INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
VAS-ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM 030762
9400 SOPRON, FERENCZY J. U. 7.
KÉSZÍTETTE: Hegyi Ferenc igazgató
1. BEVEZETÉS A 2003. évi közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a írja elő az intézményi minőségirányítási program elkészítését. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2. 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az iskola neve:
Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium
Székhelye:
9400 Sopron, Ferenczy János u. 7.
Telephelye:
9400 Sopron, Ferenczy János u. 60.
Működési területe:
Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe
Telefon:
99 – 511 820 (porta, központ) 99 – 511 821 (titkárság, T+F) 99 – 511 861 (Tanműhely, Ferenczy J. u. 60., T+F)
OM-azonosító:
030762
E-mail:
[email protected]
Web:
www.vasvill.hu
Fenntartó:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az alapító okirat száma:
78/1994. (II.22.) Kgy. Kelte: 1994. márc. 22
Statisztikai számjel:
153698068022322008
Jogállása:
önálló jogi személyként működő költségvetési intézmény
Gazdálkodása:
részben önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény
Bankszámla szám:
11737083-15369804 (OTP Bank Rt. Soproni Fiókja)
Költségvetési elsz. számla:
15369804
Vegyes elkülönített elszámolások számla:
15369804-02130000
Adószám:
15369804-2-08
Az intézmény vezetőjét Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése nyilvános pályázati eljárás útján bízza meg.
2. 2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE 3. 2. 1. Általános jellemzők Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. Az intézmény a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai (többcélú) tevékenységét egységes iskolaként (közös igazgatású intézményként), szakmailag egységes szervezet keretében végzi. A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 9. évfolyammal kezdődik és a 12. évfolyammal fejeződik be. A szakközépiskolának négy, általános műveltséget megalapozó évfolyama van. A középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. A tanulók a négy év során az érettségi vizsgára és/vagy a felsőfokú továbbtanulásra, a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a munkába állásra készülnek fel. A szakiskolának 9-10. évfolyama és két szakképzési évfolyama van. A 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, a szakképzési évfolyamokon a szakoskola az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések körében felkészít az elméleti és gyakorlati szakmai vizsgára. Az iskola a szakképzés érdekében tanműhelyt működtet, aminek keretében vas- és villamos- és szerelőipari termelőtevékenységet folytat. Az intézmény az állami feladatként ellátott alaptevékenységét költségvetési támogatásból és saját bevételeiből finanszírozza. Az iskola képzési és fejlesztési koncepciójának középpontjában a környezetkímélő, nem energiaigényes, színvonalas elméleti tudást igénylő, csúcstechnológiát célzó képzés mellett a kreatív, kommunikációképes, kooperációra alkalmas szakemberek nevelése áll. A korábbi szakmák közül csak azok maradtak meg, amelyek iránt a tanulói és a munkáltatói igények egyaránt viszonylag tartósnak ígérkeztek. Az elmúlt években folyamatosan alakultak át az iskolában folyó oktatás szervezeti keretei, sor került a szükséges tartalmi korszerűsítésre is, így a mostanra kialakult helyzetet fejlesztési törekvéseink elfogadható eredményének tekintjük, mely további alapvető változtatásokat nem igényel. Iskolánkban mára az érettségit is adó 4, illetve 5 éves képzés a domináns, de megtartottuk azokat a − nem érettségire épülő − szakmákat is, amelyekre igény mutatkozott.
A középiskolai képzési formák szinte mindegyike jelen van: a 10. évfolyam utáni és az érettségi utáni szakképzés mellett a 4 éves szakközépiskolai, az 5 éves technikusképzés, valamint nappali, esti és levelező tagozatos középiskolai oktatás folyik. Az intézmény nevében jelzett profil tehát már nem hagyományos értelemben értendő, sokkal inkább egy korszerű műszaki középiskolát jelöl.
2. 2. 2. Az iskola által ellátott feladatok (TEÁOR) 80121-4
Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás
80221-1
Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
80402-8
Iskolarendszeren kívüli, szakmai oktatás, vizsgáztatás
80123-6
Általános műveltséget megalapozó, iskolarendszerű felnőttoktatás
75176-8
Intézményi vagyon működtetése
75192-2
Önkormányzat elszámolásai
55232-3
Iskolai intézményi étkeztetés
55241-1
Munkahelyi vendéglátás
92403-6
Diáksport
52691-5
Egyéb nem bolti kiskereskedelem
2. 2. 3. Tárgyi feltételek Az iskola három különálló épületből áll. A főépület az elméleti oktatás bázisa, a tanműhely a gyakorlati alapképzés fő színtere. A Dózsa György utcai volt bölcsőde épületét az iskola oktatási célokra megkapta az önkormányzattól, lehetőséget teremtve a korábban hiányzó mérőtermek kialakítására. A főépület 14 normál méretű, egyenként 36 főt befogadó tanteremből, 4 szakosított előadóteremből (fizika, kémia, szakrajz, biológia-földrajz), 4 szakcsoport-teremből, egy kétfelé választható tornateremből, egy kondicionáló szobából, 4 számítástechnikai szaktanteremből, egy pneumatika-hidraulika mérőteremből, 5 villamos mérőteremből, 1 fémipari alapképző teremből, irodákból, aulából, szertárakból, klubból, tanácskozóteremből, könyvtárból, internet-teremből, ebédlőből és egyéb kiszolgáló helyiségekből áll. A világbanki program keretében modern, jelentős anyagi és szakmai értéket képviselő elektronikai, hidraulikai-pneumatikai, automatizálási és számítástechnikai kabineteket (mérőterem, labor, szaktanterem) alakítottunk ki. A számítástechnika szaktantermek fejlesztésével arra törekszünk, hogy a számítógép a tanulók mindennapi életének természetes része legyen. A szakmai tárgyak számítógéppel támogatott oktatása mellett szabad hozzáférési lehetőséget biztosítottunk mind a pedagógusok,
mind a tanulók számára − külön-külön kabinet kialakításával − a géphasználatra, az önálló igények szerinti tevékenységre. Az iskola minden tanulója legalább 2 éven át számítástechnikát és a teljes képzési időben legalább egy idegen nyelvet tanul. A tantermek a központi stúdióból közvetített audio és video műsorok fogadására alkalmas rendszerbe vannak kapcsolva. Az épület megelőző karbantartását minden évben elvégeztük, így általános állapota jó. Sokáig komoly gondot okozott az udvari oldalfalak és a különböző bejáratok beázása. Ezt a problémát az önkormányzat anyagi segítségével sikerült megszüntetni. Az iskola tanműhelye (Ferenczy J. u. 60.) kizárólag a gyakorlati képzést szolgálja. Színvonalas fémipari alapképzést, csőszerelő, villanyszerelő, forgácsoló és hegesztő szakmai képzést tud biztosítani. A 3 gépjárműtechnikai műhely egy komplett autószervizt képez. A különböző márkaszervizek megjelenése és megerősödése folyamatos igényt eredményezett a jól képzett autószerelők iránt. Ennek a szakmának az utóbbi években végbement fejlődése rendkívül látványos. A korábbi meghatározóan kézműves jelleget felváltotta a modern diagnosztikai műszerekre alapozott javítás. Ezt felismerve kezdtük kialakítani saját tanműhelyünket. Első lépésként egy mérőtermet rendeztünk be, majd a teljes folyamat bemutatása, az életszerű körülmények megteremtése érdekében ezt továbbfejlesztettük, így a jelenlegi − nyitott, városi szervizszolgáltatást nyújtó − korszerű, a legfontosabb diagnosztikai műszerekkel ellátott autószerelő tanműhelyünk komplett javítások elvégzésére is alkalmas. Az oktatást szolgáló eszközellátottság területenként változó ugyan, de általában is színvonalasnak nevezhető. Az ezen a téren elért igen komoly fejlődést elsősorban a gazdálkodók által közvetlenül az iskolának nyújtott szakképzési hozzájárulás biztosította, de komoly szerepet játszott a világbanki program támogatása is. Önálló szaktanterme van a biológia, kémia, fizika és az informatika tantárgyaknak. A kis létszámú csoportok befogadására alkalmas termek elsősorban a nyelvi és matematika munkaközösség használatában állnak.
2. 2. 4. Személyi feltételek Minden tantárgyat arra képesített tanár, illetve pedagógiai végzettséggel rendelkező szakoktató oktat.
A törzstag pedagógusokon kívül szerződéssel, illetve óraadóként is dolgoznak tanárok, elsősorban az esti tagozaton. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő, valamint az iskola működését biztosító nem pedagógus dolgozók esetében még nagyobb gondot jelent az alacsony bér, viszonylag nagy a fluktuáció, és a távozók helyett egyre nehezebb megfelelő dolgozókat találni. Különösen igaz ez a kvalifikált, de alacsony besorolású középfokú végzettségű szakemberekre. 2. 2. 5. Az iskola képzési kínálata a) Gimnázium − 4 évfolyamos (9-12.; nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg) − Általános tantervű − Évfolyamonként egy osztály − Az érettségi vizsgára és a felsőfokú továbbtanulásra készít fel − Felvételi követelmények: A felvételi kérelmek elbírálása az általános iskola által közölt érdemjegyek, illetve egyéb tények (nyelvismeret, különböző versenyeken elért helyezések stb.), továbbá az általunk szervezett elbeszélgetés alapján történik. A sikeres érettségi vizsga, illetve a differenciált foglalkoztatás érdekében minden évfolyamon csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az utolsó két évben pedig a matematikát és a fizikát is. Két idegen nyelv (angol és német) tanulása kötelező. A harmadik tanévtől kezdődően az egyik idegen nyelvet emelt óraszámban tanítjuk. Csoportbontásban oktatjuk a számítástechnika alapjait és a fontosabb felhasználói programokat. Erre építve a felsőbb évfolyamokon megteremtjük a lehetőségét a számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképesítés megszerzésének. b) Szakközépiskola − 4 évfolyamos (9-12.; nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg) − Évfolyamonként és szakonként egy osztály − Általános képzés + szakmai előkészítés − Felvételi követelmények: o egészségi alkalmasság o az általános iskola 7. osztály tanév végi, illetve a 8. osztály első félévi érdemjegyei a magyar nyelv és irodalom, matematika és fizika tantárgyakból
o az általános iskola által közölt valamennyi minősítés magatartásból és szorgalomból; o az iskola által szervezett elbeszélgetés alapján a jelentkező intelligenciájáról, kommunikációs készségeiről kialakított benyomások. − Szakok: Informatika szak o A 4 éves képzés során megszerezhető képesítések: számítástechnikai szakmai végzettség, AutoCad o Az érettségi után, a specializáció során megszerezhető szakképesítések: számítástechnikai műszerész −
OKJ 51 5223 10,
számítástechnikai programozó −
OKJ 54 4641 04,
számítástechnikai szoftverüzemeltető −
OKJ 52 4641 03
o A képzés első négy évében a hangsúly a gimnáziumival azonos szinten oktatott közismereti − általánosan művelő − tárgyak tanulásán van. A szakmai orientációt az első tanévben az informatika segíti. A negyedik év utáni szakmai képzéshez szükséges számítástechnikai, elektronikai és mérési ismereteket a felsőbb osztályokban folyó szakmai alapozás biztosítja. A tananyag modulrendszerű felépítése biztosítja a képzés rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való illeszkedést. Elektronika-elektrotechnika szak o A képzés során megszerezhető képesítések: számítástechnikai szakmai végzettség, PLC-programozó, AutoCad o Az érettségi után, a specializáció során megszerezhető szakképesítések: ipari elektronikai technikus −
OKJ 52 5423 02, műszaki
számítástechnikai technikus −
OKJ 54 5423 07, autóelekt-
ronikai műszerész −
OKJ 51 5241 01.
o A képzés célja egy nemzetközileg elismert minősítésnek megfelelő, korszerű általános műveltség és elektronikai szakmai alapismeretek nyújtása. A képzés első négy évében megszerzik az összes olyan elektronikai, számítástechnikai ismeretet, amely az adott szakmacsoportba tartozó valamennyi szakmához szükségesek. A kimenetek
kiválasztásánál a széles szakmai alapozás miatt figyelembe vehető a tanulók irányultsága és a gazdaság mindenkori igénye. Gépész-automatizálási szak o A képzés során megszerezhető képesítések: számítástechnikai szakmai végzettség, PLC-programozó, AutoCad . o Az érettségi után, a specializáció során megszerezhető szakképesítések: automatizálási technikus − OKJ 52 5499 01, gépipari számítástechnikai technikus − OKJ 52 5442 04, finommechanikai technikus − OKJ 52 5499 03. o A közismereti tárgyak jelentős részében a gimnáziumhoz közeli a képzés. A felsőbb évfolyamokon az általános művelés mellett széles szakmai alapozás folyik. A képzési programban súlyponti helyet foglal el a számítástechnika (és műszaki alkalmazásai), valamint a hagyományos gépészet ismereteit kiegészítő automatika és elektronika oktatása a csúcstechnika elsajátítását jelenti. A jól változtatható elemekből felépített képzési tartalom nagyfokú variálhatóságot biztosít, így másféle kiegészítő szakképesítés megszerzését is lehetővé teszi (pl. CNC). A szakközépiskolai képzés célja, hogy széles ismeretalapozást nyújtva, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó felkészítést nyújtson, ugyanakkor a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódást is biztosítsa. A 9-12. évfolyamon (mely érettségi vizsgával zárul) a tanulók megszerzik az összes olyan ismeretet, melyek az adott szakmacsoportba tartozó valamennyi szakmához szükségesek. Emelt óraszámban tanítjuk a német, majd 3. évtől kezdve az angol nyelvet. A képzésben kiemelt szerep jut az informatika (számítástechnika) oktatásának.
c) Szakiskola − 2+2 évfolyamos: 9-10. évfolyam: általános képzés + szakmai orientáció 11-12. évfolyam: szakmunkásképzés
− szakmák (tanévenként azok indulnak, melyeknél együttesen teljesülnek a következő feltételek: tanulói-szülői igények + a csoport indításához szükséges minimális létszám + a képzési feltételek megléte + fenntartói jóváhagyás):
gázvezeték- és készülékszerelő −
OKJ 31-5216-10
géplakatos −
OKJ 31-5233-04
villanyszerelő −
OKJ 33-5216-03
vízvezeték- és központifűtés-szerelő − OKJ 31-5216-20
karosszérialakatos −
OKJ 33-5241-02
mechanikai műszerész −
OKJ 33-5237-02
csőhálózat-szerelő −
OKJ 31-5216-05
hegesztő −
OKJ 31-5233-06
esztergályos −
OKJ 31-5233-02
NC, CNC gépkezelő −
OKJ 32-5233-02
PLC programozó −
OKJ 34-4641-01
A szakiskolai osztályba járó tanulók a 9-10. évfolyamon döntően közismereti tantárgyakat tanulnak, de tanulmányaik során szakmai orientációs tananyaggal is találkoznak. A speciális szakmai képzés a 10. évfolyam eredményes befejezését követően − illetve egyes, a jogszabályok biztosította esetekben a 16. életév betöltése után − kezdődik. d) Technikusképzés − egy-, illetve két évfolyamos (az előképzettségtől függően) − Az érettségi vizsgát követően a szakmai képzésre a tanuló érdeklődésétől és a lehetőségektől függően kerül sor, differenciált képzési időben, különböző formákban − szakok: ipari elektronikai technikus −
OKJ 52-5423-02
automatizálási technikus −
OKJ 52-5499-01
e) Érettségi utáni szakképzés − két évfolyamos
− szakok (tanévenként azok indulnak, melyeknél együttesen teljesülnek a következő feltételek: tanulói-szülői igények + a csoport indításához szükséges minimális létszám + a képzési feltételek megléte + fenntartói jóváhagyás): autóelektronikai műszerész −
OKJ 52-5241-01
autószerelő −
OKJ 52-5241-02
finommechanikai technikus −
OKJ 52-5499-03
automatizálási technikus −
OKJ 52-5499-01
gépipari számítástechnikai technikus −
OKJ 52-5442-14
szerszámkészítő −
OKJ 51-5233-02
fémforgácsoló −
OKJ 51-5233-01
gépésztechnikus −
OKJ 52-5442-02
gépgyártástechnológus technikus −
OKJ 52-5442-03
szerszám- és készülékszerkesztő technikus −OKJ 52-5442-06 ipari elektronikai technikus −
OKJ 52-5423-02
műszaki számítástechnikai technikus −
OKJ 52-5423-07
erősáramú elektronikai technikus −
OKJ 52-5442-02
elektronikai műszerész −
OKJ 51-5223-01
elektrotechnikai technikus −
OKJ 52-5422-01
számítástechnikai szoftverüzemeltető −
OKJ 52-4641-03
f). Felnőttképzés (esti tagozat) − négy évfolyamos − általános tantervű − osztály/évfolyam: a jelentkezők számától és a fenntartó engedélyétől függ Az érettségi vizsgára és a felsőfokú továbbtanulásra készít fel. A képzés tanterve és követelményrendszere a nappali tagozatos gimnáziuméval megegyező. Az oktatás heti 3 alkalommal, délután, órarend szerinti tanítási órák (konzultációs foglalkozások) keretében folyik. A tanévek végén − három évközi beszámolót követően − tantárgyi osztályozóvizsgákat kell tenni.
2. 3. Az iskola története
Intézményünk, a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 1988 szeptemberében kezdte meg működését. Sopron máig legújabb és ennek megfelelően legmodernebb középiskolája a 80-as évek közepén megfogalmazott igények kielégítésére alakult. Az akkor a városban működő egyetlen ipari szakképző iskola (403. sz. Pesti Barnabás Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola) kapacitása már nem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a gazdaság növekvő szakemberszükségletét és a tanulói, illetve szülői igényeket. Ebben az időszakban az általános iskola után továbbtanulók kb. fele a hároméves szakmunkásképzésben vett részt. Ennek a képzési formának a népszerűségét a viszonylag rövid képzési idő, valamint a tanulmányok befejezését követő biztos elhelyezkedési lehetőség adta. A megszerzett szakmunkás-bizonyítvány biztos munkahelyet és − a politikai prioritásoknak megfelelően − stabil egzisztenciát is jelentett. Reálisnak tűnt tehát, hogy a demográfiai hullámhoz alkalmazkodva a város egy új, alapvetően szakmunkásképzés folytató iskolát hozzon létre. Az ide tervezett tanulói létszám 800 és 1000 fő között volt, amit fokozatosan kellett volna elérni. (A szakmunkásképzés jellegéből adódóan a tanulók fele lett volna egyidőben az iskolában, a másik fele pedig gyakorlati munkahelyeken.) A korábbi iskola profiljának megosztása során az új intézménybe a vasipari és a villamos szakmák oktatása került. Az iskola 1988-as indulása idején már komolyan éreztette hatását az 1985-ös oktatási törvény, amely először tett kísérletet a merev központi szabályozás oldására, az iskolai önállóság alapjainak megteremtésére. Ezt kihasználva a szakmunkásképző iskolák sorra indítottak szakközépiskolai osztályokat, ami aztán később a talpon maradásuk legfontosabb biztosítéka lett. Ennek megfelelően iskolánk is kibővítette profilját szakközépiskolai képzéssel, melynek aránya kezdetben az összlétszám 30 %-át sem érte el. A közoktatási rendszer korábbi struktúrái – több ponton „felpuhulva” ugyan – még szilárdnak tűntek, így a képzés alapvetően a nagyüzemekre épült. Ezeknek az igénye határozta meg az indítandó szakmákat, és a felvehető tanulók létszámát is. Ők biztosították a gyakorlati képzés feltételeit, többen közülük saját tanműhelyt tartottak fenn, vállalati állományú szakoktatót alkalmaztak. Az induláskor az előző iskolából „hozott” autószerelő szakközépiskolai osztályok mellett az új intézményben megkezdődött az erősáramúberendezés-szerelő tanulók szakközépiskolai képzése is. Az az elképzelés, hogy növelni kell az érettségit is adó képzés arányát, helyesnek bizonyult, hiszen a második tanév végére világossá vált, hogy az iskola életképességének megtartásához alapvető változtatásokra van szükség, mivel a szakképzésre meghatáro-
zó hatást gyakorló gazdaság mély válságba zuhant. Rohamosan épült le a nagyipar, a költségcsökkentési törekvéseknek első körben estek áldozatul a tanműhelyek. A kialakuló új gazdálkodási formák, a különböző vállalkozások bőven találtak képzett munkásokat a munkanélküliek között, így az iskola rájuk nem számíthatott. Az új helyzetben is vonzó kínálatot kellett felmutatni, mégpedig úgy, hogy a képzéshez szükséges minden feltételről „házon belül” lehessen gondoskodni. Az átalakítás során az is fontos szempont volt, hogy ez lehetőleg ne járjon elbocsátásokkal. Könnyítette a helyzetet, hogy az iskola kezdettől rendelkezett saját tanműhellyel, továbbá a növekedési szakasz miatt nem egy teljesen kiépült tantestületet kellett átszervezni. A változások főbb állomásai: • Megkezdődik a képzés az ötéves finommechanikai és automatizálási technikusi szakon • Az első gimnáziumi osztály megjelenése • Az iskolába kerül a dolgozók gimnáziuma és a szakmunkások szakközépiskolája • A „világbanki” szakközépiskolai kísérletet követő elektronikai osztály indul • A hagyományos szakmunkásképzést átalakítva megindul a képzés az „IPOSZ” rendszerű osztályokban • Egy sikeres pályázat eredményeként sikerült csatlakozni a „világbanki” programhoz, így már két szakközépiskolai osztály tanul az új rend szerint • A négyéves, informatika szakos képzés elindítása A felsorolásból két változást fontos kiemelni: a „világbanki” programhoz való csatlakozást és a gimnáziumi képzés beindítását. A már jelzett gazdasági változások nemcsak ezt az iskolát, hanem a szakképzést, sőt a teljes közoktatási rendszert érintették. Elkerülhetetlen volt a korábbi szerkezet újraértékelése, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás. Ennek kidolgozására indult a világbanki hitelből támogatott, komoly anyagi eszközöket mozgósító kísérlet. Az iskola számára az ebben való részvétel azt jelentette, hogy a pedagógusok közvetlenül részesei lehettek a tantervfejlesztő munkának, továbbá az intézmény − a szakképzés eszközrendszerének korszerűsítését szolgáló − nagy értékű, a legkorszerűbb technikát képviselő eszközhöz jutott. A gimnáziumi képzés elindítását valójában a kényszer szülte, hiszen a demográfiai hullám csúcsán sok gyerek nem tudott volna bejutni a középiskolába, annak ellenére, hogy ta-
nulmányi eredményük ezt indokolta volna. A város akkori vezetőinek kezdeményezésére vállalta az iskola ezt a feladatot, ami tovább színesítette az amúgy sem egyszínű képet. Mivel az ilyen típusú gimnáziumi képzés iránt azóta sem csökkent az igény, az átmeneti időszakra tervezett megoldás tartósnak bizonyult. Az iskola életére komoly hatást gyakorló utolsó változás a Kempelen Farkas Gépipari Szakközépiskola 1996. augusztus 31-én történt megszűnése volt. Ez rövid távon azt jelentette, hogy az addig ott tanuló diákok képzését az új iskolában kell befejezni, továbbá az ottani kollégák közül minél többnek kellett munkát ajánlani. Hosszabb távon legalább ilyen felelősséget jelent, hogy a város és környéke gépész szakemberek iránti igényét, a műszaki pályát választó fiatalok képzését egyedül iskolánknak kell ellátnia. A külső környezet változása az iskola belső szerkezetének megváltoztatását is kikényszerítette, hiszen az itt dolgozók foglalkoztatását csak egy új összetételű képzéssel lehetett biztosítani. A változtatást elősegítette a viszonylag fiatal, az új dolgokra fogékony, jól képzett tantestület is. Ez döntő volt abban, hogy az első jelzésekre megkezdődött az intézmény szerkezetének átalakítása, így a gazdaság átalakulására fel lehetett készülni. Az iskola alapítása óta eltelt rövid időben igen jelentős politikai, társadalmi, gazdasági változások mentek végbe Magyarországon. Az iskolának ebben az időszakban kellett elfogadtatnia magát, megtalálnia helyét a város közoktatási rendszerében. A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium mára az ősi diákváros elismert oktatási intézménye lett. A rövid, de nagyon mozgalmas történethez tartozik az a tanórán kívüli, az oktatáshozneveléshez időnként csak laza szálakkal kapcsolódó tevékenység, amely az iskola auláját a különböző kulturális események fontos helyszínévé tette. Az itt rendezett kiállítások, koncertek hatása házon belül is kétségtelen, kisugárzása pedig döntően hozzájárult az iskola gyors elfogadtatásához városon belül és kívül egyaránt.
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
3. MINŐSÉGPOLITIKÁNK MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az intézmény küldetése Sopron egyetlen olyan iskolája vagyunk, amely a közoktatás szinte teljes skáláját felöleli, a gimnáziumi képzéstől a szakközépiskolán át, a szakképzésig. Sokrétűségünk ellenére biztosítanunk kell hogy a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével, a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével biztosítsa tanulóink eredményes ismeretszerzését és ismeretbővítését, képességeik és készségeik hatékony fejlesztését, egyéniségük kiteljesedését. Együttműködünk és támogatjuk a város sportegyesületeit, lehetőséget biztosítunk a fiatal sportolók egyesületi munkájához, versenyzéséhez, kiemelkedő fontossággal kezeljük az iskolai testnevelés kérdését. A helyi tanterveinkben, a pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési-oktatási célok, feladatok meghatározásakor a közoktatás, a szakképzés tartalmi és formai követelményeit, a tanulóink és a szüleik, a fenntartó önkormányzat elvárásait, valamint társadalmi és a gazdasági környezet igényeit egyaránt figyelembe vesszük. Feladatainkat úgy tervezzük, hogy az iskolánkban végzett tanulók jó alapokat szerezzenek a munkába álláshoz, a továbbtanuláshoz, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulásához. A feladatok végrehajtásához garancia felkészült, lelkes, a tanítványaikat szerető, elhivatottsággal bíró pedagógusaink.
VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
15
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
2.2. Jövőképünk – Ilyenek leszünk 10 év múlva Az iskolánkban középiskolai képzés folyik, a város vas-és villamosipari képzésének bázisintézménye. Munkaközösségeink, illetve azok vezetői önállóan, munkaköri leírásuknak megfelelően dolgoznak. Szakmailag jól képzett pedagógusaink végzett munkájuk alapján társadalmi elismerésnek örvendenek. A köztük felmerülő feszültségeket, konfliktusokat kultúráltan oldják fel, illetve meg. A képzés eredményessége mellett a tárgyi és anyagi feltételek is megfelelőek, egész kollektívánk igényes munkájára. Megoldandó feladatainkat a vezetőség egyenletesen osztja el a munkatársak között. Intézményünkben szabadidő szervező pedagógusok dolgoznak, akik ötletes szabadidős programokat és szakköröket szerveznek. Házirendünk mindenkire nézve kötelező érvényű. Az iskola biztonságára külön cég vigyázz, pedagógusainknak nem kell a folyosóügyelettel bajlódniuk Iskolánkban mind a tanárokat, mind a diákokat, munkájukat folyamatosan ellenőrzi a vezetőség. Több osztályban – igényektől függően – differenciált oktatás folyik. A tanulók felkészültsége átlagos, de folyamatosan képzik önmagukat is. Általában a műszaki tárgyakban alkotnak maradandót, ezekből a tantárgyakból évről-évre hasonlóan jó tanulmányi eredménnyel végeznek diákjaink. Az országos tanulmányi versenyeken mindig van kiemelkedő teljesítményű tanulónk, aki elismerést szerez iskolánknak. Partnereink visszajelzése minden területen pozitív, sokan folytatják a felsőoktatásban tanulmányaikat, az emelt szintű érettségit minden végzős tanulónknak sikerül teljesítenie. A társadalom támogatásával közvetítjük értékeinket, a tudás értékét és becsületét hirdetjük. Ezért olyan iskolát szeretnénk, ahol •
gimnáziumban és a szakközépiskolában emeltszintű képzéssel minél több olyan magas szintű nyelvtudással rendelkező tanulót képezni, akik képesek a felsőfokú iskolák elvégzésére
•
az általános műveltséget megalapozó, majd érettségi és OKJ-s szakmai vizsgákra való (a lehető legjobb) felkészítés és ezáltal a felsőfokú iskolai tanulmányokra való előkészítés,
•
a szakiskolai tagozaton is a 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó, a megfelelő szakmára történő orientálás után 11-12. évf. elvégzése, sikeres OKJ-s vizsga letétele, piacképes tudással rendelkező, önmagát „eladni” képes, magas szakmai tudással és emberi tartással rendelkező szakemberek képzése
•
hatékony és korszerű az idegen nyelv és az informatika oktatás
VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
16
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
3. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT A vezetőség felelőssége a minőség elérésében, bármely minőségirányítási rendszerben a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezettség. Ennek érdekében: •
Az intézmény vezetője (és vezetése) kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség, a minőségi követelmények teljesítése és a minőségfejlesztés iránt.
•
Betartja és betartatja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogi szabályozó előírásait.
•
Elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát és minőségfejlesztési tervét, a Pedagógiai Programot (ezt, ha szükséges felülvizsgálja), az intézmény éves munkatervét.
•
Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét és működteti a minőségfejlesztési terv végrehajtására létrehozott szervezetet a minőség folyamatos javítása, a működés rendszeres vizsgálata és elemzése céljából.
•
Kapcsolatot tart fenn és koordinálja az együttműködést a partnerekkel igényeik kielégítésére.
•
Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogi környezettel.
•
Biztosítja a szükséges erőforrásokat
•
Személyes példamutatásával segíti a rendszer megvalósulását
•
Ellenőrzi a minőségirányítási rendszer működését, beavatkozik, módosít adott esetben a minőségi célokon
VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
17
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 3.1. A minőségfejlesztési munka szervezeti keretei Az iskolavezetés támogatja a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és fenntartásának irányítását. Megteremti a rendszer működését biztosító szervezeti feltételeket, delegálja a feladatokat. A vezető a minőségfejlesztési munka irányításával megbízta az igazgatóhelyettest, aki az intézményvezetőnek tartozik jelentési kötelezettséggel, és felelős a vezetési stratégia kidolgozásához, felülvizsgálatához szükséges feltételek biztosításáért, a működési feltételekért, a helyesbítő, fejlesztő tevékenységért. Továbbá létrehoz egy háromfős csoportot, akik szervezik a minőségfejlesztési munkát. A csoport alkalmanként kibővül a folyamatgazdákkal. A folyamatgazdák felelősek azért, hogy a rájuk bízott folyamat pontos határidőre és szabályoknak megfelelően elkészüljenek. Szükség esetén a csoporttal egyeztetve menet közbeni korrekciót hajthatnak végre. A folyamat zárásakor írásbeli beszámolót készítenek, amely tartalmi beszámoló, a folyamat végrehajtásáról szóló beszámoló és az esetleges változtatási javaslatokat is tartalmazza. A folyamatok változtatásait mindig a nevelőtestület hagyja jóvá. A szabályzásokat a Pedagógiai Program, az SZMSZ, és a Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza. Szabályzásként eljárásrendeket készítünk.
VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
18
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
4. MINŐSÉGCÉLOK 4.1. Az intézmény működésének minőségügyi alapelvei: •
minőségközpontú szemléletmód,
•
a vezetés minőségalapú elkötelezettsége,
•
az alkalmazottak folyamatos és teljes körű bevonása a minőségügyi tevékenységekbe,
•
a partnerközpontúság,
•
a folyamatszemlélet,
•
a folyamatos fejlesztés fontossága.
Intézményünk a meg kíván felelni a jogszabályi előírásoknak, a fenntartó önkormányzati elvárásoknak és a szaktárca törekvéseinek. Minőségirányítási programunkat megfogalmaztuk, és a jövőben rendszeresen fejlesztjük. 4.2. A minőségcélok kijelölésének és megvalósításának alapelvei: •
Pedagógiai Programunkban - a mindenkori felülvizsgálatok során – figyelembe veszszük és beépítjük az IMIP-ben megjelenő szakmai elvárásokat és minőségcélokat.
•
A nevelés-oktatás folyamatában szem előtt tartjuk a konkrét kitűzött minőségcélokat és azok megvalósításán munkálkodunk.
•
Újszerű kezdeményezésként, a minőséget alapvető értékként kezelve – a tanulóinkra jellemző sajátosságokat figyelembe véve – igyekszünk tanulóinkkal a minőség alapjait és fontosságát megismertetni.
19
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Minőségcélok: Stratégiai cél Intézményünk legyen képes az alapkészségek fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésre, és ehhez álljanak rendelkezésre a megfelelő módszerek Fenntartói Minőségirányítási Program elvárásai
Minőségcél
Középtávú
Rövid távú
A megvalósítás időtartama 2007. december 31
Az egyéni készségek, képességek fej- A módszerek gyűjtésének koncepciolesztését biztosító intézményi műkö- nális terve elkészüljön dési modellek, módszerek megismerése Látogatások szervezése TISZK és 2007/2008 tanév TIOK, SZAKMA projektet működtető intézményekben Belső és külső továbbképzések folyamatos
Pedagógiai Program célkitűzései
Az oktatott szakmákhoz kapcsolódva pontosan meghatározni a szükséges alapkészségeket, kompetenciákat és beépíteni a Pedagógiai Programba
20
Módszerek adaptálása, alkalmazásuk
2008/2009 tanév
A módszertani kultúra fejlesztése folyamata szabályozása és bevezetése
2009/2010 tanév
A 9. évolyamon tantárgyi követelmé- 2007/2008. tanév nyeinek átdolgozása az alapkészségek fejlesztését kiemelt feladatként kezelve Olyan oktatási tartalmak alkalmazása, Minden tanév hogy végzett tanulók képesek legyenek álláskeresési technikák alkalmazására
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Stratégiai cél Olyan mérési, értékelési rendszer működtetése az intézményben, amely segíti az intézményt abban, hogy mérje a pedagógiai program stratégiai célkitűzéseihez kapcsolódó eredményeket Fenntartói Minőségirányítási Program
Minőségcél
Középtávú Szakterületenként, tantárgyanként azonos követelmények alapján, azonos mérőeszközök
Pedagógiai Program
Rövid távú
A megvalósítás időtartama Az egyes tantárgyakhoz kapcso- 2007/2008 9. évfolódva a tanulói teljesítménymé- lyam rés közös követelményeinek ki- Ezt követően felmealakítása nő rendszerben Tantárgyanként feladatbank épí- 2007/2008 9. évfotése, feladatbank használata lyam Ezt követően felmenő rendszerben A mérési rendszer szabályozása, 2010/2011 tanév működtetése vége
A tanulók legyenek tisztában azzal, Az azonos tantárgyat tanítók 2007/2008 tanév hogy felmérésük, értékelésük miegyeztessék rendszeresen a kölyen céllal, funkcióval történik vetelményeket A munkaközösségek egyezzenek meg, hogy hogyan tájékoztatják a tanulókat A szóbeli és írásbeli értékelés, vala2007/2008 tanévtől mint a szöveges értékelés és osztályozás egyensúlyban tartása a pedagógiai program szabályozásának megfelelően
21
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Stratégiai cél Minden tanuló részesüljön az állapotának megfelelő sajátos ellátásban Fenntartói Minőségirányítási Program
Minőségcél Középtávú Az integráció jogi, pedagógiai feltételrendszere legyen biztosított
Pedagógiai Program
Rövid távú
A megvalósítás időtartama Fejlesztő pedagógus szakember al- 2011/2012 tanévtől kalmazása
A pedagógusok felkészítése a befo- A szakoktatók továbbképzése 2007/2008 tanévtől gadásra (gyógypedagógia, részképesség zavarok kezelése, mentálhigiéné) Pedagógus továbbképzés (gyógy- 2007/2008 tanévtől pedagógia, részképesség zavarok kezelése, mentálhigiéné) Tantestületi továbbképzések folyamatos
22
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Stratégiai cél A tanulók hátrányainak enyhítése
Minőségcél Fenntartói Minőségirányítási Program
Pedagógiai Program
Középtávú
Rövid távú
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos A ifjúságvédelmi védelmi jelzőfeladatok újratervezésével hozzá- rendszer működése segíteni a tanulókat a választott szakma sikeresebb elvégzéséhez Családlátogatás és segítségnyújtás veszélyeztetett tanulók számára A veszélyeztető körülmények feltárása Egészségnevelési és kábítószer el- Meglévő programok fejlesztése lenes program az intézményi nevelőmunkába beépülten prevenciós Új programok keresése, adaptálása személettel működik a meglévőkhöz
23
A megvalósítás időtartama 2007/2008 –tól folyamatosan 2007/2008 tanévtől folyamatosan 2007/2008 tanévtől folyamatosan 2007/2008 tanévtől folyamatosan 2007/2008 tanévtől folyamatosan
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Stratégiai cél Az intézményben növekedjék az idegen nyelvet beszélő tanulók száma Fenntartói Minőségirányítási Program
Minőségcél Középtávú
Rövid távú
Az idegen nyelvoktatás szemléletében, gyakorlatában olyan változás, amely a szakmák szaknyelvéhez igazított tartalommal, az aktív nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt
Szakképzett nyelvtanár alkalmazása
A megvalósítás időtartama folyamatos
Pedagógiai Program Tantervek átdolgozása a szaknyelvekre koncentrálva Külföldi szakmai és tanulmányi utak, kirándulások szervezése A külföldi kapcsolatok ápolásátsegítő pályázatok használata
24
2008/2009 tanév folyamatos 2007/2008 tanévtől folyamatosan
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
5. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 5.1. Az intézményi működés folyamatai Működési terület 1. Vezetés
2. Tervezés
A területhez kapcsolódó folyamat 1. 1.Az intézmény jogszabályok szerinti működésének biztosítása 1. 2. Vezetői ellenőrzés 1. 3. Alkalmazottak teljesítményértékelése 1. 4. Pedagógusok továbbképzése 2. 1. Stratégiai tervezés 2. 2. Az éves munka megtervezése 3. 1. Kommunikáció a partnerekkel 3. 2. Panaszkezelési eljárás
A folyamat szabályozásának helye Minőségirányítási Kézikönyv
Minőségirányítási Kézikönyv 3. Partnerkapcsolatok Kommunikációs tábla Minőségirányítási Kézikönyv 4. Mérés, értékelés 4. 1. Partneri igény és elégedettség Minőségirányítási Kézimérés könyv 4. 2. Teljes körű önértékelés 4. 3. Éves munka értékelése 4. 4. A tanulók értékelése 4. 5. Indikátorrendszer működtetése 5. Az intézmény működte- 5. 1. Beiskolázás Minőségirányítási Kézitése 5. 2. Adminisztráció könyv 6. Nevelés-oktatás 6.1. A pedagógusok együttműködése SZMSZ 6.1.1. Munkaközösségek munkája Minőségirányítási Kézi6.1.2. Egy osztályban tanítók könyv együttműködése 6.2. A csoportvezetésért felelős pedagógus szerepe 6.3. Közös követelmények, közös mérőeszközök kidolgozása, alkalmazása 6.4. Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése
25
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja
1. 1. Az intézmény jogszabályok szerinti működtetése Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája
1.Tudatosan és tervszerű1.Figyelembe vesszük az SZMSZ- Intézményvezető en történjen az intéz- 1.Az intézmény szabályozó ben leirt feladatokat és hatásköröményben a jogszabályok dokumentumainak jogsza- ket. változásának követése. bályi megfelelősége és azok 2.A szabályozás összhangban van a 2.Szabályozottá váljon a szükség szerinti frissítése partnerkapcsolatok irányítása terübelső dokumentumok 2.A jogszabályok és belső let szabályozásával. (PP, HNP, Szervezeti és szabályozások hozzáférheműködési szabályzat, tősége Házirend, IMIP) nyilvá- 3.Az érintettek ismerjék a nossága és hozzáférhejogszabályi követel-ményetősége. ket és a belső szabályozásokat. 4.Az intézmény alkalma-zottai, illetve az érintettek (tanulók és szülők) betartsák az őket érintő jogszabá-lyokat, belső szabályozásokat. . 1. 2. Vezetői ellenőrzés Célja Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Rendszeres, tudatos, tervszerű ellenőrzött munka folyjon az intézményben. A nem megfelelés vizsgálata.
A végrehajtás során ellenőrizni, hogy a kitűzött célok megvalósultak-e. Tervezés, mérések, ellenőrzések, értékelések koordinációja, összehangolása Dokumentumok ellenőrzése.
Ütemterv készül, mely az éves munkaterv része. Meg kell határozni mit, milyen szempontok alapján, ki, kiket, milyen rendszerességgel, milyen módon, milyen eszközökkel, milyen következményekkel, milyen doku-
26
Intézményvezető
Működési ideje A teljes tanév
Működési ideje Teljes tanév
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja
Szakmai programok ellenőr- mentumokkal. zése. Munkatervek teljesíAz ellenőrzés területén működjön tésének ellenőrzése vezetői munkamegosztás. Beiskolázás ellenőrzése A dolgozók munkájának ellenőrzése Jogszabályi előírások betartása 1. 3. Alkalmazottak teljesítményértékelése Tartalma Szabályozás elvei
Valamennyi pedagógus 1. A dolgozókkal szemben és vezető beosztású doltámasztott követelmégozó rendszeresen kapjon nyek visszajelzést a munkájá- 2. Az értékelés eszközei ról 3. Az értékelés rendszeressége 4. A dolgozó által kért minősítés szabályai 5. Az értékelés szempontjai: • Szakmai – pedagógiai munka • Kompetenciák • Intézmény érdekében végzett tevékenység 6. A nem pedagógus alkalmazottak értékelésének szempontja és rendje 7. Az alkalmazottak minősítésének rendje
1. A szabályozás valamennyi dolgozóra kiterjed 2. A folyamat évente működik 3. A személyt kétéves rendszerességgel értékeljük 4. Az értékelés az ellenőrzésre épül 5. Az értékelés alapja a minőségi kereset kiegészítés odaítélésének 6. A minősítés szabályainál a Kjt. és végrehajtási rendeletének előírásait vesszük figyelembe
1. 4. Pedagógusok továbbképzése
27
Folyamat gazdája intézményvezető
Működési ideje Évente augusztus, március-április
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Célja
Tartalma
Szabályozás elvei
Folyamat gazdája
1. A pedagógusok olyan 1. A 277/1999.(XII. 22) ren- 1. A pedagógus dolgozókra terjed igazgatóhelyettes továbbképzésnek tedelet alkalmazása ki a folyamat. gyenek eleget, me2. Meglévő végzettségek és 2. 5 évente felülvizs-gáljuk a joglyek a pedagógiai képzettségek nyilvántarszabályok változása szerint. program megvalósítátása sát segítik. 3. Továbbképzési és beisko2. A lehetőségek határalázási terv készítése in belül találkozzon az intézményi igény az egyén igényeivel.
28
Működési ideje Évente március
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja
Tartalma
2.1. Stratégiai tervezés Szabályozás elvei
A hosszú távú tervek cé- 1.A pedagógiai program belok kijelölésének sza-bá- válásának és felülvizsgálatályozott útja, a peda-gógi- nak elvégzése. ai program (nevelési 2.Az IMIP felülvizsgálata és program) és az IMIP karbantartása (benne a jövőkép, külde- 3.Pályázatfigyelés. A jövőtésnyilatkozat) beválásá- képhez, PP-hez igazodó nak vizsgálatával megala- stratégiai jellegű pályázatopozott fejlesztési elképze- kon való részvétel. lések biztosítása. Célja A PP-ban és MIP-ban megfogalmazott célok eléréséhez vezető út és feladatok meghatározása. Gondoskodjunk a megfogalmazott stratégiai célok eléréséről
Tartalma
Folyamat gazdája
1. Valamennyi alfolyamatot Intézményvezető önállóan szabályozunk 2. A partnerek igényeit kielégítő elégedettségükkel várhatóan találkozó stratégiai fejlesztések.
2.2. Az éves munka megtervezése Szabályozás elvei
Folyamat gazdája
1.Éves intézményi munkaterv 1.Meghatározzuk valamennyi do- Intézményvezető készítése. kumentum tartalmát. 2.Tantárgyfelosztás készíté- 2.Az elkészítés határidejét és ütese. mezését. 3.Órarend készítése. 3.Az alfolyamatként értelmezhető 4.Munkaközösségi munkater- feladatokat önállóan szabá-lyozvek készítése zuk 5.Tanmenetek, nevelési tervek készítése
29
Működési ideje IMIP és a PP minden ötödik évben május, június
Működési ideje Minden tanév június augusztus
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja
3. Partnerkapcsolatok 3. 1. Kommunikáció a partnerekkel Tartalma Szabályozás elvei
Tervezetten, szervezetten Kommunikációs tábla kartudjuk működtetni, irábantartása nyítani a partnerekkel való együttműködést. Partnerkapcsolatok továbbfejlesztése. Célja
Tartalma
Folyamat gazdája
Az intézményi kapcsolattartásokról iskolatitkár Kommunikációs Táblázat készült. A változásokról, módosításokról a nevelőtestületet tájékoztatjuk. A Kommunikációs Táblát az intézményi információs táblákon elhelyezzük. 3. 2. Panaszkezelési eljárás Szabályozás elvei Folyamat gazdája
A panaszok szakszerű 1. Az írásban benyújtott papontos, gyors megvizsgánaszok kezelésének elvei lása, hatékony intézkedés és gyakorlata előkészítése 2. A panaszkezelés dokumentációjának kezelése
Panaszkezelési eljárásrend: igazgató-helyettes - Mindenki számára elérhető legyen - A nevelőtestület, SZMK, DÖK jóváhagyásával készül Minden tanuló, szülő, munkatárs tudja, hogy panaszaival hová és milyen módon fordulhat. Ismerjék a panaszkezelési eljárás folyamatát.
30
Működési ideje Felülvizsgálat minden tanév elején
Működési ideje 2004/2005. tanév kezdetétől
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja Megismerni a működésünket befolyásoló partnereink igényeit, elégedettségét.
Célja 1. Azonosítani az intézmény erős és gyenge pontjait, kijelölni az intézményen belüli legfontosabb fejlesztési területeket és meghatározni a továbbfejlődés irányait.
4. 1. Partneri igény és elégedettség mérés Tartalma Szabályozás elvei 1.Meghatározza az igények OM rendelet és elégedett-ség, elégedetTörvényes működés lenség felmérésének rendjét. Adatelemzések, összehasonlítások Benne a mintavételi eljárást, eredményeiről a partnerek tájékozaz eszközöket, a mérés tatása ütemtervét 2.Az így nyert adatok elemzése, fejlesztendő területek meghatározása 3.A fejlesztésekre intézkedési tervet készítünk 4. 2. Teljes körű önértékelés Tartalma Szabályozás elvei
Folyamat gazdája IMIP vezető
Folyamat gazdája
1. A vezetés értéke-lése. 1. Állandó szempontok kidolgozá- IMIP vezető 2. Tervezés értékelése sa, amelyek a stratégiai és mi3. A dolgozók irányításának nőségcélokhoz kapcsolódnak értékelése 2. Az irányított önértékelés össz4. Erőforrások felhasználáhangban van az éves munka érsa. tékelésével és az éves partneri 5. Az oktatási-nevelési és a igény és elégedettségméréssel működési folyamatok, 3. Tervszerűség. valamint szabályozottságuk értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje 7. A szervezeti kultúra és klíma értékelése
31
Működési ideje Évente
Működési ideje 5 évente a vezetői pálályázat kiírásakor
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja 1.Kövessük nyomon az éves munkatervben megfogalmazott célok, feladatok teljesítését. 2.Megítélhessük azt, hogy hogyan teljesí-tettük a minőségi és stratégiai céljainkat.
8. A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában 9. A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége 10. A belső partnerek (pedagógusok, technikai dolgozók) elégedettsége Az intézmény oktatási, nevelési eredményei 4. 3. Éves munka értékelése Tartalma Szabályozás elvei 1.Az éves munka-terv teljesí- Az értékelési szempontok össztéséről való beszámoló. hangban kell, hogy legyenek a ve2.Intézkedések, javítások, fej- zetői ellenőrzés szempontjaival, az lesztések eredményei. adatgyűjtésünkkel és a kijelölt cé3.Partneri vissza-jelzések. lokkal 4.Eredményességi mutatók alakulása. 5.Vezetői ellenőrzések tapasztalatai. 6.Az országos mérések eredményeinek értékelése 7.A mérési eredmények függvényében fejlesztési tervek készítése
32
Folyamat gazdája Intézményvezető
Működési ideje Minden tanév június
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja A tanulók fejlődésének, előmenetelének nyomon követése. Minden tanuló a számára legmegfelelőbb fejlesztést kapja.
4. 4. A tanulók értékelése Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája 1. A tanulói teljesítmények 2. Mind a tanulók, mind a pedagó- Igazgató-helyettes értékelése gusok által ismert szabályok 2. A tanulók magatartása megalkotása. szorgalma értékelésének 3. Valamennyi olyan minimum rendje meghatározása, amit valamenynyi pedagógus kolléga betart. 4. Értékelés: a PP, a munkatervek, a központi szakmai követelmények és az egyéni fejlesztési tervek figyelembevételével
4. 5. Indikátorrendszer működtetése Célja Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Olyan adatgyűjtési rend- 1. Indikátorok rendszere 1. A folyamat szorosan kapigazgatóhelyettes szer működtetése, amely 2. Adatgyűjtési rendszer csolódik a teljeskörű önértélehetőséget nyújt az ered- 3. adatfeldolgozás, adatkeléshez és az éves értékemények folyamatos nyoelemzés rendszere léshez mon követésére 2. Egységes, a fenntartói beszámolók indikátorait is magában foglaló rendszert működtetünk
33
Működési ideje Félévi és év végi értékeléskor Évközben folyamatosan
Működési ideje Minden tanév féléve és évvége
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja 1.Pozitív kép kiala-kítása az intézményről annak érdekében, hogy a minél több tanuló, illetve szülője válasszon minket. 2.Az intézmény ismertségének növelése. . Célja Valamennyi intézményi dolgozó tisztában legyen a munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségekkel, annak tartalmával
5. 1. Beiskolázás Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája 1.Beiskolázási terv. 1.Évente ismétlődő rendszeresség, Igazgató helyettes 2.Nyílt nap. terv-szerűség. 3.Reklámagyag készítés. 2.Az előző évi tapasztalatok alapján 4.Szülői értekezlet a folyamat újragondolása. 5.Szervezési feladatok a beíratáskor
1. 2. 3. 4.
Célja Egyenletes munkamegosztás és terhelés kialakítása.
1. 2.
5. 2. Adminisztráció Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Jogszabályokban előírt 1. A három területet önálló el- Iskolatitkár tanügy-igazgatási admijárásrendben alfolyamatként nisztráció szabályozzuk Az intézmény pedagógi2. A pedagógus teljesítményai adminisztrációja értékelésben az erre vonatA minőségirányítási kozó szempontban az itt rendszer dokumentációs szabályozottak tekintendők rendszere minimumnak Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó adminisztrációs feladatok, dokumentumok, határidők 6. 1. A pedagógusok együttműködése 6. 1. 1. Munkaközösségek munkája Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Munkaközösségben zajló 1. A munkaközösségek munkaterv …….munkaközösségbelső továbbképzések alapján dolgoznak vezető Háziversenyek 2. A munkaközösségek alakítsanak 34
Működési ideje A beiratkozás időpontja: minden tanév május Felmérések: Minden tanév kezdetén (szept.)
Működési ideje A tanév teljes ideje belső határidőkkel
Működési ideje Tanév teljes tartama
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 3. versenyfelkészítések ko- ki közös értékrendet ordinálása 3. A munkaközösségi munka team 4. Közös követelmények munkára alapul egyeztetése
35
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
6. 1. 2. Egy osztályban tanítók együttműködése Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája 1. A megbeszélések Folyamatos egyeztetés Közismereti munkarendszeressége. Összehangolt team munka közösség vezető 2. A rendkívüli megbeszélések lehetséges okai 6. 2. A csoportvezetésért felelős pedagógus szerepe Célja Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Munkájának célja az in- A tanulási idő és szabadidős Figyelembe kell vennie: Igazgató-helyettes tézményben működő osz- programok feltételeinek nyo• törvényi előírásokat tályok, életének, munká- monkövetése. • az iskolai elvárásokat jának tervezése, irányítá- Kapcsolattartás a szülőkkel, • a tanulói érdekeket sa. szociális és mentálhigiénés • a szülői érdekeket szakemberekkel. Részvétel a Munkaterv és Házirend készítésében Célja Eredményes és hatékony együttműködés biztosítása
36
Működési ideje folyamatos
Működési ideje Munkaterv felülvizsgálata 4 évente Házirend felülvizsgálata minden tanév kezdetén
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Célja Az oktatói-nevelői munka során egységes követelmény és értékrend kialakítása.
6. 3. Közös követelmények, közös mérőeszközök Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Tantárgyanként és évfolyaTantárgyanként és évfolyamonként Pedagógiai igazgatómonként egységes követeltanmenetek készítése, ellenőrzése. helyettes mények és azonos mérőesz- A NAT által és a PP-ban és a szakközök alkalmazása. mai központi programokban megfogalmazott követelmények és értékelési szempontok figyelembe vétele. A nevelői-oktatói munka ellenőrzése.
6. 4. Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése Célja Tartalma Szabályozás elvei Folyamat gazdája Széleskörű módszertani Módszerek gyűjtése. A tantestület minden tagja vegyen Pedagógiai igazgatóválaszték segítse a neve- Módszertani kultúra fejleszté- részt a továbbképzéseken, a bemu- helyettes lőtestület munkáját. se: bemutató órák tartása, tató órákon. Mindenki számára legye- módszertani kiadványok be- Az eddig meglévő módszertani nek ismertek a .rendelke- szerzése, továbbképzések. gyűjtemények beépítése a rendszerzésre álló módszerek be (Felzárkóztató módszertani csomag, Projektmódszerek gyűjteménye) A módszertani gyűjtemény fejlesztése. A vezetés feladata ellenőrizni a módszerek alkalmasságát.
37
Működési ideje Tanmenetek készítése: minden tanév szept. 30ig. Ellenőrzés folyamatosan
Működési ideje Minden tanév vége
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
6. AZ IMIP BEVEZETÉSE, FENNTARTÁSA, MŰKÖDTETÉSE
AZ IMIP BEVEZETÉSÉHEZ, MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KORREKCIÓK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSI TÁBLÁZATA A FEJLESZTÉS JELLEGE SZABÁLYOZANDÓ TERÜLET/FOLYAMAT KORREKCIÓ
1. Vezetés
2. Tervezés
1.1. Az intézmény jogszabályok szerinti működésének biztosítása 1.2. Vezetői ellenőrzés 1.3. Pedagógusok teljesítményértékelése 1.4. Pedagógusok továbbképzése 2.1. Stratégiai tervezés
2.1.2. Az éves munka megtervezése 3. Partnerkap- 3.1. Kommunikáció a partnecsolatok rekkel 3.1.2. Panaszkezelési eljárás
1
ÚJ SZABÁLYOZÁS
X X X X
A SZABÁLYOZÁS IDŐTARTAMA
2007 május-június
BEVEZETÉSI IDŐSZAK1
2007/2008
A VÉGLEGESÍTÉS HATÁRIDEJE
2008 szeptember
2007/2008 ok- 2007 december 2008 szeptemtóber november ber 2007 május 2007/2008 tanév 2008 szeptember 2008 február 2008 március 2008 szeptember
X X
2007 május június
2007 augusztus 2008 augusztus október
2008/2009 október november
2008 december
X X
Ez a kipróbálási időszak, csak a hibák feltárása, korrigálása után lehet véglegesíteni a folyamatszabályozásokat
38
2009 szeptember
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
AZ IMIP BEVEZETÉSÉHEZ, MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KORREKCIÓK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSI TÁBLÁZATA SZABÁLYOZANDÓ TERÜLET/FOLYAMAT
4. Mérés, értékelés
A FEJLESZTÉS JELLEGE ÚJ SZABÁLYOKORREKCIÓ ZÁS
4.1. Teljeskörű önértékelés
X
4.2. Partneri igény és elégedettség mérés 4.3. Éves munka értékelése
X
4.4. A tanulók értékelése
X
4.5. Indikátorrendszer 5. Az intéz5.1. Beiskolázás mény működtetése 5.2. Adminisztráció
X
A SZABÁLYOZÁS IDŐTARTAMA
BEVEZETÉSI IDŐSZAK
A VÉGLEGESÍTÉS HATÁRIDEJE
2011/2012 ok- 2012 március 2012 május tóber november 2007 május 2007/2008 tanév 2008 szeptember 2008 április 2008 május 2008 szeptember
X X X
39
2009 november 2008 ősze
2010 február
2010 június
2009 január
2009 szeptember
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
AZ IMIP BEVEZETÉSÉHEZ, MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KORREKCIÓK, FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSI TÁBLÁZATA SZABÁLYOZANDÓ TERÜLET/FOLYAMAT
6. Nevelés-oktatás
6.1. A pedagógusok együttműködése 6.1.1. Munkaközösségek munkája 6.1.2. Egy osztályban tanítók együttműködése 6.2. A csoportvezetésért felelős pedagógus szerepe 6.3. Közös követelménye, közös mérőeszközök kidolgozása 6.4. Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése
A FEJLESZTÉS JELLEGE ÚJ SZABÁLYOKORREKCIÓ ZÁS
X
A SZABÁLYOZÁS IDŐTARTAMA
2007 augusztus 2007 augusztus 2007 augusztus 2010/2011
X X
X
40
2009/2010
BEVEZETÉSI IDŐSZAK
A VÉGLEGESÍTÉS HATÁRIDEJE
2007 szeptember 2008 szeptember 2007 szeptember 2008 szeptember 2007 szeptember 2008 szeptember 2011szeptember 2012 szeptember 2010 szeptember 2011szeptember
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Hatálybalépés időpontja: ?? Az IMIP időbeli hatálya: 2012 Felülvizsgálat: 2012 6.1. Legitimációs dokumentumok: Az IMIP ismertetése a nevelőtestülettel: Tantestületi értekezlet keretében 2007 május Jegyzőkönyv - 1. sz. melléklet Az IMIP ismertetése az SZMK képviselőivel 2007 május Jegyzőkönyv - 1. sz. melléklet Az IMIP ismertetése a DÖK-kel 2007 május Jegyzőkönyv - 1. sz. melléklet
41
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
7. MELLÉKLETEK Jegyzőkönyv - 1. sz. melléklet SZMK véleményezés – 2. sz. melléklet Szakértői véleményezés –3. sz. melléklet
42
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM............................................................1 VAS-ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM...............................1 9400 SOPRON, FERENCZY J. U. 7.........................................................................................1 KÉSZÍTETTE:...........................................................................................................................1 Hegyi Ferenc .............................................................................................................................1 igazgató......................................................................................................................................1 1. BEVEZETÉS..........................................................................................................................2 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA.......................................................................................3 2. 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI...............................................................................................3 2. 2. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE..............................................................................4 3. 2. 1. Általános jellemzők.........................................................................................................4 2. 2. 2. Az iskola által ellátott feladatok (TEÁOR)................................................................5 2. 2. 3. Tárgyi feltételek.........................................................................................................5 2. 2. 4. Személyi feltételek.....................................................................................................6 2. 2. 5. Az iskola képzési kínálata..........................................................................................7 2. 3. Az iskola története...........................................................................................................11 3. MINŐSÉGPOLITIKÁNK MEGHATÁROZÁSA..............................................................15 2.1. Az intézmény küldetése.................................................................................................15 2.2. Jövőképünk – Ilyenek leszünk 10 év múlva..................................................................16 3. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT...........................................................................17 3.1. A minőségfejlesztési munka szervezeti keretei.............................................................18 4. MINŐSÉGCÉLOK...............................................................................................................19 4.1. Az intézmény működésének minőségügyi alapelvei:....................................................19 4.2. A minőségcélok kijelölésének és megvalósításának alapelvei:.....................................19 5. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER...............................................................................25 5.1. Az intézményi működés folyamatai...............................................................................25 6. AZ IMIP BEVEZETÉSE, FENNTARTÁSA, MŰKÖDTETÉSE........................................38 6.1. Legitimációs dokumentumok: .......................................................................................41 7. MELLÉKLETEK..................................................................................................................42
43