HANDLER NÁNDOR SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

HANDLER NÁNDOR SZAKKÉPZŐ ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések........................................................................................... 5

1.

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................... 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............ 5 Az intézmény alapító okirata, feladatai ................................................................... 6

2.

2.1Az intézmény neve, alapító okirata .............................................................................. 6 2.2 Az intézmény alapfeladatai ......................................................................................... 6 Az intézmény szervezeti felépítése és működési rendje .......................................... 7

3. 3.1.

A működés rendje ............................................................................................. 7

3.2.

A belső ellenőrzés rendje:................................................................................. 8

3.3.

A belépés, a bent tartózkodás rendje idegeneknek: ........................................ 10

3.4.

A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolata: ............................................. 10

3.5. A vezetők helyettesítése: .......................................................................................... 13 3.6. A vezetők és a szülői szervezet kapcsolata: ............................................................ 13 3.7. Nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása: ............................................. 13 3.8. A külső kapcsolatok rendszere: ............................................................................... 13 3.9. Ünnepélyek, hagyományok: ..................................................................................... 14 3.10 Aszakmai munkaközösségek együttműködése: ....................................................... 16 3.11 Az egészségügyi felügyelet ..................................................................................... 18 3.12 Az intézmény védő, óvó előírásai ............................................................................ 18 3.12.1 Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: ................ 18 3.12.2 Külső eszközhasználat: .............................................................................. 19 3.12.3 Balesetvédelem: ......................................................................................... 19 3.13 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................... 19 3.13.1 Bombariadó esetén szükséges tennivalók .................................................. 19 3.13.2 Tűzriadó esetén megteendő intézkedések .................................................. 20 3.14. A dokumentumok nyilvánossága, hozzáférhetősége .............................................. 20 2

3.15 A szülői szervezet .................................................................................................... 20 3.16 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazása ................................................. 21 3.17 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ........................ 22 3.18 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 24 3.19 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ...... 24 3.20 A könyvek, informatikai eszközök biztosítása ........................................................ 25 3.21 A tulajdonjog ........................................................................................................... 25 4.

Egyéb rendelkezések .............................................................................................. 27 4.1 A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység. A tanórán kívüli

foglalkozások szervezeti formái, rendje ................................................................................... 27 4.2 A Diákönkormányzat: ................................................................................................ 28 4.3 Kapcsolattartás külső partnerekkel ............................................................................ 29 4.4 A Handler Nándor Szakképző Iskola könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

30

4.4.1. Az iskolai könyvtár működése ......................................................................... 30 4.4.2.Gyűjteményszervere.......................................................................................... 32 4.4.3. Az állományapasztás ........................................................................................ 33 4.4.4. A könyvtári állomány védelme ........................................................................ 34 4.4.5. Záró rendelkezés .............................................................................................. 35 4.4.6. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei .............................. 36 4.5.Adatkezelés ................................................................................................................ 46 4.5.1.Nyilvántartható adatok ...................................................................................... 46 4.5.2.Adatok továbbítása ............................................................................................ 47 4.5.3.Titoktartási kötelezettség .................................................................................. 50 4.5.4. Adattovábbítás ................................................................................................. 50 4.5.5.A köznevelés információs rendszere................................................................. 51 4.6.Iratkezelés .................................................................................................................. 54 4.6.1.Az iratok érkezése ............................................................................................. 54 3

4.6.2.Iktatás és ügyintézés.......................................................................................... 55 4.6.3.Az elintézett iratok őrzése, selejtezése .............................................................. 56 4.6.4.Kiadmányozás ................................................................................................... 56 4.6.5.Irattári terv......................................................................................................... 57 5.

Záró rendelkezések ................................................................................................ 59

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról Az iskola az Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (EQAVET, European QualityAssuranceReference Framework,) alapján működő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amely során szabályozta folyamatait, rendszeres önértékelést végez az ESZÖM (Egységes Szakképzési Önértékelési Modell), partneri méréseket végez, fejlesztési terveket készít, minőségirányítási kézikönyvet működtet. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. április 5-i határozatával hagyta jóvá a szülői szervezet, a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat véleményezése után. A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

5

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Handler Nándor Szakképző Iskola A Handler Nándor Szakképző Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában áll. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az iskola székhelye: 9400 Sopron, Halász u. 9-15. Telephelye: Tanműhely 9400 Sopron, Hőközpont u. 2. Működési területe: Győr - Moson- Sopron megye közigazgatási területe Körbélyegzője: a Magyar Köztársaság címere "Handler Nándor Szakképző Iskola Sopron"--körfelirattal. Alapító okirat száma: 168/2012. (V.31.) Kgy. számú határozat 2.2 Az intézmény alapfeladatai Az intézmény alapfeladata a szakképzés, melyet szakközépiskolai és szakiskolai keretek között végez. Képzéseink: informatikai szakközépiskola

Szakközépiskola

Szakiskola

54 481 04 informatikai rendszergazda faipari szakközépiskola 54 543 01 faipari technikus képző- és iparművészeti szakkö- 54 211 03 festő zépiskola 54 211 04 grafikus szépészeti szakközépiskola 52 815 01 gyakorló fodrász 52 815 02 gyakorló kozmetikus 34 543 02 asztalos 34 582 04 festő, mázoló, tapétázó 34 582 08 kőműves és hidegburkoló 34 582 01 ács 34 542 06 női szabó

6

3.

Az intézmény szervezeti felépítése és működési rendje 3.1.

A működés rendje

Szorgalmi időben hétfőtől-péntekig az iskola 7.00 - 19.15-ig tart nyitva. A tanműhelyek munkarendjét a tanévre vonatkozóan a tantervi óratervek és a csoportok számától függően tanévekre vonatkozóan a gyakorlati oktatásvezető állapítja meg. Az elméleti oktatás 8 órakor kezdődik, indokolt esetben a szülői szervezet és a diákönkormányzat tanévre vonatkozó véleménye meghallgatásával 0. óra is szervezhető. Csengetési rend: 0. óra

7.10 - 7.55

1. óra

8.00 - 8.45

2. óra

8.55 - 9.40

3. óra

9.55 - 10.40

4. óra

10.50 - 11.35

5. óra

11.45 - 13.30

6. óra

12.40 - 13.25

7. óra

13.30 - 14.15

8. óra

14.20 - 15.05

9. óra

15.10 - 15.55

10. óra

16.00 - 16.45

11. óra

16.50 - 17.35

12. óra

17.40 – 18.25

13. óra

18.30 – 19.15

A tanulóknak és az iskola dolgozóinak munkakezdés előtt tíz perccel kell az iskolában megjelenni. A tanulók tanítási időben nem hagyhatják el az iskolát. Az iskolát azellenőrzőben elhelyezett tanévre vonatkozó állandó kilépési engedéllyelhagyhatják el. Más helyszínre kilépővel, rendkívüli esetben osztályfőnöki engedéllyel léphetnek ki. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a he7

lyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes igazolásokatlegkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Az iskolavezetés tagjai tanévre meghatározott ügyeleti rend szerint 7.45 óra 15.30 óra között az iskolában tartózkodnak. 3.2.

A belső ellenőrzés rendje:

A folyamat felelőse az igazgató. A tervezésben részt vesz: az iskolavezetés. A vezetői ellenőrzés célja: Az iskolában folyó munka szakterületenkénti ellenőrzése meghatározott szempontok és módszerek alapján. Az éves ellenőrzési terv készítésénél figyelembe vesszük az érvényben lévő szakmai szabályozó dokumentumokat, valamint az előző évi ellenőrzési tapasztalatokat. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése. Az ellenőrzési jogköröket részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák. Az ellenőrzés szintjei: 1.

Igazgató, igazgatóhelyettesek teljes körű ellenőrzési joggal rendelkeznek.

2.

Szakmai munkaközösség-vezetők: a közvetlen beosztottak, valamint a szakmai

munkaközösségben dolgozó összes pedagógus és nem pedagógus dolgozó vonatkozásában teljes körű ellenőrzési joggal. 3.

Tantárgyi munkaközösség-vezetők: a munkaközösség tagjainak - szak-mai te-

vékenységét illetően - teljes körű ellenőrzésre jogosultak. 4.

A gazdasági, technikai munka belső ellenőrzése.

A gazdasági, technikai munka közvetlen irányítása a gazdasági vezető feladata. A gazdasági dolgozók munkaköri leírása tartalmazza az ellenőrzési jogköröket.

8

NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA A belső ellenőrzés területei

Ellenőrzést végző

a)

Tanítási órákon folyó tevékenység

b)

Tanítási órán kívüli tevékenység

c)

Munkaközösségek ellenőrzése

d)

Munkaközösségek átfogó szakmai ellenőrzése

e)

Oktató-nevelő munkához kapcso- igazgató lódó szervezési tevékenységek igazgatóhelyettesek tanműhelyvezetők Partneri elégedettségmérés, inMinőségügyi vezető, tézményi klímateszt minőségügyi csoport

f)

igazgató igazgatóhelyettesek tanműhelyvezető munkaközösség-vezetők igazgató igazgatóhelyettesek tanműhelyvezető munkaközösség-vezetők igazgató igazgatóhelyettesek

Gyakoriság

Érintettek

Módszer

egyeztetést követően évente illetve szükség szerint

tanárok szakoktatók

 óralátogatás  teljes dokumentumelemzés  eredménymérés

évente egyszer

szakköri foglalkozásokat, korrepetálást, felkészítést, előkészítést végző tanárok és szakoktatók munkaközösség-vezetők

 helyszíni ellenőrzés  eredmények elemzése

folyamatos

igazgató 5 évente legalább egyszer az igazgatóhelyettesek, éves munkatervnek megfelelőmunkaközösség-vezetők, en tanműhelyvezető, szakértő

folyamatos

Tanévenkénti partneri mérés – önértékelés, 4 évente teljes önértékelés ESZMK (Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer ) alapján

9

munkaközösség-vezetők tanárok szakoktatók

osztályfőnökök tanárok szakoktatók pedagógusok

 helyszíni ellenőrzés  beszámoltatás  felmérések végzése  óralátogatás  teljes dokumentumelemzés  eredménymérés  önértékelés  értékelő megbeszélés  erősségek, fejlesztendő területek meghatározása  helyszíni ellenőrzés  beszámoltatás  önértékelés  kérdőívek  klímateszt  indikátorok

3.3.

A belépés, a bent tartózkodás rendje idegeneknek:

Az iskola és a tanműhely nyitvatartási idején belül a jogviszonyban nem állók (szülő, gondviselő, vállalkozó stb.) előre írásban vagy szóban egyeztetett időpontban illetve előzetes időpont egyeztetés nélkül a vezetők, pedagógusok engedélyével tartózkodhatnak az iskola, tanműhely területén.

3.4.

A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolata:

Az iskola szervezeti felépítése, vezetési szerkezete Az iskola vezetési szerkezete háromszintű: 1.

Általános vezetői szint: az igazgatóból, az oktatási-szervezési igazgatóhelyet-

tesből, nevelési igazgatóhelyettesből, szakmai igazgatóhelyettesből és gazdasági vezető koordinátorból áll. 2.

Szakmai munkaközösségi szint: a faipari, ruhaipari-fodrász-kozmetikuis és épí-

tőipari, informatika, művészeti szakmai munkaközösségek vezetői, tanműhelyvezető. Az elméleti és gyakorlati oktatás szervezését, irányítását, ellenőrzését végzik. 3.

Munkaközösség-vezetői szint: a tantárgyi munkaközösségek vezetői.

Ellátják a tantárgyi munkaközösség szakmai munkájának szervezését, irányítását, ellenőrzését a területért felelős igazgatóhelyettes útmutatása alapján. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntéseik előtt szükség szerint konzultálnak egymással. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. Az iskola testületei: Vezetői testületek: Iskolavezetés tagjai: 

igazgató



igazgatóhelyettesek:





oktatási-szervezési igazgatóhelyettes



nevelési igazgatóhelyettes



szakmai igazgatóhelyettes

gazdasági vezető koordinátor

Kibővített iskolavezetés:

10

Tagjai az iskolavezetés tagjain kívül: 

tanműhelyvezető, szakmai munkaközösség-vezetők



tantárgyi munkaközösség-vezetők



minőségügyi vezető



pedagógus szakszervezet titkára



közalkalmazotti tanács elnöke

Pedagógiai Tanács Tagjai a kibővített vezetés, a témától függött meghívottak és napirend iránt érdeklődő bármely pedagógus, nyitott tanácsadó és döntés-előkészítő testület. Az igazgató hívja össze, a napirendje nyilvános. Minden stratégia döntés-előkészítése ezen a fórumon történik. Kapcsolattartás: 1.

Vezetői és kibővített vezetői értekezlet:

Az igazgató hívja össze a feladatoktól függően. Feladata a tevékenység összehangolása, az információk átadása, az iskolai munka szervezése. 2.

Nevelőtestületi értekezlet:

Az időpontokat, témákat, a résztvevők körét az éves munkaterv tartalmazza. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az igazgató, illetve annak összehívását a nevelőtestület egyharmada is kezdeményezheti, ebben az esetben 8 napon belül össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet. 3.

Összdolgozói értekezlet:

tagja az iskola valamennyi főhivatású dolgozója, szükség esetén az iskola igazgatója hívja össze. 4.

Munkaközösségi értekezletek:

A munkaközösség-vezetők a munkatervükben meghatározottak szerint hívják össze. Az iskola szervezeti felépítését, az alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyokat az alábbi ábratartalmazza:

11

igazgató

Oktatási, szervezési igazgatóhelyettes

Nevelési igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

iskolatitkár

Ifjúságvédelmi felelős

Gazdasági vezető koordinátor Minőségügyi vezető

gondnok

Minőségügyi csoport

Gazdasági csoport

technikai dolgozók Szakmai munkaközösségek Tantárgyi munkaközösségek Építőipari munkaközösség

Matematika-fizika munkaközösség

Informatika munkaközösség

Faipari munkaközösségvezető, tanműhelyvezető, gyakorlati oktatás vezető

Magyar-történelem munkaközösség

Faipari munkaközösség

Elő idegen nyelvi munkaközösség

Ruhaipari, fodrász, kozmetikus munkaközösség

Testnevelés munkaközösség

Művészeti munkaközösség

Osztályfőnöki munkaközösség

12

3.5. A vezetők helyettesítése: 1.Az igazgatót akadályoztatása esetén az oktatási-szervezési igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. 2.Az igazgatóhelyetteseket távollétük esetén egy másik, a munkaköri leírásban meghatározott igazgatóhelyettes helyettesíti, más esetben az igazgató bízza meg a nevelőtestület egy tagját az igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával.

3.6. A vezetők és a szülői szervezet kapcsolata: A szülői szervezettel a kapcsolatot az igazgató és a nevelési igazgatóhelyettes tartja, a szülő szervezet operatív feladatait és döntéseit a nevelési igazgatóhelyettes készíti elő. Az iskolai rendezvényekre, értekezletekre a szülő szervezet elnöke és tagjai meghívást kapnak.

3.7. Nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület átruházza az egy osztályban tanító tanárok közösségére: 

A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását.



A nevelőtestületi dicséret kiadását.



A tanulók osztályozóvizsgára bocsátását.



Az iskola fegyelmi bizottságára a tanulók fegyelmi ügyében való döntést.



A fegyelmi határozatokról a nevelési igazgatóhelyettes a nevelőtestületi értekezleten számol be.

3.8. A külső kapcsolatok rendszere: 

az iskolaorvos,



az iskolai védőnők,



az ÁNTSZ Sopron városi tiszti-főorvosa



Gyermekjóléti Szolgálat



Gyámhivatal



Családsegítő Szolgálat



Pedagógiai Szakszolgálat

Az iskolaorvos

13

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) alapján). Elvégzi az alkalmassági vizsgálatot. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A fent említett szervezetekkel a kapcsolattartást és a feladatokat a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja, hangolja össze.

3.9. Ünnepélyek, hagyományok: Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját a tanév helyi rendje tartalmazza. Iskolai hagyományok, ünnepélyek: 

Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély



Elsősök avatása 14



Diáknap



Sportnap



Szabó Lajos Kispályás Labdarúgó Emléktorna



Öregdiákok találkozói



Divatgála



Szakmai nap



Iskolabál



Ballagási ünnepély



„Alkotónap”24 órás festés – Szent Lukács a festészet védőszentjének tiszteletére



Alkotó diákok tárlata



Nyitott kapuk napja



Művész nap



Infónap



Matek délután



Költészet napja



Népmese napja



Magyar nyelv hete



Karácsonyi ünnepély



Pedagógus nap



Handler díj

A nemzeti, az állami és a városi ünnepekről való megemlékezés módját és idejét a tanév helyi rendje határozza meg: 

Aradi vértanúk napja (október 6.)



Nemzeti ünnep, október 23.



Hűség napja (december 14.)



Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja (február 25.)



Nemzeti ünnep,március 15.



Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.)



Összetartozás napja (június 4.)

15

3.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése: Az együttműködésben résztvevők és a területek meghatározása A Egy osztályban tanítók együttműködése

C

Szakmai szaktárgyi munkaközösségek

Nevelőtestületi együttműködés

együttműködése

1. Résztvevők: minden pedagógus és vezető Az együttműködés területei Vezetője: az aktuális munkaközösségvezetője az igazgató vezető Területek:  tanmenetek egységesítése  stratégiai célok meghatározása és végre szakmai továbbképzések tervezése, szervezése hajtása  tantárgyi koncentráció irányítása, szervezése  a Pedagógiai Program elfogadása  tankönyvek, módszertani segédanyagok kivá az éves munkaterv elfogadása, végrehajlasztása tása  Tanulók értékelésének munkaközösségenkénti  a továbbképzési terv elfogadása egységesítése.  az SZMSZ módosítása /Az ellenőrzés, értékelés módszereinek, gyakoriságának munkaközösségenkénti egységes  az iskola házirendjének módosítása  együttműködés a minőségfejlesztés minmeghatározása/ den területén  a vizsgák előkészítése, megszervezése, a tanulók felkészítése /a vizsgákra való célirányos  a tanévenkénti kiemelt célok elfogadása és végrehajtása felkészítés szabályozás alapján/  a HandlerNándor díj odaítélése  tehetséggondozás, versenyre való felkészítés /Elismerési formák bővítése, iskolához  felzárkóztatás, korrepetálás kötődő sajátos formák kidolgozása, szer versenyek szervezése, lebonyolítása vezetfejlesztési cél/ szakmai pályázatok készítése  partnerkapcsolatok működtetése /Kommunikációs tábla/ 1. A munkaközösség munkaterve alapján. A  szakmai munkaközösségek közötti inszülők tájékoztatása, informálása megbeszélések száma: évente 1 nyitó - felformációáramlás biztosítása /az elméleti tanulói fegyelmi és jutalmazási ügyek adat-meghatározó, 1 záró-értékelő és totanárok és a szakoktatók hatékonyabb az egy osztályban tanító tanárok tájékoztavábbi legalább 2 megbeszélés. együttműködése tása a tanulókat érintő mentálhigiénés és 2. A munkatervben rögzített feladatok irányí az iskolai hagyományok ápolása prevenciós (dyslexia, családi probléma) tása, ellenőrzése a munkaközösség-vezető 2. Nevelőtestületi értekezletek az éves kérdésekről

1. Vezetője az osztályfőnök Érintettje az osztályban tanító valamennyi pedagógus Az éves munkaterv határozza meg az együttműködés lehetséges tartalmát. Az együttműködés lehetséges fórumai: az osztályozó értekezletek. Ahol:  döntés az előmenetelről  problémás esetek tisztázása  problémák feltárása  a tanulói leterheltség szabályozása /egy osztályban tanítók együttműködésének szabályozása az írásbeli számonkérések összehangolásával szabályozás alapján./  információ közvetítés összehangolása  osztályzatok számának ellenőrzése  hiányzások alakulása - intézkedések  a gyakorlati és az elméleti oktatás együttműködésének segítése   

B

1.

16



2.

      3.   

az egy osztályban tanító tanárok együttműködésének, problémáinak jelentése az illetékes igazgatóhelyettesnek. Az egy osztályban tanító pedagógusok együttműködésének legfontosabb fóruma az osztályozó értekezlet. Emellett további együttműködési fórumok: fegyelmi intézkedés, fegyelmi tárgyalás szülői értekezletek (éves munkaterv alapján/ fogadóórák /éves munkaterv alapján/ esetmegbeszélés az egy osztályban tanító tanárok rendkívüli értekezlete Az együttműködés kereteinek működtetése osztályozó értekezletek fegyelmi intézkedések fegyelmi tárgyalás a szabályozó jogszabályok alapján: CXC tv. 53. § 20/2012 EMMI rendelet Az osztályfőnök /mint vezető/ felada-

és a tagok részéről. munkaterv alapján. Az együttműködés hiányosságainak jelzése Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. az illetékes vezető felé. 3. Az igazgató az év végi nevelőtestületi 3. A munkaközösség-vezetők, ágazatvezetők, záróértekezleten értékeli az együttműköigazgatóhelyettesek, félévi és év végi nevedést. lő-testületi értekezleten értékelik a munkaA feltárt hiányosságok megoldására jaközösségek teljesítményét, együttműködévaslatot kér a Pedagógiai Tanácstól, mesét. lyet döntéshozatalra a nevelőtestület előHa nem megfelelő az együttműködés, terjeszt. akkor az értékelést végző javaslatot tesz a módosításra, amit a munkaközösség megtárgyal és elfogad, és beépít a következő időszak munkatervébe.

ta:  Az együttműködés során tapasztalt problémák jelzése az illetékes igazgatóhelyettesnek.  koordinálás  információcsere

17

3.11 Az egészségügyi felügyelet 

Hátrányos helyzetű tanulóink veszélyeztetettségének megelőzése vagy megszüntetése érdekében a nevelési igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival tart kapcsolatot (bejelentés és visszajelzés).



Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos látja el, amely kiterjed:



a tanulók általános egészségügyi vizsgálatára osztályonként



a tanulók gyógytestnevelési besorolására



a tanulók szakmai alkalmasságának vizsgálatára



és a meghatározott rendelési időn belül végzett gyógyító tevékenységre.



Az iskolában és a tanműhelyben elsősegélyhelyek vannak kijelölve.



Rendszeres védőnői vizsgálat.



Évente osztályonként rendszeres fogászati szűrővizsgálat.

3.12 Az intézmény védő, óvó előírásai 3.12.1 Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje: Az iskola igazgatója gondoskodik az iskola helyiségeinek, felszerelésének rendeltetésszerű használati szabályainak kialakításáról, a karbantartásról, a tisztántartásáról. A tantermek elsősorban a nevelő oktató-munka biztosítására használandók. A tantermeknek teremfelelősi rendje működik, a teremfelelős feladata a teremrend kialakítása, a dekorációja, amely teremben kifüggesztésre kerül, a terem a pedagógus igényei szerint átrendezhető, de minden nap kezdetére az eredeti teremrend visszaállításra kerül. A tanítási órák idején a tantermek rendjéért, tisztaságáért a teremfelelős és a szaktanár, a, délutáni foglalkozások idején az azt vezető pedagógus felelős. A tornateremben, a könyvtárban, a szertárakban, a számítógép termekben és a tantermekben a tanulók csak a pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak. Szünetekben a tantermekben nem maradhatnak bent a tanulók. A tanulók tanítási idő alatt nem hagyhatják el az iskolát, a kapu zárva van. Kilépni csak kilépővel (tanműhely, külső testnevelés óra) vagy az osztályfőnök egyszeri engedélyével lehet. A folyosók és a közös helyiségek rendjét az ügyeletesek biztosítják. 18

Az egész épület közösségi terei kamerákkal felszerelt és védett. A talált tárgyakat a portán kell leadni és ott lehet keresni. 3.12.2 Külső eszközhasználat: Az intézmény biztosítja az oktatás eszközrendszerét, ezért nincs szükség saját eszközökre. Ha valaki mégis a általa előállított eszközöket kívánja használni, erre csak a szakmai munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató egyszeri írásbeli engedélye alapján van lehetőség. 3.12.3 Balesetvédelem: Az iskolában és a tanműhelyben elsősegélyhelyek vannak kijelölve. Emellett az iskolaorvos és a védőnő is segíti a baleset megelőzést és az esetleges balesetek kezelését. Az iskolában a veszélyhelyzet, baleset észlelője azonnal értesíti valamelyik vezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az elhárításra illetve az elsősegélynyújtásra. Az iskolai tanműhelyben hasonló az eljárásrend, ott a tanműhelyvezetőt kell értesíteni, ő teszi meg a szükséges intézkedéseket. Tanulói balesetről a hatályos jogszabályoknak megfelelő baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, felelőse a munkavédelmi felelős és az igazgató.

3.13 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynekkell tekinteni minden olyan előre nem látható eseményt, ami a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. a tanulók és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. A rendkívüli eseményről az iskolavezetésnek azonnal értesítenie kell 

az intézmény fenntartóját



tűz esetén a tűzoltóságot



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget



személyes sérülés esetén a mentőket



egyéb esetekben az illetékes szervet

3.13.1 Bombariadó esetén szükséges tennivalók A dolgozókkal munkába állásukkor, a tanulókkal az első tanítási napon (osztályfőnöki óra keretében) kell megismertetni a bombariadó esetén szükséges teendőket. Bombariadó esetén szükséges intézkedések 19

- a rendőrség és a fenntartó értesítése - épületen belüli riasztás - jelzőrendszer sziréna hangjával, kolomp használatával - kivonulás a tűzriadó-tervben meghatározottak szerint További tennivalók: -

az ügyeletes portás kinyitja az udvarra vezető lépcsőház ajtaját

-

az osztályban tanító pedagógusok a tanulókkal kivonulnak, az osztálynaplót

(létszám kimutatást) magukkal viszik, létszámellenőrzést tartanak, és a létszámeltérést jelentik az igazgatónak -

a gyors és pánikmentes kivonulás lebonyolításában, az épület ellenőrzésében

részt vesz az igazgató, a helyettesei és a munkaközösség-vezetők. 3.13.2 Tűzriadó esetén megteendő intézkedések Tűzriadó esetén megteendő intézkedéseket az SzMSz 1. Sz. mellékleteként kiadott Tűzriadó (bombariadó) terv tartalmazza.

3.14. A dokumentumok nyilvánossága, hozzáférhetősége Az iskola alapdokumentumai: a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend nyilvánosak. Elektronikus formátumban elérhetők, megtekinthetők az iskola honlapján. A nyomtatott változat az iskolai könyvtárban található, a nyitvatartási időben megtekinthető.

3.15 A szülői szervezet 1.

A szülői szervezet saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik,

az iskola a szükséges feltételeket biztosítja. 2.

Az szülői szervezettel az igazgató tartja a kapcsolatot, az üléseken tanácskozási

joggal vesz részt. 3.

A nevelőtestülettel, a szülők közösségével való kapcsolattartást az iskola veze-

tője elősegíti. 4.

Az szülői szervezet előzetes véleményét ki kell kérni: 

a tanulók iskolai bent tartózkodásának rendjében



a nem jogviszonyban állók benntartózkodási rendjében



A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat rendjében

20



A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendel-

kezésekben 5.

6.

Véleményét ki kell kérni: 

a SZMSZ elfogadásakor



a Házirend elfogadásakor



a Pedagógiai Program elfogadásakor



Véleményt nyilváníthat:működési kérdésekben

Javaslattal élhet: 

működési, irányítási kérdésekben

3.16 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazása 1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásával a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. 2. A tanulóval szemben hozható fegyelmező intézkedések: 2.1. Szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés 2.2. Osztályfőnöki figyelmeztetés 2.3. Osztályfőnöki intés 2.4. Igazgatói intés 3. Ha a tanuló kötelességét vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az eljárás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 34§ és 36§, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53§-62§ szabályozza. A fegyelmi bizottság a nevelőtestület által átruházott jogokat gyakorolja. A fegyelmi tárgyaláson részt vesz: 

a három tagú bizottság, amelyet az elnök vezet



a tanuló, szülője vagy törvényes képviselője



azifjúságvédelmi felelős,



az iskolai diáktanács küldöttje,



az ODB képviselője,



az osztályban tanító pedagógusok,



a jegyzőkönyv vezetője - általában az iskolatitkár

21

A fegyelmi eljárást megelőzheti egyeztető eljárás, amely ha eredménnyel zárul (a felek megegyeztek) nem kell lefolytatni a fegyelmi tárgyalást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

A fegyelmi tárgyalás az elnök irányításával zajlik. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. A fegyelmi határozatot hét napon belül írásban is meg kell küldeni az érintetnek. Az első fokú határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést a fenntartóhoz kell címezni és az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához kell benyújtani. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót törvényes képviselő is képviselheti. Az érintetteket a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal értesíteni kell. Az első fokú tárgyalást csak akkor lehet megtartani, ha minden érintett megjelenik. A második tárgyalás (szintén érvényes a nyolc napos kiértesítés) már akkor is megtartható, ha nem minden érintett jelenik meg. A fegyelmi testület a következő határozatokat hozhatja: 

megszünteti az eljárást bizonyítottság hiányában



megrovás, szigorú megrovás



eltiltás az adott tanév folytatásától



kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása



áthelyezés másik osztályba vagy iskolába



kizárás az iskolából

Az áthelyezés és a kizárás büntetés felfüggesztve is adható maximum hat hónap időtartamra. 4.

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva há-

rom hónap eltelt. A fegyelmi eljárás megindításakor a kiskorú szülőjét írásban értesíteni kell.

3.17 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás 22

célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: •

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találko-

zó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről •

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fe-

gyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét •

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

•

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi el-

járást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni •

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója

tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket •

az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol

biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei •

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az in-

tézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges •

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva uta-

síthatja vissza •

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a

sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése •

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal

egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti •

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az

egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon •

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül,

amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

23

•

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanu-

ló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása •

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőköny-

vezéshez egyik fél sem ragaszkodik. •

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő

tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

3.18 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a k hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

3.19 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola 24

vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált haladási és értékelési nalót ki kell nyomtatni továbbá az osztályfőnök és igazgató aláírása után az irattárban kell elhelyezni. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

3.20 A könyvek, informatikai eszközök biztosítása Minden pedagógus az iskolai könyvtáron keresztül megkapja a számára szükséges tankönyveket, segédanyagokat. Az informatikai eszközhasználat is biztosított minden pedagógus számára. Minden tanteremben található számítógép és projektor, biztosított az internet hozzáférés. Saját jelszóval és felhasználó névvel lehet belépni, így kizárt az illetéktelen használat lehetősége. A vezetők és az informatikusok saját használatú laptopot kaptak, amit egyéni leltárívükre rávezettek, aláírásukkal igazolták az átvételt. A tanáriban és a szertárakban is találhatóak számítógépekés biztosított az internet kapcsolat, hasonlóan működik, mint a tantermekben. A gépek és a rendszer működéséért a rendszergazda a felelős.

3.21 A tulajdonjog A 20011.évi CXC törvény 46. § szerint: „9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A 25

tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” A szakmai gyakorlat keretében külső munkahelyen elvégzett tevékenységért a tanuló teljesítményét figyelembe véve a felelős pedagógus javaslata alapján a tanuló az általa előállított érték max. 40 %-ig jutalomban részesíthető, amelyről a tanműhelyvezető javaslata alapján az igazgató dönt..

26

4.

Egyéb rendelkezések

4.1 A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Az iskolánkban folyó tehetséggondozó, képesség-kibontakoztató munka eredményeit az országos közismereti tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken évről-évre elért sikerek jelzik. A tanulók felkészítésének részét képezi a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása. Az önképzések, az érdeklődési köröknek megfelelő elfoglaltságok széles skáláját tudjuk nyújtani tanulóink számára: 

Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre.



Felkészítés szakmai versenyekre.



Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre.



Felkészítés felvételi vizsgára.



Szakkörök külön rend szerint évente.



Könyvtárhasználat lehetősége.



Házi versenyek



Tornaterem, kondicionálóterem, sportpálya használat.



Korrepetálások (állandó, illetve igény szerinti rendszerben).



Színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás látogatás.



Tanulmányi és osztálykirándulások.



Iskolai sportkörök évente külön rend szerint.



Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (labdarúgás, kosárlab-

da, kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban). 

Sí tábor, vízitúra, turisztikai tábor.

A versenyeken, bemutatókon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken sikeresen szereplő tanulóinkat elismerjük, jutalmazzuk. 27

A foglalkozások időpontját - az alaptevékenységet nem zavarva - a felelős pedagógus javaslata alapján az igazgató határozza meg. A foglalkozásokról foglalkozási naplót kell vezetni. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában szülői engedélylyel részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek a szülő jelenti be az ellenőrző könyv útján.

4.2 A Diákönkormányzat: Szervezeti formái: Diáktanács Az osztály-diákbizottságok küldötteiből álló testület. Feladata az információszolgáltatás, javaslattétel, diákprogramok, öntevékeny körök szervezése. A diáktanács kapcsolatot tart a diákmozgalmat segítő tanárral, illetve a nevelési igazgatóhelyettesen keresztül az iskolavezetéssel. A diáktanács gyakorolja a diákönkormányzatok részére biztosított jogokat. A diáktanács kéthavonta ülésezik. Diákközgyűlés A tanév éves rendjében rögzített időpontban a diákönkormányzat vezetője által kezdeményezett véleménynyilvánítási fórum. A diákközgyűlés tartalmi és szervezeti előkészítését a diákönkormányzat végzi, a nevelési igazgatóhelyettes segítségével. A diákközgyűlés küldöttgyűlésként is megtartható. A diákközgyűlésen meghívás alapján az iskola igazgatója részt vesz. Működési feltételek biztosítása: 

A diákönkormányzat az iskolai klubhelységet minden rendezvényhez igénybe ve-

heti. Az iskola más helységeit (tornaterem stb.) előzetes egyeztetéssel használhatják. 

A diákönkormányzat rendezvényeit az iskola stúdiója műszaki berendezések bizto-

sításával támogatja. 

A diákönkormányzat rendezvényeit előzetes egyeztetést követően az iskolai költ-

ségvetés lehetőségei szerint támogatja. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 28



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt



tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor



célzott normatív támogatások felhasználásakor



házirend elfogadásakor

A diákönkormányzat véleményezhet, javaslatot tehet: 

a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valameny-

nyi kérdésben

4.3 Kapcsolattartás külső partnerekkel Gyakorlati képzőhelyekkel a munkaköri leírásokban foglaltaknak megfelelően tartjuk a kapcsolatot. A tanév elején a képzőhelyek oktatóinak tájékoztatást tartunk a képzés tartalmi és formai követelményeiből, írásos tájékoztatót adunk át számukra szakmacsoportonkénti bontásban. A gyakorlati képzőhelyeket a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési felelősével együtt ellenőrizzük szakmai szempontból. A tanulószerződéssel vagy polgárjogi szerződéssel rendelkező tanulók képzőivel – gazdálkodó szervezetekkel osztályfőnöki, szaktanári, tanműhelyvezetői és igazgatóhelyettesi szinten folyamatosan együttműködünk. Gyakorlati jegyek és hiányzások átadása, képzés közben felmerülő problémák megbeszélésére és közös megoldására törekszünk. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara a legfontosabb szakmai partnerünk. A szakmai képzést érintő szabályozásokat és követelményeket, a változások képzésre gyakorolt hatásait megvitatjuk. A szakmai szintvizsgák megszervezésében és lebonyolításában együttműködünk. A tanműhelyi gyakorlati képzés keretében kapcsolatba kerülünk megrendelőkkel, akikkel a kapcsolatot tanműhelyvezető tartja. Fontos kapcsolatot jelentenek a gyakorlati képzéshez szükséges, eszközök, gépek és anyagok forgalmazását végző helyi vállalkozások, amelyek kedvezménnyel biztosítják számunkra termékeiket. Az anyagok és gépek gyártóival is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, az iskolánkban megrendezett szakmai bemutatókon keresztül.

29

4.4 A Handler Nándor Szakképző Iskola könyvtáránakSzervezeti és Működési Szabályzata Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai Törvények:

2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. tv. aNkt. módosításáról 2012. évi CXXV. tv. a tankönyvpiac rendjéről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet az Nkt. végrehajtásáról

Rendeletek:

110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2012. (IV.27.) NEFNI rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 3/1975. (VIII.17.) KPM-PM. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről… A könyvtár adatai Neve: Handler Nándor Szakképző Iskola könyvtára Címe: 9400 Sopron, Halász u. 9-15. Telefon: 99/506-490 Email: [email protected] A könyvtár fenntartása A könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében gondoskodik. A könyvtár gazdálkodása A feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre tervezett keretet úgy biztosítja a könyvtáros tanár rendelkezésére, hogy a folyamatos, tervszerű beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár felelős, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére dokumentumot vásárolni a könyvtári keretből. Az iskola gazdasági vezető koordinátoragondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. 4.4.1. Az iskolai könyvtár működése 4.4.1.1.

Az iskolai könyvtár működésének célja 30

Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja 

segítse elő az oktató nevelőmunkát (mint tevékenységet),



a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével bizto-

sítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, 

segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) ál-

talános műveltségének kiszélesítését, 

a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új,

modern ismereteket. 4.4.1.2.

Az iskolai könyvtár feladata

Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők: 

elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai prog-

ramjában rögzített célok helyi megvalósítását, 

biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz

szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.) 

gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelke-

zésre bocsátja, 

rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és

szolgáltatásairól, 

központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának fel-

készítésében, 

részt vesz, illetve közreműködik az intézmény oktatási-nevelési helyi tanterv-

ének megfelelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása, különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.) 

biztosítja

más

könyvtárak

állományának

és

szolgáltatásainak

hozzá-

férhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), 

a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltatat. 4.4.1.3.

Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai

Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia:

31



az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerű-

síti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei, és más iskolai könyváthasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével, 

az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.)

az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, 

a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 6 napon belül bevételezi, és

leltárba veszi, 

naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet,



a tanári kézipéldányokról, tankönyvekről, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb

terjedelmű kéziratokról ún. brosúra-nyilvántartást vezet, 

az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumen-

tumokat vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, 

a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának meg-

felelő időben és módon ötévenként végzi. 4.4.2. Gyűjteményszervezés 4.4.2.1.

A gyarapítás

A könyvtár állománya vételes ajándék útján gyarapodik. A vásárlás történhet: 

jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel



készpénzes fizetéssel (könyvesbolt, antikvárium)



interneten

Ajándékozás: csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok kerülhetnek állományba. 4.4.2.2 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, könyvelése az iskolai gazdasági szakemberének feladata. A könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtáros tanárnak. A gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek) megőrzése a gazdasági szakember feladata. A számlák fénymásolatát az egyedi leltárkönyv mellékleteként 1 példányban a könyvtárban is el kell helyezni. 4.4.2.3A dokumentumok állományba vétele 32

Könyvtárunkban a BiblioBase Integrált Könyvtári rendszert használjuk. Minden dokumentumot vonalkóddal és pecséttel kell ellátni: 

könyvekben a címlapon



hang és CD lemez, hang és videokazetta, DVD, CD-ROM esetén a dokumen-

tumhoz kapcsolódó címekén vagy más felületen A leltári nyilvántartás jellege szerint végleges vagy időleges, egyedi és összetett. 4.4.2.4 Végleges nyilvántartás Tartós megőrzésre szánt dokumentumok: 

könyv



video és hangkazetta



CD lemez



CD-ROM



DVD



kotta

4.4.2.5. Időleges nyilvántartás Átmeneti időszakra beszerzett dokumentumok: 

időszaki kiadványok



tankönyvek, módszertani segédanyagok, tartalom alapján gyorsan avuló kiad-

ványok (jegyzetek, gazdasági és jogi segédletek, rendelet és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok) A könyvtárban található régi könyvekről lista készült, ezeket ennek alapján kell nyilvántartani, leltározni. Ezek a dokumentumok nem kölcsönözhetők. 4.4.3. Az állományapasztás Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: 

tervszerű állományapasztás: az elavult illetve fölöslegessé vált dokumentumok

kivonása. A törlendő dokumentumokkal kapcsolatban ki kell kérni a szaktanárok véleményét. 

természetes elhasználódás



hiány

A könyvtáros tanár csak javaslatot tehet, a kivezetésre vonatkozó engedélyt az igazgató adja meg. Kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása, amelyet a könyvtáros tanár saját hatáskörben folyamatosan végezhet.

33

Az állományapasztásnál kivont dokumentumokat a könyvtár a 3/1975 (VIII.17.) KMPM együttes rendelet értelmében köteles felajánlani. A megmaradt könyveket az iskola dolgozói, tanulói értesítés nélkül átvehetik. A felajánlások után megmaradt illetve a fizikailag sérült dokumentumok elszállításáról a gazdasági vezető gondoskodik. A dokumentumok törlése az állományból az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. Nem selejtezhetőek a muzeális értékű, iskolatörténeti és helytörténeti dokumentumok.

4.4.4. A könyvtári állomány védelme 4.4.4.1 Az állomány ellenőrzése A könyvtár revízióját az iskola igazgatója leltározási utasításban rendeli el. A leltározás lebonyolítása a gazdasági vezető által – a leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglaltak alapján – elkészített ütemterv szerint történik. Az ütemtervezet az intézmény vezetője hagyja jóvá. Soron kívül leltározást kell tartani: 

ha az állományban elháríthatatlan esemény vagy bűncselekmény kárt okoz



a könyvtárvezető személyében bekövetkezett változás esetén, ha a könyvtárat

egy személy kezeli Soron kívüli leltárt az igazgató csak akkor rendelhet el, ha: 

a könyvtárban olyan körülmények állnak fenn, amelyek folytán a társadalmi tu-

lajdon nincs kellően biztosítva. Az ütemterv tartalmazza: 

a lebonyolítás módját (folyamatos vagy fordulónapi)



a leltározás kezdő időpontját, időtartamát, a záró jegyzőkönyv elő-

terjesztésének időpontját 

a leltározás mértékét (teljes körű vagy részleges)



a résztvevő személyek nevét.

További feladatok: 

a raktári rend megteremtése



a revíziós segédeszközök előkészítése



a pénzügyi dokumentumok lezárása.

Az ellenőrzés módszere: 34



a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése

A leltár befejezéseként zárójegyzőkönyvet kell készíteni, melyet át kell adni az igazgatónak. A jegyzőkönyvet a leltári bizottság írja alá. A jegyzőkönyv mellékletei: 

a jóváhagyott leltározási ütemterv



a hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke.

Gyarapodásként kell nyilvántartásba venni a többletként jelentkező illetve az egyszer már törölt, de később előkerült dokumentumokat is. A hiányt csak akkor lehet törölni, ha az igazgató erre engedélyt adott. Az engedélyezés után történik a dokumentumok kivezetése illetve bevezetése, az állományegyenleg elkészítése. 4.4.4.2 Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag, és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a beszerzési keret felhasználásáért, ezért a vele történő egyeztetés nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A tanév végén az olvasók kötelesek minden dokumentumot a könyvtárba visszajuttatni. A tankönyvek, illetve módszertani segédkönyvek (pl. tanterv, tanmenet, feladatgyűjtemény, témazáró egy tanévre, vagy addig kölcsönözhetők, amíg a tanítás-tanulás az adott könyvből történik. A pedagógusok indokolt esetben, igazgatói engedéllyel a nyári szünetre kölcsönözhetnek dokumentumokat. A kölcsönvevő a kölcsönvett könyvekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A k minden rongálódástól óvni kell, beleírni, jelölni nem szabad. A megrongálódott könyv javítási költségei a kölcsönvevőt terhelik. A könyv elvesztését a könyvtárnak be kell jelenteni. Az olvasó – kiskorú tanuló esetén a szülő – köteles a kárt pótolni. Ha könyv beszerezhető, egy kifogástalan példányát kérjük. 4.4.4.3 A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása a BiblioBase Integrált Könyvtári Rendszerrel történik. 4.4.5. Záró rendelkezés Az intézmény SZMSZ-e tartalmazza az iskolai könyvtár működési rendjét.

35

A szabályzat kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtári szolgáltatásokat igénybevevők körére, s mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros feladata, aki köteles: 

a jogszabályok változása esetén, továbbá



az iskolai körülmények változása miatt szükséges módosításokra javaslatot

tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. A könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 4.4.6. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei 

a gyűjtőköri szabályzat



a könyvtárhasználati szabályzat



a könyvtáros tanár munkaköri leírása



a tankönyvtári szabályzat



katalógus építési szabályzat – BiblioBase rendszer

36

1. számú melléklet – Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása A könyvtár funkciórendszere és gyűjtőköre A könyvtár alapfunkcióját az iskola nevelési - oktatási céljai és azok tartalma határozzák meg. Az elsődleges funkcióból adódó feladatok tartoznak a főgyűjtőkörbe. Ide soroljuk a kézi- illetve a segédkönyveket, a házi olvasmányokat, ajánlott olvasmányokat, a tanítás - tanulást segítő ismerethordozókat. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek képezik a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését - saját gyűjteményen belül - csak részlegesen tudja vállalni. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege A különböző dokumentumtípusok, kihelyezett állományrészek egységes egészet, könyvtári gyűjteményt alkotnak. A könyvtár az iskola forrásközpontja. Állománya, nyilvántartásai, feltáró apparátusa minden olyan ismeretet hordozót tartalmaz, amelyek a korszerű nevelő - oktató munkát segítik. A beszerzési forrásai: 

az új könyvek állománygyarapítási tanácsadó által ajánlott magyar és idegen

nyelvű könyvtermés középfokú oktatási intézmények könyvtáraiba ajánlott törzsanyagára kiterjed 

az iskola profiljának megfelelő speciális szakirodalmat az új könyvek ajánlásait

mérlegelve, valamint a szakmába vágó ipari, kereskedelmi vállalatok kiadványait, prospektusait és a szakmai folyóiratok könyvismertetéseit is figyelemmel kísérve szerzeményez 

az iskola könyvtári állományába ajándék útján csak a gyűjtőkörbe tartozó mű-

vek ill. dokumentumok kerülhetnek be A gyűjtés szintje és mélysége 

erősen válogatva a tantárgyak és szaktudományok irodalmát



a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatása tartalmilag teljes le-



az adott tantárgy oktatásában felhasználható tudományterületek enciklopédikus

gyen gyűjtése élvez elsőbbséget

37



a szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők válogatott

művei, továbbá a lírai-, drámai- és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, nemzeti családi és vallási ünnep ünnepekhez, iskolai ünnepélyek rendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése élvez elsőbbséget 

a képzés jellegének megfelel az iskolában oktatott szakmai tantárgyak közép-

szintű irodalmát gyűjti teljességre törekedve gyűjti a tanított szakmák alap- és középszintű irodalmát (tanított szakmák: ruhaipari, építőipari, faipari és fodrász) 

kiemelten gyűjtendő a helyi tantervekben meghatározott házi és ajánlott ol-

vasmányok, a munkáltató eszközként használatos művek 

a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő

irodalmat tartalmi teljességgel, de válogatással gyűjti Szépirodalom: a gyűjtés terjedelme és szintje, mélysége SZÉPIRODALOM A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a - a teljesség igényével világ- és a magyar irodalom bemutatására A házi- és az ajánlott olvasmányok - kiemelten, a teljesség igényével A tananyag által meghatározott klasszikus és - teljességgel kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes köteti A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus - válogatással és modern antológiák A kiemelkedő, de a tananyagban nem szerep- - erős válogatással lő kortárs magyar és külföldi alkotók művei Tematikus antológiák - válogatva Regényes életrajzok, történelmi regények - erős válogatással Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a - erős válogatással nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom Sopronra vonatkozó helyismereti, helytörté- válogatva neti kiadványok Az iskolatörténettel, az iskola életével, név- teljességgel adójával, ifjúsági szervezetivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok ISMERETKÖZLŐ IRODALOM A gyűjtés terjedelme, és a gyűjtés szintje A gyűjtés mélysége Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általá- - válogatva nos lexikonok és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű középszintű álta- - teljességgel lános lexikonok és általános enciklopédiák

38

Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű álta- - teljességre törekedve lános lexikonok és általános enciklopédiák. A tudományok, a kultúra, a hazai és az egye- - válogatva temes művelődéstörténet kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói Kis-, közép- és nagyméretű középszintű el- - teljességgel méleti és történeti összefoglalói Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű elmé- - válogatva leti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó , a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szak- - válogatva irányú segédkönyvek Kis-, közép- és nagyméretű középszintű - teljességgel szakirányúsegédkönyvek Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű szak- - válogatva irányú segédkönyvek A tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) Alapszintű elméleti és történeti összefoglaló - válogatva Középszintű elméleti és történeti összefogla- - teljességgel lói Felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói - válogatva Munkáltató eszközként használatos művek Alapszintű ismeretközlő irodalom - válogatva Középszintű ismeretközlő irodalom - teljességgel A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó Középszintű ismeretközlő irodalom - válogatva Felsőszintű szakirodalom - erős válogatással A szakmai tárgyak - teljességre törekedve Alapszintű ismeretközlő irodalma - teljességgel Középszintű ismeretközlő irodalma Felsőszintű ismeretközlő irodalma - erősen válogatva A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a - erősen válogatva tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű ismeretközlőirodalom Az adott oktatási intézmény érvényben lévő - teljességgel tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai Érvényben lévő általános iskolai tantervek, - erős válogatással tankönyvek A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási - teljességre törekedve útmutató felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában tanított nyelvek oktatásához - erős válogatással felhasználható idegen nyelvű segédletek Sopronra vonatkozó helytörténeti kiadvány- - válogatva ok Az iskolatörténettel, az iskola életével, moz- - teljességgel

39

galmi tevékenységével kapcsolatos nyomtatott dokumentumok Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai dokumentumai. A gyűjtés terjedelme, és a gyűjtés szintje A gyűjtés mélysége Pedagógiai, pszichológiai lexikonok enciklo- - válogatva pédiák, szakszótárak, fogalomgyűjtemények. Pedagógiai, pszichológiai, szociológiai ösz- - válogatva szefoglalók. Egyetemes és magyar neveléstörténeti össze- - válogatva foglalások, dokumentumgyűjtemények. Pedagógiai klasszikusaiknak működésére - válogatva vonatkozó könyvek. A legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkák. A pedagógiai programban megfogalmazott - válogatva nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat. A műveltségi területek módszertani segéd- válogatva könyveit, segédleteit A tehetséggondozás és felzárkóztatás mód- - válogatva szertani irodalmát. A családi életre neveléssel, az iskola és a - válogatva szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek. Az értelmi neveléssel és a személyiségformá- - válogatva lással kapcsolatos alapvető munkák. A tanításon kívüli foglalkozások dokumen- - válogatva tumait. Az általános iskolák illetve a középfokú ok- válogatva tatási intézmények oktatásának tartalmával, formájával, a kapcsolatrendszerükkel foglakozó legfontosabb művek Az iskolával kapcsolatos statisztikai, jogi és - válogatva szabálygyűjtemények. A középiskolai illetve a felsőoktatási intéz- válogatva mények tájékoztatóit Az iskola történetéről, névadójáról szóló do- - válogatva kumentumokat. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani - válogatva folyóiratokat. A könyvtáros segédkönyvtára A gyűjtés terjedelme, és a gyűjtés szintje A gyűjtés mélysége Elsőfokú általános bibliográfiák, a legfonto- - A kézi- és segédkönyvek mellett válogatva sabb másodfokú bibliográfiák, valamint a gyűjtendők szakbibliográfiák és tantárgyi bibliográfiák. Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói kata- A kézi- és segédkönyvek mellett válogatva lógusok. gyűjtendők A könyv feldolgozó munkához a gyarapítás, - A kézi- és segédkönyvek mellett válogatva nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztágyűjtendők

40

lyozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek. A könyvtári munka módszertani segédletei A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és kö- tartalmi teljességgel gyűjtendők zépszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek. Az olvasás technikájával, irodalompropagan- - tartalmi teljességgel gyűjtendők dával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírás - kötetek, feladatgyűjtemények). Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyviteli körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények A munkaviszonnyal, munkarenddel, munka- - válogatva ügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom. Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodás- - válogatva sal kapcsolatos dokumentumok. A betegsegélyezéssel, társadalombiztosítás- - válogatva sal, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok. Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek. - válogatva Kéziratok Az iskolai pedagógiai dokumentációját - teljességére törekedve Az iskola, illetve a gyermek- és ifjúsági szer- - teljességére törekedve vezetek életével, történetével kapcsolatos dokumentumokat. Felügyelői, szaktanácsadói összegzéseket. - teljességére törekedve Fontosabb iskolai dokumentumokat Éves munkatervek. - teljességgel Összegző elemzések, értékelések, jelentése. - teljességgel Iskolai rendezvények forgatókönyveit, do- - teljességgel kumentációit Iskolai újság és rádió dokumentumait - teljességgel .

41

2. számú melléklet – Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár használónak köre 

korlátozottan nyilvános könyvtár, az iskola tanulói, dolgozói használhatják



a teljes állomány az olvasók rendelkezésére áll kölcsönzés illetve helyben

használat útján 

a beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele ingyenes

A könyvtár nyitva tartása 

a könyvtár heti 6 órában tart nyitva



a nyitva tartás az iskola több pontján lévő hirdető táblákon ill. a honlapon meg-

tekinthető A könyvtárhasználat módja 

helyben használat



kölcsönzés



csoportos használat

Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

kézikönyvtári állomány



folyóiratok



hang és videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k

A könyvtáros tanár segít: 

az információhordozók közötti eligazodásban



az információk kezelésében



a szellemi munka technikájának alkalmazásában



technikai eszközök használatában

A pedagógusok egy-egy tanítási órára illetve a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik a fenti dokumentumokat. A kézikönyvtár köteteit és a folyóiratokat tanulók is kölcsönözhetnek hasonló feltételekkel. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumokat csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni.

42

Kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés időtartama egy hónap, ami egy alkalommal meghosszabbítható. A tanulók egyszerre öt könyvet kölcsönözhetnek. Az olvasó köteles a kölcsönzési idő határidőt betartani. A tanév végén az olvasók kötelesek minden dokumentumok a könyvtárba visszajuttatni. A tankönyvek, illetve módszertani segédkönyvek (pl. tanterv, tanmenet, feladatgyűjtemény, témazáró) egy tanévre vagy addig kölcsönözhetők, amíg a tanítás-tanulás az adott könyvből történik. A pedagógusok indokolt esetben, igazgatói engedéllyel a nyári szünetre kölcsönözhetnek dokumentumokat. A kölcsönvevő a kölcsönvett könyvekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A könyvet minden rongálódástól óvni kell, beleírni, jelölni nem szabad. A megrongálódott könyv javítási költségei a kölcsönvevőt terhelik. A könyv elvesztését be kell jelenteni. Az olvasó – kiskorú tanulót esetén a szülő – köteles a kárt pótolni. Köteles a kárt a mindenkori forgalmi értéknek megfelelően pótolni. Ha a könyv beszerezhető, egy kifogástalan példányát kérjük. Ha nem szerezhető be, a könyvtár számára szükséges más művel kell pótolni. A dokumentum be nem szerzése esetén a 3/1975./VIII.17./ KM-PM. rendelet által előírt módon kell eljárni. A dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A tanuló jogviszonya megszűnése esetén köteles könyvtári tartozását rendezni. Amennyiben elmulasztják, minkét esetben a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros tanár illetve az érintett pedagógusok órákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a szakórák megtartásához. Ezek megtartására a könyvtári nyitva tartásnak megfelelően kerül sor. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás számára csak kivételes esetben, átmenetileg

vehetők

igénybe,

mert

akadályozzák

43

a

könyvtár

működését.

A könyvtári számítógépek használatának szabályai A gépek be- és kikapcsolása a könyvtáros tanár feladata. Segítségért is hozzá kell fordulni, a gépek bármilyen hibáját neki kell jelezni! Csak a könyvtár CD-ROM-jait lehet használni, a gépekre semmit sem szabad feltelepíteni! A számítógépek használatához fel kell iratkozni. Elsőbbséget élveznek azok, akik iskolai munkájukhoz használják a gépet. A gépnél ketten ülhetnek és csak ők kezelhetik azt.

44

3. számú melléklet – Tankönyvtári szabályzat 

A Handler Nándor Szakképző Iskola a 23/2044. (VII. (I.27.) OM rendelet 22. §. (2) bekezdése értelmében az ingyenességre jogosult tanulók számára a normatív kedvezmények támogatását egyes tankönyvek kölcsönzésével oldja meg.



Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, az azok elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a tanuló az iskolának köteles megtéríteni. Ennek módja, hogy a tanuló pótolja a tankönyvet.



A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek a tanulói jogviszony fennállása mellett addig az időpontig maradhatnak a tanulónál, ameddig az adott tankönyvből a felkészítés folyik. Azokat a tankönyveket, amikre nincs szüksége, azonnal, de legkésőbb minden tanév utolsó tanítási napjáig a tanuló köteles az iskolai könyvtárba visszavinni.



A tanuló a tankönyvek átvételekor aláírásával igazolja a fenti feltételek megismerését, elfogadását és a tankönyvek átvételét.

45

4.5. Adatkezelés A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. 4.5.1. Nyilvántartható adatok 4.5.1.1.A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 4.5.1.2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: 

nevét,



b) születési helyét, idejét,



c) nemét,



d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,



e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,



f) oktatási azonosító számát tartja nyilván.

4.5.1.3. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: 

a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,



szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,



a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,

46

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, 

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.

4.5.2. Adatok továbbítása 4.5.2.1. A 2–3. pontban foglalt adatok – a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók 

a fenntartónak,



a kifizetőhelynek,



a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,



a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,



a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,



a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

47

4.5.2.2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 4.5.2.3. A tanuló adatai közül 

a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,



iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához,



a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi



állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,



a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intéz-

48

ménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, 

az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,



a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,



az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.

4.5.2.4. A tanuló 

sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,



az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,



magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés



végzőjének,



diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére



továbbítható.

4.5.2.5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

49

4.5.3. Titoktartási kötelezettség 4.5.3.1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével öszszefüggő megbeszélésre. 4.5.3.2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 4.5.3.3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

4.5.4. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 4.5.4.1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 4.5.4.2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás

céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadha-

tók.

50

4.5.5. A köznevelés információs rendszere 4.5.5.1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 4.5.5.2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel öszszefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 4.5.5.3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, 

b) aki tanulói jogviszonyban áll,



c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,



d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,



e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,



f) akit óraadóként foglalkoztatnak.

4.5.5.4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 4.5.5.5. A tanulói nyilvántartás a tanuló 

nevét,



nemét,



születési helyét és idejét,



társadalombiztosítási azonosító jelét,



oktatási azonosító számát,



anyja nevét,



lakóhelyét, tartózkodási helyét,



állampolgárságát,



sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,



diákigazolványának számát, 51



jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya



szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,



jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját,



nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,



jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,



nevelésének, oktatásának helyét,



tanulmányai várható befejezésének idejét,



évfolyamát tartalmazza.

4.5.5.6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-bennyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 4.5.5.7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott 

nevét, anyja nevét,



születési helyét és idejét,



oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

52



végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,



munkaköre megnevezését,



munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,



munkavégzésének helyét,



jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,



vezetői beosztását,



besorolását,



jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,



munkaidejének mértékét,



tartós távollétének időtartamát.

4.5.5.8.

Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás meg-

nevezését kell megadni. 4.5.5.9.

Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül –

csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 4.5.5.10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 4.5.5.11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve

53

az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 4.5.5.12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4.6. Iratkezelés Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. 4.6.1. Az iratok érkezése 

Az iskola részére érkező – nem névre szóló – leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket, a vezető vagy az e feladattal megbízott alkalmazott (iratkezelő, iskolatitkár) veszi át, bontja fel.



Az elektronikusan az iskola e-mail címére érkező küldeményeket az iskolatitkárok továbbítják az egyéb küldeményekre vonatkozó fogadási és iktatási szabályok alapján, az igazgató döntése alapján elektronikusan vagy kinyomtatva továbbítják az érintettek számára.



A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz iktatás és ügyintézés céljából.

54



Ha az irat burkolata sérült, vagy felbontottan érkezett, az iratkezelő rávezeti a „sérülten érkezett” illetőleg „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését és aláírja. 4.6.2. Iktatás és ügyintézés 

Az iskolába érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iskola igazgatójától kapott iratok iktatását az iskolatitkár végzi.



Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik.





A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni: 

az érkezés napját,



az iktatószámot,



az irat mellékleteinek számát,



az irattári tételszámot.

A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni.



Az iktatott iratokról évenként név- és tárgymutatót kell vezetni.



Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének másolati példányon aláírva kell átadni.



Az iratnak tartalmaznia kell az intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügyintéző nevét, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát.



Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn illetőleg személyes tájékoztatással is elintézhetők. Ez esetben az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.



Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége az intézmény működésére, tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését az intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 55



Határozat készítése esetén a határozatot meg kell indokolni. Ennek tartalmaznia kell: 

a döntés alapján szolgáló jogszabály megjelölését,



ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,



az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

 Az iratokat kézbesítő vagy postakönyvön keresztül illetve helyi átadáskor az átvételt igazoló aláírással ellátva kell kézbesíteni abból a célból, hogy a kézbesítés megtörténte továbbá az irat átvételének napja megállapítható legyen. 4.6.3. Az elintézett iratok őrzése, selejtezése 

Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.



Az irattárban őrzött iratokat 5 évenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.



A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: 

a selejtezett irattári tételeket,



az irattárba helyezés évét,



az irat mennyiségét.

A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a Levéltár hozzájárulása alapján lehet. 4.6.4. Kiadmányozás Kiadmányozási joggal az intézmény igazgatója rendelkezik, távolléte esetén a munkaköri leírásban szabályozott módon az oktatási-szervezési igazgatóhelyettes látja el a kiadmányozási feladatokat.

Azintézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a intézmény 

nevét,



székhelyét,

56



az iktatószámot,



tárgyát



az esetleges mellékletek darabszámát



az ügyintéző megnevezését,



az ügyintézés helyét és idejét,



az irat aláírójának nevét, beosztását és



a intézmény körbélyegzőjének lenyomatát

4.6.5. Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

1.

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek Belső szabályzatok Polgári védelem Munkatervek, jelentések, statisztikák Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, újítások Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem

57

Őrzési idő (év) nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10 5 5 10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3

25. 26. 27. 28.

29. 30. 31. 32. 33. 34.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Az érettségi vizsga, szakmai vizsga Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A tanműhely üzemeltetése A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak Szakértői bizottság szakértői véleménye

58

1 1 5 nem selejtezhető 50 10 5 5 5 20

5. Záró rendelkezések A Handler Nándor Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2013. április 4-i értekezletén egyhangúlag elfogadta. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Sopron,2013. április 05. ………………………… Králik Tibor igazgató Nyilatkozat A Handler Nándor Szakképző Iskola Szülői Szervezete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, az SzMSz-szel egyetértünk. Sopron,2013. április 05. ……….…………………………. Fűzfa Ildikó a Szülői Szervezet elnöke Nyilatkozat A Handler Nándor Szakképző Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz-t a 2013. április 4i ülésén megtárgyalta, az SzMSz javaslatát elfogadta. Sopron,2013. április 05.

……………………………… Kistüttösi Anita a diákönkormányzat vezetője

59

1. sz. melléklet a Handler Nándor Szakképző Iskola SzMSz-hez. TŰZRIADÓ TERV (és BOMBARIADÓ TERV) 1. A tűzoltóság telefonszáma: 105 2. Tűzjelzés: 

A portán lévő kézi elektromos csengővel, három hosszú csengetés többször megismételve.



Áramszünet esetén a régi udvar kapujánál lévő haranggal, hosszú, folytonos kézi kongatás.



Tűzoltóság értesítése, a fővonalú telefonkészülékkel (porta, titkárság, igazgatóhelyettes, gondnok, gazdasági)

A bejelentéskor közlendő adatok: a) a tűzeset pontos helye b) mi ég, mit veszélyeztet a tűz c) emberélet van-e veszélyben d) a bejelentő neve, a telefon száma A tűz jelzése a portáról a portás, vagy annak a kötelessége, aki a tüzet észleli. 3. A tűz oltása A tűz oltását a jelzés után azonnal meg kell kezdeni. Az oltást a tűzvédelmi megbízott irányításával a dolgozók és a tantestület tajgai végezhetik, a rendelkezésre álló tűzoltó-készülékek és eszközök segítségével. a) A tűzoltó-készülékek és egyéb tűzoltó eszközök helyei: (A tűzoltó-készülékek kézi, porral oltó készülékek) 

Pince:



Földszint: 1 db a tanári előtti folyosón

200 l víz, 2 db vödör, homok, lapát

1 db az irattárban 1 db az alsó folyosó porta felöli részén 1 db az anyagismeret teremben 1 db a tanári dohányzó előtt 1 db a balszárnyban a feljáró mellett

60

2 db a kazánházban 1 db a kazánház előtti folyosón 

Emelet:

1 db a tornaterem bejárata előtt

1 db a középső folyosó gazdasági vezető iroda előtti részén 1 db a gazdasági iroda irattárában 1 db a könyvtárban 1 db a balszárnyban az emeleten 1 db a gondnokságon 

Padlás:

200 l víz, 3 db vödör, homok, lapát, csákány, fejsze a középső lépcsőnél

lévő feljáratnál u.a. a tornateremnél lévő feljáratnál 

Új épület: 1 db a földszinti előtérben 1 db az emeleti előtérben 1 db a tetőtérben 1 db a számítástechnika szertárban



Régi épület:

1-1 db a tetőterek előterében

o Vízvételi helyek: földszinti leánymosdó, fiú öltöző előtérben (vödrök a megjelölt helyeken és a takarítóeszköz- tárolóban találhatók.) o Az új épületben minden szinten. b) A kézi porral oltó készülék kezelése, üzembehelyezése 

a rögzítő szíjat kicsatoljuk, a készüléket felfelé emelve leakasztjuk, a beütőfejet lefelé fordítva, majd vissza, az oltóanyagot fellazítjuk



a biztosítólemezt eltávolítjuk és ráütünk a beütőfejre,



néhány másodperc után a portömlőt a tűzre irányítva, a működtető kar segítségével az oltás megkezdhető. A készülék szakaszosan is üzemeltethető.

c) Az EN 3-as kézi porral oltó készülék kezelése, üzembe helyezése 

a készüléket felfelé emelve leakasztjuk



a biztosítószeget eltávolítjuk



a készülék a működtető kar segítségével üzembe helyezhető

4. Mentés, teendők tűz esetén: a) Gyülekezési hely: a Hegy utca hátsó kaputól felfelé eső része, vagy a Halász utca tűz esetén meghatározott része. (Tűzriadó gyakorlat esetén: a Hegy utca)

61

b) A gyülekezési helyen az órát tartó tanár létszámellenőrzést tart. c) Elsősegélynyújtás: a gyülekezési helyeken a vöröskeresztes tanár vezetésével. d) a tanulók magatartása: A riasztójel elhangzása után a tanulók felszerelésükkel együtt az órát tartó tanár vezetésével fegyelmezetten, a megadott útvonalon elhagyják az épületet és a gyülekezési helyen a folyosóügyeletes tanár felügyelete mellett várakoznak. e) Mentés: A berendezési tárgyak mentésében a dolgozók és a tantestület tajgai vehetnek részt. A mentés irányítása a tűzvédelmi részlegfelelős feladata. f) Egyéb teendők: 

A portánál lévő terhelésmegszakítóval, ha szükséges az épületet áramtalanítani kell.



Az épületbe bejövő gázvezeték főcsapját el kell zárni. Felelős: a tűzvédelmi részlegfelelős, fűtő.



A veszélyeztetett épületrészbe a tűzvédelmi megbízott 2-3 főt jelöl ki a rendfenntartásra, irányításra, a helyszín biztosítására.



A veszélyeztetett termek, raktárak, szertárak kinyitásáról a tantestület tagjai és a gondnok gondoskodik.



Irattári és egyéb fontos anyagokat a titkárság és a gazdasági hivatal dolgozói helyezik biztonságba.



A tűzoltóság megérkezése után az oltás, mentés irányítását a tűzoltóság parancsnoka veszi át.

Bombariadó: 

Jelzés: a portán lévő elektromos csengővel, három rövid csengetés többször megismételve.



Teendők: a gyülekezési helyre, elsősegélynyújtásra és a tanulók magatartására vonatkozó előírások azonosak a tűzriadó tervben foglaltakkal.

Sopron, 2013. április 5.

Kánitch Tamás

Králik Tibor

tűzrendészeti megbízott

igazgató

62