Pedagógiai Program 2015
Ófehértói Általános Iskola 4558 Ófehértó Úttörő utca 6-8.
1
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…..…...5 1.1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei…………………..5 1.1.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai ……………….…………....6 1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei…………………………………….…9 1.1.4 A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai…………………………….………..10 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………………..…14 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………………..15 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai………………………………….………….15 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása…………………………………17 1.4 A közlekedésre nevelés iskolai programja ……………………………………………………..19 1.4.1 A közlekedési képességek fejlesztése ……………………………………………..19 1.4.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai ………………………………………19 1.4.3 A közlekedési ismeretek tanításának feladatai ……………………………………20 1.4.4 A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei…………………………….….20 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………...…..21 1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok………………………21 1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai………………………………21 1.5.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai……………………....22 1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai………………………..…..23 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai……………………………….……24 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység………...……26 1.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………………..…..26 1.7.2 A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ………………...…27 1.7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program……………......28 1.7.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése…...……32 1.7.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása…………………………………….………35 1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység……………………….……..36 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje…………………..………37 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel……………………..………39 1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák…………………….……….39 1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák……………………..………40 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata……………………………………..….……42 1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja…………………………………………..….…42 1.10.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei……………………………..…………43 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai………………………..…………46 2. Az intézmény helyi tanterve…………………………………………………………...…48 2.1A választott kerettanterv megnevezése……………………………………………………….…..49 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám…………………………………………….………....51 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei…….……..54 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása……55 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása……………………..…55 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………….……56 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………..…….57 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………….……58 2.5 Mindennapos testnevelés………………………………………………………………..…..…….59 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai……….…….59 2
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………………59 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.….....60 2.8.1 Az intézményi eredmények elemzése…………………….……………………............62 2.8.2 Írásbeli feladatok értékelése……………………………………………………….62 2.8.3 Szóbeli értékelés………………………………………………………………...…63 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása……….……64 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei……………………..…..….65 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek…..……...67 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei……………………………….….…69 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei…………………………………………….…...69 2.12.2 Az iskola környezeti nevelési elvei……………………………………………....69 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei…….…….71 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei……………………………………………...……...71
2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei………………………………………71 2.13.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése……………………………….….71 2.13.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei…………………………………….……72 2.14A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések………………………………………………………………………...…….73 2.15 Küldetésnyilatkozat……………………………………………………………………………....74 2.16 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása…………………………………….….75
3
„ Az embert nem lehet valamire megtanítani, Csak hozzá lehet segíteni ahhoz, Hogy a tudást maga szerezze meg.” (Galilei)
A pedagógiai program törvényi háttere az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 2011 évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskola nevelési programját - ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeit, valamint a helyi tantervén keresztül az oktatási koncepcióját. Ezek együttese tükröző az iskola arculatát. 4
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az emberi magatartás általános értékei Iskolánk értékrendjében emberközpontú, tanulóinknak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad az életen át tartó tanuláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz
meg,
törekszünk
a
partnerközpontú
gondolkodás
és
tevékenységrendszer
megvalósítására. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok és a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot a nemzeti, lelki, érzelmi és tradicionális értékrendünk iránt. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes,
5
tehát közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez legfontosabb partnerünknek tekintjük a szülői házat, a családot. 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Intézményünk nevelő - oktató munkájában kiemelkedő szerepet szánunk a következő pedagógiai alapelveknek: humanista értékrend közvetítése tanulóink számára, a nemzeti értékek előtérbe állítása mellett az egyetemes emberi kultúra tisztelete, megbecsülése, nyitottság az európai kultúra iránt, nemzeti felelősségtudatra nevelés, élethosszig tanulás, kompetencia alapú oktatás, esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés, szegregációmentes együttnevelés, készségközpontú oktatás.
1.1.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai Az iskola vonzáskörében élő szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói érdekek, valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A tehetséggondozás mellett az elmaradók felzárkóztatását is feladatunknak tartjuk. Tanulóink
szerezzenek
széles
körű,
használható,
korszerű
tárgyi
tudást,
rendelkezzenek azok alkalmazásának képességével; ismereteik állandó, belső kényszerből fakadó gyarapításának igényével. Célunk az oktatás-nevelés aktív tanulói részvételre építése, teret engedve a tanulók önmegvalósításának,
egyéniségük
kibontakoztatásának.
Váljanak
diákjaink
kötelességtudó, megbízható, becsületes emberekké, akik közösségi szellemű társakkal való együttműködésre képes fiatalok. 6
Legyenek nyitottak az őket körülvevő világ történései iránt, legyenek igényesek környezetükre. Feladatunk a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Kiemelt fejlesztési feladatok: kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése egyenlő hozzáférés biztosítása IKT széleskörű alkalmazása
Célok az általános pedagógiai műveltséget alapozó szakaszban Alsó tagozat (1-4. évfolyam): az óvoda játékközpontú világából való átmenet megkönnyítése a tanulásközpontú iskolai élet felé, a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, befogadóképesség - fogékonyság kialakítása az új ismeretek iránt, az iskolai életet hátrányokkal kezdők segítése; a tanulói kudarc kerülése, az
iskolai
élet,
társas
kapcsolatok
elemi
ismereteinek
közvetítése
(rend,
munkafegyelem, tisztaság, igényesség a környezet iránt, közösségi élet az osztályban). A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink: a
tanulásszervezés
során
a
tanulók
előzetes
tudásának,
tapasztalatainak,
motivációjának, a tanulói énkép sajátosságainak, aktuális állapotának szem előtt tartása. 7
a tanulói érdeklődés felkeltésének, fenntartásának érdekében az a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: a játékos ismeretszerzés; a felfedezés lehetőségének megteremtése; a tanulói kíváncsiság kielégítése, az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése, a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés, az egyéni képességek kibontakoztatása, a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése, a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával, a tanulási szokások megalapozása, szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása. A felső tagozatban (5-8. évfolyam): az alsó tagozat nevelő - oktató munkájára épülve a kialakított képességek, készségek továbbfejlesztése, az osztott oktatás erősíti a személyes kötődés fennmaradását, sokat javíthat a tanulói teljesítményen, az eltérő érdeklődésű, képességű, motivációjú tanuló egyéni teljesítménye maximumának elérése, az önálló tanulás képességének kialakítása; a sokrétű ismeretközléssel a problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése, a továbbtanulásra való felkészítés az érdeklődésnek, képességeknek megfelelően, a társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás, szerepvállalás kialakítása, magatartási formák elsajátítása, a nemzettudat fejlesztése, a nemzeti értékek tiszteletére nevelés; felelős helytállás igényének kialakítása a társadalmi életben, szolidaritás. A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink: a tanulók differenciált oktatása, az életkoruknak megfelelő tanítási módszerek 8
alkalmazása
(elvont
gondolkodás,
elemzés,
összefüggések
felismerése,
következtetések levonása), legfőbb elv a tanulók differenciált, életkori sajátosságaihoz igazodó oktatás, a tanulók bevonása az új ismeretszerzésbe, a taneszközök mindegyikének tudatos megtervezése. az életkori sajátosságok figyelembe vételével alkalmazott módszerek kiválasztása, a pedagógiai munkánkban nyomon követhető módon jelenik meg a tervezéscselekvés-ellnőrzés-beavatkozás (PDCA) elvét, amely a nevelő-oktató munka hatékonyságát szolgálja. a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban, a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében, a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák,
követendő
magatartás
minták
-
szokások
kialakítása,
gyakoroltatása a tevékenységek során, viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése, a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés, érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt.
1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül: az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; minden tevékenységben a gyakorlás módszere; fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes értékrend kialakításának eszközét;
9
a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.
1.1.4 A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a célok megvalósításának eszközei, eljárásai; új módszerek, szervezési módok, tanulásszervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, témahetek. felhívjuk a tanulók figyelmét olyan programokra, amelyek megkönnyítik a tanulást, a digitális és online eszközök órai használatát a célzottság és eredményesség kell, hogy jellemezze, növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát, építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre és ennek érdekében felhasználjuk az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket, munkánk során a problémamegoldó gondolkodást fejlesztjük, építünk a tanulók ötleteire, azokat a megfelelő irányba tereljük, részeseivé tesszük őket az új ismeretek felfedezésében, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; 10
a pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapota, a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; interaktív tábla használatát tervezzük, felhasználjuk a számítógép adta lehetőségeket; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; 11
az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári
ismeretek
gyakorlati
értelmezésével,
a
mindennapi
életvitellel
összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok
kezelésében
is
alkalmazzák,
döntésképességüket
szervezett
gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási
rendszerében
meghatározott
rend
szerint
funkciójuknak
megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; felmérjük a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát, hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmazunk; komplex módon figyelembe vesszük a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: építünk a tanulók érdeklődésére, különböző tanulási stratégiáira, igyekszünk felkelteni és fenntartani érdeklődésüket, tananyaghoz és tanulócsoporthoz igazodó optimális tanulási környezetet teremtünk, figyelembe véve a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát; a tantárgyra, tananyagra vonatkozó érdekességeket megismertetjük a tanulókkal, olyan feladatokat adunk a tanulóknak, amelyek kihívást jelentenek számukra, a kevésbé fogékony tanulók esetében törekszünk a kedvteremtésre; nem ragaszkodunk minden áron az előre eltervezett óra lebonyolításához, alkalmazkodni a pillanatnyi helyzethez; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába; kihasználjuk a különböző megismerési technikákban rejlő lehetőségeket az önálló felfedezés képességének alakítására, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladatés probléma-megoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző stratégiáit; képességeiknek megfelelően tervezzük és biztosítjuk az önálló és társakkal közösen végezhető tanulási tevékenységekhez, problémamegoldáshoz szükséges eszközöket; az
értékelésnél
a
gyermek
önmagához
viszonyított
fejlődésének
mértékét
hangsúlyozzuk, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítjuk; az értékelési folyamatból származó információkat munkánkban az egyéni-, csoportos 12
fejlesztés alapjául használjuk; arra törekszünk, hogy tanulóink a problémamegoldáshoz saját munkájuk, ötleteik alapján jussanak el; tanulóközpontú módszereket, munkaformákat nagyobb arányban igyekszünk alkalmazni; kiaknázzuk a tantárgy feladattípusaiban rejlő lehetőségeket egymás véleményének me gismerésére, meghallgatására, elfogadására; tanórái tervezésünk során törekszünk arra, hogy tananyagban rejlő minden olyan lehetőséget kihasználjunk, amely általános emberi értékekre hívja fel a figyelmet; tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztő együttműködést, szociális képességeket fejlesztő módszereket, tevékenységeket, programokat támogatunk és szervezünk. a felmerülő konfliktusokat felismerjük, helyesen értelmezzük, és hatékonyan kezeljük; a tanulás támogatása érdekében pedagógiai tevékenységünk során folyamatos visszajelzést adunk a gyermekeknek; munkánk során pontosan fogalmazunk, a szaknyelvet tudatosan és célszerűen használjuk, kulturált szóbeli és írásbeli kommunikációval élünk; a tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakítunk ki; a szülőkkel rendszeresen konzultálunk, figyelembe vesszük visszajelzéseiket, amelyeket megfelelően beépítünk a munkánkba; taneszközként
és
a
kapcsolattartás,
együttműködés
céljából
pedagógusaink
alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat a lehetőségek figyelembe vételével; pedagógusaink folyamatosan képzik önmagukat, megismerik és alkalmazzák a rendelkezésre álló oktatástechnikai, (kiemelten IKT) eszközöket; olyan módszerek megválasztására törekszünk, amelyek hozzájárulnak a tanítás-tanulás eredményességének fokozásához; pedagógiai munkánk során törekszünk a pontos, következetes, egyértelmű, korosztálynak megfelelő fogalomhasználatra; a tanulói kompetenciák fejlesztése céljából építünk a tantárgyak közötti külső és belső kapcsolatokra; a tanulók más forrásokból szerzett ismereteire; az elvégzett mérések eredményeit igyekszünk beépíteni pedagógiai gyakorlatunkba. pedagógusaink ismerik a Pedagógiai Program saját tantárgyára vonatkozó részeit, a 13
tantervi előírásokat. a pedagógus az osztály képesség szerinti megoszlását figyelembe véve határozza meg a tanítás céljait.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola a helyi nevelési rendszer része. Értékeit a Nemzeti Köznevelési Törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervben megfogalmazott, a helyileg fontos értékek határozzák meg. Az iskolai munka elsődleges társadalmi funkciója, hogy segítségével feltáruljanak a gyermek
adottságai,
kifejlődhessenek
az
adottságaiknak
megfelelő
képességek,
kialakulhasson érdeklődésük. Célul, feladatul határozza meg, hogy minden tanulóját hozzásegítse a tőle telhető legjobb teljesítmény eléréséhez. Iskolánk számára fontos tényezőcsoportok a fejlődésben lévő gyerekek aktuálisan érvényesülő, de távlatokban is ható szükségletei és érdekei. Ezek közül a leglényegesebb a személyiség legfőbb összetevőinek pedagógiai fejlesztése. A személyiség fejlődésének előfeltétele a különböző pszichikus komponensek (motívumok, ismeretek, készségek) készleteinek gyarapodása a spontán szocializáció, a szándékos tanítás és tanulás által. Nevelési célként a személyiség átfogó komponensrendszereit jelöljük meg, az elsajátításukat segítő tartalmakat, a pedagógiai és tanulói tevékenységekkel szembeni elvárásokat fogalmazzuk meg.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Az értelem kiművelése (kognitív kompetenciák, érzelemképesség) Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) A szakmai képzés alapozása (speciális kompetenciák, alkotóképesség) Iskolánk a kultúra teljes rendszerére építve, tevékenységek és ismeretek révén fejleszti a tanulók egyéni szükségleteit, ugyanakkor elősegíti a magasabb rendű szükségleteik kialakulását. Kiemelt feladataink: 14
A szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete Különböző szintű közösségek (iskolai osztály) érdekeinek védelme, óvása A közösségek, valamint egyes tagjaik tiszteletének megbecsülése, megsegítése A közösség életét, munkáját aktívan segítő, fegyelmezett magatartás Önfejlesztő tevékenység Intellektuális - művelődési szükséglet Az egészséges életmód iránti szükséglet A nevelőmunka, a tanítás - tanulás folyamatában a gyerekek számára iskolánk számos olyan
szükséglet-kiegészítő
tevékenységet
szervez,
mely
leköti
őket,
fokozza
teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. A képességfejlesztés az a terület, ahol az iskola eredményeket érhet el, ha össze tudja kapcsolni a gyerekek nagyfokú motiváltságával, a gyermeket tiszteletben tartó magatartási kultúrát tapintatosan alakító nevelési kultúrával. Így
tudjuk
a
kettős
feladatot
megoldani,
a
hátránykompenzálást
és
a
tehetséggondozást. Segítjük, hogy a tanítás-tanulás folyamatában alakuljon ki a tanulással összefüggő egyéni tevékenység, pozitív kép a gyerekekben, jöjjenek létre azok a képességek, amelyekkel az új típusú környezetben el tudnak igazodni, új ismereteket tudnak szerezni. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Egészségfejlesztő iskola: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: 15
minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen, egészséges
környezetet,
iskolai
egészségnevelést
és
iskolai
egészségügyi
szolgáltatásokat biztosít, ezzel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, iskolarendőr), kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak, olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól közérzetét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást, törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola dolgozóinak, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel. Az egészségfejlesztés területei: az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné. Az iskolai egészségnevelő program szereplői: a diákok, a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos tanároknak és az osztályfőnököknek) a szülők, az iskolaorvos, védőnő, 16
a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermekvédelmi felelős 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják
a
leggyakrabban
előforduló
sérülések
élettani
hátterét,
várható
következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az iskolaorvossal, védőnővel; tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk
a
pedagógusok
elsősegély-nyújtási
ismeretekkel
foglalkozó
továbbképzésekre való jelentkezését. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátítását
elsősorban
a
következő
tevékenységformák szolgálják:
17
Az éves munkatervben
Terület
rögzített időpont alapján
- ismeretek és
év eleje:
Felelős
Meghívottak
osztályfőnökök,
iskolaorvos, védőnő
első tanítási napon
gyakorlatok az év eleji
tanítók,
első szakórákon
osztályfőnöki órákon,
szaktanárok,
- szakórákon feltételek
- iskola titkárságán,
intézményvezető,
biztosítása:
- tanári szobában
helyettes, szaktanárok
- iskolai egészségnap
munkaközösség
elsősegély dobozok felszerelése, elhelyezése egészségnap szervezése
vezetők
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek témakörei -
vérzések,
-
légutak,
-
utcai balesetek,
-
mozgásszervi sérülések,
-
égési sérülések,
-
vegyszer okozta sérülések.
Segélyhívás - segélykérés - Mentők
104
- Tűzoltóság
105
- Rendőrség
107
- Általános segélyhívó
112
Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az
18
ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök igény szerint (elsősegély-nyújtó); - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára 1.4 A közlekedésre nevelés iskolai programja A NAT műveltségterületei közül a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek területhez, azon belül is a technika részterülethez kapcsolódik a közlekedési ismeretek tanítása. Azonban az idegen nyelv, az ember és társadalom, a földünk és környezetünk, a művészetek műveltségterületeken is találkozhatunk a közlekedésre nevelést segítő témakörökkel. 1.4.1 A közlekedési képességek fejlesztése A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési képességek fejlesztése. Ennek területei: A) a mozgás képességeinek fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség, reakcióképesség, koordinációs képesség, egyensúlyérzékelés) B) megismerő képesség fejlesztése (a mozgásban lévő tárgyak sebességének észlelése, a térbeli és időbeli elemek összefüggésének felismerése; figyelem összpontosítása megosztása, következményeket előrevetítő képesség, improvizációs képesség, fogalmi gondolkodás, közlekedési szókincs, testséma kialakulása, benyomások rendszerezése) C) interakciós képességek fejlesztése (kommunikációs képesség, együttműködési képesség) 1.4.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit.
19
Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos közlekedési morál legfontosabb normáit. 1.4.3 A közlekedési ismeretek tanításának feladatai Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést, készenléti állapotot igényel. Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedési szabályok megtartása, a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az előzékenység, udvariasság a közlekedésben alapvető erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják. Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események mögött található ok-okozati összefüggéseket. Ismertesse meg a kerékpár főbb szerkezeti elemeit, ezen elemek jelentőségét az üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a kerékpár karbantartásával összefüggő műveleteket, és a kerékpárvezetés technikai elemeit. Ismertesse meg a közlekedésre nevelés rendszerét, a közlekedési ismeretszerzés egyéni és intézményes lehetőségeit 1.4.4 A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei: szakkör, versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, kerékpártúrák, bekapcsolódás az iskolarendőr által szervezett közlekedésre nevelést szolgáló programokba A „Közlekedj okosan!” iskolai program megvalósításakor:
20
1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.
1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályvezetőnek, osztályfőnöknek. A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.Segíti a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermekek közösségi tulajdonságainak és akaratának fejlődését.
1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a 21
közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a különböző osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: Kirándulások, klubdélutánok, túrák, séták, délutáni szabadidős programok, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, sport, kézműves) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. A közös sportprogramok mozdítsák elő az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. A csapatversenyeken való részvétellel erősítse az egészséges versenyszellemet, segítse az együttműködő-készség fejlődését. Nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.
1.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, 22
célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatai: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik: a Mikulás-napi rendezvény a farsangi bál megszervezése a gyermeknap programjainak szervezése és lebonyolítása.
1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Feladata: Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet 23
segítő külső szakemberekkel. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása. Tartós aktivitásra ösztönzés. Erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése. Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, családlátogatások, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 24
részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
25
1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igény (SNI) fogalma: Az SNI fogalmát az 1993. évi közoktatási törvény vezette be. Azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik oly mértékben korlátozottak fejlődési,
nevelési
és
tanulási
lehetőségeikben,
hogy
eredményes
fejlesztésükhöz
gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges. Intézményünkben fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógusok végzik a tanulók egyéni fejlesztését. Tevékenységük a következő területekre terjed ki: a tanulási és viselkedési zavarok megelőzése, a kialakult zavarok korrekciója; a megelőző (preventív) tevékenység különösen az első osztályban fontos és hatékony, kapcsolattartás a szülőkkel, délutáni rendszeres fogadóóra, tanácsadás, tanulási zavarok megelőzése: mérések alapján hiányzó részképességek (téri, látási, hallási, emlékezet, gondolkodás) kialakítása, fejlesztése, viselkedési zavarok kezelése: megfigyelés, mérés alapján a zavarok okainak feltárása, a gyermek énképének, önbizalmának erősítése, a kialakult negatív szokások leépítése. Mindehhez
nélkülözhetetlen
a
szülőkkel
kialakított,
bizalom
alapján
működő
kapcsolattartás. Feladatunk a gyerekek alapos megismerése tudatos megfigyeléssel, változatos, közös tevékenységekkel, családlátogatásokkal és különböző vizsgálatokkal. Az alsó tagozaton az osztályfőnökök illetve az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok vállalhatnak egyéni képességfejlesztést, amelyet egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, illetve tehetséggondozásra használhat fel. Napközi otthoni foglalkozás keretében egyéni segítségadás elegendő számú igény esetén, valamint megteremtjük a tanulószobai foglalkozás keretében a felzárkóztatás, hátrányok felszámolásának lehetőségét. A betegség (vagy egyéb ok) miatt sokáig távollévőkkel való egyéni foglalkozás. 8. évfolyamon felzárkóztató, illetve továbbtanulást is elősegítő gyakorló, rendszerző foglalkozásokat szervezünk matematika, illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A foglalkozásokon a részvétel önkéntes. A tanulási zavarral küzdő tanulók segítésére külön figyelmet fordítunk. Részképességzavar kiszűrése az alsó tagozaton, a tanulás korai szakaszában alapvető fontosságú, mely a
26
tanító és fejlesztő pedagógus együttes feladata. Számukra az iskola az alsó tagozaton képességfejlesztéssel kívánja a tanulás eredményességét javítani. A részképesség zavarral rendelkező, az értékelés alól felmentett illetve mentességet nem kért tanuló segítésének lehetőségeit is igyekszünk szem előtt tartani. Figyelembe vesszük a tanuló adottságait, képességeit, ezek az egyéni fejlesztési tervekben megjelennek. A tantervi célok adaptáltak a tanulók képességeihez. Ezek alapján célunk a segítségadáson túl a motiválás, a tanulási sikerélmény lehetőségének megteremtésével a tanulási kedv fokozása, az eredményesség, élményszerzés nyújtása.
1.7.2 A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Forrásaink: óvodai vélemények pedagógusok megfigyelései szülők, környezet véleménye Módszerek: óvodai látogatás iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése kötetlen beszélgetések (szülők, kortársak) pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája adatgyűjtés Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az 27
esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal
rendelkező
gyermekek
minél
hamarabb
hozzájuthatnak
adottságaik,
képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tanítási órán ennek érdekében kiemelt helyet foglal el a differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tananyag gazdagítása. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Erre lehetőséget adnak még: Szakkörök Pályázatok Versenyekre felkészítés Vetélkedők Középiskolai előkészítők Táborok
1.7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha szórt figyelmű; nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; 28
túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel; valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja: A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
Tevékenység Módszer
Felelős
1. A tanulási - képességek felmérése iskolába pedagógus, fejlesztő kudarcnak kitett tanulók
lépéskor - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán
Határidő tanév eleje,
pedagógus,
illetve
gyógypedagógus,
folyamatosan
szakértői bizottságban
felismerése
fejlesztő pedagógus, pszichológus megfigyelés
tanító, szaktanár,
folyamatosan
osztályfőnök, fejlesztő pedagógus
29
dokumentumelemzés (a tanuló tanító, szaktanár, iskolai
produktumainak osztályfőnök,
célirányos áttekintése) beszélgetés
első félév
osztályfőnök
2. A tanulási egyéni fejlesztés (fejlesztési terv pedagógus, fejlesztő kudarcnak
folyamatos
osztályfőnök
a tanulók tanulási szokásainak tanító, szaktanár, felmérése
illetve közben
fejlesztő pedagógus
(gyerekkel, tanító, szaktanár,
szülővel)
tanév eleje,
folyamatos
alapján)
pedagógus
differenciált tanóravezetés
minden pedagógus
folyamatos
korrepetálás
érintett pedagógus
folyamatos
napközi, tanulószoba
napközis nevelő,
folyamatos
kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)
tanulószobás pedagógus(ok) előkészítő évfolyam (az első
tanító
tanév vége
mentesítés bizonyos tárgyak
intézményvezető,
tanév eleje,
értékelése alól
tanító, szaktanár,
illetve
szakértői bizottság
folyamatos
osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére)
szakemberei, szakértői bizottságok szakemberei
30
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)
a tanulási zavarokkal küzdő
tanító, szaktanár,
tanulók speciális
osztályfőnök,
szakemberekhez történő
fejlesztő pedagógus,
irányítása (szakértői
gyermekvédelmi
bizottságok, orvosi
felelős
Folyamatos
intézmények)
Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben: Figyelembe vesszük a tanuló adottságait, képességeit, ezek az egyéni fejlesztési tervekben megjelennek. A tantervi célok adaptáltak a tanulók képességeihez. A tananyagot a minimumra csökkentjük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztést végző pedagógusunk meghatározott órarend szerint emeli ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejleszti a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A készségek teljes, vagy részleges hiányának gyanúja esetén fejlesztő pedagógus segítségét kérjük, felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel is. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Tanulóinkat kulturált viselkedésre neveljük, segítjük és tudatosan javítjuk a tanulók egymás közötti kommunikációját. Tanári értékelő megnyilatkozásaink előremutatóak. A tanulók anyanyelvtudására építünk, és ezt erősítve fejlesztjük a tanulók nyelvhasználatát. Új
tantárgy
belépésekor
megismertetjük
tanulóinkkal
a
munkaeszközöket,
szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. 31
Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe. Alkalmazzuk a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.
1.7.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztésbe bekerülők köre: Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. A
tanulási
(továbbiakban:
képességeket szakértői
vizsgáló
szakértői
bizottságok)
tanulási
és
rehabilitációs
bizottságok
képességvizsgálata
alapján
részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).
32
Szervezeti formái: egyéni fejlesztés (1-3 fő), kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja: Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember; Részképesség zavarok megszüntetése; Ismeretek bővítése. A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A
szakértői
módszerekkel
a
bizottságok
tanuló
pszichológusainak
támogatása,
javaslatai
osztályközösségbe
történő
alapján,
pedagógiai
visszaillesztése,
és
kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.
Célkitűzések
Feladatok
Kritériumok
I. Pszichés zavarok
Az okok (diszfunkció)
Életkorának megfelelően
esetén:
felkutatása különböző
a gyermek is értse meg a
az adott diszfunkció
diagnosztikai módszerekkel
problémát.
csökkentése, esetleg
(pszichológus).
Érezze szükségét és
megszüntetése
A diszfunkció kezelése
fogadja el a
a korábbi fejlődési
megfelelő terápiákkal:
segítségnyújtást.
33
Célkitűzések
Feladatok
Kritériumok
szakaszban
személyiségfejlesztés
Kooperáljon (tanácsadó-
gyökerező
egyéni és csoportos
kliens kapcsolatban).
hiányosságok és
tanácsadás
Csökkenjenek a
torzulások feltárása,
kommunikáció
szorongások.
rendezése,
szerepjátékok
A megküzdő
újratanulása.
szituációs játékok
mechanizmusok
Érzelmi életük
erősödjenek.
egyensúlyban
Érzelmi reakcióik a
tartása, sikereik és
helyzethez adekvátak
kudarcaik
legyenek.
egészséges
Kompenzáló
feldolgozásának
mechanizmusaik száma
segítése.
és intenzitása csökkenjen.
A kompenzáló magatartásformák elhagyása. II. Tanulási zavar esetén:
Beszédfejlesztés (logopédus):
A fejlesztő és fejlesztett
A tanulási nehézség
- arány- és hangsúlyeltolódás
összmunkája
csökkentése vagy
alkalmazása,
eredményeként fejlődés,
megszüntetése
- a környezet pontos
változás mutatkozzék.
(ez feltételezi az ezt
észlelésén és tapasztalásán
(A fejlődés mértéke és
kiváltó ok
alapuló fejlesztés.
ritmusa problémánként és
megszüntetését).
A tanulási zavart kiváltó okok
tanulóként változó.)
felderítése és kiküszöbölése a
Legyen látható
fejlesztő pedagógus által.
eredménye a
Képesség és készségszint
fejlesztésnek az adott
felmérés.
tanuló korábbi szintjéhez
Fejlesztő, felzárkóztató
képest.
programok kidolgozása személyre szabottan. A támasztott követelmények pontos, objektív 34
Célkitűzések
Feladatok
Kritériumok
meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre.
1.7.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülhetnek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi és egészségügyi vizsgálatok éves ütemtervének elkészítésében közreműködik az érintett partnerszervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének
35
figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámügyi hivatallal, a gyermekorvossal és a védőnővel. Célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése.
1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanítványaink szociális hátterét tekintve igen magas, több mint 80%-os a hátrányos helyzetűek száma. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az anyagi és egyéb gondokkal küszködő családok igényeit, illetve a több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó, együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való –elfogadó, együttműködésre késztető kapcsolattartás. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek jelen vannak az iskolai oktató 36
nevelő munka színterein, a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal kívánjuk enyhíteni: Tehetséggondozó programok szervezése. Napközis, tanuló szobai ellátás biztosítása. Szülők, családok életvezetési gondjainak segítése. Felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Ingyen étkezés, a tankönyv biztosítása. Szükség esetén egyéb segítség nyújtása pályázati forrásból, lehetőség szerint (cipő, tornafelszerelés, írószer) Ingyenes kulturális programokon, kirándulásokon való részvétel biztosítása. A ballagó 8. osztályos tanulók részére tárgyjutalom (könyv). Az IPR keretében fokozott figyelés a HHH tanulókra. Korrepetálásokon, ingyenes szakkörökön való részvétel biztosítása a szociális hátrányokkal küzdő tanulók számára. Jó és napi kapcsolat fenntartása az önkormányzat gyámügyi előadójával, a családgondozókkal, a rendőrséggel, az iskolaorvossal, a fogorvossal, a védőnőkkel. Iskolánk
gyermekvédelmi
felelőse
fokozott
figyelemmel
kíséri
a
szociális
hátrányokkal küzdőket. Figyelünk a káros szenvedélyek megelőzésére. A szülőkkel szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon családlátogatásokon tartjuk a kapcsolatot, törekszünk a problémák közös megoldására. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskolában a tanulók diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai diákönkormányzat, DÖK) hozhatnak létre. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, 37
egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet: a nevelési-oktatási intézmény működésével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: Nkt. 48.§ (4), az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 20/2012 EMMI r. 120§ a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az iskola, helyiségeinek használata: A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Diákközgyűlés: A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,
38
a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Intézményünk jó kapcsolatot ápol mind a közvetlen, mind a közvetett partnereivel. Rendszeresen segíti munkánkat a fenntartó, a Baktalórántházai Tankerület, Ófehértó Község Önkormányzata, az Ófehértói Polgárőrség, a Völgyfű Vadásztársaság, az Ófehértói Sportegyesület. Közös programokat szervezünk a Kastélykért Óvodával, az Ófehértói Gondozási Központtal. A mindennapos munkánk során együttműködünk az iskolarendőrrel, Gyermekjóléti Szolgálattal, iskolaorvossal, védőnőkkel. A partnerek tájékoztatása az iskolai élettel kapcsolatosan rendszeres, többirányú és folyamatos. (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). 1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Kapcsolattartás napi szinten: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Kapcsolattartás hivatalos formája: A diákönkormányzat: a tanulók hivatalos iskolai érdekképviseleti szerve. Tevékenysége egyrészt a közvetlen tanulmányi és intézményi viszonyokra, másrészt a diákélet egyéb tevékenységeire terjed ki. A diákönkormányzat az iskolai oktató-nevelő tevékenységrendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme. A tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet segítésében, szervezésében. A
diákönkormányzatot
az
iskolavezetéssel,
a
nevelőtestülettel
való 39
kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a vezetősége, vagy a diákönkormányzatot segítő személy képviseli.
1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Tanulóink többsége különböző társadalmi környezetből érkezik. Ezért különösen fontos a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. a) szülői értekezletek Egy tanévben legalább három alkalommal tartunk (szeptemberben, februárban, májusban). A szülői értekezleten lehetőséget biztosítunk a szülőknek az iskola életével kapcsolatos problémáik megbeszélésére. Külön fórumot szervezünk a végzős osztályok pályaválasztásának és beiskolázásának segítésére. A szülői értekezleten a szülőket tájékoztatjuk: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; a helyi tanterv követelményeiről; az iskolai házirendről; a pályaválasztás, továbbtanulás lehetőségeiről; az iskola által szervezett szakkörökről, foglalkozásokról; a
gyermek
osztályának
tanulmányi
munkájáról,
neveltségi
szintjéről,
az
osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról; különféle, az iskola életéhez kapcsolódó programokról. b) fogadóórák A fogadóóra célja: a tanítókkal és a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleményt cseréljenek a gyermek egyéni fejlődéséről, iskolai munkájáról, magatartásáról. Az esetlegesen felmerülő problémáit a szülő egyéni fogadóórán beszélheti meg a pedagógussal. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. 40
c) családlátogatás Eseti jelleggel az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi az egyes gyerekekkel kapcsolatban felmerült problémák megoldása végett. A családlátogatás célja a gyermek otthoni környezetének, tanulási körülményeinek megismerése a vele való eredményesebb foglalkozás miatt. d) nyílt napok az iskolában A tanév folyamán két napot jelölünk ki április hónapban, hogy szülők több tanórán,minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben, érezzék a tanórák légkörét. Ezen alkalmakkor lehetőséget biztosítunk arra is, hogy külső partnereink bepillantást nyerjenek az iskola szakmai életébe, s ezt megismerve válasszák, illetve támogassák iskolánkat. e) értesítések A szülőkkel való napi kapcsolattartás eszköze a tájékoztató füzet. A pedagógusok ebbe írják a tanulók érdemjegyeit, munkájukkal kapcsolatos észrevételeiket, az iskola életét érintő tájékoztatásokat. Telefonon értesítjük a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy ha olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell vinni az iskolából. Ha a szülővel való kapcsolattartás nem működik a tájékoztató füzet segítségével, vagy ha kiugróan megnövekszik a tanuló hiányzása, akkor a szülőt hivatalos levélben értesítjük. f) kulturális bemutató Különböző korábbi programok sikeres szereplőinek, versenyek (nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatójával biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a szülő megismerje gyermeke tehetségét, pontosabb képet kapjon gyermeke helyéről az iskolában. További programjaink (farsang, sport- és egészségnap, anyák napja, karácsony, ballagás) célja: hogy teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között; a közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot; a szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt. A szülőkkel való kapcsolattartás fóruma Szülői Munkaközösség: Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői Közösség. A Szülői Munkaközösségbe - hagyományaink szerint - minden osztály szülői 41
közössége két-két képviselőt delegál. (A szülői szervezet látja el - szabályozott formában - a szülők érdekérvényesítési teendőit.) 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 26. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. 42
1.10.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja. 2. Különbözeti vizsga azon tanulókra vonatkozik, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel közölni kell: osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor). 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
43
ÍRÁSBELI
TANTÁRGY
SZÓBELI
GYAKORLATI
VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar
nyelv
és ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Idegen nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Matematika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
irodalom
Erkölcstan Környezetismeret
SZÓBELI ÍRÁSBELI
Ének-zene
SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
Vizuális kultúra
GYAKORLATI
Technika, életvitel és
GYAKORLATI
gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Magyar irodalom
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Idegen nyelv
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Matematika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Erkölcstan
SZÓBELI
Történelem
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Természetismeret
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Fizika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Kémia
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Biológia-egészségtan
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Földrajz
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
Ének-zene
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
GYAKORLATI
Vizuális kultúra
SZÓBELI
GYAKORLATI
Informatika
SZÓBELI
GYAKORLATI
SZÓBELI
GYAKORLATI
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
GYAKORLATI
44
A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1.
Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.
2.
Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
3.
A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.
4.
Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
5.
A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.
6.
A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
7.
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
8.
A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.
9.
A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
10.
A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
11.
A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
12.
A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.
13.
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni.A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
14.
Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 45
15.
A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.
16.
Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Ktv. 66.§ (3) A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az iskola által meghatározott időszakban kell beíratni. Ktv. 66.§ (4) A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje Megszűnik a tanulói jogviszony: kiiratkozással (a kiiratkozás időpontjában) átvétellel másik iskolába (az átvétel időpontjában) felvételkor másik iskolába (tanév végén) 16. életkor betöltése esetén (tanév végén) A tanuló átvételének szabályai Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után –biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után 46
iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát. Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
47
2. Az intézmény helyi tanterve Tantervek Az elkövetkező években a nevelő-oktató munka a 2015. augusztus 31-ig módosított és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és két helyi tanterv szerint folyik. A Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon – majd az ezt követő tanévekben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.
2013. szeptember 1-jétől: az iskolánkban az első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben történik majd a nevelés és oktatás a felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint, a második-harmadik-negyedik és a hatodik-hetedik-nyolcadik évfolyamokon az előzőekben elfogadott és alkalmazott pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell tovább szerveznünk a nevelő-oktató munkát. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:
TANÉV
ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2013-2014
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007
2014-2015
2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007
2015-2016
2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007
2016-2017
2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 48
2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
2.1A választott kerettanterv megnevezése Az iskola 4. és 8. évfolyamain az alábbi tanterv alapján folyik az oktatás: Az intézmény adaptált általános tanterve - Nyíregyházi Tantervcsalád 2004 A 2013-2014 tanévtől 1-3. és 5-7. évfolyamoktól felmenő rendszerben életbe lép: A Nemzeti alaptantervben (NAT) megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet (továbbiakban: kerettantervi rendelet) mellékleteként megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra. Bizonyos területeken az iskola választhatott a kiadott kerettantervek közül az „A” és „B” variációkból. A választáshoz fel kellett mérni: meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz, a helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kellett. A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kellett: az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról - az órakeret felhasználása kötelező. dönthetett a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetett be, választhatott a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet – ezt intézményünk nem választotta, illetve alkalmazhatott az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, - ezt intézményünk nem választotta.
49
továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatott - ezt intézményünk nem választotta. A választások és a szabad órakeretről hozott döntések együttesen határozzák meg az iskolánk illetve egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát. Az iskolánk döntése és választása során létrehozott helyi tantervek alapozzák meg a tanév képzési kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint a nevezett tanév nevelésioktatási célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait. Biztosítják a már korábban kialakított „arculatunk” továbbvitelét. Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára Osztályfőnöki tanterv Iskolánk a kerettantervben szereplő választható „A változat” illetve „B változat” kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Fizika
A változat
Kémia
B változat
Biológia-egészségtan
A változat
Ének-zene felső tagozat
A változat
Ének-zene alsó tagozat
A változat
Technika,
életvitel
és B változat
gyakorlat 7-8. évfolyam Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak egy tanítási héten, a köznevelésről szóló törvény 52. §-ának (3)–(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
50
-
az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
-
az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
-
a hetedik-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy.
A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon, b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon, c) hét tanítási óránál a hetedik-nyolcadik évfolyamon.
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A 2013-2014 tanévtől 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben életbe lép: Az óraterv elkészítésének alapját képezi a KNT. 6. sz. mellékletében és a 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról jogszabályok. A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7+2
7+1
6+2
6+2
Idegen nyelvek
2
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1+1
1+1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
5
5
5
5
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
51
Informatika
0
0
0
0
Szabadon tervezett órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4+0,5
4+0,5
3+1
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4+0,5
3 +1,5
3+1
3+1
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2+1
Fizika
2
1+0,5
Kémia
1+0,5
2
Biológia-egészségtan
2
1+0,5
Földrajz
1+0,5
2
1
1
1
Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Természetismeret
Ének-zene Dráma
és
1 tánc/Hon-
és
népismeret
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Informatika
0+1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezett órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Technika,
életvitel
gyakorlat
és
Az iskolában tanított kötelező és nem kötelező választható tantárgyak és óraszámaik óraterve
52
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tananyag elsajátítása a törvény által meghatározott kötelező órakeretben történik. Ehhez szorosan kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a nem kötelező óraszámban történő tanórai foglalkozásokra és egyéni felzárkóztatásokon való részvételre. Tehát a tanuló heti óraszámát együttesen a kötelező és a választható órák adják meg, melyek megfelelnek a törvényi előírásoknak. . ÉVFOLYAM 1.
2
3.
4.
5.
6.
7.
8.
23
23
23
24
26
25
28
28
2
2
3
3
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
28
28
31
31
Összesen
25
25
25
27
28
28
31
31
2
2
2
2
3
3
4
4
27
27
27
28
23
23
25
25
52
52
52
55
51
51
56
56
1
1
1
1
1
1
1
1
Kötelező órakeret Kötelező szabadon tervezhető órakeret
Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret 20/2012 EMMI rendelet 8§ (3.) Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozásra) Osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt.. 6. sz. melléklet NKT. 27.§ (5) bek) értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra felzárkóztatásra A kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére tartható: Egyéb foglalkozások (pl. napközi, tanulószoba stb.) Osztálybontás Tehetség kibontakoztatása 53
HH-s, HHH-s tanulók felzárkóztatása Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára, az első –negyedik évfolyamon az eredményes felkészítést szolgáló egy három fős differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások. Egyéni foglalkozás 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétel, legalább heti 2 alkalom. Sportkör, sportágak és tevékenységi formák szerint heti 2 x 45 perc óra (ha az iskola a mindennapos testnevelés óráiba nem építi be a sportköri foglalkozásokat)
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. A taneszköz, illetve tankönyv legfőbb ismérve, hogy megfeleljen a diákok életkori sajátosságainak. Fontos, hogy a taneszközök összhangban legyenek más választott tanulói segédletekkel. A korosztályoknak megfelelő taneszközöket a szaktanár vagy az adott munkaközösség választja ki. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az adott osztály összetételét és képességét is. A taneszközök természetesen feleljenek meg a kerettantervi előírásoknak. A könyv legyen esztétikus, figyelemfelkeltő hatású, hogy a diák örömmel vegye kézbe. De az árát is meg kell nézni, hogy a szülőkre ne rójon túl nagy terhet a tankönyvvásárlás. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, 54
amelyek több tanéven keresztül használhatók. A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az
ingyenes
tankönyvellátásra
jogosult
diákok
tankönyveinek
biztosítására.
A
tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A
tankönyvjegyzékben
nem
szereplő
taneszközök
beszerzéséhez
a
szülők
jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra) egyéb eszközökre is szükség van. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat (kezdő szakasz) kiemelt feladata, hogy a 6-10 éves gyermekek természetes kíváncsiságára, nyitottságára alapozva, azokat megőrizve, kialakítsa és optimalizálja azon rutinok, készségek, képességek rendszerét, melyek meghatározzák az élethosszig tartó tanulás minőségi folyamatát. Ebben az időszakban alakul ki a tanuláshoz való pozitív attitűd és rögzülnek a hatékony tanulási technikák, itt alapozódnak meg a sikeres felnőtt élet szempontjából fontos kulcskompetenciák. Az alsó tagozat első két évében hangsúlyos feladat a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: Tanulóink fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. 55
A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés, nyitottság továbbfejlesztése. Egyszerű
minták
és
sokoldalú
lehetőségek
adása
az
önkifejezéshez,
az
ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával járuljunk hozzá tanulóink viselkedéskultúrájának formálásához, az iskolai rend és fegyelem megszilárdításához.
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Az oktatás célja- a tanulási motívumok ébrentartása, a belső motívumok (tanulási kedv, érdeklődés, tudásvágy) serkentése, fejlesztése. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsünk, s ez által fejlesszük a tanulók alapvető képességeit és készségeit. Rakjuk le az önálló tanulás és önművelés alapjait. A teljesítmények növekedése érdekében Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és
56
továbbfejlesztése.
A
tanulók
érdeklődésének
felkeltése
tágabb
környezetük
megismerése és megértése iránt. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok továbbfejlesztése. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkör kialakítása, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás,
a
kreativitás,
a
kezdeményezőképesség,
a
problémamegoldás,
a
kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
57
Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés 58
deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
2.5 Mindennapos testnevelés Az NKT 97.§ (6.) bekezdése alapján a mindennapos testnevelést az iskola nevelésoktatás első és ötödik évfolyamain 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ez a helyi tantervünkben meghatározott heti 5 testnevelés óra. A mindennapos testmozgást minden évfolyamon biztosítjuk. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A Köznevelési Törvény rendelkezik a kötelezően választható erkölcstan és hit- és erkölcstan 2013. szeptemberi bevezetéséről az állami általános iskolák 1. és 5. osztálya számára. Intézményünk biztosítja a számára a törvényi szabályozás figyelembe vételével az erkölcstan illetve a hit- és erkölcstan választhatóságát. A tantárgy értékélése szövegesen történik: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A közoktatás rendszerében minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás rendszerének felelőssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerből, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek birtokában megújíthatják, bővíthetik ismereteiket, szükség eseten felkészülhetnek a pályamódosításra. Minden tanulónak joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez intézményünk (a fenntartóval, a családdal, a gondviselőkkel, a bevonható szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:
59
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók teljes körű feltárása, integrált ellátása az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával. Óvoda-iskola együttműködésének elmélyítése, folytonosságának biztosítása az óvodaiskola átmenet megkönnyítése érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása már az óvodás kortól kezdődően. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében az érettségit adó középiskolában történő továbbtanulási arány növelése. Nevelőtestületek
módszertani
felkészítése
a
korszerű
oktatási
módszerek
alkalmazására, új tartalomfejlesztések bevezetése. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. Megfelelő tanulásszervezési eljárások alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés és értékelés a tanítás-tanulás folyamatában alapvető alkotóelem. Alapja a tanuló folyamatos megfigyelése. Alapelvek: Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő, személyre szóló. Vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési tendenciát, a tantervi követelményeket. A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a gyermek előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell. Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig tárgyilagos, reális, nyílt és őszinte a tanulók és szülők előtt egyaránt. Az értékelés ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű. A szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányban, és alkalmazzuk az egyéni és csoportos értékeléseket is. 60
Az értékelés félelemmentes légkörben történjen. A pedagógiai funkciónak megfelelő (minősítő, fejlesztő, összegző) értékelési stratégiát alkalmazunk. Gazdag értékelési eszköztárat alkalmazunk, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választjuk ki a pedagógiai célnak leginkább megfelelőt. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden nevelő köteles betartani. Fajtái: Diagnosztikus: minden évfolyamon minden tantárgyból (kivéve a belépő tantárgyak) teljesítmény vizsgálatot végzünk, azzal a céllal, hogy megismerjük a tanulás kiinduló szintjét. Ezen értékelés során, tudáselemenként vizsgáljuk, hogy a korábban tanultakból mire építhetünk, milyen hiányosságokat kell pótolnunk, hogyan szervezzük meg az ismétlést, illetve a felzárkóztatást. A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszámnál eggyel több osztályzattal. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni. A
lezáró-minősítő
értékelést
a
tanulási
folyamat
nevezetes
szakaszainak
befejezésekor alkalmazzuk. A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési formák a következők: az évközi témazárók, a félévi felmérések, az év végi felmérések.
61
2.8.1 Az intézményi eredmények elemzése: Munkánk során figyelemmel kísérjük, és építünk a következőkre: kompetenciamérések eredményei tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint továbbtanulási mutatók vizsgaeredmények elismerések lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) neveltségi mutatók
2.8.2 Írásbeli feladatok értékelése Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: A témazáró dolgozat és az év végi felmérés időpontját legalább egy héttel jelezni kell a tanulók felé. Egy adott tanítási napon az íratott dolgozatok, év végi felmérések száma nem haladhatja meg a kettőt. A be nem jelentett dolgozat íratása esetén a tanulót megilleti a jegyválasztás joga. Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét o a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező számonkérő dolgozat háromnál több óra anyagából o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét
62
o a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából o jellemzően az osztály egészét érinti o a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék Az írásbeli beszámoltatások súlya A félévi és tanév végi osztályzatokat döntő mértékben a témazáró dolgozatok és az év végi felmérések érdemjegyei határozzák meg. Az írásbeli felet egyenértékű a szóbeli felelettel. Írásbeli mérések, feladatlapok, tesztek értékelése: érdemjegyek
szöveges értékelés
91-100 %
5
kiváló
75-90%
4
jó
55-74%
3
megfelelő
31-54 %
2
gyenge
0-30 %
1
felzárkóztatásra szorul
2.8.3 Szóbeli értékelés A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája az oktatásnak, de iskolánkban hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a kívánatostól. Szóbeli ellenőrzés: Mindig a tanmenet szerint, az adott témakörnek megfelelő ismeretekből kérhető számon a diák. Minden tanulóra félévenként legalább egyszer kerüljön sor. Meg kell győződni a tanuló átfogó tudásáról, a szaknyelv megfelelő használatáról, az ismeretek gyakorlati alkalmazásáról, a szabatos kifejezőképességről. Ezek meglétét a 63
pedagógus érdemjeggyel, illetve alsó tagozatban 2. évfolyam félévéig az ott meghatározott szöveges értékelés szerint minősíti. Eltérhet a pedagógus az értékeléstől, ha a diák hiányzás vagy egyéb elfogadható ok miatt nem tudott felkészülni az órára. Ebben az esetben azonban a hiányok pótlása a tanár által megszabott határidő után számon kérhető. A pedagógus nem köteles tájékoztatni előre a diákokat a szóbeli számonkérés időpontjáról, ezt bármelyik órán megteheti. A tanuló órabeli munkája - amennyiben megfelelően tudja felhasználni előző ismereteit az újabbak megértéséhez -, szintén érdemjeggyel értékelhető. Az órai munka mellett a színvonalas kiselőadás, gyűjtőmunka is jeggyel jutalmazható. A tanulmányi és egyéb versenyeken nyújtott teljesítményért a pedagógus döntésének megfelelően pozitív érdemjegy vagy más jellegű írásbeli elismerés (pl. szaktanári dicséret) is adható. Tartalma: az adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. Értékelés
Követelmény
5 (jeles) 4 (jó)
összefüggő, a kérdésre adott önálló felelet legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói kérdéssel több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet
3 (közepes)
a tananyag elmondása kérdések alapján
2 (elégséges)
a Helyi tanterv minimumszintjének teljesítése az adott tantárgyból kérdésekre.
1 (elégtelen)
a minimum szint alatti teljesítmény
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat az órán kívüli tanulási munka legáltalánosabb válfaja, biztosítja a tantárgyak egymást követő tanítási órái közötti szerves kapcsolatot. A tanulók számára adott otthoni írásbeli és szóbeli feladatok a begyakorlást, a rögzítést, az önálló munkára nevelést, a problémameglátó és megoldó képesség és az értő olvasás fejlesztését szolgálja.
64
A tanítási órákon szerzett, elsődlegesen rögzített és alkalmazott új ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése és további gyakorlása a célja. Fontos a tanulóknak e feladatok elvégzésére való felkészítése, az otthoni munka előkészítése. A megoldandó feladatok világos meghatározása, kijelölése, s a megoldás eljárásainak a tanulókkal történő megbeszélése. A tanulók sajátosságait figyelembe véve differenciált házi feladatok kijelölése – a tehetséggondozás, kreativitás fejlesztése és felzárkóztatás érdekében. A napi feladat megtervezésében figyelembe kell venni az osztály órarendjét a tanulók egyenletes, arányos terhelése érdekében. Legyen rendszeres.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Hétvégére illetve tanítási szünetek idejére csak szorgalmi feladat adható.
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Belépő csoport: Ha a belépő csoport létszáma engedélyezi a bontást, akkor a csoportbontás intézményünkben a következő elvek alapján történik: Az első osztályba lépő csoport kialakításánál törekszünk arra, hogy az óvodából jövő gyermekközösségek nagyrészt együtt maradjanak. Integrált osztályközösségeket alakítunk ki, figyelünk a fiúk-lányok arányára. A csoportok kialakításában – a szülők igényeit is figyelembe véve - az intézmény vezetősége dönt. 65
Az informatika, a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tanítása csoportbontásban, 5. osztálytól. A csoportszervezésnél alkalmazhatunk képesség szerinti bontást is. A7-8. osztályban képesség szerinti differenciált foglalkozások matematikából és magyarnyelv és irodalomból, amelynek célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, mellyel a gyermek a jövőbeni pályaválasztását alapozza meg. A csoportok között az átjárhatóság biztosított. Tanórán kívüli munkaformák: Szakkörök: A tehetséggondozás színterei. Éves programterv alapján működnek. Az előzetesen felmért szülői-tanulói igények figyelembe vételével. Formája- a tanulók számára ingyenes, költségvetésből működtetett. Középiskolai előkészítő foglalkozások: 8. osztályos gyerekek igénye alapján Napköziotthon: A szülők igényfelmérései alapján (melyre rendszerint a megelőző tanév augusztusában kerül sor) indítjuk a napköziotthonos és tanulószobai foglalkozásokat. Diáksportkör: Iskolánk valamennyi tanulója alanyi jogon tagja a DSE-nek, mely a testnevelés órákon kívül biztosít lehetőséget a testedzésre, a diáksportolók versenyeztetésére, felkészítésükre. Diákönkormányzat: A diákönkormányzat éves tervében rögzíti programját, amit a DÖK munkáját segítő nevelő és a DÖK vezetősége állít össze. Céljuk: - a közösségi tevékenységük erősítése, - a közösségi nevelés, - a közéletiségre nevelés, - a tanulók szórakoztatása. A csoportszervezés elveinél figyelembe vesszük következő irányelveket: megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve az emberi méltóság tiszteletben tartása a szolidaritás erősítése méltányosság, rugalmasság Mindezek érdekében: Szükséges, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelésébenoktatásában jelentős részt vállaló kollégáink rendszeresen vegyenek részt mentálhigiénés 66
képzéseken, tréningeken, a toleranciát növelő és a kooperatív készségeket erősítő konfliktus kezelési tréningeken. A HHH gyerekek és tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében együttműködési megállapodások megkötése szakmai és társadalmi szervezetekkel a minél tartalmasabb és hatékonyabb együttműködésért. 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az utóbbi évek tapasztalati azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan csökken. Az iskolákban alkalmazott különböző tesztek ezeknek a romló tendenciáknak az okait próbálja feltárni, illetve a kialakult problémákat orvosolni. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánkban az előírásoknak megfelelően történik a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése. A vizsgálati módszer kifejlesztője dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó, a mérés neve: HUNGAROFIT. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének 67
mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. 7-8 éves korban illetve sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota, ha a hat próbához kifejlesztett értékelési rendszert alkalmazva, az elért pontértéket megduplázzuk. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: 0 – 20,5 pont
igen gyenge
21 – 40,5 pont
gyenge
41 – 60,5 pont
kifogásolható
61 – 80,5 pont
közepes
81 – 100,5 pont
jó
101 – 120,5 pont
kiváló
121 – 140 pont
extra
A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelést tanítók feladatkörébe tartozik. A fent leírt módszert már több mint 15 éve alkalmazzuk iskolánkban. Jónak tartjuk egyszerűsége miatt, így a továbbiakban is ezzel a próbarendszerrel kívánjuk diákjaink általános fizikai teherbíró képességét mérni.
68
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei A szellemi, a testi és a lelki nevelést egyaránt fontosnak kell tekinteni. Tervszerű, rendszeres és szervezett tevékenység. Kiterjed minden tanulóra. Az iskola minden dolgozója részt vesz benne. Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésében. Készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti és egészségtudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.
2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi
69
életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is.
Legyen élethosszig tartó. Intézményes és nem-intézményes formában is egyaránt fontos. Legyen tudomány- és tantárgyközi megközelítés. Legyen aktuális és jövőbe mutató egyszerre. Legyen rendszerszemléletű: o
A világ egy rendszer, amiben minden mindennel összefügg.
o
Minden kérdés soktényezős.
Neveljen együttműködésre: o A környezeti munka tipikusan csapatmunka. o Komplex gondok megoldásához több ember komplex gondolkodása szükséges. o A Föld nem az enyém, a miénk. Neveljen probléma-megoldásra. Neveljen új értékrendszerre. Legyen multikulturális.
70
2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. Példás a tanuló magatartása akkor, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul a közösség előre haladásához. Magatartásával, kulturált viselkedésével jó példát mutat. Jó a tanuló magatartása akkor, ha a rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan. Változó a tanuló magatartása akkor, ha a házirendben leírtakat nem mindig tartja be, magatartásával zavarja az órákat. Rossz a tanuló magatartása akkor, ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat a társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, megrovást, igazgatói megrovást.
További szempontok a magatartás értékeléséhez: A követelményeket nem teljesítő tanuló ne legyen példás magatartású! Minél többször éljünk a tanuló megdicsérésének vagy figyelmeztetésének a lehetőségével! Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzései is vannak, magatartás érdemjegyét feltétlenül mérlegeljük a konferencián! 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás annak tanulónak a szorgalma, akinek a tanítási órákra való felkészültsége képességeihez képest kifogástalan, továbbá a tanórákon aktív. Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki a munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag annak a tanulónk a szorgalma, aki képességeihez mérten keveset tesz a tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. 2.13.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 71
az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. a második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét évközben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul A második évfolyam végén, valamint a harmadik, negyedik, az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A második évfolyam év végi, továbbá a harmadik-nyolcadig évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján határozzuk meg.
2.13.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit az intézmény házirendje tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének. A házirendben foglaltak szerint az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal (könyv, oklevél, serleg) ismerheti el az intézmény. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt.
72
A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink: megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat, mindig személyre szabottak legyenek, szigorúan következetesek legyenek, vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat, a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.
2.14
A
pedagógiai
program
érvényességével,
módosításával,
nyilvánosságával
kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az intézmény vezetője; a nevelőtestület legalább 51% - a az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában;
73
az intézményvezetőnél; az iskolai honlapon.
2.15 Küldetésnyilatkozat Intézményünk a 2015/2016-os tanévtől a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy a „Közlekedj okosan!” iskolai rendezvény szervezését az aktív szülők és a partnerek bevonásával és közreműködésével szervezi,
építő
ötleteiket
beépíti
a
programba.
Ebben
a
közösségfejlesztő
folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható partnerekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már alkalmazott a „Közlekedj okosan!” elnevezésű programban. A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket.
Valamint
foglalkozik
szakmai
szervezetek
bevonásával
a
diákok
motiválhatóságának kérdéskör folyamatos megvitatásával.
74
2. 15 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot a diákönkormányzat ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Ófehértó, 2015. év……………..hó……..nap.
……………………………………… diákönkormányzat elnöke
A pedagógiai programot a szülői munkaközösség ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Ófehértó, 2015 év……………..hó……nap ……….…………………………………………
szülői munkaközösség elnöke
A pedagógiai programot a nevelőtestület ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt: Ófehértó, 2015. év……………..hó……..nap.
……………………………… intézményvezető
75
