INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola 9400 Sopron, Halász utca 9-15

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola 9400 Sopron, Halász utca 9-15.

2009

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.........................................................................................................................................................................................2 1. Bevezetés................................................................................................................................................................................................3 2. Az intézmény bemutatása.......................................................................................................................................................................4 3. Minőségpolitika......................................................................................................................................................................................9 Küldetésnyilatkozat....................................................................................................................................................................................9 Jövőkép.....................................................................................................................................................................................................10 Minőségpolitikai nyilatkozat................................................................................................................................................................10 Minőségcélok........................................................................................................................................................................................12 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................................................................................17 A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése..............................................................................................................................17 A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység........................................................................................................18 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok..................................................................................................................18 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása............................................................................................................................19 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység..........................................................................................................................19 A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei..........................................................20 Handler Nándor Szakképző Iskola minőség céljai:.............................................................................................................................22 4. A teljesítményértékelési rendszer........................................................................................................................................................27 Értékelési szempontrendszer....................................................................................................................................................................29 Az értékelés szintjei..............................................................................................................................................................................40 A teljesítményértékelés eljárás rendje.................................................................................................................................................41 5. Indikátorrendszer..................................................................................................................................................................................45 6. Minőségfejlesztési rendszer – folyamatok rendszere..........................................................................................................................50 Handler Nándor Szakképző Iskola FOLYAMATTÉRKÉPE.............................................................................................................50 Irányított önértékelés............................................................................................................................................................................50 Stratégiai tervezés.....................................................................................................................................................................................50 A partneri igények és elégedettségek felmérése, elemzése.................................................................................................................50 Éves tervezés........................................................................................................................................................................................50 Szabályozott folyamatok beépítése az IMIP-be:.................................................................................................................................53 7. Az irányított önértékelés szabályozása................................................................................................................................................57 Zárórendelkezések:...................................................................................................................................................................................67

2

1. Bevezetés A 2003. évi közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX.törvény 40. §-a írja elő az intézményi minőségirányítási program elkészítését. (10)

A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előbb be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. §.] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §.] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11)

Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

(12)

A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”

Alkalmazott fogalmak, rövidítések magyarázata Minőségirányítás: Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Minőségpolitika Az a dokumentum, amely összefoglalja az intézmény, mint szervezet minőséggel kapcsolatos céljait, e célok elérésének elveit, valamint a célok eléréséhez alkalmazott legfontosabb eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai, működési), a minőségügyi szabályozók, a pedagógiai program és a felülvizsgált minőségügyi helyzet alapján kell meghatározni. Minőségfejlesztés, minőségfejlesztési rendszer: Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. 3

A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések „projekt”-szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) ÖMIP: Önkormányzati Minőségirányítási Program IMIP: Intézményi Minőségirányítási Program SZÖM: Szakiskolai Önértékelési Modell SZMSZ: Szervezeti és Működési Szabályzat Kt: Közoktatási törvény

2. Az intézmény bemutatása Név, címek, telefonok Az iskola központja és az elméleti oktatás helye: 9400 Sopron, Halász u. 9-15. telefon: 99/506-490 fax: 99/506-494 e-mail: [email protected] Az iskola tanműhelyének címe: 9400 Sopron, Hőközpont u. 2. telefon: 99/506-440 Fenntartó, felettes szerv Felettes szerve: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – Oktatási és Egészségügyi Iroda Alap- és kiegészítő tevékenységek: A városban működő, hagyományokkal rendelkező faipari, ruhaipari cégek és az építő- ill. szolgáltatóipar részére képezünk szakmunkás ill. technikus végzettséggel rendelkező szak-embereket. A képzési formák területén nyújtott széles kínálatunkkal törekszünk a lakosság különböző korú és igényű rétegeit jól megalapozott és magas szintű szakmai tudáshoz juttatni. Fontosnak tartjuk biztosítani tanulóinknak különböző 4

szakkörökön, érdeklődési körökön a tananyagon túlmenő ismeretek nyújtását, a művészeti nevelés különböző területeinek alkalmazását, a rendszeres testedzés lehetőségét különböző sportágakban és szükség szerint felzárkóztatási, korrepetálási lehetőségeket. Törekszünk arra, hogy az adott lehetőségeket tanítványaink kihasználva személyiségük kialakulását, fejlődését a legteljesebb mértékben szolgáljuk. Képzési formáinkat folyamatosan hozzáigazítjuk a megújuló elvárásokhoz, figyelembe véve a munkáltatók és pályaválasztók igényeit is.

Az iskola képzési szerkezete: Szakiskolai képzés Általános képzés: 9-10. évfolyam Feladata az általánosan képző ismeretek átadásán túl a szakmai képzés előkészítése a tanulói és munkáltatói igényeknek megfelelő létszám mellett. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók segítését, lehetővé téve a hiányos ismeretek pótlását. A képzés keretében célunk a fa-, építő-, ruhaipari és fodrász szakmai orientációs tárgyak segítségével a megalapozott szakmaválasztás előkészítése. Szakmai képzés: 11-13. évfolyam Az iskola képzési szerkezetéhez tartozó, a régió munkaerő igényeit figyelembevevő szakmai képzés folytatása az alábbi szakmákban: •

33 58201 1000 00 00

Ács-állványozó

•

33 58203 1000 00 00

Burkoló

•

31 58215 1000 00 00

Kőműves

•

33 58204 1000 00 00

Festő, mázoló és tapétázó

•

33 54301 1000 00 00

Bútorasztalos

•

31 58208 1000 00 00

Épületasztalos

•

33 54205 0010 33 03

Női szabó

•

33 81501 1000 00 00

Fodrász

Szakközépiskolai képzés Célja az érettségire való felkészítés, valamint a szakmai és a felsőfokú tanulmányok előkészítése. Szakközépiskolai tanulóink a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek. Műszaki szakterület  Faipari szakmacsoport 5

 Könnyűipari szakmacsoport  Informatikai szakmacsoport Humán szakterület  Egyéb szolgáltatások (fodrász, kozmetikus)  Művészet, közművelődés, kommunikáció (grafikus, festő, bútorműves) •

54 211 07 0000 00 00

Divat- és stílustervező

•

55 810 01 0010 55 03

Faipari termelésszervező

•

54 481 03 0010 54 07

Webmester

•

33 815 01 0000 00 00

Fodrász

•

52 815 01 0000 00 00

Kozmetikus

•

54 211 09 0010 54 01

Alkalmazott grafikus

•

54 211 08 0010 54 02

Díszítőfestő

•

54 211 03 1000 00 00

Bútorműves

Divat- és stílustervező végzettség megszerzését 4+2 év követelményeinek teljesítésével biztosítjuk. 54 211 07 0000 00 00

Divat- és stílustervező

Faipari szakközépiskolai osztályunk 4 évfolyama után tanulóink a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen szervezett felsőfokú szakképzésben szerezhetnek szakmai végzettséget az alábbi szakmában: 55 810 01 0010 55 03

Faipari termelésszervező

Informatikai osztályunkban a műszaki szakterület szakmai orientációja helyett informatikát oktatunk, majd a 4+1 év befejezésével biztosítjuk a webmester szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. 54 481 03 0010 54 07

Webmester

Fodrász-kozmetikus középiskolai képzésünket azoknak a tanulóknak indítjuk, akik középiskolai végzettség megszerzése után szeretnének fodrász illetve kozmetikus szakképesítést szerezni, de más, kézügyességet igénylő szakmák leendő tanulói is jelentkezhetnek ebbe az osztályba. 33 815 01 0000 00 00

Fodrász

52 815 01 0000 00 00

Kozmetikus

Képzőművészeti szakközépiskolai képzésünkben az 5 éves párhuzamos képzés a klasszikus képző- és iparművészeti képzés alapozására, képzőművészeti továbbtanulásra, illetve az alkalmazott grafika, díszítőfestő és bútorműves szakmák megszerzését biztosítja. 6

54 211 09 0010 54 01

Alkalmazott grafikus

54 211 08 0010 54 02

Díszítőfestő

54 211 03 1000 00 00

Bútorműves

Más középiskolában érettségizettek részére a fenti végzettségek megszerzésére az adott szakképesítésekre előírt követelmények teljesítésével nyílik lehetőség. Felnőttképzési formák Célunk a felmerülő vállalati, munkavállalói képzési igények kielégítése. - OKJ-szakmákban:

- továbbképzés - átképzés (további szakmai végzettségek)

- tanfolyami képzések keretében: - mesterképzés - vállalati specializáló képzések - piacorientált képzések (szabás-varrás, nyelv, számítástechnika) Továbbá a munkáltatói igényeknek megfelelően egyéb, az OKJ-ben szereplő fa-, ruha- és építőipari képesítések megszerzésére is indítunk képzéseket. Az iskola képzési szerkezetét az 1. ábra mutatja be.

7

A Handler Nándor Szakképző Iskola képzési szerkezete

Felnőttképzés Életkor

Évfolyam Felnőttképzés

Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák)

21 20

14. Középiskolai érettségi

19

Érettségi utáni szakképzés

Szakmai vizsga tankötele- 18 17

asztalos burkoló

kárpitos kőműves

16 15

Érettségi vizsga

Szakiskolai képzés ács-állvány. fodrász

zettség

9-10. osztályos általános képzés szakmai orientáció

13.

nőiruha-kész. szobafestő tetőfedő

12. tankötele-

Szakközépiskolai képzés szakmai előkészités, alapozás Műszaki: faipar ruhaipar informatika Humán: fodrász kozmetikus képzőművészet

14

zettség Más középiskola

11.

10. 9.

8.

8 osztályos általános iskola 13

7.

3. Minőségpolitika Küldetésnyilatkozat A Handler Nándor Szakképző Iskola Sopron és környékének legnagyobb létszámú, nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézménye. Iskolánk célja, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. További célunk, hogy iskolánk az ismeretek átadásának és az emberi kapcsolatok sokféleségének olyan színtere legyen, melyet a tanítványok és a pedagógusok közösen alakítanak és formálnak a számukra legtöbbet adóvá. Végzett diákjaink meglévő értékeiknek biztos tudatában képesek legyenek saját sorsuk legkedvezőbb alakítására. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. A Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program II. Intézményi Modelljének megvalósítása hozzásegítette intézményünket ahhoz, hogy a jövőben az iskola minden területén lehetőség nyíljon a folyamatos fejlesztésre és belső szükségletté váljon a minőségi munkavégzés. Az iskola elképzeléseinek megvalósításához rendelkezésre áll a felkészült, képzett tantestület, a jól felszerelt iskola és tanműhely, valamint az oktatás területén működő támogató partnereink. Hitvallásunkat az alábbi idézet jegyében fogalmaztuk meg: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

9

Jövőkép Célunk, hogy a régió munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, gyakorlat-centrikus, a vállalkozói szemlélet alapjain nyugvó oktatás keretében szerezzék meg tanulóink a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a munkaerő-piaci mobilitásra. A jövőben integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzési struktúrájába: a továbbképzések, átképzések, további szakmai képzettségek megszerzésének feltételrendszerével. El kívánjuk érni, hogy az oktatás folyamatában szerezzenek munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai, kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. Az iskolai partnerkapcsolatok erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával, a szülők intenzívebb bevonásával eredményesebbé kívánjuk tenni oktató-nevelő munkánkat. Célunk a különböző cégekkel meglévő iskolai kapcsolatok fejlesztésével, az iskolai termelőtevékenység minőségének javításával, és a pályázatokon történő eredményesebb részvétellel az iskola hatékonyságának növelése.

Minőségpolitikai nyilatkozat A Handler Nándor Szakképző Iskola minőségpolitikájának meghatározó stratégiai elvei: 1.

az iskola szakképzési hagyományai

2. a meghatározó partneri igényeknek való megfelelés 3. a piaci környezet diktálta új követelmények figyelembe vétele. Az iskolavezetés elkötelezett híve a tartalmi munka folyamatos fejlesztésének, az oktatási szerkezet gazdasági környezet által meghatározott korszerűsítésének és a versenyképesség növelésének. Minőségpolitikáját a Handler Nándor Szakképző Iskola a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program II. Intézményi Modelljére építjük, amely működtetése mellett az iskolavezetés és a nevelőtestület elkötelezett. A Szakiskolai Önértékelési Modell értékelési rendszerét az egész intézményre kiterjesztve az irányított önértékelés szempontrendszereként alkalmazzuk, amely illeszkedik a fenntartó minőségirányítási programjához.

10

A minőségi irányítási rendszer működtetésének fő céljai 1.

Folyamatosan mérjük legfontosabb partnereink igény- és elégedettségét, melynek eredményeit beépítjük a stratégiai és az éves tervezésbe. Az oktatási szerkezet és tartalmi szabályozás változásainak megfelelően folyamatosan fejlesztjük az iskola szervezetét a minőségbiztosítás keretein belül azonosított partnerek igényeinek figyelembevételével.

2.

Törekszünk arra, hogy az iskola minden dolgozója azonosuljon a minőségfejlesztési céljainkkal és az iránti elkötelezettséggel a kölcsönös bizalom és megbecsülés légkörében a legjobb szakmai tudásukkal végezzék munkájukat.

3.

Célunk munkatársaink szakmai fejlődése, továbbképzése, a folyamatos tartalmi és módszertani megújulás. A szakmai oktatás területén belül az új technológiák, eljárások, anyagok megismerése és beépítése a képzésbe.

4.

Teljesüljön az a fontos követelmény, hogy: a gyakorlati képzés során tanulóink találkozzanak a technológiai folyamatokban alkalmazandó minőségfejlesztési követelményekkel.

5.

Célunk az, hogy a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program II. modell a minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében hatékonyan működjön. A kiépített rendszer biztosítsa a folyamatos fejlesztést, melynek érdekében minőségügyi támogató teamet működtetünk. Az intézmény rendszeres értékelése érdekében az adottságok és eredmények vizsgálatával működteti az önértékelési modellt.

A rendszer kiépítése, bevezetése és működtetése érdekében az intézmény vezetése az alábbiakat biztosítja: 1. Működteti a 8 fős minőségügyi csoportot, a csoport tagjait a kiemelkedő munkavégzésért járó pótlékban részesíti, a végezett feladatok elismeréseként az intézmény aktuális lehetőségeit figyelembe véve további anyagi elismerésben (jutalomban ) részesíti. A csoport éves minőségügyi munkaterv alapján végzi minőségfejlesztő tevékenységét, elkészítéséért a minőségügyi vezető a felelős. A minőségügyi vezető tagja a kibővített iskolavezetésnek. 11

2. A szabályozott folyamatainak működtetése, a folyamatos fejlesztés érdekében működteti a folyamatgazda rendszert, akik a vizsgálat alapján javaslatot tesznek a minőségügyi vezetőnek a folyamatok javítása érdekében. 3. Működtetjük a belső audit rendszerét, amely keretében évente két területet átfogó vizsgálatra jelölünk ki. Megállapításait a stratégiai és az éves tervezésnél figyelembe veszünk. 4. A minőségügyi csoport rendszeresen beszámol a nevelőtestületnek a végzett munkáról, az ellenőrzések és az auditok eredményeiről. Mindezen eredmények és az intézményi indikátorrendszer mutatói jelentik az éves értékelésnek az alapját, amelyet az igazgató mutat be a tanévzáró értekezletén. Minőségcélok A Handler Nándor Szakképző Iskola minőségcéljai ráépülnek az iskolafenntartó ÖMIP-ben megfogalmazott célkitűzéseire, illetve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott stratégiai célokra. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Minőségirányítási Programja A Handler Nándor Szakképző Iskolára vonatkozó ÖMIP célok: ….. 4. 1. A minőségirányítási program alapelvei: 4.1.1 A minőségpolitikával összhangban, az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett. Az intézményi munka irányításában, a pedagógiai munkát, a tárgyi, személyi feltételeket érintő döntések előkészítésében és megszületésében a szolgáltatások garantált színvonala a legfontosabb szempont. 4.1.2 Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a felhasználói, megrendelői valós igény, melyet városi és intézményi szinten is figyelemmel kell kísérni. A város közoktatatás politikáját erre figyelemmel alakítjuk.

12

4.1.3 A minőségi szolgáltatás megvalósítása a képviselőtestület, a szakbizottságok, a Polgármesteri Hivatal irodái, az intézmények és társzervek szoros együttműködésén alapuló közösségi szolgáltatás. 4.1.4 A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés – ellenőrzés – értékelés, és az ehhez kapcsolódó visszacsatolás során a folyamatos fejlesztés.

4.2. Az intézmények szakmai munkájával kapcsolatos elvárások Az intézmények feladata környezetük jelzéseinek figyelemmel kísérése. Működésük a partnerközpontúság, az innováció, a nyitottság, módszertani fejlesztés elvi alapján szerveződik.

4.2.1. Valamennyi intézmény pedagógiai cél- és tevékenységrendszerében jelenjen meg: •

A közösségi nevelés, mint a személyiségfejlesztés célja és eszközrendszere.

•

Szocializációs és személyes képességek fejlesztése.

•

A gyermekek és fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő készség- és kompetencia fejlesztése.

•

Kommunikációs készségek- képességek - kompetenciák fejlesztése.

•

Az egészséges életmódra - életvezetésre nevelés.

…

4.2.4. A középfokú intézményektől elvárjuk, hogy: •

A nevelőmunka a konstruktív életvezetés magatartás és tevékenységformáinak alakítására épüljön.

•

Az oktatómunkában a tevékenységközpontú módszerek alkalmazása kerüljön előtérbe.

•

Folytatódjon az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.

•

Érvényesüljön a tananyagban és a követelményekben az alkalmazott és elméleti tudás összhangja.

•

Kerüljön előtérbe a problémamegoldási és gondolkodási képességek fejlesztése.

4.2.4.2. A szakközépiskolai képzés területén elvárjuk, hogy: •

A pedagógiai szakmai munkát jellemezze az új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a gyakorlatba.

13

•

A diákok széles körű, konvertálható szakmai tudásra tegyenek szert Sopron gazdasági övezete igényeinek kielégítése érdekében.

•

A munkaerő-mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek, és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs képességek fejlesztését.

•

Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésbe való bekapcsolódást más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködésben.

4.2.4.3. Szakiskolai képzés területén elvárjuk: •

A hátrányok leküzdésének segítését.

•

A lemorzsolódás csökkentését.

•

Szakképzés utáni érettségi megszerzését, vagy szakmai mobilitást lehetővé tevő tanulási képességek és motiváció alakítását.

•

Megalapozott szakmaválasztás előkészítését.

Handler Nándor Szakképző Iskola stratégiai céljai: Oktatómunkánk főbb célkitűzései: 

Az általános képzési szakasz célja, hogy a nyolc osztályos oktatásból bekerülő tanulóink esélyegyenlőségét megteremtsük, előkészítsük a megalapozott pályaválasztást.

 A középiskolai képzés keretében célunk a tanulók felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra. 

Biztosítjuk tanulóinknak az iskolán belüli átjárhatóságot, az igény szerinti szakma választást, ami elősegíti a személyiségnek megfelelő szakmai kibontakozás lehetőségét.



Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása fa-, ruha-, építő-, és szolgáltatóipari ágazatok területén, valamint informatikában a szakmunkásképzés és az érettségi utáni szakma szerzés területén is.

 Integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzés struktúrájába. 

Az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai, kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel.

14



A régió igényeihez igazodó szakmai ismeretek kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének az elősegítése, és a munkába állás feltételeinek biztosítása.



Fel kell készíteni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, és a szakmai mobilitásra.



Biztosítani kívánjuk tanulóinknak az önálló és kreatív gondolkodás képességének a kialakítását.

Nevelőmunkánk főbb célkitűzései:  alakuljon ki a tanulókban a tudás és az ismeretek megszerzésének igénye 

legyenek képesek az önálló tanulásra, ismeretszerzésre



tartsák fontosnak a testi és lelki egészséget, ismerjék meg az egészségkárosító szerek és életmód hatását, utasítsák el azok használatát.

 alakuljon ki a saját személyiség kibontakoztatásának igénye  óvják a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit  jellemezze a tanulókat a fegyelmezett magatartás, illetve az az iránti igény  tartsák fontosnak az iskolai, a családi, a baráti közösségi, társadalmi kapcsolatokat  ismerjék az emberek közötti érintkezés, a kultúrált viselkedés formáit 

ismerjék fel az önművelés szükségét, fogadják be a kulturális értékeket

 legyenek toleránsak másokkal szemben  alakuljon ki reális önismeret igénye  legyenek képesek másokkal együttműködve egy közös cél érdekében dolgozni  alakuljon ki bennük a kötelességtudat, a mások iránti felelősségvállalás igénye 

legyenek képesek arra, hogy a sikertelenséget feldogozzák, illetve a hibákból tanuljanak.



A nevelő – oktató munkánk feladata, hogy a felsorolt célok elérését segítse, lehetőség szerint kiküszöbölje az azokkal ellentétes hatásokat. E feladatokat a pedagógusok a tanórákon, az osztályfőnöki órákon, és a tanórán kívüli tevékenységek keretében valósítják meg. A nevelési célok megvalósítását különböző módszerek alkalmazása teszi lehetővé.

A pedagógus közvetlenül a tanulóval való személyes kapcsolata során fejti ki nevelő tevékenységét, személyes példamutatással, következetes és korrekt követelmény-rendszerrel,

15

rendszeres ellenőrzéssel, segítségnyújtással, ösztönzéssel éri el célját. Közvetett módon, a tanulói közösségek irányításával és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással fejti ki nevelő hatását. Fontos az iskolai, városi hagyományok ápolása, a tanulói rendezvényeken való személyes jelenlét. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok az iskolák életében egyre nagyobb szerepet kapnak. Mind a munkaadók, mind a társadalom részéről megfogalmazódik az az elvárás, hogy a végzett szakemberek a gyakorlatban hasznosítható tudás mellett többek között nyitott személyiséggel, alkalmazkodó képességgel, megfelelő önismerettel és az önképzés képességével rendelkezzenek. 

A tanulók értelmi nevelése: az értelmi képességek, valamint az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

 A tanulók erkölcsi nevelése: az alapvető erkölcsi értékek bemutatása és elfogadtatása. 

A tanulók közösségi nevelése: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a család fontosságának és szerepének hangsúlyozása, az együttműködési készség kialakítása, alkalmazkodó-képesség fejlesztés

 A munkára nevelés: a munka önmegvalósító szerepének bemutatása, a végzett munka fontosságának és társadalmi hasznosságának tudatosítása.  Akarati nevelés: a kitartás, a céltudatosság, a szorgalom, az elkötelezettség kialakítása. 

Testi nevelés: az iskolánkban oktatott szakmák gyakorlása megkövetel bizonyos fizikai erőt, állóképességet. Fontos a testmozgás iránti igény kifejlesztése. Az iskola a testnevelési órákon kívül a diáksportkörök, tömegsport-foglalkozások segítségével biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét, illetve támogatja a más sportegyesületben sportoló diákokat.

 Érzelmi nevelés: a tanulók önmagukra és a környezetre irányuló érzelmeinek helyes irányba terelése, önmaguk megismerése. 

Nemzeti nevelés: a szülőföld iránti érzelmi kapcsolat kialakítása, nemzeti jelképeink megismerése, a hagyományok és a kulturális örökség ápolása, a hazaszeretet érzésének felerősítése.

16



Állampolgári nevelés: az állampolgári kötelességek és jogok megismertetése, az állami szervek működésének bemutatása, a közéletben való részvétel fontosságának hangsúlyozása. A fogyasztóvédelemi ismeretek elsajátíttatása.

Ahhoz, hogy a fenti nevelési célkitűzéseink megvalósuljanak, iskolánk nevelőtestülete minden tanuló számára biztosítja:  a nyugodt iskolai légkört 

a tanár – diák, valamint a tanuló – tanuló közötti szükséges emberi kapcsolatot

 a nevelőtestület tagjainak egységes szellemű törekvését az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében  a tehetséggondozást, felzárkóztatást. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink sikeres elhelyezkedésének esélyét javítja, illetve munkahelyi kedvezőbb megítélésüket segíti, ha képesek arra, hogy a közösségben helyüket megtalálva aktív tagjai legyenek annak. Az úgynevezett team-munkára való képességet és hajlandóságot ma már minden komolyabb munkaadó alapkövetelménynek tartja. Tanulóink e területre való felkészítését többféle módon oldjuk meg. Egyrészt elősegítjük, illetve kezdeményezzük a különféle tanulói közösségek kialakulását. Ilyenek például az iskolai diákönkormányzat, az osztály-diákbizottságok, különféle sportkörök, szakköri csoportok, stb. Ezekben a csoportokban ki kell alakítani az önkormányzás igényét és képességét, de mindig pedagógusi ellenőrzés mellett kell megszervezni, hogy ezek alkalmasak legyenek a kooperatív együttműködéssel való feldolgozásra, megoldásra, és lehetőséget adjanak a team munka megismerésére és gyakorlására. A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az osztályfőnökökön, szaktanárokon, ifjúságvédelmi felelősön kívül a nevelési igazgatóhelyettes is tevékenyen részt vesz. A szülő – tanuló bevonásával a probléma feltárása után azok megszüntetésére intézkedéseket hozunk. Az iskola ifjúságvédelmi felelősei folyamatos kapcsolatot tartanak a problémás tanulóinkkal, ha az ő kompetenciájuk kevés, akkor igénybe veszik a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ támogatását.

17

A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskolánkban folyó tehetséggondozó, képesség-kibontakoztató munka eredményeit az országos közismereti tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken évről-évre elért sikerek jelzik. A tanulók felkészítésének részét képezi a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása. Az önképzések, az érdeklődési köröknek megfelelő elfoglaltságok széles skáláját tudjuk nyújtani tanulóink számára:  Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre.  Felkészítés szakmai versenyekre.  Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre. 

Felkészítés felvételi vizsgára.

 Szakkörök külön rend szerint évente.  Könyvtárhasználat lehetősége.  Tornaterem, kondicionálóterem, sportpálya használat.  Korrepetálások (állandó, illetve igény szerinti rendszerben).  Színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás látogatás. 

Tanulmányi és osztálykirándulások.

 Iskolai sportkörök évente külön rend szerint. 

Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban).



Sítábor, vízitúra, turisztikai tábor.

A versenyeken, bemutatókon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken sikeresen szereplő tanulóinkat elismerjük, jutalmazzuk. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A segítségre szoruló gyermekek száma különösen a szakiskolai osztályainkban magas, és megfigyelhető a tendencia erősödése is. A segítségre szoruló tanulók körének megállapítása az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók és az iskolai védőnő feladata. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű tanulókkal az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősei foglalkoznak. A tanulókkal való foglalkozás folyamata:  a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség feltárása

18



az ebből adódó problémák megelőzése, megoldása

 szükség esetén külső szakember vagy hatóság bevonása A tanulókkal és szüleikkel ismertetjük azon szakemberek és szervezetek elérhetőségét, akik szükség esetén segítséget nyújtanak. A fogadónapokon a szülők rendelkezésére állnak az ifjúságvédelmi felelősök. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánkban előfordulnak tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű gyerekek. A pedagógusok feladata a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Ezt a munkát részben a tanulási időben, részben a kötelező tanulási időn túl végezzük (osztályfőnöki óra, tanóra, korrepetálás). A kilencedik évfolyamon tanévkezdéskor a szaktanárok és osztályfőnökök felméréssel és beszélgetéssel megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdő tanulók körét. A tanulóknak tanulási módszereket, eszközöket ajánlanak a nehézségek leküzdésére. A tanulók eredményeit figyelemmel kíséri az osztályfőnök, szükség esetén megbeszélést kezdeményez a szakembereken kívül a szülőkkel is. Egyes tantárgyak tanítását csoportbontással végezzük. A hátránnyal induló vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak korrepetálást szervezünk. Kívánatos lenne ezen tanulók osztálylétszámát csökkenteni és a csoportbontásban való tanóraszervezést tovább bővíteni. A tanulók felzárkóztatására tett intézkedéseink esélyt adnak a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a szakképzettség megszerzésére. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók körét az osztályfőnök állapítja meg. A hátrányok csökkentésére rendelkezésre álló eszközeinkkel körültekintően gazdálkodunk:  az iskola éves költségvetésében szereplő szociális segélykeret  az évente biztosított állami tankönyvtámogatás  étkezési támogatás igénylése a tanuló számára a helyi önkormányzatoktól  a szociálisan hátrányos helyzet jelzése az önkormányzatnak 

egyedi eset megjelenésekor a gyors segítség megkeresése.

19

A szociális segélyek elbírálásában részt vesznek:  nevelési igazgatóhelyettes  ifjúságvédelmi felelős  diákönkormányzatot segítő pedagógus  diákönkormányzatot képviselő tanuló A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola közvetlen partnere a tanuló és szülője. Az iskola küldetésnyilatkozatában megfogalmazottakat a pedagógusok valósítják meg. Iskolánk pedagógusai tanulóink számára közvetítik azokat az értékeket, amelyek biztosítják általános műveltségük és szakmai műveltségük kiteljesedését. Ezen célkitűzésünk csak a folyamatos együttműködés biztosításával valósul meg. A pedagógiai – szakmai együttműködés színtere a tanóra és a gyakorlati foglalkozás. A pedagógusok megfelelő motiválással késztetik a tanulókat együttműködésre. A pedagógusok a tanulók jogos igényeit figyelembe veszik módszereik megválasztásakor. Az együttműködés lényeges színtere a diákönkormányzat. A DÖK iskolai vezetőségének munkáját a diákönkormányzat munkáját segítő tanár segíti. A DÖK az iskolai tanulók érdekképviseletét látja el. A döntési, egyetértési és véleményezési jogait a Közoktatási Törvény és az SZMSZ rögzíti. A DÖK osztályok szintű működését az ODB végzi az osztályfőnök együttműködésével. A DÖK havonta értekezletet hív össze az ODB tagok részére az információk átadására. Az értekezleteken az iskola vezetősége és a diákönkormányzatot segítő tanár részt vesz. Évente egy alkalommal diákközgyűlés is lehetőséget nyújt az együttműködésre. A szülőkkel való együttműködés szoros formáját az osztályfőnökök biztosítják, amelynek alapja az évenként két alkalommal szervezett osztály szülői értekezletek és két alkalommal szervezett fogadónapok. A kilencedik évfolyamos tanulóink szüleit a tanév kezdésekor összevont értekezletre hívjuk, ahol ismertetjük céljainkat, elvárásainkat. Iskolánkban működik az iskolaszék, feladatát, együttműködését a Közoktatási Törvény és az SZMSZ rögzíti. Iskolánk tanulóinak szüleit a tanulókra vonatkozó fontos információkról az ellenőrző könyvön keresztül folyamatosan tájékoztatjuk. A beiskolázás időszakában a leendő tanulóink szüleit pályaválasztási szülői értekezletek keretében a pályaválasztási tanácsadónk tájékoztatja. 20

Tájékoztatást, felvilágosítást és segítséget adunk tanulóknak és szülőknek az általuk felvetett kérdésekben, problémák megoldásában.

21

Handler Nándor Szakképző Iskola minőség céljai: A stratégiai cél forrása Pedagógiai program célÖMIP elvárása kitűzése Az iskolába bekerülő tanu- Hátrányok leküzdésének segítése lók esélyegyenlőségének és a megalapozott szakmaválasztás elősegítése, a megalapozott előkészítése. pályaválasztás előkészítése.

Minőségcél

Az intézmény szabályozza a lemaradással küzdő és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módját. Működtesse a már kidolgozott szakmára felkészítő programokat és tájékoztatókat. A régió szakmai igényeiA pedagógiai szakmai munkát jel- Az iskola figyelje, illetve kövesse a régió nek megfelelő szakmaszer- lemezze az új ismeretek, új techno- munkaerő-piaci igényeit, mérje a partneri kezet kialakítása szakmun- lógiák és új módszerek alkalmazá- igényeket, és ez alapján alakítsa ki szakkás képzés és technikus sa és beépítése a gyakorlatba. A ta- képzési rendszerét. Kövesse a technikai képzés szintjén is. A képnulók széleskörű, konvertálható fejlődést. Ezt eszközállományába építse zés fő területei faipar, épíszakmai tudásra tegyenek szert. A be és ismertesse meg a tanulókkal. A pátőipar, informatika, ruhaszakmai idegen nyelv és a szakmai lyaorientáció keretében a gyerekek isipar és szolgáltatás. kommunikáció fejlesztése. Az ak- merjék meg az egyes szakmák lehetőséreditált felsőfokú szakképzés erősí- geit és sajátságait. tése. Az intézmények közötti kapcsolat megteremtése. A felnőttoktatás bővítése az Támogatni kell a szakképzés utáni Az iskola a meglévő kereteinek erősítéséiskola képzési struktúráján érettségi megszerzését és a szakvel bővítse felnőttképzést, valamint a belül. Fel kell készíteni a mai mobilitást lehetővé tevő tanu- tanköteles tanulóit készítse fel az újabb tanulókat az élethosszig lási képességek és motivációk kiszakmák megszerzésének szükségességétartó tanulásra. alakítását. Fontos elvárás az akrere. Hangsúlyozza a nyelvtanulás fontosditált felsőoktatási rendszerbe való ságát és a minél alaposabb szakmai ismebekapcsolódás, a szakmai idegen retek megszerzésének a fontosságát. Adnyelv és a szakmai kompetenciák jon a gyakorlatban hasznosítható tudást. erősítése. Az oktatás folyamán a gye- A diákok széleskörű szakmai isme- Az iskola biztosítsa, illetve fejlessze a rekek szerezzenek a munretekre tegyenek szert Sopron gaz- munkába-állás előkészítését. Ennek biz-

Célérték

Mérés módja

A lemorzsolódás ne haladja meg a tanulói létszám 5%-t.

Az év végi statisztikai mutatók.

Piacképes szakemberek képzése, akik alkalmasak az önálló munkavégzésre.

Végzett tanulóink beválás vizsgálata illetve nyomonkövetése.

A felnőttoktatás bővítése és az élethosszig tartó tanulás elősegítése.

Beiskolázás statisztikai adatai.

Megfelelően felkészített tanulók

Végzett tanulóink beválás vizsgálata 22

A stratégiai cél forrása Pedagógiai program célÖMIP elvárása kitűzése Az iskolába bekerülő tanu- Hátrányok leküzdésének segítése lók esélyegyenlőségének és a megalapozott szakmaválasztás elősegítése, a megalapozott előkészítése. pályaválasztás előkészítése.

Minőségcél

Célérték

Mérés módja

Az intézmény szabályozza a lemaradással küzdő és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módját. Működtesse a már kidolgozott szakmára felkészítő programokat és tájékoztatókat. tosítsa az alapvető jogi pénzügyi és adminisztratív alapismereteit.



kibocsátása, akik képesek saját érdekeik megfelelő érvényesítésére.

illetve nyomon követése

Végzett tanulóink beválás vizsgálata illetve nyomonkövetése. A felsőoktatási intézményekben továbbtanulók számának a követése. Szakemberek bevonásával a bejövő és kimenő tanulóknál a szociometriai méréseket kell végezni Ez alapján lehet következtetéseket levonni.

kába állást elősegítő ismereteket rendelkezzenek alapvető jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. Tudjanak szakmai önéletrajzot, illetve pályázatot írni. Alakuljon ki a tanulókban a tudás megszerzésének igénye, legyenek képesek az önálló tanulásra és információ feldolgozásra.

dasági övezete igényeinek kielégítése érdekében, ehhez legyen meg a megfelelő általános tájékozódó képességük.

A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő készség és kompetenciafejlesztés, nagy hangsúlyt fektetve a kommunikációs képességek fejlesztésére.

Az iskola dolgozza ki nevelési-oktatási programjában a készség és kompetencia fejlesztés alapvető normáit és követelményeit.

Hasznosítható tudás kialakítása, valamint az elméleti és a gyakorlati ismeretek öszszekapcsolása.

Alakuljon ki a saját személyiség kibontakozásának igénye. Emellett tartsák fontosnak az iskolai, családi, baráti és társadalmi kapcsolatokat.

A közösségi nevelés, mint a személyiségfejlesztés célja és eszközrendszere, a szocializációs és személyes képességek fejlesztése. A hátrányok leküzdésének segítése, a lemorzsolódás csökkentése.

A nevelőtestület segítse elő az egészséges személyiség kialakulását, biztosítsa a társas kapcsolatokra való felkészülés lehetőségét, próbálja meg kezelni és mérsékelni a hátrányos helyzetből adódó szocializációs különbségeket.

Csökkenjenek a szociális különbségek, teremtődjenek meg az esélyegyenlőség feltételei.

23


Minőségcél

Célérték

Mérés módja

Az intézmény szabályozza a lemaradással küzdő és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módját. Működtesse a már kidolgozott szakmára felkészítő programokat és tájékoztatókat.



Nyomonkövetéses vizsgálat. Fegyelmi esetek számának alakulásával, igazolatlan mulasztások számának alakulásával. Tartsák fontosnak a testi és lelki egészséget, ismerjék meg az egészségkárosító szerek és életmód hatását, utasítsák el azok használatát.

Az egészséges életmódra – életvezetésre nevelés.

Az iskola szabályozza a mentálhigiéné folyamatát. Az ifjúságvédelmi felelősök külső szakemberek bevonásával biztosítsák a mentálhigiénés folyamatok működtetését és javítását.

A testi és lelki egészség javítása.

Ismerjék fel a tanulók az önművelés szükségességét, legyenek nyitottak a kultu-

Az oktató munkában a tevékenységközpontú módszerek alkalmazás kerüljön előtérbe, kapjon nagy

Az oktató-nevelő munkában kapjon nagyobb hangsúlyt a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének képessége.

Általános műveltséggel rendelkező önállóan dolgozni

Rendszeresen méri az egészségnevelés eredményeit: dohányzás visszaszorításában elért eredményekkel, fegyelmi esetek számának alakulásával, igazolatlan mulasztások számának alakulásával. Vizsga eredmények és a tanulók nyomonkövetéses

24

A stratégiai cél forrása Pedagógiai program célÖMIP elvárása kitűzése Az iskolába bekerülő tanu- Hátrányok leküzdésének segítése lók esélyegyenlőségének és a megalapozott szakmaválasztás elősegítése, a megalapozott előkészítése. pályaválasztás előkészítése. rális értékek befogadására. Ismerjék szűkebb környezetük természeti, illetve kulturális értékeit. A szakképzés fejlesztése érdekében az iskola működtesse minőségirányítási rendszerét, és ezt kapcsolja össze a Szakképzési Fejlesztési Program önértékelési modelljével. Az intézmény működtesse és fejlessze tovább a minőségfejlesztés során kialakított belső értékelési rendszerét a szakmai munka minőségének javítása érdekében.

Minőségcél

Célérték

Mérés módja

Az intézmény szabályozza a lemaradással küzdő és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módját. Működtesse a már kidolgozott szakmára felkészítő programokat és tájékoztatókat. hangsúlyt a probléma megoldási és Kapcsolódjon össze a gyakorlati és az elgondolkodási képességek fejleszté- méleti tevékenység. A megvalósításhoz se. az egyéniség jobb figyelembe vételére van szükség és jól alkalmazható a projekt módszer is. Hátrányos helyzetűek támogatása Az önértékelés adatainak figyelembe vélemorzsolódás csökkentése, hasztelével alakítsa ki az intézmény a szaknálható szakmai ismeretek lesajátí- mai programját. tása a munkaerőpiac igényeinek figyelembe vételével.



A szakképzés megújítása, az SZFP által elért eredmények bevezetése

Az önértékelés és a partneri igény és elégedettség mérés adatai alapján.

Az oktatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett. A tárgyi és személyi feltételek alakítását is ennek kell alárendelni. Az oktatás minőségét befolyásoló tényező a felhasználói és a megrendelői valós igény, ezt a város közoktatás politikájának is figyelembe kell venni. A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, ellenőrzés, értékelés, és az ehhez

A dolgozó kapjanak rendszeres tájékoztatást végzett munkájuk minőségéről.

Partneri igény és elégedettség mérés adatai, valamint az ellenőrzésekről készült feljegyzések alapján.

Az intézmény az éves ellenőrzési terve alapján teremtse meg a mérés, értékelés feltételeit. A visszacsatoláson keresztül biztosítsa a dolgozók számára a folyamatos fejlődés, illetve fejlesztés lehetőségeit.

tudó szakemberek vizsgálata. képzése.

25


Minőségcél

Célérték

Mérés módja

Az intézmény szabályozza a lemaradással küzdő és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módját. Működtesse a már kidolgozott szakmára felkészítő programokat és tájékoztatókat.



kapcsolódó visszacsatolás során a folyamatos fejlesztés.

26

4. A teljesítményértékelési rendszer A 2006/2007-es tanévben átdolgoztuk, fejlesztettük az intézmény ellenőrzési – értékelési – ösztönző rendszerét. E hármas szoros egységet alkot, az így működtetett rendszert alkalmazzuk a teljes dolgozói körre. Az átdolgozott rendszer épült be az intézmény minőségirányítási rendszerébe. A szempontrendszer újdonsága a vezetői tevékenység értékelésére vonatkozó rész volt, amely az első szintű vezetésre (igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) és a középszintű vezetőkre (tanműhelyvezetők, munkaközösség-vezetők, minőségügyi vezető) vonatkozik. Maga az értékelés súlyozott pontozással történik, összdolgozói szinten érvényesül, mindenki 200 pontot érhet el az értékelési szempontok alapján. Kialakításában a Pedagógiai Tanács és a munkaközösségek vettek részt, majd a nevelő testület fogadta el. Ez továbbra is megmarad (az értékelési szempontokat tovább finomítottuk, kiegészítettük), valamint összehangoltuk a KJT 40.§-nak minősítésre vonatkozó előírásaival. Ez 2009. január elsejétől vált kötelezővé. Az összehangolt, megújított rendszert a nevelő testület elfogadta, így beépítésre kerül az IMIP-be. Az értékelés továbbra is évente kétszer történik. A szakmai munkát a munkaközösségvezetők értékelik, majd az első szintű vezetés ezt kiegészíti és véglegesíti. A pontokat 1-9. terjedő minősítő skálára váltjuk át, az előre megadott számítási táblázat alapján. A pontozási rendszert most a minősítés kategóriáinak is megfeleltettük, ehhez is meghatároztuk a százaléknak megfelelő ponthatárokat. Az értékelés alapja továbbra is az eddig használt teljesítményértékelési rendszerünk, mert minősítésre nincs rendszeresen szükség. Minősíteni, akkor kell a dolgozót, ha: -

a közalkalmazott kéri (1992. XXXIII tv. 40§ (1) e)

-

a közalkalmazotti jogviszony megszűnik (1992. XXXIII tv. 40§ (1) e)

-

az igazgató elrendeli (1992. XXXIII tv. 40§ (2))

-

a közalkalmazott magasabb vezetői beosztásba lépése esetén (1992. XXXIII tv. 40§ (1) a)

-

a törvény által meghatározott fizetési kategóriánál magasabb fizetési kategóriába sorolás történt (1992. XXXIII tv. 40§ (1) c)

-

a várakozási idő csökkentésére kerül sor (1992. XXXIII tv. 40§ (1) b)

-

a közalkalmazott gyakornoki idejét tölti (1992. XXXIII tv. 40§ (1) g)

Az értékelés személyre szóló, amelyről mindenki személyes tájékoztatót kaphat a területért felelős munka-közösségvezetőtől, illetve igazgatóhelyettestől. 27

Az értékelési rendszer területei és szempontrendszere pedagógusokra és nem pedagógusokra egyaránt vonatkozik a specifikumok figyelembe vételével. A pedagógusokon belül eltérő szempontokat alkalmazunk:  az első szintű vezetésre  a közép szintű vezetőkre  az elméleti tanárokra  szakoktatókra A pedagógusok esetében az értékelési rendszer kiegészül önértékeléssel és tanulói értékeléssel. Ez nem minősítő, hanem fejlesztő, véleményalkotó értékelés. Az önértékelés alapja a teljesítményértékelő szempontsor, ez alapján pontozza minden pedagógus a saját teljesítményét. Nem évente kerül sor egy dolgozóra, hanem a külső ellenőrzésben részt vevő munkaközösségek tanárait érinti, így erre is kb. négyévente. Az önértékelés eredményét összevetjük a vezetői értékelés eredményével, ha nagy az eltérés egyeztető, fejlesztő megbeszélésre kerül sor a területért felelős igazgatóhelyettes és a dolgozó között, amelynek eredményeit - erősségeket és fejlesztendő területeket - írásban rögzítik. A tanulói értékelés kérdőíves formában történik. A tanulói értékelés szintén a külső ellenőrzésben részt vevő munkaközösségek tanárait érintik, így erre is kb. négyévente kerül sor. A tanulók kiválasztása a mintavételi szabályok betartásával történik. Ez is fejlesztő jellegű értékelés, a pedagógusok képet kaphatnak arról, hogy a tanulók milyennek látják őket. .

28

Értékelési szempontrendszer Szempontok Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság Módszertani kultúra Mérés, értékelés Tehetséggondozás, felzárkóztatás Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok Osztályfőnöki munka Tanórán kívüli Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció Munkafegyelem, adminisztráció Vezetői értékelés szempontjai Iskola menedzselése Vezetői tulajdonságok, képességek Vezetői fejlesztő kreativitás Vezető szakmai felkészültsége Vezetői kommunikáció, kapcsolattartás

Összesen:

Első szintű vezetés 20

10

-

-

-

-

170 30 30 20 50

-

40

200

Szempontok Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság -

szakmailag igényes, naprakész szakmai megújulásra képes-e? szakjának, szakmájának ismerete, újdonságai - továbbképzéseken való részvétel, továbbadás, alkalmazás munkaközösségen belüli feladatvállalás iskolai feladatban való részvétel Módszertani kultúra Szemléltetés - a rendelkezésre álló eszközök, berendezések ismerete, azok használata az oktatásban - szemléltető eszközök készítése Módszertan új módszerek alkalmazása innovációs tevékenység IKT alkalmazása - egyéni fejlesztések, ötletek megvalósítása, tapasztalatok átadása Tanóra szervezése óra szervezése, vezetése tanulókkal való együttműködés pontos kezdés, befejezés Mérés, értékelés - egységes követelményrendszer kialakítása és betartása a tanulók rendszeres értékelése, visszajelzés különböző mérőeszközök alkalmazása Tehetséggondozás, felzárkóztatás vizsgára, versenyre felkészítés felzárkóztatás Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok tanulók megismerés, közösség formálás, tanulóhoz igazodó fejlesztés, pozitív emberi normák közvetítése tanulók elfogadása, megértése osztály és személyiségfejlesztés tanulók motiválása Osztályfőnöki munka - a tanulók megismerése (családi háttér, tehetség, problémák) fegyelmi helyzet követése, szükséges intézkedések dicséretek, jutalmazások az osztály közösségé formálása egy osztályban tanítók munkájának összefogása Tanórán kívüli tanórákon kívüli tevékenységek szervezése és azokon való részvétel programok, kirándulások szervezése

Vezetői értékelés szempontjai Iskola menedzselése az iskola képviselete minden szinten az iskola iránti fokozott elkötelezettség PR tevékenység kapcsolattartás, visszajelzések (külső, belső) Vezetői tulajdonságok, képességek személyes rátermettség - vezetői stílus irányítókészség vezetői felkészültség empátia határozottság nyitottság következetesség megbízhatóság titoktartás felelősség vállalása elfogulatlanság érdekérvényesítő képesség Vezetői fejlesztő kreativitás - fejlesztő tevékenység, újítás, kezdeményezés problémamegoldás Vezető szakmai felkészültsége szakmai felkészültség, elfogadottsága összefüggések átlátása területnek megfelelő kompetencia ellenőrzési módszerek Vezetői kommunikáció, kapcsolattartás kapcsolattartás a beosztottakkal - jó kommunikáció (mk. feladatok megbeszélése, viszszajelzés) feladatok pontos kiosztása, megbeszélése konfliktuskezelés

29

Értékelési szempontrendszer

Szempontok Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság Módszertani kultúra Mérés, értékelés Tehetséggondozás, felzárkóztatás Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok Osztályfőnöki munka Tanórán kívüli Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció Munkafegyelem, adminisztráció Vezetői értékelés szempontjai Iskola menedzselése Vezetői tulajdonságok, képességek Vezetői fejlesztő kreativitás Vezető szakmai felkészültsége Vezetői kommunikáció, kapcsolattartás Összesen:

Első szintű vezetés

Minősítés kiválóan alkalmas (80-100%)

alkalmas (60-79%)

kevéssé alkalmas (30-59%)

alkalmatlan (30% alatt)

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt

-

-

-

-

80-100% 24-30pont 24-30pont 16-20 pont 40-50 pont 32-40 pont 160-200 pont

60-79%t 18-23 pont 18-23 pont 12-15 pont 30-39 pont 24-31 pont 120-159 pont

30-59% 9-17 pont 9-17 pont 6-11 pont 15-29 pont 12-23 pont 60-119 pont

30% alatt t 9 pont alatt 9 pont alatt 6 pont alatt 15 pont alatt 12 pont alatt 60 pont alatt

20

10

-

-

-

-

170 30 30 20 50 40 200

-

30

Értékelési szempontrendszer Szempontok

Középszintű vezetés

Szempontok

31

Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság Módszertani kultúra Mérés, értékelés Tehetséggondozás, felzárkóztatás Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok Osztályfőnöki munka (csak osztályfőnököknél) Tanórán kívüli Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció Munkafegyelem, adminisztráció Vezetői értékelés szempontjai Iskola menedzselése Vezetői tulajdonságok, képességek Vezetői fejlesztő kreativitás Vezető szakmai felkészültsége Vezetői kommunikáció, kapcsolattartás

Összesen:

Szakmai pedagógiai tevékenység

80 25 25 20 10 40 20

Szakmaiság -

10 10 20 10 10 60 10 10 10 30

200

-

-

szakmailag igényes, naprakész szakmai megújulásra képes-e? szakjának, szakmájának ismerete, újdonságai - továbbképzéseken való részvétel, továbbadás, alkalmazás munkaközösségen belüli feladatvállalás iskolai feladatban való részvétel Módszertani kultúra Szemléltetés a rendelkezésre álló eszközök, berendezések ismerete, azok használata az oktatásban - szemléltető eszközök készítése Módszertan új módszerek alkalmazása innovációs tevékenység IKT alkalmazása - egyéni fejlesztések, ötletek megvalósítása, tapasztalatok átadása Tanóra szervezése óra szervezése, vezetése tanulókkal való együttműködés pontos kezdés, befejezés Mérés, értékelés egységes követelményrendszer kialakítása és betartása a tanulók rendszeres értékelése, visszajelzés különböző mérőeszközök alkalmazása Tehetséggondozás, felzárkóztatás vizsgára, versenyre felkészítés felzárkóztatás Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok tanulók megismerés, közösség formálás, tanulóhoz igazodó fejlesztés, pozitív emberi normák közvetítése tanulók elfogadása, megértése osztály és személyiségfejlesztés tanulók motiválása Osztályfőnöki munka - a tanulók megismerése (családi háttér, tehetség, problémák) fegyelmi helyzet követése, szükséges intézkedések dicséretek, jutalmazások az osztály közösségé formálása egy osztályban tanítók munkájának összefogása Tanórán kívüli tanórákon kívüli tevékenységek szervezése és azokon való részvétel programok, kirándulások szervezése

Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség Munkafegyelem, adminisztráció pontos munkakezdés, befejezés közös szabályok betartása megbízhatóság ügyeletesi, helyettesi feladatok ellátása - adminisztráció pontossága határidők betartása Vezetői értékelés szempontjai Vezetői tulajdonságok, képességek személyes rátermettség vezetői stílus irányítókészség vezetői felkészültség empátia határozottság nyitottság következetesség megbízhatóság titoktartás - felelősség vállalása elfogulatlanság érdekérvényesítő képesség Vezetői fejlesztő kreativitás fejlesztő tevékenység, újítás, kezdeményezés problémamegoldás Vezető szakmai felkészültsége szakmai felkészültség, elfogadottsága összefüggések átlátása - területnek megfelelő kompetencia ellenőrzési módszerek Vezetői kommunikáció, kapcsolattartás kapcsolattartás a beosztottakkal - jó kommunikáció (mk. feladatok megbeszélése, visszajelzés) feladatok pontos kiosztása, megbeszélése konfliktuskezelés


32

Szempontok Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság Módszertani kultúra Mérés, értékelés Tehetséggondozás, felzárkóztatás Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok Osztályfőnöki munka (csak osztályfőnököknél)

Tanórán kívüli Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció Munkafegyelem, adminisztráció Vezetői értékelés szempontjai Iskola menedzselése Vezetői tulajdonságok, képességek Vezetői fejlesztő kreativitás Vezető szakmai felkészültsége Vezetői kommunikáció, kapcsolattartás Összesen:

Középszintű vezetés

Minősítés kiválóan alkalmas

alkalmas

kevéssé alkalmas

alkalmatlan

80 25 25 20 10 40 20

80-100% 20-25 pont 20-25 pont 16-20 pont 8-10 pont 80-100% 16-20 pont



30% alatt 8 pont alatt 8 pont alatt 6 pont alatt 3 pont alatt 30% alatt 6 pont alatt

10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt

10 20 10

8-10 pont 80-100% 8-10 pont

6-7 pont 60-79% 6-7pont

3-5 pont 30-59% 3-5 pont

3 pont alatt 30% alatt 3 pont alatt

-

-

-

-

8-10 pont 80-100% 8-10 pont 8-10 pont 8-10 pont 24-30pont 160-200 pont

6-7 pont 60-79% 6-7 pont 6-7 pont 6-7 pont 18-23 pont 120-159 pont

3-5 pont 30-59% 3-5 pont 3-5 pont 3-5 pont 9-17 pont 60-119 pont

3 pont alatt 30% alatt 3 pont alatt 3 pont alatt 3 pont alatt 9 pont alatt 60 pont alatt

10 60 10 10 10 30 200

-

-


Pedagógus

Szempontok

33


100

Szakmaiság

35

Módszertani kultúra

30

Mérés, értékelés

20

Tehetséggondozás, felzárkóztatás

15

Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok Osztályfőnöki munka (csak osztályfőnököknél) Tanórán kívüli Egyéb szempontok

60 20 30 10 40

Iskolával szembeni elkötelezettség

10

Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció

10

Munkafegyelem, adminisztráció

20

Összesen:

Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság szakmailag igényes, naprakész szakmai megújulásra képes-e? problémamegoldás - szakjának, szakmájának ismerete, újdonságai - továbbképzéseken való részvétel, továbbadás, alkalmazás munkaközösségen belüli feladatvállalás iskolai feladatban való részvétel Módszertani kultúra Szemléltetés a rendelkezésre álló eszközök, berendezések ismerete, azok használata az oktatásban szemléltető eszközök készítése Módszertan új módszerek alkalmazása innovációs tevékenység egyéni fejlesztések, ötletek megvalósítása, tapasztalatok átadása Tanóra szervezése óra szervezése, vezetése tanulókkal való együttműködés pontos kezdés, befejezés Mérés, értékelés egységes követelményrendszer kialakítása és betartása a tanulók rendszeres értékelése, visszajelzés különböző mérőeszközök alkalmazása Tehetséggondozás, felzárkóztatás vizsgára, versenyre felkészítés felzárkóztatás

200

Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok - tanulók megismerés, közösség formálás, tanulóhoz igazodó fejlesztés, pozitív emberi normák közvetítése tanulók elfogadása, megértése osztály és személyiségfejlesztés tanulók motiválása Osztályfőnöki munka - a tanulók megismerése (családi háttér, tehetség, problémák) konfliktuskezelés - fegyelmi helyzet követése, szükséges intézkedések dicséretek, jutalmazások az osztály közösségé formálása - egy osztályban tanítók munkájának összefogása Tanórán kívüli tanórákon kívüli tevékenységek szervezése és azokon való részvétel programok, kirándulások szervezése Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség felelősség- és hivatástudat iskola érdekeinek képviselete Együttműködés és kapcsolattartás - együttműködés a kollégákkal, a munkaközösséggel kapcsolata a tantestülettel, munkatársakkal kapcsolattartás a szülőkkel - iskolai közösségi programokban való részvétel egyéb iskolai feladatok vállalása Munkafegyelem, adminisztráció pontos munkakezdés, befejezés közös szabályok betartása megbízhatóság ügyeletesi, helyettesi feladatok ellátása adminisztráció pontossága határidők betartása


34

Minősítés Szempontok

Pedagógus kiválóan alkalmas

alkalmas

kevéssé alkalmas

alkalmatlan

100

80-100 %

60-79 %

30-59 %

30 % alatt

Szakmaiság

35

28-35 pont

21-27 pont

11-20 pont

11 pont alatt


30

24-30pont

18-23 pont

10-17 pont

10 pont alatt


20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt


15

12-15 pont

9-11 pont

5-8 pont

5 pont alatt

60

80-100 %

60-79 %

30-59 %

30 % alatt

20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

30

24-30 pont

18-23 pont

9-17 pont

9 pont alatt

Tanórán kívüli

10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt

Egyéb szempontok

40

80-100 %

60-79 %

30-59 %

30 % alatt


10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt


10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt


20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

200

160-200 pont

120-159 pont

60-119 pont

60 pont alatt


Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok Osztályfőnöki munka (csak osztályfőnököknél)

Összesen:


Szakoktató

Szempontok 35


120

Szakmaiság

40


20


20


20

Termelésirányítási feladatok

20

Nevelési tevékenység

40

Általános nevelési feladatok

10

Csoportvezetői feladatok

20

Tanórán kívüli

10

Egyéb szempontok

40


10


10


20

Összesen:

Szakmai pedagógiai tevékenység Szakmaiság szakmailag igényes, naprakész szakmai megújulásra képes-e? problémamegoldás - szakjának, szakmájának ismerete, újdonságai - továbbképzéseken való részvétel, továbbadás, alkalmazás munkaközösségen belüli feladatvállalás iskolai feladatban való részvétel Módszertani kultúra Szemléltetés - a rendelkezésre álló eszközök, berendezések ismerete, azok használata az oktatásban szemléltető eszközök készítése Módszertan új módszerek alkalmazása innovációs tevékenység - egyéni fejlesztések, ötletek megvalósítása, tapasztalatok átadása Tanóra szervezése óra szervezése, vezetése tanulókkal való együttműködés pontos kezdés, befejezés Mérés, értékelés - egységes követelményrendszer kialakítása és betartása a tanulók rendszeres értékelése, visszajelzés különböző mérőeszközök alkalmazása Tehetséggondozás, felzárkóztatás vizsgára, versenyre felkészítés felzárkóztatás

Termelésirányítási feladatok előkészítés minőségi munkavégzés megrendelő megelégedettsége munkaszervezés

200

Nevelési tevékenység Általános nevelési feladatok - tanulók megismerés, közösség formálás, tanulóhoz igazodó fejlesztés, pozitív emberi normák közvetítése tanulók elfogadása, megértése osztály és személyiségfejlesztés tanulók motiválása Csoportvezetői feladatok - a tanulók megismerése (családi háttér, tehetség, problémák) konfliktuskezelés - fegyelmi helyzet követése, szükséges intézkedések dicséretek, jutalmazások - a csoport közösségé formálása - egy csoportban tanítók munkájának összefogása Tanórán kívüli - tanórákon kívüli tevékenységek szervezése és azokon való részvétel programok, kirándulások szervezése Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség felelősség- és hivatástudat iskola érdekeinek képviselete Együttműködés és kapcsolattartás - együttműködés a kollégákkal, a munkaközösséggel kapcsolata a tantestülettel, munkatársakkal kapcsolattartás a szülőkkel - iskolai közösségi programokban való részvétel egyéb iskolai feladatok vállalása Munkafegyelem, adminisztráció pontos munkakezdés, befejezés közös szabályok betartása megbízhatóság ügyeletesi, helyettesi feladatok ellátása adminisztráció pontossága határidők betartása

Értékelési szempontrendszer 36

Minősítés Szempontok

Szakoktató kiválóan alkalmas

alkalmas

kevéssé alkalmas

alkalmatlan

120

80-100%

60-79%

30-59%

30% alatt

Szakmaiság

40

32-40 pont

24-31pont

12-23 pont

12 pont alatt


20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt


20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt


20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

Termelésirányítási feladatok

20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

40

80-100%

60-79%

30-59%

30% alatt


10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt

Csoportvezetői feladatok

20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

Tanórán kívüli

10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt

Egyéb szempontok

40

80-100%

60-79%

30-59%

30% alatt


10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt


10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt


20

16-20 pont

12-15 pont

6-11 pont

6 pont alatt

200

160-200 pont

120-159 pont

60-119 pont

60 pont alatt



Összesen:

37

Értékelési szempontrendszer Szempontok Szakmai tevékenység Szakmaiság

Nem pedagógus

Szakmai tevékenység

100 100


-

-


-

-


-

-

-

-


-

-

Osztályfőnöki munka

-

-

Tanórán kívüli

-

-

Egyéb szempontok

100



10


50


40

Összesen:

Szempontok Szakmaiság: - feladatellátásra való alkalmasság - továbbképzéseken való részvétel, az ott hallottak a munkakörben megfelelő alkalmazása - szakmai fejlődésre való alkalmasság - zökkenőmentes átállás az új feladatok elvégzéséhez Egyéb szempontok Iskolával szembeni elkötelezettség - iskolán kívül az intézmény érdekeinek képviselete - felelősség és hivatástudat Együttműködés és kapcsolattartás - együttműködés a pedagógus kollégákkal és nem pedagógus munkatársakkal - folyamatos kapcsolattartás külső szervekkel, szervezetekkel, partnerekkel Munkafegyelem, adminisztráció - munkaidő pontos betartása - precíz munkavégzés - feladatok határidőre való elkészítése - helyettesítési feladatok pontos ellátása

200

38


Szempontok

Szakmai tevékenység Szakmaiság

Nem pedagógus

Szöveges értékelés kiválóan alkalmas

alkalmas

kevéssé alkalmas

alkalmatlan

100

80-100 %

60-79 %

30-59 %

30 % alatt

100

80-100 pont

60-79 pont

30-59 pont

30 pont alatt


-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

Osztályfőnöki munka

-

-

-

-

-

-

Tanórán kívüli

-

-

-

-

-

-

Egyéb szempontok

100

80-100 %

60-79 %

30-59 %

30 % alatt


10

8-10 pont

6-7 pont

3-5 pont

3 pont alatt


50

40-50 pont

30-39 pont

15-29 pont

15 pont alatt


40

32-40 pont

24-31 pont

12-23 pont

12 pont alatt

200

160-200 pont

120-159 pont

60-119 pont

60 pont alatt


Összesen:

39

Az értékelés szintjei Kit? Ki?

Értékelés forrásai

első szintű veze- -

igazgató

tés

Kétévente az irá-

szempont-rend- (november, május),

igazgató

nyított önértékelés

szer vezetőkre

dolgozói véle-

Igazgatóhe-

kiegészítéseként a

vonatkozó ré-

ménynyilvánító ér-

lyettesek (ok-

teljes dolgozói kör

sze

tékelés 2 évente

tatási-szervezési,

vélemény-nyilvání- -

munkaköri le-

nevelési, szak-

tó értékelést ad

írás

-

mai)

-

-

Gazdasági ve-

az értékelési

Gyakoriság évente 2 alkalom

Dokumentumok -

vezetői beszámolók

vezetői beszámolók

zető

-

napi operatív

-

megbeszélések az értékelési

Középszintű ve- -

igazgató

zetés

igazgatóhelyettesek

szempont-rend- (november, május), -

tanműhely-ve- zetők

Kétévente az irá-

szer

dolgozói véle-

lyettesek ponto-

munkaköri le-

ménynyilvánító ér-

zásos és minő-

munkaközös-

kiegészítéseként a

írás

tékelés 2 évente

sítő értékelése

ség-vezetők

munkaközösség

-

beszámolók

minőségügyi

tagjai vélemény-

-

operatív meg-

vezető

-

nyított önértékelés

-

évente 2 alkalom

-

beszámolók az igazgatóhe-

beszélések

nyilvánító értéke-

Pedagógus

lést adnak - munkaközösség-v.

-

óralátogatás

évente 2 alkalom

Tanár

- igazgatóhelyettes

-

az értékelési

(november, május),

ség-vezetők

Szakoktató

- igazgató

szempontrend-

Önértékelés 4

pontozásos és

Könyvtáros

Önértékelés a vezetői

szer

évente, munkakö-

minősítő érté-

Rendszergazda értékelés szempont-

-

eredményesség zösségeként meg-

Szabadidő

-

munkaköri le-

határozott éves

írás

rend szerint.

dokumentálás

évente 2 alkalom

rendszeres el-

(november, május)

rendszere alapján.

szervező

-

munkaközös-

kelése -

igazgatói értékelés

Ifjúságvédelmi felelős Nem pedagógus titkárság

- igazgató

-

lenőrzése

-

az igazgató pontozásos és minősítő érté-

Kit?

Ki?

Értékelés forrásai -

Gyakoriság

Dokumentumok

munkaköri le-

kelése

írás stúdiós

- nevelési igazgatóhe-

-

lyettes - igazgató

gazdasági hivatal - gazdasági vezető gondnok

-

-

- igazgató

Portaszolgálat

- gondnok

Karbantartó,

- gazdasági vezető

aláírási jog munkaköri le-

évente 2 alkalom

írás

(november, május)

-

az igazgató pontozásos és

stúdió kihasz-

minősítő érté-

náltságá-nak

kelése

mérése pénzügyi,

évente 2 alkalom

számviteli

(november, május)

-

az igazgató pontozásos és

rendszer alap-

minősítő érté-

ján

kelése

-

munkaköri le-

-

írás munkaköri le-

évente 2 alkalom

írás

(november, május)

-

gazdasági vezető pontozásos

Gépkocsivezetők - igazgató

és minősítő ér-

Takarító sze-

tékelése

mélyzet

-

igazgatói értékelés

A teljesítményértékelés eljárás rendje A teljesítményértékelési eljárás az iskola minőségfejlesztési eljárásai között rögzített VEZETŐI ELLENŐRZÉS – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS -- ÖSZTÖNZŐ RENDSZER alapján egymást kiegészítő és együtt működtetett rendszerként került szabályozásra. A dolgozók munkájának értékelését az egyes helyi vezetők ellenőrzési tapasztalatairól készült beszámolók alapján az iskolavezetés végzi. Épít saját tapasztalataira, valamint arra az értékelési szempontrendszerre, amelyet a nevelőtestület fogadott el és mindenki számára hozzáférhető: (a tanáriban a faliújságon és elektronikus úton is). Az értékelések a vezetői ellenőrzéseken, a munka során szerzett tapasztalatokon alapulnak.

41

Az értékelés évente két alkalommal (május, november) az értékelési szempontrendszer alapján pontozással történik, a pontokat váltjuk át 9-es skálára, így számszerűsítjük. A teljesítményértékelés mellett kialakítottuk a minősítési rendszert is, ennek alkalmazására a teljesítményértékelés bevezetőjében (20. o.) említett módon van szükség. Az értékelési szempontrendszer alapján 200 pontot lehet elérni, amelynek a számszerűsítése a következő, valamint a pontokat megfeleltettük a minősítés kategóriáinak is. 180-200

5

160-179

4,5

140-159

4

120-139

3,5

100-119

3

80-99

2,5

60-79

2

40-59

1,5

0-39

1

160-200 pont

kiválóan alkalmas

120-158 pont

alkalmas

60-118 pont

kevéssé alkalmas

60 pont alatt

alkalmatlan

A pontokban az ugrás a %-os arányok miatt van.

A szakmai munka, az alaptevékenység értékelése A munkaköri leírásban meghatározott feladata minden vezetőnek (munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, igazgató, tanműhelyvezető, gazdasági vezető, gondnok). A javaslatokat pontozással készítik el. A javaslatokat a vezetői értekezlet (igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) megtárgyalja és dönt. Változtatás esetén a javaslatra rávezetik az indoklást. Minden I. szintű vezető általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik az iskola teljes egészére, ezért a saját területeinek megfelelő javaslatokkal egészítik ki a helyi vezető javaslatát, jelzik azt is, ha nem értenek egyet. A vezetői értekezleten hozott döntésekről az illetékes vezetők személyre szóló indoklással tájékoztatják a javaslattevő vezetőket. A 9-es skálán rögzített értékelés alapján a konkrét jutalom összege egy számítógépes program segítségével kerül meghatározásra Az értékelés módszere független a rendelkezésre álló forrás nagyságától. A számítógépes programban meghatározott kategóriák rögzítettek, minden munkatársi körben 9-es skála szerint differenciáltak a jutalmak, munkatársi kategóriák közötti differenciálás a következő: tanár: 1, vezető: tanár*2, szakoktató: tanár*0,8, adminisztratív: tanár*0,6, kisegítő: tanár*0,3.

42

Az értékelés minden esetben személyre szóló. A saját értékeléséről mindenki tájékozódhat. Külön kérésre a munkaközösség-vezető az iskolavezetés tájékoztatása alapján megindokolja az értékelésben megfogalmazottakat. A minősítő értékelés mellett fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelést is (ebben az első szintű vezetés és a középszintű vezetők érintettek). Az ellenőrzések és az értékelések szerves részét képezik az intézmény ösztönző rendszerének, mert az iskolavezetés nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a végzett munka megfelelő elismerésében részesüljön. A vezetői értékelés kiegészül az önértékeléssel és a tanulói értékeléssel. Ennek módja a bevezetőben (20-21. o.) került részletes bemutatásra. A nem alaptevékenység körébe tartozó tevékenységek értékelési rendszere. Ebbe a körbe tartoznak a nem mindenkitől elvárható tevékenységek elismerése, mint pl. a rendezvények szervezése, a versenyeken való eredményes szereplés, önként vállalt nem munkakörbe tartozó feladatok elvégzése, team munkában való részvétel, iskolai dokumentumok készítése, minőségbiztosítási feladatok elvégzése. Ezeknek a tevékenységeknek az értékelése elválik az alaptevékenység értékeléstől, így összehasonlíthatóvá, reálissá válik. Minden vezető munkaköri leírásában meghatározott jog és kötelezettség a dolgozó munkájának értékelése és munkáltatói intézkedések kezdeményezése. Ez a jog érvényesül az alaptevékenységre és nem alaptevékenységre vonatkozóan is. A vezetőknek (minden vezetőnek, továbbá minden team vezetőnek is) ezeket a tevékenységeket kell értékelni. A vezető az illetékes igazgatóhelyettesen keresztül javaslatot tesz a munkatárs elismerésére. A napi rendszerességgel megtartott vezetői értekezleten a vezetés dönt a céljutalom, vagy egyszeri kereset-kiegészítés mértékéről. Ezek az értékelések közvetlenül kapcsolódnak a tevékenységhez, lehetőség szerint azonnal. Az elismerés átadása személyes beszélgetés keretében az iskola köszönetének kinyilvánítása mellett a teljes vezetés és a javaslattevő vezető jelenlétében történik. Az így kiosztott elismerésekről a tantestület tájékoztatást kap. Negatív értékelés A vezetők feladata az ellenőrzés és az értékelés, és ennek megfelelő munkáltatói intézkedések kezdeményezése. Az elismerések mellett a vezetők negatív értékelési formákat is alkalmaznak. Minden vezető (minden vezetőnek, továbbá minden team vezetőnek) munkaköri és megbízási feladata a dolgozó szóbeli figyelmeztetése a nem megfelelő feladatvégzés esetén. Ha ez nem hozza meg az eredményt, akkor az iskolavezetés szóbeli megbeszélésre hívja a 43

dolgozót. Ezeknek az értékelési fokozatoknak semmilyen munkajogi következménye nincs, fejlesztő szándékkal kerülnek alkalmazásra. Amennyiben ezek a szintek nem vezetnek eredményre, akkor a teljes vezetés és az illetékes javaslattevő helyi vezető jelenlétében kerül sor a probléma megbeszélésére, amely lezárásaként a dolgozó „írásbeli feljegyzést” kap a megbeszélt tartalommal és az elvárt tevékenység meghatározásával. Erről a tartalom és a személy megnevezésével a következő értekezleten tájékoztatást kap a dolgozói kör, továbbá a következő általános értékelésnél 3 egység levonást kap a dolgozó. Ettől nagyobb fegyelemsértéseknél a fegyelmi eljárás szabályai szerint folyik az eljárás. A másik új elem a pedagógus önértékelés. Ezzel az értékelési eszközzel évente egészítjük ki a vezetői értékelést, de minden kollégára négyévente kerül sor. Az értékelési szempontsor alapján mindenki értékeli a saját teljesítményét. A vezetői- és az önértékelés eredményeit és értékeit összevetik, kitérve az erősségekre és a fejlesztendő területekre is. Majd a dolgozó a terület igazgatóhelyettesével egyeztető megbeszélésen összegzi a tapasztalatokat, amelyet írásbeli értékelő megállapodásban rögzítenek és megteszik a megfelelő intézkedéseket. Szintén új eleme lesz az értékelési rendszernek, hogy a tanulók is értékelik a tanárok oktató-nevelő munkáját és módszertani kultúráját. Kérdőíves formában történik, és egy tanuló 3-4 tanárról mond véleményt, a tanulók kiválasztása a mintavétel szabályai alapján véletlenszerűen történik. Azért csak ennyiről, hogy ne váljon automatikussá, sablonossá a kérdőívek kitöltése. Az eljárásrendet a minőségirányítási kézikönyv tartalmazza.

44

5. Indikátorrendszer Indikátor terület Taneszköz ellátottság és finanszírozás Gazdasági – gazdálkodási tevékenység

Indikátor 1.

-

-

A teljesítmények alakulása évfolyamok szerint

2.

-

Bejövő ill. kimenő felvételi arányok Elhelyezkedési lehetőségek

3.

A szülői és tanulói elégedettség szintje

4.

-

Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése.

5.

-

statisztikai adatok egyes szakterületek mérése, öszszevetése pályázatok eredményei saját bevételek önkormányzati és állami támogatás egy főre számítva egy tanárra jutó tanulók száma tanterem kihasználtság termelési bevételek szintfelmérés vizsgák, érettségi OKÉV mérések bukások, kitűnők, dicséretben részesülők száma versenyeken való részvétel ill. eredmény jelentkezők felvettek aránya októberben érdeklődő levél a végzett tanulóknak partneri igény- és elégedettség felmérés az iskolába jelentkező tanulók száma az irányított önértékelés felhasználható adatai

Folyamat vagy eljárás szab. adatforrás

Felelős

Gyakoriság

Stratégiai ill. éves tervezés – folyamatszabályozás Vezetői ellenőrzés- folyamatszabályozás

Igazgató Gazdasági vezető Munkaközösség vezető

évente

A vizsgára történő célirá- Oktatási igazgatóhenyos felkészítés- folyalyettes matszabályozás Osztályfőnökök Szaktanár Szakoktató

Beiskolázás - folyamatszabályozás Partneri igény és elégedettség mérés – folyamat szabályozás Szervezeti kultúra fejlesztésének eljárásrendje

évente

Oktatási és nevelési igazgatóhelyettes Végzős osztályfőnökök Folyamatgazda

évente

Igazgató

periodikus 2,5-3 év

évente

45

Indikátor terület Belső légkör alakulása A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerű adatok

Indikátor

6.

-

7.

-

8.

-


klímateszt Beiskolázás - folyamatszakképző iskola 9. évfolyamára szabályozás jelentkezők és felvettek aránya – túljelentkezés (ki-01) egy tanulóra jutó számítógépek - statisztikai adatok száma (ki-02) iskolai tanműhelyben és külső - statisztikai adatok gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (ki-03)

Felelős

Gyakoriság

Nevelési igazgatóhelyettes

évente

rendszergazda

évente

Szakmai igazgatóhelyettes

évente

46

Indikátor terület A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerű adatok

Indikátor 9.

-

10.

-

11.

-

12.

-

13.

-

14.

-

15.

-


Felelős

Gyakoriság

továbbképzések statisztikai adatai

Oktatási, szervezési igazgatóhelyettes

évente

továbbképzések statisztikai adatai szakos ellátottság


évente

továbbképzések statisztikai adatai (kötelező és önkéntes továbbképzés) - statisztikai adatok -értékelési szempontrendszer


évente

Igazgató

évente

-

statisztikai adatok

Igazgató

évente

-

statisztikai adatok

Gazdasági vezető

évente

-

Vezetői ellenőrzésfolyamatszabályozás statisztikai adatok

Igazgató Minőségügyi vezető

évente

dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkező szakképzési pedagógusok aránya az összes szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (ki-04) szakos ellátottság mértéke (ki-06) belső továbbképzések óraszáma az összes pedagógiai tevékenységet végzők létszámához viszonyítva (ki-11) jutalmazott szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképző iskolai pedagóguslétszámhoz viszonyítva (ki-13) kilépő pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (ki-15) egy főre jutó betegnapok száma (ki-16) valamilyen team-munkában résztvevő szakképző iskolai pedagógusok száma a szakképzési pedagóguslétszámhoz viszonyítva (ki-17)

-

-

47

Indikátor terület Az intézmény kulcsfontosságú eredményei

Indikátor 16.

-

17.

-

18.

-

19.

-

20.

-

21.

-

22.

-


Felelős

Gyakoriság

külső ifjúságvédelmi szervek el- - statisztikai adatok Ifjúságvédelmi felejárásába kerülő szakképzős diálősök kok aránya az összes szakképzős tanulólétszámhoz viszonyítva (ki-19) vizsgaeredmények szakmánként A vizsgára történő célirá- Szakmai igazgatónyos felkészítés- folyahelyettes (ki-20) matszabályozás Oktatási, szervezési igazgatóhelyettes - statisztikai adatok

évente

a lemorzsolódás mértéke a szakképző iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (ki-21) adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (ki-22) SZKTV-n országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (ki-23) Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyen (SZÉTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (ki-24) Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) országos döntőbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (ki-25)

évente

-

statisztikai adatok

Nevelési igazgatóhelyettes

évente

-

statisztikai adatok

évente

-

statisztikai adatok

Szakmai igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes

-

statisztikai adatok


évente

-

statisztikai adatok


évente

évente

48

Indikátor terület Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerű adatok

Indikátor 24.

-

25.

-

26.

-

27.

-

28.

-

29.

-

30.

-


Felelős

PISA mérés eredményei az intézOktatási, szervezési - statisztikai adatok ményben mérési csoportonként igazgatóhelyettes (ki-29) országos kompetenciamé- Oktatási, szervezési országos kompetenciamérés rés összehasonlító adatai igazgatóhelyettes eredményei (ki-30) Szakmai igazgatókiállított EuroPass bizonyítvány- statisztikai adatok helyettes kiegészítő dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában (ki-32) egy szakképző iskolában tanító Nevelési igazgató- statisztikai adatok pedagógusra jutó szakképző ishelyettes Beiskolázás - folyamatkolai tanulók száma (ki-34) szabályozás egy tanulóra jutó, nem költségveGazdasági vezető - statisztikai adatok tési forrásból szerzett bevétel -pályázatok adatai (ki-36) Gazdasági vezető egy tanulóra jutó pályázaton - statisztikai adatok nyert fejlesztési összeg (ki-37) -pályázatok adatai nyertes pályázatok és megírt páGazdasági vezető - statisztikai adatok lyázatok aránya (ki-38) -pályázatok adatai

Gyakoriság A PISA mérések évében kétévente évente

évente évente évente évente

49

6. Minőségfejlesztési rendszer – folyamatok rendszere Handler Nándor Szakképző Iskola FOLYAMATTÉRKÉPE INDIKÁTORRENDSZER (ADOTTSÁG-EREDMÉNYMUTATÓK)

Irányított önértékelés Stratégiai tervezés

A partneri igények és elégedettségek felmérése, elemzése Éves tervezés

MÉRÉS – ELEMZÉS – JAVÍTÁS

Intézményi folyamatok folyamatos fejlesztése, ellenőrzése, értékelése, mérése

Partneri kommunikáció. Panaszkezelés

NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATAI -

Beiskolázás Pedagógusok szakmai együttműködése Ifjúságvédelem, mentálhigiénia

ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA -

Belső értékelés, ösztönzés Munkatársak kiválasztása Munkatársak továbbképzése Beszerzés Infrastruktúra biztosítása Adminisztratív feladatok

Minőségügyi audit

50

Vezetői ellenőrzés

A minőségfejlesztés során eddig szabályozott folyamataink: (Ezen folyamatok megfelelő részeire építjük az IMIP-et.) Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Jogi követelmények Stratégiai tervezés folyamatának szabályozása Az intézmény belső működési rendjének biztosítása A vezetői ellenőrzés folyamat szabályozása Az irányított önértékelés folyamatának szabályozása A partnerkapcsolatok irányítása Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kommunikáció a partnerekkel Beiskolázás folyamatának szabályozása Az emberi erőforrások biztosítása A kiválasztási és betanulási rend működtetése A továbbképzési rendszer folyamatnak szabályozása Belső értékelési rendszer és az ösztönző rendszer szabályozása Egyéb erőforrások biztosítása A gazdasági erőforrások biztosítása Iskolai infrastrukturális fejlesztések biztosítása folyamatának szabályozása Munkakörnyezet biztosítása Az intézmény működtetése Az intézmény működtetése Biztonságos intézmény Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Mentálhigiéné Oktatás-nevelés Helyi képzési kínálat tervezése Módszertani eszköztár és kultúra A tanulás támogatása A vizsgákra való célirányos felkészítés A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe A pedagógusok együttműködése Az osztályfőnök és a szakoktató kapcsolatának szabályozása Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés 51

A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása Mérés, ellenőrzés, javítás Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése, folyamatos fejlesztése, belső audit Indikátorrendszer

52

Szabályozott folyamatok beépítése az IMIP-be: Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Szabályozás megnevezése Vezetés Jogi követelmények Erőforrások biztosítása

Minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszer működtetése.

Partnerkapcsolatok irányítása

A szabályozás célja

A szabályozás tartalma

A szabályozás elérhetősége

A külső és belső szabályozók összegyűjtése, hozzáférhetőségének biztosítása és nyomon-követése. Az oktató-nevelő, valamint a gazdasági és technikai munka személyi feltételeinek biztosítása. Az intézmény működése szempontjából meghatározó partnerek – pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak, diákönkormányzat…- továbbképzési rendjének kialakítása. Az intézmény működésének és a szervezeti kultúra fejlesztésének egységes, a partneri igényeket és a piaci követelményeket figyelembe vevő fejlesztése.

Törvények, országos rendeletek, megyei és városi közoktatási fejlesztési tervek, valamint a fenntartó rendeletei Helyzetelemzés alapján tartalmazza az új dolgozók kiválasztásának és betanításának rendjét. A hosszú távú továbbképzési terv alapján éves szinten határozza meg a továbbképzésben részt vevők számát, illetve az intézmény szempontjából fontos továbbképzési területeket. I. és II. minőségfejlesztési rendszer és a Szakiskolai Fejlesztő Program szabályozásai és folyamatai alapján történik a minőségfejlesztési és irányítási rendszer működtetése. A partneri igény és elégedettség mérés folyamatának szabályozása tartalmazza partnereink körét. A mérés lebonyolításának rendjét, valamint az eredmények felhasználásnak a módját. A kommunikáció folyamatába meghatároztuk a módot, a gyakoriságot és a kapcsolattartó személyeket illetve a panaszkezelés eljárásrendjét. A beiskolázás egész éves feladatot jelent

Minőségi kézikönyv: Ci1.1

A partneri igény és elégedettség mérés segítségével az intézmény figyelembe tudja venni a partneri igényeket, és ezeket beépíti az éves munkatervébe, illetve munkarendjébe. A partnerekkel való kapcsolattartás egyik meghatározó eleme a panaszkezelés. Ebben arra törekszünk, hogy minden egyes partnerünk esetleges panasza megoldást nyerjen, illetve megfelelő

Minőségi kézikönyv: Ch3.1, 3.2

Minőségi kézikönyv, Szakiskolai Fejlesztő Program dokumentációja. Cp2.1, 2.2, 2.3

53

Szabályozás megnevezése

Tervezés Stratégiai tervezés

Éves tervezés



szinten kezelve legyen. A partner kapcsolat fontos eleme a beiskolázás rendjének a kialakítása, melynek célja, hogy az iskola megfelelő létszámú tanulót tudjon biztosítani saját működéséhez, illetve a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítése ez.

minden pedagógus számára. A beiskolázás felelőse a nevelési igazgatóhelyettes, és az ágazatvezetőknek van meghatározó szerepe még. Fő feladatuk az iskola profiljának a bemutatása és „eladhatóságának” biztosítása.

Az összehasonlíthatóság, a mérhetőség és a folyamatosság érdekében a partneri igény és elégedettség mérés, valamint az irányított önértékelés közép és hosszú távú célkitűzései alapján. Határozza meg az iskolavezetés az intézmény hosszú távú működési tervét. Az iskola éves munkarendjének és működésének meghatározása.

Tartalmazza a stratégiai területeket, felelősöket, résztvevőket és a kidolgozás és elfogadtatás módját.


Tartalmazza az év legfontosabb feladatait és a fejlesztendő területeket, a felelősöket, résztvevőket és a kidolgozás és elfogadtatás módját.

Ci1.3

Mérés Partneri igény és elégedettség mé- Partnereink igényeinek figyelembe vétele rés a stratégiai és éves tervek kialakításánál, valamint az intézmény arculatának kialakításánál.

Beválás vizsgálat

A meglévő illetve a szabályozott folyama-


A partneri igény és elégedettség mérés fo- Minőségi kézikönyv: lyamatának szabályozása tartalmazza part- Cp2.1 nereink körét. A mérés lebonyolításának rendjét, valamint az eredmények felhasználásnak a módját. A kommunikáció folyamatába meghatároztuk a módot, a gyakoriságot és a kapcsolattartó személyeket illetve a panaszkezelés eljárásrendjét. A belső audit, és a folyamatgazdák felada- Minőségi kézikönyv:

54


Ellenőrzés A vezetői ellenőrzés folyamat szabályozása

Értékelés Az irányított önértékelés

Az intézmény működésének az értékelése



tok működésének, a szükséges korrekciók végrehajtása. Az indikátorok segítségével mérhető illetve összehasonlítható adatbázis kialakítása.

ta, hogy a működtetés során megvizsgálják az egyes folyamatokat és a PDCA logika alapján megtörténjen a felülvizsgálat. Az indikátorrendszer tartalmazza azokat a mutatókat, amellyel tudjuk biztosítani a mérhetőséget és az összehasonlíthatóságot.

Az iskolában folyó munka szakterületenkénti ellenőrzése meghatározott szempontok és módszerek alapján a korrekció lehetőségének biztosításával.

Éves ellenőrzési terv készül az érvényben levő szakmai dokumentumok figyelembe vételével, amely meghatározza az ellenőrzés területeit, gyakoriságát, az érintetteket és a módszert.


Az intézmény oktatási-nevelési céljainak, valamint az intézmény működésének ellenőrzése, illetve értékelése.

Kiterjed az iskola szervezeti kultúrájára és működési rendjére. Meghatározza a jelenlegi állapotot és megfogalmazza a fejlesztendő területeket. Összekapcsolódik a Szakiskolai Fejlesztési Program helyzetértékelési tevékenységével. Az igazgató a tanévzáró értekezleten a mérések ellenőrzések és a helyi vezetők beszámolói alapján értékeli az intézmény működését és tájékoztatja a nevelőtestületet. Meghatározza a következő tanév fejlesztendő területeit is. Az alkalmazottak kapjanak visszajelzést az elvégzett munkájukról, annak színvonaláról és eredmé-


Az éves tevékenység és a kitűzött fejlesztési területek eredményeinek az áttekintése. Az intézmény működését elősegítő belső értékelési és ösztönzési rendszer működtetése.

A szabályozás elérhetősége Cme8.1. 8.2

Minőségi kézikönyv: Ci1.3, Ci1.4, Ch3.3

55





nyéről.

56

7. Az irányított önértékelés szabályozása Az irányított önértékeléssel az iskola célja, hogy folyamatosan mérje az intézmény minőségi mutatóit, a nyitott önértékeléssel és a partneri elégedettség méréssel összevetve meghatározza a szervezet fejlesztésével, az iskolai folyamatok szabályozottságával, a folyamatos fejlesztés képességének javításával kapcsolatos terveket. Az eljárás folyamatának szabályozásával az elsődleges cél a mérhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumának való megfelelés. Az önértékelés az intézményi működést és fejlesztést szolgálja. Az irányított önértékelés összekapcsolódik a SZÖM-mel. Az önértékelés módszere a Szakképzési Önértékelési Modell II. fejlesztési szint, önértékelési modell. Az irányított önértékelés módszereit, az eljárás szabályait az alábbiakban meghatározzuk. Az irányított önértékelést a minőségügyi fejlesztést támogató team végezte a minőségügyi vezető irányításával. Az egyes módszereket külön teamek gondozták, végezték a mérést, az elemzést, ezek alapján összegezték a teljes támogató team részvételével.

57

Irányított önértékelés folyamatának szabályozása Folyamatábra

START

1

Az irányított önértékelés céljának és területeinek meghatározása

nem

Célok és területek jóváhagyása igen

Munkacsoportok felállítása

Módszer, alkalmazott mérőeszközök és értékelési szempontok felülvizsgálata, korrekciója

2

nem Módszer és mérőeszközök jóváhagyása

igen Módszerek és mérőeszközök véglegesítése

3

A résztvevők körének módszerenkénti meghatározása

nem

Résztvevők körének elfogadása

igen Résztvevők véglegesítése 1

58

4

1 Az irányított önértékelés területenkénti elvégzése

Összegzés elemző feldolgozása

5

6

Felmérés összehasonlítása az előző mérésekkel

7

Tapasztalatok alapján erősségek, gyengeségek meghatározása. Kihívások megfogalmazása. Javaslatok a fejlesztésre

Fejlesztések elfogadása nem igen Fejlesztendő területek kijelölése. Célok véglegesítése

Folyamat értékelése, megfelelőségének elemzése

STOP

59

8

9

A folyamat leírása: A folyamat felelőse: Az igazgató. Az irányított önértékelés folyamatának tevékenységeit a minőségügyi támogató team tagjai végzik. Az irányított önértékelés célja: Az irányított önértékeléssel felmérjük az iskola szervezeti kultúrájának szintjét és a működés rendjét, folyamatainak szabályozottságát. A folyamat célja a jelenlegi helyzet rögzítése , továbbá a fejlesztési területek meghatározása. Szülessen olyan dokumentáció, amely rögzíti a fejlesztési célokat, biztosítja az összehasonlíthatóságot és a mérhetőséget. A folyamat határai: Kezdete: Az irányított önértékelés területeinek, céljainak meghatározása. Vége: Fejlesztendő területek kijelölése, célok véglegesítése. A folyamatszabályozás célértéke: Összegző, elemző, célokat megfogalmazó dokumentum elkészítése. A folyamat lépései: Az irányított önértékelés céljának és területeinek meghatározása Az irányított önértékelés célmeghatározása: a korábbi irányított önértékelésből levont következtetések, az ott kijelölt célok és azok teljesítése, illetve az eltelt időszak tapasztalatai alapján a minőségügyi vezető kezdeményezésére az intézményvezetés átgondolja és elemzi a teendőket. Mérendő célok és területek: A szervezeti kultúra területén 1. A szervezeti kultúra szintje. 2.

A munkatársak azonosulásának mértékét a szervezeti célok egészével, illetve egyes részeivel.

3. Az egyéni vagy csoportcélok elsőbbségét, a munka egyéni vagy csoportban való szervezését. 4. Azt, hogy a vezetői döntésekben a feladatok és/vagy az emberi kapcsolatok élveznek elsőbbséget. 5. A szervezet a rövid vagy a hosszú távú célokra koncentrál. 6. A szervezet ösztönző rendjét, motívumait. 7. Azt, hogy a szervezet kifelé, vagy befelé fordul (külső vagy a belső működés felé) 8.

A változások menedzselését, a kockázatvállalást, innováció bátorítását, a nyitottságot vagy elutasítás a változásokkal szemben. 60

9. A konfliktusok kezelését (szembenéző, elkerülő) 10.

A kontrol erősségét, jellegét (mennyire jellemző az adott szervezeten belül a szabályozás, előírás, felügyelet).

11.

A szervezeten belüli önállóságot, függetlenséget (felhatalmazást) vagy koordinációfüggést a cselekvésben.

12.

A vezetői fókuszt, azaz azt, hogy a vezetés számára a folyamatok a fontosabbak, vagy a végső eredmény.

A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje területen belül 13. Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai: a.)

A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

b.)

Az intézmény stratégájának meghatározása és megvalósítása

c.)

Az erőforrások figyelembevételének módja.

d.)

A partneri igények figyelembevételének módja.

14. Az intézmény által elért eredmények: a

a.) A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

b

b.)

A munkatársak bevonásának mértéke. c.) A folyamatos fejlesztés szintjei és eredményei d.) A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága e.) A partnerek elégedettsége f.) A kitűzött célok elérése, megvalósítása. g.) Az erőforrások felhasználásának hatékonysága.

Az irányított önértékelés gyakorisága: a teljes körű irányított önértékelést az első mérés elvégzése után (2001. január ) 2 és félévente végezzük el a SZÖM II. fejlesztési szint önértékelési modell alapján. Azonban az SZFP-be való bekapcsolódás miatt évente készítettük a SZÖM-öt, ami megfelel az irányított önértékelésnek. Célok és területek jóváhagyása Az iskolavezetés javaslatát a minőségügyi vezető a minőségi köröket támogató team elé terjeszti, az megvitatja, majd a nevelőtestület jóváhagyja, illetve ha szükséges módosítja a kitűzött célokat és területeket. Munkacsoportok felállítása Az igazgató kijelöli a munkacsoportokat és azok vezetőit. 

Az irányított önértékelés során alkalmazott módszerenként 3 fős team-ek kijelölése 61



A munkacsoportok feladatának, hatáskörének, felelősségkörének meghatározása



A team-ek feladata: mérés elvégzése, eredmények összegzése, elemzése, bemutatása a minőségügyi támogató team számára

62

Módszer, alkalmazott mérőeszközök és értékelési szempontok felülvizsgálata, korrekciója Az önértékelés módszerei, eszközei, gyakorisága Milyen mód- Mintavétel, a Gyakoriság, szert haszná-

mérésbe be-

lunk?

vonandók

Felelős

Tájékoztatás

időpont

klímateszt

köre teljes alkal-

vezetői önér-

mazotti kör intézmény ve- 2,5 évente

2,5 évente

Feldolgozó, összesítő

igazgató

alkalmazotti

munkacsoport

igazgató

kör vezetők

igazgató

tékelő kérdőív zető, vezető-

tantestület

helyettesei, ágazatvezetők, gazdasági vezető vezetői inter- igazgató

2,5 évente

igazgató

tantestület

vezetői kör

évente

igazgató

tantestület

igazgató-

jú dokumentum

vezetők és

elemzés

gazdasági ve-

zető fókuszcsopor- a dolgozói kö- 2,5 évente tos interjú

helyettesek igazgató

tantestület

munkacsoport

rökből életkor, az intézményben eltöltött évek alapján szervezett 8-10

fős csoportok Az előző irányított önértékelés mérőeszközeinek és értékelési szempontjainak felülvizsgálatát és korrekcióját a minőségi körök végzik. Módszer és mérőeszközök jóváhagyása

63

A minőségi körök által előterjesztett javaslatot a minőségi köröket támogató team jóváhagyja, illetve szükség esetén korrigálja. A minőségi köröket támogató team: a minőségi körök tagjai, illetve az alkalmazotti kör bármely tagja, aki önként vállalja a részvételt az intézmény minőségfejlesztési tevékenységében. Módszer és mérőeszközök véglegesítése Az elfogadott módszereket és mérőeszközöket elektronikus úton a titkárságon tároljuk. A résztvevők körének módszerenkénti meghatározása A résztvevők körére az iskola igazgatója tesz javaslatot. A 4. pontban található táblázatban a mérésben bevonandók körénél található meg. Résztvevők körének elfogadása A résztvevők körét a minőségi köröket támogató team hagyja jóvá. Résztvevők véglegesítése A mérésben résztvevők listáját elektronikus úton tároljuk. Az irányított önértékelés területenkénti elvégzése A klímateszt elvégzésével megbízott munkacsoport kezdi az önértékelést, ennek az eredményeire alapozva az iskolavezetés előterjeszti a fókuszcsoportos interjú kérdéseit és résztvevőit, amit a támogató team kiegészít, majd jóváhagy. A fókuszcsoportos interjúk moderátorait az igazgató jelöli ki. A moderátorok az interjúk tapasztalatait összegzik. Ezzel párhuzamosan történik a vezetői önértékelő kérdőívek kitöltése, értékelése, a vezetői fókuszcsoportos interjú elkészítése, valamint a dokumentumelemzés. Összegzés elemző feldolgozása A munkacsoportok vezetői a minőségügyi vezető irányításával elkészítik az összegzést. A felmérés eredményét elektronikus formában tároljuk. A mérőeszközöket és az értékelő dokumentumokat a következő felmérésig őrizzük meg. Ez biztosítja az előző és a következő évek felméréseinek összehasonlíthatóságát. A személyiségi jogok védelmét az anonimitás biztosítja. Felmérés összehasonlítása az előző mérésekkel A munkacsoportok vezetői és a minőségügyi vezető az összegzést összehasonlítja az előző irányított önértékelés eredményeivel, így biztosítja a mérhetőséget. Tapasztalatok alapján erősségek, gyengeségek meghatározása. Kihívások megfogalmazása. Javaslatok a fejlesztése. 64

A munkacsoportok javaslatát a minőségi köröket támogató team megvitatja és a nevelőtestület elé terjeszti. Fejlesztések elfogadása A kijelölt fejlesztési területekre tett javaslatokat a nevelőtestület elfogadja, illetve korrigálja. Fejlesztendő területek kijelölése. Célok véglegesítése. A minőségügyi vezető a véglegesített célokat rögzíti és elkészíti a célok véglegesített listáját. A folyamat értékelése, megfelelőségének elemzése – ellenőrzési pont A támogató team értékeli a folyamatot, összehasonlítja az elmúlt évek irányított önérté kelés folyamatával, megállapítja a megfelelőséget, ha szükséges javaslatot tesz a folyamat korrekciójára. Felelősségi mátrix Lépés száma: 1.

2.

3. 4.

Lépés tárgya: Az irányított önértékelés cél-

Felelős: Érintett: minőségügyi ve- intézmény veze-

jának és területeinek megha-

zető

Informált: team

tés

tározása Célok és területek jóváhagyá- minőségügyi ve- int. vezetés, sa

zető

min. köröket tá-

Munkacsoport felállítása Módszer, alkalmazott mérő-

mogató team igazgató munkacsoportok minőségügyi ve- minőségi körök

eszközök és értékelési szem-

zető

nevelőtestület alkalmazotti kör

pontok felülvizsgálata, kor5.

rekciója Módszer és mérőeszközök jó- körvezetők

támogató team

-

6.

váhagyása Módszer és mérőeszközök

körvezetők

támogató team

-

7.

véglegesítése A résztvevők körének mód-

igazgató

alkalmazotti kör

-

8.

szerenkénti meghatározása Résztvevők körének elfoga-

minőségügyi ve- támogató team

9.

dása zető Résztvevők körének véglege- minőségügyi ve- támogató team sítése

zető 65

-

10.

Az irányított önértékelés terü- igazgató

klímatesztnél és

letenkénti elvégzése

fókuszcsoportnál alkalmazotti kör, a másik 3 terüle-

-

ten az intéz11.

ményvezetés Összegzés elemző feldolgozá- minőségügyi ve- munkacsoportok

12.

sa Felmérés összehasonlítása az

13.

előző mérésekkel zető vezetői Tapasztalatok alapján erőssé- minőségügyi ve- támogató team

zető vezetői minőségügyi ve- munkacsoportok

nevelőtestület

gek, gyengeségek meghatáro- zető zása. Kihívások megfogalma14. 15.

zása. Javaslatok a fejlesztése. Fejlesztések elfogadása igazgató nevelőtestület Fejlesztendő területek kijelö- minőségügyi ve- minőségügyi ve- nevelőtestület

16.

lése. Célok véglegesítése. zető zetés A folyamat értékelése, megfe- minőségügyi ve- támogató team lelőségének elemzése

zető

66

nevelőtestület

Bizonylati mátrix Sor-

Bizonylat neve

szám: 1. A folyamat eljárásrendje, korrek2

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Kitöltő

szabályozó

minőség-

szempontok Az új módszerek,

Megőrzés he-

Megőrzés

Másolatot

lye titkárság

ideje 2,5 - 3 év

kap igazgató

titkárság

2,5 - 3 év

igazgató

titkárság

2,5 - 3 év

igazgató

titkárság

2,5 - 3 év

igazgató

titkárság

2,5 - 3 év

igazgató

titkárság

2,5 - 3 év

igazgató

titkárság

legalább 6 év

igazgató

titkárság

legalább 6 év

igazgató

titkárság

2,5 – 3 év

igazgató

dokumentum ügyi veze-

ciós javaslat Korábbi mérőesz- szabályozó közök, értékelési

3.

Fajtája

tő minőség-

dokumentum ügyi vezeadatbázis

tő munka-

mérőeszközök és

csoport

értékelési szem-

vezetője

pontok Az irányított önér- adatbázis

munka-

tékelésben részt-

csoport

vevők körének

vezetője

véglegesítése Az irányított önér- adatbázis

munka-

tékelés összegzése

csoport

Az előző irányított bizonylat

vezetője minőség-

önértékelés elem-

ügyi veze-

zése Az előző felméré- bizonylat

tő minőség-

sek összegzése

ügyi veze-

Fejlesztendő terü- adatbázis

tő minőség-

letek kijelölése,

ügyi veze-

célok meghatáro-

tő

zása Folyamat értékelé- szabályozó

minőség-

se, megfelelőségé- dokumentum ügyi vezenek elemzése Zárórendelkezések:

tő

•

Hatálya: Érvényes a jóváhagyó fenntartói döntés időpontjától.

•

Elfogadás (egyeztetések): A nevelőtestület 2009. 04. 24-i értekezletén elfogadta. 67

•

Módosítás módja: A nevelőtestület döntésével és a fenntartó jóváhagyásával.

Sopron, 2009, április 24. Králik Tibor igazgató A diákönkormányzat egyetértését nyilvánította ki 2009. április 23-án Az Iskolaszék egyetértő támogatását adta 2009. április 23-án Sopron, 2009. április 24. Králik Tibor igazgató Fenntartói jóváhagyás:

68

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola 9400 Sopron, Halász utca 9-15

Recommend Documents