A HANDLER NÁNDOR SZAKKÉPZŐ ISKOLA HÁZIRENDJE Az intézmény célkitűzése: Iskolánk célja, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. További célunk, hogy iskolánk az ismeretek átadásának és az emberi kapcsolatok sokféleségének olyan színtere legyen, melyet a tanítványok és a pedagógusok közösen alakítanak és formálnak a számukra legtöbbet adóvá. Végzett diákjaink meglévő értékeiknek biztos tudatában képesek legyenek saját sorsuk legkedvezőbb alakítására. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. I. rész: Általános rendelkezések 1. A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, a szervezett iskolai- és a Pedagógiai Programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a részvétel az iskola szervezésében történik. 2. A házirend vonatkozik a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira. 3. A házirend a hatályba lépés napjától, 2013. január 15-től visszavonásig érvényes. 4. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Pedagógiai Programja. 5. Az iskola házirendje állapítja meg a helyi szabályokat, melyek a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatosak. 6. A jogszabály előírásait a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, (és kötelességük ezeknek a megtartása az iskola
1
területén is). Különösen a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény és a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat és az szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések). 8. A házirend megsértését számonkérés, fegyelmi eljárás követi, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. II. rész:A tanuló kötelessége és jogai (2011. évi CXC törvény 46.§) 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a
2
tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelel nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve – az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve – továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban,rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 3
(6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,
4
q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. III. rész Az iskola működéséhez kapcsolódó eljárások 1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó szabályok 1.1. A tanuló köteles az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon pontosan megjelenni, azon részt venni. A távolmaradást igazolni kell! 1.1.1. A betegség miatti mulasztást ellenőrzőbe beírt orvosi igazolással kell igazolni. Betegség esetén a mulasztás első napján a szülőnek értesítenie kell az iskolát. Ha az igazolás nem az ellenőrzőben történik, akkor azt az orvos mellett a szülőnek is alá kell írnia. Ezeket az igazolásokat az osztályfőnök az ellenőrzőben rögzíti. 1.1.2. A gyakorlaton lévő tanulók esetében a gyakorlatról történő betegség miatt mulasztást táppénzes papírral kell igazolni 1.1.3. Rendkívül indokolt esetben tanévenként 3 különálló napot a szülő is igazolhat, lehetőség szerint előzetes elkérés alapján. 1.2. A tanulónak az igazolást a mulasztás utáni első osztályfőnöki órán kell bemutatnia az osztályfőnöknek, aki a naplóban a hiányzásokat kezeli. 1.3. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az órák igazolatlan óráknak minősülnek. 1.4. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 1.5. A tanítás nélküli munkanapon szervezett iskolai rendezvényről való távolmaradást is igazolni kell. 1.6. Indokolt esetben, fontos családi ügy miatt (a szülő, gondviselő) – előzetes megkeresése alapján – rendkívüli távolmaradást kérhet gyermeke számára. 2 napos vagy annál rövidebb távolmaradást elméleti oktatásról az osztályfőnök, gyakorlatról a tanműhelyvezető, szakmai munkaközösség-vezető adhat. Két napnál hosszabb hiányzást – az osztályfőnök véleménye alapján – az igazgató engedélyezhet. 1.7. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal 5
történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. 1.8. Ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat a nem tanköteles tanuló esetében, a tanuló tanulói jogviszonya megszüntethető, feltéve, ha a szülő, gondviselő az igazolatlan mulasztásról két esetben írásban kapott értesítést. A tanköteles tanuló tanulói jogviszonya is megszüntethető a harminc órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén. A tanulói jogviszony megszűnése után tizenöt napon belül a szülőnek/gondviselőnek kell iskolát keresni a tanuló számára. Ha nem sikerül, akkor a Kormányhivatal jelöli ki azt az intézményt, ahol a tanuló a tankötelezettségét teljesítheti. 1.9. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola írásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200. elért óra esetén meg kell ismételni. 1.10. Ha a tanulónak a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: szakközépiskola 9-12. évfolyam:
250 órát,
szakiskola 9-10. évfolyam:
250 órát, 6
szakképző évfolyamokon:
összes elméleti oktatási óra 20 %-át, vagy 1-1 tantárgy 30 %-át,
szakképző évfolyamokon:
a gyakorlati óraszám 20 %-át
meghaladja, a tanuló továbbhaladását, illetve értékelését 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 51.§ határozza meg. 1.11. Ha a tanuló iskolán kívüli sportegyesületben, civil szervezetben tevékenykedik, hivatalos kikérés alapján távolmaradása engedélyezhető. Abban az esetben, ha az iskolán kívüli tevékenységét a tanév elején az iskola igazgatójának írásban bejelenti. 2. Tandíj megállapítás módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény 83.§.(2) c) és a végrehajtásáról szóló 29/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet 33-36.§, valamint az Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 31/2012. IX. 28. (Továbbiakban:Ör.) rendelete alapján a nappali képzés keretében második szakmát tanuló tandíjat fizetni köteles. A tandíj összegét az Ör. 31/2012. (IX. 28.) 7/A §. (1) szakasza d) pontja, (2) és (3) szakasza; 4-7. § alapján az intézményvezető határozza meg. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben tandíjat kell fizetnie annak, aki: A középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyamot harmadik és további alkalommal ismétli. Tanulói jogviszony keretében második vagy további szakképesítésre készül, beleértve a szakmai vizsgát és annak javító- és pótló vizsgáit is. A tandíj mértéke a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100%-a. A tandíj a tanulmány eredmény vagy a szociális helyzet alapján csökkenthető. A csökkentés legnagyobb mértéke 80%. Az első félévre a legnagyobb kedvezménnyel megállapított tandíjat, tehát a teljes összeg 20%-át kell fizetni. A későbbiekben az előző félévi tanulmányi eredmény alapján differenciáltan kell megállapítani a tandíjat. A tandíj fizetés eljárásrendjének kidolgozása az intézményvezető hatásköre. A tanulmányi eredmény alapján a differenciálás mértéke: 4,50-5,00=20% 4,25-4,49=25% 4,00-4,24=30% 3,75-3,99=40% 7
3,50-3,74=50% 3,25-3,49=60% 3,00-3,24=70% 2,50-2,99=80% 1,0-2,49=100% A tandíj tejes összegének a megadott %-át kell fizetnie a tanulónak tanulmányi eredménye alapján. A tandíjat az első félévben november 15., a második félévben április 15. kell befizetni. Hátrányos helyzetű tanulótól tandíj nem szedhető! (SNI-s tanulónak kell tandíjat fizetnie!) 3 Szociális támogatás Szociális támogatást rendkívüli esetekben (külső szervezetek támogatásaiból) az osztályfőnökök javaslatára a HHH-s tanulók számára tudunk biztosítani. Ingyenes tankönyvellátásban a törvényi keretek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) alapján a három vagy több gyermekes családok gyermekei, az emelt családi pótlékban részesülők, a hátrányos helyzetűek és a tartósan beteg (SNI-s, BTM-s, enyhén autista és hallássérült) tanulók részesülnek. 4 A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának rendje és formája A tájékoztatás formái:
osztályfőnöki tájékoztatás
diákönkormányzat ülései
diákközgyűlés
iskolavezetés körözvényei
faliújság
iskolarádió
Az osztályközösséget első sorban az osztályfőnök tájékoztatja és az osztályfőnökön keresztül nyilváníthatnak véleményt az őket érintő témákban. Az iskolai diákönkormányzat, amely havi üléseivel, a nevelési igazgatóhelyettes és diákönkormányzatot segítő tanár jelenlétében képviseli a diákok véleményét és biztosítja tájékoztatásukat.
8
A diákközgyűlés, minden év januárjában, diáknapkor az igazgató, az igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök jelenlétében értékeli az előző tanévet és fogalmaz meg javaslatokat a következő évre. Rendkívüli eseményekről, kirívó fegyelmi ügyekről, kiemelkedő versenyeredményekről minden osztályt körözvényben tájékoztatunk. Az iskolarádióban a diákönkormányzatot felügyelő tanár jóváhagyásával hangozhatnak el közlemények a diákok részéről. Az aulában a hirdetőtáblán és faliújságon elhelyezett dokumentumokon tájékoztatjuk a tanulókat a napi aktualitásokról. 5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 5.1. A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, jó közösségi teljesítmény, a példás magatartás és szorgalom. Arra törekszünk, hogy tanulóink teljesítményét elismerjük, jutalmazzuk és a közösség előtt nyilvánosságra hozzuk. 5.2. A tanulók elismerésének fokozatai 5.2.1. Szaktanári, szakoktatói dicséret 5.2.2. Osztályfőnöki dicséret 5.2.3. Igazgatói dicséret 5.2.4. Nevelőtestületi dicséret A fenti fokozatokhoz kapcsolódhat tárgy- illetve pénzjutalom is, amelyeket a ballagási ünnepélyen, vagy a tanévzáró ünnepélyen ad át az igazgató 5.3. Közösségnek adható jutalom 5.3.1. jutalom rendezvény (pl. színházlátogatás) 5.3.2.
osztálynap
közösségi
rendezvény
céljára
(a
Pedagógiai
Programban
megfogalmazott céloknak megfelelően) 6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazása 6.1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásával a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. 6.2. A tanulóval szemben hozható fegyelmező intézkedések: 6.2.1. Szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés 6.2.2. Osztályfőnöki figyelmeztetés 6.2.3. Osztályfőnöki intés 9
6.2.4. Igazgatói intés 6.3. Ha a tanuló kötelességét vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az eljárás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 34§ és 36§, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53§-62§ szabályozza. A fegyelmi bizottság a nevelőtestület által átruházott jogokat gyakorolja. A fegyelmi tárgyaláson részt vesz:
a három tagú bizottság, amelyet az elnök vezet
a tanuló, szülője vagy törvényes képviselője
az ifjúságvédelmi felelős,
az iskolai diáktanács küldöttje,
az ODB képviselője,
az osztályban tanító pedagógusok,
a jegyzőkönyv vezetője - általában az iskolatitkár
A fegyelmi eljárást megelőzheti egyeztető eljárás, amely ha eredménnyel zárul (a felek megegyeztek) nem kell lefolytatni a fegyelmi tárgyalást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Részletesen az SZMSZ-ben van szabályozva. A fegyelmi tárgyalás az elnök irányításával zajlik. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. A fegyelmi határozatot hét napon belül írásban is meg kell küldeni az érintetnek. Az első fokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához kell benyújtani. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót törvényes képviselő is képviselheti. Az érintetteket a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal értesíteni kell. Az első fokú tárgyalást csak akkor lehet megtartani, ha minden érintett megjelenik. A második tárgyalás (szintén érvényes a nyolc napos kiértesítés) már akkor is megtartható, ha nem minden érintett jelenik meg. A fegyelmi testület a következő határozatokat hozhatja:
megszünteti az eljárást bizonyítottság hiányában
megrovás, szigorú megrovás 10
eltiltás az adott tanév folytatásától
kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása
áthelyezés másik osztályba vagy iskolába
kizárás az iskolából
Az áthelyezés és a kizárás büntetés felfüggesztve is adható maximum hat hónap időtartamra. 6.4. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva három hónap eltelt. A fegyelmi eljárás megindításakor a kiskorú szülőjét írásban értesíteni kell. 7. Digitális napló szülői hozzáférés A digitális napló használatának feltételei A diákok tanulmányai során keletkező adatokat a digitális napló rögzíti. Ezen adatok megismeréséhez iskolánk szülői hozzáférést biztosít. A szülői hozzáférés biztosításának feltétele a szülő e-mail címének megadása. A rendszer technikai sajátossága, hogy több tanulóhoz nem rendelhető ugyanaz a cím, ezért minden tanulót más címmel tudunk csak regisztrálni. A digitális napló használatához szükséges még, egy felhasználói név, amit az iskola generál. A regisztráció menete A beiratkozáskor önkéntesen megadott e-mail címmel tekintjük igényeltnek a regisztrációt. Ezután a tanév kezdetétől számított 30 napon belül biztosítjuk a hozzáférést. A tanulói jogviszony fennállása alatt a regisztráció bármikor igényelhető, a teljesítés 30 napos határidejével. Az igénylés elektronikus úton a
[email protected] címen vagy személyesen intézhető a tanuló nevének, osztályának és a szülő e-mail címének megadásával. A regisztráció eredménye a megadott e-mail címen egy jelszó emlékeztető levél, amit a rendszer üzemeltetője küld ki. Ez a levél tartalmazza a felhasználói nevet és jelszót. Az iskola végzi a regisztrációt, de annak eredményére nincs befolyása! A regisztrációs adatok módosítására az igénylésben leírtak mérvadók. Technikai adatok a digitális naplóhoz
a napló elérése:
http://soprontiszk.hu/napló
digitális naplóval kapcsolatos ügyintézés:
[email protected]
11
regisztrált felhasználóknak jelszó emlékeztető kérése:
http://soprontiszk.hu/iskola/index.php/szuloi-oldalak jelszó emlékeztető menüpont 8. osztályozó vizsga szervezése Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az adott évfolyam tantárgyi követelményeivel, amelyeket az iskola Pedagógiai Programja tartalmaz. A szaktanárok tájékoztatják a tanulókat a követelményekről és a felkészüléshez segédanyagot adnak. Minden tanévben két osztályozó vizsgát szervezünk az első és a második félévi szorgalmi időszak utolsó előtti hetében. A vizsga a magántanulókat és a mulasztás miatt nem osztályozhatókat érinti, valamint felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a (20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2) bekezdés a) pontja szerint sajátos helyzete miatt. A vizsgára jelentkezniük nem kell. A tanulók a vizsga előtt 15 nappal határozatban értesülnek a vizsga pontos időbeosztásáról és a vizsgabizottságok összetételéről, illetve, hogy mely napokon milyen tantárgyakból kell vizsgázniuk. Annak a tanulónak, aki:
- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. (20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2) bekezdés b) pontja
- osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása a tanterv szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.
Nekik a vizsgára jelentkezniük kell! Jelentkezés az osztályozó vizsgára:
Az előre hozott érettségi vizsgát tevő tanulónak az írásbeli érettségi kezdete előtt 30 nappal kell az osztályozó vizsgára jelentkeznie. A szülő kérvényt nyújt be az iskola igazgatójának, melyben indokolja a vizsgára jelentkezés okát.
Ha az igazgató engedélyezi, kijelöli a vizsga időpontját és megbízza a vizsgabizottság tagjait.
Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló-amit szintén kérvényezni kell. 12
IV. rész Munka- és teremrend 1. Csengetési rend Az első tanítási óra nyolc órakor kezdődik. A tanulóknak legkésőbb 7.55 órára be kell érniük az iskolába. A nulladik óra 7.10-7.55 tart. A tanítási órák 45 percesek, köztük 10 perc szünet van, kivéve a második szünetet, ami 15 perces és a 6 óra utáni szünetek 5 percesek. 2. Iskolai munkarend 2.1. A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét jogszabály határozza meg és az iskola tanévi helyi rendje tartalmazza. 2.2. Az elméleti és gyakorlati oktatás az órarendben, illetve a gyakorlati oktatás rendjében meghatározott időben folyik. A tanulók az órakezdés előtt legkésőbb 5 perccel jelenjenek meg a tanítás és a foglalkozás helyén. 2.3. Az iskola könyvtára minden tanítási napon a kiírt rend szerint tart nyitva. 2.4. Az iskola titkársága minden tanítási napon az óraközi szünetekben fogadja a tanulókat ügyintézés céljából. 2.5. A tanulók minden naptári hónap 20-ig jelentkezhetnek az iskola gondnokságán a tanulói étkezés igénylésére.
13
3. Tanóra és egyéb foglalkozások rendje 3.1. A tanulók legyenek gondozottak és ápoltak. Megjelenésük legyen ízléses. A szélsőséges ruha- és hajviselet illetve az ékszerek, kozmetikumok közízlést sértő használata nem kívánatos. A tanév munkarendjében meghatározott ünnepélyeken, rendezvényeken az osztályfőnök útmutatása alapján az alkalomnak megfelelő öltözékben kell megjelenni: fiúknak öltöny, lányoknak sötét szoknya vagy nadrág, iskolai egyenblúz. 3.2. A tanműhelyi gyakorlaton megjelent tanulók munkaruházata hosszúnadrág és az időjárásnak megfelelően rövid vagy hosszú ujjú póló. Balesetvédelmi okokból tilos az olyan testékszer, fülbevaló, gyűrű, ékszer és óra viselete a gyakorlati foglalkozásokon, a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, ami zavarja az adott tevékenység ellátását. Illetve minden előbb felsorolt tárgy használata tilos, ha azok viselését a munkavédelmi előírások tiltják, illetve a gyakorlati munkavédelemmel megbízott személy vagy a létesítményvezető azt írásban elrendeli. Amennyiben a tanuló a szaktanár vagy a szakoktató figyelmeztetése ellenére sem szünteti meg a balesetveszélyesnek ítélt tárgy viselését, a továbbiakban csak passzív részese lehet a foglakozásnak, tényleges gyakorlati tevékenységet nem folytathat, mind addig, amíg a balesetveszélyes körülményt meg nem szünteti. 3.3. A tanműhelyi gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt a tanulónak annyi idővel kell korábban érkeznie a tanműhelybe, hogy a gyakorlati foglakozás kezdetekor átöltözve és munkára alkalmas állapotban meg tudja kezdeni a gyakorlatot. Az öltözők a gyakorlati foglalkozások ideje alatt zárva vannak. A tanműhely területét a gyakorlati foglalkozások alatt és azok szünetében elhagyni tilos! Indokolt esetben a szülő előzetes kérése alapján a tanuló a tanműhely területét a szaktanár vagy szakoktató engedélyével hagyhatja el. A szaktanár, szakoktató jelzi a porta szolgálat felé a tanuló távozását. 3.4. Az iskola területét a tanuló az osztályfőnöke, szaktanára illetve szakoktatója engedélyével hagyhatja el. Az engedélyt írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon kapja meg. Az állandó kilépési engedélyt az ellenőrzőben elhelyezett órarenden az osztályfőnök jelöli és engedélyezi. Az iskola területét a tanulók lyukasóra alatt sem hagyhatják el. 3.5. Az iskola informatikai rendszere az oktatási tevékenység támogatására jött létre. Ennek a rendszernek a használata szabályokhoz kötött. Ezen szabályokat az Informatikai Szabályzat tartalmazza, amely a tantermekben van kifüggesztve 3.6. A termekben lévő technikai eszközök csak tanári engedéllyel működtethetők. 3.7. A segédmotor-kerékpárral, kerékpárral érkező tanulók járművüket a Hegy utcában és a Tanműhely területén elhelyezett kerékpártárolókban illetve az iskolaépületre erősített
14
korlátnál helyezzék el, gondoskodva azok megfelelő lezárásáról. A járművekért felelősséget nem vállalunk. 3.8. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol azt megőrzik. 3.9. Az iskola és a tanműhely területén, továbbá az iskolán és a tanműhelyen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása, különösen a dohányzás, a drog és a szeszes ital. 3.10. A tanuló mobiltelefont és egyéb kommunikációs eszközt, stb. a tanórákon és a gyakorlati foglalkozásokon nem használhat, azokat kikapcsolt állapotban a táskájában tárolhatja. Veszélyes eszközt, tárgyat (pl. fegyver, petárda, gázspray) az iskolába, tanműhelybe, munkahelyre, iskolai rendezvényre bevinni tilos! 3.11. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. 3.12. A hetes kötelességei: 3.12.1. A hetesi feladatokat a tanulók névsor szerint látják el. Az osztályfőnök figyelmezteti a soron következő tanulót a hetesi feladatok ellátására. 3.12.2. A hetes feladatai: ha öt perccel a becsengetés után nem menne a tanár az órára, jelenti azt a tanári szobában jelenti az órát tartó tanárnak az óra megkezdésekor a hiányzó tanulókat ha az előző osztály valamit az osztályban felejtett, annak leadásáért a hetes felelős óra végén ellenőrzi a terem tisztaságát, letörli a táblát és gondoskodik a terem szellőztetéséről 4. Tantárgyválasztás Az iskola képzési szerkezetéből adódóan a tanulandó tantárgyakat a tantervek határozzák meg. A tanulóknak csak az idegen nyelv terén van választási lehetőségük, eldönthetik, hogy németet vagy angolt tanulnak. A választást már jelentkezési lapon rögzíteni kell, amit a beiratkozáskor véglegesítünk. Az egyéb tantárgyaknál akkor lesz választási lehetősége a tanulónak, ha erre a kerettantervek lehetőséget adnak. 5. Az iskola helyiségei, eszközei használatának szabályozása A tantermek használati rendje szabályozott. A szabályzatok a tantermekben vannak kifüggesztve. Betartatásuk és ellenőrzésük a teremfelelős kötelessége. 15
6. Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az iskolán kívül rendezvényeken ugyanazok a viselkedési és magatartási normák vonatkoznak tanulóinkra, amiket az iskolai viselkedésre meghatároz a házirend. V. rész: Egyéb rendelkezések 1.
Az iskola minden év elején a tanulók figyelmét felhívja a biztosítási szerződés
megkötésére. A 18. életévét be nem töltött tanulók ingyenes biztosítást kapnak és a szülő köthet gyermeke számára magasabb díjtételű biztosítást is. A gyakorlati foglalkozáson résztvevő tanulóknak, akkor is ha a 18. életévüket betöltötték, javasolt tanulóbiztosítás kötése. A biztosítási eseményt - ha a tanulóval olyan dolog történik, amely biztosítási eljárást von maga után - a tanuló az iskola titkárságán jelzi. 2.
Az iskola és a tanműhely nemdohányzó intézmény!
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről bizonyos rendelkezései 2012. január 1-től léptek hatályba. Ennek értelmében az iskolában, a tanműhelyben és minden iskolai rendezvényen, valamint ezek 5 méteres körzetében tilos a dohányzás és kijelölt dohányzó hely sem lehet. A törvény betartását és betartatását az ÁNTSZ ellenőrzi és szabálysértés esetén pénzbüntetést szabhat ki. A törvény betartatásának intézményi felelőse a mindenkori nevelési igazgatóhelyettes. A tanulókat szigorúbb ellenőrzéssel, s ha szükséges, fegyelmi intézkedésekkel és büntetésekkel rábírjuk a törvény betartására. Az ellenőrzésbe, a dohányzás visszaszorításába a nemdohányzó tanulókat is bevonjuk. 3.
A
tanulók
a
tanulóközösségek
és
a
diákkörök
érdekeinek
képviseletére
diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a hatályos jogszabályok és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 4.
Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az
osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük. 5.
Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát az igazgató
vagy a nevelési igazgatóhelyettes veszi át. 6.
A tanulók nagyobb közösségének a tanulók 50 %-a + 1 tanulót kell tekinteni.
16
VI. rész: Záró rendelkezések 1.
A házirend melléklete az adott tanévre elfogadott Munkarend
2.
A házirend a kihirdetést követően 2012. január 15. napján lép hatályba és
visszavonásig érvényes. 3.
A házirend módosítására bármely pedagógus, iskolai dolgozó, tanuló írásban tehet
javaslatot az iskola igazgatójánál vagy a diákönkormányzatnál. A beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 4.
Minden tanévben a januári diáknapon a diákközgyűlés áttekinti a házirendet és
határoz, hogy szükséges-e módosítani. 5.
Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel
az intézmény igazgatójához, a nevelési igazgatóhelyetteshez valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez.
A házirendet a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet a hatályba lépést követően évenként felülvizsgálja. Sopron, 2013. január 15.
.......................................................
........................................................ Králik Tibor igazgató
Szülői szervezet elnöke
........................................................ Kistüttősi Anita Diákönkormányzat vezetője
17
