetén a felvevő iskola lehető legtöbb inform ációt szeretné m egkapni a jelentkezőkről. Ebben csak az általános iskola nevelői tehetnek sokat. Ilyen vonatkozásban néhány észrevétel kívánkozik ide. A felvételi elbeszélgetéseken — s később is — számos tanuló nyilat kozik úgy, hogy nem hallott iskolánkról, a választott szakról, holott évek óta küldi iskolánk az általános iskolák szám ára a m egyei pályaválasztási ú tm utató kiegészítésére a sa já t tájékoztatóját. Ebben nyom atékosan kér jük, hogy a szülői értekezleteken és a nyolcadikosok osztályfőnöki óráin essék szó szakközépiskolánkról. Nem mindegy, hogy m ilyen tanulók je lentkeznek iskolánkba, hogy hányán végzik el, vagy éppen m orzsolódnak le! A szakközépiskolai képzés költséges, de ennél is fontosabb, hogy a fia talok életpályája ne töréssel kezdődjék. A jelentkezési lapokon az általános iskolának m inősítenie kell a tan u lókat tanulm ányi eredm énye és szem élyiségjegyei tekintetében. Ma még gyakran hiányoznak a jelentkezési lapokról fontos adatok, m int pl. a fel vételi tantárgyakból elért osztályzatok. A jellem zések sok általánosságot tartalm aznak. Kevés a tanuló konkrét m egnyilvánulásaira, tevékenységére, érzelm i életére utaló megjegyzés. M egfigyelhető, hogy míg sok vidéki is kola gyakran felülértékeli tan ítv án y ait (néha a „békés egym ás m ellett élés” lokális értelm ezése az indíték!), addig a városi tagozatos, vagy gyakorló is kolák m inősítései szigorúbbak a kelleténél. Találkozni lehet olyan jellem zéssel, am ely a m a oly sok, igen értékes tanulóra illő „m otorikus” kategó riá t igen felületesen helyettesíti a „fegyelm ezetlen” kategóriával, pedig e
25
a
kettő igen messze esik egym ástól jelentéstartalom ban! M ásutt egyes tev é kenységformák; túlzott figyelem be vételével kerü lü n k szembe: azt a tén y t például, hegy a tanuló otthon, vagy az iskolában szívesen elbabrálgat. barkácsolgat. úgy veszik tekintetbe, hogy a gyerm ek a m egjelölt szakra való. A szakközépiskolák elm életi követelm ényeivel sok helyen nincsenek tisz tában. s a ' anulók m anuális képességeit elegendőnek ta rtjá k a pályaválasz táshoz. Lelkiism ereti kérdést kell a jellem zésekből csinálni, m ert a felvételi el beszélgetéseken. írásbeli kontroliokon sok pszichésen gátló körülm ény já t szik közre, am elyet a legtapintatosabb nevelői bánásm óddal sem lehet tel jesen kizárni. Az igazságos felvételi eredm ény eléréséhez a tanulók teljes szem élyiség-képére van szükség, s nem a valóság egyes elem eit kiragadó, s éppen ezért félrevezető inform áció-halm azra. 4. Néhány vizsgálati eredmény. Az első osztályosok pályaism eretének színvonalát az 1974 75. tan év re felvett 6 osztályban vég zett vizsgálatok tá rtá k fel. A n y e rt adatokból bocsátók közre néhányat, am ely hasznos lehet a tém ában végzendő nevelői tevékenység során. A tanulók 32 százaléka jö tt N yíregyházáról, vagy városokból, 65 szá zaléka községekből. 3 százaléka tanyáról. 70 százalékuk fizikai dolgozók gyerm eke. (A továbbiakban jelölésük: ,.F” .) A rra a kérdésre, hogy „Hon nan kaptad a legdöntőbb ösztönzést a pályaválasztáshoz?”, a következő válaszokat kaptam (százalékban): iskolától családtól ism erősöktől sajtóból egyéb helyről
,,F” 46 31 11 1 11
Városi 35 39 12 3 11
Vidéki 49 24 14 1 12
Az iskola szerepe elsősorban az „ F ” kategóriájú és a vidéki tanulók esetében szem betűnő. A városiak válaszából kiderül, hogy a m agasabb kul turális színvonalon élő családok pályaorientáló hatása erősebb az isko láénál. M eglepően kicsi a sajtó befolyása, am elynek az a m agyarázata, hogy a pályaválasztáshoz szükséges érzelm i m otivációk elsősorban interperszo nális kapcsolatokon belül jöhetnek létre. A sajtó szerepe a tájékoztatás. „A szakközépiskola elvégzése u tán m it kívánsz ten n i?” kérdésre adott válaszok a következők: Vidéki Városi j-F ” 24 18 26 dolgozni a term elésben 30 4 0 2 4 tovább tanulni 46 42 még nem döntöttem el 50 Az első helyen közölt válaszokból az tű n ik ki, hogy a fizikai m unka presztízse alacsony, — m ég a fizikai dolgozók gyerm ekei esetében is. Ez
26
ellentm ondásban van a szakközépiskola társadalm i funkciójával, ugyanis ez az iskolatípus elsősorban az ipar szakm unkás és középkáder ellátását hi vato tt biztosítani. A fiatalok aspirációs szintje ennél m agasabb igényekre utal. A továbbtanulási szándékok a létszám kb. harm adára jellemzők, am ely egészséges a rá n y t ad. Az viszont, hogy éppen az „ F ” kategóriába eső ta n u lok közül gondolnak kevesebben felsőfokú tanulm ányokra, kedvezőtlen je lenség. Ebben tükröződik az is, hogy a m unkás—paraszt családok nagy szám ában a ta n ítta tá s célja az, hogy a gyerm ek m ielőbb keresővé váljék. A mezőgazdasági dolgozók jólétének roham os fejlődése, a nagyobb kereseti lehetőségek nem ösztönöznek a diplom ás pályák többsége felé. A táblázat utolsó sorában szereplő adatok bizonyítják, hogy e szakkö zépiskolába k erü lt fiatalok nem valóságos pályát választottak, hanem a szakképzést praktikus átm eneti m egoldásnak tekintik. Ha ugyanis valaki valóban kötődik valam ely pályához, akkor vagy annak a terü letén kíván m unkába állni érettségi után, vagy abban a szakirányban óhatja folytatni tanulm ányait. (Még érettségi előtt álló tanulók között is vannak, akik kép telenek dönteni további sorsukat illetően!) Ez a m otiválatlanság nyilván valóan összefügg a 14 éves gyerm ek pályaéretlenségével. Szerepe van eb ben a társadalm i h á tté rn e k is: az életm ód — különösen a falusi — m egvál tozása olyan átm eneti állapotot hoz létre, am elyben a régi közösségi hagyo m ányok, norm ák hatályon kívül kerülnek, az újak pedig még nem elég h a tékonyak. A városba áram lás töm egeket szakít ki m egszokott em beri kap csolatainak rendszeréből, s így sokan gyökértelenek lesznek. Az ebben é rin te tt szülők saját életprogram jukat fogják szükségszerűen elsősorban kialakítani, teh á t nem is várható, hogy gyerm ekeikben ki tu d ják építeni a perspektívák olyan m otivációs rendszerét, amely m eghatározott életcélra vonatkozik. Sok szülő gondolkodik: praktikusabb a gyerm eket szakközépiskolába adni, m ert a gim názium i érettségi csak a továbbtanulás esetében előnyö sebb, az elhelyezkedésnél a szakközépiskolai végzettség a kedvezőbb. Sok nevelési problém a keletkezik ebből az alapállásból. Ha a tanuló előtt nincs valóságos célképzet, érzelm ileg nincs ráhangolva m eghatározott életpályá ra, az egész szakirányú képzés illúzórikussá válik. Úgy tanulni, hogy „m ajd csak jó lesz valam ire” !, — nem já ru l hozzá pozitív értelem ben a fiatal politikai—világnézeti—erkölcsi fejlődéséhez. Szakközépiskolában az lenne a társadalm ilag kedvezőbb starthelyzet, ha az oda k erü lt tanulók túlnyom ó többsége a választott szak irányába eső pályák valam elyikéhez kötődne. A képzés és nevelés színvonala m agasabb lehetne a tanulók adekvát m otiváltsága következtében. M a még — sajnos -— nagy azoknak a ta nulóknak a száma, akikkel nem szám olhatunk m int leendő szakm unkással, diplomással, akik szám ára m egfelelőbb lett volna az általánosan képző középiskola.
27
Az „Elegendőnek tartod-e felkészültségedet a szakközépiskolai tan u l m ányokhoz?” kérdésre adott válaszokat a tanulók kb. kéthónapos, tan u l m ányi idő után adták: ..F” Vidéki Városi igen 42 81 65 nem 58 19 35 Ez a kép a tanulók fejlett kritikai érzékéről épp úgy tanúskodik, m int az általános és középfokú iskolák követelm ényrendszerében m utatkozó egészségtelen m értékű eltérésről. R áirányítja figyelm ünket a „.hátrányos helyzetű” tanulók nagyon is valóságos problém ájára. A szakközépiskolai szakm ai elm életi képzés sok vonatkozásban tételez fel készség-fokú elő képzettséget. Elképzelhető, m int jelen t a heti 50— 60 órát is kitevő ta n u lás m ellett a gyenge előképzettség tudata! Feltűnően rossz helyzetben vannak az „ F ” kategóriájú tanulók. Az adatok szerint: a m unkás—p araszt családok többsége nem tud elegendő segítséget adni a gyerm eknek, s ezt a h á trá n y t az általános iskola sem tu d ja kiegyenlíteni. G yakori kérdés: harm inc évvel a felszabadulás után, m iért té r vissza állandóan a m unkás—paraszt gyerm ekek problém ája, hiszen a mai fiatalok szülei is nagyrészt m ár ennek a rendszernek a neveltjei? A gazdasági fejlődés ütem e sokkal gyorsabb, m int a tudaté. Az elm últ év századok alatti szellemi elnyom atásért társadalm unk történelm i elégtételt szolgáltat. Ám az iskolarendszer intenzív fejlesztése csak a lehetőségeket n y ú jth a tja a dolgozóknak a m agasabb m űveltséghez. A családokban a szem léletváltozás folyam atának a tehetetlensége nagyobb. S hogyan is le hetne évszázados örökséget egy em beröltő alatt m egváltoztatni? Nagyon sok — esti és levelező tagozaton tanuló — szülőnek segít a saját gyerm e ke a házifeladatok m egoldásában, és nem m egfordítva! „Elegendőnek tartod-e a pályaválasztáshoz kapott tájék o ztatást?” kér désre a válaszok: F” Vidéki Városi 56 64 56 igen 44 4 4 nem 36 A válaszok kom m entárt nem igényelnek! Bár a szakközépiskolával kapcsolatos elvárások tekintetében a beszélgetések sok realitásról tette k bi zonyságot, érdem es felfigyelni bizonyos „előre nem látás”-ra. Az egyéni és a társadalm i érdekek ütközése következtében sok tanulói elképzelés nem fog valóra válni, és sok fiatal fogja pályáját kudarcélm énnyel kezdeni: el helyezkedési és továbbtanulási problém ák m ellett a szem élyiségen belüli konfliktusok következtében. A helytelen pályaválasztás, a nem átgondolt döntés komoly következm ényekkel járhat! 5. G o n d o l a t o k a p á l y a v á l a s z t á s h o z . A tém ával kap csolatban m ég további adatokat lehetne analizálni, de talán ennyi is ele gendő ahhoz, hogy ezen írás hiteles érvekkel irányítsa a pályaválasztás-
28
bán közrem űködő pedagógusok figyelm ét az általános iskolákban rövide sen sorra kerülő beszélgetések fontosságára. Az általános iskolai tanulók kb. 80 százaléka tovább tanul. Nagy ré szük valam ilyen szakm ai képzést n y újtó iskolában fo ly tatja tanulm ányait. Ezek szám ára az első pályaválasztás m ár k onkrét szakm ai tartalm at is je lent. A tanulók m egítélésében a legkirívóbb hibákat a tanulm ányi eredm é nyek túlértékelésében látom. A tanulm ányi eredm ények tekintélye dönti el, ki választhat igazán. A jelesek és jók viszonylag szabadon válogathat nak, hol s m ilyen terü leten kívánnak tovább tanulni. A tanulm ányi ered m ények a társadalom é rték ítéletét látszanak tükrözni, m integy felosztva a fiatalok táborát tehetségesekre és gyengékre. Ezen az alapon szem be k erül het a gyerm ek és a szülő is, pedig a tanuló adottságai, képességei eg y ü tte sen lehetővé teszik a m egfelelő érvényesülést. T apasztalati tény, hogy az átlagos adottságokkal rendelkező fiatal különféle terü leten képes m egállni helyét, m egtalálhatja a m unkasikerek élm ényét. A pályaválasztás a tanuló pozitív adottságaira épüljön! Azt kell fel tárni, hogy ki m iben ügyes, tehetséges. A jó felkészítésnek éppen azt kell tudatosítania a tanulóban, hogy m it fejlesszen, m ilyen irányban gyarapítsa ism ereteit. Fontos a pozitív kiindulás! Ne negatív érték ítéletek re épüljön a döntés: „Te csak gyenge tanuló vagy!”, ■ — hanem abból in duljunk ki, hogy: „Te ebben vagy ügyes!” A tanulm ányi eredm énnyel történő é rték e lés objektív m érce, de önm agában nem m indenre alkalmas, nem n y ú jt ele gendő alapot a pályaválasztási döntéshez. A pályán való beválás, eredm ényes m űködés szem pontjából nagyon lényegesek az em beri tényezők. Nem csupán a képességeken, az ügyessé gen m úlik a m unkasiker, hanem a jellem beli tulajdonságokon is. Fontos tisztázni: az iskola elvégzése önm agában m ég nem biztosítja a pályán való beválást, — nem egyenlő az adott hivatáshoz szükséges ráterm ettséggel! (j. A l é n y e g i i n f o r m á c i ó . A tanulók pályaism erete sok kérdést vet fel a fiatalok, a szülők s a nevelők körében. K orunk a gyors változások kora. Foglalkozások, szakm ák szűnnek meg és keletkeznek nagy szám ban. Ebből úgy tűnhet, hogy a m egfelelő tájékozódás nagyon bo nyolult. A pályaválasztáshoz nem szükségesek széles körű pályaism eretek! Bár jelenleg több, m int 150 szakm ában folyik tanulóképzés és a szakközépisko lák is közel 40 szakm ában képeznek, továbbá hozzávetőleg 500 külön ké pesítéshez kötött pálya és több ezer foglalkozás, több tízezer m unkakör lé tezik. mégis: világviszonylatban m indössze 6—8 nagy létszám ú szakm ában dolgozik az ipari, mezőgazdasági, kereskedelm i szakm unkások nagy része. A szakm ák igénylik, a legnagyobb m értékű utánpótlást. V annak szakterü letek. am elyek évi tízezres nagyságrendben, s vannak, am elyek évi 10—20 főben veszik fel a m unkaerőt. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak nem kell az erősen differen-
29
ciálódott szakm ákat egyenként m egism erni, nem azt kell tudni, hogy pl. a szerszám gépes szakm ák m iben térn ek el egym ástól, hanem azt, hogy alap vetően m ilyen jellegű a szakma. Ezért a fiataloknak a szakirányra vonat kozó lényegi inform ációt kell m egadnunk. A lényegi inform ációval szemben az a követelm ény, hogy adjon kellő alapot ahhoz, hogy a tanuló hozzávetőleg felm érje, való-e az ő szám ára az adott pálya. A lényegi inform ációba tartoznak: — a szakm ai fejlődés ism eretei (találm ányok, felfedezések), — a szakm a eszközei, anyagai, — a tevékenység tipikus feladatai, m unkakörei, term ékei, — a term ékek fő felhasználási területei, a tevékenység súlya a nép gazdaság egészében. — a szakm ai színvonal kül- és belföldön, — a szakm a létszám - és képzési szükségletei, •—• a várható perspektívák, —- az anyagi és erkölcsi m egbecsülés lehetőségei, — a továbbképzés, önképzés lehetőségei, — a m unka egészségügyi feltételei, —■ a m unka em beri tényezői. Á ltalában kevéssé ism ert a fiatalok előtt az a sokféle lehetőség, ami egy adott pályán belül, a m unkahelyek és a m unkakörök tek intetében fennáll, s am elyek közül választani lehet. Aki pályát választ, annak 40— 50 évre kell terveznie! Ilyen nagy idő beli távolságra nem lehet szakmailag felkészíteni a fiatalokat. Régebben a megszerzett szaktudás többnyire egész életre elegendő volt. Ma, a tudomá nyos—technikai fejlődés, a „második ipari forradalom” korszakában a ru galmas pályaválasztásé a jövő. A tanulókat nem lexikális ismeretekkel, ha nem jó tájékozódási és gondolkodási képességekkel bocsáthatjuk életútjukra. A tanítványoknak tehát szilárd alapműveltséget, gondolkodó képes séget és helyes útbaigazítást adjon az iskola ahhoz, hogy helyes pályavá lasztási döntést hozhassanak. Csak így rem élhetjük, hogy utódaink szocia lista világnézetű, erkölcsű, kiegyensúlyozott felnőttekké válnak!
30
BOROS GÉZÁNÉ:
A családi életre nevelés kísérleti tapasztalatai A N yíregyházi 5. sz. Á ltalános Iskola az 1974,75-ös tanévben befejezte a családi életre nevelés kísérleti kipróbálását. A program m egoldásában elvi vezérlést az Irányelvek adtak. A pedagógiai kísérlet célját és feladatait m inden osztályfőnök felelősséggel, alkotó hozzáállással igyekezett m egva lósítani. A kísérlet során a M ódszertani Ű tm utató m etodikai tanácsait igen jól hasznosították az osztályfőnökök a gyakorlatban. Term észetesen sajátos, helyi körülm ényeinkhez (az osztály összetételéhez, neveltségi fejlettségé hez) igazították azokat. Leginkább m otiválta a gyerm ekeket a beszélgetés, a vita, az azt előkészítő kérdések, az érdeklődést, állásfoglalást provokáló ellentétes m egállapítások, fejletteb közösségekben a beleéléses írásbeli fo galmazások. Pl.: az 5. évfolyam ban a tanulók rajzos beszám olója család jukról sok m indenre figyelm eztette az osztályfőnököt. A legtöbb gyerek a közös tévénézést rajzolta le (a család egyhangú élete!). Sok rajzból az „édesanya” hiányzik, akit általában a konyhába rajzolt be a tanuló (rossz családi m unkam egosztás!). Más szellemes rajzokon a szülő hatékony segít ségét éreztük: pl. „Ez nem tesz felnőtté” (dohányzás, italfogyasztás) rajzo kon. A tanulói állásfoglalás is igen jól sikerült. A javasolt irodalom sok esetben nem volt m egtalálható, de az osztályfőnökök a környező közm űvelődési könyvtárakban a tém ához alkalm as más irodalm at kerestek. A kísérleti kipróbálás előtt m egvásároltuk m inden osztályfőnök részére Szilágyi Vilmos: Bevezetés a szexuálpedagógiába cí m ű könyvet. A nevelőnek hasznos segítség e könyv az alapfogalm ak tisz tánlátására. Az 5. évfolyam 2. tém ájánál felhasználták az osztályfőnökök dr. Székely Lajos: Egészséges életm ódra nevelés cím ű segédanyagot. Az Ü tm utatóból kevésbé hasznosítható a szerepjáték m ódszere, az 5. évfo lyam ban. U gyanis a tanulók m ég hajlam osak arra, hogy a mellékes, lé nyegtelen dolgokat, epizódokat lássák lényegesnek — így gyakori a tém ától való elkanyarodás. A nevelés e sajátosan m élyebb terü leté n a szerepjáték m ódszere időigényesnek bizonyult. A 6. évfolyam nak aján lo tt a ttitű d skála m eghaladja a tanulók tudását, és nem felel meg az életkori sajátos ságoknak sem. Ezért nevelőink nem tu d ták alkalm azni. Az osztályfőnökök a program feldolgozása kapcsán a tanulóknak adott szem pontokon keresztül, a szülők jó részét, a családot is aktivizálták. A m egoldandó nevelési feladatokat családlátogatásokon és fogadó órákon m ég jobban konkretizálták. A nevelőtestületet időben tájék o ztattu k a csa ládi életre nevelés céljáról, feladatairól, az egységes m elléállás érdekében.
31
A kisérlet ideje a la tt együttm űködtek, gondolataikat, ötleteiket m egbeszél ték, tapasztalataikról inform álták az egyes osztályfőnököket. A leginten zívebb kapcsolat érthetően mégis az egyes évfolyam ok osztályfőnökei kö zött volt. M egvitatták közös gondjaikat, igazi alkotó m unkakapcsolatban naponta együtt dolgoztak és dolgoznak m a is. Az iskolai könyvtáros idő ben m egkapta az aján lo tt szakirodalom jegyzéket, am inek 70 százalékát beszerezte és az osztályfőnököknek folyam atosan kölcsönözte. Segítségem re volt a záráskor rendezett könyvkiállítás anyagának összeválogatásában ill. a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításában. A csapatvezető a társadal m i tém áknál óralátogatásaim ba is bekapcsolódott. Ü ttörőtanácson beszél g ettü n k a gyerm ekvezetőkkel és tájékozódtunk a m egtartott órák hatásá ról, eredm ényességéről. V élem ényüket állásfoglalásukat m agnetofonra rögzítettük, am it a kísérletet záró szülői értekezleten a szülőknek is le játszottunk (módszer a m eggyőzésükre). A m agyar szakos k artársak a sze m elvénygyűjtem ény kiegészítésével m esszem enően segítették k a rtá rsa i kat a kísérlet sikere érdekében. Mely iskolán kívüli tényezők intézm ények segítették az osztályfőnök m unkáját? K özvetlen segítségről nem beszélhetünk. Közvetve a megyei egészségnevelési csoport egy-két film kölcsönzésével, nekünk szóló diapozitívvel. A kísérlet zárásakor iskolai szinten könyvkiállítást rendeztünk Egészséges gyerm ek, egészséges felnőtt címmel. Ehhez a Móricz Zsigmond M egyei K önyvtártól és a M ENCS-től kaptunk segítséget. A kiállítást a szü lők is m egtekintették, ugyanis fogadó órával hoztuk össze m egnyitását, A tanulók ism ereteiről, érdeklődéséről, nézeteiről előzetes és záró tá jékozódást végeztünk. Az előzetes kérdőíves m érés célja: betekintés a csa ládok m indennapi életébe, egész miliőjébe, tájékozódás a tanulók eddigi ism ereteiről. Ez sikerült. A tanulók spontán őszinteséggel v aü ottak család jukról. K épet kaptunk a tanulók tém abeli kevés tudásáról is. A kevésbé harm onikus, vagy elvált családból való gyerm ek önkéntelenül is arról írt, am ilyennek szeretné tudni családját. E m érések során meg tu d ta állapítani az osztályfőnök, hogy a tanulók járatlanok a családi m unkam egosztás közös felelősségvállalás, egészségügyi kérdések, egészséges életm ód tém ák ban. A záró tájékozódás m ár m u tatta a kísérleti órák pozitív hatását: a problém ákat őszintén felvetették, a serdülőkori bizonytalanságot, feszült séget oldotta, tudatosabbá tette az órák kedves hangulata. Nem kíváncsis kodtak, hanem egészségesen, csak az őket igazán érdeklő kérdésekre ak ar tak választ kapni. A családban elfoglalt helyükről gondolkodtak el legm é lyebben. A biológiai kérdésekre m egnyugtató választ kaptak az iskolaor vostól. Ugyancsak a tesztláp kérdéseire adott válaszokból tu d tá k meg az osztályfőnökök, hogy a tanulók jó része a család és társadalom kapcsola táról nagyon keveset tud. Nem voltak tisztában a fiúk és lányok viszonyá ban a felelősség fogalm ával. A barátság ism érveiről tu d tak legtöbbet, de a pontos fogalm akat kevesen fogalm azták meg.
32
Az előzetes és záró m érések m ódja: kérdőíves m érések, fogalm azás írása (Hogyan él a mi családunk? M ilyennek képzeled el az ideális csalá dot?), tesztláp 5—6. évfolyam ban (a kísérlet előtt), tesztláp a 7—8. évfo lyam ban (a kísérlet előtt, és a végén), Ezek konkrét tényeit (név nélkül) több órán hívták bizonyításul a nevelők, Szervezési tapasztalatunk és javaslatunk, hogy egészségügyi szakem ber (orvos és védőnő) bevonására perspektívában is szükség van az Ú tm u tatóban jelölt anatóm iai, élettani tém ákhoz. Javasoljuk, hogy az orvos ál tal nem enként ta rto tt osztályfőnöki órákat ne fél-fél órában, hanem egész órában oldják meg. Az orvos által ta rto tt órákon az osztályfőnök m indig jelen volt. (A pedagógiai konklúzióból további feladatai adódtak.) Orvo sunk didaktikus rajzokkal, term észetes hasonlatokkal tette elképzelhetővé az elvont ism ereteket. Az optim ális kooperációra egyelőre még jó ideig szükség lesz. A nevelési feladat fogadtatásának tapasztala t a i . A tanulók érdeklődése az egyes tém ák irá n t mái' a felkészülésben, m ajd az órákon az aktivitásban, őszinte, n y ílt állásfoglalásban ju to tt kife jezésre. A tém akörök egységeit term észetesen v ették m inden évfolyam ban. M inden zavar nélkül kom olyan beszélgettek a társ irá n ti kapcsolatról. É r deklődést m u ta tta k a saját helyzetük a családban, a család és a társadalom kapcsolata, a társválasztás—párválasztás tém áknál. Az ideális családról pozitív vélem ényük volt, de m indig m int nagyon távoli dologról beszéltek róla, hisz valóban távoli is még szám ukra. Saját jövőjük tervezésekor bizonytalanok voltak — vallották, hogy el képzelésük még változni fog, ezért erről a kérdésről többet szeretnének hallani. A továbbiakban a gyermeki érdeklődés sorrendje évfolyam onként, témánként így általánosítható: 5. évfolyam: — a pszichoszexuális fejlődés, — higiéniai problémák, — saját helyzetük családjukban, — korosztályuk kapcsolat-problém ái, — a család és társadalom kapcsolata. 6. évfolyam : — korosztályuk kapcsolat-problém ái, — saját helyzetük családjukban, — higiéniai problém ák, — pszichoszexuális fejlődés, — a család és társadalom kapcsolata. 7. évfolyam : — korosztályuk kapcsolat-problém ái, — pszichoszexuális fejlődés, — sa já t helyzetük családjukban,
33
— a család és társadalom kapcsolata, — az ideális család, — higiéniai problém ák. 8. évfolyam : — korosztályuk kapcsolat-problém ái, — pszichoszexuális fejlődés. — az ideális család. — higiéniai problém ák. A tém ák ilyen érdeklődési sorrendjéből évfolyam onként hipotéziseket alkothatunk. A szülőkkel való együttm űködés során tapasztaltuk, hogy érdeklőd nek a tém a iránt — m integy 75 százalékuk v ett részt az iskolai összevont szülői értekezleten. A többi szülővel fógadó órán, családlátogatáson talá l koztunk. Az iskolai szülői értekezlet után ta rto ttu k az osztály szülői é rte kezletet, ahol az osztályfőnökök tovább konkretizálták a tém ákat, fo ly tat ták a meggyőzést. N éhány m ondat az iskolai szülői értekezleten elhangzott hozzászólá sokból : — „A családi életre nevelés szükségességét belátjuk. H elyesnek ta r tom, m ert mi szülők ezekben a kérdésekben nehezen találjuk meg a h a n got, m ódszert g y e rm e k ü n k k el.. — ..Ha erről van szó, ír ják meg a tévének, hogy szabad nézni a 16 éven felüli film eket, nem kell tiltan i . . (A szülőt ism erve ő eddig sem tu d ta m egtiltani gyerm ekének.) —- ..Én aggódom, és meg tudom m agyarázni a dolgokat 6. osztályos kislányom nak (férfi szülő), 5— 6. osztályban nem tartom reálisnak . . . ” — „H elyesnek tartom (férfi szülő), m ert leány gyerm ekem érdeklődő, és tőlem ugyan nem kérdezte még mi érdekli (hiba, hogy a szülő v á rt erre) —, de korosztálybeli pajtásaitól m egtudta. Ez titkolódzó, befelé fordulásra vezethet később . . .” A szülők félreértéseit tisztáztuk. Részükről totális igenlésre nem is szám ítottunk. A naponta megújuló gondok elosztásában az osztályfőnökök folyam atos, tudatos, meggyőző munkája a szülők többségét m ár az első időkben m ellénk állította.
34
G Y A R M A T I J Á N O S N É D R .:
a
Tapasztalataink életre felkészítés oktatásáról
A M inisztertanács 1040 1973. szám ú határozata hosszú tá v ra m eghatá rozta a népesedéspolitika céljait és feladatait. A határo zat leszögezi, hogy az állam i oktatás m inden form ájában, valam int a lakosság körében végzett ism eretterjesztésben a családi é letre való felkészítést szolgáló intézkedése ket kell tenni. Ennek értelm ében az OPI az OM -m el egyetértésben az 1974—75. tanévben 00 általános (5—8. osztály) és 30 középiskolában m eg kezdte a családi életre felkészítés tem a tik á já n a k kipróbálását. Iskolánk, a Kölcsey Ferenc G im názium és Szakközépiskola is részt v e tt ebben a k ísé r letben. s pozitív tap asztalataival hozzájárult az országos kísérlet sikeréhez. A kísérlet előkészítése során m eg kellett é rte tn i és el kellett fo g ad tat ni a tan testü lettel, a tanulókkal és a szülőkkel a családi é letre nevelés be vezetésének szükségességét, célját és feladatait: 1. A családi é letre nevelés a szocialista szem élyiségform álás része. Célja, hogy a nevelés folyam atában felkészítse a tan u ló k at az em beri együttélésre, a felelősségteljes szexuális m ag atartásra, a harm onikus h á zasságra és családi életre, a családi funkciók, a gyerm eknevelő funkciók korszerű betöltésére. 2. Feladata, hogy — a nevelés folyam atában ism ereteket n yújtson a család és társadalom viszonyáról, a család szocialista vonásairól, a családot védő jogszabályokról, kedvezm ényekről, — m egism ertesse a két nem biológiai, fiziológiai és pszichológiai sa játosságait, az egészséges nem i élethez, a családtervezéshez, az utódok felneveléséhez szükséges tudnivalókat, — helyes szem léletet alakítson a szexualitásról, a nem i élettel kapcso latos felelősségről és a gyerm ekvállalásról, — tanácsot adjon a család m indennapi életének m egszervezéséhez, közösségi fejlesztéséhez, a családi szerepek betöltéséhez, a g y er m ekgondozáshoz és ápoláshoz, — megelőző egészségnevelési ism eretek ny ú jtásáv al küszöbölje ki a jövendő an y ára és gyerm ekére veszélyes ártalm ak at, s helyes é let elveket alakítson ki, — tudatform áló feladata a fiatalok közötti k u ltu rá lt m agatartásra, s az egym ás irá n ti felelősség felkeltésére irányul, hogy m ajd családi
35
életükben is, kapcsolatuk tartalm a a kölcsönös tisztelet, m egbecsü lés és őszinteség lehessen. Ez a nagyon kom plex felad at 3 nagy tém ában összpontosul: 1. A korszerű család jellem ző vonásai. 2. A szexuális nevelés. 3. A szülői szerepre nevelés. A három tém a együttesen rajzolja m eg az ideális családm odellt, és a d ja a családi é letre nevelés tartalm át. 1. Ma a korszerű család m odellje a szocialista család, mely minőségileg más. m int a régi, vagy az átm eneti típus. A korszerű házasság önkéntes kötelék, m elynek belső em beri, érzelm i kapcsolat és kölcsönös m egbecsü lés, tisztelet az összetartó ereje. A lapvetően feltétele a szexuális harm ónia is. A nő társadalm i helyzetének m egváltozása, m unkavállalása, egyenjogú sága a házasságban is új családi szerepek kialakulását, új m unkam egosz tást hoz. A családi élet m inden feladatát, felelősségét m egosztva végzi az apa és az anya. A gyerekek is egyenjogú tag k én t vesznek részt a családi m unkam egosztásban. A korszerű családban beszélünk először családterve zésről, am it szintén a nő társadalm i szerepe, m unkavállalása indokol. Szól nunk kell ezzel kapcsolatban a születésszabályozás törvényes lehetőségei ről és a korlátozó intézkedésekről is. 2. A szexuális nevelés is része a családi életre nevelés tém akörének. A szexuális nevelés sikere egész népünk gondolkodásában nagy lépést je lent a m últi szem lélet felszám olásában. Az ilyen tém ájú órákon beszélünk a biológiai érésről, a nem iség fejlődéséről, a fogam zásról, a terhességről, a nem i higiéniáról, szexuális hibák és rendellenességekről, a nem i élet veszé lyes pontjairól, az accelerátió és a nemi érdeklődés összefüggéséről, s a m ai fiatalok társadalm i és biológiai érettségének ellentm ondásairól. K ülönösen hangsúlyozzuk, hogy csak nagyon tervszerű, kis gyerm ek kortól a felnőtté válásig helyes és következetes szexuális nevelés vezeti el a fiatalt a társához való önzetlen szeretethez, s az egym ás- és a születendő gyerm ekek irá n t é rzett felelősséghez. A kisgyerm ek és a fiatal kérdéseit nagyon kom olyan kell vennünk, s a családban és iskolában egyaránt korá nak m egfelelő őszinte választ kell rá adnunk. A kölcsönös bizalom, s a következetes szexuális nevelés m egelőzheti a nem i élet korai megkezdését. Nem helyeselhető ugyanis a testi és lelki fejlődés idején, éretlen fejjel ne mi életet kezdeni. Ennek anatóm iai, élettani, egészségügyi, pszichológiai és gazdasági okait őszintén tá rju k fel és beszéljük meg a tanulókkal. 3. A harm adik tém a a szülői szerepre, feladatokra nevelés, m elyre — jóllehet társad alm u n k nagy segítséget ad e téren — nagyon kom olyan fel kell készítenünk a fiatalokat. Foglalkozunk e tém akör kapcsán a család kö zösségi, szervezési, gazdálkodási, m unkam egosztási, de legfőképpen gyer m ekgondozási és nevelési funkcióival. Ma a szakism eret, a m agas szintű tudás m inden tevékenység alapja, így a gyerm ek felnevelését sem végez
36
h e tjü k alapos szakm ai, egészségügyi, pedagógiai felkészültség nélkül. A m ai szülőnek, nevelési ism ereteit pótolnia, k o rszerűsítenie kell. E m ellett nem szabad elfelejtenie, hogy a s a já t szem élyisége, em beri m agatartása, példam utatása alapvető nevelési tényező. A szülő és az iskola eg y ü tt a rra nevelje a gyerm eket, a fiatalt, hogy harm onikusan be tu d jo n illeszkedni a kisebb-nagyobb közösségbe, m unká já t becsületesen ellássa, részt vegyen a társadalm i közéleti feladatokban, legyen képes önállóan dönteni, vélem ényt alkotni, azaz váljék önálló, cél tudatos em berré. A középiskolában e nagy kom plex feladatot a kísérlet so rán évfolyam onként 6—4—4—6 folyam atos osztályfőnöki órán tárg y altu k az alábbi bontásban: I. évfolyam : A család a társadalom alapegysége (2 óra). A nem ek biológiája és egészségtana (4 óra). II. évfolyam : A nem ek kapcsolata (4 óra). III. évfolyam : Nevelés, nevelődés a családban (4 óra). IV. évfolyam : Felkészülés a szülői szerepre, önnevelés ú tjá n (6 óra). A tem atika spirális felépítésű, azaz m inden évfolyam on azonos ta rta l mú tém ákkal foglalkoztunk, de m indig m agasabb szinten bővítve és m é lyítve. A tem atika kipróbálása ja n u á r 16-tól fe b ru á r végéig folyt, az elő írásnak m egfelelően. Az órák időbeni folyam atossága, úgynevezett blokkosítása nem volt szerencsés. Helyesebb, ha a tan év egészében tetszőlege sen kap helyet. A tem atika indulása előtt a tanulók m eglévő ism ereteiről két első osz tályban (gim názium és eü. szakközépiskola) — egy általu n k összeállított teszt alapján — előfelm érést végeztünk, m ajd a kísérlet végén hasonló módon tájékozódtunk. T ávlati célunk, hogy a felm érést ugyanezen osztá lyokban évenként elvégezzük, és a negyedik év végén a teljes tem atika egy közösségben érvényesülő nevelőhatását összegezzük. (Jelenleg ugyanis a különböző évfolyam ok ,,in m édiás ré s” kezdtek a kísérleti m unkához, csak a saját évfolyam ukra alkalm azott anyaggal, előzm ények nélkül.) Az O PI a kísérlethez m ódszertani ú tm u ta tó t ad o tt ki, am ely biztosí to tta az osztályfőnökök közötti egységes eljárásokat. A tém ák feldolgozá sában alkalm azkodnunk kellett az osztályközösség szintjéhez, m eglévő is m ereteihez. A szexuális tém ák esetében sor k e rü lt az egyéni, vagy kisebb csoportokban történ ő beszélgetésre is. A lkalm aztuk az órákon a nem en kénti bontást. Az órák m ódszertanilag nem különböztek m ás tanóráktól. Az ism eretközlés, a beszélgetés, a szem léltetés, film ek, képek, m odellek, táblázatok bem utatása, magnó, zeneszám m eghallgatása, vita, ko rreferá-
37
tűm , kérdés—felelet volt az órák levezetésének változatos m ódszere. Szük séges volt a tanulók problém áival való elm élyült foglalkozás, s a kérdések lehetőleg a tan ó rán tö rtén ő m egválaszolása. Nagy gondot fo rd íto ttu n k az órák előkészítésére: 1. K ívánságok, kérdések, problém ák előzetes felm érésére. 2. A tém ához kapcsolódó könyvek, szem elvények előre elolvasására. 3. N éhány tanuló refe rá tu m ra vagy k o rreferátu m ra való felkészíté sére. Szóba k e rü lt a kísérlet folyam án esetleges m unkafüzet használata. Ez azonban nem célravezető, m egtöri a beszélgetést, s a jegyzetelés tan ó rai jelleget ad a közös m unkának. A tém ák feldolgozását m egnehezítette az egy-egy ó rára eső rendkívül nagy anyag. 15— 20 perces ism ertető, beveze tő előadás, vitaindító nem volt elég, s ugyancsak kevésnek bizonyult a m egm aradt 25 perc a tanulók problém ái, kérdései m egvitatására. Bizonyos tém ák esetében hosszabb előadásra, gazdag szem léltetésre volt szükség, s nem m aradt elég idő a közös feldolgozásra, m egvitatásra. A felv etett kérdések m ilyensége és m ennyisége iskolatípusonként vál tozott. Az egészségügyi szakközépiskolások anatóm iából és a szakm ai tá r gyakból m ár e lsajátíto tták az alapvető ism ereteket, higiénés követelm énye ket — k érdéseik inkább a családtervezéssel, szervezéssel voltak kapcsola tosak. A gim nazisták kérdései nagyon változatosak voltak, k itű n t belőlük, hogy nagy szükség van a különböző forrásokból ny ert inform ációk tisztá zására s helyes szem lélet form álására. A kísérleti anyag m egbeszéléséhez, m egértéséhez jó segítséget n y ú jto tta k az egyéb tárgyakban szerzett ism e retek. Ideális koncentráció érv én y esü lt az irodalom m al, történelem m el, vi lágnézetünk alapjaival, a biológiával, és nálunk az egészségügyi szakm ai tárgyakkal. A tém ák feldolgozásának eredm ényességét záró tesztekkel, helyeseb ben felm érőkkel vizsgáltuk. IV. osztályban pedig bem utató osztályfőnöki ó rát ta rto ttu n k . A tanulók szerint nagyon sokat jele n te tt szám ukra ez a felvilágosító, szem léletform áló, nevelő lehetőség, s szeretnék, ha több órát k ap h atn án ak az alaposabb, elm élyültebb beszélgetés, vita érdekében. A tém ák feldolgozását az osztályfőnökök végezték. G yakoriak voltak az osz tályfőnöki m unkaközösségen belüli egym ást segítő m egbeszélések, v iták a tém ákkal és a feldolgozás m ódszereivel kapcsolatosan. Sokat segítettek, és ó rák at is ta rto tta k az iskolánkban tanító orvosok, a szakm ai gyakorlat ve zetője, s az egyik védőnő szakoktatónk. A tan testü let m inden egyes tagja részese volt valam ilyen form ában a kísérletnek. T apasztalataink szerint csak azok az orvosok érte k el jó eredm ényt ebben a m unkában, akik kellő pedagógiai érzékkel és felkészültséggel rendelkezhek. A szülők közül többen állandó figyelem m el kísérték m unkánkat, ta pasztalatokat g y ű jtö ttek , s az összegező értekezleten vélem ényüket el m ondták. S zerin tü k nagyon helyes a családi é letre nevelés bevezetése.
38
Jóllehet többen beszélgettek gyerm ekeikkel ilyen tartalm ú tém ákról, mégis úgy látják, hogy a tisztázás, a helyes szem lélet kialakítása m ost tö rté n t meg. Szeretnék, ha több órát kapna a jó tem atika, hogy m inden felv etett problém a m egvitatásra kerülhessen. K érik, hogy a töm egkom m unikáció eszközei azzal segítsék a családi életre nevelést, hogy a sokszor e rő ltete ttnek ható szexuális tém ák, film ek, stb. h elyett többet foglalkozzanak a szo cialista családm odell jellem ző vonásaival, a családok életével, gyerm ekne velő funkcióival.
39
ADY
EMLÉKEZETE
— M eghalt? H át akkor m ért ölik naponta szóval, tette l és hallgatással is? M ért békitik a sim ák alattom ba, lány-duzzogássá haragvásait? Földön a m agyar és földben a költő, dühödt m arkába rögöket szorít, m elléről égre libbent föl a felhő, de tovább vívja forradalm ait. A televény titokzatos honában izgat tovább, nem nyugszik, nem feled. Ezer holdon kiált és haragjában szeleket űz a H ortobágy felett. Szeleket, m o/yek úri passzióból a begyűjtő t ki s z rn á t szétszedik s a süllyedt falun fölkapják a hóból Dózsa népének zsuppfedeleit. Teste a földé. Földm ívesé lelke, ezért koppan a kapa néhanap. S írja három millió koldus telke, hol házat épít, v et m ajd és arat. V erse törvény és édes ritm usában kő hull, s a kastély ablaka zörög, — eke hasít barázdát új húsában, m ert virágzás, m ert élet és örök. József A ttila
DR. GÖÖZ LAJOS:
Iskolai meteorológiai állomások
Az a világszerte megnyilvánuló tendencia, hogy az iskolák hagyomá nyos tantervei alkalmazkodjanak korunk követelményeihez, fokozott igényt támasztanak a természettudományos tárgyak tanításával szemben is. A tárgyak sorában a földrajz szerepe jelentős, mivel sok résztudomány határtudománya és kiválóan alkalmas az egyes ágazatok integrációjára. A csillagászati földrajz, a földtudományok, a biogeográfia, a meteorológia stb. önállóan nem szerepelnek a tantervi anyagban, hanem a földrajz taní tása során ismerkednek meg vele a tanulók. A földrajznak nagy szerepe van az új tantervi követelmények megvalósításában, az egységes termé szettudományos világkép kialakításában. Segít a természet és a társadalom összefüggéseinek feltárásában, s e bonyolult kapcsolatokban történő tájé kozódásban és elősegíti a dialektikus materialista gondolkodásmód kiala kítását. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepe van a tanulók öntevé kenységének. Ismert az a régi kínai közmondás, ami hevenyészett fordítás ban így hangzik: „Ha hallom elfelejtem, ha látom akkor emlékezem, ha csinálom akkor tudom.” Az öntevékenység fokozottabban készteti a tanu lókat gondolkodásra, felhívja a figyelmüket a természeti jelenségek meg figyelésére, a folyamatok ok-okozataira. Ebben a hosszú és nem egy-két évre szóló tevékenységben segítséget nyújtana az is pld., ha meghirdet nénk az „építsd meg saját meteorológiai állomásod” felhívást. Felmerült ez a gondolat azért is, mivel e tekintetben vannak legmostohábban az isko lák ellátva. (A TANÉRT-nél, valamint a MIGÉRT-nél úgyszólván meteoro lógiai műszer nem kapható.) Indokolja ezt még az, hogy egy olyan, min denki környezetében ismert „anyag” megjelenési formáját és tulajdonsá gait vesszük alapul, ami már a tanulók gyermekkorában a legtöbb és leg közvetlenebb érdeklődést váltja ki. Az időjárás jelenségei mindig felkel tik az érdeklődésüket, — a villámlás, az eső, a hó, a szél stb. jelenségek kérdésekre ösztönzik őket, s mivel hazánk időjárása nagyon változatos, — hiszen 100 százalékos szélső értékváltozások is gyakran előfordulnak — még inkább felkelti az okok iránti kíváncsiságukat. Különösen érvényesül ez akkor, ha a tanítójuk, tanáruk ezt még ösztönzi is. A tanárok irányításával, minimális költséggel a szakkörökben igen jó mérési paraméterekkel rendelkező műszereket lehetne készíteni. E műsze rek birtokában a tanulók az időjárás m egfigyelése során saját mért adatai kat össze tudják hasonlítani a rádió és a tévé által közölt adatokkal, és
41
gondolkodni kénytelenek a jelenségek összefüggésein is. A rendszeres napi észlelés, leolvasás ugyanakkor szórakoztató munka, jó nevelő hatású, mivel a rendszerességre, a felelősségérzet kifejlesztésére nevel. A tanárok érdeklődés felkeltő és örömet adó feladatokkal tudnák ellátni az ismere tek szerzésére szomjas tanulókat. A szakkörök lehetőségeit és a tanulók képességeit figyelembe véve az alábbi, meglehetősen gazdag meteorológiai állomás anyagot lehetne elké szíteni: szélirány jelző, szélzsák, szélsebességmérő, légnedvességmérő, pszichrométer, csapadékmérő, meteorológiai észlelő házikó. Javaslom, hogy először egy-egy mintapéldányt készítsenek el és ennek tapasztalatai alapján kezdjenek hozzá a nagyobb „szériákéhoz. A meteorológiai „állo más” hivatalosabb jellegű lesz, ha egy kis házikóban helyezik el, és reáli sabbak lesznek a méréseredmények is. S z é l i r á n y j e l z ő . Megmutatja a szél irányát. Készülhet fémből vagy fából, és egy pózna tetejére helyezve adja a legpontosabb irányt. Vágjunk ki egy nyilat vagy akármilyen tetszés szerinti figurát (mint pl. itt a rajzon egy mókus profilját) úgy, hogy a hátsó rész mindig nagyobb fe lületű legyen mint az irányt mutató nyíl hegye, vagy ebben az esetben a mókus feje. Ha mindezt nagyobb cérnaorsóra erősítjük és egy nagy szög gel az orsót a pózna végére felszögezzük úgy, hogy az mindig szabadon el forduljon a széliránynak megfelelően, akkor megmutatja a pontos szél irányt. Teljesebbé tehetjük a széljelzőt, hogy a póznán alatta a világtája kat is (fából vagy lemezből) megjelöljük és rögzítjük.
S z é 1 z s á k. Szintén a szél irányának jelzéséül szolgál. Vágjuk ki valami vékony textilanyagból a megadott rajz szerint. A méreteket em-ben *
42
adtuk meg. Az 50 cm -rel jelölt oldalakat össze kell varrni. Ezután vegyünk egy erős drótot, hajlítsuk meg kör alakra, ez kerül a kúp alakú széljelző szélesebb, nagyobb végére. A m éretet a székzsák adja meg. Vegyünk két kisebb karikát (pl. függöny) és csúsztassuk a drótkarikára, m erőlegesen erősítsük hozzá! Ezután a szélzsákot rá kell v arrn i a nagy drótkarikához. Csúsztassunk egy vékony fém rudat — a rajz szerint — úgy, hogy a két függönykarika között m enjen át és így erősítsük egy Oszlop végére. A két alsó függönykarika csak azt a célt szolgálja (ezt be lehet helyettesíteni egy fa vagy m űanyaggolyóval is, ha azt kifúrjuk), hogy a szélzsák könyebben forduljon a szél irányába. Az érintkezési felületeket ha m egcsiszoljuk, még pontosabban, illetve könnyebben követi az irányt.
60
S z é l s e b e s s é g m é r ő . M űszerünk a szél erejét és sebességét méri. Az alapja egy kb. 30x30 cm-es deszkalap (A), am it egy rúd végére erősítünk. Egy szögletes lemezből a skálalapot (B) úgy készítsük el, hogy •kb. a saroktól néhány cm -rel egy kissé beljebb vesszük a kör középpontját, így rajzoljunk egy ívet, s vágjuk ki a rajz szerint. Az ív m entén a suga raknak m egfelelően vonásbeosztást kell készíteni. A skálalapot a deszka alaphoz könnyebb hozzáerősiteni, ha egy kis perem et hajtu n k ki. Három lécdarabból a rajz szerint készítsünk egy fordított u betűhöz hasonló ke retet (G), de előbb a felső áthidalón (E) vágjunk ki egy téglalap alakú rést (F). Egy vékonyabb lemezből (lehet konzervdoboz is) vágjunk ki egy tég lalap alakú lapot (D), m elynek egyik végét u alakúra vágjuk ki (C). Azután ezt a lapot, vagy nevezhetjük m utatónyelvnek is, egy vékony szöggel úgy függesszük fel a felső áthidaló kivágott résébe, hogy az szabadon lengjen. Az alsó vége a skálát fogja közre és az értékeket m utatja. F ordítsuk most m űszerünket a szél irányába és a m utató a szél sebességének m egfelelően
43
e
elhajlik. M ár csak a beszabályozás van hátra, ennek egyik m ódja; a mozgó autó ablakán k ita rtju k m űszerünket és a km óra állásának megfelelő é rté ket a fokbeosztáson bejelöljük 10, 20, 30, 40, 50 stb. km n. A m ásik m ódja: a B eaufort skála segítségével m egfigyelés ú tján állapíthatjuk meg a helyes értéket, pl. 5 fok, élénk szél a fák kisebb ágait m ozgatja, állóvizeket h u l lám zásba hoz. A szél sebessége ebben az esetben: 7,5—9,8 m sec, stb.
Lb.JO
cm
L é g n e d v e s s é g m é r ő . Ez egy egyszerűen elkészíthető és jól használható eszköz a levegő nedvességtartalm ának m érésére. A rajz sze-
44
rinti form ára vágjunk ki egy L alakú deszkát, és vágjunk még erre egy kis ablakot” is. Az ,,ablak”-nyílás alá erősítsünk egy üres cérnaorsót (legegy szerűbb, ha egy szöggel) úgy, hogy az szabadon elforduljon. Ezután erősít sünk egy m utatót is az orsóra és készítsünk hozzá skálát is. A légnedves ségm érőnk — vagy higrom éterünk — azon alapszik, hogy az em beri h a j szál a levegő nedvességének hatására meghosszabbodik és a száraz levegőn pedig összehúzódik. Ezért m iután egy vagy két hosszabb hajszálat alkohol ban zsírtalanítottunk, egyik végét egy kis szöghöz vagy u-szöghöz erősít sük az „ablak” fölé. m ajd tek erjü k ketszer-három szor az orsóra. A hajszá lak m ásik végére kössünk egy kis súlyt, hogy m egfeszítse. Ezután tartsu k m űszerünket egy fazék fölé, am elyben víz forr, a hajszálak m eghosszab bodnak és a m utatónk a 100 százalékos relatív nedvességet fogja m utatni. Jelöljük meg ezt a skálán egy vonallal, s ettől a ponttól csak kisebb é rték e ket kaphatunk, Ezután osszuk be skálánkat ha lehet egy m ár beszabályo zott vagy gyári hygrom éter segítségével. Pszich rométer. Tulajdonkeppen ez is légnedvességm érö. csak itt 2 közönséges hőm érőt használunk fel a m érésre. M indkét hőm érőt erő sítsük fel egy kb. 30x30 cm-es deszkalapra. A rajzon a baloldali a szokásos módon van elhelyezve és a tényleges érték et m utatja. A jobb oldali hőm é rő alá egy széles szájú edénykét erősítünk, mibe m ajd vizet öntünk. Egy jó nedvszívó textil csíkot vagy gézt (kb. 20 cm hosszút) vegyünk és egy részé vel tek erjü k körbe a hőm érő alját, a másik végét pedig tegyük a vizes edénybe.
A m ennyiben a levegő páratartalm a nagyon magas, a 2 hőmérő egy form a é rték et m utat, ha azonban a levegő száraz, különbség van a két hő m érő által m u tato tt érték között. M égpedig a nedves hőmérő mindig keve sebbet m utat, m int a száraz, — m ivel a higannyal érintkező nedves felület a párolgással hőt von el. A különbség révén képet alkothatunk a levegő relatív nedvességtartalm áról. Az alábbi, egyszerűsített táblázat tám pontot ad a relatív nedvesség-
45
tartalom ra százalékban. A táblázatot úgy használjuk, hogy a száraz és a nedves hőm érőn leolvasott értékkülönbséget — pl. ha a száraz 26 Celsiusfokot. a nedves 20 Celsius-fokot m utat, a 6 Celsius-fokot m egkeressük a legfelső vízszintes szám soron és ugyanakkor m egnézzük az első függőleges szám soron a száraz hőm érőnk adatának a 26 Celsius-fok sorával m etszés pontban lévő értéket, hol az 58% -ot találjuk. T ehát a levegő relatív ned vességtartalm a 58%-os. °c
száraz 0 2
4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34
'
0
1
2
3
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
82 84 85 86 87 88 89 90 90 91 91 92 92 92
65 68 70 73 75 76 78 79 81 82 83 84 84 85 85
48 52 56 60 63 65 68 70 71 73 74 76 77 78 78 79
4
5
6
31 37 42 29 47 35 51 40 54 44 57 48 60 51 63 54 65 55 66 59 68 61 70 63 71 64 72 65 73 67 74 68
29 34 38 42 45 49 51 54 56 58 59 61 62
7
8
10
12
14
29 33 37 41 44 47 49 52 53 55 57 58
30 34 37 40 43 45 48 50 51 53
28 31 34 37 39 41 43
24 27 30 32 34
18 21 24 26
M e t e o r o l ó g i a i é s z 1e 1 ő h á z i k ó. Két egym ásba illeszthető faládikó szükséges hozzá egy kisebb és egy nagyobb (így lesz duplafalu), ü g y eljü n k arra, hogy a belső láda m érete elég nagy legyen ahhoz, hogy a m űszerek benne elférjenek. Vegyük le a ládák egyik oldalát, ez m ajd az északi irányba fog nézni. A dobozok oldaláról fú rju n k 15— 20 mm átm é rőjű lyukakat, (ha nincs ilyen fúrónk, jól a 10 m m-es is, akkor sűrűbben kell fúrni) de úgy, hogy a belső dobozon fú rt lyukak ne kerüljenek — az összeillesztés után — egyvonalba a külső ládán fú rt lyukakkal. Ha erre nem ügyelünk, akkor a Nap sugarai betűznek a belső dobozba. A hőm érő ket és más m űszereket gondosan kell védeni a Naptól, az esőtől és hótól. A talajról, a környező épületekről visszaverődő sugarak is lényegesen m eg ham isíthatják a m érési eredm ényeket. A tetőt — hasonló az oldalfalhoz — szintén két rétegből készítsük, lehetőleg légrést is hagyjunk a jobb szige telés érdekében, és úgy m éretezzük, hogy különösen az északi oldalt jól lefedje, védje. (A tetőt az eső ellen gondosan illesszük és fessük.) (
46
Mikor elkészültünk, erősítsük az egész dobozt egy oszlop végére úgy, hogy 150 cm m agasra kerüljön a földtől. (Ez a nem zetközileg elfogadott magasság.) A m űszereket úgy helyezzük el bent, hogy azok a doboz falá hoz ne érjenek (fogasra, drótkam pókra akasszuk fel). A szép (a Nap s u gárhatásának csökkentése érdekében fehérre festett) m eteorológiai házikót még kis kerítéssel is elláthatjuk. M éretét az elkészült és a behelyezésre váró m űszerek alapján válasszuk meg. Kb a narancsos, vagy az annál na gyobb. kb. 20 kg-os alm ásláda m érete szükséges. C s a p a d é k m é r ő . K önnyen kezelhető csapadekm éről tu lajdon keppen egy egyenes falu palackból és egy tölcsérből áll. A legfontosabb, hogy a tölcsér széle, perem e éles. vékony legyen és átm érője (A) pontosan egyezzen meg az üveg átm érőjével (B) (belső átmérő).
Ha nem találunk egyform a átm érőjű üveget és tölcsért, akkor vegyünk egy nagyobb m űanyag tölcsért és vágjuk el az üveg m éretére. Az üveg ol-
47
dalára készítsünk egy mm beosztású m ércét. Helyezzük a tölcsért az üveg be es tegyük az egészei egy kiásott üregbe úgy. hogy a tölcsér széle csak néhány cm-ro) legyen m agasabb mint a talaj szintje. Bizonyos időközön ként vegyük ki az üveget, s olvassuk le a skálán. FI. ha 3 m m -t találunk, akkor azon a vidékén a lehullott csapadék m ennyisége 3 mm volt. Az eszközok elkészítésénél az egyéni ötletekre és kezdem ényezésekre nagy lehetőség van. és ezt, ha az nem befolyásolja a ..m űszer” mérési pon tosságát. ösztönözni kell.
48
SZABÓ ENDRE:
A szabad idő hasznos eltöltésére nevelés a napközi otthonban
Dombi’ádon, az általános iskolában 2 felsős csoport m űködik im m ár harm adik éve, ez évtől kezdve pedig 3, egy új 8 tanterm es iskolában. D él előtt 9 tanulócsoport tanul itt, délután csak m i vagyunk 3 terem ben. Nincs külön napközis szobánk, csak egy szűk ebédlőnk, televízióval és rádióval felszerelve. A to rn aterm et heten k én t 2—3 alkalom m al használhatjuk. A csoportok létszám a nagyon magas. A korábbi években ötvenen felül, ez évben 45—47 fő. A csoportok heterogének. 3—4 tanulócsoportból tevődnek össze. A szem élyiségeket vizsgálva változatos gazdagság m utatkozik. T alál ható itt gyógypedagógiai alany, okos-okoskodó, elkényeztetett, elhanya golt, nehezen nevelhető, érdeklődő, hazudós, verekedős, makacs, jóindula tú, aktív és passzív, lógós és m unkárakész. Ezek a gyerekek 5—6 órás kötött iskolai elfoglaltság után jönnek ide, fáradtan, jó és rossz élm ényekkel. így, az otthon kötetlenebb légkörét igénylik tőlünk. A biztonságot, a védettséget, az összetartozás érzését, ér zelmi, értelm i tám asznyújtást, a gondoskodást, az örömök és gondok közös vállalását. Lehetőséget és alkalm at az önállóság kibontakoztatására. K ötet len, derűs és nyugodt légkört, am elyben m inden a „m iénk”, am elynek van nak összekovácsoló esem ényei, ünnepei és tradíciói. O lyan napközi o tthont kell terem tenünk a m eglévő adottságok alapján, hogy a rán k bízott gyer m ekek érdeklődésének fejlesztője és irányítója legyen. Meg kell keres nünk szinte m inden gyerm eknél, hogy hogyan segítsük az iskolai tanulm á nyait, lem aradásuk m egakadályozását, felkészülésük biztosítását és érdek lődési körüknek m egfelelő foglalkozási form ák szervezését. M indaz m ár a m unka hogyanjához, m ódszeréhez tartozik, hogy m ilyen m ódon könnyítjük meg, tesszük elviselhetővé, sőt kellem essé a napközis tanulók életét. Hogyan tesszük a sok h átrán y ellenére is otthonossá szám ukra azt az in tézm ényt, am elyben a nap 24 órájából ötöt eltöltenek. M inél jobban sike rü l ezt elérni, annál jobb lesz a légkör, a m unkahangulat, annál könnyebb lesz a szükséges fegyelem fenntartása, a nevelési és oktatási célok elérése is. Hogy ez m ilyen nehéz feladat, azt m inden napközis nevelő m agán é r zi. a maga kínlódó, gyötrődő útkeresésén, idegeinek állapotán, az iskola pedagógusainak, a szülőknek és gyerm ekeknek a vélem ényén. Az ideális az lenne, ha a gyerm ekek és a nevelők is fokozódó intenzitással, odaadással
49
dolgozhatnának. Ezzel szem ben mi a helyzet? Nincs olyan nap szinte, hogy egy-egy csoport együtt tu d n a ebédelni a hatodik órák m iatt. így az ebéd délután kettő és félhárom között fejeződik be. N éhány gyerm eknek még arra sincs ideje, hogy ebéd után kifújja m agát, m áris kezdődik a délutáni műszak, a tanulás. A tanulásról nem kívánok szólni, m ert nem ez a tém ánk. Az viszont ide tartozik, és oka is annak am it csinálunk, hogy a jó tanulók, a szorgal masak. a könnyebb nap előtt állók előbb végeznek a tanulással. Mi legyen ezekkel? E rre azt is m ondhatnánk, hogy segítsenek a gyengébbeknek. Ez igaz és jó is, de azért örökké ezzel sem lehet ,,jutalm azni”, de ,.kötelezni” sem ezeket a gyerm ekeket. Ez előbb-utóbb oda vezetne, hogy ők sem „siet nének” , végül leszoknának a lendületes m unkáról. A jobbak tehát előbb végeznek a tanulással. A hazam enetelig m utatkozó időszakot ki kell tölteni valam ivel. Mi legyen velük? M it csináljanak? Az eddigi gyakorlat, az előre m eghatározott kötött foglalkozások nem felelnek meg. Hiszen nem egyszerre végeznek a tanulással. Nem egyform a az érdeklődési körük. Van olyan nap. hogy egyesek fél hatig is tanulnak, ő k e t nem lehet zavarni. Még a játékfoglalkozások esetében is m egtörtént, hogy az általunk előre m egtervezett, bárm ennyire is érdekesnek ígérkező játék sem tetszett m inden gyerm eknek, abban nem szívesen v ett részt m indenki. A sok fejtörés és gondolkodás után m egszerveztük a fiatalok között oly népszerűvé vált „klubot” a napközinkben is. Hogyan lehetne m egha tározni, hogy mi is az a klub? O lyan szervezeti form a, amely összegyűjti a három csoportban szabaddá vált tanulókat, leköti őket, foglalkoztatja é r deklődési körüknek m egfelelően. M egtölti a szabad idejüket nem es ta r ta lommal. B iztosítja m indenki szám ára a hasznos, értelm es és tartalm as idő töltést. N agym értékben csökkenti az unatkozás lehetőségét, U gyanakkor elősegíti az azonos érdeklődésű kis csoportok kialakításának a lehetőségét. F elm értük a tanulók érdeklődését, m ajd a lehetőségeket egy leendő klub iránt. Az eredm ény a következő: film vetítésre jelentkezett 60 tanuló, fotózásra 15, ki m it g y ű jtre 18, irodalm i színpadra 16, leány tornára 47, játé k a betűkkel 16, sakkra 12, asztaliteniszre 18, labdarúgásra 52, társas táncra 25. kézim unkára 15, barkácsolásra 18, történelm i társasjáték ra 14, rajzra 14, társasjáték ra 88 tanuló. A gyerm ekek átlagban 3—4 helyre jelentkeztek. Viszont akadt 15 olyan gyerm ek is, akik csak társasjátékra. Ezek után felm erült a kérdés, hogy kik vezessék a foglalkozásokat. Ennek érdekében felvettük a kapcso latot volt napközisekkel, és akadt két ipari tanuló, akik hetenként egy na pon el tu d n ak jönni hozzánk, és vállaltak felügyeletet egyes csoportoknál, köröknél. Ez a szerdai nap. Elm ondtuk a m űvelődési ház vezetőjének is, hogy „napközis klub”-ot ak aru n k szervezni. Mivel tu d n ak ők segíteni, hozzájárulni? H etenként egy
50
d élu tán t ők vállallak, a pénteki napot. Ezek u tán k iép ítettü k a tanulói önkorm ányzatot. Mivel a 137 tanulóhoz hárm an vagyunk tanárok és sokfajta foglalkozás folyik — naponként is több —, így nem lehetünk ott m inde nü tt. M inden „szakra” kiképeztünk, k io k tattu n k több tanulót, akik tu d já k azt irányítani, tan á ri felügyelet nélkül is. A zért kellett többet, m ert lehet betegség vagy más elfoglaltság, de így biztosított a beütem ezett fog lalkozás m egtartása. A klub a hét 4 napján m űködik, szom baton csak ebé deltetünk, hétfőn pedig ifjúsági nap van az úttörőcsapat keretében, vala m int a heti értékelést is ezen a napon végezzük. K lubnak az ebédlőt ne veztük ki fél négy órától fél hatig. A gyerm ekek m aguk közül m egválasz tották a klub vezetőségét, a klubtanácsot. Ezek naponta a klubba két-ket ügyeletest osztanak be. M inden tanulóra rák erü l a sor. Itt az a cél v ezetett bennünket, hogy m indenki ízlelje meg a parancsolás, de a végrehajtás örö m ét és h á trá n y át is. Nem utolsósorban a felelősségérzet növelése is volt a célunk, valam int az önállóságra nevelés. A gyerm ekek a házi nyom dá jukkal rajzlapból a klubba szóló belépőt is szerkesztettek. így oda csak az m ehet be, aki elvégezte a feladatát, és tőlünk tanároktól belépőt kap. Ezt m inden este visszaadják. Egy idő u tán kialakult, hogy m elyik nap m i az a hasznos időtöltés, ami a legcélszerűbb. Ezt sok m inden m egszabta. így pl. a szakkörök, a hatodik órák, az órarend, a m ásnapi leckék m ennyisége, anyaga stb. így elkészítettük a heti program ot, am ely jelenben a követ kező: Kedd Leány kézim unka Barkácsolás fiúknak Irodalm i színpad Ping-pong Társasjáték
Szerda Foto Sakk Ki m it gyűjt? T ársasjáték
M inden harm adik héten az iskolarádió „M essziről—m esszire” m űsora, m inden hó utolsó szerdáján társastánc. Csütörtök Irodalm i színpad Já té k a betűkkel Üj játék tanulása Labdarúgás az ötödikeseknek (fiúk, lányok) T ársasjáték H avonta egyszer séta, kirándulás
Péntek L abdarúgás fiúknak L eánytorna Film vetítés T ársasjáték
M intahogy m ár em lítettük, m inden foglalkozásnak van gyerm ek ve zetője. Mi, tanárok ellenőrzünk, besegítünk, ha kell „tü zet” oltunk. Ez utóbbi ritkán fordul elő. Jellemző, hogy örömmel, mosolyogva, fegyelm e
51
zetten vesznek részt a különböző foglalkozásokon. így mi nyugodtan kor re p e tálh a tju k a rászorulókat. A fenti esem énynaptár vagy heti program nem dogma, változhat, m ódosulhat az igényeknek és a lehetőségeknek m egfelelően. A klubon belüli tevékenységről. A hétfő egyértelm ű. Ki-ki részt vesz a saját rajáb an vagy őrsében a foglalkozásokon. Akik nem úttörők, azok bem ehetnek hétfőn is az ebedlőbe, a napközis klubba, és ott játszhatnak. Ezen a napon ta rtju k a csoportok elm últ heti m unkájának az értékelését is. G yakran szerepel ezeken napirendként a különböző körök működése. Több olyan napközis tanuló van. akinek van fényképezőgépe és szeret ne fotózni. J ö tt az alkalom és az ötlet: örökítsük meg a felszabadulás óta eltelt 30 év eredm ényeit községünkben. K észítsünk belőle tablót, album ot. Felajánlottuk az iskola igazgatójának, hogy mi ezt m egcsináljuk, ha bizto sít felszerelést. Hely van. hiszen ott van az orvosi rendelő üresen, azt be lehet rendezni fotószobának. Ö rültek a kezdem ényezésnek. V ettek nagyí tót, szárítót, valam int anyagot az induláshoz. B eindult a m unka. M egtaní to ttu k a jelentkezőket a fotózás titkaira. Fényképeztünk, film et hívtunk, fényképeket készítettünk. Pár hét m úlva m ár a tehetségesebbek önállóan is végeztek részfeladatokat. Fél év alatt több m int 200 képet készítettünk. 50 db képet adtunk a nagy iskolai tablóhoz is. K ülön-külön album ot ké szítettü n k az M SZM P Nagyközségi Bizottságának, a Nagyközségi Közös T anácsnak és az iskolának. Sokan szeretnek a nyilvánosság előtt szerepelni, verset, prózát m on dani, énekelni. Ök a tagjai az irodalm i színpadnak. 197-1. novem ber else jén volt községünk felszabadulásának 30. évfordulója. Ebből az alkalomból rendezett iskola ünnepélyen adtak nívós m űsort. M egrendezik évről-évre a „Jön a m ikulás” cím ű ünnepséget. Vidám jelenetekkel készülnek éven ként a farsangra. Különböző balladák dram atizálásával, népi játékok fel dolgozásával segítik az irodalom oktatását. Szerepelnek április 4-én. és m egem lékeztek az elm últ évben a győzelem napjáról is. Barkácsolás alatt biztosítjuk a fizikai m unkát, a m anuális tevékenységet, a szellemi kikap csolódást a fiúk és a lányok részére. Többen szeretnek subázni. Az ebéd lőnk egyik falára egy nagy fali szőnyeget terveztek. Akadt két olyan gyer mek, aki é rte tte a subakötést. Ök m egtanítottak m ásokat. Ma m ár vagy tizenhatan kötik nagy szorgalomm al és lelkesedéssel. A fiúk szeretnek szerelni. Részükre vettü n k m űanyag repülőket, és azokat állítják össze. V annak olyanok is, akik a m eghibásodott játékokat javítgatják, vagy a fotókat bekeretezik. Ilyen esetekben az iskola m űhely term ébe is bem ehetnek. A lányok felszolgáló kötényt v a rrtak és hím eztek, am elyeket gyakorlati foglalkozás órán kezdtek el. Mások sálat kötnek, té rítő t horgolnak. Keresztszem es m intával térítő t v a rrtak a nevelői asztalra. A fiúk jórésze szereti a labdarúgást. R észükre egy alkalom m al az egyik
52
K ISZ-fiatal, aki ifjúsági labdarúgó, edzést tart. Ma m ár a lányok körében is igényként lépett fel, így ez évben ezt is bevezettük. Az iskolában m ű ködik tornaszakkör. Öt napközis vesz azon részt. De ezeken kívül m integy 42 olyan lány van még, aki szívesen tornászik. A szakkörösök őket tan ítják a különböző gyakorlatokra a napközi szabad idejében. Itt attól függetle nül, hogy van gyerm ek vezetője, valam elyikünk m indig részt vesz, m ert ez eléggé veszélyes játék. A hobbysok összefogására szerveztük meg a „Ki m it g y ű jt” kört. Itt vannak azok a tanulók, akik bárm it is gyűjtenek. így bélyeget, képeslapot, szalvétát, naptárt, stb., vagy éppen leveleznek külföldi pajtásokkal. Ez a 18 gyerek közös g y űjtést is végez, összegyűjtik a m egyei újságot, a K eletM agyarországot, azokból kivágják a fejlődést jellem ző képeket és tablót készítenek belőle. A tabló címe: M egyénk .20 éve. Nagyon nemes elfoglalt ság. Most kezdték el gyűjteni a népm űvészeti képeslapokat, am elyet tabló alakjában a következőkben szintén feldolgoznak. Az anyanyelvi fejlesztés érdekében vezettük be a „ Játé k a betűkkel” cím ű játékot, am ely sokféle lehetőséget ad a nyelvi képességek fejleszté sére. Itt a játékvezető által kisorsolt, és a táblára felírt 8 betűből kell egy értelm es és helyesírásilag kifogástalan szót alkotni. Ki-ki annyi pontot kap. ahány betűs szót alkotott, ö t-h a t forduló u tán m egállapítják a sor rendet. A „Történelm i társa sjá té k ” , m ely 1975. szeptem berétől „M essziről—m esszire” cím et viseli, az iskolarádió adása. Mi az alábbi m ottóból indul tunk ki, am ikor ebbe bekapcsolódtunk: „A tudom ány és a technika roha mos fejlődése az em berek képzettségének növelését, az ism eretek szünte len bővítését igényli.” Ezzel összefügg e játé k célja, m ely a tanulók széles körű aktivizálásával, valam int korszerű didaktikai eljárásokkal fejleszti, kiegészíti, rendszerezi, összefoglalja az általános iskolában elsajátított tö r ténelm i ism ereteket. M űsoraik, m ely havonta egyszer jelentkezik, egykori források m egszólaltatásával, színesen és sokoldalúan ábrázolnak egy-egy korszakot, fontos esem ényt. Igénybe veszik a verset, az idézeteket, a ze nét, nevesebb m űvészek részvételét, s m indezt játékos m ódszerekkel. Ezt nagyon alkalm asnak találtuk arra, hogy a tanulókat gondolkodásra, önálló m unkára, olvasásra, ku tatásra neveljük sőt a szabad idő hasznos eltöltésé nek egyik m ódját fedeztük fel benne. Az adásba bekapcsolódott tanulók együtt hallgatják meg a m űsort, m ajd elkezdődik a k u tatás a következő napokban, m ajd a válasz m egfogalm azása a m egadott kérdésekre és a levél m egírása a rádiónak. Az aktivitás határtalan, m ajd következik a sikerél m ény, am ikor levelükre m egérkezik a M agyar Rádiótól a válasz, különkülön, névre szólóan. Ebben újabb bíztatást kapnak, elism erést és a jobbak időnként könyvjutalm at is. Mi igen jónak ta rtju k a M agyar Rádiónak ezt a m űsorát. T anári se gítséggel, serkentéssel — m ert anélkül nem, vagy csak nehezen m egy —
53
komoly, hasznos időtöltést tu d u n k biztosítani hónapról-hónapra. A tanulók sokoldalú fejlődését biztosítja a feladatok m egoldása. Játékos m ódszerek kel nem csak átism ételnek egy-egy korszakot, esem ényt, hanem új ism ere tekkel is bővítik tudásukat. Az értelm en túl az érzelm ekre is hat. Ugyanis a történelem nagy sorsfordulóinak m élyebb m egism erése, feldolgozása so rán m indenkor állást kell foglalni a haladás m ellett. Azonosulnak a nagy hősök tetteivel, tulajdonságaikkal, azokat játékaikban is felhasználják. 1975. évtől a gyerekek kívánságára a tehetséges és rajzot szeretők ré szére rajzkört is szerveztünk. Ennek vezetője egy olyan nyolcadikos kis lány, aki a ku ltú rh áz szakkörébe jár, és az o tt szerzett tapasztalatait hasz nosítja társai között. Külön kívánok szólni a pénteki napról. M int ahogy m ár korábban em lítettem , a m űvelődési ház aktívái hetenként egy alkalom m al adnak prog ram ot és felügyeletet a klubba. Nagyon szeretik a gyerekek — különösen a hetedik, nyolcadikosok -— a zenés, táncos délutánokat. Itt az egyik KISZfiatal társastáncra ta n ítja őket. Havonta egy alkalom m al van ilyen foglal kozás. Volt m ár mozgó film vetítés is, m elyre a film et a m egyei film tárból hozták. Időnként „élő k eresztrejtv én y t” is fejtette k igen nagy kedvvel. M inden napra osztottunk be társasjátékot is. Ezen belül szervezünk sakkés pingpongversenyt is. A társasjátékokat a gyerm ekek előzetes javaslatai alapján úgy vásároltuk meg, hogy az azokkal történő játék is fejlessze va lam ilyen képességüket. így van „Gazdálkodj okosan”, „T akarékoskodj”, „O ktató já té k ”, „K resz-játék” stb. A szabad idő felhasználásának a fenti m ódszere igen alapos m unkát igényel. M inden posztra, foglalkozásokra vezetőket, helyetteseket kell ki nevelni. Ez idővel annyira kiszélesedik, hogy a csoportból bárki a maga m ódján egy-egy foglalkozást tud irányítani. Ez a módszer, a klubfoglalko zás, a kis csoportokra való bontás viszont nagyobb önállóságot, egyben fe gyelm et hoz, m ert ki-ki azt csinálja, am it szeret, am ihez kedve van. Sen kit nem kell nógatni, noszogatni. A pedagógus így nyugodtabban foglal kozhat a gyengékkel, a lem aradottakkal, a segítségre rászorulókkal. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a fenti m ódszer eredm ényesebb a korábbinál, ön álló cselekvésre, felelősségérzetre nevel. A légkör felszaba dult, otthonosság, melegség árad, így korszerűnek tartju k . Az egyik leg m egfelelőbb szervezeti form a a mai fiatalság szám ára. Nem m ásolja az is kolát, ú ja t ad és érdekes. Heti értékelésünk egyik fő szem pontja a klub m unkájának értékelése, javítása, új lehetőségek keresése. Mi, Dom brádon így próbáljuk m inden gyerm ekben a legjobban ápolni, érdeklődését kielé gíteni. Eredm énye, hogy nincs lemorzsolódás, szeretnek ide járni. Évek kel ezelőtt egyik legnagyobb problém ánk éppen az volt, hogy a felső ta gozatban a tanév végére m ajdnem felére csökkent a létszám . 1975. évtől pedig m ár harm adik felsős csoportot is kellett inditani.
54
N A G Y IS T V Á N :
„Hideg csillagok ég n ek ...” (A csillag József A ttila verseiben)
Éjszakánként, ha derült, tiszta időben felnézünk az égre, fejünk felett csillag-sátor ragyog. Lenyűgöző látvány. Nem véletlen, hogy az em ber gon dolkodásában évezredek óta fontos szerepet tölt be. M egkockáztathatjuk a feltevést, hogy m ióta m egjelent az em ber, azóta vannak valam ilyen gon dolatai a csillagos égről. A vallás kialakulásával a csillagokat Isten létének bizonyítékául fogták fel. Az em ber sorsa a csillagokba van írva; m inden kinek van egy csillaga, s ha az lehull, m eghal az em ber is, ta rtja ma is a néphit. A csillagok át- m eg átszövik az em ber életét. A költészetnek is kedvenc szim bólum a. Sok m indent kifejezhet: együttérzést az em berrel; lehet társ, ellenfél; messzi ism eretlen ism erője, vagy a sem m i birtokosa. Rövid elem zésünkben m egkíséreljük a csillag m otívum szerepét fel tárni József A ttila költészetében. A nnyit m ár most kijelenthetünk, hogy ez a szim bólum rendkívül gazdag jelentésváltozáson megy át József A ttila költészetében. A pályakezdő versek csillagképe m ég m eglehetősen egysze rű, nem m egy túl a pillanatnyi, term észetes látvány leírásán. Azonban év ről évre bonyolultabbá válik, egyre inkább m egtelik az egyéniség legbelső lényegével, egészen addig, míg eljut a „semmi ágán” vacogó csillag m eg jelenítéséhez, az egzisztencialista létélm ény m egfogalm azásáig. A pálya kezdő versek csillag m otívum ának legjellemzőbb sajátossága, hogy statikus. Nem mások, m int a „kékes m agasság” urai a nyugalom birodalm ában ( F a l a k ) . Gyakori, hogy m egszokott jelentésükben szerepelnek, hozzájuk lehet fordulni, vigasztalást ny ú jtan ak az em bereknek; Szeretni kell a csalfa köd-eget, szeretni kell száz csillag enyhe képét, fölnézvén a szív könnyebben feled és föltalálja tán az örök békét. (Ének m agam hoz) József A ttila használatában azonban ironikus környezetbe kerül. M a gabiztos, hetyke vers. Van abban valam i hányavetiség, kihívás, ahogy a fiatal költő az örök békét, a harm óniát a csillagok világában keresi. Já té k ez talán, az ellentétes dolgok szeretete, am ely a lázadást is képviselheti.
55
Az 1922-ben született A s z e m e d cím ű vers idillnek indul. Az eddig statikus csillagok m egm ozdulnak, könnycseppekké válnak, és a költő arcába vágódnak: Forró csöppekben gurulnak az égen s arcom ba hullnak a csillagkörök. Egy korábbi változatban a „s arcom ba hullnak a csillagkörök” helyén „arcom ra” található. A végső alak m egváltozott form ája valam iféle erősza kosságot is jelenthet, a csillag fényét nem fogadja nyugodtan a költő, bi zonyos m értékig sérti. A vers Ady hatását tükrözi. 1 Je le n th etik a csillagok a m últ dicsőségét is ( M a g y a r o k ) . A H ű s é g cím ű versben bús, szomorú lobogásuk először kapcsolódik öszsze az em berrel, hangulatvilágának kifejezőjévé válik. Az E l i n n e n cím ű költem ényben nem egyszerű égitest a csillag. A „tiszta szavak” vi lágába, a m agasba vágyik a költő. A csillagok a jó szándékú em ber m éltó társai, akikkel beszélgetni lehet, akik m egértik az em bert. E zért félti őket a költő: El se mondom m ajd a csillagoknak, hogy a terem tő em ber öldököl. Elfordulás ez a többi em bertől, a földi világtól: „Nincs itt semmi szép, m ert nincs igazság.” (A v i l á g m e g o k o l t u t á l a t a ) . Szabolcsi Miklós írja József A ttila nihilizm usáról: „A végleges elkeseredés, világun dor azonban a tizennyolcéves József A ttilánál is m ár a lázadás egyik m ód ja; az ellenforradalm i M agyarország atm oszférája hű megidézése; á rn y a lata sem keveredik benne a cinizm usnak, a szkepszisnek: egy tiszta, hívő, a Szépséget, és a Jóságot akaró em ber sötétenlátása ez, aki kissé elszigetelen, kissé költői pózokba m erevülten, M agyarország távoli vidékén — szebb jövőért sóvárog, de nem talál fogódzót még egyik eszm erendszerben sem .”2 A H ú s é gben még egyszerű em ber—csillag kapcsolatról volt szó, ebben a versben a csillagokhoz való ragaszkodás a költő társak, szeretet, m egértés utáni vágyáról is beszél. Most könyörgések szomjazzák erőnket és térd ü n k a la tt lyukassá kopnának a kövek, szívünkben a csillag m egfagyott. (G y é m á n t> A csillag jelképes jelentése gazdag tartalom m al telítődik. A m egfa gyott csillag jelentheti a vágyak m egsem m isülését, de az em ber illúzió
56
vesztését is. Egyfajta kozmikus m agánnyá válik itt az egyedüllét, am ely József A ttila nem zedékének életét is jellem zi. G yakran válik ez az égitest a társtalanság, a részvétlenség, az em beri védtelenség és m agára hag y ato tt ság kifejezőjévé m ár a korai alkotó periódusban is ( Ha r m a t o c s k a , A világ megteremtése); A népdalszerű S z o m o r ú f ű zben ősi jelentésében fordul elő. A vándor a csillagokhoz fohászkodik: Bokrok előtt alázkodok, csillagokhoz fohászkodok: Hé, csillagok, jó csillagok, patakra m ár hol akadok? Ez a m otívum a szerelm es versekben viszonylag ritka, bár a hagyo m ányos kedves-csillag szám talan lehetőséget kínálna erre: Kezed csillag énnekem , gyenge csillag fejem en. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a szíveden. (Gyöngy)
A szerelem áth atja a költőt, a kedveshez tartozás érzése nagyon erős. M áskor a derűs szépséget árasztja a versbe ágyazott kép ( K e d v e s e m). József A ttila 1929-ben írta T i s z a z u g cím ű versét. A vizsgált szim bólum új környezetbe kerül: a paraszti életform a jelzésére szolgál: És lágy a tanya, langy az ól. Csillagra akasztott hom ály! K em ény a m enny. A gally alól bicegő cinke sírdogál. „A záró versszakban ábrázolt kem ény, téli világ, a kem ény m ennyig táguló szem léleti általánosítás m ár komor, objektív m űvészi ítélet. Ehhez a kem ény m ennyhez képest lágy a tanya, em beriesebb a langyos ól is: a tá r sadalm i szükségszerűség kem ény ege alatt bicegő cinke sírdogálásában a nyom or által halálra ítélt öreg parasztok sorsa válik képpé. A téltől m int idilli jelenségtől elju to ttu n k a tél kom or lényegéig” — írja Török G ábor.3 A ,,csillagra akasztott hom ály” is ezt az életet teszi szem léletesebbé. A szimbólum jelentésének gazdagodásában fontos vers a H á l ó : K iteríte tt fagyos hálóm az ég, ragyog — jeges bogai szikrázón a csillagok.
57
A versszak képei visszatérnek a későbbi (1938-ban m egjelent) R ag y o g a z é g . . . cím ű töredékben. „Ragyog az ég. Terülő, fagyos h á ló, a jeges bogok rajta csillagok. Itt nyárfa sir. S a töm ör vízben gázló ha lászok csendes árnya ring am ott.” A vers első szem élyű előadásm ódja h a r m adikra változott. Ezzel az élm ény veszített súlyából. A H á l óban a tér kozm ikus m éretűre tágul. A fagyos háló egyúttal a világba való m erülés képtelenségét is jelenti, a derm edtség, a m ozdulatlanság a lélek pillanat nyi m ozdulatlansága is. Az em beri sors, a világ hálójában teh etetlenül ver gődő em ber bukkan fel a későbbiekben Pilinszky János lírájában ( H a l a k h á l ó b a n ) .
Az 1933-as év egyik legnagyobb alkotása a R e m é n y t e l e n ü l . A csillag szim bólum ebben a leggazdagabb, itt válik el leginkább a konkrét jelentéstől, s filozófiai gondolatok hordozójává lesz: A semmi ágán ül szivem kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. A rem énytelenség tájá ra érkezik a költő, az em ber. Számbavesz m in dent, m egőrizve tiszta em berségét m ár nem rem énykedik sem m iben. ,,A harm adik szakasz a két előzőnek összefoglalása, kozmikus szintézise. A földi tér megbomlik, az em ber k irep ü l az űrbe, hogy a m indenségben m ér je meg sorsát. A táj azonban nem csak a föld vonzókörének, hanem az em beri életnek, a té r—idő szerkezetnek a h atárán is túl v a n . . . A szívet transzcendens hideg vacogtatja, a csillagok szelídsége ásvá nyi te r m é s z e tű ;... a csillagok itt nem társadalm i szim bolikát hordoznak, hanem a végtelenséget, az örök anyagot jelképezik.”4 „A semmi a létező egyetem ességének teljes tagadása” — írja Heidegger.5 M ajd összefogla lóan: ,,A semmi sem nem tárgy, sem nem létező általában. A semmi nem fordul elő sem m agában, sem pedig a létező függvényeként, am ely m integy ráakasztaná m agát. A sem m i a létező, m int ilyen, nyilvánvalóságának le hetővé tétele az em beri létezés szám ára. A semmi nem ellenfogalm a a lé tezőnek, hanem eredetileg m agához a lényeghez tartozik.” 6 József A ttila létélm ényének gyökerei az egzisztenciális m agányba fú rn ak le. Ahogy Beney Zsuzsa találóan m egjegyzi: „József A ttila m agá nyának forrása a m ásik lény távolsága, a hiány, és ez m agában foglalja a m ásik lény létezésének bizonyosságát.” ? Abszolút, kozmikus m éretű m a gány ez, am elyben azonban m egvan a lehetőség az oldódásra. A képesség nem szűnt meg a társak keresésére. A csillagok szelíd tek in tete is ezt a le hetőséget sugallja. A „V as-színű égboltban . . .” kezdetű részben tovább fokozódik az idegenség, a sújtottság, a hiábavalóság érzése. A „zajtalan csillagzatok” nosztalgiává szépülnek a „hűvös dinam ók” gépi világában.
58
Ebből az idegenségből csak a szó erejével lehetne kitörni, de „a szó k ih ű l”, nincs kinek írni. Az utolsó sor befejezellenségével olyan, m int egy lem on dó, szom orú sóhaj. Ezek a gondolatok a későbbiekben is visszatérnek aligalig m ódosultán, inkább csak pontosabbá téve a kialakult képet. A költő börtönnek érzi a földet, az em bert bezárják önnön életének szegényes vi szonyai. Nem léphet ki világából, kísérletei kudarcra vannak ítélve. Az E s z m é i é tben „a börtönrácsként fénylő csillagok nemcsak az em berkéz em elte cellák költői képei, am elyeket a szorongó képzelet és a zsarnokság gyötörte szellem láttat, nem csak a rossz társadalm i rend, hanem a term é szeti, anyagi bezártság jelképei is” :8 S hát am int fölállok, a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek fönt, m int rácsok a hallgatag cella fölött. A Jaj, m a j d n e m . . . egyszerre kiáltás, aggódás, félelem és vá gyakozás. A csillagok itt is ugyanolyan rácsok az égen, m int az E s z m é 1 e tben. Az értelem , a tudat, korlátozza az egyéniséget. Nem a term észe ti, társadalm i bezártság táru l fel, hanem a tudati. A m enekülési vágyat jel zik a vers kérdőm ondatai is: Csillagok rácsa csillog az egen; ilyen pincében ta rt az értelem ! A m indenséget, asszonyok, ki vetné szét velem ? Az életrajz ism eretében term észetesnek tű n ik fel, hogy a csillag r it kán jelképezi a szerelem örökkévalóságát. Az Ó d ából kicsapó érzelem azonban e rre is lehetőséget kínál. A legnagyobb erő a világon: a szerelem , a másikhoz, az em berhez tartozás érzése. A szerelem kozmikus m éretűre tágul, a legegyetem esebb lényeggé válik: Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te m egálltál szememben. Ide kívánkozik a Szántó Judithoz írt szakító vers, a ’J u d i t. A csil lagok nem az örökké tartó szerelem fényétől lobognak, hideggé válnak. Fényük kim etszi a tájból Ju d it alakját, a környezetét. K egyetlen őszinteségű vers, akár Ady Elbocsátó, szép üzenete. „A végső különválás kim ondá sa után egy pillanatra m egáll a vers, aztán új szakaszban folytatódik: a kozmikus, retten etes hideg és a kopárság jellegzetesen József A ttila-i ké pével : Hideg csillagok égnek ta r fák ága közt.
59
A végtelen idő óta sugárzó csillagok és az üres térbe nyúló csontos fa ágak itt is olyan kérlelhetetlen kem énységgel és rendíthetetlenséggel áll nak a helyükön, m int József A ttila más verseiben.” 9 1937-ben íródott az Ö s p a t k á n y t e r j e s z t k ó r t . A R e m é n y t e l e n ü l m ellett a másik legelkeseredettebb verse a költőnek. Érdem es idézni belőle egy szakaszt: S m int a sakál, m ely csillagoknak fordul kihányni hangjait, egünkre, hol kínok ragyognak, a költő hasztalan v o n í t . . . Ó, csillagok, ti! Rozsdás, durva vastőrökül köröskörül. hányszor lelkem be vagytok szúrva — (itt csak rpeghalni sikerül); A költő és a sakál. M indkettő a szám kivetettség perem én. A m inden rem énytelen, hiábavaló érzése uralkodik el az em beren. M ár csak a csilla gokhoz m enekülhet, de oda is hiába .. . K ínok ragyognak az égen: a csil lagok, az em ber gyötrelm es próbálkozásainak tanúi. Rozsdás, durva vastő rökké váltak. Sokszor ford u lt hozzájuk a költő, de sohasem kérte őket ilyen elesetten, ennyire egyedül. Nem nézett rá ju k soha ekkora lem ondással. A csillagok „hol a semmi ágán vacogó szív köré gyűltek, hol a m indenség és a társadalom börtönrácsaként csillogtak, hol a ta r ágak szerkezetei közt égtek, hol a törvényt szőtték ragyogó szövőszékeiken, m int a mogorva gé pek. De m indig nyugodtan, rendíthetetlenül, csillagm ivoltukból sohasem vetkőzve ki. Helyük, szerepük bárm ilyen sarkalatos is volt a versben, m in dig m egőrizték — m egőrizhették! — szem élytelenségüket, sohasem szólí totta meg őket a költő. Most hozzájuk kiált, nekik panaszkodik. Választ most sem vár, de talán ez a személyesség az, a fájdalm asan visszatekintő hányszor keserűsége, am ely a költészetében oly gyakori kiáltásoktól megkülönbözteti.” 10 Láttuk, hogy a csillag m otívum a társadalom , a term észet különböző szféráiban m ásképpen funkcionál. Nem volt m ég szó arról a szerepről, am elyben a törvényt érzékelteti velük a költő: Közeledik az én időm. Ha m ár ennyi a kín, világot vált valóra — én nem csalódom — m inden szervem óra, m ely csillagokhoz igazítva jár. (Majd e m l é k e z n i
60
jó
lesz)
A Ne l é g y s z e l e s . . . cím ű töredékben szinte végrendeletszerűen kijelöli az em ber tevékenységének alapvonását. M éltán váltak szállóigévé a következő sorok: dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag m egy az égen, úgy érdem es. Nyoma sincs itt a világ ürességének, a m agára hagyott lélek félelm é nek, kínlódásainak, a rem ényét vesztett em ber vívódásainak. Az élet lehe tő teljességét átélő költő küldi bölcs üzenetét az utódoknak. József A ttila költészetének m inden szakaszában m egtalálható a csillag m otívum . M integy hatvan versében van valam ilyen szerepe. Az alkotások nak több m int a felében egyszerű képi alkotóelem csupán, önm agát jelenti, vagy a szem léletesség eszköze: „hem zsegnek m ajd az apró zsírosok, a csil lagok, kis fehér kukacok” ( M e d á l i á k ) . Érdem es m egvizsgálni e m otí vum jelzőit. Á ltalában pontosabbá, árnyaltabbá teszik a képet, vagy meg különböztetnek: „hol a m unkásság m ajd a sötét gyárra szegzi az Em ber vörös csillagát!” ( M u n k á s o k ) . Azokban a versekben, am elyekben je lentésbővülésen m ennek át, konkrét jelentésük m ásodlagossá válik és filo zófiai gondolatokat fejeznek ki, jelzőtlenek ( H á l ó , R e m é n y t e l en ü 1). Ilyen szem pontból talán egyetlen kivétel akad a J u d i t , de a jelző ott is: hideg. Ezekben az alkotásokban a képek önállósodnak, a ver sekben elfoglalt helyük határozzák m eg jelentésüket. A jelzőkre egyébként is jellemző, hogy hangulati töltésük általában negatív. Pl. hideg, beteg, unt, holt, rossz, stb. A hideg állandó jelzőként is funkcionál, s több versben visszatér ( V i l l á m o k szeretője, A világ megteremté se, J u d i t ) . A csillag szim bólum József A ttila egyetlen versében sem önkényes, m odernkedő. M indenkor harm onikusan illeszkedik a többi kép közé. B ár m it is jelentsen, adekvát módon fejezi ki a költő lelkiállapotát, hozzájárul a belső lényeg feltárulásához. Képes arra, hogy m int látvány gyönyörköd tessen ( M e g f á r a d t e m b e r ) ; a költő hangulatait jelezze (H űs é g ) ; a szerelem örök sugárzását bizonyítsa ( Ó d a ) ; a m agány által a lét perem ére szorított em ber vergődését érzékeltesse ( R e m é n y t e l e n ü l ) ; hogy a törvény egyetem ességét hirdesse (N e l é g y s z e les...) összegzésül annyit m ondhatunk: egyetlen m otívum is alkalm as arra, hogy a költő életrajza legyen. Az alkotás és alkotó igazi m egvalósult kap csolatában m inden szó m agán hordozza leírója egyéniségét, felfogását, vé lem ényét.
61
Jegyzetek: 1. Szabolcsi M iklós: F iatal életek indulója Bp. 1963. 376. o. 2. Uo. 468. o. 3. Török G ábor: A líra: logika Bp. 1968. 156. o. 4. L evendel—Horgas: A szellem és a szerelem Bp. 1970. 17— 18. o. 5. Köpeczi Béla: Az egzisztencializm us Bp. 1966. c. könyvében: 154. o. 6. Uo. 162. o. 7. Beney Zsuzsa: Ikertanulm ányok Bp. 1966. c. könyvében: 154. o. 8. L evendel—Horgas: I. m. 139. o. 9. Uo. 64. o. 10. Uo. 175— 176. o.
62
III
IV .
/
V.
VI,
vri
V III
KÖZMŰVE L ŐDÉ S
VIDA JÁNOS:
Közművelődési dolgozók továbbképzése
N apjainkban — különböző fórum okon — egyre gyakrabban foglal koznak a m űvelődési központok, m űvelődési házak, klubkönyvtárak hely zetével, a közművelődés szerepével, a m űvelődési tevékenység fejlesztésé nek feladataival. Az M SZM P KB közm űvelődéspolitikai határozata orszá gosan súlyt adott a közm űvelődési m unkának. A Megyei Tanács 14 1974-es szám ú határozatában elem ezte a megye közm űvelődésének helyzetét és konkrét, differenciált felad atterv et fogadott el. Világosan, egyértelm űen fogalm azott — a reális lehetőségeket figyelem be vevő — program végre hajtása kezdődött meg 1974-ben és folyik napjainkban. Az üzemek, okta tási, közművelődési intézm ények hivatásos és nem hivatásos népm űvelési m unkásai a különböző szervezetek szakem berei m egfelelő összhangban kell, hogy tevékenykedjenek a végrehajtás érdekében. E nagyfontosságú, társadalm unk további dinam ikus fejlődése szem pontjából rendkívül jelentős m unkavégzésnek, a gyakorlati végrehajtás m egszervezésének, irán y ításán ak felelősei a közm űvelődési intézm ényhá lózatban foglalkoztatott főhivatású és tiszteletdíjas szakem bergárda. A m ár kialakult intézm ényhálózatban dolgozó népm űvelők m unkájával szem ben tám asztott társadalm i követelm ények az elm últ három évben m egnö vekedtek. Éppen ezért fontos, hogy rendelkezzenek a legszükségesebb pszichológiai, pedagógiai, esztétikai, szociológiai ism eretekkel és nem utol só sorban e m unka k itartó végzéséhez szükséges ráterm ettséggel, A főhivatásos népm űvelők száma a m egyénkben 142 fő, közülük 24 rendelkezik népm űvelési szakképesítéssel. A tiszteletdíjas intézm ényveze tők száma az 1975. év adatai szerint 126. Tiszteletdíjas am atőr m űvészeti csoportvezetők száma 450, közülük csak egyharm adrész rendelkezik m ű ködési engedéllyel. A rendelkezésünkre álló adatokból m egállapítható, hogy az intézm ényhálózat szem élyi ellátottsága a m egyében nem m egfe lelő. Alacsony a főhivatásúak aránya, a szakképzettségi szint. A tiszteletdíjas intézm ényvezetők szám a magas, bár közülük sokan gazdag tapaszta-
63
lattal rendelkeznek, de népm űvelési terü leten (konkrét tevékenységgel) idejüknek csak m inim ális részét töltik és ez alapján az intézm ények veze tése ilyen form ában csak részben megoldott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tiszteletdíjas igazgatók egy része (a főhivatásúak többsége) kezdő, és a legalapvetőbb szakm ai ism eretekkel sem rendelkezik. Az alacsony bérek, a tiszteletdíjak és a nem eléggé körültekintő szem élyi kiválasztások m iatt igen nagy a fluktuáció. Sok községben az intézm ény vezetésével bíznak meg több esetben olyan érettségizett fiatalokat, akik nem is szándékoznak továbbtanulni, vagy a felvételi vizsgán a m inim ális pontszám ot sem érik el. A főállásban foglalkoztatott igazgatók és klubkönyvtár vezetők bére is alacsony, ha azt pl. az oktatási intézm ények vezetőinek m unkabéréhez vi szonyítjuk. A személyi ellátottsággal kapcsolatosan itt közöltekből könnyen m eg állapítható, hogy az intézm ényvezetői állom ány összetétele a m egyében rendkívül heterogén, m elyből az következik, hogy a m egfelelő szintű to vábbképzési tevékenységet (főleg a fluktuáció nagy m értéke m iatt) csak nehezen lehet kialakítani. Az intézm ényvezetők közül azoknak, akik kez dők és csak most ism erkednek a népm űvelési m unkával, előbb alapkép zést kell biztosítani. Országosan is gond, hogy a közművelődési m unka irányításához, vég zéséhez m egfelelő arányban nem áll rendelkezésre szakem ber. A képzés, a legutóbbi rendelkezéseknek m egfelelően tanárképző főiskolákon, m agasabb szinten a K ossuth Lajos Tudom ány Egyetem en és az Eötvös Lóránd Tudo m ány Egyetem en folyik. A személyi feltételek javításában lényeges előre lépés — a jelenlegi feltételek között — csak jobb pályairányítással, koor dinációval lehetséges. A levelező tagozatra jelentkezők többsége nem éri el a felvételi szintet. A nappali tagozatra felvehetők kerete pedig szűk. Fo kozza az irányítás gondját az, hogy a végzett népm űvelők széles skálán válogathatnak a m unkahelyek között, m úzeum októl a televízióig, m űvelő dési házaktól a sajtóig. Ebben a helyzetben igen fontos feladatot teljesítenek a m ódszertani irányításra kötelezett m űvelődési otthon jellegű intézm ények. A népm ű velők alap- és továbbképzését Szabolcs m egyében a Megyei M űvelődési Központ irányítja, fogja össze, de bekapcsolódnak a tevékenységbe a J á rási M űvelődési Központok is. A nnak érdekében, hogy a hálózat szem élyi állom ánya alkalm as legyen a m agasabb szintű szakmai m unkára a Megyei M űvelődési Központ a képesítéssel nem rendelkezők szám ára — idősza konként — vizsgával záruló alaptanfolyam okat szervez, mely tanfolyam o kon a résztvevők a legalapvetőbb népm űvelési ism ereteket sa já títjá k el. A főhivatású m űvelődési otthon vezetők továbbképzését a Megyei Tanács feladattervének m egfelelően kétéves kurzusokban központi program alap ján ugyancsak a m egyei intézm ény biztosítja. Az elm últ két évben differenciáltan biztosítottuk a továbbképzés le -
64
hetőségét, m iszerint egy tanfolyam keretében a m egyei intézm ény szak előadói, valam int a járási intézm ények igazgatói művelődésszociológiai té m ákat dolgoztak fel. A továbbképzéseket a K ossuth Lajos Tudom ány Egye tem egyik adjunktusa vezette. A m űvelődési házak és klubkönyvtárak ve zetőinek szervezett tanfolyam on intézm ényvezetési (tervezés, gazdálkodás), pszichológiai, pedagógiai ism ereteket nyújtottunk. Ezek m ellett term észe tesen a m unka folyam atosságát biztosítandó népm űvelési szakterületi, szer vezési kérdések is m egvitatásra kerültek. A Megyei M űvelődési Központ tevékenységéhez kapcsolódtak a járási m űvelődési központok, illetve a nyíregyházi Járási H ivatal M űvelődésügyi Osztálya az általuk szervezett konzultációs lehetőségekkel. A népm űvelési kis csoportokat tiszteletdíjas szakem berek vezetik. Többségük rendszeresen bekapcsolódik a folyam atos alap- és továbbkép zésbe, de jelentős azoknak az aránya, akik ideiglenes m űködési engedéllyel rendelkeznek, vagy még a m űködési engedélyt nem szerezték meg. Sajnos ezek a csoportvezetők — m ivel nem képezik m agukat — a hálózatban csak rövid ideig tevékenykednek, am i együtt já r csoportok felbom lásával, újraalakulásával. Bár az elm últ években a m űvelődési otthon jellegű in tézm ényhálózat jelentősen korszerűsödött, még m indig gondot okoz, hogy intézm ényeink egy részében a m űködési feltételek hiánya akadályozza a színvonalasabb am atőr és csoportm unka kialakítását. A M egyei Tanács M űvelődésügyi Osztálya, a Megyei M űvelődési K özpont súlyponti felad at ként ta rtja szám on a kiscsoportvezetők alapképzését, továbbképzését. A m egyében az am atőr m űvészeti mozgalom — m egyei feladattervben m eg határozott m értékű — fejlesztése csak akkor lehetséges, ha megfelelő szá mú, m űködési engedéllyel rendelkező vezető áll rendelkezésre. A tisztelet díjas csoportvezetők képzése a n y ári bentlakásos tanfolyam okon történik. 1976. évben 11 szakágban, 14 csoportban szerveztük meg a n y ári bent lakásos továbbképző tanfolyam okat, m elyeken 297 fő vett részt. Lehetővé tettü k a kezdők szám ára a képzésben való részvételt, biztosítottuk a m ár m űködési engedéllyel rendelkezők részére is a továbbfejlődést. A M egyei M űvelődési Központ tanfolyam ok szervezésénél igényelte a járási m ód szertani intézm ények és az azokat irányító szakosztályok segítségét. Azt k értü k a szakosztályoktól és az intézm ényektől, hogy készítsenek folyam a tos beiskolázási tervet, m ely a terü let szükségletét, igényeit tartalm azza. A kadt olyan járás, ahonnan az irányítók által bejelentetteknek csak 60 százaléka kapcsolódott be a m unkába. G ondot okozott a tanfolyam ok te m atikájának összeállítása. K örlevelekben és értekezleteken k értü k járási m unkatársainkat, hogy főleg érettségizett és felsőfokú végzettséggel ren delkező ak tívákat m ozgósítsanak. A községekben élő, dolgozó értelm isé giek bekapcsolása a helyi közm űvelődésbe ezen az úton jól és könnyen el érhető. Az ilyenfajta szem élyi kiválasztással csökkenteni lehetne a cso portvezetők körében is m agas fluktuációt, és nem utolsó sorban egy-egy
65
település m űvelődéssel kapcsolatos m utatói gyorsabban lennének em el hetők. A bábjátszás nagyon hasznos, sokféle nevelési hatással rendelkező terü lete a népm űvelésnek, m ellyel az óvodás és iskolás korú (főleg alsóta gozatos) gyerm ekek szabad idejének szervezett és hasznos eltöltését lehet biztosítani. A bábjátszók tanfolyam a 1975-ben is és 1976-ban is m egfele lő színvonalú volt. 1975-ben 21-en szereztek „C” kategóriás bábos m űkö dési engedélyt, az elm últ nyáron szervezett tanfolyam folytatásaként 1977-ben szintén 21-en kapnak m űködési engedélyt, eredm ényes vizsga esetén. Az ének—zene szakem berellátottsága a legjobb terü let a m egyében. Az évek óta jól működő karnagyi klub „kiterm elte” azoknak a karvezetők nek a körét, akik a m űvelődési intézm ényekben m űködő kórusokat m eg felelő színvonalon vezetik. Az új három éves kórusvezetői tanfolyam 1976ban indult, 33-an kapcsolódtak be a m unkába. A tanárképző főiskola ének— zene tanszékének szakem beréi a tanfolyam vezetésén, az előadások m eg tartásán túl hatékonyan kapcsolódnak be kórusaink segítésébe, helyi szaktanácsadás form ájában. A tanfolyam befejezése után, m űködési engedély megszerzése esetén ez a létszám további biztosíték e fontos szakterület je lenleg is fokozott tem pójú fejlődésére. A színjátszó rendezői alapképzést a H ajdú-B ihar M egyei M űvelődési K özponttal közös szervezésben M áté szalkán bonyolítottuk. M indkét tanfolyam hallgatói nagy aktivitással kap csolódtak be a m unkába, m elyben jöl ötvöződött az elm életi és a gyakorlati ism eretanyag. Ezen a terü lete n főleg a csoportvezetők szám át szükséges emelni, term észetesen em ellett biztosítani kell a m űködési engedéllyel re n delkezők továbbképzését is, ezen az úton szám olhatjuk ugyanis fel jelen legi problém áinkat, így pl. a tém aválasztással, a rendezéssel, a folyam atos m űködéssel kapcsolatos ism ert problém ákat. A két tanfolyam közül az egyiket — országosan is elsők között — gyerm ekszínjátszó szakem ber gond jaink enyhítése érdekében szereztük meg. Ugyancsak központi tem atika alapján szervezzük évek óta a klubve zetők továbbképzését. A rendszeres és folyam atos m unka ellenére sem si kerül jelentősen előrelépni a klubmozgalom fejlesztésében. Talán ez az egyik szakterület, ahol a fluktuáció a legnagyobb m értékű. A nyári tan folyam on a tanfolyam hallgatói tájékoztatást kaptak a legfontosabb m űve lődéspolitikai kérdésekről, á tte k in th e tték a m egye közművelődési intéz m ényhálózatának m unkáját, részletesen m egism erkedhettek a klubnak, m int közösségnek fogalm ával, tartalm i kérdésekkel. Mivel a klubm unká hoz szerves részként kapcsolódik a propaganda tevékenység, kapcsolatban van a kom m unikációval, ezért ilyen tém ájú foglalkozásokat is beik tat tu n k a tem atikába. A tanfolyam hallgatói 1977. évben tesznek vizsgát. A m egye népm űvelésének irányítóit a néptáncm ozgalom fejlesztésével kapcsolatos problém ák, gondok sokat foglalkoztatják. A tánccsoportok,
66
táncegyüttesek fontos feladatot kapnak társadalm i—politikai esem ényeink lebonyolításában, a megye népm űvészeti hagyom ányainak feltárásában, átm entésében. A jól m űködő tánccsoportok szám a a m egyében igen kevés, ennek az az oka, hogy csak néhány megfelelő szakm ai felkészültséggel re n delkező csoportvezető tevékenykedik a hálózatban. Mindössze egy ,,A” kategóriás engedéllyel rendelkező táncos m ellett két „B" kategóriás és né hány ,,C” kategóriás szakem ber dolgozik m űvelődési házainkban. A cso portvezetők szám ának em elése m ellett indokoltnak látszik m egyén kívül ről is segítséget kérni hagyom ányaink feltárása, a mozgalom fejlesztése é r dekében. A Megyei Tanács közm űvelődéspolitikai feladatterve a m unkásm űve lődés m ellett lényeges terü letk én t jelöli meg a honism ereti mozgalom fej lesztésével kapcsolatos feladatokat. A feladatterv szerint főleg m unkáslak ta településeken és a megye nagyközségeiben szükséges a működő cso portok tevékenységét hatékonyabbá tenni, illetve új köröket szervezni. Az üzem történeti és h elytörténeti kutatóm unka fokozása érdekeben a honis m ereti szakkörvezetők szám ára is szerveztünk bentlakásos tanfolyam ot. Felhívtuk a községi tanácsok vezetőinek figyelm ét az ügy fontosságára, kértük tám ogatásukat. Sajnos ilyen előkészítés után ez a program unk csak részben valósulhatott meg a közömbösség m iatt. A vásárosnam ényi Járási M űvelődési Központ a Megyei Művelődési Központ segítségével csaknem önállóan, „gazdaként” végzi, irányítja a barkácsolók és fafaragók foglalkoztatását. Megfelelő elhelyezés m ellett jó program m al eredm ényes m unkát végeznek m ár több éve. A megyei intézm ény m unkásm űvelödési program jának szerves része ként bentlakásos form ában biztosítottuk az üzem ekben dolgozó kulturális aktíváknak a továbbképzését, mely összegzése volt az év közi konzultá cióknak, vitáknak. A megye 17 kiem elt üzem ének igazgatóját kerestük meg és tájékoztattuk a tanfolyam céljáról. Három üzem szervezési nehéz ségekre hivatkozva nem tudta elküldeni képviselőjét, de 14 üzemből öszszesen 17 résztvevővel sikerült a tanfolyam ot m egszervezni, lebonyolítani. A rendszeres, folyam atos együttm űködés eredm ényeként most m ár el m ondhatjuk. hogy egyre inkább lehet szám ítani a nagyüzem ekre, am ikor közművelődési program lebonyolításában való részvételre k érjük őket. Az üzemi népm űvelés — még nem egész m egyét átfogó — fellendülését bizo n yítják a csaknem m inden járási székhelyen m egalakult es működő szo cialista brigádvezetők klubjai, az üzemi tárlatok, az üzemi ankétok stb. A felsoroltakon túl em lítést érdem el a fizikai dolgozók tehetséges gyerm ekei részére szervezett bentlakásos tanfolyam , az am atőr film esek és fotósok továbbképzése. A Megyei M űvelődési Központ — az új igényeknek alapján — az in tézm ényvezetők továbbképzését az eddiginél differenciáltabb form ában végzi m ajd. A Megyei K önyvtárral közösen kialakított tem atika alapján
67
biztosítja a klubkönyvtárak vezetőinek továbbképzését. 1977-ben felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam ot szervezünk azok szám ára, akik jelentkez nek a tanárképző főiskola népm űvelés szakára. Az ipari üzemek, a term e lőszövetkezetek kultúrfelelőseinek továbbképzésére, a képzőm űvészeti szakkörök vezetőinek képzésére is kiem elt figyelm et fordítunk. Önálló tanfolyam ot szervezünk a m ódszertani intézm ények m űvészeti előadóinak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a napjainkban elfogadott közm űve lődési törvény m éginkább ráirán y ítja a figyelm et ennek az évtizednek ha zánkban, talán legkiem eltebb feladatára. Szükséges az anyagi fedezet fo lyam atos biztosítása a többcsatornás finanszirozás keretében. Ezen túl je lentős előrelépést csak akkor lehet elérni, ha az együttm űködés, a koordi náció kiépítettebb, rendszeresebb lesz az irányítók között, a községektől a megyei intézm ényig. A Megyei M űvelődési K özpontnak lehetőségeihez m érten még m agasabb szakm ai színvonalat kell biztosítani a népm űvelők képzése, továbbképzése érdekében. A hatékonyabb m ódszertani m unka érdekében erősíteni szükséges néhány járási művelődési központunk ve zetését. A m ódszertani csatorna igen fontos részeként szükséges lenne rö vid időn belül m eghatározni a körzeti intézm ények hálózatát, kidolgozni tevékenységük rendjét, m űködésükkel kapcsolatos szervezeti kérdéseket A m ár régen időszerű 105-ös rendelet m ódosításával lehet m ajd biztosíta ni a népm űvelési kiscsoportok vezetőinek jobb anyagi elism erését. A köz ségi intézm ényvezetők kiválasztása m indenképpen körültekintő m unkát igényel.
DR. PÁL GYÖRGY:
A megyei irodalmi színpadok és színjátszó körök helyzetéről és problémáiról
A m egye am atőr színjátszó és irodalm i színpadi mozgalma igen válto zatos és sokoldalú képet m utat. A színjátszó körök és az irodalm i színpa dok száma elég jelentős. A felm érések és a tapasztalatok arról tanúskod nak, hogy m integy 70— 80 ilyen kör m űködik a m egyében, de folyam ato san és jól működő csoport m indössze 20—25 van. A többi alkalm anként dolgozik, elsősorban állam i vagy nem zeti ünnepeinkre készül alkalm i m ű sorokkal. A színjátszó körök bázisa a közép és az általános iskolás korú ifjúság, teh át elsősorban közép és általános iskolás tanulókra épül. Kevés a m un kás színjátszó kör, igazán jól m űködő csoport lényegében csak M átészal kán van. A következő évben, a párthatározatból is adódóan fontos dolog nak látszik az üzemi, a m unkás színjátszás erősítése, a szocialista brigádok mozgósítása erre a m unkára is. Ezt az alapoknál kell elkezdeni, illetve kö vetkezetesen folytatni: a szakm unkásképző intézetekben. A szakm unkás tanulók, a leendő m unkások érdeklődésének, igényének a felkeltése és m i nél többjüknek az aktív bekapcsolása a m unkába, hogy m ajdan az üze m ekben a m unkahelyekre kikerülve szívesen és igényesen vegyenek részt az ilyen irányú közm űvelődési m unkában. Azt hiszem ez fontos és járható ú tja az üzem i színjátszás fellendítésének. E rre a vezetésnek fokozott gon dot kell fordítani, az irányító—szervező—nevelő m unkát a szakm unkásképző intézetek igazgatóival és a szakos szakfelügyelőjével közösen kell végezni. Az üzemi színjátszás fejlesztése érdekében M átészalkán és N yír egyházán kívül Záhonyban, K isvárdán, T iszavasváriban és N yírbátorban egy-egy báziscsoportot szükséges létrehozni m egfelelő szakem ber beállítá sával. U gyancsak az alapbázis kiszélesítését szolgálja a gyerm ek (úttörő) színjátszás helyzetének a m egerősítése és színvonalának fejlesztése. A m e gyében igazán jól m űködő gyerm ekcsoport csupán a m átészalkai járásban van. Az úttörő kulturális seregszem lék színvonala ebben az évben igen változó képet m utatott, többnyire alacsony színvonalú volt m ind a tém a választásban, m ind a színpadi m egvalósításban. Ezen a helyzeten a jövő ben nagym értékben segíthet a főiskola közművelődési tanszékén m egindu ló ilyen irányú szakem berképzés is. Továbbá szükségesnek látszik a főis-
69
kóla gyakorlóiskoláiban olyan gyerm ekcsoportok szervezése, am elyek bá zisai lehetnek a további színvonalasabb m unkának. Kezdeti lépésként ta lán hasznosnak látszik az a javaslat, hogy az ősz folyam án egy gyerm ekszínjátszó aktívaértekezlet szervezendő a főiskolán, a porcsalm ai és a m á tészalkai gyerm ekcsoport bem utatóival, egybekötve elm életi—gyakorlati előadással. A gyerm ekszínjátszás fellendítésének további forrása az lenne, ha pedagógusaink közül többen vállalkoznának az állandó és folyam atos m unkára. T apasztalataink ugyanis affelé m utatnak, hogy az iskolai, a gyerm ekszinjátszás az esetek nagy többségében kim erül az iskolai ünnepségek re és rendezvényekre való felkészüléssel, ami nem utolsó, hanem elsőrendű feladata ezeknek a csoportoknak, de ebből következik, hogy mégis alk a lom szerű és nem folyam atos a m unka és a neveles. A színjátszó körök tém aválasztásait általában az országos és a megyei versenykiírások, felhívások irányították. A tém aválasztásokban talán az a legnagyobb hiba, hogy a szerkesztő-rendezők jó része gyakorta m ereven, szinte görcsösen ragaszkodik m űsor összeállításaiban az ún. „vonalas” ver sekhez és szövegekhez, vagy éppen erején felül 25— 30 percbe a k arja öszszesűriteni például a Rákóczi-szabadságharc egész tö rténetét. A tém avá lasztásokban, a m űsorok összeállításában elég kevés az eredetiség, m int az újszerű elem, az újabb és frissebb irodalm i forrásokból és m űvekből való táplálkozás. A legtöbben ragaszkodnak a m egszokotthoz, vagy a megszokott versek, m űvek egy újszerű koncepcióba való beépítéséhez; így új m onda nivalóhoz nem igen ju tn a k el, legfeljebb a régi variálásához, esetleg új színekkel való m egtöltéséhez. Az irodalm i színpadi bem utatók színpadi képe, színi m egvalósítása is hagy m aga után — néhány pozitív kivételtől eltekintve —■kifogásolni va lót. A rendezők egy része a statikus színpadi képhez ragaszkodik. A sze replők színpadi m ozgatása okoz a legtöbb gondot nekik, m inden bizonnyal azért, m ert ezen a terü leten rendelkeznek a legkevesebb felkészüléssel. Ha olykor m ozgatják is a szereplőket, akkor is csak bátortalanul és bizonyta lanul, és nem m indig a célnak m egfelelően. Előrelépés csak akkor tö rté n het, ha am atőr rendezőink m inél több szakavatott rendező által ta rto tt továbbképzésen vesznek részt. Csak így tu d ju k színjátszóink jelenleg sze gényes színpadi m ozgáskultúráját fejleszteni. A színpadi m ozgáskultúráltság hiányát az am atőr színjátszásban gya korta lehet helyes és jó beszédkultúrával ellensúlyozni. E rre rendezőink egy része tudatosan törekszik is. Ennek ellenére mégis még a m egyei ní vódíjas bem utatókon is gyakori jelenség a szegényes, az igényességet nélkülönző színpadi beszédstílus, pedig a szereplők döntő többsége többnyire középiskolás diákok köréből kerül ki. Ezen segíteni term észetesen nemcsak a szerkesztő-rendező feladata, hanem az iskoláé általában. A szakvezetők, az am atőr rendezők képzését és továbbképzését m ind-
70
ez ideig a Megyei M űvelődési Központ vállalta m agára, a rendszeres nyá ri és év közi továbbképzéseket egyaránt. Egv-egy nyári tanfolyam on igen jelentős szám ú vezetői, m űködési engedély kiadására kerül sor. Sajnálatos tapasztalat, hogy az így m egszerzett szakm ai tudással és m űködési enge déllyel rendelkezők közül igen sokan az első nagy nekibuzdulás vagy si kertelenség esetén abbahagyják vagy nem kellő intenzitással folytatják a m egkezdett m unkát. Ennek, a vezetőkkel való beszélgetések alapján, sok oka lehet: 1. A járási vagy községi m űvelődési házak, üzemek stb. nem biztosí tanak m egfelelő feltételeket, pl. gyakori a próbaterem problém a. 2. A csoport néhány tagjának a kiválása után nincs megfelelő u tán pótlás és felbom lik a csoport. 3. Az év közi továbbképzéseken való részvételre a m unkahelyi veze tők vagy nem adnak, vagy nem tudnak engedélyt adni. 4. G yakoriak a tiszteletdíj problém ák. 5. Esetleg valódi vagy véle (többnyire egyéni) sérelm ek a m űvelődési központok és az iskolák között, stb. A megyei, járási (városi) bem utatókról, versenyekről és ezek eredm é nyeiről nem kívánok részletesen beszámolni, csupán néhány problém ára hívom fel a figyelm et. 1. Az új versenykiírásokat, pályázati felhívásokat úgy kell m eghirdet ni, hogy a csoportoknak legalább 3—4 hónap álljon rendelkezésre a felké szülésben. Ebben az évben is gyakorta találkoztunk m ég meg nem érett kiforratlan, kevés próbával a h áta m ögötti produkciókkal. 2. A jól felkészült csoportoknak közönség előtti szereplést kell bizto sítani. Ez m inden bizonnyal növeli játékkedvüket és önbizalm ukat. Elszo m orító látvány volt, hogy pl. a Rákóczi-em lékm űsorok teljes érdektelen ség m ellett zajlottak le. A résztvevő csoportokon és a bíráló bizottság tag jain kívül csupán „betévedt” m ég egy-két em ber a verseny színhelyére. De ez tö rté n t pl. a m átészalkai járási versenyen is. 3. M ájus utolsó heteiben és júniusban lehetőség szerint m ár ne ren dezzünk versenyeket, bem utatókat. A szereplők többsége ugyanis diák (a vezetők pedig pedagógusok) és ők ilyenkor m ár csak fél figyelem m el élnek benne a darabban, m ert elsősorban az érettségire és a vizsgákra koncent rálnak. Az alkalm i „beugrások” pedig gyengítik a produkciókat, olykor befolyásolják a helyezések sorrendjét is, és így egy-két em ber kiesése egyegy egész csoport egész évi m unkáját teszi tönkre. 4. M inden bizonnyal javulna a színvonal, ha „ ré teg ” versenyeken, be m utatókon m érnék össze tudásukat a csoportok (gyermek, középiskolás, m unkás-üzem i, falusi). A szakfelügyeleti m unka jobb m egszervezése érdekében hasznos len ne, ha a megyei szakbizottság m ellett járásonként (városonként) szakm ai
71
m unkaközösségeket hoznánk létre, m ert a jelenlegi szétszórtság hallatla nul m egnehezíti a szakfelügyeleti m unkát, szinte á tláth atatlan n á teszi a m egyei ilyen irányú helyzetét. Ezeknek a szakm ai m unkaközösségeknek a járási (városi) m űvelődési központok adhatnán ak otthont.
. JUDIT
Fosztja az ősz a fákat, hüvösödik m ár, be kell gyújtani. Lecipeled a kályhát, egyedül hozod, m int hajdani hidegek idejében, még mikor, kedves, nem öleltelek, m ikor nem civakodtam s nem éreztem , hogy nem vagyok veled. Ném ább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ s félelm etesebb. Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk, ha m ár szétesett. Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. M erengsz még? A ludj: Egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne h a ra g u d j! József A ttila
72
BESSENYEI LAJOS:
A lemorzsolódás vizsgálata a dolgozók gimnáziumában
Iskolánkban (Dolgozók K ossuth G im názium a Nyíregyháza) kb. 5— 6 évvel ezelőtt indult meg a nagyobb m érvű lemorzsolódás. Először a korre petáló órák látogatottsága csappant meg. A korábbi években csaknem ugyanannyi volt a korrepetálást (gyakorló órát) igénylők száma, m int a teljes tanulólétszám , s így lényegében kétnapos volt a levelező oktatás. Az 1960-as évek végétől annyira leapadt a létszám uk, hogy évente elég volt 5—6 csoportot indítani, noha az osztályok, illetve tanulócsoportok száma ugyanannyi volt, m int korábban. M ár ekkor is évente négy első osztályt in d ítottunk népes létszám m al, mégis a tanév végére lem aradt egy osztálynyi tanuló. így aztán csak három m ásodik osztály in d u lh ato tt a következő évben. Az utóbbi 2— 3 évben pedig általában 40—50 százalékos a lem aradás az első évfolyam on. Pl. az 1974-ben induló négy első osztályból ma, az 1975 76-os tanévben mindössze két m ásodik osztályunk lett, de a jelek sze rin t a tanév végére ism ét m egcsappan a létszám uk. A jelenlegi négy első osztály 217 fős létszám ából az első beszámoló után m in d járt kim aradt 40 tanuló. Ez az esztendő sem ígérkezik tehát jobbnak, m int az előzőek. A második beszámoló után ugyanis hasonló m érvű kim aradással kell szám ol nunk. S az év hátralévő hónapjai, az évvégi vizsgára való felkészülés még tovább apasztja a létszám ot. Elgondolkodtató ugyanakkor az, hogy a harm adik és negyedik évfolya mokon az egész tanév folyam án egyáltalán nem szám ottevő a kim aradás. Talán az első és m ásodik évfolyam az alapos szűrő? Vagy két sikeres év után m ár nem ak arják „az eddig m egszerzett éveket eldobni”, ahogyan többen ezt megfogalm azzák? A tén y m indenesetre a rra késztet bennün ket, hogy vizsgálódásainkat az első és m ásodik évfolyam ra koncentráljuk. Az érvényes m inisztérium i rendelkezés értelm ében a nappali tagozat ról kim aradt nem tanköteles tanulók a dolgozók iskolájában rendes ta n u lóként egy év kihagyással fo ly tath atják tanulm ányaikat, vagy m agánvizs gát tehetnek. Kevesen élnek ez utóbbi lehetőséggel, hiszen rendkívül ne héz még a szorgalmas és jó képességű tanulónak is. A nnál többen az előb bivel. A középiskola 1—2 évfolyam ának elvégzése után vagy közben kim a radnak, s a dolgozók gim názium ában folytatják tanulm ányaikat. Az utób
73
bi időben ez a szám m intha növekedett volna. Tetem es, olykor a 40— 50 főt is m eghaladja évente. Mi lehet ennek az oka? Talán azt hiszik, hogy itt könnyebben boldo gulnak. Nyilván vonzza őket a kevesebb tantárgy, főleg az idegen nyelvek hiánya, az, hogy nincs naponta ellenőrzés, szám onkérés, s más az itteni m unkafegyelem . M egfeledkeznek ugyanakkor arról, hogy ez a látszólag lazább m unkastílus szilárd önfegyelm et követel. S akiből ez hiányzik, ha m ar kicsúszhat a lába alól a talaj. Nem gondolnak arra, hogy a dolgozók levelező tagozatán csak kb. egyötödét kapják annak a tanári segítségnek, am elyet a nappali tagozaton élvezhettek, ahol csak a tanulás volt a fel adatuk. Most a m inim álisra csökkent tanári segítség m ellett (még ha keve sebb is a tanulm való), a m unkában való helytállás közepette, egy új kö zösségbe kerülve a m unkában is és iskolában is, még kevésbé tudnak ele get tenni tanulási kötelezettségüknek. így csaknem term észetes a sik erte lenség, am elynek következm énye a kim aradás. Az ilyen jellegű létszám csökkenést én nem a dolgozók iskolája hibájának vagy fogyatékosságának tartom . M inden iskolatípus olyan velejárója ez, am ellyel szám olnunk kell, hiszen sajnálatosan növelik a dolgozók iskolája létszám ába tartozók le morzsolódási arányát. N apjainkban van egy sajátos kóros (vagy káros) jelenség a dolgozok beiratkozásánál; sikk, divat az iskolába járás, m inden komolyabb cél nél kül. Nem a m agasabb m űveltség megszerzése, nem a tudásvágy viszi az is kolába a jelentkezők bizonyos hányadát. Nem az az igényük, hogy több tu dással jobb m unkát végezhessenek, hanem egészen más. Az, hogy ha já r a szomszéd, a barátnő, a kolléga, a „h av er”, m iért ne járh a tn a ő is, akinek egyébként eszébe sem ju to tt volna a tanulás. Talán még a tanulm ányi sza badság is csábít, talán még a „kaland” keresése is. Űk azok, akik az első kom olyabb erőpróba előtt vagy közben m egfutam odnak. Ök azok, akik (el sősorban fiatal nők) divatbem utatót tartan a k az iskolában, s akikről leg többször m ár a beiratkozáskor tudjuk, hogy rövidesen kim aradnak. De ök azok is, akik a sikertelenség okát nem önm agukban keresik, hanem leg többször az iskola m unkájában, a tanárban, a túlzott követelm ényben stb. S m indennek igyekeznek elég nagy hangot adni, hogy társakat állítsanak m aguk mellé. S ha sikerül néhány ingatag em bert meggyőzniük, s m aguk m ellé állítani őket, akkor önm agukat látják igazolva. M agatartásuk veszé lyes, m ert fertőz, jelenlétük káros az iskolában. Tevékenységük m agával ragad olyan komoly szándékkal beiratkozott, de könnyen befolyásolható dolgozókat is, akik az első nehézségek leküzdése után sikerrel fo ly ta th a t ták volna tanulm ányaikat. Nos, tehát a lem orzsolódás bizonyos százalékát ezek a tanulók adják. Aki hosszú évek óta rendszeresen figyelem m el kiséri a középiskolai beiskolázást, tapasztalhatja annak csaknem spontán jellegét. Hiányzik a beiskolázás kellő előkészítése, a szükséges felvilágosítás, a megfelelő pro
74
paganda. (Érdekes, az ipar valam ennyi töm egkom m unikációs eszközt fel használ term elvényeinek propagálására. Az iskola önm aga m egism erteté sére, a szellemi javak begyűjtésének lehetőségeire talán még annyit sem áldoz, m int a kereskedelem a M árka üdítő ital hirdetésére!) A 60-as évek ben még időnként lehetett találkozni röplapszerü tájékoztatókkal, am elye ket a tanácsok m űvelődésügyi osztályai vagy az iskolák adtak ki. H ibájuk általában az volt. hogy nem fogták á t a felnőttoktatás egész rendszerét, azaz nem n y ú jto tták a lehetőségek teljességét. K itűnően szerkesztett tájékoztatót bocsátott ki 1974-ben a Tankönyvkiadó. Az O ktatási M inisztérium rendeletére m egjelent anyagnak azonban hibája a szűkszavúság. Az egyes iskolatípusok céljáról, feladatáról csak azt kapjuk, am it a III. oktatási törvény megfogalmaz. Oldottabb szöveg, részletesebb felvilágosítás jobban szolgálná a célt. Az ötezres példányszám is kevés. Az anyag nyilvánvalóan elju to tt m inden m űvelődésügyi osztály hoz, az iskolákhoz, több példányban is. De vajon hány példány ju to tt el a dolgozókhoz, akiknek tulajdonképpen készült? Az évenkénti újranyom ás (esetleg bővítéssel) szinte elengedhetetlennek látszik. A párt, a KISZ és a szakszervezet propagandistái, az üzemi aktivisták szám ára nélkülözhetet len lenne ez a tájékoztató. Á ltaluk valóban azokhoz ju tn a el, akiknek ké szült: továbbtanulni szándékozó dolgozókhoz. Ha nem készül ilyen köz ponti anyag, akkor egy-egy megye vagy város valam ely erre hivatott m ű velődési intézm énye kényszerül a részletes tájékoztató kiadására. Ez is járható út ugyan, de m indenképpen az erők m egosztását jelentené. Más oldalról nézve a kérdést azt m ondhatnánk, fölösleges ma m ár a központi tájékoztató, hiszen a dolgozók középiskoláiban legalább annyian tanulnak, m int a nappali tagozaton — ha nem többen. Lám, nem kell ide tájékoztató! Hovatovább nem is tu d ják az iskolák felvenni az évenként je lentkező tanulókat! Ez így igaz. De vajon m egfelelő helyen vannak-e m indnyájan? Vajon ha a jelentkezéskor m inden — a szám ukra elérhető közelségben lévő — iskolatípust és form át ism ernek, akkor is oda iratkoz nak, ahol m ost vannak? Régóta foglalkoztat a gondolat: a lemorzsolódás jelentős százaléka abból adódik, hogy a tanuló nem m egfelelő iskolatípust választott. Kellő tájékozódás vagy tájékoztatás hiányában döntött — hely telenül. így persze kedveszegett, nincsenek sikerei az iskolai m unkában, csalódik saját képességeiben, s term észetesen helytelenül értékeli önm a gát. Talán alkalm atlannak is az iskolai tanulásra, s félve a nyilvános k u darctól, inkább abbahagyja tanulm ányait. K ár az abbahagyott tanulm á nyokért, de kár a m eghasonlott em berért is, aki a helytelen beiskolázás következtében hosszú időre hátat fordíthat a tanulásnak. Az 1975 76-os tanév első évfolyam ának tanulói körében rep rezen ta tív kérdőíves felm érést végeztünk. Azt próbáltuk megvizsgálni, hogy a gim názium unkba jelentkezett tanulóink kinek a hatására, m ilyen célból jelentkeztek a középiskolába, és m iért éppen a gim názium ot választották.
75
M egkérdezett tanulóink 30 százaléka nyíregyházi lakos, s m indössze 10' százaléka kis településen lakó. Zöm ük te h á t olyan helyről jött, ahol m eg található a m űvelődési ház, mozi, könyvtár. Vagyis a töm egkom m uniká ciós eszközök m ellett más fontos közművelődési lehetőségek is, am elyek az igényes szórakoztatás m ellett az önm űvelődésre, a tanulásra is inspirál hatnak. Közülük 26 százalék (kb. az országos átlag) könyvtári tag. A fér fiak közül 17 százaléknak, a nők közül 42 százaléknak nincs tan u lt szak m ája. V izsgálódásainkban m indenekelőtt a rra voltunk kiváncsiak, hogy a tanulóink kinek az inspirációjára jelentkeztek a gim názium ba, illetve m i lyen arányban játszik szerepet a külső hatás az egyéni elhatározás m ellett. Az alábbi táblázat erre ad választ. K inek a h atására jelentkeztek a tanulók a középiskolába? nők
férfiak száma Va
száma
Va
18
22,20
4
13.80
9
11,10
2
6,90
3. m unkahelyi vezetők, m unkatársak
21
26,—
8
27,60
4. saját elhatározás
30
37,—
13
44.80
5. nem egyértelm ű, nem értékelhető
3
3,70
2
6.90
81
100%
29
1. család 2. baráti kör
100%
A táblázatból az derül ki, hogy bár legm agasabb százalékarányban m ind a nők, mind a férfiak saját elhatározásukból, benső inditékból je lentkeztek a gim názium ba, ez az arány alatta m arad még az 50 százalék nak is. Vagyis a nagy többség mások inspirációjára (elég magas százalék ban a m unkahely hatására) iratkozott be. S kérdés, hogy ez a külső hatás elég erős-e meg is tartan i a tanulókat az iskolában, vagy csak kis hatótá vú. Illetve idejében kapta-e a tanulásra serkentést a dolgozó, vagy akkor, am ikor még nem volt a rra felkészülve, azaz nem látta célját, értelm ét, egyszerűen nem is gondolt rá, nem barátkozott m eg a tanulás gondolatá val. Sajnos, kim aradt tanulóink „angolosan távoznak”, még az általános is kolai bizonyítványukat sem viszik el, így nem tu d ju k utolérni, kim aradá suk okáról nem kérdezhetjük meg őket. Csupán feltételezés, hogy a lem a radók nem saját elhatározásukból jöttek az iskolába. S ha ebben csak egy kevés igazság is van, m ár m egfogalm azható egy fontos feladat a m unka hely iskoláztatási politikája szám ára. Fontos tanulságul szolgál az is. hogy
76
m iért, m ilyen céllal jelentkeztek a középiskolába tanítványaink. A követ kező táblázat ezt m u tatja meg. M iért, m ilyen célból jelentkeztek tanulóink a középiskolába? nők száma
11
*1
férfiak szám a % -a
21
25.92
11
37.92
6
7.40
1
3,42
gyerm ekeit a tanulásban jobban tudja segíteni
16
19,76
5
17,28
a család vagy baráti kör más. érettségizett tagjaitól nem akar elm aradni
28
34,56
5
17,28
m agasabb m űveltség, több tudás
4
4,93
6
20,68
könnyebb (nem fizikai) m unka rem énye
4
4,93
1
3,42
nem értékelhető
2
2,50
—
felsőfokú továbbtanulás kötelezi a m unkahely
81
100%
29
—
100" o
A táblázat olyan elnevezéssel közli a válaszokat, ahogyan azt a hall gatók m egfogalm azták. Ha ezt tüzetesebben m egnézzük, azt tap asztalhat juk, hogy a 4. és 5. válasz tartalm a lényegében azonos: többet tudni, m ű veltebbnek lenni ahhoz, hogy az em ber egy bizonyos körben — baráti és m unkahelyi közösségben — jól érezze m agát az azonos m űveltségű em be rek társaságában. Eszerint a férfiaknál m int cél azonos százalékban szere pel a továbbtanulás (37,92 százalék) és a m agasabb m űveltség m egszerzé se, hogy a család vagy baráti kör más, érettségizett tagjaitól ne m aradja nak le (37,76 százalék). A nőknél az utóbbi cél 40 százalékkal áll m agasan az élen, s m integy 26 százalékkal a felsőfokú továbbtanulás. Ezen belül is 80 százalék a hajadonok részesedése. Nyilvánvaló, hiszen a férjezett, csalá dos anyák m ár kevésbé gondolhatnak felsőfokú továbbtanulásra. A gim názium i tanulás célját nagyon szépen fogalm azzák meg többen, pl. „K iem elt m unkás voltam, ezért más m unkakörbe te tte k a vezetők. Úgy gondolom, hogy én is tartozom azzal, hogy még többet tu d ja k ” (40 éves családos nő, üzemi normás). „Úgy éreztem , hogy a m unkahelyem en jobban meg tudom állni a helyem et, s nem utolsósorban a társadalom ban is.” (34 éves családos nő, pénztáros). ,,A m unkahelyem nem kötelezett, de a beosz
77
tásom m egkívánja az érettségit. S aját akaratom ból jöttem ide.” (22 éves, férjes, nyilvántartó). A férfiak általában úgy nyilatkoznak, hogy az é re tt ségi megszerzése, a gim názium sikeres befejezése ,.hozzátartozik az alap vető m űveltséghez”, csak így lehet „lépést tartan i a fejlődéssel” . A m utató harm adik helyén m ind a nőknél, m ind a férfiaknál csaknem azonos száza lékban szerepel tanulási célként az. hogy gyerm ekeiket jobban tudják se gíteni a tanulásban, ha m aguk is érettségivel rendelkeznek. Ezek a felsorolt m utatok (felsőfokú továbbtanulás, m agasabb m űvelt ség megszerzése, felzárkózás a tudásban, a m űveltségben másokhoz, a ba rátokhoz és m unkatársakhoz, a gyerm ekeik nevelésének, tanulásának ered m ényesebb segítése) adják a válaszok jelentős százalékát (85 százalék a nőknél, 93 százalék a férfiaknál). K özöttük persze akad néhány bizonyta lankodó válasz („M ert érettségit ad”, „M ert tovább akarok tan u ln i” , ..Úgy gondolom, hogy az adm inisztrációs vagy a tan ári képzéshez m egfelel”), am ely arró l tanúskodik, hogy nem m indenki tisztázta önm agában a gim názium i tanulás igazi célját. A válaszok azt is elárulják, hogy a tanulók közül néhányat (6 nő és 1 férfi) a m unkaadó kötelezett a középiskolai tanulásra. Feltehető tehát, hogy ők egyáltalán nem a k artak tanulni. Mások (4 nő és 1 férfi) a könnyebb, nem fizikai m unka rem ényében vállalkoztak a tanulásra. „Ha az é re ttsé git megszerzőm, akkor nem fizikai m unkával, hanem gondolom, könnyeb ben m egkeresem ezt a pénzt.” (26 éves nős férfi, villanyszerelő). „A m a gam életét akarom ezzel könnyebbé tenni.” (17 éves gyors-gépírőnő). M un kahelyem en így m ajd könnyebb m unkát tu d n ak szám om ra biztosítani.” (21 éves betanított m unkásnő). ,,A m unkahelyem en könnyebb beosztás és jobb fizetés várható.” (40 éves férjezett nő, gondnokhelyettes). A nőknél teh át m integy 15 százalék, a férfiaknál 6—7 százalék m un kahelyi kényszer vagy az íróasztali m unka rem ényében jelen tk ezett a gim názium ba. Term észetesen a könnyebb vagy a nem fizikai m unka utáni törekvés még nem elítélendő szándék. Sajnos azonban, ez esetben is a kel lő tájékoztatás hiányát látom a 15, illetve a 6—7 százalék m ögött. Ugyanis a könnyebb, nem fizikai m unkát rem élő villanyszerelő férfi m iért nem a szakm unkások középiskolájába vagy valam iféle villam ossági szakközépis kolába iratkozott? A gondnokhelyettes nő m iért nem a pénzügyi szakkö zépiskolát, a gyors-gépíró 17 éves kislány m iért nem a közgazdasági szakközépiskolát választotta? Többen azért jelentkeztek hozzánk, m ert a gim názium „érettségit ad.” Ez igaz. De ugyanúgy érettségit ad valam ennyi szakközépiskola is. Nem valószínű, hogy részletes inform áció esetén is a gim názium ot választották volna ezek a tanulók. A következő táblázat arra ad választ, hogy tanulóink m iért éppen a gim názium ot választották. Ügy véltük, szükséges ezt a kérdést is felten nünk, m ert évek óta több tanulónknál bizonytalanságot tapasztaltunk a gim názium célját illetően, s a fentebb idézett válaszok is ezt erősítik meg.
78
A középiskolai tanulásban m iért éppen a gim názium ot választotta? nők 1. ezt ajánlották 2. érdeklődésének ez az iskolatípus felelt meg 3. könnyűnek tartja, kevés tantárgy van 4. N yíregyházán nincs szakm ájának m egfelelő iskola 5. m áshová nem vették fel 6. gyerm eke is gim názium ba já r 7. csak ezt engedélyezte a m unkaadó 8. nem értékelhető
férfiak 0iu aa száma 27,60 8
száma 19
0 o-aa 23,45
45
55,55
16
55,20
7
8,64
1
3,40
1
1,24
2 —
6.90 -—
1
1,24
_
_
1 7 81
1,24 8,64 100%
__
___
2
29
6,90 100° „
M it m utatnak a válaszok? A továbbtanulni szándékozó dolgozó elha tározását bizonyára m egvitatta a családjával, a b a rá ti körrel, m unkaadó jával. S az ő javaslatukra, ajánlásukra választotta a gim názium ot. Akik a tájékoztatást adták, nyilvánvalóan tisztában voltak a gim názium i form a lényegével (esetleg közülük többen ide is jártak). A férfiaknál és a nőknél is csaknem azonos (28, illetve 24 százalék) a m ások ajánlására gim názium ot választók aránya. Ugyancsak azonos arányban vannak azok, akiknek é r deklődési köréhez a gim názium tantervi anyaga adja a legtöbb ism eretet. E két választ megjelölők együttesen m ind a nőknél, m ind a férfiaknál 80 százalékot tesznek ki. Látszik tehát, hogy többségében azok vannak a gim názium ban, akik előzetes ajánlást, tájékoztatást kaptak, illetve kész, konk ré t tervvel jöttek. A fennm aradó 20 százalék válasz azonban (ahogyan a táblázatból kiderül) arra enged következtetni, hogy ők kellő m érlegelés, m egfontolás vagy tájékozódás nélkül iratkoztak be a gim názium ba. Ism e reteik hiányában nyilván azt sem tudták, m ire vállalkoztak, s így az sem biztos, hogy kitűzött céljukhoz megfelelő iskolatípust választottak. Ha m indez így igaz egyetlen gim názium esetében, feltehetően m ás is kolákban (ipari, mezőgazdasági, közgazdasági szakközépiskolában) is talál ható hasonló jelenség. A különbözeti vizsga után gim názium ba jelentkező tanulók (évente m integy 10— 15 fő) is ezt tám asztják alá. S ha iskolánként a lem aradóknak 8— 10 százalékát adják is ezek a tanulók, összességében m ár olyan létszám ot jelentenek, akikkel törődni kell, akiket nem szabad m agukra hagyni.
79
összegzésül m geállapítható, hogy a felm érés kérdéseire adott válaszok nagyobb részt m egnyugtatóak. T anítványaink többsége határozott céllal, biztos elhatározással jelentkezett a gim názium ba. Kisebb, de szám ottevő hányaduk azonban kellő m egfontolás híján választotta ezt az iskolatípust. M aguk sem tudták, hogy m iért éppen ezt; m integy ide sodródtak. T erm é szetes, hogy közöttük kell keresnünk a lem orzsolódókat is. M indezek egy értelm űen vetik fel annak a szükségességét, hogy egy alapos, m inden lé nyeges kérdésre választ adó, részletes tájékoztatóra van szükség. Csak így rem élhető a spontán orientálódás kiküszöbölődése vagy legalább is a m i nim álisra csökkentése. Nem szeretném a felelősség m ásra h árításának látszatát kelteni. Ügy hiszem azonban, hogy a tanulói lem orzsolódás tém ájában — m ár csak a teljesség kedvéért is — szólnunk kell a m unkáltató szerepéről, felelőssé géről. Mind az állami oktatás helyzetéről szóló 1972-es párthatározat, mind az MSZMP XI. kongresszusa m egfogalm azta a m unka m elletti tanulás szükségességét. Nem lehet vita tárgya tehát, hogy egy-egy továbbtanulás ra jelentkezett dolgozónak jogában áll-e tan u ln i vagy sem, szüksége van-e az iskola elvégzésére, vagy sem. Más kérdés az, hogy a m unkáltatónak szem előtt kell tartan ia a term elés érdekeit. Persze a dolgozók ism eretei nek m egújítása, avagy új ism eretek szerzése is a term elés korszerűsítésé nek velejárója, teh á t szorosan összefügg a term eléssel. Itt a kérdés csak az, hogy a m unka és a tanulás összhangjában meg lehet-e találni a helyes arányt, illetve sikerül-e a m unkáltatónak belátnia, hogy a tanulás nem ön cél, hanem társadalm i érdek is. Tapasztalataink alapján elm ondható, hogy a vállalatok, üzemek veze tői az esetek többségében m esszem enően tám ogatják a tanuló dolgozókat, biztosítva szám ukra az őket m egillető kedvezm ényeket. Ú jabban a nagyobb vállalatok tanulm ányi felelősei rendszeresen felkeresik az iskolát, tájéko zódnak a dolgozók tanulm ányi eredm ényei felől. Azóta az ilyen vállalatok nál érezhetően javul a lem orzsolódás aránya. E pozitív jelenségek m ellett azonban még a közelm últban is találkoztunk az ellenkezőjével. Az egyik bolti eladó tanulónk azért nem jelen h etett meg a vizsgán, m ert a vizsga napjára nem kapott helyettesítőt, az üzletet pedig nem zárh atta be. N egye dik osztályból m aradt ki 1975. októberében egy férfi dolgozónk, m ert új m unkabeosztásában nem tu d tá k neki biztosítani a rendszeres iskolába já rást, illetve a vizsgára való felkészülést. Nagyon tanulságos az alábbi vá lasz, am elyet továbbtanulni szándékozó tanulónk kapott: „Továbbtanulási kérelm ére válaszolva közlöm, hogy a szövetkezet vezetősége továbbtanulá sához hozzájárul, azzal a feltétellel, hogy részére tanulm ányi szabadságot nem biztosít. A vizsgára való felkészülést évi rendes szabadságából kell biztosítania. A vezetőség m unkaidőkedvezm ényt nem engedélyez, m ivel nem a szakm ai képesítéshez szükséges tanulm ányokat folytat. A szövetke zettel tanulm ányi szerződést nem kötött, a jelenlegi és a távlati káderpo-
80
litikai tervekben tanulm ánya nem szerepel, a szövetkezet előtt álló felada tok m egoldása érdekében a rra szükség nincs, ezért önállóan saját erőből (költségekből) végezheti tanulm ányait. A szövetkezet vezetősége kizárólag csak a fent leírtak szerint járu l hozzá továbbtanulásához. K érem a fent le írtak tudom ásulvételét.” Fölöslegesnek tartom a példák szaporítását. Nem m inden em ber egy form án erős jellem . Sokan vannak, akik m inden nehézség ellenére is ki tartan a k ; mások ham arabb összeroppannak a terhek súlya alatt. S ha az egyébként sem könnyű iskolai m unkájukhoz még a m unkahely tám ogatá sát sem élvezhetik, ham ar m egfutam odnak. Még jogcím ük is van a lem a radáshoz: „nem engedi az üzem .” S ha összességükben a m unkahelyi ak a dályok m iatt lem orzsolódottak szám a nem is nagy, az okok keresésénél m indenképpen szólni kell róla. Az eddigiekben csak a tanuló és a m unkahely oldaláról vizsgáltuk az iskolai lemorzsolódást. Pedig más okok is közrejátszhatnak, így az iskola m unkáját is meg kell néznünk. T udott dolog, hogy a felnőtt diák fokozot tabban érzékeny; így súlya, jelentősége van m inden szavunknak, cseleke detünknek. Sokszor nem sejtjük, egy-egy könnyelm űen kiejtett elm arasz taló m egjegyzésünk m ilyen fölösleges önem észtődést vált ki a hallgatóból, rosszabb esetben lelki sérülést okoz. Az elism erés, a segítő szándék, a di cséret ugyanakkor szárnyakat adhat. Nem könnyű persze a tan ár helyze te, aki a nappali tagozaton dolgozva, a fiatal korosztályhoz szokva nap m int nap nemcsak a m ódszer m egváltoztatására kényszerül a felnőtt ta gozaton, hanem hangnem váltásra is, s ez bizony nem m indig sikerül. Ép pen ezért kell m unkánkban a tudatosságot fokozottan szem előtt tartani. Az alábbiakban arról szeretnék szólni, hogy iskolánkban az oktató nevelő m unkával szem ben tám asztható reális igény és a valóság aránya m ilyen, m indennapi gyakorlatunk hogyan szolgálja a kitűzött célt, utalva szerény, a lehetőségekhez m ért próbálkozásainkra és a hibákra is. M ár a tanév m unkájának m egszervezésében nagy körültekintéssel igyekszünk eljárni. Iskolánkban évek óta hagyom ány, hogy az új tanulóval a jelen t kezés alkalm ával az igazgató vagy a helyettese elbeszélget. Ennek a be szélgetésnek nemcsak az a lényege, am i a beiratkozásra vonatkozik. P róbá lunk a hallgató életkörülm ényeiről, m unkahelyéről, m unkaköréről tájéko zódni, m ajd az iskolában elérhető eredm ényekről, az iskola m unkájáról is szólunk. Volt olyan hallgatónk, aki m egkérdezte: „A beiratkozottak hány százaléka ju t el az érettségi vizsgáig?” Meg szokták kérdezni, szigorúak-e a tanárok, nehéz-e a tanulás stb. Ezek a rövid beszélgetések inkább arra jók, hogy em berközelbe k erüljünk leendő tanulóinkkal, s m ár az első talál kozáskor oldjuk a bennük lévő feszültséget. M inden tanévben négy első osztályt indítunk, k ettő t-k ettő t a hét m ás m ás napjaira osztunk be. így módon adunk a jelentkezőnek arra, hogy m aga válassza meg a szám ára kedvező napot. Nagy gondot fordítunk az
81
óra m axim ális kihasználására. Ugyanúgy, m int a nappali tagozaton, csen gőszó jelzi az óra kezdetét és végét. H ajlam osak voltak ugyanis az udva ron dohányzó tanulók a szünet néhány perces m eghosszabbítására. Igyek szünk velük m egértetni, hogy kár az ellopott percekért, hiszen ez idő alatt meg lehet oldani egy m atem atikai, fizikai vagy kém iai példát, meg lehet beszélni egy nyelvtani helyesírási házi feladatot, utána lehet érdeklődni egy-egy meg nem é rte tt kérdésnek stb. Egyszóval egész esztendőben te kintélyes időről van szó, am it gazdaságosan ki lehet használni. Persze a pedagógusnak is így kell látnia a tanítási óra kihasználását, s legyünk őszinték, e térén még van javítanivalónk. S a hibát a tanulók is látják. G ondjaink vannak a tantervi anyag kiválasztásával. Régi tém a a dol gozók gim názium ának tan terv i anyaga. A jelen'egi a nappali tagozatnak egy szükebb, sű ríte tt kivonata, de ugyanaz. Pedig ,, . . .a felnőtt szám ára szükséges tananyagot nem a gyerm ekek életkori sajátosságai szerint egy szer m ár kiválogatott tantervi és tankönyvi anyagból, hanem — elvileg — az egyes tudom ányok alapjaiból kell kiválogatni.” Nem lehet ugyanis fi gyelm en kívül hagyni azokat a tapasztalatokat, még a dolgozók átlagéletkorának csökkenése esetén sem, am elyeket tanulóink m ár szereztek. S olykor a szem élyes élm ény erősebb hatású, m int az elvont tankönyvi tu dom ányos anyag. Az osztályfőnöki m unkának rendkívül fontos szerepe lehet. Sajnos, elég gyakran kísért a kényelm esebb tanári megoldás: a legsürgősebb osz tályfőnöki adm inisztrációs tennivalók elvégzése után szakóra tartása. Ö n igazolásul lehet hivatkozni a kevés szakórára, a nagy tananyagra. Nem gondolunk ugyanakkor arra, m ilyen hallatlanul fontos nevelési eszközt engedünk ki a kezünkből. A jól m egtervezett osztályfőnöki m unka ugyanis rögtön elárulja a leglényegesebbet: a hallgatóval való törődést, a hallgató m unkájának a m egkönnyítését célzó tanári törekvést. S ezt oly kitűnően m egérzik tanulóink! M árpedig ahol törődnek az em berrel, ahol olyan is m ereteket tanulhat, am elyeket m ásutt nem, oda szívesen eljár m indenki, illetve onnan m ár csak ezekért sem m arad el. E tanévben szerveztük meg az érettségizett növendékeink 1— 2 ha vonkénti találkozóját. A klubfoglalkozás-form a, a baráti beszélgetés jó al kalom arra, hogy elm ondják volt iskolájukról a vélem ényüket. így került szóba pl. az, hogy leérettségiztek ugyan, de sehol nem tan u lták meg a kö szönés különböző form áit (kinek, mikor, hogyan illik köszönni, illetve fo gadni) vagy azt, hogyan viselkedjenek társaságban a m unkahelyen, otthon, m ásoknál. S most érzik igazán a hiányát, am ikor m ár a saját gyerm ekeiket is nevelni kellene. M ilyen jó lett volna ezeket m egbeszélni osztályfőnöki órákon! A jól tervezett osztályfőnöki m unkában leglényegesebbnek látom a ta nulók és az osztály m egism erését. Anélkül ugyanis nem lehet dolgozni ve lük, hogy ne ism ernénk egyéni, családi, m unkahelyi problém áikat, azt,.
82
hogy m ilyen körülm ények között élnek, dolgoznak. É let- és m unkakörül m ényeiknek teljes ism eretében m ásképp látszanak a dolgozók, m int abból kiszakítva. Így derült ki pl. az egyik igen gyengén induló tanulónkról az, hogy m int középiskolába járó em bert, aki nyilvánvalóan m ár többet tud, állandóan gyarapodnak az ism eretei, m egválasztották szb-titkárnak. De ő lett az üzemrész üdülési felelőse is, s m int szakszervezeti vezetőt beisko lázták a m arxista középiskolába. M indezek m ellett még családanyai fel adatokat is ellátni — egy em ber teljes kizsákm ányolása. S ha m indezeket nem tudjuk, elvész az ember. A körülm ények kom plex ism eretében viszont az iskola, a m unkaadó és az egyén meg tudja találni azt a megoldást, am ely legcélravezetőbb mind az egyén, m ind a közösség szem pontjából. Nem le het tehát mellőzni itt sem a személyiség sokoldalú m egism erését, m ert sze m élyiség csak így alakítható, így form álható tovább. Bár m inden szaktanárnak feladata a saját tan tárg y a tanulásának sa játos m ódszereit m egism ertetni a tanulókkal, általánosságban az osztályfőnöki órák feladatkörébe utalható ez a tém a: beszélgetni a tanulás m ód szereiről, m egtanítani őket arra, hogyan tanuljanak. Az unalom ig elismé telt, elcsépelt tém a. Mégis beszélnünk kell róla, m ert tan árain k szemléle tében ez sincs m indenütt a helyén. Ugyanis vagy elm arad, vagy form ális. Igaz, a pedagógia m indm áig egyik legtisztázatlanabb terü lete ez (talán ezért is nem tudunk kellő segítséget adni m agunk sem). A nnyit azonban m indenképpen el kell érnünk, hogy az iskola sajátos jellegének (esti- vagy levelező tagozat) megfelelő, legpraktikusabb form ákra m ind a szaktanár, m ind az osztályfőnök hívja fel a figyelm et. A tanulási nehézségek egyik forrása lehet a szabad idő helytelen felhasználása, pontosabban a felhasználás m egtervezésének a hiánya. T a pasztalataink szerint a tanulók közül kevesen m érik fel következetesen rendszeres napi elfoglaltságukat, következésképpen nincs m egtervezett na pi program juk, am elynek időzavar a következm énye. így a fizikai (otthoni, háztartási m unka) és szellem i (tanulás) m egterhelésük aránytalan, ingado zó, s m int ilyen, m indkét terü leten állandóan zavaró. Ennek következm é nye a fokozott idegfeszültség, amely huzam osan nem tarth ató fenn. Beszélni kell tan ítványainknak a tanulási nehézségek leküzdéséről, általában arról, hogy a szellemi m unka sem könnyebb, m int a fizikai (so kan ugyanis ezt szentül hiszik). M inden eredm ényért következetes m unká val, kem ényen meg kell küzdeni — de ezt a küzdelm et látnunk és értékel nünk is kell. Nagy szükség van arra, hogy önbizalm at ébresszünk bennük, m ert a felnőtt tanuló ham ar csügged, ham ar elveszti reális önértékelő ké pességét, alábecsüli tehetségét, esetleg lehetőségeit is. Szép osztályfőnöki feladat: egyenrangú p a rtn e rk é n t odaállni a tanuló mellé, és átsegíteni a nehézségeken azt, aki a saját szakterületének ugyanolyan av ato tt m estere, m int mi a m ienknek. Szorosan kapcsolódik m indehhez a folyam atos m unkára, tanulásra ne-
83
velés szükségessége. A levelező tagozatonlj— tu d o tt dolog — nincs folya m atos szám onkérés. Ezért tanítványaink hajlam osak a kam pányszerű ta nulásra: a beszámolok és a vizsgák előtt van a tanulási hajrá, m áskor a la zítás. Nos, ebből a rossz gyakorlatból adódik aztán az, hogy a lazítás pe riódusában fel nem dolgozott, meg nem é rtett, el nem sajátított ism eretek re a tanítási órákon nem lehet építenie tan árn ak sem, tanulónak sem. V é gül is olyan hátrányba kerülhet a tanuló, am it m ár alig-alig tud pótolni. Ilyenkor következik az első ijedelem, a nagy rádöbbenés a m ulasztottakra, am it gyakran m egfutam odás követ. („Ezt m ár úgy sem lehet behozni!”) A közelm últban jelen tette ki éppen egyik tanítványom : „Tetszik tudni, én tavaly, az első osztályban alig tanultam a m atekot. S most látom, hogy nem tudok semm it, nem értem a másodikos anyagot.” Nem szabad tehát, hogy engedjenek a könnyű csábításnak: m eg kell velük értetni a rendsze res, folyam atos m unka szükségességét. Gazdag lehetőséget ny ú jtan ak az osztályfőnöki órák a tanulók szocia lista tu d atának fejlesztéséhez. Különösen fontos ez a tém a nálunk, ahol a paraszt—polgár jellegű nyírségi városból hirtelen ipari nagyváros lett. M unkásváros — m unkásm ozgalm i hagyom ányok nélkül. Ez a közösség (ta pasztaljuk) igen érzékenyen reagál a társadalm i—politikai jelenségek re, de nem biztos, hogy helyesen értékel m indent. Az egy-egy iskolai osz tályban 10— 15 m unkahelyről összekerült heterogén tömeg m egannyi problém át hoz m agával az üzemi m unka m egszervezésétől kezdve az idő szakos árrendezésig, s ezek hol borzolják, hol ny u g tatják a kedélyeket. S eppen a sokféle m unkahelyről hozott sokféle tapasztalat adhat lehetőséget a term ékeny vitára. A jól vezetett vita pedig állásfoglalásra késztet — túl a problém ák tisztázása m ellett. A rról sem lenne szabad m egfeledkeznünk, hogy m inden osztályban vannak kom m unista dolgozók, esetleg üzemi pártaktivisták, akik hathatós irányítói lehetnek a vitáknak, igen komoly segítői az osztályfőnöknek. Po litikai nevelőm unkánk hatékonysága így gyüm ölcsöződhetne nemcsak az iskolai m unkában, hanem szerepe azon túl is terjedhetne. Ügy hiszem, e téren még igen sok a tennivalónk. Az osztályfőnöki m unkáról szólva végezetül hadd tegyem szóvá itt azt, hogy a dolgozók gim názium ában a M űvelődésügyi M inisztérium által 142 1968. (M. K. 13.) MM. sz. alatt kiadott tan te rv szerint kötelező és aján lo tt tém ák kerülnek feldolgozásra. Ügy érzem, a közel 10 éves tan terv fölött eljárt az idő. Más, korszerűbb, életszerűbb tém ákat kell m egvitatni az osztályfőnöki órákon, ha valóban komoly szerepet szánunk ezeknek az óráknak. M árpedig vétkes könnyelm űség lenne lem ondani ezen órák ne velési lehetőségeinek kihasználásáról. Szeretnék néhány gondolatot ejteni a m ódszerről is a tanulói lem or zsolódás szem pontjából nézve a kérdést. K özism ert tény, hogy oktató-ne velő m unkánk egészében nagyfokú ta p in ta tra van szükség. K onkrét pél-
84
dáim vannak arról, hogy egyes tanulók azért hagyták abba tanulm ányai kat, m ert a tanár által m egbántva erezték m agukat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni — s erről hajlam osak vagyunk m egfeledkezni —, hogy ta n u lóink velünk, nevelőkkel nemcsak egyenrangú felnőttek, hanem sajat szakm ájuknak, m unkaterületüknek tudói, akik m ellett az adott szakm ában éppen a mi tudásunk törpül el. Ki a m atem atikában, ki pedig a tekercse lésben szakem ber tehát. Így a ta n á r—diák kapcsolat sem m iféle szem ben állást nem fejezheti ki. Mégis hányszor kényszerítünk tanári tek in tély ü n k nél fogva tanulókat arra, hogy az osztály előtt, a táblánál oldjanak meg feladatokat; s ha ez nem sikerül, bizony, az illető úgy érzi, ,,leégett” . Szégyelli m agát. S ha az ilyen sikertelen szereplést még egy-két elm arasztaló m egjegyzés is kíséri, valóban lehetetlenné te ttü k a tanulót. K itűnő m un katársi kapcsolat kell ahhoz, hogy ne tanári parancs ,,szúrja ki” a tanulót, hanem önkéntes vállalásra épüljön az osztály előtti szereplés, m ert ebből, a hibából és tévedésből is, m indenki tanul. Negatív tényezőként kell em lítenünk a gépies tan ári m unkát, a jól rendszerező, logikus táblavázlat hiányát, am elyek általában nem az igény telen tanári m unka következm ényei, hanem m indenekelőtt a fáradtságé. F áradt persze a tanuló is, hiszen ő is m ásodik m űszakjában megy az isko lába, m int a tanár, tehát fokozottabb segítséget igényel. Ilyen lehet pl. a tárgyi koncentráció a tananyagon belül és a tantárgyak között, illetve a ta nulók m unkájával, a m unkájuk során szerzett ism eretekkel. A felnőtt ta nulóban felgyülem lett sokféle és gazdag élettapasztalat, tárgyism eret, tu dásanyag m ár a tanuló sajátja, beépülve ism eretrendszerébe. M indezt nem figyelem be venni könnyelm űség lenne. De építeni a meglévő ism eretekre, nyilván segíti a tan ári m unkát is. M inden felnőtt elsősorban praktikus is m eretekre törekszik. S ha azt látja, hogy az eddig m egszerzett tudása, a m unkája során kialakult bizonyos készsége hasznosítható iskolai m unká jában, s az m egint term ékenyítőén hat m indennapi m unkájára, nagyobb kedvvel tanul, jobban oda lehet kötni az iskolapadhoz, végső soron pedig jobban rá lehet nevelni a perm anens önm űvelésre. A m ódszerekről szólva hadd em lítsem a közm űvelődési intézm ények kel való aktív kapcsolatot. Iskolánkban hagyom ány a közös mozi-, szín ház- és képtárlátogatás. Azonban kevéssé szervezett vagy elszórt, elszige telt volta m iatt eddig nem leh etett elég hatékony. E tanévtől próbálkozunk először azzal, hogy a m indenkkori első évfolyam ot osztálykeretben, ta n í tási időben visszük el egy-egy képzőm űvészeti kiállítás m egtekintésére, ahol a tárlatvezető nemcsak a kiállított képeket m u tatja be, hanem általá ban arról is beszél, hogyan kell nézni egy festm ényt, szobrot, mi abban a művészi, m elyek a képzőm űvészet sajátos jegyei, kifejező eszközei. U gyan így visszük el a tanulókat a megyei könyvtárba is, ahol m indenekelőtt a könyvtár szolgáltatási rendszeréről kapnak részletes felvilágosítást. Az a célunk, hogy a tanulók rendszeres könyvtárlátogatók legyenek, s a könyv
85
tárról ne csak m int könyvkölcsönző intézm ényről tudjanak, hanem sok irányú. gazdag szolgáltatásával állandóan éljenek. A m ár em lített perm a nens önm űveléshez így kapják meg a tárgyi feltételeket is. Szeretnénk m egvalósítani azt is, hogy egy-egy színházi előadást és játékfilm et lehetőleg közösen nézne meg egy-egv osztály (term észetesen ezt m ár a tanítási órán kívül), s az előadást irodalmi vagy osztályfőnöki órán m egvitatnánk. Ezzel az lenne az elsődleges célunk (az irodalm i ta n tervnek is megfelelően), hogy bizonyos film esztétikai ism ereteket sa já tít sanak el tanulóink, hogy m egism erjék és értsék a film sajátos form anyel vét; illetve a színházm űvészetet is értőbben szem léljék — hiszen csak így képzelhető el a kulturált színházlátogató közönség nevelése, M unkaprogram unkba tartozik a TIT rendezvényeinek állandó figye lemmel kísérése. A N yíregyházi Városi Tanács V. B. gondozásában m eg jelenő havi M űsorkalauzt a tanulm ányi felelősök által e lju tta tju k m inden osztályba, és a tantervi anyaghoz szorosan kapcsolódó előadásokra a szak tanárok külön is felhívják a figyelm et. M egszervezésre vár a M agyar R á dió és Televízió m űsorainak rendszeres figyelem m el kisérése, az ún. fi gyelőszolgálat kiépítése. M indezek a próbálkozások a kezdeti stádium ban vannak még az iskolánkban. T apasztalatokról tehát korai lenne beszélni. Az azonban biztos, hogy ha tanulóinkat bekapcsoljuk a közművelődés áram körébe, több lehetőséget biztosítunk nekik az ism eretszerzéshez. S ha esetenként a szorosan vett iskolai tananyag nem is olyan vonzó, mégis m egm arad a tanuló a más oldalról beszerezhető ism eretekért, am elyeknek a birtokában jobban el tud igazodni a világ dolgaiban, tisztábban látja a m űvészeti alkotások értékeit és szépségeit, több lehetősége nyílik szem é lyisége kibontakoztatására. S ha kis m értékben is, de ezek a m ódszerek is közrejátszhatnak m ajd abban, hogy m egtartsuk az iskolában a tanulóin kat, csökkentsük a lemorzsolódást.
86
ÁDÁM IMRE:
Gondolatok Nyíregyháza megyeszékhellyé yálásának százéves évfordulóján Rövid idő telt el azóta, hogy N yíregyháza évfordulót ünnepelt: az örökváltság kivívásának 150. évfordulóját. 1976-ban ism ét m egem lékezésre ké szült a város: m egyeszékhellyé válásának centenárium ára. M agyarországon sok olyan település van, am ely gazdag m últtal, jeles történelm i hagyom ányokkal dicsekedhet. íme, csak a közeli N yírbogdány is nem rég ünnepelte fennállásának 750 éves évfordulóját, Szolnok városa pedig éppen 1975-ben volt 900 éves. B árkiben felvetődhet teh á t: van-e oka -joga Szabolcs-Szatm ár székhelyének ezeket a — történelm i távolságok kal m érve — jelentéktelennek tűnő évfordulókat ünnepelni. Nem szerény telenség-e vajon ezekre az esem ényekre tudom ányos ülésszakkal, tan u l m ányokkal, várostörténeti kutatásokkal em lékezni, kulturális program ok kal készülni. A választ m eghatározza, hogy a kérdést éppen a m egem léke ző tette fel. S a válasz: okunk is, jogunk is van az ünneplésre, és szerény telenek sem vagyunk. A történelm i tények nem állíthatók kronológiai é r tékrendbe, legfeljebb kronológiai sorrendbe. É rtéküket az határozza meg, hogy hasznosak voltak-e vagy sem, az adott időben volt-e progresszív ta r talm uk, szolgálták-e a haladást, a fejlődést. 1945 fényét nem hom ályosítja el, hogy a felszabadulás esem ényeiről mindössze három évtized választ el bennünket. N yíregyháza szám ára az újratelepítés, az örökváltság, a m egyeszék helyi rang megszerzése és a felszabadulás m eghatározó jelentőségű tö rté nelm i esem ények voltak: nem csak a város történetének fontos állomásai, hanem jelenünk előzményei is. Ezért érdem es — és ezért kötelességünk — m egállni az évfordulóknál, ezért kell em lékeznünk. 1. N y í r e g y h á z a 1876 előtt. A város legkorábbi tö rté n e téről nem szólok: Ném eth P é ter és Mező A ndrás A régi N yíregyháza című könyve ezzel a korral igényesen és részletesen foglalkozik. 1753-ig, N yír egyháza újratelepítéséig egy viszontagságos falu élete, sorsa táru l elénk, am elynek lélekszám a a XVII. században és a XVIII. században a század közepéig inkább csökkent, m int növekedett volna, és am elynek jelentősé ge sem m ivel sem volt nagyobb, m int a környező falvaké. Mező A ndrás következtetései szerint az újratelepítés előtt közvetlenül, tehát 1752-ben körülbelül 590 lakója volt N yíregyházának.
87
A település fejlődésében alapvető fordulatot hozott 1753. Ekkor ugyanis a község és nagy kiterjedésű h atára egy részének birtokosa, gróf K árolyi Ferenc — m iután m ár 1752-ben is folyam odott, de akkor hiába — engedélyt kapott N yíregyháza benépesítésére. Még abban az évben elin dulnak a letelepedők, elsősorban M ezőberényböl, Békéscsabáról, Oroshá záról és Szarvasról való tótok. M integy 300 család választott N yíregyházán és környékén új hazát, m ajd m iután K árolyi Ferenc m egállapodott a m á sik birtokossal, további 140 felvidéki tót család is ide költözött. Ennek eredm ényeképpen az 1754-es összeírás m ár 2485 lakost talált N yíregyhá zán, az alábbi m egoszlásban: gazda 561 feleség 523 fiú 798 leány 561 cseléd ■ 42 Az összeírás adataiból kitűnik, hogy a letelepülők úgyszólván kizáró lag a m ezőgazdaságban dolgoztak, am i érth ető is: K árolyi Ferenc célja ép pen az volt, hogy a nagy kiterjedésű h a tá r m egm űveléséhez m unkaerőt biztosítson. M agyarországon az első hivatalos népszám lálás 30 évvel később, 1784 — 1787-ben volt. Eszerint az összeírás szerint N yíregyházán 7163 fő élt. A foglalkozás szerinti megoszlás a következő volt: pap nemes tisztviselő polgár
4 60
paraszt polgár és paraszt örököse zsellér 77 212 egyéb szabadságolt katona 6 1235 sarjadék —
628 574 780
Ezek a statisztikai adatok m ár sokat elárulnak N yíregyháza fejlődé séről. M indenekelőtt feltűnően m agas — és a korabeli viszonyokhoz m ér ten szokatlanul gyors — a lélekszám -em elkedés. 3 évtized alatt a lakosság száma 188.2 százalékkal em elkedett, teh á t csaknem m eghárom szorozódott. A hasonló nagyságú alföldi városokhoz m érten jelentős polgári réteggel rendelkezik. Az akkor néhány száz lakossal nagyobb népességű M ezőtúron pl. m indössze 10 polgárt szám oltak. Igaz, ez a polgári népesség elenyésző a dunántúli városokéhoz képest, hiszen a csak 2472 lakosú Szom bathelyen ugyanakkor 272 polgár élt. A gyors népességnövekelés egyik fontos eredm énye, hogy éppen ezek ben az években kapja meg N yíregyháza a városi rangot: II. József 1786. novem ber 23-i rendelete N yíregyházát örök időkre városnak nyilvánítja, s évenként négy ízben v á sártartá sra is felhatalm azza. A kilályi leirat k ih ir
88
detésére egy év m úlva k erü lt sor. Ezzel m agyarázható, hogy a népszám lá lás összesítése még községként ta rtja számon a települést. A következő ötödfél évtized alatt a népesség növekedésének ütem e csaknem változatlan. 1830-ban a lakosság száma 16 648 fő, ami 132 száza lékos lélekszám -gyarapodást jelent. L átható tehát, hogy az egyébként nem különösebben kedvező fekvésű városnak m ár ekkor figyelem re m éltó szí vó hatása volt. Az okokat keresve elég C servenyák László: N yíregyháza örökváltsága cím ű m unkájára hivatkoznunk. K árolyi Ferenc az ú jratele pítéskor a betelepülőknek igen kedvező feltételeket szabott. M entesültek az úrbéri terh ek alól, csak adót kellett fizetniük; polgári ügyeikben a köz ségi bíró és a tanács ítélkezett, s csak főbenjáró bűnök esetében vagy fel lebbezéskor kerültek az úriszék elé. A tanács szokatlanul szeles jogkörrel rendelkezett, s a lakosság a földesúr védelm ét élvezte több tekintetben. M indez rendkívüli erővel vonzotta azokat a jobbágyokat, akik többszörös terh ek alatt nyögtek, s akiknek helyzetén az 1767-es úrbéri rendelet sem kö n n y ített lényegesen. A XIX. század elejere teh át a város m egerősödött. Ez tette lehetővé, hogy lakói m ár 1802-ben m egpróbálkoztak az örökváltság kivívásával, am i 1803-ban részlegesen ugyan, de sik erü lt: a város eszmei felét birtoko ló D essewffy örökösökkel m egegyezve 320 000 rénes fo rin té rt m egváltot ták m agukat. K ét évtizedes eredm énytelen próbálkozás után 1824-ben vég re létrejö tt a m egállapodás a Károlyi családdal is. Ezzel N yíregyháza la kossága végérvényesen m egváltotta m agát a földesúri terhektől. Az előz m ények felvázolása nem nélkülözhet m ég egy fontos eredm ényt: a „sza bad és privilegizált” városi cím elnyerését 1837-ben, amely tulajdonkép pen a város nemessége, illetve a várm egye ellen fo lytatott harc befejezé sét és eredm ényét jelentette. Úgy hiszem, ez a csaknem vázlatszerű felsorolás is elegendő m agyará zatot ad a város gyors növekedésére. 1830— 1860 között a város népessé gének növekedése lelassult. 30 év alatt a gyarapodás mindössze 839 fő, te hát 1830-at alapul véve 5 százalékos, és 40 év alatt, teh át az 1870-es népszám lálásig is csak 31,5 százalékos. Ennek m agyarázata kézenfekvő. Az újratelepítés és az örökváltság az itt élők szám ára olyan viszonylagos jólé te t és biztonságot nyújtott, am elyért a jobbágyságnak az ország távolabbi területeiről is érdem es volt idevándorolni. Az 1848-as polgári forradalom eredm ényeképpen országszerte m egindult a jobbágyság felszabadítása, a polgári átalakulás. A szabadságharc bukását követő önkényuralom idején az országon belüli tömeges népmozgás is lelassult, csaknem teljesen m eg állt. Mindez kiegyenlítőleg hato tt a városok, köztük N yíregyháza életére, fejlődésére is. 2. A m e g y e s z é k h e l l y é v á l á s e l ő z m é n y e i és e s e m é n y e i . A gyors lélekszám -növekedés következtében N yíregyháza m ár a XIX, század elejére a várm egye legnagyobb városává em elkedett.
89
Az 1870-es népszám lálás idején a lakosság száma 21 896 fő. U gyanakkor a m egye székhelyén. Nagykállóban m indössze 5835 em ber élt, s a gyarapodás az ezt megelőző 23 év alatt 1000 fő volt. K étségtelenül hozzájárult a város szerepének növekedéséhez a vasút építés kedvező fogadtatása is Nyíregyháza tanácsa részéről. 1849-ben az ország vasúthálózata 178 km volt. Az abszolutizm us alatt, teh át 1866-ig az országos hálózat 2000 km -rel növekedett. 1867 után a növekedés roha mossá vált: 1870— 1873 között például nem kevesebb, m int három és fél ezer kilom éternyi vasútvonal épült hazánkban. Előnyhöz az a város jutott, am elyik korán felism erte a vasútépítés gazdasági jelentőségét. N yíregyhá za polgárai vállalták a vasútépítéssel járó áldozatot. Lukács Ödön így ír erről: ,,Ezen év m árcius 14-ik napjáról Bécsből keltezve Gr. A ndrássy György és Zsedényi E duárd által aláírva egy felhívás in téztetett a város képviseletéhez, m elyben közöltetvén a várossal a czélba v ett Tisza vidéki vasút vonal tervezete, felhivatik a város közönsége, adjon nyilatkozatot afelől, hogy ezen vaspálya vonal építésére, ha egy társu lat alakuland. s a legfelsőbb engedélyt m egnyerendi, a vasutat m ikép s m ennyiben kívánná tettleg pártolni és pedig a m érnöki felm éréshez előirányzott 30 000 fo rin t hoz m ily részben kívánna járulni? A szükséges földterületnek k isajátítá sát m ennyiben lenne hajlandó könnyíteni?” A tanácsülés a vasútépítést m egszavazta, s hozzájárulásként 3000 forintot ajánlott fel. Az első szerel vény 1858-ban érkezett meg N yíregyházára. Az iparosodás első jelei is jelentkeznek ezekben az években. 1842-ben dörzsgyufa-gyár épült. 1866-ban elkészült az első gőzmalom, három év m úlva pedig Jéger József gőz-olajütőt létesített, aki korábban gazdasági gépgyárat is alapított a városban. Közben Nagykálló viharos m egyegyűlések színtere, ahol egyre gyakrabban vetődik fel a m egyeszékhely áthelye zésének a kérdése. 1866-ban a többség Nyíregyháza m ellett szavaz, de a kisebbségben m aradottak ezt m egfellebbezik. 1868-ban, m ajd 1870-ben ú j ra szóba kerül, kevés eredm énnyel. A m egyeszékhellyel kapcsolatos helyi küzdelm ek időben egybeesnek a kiegyezéssel és az azt követő évek esem ényeivel. A kiegyezés után a m a gyar uralkodó osztálynak olyan állam szervezetet kellett kiépítenie, amely elősegíti a kapitalizm us kialakulását és m egszilárdulását. Az uralm on lévő A ndrássy korm ány egyik fontos feladata a közigazgatás és az igazságszol gáltatás átszervezése volt. Az 1869. évi IV. törvénycikk különválasztotta a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, m ajd a polgári perren d tartás lét rehozta a m odern bírói szervezetet is. Ezeknek eredm énye, hogy 1871-ben az országgyűlési 25-ös bizottm ány az egyik törvényszék helyéül N yíregy házát jelölte meg. 1872. augusztus 17-én a törvényszék m egkezdte m unká ját. U gyancsak ennek az átszervezésnek az eredm énye, hogy 1875-ben közjegyzőséget szerveznek a városban.
90
A m egyeszékhely áthelyezése is végső soron a közigazgatás átszerve zésének következm énye volt. Az 1876. évi X X X III. te. az eddig várm egyei rendszerbe nem tartozó kun, jász és hajdú területeket, valam int a székely és szász népeket is beosztotta a m egyerendszerbe. Ezzel együtt vált N yír egyháza Szabolcs m egye székhelyévé. Az országgyűlés a m egyeszékhely áthelyezését 1876. június 12-én fogadta el. Mindez term észetesen nem csökkenti a m egyeszékhellyé válás jelentőségét. Egy kivételesen gyors ütem ben fejlődő, felem elkedéséért energikusan küzdő város kapott m egyeszékhelyi rangot. 3. A megyeszékhellyé válás hatása. K étségtelen, hogy a m egyeszékhellyé válás sokkal kevésbé volt a város lakóinak, veze tőinek történelm i értékű tette, m int például az örökváltság kivívása. Sőt: a lakosság sem fogadta egyértelm ű lelkesedéssel, különösen nem az ide költöző hivatalnoksereget. N yíregyháza történetének, fejlődésének alaku lására azonban az a tény, hogy m egyeszékhellyé lett, sorsdöntő hatással volt az elm últ száz évben. A ma kilencvenezres nagyváros jelenlegi for m áját, nagyságát, a m egye és az ország gazdasági életében betöltött szere pét többek között annak köszönheti, hogy Szabolcs-Szatm ár m egye szék helye, m int ahogyan így igaz ez bárm elyik m egyeszékhely esetében. Elég egy pillantást vetnünk a statisztikákra: a legroham osabban azok a városok fejlődtek, am elyek m egyeszékhely szerepet is betöltötték, és term észetesen azok, am elyek a felszabadulás u tán az iparban jelentősebb szerephez ju to t tak (D unaújváros, K azincbarcika stb.). U gyanakkor több város, m ely a századfordulón nagy városnak szám ított, alig növekedett. H ódm ezővásár hely lakossága pl. ugyanannyi m int 1930-ban volt; M ezőtúrnak annyi la kója van, m int a századfordulón, K isújszállásnak szintén, Makó, T úrkeve pedig — lélekszám út tekintve — kisebb, m int 75 évvel ezelőtt. Mi biztosította a m egyeszékhelyek gyorsabb fejlődését? M indenekelőtt az, hogy a m egye út- és vasúthálózata term észetszerűleg úgy alakult ki, hogy középpontjában a m egyeszékhely állt. A m egközelíthetőség, a közle kedés fejlettsége a népesség szám ának alakulására m indenkor döntően hatott. így volt ez N yíregyháza esetében is. A m egyei feladatok ellátására egy sor közintézm ény jö tt létre. Elég m egem lítenünk N yíregyházán az 1890-ben épült igazságügyi palotát és a m egyei tanács épületét, m ely A lpár Ignác tervei alapján készült 1892-ben. M egnyílt a színház is 1894-ben, m ajd egy év m úlva felépült a Korona szál ló. 1897-ben villanyt kap a város, 1898-ban m egkezdődik a gyógyitő m un ka a 288 ágyas m egyei kórházban. Az intézm ényhálózat fejlődésének állo m ásait napjainkig sorolhatnánk, de ez a dolgozat nem kíván várostörténe tet adni. Az iparosodás, az iskolahálózat kialakulása és mai helyzete, a je lenlegi nagyvárosi kép egyaránt annak a centrális helyzetnek a következ ménye, am elyet N yíregyháza Szabolcs-Szatm ár m egyében betölt. S mint ahogyan 1876-ban a m egyeszékhely áthelyezésében annak a fejlődésnek
91
az elism erése fogalm azódott meg, am elyet a város az újratelepítés óta ad dig elért, ugyanúgy tudom ásul kell vennünk, hogy a jelenünkhöz elvezető út rajza a város m egyeszékhely voltával együtt ad teljes egészet.
92
P Á LL G ÉZA:
Rákóczi-jubiíeum megyénkben Ez év m árciusában ünnepeltük Rákóczi Ferenc születésének 300. év fordulóját. A jubileum m éltó m egünneplésének előkészítésére a legtöbb kuruckori em léket őrző és a hagyom ányokat ápoló V aján még 1973-ban em lékbizottság alakult. Kidolgozták az 1976 végéig tartó változatos progra mot, am elyben tudom ányos konferenciák, állandó és vándorkiállítások, író-olvasó találkozók, középiskolák, szakm unkástanulók és főiskolások szá m ára kiírt pályázatok, em léktúrák kaptak helyet. Term észetesen az ünnep ségek egyik központi helye Vaja volt, a Vay Ádám M úzeum, de a külön böző rendezvényekből kivette részét a m egyeszékhely és több nagyközség is. A Rákóczi-jubileum , csak úgy, m int más nem zeti és nem zetközi ünne pünk az egész társadalom ünnepe. Az emlékezés, a tiszteletadás, a tudo m ányos—történ eti és h elytörténeti kutatások eredm ényeinek szám bavéte le és népszerűsítése m ellett nagy nevelési lehetőségeket tarto g ato tt és ta r togat a jubileum , hogy a m arxista történelem szem lélet alapján erősítsük a fiatal nem zedék tisztánlátását, való történelm i értékeink becsülését, for málódó szocialista hazafiságukat. Nem csak a jubileum ürügyén van szük ség erre, hanem m inden nap és órában, legyen szó a tanítási órán, vagy azon kívül történelm ünkről, irodalm unkról, képzőm űvészetünkről, zenei kincsünkről, a nép által m áig m egőrzött szájhagyom ányokról, a helyi ne vezetességekhez fűződő hiedelm ekről, m esékről. Jó k e re tet adott az öntevékenység kibontakoztatására az országos gyűjtőm unka, am elyet a vajai m úzeum kezdem ényezett. Az ország vala m ennyi települését m egkeresték levélben, hogy meg tu d ják hány utca, tér, intézm ény, úttörőcsapat viseli a fejedelem , vagy vezérei nevét. Az óriási m ennyiségű anyag feldolgozását a vajai m úzeum ez év végéig szeretné el végezni. A nnyi azonban m áris tény, hogy az ország utcáinak, tereinek 45 — 50 százaléka Rákóczi fejedelem és vezéreinek nevét viseli. Ilyen nevet visel még az országban 104 term előszövetkezet és 400 úttörőcsapat. De nem csupán ezt a célt szolgálja a kuruckort felölelő gyűjtőm unka, hanem az egyes helyeken tovább élő hagyom ányok felszínrehozatalát is. Az em lékbizottság pályázati felhívásában arra kérte a tanulókat, hogy gyűjtsék össze, m ilyen dalt, tö rténetet, szólást és m esét őriz a szájhagyo m ány Rákóczi Ferencről, vezéreiről és a kurucokról, am ely a község, a város egy-egy határrészéhez vagy más fennm aradt em lékéhez fűződik. Ö sszegyűjtésre várt, m ilyen tárgyakat, em lékeket ta rt számon a község la-
93
kossága, am elyek Rákóczi, vezérei és a kurucok em lékét őrzik. A pályázat ugyan középiskolák, szakközépiskolák és szakm unkásta nuló intézetek fiataljainak szólt, egyéni vagy csoportos m unkákra, — úgy tu djuk az általános iskolák tanulóinak ügyes gyűjtéseit sem u tasította viszsza az em lékbizottság. Hisz a cél az, hogy m inél több iskola, m inél több fia tal vegyen részt öntevékenyen a gyűjtőm unkában, és pályázatra, vagy csu pán házi használatra, újabb értékes dokum entum okkal, tárgyi és szellemi értékekkel gazdagítsa e korról a ma em berének tudását. Történelm i, helytörténeti dolgozatok m egírására ösztönözte az em lékbizottság és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tudom ányos diák köri tanácsa a főiskolai hallgatókat, am elyben Rákóczi-kori em lékhelyeket, történelm i szem élyiségeket és hagyom ányokat lehetett feldolgozni. A pá lyázaton az ország valam ennyi felsőoktatási intézm ényének hallgatója részt vehetett, egyéni vagy csoportos pályam unkákkal. A Rákóczi-kori em lékhelyek valóságos „m ekkája” Vaja — az iskolák érdeklődése is m egerősítette ezt a feltevést —-, ahol többek között kuruc tém ájú szobor, festm énykiállításban és a néphagyom ányokat bem utató ki állításban gyönyörködhettek az érdeklődők. író-olvasó találkozót is szer veztek Vaján, Tunyogm atolcson, N agyecseden és a nyíregyházi Zrínyi Ilo na G im názium ban az „így élt Vak B ottyán” cím ű könyv írójával, Várkonyi Ágnessel. 1976 áprilisában a legifjabbak találkozásának színhelye volt Vaja, az úttörőelnökség és az „Ő rsvezető” című lap pályázatának n y e r tesei ideseregletlek, hogy az úttörőcsapatok zászlajára itt üssék rá a nagy fejedelem eredeti pecsétnyom óját, m elyet 1964-ben tokaji halászok a Ti szából fogtak ki és m en tették m eg az utókornak. A nyíregyházi Jósa And rás M úzeum tulajdonában lévő bronzpecsétnyom ó felhasználásával alkal mi postabélyegzésre is sor k erü lt az esem ény alkalm ából. A rádió is részt v ett az úttörők m űsorában, közvetítést adott a vajai jubileum i esem ényről. Rendezvényben, színes esem ényekben aligha volt hiány ■ — m egyeszerte. Az igazi m élyszántás — a m indennapok hazafiságának és haladó nem zeti hagyom ányaink ápolásának sok-sok erőfeszítést, gondosságot, ö t letességet, fogékonyságot kívánó nevelési m unkája azonban az iskolák nevelőire vár. ő k érlelhetik a gondolatokat, ism ereteket, élm ényeket, é r zéseket cselekvő m agatartássá a felnövekvő nem zedékben. E rről aligha szabad elfeledkezni a R ákóczi-jubileum igen gazdag és vonzó program já nak ism eretében sem.
94
GORBEDI MIKLÓS:
Adalékok Tiszaiük helytörténetének kutatásához
Községem tö rté n eté t kutatv a ju to tt tudom ásom ra, hogy a V irginia-kódexet a tiszalöki plébánián találták meg. K om árom y Lajos és K irály Pál nyom tatásban is m egjelentette. Szerettem volna többet tudni e régi nyelv emlékről, m egpróbáltam összefoglalni m indazt, am it a Tiszalökön talált kódexről fellelhettem . 1. A V i r g i n i a - k ó d e x m últjáról keveset tudunk. A XVI. szá zad első negyede tájá n írhatták. A Pozsonyi Clarissza apácák birtokában volt. Itt őrizték a XVII. század egy részében, am it a 139. lapon lévő epistolának újabbkori írása bizonyít, s valószínű itt is k ö tteth ették be. A rra ta lálunk m agyarázatot, hogy a kódex hogyan k e rü lh e te tt Pozsonyba, de hogy Tiszalökre m ikor és hogyan ju to tt, máig sem bizonyított. Az viszont tény, hogy a kódexet 1844-ben Tiszalökön találták meg. A tiszalöki plébánia tu lajdona a negyedrétű. két rézkapcsos, bőrkötésű 150 lapból álló kem ény papírra, új gót betűkkel írt régi m agyar kézirat. T áblájának belső lapjára későbbi kéz a következőt írta : „Sorores Conventus Posoniensis de Veteri buda. Ebben az kőnivban van sz. Ferencz A tiánk Élete.” A kódex további sorsáról a M agyar Nyelv XVI. 1920. 7— 10. szám á ból tájékozódtam . Szily Kálm án „A V irginia-kódex” cím ű tanulm ányában leírja, hogy a M agyar Tudós T ársaságnak 1844. decem ber 23-án tarto tt nagygyűlésén D öbrentei Gábor, a N yelvem lék szerkesztője beszám olt egy a tiszalöki plébániáról hozzá beküldött kódexről. D öbrentei ism ertette a könyv rövid tartalm át, m ajd — ahogyan Szily írja —- „az ő facsaros stí lusával így foly tatta: A dta volna bé’ a m. tud. társaság kezeltetése alá a tiszalöki plébános, igen illet volna ennek l ö k i - k ó d e x nevet adnunk, de m ivel őt az országos gyűjtés híre sem m ozdítá meg, hanem igen tisz telt em lékezetű gróf Dessew ffy Józsefünk leánya, gróf D essewffy V irginia eszközölte fivére gróf D essewffy Emil által kezemhez, kereszteljük kérem közösen e nyelvem léket V irginia-kódexének.” A nagygyűlés a javaslatot elfogadta, s így lett a tiszalöki kódexből V irginia-kódex. N yom tatásban 1874-ben jelent meg. A sajtó alá rendezők Kom árom y Lajos és K irály Pál. A N yelvem léktár III. kötetében m egjelent szöveg elő szavában azt írják, hogy 1844 óta a kódex az A kadém ia könyvtárában van. Szily Kálm án viszont azt állítja, hogy D öbrentei 1845-ben betűről-betűre lem ásoltatta G yurikovics Istvánnal és 1846 áprilisában visszaküldte a ti szalöki plébániára. Szerencsénkre Simon A ndrás tiszalöki plébános 1851ben elküldte az egri érsekséghez. B artakovics Béla egri érsek 1851. szep
95
tem ber 24-én az A kadém iának ajándékozta. A valóságban teh á t ez időtől van az Akadém ia könyvtárában. A V irginia-kódex helyesírása különös. M erőben különbözik a XVI. század elején írt kódexek helyesírásától (kezdesek, elene, meg bántotál, alazad, irgalm asag stb.). A többi kódexben is számos példa van a kettős, il letve hosszú m ássalhangzóknak egy betűvel való írására, de olyan töm ege sen egy kódexünkben sem fordul elő a m ássalhangzók rövidítése, m int eb ben (abol, adig, gondal, atam , bántotam , engete, fogatam , stb.). Sorolhat nám továbbra is a példákat, de a fenti szavak is jól érzékeltetik, hogy a V irginia-kódex írója a tőszók hosszú m ássalhangzóit rendszeresen m egrö vidíti. A kódex fent idézett helyesírása nagyon hasonlít a Felvidék (Trencsen. Sáros megye) m agyarjainak kiejtéséhez. Látnivaló tehát, hogy a helyesírásból nem állap íth atju k meg egész határozottan, hogy a V irginia-kódex írója hová való volt. K önnyebb a m egállapítása ar.nak, hogy kiknek a szám ára készült. Nem fogadható el a Pallas-lexikon állítása, hogy ,,Clarissza-apácák szám ára készítette egy Ferenczrendi szerzetes.” Maga a kódex szövege cáfolja ezt meg. Szily K ál m án 1920-ban hangoztatta, hogy a V irginia-kódex nem készülhetett feren ces apácák szám ára. Ö a Sim or-kódexszel párhuzam os szövegegységekre hivatkozik. Érvelésének helyes voltát erősíti meg a forrásnyom ozás is, de a kódexből vett belső érvvel is bizonyítható, hogy a Virginia-kódex nem készülhetett K larissza-apácák szám ára. A V irginia-kódex m ódosított szövege m egfelel a Domonkos-apácák szabályzatának. A m agyar fordító, aki nagyon aprólékos gonddal próbálja összeegyeztetni a Regula m onacharum szabályzatát az illető apácák szoká saival, biztosan m egváltoztatta volna a ruházat színére vonatkozó helyeket is, ha nem vág össze az illető apácaszerzet ruházatával. A fordító viszont hűségesen követi a latin eredetit, se el nem hagyja a részleteket, se nem változtat a szövegen. Valószínű, hogy azért, m ert a ruházat színe egyezett azoknak az apácáknak a ruhájával, kiknek részére dolgozott. A m agyar középkorban a ciszterci és a Dom onkos-apácák ruházata volt fehér és feke te színű darabokból. A ciszterci apácákra nem gondolhatunk, m ert azok nak apátnö volt a fejedelem asszony címe. A D om onkos-apácáknál állt priusszá a kolostor élén. M aradnak tehát a Dom onkos-apácák, akikre egyéb körülm ények is utalnak. A negyedrétnyi ívekre írt kódex külső alakja is hasonlít a nyulakszigetbeli apácák részére Ráskai Lea korában készült kó dexek alakjára. Ezenkívül a m argitszigeti Dom onkos-apácák felé irányította a figyel m et a kódexnek a ferences eredetű Sim or-kódexszel való kapcsolata is. Az óbudai K larissza-apácák részére készült töredékes Sim or-kódex szövege azonos a V irginia-kódex Ferenc-legendájának m egfelelő helyével. Mind a két kódex egy közös alapszöveg, egymástól független m ásolatának látszik. A V irginia-kódex Ferenc legendáját teh át ferences eredetű kódexből m á-
96
solták. A K larissza- és Dom onkos-apácák érintkező pontja Óbuda és N yulak-szigete. A két kolostor lakói — feltehetően — egym ásnak m ásolásra kölcsönadták kéziratos m agyar könyveiket. A fenti körülm ényeket, és itt nem közölt adatokat figyelem be véve m egállapítható tehát, hogy a V irginia-kódex a m argitszigeti Dom onkos apácák használatára készült, s csak a XVII. szazadban ju th a to tt u Pozsony ban letelepedett óbudai K larissza-apácák birtokába. Ügy gondolom nem érdektelen a V irginia-kódex Ferenc legendáinak vizsgálata sem. A nnál is inkább, m ert a kódex elején és végén lévő néhány levél kivételével csupa Assziszi Szt. Ferencre és első társaira vonatkozó iratot tartalm az. Ahhoz nem fér kétség, hogy nyelvem lékeink túlnyom ó része fordítás. Ha tehát tökéletesen meg a k a rju k érteni, akkor a legfontosabb, hogy is m erjük azokat a szövegeket, am elyeken a fordítások alapszanak. A V irgi nia-kódex esetében ez igen nehéz. Nem tisztázott, hogy a V irginia-kódex írója m ár m agyar szövegből alkotott, vagy maga fordította azokat latin eredetiből. Az valószínűnek látszik, hogy az elején és végén lévő. nem Szt. Ferencre vonatkozó pár lap is ugyanattól ered, aki a jóval hosszabb közép ső részt írta. Ügy tűnik, hogy a másoló (fordító?) több helyről is szedeget hette a könyv tartalm át. A kódex 113. lapja nem az eredeti szerző műve. Ez egy későbbi írású lap. m ely nem csak a betűk alakjával, hanem a hosszú m agánhangzók éke zetével is elárulja jóval későbbi eredetét. Érdem es lenne tisztázni az Ehrenfeld és V irginia-kódex közös forrásának kérdését. M integy nyolc feje zetre rúg a közös forráson alapuló helyek száma. Ez a V irginia-kódex Szt. Ferencről szóló T ractusának m ajdnem a felét teszi ki és ez az egész kó dexnek is több m int egyharm ada. Nem m ellékes m egem líteni azt sem, hogy a V irginia-kódexnek a Sim or-töredékkel közös a 64. laptól a 72. la pig terjedő része. Ebből a 68— 72. lap közé eső darabja az E hrenfeld-kódexszel is párhuzam os. Ez az a rész tehát, ahol m ind a három kézirat szövegét egybe lehet vetni a közös forrással. Ez elsősorban a V irginia-kódex és az E hrenfeld-kódex esetében lehet nagyon érdekes. U gyanis a párhuzam os helyek szövege más fordítást n y ú jt a V irginia-kódexben, m int a sokkal ré gebbi nyelvezetű és az eredetijéhez jobban ragaszkodó E hrenfeld-kódexben. Ez utóbbinak szövege nehézkesebb, esetlenebb. Az még feltáratlan, hogy a V irginia-kódex szerkezetileg összefüggő részeit a kódex írója forrásokból átvette, vagy a kódex m egrendelőjének kívánságára ..összeollózta.” Nem já r könnyű úton az, aki többszázéves ho m ályról szeretné fellebbenteni a fátylat. Hosszú és türelm es kutató m un ka hozhat csak eredm ényt. A források tanulm ányozása és azok egybeveté se a V irginia-kódexszel szép és nemes feladat lenne. Nekem nem volt szándékom tudom ányos igényű m unka összeállitása.
97
Csupán m egpióbáltam összegezni — itt-o tt némi új gondolattal bővíteni — m indazt, am it erről a kódexről tudunk. Beleillett ez községem m últjának kutatásába és őszinte öröm re szolgálna, ha községünk fiatal szakem berei nek felébresztettem volna érdeklődését e régi nyelvem lék iránt.
98
BAR ÁCSI PÁL:
Úttörő történet i kutatás Szabolcs-Szatmárban
Az úttörőm ozgalom 1976-ban ünnepli 30. születésnapját. Az ünnepi készülődésnek m egannyi form ája közt kiem elkedő helyet foglalt el az a m unka, am ely az úttörőcsapatok három évtizedes tevékenységének k u ta tá sát tűzte ki célul. A kiem elkedő hely azért illeti meg e tevékenységet, m ert az úttörőm ozgalom egésze, m inden közössége, vezető szerve részt vesz ben ne. Az úttörőcsapatok tevékenysége nem kisebb jelentőségű, m int a külön böző szintű úttö rő tö rtén eti bizottságok m unkája. Maga a m unka, és annak eredm énye kiem elkedő szerepet tölt be a kö zösségek form álásában. És végül kiem elkedő jelentőségű, m ert elm aradása esetén olyan lehetőségeket szalasztunk el, m elyek m ár csak nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók. Itt arra gondolok, hogy ma még sok szem tanút, szereplőt lehet m egszólaltatni a csapatok m egalakulásának körülm ényei ről, az első táborozásokról, első akadályversenyekről, küzdelm ekről, sike rekről. Sok tárgyi em léket, oklevelet, okiratot g y ű jth e tü n k össze, m elyek az úttörőm ozgalom m egalakulásának, életének tárgyi bizonyítékaivá vál nak. A gyűjtő, kutató m unkának különösen két szem pontból van nag y je lentősége: 1. S z o c i a l i s t a n e v e l é s — k ö z ö s s é g i nevelés. A közösségek csak akkor képesek közvetítetni a társadalm i célkitűzéseket tagjaik szám ára, ha tek intélyük van a tagok előtt. M akarenko írja: ,,A ne velés lehetetlen erős közösségek nélkül, m ely tiszteli önön m éltóságát.” En nek a tiszteletnek kialakításához feltétlenül szükséges, hogy a ma úttörője m egism erje csapata m egalakulásának körülm ényeit, az elődök harcát, küz delm eit, m unkáját és nem utolsó sorban eredm ényeit. Azt hiszem, hogy az eddig különböző évfordulókon végzett k u tató m unka eredm ényeinek felhasználását nem tu d tu k m egfelelően nevelésünk szolgálatába állítani. Ennek bizonyítására egy példa: Az egyik úttörőcsapat tagjaival tö rté n t beszélgetéseink során kiderült, hogy közülük sokan nem tudták, hogy k itü n te te tt úttörőcsapatnak a tagjai. Azt pedig, senki sem tudta, hogy m iért kapták az elődök a nagy kitü n tetést! Ezért ta rtja a m e gyei elnökség elsődlegesnek a csapatok tö rtén etén ek m egközelítően hiteles leírását. E m unkák elkészítésének akkor van eredm énye, ha nem iratcsom ó lesz a csapatotthonban, vagy egy akta az irattárb an , hanem élő forrás. 2. Az úttö rő tö rtén eti kutatások során összegyűlt anyag lesz az alapja, annak a kiadványnak, m ely a m egye úttörőm ozgalm a legjelentősebb ese-
99
m ényeit, három évtizedes tö rté n eté t foglalja össze. E nnek a kiadványnak a m egjelenését 1976-ra tervezzük. Az előzetes tervek szerint a levéltári kutatások eredm ényein, a csapattörténetek feldolgozásán kívül az első úttörővezetők és úttörők visszaemlékezései is helyet kapnak a kiadványban. Az a vélem ényünk, hogy az úttörőm ozgalom tö rtén ete a szocialista nevelés tö rténetének szerves része. M egyénk úttörőm ozgalm a jelentős eredm é nyekkel já ru lt hozzá az országos sikerekhez. A kiadvány m egjelenése nem a három évtized történetének lezárását jelenti, inkább a kezdetét annak a m unkának, m ellyel a mozgalom mai helyzetének m egértését szeretnénk segíteni. A m egyeszékhelyen működő tanárképző főiskola növendékeinek szakdolgozatai, az úttörővezetők aka dém iájának záródolgozatai, és nem utolsó sorban az úttörővezetők és ú ttö rők további kutatóm unkája teszi teljessé e 30 év m unkájáról alkotott ké pet. A következőkben a beérkezett csapattörténeti pályázatokból néhány izgalmas epizódott m u ta tu n k be. A részletek a csapatok m egalakulásának esem ényeit idézik. Elsőnek a tiszavasvári 1167-es szám ú Ady Endre Ü ttörőcsapat tö rté netéből olvashatnak egy szakaszt. A tö rtén et írója Berkes József tan ár: 1948. szeptem ber 1-én a tanévnyitó ünnepségen ism erteti Mozga József ta n ár az úttörőm ozgalom célját a csapatszervezés beindulását. Ezzel veszi kezdetét csapatunk története. A m egalakulás lassan halad, valam ennyi kezdeti nehézséget le kell győzni. Görbedi Miklós tanár, a tiszalöki úttörőcsapat vezetője, egy fiú és egy leány egyenruhás őrssel jön át az egyik hosszú szünetben iskolánkba, hogy segítséget adjon a csapat m egszervezé séhez. Ú ttörői bem utatják m ilyen dalt, táncot, játékot tan u lta k a csapat ban. Beszélgetnek az úttölőéletről, hívják m aguk közé a tiszavasvári (ak kor büdszentm ihályi) 1. sz. iskola gyerekeit. M ég néhány alkalom m al szü lői értekezletre is áthozza az úttörőket. Hasonlóan segítette a környékbeli (tiszadobi, tiszadadai, tiszaladányi, prügyi) úttörőcsapatok m egalakulását. Ilyen előzm ények u tán jön létre az első csapatgyűlés, m ely rövid és dísz telen volt ugyan, de mégis jelentős. Bár nem h arsan t ott kürt, nem szólt úttörőinduló, nem em elték m agasra a csapatzászlót, — m ert nem volt — de mégis ünnepélyes és felejthetetlen volt ez a nap, m ert m egalakult 87 fővel a büdszentm ihályi Ady Endre Ü ttörőcsapat. Mozga József ta n á r a csapatvezető, egyben a fiú raj vezetője; K ollár A nna tanítónő a leány raj vezetője. A 43 fiú és 44 leány, akik részt v ettek ezen az alakuló ülésen, nem egyszerűen alapítói voltak a csapatnak, hanem ők alkották a csapat m agvát, bátrak, vállalkozószellem űek, egyben csapatunk első úttörői is. A penyigei 3267. sz. II. Rákóczi Ferenc Ú ttörőcsapatának történetéből azt a részletet m u ta tju k be, m elyben a csapat egyik alapító tagja, Szödényi Piroska em lékezik a csapat m egalakulásának körülm ényeire. A csa pat tö rté n eté t Csáthy M iklósné készítette. ,,Ú ttörőcsapatunk 1948-ban ala-
100
kult, a körülm ényeiről, szervezési m unkáiról nem tudok biztosat írni, mi vel akkor én 5. osztályos voltam"’ •— írja Szödényi Piroska. ,,A bban az év ben nem is lettem úttörő. 1949-ben az öreg tanító bácsink nyugdíjba m ent. s helyére az Ugrón házaspár jött. Ük komoly szervezési m unkát végeztek. Emlékszem jól az első találkozásunkra. Ugrón Tibor tanító a lakására hí vott bennünket. H atan voltunk, érdeklődni kezdett az iskolai élet felől. M egkérdezte azt is, tudunk e mozgalmi dalokat énekelni? Sajnos keveset tudtunk, hiszen a korábbi években egyházi irányítás alatt állt az iskola. Ök aztán az 1949 50-es tanév indulásakor m egkezdték az iskolai élet re form álását. Szem élyesen m entek el a szülőkhöz, beszélgettek az úttö rő mozgalom feladatáról, szerepéről. A kkoriban m inden újtól féltek az em be rek. A tanítóéknak komoly felvilágosító m unkát kellett végezniük. Ök kom m unisták voltak, kom m unista szellem ben dolgoztak, tanítottak, nevel tek. Az én szüléim ét is kétszer keresték fel Ugrón Tiborék. m ert édes anyám nem ak arta engedni, hogy úttörő legyek. Én viszont nagyon vágy tam. Ham arosan őrsvezető is lettem . A szüleim később belenyugodtak a változásba, m ert bátyám is tevékenykedett az ifjúsági szervezetben. EPOSZ, m ajd D IS Z -titkár volt, sokat vitatkozott szüleimm el, hogy m eg győzze őket a szocialista eszmékről. Ú ttörőéletünkre és m unkánkra a nagy fokú önállóság volt jellemző. H etenként kaptunk ..körlevelet” a központi szervektől, mely füzethez hasonlított, s annak m inden pontját elolvastuk, m egbeszéltük. A régi iskola udvarán volt egy öreg diófa, az alatt tartot tuk a m egbeszéléseket. Fiúk és lányok vegyesen alkottuk az őrsöt, de vol tak csak lány, és csak fiú őrsök is. Hogy m ilyen akciók voltak arra nem emlékszem, de m inden évben volt tanulm ányi verseny. Nyolcadik osztá lyos koromban én is kaptam egy é r m e t. . .” Befejezésül a nyírmihálydi 2829-es számú Ady Endre Úttörőcsapat történetéből Valigurszki Antalné feldolgozásában adunk közre egy rész letet: „Iskolánknál 1948. március 31-én készült jegyzőkönyv a következő ket tartalmazza: Úttörőmozgalom nincs megszervezve, de Ígéretet tettek, hogy még ez évben megszervezik az úttörőcsapatot. Bizalmas értekezlet volt ez, melyen jelen voltak Borbás Károly tanulmányi felügyelő, Temfli József igazgató, Hantzák Gáborné és Dancs Albert tanító. 1948. július ele jén összehívta Dancs Albert tanító a szülőket, és elmondta a mozgalom je lentőségét. Az iskolába nem jöttek be az asszonyok, kint az utcán az árok ba ültek, és úgy hallgatták végig, hogy az úttörőszervezetet a mi iskolánk ban is szeretnénk megalapítani. A szülők azt mondták, hogy már a gye rekeinket is el akarják vinni, bevagonérozzák, viszik őket követ törni! De voltak szülők akik már akkor is haladó gondolkodásúak voltak, és belátták, hogy a mozgalomban jó lesz a gyerekeik sorsa. Dancs Albert, aki jelenleg is iskolánk igazgatója, még 1948 nyarán továbbképzésen vett részt, ahol a mozgalmi munkáról, a feladatokról, az úttörők életéről tanácskoztak a ha ladó pedagógusok. Itt m egbízólevelet kapott, melyben azzal bízzák meg.
101
hogy az úttörőcsapat szervezésében közrem űködjön, és azt vezesse. A két csapat m egalakulása 1943 jú liusára tehető. Egy fiú és egy leány csapat alakult. A fiú csapat vezetője Dancs A lbert tanító, a csapat neve Körössy Csorna Sándor, a leány csapat vezetője: Hanezák Gáborné, a csapat neve pedig Bányai Júlia volt. M űködési engedélyt kértek, de a működési enge dély az irattárb an nem található meg. A jegyzőkönyv alapján a csapatok létszám a: 77 fő fiú és 27 fő leány. A csapat m ár ekkor részt vett a kong resszusi versenyen, m elyet az Országos Ú ttörő Elnökség 1947-ben hirde tett meg. s mely öt feladatot tartalm azott: kultúrm unka. sport, m űhely m unka, jó tanulás, sajtóverseny. 1948. június 24-én a pajtás család tagjai ból úttöi'ök lettek. A jegyzőkönyvek szerint m ár 1948-ban a felső-tiszai áradás rendbehozásához az úttörők pénzfelajánlással járu ltak hozzá.” A leírt részletek önm agukért beszélnek! Milyen szívesen hallgatnák ezeket a történeteket a mai kisdobosok és úttörők! A djuk meg nekik ezt a lehetőséget, születésnapi ajándékként.
102
DR. TÓTH LÁSZLÓ:
Az úttörőcsapatok nevei a nyíregyházi járásban
A M agyar Ú ttörők Szövetsége a M agyar Szocialista M unkáspárt ön kéntes gyerm ekszervezete, am elyet a M agyar K om m unista Ifjúsági Szö vetség vezet (Csapatvezetők könyve, Ifjúsági Lapkiadó V állalat Bp. 9). Ú t törőcsapat valam ely iskola úttörőiből és kisdobosaiból álló szervezeti egy ség (Magyar értelm ező kéziszótár 1437. old.). Az első úttörőcsapatok m ár 1945-ben m egalakultak. A mozgalom születésnapjának mégis 1946. június 2-át tartjuk, m ert e napon léptek a nyilvánosság elé (vö. Csapatvezetők könyve 6, 7; Rakó József: 25 úttörőév krónikája Bp. 1970. 4.). A nyíregyházi járás 78 úttörőcsapatában 17 262 úttörő és 1184 úttö rő vezető tevékenykedik (Járási Ú ttörő Elnökség statisztikai adatai, N yír egyháza 1974). Még többre tehető azoknak a száma, akik ism erik és figye lem m el kísérik a mozgalom m unkáját. M inden úttörőcsapatnak van szám a és névadója: 3 1 5 6. s z á m ú J ó z s e f A t t i l a Ú t t ö r ő c s a p a t Székely, 3 5 6 9. s z á m ú M e z ő I m r e Ú t t ö r ő c s a p a t Ramocsaháza, 1 1 1 0 8. s z á m ú K o s s u t h L a j o s Ú t t ö r ő c s a p a t N yírtét, 1 3 5 6. s z á m ú B e s s e n y e i G y ö r g y Ú t t ö r ő c s a p a t Tiszabercel, 2 9 0 1. s z á m ú Bessenyei György Ú t t ö r ő c s a p a t N yíribrony stb. M inden csapat a szám át kapta, névadóját m aga választotta. A név egyénítő fu n k cióját teljesíti. Ha a csapat szám át elhagyjuk, a névadó neve (Bessenyei György Ú ttörőcsapat) a legtöbb csapatnévben csak szűkíti az úttörőcsa patok körét, de az egyedet pontosan nem határozza meg. (Nem is határoz hatja meg, ha például csak a járásunkban tizenhárom Petőfi Sándor nevű úttörőcsapat van.) Az egyedítés, a m egkülönböztetés funkcióját valójában a csapatok száma látja el. Az biztos, hogy m inden csapatnak más a szá ma. Egy névadó azonban csak ritk á n kapcsolódik egy csapathoz. A mi já rásunkban hét ilyen van. E csapatok nevében a névadó neve akkor is biz tosítaná az egyedítést, a m egkülönböztetést, ha a csapatnak nem lenne kü lön száma. A m egyében (az országban) azonban előfordulhat még ugyan olyan nevű úttörőcsapat. V izsgáljuk meg az apagyi úttörőközösség nevét: 3 7 9 3. s z á m ú Z r í n y i I l o n a Ú t t ö r ő c s a p a t — A név két részre b o n th ató : az e g y e d í t ő r é s z r e , am ely a csapat szám ából és a névadó nevé ből áll (3793. szám ú Z rínyi Ilona), és a c s o p o r t n é v r e (Úttörőcsa pat), m ely u ta l az intézm ény funkciójára, típusára.
103
Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc több kiem elkedő alak já t választották névadóul: K o s s u t h L a j o s (1802—94) em lékét őrzi hét úttörőcsapat ne ve: Ibrány, K isfástanya, N yírtét, Paszab, Sényő, Tiszadada és V irányos ú t törőcsapata. P e t ő f i S á n d o r t (1823— 49) költészete és a fo rrad a lom ban betöltött szerepe alapján tizenhárom csapatban választották név adónak: Bcszterec, Demecser, Bashalom, Kék, Nyírbogdány, Oros, Oros— Nagyszállás, Oros—N yírjes, Rakamaz, Tiszavasvári—Szorgalm atos, Tiszatelek—K éttérköz, Tiszadob, Tiszadob—R ejetanya gyerm ekközösségében. Oroson három csapatnak is P etőfi a névadója. A két tanyai iskola a köz ponti iskola csapatának neve alapján vette fel a költő nevét. így já rta k el Tiszadobon is. (Ha nem lenne egy tucatnál is több Petőfi úttörőcsapat a járásban, a név egy helyre történő lokalizálása jól szolgálná az egyedítést m ás közösségek szám ára.) A polgári dem okrata forradalm ár, tö rtén etíró V a s v á r i P á l (1827— 49) a m árciusi fiatalok egyik vezetője volt. M egyénkben, Tiszabüdön született. Nevét viseli a nyírteleki, nyírtelek —görögszállási, nyírpazonyi, tím ári és a tiszavasvári Il-es iskola úttörőközössége. D a m j a n i c h J á n o s (1804—49) tábornok az aradi v é rta n ú k egyike. Em lékét őrizte meg nevében a Tiszadobi G yerm ekváros úttörőcsapata. G á b o r Á r o n (1810—49) a szabadságharc erdélyi hőse hetven ágyút öntött. N evét viseli a kótaji és a vencsellői iskola közössége. Rakovszki Sámuel (1902—71) ezredes, a szabadságharc honvédzászlóalj parancsnoka G áván született. A gávai úttörőcsapat névadójává választotta (3 16 1. s z á m ú Rakovszki ezredes Úttörőcsapat). Vas G e r e b e n a forradalom népszónóka, újságíró-agitátor, író és hírlapszerkesztő já rt Sza bolcsban, „ . . .a szentm ihályi D essew ffyek szolgálatában is á llt” (Margócsy József: M egyénk irodalm i hagyom ányai N yíregyháza 1971. 65). Ezt ugyan M argócsy József is m egkérdőjelezi. A tiszavasvári III-as iskolában névadójának választották. A r a n y J á n o s (1817—82) nem csak költé szetével, hanem szem élyével is részt vállalt a szabadságharcban. H árom csapat névadója lett: Kemecse, N yírjákó, K álm ánháza—Alsósima úttörőcsapatának. Az 1703— 11-i szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem , hadvezér és író I I . R á k ó c z i F e r e n c (1676— 1735) a m agyar történelem ki m agasló alakja. Em lékét őrzi és nevét viseli a baktalórántházi, nagyhalászi, tiszalöki és az újfehértói Il-es iskola csapata. Z r í n y i I l o n a (1643 — 1703) 1685—88-ban M unkács hős védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. N évadója lett a szabolcsi és az apagyi gyerm ekközösségnek. D ó z s a G y ö r g y (?— 1514) az 1514. évi m agyarországi parasztháború vezető je és hadvezére a névadója a nyírtelek —dózsaszőlői és a tiszavasvári— józsefházi úttörőközösségnek. Az 1437—39-i erdélyi parasztfelkelés legkie m elkedőbb vezetője B u d a i N a g y A n t a l (?— 1437) volt. Em lé-
104
két őrzi a nagycserkesz—halm osbokori és a n y írtelek —jakusbokori úttörőcsapat neve. A kom m unista mozgalom harcosa és m á rtírja H á m á n K a t ó (1884— 1936) névadója le tt a buji és a nyírtelek —varjúlaposi úttörőcsapat nak. S á g v á r i E n d r e (1913— 1944) a kom m unista ifjú mozgalom vezetője hét csapatnak a névadója: Balsa, K álm ánháza, N yírbogdány— G yártelep, N yírtelek—G yulatanya, N yírtura, N agyhalász—K ecskéstanya, Tiszatelek úttörőcsapatainak. A kom m unista író, internacionalista harcos és parancsnok Z a l k a M á t é (1896— 1937) m egyénkben, Matolcson született. N évadója lett a leveleki és az újfehértói IV-es iskola csapatának. M e z ő I m r e (1905—56) járásunkban, Ram ocsaházán született. A bu dapesti pártbizottság székházának vélelm ét vezetve 1956. novem ber 1-én halt hősi halált. A ram ocsaházi és a nagyhalász—hom oktanyai úttörőcsa pat névadójául választotta. Forradalm i költészete alapján le tt névadója hét közösségnek A d y E n d r e (1877— 1919) Bessenyőd, K álm ánháza—Nagylapos, Magy, Nap kor, N yírtelek—Belegrád, Tiszarád, Tiszavasvári I-es iskola csapatainak. J ó z s e f A t t i l a (1905— 1937) nevét a nyírkércsi, a székelyi és a vas m egyeri csapat viseli. Irodalm unk és m űvelődésünk nagy m egújítója B e s s e n y e i G y ö r g y (1747— 1811) Tiszabercelen született. Névadó ja a tiszaberceli és a nyíribronyi úttörőcsapatnak. A költő, hadvezér és politikus Z r í n y i M i k l ó s (1620—64) em lékét őrzi a kálm ánháza—ökörkúti, a nyírszőlősi és a tiszalök—újtelepi ú t törőcsapat neve. T e l e k i B l a n k a (1806— 62) a m agyar nőnevelés egyik lelkes, bátor ú ttörője volt és képviselője a nők m űvelődési egyenjo gúságának. Em lékét őrzi az újfehértói I-es iskola úttörőcsapatának a neve. J á s z a i M a r i (1850— 1926) az egyik legnagyobb m agyar drám ai szí nésznő névadója az újfehértói III-as iskola csapatának. G árdonyi Géza Egri csillagok cím ű regényének főhősét. D o b ó I s t v á n t választották névadónak Ibrány—N agytanyán, aki valóban élő szem ély volt — kb. 1500— 72 között élt — , 1552-ben m egszervezte és hő siesen vezette Eger védelm ét. A rany János közism ert m űve alapján lett névadója T o l d i M i k l ó s a nagycserkeszi és a tiszanagyfalui ú ttö rőcsapatnak. Georgij Dimitrov (1882— 1949) a bolgár és a nemzetközi kom m unista mozgalom nagy alakja a névadója a D em ecser—Borzsova ta nyai közösségnek. A névadók gyakorisági ren d je a következő: A névadó szem élye Petőfi Sándor Ady Endre Kossuth Lajos
G yakorisági szám 13 7 7
105
Ságvári Endre II. Rákóczi Ferenc Vasvári Pál A rany János József A ttila Zrínyi Miklós Bessenyei György Budai Nagy A ntal Dózsa György Gábor Áron Hámán Kató Mező Im re Toldi Miklós Zalka M áté Z rínyi Ilona Dobó István D am janich János Dim itrov Jászai M ari Rakovszki ezredes Teleki Blanka Vas G ereben összesen 25 névadó
7 5 5 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 78
Ha végigtekintünk a névadók gyakorisági rendjén, m egállapíthatjuk, hogy a névadáskor a hagyom ányok szűk köréből választottak. A választá sok mégis tudatosak voltak, bár a csapatok egymáshoz nem igazodtak. így fo rd ulhatott elő, hogy 78 csapatnak csak 25 névadója van. U gyanakkor m egyénk számos kiem elkedő szülöttét nem találju k a névadók között! — A csapatvezetőségek javaslatára a közösségek m egválasztották a nevüket. K ár, hogy a helyi hagyom ányokat nem m indenütt vették figyelem be. Kik a névadók, m ilyen indítékok alapján választották őket: 1. Olyan jelentős szem élyiségek a névadók, akik m e g y é n k b e n s z ü l e t t e k : Bessenyei György, Mező Imre, V asvári Pál, Zalka M áté és Rakovszki Sámuel. 2. M e g y é n k b e n i s t e v é k e n y k e d e t t (!?) és ennek alap ján névadó Vas Gereben. 3. A m a g y a r é s n e m z e t k ö z i m u n k á s m o z g a l o mb a n v é g z e t t m u n k á j a alapján lett névadó Ságvári Endre, Hám án K ató és Georgij Dim itrov. 4. A h a l a d ó p a r a s z t i m o z g a l m a k v e z e t ő i voltak, így váltak névadókká Dózsa György és Budai Nagy Antal.
106
5. Hazaszeretetéért, szabadságharcos tevékeny s é g é é r t névadó Kossuth Lajos. D am janich János. G ábor Áron, II. Rá kóczi Ferenc és Zrínyi Ilona. 0. K ö l t ő i , i r ó i m u n k á s s á g a a l a p j á n Petőfi Sándor. Ady Endre. József A ttila, A rany János és Zrínyi Miklós. 7. A n ő n e v e l é s , illetve a d r á m a i s z í n m ű v é s z e t te rületén végzett tevékenységéért Teleki Blanka és Jászai Mari. 8. I r o d a l m i m ű főhőseként került a névadásba Dobó István és Toldi Miklós. „Vajon ezek a közületek (esetünkben az úttörőcsapatok) tesznek is névadójuk m egism eréséért, szellem ük, tan ításu k n y ilv á n ta r tá s á é r t...? ” M argócsy József kérdésére (M egyénk irodalmi hagyom ányai, 17) igennel válaszolhatunk. Kevés úttörőt találnánk járásunkban, aki ne tudna csapa ta névadójáról, és folyam atosan — Örsében vagy rajában — ne végezne kutató tevékenységet, m egism erésére. Az egyes csapatok m unkalervében évról-évre ez előírt feladatként is szerepel. A körzetesítések m iatt az iskolák száma csökken. így az úttörőközös ségeké is. Ez a névadást sem hagyja változatlanul. Van példa arra is, hogy valam ely közösség nevet változtat. Mező Im re 1956. novem ber 1-én halt meg. Ram ocsaházán és N agyhalász—H om oktanyán m egváltoztatták a csa pat régi nevét. Nem lenne haszontalan néhány más csapat nevét is felül vizsgálni. Az úttörőcsapatok nevei is fontos részét képezik a m agyar intéz m énynév-rendszernek. hiszen szám uk több ezerre tehető. V annak sajátos jellemzői, am elyek m egkülönböztetik más intézm énynév-típusoktól. Vizs gálata a mozgalom szám ára és a névtudom ány szám ára is hasznos tan u l ságokkal szolgál.
107
108
DR. NÉMETH PÉTER:
Szaboles-Szatmár múzeumai
A m egye legrégibb, 1868-ban alap íto tt közművelődési és tudom ányos intézm énye, a Jósa A ndrás M úzeum m ellett ma 6 m úzeum , 5 em lékház és em lékszoba alkotja a m egyei m úzeum i hálózatot. Ez a szám országosan is kiemelkedő. Az utóbbiak valam ennyien a felszabadulás u tán alakultak, h ir detvén azt, hogy m egyénk népe m egbecsüli történelm i értékeit, haladó h a gyom ányait, a m agyar irodalom és tudom ány itt született vagy alkotott nagyjait, A Jósa A ndrás m egyei m úzeum Szabolcs-várm egye egykori főorvosá nak nevét viseli, aki nem csak m úzeum alapítóként ism ert, de m int a sza bolcsi egészségügy apostola, a társadalm i haladás harcosa is. Ö v etette meg a m úzeum világhíres bronzkori és honfoglaláskori gyűjtem ényeinek alap ja it is. A néprajzi gyűjtem ényt, m elynek legértékesebb része textilekből (szőttesekből és hímzésekből), népi kerám iából és fafaragványokból áll, az utód, Kiss Lajos hozta létre. A „szegény em berek krónikása” , ki a felsza badulás után elsőként kapott K ossuth-díjat, alapozta meg a Nyírség nép rajzi kutatását. Ma a m egyei m úzeum szakem ber gárdája országos tém ák m egvalósí tásán dolgozik. A m egye névadó településén, egykori székhelyén, Szabolcs községben a m agyar honfoglaláskor és az állam alapítás vitás kérdéseinek m egoldásán fáradozik im m ár 6 éve egy kutatócsoport. N yíregyházán, Sós tón épül a Falum úzeum , am ely a tájegységek, a Mezőség, a Nyírség, R ét köz, az E rdőhát s a nyíregyházi bokortanyák sajátos, népi építkezését, az egykori paraszti élet ren d jé t m u ta tja m ajd be. 1976-ban k erült sor a m eg nyitásra. Csak egy évtizede indult meg azoknak az em lékeknek a g y ű jté se, am ely a m egye gazdaság forradalm i hagyom ányairól, a m agyar és nem zetközi m unkásm ozgalom kiem elkedő képviselőiről, 1919 és 1944 sorsdöntő napjairól adnak hiteles képet. A képzőm űvészeti anyag — Benczúr G yula képei m ellett — m inden évben a Sóstói Nemzetközi M űvésztelep anyagával gyarapodik, ezenkívül a m egyében született, élt vagy alkotott m űvészek képeit gyűjtjük. Figye lem re m éltó még a város legnagyobb írójához, K rúdy Gyulához fűződő irodalm i gyűjtem ény is. 1955-ben alakult a N yírbátori B áthori István M úzeum. Létrehozójá nak, dr. Szalontai B arnabásnak e téren k ifejtett érdem eit korm ányzatunk A llam i-dijjal honorálta. A m úzeum gazdag, XVI—-XVII. századi anyaga a B áthoriak korát, s azt a m ásfél századot idézi fel, am ikor a vidék, m int a
109
P artium tartozéka, az erdélyi fejedelem séghez sok szállal fűződött. A lát nivalók kiem elkedő darabja M arone olasz m ester reneszánsz stalum a (pár ja a N em zeti M úzeumban), az 1484-es évszám ot viselő B áthori-cím er, az erdélyi fejedelm ek oklevelei. A m úzeum rendszerességgel g y űjti a kihalófélben lévő kism esterségek szerszám ait, készítm ényeit, m elyeket időszaki kiállításain gyakran bem utat. Különösen a N yírbátori Zenei Napok alkal mából, de az év más időszakában is rangos képzőm űvészeti tárlatoknak ad helyet. A kisvárdai Vármúzeum a Várady-család reneszánsz várának 1962ben helyreállított tornyában kapott helyet. Kiállításain a környék jelentős régészeti leletei szerepelnek, s a XV—XVII. században fennállott vár ása tásain előkerült tárgyak, főképp kályhacsempék. Kőtárában a Váradyak építkezéseiből fennmaradt kőfaragványok, sírkövek láthatók. Vaja a Rákóczi-kor h an gulatát idézi. A V ayaiak helyreállított ren e szánsz kastélya ad o tthont Vay Ádám kuruc generális és Esze Tam ás tarpai brigadéros életét bem utató kiállításoknak. A m úzeum nem csak a Rákóczi-hagyom ányok országos gyűjtőhelye, de Esze Tam ás történész ado m ányából olyan értékes anyag birtokába ju to tt, am ely fontos kutatóhellyé is em elte. A régi m ellett jól m egfér az új is: a m úzeum ban m űködő alko tószoba, s néhány lelkes m űvész révén — adom ányokból — a m egye leg nagyobb és legértékesebb m ai m agyar képzőm űvészeti gyűjtem énye is itt van. A tiszavasvári m úzeum a nagyközség szülötte, V asvári Pál nevét v i seli. Régészeti és néprajzi kiállítása a Mezőség gazdag anyagára épül, míg em lékkiállításai Vasvári Pál, a 48-as szabadságharc egyik vezéralakja, P ethe Ferenc, a reform kor kiváló mezőgazdásza és Kábái János gyógysze rész, a mai Alkaloida m egalapítója éle tú tjá t idézik. Tiszacsécsén a Móricz Zsigmond Emlékház, Szatm árcsekén a Kölcsey Ferenc, Tiszabercelen a Bessenyei György Emlékszoba idézi fel á m agyar irodalom itt született kiválóságainak em lékét. Tunyogm atolcson Zalka M á ténak, a spanyol szabadságharc legendás hírű Lukács tábornokának, a nem zetközi m unkásm ozgalom hősének életútjával ism erkedhetünk meg. Nagykállóban, K orányi Frigyes szülőházában található az országos egyet len vidéki orvostörténeti kiállítása. Korányi, a tbc elleni küzdelem m agyar úttörője, valam int k ortársai s a m egye kiváló orvosai relikvái m ellett a budai „A ngyal” patika eredeti berendezése n y ú jt páratlan látnivalót. A m egye m úzeum ait évente negyedm illió em ber keresi fel. A m egye m úzeum aiban folyó tudom ányos m unkának, m elynek eredm ényei köny vek, országos folyóiratok, a Jósa A ndrás M úzeum Évkönyve, a m úzeum i hálózat rangos kiadványai hasábjain látnak napvilágot, hű tükrei a kiál lítások. Ez a tény ad sajátos ízt kiállításainknak, a m egye m úzeum ainak.
110
BEMUTATJ UK
BURGET LAJOS:
A gyermeket szeretni kell EGY APÁCZAI CSERE-DÍJAS PEDAGÓGUS VALLOMÁSA
— Ha kiülünk a feleségem m el a Sóstón egy padra, szinte m inden arrajáró odaköszön. Férfiak és nők, fiatalok és a jó negyven felé közeledők egyaránt. M ondjam, hogy nem csodálom? M ondhatom , hiszen a negyven kétéves pedagógus pályafutásom alatt tízezernyi gyerm ekkel voltam kap csolatban, s ha név szerint nem is tudom m ind m egidézni őket, a vonáso kat őrzöm ■— kezdi beszélgetésünket P éter Imre. Ma m ár nyugdíjas, bár egy pedagógusnál ez csak állapot. A hivatástól, a szakm ától aligha tud elszakadni az, aki életét az oktatásügyre és a neve lésre tette. Ha az em ber szóra bírja, mi nem könnyű, m ert nem a dicsekvő és em léket soroló fajtához tartozik, m inden esetben az utolsó 25 évről be szél. Nem azért, m intha a korábbi évek nem lennének telve a küzdő peda gógus m egannyi em lékével. Van bőven ebből az időből szépség és gond. Az elm últ negyedszázad azonban különösen kedves korszak. Ezt az idő szakot a szocialista szakm unkásképzésnek szentelte. — Am ikor az úgynevezett IV. törvénycikk m egjelent, tulajdonképpen akkor kezdődött az én pályafutásom a szakm unkásképzés területén. Hogy egy kis példát em lítsek: akkor Szabolcs-Szatm árban h atan voltunk, akik nek ez volt a hivatása, s m indehhez volt hat tanterem . Ha m ost úgy fogal mazok, hogy százszor más a helyzet, akkor nem túlzók. U gyanis elég egy szám ot ezek m ellé tenni: m ost a m egyében legalább 600 főfoglalkozású nevelő és oktató foglalkozik a leendő m unkások képzésével. P é ter Im re a 110-es Széchenyi István Szakm unkásképző igazgatója volt, s 10 esztendőn keresztül az egész m egye ilyen intézm ényeinek gondja is a vállán nyugodott. Á télt reform okat, kísérleteket, szervezéseket, egy olyan kort, m elyben ez az iskolatípus robbanásszerű fejlődésen m ent át. Aki ma látja a korszerű iskolákat, aligha hiszi, hogy egykor a H atzel téri ép ü let volt m inden, iskola és m űhely egy helyen.
111
— Igen, beszélhetünk épületről, helyről, feltételekről. De azt hiszem,, hogy sokkal fontosabb, ha a fiatalokról, vagy engedtessék meg, hogy így m ondjam , a gyerm ekekről beszéljünk. Nem sokat idézve a m últnál, csak annyit: kezdetben bizony még voltak, akik m ezítláb tévedtek be az isko lába. Akkor azt m ondtuk: vegyetek egy kem ényfedelű füzetet, s ez lett az enciklopédiájuk. Tankönyv is volt ez, meg jegyzet is. És bizony a fejekbe sokszor nagy küzdelem árán sikerült belekényszeríteni a tudást. És az egyre jobban összekovácsolódó nevelőtestületek képesek voltak arra, hogy bizony sokszor gyenge vagy közepes gyerm ekekből igazi jó szakem bert faragjanak. Am inél elidőz: az az a gondolat, m ilyen súlyos felelősséget érzett a n nak tudatában, hogy m int tan árn ak és igazgatónak tulajdonképpen nem egyszerűen tanítani kell, hanem nevelni egy új m unkásságot. Nevelni azokból, akik talán az általános iskolákban nem az em inensek voltak, akik gyakorta más választás híján té rte k be iskolájukba, akik gyakorta csak praktikus érzésüket vagy éppen kézügyességüket hozták ajánlólevélként. — Szokták m ondani, hogy az iparitanuló intézetekbe az NB Il-es gye rekek jönnek. Csúnya megfogalmazás, de tény, hogy nem a kitűnők né pesítették be soha az iskoláinkat. De vajon jelent-e ez valam it, rossz m eg különböztetést? A tapasztalatom azt m u tatja, hogy a legtöbben, akik m eg szerették szakm ájukat, hivatásnak tek in tették azt, am it választottak, olyan rem ek em berekké váltak, hogy m egszégyeníthetik a kényszerpályákra szorult, hajdani kiválókat. M ert a m unka révén nevelődtek em berré, az alkotás öröme képessé teszi őket, hogy m unkásokká váljanak. És még va lami: a képet az élet változtatja. A technika és a tudom ány fejlődése, a mind több elm életigényes szakm a m egjelenése biztosítja, hogy a leendő m unkásosztályt nevelő és képző iskola olyan gyerm ekkel népesüljön be, akik nem csak szakm ájuk m esterei, de a hatalom értői is lesznek. Hallgatom, s közben egykori latin tanárom ju t eszembe. Pontosan ilyen volt. K iegyensúlyozott és kedves, olyan, aki oktató szándék nélkül is tanít, m egfigyeléseiben ott összegeződik egy gazdag élet tapasztalata és bölcsessége. Nem is lehet vele vitázni, am ikor korholásra vált á t m ondan dója. M indenkire és m indenre neheztel, ami a szakm unkástanulók helyét és ran g ját m egkérdőjelezi. M ert van, s bizonyítja példákkal, egyféle arisz tokratizm us, am elynek hangot adott a tévé is, hogy aki iparitanuló, az nem lehet partn ere egy gim nazistának. — Nem vagyok megbocsátó, de m entségül ehhez talán annyi, hogy csupán harm inc év van m ögöttünk. Ez az idő, lehet még kevés volt ahhoz, hogy a köz rosszvélem énye eloszoljék. De meggyőződésem, hogy ez válto zik m ár ma is, s egyre gyorsabban m ódosul az idővel. Módosul, hiszen egy jól képezett szakm unkás nem csak egy szakm ában, de általános ism eretei ben is felzárkózik, s ami a fő: kivívja, hogy ne az iskola, az iskolatípus..
112
hanem az emberség, a becsület és az igazi érték legyen a m egítélés alapja, a mérce. M inden szaván érződik: nagyon szereti a fiatalokat. Nincsenek konzer vatív ítéletei, nem korhol, nem valahonnan föntről szem léli őket. Csak az tud így beszélni róluk, aki nem csak együtt élhet velük egy iskolában, ha nem tudott eg yütt érezni és gondolkodni százakkal és ezrekkel. — Ha tetszik, ám nevezzük pedagógiai hitvallásnak is: m indig gyer m ekpárti voltam. Igen, a szó szoros értelm ében p á rtju k at fogtam. Volt, hogy egy nevelővel szemben, m áskor talán a tan testü let osztályozó kon ferenciáján, de néha azokkal a társaikkal szemben, akik tulajdonképpen az ő képviselőiknek tűntek. De nem valam i elvtelen pártolás volt ez. Szi gorral társult, de m indig azt szolgálta, hogy segítsen em berré válni m in den fiatalt. M ert a nevelő csak akkor szám íthat sikerre, ha meg is érti a neveltet. Produkálni csak akkor tud, ha képes a gyerm ek helyébe képzelni m agát, az ő fejével is gondolkodni. A gyerm ek érdekében voltam gyerm ekpárti azért, hogy átsegítsem a buktatókon, hogy segítsek neki kivédeni az élet és környezet okozta veszélyeket, nehézségeket. Ezt m erem bárkinek ajánlani, hiszen sok évtized győzött meg arról: a fiatal sosem él vissza az zal a szeretettel, am ely m ögött a pedagógus következetessége, elve, segítő akarása rejlik. Magas pedagógiai k itüntetés birtokosa P éter Imre. Az elsők között kapta meg az Apácza C sere-díjat. Am ikor a m iniszter indokolt, akkor azt em elte ki, m ilyen eredm ényes m unkát fejtett ki a szakm unkásképzés szer
113
vezése és irányítása terén. Persze e sum m ás m ondat m ögött aligha érez heti a nem beavatott, hogy mi m indennel já r t ez. Közösségek szervezése, jó együttm unkálkodás kollégákkal, küzdelem épületért, felszerelésért, á l m atlan éjszaka a gyerm ekért. M ert Péter Im re sosem tudott am olyan ad m inisztráló iskolavezetővé válni. A gyerm ek, a fiatal m arad és m arad szá m ára a legfontosabb. A kis kócos srác, aki belépett az iskolába, hogy on nan úgy kerüljön ki, ahogy azt a társadalom elvárja. — Sokan kérdezik m anapság tőlem: vajon m it érzek a nyugdíjazás után. Biztos azt várják, hogy én is elm ondom m ajd, hogy m ilyen hiány érzetem van, hogy nem tudok m it kezdeni m agam m al és az idővel. Nos azt vallom, ez nem így igaz. Érzem, hogy értelm esen életem , legjobb tu d á som és hivatásom szerint m egtettem , am it tehettem . Hozzátehetem , bol dog vagyok, nincsen csalódásom, az élet okozta és a m unkával járó apró kudarcoknak még az em lékét is elm osta az idő. Most szeretnék olyan oko san élni nyugdíjasként is, m int tettem aktív koromban. A pedagógiától úgy sem tudok, s nem is akarok elszakadni. Ügy érzem, hogy van még mit mondanom, s talán időm is lesz, hogy gondolataim at papírra vessem. De talán nem is ez a lényeges. Szeretném pótolni m indazt, am it elm ulasztot tam az olvasásban. S zeretnék hódolni nagy szerelm em nek, a m uzsikának. Szeretnék nagyokat és gond nélkül csavarogni a városban, nézni az ú jat és a szépet, s azt hinni, hogy abban ami van, talán egy kicsit az én életem m unkája is bennefoglaltatik. És m ajd, ha elm úlik néhány hónap vagy év, besétálni a régi iskolába, csak úgy. Azt sem bánva, ha valaki nem ism er m ár vagy még. Nem törődve azzal, hogy nem süvegeinek m int igazgatót. Csupán azzal a szándékkal, hogy nézzem, m int tetőződik be az a m unka, am ire életem negyedszázadát oly könnyű szívvel és tiszta lelkesedéssel te t tem rá. A ktatáskáját hóna alá vette. Készült, m ert propagandisták várták, pártnapra. Indult az esőben gyalog, végig a városon. És kalapját, m elyet a víz súlyossá áztatta, vidám an és könnyen em elte lépésenként, miközben visszaköszönt a szám lálhatatlan ism erősöknek . . .
114
BARAKSÓ ERZSÉBET:
A nyíregyházi 5-ö$ iskola kiváló munkaközössége
Szocialista brigádmozgalom — pedagógusoknak? Mennyit tévedtek vajon azok a nevelők, akik a Pedagógus Továbbképző Kabinet múlt tanévi első „Kiváló munkaközösség” című pályázata hallatán a termelőmunká ban — iparban, mezőgazdaságban — már bevált munkaversenyre gondol tak? Akik ahhoz hasonlították a cím elnyeréséért versenyre kelt pedagógus közösségek szándékát — az értékelést megkönnyítő formai megoldások miatt — nem is sokat tévedtek. Közelebb jártak azonban az igazsághoz azok a munkaközösségek, amelyeknek tagjai a pályázat adta lehetőségben a korszerű pedagógiai munka színvonalának em elését látták, a cím elnye réséért indított versenyt pedig egy keretnek tekintették napi oktató-nevelő munkájuk közös tervezéséhez, a korszerű ötletek megvalósításához, a ki próbált és bevált módszerek továbbadásához. így foglaltuk össze — utólag — a Nyíregyházi 5-ös számú Általános Iskolában az alsó tagozatos nevelői munkaközösség eredeti szándékát, fel idézve azokat a gondolatokat, amelyek a nevezés idején foglalkoztatták őket. Ha ehhez az elképzeléshez felelevenítjük a pályázat céljait, sok ha sonlóságot találunk. Hasonlóságot, de nem tökéletes azonosságot. A pályá zat céljai közül azokat tekintették sajátjaiknak, amelyek mindennapi mun kájukkal megegyeztek; elsősorban az oktató-nevelő munka színvonalának emelését, az alkotó pedagógiai gondolkodás kibontakoztatását, illetve a pe dagógiai, ideológiai, módszertani továbbképzés és önképzés magasabb szin tű megvalósítását. Három nagy csoportra tagolta a pályázat a vállalható feladatokat. Az értékelés ezek teljesítésének mérését jelentette. Szabolcs-Szatmár általá nos és középiskoláinak 107 pályázó munkaközösségéből nyolc kapta meg a kiváló címet, s ugyanannyit részesítettek dicséretben. Utaltunk már arra, hogy az 5-ös iskola alsó tagozatos nevelői munkaközössége eredeti szándé kát tekintve inkább hasonló, mint teljesen azonos elképzeléseket vallott. A pályázat után már azt is hozzátehetjük; többet is, kevesebbet is nyúj tottak az előírtnál. Annyit, amennyiről egy éves munkájuk végeredménye, a „Kiváló munkaközösség” cím beszél. Mi van a kitüntető cím mögött? Czirják Jánost, az iskola igazgatóját „illetékesként” és — bár ezt nehéz elképzelni — „kívülállóként” is meg kérdeztük. „Kívülállóként” — olyan pedagógusként, aki nem tagja a cso
115
portnak, s a többi m unkaközösség tevékenységét is ugyanolyan fontosnak érzi — azt látja, hogy az 1—2., illetve a 3—4. osztály két kisebb m unkakö zösségéből álló alsós kollektíva eredm ényeit önként vállalt feladatai vég rehajtásának köszönheti. Fontosnak tartja, hogy az az egész, ami egy éves távlatban kiválónak m inősült, huszonnégy pedagógus apró m unkájából, huszonnégy részből állt össze egységessé. Különösen értékesnek ítéli az „én-gondolkodást” felváltó „m i-gondolkodást”. S hogy ez a példa nem csu pán a szavak öncélú játéka, a rra elm ondja; ez a kör sem volt m entes az el lentétektől, itt is volt szakm ai féltékenység, am it az am úgy is nehéz hely zetben lévő iskola nem viselt volna el. H elyesebb volt teh át ezeket félre tenni. elfelejteni.
Igazgatóként, teh á t „illetékesként” hat nagyobb és több kisebb m un kaközösség tevékenységét együtt látva azért ta rja nagy eredm énynek a si keres szereplést, m ert ez a pedagóguscsoport adja a tan testü let egyharm adát. Az ism ert nehézségek közepette ebben az iskolában sokkal nehezebb az oktató-nevelő m unka koordinálása, m int m egtervezése. Ha egy ilyen nagy létszám ú m unkaközösség eredm ényesen m űködik, fontos feladatot tölthet be az iskola egészében, a nagy közösségen belül a feladatok le és végigvitelében. Az oktatás folyam atossága érdekében ez a csoport e g y ü tt m űködik a többivel, s ne feledkezzünk m eg arról, hogy a kiváló cím m el lett két dicséret is az 5-ös iskolába került. Az egyik a term észettudom ányi, a m ásik a m agyar—történelem m unkaközösség birtokába ju to tt, de figye lem rem éltó a többi közösség előrelépése is.
116
Lássuk közelebbről a két csoportot összefogó m unkaközösséget. Néz zük, m ennyivel több, s m ennyivel kevesebb teljesítm ényük a pályázatban aján lo tt célnál. Ehhez előbb elevenítsük fel a hárm as célt: „ l . A pedagó giai hatékonyság m érése az oktató-nevelő m unkában, 2. Az önképzés, a m unkaközösségi foglalkozások és viták, továbbképzési és egyéb kulturális rendezvényeken (színház, hangverseny, tárlat, m úzeum , stb.) való közös részvétel eredm ényei a közösség életében, 3. A m unkaközösség publikációs tevékenysége.” —- Három követelm ény, m int a brigádm ozgalom ban, de hogy sem ott, sem a pedagógus kollektívák versenyén nem szabad és nem is lehet m ereven értelm ezni vállalásukat és teljesítésüket, a rra éppen az 5-ös a jó példa. Nem véletlen, hogy Endresz M iklósnéval, az 1—2. osztá lyok m unkaközösségének vezetőjével hátulról visszafelé sorjázzuk ezeket, legyünk túl először a nehezén . . . Jó lenne a követésre m éltó eredm ényeket publikálni, de Endresz Miklósné ezt kiegészíti azzal; jó lenne, ha a nap nem 24 órából állna. Szakiro dalm i közlést érten ek publikációs tevékenységen, s erre eddig valóban nem volt idejük. De ide sorolják az olvasási szintm érő lapok elkészítését, am e lyet kipróbálás után terjeszteni szeretnének. Legalább két évre van azon ban szükségük ahhoz, hogy vállalni m erjék e módszer csalhatatlanságát. Ha az 5-ösben használható, szívesen adják m ajd tovább tapasztalataikat. Az idővel való harcuk ellenére elkészült a kötelező irodalom m ellé az aján lott olvasm ányok cím jegyzéke, kidolgozták és továbbadták a környezetis m ereti alapfogalm akat összegyűjtő útm utatót. Am iben m ár biztosak, az zal öröm m el könnyítenek más iskola hasonló gondján, am it még nem ad tak tovább nem azért őrzik, m ert m űhelytitoknak tekintik. Visszafelé a pontok sorrendjében ahhoz a bizonyos kulturális feladat körhöz érkeztünk, am elyről a m unkaközösségvezető m egjegyzi, hogy épp ezt nem szabad m ereven értelm ezni. Csupa asszony dolgozik a két csoport ban, k ívánhatja-e bárki, hogy napi m unkájuk, háziasszonyi teendőjük, családjuk ellátása u tán csakis m unkatársaikkal szórakozzanak, m űvelőd jenek? A közösségi m űvelődésnek csak ezt az ú tjá t erőszakolni -— értel m etlen lenne. Em beri kapcsolataikat nem az egyszerre vásárolt színház jegyekkel m érik. H elyette a színházban, moziban, hangversenyen, tárla ton, m úzeum ban látott-hallott, vagy egy tévém űsor, olvasm ány nyom án tám adt esztétikai élm ény feldolgozása, m egvitatása a gyakorlat. M unkaközösségi foglalkozások, szakm ai viták kezdődnek, vagy fejeződnek be efféle tém ákkal, s úgy érzik, nem azért, m ert ezt pályázat írta elő. Hiszen a napok egyébként is így kezdődnek. Érdeklődnek egymás iránt, beszám ol nak apró öröm eikről. N incsenek m űhelytitkaik — h allottuk a m unkaközösség vezetőjétől. Lássunk teh á t néh án y at abból a sorból, am ely az egym ást segítő közösség kialakulását serkentette. M unkájukat egy tanévre előre konkrét tervek szerint végezték. Ebben kiem elték a legfontosabb feladatokat, összhangban
117
az iskolai m unkatervvel. Ilyen volt a tanulók szocialista világnézetre, er kölcsre, erleklődésre nevelése a közösségi élet m inden területén. Ilyen a tanulók alapkészségének tudatos fejlesztése, illetve az anyanyelvi tárgyak tömbösítése. Igyekeztek olyan alkotó m unkahelyi légkört terem teni, am elyben na ponta lehetőség van a pedagógus újjászületésére. Ez a légkör ■ — teh át a szívesen végzett m unka alapja — tette lehetővé, hogy sikerült lelkesedés sel, egyéni ötleteik felhasználásával m egterem teniük a m unkáltató és ne velő iskola egységének rendszerét. Az alsó osztályokban az órai m unkál tatás, a visszajelzés, az ellenőrzés és az értékelés egységes egésszé állt öszsze. Előbbre léptek a világnézeti nevelés terén is a neveltségi szint m éré sével. Tavaly az 1—4. osztályban kezdtek az új m ódszerrel dolgozni, idén két m érést végeznek, egyet a tanév elején, egyet pedig az évzáró előtt, összevetve a tanév változásait. Legnagyobb vállalkozásuk m ár tú lju to tt az iskola falain. Ez az a m ód szer, am it előbb „saját bőrükön” szeretnének kipróbálni, s ha sikerül, to vábbadni. Egy olyan kezdem ényezésbe fogtak, ami a pedagógiában azt a szerepet tölthetné be, am it a nyelvek között az eszperantó. Gyakorló peda gógusok jól tudják, hogyan, hányféleképpen értelm ezhető az egységes és objektív értékelés. N evelőnként, iskolánként és iskolatípusonként más és más. Az 5-ösben a konkrét tudást, illetve a hiányosságokat tételesen felso roló feladatlap rögzíti évről-évre a tanuló teljesítm ényét. Egyelőre olva sásból — s ez is igen nagy m unka volt. Nézzünk egy példát: egy feladatla pot a 3—4. osztályból. Az olvasás ütem ének értékelésére hat kérdéscso portot adnak, tizenhat tesztpontos variációs lehetőséggel. Részletesebb az olvasás helyességét összegző kérdéscsoport, a m agán- és m ássalhangzók, a szóvégek, az írásjelek, a tagolás, a hangsúlyozás, hanglejtés, légzéstechnika valam ennyi m érhető form ájára kiterjed. H arm adik csoportjuk az olvasás értelm ességével kapcsolatos, harm inchat esetleges válaszból összesen ti zenegy kérdéskört értékelhet a tanár. Az ötödikes szaktanár ezzel a lap pal együtt kapja a gyereket, s nem szükséges m agyarázni, m ennyi időt nyer további m unkájához. Ám nem csak a pedagógusok olvashatnak a lapokból, a szülőknek is szívesen m egm utatják, ha részletesebben szeretnék tudni; m it jelent az, hogy olvasásból közepes. (Nagy m unka, de érdem es a tervezett m atem ati kai alapkészség fejlődési lapokat is összeállítani.) Nem publikált, de követhető kezdem ényezésük az önképzőkör. Ezt a fórum ot m ár a pályázat előtt felfedezték, korábban m atem atika önképző kör m űködött. Ennek sikerén felbuzdulva szervezték meg az anyanyelvi önképzőkört, részben azzal a szándékkal, hogy a továbbképzésnél kötetle nebb form ában tájékozódhassanak a korszerű m ódszerekről, s részben azért, hogy átfogják a főbb szakterületeket. T alán éppen a tavalyelőtti ö n -
118
képzőkor segítette a m últ tanévi m unkát az ideiglenes m atem atika tan te rv bevezetésekor. Három osztályban tan íto ttak ezzel a m ódszerrel, de elem eit a többiben is felhasználták. Em ellett gyorsitott olvasást tan íto ttak az első osztályokban, s a tanév végére a legtöbben folyékonyan olvastak. Figyelem m el kisérték a tanulók olvasm ányait, s ajánlott irodalom bibliográfiájukat a szülőknek is átadták. Az olvasóvá nevelés érdekében könyvtárlátogatásokat szerveztek, s gyako riak a tá rla t- és m úzeum látogatások is, színesíteni az iskolai órákat. Szí vesen em lékeznek vissza a bem utató tanításokra, bár — m int az igazgató elm ondta — ném elyik inkább az első bálozó kislány bem utatkozásához hasonlított: legyen szép ruhája, szép cipője — a kollégák adták össze a szem léltető eszközöket, kellékeket, s persze az ötleteket. Ezeken kívül még arra is ju to tt idejükből, hogy aktívan bekapcsolód janak az iskolai úttörőcsapat életébe, sőt, kapcsolatot tartan ak fenn a kör nyék óvodáival és más iskolai m unkaközösségekkel is. Jogosan feltételez hettük, am ikor az iskolában „titk aik ró l” érdeklődtünk, hogy ennyi erényre m éltán lesznek büszkék. Nem ezt tapasztaltuk. Kiváló cím üket nem egy büszkeségre felruházó adom ánynak tartják. Inkább közös m unkájuk elis m erésének tekintik, olyan elism erésnek, amely után még kom olyabb fel adatok következnek. Term észetesen, m agától értetődően, m int eddig . . .
119
M É G I S C S A K ÖK Illyés G yulának
M égiscsak ők tartjá k a földet, drága halottaink. Csont törik, izom kékül, foszlik ra jtu k a hús, az ing. Szép szem ük behorpad, pedig vannak m ár annyian, m int az égen a csillag, annyi szülém, lányom, fiam. K özöttük küszködik, feszül elsőhalott anyám . Tapossuk ágyékát, gerincét, járu n k a derekán. Ház épül ráju k ; tartan a k falat, falut, hazát. S jövőnk ha van, ők cipelik még ezer éven át. M ert m indent elbírnak, hiszen mi vagyunk a teher, V agyunk mi olyan gyöngék, árvák —, m inket is vinni kell. Haladó — egyrangú velük csak az lehet, aki oly kem ény, legalább m agát meg tu d ja tartani. Ratkó József
120
S Z E ML E
Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv Több évi m unka után sikerült m egvalósítani azt az elképzelést, hogy m egyénkről részletes föld rajzi ism ertető kiadvány jelenjen meg, m ely elsősorban az általános iskolai S. osztályos anyag (me gyénk földrajza) tanításához n y ú jt bőséges ism ereteket, de igen élve zetes, tanulságos olvasm ány a m egyénket érdeklő, szerető em be reknek. A földrajzi olvasókönyv tudo m ányos alapossággal, olvasm ányo san ism erteti m egyénk term észeti, ipari, mezőgazdasági földrajzát, a településform ákat, valam int a fej lődő, változó kisebb tájak at. Jó szerkesztése, felépítése lehetővé teszi a könnyű tájékozódást, az ol vasm ányok közötti válogatást, de a term észeti, gazdasági, társadalm i összefüggésekre is felhívja az olva só figyelm ét a sorrendiséggel is. Elsőként Szabolcs-Szatm ár m e gye term észeti földrajzával ism er kedhetünk dr. Borsy Zoltán igen alapos, részletes kutatóm unkája alapján, az alábbiak hangsúlyozá sával: A Nyírség felszínének kialaku lásában a hordalékkúp jelleget, a
folyók feltöltő (Tisza, Szamos és m ellékfolyói) m unkáját emeli ki. Tisztázza a löszös homok, homokos lösz képződését, m ellyel a köztu datban elterjed t ..Nyírségben csak futóhom ok van” felfogást cáfolja. Röviden, jól érthetően Írja le a Beregi-síkság, a Bodrogköz pleisz tocén végén bekövetkezett süllye dését, a felszín alakulásokat a fe nyő—nyírfázistól napjainkig. A N yírségre sajátos éghajlati, vízraj zi vonásai, talajtípusai részletes leírásából a mezőgazdasági szak em berek m eríthetnek ism ereteket. A Bereg— Szatm ári-síkság term é szeti földrajzának leírása igen rész letes, melyből a talajviszonyokról szóló részt em elem ki a hozzá ta r tozó talajtérképpel. A term észeti földrajz d él-n y ír ségi kiegészítője dr. K uknyó János írása, a „gyepvasércekről.” Érde kesen írja le felfedezésüket, s tu dom ányosan ism erteti képződésü ket. H. Szabó Béla foglalkozik Sza bolcs-Szatm ár m egye védett te rü leteivel, és term észeti ritkaságai val. Nagyon tanulságos olvasm ány, felhasználható a földrajz és élővi lág tanításában.
121
Az „ipar és m ezőgazdaság” rész ben Szabolcs-Szatm ár megye ipa rá t m utatja be dr. Frisnyák Sán dor. A felszabadulás utáni iparoso dást elemzi, szem lélteti oszlop és kör diagram okkal. A ..felső szabol csi ipari tengely” jelentőségét hangsúlyozza. Az ipar m ennyiségi növekedése m ellett a minőségi vál tozásokra is felhívja a figyelm et. A nehéz, könnyű és élelm iszeripar dinam ikus fejlődését ism erteti. A Szabolcs megyei mezőgazda ság kiem elkedő ágáról szól Kuknyó János az alm aterm elés földrajzi vi szonyai Írásában. A szabolcsi al m aterm esztés történetén kívül, az éghajlat, talaj igényeket, a korsze rű alm aterm elés m ódszereit, ered m ényeit, jövedelm ezőségét ism er hetjük meg. A 2. szám ú táblázat ból az ország és m egyénk ex port jának alakulását figyelhetjük meg 1965—71 között. A másik fontos növénnyel, a szabolcsi burgonya term esztésével, nem esítésével, a vetésterület, átlagterm és alakulá sával ism ertet meg bennünket dr. V argha László Gyula. A szabolcsi alma és burgonya után a dohány az a növény, amely a Nyírség a g rá rk u ltú rá já t a köztu datban jellem zi, írja K uknyó J á nos „A nyírségi dohányföldek” cí mű dolgozatában. A dohányterm e lés nyírségi indulásával, a dohá nyosok életével, a felszabadulás utáni eredm ényekkel, a dohány feldolgozásával foglalkozik rész letesen. Igen érdekes ism ertetőt ; találunk néhány oldalban a nagy- yj hírű (elhunyt) Szabolcs m egyei fő- ^
122
kertész, Nagy Sándor tollából „A szatm ári szilva” címmel. Tanyák, falvak, városok (Sza bolcs-Szatm ár megye település földrajzi vázlata) a következő ré sze az olvasókönyvnek. Ebben m e gyénk település-állom ányáról, te lepülés-hálózatáról, az alföldi és dom bvidéki (aprófalvas) települé sek nagyságáról, tanyarendszer ről, sajátos bokortanyákról, a te lepüléseket kialakító tényezőkről, a fejlesztési tervekről szerezhe tünk ism ereteket dr. Süli-Zakar István alapos m unkájából. A szabolcs-szatm ári falvakkal és pa rasztházakkal foglalkozik dr. Ba logh István dolgozatában, m elyben a nagyfalvas, középnagyságú és aprófalvas települések történelm i kialakulását, a parasztházak építé sét elemzi. Frisnyák Sándor rövid írásából N yíregyházát, a hom okra épült vá rost ism erheti meg az olvasó. N yír egyháza város földrajztanárai is bővíthetik ism ereteiket a várossá alakulás, a m egyeszékhellyé fe j lődés, a felszabadulás utáni iparo sodás, kulturális gazdagodás tö r ténetéről. Dr. Csomár Zoltán m e gyénk második városát, M átészal kát m u tatja be, m int régi és új gazdasági, kulturális központot. A változó tájak fejezetben
elő
ször a Rétköz földrajzi képével is m erteti meg az olvasót dr. K or m ány Gyula. A S zatm ár—B eregi síkság településeivel, gazdasági életével foglalkozik részletesen dr. Erdész Sándor. K uknyó János „T arpa és vulkánja, a N agyhegy”
cím ű írásában érdekes tudnivaló kat közöl a N agyhegy keletkezésé ről, form ájáról, kőzeteiről, gazda sági jelentőségéről. Az „Ecsediláp régen és m a” m egkapó tö rté netét írja le tanulm ányában dr. Farkas József. Az 1970. m ájusi á r víz okairól, a m entési m unkákról, a pusztulásról, az ország összefo gásáról, az újjáépítésről kapunk tájékoztatást Kuknyó János írásá ból. A földrajzi olvasókönyv befeje
ző tanulm ánya igen fontos problé m át vet fel ,.N yíregyháza vissza varázsolt tav ai” címmel, m elyben a m esterséges víztárolók jelentő ségét a belvízm entesítésben, h al tenyésztésben, üdülési terü lete k növelésében em eli ki. (A Szabolcs-Szatm ár Megyei Ta nács V. B. M űvelődésügyi Osztá lyának kiadványa. Szerkesztette dr. Frisnyák Sándor, Nyíregyháza, 1975.) Kozma P éter
DR. FAZEKAS ÁRPÁD:
Orvosi emlékek Szabolcs-Szatmárban A Szabolcs-Szatm ár m egyei Kis könyvtár sorozatban 2000 példány ban a m egyei kórház 75 éves év fordulója alkalm ából 11,5 íves te r jedelem ben 82 kép illusztrációval, bibliográfiával és gazdag, b etű rendes tárgy és névm utatóval je lent meg az ism ert nyíregyházi orvostörténész, dr. Fazekas Árpád főorvos könyve. A m egye orvostörténeti m últ já t olvasm ányosan, gazdag doku m entum anyag közlésével elevení ti meg, teszi jelenünk ható ténye zőjévé. A hagyom ány szerint a szabolcsi földvártól a bazilikáig vezető úton m ár az Árpád korban ispotály volt. Tény viszont, hogy a R étközberencsen feltárt honfogla láskori sírokban, az egyik kopo
nyán ovális csontseb 90x60 cm ezüstlem ezzel volt fedve. A m e gye orvostörténetének ez a lelete ezer éves távlatot n yit a m últba. Diószeghi István 1727-ben U trechtben nyom at orvosi disszertá ciót, m ajd Csengerben tevékeny kedik haláláig. — Vajon nap jain k ban hány külföldön járt, tan u lt orvos vállalja a hétköznapok gyö nyörét adó apró m unkát, a községi körzeti orvosi hivatást? Kétszáz éve Jósa István a m egye mai é rte lem be v ett első tiszti orvosa (me gyei főorvos), 150 éve 1823-ban jelen t meg első könyve: A H elyi ségek bábáinak oktatása. M egyénk első orvosi szakkönyve ez. 1622-ben Kesédről Ceyl János orvos levélben küld tanácsot Pa
123
tak ra Rákóczi G yörgynek. K ét százévről 1766-ból m aradt ránk Nagykállóból az első boncolási em lék egy halotti anyakönyvből. (R em brandt Tulp m ester anató m iája cím ű csoportképét 1633-ban fejezte be.) Ezek az adatok azt bi zonyítják, hogy nem volt Szabolcs az ország legelm aradottabb, legtá volabb lévő része. Jó olvasni Fazekas Á rpád köny vét, m ely nemzeti m últunk ezideig nem ism ert, közvetlen kutatáson alapuló, jelen kiadványban elő ször közölt tananyagának segítsé gével önism eretünket teljesebbé teszi. M egyénk nagyhírű orvosai ról -— K orányi Sebald, K orányi Frigyes, Jósa A ndrás — külön fe jezetekben em lékezik m eg a szer ző. A m egye gyógyszerészetének tö rté n eté t 1648-tól datálh atju k am ikor az ország harm adik nyil vános p atik ájak én t a volt „A rany
Sas” m egkezdte 300 éves m űködé sét. 1967-ben lebontották, a Sza bolcs szálló épült helyére. M egyénk gyógyszerészetének ki em elkedő szem élyisége a fiatalon elhunyt (1976-ban lenne 80 éves) K abay János feltaláló, a Tiszavasvári Alkaloida G yár alapítója. Éle tével bizonyította, hogy az alkotó szellem itt a felső Tisza-vidéken is kicsírázik, kalászba szökken. Fazekas Á rpád könyvét szívesen aján lju k a m egye pedagógusainak, hely tö rtén eti ism eretanyaga, sző kébb hazánk m últjának m egism e rése és nem utolsó sorban példa m utató kutatóm unkájának m ód szere m iatt. Az egészségügyi szakközépiskolák tanulói e könyvből hivatásukhoz bátorságot, erőt m e ríth etn ek a m últ jeles orvosainak elkötelezettségéből, m esterségük, hivatásuk szeretetéből. Tóth Sándor
DR. KUKNYÖ JÁNOS:
i Szabolcs-Szatmár megyei almatermelés történeti kialakulása, területi kérdései N yíregyháza, 1975. 141. old.
Szabolcs-Szatm ár megye gazda sági életében kiem elkedő jelentő ségű az alm aterm elés, mely a Nyírség hom okterületein a földhasznosítás egyik leggazdaságo sabb form ája. A gyüm ölcs- (alma)
124
term elés őskörzetei a Tisza, a Sza mos és a T úr á rté ri övezetében ala kultak ki. A S zatm ár—B eregi-sík ság falvaiban term elt gyümölcs és az ebből készült pálinka, lekvár és aszalvány régen a közeli városok
(Beregszász, Munkács, Szatm ár stb.) piacain került értékesítésre. A tarpai és csengeri sajkások pe dig vízi úton szállították a gyüm öl csöt a Tiszatáj kereskedelm i köz pontjaiba (pl. Tokaj, Szolnok, Sze ged stb.). A gyüm ölcsterm elés a szatm ár—beregi őskörzetekből á t terjed t a Nyírség hom okbuckás te rü leteire is. így pl. igen érdekes az a térkép, m elyet K uknyó János egy 1781-es összeírás adatai alap ján szerkesztett a Nyírség nyugati részének gyüm ölcsterm eléséről. A XVIII. században az alm a még alig 20 százalékkal részese d ett a N yugat-N yírség és a Rétköz gyüm ölcsfaállom ányából. A XIX. század elején a szőlő- és gyüm ölcsterm elés nagyobb térhódítása jel lemző, de a téli alm a term elésének vezető körzete továbbra is K árp át alja és Erdély m aradt. A nagyobb változás, az alm aterm elés arán y á nak eltolódása csak a XX. század ban következett be. A Nyírség fu tóhomokos tájain gyors egymás utánban telep ítették a jól jövedel mező alm áskerteket (pl. N yíregy háza térsége, K isvárda és M áté szalka vidéke stb.) A mezőgazda ság stru k tu rális átalakulása a felszabadulás után felgyorsult, az al m atelepítéssel m egyénk európai jelentőségű gyüm ölcsterm elő kör zetté fejlődött (a kontinens alm a term elésének 2 százalékával). A Szabolcs-Szatm ár m egyei tá jak term észeti—földrajzi adottsá gai is kedvezőek az alma (és egyéb gyümölcs) term elésére. A tu la j donviszonyok m egváltozása és az
általános gazdasági fejlődés olyan társadalm i feltételeket terem tett az alm aterm elésnek, am elyek hoszszú távlatokban is biztosítják e gazdasági ágazat dinam ikus fejlő dését. Szabolcs-Szatm ár m egyében 30 ezer alm áskert található (5 millió term ő alm afával). így az ország 500— 800 ezer tonna alm aterm elé sének 40—50 százalékát
a megye
szolgáltatja. Ö rvendetes, hogy a teljes alm aterm elésből 70—75 szá zalékkal részesedik a szocialista szektor, míg a többi a házi k e rte k ből, illetve háztáji gazdaságokból kerül ki. A gazdag alm aterm és egy részét a felszabadulás után k i épült hűtőtárolókban raktározzák (pl. Nyíregyháza, M átészalka, Tuzsér stb.). A Szabolcs-Szatm ár m e gyei m ezőgazdaság ma kb. 12 ezer vagon kapacitású tárolótérrel ren delkezik. Ezek az alm atárolók egyrészt a term elési kiskörzetekben, m ásrészt a szállítási útvona lak m entén (pl. „alm aút”, záhonyi átrakókörzet) települtek. Innen ke rül a téli alm a a hazai és külföldi piacokra. Szabolcs-Szatm ár m e gye hazánk alm aexportjából több m int 60 százalékkal részesül. Leg nagyobb alm avásárlónk a Szovjet unió (a kivitel kb. 50— 50 száza lékával). A nagyarányú alm atelepítéssel és a járulékos objektum ok (pl. lá dagyár, hűtőtároló stb.) építésével Szabolcs-Szatm ár m egyében va lóságos alm aterm elési kom plexum alakult ki s ez igen jelentős a táj term elési szerkezetében.
125
V
Dr. K uknyó János az alm atermelés gazdasági jelentőségét felis m erve, hosszú éveken át vizsgálta e gazdasági ágazat földrajzi vonat kozásait. A m egye alm aterm elésé vel a tudom ányos földrajzi iroda lom alig foglalkozott, e tém akör ből elsősorban agrártudom ányi dolgozatok jelentek meg, így a vál lalkozás úttörő jellegű. A könyv, m elynek néhány jellemző adatát az előzőekben ism ertettünk, tö rté nelm i keresztm etszetet ad a Szabolcs-Szatm ár megyei alm aterm e lés fejlődéséről, térbeli és m enynyiségi változásairól, továbbá a term elés term észeti—földrajzi és társadalm i—gazdasági feltételei ről. A könyv adatgazdagságát 52 táblázat is jelzi, de a legfőbb •— pl. tendenciákat bizonyító — ada tok a szöveges jellem zésben is bő
ven találhatók. A m unka tudom á nyos érték ét fokozza a kartográfiai m ódszer alkalm azása, a term elés idő- és térbeli változásainak té rk é pi ábrázolása, továbbá a legjellem zőbb alatok grafikus feldolgozása. A Szabolcs-Szatm ár megyei al m aterm elési kom plexum földraj zi vizsgálatával a szerző nemcsak a tudom ányos irodalm at gazdagí totta, hanem a mezőgazdasági te r meléshez, a területfejlesztési te r vek készítéséhez is igen értékes inform ációkat szolgáltat. A könyv az általános és középiskolai föld rajztanításban, továbbá az ism e retterjesztésben és a honism ereti m unkában is kitünően hasznosít ható, ezért a megye pedagógusai nak szives figyelm ébe ajánlom . Dr. Frisnyák Sándor
Á ltalános iskolai taiitárgypedagógiai úím uíató a i 1976— 77. tanévre Az oktatásügy korszerű irányí tásának, vezérlésének egyik fel tétele egy-egy pedagógiai folya m at megfigyelése, vizsgálata, ered m ényeinek m érése — egy adott területen a szintm egállapítás, m elynek alapján történhetik a fel adatm eghatározás — a m unkater vek, program ok készítése. H ason lóképpen vonatkozik ez az iskola
126
vezetés s az egyes nevelő tervezőm unkájára. S hogy tervezésük re ális legyen, a helyi lehetőségeket, tapasztalatokat össze kell vetniük a városi, járási, megyei, országos tapasztalatokkal is. H iányt pótol a Szabolcs-Szat m ár Megyei Tanács V. B. M űvelő désügyi Osztálya által kiadott „Ál talános iskolai tantárgypedagógiai
ú tm utató az 1976—77-es tan é v re.” Az Ú tm utatóban a megyei vezető szakfelügyelők elemzik, értékelik szaktárgyaik személyi, tárgyi fel tételei m ellett a szaktárgy nevelé si, oktatási eredm ényességét. Az általános helyzetképek kör vonalazásakor jelzik a nehézsége ket, az esetleges gyenge eredm é nyeket, de pontosan m egfogalm az zák a jóra, a korszerűre való tö rekvések jeleit, eredm ényeit, rá irányítva ezzel a nevelők, vezetők figyelm ét m egyénk általános isko láiban folyó oktató-nevelő m unka kedvező és kedvezőtlen jelensé geire, segítve ezáltal az intézm é nyek közötti színvonalkülönbségek csökkentését is. Szívesen, érdeklő déssel olvastuk pl. a m agyar—tö r ténelem , illetve m atem atika—fizi ka szaktárgyak tan ításán ak hely zetelem zésében a hatékony, kor szerű m ódszerek keresőit, kialakí tóit, kezdeményező, nevelő közös ségeket. Bizonyára sok kolléga ke reste vagy keresi fel ezeket a kö zösségeket, hogy m eríthessen ta pasztalataikból. Az Ú tm utató felépítése ta rta l ma m intaként, irán y tű k én t szol gálhat az óvodák, iskolák vezetői nek ellenőrző, értékelő m unkájá hoz, de városunk, m egyénk m in den nevelője iskolai tevékenységé hez is. Hasznos lenne, ha a követ kező Ú tm utató — hisszük, várjuk, hogy lesz — az 1976—77-es Ú t m utatóban jelzett hiányosságok, kedvezőtlen tendenciák okait — s a megoldás m ódjait alapos ered
m énym érés, sokoldalú m egfigye lés alapján határozná meg. Szük séges lenne pl. vizsgálni az olva sási szint felsőtagozati visszaesésé nek okait, vagy elem ezni annak okait, hogy az alsótagozati kör nyezetism ereti alapfogalm akat nem m egfelelő m élységben, s m i nőségben rögzítették a gyerekek stb. Érdekes lehetne az ellenőrzés, értékelés nehézségeinek, eredm é nyeinek alaposabb elemzése, a fel adatok kijelölése. Az iskola nevelőm unkájának kulcsem bere az osztályfőnök, az osztályvezető. Igen sokoldalú, fe lelősségteljes m unkájuk eredm é nyesebbé tételében hozzájárulhat na, ha ebben az Ú tm utatóban is helyet kaphatna e terü let é rté k e lése, a jól bevált m ódszerek ism er tetése, a hiányosságok feltárása. Az „Á ltalános iskolai tan tá rg y pedagógiai útm utató az 1976— 77-es tan é v re ” elérte célját, segít oktatáspolitikai feladataink még eredm ényesebb m egoldásában, am it az M SZM P XI. K ongresszu sa így határozott meg m indnyá junk s z á m á ra :........Elsőrendű fel adat az általános iskola fejleszté se, az oktatás, nevelés tartalm ának, m ódszereinek korszerűsítése, az iskolák közötti színvonalkülönb ségek csökkentése . . (A Szabolcs-Szatm ár Megyei Ta nács V. B. M űvelődésügyi Osztá lyának kiadványa. Szerkesztette Cserm ely Tibor, Nyíregyháza, 1976.) Dr. M olnár Lajosné
127
Tájékoztató szülőknek Erőteljesen jelentkező társadal mi igényt elégít ki a Megyei T a nács M űvelődésügyi O sztályának gondozásában — dr. Tóth László összeállításában — m egjelenő „Tá jékoztató szülőknek” kiadványso rozat. Örömmel üdvözöljük, m un kánkban hasznosítjuk a jól szer kesztett, közérthető, jogi ism ere teket nyújtó kiadványokat, m ert ezek szervesen kapcsolódnak okta táspolitikánk gyakorlati végrehaj tásához. Ism erjük, tudjuk, számos példá val bizonyítjuk, hogy napjainkban m ég igen sok család tájékozatlan közoktatási rendszerünk s tru k tú rájáról, iskolarendszerünkről, az oktatási törvény tartalm áról. A közelm últban m egjelenő jogi ta nácsadó könyvecskék hasznos ta nácsot adnak az óvodák, az általá nos iskolák, a szakm unkásképző intézetek, a gimnázium ok, a szakközépiskolákkal kapcsolatos tu d n i valókról szülőknek, nevelőknek egyaránt. Jó dolog, hogy a kiadók és a szerkesztők a legifjabbak intézm é nyére, az óvodákra is gondoltak. Nagy szükség van erre, hiszen m e gyénk gyors ütem ű fejlődésének velejárójaként egyre több község ben, városi kerületben és k ü lterü leti településen nyílnak meg az óvodák kapui, ezek m űködési ren d jéről, pedagógiai szerepéről tájé koztatni kell a szülőket. Világos, jól hasznosítható ism e
128
retek et kapunk oktatási rendsze rü n k alapegységéről, az általános iskolákról. A nyolc osztályos álta lános iskolai törvényünk politikai, m űvelődéspolitikai jelentőségéről eddig is sokat szóltunk, gyakorlati v ég rehajtásáért eddig is sokat te t tünk, de ki tagadná további felada taink sokaságát. A jövőben is hangsúlyozni kell: oktatáspoliti kai céljaink m egvalósítása ■ — ben ne az általános iskolák általánossá tétele a gyakorlatban — egész tá r sadalm unk ügye. A tájékoztató segítséget ad ah hoz, hogy m indenki m egértse: a nyolc osztályos általános iskolai végzettség megszerzése nálunk m inden em ber alapvető érdeke, s hogy ehhez a feltételeket szocia lista állam unk biztosítja, szerez zünk hát érvényt ennek a jó, m indannyiunk ügyét szolgáló, törvény nek! K ülön üdvözöljük a szakm un kásképzés rendszeréről m egjelent könyvecskét. Hol tan uljanak to vább a nyolc osztályt végzett gyer m ekeink? M elyik népgazdasági ág ban van és m ilyen szakm unkásra szükség a jövőben? Ezek foglal koztatják napjainkban is a szülő ket, gyerm ekeket, nevelő testületeink tag jait
egyaránt.
P ályavá
lasztási tanácsadó szerveink egyre hatékonyabb tanácsokat, javasla tokat adnak m ár az általános isko la 5. osztályától kezdve.
Szükség van azonban a rra is, hogy a szülők, a felnőtt társadalom tagjai és gyerm ekeink ism erjék meg a korszerűsödő szakm unkásképző intézetek tevékenységét, m ilyen szakm ára és hogyan készí tik fel az új m unkásnem zedék leendő tagjait, hogyan lehet a szak m unkás bizonyítványt szerzett gyerm ekeknek továbbtanulni és m ilyen intézm ényben, választ kap h atu n k a könyvecskéből. Elism erésre m éltóak a gim ná zium ok és szakközépiskolák ren d
JÓ
jéről, oktató-nevelő m unkájukról szóló tájékoztatók is. Sok hasonló kezdem ényezést k í vánok közös ügyünk: az oktatáspolitika sikeres végrehajtásáért. (Tájékoztató szülőknek, 1—5. füzet: Óvoda, Általános iskola, Gim názium, Szakközépiskola, Szakm unkásképző intézet. A Szabolcs-Szatm ár Megyei Tanács V. B. M űvelődésügyi O sztályának ki adványa. ö sszeállította dr. Tóth László Nyíregyháza, 1975— 76.) Gulyás Emilné dr.
HAZAT Czine M ihálynak
Földet, föld alá holtat holt alá deszkát, apró férget, tetejükbe m eztelen fejfát — s pillantok istenre, jól van-e. M ormolom a receptet: földet, hegyet és vizet arányosan. Tervezem nevét, zászlaját, bronzkori népét, véreim et. Hó és zúzm arás vér határán, hajnal s halál igézetében jó hazát csak így, láztalanul, nem hebehurgyán, mégis hittel. Ratkó József
129
130
HÍ REK
kivAlö munkaközösségek
A Szabolcs-Szatm ár M egyei Ta nács V. B. M űvelődésügyi Osztálya és a Pedagógus Továbbképző K a binet az 1974— 75-ös tanévben h ird ette meg pályázatát valam enynyi alsó és középfokú oktatási in tézm ény szakm ai—m ódszertani, vezetői és egyéb m unkaközössége szám ára a kiváló m unkaközösség cím elnyerésére. A mozgalom nép szerűvé vált, ezt bizonyítja 107 m unkaközösség benevezése. 1976. szeptem ber 28-án a bíráló bizottság, jelentések és tapasztala tok alapján értékelte a m ozgalm at és döntött a cím ek odaítéléséről. A kiváló m unkaközösség cím et a kö vetkező közösségek n y e rté k el: — óvónői ábrázoló és kézim un ka m unkaközösség K isvárda; — alsótagozati m unkaközösség 5. sz. Á ltalános Iskola, N yír egyháza; — alsótagozati m unkaközösség 2. sz. Á ltalános Iskola, F ehérgyarm at; — m atem atika m unkaközösség Gyógypedagógiai Nevelő és Foglalkoztató Intézet, N yír egyháza; — nyelvi m unkaközösség Z rínyi Ilona Gim názium, N yíregyháza;
— vasipari m unkaközösség 110. sz. Szakm unkásképző Intézet, N yíregyháza; — kollégium i m unkaközösség Teleky B lanka Kollégium, Tiszalök. A cím et elnyerte még a N yíregy házi 110. sz. Szakm unkásképző In tézet szülői m unkaközössége. Dicsérő oklevelet kaptak a kö vetkező m unkaközösségek: — óvónői testnevelési m unkaközösség K isvárda; — óvónői anyanyelvi m unkaközösség K isvárda; — alsótagozati m unkaközösség 1. sz. Á ltalános Iskola, N yír bátor; — term észettudom ányi m unkaközösség 5. sz. Á ltalános Iskola, N yír egyháza; — m agyar—történelem szakos m unkaközösség 5. sz. Á ltalános Iskola, N yír egyháza; — történelem szakos m unkakö zösség Z rínyi Ilona Gim názium , N yíregyháza;
131
m atem atika—fizika szakos m unkaközösség 110. sz. Szakm unkásképző Intézet, N yíregyháza;
— szakrajz m unkaközösség 110. sz. Szakm unkásképző Intézet, Nyíregyháza.
NEMZETKÖZI MÜVÉSZTELEP NYÍREGYHÁZA—SÓSTÓ 76.
H etedszer rendezték m eg a nem zetközi m űvésztelepet, 1976. szep tem ber 1-től—30-ig. A rendez vényt ez évtől átv ette a városi ta nács. Az új gazdának sok problé m át kellett m egoldani. Az idén, négy nyíregyházi m űvész Berecz A ndrás, H orváth János, Huszár István, Tóth Sándor, a m egyében évtizedekig dolgozó Diószegi Ba lázs és a jelenleg Esztergom ban élő szam oskéri születésű Vincze Lász ló m ellett, A ndruskó K ároly ju goszláv, Léván Cuckiridze szovjet, Edw ard D w urnik és M arék Mosenszki varsói, Todor Hadzsinikolov bolgár és K reszila J u ra j szlo vák képzőm űvész dolgozott egy hónapig Sóstón. A szervezők, egy részt az előző évek hagyom ányait folytatva a m egyéből elszárm azott m űvészeket hívták meg, m ásrész ről pedig a szocialista országok képzőm űvészeti szövetségeinek k üldötteit fogadták. A Szabolcsban élő m űvészek az egyhónapos együttlét, együttdol gozás eredm ényeként a vendégm űvészek m unkáin keresztül ki
132
tek in tést nyertek, szakm ai tapasz talato k at szereztek és adtak kollé gáiknak. Jó az ilyen szervezés, m ert egym ás m egism erését szol gálja, és N yíregyháza-centrikusán mégis ezer kilom éterekre tág ítja a horizontokat. Cuckiridze Sóstón is a keleti m esék grúz világában élt, Hadzsinikolov sozopoli tengernek érezte, látta a vizet. Lengyel b a rá taink a kifejezés, alkotás náluk nem honos lehetőségeit próbálták. Kreszila képei a m ai m agyar fes tészet darabjai is lehetnének, h i szen szülőhelye ruszin föld, és a m ostani lakhelye is közelebb van Nyíregyházához, m int Budapest. A zárókiállítás bizonysága sze rin t a m űvészek sokat és eredm é nyesen dolgoztak, m unkáik itt m aradt része egy-egy üzenet, a mi világunk képét m ásként, m ás szemmel lá tta tjá k velünk. A m ű vésztelep három nyelvű katalógu sát örömm el fogadtuk, bár gondo sabb szerkesztés és lektorálás m el lett az öröm ünket nem k e seríte tte volna el az üröm. T. S.
PEDAGÓGIAI—KÖZMŰVELŐDÉSI PÁLYÁZAT 1975 76.
H atvan dolgozatot értékelt a bí ráló bizottság. Tizenegy pályam ű szerzője 2000.—■Ft első d íjat ka pott. Tizenhárom dolgozat 1500,— Ft, kilenc írás 1000,— Ft, öt dol gozat 800,— Ft, tizenöt pedig 500,— Ft pályadíjban részesült. Kilenc dolgozat írója dicséretet kapott. A pályázaton részt vett dolgoza tok a következők: Bessenyei Lajos: A lemorzsolódás vizsgálata dolgozók gim názium ában;
a
Széles László: Járásu n k úttörőm ozgalm ának fejlődése a m egalakulástól nap jainkig; Dr. Simon Istvánné: A környezetism eret cím ű tan tárgy korszerűsítési kísérletei nek eredm ényei az általános is kola 1— 4. osztályában; Ács M ária, Szijjártó Józsefné és Szijjártó József: Az 1978-as gim názium i új fi zika tan te rv kipróbálása során eddig szerzett tapasztalataink; Zsoldosné Cselényi G yöngyi: Egy középiskolai könyvtáros tapasztalatai;
Dr. H adházy Tibor: Középiskolai m unkalapok, fén y tan —h ő ta n ; Csizmadia Józsefné: Családi életre nevelés, szexuá lis nevelés; Dr. H artos Janosné, Dr. Varecza Á rpád: Reláció, kvantifikáció, ítélet; Kovács László, Sallai József: A család szerepe a testnevelés tanításában; Misley Győző: Mérési gyakorlatok, frontális k ísé rle tek ; Nagyidai Sándor: K ísérletek a tanórán folyó pe dagógiai m unka m egszervezé sére, korszerűsítésére; Szakács Ferenc: A szocialista közösségek szere pe az iskolai közösségé válás útján; M argittai V aléria: A szakm ai m unkaközösség te vékenységének fejlesztése; M argittai V aléria: Az audió-vízuális eszközök al kalm azásának tapasztalatai a ném et nyelv tanítása során;
Dr. C servényák Lászlóné: A tantárgyi koncentráció sze repe a szóbeli és Írásbeli kife jezőképesség fejlesztésében;
Ballai A ntalné: Az önellenőrzés, önértékelés képességének, gyakorlatának kialakítása tan ítás—-tanulás fo lyam atában;
Lévy Sándor: Az értelm i erők fejlesztése az általános iskolai rajztanításban;
Bánfalvi M iklósné: D idaktikus játékok gyűjtem é nye 1— 2. osztályban;
133
Erlich Ferenc: M unkalapok az erő és egyen súly szakközépiskolai tan ításá hoz; Jam b rik Gézáné: Törekvéseim a tanulók önm ű velődési igényeinek kibonta koztatására: Kónya József, M áté Pál: A tanulás egyenlő feltételeinek biztosítására való törekvés a fehérgyarm ati járásban: Bodánszky Tiborné: A szabad idő felhasználásának néhány időszerű kérdése az ál talános iskola napköziotthon 2. osztályos csoportjában; Dávid Ferenc: H agyom ánypótlás és hagyo m ányterem tés kollégium ban; Puskás Lajos: Az iskolavezetés gyakorlati kérdései; Miklós Elem ér: A közoktatás fejlődése V itkán; Ördögh Zoltánné: A szabad idő korszerűen é rte l m ezett felhasználása az általá nos iskola napközi otthon alsó tagozatában; Figula G yörgyné: A világnézeti nevelés feladatai és lehetőségei a tanítási órá kon; Je n e József: A pályaválasztás helye az egy séges nevelési ráhatások tü k rében ; Komolai Ferencné: Orosz nyelv, részben progra m ozott nyelvtan;
134
Papp Lászlóné: Feladatlapok a m ozgástan ta nulm ányozásához Szabó Lászlóné: 13— 14 éves tanulók felelősségérzetének és kötelességteljesí tésének vizsgálata; Misley Győző: A nevelő—oktató m unka hely zetének alakulása a személyi és tárgyi feltételek változásá nak függvényében; M. Takács Ferenc: Csillagászat Szabolcs-Szatm ár m egyében a felszabadulás után; Pilcsák Elemér: M atem atika szaktanterem lé tesítése iskolánkban; Nagy Jánosné: Az általános iskola 7. osztály fizika tananyagból az energia cím ű anyagrész feldolgozása írásvetítő transzparensekkel; Palotai Ferencné: Adalékok az esztétikai nevelés köréből; Boroska Miklós: Á tm eneti m atem atika tan terv tanm enet; Dr. K ürthy G yuláné: „K ísérletek” a tanórán folyó pedagógiai m unka m egszerve zésére és korszerűsítésére; Szabó Endre: A rádió és a történelem ; Szőcs Ferenc: Írásvetítő transzparensek ké szítése az egységes fém ipari alapképzéshez; Dávid József: A bélyeg felhasználása az élő világ tanításában és az esztéti kai nevelésben;
Dancs Lajosné: Nevelési és képzési lehetőségek a napköziotthonban; Nagy Ilona: Csoportm unka nyelvtan órán; Dávid József: A diapozitívek felhasználása a földrajzi oktató—nevelő m un kában; Szamosvölgyi Jenő: Szám kép — m atem atika; Z ahár A ttila: Ellenőrzés, értékelés az é n e k zene oktatásban; Veress József: Írásvetítő transzparensek a gim názium I. o. m atem atika tan tárg y „Függvények” tém a köréhez; Tóth Im re: A világnézeti—erkölcsi politi kai nevelés, a szocialista hazafiság és proletár internaciona lizmus kérdései az ált. fizika ta n ítá sá b a n ; Szalontai Tibor: A fizika és m atem atika ta n tárgy koncentrációja az általá nos iskolában; Tóth Im réné: A tömeges visszajelentés biz tosítása az élővilág tanításában;
Tóth Im re: K orszerű m ódszerek, eljárások a m atem atika, a fizika tan ításá ban; M ajoros Istvánné: II. sz. fizikagyakorlat óraváz lata a 7. osztályban; Dr. Halász László: Az 1868. évi XX XV III. tö r vénycikk végrehajtása; Szíj jártó József: Tém azáró feladatlapok a gim názium fizika tananyaghoz; Szőcs Ferenc: ön álló gondolkodásra nevelés problem atikája; M uszta János: N yírbéltek 30 éve; Kozma P étérné: Színes rudak, szám rendezések; Balogh Lászlóné: Az anyanyelv, a személyiség legbensőbb sajátja. Az 1. osz tályos anyanyelvi nevelés; „N apsugár” jelige: A szakm ai m unkaközösségek tevékenységének fejlesztésé ről; Majoros Istvánné: M érték változások— feladatsor 7. és 8. osztályos tanulók r é szére. T. L.
XXI. ŐSZI TARLAT
Huszonegyedik alkalom m al n yílt m eg a Szabolcs-Szatm ál m e gyei ő szi Tárlat, a m egye n y ílt ki állítása, ahol a hivatásos m űvészek
m ellett falat kaptak az am atőrök, a festegető rajztan áro k és a teh e t séges fiatalok. E kiállítást évek óta bírálják. (A jövőben a bírála
135
tok hatására kétévenként rende zik a nyílt tárlatokat és ugyancsak kétévenként a Szabolcsi T árlatot, ahol a m egyében élő m űvészek al kotásait láth atja az érdeklődő.) A városi m űvelődési központ ki állítóterm ében m egnyílt tárlat ú j donsága a Képzőm űvészeti Főisko lát frissen végzett Szikora Tamás jelentkezése volt. K ét faintarzia tervével szerepelt. (Nem fan tázia terv, m int a katalógusban olvas tuk.) U gyancsak m urális terv et ál líto tt ki Berecz A ndrás is, tábla
136
képei m ellett. H orváth János, K e rülő Ferenc négy-négy, Lakatos József és Tóth Sándor két-két m unkával szerepelt. A kiállításról hiányzott Pál Gyula, a szabolcsi tárlatok sajátos színvilágú alkotó ja. Huszár István és Soltész A lbert képei m ellett feltétlenül meg kell em líteni H orváthné Ném eth K ata lin tollrajzait, Nagy Lajos érm eit (négyből hárm at hibásan írta k a katalógusban), és Sebestyén Sán dor életnagyságú csecsemő szob rát.
ff-ncrrnimmi
