PEDAGÓGIAI PROGRAM. Elfogadta: a Bolyai János Gimnázium nevelőtestülete (2004. március 29-én, határozatlan időre)

Bolyai János Gimnázium Kecskemét, Irinyi u. 49.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Bolyai János Gimnázium Elfogadta: a Bolyai János Gimnázium nevelőtestülete (2004. március 29-én, határozatlan időre) A módosítást elfogadta: a Bolyai János Gimnázium nevelőtestülete (2006. május 15-én, illetve 2009. május 20-án.) Érvényesség ideje: 2012. szeptember 1. A Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása: jogszabályváltozás esetén, vagy tartalmi korszerűsítés folytán, vagy a fenntartó elrendelése alapján.

2

A Pedagógiai program tartalomjegyzéke I. Helyzetelemzés................................................................................................................3. 1. Rövid iskolatörténet...................................................................................................3. 2. Képzési formák .........................................................................................................3. 3. Hagyományaink.........................................................................................................5. 4. Személyi feltételek.....................................................................................................5. 5. Tárgyi feltételek.........................................................................................................6. II. A gimnázium nevelési programja...............................................................................6. 1. A Bolyai János Gimnázium nevelésfilozófiai elve....................................................6. 2. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei...............7. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................12. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..........................................................13. 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai.......................14. 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek..................................14. 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.........................................15. 8. A tanulási nehézségekkel, kudarccal küszködő tanulók segítése..............................15. 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.............................................16. III. Környezeti nevelési program.....................................................................................17. IV. Egészségnevelési program..........................................................................................33. V. Esélyegyenlőségi program............................................................................................44. VI. A nevelő–oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere.........................55. VII. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.......................................................................................58. VIII. A gimnázium helyi tanterve....................................................................................59. 1. A gimnázium képzési terve........................................................................................59. 2. A kerettantervre épülő helyi tanterv óratervei...........................................................60. 3. A minősítő vizsgák rendje.........................................................................................71. 4. Az alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei................................................................................................................................71. 5. Eszközök és felszerelések jegyzéke...........................................................................72. 6.. A tanulók fizikai képességeinek mérése...................................................................72. 7. A középszintű érettségi vizsgák témakörei................................................................76. IX. A felvételi, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, az átjárhatóság feltétele .............................................................................................................................................90. X. A tanulók értékelése, számonkérése, minősítése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása...................................................................................................................91. XI. A megvalósulás feltételei.............................................................................................95. XII. A Pedagógiai program nyilvánossága......................................................................96.

3

I. HELYZETELEMZÉS 1. RÖVID ISKOLATÖRTÉNET, A BEISKOLÁZÁS ALAKULÁSA Gimnáziumunk 1987-ben kezdte el működését négy első osztállyal, felmenő rendszerben. Az intézményt a demográfiai csúcs „hozta létre”, de már kezdetektől fogva a minőséget előtérbe helyezve folytattuk az oktatást, ezért az általános tantervű képzés mellett három területen – német, francia, matematika – emelt szintű képzési formát is bevezettük. A kezdetben 16 osztályra – évfolyamonként négy párhuzamos osztály – tervezett épületet hamarosan 20 osztály népesítette be. A tanulói létszám növekedésével együtt bővítettük az emelt szintű területeket is. A harmadik tanévtől indítottuk be a sporttagozatot, a hetedik tanévtől a számítástechnikát és a nyolcadik tanévtől az angol nyelvi speciális képzést. Az 1996/97-es tanévtől a középiskolába kerülő tanulók számának csökkenése miatt kezdtünk visszatérni az eredetileg tervezett évfolyamonkénti négy párhuzamos osztály indítására. 2006-tól indítottuk először spanyol-magyar két tanítási nyelvű osztályunkat. 2007-től pedig sportosztályunkban a közoktatási típusú sportiskolák kerettanterve szerint oktatunk. A 2009/10-es tanévtől kezdve pedig német-angol nyelvi előkészítő öt évfolyamos osztályt indítunk.

2. KÉPZÉSI FORMÁK ÉS EREDMÉNYEINK Az emelt szintű és a két tanítási nyelvű képzés beindítását és bővítését az alább részletezett igények és eredmények támasztották alá. Az intézményen belül különböző tanulási utak lehetőségének megteremtésével törekedtünk és törekszünk arra, hogy tanulóinkat minél jobban felkészítsük a továbbtanulásra, a sikeres életpályára. Az idegennyelv-oktatásnak egyre nagyobb jelentősége van. Legalább egy idegen nyelv tudása elengedhetetlen a ma és a jövő embere számára! Az idegen nyelveket tökéletesen – és lehetőleg rövid idő alatt – csak intenzív képzés során lehet elsajátítani. Ennek leghatékonyabb iskolai formája az emelt szintű és a két tanítási nyelvű képzés, ahol alapfeladat a célnyelv minél alaposabb megtanítása, ez pedig a mindennapos és kis csoportos nyelvtanítással történik. A kezdeti célkitűzéseink és törekvéseink ma több oldalról is megerősítést kaptak. Nyelvi képzésre jelentkező tanulók aránya évről évre magas. A felsőfokú tanulmányokat záró diploma egyik feltétele legalább egy sikeres középfokú nyelvvizsga. A 2008/09-es tanévtől kezdve módjuk van diákjainknak iskolánkban DSD II. felsőfokú nyelvvizsgát tenni. Az Európai Unióhoz való csatlakozás elengedhetetlen feltétele, hogy minél több, idegen nyelvet beszélő szakemberrel rendelkezzünk. ANGOL ÉS NÉMET EMELT SZINTŰ KÉPZÉS Angol és német képzéseink tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy az idegen nyelvi emelt szintű oktatást diákjaink a fentiekkel összhangban a következőkért választják: elsősorban a nyelv elsajátítása érdekében; – a nyelv, mint eszköz; – és csak ritkábban a nyelvszakokon való továbbtanulás miatt. A 60% feletti emelt szintű érettségi vizsga középfokú nyelvvizsgának felel meg.

4

Az emelt szintű nyelvi képzés lehetőséget ad azoknak a kiváló képességű diákoknak is egy idegen nyelv elsajátítására, akiknek szülei anyagilag nem tudnák felvállalni a nyelviskolák magas díjait. SPANYOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 2006. szeptember 1-jével indult intézményünkben. A képzés öt évfolyamos. A 9. évfolyamra 22 tanulót veszünk fel, akik 18 órában intenzív spanyol nyelvi képzést kapnak, 4 órát anyanyelvi tanár tart. A második évtől három tantárgyat (történelem, földünk és környezetünk, célnyelvi civilizáció) célnyelven tanulnak a diákok, melyek közül kettőből spanyol nyelvű érettségi vizsgát tesznek. A 60% feletti emelt szintű érettségi vizsga felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A spanyol nyelv oktatását valamennyi évfolyamon anyanyelvi lektor segíti. A tagozatra olyan jó nyelvérzékkel rendelkező tanulókat iskolázunk be, akik egy év intenzív nyelvtanulás után képesek spanyol nyelven más tantárgyakat is tanulni. A spanyol nyelvoktatás teljesen kezdő szintről indul. Második idegen nyelvként az angolt tanulják. EMELT SZINTŰ MATEMATIKAOKTATÁS 1987-ben az emelt szintű matematikaoktatás bevezetését egyfajta hiány is motiválta, hisz a megyében nem folyt ilyen képzés. Emellett tagadhatatlan a matematikaoktatás kiemelt jelentősége bizonyos képességek, főleg a gondolkodási képességek (rendszerezés, kombinálás, logikai, problémamegoldó stb.) fejlesztésében. Az emelt szintű matematikaoktatás kifejezetten a továbbtanulásra készít fel az előbb felsorolt képességek alapos fejlesztése mellett. EMELT SZINTŰ INFORMATIKAOKTATÁS Ez az emelt szintű terület a „kor szava”. E képzés is, mint a többi, a gimnázium elsődleges feladatát, a továbbtanulásra való felkészítést vállalta fel. EMELT SZINTŰ SPORTOKTATÁS Az emelt szintű sportoktatás megalakulása óta kiemelten három területet gondoz: kosárlabda, atlétika, kézilabda, de más sportágak tehetséges fiataljait is felvállaltuk (birkózás, röplabda, úszás, vízilabda, labdarúgás, asztalitenisz). Gimnáziumunk jelentős szerepet vállalt és vállal Kecskemét város sportéletében az utánpótlás-nevelés területén. E vállalt feladatunkat a legmagasabb színvonalon végezzük, melyhez egyértelműen hozzájárul a szakosztályi edzéseken túl a csoportbontásos, magas óraszámú iskolai edzések lehetősége. A versenyeredmények nemcsak „bolyais", hanem kecskeméti sikerek is! Az itt végzett tanulók közül több tanul tovább a Testnevelési Egyetemen, valamint a tanárképző főiskolák testnevelés tanári szakjain. NÉMET-ANGOL NYELVŰ ELŐKÉSZÍTŐ OKTATÁS A 2009/2010-es tanévtől kezdve indítjuk ezt az öt évfolyamos képzést. Az első évben 16 nyelvi óra mellett négy órában informatikát tanulnak diákjaink. Mindkét idegen nyelvet végig emelt óraszámban tanítjuk. A német nyelv haladó szintről, az angol nyelv oktatása kezdő szintről indul. A tanulóknak lehetősége lesz iskolán belül megszerezni a hazai felsőfokú nyelvvizsgát kiváltó DSD nemzetközi nyelvvizsgát is. Az angol nyelv magas óraszáma pedig biztosítja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést.

5

ÁLTALÁNOS TANTERVŰ KÉPZÉS Az általános tantervű képzésben is elsődleges feladatnak tekintettük a tanulók helyes pályaválasztásának segítését, a továbbtanulásra való felkészítésüket. Az ebbe az osztályba járó diákok alacsonyabb heti óraszáma lehetővé tette a 11-12. évfolyamon működő érettségi előkészítő magasabb óraszámban történő beindítását. A tagozatot képviselőtestületi döntés alapján a 2008/2009-es tanévtől kezdve nem indítjuk. Az elmúlt években nemcsak a felvételi eredmények és a nyelvvizsga bizonyítványok számának növekvő tendenciái igazolják munkánk eredményességét, hanem tanulóink számos tanulmányi és sportversenyeken elért kiemelkedő teljesítményei is. Ezeket gyűjtöttük össze a Tíz év könyve, a Könyv a kecskeméti Bolyai János Gimnázium öt évéről (1997-2002), valamint az Öt év a kecskeméti Bolyai János Gimnázium életéből (2003-2007) című kiadványunkban, valamint az évente háromszor megjelenő iskolaújság, a Bolygató is rendszeresen közli az aktuális eredményeket.

3. HAGYOMÁNYAINK Egy intézményben igen fontos és felelősségteljes feladat a hagyományok kialakítása. A kezdeti próbálkozások új lendületet kaptak 1989-ben, amikor Bolyai János nevét vette fel az intézmény. Ma már olyan hagyományai vannak iskolánknak, amelyek méltók névadónkhoz és jól mutatják iskolánk értékrendjét. A Bolyai-napok rendezvényei, névadónk születésnapjához kapcsolódóan, december 15-e körül zajlanak. Hagyományos programjai: a megnyitó ünnepség; a vers-és prózamondó verseny, az irodalmi matiné, melyen diákjaink saját műveiket adják elő; a Bolyai Galéria kiállítása, a tudományos és ismeretterjesztő előadások meghívott előadókkal; a karácsonyi ünnepség. 2000. decemberében alakult meg a Magó István Diákköltők és Írók Köre. A tanév során három alkalommal jelenik meg az országosan is jegyzett iskolaújság, a Bolygató. Tanévenként 3-4 alkalommal kerül megrendezésre a Zengő Aula hangversenysorozat. A diákélet hagyományos rendezvényei: a gólyabál, a szalagavató, a fordított nap a diákdiri-választással, a tréfás ki mit tud, amely a „Mit tudom én, hogy mit tudok én?” címet viseli, s a ballagás. A sport területén a Bolyai Kupa leány és fiú kosárlabdatorna a legjelentősebb. Nagy nemzeti ünnepeink méltó, sokszínű megünneplése is iskolánk hagyományai közé tartoznak

4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK TANTESTÜLET Összetételét tekintve – a hazai viszonyokat alapul véve – jónak mondható, mind a nemek arányát tekintve, mind a pályán eltöltött időt vizsgálva. A tantestület létszáma 46 fő. A férfiak száma 13 fő. A tantestület valamennyi tagja rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel. A szakos ellátottság jó. Tantestületünk zöme rendelkezik azzal az önmegújító, változni tudó képességgel, amely lehetővé teszi a gimnáziumunkban folyó oktató-nevelő munka megújítását. Kellő lelkesedést

6

képesek táplálni magukban ahhoz, hogy – a negatív hatások ellenére – munkájukat magas színvonalon, folyamatosan fejlesszék. A pedagógusok oktató-nevelő munkáját egy oktatás-technikus és egy félállású rendszergazda segíti.

A DIÁKOK Az, hogy a négyosztályos képzés mellett folyamatosan kitartottunk erősen befolyásolta, hogy tanulóink között jelentős számú a vidéki. A 2008/2009-es tanév statisztikai adatai alapján a kecskeméti tanulók mellett 67 a kollégista, ebből 32 a lány, 108 a bejáró, ebből 59 lány. Az 561 tanulóból 271 fiú. Ők elsősorban a matematika-számítástechnika és a sportosztályban tanulnak.

5. TÁRGYI FELTÉTELEK A 22 éves panel épület néhány része a rendszeres karbantartás mellett is felújításra, korszerűsítésre szorul. A legfontosabb területek: • A nyílászárók felújítása illetve cseréje. • A vizesblokkok felújítása. • A sportudvar megfelelő karbantartás mellett kielégíti a legfontosabb sportolói igényeket, de a futó- és futballpálya korszerűsítése időszerű lenne. • A kézilabdapálya műanyag borítása felújításra került, de annak állaga rohamosan romlik. Sikeres pályázatainknak köszönhetően a tantermek és szaktantermek felszereltsége az elmúlt két évben folyamatosan javult, de mind az audiovizuális eszközökben, mind a számítógép-parkot tekintve további fejlesztésre szorul. A költségvetés jelenlegi szintjén sajnos kicsi a mozgásterünk. Ezért az iskolavezetés és a nevelőtestület számos más forrás felkutatásával igyekszik az oktatás színvonalának megtartásához szükséges anyagi forrásokat megszerezni (pályázatok, alapítványi támogatás). Célunk, hogy diákjaink a legkorszerűbb eszközök segítségével tanulhassanak iskolánkban.

II. A GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA A BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM NEVELÉSFILOZÓFIAI ALAPELVE A 14 –18 év közötti fiatalok oktatását és nevelését felvállalva célunk olyan személyiségek kialakítása, akikben az értelem, az érzelem és az erkölcs egyaránt fejlett. Azaz: minél több diák számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást; fenntartani egy olyan teherbíró, küzdőképes személyiséget, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban él. Gimnáziumunk alapvető célja, hogy diákjaink minél nagyobb számban nyerjenek felvételt a felsőoktatásba, és váljanak diplomás szakemberré.

7

2. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A gimnáziumunk nevelésfilozófiájának megfelelően és alapvető céljának megvalósítása érdekében a következő alapelveket tekintjük mérvadónak: PEDAGÓGIAI ALAPELVEK • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. • A kompetencia-alapú oktatás eredményeit felhasználva olyan, a jövőben jól hasznosítható tudással rendelkező diákok képzése a cél, olyan készségek, képességek kialakítás, amelyekkel a modern XXI. századi világban nemcsak hogy el tudnak igazodni, de a változó munkaerő-piaci igényekhez is tudjanak alkalmazkodni. • A végzős diák rendelkezzen majd azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyekkel szükség esetén életpályájukat is tudják módosítani. • Az önismeret fejlesztésén keresztül a helyes pályaválasztás elősegítése. • Különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmeztetése, feldolgoztatása. • Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, megőriztetése és tiszteletben tartatása. • Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia. • A Föld globális problémáinak megértése, a környezetvédelem lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. • Az egészséges életmód szemléletének kialakítása, az egészségvédelmi technikák elsajátíttatása. CÉLJAINK: • A kompetencia-alapú oktatásban részt vevő tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással, az ismeretekbe ágyazott képességekkel rendelkezzenek. • Felkészíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra az iskolánkban folyó kompetencia-alapú képzés segítségével. • Ezen túl az értelem fejlesztése a megismerési, a kommunikációs, a gondolkodási és tanulási képességek fejlesztésén keresztül. • Az általános műveltség minél magasabb színvonalon történő átadása mellett arra törekszünk, hogy diákjaink megfeleljenek a felsőoktatás elvárásainak: korszerű ismeretekkel, az önművelés igényével, az önálló ismeretszerzés technikáinak ismeretével lépjenek ki intézményünkből. • A tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben. • A szociális képességek – a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a konfliktuskezelés képességeinek – fejlesztése. • Diákjaink rendelkezzenek a kor kívánalmainak megfelelő jártassággal az informatika terén, minél magasabb szinten tudjanak kommunikálni legalább egy idegen nyelven. • Legyenek fogékonyak a művészetek iránt, a hagyományteremtésre és -ápolásra. • A környezetért felelősséget érző és vállaló emberek kialakítása. • Fontos célunk a fizikai állóképesség fejlesztése. A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen eszköz az értékek közvetítése. Gimnáziumunk az alábbi értékek közvetítését tartja alapvető fontosságúnak:

8

• • • • •

a biológiai lét értékei (az élet tiszteletére, az egészség értékére vonatkozó értékek), az én harmóniájára vonatkozó értékek, a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tiszteletre, szolidaritásra, toleranciára, szeretetre, felelősségre vonatkozó értékek), a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulásra, problémaérzékenységre, kreativitásra, szellemi igényességre vonatkozó értékek), a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretetre, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, az emberi kultúra értékeire vonatkozó értékek).

KIEMELT FELADATAINK: • a tanulás tanítása, • az értelmi képesség fejlesztése, • az önálló tanulási képességek kialakítása, • a kommunikációs készség fejlesztése magyar és idegen nyelven, • a különböző információhordozók megismerése és használatuk elsajátíttatása, • alap- és kulcskompetenciák elsajátítása, • a pályaorientációs tevékenység javítása, hatékonyságának növelése. A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS, MINT A CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ MÓDSZER A kompetencia-alapú oktatással iskolánk az Európai Parlament és a Tanács ajánlását figyelembe véve az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák kialakítását tűzte célul a 2006/2007-es tanévtől. A módszerek elterjesztéséhez a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében kilenc pedagógus vett részt szakmai továbbképzéseken, s vállalták a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését az egész iskolában. Oktatásunk előre meghatározott kulcskompetenciák megszereztetésére irányul. A 2006/2007es tanévben 9. osztályokban bevezetett, majd felmenő rendszerben folyó oktatásunkban az alábbi kiemelt kompetencia területek kerültek bevezetésre: • a szövegértési-szövegalkotási, • matematikai-logikai, • az idegen nyelvi • életpálya-építés • és az IKT A tanórákon az SDT (a Sulinet Digitális Tudásbázis) tananyag részeit, animációkat, s szaktanáraink által önállóan készített tananyagrészeket, PP (PowerPoint) prezentációkat, illetve más digitális anyagokat használunk fel. Mindezeket nem csak a frontális osztálymunkában, hanem az időigényesebb, differenciáltabb, egyéni, sokszor páros, kiscsoportos munkaformákba építjük be. Nagy teret szánunk a képességek, készségek fejlesztésére, az alkalmazásképes tudás kialakítására. Mindezzel nem csak pedagógusaink módszertani kultúrája változik meg, hanem az órákon megszerezhető tudás minősége is. A módszer alkalmazásának fontos elemei a tevékenykedtetés, a differenciált oktatás, melyekhez a legkorszerűbb audiovizuális technikákat, IKT eszközöket használjuk. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése az intézményünkben szemléletváltozást eredményezett, jelentős mértékben átalakítva a tanári munkát, különös tekintettel • a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére; • a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítására; • az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep kialakítására;

9

•

változatos pedagógiai módszerek alkalmazására (kiscsoportos munkák, projektmódszerek, a kooperatív technikák alkalmazása); • a tanulók tudásának, teljesítményének individualizált mérésére. Az itt megszerzett KULCSKOMPETENCIÁK alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben is tudják majd azokat hasznosítani. Munkánknak alapvető szerepe van abban, hogy tanulóink a négy év alatt olyan tudásra tegyenek szert, amelyek szükségesek az élet kihívásaihoz, személyes boldogulásukhoz, hozzájárulnak társadalmi beilleszkedésükhöz, a munkában való sikeres szerepvállalásukhoz. Oktató-nevelő munkánkban a kulcskompetenciák összetett rendszerben jelennek meg – szinte valamennyi tantárgyban, azok egymásra hatásában. Valamennyi tantárgy oktatása során fontos feladat a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, fejlesztése. A kulcskompetenciák sikeres elsajátítása az elkövetkezendő időben hozzájárulhat a tudás alapú társadalomban való sikeres beilleszkedéshez. Munkánkban a következő kulcskompetenciák érvényesülnek: Az anyanyelvi kommunikáció: Ez a kompetencia a fogalmak, a gondolatok, tények, az érzések, az egyéni vélemények kifejtését és értelmezését foglalja magában (a hallott és olvasott szövegértés és szövegalkotás alapján). Célja a helyes és kreatív nyelvhasználat elsajátítása és használhatóságának biztosítása a társadalmi és egyéni életben, az oktatásban, a képzésben, a munkában, a családi életben. • Alapfeltétele a megfelelő szókincs, s a szóbeli és írásos kommunikációban való jártasság elsajátítása, az irodalmi és nem irodalmi szövegek és azok stílusának ismerete a különféle élethelyzetekben. • Célunk, hogy tanulóink ne csak a nyelvhasználat szabályszerűségeit, hanem a nyelv esztétikáját is elsajátítsák, leérettségizve olyan képességekkel is rendelkezzenek, amelyek segítik őket az élet különböző (írásos és szóbeli) kommunikációs helyzeteiben, s az itt elsajátított ismereteket sikeresen használják fel majd érveléseikben. Idegen nyelvi kommunikáció: Ez a kulcskompetencia terület az anyanyelvi kommunikáció elemeire épít. Azon felül azonban olyan képességek elsajátítását is igényli, mint pl. más népek kultúrájának megismerése, megértése. • Munkánkban érvényesíteni kell, hogy e kompetencia sikeres, színvonalas elsajátítása eszköz s nem cél az életben, még akkor is, ha a nyelvtudás szintje az élet során átalakul, megváltozik a hallott és olvasott szöveg értése, a beszédkészség és az íráskészség szerint. • De befolyásoló tényező lehet, hogy milyen területen fog dolgozni a fiatal, milyen lesz nyelvtudásuk társadalmi-kulturális háttere, s hogyan változik az ő igényrendszerük és érdeklődésük. • Az egész életen át tartó tanulás fontos része az idegennyelv-tudás színvonalas megőrzése, a szókincs, a szóbeli interakciók gyakorlása, a nyelvi stílus fejlődésének nyomon követése. Az idegennyelv-tudás segítheti az életben, a munkában való érvényesülés sikeres, a pozitív attitűd érvényesülését.

10

Matematikai kompetencia: E terület a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának olyan képessége, amellyel a tanuló sikeresen oldja meg a mindennapok problémáit. Ez a kompetencia eltérő mértékben öleli fel a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását és használatát, a különböző képletek, modellek, grafikonok és táblázatok sikeres alkalmazását. • Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek a szükséges ismeretekekkel, képességekkel: a számok és mértékek, alapműveletek ismeretével, a matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel, amelyek az életben való érvényesülésüket segíthetik. Azaz: rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyeket alkalmazni tudnak a mindennapi életben, a munkahelyeken és odahaza. • Képesek legyenek a matematika nyelvén is kommunikálni, s tudják hosszú távon is a használni a megfelelő segédeszközöket. • Az igazság tiszteletére kell a súlyt helyezni, s arra, hogy a tanuló a dolgok logikus okát és érvényességét keresse, ha ez sikerül, mindezek segíthetik a pozitív attitűd kialakulását. A természettudományos kompetencia: Olyan képességek és készségek elsajátítását jelenti, amelyek segítségével a természetben lezajló folyamatok megértését megkönnyíti. Fontos szerepet kap a műszaki kompetencia mindezen túl, mely az élet és az emberi tevékenység okozta változások megértését segítheti úgy, hogy az egyéni és közösségi felelősséget is szem előtt tartja. • E kompetencia területen elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, alapvető fogalmainak, módszereinek, a technológiai folyamatoknak az ismerete. Mindezek birtokában lesz csak képes az egyén könnyen megérteni a tudományos elméleteket, s azok alkalmazását. • A természettudományos kompetenciák birtokában tanulóink képesek lehetnek a természettudományos és műszaki műveltség területeinek megértésére, gyakorlati alkalmazására, az új technológiák munkájukban való beépítésére, és az áltudományosság ellen való fellépésre. • Ám mindez egy kritikus és kíváncsi attitűddel is párosul, illetve olyan etikai érvényesülésével, amely a biztonságot és a fenntarthatóság tiszteletét is magában foglalja, mert csak így lehet sikeres a családi, a közösségi léttel kapcsolatban. Digitális kompetencia: E terület az információs társadalom technológiáinak ismeretét és használatát öleli fel. Olyan készségeken alapul, mint pl. az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje. Ezen túl meg tudja valósítani a kommunikációt és hálózati együttműködést az interneten keresztül. • E kompetencia a természetnek, az információs társadalom technológiáinak alapos ismeretét jelenti mind a személyes, mind a társadalmi életben. • Tanulóink sajátítsák el a főbb számítógépes alkalmazásokat tanulmányaik során: a szövegszerkesztést, az adattáblázatok, adatbázisok, az információtárolás kezelését, az internet kínálta lehetőségek és az elektronikus média által kínált kommunikációt (email, hálózati eszközök). • E technológiai bázis használatának elsajátítása a tanulók részéről kritikus és megfontolt attitűdöt igényel az interaktív média felelősségteljes használatában. Hatékony és önálló tanulás: Tanulóink képesek legyenek kitartóan, egész életen át tartóan tanulni, saját tanulásukat szervezni.

11

Képesek legyenek az új ismeretek önálló megszerzésére, feldolgozására, beépítésére, alkalmazására. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy az élethelyzetek sokaságában, otthon és a munkában, a tanulásban és képzésben egyaránt sikeresen használja az elsajátított ismereteket. • E terület alapvetően hozzájárulhat tanulóink karriercéljainak sikeres eléréséhez. • Ez a kompetencia az alapvető képességeken túl az információs társadalom technológiáinak ismeretét is magában foglalja. Mindez hozzájárulhat a sikeres életvitelhez, az új tanulási lehetőségek felkutatásához, a tanult ismeretek sikeres alkalmazásához. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes és szociális jólét követelménye, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek saját fizikai és mentális egészségüket befolyásolhatják. Sajátítsák el azokat az ismereteket és tevékenységeket, amelyekkel sikeresen és hatékonyan vehetnek részt a társadalmi és szakmai életben. • E kompetencia alapja az a képesség, amely alapján a tanuló hatékonyan fog kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző álláspontokat, kezelni tudja majd a stresszt, és a változékonyság iránt is fogékony lesz. • Ki kell alakítani ezen kívül tanulóinkban az együttműködés, a magabiztosság érzését. • Az állampolgári kompetencia a közügyekben való jártasságot, a hatékony együttműködést, a helyi és a nagy közösség problémáinak megoldása iránti érdeklődést alakítja ki. • E kompetencia területen sajátítsa el a tanuló az emberi jogok tiszteletben tartását, tisztelje a demokráciát, értse a vallási és etnikai csoportok működését. • Képes legyen a tanuló felnőtt életében a felelős közösségi munkára, tudjon részt venni a demokratikus döntéshozatalban, a közös értékek elfogadtatását tartsa tiszteletben munkájában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Ez magában foglalja a tradicionális művészetek nyelvének megismerését a média segítségével, különös tekintettel az irodalomra, a zenére, a táncra, a drámára, a vizuális művészetekre (a fotóra, a filmre, a tévére), a építőművészetre, a képzőművészetre. • A tanulóban tudatosodjon, mi tartozik a nemzeti kulturális örökségbe, melyek azok az alapvető művészeti alkotások, amely a nemzeti kultúrkincset képezik, s milyen új tendenciák jellemzik a művészet átalakuló új formanyelvét. • Tanulmányai során sajátítsa el a művészi önkifejezés, a műalkotások elemzését, a saját és mások nézőpontjának összevetését. • A művészetek iránti nyitottság és érdeklődés nemcsak ismereteit gazdagíthatja, hanem teljesebbé teheti a személyiségét, segítheti az emberi viszonyok kiépítését, a világban való eligazodást. Eljárások, eszközök: • a differenciált oktatás széles körű megvalósítása, a kooperatív technikák alkalmazása, • a projekt módszer és az IKT alkalmazása a tanórákon, • a könyvtárhasználati órák tudatos beépítése a tanmenetbe, • csoportbontás: o a nyelvi kommunikációs készség fejlesztése érdekében idegen nyelvekből, o a gondolkodási képesség fejlesztése érdekében matematikából, o a számítástechnikai jártasság megszerzése érdekében

12

•

• •

•

az egy osztályban tanító tanárok együttműködésének fejlesztése a közös célok elérésének érdekében, a tanórán kívüli önálló feladatok, tevékenységek elvégeztetésével segíteni az önálló tanulás és ismeretszerzés képességének fejlődését, az intézményen belüli eltérő tanulási utak lehetőségének biztosításával segíteni a tanulók pályaválasztását, a reális és sokoldalú információáramlás biztosítása a felsőoktatás és a gimnázium között.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelésfilozófiai elvéhez hűen oktató-nevelő munkánk minden területén a személyiség fejlesztése a fő feladatunk, ezért az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok nem csak ebben a fejezetben, hanem a nevelési program és a helyi tanterv minden egyes elemében megjelennek. A személyiség fejlesztése a képességek fejlesztésén keresztül valósul meg. A képességek kialakítása és fejlesztése a szükséges tevékenységek gyakoroltatása révén valósítható meg. A személyiségfejlesztés első feladata a személyiségjegyek feltárása, a kiindulási állapot rögzítése. A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek: Feladat Eszköz, módszer Önismeret fejlesztése Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, disputakör működtetése, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a hagyományos sport- és tanulmányi versenyeken túl: ének-, zene- és képzőművészeti tevékenységek, irodalmi próbálkozások, színjátszó kör. Együttműködési Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése képesség fejlesztése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Szociális képességek Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések fejlesztése, úgymint a megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt segítés és a konf- tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. A liktuskezelés segítés gyakorlása az élet különböző területein, pl. árvízkárosultak megsegítése vagy határon túli iskolai könyvtárak segítése. Az élő, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek megismerése. Demokratikus iskolai A diákönkormányzat működési feltételeinek megteremtése, a diákjoélet szervezése gok érvényesítése. Kognitív képességek Az önálló, illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek fejlesztése alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló feladatok adása. Kommunikációs ké- Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán: pességek fejlesztése az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai, illetve alkotó olvasás) elérése érdekében végzett tevékenységek. Versengés képessé- Versenylehetőségek teremtése - csoportos, egyéni tanulmányi, sport,

13

gének fejlesztése

játék, előadói, művészeti stb.

Az egészséges élet- Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, mód kialakítása információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli sportolási lehetőségek biztosítása.

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célunk a pedagógiai alapelvek között megfogalmazottakon túl a közösségi szabályok kialakítása, elfogadtatása, a közösségért tenni akaró és felelősséget vállaló diákok nevelése. Ennek érdekében feladataink: • szociometriai mérésekkel követni a közösségek fejlődését, • a meglévő iskolai hagyományok ápolása és fejlesztése, • tanulmányi és osztálykirándulások szervezése a következő célok figyelembevételével: honismeret minden évben más-más táj megismerése mellett kerüljön sor Kecskemét, Bács-Kiskun megye és Budapest történelmi, kultúrtörténeti és természeti értékeinek megismerésére is, • általános műveltség növelése (múzeum-, színház- és koncertlátogatás), • az egészséges életre nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák), • szakmai specialitások figyelembevétele: pl. atomerőmű vagy CompFair; • projektek szervezése, • házi versenyek szervezése, • más iskolák diákjaival szakmai vagy kulturális kapcsolat kialakítása, • külkapcsolatok és partnerkapcsolatok ápolása, kiterjesztése több nyelvterületre is, • a környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó világnapok alkalmából kiállítások szervezése, • bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba, • szociális és jótékonysági akciók felkarolása, • diákkörök működtetése, • a nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése, • zenei, képzőművészeti és irodalmi programok szervezése az iskolában és az iskolán kívül. Diákönkormányzat A diákönkormányzat évek óta színvonalasan szervezi a diákélet hagyományos megmozdulásait (pl.: gólyabál). A munkájukat segítő pedagógus kiemelt feladata, hogy erősítse a diákönkormányzatot a demokrácia létformájának megtanulásában és a mikrokörnyezetben való begyakorlása terén. Fontos momentuma ennek a már hagyományos diáknapon belül a diák-diri választása és a diákönkormányzat mellett működő ÉVA (érdekvédelmi albizottság) tevékenysége. Az IDB-nek évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, ahol a delegáló közösségek és egyének kifejthetik véleményüket.

14

5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának alapvetően két oka van. Az egyik ok az ún. biológiai tényezők, amelyek lehetnek genetikai eredetűek, vagy a fizikai környezet hatására bekövetkező elváltozások, megbetegedések. Ezek a magzati, illetőleg a csecsemő és kisgyermek korban okozhatják azt az idegrendszeri elváltozást, amely a címben jelzett nehézségek kialakulásáért felelős. A másik ok az ún. pszichoszociális ártalmak, amelyek az igen negatív családi környezet hatására alakulnak ki. A jelenség felismerése, diagnosztizálása a pszichiáterek feladata. Feladatok: • a tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával; • a szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén.

6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetség felismerésével kapcsolatos feladataink: • az általános iskolákkal való kapcsolattartás fejlesztése; o tájékoztatás kérése a felvételiző tanulók országos és megyei tanulmányi és sporteredményeiről; o általános iskolás tanulóknak felkészítő és levelező versenyek kiírása, meghívásos foglalkozások, művészeti versenyek tartása; • képességek diagnosztizálása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanórán • a differenciált oktatás megvalósítása; • emelt szintű érettségi felkészítő foglalkozások; • a diákok készség- és képességfejlesztése tanórákon. Tanórán kívül Szakkörök A tantárgyi szakköröket a diákok igénye szerint a munkaközösségek szervezik. Elsődleges feladatuk a 9. és 10. évfolyamon a tanulmányi versenyekre való felkészítés, illetve olyan ismeretek és jártasságok megszerzésére irányulhatnak, amelyek túlmutatnak egy-egy tantárgy keretein (pl. környezetvédelmi, informatikai szakkör). Művészeti érdeklődési körök Ezek elsődleges feladata az ének, a zene, az irodalom, a vizuális kultúra és a filmművészet területén a tehetségek ápolása, az ismeretek bővítése. Az eddig is színvonalasan működő formákat továbbra is fent kívánjuk tartani: az iskola vegyes kara és kamarakórusa, Zengő aula, képzőművészeti kör, Bolygató, Magó István Diákköltők és Írók Köre, színjátszó kör.

15

Bolyai Iskolai Diáksport-kör A 2004. február 23-án alakult diáksport-kör az iskola sporthagyományaira építve az emelt szintű sportképzés keretein túl, a sport iránt érdeklődő diákjaink részére délutáni sportfoglalkozásokat szervezünk igény és lehetőség szerint. Háziversenyek és művészeti bemutatók szervezése E téren is hivatkozhatunk már hagyományosan jól működő rendezvényekre, amelyek folytatása és fejlesztése a tehetséggondozást szolgálhatja: idegennyelvi fordítói versenyek, magyar nyelvi és irodalmi feladatmegoldó versenyek, történelem és földrajz tantárgy keretében szervezett házi versenyek, a „Mit tudom én, hogy mit tudok én” művészeti bemutatók, pl. Christmas Party, karácsonyi diákszínjátszó-kör bemutatóinak szervezése.

7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A 11/1994.( VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 6.§-a alapján előírt eljárások szerint szervezzük meg intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A jogszabályok alkalmazásán túl a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük, ennek érdekében különböző mentálhigiénés programokat, előadásokat, kiállításokat szervezünk. A program megvalósítása érdekében szorgalmazzuk a pedagógusok ilyen irányú továbbképzését. A szemléletformálást igyekszünk kiterjeszteni a szülők körében is.

8. A TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL, KUDARCCAL KÜSZKÖDŐ TANULÓK SEGÍTÉSE A tanulási kudarc kialakulásának lehetséges okai: • alapképességek (írás, olvasás, számolás, beszéd) nem megfelelő fejlettsége, • tanulási képességek alacsony színvonala, • az általános iskolák közötti különbségek (feltételrendszer, követelményrendszer, stb.), • irreális pályaválasztás, • rossz időbeosztás, túlterheltség. Felismerése: • a tanuló teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával, • képesség mérése. Segítő programok: • tanulási technikák tanítása, • a kommunikációs képességek fejlesztése, • alap- és kulcskompetenciák elsajátíttatása, • differenciált foglalkozás tanórán, • felzárkóztató foglalkozások beindítása a hiányzó ismeretek pótlására, • pótló foglalkozások az élsportolók hiányzásainak kompenzálására.

16

9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A szociális hátrány kialakulásának lehetséges okai: A közoktatás területén a hátrányos helyzet fogalma – a szakirodalom alapján - a legtágabb értelemben az összes olyan családra érvényes, ahol a gyermek szocializációs feltételei kedvezőtlenek. A kedvezőtlen szociális feltételeket okozhatják a család rossz anyagi körülményei, de a család szociális diszfunkciói is. Az iskolai hátrányok kialakulásának forrása lehet a gyermek általános iskolájának földrajzi helye. Felismerése: • szociológiai felmérés, • adatgyűjtés, • személyes beszélgetés. Segítő programok: • kompetencia-alapú képzés, • felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése, • drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, • szülők, diákok tájékoztatása a szociális juttatások lehetőségéről, • pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, • tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek, étkezési támogatás, • az Appendix – a Bolyai János Gimnáziumért Alapítvány lehetőségeinek bővítése e célra.

támogatási

III. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETÉS Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

AZ ALAPELVEKET SZABÁLYOZÓ JOGI HÁTTÉR  A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését szolgálja a kecskeméti Bolyai János Gimnázium környezeti nevelési programja. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

18

•

•

• •

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „… minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) négy önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMPONTBÓL Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN HAGYOMÁNYOS TANÓRAI OKTATÁSSZERVEZÉSBEN Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben

19

A tanév során szervezett tanulmányi kirándulásokon az oktatási programot kiegészítő, kiteljesítő környezetet megismerő, azt tanulmányozó programok, múzeumlátogatások is szerepelnek. Tanórán kívüli programok: • A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny, Herman Ottó Verseny, Mikola Sándor fizikaverseny, Irinyi János kémiaverseny, Curie környezetvédelmi, természetismereti verseny, Országos Szilárd Leó fizikaverseny, Lóczy Lajos országos földrajzi tanulmányi verseny). • Idegen nyelveken fordító versenyeket szervezünk, ahol szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. • Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában, megírásában. Ilyen volt, pl. a drogprevenciót segítő Anyagismeret és Vedd észre c. kiadvány megjelentetése, amelyet a Kecskemét valamennyi középiskolása megkapott. • Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem) szervezünk. Kiállításokat, kirándulásokat rendezünk jeles alkalmakra, mint pl. a Föld Napján tanulóink rendszeresen részt vesznek a rajz- és fotókiállításon, tanulmányíró versenyen. Ebből az alkalomból minden évben a VÍZMŰ telepére látogatnak csoportjaink tanulmányi kirándulás keretében, ahol a szennyvíztisztítást tanulmányozzák. Tanulóink több környezetvédelemmel foglalkozó akcióban vállalnak feladatokat. Ilyen pl. a Kiskunsági Nemzeti Park területeinek felkeresése, vagy a Bolyai-napokon a KNP munkatársainak ismeretterjesztő előadásai. Ekkor több osztály ismerkedik meg a közvetlen környezetüket (természeti és épített) bemutató hagyományokkal, értékekkel.

ERŐFORRÁSOK A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy a Bolyai János Gimnázium életének résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

ISKOLÁN BELÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése az 1. sz.. igazgatóhelyettes feladata, a koordinátori szerepet az iskola (leendő) szabadidő-szervező tanára látja el. Diákok. A Bolyai János Gimnázium minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló ökocsapatnak.

20

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az ismeretterjesztő előadásoknak, különböző megelőzést szolgáló akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit a Bolyai János Gimnázium is közvetíteni kíván. Azért is fontos ez, mert a gimnázium tanulói közül kb. 220-an a környező településeken élnek vagy más megyében. Így a környezetkultúra területenként más és más. Így aztán nem mindegy, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon hogyan alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. A gimnázium gazdasági vezetője ebben a fő koordinátor.

ISKOLÁN KÍVÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS Fenntartó. Mivel a városi önkormányzat határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a helyi múzeumok (a Népi Iparművészeti Múzeum, az Erdei Ferenc Művelődési és Konferenciaközpont, az Ifjúsági Otthon, a Bozsó Gyűjtemény, a Katona József Múzeum, a Katona József Emlékház, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a városi állat- és növénykert, a Kiskunsági Nemzeti Park). Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónk legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk néhány tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, különböző környezetvédő akció szervezésében.

21

Szükségesnek látjuk, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a következő években. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

ISKOLAI BÜFÉ Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük azt a helyzetet, miszerint a büfé iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék-kínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői szervezet végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

ANYAGI ERŐFORRÁSOK Költségvetés Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Saját bevétel. A Bolyai János Gimnáziumnak teremkiadásból van saját bevétele. (Tornaterem, kondicionáló terem, sportpályák). A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a munkaközösség-vezetők terjesztik az iskolavezetés elé. Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: • a fenntartható fejődés; • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; • alapvető emberi szükségletek; • emberi jogok; • demokrácia;

22

• elővigyázatosság; • biológiai és társadalmi sokféleség; Szem előtt tartjuk, hogy gyerekeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák gondolkodásában is egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • a környezettudatos magatartást és életvitelt; • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; • a rendszerszemléletet; • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; • az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: • alternatív, problémamegoldó gondolkodás; • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; • szintetizálás és analizálás; • problémaérzékenység, integrált megközelítés; • kreativitás; • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; • vitakészség, kritikus véleményalkotás; • kommunikáció, média használat; • konfliktuskezelés és megoldás; • állampolgári részvétel és cselekvés; • értékelés és mérlegelés készsége.  Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk, érvényesítenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai ismeretátadáson túl hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Mint a Széchenyiváros egyik meghatározó oktatási intézményének kiemelt fontos feladata, hogy diákjaink szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Az elkövetkezendő időben ezért kell tudatosan foglalkoznunk a környezeti neveléssel.

23

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között eddig is megvalósult már a szakmai együttműködés. Több kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, laboratóriumban, szakkörökön, versenyeken, akciókon megismertetjük tanulóinkkal a bennünket körülvevő természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak gimnazistaként majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Új tervek: Az iskolában tervezett új, speciális érdeklődésű képzési modulok követelményeinek, tananyagának, specialitásainak kidolgozása (állampolgári ismeretek, etika, mozgókép és médiaismeret, valamint környezetvédelmi szakirány); • az egészségnevelési program elkészítése; • a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; • tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; • új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; • a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: • A Bolyai-napok szervezése az egész iskolai közösség számára; • Az iskola névadójára való emlékezés, annak életmű-kutatása és a tanulók, valamint a város, megyei lakosságának történő bemutatása; • művészeti, tudományos rendezvények szervezése, rendezése a tehetséggondozás jegyében (Zengő aula, az iskola kórusainak fellépései, ai Bolygató és a Magó István Diákköltők és Írók Köre matinéi; felolvasóestek, Bolyai Diák Galéria kiállításai, kézműves foglalkozások, ismeretterjesztő előadások a Kiskunsági Nemzeti Park élővilágáról, nyitott óra a Planetáriumban, múzeumlátogatások, színházi előadások megtekintése, stb.) • fordítóversenyek szervezése az angol, német munkaközösségen belül; • a drogprevenciós program folytatása; • osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: • a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); • a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); • interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

24

• • •

•

tanórán kívüli foglalkozások szervezése; természetvédelmi versenyekre felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK TANÓRÁN KÍVÜLI ÉS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: • tanulmányi kirándulások, versenyek, városismereti vetélkedők, játékok stb.; • kézműves foglalkozások az intézményi napokon egy-egy ünnephez kötötten; • „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, nemzetközi akciókban való részvétel; • „látogatás”: múzeum, botanikus kert, nemzeti park, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; • versenyek; • szakkörök; • iskolazöldítés; • diák-önkormányzati nap; • „jeles napok”; népszokások megismerése, népek, kultúrák bemutatása tematikus délutánokon az idegen nyelvi és a művészeti munkaközösségek szervezésében; • projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat); • „Zöld Napok” szervezése – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, versenyek szervezése; • iskolai, nemzetközi projektek – több diákcsere valósul meg évente, pl. Alpok-Adria találkozó, a Goethe Intézet tanulmányútjai, az idegen nyelvi osztályok nemzetközi cserekapcsolatai. Itt említendő a Bolyai nevét viselő középiskolák kétévenkénti találkozója, amely alkalmas az intézményi ismerkedésre, hagyományok ápolására. MÓDSZEREK A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ilyen módszer, pl.: • kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; • játékok; • riportmódszer; • projektmódszer; • terepgyakorlati módszerek; • kreatív tevékenység; • közösségépítés; • művészi kifejezés.

25

TANESZKÖZÖK Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. KOMMUNIKÁCIÓ A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – e képesség napjainkban nélkülözhetetlen. A magyar és művészeti tantárgyak versenyei, rendezvényei alkalmasak a módszerek széles körű gyakorlására. Iskolán belüli kommunikáció formái • kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; • házi dolgozat készítése; • poszterek készítése és bemutatása; • az Irodalmi Bolygató szerkesztése, ötévenként iskolai emlékkönyvek készítése; • iskolai videó anyagok készítése, másolása; • az iskolát bemutató film(ek) készítése; • iskolarádió felhasználása híradásra; • faliújságon közölt információk készítése; • szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái • kapcsolatépítés a városi, megyei és országos médiumokkal: a Kecskeméti Lapokkal, a Petőfi Népével, a Gong Rádióval, a Kecskeméti Televízióval; • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; • környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása tanórákon, szakkörökben, • környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; • a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; • a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés a városi önkormányzat illetékes osztályaival; TOVÁBBKÉPZÉS

26

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más és más munkaközösségből – szeretnénk, ha évente egy tanár részt venne szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.

AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket. Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek. Tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. • Testnevelés órákon az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar ápolása, takarítása; • Valamennyi sportversenyen indulunk, amelyek profilunkba vág, különösképpen kosárlabda, kézilabda, röplabda, atlétika, labdarúgásban, valamint úszás, birkózás. • Házibajnokságok szervezése a Bolyai IDSK koordinációjában. • A hagyományos Bolyai Kupák megrendezése leány és fiú kosárlabdában; • Részvétel a diákolimpia versenyein; a város, megye által szervezett hagyományteremtő sportrendezvényeken.  Magyar nyelv és irodalom • Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat. • Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre. • Tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, pályázatokat, javaslatokat) készíteni. • Tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. • A tanulókban fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. o Vers- és prózamondó versenyek rendezése a Bolyai-napokhoz kapcsolódóan; o Tanulóink részvétele az anyanyelvápoló, hagyományozó rendezvényeken, mint pl. a Szép magyar beszéd, Katona József felolvasó versenyek, Magyar irodalom OKTV, Édes anyanyelvünk, Implom József középiskolás helyesírási verseny, megyei Radnóti és Petőfi vers- és prózamondó verseny, stb. o Ismeretterjesztő előadások szervezése évfordulókhoz kötődő témákban, életművek megismertetésében, a Magyar Kultúra Napján. o Kecskeméti költők, írók meghívása; o Kecskemét és a régió irodalmi emlékhelyeinek megismerése tanulmányi kirándulásokon.

27

o Kapcsolattartás a Forrás folyóirat szerkesztőségével. Évente 20 tanuló kedvezményesen jut hozzá a megyei folyóirathoz, a Forráshoz. o Szépírói pályázatok kiírása a város középiskolásai számára; o Tehetséges íródiákok felkarolása, publikálási lehetőség biztosítása a Bolygatóban; a Magó István Diákköltők és Írók Köre működtetése. o Emlékkönyvek szerkesztése, benne cikkek írása; o Színjátszó kör szervezése, működtetése, fellépések a Bolyai-napok rendezvénysorozatán; a karácsonyi műsorok előkészítése, rendezése o Színházlátogatások szervezése (Katona József Színház, Kelemen László Kamara Színház, Ruszt József Színház) Kecskeméten és az országban. Történelem • A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. • Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. • Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. • Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.  o Nemzeti ünnepek, emléknapok szervezése, rendezése. o Iskolai pályázatok és vetélkedők kiírása, lebonyolítása nevezetes történelmi évfordulókhoz kötődően. o Bekapcsolódás műveltségi vetélkedőkbe, pályázatokba. o Részvétel helytörténeti kötődésű tanulmányi versenyeken (Koháry István megyei történelmi verseny); helytörténeti kutatómunkán alapuló OKTV dolgozatok készítése, bemutatása, publikálása az iskolaújságban. o Tanulmányi kirándulások bel- és külföldön a magyar történelem emlékei nyomában. Tantárgyközi együttműködéssel a Magyar nyelvi, irodalmi és művészeti munkaközösséggel. Idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, spanyol) • A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. • Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. • Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az Európai Uniós országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit. • Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni. • A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. • Fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. o Városi középiskolás német nyelvi szervezése a 10. évfolyam tanulói részére; o Általános iskolás német nyelvi verseny rendezése a régió 7-8. osztályos tanulóinak;

28

Részvétel az Alpok-Adria rendezvényen; Projekthét a 10-11. osztályosok számára partneriskolai kapcsolatok révén. Diákcsere, osztálykirándulások Grazba és Dornbirnba, majd viszont fogadás; Ország-ismereti kirándulások Bécsbe, Burgenlandba; Német nyelvű könyvtárismereti versenyen való részvétel; Christmas Party szervezése a Bolyai-napok keretében; Részvétel az angol nyelvű drámafesztiválon. o Intenzív és szoros kapcsolatot ápol az intézmény a spanyol nagykövetséggel a két tanítási nyelvű képzés segítésére. o Tanulóink részvétele a spanyol-magyar két tanítási nyelvű középiskolák országos találkozóján. o Országosan és a régióban meghirdetett idegen nyelvi versenyeken való részvétel. o o o o o o o

Matematika • A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. • Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. • Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. • Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. • Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. • Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. • Legyenek képesek reális becslésekre. • Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. • A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás. • Alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. o Részvétel a nemzetközi, az országosan meghirdetett és regionális versenyeken, mint pl. Matematika OKTV, Gordiusz matematika tesztverseny, Kenguru matematikaverseny, Megyei matematika verseny, Arany Dániel matematika verseny. Fizika • A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. • Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. • Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. • Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. • Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. • Ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

29

Részvétel országosan és a régióban, megyében szervezett rendezvényeken, versenyeken: Fizika OKTV, Mikola Sándor országos tehetségkutató fizikaverseny, Országos Szilárd Leó fizikaverseny. o Tanulmányi kirándulások szervezése a Solti Rádióadóhoz, a Paksi Atomerőműbe. o

Földrajz • A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. • Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. • Ismerjék meg a világ globális problémáit. • Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. o Tanulmányi kirándulások szervezése a Kiskunsági Nemzeti Parkba. o Tanulmányi verseny a magyar utazók éltéről – általános iskolákkal együttműködve. o Részvétel az országosan és a régióban szervezett tantárgyi versenyeken: Földrajz OKTV, Lóczy Lajos országos földrajzi tanulmányi verseny. Biológia • A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. • Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet. • Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. • Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. • Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. • Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. • A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. o A szakmai munkaközösség együttműködve az osztályfőnökökkel éves program szerint ismeretterjesztő előadásokat szervez a drogprevencióval, az egészséges életmóddal kapcsolatosan. o Országos versenyeken való részvétel: Biológia OKTV, Curie környezetvédelmi környezetismereti és természetismereti emlékverseny. o Környezetvédő akciókhoz való kapcsolódás előadásokkal, kirándulásokkal, pl. a Víz Világnapja vagy a Föld Napja alkalmából. Tanulmányi kirándulás a Kiskunsági Nemzeti Park központjába, területére. Vagy: a Paksi Atomerőműbe a Fizika munkaközösséggel együttműködve. o Egészségnevelési „nap” megtartása, pl. Dohányzás elleni Világnap, a Szív Napja. Plakátkészítés az alkalomra, előadások tartása nyitott órakeretben. o Az iskolaudvar, a közvetlen környék rendbetétele, takarítása. Kémia • A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. • Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. • Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. • Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

30

o

o

Részvétel az országosan, a régióban és a városban szervezett szakmai versenyeken: Kémia OKTV, Irinyi János középiskolai kémiaverseny, Curie környezetvédelmi, környezetismereti és természetismereti emlékverseny. Együtt a Biológia munkaközösséggel – környezetvédő, megelőző akciókban való részvétel, ismeretterjesztő előadások szervezése.

Ének-zene • A tanulók ismerjék fel a természeti, illetve a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. • Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. • Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. • Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. • Tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. • Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. o A gimnáziumban működő Vis Animi leánykar és Benevolus kamarakórus hangversenyei, fellépései iskolai (elsősorban ünnepségeket gazdagító, a magyar kultúrát szolgáló), városi, megyei rendezvényeken, a gimnázium nemzetközi kapcsolataiban. o Kórusaink részvétele az Éneklő Ifjúság hangversenyein. o Kapcsolatépítés, -tartás a város általános és középiskolás kórusaival, o Részvétel a városi zenetörténeti vetélkedősorozatain. o Tanulók, osztályközösségek látogatásai a város zenei rendezvényein; budapesti koncertlátogatások szervezése. o A város zenei intézményeinek (Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kodály ÉZI) látogatása. o Zengő aula koncertsorozat szervezése, ahol rendszeresen fellépnek helyi művészek is (Kecskeméti Szimfonikus Zenekar). o A művészetek tantárgyközi kapcsolatát segítő ismeretterjesztő előadások szervezése, a Kecskeméti Népzenei Találkozókhoz kapcsolódó művészek fellépései az iskolában nyitott órák keretében. Etika (modul) • A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. • Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni. • Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. • A tanulókban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek. • Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. • Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra • A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát. • Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.

31

• • • • • • •

Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni. Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően. Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését. Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. o Művészeti tehetséggondozó szakkör működtetése az iskolában. Az érettségi előkészítőn részt vevő diákokkal részt vesznek az Erdei Ferenc Művelődési és Konferenciaközpont kiállításaihoz kapcsolódó foglalkozásokon, múzeumpedagógiai programokon. o Az iskola tanulóinak bemutatkozó kiállításai az Erdei Ferenc Művelődési és konferenciaközpont Paletta rendezvényein. o A Bolyai-napok programjához kapcsolódva – évente, – tanulóink képzőművészeti kiállítása az Ifjúsági Otthon Diák galériájában. Az intézményi napokhoz kötődő helyi művész kiállításának szervezése. o A tanórai és szakköri anyagokhoz, témákhoz kapcsolódó városi képzőművészeti kiállítások megtekintésének szervezése. o Hazai és nemzetközi tanulmányi kirándulások szervezése korok, nemzetek kultúrájának megismerése céljából. (Pl. a Kecskeméti Művésztelep meglátogatása, ismerkedés a Nemzetközi Zománcművészeti alkotótelep tevékenységével, kiállítás-látogatások a Kecskemét Galériában, a Katona József Emlékházban, a Népi Iparművészeti Múzeumban, a Naiv Művészek Múzeumában, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban, műhelylátogatások kecskeméti képzőművészeknél; budapesti nemzetközileg is kiemelkedő kiállítások megtekintése). o A művészetek tantárgy keretein belül az egyetemes és magyar épített környezet, helyi értékek, emlékek megismerése. o Szakmai segítségadás az iskola, az osztálytermek díszítésében, kulturált környezet alakításában. o Tehetséges diákalkotók munkáinak bemutatása, publikálása az iskolaújságban, valamint kiajánlásuk a Kecskeméti Lapoknak, a Petőfi Népének, a Kecskeméti Televíziónak.

Tánc és dráma (modul) • A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel. • Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével. • Sajátítsák el a mozgáskultúra alapelemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. o Iskolai rendezvények (gólyabál), ünnepségek (október 23., március 15., Magyar Kultúra Napja) műsor-előkészítése. o Drámatörténeti előadások, tantárgyközi rendezvények a munkaközösség által szervezett és rendezett eseményeken. o Színházlátogatások szervezése.

32

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel • A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. • Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az osztályfőnök tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. • Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. • Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. o Tanulmányi és osztálykirándulások szervezése tematikus rendben. o A hagyományos iskolai rendezvények, mint pl. a gólya-napok, a szalagavató, a ballagás – kidolgozott rendjének biztosítása, továbbfejlesztése. o A tantermek esztétikai állapotának megóvása. o A bolyais hagyományok öltözködési rendjének szervezése (gallér, nyakkendő) a belépő évfolyamok körében. o Szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. o Az iskolai és osztálykeretben szervezett rendezvények koordinálása. o A kétszintű érettségi bevezetésével kapcsolatos információk átadása – összevont szülői értekezleten, évfolyam-megbeszélésen. o A drogprevenciós rendezvények aktív segítése – együttműködve a Biológia munkaközösséggel és az ifjúságvédelmi felelőssel. 

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A Bolyai János Gimnázium egészségnevelési programja szervesen illeszkedik a Pedagógiai programba, s kiegészül a Környezeti nevelési programmal. Egymásra épülő és egymást kiegészítő programok ezek, amelyek mind az iskolai szervezeti életet döntő mértékben befolyásolják (drogprevenciós akciók, a szexuális felvilágosítást szolgáló ismeretterjesztő előadások, az egészségmegóvást segítő kiállítások, beszélgetések, iskolai filmvetítések). Sok esetben tantárgyközi együttműködésben valósulnak ezek meg, mint pl. a biológiai és az osztályfőnöki munkaközösség témára koncentráló rendezvényei, közös hasznosítású óratervei. Természetesen az egészségnevelési programunkat külső segítség nélkül nem lehet elképzelni. Már értékes hagyományai vannak ennek, pl. a HELPI-vel, a RÉV-vel, a Megyei Kórházzal tartott, szervezett rendezvények – külső előadókkal, helyszíni látogatásokkal, órai demonstrációkkal. Kiemelt szerepet játszottak eddig is a Bolyai János Gimnázium életében az egészségnevelést, az egészségmegóvást szolgáló, segítő pályázatokba való bekapcsolódások. Pl. a drogprevenció terén az Anyagismeret és a Vedd észre c. kiadványok elkészítése a társszervekkel együtt, amelyek aztán kecskeméti középiskolásokhoz is elkerültek. Az iskola egészségnevelési programjáért felelős munkabizottság: - az igazgatóhelyettes, - a biológia-kémia munkaközösség vezetője, - a testnevelés munkaközösség vezetője, - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, - az ifjúságvédelmi felelős, egyben az intézmény drogügyi koordinátora, - az iskola szabadidő-szervezője, az IDB-t segítő tanár, - a szülői szervezet képviselője, A program megvalósítását szolgáló, segítő jogszabályi háttér • A 2003. LXI. Tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. §. 3. bek. • A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rend. • A 96/2000. (XII. 1.) országgyűlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására. • A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Hat. A 96/2000. OGY. Hat. Rövid és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. • Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. • Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a 2. és 3. sz. melléklete. • A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. Tv.

34

PROBLÉMAFELTÁRÁS – HELYZETÉRTÉKELÉSSEL A Bolyai János Gimnázium egészségnevelési programjának kidolgozásához, az egészségnevelési stratégia kimunkálásához ún. szükséglet felmérést végzünk. A vizsgálatot az iskola egészségfejlesztéséért felelős csoport végzi el és értékeli. A problémafeltárást és helyzetértékelést a következő csoportok, személyek körében végezzük: • Szülők (az iskolai szülői szervezet közreműködésével); • Iskolavezetés; • Az iskolai egészségnevelésért, -fejlesztésért felelős csoport tagjai; • Iskolaorvos; • Az iskola azon tanárai, munkaközösség-tagjai, akik az egészségneveléssel kapcsolatos szoros ismereteket tanítanak (biológiai-kémiai, testnevelési, osztályfőnöki munkaközösség tagjai); • Az ifjúságvédelmi felelős; • Az iskola végzős diákjai; A vizsgálatra évente kerül sor. Célja, hogy folyamatosan nyomon követhessük – ún. követéses vizsgálattal – a változásokat, tendenciákat, és azokat beépíthessük pedagógiai, egészségnevelési programunkba.

A PROGRAMOT SEGÍTŐ KAPCSOLATOK (Színterek és kapcsolódási pontok) Szülők (család) Az iskola fennállása óta nagy gondot fordít a szülőkkel, a családokkal, mint legfontosabb társakkal kialakított őszinte, bizalmon alapuló kapcsolatnak. Ez szolgálja a megfelelő tájékoztatást, tájékozódást, a kölcsönös információcserét, amely nagymértékben segítheti az intézmény egészségnevelési programjának végrehajtását is. Szülői szervezet A Bolyai János Gimnázium életében, a közös gondolkodásban, az intézmény programjainak kialakításában fontos szerepet tölt be e szervezet. Amolyan hidat jelent a gimnázium és a szülők között. Iskolaorvos Jogszabály biztosítja, hogy van kijelölt orvosa, a tanulók fogászati ellátását, szűrését végző fogorvosa is az intézménynek. Feladataikat az egészségügyről szóló 1997. CLIV. Tv. 38. §. (1) és (2) bekezdése határozza meg, mint pl. A tanulók életkorhoz kötődő testi fejlődést és az érzékszerveket érintő vizsgálat. Szekunder prevenció – az életkorhoz kötődő szűrővizsgálatok alapján megállapított krónikus betegségek, kóros elváltozások korai felismerése. Közreműködnek a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi, balesetvédelmi feladatok ellátásában. E munkában a Megyei kórház szakorvosai, mint felkért előadók szerepelnek évek óta egészségnevelést szolgáló ismeretterjesztő előadásainkon.

35

A programot segítő, koordináló csoport – különösen a következő területeken nyújt ismereteket: • Az életmód és a betegségek összefüggései. • A kamaszkori egészségmegóvás – iskolai diagnózis (a vizsgálat eredményének adaptálása). • A serdülőkor változásainak ismerete, segítségadás érzelmi, magatartási, életmód és szexuális szokások, problémák, krízisek megoldásában. • A környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdéseiben – ismeretterjesztő előadások szervezése, vetélkedők, informatív anyagok az iskolaújságban, faliújságokon, osztályokba eljuttatott szóróanyagokon. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók A gyermekvédelmi munkában nyújtanak segítséget e szolgálatok szakemberei. ÁNTSZ, Megyei Kórház Ez intézmények szakemberei részt vesznek mind a tanácsadásban, mind az intézményi egészségnevelési stratégia kimunkálásában – ők adják a segítő kapcsolatot elsődleges szakember hátterét. Rendvédelmi szervek A Kecskemét Megyei Jogú Város és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályainak munkatársaival az eddig is rendszeres kapcsolat fenntartása indokolt, különösen a drogprevencióval kapcsolatban.

TÁJÉKOZÓDÁS, ISMERETSZERZÉS AZ ÉRINTETTEK KÖRÉBEN A szülők körében Véleményük megismerése az évente sorra kerülő ún. elégedettségi mérőlapon (mely kiterjed minden családra). Ezen túl a Bolyai-napokon, szülői értekezleteken, fogadóórákon, a szülőknek szervezett ismeretterjesztő előadáson. A tematikusan szervezett, ún. évfolyamszülői értekezletek alkalmasak arra, hogy egymás véleményét is megismerjék a szülők, tanárok. A diákok körében Az osztályfőnöki, a testnevelés, a biológiai-kémiai munkaközösség kérdőíves vizsgálódásai, játékos vetélkedői a Bolyai-napokon, a diáknapon. Az iskolaújságban, az Irodalmi Bolygatóban rendszeresen jelennek meg a drogprevencióval, az egészséges táplálkozással, higiéniával kapcsolatos cikkek. Ezeket egészítik ki a szaktárgyi téma-feldolgozások a biológia, a kémia, az osztályfőnöki órákon. A művészeti nevelést szolgáló rajzórákon és szakkörökön minden évben pályázati munkák készülnek a különböző aktuális egészségnevelést szolgáló témákban. A pedagógusok körében Tantestületi, nevelési értekezleteken információgyűjtés, -átadás, programismertetés, ötletkérés történik, amelyet az egészségnevelési koordinációs csoport az éves munkaprogramba állít.

36

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI A Bolyai János Gimnázium pedagógiai programjában meghatározott nevelési célkitűzések rendszerébe épülnek be az egészségneveléssel kapcsolatos témák, mint pl.: • Önmagunk és egészségünk állapotának ismerete; • Az egészséges életmód, mozgás fontossága; • Az egészséges életmód értékrendszere; • Étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; • A barátságok, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben; • Krízishelyzetek – és megoldásuk. Felismerési és kezelési stratégiák; • Tanulási technikák – az egészségmegőrzés érdekében; • Az idővel való gazdálkodás a tanulásban; • Rizikóvállalás és határai; • A szenvedélybetegségekről; • Környezet és az egészség; Az egészségnevelési csoport évenként áttekinti a programot és javaslatot tesz annak korrekciójára, kiegészítésére, ha szükséges. Minden évben vizsgálja, hogy a Bolyai János Gimnáziumban megjelennek-e, érvényesülnek-e az életkori sajátosságokhoz köthető témák, pl.: • Az egészséges táplálkozás; • A szenvedélybetegséggel való foglalkozás; • A szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció; • A testi higiénia; • A környezeti ártalmak; • A testedzés, a mozgás; Továbbá iskolai pályázatokat ír az osztálytermek díszítésére, egészséges, esztétikus kialakítására; Ellenőrzi, hogy az iskola termei, különböző helyiségei megfelelnek-e berendezésben, padok, számítógépasztalok elhelyezésében, világításban, szellőztetésben a kívánalmaknak; az intézményben a napi órarend tervezésekor a mozgásigény biztosított-e a tanulóknak.

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI •

• • •

• •

Leghatékonyabb a saját szervezésű, tematikus nevelési programjainkba illeszthető rendezvények szervezése. Ilyen a Bolyai-napok egészségnevelést szolgáló ismeretterjesztő előadásai, kiállításai, a diáknap rendezvényei, amelyen diák és tanár együtt vesz részt a programon. Meghívott szakelőadók segítségével osztály vagy évfolyam szintű előadások tartása. Pályázatok, versenyek az egészségnevelési csoport és az IDB szervezésében. Az iskolai környezet óvása, rendezése, alakítása. Osztálykirándulások, sportversenyek – házi bajnokságok szervezése, rendezése. A mindennapos testedzés, egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása. Tantárgyközi együttműködés az egészségnevelési szemlélet koncentrációjában.

37

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TERÜLETEI PREVENCIÓ, MEGELŐZÉS LELKI EGÉSZSÉG (mentálhigiéné) tematikája, tartalmi megvalósításának területei: • A serdülőkor, mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültéségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) • Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. • Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. • Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. • A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. • A megfelelő konfliktuskezelés, mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége E témakörre több tantárgyi programban van utalás, és természetes az összekapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként, valamint ötvözve az osztályfőnöki munkaprogrammal történő szerepeltetését – kiemelt jelentősége mellett – a pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja. A tantárgyközi együttműködésben a következő témák kerülnek feldolgozásra: biológia, osztályfőnöki munkaprogram, valamint az etika, a társadalomismeret, a művészetek tantárgyban. • Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. • Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. • A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet, mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. • Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei. • Saját magunk tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása. • Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban álló emberek ösztönzése ezek vállalására. • Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. • A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. Az osztályfőnöki órák célja az oldottabb légkör megteremtése. Ha az osztályban sikerül ezt az oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte vallomásaira. Ennek feltétele, hogy igényeljük egymás meghallgatását, s mindez épüljön bizalomra, jellemezze a diszkréció. Bizonyos nagyon személyes témák megbeszélése történhet informális kiscsoportokban.

38

TESTI EGÉSZSÉG Ennek tematikája, nevelési-oktatási programja a különböző, biológiai, osztályfőnöki és testnevelési munkaprogramokban szervezendők. • Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. • A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). • Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete, mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). • A serdülés testi sajátossági, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. • Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. • Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.). • Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb.). • Balesetek megelőzése a (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél). A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléltetése történhet kapcsolódó audio- és video anyagokkal (rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat) A nemiség, szerelem, házasság témakörben különösen fontos témák: • Nemiség (Az állat és az ember nemisége, homoszexualitás). • Nemi érettség, a szerelemre érettség. • Szerelem (nemiség és szerelem, tisztaság, szüzesség, önmegtartóztatás és önkielégítés). • A kielégülésre vágyó ember (vágy, vonzalom fellángolás) a másik személy szeretet felelősséggel, a feltétel nélküli, áldozatos szeretet. • Ismerkedés, udvarlás, együtt járás, jegyesség. A férfi és nő kapcsolat és a szerelem változásai a különböző kultúrákban. • A házasság (mint otthonteremtés, mint érzelmi, biológiai, gazdasági, jogi és erkölcsi szövetség, családtervezés). A szexuális kultúra terén pedig: • Saját test igenlésének képessége. • Az önkielégítés, mint természetes jelenség, és mint örömpótlék, sajátos menekülés. • A petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlődésében. • A szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt – a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk.

39

• • • • •

A gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély). Az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?). „Az optimális családtervezés” lehetősége – szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás. A nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései. Az AIDS.

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA Mai világunkban a szülőknek egyre kevesebb ideje marad a munka mellett a gyermekek felneveléséhez. Sok esetben a szülő sem rendelkezik olyan stratégiával, ami egy-egy probléma, konfliktus megoldásához fontos lenne, így ezeket a modelleket nem is tudja elsajátítani a gyermek. Egyre nagyobb feladat hárul a nevelési-, oktatási intézményekre, egyre nagyobb szerepük lesz, egyre nagyobb a felelősségük abban, hogy a gyermek személyisége a képességei és lehetőségei szerint a megfelelő irányba fejlődjön. Segít azoknak a készségeknek a megerősödésében, ami nélkülözhetetlen a diákok eredményes szocializációjához. A személyiségfejlesztő munka során egyfelől olyan életvezetési stílust kell kialakítani, ami segít „nemet” mondani mind a legális, és illegális drogok, élvezeti szerek használatára, másodsorban pedig a támogatásra szoruló diákok megkapják a segítséget, érezzék, hogy törődnek velük. Az iskolai drogstratégia kialakításának előkészítő szakaszai • Az intézmény vezetése részéről megtörténik a drogkoordinátor kiválasztása. Fontos a koordinátor szakmai affinitása, hogy a későbbiekben, ne álljon fenn az a veszély, hogy nem tud „azonosulni” a feladatával, így hiteltelenné válik a munkája. A koordinátornak feladata, hogy szakmai tudását mélyítse szakirodalom olvasásával vagy posztgraduális képzéseken való részvétel alkalmával. • Szükséges, hogy a tantestületnek egységes álláspontja legyen a témával kapcsolatban, azonos viszonyulást mutassanak a problémás helyzethez. • A segítő kapcsolatokat fel kell térképezni az iskolán belül, amit a vezetés, az iskolapszichológus, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök és szaktanárok jelentenek, és az iskolán kívül, akik azok a szakemberek, akik részt vesznek a prevenciós munkában. A külső kapcsolatok azért is fontosak, mert ide irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők, és a kollégák is. • Tartós és folyamatos kapcsolat kialakítása a kecskeméti helyi civil szervezetekkel (RÉV, HELPI), akikkel a lehetőségek szerint akár egy pályázat keretében közös prevenciós programot kialakítani az egész tanévre nézve. Ebben nemcsak a diákok foglalkoztatottak, hanem a kollégák is, akik egészségfejlesztő team keretében segítik az iskolai drog prevenciós és egészségfejlesztő munkát. • Különleges szerepe van a védőnőnek és a védőnői hálózatnak, ők a prevenciós programok elkészítésében segítenek. • Kölcsönös kapcsolatot kell kialakítani és fenntartani a helyi rendészeti szervekkel, akik továbbképzéseket tartanak jogi, rendészeti, közlekedési témákban. Állapotfelmérés színterei: • Diákközösség, akiktől közvetetten és közvetlenül történhet az információ begyűjtése. Használhatók kérdőívek, szöveges felmérőlapok, osztályfőnöki órán témafeldolgozások, esetmegbeszélések.

40

• •

•

Szülők véleményét, álláspontját kell megismernünk a szülői értekezletek és a fogadóórák alkalmával. A tanárok segíthetnek problémakezelési módszerek ajánlásában. A legfrissebb információkhoz juthatunk hozzá a helyi és országos egészségügyi szervezetek honlapjairól a drogfertőzöttségről.

Feladatok, tevékenységek színterei Az összegyűjtött információk alapján megfogalmazzuk az adott iskolai év feladatait. Helyszínek: • Iskolai programok • Tanórai foglalkozások, ahol elsődlegesek az osztályfőnöki órák témamegbeszélései, de sok szaktárgyi óra témája is kapcsolódik az egészségfejlesztéshez. • Tanórán kívüli foglalkozások, így a több napos Bolyai-napokon a témához kapcsolódó filmvetítések, megbeszélések, külső szakemberek előadásai, tréningjei is szerepet kapnak. Értékelés • Elsődleges szerepük van az osztályfőnököknek, egy-egy problémás helyzet felismerésében és a probléma kezelésében. Ők tudják leginkább követni azoknak a diákoknak a sorsát, akik érintettek lettek valamely szenvedélybetegség kipróbálásában és folyamatos használatában. • Folyamatos monitorozó szerepük nélkülözhetetlen. Bármilyen irányú változást nekik kell érzékelni, észrevenni, és mindenképpen jelezni a megfelelő embereknek, és így módosítani az addigi kezelési stratégiát. • Természetesen a tanároknak, a szülőknek és a külsős segítő szakembereknek együttesen kell összefogni egy-egy problémás helyzet kialakulásakor, és így a közös értékelés sem maradhat el. A NEVELÉSI TARTALMAK MEGVALÓSÍTÁSA, FORMAI KERETEI: Tanórai tevékenység (biológia-, kémia- és osztályfőnöki órákon); (részletezésüket lásd a tantárgyi szakmai programokban) Tanórán kívüli tevékenység A Bolyai János Gimnázium mentálhigiénés tevékenységében kiemelt helyen szerepel évek óta a drogprevenció. Az itt folyó megelőző munka kiszélesedik a város oktatási intézményeire is. Ilyen az Anyagismeret és a Vedd észre! c. ingyenes szóróanyag a diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak, szociális munkásoknak nyújt segítséget. Ezekben tényszerű ismeretek, információk mellett nyújtanak segítséget a reális kép kialakításában, a helyes döntések meghozatalában, a pedagógusi, segítői kompetenciák erősítéséhez, valamint a cselekvési, megoldási lehetőségek felismeréséhez és alkalmazásához, illetve az elérhető külső segítő források megismeréséhez. A kiadványok egyértelmű üzenete, hogy a környezet olyan értékeket, normákat közvetítsen, melyek a drogmentes élet előnyeit tartalmazzák, és képessé tegye a fiatalokat a drogok elutasítására, és egy produktív életstílus kialakítására. A Bolyai János Gimnázium szoros kapcsolatot tart a HELPI Információs és Tanácsadó Irodával és a RÉV Szenvedélybetegeket Segítőszolgálat munkatársaival.

41

Az Oktatási Minisztérium anyagi támogatásával a Bolyai János Gimnáziumban kidolgozásra került a 2003/2004-es tanévben egy közös drogprevenciós programsorozat, mely a diákok, pedagógusok bevonásával valósul meg. A programban résztvevő pedagógusok és segítőik együtt vallják, hogy a drogprobléma mindannyiunkat érint, és együttes cselekvést igényel. A prevenció formái, szervezeti keretei, lehetőségei: – iskolai rendezvények, kiállítások, vetélkedők, ismeretterjesztő előadások, pl. szexológus, belgyógyász előadókkal, – drogprevenciós programok a RÉV, a HELPI előadóival, felkért külső közreműködőkkel, – iskolai diákszínjátszó-köri tevékenységben, Tantárgyközi programként nagyon fontos a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tennivalók szervezése, összehangolása,

AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA, MEGŐRZÉSE, FEJLESZTÉSE AZ ISKOLAI ÉTKEZTETÉS • A Bolyai János Gimnázium saját konyhával rendelkezik. Valamennyi étkezésre jelentkező tanulónak van lehetősége kulturált körülmények között, az egészséges táplálkozást szolgáló étkezésre. Rendszeres – évente – közvélemény-kutatás történik a tanulók és a dolgozók körében a különböző menüsorok elfogadottságáról, kívánságok, javaslatok figyelembe vételével, természetesen szem előtt tartva azt, hogy az igények csak az egészséges táplálkozás keretein belül valósíthatók meg. • Tudjuk, hogy a gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt is, különös gondot követelnek. Fontos tehát a táplálkozási ismeretek bővítése, az iskolai étkeztetés milyenségének javítása ennek érdekében. Csak így válhat közös érdekűvé az egészséges életmódot szolgáló étkezés. • Tanóráinkon, tanórán kívül ismeretterjesztő előadásainkon fontos, hogy megismerjék a bolyaisok azt, milyen egészségkárosító, betegségeket előidéző is lehet a fiatal korosztályra sajnos jellemző túlsúlyosság, illetve a rendszertelen étkezés, vagy a kor divatjává váló fogyás, s a kóros alultápláltság. • A Bolyai János Gimnáziumban ezután is fontos egészségnevelési, egészségfejlesztési programrész a helyes táplálkozásra nevelés, az étkezés minőségére való figyelemfelhívás, az étkezés kultúrájára való nevelés. • Iskolánk a továbbiakban is maximálisan biztosítja, hogy a tanulók az iskolában étkezzenek kulturált körülmények között. Az élelmezésvezető a kornak megfelelően, szakmailag is bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot. • A tanulók fogékonyak az új befogadására, több választási lehetőséget kell ezután kidolgoznia az élelmezésvezetőnek arra, hogy a bolyais iskolai étkeztetés megfeleljen a kor színvonalának, az étkek legyenek ízletesek, esztétikusak. • Az élelmezésvezető legyen képzett. Az iskolai konyha HACCP rendszerre kialakítása folyamatos ellenőrzése, fejlesztése azt szolgálja, hogy a korszerű étkeztetést biztosítani lehessen tömegesen. • Hasonló helyzetben van az iskolai büfé. Az iskolavezetés figyelembe véve az egészséges étkezést csak olyan cikkek, élelmiszerek árusítását engedélyezi, amelyek a középiskolás korosztály egészségileg nem károsítják.

42

•

Az iskolai büfé üzemeltetésében is szemléletváltásra van szükség. Biztosítanunk kell, hogy a tanulási időben nyitva tartó iskola büfében kapható legyen állandóan az egészséges táplálkozást szolgáló péksütemény, tejtermék, gyümölcs. Ez természetesen a büfét üzemeltető vállalkozó kötelessége.

A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS Ezen belül is a diáksport szervezeti kereteinek maximális kihasználása, a tanulók nagy létszámban történő bevonása e rendezvényekbe. • A középiskolás gyermekek jó részénél, így sajnos tanulóinknál is diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, statikai lábbetegség. • Ezek az elváltozások a rendszeres testmozgással, célirányos sportprogramszervezéssel megelőzhetők, korrigálhatók. • Szakmailag nem az a fontos, hogy a testnevelés órákon minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem az, hogyan tudunk nekik és rajtuk segíteni, lehetőséget biztosítani a mindennapos testmozgásra. • Mind a tanórai, mind a Bolyai IDSK programjai abban azt a szemléletet erősítik, hogy a serdülőkorban életelemmé váljon a mozgás, mely az egészséges fejlődés elengedhetetlen feltétele. Programjaink ehhez kívánnak lehetőséget biztosítani. • A Bolyai IDSK az intézmény pedagógiai programjában a sportkör tagjainak megteremti a rendszeres mozgási lehetőségeket; • Vállalja az intézményen belüli és intézmények közötti versenyek szervezését, lebonyolítását; • Népszerűsíti a szabadidősportokat; • Támogatások bevonásával igyekszik javítani az iskolai sportolás feltételeit; • A Bolyai IDSK tagjai – jogosultak arra, hogy részt vegyenek az IDSK sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységek folytassanak; • Használhatják az IDSK rendelkezésére álló sporteszközöket, felszereléseket; • Javaslatot tehetnek az IDSK és az iskola vezetésének az intézményi sportot fejlesztő kérdésekben. • A mindennapos testedzést biztosító intézményi szervezet, az IDSK sportcsoportjai a következők, s ahol minden tag kifejtheti sporttevékenységét: • Leány és fiú kosárlabda csoport; • Vegyes, több sportágú házibajnokság; ezen belül a rendszeres játék, gyakorlási lehetőség biztosítása a tornateremben, az iskola sportudvarán. • Kondicionáló foglalkozások. • Pedagógiailag valljuk, nagyon fontos, hogy a serdülőkorú tanulót a testnevelés órán is érje siker, érezze a mozgás örömét, vegyen részt ennek folyamányaként az iskola és sportszervezetek által rendezett sportdélutánokon, akciókon. • Minden évben megtörténik a tanulók ún. egészségügyi bemérése – a szaktanárok mellett ebben részt vállal az iskolaorvos, szakorvos is. A négy év során kiszűrt, megállapított betegségek nyomon követése így rendezhető, érvényesíthető, a javulás mértéke figyelemmel kísérhető.

EGÉSZSÉGNAP – az iskolában, pl. a Bolyai-napokon belül, amely eddig is megvalósult a biológiaikémiai és az osztályfőnöki munkaközösség szervezésében, pl. külső előadók meghívása a drogprevenció, AIDS-ről szóló témákban. – Ehhez kapcsolódnak a

43

sportprogramok, pl. diáknapon kosár- vagy futballmérkőzések tanár és diák csapatok között, évfordulós kiemelt játéklehetőségek, mint pl. a 10 év – 10 óra kosár, vagy a 15 év – 15 óra, a 20 év 20 óra kosárlabda mérkőzések, játékos vetélkedők, amelyek a mozgást, a testedzést szolgálja EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZOKÁSOK, SZENVEDÉLYEK KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE • Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás. • Gyógyszerek, kábítószerek. • Az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések). • Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás. • Beteg, gondozásra szoruló családtagok. Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott előadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. Az egészségkárosodott, mentálisan sérült tanulók kezelése, segítése Itt természetesnek és fontosnak tartjuk azt kimondani, hogy az intézményi egészségnevelési program megvalósításához kevés maga az iskola. Nagyon fontos feladata van a végrehajtásban az intézménnyel kapcsolatot tartó, azt segítő • Ifjúságvédelmi tanácsnak, • Az iskolaorvosnak • A családvédelmi szolgálatnak, • A fenntartó önkormányzatnak, • A RÉV-nek., stb. A kapcsolattartás módja intézményi szinten az igazgatóhelyettesen, az ifjúságvédelmi felelősön keresztül. A Bolyai János Gimnázium nevelőtestülete átérzi az egészségneveléssel kapcsolatos kérdések tanórába, tanórán kívüli foglalkozási keretekbe történő beiktatását. Valljuk, hogy csak a Pedagógiai program és a Környezeti nevelési program összhangjában lehet hatékonyan és sikeresen végezni ez irányú feladatainkat.

V. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hátrányos megkülönböztetés ne érhesse. Különösen a közoktatás terén kívánatos az esélyegyenlőség megvalósítása, mivel a szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. Fontos tehát a szegregációmentesség, mint az esélyegyenlőség alapfeltételének iskolai érvényesülése. Az egyenlő bánásmód követelménye nemcsak azt kívánja meg, hogy az oktatás feladatainak végrehajtásában közreműködők tartózkodjanak a megkülönböztető magatartástól, hanem olyan pozitív intézkedéseket is, melyek lehetővé teszik az egyén személyében, tulajdonságaiban fellelhető hátrányok csökkentését, felszámolását. Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését jelenti: a közvetlen hátrányos megkülönböztetés; a közvetett hátrányos megkülönböztetés; a jogellenes elkülönítés; a zaklatás; a megtorlás. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan rendelkezés, melynek eredményeként egy személy vagy csoport neme, hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt más összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül. A közvetett hátrányos megkülönböztetés eredményeként egyes személyek vagy csoportok más összehasonlító helyzetben lévő személyekhez vagy csoportokhoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe kerülnek valamely olyan magatartás, intézkedés vagy mulasztás következtében, amelyek látszólag megfelelnek az egyenlő bánásmód követelményeinek. Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától elkülönít anélkül, hogy azt a törvény kifejezetten megengedni. A zaklató magatartás során a személlyel szemben ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakul ki. Már ilyen helyzetnek számít az is, ha valaki a környezetében lévő személyre gúnyos megjegyzéseket tesz, viccelődik, ugrat azzal a céllal, hogy a többieket megnevettesse. Megvalósul a zaklatás, ha a gúny tárgyává tett személy céltáblává válik, megszégyenül. Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt fellépő személlyel szemben fenyegetően lép fel.

44

Az oktatásban különösen fontos, hogy az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség ne csupán a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedéseket jelentse, hanem az esélyegyenlőség előmozdítását. Cél, hogy a különböző társadalmi csoportok tagjai közötti különbségek csökkenjenek. A Bolyai János Gimnázium esélyegyenlőségi programja harmonizál Kecskemét Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában foglaltakkal, az intézmény működését segítő és szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel a pedagógiai és minőségirányítási programra. Közoktatási esélyegyenlőségi programunk elkészítésében a következő jogszabályokat vettük figyelembe: 1949. évi XX. Törvény (A Magyar Köztársaság Alkotmánya), 70/A §. 2003. évi CXXV. Törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról. 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről. 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. HELYZETELEMZÉS – A 2008/2009-ES TANÉVBEN OM azonosító:

027945

Intézmény neve:

Bolyai János Gimnázium

Fenntartó neve:

Kecskemét Megyei Jogú Város

Főállású pedagógusok száma:

43

Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma:

559 2

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan Hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró tanulók száma:

45

1 1 25 1 108

Sajátos nevelési igényű tanuló képzését integráltan vállaljuk, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. A Bolyai János Gimnázium 1987-től működik – négyosztályos középiskolaként. Minden tanulója számára lehetővé teszi az érettségi vizsgán való eredményes szereplést, a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesíthetőségét. Az iskola Pedagógiai programja alkalmas arra, hogy a tehetséges tanulók képességeiket kibontakoztathassák. Az alapvető feltételek ehhez adottak, a személyi feltételek a felkészültséget tekintve jók. Az intézményben négy- és öt évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés folyik, évfolyamonként 4-6 osztállyal. A tanulók létszáma 564. Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes segíti. Az iskolában 46 pedagógus dolgozik. Valamennyi évfolyamunkon van emelt szintű vagy speciális képzés: angol nyelvi és német nyelvi, matematika, informatika emelt szintű képzés, közoktatás típusú sportiskola az 9-10/E osztályban, spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzés a 9-11/S osztályban. A Bolyai János Gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező. Mindkettőt 9.-től tanítjuk 12., illetve13.-ig. Az iskola által felkínált programok és beiskolázási kínálat vonzó az általános iskolákból a gimnáziumunkba került tanulók körében. Évről évre többszörös a túljelentkezés, különösen a matematika-informatika és angol nyelvi képzéseinkre. A gyermeklétszám csökkenésével is számolva még mindig biztosított az intézményben a színvonalas oktató-nevelő munka, melynek eredménye az, hogy tanulóink jó eséllyel vehetnek részt érettségi után választott felsőfokú továbbtanulásban. A Bolyai János Gimnáziumban folyó pedagógiai munka eredményes. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az osztályok jó közösséggé váljanak. A tanítás eredményes: évek óta az iskola tanulmányi átlaga 4.1-4.3. A bukási átlag és a lemorzsolódás elenyésző. 12.-s tanulóink sikeres kétszintű érettségi vizsgát tesznek. Az egyetemi-főiskolai felvételi arány az utóbbi években 95 %-os. Tanulóink mind az országos, mind a művészeti, mind a sportversenyeken jól szerepelnek. Eredményeikkel is öregbítik az intézmény jó hírnevét.

AZ ISKOLA NEVELÉSI/PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK, NEVELÉSI, OKTATÁSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATA Korszerű programok a nevelési/pedagógiai programban, nevelési, oktatási gyakorlatban Képzési specialitások: • Emelt szintű oktatás folyik angol és német nyelvből, matematikából és informatikából, 2006-tól spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzés, 2007-től pedig közoktatási sportiskola ad megfelelő muníciót tanulóinknak a felsőfokú továbbtanulásukhoz. • Felzárkóztató foglalkoztatásokat szervezünk a 9. évfolyamos tanulóknak; • Tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, elsősorban a tanulmányi versenyekre való felkészülés érdekében; • Bolyai János Gimnázium 2006-tól bevezette a kompetencia-alapú képzést, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat. A kompetencia-alapú oktatásban a tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérjük. Nagy teret szánunk a képességek, készségek fejlesztésére, az alkalmazásképes tudásra. Érvényestjük, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott 46

területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése. A programban részt vevő tanulóknak elvárható ismereteket, képességeket, magatartásés viselkedésjegyek összességét adjuk át, amely által a személyiségük képessé válik a feladat eredményes teljesítésére. A kompetencia-alapú oktatás fő célja, hogy új pedagógiai kultúrát honosítson meg: különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére; a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítására; az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep kialakítására. A Bolyai János Gimnáziumban bevezetett programok: teljesítményre alapoznak; figyelembe veszik az egyéni haladást; tanulásközpontúak; gyakorlat-orientáltak, amelyekben specifikus célkitűzések vannak; s rögtöni visszajelzéseket adnak a pedagógusnak. A kompetencia-alapú oktatás az intézményünkben szemléletváltozást eredményezett, s jelentős mértékben átalakította a tanári munkát is. Az új módszerekkel nem csak pedagógusaink módszertani kultúrája változott meg, hanem az órákon megszerezhető tudás minősége is. A differenciálás, a kooperatív technikák, projektek alkalmazása megújították az oktató munkát. A kompetencia-alapú fejlesztéseinkben a tevékenykedtetés nélkülözhetetlen. A bevezetésre került kiscsoportos munka, a projektmódszerek, a kooperatív technikák csak segítették tanulóink munkáját. Az itt megszerzett kulcskompetenciák alkalmassá teszi tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben az itt megszerzett kompetenciákat majd tudják fejleszteniük, frissíteniük. Iskolai oktató-nevelő munkánknak alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése. A NAT alapvető értékként kezeli, hogy milyen a tanítási és a tanulási folyamatok hatékonysága és az így elsajátított tudás és kompetenciák eredményessége, használhatósága. Munkánknak így aztán alapvető szerepe van abban, hogy tanulóink a négy év alatt megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek szükségesek az élet kihívásaihoz való alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához és saját soruk alakításához. Azért is szükséges a kulcskompetenciák megszereztetése, mivel ezekre minden tanulónknak szüksége lesz felnőtt élete során a személyes boldogulásban és fejlődésben, és nagymértékben hozzájárulnak az itt szerzett ismeretek az állampolgári lét kiteljesítéséhez, segítik tanulóink társadalmi beilleszkedését, a munkában való sikeres szerepvállalását. A kulcskompetenciák sikeres elsajátítása az elkövetkezendő időben hozzájárulhat a tudás alapú társadalomban való sikeres beilleszkedéshez. Oktató-nevelő munkánkban a kulcskompetenciák összetett rendszerben jelennek meg – szinte valamennyi tantárgyban, azok egymásra hatásában. Így aztán sok olyan terület van, ahol a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, vagy a kezdeményezőképesség, vagy a kockázatértékelés a döntéshozatalban egyaránt szükséges lesz. S mindezekhez járulnak aztán hozzá az egyén érzelmei is. Munkánkban a következő kulcskompetenciák érvényesülnek: Az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás, a szociális és állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája. Alapelveink: az ismeretátadásra épülő képességfejlesztés; reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség; tanulóközpontú és az órai munkában differenciált módszertan; a tanulásszervezés változatossága;

47

a tanulói tevékenység aktivizálása; a gondolkodási és probléma-megoldási képességfejlesztés. Céljaink: Felkészíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra az iskolánkban folyó kompetencia-alapú képzéssel. A 9. osztályokban bevezetett, majd felmenő rendszerben folyó oktatásunkban a kompetencia területeket folyamatosan bevezetésre kerülnek. Az órákon az SDT (a Sulinet Digitális Tudásbázis) tananyag-részeit, animációkat, s szaktanáraink által önállóan készített tananyagrészeket, PP (power point) prezentációkat, illetve más digitális anyagokat használjuk fel. Mindezeket nemcsak a frontális osztálymunkában, hanem az időigényesebb, differenciáltabb, egyéni, sokszor páros, kiscsoportos munkaformákban építjük be. A Bolyai János Gimnáziumban folyó kompetencia-alapú oktatásban részt vevő szaktanárok továbbképzéseken vettek részt, ahol módszertannal, kooperatív tanulási technikákkal, illetve a heterogén csoportokban történő differenciálással ismerkedtek meg. Az iskolán belül rendszeresen tartunk belső továbbképzéseket, módszertani, kooperatív munkát segítő, ismeret- és módszerátadó konzultációkat, amelyeken a projektben résztvevő pedagógusok vélemény- és tapasztalatcseréjére is sor kerül. A programban résztvevő kollégákat a továbbképzések, a megvalósított projektmunka arra is felkészíti, hogy az ismeretátadás és képességfejlesztés integráltan valósuljon meg, s az itteni tudástartalmak alkalmasak legyenek a hozzáadott értékek mérésére, a sikeres érettségi vizsgákra való felkészülésre, a továbbtanulást is segítve. A HELYZETELEMZÉS ALAPJÁN KÉSZÜLT SWOT ANALÍZIS Erősségeink: • Jól felkészült tanárok. • Stabilitás a tantestületben. • A tantestületben érték a szakmai fejlődés. • Jelentős érdeklődés a városban és a térségben az iskola iránt. • Jó képességű, érdeklődő tanulók. Lehetőségeink (fejlesztendő területek): • Külső kapcsolatok kibővítése. • Pályázatokon való részvétel. • Még jobb kapcsolat a szülői házzal. • Érdeklődő, önálló ismeretszerzésre is képes tanulók. • Szabadidős programok szervezése. • Szakmai fejlődés. • Hosszú távú tervezés. • Jól felszerelt szaktantermek, korszerű oktatástechnikai eszközök. • Audiovizuális eszközök széleskörű használata. Gyengeségek lehetnek: • Pénzhiány. • Eszközhiány (csak teremcserével oldható meg). • A szemléltető eszközök pótlása állandó aktuális feladat. • Tantermeink száma nem elégséges. 48

•

Esetenként hiányos a szülőkkel való kapcsolat.

Veszélyt előidéző momentumok: • Tárgyi feltételek romlása. • Társadalmi problémák begyűrűzése. • Alacsonyabb bemeneti szint. • Diákjaink befolyásolhatósága. • Az oktatáspolitika függősége. • Hírnevünk csökkenése. • Demográfiai hullámvölgy.

49

INTÉZKEDÉSI TERV Az iskolai esélyegyenlőségi program célja, hogy biztosítsa: • az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését; • az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférést az egyenlőség alapján; • A hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenységében: o a felvételinél; o a beiratkozásnál, o a tanításban, o a gyerekek egyéni fejlesztésében; o az értékelés gyakorlatában. o a tanulói előmenetelben; o a fegyelmezés gyakorlatában; o a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében; o a továbbtanulásban, pályaorientációban; o a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében; o a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel; Nevelési/oktatási program jellemzői: Nevelési/pedagógiai programunk számos módon segíti elő az esélyegyenlőséget. Pl.: tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök verseny-előkészítők, külföldi utak az idegennyelvtanulást segítve, stb. Emellett nagy gondot fordítunk a felzárkóztatásra is. A tehetség, a képesség kifejlesztését segítő tevékenységek: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, • az emelt szintű érettségire jelentkezés lehetősége, • egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal, • versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés, • iskolai könyvtár, az Internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata, • a továbbtanulás segítése. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: • csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, • egyéni foglalkozások, • felzárkóztató órák megszervezése, • osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése, • előadók, szakemberek meghívása, • a továbbtanulás irányítása, segítése. Az intézmény figyelembe veszi a különböző tanulási képességeket. A 9. évfolyamon diagnosztikus mérésre kerül sor. A diákok csoportbontás keretében tanulnak a felmérő tesztek eredménye alapján. A gyakorlatban megvalósuló tevékenységek • Az évismétlések alacsony értéke miatt nem szükséges különleges lépéseket tenni.

50

• • •

•

•

•

•

Az intézmény alkalmanként felveszi a kapcsolatot a szakszolgálatokkal és a szülői házzal. Iskolánkban minden évben különös színfoltot jelentenek az idegen országból érkező tanulók. Számukra a beilleszkedés semmilyen gondot nem okoz. A tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység: A képességek kibontakozását és a tehetség fejlesztését szolgálják a tanórán kívüli, egyéni foglalkozások. A tehetséggondozást, ill. a felzárkóztatást szolgáló foglalkozásokon való részvételre a szaktanárok tesznek javaslatot, a tanuló képességeinek, tanulmányi szintjének felmérését, és a tanulóval való elbeszélgetést követően, értesítve az osztályfőnököt. Mindemellett törekszünk arra, hogy a tananyag kiválasztása és a tanítás módszere olyan legyen, hogy a gyengébben tanulók és képesek legyenek az elvárt minimális szintet elérni. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység: Kiemelkedő tanulmányi eredmény (legalább 4,5 átlag) vagy rossz szociális helyzet esetén a tanuló támogatást kaphat, az Appendix Alapítványtól. A támogatást pályázati úton lehet elnyerni, az osztályfőnök ajánlásával, a kuratórium döntése alapján. A pályázat határidejét, módját, a támogatás mértékét minden tanév elején az alapítvány pályázati kiírása szabályozza. Az élsportoló diákok tanulmányait egyéni tanrenddel, felzárkóztató foglalkozásokkal segíti. Így összehangoltabb a tanulási rend az edzésrenddel. A különös gondozás azért is indokolt, hisz e tanulók sportágaik jeles képviselői, edzéseik és versenyeik révén sokkal leterheltebbek, mint átlagos gimnazistáink. Tanulmányaik terén a haladás üteme külön helyi tanterv szerinti, eltérő a többi diákétól. A Bolyai-gimnázium az élsportoló diákok tanulmányait egyéni tanrenddel, felzárkóztató foglalkozásokkal segíti. Így összehangoltabb a tanulási rend az edzésrenddel. A nevelés-oktatás módszertana az órákon történő képesség- és személyiségfejlesztésre koncentrál. Nagy figyelmet fordítunk a tevékenykedtetésre, a képességek fejlesztésére, a differenciálásra, az egyéni bánásmódra. 67 fő a kollégista. A kollégista lét, életmód közösségformáló szerepén túl hátrányt is jelent. E tanulói kör számára nagy figyelmet fordítunk a személyes beszélgetésekre, az egyéni bánásmódra, az egyén felzárkóztatására, a tanár-diák kapcsolat erősítésére, a konfliktuskezelésre, a demokratikus iskolai életterek kialakítására, a differenciált oktatásra, a projekt módszerek bevezetésével a kognitív képességek fejlesztésére. Feladataink, céljaink megvalósulása érdekében folyamatos teljesítménymérésre van szükség. Fontos nevelési kiindulópont a bementi változók rögzítése az ún. iskolai háttérvizsgálatainkkal, valamint végzős diákjaink életútját kísérő gondoskodás, információszerzés pályájuk alakulásáról, felvételijükről, munkába állasukról. Eszközeink ennek megvalósításában: a differenciált és felzárkóztató oktatás széleskörű megvalósítása, az egyénre is szabott tantervek kidolgozása, a könyvtárhasználati órák interdiszciplináris beépítése a magyar és informatikaoktatásba, a projekt módszer alkalmazása, a csoportbontás, az egy osztályban tanító pedagógusok együttműködésének javítása, a tanórán kívüli feladataink terén az önálló tanulás és ismeretszerzés képességének fejlesztése, az intézményen belüli eltérő tanulási utak lehetőségének biztosításával segíteni a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását.

A hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint SNI tanulóink segítését szolgálja a szülőkkel, a kollégiummal való rendszeres együttműködés, az iskola és a szülők kapcsolatának erősítése, szükség esetén az osztályfőnökök családlátogatása, a nevelési problémák megoldását segítő rendezvények, beszélgetések szervezése, stb.

51

Mindezek megvalósítása hosszú távú, folyamatos munkát igényel. A fő cél e tanulói csoport hátrányainak leküzdése, csökkentése, a minél eredményesebb kimeneti célok megvalósítása, a továbbtanulás segítése, a sikeres társadalmi beilleszkedés előmozdítása. Erőforrások elosztása: A diákok fejlesztését az iskola a törvényi előírások szerint végzi. Alkalmankénti konzultációs lehetőség biztosított az SNI tanulók szüleinek a szaktanárral, az ifjúságvédelmi felelőssel. Az intézkedési terv általános céljai, elvei: Az iskola célja az esélyteremtés, az intézmény valamennyi szolgáltatásához való egyenlő hozzáférés biztosítása. A feladat megoldásban társadalmi együttműködés valósul meg a civil szervezetekkel együtt. Kötelezettségek és felelősség • A Bolyai János Gimnázium igazgatója felelős azért, hogy a gimnázium minden dolgozója, tanulója, a szülők és az iskolával együttműködő partnerek számára elérhető legyen az intézmény esélyegyenlőségi programja. • Az igazgató felelős azért is, hogy intézmény dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. • Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. • Az intézmény igazgatója/helyettese/ és az ifjúságvédelmi felelőse felel az intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. • A iskola tantestületének minden egyes tagja pedig azért felelős: o hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal; o biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört; o és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen; o a tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; o illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt az intézmény igazgatójának. Minden, a Bolyai János Gimnázium partnereként működő intézmény felelőssége, hogy ismerje az intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. AKCIÓTERV Azonnali beavatkozást igényel: • Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire); • Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét;

52

•

•

Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %nál).

Az intézkedések és fejlesztési lépések rövidtávon (azaz 1 éven belül) eredményezzenek mérhető javulást. Érzékelhető javulást kell elérni középtávon (3 éven belül): mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Konkrét intézkedések A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint SNI tanulók tanulmányi eredményének folyamatos figyelemmel kísérése, adminisztrációja. Segítő program kidolgozása az érintett tanárokkal. Határidő: folyamatos Felelős: ifjúságvédelmi felelős A feladat teljesítését igazolják a tanulók féléves eredményét feltüntető dokumentumok, illetve a segítő program kidolgozásával kapcsolatos jegyzőkönyvek. Megvalósítás • A Bolyai János Gimnázium vezetése biztosítja, hogy beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai és az intézményi minőségirányítási programba). • Értékeli, visszacsatolja és beépíti a program ellenőrzése során szerzett információkat. • Biztosítja a pedagógusok felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. • A program megvalósulását az intézmény vezetője figyelemmel kíséri. Évente értékeli és ellenőrzi annak eredményességét. • Az éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozza a tantestület tagjai előtt, bevonva ebbe a szülői szervezet iskolai vezetését, biztosítva a személyes adatok védelmét. • A monitoringért, önellenőrzésért és a nyilvánosság biztosításáért felelősök: az iskola igazgatója; az ifjúságvédelmi felelős. • A Bolyai János Gimnáziumban az esélyegyenlőségi program eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek (tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. 53

•

• • •

Szükséges a helyi médiumokkal való együttműködés, azok bevonása a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében: o az iskola honlapja, o az intézmény beiskolázási tájékoztatója, o az ötévenként megjelenő könyv, o a Bolygató című iskolaújság, o az iskolarádió, o az intézményi faliújságjai, o a Bolyai János Gimnáziummal partnerkapcsolatban lévő városi médiumok: Petőfi Népe, a Kecskeméti Lapok, a Kecskeméti Televízió, a Gong Rádió stb. A nyilvánosság folyamatos biztosítására a gimnázium igazgatója évente tájékoztatja a program megvalósításában elért eredményekről a fenntartót, a szülői szervezetet, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosítja a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a fenntartó, a szülők, a tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával. A végrehajtás menetében minden érintett fél (tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek) észrevételeit, háttérkérdőíveket összegyűjtik, hogyan tehető kiegészítés, korrekció a programhoz. SZANKCIONÁLÁS

Amennyiben az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni, illetve, ha az intézkedési terv nem került betartásra, akkor az alábbi törvények alapján kerülhet sor jogorvoslatra: 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatósági hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, illetve a jogaiban sérült diák vagy képviselője a Magyar Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) ide vonatkozó rendelkezései szerint polgári eres eljárás keretében kártérítési igénnyel léphet fel az iskolával szemben. Az esélyegyenlőségi kritériumok betartásáért a gimnázium minden dolgozója felel. Ennek megszegése esetén az intézmény vezetője jogosult belső szankcionálásra is, pl. béren kívüli juttatások csökkentése, visszavonása.

54

VI. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Területei Szakmai munka ellenőrzése a tanóra tanórán kívüli foglalkozások

Szervezeti

Felelős Igazgató

működés ig.helyettesek ellenőrzés e adminisztráció ügyeleti rend-szer helyiségek használatának rendje Nevelőmunka ellenőr- ig.helyettesek zése az osztályfőnöki óra egyéb programok

Végzi igazgató, ig. helyettesek munkaközösség-vezetők

Gyakorisága Az éves ellenőrzési tervben leírtak szerint.

ig.helyettesek, havonta osztályfőnök, munkaközösség-vezető, gazdasági vezető, gondnok igazgató, ig.helyettesek, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, ifjúságvédelmi felelős

Az éves ellenőrzési tervben leírtak szerint.

Módszerei Óralátogatás és a foglalkozás látogatása megadott szempont alapján. Tanulói munkák vizsgálata, felmérések alapján. Írásos dokumentumok ellenőrzése. A terület bejárása alapján.

Beszélgetés, kérdőív, felmérés, a programok látogatása.

Az ellenőrzés lehet: - eseti, - tervezett. Az eseti ellenőrzés alkalomszerűen (pl. ügyeleti rendszer) és szükség esetén (partneri igény, elégedetlenség) történhet. A tervezett ellenőrzés az éves munkaterv részeként az ellenőrzési terv alapján valósul meg. Az ellenőrzési terv a szakmai és nevelőmunka területén meghatározza az ellenőrzés konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

55

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Területei Tanulói e- egyén redmények

közösség

Résztvevő

 tanulmányi munka, képességek vizsgálata dicséret, figyelmezmeztetők magatartás, szorgalom hiányzás

Gyakorisága

Formái, módszerei szaktanárok folyamatosan, szóban, írásoszt. főnök negyedévente, ban érdemfélévente jeggyel

 versenyered igazgató, félévkor és évmények ig.helyette- végén  tantárgyi sek átlagok  dicséretek és figyelmeztetők száma évente  nyelvvizsgák száma  hiányzási átlag  érettségi vizsga eredmények  felvételi vizsga eredmények

szóban és írásban dokumentumok alapján

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése, minősítése alapelvei és kritériumai pedagógiai programunk helyi tantervében vannak megfogalmazva. Külső mérés, értékelés: Fontosnak tartjuk, hogy a jelenleg funkcionáló külső mérésekben továbbra is részt vegyünk: MTA Képességkutató Csoport mérései, MONITOR vizsgálat; • A külső értékelések közül – pedagógiai célkitűzéseinknek megfelelően – továbbra is fontos szerepe van a felvételi, a kétszintű érettségi eredményeknek, és az egyéb külső vizsgaeredményeknek (nyelvvizsga).

56

Területei

Résztvevő

Intézményi stratégia pedagógiai program foly felülvizsgálat am a ato k oktatás a tanítás minősége (a pedagógus munkája ) a tanulás minősége az egyéni tanulási utak tehetséggondozás tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása nevelés személyiségfejlesztés közösségfejlesztés diákönkormányzat hagyományápolás, rendezvények ifjúságvédelmi feladatok működés szakmai közösségek partnerkapcsolatok ápolása az iskolavezetés munkája gazdálkodás, ügyvitel az épület rendje, tisztasága a nem pedagógusok munkája

57

kibővített lavezetés

Gyakoriság Formái, a módszerei isko- két év múl- Írásban va, majd négyévente

igazgató, Évente ig.helyettesek, munkaközösség vezetők, osztályfőnökök

szóban és írásban

igazgató, négyévente, ig.helyettesek, kétévente, értékelési szak- évente értő

írásban

munkaközösség Évente vezető, igazgató, ig.helyettesek, nevelőtestület évente és hatévente igazgató, évente ig.helyettes, gazdasági vezető, gondnok

szóban és írásban

kérdőívek, felmérő feladatlapok

kérdőívek, dokumentumok

kérdőívvel, írásban, szóban

58

VII. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Célunk: az együttműködés fejlesztése, a partneri elvárás minél teljesebb kielégítése, valamint a pedagógiai célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Feladataink: • az osztály és iskolai szülői szervezet működésének erősítése, • a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak fejlesztése, • a kollégiummal való kapcsolattartás mélyítése. Eljárás, eszköz: • a fogadóórák lehetőségének bővítése, • a szülői értekezlet előkészítésébe jobban bevonni az osztály szülői vezetőségét, • szükség esetén családlátogatás szervezése, • alapítványi bál szervezése, • „szülők akadémiája” beindítása, • nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása, átadása, • a kollégium és az iskola közötti információáramlás biztosítása, • közös rendezvények szervezése a kollégiumi nevelőtanárokkal, • nevelési és osztályozó értekezletekre a nevelőtanárok meghívása, a munkába való bevonása, • az osztályfőnök és az adott tanuló nevelőtanára közötti napi kapcsolat kialakítása. Felelősök, végrehajtók: az igazgató, az munkaközösség vezetője, az osztályfőnökök.

58

igazgatóhelyettesek,

az

osztályfőnöki

59

VIII. A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 1. A GIMNÁZIUM KÉPZÉSI TERVE A gimnáziumunk - a helyi és térségi igényeket is figyelembe véve - továbbra is négyosztályos gimnáziumi képzést folytat, az alapító okiratban jóváhagyott emelt szintű képzési területek megtartásával. Az évfolyamokon belül az egyes osztályokban az alábbi képzéseket folytatjuk: • általános tantervű (2009/2010-ig) • emelt szintű sport • emelt szintű idegennyelvi képzés (angol, német) • emelt szintű matematika és emelt szintű informatika • spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzés • német-angol nyelvi előkészítő képzés 2009/2010-es tanévtől Az emelt szintű képzésben résztvevő tanulók létszámát (csoport, osztály) a mindenkori jelentkezés és teljesítmény függvényében alakítjuk ki. A tantárgyi programokat a helyi tanterv részeként kezelve, de terjedelmük miatt külön fűzve mellékeljük

59

60

2. A KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVEI Általános tantervű (2009/2010-ig) TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Érettségi előkészítő Összesen

9. OSZT. 2.5 1.5 2

10. OSZT. 3 1 2

11. OSZT 3 1 3

3 3 3 2

3 3 3

3 3 3

2 2 2

2 2 2 2 1 1 2 + 1 1

2

12. OSZT. 3 1 3 1 3 3 4 1

1 1 2 + 1 1

2 1* 1* 2 1

1.5 2 1 1.5

1 29+ 1 28 + 1 **Integrálva a Művészetek

60

1 6 32

6 31

61

Emelt szintű matematikaképzés TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Érettségi előkészítő Összesen

9. OSZT. 2.5 1.5 2

10. OSZT. 3 1 2

11. OSZT. 3 1 3

3 3 6 2

3 3 6

3 3 6

1.5 2 2

2.5 2 2 2 1 1 2 + 1 1

2

12. OSZT. 3 1 3 1 3 3 6 1

1 1 2 + 1 1

2 1* 1* 2 1

1.5 2 1 1.5

1 1 31,5+ 1

31.5 + 1

**Integrálva a Művészetek

61

4 33

5 32

62

Emelt szintű idegennyelv-képzés TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Érettségi előkészítő Összesen

9. OSZT. 2.5 1.5 2

10. OSZT. 3 1 2

11. OSZT. 3 1 3

6 3 3 2

6 3 3

6 3 3

1.5 2 2

2.5 2 2 2 1 1 2 + 1 1

2 2 1* 1* 2 1

31.5 + 1

1 4 33

12. OSZT. 3 1 3 1 6 3 4 1

1 1 2 + 1 1

1.5 2 1 1.5

1 31,5+ 1

**Integrálva a Művészetek

62

5 33

63

Emelt szintű informatikaképzés TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Érettségi előkészítő Összesen

9. OSZT. 2.5 1.5 2

10. OSZT. 3 1 2

11. OSZT. 3 1 3

3 3 4 4

3 3 3 3

3 3 5 3

1.5 2 2

2.5 2 2 2 1 1 2 + 1 1

2 2 1* 1* 2 1

31.5 + 1

1 2 33

1 1 2 + 1 1

12. OSZT. 3 1 3 1 3 3 6 3 1

1.5 2 1 1.5

1 31,5+ 1

**Integrálva a Művészetek

63

3 33

64

Spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzés (Felmenő rendszerben érvényes a 2006/2007, a 2007/2008 és a 2008/2009-es tanévben induló osztályokra)

TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv (Szövegértés 9. évfolyamon) Történelem (spanyol nyelven) Emberismeret és etika Célnyelv (spanyol nyelv) Célnyelvi civilizáció (spanyol ny.) Angol nyelv Matematika Szakszókincs Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk (sp.ny.) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép- és médiaismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Érettségi előkészítő Heti óraszám

9. OSZT.

10. OSZT. 2,5 1,5

11. OSZT. 3 1

12. OSZT. 3 1

13. OSZT. 3 1

3

3

3

18

5

5

3.5 2 1 2

4 3

4 3

4 2 3 3

3 1 4 2 3 4

1.5

1 1.5 2 2 1 1 2 +1 1

2 +1 1

2.5 2 2 2 1 1 2+1 1

2 2

1* 1* 2 1 1

1,5

2 1 1,5

1 32+1

30.5

* Művészetek órakerete

64

32.5

4 33

5 33

65

Spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzés A 2009/2010-es tanévtől TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv (9. évfolyamon szövegértés) Történelem (spanyol nyelven) Emberismeret és etika Célnyelv (spanyol nyelv, szakszókincs) Célnyelvi civilizáció (spanyol ny.) Angol nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk (sp. ny.) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép- és médiaismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Érettségi előkészítő Heti óraszám Max. megengedett óraszám

9. OSZT.

10. OSZT. 2,5 1,5

11. OSZT. 3 1

12. OSZT. 3 1

13. OSZT. 3 1

3

3

3

19

5

5

3 2 2

4 3

4 3

3 1 4 2 4 3

2

2 2 2 2 1* 1 2+1 1

2

4 2 3 4 1

2 2 1 1 2 +1 1

1 2 +1 1

2 2

1* 2 1 1

1,5

2 1 1,5

1 32+1 32,5

31+1 32,5

* Művészetek órakeretbe integrálva

65

32+1 35

4 34 35

5 32 35

66

Német-angol nyelvi előkészítő A 2009/2010-es tanévtől

TANTÁRGY Irodalom (szövegértés) Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika Német Angol Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép- és médiaismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Tanulásmódszertan Önismeret Érettségi előkészítő Heti óraszám

9. OSZT. 2

10. OSZT. 2,5 1,5 2

11. OSZT. 3 1 2

11 5 2 4

5 5 3

5 4 3

2

2 2 2 2 1** 1 2+1 1

12. OSZT. 3 1 3 1 4 5 3

13. OSZT. 3 1 3 2 7 4 1

2 2 1 1 2 +1 1

1 2 +1 1

2 2

1** 2 1 1

1,5

2 1 1,5

1 1 1 30+1

31.5

** Integrálva a művészetek

66

31.5

4 33

5 32

67

Emelt szintű sporttagozat TANTÁRGY

9. OSZT.

Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Érettségi előkészítő Összesen:

2.5 1.5 2 3 3 3 2

10. OSZT. 2007/2008 3 1 2

11. OSZT. 2009/2010 3** 1 3

3 3 3

3 3 3

12. OSZT. 2010/2011 4 1 3 1 3 3 4 1

2 2 2 1 1 2 + 5 1

2 2 2 2 1*** 1*** 2 + 5 1

2 2

1.5

(2) + 4 1

(2) + 4 1 1.5

28 + 5

6 29 + 4

28,5 + 5

* Integrálva a Tánc és dráma ** Integrálva a Mozgókép és médiaismeret ***Integrálva a Művészetek

67

6 31+ 4

68

Közoktatás típusú sportiskolai osztály TANTÁRGY

9. OSZT. 3 1 3 3 3 2

Irodalom Magyar nyelv Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Történelem Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Érettségi előkészítő Sportismeretek Sportági ismeretek Sportpszichológia Sporttörténet Tanulásmódszertan Emberismeret és etika Társadalomismeret Kötelező óra

2 2 2 1 1 2 1+6 1 TANTERVI MODULOK 1

10. OSZT. 3 1 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1

11. OSZT. 3 1 4 3 3 3 2 2

12. OSZT. 3 1 4 3 4 3 1.5

1+6 1

1+4 1 4

1+4 1 4

1 0.5

0.5 1 1

0.5 0.5 29

27.5

28.5

KÖZOKTATÁS-TÍPUSÚ SPORTISKOLA HELYI TANTERVE

68

1.5 28

69

Közoktatás-típusú sportiskolai oktatás kezdődött a Bolyai János Gimnáziumban 2007. szeptember 1-jével, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának iskolánk akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Célunk, hogy a Bolyai János Gimnáziumban tanuló élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaiké. Ugyanakkor intézményünk figyelembe veszi és alkalmazkodik a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segíti őket a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek megszerzésében. Különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítjuk az edzésidőt, általában a nulladik és az első órában. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervek alapján készültek. Azokat adaptáltuk a Bolyai János Gimnázium sportiskolai tantervébe. Megoldandó feladataink közé tartozik az évközben érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban kevéssé eredményes diákok lemorzsolódásának megakadályozása.. Amikor egy sportoló élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni. Az élsportot és a közoktatási célokat a közoktatás típusú iskola összehangolja. A közoktatási típusú sportiskolai helyi tantervet úgy készítettük, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. A közoktatási típusú sportiskolai helyi tantervre vonatkozó alapelvek: A Bolyai János Gimnázium sportiskolai helyi tanterve a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenek előtt megtartva készült. Az átjárhatóság megvalósíthatósága érdekében a tananyag kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A gimnáziumi tantervek készítésekor, a kimeneti szabályozás szempontjából, a középszintű érettségi vizsga követelményeket tartottuk szem előtt. Helyi tantervünk célja, hogy a tudásrendszerek és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. Sportiskolai helyi tantervünkben megjelennek olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nemcsak a Testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és emelt be elméleti jellegű tudáselemeket azzal a céllal, hogy az élsportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit, hanem a közismereti tantárgyak esetében is törekedtünk a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan). A sportoláshoz nem köthető tantervi elemek esetén olyan értékek közvetítésére törekszünk, mint a demokratizmus, a humanizmus, az esélyegyenlőség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia megismertetése. A kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén felkészítjük a diákokat az érvekkel alátámasztott, felelős döntések meghozatalára.

69

70

A tanulásról alkotott felfogás helyi tantervünkben Valljuk, hogy az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme ennek, hogy tanulóink ismerjék önmagukat, legyenek tudatában saját képességeiknek, adottságaiknak. Ismerjenek meg minél több tanulási módszert és technikát, és legyenek képesek kiválasztani a számukra leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatában pedagógusaink akkor tudnak hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkeznek a tanuló előzetes tudásáról. Helyi tantervünk különös figyelmet fordít: • a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), • az önértékelésre, az önismeretre, • az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, • olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglevő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, • az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. Az értékelés alapelvei A jogszabályokban rögzített szabályokat, módszereket és megfelelő értékelési eljárásokat alkalmazzuk sportiskolai helyi tantervünkben. Természetesen a tantárgyi sajátosságokat figyelembe vesszük. Valljuk, hogy a módszertani szabadság különbséget tehet az egyes tantárgyak értékelésében. Különleges szerephez jut helyi tantervünkben az értékelés fejlesztő, bátorító funkciója, s a differenciált tempóban bekövetkező fejlődéshez igazodó differenciált értékelés. Erre a sportoló életmód miatt van szükség. Ugyanis a kevésbé sikeres teljesítmény után való talpra állást szolgáló pedagógiai értékelésre. Az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. Sportolóként is csak hiteles önértékelés képessége és motiváltsága segítheti. Sportiskolai helyi tantervünkben a következő alapelveket, eljárásokat szeretnénk érvényesíteni: • Az értékelés fejlesztő, személyiségformáló, tanulást segítő szerepének erősítését. • standardizált értékelési eszközök használatát. • Az országos és városi kompetenciamérésekben az eredmények felhasználjuk az iskola oktató-nevelő munkájának fejlesztésére. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából fontosak. Így valamennyi tantárgy helyi tantervében kimutatható a „testi és lelki egészség” fejlesztésének szempontja, a hazáját nemzetközi versenyeken képviselő élsportolói pálya szempontjából a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nem csak sportemberként, hanem majdani családfenntartóként, állampolgárként is különösen fontos számunkra az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. A tanulás és az informatikai kultúra, a környezeti nevelés ebben az értékrendben nem másodrendű, de a sportemberré nevelés szempontjából kevésbé hangsúlyosak. A tantárgyi rendszerben jelenítettük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze.

70

71

Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A művészeti tantárgyak programjának összeállítása során figyeltünk arra, hogy ezek az értékek megfelelő súllyal szerepeljenek. A kerettanterv ajánlása szerint tantervünkben is beiktattuk a sport elméleti ismereteit tartalmazó sportismeret és szakági sportismeret tárgyak.

3. A MINŐSÍTŐ VIZSGÁK RENDJE Osztályozó, javító és egyéb vizsgák: • A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. • A mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját január 20-30., illetve május 10-15. vagy június 1-10. között teheti le. • Ugyanezen időpontokban kell megtartani az előírt különbözeti és beszámoltató vizsgákat is. • Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. • A javítóvizsgák időpontja augusztus 21-29. közötti időszak. • Az osztályozó és a javítóvizsgák háromtagú bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Elnöke – munkaközösség-vezető. Tagjai: szaktanár (aki tanította), azonos szakú tanár.  A tanuló igazolt távolléte esetén a vizsgát a tárgyévben szeptember 5-ig leteheti.  A tanulót (kiskorú esetén szüleit is) az osztályozó és javítóvizsga előtt 15 nappal értesíteni kell.

4. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK FELTÉTELEI A tankönyveket, valamint a hozzájuk tartozó tanulmányi segédleteket a munkaközösségek választják a tanítandó csoport összetétele, képzési irányának figyelembe vételével. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: • Az egymásra épülés elvét szem előtt tartva, törekedni kell a tankönyvcsaládok használatára, különös tekintettel a 9 -10. évfolyamon. • Adjon minél nagyobb segítséget az iskola oktatási-nevelési céljai között kiemelten megfogalmazott képességek fejlesztéséhez. • Legyen kompatibilis a kerettantervvel, valamint tartalma minél nagyobb mértékben fedje le a helyi tantervben meghatározott tantárgyi programokat. • A kiválasztott tankönyv feleljen meg az életkori sajátosságoknak. • Kivitelezése legyen igényes és esztétikus. • Ára legyen elfogadható. 71

72

A taneszközök, melyek feltétlenül szükségesek a helyi tantervben megfogalmazott követelmények elsajátításához, az adott tantárgyi programokban soroltuk fel.

5. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Elkészítettük a funkcionális taneszköz jegyzéket, valamint a helyi tantervünk tantárgyi programjaiban megjelenített igény alapján a szükséges, de még hiányzó eszköz- és felszerelés jegyzéket. A hiányokat anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatosan pótoljuk.

6. A TANULÓK FIZIKAI KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSE Célja: A tanulók fizikai állapotának ismerete. A tanulók fizikai állapota változásainak ismerete elemzése. Képességfejlesztő tevékenységünk minőségének, hatékonyságának visszajelzése. Feladata: Tanévenként két alkalommal mérések végzése, az eredmények összehasonlítása – elemzése a tanév elején és végén -, korosztályonként és nemenként. A fejlődés mértékének megállapítása, értékelése a tanulók felé. Mért fizikai képességek: Erő – törzsizomzat, kar és vállöv izomzat, rugalmasság, Gyorsaság – 100 és 200 méteres síkfutás, Állóképesség középtávon – 400m, és hosszútávon 800m, 1500m, 12 perces futás. Mért sportági mozgásanyagok: Atlétikai ügyességi számok: magasugrás, távolugrás, súlylökés, Szertorna: talaj, korlát, gyűrű, szekrényugrás, Labdajátékok mozgásanyaga: kosár-, röp- és kézilabda. A fizikai állapot felmérés értékelése és osztályzatban történő megállapítása az országos középiskolai eredmények elemzésével történik. Alapjául az 1975-1985 közötti időszak szolgál. A felméréseket szeptember-október és május-június hónapban végezzük minden tanulónkra vonatkoztatva. Méréseinkhez szervesen kapcsolódik, épül be az iskolaorvosi, sportorvosi vizsgálatrendszer. A 9. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYSZINTJEI Magasugrás (cm): Lány: 120-5, 110-4, 100-3, 90-2. Távolugrás (cm): Lány: 420-5, 380-4, 340-3, 300-2.

Fiú: 140-5, 130-4, 120-3, 110-2. Fiú: 480-5, 410-4, 400-3, 360-2. 72

73

Súlylökés (cm): Lány: 700-5, 600-4, 500-3, 400-2. (4kg)

Fiú: 800-5, 700-4, 600-3, 500-2. (5kg)

Kötélmászás a lányoknak, fiúknak függeszkedés: A kötél végéig- 5, a kötél ¾ részéig- 4, a kötél felétől feljebb – 3, a kötél feléig – 2. FUTÓSZÁMOK: 100m (sec): Lány: 16-5, 16,5-4, 17,3-3, 18,5-2.

Fiú: 14-5, 14,5-4, 15,3-3, 16,5-2.

200m(sec): Lány: 34-5,

36-4,

38-3,

Fiú: 29-5, 3 1,5-4,

34-3,

36-2.

400m (sec): Lány: 78-5,

82-4,

90-3, 1 00-2.

Fiú: 65-5,

77-3,

85-2.

40-2.

70-4,

800m (sec): Lány: 3:10-5, 3:35-4, 3:55-3, 4:20-2.

1500m (sec): Fiú: 5:40-5, 5:55-4, 6:30-3, 7:00-2.

Cooper teszt (méter): Lány: 2500-5, 2300-4, 2000-3, 160-2.

Fiú: 2900-5, 2700-4, 2500-3, 2300-2.

A 10. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYSZINTJEI Magasugrás (cm): Lány: 130-5, 120-4, 110-3, 1000-2.

Fiú: 150-5, 140-4, 130-3, 120-2.

Távolugrás (cm): Lány: 430-5, 400-4, 370-3, 300-2.

Fiú: 500-5, 460-4, 420-3, 380-2.

Súlylökés (cm): Lány: 750-5, 650-4, 550-3, 450-2. (4kg)

Fiú: 900-5, 800-4, 700-3, 600-2. (5kg)

Kötélmászás a lányoknak (sec): 17 sec alatt – 5, 20 sec alatt 4, mászás végi szintidőn kívül – 3, mászás a kötél ¾ részéig – 2. Függeszkedés a fiúknak (sec): 20 sec alatt – 5, a kötél végéig – 4, a kötél ¾ részéig – 3, a kötél feléig – 2. FUTÓSZÁMOK: 100m (sec): Lány: 15,5-5, 16-4, 17-3, 18-2.

Fiú: 13,8-5, 14,3 - 4, 15 -3, 16 -2.

73

74

200m(sec): Lány: 33,5-5, 35-4, 37-3, 39-2. 400m (sec): Lány: 76-5, 80-4, 88-3, 98-2.

Fiú: 29-5, 31,5-4, 34-3, 36-2. Fiú: 63-5,

68-4,

75-3,

85-2.

800m (sec): Lány: 3:07-5, 3:30-4, 3:50-3, 4:15-2.

1500m (sec): Fiú: 5:30-5, 5:50-4, 6:15-3, 6:50-2.

Cooper teszt (méter): Lány: 2500-5, 2300-4, 2000-3, 160-2.

Fiú: 2900-5, 2700-4, 2500-3, 2300-2.

A 11. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYSZINTJEI Magasugrás (cm): Lány: 135-5, 125-4, 115-3, 105-2.

Fiú: 160-5, 150-4, 140-3, 125-2.

Távolugrás (cm): Lány: 440-5, 410-4, 370-3, 320-2.

Fiú: 520-5, 480-4, 440-3, 400-2.

Súlylökés (cm): Lány: 800-5, 700-4, 600-3, 500-2. (4kg)

Fiú:1000-5, 900-4, 800-3, 700-2. (5kg)

Kötélmászás a lányoknak (sec): 16 sec alatt – 5, 19 sec alatt 4, mászás végi szintidőn kívül – 3, mászás a kötél ¾ részéig –2. Függeszkedés a fiúknak (sec): 18 sec alatt – 5, a kötél végéig - 4, a kötél ¾ részéig – 3,

a kötél feléig – 2.

FUTÓSZÁMOK: 100m (sec): Lány: 15,3-5, 15,8-4, 16,8-3, 17,8-2.

Fiú: 13,6-5, 14,1 - 4, 14,7 -3, 15,5 -2.

200m(sec): Lány: 33,2-5, 34,8-4, 36,8-3, 38,8-2.

Fiú: 28-5, 29,5-4, 31,5-3, 33-2.

400m (sec): Lány: 75-5,

Fiú: 62-5,

78-4, 86-3, 96-2.

66-4,

70-3,

80-2.

800m (sec): Lány: 3:05-5, 3:25-4, 3:45-3, 4:10-2.

1500m (sec): Fiú: 5:20-5, 5:40-4, 6:00-3, 6:40-2.

Cooper teszt (méter): Lány: 2500-5, 2300-4, 2000-3, 160-2.

Fiú: 2900-5, 2700-4, 2500-3, 2300-2.

A 12. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS KÖVETELMÉNYSZINTJEI

74

75

Magasugrás (cm): Lány: 135-5, 125-4, 115-3, 105-2.

Fiú: 160-5, 150-4, 140-3, 125-2.

Távolugrás (cm): Lány: 440-5, 410-4, 370-3, 320-2.

Fiú: 520-5, 480-4, 440-3, 400-2.

Súlylökés (cm): Lány: 850-5, 750-4, 650-3, 550-2. (4kg)

Fiú:1050-5, 950-4, 850-3, 750-2. (5kg)

Kötélmászás a lányoknak (sec): 15 sec alatt – 5, 18 sec alatt 4, mászás végi szintidőn kívül – 3, mászás a kötél ¾ részéig – 2. Függeszkedés a fiúknak (sec): 16 sec alatt – 5, a kötél végéig – 4, a kötél ¾ részéig – 3, a kötél feléig – 2. FUTÓSZÁMOK: 100m (sec): Lány: 15,3-5, 15,8-4, 16,8-3, 17,8-2. 200m (sec): Lány: 33,-5, 34,5 –4, 36,-3, 37,5-2. 400m (sec): Lány: 75-5, 78-4, 84-3, 91-2.

Fiú: 13,4-5, 13,9 - 4, 14,4 -3, 14,9 -2. Fiú: 27,3-5, 28,8-4, 30,3-3, 31,9-2. Fiú: 60-5, 64-4, 68-3, 72-2.

800m (sec): Lány: 3:05-5, 3:20-4, 3:40-3, 4:00-2.

1500m (sec): Fiú: 5:15-5, 5:30-4, 5:50-3, 6:15-2.

Cooper teszt (méter): Lány: 2500-5, 2400-4, 2100-3, 1700-2.

Fiú: 3000-5, 2800-4, 2600-3, 2400-2.

75

76

7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI BIOLÓGIA Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései A gombák teste és életműködései A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése A sejtek anyagcsere folyamati A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések áttekintése. Az idegi és hormonális szabályozás A keringési rendszer Az immunitás A táplálkozás A légzés A bőr és a mozgás A kiválasztás Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása Az ember egyedfejlődése Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek Az öröklődés Egy gén meghatározott tulajdonság öröklődése. Több tulajdonság egyidejű öröklődése. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakításában. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai. Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai. Ökológiai rendszerek. Természetes és mesterséges életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai. Az evolúció folyamata Az ember evolúciója A bioszféra jelene és jövője EMBERISMERET ÉS ETIKA 1. Az emberi természet 2. Az erkölcsi lény 3. Az erkölcsi cselekedet 4. Az etika megalapozása 5. Az erények és a jellem 6. Társas kapcsolatok 7. Erkölcs és társadalom 8. Vallás és erkölcs 9. Korunk erkölcsi kihívásai

76

77

ÉNEK-ZENE Éneklés Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Műelemezés Népzene Befogadás Zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Műzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zeneelmélet Dallamírás Stíluskörön kívül FILOZÓFIA Antik filozófia: Az ideális állam Platónnál és Arisztotelésznél Platón ideatana Erények és bűnök az ókori Görögországban. (Platón: Lakoma) Középkori filozófia Honnan ered a rossz? Válaszok Szent Ágoston Vallomások c. művében Középkori „államfelfogások” Antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás skolasztikájában Újkori filozófia A világkép átalakulása és a reneszánsz hatása a gondolkodásra (Machiavelli) Locke és az újkori alkotmányok.

77

78

A felvilágosodás kritikája (Kant, Hegel) 19–20. századi filozófiák A XIX. századi eszmeáramlatok és a filozófia kölcsönhatása Nietzsche és a nihilizmus Az egzisztencializmus mint új társadalom-filozófiai jelenség és hatásai az irodalomban (Camus) FIZIKA A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletes körmozgás Mozgások szuperpozíciója Dinamika A tehetetlenség törvénye Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Munka, energia A munka értelmezése Mechanikai energiafajták A mechanikai energia-megmaradás törvénye A teljesítmény és hatásfok Hőtan Gázok állapotváltozásai Az anyag atomos szerkezete Molekuláris hőelmélet A hőtan I. főtétele A hőtan II. főtétele Halmazállapot-változások Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok Egyenáramok Az egyenáram Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok Elektromos teljesítmény Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés Mechanikai hullámok A hang hullámtulajdonságai Elektromágneses indukció A mágneses tér Lorentz-erő

78

79

Mozgási indukció Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok Hullámoptika Modern fizika A fény kettős természete Az elektron kettős természete Atommodellek Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Csillagászat Egyetemes tömegvonzás Csillagfejlődés Kozmológia alapjai Űrkutatás FÖLDRAJZ Természeti földrajz A térkép A lemeztektonika Hegységképződés Ásványkincsek és energiahordozók keletkezése A földrészek szerkezete és domborzata Tengerek Felszíni és felszín alatti vizek A légkör anyaga és szerkezete Csapadékképződés Szelek, szélrendszerek Az éghajlati és földrajzi övezetesség A forró öv A meleg mérsékelt területek A mérsékelt öv Észak-Amerika természetföldrajza Európa természetföldrajza Magyarország domborzata Magyarország vízrajza Magyarország éghajlata Magyarország természeti értékei Társadalomföldrajz A világnépesség növekedése A népesség összetétele Urbanizáció és dezurbanizáció Mezőgazdasági termelés a Földön Az ipar földrajza A Föld energiagazdasága Szolgáltatások. Infrastruktúra

79

80

Globalizáció. Globális világgazdaság Gazdasági tömörülések Földünkön Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága Az Európai Unió kialakulása és fejlődése Az Európai Unió gazdasága Japán és a Csendes-óceáni térség gazdasága Magyarország népességföldrajza Magyarország településföldrajza Magyarország energiagazdasága Magyarország közlekedésföldrajza és idegenforgalma A magyar gazdaság helyzete Magyarország és az Európai Unió Környezetszennyezés a Földön IDEGEN NYELVEK (angol, francia, német, olasz) Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika INFORMATIKA Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információ és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információs és társadalom Az informatika fejlődéstörténet A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek

80

81

A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás,… A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás-ellenőrzés, szinonima szótára, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítés Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban

81

82

Adattípusok Ada6tbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldás A mindennapi életben előforduló problémák Adatbáziskezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta…) és formázása Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása

82

83

A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) IRODALOM Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalomból Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Irodalomtörténet KÉMIA Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók

83

84

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia MAGYAR NYELV Ember és nyelv Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók é közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés

84

85

Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezet és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat MATEMATIKA Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok

85

86

Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk síkban Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör Került, terült Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

86

87

Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A képrögzítés és a mozgásábrázolás alapjai Beállítások, képkivágások, plánfajták, kameramozgások Civil (amatőr) és hivatásos (színész) szereplők a filmben A montázs A mozgókéi szövegértés, értelmezés A médiaszövegek – mozgóképi alkotások A vizuális szöveg és stílusa Valóság és a valószerű a filmben Fikciós történetek és a dokumentumfilmek Mozgóképi szövegalkotás Képsor, fotósorozat Műfaj, műismeret A tömegfilm és a művészfilm Archeotípusok Korstílusok, szerzők, művek A filmtörténet kezdetei – Lumiere-ék A német expresszionizmus Az orosz avantgárd Az olasz neorealizmus A francia újhullám A cseh újhullám Magyar film a kilencvenes években Magyar filmtörténeti ismeretek Az ötvenes évektől a rendszerváltásig Alkotók: Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, jeles András, Gothár Péter A kortárs magyar film Média a mindennapi életben A társadalmi nyilvánosságról Tévéműsorok Média és az életmód Web-lapok CD-romok Digitális televízió A médiaszövegek befogadása Intertextualitás A befogadó befolyásolása - manipulációk A médiaipar globalizációja Új médiatechnológiák Médiaintézmények Közszolgálati és kereskedelmi rádiók, televíziók Médiatörvény

87

88

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés, formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás. Kompozíció. Érzelmek. Folyamat, mozgás, idő. Kép és szöveg. Vizuális információ. Tárgyak és a környezet. Befogadás A megjelenítés sajátosságai. Vizuális nyelv. Térábrázolási módok. Vizuális minőségek. Látványértelmezés. Kontraszt. Harmónia. Kontextus. Technikák. Vizuális kommunikáció, tömegkommunikáció. Fotó és mozgókép. Tárgy- és környezetkultúra. Forma és funkció. Tervező folyamat. Népművészet. Kifejezés és képzőművészet. Művészeti ágak. Műfajok. Művészettörténeti korszakok, irányzatok. Stílusjegyek. Alkotások és alkotók. Műelemző módszerek. Mű és környezete. TÁRSADALOMISMERET Társadalomismeret Társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Jelenismeret A tudományos haladás kora Az új gazdasági és társadalmi világrend

88

89

Kultúra és globalizáció A munka világa A növekedés határai Gazdasági ismeretek vagy pszichológia Gazdasági ismeretek A vállalkozások világa A gazdasági környezet Világgazdaság Pszichológia A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek Magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjáték Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Testi képességek Gimnasztika Atlétika – futások, ugrások, dobások Torna – talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, nyújtó, korlát, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok – kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda TÖRTÉNELEM Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A középkor gazdasága A nagy földrajzi felfedezések és azok hatása a világ illetve Európa, benne Magyarország gazdaságára Az ipari forradalmak és azok hatása Magyarország gazdasága a dualizmus korában és a Horthy-rendszerben Népesség, település, életmód

89

90

Magyarország népességfejlődése és nemzetiségi viszonyainak alakulása a kezdetektől napjainkig Hazánk településtörténete a kezdetektől napjainkig Egyén, közösség, társadalom Géza fejedelem és I. István király államalapító tevékenysége A Hunyadiak tevékenysége az állam egységének és megvédésének szolgálatában A társadalmi egység létrejötte majd megbomlása a Rákóczi-szabadságharc idején Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenysége A magyar társadalom a XIX-XX. században A modern demokráciák működése A polgári államok működése Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte és története A Magyar Köztársaság államszervezete Politikai intézmények, eszmék, ideológiák A görög demokrácia Az antik Róma politikai intézményei A kereszténység Európában A felvilágosodás és hatása Európában és a világban Abszolutizmus és felvilágosult abszolutizmus Európában és Magyarországon Polgári forradalmak Európában Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc Magyarországon A Horthy-rendszer politikai intézményrendszere A nácizmus és a sztálinizmus A kommunista diktatúra Magyarországon (1948-1989) Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A török Európában. Magyarország a Török Birodalomban Az I. és a II. világháború és azok következményei Magyarország szerepe az első és a második világháborúban. A világháborúk magyarországi következményei, hatásai A hidegháború kora Az Európai Unió és a globális világ. Hazánk az Európai Unióban Szabad témakör Kecskemét története

IX. A FELVÉTELI, AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI, VALAMINT AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELE Felvételi Iskolánk a 2003/2004-es tanévtől kezdve bevezetett országosan egységesen szervezett felvételi vizsga tapasztalatait figyelembe véve alakítja ki a következő évek vizsgáztatási elveit. A januári központi – magyar nyelvből és matematikából írt – felvételit követi februárban az emelt szintű idegen nyelvi, a két tanítási nyelvű spanyol-magyar és a német-angol nyelvi előkészítőre és sportképzéseinkre jelentkezettek intézményi felvételi vizsgája.

90

91

A magasabb évfolyamba lépés feltétele (iskolán belül) • A helyi tantervben tantárgyanként rögzített minimum követelmények teljesítése esetén a tanuló magasabb évfolyamba léphet. • A spanyol-magyar két tanítási képzésre a 9. évfolyamba felvételt nyert 22 főből az évközi teljesítményük alapján a legeredményesebb 17 fő folytathatja 10. évfolyamon tanulmányait. • Érettségi vizsga egyes vizsgatárgyakból középszinten vagy emelt szinten tehető le. Iskolánkban 11-12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyak mellett a tanuló választása szerint mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülését biztosítjuk a megfelelő jelentkezők esetén azokból a tantárgyakból, melyek a helyi tantervünkben szerepelnek. Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain • Felsőbb évfolyamokra tanév közben nem veszünk át tanulókat. • A 10. évfolyam után az igazgató a jelentkező addigi tanulmányi eredményét megvizsgálva, osztályozó vagy felvételi vizsgát is elrendelhet. • A 12. évfolyamra jelentkezőknek osztályozó vizsgát kell tenniük az érettségi tárgyakból az általuk választott szintnek megfelelően. Csak az osztályozó vizsga eredménye alapján kerülhetnek átvételre.

X. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, SZÁMONKÉRÉSE, MINŐSÍTÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA A folyamatos ellenőrzésnek a nevelőtestület által elfogadott elvei: • A leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési formák: szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, önálló kiselőadás, házi dolgozat, órai munka. • A két tanítási nyelvű spanyol-magyar képzésünkben résztvevő tanulóknak évente 3 alkalommal 4 részből álló házi vizsgán kell megfelelniük. A 9. évfolyamon negyedévi vizsgákat is tartunk spanyol nyelvből. • A szóbeliség és az írásbeliség arányát a tantárgy jellege, valamint a vizsgaszabályzatban előírt forma alapján a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérések követelményei és formái: • A kialakult gyakorlatot az iskola hagyományai, a szakmai munkaközösségek által meghatározott formák határozzák meg (ezek a munkaközösségek éves munkaterveinek szerepelnek) • Az értékelés szempontjait a tanulók megismerik a megírás előtt: o röpdolgozat; szódolgozat; o témazáró; o nagydolgozat; • Az írásbelik értékelése jeggyel történik. Az értékelés általános szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. • Minden írásbeli feladatlapra, témazáróra, nagydolgozatra adott érdemjegy bekerül a naplóba. • A témazárók súllyal bírnak a félévi, év végi jegyek elbírálásakor. 91

92

•

•

•

Az írásbeli témazárók, nagydolgozatok megíratásának idejét és formáját a tanmenetek rögzítik, ütemezését, évfolyamon belüli koordinációját a munkaközösség-vezetők hagyják jóvá az éves munkaterv elkészítésekor. Az írásbeli beszámoltatások osztályszintű összehangolását a szaktanárok egymás között koordinálják. Az intézmény házirendje rögzíti, hogy minden tanuló joga, hogy egy napon egynél több témazárót, nagydolgozatot ne írassanak vele. A szaktanárok kötelessége, hogy a tervezett témazárók, nagydolgozatok időpontját egy héttel a megírás előtt jelezzék a naplóban. Tovább a diákok joga, hogy a dolgozatok beszedésétől számított két héten belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, és a nagydolgozat kivételével azt hazavihesse megmutatni a szülőknek.

A tanulók teljesítményét félévente az alábbi számú érdemjeggyel kell értékelni: o A heti egyórás tantárgy esetében 2-3; o A kétórás tantárgy esetében ez négy; o A háromórásnál 5-6; o A hatórás esetében 10-12. • Az egyes szakmai munkaközösségek határozzák meg, hogy az egyes tantárgyaknál milyen javítási lehetőségek vannak. • A pedagógiai munkát az iskolavezetés a szakmai munkaközösség-vezetővel együtt éves terv alapján ellenőrzi és értékeli. • Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat, témazárókat legkésőbb két héten belül kell a szaktanárnak kijavítania. Ezekről a tanulót és szülőket is értesíteni kell. A tanulók munkamoráljának alapja a teljesítményre vonatkozó visszajelzés, ezért az értékelés mindig az osztály-, illetve tanulócsoport előtt történik nyilvánosan. • Az írásbeli és szóbeli feleletek kialakításában a munkaközösség figyelemmel van az eltérő tanuló személyiségekre, és arra, hogy mindkét számonkérési forma a készségfejlesztést szolgálja. • A tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. Az önismeret, a tanulásmódszertan, a sportpszichológia, az előkészítő évfolyamon spanyol nyelv tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. • A közoktatási törvény 70. §. (4) értelmében a félévi, illetve év végi osztályzat nem térhet el lényegesen – a tanuló kárára – a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától. A témazáró és nagydolgozat-jegyeket súlyozottan kell figyelembe venni. • A szülők értesítése szervezetten, gyermekük tanulmányi előmeneteléről, tanévenként négy alkalommal történik: negyed- és háromnegyed évkor a fogadóórákhoz kapcsolódva, valamint a félévi értesítőn és az év végi bizonyítványon keresztül. • Ezen túl a tanulók kötelesek érdemjegyeiket folyamatosan vezetni az ellenőrző könyvben. Otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása: • A tanulók optimális terhelésének érdekében a munkaközösségek az egyes tanmenetekben határozzák ezt meg. • Általános szakmai-pedagógiai elv, hogy péntekről hétfőre írásbeli feladatokat ne adjanak a szaktanárok (kivéve: ha az órarend ezt nem teszi lehetővé).

92

93

A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A magatartás és szorgalom minősítése az osztályfőnök feladata. A minősítés előtt ki kell kérnie az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok véleményét. Ezek figyelembevételével állapítja meg a végső minősítést. A fentiek mérlegelésekor iskolánkban a következő szempontokat tartjuk irányadónak • A késések szankcionálása: 3 késés egy igazolatlan órának megfelelő büntetést von maga után. A késések dokumentálását az igazolatlan hiányzásoktól elkülönítve kell kezelni! • 3, 9, 18 késés után az osztályfőnök írásban tájékoztatja a szülőt a késések számáról. • 18 késés után igazgatói eljárás indul a tanulóval szemben. • Az osztályfőnöknek mérlegelési joga van az egyes késések elbírálásában. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE PÉLDÁS /5/ minősítést kaphat: a/ akinek az értékelt félévben csak egy, a tanév során maximum kettő igazolatlan órája van; vagy az első félévben 1-3 alkalommal, az egész évben 1-6 alkalommal késett; b/ nincs osztályfőnöki és igazgatói figyelmeztetése, szaktanár által történt bejegyzése; c/ az osztálytársai és a szaktanárok elismerik óra alatti és azon kívüli példás viselkedését; d/ osztályközösségi vagy DB megbízatása van, s azt jól ellátja; e/ nincs funkciója, de többször vállal közösségi munkát; f/ szorgalmi jegye legalább jó /4/. JÓ /4/ minősítést kaphat: a/ akinek az adott félévben 2-4, a tanév során nincs több 6 igazolatlan óránál; vagy az első félévben 4-12, egész évben 7-18 alkalommal késett; b/ az értékelt félévben nincs igazgatói figyelmeztetése, az iskolai Házirend követelményeit megtartja; c/ a tanulói közösségnek és az iskola nevelőinek nincs kifogása a viselkedése ellen. VÁLTOZÓ /3/ magatartású az a tanuló: a/ akinek az első félévben 5-7 igazolatlan órája van, egész évben maximum 14; vagy az első félévben 13-21 alkalommal, egész évben összesen 19-42 alkalommal késett; b/ igazgatói figyelmeztetője van /írásban vagy szóban/; c/ nevelőihez és társaihoz nem őszinte, tiszteletlen velük szemben, órai és órán kívüli magatartása kifogásolható; d/ közös munkában nem vesz részt, azt zavarja; e/ szorgalmának minősítése is változó, vagy hanyag. ROSSZ /2/ az a tanuló: a/ akinek 6-29 óráig terjedő igazolatlan órája van, vagy első félévben 22-nél több, az egész tanév során 43-nál több késése van. b/ igazgatói megrovása, vagy tantestületi figyelmeztetése van;

93

94

c/ nevelőihez, társaihoz való viszonya durva, goromba, megjegyzései sértőek, emberi magatartása elítélendő; d/ gátolja a közösség munkáját, annak határozatai ellen cselekszik.

A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE, ÉRTÉKELÉSE A szorgalom minősítése azt fejezi ki, hogy az elért eredmény mennyire van összhangban a tanuló képességeivel. PÉLDÁS /5/ szorgalmú az, aki: a/ képességei szerint eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek; b/ érdeklődési körén belül többletmunkát is végez; c/ aktívan részt vesz a tanórai munkában; d/ az értékelt időszakban erőteljes javulás mutatkozik munkájában. JÓ /4/ a szorgalma annak, aki: a/ kisebb kilengésektől eltekintve képességei szerint dolgozik; b/ az órákon figyel, de az aktív munkába nem, vagy csak tanári felszólításra és ritkán kapcsolódik be; c/ az előző időszakhoz viszonyítva munkájában visszaesés tapasztalható. VÁLTOZÓ /3/ az osztályzata annak, aki: a/ tanulmányi kötelezettségének rendszertelenül tesz eleget; b/ óra alatti figyelmetlenségével társait is zavarja; c/ önálló munkavégzésre nem hajlandó, munkája szélsőségesen ingadozó; d/ tanulmányi munkájában hanyagságból erős visszaesés mutatkozik; e/ szaktárgyból elégtelen osztályzata van. HANYAG /2/ minősítést kap, aki: a/ tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszertelenül végzi; b/ az órákon zavarja társait, a hatékony munka kerékkötője; c/ képessége alatti eredményét is tovább rontja, a szaktanári segítséget sem veszi igénybe. A magatartás és a szorgalom év végi osztályzata az első félév és a második félév osztályzatának az átlaga. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A dicséret, a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze. A JUTALMAZÁS ELVEI: Dicséretet, ill. jutalmat kaphat az a tanuló, vagy tanuló közösség, aki (amely) • tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi; • kiemelkedő valamely tantárgyban; • jó eredményt ér el tanulmányi versenyen; • átlagon felül szorgalmas hosszabb távon; • kimagasló sporteredményt ér el, és a tanulmányi munkája ellen nincs kifogás; • eredményes kulturális tevékenységet folytat; 94

95

• •

közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez; hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

A JUTALMAZÁS FORMÁI • Dicséret szóban vagy írásban, az ellenőrző könyvben: ez lehet: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. • Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. • Jutalomkönyv, vagy egyéb tárgyi jutalom • Tanév végén az egész évben kiemelkedő tanulmányi munkáért, példás magatartásért és szorgalomért, valamint tanulmányi-, sport-, és kulturális versenyeken elért jó eredményekért adható • Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes (kollektív) munkát, valamely nemes cél érdekében közösen kifejtett erőfeszítést, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, énekkart, diákkört, sportolókat) csoportos jutalomban (kirándulás, színház, stb.) lehet részesíteni. • Az Appendix – a Bolyai János Gimnáziumért Alapítvány által kiírt jutalmazási formák. JUTALMAZÁSRA JAVASOLHAT Tanulókat egyéni vagy csoportos jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet javasolhat. JUTALMAT, VAGY DICSÉRETET ADHAT A szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, a nevelőtestület, az Appendix – a Bolyai János Gimnáziumért Alapítvány kuratóriuma, helyi vagy külső szervek, külső intézmények.

XI. A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI ÓRASZÁM KERETEK A rendelkezésre álló óraszámtömeg és azok felosztása, elvei, irányszámai a kerettantervre épülő helyi tanterv szerinti képzésben Az óraszámtömeg és annak felhasználása meghatározásánál az alábbi jogszabályokat, rendeleteket és javaslatokat vettük figyelembe: - Az oktatási miniszter 28/2000. (IX.21.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - A 2003. évi LXXIX törvénnyel módosított az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - A Kormány277/1999. (XII.22.) Korm. rendelettel és a 16/2000. (II.11.) Korm. rendelettel módosított 100/1997. (VI.13. ) Korm. rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. - Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 525/2003. (X.1.) KH sz. határozata - Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztály 110339-2/2003. iktatószámú levele.

95

96

KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés konkrét óraszáma mindig az adott tanévben, a tanulók jelentkezése alapján kerül meghatározásra. Óraszám igényünket a 2003/2004. tanévben engedélyezett és beindított érettségi előkészítő foglalkozások száma alapján terveztük. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A gimnáziumunk elsődleges feladatának a továbbtanulásra való felkészítést tartja. Ez a cél határozza meg a beiskolázásunkat is, így a tanórán kívüli foglalkozásokat is elsődlegesen a tehetséggondozásra kívánjuk felhasználni. A természettudományos tantárgyak nagy „vesztesei” a kerettantervnek, ezért a szakköri foglalkozásokat elsősorban kémiából, fizikából, biológiából és földrajzból tervezünk. A felzárkóztató foglalkozásokat a sporttagozatos tanulók részére szervezzük, akik – lévén élsportolók – sokat hiányoznak a válogatottságuk miatt. Évfolyamokhoz nem köthető tanórán kívüli foglalkozásként tervezzük a mindennapos testnevelés megvalósítását biztosító tömegsport foglalkozásokat, a művészetek iránti fogékonyság növelését biztosító művészeti körök működtetését az eddigi tevékenységünk szerint. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óraszámnak megfelelő szakos tanári ellátottság megfelelő gimnáziumunkban. Ugyanakkor a nevelési program megvalósításához néhány, a nevelést segítő szakember beállítása nélkülözhetetlen. Ezek a szabadidő szervező, az iskolai pszichológus, a könyvtári asszisztens, a rendszergazda munkakörök. TÁRGYI FELTÉTELEK A helyzetelemzésben leírt – az épületre vonatkozó – konstrukciós hibák kijavítása évről évre fontosabbá válik, hisz az épület állaga folyamatosan romlik. A sportudvarra leírt fejlesztések megvalósítása az ifjúság egészsége és az élsport feltételeinek biztosítása érdekében válik egyre sürgetőbbé. Fontosnak tartjuk kiemelni a folyamatos karbantartás jelentőségét. Több éves tapasztalat alapján is valljuk, hogy a folyamatos karbantartás feltételének megléte elengedhetetlenül szükséges a kulturált és tiszta környezet megteremtéséhez, az iskola zavartalan működéséhez.

XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA Célja: az iskolai partnerek tájékoztatása az intézményben folyó szakmai munka tartalmáról. Az intézmény biztosítja a következő helyeken a Pedagógiai program elérhetőségét és megismerhetőségét: • Az iskolai könyvtárban; • A rövidített, szerkesztett változat az iskola honlapján; • Kivonatszerű, leporelló formátumú változat az iskola népszerűsítését szolgáló beiskolázási propaganda céljaira.

96

97

XIII. VÉLEMÉNYEZÉS – ELFOGADÁS – JÓVÁHAGYÁS A Pedagógiai programot – a változtatásokkal – Bolyai János Gimnázium nevelőtestülete elfogadta, a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat a módosításokkal egyetértett. Kecskemét, 2009. május 20. dr. Főzőné Timár Éva Igazgató

97