Pedagógiai Program VEREBÉLY LÁSZLÓ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1139 BUDAPEST, ÜTEG UTCA 15. Kapja:

Pedagógiai Program

VEREBÉLY LÁSZLÓ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1139 BUDAPEST, ÜTEG UTCA 15. Készítette:

Kapja:

Polyákné Gajdos Katalin igazgató

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakképzés-szervezési Főosztály

Hatályba lépés: Felmenő rendszerben történő bevezetése: 2013. szeptember 2. Tervezett felülvizsgálat ideje: 2013

Budapest, 2013. március 27.

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 5 1.1.1

Pedagógiai alapelveink: ........................................................................................... 5

1.1.2

Pedagógiai céljaink: ................................................................................................. 5

1.1.3

A kulcskompetenciák fejlesztése ............................................................................. 6

1.1.4

A nevelő - oktató munka feladatai: .......................................................................... 8

1.1.5

A nevelő - oktató munka részfeladatai: ................................................................... 9

1.1.6

A nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai .......................................................... 10

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 13 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 14 1.3.1.

Az egészségnevelés célja: ...................................................................................... 14

1.3.2.

Az egészségfejlesztés iskola feladatai ................................................................... 15

Iskolánk egészségnevelési céljai: ..................................................................................... 15 Iskolánk egészségnevelési programjának fejezetei: ......................................................... 16 1.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................. 23 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 24 1.4.1.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................. 25

1.4.2.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................ 25

1.4.3.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................. 26

1.4.4.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ........................................ 27

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................... 27 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........... 29 1.6.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 29

1.6.2.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................ 30

1.6.3.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók oktatása ..................................................... 32

1.6.4.

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................... 34

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 35 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel................................. 35 1.8.1.

Az iskola kapcsolata a fenntartóval ....................................................................... 35

1.8.2.

Kapcsolattartás a szülőkkel .................................................................................... 36 2

1.8.3.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................ 37

1.8.4.

A külső kapcsolatok rendszere............................................................................... 37

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................ 38 1.9.1.

A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................... 38

1.9.2.

A vizsgatárgyak részei: .......................................................................................... 38

1.9.3.

Tantárgyi követelmények: ..................................................................................... 39

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 39 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ......................................................................... 39 1.11.1. Az iskola felvételi tájékoztatója ............................................................................. 40 1.11.2. A felvételi vizsgákkal kapcsolatos általános kérdések: ......................................... 40 1.11.3. A központi írásbeli vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok: ........................ 40 1.11.4. A középfokú beiskolázás központi írásbeli vizsgák eljárásrendje ......................... 41 1.11.5. Az írásbeli vizsga előtti általános tájékoztató legfontosabb elemei ....................... 42 1.11.6. Az általános felvételi eljárás szabályai .................................................................. 43 1.11.7. Felvételi eredmény kiszámítása ............................................................................. 44 1.11.8. A szóbeli meghallgatás .......................................................................................... 44 1.11.9. Rangsorolás ............................................................................................................ 44 1.11.10. Rendkívüli felvételi eljárás .................................................................................... 45 1.11.11. Egészségügyi alkalmasság ..................................................................................... 45 1.11.12. Beiratkozás ............................................................................................................. 45 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................... 46 Szakközépiskolai közismereti tantervek .............................................................................. 46 Szakmai alapozó tantervek ................................................................................................... 51 A gyakorlati órákat a törvényi előírásoknak megfelelő csoportbontásban tervezzük. ......... 54 Érettségi utáni szakképzésben használt tantervek ................................................................ 55 Szakiskolai tantervek............................................................................................................ 59 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám, a helyi tanterv sajátosságai ....................... 64 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 64 2.4 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................... 66 2.4.1. Szakközepesek pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 66 2.4.2. Szakiskolások pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................. 67 3

2.5 Mindennapos testnevelés ................................................................................................. 67 2.5.1 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......... 67 2.6 A választható tantárgyak, iskolán kívüli tanórai foglalkozások, a kötelező tananyag elsajátításának egyéb keretei ................................................................................................. 69 2.6.1 A katonai és rendvédelmi fakultáció rendszere........................................................... 69 2.6.2 Fizika fakultáció .......................................................................................................... 69 2.6.3 Tanulmányi kirándulások ............................................................................................ 70 2.6.4 Projektoktatás .............................................................................................................. 70 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 71 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 72 2.8.1. Pedagógiai elveink: .................................................................................................... 72 2.8.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ...................................................... 72 2.8.3 Az tanítási óra ellenőrzésének szempontjai: ............................................................... 74 2.8.4 A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének rendszere: ................................. 74 2.8.5 Az ellenőrzés-értékelés formái, rendje, módszerei: .................................................... 75 2.8.6 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................... 79 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............. 80 2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei, tantárgyi koherenciák ....... 81 2.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei............................................................................... 81 2.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .......................................................................... 85 2.10.3 A környezeti nevelés taneszközei és kommunikációja ............................................. 94 2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........ 95 2.11.1. A szorgalom elbírálásának minősítő rendszere a következő: ................................... 96 2.11.2. A magatartás elbírálásának minősítő rendszere a következő: .................................. 96 2.11.3. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei ............................................... 97 Mellékletek .............................................................................................................................. 99

4

1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Pedagógiai alapelveink:  A gyermekközpontú nevelés-oktatás.  A személyre szabott, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód.  Egészségét védő, környezetére igényes közösségek tagjainak sokoldalú személyiségfejlesztése.  A tudományos igényesség megtartásával a tananyagok közérthető feldolgozása.  Tudatos (jól tervezett, szervezett, irányított, összehangolt) nevelő-oktató munka, a fokozatosság elvének érvényesítésével. Ezáltal biztosítani mindenkinek a számára megfelelő tudás megszerzéséhez való jogát.  Demokratikus, pozitív munkalégkör.  Harmonikus tanár-diák viszony.  Az európaiság szellemisége. 1.1.2 Pedagógiai céljaink: Intézményünk küldetése, hogy az egészséges életmódra törekvő, környezetével harmóniában élő, világnézetileg semleges, hazaszerető, más népek irányában toleranciát tanúsító, européer műveltséggel rendelkező fiatalok útnak indítása az életbe. A tanulóink az általános és szakmai ismeretek megszerzésével párhuzamosan sajátítsák el az élethosszig tartó tanulás igényét, amely elengedhetetlen a megváltozott műszaki, gazdasági és társadalmi körülmények között a munkába álláshoz. A felnövekvő nemzedék képes legyen a környezete megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért, akik elsajátították az aktív állampolgársághoz szükséges részképességeket, demokratikus beállítódásokat, értékorientációkat. Küldetésünk megvalósításához az alábbi célrendszert fogalmazzuk meg:

 A kognitív ismeretanyag megértetése és alkalmaztatása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása.  Saját egyéni, hatékony tanulási módszer kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása.  A kulcskompetenciák elsajátítása, fejlesztése.  A sikeres érettségi vizsga és szakmai vizsga feltételeinek megteremtése.

5

 Két idegen nyelv (angol és német) tanítási feltételeinek megteremtése. Az idegen nyelvek magas szintű elsajátításának biztosítása.  Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, megőrzése, tiszteletben tartása.  Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia, világnézeti semlegesség szem előtt tartása.  A demokratikus magatartásformák kialakítása.  A tanulók tudatos fogyasztói magatartásának kialakítása, azaz mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát.  A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audio vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása.  Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása.  A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása. A fentiek alapján az iskola pedagógiai programja és helyi tantervének felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú, meghagyva a tanári szabadságjogokat a tanítási módszer megválasztása, a tanulói munka elbírálása, illetve a taneszközök felhasználása területén. Mindezt jó belső légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve, mind a jelenlegi szakközépiskolai keretben, mind a szakképző évfolyamokon és további alternatívákat kínálva kívánjuk elérni. 1.1.3 A kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák az alábbiak szerint épülnek be a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai közé.  Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete, ezért fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom feladata, de a hallott és olvasott szöveg értése és a szövegalkotás fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata.

6

 Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, olyan képességeket is igényel, mint más kultúrák megértése, ezért az élő idegen nyelvek legfontosabb fejlesztési területei a hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség.  A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására, ezért elsősorban a matematika fejlesztési területéhez kapcsolódik. Egyes részterületek, például grafikonok, táblázatok alkalmazása a földünk és környezetünk, illetve az informatika tantárgy keretében is fejlesztésre kerül.  A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint a kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia fejlesztése a biológia, kémia, fizika és földrajz feladata és magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.  A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Elsősorban az informatika tantárgy fejlesztési feladata az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül, de ügyes feladatmegfogalmazással valamennyi tantárgy hozzájárulhat ennek a területnek a fejlesztéséhez.  A hatékony tanulás kompetenciája valamennyi műveltségi területen fejleszthető, elsősorban a kitartó, jól szervezett, hatékony tanulásra ösztönzéssel, a teljesítmény objektív értékelésével, a tanuló motiválásával.  A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését egyrészt az osztályfőnöki óráknak a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés, a közjó iránti elkötelezettségre nevelő tevékenysége eredményezi, ugyanakkor az etika, az állampolgári és társadalmi ismeretek fejlesztik az egyén hatékonyságát a társadalmi és szakmai életben való részvételben.  A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást fejlesztik az iskolai életbe épített diáknapok szervezése, lebonyolítása, végső értékelése.

7

 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, ezt fejleszti az irodalom, az ének-zene, a tánc, a dráma, a rajz és vizuális művészetek és a mozgókép és médiaismeret tananyaga. Az említett kompetenciák beépítve megjelennek az iskola helyi tantervében. A kulcskompetenciák fejlesztésének igényével dolgoztuk ki a tantárgyi tanterveket, amelyek a központi kerettantervek alapján születtek meg. 1.1.4 A nevelő - oktató munka feladatai: A szülő gyermekének kulturált, esztétikus, korszerűen felszerelt iskolát; gyermekét szerető, nagy tudású empatikus pedagógus-személyiségeket kíván. Ezért intézményünk tevékenységét az alábbi feladatok határozzák meg: Közvetítjük:  az alapvető tudományos ismereteket;  erkölcsi, etikai értékeket;  helyes magatartási, viselkedési normákat. Fejlesztjük tanulóink:  gondolkodását, hogy az értelmes, kritikus és kreatív legyen;  kommunikációs, manuális képességét;  folyamatos igényét a tanulásra;  döntési készségét;  érdeklődését mások, a világ dolgai iránt;  egészséges életmódra törekvését;  akaraterejét;  közvetlen környezetének megismerésére és védelmére irányuló igényét. A fentiek segítségével szeretnénk elérni, hogy a tanulók:  harmonikusan be tudjanak illeszkedni mikro- és makro-környezetükbe;  reális továbbtanulási célokat fogalmazzanak meg;  megbízhatóvá váljanak;  reális önértékelésük/önértékük legyen;  megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek;  pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek;  magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek.

8

1.1.5 A nevelő - oktató munka részfeladatai: Az iskola nem vállalhatja fel mindannak pótlását, amit a szülői háztól nem hoz magával a tanuló, és nem helyettesítheti a családi környezet nevelő erejét, tekintélyét. Megpróbál együttműködni a szülői háttérrel, és sok esetben annak kiegészítését, az ott lerakott alapokon történő továbbépítését is magvalósítja. Legfőbb feladataink közé tartoznak:  egyéni mentálhigiénés felvilágosító munka;  közösségen belüli viselkedési szabályok ismertetése;  a magatartási kultúra fejlesztése;  az egymás iránti tolerancia kimunkálása;  elemi erkölcsi és etikai értékek ébresztése;  önkritikus beállítottság szorgalmazása; Nem csupán az osztályfőnökök, hanem az egész tantestület célratörő összefogása által teljesíthetők a fenti feladatok. Szaktanár és szakoktató egyaránt felelősséggel vesz részt a személyiségformáló munkában - függetlenül a tanítási óra fajtájától, vagy éppen a szabadidős tevékenység jellegétől. Túl azon, hogy a tantestület minden tagja minta kell, hogy legyen előttük, hivatásából fakadó kötelességéről - a személyiségformálást illetően - senki nem mondhat le erről, illetve ezt a feladatát nem ruházhatja másra! Céljaink megvalósulnak, ha tanítványaink:  Műveltsége, viselkedési kultúrája fejlődik;  Egészségesebb életmódot élnek;  Pozitív értékrendünkkel azonosulnak;  Számukra a tudás, értékké válik. Ekkor:  tanulóink az érettségi vizsgákon közepes vagy annál jobb átlagot teljesítenek;  az Országos Kompetenciamérések alapján az országos átlag vagy a fölött teljesítenek szakközépiskolás diákjaink, s mind a szakközépiskolások, mind a szakiskolások esetében a célcsoportnak megfelelő országos átlag felettiek az eredmények - ami egyúttal azt is jelenti, hogy iskolánkban kimutatható hozzáadott érték;  végzős tanulóink között lesznek, bizonyítvánnyal rendelkeznek;

akik

középfokú

nyelvvizsgával,

ECDL

 érettségi után több mint fele nálunk folytatja szakmai tanulmányait;  tanulóink -az általunk nyújtott ismeretek birtokában- jó eséllyel kezdik meg önálló életüket, a munkaerőpiac kihívásainak megfelelnek.

9

Szeretnénk elérni, hogy diákjaink érett gondolkodású, megalapozott döntésekre képes, a társadalom számára hasznos polgárokká váljanak. Mindezt iskolánk minőségirányítási programja garantálja. 1.1.6 A nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai a. A hatékony nevelő-oktató tevékenységünk fontos követelményei:  A szemléletesség  A koncentrációs (tantárgyon belüli és tantárgyak közötti) lehetőségek kiaknázása  Motiváció  Fokozatosság  Életkori sajátosságok figyelembe vétele  Differenciálás  Aktivitás fokozása  Az ismeretanyag és a gyakorlati élet kapcsolatának hangsúlyozása  Az indukció és a dedukció egysége  Ismeret, tudás, követelmény összehangolása  Tanulás, tanuláselméletek, stratégiák. b. Az ismeretszerzés folyamatában az alábbi elemekre koncentrálunk:  A pszichés feltételek megteremtése (motiválás, célkitűzés, problémafelvetés stb.)  A tényanyag megismertetése (megfigyelés, cselekvés stb.)  A tényekkel kapcsolatos elemző tevékenység (analízis-szintézis, feladatmegoldás stb.)  Általánosítás, absztrakció (következtetések, bizonyítások, fogalomalkotás stb.)  Rendszerező tevékenység, rögzítő tevékenység, visszacsatolás, ellenőrzés

10

c. Igyekszünk a lehető legtöbb típusú információforrást bevonni a tanítás-tanulás

folyamatába: A forrás jellege

Érzékelési mód

Konkrét információhordozók

látás

Anyagok bemutatása, modellek, munkadarabok, mérőműszerek

Térbeli manuális Vizuális

látás

Projektoros vetítés, Internet

Audio

hallás

Audio-kazetta, CD

látás Audio-vizuális

Videofilm, DVD hallás

Nyomtatott

látás

Tankönyv, munkafüzet, munkalap, szakkönyv

Szóbeli-gondolati

hallás

Szakszöveg, számpélda, problémaelemzés

látás Összetett

Tanulmányi kirándulás, múzeum-, és üzemlátogatás

hallás manuális

d. A tanítás-tanulás során alkalmazható szervezeti formák: 1. Tanórai munka  Frontális osztálymunka  Csoportmunka (differenciált is)  Egyéni munka 2. Ismeretszerzés a tanítási órákon kívül  Felzárkóztatások, korrepetálások  Szakkörök, tevékenységi körök  Könyvtár-, internet használat  Múzeum-, és üzemlátogatások  Felvilágosító, szakmai előadások  Tanulmányi kirándulások  Tanulmányi versenyek 11

e. Nevelő-oktató munkánk eszközei, módszerei, eljárásai: 1. Szóbeliségen alapuló eljárások:  Ismeretek szóbeli kifejtése, közlése  Előadás  Kiselőadás  Beszélgetés  Vita  Összefüggések feltárása, törvények megfogalmazása  Tanári magyarázat  Tanulói magyarázat  Problémamegoldás  Számítási feladatok  Felelés 2. Írásbeliségen alapuló eljárások:  Füzetvezetés  Vázlatkészítés  Rajzolás  Számítási feladatok  Munkafüzet használata  Tesztekkel, munkalapokkal végzett tevékenység  Dolgozat, házi dolgozat írása  Esszék írása 3. Manuális tevékenységen alapuló  Szakmai gyakorlatok  Műhelyfoglalkozások  Mérések  Kísérletek f. A tanítási-tanulási folyamat elemei:  Ismeretszerzés  Az ismeretek alkalmazása, gyakorlása  Az ismeretek rendszerezése, ismétlése  Ellenőrzés, értékelés 12

A szaktanár módszertani szabadságát nem csorbítva igyekszünk változatosan alkalmazni a fenti módszereket, eszközöket, munkaformákat. Ha a tanítási-tanulási folyamatot „színessé” tesszük, akkor motiváltabb diákjainkkal tudunk együttműködni, ami alappillére az eredményes munkánknak.

1.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A középiskolai évek a fiatalok életében a kamaszkor és a felnőtté válás évei. Az ekkor zajló biológiai és pszichológiai változások minden pozitív mozzanatát kihasználva kell ösztönöznünk a személyiségfejlesztő oktatást és nevelést. Diákjainkat arra kell felkészítenünk, hogy a társadalomba hasznosan tudjanak beilleszkedni, önmagukat minél jobban ismerjék és értékes, konstruktív életvezetést tudjanak kialakítani. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnő. Ezt figyelembe véve, adottságaik és képességeik ismeretében iskolai és iskolán kívüli tanulással, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban kell személyiségük kibontakoztatásában partnernek lennünk. Az iskolában teret adunk a tanulásnak, munkának és játéknak egyaránt. A serdülők gondolkodását az érzelmi tényezők jelentősen befolyásolják. Hajlamosak társaik – mérlegelés nélküli - követésére és egyes témakörökben az általánosításra. Ennek kiküszöbölésére és a helyes önismeret elsajátítására, kiscsoportos, interaktív személyiségfejlesztő tréningeket szervezünk. Fékezhetetlen vitakedvüket kihasználva konfliktuskezelő technikákat tanítunk nekik, ezzel segítjük együttműködési készségüket. Megismertetjük őket a döntéshozás logikai lépéseivel, erősítjük a „nemet mondás” képességét a káros társadalmi hatásokra (drogfogyasztás, erőszak). A diákéletet színesítő foglalkozások hozzájárulhatnak a helyes életvitel, életmód, szokások kialakításához, és a lényeges értékekkel történő azonosulásuk meggyökereztetéséhez. Tanítványaink aktív szerepet vállalnak e közös tevékenységünkben, felhasználjuk kreativitásukat és a szokásostól eltérő gondolkodásukat. A munka elsősorban az osztályfőnökökre hárul, hathatós segítségre számíthatnak a szakmai szervezetek szakemberei, az ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzatot segítő tanár részéről egyaránt. A fejlesztés színterei a tanórák, kiemelten az osztályfőnöki órák illetve a tanórán kívüli foglalkozások: csoportmunka, kirándulások, szakkörök, projekttevékenység, diáknap.

13

1.3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Bevezetés Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) megfogalmazása szerint az iskola az oktatási-nevelési feladatokon túl egy egészségfejlesztő intézmény is, amely folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegít azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Mi az egészség, az egészségfejlesztés és az egészségnevelés? Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Ezen meghatározás (WHO Alkotmánya, 1948.) helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat, amely állandóan változik, s folyamatos kapcsolatban van a környezettünkkel, életmódunkkal. Az egészség megőrzése elengedhetetlen, fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, így magában foglalja a korszerű egészségnevelés, a prevenció, a mentálhigiénia, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Iskolánk egészségnevelési programja a fenti témaköröket kiemelt feladatként (alfejezetekben) tartalmazza (lásd egészségnevelési program felépítése). Az egészségfejlesztés folyamata elengedhetetlen, hiszen képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészség megtartása és fejlesztése elképzelhetetlen az egészségnevelés nélkül. Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatos létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. 1.3.1. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés legfontosabb célja és feladata az elsődleges (primer) prevenció, a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. A veszélyeztetett csoportok közül az iskolások, a középiskolások a leginkább veszélyeztetettebbek, hiszen fiatal szervezetük állandó fejlődésben van és az egészséges felnőtté válás folyamatát számos veszélyforrás fenyegeti (dohányzás, alkohol, kábítószerek, AIDS,stb.). A veszélyforrások szakszerű megismerése, kivédése, helyes kezelése - a szülőkkel közösen - az iskolai oktató-nevelő munka egyik kiemelkedően fontos és nehéz feladat. Az egészséges életmódra való nevelés nemcsak azért feladatunk, mert a program céljainak megvalósításaként az iskolát is megjelöli, hanem azért is, mert a tanulók idejük nagy részét „munkahelyükön” töltik, így mind tanári, mind emberi kötelességünk, hogy e „munkából” kivegyük részünket.

14

Ne feledjük: Az egészséges életmódra való nevelés három fő feladatának érvényesítését: 1.

testi

2.

lelki

3.

szociális

nevelés

Az egészséges életmódra nevelés „alappillérei”:  Egészséges táplálkozás  Személyi és környezeti higiénia  Rendszeres testmozgás  A károsító hatások csökkentése  A betegségek megelőzése  Általános egészségügyi ismeretek 1.3.2. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Iskolánk egészségnevelési céljai: 1. Rövid távú céljaink:  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretanyagok elsajátíttatása: egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyek (alkoholfogyasztás, dohányzás) következményeinek tudatosítása, a rendszeres testedzés fontosságának hangsúlyozása, az „épp testben épp lélek” mondásunk igazságtartamának bizonyítása;  Az emberi test élettani folyamatainak megismerése kapcsán az ok-okozati összefüggések feltárása (prevenció);  Küzdelem a drogfogyasztás ellen;  A lehető legtöbb alkalommal (a lehető legtöbb pedagógus tolmácsolásában) tudatosodjon, hogy a legfőbb kincsünk: az egészségünk, amelyet „elveszítenünk” – saját hibánkból különösen- nagy bűn. 2. Középtávú céljaink:  Tanulóink komplex ismeretekkel rendelkezzenek az egészségmegőrzés terén;  Értsék, hogy egészségük megőrzéséért tudatosan kell cselekedniük;  Ismerjék fel környezetükben is a negatív hatásokat, erősödjön meg bennük a „nemet mondás” képessége. 3. Hosszú távú célunk:  Olyan ismeretanyaggal rendelkező tanulók nevelése, akik felnőttként maguk, szeretteik és a környezetükben élők egészségére is vigyáznak. Életmódjukat, tetteiket a tudatos egészségmegőrzés jellemzi, harmonikus, vidám, kiegyensúlyozott életet élnek.

15

Iskolánk egészségnevelési programjának fejezetei: 1. Az egészséges életmódra nevelés a tanítási órákon Célok:  ismeretek átadása  az egészséges életmóddal kapcsolatos tananyagok hangsúlyozott tanítása  a tanulók ráébresztése arra, hogy életmódunk és környezetünk nagymértékben befolyásolják egészségi állapotunkat  hasonlítsuk össze más-más országokban az egészségügy különböző vonatkozásait, illetve a tudatos egészségmegőrzés eltérő módjait  ismerjék meg a gyerekek a legáltalánosabb betegségeket, valamint az egészségi állapot és életmód közvetlen összefüggéseit  fel kell hívni tanulóink figyelmét a civilizációs betegségekre, kockázati tényezőkre  ismerjék meg saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait  mindig az adott ismeret a mindennapi élet, az egészséges életmód kapcsolata legyen a lényeg  a tudatos környezetvédelem, nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi feladat is  a tantárgyi és a tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségek alkalmazása. Az egészséges életmódra való nevelés elsőrendű célja a tananyag elsajátítása, az ismeretek elmélyítése, az összefüggések megláttatása, a prevenció jelentőségének tudatosítása. Bár a biológia elsőrendű szerepet tölt be abban, hogy kialakítsa az egészséges környezet és az egészséges életmód iránti igényt, a tantárgyak közötti koncentráció hangsúlyozása, alkalmazása e téren különös jelentőséggel bír. Tulajdonképpen nem is létezik olyan tantárgy, mely valamilyen módon ne tudná szolgálni az egészséges életmódra nevelést (biológia, kémia, földrajz, testnevelés, osztályfőnöki órák, stb.). Bár az oktatás az iskolában történik, karöltve a neveléssel, az egészséges életmódra való nevelésnek nemcsak egy-egy tanórán és nem csupán az iskolán belül kell megvalósulnia, hanem mindenütt a hétköznapi életben is. Ez minden felelősségtudó ember feladata és kötelessége. Az egészséges életmódra való nevelésre sok-sok lehetőségünk van iskolán kívül is (pl. kirándulások; kiállítások megtekintése stb.).

16

Az egészséges életmódra való nevelés lehetséges módjai:  a tanítási órák keretén belül az egészséges életmóddal kapcsolatos tananyagok hangsúlyozott oktatása  igényes házi dolgozatok készítése pl. a helyes táplálkozásról, a személyi és környezeti higiénéről (otthon, iskolában), a károsító hatásokról, a rendszeres testmozgás szükségességéről, a betegségek megelőzéséről stb.  az egészséges elengedhetetlen

életmóddal

kapcsolatos

tananyagok

szóbeli

számonkérése

 a kiselőadások készítése pl. a gyógynövényekről, védőoltásokról, természetvédelmi területekről, vitaminokról, kutatókról, kórokozókról stb.  a folyamatos szóbeli ellenőrzéskor mindig az adott ismeret és a mindennapi élet, az egészséges életmód kapcsolata legyen a lényeg!  a prevenció elsődleges feladatunk az oktatás során, mely az eddig felsorolt módszerekkel szintén megvalósítható  szemléltetés minden lehetséges formájának kiaknázása: - ábrák, táblázatok, olvasmányok, tudósok képeinek és munkáságának megismerése, faliképek, videokazetták, szakkönyvek ismertetése, biológiai lexikonok, folyóiratok, egészségvédelemmel kapcsolatos tájékoztatók bemutatása, kirándulások, állatkert, Botanikus kert látogatás stb.  Vitafórum szervezése azon témakörökben, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak.  egészségügyi vetélkedő megrendezése  a mozgás, a mindennapos sport lehetőségének megteremtése  szorgalmi feladatok értékelése és egyben annak elérése, hogy az egészséges életmód és az egészséges környezet kialakítása igénnyé váljon  önálló ismeretszerzés igényének kialakítása pl. érdekességek gyűjtése könyvekből, információhordozókból, szelektált TV nézés, szakfolyóiratok, szakkönyvek olvasása, könyvtár felkeresése, napi tájékozottság 2. A mindennapi testedzés Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez) a lehető legteljesebb jó közérzetre.

17

A testnevelés mindig nagy szerepet játszott az egészséges életmód kialakításában. Minden társadalom jobban meg tudja valósítani céljait egészséges, edzett emberekkel. Az egészség kialakítását az iskolában kell megalapozni rendszeres testedzéssel és sporttal. Ha a testi készség- és képességfejlesztés ebben a korszakban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. Az orvostudomány és a sporttudomány kutatási eredményei bizonyítják, hogy a tanulóknak napi 90 perc fizikai terhelésre (kondicionálás, tréning) van szükségük ahhoz, hogy életkoruk, és nemük sajátosságai szerint harmonikusan fejlődjenek. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség és egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti az egész életen át tartó cselekvőképes tudás megalapozásában. Az életkori sajátosságokból adódóan a természetes mozgás- és játékigényt figyelembe véve kívánatos, hogy a tanulók szervezett keretek között vegyenek részt testnevelési órán és tanórán kívüli testnevelésen, ahol a tantervi anyaggal és a célszerű aktív testmozgással elősegíthető a testi és lelki egészség kialakítása. Célok:  A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása  A biológiai érésnek megfelelő gyakorlatokon keresztül testi kondíció és koordináció fejlesztése  A sportági ismeretek készségszintjéig történő gyakoroltatása és számonkérése  Örömkeltés és versenyzési vágy kielégítése Feladatok:  Az egészséges tanulók mozgás- és játékigényének magasabb szintű kielégítése mindennapos sportolási, edzési, versenyzési lehetőség biztosításával.  A könnyített és lehetőség szerint a gyógytestnevelés iskolán belüli biztosítása az e csoportba tartozó tanulóink részére.  A helyes tartás kialakítását és fenntartását szolgáló gimnasztika alkalmazása minden évfolyamon.  Az erkölcsi és akarati eszközrendszerével.

tulajdonságok

alakítása

a

testnevelés

 A megtanult sportági ismeretek versenyhelyzetben való alkalmazása.

18

és

sport

3. Mentálhigiénés koncepcióink Már a NAT alapkoncepciójában is megfogalmazásra került, hogy az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Ezt ne csak a betegségek megelőzési módjainak megismertetésével tanítsuk, hanem elvárás, hogy az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is neveljünk. Amikor mentálhigiénéről beszélünk, akkor a lelki egészséget nem orvosi szempontból vizsgáljuk, hanem lelki és kapcsolati kultúrát értünk azon. E tekintetben elég sok gond van általában is az ország lakosságát illetően, de a fiatalok fokozottan veszélyeztetettek. Ezért nagyon sokat tehet a pedagógia és a pedagógus. Mentálhigiénés szemlélet, attitűdök, és nevelési gyakorlat nélkül az iskola legfeljebb oktató gépezetként funkcionálhat. Lényege és fő célja az egészségesség, ezen belül a lelki egészség megőrzése, a pszichikai jólét fokozása, a lelki betegségek és problémák megelőzése, az enyhébb lelki és magatartási zavarok stigmatizációmentes rendezése, az ember egészségben tartásának megelőzése. Iskolánk mentálhigiénés szemléletét a magyarországi pozitív primer prevenciós szemlélet határozza meg. Az elsődleges megelőzés helyszíneként, az iskolában a megelőzés az egészség megtartására, a negatív kortársi minták elutasítására vagy a már kialakult szenvedélybetegségek ártalmainak mérséklésére irányulhat. Olyan diákokat kívánunk nevelni, akik tudják, felelősek önmagukért, kapcsolataikért. Képessé kell válniuk saját egyéniségük, lelki egyensúlyuk és alkalmazkodó képességük megóvására. Kontrollt kell nyerniük saját viselkedésük alakítása felett, küzdőképességeik eszközeit egyéni világukban, közösségi kapcsolataikban (osztály, család, később munkahely) és társadalmi relációban is ki kell alakítaniuk. Ezért meg kell tanítanunk diákjainknak:  A szenvedélykeltő szerek visszautasítását  Apróbb sikertelenségek elviselését  Konfliktusok megoldását  Korlátok felállítását és azok elfogadását  Érzelmek kifejezését  Kapcsolatok építését  Saját erényeik és gyengéik felmérését  Az érzések kezelését  A reklámok nem kívánatos hatásainak kivédését  A pozitív értékrend kialakítását  A jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálását.

19

Az iskolai nevelésünk során pozitív életvezetési mintát kell nyújtanunk. Építenünk kell az emberi kapcsolatokra és ezek védő, fejlesztő hatásaira. Törekednünk kell felelősségvállaló, érzelmileg teherbíró emberi közösségek kialakítására, ezek védelmére és erősítésére. A mentálhigiénés koncepció beépíthető a mindennapjainkba és a tananyagba is. 1. Osztályfőnöki órák keretén belül évfolyamonként felfelé bővítve a témákat, az életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkozunk az egészségnevelési témákkal 5 órában kötelezően, de igény szerint fordítható több idő is rá. 2. Tantárgyi keretben, elsősorban biológia és kémia órákon, ahogy azt az egészségterv fejezeteiben részletesen leírtuk. 3. Jelentős a testnevelés órák kiemelt szerepe, ahol a rendszeres mozgást, csapatépítő és közösségformáló játékfajtákat népszerűsítünk, mintegy alternatívaként kínálva pl. a droghasználat ellen. A sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. 4. Iskolai programok keretein belül fejlesztő, megelőzési és közösségpszichológiai programok Önerőből megvalósíthatóan:  Projekt napok: életmód, környezettudatosság, szakmaiság  Sportnap  Iskolai kulturális programok  Klubok (önismereti, kommunikációs készségfejlesztő, konfliktuskezelő)  Szakkörök  Tanulást segítő tréning  Szabadidős rendezvények  Egyéni beszélgetések, tanácsadások Külső szakmai szervezettel megvalósíthatóan:  Önismereti csoportok  Kortárssegítők képzése  Alternatív szülői értekezlet  Mentálhigiénés szakemberek bevonása az osztályfőnöki órák megtartásába  Külső szakmai program beépítése (pályázat alapján)

20

Lényeges, hogy a belső erőforrásokat is felhasználó programokat és a külső szakmai szervezetekkel lebonyolítottakat is a szülők és a diákönkormányzat támogatásával koordináljuk. Ezt a szerepet az iskolai ifjúságvédelmi felelős végzi. Fontosnak tartjuk a már kialakított külső kapcsolatainkat ápolni. Az iskolaorvos és a védőnő is komoly segítséget nyújthat a mentálhigiénés program terén, ezért ezt a kapcsolatot is szorosabbra kívánjuk fogni. Mivel e modellt az iskolában tanító pedagógusok közvetítik, lényeges a pedagógus személyiségének kérdése, hiszen az új feladatokhoz teherbíró és képességeinek tudatosan birtokában levő személyiség kívánható meg. Ezért fontosnak tartjuk tanáraink szakmai hivatásszolgálatra való felkészítését. 4. Küzdelem a káros szenvedélyek és a kábítószer fogyasztás ellen Iskolánkban vannak olyan pedagógusok, akik rendelkeznek drogprevenciós foglalkozások tartásához megfelelő tanúsítvánnyal. Elsősorban rájuk számítunk akkor, amikor ebben a témakörben foglalkozásokat szervezünk. Az elmúlt években végzett prevenciós munkánknak köszönhetően sikerült megfékezni a drog elterjedését, tanulóink tudatosan képesek cselekedni ezen a területen. Ugyanakkor sajnos tanítványaink igen nagy százaléka dohányzik. Különösen fájó, hogy ez alól a lányok sem kivételek, és már a 9.-10. évfolyamokon is tapasztalható a probléma. Ebből adódóan több fontos feladatunk is van. Először is dohányzás elleni törvény betartása! Meggyőződésünk, hogy a marihuánás, „füves” cigi fogyasztása is „megbújhat” e legális káros szenvedély mögött. Tehát a dohányzás erőteljes visszaszorításával a drogfogyasztás esélyei szintén csökkenthetők. Újabb és újabb ötletekkel, ügyeleti rendszer átszervezésével mindent megteszünk annak érdekében, hogy a törvényi szabályokat betartassuk, és felszámoljuk a dohányzást. A pályázatok figyelése és megírása is a feladataink közé tartozik. Konferenciákon is részt veszünk. Fontosnak tartjuk külső szakmai szervezetekkel való kapcsolattartást. Az ifjúságvédelmi felelősünk egyéni beszélgetések keretében foglalkozik a problémákkal küzdő tanulókkal. Csakis akkor lehetünk hatékonyak, ha folyamatos, tudatos, összehangolt munkát végzünk. Prioritást élveznek az alábbi feladatok:  Küzdelem a dohányzás visszaszorítására  Az alkoholfogyasztás társadalmi és élettani következményeinek tudatosítása  A drogprevenciós munka folytatása  ismeretterjesztő előadásokon (külső előadó, lehet volt drogos is!),  osztályfőnöki órákon,  kapcsolattartás mentálhigiénés és drog prevenciós szakmai szervezetekkel,  kiscsoportos kialakítása)

személyiségfejlesztő

tréningek

21

(a

„nemet

mondás”

képességének

 együttműködés a diákönkormányzattal, a szülői házzal  projektnapok programjain.  A pályázati lehetőségek kiaknázása 5. Problémakezelés az iskolaorvossal és a védőnővel együttműködve Az együttműködés módjai:  Az osztályvizsgálatok során a figyelem felhívása a rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás, a sport fontosságára.  Az érintett tanulók esetében a helyes testtartás elsajátítása, a rendszeres gyógytestnevelés és az úszás fontosságának hangsúlyozása.  A „fénytörési hibák”, és egyéb látásproblémák gondozása.  Túlsúlyos tanulóknak táplálkozási, diétás tanácsadás.  A korszerű, egészséges táplálkozási szokások népszerűsítése. (menza, iskolai büfé…)  Segítségnyújtás a beilleszkedési, pszichoszociális problémák esetén.  A magas vérnyomással és egyéb civilizációs betegségekkel küzdő tanulók gondozása.  Előadások szervezése az alábbi témakörökben: 1. Mellrák és hererák és tüdőrák megelőzése és szűrése 2. Egészséges táplálkozás 3. Nemi betegségek, az AIDS. A teendőket személyre szabottan, egyénileg illetve kiscsoportos foglalkozások keretében oldjuk meg.

22

1.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. a) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

b) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

c) Az

elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával megvalósításának elősegítése érdekében

kapcsolatos

feladatok

 az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

d) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek szolgáló tevékenységformák  A kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek:  teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél;  a mentőszolgálat felépítése és működése;  a mentők hívásának helyes módja;  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

23

 A helyi tantervben szereplő egyes tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

TANTÁRGY

biológia

kémia

-

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

égési sérülések

-

forrázás

-

szénmonoxid mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés, törés, zúzódás, ficam

fizika testnevelés e)

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  katasztrófavédelmi versenyre történő felkészítés az iskolai védőnő és a megbízott kolléga vezetésével,  a fent említett versenyen való részvétel,  próba-tűzriadó szimulált balesetekkel.

1.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közti kapcsolatot kialakítja, megteremti. El kell érnünk, hogy tanulóink:  harmonikus kapcsolatot teremtsenek a természeti és a társadalmi környezettel, megfelelő hon- és népismerettel  nyitottak és megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Alakuljon ki bennük pozitív viszony a közös európai értékekhez.  Az iskola segítségével törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (partneriskola).  A környezeti nevelés eredményeként erkölcsi alapelvként épüljön be életvitelükbe a környezetkímélő magatartás mind egyéni, mind közösségi szinten. 24

 Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába és szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  Kommunikációs kultúrájuknak középpontjában az önálló ismeretszerzés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak. Az új, mesterséges információs közeg passzivitásra hajlamosító és gondolkodást torzító hatását kritikusan kell fogadniuk, és szelektíven kell használniuk.  Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat fejlesszenek ki, sérült és fogyatékos embertársaik iránt legyenek elfogadóak és segítőkészek.  Ezen értékek kialakításának színterei: -tanórák: osztályfőnöki órák, szakórák tanórán kívüli foglalkozások.  Fontos szerep jut a projekt napoknak, hisz ott nem csak osztály, hanem iskolai szinten lehet közösséget építeni. 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órákon alkalmazott módszerek sok lehetőséget biztosítanak az egyén és a közösség fejlesztésére. A legfontosabb a tanulók viselkedése a tanárral, társaival szemben. El kell érni, hogy minden órán tisztelték egymást a közösség tagjai. Ebben a tanárnak van óriási szerepe, hisz a személyiségével, a szabályrendszerével, a szigorú, de humánus viselkedésével példamutató a diákok számára. Iskolánkban pozitív hatása van a matematika és idegen nyelvi órák sávosításának. Hisz ilyenkor olyan diákok kerülnek egy közösségbe, akik más szakmacsoportba, más osztályba járnak. Jobban megismerik egymást, és szünetekben is többet tartózkodnak együtt. A kiscsoportos foglalkozások, projekt feladatok mind alkalmasak a közösség fejlesztésére. Osztályfőnöki órákon a terem átrendezésével lehetőség nyílik szabad, őszinte beszélgetésekre és játékos feladatokon, szituációs gyakorlatokon keresztül építhetjük, kovácsolhatjuk össze a közösséget. A pozitív minták kiemelésével motiváló hatás érhető el. Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a jó legyen a követendő példa. Legyen érték a tanulás, a tudás megszerzése! 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  A Verebély napi, szabadban zajló iskolaprogramok;  Sportnap;  Kirándulás;  Környezettudatos napok szervezése;  Tanulmányi versenyekre való felkészítés, versenyszervezés; 25

 Ünnepségeinkre Szalagavató)

való

színvonalas

felkészülés;

(Nemzeti

ünnepek,

Ballagás,

 Tehetségnapok szervezése (évente 3 nap) három területen: humán, reál, szakmai. Valamint az évenkénti munkatervben szereplő feladatokra való felkészülés. 1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat olyan önszervező közösség, amely patrónus tanár segítségével, az iskolavezetéssel együttműködve, demokratikusan választott tisztségviselői irányításával intézi a diákság egészét vagy részét érintő ügyek vitelét. Közreműködik minden olyan iskolai esemény megszervezésében, amelyben a diákoknak aktív szerep juthat. A diákönkormányzat működése elősegíti az iskolavezetés, a nevelőtestület és a diákság közti hatékony információcsere megvalósulását, a vélemények kulturált ütköztetését és a tanulók önkéntes feladatvállalását. Közösségfejlesztő tevékenysége első sorban az alábbi feladatok megvalósítása során szembetűnő.  Szervezőként feladatokat lát el az éves iskolai ütemtervben szereplő hagyományos rendezvények, projektnapok alkalmával (pl.: Gólyabál, Verebély nap, Fordított nap);  hagyományteremtő szándékkal minden tanévben csapatépítő kirándulást, Valentinnapi levelezést szervez;  önsegélyező jelleggel igyekszik megteremteni saját működési költségeit (papírgyűjtés, kupakgyűjtés, pályázatok stb.);  hirdeti a munka és a barátságos versengés fontosságát, azt, hogy a közös, együtt végzett munka szép eredményeket hozhat;  a diákönkormányzati faliújság rendszeres frissítésével igyekszik a diákságot az aktuális változásokról, hírekről, pályázati lehetőségekről tájékoztatni;  célja a közösség egésze iránti felelősségérzet kialakítása és fejlesztése;  fontosnak tartja az alsóbb évfolyamosok bevonását a közös munkába, ugyanakkor igényt tart a már érettségizett, szakképzésben részt vevő tanulók tapasztalatára is;  a tanulóközösség megbízásából és annak érdekében gyakorolja a jogszabályban meghatározott esetekre vonatkozó egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogát. A diákönkormányzat az iskola és a saját sikeres működése érdekében vallja, hogy az iskolai szabályok kidolgozása, betartatása az iskolai élet minden szereplőjének közös érdeke, ezért tagjai aktívan részt kívánnak venni az ezzel összefüggő, közösségépítő munkafolyamatokban.

26

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek kisebb, önként szerveződő csoportok tanítási időn kívüli programjait takarja. Iskolánkban a legfontosabb rendszeres, illetve alkalmi tevékenységek közé tartoznak:    

az iskolaújság szerkesztése; az iskolai faliújság kétheti váltásos, tematikus karbantartása; a verebélyes hétvégi kirándulások, melyeken bárki részt vehet; a diákönkormányzat által szervezett programok, amelyeken egyébként az iskola bármely diákja részt vehet;  névadónk, Verebély László sírjának koszorúzása;  filmklub működtetése;  színház, mozi, múzeumlátogatások;  „Határtalanul” programok megvalósítása;  szakmai bemutatókon való részvétel, stb. Most van kialakulóban a közösségi szolgálat, mely szintén a tanuló szabadidejében történik. Ennek a közösségfejlesztő hatása abban is megnyilvánul majd, hogy tanulóink betekintést nyerhetnek olyan intézmények, szervezetek működésébe, melyről nem volt eddig ismeretük. Sok-sok emberrel találkoznak, és az alkalmazkodó képességük, toleranciájuk fejlődni fog. Valamint reményeink szerint a munka tisztelete is hamarabb kialakul bennük. A közösségi szolgálatok koordinálásáért az évente megbízott kolléga felel. Az osztályfőnökök bevonásával tanév elején tájékoztatja a tanulókat, szülőket, felméri a tanulói igényeket, kapcsolatot tart a foglalkoztató szervezetekkel és a szülőkkel. A szervezetekkel előkészíti az együttműködési megállapodásokat, amit az igazgató hagy jóvá. A témával kapcsolatos dokumentációk a mellékletben találhatók.

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 27

 iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

28

 Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás mindig különösen fontos területe a pedagógiai munkának. Iskolánk a 2012/2013-as tanévtől megkapta az Akkreditált Tehetségpont címet. A minőségirányítási csoport egyik fő feladata ennek a tevékenységnek a koordinálása. Magába foglalja a tehetséges tanulók kiválasztását, a szülőkkel való kapcsolattartást, a tehetséggondozást. Ebben közreműködnek a szaktanárok, az osztályfőnökök, lehetőség szerint fejlesztőpedagógus és pszichológus. A tehetségesnek vélt tanulókkal való rendszeres tevékenység, felkészítés, továbbfejlesztés történhet tanórai keretben differenciált oktatással, csoportbontással, választható tanórai foglalkozásokon (heti 1 vagy 2 órában), szakkörökön, tevékenységi körökön illetve egyéni foglalkozással. Igyekszünk elérni, hogy a szaktárgyi versenyeken (Gordiusz, Nemes Tihamér …) és az OKTV-n is szerepeljenek tehetséges diákjaink. Ehhez az adott szaktárgyakhoz kapcsolódó és a tanulók érdeklődésének megfelelő szakköröket szerveznek az egyes munkaközösségek. Az aktuális sport, művészeti, műveltségi és informatikai versenyekre felkészítjük diákjainkat. Tanítványainkat megismertetjük az önálló ismeretszerzési technikákkal (pl. könyvtárhasználat, Internet alkalmazása). Lehetőséget biztosítunk a környezettudatosság, elsősegélynyújtás és katasztrófavédelem területén is a versenyszereplésre. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket és irányított, otthoni munkával segítjük a tehetséges tanulók fejlődését. A szaktárgyakon kívül művészeti jellegű szakköröket is szervezünk olyan érdeklődő diákjainknak, akiknek ezen a speciális területen kiugróak a képességeik. A továbbtanulási szándékot kellő időben feltérképezve, az arra igényt tartó tanulóknak emelt szinten, többletórák felhasználásával tanítjuk a választott tantárgyat, valamint központi foglalkozásokra irányítjuk őket. (Ez elsősorban a történelmet, matematikát, idegen nyelvet (angol, német) és a szakmacsoportos alapozó tárgyakat érinti.) A segítő tevékenység során kiemelt figyelmet szentelünk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának.

29

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős jelzésére szakértői bizottság dönt. Ha a probléma kezelhető iskolán belüli pedagógiai eszközökkel, akkor a segítséget meg kell adni. (Matematikából, informatikából, fizikából gyakran tehetségesnek bizonyulnak a sajátos nevelési igényű: diszlexiás, diszgráfiás tanulóink.) Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységet. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Ezért első lépésben fontos az érintett tanulók kiszűrése, diagnosztizálása. Az egyéni foglalkozáson túl korrepetálásokat biztosítunk az arra rászorulóknak, az indulási nehézségek leküzdésére, pedig felzárkóztató programokat szervezünk. Helyzetelemzés: Az általános iskolákból hozott érdemjegyek nem tükrözik híven a tanulók ismeretanyagát. Így a 9. évfolyamon tanító kollégákra szerteágazó feladatrendszer vár: a szintfelmérés után, a törzsanyagban jelentkező hiányosságok pótlására meg kell találniuk a megfelelő módszereket, eszközöket. Csakis tudatos, jól felépített felzárkóztató hálózat működtetésével lehet a tanulók kívánt szintre hozást megvalósítani. Iskolánk előkészítő kurzusokat tart azon 8. osztályos tanulók részére, akik nálunk kívánják folytatni tanulmányaikat. Heti két alkalommal két órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból rendszerezzük a tudásukat. Ez nagy segítséget jelent azoknak a családoknak, amelyek más módon (magántanár, önköltséges korrepetálás stb.) képtelenek lettek volna a felzárkóztatást megoldani. A 2002-2003-as tanévtől kezdve szisztematikusan mérjük a 9. évfolyamos tanulóink „hozott” ismeretanyagát. Helyesírási, matematika, idegen nyelvi és informatikai tudáspróbákon vesznek részt. A tapasztalatok kiértékelése nélkülözhetetlen, hiszen "az indulási szint" megállapítása, a ránk váró feladatok konkrét megfogalmazása, az adott gyerekcsapathoz illő módszerek megválasztása, a hatékonyság alapfeltétele. A méréseket a tanév során többször megismételjük, így reálisabb képet alkothatunk. Az érettségi tantárgyak bevonásával egy komplex felmérési rendszert alakítottunk ki, és tanévenként két alkalommal (ősszel és tavasszal) egy mérési programot hajtunk végre, amely kiterjed a 9-12. évfolyamok minden osztályára (erről bővebben: az IMIP IV/3. alfejezetében). A szerény képességű, vagy az adott tantárgyból komoly lemaradással rendelkező tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk.

30

A lemorzsolódás legfontosabb okait az alábbiakban látjuk:  A tanulásra irányuló motiváltság hiánya  Iskolaválasztáskor, a képességek nem reális felmérése  A helyes tanulási módszerek, technikák ismerésének, gyakorlásának hiánya  Hibás értékrendszer  Rendezetlen, a tanulást nem segítő családi háttér  A személyre szabott, vagy kiscsoportos foglalkoztatás szűk keretei Munkánk két nagy területre fókuszálódik: Az oktatási terület esetén mérőlapok, tudáspróbák segítenek a problémát jelentő területek feltárásában. Felzárkóztatásokon kívánjuk a hiányokat személyre szabottan pótolni. A továbbhaladáshoz szükséges ismeretanyag elsajátíttatásán túl, megtanítjuk őket a tantárgyra jellemző tanulási módszerekre, helyes technikákra, olyan alapvető jártasságokat, készségeket, képességeket kialakítva, amely alkalmassá teszi ezeket a diákokat is a későbbi önálló, eredményes tanulásra. Fontos, hogy a komoly munka oldott, jó hangulattal társuljon. Így a tanuló megszeretheti az eddig „elutasított” tantárgyat, a pozitív hozzáállás, a bővülő ismeretanyag, egyenes út a sikerélmény megszerzéséhez. A pedagógus egyik legfontosabb feladata, a tanulás tanítása. Ennek érdekében megismeri a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Figyelembe veszi a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan felkutatja és kiválasztja a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvontverbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekszik a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítania, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Tanári irányítással rá kell szoktatni tanítványainkat az optimális időbeosztásra, az írásbeli és szóbeli feladatok racionális sorrendjére, ütemezésére; az önellenőrzés, önértékelés kialakítására is lehetőség nyílik. Rendszeresen elemezzük a tapasztalatokat, megvizsgáljuk az eredményeket. Ezek egy része jól mérhető, hiszen a naplóban szereplő érdemjegyek önmagukért beszélnek. Ám tisztában vagyunk azzal is, hogy a képességfejlesztés hosszú, kitartó munkát igényel, és a hatékonyság esetleg csak évek múlva realizálódik.

31

Az oktatási terület nem választható el a neveléstől. Korunk pedagógiájának egyik legnegatívabb vonása, hogy tanítványainkra „ráöntjük” a hatalmas ismeretanyagot és „nincs időnk” a „befogadó” megismerésére, személyiségének feltérképezésére. Minden tanévben tartunk olyan foglalkozásokat, melyek a tanulási technikákat és stratégiákat fejleszti, önismereti és személyiségfejlesztő játékokkal színesítve. Jó gyakorlatnak bizonyult - néhány téma feldolgozásakor - külső előadó, szakértő meghívása. Nevelési célkitűzéseink közé tartozik tanulóink kommunikációs és kifejezőkészségének fejlesztése. Mai rohanó világunkban néha a legfontosabbról felejtkezünk el: meghallgatni gyermekeinket, odafigyelni problémáikra, szeretettel átsegíteni őket a krízishelyzeteken. A felzárkóztató programunk mellett a tanórán is lehetőség van a lassabban haladó, nehezebben koncentráló tanulókkal való differenciált foglalkozásra. Jelentősen megkönnyíti ezt a feladatot a csoportbontásban, sávosításban történő nevelés-oktatás. A szaktanár és az osztályfőnök nyomon követi a tanuló fejlődését és a szülőt rendszeresen értesíti az eredményekről. Ez folyamatos konzultációt jelent a szaktanár, az osztályfőnök és a szülő között. 1.6.3. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók oktatása Céljaink: Célunk, hogy a tanulási nehézséggel küzdő tanulóink esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Azaz, hogy:  a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,  az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,  a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak iskolánk pedagógiai programjának tartalmi elemeivé,  a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk:  a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,  a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,  a nevelés, oktatás és fejlesztés során a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a problémával nem küzdő tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk.

32

Intézményünk képzési jellege pályaalkalmassági követelményeket támaszt tanulóival szemben, ezért elsősorban olvasási és írási problémák maradványtüneteit mutató diákokkal találkozunk. Iskolánkban integrált oktatás folyik, mert egyrészt nincsenek meg a tárgyi/személyi feltételei a differenciált oktatásnak, másrészt felfogásunk szerint az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint pusztán részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a tanulási nehézséggel küzdő tanulók fogadására.  A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.  A tanulási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes tanulási nehézséggel küzdő tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Az eredményes munkához viszont nagyon nagy szükségünk van fejlesztő pedagógus közreműködésére.

33

1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési, oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy olyan légkört biztosítsunk tanulóinknak, amely kizárja, hogy bármelyikük, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Ezért célunk, hogy minden fiatal részére biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, és lehetőségeket a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához. Az iskolai ifjúságvédelem célja a prevenció, a fiatal hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai:  a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján számba kell venni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat  gyermekbántalmazás vélelme esetén értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot  a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt kell venni esetmegbeszélésen  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményezni  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról  a problémákkal küzdő tanulókkal egyénileg foglalkozik  személyiségfejlesztő csoportfoglalkozásokat vezet  állandó tagja az iskola fegyelmi bizottságának  tagja intézményünk egészségfejlesztési munkacsoportjának.  A további feladatokat az iskolai ifjúságvédelmi munkaprogram tartalmazza. Az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek Az iskolai ifjúságvédelmi munkát gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. A munka professzionálissá tétele érdekében a felelős egyúttal szociálpedagógus is. A munkájához szükséges feltételeket az iskola vezetője biztosítja. Az éves munkatervét minden tanév szeptember közepéig elkészíti, és ennek szellemében tevékenykedik az iskolavezetéssel összhangban. Feladata sokrétű. Kiterjed a tanulókra, szüleikre, kollegáira, és együttműködés szinten a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekre, intézményekre, hatóságokra. Szakmai továbbképzését az iskola vezetője segíti. A tanulók és szüleik tájékoztatásával kapcsolatos feladatok A tanulókat és szüleiket, az előírásoknak megfelelően, a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát. Az ifjúságvédelmi felelős külön faliújsággal rendelkezik, és azon

34

folyamatosan informálja a témához kapcsolódó aktuális hírekről a tanulókat és a kollégákat egyaránt. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai A pedagógusok számára is megfogalmazódnak a tárgyhoz kapcsolódó kötelezettségek. A pedagógust terhelő kötelezettségek a következők:  Közre kell működnie a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Biztosítania kell, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását.  Észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra.  Jeleznie kell az iskolai gyermekvédelmi felelősnek.

1.7.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Iskolánkban működik Diákönkormányzat, melybe minden osztályból 2 fő delegált vesz részt. Az önkormányzatot segítő pedagógus irányításával folyamatos tájékoztatást kapnak az iskolát érintő szabályokról, tervezett módosításokról. A tanulókat érintő dokumentumok, döntések véglegesítése előtt a diákönkormányzat véleményt fogalmazhat meg, melyet igyekszünk figyelembe venni, konszenzusra törekszünk. A tanulóknak az őket érintő hátrányos döntések ellen az önkormányzaton keresztül emelhetnek szót. A tanulóifjúság minimum 10 %-ának kérésére az iskolavezetés a Diákönkormányzat bevonásával felülvizsgálja a döntést, és esetleges módosítását kezdeményezi a tantestületnél.

1.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. Az iskola kapcsolata a fenntartóval

Az intézmény stabil működésének egyik alappillére a fenntartóval való kiegyensúlyozott, napi munkakapcsolat. A Fővárosi Szakképzési Osztály szakreferenseivel és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakképzés-szervezési Főosztályával a hétköznapi problémák megoldása közvetlenül lehetséges. A kapcsolattartás formái: e-mail, telefon, körlevél, körfax, megbeszélés, értekezlet, továbbképzés, stb. A gazdálkodást érintő feladatok terén pedig az 5. sz. Gazdálkodási Ellátó Osztállyal tartunk közvetlen kapcsolatot.

35

1.8.2. Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola nevelő-oktató tevékenysége akkor lehet igazán hatékony, ha diákjaink felé egységes követelményrendszert tolmácsolunk. Ennek kialakításában nemcsak a tantestület tagjainak van fontos szerepe, hanem a szülői háznak is. Ha az iskola és az otthon egymást segítve fogalmazza meg az elvárásokat, a problémás szituációkban - a megvitatás után - tud közös álláspontot kialakítani, akkor a tanuló – még ebben a nehezen kezelhető, lázadó korszakában is kénytelen azonosulni azzal, elfogadni az előmenetelhez nélkülözhetetlen követelményeket. Az osztályfőnökök napi kapcsolatban állnak a szülőkkel. A kapcsolattartás formái:  az ellenőrző könyv általi információcsere;  sürgős, fontos esetben telefonon történő megkeresés;  személyes találkozás, a problémák megbeszélése. Tanévenként legalább két alkalommal tartunk szülői értekezletet és igény szerint tanári fogadóórát. A szülői értekezleteken az osztályfőnök nemcsak az osztályt érintő, minden tanulóra egyformán vonatkozó kérdéskörökről beszél, hanem az értekezlet végén a szülővel a konkrét gyerekre vonatkozó saját és tanártársai tapasztalatát is megosztja, tanácsokat ad, közösen kialakítják a tanulóra „szabott”, egyéni bánásmód helyes módszertanát. A szülői értekezleteken a szülők elmondják javaslataikat, feltárják az esetleg fel nem ismert, meg nem oldott problémákat, együttműködnek azok megoldásában. A tanári fogadóórákon a szaktanár és a szülő (általában hasznos a tanuló jelenléte is) közösen igyekeznek egy-egy tantárgy megtanulhatóságának módszereit feltérképezni, a közvetlen információcsere (érdemjegyek, dolgozatok megtekintése, órai aktivitás, tanulási technikák…) nagy lendületet adhat a tanulónak. Minden osztály szülői közössége 2-3 tagot delegál az iskolai szülői közösségbe. A szülői közösség félévente – szükség esetén gyakrabban - tart megbeszélést, ahol az iskola egészét érintő, globális kérdésköröket vitatják meg. Témaköreik:  az iskola házirendje;  a Szervezeti és Működési Szabályzat;  tanítási órán kívüli tevékenységek;  a DÖK működésének segítése;  problémafeltárás, javaslatok;  további - a jogszabályok által a szülői közösség hatáskörébe utalt – kérdések.

36

Az iskola szülői közössége választja meg azt a három szülőt, aki képviseli őket a tantestületi, vezetői értekezleteken. Az iskola és a szülői ház szoros kapcsolattartásának megőrzése mindkét fél érdeke a tanulókkal való személyre szabott foglalkozás előmozdítására. Az iskola nyitott minden olyan kezdeményezésre, külső kapcsolatra, amely elősegíti oktató-nevelő munkájának a Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek szerinti megvalósulását. Politikai és minden fajta szélsőséges irányzatoktól mentesen teret enged a jó szándékú tanácsoknak, segítőkészségnek, támogatásoknak. A szülők tökéletesebb kiszolgálása érdekében, 2008/2009. tanévtől kezdve bevezettük a digitális naplót. A szülők az internet segítségével, gyakorlatilag on-line értesülhetnek gyermekeik iskolai teljesítményéről, de a diákok is nyomon követhetik osztályzataik alakulását. Az alkalmazásra kerülő szoftver a pedagógusokkal szemben is szigorú követelményeket támaszt, hiszen rövid időn belül kell közölniük az osztályzatokat, illetve a tanulók hiányzásait, viszont így elkerülhetőek mind a tanulói értékeléssel, mind a hiányzásokkal kapcsolatos visszásságok. 1.8.3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókkal a közvetlen kapcsolatot tartjuk hatékonynak. Így elsődlegesen az osztályfőnökök nyújtanak tájékoztatást osztályfőnöki órákon, szünetekben, illetve a szaktanárok a saját tantárgyukat érintően a tanítási órákon. A diákönkormányzatot segítő pedagógus általában havonta, de szükség szerint diákönkormányzati ülést hív össze, tájékoztatja a tanulók legfontosabb közösségét az aktuális tudnivalókról. A digitális napló üzenő felülete jó lehetőséget teremt arra, hogy tanár-diák, tanártanulócsoport közvetlenül tartson kapcsolatot. Ezen a felületen azonban tilos magánbeszélgetéseket folytatni. Mindezen felül Facebook-on, saját honlapunkon, illetve iskolaújságon keresztül van lehetőség kapcsolattartásra. 1.8.4. A külső kapcsolatok rendszere A nevelési feladatok köré csoportosítható intézmények és kapcsolatok:  egészségnevelés, mentálhigiénés tanácsadás (Gyermekjóléti Szolgálatok, Prevenciós központok, …)  környezeti nevelés (NMH szakképző iskolai hálózata)  közösségi szolgálatok  egyéb (Vöröskereszt, katasztrófavédelem, elsősegélynyújtás – versenyek) A szakmai feladatok köré csoportosítható intézmények és kapcsolatok:  felsőoktatási intézmények (Budapesti Műszaki Főiskola, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) 37

 szakmai/társadalmi szervezetek (MEE, Kamarák, NSZFI, MPPTI, FOK stb.)  vállalatok, üzemek, Kft-k, (gyakorlati képzéshez + fejlesztéshez nyújtott segítség; szakmai tanácsadás)  sportegyesületek, szervezetek (versenyek, pályázatok)  minisztériumok, szervezetek, civil kezdeményezések, alapítványok (pályázatok, támogatások)

1.9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2. A vizsgatárgyak részei:  írásbeli,  szóbeli,  gyakorlati. Irodalom, magyar nyelv, idegen nyelv, történelem és matematika tantárgyakból írásbeli, szakmai tantárgyakból írásbeli vagy gyakorlati, testnevelésből gyakorlati, a többi tárgyból írásbeli vagy szóbeli vizsgákat szervezünk. Javítóvizsgán van lehetőség arra, hogy sikertelen írásbeli (gyakorlati) vizsga esetén szóbelin javíthasson a vizsgázó.

38

1.9.3. Tantárgyi követelmények:  különbözeti vizsga esetén a minimum követelményeknek való megfelelés, értékelése MEGFELELT;  év végi osztályozó vizsga esetén az éves követelményeknek való megfelelés, értékelése 1-5 közötti osztályzattal;  javítóvizsga esetén az éves követelményeknek való megfelelés, értékelése 1-3 közötti Ha a vizsgázó nem felel meg a vizsgán, akkor  különbözeti vizsga esetén a kívánt osztályban nem folytathatja tanulmányait;  osztályozó vizsga esetén javítóvizsgát tehet;  javítóvizsga esetén évfolyamot köteles ismételni (évfolyamot ismételhet).

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más intézményből jelentkező tanuló abban az esetben nyerhet felvételt iskolánkba, ha előzetes tanulmányai ezt lehetővé teszik. Közismereti tantárgyak esetén rendelkeznie kell minden évfolyamon érdemjeggyel, vagy vállalja a különbözeti vizsga letételét. Szakmai tantárgyak esetén a szakmai modulokból rendelkezik előképzettséggel. Szakmacsoportok közötti átjárhatóságot az igazgató engedélyével, esetleges különbözeti vizsgák letételével van lehetőség biztosítani. Átvétel előtt szükség van személyes találkozóra szülővel és diákkal egyaránt.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai A középfokú felvételi eljárást beiskolázási tevékenységek sora előzi meg. Minden évben ősszel Budapesten és a környező településeken továbbtanulást segítő börzéken mutatjuk be iskolánkat az érdeklődő 7. és 8. osztályos diákoknak. Évente kb. 10 börzén veszünk részt, de zen felül személyes látogatást is teszünk osztályfőnöki órákon valamint szülői értekezleteken. A továbbtanulást segítjük azzal is, hogy pályaorientációs tanácsadást végzünk, próbafelvételi vizsgát tartunk, valamint felvételi előkészítőt szervezünk matematika és magyar tantárgyakból. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi tájékoztató kötelező tartalmi elemeire vonatkozó információkat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 32-§ (4) bekezdésben találhatóak meg. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott feladatok végrehajtásához kapcsolódó aktuális határidőket, a mindenkori tanév rendjéről szóló OKM rendelet tartalmazza. Továbbá az Oktatási Hivatal minden év szeptemberében, az iskolák felvételi rendjével kapcsolatosan kiadott útmutatója, és a középfokú beiskolázás központi írásbeli vizsgái lebonyolításáról kiadott forgatókönyve szabályozza az eljárásrendet. Az iskolára vonatkozó határidőket az iskola az éves munkatervében tervezi meg.

39

1.11.1. Az iskola felvételi tájékoztatója A felvételi tájékoztatót az iskola igazgatója készíti el és a tanév rendjében meghatározott időpontig az iskola honlapján hozza nyilvánosságra. Továbbá elhelyezik a (KIR) rendszeren is, a KIFIR rendszeren belül, a tanulmányi területek meghatározására szolgáló programfelületen. A felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell: az iskola OM azonosító számát, a KIFIR rendszerben megadott tanulmányi területeinek megnevezését és belső kódját, továbbá a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, a vizsgára jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, időpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentkezők rangsorolásának módját. 1.11.2. A felvételi vizsgákkal kapcsolatos általános kérdések: 1.

Az iskola a szakközépiskolai kilencedik évfolyamra hirdet felvételit magyar nyelvből és matematikából.

2.

Az iskola az OKM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározza tanulmányi területeik kódjait és elektronikus formában megküldi a Felvételi Központnak.

3.

Az iskolatitkár jelzi az Oktatási Hivatal felé a központi írásbeli vizsgára jelentkezettek alapján a feladatlap igényét.

4.

A középfokú beiskolázás központi írásbeli vizsgák eljárás rendjét az Oktatási Hivatal által kiadott forgatókönyv tartalmazza.

5.

Az iskola megszervezi azon tanulók részére a pótló írásbeli felvételi vizsgákat, akik alapos ok miatt nem tudtak részt venni az egységes írásbeli felvételi vizsgán. A hiányzás okának elfogadásáról az igazgató dönt. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú és fajtájú központi írásbeli vizsgát. 1.11.3. A központi írásbeli vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatok:

1.

Az iskola két tárgyból (magyar-nyelv, matematika) szervez központi írásbeli vizsgát, és köteles elfogadni a hozzá forduló tanulók jelentkezését.

2.

Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló esetében – amennyiben a vizsgaszervezést érintő speciális igénye van – szükséges a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményének, valamint a speciális körülmények, illetve eszközök igénylésére vonatkozó szülői kérelemnek a csatolása a jelentkezési laphoz. A kérelmet a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el, döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire (pl. időhosszabbítás, segédeszköz használata, az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés stb.) vonatkozhat.

3.

A központi írásbeli vizsga lebonyolítását az igazgatóhelyettes forgatókönyvben rögzítettek alapján végzik az iskola felkért alkalmazottai.

40

vezetésével

4.

Az iskola igazgatója írásban bízza meg a felvételi eljárásban részt vevő pedagógusokat, szaktanárokat.

5.

A felvételi eljárásban keletkezett dokumentumokat, adminisztrációt, az informatikai rendszer működtetését az iskolatitkár végzi.

6.

A teljes felvételi eljárás törvényességéért az iskola igazgatója felel, ellenőrzi a felvételi eljárás során az abban tevékenykedők munkáját, és minden olyan ügyben eljár, amit a törvény a hatáskörébe utal. 1.11.4. A középfokú beiskolázás központi írásbeli vizsgák eljárásrendje

1.

A jelentkezési lapokat az iskolatitkár rögzíti a Közfelvir rendszerben. A központi írásbeli vizsgára a késve érkező tanuló jelentkezési lapját az igazgató befogadja. Az iskolatitkár az utólag befogadott jelentkezést a Bejelentő lap segítségével rögzíti. A Bejelentő lapot kizárólag elektronikus formában, a közfelvir programon keresztül lehet elküldeni!

2.

Az iskolához érkező feladatlap csomag a páncélszekrényben történő elhelyezéséért az iskolatitkár felel. Az írásbeli napján az írásbeli vizsga előtt fél órával háromtagú bizottság bontja fel a csomagot. A bizottság tagjai igazgató vagy az igazgatóhelyettes, és két fő nevelőtestületi tag. A felbontás helye az igazgatói iroda.

3.

A vizsga megkezdése előtt 9:30-tól általános tájékoztatót tartunk a vizsgarendről, a legfontosabb tudnivalókról.

4.

Az írásbeli vizsga teljes tartalma alatt titkársági ügyelet működik (iskolatitkár, igazgatóhelyettes) az ADAFOR rendszerben érkezett üzenetek figyelemmel kísérése végett.

5.

Ha az írásbeli vizsgán probléma merül fel, az igazgatóhelyettes jelzi az Oktatási Hivatal Koordinációs Osztályán ügyeletet tartók felé, s az általuk adott instrukciók alapján végzi további munkáját.

6.

Az igazgatóhelyettes figyelemmel kíséri az ADAFOR rendszert, a Bejövő üzenetek menüponton megjelenő javítási útmutatókat letöltik és átadják a javítást végző pedagógus részére.

7.

A javítás napjaiban az Oktatási Hivatal szakmai ügyeletet szervez, velük a kapcsolatot az igazgatóhelyettes tartja. A felmerülő problémákra az Oktatási Hivatal rövid időn belül írásban válaszol.

8.

A kijavított dolgozatok megtekintésére az iskola egy munkanapot biztosít. A vizsgázó tanuló személyesen az iskola könyvtárában tekintheti meg a dolgozatát reggel 8 és délután 16 óra között. A megtekintés időpontját az írásbeli vizsga napján a vizsga előtti tájékoztatón hirdetjük ki.

41

9.

A megtekintést követően az azt követő munkanapon 16 óráig a vizsgázó és szülője észrevételt tehet a vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére. Ha észrevétel történik, az igazgató két szaktanár jelenlétét biztosítja, az észrevételben foglaltak elbírálására a javító és a szaktanár közösen érdemben bírálják el az észrevételt. A bírálat eredményét megfelelő indoklással, határozatban kell rögzíteni és közölni kell az észrevételt tevővel. Ha az észrevételt tevő fenntartja észrevételét, az igazgató azonnal felveszi az Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztály Közoktatási koordinációs Osztályával a kapcsolatot, és megküldi a dokumentumokat. Az észrevételhez mellékelni kell a jelentkezési lap másolatát, az írásbeli dolgozat másolatát, az értékelő pedagógus és az elbírálásban részt vevő szaktanár szakmai véleményét, az iskolai döntésről szóló írásba foglalt határozat másolatát, valamint az értékelő lap másolatát. Az Oktatási Hivatal három napon belül dönt, és rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíti az igazgatót. Az igazgató a döntésről értesíti a tanulót és szülőjét. Az észrevétel benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát.

10. A felvételi eredmények regisztrálása. A rögzítést az iskolatitkár végzi az igazgatóhelyettes irányításával a Közfelvir program Eredményrögzítő menüpontja alatt. A rögzítési időpontok megtalálhatóak az Oktatási Hivatal forgatókönyvében. 11. Az írásbeli vizsga eredményéről az iskola titkársági munkatársai személyesen vagy telefonon keresztül tájékoztatják a vizsgázókat. 12. Az értékelő lapot (mely részletesen tartalmazza a pontszámokat, valamint az összpontszámot) a Közfelvir program segítségével az iskolatitkár kinyomtatja, az igazgató aláírja, bélyegzővel ellátja az eredeti példányt és a titkárság a vizsgázó részére átadja, a forgatókönyvben meghatározott időpontig. 1.11.5. Az írásbeli vizsga előtti általános tájékoztató legfontosabb elemei 1.

A vizsgázók a terembe csak kék színnel író tollat, papír zsebkendőt vihetnek be.

2.

Amennyiben a tanulónál telefon található, azt a terembe kikapcsolt állapotban viheti be. Egy nevét tartalmazó etikett ráragasztásával a tanári asztalon el kell helyeznie, amit a dolgozat leadásakor a felügyelő tanártól visszakap.

3.

A kabátokat a folyosón elhelyezett szekrényekbe akaszthatják be.

4.

A kísérő hozzátartozók egy számukra kijelölt helyen, csendben várakozhatnak.

5.

A tantárgyak közötti szünetben kérjük, hogy ne hangoskodjanak!

6.

Itt kerül kihirdetésre a dolgozatok megtekintésének időpontja, az esetleges észrevételek megtételének formái.

7.

Az értékelő lapok átvételének módja: személyesen. Ha valaki mégis postán szeretné megkapni, akkor egy felbélyegzett válaszborítékot kérünk.

8.

A dolgozat írása közben a termet csak rendkívüli esetben hagyhatja el a vizsgázó.

9.

A későn érkezők a vizsgaterembe nem mehetnek be. 42

1.11.6. Az általános felvételi eljárás szabályai

1.

A jelentkezési lapok feldolgozása az iskolában: A jelentkezési lapokat az iskolatitkár nyilvántartásba veszi. A hozott pontok számításához az adatokat számítógépen rögzíti. A szakközépiskolai képzésre jelentkezők esetén rögzíti a központi írásbeli vizsga eredményeit is.

2.

Amennyiben olyan szakközépiskolai jelentkezés érkezik hozzánk, hogy hiányzik a tanulónak a központi írásbeli eredménye, ott az iskolatitkár hiánypótlásra szólítja fel a szülőt, illetve tájékoztatja, hogy ennek hiányában el kell utasítanunk a gyermek jelentkezését.

3.

A szóbeli meghallgatásra a titkárság a jelentkezés sorrendjében vizsgacsoportokat alakít ki.

4.

Az iskola igazgatója a szóbeli vizsgára felvételi bizottságokat jelöl ki. A bizottság tagjai között legyen egy vezetőségi tag, egy matematikához ill. magyarhoz értő tag, valamint egy diák önkormányzati képviselő.

5.

A titkárság levélben kiértesíti a tanulókat a felvételi időpontjáról és helyéről, továbbá tájékoztatást ad arról, hogy milyen felszerelést kell hozni a meghallgatásra.

6.

Ha a jelentkező számára a felvételi időpont nem felel meg, a szülő kérésére a titkárság más időpontot jelöl meg az adott vizsganapokon belül.

7.

A vizsga eredményét (pontszámokat) a bizottsági elnökök leadják az iskolatitkárnak, aki elkészíti az ideiglenes rangsort. (jegyzéket)

43

1.11.7. Felvételi eredmény kiszámítása Maximálisan elérhető: 200 pont  50% központi felvételi – maximálisan elérhető 100 pont o Magyar - max. 50 pont o Matematika - max. 50 pont  25% hozott pontok – maximálisan elérhető 50 pont o 7. osztály év végi, 8. osztály félévi  magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv +  elektrotechnika szakmacsoportra jelentkezőknél fizika  informatika szakmacsoportra jelentkezőknél informatika osztályzatok  25% a szóbeli vizsgán szerzett pontok – maximálisan elérhető 50 pont o Matematikai kompetencia – max. 10 pont o Magyar kompetencia – max. 10 pont o A tárgyi tudás elsajátításához szükséges dokumentumok tartalmi és formai megjelenése – max. 10 pont o Iskolai közösségi tevékenység megítélése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján – max. 10 pont o Társas kommunikáció – max. 10 pont 1.11.8. A szóbeli meghallgatás A szóbeli felvételi vizsgán a szülő is részt vehet. A tanuló átadja a magával hozott (értesítésben szereplő) dokumentumokat, majd egy könnyed beszélgetést folytat a bizottság tagjaival. A beszélgetés kiterjed a tanuló érdeklődési körére, céljaira, közösségi tevékenységeire, az iskolai életre. A beszélgetés célja, hogy kölcsönösen közelebbről megismerjük egymást, és tisztázzuk az esetleges félreértéseket. A szakközépiskolába jelentkezők ezen felül kapnak egy matematikai ill. magyar feladatot, melyet ott a helyszínen kell megoldaniuk. 1.11.9. Rangsorolás A felvételhez szükséges minimális pontszám szakmánként változó, meghatározza a felvehető keretszám és a túljelentkezés mértéke. A tanulókat a felvételi összpontszám alapján minden – a felvételiző által a jelentkezési lapon jelölt – kódon rangsoroljuk.

44

A felvételi összpontszám egyezősége esetén az alábbi sorrend alapján rangsoroljuk a felvételizőket:  központi felvételi pontszám, ha egyezik, akkor  matematika felvételi pontszám, ha egyezik, akkor  hátrányos helyzet, ha egyezik, akkor  halmozottan hátrányos helyzet, ha egyezik, akkor  testvére iskolánkkal áll(t) tanulói jogviszonyban, ha egyezik, akkor  szülő pedagógus, ha egyezik akkor  lakóhely (XIII. kerület, illetve Budapest) 1.11.10. Rendkívüli felvételi eljárás Az iskola igazgatója dönt a rendkívüli felvételi eljárásra beérkezett kérelmekről. 1.11.11. Egészségügyi alkalmasság A hároméves szakképzésre jelentkező tanulók mivel már a 9. évfolyamon megkezdik a szakmai képzést is, a beiratkozás időpontja előtt szakmai orvosi vizsgálaton kötelezően részt kell venniük. A szakmai alkalmasságról az iskolaorvos dönt, amelyről értesíti az érintetteket (szülőt, tanuló és az iskolát) Alkalmatlanság esetén az adott Egészségügyi szakmában alkalmatlan felvételiző tanulóval nem jöhet létre tanulói jogviszony. 1.11.12. Beiratkozás A beiratkozást az iskolába minden évben a tanév rendjéről kiadott OKM rendelet tartalmazza a tanulók kiértesítését az iskolai titkárság végzi.

45

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Intézményünkben egyszerre több tanterv szerint folyik az oktatás. Szakközépiskolai közismereti tantervek Új tanterv: Kerettanterv - Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés – a 2013/2014-es tanévben 9. évfolyam részére felmenő rendszerben Régi tanterv: a 2012/2013-as tanévben iskolánkban bent lévő 10.-12. évfolyamok részére kifutó jelleggel Nyek tanterv: a 2012/2013-as tanévben iskolánkban bent lévő 10.-13. nyelvi előkészítős évfolyamok részére kifutó jelleggel. Az alábbi táblázat az átmeneti időszakban használt tanterveket mutatja

Szakközépiskola

Tanév

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

2013 / 2014

Új

Régi

Régi/Nyek

Régi/Nyek

Nyek

2014 / 2015

Új

Új

Régi

Régi/Nyek

Nyek

2015 / 2016

Új

Új

Új

Régi

Nyek

2016 / 2017

Új

Új

Új

Új

46

Szakközépiskola - Új tantervek Tantárgyak

9. évf. KTO

SZO

10. évf. SZO

11. évf. CSB

KTO

SZO

12. évf.

CSB

KTO

CSB

KTO

SZO

2

1

1

3

3

0,5

3

1

CSB

Magyar nyelv

2

Irodalom

2

I. idegen nyelv

3

0,5 3,5

3

3

3

0,5 3,5

3

1

4

Matematika

3

0,5 3,5

3

3

3

0,5 3,5

3

1

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

0,5

3

1

1

1

2

2. idegen nyelv

2

2

Etika

1

2

2

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Mozgókép és multimédia ismeret

1

1

Informatika

1

Szakmai tárgyak órakerete

6

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

2 6

2

2

7

10

8

Fizika fakultáció Katonai ismeretek fakultáció Rendvédelmi ismeretek fakultáció Kiosztott tanulói időkeret / osztály által felhasznált 35 óraszám

10

11

12

1

2

1

1

2

2

1

1

2

2

54

36

KTO: Kötelező kerettantervi óraszám SZO: Szabad órakeret terhére tervezett óraszám CSB: Csoportbontásra szánt óraszám

47

56

35

59

35

59

Régi tantervek Nyelvi előkészítő Szakközépiskolai informatika szakirányú szakmacsoportos alapozó képzés Tantárgyak/évfolyam

9. évfolyam

középszint

11. évfolyam középszint

12. évfolyam

Érettségi

13. évfolyam

középszint

emelt szint

középszint

emelt szint

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

92,5

2,5

74

2

74

2

55,5

1,5

1,5

48

1,5

48

1,5

É

É

Irodalom (ének)*

111

3

111

3

111

3

3

96

3

96

3

É

É

Történelem és társadalmi ismeretek (rajz és vizuális kultúra)*

111

3

111

3

111

3

111

3

144

4,5

144

4,5

É

É

37

1

Magyar nyelvtan

Középszint

10. évfolyam

Társadalomismeret és etika

középszint emelt

Első idegen nyelv

555

15

111

3

111

3

111

3

111

3

96

3

96

3

É

É

Matematika

74

2

148

4

148

4

148

4

148

4

112

3,5

112

3,5

É

É

Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika

37 111

1 3

74 111 55,5

2 3 1,5

37 92,5 74

1 2,5 2

37 92,5 37

1 2,5 1

32 80

1 2,5

74

2

37

1 37

1

64

2

Földünk és környezetünk Biológia Kémia

74

2

Második idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatásInformatika (szoftveres) Informatika

148

4

222

4

Informatikai alapismeretek Kötelező óraszám:

1018

27,5

É: kötelező érettségi tárgy közép vagy emelt szinten

1166

6

74

2

74

2

74

2

64

2

222

6

370

10

320

10

2

2

4

4

31,5

V

1166

V: választható tárgy

31,5 érettségi

10 1221

33

10 536,5

14,5

csoportbontás

1221

33

573,5

15,5

*: Tantárgyi integráció

V

V

V

V

Szakközépiskolai informatika szakirányú szakmacsoportos alapozó képzés Tantárgyak/évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

középszint

középszint

11. évfolyam középszint

Érettségi

12. évfolyam

emelt szint

középszint

emelt szint

éves

heti

éves

heti

éves

heti

középszint

emelt

éves

heti

éves

heti

éves

heti

Magyar nyelvtan

74

2

74

2

55,5

1,5

1,5

48

1,5

48

1,5

É

É

Irodalom (ének)*

111

3

111

3

111

3

3

96

3

96

3

É

É

Történelem és társadalmi ismeretek (rajz és vizuális kultúra)*

111

3

111

3

111

3

111

3

144

4,5

144

4,5

É

É

37

1

Társadalomismeret és etika Első idegen nyelv

111

3

111

3

111

3

111

3

96

3

96

3

É

É

Matematika

148

4

148

4

148

4

148

4

112

3,5

112

3,5

É

É

Osztályfőnöki

74

2

37

1

37

1

32

1

Testnevelés és sport

111

3

92,5

5

92,5

2,5

80

2,5

Fizika

55,5

1,5

74

2

37

1

74

2

37

1 37

1

64

2

Földünk és környezetünk Biológia Kémia

74

2

Második idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatásInformatika (szoftveres) Informatika

222

6

74

2

74

2

74

2

64

2

222

6

370

10

320

10

6

2

Informatikai alapismeretek Kötelező óraszám:

4 1165,5

31,5

É: kötelező érettségi tárgy közép vagy emelt szinten

V

1165,5

34

10 1221

V: választható tárgy

49

33 érettségi

10 536,5

14,5

1056

33

csoportbontás

496

V

V

V

V

15,5

*: Tantárgyi integráció

Szakközépiskolai elektrotechnika-elektronika szakirányú szakmacsoportos alapozó képzés 10. évfolyam

középszint

középszint

középszint

emelt szint

középszint

emelt szint

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

Magyar nyelvtan

74

2

74

2

37

1

37

1

37

1

37

Irodalom (ének)*

111

3

111

3

111

3

111

3

111

3

Történelem és társadalmi ismeretek (rajz és vizuális kultúra)*

111

3

111

3

111

3

111

3

148

Tantárgyak/évfolyam

11. évfolyam

Érettségi

9. évfolyam

Társadalomismeret és etika

12. évfolyam

középszint

emelt szint

1

É

É

111

3

É

É

4

148

4

É

É

1

Első idegen nyelv

111

3

111

3

111

3

111

3

111

3

111

3

É

É

Matematika

148

4

148

4

129,5

4

129,5

3,5

129,5

3,5

129,5

3,5

É

É

Osztályfőnöki

74

2

37

1

37

1

37

1

92,5

2,5

92,5

5

92,5

2,5

92,5

2,5

Fizika

37

1

74

2

37

1

Földünk és környezetünk

74

2

37

1 37

1

74

2

Testnevelés és sport

Biológia

V

Kémia

74

2

74

2

Informatika

37

1

37

1

74

2

74

2

37

1

37

1

37

1

Második idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatáselektrotechnika-elektronika Kötelező óraszám:

6 1165,5

31,5

É: kötelező érettségi tárgy közép vagy emelt szinten

6 1165,5

34

10 1184

33,5

V: választható tárgy

50

10 499,5 érettségi

13,5

1221

33

V 536,5

csoportbontás

V

14,5 *: Tantárgyi integráció

Szakmai alapozó tantervek Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban: alapozás 54 522 01 és 54 522 01 0000 00 00 sz. OKJ szakmákra Régi tanterv szerinti

Tantárgyak/évfolyam

Szakközépiskolai elektrotechnika-elektronika szakirányú szakmacsoportos alapozó képzés 54 522 01 0000 00 00 9. évfolyam

10. évfolyam 11. évfolyam

12. évfolyam

középszint

középszint

középszint

középszint

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

Elektrotechnika

74

2

74

2

Műszaki alapgyakorlatok

148

4

148

4

Elektronikus áramkörök

148

4

148

4

Elektronikai gyakorlatok

148

4

148

4

Villamos műszerek és mérések

74

2

74

2

Szakmai követelmény modulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Tantárgyak

Munkavédelemi alapismeretek

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan új tanterv szerinti 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5

Műszaki inform. gyak. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek

2 2,5

1

1

Műszaki gyakorlatok

3

70

Műszaki rajz Elektrotechnika

1 1

2

Elektrotechnika 10005-12 gyakorlat Villamosipari alaptevékenységek Elektronika

2

105 2

4

Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

10016-12l Erősáramú berendezések üzeme

összes óra összes óra

140

2 2

Irányítástechnika gyakorlat Foglalkoztatás

10017-12 Erősáramú mérések

3

Irányítástechnika

11499-12 Foglalkoztatás

10018-12 Erősáramú szerelések

1

2

Erősáramú szerelési gyak. Géptan Méréstechnika Erősáramú mérések gyak. Műszaki dokumentáció gyak. Villamos gépek Villamos művek Villamos gépek és vezérlések gyak. 3

3

70

6

52

3

4 7

105

4

3 8

140

6

5 11

Informatika szakmacsoportban: Élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy a jelenleg rendszerben lévő tanulók esetén a régi OKJ szakmáknak megfelelően elkezdett alapozást folytassa és kimenetként kifutó jelleggel a régi követelmények szerint szervezze a vizsgákat. Így szakmai tanterveink:  

szoftveres alapozás kifutó jelleggel Internetes alkalmazásfejlesztő és Webmester szakmákra (INTAL/WEBM) alapozás felmenő rendszerben a 54 213 5 sz. szoftverfejlesztő OKJ szakmára. (SZFEJ)

Az alábbi táblázat az átmeneti időszakban használt informatika szakmai tanterveket mutatja

Szakközépiskolai informatika szakirányú szakmacsoportos alapozó képzés – régi tanterv szerinti Tantárgyak/évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam 11. évfolyam

12. évfolyam

középszint

középszint

középszint

középszint

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

222

6

222

6

370

10

320

10

Hardver+elmélet

74

2

Office

148

4 74

2

148

4

111

3

96

3

Adatbázis-kezelés

111

3

64

2

Érettségi előkészítő

74

2

Hálózati ismeretek

74

2

160

5

Szakmacsoportos alapozó oktatás-Informatika (szoftveres) Informatika

Web-Grafika Informatikai alapismeretek Programozás

csoportbontás

53

54 213 5 sz. szoftverfejlesztő alapozás – új tanterv szerinti SZAKKÖZÉPISKOLA Heti

Tantárgy

Éves

Elm

Gyak

Köt Szabad Köt Szabad

Elm Gyak Ögy

9. évfolyam Munkavédelmi alapismeretek

0,5

18

Információtechnológiai alapok

1

36

Információtechnológiai gyakorlat

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

72

0,5

18

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

1 2

Összesen:

1 4

72 72

6

144

70

286

10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1

1

72

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

Hálózati ismeretek I.

72

1

36

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2 3

Összesen:

72 4

108

7

144 105 357

11. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés

2

72

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

Hálózati ismeretek I.

1

1

108 36

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2 3

Összesen:

72 5

108

8

180 140 428

12. évfolyam Munkaszervezési ismeretek

1

32

Munkaszervezési ismeretek gyakorlat

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

64

1

32

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

Hálózati ismeretek I.

1

2

96 64

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2 4

Összesen:

64 7

11

128

224 352

A gyakorlati órákat a törvényi előírásoknak megfelelő csoportbontásban tervezzük.

54

Érettségi utáni szakképzésben használt tantervek Az alapozó szakaszt úgy terveztük, hogy érettségi után 1 tanév beszámításával szerezhetnek OKJ szakmát diákjaink. Párhuzamosan itt is több szakmai képzés folyik. Elektrotechnika-elektronika ágazatban: 54 522 01 OKJ szakmára.

Szakmai követelmény modulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Átmeneti

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

2017. 06. 30-ig

5/13.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

e

Tantárgyak

gy

Munkavédelemi alapismeretek

gy

0,5

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat

10003-12 Irányítástechnikai alapok 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 10018-12 Erősáramú szerelések 10017-12 Erősáramú mérések

Irányítástechnika

2

Irányítástechnika gyakorlat Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2 0,5

0,5

2

2

Erősáramú szerelési gyakorlat

5

Géptan Méréstechnika

2

2

1,5

Erősáramú mérések gyakorlat

4

4

Műszaki dokumentáció gyakorlat

3

3

10016-12l Villamos gépek Erősáramú berendezések üzeme Villamos művek

4

3

5

4

Villamos gépek és vezérlések gyakorlat összes óra

4

8 15

összes óra

20 35

55

5 14

18 32

Informatika ágazatban: 54 213 5 sz. Szoftverfejlesztő OKJ szakmára

Érettségi utáni szakképzés 54 213 5 sz. Szoftverfejlesztő – új tanterv szerint Heti

Tantárgy

Éves

Elm

Gyak

Köt Szabad Köt

Szabad

Elm

Gyak

14. évfolyam Foglalkoztatás I. (id. nyelv) Foglalkoztatás II.

2

64

0,5

16

2

64

Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Alkalmazás fejlesztés

2

64

4,5

144

Alkalmazás fejlesztés gyakorlat

4

Web alkalmazás fejlesztés

1

2

160 64

Web alkalmazás fejlesztés gyakorlat

4

128

Programozási nyelvek gyakorlat

4

128

Multimédia gyakorlat

2

64

Adatbázis fejlesztés

1

1

Adatbázis fejlesztés gyakorlat

64 2

Szakmai idegen nyelv

1

1

96 32

Programozási nyelvek

1

32

Osztályfőnöki

1

32

Testnevelés

2

64

Összesen:

18

20

576

38 Csoportbontás a gyakorlati tárgyakból és szakmai idegen nyelvből

56

640 1216

Ögy

Internetes alkalmazásfejlesztés-2012/2013-as tanévben 54 481 02 0010 54 03 14. évfolyam Tantárgyak/évfolyam

Elmélet éves heti

Informatikai alapismeretek

64

2

Operációs rendszerek

64

2

Munkszervezés, jog

64

2

Gyakorlat éves heti

Dokumentumkezelés

64

2

Hardver gyakorlat

64

2

Projektmenedzsment

64

2

192

6

Webfejlesztés

128

4

Grafika

64

2

Szakmai nyelv

64

2

Testnevelés

64

2

704

22

Programozás

Kötelező óraszám:

64

256

Összes óraszám:

2

8 960

csoportbontásban tartandó gyakorlat, max. 12 fő csoportbontás

57

Webmester-2012/2013-as tanévben 54 481 03 0010 54 07 14. évfolyam

Tantárgyak/évfolyam

Elmélet

Gyakorlat

éves

heti

éves

heti

Informatikai alapismeretek

64

2

Operációs rendszerek

64

2

Munkszervezés, jog

64

2

Dokumentumkezelés

64

2

Hardver gyakorlat

64

2

Projektmenedzsment

64

2

64

2

Weboldalüzemeltetés

128

4

Hálózati gyakorlatok

192

6

Szakmai nyelv

64

2

Testnevelés

64

2

704

22

Programozás, webprogramozás

64

Kötelező óraszám:

256

Összes óraszám:

2

8 960

csoportbontásban tartandó gyakorlat, max. 12 fő csoportbontás

58

Szakiskolai tantervek A közismereti tantervek a központi tanterv véglegesítése után készülhet el. Szakmai képzés terén párhuzamosan több tanterv szerint oktatunk. Új tanterv: Kerettanterv - Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola, 911. évfolyam, közismereti képzés – a 2013/2014-es tanévben 9. évfolyam részére felmenő rendszerben 34 522 4 számú villanyszerelő és 34 523 2 számú számítógép-szerelő, karbantartó szakmákban. Régi szakképzési tanterv: a 2012/2013-as tanévben iskolánkban bent lévő előrehozott 3 éves 33 522 04 1000 00 00 számú villanyszerelő képzésben résztvevők részére kifutó jelleggel Régi alapozó tanterv: a 2012/2013-as tanévben iskolánkban bent lévő villanyszerelő alapozású 2+2 éves képzésben résztvevők részére kifutó jelleggel Az alábbi táblázat az átmeneti időszakban használt tanterveket mutatja Szakiskola 9. évf.

10. évf.

11. évf.

2013 / 2014

Új

Régi szakképzési/Régi alapozó

Régi szakképzési

2014 / 2015

Új

Új

Régi szakképzési

2015 / 2016

Új

Új

Új

Óraterv a kerettantervekhez – szakiskola Új közismereti Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. KTO SZO CsB KTO SZO CsB KTO SZO Kommunikáció - magyar 2 2 1 1 0,5 nyelv és irodalom Idegen nyelv 2 2 2 2 2 Matematika 2 2 1 1 0,5 0,5 Társadalomismeret 2 2 1 1 Természetismeret 3 1 4 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szakmai órák 17 25 25,5 Elmélet 7,5 1 10 1 10 0,5 Gyakorlat 7 1,5 17 13 1 14 13 2 Kiosztott időkeret 35 64 36 55 35

59

CsB 0,5 2 0,5 0,5

15 54

Új tanterv - 34 523 2 Számítógép-szerelő, karbantartó - szakmai SZAKISKOLA Heti

Tantárgy

Elm

Éves Gyak

Köt Szabad Köt Szabad

Elm Gyak Ögy

1/9. évfolyam Munkavédelmi alapismeretek

0,5

Információtechnológiai alapok

2

18 1

108

Információtechnológiai gyakorlat

2

Hálózati ismeretek

1

2

72

Hálózati ismeretek gyakorlat

2

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

108

0,5

3

90 108

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

3 8,5

Összesen:

108 8,5

306

17

306

140

752

2/10. évfolyam Hálózati ismeretek

2

1

108

Hálózati ismeretek gyakorlat

2

Operációs rendszerek

1

2

108 72

Operációs rendszerek gyakorlat

2

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

72

6

216

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

9 11

Összesen:

324 14

396

25

504

140

1040

3/11. évfolyam Elhelyezkedést, munkavállalást segítő id. nyelv Foglalkoztatás Munkaszervezési ismeretek

2

64

0,5

16

2

64

Munkaszervezési ismeretek gyakorlat

2

Operációs rendszerek gyakorlat

1

96

4

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

5,5

128

0,5

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

192 7

10,5

Összesen:

15 25,5

60

1

256 336

480 816

0

Új tanterv - 34 522 4 Villanyszerelő-szakmai Szakiskolai képzés szakmai óraterve közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam

Tantárgyak

elmélet gyak. óra/hét óra/hét

2/10. évfolyam ögy

elmélet gyak. óra/hét óra/hét

3/11. évfolyam

ögy

elmélet gyak. óra/hét óra/hét

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

2

0,5

Műszaki informatika 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek

3

Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

10023-12 Épületvillamossági szerelés

2

3

60

2

3

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

3

60

15

100

Épületvillamossági mérések gyakorlat

1

20

2

40

Vállalkozási ismeretek

1

Ipari elektronika

1

Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret

1,5

1

1

1

Villamos gépek és berendezések

3

10024-12 Villamos gépek és Villamos műszaki ipari ábrázolás elosztóberendezések szerelése Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Összes óra Összes óra

1

1

17

8

9 17

61

6 140

19 25

8,5 140

17 25,5

Régi alapozó tanterv (2+2-es képzés) Szakiskolai elektrotechnika-elektronika szakirányú szakmacsoportos alapozó képzés 9. évfolyam

tantárgyak/évfolyam

10. évfolyam

éves heti éves

heti

Magyar nyelvtan

37

1

37

1

Irodalom (ének)*

111

3

111

3

Történelem és társadalmi ismeretek

74

2

74

2

Első idegen nyelv

111

3

111

3

Matematika

111

3

111

3

Osztályfőnöki

37

1

37

1

92,5

2,5

92,5

2,5

Fizika

74

2

74

2

Földünk és környezetünk

37

1 37

1

Testnevelés és sport

Biológia Kémia Informatika kultúra)

(rajz

és

vizuális

Alapgyakorlatok*** Kötelező óraszám:

74

2

74

2

74

2

185

5

259

7

1017,5

27,5

1017,5 27,5

csoportbontás

***: csoportbontásban tartandó gyakorlat, max. 12 fő

62

Régi szakképzési tanterv Előrehozott szakiskolai villanyszerelő szakirányú képzés Tantárgyak/évfolyam

I/9. évfolyam éves

heti

II/10. évfolyam I/11. évfolyam éves

heti

III/11.évfolyam éves

heti

Magyar nyelv és irodalom (művészeti)

111

3

111

3

32

1

Történelem és társadalmi ismeretek

74

2

74

2

16

0,5

Első idegen nyelv

111

3

Matematika

74

2

37

1

16

0,5

Osztályfőnöki (Tanulás)

55,5

1,5

37

1

32

1

Testnevelés és sport

92,5

2,5

37

2,5

32

1(2,5)

Természettudományos tárgyak

74

2

37

1

32

1

Informatika (digitális kompetencia)

74

2

37

1

Elektrotechnika

74

2

111

3

Műszaki rajz

74

2

Szakmai ismeretek

74

2

74

2

192

6

32

1

48

1,5

48

1,5

17,5

640

20

36

1120

35(37,5)

Munkavédelem Villamos mérések*** Szakmai gyakorlatok***

74 222

6 647,5

Szakmai gyakorlatok*** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat***

Kötelező óraszám:

2

80

120

1190

30

1396,5

gazdálkodó szervezettnél eltöltendő óraszám csoportbontás

***: csoportbontásban tartandó gyakorlat, max. 12 fő A tantervekben szereplő szakmai gyakorlatokat a 10. osztálytól kezdve igyekszünk külső helyszínen biztosítani a tanulóknak. Ők tanulószerződéssel teljesítik az előírt gyakorlatot. Akiknek a kihelyezésére nem lesz lehetőség, iskolán belül biztosítjuk a gyakorlatok elvégzését. 63

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám, a helyi tanterv sajátosságai A szabadon tervezhető órakeret terhére továbbra is megtartjuk a második idegen nyelv oktatását. Valamint növeljük a kötelező érettségi tantárgyak óraszámát, az informatika óraszámát. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat pedig külön bontjuk irodalom és magyar nyelv tárgyakra. A művészetek tantárgy keretében mindkét szakmacsoportban a mozgókép és médiaismeret tantárgyat oktatjuk. A többletórákat a kerettantervben meghatározott követelmények mélyítésére, gyakorlására fordítjuk. A helyi tanterv készítésénél figyelembe vettük az érettségi szabályzatot. Ennek megfelelően a kötelező érettségi tárgyakon felül az alábbi tantárgyak esetén biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészüléshez szükséges óraszámokat: fizika, informatika, katonai és rendvédelmi ismeretek, testnevelés. Az emelt szintű felkészüléshez pedig fakultáció keretében fizika és testnevelés tantárgyakból. Az iskolai időkeretet figyelembe véve tervezzük a csoportbontásokat.

2.3 Az oktatásban kiválasztásának elvei

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközöket és felszereléseket anyagi lehetőségeink függvényében fejlesztjük. Korábban komoly szaktermi fejlesztéseket végeztünk (műhelyek, laborok, számítógéptermek). A törvényben előírt minimumon túl igyekszünk biztosítani az oktatás színvonalának emeléséhez a taneszközöket. Könyvtárunkban a szaktárgyi könyveken kívül az osztályfőnöki és felvilágosító-megelőző munkát speciális témájú szakkönyvek és videofelvételek segítik. Szakmai és irodalmi folyóiratokat, CD-ket, DVD-ket is biztosítunk az érdeklődők számára. Az iskolai könyvtár szerepe a képzési – nevelési tevékenységben Az utóbbi években átértékelődött az iskolai könyvtár szerepe. Nemcsak az ismeret-, tudás- és információközvetítést szolgáló dokumentumok lelőhelye, hanem a tanulási, készségfejlesztési folyamat szerves része. A hatékony tanulás, az önálló ismeretszerzés képességének elsajátítása (ami sokaknak egész életükre mintát ad), a könyvtári tájékozódás, a szellemi munka technikájának megtanításával történik. Aki az iskolában megismeri a korszerű tájékoztató eszközöket, az információkereső technikákat, az nemcsak az iskolai könyvtárban, hanem onnan kilépve, bármelyik közművelődési és szakkönyvtárat is használni tudja. Az iskolai könyvtár célja, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskola információs forrásközpontjaként működjön, kiszolgálja, és részt vegyen az iskola oktató-nevelő tevékenységében. Cél az információhordozók előállításához szükséges eszközök és környezet biztosítása, ehhez előrelépésként főállású könyvtárost alkalmaztunk. 64

Biztosítottuk a számítógépes adatfeldolgozást. Fontos, hogy az iskolai nevelés feladataiban szinte minden területen szükséges a könyvtár használata (tanulás, önművelés, kommunikáció, tehetséggondozás, felzárkóztatás, közösségfejlesztés stb.) A nevelési program elemei közül két területen kell a könyvtár szerepét kiemelni: a tanulás tanítása és a kommunikációs nevelés. A könyvtárhasználat legfontosabb területei a könyvtárismeret és használat, a dokumentumismeret és használat, a szellemi munka technikája leginkább osztályfőnöki, magyar nyelv és informatika órákon ismerhetők meg, de valamennyi tantárgynál, a nevelés valamennyi területén alkalmazni kell.

A tankönyvellátás rendje A munkaközösségek egyeztetett javaslatai alapján kerül összeállításra az iskolában alkalmazott tankönyvek, segédletek jegyzéke - figyelembe véve az oktatásüggyel foglalkozó minisztérium és a kiadók hivatalos tankönyvjegyzékeit. A munkaközösségi javaslatokat az iskola könyvtáros tanára összesíti, a Szülői szervezet egyetértése után az igazgató jóváhagyásával előkészíti a tankönyvrendelést. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 

A helyi tantervünkhöz jól igazodó, a tanuló számára közérthető, szemléletes legyen.



Mind a tanítási órákon, mind az otthoni felkészülés során konkrét, hatékony segítséget nyújtson a tanítási- tanulási folyamatban. 

A tartalmi elvárások mellett megjelenése legyen esztétikus, gyakori használat során se menjen tönkre. 

Mivel a szülőkre nagy anyagi teher nehezedik az évkezdéskor, csak a legszükségesebb eszközök beszerzését kérjük és igyekszünk (hasonló tartalom esetén) a szerényebb árú terméket választani. A könyvtárból tartós használatra kölcsönzött tankönyvek nyilvántartása és beszedése a könyvtáros kötelessége, melyhez segítséget nyújtanak az osztályfőnökök. Központi forrásból származó tankönyvtámogatást a rendeletben meghatározottak szerint használjuk fel. A tanulók a kialakított tankönyvjegyzékből január 10-ig választják ki, mely tankönyvek megrendelését kérik iskolánktól. Eddig van lehetőség arra is, hogy a normatív támogatásra jogosultak a szükséges igénylőlapokat és igazolásokat leadják. Normatív támogatás igénylésének feldolgozásában a tankönyvfelelősnek segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelős is. A munkaközösségek – tekintettel a könyvtári állományra – csak nagyon indokolt esetben változtatnak az alkalmazandó tankönyvek listáján. 65

2.4 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Minden évfolyamon és szakmacsoportban  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,  megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  hozzájárulunk a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozásához,  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4.1. Szakközepesek pedagógiai feladatainak megvalósítása Iskolánk alapelve, hogy a lehetőségeket maximálisan kihasználva törekedjünk a személyre szabott oktatásra. A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése érdekében évek óta matematika és első idegen nyelv tárgyakból biztosítjuk a sávos oktatást, mely nem más, mint évfolyam szinten képesség szerinti csoportbontás. Akkreditált tehetségpontként figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, a második idegen nyelv megőrzésére, szükség esetén fakultációk indítására. Pedagógiai szempontból fontos számunkra a tanulási módszerek kialakítása, az iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása, a motiválás és a tanulásszervezés folyamata, ezáltal a teljesítmények növekedése.

66

2.4.2. Szakiskolások pedagógiai feladatainak megvalósítása Elsődleges a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Célunk:  az együttműködési készség fejlesztése, a tanulói tudás megalapozása,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatása,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. 

Amennyiben a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, délelőtti oktatási időben, órarend szerint 5 órát biztosítunk a mindennapos testmozgásra. A tárgyi feltételek szűkössége, hiánya esetén ehhez igénybe vesszük a kerület szabadon használható sportpályáit, játszótereit is. VAGY



Délelőtti időkeretben osztályonként 3 testnevelés órát szervezünk kötelezően, és a fennmaradó 2 órát délutáni tömegsport foglalkozás keretében biztosítjuk. Tekintettel arra, hogy sok tanulónk egyesületben sportol, kérelemre a tömegsport foglalkozások alól ezek a tanulók felmentést kaphatnak. Szintén adott a lehetőség a felmentésre a katonai és rendvédelmi fakultáción résztvevő diákok számára is, hiszen ők a tanterv jelleggéből fakadóan komoly erőnléti felkészítésben vesznek részt.

A tömegsport foglalkozások rendszere Hogy minden tanuló számára biztosítható legyen a mindennapos sportolási lehetőség, napi 2-4 foglalkozással kell számolnunk. Ezen foglalkozások keretében – figyelembe véve iskolánk adottságait - foci, kosárlabda, birkózás, cselgáncs, általános kondicionálás és igény szerint torna, atlétika valósítható meg. Valamint heti min. 2 óra gyógytestnevelés szükséges, melyhez a személyi feltételünk biztosított. 2.5.1 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Az orvostudomány és a sporttudomány kutatási eredményei bizonyítják, hogy a tanulóknak napi 90 perc fizikai terhelésre (kondicionálás, tréning) van szükségük ahhoz, hogy életkoruk, és nemük sajátosságai szerint harmonikusan fejlődjenek. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség és egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti az egész életen át tartó cselekvőképes tudás megalapozásában. 67

Az életkori sajátosságokból adódóan a természetes mozgás- és játékigényt figyelembe véve kívánatos, hogy a tanulók szervezett keretek között vegyenek részt testnevelési órán és tanórán kívüli testnevelésen, ahol a tantervi anyaggal és a célszerű aktív testmozgással elősegíthető a testi és lelki egészség kialakítása. Általános fizikai teherbíró képesség mérése az OM megbízásából a Testnevelési Bizottság által összeállított tesztek alapján: 1. Hajlékonysági teszt 2. Dinamikus láberőt mérő teszt 3. Törzserőt mérő teszt (sit-up teszt) 4. Funkcionális karerőt mérő teszt 5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt 6. Kardio-respiratikus állóképességi teszt A tanulók testi, fizikai állapotának megítélésében jelentős szerepet töltenek be:

1. az iskolaorvos 2. a védőnő 3. a gyógytestnevelő 4. a testnevelést tanító kollégák 5. az osztályfőnök 6. a szabadidő szervező Az iskolaorvos a védőnővel együtt –vizsgálataik során-rendszeresen kontrolálják tanulóink fizikai állapotát. Probléma esetén szakorvosi kivizsgálásra küldik a diákot. Megállapítják, hogy az egészségügyi gondok milyen súlyosak. Könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre irányíthatják a tanulót, illetve teljes felmentést adhatnak. Nagy jelentősége van az iskolai testnevelési órák keretében megvalósított úszásoktatásnak is. Az egészségügyi dolgozókon kívül a testnevelést tanító kollégák szembesülnek legjobban, a tanulók fizikai állapotával. Mérési rendszerüket már ismertettük. Az osztályfőnök, a szabadidő szervező többször találkozik a tanulóval olyan szituációban (kirándulás, természetjárás, sportversenyek…), ahol hamar kiderül a tanuló fizikai állapota. Ha problémát észlel, akkor köteles azt jelezni az iskolaorvosnak és a szülőnek is.

68

Módszereink: Megfigyelés fizikai erőlétet igénylő szituációkban 

Megfigyelés különböző mozgássorozatok végrehajtásakor



Iskolaorvosi, védőnői vizsgálatok.



Tesztek végrehajtása.

2.6 A választható tantárgyak, iskolán kívüli tanórai foglalkozások, a kötelező tananyag elsajátításának egyéb keretei A kötelező tanórai foglalkozásokon felül iskolánk lehetőséget biztosít fakultációs foglalkozásokon való részvételre. A foglalkozások indításának feltétele a minimum 12 fős csoportlétszám. A jelentkezés egy teljes tanévre szól, és a foglalkozásokon nyújtott teljesítmény a szokásos módon kerül értékelésre, a félévi és év végi osztályzat pedig bekerül a bizonyítványba. A fakultációról való távolmaradást igazolni kell. Az igazolatlan hiányzás ugyanolyan következményekkel jár, mint a kötelező tanítási óráról való hiányzás. 2.6.1 A katonai és rendvédelmi fakultáció rendszere Iskolánk regisztrált Katonasuli. A 2011/12-es tanévtől szakköri rendszerben működött, a 2013/14-es tanévtől fakultációs keretek között folytatódik felmenő rendszerben. A tantárgyat választók már 9. évfolyamon elkezdik a felkészülést az esetleges érettségi vizsgára, szakirányú továbbtanulásra. A követelmények 4 tanév alatt sajátíthatók el. A fakultáción tanulni akaró diákok a beiratkozáskor kapnak jelentkezési lapot, melyet augusztus 20-ig kell visszajuttatni az intézménybe. A tantárgyak egyik jellemzője, hogy terepgyakorlatokon, kiképzéseken kell részt venni. A jelentkezéssel a tanuló és szülei vállalják az ezzel járó plusz elfoglaltságot és az esetleges utazással kapcsolatos teendőket. A program során rendszeres a kapcsolattartás Szentendrei, Dunakeszi, Pákozdi egységekkel, kiképző bázissal. 2.6.2 Fizika fakultáció A tantárgyból a 11. és 12. évfolyamon van lehetőség az ismeretek bővítésére, emelt szintű érettségire való felkészülésre. A fakultációra jelentkezni a 10. illetve 11. évfolyam végén, május 10-ig lehet az iskola által kiadott jelentkezési lapon. Első ízben a 2015/16-os tanévben indul.

69

2.6.3 Tanulmányi kirándulások Iskolánk minden évben egy alkalommal fakultatív tanulmányi kirándulást szervez. A végzős évfolyamok esetében ősszel, a többi évfolyam tanulói a tanév végén bővítik ismereteiket az iskola falain kívül. A 9. évfolyam tanulói általában egy napos programon vesznek részt. A felsőbb évesek tágabb keretekben gondolkodnak, de legfeljebb három napos kirándulást szervezhetnek úgy, hogy abból mindössze egy tanítási nap lehetséges. Az előkészítő munkát gondosan végezzük a szülők és a diákok bevonásával. A programok színesek: tartalmaznak (a helyszíntől függően) múzeumlátogatásokat, történelmi nevezetességek megtekintését, művészettörténeti érdekességeket éppúgy, mint a természet szépségeinek (ásványok, növény és állatvilág) felfedezését, megismerését. Szakképző évfolyamokon üzemek, erőművek megtekintését, az ipari folyamatok megismerését is célul tűzzük ki. A köznevelési törvényben megfogalmazott határon túli kirándulások szervezését is megkezdtük. Szakmai szervezetek, szülők, pályázati támogatások igénybe vételével biztosítjuk, hogy tanulóink kapcsolatot építhessenek a határon túl élő magyar fiatalokkal, megismerhessék hagyományaikat, életüket. 2.6.4 Projektoktatás Iskolánk hagyományaihoz tartozik, hogy évente több napot szentelünk. a kötelező tananyag elsajátításának egyéb kereteire. Ezek fejlesztik a személyiséget, hozzájárulnak a testi egészség megőrzéséhez, tananyagon kívüli ismeretszerzésre adnak lehetőséget. Ugyanakkor serkentik a kreativitást, a csapatmunkát.  A Verebély napi iskolaprogramok: Lehetőség szerint szabadban zajló programokat szervezünk. Az osztályok egymást közötti vetélkedése során az egészségnevelés, közlekedés, történelmi hagyományaink ismerete, logikai és kompetencia képességének mérése kerül előtérbe. Egy csoport pedig megemlékezést tart névadónk sírjánál.  Sportnap: Osztályok, csoportok közötti vetélkedésre teremt lehetőséget. Ilyenkor mutatkozhatnak be széles közönség előtt diákolimpikonjaink, kiemelt – válogatott – versenyzőink. Valamint olyan sportágban is összemérhetik tudásukat az érdeklődők, melyekre általában nem tudunk helyet biztosítani (ping-pong, extrém sportok, kötélugrás, lövészet, katonai, rendvédelmi bemutatók, stb.)  Környezettudatos nap: Ezen a napon olyan tanórán kívüli programokat szervezünk, amelyen külső és belső előadók hívják fel a figyelmet arra, mit tehetünk szűkebb és bővebb környezetünk megóvása érdekében. Valamint a tanulók aktív közreműködésével vetélkedőket, szemétgyűjtési, takarítási, hulladékhasznosítási programokat tervezünk. A programok összeállításánál arra is figyelmet fordítunk, hogy a környezet megóvása az egészség megőrzését is szolgálja.

70

 Tehetségnapok szervezése (évente 3 nap) három területen: humán, reál, szakmai. Egy napon több témakörben párhuzamosan tartunk foglalkozásokat, és a tanulók az osztályfőnök segítségével két témát választhatnak, melyen kötelezően, aktívan részt vesznek. 

Irodalmi, történelmi vetélkedők, programok (pl: kiállítás, író-olvasó találkozó, vers és prózamondó verseny, diákírók találkozása, határon túli kultúrák, stb.)



Idegen nyelvi programok (vers és prózamondó verseny, szép kiejtési vetélkedő, külföldi élmények, beszámolók, stb.)



Iskolánk profiljába illő szakmai programok (kiállítások, műhelyfoglalkozások, árammal vagy áram nélkül, PC kontra vékonykliens, vetélkedők, stb.)



A természettudományok fontossága - Földünk és környezetünk, kémia, fizika, biológia témakörben programok (kísérletek, tájékozódás a természetben - telefon nélkül, szakmai bemutatókon, kiállításokon való részvétel, stb.)

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben tilos bármilyen okból a tanulók hátrányos megkülönböztetése, különösen a gyermek színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, vagyoni és jövedelmi helyzete, avagy a kora miatt. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden közvetett, vagy közvetlen különbségtétel, kizárás, korlátozás, vagy kedvezés, melynek célja, vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése, vagy akadályozása és a tanuló zaklatása. Zaklatásnak minősül az olyan magatartás, amely célja a tanuló megalázása, megfélemlítése, illetve az ilyen hatást kiváltó környezet kialakítása. Biztosítjuk, hogy a törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat a megfelelő színvonalon kapják olyan formában, hogy ez számukra ne jelentsen aránytalan terhet. Megadunk diákjainknak minden olyan segítséget, amely képességük, tehetségük kibontakozásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges. Ha mégis hátrányos megkülönböztetés érné a tanulót, akkor a következményeket úgy orvosoljuk, hogy az ne járjon más gyermek jogainak sérelmével és a sérelem orvoslása törvényes keretek között, történjen meg. Az eddig is szem előtt tartott lelkiismereti és vallásszabadság mellett, olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyben a tanulók és szüleik nem késztethetők lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. Ezen okokból sem érheti hátrány tanulóinkat.

71

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.8.1. Pedagógiai elveink: Az értékelés a tanítási – tanulási folyamat eleme, amelyet minden esetben a folyamat egységében kezelünk, különösen az ellenőrzés–értékelés folyamatos összehangolásával. Értékelésünk jellemzői: 

a rendszeresség;



a formáinak, módszereinek sokszínűsége;



azonos normák, elvárások minden tanuló esetében;



a tanuló képességének, szorgalmának kibontakoztatása;



a szubjektivitás minimálisra csökkentése;



együttműködő munkalégkör megteremtése;



a tanulói önértékelési lehetőségek biztosítása;



a tanuló, az osztálytársak és a szaktanár értékelése kapcsán kialakuló egységes értékrendszer; 

az elemző értékelés megelőzi az érdemjegy megállapítását;



a pozitívumok hangsúlyozása;



a negatívumok nem megbélyegző, hanem javító jellege;



az előrehaladás mértékének közvetítése a tanuló, a szülő felé;



munkánk hatékonyságának mérése, minőségirányítási feladatok. 2.8.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése; annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni. Célja továbbá a tájékozódás, segítségnyújtás, a problémák feltárása és a feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése. A pedagógus munkájának megítélésében az igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető kompetensek, akik esetenként igénybe veszik a szakmai szolgáltató intézmények segítségét. A szakmai munka ellenőrzésében segítségükre vannak a munkaközösség vezetők. Minden tanév elején az iskola vezetése elkészíti az ellenőrzésiértékelési tervet, és minden kolléga óráját meglátogatja. A kolléga munkáját a munkaközösség keretein belül értékeli.

72

Az iskola elkészítette a pedagógus- és vezetői értékelési rendszerét, amelynek alapelvei: 

Az értékelés legyen alkalmas a pedagógus, mint munkavállaló teljesítményének megállapítására



Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását



Az értékelés összekapcsolódik eredményességével



Kiterjed a kötelező munkaidő egészére (heti 40 óra)



Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra



Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését



Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik



A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint történik

a

pedagógus

szakmai

tevékenységének

Az értékelés során az alábbi módszerek és eljárások alkalmazása indokolt: 

folyamatba épített vezetői ellenőrzés és értékelés (dokumentumok átvizsgálása, óralátogatás, szabadidős foglalkozások látogatása, szakmai fórumokon való vezetői részvétel)



pedagógus önértékelés vezetői értékelés a jóváhagyott, az önértékelési lappal megegyező értékelési lapon



vezetői interjú a pedagógussal



mind az önértékelés, mind a vezetői értékelés történhet elektronikus úton is



megállapodás a pedagógus és a vezető között az értékelés eredményéből következő pedagógusi feladatokról

A pedagógusok ellenőrzésének szokásos formái: tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; tanulói munkák, dolgozatok, felmérőlapok, füzetek ellenőrzése, vizsgálata; adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata; beszámoltatás szóban vagy írásban. A belső ellenőrzés munkaterv szerint folyik, részben pedig a napi aktualitásnak megfelelően alakul - úgy, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkájának ellenőrzésére sor kerüljön. Az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető, ezt kérheti egyébként a pedagógus is, vagy az adott munkaközösség.

73

2.8.3 Az tanítási óra ellenőrzésének szempontjai: 

a szaknyelv használata



az előkészítő munka minősége (tanmenet, óravázlat, szemléltetések)



az óravezetés logikája, stílusa



az ellenőrző munka színvonala



személyiségének vonzása



a tanulókkal való együttműködése



a törvények, rendeletek betartása és betartatása



módszerek, eszközök, munkaformák változatossága



pedagógiai munkájának hatékonysága, eredményessége

Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell szóbeli konzultáció, írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés formájában. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódhat. 2.8.4 A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének rendszere: A nemzeti köznevelésről szóló törvény (NKT) 54.§ (1) bekezdése alapján: „A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.„ Nevelő-oktató tevékenységünk a tanár-diák közötti folyamatos együttműködésen alapul. Így akkor is ellenőrizzük tanítványaink tudásanyagát, képesség-, készség-, jártassági szintjét, motiváltságát, saját munkánk eredményességét, ha az értékelés nem mindig jelenik meg személyre lebontott, csoportoknak, vagy az osztálynak szóló szóbeli minősítés, illetve érdemjegy formájában. Az óra elején lévő ismétléskor, a tananyag feldolgozása vagy a rendszerezése során azonban gondot fordítunk az aktív, magas ismeretanyaggal rendelkező tanulók dicséretére, a hiányos tudású, passzív neveltjeink ösztönzésére. A jó munkalégkör megteremtése, a pedagógus pozitív személyisége alkotó munkánk alapfeltétele. Minden tanulónknak éreznie kell tanára segítő szándékát.

74

2.8.5 Az ellenőrzés-értékelés formái, rendje, módszerei: a) Szóbeli beszámoltatások: Sokszor gondot okoz a diákok számára gondolataik pontos, összefüggő megfogalmazása, stilisztikailag is helyes formába öntése. Egyre nagyobb számban szembesülünk a sajátos nevelési igényű (diszlexia, diszgráfia) gyermekek problémáival. Mindezek indokolják, hogy hangsúlyt fektessünk a verbális kommunikációra, melynek az ellenőrzés-értékelés folyamatában az alábbi megvalósulásait emeljük ki:  Feleltetés A tanítási órák első 10-15 percében (ha az óra jellegének megfelel) célszerű 2-3 tanuló tudását felelés során mérni. A megelőző néhány óra tananyagából kapott kérdésekre –rövid gondolkodási idő után- összefüggő választ várunk. A tanár irányításával a kérdések megfogalmazásába bevonhatók az osztálytársak. Engedjük, hogy a tanuló önállóan fejtse ki a kapott témakört, segítő kérdéseket -ha szükséges- a felelés végén tegyünk fel. Az értékelésbe, az érdemjegy megállapításába vonjuk be a felelő tanulót és az osztálytársakat is.  Tanulói kiselőadás Kisebb anyagrészekből, témákból –az önkéntesség elvét betartva- tanórán kívüli tevékenység során is felkészülhet a tanuló. A sokoldalú személyiségfejlesztés egyik leghatékonyabb módszere: a könyvtárhasználat, az internetes keresés begyakorlása mellett, például az analizálószintetizáló, a lényegkiemelő képességeket, a koncentrációs és előadói készségeket is fejleszti. A tevékenységre való nyitottság, többletfeladat vállalás elismerése motiválja a tanulókat és színesíti a tanítási órákat.  Az órai közreműködés Mivel a tanítási folyamataink logikus rendszert alkotnak, így még az új anyag feldolgozásakor is támaszkodhatunk a tanulók korábban elsajátított ismereteire. Különösen igaz ez a megállapítás a gyakorló-, ismétlő-, rendszerező-, összefoglaló óráinkra. Ha ösztönözzük tanulóinkat az együttműködésre, ha kiaknázzuk és elismerjük aktivitásukat, akkor fontossá válik, „magukénak érzik” a feladatot, és nem tartják majd unalmasnak, érthetetlennek a tananyagot. Az órai munkában való közreműködés pozitív értékelése bármikor alkalmazható, hasznos módszer. Ez megvalósulhat érdemjeggyel vagy „+” pont adásával. A „+” pontok összegyűjtése eredményezhet egy 5 érdemjegyet. Azokat a tanulókat, akik figyelme elkalandozik, nem kapcsolódnak be az óra menetébe, esetleg zavarják társaikat, igyekezzünk bevonni a közös tevékenységbe! Ha ez mégsem sikerül, akkor sem célszerű az órai munkára elégtelen érdemjegyet adni. Jelzés értékű lehet, a kérdésünkre válaszolni nem tudó tanuló „-” ponttal való minősítése. A probléma feloldásának másik alternatívája, hogy az óra végén bejelentjük: a következő órák egyikén mérni fogjuk az adott órán feldolgozott, (általa elsajátított) ismeretanyagot.

75

Alakítsunk ki olyan munkalégkört, ahol a tanuló bátran mer kérdezni, ahol nem ítéljük meg negatívan, ha rosszul értelmez valamit! Biztosítsuk minden diákunk számára a segítő együttműködésünket, adjunk bizonyítási, javítási lehetőséget!  Felmérő program lebonyolítása Minden félév elején a tantestület meghatározza és kihirdeti a szakközépiskolai osztályok számára tartandó felmérők pontos idejét, amely egyidőben érinti a 9-12. évfolyam osztályait. A program időtartama (nem feltétlenül szorosan egymást követő) négy hét. Minden héten újabb érettségi tantárgy felmérője szerepel a programban, amely évfolyamonként rotálódik. Egy tanévben két alkalommal, ősszel és tavasszal bonyolítjuk le a programot. A program végén minden szakközépiskolás évfolyam az alábbi tantárgyakból írt/tett felmérőt. Tantárgyak köre:  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Szakmacsoportos alapozó tantárgyak A felmérők gyakorisága:  Minden felsorolt tantárgyból félévente 1-szer. A felmérők típusai:  10. és 12. évfolyamon komplex mérés (2 ill. 4 év anyagából)  9. és 11. évfolyamon az adott tanév követelménye szerint A felmérők módszere:  Matematikából írásbeli  Informatikából írásbeli azzal a kitétellel, hogy tartalmaz szóbeli érettségihez kapcsolódó témaköröket is.  A többi tárgyból írásbeli és szóbeli, a munkatervben meghatározott menetrend szerint  Osztályozó-, javítóvizsga: Lebonyolításáról, értékeléséről jogszabályok rendelkeznek.  Érettségi vizsga, szakmai vizsga: Lebonyolításáról, értékeléséről jogszabályok rendelkeznek.

76

b) Írásbeli beszámoltatások: Az írásbeli mérések, ellenőrzések és értékelések több szempont szerint csoportosíthatóak: 1.

A felmérendő tananyag terjedelme alapján:

 Dolgozat: Amely a tanítási órát megelőző néhány óra anyagának, vagy a tananyag egy kisebb részének (például: szabályok, idegen nyelv esetén a szókincs bővülésének) ellenőrzésére, értékelésére szolgál. A felelés időtartalmának megfelelő, 10-15 perc, általában a tanítási óra elején. A „kis” dolgozatokat is érdemjeggyel minősítjük. Munkaközösségi szinten az azonos tantárgyakat tanító kollégák megállapodása alapján, ha csak egy speciális részterület minden órás mérésére kerül sor (szódolgozat), akkor három jegy átlagából képzett érdemjegy kerül a naplóba és a tanulók ellenőrzőjébe. Ebben az esetben is folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat, a megszerzett érdemjegyekről.  Témazáró dolgozat: Egy témakör lezárása után, egy nagyobb tananyagegység ismeretanyagának ellenőrzése, értékelése. Általában 45 perc időtartamban (felsőbb évfolyamokon dupla óra esetén maximum 100 perc alatt) mérjük a tanulók összefüggéseket is felismerő, alkalmazó szintű, saját gondolatokat tolmácsoló írásos anyagát. A témazáró dolgozat írása előtt legalább 1 héttel korábban tájékoztatjuk a tanulókat, összefoglaló –ismétlő rendszerező órá(ka)t tartunk. Ismertetjük, hogy melyik anyagrészből várjuk, hogy felkészüljenek (a füzetben, a tankönyvben hol található) és hogy milyen típusú kérdésekre számíthatnak (fogalmak, szabályok, számítások, bizonyítások, kísérletismertetések, tesztek, esszék…). A szaktanár a javítás során a feladatokat pontozza, az összpontszámot megállapítja és ennek alapján érdemjeggyel minősíti. Az érettségi dolgozatok értékelésére vonatkozó százalékos megoszlásoktól 10%-kal térhetünk el. A dolgozatokat maximum két hét alatt kijavítva kiosztjuk a tanulóknak. A témazáró dolgozat feladatainak megoldásait ismertetni kell! Módot biztosítunk a tanulónak arra, hogy ha a javítással kapcsolatosan kérdése van (például: Miért kapott annyi pontot? Mit felejtett ki, amiért hiányjelet alkalmaztunk?), azt feltehesse, és arra korrekt választ kapjon. Egy dolgozatra csak egy érdemjegy adható. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyek súlyozottan (duplán) számítandók az átlagba (illetve a „lefelé” vagy „felfelé” kerekítés alapjául szolgálnak). A témazáró dolgozatok, mérések érdemjegye fontos a félévi és év végi osztályzat megállapításához. Ezért félévente 1 dolgozatpótló hét kijelölésével biztosítjuk, hogy a hiányzók legkésőbb ezen a héten pótolni tudják az elmaradt dolgozatokat. A felmérők keretében szervezett írásbeli és szóbeli számonkérések esetén a megszerzett érdemjegyek szintén súlyozottan kerülnek beszámításra, ez esetben háromszorosan számítanak be a tantárgyi átlagba. 77

 Központi mérések Az országos illetve budapesti tantárgyi mérésekben veszünk részt. A mérődolgozatok eredményeit elemezzük. A mérődolgozatok minősítésével megismertetjük a tanítványainkat.  Osztályozó-, javítóvizsga: Lebonyolításáról, értékeléséről jogszabályok rendelkeznek.  Érettségi vizsga, szakmai vizsga: Lebonyolításáról, értékeléséről jogszabályok rendelkeznek. 2.

Az írásos beszámoltatás formái alapján:

Dolgozatkérdések, amelyekre rövid, maximum 2-3 mondatos válaszok adhatók. (Fogalmak, törvények, szabályok ismertetése.) Tesztek (Egyszerű választás, összetett, illetve négyféle asszociáció, relációanalízis. Táblázatos feldolgozás, ahol a hiányzó részek kitöltését várjuk a tanulóktól.) Számítási feladatok. (A tanult összefüggések alkotó alkalmazása.) Esszék (Egy adott témáról önálló, összefüggő szöveg megalkotása.) Tudáspróbák ( iskolai és központi mérések) 3.

Az írásos beszámoló elkészítésének helyszíne, ideje alapján:

Tanítási órán (dolgozat, témazáró dolgozat) Vizsgán (év végi vizsga, oszályozó-, javítóvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga) Az otthoni felkészülés során (házi dolgozatok, olvasónapló, szakrajz) Nevelőtestületünk határozata, hogy egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozatot íratunk egy osztályban. Az év végi vizsgák napján tanulóink felmentést kapnak a tanítási órák látogatása alól. c) Gyakorlati beszámoltatások: Testnevelés, ének, rajz, informatika, alapgyakorlatok (műhely, mérés) tantárgyak esetében. A tanulók életkori sajátosságait és egyéni képességeit, hozzáállását is figyelembe vesszük. A szakmai tantárgyak esetén a munkafolyamatok precíz, pontos végrehajtását, a tervező-kivitelező tevékenység összehangoltságát, a „végtermék” minőségét osztályozzuk. A nemzeti köznevelésről szóló törvény (NKT) 63.§ (1) bekezdése alapján: „A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy… b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza”. Ennek része az egész éves rendszeres ellenőrzés, mely nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az értékelés nem megbélyegző, hanem előremutató. 78

Tanulóink teljesítményét –tantárgyanként- havonta legalább egy érdemjeggyel minősítjük. A jegyek átlaga alapján állapítjuk meg a félévi és év végi osztályzataikat. Az érdemjegyszerzés módjait a tanár szabadon választja meg. Az érdemjegyek, osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályzatok: Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja az anyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át. 2.8.6 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A következő évfolyamba lépés alapfeltétele az előző tanév sikeres befejezése, amely az osztályozott tantárgyak tekintetében legalább az elégséges osztályzatot jelenti. Az a tanuló, aki hiányzásai miatt egyes tantárgyakból nem osztályozható, a tantestület döntésével osztályozó vizsgát tehet. Az a tanuló, aki a tanév végén valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az osztályozó és a javítóvizsga időpontját az igazgató tűzi ki, általában az új tanév kezdetét megelőző naptári hétre. Ha gyermek magántanulói jogviszonyban áll, a tanév sikeres befejezéséhez osztályozó vizsgát kell tenni minden tantárgyból. Ennek időpontját az iskolavezetés jelöli ki május 15. és június 15. között.

79

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Tanítványaink az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően naponta 5-8 tanítási órán vesznek részt. Az otthoni felkészülésre, a szóbeli és írásbeli feladatok elkészítésére átlagosan két óra időtartamban gondolkodhatunk. Az időkorlátok miatt az órai munka hatékonyságának, intenzitásának javítására kell koncentrálnunk! Be kell látnunk, hogy a magas szintű követelményeknek akkor tudunk megfelelni, ha a tanítási órák módszertani színesítésével motiváljuk tanulóinkat. Így már az iskolában sikerül megérteni, alkalmazni, rendszerezni a tananyagot és viszonylag szerényebb otthoni gyakorlással is sikereket érhetünk el. Elveink:  A helyes, hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása.  A koncentrált figyelem erősítése.  Személyre szabott segítségnyújtás a felkészülés tervezésében.  A tanmenetek elkészítésekor gondot fordítunk a tananyag olyan tagolására, melyek az ismeretszerzés és alkalmazásuk kb. 60 perces egységeit (45 perc tanítási óra, 15 perc otthoni felkészülés) tartalmazzák.  A tananyag feldolgozása során a hangsúlyozása. (A füzetben vázlatkészítés.)

lényegkiemelés,

rendszerbe

helyezés

 Nagyobb terjedelmű házi feladat (pl. olvasónapló) elkészítéséhez megfelelő időtartam biztosítása.  A kevesebb mennyiségű, mindenki számára kötelező házi feladat mellett az érdeklődő tanulók részére szorgalmi példák, témák megjelölése. A szaktanárok a tanítási órákra való otthoni felkészülés anyagának meghatározásakor az alábbiakat tartják szem előtt:  A tanulók otthoni felkészüléssel (szóbeli és írásbeli házi feladatokkal) maximálisan annyira legyenek terhelve, hogy a feladatok lelkiismeretes elvégzése után, legyen lehetőségük a feltöltődésre és a pihenésre.  Egy témakör befejezése előtt legalább tíz nappal felhívjuk a diákok figyelmét arra, hogy a témakör ismétlésével, rendszerezésével, gyakorlásával célszerű foglalkozniuk, mert hamarosan témazáró dolgozat következik.  Az érettségi és szakmai vizsgákra való felkészülés során a témakörök kidolgozásához tanári segítséget nyújtunk.

80

 A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Megbeszéljük a helyes megoldásokat. (Amennyiben a tanuló foglalkozott a feladatmegoldással, de rossz eredményre, hibás következtetésre jutott, illetve felületesen dolgozott, akkor tudatosítjuk a hiba okát, de mindez negatív következménnyel nem jár.) A kiváló teljesítményt nyújtó diákokat „+” ponttal jutalmazhatjuk. Az írásos házi feladatát el nem készítő tanulót nem büntetjük azonnal elégtelen érdemjeggyel. A gyakorlatban jól bevált a „-” adása nevelő-ösztönző jellegű, hiszen csak a feladatát többször „elfelejtő” tanulót szankcionáljuk.  A kötelező felkészüléstől többet vállaló (kiselőadás, szorgalmi feladatok megoldása) tanítványaink munkáját, szorgalmát elismerjük, „+” ponttal, érdemjeggyel jutalmazzuk. Az NKT 46.§ (3) bekezdés b) pontja alapján: „a tanuló joga, hogy… iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.” Túlterhelt, fáradt, kedvetlen tanuló nem képes megfelelő teljesítményt nyújtani. Nevelőtestületünk pedagógiai tevékenységének tervezése és kivitelezése során hangsúlyt fektet az egészséges személyiségfejlesztésre, amihez szervesen hozzá tartozik a pihenés, kikapcsolódás. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei, tantárgyi koherenciák 2.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei A biológia tantárgy lehetőségei az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: A biológia tantárgy tanítása napjainkban „emberközpontúvá” vált, amelynek elengedhetetlen része az emberi test megismerése, betegségeinek ismerete, az egészséges életmód igényének kialakítása, megelőzésének fontossága. Mind a NAT, mind a kerettanterv kiemelt helyen foglalkozik e témakör feldolgozásával, értékközvetítő szemléletének kialakításával. Az jól megválasztott tankönyvek, demonstrációs anyagok (poszterek, albumok, videofilmek, internetes anyagok) a hatalmas ismeretanyagot könnyen feldolgozhatóvá, a mindennapokban alkalmazhatóvá teszik a diákok számára.

81

A biológia tantárgy oktatásának célja, hogy felkészítse a tanulókat az egészséges életmóddal kapcsolatos teendőikre, feladataikra, kötelezettségeikre mind saját, mind embertársai érdekében. Kiemelt helyen kezelve azt a tényt, hogy az ember, az ember egészsége érték, megőrzése egész életükre, általuk pedig embertársaikra is pozitívan hat. A biológia tantárgy legfontosabb célkitűzése az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban. Kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon:  a dohányzás visszaszorítása,  az alkohol- és drogprevenció,  az egészséges táplálkozás érvényesítése és az aktív testmozgás elterjesztése. Hiszen a fenti alapelvek ismeretével és betartásával csökkenthetők az elkerülhető halálozások, megbetegedések, valamint a fogyatékosságok megelőzése is. Prioritásként kell kezelni a következő betegségek is, mert e betegségcsoportok megismerésével elgondolkodtathatjuk diákjainkat az egészségkárosító szenvedélyekről, kockázatokról: 

a koszorúér- és agyér-betegségek okozta halálozások,



a daganatos betegségek,



a lelki egészségvédelem,



a mozgásszervi betegségek és az abból eredő károk csökkentése,



az AIDS megelőzése.

A biológia tantárgy tananyaga számos ponton kapcsolódik az egészség nevelés témaköréhez, az előbb megfogalmazott prioritási feladatok megvalósításához. A következőkben az egyes kapcsolódási pontok rövid bemutatására kerül sor. Az élőlények teste, élete és környezete alkotja az elsajátítandó tananyagot. A tananyag kapcsolódási területei a következők: 1. Vírusok élete, egészségügyi jelentősége: a vírusok által okozott betegségek (pl.: influenza, bárányhimlő, AIDS, stb.), gyógyításuk, megelőzésük. A személyes higiénia fontossága. 2. A baktériumok egészségügyi jelentősége, a kórokozó és nem kórokozó baktériumok jelentősége a mindennapi életben. Betegségek (pl.: tüdőbaj, tífusz, kolera) és megelőzésük, a személyes higiénia fontossága. 3. A gombák teste, élete témakörben: az ehető és mérgező gombák jelentőségének kiemelése, a gombamérgezések elkerülésének szabályai. 4. Az állatok és a növények teste és életműködései tanegységben: ezen témakör ismerete elengedhetetlenül szükséges, hiszen az emberi életfolyamatok az előbbiekre épülnek, illetve mind az állatok, mind a növények az emberi táplálkozással kapcsolatosak (akár hasznos, akár káros formában).

82

5. Az életközösségek általános jellemzői tanegység minden fejezetében kapcsolódik az egészségvédelem, környezetvédelem, környezetegészségtan témaköréhez, pl.: víz-, talaj-, levegővédelem, biogeokémiai ciklusok. A tananyag az emberi életműködést, az öröklődés alapjait, az általános egészségügyi ismereteket tartalmazza, így mindenegyes témája kivétel nélkül kapcsolódik az egészséges életmód kialakításának igényéhez és fenntartásához. A témakörök feldolgozása során az egyes szervrendszerek anatómiai felépítésén, élettanát túl, kiemelésre kerül a megbetegedései, valamint a megelőzés fontossága. 1. Az emberi életműködés tanegységből a legfontosabb témakörök, amelynek ismerete a sikeres egészséges életmód záloga:  Emésztőrendszer és betegségei, az egészséges táplálkozás  Légzőrendszer és betegségei, egészségtana  Keringési rendszer, a szív- és érrendszeri betegségek jellemezése, megelőzésük lehetőségei  Mozgásrendszer és elváltozásai, a rendszeres testmozgás kiemelése  Az immunrendszer megismerése, az immunrendszer betegségei, a védőoltások szerepe  Az idegi és hormonális szabályozás, a lelki egészség fontossága  Az emberi szaporodás, a szexuális betegségek és megelőzésük  Genetikai ismeretek, a gén hibák okai, hatásai 2. Az általános egészségügyi ismeretek külön fejezetet kapott a biológia tanmenetben, kiemelve a témakör és a hozzákapcsolódó problémák fontosságát. A tanórák a mindennapok egészségügyi ismereteit tartalmazzák könnyen érthető, jól alkalmazható formában, kiegészülve az iskolaorvos, illetve védőnő foglalkozásaival. A legfontosabb témák:  A kórokozók és a szervezet harca, a betegségek kialakulásának lehetőségei, megelőzésük, a védekezés lehetőségei. A személyes higiénia fontossága.  A káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) biológiai hatásai, függőségük kialakulása. A megelőzés, a felvilágosítás és az általuk okozott betegségek okai, következményei és társadalmi hatásai.  A környezetszennyezés egészségügyi vonatkozása: a talaj-, a levegő- és vízszennyezés, az egészséges környezet igényének kialakítása. 3. „Az életmód hatása az egészségre” szemlélet megjelenése az adott tanóra tananyagához kapcsolódva kiselőadások, kötetlen beszélgetések, vitafórumok keretében. A lehetséges témák:  Civilizációs betegségek, stressz, rizikófaktorok elkerülésének lehetőségei  Káros szenvedélyek és kockázataik 83

 Szexuális betegségek és a védekezés módjai  Lelki egészség  Személyes higiénia A biológia órákon elsajátított ismeretek és szemléletek az egészséges életmód, valamint a korszerű természettudományos műveltség szerves részei, amely hozzájárul diákjaink és a társadalom egészségének javításához, az egészségesebb és tartalmasabb élet kialakításához. A kémia tantárgy lehetőségei: A középiskolai kémiaoktatás az elmúlt években jelentős változásokon ment át, érintve az óraszámokat és prioritási területek is. Jelenleg kémiát a kötelezően a középiskola első két évében oktatnak (9. és 10. évfolyam, heti 2-2 óra), az alapvető kémia szakmai tananyagon túl a tanmenetek része a környezetkémiai ismeretek, a szervezetet felépítő szerves anyagok megismerése, valamint a mindennapokban használt anyagok alkalmazásai, élettani hatásai. A kémia tantárgy egészségnevelési céljai:  a vegyszerekkel és minden más anyaggal való felelősségteljes munka hangsúlyozása, kockázatinak ismerete, a veszély elhárítás módjainak szakszerű ismerete és alkalmazása,  a mindennapi anyagaink kémiai, biokémiai hatásainak gyakorlati életben való alkalmazása. A következőben az egyes évfolyamokon belül a kapcsolódási pontok felsorolása és rövid jellemzése következik. 9. évfolyam: A 9. évfolyamon az általános kémiai ismeretek, az anyagi halmazok és a kémiai reakciók témakörökön belül az alábbi kapcsolódási pontok megismerésével közvetlen kapcsolatot tudunk teremteni a kémia és az élettani folyamatok között:  A vegyszer biztonság ismerete, veszélyjelképek, biztonságra (S-) és a kockázatra (R) utaló mondatok jelentősége.  A radioaktivitás élettani hatásai, a védekezés lehetőségei. A radioaktivitás alkalmazási lehetőségei az orvostudományban.  Oldatok, kolloid oldatok tanegységben az oldatok és kolloidok biokémiai, élettani jelentősége.  A kémhatás (pH) jelentősége az élő szervezetekben

84

10. évfolyam: A 10. évfolyam kémia anyaga a szerves kémia, amely szinte minden témakörével közvetlenül kapcsolódik az egészség nevelés kérdéséhez. A legfontosabb tanegységek a következők:  Szénhidrogének szervezetekre.

élettani

hatásai,

biológiai

jelentőségük,

hatásaik

az

élő

 Aromás szénhidrogének rákkeltő hatásai, következményei és a védekezés lehetőségei  A halogénezett szénhidrogének élettani hatásai, alkalmazási lehetőségei  Az alkoholok jelentősége, hatásai. Az alkoholizmus, mint szenvedély betegség.  Az éterek alkalmazási területei az egészségügyben.  A karbonsavak jelentősége a mindennapjainkban, a biokémiai ciklusokban. Gyakorlati alkalmazásaik az orvostudományban.  Zsírok és olajok kémiája, hatásaik az egészséges táplálkozásra.  A nitrogéntartamú szerves vegyületek jelentősége és a nukleinsavak, mint az élet alapjai.  A szénhidrátok fontossága, hatásaik, következményeik. Az egészséges táplálkozás szerepe.  A fehérjék élettani jelentősége. A kémia a természettudományos alapok szakszerű elsajátításával lehetőséget nyújt a biológiai, élettani folyamot megértéséhez, az élettani folyamatok hatásainak értelmezéséhez, az egészségesebb élet kialakításához. FELELŐSÖK: elsősorban a természettudományos (biológia, kémia, földrajz, fizika) tantárgyakat tanító kollégák és az osztályfőnökök, de minden tanár használja fel a lehetőségeket az egészségnevelés komplex megvalósítására! 2.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezetnevelési program felépítése:          

A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja, feladatai A környezetnevelési program alapjai A törvényi háttér, szabályozások Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások számbavétele A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli programok A környezeti nevelés módszerei, eszközei 85

 Iskolánk konkrét környezetnevelési feladatai  A környezeti nevelés taneszközei és kommunikációja A környezeti nevelés alapelvei Az egész emberiséget érintő, súlyosbodó környezeti válság (víz-, talaj-, levegőszennyezés) elhárítására nemzetközi egyezmények és hazai törvények születtek, de a törvények nem elegendők a problémák orvoslására. Szükség van olyan képzett, környezetükért felelősséget érző és tenni tudó, illetve akaró emberek összefogására, akik megalapozott tudásukkal, szemléletükkel képesek a környezeti problémák kezelésére, esetleges csökkentésükre. A környezetvédelem a mindennapi életünk, egészségünk szempontjából meghatározó jelentőségű, ezért óvnunk kell környezetünket, Földünket. Az elmúlt évtizedek alatt a környezetvédelem ügye háttérbe volt szorítva, amely az óriási mértékű környezetszennyezés miatt környezeti válsághoz vezetett. A világméretű problémák elhárítása, a környezetszennyezés csökkentése mindenkinek a személyes érdeke, ennek megvalósítása a példamutató, környezettudatos személet kialakításával kezdődik, amelynek egyik fontos színterei (a szülői példamutatás mellett) az iskolák. Az iskolák feladata felkelteni az érdeklődést környezetünk megóvása iránt. A célok elérése érdekében a környezeti nevelésnek különösen a következő irányelveket kell figyelembe vennie: a környezet az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös és egyéni kötelesség, az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része; a természeti erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni; és minden egyes ember képes hozzájárulni a környezet védelméhez. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelt fontosságunk tekintjük. Ezek fogalmát, tartalmát, módjait diákjaink számára értelmezhetővé és gyakorlatban alkalmazhatóvá kell tennünk:  a fenntartható fejlődés,  a kölcsönös függőség (ok-okozati kapcsolatok),  helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,  az alapvető emberi szükségletek,  az emberi jogok,  az elővigyázatosság,  a demokrácia,  a biológiai sokféleség (biodiverzitás) és megóvásának jelentősége.

86

A környezeti nevelés célja, feladatai A nemzetközi és hazai elvárásoknak, közöttük az Alkotmánynak, az aláírt egyezményeknek és a hatályos jogszabályoknak (pl.: a Nemzeti Alaptanterv (NAT), a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), stb. lásd III. fejezet) megfelelően a környezeti nevelés célja a környezetükért felelős, hitelesen tájékoztatott, tájékozódni és cselekedni képes, tudatos állampolgárok nevelése. A környezeti nevelés eredeti megfogalmazásban olyan értékek felismerésének és fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint a biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés célja, hogy erősítse a társadalmi tudatosságot, főleg a döntési helyzetekben, s alapot teremtsen az egyének számára egy felvilágosult és aktív részvételen alapuló magatartás kialakítására a környezetvédelemben és a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában. A környezeti nevelésnek az életkori sajátosságoknak megfelelő módon az oktatás minden szintjén, valamennyi műveltségterületben meg kell jelennie. A NAT-ban “A műveltségterületek oktatásának közös követelményei” vonatkozó fejezetének címe Környezeti nevelés, a szélesebb és tágabb jelentéssel rendelkező fogalom: „a fenntarthatóság pedagógiája”. Ennek központi gondolata a “környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: 

a környezettudatos magatartást és életvitelt,

 a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a természetes és mesterséges környezet értékei iránt felelős magatartást és megőrzés igényét, 

a környezet szeretetét, védelmét,



a biológiai sokféleség megőrzését,



tudományosan megalapozni a globális összefüggéseket,



az egészséges életmód igényét, alkalmazásának módszereit.

87

A környezeti nevelés céljainak eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a környezetnevelési programunk kiemelkedően fontos feladata, amelyek közül a következők prioritást élveznek:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,  kreativitás,  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítőkészség,  vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció,  konfliktuskezelés és cselekvés fejlesztése. Iskolánk konkrét környezetnevelési feladatait a VI. fejezet tartalmazza.

A környezetnevelési program alapjai c) Erőforrások számbavétele A környezetnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezetnevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés  Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A sikeres környezeti nevelés elérése érdekében a munkaközösségek közötti kapcsolatok erősítése elengedhetetlen. A környezeti nevelés munkájának áttekintése iskolánkban nevelési igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskola kémia-biológia szaktanára látja el.  Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, amellyel szorosan együtt működve képzelhető el a környezeti nevelés.  Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében (lásd később) sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében.  Iskola és a szülők: Az iskolai környezetnevelés területén is alapvető jelentőségű a szülőkkel történő együttműködés. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.

88

 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelésnek. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (hiszen a papír életciklusa az élő fánál kezdődik!). Ennek a lehetőségei a féloldalas papírok használata, kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás, stb. Példamutató, ha a diákok látják, hogy az iskolaépület takarítása során használt tisztítószerek környezetbarát, egészséget nem feszélyeztető termékek. Az iskolai szárazelemgyűjtést továbbra is kiemelt feladatunknak tekintjük. Terveinkben szerepel papírgyűjtési program beindítása

Iskolán kívüli együttműködés Az iskolán kívüli együttműködés a fenntartóval, környezeti neveléssel is foglalkozó intézményekkel (múzeumok, állatkert), civil szervezetekkel, illetve hivatalos szervekkel történő együttműködés keretében valósul meg.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban XIII. kerületi szakközépiskola révén kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy diákjaink szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk, valamint a környezetvédelem fontosságát, igényét elmélyítsük. Munkánk az iskolai élet több területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgy oktatása során, és lehetőleg minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A környezeti nevelés fontosságát mind a NAT, mind a Kerettanterv kiemelt helyen kezeli, de sajnos önálló tantárgyként való oktatása –egyenlőreelképzelhetetlen, így elsősorban a természettudományos tantárgyakba ágyazva, azokkal szoros, kölcsönös kapcsolatban nyílik lehetőség a tanórai foglalkozások megtartására. Érhető, hogy tehát a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése, környezet- és természetvédelmi kapcsolódási területeinek kialakítása prioritási feladatunk volt és marad. a) Tanórai foglalkozások A hagyományos tanórai keretek között hozzárendelhetjük az adott témához a megfelelő környezet- és természetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege és a korosztály határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekkel diákjaink a mindennapjaikban találkozhatnak. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerep jut az önálló ismeretszerzésre is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeket is felhasználunk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok szilárd elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A következőkben az egyes természettudományos tantárgyakra lebontva megtalálható a legfontosabb környezet- és természetvédelmi kapcsolódási pontok és rövid jellemzésük.

89

Fizika és energetikai szaktantárgyak: 

Energiaforrások csoportosítása, jelentőségük, környezeti hatásaik.

 A fosszilis energiahordozók és az alternatív energiaforrások szerepe, jelentőségei, környezeti hatásaik. 

Az energetikaipar környezeti hatásai, következményei, a megelőzés lehetőségei.



A radioaktivitás jelentősége, energetikai és orvosi alkalmazásai.



A nukleáris fűtőanyag ciklus környezeti hatásai.



A radioaktív hulladékok problémái.



A radioaktivitás téveszméinek feloldása (valós félelem-e?).



A nukleáris balesetek okai, következményei, megelőzés módjai.



A természetes és a mesterséges sugárterhelés viszonya.



Szennyezések terjedésének fizikai alapjai és a megelőzések módjai.

 Hang és rezgések hatásai, zajvédelem környezetvédelmi, környezet-egészségügyi kapcsolatai. Iskolánk a villamos-energetikaipar bázisiskolájaként működik, képzésünk részeként diákjaink elektrotechnikai technikusi és villamosmérnök asszisztensi képesítés szerezhetnek. A képzési programban az energiaipar környezetvédelemi problémái, megoldási lehetőségei kiemelt helyet kaptak, hiszen a modern és gazdaságos energiaipar elengedhetetlen része, a környezetvédelemi feladatok szakszerű kezelése. Iskolánk csatlakozott az alternatív energiaforrások jelentőségét és fontosságát prioritásként kezelő nemzetközi programhoz (Duna-menti projekt). A programkeretében az iskola nemzetközi kapcsolatai (elsősorban német területen) folyamatosan bővülnek (pl.: az ulmi testvériskolánkkal történő kapcsolattartás). Kémia:  Atomszerkezet: radioaktivitás, sugárforrások, az atomenergia felhasználása és környezeti hatásai (veszélyes hulladékok, orvosi alkalmazások).  Oldatok: szennyező anyagok oldódása vízben, fontosabb szennyező anyagok hatásai, egészségügyi határértékek. 

Kémia reakciók: termokémia (energiatermelés lehetőségei, szennyezések)

 Redoxireakciók: korrózió, korrozióvédelem, galvánelemek (akkumulátorok, szárazelemek szelektív gyűjtése és veszélyes hulladékként való kezelése), elektrolízis környezeti hatásai. 

Sav-bázis reakciók: természetes indikátorok, savas esők, a kémhatás az élőlényekre.



Szénhidrogének: energiaforrások és hatásaik, üvegházhatás, ólommentes benzin.

90

 Oxigéntartalmú szénvegyületek: hidroxivegyületek (alkoholok ipari és élvezeti felhasználása, az alkoholizmus), éterek (dioxinok) hatásai, karbonsavak jelentősége, észterek (zsírok, olajok szerepe, élettani hatásaik, környezetvédelmi problémái), szénhidrátok (élettani jelentőségük, a papír életciklusa). 

Halogénezett szénhidrogének: az ózonréteg elvékonyodásának kémiai folyamata

 Nitrogéntartalmú szénvegyületek: aminosavak, fehérjék élettani szerepük és kicsapódásukat okozó kémiai anyagok, nukleinsavak jelentősége, környezetszennyező anyagok hatása a nukleinsavakra.  Műanyagok: használata, újrahasználta, újrahasznosítása, környezeti hatásaik (égetés), szelektív hulladékgyűjtés fontossága.  Tematikus projektek: levegőszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, energiatermelés tanegységének beépítése a tantórába, egyéb iskolai foglalkozásokba. Biológia: A biológia tantárgy oktatása során a környezet- és egészségvédelem szoros kapcsolatát valósítjuk meg. Az egészségvédelem feladatait részletesen az egészségnevelési program tartalmazza. Az alábbi felsorolás a legfontosabb kapcsolódási pontokat mutatja a környezet- és egészségvédelem tárgykörében:  Vírusok, baktériumok, gombák: jelentősége, hatásaik és környezet-egészségügyi kockázataik.  Az életközösségek általános jellemzői tanegység minden fejezetében kapcsolódik az egészségvédelem, környezetvédelem, környezet-egészségtan témaköréhez, pl.: víz-, talaj-, levegővédelem, biogeokémiai ciklusok.  A környezetszennyezés egészségügyi vonatkozása: a talaj-, a levegő- és vízszennyezés, az egészséges környezet igényének kialakítása, amely az általános egészségügyi ismeretek témakörben került.  Globális környezeti problémák: okai, következményei (üvegházhatás, globális felmelegedés, biodiverzitás csökkenése, megőrzése).  A kórokozók és a szervezet harca, a betegségek kialakulásának lehetőségei, megelőzésük, a védekezés lehetőségei. A személyes higiénia fontossága.  A káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) biológiai hatásai, függőségük kialakulása. A megelőzés, a felvilágosítás és az általuk okozott betegségek okai, következményei és társadalmi hatásai.

91

Földrajz: Iskolánkban csak 9. és 10. évfolyamon van földrajzoktatás. Az általános természet- és társadalomföldrajz tág teret nyújt a környezeti nevelésnek. Az egyes geoszférák végén külön leckék foglalkoznak a környezeti problémákkal, a társadalom-földrajzi részben pedig szó esik a környezet és a fogyasztói társadalom ellentmondásosságáról, a népességrobbanás következményeiről, a gazdag és szegény országok közötti szakadékról, a fenntartható fejlődésről és ellentmondásairól. Osztályfőnöki órák: Iskolánkban az osztályfőnöki munkaközösség összeállította az osztályfőnöki órák 10 kötelező óratervét, amelyben helyet kapott a környezetvédelem és az egészségvédelem kötelező 1-1 órában, ezeket minden évfolyamon megtartják kötetlen beszélgetések, vitafórumok keretei között. b) Tanórán kívüli programok Iskolánk a tanórákon kívüli programok keretében is minden lehetséges eszközzel igyekszik a környezetvédelem ügyét előre mozdítani. Kiemelendő jelentőségű foglalkozásaink a következők:  Évenkénti erdélyi túra érintetlen természeti szépségű helyekre. A kirándulás célja a csodálatos szépségű területek megismerése, a természeti értékek értékként való kezelése, és igényének kialakítása, illetve a természetközeli életmód alapjainak megismerése.  Iskolánk testnevelőszakos tanárainak vezetésével havonta természetjáró kirándulásokat szervezünk a testi egészségfejlesztés és természetvédelem jegyében.  Minden évfolyamon a tanévvégi tanulmányi kirándulások az egészséges életmódhoz kapcsolódnak, amely elengedhetetlen része a környezetvédelemnek.  Az Iskola Nap, illetve a „Fordított Nap” keretei között az egészséges testmozgás fontosságára hívjuk fel a figyelmet különböző játékos feladatok, ügyességi versenyek formájában, amelyből aktívan kiveszi részét a tanári kar is.  Terveink között szerepel természettudományi szakkör létrehozása érdeklődő diákjaink számára, amelyben fontos szerep jutna a környezet- és természetvédelem kérdéseinek. Az iskola energetikai és számítástechnikai profiljából adódóan jelenleg nem rendelkezik szakkörrel.  További terveink között szerepel a „Jeles Napok” megrendezése (A víz világnapja – március 22., A Föld napja – április 22., Környezetvédelmi világnap – június 5., stb.), bár a megvalósítás keretei, lehetőségei még gyerekcipőben járnak.

92

A környezeti nevelés módszerei, eszközei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választani, amelyek alkalmazásával a környezeti nevelési céljainkat sikeresen képesek leszünk megvalósítani. A környezetnevelésben az alábbi módszereket tartjuk iskolánkban megvalósíthatónak, amelyekkel színesebb, tartalmasabb órák tarhatók, illetve diákjaink érdeklődését felkelthetjük és elgondolkodtathatjuk a környezetvédelem, az egészségvédelem kérdésköréről: 

Játékos módszerek, csoportos játékok alkalmazása.

 Igényes házi dolgozatok készítése (9. és 10. évfolyamon a környezetvédelem területei közül egy témának a részletes bemutatása kötelező jellegű). 

Tanulói kiselőadások a környezetvédelem, az egészségvédelem témájában.

 Terepgyakorlati módszerek alkalmazása: egyszerű, célzott megfigyelések végrehajtása, illetve terepen végzett feladatok a tanulmányi kirándulások során. A terepgyakorlati módszerekkel fejleszthető a közösség és diákjaink kreativitása, amellyel a közösségépítés módszerei is bekerülnek a környezeti nevelés módszertani készletébe. 

Modellkészítés, környezetvédelmi hatásvizsgálatok, kísérletek.

 Riportok készítése, szoros kapcsolatban az iskolaújsággal. Az iskolaújság keretei megfelelő teret nyújtanak a „Jeles Napok” figyelemfelkeltő propagandájához.  Művészeti kifejezés környezetvédelmi témában: vizuális művészet, fotóművészet, vagy az önkifejezést segítő egyéb művészeti ágakban az Iskola Nap keretei között, 

Multimédiás módszerek beemelése a környezeti nevelésben.

Iskolánkban elsősorban a természettudományos tantárgyakra támaszkodva a fenti módszerek folyamatos megvalósítása jelenleg is folyik (házi dolgozatok, kiselőadások, kísérletek, stb.). Iskolánk képzéséből adódóan a számítástechnikai háttérre alapozva az informatika, az interaktív módszerek, eszközök nagy segítséget nyújtanak a környezeti nevelésben.

Iskolánk konkrét környezetnevelési feladatai A következőben a környezeti nevelésünk konkrét feladatait találhatók: Hagyományaink ápolása:  erdélyi kirándulás megszervezése, sikeres lebonyolítása,  természetjáró kirándulások sikeres lebonyolítása,  év végi tanulmányi kirándulások környezeti neveléssel, kulturális értékekkel való megtöltése,  az Iskola Nap és a „Fordított Nap” és „zöldítése”,  drogprevenciós és egészségvédő programjaink folytatása,  osztályfőnöki órákon történő környezet- és egészségvédelmi oktatás,  a szárazelemgyűjtés folytatása. 93

Új tervek:  a tantestület tagjainak megnyerése a környezetvédelem és a környezeti nevelési munkához, 

a környezetvédelem témáinak további beépítése minden műveltségi területbe,



természettudományi szakkör létrehozása,



„jeles Napok”-ról történő megemlékezés,

 gyengeségeink között szerepel diákjaink erőteljes szemetelése, amelyet mindenképpen szeretnénk visszaszorítani, szemetelési szokásaiknak megváltoztatásával, 

környezetvédelmi pályázatokon való sikeres részvétel.

Szaktárgyi célok: 

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre



a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon



a kétszintű érettségi környezeti vonatkozásaira való felkészítés



interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása



multimédiás módszerek, számítógép alkalmazása szakórákon is.

2.10.3 A környezeti nevelés taneszközei és kommunikációja Taneszközök Az iskola rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést kell tartani a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az iskola profiljából adódóan jó felszerelt számítástechnikai laborjai sikeresen hozzájárulhatnak a környezetnevelés ügyéhez, hiszen diákjaink számára a számítástechnikai feladatok megoldása mindennapi rutint jelent. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzékébe bekerüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben szükséges a kommunikáció legkülönfélébb módjai. Ugyanakkor legalább olyan fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott, látott média-irodalomban kritikusan mérlegelve tudjanak eligazodni. Képesek legyenek az értékes információkat megkülönböztetni az értéktelentől, ehhez kitűnő gyakorlási lehetőség a kiselőadások tartása. Megtanulhatják a szereplés, az előadások módszertanát. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban, szóban egyaránt, ezen képességek napjainkban nélkülözhetetlenek.

94

Iskolán belüli kommunikáció formái: 

Kiselőadások tartása megfelelő szemléltetéssel,



Igényes házi dolgozatok készítése,



Poszterek készítése, bemutatása,



Iskolarádió, iskolaújság felhasználása híradásra,



Faliújságon közölt információk készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái:  Környezetvédelmi cikkek szakfolyóiratokból, szakkönyvekből. 

feldolgozása

különböző

napilapokból,

Együttműködés környezetvédelmi szervezettekkel, hatóságokkal.

Összegzés Iskolánk környezetnevelési programjával igyekszik annak a felelősségteljes kihívásnak megfelelni, amellyel hozzájárulhat a környezetükért felelősséget érző, környezettudatos polgárok neveléséhez, szemléletük fejlesztéshez. Hiszen a Földet érintő globális problémák ismerete, megoldási lehetőségei és a fenntartható fejlődés lehetőségei a modern természettudományos műveltségen kívül, az általános műveltség szerves része, mindannyiunk közös érdeke.

2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és szorgalom elbírálásának helyi követelményrendszerét a nevelőtestület határozza meg az alábbiak szerint: A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőkészség, pontosság). A magatartás és a szorgalom követelményrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök és az osztályközösség legalább félévenként ellenőrzi a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást, a tapasztalatokról az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket. A végleges minősítés tükrözze a közösség véleményét, és mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. A szorgalom és magatartás minősítéséket az osztályfőnök javasolja az osztályközösség véleményének meghallgatásával, véglegesen az osztályban tanító tanárok döntik el.

95

A minősítési rendszert körültekintően, az osztály és az egyes tanulók körülményeinek figyelembevételével kell alkalmazni. A fejlődési tendenciát mindkét félévben lényeges elemként kell értékelni. A minősítések megállapításánál különös figyelmet kell fordítani a közösségi érdekek megvalósítására, a közösségben aktív tanulók megbecsülésére és védelmére. A tanuló magatartását és szorgalmát együttesen kell vizsgálni, ezért a magatartási és szorgalmi jegyek – a lehetőségekhez képest – egymástól ne térjenek el lényegesen (2 fokozattal). A lényeges eltérést külön indokolni kell. A fenti értékelési rendszertől eltérni – egyes esetekben – az osztályban tanító tanárok közösségének egyetértésével lehet! 2.11.1. A szorgalom elbírálásának minősítő rendszere a következő: Példás: a tanuló szorgalma, ha minden tárgyat képességeihez és körülményeihez képest rendszeresen tanul, a tanítási órákon aktívan részt vesz. Házi feladatait rendszeresen önállóan végzi el, vagy egy tárgyból kiemelkedő eredményt ér el (pl. jól szerepel tanulmányi versenyeken) és a többi tárgyból is megfelelő teljesítményt nyújt, vagy minden tárgyból jelentős fejlődést, legalább egy tárgyból pedig kiemelkedő javulást mutat. Jó: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez képest minden tárgyat rendszeresen tanul, az órákon figyel, házi feladatait rendszeresen elvégzi, vagy egy tárgyból kiemelkedő eredményt ér el, és a többi tárgyból gyengébb teljesítményt nyújt, vagy minden tárgyból egyenletesen javulást mutat, vagy egy tárgyból kiemelkedően fejlődést mutat. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem tanúsít. Változó: a tanuló szorgalma, ha a tantárgyak tanulásában hullámzó teljesítményt mutat, kötelességének teljesítésére többször kell figyelmeztetni, az órán folyó munkába nehezen kapcsolható be, házi feladatait gyakran elhanyagolja, vagy tanulmányi munkájában visszaesés tapasztalható. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha a tanulmányi munkája jelentős visszaesést mutat, vagy több tárgyból elégtelen érdemjegyet szerzett, az órákra gyakran nem készül, a házi feladatot elhanyagolja. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. 2.11.2. A magatartás elbírálásának minősítő rendszere a következő: Példás: magatartású az a tanuló, aki 

betartja a házirend előírásait (magatartásában következetesen érvényesül a társadalmi tulajdon védelme, a kifogástalan munkafegyelemre való törekvés, a felnőttek iránti tisztelet, a tanulótársakkal való korrekt kapcsolat) és – szorgalma példás, esetleg jó, büntetésben nem részesült, igazolatlanul nem mulasztott, és – azokon a foglalkozásokon, amelyekre önként jelentkezett, rendszeresen aktívan részt vesz, a vállalt feladatait teljesíti,



a középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megszilárdító szakaszában: részt vesz az osztályközösség fontosabb megmozdulásain, az osztály, a DÖK megbízásait teljesíti, ha állandó tisztsége nincs, szívesen vállal alkalmi megbízásokat. 96



az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő szakaszában: a házirend előírásait másokkal is igyekszik betartatni, kezdeményező, irányító tevékenységet végez az iskola valamely közösségében, vagy részt vesz közösségi akciók szervezésében, segíti a segítségre szoruló társait.

Jó: magatartású az a tanuló, aki 

betartja a házirend előírásait,



szorgalma legalább jó, összesen legfeljebb 5 órát és legfeljebb két alkalommal mulasztott igazolatlanul, osztályfőnöki figyelmeztetésnél nagyobb büntetésben nem részesült,



az osztály fontosabb megmozdulásain és az önként vállalt foglalkozásokon rendszeresen részt vesz, a rábízott feladatokat rendszeresen ellátja,



tanáraival, társaival, a felnőttekkel szemben udvarias.

Változó: magatartású az a tanuló, aki 

a házirendet nem mindig tartja be, de társai, tanárai felszólítására engedelmeskedik,



szorgalma változó, igazgatói figyelmeztetésnél nagyobb büntetést nem kapott, igazolatlanul legfeljebb 10 órát mulasztott,



a közösségi élet és társai iránt közömbös, esetleges vállalásait felületesen teljesíti,



nevelőivel, társaival szemben nem udvarias, nem tisztelettudó,



figyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz: magatartású az a tanuló, aki 

a házirendet gyakran megszegi, figyelmeztetésre sem engedelmeskedik,



szorgalma hanyag, fegyelmi büntetést kapott, igazolatlanul 10 óránál többet mulasztott,



a közösség fejlődését gátolja, viselkedésével rontja a közösségi megmozdulások fegyelmét és légkörét, gúnyolja aktív társait,



tanáraival, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,



fegyelmezetlen, durván beszél, agresszív.

2.11.3. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, művészeti vagy diákönkormányzati tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. A tanuló év közbeni tanulmányi eredményét (magatartását és szorgalmát) az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. Esetenként írásbeli dicséretben részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jó, egyenletes tanulmányi munkát végez, illetve szorgalmával vagy magatartásával kitűnt társai közül. 97

A tanulmányi- vagy a közösség érdekében végzett munkájával az iskola hírnevét öregbítő tanuló igazgatói dicséretben részesíthető. Egész évi tanulmányi vagy közösségi munkájáért az iskola tanulóifjúsága előtt is dicséretben részesíthető, a tanuló; emellé tárgyjutalomként könyvvásárlási utalványt is kap. Több éven át végzett lelkes, példamutató közösségi munkájáért vagy egyenletesen kiváló tanulmányi eredményéért nevelőtestületi dicséretben és tárgyjutalomban részesíthető, a tanuló. A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében pénzbeni jutalmat adományozhat egyes osztályoknak, csoportoknak - amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A jutalmat a tanulók csoportos programokra, tanulmányi kirándulásra fordíthatják. Tantárgyi elismerés: 1. osztályfőnöki szóbeli dicséret 2. osztályfőnöki írásbeli dicséret 3. szaktanári szóbeli dicséret 4. szaktanári írásbeli dicséret 5. több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret 6. kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és tárgyjutalom a tanév végén a tanulók, nevelők és szülők közössége előtt 7. a házi versenyek győzteseinek jutalmazása iskolai ünnepélyen a nevelők és a tanulók közössége előtt (az 5 - 7. fokozatot a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!) Minden tanév végén iskolánk egy érettségiző tanulója, négy éves kiemelkedő tanulmányi munkájáért, és közösségi tevékenységéért Verebély díjban részesül. Az egész évben tartó házi sportbajnokságokról, tanulmányi versenyekről az iskolai faliújságokon, és az iskolarádión keresztül folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat. Fegyelmező intézkedések: Az a tanuló, aki a házirendet és az iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi eljárást megelőző eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A tanulókkal szemben a nevelőtestület minden tagja által kezdeményezhető fegyelmező intézkedések: az osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás. Az osztályfőnök javaslatára igazgatói figyelmeztetést, intést vagy megrovást adhat az igazgató annak a tanulónak, aki kiemelkedően súlyos fegyelemsértést követett el, vagy az adott félév során már kapott osztályfőnöki megrovást. A szaktanár által tapasztalt kötelezettségszegésről az osztályfőnököt - minden esetben- tájékoztatni kell. Az osztályfőnök a tanuló tanév során mutatott magatartása, cselekedetei, személyisége és körülményei mérlegelése után állapítja meg a fegyelmező intézkedés fokozatát, illetve kezdeményezi az igazgatói hatáskörbe tartozó fokozat adását. 98

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság és arányosság elvét meg kell tartani. Ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. (A fegyelmi eljárás szabályait jogszabály tartalmazza.) Fokozatok: 1. szaktanári figyelmeztetés 2. osztályfőnöki figyelmeztetés 3. osztályfőnöki intés 4. osztályfőnöki megrovás 5. igazgatói figyelmeztetés 6. igazgatói intés 7. igazgatói megrovás 8. fegyelmi eljárás A fegyelmező intézkedések fokozatai egyszer alkalmazhatóak. Az 1-8. fokozatot a tanuló ifjúság előtt ismertetni kell, a tanév első osztályfőnöki óráján!

Mellékletek

99