Pályázat [ KAPJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA,1054 BUDAPEST, VÁROSHÁZ UTCA ]

Pályázat a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola igazgatói állására

Készítette: Plánk Tibor, igazgató

[

KAPJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA,1054 BUDAPEST, VÁROSHÁZ UTCA 9-11.

]

ÖSSZEFOGLALÁS „Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet…” (Németh László, költő, iskolánk volt orvosa)

Az iskola igazgatójaként pályázom, 2005-ben öt évre kaptam megbízatásomat a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola vezetésére. Új igazgatóként az iskola tantestülete, diákok, szülők elvárták az elért eredmények, a hagyományok megtartását, de emellett a megújulás igényét is jelezték felém.

Az előző években végbement a budapesti oktatási rendszer átalakítása, a TISZK-ek kialakulása, és az iskola-összevonások. Ezek hatásai komoly kihívások, feladatok elé állítottak. Úgy gondolom, ezeket a nem mindennapi feladatokat vezetőtársaimmal, kollégáimmal sikeresen, több esetben példaértékűen oldottuk meg. A változó külső körülmények nem befolyásolták iskolánk egyik legnagyobb értékét, a diákjaink kiemelkedő tanulmányi eredményeit.

Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt években a szakszerűen felvett adatokon nyugvó, nehezen manipulálható jelzések alapján a Hunfalvy töretlenül fejlődik: az országos és budapesti kompetenciamérések alapján jóval a gimnáziumi átlag fölött, a középiskolák élmezőnyében találkozhatunk a Hunfalvy nevével.

Régóta dolgozom a Hunfalvyban, az iskola múltjában számos olyan elem található, amelyet magam és a tantestület is átélt: a vonzó képzési profilok bevezetése, ezek megváltozott feltételekhez való igazítása, és a folyamatos innováció. A magas fokú fegyelem és igényesség, a kitűnő közismereti és szakmai tanári munka eredményeként a Hunfalvy ma is Budapest egyik legkeresettebb középiskolája.

Az együtt elért közös eredményeket, a kialakított értékeket féltjük, célom az iskola önálló arculatának megőrzése. Köszönöm a kollégáknak a hozzájárulást az elmúlt öt éves programomhoz.

1

Ha a következő évekre előretekintek, sokkal könnyebb helyzetre nem számítok. Az országos trendek aggasztóak. Sokszor, sok helyen fogalmazódik meg, hogy ebben az állandóan változó világban az iskola egyre nehezebben tölti be nevelési-oktatási feladatait. Pedagógus-generációk kimaradásától lehet tartani. A pedagógusoknak egyre nehezebb lépést tartani e változásokkal, és bizony, nehéz lenne azzal vitatkozni, hogy a diákok egy része már nem az iskolát tekinti az elsődleges tudásforrásnak. Magatartásmintáik nagyon változatosak lettek, a kortárs-csoportok mintaadó szerepe jelentősen megnőtt. A közoktatás finanszírozása egyre problémásabb, a források szűkülnek. A magyar oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban egyre gyengébbek. Ezek kezeléséhez jelenleg nincsen országos stratégia.

Egyetértek a „Zöld könyv” megállapításával, amely a legfontosabb célnak a „tanári kar minőségét és ez által a tanári szakma társadalmi presztízsét javító intézkedéseket” tartja. Valóban kulcskérdés, hogy minél több jól képzett, tehetséges fiatal válassza a tanári pályát, a Hunfalvynak is szüksége van rájuk. FONTOSNAK TARTOM A TANÁRI MUNKA ÉRTÉKELÉSÉT, MEGBECSÜLÉSÉRE NAGY HANGSÚLYT SZERETNÉK FEKTETNI.

2

TARTALOMJEGYZÉK Ö S S Z E F O G L A L Á S ..............................................................................................................1 T A R T A L O M J E G Y Z É K .......................................................................................................3 1 . B E V E Z E T É S ....................................................................................................................5 1 . 1 . S Z A K M A I P E D A G Ó G I A I H I T V A L L Á S ..............................................................7 1 . 2 . V E Z E T É S F I L O Z Ó F I A I F E L F O G Á S ......................................................................8 2 . C É L M E G H A T Á R O Z Á S ................................................................................................9 2 . 1 . O k t a t á s i - n e v e l é s i c é l o k ...................................................................................9 2 . 2 . H u m á n e r ő f o r r á s - m e n e d z s m e n t t e l k a p c s o l a t o s c é l o k .................. 11 2 . 3 . A z i n t é z m é n y - m ű k ö d é s s e l k a p c s o l a t o s c é l o k ................................... 12 2 . 4 . G a z d á l k o d á s i c é l o k ........................................................................................... 13 3. AZ ELŐZŐ 5 ÉVES CIKLUS ÉRTÉKELÉSE, HELYZETELEMZÉS ..................................................14 3 . 1 . I N N O V Á C I Ó K .......................................................................................................... 14 3 . 2 . S Z E M É L Y I F E L T É T E L E K ...................................................................................... 16 3.2.1. Alkalmazotti közösség ............................................................................................... 16 3.2.2. Az iskola szervezete ................................................................................................... 19 3.2.3. Tanulói létszám és összetétel ...................................................................................... 20 3 . 3 . M Ű K Ö D É S I F E L T É T E L E K .................................................................................... 23 3.3.1. Épület ........................................................................................................................ 23 3.3.2. Környezetbarát munkahely ........................................................................................ 24 3.3.3 Taneszközök................................................................................................................ 25 3.3.4. A könyvtár ................................................................................................................. 25 3.3.5. Gazdálkodás............................................................................................................... 26 3 . 4 . N E V E L Ő - O K T A T Ó M U N K A ................................................................................ 28 3.4.1. Tanulmányi eredmények, versenyek, érettségi ............................................................ 28

3

3.4.2. Kompetenciamérések ................................................................................................ 30 3.4.3. Nyelvi képzés ............................................................................................................ 33 3.4.4. Humán képzés............................................................................................................ 35 3.4.5. Természettudományi képzés....................................................................................... 37 3.4.6. Informatikai képzés .................................................................................................... 39 3.4.7. Testnevelés–sport-egészségnevelés ............................................................................ 40 3.4.8. Szakmai képzés .......................................................................................................... 41 3.4.9. Felnőttoktatás............................................................................................................ 42 3.4.10. IKT elérhetősége és alkalmazása .............................................................................. 44 3.4.11. Nevelési rendszer ..................................................................................................... 45 3 . 5 . I S K O L A É S K Ö R N Y E Z E T E .................................................................................... 48 3.5.1. Partnerközpontú működés - iskolamarketing .............................................................. 48 3.5.2. Kapcsolat belső szervezetekkel .................................................................................. 50 3.5.3. Kapcsolat a szülőkkel ................................................................................................. 51 3.5.4. Nemzetközi kapcsolatok............................................................................................. 52 3.5.5. Egyéb szervezetek...................................................................................................... 53 3 . 6 . I S K O L A Ö S S Z E V O N Á S .......................................................................................... 55 4. FELADATOK ...................................................................................................................57 4 . 1 . V E Z E T Ő I F E L A D A T A I M ...................................................................................... 57 4 . 2 . A T A N T E S T Ü L E T F E L A D A T A I .......................................................................... 58 4 . 3 . T A N U L Ó K F E L A D A T A I ........................................................................................ 59 4 . 4 . M Ű K Ö D É S S E L K A P C S O L A T O S F E L A D A T O K .............................................. 59 4 . 5 . G A Z D Á L K O D Á S S A L K A P C S O L A T O S F E L A D A T O K ................................... 61 ZÁRÓ GONDOLATOK ..............................................................................................................62 Felhasznált irodalom ..............................................................................................................63 MELLÉKLETEK .........................................................................................................................64

4

1. BEVEZETÉS Az előző években hozott döntéseimben, a problémák megoldásában megnyilvánult szakmai pedagógiai hitvallásomat, vezetésfilozófiai felfogásomat vázolom pályázatom első részében.

Pályázatom második részében összefoglalom az önálló arculatú iskola koncepcióját, megfogalmazom stratégiai céljaimat.

A pályázat kiírója, a Budapest Főváros Önkormányzata jogos elvárásának megfelelve ezek a fejlesztési célok a fenntartói stratégiai célokkal összhangban vannak. Az utóbbiakat a 2006 júniusában Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Fővárosi Szakképzésfejlesztési Terve, a 2008. novemberi Budapest Főváros Közoktatás-fejlesztési és Intézkedési Terve és a 2004. februári Önkormányzati Minőségirányítási program fogalmazza meg. Természetesen a jelenleg hatályos jogszabályokat is figyelembe vettem.

Az iskolában a nevelő-oktató munka alapja a Pedagógiai Program. A Pedagógiai Program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A Pedagógiai Program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A legújabb Pedagógiai Programunk 2008-ban készült, amely már figyelembe veszi a fővárosi szakképzési rendszer átalakulását, az iskola-összevonásból eredő célokat, feladatokat, a megváltozott szülői igényekre adott válaszokat. Ezen változások a teljes oktató-nevelő munkánk közös átgondolását igényelték, így természetes, hogy a Pedagógiai Program és ezen pályázat oktatási-nevelési céljai között nagy a korreláció.

A partnerközpontú működés igényének megfelelve a társadalmi környezet, a tantestület, szülők, diákok, partner-intézmények elvárásait igyekeztem maximálisan figyelembe venni.

5

Második igazgatói ciklusomra készülök a Hunfalvyban. Sajátos helyzet ez. Aki ugyanarra a feladatra adja be újból a pályázatát, annak számot kell adnia előző vezetői ciklusának eredményeiről, illetve kudarcairól. Pályázatom harmadik részében helyzetfelmérést adok az iskola működésének több fontos területéről, fókuszálva az öt évvel ezelőtti ígéreteimre, azok megvalósulására. Terjedelemre ez teszi ki a pályázatom nagyobb részét, ami azonban semmiképpen sem tekinthető egy egyszerű visszatekintésnek. Az itt olvasható, témánkénti komplex elemzés már a kijelölendő feladatokat, azok mérlegelését is boncolgatja, a jövőt is vizsgálja.

Pályázatom negyedik részében az előbbiek alapján röviden fogalmazom meg azokat a feladatokat, fejlesztési elképzeléseimet, amelyek a célok eléréséhez szükségesek.

6

1.1. SZAKMAI PEDAGÓGIAI HITVALLÁS Ebben a 125 éves iskolában tanítani, tanulni, dolgozni – az iskolát vezetni nagy örökség. „A nagy örökség egyúttal kötelesség. Nehéz helyzet csak ott támad, ahol az ember a kötelességét megtagadja. A nagy kultúrával feltétlenül együtt jár az a kötelezettség, hogy az ember tovább építse. Kultúrában születni nemcsak annyit jelent, hogy élvezni a kiváltságokat, amiket az ősök alkotása teremtett, hanem annyit is, hogy előkészíteni az utódok kultúráját.” (Hamvas Béla)

Meggyőződésem, hogy szellemi és fizikai értelemben fenntartani, továbbépíteni a Hunfalvyt a hagyományok továbbvitelével és a gyorsan változó igények figyelembe vételével egyszerre lehet. Ebben a munkában az iskola minden dolgozójának feladata van. Ha az alapító atyák szellemében teljesítjük kötelességünket, nyugodt lelkiismerettel reménykedhetünk, hogy mindig lesznek elegen, akik megtöltik padjainkat… … egy olyan iskolának a padjait, amelynek hagyományai 125 évre nyúlnak vissza, de céljai ma is vállalhatóak: „…oly ifjaknak kik a kereskedői pályára készülnek a nélkülözhetetlen általános műveltséget megadja s őket a jövendő pályájukon szükséges szakismeretekkel ellássa” (1884. Felső Kereskedelmi Iskolák kir. Főigazgatósága) „Az iskolában megvalósuló modern pedagógia számtalan törekvést és szándékot és nevelési elvet egyesít. Nem téveteg kísérleteket valósítunk meg, hanem komoly hangsúlyozását egy-egy gondolatnak mely a személyiség célgondolatában, mint középpontban találkozik a másikkal, a hazafiság ideáljával. Minden népnek megvannak a nagy ideáljai. A nemzetépítő nevelés kötelessége közel hozni, fölébreszteni az egyest felelősségérzetére a közösség iránt. Ezt fogjuk tenni a jövőben is és ezzel hozzá tudunk járulni a mi ideálunk alapján álló erkölcsi, nemzeti és európai kultúra kiépítéséhez.”(1887. Első érettségi vizsga - zárszó)

Ebben a 125 éves iskolában tanítani, tanulni, dolgozni – az iskolát vezetni nagy felelősség. Úgy gondolom, vezetőként alkalmas vagyok arra, hogy felelősséget vállaljak más emberekért, célokat határozzak meg és irányt mutassak, helyes döntéseket hozzak, meghallgassak másokat, megértessem másokkal, mit kell elérnünk, jó példával szolgáljak más kollégáknak, feladatokat delegáljak és ellenőrizzek, motiváljak, elismerjek és – ha szükséges – szankcionáljak, az iskola arculatát megőrizzem, megerősítsem.

7

1.2. VEZETÉSFILOZÓFIAI FELFOGÁS „Egyedül nem megy!”

Vezetőként alkalmazom a vezetés és a team-munka irányelveit, igyekszem ezeknek megfelelően tevékenykedni. Munkatársaimtól elvárom, hogy ismerjék, aktívan támogassák az iskola céljait azzal, hogy kezdeményeznek, munkájukért felelősséget vállalnak és képességeiket, tudásukat folyamatosan fejlesztik. Minden alkalmazottnak szüksége van arra, hogy bízhasson a vezetésben és érezze, hogy a vezetés is bízik benne. Ez a kölcsönös bizalom. A sikeres együttműködés elengedhetetlen feltétele az egymás iránti kölcsönös bizalom és tisztelet. Elkötelezettség és teljesítőképesség az eredménye a bizalmon alapuló együttműködésnek, mely mind az iskola, mind az összes alkalmazott számára sikert hozhat. Olyan környezetet kell teremteni, amely kedvez az elkötelezettség erősödésének. A vezetők demonstrálják elkötelezettségüket. Az alkalmazottak elkötelezettségét biztosítja, ha igazodnak a közösen kialakított normákhoz. „Ha az igazodás rendben, de nincs bizalom, az bürokráciához vezet. Ha a bizalom rendben, de nincs igazodás, az eredmény káosz. Ha se bizalom, se igazodás, bénultság lesz úrrá a szervezeten. Ha viszont rendben van a bizalom is és az igazodás is, ott a siker érdekében lehet feladatot delegálni, hatáskört átadni...”

Egy dolgot nem lehet delegálni az igazgatói felelősséget. Az iskola élén egyszemélyi felelősséggel áll az igazgató, akinek egyedül kell meghoznia döntéseit, a felelősséget is viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Az intézményvezető egyszemélyi felelőssége nem mond ellent a vezetői munkában érvényesíthető demokratizmusnak. Közösen kell terveket alkotni és megvalósítani, mert csak így várható el, hogy mindenki ereje, tehetsége szerint dolgozzon. A team munka annyit jelent, hogy az egyének egy csoportja együtt dolgozik egy közös cél elérése érdekében. Ilyen akár a Pedagógiai Program elkészítése, de a benne megfogalmazott oktatási-nevelési célok megvalósítása is. Vannak kollégák, akiknek nem erőssége a csapatmunka, egyéni munkával viszont kimagasló eredményt tudnak elérni. Őket lehetőség szerint hagyom egyedül dolgozni, hiszen akkor érjük el a nagyobb sikereket, ha minden kolléga olyan feladatot végez, ami testhezálló és motiváló a számára.

8

2. CÉLMEGHATÁROZÁS A célok a Társadalmi Megújulási Program (TAMOP) fő irányelveivel, az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal programjavaslataival, a fenntartó - már bevezetőben említett dokumentumaiban megfogalmazott - céljaival összhangban vannak. Stratégiai célok: oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának növelése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a felnőttoktatás fejlesztése, tanári munka értékelése, megbecsülése, iskola önálló arculatának megőrzése, elért eredményeink, kialakított értékeink megőrzése, azok megerősítése.

2.1. Oktatási-nevelési célok "Aggódunk azért, hogy mi lesz a gyermekből holnap, mégis elfelejtjük, hogy ma is valaki." Stacia Tauscher

Az iskolai életet szükséges folyamatosan úgy alakítani, hogy változatos, fejlesztő hatású tevékenységet kínáljon, működtessen a tudás megszerzése érdekében. Kiemelt cél, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák elsajátítása megfogalmazódik általános célként, de tantárgyi programjainkban tartárgy-specifikusan, mint konkrét fejlesztési követelmények jelennek meg. Ezzel együtt rendelkezzenek olyan általános műveltséggel, naprakész szaktudással, amely segíti a munkába állást, a továbbtanulást, alapul szolgál az önműveléshez, a XXI. század társadalmi-gazdasági, technikai változásainak követéséhez. Céljaim között kiemelt szerepet tulajdonítok a diák egyéni tanulási profiljának kialakításának, nyomonkövetésének, ez alapján az egyéni tanulási utak kijelölésének, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázásának, a diákok és a szülők megváltozott igényeinek való megfelelésnek.

9

Fontosnak tartom, hogy tanítványaink tisztában legyenek nemzeti múltunkkal, jelenünkkel, ismerjék a nemzeti kultúra tradicionális értékeit, ápolják nemzeti nyelvünket, törekedjenek a szép, helyes gondolatilag árnyalt kifejezésmódra. Toleráns, nyitott elfogadására képes fiatalokat akarunk kibocsátani iskolánkból. A továbbiakban is törekszünk arra, hogy megértessük a munka szerepét és jelentőségét az egyén és társadalom életében. Cél az alapvető társadalmi, erkölcsi normák fiatalokkal való megismertetése, elfogadtatása, annak felismertetése, hogy az erkölcsi értékrendszerhez történő alkalmazkodás közös társadalmi érdek, és egyben mindenki haszonélvezője ennek. A nyelvoktatás területén annak szellemében kell tevékenykednünk, hogy az idegen nyelvek elsajátítása a nemzetközi érintkezés, kommunikáció alapeszközévé váljon. Az iskolánkban a különböző szinteken folytatott angol, német, francia, orosz, japán oktatás olyan hatékony legyen, hogy diákjaink a világon bárhol megértessék magukat. Kiemelt cél, hogy a diákok többsége szerezzen az emelt szintű érettségi vizsgájával együtt a két tanítási nyelvű osztályokban általános felsőfokú nyelvvizsga bizonyítványt, a német két tanítási nyelvű osztályokban ezen felül DSD bizonyítványt. Fontosnak tartom, hogy a nem kéttannyelvű osztályokban minél több diákot készítsünk fel emelt szintű nyelvi érettségire, illetve minél többen szerezzenek középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt. Az iskola külgazdasági jellegénél fogva fontos cél, hogy diákjaink alkalmazható, használható nyelvtudást kapjanak, a szakmacsoporthoz kapcsolódó idegen nyelvi ismeretei fejlődjenek, a legjobbaknak lehetőségük legyen még érettségi előtt szakmai nyelvvizsgát is tenni. Cél a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése, ami nélkül elképzelhetetlen a kreatív gondolkodás, a természet és a környezet világában való eligazodás. A kémia, fizika, biológia tantárgyakat egyre inkább integrált szemlélettel kell tanítanunk. (tantervírás, adaptáció, tankönyvválasztás stb.) A környezetvédelemre való nevelés eredményességétől - talán nem túlzás - az emberiség jövője függ. Fontos célunk, hogy a felnövekvő nemzedék helyes ökológiai szemléletmódja kialakuljon, élete természetes részévé váljon. Cél, hogy jól kommunikáló, tárgyaló, vitaképes fiatalokat képezzünk, akik szabatosan tudják kifejezni gondolataikat, képviselni érdekeiket, ismerik és alkalmazni képesek az emberi érintkezés és kommunikáció alapszabályait.

10

Fontos feladat a széleskörű humán műveltség, a vizuális és zenei kultúra értékeinek közvetítése. A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyaknak fontos szerepet kell betölteniük a pedagógiai célkitűzéseink teljesítésében. A megváltozott szakképzési körülmények (új érettségi vizsgatárgy, TISZK-en belüli egységesített tantervek) között is biztosítani a jövőbeni eredményes továbbhaladást (szakirányú felsőoktatás, OKJ-s képzés), a szakmai egységesítés során is megőrizni képzésünk egyéni sajátosságait, módszertani sokféleség tegye vonzóvá a tanuló által választott gazdasági irányt. Cél az informatikai oktatásunk terén, hogy a tanuló alkalmazásközpontú, felhasználói ismereteket sajátítson el. A tanuló érezze, hogy képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba, képes legyen saját „e-környezetének” kialakítására. Az egészség érték, melynek megőrzése az életminőség szempontjából alapvető. Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyektől való elzárkózás igényének kialakítása a tanórai, tanórán kívüli foglalkozásoknak is fontos célja. A tizenévesekre zúduló szellemi megterhelést sporttal kell ellensúlyozni. A tanulók rendszerességre, önálló gyakorlásra való nevelésére és az akaraterő fejlesztésére törekszünk a testnevelés tantárgy módszereivel. A célok között szerepelnie kell a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök szakmai képzettségének növelésének, az iskola és más ifjúságvédelmi szervezetek közötti együttműködés, kommunikáció, információáramlás hatékonyságának javítása, a prevenciós tevékenység fejlesztése. A felnőttoktatásban résztvevő fiatalok esetében a legfőbb cél, hogy nagyrészüket eljuttassuk az érettségihez. A szóbeli és elektronikus kommunikációban olyan szintre kell őket felhozni, hogy elhiggyék ennek segítségével képesek az érettségi elérésére, a szélesebb társadalmi érvényesülés lehetőségeit is megteremtő magasabb szintű kommunikációs készség, tudás megszerzésére.

2.2. Humánerőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos célok Az iskola versenyképességének, pozitív megítélésének záloga a tanári munka minőségének javítása, az ehhez szükséges a tanári munka megfelelő értékelése. Az elhivatott, jól képzett pedagógus az igazán minőségi oktató-nevelő munka garanciája. A megszűnő továbbképzési normatíva ellenére biztosítani kell, hogy a

11

kollégák a pedagógiai munkájukban továbbképzéseken vehessenek részt.

ténylegesen

hasznosítható

Fontosnak tartom, hogy a Közalkalmazotti Tanács és az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve az esélyegyenlőség és a reális érdekképviselet legyen biztosítva a továbbiakban is, az iskola minden alkalmazottja számára, az iskola esélyegyenlőségi tervében megfogalmazottak szerint. Célom a feszültségmentes, közösségi klímateremtő működtetés intézményi biztosítása, az új kollégák közösségbe való beilleszkedésének segítése, mentorálása. Továbbra is befogadó, együttműködő empátiát fogok tanúsítani az egyéni ambíciók, tervezett pályakarrierek és szakmai elképzelések, ötletek iránt. Fontosnak tartom, hogy folyamatosan biztosítva legyen a tanárok, diákok intézményi komfortérzete. Törekedni kell a pedagógusok oktató munkájában az IKT eszközök kiemelt alkalmazására. Úgy gondolom, egy iskola attól önmagában nem működik jól, hogy adottak a technikai eszközök. Nagyon sok múlik a tanárokon, akik mellesleg számítógép és internet nélkül is jól tanítanának. Nem azért használják őket, mert valaki-valami kötelezi őket, hanem azért, mert ezen eszközök a mindennapi életünk részei, és ezeken keresztül szeretnék megismerni és elfogadni a gyerekek változó tanulási motivációit és irányultságát. Az iskolán belüli elektronikus interaktív kommunikáció kialakult, célom ezen működés feltételeinek további biztosítása, kommunikációs hálózat-használat hatékonyságának növelése.

2.3. Az intézmény-működéssel kapcsolatos célok Az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott minőségi célok elérése. Az iskola képzési struktúrájának, tagozatainak olyanfajta átalakítása, finomítása, amely biztosítja a tanulói mobilitást, azaz az iskolán belüli és az iskolák közötti átjárhatóságot. A gyermek nevelése elsősorban továbbra is a család feladata. Ugyanakkor nagyon fontos a szülői ház és az iskola közötti kapcsolattartás erősítése, új lehetőségek keresése, az eddig jól működő formák megtartásával. Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Célunk a nyitott iskola elvének alkalmazása.

12

Az iskolai könyvtárnak korszerű forrásközponttá, modern médiatárrá kell válnia. A cél az, hogy ne csupán a könyvek és a hagyományos információhordozók egyre inkább forráshiányos gyűjteménye legyen, hanem ezen túllépve, a szűkülő beszerzési lehetőségek ellenére is megtörténjenek a szükséges beruházások, informatikai fejlesztések. Az iskola partnereinek megelégedettségére tevékenységünk fejlesztése.

való

törekvés,

marketing-

A diákönkormányzat valóban a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete legyen, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedjen. A magas színvonalú pályázati kultúra fenntartása, az EU projektekben való részvétel, nemzetközi kapcsolatok fenntartása, kialakítása. Az együttműködés és a kapcsolattartás erősítése az azonos szakmacsoportban, azonos TISZK-ekben lévő intézmények között.

2.4. Gazdálkodási célok Az iskolai feladatok megvalósításának anyagi fedezete elsősorban a fenntartó költségvetési támogatása. Létfontosságú cél a saját bevételeink növelése, az átvett pénzeszközök emelése, elsősorban a szakképzési hozzájárulás és pályázatok útján. Folytatni kell a forrásbővítő vezetői magatartást, a pályázati lehetőségeket továbbra is kell használni.

13

3. AZ ELŐZŐ 5 ÉVES CIKLUS ÉRTÉKELÉSE, HELYZETELEMZÉS 3.1. INNOVÁCIÓK „… Ha jól csinálod, örökké fog tartani – válaszolta Marshall Fisher (1995), amikor megkérdezték, hogy a fejlesztési erőfeszítésnek meddig kell tartania.”

Fontosnak tartom az innovatív légkört, a nyitottságot, a fogadókészséget az új iránt, a támogató vezetői attitűdöt, a lehetőségek felismerését. Szeretném továbbvinni és bővíteni ezeket a vonásokat. Az előző öt évből több innovatív folyamatot tartok fontosnak kiemelni. Ezek az előző állapothoz képest pozitív, gazdagító változásokat hoztak létre iskolánk oktatási-nevelési rendszerében, amelyekről részletesen a helyzetelemzésnél írok.

Pedagógiai program, nevelési program újragondolása mindkét iskola hagyományainak, értékeinek figyelembevételével, Pedagógiai program, helyi tanterv kidolgozása – a nyelvi előkészítő osztályok matematika, magyar, idegen nyelv, információkezelés tantárgyainak helyi tanterv elkészítése, kompetencia alapúvá tétele, iskola honlapjának korszerűsítése, kompetenciaalapú beiskolázási rendszer kidolgozása, kiváló nemzetközi kapcsolatok, Comenius pályázatok, Leonardo pályázat keretében interkulturális idegen nyelvi kommunikációs tananyagok kidolgozása, belső nyelvi, informatikai továbbképzések a kollégák számára, szülő-nevelő kapcsolatotok erősítése, új lehetőségek a tájékoztatásra, hagyományőrzés, Ökoiskola iskolahálózat, Pénziránytű iskolahálózat, iskolaépület folyamatos belső felújítása, IKT eszközök, digitális asztalok,

14

korszerű nyelvi labor, közép-, és emelt szintű érettségi vizsgaközpont vagyunk, digitális évkönyv.

Az innováció öngerjesztő folyamat, így a fenti innovatív tevékenységek természetüknél fogva újabb szükségletek kielégítését, újabb újító igényt generálnak. Az innováció folyamatos változtatás, amelyet nem szabad abbahagynunk.

Az elmúlt öt év innovációinak sikerét biztosította, hogy a kollégák részt vettek kidolgozásukban illetve megismerték, elfogadták őket. Megvolt a szakmai kapacitás, rendelkezésre álltak a források. Ami problémát okozott, hogy legtöbbször kevés idő állt a rendelkezésre.

15

3.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 3.2.1. A LKA LM A ZO TTI

KÖ ZÖ SS ÉG

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból" (Henry Ford)

TANTESTÜLET A pályázatomban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulásának legfőbb garanciáját továbbra is az iskola szellemi bázisában, a tantestület szakmai tapasztalatában látom. Egy iskola szakszerű működését biztosítja a stabil, jól felkészült, hívatását szerető tantestület, amelynek kialakítására – megtartására nagy hangsúlyt fektettem az elmúlt öt évben. Sikerült, hiszen a teljes állású pedagógusok háromnegyed része már 2005-ben is a Hunfalvyban dolgozott. Ennek a viszonylagos állandóságnak a legnagyobb előnye az, hogy az egységes, egymást segítő szellem megbízható normát állít a pályakezdő fiatal pedagógusok elé is. Az óraadó tanárok számát csökkentettem. A nyelvoktatásunk magas színvonalát biztosítja, hogy az országos, de főleg a budapesti mintáktól eltérően a nyelvtanárok mindegyike teljes állásban, közalkalmazotti státuszban van foglalkoztatva. Ez alól sajátossága miatt – csak a japán oktatásunk kivétel. A gyesen levők folyamatos kapcsolatot tartanak az iskolával (Mikulás ünnepségek, karácsonyi ebéd, iskolai ünnepségek), így visszatérésük folyamatosan problémamentes. Sajnos a nyugdíjas kollégák alkalmazására - akár óraadóként is nincs lehetőség. Össztanári létszám: 75 fő -

teljes állású: 55 fő

-

részfoglalkozású: 15 fő

-

óraadó: 5 fő Gyesen levő: 7 fő

16

Életkori eloszlás: 30 év alatt

6 fő

30-34

14 fő

35-39

13 fő

40-44

8 fő

45-49

9 fő

50-54

11 fő

55 év felett

22 fő

Az életkori megoszlás most még ideálisnak mondható, de a következő években az 55 felettiek közül várhatóan többen elgondolkodnak a nyugdíjba (előrehozott) vonulás lehetőségével. Komoly feladat lesz a szakmai tudásuk, nevelői tapasztalatuk pótlása. Emellett említésre méltó a pályakezdő fiatalok kis száma, őket a következő években tudatosan kell megtalálnunk, beépíteni a hunfalvys közösségbe. A stabil tantestületbe új frissítést hozott az integrált iskola tantestületéből átjött 11 kolléga, akik elkötelezettek az iskola iránt, kiválóan illeszkedtek be. A két iskola egyesülését követően a Hunfalvy János SZKI tantestülete az újonnan adódó feladatok ellátására képes, az iskola dinamikus fejlődése biztosított. A nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése az ifjúságvédelmi felelős feladata. Az informatika rendszer működtetéséért a rendszergazda felel, a tanórán kívüli programok megszervezésében a szabadidőszervező segít. Előző pályázatomban ígéretet tettem egy tanári informatikai szoba létrehozására. Jelenleg a tanárok számára egy külön - 15 számítógéppel, színes nyomtatóval, szkennerrel felszerelt - helyiség áll rendelkezésre, amely azt a célt szolgálja, hogy minél több korszerű informatikai hátterű tanóra legyen. Szép és folytatandó hagyománya iskolánknak a tantestület által választott „Év tanára”, amely komoly anyagi megbecsüléssel jár. Hasonlóan célom volt az erkölcsi megbecsülésen túl a költségvetési forrásokhoz mérten, a törvény adta lehetőségeket kihasználva anyagi juttatásokat adni. Így a Közalkalmazotti Tanács döntés-előkészítésbe való bevonásával sikerült több ízben is adómentes üdülési csekket, ajándékutalványt, étkezési hozzájárulást, iskolakezdési támogatást adni.

17

Úgy gondolom, az iskolai eredményeiben minőségi előrelépés, minden további fejlődés záloga a tanári munka minőségének javítása lehet, a szakmai fejlesztés azonban csak tanári munka megfelelő értékelésen alapulva végezhető el.

GAZDASÁGI – TECHNIKAI SZEMÉLYZET A zavartalan, mindennapi pedagógiai munka objektív feltételeit biztosítják a gazdasági és technikai dolgozók. Ezért fontos feladatnak tekintettem az előző években az elkötelezettségük növelését. A külső, szerződésekkel foglalkoztatottnak felmondtam, így minden munkakör nyolc órás közalkalmazotti státusszal lett betöltve. Egyértelmű, érthető munkaköri leírást kaptak. Jó a kapcsolatuk a tantestülettel és a diákokkal. Minden technikai dolgozó lelkiismeretesen és szívesen segít az iskolai rendezvények lebonyolításában is. Mindennapi munkájukat a gazdasági vezető, illetve a gondnok (akinek a személye változott) irányítja. Mindkettőjük személye, vezetési módszere garancia a munkák színvonalas elvégzésére. Gazdasági, technikai dolgozók létszáma 33 fő, ami az iskola méretéhez viszonyítva megfelelő. A 2007-es iskola-összevonás következtében a másik iskola gazdasági osztálya teljes egészében felmentésre került. A Ponty utcaiakra, a gazdasági vezetővel az élen, pénzügyi, munkaügyi szempontból gyakorlatilag az átmeneti években dupla feladat hárult. Bár a fenntartó titkárnői, portás, takarítói, karbantartói álláshelyeket biztosított, a Jurányi utcai épület működésének operatív irányítása alapvetően a mi feladatunk volt. Hasonlóan emberfeletti munkát igényelt az épület teljes kiürítése, az eszközök leltározása, selejtezése, átszállítása, a mi épületünk felkészítése ezek fogadására. Köszönöm a telephelyi és a székhelyi kollégák lelkiismeretes munkáját. A felgyorsult és számszerűen sok információ precíz feldolgozása széleskörű számítástechnikai ismereteket igényel, amelyeket fejleszteni kell.

18

3.2.2. A Z

ISKO LA SZER V EZ E TE

"Ha hűségesen robotolsz napi 8 órát, végül elérheted, hogy főnökké tegyenek és napi 12 órát robotolj." (Robert Frost)

Az elmúlt évek operatív munkájának hatékonyságát az iskola felsővezetéséhez tartozó öt igazgatóhelyettes és a hét munkaközösség-vezető (humán, természettudományi, idegen nyelvi, informatikai, szakmai, testnevelési és osztályfőnöki) elkötelezettsége, szaktudása, új iránti fogékonysága biztosította. Kiemelem, hogy az igazgatóhelyettesek kiemelkedő munkája kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt években. A munkaközösség-vezetők központi szerepük lévén hidat teremtenek a tantestület és a vezetőség között. A kapcsolattartás egyik formáját jelentik a heti rendszerességgel megtartott értekezletek.

Nagy iskolánk indokolja, hogy legyen törzskari szervezeti kiegészítés (szűk illetve kibővített iskolavezetőség). A szűk iskolavezetőséget, iskola-menedzsmentet az igazgató és igazgatóhelyettesek alkotják. Feladata az igazgató illetve a tantestület döntéseit előkészíteni- véleményező, javaslattevő testület.

A kibővített vezetőségnek a tagjai az igazgató, igazgatóhelyettesek, minőségügyi felelős, munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a Közalkalmazotti Tanács vezetője, a szakszervezet vezetője, az ifjúságvédelmi felelős, Szülői Szervezet összekötő tanára. Az iskola vezetősége az éves munkatervnek megfelelően tart megbeszélést előre meghatározott témáról, aktuális feladatokról.

Gyakori, hogy egy-egy feladatra team alakul, így új munkakapcsolatok jönnek létre. Egy–egy nagy projekt (pl. a 125 éves évforduló ünnepsége, nyelvi napok, Hunfalvy-nap, szülői bál, szalagavató bál, pedagógiai program írása, pályázatírás) igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, gazdasági vezető, tanár, könyvtáros, gondnok, technikai dolgozók, és a szülők közös munkáját dicséri.

19

3.2.3. T A NU LÓ I

LÉ TS ZÁ M ÉS Ö SSZE TÉ TE L

„Az iskola sugározzon következetességével is biztonságot, ... tanárain keresztül belső nyugalmat, nyugtalan időkben is” (Imre Sándor 1938)

A tanulói létszám és annak összetétele az elmúlt öt évben átalakult. A 2007-es budapesti szakképzési rendszer átalakításának következtében a szakképző osztályok kifutottak.

1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

9 -13. alapképz és 739 735 745 733 743 728 690

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2 épület 2008/2009 2 épület 2009/2010

673 643 957 861 806

2010/2011 terv 2011/2012 terv 2012/2013 terv

786 753 733

13-14. szakképzés 156 210 195 147 143 137 106 149 126 136 43 0

esti tagozat össz 895 945 940 880 886 865 796

n.a n.a 180 187 137 91 118

822 769 1093 904 806

111 129 212 146 129 120 120 120

2007 őszén a Földes Ferenc SZKI integrálásának következtében a nappali tagozat alapképzésének létszáma több mint 300-zal emelkedett. „A két iskola tanulóközösségei - összetételüket, előzetes tudásukat, családi háttértámogatásukat stb. tekintve - különböztek.” (külső szakértői vélemény) Az integráció során különös figyelmet fordítottunk erre. Komoly nevelési sikerként könyvelhetjük el, hogy a tanulók közötti súrlódás nem történt. 2009 nyarán az átkerülő osztályok fogadására a Hunfalvy tárgyi feltételeit is maximálisan kialakítottuk.

Az iskola 125 éves történelmében volt olyan periódus, a 20. század elején, amikor csak fiúk jártak a Hunfalvyba. Az 1970-es években a legtöbb osztály színtiszta lány volt. A mostani 2/3 – 1/3 arány tizenöt éve állandósult.

20

Bejárók számának alakulása

A tanulói létszám alakulása az elmúlt tíz évben, illetve tervezete a következő öt évre

(A grafikonon csak a Ponty utcai épület nappali tagozat létszámai lettek ábrázolva. kék: alapképzés, 9-13. évf. piros: összlétszám, a szakképzéssel együtt)

21

Az iskola tanulói létszáma jelenleg valamivel több, mint 800 fő. Ez a létszám a következő három évben, a „földeses” végzős osztályok kifutásával, fokozatosan visszacsökken a tíz évvel ezelőttire, azaz 730 főre. Ezt a jelenlegi tagozatstruktúra, összesen öt osztály, hat tagozata adja. A demográfiai csökkenés ellenére középtávú tervként célszerű - ezen tagozatok nagymértékű átalakítása nélkül - még egy kilencedikes osztály indítása több okból is. Iskolánk tagozatai a nyelvi képzéshez kötődnek, s így az első tanított idegen nyelvek különbözősége, specialitása és tagozatonkénti szintbeli különbsége miatt az osztályok között a tanulói mobilitás lehetősége minimális. Pl. egy a kéttannyelvű képzésben a nyelvi követelményeket nem teljesítő diák számára lehetővé kell tennünk az eddig szerzett nyelvi tudását nem elveszítve, egy másik tagozaton való további tanulását. Tehát a plusz osztály semmiképpen sem speciális kéttannyelvű lenne. A tanév kezdése előtt, illetve félévkor megnövekszik azoknak a száma, akik más középiskolákból jelentkeznek hozzánk, úgyhogy ott már akár több évfolyamot elvégeztek. Egy hatodik, általános képzésű tagozat indítása segíthetné e jó képességű diákok átvételét. Az iskola 2009-es alapító okirata szerinti férőhelye 900 fő. Ezen létszám megközelítése, az iskola kb. 85%-os feltöltöttsége, kihasználtsága a fenntartó számára is fontos szempont.

Tanulói összetétel egy matematika modell alapján- a családiháttér-index (CSHI) A kompetenciamérések során tanulói kérdőíven gyűjtött felsorolt adatok alapján számították ki a CSHI értékét. A CSHI olyan a tanuló családi jellemzőit leíró könnyen értelmezhető modell, amelynek a teljesítmények vonatkozásában a legnagyobb a magyarázó ereje, s egyben a lehető legtöbb tanuló vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján határozható meg. A tanulók által szolgáltatott adatok közül a teljesítményekkel szignifikáns összefüggést mutató háttértényezők a könyvek száma, a szülők iskolai végzettsége, számítógép megléte a tanuló otthonában, saját könyvek megléte súlyozással kialakított standardizált lineáris modellje adja a CSHI értékét, melynek a teljesítményeket magyarázó ereje megközelítőleg 25%. Ez azt jelenti, hogy bár

22

szövegértés és a matematikai eszköztudás képessége nagyrészt az iskolai oktatónevelőmunka hatására alakul ki, ezen területek fejlődését, fejlettségi szintjét a CSHI, a tanuló szociokulturális és ökonómiai körülményei is negyedrészben befolyásolják, illetve magyarázzák. Ez érték -1,5 és +1,5 közti érték között mozog. A Hunfalvy esetén a CSHI index 2008-ban 0,85 volt, ez a fővárosi fenntartású iskolák között a legmagasabbak közé tartozik. „Könnyű ilyen gyerekekkel jó eredményeket elérni”- mondják sokan. Erre a bírálatra könnyen lehet reagálnunk. Igen, de ezekhez jó helyzetben levő, jó képességű diákok tudásához mi arányosan többet is teszünk hozzá a 4-5 év alatt. Ahhoz hogy egy iskola munkáját értékelni tudja a szülő és fenntartó, bevezették a kompetenciamérésekben használatos ún. hozzáadott pedagógiai érték (HPÉ) fogalmát. Megnyugtató részleteket a Hunfalvy esetében a 3.4.2. pontban olvashatnak.

3.3. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK 3.3.1. É PÜ LE T „Ismerjük fel magunk is, hogy mink van és mink lehetne, ápoljuk, növeljük, fejlesszük gonddal, szeretettel, tudással...”(Hegedűs Ármin, épületünk tervezője)

Az iskolaépület két részből áll, a régi épületet 1899-ben, az új szárnyat majd száz évvel később, 1997-ben építették. A száz éves fennállás alatt több alkalommal volt felújítás, tatarozás, legutoljára 1975-ben, azaz 35 éve. Az épület külső állapota, a homlokzat rossz állapotban van, nagy foltokban omlik, a balesetek megelőzése miatt ezeket a felületeket leverettük. A lábazat környékén a talajvíz felszivárog, nedvesek a falak. A külső nyílászárók a folyamatos felújítások ellenére rossz állapotban vannak. Az épület csatorna, fűtés hálózata sokszor meghibásodik. Ezen felújítások elvégzésre a következő években feltétlenül szükség van. A felújítási tervek készen vannak, a forrás előteremtése okozott gondot. A tervezett költségek több szám millió forintra rúgnak. Az előző években több pályázatot is nyújtottunk be a fenntartóval közösen, de ezen EU-s pályázatok forráshiány miatt csak a hátrányos térségekben levő iskolákat, intézményeket támogattak. (nem budapestit, és főleg nem közép-budait!) Ennek ellenére az épület belső állapota a rendszeres, tervezett belső felújításoknak köszönhetően jó, a tantermek, folyosók többségének állapota kiváló. A fal- és padlóburkolatok tiszták, az osztálytermeknek egy-egy osztály a gazdája, így a termek dekorációja is esztétikus.

23

A két épület erőforrásainak kihasználásával a termek világítását sikerült korszerűsíteni.

Ezen jelentős összegű részfelújítások ellenére szükséges egy átfogó felújítás: külső tatarozás, az épület akadálymentesítése, nyílászárók cseréje, pince, alagsor szigetelése, strukturált hálózat kialakítása.

3.3.2. K ÖR NY EZ ET BA R Á T

MU NKA HELY

“A Földet nem örökségül kaptuk, hanem gyermekeinktől kölcsönözzük azt.” (indián közmondás)

Előző pályázatomban szerepet kapott a tanárok, diákok intézményi komfortérzetének növelése a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Mivel a napjaink közel felét zárt teremben (tanári, tanterem) töltjük, joggal merül fel az igény az egészségesebb, emberbarátibb, környezetbarátibb munkahely kialakítására. A tanári, illetve a tantermek felújításakor, a padlózatot, függönyöket, asztalokat, a fenti szempontokat figyelembe véve választottuk ki. A fűtőkazán elavult, nehezen kezelhető vezérlőberendezésének teljes cseréjével biztosítottuk, hogy az épület hőmérséklete télen is optimális szinten legyen. A tantermekbe, tanáriba, folyosókra szobanövények kerültek, kihasználjuk az előnyös tulajdonságaikat, oxigéntermelésüket, párásításukat, hangulatjavító hatásukat, károsanyag-megkötő képességüket. Tanári torna lehetősége adott minden kolléga számára. Az iskola papírhasználata nagy mennyiségben csökkent: A tanári fénymásolás rendszerét PIN kódok bevezetésével racionalizáltuk. A legmodernebb fénymásoló berendezést a tanárok saját maguk, hozzáértéssel használják: kétoldalas nyomtatást, akár füzetelrendezést használva. Amit lehet, nem nyomtatunk ki, elektronikusan dokumentálunk. Az iskolai alapdokumentumok, munkaközösségi munkatervek, tantervek, ütemtervek

24

az iskola belső hálózatán elektronikusan érhetőek el (akár otthonról is) minden kolléga számára. A már nem használható papírt szelektíven gyűjtjük.

Cserélhető betétű, utántölthető írószereket szerzünk be. Az irodatechnikai berendezések használatánál az energiatakarékossági szempontokat a jövőben figyelembe kell venni. Jelentős pénzösszegeket is megtakaríthatunk.

3.3.3 T A NES Z KÖZ ÖK

A tantermek, szaktantermek, valamint az idegen nyelvi szaktantermek felszerelései biztosítottak. Rendelkezünk valamennyi, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben előírt feltétellel a nevelőmunkát segítő és az egészség-, munkavédelmi eszközök tekintetében.

A könyvtárban a vonatkozó jogszabály szerint kötelező eszközök és felszerelések bővítésének terén nagy lépést tettünk előre. A négy könyvtári számítógép közül kettő a könyvtári munka végzésére szolgál, kettő pedig az olvasók rendelkezésére áll. Megtörtént a másológép és a nyomtatók cseréje, eszközeink televízióval, hi-fi toronnyal, DVD-lejátszóval, szkennerrel bővültek. Az új számítógépek beállításával lehetővé vált, hogy a diákok a könyvtárban a számítógépes adatbázis segítségével kutassanak és könyvtári célú Internet használatot vegyenek igénybe. Az iskola két tornateremmel rendelkezik, melyek közül az egyik, ami két részre osztható, így egyidejűleg három csoport testedzésére van lehetőség.

3.3.4. A

KÖNY VT Á R

„A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.” Szent-Györgyi Albert

25

Az elmúlt öt évben elindult a könyvtár arculatváltozása. Integrált könyvtári program segítségével a kölcsönzés is számítógép segítségével történik. 2005 óta számítógépes katalógusunk már nem csak a belső – könyvtári – hálózaton érhető el, hanem az Interneten keresztül, külső felhasználók számára is. Középiskolai szinten még kevés könyvtár tudja az OPAC (nyilvános számítógépes könyvtári katalógus) használatát biztosítani, ezért ezt nagy előrelépésnek tekinthetjük. Szolgáltatásaink minőségét is javítjuk mindezzel, hiszen felhasználóink, a tanárok és diákok akár otthonról is, kényelmesen tudnak tájékozódni könyvtári állományunkban, előjegyezhetnek, valamint a saját kölcsönzéseiket is figyelemmel tudják kísérni. Fontos, hogy az ilyen szolgáltatásokat közvetlenül az oktatási intézmények honlapjáról is elérhetővé tegyük, sokkal hatékonyabb lesz a kihasználtságuk. Ezt meg is tettük, a fontosabb könyvtári információk szerepelnek az iskola honlapján. Olvasható a könyvtár rövid története, nyitvatartási ideje, használati szabályzata. Látható néhány könyvtári eseményről készült fotó, továbbá on-line elérhető az adatbázisunk. Az eddigi fejlesztések a kezdetek után nagy előrelépést jelentenek azon az úton, amelyen a hagyományosan működő könyvtárból korszerűbb információs forrásközponttá válhatunk. 2007 őszén, a Földes SZKI integrálódása a könyvtár életében is sok plusz munkát hozott. Már akkor elkészítettük a „könyvtár-összevonás” tervét, hogy az átmeneti két éves idő elegendő legyen a megvalósításra. A tervezés után következett a kivitelezés, amely ennek ellenére nehézkes és „fájdalmas” volt, de végül is megtörtént. A másik épületben levő könyvtár állományának erős szelektálása után 4794 kötet könyvet és más dokumentumokat vettünk át, amelyeknek átleltározása még folyamatban van.

3.3.5. G A Z DÁ LKODÁ S „A világ tele van készséges emberekkel. Az egyik fele kész dolgozni, a másik fele kész hagyni őket dolgozni.” Robert Frost

A külső ellenőrzések az iskola pénzügyi helyzetét mindvégig kiegyensúlyozottnak értékelték és megállapították, hogy a gazdálkodásunkra a takarékosság jellemző. Fizetési kötelezettségünknek időben eleget tettünk, lejárt határidejű adósságállományunk nem volt és most sincs. Külső ellenőrzések (2005-2010):

26

NSZI Támogatási és Bevallás-kezelési Igazgatóság által, a szakképzési hozzájárulásról és a fejlesztési támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése (2007, ill. 2009) APEH ellenőrzés Fővárosi Önkormányzat Revizori Ügyosztály, szabályszerűségi ellenőrzés

A gazdálkodás szempontjából fontos kiemelni, hogy az előző években szükséges munkáltatói döntések, felmentések anyagi vonzatait az önkormányzat, illetve pályázati források állták. Plusz kiadások pedig a helyi, jogszerű, szakszerű előkészítések, döntések miatt nem merültek fel. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) minden évben végrehajtásra került. Az előírásoknak megfelelően gondoskodtam a belső kontroll rendszerek (pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek, valamint belső ellenőrzés) szabályszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos működéséről.

Az éves költségvetés tervezése során a Fővárosi Önkormányzat költségvetési koncepcióját és gazdasági programját érvényesíteni kell, amely - a válság miatt várhatóan fenntartói támogatás elvonásokat tartalmaz. A koncepcióban foglaltak betartása mellett nagy figyelmet kell fordítani az iskola folyamatos, zavartalan működésére, a feladatellátás maradéktalan teljesítésére, takarékossági intézkedések meghozatalára.

27

3.4. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 3.4.1. T A NU LM Á N Y I

ER ED M ÉN Y EK , V ER SEN Y EK , ÉR E TTSÉ GI

„Nem a győzelem a fontos, hanem a jellem fejlesztése és a gyakorlatok tökéletesítése.” Gicin Funakoshi

Az év végi tanulmányi átlag stabil, 4,0 körüli érték. Motivált, jó képességű, gyerekekkel dolgozhatunk. A tanulmányi munka színvonalának megtartása fontos cél. Az iskolában a bukások száma alacsony, ebből adódóan lemorzsolódás szinte nincs.

Az iskola tanulói a sikeres tehetséggondozás eredményeként sok tanulmányi versenyen vesznek részt. Gyakran érnek el szép eredményeket: OKTV-n, budapesti és országos tanulmányi, szakmai versenyeken, nyelvi versenyeken, szavalóversenyeken, sportversenyeken.

A tehetséggondozás kiemelt feladat iskolánkban, melynek módjait helyi tantervünk is tartalmazza. A tehetséggondozás sikerének biztosítékai a tanórai csoportmunka, módszerek, a szakköri, tanulószobai foglalkozások, a nagyszámú csoportbontás. Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokat tartunk az adott tárgyból jól teljesítő tanulóknak.

28

A 2005-2010 közti időszakban az egyik legnagyobb változás a magyar oktatási rendszerben a kétszintű érettségi bevezetése volt. A rendszer kidolgozásakor az eredeti elképzelés az volt, hogy a könnyebb, a középszintű vizsga „mindössze” lezárná a középfokú tanulmányokat, az emelt szintű vizsga pedig az egyetemifőiskolai felvételit váltaná ki. Nem így történt. Az egyetemek tanulólétszámuk maximalizálása miatt nem kérik az emelt szintű vizsgát a felvételihez. A kétszintű érettségi-felvételi rendszer eltolódott a középszintű érettségi - és annak továbbtanulási, pontszerzési lehetőségének - irányába.

Az emelt szintű vizsgajelentkezések száma – országosan és iskolánkban is folyamatosan csökken.

A fenti tendencia ellenére továbbra is fontosnak tartom az emelt szintű érettségire való felkészítés további magas színvonalú megszervezését több okból is. Egyrészt a diák itt szerzett magasabb szintű tudása nem veszik el, akkor sem, ha végül is nem jelentkezik a vizsgára. Később a felsőoktatásba bekerülve sokat profitálhat a tanultakból. Másrészt az a több év alatt összegyűlt tanári tapasztalat, know-how (tantervek, óravázlatok, módszerek) nem szabad, hogy elvesszen. Meggyőződésem, hogy a következő években a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges lesz az emelt szintű érettségi vizsga letételére.

29

3.4.2. K OM P ET ENC I A M ÉR ÉS EK „A kompetencia nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban való sikeres megoldására” (OECD, 2003)

A kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlődésükhöz. A felmérés tesztjei ezért – a korszerű nemzetközi mérésekhez hasonlóan – nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsősorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. 2008-as szövegértés iskolai (Ponty utca) eredménye a CSH-index tükrében

A CSH-indexről a 3.2.3-ban olvashatunk. A Hunfalvy az országos hatást jelző egyenes felett helyezkedik el, mindkét kompetencia esetében, azaz a tanulóink jobban teljesítettek, mint az a helyzetükből várható lett volna.

Véleményem szerint a mérések a pedagógus értékelési kultúrájának fejlesztését is szolgálják. Folyamatos visszajelzést nyújtanak a pedagógus számára saját

30

munkájának a hatékonyságáról, arról, hogy konkrétan mit kell másként tanítania, mire kell több idő, több gyakorlás.

A kompetenciamérések eredményeit a honlapunkon és évkönyveinkben nyilvánosságra hozzuk.

A következő években nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy adott képességek esetén a különböző méréseket összevessük, figyelemmel kísérjük a fejlődést vagy az esetleges lemaradást. A mérések alapján nyomon követhetnénk a diák egyéni tanulási profiljának alakulását (pl. rajzolt tanulói kompetencia térképek segítségével).

Az egyéni tanulási profilba beletartozik: A tanuló hozott és a méréseken elért eredményei és azok összehasonlítása a helyi, és országos átlagokkal. A figyelembe veendő mérések a következők lehetnek:  8. osztályos – országos - központi matematika és szövegértés  9. osztályos - budapesti bemeneti - matematika, szövegértés, történelem, angol nyelv, német nyelv, könyvtárhasználat, gazdasági alapozás  9. osztályos - helyi, évvégi - idegen nyelv  10. osztályos - évvégi országos - matematika, szövegértés  11. osztály – helyi - matematika, történelem, szakmai alapozó tárgy  12. osztály - érettségi A tanulóval közösen kitöltött kérdéssor az érdeklődési területeiről, a tantárgyaktól, a szabadidőig. Jól strukturált kérdéssorokkal, olyan területeket is sikerülhet leírni, pontosítani, ami nem csak a tanár, de a diák számára is érthetővé teheti sikereinek, kudarcainak okait, mozgatórugóit. A tanuló egyéni tanulási szokásainak, módszereinek a leírása. A 9. osztályos tantervben meglevő tanulásmódszertan és önismeret tárgyak sokat segíthetnek.

31

Az itt leírt elképzelést megvalósíthatónak tartom. Az országos és budapesti mérések megszokottá váltak, a mérőeszközök számunkra is elérhetőek, a mérésiértékelési kultúra fejlődik. Egy jó osztályfőnök nyilvánvalóan tudatában van diákjai érdeklődési körének, látja, ismeri szokásait. Ezeknek az eredményeknek az évente történő elemzése, összehasonlítása meglehetősen pontos képet adhat, így kijelölhető a tanuló számára az egyéni fejlesztés útja.

Az egyéni tanulási utak keresésével, kijelölésével segítenénk iskolánk minden egyes tanulójának fejlődését, a felzárkózást, a tehetség kibontakozását. Az itt összegyűlt, rendszerezett adathalmaz: méréseredmények, osztályzatok, kompetencia-térképek tárolása, a szülő felé való eljuttatása az elektronikus napló segítségével könnyen megoldható.

32

3.4.3. N Y ELV I

KÉ PZÉ S

„Bárcsak nyelvtanulásra fordítottam volna az időt, amit vívásra, táncra, medvemókáztatásra prédáltam el.” (William Shakespeare)

Az iskola fő vonzereje nyelvi képzésünk, magas színvonala, sokszínűsége. A nyelvoktatás fontosságát az is kifejezi, hogy az osztálytípusainkat, tagozatainkat az első tanított idegen nyelv szerint határozzuk meg.

A két tanítási nyelvű oktatásunk nagy vonzereje, hogy a különösen magas óraszámban folyó intenzív általános és szakmai nyelvtanulás befejezéseként diákjaink olyan két tanítási nyelvű érettségi bizonyítványt kaphatnak, amely egyenértékű egy állami általános felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

Német nyelvi oktatásunk nagy sikere, elismerése, hogy a2006/2007-ben vizsgaiskolája lettünk a „Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz. Stufe II” elnevezésű  a tartományi kultuszminiszterek állandó konferenciája által létrehozott  fontos egynyelvű nyelvvizsgának. Mindazok, akik sikeresen leteszik ezt a vizsgát, magas szinten, vagyis a közös európai referenciakeret szerinti C1 szinten beszélik a német nyelvet, ill. képesek arra, hogy német egyetemen folytassák tanulmányaikat, vagy német nyelvterületen vállaljanak munkát. A DSD bizonyítványt végzős német kétnyelvű osztályunk tanulóinak zöme megszerzi.

2007/2008-ban sikerrel indult az eddig négy éves helyett az öt éves német két tannyelvű oktatás. Elkészült az új helyi tanterv és megállapodás született az itt folyó munka alapelveiben, ami megegyezik az öt évfolyamos francia kéttannyelvű képzésével.

Japán, illetve orosz nyelvi oktatásunkat sikerült stabilizálni, megújítani az előző években, amely elsősorban az új, fiatal, szakmához értő kollégáknak köszönhető. Ezen nyelvek iránti érdeklődés továbbra is növekszik.

Angol nyelvi előkészítő osztályt indítottunk öt évfolyammal, hiszen az érdeklődés a négy évfolyamostól egyre inkább efelé tolódott. A tantervét kidolgoztuk, megvalósítása az osztályteremben igazi tanári csapatmunkában történik. Minden diákot három kolléga tanít, így köztük a sikeres oktatáshoz elengedhetetlen a

33

mindennapi kapcsolat. (Hasonlóan egységesítettük a német, illetve francia nyelvi előkészítő képzés személyi feltételeit is.) A nyelvi előkészítő osztályokban elért nyelvi eredményt az évvégi írásbeli vizsgákon, illetve szóbeli, kompetenciaalapú bemutatókon konstatálhatja igazgató, szaktanár, szülő. A következő években ezen osztályok csoportbontási elvét újra érdemes gondolni, figyelembe venni a differenciált oktatás módszereit.

2009-es kutatás szerint a szakközépiskolák zömében egyetlen idegen nyelvet tanulnak a diákok, a közül is mindössze minden 10. diák tanul két idegen nyelvet. A Hunfalvyban minden tanuló két nyelvet tanul, megfelelve az európai nyelvpolitikai alapelveknek, amelyek szerint felnőtt korra az anyanyelv mellett két idegen nyelvet kell tudnia használni minden európai polgárnak. A második nyelvtanítási módszereit, eredményességi kritériumait át kell gondolni, az új helyi tanterv feltételeit figyelembe kell venni a következő években.

34

3.4.4. H U M ÁN

KÉPZÉ S

"A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet. Mintegy hű és pontos tükörben nyomon követhetjük a nyelvben a közszellem ijesztő hanyatlását, a társadalmi fegyelem felbomlását. .... Soha olyan lomposan nem beszéltek az emberek, mint manapság. A napi sajtó stílusa a pongyolaság; közleményeiben, híreiben egymást érik a legsúlyosabb nyelvtani hibák, hirdetései szűrő nélkül kerülnek a lapba… (Déry Tibor, 1945)

Az oktató-nevelő munka mellett a humán munkaközösség tanárainak nagy szerepe van az iskola arculatának pozitív befolyásolásában, a tanulók érzelmiesztétikai nevelésében. A munkaközösségünk feladatainak jelentős része az igényes pedagógiai munkán, vizsgáztatásokon túl az iskola életét, közérzetét meghatározó ünnepségek, megemlékezések szervezésében jelenik meg.

KIINDULÓPONT: A 2008 őszén beiskolázott diákjaink a szövegértés-szövegalkotás bemeneti mérésen a budapesti szakközépiskolák között a legjobb eredményt érték el, több gimnáziumot megelőzve. (A grafikonon a fehér karikák a szakközépiskolák, piros karika a Hunfalvy)

2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérés szövegértés-szövegalkotás eredménye:

FÉLÚTON: Az országos kompetenciamérésen az eredményünk 586 pont, amellyel a fenti bal oldali grafikonon karikával jelzett helyen állunk. Pontosabb képet a jobb oldali grafikon középső oszlopánál kapunk: az ország 613 szakközépiskolája közül csak 1 ért el nálunk szignifikánsan jobb eredményt.

35

A 2008-as országos 10. osztályos szövegértés mérés

ÉRETTSÉGI: A fenti grafikonokat egymással közvetlen módon nem tudjuk összehasonlítani. Viszont itt is egyértelműen leolvasható: budapesti és országos viszonylatban jó képességű diákokkal dolgozunk. A színvonalas humán oktatásunk eredményeképpen a diákok magyar nyelv és irodalom eredménye az országos átlagot jóval meghaladja, amit az érettségi átlagok is igazolnak.

A kommunikációs, olvasási és szövegértési kultúra fejlesztését szolgálják a bontott nyelvi órák, a kommunikáció tantárgy és a drámavizsga kimunkált gyakorlata, ezeket a jövőben is meg kell tartani. Az egyetemes emberi értékek folyamatos közvetítése nem érhető el az anyanyelv biztos tudása nélkül. A befogadó és alkotó gondolkodásmód elengedhetetlen feltétele, hogy jól fejezzük ki magunkat anyanyelvünkön. Egy kéttannyelvű iskolában az idegen nyelv tanítása nem biztosított az anyanyelv kifinomult, elmélyült tanítása nélkül.

36

3.4.5. T ER M ÉSZETTU D O M Á N Y I

KÉPZ ÉS

„Egy matematikai elméletet - mint egyébként minden más dolgot - könnyebb felfogni, mint elmagyarázni a szépségét.”Arthur Cayley

KIINDULÓPONT: A 2008 őszén beiskolázott diákjaink a matematika bemeneti mérésen a budapesti szakközépiskolák között a legjobb eredményt érték el, több gimnáziumot megelőzve. (A grafikonon a fehér karikák a szakközépiskolák, piros karika a Hunfalvy) 2008/2009. tanévi fővárosi mérésmatematika eredménye:

9.

évfolyamos

kompetenciaalapú

bemeneti

FÉLÚTON: Az eredményünk 553 pont, amellyel a lenti bal oldali grafikonon karikával jelzett helyen állunk. Pontosabb képet a jobb oldali grafikon középső oszlopánál kapunk: az ország 613 szakközépiskolája közül csak 12 ért el nálunk szignifikánsan jobb eredményt.

A 2008-as országos 10. osztályos matematika mérés

37

ÉRETTSÉGI: A középszintű érettségi eredménye a feladatsor nehézségétől függően változott az országos átlaggal megegyező módon. Az országos átlagot minden évben minimum 10%-kal felülmúltuk.

A fenti grafikonokat egymással közvetlen módon nem tudjuk összehasonlítani. Viszont egyértelműen leolvasható: budapesti és országos viszonylatban jó képességű diákokkal dolgozunk. A színvonalas matematikatanításunk eredményeképpen a diákok matematika eredménye az országos átlagot jóval meghaladja, amit az érettségi átlagok is igazolnak.

Matematikából a 9. évfolyamon a tananyag megnyugtató begyakoroltatásához, az ismeretek megszilárdításához, a tanultak gyakorlati alkalmazásának megtanításához a 2008-as új tantervünkben az eddigi heti három helyett heti négy órát biztosítunk. A nyelvi előkészítő évfolyamon csoportbontás lehetőségével éltünk, a kompetencia fejlesztés elősegítésére. A tantárgy esetében továbbra szerepet kell, hogy kapjon a tehetséggondozás a versenyekre való felkészítés érdekében.

A fizika, kémia, biológia tárgyak tárgyi feltételein látványosan változtattunk az elmúlt években. Jelentős anyagi forrásokat mozgósítva az alagsorban, egymás mellett két, a természettudományok tanítására alkalmas előadótermet alakítottunk ki. Mindkét terem kellemes benyomású, harmonikus helyiség, felszerelve a legmodernebb IKT technológiákkal. Az évtizedek óta „hányatott sorsú” kémia-fizika szertárhelyiséget átalakítottuk, modernizáltuk, eszközállománya – a másik épület szertárának beépítésével - is sokat bővült.

Minden oktatással kapcsolatos elemzés kiemeli, hogy jelenleg Magyarországon a természettudományos közoktatás állapota nem megfelelő (Oka lehet, hogy a világon

38

mindenhol Science-ként tanítják, nálunk külön tantárgyak). A tervek szerint EU-s források bevonásával rendszeres természettudományos kompetenciamérési eszközrendszer kerül kidolgozásra, amely 2011-re bevezethetővé válik. Így fontossá kell válnia iskolánkban is a szemléletváltásnak, az integrált szemléletnek előtérbe kell kerülnie. Erősíteni kell a természettudományos tartalmakat közvetítő pedagógusok módszertani felkészítését.

3.4.6. I N FO RM A TIKA I

KÉ PZÉS

„Tévedni emberi dolog, de igazán összekeverni valamit csak számítógéppel lehet.”Ismeretlen

A korszerű számítógéptermekben mintegy 180 db, az utolsó generációhoz tartozó, hálózatba kötött számítógép szolgálja az oktatást. A tantárgy oktatásához szükséges tárgyi feltételek kiválóak, amelyet az előző évek sikeres pályázatai tettek lehetővé. A kéttanítási nyelvű osztályainkban az informatikát idegen (angol, német, francia) nyelven tanítjuk, így az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése itt is megvalósul . A diákok szókincse, kifejezőképessége is növekszik a végrehajtandó feladatok során. Az aktuálisan megszerzett informatika ismeretek birtokában több diákunk egyegy ECDL modult tesz le. Az ECDL vizsgáknak a diákok véleménye szerint közvetlen, gyors haszna nincs, azaz nem mentesít az érettségi alól, és nem számít plusz pontnak sem a továbbtanulásban. Ilyen motiváció-hiány ellenére örvendetes, hogy az eredményes szaktanári munka hatására a vizsgázók száma nem csökken. Az érettségin az informatika választható tárgy. 2009-ben a vizsgázók közel fele választotta. Komoly szakmai innováció volt a nyelvi előkészítő osztályokban az informatika tanterv kidolgozása, a kompetencia-alapú oktatás előtérbe helyezése.

39

3.4.7. T ESTN EV E LÉS – S PO R T - E G ÉSZS ÉGN EV E LÉS „Bizony nagyon jó lenne, ha lenne lift az épületben, mert sokat kell lépcsőzni, és nagyon nehezen bírjuk...” (egy 9. osztályos diák elégedettségi visszajelzéséből)

Több tanulmány egyértelműen megfogalmazza, hogy Budapesten az egészségi állapottal kapcsolatos tendenciák nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlenek. A környezetromlás, légszennyezettség hatása nagyon erőteljes, tovább növekszik a cigaretta, alkohol, kábítószer fogyasztása. Egyre gyakoribb a fiatalok közötti erőszak, a számítógép-függőség. A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelőoktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeivel (testgyakorlatok, mozgásos játékok) járuljon hozzá, hogy a tanulók saját értékrendjükben az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.

2005-ös pályázatomban megfogalmaztam, hogy az egészségnevelésre, az egészség megőrzésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Ezen célok megvalósításához találtunk lehetőségeket és hozzá a feltételeket megteremtettük.

A testnevelés heti óraszámát felmenőben három órára emeltük. A mindennapos testnevelés érdekében délutáni sportköri foglalkozásokat tartunk, tömegsport, házibajnokság, versenyekre való felkészítő jelleggel. Az iskolában együttműködési szerződés alapján Diáksport Egyesület működik, közreműködésükkel az első évfolyam számára délutáni plusz testnevelés órát szervezünk. Lehetőséget biztosítunk a könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulóink helyi ellátására orvosi beutaló alapján.

A munkaközösség jó tárgyi és személyi feltételek között dolgozik. Fontos, hogy a munkaközösségen belüli szemlélet egységes, minden testnevelő megtalálta az oktatás, fejlesztés és a játékos képzés közti helyes arányt.

Fontos, hogy diákjaink számára a meglevő táborok (sítábor) mellett újakat szervezzünk, akár a nyári szünetben is.

40

3.4.8. S ZA KM A I

KÉPZ ÉS

“Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” (Thomas Alva Edison)

2007-ben a fővárosi szakképzési rendszer alapjaiban megváltozott, átalakult. A hasonló szakmacsoportban képző iskolákat integrált központokba, Térségi Integrált Szakképző Központokba csoportosították. Egy adott TISZK-ben megkülönböztetünk fogadó és küldő iskolákat. Előbbiek főként az érettségiig tartó általános képzési feladatokat és szakmacsoportos alapozást látnak el, utóbbiak pedig az érettségi utáni szakmai képzésért felelősek. A Hunfalvy a Gazdasági TISZK-be került, mint küldő iskola.

Ha kicsit leegyszerűsítve nézzük a folyamatot, mindenképpen nagy előnye a budapesti TISZK-eknek, hogy a társuló iskolák megtartották önállóságukat. Az érettségi utáni szakképzés ugyanelkerült a Ponty utcából, viszont az érettségi előtti képzés teljes struktúrája megmaradhatott, azaz nem kellett az induló kilencedikes osztályok számát csökkenteni.

A szakképzési struktúra átalakításakor a fenntartó szempontjából fontos elvárás volt, hogy a küldő iskolák alapozó évfolyamain egységes tartalom alapján folyjon a szakmai alapozó képzés. Cél lett, hogy az itteni tananyagtartalom mindenki számára egységesen beszámítható legyen, ezáltal a szakképzés ideje csökkenjen. A 2008/2009. tanévtől a belépő évfolyamok alapozó képzése már egységes tantervek alapján folyik. A magasabb osztályok tantervei 2010 tavaszán kerülnek kidolgozásra.

Komoly kihívást jelent a szakmai képzés számára megfelelni az egyre sokasodó elvárásoknak: a szakmai alapozás a lehető legjobb színvonalon készítsen fel az új érettségi követelmények teljesítésére, az egységes tantervek feleljenek meg a beszámíthatósági elvárásoknak, és mindeközben az iskola szakmai képzése maradjon vonzó, tükrözze a szakmai oktatás egyéni arculatát.

41

3.4.9. F ELNŐT T OKT A T Á S “Ha elölről kezdhetném az életet, ugyanazokat a hibákat követném el, csak sokkal korábban.” (Tallulah Bankhead)

Budapesten a fővárosi fenntartású intézmények jelentős részében, közel 60 középiskolában folyik felnőttoktatás. Napjainkban ezt a képzési formát jellemzően azok választják, akik valamilyen szakmai képzés befejezése után munkavállalási lehetőségeik növelése érdekében érettségi vizsgát kívánnak tenni, vagy a nappali rendszerű képzésben nem voltak kellően sikeresek. A magyar közoktatásban a felnőttoktatásra szükség van és mindig szükség lesz.

Létszámok

esti tagozat

2000/2001

180

2001/2002

187

2002/2003

137

2003/2004

91

2004/2005

118

2005/2006

111

2006/2007

129

2007/2008 2 épület

212

2008/2009 2 épület

146

2009/2010

129

Ezen képzési forma nagy hagyományokra tekint vissza, a Hunfalvyban mintegy hetven éve szervezték az első felnőtt osztályokat. Jelenleg a jó marketingmunka eredményeként beiskolázási problémák nincsenek, az induló szeptemberi osztálylétszámok nem egyszer a 40 főt is meghaladják.

A felnőttkori tanulást támogató eszközök fejlesztését biztosítottuk. Az eltelt időszakban jelentős innováció, módszertani fejlesztés volt a tananyagok, szemléltető anyagok elhelyezése az iskola szerverére, amelyet a tanulók akár otthonról is elérnek.

A tömegképzés helyett az érettségi bizonyítvány megszerzésén túl a továbbtanulásra való felkészülés is fontos. Az „intenzív” módszer helyett az estis elnevezéshez kötődő sztereotípia oldása, széleskörű, megfelelő mélységű oktatás a cél. Az alapműveltséget jelentő tárgyak mellett az informatika, a nyelv, a szakmai tárgyak játszanak kiemelt szerepet.

42

A tagozatra jellegénél fogva többszörös jelentkeznek, a hátrányok eredete sokrétű:

hátránnyal

induló

hallgatók

Először is a többszörös tanulási kudarc az újrakezdés akadálya, olyan tanulási kudarcok, amelyeknek valós gyökerei nem lettek feltárva. A tanulók közül sokan küzdenek olvasási zavarral, nem ritka az alapvető betűvetési problémákkal küzdő hallgató. Ezeknek oka legtöbbször az olvasási kultúra kialakulásának hiánya a teljes írásbeliség nélküli életforma, de nem ritkán diagnosztizált diszlexia áll mögötte. Az elmúlt években egyre több tanuló érkezett hozzánk, a fiatal felnőtt korra kialakult depresszióval, kezelés alatt álló pánikbetegséggel. Ezektől a tanulóktól a nappali tagozatok szívesen megválnak, mivel gyakran nem is érzékelik a betegséget. Egy újabb réteget jelent a gyógyuló, vagy gyógyult szenvedélybetegek csoportja, akik alig elhagyva a tanköteles kort ráébredtek arra, hogy így változtathatnak életükön. A legfőbb gond, ami szinte minden hallgatónkat sújtja, a többszörösen hátrányos szociális helyzet, nem ritkán kell átvészelni a munkanélküliség krízishelyzetét. Ebben a csoportban említhetjük meg, hogy volt olyan hajléktalan tanulónk, aki sikeres érettségit tett. A hallgatók egy része tanulócsoportonként két-három fiatal a határon túlról érkezett magyar anyanyelvű és már magyar állampolgárságú hallgató, akinek beilleszkedési lehetőségéhez kell támaszként a magyar érettségi. A tanulócsoportok egészének visszatérő problémája az eltérő életkori összetétel. Bár 70%-uk fiatal felnőtt, életkoruk, élettapasztalataik, élethelyzetük különbözősége nem teszi lehetővé az egységes tanítási szisztéma merev alkalmazását. Végül a legfontosabb, hogy ezek a hallgatók korlátozott kommunikációs készséggel rendelkeznek és úgy érzik, leszakadtak azoktól a rétegektől, akiknek a szóbeli és elektronikus kommunikáció széles lehetőséget ad a felemelkedéshez.

Fontos feladat ezen képzés tárgyi és személyi feltételeinek magas szintű biztosítása, hiszen a felnőttoktatásnak a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésében jelentős szerepe van.

43

3.4.10. IKT

ELÉR HET ŐS ÉGE ÉS A LKA LM A Z ÁS A

„Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani.” (Teller Ede)

A 21. századi követelményeknek megfelelve tanulóink számára az információszerzéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosításában alapvető szerepet játszanak iskolánkban az információs és kommunikációs technológiák. Az elmúlt öt évben sikerült ezek használatához szükséges hátteret továbbra is biztosítani. A tanáraink gyakorlatában megindult egy szemléletváltás, amely tanítás-tanulás folyamatába ezen eszközöket beépíti.

Feltételek biztosítása – digitális asztalok 2008-ban tizennégy tanterembe multifunkciós digitális asztal került, amely használatával az IKT tanórai alkalmazásának aránya növekedett. Az ergonomikus kialakítású, rejtett monitoros asztal nagy teljesítményű számítógépet, szkennert, wireless kezelő egységeket, pendrive dokkolót, nyomtatót, DVD-játszót, projektort, kamerát, és audió rendszert tartalmaz. Igazi előnye abban rejlik, hogy használata könnyű, alkalmazása nem igényel előzetes beállítást, gyorsan üzembe állítható, kialakítása célszerű, szoftverezettsége jó, és több hozzáértési szinten is használható, egyszerű kivetítéstől, média hallgatásától kezdve egészen órarészletek rögzítéséig, vágásáig, interneten történő on-line közreadásáig.

Feltételek biztosítása – új nyelvi labor Az ismételten sikeres, 2007. évi decentralizált pályázaton nyert közel 10M Ft-ból egy olyan nyelvi labort teremtettünk meg, ahol minden, a nyelvtanításhoz használható audio-vizuális tevékenység végezhető, kezdve a jól ismert analóg laborfunkcióival, folytatva a "számítógépes nyelvi terem", a digitális lehetőségek integrálásával, hozzátéve az on-line internetes tudásanyag összegyűjtését és használatát, mindezt könnyű és hatásos ellenőrzési lehetőséggel párosítva. Ami még újdonság az elképzelésben az az, hogy a speciális terem és bútor kialakításnak köszönhetően a terem bármely órán használható, akár szakmai órán 10 percre, és a labor központ eredetileg nyelvi célokra kifejlesztett lehetőségeit szakmai helyzetgyakorlatok, pl. üzleti tárgyalások, szóbeli prezentációk lefolytatására is lehet alkalmazni.

44

IKT alkalmazása Az IKT kihívásaihoz való alkalmazkodáshoz nem elég, hogy sok számítógépünk és szoftverünk legyen. Az is szükséges, hogy tanáraink ezek alkalmazására felkészültek legyenek, és az osztálytermi használat is általánossá váljon. 2006 után minden évben több belső továbbképzést indítottunk, amelyen a tantestület nagy része részt vett, az ott szerzett tudását folyamatosan továbbfejleszti. Erről megbizonyosodhatunk a rendszeressé váló munkaközösségi IKT bemutatókon, ahol a kollégák egymás jó gyakorlatait tekinthetik meg. Visszajelzések alapján a kollégák közel fele a mindennapokban használja tanórán az információs és kommunikációs technológiákat.

Innovatív iskolahálózat - IKT roadshow Az Oktatási Minisztérium és a Sulinet Programiroda pályázatán sikeresen szerepelve bekerültünk az ország 30 iskolájából álló innovatív iskolahálózatába, s ezen keresztül a 19 ország 400 iskoláját összefogó európai innovatív iskolahálózatba. Az Educatio Kht eLearning igazgatósága és a Microsoft Magyarország IKT roadshow-t indított útjára Magyarország számos városában. A roadshownak 2007-ben a Hunfalvy adott otthont. A Roadshow célja volt a legújabb fejlesztések és az IKT nemzetközi trendjeinek bemutatása továbbá jó gyakorlatok terjesztése az IKT iskolai alkalmazása területén, amelyben az innovatív iskolák élen járnak, és szívesen megosztják tapasztalataikat minden érdeklődő kollégával. Ezt a módszertani sokszínűségünket mutattuk be előadásokkal magunk és vendégeink számára.

3.4.11. N EV E LÉS I

R EN D SZER

„Nevelni annyit tesz: hinni a változásban" (Paulo Freire)

A gyermek- és ifjúságvédelem. A prevenciós, illetve problémakezelési, feladatok az ifjúságvédelmi és a nevelési igazgatóhelyettes kezében vannak. A jogszabályilag hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok vagy más okból veszélyeztetettek problémáinak kezelésében - ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg - együttműködünk a különböző iskolán kívüli szakellátó intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, kerületi polgármesteri hivatalok, ifjúsági lelki segély telefon, drogambulancia, stb.).

45

A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása. A Hunfalvyba általában jó képességű, jól tanuló gyerekek járnak. Ám évek óta emelkedik azok száma, akik tanulási gondokkal küzdenek. Tanulásmódszertan órán, osztályfőnöki órán megismerkedünk tanulóink tanulási szokásaival, igyekszünk hamar kiszűrni a lemaradtakat. A helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva évközben csoportos és egyéni – rendszeres és eseti felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A tantárgyfelosztásban a törvény, illetve a fenntartó által biztosított óratömeg hatékony (az előző tanévben kialakított rendszerű) felhasználására a következő években is törekedni kell.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység. Iskolánkban a szociális hátrányokkal küzdő gyerekek száma egyre nő. Egyre több a szegény gyerek, a munkanélküli szülő, a sokgyerekes család. Veszélyeztető tényezőként jelenik meg az életcél hiánya, a kortársak negatív hatásai, az agresszivitás, az italozás, a kábítószer fogyasztás terjedése a fiatalok körében. Az osztályfőnöknek nagyon őszinte és bizalmon alapuló kapcsolatot kell kialakítani osztályával, hogy a gyerekek súlyos problémáikkal is merjenek hozzá fordulni. Az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, a gyermekorvos és a védőnő, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a kollégiumi összekötő tanár feladata elsősorban a szociális hátrányok feltárása és figyelemmel kísérése. Az ilyen tanulók segítésének módjai: ösztöndíj-lehetőségek keresése, étkezési, tankönyvvásárlási kedvezmények biztosítása, a „Vidor-alapítvány” ösztöndíja, a Szülői Szervezet anyagi segítsége, a helyi önkormányzatok tanulmányi és szociális ösztöndíja. Célszerű lenne a pszichésen sérült vagy veszélyeztetett tanulók kezeléséhez az iskolai pszichológust alkalmazni.

Hagyományőrzés. Megőrzendő és folytatandó: 

karácsonyi ünnepkör, a betlehemezés, osztálykarácsony, karácsonyi vásár, az új kezdeményezések: alkalmazotti ünnepi összejövetel, népek karácsonya ünnepségsorozata,



az átalakult Hunfalvy-nap, amely Hunfalvy Jánosról való megemlékezés napja is lett,



szalagavató bál,



szülői bál,

46



az újnak számító, de egyre színesebb farsang,



megújult tévéhíradó,



évkönyv, amely bővült digitális változattal is,



tanulók eredményeinek elismerése: ünnepélyes bizonyítványosztás, Hunfalvy-plakett ,



évfolyam-vetélkedők ( 9. és 12. évfolyamok).

Tanulói hiányzások visszaszorítása Az osztályfőnöki munka színvonala emelkedett, eredményeképpen sikerült megállítani, visszaszorítani a tanulói hiányzások számát. Továbbra is kiemelt feladat.

Az iskolai agresszivitás megelőzésére, kezelésére nagy hangsúlyt fektettünk. Magyarországon az elmúlt években a növekvő társadalmi problémák hatására nőtt, és egyre nagyobb médiavisszhangot kapott az iskolai agresszió. A Budapesten megalapított Agresszió Bizottság tervével összhangban mi is intézkedési tervet dolgoztunk ki.

Értekezleteken, módszertani megbeszéléseken megismerkedtünk az iskolai agresszió lehetséges formáival, következményeivel, megismertük a konfliktus kezelés hatékony és új módszereit. Az itt elsajátított tanári módszerek megismerése nagy szerepet játszott abban, hogy a megszűnő iskola átjövő

47

diákjai gyakorlatilag probléma és konfliktusmentesen illeszkedtek be az új épület, új diákközösségébe.

Az iskola-összevonásból fakadóan a két „különböző merítésű” diákközösség felkészítése az egy épületbeli közös együttélésre, illetve összecsiszolása komoly szakmai-pedagógiai kihívás volt. A diákönkormányzatok megismerkedése, majd utána konstruktív együttműködése bizakodásra adott okot. Az osztályfőnöki munkaközösségek, az osztályfőnökök szintén partnerek voltak. Az átmeneti évek alatt közös vetélkedők, kirándulások, sportrendezvények, környezetvédelmi napok, pályázatok, ünnepségek mind-mind a partnerség jegyében zajlottak.

Iskolánk régóta elkötelezett és tudatos magatartás formálására törekszik a környezetvédelem terén. Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. A diákjainkban próbáljuk az igényességet, környezetük megbecsülését kialakítani. Iskolánkban a környezetvédelmi munkacsoport 2006 szeptemberében alakult meg.

Munkájuk eredményeként 2007-ben sikerrel pályáztunk az Ökoiskola címre. Ökoiskolaként a szelektív hulladékgyűjtésben, az iskola virágosításában, az iskola arculatának kialakításában, a kollégák elkötelezettségének kialakításában, azaz érdekes programokban, projektekben vagyunk a legsikeresebbek. Egyéb területeken, az iskola működtetésében, az egészséges táplálkozás elősegítésében, a diákok mozgósításában, is szép eredményeket értünk el már most. Vannak területek, amelyekre oda kell figyelni. Ilyen az iskola működtetése; a tanárok, szülők, diákok bevonása a tervezésbe, szervezésbe, a szaktanári lehetőségek kihasználása az ökoiskolai célok érdekében.

3.5.ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE 3.5.1. P A R TN ER KÖ ZPO N TÚ

M Ű KÖ D ÉS

-

IS KO LA M A R KE TIN G

Alapelvem a partnerközpontú működés, az iskola partnereinek – az iskolát választó szülőknek és diákoknak, fenntartónak, cégeknek, társintézményeknek - való minél magasabb szintű megfelelés, de oly módon hogy egyéniségünket,

48

értékrendünket, arculatunkat megőrizzük, és egyúttal eleget tegyünk a törvényi kötelezettségeinknek is.

A 2005-ös pályázatom egyik meghatározó eleme volt az iskola külső kommunikációjának javítása, így az iskola honlapjának megújítása. Ezt sikerült megvalósítani: naprakész információk, egységes információs anyagok, modern megjelenés, tartalmilag egymásra épülő szerkezet a jellemző. A honlap önállóan szerkeszthető, kezelése egyszerű, szaktudás nélkül tudja használni bármelyik kolléga.

A honlap - mint iskola-marketing eszköz – hatékonyságát a következő grafikon alátámasztja. A kilencedikesek között végzett felmérés alapján azok száma, azoknak a diákoknak a száma, akik a Hunfalvyt a honlapja alapján választott évről-évre nő. 2009-ben már 47-en voltak ők, ez a szám a bekerülő diákok 1/3-a.

A 21. században a jól megszervezett marketing-tevékenység növeli egy intézmény, iskola versenyképességét, fennmaradási esélyét. Az iskola vezetésében, működtetésében szükséges az ilyenfajta szemlélet megléte is. Folyamatosan szembesülünk új problémákkal, új feltételekkel:

49

a piacképes tudást középpontba állító szemlélet, a felhasználói igényekhez és társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás, iskolák közötti verseny élesedik, egyre szűkülő piac, azaz egyre kevesebb gyerek, innovációs kényszer, csökkenő források. Ezek kezelése klasszikus marketingproblémának tekinthető.

„A marketing célja a fogyasztó olyan megismerése és megértése, hogy az így kialakított termék és szolgáltatás önmagát eladja.” (Peter Drukker)

A fenti gondolatnak megfelelően a szülők, diákok megnyerésére törekszünk és a szülők, diákok igényeinek legjobban megfelelő képzési kínálatot (nyelvek, informatika) nyújtjuk, gondoskodunk annak legmagasabb szintű megvalósításáról. Ez persze nem jelenti azt, hogy eltekintünk saját adottságainktól, lehetőségeinktől, arculatunktól és valami éppen „nagyon divatos” oktatási programot vállalunk fel.

3.5.2. K A PC SO LA T

B E LSŐ SZ ER V EZE TE KK E L

Diákönkormányzat „A demokráciát nem elegendő eltűrni, mint a diktatúrát, a demokráciát működtetni kell.” (Bihari Mihály)

A tanulók érdekeinek képviseletét az iskola diákönkormányzata látja el. A diákönkormányzatunk felépítése hagyományos, mind az osztályokban, mind iskolai szinten.

A diákönkormányzat gyakorolja a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogait, így többek között minden évben élt döntési jogával, meghatározta egy tanítás nélküli munkanap programját (sportnap, környezetvédelmi nap, csillagtúra). Az új

50

házirend módosításakor, elfogadásakor egyetértési jogát alkalmazta. Ez az egyetértési jog a legfontosabb joggyakorlási lehetőség, hiszen a diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata nélkül nem léphetett volna életbe. Véleménynyilvánítási illetve javaslattételi joga a minden év májusában megszervezett diákfórumon kerül érvényesítésre.

Az elmúlt években is a diákönkormányzat nagy szerepet vállalt az iskolai hagyományok ápolásában, a színvonalas diákélet megszervezésében, az iskolaösszevonás során felszínre került problémák kezelésében. A diákönkormányzati működés fontos színtere kell, hogy legyen a demokráciára nevelésnek, és az állampolgári érdekérvényesítési technikák megtanulásának.

Pedagógus szakszervezetek A pedagógusok munkavállalói jogérvényesítését látják el a pedagógus szakszervezetek. Iskolánkban a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének van helyi képviselete. Feladataik az érdekegyeztetésben való részvétel. A kapcsolatom mindkét szervezettel korrektnek, kiegyensúlyozottnak tekinthető. A tisztségviselők órakedvezményei, véleményezési, egyetértési jogkörei biztosítottak. A kibővített iskolavezetőségi értekezletek állandó tagjai.

Közalkalmazotti tanács Iskolánkban a törvénynek megfelelően működik közalkalmazotti tanács. A közalkalmazotti tanács minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet és kaphat, amely összefügg a munkavállalók munkaviszonyával, gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéssel.

3.5.3. K A PC SO LA T

A SZÜ LŐ KK E L

A szülőkel való kapcsolattartásunkban a nyitott iskola elvét alakítottuk ki. Számos új alkalmat teremtettünk, hogy betekintést nyerhessenek nevelő-oktató

51

tevékenységünkbe. Így meghívjuk a szülőket pl. a nyelvi előkészítő évfolyamokon tartott év végi eredményességet bemutató előadásokra, drámavizsgákra, táncbemutatókra, ünnepélyekre. A tanulási kudarcok kezelésénél fontos a jó együttműködés a szülői házzal. Szabályoztuk, hogy a szülőket időben tájékoztatjuk diákok eredményeiről, a korrepetálási, felzárkóztatási lehetőségekről. Kialakult a rendje, hogyan és milyen módon értesítjük a szülőt a bukásra álló tanulóról, a kötelező korrepetálások időpontjáról, az igazolatlan mulasztásokról. A szülők és a pedagógusok kapcsolattartására a hagyományos alkalmakat használtuk: szülői értekezletek, fogadó órák, Szülői Szervezet ülései. Új formája lett az együttműködésnek az egy-egy évfolyam számára tartott évfolyam szülői értekezlet, illetve az idén először megszervezett, nagy sikerű szülői bál. A jövőben az információcsere gyorsabbá és hatékonyabbá tételére a honlapunk használatán túl további elektronikus megoldásokat érdemes igénybe vennünk (SMS, email, elektronikus napló).

3.5.4. N EM ZE TKÖ Z I

KA PC SO LA TO K

Magyarország 2005 óta az EU tagja. Kiválóak iskolánk nemzetközi kapcsolatai, diákcseréket szervezünk, magas a közös projektek aránya. Ezek a lehetőségek a nyelvtanulási motivációnak és az önálló nyelvtanulási stratégiák fejlesztésének is hatékony eszközei. Az elmúlt öt év egyik szép sikerének tartom, hogy iskolánk külföldi kapcsolatai tovább bővültek, erősödtek.

Sikeres orosz diákcserére került sor moszkvai kiutazással. Megvalósult a francia nyelvű spanyol diákcsere is fogadással és kiutazással, a dijoni diákcsere, valamint a francia civilizációs tábor Provance-ban. Az eltelt öt év alatt diákjaink többször jártak a dijoni, illetve nantesi testvériskolánkban. Szakképzős diákjaink Tempus pályázat révén külföldön teljesíthették szakmai gyakorlatukat, legtöbben Berlinben illetve a hollandiai Zwolleban. Francia nyelvű Comenius pályázat révén német, spanyol, ciprusi iskolákkal dolgozunk együtt. A 2005 és 2007 közötti időszakban a Leonardo program keretében holland, francia, lengyel, svéd iskolák kollégáival dolgoztunk ki magas színvonalú tananyagokat.

52

A németországi, Münster melletti gimnáziummal új és kiváló kapcsolatokat ápolunk, diákcserékkel, illetve angol nyelvű Comenius pályázatban való együttműködéssel. 2009-ben hosszú fáradságos munka után diákjaink Japánba való utazása válhatott volna valóvá, amelyet az utolsó pillanatban a szervezők a H1N1 influenza terjedése miatt lemondtak. 2010 tavaszától egy olaszországi, Milánó melletti iskolával dolgozunk együtt angol nyelvű projektekben. Szintén ebben a félévben szentpétervári iskola meghívásának teszünk eleget. Tartjuk a kapcsolatot a szlovákiai Késmárk iskolájával is, közösen avattuk fel 2008-ban a helyi líceum falán a Hunfalvy testvérek emlékművét. Egyik legkedvesebb „külföldi” kapcsolatunkat az erdélyi, csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal tartjuk fenn, lassan már 20 éve. Büszkén írom le, hogy ezek a kapcsolatok annyira szorosak, élőek, hogy iskolánk 125 éves születésnapját a fenti iskolák vezetőivel, diákjaival együtt ünnepeltük közös műsorral iskolánkban.

3.5.5. E GY ÉB

SZ ER V EZE TEK

Fővárosi Önkormányzat. Naprakész a kapcsolatunk az Oktatási Ügyosztály vezetőjével, munkatársaival. A Fővárosi Közgyűlés illetve az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság döntéseit folyamatosan követjük, ülésein többször részt vettünk. A szokásos fenntartói kapcsolatokon túl az iskolai működés széles spektrumát igyekszünk megmutatni, így iskolai programokra meghívjuk képviselőiket: pl. a 125. éves ünnepi programsorozatra. Nevelési programunk megvalósítása során több külső szervezettel vettünk fel új kapcsolatot: I. kerületi Nevelési tanácsadó, FPPTI agresszió munkacsoport, Holokauszt Emlékközpont, I. kerületi Művelődési Ház. A Fővárosi Oktatástechnológiai Központ (FOK) a Fővárosi Önkormányzat háttérintézményeként ellátja az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményhálózat oktatásadminisztrációs informatikai támogatását. A FŐKIR rendszer bevezetésével (2003 óta) az iskola működését alapvetően meghatározó tantárgyfelosztás és normatíva igénylés, valamint egyéb adatszolgáltatások is a FOK közvetítésével/összesítésével kerülnek az önkormányzathoz. Bár az idei fejlesztéssel az új, nagymértékben felhasználóbarát F2 rendszer működtetése egyszerűbb, mint az eddigi csak a FOK munkatársaival való folyamatos kapcsolattartással biztosítható a hibátlan adatszolgáltatás.

53

A kollégiumokkal az iskola kollégiumi összekötő tanára által tartjuk a kapcsolatot. Az egyre szaporodó problémák (tanulási nehézségek, kábítószer, családi konfliktusok) miatt szükséges a kapcsolat szorosabbá és naprakészebbé tétele. Az osztályfőnökök és nevelőtanárok kapcsolatának kialakítása, erősítése és segítése hatékonyabbá teheti ezek megoldását. A kollégium és a nevelőtanár a szülői házat illetve a szülőt helyettesíti a szorgalmi időszakban. Ezért a kapcsolatrendszer bővül: szülő – nevelőtanár – diák - osztályfőnök. Ennek működtetése nagyobb odafigyelést igényel. Folyamatos feladatot jelent az iskola számára a KIR rendszer naprakész állapotának biztosítása. Ezen a rendszeren keresztül tesz eleget az iskola az alábbi törvényi kötelezettségeinek: Tanulói és pedagógus nyilvántartás kezelőben a jogviszonyok nyilvántartása, középfokú intézmények felvételi rendszerében a 8.os jelentkezések, felvételek lebonyolítása, a tanulmányi eredmények kommunikációs rendszerében az általános iskolák tájékoztatása az iskolánkban tanuló 9-10. évfolyamosok év végi tanulmányi eredményeiről, tankönyvi adatbázis-kezelő rendszerben a tankönyvrendelés történik, diákigazolvány modulban a diákigazolványok kiállítása, pótlása, érvényesítése, országos kompetenciaméréshez adatszolgáltatás, mely alapján a tanulók mérési azonosítói generálódnak. A megújult Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFFPPTI) a szakmai közvetítő, a tanácsadó szerepét látja el az iskolák és a fenntartó Fővárosi Önkormányzat között. Folyamatosan naprakész információkkal segíti iskolánkat is. Kapcsolatunk az intézettel sokrétű: 

gyakorló iskolaként működünk együtt,



felkérésünkre szaktanácsadói órákat látogattak, szakmai tanácsokat adtak,



szorosan együttműködtünk az agressziókezelés,



közös szakmai továbbképzést tartottunk gazdasági ismeretekből,



a fővárosi pedagógiai napok keretében bemutató órákat tartottunk,



iskolánk két tanára az MFPTI szaktanácsadója,



részt vettünk az intézet által szervezett műhelyfoglalkozásokon,



a bemeneti mérések, illetve a követő méréseket közösen végeztük.

Kapcsolatunk az Oktatási Hivatallal: a 2005-06-os tanév óta iskolánk emeltszintű érettségi vizsgaközponti feladatokat is ellát. Az emeltszintre jelentkező vizsgázók számának jelentős csökkenése ellenére továbbra is közel állandó számú vizsga lebonyolítására kapunk megbízást. Köszönhetően talán annak a ténynek, hogy a

54

vizsgák szervezésében nem vétettünk eddig hibát, a felmerült prompt nehézségeket mindig sikerült megoldani; valamint annak, hogy a helyszín, a környezet és a körülmények magasabb igényeknek is megfelelnek. Jellemző vizsgatárgyaink: informatika, gazdasági és jogi ismeretek, magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv. Szerepünk az emeltszintű érettségi vizsgákban nem korlátozódik a vizsgaközponti szerepre, tantestületünkből 8-10 kolléga rendszeresen végez javítótanári, vizsgáztatói, javításvezetői és vizsgaelnöki feladatokat is. Vezető tanári feladatokat végzünk a Corvinus Egyetem hallgatói számára. A gyakorló iskolai rang birtokában minden évben több pedagógus tart sikeres, szakmai bemutató órákat. Hét pedagógus a Budapesti Corvinus Egyetem, egy-egy pedagógus pedig az ELTE, a SOTE, a Károli vezetőtanára. Ez utóbbi rangokat, a vele járó feladatokat az alaposan átalakuló egyetemi tanárképzés után is meg szeretnénk tartani. Részt veszünk a Budapesti Gazdasági Főiskola Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet Szakmai Tanácsadó Testületének munkájában. A Testület ülésein többek között a nyelvvizsga követelmények változásának hatásaival, a BSc képzés beindításának oktatási következményeivel, valamint a nyelvoktatás színvonalának megőrzése érdekében tett erőfeszítésekkel foglalkozunk. Kiváló kapcsolatot alakítottunk ki a BCE Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpontjával. A szakmai együttműködés révén a kéttannyelvű képzésben részt vevő diákjaink gazdasági ismereteik és nyelvtudásuk együttes felhasználásával szaknyelvi vizsgát tehetnek a Corvinuson.

3.6. ISKOLAÖSSZEVONÁS „Ne vállalkozz arra, amit nem tudsz megtenni, de ha valamit megígértél, igyekezz tartani a szavad!” George Washington

2007 tavaszán a Fővárosi Közgyűlés a Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolát megszüntette, jogutódként a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolát jelölte ki. Átmeneti állapotként a Földes tanárai, diákjai maradhattak a Jurányi utcai épületben, hiszen a Ponty utcai épület ezt a megnövekedett létszámot nem tudta volna befogadni. Így két éven át egyedüli igazgatóként a két épület egy tantestületét, egy diákságközösségét, egy alkalmazotti közösségét kellett irányítanom. 2009 szeptemberére a még ki nem futott osztályok, a megfogyatkozott tantestület átkerült a Ponty utcába. Az épületet kiürítettük és októberben visszaadtuk a fővárosnak.

55

A fenntartói döntés következtében egyszerre két folyamat zajlott egymás mellett: az átalakulás minden szervezési, pénzügyi, logisztikai, munkaügyi feladata, azok következményeinek feltárása és szakszerű, hatékony lebonyolítása úgy, hogy a tanulók, a pedagógusok és a szülők szempontjából a lehető legkevesebb sérülés történjen, a két intézmény szakmai és pedagógiai profiljának harmonizálása, az új intézmény pedagógiai programjának kialakítása a két intézmény korábbi meghatározó hagyományainak, beiskolázási profiljának megőrzése mellett.

A folyamat értékelésénél talán néhány szempontot emelnék ki. Az iskola dolgozói időben és a jogszabályoknak megfelelő módon értesülhettek a jövőjükről, az emberközpontú és szakszerű egyeztetések következtében munkaügyi perre egyetlen esetben sem került sor. A 2008-ban elkészített közös pedagógiai programba több olyan anyag is beemelésre került, amelyet a beolvadó iskola tantestülete vagy valamelyik munkaközössége dolgozott ki. Az átmeneti két év alatt több közös diákprogramot (kirándulás, vetélkedő, ünnepély, pályázatok, sport) szerveztünk, így a két iskola diákjai megismerhették egymást. Az átkerülő diákok probléma nélkül beilleszkedtek a Hunfalvy diákközösségébe. Minden diáknak rendelkezésére állt folyamatosan érvényes diákigazolvány. A Földes dolgozói mindvégig változatlan formában és feltételek mellett használhatták a munkájukhoz szükséges eszközöket. Tablók, iskolai jelképek, zászló, ereklyék átkerültek a Ponty utcába.

56

4. FELADATOK 4.1. VEZETŐI FELADATAIM Iskolavezetőként döntő feladatom a jól képzett, stabil tantestület fenntartása: célok világos és reális megfogalmazása, arányos feladatvállalás, feladat felosztás, folyamatos végrehajtás, visszacsatolás, jól elkülönült feladatkörök, hatáskörök működtetése, (egyéni feladat-ellátási terv) jó információáramlás, szabad kommunikáció, világos stratégia, közös célok alakítása, önállóság tiszteletben tartása, korrekt, segítőkész pedagógus és közalkalmazotti értékelési rendszer működtetése. Az iskola arculatának megőrzése, megerősítése, iskolánk hagyományainak, értékeinek megőrzése és továbbfejlesztése. Az iskola jogszerű működésének garantálása; ennek érdekében az intézmény működését szabályozó törvények, jogszabályok és jogesetek ismerete, megismerhetőségének, betartásának biztosítása, értékek közvetítése a jogkövető magatartása vonatkozóan. Az iskola hatékony működésének garantálása a működés rendjének biztosításával, beleértve a folyamatok működtetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez valamint a szervezeti kultúra fejlesztésének megvalósításához szükséges erőforrások biztosítását is. A minőségközpontú és partnerközpontú szemlélet fontosságának tudatosítása annak érdekében, hogy „...mindig legyenek elegen, akik megtöltik padjainkat.” A vezetői ellenőrzések és értékelések végzése; az ellenőrzési rendszer működtetésének célja, hogy hosszú távon biztonságot adjon, a stabilitás, a kiszámíthatóság érzetét adva, folyamatos minőségi munkavégzésre ösztönözzön. Fejlesztő és megelőző intézkedések meghozatala a jobb működés érdekében. Az iskolaépület felújításához szükséges források keresése.

57

4.2. A TANTESTÜLET FELADATAI Alapfeladat az iskolánk Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok teljesítése. A tanuló személyiségének fejlesztése nevelő-oktató munkánk leglényegesebb eleme, kulcskérdése. Csak megfelelő pozitív személyiségjegyekkel rendelkező emberek képesek a munka, a tanulás során kiemelkedő teljesítményre, illetve válnak harmonikus személyiségekké, etikus, szűkebb és tágabb környezetükért felelősséget vállaló, tevékeny emberekké. Ezért az iskola valamennyi pedagógusának alapvető feladata, az ismeretközvetítő tevékenységen túl a tanulók személyiségének fejlesztése, erkölcsi, etikai ismeretek átadásával, egyéni ráhatással, példamutatással. A kulcskompetenciák elsajátításához (anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás, szociális- és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség- és vállalkozói kompetencia) szükséges a kompetenciák fejlesztése. Az iskola jövőbeni pedagógiai gyakorlatában még inkább szervesüljön a kompetenciafejlesztésen alapuló oktatási tartalmak alkalmazása, az ehhez szorosan kapcsolódó tevékenykedtető módszertani elemek (kooperatív tanulás, projektoktatás, differenciálás, stb.) használata. Fontos feladat a tehetséggondozás, a felzárkóztatás. A tehetséges tanulókat szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök illetve az egyéni differenciált foglalkozás keretében kell foglalkoztatni, ahol felkészülnek az országos versenyekre is. Az általános műveltséget és a szakmai képzést megalapozó ismeretek elsajátíttatása a középiskolai évfolyamokon. A pedagógiai módszertan fejlesztése, pl. a projekt módszer területén. Korszerű pedagógiai és módszertani szemlélet, az IKT eszközök kiemelt alkalmazása. A Hunfalvy-hagyományok olyan ápolása, hogy azok a lokálpatriotizmuson kívül jól szolgálják azt az európai tudatot, amely mindig is jelen volt a XIX. század óta iskolánkban. Az egészség, a környezet, a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása a tanulókban. Az egyéni tanulási profilok, egyéni fejlesztési utak kidolgozása a tanulói előrelépés koordinálása, az ehhez szükséges módszerek kidolgozása, az eszközök biztosítása. Az új információhordozók megismertetése a tanulókkal, a digitális kompetencia fejlesztése. Az általános érettségi vizsgára valamint a kéttanítási nyelvű érettségi vizsgára való felkészítés közép és emelt szinten angol, német, francia nyelven.

58

Az eltérő adottságú és motivációjú, eltérő családi háttérrel rendelkező tanulók számára differenciált módszerekkel biztosítani az ismeretek, készségek és képességek fejlesztését. A kompetencia mérések eredményeinek felhasználásával a kulcskompetenciákra épülő saját mérések fejlesztése. Az informatikai tudást bizonyító, nemzetközileg is elfogadott ECDL vizsgákra való felkészítés. A felnőttoktatásnál megfogalmazott célokat kell szolgálni a felzárkóztató foglalkozások, a tanítási órán kívül iskolai táborok, a speciális kreditrendszer, a speciális osztályfőnöki munka.

4.3. TANULÓK FELADATAI A kulcskompetenciák elsajátítása, figyelembe véve, hogy a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából melyek értékelődtek fel (idegen nyelv, a tanulás tanulása, együttműködési készség, stb.) Tudjanak problémát megoldani, csoportban dolgozni, tudjanak kreatívak, lenni, döntéseket hozni a saját életükben. A tanulóink legyenek büszkék hunfalvys mivoltukra, méltón képviseljék az iskolát a külvilágban is és későbbi életük során sem feledkezzenek meg az egykori „alma materről”. A tanulmányok eredményes befejezése, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészülés. Az aktív diák-önkormányzati működés, amely képviselőin keresztül aktívan részt vesz az intézményi döntés-előkészítésben, és legitimen képviseli a diákság érdekeit.

4.4. MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Szülőkkel való kapcsolattartás (kiemelt fejlesztési feladat) -

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a „nyitott iskola jegyében” bővítsük azokat a fórumokat, alkalmakat, amelyek módot nyújtanak a szülőknek az iskola oktató-nevelő tevékenységének minél alaposabb megismerésére.

59

-

A szülők számára alkalmanként internetes hírlevelet készítünk, amelyben átfogó tájékoztatást adunk a tanév feladatairól, azok megvalósulásáról, az elért eredményekről, fontosabb aktuális témákról.

-

Elektronikus napló bevezetése.

Kollégiumokkal, diákotthonról való kapcsolattartás (kiemelt fejlesztési feladat) Azon tanulók érdekében - akik nem családban nevelkednek, töltik hétköznapjaikat – szorosabb együttműködést kell biztosítani a kollégiumokkal, diákotthonokkal. A kollégiumokkal az iskola kollégiumi összekötő tanára által tartjuk a kapcsolatot. Az egyre szaporodó problémák (tanulási nehézségek, kábítószer, családi konfliktusok) miatt szükséges a kapcsolat újragondolása, szorosabbá és naprakészebbé tétele. Az osztályfőnökök és nevelőtanárok kapcsolatának kialakítása, erősítése és segítése hatékonyabbá teheti ezek megoldását. A kollégium és a nevelőtanár a szülői házat illetve a szülőt helyettesíti a szorgalmi időszakban. Ezért a kapcsolatrendszer bővül: szülő – nevelőtanár – diák - osztályfőnök. Ennek működtetése nagyobb odafigyelést igényel. A 2008-as fővárosi közoktatási intézkedési tervben a felnőttoktatás továbbra is kiemelt területként való kezelése fogalmazódik meg. Így iskolánkban továbbra biztosítanom kell a nappalival azonos körülményeket (szaktantermek, taneszközök). Fontos feladat a humánerőforrás-kezelés, lehetőség szerint a nappali tagozaton tanítók legyenek itt is foglalkoztatva. Kiemelt feladat a Pénziránytű iskolahálózati tagjaként a Magyar Nemzeti Bankkal, illetve a kezdeményezésére létrejött Tudatos Pénzügyekért Alapítvánnyal való kapcsolattartás. Pedagógiai szolgáltató együttműködés.

intézményekkel,

így

az

FPPTI-vel

való

szorosabb

Gyakorló iskolaként nagyobb szerepvállalás a „jó módszerek” terjesztésében. A pályázati lehetőségek jobb kihasználása. ECDL vizsgázási lehetőség biztosítása a tanulóinknak, továbbra is ECDL vizsgahelyként működni. Az információáramlásban fontos szerepet betöltő iskolarádió rendszere, hálózata viszont teljesen elavult, ennek teljes átalakítása szükséges. Ökoiskolaként különösen fontos feladat a kapcsolattartás és a jó együttműködés megtartása, bővítése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, illetve az együttdolgozás és gondolkodás más ÖKO iskolákkal.

60

A diákság, a szülők, a kollégák aktív részvételét egy ökotanács, és az ökofórum megalakulása segítené elő. Az osztályfőnöki munkaközösség aktívabb bevonása, a feladatok egy részének átvállalása az ökoprogram

vezetőjétől, a belső tanári

továbbképzések a közép-és hosszú távú tervek megvalósulását segíthetik.

4.5. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Folyamatosan vizsgálni kell, hogy egy döntés, egy probléma megoldásának későbbre halasztása, és általában a gazdasági folyamatok milyen kihatással lehetnek a következő pénzügyi évre. Ez elősegíti a következő évi költségvetés előkészítését. A várható fenntartói támogatás elvonás ellenére nagy figyelmet kell fordítani az iskola folyamatos, zavartalan működésére, a feladatellátás maradéktalan teljesítésére, takarékossági intézkedések meghozatalára. Át kell tekinteni a tényleges tartalékokat és a saját bevételeket, fel kell tárni a mozgósítható forrásokat.

61

ZÁRÓ GONDOLATOK 20 éve tanítok a Hunfalvyban. Mint tanár, osztályfőnök, iskolaszék elnöke, a minőségfejlesztési team tagja, vezetője, végül, mint igazgató. Ismerem az iskolaépület minden zeg-zugát, az iskola működésének talán minden területét, a kollégák zömével itteni pályakezdésem óta együtt dolgozom. Néha nagyon nehéz igazgatónak lenni. A döntések felelőssége sokszor súlyos teherként nehezedik vállamra. Gyakran tudom, hogy két rossz közül nem lehet a jót választani, tudom, hogy döntésemmel valakinek rosszat fogok okozni, mert másképp nem lehet. Többször szeretném, de nincs lehetőségem megtenni, megadni azt, ami pedig nekem is szívem szerint való lenne. Néha pedig nagyon jó igazgatónak lenni. Amikor ott ülhetek a 125 éves jubileumi ünnepségen, s nézem diákjaink produkcióit, s utána nekem jönnek gratulálni, dicsérni az iskolát. Amikor látom, a szalagavató bálon táncoló büszke szinte már felnőtt fiúkat és lányokat. Amikor megnézem a kompetenciamérések kiváló eredményeit. Amikor átadom az érettségi bizonyítványokat, benne a felsőfokú nyelvvizsga eredménnyel. Folytathatnám... van még számtalan évről évre visszatérő alkalom, amikor azt vallom: jó hunfalvysnak lenni! Azt gondolom, van még bőven tennivalóm ezért az iskoláért, s hogy együtt képesek is vagyunk rá. Ehhez kérem a tantestület, diákok, szülők, a fenntartó támogatását.

Pályázatomat ezért nekik ajánlom: a diákoknak – akikért működik minden, a szülőknek – akik bíznak bennünk, és ránk bízzák gyermekeiket, munkatársaimnak – akiknek az iskola nemcsak egy munkahely, a fenntartónak – aki elvárja és segíti az iskola folyamatos fejlesztését és a jogszerű, szakszerű működését.

62

Felhasznált irodalom



Javaslatok a magyar közoktatás megújítására „Zöld könyv” – Rövid összefoglaló 2008



Budapest Főváros Közoktatás-fejlesztési terve és közoktatási intézkedési terve (2008. november)



Budapest Főváros Ifjúsági Koncepciója



http://209.85.129.132/search?q=cache:1v1dQKFPKOkJ:mba.nettech.hu/Projektek/MBA2005A/Min.%2520menedzsment/2004b_sajat%2520tetelki dolgozas17-23.doc+team+munka&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=opera



http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/termtud_fejlterv_090316.pdf



Az iskola Pedagógiai Programja

63

MELLÉKLETEK

64