Pedagógiai program. Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2049 Diósd Gárdonyi utca 14

Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 032354

2017 Pedagógiai program

Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi

Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2049 Diósd Gárdonyi utca 14. 1

OM 032354


Tartalom Bevezetés, az iskola küldetése ......................................................................................................................... 4 1. Az iskola nevelési programja ...................................................................................................................... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ........................................... 4 1.2. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai ............................................................. 6 1.3 Német nemzetiségi oktatás .......................................................................................................................... 7 1.4 Művészeti oktatás ........................................................................................................................................ 8 1.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................................................... 10 1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................... 11 1.6.1. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: .................................................. 12 1.6.2. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások .................................................................................. 12 1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................................................ 13 1.7.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ............................................................................................. 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................................... 14 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................................ 14 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .................................................... 15 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......................................... 16 1.6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása .......................................................................... 18 1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................................... 19 1.7.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................ 19 1.7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ....................................................................... 20 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................................................ 22 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................... 22 1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ....................................................................... 22 1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ......................................................................... 23 1.10 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái........................................................................... 23 1.11. A külső kapcsolatok rendszere és formája............................................................................................... 24 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 25 1.13 A délutános foglalkozások ........................................................................................................................ 27 1.13.1 A tanórán kívüli foglalkozások célja .................................................................................................. 27 1.13.2 Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai ........................................................................ 28 1.14. Szabadidős tevékenységek ...................................................................................................................... 28

2


1.15.4 A tanulási tevékenység .......................................................................................................................... 29 1.15.5 A napközis (egyéb foglalkozások) napirend ...................................................................................... 29 1.15.6 A napköziben (egyéb foglalkozások) feldolgozandó műveltségi területek, és azok témakörei ........ 29 1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......................................... 31 2. Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................................................... 33 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................................................... 33 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................................................... 34 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ..................................... 37 2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................................... 56 2.7 Az iskolai beszámoltatás, értékelés, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................ 59 2.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................................... 65 2.9 A választható tantárgyak, csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................... 66 2.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei - az iskola egészségnevelési programja ............ 68 2. 10. 1. Az egészségnevelési program célja ............................................................................................... 68 2. 10. 2. Az iskola környezeti nevelési programja ....................................................................................... 73 2.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....................................... 81 2.12.1. Jutalmazás ....................................................................................................................................... 81 2.12.2. A magatartás és szorgalom értékelése ............................................................................................ 81 2.12.2 A magatartás értékelése: .................................................................................................................. 82 2.12.3 A szorgalom értékelése: ................................................................................................................... 83

3


Bevezetés, az iskola küldetése Intézményünk a Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Diósdon működik. Felvételi körzete Diósd város közigazgatási területével egyezik meg. Hagyományos nyolc osztályos iskola vagyunk. Fontos küldetésünk az, hogy Diósd Város gyermekei számára biztosítsuk a nevelés-oktatás minél szélesebb körű lehetőségeit. Felkészítsük őket a továbbtanulásra, színes, változatos tevékenységrendszerrel biztosítsuk a nevelés színtereit, környezetükkel, társaikkal harmóniában élni tudó emberekké alakuljanak, letegyük a sikeres életpálya alapjait. Fontos számunkra, hogy az iskolai tanulásszervezésben biztosítsuk az egyénre szabott formákat, modern eljárásokat. Életünk ezer szállal kapcsolódik a településhez, annak hagyományaihoz, közösségi eseményeihez. Célunk az, hogy hozzájáruljunk a település értékeinek gazdagításához, kapcsolódjunk a hagyományokhoz. Az utóbbi években többször változott intézményünk neve, ez is jelzi a változásokat. A német nemzetiségi oktatást 2014. szeptemberétől kezdtük, a művészeti iskola engedélyét 2015-ben kaptuk meg, a felsős emelt szintű oktatást 2014-ben vezettük be. Más új feladatokat is kaptunk. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek közül a sajátos nevelésű igényű tanulók integrált nevelése is megvalósul intézményünkben, amennyiben a fejlődési zavar autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődés zavar, beszéd-, enyhe fokú értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékosság. Tanulólétszámunk folyamatosan és nagymértékben bővült, 2013-tól mintegy 200 fővel. Iskolánk székhelye a Gárdonyi Géza utca 14. szám alatti épület, amelyet 2014-ben állami támogatással felújítottak, és kibővítettek 2,5 tanteremmel. 2016-ban a Gárdonyi Géza utca 9. telephelyünk megszűnt, óvodává építették át, a Petőfi utca 40. szám alatt elkészült egy 9 tantermes iskola önkormányzati beruházásban. Az intézmény tanulólétszáma a 2016-17. tanévben meghaladta a 770 tanulót. Osztályaink száma 29 (17 alsós és 12 felsős osztály, folyamatosan bővül.). Az általános iskolai alapfeladat ellátásban több mint 70 pedagógus dolgozik. Az iskola fenntartója az állami intézményfenntartó, az Érdi Tankerületi Központ. (2017)

1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai A Nemzeti alaptantervvel összhangban iskolánk alapvető célját a nemzeti műveltség és kultúra átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemiérzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöljük meg. a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célunk továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket, alapozza meg a közjóra való törekvést, erősítse 4


meg a nemzeti, közösségi összetartozást és a hazafiságot. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék         

a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja tanulóink tovább haladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóink erkölcsi és szellemi nevelésére. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és képesek legyenek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. A szakmai tudás mellett szilárduljon meg bennük az erkölcs. Általános célunk ezért, hogy tanulóink képesek legyenek felelősségteljesen gondolkodni, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek, és lelkiismeretesen dolgozzanak, tanuljanak.

Az emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyűltebb tudást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak.

Céljaink eléréséhez az egyik legfontosabb eszköz a „közösségi környezet” kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola „nevelői környezetet” biztosítson. Ez jelenti a tantermek és közösségi helyiségek gondos kialakítását, harmonikus és fiatalos dekorálását; a mosdók, étkező és más helyiségek rendezettségét. Ennek kialakításába bevonjuk a diákokat.

Kívánatosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több diákunk aktívan sportoljon iskolánk sportegyesületének szakosztályaiban vagy külső egyesületekben, ez által is elsajátítva a kitartást, a küzdőképességet, a csapatszellemet, a másikért való tenni tudás képességét. Ugyanezen okokból fontosnak tartjuk tanítványaink rendszeres és folyamatos felkészítését a szaktárgyi versenyekre, az elért eredmények elismerését, és a diákok további fejlődésének biztosítását. Kívánatosnak tartjuk, hogy a diákjaink által elért tanulmányi versenyeredmények további folyamatos 5


fejlődést mutassanak. Ennek érdekében a helyi tantervben meghatározott magas követelményrendszer szerint végezzük napi oktatómunkánkat, nevelési tevékenységünket e cél elérése érdekében alakítjuk.

1.2. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztésre törekvés álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; Feladataink továbbá:        

   

 

együttesen fejlesszük a tanuláshoz és a munkához szükséges képességeket, készségeket, ismereteket, attitűdöket; ösztönözzük az egyéni és csoportos teljesítményt; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesszük a gyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozzuk meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak, ennek érdekében alkalmazzuk a differenciálást tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; fordítsunk figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, hogy tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”, felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; tanítsuk a tanulási stratégiákat és módszereket; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről! Legyen fejlesztő az értékelési rendszerünk!

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk: Minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét. Az osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására.

6


A céljaink elérése érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében. Fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába, megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat, és növeli teljesítményük értékét. Az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segítjük elő.

1.3 Német nemzetiségi oktatás Intézményünk német nyelvoktató típusú nyelvet oktató általános iskola. A nyelvoktatás alapja a nemzetiségi nyelvoktatás tanterve: a nyelv megtanítása, a népismeret témaköreinek feldolgozása a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolása, a német nyelv és irodalom, a német művészet nagyjainak kiemelkedő alkotásainak megismerése. A nyelvi oktatás fő célja, hogy a tanuló a mindennapi élet alapvető helyzeteiben képes legyen német nyelvi kommunikációra, ne csak szóban, hanem írásban is. Minden nyelvi készséget (olvasás, fogalmazás, beszéd, fordítás, tolmácsolás) egyaránt fejleszteni kívánunk. További cél, hogy a nyelvtanulás ébressze fel a gyerekekben az érdeklődést a nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak, szokásainak megismerése iránt. Segítse az önismeret kialakulását, a német nyelven történő önkifejezés járuljon hozzá személyiségük gazdagodásához, és ahhoz, hogy jobban el tudják magukat helyezni az európai kultúrában, ismerjék meg a kisebbségi jogokat, a kisebbségi lét alapelveit az Európai Unió viszonylatában is.

A nyelvoktatás évfolyamonként heti 5 órában, csoportbontásban történik felmenő rendszerben 2014 óta. A csoportba sorolás elve a szaktanárok véleménye alapján, vagy vegyes, vagy minőségi bontás lehetséges, ez esetben szintfelmérést végzünk. Minden csoportnál biztosítjuk az átjárhatóságot. 7


A német népismeretben nagyban alapozunk a helyi hagyományokra és rendezvényekre, a nemzetiségi önkormányzatra: szereplések, tantárgyi vetélkedő és levelezős nyelvi versenyek, a néptánc oktatás órakeretében német táncok tanítása, nyelvi tábor, cserekapcsolat ápolása, külföldi utazás, (önköltséges alapon) német szavalóverseny. Mindezek az életkori sajátosságok figyelembevételével, a lehetőség szerint minél több tanuló részvételével zajlanak. A feldolgozandó népismereti tananyag évfolyamonként 36 tanórai anyagnak felel meg. A német hagyományok szerint megünnepeljük a Márton-napot lámpás vonulással, és minden ünnepnél, jeles napnál a német kultúrkör elemeit is felhasználjuk, a hagyományok tovább élését szorgalmazzuk. Munkánkban támaszkodunk a helyi hagyományok őrzőire és a kisebbségi önkormányzatra is. A helytörténet a tananyag kiegészítő része, főként a falu múltjára, történetére, megmaradt emlékeire vonatkozó ismeretanyag. Elsajátítása nemcsak tanórai keretek között történik /séta, múzeumlátogatás, dramatikus játék, házi dolgozat, fotókiállítás, helytörténeti vetélkedő/. A helyi kultúra megismerését a Tájházban rendezett állandó és időszakos kiállítások látogatása is segíti tanulóinkat.

1.4 Művészeti oktatás Mindannyian hiszünk, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint:

 a zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása,  a tanuló személyiségének kibontakoztatása,  a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a művészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a komolyzene szeretete természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjában két dolog áll:

 a gyermek személyiségének a fejlesztése a zenén keresztül értékközvetítés. Ennek a két célnak az eléréséért tevékenykedünk. A mikéntjére sok lehetőség adódik, amely függ a tantestület, a tanulók összetételétől, és bizonyos mértékig az anyagi lehetőségektől. A célok azonban világosak, melyek mentén tevékenykedni kívánunk. A zeneművészeti oktatás célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú zeneileg (is) művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően a zenei művészeti nevelés pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanuló központú. Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy zeneiskolánkban minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. 8


Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Zeneiskolánkban az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A zeneiskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző műfajok (zenei) sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Az esélyegyenlőség biztosítása mind mikro-, mind makroszinten. Az indulási hátrányok csökkentése, és a zenei pályára történő felkészítés szerepe az egyéni és csoportos órák keretében.

Általános nevelési, pedagógiai célok, elvárások 

Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni.



Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik.



A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell keresnünk.



A zeneiskolai növendék olyan önálló lény, aki kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik.



Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, el kell érnünk azt, hogy ő maga is akarja azt, amit mi akarunk.



Munkánk eredményeképpen siker, balsiker vagy kudarc is születik. Az első kettő ösztönző élménnyé válhat, de az utolsó inkább csak rombol.



Zenetanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, melyhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése. (Bizalmat általában az iránt érzünk, akiről tudjuk, hogy javunkat akarja, akit érdekel sorsunk, aki mindenre keres megoldást, és szakmai vonatkozásban teljes biztonsággal vezeti



Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, amelynek tervszerűen kell történnie.



Minden törekvésünk hiábavaló, ha a szülőkkel való jó kapcsolatot nem tudjuk kialakítani.



A legtehetségesebb növendékeknél, ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek. (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzék stb.)

9




Nagyon gondosan kell előkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre is.

1.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek; az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és minden pedagógus fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (pedagógiai szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálat) állandó kapcsolatot tartva, a személyiségfejlesztésre irányítva figyelmünket, lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében.

A fenti célok érdekében fontosnak tartjuk

       



 

tanári gondolkodást és magatartást, a tanári pályához hivatásbeli becsületen, a nevelésben való hiten alapuló felelősségteljes viszonyulást, a sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár eszménye érvényesüljön, felelősségteljes nyilvános szereplést a közjó érdekében, szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottságot, sokoldalúságot, a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén, önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő, nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartást, a diákot saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítést, hogy az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki, belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés, önértékelés) képes tanulói, tanári személyiség érvényesülését; alkotói műhelyek: szakkörök, sport csoportok, kulturális produkciók, diákszínjátszás biztosítását), rendszeres aktív részvételt Diósd és tágabb környezetünk közéleti eseményeiben, ünnepeken, kulturális és sport rendezvényeken. A megfogalmazott elvárásrendszernek való megfelelés törekvését

10


A tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek:   

közös gondolkodás (megbeszélés), egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás, ismeretszerzés együttes gondolkodással), kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.

1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:

       



 

jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, valamint követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és gyakorlati érvényesítése), poliesztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának növelésére: képzőművészeti szakkör, énekkar, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás), a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.

Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén kialakul kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.

11


1.6.1. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:                   

ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása Tantestületi összejövetelek, közös programok a Szent Gellért-hét eseményein való részvétel tánc és dráma, valamint a művészetek hagyományos rendezvényei Márton-napi fonó nyílt napok a szülők részére az októberi forradalom, valamint a márciusi forradalom és szabadságharc megünneplése – ünnepi műsor karácsonyi koncert adventi hétvégéken, idősek karácsonyán való részvétel bál a szülők, pedagógusok és a diákok részére megemlékezés a költészet napjáról osztálykirándulások hagyományos rendje ismerkedő foglalkozások az óvodások részére külföldi testvériskolai kapcsolat ápolása Eötvös-napok a Tavaszköszöntő programjain való részvétel a kulturális gála igazgatói fogadás iskolai ballagás, Eötvös-plakett átadása

Az iskolai közösségalkotást szolgálja összetartozásunkat szimbolizálja.

iskolazászlónk,

iskolajelvényünk

pedig

1.6.2. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába.

12


1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk, az önértékelés elvárás-rendszere, a tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:                        

a tanítási órákra való felkészülés, éves, tematikus, órai tervezés a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának fejlesztő, rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, rendezvényeken iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Részvétel a belső önértékelési munkában

Az osztályfőnököt – a munkaközösség-vezetőkkel konzultálva – az igazgató bízza meg lehetőség szerint minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

1.7.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 13


 

      

Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Közösségfejlesztés az erre szolgáló modern módszerekkel

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy csoportba kerülő gyerekek csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóiban, mind abban, ami kell ahhoz, hogy az intézményi elvárásoknak megfeleljenek. Gyerekeink egy része kimagasló eredményekre képes intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. Feladataink a tehetséggondozás területén: 

     

A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelnünk kell azokra a gyerekekre, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, „megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelő erejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek. Az iskolában ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik. Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni. Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el e téren. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelőtestületünk feladata. Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek optimális foglalkoztatását és fejlesztését.

14


Célunk, hogy tanulóink önmagukhoz mérten tudásuk maximumát nyújtsák. Ezért különös hangsúlyt helyezünk a valamely területen kiemelkedő tanulóink tehetségének, képességeinek kibontakoztatására. Számtalan lehetőség adódik oktató-nevelő munkánkban a tehetséges gyermekek képességeinek fejlesztésére. Feladataink ennek érdekében:                    

kiselőadás tartása diák által a tanóra anyagához kapcsolódóan; lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára; pályázatok írása; részvétel komplex műveltségi versenyeken; differenciált órai foglalkoztatás keretében több és nehezebb feladatot kapnak; különböző tantárgyi versenyeken vehetnek részt iskolai és területi (körzeti) szinten; tanórákon ismeretterjesztő előadásokat tarthatnak; kulturális vetélkedőkön vehetnek részt (vers- és prózamondó verseny; Iskolagála) tehetséggondozó szakkörökön vehetnek részt; a felvételikre való felkészítéseken bővíthetik tudásukat; közös hangverseny-, színház- és mozi-látogatásokat szervez az iskola számukra; meghirdetett pályázatokon vehetnek részt; (pl. fogalmazás készítése adott témából) közreműködhetnek az iskolai és községi ünnepélyek műsoraiban (okt.23.,márc.15.), szakkörökön, sportkörökön vehetnek részt; könyvtári kutatómunka tanítása, elősegítése, támogatása; megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét; megmutatjuk, hogyan lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni; az informatikai eszközök használatának biztosítása; lehetőséget és helyet biztosítunk a nem iskolai szintű tehetséggondozó foglalkozásoknak; szükségesnek tartjuk a továbbtanulásra, felvételire való előkészítést már a hetedik évfolyamtól.

A tehetséggondozás szervezeti kerete lehet a tanóra vagy a tanórán kívüli foglalkozás. A csoportbontás lehetőséget biztosít a tehetséges tanulók potenciális képességeinek kibontakoztatására. Szakkörökön biztosítjuk tanulóink érdeklődési körének megfelelő foglalkoztatását.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Fontos feladatunk, hogy különös figyelmet fordítsunk azokra a tanulóinkra, akik a tanulásban, társas viszonyaikban vagy más téren nehézségekkel küzdenek. A velük való foglalkozás alapja a megismerésük, a problémák felismerése, gyökereinek feltárása minél korábban. A feltárásban, fejlesztésükben alapvető az erre hivatott szakemberekkel, intézményekkel való együttműködés. A fejlesztés színterei: a tanóra, a korrepetálások, az egyéni foglalkozások, a délutános és egyéb foglalkozások, közösségi programok. Nagy gondosságot igényel az óvoda-iskola átmenet, az alsóból a felsőbe való feljutás során a tanulók megismerése, amely az óvoda és iskola alsós nevelők, felsős nevelők együttműködését igényli. (Megbeszélések, óralátogatások, nyílt napok) Fontos feladat a tanulók vizsgálata, amelyet a szakszolgálat, képességvizsgáló vagy más intézmények végeznek. A szakvéleményekben foglalt fejlesztési javaslatokat beépítjük a gyermekkel való iskolai foglalkozásba. Tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott egyéni segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára. Tanulóinkat nehézségeik figyelembe vételével értékeljük. A 15


tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikáinak megismerésében, alkalmazásában. Fontos a rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, az egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, sikerélmény biztosításával valamint a közösség pozitív szerepének kihasználása. Munkánk nem lesz eredményes a szülőkkel való fokozott kapcsolattartás és együttműködés nélkül. Fontos, hogy tanácsokat kapjanak és az otthoni segítéssel is hozzájáruljanak a fejlesztéshez. A felső tagozatban az osztályfőnök koordinálja a fejlesztő munkát abban a tekintetben, hogy a szakvéleményekben megfogalmazott javaslatokról tájékoztatja a szaktanárokat, akik munkájukban ezeket alkalmazzák. Fontos feladatunk, hogy intézményen belül növeljük a fejlesztő szakemberek számát. A lemorzsolódással fenyegetett tanulókat nyilvántartjuk, fokozott figyelemmel kísérjük. Fontos feladatunk biztosítani a tanulmányaik eredményes befejezését, ehhez felhasználjuk a pedagógiai lehetőségeinket. Egyéni foglalkozások



Egyéni fejlesztő foglalkozások (gyógypedagógus Az előző tanév eredményeit és a szakértői véleménybe foglalt javaslatokat és az év eleji szűrések eredményeit figyelembe véve, vagy tanulási, beilleszkedési gondok esetén az osztályfőnökökkel és a szülőkkel egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt.  Mozgásfejlesztő torna (gyógytornász) / EÜ szolgálat  Logopédiai foglalkozások (logopédus) / Szakszolgálat  Korrepetálások (tanítók, szaktanárok szükség szerint)  Versenyekre való felkészítések (szaktanárok a versenyekhez igazodva)  Pszichológiai foglalkozások  Fejlesztő foglalkozások (SNI) gyógypedagógus

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Célunk, hogy a beilleszkedési nehézségek oldásával, megfelelő kezelésével lehetőség szerint megelőzzük a magatartási zavar kialakulását. Feladatok:       

iskolakezdési nehézségek enyhítése; személyes törődés, tolerancia; családi háttér feltárása, a szülő, gyermek megnyerése; szociális kapcsolatok feltérképezése; irányított beszélgetések az érintettekkel; a tanulói személyiség megismerése; egységes pedagógiai elvárások rendszerének kialakítása;

Alkalmazott módszerek: 

a szülőkkel való kapcsolattartás (családlátogatás, meghívás fogadó órára); 16


 

magatartási zavarok szűrése; speciális szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, logopédus, szociálpedagógus, védőnő); egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás és elvárások; a tanulót oktató nevelők együttműködése (esetmegbeszélések), tapasztalatok összegyűjtése; nevelési értekezleteken – szükség esetén szakember bevonásával – átadjuk egymásnak tapasztalatainkat, részletezzük az egyes tanulókkal kapcsolatos problémákat és az alkalmazott leghatásosabb pedagógiai eljárásokat; az osztályközösség pozitív magját erősítjük osztályfőnöki órákon és közösségi foglalkozásokon; az osztályfőnöki órákon a különböző magatartási formákat szituációs játékok keretében megismerjük és elemezzük; megismertetjük a tanulókkal a lelki egészség megőrzésének módjait: a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog, stb.) kialakulásának megelőzése céljából; a szülő együttműködését kérve (szükség esetén), pszichológushoz küldjük a gyermeket; a szakvélemények javaslatait megismerjük és alkalmazzuk.

  

    

Az egyes pedagógussal szembeni elvárások:       

tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót, az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, értékelje a tanuló önmagához képest való fejlődését is, a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Feleljen meg a minősítési, önértékelési elvárásoknak.

Elvárások az osztályfőnökkel szemben:      

ismerje meg a családot, a szülővel kiemelten, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberekhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, segítse a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerülését, a pályaválasztását, szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.

Együttműködés más intézményekkel:     

területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat; helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat; területileg illetékes gyógypedagógiai szakértői és rehabilitációs szolgáltató központ; Polgármesteri Hivatal szociális osztálya; iskolaorvos, védőnő.

17


1.6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Célok, feladatok, részfeladatok, a tevékenységet végzők köre A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának célja:   

részesüljenek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő nevelésben, fejlesztésben, oktatásban; illeszkedjenek be tanulói közösségükbe; tegyük képessé őket a többi tanulóval való együtt haladásra.

Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk:    

  

a tananyag feldolgozásánál figyelembe kell venni a tantárgyi tartalmak közvetítésénél a sajátos nevelési igényű tanuló igényeit; a gyermekkel foglalkozó szakember egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján haladási ütemet biztosít; minden pedagógus, aki a tanulóval foglalkozik, a differenciált nevelés, oktatás megvalósítása érdekében individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a szakértői bizottsági diagnózisában szereplő javaslatokat beépíti, folyamatos értékelést alkalmaz, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, ha szükséges, az eljárásait megváltoztatja, az adott helyzethez igazodó módszereket választ, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatba.

 A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, a fogyatékosság típusának megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta az együttműködés során:  

segíti a szakértői bizottsági diagnózisának értelmezését, javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó környezet kialakítására (elhelyezés az osztályteremben, bútorok, eszközök alkalmazása stb.), 18


    

segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális eszközök kiválasztásához, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, javaslatot tesz gyógypedagógiai speciális módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztéshez igazodó módszerváltásokra, együttműködik a pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglevő képességeire, az ép funkciókra.

 A fejlesztés alapelvei: A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A kialakulatlan részképességek jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, esetleg indokolt esetben, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján, az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alóli felmentés lehetőségét.

1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk célja a kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése. A "felderítés" után fontos a család, a szülő(k) meggyőzése, a nevelőmunkába történő bevonása, tehát a kapcsolatteremtés és -tartás (családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap). A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókat megpróbáljuk a szabadidős tevékenységi rendszerbe való bevonásuk útján, több egyéni és csoportos foglalkozás, beszélgetés által segíteni. A GYIV felelős tanár és az osztályfőnökök feladata elsősorban a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és haladéktalanul meg kell kezdeni komplex segítő munkánkat. Pedagógiai eszköztárunkban fontos helyen szerepel az iskolai élet vonzóvá tétele, amelyet tevékenységrendszerünk kiszélesítésével érhetünk el. Ezzel nagymértékben segítjük a tehetségek fejlesztését, a prevenciót, a hátrányos helyzetűek, lemaradók segítését, felzárkóztatását.

1.7.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem legfőbb célja gyermekeink fejlődése érdekében olyan szakmai sajátos tevékenység, mely preventív jellegénél fogva folyamatosan biztosítja testi -, valamint harmonikus lelki és erkölcsi fejlődésüket - értékmegőrző módszerekkel.

19


A preventív munka egyik fontos területe az osztályfőnöki nevelőmunka. Az osztályfőnöki munkatervben évente szerepelnek az egészséges életmóddal kapcsolatos témakörök.

Iskolánk valamennyi tanulója érdekében általános és speciális tevékenységünk irányai:      

A hátrányos és veszélyeztetett tanulók "kiszűrése". A szociális és művelődési hátrányok enyhítését segítő tevékenység. A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozása. A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küzdő tanulók felzárkóztatása. A beilleszkedési, magatartási gondokat mutató tanulóink segítése. Lehetőség szerint külső segítséget, prevenciós programokat vonunk be iskolai életünkbe.

A segítségnyújtás lehetőségei:        

étkezési támogatás; tankönyvtámogatás, napközis ellátás; osztálykirándulások, erdei iskolák, nyári táborok, tanfolyamok, külföldi diákcsere utazások szervezése; családlátogatás, szülői fogadóórák, egyéni beszélgetések; felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás, szakkörök, zeneiskola, sportprogramok, könyvtárhasználat, számítógép-használat biztosítása; színház, opera-, múzeumlátogatás, tanulmányi versenyek (iskolai, területi), karácsonyi koncert, megemlékezés nemzeti ünnepeinkről; kiállítások rendezése a tanulóink munkáiból. Jelzések a családgondozónak, szakszolgálatnak, önkormányzatnak

1.7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A szociális hátrány feltérképezése az egyes tanulóknál elsősorban osztályfőnöki feladat, szoros együttműködésben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel. Ilyenek lehetnek:    

az ingerszegény családi környezet; a család szocializációs diszfunkciói; (a gyermek szeretetigényének, támaszkeresésének elutasítása, nagyfokú elhanyagolása, bántalmazása), a testi-lelki agresszió a családban; a szülők alkoholizálása.

A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját. A hátrányos helyzetű család társadalmi helye és helyzete nagy távolságra van az iskolát képviselő egyes pedagógus társadalmi helyétől és helyzetétől. A pedagógusnak a távolító tényezőket le kell győznie, hogy a családok számára nevelési segítséget tudjon adni. 20


A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységi formák felsorolását lásd a "Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok" c. fejezetben. Kiemelten kezeljük a szociális hátrányok, beilleszkedési zavarok és a tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. Az intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát táblázatba rendszereztük, meghatározva a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát.

Az intézményben folyó munka módszerei a szemléletformálás és prevenció szempontjából

TERÜLET

TARTALOM

MÓDSZER

MEGVALÓSÍTÓ

SZEMÉLYI HIGIÉNIA

étkezési szoktatás, szokások, gyakorlat tisztálkodás, WChasználat

napi tanító, napközis

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

napi testmozgás

SZEXUÁLIS KULTÚRA, CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

AIDS-megelőzés, felvilágosítás, a biológiai és előadás, pszichés tananyag érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell

DROGPREVENCIÓ

a drog fogalma, hatása

MEGELŐZÉS

tanítási időn kívül, tanórán

5-8. évfolyam

biológiatanár,

biológia óra,

(osztályfőnök)

osztályfőnöki óra,

nőgyógyász

tanórán kívül évente min. 4 óra

és

külsős szakember

osztályfőnöki óra

(rendőr)

minimum évi 2 alk. évfolyamonként

Mi a különbség a felvilágosítás, rendőrség diákcsíny és a előadás, szórólap 21

1-8. évfolyam

védőnő,

osztályfőnök BŰN-

1-4. évfolyam napi

sportszakkörök, testnevelő tanár tömegsport foglalkozások, tánc, gyógy testnevelés, versenyek

Életvezetési készségek ismeretek

IDŐ/GYAKORISÁG

osztályfőnöki óra min. évi


szabálysértés között? ÉLETVEZE-

önismeret,

TÉSI ISMERETEK

konfliktus-

2 alk.

tanterv szerint

osztályfőnök

osztályfőnöki óra

kezelés, személyiség fejlesztés KÖRNYEZETTUDATOS GONDOLKODÁS

Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében?

tisztasági osztályfőnök, folyamatos verseny, szaktanár, hulladékgyűjtés szabadidő-szervező madarak és fák napja

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az osztályok tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint a közösségi feladatok megszervezésére 2-3 tanulót választanak az iskolai diákönkormányzatba. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie a DÖK-vezetőség véleményét. A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik, melynek elfogadásakor, illetve módosításakor ki kell kérni a nevelőtestület véleményét. A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt. A nevelőtestület a diákközösség nagyobb csoportjait / a diákság legalább 10%-a, illetve egy egész évfolyam/ érintő döntéseinél köteles a diákönkormányzat véleményét kikérni.

1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák (Lásd: SZMSZ)

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. 22


A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák (Lásd: SZMSZ)

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése. A SZMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Az iskolai szülői szervezet vezetője az intézmény vezetőjével tart közvetlen kapcsolatot. A szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. A félévi és tanév végi értekezletekre a szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni.

1.10 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa általában havonta a munkaterv szerinti időpontokban tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható.

23


Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt.

A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását tíz tanítási napon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

1.11. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Diósd Város Önkormányzata biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. 24


Az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel: a fenntartóval: az Érdi Tankerületi Központ igazgatójával és munkatársaival;         

Diósd Város polgármesterével és a hivatali apparátus iskolai ügyekben illetékes munkatársaival; a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítővel; az iskolaorvossal, sportorvossal, védőnővel; a pedagógiai szakszolgálatokkal és Szakmai szolgáltatókkal; a diósdi rendőrőrs munkatársaival; az ÁNTSZ vezetőjével; Az Oktatási Hivatallal az illetékességébe tartozó ügyekben; Kormányhivatallal az illetékességébe tartozó ügyekben; A beiskolázással kapcsolatosan az óvodákkal

A kapcsolattartás formái: telefon, e-mail, levél, személyes találkozók, tervezett rendezvények.

1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat a Pedagógiai Program 2. számú melléklete 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai Az iskola felvételi körzete: Diósd Város közigazgatási területe Az iskolai felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik, melynek ideje minden év április hónapja. A közoktatási törvény előírásai értelmében fel kell venni azt a tanköteles gyermeket, aki az iskola működési körzetében él (lakcímkártyával igazolandó). KT 6(1) 2 A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

(Nkt. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.) 25


20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Abban az esetben, ha az általános iskola igazgatója valamennyi különleges helyzetű tanuló felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben részesíteni, aki a különleges helyzetek közül legalább két pontban érintett. Azonos számú feltétel esetén sorsolás útján kell a döntést meghozni. A sorsolással eldöntendő felvétel jogszabályi háttere: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 49 § -51§ 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete 22.-25.§ (R) A SORSOLÁS: A különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk. A sorsolás időpontja: A sorsolást azt követően lehet megtartani, amikor az intézmény a fenntartót tájékoztatta a felvenni kívánt tanulókról, és a fenntartó meghatározta az indítható osztályok számát és létszámát. A szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán értesítjük a sorsolás időpontjáról. A sorsolás helyszíne: az iskola könyvtára. A sorsolásban közreműködők: A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános. A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézmény Szülői Szervezetének képviselője, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető A sorsolás menete: A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. 26


A sorsolás megkezdése előtt a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és hány férőhelyre. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen, és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki (fel kell olvasni a névsorokat), majd ezeket is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során. Értesítési kötelezettség a felvétellel, illetve elutasítással kapcsolatos intézményi döntésről valamennyi érintett számára. A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján, értesítjük a felvételről, illetve az elutasításról. A döntést határozatba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. (Lásd: A jogorvoslat rendje pontot). A határozatot a szülő megkaphatja: személyes átvétellel az iskolában, melynek átvételét az iskolában maradó példányon aláírásával igazol; tértivevényes postai küldeményként (amennyiben az iskolába nem tud bejönni) A jogorvoslat rendje: A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője (tankerületi igazgató) hoz döntést. (Köznevelési tv. 37.§ 38.§ és 40.§) Üres férőhelyek esetén évközben is elfogadunk jelentkezést, átvételi kérelmet. Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt. A gyermekek osztályba sorolásáról – a szülők és a pedagógusok véleményének figyelembevételével – az igazgató dönt.

1.13 A délutános foglalkozások Az egész napos foglalkoztatás cél- és feladatrendszere azonos az iskolaival, de több annál: pedagógiailag szervezett nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Célját elsősorban tanulási, ill. szabadidős tevékenységek megszervezése, irányítása és az egészséges, segítő életmód gyakoroltatása révén valósítja meg.

1.13.1 A tanórán kívüli foglalkozások célja    

egészséges és kulturált életmódra nevelés, a személyes képességek fejlesztése az életkornak megfelelően; a tanulók szociális készségeinek, képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében; önálló tanulási képességek fejlesztése egyénre szabott tanulási módszerek, technikák segítségével; oldott, humánus légkör megteremtése. 27


1.13.2 Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés megnyilvánulása a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatása. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban. Kulturált érintkezési formák gyakorlása, társas kapcsolatok fenntartása, írott és íratlan szabályok betartása. Környezetet védő, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulása különféle helyzetekben. Az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése. Az iskolai élet tanórán kívüli élményei és információinak gazdagsága járuljon hozzá a megismerési vágy, kíváncsiság, érdeklődés, játékszeretet és alkotásvágy fejlesztéséhez.

1.14. Szabadidős tevékenységek Szabadidős tevékenységek célja      

a tanulók pihenésének, regenerálódásának elősegítése; játékszeretetük, alkotásvágyuk fejlesztése; személyes motívumaik kielégítése, fejlesztése, (biológiai-, élményszükséglet); szociális képességrendszerük fejlesztése, gyakoroltatása Közösségfejlesztés – személyiségfejlesztés Különböző kompetenciák fejlesztése

komfort-,

mozgás-,

A célokból adódó feladataink 

 

gazdag játékprogram kidolgozása és működtetése, az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanítása és megszerettetése (pozitív attitűdök létrejöttének elősegítése); olyan alkotó jellegű programok beiktatása, melyek fejlesztő hatásúak, s ezt a szülőkben is tudatosítjuk; pozitív magatartás- és szokásminták észlelésére, megfigyelésére, utánzására adunk lehetőséget (pl. siker, kudarc feldolgozása játék közben).

A szabadidő eltöltésének módszerei, alapelvei      

egy időben többféle tevékenység lehetőségét adjuk, engedjük a tanulókat beleszólni a programok alakításába, be kell vonni őket a tervező, szervező munkába, a nevelő kapcsolódjon be a gyerekek játékaiba, majd fokozatosan térjen át a háttérből irányításra (utóbbi függvénye annak, mennyire tudnak önállóan játszani a tanulók), meg kell figyelni, melyik gyerek milyen tevékenységbe kapcsolódik be szívesen, és irányítsuk úgy, hogy más tevékenységet is megismerhessen, a nevelő modellnyújtó a gyermek számára!

A szabadidős tevékenységek megtervezésében építünk: 28


    

a gyerekek spontán kezdeményezéseire (otthonról hozott játék); a csoporthelyzet adta lehetőségekre (dramatizálás, színjátszás); az iskola tárgyi feltételei által adott lehetőségekre; a nevelők, szülők kedvelt időtöltésére (kézműves foglalkozás, vetélkedők); az iskola adta lehetőségekre (az intézmény által szervezett szakkörökön, tanfolyamokon biztosítjuk a tanulók részvételét).

1.15.4 A tanulási tevékenység Célja:      

segítse a tanulás hatékony technikáinak elsajátítását; fokozza a gyerekek önállóságát; járuljon hozzá az egyéni törődést igénylők fejlődéséhez, ébresszen kedvet a tanuláshoz, motiválja azt; biztosítsa, hogy a tanulók képességeiknek megfelelően készüljenek fel a tanítási órákra. Fejlődjenek kompetenciáik

A célokból adódó feladataink    

a tanulási technikák tanítása, azok alkalmazásának számonkérése; korrekciós, ill. felzárkóztató programok egyénre szabott elkészítése, alkalmazása, a pedagógus ilyen irányú szakirodalmi ismereteinek bővítése; a délelőtt tanító kollégákkal való együttműködés.

Hagyományos napközis foglalkozást iskolánkban 1-4. évfolyamokon szervezünk. A napközis nevelő vezeti a délutáni foglalkozásokat. A tanulók a tanítási órák utáni foglalkoztatásáról gondoskodik, az iskolai nevelési célkitűzéseknek megfelelően szabadidős és tanulási foglalkozásokat vezet. Gondoskodik a tanulók napi- és hetirendjének tervezéséről, szervezéséről és a nevelési tervében rögzítettek alapján vezeti azokat.

1.15.5 A napközis (egyéb foglalkozások) napirend 11.30 -14.00

Ebéd, levegőzés, szabadfoglalkozás

14.00 -15.00

Tanulási tevékenység, önálló tanulás

15.00 -16.00

Foglalkozások (játék, sport, kulturális, kézműves) csoport szinten, uzsonna

16.00 -17.00

Foglalkozások összevont csoportokban

1.15.6 A napköziben (egyéb foglalkozások) feldolgozandó műveltségi területek, és azok

témakörei Célja a tanulók érdeklődésének kielégítése, a tehetséggondozás. Tartalma: az informatika világának megismerése, esetenként zenei, művészeti jellegű tevékenységek. A tanórán kívüli foglalkozásokon az alábbi témákkal kívánunk foglalkozni a NAT által meghatározott közös fejlesztési feladatokat alapul véve: 29


Hon-, nép- és társadalomismeret, helyes köznyelvi kiejtés fejlesztése, szókincsbővítés; szavak, mondatok helyesírása; népköltészeti alkotások ismerete; értő olvasás fejlesztése; feladatok vállalása, megbízatások teljesítése. lakóhelyünk hagyományainak megismerése, azok ápolása, ország ismeret (pl. kirándulások szervezése); nemzeti ünnepek (műsorok elkészítése, megemlékezések); lakóhelyünk gazdasága (ipari létesítmények megismerése); diákjogok, kötelességek (napközis házirend, felelősi rendszer); különféle anyagok (víz, levegő, ásványok, fémek, növények) érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése; a tanulók környezetében megfigyelhető növények főbb jellemzői, kapcsolatuk a környezetükkel; személyes felelősség kialakítása és cselekvési lehetőségek keresése a közvetlen környezet (iskola, lakóhely) megóvására; az egészséget erősítő értékek felismertetése (személyi- és környezeti higiénia); gyermekdalok, játékok, népdalok, népszokások ismertetése, a szülőföld népdalkincsének meghallgatása, tanulása; népi gyermekjátékok, mondókák, énekek, táncos játékok, nyelvtörők, csúfolódók tanulása; bábjátékok; mesék dramatizálása; jeles napok, ünnepi szertartások, rituális játékok (karácsony, betlehemezés); az iskolai, községi könyvtár használati rendje, szabályai; a népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgykészítés (csuhébaba, hímes tojás készítése); étrend - étkezési kultúra; a szabadidő értéke és fontossága (tervezés, szervezés). Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz más népek meséi, elbeszélései, világirodalmi regényrészletek megismerése; ismerkedés az európai népköltészettel; szomszédos és más népek zenéjének, dalainak, játékainak, táncainak megismerése, azok tanulása; múzeumlátogatások, ismerkedés műalkotásokkal; hagyományos magyar- és más népek ételeinek megismerése. Környezeti nevelés felelősségünk a környezetünkkel szemben (iskola, utca, helység); víz, föld, levegő, élővilág védelme. a Víz és a Föld napjáról megemlékezés; hulladékgyűjtés (válogatott); Nemzeti Parkok védett növényeinek, állatainak közvetett, vagy közvetlen megfigyelése; természetrajzi filmek megtekintése és megbeszélése. Kommunikációs kultúra A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása; könyv- könyvtárhasználat; 30


a könyvtári dokumentáció hangzó és vizuális anyagainak használata; fogalmazási gyakorlatok a tájékoztató, az ábrázoló, az érvelő, a kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből (levél, leírás, meghívó, elbeszélés szóban, illetve írásban); tájékozódás a gyerekeknek szóló irodalmi ismeretterjesztés műfajaiban (lexikon, könyvismertetés); személyes vélemény, mások nézőpontjainak mérlegelése; egyszerű dialógusformák (szerepjáték, dramatikus játék); összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések használata (kisebb, nagyobb, alatt, fölött, mellett, legalább); a tantárgyak szaknyelvének használata életkornak megfelelően; tájékozódás a térképjelek, vázlatok alapján; művészi élmények feldolgozása síkban, térben (vers, mese, film, zenemű, festmény, szobor); jó kapcsolatok a szülőkkel, társakkal, tanárokkal; generációk kapcsolata. Testi és lelki egészség családi közösség jellemzői (családtagok, életkor, foglalkozás, életmód); egyezmény a gyermeki jogokról; munkavégzés, szabadidő, életszínvonal, életminőség; személyiségünk (érdeklődés, szokás, szenvedély, az ember értéke). Az ember mintaértékelő lény. Az értékelés szempontjai (tetszés, kellemesség, szépség, fontosság, igazság, helyesség, illendőség, elfogadottság, értékesség, erkölcsösség, jó-rossz). Az emberi szellem, nyitottság, kíváncsiság; testünk és életműködéseink (személyi higiénia); egészségvédő és károsító anyagok (gyógyszerek, vitaminok, alkohol, narkotikumok); a zene szórakoztató funkciója; az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismeretei; a mozgás egészségmegőrző élettani és mentális hatása; környezet tisztasága, személyi higiénia.

1.11.7 A napközi (egyéb foglalkozások)hagyományai Szabadidős tevékenységkínálat: péntekenként minden csoportban klubnapközi működik a tanulók választása alapján (kézműves, sakk, sport, vetélkedő, játék, természetjárás), játszóházi foglalkozások szervezése (Szent Gellért hét, karácsony, farsang, húsvét, tavaszköszöntő, majális, gyermeknap) ünnepekre, jeles napokra teremdekoráció készítése, népszokások felelevenítése

1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolánkban az elsősegélynyújtás alapismereteit a biológia tantárgy 8. évfolyamos valamint a testnevelés 7. osztályos helyi tanterve tartalmazza az alábbi tartalommal: 31


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén – Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A sportjátékokkal kapcsolatos balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek.

32


2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján az Oktatáskutató és fejlesztő Intézet által kidolgozott kerettanterv. Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

33


Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

és

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Ahol a helyi tanterv emelt óraszámban határozza meg az adott tantárgy tanítását, a tananyagot nem egészítettük ki, a többletórákon az elsajátítandó ismeretek mélyítése, gyakorlása történik. Készült a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Az óratervet a 2013/2014. tanévtől az 1. és az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben kell bevezetni.

34



1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan/Hittan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3

irodalom tervezhető 1

1

1

1

1

1

Magyar nyelv (szabadon órakeretből)

és

Matematika (szabadon 1 tervezhető órakeretből) Idegen nyelv (szabadon tervezhető órakeretből)

1

Környezetismeret (szabadon tervezhető órakeretből) Rendelkezésre álló órakeret

1 1

25

25

35

25

27



5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan/Hittan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3

Magyar nyel órakeretből)

és

irodalom

(szabadon

tervezhető

1

Történelem (szabadon tervezhető órakeretből)

0,5

Idegen nyelvek (szabadon tervezhető órakeretből)

1

1

1

1

Matematika (szabadon tervezhető órakeretből)

1

1

1

Természetismeret (szabadon tervezhető órakeretből)

0,5

Fizika (szabadon tervezhető órakeretből)

0,5

Biológia-egészségtan (szabadon tervezhető órakeretből)

0,5

36


Informatika (szabadon tervezhető órakeretből)

1


28

28

31

31

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig.

Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, 37


megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a KELLO-val a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól kiosztásra átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvfelelős díjazása a fenntartóval való egyeztetés szerint történik. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló és milyen tankönyvtámogatást igényel a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A jogosultságot igazoló dokumentum másolatát az igénylőlaphoz kell csatolni. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 38


A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden évben elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az iskolának legkésőbb június 10-éig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. Taneszközök: Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:    

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen javítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A tankönyv legyen:  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációkban gazdag,  tartós, „örökölhető”,  a többség számára megfizethető,  a munkaközösség számára elfogadott. 2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása az intézményben A fejlesztési területek, nevelési célok a teljes iskolai nevelési, oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. Olyan területek egymástól független és összehangolt fejlesztését jelentik, amelyek a nevelési folyamat alapvető célját képezik, jóllehet konkrét 39


tantárgy formájában nem jelennek meg a kerettantervek között. A fejlesztések megvalósítása azonban alapfeladatot jelentenek egy egészséges és jól működő társadalom kialakításához.

2.4.1 Erkölcsi nevelés Alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselet felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A pedagógus, sőt azon túl az iskola minden dolgozója saját magatartásával, viselkedésével, öltözködésével példaként szolgál az iskola tanulói számára. Minden egyéb nevelési cél csak ezen az alapon bontakoztatható ki. A hitelesség kérdése megkerülhetetlen. A társadalmi viselkedés általános szabályainak átadása, hagyományozódása minden tantárgy tanítási órájához hozzátartozik. Az említett tanári viselkedésformákon túl az iskolai, órai rend megszervezésében, kommunikációban, kiszámíthatóságban is megjelenik. Konkrét területként az erkölcsi neveléshez az erkölcstan, valamint az osztályfőnöki foglalkozások anyaga kapcsolódik. Továbbá a hivatalos és nem hivatalos iskolai rendezvények alkalmával minden esetben megfogalmazandóak az erkölcsi neveléssel, s ennek céljaival összhangban lévő üzenetek. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén.

2.4.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie.

2.4.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés 40


A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzik. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

2.4.4 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló fejlődés képessége – a társas kapcsolati kultúra alapja. Az ember társas lény, de az csak akkor gyakorolható megfelelően, ha saját személyiségének ismerete megfelelő alapot nyújt hozzá. Jelen terület fejlesztése alapvetően osztályfőnöki feladat, az osztályfőnöki órák anyagának része kell, hogy legyen, de ezen kívül az iskola megragad minden olyan lehetőséget - akár nem hivatalos keretek között is - amelyek ezen célok fejlesztését szolgálják. Ide tartozik pl. az Eötvös-napok rendezvény, ahol előadás, vagy gyakorlati foglalkozás keretében e kérdéskörrel is foglalkozunk.

2.4.5 Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi-lelki egészségének, közösségi létének kialakításában. A család a társadalom építő köve. Napjainkban, amikor azt látjuk, hogy tanulóink jelentős része rossz családi körülmények között él, az ez irányba tett törekvéseink, amelyek a komfortos családi élet bemutatására és propagálására irányulnak, elsőrendű fontosságúak. A biológia és az osztályfőnöki órák anyagához tartozik ez a terület, de azokon túl minden olyan rendezvény célját és anyagát képezheti, ahol erről a területről ismereteket, tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók. Például a pedagógus előadása, az iskolaorvos, a védőnő, a pszichológus, a családsegítő szolgálat munkatársának ismertető előadása is olyan eszköz lehet, amely a családi életre való nevelés vonatkozásában megkerülhetetlen. Ebben a kérdéskörben az iskolában foglalkozni kell a szexuális kultúra kérdésével is, amely az osztályfőnöki tananyag része. E tárgykörben iskolánk orvosa vagy védőnője közreműködésével szervezzük meg a foglalkozásokat. 41


2.4.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

2.4.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nemzeti Alaptanterv ösztönzi a személyiséget fejlesztő, nevelő oktatást, melynek része az akadályozott, hátrányban lévő gyermekek képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Jelen világban, amiben élünk, az elidegenedés és az individualizmus olyan mértéket mutat, amely már akadályozza a normális társadalmi működés megvalósulását. Iskolánkban több évtizedes hagyomány a helyi idősek otthonában ünnepi alkalmakkor műsor előadása, amely során a tanuló megtapasztalhatja az elesett, magukra maradt emberek helyzetét, amelyből fakadóan felmérik azt, hogy bármilyen kis segítség is nagyon fontos lehet. Ezt a tevékenységet a későbbiekben is folytatjuk.

2.4.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és 42


szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

A témakörrel kapcsolatos helyi feladatainkat részletesen tartalmazza a környezeti nevelési programunk, amely a pedagógiai program 3. számú melléklete.

2.4.9 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testilelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

2.4.10 Tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Ezért azon túl, hogy megfelelő szemléltető eszközökkel készül a tanítási órára, valamint használható, logikus és egyértelmű óravázlatot diktál és ad közre, minden tantárgy tanulásának megkezdése idején a tantárgyhoz kapcsolódó eredményes tanulási módszert és gyakorlást ajánl a diákok számára. Igény és szükség esetén az iskola megkeresi annak a lehetőségét, hogy azon tanulóknak, akik erre rászorulnak és igénylik, a felzárkóztató foglalkozások keretein belül tanulási technikák tanítását is lehetővé tegye. Az osztályfőnöki tananyaghoz kapcsolódóan az osztályfőnök vagy 43


hozzáértő szakember tarthat előadást a különböző tanulási módszerek és technikák ismertetésével kapcsolatban.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat.

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott képességek továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztését, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével a koncentráció és a relaxáció képességének alapozását érjük el, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat, fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas és baráti kapcsolatokban, a csoportban való tájékozódást, a harmonikus kapcsolatok kialakítását alapozzuk meg; a kreativitást fejlesztjük; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk; a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre nagy hangsúlyt fektetünk, 44


a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fejlesztjük tanulóink szociális érzékét; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával lapozzuk meg a hatékony ismeretszerzést.

2. 4.11. Kulcskompetenciák 2. 4. 11. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata 2. 4. 11. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. 45


Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása 2. 4. 11. 3. Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség 2. 4. 11. 4. Természettudományos és technikai kompetencia

46


A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

2. 4. 11. 5. Digitális kompetencia 47


Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 2. 4. 11. 6. Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata 2. 4. 11. 7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. 48


Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés 2. 4. 11. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás 49


a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés 2. 4. 11. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

2. 4. 11. 10. További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája

50


Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

2.4.12 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád.

A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal.

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamatában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. 51


Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2.4.13 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség.

Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátjainak megismerése.

52


A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képességés készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén.

Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges.

53


Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.

Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.

2.4.14. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából.

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: anyanyelvi kommunikáció 54


idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciák természettudományos és technikai kompetenciák digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4.15 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

55


A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

2.5 Mindennapos testnevelés Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz. Ezen belül lehetőségeink szerint néptánc oktatást biztosítunk A külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával két óráról elmentést adunk. A kötelező testnevelési órákon felül szervezett gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

2.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Céljaink:

az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén; az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése; a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása; a SNI tanulók integrált oktatásának megvalósítása; a lemorzsolódás csökkentése, illetve megelőzése; 56


megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése; az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba; együttműködés a szülői házzal. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a helyileg illetékes szakszolgálatnál vagy a szakértői és rehabilitációs bizottságnál.

Az eredményes tanulás feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat.

Elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Felzárkóztatást biztosítunk egyéni és kiscsoportos foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is.

A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka.

A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek hagyományos módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: szakkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. Az eredmények rosszabbak ott, ahol problémás és nem együttműködő a szülői háttér. Ezért együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szüleivel és az oktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel:   

fenntartóval családsegítő szolgálattal védőnői hálózattal 57


 szakszolgálattal  Rendőrséggel  Vöröskereszttel  A kialakított kapcsolatokat az iskola rendszeresen ápolja a tanulók érdekében. Az iskola esélyegyenlőségi törekvéseinek célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A közvetlen célcsoport: a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és pedagógusaik. A hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza:           

a beiratkozásnál; tanításban, ismeretközvetítésben; a gyerekek egyéni fejlesztésében; az értékelés gyakorlatában; tanulói előmenetelben; dicséret, elismerés gyakorlatában; a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában; a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében; a továbbtanulásban, pályaorientációban; a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében; a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az esélyegyenlőségi célok elérésének érdekében vállaljuk, hogy iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól, faji, vallási, egészségi, és szociális helyzete miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti a tanulókat.

Az intézmény nevelői a pedagógiai programban megfogalmazott korszerű módszerek elsajátítását a szükséges továbbképzések elvégzésével szerzik meg. Az iskola esélyegyenlőségi törekvéseinek megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A nevelőtestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. A nevelői továbbképzések alkalmával minden nevelő számára biztosítjuk az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzéseken való részvételt. A tantestület tagjának ismernie kell az iskola esélyegyenlőségi céljaiban foglaltakat és aktívan közre kell működniük annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a tantestület minden tagjának kötelessége jeleznie azt az iskola gyermekvédelemért felelős nevelőinek.

58


2.7 Az iskolai beszámoltatás, értékelés, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között. Az értékelés funkciói Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

Az értékelés formái: szóbeli vagy írásbeli vélemény, pontozás, százalékérték, szimbólumok, tárgyak, osztályzat, a felsoroltak kombinációi. Az értékelési rendszer célja

    

A tanuló teljesítményének, készségeinek mérése és minősítése, önértékelésre késztetés, irányítása az önálló tanulásban, a szülő tájékoztatása motiválás

2.7.1 Követelményrendszer Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek tanulóink, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. A helyi tanterv tantárgyakra és évfolyamokra lebontva tartalmazza a követelményeket.

59


2.7.2 Az értékelés módja A nevelőtestület döntése alapján 1-5 érdemjegyekkel és/vagy szöveges értékeléssel a tanítási órákon nyújtott teljesítményt minősítjük. Szóbeli feleleteket, órai témazáró- és röpdolgozatokat minősítünk osztályzatokkal, gyűjtőmunkák, kiselőadások tartását, tanulmányi versenyeken elért eredményeket jutalmazhatunk jelessel, folyamatos szóbeli értékeléssel segítjük és irányítjuk a diákok fejlődését. Évfolyamszintű felmérések elvégzése az előre kiválasztott tárgyakból A felmérésekben megjelenő követelmények alapja a helyi tanterv. A felmérések eredményét megtekinthetik a szülők és a fenntartó képviselői, külső szakértők.

2.7.3 A szöveges értékelés Szöveges értékelést adunk az első osztályban félévkor és a tanév végén, valamint a második osztályban félévkor. A szöveges értékelés elvei az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon; alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet; nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart; a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének; A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: minősítés-központúság helyett fejlesztő-központúság jellemezze; vegye figyelembe az életkori sajátosságokat; legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között; jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés; személyre szóló és ösztönző jellegű legyen; a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni; Az értékelés funkcióinak érvényesülése a szöveges értékelésben Lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít (ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. 60


A személyre szabott differenciált értékelés ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen. A szöveges értékelés, mivel a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is.

A szöveges értékelés alkalmazott formái 1. Előzetes szempontok alapján szabadon fogalmazott szöveg Ezt a forma alkalmazható a magatartás és a szorgalom évközben történő értékelésekor. Nem kell automatikusan minden szempontról írni, ki lehet választani az aktuálisan legfontosabbat az osztály, csoport vagy adott gyerek szempontjából, így az értékelés kellően személyes, de ugyanakkor strukturált. 2. Előre meghatározott szempontrendszer szerinti értékelés Ezt a formát alkalmazzuk az egyes tantárgyak értékeléséhez, valamint a magatartás és a szorgalom értékeléséhez félévkor és a tanév végén. Ennél a formánál a tantárgyak, szociális kompetenciák mellett négy-öt értékelési kategória áll. A tanító megjelöli a felsorolt minősítések közül azt, amit igaznak, megfelelőnek tart.

2.7.4 Az órai számonkérés Arra törekszünk, hogy az órai számonkérés formái, súlya, az értékelés a továbbhaladás szempontjából egységes nevelési elv szerint történjen. A munkaközösségek javaslatai alapján összehangoljuk a számonkérés rendjét.

Az órai szóbeli felelet Meghatározó ennél a számonkérési módnál a tantárgyak, illetve a heti óraszámnak megfelelő rendszeresség. A nevelési cél az, hogy a felelet mintaértékű legyen a többi tanuló számára, hiszen a felelet során a többi diák a hibákból tanulva saját tudását is rendszerezheti, pontosabbá teheti. A megmérettetés egyre inkább az írásbeli irányába tolódik el, ugyanakkor fontos, hogy a tanuló szóbeli kifejezőképességet is fejlesszük, segítsük abban, hogy a megadott témáról röviden, a nyilvánosság előtt véleményét ki tudja fejteni. Így a nyilvános szereplési képesség javul. Bátrabban és sikeresebben fog a mindennapi életben véleményt alkotni, vitatkozni. A feleleteket mindig kövesse rövid szóbeli értékelés, az értékelésben legyen indokolás, mutasson rá a teljesítmény értékeire, hiányosságaira. A felelet hossza lehetőleg ne haladja meg a 10 percet.

61


Az írásbeli felelet A felelet értékű röpdolgozat A tanárnak lehetősége van arra, hogy félévente akár többször is felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa. Nem fontos, hogy az írásbeli feleletet a tanár előre bejelentse.

A témazáró dolgozat A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a tanmenet (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. Alapvető fontosságú ebben az esetben a dolgozatírás időpontjának egyeztetése. A tanárnak szükséges az osztállyal egyeztetni, hiszen a Házirend előírásai szerint az osztály egy nap nem írhat kettőnél több témazáró dolgozatot, melynek időpontját dolgozatírás előtt legalább egy héttel korábban köteles közölni. A megíratott dolgozatokat a tanár a dolgozatok megíratását követő tíz tanítási napon belül kijavítva adja ki, valamint a kijavított dolgozatokra adott osztályzatot amennyiben - a diák kéri - szóban is köteles indokolni. Amennyiben a tanár a dolgozatokat nem javítja ki egy hónapon belül, és az osztályzatokat nem hozza a diákok tudomására, úgy az osztályzatok elévülnek. A tanár nem írhatja be azokat a naplóba és az év végi osztályzat megállapításánál nem veheti figyelembe. Az elévülés után a diákoknak joguk van kérni az eredményeket. A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket a tanár a naplóba egyértelműen írja be. A több anyagrész számonkérésekor kapott érdemjegy nagyobb súllyal essen latba az év végi osztályzatok kialakításánál. Az elmaradt dolgozatok pótlása Amennyiben a diák betegség, illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett.

A pótdolgozat lehetőleg azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos hosszúságú időtartamot biztosítson, mint amennyit a többi diáknak biztosított a dolgozatra. Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül hiányzott, és elmaradása halmozódott fel, a tanár adjon lehetőséget az elmaradtak pótlására! A nevelő vegye figyelembe a szakvéleményben foglaltakat! (többletidő, írásbeliség, szóbeliség, segédeszköz, stb.)

2.7.5 A tanórán kívüli beszámoltatás A tanórán kívüli beszámoló lehetőségét az iskola nem zárja ki, ha az a tanuló érdekét szolgálja. Nagyon fontos lehet az olyan esetekben, amikor a diák betegség, illetve egyéb tartós hiányzás miatt nagyobb anyagrészből készül arra, hogy tudásáról számot adjon. A feleletre kapott érdemjegy súlya a témazáró dolgozat értékével azonos. 62


2.7.6 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli ellenőrzés - a szóbelikhez hasonlóan - lehet az egyes tanulókra korlátozódó és az egész osztályra kiterjedő. Az egyéni írásbeli ellenőrzés rendszerint a szóbeli ellenőrzéssel egy időben történik: amíg az osztállyal frontális vagy egyéni ellenőrzést végzünk, néhány tanuló írásbeli feladatokat old meg. Az írásbeli ellenőrzés mindkét változatának legjobb eszköze a feladatlap, illetve a munkafüzet. Ezek előnye, hogy felhasználásukkal viszonylag rövid idő alatt akár az egész órai teljesítmény is ellenőrizhető. A tanártól gondos előkészítést kíván. Tematikus ellenőrzésre a tantervi tematikus egységek feldolgozása után beiktatott ellenőrző órákon kerül sor. A tematikus ellenőrzés szerepe, jelentősége a központilag készített feladatlapok felhasználásával egyre nő. A tematikus ellenőrzés előtérbe kerülését az is indokolttá teszi, hogy a tanulók tudásának reális elbírálásához minél több és minél reálisabb támpontra van szükség, továbbá a tanári munka önkontrollja is, vagyis annak felmérése, hogy az osztály egésze mennyiben tette magáévá a tananyag egy-egy nagyobb tematikus egységét. A tematikus ellenőrzésnél a következő szempontokat vegyük figyelembe: minden tanulóra terjedjen ki; a tanári szubjektivitás csökkentése, az összehasonlíthatóság és az igazságosság érdekében lehetőleg azonos jellegű és nehézségi fokú feladatokat kapjanak a tanulók; legyen megfelelő súlya a részjegyekkel szemben, de a folyamatos ellenőrzést nem helyettesítheti.

Az ellenőrzést mindig követnie kell az értékelésnek, mert csak általa tudjuk megítélni munkánk eredményességét.

Az írásbeli ellenőrzési formák között elterjedt a röpdolgozat. Ez néhány tudáselem (fogalom, összefüggés) írásos kifejtését kívánja meg a tanulóktól. Az egyéni szóbeli ellenőrzéssel szemben kétségtelenül viszonylag nagy tömegű információt szolgáltat a tanárnak. Az írásbeli ellenőrzési formák alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele, hogy bármilyen célja legyen is ezeknek, a feladatlapokat, a röpdolgozatokat, a teszteket vissza kell vinni az osztályba, és a tanulókkal együtt meg kell beszélni tartalmukat. Nem szabad a különböző írásbeli ellenőrzési formákat a szóbeliség rovására kizárólagossá tenni. Mindig a tananyag jellege dönti el, hogy melyik írásbeli vagy szóbeli forma a leghatékonyabb! 63


Az írásbeli beszámoltatások gyakoriságára vonatkozó javaslatok

A munkafüzet feladatlapjainak kitöltése szinte óráról órára visszatérő feladat. Segíti a tananyag bevésését, a lényeg kiemelését, a súlypontozást. Témazáró dolgozatot az adott tematikus egység befejezése, összefoglalása után íratunk. A tanulók túlterhelésének elkerülése végett egy tanítási napon legfeljebb két (2) témazáró íratható. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre kell közölni. Az írásbeli dolgozatokat 10 tanítási napon belül ki kell javítani. A pontszámoknak jegyekre való átváltása a központilag kiadott vagy a munkaközösségek által kidolgozott értékelő rendszer szerint történik.

2.7.7 A félévi osztályzat megállapításának a módja A tanár a félévi osztályozó értekezlet idejére a haladási naplóba a beírt, megfelelő számú osztályzat alapján megállapítja a félévi érdemjegyet. Az érdemjegy megállapításának szempontjai a következők: A tanulók folyamatos értékelés alapján kapják a félévi tájékoztatót. A félévi osztályzat alapját a folyamatos értékelés során szerzett érdemjegyek adják. Elégséges számú érdemjegy - a heti óraszám plusz egy - de minimum három jegy alapján kell az osztályzatot megállapítani. Lehetőleg a szóbeli és írásbeli számonkéréseken szerzett érdemjegyek alapján szülessenek az osztályzatok. A beírt osztályzatok alapján nem feltétlenül matematikai átlag alakul ki. A témazárókon, beszámolókon szerzett jegyek hangsúlyosabban kell, hogy szerepeljenek, mint a röpdolgozatok érdemjegyei. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti. A pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján év végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.

2.7.8 Az év végi osztályzat megállapításának módja

64


Megegyezik a félév végi osztályzatok kialakítási rendjével, azonban az osztályzatok száma kétszerese kell, hogy legyen a félév véginek. Az év végi osztályzat az egész év munkájának értékelése. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a tanár köteles minimum két hónappal a konferencia előtt a szülőket erről írásban értesíteni, és a bukásra álló tanulók számára a felzárkóztató foglalkozások időpontját kijelölni. A tanulók továbbhaladásáról a tanulóközösséget tanító tanárokból álló osztályozó konferencia dönt a félévi és a tanév végi eredmények alapján. A tanuló elégtelen jegy esetén pótvizsgát tehet.

2.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok kiadásának szempontjai: a tanulók napi és heti terhelése, az egyes diákok képességei, adottságai, az életkori sajátosságok, az értelmi fejlettség, a fejlődés üteme, házi feladat előkészítettsége. A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:

A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. A házi feladatokat mindig ellenőrizzük! Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését - a befektetett munka arányában - jutalmazni kell! Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 65


Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.9 A választható tantárgyak, csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók az iskolai foglalkozásokon osztály- vagy csoportkeretben vesznek részt. Az egyes foglalkozásokon a tantárgy speciális igényei miatt az oktatás csoportbontásban folyik. Lehetőségeink szerint csoportbontás történik: idegen nyelv órákon – minden évfolyamon informatika órákon – minden évfolyamon matematika órákon – 7., 8. évfolyamokon, emelt óraszámú csoportok magyar nyelv és irodalom órákon – 7., 8. évfolyamokon Német nemzetiségi órákon Szervezési elvek: Idegen nyelv esetében: az azonos nyelvet tanulók alkotnak egy-egy csoportot az osztályokon, illetve évfolyamokon belül. Iskolánkban két idegen nyelv (angol, német) között lehet választani 3. osztálytól kezdődően. Az osztályokat egyenlő arányban kell a két nyelv között megosztanunk iskolánk tárgyi és személyi feltételei miatt. Amennyiben a szülők választása alapján nem sikerül az egyenlő arányt biztosítani, az iskola vezetősége a szülői munkaközösség képviselőjének jelenlétében sorsolással alakítja ki a csoportokat. Informatika: a rendelkezésre álló számítógépek száma és az osztálylétszám figyelembe vételével alakítjuk ki a csoportokat. Matematika, magyar nyelv és irodalom: a hetedik és nyolcadik évfolyamon az egyik osztályban két csoportra bontva tanítjuk a matematikát, a másikban a magyar nyelvet és irodalmat. Az emelt óraszámú csoportokat csoportba soroló feladatlap, a tanulmányi eredmény és tanítói vélemény alapján alakítjuk ki negyedik évfolyam végén. A csoportok kialakításakor figyelembe vesszük a következőket: - nemek aránya; - aktuális tudásszint; - szociális kapcsolatok a csoportban; - egyéni és csoportmunkára való képesség szintje.

66


A csoportok átjárhatók, az áthelyezés történhet a diák, a szülő, a tanár kezdeményezésére. A döntésnél figyelembe kell venni a csoportban tanító tanár(ok) tapasztalatait a tanuló előrehaladásával kapcsolatban.

2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Intézményünkben a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) mérési rendszert alkalmazzuk a kötelező mérésekre. A NETFIT a fizikai fittség mérésére és értékelésére létrehozott rendszer, amely a Magyar Diáksport Szövetség és az amerikai Cooper Intézet együttműködésével született meg. A rendszeres fizikai aktivitás/testedzés elősegíti:

• • • • •

a nagyobb állóképességet és egyéni energiát, a könnyebb és tudatosabb stressz helyzetkezelést, a határozottságot, a dönteni tudást, a testi-lelki harmóniát, (csökkenti a depresszió, a hipochondria és a szorongás kialakulását), • a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást, a biztonságérzést, a nagyobb önbecsülést, és önbizalmat, a vonzóbb karcsúbb alakot, a hatékony testsúlyszabályozást, a jobb megjelenést, az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását, a csontritkulás késleltetését, lelassítja az öregedési folyamatot, a nyugodtabb mélyebb alvást, amely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását, • a testi panaszok csökkenését, (jobb emésztés, ritkább székrekedés, ritkább hátfájás, stb.), a jobb közérzetet, a ritkább ízületi - és hátfájdalmakat, a szívérrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését, a tökéletes testtartást, esetenként a társas és egyéni kapcsolatok létesítését és ápolását. • A fitt egyénre többek között még az is jellemző, hogy ugyanolyan intenzitású és idejű fizikai/szellemi megterheléstől kevésbé fárad el, ill. rövidebb idő alatt piheni ki magát, vagy pl. az immunrendszere erősebb (ellenállóbb), ezért a kisebb megbetegedéseket, fertőzéseket könnyebben legyőzi.

• Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák: I. Az aerob állóképesség mérésére alkalmazott futás: 1500-2000 méteres II. Az erő, erő-állóképesség mérése: Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének a mérése) Hason fekvésből törzsemelés (a hátizom erő-állóképességének a mérése) Hanyatt fekvésből felülés (a csípőhajlító és hasizmok erő-állóképességének mérése) Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállöv- és a kar erejének erő-állóképességének a mérése) Általános mérési szempontok:

•

A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni elvégzendő feladatról, mérés céljáról és gyakorlati hasznosságáról. 67


•

A mérést mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés.

•

Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell figyelembe venni.

•

Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez.

•

A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére szolgáló próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.

•

A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

•

A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapunk az aerob kapacitásról, valamint azon izomcsoportok erejéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk folyamán a leginkább igénybe veszünk.

•

A fentiek értelmében a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez. A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása:

•

A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést.

•

A könnyített- és a gyógytestnevelésre utaltak szakorvosi véleményezés alapjánáltalános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el.

•

A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásokra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztályára már rövid gyakorlási időszak után könnyedén el tudja sajátítani a próba megfelelő végrehajtásához szükséges technikai szintet. • A fizikai állapot és edzettség mérését a tanév rendjében megjelölt időszakban végezzük, az eredményeket megküldjük a jogosult szerveknek.

2.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei - az iskola egészségnevelési programja 2. 10. 1. Az egészségnevelési program célja 68


A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

Szomatikus nevelés higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés kondicionálás (testedzés, sport) baleset megelőzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés önismeretre, önfejlesztésre nevelés fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés környezeti hatások feldolgozására nevelés emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés kedvező társas miliő működtetése kommunikációs nevelés családi életre nevelés az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása szerepfeszültségek felismerése, feloldása a stressz- és feszültségoldás metódusai társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés egészségpropaganda Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása.

69


Célok

Feladatok

Kritériumok

A rendszeres - A három kondicionális alapképesség testmozgásra való igény (erő, gyorsaság, állóképesség), a kialakítása koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos

A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofit-mérés).

testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. Az egészséges „fair– - A céllal szorosan összefüggő felnőtt play” uralta életben nélkülözhetetlen pozitív versenyszellem tulajdonságok (küzdeni tudás, kialakítása alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

A tanulók:

Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy egészséges alapvető értékünk az egészség. környezethez való igény - Kialakítani, hogy az egészség egy kialakítása soktényezős fogalom. - Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása. - Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák

A tanulók:

70

vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat.

ismerjék az egészséges táplálkozás aktuális alapelveit; legyenek igényesek a személyes higiéniát illetően; ismerjék és alkalmazzák az egészség megóvásának lehetőségeit és alternatíváit; legyen tudatos stratégiájuk egészségük megőrzésére.


Célok

Önismeret, önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása

Feladatok

Kritériumok

terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). - Értékorientáció, személyes példamutatás, azaz a tanári magatartás legyen modell értékű. - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

A tanulók: iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnőttek és társak tisztelete; ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez.

A biztonságos - A fejlett technikai eszközök életvezetés elsajátítása szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, 71

A tanulók: ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.


Célok

Feladatok

Kritériumok

ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

2. 11. 1.2 Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. 2. 11. 1.3 Komplex intézményi mozgásprogram Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 72


Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

2. 10. 2. Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. 2. 10. 2.1 Kiemelt stratégiai céljaink Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. 73


A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése. Módszerek, tanulásszervezési formák: A tanítási órák klasszikus módszerei Kooperatív tanulási technikák Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák

2. 10. 2.2. A környezeti nevelés színterei  Tanítási órák  Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-szegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások  Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok  Iskolai, körzeti, országos versenyek  Projektnapok iskolán kívüli helyszínei 2. 10. 2.3. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológiaegészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. 74


Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.

2. 10. 2.3. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai foglalkozásokat

Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés. 2. 11. 2.5. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk.

2. 10. 2.5. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei: Környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok. Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. Hagyományőrző programok. Táborok.

75


Cél

Feladat

1. Környezettudatos Tudatformálás magatartás elősegítése ismeretekkel, élményekkel.

Természetes anyagokkal ismerkedés.

Tevékenység

Kritérium

Papírmerítés.

A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.

való

Természeti tárgyak, Cserepes növények Igény kialakítása az dolgok, jelenségek gondozása (öntözés, esztétikus zöld észlelése, megfigyelése, tápoldatozás, átültetés), környezetre. vizsgálata. az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten.

Vízminőség- vizsgálat.

A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.

A geológiai tanösvények Ismerkedés a környék bejárása, a terület természeti kincseivel. botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.

Zajés levegőszennyezés mérése az iskola településén.

76

A káros környezeti hatások tudatosítása.


Cél

Feladat

Tevékenység

Kritérium

A környezeti problémák Az erdőlátogatás A szelektív természettudományos szabályainak ismerete. hulladékgyűjtés megközelítésű gyakorlatosítása. A veszélyes hulladékok értelmezése. megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és történések közötti kapcsolat meglátása. A környezet egészségünkre gyakorolt hatásainak ismerete.

Ok-okozati összefüggések felismerése. A levegőt szennyező források és a szennyeződés következményeinek vizsgálata.

„E” számok, élelmiszer Mi van a Colában? – Az egészséges adalékanyagok élelmiszerek vizsgálata. táplálkozás megismerése. megalapozása.

A természetes és Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát környezetbarát hulladékgyűjtés, anyagok megismerése. anyagok felhasználása. veszélyes hulladékgyűjtők az Az újrahasznosítás iskola településén. fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és anyagtakarékosság fontosságának ismerete.

az Az áram és Energiatakarékossági víztakarékosság ismeretek szerzése. lehetőségeinek vizsgálata otthon és az iskolában.

Hulladékmentességre Környezetbarát vásárlás. Környezetbarát törekvő szemlélet csomagolási ismeretek. kialakítása. A „Zöld Napok”, azaz a fontosabb környezetés természetvédelmi jeles napok ismerete.

Megemlékezés a A környezetvédelmi legfontosabb „Zöld napok tartalmának Napokról” jelentősége. hagyományos formában (pl. Föld Napja) illetve projekt-módszerrel (pl. a Víz Világnapja).

77


Cél

Feladat

Tevékenység

2. A környezetért Felelős állampolgári felelős szerepekre való egészségorientált felkészítés. életvitel elősegítése Környezetszennyezés elhárítása, környezeti problémák felismerése.

Kritérium

Az Alaptörvény A közvetlen környezet környezet védelméről problémáinak szóló cikkeinek felismerése. értelmezése. Helyi viszonyoknak megfelelő környezeti probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel.

Praktikus „Zöldköznapi praktikák” Háztartási praktikák környezetvédelmi megismerése lépésről megismerése. ismeretek szerzése, a lépésre. háztartás környezetbarát működtetése. Felelős állampolgári Kerületi és iskolai Az egészségmegőrzés magatartás kialakítása. egészség- és sportnapok alapjainak a kialakítása. szervezése. Tudatos egészségmegőrzési A komplex intézményi viselkedés. mozgásprogramban szereplő feladatok A szűrővizsgálatok megvalósítása. fontosságának ismerete. Állóképesség fejlesztése. Helyes életviteli szokások kialakítása. Szabad percek, felhasználása.

Túrák, kirándulások, iskolák.

hétvégi Helyes napirend, erdei életviteli szokások megismerése és alkalmazása.

órák

A televíziózás káros Káros környezeti hatásainak vizsgálata. hatások elkerülésének, kivédésének technikái. Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Érzelmi viszonyulások Madáretető, A tudatos kisállatalakítása, képessé tenni madárkalács készítése, védelem kialakítása. 78


Cél

Feladat

Tevékenység

3. Környezettudatos az egyént a másokkal madáretetés értékrend, „ökológiai való együttműködésre. novembertől morál” kialakítása végéig. Az élet tiszteletére való nevelés.

Kritérium február

Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Állatsimogató Megélhető elképzelhető élethelyzetek teremtése.

vagy Látogatás a Fővárosi Az állatok életközeli Növény- és Állatkertben. megismerése.

Gondolatok Helyzetgyakorlatok, befogadására és tanórai és tanórán kívüli kifejezésére való tevékenységek. Az iskola nyitottság és képesség esztétikai képének közös fejlesztése. kialakítása. A környezet esztétikai Erdei iskola, felismerése iránti igény osztálykirándulás, kialakítása. projektnapok, iskola szintű programok közös Az együttes megvalósítása. cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.

A környezeti nevelés piramisa:

79

Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.


értékrend ökológiai morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

2. 10. 2.3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van. Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. 80


Hasznosanyaggyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az internet. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.

2.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.12.1. Jutalmazás A jutalmazás célja a tanulók egyéni teljesítményének, valamint az osztályközösségek közösen végzett munkájának elismerése, mely a kívánt tanulási teljesítményekre, közösségi magatartásformákra való ösztönzés eszköze. Jutalmazás tanév közben, mely érinthet egyént, illetve közösségeket: szóbeli dicséretek – szaktanár, osztályfőnök, napközis nevelő, szakkör, sportkör vezetője részéről; közösség előtt elhangzó dicséretek - DÖK vezetője, igazgató részéről; írásbeli dicséretek - szaktanár, osztályfőnök, napközis nevelő, szakkör, sportkör vezetője, DÖK vezetője, igazgató, nevelőtestület részéről; tárgyjutalom – osztályfőnök, DÖK vezetője, igazgató részéről; oklevél, emléklap – különböző versenyeken elért eredmények elismeréseként a versenyt szervező tanítók, tanárok részéről. Jutalmak a tanév végén: 100 ötös érdemjegy után „Aranyötös”, ill. azokban az osztályokban, ahol csak szóbeli értékelést adunk, „Aranymosoly”díj. Ballagáskor a végzős diákok kitüntetése - a jutalmazottak személyéről a nevelőtestület hoz döntést (Eötvös emlékplakett, Jó tanuló, jó sportoló díj, kiemelkedő közösségi munkáért oklevél).

2.12.2. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését, - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is, - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, - mindig legyen személyre szabott. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta értékeli az osztályfőnök, mely értékelésnél figyelembe veszi az osztályban tanító tanítók, tanárok véleményét, tapasztalatait is. Félévkor és év végén tagozatszintű osztályozó értekezleten a nevelőtestület közösen hoz döntést a magatartás és szorgalom minősítéséről. Erre az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát megvitatva a testület többségi döntéssel véglegesíti az értékelést. Az adott osztályban több tárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó.

81


2.12.2 A magatartás értékelése: Az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek:      

a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása; szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért; a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony; beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése; aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában; segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában.

A magatartás minősítése. példás/5/, jó/4/, változó/3/, rossz/2/. A magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki 

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával vagy példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi,  a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész,  a közösség szabályait tiszteletben tartja. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki    

a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, a Házirend és az iskolai együttélés szabályait megtartja, nevelőivel, társaival, szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki    

viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik a magatartásán javítani, a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak figyelmeztetésre tartja be, nevelőivel, társaival, szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít.

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki

    

viselkedésével a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek, a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. 82


2.12.3 A szorgalom értékelése: Az értékelés szempontjai: o o o o o o o

a motiváltság, a tudás megszerzésének igénye, egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, a tanulási folyamatban való részvétel, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység, plusz tevékenységek (versenyek, szakkörök, énekkar stb.)

Szorgalom minősítése: példás/5/, jó/4/, változó/3/, hanyag/2/. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tanulmányi munkában:       

igényli tudása bővítését: céltudatosan és tervszerűen szervezi meg munkáját, munkavégzése pontos, megbízható, minden tárgyban elvégzi feladatait (figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: az életkörülményeket, és a képességek szintjét), önálló a munkában, önellenőrzésre képes, kötelességtudata: magas fokú, mindig felkészül, figyel, érdeklődik, érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes iskolai tárgyakban a kötelező tananyagon kívül is elsajátít ismereteket.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki    

figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi önmagát, tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie, általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el, érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki   

munkafegyelme ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi, ritkán figyel tartósan a tanórán.

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki    

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, nem hajlandó munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel, érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

83


Hatálybalépés, nyilvánosság Hatályosság: Kiterjed a Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola pedagógusaira, tanulóira és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozóira. Érvényesség: 2017. 04.06. Felülvizsgálat: Négyévente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően. Elfogadása: Az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai programot a szabályoknak megfelelően nyilvánosságra hozzuk.

Diósd, 2017. március 6.

Jóváhagyta: A Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú művészeti Iskola nevelőtestülete 2017. 03.06. értekezletén Véleményezte az iskola szülői közössége 2017. 04.03. Véleményezte a diák-önkormányzat 2017. 04. 11.

84


85

Pedagógiai program. Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2049 Diósd Gárdonyi utca 14

Recommend Documents