PEDAGÓGIAI PROGRAM. Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola 9723 Gyöngyösfalu Kossuth u. 41. oldal 1

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola 9723 Gyöngyösfalu Kossuth u. 41.

oldal 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10 Felvétel és a tanuló átvételének szabályai 1.11 Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának terve

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.2 A választott kerettanterv feletti kötelezően választandó és szabadon választható óraszám 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formája 2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.11 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei: • • •

• • • • •

egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, normakövető illemtan, kulturált kommunikáció emberi értékek tisztelete, a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; tapasztalaton alapuló ismeretszerzés ismeretszerzési vágy felkeltése és ébrentartása, a tanulás tanítása önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és kitartás a munkában törekvés az egészséges életmódra, belső harmónia és környezet harmóniája európaiság- és magyarságtudat; a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; kötődés a családhoz és az iskolához; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség innovatív készség, kreativitás; környezettudatosság- a fenntartható fejlődés érdekében

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai: • • • • • • •

tanítványaink legyenek motiváltak az ismeretszerzésre (tanulásra), képességeiknek fejlesztésére, az önálló, sikeres tanulásra. életigenlő, örülni tudó, nyitott emberek legyenek, akik elfogadják a másik személyiségét, másságát. tanítványaink ismerjék meg és alkalmazzák a társadalmi értékrendnek megfelelő kommunikációs infokommunikációs normákat, a kiemelt figyelmet érdemlő tanulók képességeiknek megfelelően folyamatosan fejlődjenek. váljék tanítványainknak igényévé a mindennapi testmozgás az egészséges és környezettudatos életmód. a tanítványok az általános iskola befejezésekor rendelkezzenek a továbbtanuláshoz szükséges korszerű ismeretekkel. eredményes kapcsolat kiépítése a szülői házzal, az iskolával kapcsolatban lévő intézmények partnereivel


3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai: • • • • • • •

a tanulás tanítása: az olvasás, a szövegértés, a beszédkultúra, az igényes kommunikáció és érintkezéskultúra a lényegkiemelés minél teljesebb körű megismertetése korszerű anyanyelvi, matematikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai, infokommunikációs tudás biztosítása az önállóságra nevelés, az önművelés igényének kialakítása a tanulók egyéni képességeinek megfelelő elvárások, ezekkel harmonizáló feladatok megfogalmazása és biztosítása (tehetséggondozás és hátránykompenzálás) az oktatási képzési feladatok mellett kiemelten kell kezelni a tanulók empátiára való nevelését, az alkotásra késztetést, az önismeret, problémamegoldás, konfliktuskezelés, tolerancia, segítőkészség fejlesztését a rekreáció különböző területeinek megismertetése, a szabadidő hasznos eltöltésének gyakorlása önszerveződés biztosítása, külső kezdeményezések támogatása az iskolai munkarendhez igazodóan illetve önkéntesség alapján.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai:

A nevelési –oktatási folyamat legfőbb eszközének a kötelező tanórákat tekintjük. Céljaink eléréséhez, e tanórák tudatos, átgondolt tervezésével és maximális kihasználásával jutunk el. Tanulóink eltérő képességei, különböző irányú érdeklődése miatt a nem kötelező tantárgyak körét, a csoportbontásokat, egyéb foglalkozásokat pedagógiai tapasztalatunk és a hagyományok tiszteletben tartásával szervezzük. Iskolánkban minden tanulónak az önmagához mért fejlődése a sikeres iskolai tevékenység alapja. Ennek rendeljük alá a csoportbontást a tehetséggondozó, illetve a felzárkóztató foglalkozásokat. A szakértői bizottság javaslata és az ezt követő szülői kérés alapján a nyelvtanulás, valamint az érintett tantárgyak, tananyagrészek értékelése és minősítése alóli mentességet az iskola igazgatója határozatban fogalmazza meg. Iskolánkban alapvető közösség az osztályközösség és a nevelőtestületi egység.


4

PEDAGÓGIAI PROGRAM •

a játékos

német nyelvtanulás lehetőségét első osztálytól kínáljuk

tanítványainknak (illetve a szülőknek) választható tantárgy keretében, • a német nyelv kötelezőségét negyedik osztálytól biztosítjuk, ötödik osztálytól magyar és matematika tantárgyakkal csoportbontásban, • második idegen nyelv, az angol nyelv választására hetedik osztálytól van lehetősége tanítványainknak, • infokommunikációs ismeretek gyakorlati alkalmazása az évfolyamtól számítástechnika, majd 8. évfolyamon média tantárgyak keretében,

első

• a mindennapi testnevelés oktatás keretében néptánc, ill. táncoktatást szervezünk tanítványainknak a kerettantervek bevezetésével összhangban, • a tanulók egyéni tanulását, önképzését, könyv- és könyvtárhasználatban való jártasságát a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, •

a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek megalapozása - a helyi

tanterv tantárgyi rendszerébe való beépítéssel - minden tanított tantárgy esetében megvalósul, • a mindennapos művészeti nevelés - drámapedagógia, színjátszás, kézművesség, énekkar, népi ének – megvalósítása a kötelező és ezeken kívüli foglalkozások keretében valósul meg, • elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása – kötelező és egyéb foglalkozások keretében,

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapvető feltétele az életkori és az egyéni sajátosságok, valamint a családi szociális háttér megismerése. Fő feladataink: • A tanulók képességeinek megismerése, • A képességek fejlődéséhez szükséges differenciált személyiségfejlesztő oktatás, • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak megismertetése, • Megismerési, felfedezési vágy fejlesztése, a tanulás motiváltságának megteremtése és fenntartása, • Reális énkép, helyes önismeret, önértékelés kialakítása és tudatos fejlesztése, • Az önművelés igényének kialakítása, erősítése, felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, • Az egészséges életmódra nevelés, a környezettudatos magatartás kialakítása, • Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése,


5

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Olyan tanórán kívüli tevékenység szolgáltatása, amelynek tartalma felhasználható az alkotóképesség fejlesztéséhez. A személyiségfejlesztésben kulcsszerepe van a pedagógusnak. Az ő feladata az, hogy tanítványait megismerve segítsen kibontakoztatni a bennük megbújó értékeket, adjon meg minden segítséget egyéni fejlődésükhöz. A gyermek személyiségfejlődésének kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen a szülők bevonása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok • Az egészség megtartására, védelmére, fejlesztésére ösztönzés, • A betegségek megelőzése, • Az egészséges életmód legfontosabb szabályainak megismertetése, ehhez kapcsolódó szemlélet kialakítása, • Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, • A testi és lelki egyensúly megteremtése, • Váljon belső igénnyé a rendszeres mozgás, friss levegőn tartózkodás, • Tudatosuljon a tanulókban, hogy a külső megjelenésnek, higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak, • Váljon a gyerekek szükségletévé a rendszeres testápolás, fogápolás, • Primér prevenció, káros szenvedélyek megelőzése, veszélytudat kialakítása, segítségnyújtás, • A drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatásának megismertetése, • Olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek, lelki egészségfejlesztés biztosítása, • Környezettudatos magatartás, • A tanulók személyiségének legyen része a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség, • A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén, • Az egészségfejlesztés szemlélete jelenjen meg a tantárgyakban, • Osztályfőnöki órákon a személyes krízishelyzetek felismerésének, kezelésének gyakorlása, • Helyi tantervbe való beépítés.


6

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az itt dolgozó közösség közös feladata. Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak figyelembe kell venniük a mindennapi munka során, hogy mintaként állnak a diákok előtt megjelenésükkel, viselkedésükkel, kommunikációjukkal. Célunk az olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és közösen elfogadott értékeken alapuló nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítségekkel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni. A cél eléréséért összehangolt módon tudjanak tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A csoportokban végzett közös munka fejlessze az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzetének erősítése. A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, segítsék olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. Átgondolt tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző lehetőségek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A közösségfejlesztés mellett a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület igyekszik a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A közösségfejlesztés színterei: • • •

a szaktárgyi és osztályfőnöki órák; tanórán kívüli foglalkozások; diák önkormányzati munka.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai: A tanításra való felkészülés, a tananyaghoz tartozó megfelelő módszer kiválasztása, a tanítás differenciált megtervezése, a tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele, a tanórák vezetése. • Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása pozitív osztálytermi légkör kialakítása, fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása, Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • • • • • • • •

• •

A tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása, internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata, A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása, az érdemjegyek dokumentálása, A dolgozatok feladatainak mérésmetodikai szempontok alapján történő összeállítása, javítása, Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi értekezleten való aktivitás, Szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulásokon felügyelet ellátása múzeum-, színház-, könyvtárlátogatás szervezése, Pályázatírás, pályázatírásban való közreműködés, Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a diákönkormányzat munkájának segítése, Tanulmányi versenyekre való felkészítés, versenyek szervezése, Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel, pedagógiai-pszichológiai és szakterületének megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése, tanári munka értékelése, önreflexió, Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása, Az éves munkatervben vállalt feladatokat az éves munkaköri leírások tartalmazzák, ezen túl az igazgató a tanév során aktuális feladatokkal bízhatja meg a pedagógust.

Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját az alapdokumentumokban meghatározottak, valamint az iskolavezetés iránymutatásai alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatai a következőkkel egészülnek ki: - Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását, - A 2. osztálytól évente kétszer szociometriai vizsgálatot végez, - Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, szükség esetén látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli, - Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart. Indokolt esetben családlátogatást végez. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - Osztályfőnöki nevelőmunkáját osztálya nevelési tervében megtervezi, - Részt vesz a munkaközösségek munkájában, észrevételeivel, javaslataival elősegíti a közösség tevékenységét, - Együttműködik a diákönkormányzattal, a szülői választmánnyal,


8

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

-

-

Figyelemmel kíséri osztálya tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Az osztályában tanító kollégákkal együttműködve minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együtt működik az ifjúságvédelmi felelőssel, Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), kiállítja a bizonyítványt valamint a továbbtanulással, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az előírtak szerint értesíti a bukásra állók szüleit, Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola és az osztály előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét, Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni, 8. osztályban elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos dokumentációs feladatokat, Osztályával megbeszéli az aktuális rendezvény célját, részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre, Havonként egyezteti az osztálynaplót és az ellenőrzőt, Dokumentálja a tanulók hiányzásának igazolását, szükség esetén jelzi az intézkedések szükségességét az iskola vezetése felé, A nevelési tervben meghatározottak alapján szervezi a tanulmányi kirándulásokat és az osztályprogramokat.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt feladatok: - a tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, - egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, - az integrációs folyamatban résztvevő pedagógusok között folyamatos konzultálás a tanulók haladása alapján. Az SNI tanulók • • • •

fejlesztésük a szakértői bizottság véleménye alapján egyéni fejlesztő foglalkozások megtartásával, a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével valósuljon meg egyéni fejlesztési terv alapján, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében alkalmazkodás a gyermek aktuális tudás-és fejlettségi szintjéhez, fejlődési üteméhez, a követelményrendszer módosítása, szükség esetén egyéni haladási rendszer biztosítása, differenciálás a nevelés, oktatás minden területén,


9

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • • •

a tananyag feldolgozása során az együttműködő kooperatív tanulás előtérbe helyezése, azoknak a területeknek a kiemelése, melyeken kiemelkedő teljesítményre képes a tanuló, a fejlesztést segítő kiadványok, eszközök, játékok biztosítása az oktatáshoz, szülők tájékoztatása, együttműködés a különböző szakemberekkel.

A BTM-es tanulók • a tanulók fejlesztéséhez a szakvéleményben előírtak szerinti óraszám biztosítása, • szakszerű segítség nyújtása az ismeretelsajátításban, • a gyermek személyiségének minél alaposabb megismerése, a gyermek pozitívumaiból kiindulva reálisabb énkép kialakítása és ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása, • egyéni fejlesztő foglalkozás, egyéni haladási ütemnek megfelelő tanórai csoport biztosítása • az érintett tanulók ne szegregálódjanak, hanem illeszkedjenek be a közösségbe, • motiválás a gyermek napköziben való részvételére, • az előírt tananyag, a követelmények, és a számonkérés differenciálása, • szakemberekkel való rendszeres kapcsolattartás.

A kiemelten tehetséges tanulók: • minden gyermek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit, • a tehetség felismerése, azonosítása több lépésben történik sokféle módszer alkalmazásával, • végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése tanórákon, egyéb foglalkozásokon, tantárgyi és művészeti jellegű iskolai szakkörökön, • magas fokú kreativitás, • feladat iránti erős motiváció, • alapelv: nem az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése az elsődleges cél, • a tehetségfejlesztés módszerei a gyorsítás (léptetés), melynek során a tehetséges gyermek osztályt ugrik, egyszerre több év anyagát sajátítja el és a gazdagítás, (dúsítás), amikor a gyermek a normál iskolai munka mellett kap személyre szóló képzést. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: • a gyermekek személyiségének, problémáinak megismerése és ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása a személyiség fejlődése érdekében, • a lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók részére szükség szerint egyéni fejlesztés, egyéni vagy csoportos tantárgyi felkészítés, egyéni mentorálás biztosítása, • a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi felzárkóztatása, sikeres beilleszkedésük elősegítése az iskolai környezetbe, negatív hatások ellensúlyozása, a tanulás feltételeinek biztosításával, Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

10

PEDAGÓGIAI PROGRAM • a tanulók anyagi veszélyeztetettségének felmérése, magánéleti problémák feltárása, szociális segélyezésben való együttműködéssel a tanulók életminőségének javítása, • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, a Köznevelési Hídprogramokról szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon, • együttműködés azokkal az intézményekkel, szervezetekkel, hivatalokkal, amelyek illetékesek vagy érdekeltek a szociális támogatás, segélyezés nyújtásában.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban • A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. • A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. • A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. • A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). • Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. • Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. • A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. • A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) és a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők közösségét érintő együttműködési formák: • A szülők a szülői munkaközösség választmányán keresztül nyilváníthatnak véleményt Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az iskolában folyó oktató és nevelő munkáról. • A választmány tevékenységét éves munkaterv alapján végzi. Az iskola vezetése valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. • A nevelőtestület a közvetlen kapcsolat több módját is kínálja a szülők számára: -

-

•

Szülői értekezlet az éves munkaterv szerint évente legalább két alkalommal, Réteg szülői értekezletek: − Pályaválasztási szülői értekezlet a 8. osztályos gyerekek szülei részére, − A táborozók szüleinek tájékoztatása, Fogadóórák az éves munkaterv szerint, Nyílt tanítási napok félévente egy-egy alkalommal, Intézményi programok rendezvények látogatása, Szülők, gyermekek részvételével tartott osztályprogramok, A szülők alkalmankénti részvétele az osztálykirándulásokon, A szülők társadalmi munkájukkal segítik az iskola működési feltételeinek javítását, A szülők írásbeli tájékoztatása az ellenőrző könyvön, üzenő füzeten keresztül, A szülők tájékoztatása a gyermek eredményes felkészüléséhez nyújtott lehetőségekről, Tanulmányi versenyeken, sportrendezvényeken a szülők kíséretet láthatnak el és részt vesznek a gyerekek utaztatásában, Közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével, kötetlen együttlétek, melynek révén valóban jó viszony alakulhat ki a szülők és a tanárok között, A szülők anyagi támogatóként is részesei lehetnek az iskolai közéletnek.

Az iskola biztosítja, hogy a leendő 1. osztályosok szülei az iskolaválasztás időszakában megismerkedhessenek az iskola pedagógiai programjával, nevelési és oktatási célkitűzéseivel, módszereivel, eszközeivel.

• A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések tárgyalásakor a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák • A tanulói jogok, és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket az iskola házirendje tartalmazza. Az együttműködés alapja a házirend gyakorlati megvalósítása. • A tanulók érdekképviseleti szerve a diákönkormányzat. A partnereket (óvoda, tankerület, társintézmények, önkormányzat, védőnői, családvédelmi szolgálat iskolaorvos, iskolafogászat) érintő kapcsolattartási formák: • • • •

szakmai kapcsolatok, diákok közötti kapcsolatok, sportversenyek; partnerek megnyerése a nagyobb számú beiskolázás érdekében. bemutató órák, pedagógiai továbbképzések tartása (felkérésre); versenyek megrendezése.


12

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása • akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, • a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni, • más intézményből érkezik és különbözeti vizsga letételére kötelezhető.

A vizsga fajtái: • • • • •

osztályozó vizsga, javító vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, független bizottság előtti vizsga.

A szabályzat kiterjed minden tanulóra • • • •

aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület javítóvizsgára utasít, akit az igazgató különbözeti vizsga letételére kötelez, a nevelőtestület tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat részletesen a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64§-73§ szabályozza.

Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti követelményeit az iskola Házirendje tartalmazza. A javító és a különbözeti vizsga követelményei: a helyi tantervben meghatározott minimum követelmények. Az egyes vizsgarészek 50-50 %-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során.

A szakvéleménnyel rendelkező tanulók a vizsgák során segédeszközt használhatnak, illetve szakvéleményük alapján a vizsga formája, időtartama módosítható.


13

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A javító és a különbözeti vizsga értékelésének rendje: tantárgy

vizsga szóbeli írásbeli tevékenység

magyar nyelvtan magyar irodalom matematika történelem német angol környezetismeret természetismeret biológia földrajz fizika kémia etika technika számítástechnika ének vizuális kultúra testnevelés

X X X X X

értékelés az írásbeli vizsgán

X X X X 0 - 30 % elégtelen 31 - 50 % elégséges 51 - 80 % közepes 81 - 90 % jó 91- 100 % jeles

X X X X X X X X X X X

X X

1.10 A tanuló felvételének, átvételének szabályai I. A tanuló felvétele Az első osztályosok beiratkozására március 1-április 30. közötti időszakban van lehetőség. A felvétel feltételeit a törvényben leírtak határozzák meg. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:


14

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • •

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, születési anyakönyvi kivonatot, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Beiratkozáskor az 1. osztályos tankönyvrendelést a szülő áttekinti és aláírja. Házirend 1 példányát átveszi. II. Tanulók átvétele

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, amennyiben azt a Knt. létszámhatárai lehetővé teszik.

Az átvételnél be kell mutatni: • a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, • születési anyakönyvi kivonatot, • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, ill. bizonyítvány pótlapot, • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, • az addig szerzett osztályzatait igazoló naplóoldal másolatát. A) Azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult, az előző évfolyamok anyagából különbözeti vizsga letételére kötelezhető egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával. B) Idegen nyelvből szintfelmérő megírása alapján sorolható a megfelelő csoportba. C) Külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanuló, ha az anyanyelve magyar, az iskola megfelelő évfolyamára vehető fel, szükség esetén különbözeti vizsga letételére kötelezhető. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról a szülőt az átvételkor írásban kell tájékoztatni. A vizsgákra a tanuló önállóan készül fel a szaktanár utasítása alapján. A hiányok pótlása a szülő feladata. III. Vendégtanulói jogviszony •

•

A szülő írásbeli kérelmére megfelelő indoklással az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy tanuló másik iskolából az ott oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt iskolánkban. A vendégtanuló teljesítményének értékelését iskolánk végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát.

Ha a tanuló tartózkodási helye, lakóhelye az iskola felvételi körzetén kívül van, akkor az igazgatónak a tanuló felvételéről, átvételéről, vendégtanulói jogviszony létesítéséről szóló döntése előtt ki kell kérnie a tantestület véleményét.


15

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A felvételről, átvételről szóló döntést az iskola igazgatójának határozatba kell foglalnia, és ilyen formában kell közölnie a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel. A döntést minden esetben meg kell indokolni, és tartalmaznia kell a jogorvoslatról szóló tájékoztatást is.

A felvételről, átvételről szóló döntést az iskola igazgatójának határozatba kell foglalnia, és ilyen formában kell közölnie a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel. A döntést minden esetben meg kell indokolni, és tartalmaznia kell a jogorvoslatról szóló tájékoztatást is. Magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos eljárások az EMMI rendeletben meghatározottak szerint.

1.11 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Az elsősegély nyújtási ismeretek oktatása magában foglalja a veszélyhelyzetek felismerésének képességét, a baleset megelőzési módok, viselkedési szabályok ismeretét, valamint az elsősegélynyújtás teendőinek, úgy, mint mentőhívás, közúti balesetek, égési sérülések, áramütés, esés, mérgezések, fulladás, harapások, csípések, vérzések, törések, ficam, rándulás, napszúrás, ájulás, eszméletvesztés, allergiás tünetek, stabil oldalfekvés, újraélesztés teendőinek elméleti és gyakorlati elsajátítását. Az elsősegély nyújtási alapismeretek oktatása kötelező tantárgyi keretben történik, a következő tantárgyi és évfolyambeli megoszlással: • tanév elején a tartott osztályfőnöki órán tűz és baleset védelmi oktatás során felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyhelyzetekre, • kémia és fizika órán speciális balesetvédelmi oktatás, • 1-4. osztályban környezetismeret tantárgy keretén belül, • 5-8. osztályban osztályfőnöki órák keretén belül, • 6. évfolyamon természetismeret tantárgy keretén belül a veszélyforrások és megelőzésük a háztartásban, közlekedésben, sportolásban, az elsősegélynyújtás elemi ismeretei kerülnek előtérbe, • 8. évfolyam biológia-egészségtan oktatása során a különböző szervrendszerekkel kapcsolatos elsősegély nyújtási ismeretekkel ismerkednek meg a tanulóink. Továbbá lehetőség van szabadon választott órakeretben és az egyéb foglalkozásokon is elsősegély nyújtási ismeretek oktatására, ezek a következők: • Természetismereti gyakorlatok 5-6. évfolyam, • Elsősegélynyújtó szakkör: 1-8. évfolyam, Az elsősegély nyújtási ismeretek oktatását biológia szakos pedagógusok – akik elsősegélynyújtó vizsgával rendelkeznek – illetve külsős szakemberek végzik. Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Külső segítségként igénybe vehető a védőnő, valamint a Kőszegi Vöröskereszt Alapszervezet aktivistáinak közreműködése, amennyiben minősített egészségfejlesztési prevenciós programmal rendelkeznek.


17

2. HELYI TANTERV

1.

2.

A kerettanterv bevezetésének ütemezése 3. 4. 5.

2013/14

kerettanterv

2014/15

kerettanterv

kerettanterv

2015/16

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

2016/17

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

6.

7.

8.

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

kerettanterv

2.1A választott kerettanterv megnevezése Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat változat B változat B változat A változat A változat A változat

oldal 18

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.2 A választott kerettanterv óraszámai és a kerettanterv feletti óraszám

1. évf. tantárgy

kötelező

kötelezően választható

magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra életvitel és gyakorlat testnevelés és sport informatika tánc és dráma órakeret

7

1

2. évf. szabadon választ.

1 1

4 1 1 2 2 1

5néptánc

kötelező


7

1

5néptánc

2


kötelező

6 1 1

4 1 1 2 2 1

1 23


23


1

4 1 1 2 2 1

1 1

5néptánc

2

kötelező

6 1

1 1 2


2 4 1 1 2 2 1

22

3

19

szabadon választ.

1 1 1 1

5néptánc 1

1 2


1 1 2

24

3

1 2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. évf. tantárgy

kötelező

magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika erkölcstan történelem, társ. és állampolg. ism. természetismeret fizika kémia biológiaegészségtan földrajz ének-zene hon és népismeret vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés osztályfőnöki angol természettudományi



kötelező

4

1

3 4 1 2

2 1

2


7. évf.

8. évf.

szabadon választ.

kötelező


szabadon választ.

kötelező


szabadon választ.

4

1

3

1

1

4

1 média

1

3 3 1 2

2 1

3 3 1 2

1

2 1

3 3 1 2

1

2 1

1

2 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5

1

1,5 1

1,5 1

1 1 1

1 1

1

1 1 1

5 néptánc

5 néptánc

5 néptánc

5 néptánc

1

1

1

1

1

1

1 1 1 1


1

1

1

2 1

1 20

1

2 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyakorlat órakeret

26

2


3

25

3

3

28

3

21

4

28

3

4

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nevelő-oktató munka során a pedagógusok által használt tankönyvek, tanulmányi segédletek a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepelnek. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérhet a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozásokon (testnevelés, technika, rajz) egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmazni kell. A tantárgyakhoz szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javasolják a helyi tanterv követelményeihez igazodóan, figyelembe véve a tartalmi egymásra épülést. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök támogassák a helyi tantervben megfogalmazott célok elérését, szem előtt tartva a tanulók személyiségének formálását, hangsúlyt helyezve a képességfejlesztésre. Az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni. Tartós tankönyvekre a munkaközösségek - a könyvtáros tanárral történt egyeztetés után tesznek javaslatot, és a nevelőtestület hoz döntést arról, hogy melyik tanévben milyen tartós könyvek kerülnek beszerzésre. Tartós tankönyv alatt elsősorban az olvasókönyv jellegű tankönyveket, szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekbe a tanórai foglakozások során nem kerülnek írásos jelölések.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Alsó tagozat, 1–4. évfolyam • az iskola iránti érdeklődés felkeltése, az iskola- ezen belül a közösség, a tanulás motiváló hatásának erősítése, • a játékközpontú tevékenység mellett az iskola tanulási tevékenységeibe való tudatos, de fokozatos bekapcsolódás irányítása, • A tanítási tartalmak élményszerű feldolgozásán keresztül az elemi ismeretek tevékenységgel való közvetítése, • élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal a helyes tanulási szokások kialakítása, • egyéni képességek kibontakoztatása, egyéni fejlődésük differenciált követése, • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. oldal 22

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Felső tagozat, 5–8. évfolyam • a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez igazodva fő hangsúly továbbra is az alapkészségek fejlesztése, • az érzékelés útján szerzett tapasztalat előtérbe helyezése, majd a 7–8. évfolyamon az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése, • az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, • a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelése, • az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek előtérbe helyezése, • a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; • a pályaválasztás, pályaorientáció.

2.5 Mindennapos testnevelés

tanév

1.

2012/13

mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés

2013/14 2014/15 2015/16

A mindennapos testnevelés bevezetésének ütemezése 2. 3. 4. 5. 6. mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés

mindennapos testmozgás mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés

mindennapos testmozgás mindennapos testmozgás mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés

mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés

mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés

7.

8.

mindennapos testmozgás mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés mindennapos testnevelés

mindennapos testmozgás mindennapos testmozgás mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. •

a mindennapos testnevelés heti öt testnevelés óra keretében valósul meg, amelyből a néptánc-tánc műveltségterületi oktatására heti 1órát fordítunk,

•

biztosítjuk a lehetőségét, hogy a versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt sportoló tanuló kérelme alapján a sportszervezet által kiállított igazolás birtokában 1 óra a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiváltható.


23

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.6 A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező, kötelezően választható és szabadon válaszható tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Az iskola minden év április15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza a foglalkozást tartó pedagógus nevét is. A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. A jelentkezés írásban történik, az iskola által szerkesztett nyomtatványon, minden év május 20-áig. A kiskorú tanuló esetében a nyilatkozatot a szülő írja alá. A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményt von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás.

A tanulók szabadon dönthetnek arról, hogy melyik egyéb foglalkozáson szeretnének tevékenykedni. A tanítók és tanárok a tanév elején szeptember 10-ig meghirdetik a szakköröket, melyre a tanulók az osztályfőnöknél írásban jelentkezhetnek szülői engedéllyel.

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formája • A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

• Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A számonkérés a tanuló számára előnyös módon történjék. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

• A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

• A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők •

törekedjenek arra, hogy a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is ellenőrzik. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:


24

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

-

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból osztályzattal minősítjük.

• A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát a félév illetve a tanév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

• Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

• A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak félévenként legalább három érdemjegyet kell szereznie.

• A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

• A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése a szaktanárok kompetenciája,

2.8 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartását, szorgalmát az osztályban tanító valamennyi nevelő véleményének figyelembe vételével és az osztályközösség önértékelése alapján az osztályfőnökök havonta érdemjeggyel minősítik. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg - figyelembe véve a javuló, illetve romló tendenciát. Vitás esetben, a nevelőtestület többségi véleménye dönt az osztályzatról.


25

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanuló magatartása példás

jó

változó

rossz rendszeresen megsérti, a szabályokat nem tudja, vagy nem is akarja betartani.

A házirend előírásait

betartja, társait is erre ösztönzi

betartására törekszik Cselekedeteit általában kontrollálni tudja, jószándék vezérli

gyakran megsérti, cselekedeteinek következményeit nem képes minden esetben felmérni. .

Tanórán és tanórán kívül

felszólítás nélkül is fegyelmezetten viselkedik.

fegyelmezetten viselkedik

többször sorozatosan fegyelmezetlenül fegyelmezetlenül viselkedik. viselkedik.

Nevelőivel, társaival szemben

udvarias, tisztelettudó, segítőkész

igyekszik udvarias, tisztelettudó, segítőkész

többször udvariatlanul, durván viselkedik

Az iskola és az osztályközösség életében feladatot, aktív szerepet

önként vállal, feladatait igyekszik maradéktalanul teljesíteni.

biztatásra vállal, azt teljesíti, a kapott feladatot a tőle telhető módon elvégzi.

nehezen vállal, a feladatok vállalása alól kihúzza magát, a kapott feladatot előfordul, hogy szándékosan nem teljesíti.


figyelmeztetés ellenére is rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik megzavarja a közösség életét nem vállal, másokat a feladatvégzésben akadályoz.

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanuló szorgalma

Tanulmányi munka

példás képességeinek megfelelően kiemelkedően egyenletesen teljesíti

jó többnyire képességeinek megfelelően teljesít, időnként ösztönözni kell . órákra felkészül, felszólításra közreműködő. A rábízott feladatot teljesíti. Feladatvégzésben kitartó.

változó tanulmányi munkája elmarad a képességeitől

rossz képességeihez mérten tanulmányi munkája messze elmarad a tőle várhatótól.

ingadozó, munkájában pontatlan, nem kitartó, gyakran passzív

feladata végzésében megbízhatatlan, igénytelen, előfordul, hogy elutasító, a tantárgyi követelményeket nem teljesíti

Teljesítménye

egyenletes, motivált, órákon aktív

Házi feladat,

mindig pontosan, igényesen készíti el.

elvégzi, mulasztás esetén pótolja.

gyakran hiányzik

rendszeresen hiányzik.

Felszerelés

mindig magával hozza, rendben tartja

szinte mindig magával hozza

gyakran hiányzik.

rendszeresen hiányzik.

Tanórán kívüli foglalkozás, ismeretszerzés

rendszeresen részt vesz, azokra felkészül,

általában részt vesz a programokon

a kötelezőkön túl nem vállal feladatot.

egyáltalán nem vállal feladatot

2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Csoportbontásnál és az egyéb foglalkozások szervezésénél az alábbi tényezőket vesszük figyelembe: • tanulói, szülői igények • a rendelkezésre álló szakemberek • a tanulók terhelhetősége Intézményünkben a csoportbontás a választható órák szintjén történik, melynek célja a tehetséggondozás illetve a lassabban haladók felzárkóztatása.

csoport tehetséggondozás: német felzárkóztatás: magyar matematika

részvételi lehetőség szintfelmérés alapján választhatja szaktanárok javaslata alapján választhatja saját választás alapján

A csoportbontásra vonatkozó részletes szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12§-15§ szabályozza. Egyéb foglalkozások olyan tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják. foglalkozás napközi, tanulószoba szakkör, művészeti csoport sportkör felzárkóztató foglalkozás SNI, BTM fejlesztő foglalkozás egyéb szabadidős tevékenység

részvételi lehetőség jelentkezés alapján a létszámkeret függvényében jelentkezés alapján szaktanárok javaslata alapján jelentkezés alapján szaktanárok javaslata alapján szaktanárok javaslata alapján szakvélemény alapján jelentkezés alapján

A választott órákra és a foglalkozásokra való jelentkezés egy tanévre szól, azokról való hiányzást a tanulóknak igazolniuk kell. A fejlesztő foglalkozásokon való részvételt az aktuális (felülvizsgálati) szakvélemény szabályozza.

2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek


28

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi szintjének fizikai fejlődésének, évente két alkalommal (őszi, és tavaszi időszakban) történő felmérése. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A mérés eredményeit hivatalosan is közölni kell szülőkkel. A szülő kötelessége megismerve a fizikai mérés eredményeit - , hogy megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.) A tanulók fizikai állapotának méréséhez dr. F. Mérey Ildikó, főiskolai docens által kidolgozott Hungarofit fizikai fittséget mérő motorikus próbarendszert és Hungarofit tesztek helyi feldolgozását segítő számítógépes programot használjuk.

2.11 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; •

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód kialakítására szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel, mint - táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, rekreáció, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés, lelki egészség területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák, néptánc órák, - játékos foglalkozások, - az iskolai sportkör foglalkozásai, Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- 1-3. osztály úszásoktatása ISK keretein belül évi 10 -10 alkalommal, - téli foglalkozás a szabadban, - önköltséges sí tábor jelentkezés alapján, - önköltséges vízi tábor jelentkezés alapján, b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés, Kémia, VK tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó (témanap) szervezése az alsó és felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Elsősegélynyújtó, túra) Iskolai környezeti nevelési program 1.

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: − a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; − tanulóinknak megmutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; − a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, megújuló energiaforrásokkal, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival, a fenntartható fejlődéssel, kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata, és áthatja az iskolában folyó oktató, nevelő munkát. 3.

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz, Technika, Fizika, művészeti tantárgyak tananyagai, b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;


30

PEDAGÓGIAI PROGRAM

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden tanévben, félévenként, osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; (szemétszedés).

2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet fordítunk • a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, • a sajátos nevelési igényű tanulókra, • a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdőkre, • a tehetséges tanulókra. Célunk, hogy érvényesüljön • a diszkriminációmentesség, • a szegregációmentesség, • az integráció biztosítása, • a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, • az emberi méltóság tiszteletben tartása. Az esélyegyenlőség érvényesülésére irányuló tevékenységek: • • • • • • • • • • •

napközis ellátás biztosítása valamennyi jelentkező tanuló számára, gyermekétkeztetés biztosítása, felzárkóztatás és tehetséggondozás, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, tankönyvtámogatás az iskolai könyvtár állományából, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, kapcsolattartás a szülőkkel, kapcsolattartás a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményeivel, kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal.


31

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Dr Tolnay Sándor Általános Iskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Dr Tolnay Sándor Általános Iskola pedagógiai programját az iskolai szülői szervezet a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.) A Dr Tolnay Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatával az iskola fenntartója

egyetért,

az

abból

a

jogszabályi

előírásokon

felül

rá

háruló

többletkötelezettségeket vállalja.


32

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Dr Tolnay Sándor Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év május hó 6. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

Kelt: Gyöngyösfalu, 2013. május 6.

Jóváhagyta: ................................................. igazgató


33

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Gyöngyösfalu Kossuth u. 41. 9723 tel: 94/568 – 018 fax: 568-019 email: [email protected] honlap: www.tolnay-amk.sulinet.hu

A Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítását megismertem, egyetértő véleményemmel jóváhagyásra javaslom.

Gyöngyösfalu, 2013.március 27.

………………………………….. alsós munkaközösség vezető

………………………………. felsős munkaközösség vezető

………………………………….. SZM elnök


34

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola 9723 Gyöngyösfalu Kossuth u. 41. oldal 1

Recommend Documents