PEDAGÓGIAI PROGRAM. Székhely: Napsugár Óvoda Budapest, Eke utca 16. Tagintézmény: Napvirág Tagóvoda Budapest, Szélső utca

Napsugár Óvoda OM 034658 1188. Budapest, Eke u. 16.  295-0495 [email protected]

Iktató szám:

PEDAGÓGIAI PROGRAM Székhely: Napsugár Óvoda 1188. Budapest, Eke utca 16. Tagintézmény: Napvirág Tagóvoda 1188. Budapest, Szélső utca 54.-58. OM azonosító: 034658

Hatályos: határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: 2013.09.01. Készítette: Perge Zsoltné óvodavezető

Perge Zsoltné ph

Tartalom 1. BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 2. oldal 2. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA ........................................................................................... 3. oldal 3. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE ........................................................................ 4. oldal 4. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI .................. 5. oldal 4.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében ........................................................................... 6. oldal 4.1.1. Egészségnevelés (Egészség program) ........................................................................................ 6. oldal 4.1.1.1. Az egészséges életmód alakítása .............................................................................................. 7. oldal 4.1.1.2. Környezettudatos magatartás alakítása ................................................................................. 8. oldal 4.1.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció ................................................................................... 9. oldal 4.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében ..................................................................... 10. oldal 4.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében............................................................................ 10. oldal 5. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI ................................................................................ 11. oldal 5.1. Objektív feltételek .......................................................................................................................... 11. oldal 5.2. Szubjektív feltételek ....................................................................................................................... 11. oldal 6. A FEJLESZTÉS TARTALMA....................................................................................................... 12. oldal 6.1. A játék és tanulási tevékenységek ................................................................................................. 12. oldal 6.2. Társas - és közösségi tevékenységek ............................................................................................. 13. oldal 6.3. Munkatevékenységek ..................................................................................................................... 14. oldal 6.4. Szabadidős tevékenységek ............................................................................................................. 15. oldal 6.5. Óvodai ünnepek és hagyományok ................................................................................................ 16. oldal 7. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE..................................................................... 17. oldal 7.1. Társadalmi érintkezést megalapozó, komplex tevékenységek ................................................... 17. oldal 7.1.1. Anyanyelvi nevelés ...................................................................................................................... 17. oldal 7.1.2. Matematikai gondolkodásra nevelés ......................................................................................... 19. oldal 7.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek ........................ 20. oldal 7.2.1. Természet - társadalom-ember .................................................................................................. 21. oldal 7.2.2. Születéstől - felnőtt korig ............................................................................................................ 21. oldal 7.2.3. Művészeti tevékenységek. …… .................................................................................................. 22. oldal 7.2.3.1. Vers, mese ................................................................................................................................. 22. oldal 7.2.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................................................... 23. oldal 7.2.3.3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ................................................................................... 24. oldal 7.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő komplex tevékenységek....... 25. oldal 7.3.1. Mozgás, edzés, pihenés................................................................................................................ 25. oldal 7.3.2. Mindennapi testmozgás .............................................................................................................. 26. oldal 8. A NEVELÉS TERVEZÉSE, SZERVEZETI - ÉS IDŐKERETEK ........................................... 27. oldal 9. Az óvoda kapcsolatrendszere ........................................................................................................... 30. oldal 9.1. Az óvoda és a család együttműködése ......................................................................................... 30. oldal 9.1.1. Az együttműködés formái .......................................................................................................... 30. oldal 9.1.2. Az óvoda és a család kapcsolattartási rendszere ...................................................................... 32. oldal 9.1.3. A gyermekek egyéni fejlesztésének, értékelésének szülővel való ismertetésének folyamata 33. oldal 9.1.4. A gyermekek jutalmazásának, illetve a figyelmeztető intézkedések elvei az óvodában ....... 34. oldal 9.2. A gyermekvédelmi munka programja ......................................................................................... 35. oldal 9.3. Az óvodán kívüli szervezetekkel való kapcsolat .......................................................................... 36. oldal MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 38. oldal 1.sz.: A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

1

1. BEVEZETÉS Mottó: „Mert csináljon a gyermek bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait, Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domonkos) Pedagógiai Programunk óvodai gyakorlati tapasztalataink felhasználásával, a már jól bevált, hagyományos értékeinket megőrizve, a „Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program” adaptációja alapján készült, az „Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára” épülve, felhasználva a „Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program” bizonyos elemeit. A készítésnél figyelembe vettük a „Sajátos nevelési igényű gyermekek” óvodai nevelésének irányelvét. Programunk alapelvei, értékei, célkitűzései Az óvodai nevelés során a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésben. A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: egészséges életmód alakítása, érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, valamint az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása, sokszínű tevékenységekkel, műveltségtartalmakkal, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékkal. Az egész napos nevelés biztosításával az alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, a hátránycsökkentés és a tehetséggondozás. A gyermek, mind fejlődő személyiség számára, gondoskodás és különleges védelem biztosítása az óvodában. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és az óvoda feladata ennek tiszteletben tartása, a családok sajátosságait és szokásait figyelembe véve, a családi nevelés kiegészítése. A nevelőmunka során a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások igazodjanak a gyermekek személyiségéhez Megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása az óvodai élet során, egyenlő esély biztosítása, valamint hátránycsökkentő szerep megvalósítása. A felnőttek az emberi értékek közvetítésével, példamutató kommunikációjukkal tetteikkel, cselekedeteikkel, a feltétel nélküli szeretetet sugározzák a gyermekek felé. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek-különleges bánásmódot igénylő gyermekek (sajátos nevelési igényű-enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a kiemelten tehetséges-átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik) személyiségének fejlesztése, egyéni sajátosságaik és fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével.

2

2. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA A PROGRAM CÉLJA FELADATAI

A szükségletek szerepe

A tevékenységek szerepe

A képességek szerepe

A NEVELÉS KERETEI

Játék és tanulási tevékenységek

Társas és közösségi tevékenységek

Szabadidős tevékenységek

Munka tevékenységek

TANULÁS

Társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenység Anyanyelvi nevelés Matematikai gondolkodásra nevelés

Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenység Természet – társadalomember, Születésétől felnőttkorig Művészeti tevékenységek: Rajz, festés, mintázás, kézimunka, Vers, mese, Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító komplex tevékenység Mindennapi testmozgás

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

Család

Bölcsőde, óvoda, iskola, közművelődési és egyéb intézmények

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 3

3. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE Cél: Feladat A gyermekek fejlődésének elősegítése szeretetteljes neveléssel, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, az esélyegyenlőség, hátránycsökkentés biztosítása. A gyermekek egyéni, differenciált személyiségfejlesztése oly módon, hogy a gyermek érezze, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Befogadó, gyermekközpontú légkör, az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi gyermek számára. A különböző képességek, fejlődésbeli eltérések, egyéni adottságok, valamint a szociális helyzet figyelembe vétele, a meglévő hátrányok csökkentése. Komplex képesség- és készségfejlesztés, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, közösségi életre történő felkészítése. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások, alapkompetenciák fejlődésének közvetett segítése. A környezettudatos magatartás és egészséges életmód kialakulásának elősegítése, a pedagógiai tevékenységrendszer, valamint a tárgyi környezet biztosításával. A nemzetiséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kulturális értékeinek, hagyományainak tiszteletben tartása, az önazonosság megőrzésének elősegítése, ápolása, erősítése, átörökítése, ezzel interkulturális szemléletmód erősítése. Az emberi, valamint az alapvető szabadságjogok védelme. Nevelési célkitűzéseink A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás lehetőségeit. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal. Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, az őket körülvevő környezetet. Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket. Legyenek érzékenyek mások problémáira, és fogadják el társaik különbözőségét. Alakuljon igényük az egészséges életvitel iránt (mozgás, korszerű táplálkozás, pihenés, egészségügyi szokások). Sajátítsák el az önkifejezés különböző módjait (mozgás, művészeti tevékenységek). Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és a tudáshoz szükséges képességekkel és készségekkel (önálló, problémamegoldó gondolkodás), a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képességével. Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat (pl.: a környezet megfelelő átalakítása a csoportszobában, udvaron). Személyiségük szabad kibontakozásában a játék váljék az önkifejezés és a szocializáció fő tevékenységformájává. Igényeljék a játékot, megőrizve személyiségüket, kreativitásukat, ötletességüket. Az integrált óvodai nevelésben résztvevők (gyermekek, felnőttek) képviseljenek olyan erkölcsi, érzelmi normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. 4

4. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA és FELADATAI Cél: A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú, a nevelési funkciók kiteljesítésére törekvő óvodai élet biztosítása a teljes gyermeki személyiség és egyéni sajátosságok fejlesztése, a gyermek hátrányainak csökkentése, tehetségének kibontakoztatása, egyéni fejlődési ütemének megfelelően. Kiemelt feladat Jó kapcsolatteremtő és együttműködő képességű, kreatív, önállóan is tevékenykedni tudó, kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelése. Szociális és értelmi képességek egyéni, életkor specifikus alkalmazása, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. Esély biztosítása minden gyermek számára az önmagához viszonyított harmonikus fejlődésre, hiányainak pótlására, hátrányainak kompenzálására saját fejlődési tempója szerint. A társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Az egészséges életvitel iránti igény alakítása, az anyanyelvi, érzelmi erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása, a természetszeretet megalapozása, hagyományok őrzése. Élményekben gazdag, bizalomra épülő környezet, egy boldog gyermekkor biztosítása. A szülőkkel korrekt nevelőpartneri viszony kialakítása. Nevelési-tanulási rendszerünk Nevelési folyamatunkat a négyes feladatrendszer alapján szervezzük Játék- és tanulási tevékenység. Társas és közösségi tevékenység. Munka tevékenység. Szabadidős tevékenység. Ezekre épül a komplex tevékenységek rendszere A természet, a társadalom, az ember megismerését szolgáló tevékenységek. A művészeti tevékenységek. A mindennapos testnevelés. A program alapján fontosnak tartjuk A gyermeki személyiség maximális tiszteletét, szeretetét, a különbözőségek elfogadását. Az egyéni képességek figyelembevételét, a gyermeki öntevékenység kialakítását. A nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtését. Az óvoda valamennyi dolgozójának feltétel nélkül elfogadó gyermekszeretetét. Nevelőmunkánk tudatos és tervszerű végzését. A gyermekek egyéni fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését, dokumentálását. Az óvoda és a környezetében élő emberek, a társintézmények harmonikus együttműködési formáinak megtartását, illetve bővítését. A szülőföldhöz való kötődés alapjainak segítése mellett a hazaszeretet érzelmi megalapozását, a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismertetésével egyidejűleg.

5

4. 1. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN A gyermek, fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükségletek kielégítésében, a gyermeki nevelhetőség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van (család, óvoda). Az óvoda feladata a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, harmonikus alaphangulat kialakítása, olyan, a tevékenységre ösztönző egészséges és biztonságos környezet megteremtésével, megtartásával, amely elősegíti a gyermek harmonikus lelki, testi, és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságainak kialakulását, melyben a gyermekeket különleges védelem illeti meg. 4.1.1. Egészség nevelés (egészségprogram) Cél: Az óvodában eltöltött időszak teljes egészében minden gyermek részesüljön a teljes testilelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvodai élet mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A gyermek nevelésében résztvevő valamennyi személy hatékony együttműködése eredményezze a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását. Feladat Az óvodai nevelésben kiemelt feladatunk a gyermek személyiségének fejlesztése során az egészséges életvitel iránti igény alapjainak lerakása tudatos pedagógiai módszerekkel, az ehhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, valamint a környezettudatos magatartás megalapozása sokszínű tevékenységek szervezésével. Az óvodapedagógus készítsen negyedévente a csoportnaplóban egészségfejlesztési programtervet, (egészséges életmódra nevelés, környezettudatos magatartás alakítása) melyben részletesen vázolja a gyermekcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve azokat a feladatokat és módszereket, miként kívánja a mindennapokban megvalósítani az egészségfejlesztést. Az elért eredményeket értékelje ki, szintén a csoportnaplóban. Úgy szervezze a gyermekek tevékenységeit, hogy annak szerves részét képezze az egészséges életvitel iránti igény alakítása – mozgás, táplálkozás, lelki egészség. A lehetőségekhez mérten az évszakokhoz kapcsolódva készítsen a gyerekekkel közösen egészséges alapanyagokból (zöldség, gyümölcs, gabonák, magvak) ételeket, hangsúlyozva ezek jelentőségét. Szülői értekezleteken, szülői fórumokon hangsúlyozza az egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, mentálhigiéné fontosságát a gyermeknevelésben, külső szakemberek bevonásával. Amennyiben olyan jeleket észlel a gyermeknél, melyek testi- vagy lelki higiénéjét veszélyeztetik, azonnal jelezze azt, s tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Naponta végezzen a gyermekekkel testmozgást, lehetőség szerint a szabadban, melynek időtartama 10-15 perc. Heti rendszerességgel szervezzen olyan mozgásos tevékenységet („nagytorna”) melynek időtartama 25-30-perc. Úgy tervezze mindennapos testmozgást, hogy annak szerves részét képezzék a tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatok. Legalább havi két alkalommal szervezzen sétát az óvoda környékén. Biztosítson olyan légkört, melyben minden kisgyermek érzelmi biztonságban, nyugodt légkörben töltheti mindennapjait.

6

Minden tevékenység megkezdése előtt ismertesse, tudatosítsa, és tervezésében rögzítse a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően az aktuális balesetvédelmi ismereteket, melyek betartását folyamatosan kontrollálja, szükség esetén azonnal intézkedjen. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy balesetek ne történhessenek, naponta ellenőrizze a munkaterületén lévő berendezési tárgyak, játékeszközök épségét. Az udvari élet alkalmával fokozottan ellenőrizze, kísérje figyelemmel a különböző játékeszközökön folyó tevékenységet, a közösen megbeszélt szabályok betartását. Amennyiben balesetforrást észlel, azonnal jelezze az illetékes személynek, s győződjön meg arról, hogy a balesetveszély a jelzését követően megszűnt. Az egészségvédelem, mint általános nevelési elv, hassa át az óvodai nevelés minden mozzanatát. A fejlesztés tartalmi lehetőségei. A gyermekek edzése a természet pozitív erőivel – levegő, napfény, víz és rendszeres mozgás által. Rendszeres séták szervezése levegőzés, ismeretszerzés céljából. Balesetvédelmi ismeretek átadása, betartatása. Nyugodt pihenés biztosítása. A környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. A gyermekek egészségtudatának formálása. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki bennük az egészséges életvitel iránti igény. Tudatosodjon bennük, hogy az egészség érték és tenni kell érte. Erőnlétük, állóképességük, általános fizikai állapotuk tegye őket alkalmassá arra, hogy képesek legyenek megfelelni az iskolában rájuk váró fizikai megterheléseknek. Mentális fejlettségük érje el azt a szintet, hogy képesek legyenek önállóan feltárni problémáikat, tudják azt, hogy bizalommal fordulhatnak a nevelőkhöz. Alakuljon ki az elemi balesetvédelemmel kapcsolatos szabálytudatuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4.1.1.1. Az egészséges életmód alakítása Cél: Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, testi, lelki és szociális jólét egységének biztosítása. Feladat Az óvodapedagógus teremtse meg az aktív és passzív pihenés lehetőségét. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson az egész nap folyamán, a mozgást igénylő tevékenységek után nyugodtabb elfoglaltságra adjon lehetőséget. Óvja meg a gyermekek testi épségét, előzze meg a balesetek és veszélyes helyzetek kialakulását. Fordítson nagyobb figyelmet a betegségből visszatérő, ill. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. A dajkával együttműködve rögzítse a csoport szokásait, alkalmazza az egyéni bánásmódot, munkájuk során legyenek igényesek és példamutatóak. Ismertesse meg a szülőkkel az óvodai szokásokat és próbálja megnyerni őket a helyes életmód elsajátítására. Az egészségügyi szokások kialakításánál törekedjen a következetességre, a betegségek megelőzésére. 7

Folyamatosan tájékoztassa a szülőket a gyermekek fejlődéséről, ha szükséges kérje szakember segítségét. Használja ki a mindennapi testmozgás lehetőségeit. Alakítsa ki a kultúrált étkezés, testápolás szokásait, segítse a szabályok elsajátítását. Segítse az integrált óvodai nevelés során, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elsajátíthassák a beszédet nem igénylő, saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési, önkiszolgálási szokásokat. Az önállóságra törekvés terén a gyermeknek minden esetben csak annyi segítséget adjon amennyi a fejlődése érdekében feltétlenül szükséges. A nagyothalló gyermekeknél törekedjen a szülővel kooperatív együttműködésre, ismerje a hallókészülék működésének és ellenőrzésének, megóvásának módját. Vegye figyelembe a nevelés során az ép, vagy kevésbé sérült területeket, melyek megerősítésével, a gyermekek sikerélményhez juttatásával bővül a fejleszthetőség lehetősége, mely nagyban befolyásolja a gyermekek mentális állapotát. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek ismerjék a tisztálkodási eszközöket, azokat önállóan és helyesen használják. Tartsák be a megbeszélt szabályokat a mosdó használatakor. Legyenek képesek az önálló fésülködésre és zsebkendő használatra. Öltözködésnél és vetkőzésnél alkalmazzák a helyes sorrendet. Az adott időjárási, hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően önállóan válasszák ki a megfelelő ruhadarabokat. Tudják összehajtani ruhaneműjüket, és tegyék a helyükre azokat, tudják megkötni a cipőfűzőt. Legyenek jól begyakoroltak az önkiszolgálással kapcsolatos készségeik. Tudjanak kulturáltan étkezni, ügyeljenek a helyes testtartásra. Ismerjék az evőeszközöket és azok helyes használatát. Legyenek képesek segítség nélkül teríteni, a kivitelezésben törekedjenek az igényességre. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4.1.1.2. Környezettudatos magatartás alakítása Cél: A környezettel való együttélésre nevelés, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, és képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakításához. Feladat Az óvodapedagógus a mindennapok során, tudatos tervezéssel és szervezéssel teremtsen olyan lehetőségeket, melynek során tapasztalatokat gyűjthetnek szűkebb, illetve tágabb környezetük védelméről, megőrzéséről, használja ki a spontán lehetőségeket is. A környezettudatos magatartás megalapozása során törekedjen a pozitív érzelmi viszony alakítására, a gyermekek természethez, az ember által épített (társadalmi) környezethez, azok védelmére, értékeinek megőrzésére nevelésén keresztül. Támaszkodjon a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Figyeljen a külső és belső környezet esztétikumának kialakítására, megőrzésére, helyezzen hangsúlyt a környezet iránti pozitív gondolkodás megerősítésére. 8

A környezettel való ismerkedés közben alakítsa a gyerekek társas magatartását, alkalmazkodó képességét. Érzékeltesse környezetében a szépet, a tisztaságot, a gyermekek esztétikai érzéke, környezet higiénéjének fejlesztése, a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Biztosítsa a természet jeles napjaihoz kapcsolódó élménydús megismerési lehetőségeket. Szűkebb környezetükben folyamatosan biztosítson alkalmat a környezettudatosság elveinek megélésére, elmélyítésére. Biztosítsa az érzékszervi megtapasztaltatás lehetőségét a játékos kísérletek, felfedező tevékenységek és szenzitív élmények által. Teremtsen lehetőséget a komposztálás folyamatának figyelemmel kísérésére, a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése, folyamatos papír-, elemgyűjtésre, az újrahasznosítással való ismerkedésre. A séták, kirándulások során a tágabb környezet természeti értékeinek megismertetésére. Az óvoda külső és belső környezetében található élőlények (növények, állatok) gondozására, védelmére. Az óvoda udvarán az évszakváltozással járó munkák szervezésére (levélsöprés, gereblyézés, stb.). Mutasson példát és szoktassa a gyermekeket az energiaforrások takarékos felhasználására (víz, villany, gáz). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Alakuljon ki a gyerekekben a környezetük iránti felelősség, tanuljanak meg környezetbarát módon élni. Vigyázzanak környezetük rendjére, esztétikumára, váljék igényükké az esztétikus környezet. Váljon belső igényükké a környezetük rendben tartása. Legyenek képesek a mindennapok során a szelektív hulladékgyűjtés, valamint komposztálás, újrahasznosítás alkalmazására. Ismerjék a környezetükben elhelyezett energiatakarékosságot elősegítő piktogramokat. Váljék rendszeres szokássá a környezetükben lévő élőlények gondozása. Ismerjék a természet jeles napjait és azok jelentőségét. Alakuljon ki bennük a fenntarthatóság szemléletének alapja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4. 1. 2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció Cél: Érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé. Feladat Szülőföldhöz való pozitív érzelmi kötődés alapjainak lerakása, hazaszeretet érzelmi megalapozása. A szociális érzékenység, én tudat, a szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés, elfogadás érzésének fejlesztése. Annak elfogadására, megértésére nevelés, hogy az emberek különböznek egymástól. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányítása, önkifejező törekvések alakítása. 9

Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A gyermek-gyermek és gyermek óvoda alkalmazottaival való pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának biztosítása. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek viselkedésében jelenjen meg a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés, segítőkészség, legyenek toleránsak egymással. Alakuljon ki bennük, a közösségben való együttműködéshez szükséges szokás-, és normarendszer, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat. Érdeklődjenek társaik iránt, a tevékenységekben szívesen működjenek együtt, segítsék egymást. Hallgassák figyelmesen a felnőttek és egymás közléseit. Legyenek nyitottak az új élmények befogadására. Rendezzék konfliktusaikat egymás között. Legyenek képesek túlzott érzelmi reakcióik csillapítására. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a hazaszeretet, szülőföldhöz való érzelmi kötődés alapja. Tudjanak rácsodálkozni a természetben a szépre, a jóra, tiszteljék, becsüljék azokat. Legyenek képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 4. 2. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A gyermekek belső szükségleteinek kibontakoztatása, élmények nyújtása, a sokoldalú, komplex tevékenységformák kialakulásának segítése. Feladat Az óvodapedagógus biztosítsa a minél változatosabb, többfajta tevékenység egyszerre történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötletek). A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágukra, merítsen belőlük ötleteket. 4.3. A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A tevékenységközpontú nevelés során olyan képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek a pozitív társadalmi tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Feladat Az óvodapedagógus folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára az egyéni, sajátos képességeik kibontakoztatásához szükséges tevekénységek gyakorlásának lehetőségeit, feltételeit. Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A szokások begyakorlásánál egyéni segítséget adjon a gyermekeknek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. . 10

5. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 5.1. AZ OBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvoda épülete, berendezései, tárgyai, az óvoda udvara, a gyermekeket körülvevő környezet adott. Nevelési célkitűzéseink megvalósítását elősegíti óvodánk udvara, melyet nagy kiterjedésű füves terület tesz játszásra és mozgásra alkalmassá, elősegítve az egészséges életvitel iránti igény, a környezettudatos magatartás alakítását. 5.2. SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvodapedagógus személyisége meghatározó, feltétlen jelenléte szükséges az egész nap folyamán. Modell, minta, az értékek közvetítője a gyermekek számára, személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Óvodás korban a gyermekek kritikátlanul, válogatás nélkül utánozza a hozzá érzelmileg közel álló felnőttet. Rendkívül fontos az óvodapedagógus részéről a tapintatos közelítés a családhoz és az ott közvetített értékek tiszteletben tartása. Az óvodapedagógus a csoport tagja, vezető szerepe személyiségéből és tudásából fakad. Az óvodapedagógus és a gyermekek aktív együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógus teret enged a gyermekek önkifejező törekvésének, hiszen nekik éppúgy lehet véleményük, elképzelésük, ötletük, javaslatuk, mint a felnőttnek. A gyermekeket saját környezetük, tapasztalataik, élményeik befolyásolják, ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell építenünk és megterveznünk a gyermekek tevékenységét. Az óvodapedagógusok, és az óvoda valamennyi alkalmazottjának együttműködése, kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be, meghatározó a nevelési folyamat sikerességében. Nevelési elképzeléseinkről az összehangolt munkavégzés érdekében tájékoztatjuk dajkáinkat, és egyéb munkatársainkat hogy ebben a folyamatban ők is közvetlenül és tevékenyen vehessenek részt. Tudniuk kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk megvalósítani az egyéni fejlesztését. A dajka, illetve a pedagógiai asszisztens és a gyermekek együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógiai munka közvetlen segítőjeként hatást gyakorolnak a gyermekekre, teljes lényükkel, magatartásukkal, beszédstílusukkal. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt fektetünk a meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való együttműködésre (pszichológus, utazó logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő).

11

6. A FEJLESZTÉS TARTALMA 6.1. A JÁTÉK - ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK A játék és tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belüli és kívüli tanulásnak. A játékon belüli tanulás kisugárzik a játékon kívüli tevékenységekre is. A játékon belüli tanulás, hatásosabb, mert jobban igazodik a gyermekek szükségleteihez, igényeihez, vágyaihoz, nagyobb teret biztosít a tapasztalatszerzési és gyakorlási lehetőségre. A játékos cselekedtetés lehetőséget nyújt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, a különböző tevékenységekben való gyakorlásra. A gyermekek fejlődésük során képessé válnak a bonyolultabb játékokban való részvételre, majd a tudatosabb tevékenységek, szervezett tanulás elfogadására, vállalására, így a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere lesz. Cél: Játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, a gyermekek alapkompetenciáit és kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységek biztosítása a játékban rejlő tanulási lehetőségek kibontakoztatása. Feladat Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével, szükség és igény szerinti együttjátszásával a gyermekekben olyan tulajdonságok kialakítása, melyek később segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Helyes magatartásmódra nevelés, társas kapcsolatok, kultúrált konfliktusmegoldás, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalásának alakítása. A játéktevékenységen keresztül a külső világ elemeinek megismertetése, érzékszervek, értelmi képességek fejlesztése, gyakorlati probléma és feladat megoldás erősítése. A különböző játékformák (gyakorló, konstruáló szerep, szabály) tartalmának és minőségének gazdagítása. A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játékok elősegítése, az indirekt irányítás biztosítása. A játékot támogató környezet megteremtése, megfelelő hely, csoportlégkör, idő, eszköz, a különböző tevékenységekhez szükséges anyagok, élményszerző lehetőségek biztosítása, ösztönző magatartással, építve a gyermek előző élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A játéktevékenység során személyre szabott pozitív értékelés biztosítása. A gyermekek kifejezőképességének, kommunikációjának fejlesztése, a gyermeki fantázia kibontakoztatása. Több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatás és sokoldalú cselekedtetés. A komplex tevékenységek rendszerén keresztül eljuttatni a gyermekekhez azt, ami számukra a világból megismerhető, befogadható, melyet a tanulás játékba való integrálása segít a legjobban. A gyermekek élményhez juttatása, pozitív, utánozható minta adása a játék és a tanulás során. A gyermek személyre szabott, pozitív értékelése, mely segíti személyiségének kibontakoztatását. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szeretetteljes, odafigyeléssel, és figyelemfelkeltő játékeszközökkel való bevonása a tudatosan tervezett játéktevékenységbe.

12

A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére A gyermekek legyenek képesek kitartóan egyazon játéktevékenységben részt venni. Egyéni szükségletüknek megfelelő játékot válasszanak. Játékukban dominánsan jelenjen meg a szerepjáték és a szabályjáték. Élvezzék a szabályjátékokat és legyenek képesek a szabályok betartására. Tudják helyesen értékelni a személyes győzelmet és feldolgozni a vesztes fél helyzetét. Vegyenek részt az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyenek önállók, kezdeményezők a tevékenység során. Legyenek képesek élményeik eljátszására, fogadják el társaik ötleteit, javaslatait. Az adott tevékenységhez helyesen válasszák meg az anyagot és eszközt. Kapcsolódjanak be a közös játékokba, tudjanak együttműködni társaikkal és az óvodapedagógussal, alakuljon ki pozitív beállítódás egymás iránt. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 6. 2. TÁRSAS - ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK Cél: Olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, melyek segítségével a gyermekek könnyebben eligazodnak a napi életben. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, befogadása a közösségbe, egyenlő társként, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Feladat Türelmes, megértő bánásmóddal a szülőktől való elválás megkönnyítése. A gyermekek személyiségének gazdagítása, társas szükségleteinek kiépítése és erősítése. Érzelmi, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (pl. együttérzés, figyelmesség, egymás segítése, önzetlenség stb.). A gyermek szociális érzékenységének, fejlődésének segítése, én tudatának alakítása. Akarati tulajdonságok fejlesztése (pl. önállóság, kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). Egymás iránti bizalom, toleranciaképesség alakítása, annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, megértsék, hogy az emberek különböznek egymástól. Családias, szeretetteljes, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó, légkör biztosítása. Rugalmas napirend, mely lehetőséget ad a változatos tevékenységek végzésére és a szabad játékra. Csoport-szokásrendszer, közös hagyományrendszer (pl. születés- és névnapokról való megemlékezés, szüreti nap, karácsonyvárás, farsangvárás, húsvétvárás, egészségnap, gyermeknap, stb.) kialakítása, melyek erősítik az összetartozás érzését. Észszerű korlátok, viselkedési szokások felállítása és kialakítása a közösségben, melyeknek a gyermekek meg tudnak felelni. Megfelelő szokásrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek ne zavarják egymás tevékenységét, de ugyanakkor erősödjön együttműködési képességük, egymásra való figyelésük, fejlődjön konfliktusmegoldó, toleranciaképességük. Önállóságuk, döntési képességük, őszinteségük, nyíltságuk, erkölcsi fejlődésük kibontakozásának elősegítése. A közösség természetes tagjaként képességeiknek megfelelő feladatokkal való ellátása. 13

A szülők óvodai életbe való betekintésének folyamatos biztosítása, mellyel erősítjük az együttműködést és a pozitív nevelőpartneri viszony kialakítását a gyermekek nevelése érdekében. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képessége terén váljék szokássá a kérés, köszönés, megszólítás, válaszolás. Ragaszkodjanak társaikhoz, a csoporthoz tartozó felnőttekhez, érdeklődjenek barátaik iránt, örüljenek a csoport közös sikereinek, szívesen tevékenykedjenek a csoport érdekében. Alkalmazkodjanak a szokásokhoz, szabályokhoz, figyelmeztessék egymást ezek betartására, váljék igényükké a közös célokért való együttműködés, alakuljon erkölcsi ítélőképességük. Fogadják szeretettel a csoportba érkező vendégeket. Egyéni céljaikat legyenek képesek alárendelni a csoport érdekeinek, értékeljék saját tetteiket, konfliktushelyzetekben társaikkal egyezzenek meg. A megkezdett tevékenységet legyenek képesek befejezni, alakuljon ki feladattudatuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 6. 3. MUNKATEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek felkészítése az életre, olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek a tanulás alapfeltételei (pl. feladatvállalás, feladattudat, felelősségérzet, önállóság, önzetlenség, segítőkészség, figyelmesség, kreativitás, szabálytudat stb.). Feladat Az óvodapedagógus játékkal és cselekvő tapasztaláslehetőségének biztosításával segítse elő a gyermeki személyiség fejlesztését. A családdal való együttne4velés érdekében ismertesse a szülőkkel, az óvoda munkatevékenységgel kapcsolatos elvárásait, lehetőség szerint ismerje meg a családok ez irányú elvárásait is, és helyezzen hangsúlyt ezek közelítésére. Az óvodapedagógus biztosítson a gyermekek számára a szűkebb és tágabb környezet tevékeny megismerésére irányuló feladatokat. Teremtse meg az alkalmat, helyet, időt, eszközt az önkiszolgáló, valamint a közösségért végzett munkatevékenységre, melyek során biztosítsa az önállóságot. Törekedjen a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésére a feladatvégzés ideje alatt is. Tudatosan szervezze meg az egyes munkafázisokat. Aktív tevékenységek során biztosítson lehetőséget a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakítására. Tudatosítsa a munka környezetformáló szerepét, és az abban való aktív részvétel fontosságát, a céltudatosság alakítását. Gondolja végig, hogy az elvégzendő feladatra képesek-e a gyermekek, ne terhelje őket túl se pszichésen, se fizikailag. Figyeljen arra, hogy a kiadott eszközök ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét, tanítsa meg a munkaeszközök használatát, elkerülve ezzel a munkabaleseteket. Ha a gyermekek nem tudják elvégezni a feladatot, ne kényszerítse őket, hanem bátorító attitűddel segítse őket a feladat elvégzésében. 14

Személyre szabottan adjon segítséget. Dicsérje, buzdítsa őket, hogy ezzel is fenntartsa érdeklődésüket és a későbbiek során szívesen térjenek vissza a feladatok további folytatásához. Röviden, érthetően, célirányosan fogalmazza meg, hogy mit miért kell elvégezni. Használja ki a gyermekek tevékenység iránti érdeklődését. A felnőttek, az óvodapedagógus, a dajka munkavégzése mindig legyen modell értékű. Az óvodapedagógus figyelme a munka folyamán ne csak a csoportra irányuljon, hanem az egyes gyermekekre is, értékelése folyamatos, konkrét, reális legyen, vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit. Folyamatosan biztosítson munkalehetőséget, alkalmi megbízatások, vagy egyéb tevékenységeket (növény-, állatgondozás, stb.) Állandó helyen legyenek a munkaeszközök, melyet a gyermekek is jól ismernek és adott időben elő tudják venni azokat. Alakítsa ki a gyermekekben a munkához, (saját és mások munkájához) való pozitív hozzáállást, és annak elismerésének képességét. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek legyenek képesek a saját személyükkel kapcsolatos munkafeladatok önálló elvégzésére. Vállaljanak önként feladatot, s annak elvégzése során törekedjenek az önállóságra. Rendelkezzenek elemi önismerettel, hogy mire képesek. Ismerjék meg azokat a munkaeszközöket, amelyekkel dolgoznak, és tudják, hogy a nem rendeltetésszerű használatuk veszéllyel jár. Vigyázzanak saját és mások testi épségére. Végezzék el a kapott és vállalt megbízatásaikat, a visszatérő és rendszeres feladatok elvégzésének legyenek aktív részesei. Szívesen segítsenek egymásnak, és a felnőtteknek, (alkalmi feladat, megbízatás és egyéb munka teljesítése) ha szükség van rá. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára. Alakuljanak ki a másokkal való együttműködés attitűdjei (kitartás, önállóság, felelősség, én tudat). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 6. 4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek önállóságának és döntési képességének fejlesztése többféle tevékenység lehetőségének változatos biztosításával, a szabad játék során. Feladat Az teremtse meg a feltételeket a gyermekek számára a csoportnál nagyobb közösség megismerésére is. Ösztönözze újabb baráti kapcsolatok kialakítását, segítse a közösséghez való alkalmazkodást. A választásra felkínált tevékenységek, játékok listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. A nap folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra. 15

6. 5. ÓVODAI ÜNNEPEK ÉS HAGYOMÁNYOK Cél: Az összetartozás érzésének erősítésével a gyermekeket és szüleiket hagyományaink, ünnepeink részesévé tenni. Feladat Különböző örömforrások biztosítása, mely közös tervezést, rendszeres közös tevékenységet igényel. A rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel az óvodai hagyományok megteremtése. A gyermekek számára az ünnep valóban örömöt jelentsen, ezáltal nevelő hatású legyen, melynek alapja az óvoda és a család szoros nevelőpartneri kapcsolata. A szülői szervezettel való közvetlen együttműködés, hogy a szülőket az ünnep részesévé tegyük, és szemléletüket formáljuk. Az ünnepvárás tartalmi elemei Az ünnepi előkészületek kulcsszava a várakozás és az érzelmi ráhangolódás legyen – lelkünk ünnepi díszbe öltöztetése. Közös eszköz- és ajándékkészítés, dekorálás (az óvoda ünnepi díszbe öltöztetése). Éves irodalmi, zenei anyag összehangolása az ünnepvárással. Az óvodai ünnepeink hagyományok, jeles napok NEMZETI ÜNNEP

IDŐPONT

SZÜLŐKKEL KÖZÖS ÓVODAI ÜNNEPEINK

IDŐPONT

Március 15.

március

Napsugárnap Nagycsoportosok búcsúztatása SZÜLŐKKEL KÖZÖS ÓVODAI HAGYOMÁNYAINK

Szüreti Nap Adventi készülődés Farsang Sport délután Édesanyák köszöntése GYERMEKEKKEL KÖZÖS ÓVODAI HAGYOMÁNYAINK

Mikulásvárás Karácsonyvárás Télkergetés- tavaszvárás Óvodánk névnapjának (Napsugár) megünneplése Húsvétvárás Gyermeknap Egészségnapok TERMÉSZET JELES NAPJAIHOZ KAPCSOLÓDÓ HAGYOMÁNYAINK

Takarítási világnap Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak és fák napja

május június IDŐPONT

október december február április május IDŐPONT

december december március március április május folyamatosan IDŐPONT

szeptember október március április május

16

7. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE Programunk lehetőséget ad az óvodapedagógusoknak, hogy a célokat, feladatokat, a gyermekcsoport adottságait, igényeit, valamint saját személyiségük jellemzőit szem előtt tartva, maguk tervezzék meg a foglalkozásuk anyagát, válasszák meg a szervezési formákat, módszereket és eszközöket. Cél: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a teljes személyiség fejlesztésével a kompetenciák kibontakoztatása, szem előtt tartva az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, a szabad választási lehetőséget. Feladat A gyermekek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, az alkotóképesség erősítése. Változatos tevékenységek által a gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felkeltése, örömteli sikerélményhez juttatása a játékos cselekedtetések által. Inger gazdag, motiváló hatású tevékenységek szervezése, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő környezetről. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire épített tevékenységformák biztosítása. 7.1. A TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK

ÉRINTKEZÉST

MEGALAPOZÓ,

KOMPLEX

7.1.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés kiemelt helyet foglal el nevelési rendszerünkben. A nap egészében jelenlévő, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló, azt átszövő nevelési feladat. A játék az óvodáskorú gyermekek életének legfontosabb tevékenysége, ebből következik, hogy a nyelvi fejlesztésre is a játék nyújtja a legtöbb alkalmat. Kiemelt feladat a beszélő környezet biztosítása, helyes minta és szabályközvetítés. A munkatevékenység közben sok új kifejezést hallanak, amit a későbbiek során maguk is használhatnak. A vers, mese során olyan irodalmi művekkel ismerkednek meg, melyek gazdagítják szókincsüket (pl.: népies, régies, tájnyelvi szavak, színes jelzők, hasonlatok, szinonimák, hangutánzó és hangulatfestő szavak, szófordulatok stb). A felsoroltak az anyanyelvi kommunikációs nevelés legeredményesebb eszközei. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és barkácsolás során létrejövő kommunikáció, fejlesztő hatással van a közös elképzelések megvalósulására. Az ének, zene, énekes játék, és gyermektánc során gazdagíthatjuk zenei szókincsüket, fejleszthetjük hallásukat, ritmusérzéküket. A mindennapos testmozgás során a játékos gyakorlatokat hangutánzó szavakkal kísérjük, a különböző mozgásgyakorlatok segítségével a beszédértés, beszédészlelés folyamatát segítjük elő. A matematikai tartalmú tevékenységek során a kommunikációs-kooperációs képességeket fejlesztve gazdagodik a gyermekek szókincse, mely együtt jár a gondolkodás intenzív fejlesztésével. A külső világ tevékeny megismerése (alkalmat ad a megfigyelések és tapasztalatszerzések segítségével a gyermekek aktív és passzív szókincsének fejlesztésére.

17

Cél: A gyermekek személyiségének anyanyelv által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájuk, önkifejezésük színvonalasabbá tétele. Az enyhe fokban hallássérült – nagyothalló gyermekek képessé tétele az emberi beszédhang, a környezeti hangok felfogására és differenciálására. Feladat Az óvodapedagógus a gyermekek óvodába kerülésekor mérje fel és folyamatosan kövesse nyomon a beszédkészségük fejlődését. Az egyénre szabott nyelvi fejlesztő tevékenysége a beszédfejlesztés részfeladataira is irányuljanak. Kérdései, utasításai érthetőek, szemléletesek, pontosak legyenek. Nevelés közben fordítson figyelmet a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére. A gyermekek számára teremtsen olyan szeretetteljes légkört, melyben beszédkedvük fokozódik, ahol tudják, hogy kérdéseikre választ kapnak, meghallgatják őket, közlésvágyukat kielégíthetik. Fordítson gondot a kiemelkedő nyelvi képességű gyermekek megfelelő kommunikációs továbbfejlesztésére. Vegye figyelembe a játékok alkalmazása során az anyanyelvi játékok alapelveit (tudatosság, tervszerűség, fokozatosság, változatosság, játékosság). Minden korcsoport számára úgy válogassa össze az anyanyelvi játékokat, hogy a beszéd minden területét egyre magasabb szinten fejlessze. Tevékenységével segítse elő a széleskörű megelőzést, a súlyosan beszédhibás gyermekeket irányítsa logopédushoz. Ösztönözze a gyermekeket a különböző játéktevékenységekben a párbeszédes formák és udvariassági formulák használatára. A metakommunikációs jelzések megértésének elősegítése. A gyermekek beszédészlelési, beszédértési képességének, a beszéd formai oldalának fejlesztése beszédkedvük fenntartása. Gondolkodásuk, térben való eligazodásuk fejlesztése. Az olvasás, írás jelrendszerének megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének segítése, a beszédértés, a szájról olvasás fejlesztése, beszédérthetőség javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése. Az óvoda alkalmazottai közvetítsenek pozitív példát a gyermekek számára mintaértékű beszédükkel, beszédkultúrájukkal. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket, tudják a megismert szavak jelentését és megfelelően alkalmazzák azokat. Nyugodtan, figyelmesen hallgassák meg az óvodapedagógust és egymást, párbeszédben vegyenek részt, várják meg a másik megnyilatkozását. Alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait (kérés, köszönés, udvariassági formulák, stb). Értsék metakommunikációs jelzéseink többségét. Próbálkozzanak az összefüggő szövegalkotással. Tisztán, érthetően fejezzék ki gondolataikat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.

18

7.1.2. Matematikai gondolkodásra nevelés Cél: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása, a logikus gondolkodás megalapozása, problémaszituációk teremtésével pozitív viszonyok kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. Feladat Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek érdeklődését, a cselekvések során fejlessze az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, képességét. A tanulási folyamatban állandóan érvényesítse a cselekvés-gondolkodás egységét. A matematikai nevelést komplex tevékenységek keretén belül valósítsa meg, építsen a gyermekek játékélményeire, szerzett ismereteikre. Környezetünk matematikai jelenségeinek, kapcsolatainak megfigyelése legyen része a matematikai tartalmú tevékenységeknek. A korábban megszerzett benyomásokat rendszerezze, a megfigyelések a tapasztalatok körét szélesítse és mélyítse, a spontán tanultakat rögzítse. Segítse elő a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok felismerését. A spontán helyzeteken kívül szervezzen matematikai tartalmú játékokat, ahol lehetőség nyílik a hatékony képességfejlesztésre, a tapasztalatok szükség szerinti magyarázatára, az ismeretek rendszerezésére, új ismeretekhez való juttatásra. A megfelelő számú ismétlés biztosításával fejlessze a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek matematikai képességét egyéni szintjükhöz igazítva, alkalmazkodva és építve, meglévő tapasztalataikra, ismereteikre. A komplex matematikai tartalmú tevékenységek szervezése során, minden esetben támaszkodjon a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A fejlesztés tartalmi lehetőségei A tevékenységek során a számfogalom megalapozása. Mennyiségek becslésszerű összehasonlítása, mérése. Halmazok becslésszerű összehasonlítása, számlálás, sorba rendezés. Halmazok rendezése, halmazok egyesítése. Geometria (alak, forma) globális érzékelése. Tevékenységek tükörrel. Tájékozódás térben. Téri relációk összehasonlítása, irányok megfigyelése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekekben alakuljon ki az önálló feladatmegoldás, kitartás képessége. Fejlődjön szóbeli kifejezőkészségük, az objektív valósághoz való viszonyuk. Legyenek képesek halmazképzésre, csoportosításra, szín, forma, méret, számosság, hasonlóság és különbözőség szerint. Ismerjék fel az időbeli relációkat, az ok-okozati összefüggéseket. A különböző geometriai formákat nevezzék meg és különböztessék meg egymástól. Alakuljon ki térbeli tájékozódó képességük, használják megfelelően az irányokat. Legyenek képesek figyelmük tartós összpontosítására. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.

19

7.2. A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK Cél: Megismertetni a gyermekeket szülőföldünk, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, az emberi, családi és a tárgyi kultúra értékeivel, ezek szeretetére és védelmére nevelés. A valóság felfedeztetése során pozitív érzelmek alakítása a természethez, emberi alkotásokhoz. Feladat Az óvodapedagógus a gyermekek aktivitására és érdeklődésére alapozva tegye lehetővé a környezet (a természeti, emberi, tárgyi) tevékeny megismerését, annak formai, téri és mennyiségi viszonyait. Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és a szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére. Szokások, szokásrendszerek, viselkedési, magatartási formák alakításával, formálja személyiségüket, együttműködési képességüket, önálló véleményalkotásukat, döntési képességeiket a kortárs kapcsolatukban, a környezet alakításában. Sokféle tevékenység, élethelyzetek biztosításával adjon lehetőséget a közvetlen tapasztalatszerzésre, a felfedezés örömének érzékeltetésére (szenzitív játékok és élménypedagógiai elemek felhasználásával), a környezetben való biztos eligazodás, tájékozódás érdekében. Szervezzen sok helyszíni tevékenységet, fedeztesse fel a gyermekekkel a természet szépségeit, az évszakok változásait stb. Séták alkalmával ismertesse az alapvető közlekedési szabályokat. A közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során fejlessze a gyermekek kommunikációs képességét, önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a környezet alakításában. Szervezzen olyan tevékenységeket, ahol közösen vásárolnak, a megvásárolt termékeket közösen használják fel. Ismertesse meg a szelektív hulladékgyűjtéssel és az újrahasznosítás lehetőségeivel gyermekeket, életkori sajátosságaik figyelembe vételével. Szervezzen olyan sétákat, ahol az óvodán kívüli, tágabb környezetről szerezhetnek tapasztalatokat, élményeket (erdő, mező, közlekedés, stb.). Egy-egy témát több alkalommal, más-más módszerrel, eszközzel, helyzetteremtéssel dolgozzon fel, a helyzet legyen minél változatosabb, érdekesebb a gyermekek számára, mert így aktivitásuk fennmarad a tevékenység végéig. A kertgondozás, élősarok kialakítása közben mutasson rá a különböző élőlényekről való folyamatos gondoskodás szükségességére. Segítse a gyermeki személyiség alakítását, hogy tiszteljék és szeressék a természetet, az állatokat, életkoruknak megfelelően vegyenek részt természet-, és állatvédelemhez kapcsolódó tevékenységekben. Teremtsen olyan óvodai légkört, mely elősegíti, hogy a gyermekekben kialakuljon a tolerancia, az egymás feltétel nélküli elfogadása, a mások tisztelete, a szeretet, fejlődjön segítőkészségük, önálló véleményalkotásuk, ítélőképességük, döntési képességük, növekedjen önbizalmuk. Adjon lehetőséget matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzésére. Alakítsa az egészséges és biztonságos életvitel szokásait többféle mozgáslehetőség biztosításával. Segítse elő a környezettudatos magatartás megalapozását, környezetbarát szokások formálását, járuljon hozzá a természetet szerető, védő ember személyiségének alakításához. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a természethez, emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét és az értékek megőrzését. 20

A fejlesztés tartalmi lehetőségei Az anyag megválasztásában, elrendezésében sokoldalú lehetőséget biztosít kertvárosi településrészen fekvő óvodánk környezete, helyi adottságaink figyelembe vétele. 7.2.1. Természet – társadalom – ember: természeti, környezeti témakör. A legismertebb növények, zöldségfélék, gyümölcsök, valamint növényápolás legelemibb műveletei. A legfontosabb házi, ház körüli, illetve a vadon élő állatok életmódja, haszna. Az évszakok, napszakok jellemzői, az időjárás összefüggései, sajátosságai és a hozzá való alkalmazkodás megismerése. Az emberi munka jelentősége a természetben (növényekről, állatokról való gondoskodás, azok védelme, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos elemi ismeretek). Szülőföld, nemzeti ünnepek, hagyományok, néphagyományok. 7.2.2. Születéstől – felnőttkorig: a társadalmi környezet témaköre: Az óvodai élet szokásai, az óvoda dolgozóinak munkája. Az otthonnal, a családdal kapcsolatos legfontosabb ismeretek, élmények, valamint az óvoda környezete, az udvar, a kert, a játszórész, az utca, a közlekedés és szabályai. Az óvoda környezetében található intézmények: könyvtár, posta, élelmiszer bolt, zöldségbolt, iskola. A testükkel kapcsolatos elemi ismeretek, egészségügyi szokások, szabályok, az orvos, védőnő munkája. A környezettudatosság és egészséges életvitel. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek legyenek képesek a tanult ismeretek önálló alkalmazására, vegyék észre a természetben rejlő fontosabb tulajdonságokat, összefüggéseket. Alakuljon ki bennük az egészséges életvitel és a környezettudatos életmód iránti igény, pozitív érzelmi viszony a természet szeretetével, védelmével, a természet jeles napjaival kapcsolatban. Rendelkezzenek a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos elemi ismeretekkel. Legyenek képesek a kapott utasításokat megérteni, végrehajtani, gondolkodásukat aktivizálni, a tudatos munkát elsajátítani, saját és mások munkáját elismerni, értékelni. Érezzék meg a felfedezés örömét, szépségét. Ismerjék meg a szűkebb és tágabb társadalmi, természeti környezetüket. A gyermekek az ismeret-tapasztalatszerzés során tanult mennyiségi, tárgyi, alaki, téri viszonyokat képesek legyenek értelmezni és használni. Alakuljanak ki a viselkedés alapvető szabályai, melyek alkalmassá teszik őket a természeti és társadalmi környezet megbecsülésére és megóvására, a környezetkárosító, rongáló magatartás elítélésére. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 7.2.3. Művészeti tevékenységek A művészeti tevékenységek áthatják az óvodai élet mindennapjait, komplex formában bármikor gyakorolhatók, játékidőben, szabadidőben egyaránt. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, bábozás, festés, mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából elsődleges helyen áll nevelésünkben.

21

7.2.3.1. Vers, mese A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, mely során teret engedünk a gyermeki fantáziának, biztosítjuk a beleélés lehetőségét, saját mese és vers alkotását, annak mozgással és /vagy ábrázolással egybekötött kombinálását, mely a gyermeki önkifejezés egyik lehetősége. A gyermekek, és a csoport fejlettségét figyelembe véve az óvodapedagógus módszertani szabadsága érvényesül a mese és a vers anyagának kiválasztásakor. A meséléshez elengedhetetlen a nyugodt, intim alaphangulat kialakítása, a motiváció felkeltése. Cél: A gyermekek személyiségének irodalmi élményekkel történő gazdagítása, az irodalmi fogékonyságuk megalapozása, irodalmi élményekre való igényük kialakítása, fokozása, a mese és a vers megszerettetése. Feladat A gyermekek beszédkedvének felkeltése az irodalmi művek segítségével. Az irodalmi anyag igényes kiválasztásával (népi, klasszikus, kortárs irodalmi művek) a mese és a vers megszerettetése. Az óvodapedagógus ismertesse meg a gyermekeket értékes gyermekköltészeti alkotásokkal. Teremtse meg a mindennapos mesélési lehetőséget. Fokozatosan ismertesse meg a gyermekekkel az állatos mondókákat, halmozó illetve láncmeséket, majd a bonyolultabb, több szálon futó meséket (tündér, varázs, folytatásos mesék, meseregények stb.). A mesékkel, versekkel kapcsolatos spontán kérdésekre mindig adjon választ a gyermekeknek. Teremtsen oldott légkört, melyben a gyermekek beszédkedve fokozódik, ezzel készítse őket elő a bábozásra, dramatizálásra, mely a kommunikációs nevelés egyik legeredményesebb formája. Ösztönözze a gyermeket saját vers-, és mesealkotásra, és segítse elő ezek különböző módon történő önkifejezését. Ezen tevékenységek során fejlessze a gyermekek beszédét (tartalmi és formai vonatkozásban), illetve a nonverbális, kommunikációs eszközök alkalmazásának képességét. Alakítsa ki a csoportban az állandó mesemondó helyet. Ösztönözze a mondókák, egyéni történetek, mesék kitalálását, a csoport saját, közös meséjének megalkotását. Használja ki a mesélés, a dramatikus, ill. bábjátékok terén adódó nevelési lehetőségeket, biztosítva a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését. Teremtse meg a spontán bábjáték feltételeit, a csoportok esztétikus bábjaival, fejdíszeivel stb. Vonja be őket a közös báb- és jelmezkészítésbe. Tanítsa meg a könyvvel való helyes bánásmódot. A fejlesztés tartalmi lehetőségei Altatók, dúdolók, játékos mozgásokkal összekapcsolt hintáztatók, ringatók, höcögtetők, kiszámolók, mondókák, állatmesék, halmozó és láncmesék, tündérmesék, verses mesék, folytatásos mesék, népi kortárs és műmesék, melyek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A mese befogadásának fontos szempontja az érzelmi ráhangolódás, a nyugodt légkör megteremtése, melyet az óvodapedagógus egyedi módszerek alkalmazásával ér el. 22

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek szívesen mondjanak spontán módon mondókákat, verseket, meséket és adják elő az azokhoz tartozó játékok szövegeit, mozgásformáit. Várják örömmel és igényeljék a mesemondást, segítsenek feltételeinek megteremtésében, kialakításában. Szilárduljanak meg a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, és csendben, figyelmesen legyenek képesek végighallgatni a történetet. Jegyezzék meg a mese legfontosabb elemeit, néhány kedvelt mesehőst. Vegyenek részt a báb-, és dramatikus játékokban, a közös eszközkészítésben. A folytatásos mesék, verses mesék szálait próbálják összekötni. Vigyázzanak a könyvekre, a képek alapján találják meg kedvenc meséiket, verseiket. Ismerjék a csoport gyermekkönyvespolcát, az óvoda könyvtárát, azt igény szerint használják. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 7.2.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: Az önállóság, önkifejezés és az alkotás örömének megtapasztaltatása, a gyermekek téri, formai és színképzetének alakítása, képi gondolkodásmódjuk fejlesztése. Feladat A gyermekek élményeire, a belső kép gazdagítására épülő, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő tapasztalatok nyújtása. Különböző egyszerű munkafogások megismertetése, eszközhasználat képességének kialakítása, mozgáskoordináció finomítása. Ábrázoláshoz, mintázáshoz használatos eszközök folyamatos biztosítása a nap folyamán. A szabad alkotás megvalósulásának érdekében különböző anyagok, változatos technikai alapelemek és azok eljárásaival való megismertetése. Az egymással harmonizáló tárgyakkal való dekorálás, melynél fontos szempont a változatosság, a díszítőelemek cserélhetősége. A létrehozott műveknél lehetőség teremtése a bemutatásra, kiállításra, a környezet esztétikus alakítására. A gyermekek esztétikai érzékenységének, szép iránti vonzódásának alakítása a művészeti alkotások, festmények, épületek, stb. nézegetésével, belső igény az alkotásra, önkifejezésre. A fejlesztés tartalmi lehetőségei Az ábrázoló tevékenységek között igen szoros a kapcsolat, az egyes témák megvalósítása többféle technikával lehetséges. Plasztikai munkák: homokozás, gyurmázás, gipszöntés (ezek tapintásos észlelés fejlesztésére alkalmasak). Papírmunkák: mozaik kirakás, formák vágása, alakzatok összerakása, sorminták készítése (vizuális ritmus fejlesztésére használhatók). Képalakítás: firkálgatás, rajzolás, ujjfestés, festés, tenyérnyomat, karcolás, lenyomatok, díszítés, montázs, melyek segítségével a kézügyesség fejlesztése az elsődleges cél. Az egyéni arculat kialakításának elősegítése. Építés: testekből, dobozokból különböző alakzatok létrehozása, adott forma kirakása, mely az alkotás iránti érdeklődést kelti fel a gyermekekben. A sokféle alapanyag biztosításával segítjük elő a színek különböző árnyalatainak megkülönböztetését, az anyagok tapintással való felismerését, a különböző anyagokhoz illeszkedő technikák megismerését.

23

Fonás, varrás: fejlődik az irányok szerinti téri és síkban való tájékozódásuk, finommotorikus képességük. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek munkáikban az őket körülvevő világ, jellemző jegyeit jelenítsék meg. Emberábrázolásuk egyéni vonásokat is tartalmazzon, felismerhető legyen. Alkotásaikban az elsajátított technikákat tudják alkalmazni. Az eszközöket megfelelően használják, tisztán dolgozzanak. Legyenek saját elképzeléseik, az adott körülményekhez képest valósítsák meg azokat. Ismerjék az alapszíneket és azok árnyalatait. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 7.2.3.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, kibontakoztatása, zenei élmények nyújtása, zenei anyanyelv megalapozása, közös éneklés, közös énekes játék örömének megszerettetése. Feladat Az óvodapedagógus spontán utánzásával az éneklés, zenélés váljék részévé a gyermekek mindennapi tevékenységének. Az óvodapedagógus a dal- és mozgásanyagokat kapcsolja a külső világ tevékeny megismeréséhez, a meséhez, vershez, rajzoláshoz, mozgáshoz, az évszakokhoz, valamint a kapcsolódó hagyományokhoz. A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott korcsoport képességszintjének megfelelő válogatása. Ismertesse meg a gyermekekkel az öl béli játékokat, énekes játékokat, népi gyermekjátékokat, melyekben elsődleges szempont a szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet megalapozása. A zenehallgatáshoz olyan zeneműveket válogasson, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését a zene iránt, minél többször énekeljen és hallgasson a gyermekekkel népdalokat, rokon és más népek dalait, komponált műzenéket és altatókat, igényesen választott kortárs művészeti alkotásokat. Ismertesse meg a gyermekekkel a különböző néphagyományokat (szüreti mulatság, karácsonyvárás, télkergetés, tavaszvárás, húsvétvárás). Teremtsen lehetőséget a tevékenység kötött, illetve kötetlen szervezeti formában történő megvalósítására. Kötetlen jellegű énekes játék mikrocsoportos formában valósítható meg, a zenei képességfejlesztő játékok ebben a szervezeti formában a legcélravezetőbbek, az óvodapedagógus figyelembe tudja venni a gyermekek egyéni igényeit. Kötött jellegű, szervezett énekes játékra lehetőleg az udvaron, illetve levegőzés előtt a tornateremben kerüljön sor. Fejlessze a gyermekek nyelvi képességeit mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal, folyamatos szókincsbővítéssel. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében fordítson figyelmet az emberi beszéd és énekhangok fokozott differenciálására érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. A fejlesztés tartalmi lehetőségei Forrai Katalin: „Ének az óvodában” című könyve az alap. Az ebben szereplő alkalmi, ünnepi, évszakhoz kapcsolódó dalok mellé bevehetünk egyszerű dallamú műdalokat is, valamint az életkori sajátosságoknak megfelelő, igényes, az esztétikai elvárásoknak megfelelő gyermekdalokat. Fontos, hogy a dalokat játékos mozgásokkal is kísérhessék a gyermekek. 24

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Örömmel énekeljenek, játsszanak népi gyermekjátékokat, gyermektáncokat, énekes játékokat. Tartsák meg a dalok, mondókák természetes ütemét, tempóját, előadás közben, járásnál. Az ismert dalokat dúdolják, énekeljék vissza dallammotívum alapján is. Különböztessék meg előadásukban a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély párokat. Cselekvéssel fejezzék ki az egyenletes lüktetést. Egyszerű táncos mozgásokra legyenek képesek. Találjanak ki egyszerű dallamokat mozgással kísérve. Legyenek képesek köralakításra és a menetirány betartására. Szívesen használják az óvodai ritmushangszereket, ismerjék azok nevét. Önként vállalkozzanak az önálló éneklésre. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 7.3. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK 7. 3.1. Mozgás Cél: A rendszeres egészségfejlesztő testmozgással testileg és lelkileg egészséges gyermekek nevelése, a pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása, az egészséges életvitel iránti igény alakítása, a természetes mozgás, a mozgáskultúra fejlesztése. Feladat Az óvodapedagógus a rendszeres testmozgás, mozgásos játékok és feladatok szervezésével hangsúlyozza a mozgás meghatározó jelentőségét a gyermekek számára. Az óvodapedagógus a gyermekek aktivitását a mozgáson keresztül vezesse le. A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a mindennapi testmozgás során, a tornaszobában és a szabadban tartott különböző mozgásos tevékenységek által valósítsa meg. A gyermekek szervezetének egészséges fejlődését segítse elő a változatos mozgások, valamint aktív és passzív pihenési lehetőségek biztosításával. Használja ki a szervezet ellenálló képességének fokozására a napfény, a víz és a levegő, edző hatását az egészség megóvása érdekében. Az évszaktól és időjárástól függően szervezzen élményszerző sétákat, kirándulásokat. 7.3.2. Mindennapi testmozgás Cél: A mindennapi testmozgás igényeinek megalapozása, az egészség megőrzése, a szervezet edzése. Feladat Az óvodapedagógus az óvodai nevelés mindennapján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve biztosítson lehetőségeket az egészségfejlesztő testmozgásra a gyermekek számára. A mindennapi testmozgás középpontjába elsősorban a kooperatív mozgásos játékokat állítsa, lehetőség szerint a szabad levegőn. A tevékenység során vegye figyelembe a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, fejlődésük ütemét, terhelhetőségüket. A gyermekek egészségi állapotára a mozgás során is legyen tekintettel. 25

Fordítson gondot a harmonikus, összerendezett nagy és kismozgások alakítására. Ismertessen meg olyan mozgásformákat, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek a szabadidős tevékenység ideje alatt is önként gyakorolhassák a már ismert mozgásokat. Adjon lehetőséget a testmozgásra az óvodai tevékenységformák mindegyikében. A mindennapi testmozgás egészségügyi feltételei Kedvező egészségügyi feltételek megteremtése (tiszta, pormentes környezet, friss levegő). A gyermekek öltözete kényelmes (tornacipő, póló, rövidnadrág) legyen. Megfelelő méretű eszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére. A balesetek megelőzése elsődleges feladat. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek a mindennapi testmozgás során szerezzenek gyakorlatot abban, hogy szóbeli leírás alapján tudjanak végrehajtani bizonyos mozdulatokat, mozgássorokat. Sajátítsák el a természetes mozgások elemeit /csúszás, kúszás, mászás, ülés, állás, járás, futás stb./. Tartsák be és kövessék az adott szabályokat. Mozgás közben tudjanak irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével. Legyenek képesek sor- és köralkotásokra, egyensúlyozni egy lábon, valamint két lábon különböző szereken emelt magasságban. Ugorjanak át kisebb akadályokat. Tudjanak egy- és páros lábon szökdelni. Legyenek képesek labdát elkapni, dobni, megfogni, gurítani, célozni vele. Legyenek kitartóak a mozgásban. A mozgás során erősödjön magabiztosságuk, legyenek társaikkal kooperatívak. Fejlődjenek testi (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság), értelmi képességeik (helyzetfelismerő és reagáló képesség), jellemük, erkölcsük (akarat, önuralom, bátorság). Fejlődjenek mozgásszerveik, izomzatuk. Alakuljon a mindennapi mozgás, valamint az egészséges életvitel iránti igényük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére.

26

8. A NEVELÉS TERVEZÉSE, SZERVEZETI - ÉS IDŐKERETEK A csoportszervezést, a napirend, hetirend alakítását a gyermekek igényeinek figyelembevételével végezzük, biztosítva a rugalmasságot. Az óvodai élet szervezése területén maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat. A napi életvezetés terén a gyermekek aktuális állapota, szükségleteik, érdeklődésük a meghatározó. Programunk biztosítani kívánja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elveinek érvényesülését, ezen belül a felzárkóztatást, ill. a tehetséggondozást. Speciális eszközöket nem igényel, csak a meglévő eszközök tudatos, célszerű felhasználását. A nevelőmunka folyamán tervezzük A nevelés, tanulás kereteit. A napirend, hetirend tevékenység- és időkereteit. Az együttélés szokásait, szabályait a csoportban. Az eszközök helyét és használatát. Az érintkezési szokásokat a gyermekek társas- és a felnőttekkel való kapcsolataiban. A nevelés, tanulás tervezésének szempontjai A négyes feladatrendszerből kiindulva a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységeket kell tervezni, melyek csoportos foglalkozások (5-35 perces) szervezésében valósulnak meg. A nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, a sokoldalú tapasztalatszerzésre, az alapkompetenciák fejlesztésére, az önállóságra épüljön. Az óvodapedagógus maga dönti el, hogy az adott esetben kötetlen, illetve kötött szervezeti kereten belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. Az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelési feladatok minden területére, az óvodai élet egészére kiterjed. A fejlesztés középpontjában a szokások alapozása, a képességek, készségek fejlesztése áll. A tevékenységek tervezésénél a nevelés-tanulás komplex egymásra épülését szükséges figyelembe venni. A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják: Óvodai csoportnapló Szülői információ a gyermekről (óvodába lépéskor) Anamnézis (óvodába lépéskor) Tájékoztató a beszoktatási időszakról (január közepe) Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről (január közepe) Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatáról (október vége, május eleje). Egyéni fejlesztési terv (november közepe, május közepe) Óvodai szakvélemény (április első hete) Emlékeztető a fogadóórákról (alkalmanként)

27

NAPI - ÉS HETIREND JAVASLAT Napirend

Időkeret

630- 930-ig

930- 1000-ig

1000- 1130-ig

1130- 1245-ig

1245- 1445-ig

1445- 1515-ig

1515- 1730-ig

Tevékenységek gyermekek fogadása, szabad játék, szabadon választható tevékenységek, alkalmankénti beszélgetések, egyéni fejlesztések, mosdóhasználat, folyamatos tízórai. játékos tanulás komplex formában. szabad játék, teremrendezés, mosdóhasználat, mindennapi testmozgás, öltözködés, játék a szabadban, élményszerzések spontán helyzetekben. vetkőzés, mosdóhasználat, terítés, ebéd, mosdóhasználat, ráhangolódás a délutáni csendes pihenésre mesehallgatás. csendes pihenő, folyamatos ébresztés, teremrendezés, ágyazás, mosdóhasználat, terítés uzsonna, teremrendezés. délutáni szabad játék, egyéni fejlesztések szabadon választható tevékenységek,

28

Hetirend

Mindennapi komplex tevékenységek

Komplex tevékenységek

Hétfő

Mindennapi testmozgás Vers-mese

Természet - társadalom- ember (környezet megismerésére nevelés)

Kedd

Mindennapi testmozgás Vers-mese

Művészeti tevékenységek (vers-mese)

Szerda

Mindennapi testmozgás Vers-mese

Művészeti tevékenységek (ének-zene, énekes játék, gyermektánc)

Csütörtök

Mindennapi testmozgás Vers-mese

Művészeti tevékenységek (rajzolás, festés, mintázás, kézimunka)

Péntek

Mindennapi testmozgás Vers-mese

Matematikai tartalmú tevékenységek

A napirend és hetirend kialakításának szempontjai A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a folyamatosság, rugalmasság elvének szem előtt tartásával. Nyugodt, kiegyensúlyozott, következetes óvodai élet megteremtése. Életkori sajátosságok, egyéni tempó, teljesítőképesség figyelembe vétele. A játékidő védelme, játék elsődlegességének szem előtt tartása. A gyermekek gondozásának kiemelt szerepe, hiszen az óvodapedagógus és a dajka a gondozás folyamatában is nevel, segíti önállóságuk fejlődését. Aktív és passzív pihenés megfelelő arányának megteremtése. Várakozási idő csökkentése. Folytonosság, rendszeresség, nyugalom biztosítása. Játék és szabadidős tevékenység napi 5-6 óra. Étkezés, pihenés 2,5-3 óra. Öltözködés, tisztálkodás 1-1,5 óra. Komplex tevékenységek 5-35 perc, életkortól függően. Évszaktól függően az udvaron tölthető idő mértéke.

29

9. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

9.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSE Cél: A személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával együttműködő nevelőpartneri kapcsolat kialakítása, erősítése. Feladat A családi neveléssel együtt, annak elsődlegességét elismerve, azt kiegészítve kell megvalósítanunk a gyermekek sokoldalú fejlődését biztosító nevelési célkitűzéseinket. A család nevelési feladatait nem átvállalva, hanem azt kiegészítve hozzájárulni a családi szocializáció esetleges kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. A szülő találjon az óvodapedagógusban támaszt és segítőtársat gyermeke neveléséhez. Az óvodapedagógus gyermekszeretete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, felelősségtudata, következetes nevelői munkája segítse a családdal való megfelelő együttműködést. Az óvoda minden dolgozójától elvárás az előítéletektől mentes gondolkodásmód. Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi szülő részese legyen az óvodai életnek. A családok megismertetése nevelési célkitűzéseinkkel, a helyes nevelési elvek és módszerek bemutatásával, figyelembe véve a családok szokásait, sajátosságait az együttműködés során, érvényesítve az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 9.1.1. Az együttműködés formái Egyéni beszélgetések, fogadóórák, családlátogatás. Beszoktatás lehetőségének felkínálása. Nyílt napok, közös programok, ünnepek. Szülői értekezletek. Információs faliújság létrehozása a rendszeres közérdekű hírek közreadására. Óvodai honlap Az első egyéni beszélgetésre a szülővel általában a beiratkozás alkalmával kerül sor. Fontos, hogy az első találkozáskor bizalmat érezzen. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek és gyermekeiknek óvodánk és az itt dolgozó kollégák mielőbbi megismerésére, ezért augusztus utolsó hetében nyitott napokat biztosítunk részükre. Az óvodapedagógusok fogadják a délelőtt folyamán a szülőket és a gyermekeiket, akik megismerhetik az itt dolgozókat, csoporttermüket, jelüket, az óvoda udvarát. A napi kapcsolattartás rövid információcserére ad lehetőséget az óvodapedagógus és a szülő között a gyermekekkel történt lényeges eseményekről. A családlátogatásoknak igen nagy szerepük van a szülők – gyermekek – óvodapedagógusok közötti kapcsolat elmélyítésében. Célunk, hogy megkönnyítse a gyermekek beilleszkedését az óvodai életbe, hogy az óvodapedagógusok megismerjék a gyermekeket közvetlen környezetükben, tájékozódjanak a családok nevelési elveiről, szokásairól. A gyermekek és a családi szokások ismeretében, szükség szerint végezhetik együtt munkájukat a gyermekvédelmi felelőssel.

30

Beszoktatás során új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkoznak a gyermekek. Különbséget kell tennünk a családból, bölcsődéből vagy más intézményből érkező gyermekek beilleszkedését segítő eljárások között. A beszoktatás módja rendkívül gondos elkészítő és tervező munkát igényel, meg kell ismertetni a szülőket a fokozatos beszoktatás előnyeivel, módjával. A jól sikerült beszoktatás meghatározhatja a későbbi közösségi életet, a biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkört. A szülők számára legfontosabb tényező, ha gyermekeik hangulata jó, szívesen járnak az óvodába, hiszen a gyermekek óvodai élményein keresztül a család kialakít egy képet a gyermekek óvodai életéről. A beszoktatás ideje alatt pár napig ajánlott, hogy mindkét óvodapedagógus a csoportban tartózkodjon a nap folyamán. A fogadóórák lehetőséget adnak olyan információk cseréjére, melyek a gyermekekkel kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Ezek keretében nyílik mód arra, hogy a szülőket tájékoztassuk gyermekük személyiség fejlődésének folyamatáról. A nyílt napok a szülők számára jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy betekintsenek a napi életbe. Személyes élményeik alapján megismerkedhetnek gyermekeik új vonásaival, tulajdonságaival, és képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. A szülők előzetes egyeztetés alapján bármikor élhetnek ezzel a lehetőséggel. A közös programok lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, nevelési elveik közelítésére. A szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat beszéljük meg. A jól megszervezett, tartalmasan átgondolt szülői értekezletek segítik az óvodai és családi nevelés összehangolását, közeledését. Tájékoztatást adunk a gyermekcsoport fejlesztésével kapcsolatos céljainkról, illetve azok megvalósulásáról. Szükségesnek tartjuk a szülők felé végzett felvilágosító munkát az alábbi területeken Az óvodás gyermekekre jellemző fejlődési tendenciák az óvodába lépéstől az iskolába lépésig, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A gyermekek játékára jellemző sajátosságok, ezek fejlődésének elősegítése. Az egészséges, kiegyensúlyozott életvitel, a helyes táplálkozás, és a mozgás, mint a testi, lelki egészség megőrzésének eszközei. Környezettudatos szemléletformálás. Az információs faliújságokat, valamint az óvodai honlapot a szülők ismereteinek bővítése céljából hoztuk létre, melyeket az óvoda életével kapcsolatos tájékoztatásokkal, fényképekkel, közérdekű cikkekkel, ajánlásokkal teszünk változatossá. Minden csoportban Szülői Szervezet működik, melynek fontos szerepe van az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában. A csoportok és az óvoda szintjén szerveződnek, maguk közül képviselőket választanak. A képviselők figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését és a pedagógiai munka eredményességét. A Szülői Szervezet képviselőit meghívjuk azokra az értekezletekre, ahol a gyermekek nagyobb csoportját érintő témák kerülnek napirendre. Ezeken az értekezleteken a Szülői Szervezet képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt, véleményt nyilváníthatnak. Az óvoda és a család együttműködésének jelentősége rendkívül nagy, az együttműködés minősége elsősorban azon múlik, hogy az óvodapedagógusoknak mennyire sikerül megnyerniük a szülők bizalmát. 31

9.1.2. Az óvoda és a család kapcsolattartási rendszere AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

1. BESZOKTATÁS

2. CSALÁDLÁTO GATÁS SZÜL. IG. SZERINT

3. EGYÉNI BESZÉLGETÉS FOGADÓÓRA

4. NYÍLT NAP

5. KÖZÖS PROGRAMOK, ÜNNEPEK

6. SZÜLŐI ÉRTEKEZLET,

FELADAT

FELELŐS

IDŐPONT

Gyermekek beilleszkedésének segítése

csoportos óvodapedagógusok és

szeptember első két hete, és szükségszerűen

désének segítése. Az óvoda és család kapcsolatának erősítése.

pdagógusok (és dajkák) csoportos óvodapedagógusok

november vége

A gyermek egyéni fejlődésének megbeszélése

csoportos óvodapedagógusok

előzetes egyeztetés alapján, folyamatosan

Szülők számára a napi életbe való betekintés lehetősége.

csoportos óvodapedagógusok

előzetes egyeztetés alapján, folyamatosan

Az óvoda és család kapcsolatának elmélyítése .

csoportos óvodapedagógusok

alkalomszerűen

Neveléssel kapcsolatos felvilágosító munka.

csoportos óvodapedagógusok

szeptember

dajkák

DOKUMENTUM

Beszoktatás

sikeressége

Családlátogatási tapasztalatok.

Feljegyzések a dokumentációs rendszerben

Csoport napló, bejegyzés.

Csoport napló, bejegyzés.

Jegyzőkönyv.

április január

7. INFORMÁCIÓS FALIÚJSÁG

8. SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉN KERESZTÜL TÖRT. SZERVEZŐ MUNKA

9. ÓVODAI HONLAP

Szülők közérdekű informálása, tájékoztatása.

csoportos óvodapedagógusok

május folyamatosan

Óvodai szintű kapcsolattartás a szülőkkel.

óv.vez.hely.csop. óv.vez.hely. óv.ped. csop. óv.ped.

szeptember május

Óvodai szintű kapcsolattartás a szülőkkel.

megbízott óv.ped.

folyamatosan

Közérd. cikkek , a neveléssel kapcs. dokum.

jegyzőkönyv

Közérd. cikkek , a neveléssel kapcs. dokum.32

9.1.3. A gyermekek egyéni fejlesztésének, értékelésének szülővel való ismertetésének folyamata Cél: A pedagógiai eredményesség megismertetése a szülőkkel, a gyermekek fejlődésének, fejlesztésének dokumentációin keresztül. A gyermekek anamnézise Az óvodába felvett új gyermekek szüleinek tájékoztatása az augusztusban tartandó szülői értekezleten az anamnézis fontosságáról, jelentőségéről. Az anamnézis kitöltése a szülők által kitöltött „Szülői tájékoztató a gyermekről” illetve a családlátogatási tapasztalatok alapján történik. Tájékoztatás a beszoktatási időszakról Az újonnan óvodába kerülő gyermekek szülei számára tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a beszoktatás lehetőségeiről, módjairól. A nevelési év kezdetekor az első két héten mind a két óvodapedagógus, valamint a csoportos dajka a nap nagy részében közösen vesz részt a beszoktatás folyamatában. Óvodánkban a beszoktatás időszaka januárig tart. A beszoktatás sikerességének rögzítése január közepéig megtörténik a nevelőtestület által kialakított és elfogadott dokumentumon. A kitöltött dokumentumot a szülők január végéig kézhez kapják. Szülői igény alapján lehetőség van fogadóóra keretén belül az egyéni megbeszélésre. Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről A tájékoztató kitöltése január közepéig megtörténik a nevelőtestület által kialakított és elfogadott dokumentumon a középső és nagy csoportos gyermekeknél. A kitöltött dokumentumot a szülők január végéig kézhez kapják. Szülői igény alapján lehetőség van fogadóóra keretén belül az egyéni megbeszélésre. Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatairól Diagnosztika arról, hogy a gyermek fejlődésének mely fokán áll képességek és készségek tekintetében. Évente két alkalommal ismertetik az óvodapedagógusok a szülőkkel (november közepéig, illetve május végéig) fogadóóra keretén belül. A dokumentumot a csoport óvodapedagógusai közösen töltik ki. Egyéni fejlesztési terv A fejlesztési tervet az óvodapedagógusok a diagnosztika alapján november közepéig minden gyermeknél elkészítik. A csoportban dolgozó mindkét óvodapedagógus külön lapon vezeti gyermekenként a fejlesztő programokat, a közösen kitöltött diagnosztikát alapul véve. Óvodai szakvélemény A szakvélemény szülővel való aláíratása előre egyeztetett időpontban történik. A gyermekek egyéni fejlesztési rendszerének dokumentációi a szülők számára nyitottak, a betekintést biztosítjuk.

33

9.1.4. A gyermekek jutalmazásának, illetve a figyelmeztető intézkedések elvei az óvodában Cél: A gyermek viselkedésének alakítása, személyiségének formálása, eredményes nevelői ráhatásokkal, megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az óvoda feladata a teljes gyermeki személyiség kibontakoztatása, a társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Ehhez a gyermeknek szüksége van a dicséretekre és a figyelmeztető hatásokra egyaránt. Nevelésünkben vezérelv a jutalmazás a büntetéssel szemben. Alapelvek: A jutalmazásnál és a büntetésnél mindig figyelembe vesszük a gyermek életkorát és egyéni tulajdonságait. A dicséret és a büntetés a cselekvés mértékével arányos. Fontos minden esetben a megbeszélés, a cselekvés és következményének magyarázata (a miértek), mind a dicséret, mind a büntetés megvalósulása előtt. A dicséret, büntetés közvetlenül a cselekvés után valósul meg, később elhalványul a tett és nem érti a gyermek, miért kapja. A dicséret és büntetés következetes, a gyermek számára kiszámítható kereteken belül történik. Megvalósul a fokozatos jutalom vagy büntetés elve: biztosítjuk a fokozás lehetőségét. (A jutalom fokozása nagyobb hatású, mint az állandó nagyságú jutalom.) Jutalmazás A jutalmazást akkor alkalmazzuk, ha gyermek valamilyen erőfeszítést tesz. Nem érdemes azokat a dolgokat jutalmazni, aminek a megvalósítása nem okoz nehézséget. Bizonyos erkölcsi, társadalmi szabályok betartásáért sem jutalmazunk. A legcélravezetőbb jutalmazás, ha verbálisan jutalmazhatunk valakit, ennek legkézenfekvőbb esete a szóbeli dicséret. Dicsérő, elismerő szavaink ösztönzik gyermekeket a jobb teljesítményre. További nagyon fontos jutalom, a metakommunikáció eszközeinek alkalmazása – simogatás, ölbe vétel, elismerő tekintet, stb., kimutatjuk, hogy örülünk annak, amit véghezvitt, fontos számunkra a teljesítménye. A gyermek viselkedésének pozitív példaként való kiemelése a csoportban ugyancsak a jutalmazás egy formája. A tárgyi jutalom nem célravezető, kiegészítheti a dicséretet bizonyos esetekben, de nem pótolhatja azt. (Pl: csoportállatka hazavitele) Büntetés: A büntetés során fontos elv, hogy a gyermek érezze, szeretik mindenekfölött, melynek alapja a gyermek és az óvodapedagógus közötti pozitív érzelmi kapcsolat. Az óvodában a figyelmeztetést, a megbeszélést, a meggyőzést, a metakommunikációt használjuk, helytelenítő magatartást tanúsítunk, illetve kialakult szokásként a „gondolkodó széket” használjuk, ahol a kisgyermek a csoportban leülve mérlegelheti viselkedésének helytelenségét (rövid idejű). A büntetés elkerülhetetlen, intenzív, rövid időtartamú, nem terjed hosszú időre, és ugyanazért a tettért nem büntetjük meg többször. Az adott tettért járó büntetés mindig előre közölt, okát elmagyarázzuk a gyermek számára. A büntetés sohasem a személyre, hanem a tettre irányul. Fontos a felnőtt példamutatása a tevékenységek során. A büntetés a tettnek megfelelő és azzal arányos, de olyan mértékű, hogy nem fosztja meg a gyermeket méltóságától. A letelte után már nem fokozzuk a büntetést érzelmi zsarolással. 34

Az érzelmi zsarolás, az ijesztgetés, a fenyegetés, testi fenyítés olyan büntetési formák, amelyeket soha nem szabad alkalmazni a gyermeknevelés során. 9.2. A GYERMEKVÉDELMI MUNKA PROGRAMJA Óvodai nevelőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk az együttműködésre más intézményrendszerekkel, a problémákkal küzdő családok segítésére. A gyermekek személyiségfejlődésében meghatározó a család szerepe. Elsődleges feladatnak az óvodai gyermekvédelem preventív jellegét tartjuk. Gyermekvédelmi munkánk célja A gyermekek védelme, a gyermeki jogok érvényre juttatása. A család működésének erősítése, az eredményes gyermeknevelés lehetőségeinek megismertetése és tudatos alkalmazása a családokkal együttműködve. A családban adódó problémás helyzetek megoldásának segítése tapintatos, toleráns, elfogadó nevelői magatartással, az intervenciós gyakorlatot követve, szem előtt tartva a szülői felelősség és kötelezettség elsődlegességét. Gyermekvédelmi munkánk feladatai, a szociális hátrányok enyhítése érdekében A gyermekek mindenek feletti érdekének képviselete. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyermekek érdekében a jelzőrendszer működtetése a társszervek felé. Közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekek testi és mentális egészségét veszélyeztető tényezők megelőzése. A gyermekek életkörülményeinek és szociális helyzetének felmérése. A gyermekek egyéni fejlődésének figyelemmel kísérése, dokumentálása. Az igazolatlan mulasztások jelzése a szülő felé, igazolás bekérése. Az esetleges krízishelyzetek miatti magatartásbeli, viselkedésbeli változások megbeszélése a szülőkkel. Az óvodapedagógus a probléma felmerülésekor jelezze azt az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának. A nevelőmunka folyamán biztosítani kell az egyéni bánásmódot, a differenciált fejlesztést minden egyes gyermek számára. Tájékoztatás, a szülők meggyőzése a segítő szolgáltatásokról. Életvezetési szemléletváltás elősegítése pedagógiai eszközökkel, különböző rendezvények, fórumok szervezése, (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztő pedagógus meghívásával). A nevelést elősegítő könyvek kölcsönzésének biztosítása a szülők számára. Minden lehetséges eszközzel segíteni, hogy a gyermekek saját családjukban nőjenek fel. Az esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a valamennyi szolgáltatásához való egyenlő hozzáférést, hangsúlyt helyezve az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálására. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, nevelőtestületi határozat alapján az alábbi térítésmentes szolgáltatásokat biztosítjuk a gyermekek számára.

35

Bábműsorok az óvodapedagógusok előadásában, évente két alkalommal, színház jelleggel. Zenés ovis torna heti rendszerességgel (Napsugár torna) valamennyi óvodapedagógus a saját csoportjának délután a tornateremben. A társszervekkel minden olyan esetben felvesszük a kapcsolatot, amikor erre nevelőmunkánkban szükség mutatkozik. A segélykérések intézése, a problémák megoldásában való segítségnyújtás, a szülők támogatása rendszeres feladatunk. A gyermekvédelmi munka ellátása szakszerű és naprakész ismereteket kíván, melynek elengedhetetlen feltétele az óvodavezető, gyermekvédelmi felelős és a csoportos óvodapedagógusok összehangolt munkája. Kiemelt feladatunk a kooperatív gyermekvédelmi munka, a halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, gyermekek és családjaik problémáinak megoldásához lehetőség szerinti segítségnyújtás. Nagyon fontos e gyermekek óvodai nevelésben való részvétele, hiszen nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy napjaik nagy részét kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, esztétikus környezetben töltsék, ahol testi, lelki és szellemi szükségleteiket maximálisan kielégítjük. A gyermekvédelmi megbízott feladatai A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért elsősorban az óvodavezető a felelős, akinek a gyermekvédelmi megbízott félévente beszámol az elmúlt időszak eseményeiről. Gyermekvédelmi munkaterv készítése. A szülők tájékoztatása az új törvényekről, rendelkezésekről, lehetőségekről, különös tekintettel a gyermekek jogaira. A hátrányos helyzettel kapcsolatos problémák feltárása, belső nyilvántartásba vétele. Szociális ellátások számbavétele, figyelemmel kísérése. Tanácsadás szülőknek, óvodapedagógusoknak a felmerülő problémák megoldásához. 9.3. AZ ÓVODÁN KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLAT 9.3.1. Együttműködő kapcsolattartás a gyermekvédelmi megbízott és a társszervezetek között Cél: Szülők támogatása, erőforrások feltárása. A kapcsolattartás formái Esetmegbeszélés Szóbeli, írásbeli konzultáció Értekezleteken való részvétel 9.3.2. Az óvoda – bölcsőde együttműködésének fontos feltétele egymás nevelő- munkájának megismerése. Cél: A bölcsődéből az óvodába való átmenet könnyítése, hogy ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermekek számára, valamint az óvodai nevelést a már elért eredmények szintjéről folytassuk. A kapcsolattartás formái A leendő kiscsoportos óvodapedagógusok látogatása a bölcsődébe. 9.3.3. Az óvoda és a Kerületi Korai Fejlesztő Központ együttműködésének jelentősége az információ cserében mutatkozik meg. Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai beilleszkedésének elősegítése. 36

Feladat: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési ütemének megismerése, nyomon követése. 9.3.4. Az óvoda – iskola együttműködésének feltétele egymás pedagógiai programjának megismerése. Cél: A gyermekek zavartalan iskolai beilleszkedésének elősegítése, az átmeneti nehézségek csökkentése, az iskolaérettség elérését támogató munkával. Feladat Megismertetni az iskolát az óvoda nevelés- és gyermekközpontú szemléletével. A szülők folyamatos tájékoztatása az iskolai programokról. Az iskolaválasztás segítése. A kapcsolattartás formái Ismerkedés az iskolai élettel, látogatás a leendő elsősökkel. Egymás rendezvényein, ünnepein alakalomszerű részvétel. Egyéb látogatások, tapasztalatcserék, ahol a pedagógusok egyeztethetik álláspontjaikat, véleményt cserélhetnek pedagógiai és nevelési kérdésekben. 9.3.5. A pedagógiai szakszolgáltatások intézményeinek szolgáltatásait igénybe vesszük. A Nevelési Tanácsadó, a logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségadására támaszkodunk a sérülésspecifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztása érdekében, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó speciális eszközök megválasztásában. Cél: A beilleszkedési nehézségek korrekciója, a fejlődést veszélyeztető okok megelőzése, ill. ellensúlyozása. Feladat Kooperatív pedagógiai munka a szakszolgálat munkatársaival. A kapcsolattartás formái A rászoruló gyermekek számára a gyógytornász, a logopédus, a fejlesztőpedagógus, pszichológus heti rendszerességgel egyénre szabott fejlesztést végez. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel az utazó gyógypedagógus a törvényi előírásoknak megfelelő időkeretben foglalkozik. Folyamatos konzultáció, a javaslatok beépítése a nevelőmunkába. 9.3.6. Az egyéb szociális intézményekkel (Gyermekotthon, Családok Átmeneti Otthona) a kapcsolattartás alkalmi jellegű, minden olyan esetben igénybe vesszük, amikor a gyermek és a család érdeke úgy kívánja. 9.3.7. Az egészségügyi szolgálattal (védőnői szolgálat) a kapcsolattartás rendszeres, a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének érdekében. 9.3.8. A PIK (Pestszentimre Közösségi Ház) rendszeresen tájékoztatja intézményünket rendezvényeiről. 9.3.9. A Pedagógiai Intézetek, Szakmai Szolgáltatók (kerületi, fővárosi) által szervezett előadások, továbbképzések, tanfolyamok helyet adnak pedagógusaink továbbképzésének, önképzéseinek. A szakértő, szaktanácsadó véleményét, szakmai segítségét nevelőmunkánkban hasznosítani tudjuk. 37

1. számú melléklet A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK - ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI Eszközök, felszerelések Helyes táplálkozás: étkészlet evőeszköz készlet szalvétatartó, szalvétagyűjtő tálka leveses tál poharak kancsó asztalterítő Tisztálkodás: egyéni tisztálkodó szerek

Mennyiségi mutató felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 asztalonként 1 asztalonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 asztalonként 1 asztalonként 3

tükör

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 mosdókagylóként 1 csoportonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3garnitúra minden mosdókagyló fölött

Pihenés: saját jellel ellátott takaró, ágyneműhuzat, fejrész gyermekfektetők

gyermeklétszám szerint 3-3 garnitúra gyermekenként 1

tisztálkodási felszerelések fésűtartó törölköző

Öltözködés: saját jellel ellátott ruhatartó zsák, cipőtartó Mozgás, edzés: Tornatermi eszközök

Megjegyzés

fésű, fogkefe fogmosópohár körömkefe, szappantartó

gyermekenként 1 a gyermekek létszámának figyelembevételével

tornaszőnyeg, bordásfal, karikák, szalagok, kendők, babzsákok, labdák, ugrókötelek, tornapadok, testhengerek, testlabdák, óvodai több funkciós mászó készlet, stb.. 38

Eszközök, felszerelések Udvari eszközök, mozgás, edzés, pihenés, mindennapos testnevelés: faegyensúlyozó futballkapuk fa mászókák kosárlabda palánk zuhanyzó homokozók rugós egyensúlyozó mászókák, kombinált sporteszközök egyéb udvari játék

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

óvodai szinten 2 óvodai szinten 2 óvodai szinten 4 óvodai szinten 2 óvodai szinten 1 csoportonként 1 gyermekcsoportonként 1 gyermekcsoportonként 2 óvodai szinten 2

JÁTÉK - ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK Eszközök, felszerelések Udvari játékhoz: mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök árnyékolók babaházak

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembe vételével

ugrókötelek, labdák, karikák, padok

csoportonként 1 csoportonként 1

Csoportszobai játékhoz: szerepjátékok, építőgyermekcsoportonként a konstruáló játékok, gyermekek 30%-nak szabályjátékok, dramatizálás, megfelelő mennyiségben bábozás, barkácsolás eszközei

babakocsi, babaszobai, babakonyhai bútorok, eszközök

babák, babaruhák, építőelemek, puzzle, kirakó játékok, dominók, memóriajátékok, kártyák, bábok, jelmezek, babakonyhai eszközök, stb..

csoportonként 1

39

TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Anyanyelvi nevelés eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben mesekönyvek televízió, videó CD-magnó Nagyméretű tükör Matematikai tartalmú fejlesztés eszközei

csoportonként 15 féle, 3-3 példányban óvodai szinten 1 csoportonként 1 csoportonként 1 gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben

Megjegyzés készen kapható kesztyű és ujjbábok, jelmezek fejdíszek, memóriajátékok, kirakó játékok, társasjátékok, stb…

dominó, egyéni manipulálást segítő eszközök, Lego, duplo, építő kockák, társas játékok, logikai fejlesztő játékok, kistükör, gyöngyök, színes pálcikák, korongok, színes rudak, stb…

Természet - társadalomember, születéstől felnőtt korig, tartalmú fejlesztés eszközei A külső világ tevékeny megismerése Élősarokba: különböző növények, termések, kőzetek, kagylók, nagyítók földgömb atlasz ismeretterjesztő könyvek Kerti munkához: gyermek méretű kerti szerszámok Madarak gondozásához: madáretetők madáritató A zöldségek, gyümölcsök feldolgozásához: gyümölcscentrifuga, aszaló, kenyérsütő, turmix gép botturmix vágódeszka, kések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben csoportonként 1 csoportonként 2 csoportonként 5 gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben

ásó, kapa, gereblye, locsolókanna, talicska

csoportonként 1 óvodai szinten 1

óvodai szinten 1 csoportonként 1 gyermekcsoportonként a gyermekek létszámának figyelembe vételével 40

Eszközök, felszerelések Vers-mese bábparaván Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: ritmushangszerek

xilofon esőhang-utánzó, tengermorajlás-hangutánzó

Művészeti tevékenységek Mennyiségi mutató gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben csoportonként 2

Megjegyzés különböző bábok, fejdíszek, kellékek, maskarák, ruhadarabok, stb.

gyermekcsoportonként a gyermekek létszámának figyelembe vételével

Pl: gyurma, ollók, különböző fajtájú és minőségű színes papírok, festékek, ecsetek, zsírkréták, színes ceruzák, filctollak, ragasztók, stb..

csoportonként 1 készlet (10 darab)

csörgődob, száncsengő, ritmusfák, rumba tök, triangulum, cintányér, marakasz, dob, stb..

óvodai szinten 3 csoportonként 1

41