Pedagógiai program. Lajos Árpád Általános Iskola 3643 Dédestapolcsány Iskola utca 29

2013

Pedagógiai program

Lajos Árpád Általános Iskola 3643 Dédestapolcsány Iskola utca 29. 1

Lajos Árpád Általános Iskola Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 6 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 13 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 17 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 19 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 19 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 21 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai........................................ 24 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 25 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 26 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 26 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 27 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 29 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 30 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 32 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 33 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 34 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 34 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 35 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 39 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 42 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 43 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 43 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 49

2

Lajos Árpád Általános Iskola 1. Az iskola nevelési programja „Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek született, s ezt csiszolni, formálni kell. ” Marlo Morgan

A dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskola e gondolat szellemében látja el nevelési-oktatási feladatait. A fennállása óta eltelt időszak alatt az oktatáspolitika rendszeresen megújuló követelményei, valamint a társadalmi kihívások és a partneri igények alapján folyamatosan korszerűsítettük, bővítettük pedagógiai programunkat, éltünk a változások adta lehetőségekkel. Intézményünk „nyitott, befogadó, sokszínű ”iskola. Elsődleges célunk, hogy  színvonalas oktatással,  gyermekközpontú iskolában szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Kiemelkedő szerepet kap oktatásunkban a tehetségekkel való foglalkozás. Ugyanakkor nem feledkezünk meg az esélyegyenlőség biztosításáról sem, a lassabban haladók felzárkóztatásáról. Befogadóként a környező településekről várjuk azokat a tanulókat, akik hozzánk jelentkeznek, és segítünk egyéni céljaik meghatározásában, megvalósításában. Mivel 6 településről fogadunk tanulókat, ebből következik, hogy különböző előképzettséggel, szocializációval érkeznek hozzánk. A "bemeneti" oldal sokszínűsége változatos, egyénre szabott pedagógiai módszerek, korszerű tanítási technikák alkalmazását követeli meg a nevelőtestülettől. Szeretnénk megteremteni mindenki számára azt a lehetőséget, hogy iskolánkból kilépve, olyan személyiségjegyekkel rendelkezzenek, amelyek iránytűként szolgálnak későbbi életük során, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó társadalmi viszonyokhoz, helytállni a világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése. Céljainkat jól felkészült, szakmailag igényes, magukat folyamatosan továbbképző munkatársakkal és a velünk együttműködő szülőkkel tudjuk megvalósítani. E munka eredménye, hogy iskolánk egyéni arculattal rendelkező, a környék elismert iskolájává vált.

3

Lajos Árpád Általános Iskola

A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák a következők:

 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet  16/2013.EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

4

Lajos Árpád Általános Iskola 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek: - Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás - SNI tanulók integrált oktatása - Esélyegyenlőség érvényesítése - Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása - Új típusú tanári attitűd - Egységesség - Differenciálás Fejlesztési területek-nevelési célok: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A kerettanterv meghatározó fejlesztési területei-nevelési céljai mellett kiemelt cél:  A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.  A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése.  A kompetencia alapú oktatás alkalmazásával segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.  Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.  Digitális írástudás elterjesztése.  Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.

5

Lajos Árpád Általános Iskola A kompetencia alapú oktatás implementációja: A TÁMOP 3. 1. 4. sikeres pályázat révén iskolánkban bevezetésre került a kompetencia-alapú oktatás. Az 5 év fenntartási kötelezettség teljesítése, a célok megvalósulása a 2013/14-es tanévre felmenő rendszerben történik. Feladat: A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek:  Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése;  Élet közeli tanulási környezet kialakítása;  A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása;  A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás - szervezési eljárások:  tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés,  projektoktatás, témahét,  műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb.  az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. Az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat:  a tanulás iránti motiváció fejlesztése,  a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása,  a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztési program Célja: Az iskola folyamatosan törekedjen arra, hogy a rendelkezésre álló módszerekkel elősegítse a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, fizikai, szellemi képességeik fejlesztését, lelki egyensúlyát, integrálódását a közösségbe - ezáltal az eredményesebb tanulást.

6

Lajos Árpád Általános Iskola I. Elméleti ismeretek: 1. Egészség: testi, lelki szociális jólét állapota kiteljesedésére négy feltételnek kell teljesülnie:  Integrálódás (család, iskola, egyéb közösség).  Alkalmazkodás változó terheléshez.  Önálló egyéniség megőrzése.  Összhang biológiai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek között. 2. Egészségfejlesztés: Az összes nem terápiás egészségjavító módszer. Ezen belül egészségnevelés, elsődleges prevenció, mentálhigiénia egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és önsegítés. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés fő feladata a megfelelő környezet teremtése. 3. Egészségnevelés: Az egészségfejlesztéssel megőrzéssel kapcsolatos tudásszint fejlesztése. Az egészségi állapot fejlesztése a tudományok segítségével. a) Területei:  egészséges táplálkozás  szabadidő aktív eltöltése  mindennapos testmozgás  személyi higiénia  lelki egyensúly  harmonikus párkapcsolat  családtervezés  egészséges és biztonságos környezet  egészségkárosító magatartásformák kerülése  járványügyi és élelmiszer biztonság b) Megvalósítása:  Primer prevenció (elsődleges megelőzés a probléma kialakulása előtt)  Másodlagos, harmadlagos prevenció (a már kialakult betegségek, problémák hatásainak csökkentése) c) Színtere: Az óvoda és az iskola a család mellett a szocializáció fontos színtere, ahol mód nyílik az egészséges életvitel és magatartás kialakítására. d) Módszerek:  Hagyományos felvilágosítás.  Az emberi viselkedés racionalitására épül. Az egészségkárosító magatartás veszélyeire figyelmeztet.  Rizikócsoportos megközelítés: Az egészségügyi problémákkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenység. Ide tartoznak a magas vérnyomással, mozgásszervi problémával, légzőrendszeri megbetegedéssel, cukorbetegséggel, súlyproblémákkal küszködő gyerekek.  Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a konfliktuskezelés hiányosságai húzódnak meg. Ezért a társas-érzelmi készségek fejlesztése a cél.

7

Lajos Árpád Általános Iskola 





I.

Kortárs hatások az egészségfejlesztésben: Az egészséget veszélyeztető magatartásformák gyakran a kortárs csoportok hatása alakulnak ki (cigarettázás, drogfogyasztás, italozás) Színtér programok: az egészségi állapot nem csupán az egyén felelőssége, hanem környezete is szerepet játszik benne. Ezért a színtér programok az élőhelyén találják meg a rizikó csoportokat. (Óvoda, iskola, település, munkahely.) Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok. Nemcsak diákoknak, hanem az iskolából kikerült fiataloknak és felnőtteknek eljuttatott információk. Lehet helyi tömegkommunikációs eszközökkel: helyi újság, falu tévé, háziorvos, plakátok segítségével propagandát kifejteni. Ha ezeket összehangolják, akkor komplex program alakul ki.

Egészségfejlesztési program tervezése Egészségfejlesztési stratégia kialakítása: a. A nemzeti szintű jogszabályok feldolgozása: b. Helyi szükségletek felmérése: (tornaterem, atlétikai udvar, röplabda pálya kialakítása, túlsúlyos, légzési- és ortopédiai problémákkal küszködő gyermekek sportolási lehetőségei, életmód tanácsok veszélyeztetett gyermekeknek, tanácsok szenvedélybetegségek kialakulása ellen, a természeti szépségek kiaknázása. Egészségfejlesztési program elkészítése: a. Partneri igények felmérése. b. A partneri igények összevetése az egészségfejlesztési stratégiával. c. A kialakult egészségfejlesztési program lebontása éves szintekre, majd évszakokra bontása ajánlott.

II. A program készítésének lépései: Szakértő team létrehozása: (intézményvezető, egészségnevelő, drogügyi koordinátor, házi orvos, védőnő, testnevelő, szabadidő szervező, DÖK segítő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős). Megfelelő végzettségű szakemberek hiánya esetén külső szakértők bevonásával lehet színvonalas tevékenységet folytatni. Tájékozódás az érintettek körében (diákok, szülők, tanárok) Információszerzés, elemzés, helyi lehetőségek feltárása. Célok meghatározása (konkrét, életkori sajátosságokhoz kötött, reális, elfogadott, időhöz kötött - határozza meg a forrásokat). A helyi célok épüljenek a központilag meghatározott célokra:  egészséges testtartás, mozgás, testedzés  az értékek ismerete, higiéniás ismeretek  helyes táplálkozás  barátság, párkapcsolat, szexualitás  személyes krízis helyzetek felismerése, kezelése  a tanulás technikái 8

Lajos Árpád Általános Iskola       

idővel való gazdálkodás rizikóvállalás és határai szenvedélybetegségek és elkerülése tanulási környezet kialakítása a természethez való viszony fejlesztése környezeti ártalmak (zaj, hulladék, vegyszerek) személyes biztonság (közlekedés)

Célok megvalósítása 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai A program megvalósításának lehetőségei Iskolai programok: a) Tanórai foglakozások (tanmenetbe beépítve minden tantárgy csatlakozzon az egészségfejlesztéshez) Testnevelés órák:  mindennapos testnevelés (heti 5 óra + délutáni sportolási lehetőség)  testmozgás és egészség kapcsolata  fizikai és szellemi aktivitás kapcsolata  helyes testtartás kialakítása, prevenció, mozgásismeretek bővítése, sokoldalúan fejlett emberek nevelése  étkezés, testmozgás, testsúly összefüggései Biológia órák:  egészségkárosító élvezeti szerek hatásai az egészségre  a táplálkozás problémái  szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció  természethez való viszony  elsősegélynyújtás Környezetvédelmi órák:  egészséges környezet kialakítása  környezeti ártalmak (légszennyezés, vegyi anyagok, zaj) Technika órák:  személyes biztonság a közlekedésben Osztályfőnöki órák  értékek ismerete, elfogadása, önértékelés színtere  barátság, kapcsolatok  konfliktusok kezelése  krízis helyzetek felismerése, kezelése  tanulási technikák  szenvedély betegségek elkerülése  tanulási környezet kialakítása  testi higiénia

9

Lajos Árpád Általános Iskola b) Tanórán kívüli foglalkozások: 1. Napközis, tanszobás foglalkozás: Kiegészíti a tanórai programot. Játékos programokkal aktívan kapcsolódik a helyes életmód, időbeosztás, konfliktuskezelés, higiénia, kapcsolatalakítás, mindennapos testmozgás témakörökhöz. Tehetséggondozás, hiánypótlás, felzárkóztatás. 2. Sportprogramok: Versenyek, tömegsportprogramok, játékos vetélkedők, csoportfoglalkozások motiváló erővel bírnak a passzívabb tanulók bevonására. 3. Egészségnap: Átfogó program többféle cél összehangolt megvalósítására. A testmozgás, az étkezés, kapcsolatteremtés, egészséges környezet, biztonságos közlekedés és szellemi aktivitás célokat egyszerre lehet megvalósítani. 4. Hétvégi iskolai programok: Sport és kulturális jellegű rendezvények. 5. Kirándulások, túrák, erdei iskolák: Itt is több célt lehet egyszerre megvalósítani: a természet szeretete, testmozgás, érzelmi fejlesztés, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, értékek ismerete, személyes biztonság, egészséges környezet, testi higiénia, időbeosztás témakörök területén. 6. Tájékoztató fórumok:  Szülői értekezletek: lehet külső előadóval szélesíteni a programokat (orvos, pszichológus, bűnmegelőzési szakember, drogügyi szakember)  Fogadó órák 7. Szakmai tanácskozások:  Elsősorban a nevelők felkészültségét szolgálja, de diákokat is meg lehet hívni. Iskolán kívüli rendezvények: 



III.

Kortárs segítő képzés: A segítőket az iskolások közül választják ki, de a képzés általában nem itt történik. A hasonló korú társak serdülőkorban nagyobb hatást tudnak gyakorolni sok diákra, mint a tanáraik, vagy szüleik, ezért nagy szerepe van a képzésnek. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz: Segíti a látókör szélesítését a kapcsolatteremtést, a konfliktuskezelést. Módszerek a megvalósításhoz: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósításához. Leghatékonyabb, ha az iskola saját ötleteire épülő önálló szervezésű programok keretében valósítja meg az egészségnevelést. Előadók meghívása: Szélesíti az egészségfejlesztés szemléletkörét (ÁNTSZ, orvosok, drogügyi szakértők, bűnmegelőzési szakemberek)

10

Lajos Árpád Általános Iskola Tegyük szebbé iskolánkat és környezetét: Készíttessünk plakátokat, rendezzünk versenyeket, értékeljük a tantermek és az udvar tisztaságát, gyűjtsetek a témával kapcsolatos cikkeket az újságokból. Kirándulások szervezése: Kiegészítheti a testnevelés órákat. Része lehet a mindennapos testedzésnek. Célszerű bevonni a szülőket is a programba. Ha

nincs az egészségfejlesztésben járatos szakember: (egészségtan-tanár, egészségfejlesztő, egészségfejlesztő-mentálhigiéniés szakember, népegészségügyi szakember, szupervizor, továbbképzéseken részt vett pedagógus, drogügyi koordinátor, ) akkor valamilyen szakirányú képzésen való részvétel is fontos célkitűzés kell, hogy legyen!

Mindennapos testnevelés: a) A közoktatási törvény módosítása megteremtette a lehetőséget a mindennapos testedzésre az iskolákban. Célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A modern kor az embert olyan életmódra kényszeríti, ami fizikai képességeinek hanyatlásához vezet, áttételesen előidézve a szellemi teljesítmény romlását is. b) Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon a következő egészségügy és pedagógiai szempontokat kell teljesíteniük:         

Minden gyerek minden nap vegyen részt testmozgás programban! Minden órán történjen meg a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése! Minden órán legyen a helyes testtartás kialakítására szolgáló gyakorlatanyag! Legyen légzőtorna! Figyelemmel kell lenni a gerinc és izületek védelmére! Folyamatosan mérni kell a fittséget! Jelentsen örömöt és sikerélményt a tananyag gyakorlása az eltérő adottságú tanulóknak! Érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai! Tartalmazzon a program játékokat és táncot is!

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtó ismeretek átadása a tantestület valamennyi tagjának feladata. Kiemelt szerepük van az osztályfőnököknek, akik rendszeres megelőző, felvilágosító munkát végeznek. Szorosan együttműködve a védőnővel és az iskolaorvossal. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók    

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; 11

Lajos Árpád Általános Iskola   

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:   

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: –

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés

–

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Nyolcadik évfolyamon a szabadon választható biológia óra keretében bővebben megismerkedhetnek a tanulók az elsősegélynyújtás alapjaival. Ahol cél, megismertetni a tanulókkal az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit és ellátásukat. Továbbá tudatosítani a lehetséges veszély helyzeteket. További cél, hogy megismerjék az emberi szervezet felépítésével, működésével és az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapfogalmakat és az egyes baleseti mechanizmusokat. 12

Lajos Árpád Általános Iskola Főbb tematikai egységei: - Általános elsősegély-nyújtási ismeretek, életjelenségek - Légzés és keringés újraélesztése - Sebzések, vérzések, sebellátás - Csontok és ízületek sérülései, azok ellátása - Egyéb sérülések - Belgyógyászati balesetek

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: -

Közös értékrend kialakítása. Tanulópárok kialakítása. Kooperatív tanulási – tanítási technikák alkalmazása. Közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése. Tanórai viselkedési formák kialakítása, ahol saját és osztálytársai egészségét, emberi jogait tiszteletben tartja. Kezdeményezések, kreativitás erősítése. Példamutató, helyes cselekvések kialakítása, bemutatása, erősítése (dicséret, jutalom). Csoportmunka, versenyfeladatok. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák. A közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei által a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Az osztályközösségek programjai: - tanulmányi kirándulás szervezése, - osztályszintű rendezvény, pl. Mikulás est, disco, teadélután, Anyák Napja - évi legalább egy ünnepségen szereplés, - iskolai rendezvényekre való felkészítés, A foglalkozások színterei lehetnek még: -

Napközi Könyvtár Művelődési intézmények Művészeti központok Sportpályák, szabadidő-központok 13

Lajos Árpád Általános Iskola 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  A kommunikációs kultúra fejlesztése:  véleményformálás-, és kifejezés,  vélemények, érvek, ellenérvek kialakítása,  saját vélemény kialakítása és megvédése, alátámasztása érvekkel.  Saját információs rendszer kiépítése:  iskolagyűlés 2 havonta, vagy igény szerint,  DÖK megbeszélések.  Közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, osztályok közötti hagyományos versenyek (tisztaság, tanulmányi, szorgalom, magatartás, sportversenyek, focibajnokságok).  A régi tevékenységek mellett új hagyományok megteremtése (fordított nap, diáknap, farsangi bál, sportnapok)  Demokratikus jogok ismerete, gyakorlása rendszeres fórumon, választások alkalmával, pl.: osztályképviselők, DÖK tisztségviselők választása, házirend összeállítása, stb.  Ügyeleti munka szervezése, ellenőrzése.  Tanulmányi, ill. különböző háziversenyek. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A munkaközösségek programjai részletesen az éves munkatervben találhatók. A hagyományok ápolása, tisztelete, egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy partnereink igénylik ezen események megrendezését.  

      

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. A 8. osztályosok közreműködésével befogadjuk az 1. osztályosokat, és év végén velük együtt elbúcsúztatjuk a 8. osztályosokat. Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre: o március 15. o október 6. o október 23. Iskolanappal ünnepeljük az iskola névadójának évfordulóját szeptemberben, változó formában és tartalommal. Adventi hónapot- készülődést rendezünk decemberben. Közös iskolai kirándulást tartunk évi legalább egy alkalommal, melynek célja természeti értékeink megismerése- akadályverseny formájában. Családi napot, vagy sportnapot rendezünk, melynek célja a szülők és gyerekek játékos, közös együttléte, mozgása. 1-2-3 napos tanulmányi kiránduláson, illetve lehetőségeinkhez mérten erdei iskola programon vesznek részt tanulóink májusban, júniusban. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk térségi, városi és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. 14

Lajos Árpád Általános Iskola   

A szülőknek és pedagógusoknak tavasszal „Nőnapi bált” rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk. „Vár az iskola” programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekeknek a beiskolázás előtt. Műsoros rendezvényeket tartunk: o Farsang, o Suli Gála, o Anyák Napja alkalmából, o Mikulásjárás- osztálykeretben rendezett órákon, délutánokon, o Osztálykarácsonyok, klubdélutánok, o Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával.

Iskolai elismerések:  Az év kiváló példás tanulója  Az év jeles tanulója  Kiváló közösségi munkáért  Az év legeredményesebb lány és fiú sportolója  Az iskola érdekében végzett munka – a felnőttek körében.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 15

Lajos Árpád Általános Iskola 

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

   

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

  

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

  

  

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 16

Lajos Árpád Általános Iskola 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás- szervezési eljárások alkalmazása:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer  tevékenységközpontú pedagógiák  tehetséggondozó órák, foglalkozások Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A HH, HHH, SNI tanulók integrációs segítése, elfogadás, érzékenyítés. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében:  A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében a felzárkóztatás segítése.  Az IPR rendszer működtetése.  Képesség kibontakoztató program alkalmazása. Motiválást segítő differenciált tevékenységközpontú pedagógiák

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák,

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése          

Esélyegyenlőség biztosítása. Sokszínű tevékenységformák biztosítása Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projektmódszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Az alapozó időszak elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

17

Lajos Árpád Általános Iskola 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A nevelőtestület minden tagjának kötelessége pedagógiai hozzáállásával mindent megtenni annak érdekében, hogy az iskolánkba járó tanulók jogainak érvényt szerezzen, illetve kötelességük betartatásával társaik emberi jogai ne sérüljenek. Ennek feltétele a gyermekek személyiségének és a családi háttérének megismerése. Az osztályfőnökök feladata a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, majd a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közös fellépés a gyermekek tanulási, fejlődési feltételeinek megteremtése érdekében. Az iskolavezetés, az osztályfőnökök és a GYIV felelős kiemelt feladata a szülőkkel azoknak a lehetőségeknek a megismertetése, melyekkel anyagi, illetve egyéb segítséget nyújthatunk a gyermekek iskoláztatásához (pl.: ingyenes tankönyv, fejlesztő, korrepetáló foglalkozások). A hátrányos körülmények közül érkező tanulók tanórai foglalkoztatásánál a nevelőtestület minden tagja különös figyelemmel hajtja végre a differenciálást mind a feladatok, mind az értékelés területén. A tanórán kívüli tevékenységek szervezésével lehetőséget teremtünk a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésére, melyet a szabadidő szervező, valamint a GYIV felelős a tanulók művelődésének érdekében mindenki számára elérhetővé tesz. (pl.: színház-, mozi látogatás, kirándulás, kézműves foglalkozás, stb.) A GYIV felelős feladata az egészségnevelés és a kábítószer-ellenes program nyomon követése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik az önkormányzat gyermekvédelmi felelős munkatársával, illetve a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével. Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. A pedagógus kötelező óraszáma tartalmazza ezt a munkakört. Feladata a nevelési-oktatási intézményben a tanítók, a tanárok, illetve más alkalmazottak által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása. Kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárása: - az osztályfőnök, - mentortanárok, - illetve az ifjúságvédelmi felelős feladata. Feladataik: 1. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetése. 2. Szülői értekezleten a szülők rendszeres tájékoztatása:  jogaikról, kötelességeikről;  az iskola által nyújtott lehetőségekről (integrációs oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, napközis, illetve tanulószobai foglalkozás);  kedvezményekről (étkeztetés, ingyenes vagy tartós tankönyvek). 18

Lajos Árpád Általános Iskola 3. Rendszeres tájékoztatás a tanulók részére az iskola nyújtotta lehetőségekről:  integrációs oktatás,  korrepetálás,  felzárkóztatás,  tehetséggondozás,  napközis, illetve tanulószobai foglalkozás). 4. Probléma, veszély esetén figyelmeztetni a szülőket. Formái:  írásban - tájékoztató füzet útján,  szóban - fogadó óra, családlátogatás alkalmával. A kapcsolattartás formái:  intenzív, napi kapcsolat a szülőkkel,  fogadó óra,  szülői értekezlet,  családlátogatás.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A DÖK minden tanév elején meghatározza feladatait, munkatervet készít, melyben részletesen rögzíti a tanulók iskolai döntési folyamatokban való részvételi rendjét.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az együttműködés formái a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások. Ennek részleteit a nevelési program más fejezetei taglalják. Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat,  előre tervezett szülői értekezletek,  fogadóórák,  előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember) meghívásával,  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatás,  közös kirándulások,  rendezvények szervezése, látogatása,  közös színházlátogatás. 19

Lajos Árpád Általános Iskola 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: 1.A gyermek nevelésének, személyisége alakításának elsődleges színtere a család. Az iskola csak akkor tud eredményes lenni nevelési törekvéseiben, ha: - a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a szülőkkel, - a két fél folyamatos kapcsolatot tart fenn, állandó az információáramlás köztük, - az iskola és a szülői ház kapcsolatára a bizalom és őszinteség légköre jellemző, - az iskola és a család értékrendje, elvárásai közelítenek egymáshoz. 2. A fentiek megvalósításához az iskola a következőkkel járul hozzá: - az iskolaválasztás előtt korrekt tájékoztatást nyújtunk az intézményünk kínálta lehetőségekről, - a tanévkezdéskor egész évre szóló szülői tájékoztatót készítünk a tanév fontosabb tudnivalóiról, - a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül rendszeresen és folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - évente legalább három alkalommal – tanév elején és az első félév zárásakor – osztály szülői értekezleteken értékeljük, elemezzük a tanuló teljesítményét, ismertetjük az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokat; megvitatjuk az osztály aktuális problémáit, - indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk, szükség esetén összevont szülői értekezletet hívunk össze (például pályaválasztás előtt; olyan döntés előtt, amelynek megoldásához a szülők segítségét kívánjuk igénybe venni), - a tanulási nehézséggel küzdő tanulók szüleinek tanácsadást, konzultációs lehetőséget biztosítunk fejlesztő pedagógusunk segítségével, - a magatartási, lelki, szociális gondokkal küzdő tanulók és szüleik számára gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve pszichológus folyamatos tanácsadását biztosítjuk, - előzetes egyeztetéssel családlátogatás keretében szívesen megismerkedünk tanulóink családi környezetével, különösen új osztályfőnök - osztály kapcsolat kialakulásakor, - nyílt tanítási órák keretében a szülők megismerkedhetnek a tanórákon folyó tevékenységgel, - a pedagógusok heti 1 tanítási órában fogadóórát tartanak, - biztosítjuk, hogy a tanulók mindennapi tevékenységét leginkább befolyásoló iskolai alapdokumentumokkal (nevelési program, házirend) a szülők megismerkedhessenek. Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői Munkaközösség. Intézményünkben a pedagógusok kölcsönös támogatáson, bizalmon, őszinteségen alapuló szoros partnerkapcsolat fenntartását tartják kötelességüknek a szülőkkel és a tanulókkal. Célunk:  A szülők megnyerése, szemléletformálása, az együttműködés növelése érdekében értekezleteken, fórumokon kooperatív technikák alkalmazása.  Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.

20

Lajos Árpád Általános Iskola A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás módjai, színterei, hagyományok:

Szülők

Az együttműködés fóruma SZMK - Tagjait a szülők választják a tanév első szülői értekezletén.

Módja

Felelőse

Megbeszélés és konzultáció - Nevelési értekezleteken, féléves, és év végi értekezleteken való részvétel

SZMK vezetője Iskolavezetés

Teljes szülői közösség

-Szülői értekezlet (évi összevont és legalább három osztály szülői értekezlet

Osztályfőnökök Iskolavezetés

Megbeszélés - Iskolagyűlés

DÖK össze- Havonta kötő tanára DÖK diákvezetője Osztályfőnökök

Tanu- DÖK lók - Képviselőit a tanulók választják tanév elején.

Gyakori- Hagyományok sága Munkaterv 1. Farsangi bál és szükség szervezése. szerint. 2. Tankönyvek véleményezése. 3. Aktív szülők jutalmazása év végén. Munkaterv Nőnapi bál szerint

Fordított nap

A továbbfejlesztés lehetőségei A tanulók és a szülők kiemelt, közvetlen partnereink. A velük való kapcsolatunk továbbfejlesztésének legkézenfekvőbb lehetősége az évenkénti igény - elégedettség - és elégedetlenség mérésük. A mérés folyamatszabályozásával rendelkezünk, melyet az IMIP tartalmaz. További partnereink Az IMIP tartalmazza a partneri listát, a kapcsolattartás formáit, gyakoriságát, a kapcsolattartót, a listát évente aktualizáljuk.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgák szabályzásának célja: a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása.

21

Lajos Árpád Általános Iskola 1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsga Az Intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 22

Lajos Árpád Általános Iskola Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az iskola vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár Feladataik 

Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el.



Kérdező tanár(ok) - szakos tanár, tanító, - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.



Ellenőrző tanár -

lehetőség szerint szakos tanár,

-

felel a vizsga szabályszerűségéért

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. 23

Lajos Árpád Általános Iskola Írásbeli vizsgák általános szabályai - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot; - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával; Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, ahol három írásbeli vizsga tartható. Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot.

A szóbeli vizsga általános szabályai - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. - A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie. - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

Gyakorlati vizsga általános szabályai - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről; - a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Az vizsgák részletesebb szabályozását, az értékelés rendjét, illetve a vizsgatárgyak részeit és követelményeit az intézmény vizsgaszabályzata tartalmazza.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Intézményünk a fenntartó által kijelölt, beiskolázási körzetből vesz fel tanulókat. Más körzetből érkező tanulót csak abban az esetben veszünk fel, ha van betöltetlen férőhelyünk. A Köznevelési Törvény rendelete szabályozza a tanulók felvételét a KIR rendszerbe, amely alapján az új diák bekerül az iskola nyilvántartásába. 24

Lajos Árpád Általános Iskola Az iskolaváltás során figyelembe vesszük a tanuló által megszerzett ismereteket. Lemaradása esetén türelmi időt biztosítunk számára a hiányzó tudás megszerzéséhez, vagy szükség esetén évfolyamismétlésre is lehetősége van. A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a részképesség zavaruknak megfelelő szintű fejlesztést differenciált feladatmegoldásokkal, illetve külön fejlesztő foglalkozásokon. Abban az esetben, ha nem tanult olyan tantárgyat, amelyet iskolánkban oktatunk (pl. idegen nyelv), biztosítjuk a tanulónak a felzárkóztatást mindaddig, amíg el nem éri az évfolyamának megfelelő tudásszintet. Előrehaladását mindvégig figyelemmel kísérjük, míg el nem éri társai tudásszintjét. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről szabad férőhely esetén az igazgató dönt.

25

Lajos Árpád Általános Iskola 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31 26

Lajos Árpád Általános Iskola A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 Idegen nyelvek Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 Matematika 1 1 1 Informatika 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Választható órakeret 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 Idegen nyelv 1 Magyar - Drámajáték 1 1 A tanulók max. terhelése 27 27 27

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 1 1 1 27 2 1 1 29

27

Lajos Árpád Általános Iskola Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Matematika Természetismeret Fizika Magyar Földrajz Informatika Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret Matematika Angol Biológia Vizuális kultúra A tanulók maximális terhelése

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3

1 1

1

1

1 1 0 1 5 1 2

1 1 1 5 1 3 1 1

5 1 3 1 1

2 28 3 1 1

1 28 3 1 1

1 1 1 31 4 2 1

1

1

1

1 31 4 1 1 1 1

31

31

35

35

28

Lajos Árpád Általános Iskola 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A folyamat célja, helye az oktató-nevelő munkában Pedagógiai programunk, tantervünk megvalósításának alapvető eszközei a megfelelően kiválasztott tankönyvek, segédletek és taneszközök. Ezek beválásának folyamatos vizsgálata fontos része oktató-nevelő munkánknak. A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztására a munkaközösségek tesznek javaslatot, melyet az igazgató fogad el. Taneszközöket csak az oktatómunka elvégzéséhez rendelünk. A tankönyvrendelésért és árusításért felelős személyt az igazgató bízza meg. A tankönyvek beválásáról véleményt alkotnak:  a tankönyvekből tanító pedagógusok,  tanulók,  szülők. Az iskolavezetés és a tantestület kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik új tankönyvek, taneszközök megismerését (tankönyvkiállítás, bemutatók, stb.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei:  A helyi tantervre, illetve a kompetencia alapú oktatásra alkalmas taneszköznek kell lennie.  Feleljenek meg az iskola helyi tanterve, illetve a Kerettanterv által szabott követelményeknek, tartalmazzák azt az ismeretanyagot, melyet a tantervben megtanítandó tananyagként az intézmény meghatároz.  Feleljen meg az életkori sajátosságoknak, áttekinthető, érdeklődést keltő, nyelvezete, stílusa könnyen érthető legyen.  Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra egyaránt teremtsen lehetőséget.  Tartóssága és ára is elfogadható legyen. Funkciók Motiváció

Rendszerezés

A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodást ösztönző egyéb megoldások Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Strukturáltság

Koordináció

A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása

Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök

Az önértékelés elősegítése

Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Érzelmi hatást keltő eszközök

Ismeretátadás

Értékekre nevelés

29

Lajos Árpád Általános Iskola A folyamathoz kapcsolódó közvetlen partnereink:

- nevelő testület, - tanulók, - szülők, - fenntartó.

Közvetett partnerek:

- tankönyvkiadók, - tankönyvterjesztő, (Kello).

Alkalmazott eszközök:

- kérdőívek, - tankönyv megrendelő lapok.

Alkalmazott módszerek:

- interjú, - kérdőíves felmérés, - team-munka, - műhelymegbeszélés, - dokumentumok elemzése.

Folyamat gazda:

- igazgatóhelyettes.

További felelősök:

- igazgató, - munkaközösségi vezetők, - tankönyvfelelősök.

A tájékoztatás fórumai:

- tantestületi értekezlet, - szülői értekezlet, - iskolagyűlés.

Tartalmi szabályozás: 16/2013.EMMI rendelet alapján.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése;  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. 30

Lajos Árpád Általános Iskola 2.4.2

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2.4.3

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával fejlesztjük tanulóinkat;  a kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása kiemelt feladat.

2.4.4

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra;  további mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

31

Lajos Árpád Általános Iskola 2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

a törvényben

Tanórai foglalkozás keretében heti öt testnevelésórában sportolhatnak az iskolánk diákjai. A testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon tömegsport foglalkozások és edzések (labdarúgás, kézilabda) keretében vehetnek részt sportprogramokon alsó és felső tagozatos bontásban. A tömegsport foglalkozások alsó és felső tagozatban is két-két csoportban, heti két foglalkozás keretében valósulnak meg, két csoportban heti két alkalommal gyógytestnevelés van. A tömegsport foglalkozásokat a diákok igényeinek figyelembevételével állítottuk össze. Színes, széles körű, sok sportágat felölelő lehetőséget biztosítunk a mozogni vágyóknak. Ebben a tanévben megalakítottuk az ISK-t egy szakosztállyal. Később az igényeknek megfelelően szeretnénk bővíteni a szakosztályok számát. Ez is színesíteni fogja a lehetőségek palettáját, valamint biztosítja a testnevelést tartalmazó napokon a délutáni sportolást. 1. Meg kell határozni az ellenőrzés és értékelés módszereit. a) Értékelés: Minden évben legalább egyszer célszerű átfogó értékelést végezni. Az értékelés eredményeit és az új információkat figyelembe véve módosítani kell a célkitűzést. Erre végrehajtási tervet kell készíteni. Az értékelést célszerű a minőségbiztosításból ismert PDCA módszerrel elvégezni (tervezz! - csináld! - értékeld! - cselekedj!) Ezzel a módosított új célokat is meghatározhatjuk. Az intézmény legfontosabb jellemzőit a SWOT elemzéssel határozhatjuk meg. Ez a helyzetelemzés feltárja az intézmény erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit: b) Ellenőrzés: Az ellenőrzés a rendezvényeken való részvétel, a dokumentált jelentkezések a programokra, kérdőívekre adott válaszok, a testnevelés mérési eredmények, a hiányzások, a regisztrált megbetegedések, a tömegsportra járó, az aktív sportolók létszáma alapján végezhető el. Testnevelés mérési eredmények: 

Általános felmérések



Országos szinten meghatározott azonos felmérések, amelyek alapján összehasonlíthatók a diákok, az iskolák és esetleg az egyes országok is. Ilyen a HUNGAROFIT módszer, amelyet az egész országban alkalmaznak, elfogadnak és összehasonlításra használnak. A módszer alapján minősíteni tudjuk a tanulók fizikai állapotát, feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Kiindulási pontként szolgálhat fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez. A motorikus képesség méréséhez olyan tesztet állítottak össze, amely egyszerű, kevés eszköz igényű, bárhol végrehajtható, jól mutatja a fizikai 32

Lajos Árpád Általános Iskola felkészülés hiányosságait. A motorikus képességek mérésében a kondícionális képesség és a koordináció jelenik meg legfontosabb tényezőként. Ezeket a következő tesztfeladatokkal tudjuk ellenőrizni:     

Cooper-teszt (2000 méteres futás pulzus méréssel) helyből távolugrás (m) fekvőtámaszban karhajlítás (db) hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel (db)

A méréseket félévente kell elvégezni, pontozni kell és be kell küldeni a megadott címre feldolgozás céljából. Jegyet nem kapnak rá a diákok, legfeljebb a fejlődést értékelhetjük. 2. A célok tervezése Fő cél az országos átlag elérése, túlszárnyalása. A célok legyenek:  specifikusak  mérhetők  a helyzethez illeszkedők  reálisak  időben ütemezhetők 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak:  alsó tagozatban:

- vizuális kultúra - idegen nyelv - magyar - drámajáték

 felső tagozatban:

- matematika - angol - biológia - vizuális kultúra

Választható foglalkozások:

- napközis foglalkozás, - tömegsport, - könyvtári foglalkozás, - pályázati lehetőségek keretében szervezhető foglalkozások.

Intézményünkben a pedagógusválasztásról a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt.

33

Lajos Árpád Általános Iskola 2.7 Projektoktatás  A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.  Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; ill. az eredmények bemutatását jelenti. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: - Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. - A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Az intézmény éves munkatervében jelennek meg a hagyományosan megrendezésre kerülő projekt napok, hetek és projekt hónap. ( Nemzeti összetartozás, Ünnepeink, Hagyományaink)

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárása: - az osztályfőnök, - mentortanárok, - illetve az ifjúságvédelmi felelős feladata. Feladataik: 1. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetése. 2. Szülői értekezleten a szülők rendszeres tájékoztatása: - jogaikról, kötelességeikről; - az iskola által nyújtott lehetőségekről (integrációs oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, napközis, illetve tanulószobai foglalkozás); - kedvezményekről (étkeztetés, ingyenes vagy tartós tankönyvek). 3. Rendszeres tájékoztatás a tanulók részére az iskola nyújtotta lehetőségekről: - integrációs oktatás, - korrepetálás, - felzárkóztatás, - tehetséggondozás, - napközis, illetve tanulószobai foglalkozás.

34

Lajos Árpád Általános Iskola 4. Probléma, veszély esetén figyelmeztetni a szülőket. A tájékoztatás formái: - írásban - tájékoztató füzet útján, - szóban - fogadó óra, családlátogatás alkalmával. A kapcsolattartás formái: - intenzív, napi kapcsolat a szülőkkel, - fogadó óra, - szülői értekezlet, - családlátogatás. Az esélyegyenlőséghez kapcsolódó tervet, programot részletesen az iskolai IPR tartalmazza.

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Értékelési alapelvek  Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.  Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat.  Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.  A választott tanítási óra keretében elsajátított tananyag ismeretének értékelése részét képezi az adott tantárgy érdemjegyének.  Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a megfelelő kifejezőkészségre. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni a tanórák folyamán. A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató, bíztató hangra. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönözzük őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal, ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóvak, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg.

35

Lajos Árpád Általános Iskola A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. Érdemjegyet kaphat a tanuló -

szóbeli feleletre írásbeli munkára önálló kiselőadásra tanórai munkára szorgalmi feladatra házi dolgozatra tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők: Az írásbeli feleletek formái Témazáró dolgozat Röpdolgozat Házi dolgozat Röpdolgozat Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag. Témazáró dolgozat Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. Írásbeli beszámoltatások korlátai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A dolgozatot írató tanár társai tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási részébe legalább egy héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat tényét. Javítási határidő Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat egy hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte. Az írásbeli beszámoltatás súlya Az érdemjegyek nem egyedértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Ez azt jelenti, 36

Lajos Árpád Általános Iskola hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi és az év végi osztályzást a Köznevelési Törvény rendelkezései szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Elvek  Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatoknak ezen célokat kell szolgálnia.  Az írásbeli és szóbeli feladatokat egymást kiegészítve megfelelő arányban feladni. Törekedni kell arra, hogy mind a két fajta otthoni munka szükséges legyen a következő tanítási órára való felkészüléshez. Korlátok  Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell a lenni a tanuló egyéb elfoglaltságaira és a többi tantárgyra is.  Tanítási óráról tanítási órára annyi írásbeli feladat adható fel, amely 10-15 perc alatt megoldható.  Nagyobb mennyiségű feladatra, rajzokra, házi dolgozatra, időigényes gyakorlati feladatokra megfelelő időt (1-2 hét) kell biztosítani.  Hétvégére a szokásosnál több feladat nem adható fel.  Tanítási szünetekre csak önként vállalt, un. szorgalmi feladat adható.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Értékelés 2. o. második félév – 8. évfolyamon -

A tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. -

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

-

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

37

Lajos Árpád Általános Iskola -

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

-

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók egyes tantárgyi fejezeteket lezáró témazáró írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következőarányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0– 30 % 31 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az értékelés rendszerének összetevői: A tanév során kapott értékelések (rajzok, érdemjegy, ill. szöveg) mérlegelése alapján történik a tanuló félévi ill. év végi értékelése, munkájának összegzése. Hangsúlyos szerepet kapnak, az összegző (szummatív) típusú felmérések eredményei (félévi, év végi, témazáró dolgozatok). Az értékelés időbeli megoszlása: - félévi záráskor - év végi záráskor - szóbeli és írásbeli feleletek esetén folyamatosan - témazáró dolgozatoknál a témakör befejezésekor A felelősök körének meghatározása: - igazgató, igazgatóhelyettes: félévkor és év végén - tanítók és szaktanárok: félévkor és év végén, szóbeli és írásbeli feleletek, témazáró dolgozatok, diagnosztizáló mérések esetén Az értékelést végzők köre: - tanítók és szaktanárok, akik az adott tantárgyat tanítják Értékelés az 1. évfolyamon - 2. osztály első félévében Az értékelés típusai: - részletes szöveges értékelés félévkor az 1-2. osztályban, év végén az 1. osztályban; - rajzok használata és/vagy szöveges értékelés a szóbeli és írásbeli feleleteknél, a diagnosztizáló méréseknél, a témazáró dolgozatoknál. Alapvető feladatnak tekintjük, hogy a szöveges értékelés - konkrét, ugyanakkor egyénre szabott legyen, - iránymutatást jelentsen a továbbhaladás tekintetében, - tükrözze a tanuló önmagához és a követelményekhez viszonyított előmenetelét. 38

Lajos Árpád Általános Iskola Az alsó tagozatos munkaközösség javaslata alapján a bevezető szakaszban nem értékeljük a tanulók teljesítményét a készségtárgyakból (ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, valamint játék és erkölcstan). 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladat - mint az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok rendszeresen kapjanak házi feladatot. A házi feladat adhatóságának, mennyiségének kérdését véleményezteti a szülőkkel és a diákönkormányzattal. A házi feladat a gyerekek fejlődését-önálló munkavégzés, feladattudat kialakítása, reális önismeret – segíti. A házi feladat, az otthoni felkészülés módja: - az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása segítség a tanórai munkához - a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése - fejlődjön a tanulók feladat - megoldási képessége - a motiváció növelése - a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (internet és könyvtárhasználat) - az önművelés igényének kialakítása - a tanulói teljesítmény javítása - a pontosság, a kötelességtudat a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése - a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása - a tanulási technikák kiépítése - az önálló ismeretterjesztés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése A házi feladat adásának alapelvei - A szülőknek joguk van tanácsot kapniuk abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermeküknek az otthoni munkában. - A tanulóknak joguk van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz. - A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus. 39

Lajos Árpád Általános Iskola - A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazhatja (piros pont, részjegy, egészjegy stb.). - A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat tartalmát tekintve: - kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez, - legyen differenciált, személyre szabott, individualizált, - legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató, - legyen megfelelően előkészített, - egyes életkori sajátosságokat figyelembe vevő, - jelenthet intellektuális kihívást. A házi feladat formáit tekintve lehet: - projekt- munka - egyéni kutatómunka - teszt - gyűjtőmunka - munkafüzeti gyakorlatok - rajz, plakát - számolás vagy fogalmazvány - munkadarab - programozás stb. - memoriter - versenyfeladatok - rejtvények - szótanulás - kísérlet A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei: - Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen! - A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége nem lehet túlzó. (Tantárgyanként 15-30 perc alatt elvégezhető legyen.) - A fogalmazások minimális, ill. maximális hosszát a szaktanár határozza meg, ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat. - A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon! 40

Lajos Árpád Általános Iskola - Nagyobb szünetek előtt, ill. hétvégén annyi házi feladat adható, amennyit általában egy tanórára kapnak a diákok. - A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk föl a tanulók figyelmét. - Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló, amelynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak. - Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb idő álljon a tanuló rendelkezésére! Tantárgy

Házi feladat típusa

Matematika

általában írásbeli feladatmegoldás, ritkábban szóbeli, egy-egy tétel, összefüggés, szabály

Fizika

szóbeli és írásbeli együtt

Kémia

általában szóbeli

Házi feladat mennyisége 2-5 feladat, 1-3 szabály, szorgalmi feladat

Megoldásra fordított idő

Gyakoriság

15-25 perc

minden órára

15-20 perc

minden órára

15-20 perc

minden órára

1 lecke

15-20 perc

minden órára

általában szóbeli általában szóbeli és írásbeli együtt

1 lecke

20-25 perc

minden órára

1 lecke (1-2 oldal)

20-25 perc

minden órára

Történelem

szóbeli és írásbeli együtt

20-25 perc

minden órára

Magyar nyelv és irodalom

szóbeli+írásbeli

1 lecke (1-3 feladat) olvasmányhoz, tananyaghoz kapcsolódóan

20-25 perc

minden órára

Biológia Földrajz Természetismeret Környezetismeret Informatika Idegen nyelv

általában szóbeli, időnként írásbeli

1 lecke (2-3 oldal lényege), 1-2 feladat 1 lecke (2-3 oldal), 1-2 feladat

szóbeli írásbeli Vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlat Gyógytestnevelés

kötelező gyűjtőmunka 7-8. évfolyamon 1-2 feladat, szorgalmi gyűjtőmunka gyakorlati

alkalomszerűen (kb. havonta egyszer)

A/4-es oldal

1 lecke

15-20 perc

hetente

5 db gyakorlat

10 perc

alkalmanként

41

Lajos Árpád Általános Iskola 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei    

A jogszabályoknak való megfelelés. Fenntartói elvárások. Közvetlen partnereink elvárásai (tanulók, szülők, pedagógusok). Intézményünk személyi és tárgyi feltételei.

Iskolánkban csoportbontásban tartjuk az angol nyelvet és az informatikát a nagyobb létszámú osztályokban. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére, a tanulók tudásának megalapozására, a megszerzett tudás gyakorlatban történő alkalmazására. A csoportbontás a tanulók létszáma, tudásának szintje, illetve képességük alapján történik. Fejlesztő foglalkozásokat szervezünk alsó és felső tagozatos tanulóink számára. Az egyes csoportokban lehetőleg az azonos problémával küzdő gyerekeket foglalkoztatjuk.

Választható foglalkozások: A választható foglalkozásokat a Köznevelési Törvény alapján április 15-ig meg kell hirdetni, amelyről a tanuló május 20-ig dönt.  Alsó tagozatban idegen nyelv, vizuális kultúra és magyar – drámajáték közül választhatnak tanulóink.  Felső tagozatban angol nyelvből, matematikából, vizuális kultúrából, illetve 8. évfolyamon biológiából lehetőséget biztosítunk az arra jelentkező tanulóink számára, hogy magasabb óraszámban foglalkozzanak az adott tantárggyal.  Napközis csoportunkat a jelentkezések függvényében szervezzük meg.  Jelentkezés alapján sportfoglalkozásokat szervezünk szakköri formában a tanulók számára. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

42

Lajos Árpád Általános Iskola 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a HUNGAROFIT rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A „HUNGAROFIT” (fizikai fittség mérése) alapmérései a tanulók általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez az alábbiak:    

Alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése: helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával. Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

  

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei 

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének a védelmét.



Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.



Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet. 43

Lajos Árpád Általános Iskola 

Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében.



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását.

Az egészségnevelés fő célkitűzései „Az egészség: érték!” Jövőkép: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik az iskolai nevelésnek oktatásnak. a) Rövidtávú célkitűzéseink:  gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről, világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről;  termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása;  iskolai büfé működtetése esetén egészséges élelmiszerek árusítása;  az iskolai étkeztetésben az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítása mellett a kulturált étkezési szokások elsajátítása  gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése;  pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása. b) Középtávú célkitűzéseink:  prevenció  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulásának megelőzése  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a tanulás és a tanulás technikái  idővel való gazdálkodás szerepe  a rizikóvállalás és határai  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége c) Hosszú távú célkitűzéseink:  az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás megvalósulása  a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése  a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja  az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzése  a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időszakát megelőzően is Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnapot (témanap) szervezünk, novemberben egészség hónapot tartunk projekthónap keretében. 44

Lajos Árpád Általános Iskola 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Humán erőforrások Feladat, szerepkör iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. környezeti nevelési Elkészíti a pedagógiai programnak munkacsoport megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. osztályfőnöki Évfolyamokra lebontva foglalkozik az közösség egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. diákönkormányzatot tagjai a környezeti nevelési segítő és a munkacsoportnak. Lehetőségük van a mentálhigiénés tanár környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei iskolában. adminisztratív Támogatják a tanári munkát az egyes dolgozók programok hátterének biztosításával. technikai dolgozók

diákok

szülők

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei, stb.) Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása, laborok, vizesblokkok, hulladékgyűjtés, világítási hálózat karbantartása, komposztálás. hőszigetelés, stb. A tervezett éves programban Valamennyi diák érintett, sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, nagy a jelentősége a helyi tevékeny szerepvállalás, önálló értékek felkutatásának. kutatások és kezdeményezések). Partnerség a felnőtt részvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, szemléltetőeszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, külső programokban, a szemléletük erőforrások felkutatása. formálása, a körny. nevelés túlmutat az iskola falain. 45

Lajos Árpád Általános Iskola Kapcsolatok, melyek segítenek a helyi környezeti nevelési program megvalósításában: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bükki Nemzeti Park megbízottja Lázbérci Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területkezelője Vízügyi dolgozók horgászegyesülete Lázbérci víztisztító - vízmű üzemvezetője, dolgozói Északerdő Rt. dolgozói Állatorvos Helyi Önkormányzat

Környezettudatos magatartás kialakítása: 8. osztály  Környezetünk élővilága, védett növények, állatok megismerése, felismerése, rendszere, gyógynövények élőhelye, gyűjtése, tartósítása, felhasználása, környezetünk élőhelyei, megóvása  Környezetünk földtani szerkezete, kőzetek, alakzatok  Vizek, talaj összetétele, vizsgálata, légkör tisztasága, szennyezettsége  Dédestapolcsány története, műemlékei, nevezetes helyei, hagyományai  Ipari tevékenység régen és ma (helyi ipartörténet)  Környezetszemléletű gazdálkodás 7. osztály  Élőlények környezete, tűrőképessége - helyi sajátosságok  lakóhelyünk jellemző környezeti problémái  Talaj, víz, levegő vizsgálata  Környezetünk élőlényeinek rendszerezése  Helyi energiaellátottság, energiák  Helyi éghajlat és az azt kialakító tényezők  Lakóhelyünk térképe  Biogazdálkodás fogalma, lehetőségei  Állattartás egészségügyi, etikai követelményei 6. osztály  Lakóhelyünk körüli élőhelyek (Kiserdő, tópart, szántóföldek, rétek) növényei, állatai  Védett területek, természetvédelem  Lakóhelyünk vizei: Bán-patak, Csimás-patak, Lázbérci-tó  Lakóhelyünk barlangjai 5. osztály  Nemzeti Parkjaink  Bükki Nemzeti Park élőhelyei, védett élőlényei  Lázbérci tájvédelmi körzet, a tó kialakulása, környezete, élővilása 4. osztály  Közvetlen környezetünk leggyakoribb növényei, állatai, felismerésük  Lakóhelyünk természetföldrajzi jellemzői, hegységek nevei

46

Lajos Árpád Általános Iskola 3. osztály  Növények és állatok a Lázbérci-tó partján  Gyümölcsös kert, zöldséges kert növényei, állatai  Kiserdő élővilága 2. osztály  Iskolai élősarok kialakítása  A környező természetes helyek nevei (kiserdő, Köszörűkő-forrás, stb.) 1. osztály  Évszakok változásai az iskola és az otthon környékén  Ismerkedés a Lázbérci-víztározóval és a Bán-patakkal Célok: a) A gyerekek alakuljon ki a természet-embertisztelő szokásrend. b) Becsüljék, óvják környezeti, természeti értékeinket. c) Helyi környezetünket ismerjék, értékeit óvják, szeressék, fejlesztésében aktívan vegyenek részt. Ismeretek a) Természeti környezet - védett területek Lázbérci-tó tájvédelmi körzet, Bükki Nemzeti Park lakóhelyünkhöz közel eső része  védett növények, állatok, élőhelyeik  gyógynövények, tartósításuk, gyűjtésük módja, helyei  gyakori gyomnövények  élettelen környezet (Upponyi-szoros, barlangok, talajszerkezet) b) Épített környezet  műemlékek ismerete, bemutatása  község története (Dédes, Bántapolcsány)  Lázbérci-tó története c) Gazdálkodás  komposztálás  szelektív hulladékgyűjtés  biogazdálkodás (vegyes ágyások, természetes védekezés) Gyakorlati tennivalók a) szelektív hulladékgyűjtés b) otthon biogazdálkodás  vegyes ágyások, vetésforgó kialakítása  kártevők távoltartása természetes módszerekkel  komposztálás, hulladékok hasznosítása c) környezeti nevelés a tanítási órákon a témakörnek megfelelően a helyi sajátosságok beépítésével, környezet védelem tantárgy d) környezetvédelmi akciók - tanítási órákon kívül  jeles napok  zöld napok  túrák, erdei iskola, táborozás  szakkör e) alkotó munka természetes anyagokból: fa, agyag, bőr, fűzfavessző, termések f) alkotó munka a természetben 47

Lajos Árpád Általános Iskola A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye  Játékok  szituációs,  memóriafejlesztő,  kombinációs,  érzékelést fejlesztő,  ráhangolást segítő,  bizalom erősítő,  kapcsolatteremtést segítő,  drámapedagógia. 

Modellezés    

hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése



Riport módszer  kérdőíves felmérés  direkt riportok  fotóriport



Projekt módszer  analízis - akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek  terepgyakorlatok,  térképkészítés,  egyszerű megfigyelések,  célzott megfigyelések, mérések





Aktív, kreatív munka  természetvédelmi és fenntartási munkák,  rekonstrukciós munkák,  madárvédelmi feladatok,  szelektív hulladékgyűjtés,  rend- és tisztaságverseny.



Közösségépítés  csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.



Művészi kifejezés  vizuális művészet a környezeti nevelésben,  irodalmi alkotások,  zeneművészet,  fotóművészet,  táncművészet.

A környezeti nevelési programunk beépül az alábbi tantárgyak tanmenetébe: 1-4. osztályban a környezetismeret tantárgyban, 5-8. osztályban a "környezetvédelem" önálló innováció eredményeképpen modulként jelenhet meg. 48

Lajos Árpád Általános Iskola 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesül. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az írásos fegyelmi intézkedések a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:  tanítói, tanári, nevelői intés,  osztályfőnöki intés,  igazgatói intés. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesíthető. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A fegyelmi büntetések a következők lehetnek:  megrovás,  szigorú megrovás,  kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés más iskolába,  kizárás az iskolából. A vagyonvédelem miatt a tanulók az előírásoknak megfelelően kezeljék, óvják az iskola eszközeit, bútorait és berendezési tárgyait. Az üres tantermeket és a szekrényeket mindig zárva kell tartani! A tantermek, öltözők zárásáról a hetes, illetve a pedagógus gondoskodik. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget. Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  tartósan jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Az írásos dicséretek formái:    

tanítói, tanári, nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 49

Lajos Árpád Általános Iskola Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek.

A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani." /Rudolf Steiner/

50

Lajos Árpád Általános Iskola 4. Melléklet Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67. § részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.  A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság ismerteti az írásbeli vizsga szabályait.  Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.  Az íróeszközökről a vizsgázó gondoskodik.  A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.  A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 45perc. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  kérésre engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.  a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázó részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 69. § (2) részletesen szabályozza továbbá  az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit,  a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,  a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,  a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 70. § részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.  A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésére álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.  A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára.  Önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. 51

Lajos Árpád Általános Iskola  A vizsgabizottság tagjai a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel.  A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.  A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában megzavarni. A vizsgázó akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy ha a rendelkezésre álló idő letelt.  Ha a vizsgázó a témából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzhat vele. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:  a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.  ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és két vizsgatémát kell húznia és kifejtenie.  Feladatok szövegének közös értelmezésére megengedett.  Fáradtság tüneteinél tartsunk szünetet!  Segédeszköz, tankönyv használata megengedett. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 71. § (5) részletesen szabályozza továbbá:  a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit,  a neki fel nem róható okból s vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,  a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,  a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  testnevelés,  informatika,  ének-zene,  rajz és műalkotások elemzése. A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a végrehajtási rendelet 72. §. 1-7. fejezete tartalmazza. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.  A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság javaslatára az igazgató hagyja jóvá.  A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.  A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A helyre és munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.  A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladatok ismertetésének ideje nem számít bele.

52

Lajos Árpád Általános Iskola  A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.  Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.  A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 60%-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 40%-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozható meg:  0– 30 % elégtelen (1)  31 – 50 % elégséges (2)  51 – 75 % közepes (3)  76 – 90 % jó (4)  91 – 100 % jeles (5) Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Írásbeli rész: Irodalom  Szövegértési feladat  Rövid összefüggő szöveg írása meghatározott szempontos alapján  Műelemzés megadott szempontok alapján Szóbeli rész:  Kifejező olvasás  Memoriter  Véleménynyilvánítás, állásfoglalás helyzetekkel kapcsolatosan  Cselekménymondás 53

Lajos Árpád Általános Iskola Javaslat az értékeléshez: 40-60% Nyelvtan

Idegen nyelv

Történelem

Matematika: A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll, amely a félév vagy a tanév legfontosabb fejezeteinek 75%-át érinti.

Fizika: A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az adott évfolyam tananyagának 75%-át érinti.

Írásbeli rész:  Tollbamondás  Feladatsor megoldása  Másolás vagy szöveg tagolása mondatokra  Példák kikeresése szövegből megadott szempontos szerint Szóbeli rész:  Feladatok megoldása táblánál  Szabálylevonás  Szabályzat alkalmazása Javaslat az értékeléshez: 60-40% Írásbeli rész:  Teszt  Másolás  Kérdések megválaszolása  Levélírás  Mondatszerkesztés Szóbeli rész:  Hangos olvasás  Párbeszéd  Meghatározott témáról összefüggően beszélni  Képleírás  Kérdésszerkesztés Javaslat az értékeléshez: 40-60% Írásbeli rész:  Topográfia  Kronológia  Fogalomhasználat  Magyar- és egyetemes történelmi téma Szóbeli rész:  Térképismeret Javaslat az értékeléshez: 60-40% Írásbeli rész:  Alapfogalmak  Definíciók  Egyszerű összefüggések  Könnyebb rutinfeladatok  Összetettebb feladatok Írásbeli rész:  Alapfogalmak  Törvényszerűségek  Egyszerű összefüggések  Számítási feladatok: könnyebb 54

Lajos Árpád Általános Iskola

Biológia: A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az adott évfolyam tananyagának 75%-át érinti.

Kémia: A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az adott évfolyam tananyagának 75%-át érinti.

Földrajz: A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az adott évfolyam tananyagának 75%-át érinti.

Testnevelés: Osztályozó vizsga, javítóvizsga szabályzata. A vizsga ideje maximum 120 perc. A vizsga menete: Osztályozó vizsga: A vizsgázó minden bemutatott gyakorlatára jegyet kap, majd ezek átlaga adja a területek nagy jegyeit melyeket szintén átlagolva kapja meg a tanuló az érdemjegyét.

rutinfeladatok és összetettebb feladatok Szóbeli rész:  Egy- egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak magyarázata  Kísérletek bemutatása  A témakörrel kapcsolatos összefüggések Javaslat az értékeléshez: 60-40% Írásbeli rész:  Ábraelemzés  Rövid válaszos feladatok  Feleletválasztós /teszt/ feladatok Szóbeli rész:  Biológiai fogalom meghatározása  Élőlények jellemzése Javaslat az értékeléshez: 60-40% Írásbeli rész:  Rövid kiegészítendő típusú feladatok  Feleletválasztós /teszt/ feladatok  Legalább két számítási feladat Szóbeli rész:  Egy- egy kémiai jelenség magyarázata  Kísérletek magyarázata  Kémiai összefüggések magyarázata  Fogalom meghatározás Javaslat az értékeléshez: 60-40% Írásbeli vizsga:  Alapvető térképi- topográfiai ismereteket ellenőrző feladatok  Alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó feladatok  Természeti- és gazdasági jelenségek, folyamatok Szóbeli rész:  Természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi jelenségek, folyamatok, legfontosabb fogalmai, jellemzői, működési mechanizmusai Atlétika:  12 perces futás  Kislabda dobás  A vizsgázó által választott ugrószám Torna:  Talajgyakorlat bemutatása Testnevelés és sportjáték: 55

Lajos Árpád Általános Iskola Javítóvizsga: két fokozatú értékelés : sikeres vagy sikertelen. Sikeres vizsga esetén elégséges érdemjegyet kaphat a vizsgázó. Ének-zene: A vizsga szóbeli és gyakorlati részekből. A vizsga ideje 45 perc. A vizsgakövetelmény az adott tanév tananyagában szereplő követelményekre épül.

Informatika: Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. Az adott évfolyam tananyagának legfontosabb fejezeteinek 75%-át érinti. Rajz és műalkotások elemzése: A gyakorlati vizsga részét képezi minimum 10 darabból álló portfólió benyújtása a tanuló éves munkáiból. A vizsga egy 60 perces gyakorlati és 30 perces szóbeli részből áll. Pótvizsga: Adott témakörből önálló alkotás készítése színes technikával  5. o. Különböző méretű és színű testcsoportok ábrázolása természet után  6. o. Testcsoport ábrázolása természet után, színes technikával. A testcsoport egy tagjának vetületi képei  7. o. Szögletes testekből álló testcsoport rajza természet után tónusozással, grafitozással  8. o. Nagyméretű külső, vagy belső tér rajza grafikai eszközökkel /Házsor, vagy szobabelső rajza/

 A vizsgázó által választott labdajáték bemutatása Gimnasztika Javaslat az értékeléshez: 90%-os teljesítmény Szóbeli rész:  Zenei fogalmak  Zenetörténeti korok Gyakorlati rész:  A tanult dalokból egy maga által összeállított (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie.  Szolmizálás, hangjegyírás ötvonalas kottarendszerben Az értékelés szempontja: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. Javaslat az értékeléshez: 40-60% A feladatlap tartalmi jellemzői:  Összetett problémamegoldást ellenőrző feladat  Könnyebb rutinfeladatok Vizsgán használható segédeszköz: számítógép, vonalzó. Gyakorlati vizsga:  Az adott évfolyam törzsanyagának 75%-át érinti Szóbeli vizsga:  Az adott évfolyam művészettörténeti és rajzelméleti tananyaga Javaslat az értékeléshez: 60-40%

56

Lajos Árpád Általános Iskola Pótvizsgára vonatkozó kiegészítések: • Pótvizsgát tevő tanuló számára, tanév végén írásban el kell juttatni a követelményrendszert. • A szaktanár feladata: 3 óra korrepetálásban részesíteni a tanulót, a vizsga időpontjáról kiértesíteni • Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc • Előzetes tanulói felkészülések pl.: gyakorlófüzet gyakorlással, munkadarab elkészítése Osztályzás, értékelés: A továbbhaladáshoz szükséges minimum szintű ismeretek legalább 50%-os tudása a feltétel • 50% alatti teljesítmény elégtelen • 51-80% elégséges • 80% felett közepes Természettudományos tárgyakból legalább 45%-os írásbeli eredményt elérő szóban javíthat.

57

Lajos Árpád Általános Iskola A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA Ez a pedagógiai program határozatlan időre szól. A munkaközösség-vezetők véleményének kikérése után az iskolavezetés szükség esetén évenként, a tanév végén, júniusban felülvizsgálja a pedagógiai programot. Az intézmény igazgatója - a nevelőtestületi határozatnak megfelelően - szükség esetén kezdeményezheti a fenntartónál a program módosítását. A fenntartó is kezdeményezheti a pedagógiai program módosítását a törvényi változásoknak megfelelően. A pedagógiai program véleményezése: A Lajos Árpád Általános Iskola Szülői Munkaközössége az intézmény pedagógiai programjával egyetértett.

___________________________________________ Szülői Munkaközösség vezetője

A Lajos Árpád Általános Iskola Diákönkormányzata az intézmény pedagógiai programjával egyetértett.

___________________________________ Diákönkormányzat elnöke A pedagógai program elfogadása: A jelen pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 26-án tartott értekezletén elfogadta. Dédestapolcsány, 2013. március 26.

________________________________ igazgató A pedagógiai programot jóváhagyta: __________________________________ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatója 58