Pedagógiai program. Boldogkőváraljai Körzeti Általános Iskola 3885 Boldogkőváralja Kossuth Lajos utca 27

2013 Pedagógiai program

Boldogkőváraljai Körzeti Általános Iskola 3885 Boldogkőváralja Kossuth Lajos utca 1 27.

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................ 8 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................. 9 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 11 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................. 14 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................. 14 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................... 15 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ......................................... 16 3. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 34 3.1 A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 34 3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 36 3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 38 3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 40 3.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................... 41 3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai............. 42 3.7 Projektoktatás ................................................................................................................. 42 3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 43 3.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 44 3.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 45 3.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................ 47 3.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 48 3.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja .................................. 50 3.13.2 Egészségnevelési oktatási anyag ............................................................................... 51 3.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 57

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Pedagógiai tevékenységünk alapja:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése  egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;  az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére, ahol az lehetséges. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk egész pedagógiai működésében. 

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra.



A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell fordítani.



Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.



Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.



Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé válása, a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.

3



Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. Pedagógiai munkánk további célja, hogy:  A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza.  A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet, pozitív önképet alakítson ki  A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.  Az agresszió és a trágárság visszaszorítása, testi higiéniával szembeni igény kialakítása.  Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.  Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.  Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat)  Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, játszóházak, idősek napja, gyermeknapi és természetjáró programok stb.).  A kulturált szórakozás igényét kialakítsa.

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai      

Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét, ösztönözze és segítse az érettségit adó középiskolába történő jelentkezésüket és felvételüket.

4

Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai   

      

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, büntetést stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, büntetés stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret büntetés stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, igazgatói rovás, nevelőtestület elé idézés és szigorú megrovás, párhuzamos osztályba vagy másik iskolába való áthelyezés, stb.) A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Továbbtanulást segítő iskolán kívüli segítő programok: (Útravaló programban való részvétel ösztönzése, (Út a középiskolába program); Arany János Programban való részvétel támogatása (Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja; HH tanulók Arany János Kollégiumi Programja; stb)

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapjának hármas egysége: az igazra, a jóra és a szépre való nevelés. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.  A megismerés képességének fejlesztése.  Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. Pozitív önkép kialakítása.  A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: 5

 

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvés aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:    

A gyermek „feltétel nélküli” elfogadása A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek:  A helyes és pozitív önértékelés  Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük  Józan, megfontolt ítélőképesség  A mások felé való nyitottság, befogadóképesség  A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében  Alaposság kialakítása  A mértékletesség  Felelősség magunk és mások iránt Elvárásaink tanulóinktól a következők:     

Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása.

6

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola feladata, hogy az egészséget (testi, lelki) a tanuló értékrendjében központi helyre pozícionálja! 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztési feladatokat elsősorban tanórai keretek között kívánjuk megoldani a tanulók életkornak megfelelően. A felső tagozat 7-8. osztály szakaszában külső szakemberek ismereteivel, gyakorlati foglalkozásokkal bővítjük munkánkat. 1.3.2 Az én harmóniája, önismeret-önfejlesztés, társas kapcsolatok Célunk:     

Diákjaink legyenek képesek önmaguk megismerésére, elfogadására, megbecsülésére. Ismerjék az önfejlesztés módjait, lehetőségeit, és alakuljon ki bennük ennek igénye. Rendelkezzenek egészséges önbizalommal. Képessé váljanak bármilyen helyzetben önállóan dönteni, döntéseikért, tetteikért felelősséget vállalni. Diákjaink ismerkedjenek meg az emberi érintkezés és a kommunikáció elfogadott és helyes normáival, formáival, ezeket alkalmazni is tudják.

Feladatunk:  

Kialakítani gyermekeinkben önmagukért, társaikért való felelősséget. Ismerjük meg azokat a tanulóinkat, akikben gyönge a kötődési hajlam, és segítsük elő annak megerősítését.

El kell érnünk, hogy a segítségre szoruló tanulóink legalább egy pedagógushoz kötődjenek, aki „gondjaiba veszi” őket. Az ilyen tanulókban igyekszünk bizalmat ébreszteni, szükség esetén pszichológus, képzett szakember segítségét igénybe venni.  

Feladatunk, hogy segítsük a csoportképzési és működtetési elvek érvényesülését, ezeket segítik a szakkörök, önképzőkörök, ifjúsági szervezetek. Fontos, hogy megteremtsük diákjaink számára a megosztási, felajánlási (adakozási), ajándékozási hajlam rendszeres működésének lehetőségét. A birtoklási hajlam minden antiszociális megnyilvánulását meg kell vitatnunk és elemeznünk. Erre elsősorban az osztályfőnöki órák adnak lehetőséget (esetmegbeszélés, szituációs játékok). Ebben a feladatban segít bennünket a szülői munkaközösség.

Az intézményünkben töltött idő végére szeretnénk eljutni oda, hogy:     

Tanulóinkat pozitív magatartásforma, kapcsolattartás jellemzi. Helyes és társadalmilag elfogadott lesz viselkedési és öltözködési kultúrájuk. Képesek lesznek a konfliktusok kezelésére, megoldására, mert e nélkül a környezetükben élő emberekhez való viszonyukat nem tudják megfelelően alakítani. Tudatosan alakítják sorsukat, céltudatosak, kitartóak, következetesek lesznek. Toleránsak lesznek, mentesek az előítéletektől, a másságot elfogadók. 7

   

Mire kikerülnek Intézményünk falai közül segítőkész, együttérző emberekké válnak. Tartalmas emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani, tisztelik embertársaikat, képesek lesznek alkalmazkodni másokhoz. A családot tisztelő, a valahová tartozás fontosságát érző felnőttek lesznek. Gyermekeink egymás problémái iránt nyitottakká válnak, egymás egyéniségét elfogadják

1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása,  az ismeretek és tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása érdekében.  Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanórai keretek között az életkorhoz igazodó ismeretek, gyakorlatok. b) szakemberek által megtartott előadások, foglalkozások, gyakorlat.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:  Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.  Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.  Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.  Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

8

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.  Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.  A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.  A séták, a kirándulások, mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel.  Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.  Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.               

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 9

       

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév szeptember 01-től, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vagy/és digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és anyakönyvek megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

10

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása is fontos feladatunk Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az iskolai és nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségfejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei intézményünkben:      

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Differenciált foglalkozások Tehetséggondozó programok, szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés továbbhaladásra, magasabb tanulmányok folytatására Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi iskolai szinten a korrepetálás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.

11

A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda felelőssége. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. A problémák korai feltárása érdekében alsós pedagógus minden év októberéig elvégzi a DIFER (nagy) felmérést elsős tanulóinkkal. A tanulók esélyegyenlőségének előmozdítására terv készült, amelyet a tantestület minden tanév előtt felülvizsgál, s a szükségletekhez igazítja. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladatunk:  A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.  A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.  A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.  A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, osztályközösségi, programok. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Iskolák különös figyelmet szentel a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. 12

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: 

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.  Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.  A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.  A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:  tehetséggondozó programok szervezése,  délutáni tanulás lehetőségének biztosítsa, felzárkóztató program,,  hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, anyagi feltételek megléte esetén,  drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,  felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,(ösztöndíj pályázatok, egyéb pályázatok)  Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel ösztönzése, (Út a középiskolába program, Arany János Programok)  Integrációs és képesség-kibontakoztató foglalkozás: A hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésének egyik legfontosabb lehetősége az egyéni sajátosságokra, képességekre való odafigyelés, e képességek fejlesztése. A nevelés, az oktatás igazodik az egyénhez, amely azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a tanuló részese. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók –szociális helyzetéből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó– iskolai nevelése oktatása integrált keretek között valósul meg.  Pályaorientációs tevékenység: Kiemelt feladatnak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók középiskolai beiskolázását is, hisz a felemelkedéshez vezető egyetlen út a minél több középfokú (távlatilag felsőfokú) végzettséget szerző állampolgár felnevelése. A középfokú oktatásba való belépés elősegítése érdekében a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő pályaválasztási orientációra és a felvételi vizsgára való felkészítésre van szükség. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, és a védőnővel.

13

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  Családlátogatás  Szülői értekezlet, szülői „beszélgető körök” szülőkkel, CÖK, tanulókkal közösen  Fogadó óra, valamint a 3 havonta történő beszélgetés (nevelők, szülő, diák)  Nyílt tanítási nap  Írásbeli tájékoztató  Szakkörök indítása, szülői javaslatra  Közös kirándulások  Pályaválasztási tanácsadás Gyermekvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása Szülői Munkaközösségi megbeszélések

14

Elvárások:       

Aktív részvételt az iskolai, rendezvényeken, Ötletnyújtást a nevelési témáinkhoz Őszinte véleménynyilvánítást, Együttműködő magatartást, Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, Érdeklődő, segítő hozzáállást, Szponzori(idő, munka, ötlet, anyagi – önkéntes) segítségnyújtást, ha a szülő helyzete engedi.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. Szabályozza a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)  követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  az értékelés rendjét A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 15

1.9.3 Az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján az alábbiak szerint határozzuk meg: Lásd 2.pont táblázata. Az értékelés: o 0-19%: elégtelen o 20-39%: elégséges o 40-59%: közepes o 60-79%: jó o 80-100%: jeles. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola a beiskolázási körzetéből korlátozás nélkül felveszi a tanulókat. Azon kívülről érkező tanulók esetében a hatályos törvények és az iskola SZMSZ-a és Házirendje szerint jár el.

16

2. A vizsgatárgyak részei és követelményei Az osztályozó és javítóvizsga tárgyai Tantárgy Írásbeli Szóbeli Magyar nyelv és x x irodalom Matematika x x Történelem x Környezet/ x biológia/temészetismeret Földrajz x Fizika x Kémia x 2.1 Magyar nyelv és irodalom

1. osztály: Olvasás:

      

    • • •

-

Betűfelismerése legyen biztos Tudjon szavakat, rövid mondatokat szótagolva olvasni Tanítói segítséggel tudja javítani hibáit. Az olvasottakat kérdések segítségével tudja megválaszolni. Gyakorolt szövegeket jó üteműen tagolva olvas. Verset, mondókát segítséggel tudjon elmondani.

-

Írás: A vonalrendszerben tanítói segítséggel tudjon tájékozódni A tanult betűket jól írja, felismerje őket írott és nyomtatott alakban is. Másolással szavakat, mondatokat kevés hibával írjon. Tollbamondással szavakat, mondatokat több hibával írjon. Írástechnikai hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

2.osztály A magyar ábécé felismerése, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése. A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése; az időtartam helyes jelölése szóban és írásban. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A begyakorolt szavak nagy részében a j/ly helyes jelölése Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Szöveg tagolása mondatokra. A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, helyesírása. A szótő és a toldalék felismerése, jelölése szavakban. Magyar irodalom Olvasás: Hangos olvasása jó ütemű szótagoló legyen Hibáit tanítói figyelmeztetésre javítsa. A némán olvasott szöveget némi segítséggel értse meg, mondatértése biztos legyen A tanult memoritereket kevés hibával mondja el. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Segítséggel emelje ki az olvasottak lényegét. Rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Írás:

17

   

Írása olvasható legyen. Írástempója elfogadható ütemű legyen Másoláskor kevés hibát is ejthet, tollbamondáskor több hiba is megengedhető. Írásmunkáit próbálja ellenőrizni

3.osztály      

Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése. A személynevek, állatnevek, a lakóhely nevének helyes leírása. A begyakorolt szavak helyesírása a kiejtés szerint, a szóelemzés alapján. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A begyakorolt szavakban a j/ly helyes jelölése. Mondatfajták felismerése. Magyar irodalom Olvasás, szövegértés, irodalomismeret, műismeret:  Hangos olvasása lassú folyamatos legyen  A némán olvasott rövid szöveget kérdések segítségével megértse  A tanult memoritereket kevés hibával mondja el.  A megértést bizonyító feladatokat kevés segítséggel önállóan legyen képes megoldani Írás:  Írásképe elfogadható legyen  Írástempója megfelelő tempójú legyen  Az önálló írásbeli munkáiban elkövetett hibáit tudja tanító segítséggel javítani. Adott vagy választott témáról 5-6 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen segítséggel a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával

4. osztály

 Esztétikus, rendezett egyéni írás.  Mondatok helyes leírása.  A mondatfajták felismerése, helyes leírása.  A szavak szófajának felismerése a tanult szófajok esetében.  Az egyalakú szótövek, a tanult toldalékok felismerése, a szavak toldalékos alakjának helyesírása. Az igealakok felismerése, az igekötős igék helyesírása ismert szavak esetében.  A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása, a földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek esetében a begyakorolt szavak helyesírása.  A főnevek tárgyragjának, a többes szám jelének felismerése.  A melléknév, a számnév helyes írásmódja.  A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel. Magyar irodalom Olvasás, szövegértés, irodalomismeret, műismeret:  Hangos olvasása lassú folyamatos legyen kevés hiba megengedett  A némán olvasott szöveget kevés segítséggel oldja meg.  A tanult szempontokat segítséggel tudja alkalmazni  Az olvasott műveket nehézkesen értelmezi, értelmezése, elemzése egysíkú  A tanult memoritereket kevés hibával Írás:  Az írást többnyire eszközjellegűen használja.  A tanult műfajokban saját gondolatait fogalmazza meg, de többféle hibát is elkövet (szerkesztési, műfaji, stilisztikai).  Adott vagy választott témáról 6-8 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellemzést) készítsen kis segítséggel a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Biztatásra, segítséggel képes összefogottan, általában helyesen fogalmazni.

5. osztály Magyar nyelvtan - Törekedjen gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni. - Legyen képes rövidebb szóbeli üzenetek, hallott történetek megértésére, összefoglalására. - Ismerje és alkalmazza a legalapvetőbb vázlatkészítési módokat. 18

- Törekedjen a pontos és helyes fogalmazásra, írásra. - Ismerje a magyar hangok rendszerét : – magánhangzók, mássalhangzók; – magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; – mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. - Ismerje a hangok kapcsolódási szabályszerűségei közül az alábbiakat: hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. Magyar irodalom - Tudjon megnevezni három mesetípust példákkal. - Tudjon megnevezni három népdalt. - Tudjon különbséget tenni a népmese és a műmese között. - Tudja elkülöníteni a ritmikus szöveget a prózától. .- Tudjon felsorolni három-négy művet Petőfitől. -Tudja összefoglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk). - Tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudjon felolvasni szövegeket. - Legyen képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat. - Legyen képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. - Legyen képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.

6.osztály Magyar nyelvtan -Tudja felsorolni a szófajok legjellemzőbb csoportjait. -Ismerje fel az alapszófajok típusainak nagy részét (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó). - Ismerje fel az igéket a szövegben. - Tudja alkalmazni az igekötők helyesírására vonatkozó szabályokat. - Ismerje a főnevek kategóriáit, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtáját. - Ismerje fel a szövegben lévő névmásokat. - Törekedjen a pontos és helyes fogalmazásra, írásra. - Írása olvasható legyen. Magyar irodalom -Tudja megfogalmazni mi a különbség a mese és a monda között. - Tudja elkülöníteni a ritmikus szöveget a prózától. - Tudjon felsorolni három-négy művet Csokonaitól és Aranytól. - Legyen képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. - Tudja megvilágítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét, cselekményét. - Tudja összefoglalni néhány hosszabb mű cselekményét ( Toldi, Egri csillagok). - Érzékelje a regény és az elbeszélő költemény közötti különbséget. - Tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudjon felolvasni szövegeket. - Legyen képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni. - Legyen képes rövidebb művek, műrészletek szöveghű felidézésére.

7. osztály Magyar nyelvtan - Legyen képes a kulturált szociális érintkezésre, vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben, vitákban. 19

- Legyen képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek megértésére. - Tudja összefoglalni a szöveg tartalmát, tudjon önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. - Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. - Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. - Ismerje fel az egyszerű és összetett mondatokat. - Tegyen különbséget a mondatrészek között (alany, állítmány, jelző -minőség, birtokos, mennyiség-, határozó -idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). - Ismerje fel a szószerkezeteket ( mellérendelő és alárendelő szószerkezet). - Törekedjen a pontos és helyes fogalmazásra, írásra. - Írása olvasható legyen. Magyar irodalom - Legyen képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására. - A különböző regénytípusok műfaji jegyeit ismerje fel , a szereplőket jellemezze, a konfliktusokat fedezze fel benne. - Legyen képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon. - Legyen képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. - Tudjon felsorolni néhányat Petőfi, Kölcsey, Arany és Vörösmarty művei közül. - Ismerje Mikszáth Szent Péter esernyője című művének cselekményét.

8. osztály Magyar nyelvtan - Ismerje és használja a tanult mondatfajtákat( kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat). -Tudja az egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat között különbséget tenni. - Ismerje fel a szószerkezeteket ( mellérendelő és alárendelő szószerkezet). - Legyen képes a kulturált szociális érintkezésre, vegyen részt a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. - Tudja összefoglalni a szöveg tartalmát, tudjon önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. - Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni. - Ismerje és a törekedjen a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. - Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. - Írása olvasható legyen. Magyar irodalom - Legyen képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására. - Legyen képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmezésére . - 4-5 műfajt műnemek tudjon sorolni. -A különböző regénytípusok műfaji jegyeit ismerje fel, a szereplőket tudja jellemezni. - Legyen képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. - Legyen képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. 20

-Tudjon említeni néhányat Ady, József Attila, Radnóti művei közül. - Ismerje Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művének cselekményét.

2.2. Történelem 5. osztály: A tanuló legyen képes elválasztani a történetekben a mitologikus elemeket a valóságtól. Ismerje a történelem forrásainak fajtáit, ezek szerepét. Tudjon történeteket elmondani a tanult fogalmakat használva tanári kérdések segítségével, írásban szöveget alkotni előre megadott kulcsszavakra támaszkodva. Tudjon megoldani az időszámítással kapcsolatos egyszerű feladatokat, érzékelje az események időbeliségét, egymásutániságát. Mutasson tájékozódási képességet különböző történelmi térképeken, tudja összekötni a legfontosabb helyneveket a történelmi eseményekkel és évszámokkal. 6. osztály: A tanuló legyen képes ismereteket gyűjteni a tankönyvön kívül egy megadott témában tanári segítséggel. Tudjon eseményeket és történeteket önállóan elmondani a tanult fogalmak felhasználásával. Ismerje a tanult alapvető történelmi események időpontját, tudja ezeket időrendbe állítani. A történelmi események helyszíneit képes legyen felismerni különböző térképeken, térképvázlatokon. 7. osztály:

Tudjon röviden beszélni egy-egy adott témáról Legyen jártas a társadalmi élet leggyakoribb fogalmaiban (kisebbség, nemzetiség, gyarmat, nemzet) „A legnagyobb magyar” jellemzése (Tettei) Jártas legyen az 1848. március 15-i, magyarországi eseményekben 8. osztály: - A tanuló ismerje, hogy a II. világháborút lezáró békéket kizárólag a győztesek érdekeinek megfelelően kötik meg. - Képes legyen nyomon követni térképen a területi változásokat. - Legyen képes térképen bemutatni a Trianont követő területi változásokat. - Tudja pár szóval jellemezni a demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségeket. - A tanuló ismerje Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását. - Ismerje, hogy a XX. században a két totalitárius diktatúra miképpen és milyen áldozatok árán alakította a világ, és benne Magyarország sorsát. - Ismerje hazánk útját a forradalom utáni megtorlástól a kádári időszakon keresztül a rendszerváltozásig. - Legyen tisztában a globalizáció fogalmával. - Tudja és alkalmazza a legfontosabb együttélési szabályokat. - Ismerjen néhány gazdasági-pénzügyi alapfogalmat.

21

2.3. Idegen nyelv 4. osztály: - Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. - Legyen képes tanult szöveget felolvasni. - Tudjon egyszerű szöveget lemásolni. - Tudjon 2-3 mondattal bemutatkozni. - Ismerje az angol ABC-t és tudja saját nevét elbetűzni. - Legyen képes tanári minta után a szavak helyes felolvasására. - Tudjon elmondani rövid egyszerű szöveget, verset, mondókát vagy dalt elénekelni. 5. osztály: - Értse meg a bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat. - Tudjon választ adni egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre. - Tudjon különböző könnyebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani. - Legyen képes egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni. - Tudjon írásban választ adni személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre. - Ismerje fel és értse meg az egyszerű szövegekben az ismert neveket, szavakat és kifejezéseket. 6. osztály: - Legyen képes az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértésére. - Legyen képes az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. - Ismerje néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használatát. - Tudjon szavakat, szócsoportokat összekapcsolása kötőszavakkal. - Legyen képes rövid, ismert szöveg elmondására. - Tudjon az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat elvégezni. - Legyen képes a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó egyszerű írásbeli feladatok elvégzésére. 7. osztály: - Értse meg az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat. - Értse meg az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket. - Legyen képes megoldani egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokat. - Legyen képes ismerős témákról szóló rövid szövegek megértésére. - Tudjon szövegekből alapvető információkat kiszűrni. - Legyen képes egy pár összefüggő mondat írására. 8. osztály: - Legyen képes a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva. - Tudjon választ adni a hozzá intézett egyszerű kérdésekre. - Ismerje és használja az egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat. - Legyenek ismeretei a célnyelvi kultúráról. - Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni. - Értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot.

22

2.4. Matematika

1. osztály:  Halmazokat tudjon összehasonlítani az elemek száma szerint húszas számkörben Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának, a relációs jeleknek a helyes használata  Legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni  Számok helyét jelölje a számegyenesen a tanult számkörben.  Biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben, Páros és páratlan számok megkülönböztetése  Ismerje a számok kéttagú összeg és különbséglakjait húszas számkörben  Tudja a számok számszomszédait a húszas számkörben.  Ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, a négyszöget és a kört Tájékozódási képesség, irányok ismerete.

2. osztály:            

tudja a halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani tudja állítások igazságát eldönteni ismerje a számok nevét, jelét százas számkörben tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni százas számkörben találja meg a számok helyét a számegyenesen tudja értelmezni az összeadást, a kivonást, a szorzást, az osztást százas számkörben végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználattal százas számkörben ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat ismerje fel a téglalapot, négyzetet tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint

3. osztály:            

állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot tudjon megfogalmazni igaz- hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben ezres számkörön belül helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni ismerje a számok egyes-, tízes-, százas szám szomszédjait, tízesekre, százasokra kerekített értékét fejben számolás 10000-ig nullára végződő egyszerű esetekben. tudjon szorozni, osztani tízzel, százzal legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében ezres számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval) ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat ismerje a tanult mértékegységeket

4. osztály:     

tudja halmazok számosságát megállapítani, tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján

23

           

tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben a tízezres számkörön belül helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni ismerje a számok egyes-, tízes-, százas-, ezres számszomszédait, tízezresekre, ezresekre, százasokra kerekített értékét fejben számolás 10000-ig nullára végződő egyszerű esetekben. tudjon szorozni, osztani tízzel, százzal, ezerrel ismerje a helyes műveleti sorrendet legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében tízezres számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval) tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot megoldási algoritmus alkalmazásával ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét, területét tudja megoldani a tanult mértékegységekkel a számfeladatokat

5. osztály Gondolkodási és megismerési módszerek  Állítások igazságának eldöntésére.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása.  Mérés, mértékegységek használata.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Geometria  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete.  Téglalap kerületének és területének kiszámítása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása. 6. osztály Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése.  Állítások igazságának eldöntésére.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.  A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).  A százalék fogalmának ismerete.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása 24

 A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése. Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A körző, vonalzó célszerű használata.  A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.  A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, meghatározása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása. 7. osztály Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése. Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete. Az eredmény becslése, helyes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása egyszerűbb feladat megoldása során.  Prímszám, összetett szám.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke.  Négyzetre emelés.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai.  Tengelyes tükörkép szerkesztése. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló képes esélylatolgatásra.

25

8. osztály Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése.  Állítások, választások érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény ellenőrzése., helyes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  A Pitagorasz-tételt kimondása.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

26

2.5 Fizika

7. osztály  A tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A tömeg és térfogat elemi fogalma.  A sebesség naiv fogalma (hétköznapi tapasztalatok alapján).  A sebességváltozást eredményező kölcsönhatások és a különféle erőhatások felismerése. A különféle kölcsönhatások, állapotváltozások felismerése. Erő, elmozdulás mennyiségi fogalma. A mennyiség mint a tulajdonság jellemzője.  Hőmérséklet-fogalom, csapadékfajták. Halmazállapotok és változásaik. Az energia fogalma és mértékegysége. Az energiaváltozások jellemzése. Az energia fajták sokfélesége. Az anyag egyik fajtájának részecskeszerkezete.  Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza.  Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére.

8. osztály    

Matematikai alapműveletek, az erő fogalma és mérése, terület. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Mágneses és elektrosztatikus alapjelenségek, földmágnesség. Hosszúságmérés, éjszakák és nappalok váltakozása, a Hold, látszólagos periodikus változása. Sebesség, egyenletes mozgás. Energia, energiaváltozás.  Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában  Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. 2.6 Biológia

7. osztály: - Éghajlati övezetek ismerete (forró, mérsékelt, hideg) - Tudjon néhány élőlényt felsorolni, jellemezni egy-egy éghajlati övben - Ismerjen különböző táplálkozási formákat (növényevő, ragadozó…) - Tápláléklánc felépítése adott élőlényekből 8. osztály: - Ismerje az emberi csontváz fő részeit, tudja megnevezni a legfontosabb csontokat. - Ismerje az egészséges táplálkozás jellegzetességeit. - Tudja elmondani és lerajzolni egy sejt felépítését. - Ismerje a tápcsatorna részeit és az emésztés folyamatát. - Tudjon beszélni a légzési- és a keringési rendszer részeiről és azok működéséről. - Ismerje az egészséget veszélyeztető káros szenvedélyeket. - Ismerje a hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszerveit. - Legyen tisztában a a férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítésével és működésével. - Ismerje a fogamzásgátlás módjait, következményeit. - Ismerje a nemi úton terjedő betegségek tüneteit, következményeit és megelőzésüket.

2.7 Kémia 7.osztály: Az alábbi fogalmak és eszközök ismerete: Balesetvédelmi szabály, veszélyességi jelölés, laboratóriumi eszközök. 27

Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék. Az első 20 elem vegyjelének ismerete. Hidrogén, oxigén, nitrogén, klór, HCl, H 2O, NH3 képletek ismerete, móltömeg. Atommag, törzs, periódusos rendszer, anyagmennyiség. 8.osztály: Az alábbi fogalmak ismerete: Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH, sav, lúg,. Szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje, drog. A levegő összetétele, természetes és mesterséges víz, ásvány, érc, levegőszennyezés, vízszennyezés. Vas- és acélötvözet, alumínium, üveg, papír, földgáz, kőolaj, szén, biomassza, mész, körfolyamat, kristályvíz. Vízkőoldó, zsíroldó, fertőtlenítő- és fehérítőszer, mosószer, vízkeménység, csomagolóanyag, műanyag, szelektív gyűjtés, nemesfém, permetezőszer, műtrágya, várakozási idő, adagolás, szárazelem, akkumulátor. 2.8 Földrajz 7. osztály: A tanulók rendelkezzenek reális ismeretekkel a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól.) Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók segítséggel tudjanak tájékozódni. 8. osztály: A tanulók reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Tudjanak Közép-Európa országai társadalmi-gazdasági adottságai jelentősebb változásairól. Legyen átfogó ismeretük földrészünk, hazánk szomszédos országai természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól. Rendelkezzenek ismeretekkel a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. 28

Topográfiai tudásuk alapján a tanulók tudjanak tájékozódni. 2.8/A Természetismeret: 5. osztály: Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Tudjon tájékozódni a térképeken. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási 6. osztály: Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. A tanulók rendelkezzenek reális ismeretekkel a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről.) Ismerje a Föld mozgásait, azok következményeit, éghajlati övezeteit. Ismerje hazánk nagy tájait, legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit. Tudjon tájékozódni a térképeken (segítséggel helymeghatározás.) Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. 2.9 Testnevelés 1. osztály:  alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően  a gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással  alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás) elfogadható végrehajtása fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. 2. osztály:   

alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően a gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás) elfogadható végrehajtása egyszerű támasz-, függő – és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása  labdás feladatok végrehajtása



3. osztály: vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, a futás, az ugrás és a dobás végrehajtása során a támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése Alapvető gimnasztikai alakformák követése

4. osztály:   

rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása mászás kötélen 2-3 fogással a futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása

29

 

a támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése a tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése

5. osztály: Tudja követni a vezényszavakat. Figyelem összpontosítása. Tudjon 6-8 percig folyamatosan gimnasztikai gyakorlatokat végezni. Ismerje a vezényszavakat, szakkifejezéseket. Ismerje a tartási rendellenességek megelőzését szolgáló elemi gimnasztikai gyakorlatokat. Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes: a fiú: 4 percig, a lány: 3 percig futni. Sajátítsa el a váltófutást lassú mozgás közben. Mutasson eltérést a nekifutás a távol és a magasugrás esetén. Helyből távolugrásban legalább 110 cm-es eredmény elérése. Kislabdahajításban legalább: fiú: 20 m, lány: 15 m-es eredményt érjen el. Segítségadás mellett legyen képes uralni testtömegét egyszerű, nem szokványos helyzetekben. Vállalja el a támaszt tanári segítséggel. Tegyen egy-két fogásnyi kísérletet mászásban. Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerje az adott sportjáték legegyszerűbb játékszabályát. Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva. 6. osztály: Ismerje a gimnasztika legalapvetőbb szakkifejezéseit és vezényszavait Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes a fiú 6 percig, a lány 5 percig egyenletes iramban kitartóan futni. Mutasson eltérést nekifutása távol- és magasugrás esetén. Helyből távolugrásban érjen el a fiú: 125 cm, a leány 115 cm-es teljesítményt. Kislabdahajításban érjen el a fiú: 22 m, a leány: 17 m-es eredményt. Növekedjék a teljesítménye. Segítségadás mellett legyen képes uralni testtömegét. Vállalja a támaszugrást tanári segítséggel. Biztonságérzet kialakítása függésben saját erőviszonyainak megfelelően. Legyen képes aktívan részt venni a játékban. Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva. 7. osztály: Értse a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudja követni az utasításokat. Tudjon 8 10 gyakorlattal bemelegíteni. Mutasson saját magához mérten fejlődést az év során. Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes: a fiú: 8 percig, a lány: 6 percig futni. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége. Helyből távolugrásban a fiú legalább 150 cm-es, a lány 130 cm eredményt érjen el. Kislabdahajításban a fiú legalább 20 m, a lány 18 m-es eredményt érjen el. Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerje az adott sportjáték játékszabályait, és azokat alkalmazza a különböző taktikai elemeknél. Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva. 8. osztály: Tudjon 8-10, reggeli tornára is alkalmas szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és végrehajtani. Mutasson saját magához mérten fejlődést az év során. Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes kitartóan futnia fiú: 12 percig, a lány: 9 percig. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége. Helyből távolugrásban a fiú legalább 170 cm-es, a lány 150 cm eredményt érjen el. Kislabdahajításban a fiú legalább 30 m, a lány 25 m-es eredményt érjen el. Legyen képes aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerje az adott sportjáték játékszabályait, és azokat alkalmazza a különböző taktikai megoldásoknál. Mutasson fejlődést önmagához viszonyítva.

30

2.10 Ének–zene 1. osztály: Sajátítsa el a tanuló az éneklés örömét Helyes testtartás, éneklés közben Emlékezetből fel tudjon idézni gyermekdalokat Különböztesse meg a „tá” és „ti-ti” ritmusokat! Ismerje a „szó-mi-lá” szolmizációs hangokat Tudatosuljon a tanulóban a „vonal” és a „vonalköz” 2. osztály: Fel tudjon idézni emlékezetből néhány dalt Ismerje a szolmizációs hangokat Ritmusmotívumok hangoztatása Negyed és fél értékű hangok ismerete Segítséggel tudjon kottát olvasni, ill. kottát írni 3. osztály: Tudjon felidézni néhány tanult dalt Szolmizációs hangokat ismerje kézjelekkel Egyenletes mérőlüktetés Ismerje az 5 vonalas kottarendszert Ritmusgyakorlatok 4. osztály: Tudjon néhány dalt emlékezetből felidézni (helyes tempó) Különböztesse meg a népdalokat a történelmi daloktól Zenehallgatás közben megfelelő zenei befogadóképesség (csend, figyelem) Ismerje a pótvonal fogalmát Legismertebb hangszerek hangszínének felismerése 5. osztály: Tudjon a tanuló népdalokat és történeti dalokat felidézni Negyed, fél, egész hangok ismerete Ismerje a szolmizációs és ABC-s hangokat Zenei írás, olvasás Ritmusgyakorlatok 6. osztály: Tudjon a tanuló néhány népdalt és magyar történelmi dalt Zenei írás, olvasás Ritmusgyakorlatok Népi hangszerek ismerete 7. osztály: Emlékezetből néhány dalt fel tudjon eleveníteni Jártas legyen a zenei írás és olvasás terén (előjegyzések) Ismerje a hangközöket Ritmusok Hangszerek csoportosítása 8. osztály: Emlékezetből fel tudjon eleveníteni néhány dalt Zenei írás, olvasás előjegyzésekkel Ismerjen néhány zenei irányzatot, zenei korszakot Sajátítsa el a zenehallgatás örömét

31

2.11 Informatika 5. osztály: - ismerje a gépterem balesetvédelmi és használati rendjét - tudja elindítani és szabályosan leállítani a szg.-t - tudjon használni néhány oktató programot. 6. osztály: - dokumentum készítése önállóan, mentése és megnyitása - helyi hálózatról fájlok megnyitása - Internet: egy böngésző program használata 7. osztály: - operációs rendszer fogalmának ismerete - szövegszerkesztő használata, egyszerűbb formázási lehetőségek ismerete - prezentáció indítása, egyszerű prezentáció készítése (animációk nélkül) - webcím és emailcím felismerése, email használata 8.osztály: - perifériák használata (nyomtató, hangfal) - tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni - ismerje a táblázat kezelő prg használatát, egyszerű képletek írását, függvényábrázolást - legyenek ismeretei a felhasználói etikáról, licencről, - tudja a vírusvédelem néhány szabályát 2.12 Rajz és műalkotások elemzése 1. osztály:  tudjon személyes élményt megjeleníteni  tudja megkülönböztetni a pontot, vonalat és a foltot  ismerje az ősz, a meleg színek és a színkeverés fogalmát  természeti formák megjelenítése 2. osztály:  tudja megkülönböztetni az alap és a kevert színeket  ember és állatportrék kialakítása körből  az évszakokra jellemző színek és formák felismerése, rajzolása  tudjon szimmetrikus formákat készíteni és színezni  gondolatok, történetek feldolgozása illusztrációban  tudjon az életkorának megfelelően, felismerhetően ábrázolni  rendeltetésszerűen és biztonságosan használja az eszközeit  felszerelését önállóan tartsa rendben 3.osztály:      

tudjon játékról tanulmányrajzot készíteni az évszakokra jellemző színek és formák felismerése, rajzolása tudjon alaprajzokon tájékozódni jeleket olvasni események, állatok ábrázolása az emberi test formájának, arányainak helyes ábrázolása ismerjen néhány műalkotást (festmény, szobor)

4. osztály:  

gondolatok, történetek feldolgozása illusztrációban ismerje a szí az emberi test formájának, arányainak helyes ábrázolása

32

 

színkeverést, színárnyalatok fogalmát hideg, meleg színeket ismerje a csendélet műfaját, forma és színkompozícióit

5.o:a tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni: -síkbeli ábrázolás alapvető eljárásait -különböző rajzi,festészeti technikákat -a pontos fegyelmezett alkotó munkát -a képalkotó elemek alapjait(pont,vonal,folt,irány,tér) -csoportos munka alapelemeit 6.o:a tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni: -a vizuális alapelemeket -anyag,forma,funkció összefüggéseit -kiemelést -időbeliség képi kifejezésének lehetőségét -a megismert művészeti technikákat -ismereteit képi,rajzi,plasztikai kifejezésmódokban -népi kultúra,életmód,művészet fontosabb elemeit 7.o:a tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni: -sík és tér alapelemeinek rendszerét -grafikus eszközöket(kréta,toll,szén) -12 fokú színskálát -vonal,szín,kép alkotó szerepét -szín árnyalatok kikeverését -az alkotás létre hozásának folyamatát -a népművészet megjelenésének formáit Ismerjen fel műalkotásokat,stílusjegyeiket. 8.o:a tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni: -megfelelő színek keverését -kép alkotás kompozíciós elveit -szín és forma kontrasztokat -műfaji sajátosságokat Felismerje a különböző ábrázolási módokat,művészeti korokat. Legyen jártas a tanult technikákban.

33

3. Az intézmény helyi tanterve 3.1 A választott kerettanterv megnevezése 

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára URL: http://doc.hjegy.mhk.hu/20125H20000051A97E_1.PDF URL: http://kerettanterv.ofi.hu/1_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html



Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára: URL: http://doc.hjegy.mhk.hu/20125H20000051A97E_2.PDF URL: http://kerettanterv.ofi.hu/2_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html



Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) URL: http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/enyhe/index_sni_enyhe.html

34

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

35

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

36

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7+1+1

Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4+1+1 1 1 2 2 1 5 2 25 2

2. évf. 7+1 1 4+1+1 1 1 2 2 1 5 2 25 2

3. évf. 6+2 1 4+1+1 1 1 2 2 1 5 3 25 2

4. évf. 6+2 2+1 4+1+1 1 1 2 2 1 5 3 27 2

6. évf. 4+1 3+1+1 3+1+1

7. évf. 3+2 3+1 3+1+1

8. évf. 4+1 3+1 3+1+1

1 2 2+1

1 2

1 2

1

2 1+1 2 1+1 1

1+1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 28 3

1 1 1 5 1 3 31 4

1 1 1 5 1 3 31 4

Választható órakeret Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Természetismeret

5. évf. 4+1 3+2 4+1 1 2 2

Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Választható órakeret

1 1 1 1 1 5 1 2 28 3

A kerettantervben meghatározottakon felül az iskolánk nem növeli meg a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát. A szabadon 37

tervezhető óraszámok felhasználást az iskolánk HHH tanulóinak nagyon magas aránya arra késztette, hogy a gyakorló, tanulókat foglalkoztató órák számát növelje. Az iskola a tanulók részére a fenti táblázatban látható (kék) választható órakeretet biztosítja a tanulók részére. A kötelező, szabadon tervezhető és válaszható órakeret helyi tantervét az 1. sz melléklet tartalmazza. Az előzőkön felül a további csoportbontások és további tanulási foglalkozások (az igények és a felmérések alapján az iskola óratervén belül minden évben tervezendő a lenti határokon belül) terve a következő: lásd 3.11 pontban részletesen

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért azok kiválasztása több évre szól. Követelmény, hogy a kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek, biztosítsák az átjárhatóságot is. taneszköz kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációkban gazdag,  tartós, „örökölhető”,  a szülők számára túlzott terhet nem jelentő,  a munkaközösség számára elfogadott.  a taneszközök kiválasztásánál alapfeltétel, hogy a tankönyvek és más segédletek  tartalma tudományos igényességű legyen.  a tananyagot a gyermek életkorának megfelelő szinten tárgyalja célszerű és logikai sorrendben.  törekedni kell az alsó és felső tagozat viszonylatában az azonos szemléletet képviselő, a tananyag egymásra épültségét eredményező tankönyvek, munkafüzetek használatára.  új taneszközök bevezetésének feltétlenül a nevelő-oktató munka minőségét, hatékonyságát kell növelnie. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, valamint - anyagi, költségvetési szempontok, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. A

38

Szakmai szempontok figyelembe vétele A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg, mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. Első évfolyamon, majd felmenő rendszerben egységesíti a tagintézmények között az alkalmazandó tankönyveket. A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. A szakmai munkaközösség az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösség tagjait. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegek legalább 25 %-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvek és segédletek kiválasztásánál figyelembe vesszük a szülők anyagi lehetőségit is. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos, három vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedül álló szülő által nevelt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van: rajz, technika, testnevelés. Ezekről a taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk (beíratáskor, illetve előző tanév végén). Ezen taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

39

3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; 3.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 3.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

3.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

40

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.     

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.:      

Iskolai, testnevelési órákon – a NKT. szerint Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Délutáni foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetésével Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét külön megállapodás alapján  Sportversenyek lebonyolítása  Családi sportnap szervezése A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt járási, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába. A mindennapi testedzés iskolai végrehajtásának módja, szervezeti keretei: A mozgásszegény életmód miatt a gyermekeknek minden nap szükségük van a megfelelő mozgásinger és terhelés biztosítása céljából testnevelési foglalkozás beiktatására. Követelmények: - minden tanulónak legyen minden nap testneveléssel összefüggő foglalkozása, - a normál testnevelés tananyagának legyen része a speciális tartásjavító torna, - a testnevelésben vegyék figyelembe a gerincvédelem szempontjait, - a testnevelési órákon történjen meg a gyermekek megfelelő szív-érrendszeri és légzőszervi terhelése is, 41

- a testnevelési órákon jusson idő és figyelem az örömteli mozgásokra, a játékra is. - amennyiben a nemek aránya lehetővé teszi fiú-leány bontást alkalmazunk testnevelés órákon. - a felszerelés vásárlásakor a szülőktől a fehér torna zokni, fekete sportnadrág és fehér trikó beszerzését kérjük A mindennapos testnevelést az alsó tagozatban játék(os) foglalkozással valósítjuk meg azokon a napokon amikor nincs testnevelés órája a tanulónak. A diáksport-foglalkozások, a háziversenyek, lehetőséget és keretet adnak a mindennapi testmozgás megvalósítására. A megfelelő minőségű fizikai terhelés tanulóink fittségi szintjét növeli. Ezért kiemelkedő jelentőségű a tanulók rendszeres mérése és az eredmények ismeretében a javítást szolgáló módszerek kidolgozása.

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a válaszható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét. A tájékoztatónak tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztás egy tanítási évre szól. 3.7 Projektoktatás A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Kovátsné Németh Mária szerint a projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja.

42

A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, amelyekben a konkrét tapasztalatszerzést előfeltételező összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása a feladat. A projekt mint oktatási forma   

nagyobb szerepe van az egyéni és a csoportos munkának a tanár a munkákat csak szervezi, majd irányítja, a feladatot a tanulók egyedül vagy társukkal közösen oldják meg minden projektmunkának az alábbi hasznos végeredménye kell, hogy legyen: 1. valamilyen produktum, amely meghatározott minőségi követelményeknek is eleget tesz 2. a projekthez kapcsolható ismeretek megszerzése 3. annak felismerése, hogy az adott ismeretet, illetve tanulási, megoldási technikát sok más esetben is használni lehet.

A projekt hatása az intézmény működésére    

A projektoktatás elősegíti, hogy az iskola a nevelés helyi rendszerévé váljon. A projektoktatás demokratizálja a tradicionális tanár-diák viszonyrendszert. A projektoktatás teret biztosít eltérő szintű és irányú képességeknek. A projektoktatás nyitottá teszi az iskolát.

A projekt hatása a tanulóra      

Nemcsak a feladathoz kapcsolódó ismereteket tanulja meg, hanem azt is, hogyan kell egy megoldhatatlannak látszó újabb feladathoz legközelebb hozzákezdeni. Rájön arra, hogy egy feladatot nagyon sokféle módon meg lehet oldani. Nem fél az ismeretlen új feladatoktól. Megtanul rendszerben gondolkodni. A szakma irányába orientálja a tanulót. A csoportmunka révén kapcsolatteremtő képessége is fejlődik.

3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2003. évi CXXV. Törvényt IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja: az élet valamennyi területén megelőzni a hátrányos megkülönböztetést és elősegíteni egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek mindkét szülője ill.a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: 43

a) testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatéko, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A hátrányok leküzdésének érdekében intézményünk:  bekapcsolódott az Útravaló programba, amely nagymértékben hozzájárulhat a lemorzsolódások és bukások csökkentéséhez  fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szervez  előtérbe helyezi a differenciált tanulásszervezést Prevenció területei: • Osztályfőnöki munka (szocializáció, viselkedés-kultúra, kommunikáció) • Közösségépítés - közös tevékenység, munka • Tanulásmódszertan (tanulásra szoktatás) • Alapkészségek fejlesztése (írás, olvasás, számolás) • Tantárgyi felzárkóztatás Pedagógusok módszertani megújulása: • Kooperatív tanulás erősítése • Tevékenység és élményközpontú tanulás-tanítás • Kompetencia alapú oktatás • Tanulók motivációs bázisának növelése • Jó partnerség kialakítására törekeszünk a szülői házzal • Közösségalakítás • Tantárgyi felzárkóztatás, orientáció A tanórán kívüli programok Nincs jelentősebb különbség a hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében. Iskolánkban működő sportolási lehetőségekről tanulóink megfelelő tájékoztatást kapnak év elején, így érdeklődési körüknek és tehetségüknek megfelelően a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló is sportolhat. A Diákönkormányzat szintén szerepet vállal programok szervezésével. Kedvezményes étkeztetés és tankönyvellátás Jogosultság alapján HH-s és HHH-s tanulóink részére - a törvényeknek megfelelve biztosítjuk a kedvezményes és ingyenes étkeztetést, valamint az ingyenes tankönyvellátást. Humán erőforrás Az iskola alkalmazni kíván főállású fejlesztő pedagógust. Az egyéni fejlesztést igénylő tanulók valamennyien, a szakvélemény alapján, a többi tanulóval együtt részesülnek iskolai nevelésben-oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg. Mindezek alapján elmondható, hogy a gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. 3.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

44

A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy

   

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, a felmerülő problémákat időben észrevegyék, a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

3.9.1 Írásbeli feladatok értékelése  A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése  A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése  Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Az értékelés a „meglévő”-re építve jelölje meg a feladatokat! Szóbeli értékelés: A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor. A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványában a megjegyzés rovatban dicséretet kell bejegyezni. 3.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Oktatásunk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet: Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére.

45

A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani. Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat) A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani:  A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a tanulók képességét).  A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot.  A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni  A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak.  Tudatosítani, és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot.  A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a házi feladat 25-30 percnél ne legyen időigényesebb, mert a többi tárgyból is kell készülnie a tanulónak.  A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják feladatokat megoldani.  Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartja fontosnak: o Elméleti házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, melyek kiválasztása tanári megegyezés alapján történik. o Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanulók az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jusson. o Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul. o Kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. o Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok is érvényesülnek:  Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére kevesebb szóbeli házi feladatot kapnak. 46

 

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – kevesebb szóbeli házi feladatot kapnak. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

3.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a nagy létszámú osztályokban a magyar és matematika, történelem, fizika, kémia, informatika(szükség esetén további ) tantárgyakat. A csoportbontásra felhasznált óraszámot a mindenkori tantárgyfelosztásban határozzuk meg az iskola részére biztosított összes órakeret terhére. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Célunk, hogy a családban meg nem kapott egyéni törődést részben pótoljuk, s ezáltal a személyiségfejlesztést pozitív irányba mozdítsuk el. További bontásokat – órakeretünknek megfelelően – az éves munkatervben megfogalmazott pedagógiai célok, szempontok szerint alkalmazunk. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik válaszható tárgyat kívánják tanulni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Óraterv a csoportbontásokhoz alsóban Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Maximálisan felhasználható órakeret az iskolai összes óra terhére

Biológia-egészségtan Földrajz Informatika Maximálisan felhasználható órakeret az iskolai összes óra terhére

4. évf.

8

8

8

5

5

5

8 2 5

13

13

13

15

7. évf.

8. évf.

3 3 4 2

4 3 4 2

2 2

2 2

2

2 2 1 22

Óraterv a csoportbontásokhoz felsőben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia

3. évf.

5 3 5 2 2

5 4 4 2 2

1

1

2 1

18

18

21

47

A tanítási órakereten túli órák tervezése minden tanév előtt történik: Szakkörök nevesítése, szakkört vezető tanár kijelölése, felmérés, óraterv adott évre történő elkészítése az iskola órakeretén belül. Csoport szervezhető több évfolyam tanulóiból. Az egyes tevékenységekre felhasznált összes csoport általi óraszám tevékenységenként, nem lépi túl az alábbi táblázatban meghatározott órakeretet. Óraterv az óratervi órák után tervezett foglalkozások órakerete: Alsó Tantárgyak Egyéb tanulási foglalkozás Szakköri órakeret BTM + fejlesztés SNI

1. évf. 10 4 3 2

2. évf. 10

3. évf. 10

4. évf. 10

4 3 2

4 3 2

4 3 3

Tömegsport

3

Max. felhasználható

. 40 16 12 9 3

Óraterv az óratervi órák után tervezett foglalkozások órakerete: Felső Tantárgyak Egyéb tanulási foglalkozás Szakköri órakeret BTM + fejlesztés SNI Tömegsport

5. évf. 10 5 3 3

6. évf. 10

7. évf. 12

8. évf. 12

5 3 3

5 3 3

6 3 3

5

Max. felhasználható

. 42 21 12 12 5

3.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente egy alkalommal, tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Mini Hungarofit” 5+1 rendszert alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll: helyből távolugrás (3 kísérlet): az alsó végtag dinamikus erejének mérése (centiméterben) tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött hátra (3 kísérlet), 5-6.évfolyam fiúk, 58. évfolyam lányok: 2 kg, 7-8. évfolyam fiúk 3 kg: felső végtagok és törzs dinamikus erejének mérése (centiméterben) hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan (max. 4 perc): a hasizom erő-állóképességének mérése hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (max. 4 perc): a hátizmok erő-állóképességének mérése fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (max. 3 perc): a vállöv és karizmok erő-állóképességének mérése

48

12 perces futás: az aerob, hosszú távú futó-állóképesség műszerek nélküli mérése (méterben) A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotukat: „igen gyenge”- gyenge- kifogásolható- közepes- jó- kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés, illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését.

49

3.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja 3.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei 

Segítse

a

gyermekeket

a

testi

és

a

lelki

egészség

harmóniájának

megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. 

Fejlessze az életvezetési képességeket.



Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.



Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.



Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.

 

Valósítsa meg a mindennapi testedzést. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is Területei: Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:  Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség,  Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,  Öltözködés,  Higiénia, tisztálkodás,  Ésszerű napirend kialakítása.  Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a nevelésben, Szűrővizsgálatok: pl: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, stb. Egészségnevelési nap, verseny szervezése partner iskolával. Az egészségnevelés színterei: a, Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai hatás  Termek, folyosók, udvar, virágos környezet kialakítása, fenntartása,  A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,  Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel,  Iskolai médiumok „egészség” kapcsolatos írásai.  Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:  Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb.  Erdei iskola a pályázati lehetőségek kiaknázásával, b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek  Szakkörök  Egészségnevelési akciók  Nyári táborok  Előadások, kiállítások  Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások

50

Mindennapi testedzés megvalósítása: A mindennapi testedzés iskolai végrehajtásának módja, szervezeti keretei: A mozgásszegény életmód miatt a gyermekeknek minden nap szükségük van a megfelelő mozgásinger és terhelés biztosítása céljából testnevelési foglalkozás beiktatására.  Az egész napos oktatásban részesülő tanulók minden nap legalább 30 percet, lehetőleg szabad levegőn mozogjanak, sportoljanak játékos formában.  A diáksport-foglalkozások, a háziversenyek, a napközis munkaközösség hagyományos őszi-tavaszi sportjáték versenyei adnak lehetőséget és keretet a mindennapi testmozgás megvalósítására.  A mindennapos testmozgás megvalósításához kihasználjuk a természeti környzet adta lehetőségeket. A megfelelő minőségű fizikai terhelés tanulóink fittségi szintjét növeli. Ezért kiemelkedő jelentőségű a tanulók rendszeres mérése és az eredmények ismeretében a javítást szolgáló módszerek kidolgozása. Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek:  Játékok  Riport  Közösségépítés  Művészetek  Programok  Projektek Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:  Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő.  Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, védőnő, körorvos..

3.13.2 Egészségnevelési oktatási anyag 1.osztály A test felépítésére vonatkozó helyes fogalmak, testrészeink. Fogyatékos emberekkel való együttélés, másság elfogadása, szeretete A test tisztasága, személyi higiéne. A tisztálkodás eszközei. Látható és nem látható szennyeződések Vírus, baktérium kifejezések A tisztálkodás közösségi hatása. Fogápolás Épség megőrzése. Jó fogkefe, helyes fogmosás Környezetünk tisztasága, védelme A tiszta környezet az ember számára létfeltétel, mert a szennyezett területekről járványok, betegségek keletkezhetnek. A víz, a szél az állat is közel juttathatják a szennyező anyagokat az emberekhez. Családi munkamegosztás

51

Öltözködés A test védelme a hidegtől, a tűző napsütéstől Réteges öltözködés Fehérnemű cseréje Balesetveszélyes helyzetek 2.osztály Táplálkozási szokások és ismeretek Mennyiségi elosztása napszakoknak megfelelően Teljesítmény és táplálkozás Élelmiszereink tápanyagai. Melyik tápanyagokból szükséges több, melyikből kevesebb a szervezetünk számára. Helytelen táplálkozási szokások Hogyan készül az ebéd? Miben segítesz? Baleset megelőzés Testünk edzése 3.osztály Egészség, betegség Fajtái: akut, krónikus, fertőző Megelőzés: tisztasági szokások kialakítása, betegségek megismerése, szűrővizsgálatok, védőoltások, mozgás, sportolás. Helyes életmód, egészséges napirend Ismeretszerzés: olvasás, tanulás Munka: házi munka, kerti munka, szerelés, javítás Közösségi tevékenység, sport, kirándulások, mások segítése Aktív pihenés: a szabadidő helyes eltöltése, sport mozi játék, hangverseny Sport, mozgás, egészség Környezetünk védelme Természetvédelem Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás 4.osztály Barátság, érzelmek, társas kapcsolatok fogalmainak értelmezése Egészség: megelőzés, immunrendszer, védőoltás Betegség: Különböző szervi megbetegedések, fertőző betegségek. Szorongás, félelem 52

Élvezeti szerek és károsító hatásuk A káros szenvedélyek kialakulása ellen csak az egészséges szokások kialakításával lehet védekezni. Az a gyerek, aki sok értelmes dolgot tesz, gyűjt, barkácsol, farag, nyelveket tanul, nincs kitéve a káros szenvedélyek kialakulásának veszélyének. A tanulók előtt világossá kell tenni, hogy az alkohol a kábítószer illetve bizonyos gyógyszerek a problémákon nem segítenek. Mire erre rájönnek már függővé vállnak. Dohány, kábítószer, alkohol káros hatásai. Elsősegélynyújtás, baleset megelőzés Testünk edzése 5. osztály Ápoltság, divat, egészség Az ápolt ember egészségesen tartja testét, a szennyeződésektől megtisztítja bőrét, haját, körmét s ezt tesz ruhájával is. Az ápoltság szorosan összefügg az egészséggel is, míg a divat nem bár hatásában mégis lehet egészséges, vagy egészségtelen. Pl. melegben felhúzott, zárt csizma, vagy télen hidegben hordott mini szoknya következményei. Testünk higiéniája Mind a két nemnek meg kell ismernie a másik szervi működését is, hiszen ezzel válnak megértőbbekké is egymással szemben. Bőrmirigyek fokozott termelése, a nemi szervek fertőzésekkel szembeni érzékenysége miatt a korban kell megerősíteni azokat a higiénés szokásokat, amelyek a nemiségükkel kapcsolatosak. A serdőlőkor kozmetikája Meg kell értenünk, hogy bőrünkön bekövetkező változások hormonális változások miatt következtek be. Pl. miteszerek, amelyek idővel elmúlnak. A szakszerűtlen kinyomással azonban a hegek örökre megmaradnak. A fokozott tisztálkodással a nagyobb bajok, erősebb gyulladások elkerülhetők. Egészséges otthon és intézmény Tisztaság, megfelelő mozgástér, fényviszonyok, levegő tisztasága, páratartalma, zajhatások. Fel kell ismerniük saját rossz szokásaikat, a szemetelést, a hangoskodást stb. Fontos, hogy rájöjjenek, hogy mit tudnak tenni környezetük védelmében.

hőmérséklete,

Mozgás, egészség: kirándulás Baleset megelőzés 6. osztály Élelmiszerek összetevői: - Meghatározandó tápanyag, nyersanyag, élelmiszer, étel, rostok. - Tápanyagok: energiát adók, zsírfehérje, szénhidrát. 53

-

Testépítők: fehérje, ásványi sók Szabályozók, védők: vitaminok, nyomelemek

Energiaszükséglet, energia bevitel - alapenergiaszükséglet - helyes táplálkozás - túlsúly veszélyei Konyhatechnikai eljárások - nyersanyagok és élelmiszerek átalakítása, fogyaszthatóvá tétele - tartósítás: tartósítószerek, tartósító módszerek Tudatos egészségmegőrzés - Aerobik, torna, egészséges táplálkozás Serdülőkor küszöbén - Testi változások, hormonrendszer, szaporító szervrendszer - Lelki változások, konfliktus megoldási lehetőségek Baleset megelőzés Szenvedélybetegségek 7.osztály Egészség, betegség, orvoshoz fordulás - Mi e teendő a beteg emberrel, míg az orvos megérkezik? - A beteg ember ápolása - Mit kell magunkkal vinnünk az orvosi rendelőbe? - Gyógyítási szokások - Orvosi ellátás: gyógyszeres kezelés, védőoltás - Házi gyógyítás: gyógymódok, indokolatlan gyógyszerszedés Allergia - kialakulása, veszélyei - Szervezetünk védekezése - Immunrendszer zavarai - AIDS - Immunrendszer erősítése A beteg helye a családban. Szeretteink elvesztése. A család jelentése, működése, feladatai Szenvedélybetegségek. (alkohol, az alkohol hatásai, alkoholfüggőség Drog fogalma, fajtái, fogyasztása, függőség kialakulása, következménye. Baleset megelőzés

54

8.osztály Önismeret, önértékelés, önkritika - Ki vagyok én? - Kire hasonlítok? - Jellemzések megbeszélése Szeretett, őszinteség, barátság Szerelem - Ábrázolása a képzőművészetben, zenei irodalmi alkotásban - A szerelem fejlődése - A nemi élet elkezdése, az azzal járó veszélyek - A nemi élet higiénéje, egészségtana Családalapítás - szociális és nemi érettség - Felkészülés a gyermekvállalásra. A gyermekvállalás örömei, csecsemőgondozás - Terhesség megszakítás, fogamzás, szabályozás - Szeretett hiánya: durvaság, megbántás, becsapás Baleset megelőzés

55

3.13.3. Az iskola környezeti nevelési elvei A világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. Területei: Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: 

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar, kollégium) kialakítása.  Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés. A környezetei nevelés színterei a, Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató környezet:  Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása,  Anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés,  A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,  Szelektív hulladékgyűjtés,  Iskolai faliújság, médiumok. Kötelező foglalkozási és tanórai keretben végzett környezeti nevelés:  Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, iskolai projektek). b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek  Szakkörök, táborok,  Környezetvédelmi akciók,  Előadások, kiállítások,  Rendszeres természetjáró túrák,  Madarak és fák napjának megtartása,  A környezetvédelem jeles napjai - megemlékezés,  Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe,  DÖK nap. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő),  Projektek (savas eső mérése),  Riport (kérdőíves felmérés),  Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert,” iskolazöldítés”),

56



Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka),  Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). A környezeti nevelésében résztvevők  Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok  Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények

3.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.14.1 A magatartás értékelésének elvei  Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát  Segítse a tanulók pozitív önértékelésének fejlődését  Személyre szabott legyen  Vegye figyelembe a gyermek fejlődését Az értékelés folyamata:  Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.  Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol.  A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. Magatartáson értjük a tanuló:  iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,  önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,  hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,  házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,  a közösség érdekében végzett tevékenységét,  viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. A magatartás értékelése: Magatartás

Példás

Jó Megfelelő még nem teljesen a sajátja

Változó Másokat zavaró, változó, de igyekszik

1. Fegyelmezettsége

Nagyfokú, állandó

2. Viselkedés kultúrája

Tisztelettudó, Kivetni valót udvarias hagy maga után

Udvariatlan, nyegle

3. Hatása a közösségre 4. Házirend betartása

Pozitív, aktív, Közömbös, nem jóindulatú árt Betartja, arra Néha hibázik ösztönöz Időnként Nagyfokú felelőtlen

Vonakodó, ingadozó Részben tartja be

5. Felelősségérzete

Ingadozó

Rossz Erősen kifogásolható, negatív Durva, romboló, durván közönséges Negatív ártó, megfélemlítő Sokat vét ellene Megbízhatatlan

57

3.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalmon értjük a tanuló:  tanulmányi munkához való viszonyát,  munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,  önálló feladatai elvégzésének minőségét,  rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,  aktivitását. A szorgalom értékelése: Szorgalom

Példás

1. Tanulmányi munkája

céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésében

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható, önálló

3. Kötelességtudata 4. Tanórákon kívüli aktivitása 5. Felszerelése

kifogásolhatatlan, precíz érdeklődő, rendszeres, aktív felszerelését rendben tartja

Jó figyelmes, törekszik a jó tanulásra, néha buzdítani kell rendszeres, többnyire önálló

Változó

Hanyag

munkája ingadozó, gyakran kell figyelmeztetni

munkája hanyag, akadályozó, ellenálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan, önállótlan

sok az el nem csak folyamatos néha végzett feladata, figyelmeztetésre ösztökélni kell nem érdeklik a dolgozik feladatai ösztönzésre egyáltalán nem ritkán dolgozik dolgozik dolgozik felszerelése felszerelése felszerelése néha hiányos gyakran hiányos mindig hiányos

Magatartás és szorgalom értékelése a 2. évvégén és 3-8 osztályokban: (2-5 osztályzatokkal) a tanuló magatartásának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); a tanuló szorgalmának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás és szorgalom jegyeket, értékeléseket minden hónap végén a tanulók javaslata alapján, az 1-4 osztályokban az osztályfőnökök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével- állapítják meg, míg az 5-8 osztályokban, a felső tagozatban tanító nevelők közössége. Minden osztályzatot a tanuló ellenőrző könyvébe be kell vezetni, amit a szaktanár vagy osztályfőnök kézjegyével köteles ellátni. Az aláírás nélküli bejegyzések érvénytelenek. 3.14.3 A tantárgyak értékelésének általános szabályai Osztályzatokkal való értékeléskor folytatni kívánjuk a régen bevált értékelési formákat (: szóbeli értékelés – jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, illetve) 1-től 5- ig intervallumba eső egész számú osztályzatokkal. Ennek megfelelően: - a félévi és év végi osztályzat az évközben szerzett érdemjegyek matematikai átlaga, amelyet hat tized fölött fölfelé kerekítünk, az alatt pedig lefelé, kivéve

58

a négyes és ötös közöttit, ahol 4,5 tized a kerekítés hatáar. Egyes és kettes közötti osztályzat meghatározásánál 1,7 -től kerekítünk a kettes osztályzat felé. - Alsó tagozatban az idegen nyelvből nem lehet a tanulót évismétlésre utasítani. - Valamennyi további évfolyamon a tanulók évközi és tanév végi értékelése érdemjegyekkel történik, de a nevelő, szükség esetén, rövid szóbeli, vagy írásbeli értékelést is alkalmazhat. Valamennyi tantárgy évfolyamra vonatkozó minimumkövetelményeinek elérése, amely szóbeli értékelés esetén a megfelelt, számok esetén minimálisan a 2-es év végi osztályzatot jelenti. (megfelelt szint, illetve elégséges „2”-es osztályzat)

A tanulók osztályzattal történő értékelése félévenként legalább három érdemjegy alapján történik. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A magasabb évfolyamra lépés feltétele minden tantárgy esetén minimálisan a 2 osztályzatnak megfelelő értékelés. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Szöveges értékelés Az alsó tagozat első osztályában félévkor és év végén is és második osztályban félévkor tanítóink szöveges értékelést készítenek a tanulók tudásszintjéről, a tanuló tanulmányi munkához való hozzáállásáról. Év végén tantárgyanként és összegzésként, a szöveges értékelés mellett a következő minősítést kaphatják a tanulók: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Gyengén megfelelt, felzárkóztatásra szorul ………… tantárgyakból dicséretet érdemel ………… tantárgyakból fokozott segítséget igényel 59

A szöveges értékelést zárójelben osztályzatokkal is megjelölhetjük: az osztályzatokra való átváltást a következő módon végezzük el: Kiválóan megfelelt jeles (5) Jól megfelelt jó (4) Megfelelt közepes (3) Gyengén megfelelt, felzárkóztatásra szorul elégséges (2) A nagyon gyengén teljesítő tanulónál jelöljük, hogy mely tantárgyból igényel fokozott segítséget. A szöveges értékelés hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra. a) a tananyaggal kapcsolatban: Mit tanítunk és miért, mi a célunk vele, milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk, mi a követelmény , mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell, mit tekintünk optimumnak, milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint. b) a diákokkal kapcsolatban Önmagához képest hogyan fejlődik a szaktárgyban, milyen lehetőségei vannak a továbblépésre, osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének, személyiségének alakulását. A diákoknak meg kell ismerniük az értékelési szempontjainkat. Egyértelművé kell tennünk, hogy melyek azok az értékek, amelyeket preferálunk, melyek azok a magatartásformák, amelyek elfogadhatatlanok számunkra. Mire vagyunk figyelemmel, amikor osztályfőnöki értékelést írunk, mire, amikor szaktárgyit. A szöveges értékelést a pedagógus szabadon fogalmazza meg, figyelembe véve a következő szempontokat. Osztályfőnöki értékelés: együttműködés a társakkal és tanárokkal, konfliktuskezelés, a szabályok betartása, a közösségben, osztályban elfoglalt hely, felelősségtudat, kezdeményezőkészség, önbizalom, az érdekérvényesítés képessége stb. A tanulás értékeléséhez általában: a munkavégzés rendezettsége, a munkafegyelem, a felszerelés, a házi feladat megléte, az odafigyelés és összpontosítás, az önállóság, a segítségkérés és adás, az együttműködés, az érdeklődés, az aktivitás, a munkatempó, a hatékonyság stb. Év végén tantárgyanként és összegzésként, a szöveges értékelés mellett a minősítést a következő megállapítások szerint kaphatják a tanulók:

60

Kiválóan teljesít a tanuló, ha legfeljebb 2 tantárgyból van jó (4) érdemjegynek megfelelő minősítése és a többi jeles (5). Jól teljesít a tanuló, ha az érdemjegyekre átváltott tantárgyak átlaga 3,8 fölött van. Megfelelően teljesít az a tanuló, akinek az érdemjegyekre átváltott tantárgyak átlaga 3,8 vagy 3,8 alatt van és nincs olyan tantárgy, amiből fokozott segítséget igényel. Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki gyengén teljesít - több tárgyból van elégséges (2) érdemjegynek megfelelő minősítése- vagy valamely tantárgy(ak)ból fokozott segítséget igényel. A nevelőtestület határozata alapján a tanulók felméréseinek értékelését az alábbi százalék határokban határozza meg. % Alsó tagozaton 0-40 elégtelen 41-60 elégséges 61-76 közepes 77-89 jó 90-100 jeles érdemjegyekkel értékel

% Felső tagozaton 0-30 elégtelen 31-50 elégséges 51-75 közepes 76-89 jó 90-100 jeles érdemjegyekkel értékel

A központilag kiadott felmérők esetében a központilag meghatározott ponthatárokat veszi figyelembe. 3.14.4 A jutalmazás iskolai elvei Azon tanulók részére, akik az elvárt teljesítményhez képest kimagaslóan teljesítenek, s ezzel az iskola valamely közössége, tanára elismerését elnyerik, jutalomban részesülnek. A tanulók jutalmazásának részletes szabályozását a házirend tartalmazza Az intézményben tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  osztályfőnöki  tantestületi dicséret,  igazgatói  jutalomkönyv.  szaktanári 3.14.5 A fegyelmezés iskolai elvei A házirendbe foglaltak megsértése fegyelmező ill. fegyelmi intézkedést von maga után. (szóbeli, írásbeli – figyelmeztetés, intés, megrovás) A fegyelmezés célja a tanuló tiltott, vagy nem elfogadható magatartásának, cselekedetének megakadályozása, értékrendjének módosítása, oly módon, hogy a kifogásolt esemény a jövőben ne következzen be! A részletes szabályozást a házirend tartalmazza.

61

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

62

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyettesénél;

63

VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS, ÉRVÉNYESSÉG 1. A Pedagógiai Programot a Knt. 97.§ (14) előírása szerinti módosítások alapján elkészítettem. Boldogkőváralja,2013.03.31. ……………………………………………………………………………………. Husztek Péter igazgató 2. A Pedagógiai Programot az iskolai tanulóközösség képviseletében a DÖK véleményezte és elfogadásra javasolta. ………………………………………., 2013.03.31. ……………………………………………………………………………………. Kassai Lászlóné XY DÖK vezető nevelő, Diáktanács képviselő 3. A Pedagógiai Programot a Szülői Munkaközösség vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta. Boldogkőváralja, 2013.03.31. …………………………………………………………………………………….. Subertné Victor Ágnes SZM elnök 4. A szakmai dokumentumot a törvényi előírásokkal összevetette és pontosítására írásban javaslatot tett. ………………………………………., 2013.04.30. ………………………………………………………………………………… Sztankai Szabolcs János KLIK Gönci Tankerület tanügyigazgatási referense 5. A szakmai dokumentumhoz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gönci Tankerületének igazgatója, mint a fenntartó képviselője egyetértését adta, elfogadta. ……………………………………….., 2013.04.30. …………………………………………………………………………………. Antal Jánosné KLIK Gönci Tankerületének igazgatója 6. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadta. Boldogkőváralja, 2013.05.10 …………………………………………………………………………………. Krajczár Józsefné pedagógus 7. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános. Egy-egy példány a következő személyeknél és helyeken tekinthető meg, illetve elérhető az iskola honlapján is. ( ) 64

a. b. c. d. e.

az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában a nevelői szobában az iskolaigazgató helyettesénél

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozásának dátuma: 2013.05.31. …………………………………………………………………………………. Husztek Péter igazgató 8. A jóváhagyott Pedagógiai Program felmenő rendszerben történő bevezetésének kezdő dátuma: 2013.09.02. Az iskola 2013.09.02-től ezen átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Érvényessége addig tart, míg törvényi változások, és a partnerek igényei a változtatását átdolgozását szükségessé nem teszik. A Pedagógiai Program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az összes tanulójára, dolgozójára, szülőkre, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre is.

65