1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM

I

1. oldal, összesen: 70 oldal

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely)

Nevelõtestületi elfogadás dátuma: 2010. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Érvényesség: 2013/2014. tanév utolsó napja Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2010/2011. tanév

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1. 1. Az iskola rövid története 1. 2. Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása 1. 3. Jövõkép 1. 4. Az iskola kapcsolatai 2. Kiemelt fejlesztési feladataink 2. 1. Énkép, önismeret 2. 2. Hon- és népismeret 2. 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra 2. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 2. 5. Gazdasági nevelés 2. 6. Környezettudatosságra nevelés 2. 7. A tanulás tanítása 2. 8. Testi és lelki egészség 3. Az iskolában folyó nevelõoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, színterei 3. 1. Pedagógiai alapelveink 3. 1. 1. Nevelés és oktatás 3. 1. 2. Részvétel a közéletben 3. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja, feladatai 3. 3. A tanórák eredményességének alapfeltételei 3. 4. Folyamatos fejlesztési feladatok 3. 5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás színterei 3. 6. Az iskolaotthonos nevelés célja, feladatai 3. 7. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai 3. 8. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelezõ tananyaga elsajátításának keretei 3. 8. 1. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások 3. 9. Pedagógiai folyamataink 3. 9. 1. A tanulás-tanítás területei 3. 9. 2. A nem szakrendszerû oktatás 4. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei 4. 1. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében 4. 1. 1. Tanulóink 4. 1. 2. A pedagógus 4. 1. 3. A szülõ 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6. 1. A tanórán kívüli foglalkozások 6. 1. 1. A napközi otthon és a tanulószoba 6. 1. 2. Szakkörök 6. 1. 3. Diákönkormányzat 6. 1. 4. Az iskolai énekkar 6. 1. 5. Sportkörök 6. 1. 6. Iskolán kívüli foglalkozások 6. 1. 7. A szabadidõ hasznos eltöltése 6. 1. 8. Az intézményi hagyományok ápolása 6. 2. A tanulóközösségek fejlõdése 7. Tehetséggondozás 8. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggõ pedagógiai tevékenység 8. 1. A fejlesztésbe bekerülõk köre 8. 2. Szervezeti formái

file:///D:/xampp/htdocs/honlapok/2/images/anyagok/pedprog.htm

2012.04.11.

I


8. 3. A fejlesztés célja 8. 4. A fejlesztés elmélete és módszertana 8. 5. Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez 8. 6. Módszerek 8. 7. A fejlesztés fõ területei 8. 8. Pszichomotoros fejlesztés részterületei 8. 9. Beilleszkedési és magatartási zavarok 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 9. 1. A felzárkóztatás célja 9. 2. Kis létszámú osztályban alkalmazott módszereink, elveink a Zápor utcai székhelyen.. 9. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ program a Váradi utcai telephelyen 10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 10. 1. Az iskolai gyermekvédelem célcsoportjai 10. 2. Az iskola kapcsolatrendszere a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában 11. A szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenység 12. Az iskola egészségnevelési programja 12. 1. Az egészségnevelési program célja 12. 2. Az egészségnevelés következményei 12. 3. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 12. 4. A tanulók fizikai állapotának mérése 13. Az iskola környezeti nevelési programja 13. 1. Stratégiailag kiemelt céljaink 13. 2. A környezeti nevelés színterei 13. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon 13. 2. 2. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában 13. 2. 3. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt 13. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola mûködtetésében rejlõ környezetnevelési lehetõségek 14. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek 14 1. Jogi háttér 14. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 14. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 14. 4. Módszertani elemek 15. A társadalmi bûnmegelõzéssel, az áldozattá válással, az erõszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggõ ismeretek 15. 1. Célok 15. 2. Tartalmi elemek 15. 3. Módszertani elemek 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke 17. Helyi tanterv 17. 1. Alapfogalmak 17. 2. A helyi tanterv tartalmi szabályozásának köre 17. 3. A helyi tantervek bevezetésérõl, alkalmazásáról és tartalmáról szóló részletes sjogszabályi háttér 17. 4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelezõ és választható tanórai foglalkozások 17. 4. 1. A NAT mûveltségi területei százalékos arányainak megoszlása az egyes évfolyamokon 17. 4. 2. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Zápor utcai székhelyen 17. 4. 3. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Váradi utcai telephelyen 17. 5. Az intézménybe lépés feltételei 17. 5. 1. Belépés az iskola kezdõ évfolyamára 17. 5. 2. Belépés felsõbb évfolyamokra 17. 6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei, az átjárhatóság érvényesülése, és az évfolyamismétlés rendje 17. 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és rendje 17. 7. 1. Értékelési alapelvek 17. 7. 2. Az írásbeli beszámoltatás formái 17. 7. 3. A szóbeli beszámoltatás formái, az értékelés módjai 17. 7. 4. A tantárgyi osztályzatok kritériumai 17. 7. 5. Az értékelés kategóriái elsõtõl a negyedik évfolyamig 17. 8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése és értékelése 17. 8. 1. Nevelési eredményvizsgálatok 17. 8. 2. Oktatási eredményvizsgálatok 17. 8. 3. Az egyes modulok értékelése és minõsítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 17. 9. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményei,formái 17. 9. 1. A magatartás és a szorgalom értékelésének alapelvei 17. 9. 2. A magatartás értékelése 17. 9. 3. A szorgalom értékelése 17. 9. 4. Kiemelkedõ szorgalom, magatartás és tanulmányi munka elismerésének intézményi formái 17. 9. 5. A tanulóknak adható egyéb jutalmazási, elismerési eljárások 17. 9. 6. A tanulók elmarasztalásának formái 17. 10. Az otthoni felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 17. 10. 1. A házi feladatok fajtái 17. 10. 2. A házi feladatok mennyisége, minõsége


2012.04.11.

I


17. 10. 3. Az önálló tanulás szervezésének lépései (napközi, tanulószoba) 17. 10. 4. Fejlesztési követelmények 17. 11. A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 17. 12. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére szolgáló tananyag.. 17. 12. 1. Célok 17. 12. 2. Színterei 18. A pedagógiai program érvényességi ideje 19. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 20. A pedagógiai program módosítása 21. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 22. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1. Bevezetés Az iskola neve: Óbudai Nagy László Általános Iskola Az iskola címe: 1032 Budapest III., Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest III., Váradi utca 15/b. (telephely) Az intézmény telefonszámai:

Az intézmény faxszámai:

06-1-250-2710 (székhely) 06-1-242-5349 (székhely) 06-1-454-1461 (székhely) 06-1-388-7747 (telephely) 06-1-367-5845 (telephely) 06-1-453-2222 (telephely) 06-1-250-1088 (székhely) 06-1-388-7747 (telephely)

E-mail: [email protected], [email protected] Az iskola fenntartójának neve, címe:

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fõ tér 3.

Az iskola alaptevékenységei: Alapító okirat engedélye, száma: 94/ÖK/2008. (II. 27.) Törvényi, jogszabályi háttér A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. törvény A tankönyvpiac rendjérõl szóló (módosított) 2001. évi XXXVII. törvény A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl,és alkalmazásáról 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl 17/2004. (V. 20.) sz. OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl


2012.04.11.

I


23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1.

1. Az iskola rövid története

Iskolánk Zápor utcai intézményegysége a Fényes Adolf utcai és a Kiscelli utcai Gelléri Andor Endre Nyelvi Tagozatos Általános Iskola összevonásával jött létre, és a 2001/2002-es tanévet Tímár utcai központtal kezdte meg. A tanulócsoportok létszáma miatt két telephelyen mûködtünk. Egyik telephelyünk a Tímár utcai épület, másik telephelyünk a Szõlõ utcai épület volt, ahol az alsó tagozat osztályai, valamint az 5. évfolyamosok kapnak elhelyezést. Iskolánk Váradi utcai intézményegysége 1977 óta mûködik nyolcosztályos általános iskolaként Budapest III. kerületében lakótelepi környezetben, évfolyamonként két vagy három párhuzamos osztállyal. Az elsõ idõszakban testnevelés tagozatot mûködtetett, melyet 1985tõl angol és német nyelv emelt szintû tanításával váltott fel. Az idegen nyelv tanulását a 2000tõl mûködõ nemzetközi Comenius program is segíti, melynek keretében élõ kapcsolatunk van egy svéd, egy olasz, egy német, egy holland, egy lengyel és egy erdélyi iskolával. A közvetítõ nyelv az angol. 1990tõl fokozatosan álltunk át a mûvészeti tantárgyak képzésére (rajz, kézmûves technikák, énekzene) együttmûködve a kerületi Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménnyel. A Comenius 2000 Közoktatási Minõségfejlesztési Program keretében kiépítette az I. számú intézményi modellt. Ez garantálja a pedagógusok, diákok és a szülõk hatékony együttmûködését, a teljes körû partnerközpontúságot. A 2008-2009-es tanév szeptemberétõl a két intézmény fenntartói határozat alapján egy igazgatás alatt összevonásra került. A döntés eredményeképpen az iskola Tímár utcai székhelye és Szõlõ utcai telephelye a jogszabályi elvárásoknak megfelelõ új épületbe költözött, melynek révén megszûnt a telephelyi szegregáció, s kedvezõbbé váltak a nevelõ-oktató munka tárgyi-technikai feltételei. A 2008. július 31-ig önálló intézményként mûködõ Váradi utcai iskola az átszervezett intézmény telephelyeként folytatja tevékenységét, hozzáadva a mûködés sikereihez azt a pedagógiai professziót, melyet a tehetséggondozás terén elért eredményeivel korábban már bizonyított. Az intézményátszervezés a felzárkóztatást, a tehetséggondozást az egyéni bánásmódot fokozottan igénylõ tanulók integrációja révén elõsegíti az esélyegyenlõség nagyobb fokú biztosítását. A megújulás, az integráció mellett az átszervezett intézmény határozott törekvése az eddigi pozitív hagyományok megõrzése. Ezt fejezi ki nevünk: Óbudai Nagy László Általános Iskola. A 2010-2011-es tanév szeptemberétõl a Szõlõtõ Kétnyelvû Oktatási Alapítvány által kidolgozott és akkreditált tanterv kerül bevezetésre felmenõ rendszerben a Budapest, Fõváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének döntése alapján. 1.

2. Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása

Iskolánkban évfolyamonként általában két párhuzamos osztály mûködik, ez az épület adottságainak megfelelõ. A Zápor utcai székhely elsõdleges profilja az alapképzés biztosításán túl a fejlesztés, a Váradi utcai telephelyé a mûvészeti képzésen keresztül megvalósuló tehetséggondozás. A Zápor utcai székhelyintézményben a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdõ, valamint sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztését tûztük ki célul. Kiemelten fontosnak tartjuk a nevelési tanácsadó javaslatai és a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok által hozzánk irányított gyerekek kis létszámú, fejlesztõ osztályban történõ oktatását. Az olvasás-írás tanítás szótagoló módszer szerint történik. A munkát mindkét helyszínen fejlesztõ pedagógusok, logopédusok, pszichológusok, gyógypedagógusok és mozgásterapeuták segítik. Kooperatív technikákat, projektmódszert, drámapedagógiát és kéttanítós modellt is alkalmazunk az oktatás-nevelés sikeressége érdekében. A tehetséges tanulók részére különféle képességfejlesztõ szakköröket mûködtetünk, a felzárkóztatásra egyéni foglalkozások és csoportos korrepetálások formájában biztosítunk lehetõséget. A Zápor utcai épületben alsó tagozaton iskolaotthonos oktatás folyik, 5-6. évfolyamon napköziben, 7-8. osztályokban pedig tanulószoba keretében történik a gyermekek délutáni elfoglaltságának szervezése. A Váradi utcában az 16. évfolyamon az egész napos ellátást napközis csoportokban biztosítjuk. Angol és német nyelv emelt szintû tanítása folyik iskolánkban a 3. illetve a 4. évfolyamtól kezdõdõen. A 3. osztály végén a tanulmányi munka alapján választjuk ki azokat a tanulókat, akik a további években emelt szintû nyelvoktatásra járhatnak. Az 12. évfolyamon az angol nyelvvel választott óra keretei közt ismerkedhetnek tanulóink. 7. évfolyamtól diákjaink második idegen nyelvet tanulhatnak délutáni elfoglaltság keretében. Nagy gondot fordítunk a környezeti nevelésre, a megfelelõ környezeti kultúra kialakítására. Már az alsó tagozattól kezdõdõen kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést. Az érdeklõdõk a Váradi utcában az általános iskolai tananyag mellett mûvészeti képzésben (rajz, kerámia, zene) részesülhetnek, ahol mûvészeti iskolai bizonyítványt is szerezhetnek. A gyerekek minimum heti négy órában megismerkednek a rajzolás, festés, mintázás alapjaival. Felsõ tagozaton szakoktatók segítségével mélyíthetik el tudásukat a grafika, a festészet, a linómetszés és a mûvészettörténet területén. Fõleg alsó tagozaton mûhelygyakorlatok keretében ismerkednek meg a népi kismesterségekkel, mint nemezelés, csuhézás, kosárfonás, textilfestés, gyertyaöntés. Több fazekaskoronggal, nyújtópaddal és kemencével felszerelt tanmûhelyünkben a diákok szakoktató segítségével sajátítják el a mesterség alapjait. Ötödik, hatodik évfolyamon a képzés kiegészül drámapedagógiai neveléssel, hon-és népismeret oktatásával. A nagyobbak mozgókép-és médiaismeretet is tanulnak. Informatikát a helyi tanterv mellett választott óraként és szakkörben is oktatunk. A tehetséges tanulók 7. illetve 8. évfolyamon ECDL vizsgát tesznek. Teljes állású szabadidõ szervezõt és pedagógiai asszisztenseket alkalmazunk, megkönnyítve ezzel a pedagógusok tanórán kívüli programjainak szervezõ munkáját. Diákönkormányzatunk aktívan részt vesz az iskolai életben, a programok szervezésében. A megrendezésre kerülõ diákönkormányzati napok témakörei erõsítik a gyermekekben az iskolához tartozás érzését. Jól mûködõ diák sportéletünk van, intézményünkben kiemelt szerepet kap a sport, a mindennapos testedzés. A Zápor utcai épületben tanulói órarendbe építve - a válaszható foglalkozások idõkeretében judo oktatásban vesznek részt az alsó tagozatos tanulók, a Váradiban a III. kerületi TUE Sportegyesülettel együttmûködve labdarúgó utánpótlást nevelünk. Tömegsport keretében a fiú és lány labdarúgás mellett röplabda, kézilabda és kosárlabdaedzéseket tartunk. Iskolánk diák sportéletének területei: judo, kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda. A mindennapos testnevelést választott tantárgyként, a sportkörökkel és a diák sportegyesület keretében biztosítjuk. A könnyített testnevelésben részesülõ gyermekek részére a testnevelõ tanárok differenciált foglalkozást tartanak. A kerület alkalmazásában álló


2012.04.11.

I


gyógytestnevelõ tanár hetente iskolánk tornatermében fogadja a gyógytestnevelésre utalt gyermekeket. A tavaszi szünet után a diákok osztálykirándulásra, vagy erdei iskolába utaznak az ország különbözõ részeibe. A nyár folyamán különbözõ táborok várják a gyerekeket. (Sóstó, napközis, kézmûves, dráma, idegen nyelvi és vándortábor) A Váradi utcai telephelyen mûködõ Szõlõtõ Kétnyelvû Oltatási Alapítvány tanterve (kerettanterv) segíti az angol anyanyelvû pedagógusokat és asszisztenseket, akik a párban történõ tanítás módszerét alkalmazzák. A tanterv követi a két tannyelvû oktatásra vonatkozó irányelveket, azonban célkitûzései azokon túl mutatnak. A NAT mellett a Brit Nemzeti Alaptanterv elõírásait is figyelembe veszi. A kerettanterv célja ebben az oktatási formában kettõs: mind a tantárgyi tartalom, mind a nyelv egyidejû fejlesztése. Az európai CLIL (Content and Language Integrated Learning) oktatási formának a sajátos, nyelvileg bõvített változata, melynek során az anyanyelven kívül minden tantárgyat célnyelven is tanulnak a tanulók. A program végsõ célja a kiegyenlített kétnyelvûség elérésére való törekvés. 1. 3. Jövõkép A legszebb, legfelemelõbb hitvallás: az ember szolgálata. S ha az ember még fiatal, fõként kiszolgáltatott gyermek, e hivatás még nagyobb terhet ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat dönt el, befolyásol. Az intézmény kollektívája olyan optimista jövõképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi idõhorizonton látni szeretné az általános iskola mûködését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyõzõdése, hogy a jövõkép értékes és hatékony motiváló tényezõ lehet a késõbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el, amelyben: - a gyermekek korszerû, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehetõ legmagasabb szintû; - a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítõ korszerû tudást és mintát kapnak; - az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük; - a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van; - a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg; - testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni; - életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. Olyan diákokat szeretnénk nevelni, oktatni, aki: - nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk nyitottá tenni; - eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani; - magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, akkor segítünk önbizalmat ébreszteni benne; - kedves, de ha rosszkedvû, akkor kedvességgel közeledünk hozzá; - barátkozó természetû, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani; - szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt; - ha nem az okosság a fõ erénye, akkor keresünk benne más értékeket; - tisztelettudó; - szófogadó; - kitartó, de nem önfejû; - ambiciózus, de nem törtetõ; - együttmûködõ, de nem konformista. A kétnyelvû program nevelési és oktatási céljai: - hatékony kommunikatív nyelvtanulás biztosítása mindkét nyelven szóban és írásban; - a célnyelven történõ tantárgytanulás révén olyan tanulási stratégiák kialakítása, amelyek a késõbbi iskolafokon is segítik a tanulókat, valamint képessé teszik õket arra, hogy csak angol nyelvû óravezetést is követni tudjanak; - olyan diákokat szeretnék nevelni, akik a többnyelvûséget, multikulturalitást értéknek tekintik, más népek kultúrája, nemzeti értékei iránt fogékonyak. 1. 4. Az iskola kapcsolatai Közvetlen partnereink az iskola alkalmazotti köre tanulóink szülõk Szõlõtõ Kétnyelvû Oktatási Alapítvány Közvetett partnereink Közoktatás-irányítással való kapcsolat

Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Oktatási Bizottsága Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Oktatási és Kulturális Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Szociális Szolgáltató Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Építési Hatósági Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Pénzügyi és Gazdálkodási Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (KSZKI) Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatala

Közoktatásban mûködõ szakmai-társadalmi szervezetekkel való kapcsolat

Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakértõi vélemények III. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet (PSZI) szaktanácsadás, továbbképzések, szaktárgyi versenyek


2012.04.11.

I


Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó pszichológiai szakellátás Gyermekorvos, védõnõ, iskolafogászat, gyógytestnevelõ egészségmegõrzés Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Gyámügyi Hivatal gyermekvédelem Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ gyermekvédelem

Közoktatási intézményekkel való kapcsolat

Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény III. kerületi általános iskolák III. kerületi óvodák Kerületi és budapesti gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák

Nem közoktatási intézményekkel való kapcsolat

III. kerületi TUE Óbudai Judo Club Óbudai Sport és Szabadidõ Nonprofit Kht. Egyesített Tanuszodák Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Ház Sodexo Pass Hungária Kft. Óbuda újság Jó Pásztor Anyaotthon Cseppkõ utcai Gyermekotthon Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon

Külföldi kapcsolatok

SvédországUmeå Böleangsskolan Olaszország Milánó Paderno Dugnano III Circolo Didattico Paderno Scoula Elementare Don Milani Románia, KolozsvárBrassai Sámuel Líceum Hollandia Montfort obs De Hobbitstee

Németország- Freiburg - Italienisches Konsulat Ufficio Scoula

Murg Murgtalschule Waldkirch Kollau Grund Hauptschule

Lengyelország- Varsó SPnr306

Szülõkkel való kapcsolat Az iskolai szülõi munkaközösség (továbbiakban: SZMK) aktívan és igen jól képviseli a szülõi érdekeket. Évente háromszor, az éves munkaterv szerint tartunk a szülõi választmány számára tájékoztató értekezletet, ahol a szülõi szervezet vezetõi meghallgatják az igazgató adott idõszakról szóló beszámolóját, valamint megbeszélik az aktuális problémákat. Szülõk Akadémiája elnevezéssel minden évben tematikus elõadás- és vitafórumokat rendezünk aktuális közoktatási, nevelési és más a szülõk széles köreit foglalkoztató az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekben. Az iskola mûködését támogató GÁT Alapítvány folyamatosan segíti az nevelõ-oktató munka tárgyi feltételeinek biztosítását.

2. Kiemelt fejlesztési feladataink Két dolgot kell adni a gyerekeknek: gyökereket és szárnyakat (Goethe) Célunk: olyan széleskörû általános mûveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középfokú oktatási intézményekben történõ helytálláshoz. Kiemelten kezeljük a tehetséggondozást, a fejlesztést és a felzárkóztatást. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak a készségeknek képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlõdésük töretlen legyen, megalapozva a felnõtt életben való boldogulásukat. 2. 1. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsõ diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzõ egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirõl, igényeirõl alkotott képtõl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: NAT) megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezõkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mûködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítõ beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlõdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetõ célként tûzhetõ ki az önmegismerés és önkontroll; a felelõsség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 2. 2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzõ sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedõ magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mûvészek, írók, költõk, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.


2012.04.11.

I


Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elõsegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettõl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élõ más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szûkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. 2. 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérõl, alkotmányáról, intézményrendszerérõl, az uniós politika szempontrendszerérõl. Diákként és felnõttként tudjanak élni a megnövekedett lehetõségekkel. Magyarságtudatukat megõrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerõsödésével elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzõbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértõvé a különbözõ szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmûködésrõl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetõségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 2. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlõdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális, esetleg politikai közösség életében. Olyan részvétel, amelyet a megfelelõ tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erõszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Alapvetõ feladat olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetõségek biztosítása, amelyek elõsegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelõ beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelõ ismeretek az ember és társadalom mûveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlõdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetõségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlõ bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttmûködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelõsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntõen a tanulók aktív részvételére építõ tanítás- és tanulásszervezési eljárások minõsége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 2. 5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevõ világ számunkra fontos folyamatainak jelentõs hányadát; e tudás általános mûveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetõ összefüggéseit értõ és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetõ el sem mûködõ demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitûd alakuljon ki az értékteremtõ munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerûség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentõségét, felelõsségét. Az iskolai nevelésnek alapvetõ szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú elõnyök között. Elõsegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erõforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrõl vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellõ figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 2. 6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elõsegítve ezzel az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését. A fenntartható fejlõdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelõdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelõsséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minõségi változásainak megismerésére és elemi szintû értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megõrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erõforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzése váljék meghatározóvá. 2. 7. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsõ tényezõk hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mûködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlõdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevõje tanítható. Minden pedagógus teendõje, hogy felkeltse az érdeklõdést a különbözõ szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezõ körülmények (külsõ feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsõsorban a következõket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értõ olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fõbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyûjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetõ az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mûvészeti elõadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentõsen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetõséget teremt az


2012.04.11.

I


ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzõit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerû tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsõsorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erõsítésére, mindennapokban történõ felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elõtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerõsítése, a konfliktusok kezelése, az életminõség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. 2. 8. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelõsség hárul a felnövekvõ nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlõdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítõkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsõsorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok , egészséget, testi épséget veszélyeztetõ leggyakoribb tényezõit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintû megelõzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtson támogatást a gyermekeknek különösen a serdülõknek a káros függõségekhez vezetõ szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelõzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvõ, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlõdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentõs szerepe van.

3. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, színterei 3. 1. Pedagógiai alapelveink 3. 1. 1. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerû ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bõvítése, valamint teljes személyiségük fejlesztése. Ennek érdekében: a tervszerû nevelõ és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerû, a mindennapi életben használható, továbbépíthetõ alapmûveltséget nyújtunk; iskolánk az emberre, a társadalomra, a mûvészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben; nevelõ-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörû fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szûkebb lakóhelyünk (Budapest, kiemelten Óbuda) hagyományaival; célunk, hogy a gyermekek körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit. 3. 1. 2. Részvétel a közéletben Az iskola a szülõi kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként mûködjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetõséget teremteni arra, hogy az iskola életébõl, tevékenységébõl, eredményeibõl minél többet megismertessünk a szülõkkel, Budapest és Óbuda érdeklõdõ polgáraival; helyszínt és humán erõforrást biztosítunk különbözõ kerületi rendezvényeknek; ápoljuk és bõvítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületben található óvodákkal, iskolákkal, közmûvelõdési és egyéb intézményekkel; a nevelõk fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle kerületi rendezvényeken, és ilyen a tanulók számára szervezett kerületi szintû megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. 3. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja, feladatai - Az iskola mindenkori pénzügyi lehetõségeitõl függõen biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet, a taneszközjegyzéknek megfelelõ mennyiségû és minõségû tárgyi eszközöket. - Az iskolai oktatás tartalmát a korszerû, elsõsorban a tanulók képességeit fejlesztõ tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. - Az iskola nevelõi a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elõsegíteni különféle e célt szolgáló módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevõ oktatás vagyis a differenciálás elsõsorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. - Az iskolában az oktatást a tanulók személyiségének széleskörû fejlesztése céljából sokszínû, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyermekek egyéni érdeklõdéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. - Az iskolában folyó nevelés és oktatás fõ feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklõdésre, nyitottságra építve elsõsorban a következõ készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetõ készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit;


2012.04.11.

I


a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttmûködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megõrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyerekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait.

Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzõs diákjai a kimenõ szakaszok végére a kerettanterv által az összes mûveltségi területen elõírt követelményeket a saját képességeik szerint teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bõvíthetõ ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következõ iskolafokon megállják a helyüket. Ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövõjüket illetõen. 3. 3. A tanórák eredményességének alapfeltételei x x x x

Átgondolt tervezés A tanulók kellõ motiválása, aktivizálása A tanulók tevékenykedtetése Folyamatos ellenõrzés és értékelés

3. 4. Folyamatos fejlesztési feladatok x x x x x x

Korszerû oktatási tartalom Megújult nevelési és oktatási módszerek A fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel Jól mérhetõ ellenõrzési és értékelési eljárások A minõségi pedagógiai munka anyagi elismerése A megfelelõ minõségi feltételek biztosítása

A Zápor utcai intézményegység kis létszámú, fejlesztõ osztályainak létjogosultságát bizonyítja, hogy nõ a tantervi követelményeket nem teljesítõ diákok létszáma. A létszám maximalizálása és a szükség szerinti lassúbb ütemben történõ haladás a biztosítéka annak, hogy a lemaradásokat pótoljuk, integráltan oktatott tanulóink a követelményeket teljesíteni tudják. Természetesen a jelentõs hátránnyal induló diákjaink számára biztosítjuk az egy tanévnél hosszabb ideig történõ évfolyami követelmények teljesítését, ha ezt a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság javasolja. Ezt a megoldást választjuk abban az esetben is, ha ezt indokoltnak tartjuk, mert ennek teljesítésétõl pozitív eredményt várunk. Továbbra is törekszünk arra, hogy tanulóink beiskolázása maximálisan sikeresen legyen.

3. 5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli tevékenységeink Szakkörök, mûhelyfoglalkozások, tanfolyamok Tanulmányi és sportversenyek Korrepetálások Napközi, tanulószoba Könyvtár Szabadidõs tevékenységek Mûveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Iskolarádió Társadalmi életben való részvétel (nem közoktatási intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 3. 6. Az iskolaotthonos nevelés célja, feladatai Az iskolaotthon az egész napos nevelés egyik formája, melyek keretében a gyermek tanítási órái és tanórán kívüli tevékenysége összefüggõ rendszert alkotnak. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különbözõ szabadidõs tevékenységek az arányos tanulói terhelés elvének érvényesítésével egész napon át váltakoznak, egységes rendszerbe ötvözõdnek, amelynek alapfeltétele az osztályban tanító pedagógusok szoros együttmûködése. Az iskolába lépõ kisgyermekek fejlettsége között igen nagy eltérés mutatkozik, így a tanulók nem terhelhetõk egyformán. Az iskolaotthonos osztályok célja, hogy megújult módszerekkel, szervezési formával megkönnyítse az 1. évfolyamon az óvoda és az iskola közötti átmenetet, valamint az egyes évfolyamokon a tantervi követelmények sikeresebb elsajátítását. Nagyobb tekintettel lehetünk az eltérõ érettségi szintû és teherbírású kisgyermekek igényeire, valamint a szülõk terhein kívánunk enyhíteni azzal, hogy gyermekeik egész napos oktatásban részesülnek. A napi idõbeosztás e szervezeti formában jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Mûködési elvek: Az 1. évfolyamon az elõkészítõ idõszakot hosszabbra nyújtjuk, hogy ez idõ alatt a nyelvi kifejezõképesség, a nagy- és finommozgások, a testséma, a térbeli tájékozódás, érzékelés, észlelés fejlõdhessen. A délelõtt és a délután folyamán két-két tanítási órát tartunk az 1-3. évfolyamon. A 4. évfolyamon a tanítási órák száma heti átlagban napi 4,5 óra. Ennek napi bontását a mindenkori tantárgyfelosztás szabályozza, de az órarend készítésénél törekedni kell a naponkénti egységes terhelésre. A tanítási órák


2012.04.11.

I


között szabadidõs foglalkozás van, ahol feladatokat készítenek a tanulók, gyakorolják, elsajátítják az új anyagot, levegõznek, étkeznek, sportolnak. A gyakorló feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, így azonnali visszajelzést kap az elsajátítás mértékérõl. A házi feladatok kb. 30-30 percet, vesznek igénybe délelõtt és délután. Mivel a tanulás és a szabadidõ váltja egymást a nap folyamán, egyenletesebb a tanulók terhelése. Mindkét tanító látja a gyermeket az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidõben társai között, így a nevelés lényegesen hatékonyabb lehet. Az iskolaotthon idõkeretében valósul meg a fejlesztés, a tehetséggondozás, a judo alapú testnevelés. 3. 7. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegûnek, a családdal együttmûködésre épülõnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testilelki és szellemi fejlõdés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelõtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidõs tevékenységet és a tanulási idõt úgy kell megtervezni, hogy az megerõsítse, illetve kiegészítse a délelõtti iskolai munkát. 3. 8. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelezõ tananyaga elsajátításának keretei A hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetõek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérõ formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetõséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre az esetekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetbõl. A tanulás-tanítás folyamata a hagyományostól eltérõen szervezõdik, s a közös (és kötelezõ) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei:

a tanulói (és szülõi) igények ismerete, programot levezetõ humán erõforrás biztosítása, az anyagi lehetõségek figyelembevétele.

A hagyományos tanítási napoktól eltérõ oktatási és nevelési folyamatok három szakaszra oszthatók:

1. elõkészítõ szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenõrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenõrzése, javaslatgyûjtés korrigálásra.

A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, hon- és népismeret, biológia, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé. 3. 8. 1. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építõ nevelés- és tanulásszervezési egység, a szorgalmi idõszakban megvalósuló, egybefüggõen többnapos, az iskola mûködési helyétõl különbözõ helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvõ, kölcsönösségen alapuló együttmûködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy hetet erdei iskolában, vagy három napot osztálykiránduláson töltenek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természet és kulturális emlékeink megfigyelése, minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet kap a gyermekek életkora, már meglevõ ismeretei mellett az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekbõl beilleszteni a további iskolai munkába. Erdei iskolai, kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel: Korosztály Alsó tagozat

Felsõ tagozat

Témakör Erdõk, mezõk, vízpartok állat növényvilága, Tájékozódás a természetben A vidéki élet szépségei

Érintett tantárgyak és Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Ismerkedés Magyarország tájegységeivel Természetismeret Magyarország mûemlékei Magyar nyelv és irodalom A hagyományok és népmûvészet szerepe életünkben Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Történelem Hon- és népismeret


2012.04.11.

I


3. 9. Pedagógiai folyamataink 3. 9. 1. A tanítás-tanulás területei A nevelõtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetõk irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezõk állnak. Intézményünk alapvetõ célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a gyerekeket, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. Mindezen célok megvalósítása érdekében a tanítás-tanulás kulcsfolyamatait EU-kulcskompetencia keretrendszere alapján kidolgozott a Nemzeti Alaptantervben meghatározottak szerinti fõbb készségterületek szerint az alábbiakban fogalmazzuk meg. 3.9.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlõdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelõ szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fõ sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelõen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyûjteni és feldolgozni információkat, képes különbözõ segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelõ módon meggyõzõen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus és építõ jellegû párbeszédre való törekvést, az esztétikai minõség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelõs nyelvhasználat jelentõségét. 3.9.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetõ: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelõ keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidõs tevékenységek , az egyén szükségleteinek megfelelõen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklõdése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fõbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelõen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelõ használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történõ elsajátítására is. A pozitív attitûd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklõdést és kíváncsiságot. 3.9.1.3.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérõ mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmûveletek és alapvetõ matematikai reprezentációk fejlõdõ ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetõ matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelõ segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitûd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.


2012.04.11.

I


3.9.1.4.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elõrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elõrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mûszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlõdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelõsséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetõ tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elõnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mûszaki mûveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülõ problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mûködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mûszaki mûveltséget igénylõ döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlõdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitûdöt, az etikai kérdések iránti érdeklõdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlõdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 3.9.1.5.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. Ez a következõ készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elõállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmûködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetõségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fõbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetõségek és az elektronikus média útján történõ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidõ, az információ-megosztás, az együttmûködõ hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetõ információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyûjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elõállítását, bemutatását és megértését elõsegítõ eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitûdöket igényel az elérhetõ információ és az interaktív média felelõsségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlõdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 3.9.1.6.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetõségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elõzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelõ ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrõl és szakképesítésekrõl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erõs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetõ oktatási és képzési lehetõségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetõ képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitûd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetõségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

3.9.1.7.

Szociális és állampolgári kompetencia


2012.04.11.

I


A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építõ módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínûbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlõséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetõ koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözõ nézõpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitûdök vonatkozásában az együttmûködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlõdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklõdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitûdnek a személyes elõítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fõ eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fõbb célkitûzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmûködés, a helyi és a tágabb közösséget érintõ problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklõdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözõ szinteken a helyi szinttõl a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsõsorban szavazás útján. A pozitív attitûdök az emberi jogok teljes körû tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlõség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínûségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelõsségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlõdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 3.9.1.8.

Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetõségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitûzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetõ lehetõségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mûködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történõ munkavégzés. A pozitív attitûdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítõ motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 3.9.1.9.

Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség

Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mûvészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mûvészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mûvészeti kifejezõeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fõbb mûvészeti alkotások értõ és beleérzõ ismeretét, a népszerû kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megõrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlõdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mûvészi önkifejezés, mûalkotások és elõadások elemzése, saját nézõpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlõ gazdasági lehetõségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitûdök alapját a mûvészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklõdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mûvészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A tanítási-tanulási tevékenység egyéb feladatait a gyerekkor és a serdülõkor sajátosságait, valamint a tankötelezettség végét figyelembe véve határoztuk meg. A kulcskompetenciákon felül a következõ nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség 2. Környezettudatos magatartásra nevelés 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés


2012.04.11.

I


5. Szabadidõ szervezése a környezeti neveléskövetelmények figyelembe vételével, annak lehetõségeit kihasználva 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttmûködés képessége) 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelõsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) 3. 9. 2. A nem szakrendszerû oktatás Az oktatás célja nem minél szélesebb ismeretek, hanem minél mélyebb ismeretek átadása. /J. Bruner/ Törvényi-jogszabályi háttér

A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban: Közoktatási Törvény, Kt.) 8. § (3) bekezdése határozza meg a nevelõoktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezetõ és kezdõ szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerû oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerû oktatás, részben szakrendszerû oktatás keretei között. A módosított 2003. évi LXI. törvény elõírta, hogy a kötelezõ tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerû oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítás a nem szakrendszerû oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható idõkeretbe bevonta a kötelezõ tanórai foglalkozások mellé a nem kötelezõ tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelezõ és nem kötelezõ idõkeret mekkora hányadát fordítják majd a szakrendszerû és mekkora hányadát a nem szakrendszerû oktatásra a törvényben meghatározott keretek között. A Kt. 133. § (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon elsõ ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követõen az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenõ rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerû oktatást. Kt. 128. § (19) bekezdése alapján a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamokon a nem szakrendszerû oktatás megszervezhetõ oly módon is, hogy az e célra felhasznált idõ csak az összes kötelezõ óra húsz százalékát éri el. Kt. 17. § (8) bekezdése szerint nem szakrendszerû oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történõ felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedõ pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészüléshez szükséges módszereket. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet kiegészítése szerint a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezetõ és a kezdõ szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremûködésre építve, az érdeklõdés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztõ szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. Iskolánkban a nem szakrendszerû oktatás bevezetése a 2008-2009-es tanévtõl kezdõdik felmenõ rendszerben a Közoktatási Törvény 133. § (1) bekezdése alapján. Alapelvek

x

Tanulóközpontú, differenciált módszertan

x

Facilitátor-mentor szerepkör erõsítése a tanári munkában

x

Változatos tanulásszervezési megoldások

x

Kooperáció és csapatmunka (tanuló-tanuló, tanár-tanuló, tanár-tanár)

Tananyagtartalmak A nem szakrendszerû oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. Anyanyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése, megértése és értelmezése szóban és írásban beszédkészség erõsítése helyesírás és az esztétikai kép javítása hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás értõ és pontos olvasás kialakítása helyes nyelvhasználat a tanórákon és a mindennapokban anyanyelvi kultúra, ítélõképesség fejlesztése Matematikai kompetencia szám-, és mûveletfogalom, számolási készségek erõsítése matematikai gondolkodás fejlesztése tájékozódás térben és idõben, mennyiségi viszonyokban alapvetõ matematikai mûveletek erõteljes gyakoroltatása problémakezelés és -megoldás matematikai modellek alkalmazása a tanulók tempójához igazodó minõségi fejlesztés

Természettudományos kompetencia ismeretek és módszerek gyûjtése és felhasználása az élõ és élettelen természet területérõl, természettudományos megfigyelés kialakítása magyarázatok megfogalmazása, elõrejelzések tétele


2012.04.11.

I


az ember és természet kölcsönhatásának megértése tájékozódás a tudomány, technika, társadalom kölcsönhatásairól környezettudatos gondolkodás elmélyítése

Idegen nyelvi kommunikáció szóbeli és írásbeli kommunikáció nem az anyanyelven hallott, illetve olvasott szöveg megértése beszéd- és íráskészség erõsítése kommunikatív nyelvi kompetencia más kultúrák megismerése és megértése alapok, technikák megszerzése a további nyelvtanulásokhoz A tanulás tanítása, hatékony és önálló tanulás

motiváció egyéni és csoportos tanulásszervezés idõvel és információval való hatékony gazdálkodás szükségletek és lehetõségek felismerése a tanulás folyamatának megismerése elõzetes tapasztalatok és tudás használata fokozatos önállóság kialakítása hatékony és egyénre szabott tanulási módszerek és technikák elsajátítása az önmûvelés igényének kialakítása sikerorientáció

Intézményi, tanórai szervezeti formák A nem szakrendszerû oktatást 5. és 6. évfolyamon a differenciált tanulásszervezés keretében oldjuk meg. Ennek a technikának a pozitívumai a következõkben foglalhatók össze:

Olyan szervezési megoldásokat részesít elõnyben, amelyek elõmozdítják a tanulás belsõ motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjává a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása válik. Az oktatási folyamat megszervezése elõsegíti a tanulók elõzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetõséget ad esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendezõdésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmûködõ (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözõ szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét állítja elõtérbe. A tanulásszervezés egyik fõ elve és teendõje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítségnyújtásban, az ellenõrzésben, az értékelésben is megjelenik. A feladathoz illeszkedõ tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetû, és magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdõ tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmûködést, a tanulási esélyek egyenlõségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmûködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetõséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

Kulcskompetenciák fejlesztése egyéb tanórák és tanórán kívüli tevékenységek keretében Fejlesztési terület anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció kommunikációs képességek erõsítése Fejlesztési terület matematikai kompetencia térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás természettudományos kompetencia digitális kompetencia információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés) képességének fejlesztése hatékony és önálló tanulás, jegyzetelési technikák elsajátítása szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia esztétikaimûvészeti tudatosság és kifejezõképesség

A fejlesztés színtere magyar nyelv és irodalom óra, társalgási szituációk a mindennapi életben angol illetve német nyelvi óra, Comenius nemzetközi program területén szakórák, osztályprogramok, tanulmányi versenyek, iskolai vetélkedõk A fejlesztés színtere matematika óra matematika, történelem, természetismeret órák természetismeret óra, kirándulások, erdei iskolák informatika óra, szakkörök szakórák osztályfõnöki óra és a különbözõ szakórák, fejlesztõ foglakozások osztályfõnöki, tánc-és dráma órák, osztályprogramok osztályfõnöki és szakórák, szabadidõs programok, diákönkormányzati tevékenységek rajz és képzõmûvészet oktatás, mûhelyprogramok, szakkörök, osztályprogramok, múzeumlátogatások

Humán erõforrás A személyi feltételek biztosítottak. A nem szakrendszerû oktatásban azok a felsõ tagozatos kollégák vesznek részt, akik rendelkeznek tanítói


2012.04.11.

I


végzettséggel, vagy megfelelõ továbbképzés keretében sajátították el a szükséges pedagógiai ismereteket. 3.9.2.1. Zápor utcai székhely Célok, feladatok

A tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlõdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. (NAT) A legfontosabb alapkészségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, elmélyítése jól kiválasztott ismeretek és módszerek alapján, megkönnyítve egyben az alsó és felsõ tagozat közötti átmenetet a tanulók iskolaotthonos mindennapokból a felsõs létbe történõ szocializálása révén. A tanulók szociokulturális és egyéni sajátosságaihoz igazodó differenciált, változatos, tevékenységközpontú, a 10-12 évesek életkori fejlettségére tekintettel lévõ oktatási eljárások alkalmazásával a szóbeli és írásbeli közlés, az olvasás-szövegértés, a problémamegoldás képességeinek fejlesztése, a tanulás iránti motiváció felkeltése az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai és a természettudományos kompetencia tanítását magába foglaló tantárgyi oktatás és a fejlesztõfoglalkozások keretében. Idõkeret: a nem-szakrendszerû oktatás órakeretei az 5-6. évfolyamon 5. évfolyam

Tantárgy magyar nyelv magyar irodalom matematika természetismeret komplex képességfejlesztés (nem kötelezõ)

Összesen:

Óraszám 1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 7 óra/hét = 25 %

6. évfolyam

Tantárgy magyar nyelv magyar irodalom matematika természetismeret komplex képességfejlesztés (nem kötelezõ)

Összesen:

Óraszám 1 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét 7 óra/hét = 25 %

A nem szakrendszerû oktatás bevezetésének eljárásrendje Magyarázat:

NeSZP: a nem szakrendszerû oktatásban tanító pedagógusok

Tevékenység

Határidõ

Résztevõk

A 4. évfolyam év végi felmérési szempontjainak meghatározása; felmérés elõkészítése Felmérés

elõzõ tanév; április elõzõ május elõzõ május

Kompetenciamérés

negyedikes tanítók

Ellenõrzés/ értékelés igazgatóhelyettes

Eredmények/ sikerkritériumok alapkészségek használati szintje

tanév;

negyedikes tanítók

igazgatóhelyettes

tanév;

felmérésvezetõk

telephelyi koordinátor

egyéni tanulói elmaradás ismerete motivált teljes körû feladatmegoldások

igazgató

kudarcmentes átmenet alsó és felsõ tagozat között

igazgatóhelyettes

májusi, szeptemberi mérés közel azonos eredmények

igazgatóhelyettes

egyéni és csoportos fejlesztési tervek

Ellenõrzés/ értékelés igazgatóhelyettes

Eredmények/ sikerkritériumok kooperatív technikák alkalmazása tanórákon és szakkörökön,

Átadás-átvátel

augusztus

Diagnosztikus mérés és kiértékelés

szeptember 3. hete

A mérés értékelése után: egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása, szülõk tájékoztatása

szeptember 25.

tanítók,NeSZP, osztályfõnökök, gyermekvédelmi felelõsök NeSZP, szaktanárok, fejlesztõpedagógusok NeSZP, osztályfõnökök

Tevékenység

Határidõ

Résztevõk

Tehetség és képesség kibontakoztatását segítõ tevékenységek,

október 1.

NeSZP, pedagógusok


2012.04.11.

I


felzárkóztatást elõsegítõ programok, a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek beindítása tanórán és tanórán kívül Félévi értékelés

sportkörökön, fejlesztõ foglalkozásokon és napköziben január

NeSZP

igazgatóhelyettes

elõremutató fejlõdés a tanulók elõzõ tanévben (májusban) feltérképezett elmaradásainak leküzdése terén

Kompetenciamérés, az országos feldolgozás eredményeinek összehasonlítása a félévi mérésekkel Év végi felmérések elõkészítése és lebonyolítása az alapozó funkciók figyelembe vételével Év végi értékelés

február

NeSZP, tantestület, mérési team

igazgató, telephelyi koordinátor

a jogszabály által meghatározott minimumszint feletti teljesítés

május

NeSZP

igazgatóhelyettes

a hozzáadott pedagógiai érték nyomon követhetõ

június

NeSZP

igazgató

észlelhetõ elõremutató fejlõdés az elõzõ év-folyam év végi és az adott évfolyam félévi eredményeihez képest a kulcs-kompetenciák terén; a szeptemberi fej-lesztési tervek céljai min.70 %-ban meg-valósultak.

Diagnosztikus felmérés és kiértékelés

szeptember 3. hete

NeSZP, osztályfõnökök

igazgatóhelyettes

alapozó funkciók megléte: hol tartanak a tanulók, melyek a húzóerõk

A mérés értékelése után: egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása, szülõk tájékoztatása

szeptember 25.

NeSZP, osztályfõnökök

igazgatóhelyettes

egyéni fejlesztési tervek

Tehetségkibontakoztatást, képesség-fejlesztést segítõ tevékenységek, felzárkóztatást segítõ programok és a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek beindítása

október 1.

NeSZP, pedagógusok

igazgatóhelyettes

szakkörök, sportkörök, fejlesztõ foglalkozások, napközi beindítása

Tevékenység

Határidõ

Résztevõk

Ellenõrzés/ értékelés

Eredmények/ sikerkritériumok

Félévi értékelés

január

NeSZP

igazgatóhelyettes

elõremutató fejlõdés a diagnosztikus mérés (szeptember) óta eltelt idõszakban

Kompetenciamérés

május

felmérésvezetõk

telephelyi korrdinátor

a jogszabály által meghatározott minimumszint feletti teljesítés

Év végi felmérések elõkészítése és lebonyolítása különös tekintettel az alapozó funkciókra

június

NeSZP

igazgató

a továbbhaladáshoz szükséges kompetenciák megléte

Kiemelt fejlesztési irányok ¾

Önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése

¾

Jegyzetelési és lényegkiemelõ technikák tanítása

¾

Kommunikációs képességek erõsítése

¾

Szociális kompetenciák fejlesztése

¾

Alaposabb tájékozódás a térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban

¾

Alapkészségek folyamatos fejlesztése o Olvasáskészség: szövegértõ, optimális használhatóságú olvasási készség (az olvasás eszközszerû használata) o

Íráskészség: a rajzoló íráskészséget fel kell váltani a kiírt íráskészségnek

o

Elemi számolási készség


2012.04.11.

I


x

Számírás készsége

x

Mértékegység-váltás

x

A négy alapmûvelet 1000-es számkörbeli készségei

x

Elemi rendszerezõ képesség

¾ Földünk, hazánk, környezetünk élõvilágának alapismerete, a térképen való tájékozódás A tanulók továbbhaladásának feltételei A helyi tantervben meghatározott minimális teljesítményszint elérése, mely az egyes tantárgyi tantervekben a kiemelt fejlesztési irányoknak megfelelõen kerül meghatározásra. Értékelés A tantárgyi órakeretben tartott foglalkozások érdemjeggyel, a komplex képességfejlesztõ foglalkozások szöveges formában kerülnek értékelésre.

3.9.2.2.

Váradi utcai telephely

Célok, feladatok 1.1.Az iskolai alapozó funkciók, az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek hatékonyságának növelése jól kiválasztott ismeretek alapján. 1.2.Tanulói tevékenykedtetés gyakoriságának emelése. 1.3.A szociális háttér alapján keletkezett hátrányok csökkentése 1.4.Egyes kulcskompetenciák erõsítése Kiemelt feladatnak tartjuk a meghatározó kulcskompetenciák az anyanyelvi és a matematikai kompetencia valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson történõ folyamatos fejlesztését A tanulás tanítása minden tantárgy alapvetõ követelménye. Részterületei: az alapkészségek kialakítása, az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott, és csoportos tanulási módszerek, eljárások, kooperatív munka, az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Mindezek vezetnek az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismeréséhez, módszereinek elsajátításához. Osztályfõnöki órák keretében alaposabban foglalkozunk a témával. Idõkeret: a nem-szakrendszerû oktatás arányai az 5-6. évfolyamon 5. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar irodalom 1 óra/hét hon-és népismeret 0,5 óra/hét tánc- és dráma 0,5 óra/hét természetismeret 1 óra/hét matematika 1 óra/hét informatika 1 óra/hét osztályfõnöki 0,5 óra/hét fejlesztõfoglalkozás 1 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 6,5 óra/hét = 25 % 6. évfolyam

Tantárgy magyar irodalom hon-és népismeret tánc-és dráma természetismeret matematika informatika osztályfõnöki fejlesztõfoglalkozás (nem kötelezõ)

Összesen:

Óraszám 1 óra/hét 0,5 óra/hét 0,5 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét 0,5 óra/hét 1 óra/hét 6,5 óra/hét = 25 %

A nem szakrendszerû oktatás bevezetésének eljárásrendje Tevékenység

Határidõ

Résztvevõk

Ellenõrzés, értékelés

A 4. osztályos tanulók felkészítése az éves kompetencia-mérésre Országos kompetencia mérés alsóból felsõbe

4. osztályban folyamatosan

negyedikes tanítók, osztályfõnökök

alsós munkaközösségvezetõ

minden tanév május végén tanév vége, következõ tanév augusztusa szeptember 1.

felmérés-vezetõk

telephelyi koordinátor

negyedikes és leendõ ötödikes osztályfõnökök nem szakrendszerû oktatásban résztvevõ pedagógusok

igazgatóhelyettes

Tehetség és képesség kibontakoztatását segítõ programok, szociális hátrányok

igazgatóhelyettes

Eredmények, sikerkritériumok alapkészségek javítása

problémamentes munkavégzés alapos információszerzés a tanulók képességeirõl kulcskompetenciák terén mérhetõ pozitív irányú fejlõdés


2012.04.11.

I


enyhítését segítõ tevékenységek beindítása tanórákon és tanórán kívüli programokon Egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása

szeptember második hete

fejlesztõ pedagógusok, logopédus, pszichológus szaktanárok, osztályfõnökök

fejlesztõ munkaközösségvezetõ

eredményes csoportkialakítás

Félévi értékelés

január közepe

igazgatóhelyettes

február vége

mérési felelõs, 5.-6. évfolyamon tanító szaktanárok

igazgatóhelyettes

elõremutató fejlõdés a tanulók teljesítménye területén, bukások számának csökkenése jogszabály által meghatározott minimum szint feletti teljesítés

Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása, ebbõl adódó fejlesztések meghatározása Az eredmények ismeretében egyéni és csoportos fejlesztési terv kidolgozása a gyengén teljesítõ tanulók számára Az országos mérés elõkészítése, lebonyolítása

március-április

fejlesztõ pedagógusok, nem szakrendszerû oktatásban résztvevõ kollégák

igazgatóhelyettes

észlelhetõ, elõremutató fejlõdés a kulcskompetenciák terén

május vége

mérési felelõs

igazgatóhelyettes, telephelyi koordinátor

június eleje

nevelõtestület, mérési team

igazgató

jogszabály által meghatározott minimum szint feletti teljesítés fejlõdés a félévi eredményekhez képest

Tanév végi értékelés, a tanév tapasztalatainak összegzése

A tanulók továbbhaladásának feltételei A helyi tantervben rögzített minimális követelmények teljesítését követõen a tanulók magasabb évfolyamba léphetnek. Értékelés

Az értékelés a nem szakrendszerû tanórákon numerikus módszerrel, a fejlesztõfoglalkozásokon szöveges formában történik.

4. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei 4. 1. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében 4. 1. 1. Tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a mûvészet, a sport és az informatika területén (iskolánk kiemelt képzési területei); ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (mûködõ diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlõdjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelõ maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlõdésüknek és képességeiknek megfelelõ egyéni bánásmódot. Célkitûzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezõkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklõdés, kollektivitás.

Feladatok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb mûködõ egysége, amelynek alapértékei: tanulói joggyakorlás, célok demokratikus meghatározása, közösségen belüli vita, kritika, választott tisztségviselõk tevékenysége,

Kritériumok A tanulók tudjanak: - együttmûködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülõ akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelõ szinten, - tetteikért felelõsséget vállalni.

Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselõit, s delegál képviselõket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetõ, az osztályfõnök áll. Az ezzel kapcsolatos legfõbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetõségének és a


2012.04.11.

I


demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelõs, ügyeletvezetõ és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelõ munkájába. A tanulók megismerhessék Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: és gyakorolhassák a mûködtetése: - tudják érdekeiket demokrácia elemeit, jogaikat - Az iskolai felmérni, megfogalmazni, és kötelességeiket. diákmozgalmat képviselni, a DÖK-segítõ - tudjanak érvelni, vitázni pedagógusok mások nézeteinek támogatják és fogják tiszteletben tartásával, össze. - legyenek képesek - A DÖK-nek legyen a kompromisszumra jutni, tanulók által elfogadott - az elfogadott döntéseket szervezeti és mûködési hajtsák végre, tartsák be, szabályzata. - tudjanak és merjenek - Tevékenysége a tanulókat véleményt mondani. érintõ valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintõ kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetõsége és a nevelõtestület elõtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetõsége, a nevelõtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyûlésen tájékoztatja. Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérõ nézetekhez.

Az Iskolagyûlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyûlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az elõzõ iskolagyûlés óta eltelt idõszak: - munkájáról, és minõsítheti azt, - a tanulói jogok helyzetérõl, érvényesülésérõl, - tanulmányi versenyekrõl, - ügyeletesi munkáról.

Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

Az iskolagyûlésen: - bárki felszólalhat, közérdekû észrevételt,


2012.04.11.

I


javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet.

A tanuló egyéni (akár magán- jellegû) problémáival keresse meg tanárát.

- Az osztályfõnök, vagy bármelyik pedagógus keressen megoldást a felmerülõ problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda.

A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.

4. 1. 2.

A pedagógus rendelkezzen színvonalas, korszerû szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önmûvelõdési készséggel; készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; legyen képes kollégáival, a szülõkkel, de fõleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzõkészséggel; nevelõtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a mûveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát.

4. 1. 3.

A szülõ ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; együttmûködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében.

Célkitûzések Az iskolában a nevelõ és oktató munka segítése, a nevelõtestület, a szülõk és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény mûködésében érdekelt más szervezetek együttmûködésének elõmozdítása. Tanulóink többsége különbözõ társadalmi és természeti környezetbõl érkezik. Ezért különösen fontos a szülõi közösségek kialakítása és fejlesztése. Nagyon sok a hátrányos helyzetû, csonka család, és az õ érdekeiket nehéz feladat összefogni.

A szülõk szervezett együttmûködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására.

Feladatok A partnerközpontú hálózat kiépítése.

Kritériumok Közös gondolkodás, a felelõsség vállalása.

A környéken lakók segíteni tudnak minket: - iskoláink környezetének ápolásában, tisztántartásában, - programjaink megvalósításában.

Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát.

Az iskola segítséget adhat: - lakógyûlések, rendezvények megtartásához, - hasznos hulladék gyûjtéséhez, - akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. Szülõi munkaközösség Az iskola életének ne csak (SZMK) szemlélõi, hanem aktív - dönt saját szervezeti és résztvevõi legyenek a szülõk. mûködési rendjérõl. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítõ kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülõk közötti kapcsolattartás, - vezetõit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális


2012.04.11.

I

Ismerjék meg a szülõk az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.

A szülõk nevelõ munkájának intenzívebbé tétele. A szülõk elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.

A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és


problémákról. Igazgatói tájékoztatás a szülõi összejövetelek alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek kiosztása. Szülõi értekezlet (3 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfõnök tartja. - A szülõk tájékoztatást kapnak a tanév rendjérõl, az aktuális feladatokról. - Az osztályfõnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeirõl, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeirõl, a nevelést segítõ és gátló tényezõkrõl. - 5. évfolyamon szeptemberben összevont formában a tantárgyi követelményeket, 8. évfolyamon decemberben a beiskolázás rendjét ismertetjük. - Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfõnök tartson elõadást a nevelés minden fontos és idõszerû kérdésérõl. A szülõkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tûzzenek ki feladatokat nevelõmunkájuk irányára vonatkozóan. (Szülõk Akadémiája-program) - Rendkívüli szülõi értekezlet hívható össze, ha a szülõk vagy pedagógusok ezt kérik. - Pszichológusi, fejlesztõ pedagógusi elõadások a szülõk problémáinak csökkentése érdekében. Szükség esetén az osztályfõnök a gyermekvédelmi felelõssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetõség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a következõket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidõ eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülõ részérõl. Fogadóórák tartása - Szaktanári és tanítói

A szülõk legyenek jól tájékozottak az iskola életérõl. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát.

Legyenek tájékozottak a szülõk gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.

A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülõket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

Emberi, bizalmon alapuló, õszinte kapcsolat kialakítása


2012.04.11.

I


szülõ között. -

-

a szülõkkel. fogadóóra november és március hónap elsõ hétfõjén. Rendkívüli fogadóóra (a szülõ vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. Igazgatói fogadóóra.

A szülõkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erõsíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. - Õszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülõ elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttmûködési területet kell keresni a szülõkkel, de csak tanítási idõn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.

Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelõ számú, de minimum kettõ érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. - Negyedévente aktuális a szöveges értékelés bejegyzése minden tantárgyból 1-3. évfolyamon és 4. évfolyam félévéig. - A fejlesztõ pedagógusok negyedévi értékelése a tanuló egyéni haladásáról. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülõi értesítések, meghívók. - A szülõk közlései, igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgõs esetekben, ami nem tûr halasztást.

A szülõk tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülõkkel azonos célok vezérelik.

A szülõk lássák gyermeküket iskolai körülmények között.

Nyílt napok szervezése a szülõknek - Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülõk minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét.

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

Az iskola mutassa be a Kulturális bemutató A szülõ: nevelõ-oktató munka sikereit. - A legjobbak mutassák be, - tudjon tájékozódni mit tudnak az irodalom, gyermeke helyérõl az zene, színjátszás, tánc iskolában,


2012.04.11.

I


-

területén. Különbözõ korábbi programok sikeres szereplõinek, versenyek (nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatója.

-

ismerje meg gyermeke tehetségét.

Kiállítás - Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézmûves munkák. - Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása.

Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülõk és a nevelõtestület között.

Szakmai konferencia: - Bemutató órák és foglalkozások fõvárosi szinten az érdeklõdõ kollégák és szülõk számára. - Magas színvonalú szakmai elõadások és szekciófoglalkozások. További programjaink: - farsang, - sport- és egészségnap, - anyák napja, - lucázás, - karácsony, - kirándulások, - évszakonkénti játszóház, - csoportközi napközi, - nemzetiségek napja, - iskolanapok, - ballagás.

Váljanak széles körben ismertté a kerületben és más szakmai berkekben az intézmény szakmai munkájának eredményei

A közös programok erõsítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülõk érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés nevelõ-oktató munkánk része és célja is egyben. Pedagógiai munkánk eredményeként szeretnénk eljuttatni gyermekeinket arra a fejlõdési szintre, hogy autonóm módon, belsõ ösztönzéstõl indíttatva törekedjenek közösségfejlesztõ és önfejlesztõ magatartás és tevékenységformák következetes végrehajtására, vagyis konstruktív életvezetésre. Ennek megvalósulása érdekében a következõ célokat, feladatokat, kritériumokat határozzuk meg: Célok Tudjuk diákjainkat segíteni abban, hogy stabil, harmonikus, önmagukkal és a világgal egyensúlyban élõ személyiségekké váljanak.

Feladatok A nevelés színvonalának és hatékonyságának növelése személyiségformáló feladatokon, drámapedagógiai foglalkozásokon keresztül.

Kritériumok A tanulók: Legyenek tisztában az emberi személyiség jelentõségével és fejleszthetõségével.

Ezért törekszünk:

Törekednünk kell: A tanulók személyiségének Rendelkezzenek megfelelõ Önmaguk szintû ember- és megismertetésére és vállalására. megismerésére, személyre szóló minõsítések önismerettel. megfogalmazására, a pozitív értékek megerõsítésére. Önmaguk tudatos és következetes alakításának igényére, képességeik fejlesztésére.

Motiválás során új, értékes szükségleteket építsünk be személyiségükbe.

Érzelmi életük egyensúlyban tartására, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására.

Különbözõ szituációs gyakorlatok, drámapedagógiai módszerek révén fejlesztjük a konfliktus-feldolgozási és probléma megoldási készségeket. Tudatosítjuk tantárgyanként a minimum és a maximum követelményeinket. Elõkészítõ foglalkozásokon megpróbáljuk feloldani a váltás (alsó-felsõ tagozat, felsõ tagozatközépfokú iskola) okozta

Szorongásaik oldására.

Legyenek képesek a permanens önnevelésre. A kívánt magatartásmódokat autonóm módon (belülrõl determináltan) hajtsák végre. Érzelmi megnyilvánulásaik legyenek kiegyensúlyozottak és a helyzethez adekvátak. Kudarctûrõ képességük, toleranciájuk egészséges szinten mozogjon. Legyenek képesek a problémák, ellentétek, konfliktusok kezelésére, feldolgozására.


2012.04.11.

I


Önbecsülésre, tisztességes becsvágy kialakítására.

terhelést. Modelleken keresztül bemutatjuk a tisztességes érvényesülés útjait. Alakítsunk ki egy egészséges optimizmust.

Ezért neveljük a tanulókat:

Az élet szeretetére.

Egészséges életmódra.

Kiemelt célunk, hogy tanulóink:

Emberi kapcsolatai egészségesen fejlõdjenek. Törekedjenek tartalmas és tartós emberi kapcsolatok kialakítására.

Tartsák be a társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési formákat, elvárásokat. Törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására. Tudják elfogadni az egészséges másságot (faji, vallási, kulturális másság, fogyatékkal élõk).

Rendelkezzenek személyes felelõsségtudattal és lelkiismeretességgel.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink:

Legyenek tisztában az alapvetõ erkölcsi értékekkel. Utasítsák el a tisztességtelen érvényesülést. Törekedjenek arra, hogy pozitív normák szerint éljenek.

Preventív életmódra nevelés. Mentálhigiénés szokásrendszer kialakítása. Rendszeres sportolási lehetõség biztosítása. Sokszínû táborozási és erdei iskolai program szervezése.

Utasítsák el az egészségkárosító szokásokat. Legyen személyre szóló mozgásos programjuk. Ismerjék, tartsák be a közösen kialakított, személyre szóló szabályokat. Ki kell alakítani A közösségfejlesztõ és személyiségükben a konstruktív önfejlesztõ aktivitás magatartást és normáit, eszméit, példáit, tevékenységformákat stimuláló modelljeit és magatartásés ösztönzõ képzõdményeket. formáit elfogadják a meggyõzõdéshez közeli szinten. Kiemelt feladatként kell Legyenek fogékonyak a kezelnünk a kommunikációs pozitív emberi viszonyok tanítást, segítõ- és iránt. együttmûködési készségre, a Legyenek képesek szabadidõ hasznos eltöltésére megfelelõ én-közlésre, nevelést iskolán belül és kívül. kommunikációra. Tudják értelmezni a metakommunikáció jelzéseit. Toleranciájuk, empatikus készségük életkoruknak megfelelõ módon fejlõdjék. Társaikhoz való viszonyukat a segítõkészség és tisztelet hassa át. Legyenek képesek az életkoruknak megfelelõ szintû együttmûködésre. Az alapvetõ erkölcsi normát Kapcsolatfelvételük és erõsítsük. -tartásuk alakuljon az elemi udvariasság szabályainak Emelnünk kell a viselkedés- és megfelelõen. környezetkultúra "szintjét". Tiszteljék egymás személyiségét. Törekszünk a konfliktusok békés Tudjanak tájékozódni az eszközzel való megoldására, és európai pluralizmus és ezzel példát is nyújtunk. sokféleség, a különbözõ intézmények és eszmék Bemutatjuk az európai között (multikulturalitás). társadalmak változásainak irányát (gondolkodásmódokat, Érezzenek felelõsséget viselkedésmintákat), melyek egymásért és önmagukért. valószínûleg hatással lesznek Kapcsolataikban jövõjükre. nyilvánuljon meg a türelem, az önzetlenség, az együttmûködési készség. Fejlesztenünk kell gyermekeinkben a magukról és másokról való gondoskodás igényét és képességét.

Vállaljanak felelõsséget saját tetteikért. Tetteikben nyilvánuljon meg a lelkiismeretesség.

Az oktatás színvonalának és hatékonyságának növelése.

Önismereten alapuló tanulási szokásaik legyenek. Ismerjenek különbözõ tanulástechnikákat, tudják ezeket alkalmazni.

Képessé váljanak hatékony társadalmi magatartásra.

Tanulás tanítása: jó tanulási szokások és egyénre szabott tanulási módszerek hatékony elsajátítása.

A tanulók legyenek képesek:

Az intellektuális mûvelõdési

Vitákban


2012.04.11.

I


tevékenység megszerettetése. -az önálló, logikus gondolkodásra, érett ítélõképességre, a hozzáértõ döntés meghozatalára;

-a problémaérzékenységre, kételkedni és kérdezni tudásra, a tévedéshez való jog elismerésére;

-az alkotóképességre, szellemi igényességre és a kultúra iránti fogékonyságra;

A tanulás, az ismeretek bõvítése és megújítása iránti nyitottság megerõsítése.

Bátorítással ösztönözzük és gyakoroltatjuk a kérdésfeltevést. Erõsítjük a diákönkormányzat munkáját. Tanulmányi versenyeket szervezünk. Az idegen nyelv magas szintû tanítása. Az Aelia Sabina Zene-, Képzõés Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménnyel való szoros együttmûködés.

-a természetben és az emberi alkotásokban jelenlevõ szépség felismerésére és csodálatára.

Az informatikai és számítástechnikai mûveltség kiterjesztése minden tanulóra. Kiemelten kell kezelni a természet- és környezetvédelmi nevelést. Feladatunk, hogy a tanulók önmagukra és környezetükre irányuló esztétikai tevékenységét rendszeres tapasztalatszerzéssel bõvítsük, mellyel az esztétikus környezet élvezetének élményében részesítjük (képzõmûvészetek).

Tevékeny és alkotó életre neveljük tanítványainkat, hogy legyenek céljaik és jövõjük az életben.

A továbbtanulás elõsegítése a tanulók képességeinek megfelelõen, figyelembe véve a kimeneti szakaszokat.

Biztos identitástudatot kell Tanulóinkat a haza szeretetére, elõdeik és kortársaik kialakítanunk. munkájának megbecsülésére és Sokrétû, sokszínû ismereteket követésére neveljük. kell közvetítenünk hazánkról, népünkrõl és jövõbeli lehetõségeinkrõl.

véleményalkotásuk legyen érvekkel alátámasztott, az ellenvéleményt figyelemmel hallgassák végig.

Ismerjék fel a problémahelyzeteket és azok forrását. Merjenek kérdezni és kételkedni. Legyenek igényesek szellemi és praktikus kvalitásukra. Munkájukkal szemben legyenek kritikusak, rendszeresen ellenõrizzék és értékeljék önmagukat. Legyenek nyitottak a tudományos társadalmi ismeretekre.

Érezzenek felelõsséget környezetükért. A természetet szeretõ, az egészséges életmódot ismerõ és folytató felnõttekké váljanak. Ismerjék az ember és természet közötti kölcsönhatást, illetve a kapcsolatnak a jelenre és jövõre történõ kihatását. Tiszteljék az emberi szellemet, alkotóképességet. Ismerjék meg az alkotómunka örömét. Ismerjék hazánk és szûkebb környezetük (Budapest, Óbuda) nevezetességeit. Ismerjék az ünnepek, népszokások, néphagyományok tartalmát és módját.

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6. 1. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók érdeklõdése szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek szervezését a tanulók közössége, a nevelõtestület tagjai, a szülõi munkaközösség kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanuló a költségvetésbõl mûködtetett tanórán kívüli foglalkozásokra önként jelentkezhet, de ha felvételt nyert, azokon kötelezõ részt vennie a tanév végéig. Az iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi, (korrepetáló) tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, szakkörök, énekkar, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, [Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény szervezésében: zeneórák, mûhelyfoglalkozások], könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A foglalkozásokon törekszünk a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésére, így ezek a programok a gyermek- és ifjúságvédelem fontos színterei, ugyanakkor kiváló lehetõséget nyújtanak a tehetség és képességek kibontakoztatására. 6. 1. 1. A napközi otthon és a tanulószoba A napközi otthon és a tanulószoba a tanórára való felkészülés helye. A jogszabályi elõírások alapján az iskolában tanítási napok délutáni idõszakaiban a Zápor utcai székhelyen az iskolaotthonos oktatás miatt csak az 5-6. évfolyamon került bevezetésre a napközi, a 7-8. évfolyamon tanulószobai foglakozások vannak, míg a Váradi utcai telephelyen az 1-6. évfolyamokon napközi otthon, a 7-8. évfolyamon korrepetáló tanulószoba mûködik. A tanítási szünetek munkanapjain összevont napközis csoportot mûködtetünk. A szabadidõ hasznos eltöltésének színterei a napközis tanulók számára a színház, mozi, sport, kézmûves és kulturális foglalkozások, játéktanulás, pénteki kirándulás, tematikus csoportközi napközis programok. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori (reggeli, ebéd, uzsonna), vagy napi egyszeri (ebéd) étkezésben részesülnek, melyhez a fenntartó által megállapított térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 6. 1. 2. Szakkörök


2012.04.11.

I


A szakkörök célja a tehetségkibontakoztatás illetve -gondozás. Szakköröket a magasabb szintû képzés igényével a tanulók érdeklõdésétõl függõen a munkaközösség-vezetõk javaslata alapján indít az iskola. A szakkör vezetõje felelõs a szakkör mûködéséért, legfõbb feladata a tehetségfejlesztés és versenyre való felkészítés. A szakkörök mûködését évrõl évre az érdeklõdés és a lehetõségek figyelembe vételével az iskolai költségvetésbõl biztosítjuk, illetve szükség esetén önköltséges megoldással tesszük lehetõvé. Külön szaktanári felkészítést kaphatnak azok a tanulók, akik különbözõ szintû (iskolai, kerületi, fõvárosi, országos, levelezõs) tanulmányi versenyen indulnak. Ennek érdekében az iskolai könyvtár és a számítástechnika kabinet minden pedagógus és tanuló elõtt nyitva áll. 6. 1. 3. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidõs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mûködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekbõl álló diákönkormányzati vezetõség irányítja. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintõ valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzata a tanulóközösség által elfogadott, a nevelõtestület által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzat alapján dolgozik. A tanulóifjúságot az iskola vezetõsége és a nevelõtestület elõtt az iskolai diákönkormányzat (DÖK) képviseli, jogait gyakorolja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott diákönkormányzatot segítõ pedagógus támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, de közvetlenül is fordulhat az iskolavezetõséghez. 6. 1. 4. Az iskolai énekkar Az iskolai énekkar sajátos diákkörként mûködik, mûsorral készül a különbözõ versenyekre, rendezvényekre és iskolai ünnepélyekre. 6. 1. 5. Sportkörök A sportkörök a tanórán kívüli testedzést biztosítják szervezett keretek között. Iskolán belüli versenyeket rendeznek, felkészítik a tanulókat a kerületi megmérettetésekre. Biztosítják a mindennapos testnevelés megvalósítását.

6. 1. 6. Iskolán kívüli foglalkozások Az 1-3 napig tartó tanulmányi kirándulásokon a gyerekek megismerik hazánk tájait, kulturális örökségeit. Erdei iskolában általában 5 napot töltenek az osztályok. Megismerkednek az adott hely földrajzi, kulturális, történelmi és néprajzi életével. Speciális órákon vesznek részt. Nyári táborozásokat szervez az iskola Balatonszabadi-Sóstóra, az óbudai barátság-parki nyári napközis táborba, emellett szaktáborokba is várjuk a gyerekeket (kézmûves, dráma, idegen nyelvi és vándortábor). A szabadidõs tevékenységek során múzeum-, színház-, állatkerti- és mozilátogatások színesítik a diákok életét. Az osztályok rendszerint havonta egy közös programot szerveznek. 6. 1. 7. A szabadidõ hasznos eltöltése A délelõtti oktatás túlnyomórészt intellektuális erõfeszítéseket kíván a gyerekektõl, ezért természetes, hogy délutáni szabadidejükben azokat a tevékenységi formákat kell elõtérbe helyezni, melyek biztosítják: a pihenést és regenerálódást, a személyiségfejlõdést, a szórakozást és játékot, a mûvelõdést, a közösségi élet kialakítását és fejlesztését. A szabadidõs tevékenységek fõ irányvonalai: aktív mûvelõdési-tanulási tevékenységek (pl. szakkörök, korrepetálások, versenyek, pályázatok), passzív mûvészeti és tudományos mûvelõdés (pl. múzeum, mozi, színház, hangverseny, elõadások akár tanmenethez kapcsolódva), sportolási és edzési alkalmak (pl. különbözõ sportágak bajnokságai, természetjárás, táborok), társas együttlétek osztály-, évfolyam- vagy iskolai keretben (pl. szüreti, farsangi bál, karácsony, anyák napja, akadályversenyek, iskolanapok, vetélkedõk, jutalomkirándulások, papírgyûjtés). Az iskolai alapfeladatok ellátását segítik a jól szervezet szabadidõs tevékenységek. Kiegészítik a tanulók egyéni érdeklõdését, segítik a tehetségek fejlõdését, biztosítják a szervezeti kereteket a személyiségfejlesztés számára. 6. 1. 8. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bõvítése, valamint az iskola jó hírnevének megõrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának, valamennyi pedagógusnak, tanulónak egyaránt joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idõpontokat, valamint felelõsöket a nevelõtestület az éves munkatervben határozza meg. Cél, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelõ színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevõ terhelést adjon. Az iskolai szintû ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelezõ az alkalomhoz illõ öltözékben. 6. 1. 8. 1. Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei

Aradi vértanuk emléknapja, 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe, Karácsonyi ünnepély, Magyar Kultúra napja, 1848. március 15-i forradalom ünnepe, Az iskola névadójához köthetõ programok, Kulturális bemutató,


2012.04.11.

I


Anyák napja, Évnyitó, évzáró ünnepély, Ballagás.

6. 1. 8. 2. Iskolaszintû versenyek és szórakoztató rendezvények

Tanulmányi versenyek, sportversenyek, Szüreti bál, farsang, Mikulás ünnepség, Iskolanap, Sport- és egészségnap, Nemzetiségi nap, ÖKO-hét, Kihívás napja, Gyermeknap Néphagyományok, népszokások ápolása tanórai és szabadidõs tevékenységek keretében. (szüret, lucázás, advent, karácsony, farsang, húsvéti ünnepkör, pünkösd).

6. 2. A tanulóközösségek fejlõdése Célok Törekszünk arra, hogy gyermekeinkben kialakuljon a kommunikációs és konfliktuskezelési készség, az egymás iránti figyelem és segítõkészség, a tolerancia.

Feladatok A kommunikációs és konfliktuskezelési tananyag elvégzése elsõsorban az osztályfõnöki és drámaórákon, illetve szabadidõs tevékenységek során: - az önértékelés fejlesztése, - konfliktuskezelési készségek kifejlesztése, - hatásos kommunikációs készségeket kifejlesztése, - felismertetni, hogy minden konfliktusnak pozitív oldala is van, amely fejlõdésre és tanulásra ad lehetõséget, - hatékony konfliktusmegoldó stratégiák megismertetése, - legyen tudatában alapvetõ emberi jogainak, és kötelességeinek, tanuljanak meg kiállni ezekért. Szervezett társas együttlétek Célunk, hogy tanulóink olyan iskola és osztályszinten az készségeket birtokoljanak, amelyek segítenek kapcsolataik együttmûködési készség és a társadalmi normák ápolásában. személyiségbe való beépítése érdekében. A szülõi munkaközösséggel Folyamatos kapcsolattartás a való kapcsolattartás a szülõkkel: folyamatos közösségfejlesztés szülõi értekezletek, érdekében. fogadóórák. Közös programok szervezése, szülõk bevonása a szervezõi munkába. Hagyományos közös programok ápolása, újak kidolgozás, ezek rögzítése.

Kritériumok Legyenek képesek attitûdjeiket és a különbözõ kérdésekrõl alkotott nézeteiket kritikus elemzés alá venni. Alakuljon ki a konfliktuskezelési készségük. Értsék meg a kommunikáció fontosságát, sajátítsák el a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.

Célunk, hogy tanulóink demokratikus légkörben gyakorolhassák jogaikat, kötelességeiket.

Képesek legyenek érdekeik felmérésére, megfogalmazására, képviseletére, tudjanak érvelni, vitázni, miközben mások nézeteit tiszteletben tartják. Legyen számukra természetes a szabad, de kulturált véleménynyilvánítás és érdekképviselet.

Személyiségi és állampolgári jogokkal kapcsolatos ismeretek megalapozása. A közéletben történõ eligazodás és bekapcsolódás képességének kimûvelése. Ismertessük meg és gyakoroltassuk a demokratikus politizálás elemeit. Biztosítsunk megfelelõ fórumokat ezek gyakorlására az osztályközösségekre alapozva (iskolagyûlés, diákönkormányzat vezetõi testülete). Közös értékrend kidolgozása (házirend). Közös iskolai célok tudatosítása. Új tanuló-és osztályközösségek A leendõ elsõ osztályosoknak

Tanulóink tanulják meg önmagukat helyesen értékelve közösségbe behelyezni.

Megfelelõ információáramlás, hatékony együttmûködés és partnerközpontúság.

A gyerekek szorongásainak


2012.04.11.

I


kialakítása, beillesztése az iskola életébe. Új tanulók beilleszkedésének megkönnyítése

szervezett iskolacsalogató és csökkentése. csibetáborprogram keretében a gyerekek megismerkedhetnek a tanítónénikkel, az iskolával. Az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése. Tanári és tanulói mentorrendszer kialakítása. Az új tanulók harmonikus beilleszkedése az osztály életébe.

7. Tehetséggondozás A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsõdleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erõteljesebb fejlesztése. A magasabb szintû gondolkodási képességek erõsítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi mûveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülõ, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzõi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, elõítéletektõl való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: x a megfelelõ légkör megteremtése, x a motiváció, a pedagógus ösztönzõ attitûdje, x a bizalom, x a megfelelõ szervezeti strukturáltság, x a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: x a kreativitás lebecsülése, x a túlzott fegyelem, x a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élõ magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelõ pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: óvodai vélemények egyéb jelzések (zene, sport stb.) pedagógusok megfigyelései szülõk, környezet véleménye Módszerek: óvodai látogatás iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése kötetlen beszélgetések (szülõk, edzõk stb.) pedagógus (osztályfõnök, szaktanár) céltudatos munkája adatgyûjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetõi tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. mûvészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínûsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekrõl megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlõség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezõtlen helyzetben élõ, jó adottságokkal rendelkezõ gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetõségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedõ képességek fejleszthetõk. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthetõ tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedõ nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tehetséggondozás szervezeti formái

A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyûjtõ- és kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkörök, klubok Második idegen nyelv Pályázatok Képzõmûvészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos) Vetélkedõk Középiskolai elõkészítõk


2012.04.11.

I


Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák

Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében.

Feladatok Látogatás az óvodában, illetve az óvónõk látogatása az iskolában, az óvónõk véleményének kikérése. Osztályfõnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyûjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése (zene, tánc, sport), beszélgetés a szülõkkel, edzõkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei: x tanórai csoportbontás, differenciálás; x érdeklõdés alapján szervezõdõ szakkörök, klubok; x tagozatos, speciális tantervû osztályok létrehozása; x tantervdúsítás; x tanulmányi versenyekre való felkészítés; x középiskolai elõkészítõ tanfolyamok; x táborok, erdei iskola.

Célunk az esélyegyenlõség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Meg kell próbálnunk kompenzálni a családi és anyagi háttér hiányosságait. Pályázatok útján biztosítanunk kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetõvé kell tennünk számukra a különbözõ szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyûjteményeket, illetve a speciális fejlesztõ eszközöket. Következetességre, kitartásra, szorgalomra kell nevelnünk, szoktatnunk õket. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás A családnak tudtára kell adni a csak a család támogatása mellett felismert tehetséget, a fejlesztés lehetséges, ezért célunk a lehetõségét, formáját, helyét. családdal való együttmûködés. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetrõl, az elért (rész) eredményekrõl, sikerekrõl, kudarcokról.

Célunk, hogy a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz.

Feladatunk a lehetséges helyes utak, lehetõségek minél tágabb körét bemutatni.

Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.

A szakkörök és klubok sikeres mûködése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, mûalkotások létrehozása. Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Táborozási hozzájárulások elnyerése, a kerületi önkormányzati stb. pályázatok felhasználásával. A GÁT Alapítvány támogatása.

A család lehetõségeihez mérten támogassa mind anyagilag, mind erkölcsileg a gyermek fejlesztését. Az iskola a megfelelõ szakemberek segítségével támogatást nyújt a szülõi feladatok magasabb színvonalú ellátásához (iskolaorvos, pszichológus, védõnõ stb.). A tanulók találják meg a tehetség gyümölcsöztetésének módját.

8. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggõ pedagógiai tevékenység A fejlesztõ munka eltér a hagyományos" pedagógiai tevékenységtõl. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. 8. 1. A fejlesztésbe bekerülõk köre Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. A nevelési tanácsadók és a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértõi bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján


2012.04.11.

I


részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülõ beleegyezésével és aktív támogatásával végezhetõ. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a nevelési tanácsadó vagy a szakértõi bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). 8. 2. Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés, - Kiscsoportos fejlesztés (3- 4 fõ), a szakvéleményben rögzített óraszámok szerint. 8. 3. A fejlesztés célja 1. Személyiségfejlõdés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlõdésének biztosítása Mozgásfejlõdés Érzelmi élet fejlõdése Beszéd fejlõdése Érzékszervek fejlõdése Prevenció, redukáció 2. Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges mûködéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) 3. Ismeretek bõvítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. 8. 4. A fejlesztés elmélete és módszertana A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: - pontos és differenciált vizuális észlelés - forma, méret, szín pontos felfogása - összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). - megadott formákszínek megtalálása, kiemelése egy képi környezetbõl (figura, háttér észlelése) - adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése - vizuális információk téri elrendezése - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása - a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése adott hangok kiemelése - adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása - összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerû együttes mozgása - a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttmûködése) - rövid idejû vizuális-verbális memória - szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció 8. 5. Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertõl januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülõk felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülõk felé 8. 6. Módszerek Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetõség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra. Kidolgozott fejlesztõ programok Tervezett szenzomotoros tréning Sindelar-program Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban Egyéb fejlesztõ terápiák Érzékszervek mûködésének fejlesztése Érzelmi intelligencia Beszédfejlesztés Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztõ tornák Korai fejlesztés módszerei Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése Viselkedés korrekciós módszerek Figyelem fejlesztõ gyakorlatok Kommunikációs készség fejlesztése Családpedagógiai módszerek Tanulást segítõ programok Informatika és audiovizuális technika alkalmazása


2012.04.11.

I


Relaxációs módszerek 8. 7. A fejlesztés fõ területei Nagymozgások - kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testséma, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érzõ-érzékelõ idegi szabályozás összhangja) - egyensúly, ritmus, téri- és idõi tájékozódás, reakcióidõ növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság Perceptuomotoros készség (érzékelõ-észlelõ mozgások) - a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelõ-észlelõ mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok különbözõségek meglátása, vizuomotoros integráció. Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végsõ soron a pszichomotoros és a motoros-pszichés kiegyensúlyozott fejlõdést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztõpedagógus személyiségét is. 8. 8. Pszichomotoros fejlesztés részterületei Tériidõi tájékozódás A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, hely-helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlõdéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemzõ sajátos mintázatot alkotnak. Testséma Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözõségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testrõl alkotott kép kialakítása a mozgásban fejezõdik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Elõször a fõbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját és mások testének tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elõ. Fontos a testrészek többféle módon történõ érzékeltetése, ennek megfelelõen a jobb-bal színnel, szalaggal történõ jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk, bal=dobogó szívünk), a megnevezés késõbb is ráér. Téri tájékozódás A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévõ tárgyak elhelyezkedését, késõbb pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetõségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd késõbb a térben való elmozdulások neveit (elõre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelõen szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölõ szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz késõbb is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlõ állandóságokat, akkor hamarabb bevésõdik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetõk, követhetõk, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetõk is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára. Idõi tájékozódás Az idõi relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. Míg a mozgás kivitelezhetõ, érezhetõ, látható, addig az idõben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítõ tényezõ, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk. Lateralitás (oldaliság) Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) A gyermekek születésüket követõen már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemzõ, ami eredményezi ha semmilyen zavaró tényezõ nem befolyásolja a jobb oldali szem-kéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlõdésének alapja egy megfelelõ mozgás- és érzékszervi fejlõdés, mely folyamat végkifejletének tekinthetõ a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerõsítés arra vonatkozólag, hogy ezekbõl kettõ van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történõ felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerû. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelmûen nem dönthetõ el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezûség problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem azonos szemláb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat társul). A fejlesztõ munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testséma- és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az elõzõekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlõdésével a mozgás keretén belül.


2012.04.11.

I


Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlõdésüknek. Fejlesztõ hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezõen befolyásolja személyiségfejlõdésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztõ munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következõ, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az elõzõt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztõ személy részérõl, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részérõl. Nagymozgások Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésbõl ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézõpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerûbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlõdésére. A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve: - talajon történõ mászások térden és kézen támaszkodva - talajon történõ mászások talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történõ mozgássorok - a megjelölt sávok szûkítése - talajon történõ mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva - talajon történõ mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történõ mozgássorok hátrafelé - a megjelölt sávok szûkítése - az elõzõ analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot - az elõzõ analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot odavissza irányba

Finommozgások A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése elõtti idõszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izommûködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetõvé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erõsítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik. Ezek a következõk: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintû tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következõ nehezebb funkció fejleszthetõségét, fejlõdését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretû golyók fûzése merev pálcára, majd fonálra fokozatosan csökkenõ nagyságú lyukakkal fûzés vékony fonálra, zsinórra apró gyöngyök fûzése damilra, cérnára. Egyensúlyérzék A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlõdésének elsõ jelentõs kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemõkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni. Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idõ, annál fejlettebb az egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelõs szervünk a fül, az érzékelõ központ a belsõ fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztõ tréning folyamán mint valamennyi képesség esetében szintén figyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelõen a nagyobb alátámasztási felületen végzendõ feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendõ gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtõn (padon): egész testfelületen (hason, háton) a test oldalán sarokülésben (elõre, háttal) térdelõtámaszban (elõre, háttal); nehezíthetõ a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat. 8. 9. Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezõk ötvözõdnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az elsõ óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendõ. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdõ tanulóknál a nevelési tanácsadóval való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A nevelési tanácsadó pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történõ visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztõ pedagógusok közremûködésével. A kitûzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig elõttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctûrõ képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különbözõ kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegû memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.)


2012.04.11.

I


A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetõk el, ennek megfelelõen a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fõ célunk minden gyermek számára lehetõvé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlõdést, a testilelki és szociális kibontakozást, hogy belsõ harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitûzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlõdési szakaszban gyökerezõ hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. A kompenzáló magatartásformák elhagyása.

II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különbözõ diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelõ terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsõdleges és másodlagos kontroll erõsítése program (PASKET) - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok Beszédfejlesztés (logopédus): - arány- és hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés.

Kritériumok Életkorának megfelelõen a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadó- kliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdõ mechanizmusok erõsödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztõ pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés.

Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest.

A fejlesztõ és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlõdés, változás mutatkozzék. (A fejlõdés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.)

Fejlesztõ, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetõségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensõséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történõ változás megerõsítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetõségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülõkkel való együttmûködésre.

III. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szûkebb környezetébõl erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán

Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektõl elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhetõ kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektõl és

Tudja, hogy mit várnak el tõle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelõi jó


2012.04.11.

I


ennek a gyermek számára jól szándékát. érthetõ (életkorának megfelelõ) közlése.

csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülõk segítése a nevelési kérdésekben.

Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerõsítés és a minõsítés. A gyermekben rejlõ pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentõs része szociális, mûveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetõvé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetõség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülõi értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmû; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértõi bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. 9. 1. A felzárkóztatás célja - A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetõségének biztosítása, az esélyegyenlõség megteremtése. - Készségek, képességek fejlesztése. - A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. - Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. - Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. - Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Módszer

Tevékenység 1. A tanulási

- képességek felmérése iskolába

Felelõs pedagógus, fejlesztõ

kudarcnak

lépéskor prevenció; pl. Prefer,

pedagógus,

kitett tanulók

Sindelar, ABC teszt

gyógypedagógus,

felismerése

- képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés

Határidõ tanév eleje

nevelési tanácsadóban: fejlesztõ pedagógus, pszichológus tanító, szaktanár,

folyamatosan

osztályfõnök, fejlesztõ pedagógus, gyógypedagógus dokumentumelemzés (a tanuló

tanító, szaktanár,

tanév eleje,

iskolai produktumainak célirányos

osztályfõnök, fejlesztõ

illetve közben

áttekintése)

pedagógus,

beszélgetés (gyerekkel, szülõvel)


gyógypedagógus folyamatos

osztályfõnök a tanulók tanulási szokásainak


felmérése (kérdõív)

osztályfõnök

elsõ félév

2. A tanulási

egyéni fejlesztés (fejlesztési terv

pedagógus, fejlesztõ

kudarcnak

alapján)

pedagógus,

fejlesztése

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

(az iskolán

korrepetálás

érintett pedagógus

folyamatos

belül)

napközi, tanulószoba

napközis nevelõ,

folyamatos

folyamatos

gyógypedagógus

kitett tanulók

tanulószoba-vezetõ elõkészítõ évfolyam (az elsõ osztály

tanító

tanév vége

sikertelen elvégzése esetén az elsõ


2012.04.11.

I


osztály megismétlése a szülõ kérésére) mentesítés bizonyos tárgyak

igazgató, tanító,

tanév eleje,

értékelése alól

szaktanár, nevelési

illetve

tanácsadó szakemberei,

folyamatos

szakértõi bizottságok szakemberei kis létszámú osztályok

iskolavezetés, tanító,

tanév eleje, ill.

fejlesztõ pedagógus

folyamatos

osztályfõnök vagy a

tanév eleje,

kurzust oktató

illetve

pedagógus

folyamatos

tréning (tanulástechnika,

fejlesztõ pedagógus,

folyamatos

koncentráció stb.), relaxáció

gyógypedagógus,

tanulásmódszertan, tanulás tanítása

pedagógus 3. A tanulási

a tanulási zavarokkal küzdõ tanulók


kudarcnak

speciális szakemberekhez történõ


kitett tanulók

irányítása (nevelési tanácsadó,

pedagógus,

fejlesztése

szakértõi bizottságok, orvosi

gyermekvédelmi felelõs

(iskolán kívül)

intézmények)

4. A fejlesztés

a tanulók tanulási szokásainak


hatékonysága,

felmérése (kérdõív)

osztályfõnök

dokumentumelemzés (a tanuló


iskolai produktumainak célirányos


áttekintése)

pedagógus,

folyamatos

tanév vége

értékelés

tanév vége

gyógypedagógus fejlesztõ szakemberek szöveges

fejlesztõ pedagógus,

negyedévente,

értékelése az egyéni haladásról

gyógypedagógus

illetve tanév

megfigyelés


folyamatos,


illetve tanév

pedagógus,

vége

végén

gyógypedagógus tanulmányi eredmények elemezése


(dokumentumelemzés)


tanév vége

pedagógus, gyógypedagógus beszélgetés (gyerekkel, szülõvel)


tanév vége

osztályfõnök

Az iskolai nevelõ-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlõdési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következõkben: x az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége). x olvasás-írás és a számolás zavara x mozgáskoordináció zavara x kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság x ritmusérzék fejletlensége x a vizuális elemzõ- és megfigyelõképesség gyengesége x a tartós figyelem hiánya Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezõtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelõ anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban elõrehaladni, fejlõdni. Ezért hoztuk létre a Zápor utcai székhelyen a kis létszámú osztályokat, amelyekben a nevelési tanácsadó vagy a szakértõi bizottságok javaslata alapján felvett tanulók integrációja valósul meg.


2012.04.11.

I


A kis létszámú osztályokban járó gyermekek fejlõdése érdekében az iskola rendelkezésére áll logopédus, fejlesztõpedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológus. Az említett szakemberek igen eredményes munkát végeznek a tanulási nehézségek, zavarok ill. magatartási zavarok korrekciójában, s mivel folyamatos továbbképzésük biztosított ezért a legkorszerûbb terápiás módszerek kerülnek bevezetésre. A tanulók haladását segítik a rendelkezésre álló szemléltetõ- és készségfejlesztõ eszközök, 1-4. évfolyamon a kötelezõ úszásoktatás is. Az egyes képességek terén jelentkezõ elmaradás, lassúbb fejlõdés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különbözõ intellektuális és érzelmi tényezõ együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklõdés a megismerõ tevékenység belsõ motívuma. A képesség fejlõdésének a belsõ aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklõdését, fokozza az erõfeszítést. Az egyéni fejlõdés szempontjából döntõ fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erõsebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelõ-minõsítõ viszonyt fel kell váltani a megértõ-okkeresõ beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belsõ pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényezõ tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelõ környezet biztosítása, a megfelelõ eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztõ osztályok tanulóiban - még a felsõbb évfolyamokon is - nagyon erõs az osztályfõnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötõdés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülõk nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 9. 2. Kis létszámú osztályban alkalmazott módszereink, elveink a Zápor utcai székelyen x x x x x x x x x x x

A tananyagot a minimumra csökkentettük, és fõként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztõ pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidõs tevékenységekrõl, és a fejlesztõ foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintû elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több idõt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltetõ eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdõ gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítõkhöz készült fóliák, az elõre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. Jelentõsen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérõ feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.

A fejlesztõ osztályokban végzett munka eredményességét igazolja, hogy a nyolcadik osztályból kikerülõ, továbbtanuló gyermekeink többsége, eredményesen teljesít a választott középiskolában, szakiskolában. 9. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ program a Váradi utcai telephelyen A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, mûveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az elsõ évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés). Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A súlyos tanulási nehézségekkel küzdõ tanulóinkról fejlesztési tervet készítünk. Legfõbb célunk: A tanulók és iskolánk lehetõségeinek maximális kihasználásával segítsünk a gyerekeknek. Enyhítsük, vagy szüntessük meg teljesen nehézségeiket úgy, hogy képessé tegyük õket az értõ tanulásra, érezzék a tanulás és tudás örömét még akkor is, ha csak a minimumszint elérésére képesek.

Célkitûzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielõbbi

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztõ pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés

A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Mûködjenek együtt mindenkori segítõjükkel, tanáraikkal,


2012.04.11.

I


felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a nevelési tanácsadó szakemberei stb.)

Dyscalculia esetén: A nehézségeket elõidézõ okok enyhítése, megszüntetése. A tünet intenzitásának csökkentése. A lemaradás korrigálása. Legyen képes a gyermek a matematikai gondolkodás elsajátítására korosztályának megfelelõen.

finommotoros, nagymozgások erõsítése, írástechnikai gyakorlatok (betûelemek, rajzok stb.), betûkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése. Diagnosztizálás, a legrövidebb idõn belül a korrekció megkezdése. Fejlesztõ pedagógus, pszichológus: korrigáló korrepetálás egyéni foglalkozással (méret, mennyiség, számfogalom kialakítása), logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, okokozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértõ, elfogadó, segítõ.

A tanuló legyen partnere segítõinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetõségeivel és képességeivel. Vállalja a küzdést.

10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola vezetõje a Közoktatási Törvény 54.§ (1) bekezdése alapján egy személyben felelõs az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, irányítja azt. Munkáját az iskolai gyermekvédelmi felelõs, a gazdasági vezetés, az osztályfõnöki munkaközösség, pszichológus és a fejlesztõ pedagógusok segítségével végzi, illetve koordinálja. 10. 1. Az iskolai gyermekvédelem célcsoportjai ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdõ tanulók A tanulási nehézséggel, zavarral küzdõ tanulók A megkülönböztetett ellátást igénylõ tanulók Magántanulók Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók A szociálisan hátrányban élõk

10. 2. Az iskola kapcsolatrendszere a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában

Család, gyermek Gyermekvédelmi intézményrendszer Jelzéssel élõ állampolgár vagy társadalmi szervezet Önkormányzat egészségügyi, szociális és lakásügyi ügyekért felelõs szervezeti egysége Gyámhivatal Jegyzõ Rendõrség Háziorvos, gyermekorvos, védõnõ Óvoda és egyéb oktatási intézmény Pedagógiai Szolgáltató Intézet Nevelési Tanácsadó Szakszolgálatok Civil szervezetek, alapítványok

Célok Megelõzés, felderítés

Feladatok Folyamatos felderítés: helyzetfelmérés szeptember-október hónapban, az állapotfelmérés eredményeinek rögzítése, a felmérés ismétlése legalább félévenként (február), hiányzások jelzése, jelentése a szülõ és iskola viszonylatában.

Kritériumok A felderítetlen esetek számának csökkentése. A kezdõdõ teljesítmény-, magatartás- és kapcsolatzavarok enyhítése. A hátrányos


2012.04.11.

I


Pedagógiai módszerekkel történõ megelõzés, kezelés (kompenzálás, kapcsolattartás, támogatás): osztályfõnökök, szaktanárok, fejlesztõ pedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi felelõs, igazgató munkájának koordinálása, osztályfõnök és gyermekvédelmi felelõs kapcsolatfelvétele és kapcsolattartása a szülõkkel (családlátogatás), kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás az iskolai pedagógiai munkát segítõ nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal.

Enyhítés

helyzetû gyerekekkel való foglalkozás lehetõségeinek folyamatosan bõvítése. Anonim felmérés elvégzése. Diákönkormányzat, gyermekvédelmi felelõs, szabadidõszervezõ, Szabadidõs programok szervezése a megelõzés osztályfõnökök érdekében: szoros helyi közösségi rendezvények, együttmûködése. különféle táborozások, kirándulások szervezése Külsõ kapcsolatok alapítványok munkájának illetve támogatásának kialakítása és segítségével ügyelve az esélyegyenlõségre. fenntartása a gyermekvédelmi szervezetekkel. Felderítés késedelem nélkül. Legyen képes az iskola szakemberek Egyéni bánásmóddal enyhíthetõ és megoldható bevonásával problémák kezelése, melyek: kezelni a pedagógiai és differenciált foglalkozás, felzárkóztató programok (tanórán kívül, tanórán szülõi kapcsolattartással belül), enyhíthetõ, rendbe korrepetálás, tehetõ eseteket. indulási hátrányok csökkentése,

beszélgetések, önértékelés javítása.

Osztályközösségben elvégezhetõ feladatok: peremhelyzet megelõzése, megszüntetése, személyiségfejlesztés, közösségi életre nevelés, családi életre nevelés, egészségvédõ programok. A családtagokkal megbeszélhetõ problémák kezelése: szülõkkel való együttmûködés, nevelési partnerkapcsolat létrehozása, tanácsadás, javaslatok, pszichológusi elõadások, tájékoztatás a segítõ szolgáltatások lehetõségeirõl. Kezelés

Jelzés a megfelelõ segítõ intézmények felé (családsegítõ és gyermekjóléti szolgálat, jegyzõ, gyámhivatal, önkormányzat egészségügyi és szociális ügyekért felelõs szervezeti egysége, III. kerületi rendõrkapitányság): pontos, rendszeres statisztikák, egyéni feljegyzések vezetése.

A szükséges továbblépések megtétele: jelzés a három intézményi fokozat felé az osztályfõnök és az igazgató által: családsegítõ segítségének kérése, pártoló kirendelésére kérelem benyújtása, bírósági, rendõrségi intézkedés szorgalmazása, elhelyezés javaslata, stb. TervezheÉves munkaterv készítése, mely tartalmazza: tõség, a gyerekekkel kapcsolatos elõrelátható egyéni rendszemunkát, resség a szülõkkel való rendszeres kapcsolattartás megvalósímenetét, tása az iskolai nevelési tényezõk összehangolását, a társadalmi szervekkel, alapítványokkal, intézményekkel való kapcsolattartás módjait és ütemezését. A különféle A jelzés rendszere: nevelési az osztályfõnökök rendszeresen tájékoztassák a tényezõk pszichológust és a gyermekvédelmi felelõst együttmûstatisztikákkal, gyermekvédelmi feljegyzésekkel, a ködése és jelentõs esetek kiemelésével. azok összehanA felzárkóztatás rendszere: golása szaktanár jelzése, osztályfõnök jelzése, szaktanár segítsége, pszichológus segítsége, fejlesztõ pedagógus segítsége,

A hatóságok felé idõben és szakszerûen kell jelezni a helyi szakemberek segítségével, pedagógiai módszerekkel meg nem oldható eseteket.

Az iskolán belül a gyermekvédelmi felelõs vezetésével hatékony csapatmunka alakuljon ki.

Minden problémás esetet idejében, tapintatosan, szakszerûen a lehetõ legegyszerûbb módon (helyi, iskolai vagy családi megoldásokkal) kezeljünk. A tanulók és a szülõk tájékoztatása


2012.04.11.

I


gyermekvédelmi felelõs koordinációs munkája. jogaikról és kötelességeikrõl. Osztály- és iskolai A gyermekvédelmi beavatkozások tervezése: programok a pszichológus, az osztályfõnök és a szervezése, a gyermekvédelmi felelõs által közös stratégia szülõk bevonása. kidolgozása az egyes esetekre, A pályázatok egyeztetés a szülõkkel. lehetõségeinek kihasználása. Beavatkozási stratégiák: iskolai fejlesztõ pedagógushoz kerül vagy pszichológushoz kerül a tanuló, kapcsolatfelvétel a szülõkkel, védõnõi, esetleg orvosi intézkedés történik, helyi önkormányzati, ill. állami szervek intézkednek.

Pályázatok írása anyagi támogatásokra az igazgató, a gazdasági vezetõ, a gyermekvédelmi felelõs és az osztályfõnökök segítségével: - egyedi esetek összegyûjtése rászorultsági alapon a pályázati kiírások figyelése, pályázatok beadása, a pénzek, juttatások elosztása és felhasználása. A gyermeki jogok biztosítása a törvényben elõírtak szerint (az iskolavezetés, a diákönkormányzat, a tantestület): törvényi változások figyelemmel kísérése, az etikai kódex és a házirend ismerete, frissítése

11. A szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenység A nehéz körülmények között élõ (veszélyeztetett, hátrányos helyzetû, halmozottan hátrányos helyzetû, csonka családban élõ, gyermek- illetve anyaotthonból jövõ) gyermekek számának folyamatos növekedése miatt gondozásukhoz, nevelésükhöz és társadalmi beilleszkedésük biztosításához komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. Célkitûzések A tanulás objektív feltételeinek biztosítása minden gyerek számára.

Feladatok Személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rászoruló tanulók részére. A szülõk megnyerése, motiválása a napközis ellátás igénybevételére. Kapcsolattartás a család és gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, az anyaés gyermekotthonokkal, illetve az illetékes szakszolgálatokkal. A tankönyvtámogatás elveinek és mértékének betartása. Tanulóink szabadidejüket Igény kialakítása a minõségi hasznosan és kulturáltan töltsék idõtöltésre, mûvelõdésre. el. Személyi és tárgyi feltételek biztosítása a szabadidõs és mûvelõdési tevékenységekhez (sport, táborozás, kirándulás, könyvtár-, múzeum-, színházés mozilátogatás, diákkörök, klubok). Szociális hátrányok enyhítése. Humánus, gyermekközpontú A gyerekek találják meg szemlélet továbbélése. helyüket, tûzzünk értelmes, Családi, baráti kötelékek elérhetõ célokat eléjük. erõsítése, szükséges esetben Tudják koruknak megfelelõen gyengítése, megszüntetése. Napirend és szabadidõ hasznos kezelni a veszélyhelyzeteket. kihasználása, kialakítása. A diákönkormányzat szerepének és jelentõségének kiaknázása. Az egészséges életmódra Prevenció. neveléssel szeretnénk elérni, Drog és bûnmegelõzési hogy káros szenvedélyektõl programokban való aktív mentesen éljenek. részvétel szakemberek bevonásával. Célunk, hogy tanulóink Kiemelten kell kezelni a számára egyenlõ esélyeket felzárkóztatást és a teremtsünk. tehetséggondozást (személyre szabott tervezés). Hangsúlyosabbá tenni a készségtárgyak szerepét.

Kritériumok Mûködõ kapcsolat a szakszolgáltató intézményekkel. Tankönyvtámogatás kritériumainak való megfelelés.

A diákoknak és környezetüknek legyen igénye a szabadidõ kulturált eltöltésére.

A közösségi szabályokat tartsák be, legyen a gyerekeknek korukhoz mérten önuralmuk. Erõsödjön segítõkészségük.

A tanulók tudatosan utasítsák el a káros szenvedélyeket.

Pályázatokon való sikeres részvétel, ösztöndíjak, táborozási, kirándulási hozzájárulások elnyerése.


2012.04.11.

I

Pályázatfigyelés. Információ átadása a lehetõségekrõl szülõi értekezleteken, fogadóórákon, személyes beszélgetések során. Tanulóink találják meg a Pályaorientációs tevékenység helyüket az életben már hetedik évfolyamtól. képességeiknek és Személyiségfejlesztés, érdeklõdésüknek megfelelõen. önismeret erõsítése. Váljanak társadalmunk számára A készségtárgyak erõsítése, hasznos és értékes, az egyéni sikerélmény elérése. életben pedig eredményes polgárokká. Segítsünk a rászoruló családoknak az anyagi támogatások megszerzésében.


A szülõk legyenek tájékozottak. Lássák reálisan saját képességeiket. Fejlesszék tudásukat azokon a területeken, ahol sikeresek lehetnek, hogy elérhessék céljaikat.

A szociális juttatások elosztásának elvei Szociálisan hátrányos helyzetûek azok a tanulók, akiket különbözõ jellegû tényezõk gátolnak adottságaiknak megfelelõ fejlõdésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetû különösen a halmozott szociokulturális hátrányban lévõ tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfõnök felelõssége. Célunk segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint ismeretelsajátítását, egyéni ütemû fejlõdését, akik az alábbi bármely okot tekintve: - a családi mikrokörnyezet, - a családi házon kívüli környezet, - a csonka család, - a munkanélküli szülõi háttér, - áttelepülés, lakhelyváltoztatás, - tartós illetve hosszas betegség miatt átmenetileg hátrányos helyzetûek. A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetõségei - A hátrányok enyhítésére minden nevelõ javaslatot tehet. - A segítõ tevékenységet az osztályfõnök koordinálja. - Anyagi támogatásra a tanuló szülõje kérelmet nyújthat be. Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja - Diákétkeztetés: napközi, iskolaotthon (tízórai, ebéd, uzsonna), menza (ebéd) - Tankönyvtámogatás, tankönyv-kölcsönzés az iskolai könyvtárból - A szülõk tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetõségeirõl - Egészségügyi szûrõvizsgálat - Iskolaorvosi ellátás - A nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételérõl szóló tájékoztatás A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik - Felzárkóztató, korrepetáló, illetve tehetséggondozó programok - Drog-és bûnmegelõzési programok (kapcsolattartás segítõ szervekkel, felvilágosító nevelési programok) - Mentálhigiénés programok - Pályaorientációs tevékenység - Támogatások felkutatása, pályázatok Szülõket támogató tevékenységformák - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetõségeirõl - Helyi támogatások megszerzésének ösztönzése - Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, szakértõi bizottságokkal, a III. kerületi Önkormányzat gyámügyi szerveivel) Fontos feladatnak tartjuk, hogy az esetlegesen bonyolult adminisztrációs tevékenység elvégzésében segíti az iskola a szülõket.

12. Az iskola egészségnevelési programja 12. 1. Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevõit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megõrzésére, a betegségek megelõzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.


2012.04.11.

I


Szomatikus nevelés { higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) { profilaxisra (betegség megelõzésére) nevelés { kondicionálás (testedzés, sport) { baleset megelõzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés { önismeretre, önfejlesztésre nevelés { egészséges életvezetésre nevelés { környezeti hatások feldolgozására nevelés { emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés { abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelõzésére nevelés { érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés { kedvezõ társas miliõ mûködtetése { kommunikációs nevelés { családi életre nevelés { az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása { szerepfeszültségek felismerése, feloldása { társadalmi izolációk megelõzése, közéletiségre nevelés { egészségpropaganda Alapvetõ célunk: az egészségmegõrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása.

Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Az egészséges fairplay uralta versenyszellem kialakítása

Az egészséghez és az egészséges környezethez való igény kialakítása

Önismeret, önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása

Feladatok

Kritériumok

- A három kondicionális alapképesség (erõ, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 3 testnevelés óra + 2 alkalommal játékos testmozgás). - A céllal szorosan összefüggõ felnõtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli én-szerep felismerése. - Megtanítani, bizonyítani, hogy alapvetõ értékünk az egészség. - Kialakítani, hogy az egészség egy soktényezõs fogalom. - Az egészség megvédésére, megõrzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthetõ, de tudományos ismeretek átadása. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A természet-iskola tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). - Értékorientáció, személyes példamutatás, azaz a tanári magatartás legyen modell értékû. - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése.

A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelõ szinten legyenek (Eurofitmérés).

Vegyenek részt aktívan a különbözõ iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon. Alakítsanak ki közös érdeklõdésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Ismerjék az egészséges táplálkozás aktuális alapelveit. Legyenek igényesek a személyes higiéniát illetõen. Ismerjék és alkalmazzák az egészség megóvásának lehetõségeit és alternatíváit.

Iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnõttek és társak tisztelete. Ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat. Legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott


2012.04.11.

I


A biztonságos - A fejlett technikai eszközök életvezetés elsajátítása szakszerû és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - A KRESZ, munkavédelem, elsõsegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegû és témájú vetélkedõk szervezése.

modellekre. Tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. Ismerjék a KRESZ, az elsõsegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.

12. 2. Az egészségnevelés következményei 1. A család szerepének megértése 2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnõttek és a társak tisztelete. 3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása 4. A közösségben az én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 6. Az egészségmegõrzés alapvetõ feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsõsegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek, negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudom, mit tehet az ember szûkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben való aktív részvétel igényének kialakítása. 12. 3. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az egészségfejlesztõ iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlõdésének elõsegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és életmód, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen elõidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történõ kreatív együttmûködés egyaránt fejleszthetõ. A mindennapos testnevelés biztosításához a délelõtti testnevelés órák mellett hozzájárul az alsó tagozatos úszásoktatás, a Zápor utcai székhelyen történõ judo oktatás, a Váradi utcai telephelyen a III. kerületi TUE számára labdarúgó utánpótlás nevelés, a délutáni sportkörök, edzések. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztõ testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden tanuló minden nap részt vesz a testmozgás programban; minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzõrendszer megfelelõ terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzõtorna; a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerõsítések különbözõ testhelyzeteire; minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérõ adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztõ hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban; a testmozgás program életmód sportokat, életminõség sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminõség javítása érdekében) ; a testmozgás program játékokat és táncot is tartalmaz. Sikerkritériumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az iskolai testedzés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelõzõ szerepet tölthet be több, késõbbi betegség kialakulásának megakadályozásában. A gyermekek napirendjébe beépülve növeli edzettségük szintjét és teljesítõképességüket, így fejlesztve keringési, légzési és mozgató szervrendszereiket. A kirándulási és sportolási alkalmak számának emelésével lehetõséget teremt a mozgás örömének átélésére, próbára teszi akaraterejüket, és fejleszti kitartásukat. Ellenállóvá válnak a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Megismerik a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, örömét, és alkalmazzák azt. A szabadidõben végezhetõ sportolási lehetõségek megismertetése során, felkeltjük a gyermeki érdeklõdést felkeltése, és cselekvésre ösztönözzük õket. A programot kiegészítik évenkénti ciklusokban megfelelõ évszakhoz kötve a különbözõ kirándulások, erdei iskolák, táborok.

12. 4. A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánkban a tanulók fizikai képességeinek mérése a Hungarofit-módszerrel történik. A Hungarofit mérési rendszer az általános fizikai teherbíró képesség mérésére szolgál. Elemei - 12 perces futás (max. 70 pont) - helybõl távolugrás (max. 18 pont) - hasonfekvésbõl törzsemelések (max. 14 pont) - hanyattfekvésbõl felülések (max. 14 pont)


2012.04.11.

I


-

fekvõtámaszban karhajlítás-nyújtások (max. 14 pont)

A megszerezhetõ pontok összege: 140 Az értékelés szintjei - extra 120 pont felett - kiváló 100 pont felett - jó 80 pont felett - átlagos 60 pont felett - kifogásolható 40 pont felett - gyenge 20 pont felett - nagyon gyenge 20 pont alatt A mérési eredmények csak kiegészítõ szerepet töltenek be a tanulók értékelésénél.

13. Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlõdése és a természet fenntarthatósága céljából elõsegíti és erõsíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttmûködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. 13. 1. Stratégiailag kiemelt céljaink - Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. - Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlõdéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. - Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. - Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevõleges magatartásra nevelés. - A gyermekek lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. - A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. - A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevõleges magatartásra nevelés. - Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. - A természetes anyagok és hagyományos kézmûves technikák megismertetése. - A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. - A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. - A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerûsítése. - Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

Módszerek, tanulásszervezési formák: - A tanítási órák klasszikus módszerei - Kooperatív tanulási technikák 13. 2. A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák - Napközis foglalkozások - Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok - Szakköri foglalkozások - Iskolai, kerületi, fõvárosi, országos versenyek - ÖKO-hét 13. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az elsõ és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fõ cél, késõbb fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felsõ tagozaton a környezeti nevelés alapvetõ pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élõvilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszervezõdés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhetõ el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövõ iránti felelõsséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika és életvitel tantárgy nagy lehetõsége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendõ, helyes példákat keressen és mutasson be. A mûvészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek mûvészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megõrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "mûvészeti" alkotások létrehozásához). A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.


2012.04.11.

I


13. 2. 2. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi idõben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerõ tanulás, a cselekvõ-felfedezõ magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklõdés kialakulását. A szabadidõ megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos elõnyeit. Jelentõs személyiség és közösségfejlesztõ hatású. A kirándulások, erdei iskolák idõpontját munkatervünkben elõre meghatározzuk. 13. 2. 3. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentõsége van a szabadidõs tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei: - Tiszta virágos iskoláért program. - Kerületi környezetvédelmi, környezetszépítõ pályázatok. - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományõrzõ programok. - Táborok. Feladat

Tevékenység

Kritérium


2012.04.11.

I

Cél 1. Környezettudatos magatartás elõsegítése


a. Tudatformálás ismeretekkel, élményekkel. Papírmerítés. b. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.

Cserepes növények gondozása (öntözés, tápoldatozás, átültetés), az iskola környékén lévõ fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. A természeti környezet A Duna vízminõségének idõbeli, térbeli, vizsgálata. mûködésbeli Zaj- és változásainak levegõszennyezés érzékelése, helyi, mérése a Szentendrei térségi, globális úton. szinten. A földrajzi táj és a A róka-hegyi geológiai földrajzi környezet tanösvény bejárása, a alakulásának adott terület botanikai, szintû értelmezése. zoológiai értékeinek megismerése. A Róka-hegy környékének beépítése mint probléma megbeszélése. A környezeti Az erdõlátogatás problémák szabályainak ismerete. természettudományos A veszélyes hulladékok megközelítésû megismerése, kezelésük értelmezése. szabályai. Környezeti hatások és történések közötti kapcsolat meglátása. A környezet A levegõt szennyezõ egészségünkre források és a gyakorolt hatásainak szennyezõdés ismerete. következményeinek vizsgálata. E számok, élelmiszer Mi van a Colában? adalékanyagok élelmiszerek vizsgálata. megismerése.

A természetes és környezetbarát anyagok felhasználása. Az újrahasznosítás fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és az anyagtakarékosság fontosságának ismerete. Hulladékmentességre törekvõ szemlélet kialakítása. A Zöld Napok, azaz a fontosabb környezetés természetvédelmi jeles napok ismerete.

Papírgyûjtés, szelektív hulladékgyûjtés, veszélyes hulladékgyûjtõk Budapesten.

A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.

Igény kialakítása az esztétikus zöld környezetre.

A káros környezeti hatások tudatosítása.

Ismerkedés a környék természeti kincseivel.

A szelektív hulladékgyûjtés gyakorlatosítása.

Ok-okozati összefüggések felismerése.

Az egészséges táplálkozás megalapozása.

Környezetbarát anyagok megismerése.

Az áram és Energiatakarékossági víztakarékosság ismeretek szerzése. lehetõségeinek vizsgálata otthon és az iskolában. Környezetbarát vásárlás. Környezetbarát csomagolási ismeretek.

Megemlékezés a legfontosabb Zöld Napokról hagyományos formában (pl. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). 2. A környezetért Felelõs állampolgári Helyi viszonyoknak felelõs szerepekre való megfelelõ környezeti egészségorientált felkészítés. probléma kiválasztása, életvitel elõsegítése Környezetszennyezés helyi környezeti gondok elhárítása, környezeti megismerése, problémák felismerése. pályázatokon való részvétellel.

A környezetvédelmi napok tartalmának jelentõsége.

A közvetlen környezet problémáinak felismerése.


2012.04.11.

I

3. Környezettudatos értékrend ökológiai morál kialakítása


Praktikus környezetvédelmi ismeretek szerzése, a háztartás környezetbarát mûködtetése.

Zöldköznapi praktikák megismerése lépésrõl lépésre.

Felelõs állampolgári magatartás kialakítása. Tudatos egészségmegõrzési viselkedés. A szûrõvizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség fejlesztése. Helyes életviteli szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. Káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének technikái.

Kerületi és iskolai Az egészségmegõrzés egészség- és sportnapok alapjainak a szervezése. kialakítása.

Túrák, hétvégi kirándulások, erdei iskolák.

Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.

A televíziózás káros hatásainak vizsgálata.

Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Érzelmi viszonyulások Madáretetõ, alakítása, képessé tenni madárkalács készítése, az egyént a másokkal madáretetés való együttmûködésre. novembertõl február Az élet tiszteletére való végéig. nevelés. Az állatok iránti Az Elveszett Állatok felelõsség kialakítása, Alapítvány programja az állattartás etikája. Megélhetõ vagy elképzelhetõ élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.

Háztartási praktikák megismerése.

Állatsimogató Látogatás a Fõvárosi Növény- és Állatkertben. Helyzetgyakorlatok, tanórai tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, iskola szintû programok közös megvalósítása.

A tudatos kisállatvédelem kialakítása.

Az állatok életközeli megismerése. Szerepjátékok által a különbözõ élethelyzetek megismerése.

A környezeti nevelés piramisa:

Zöld Napok tervezett idõpontjai: Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 5. Az Állatok Világnapja 13. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola mûködtetésében rejlõ környezetnevelési lehetõségek


2012.04.11.

I


Iskolánk külsõ, belsõ megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész mûködése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme Belsõ-Óbuda lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidõs és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont néhányak ellenõrizhetetlen vandalizmusa miatt sok elõnye és lehetõségei mellett jelentõs elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külsõ környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van. Mindezen területekre a minõségirányítás terén is munkaprogramok kidolgozására került sor. Az iskola belsõ környezete Az iskolai környezet természetközelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élõlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a gyermekeket a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetõség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Mûanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetõeszközök, tablók, poszterek, képgyûjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a reál projekt napok és az ÖKO-hét keretében. Hulladékgyûjtés A szelektív hulladékgyûjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk szûkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolarádió Tanulóink, és természetesen a szülõk, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fõvárosban történõ jelenségekrõl, folyamatokról, eseményekrõl, programokról.

14. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek 14 1. Jogi háttér A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elõ a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetõen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség és az érdekvédelmi szervezetek együttmûködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU-jogharmonizáció alapján a Közoktatási Törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A 2003-ban hatályba lépett Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggõ ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnõtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is nevelési-oktatási feladatként szerepel. 14. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmûködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erõsítésérõl van szó, amely gazdasági és társadalmi elõnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevõ és közremûködõ tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erõsítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve õket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minõség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre vonatkozóan alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erõforrásait gyorsulva felélõ fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

az alapvetõ szükségleteinek kielégítéséhez a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különbözõ termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhetõ környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz

Preventív vagyis megelõzõ fogyasztóvédelem: A vevõ már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági


2012.04.11.

I


perekre. 14. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 1.

Az egyes tantárgyak és tantárgyi modulok tanórai foglalkozásai: Mozgókép és médiaismeret: - A naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelése. - A kényszerfogyasztás fogalma, a reklám szerepe, a választás lehetõsége és kényszere. Rajz- és vizuális kultúra: - A közvetlen és rögzített kommunikáció. - A tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. - A reklámplakátok szerepe. - A fotó és a reklám hatásrendszerének feltárása. Földünk és környezetünk: - A fogyasztói kultúra fejlõdése. - Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. - Gyûjtõmunka nyomtatott információhordozókból hazánk gazdasági és településföldrajzi sajátosságairól. - Az életmód és a fogyasztási szokások alakulása. - Vásárlási, fogyasztási szokásaink. - A család gazdálkodása. Informatika: - Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásának használata. - Vásárlás az interneten. - Informatikai biztonság, az információ hitelessége, a szerzõi jog fogalmának megismerése. Ember- és társadalomismeret, etika: - Jólét és jól-lét. Magyar nyelv és irodalom: - A különbözõ irodalmi mûvek, filmek elemzésének egyik szempontja. Történelem és állampolgári ismeretek: - Az ipari és hírközlési forradalmak jelentõségének megértése.

Tanórán kívüli elemek (vetélkedõk, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttmûködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi mûködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

14. 4. Módszertani elemek A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyûjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák: Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Adatgyûjtés, feldolgozás információrögzítés együttmûködéssel. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

15. A társadalmi bûnmegelõzéssel, az áldozattá válással, az erõszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggõ ismeretek 15. 1. Célok Alapvetõ célunk a társadalmi bûnmegelõzéssel, az áldozattá válással kapcsolatos ismeretek oktatása terén az iskolában tanuló gyermekek jogkövetõ magatartásának elõsegítése, esetleges bûnelkövetésük megakadályozása, a felmerülõ problémák, konfliktusok, krízisek kulturált és hatékony kezelése. Napjainkban az iskola szerepét úgy szokták felvetni, hogy betölti-e a szükséges nevelõ hatását, segít-e azokban a problémákban (érzelmi, szociális), melyek az iskolában megnyilvánulnak. A tünetek, zavarok, elváltozások minden életkorban más-más jellegûek, megnyilvánulásúak, más oki konstellációt tükröznek. Kisgyermekkorban a szülõi kapcsolatokból való kiszakadás, az önállósodás, a kortárscsoportban az egyenrangú kapcsolatok alakítása és tartása jelentenek problémát, konfliktusforrást. Tízéves kor körül megjelennek a felnõtté válás problémái (felnõtt szerep, nemi szerep, identitástudat stb.). Gyakori jelenség, hogy a család nem köti meg eléggé a gyermeket, az iskola pedig nem integrálja kellõképpen a maga rendszerébe, ezért a szabadidõ terén más kiscsoport hatása alá kerül, melyek általában az iskolai és családi kultúra értékeivel szemben állnak, és más viselkedési normákat közvetítenek. Deviáns értékeket inkorporálnak és próbálnak megvalósítani. Ez többé-kevésbé nyílt konfliktus formájában is megjelenik az iskolában. A vázolt problémák fokozottan és halmozottan jelentkeznek a családi, anyagi, szociális gondokkal küzdõ gyermekek, hátrányos helyzetû illetve veszélyeztetett tanulók esetében. 15. 2. Tartalmi elemek Az iskolai programban tehát szükséges a lélektani motívumokra, a helyes és követendõ értékrend kialakítására, információnyújtásra, figyelemmel kísérésre, a beilleszkedési problémák csökkentésére fektetni a hangsúlyt.


2012.04.11.

I


A cél elérése érdekében megvalósítandó feladatok: A helyes értékrend átadása és kialakítása a tanulóknál. A felmerülõ helyzetek, konfliktusok, krízisek minél elõbbi és hatékony, mintaértékû kezelése, megoldása. Információgyûjtés és -elemzés a hátrányos helyzetû és veszélyeztetett gyermekekrõl. Folyamatos figyelemmel kísérésük, jelzés az együttmûködõ segélyezõ szervezetek felé. Információnyújtás a legális (cigaretta, alkohol stb.) és illegális drogok (kábítószerek) használatának negatív hatásairól, következményeirõl. A szabadidõ hasznos és kulturált eltöltése alternatíváinak ismertetése és a lehetõségek biztosítása. Hátránykompenzáció a különbözõ problémákkal küzdõ gyermekek esetében. Az iskolai beilleszkedési problémák csökkentése, a pozitív társadalmi normák szerinti életvezetés elõsegítése. Esetkezelés, folyamatos segítségnyújtás a gyermekeknek és családjaiknak. Jogok és kötelezettségek ismertetése, tisztázása. A joghátrányok és jogkövetkezmények megismerésének elõsegítése. 15. 3. Módszertani elemek Mentálhigiéné, krízis, erõszak, drog és bûnelkövetési illetve áldozattá válás elleni elõadások segítõ szakemberek közremûködésével. Szoros és folyamatos együttmûködés gyermekjóléti és családsegítõ intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a különbözõ civil szervezetekkel, alapítványokkal, hatósági szervekkel (rendõrség, ügyészség, bíróság). Személyiségfejlesztés. Drámapedagógiai eszközök.

16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke Tantárgy

Tanári eszköz

Magyar nyelv és irodalom 14.

1. Taneszközök: tanári kézikönyv, feladatlapok, fóliák, újságok, folyóiratok, munkatankönyvek, helyesírási szótár, betûtábla, idõszalag

Tanulói felszerelés ABC-s könyv, olvasókönyv, vonalas füzet, feladatlapok, vágólapok

2. Szemléltetõ eszközök: ABC-falitáblák (kisbetûs. nagybetûs), betûsín, képes betûkártyák, betûvarázs CD-k, DVD-k, szókártyák, szóképek, tárgyképek 3. Technikai eszközök: diavetítõ, videomagnó, kazettás magnó, mágnestábla, írásvetítõ, vetítõvászon, diavetítõ diapozitív vetítésére, TV, az eszközök tárolására alkalmas szekrény

Magyar nyelv és irodalom 58.

1. Taneszközök 1) Anyanyelv: a, tankönyvek, munkafüzetek, témazáró feladatlapok; nyelvtani táblázatok falitáblák b, segédtankönyvek, helyesírási gyakorló könyvek, feladatgyûjtemények, A magyar helyesírás szabályai (AkH) Helyesírási kéziszótár, Szinonima szótár, Magyar értelmezõ kéziszótár, Mi fán terem? c. könyv

Taneszközök 1.) Anyanyelv: a, tankönyvek, munkatankönyvek, munkafüzetek, tudásszintmérõ és témazáró feladatlapok b, segédtankönyvek, nyelvtani táblázatok, helyesírási gyakorló könyvek

2) Irodalom: a, tankönyvek, szöveggyûjtemények, fogalmazási feladatgyûjtemények, feladatlapok, b, házi kötelezõ és ajánlott olvasmányok, verses kötetek, segédtankönyvek

2) Irodalom: a, tankönyvek, szöveggyûjtemények, fogalmazási feladatgyûjtemények, feladatlapok b, házi kötelezõ és ajánlott olvasmányok, verses kötetek


2012.04.11.

I


2. Szemléltetõ eszközök: oktató fóliák, összefoglaló táblázatok, beszédmûvelõ könyv és videó anyag, irodalmi hang- és videó kazetták, életrajzok, monográfiák, nyelvészeti és nyelvmûvelõ, irodalomtörténeti kézikönyvek, számítógépes oktató és gyakorló programok 3. Technikai eszközök: írásvetítõ, televíziózás, videó és digitális, multimédiás eszközök

Angol és német nyelv 18.

1. Taneszközök: tanári kézikönyv, munkafüzet, füzet, szótárfüzet, képes szótár, szókártyák, betûkártyák, képek, hangkazetták, feladatlapok, egy- és kétnyelvû szótárak hanganyagok, videó anyag, képek, térképek, természetes szemléltetés, szöveggyûjtemények, oktatóprogramok

tankönyv, munkafüzet, füzet, szótárfüzet, képes szótár, szókártyák, betûkártyák, képek, feladatlapok, egy- és kétnyelvû szótárak képek, természetes szemléltetés

2. Szemléltetõ eszközök: képek, hétköznapi tárgyak, bábok, szókártyák, társasjátékok, és ezek készítéséhez szükséges eszközök, kartonok, színes papírok, ragasztók stb., könnyített olvasmányok, megfelelõ tanulói és képes szótárak, hanganyagok, nyelvoktató CD-k és az internet felhasználása, angol nyelvi térképek, ( pl. London térképe, British Isles, The World), oktatótáblák (pl. elöljárók, komplett garnitúra, kérdõ névmás, egyszerû jelen, egyszerû múlt, egyszerû jövõ, befejezett jelen, befejezett múlt), nyelvoktató falitérképek (pl. születésnap, téli örömök, bevásárlás, piac, bevásárlás élelmiszerbolt, munka a konyhában, betegség, rendelõben, közlekedés, kirándulás, pihenés, sport, baromfiudvar, gyümölcs , zöldségszüret) 3. Technikai eszközök: Írásvetítõ, televízió, videomagnó, magnó, CD-lejátszó, DVD-lejátszó

Történelem és állampolgári ismeretek 58. évfolyam Hon- és népismeret 5-6. évfolyam

1. Taneszközök: a. Tanári kincsestár, tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok b. képes történelmi atlasz c. történelmi és helytörténeti olvasókönyvek, forrásgyûjtemények, mondagyûjtemények

Taneszközök a. munkáltató tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, füzet b. képes történelmi atlasz, történelmi és helytörténeti olvasókönyvek, forrásgyûjtemények,


2012.04.11.

I


2. Szemléltetõ eszközök: mondagyûjtemények a. fali- és kontúrtérképek, fóliasorozatok, történelmi arcképcsarnok, tanulói egységcsomagok, diasorozatok, videofilmek (televideó, egyéni gyûjtés) b. szaktudományos kézikönyvek, történelmi színtézisek és monográfiák, szaktudományos folyóiratok, újságok, múzeumi kiadványok, lexikonok A Magyar Köztársaság Alkotmánya, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Emberi Jogok Európai Egyezménye, A gyermekek jogairól, Az ENSZ Alapokmánya, Statisztikai Zsebkönyv, Tények könyve

Osztályfõnöki munka 18. évfolyam

3. Technikai eszközök: írásvetítõ és írásvetítõ-vászon, diavetítõ, mágneses és hagyományos tábla, magnó, televízió, videomagnó, projektor, DVDlejátszó 1. Taneszközök: tanítók, osztályfõnökök segédkönyvei, a mindenkori témához kapcsolódó könyvek 2. Szemléltetõ eszközök: videofilmek 3. Technikai eszközök: televízió, videomagnó, DVD-lejátszó

Környezetismeret 14. évfolyam

1. Taneszközök: tankönyv, munkafüzet, Elsõ atlaszom, biológiai album, gyermekenciklopédiák, természettudományi kislexikon, tanulói képkártya készlet 2. Szemléltetõ eszközök: terepasztal, homokasztal, Magyarország domborzati és közigazgatási térképe, atlasz, földgömb, mérleg, méterrúd, vonalzó, ûrtartalom mérésére alkalmas edények, hõmérõ, óra, különbözõ anyagok (fa, kelme, üveg, papír, fém, ásvány stb.), makettek (szervek, fog, virág), mágnes, vasreszelék, vasgolyó, nagyító, mikroszkóp, iránytû, tájoló, térképvázlatok, útvonalrajzok, szûrõpapír, kémcsövek, Petri-csésze, Bunsen-égõ, üvegtölcsérek, demonstrációs képek, képgyûjtemény, videofilmek, állat- és növény preparátumok, biológiai album, földgömb

tankönyv, munkafüzet, Elsõ atlaszom, biológiai album, iránytû, homokasztal

3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videó, diavetítõ, projektor


2012.04.11.

I


Természetismeret 56. évfolyam

1. Taneszközök: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap, Elsõ atlaszom 2. Szemléltetõ eszközök: herbárium (szárított, préselt növények, növényi részek), kitömött, preparált állatok, növényi és állati modellek, tematikus diakép sorozat, tematikus videofilmek, transzparenssorozat fólia, falikép sorozat (Magyarország közigazgatása, domborzata és vizei Európa domborzata és vizei, a Föld domborzata és vizei), applikációs készlet, vázkészítmények, preparátumok, turistatérképek, Budapest és Óbuda térképek, iránytûk, tematikus videofilmek, nagyítók, földgömbök, falitérképek, hosszabbító, elosztó, térképállvány, mutatópálca, applikációs térképek és jelek, feliratok, lézermutató, fizikai kísérleti eszközök, vasreszelék, fluoreszein, földgömbök

Földünk és környezetünk 78. évfolyam

tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap, atlasz, tanulói földgömbök, szike, bontótû, csipesz, lupe, kõzetgyûjtemény, mikroszkóp

3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítõ, írásvetítõ, írásvetítõ transzparens sorozat, kazetták 1.Taneszközök: Taneszközök: tankönyvek, tankönyvek, tanári kézikönyvek, munka- munkafüzetek, atlasz füzetek, atlasz 2. Szemléltetõ eszközök: a. transzparensek, diakép-sorozatok, videofilmek, fóliasorozat, DVD-k b. földgömbök, tellúrium, domborzati modellek, kõzetgyûjtemények, talajminták, meteorológiai eszközök, iránytûk, faliképek, oktatótáblák, õsmaradvány gyûjtemény c. térképek: tanári és tanulói világtérképek, fali térképek, (domborzati, éghajlati, növényzeti, gazdasági); kontinensek térképei; Európa országainak térképei.

Biológia 7-8. évfolyam és egészségtan 6-8. évfolyam

3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó 1. Taneszközök tankönyv, tanári kézikönyv, munkafüzet

tankönyv, munkafüzet, eszközök és anyagok a tanulói kísérletekhez (laborfelszerelések, edények, nagyítók, mikroszkópok, 2. Szemléltetõ eszközök: tematikus diasorozat, fólia transzparens metszetek, vegyszerek, sorozat, az élõlényekkel, élõhelyükkel és boncfelszerelések). az emberi test mûködésével foglalkozó videofilmek, preparátumok, kitömött állatok, herbárium, termések, növényi részek, színes albumok, fali tablók, modellek torzó, valamint az egyes szervek, szervrendszerek, életfolyamatok nagyított modelljei, mikroszkópok, tárgylemezek, bonctálak, szikék, bonctûk, óraüvegek, sztereómikroszkóp, csontváz, DVD- filmek, fólia transzparens sorozat, Állat - és növényhatározók, színes albumok 3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítõ, írásvetítõ


2012.04.11.

I


Fizika 78. évfolyam

1. Taneszközök tanári kézikönyv és munkafüzet, gyakorló és témazáró feladatlapok, feladatgyûjtemények, vonalzók, körzõk, milliméterpapír, írólapok Természettudományi lexikon, Simonyi: A fizika kultúrtörténete, Kísérleti fizika, szakmai, módszertani folyóiratok 2. Szemléltetõ eszközök tanári demonstrációs készlet, stopper, metronóm, karos mérleg emelõtartozékokkal, rugós erõmérõk, mérõhengerek, Torricelli-csõ higannyal, hangvillapár, demonstrációs hõmérõk, hõforrás, villamos fõzõlap, Elektorvaria, hálózati tápegység, szétszedhetõ iskolai transzformátor, elektroszkópok, rúd mágnesek, egyen- és váltakozó áramú demonstrációs mûszerek, toló ellenállások, optikai pad, színszûrõk, prizmák, mikroszkóp, távcsõ, a négyütemû motor keresztmetszeti modellje,transzparensek, diasorozatok, oktatókazetták, számítógépes oktatóprogramok

tankönyv és munkafüzet, füzet, feladatgyûjtemények, vonalzók, körzõk, milliméterpapír, írólapok tanulókísérleti eszközök: mechanikai, hõtani, elektromosságtani tanulókísérleti készletek; hõmérõk, mérõhengerek, üvegeszközök, edények; karos mérleg emelõtartozékokkal, rugós erõmérõk; tanulókísérleti AV mérõk

3. Technikai eszközök: diavetítõ, írásvetítõ, digitális eszközök

Kémia 78. évfolyam

1. Taneszközök: a. tanári kézikönyv, munkafüzet, példatár vagy feladatgyûjtemény, számológép b. függvénytábla, kísérletgyûjtemény

tankönyv, munkafüzet, példatár vagy feladatgyûjtemény, számológép, függvénytábla, kísérletgyûjtemény

2. Szemléltetõ eszközök: a. periódusos rendszer, falitáblák (elemek elektronegativitása, fémek redukáló sora, atom- és ionrádiuszok, az elektronhéjak feltöltõdése), lángpisztoly b. tanári és tanulókísérleti eszközök, modellkészlet, vegyszerek, méregszekrény, laborasztalok, PB-


2012.04.11.

I


gázpalack Bunsen-égõvel c. kísérlet kivetítõ kiegészítõkkel, videofilmek, fóliák d. demonstrációs mûszerek és berendezések, szerszámok 3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítõ, írásvetítõ kísérlet kivetítõ kiegészítésekkel

Matematika 18. 1. Taneszközök: évfolyam tevékenységre épülõ tankönyv, feladatlap, feladatgyûjtemény, egyéb, matematikai gondolkodást elõsegítõ írásbeli kiadványok 2. Szemléltetõ eszközök: színes korongok, dominó, számkártyák, óramodell, játékpénz, színes rudak, logikai lapok, számegyenes, Babilon térépítõ játék, számoló pálcika, táblai körzõk, szögmérõ, vonalzók, méterrúd, szétszedhetõ méterrúd, tányéros asztali mérleg, mérleg súlysorozattal, mérõedények (literes, deciliteres, centiliteres, milliliteres), mértani testek, mûanyag testek, szétszedhetõ dm2, dm3, mûanyag dm2, lyukas demonstrációs tábla, tanulói lyukas tábla, vastábla mágnesekkel, tanári demonstrációs számegyenes, törtek demonstrációs készlete, méterrúd 100 cm, szorobánok, zsebszámológép, zsebtükör, tanári demonstrációs hõmérõ

tevékenységre épülõ tankönyv, füzet, feladatlap, feladatgyûjtemény színes korongok, dominó, számkártyák, óramodell, játékpénz, színes rudak, logikai lapok, számegyenes, zsebszámológépek, Babilon térépítõ játék

3. Technikai eszközök: projektor, számítógép, írásvetítõ, fólia


2012.04.11.

I


Rajz és vizuális 1. Taneszközök: kultúra tankönyv, munkafüzet, füzet, 18. évfolyam képzõmûvészeti albumok elsötétíthetõ terem, lexikonok, A XIX. század és a századforduló mûvészetével, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a recesszió mûvészetével foglalkozó könyvek, dia- és videó sorozatok, A/3 vagy A/2-es méretû rajztáblák, A/3-as üveglapok a monotípiához, diakészlet, diavetítõ, a diaanyag frissítésével (népmûvészet) 2. Szemléltetõ eszközök: diakészlet, képzõmûvészeti DVD és videofilmek, tárgyasztal, lámpa, reprodukciógyûjtemény, természeti- és mesterséges formák, drapériák, ollók, félfamentes, famentes és különbözõ papírok, a plasztika, grafika, festõi és modellezõ munka anyagai, eszközei, hosszúságmérõ eszközök, ragasztó, fafûrész, modellkés, különbözõ papírfajták, fonalak agyag, agyagozó eszközök, táblai vonalzók, körzõ, foto karton, gyárilag készített mértani testek (átlátszóak), hengerek, írásvetítõ, írásvetítõ fóliák, kartonpapírok, képzõmûvészeti albumok, lexikonok, pauszpapír, reprodukciógyûjtemény, táblai vonalzók, körzõ, természeti-, és mesterséges formák, vastag alkoholos filcek és videofilmek (képzõmûvészeti).

tankönyv, munkafüzet, füzet, félfamentes, famentes és különbözõ papírok, a plasztika, grafika, festõi és modellezõ munka anyagai, eszközei, mûvészettörténet tankönyv

3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítõ, írásvetítõ, epidiaszkóp, számítógép

Ember- és társadalomismeret, etika 78. évfolyam

1. Taneszközök: A gyermekek jogai c. könyv, Biblia, pszichológiai, társadalomtudományi szakkönyvek, internetes anyagok

tankönyv, füzet

2. Szemléltetõ eszközök: mûsoros videokazetták

Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. évfolyam

3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó televízió 1. Taneszközök: szakkönyvek, kazetták 2. Szemléltetõ eszközök: videofilmek, DVD-k

Ének-zene 1-4. évfolyam

3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítõ, írásvetítõ, projektor, számítógép, felvevõkamera, digitális fényképezõgép 1. Auditív információhordozók: hanglemezek, kazetták 2. Manipulációs eszközök: hangjegytábla, dallamkirakó, ritmus- és kottaolvasó készlet, metronóm, metallovon, furulya 3. Pedagógiai mûvek: - Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat - Ötfokú zene I-II. kötet - Kodály: Énekeljünk tisztán Kodály: Bicinia Hungarica I-IV. kötet -

tankönyv, füzet

tankönyv, dallamkirakó ritmus- és kottaolvasó készlet, metronóm, metallovon, furulya -

Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat - Ötfokú zene I-II. kötet - Kodály: Énekeljünk tisztán - Kodály: Bicinia Hungarica IIV. kötet


2012.04.11.

I


4. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, CD-lejátszó, magnó

Ének-zene 58. évfolyam

1. Auditív információhordozók: hanglemezek, kazetták, CD-k, videofelvételek 2. Manipulációs eszközök: zenetörténeti korszak jellemzõinek táblázata, képek a zeneszerzõkrõl, hangjegytábla, dallamkirakó, ritmus- és kottaolvasó készlet, ritmushangszerek (triangulum, kisdob, réztányér), mozgatható hangsortábla, metronóm, metallovon, furulya, hangsorok ábrái (dúr hangsorok és párhuzamos molljai) szemléltetõ falitáblák (zenetörténeti korszakok, hangszerek, stílusjegyek stb.), tanulást, tanítást segítõ kiadványok, zongora vagy pianínó

tankönyv, füzet -

Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat - Ötfokú zene I-II. kötet - Kodály: Énekeljünk tisztán Kodály: Bicinia Hungarica IIV. kötet

3. Pedagógiai mûvek: Bicinia Hungarica I - IV., Énekeljünk tisztán, Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat, Ötfokú zene I - II. kötet 4. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, CD-lejátszó, videomagnó, magnókazetták, lemezjátszó

Testnevelés és Helyszínek: sport tornaterem, aula, sportudvar 18. évfolyam kézilabda-, kosárlabda-, futópálya, ugrógödör, játékra alkalmas udvar

testnevelés felszerelés, tisztálkodó szerek, úszófelszerelés

Felszerelés: kapuk hálóval, labdatartó hálók, karika, ugráló kötél, gumikötél, tornabot, medicinlabda (1,2,3,4 kg), kézi súlyzó (1,2,3 kg), magasugróállvány + magasugró léc (mûanyag), rajttámla, váltóbot, kislabda, súlygolyó (3,4,5,6 kg), bordásfal, tornapad, 2 m-es tornapad, ugrószõnyeg (leérkezõ), 2 mes talajszõnyeg, kemény talajszõnyeg, ugrózsámoly, mászókötél, mászórúd, ugrószekrény, ugródeszka, gerenda, gyûrû, húzókötél, asztali teniszütõ, mérõszalag (20 m, 50 m) stopperóra, színes bóják, jelzõszalag, súlypontemelkedés-mérõ, síp,


2012.04.11.

I


Technika és életvitel 14. évfolyam

távolugráshoz elugró deszka, futballlabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, röplabdaháló tartószerkezet (állvány), trambulin, háló asztalitenisz asztal, háló, sakk-készlet, öltözõszekrény, irat-, ruhaszekrény, forgatható, lapát, seprû, mentõláda, ásó, gereblye, eredményjelzõ, öltözõpad fogassal (5 méteres) 1. Taneszközök: tankönyv, munkafüzet, füzet hosszúságmérõ eszközök, ragasztó, fafûrész, modellkés különbözõ papírfajták, fonalak, agyag ismeretterjesztõ videoanyagok, tanári kézi könyvek, módszertani könyvek

tankönyv, munkafüzet, füzet hosszúságmérõ eszközök, ragasztó, különbözõ papírfajták, fonalak, agyag

2. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó

Technika és életvitel 58. évfolyam

1. Taneszközök: tanári kézikönyv mechanikai, elektronikus szerelõkészletek, kézi és gépi szerszámok, kertészeti eszközök (kerti ásó, kapa, gereblye, locsoló), aljzatok, blankolófogók, csavarhúzók, csípõfogók, erõsítõ, felhasználási anyagok, fémek megmunkálásához szükséges szerszámok, foglalatok, forrasztópákák, fúrógépek, fúrószárak, gépelemek, motor modellek stb., izzók, kapcsolók, kések, kézi fúrók, kísérleti modellezõ eszközök, konyhafelszerelési tárgyak, különbözõ fogók, mechanikai, elektronikus szerelõkészletek, mikrofonok, mûködõ modellek, kézi- és gépi szerszámok, robot modellek, tanári kézikönyv

tankönyv, füzet, mechanikai szerelõkészletek, elektronikus szerelõkészletek, mûködõ modellek, kézi - és gépi szerszámok felhasználási anyagok, gépelemek, motor modellek stb.

2. Szemléltetõ eszközök: a témákhoz kapcsolódó videofilmek, televízió, ismeretterjesztõ vagy nyomtatott anyagok 3. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, tûzhelyek, konyhatechnikai berendezések

Informatika 1-8. évfolyam

1. Megfelelõen berendezett tankönyv, füzet szaktanterem: képernyõre kivetíthetõ tanári számítógép, pormentes, lemosható tábla, írásvetítõ, videó, televízió tanári kézikönyvek, szakkönyvek,


2012.04.11.

I


A számítógép felépítését bemutató eszközök, Comenius Logo (kétnyelvû), internet-hozzáférés, írásvetítõ, videó, színes televízió, a számítástechnika történetét, az eszközök fejlõdését demonstráló eszközök (pl.: digitális fényképezõgép) 2. A szükséges géppark: az informatika teremben tanulónként 1 db számítógép hangkártyával, videokártyával és további perifériákkal és tartozékokkal, nyomtató szimulációs programok, pl.: kémiai kísérletek szimulációja (fagyás, forrás), LCD monitorok, szkenner, billentyûzet, egér, webkamera, mikrofon Napközi 1-6. évfolyam Tanulószoba 7-8. évfolyam

3. Operációs rendszer, szoftverek 1. Taneszközök: szabadidõs tevékenységhez szükséges társasjátékok, sporteszközök, pihenõszõnyeg, logikai játékok, fejlesztõ játékok, kézügyességet fejlesztõ eszközök, mesekönyvek, szótárak, lexikonok, mesekazetták, videokazetták

2. Technikai eszközök: DVD-lejátszó, televízió, videomagnó, diavetítõ, számítógép Tánc és dráma televízió, videomagnó, mûsoros videó5-6. évfolyam kazetták, könyvek a drámairodalom körébõl, paraván

Fejlesztõ foglalkozások

sportszerek, írószerek, szakkönyvek (gyermekpszichológia, fejlesztõpedagógia, tanulási nehézségek, neveléstudomány), szakfolyóiratok, Betûvarázs CD, testséma tábla, matanda Gyakorló anyag dislexiás gyerekek részére: I., II., III. Székely Balázsné: Részképességek Lányi Ágnes: Dislexiás képességek Nebuló: képességfejlesztõ feladatgyûjtemény Meixner Ildikó: Írólapok Olvasólapok Mosó Masa Mosodája Szótagolva A magyar helyesírás szabályai (AkH) Idegen szavak és kifejezések szótára Értelmezõ szótár Kép és szöveggyûjtemény számolni tanuló gyerekek részére: I.,II. betûkártyák szótagkártyák szókártyák számkártyák szorzókártyák társasjátékok: szókincsfejlesztõ számolásfejlesztõ memóriafejlesztõ figyelemfejlesztõ puzzle, gyöngy, fonal, füzetek

munkatankönyv

füzetek íróeszközök sporteszközök


2012.04.11.

I


17. Helyi tanterv 17. 1. Alapfogalmak Tanterv: a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentuma. Nemzeti Alaptanterv (NAT): a magyar oktatásügy tartalmi-tantervi szabályozásának legmagasabb szintû dokumentuma, amely meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendõ mûveltség fõ területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülõ fejlesztési feladatokat. Kerettanterv: az oktatási miniszter által kiadott, a NAT szellemiségét tükrözõ dokumentum, amely útmutatásokat illetve ajánlást fejez ki a nevelés és oktatás céljaira, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló idõkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggõ feladatok végrehajtására Helyi tanterv: a közoktatási intézmény szakmai autonómiáját kifejezõ, a pedagógustestület által elkészített dokumentum, amely a pedagógiai program integráns egységeként tartalmazza az iskola által preferált értékeket, az iskola szakmai profilját és programját, a fejlesztési elképzeléseket, a tantárgyi és óratervi rendszert, az alaptanterv figyelembevételével meghatározott törzsanyagot, az iskolai tananyagot s a tervezett egyéni tananyag körvonalait, valamint a számonkérés, magasabb évfolyamra lépés követelményeit. Speciális tanterv: a sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók nevelésének és oktatásának törvényi kritériumként meghatározott tanterve, amely figyelembe veszi a sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit. 17. 2. A helyi tanterv tartalmi szabályozásának köre A helyi tanterv tartalmi szabályozásának körét a közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. évi törvény 48. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg. Ennek alapján az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell: -

-

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezõ és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az elõírt tananyagot és követelményeit; az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét; az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit; az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minõsítésének formáját; moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minõsítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe; a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élõ nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot

Az iskola helyi tantervében határozza meg a tanulók egyes csoportjai számára kidolgozott speciális programok és tevékenységeket körét is. A helyi tantervet az iskola pedagógusközössége pedagógiai programjában kitûzött céljainak, alapelveinek megfelelõen állítja össze. A követelmények és a tananyagok, ezek idõbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere az iskola hagyományos klienseinek elvárásait és fejlesztési prognózisát teljesítik. Helyi jellegét az adja, hogy legitimációjában szerepet játszik a helyben érintettek megegyezése, a nevelõtestület elfogadó döntése, a klientúra támogató véleménye, a fenntartó jóváhagyó döntése. A helyi kultúra elemeit is az elfogadott mértékben tartalmazza. A helyi kultúrán a helyi társadalom tradícióit és jövõképét egyaránt értjük. 17. 3. A helyi tantervek bevezetésérõl, alkalmazásáról és tartalmáról szóló részletes jogszabályi háttér -

A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. törvény A tankönyvpiac rendjérõl szóló (módosított) 2001. évi XXXVII. törvény 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 243/2003. (XII. 17.) sz. Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról; 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 17/2004. (V. 20.) sz. OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról; 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl


2012.04.11.

I


-

12/2007. (III. 14.) OKM rendelet az esélyegyenlõséget, felzárkóztatást segítõ támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl

17. 4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelezõ és választható tanórai foglalkozások 17. 4. 1. A NAT mûveltségi területei százalékos arányainak megoszlása az egyes évfolyamokon A 2004-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakaszolás a következõ: 1 - 2. évfolyam: bevezetõ szakasz 3 - 4. évfolyam: kezdõ szakasz 5 - 6. évfolyam: alapozó szakasz 7 - 8. évfolyam: fejlesztõ szakasz Ajánlás a NAT mûveltségi területek százalékos arányaira az egyes évfolyamokon Mûveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élõ idegen nyelv

1-2.

3-4.

5-6.

7-8.

32-42

32-42

17-24

10-15

2-6

2-6

12-20

12-20

17-23

17-23

15-20

10-15

Ember és társadalom

4-8

4-8

4-8

10-15

Ember a természetben

4-8

4-8

7-11

15-20

Földünk környezetünk

-

-

4-8

4-8

10-18

10-18

12-16

8-15

2-5

2-5

4-8

6-10

4-8

4-8

4-9

5-10

15-20

15-20

11-15

10-15

Matematika

Mûvészetek Informatika Életvitel ismeretek

és

Testnevelés és sport

gyakorlati

17. 4. 2. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Zápor utcai székhelyen A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT, valamint az oktatási miniszter által 2004-ben kiadott, majd átdolgozott kerettanterv alapján, az Apáczaitantervcsalád szerint átdolgozott kerettantervi ajánlást átalakítva munkálta ki a nevelõtestület helyi tantervét az óraszámoknak megfelelõen.

Az egyes évfolyamokra meghatározott heti kötelezõ tantárgyi óraszámok a Zápor utcai székhelyen Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom

1. kötelezõ 8

2. választható

kötelezõ 8

3. választható

4. választható

kötelezõ 8

Angol nyelv (tagozat) Német nyelv Matematika

3

Környezetismeret Rajz és vizuális kultúra

4 2 1

Technika és életvitel

1

Testnevelés és sport

3

Ének-zene

1

Összesen:

20

4 2 1

4 2 1

1 2 2

2

20

2

kötelezõ

3

2

22,5

7. választható

4 2

2

1

20

6. választható

4 3

1

3 1

5. kötelezõ

4 2 1

1

3 1

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv (tagozat) Német nyelv Matematika

kötelezõ 7,5

3

kötelezõ

8. választható

4 2


3

kötelezõ

4 2

3

2012.04.11.

I

Történelem Természetismeret Földünk és környezetünk Biológia Kémia Fizika Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Ének-zene Osztályfõnöki Egészségtan Hon-és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret modulok Tánc és dráma Etika Informatika Összesen:


4 2 2

3 2 2

1

1

1 2,5 1 1

1 2,5 1 1 0,5 1

3 2

3 2

1

1

1 1 1,5 1 1 1 2,5 1 1

1 1 1,5 1 1 1 2,5 1 1 0,5 0,5

1 1 22,5

2

0,5 22,5

2

25

2

25

Szöveges kiegészítés a Zápor utcai székhelyintézmény óratervéhez: Az 1-4. évfolyamon a judo tantervû testnevelés órák a kötelezõ és a választható tanórai foglalkozás keretében valósulnak meg a mindennapi testedzés idõkeretének terhére. Az angol és a német nyelvet a 4. évfolyamtól kezdve tanítjuk. Az angol nyelvet a 4. évfolyamtól emelt óraszámban, választható tanórai foglalkozás keretében (is) oktatjuk. Az idegen nyelvet, a technika és az informatika tantárgyakat csoportbontásban oktatjuk. A nem kötelezõ órakeret terhére felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás, csoportbontás is szervezhetõ. Ezt a tanulói igények és az adott körülmények döntik el. Az erdei iskolai foglalkozások és a tanulmányi kirándulások tematikájába az egyes tantárgyak és tantárgyi modulok témaanyagai szervesen beépülnek, amelyeknek az óraszámát a tanmenetek tartalmazzák.


2012.04.11.

I


17. 4. 3. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Váradi utcai telephelyen Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

a

b

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

7

7

7

7

4

4

4

4

3,5

3,5

3

3

89

Matematika

4

4

4

4

4

4

3

3

3,5

3,5

3

3

3

3

3

3

55

2

2

2

2

2

2

2

2

16

0,5

0,5

0,5

0,5

Történelem és állampolgári ismeretek és népismeret Idegen nyelv (kötelezõ) Informatika Környezetismeret/Természetismeret

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Biológia

Földünk és környzetünk zene

2 30 9 18 1,5

1,5

1,5

1,5

6

1,5

1,5

2

2

7

1,5

1,5

1,5

1,5

6

1,5

1,5

1,5

1,5

6

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

12

Rajz és vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

26

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

16

Testnevelés és sport (tánc)

3

3

3

3

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

44

Mozgóképkultúra és médiaismeret

0,5

0,5

0,5

0,5

2

Ember és társadalomismeret, etika

0,5

0,5

0,5

0,5

2

Egészségtan

0,5

0,5

1

és dráma

0,5

0,5

0,5

0,5

Osztályfõnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

4

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

25

25

25

25

353

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

23

0,5

0,5

Magyar nyelv és irodalom (választható)

1

1

1

1

0,5

0,5

1

1

Matematika (választható)

1

1

1

1

1

1

1

1

8

26,5

26,5

26,5

26,5

28,5

28,5

29

29

398

Heti kötelezõ óraszámok összesen

20

20

20

20

20

20

Idegen nyelv (választható)

0,5

0,5

0,5

0,5

2

2

Informatika (választható)

1

1

1

1

Mindösszesen

21,5

21,5

21,5

21,5

22

22

22,5

24

24

2

7 7

Szöveges kiegészítés a Zápor utcai és a Váradi utcai feladatellátási hely óratervéhez: A kötelezõ és a választható tanórai foglalkozások tananyagait, követelményeit, valamint a továbbhaladás feltételeit a tantárgyak helyi tantervét tartalmazó rész foglalja magába, amely a pedagógiai program mellékletét képezi. 17. 5. Az intézménybe lépés feltételei Gyermekeink életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsõbe, illetve az általános iskolából a középfokú iskolába történõ átmenet. A megváltozott körülményekhez tanulóink többsége csak nehezen tud alkalmazkodni, fejlõdésükben megtorpanás, zavar fordulhat elõ. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy felkészítsük változásokra a tanulókat, megkönnyítve az átmenetet számukra. 17. 5. 1. Belépés az iskola kezdõ évfolyamára A törvényes elõírásoknak megfelelõen a Közoktatási Törvény 6. § (2) bekezdése értelmében iratkozhatnak be a tanulók az elsõ osztályba. A beiskolázásnál az iskola szoros kapcsolatot tart az óvodákkal, indokolt esetben a nevelési tanácsadókkal illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságokkal. Az elsõ évfolyamba történõ beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülõ személyi igazolványát és lakcímkártyáját; - a gyermek iskolaérettségét bizonyító óvodai szakvéleményt; - a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a gyermek vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával. Óvodából iskolába átmenetkor fontosnak tartjuk továbbá: - az iskolaérettségi vizsgálatot; - a beszédhibák korrigálását, - az iskola megismerését, melynek érdekében a nagycsoportos óvodások évente legalább egy alkalommal részt vesznek az 1. osztály óráin; - az Iskolacsalogató elnevezéssel mindkét feladatellátási helyen decembertõl áprilisig az iskola tevékenységét, mindennapi életét bemutató játékos foglalkozások megtartására kerül sor a leendõ elsõ osztályosok, szüleik és óvópedagógusuk számára; a leendõ elsõsök szülei is ismerjék meg az iskolában folyó nevelõmunkát, a közösségi életet, napirendet, követelményeket, a gyerekek tevékenységét, a játék és a munka szerepét, melyre a tavaszi idõszakban rendezett nyílt nap alkalmával nyílik lehetõségük. 17. 5. 2. Belépés felsõbb évfolyamokra A második-nyolcadik évfolyamba történõ felvételnél be kell mutatni - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülõ személyi igazolványát és lakcímkártyáját; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az elõzõ iskola által kiadott átjelentkezési lapot; - ha a tanuló tanév közben érkezik lehetõség szerint , az elõzõ iskolából hozott ellenõrzõ vagy tájékoztató füzetet;


2012.04.11.

I


- részképesség-zavar vagy egyéb más gyermeket érintõ probléma esetén az érvényes szakvéleményt; - sajátos nevelési igényû tanuló esetén gyermek ellátására javasolt intézményt kijelölõ érvényes szakértõi véleményt. A magasabb évfolyamon a beiratkozáshoz szükséges feltételek

Az intézmény beiskolázási körzetébe tartozó gyermeket törvényes kötelezettségének megfelelõen felveszi tanulói sorába. Egyéb esetekben a felvételrõl a tanulmányi eredmények, valamint a tanuló magatartása és szorgalma alapján az iskola igazgatója dönt.

Teljesítmény- és képességfeltételek

A tanuló átvételekor tantárgyanként meg kell vizsgálni, hogy az elõzõ iskolában tanultak mennyire adekvátak iskolánk helyi tantervével. Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban azt kell felmérni, hogy a tanuló melyik nyelvi csoportban folytassa tanulmányait.

A belépési követelmények során alkalmazásra kerülõ eljárások

A belépést követõ két héten belül az osztálytanítók illetve a szaktanárok a gyermekkel folytatott tájékozódó beszélgetések segítségével eldöntik, hogy a gyermek ismeretei elegendõek-e az adott évfolyamon a tanulmányok folytatására. Tapasztalataikról az igazgatót tájékoztatják. A szülõkkel való megbeszélés után az igazgató dönt a tanulmányok folytatásáról, a felzárkóztatásról az egyes tantárgyakból.

Körzeten kívüli tanulók felvétele Az intézmény beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételérõl a szülõ kérésének, a tanuló elõzõ tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, sajátos helyzetének (SNI-határozat, nevelési tanácsadó szakvéleménye) valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanuló az elsõ-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minõsítésû, az igazgató a tanuló felvételérõl szóló döntése elõtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfõnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elõzõleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfõnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerinti körzetes beiskolázást kötelezõen ellátó iskolában. A döntésrõl a szülõt írásban értesíteni kell. 17. 6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei, az átjárhatóság érvényesülése és az évfolyamismétlés rendje A magasabb évfolyamba lépés feltételei alsó tagozaton A tanuló magasabb évfolyamba akkor lép, ha az elõírt tanulmányi követelményeket az 14. osztály félévéig kiválóan, jól vagy megfelelõen teljesített illetve felzárkóztatásra szorul bejegyzéssel teljesíti /Kt. 70. § (3)/. A felzárkóztatásra szorul teljesítményt nyújtó tanulóknál feltárjuk a tanuló haladását, fejlõdését akadályozó tényezõket és javaslatot teszünk azok megszüntetésére. A tanuló részére a gondviselõ kérelmére engedélyezhetõ egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsõbb évfolyamba lépne. Az elsõ-harmadik évfolyamon a Közoktatási Törvény elõírásának megfelelõen a tanuló abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve az egyes tantárgyból hiányzásai meghaladják az adott tantárgy éves óraszámának 30 %-át, s emiatt nem értékelhetõ. A negyedik évfolyamig a tanuló csakis írásban benyújtott szülõi (gondviselõi) kérésre ismételhet évfolyamot. Az alsó tagozat negyedik évfolyam második félévétõl a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben és az iskola tantervében elõírt minimális követelményeket teljesíti, s minden tantárgyból (az idegen nyelv kivételével) legalább elégséges osztályzatot szerez. A magasabb évfolyamba lépés feltételei felsõ tagozaton A törvényi szabályozás szerint a tantárgyi követelmény nem teljesítése esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a szorgalmi idõszak végén elégtelen osztályzatot kap, a következõ tanévet megelõzõ augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A következõ évfolyamba sikeres javítóvizsga letételét követõen léphet. Ha a tanuló mulasztásai a tanév során meghaladják a 250 órát, illetve az egyes tantárgyaknál az éves tantárgyi óraszám 30 %-át, s ezért a tanuló nem értékelhetõ, jogszabályban meghatározottak szerint a nevelõtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, illetve az évfolyamot megismételheti. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi értékelés illetve osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát akkor kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elõírtnál rövidebb idõ alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, s hiányzásainak többségét igazolt mulasztások alkotják (kivéve félévkor); - magántanuló volt. Vitás esetekben a nevelõtestület jogkörébe tartozik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Az egyes tantárgyakból gyengén álló tanulókat a szülõvel történt egyeztetés után korrepetálásra kötelezzük. A lemaradó tanulók szüleit írásban értesítjük, fogadóórákra behívjuk, lehetõséget biztosítva gyermekének a javításra. A sajátos nevelési igényû tanulók teljesítményének értékelésekor a Közoktatási Törvény rendelkezései és az oktatási miniszter által kiadott Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján a szakértõi véleményében meghatározottak szerint kell eljárni. A speciális tanterv szerint haladó tanulókat az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény (EGYMI) értékelése alapján értékeljük. Fellebbezési lehetõségek, eljárások szerve

III. kerületi Önkormányzat Oktatási és Kulturális Fõosztály

17. 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és rendje


2012.04.11.

I


A beszámoltatás a tanuló értékelésének egyik formája. A tanulók értékelése csak akkor tudja betölteni irányító, fejlesztõ szerepét, ha illeszkedik a teljes nevelési-oktatási folyamatba. Helyesen alkalmazva minõsít, fejleszti a gyermek személyiségét, visszacsatolást ad, motivál, tájékoztatást nyújt a tanuló, a pedagógus és a szülõ felé az elvégzett munkáról, az elsajátított ismeretekrõl. Az értékelés célja: - személyiségfejlesztés, - önértékelési kép kialakítása, - reális énkép kialakítása, - önálló tanulásra való igény és képesség kialakítása, - iskolai, egyéni célok megvalósítása. 17. 7. 1. Értékelési alapelvek -

Érvényesüljön a pedagógiai autonómia és felelõsség. Valósuljon meg a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. Legyen fejlesztõ jellegû, fejezze ki a tanulónak önmagához viszonyított fejlõdését, elõrehaladását, Legyen sokoldalú, változatos formájú és feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. Járuljon hozzá a tanulók önértékelésének kialakításához. Legyen objektív, megbízható, érvényes, kiszámítható. Legyen személyre szóló. Ne legyen megtorló, fegyelmezõ jellegû. Biztosítsa a folyamatosságot. Az iskolai követelményrendszerre épüljön. Legyen tárgyszerû, mutassa meg a javítás lehetõségét. Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés megfelelõ arányát (5050%). A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékelje. Az érdemjegyek és osztályzatok szóbeli értékeléssel való megerõsítése történjen meg. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezõkészség kellõ súllyal legyen figyelembe véve. Érvényesüljön a tanórai aktivitás és többletmunka javító jellege.

Az értékelés alkalmazott formái intézményünkben Diagnosztikus értékelés (célja a helyzetfeltárás) Formatív értékelés (célja az információgyûjtés, tanulási nehézségek feltárása, lehetõség a korrekcióra) Szummatív értékelés (a nevelési-oktatási folyamat egy szakaszának lezárásakor)

Év eleji szintfelmérõk, DIFER-mérés Szóbeli és írásbeli feleletek, szódolgozatok (idegen nyelvbõl), röpdolgozatok Témazáró dolgozatok, kerületi és országos mérések, vizsgák, projektek

17. 7. 2. Az írásbeli beszámoltatás formái A felsõ tagozaton az év eleji ismétlések után az elméleti tantárgyakból szintfelmérõ dolgozatot íratunk, amelyet az azonos évfolyamon és azonos tantárgyat tanítók munkájának összehangolását szervezõ minõségi kör, valamint a szakmai munkaközösség értékel ki. Az 5. évfolyamon a zökkenõmentes továbbhaladás érdekében az év eleji szintfelmérõ dolgozat anyagát magyar nyelvbõl és matematikából a negyedik és ötödik évfolyamon tanító szaktanárok együttesen állítják össze. A szintfelmérõ dolgozat (százalékban kiszámolt) eredményét felsõ tagozaton érdemjegy formájában fejezzük ki, és tekintetbe vesszük a félévi, év végi osztályzat kialakításánál. A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felsõ tagozaton a témazáró dolgozatok idõpontját a tanári szobában kifüggesztett táblázat segítségével egyeztetjük. A témazáró dolgozatra adott érdemjegy a szóbeli felelet érdemjegyénél magasabb súllyal bír a félévi, év végi osztályzat kialakításánál. A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 1020 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók. A felsorolt értékelési formák közül az írásbeliek értékelésénél az alsó és felsõ tagozaton egyaránt a következõ értékelési skálát alkalmazzuk: 91%100% = 5 (jeles) - kiválóan teljesített/kiválóan megfelelt 76% 90% = 4 (jó) - jól teljesített/jól megfelelt 51% 75% = 3 (közepes) - megfelelõen teljesített/megfelelt 31% 50% = 2 (elégséges) - megfelelõen teljesített/megfelelt 0% 30% = 1 (elégtelen) - felzárkóztatásra szorul Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév elsõ tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az elsõ szülõi értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülõkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetõségeket. A tanuló értékelésérõl a szülõ a tájékoztató füzeten keresztül rendszeresen értesítést kap. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfõnök havonta ellenõrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja. 17. 7. 3. A szóbeli beszámoltatás formái, az értékelés módjai -

Szóbeli felelet Önálló kiselõadás Tanórai munka Részvétel versenyeken

Az alsó tagozaton a tanulók teljesítményének értékelése a jogszabályban meghatározottak szerint szöveges formában történik a Pedagógiai program 17.7.2. pontjában foglalt értékelési skála szerint. A felsõ tagozaton a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal (kitûnõ, jeles, jó közepes, elégséges, elégtelen) történik. Egyaránt numerikus módszerrel értékeljük a tantárgyakat és a modulokat is, mely alól kivételt képez a tánc és dráma tantárgyi modul a Váradi utcai telephelyintézményben. 17. 7. 4. A tantárgyi osztályzatok kritériumai Jeles A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel.


2012.04.11.

I


Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot. Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz. Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja. A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz. Jó A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan. Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat. Az alapvetõ összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik Közepes Csak az alapvetõ tantervi követelményeket teljesíti. Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt. Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel. Elégséges A tantervi követelményekbõl csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges. Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerû összefüggéseket sem tud felismerni. A legalapvetõbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul. Elégtelen A tantervi követelményeknek nevelõi segítséggel sem tud eleget tenni. 17. 7. 5. Az értékelés kategóriái elsõtõl a negyedik évfolyamig Kiválóan teljesített / Kiválóan megfelelt A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti (írásbeli teljesítménye eléri vagy meghaladja a 90 %-ot). Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam követelményeinek megfelelõ szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelõ szinten képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja megszerzett ismeretanyagot hasznosítani. Jól teljesített / Jól megfelelt A tantervi követelményeket általában jól teljesíti (írásbeli teljesítménye 90-75 % között mozog). Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni. Megfelelõen teljesített / Megfelelt A tantervi követelményeket alapvetõ szinten teljesíti (írásbeli teljesítménye 75-50 %, illetve 50-31 % között ingadozik). Ismeretanyaga közepes szintû, alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására csak segítséggel képes. Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti, írásbeli teljesítménye nem éri el a 30 % -ot. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerû összefüggéseket sem tud felismerni. 17. 8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése és értékelése 17. 8. 1. Nevelési eredményvizsgálatok Célja: megmutatja a tanulók neveltségi, fejlettségi állapotát, a nevelés hatékonyságának elemzésére ösztönöz, és mindezzel megalapozza a további nevelõmunka tudatos, célratörõ irányítását, korrekcióját és továbbfejlesztését. A személyiség neveltségének mutatói

Az egyén tevékenysége. A tevékenység folyamatában kialakuló erkölcsi tudata. A tevékenységben kialakuló tulajdonságok, készségek, képességek, attitûdök. A tevékenységre ösztönzõ motívumok. Az egyén életmódja.

A közösség fejlettségi állapotának mutatói

A közösség tevékenységrendszerének tartalma és kiterjedtsége. A közösség szerkezetének sajátosságai. Az önkormányzat minõsége. A közvélemény minõsége. A közösség külsõ kapcsolatainak fejlettsége.

Eredményvizsgálati módszerek

Megfigyelés. Beszélgetés. Kérdõíves felmérés. Pedagógiai helyzetteremtés. A tanulói produktumok elemzése. Az iskolai dokumentáció tanulmányozása. A végzett növendékek helytállásának vizsgálata. Az intézménybe érkezõ elsõ osztályos gyerekek neveltségi szintjének felmérése és a feladatok meghatározása. A negyedik osztályba történõ átlépéskor a neveltségi, fejlettségi mutatók vizsgálata. Nevelési értekezletek témája (évente egyszer) valamelyik neveltségi szint széleskörû vizsgálata. A félévi és év végi osztályozó értekezleten részletes beszámoló az osztály neveltségi szintjérõl, és a következõ idõszak feladatairól.


2012.04.11.

I


Félévenkénti magatartás és szorgalom nevelõtestületi értékelése. 17. 8. 2. Oktatási eredményvizsgálatok "Bemenetkor" az elsõ osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztõ pedagógus segítségével. "Átmenetkor" a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértõ olvasás, helyesírás, matematika). Országos mérések 4. 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában. 17. 8. 3. Az egyes modulok értékelése és minõsítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulok önálló tantárgyat képeznek. A tantervi követelmények teljesítését a többi tantárgyhoz hasonlóan mérjük a tantárgyi tantervekben rögzítetteknek megfelelõen, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik. A tantárgyi modulok értékelése mindkét feladatellátási helyen numerikus rendszerû. Ez alól kivételt képez a Váradi utcai telephelyen a tánc és dráma tantárgyi modul értékelése. A modulok értékelésére egyebekben a tantárgyak értékelésérõl, a 4.1.3. alfejezetben foglaltakat kell alkalmazni. 17. 9. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményei, formái Fõbb funkciói: tájékoztatás, a tanulói motiváció fokozása, minõsítés, személyiségfejlesztés 17. 9. 1. A magatartás és a szorgalom értékelésének alapelvei - A tanuló magatartását és szorgalmát havi rendszerességgel értékeljük, az osztályban tanító szaktanárok észrevételeinek figyelembevételével. Az érdemjegyet az osztályfõnök alakítja ki, törekedve arra, hogy a gyermekek önértékelését, önkritikájának fejlõdését is figyelembe vegye. - A havi érdemjegyekbõl alakítjuk ki a félévi és az év végi magatartás illetve szorgalom osztályzatot. - Az alsó tagozaton negyedévi (november), félévi (január), háromnegyed évi (április), és tanév végi (június) szöveges értékelésben az osztályfõnökök és a szaktanárok részletes tájékoztatást adnak a tanulók tanórai és tanórán kívüli neveltségi szintjérõl (magatartásáról és szorgalmáról) az erre a célra rendszeresített egységes nyomtatványon. 17. 9. 2. A magatartás értékelése

Példás (5) a tanuló magatartása, ha az iskolai házirendet mindig betartja. Példájával hozzájárul az iskolai fegyelem megtartásához. Magatartásával a közösség fejlõdését segíti. Kezdeményez, és aktívan részt vállal a közösség életében. Udvarias és segítõkész. Jó (4) a tanuló magatartása, ha az iskolai rendszabályokat betartja. A közösségi életben részt vesz. Hangneme ellen nincs kifogás. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedése idõnként kifogásolható, de igyekszik a hiba kijavítására. Cselekedeteivel, hozzáállásával nem segíti a közösség optimális fejlõdését. A házirend több pontját megszegi, udvariatlan, kisebb fegyelmi vétségeket követ el, vagy tájékoztató füzetét hanyagul vezeti. Osztályfõnöki intésben részesült. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag, fegyelmezetlen, és tudatosan zavarja az órai munkát. A közösség fejlõdését súlyosan hátráltatja, rossz példát mutat. Rongálja az iskolai tulajdont. Viselkedése sérti embertársai önérzetét, szándékosan veszélyezteti testi épségüket. Az iskolán kívül az egészségre káros, a társadalomra veszélyes tevékenységet végez. Több alkalommal igazolatlanul hiányzik. Súlyos fegyelmi vétségért igazgatói fokozatokban részesült.

17. 9. 3. A szorgalom értékelése A szorgalom minõsítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt.

Példás (5) a tanuló szorgalma, ha a tanítási órákra való felkészülésben a képességeihez és körülményeihez mérten kitartó és eredményes. Iskolai felszerelését rendben tartja, és szükség szerint elviszi a tanításra. A tanítási órákon aktívan részt vesz részt, önszorgalomból vállal többletmunkát. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni kötelezettségeit kisebb kifogásokkal elvégzi és a tanórai munkába könnyen bevonható. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkájában nem elég kitartó, kötelezettségeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha a képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányai fejlõdése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, felszerelési tárgyait gyakran otthon hagyja, továbbá félévkor vagy év végén valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

17. 9. 4. Kiemelkedõ szorgalom, magatartás és tanulmányi munka elismerésének intézményi formái Kiváló tanulói cím elnyerésének feltételei A tanévzáró ünnepélyen a tanulói és szülõi közösség elõtt kiemelésre kerülnek azok a tanulók, akik az iskolánkban töltött legalább egy tanéven keresztül magatartásból példás, illetve jó rendû, szorgalomból jeles osztályzatot értek el, kiemelkedõ közösségi és tanulmányi munkájukkal illetve szorgalmukkal példaképként állíthatók osztálytársaik, iskolatársaik elé. Kiváló tanuló, kiváló sportoló cím elnyerésének feltételei A nyolcadik tanév végén vándorserleget kapnak azok a tanulók, akik az általános iskolai évek során a sport és a tanulmányi munka területén egyaránt kiemelkedõ eredményeket értek el. Díszpolgári cím és Nagy László-díj elnyerésének feltételei Az a tanuló, aki több éven át intézményi szinten kiemelkedõ teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek gyõztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedõ társadalmi munka stb.) alapján méltóvá vált a díszpolgári címre, két fokozatban nyerheti el azt az alábbiak szerint: I. fokozat díszpolgárság. Feltételek: Az iskolában elvégzett két tanév: Jeles vagy jó tanulmányi eredmény. Kiemelkedõ, az iskolai közösségért végzett jelentõs tevékenység, illetve kimagasló sport vagy mûvészeti teljesítmény. A díszpolgári cím az év végi bizonyítvány kiosztásának napján kerül kiosztásra az iskolai közösség elõtt. A díjat elnyert tanulók neveit dísztáblán tüntetjük fel. A cím az iskola közössége elõtt visszavonható, amennyiben a késõbbi tanulmányi periódusban a tanuló a fent említett követelményeket nem teljesíti.


2012.04.11.

I


II. fokozat NagyLászló-díj. Az a 8. osztályos tanuló kaphatja, aki 8 éven keresztül minden évben jeles bizonyítványt, és legalább jó magatartást szerzett, tanulmányi eredményeivel, szorgalmával, közösségi munkájával erõsítette iskolánk hírnevét. A Nagy László-díj az év végi bizonyítvány kiosztásának napján oklevél és díszplakett formájában kerül kiosztásra az iskolai közösség elõtt. 17. 9. 5. A tanulóknak adható egyéb jutalmazási, elismerési eljárások A tájékozató füzetbe tanév közben az osztályközösségért végzett kiemelkedõ közösségi munkáért osztályfõnöki, az iskoláért végzett tevékenységért igazgatói dicséretben részesítjük tanulóinkat. Az iskolai Aranykönyvbe feljegyezzük mindazokat a tanulókat, akik teljesítményükkel hozzájárulnak intézményünk hírnevének öregbítéséhez. A kiemelkedõ eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Kiemelkedõ magatartású és szorgalmú tanulóinkat a tanév végén nevelõtestületi dicséretben részesítjük. 17. 9. 6. A tanulók elmarasztalásának formái Kötelességének elmulasztásáért, fegyelemsértésért a tanuló elmarasztalható. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend elõírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, - napközis nevelõi figyelmeztetés, intés, megrovás - osztályfõnöki figyelmeztetés; - osztályfõnöki intés; - osztályfõnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - fegyelmi tárgyalás. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának részletes szabályozását a Házirend 3.5. és 4.13. fejezetei tartalmazza. 17. 10. Az otthoni felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. Célja: az órai anyag rögzítése, elmélyítése, gyakorlása, mechanikussá tétele, a tanuló felelõsségének, önállóságának fejlesztése. Fontos, hogy a házi feladat kapcsolódjon az órai munkához: gyakoroltassa az elsajátítottakat, esetleg a következõ órai anyag elõkészítésére szolgáljon. A házi feladat hatékonyságát emelhetjük, ha: gondosan kijelöljük, és megfelelõ idõt szánunk arra a tanórán, hogy a tanulóknak sikerüljön pontosan és egyértelmûen feljegyezni és a nehezebb feladatokat is megérteni; a házi feladatnak sikeresen megoldható, kapcsolódik az órai munkához; fejleszti a tanulók önálló tanulási képességét, különös hangsúlyt fektet az újonnan belépõ tantárgyakkal járó nehézségek leküzdésére helyes útmutatásokkal, megfelelõ és praktikus tanulási módszerek, technikák megismertetésével. Fontos, hogy a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, és támogassa a differenciálás módszerét. 17. 10. 1. A házi feladatok fajtái Szóbeli: szó szerint megtanulandó anyagok (memoriterek): szabályok, definíciók, versek, irodalmi szemelvények saját megfogalmazásban elmondandó, tankönyvbõl vagy más forrásból elsajátított anyagrészek: életrajzok, mûelemzések, történelmi ill. irodalmi korszakok eseményei jellegzetességei Írásbeli:

munkafüzetek, feladatlapok feladatainak megoldása tankönyv kérdéseire adott válaszok fogalmazások házi dolgozatok, naplók felsõbb éveseknek vázlatok, felelettervek készítése a szóbeli anyagból

Gyakorlati cselekvéses feladatok (tárgyak készítése, gyûjtõmunka stb.) 17. 10. 2. A házi feladatok mennyisége, minõsége A házi feladatok mennyiségét, minõségét az adott anyag nehézsége, és az osztály, illetve a tanulók képessége, korosztálya, terhelhetõsége befolyásolja. Elveink a következõk: Az alsó és felsõ tagozaton lehetõség szerint a hétvégére nem adunk írásbeli házi feladatot, kivéve azokból a tantárgyakból, amelyeket heti egy tanórában tanulnak a tanulók, és azok a pénteki napra esnek. Hosszabb memoriterek, tanulást igénylõ versek elsajátítása meghatározott határidõvel történik. A házi feladat mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy az otthoni vagy a napköziben való felkészülés idõtartama alsó tagozaton 1 tanóra, azaz 45 perc legyen az írásbeli és a szóbeli tantárgyak tanulásával együtt, míg a felsõ tagozaton maximum 20 perc/tantárgy intenzív tanulás.

17. 10. 3. Az önálló tanulás szervezésének lépései (napközi, tanulószoba)


2012.04.11.

I


Az önálló tanulás tárgyi feltételeinek megteremtése. Az önálló tanulás higiénés feltételeinek biztosítása. A gyerekek motiváltságának megteremtése. Az önálló tanulás kialakítását segítõ tanulási technikák tanítása. A tanulási technikák folyamatos gyakoroltatása, szokássá alakítása. Az önálló munka elõkészítése. Az önálló munka. A felkészülés ellenõrzése. Az önálló munka értékelése.

17. 10. 4. Fejlesztési követelmények A gyermek legyen képes feladatait önállóan fel- és megjegyezni, felidézni. A megfelelõ munkaeszközöket kiválasztani és használni. Legyen képes a tanulást megtervezni, idõbeosztást készíteni. Ismerje és alkalmazza a tantárgyak tanulásához célszerû sorrendet. Legyen képes önállóan használni a tankönyvek tárgy- és névmutatóját, kislexikonját. Legyen képes tájékozottan és gyakorlottan használni a helyesírási segédkönyveket. Ismerje és tudja használni a kézi szótárakat, lexikonokat, informatikai programokat, az internetet. Legyen képes a tankönyvi anyagegységek célszerû tanulási technikával való elsajátítására. Tartson tanulás közben szünetet. Legyen képes önellenõrzésre.

A követelményekben szereplõ tevékenységeket a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, az önállóság szintjének fokozatos növelésével kell bevezetni. Az önálló tanulás akkor lesz sikeres, ha a pedagógus és a szülõ: megteremti a biztonságot adó légkört, amelyben a gyerekek szívesen dolgoznak; motivál arra, hogy a gyerekek képesek legyenek kitartóan dolgozni; rendszerességet biztosít; kötelességtudatra nevel. 17. 11. A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezõ tanulói taneszközöket a nevelõk szakmai munkaközösségei határozzák meg a tantárgyi tantervek alapján. Azokat az életkori sajátosságokat figyelembe vevõ, a tantervekhez illeszkedõ, tartós használatú tankönyveket részesítjük elõnyben, melyek képanyagukkal és igényes tartalmi kivitelükkel is hozzájárulnak a tanulók érdeklõdésének felkeltéséhez, az abban foglaltak elsajátításához. A következõ tanévben használandó tankönyvekrõl, a szülõket február folyamán tájékoztatjuk. A szociálisan rászoruló tanulóknak az intézmény könyvtárán keresztül egy tanévre kölcsönözhetõ tankönyveket biztosítunk a 2001. évi XXXVII. törvény 7. §-nak megfelelõen. A tankönyvek és taneszközök beszerzése a tanév kezdetén a szülõk kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következõ szempontokat veszik figyelembe - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervi elõírásoknak. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell elõnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minõségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. - Az iskola a pénzügyi lehetõségeihez mérten saját költségvetési keretébõl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetû tanulók a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelõ javaslata alapján ingyenesen használhatják. - A taneszközök, tankönyvek kiválasztásában a szülõi szervezetet és a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. A kétnyelvû oktatásban a Szõlõtõ Kétnyelvû Oltatási Alapítvány által kidolgozott részletes szabályozást követjük. 17. 12. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére szolgáló tananyag 17. 12. 1. Célok A kerületünkben élõ kisebbségek történelmének, szellemi anyagi kultúrájának megismerése, a hagyományõrzés, a kisebbségi jogok megismerése. Az oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elõnyei, alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. Tiszteljék a magyar nép és az országban élõ más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a multikulturális tartalmak tananyagba való beépítésére, mely megjelenik a tantárgyi modulok és az egyes projektek tematikájában is. Szûkebb lakóterületünk, Óbuda területén élõ, nagy múlttal rendelkezõ, a kisebbségi önkormányzatok és hagyományápoló egyesületek révén szervezetileg is jelenlévõ nemzeti és etnikai kisebbségek (görög, román, német, szerb, bolgár, lengyel, horvát, örmény, szlovák, cigány) kultúrájának megismertetésével minden tanévben egy alkalommal egész napos rendezvénysorozat ún. tematikus nap keretében foglalkozunk. 17. 12. 2. Színterei -

A következõ tanítási órák: hon-és népismeret, történelem, ének, magyar és osztályfõnöki. Szabadidõs tevékenységek: projekt hetek, diák-önkormányzati programok, vetélkedõk, könyvtári programok. Lehetõség szerint a kisebbségi önkormányzatok bevonása: ismertetõk, elõadók kérése.

18. A pedagógiai program érvényességi ideje


2012.04.11.

I


Az iskola elsõ ízben a 2009/20010. tanévtõl szervezi meg nevelõ-oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található kerettantervet 2009/2010. tanév elsõ napjától vezeti be. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre azaz 2009/2010. tanév elsõ napjától a 2013/2014. tanév utolsó napjáig szól. A 2012/2013. tanév során a nevelõtestületnek a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedõ felülvizsgálatát, értékelését el kell végeznie, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készítenie és bevezetnie.

19. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelõtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: A nevelõk szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. Minden kimeneti szakasz végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a kerettanterv szerinti oktatásban részt vevõ tanulók az elõírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik. A nevelõtestület felkéri a szülõi képviseletet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább háromévente (2012-ben, 2015-ben) mindenképpen átfogóan elemezze.

20. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelõtestület bármely tagja, a nevelõk szakmai munkaközösségei, a szülõk közössége, és az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülõk és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülõi képviselet, illetve a diákönkormányzati képviselõi útján az igazgatónak javasolhatják.

21. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklõdõ számára megtekinthetõ. A pedagógiai program egy-egy példánya a következõ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetõ meg: az iskola fenntartójánál; az iskola honlapján (http://obudanagylaszlo.dyndns.org) az iskola irattárában; az iskola nevelõi szobájában; az iskola igazgatójánál.

22. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2009. május 20-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. június 4. diákönkormányzat vezetõje (Zápor u. székhely)

diákönkormányzat vezetõje (Váradi u. telephely)

2. A pedagógiai programot a szülõi munkaközösség iskolai vezetõsége 2009. május 20-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. június 4. iskolai szülõi munkaközösség vezetõje (Zápor u. székhely)

iskolai szülõi munkaközösség vezetõje (Váradi u. telephely)

4. A pedagógiai programot a nevelõtestület 2009. június 4-i ülésén elfogadta. Budapest, 2009. június 4. Szilágyiné Debreczeni Mária igazgató 4. Az Óbudai Nagy László Általános Iskola (1032 Budapest, Zápor utca 90.) pedagógiai programját a Budapest, III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ testülete a ......................................................................... ülésén jóváhagyta. Budapest, 2009. Bús Balázs polgármester


2012.04.11.

1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents