Pedagógiai Program BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Pedagógiai Program BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

2011

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE 1. BEVEZETÉS ...........................................................................................................0 1. Makláry Iskola: a képzés rendszere a NYIK-re és az ÉKP-ra épül. Nagymértékben meghatározza szellemiségét, kulturális értékválasztását, tevékenységrendszerét az évtizedeken át folytatott ének-zene tagozat és a zeneiskolai képzés is, mely a város kulturális színvonalára is hatással van.......................................0 2. NEVELÉSI PROGRAM .........................................................................................0 2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, cél- és feladatrendszere, eszközei, eljárásai0 2.2. Pedagógiai alapelveink ......................................................................................1 2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése .......................................................................7 2.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................22 2.5. A közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok .............................................24 2.6. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység 25 2.7. Tehetség- és képességfejlesztés kibontakoztatását segítő tevékenység ...........26 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..............28 2.9. Gyermek- és ifjúságvédelem............................................................................30 2.10. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések .................................32 2.10.1. A hátrányok enyhítését segítő pedagógiai feladatok .............................32 2.10.2. A hátrányok enyhítését szolgáló anyagi erőforrások biztosítása ...........33 2.11. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .............33 2.11.1. A szülő és iskola kapcsolata ..................................................................33 2.11.2. Tanulók – pedagógusok kapcsolata .......................................................35 2.11.3. A diákjogok érvényesülésének színterei ................................................35 3. Egészségnevelési program.......................................................................................0 3.1. Bevezetés ...........................................................................................................0 3.2. Az egészségnevelés fogalma, célja ....................................................................0 3.3. Sikerkritériumok ................................................................................................1 3.4. Az egészségnevelés iskolai területei ..................................................................1 3.5. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek .......................................................................................................................2 3.6. Megelőzés ..........................................................................................................2 3.7. Eszközök, eljárások ............................................................................................3 3.8. Módszerek ..........................................................................................................4 3.9. A mindennapos testedzés biztosítása .................................................................6 3.10. Gyógytestnevelés ............................................................................................7 4. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...............................................................0 4.1. Az általánosan megfogalmazott elvek, értékek .................................................0 4.2. Az iskola által megfogalmazott elvek és értékek: .............................................0 4.3. Célmeghatározások, sikerkritériumok ...............................................................0 4.4. Sikerkritérium ....................................................................................................0 4.5. A célokból adódó kiemelt feladatok ..................................................................0 4.6. A környezeti nevelés tevékenységi területei ......................................................1 4.6.1. Környezeti nevelés a tanórán ...................................................................1 4.6.2. Környezeti nevelés a tanórán kívül..........................................................1 4.7. Együttműködés szervezetekkel, társintézményekkel .........................................2 5. Családi életre nevelés ..............................................................................................0 5.2. A családi életre nevelés feladatai .......................................................................0 1

5.3. A felnőtt szerep elsajátítása ...............................................................................0 5.4. A családi életre nevelés szempontjai .................................................................2 5.5. A családi életre nevelés elvei iskolánkban: .......................................................2 5.6. A pedagógus szerepe a családi életre nevelésben ..............................................3 6. Fogyasztóvédelem ...................................................................................................0 6.2. Bevezetés ...........................................................................................................0 6.3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, sikerkritériumok..........................................0 6.4. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei, feladatai ......................................0

2

1. BEVEZETÉS A Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat 2011. augusztus 1-jét követően Hajdúnánás Városi Önkormányzat képviselő-testületének 90/2011.(III-31.) sz. határozata alapján két tagintézménnyel négy intézményegységgel működik. A Nevelési program az intézményegységek Pedagógiai Programjai alapján készült, az általánosan elfogadható értékek kiemelésével, amelyet a későbbiekben a tapasztalatok birtokában módosítani kell. A következő időszakban új iskolánkban négyféle pedagógiai program szerint fognak tanulni gyerekeink kifutó rendszerben. Intézményünkben a közel két évtizedes tapasztalatok alapján csiszolódott, formálódott pedagógiai programokból kell megalkotni az új alapdokumentumot, melyben szerepelnie kell minden olyan elemnek, ami értékes, amit a nevelők magukénak éreznek, ami megfelel a korszerű pedagógiai elveknek, mikro és makro társadalmi elvárásoknak. A sokszínű iskolai programból a következő elemeket emelhetjük ki, amelyek eddig megkülönböztették az intézményeinket egymástól és választási lehetőséget biztosítottak a szülőknek gyermekük számára. 1. Makláry Iskola: a képzés rendszere a NYIK-re és az ÉKP-ra épül. Nagymértékben meghatározza szellemiségét, kulturális értékválasztását, tevékenységrendszerét az évtizedeken át folytatott ének-zene tagozat és a zeneiskolai képzés is, mely a város kulturális színvonalára is hatással van. 2. Rákóczi Iskola: az iskola néhány évtizede a Rugalmas Képességfejlesztési Program kidolgozásával és bevezetésével teremtette meg sajátos arculatát. A programban kiemelt szerepe van a matematika emelt szinten történő tanításának. 3. Barcsa Iskola: az iskola speciális képzési formának az informatika emelt szintű oktatását választotta, mellyel aktuális társadalmi, szülői, gyermeki igényt elégít ki. Első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben egyre magasabb óraszámban tanulják a gyerekek ezt a tantárgyat. 4. Bocskai Iskola: a városban múltja miatt testnevelés szakos iskolaként ismert. A testnevelés emeltszintű újraindítása az egészséges életmód szempontjából fontos lenne, amelyhez a feltételek a nagy zöld területe, sportudvara miatt itt vannak meg leginkább. A szülői és társadalmi igények alapján 2009-től működik - az iskola egyik sajátos képzési formájaként - az emelt szintű nyelvi képzést. Az összevont iskola pedagógusai megismerhetik egymás munkáját, tanulhatnak egymás sikereiből, jó gyakorlatából. A TIOP 1.1.1 pályázat megteremtette minden intézményegységben a közös feltételeket a legkorszerűbb eszközök biztosítására, a TÁMOP 3.1.4. pályázat pedig a legmodernebb pedagógiai módszerek elsajátítására és alkalmazására.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1.

A nevelő-oktató munka alapelvei, cél- és feladatrendszere, eszközei, eljárásai „A „Nevelés az, ami megmarad, ha már mindent elfelejtettünk, amit a tankönyvből tanultunk.” (Marx György akadémikus)

Iskolánkkal szemben támasztott partneri elvárásokból, az intézmény funkcióiból, feladataiból kiindulva az alábbiakat tekintjük a legfontosabbaknak:

Az iskolánk        

2.2.

biztosítsa az általános műveltséget, az alapfokú nevelést, oktatást segítse a személyiség teljes körű kibontakoztatását juttassa el az egyént a képességfejlesztés során a lehető legmagasabb szintig készítse fel a gyermekeket a társadalmi szocializációra növelje a továbbtanulási esélyt tehetséggondozással és felzárkóztatással Értékek közvetítésével, az erkölcsi normák megismertetésével formálja, nevelje tanítványait biztosítsa az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek Jogairól deklaráció előírásait teremtse meg a lehetőséget azon kulcskompetenciák fejlesztésére, amelyre minden tanulónak szüksége van a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez

Pedagógiai alapelveink

Iskolánk nevelői figyelembe véve az általános iskola funkcióit az alábbi alapelvek szerint végzik munkájukat.       

      

A Kt. 1. §. (8)-(14) bekezdése értelmében az iskolai életet úgy szervezzük, hogy benne a gyermeket hátrányos megkülönböztetés semmilyen körülmények között ne érje. A nevelésben a közvetlen partneri kapcsolat hívei vagyunk és a gyermek személyiségének kialakításáért, szocializációjáért felelősséget vállal minden felnőtt dolgozó. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. Minden törvény által szabályozott helyzetben eleget teszünk a titoktartási kötelezettségnek. Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat, biztosítjuk a teljes szabadságot a vélemények, az érzelmek kifejezése terén. A személyiség- és közösségfejlesztésnek az alapfeladatok között is prioritást adunk. Olyan korszerű ismeretek, szilárd alapkészségek, alkalmazható tudás átadására törekszünk, amelyek által képessé tesszük gyermekeinket az önálló ismeretszerzésre, hogy testileg-lelkileg egészséges, az esztétikai minőségre nyitott, autonóm személyiséggé válhatnak. Munkánkat pedagógiai hivatástudattal szolgáljuk, az ehhez szükséges jobb feltételek biztosításáért közösen munkálkodunk. A versenyszellem helyett az együttműködési készséget erősítjük. A kényszer tevékenységgel szemben az alkotómunkát, a tanulói aktivitást, az öntevékenységet és az önállóságot részesítjük előnyben. A pedagógus közvetlen irányító szerepe helyett az ösztönző, motiváló, partnerszerepet hangsúlyozzuk. Nagy figyelmet fordítunk az ismeretszerzésben az élményekre, a környezeti hatásokra, tapasztalatokra, az egyéni bánásmódra. Az iskola működési kereteit, eseményeit a gyermekeink adottságaihoz, igényeihez igazítjuk, ebben is nagy szerepet szánunk a diákönkormányzat munkájának. Kiemelt feladatunk a hazához való kötődés, a nemzeti identitástudat megszilárdítása.

Pedagógiai alapelveink, amelyek hozzájárulnak az eredményes kompetenciaalapú oktatáshoz: 

Alapelvek fejlesztjük a kompetenciákat, hogy a

Indikátorok  kimutatás: hányadik helyen nyert

1



gyermek személyisége, képessége fejlődjön, felvételt nyerjen abba a középiskolába, ahova jelentkezett megismertetjük a tanulókkal az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikákat

felvételt a gyerek

  

nyomon követjük a tanulók egyéni fej-  lődését segítjük a hátrányos helyzetű és SNI tanulókat 



az informatika oktatásával hosszú távon teremtünk lehetőséget tanulóink számára az infokommunikációs technológia alkalmazására



felkészült pedagógusokkal, jól megválasztott, korszerű módszerekkel a kompetenciák fejlesztésével olyan minőségi oktatásra törekszünk, amely megfelel a kor és a környezet követelményeinek mezőgazdasági, háztartástani ismeretek fejlesztése



 szaktanárok, napközis nevelők tapasztalatai alapján önálló tanulási technikával hány tanuló rendelkezik a neveltségi szintben erről kimutatás készül adatbank, képességszintekhez való fejlődés  egyéni fejlesztési tervek száma statisztikai adatok a félévi, év végi beszámolókban (pl. a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kimutatása, Pedagógiai Szakszolgálat, szakértők adatai, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, SNI gyerekek részvétele rendezvényeken, szakkörökön)  az informatikai eszközök folyamatos fejlesztése  tanórán, szakkörön, versenyeken résztvevők számának alakulása  továbbképzéseken résztvevők száma  a teljesítményértékelési rendszer működtetése 

A program készítésekor teljes konszenzusra jutottunk iskolánk jövőképét illetően. Eszerint: -

barátságos iskola szeretnénk lenni; nyitott és pozitív gondolkodással fordulunk partnereink, a város felé; a személyiség- és a közösségfejlesztés áll munkánk középpontjában; a tehetséggondozást és felzárkóztatást egyformán alapfeladatunknak tekintjük; gyermekeink számára esélyegyenlőséget szeretnénk biztosítani minden területen, és ehhez megteremtjük a személyi és tárgyi feltételeket; folyamatosan szabályozzuk az intézményi munkát.

Gyermekképünk, értékrendszerünk A humanista értékeket követő, a demokrácia adta jogokat ismerő, és azokkal élni tudó, művelt EMBERKÉP fogalmazódott meg bennünk. Ennek kialakítása érdekében az alábbi értékek meghatározóak munkánkban. 

Egyetemes emberi értékek (hazaszeretet, humanizmus, becsület, szeretet, tolerancia…).

2

     

-

Önismeret, önállóság, öntevékenység, felelősség önmagunkért és másokért. A természet és a környezet szeretete, védelme. Nyitottság, együttműködési készség. Kulturált viselkedés, alapvető erkölcsi normák betartása. A tudás tisztelete, kreativitás, önképzés igénye. Tudatos egészségmegőrzés

Gyermekképünk: Az a gyerek, aki… tiszteli az egyetemes emberi értékeket felelősséget érez önmagáért, másokért és a hazájáért szereti és védi a természetet, óvja környezetét nyitott és együttműködő kulturáltan viselkedik, betartja az alapvető erkölcsi normákat tudatosan védi egészségét képes eligazodni az új információs környezetben kritikusan használja az informatikai eszközöket képes saját és mások érdekeit megvédeni képes megoldani a problémáit motivált a tanulás, a tudás iránt kreatív a gondolatai, élményei, érzései, véleménye kifejezésében

-

-

Indikátorok beszélgetések tapasztalatai önértékelő lap adatai érdeklődési körökben végzett munka részvétel az iskolai rendezvényeken:  szervezett akciókon,  versenyeken,  vetélkedőkön,  sportfoglalkozáson házirend betartása magatartás, szorgalom dicséretek, elmarasztalások száma DÖK- munka hiányzások száma tanulmányi eredmények

A fentieket az iskola használóinak igénye alapján határoztuk meg.

CÉLOK Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik szeretik hazájukat, becsülik az egyetemes emberi kultúra eredményeit, nyitottak más népek értékeinek befogadására.

Tanítványaink legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt, annak formálásában, megóvásában cselekvően vegyenek részt. Érezzenek felelősséget saját és mások életéért, egészségéért, a jövőért.

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK FELADATOK Tanórán és tanórán kívüli foglalMeggyőzés kozásokon tiszteletet kell ébreszte- - Példaképek állíni az emberi értékek iránt. tása, - Könyvtárlátogatások szervezé- - etikai beszélgese tések - Mozilátogatások szervezése - Interaktív neve- Nemzedékek közös programjalés, oktatás inak szervezése - Kiállítások megtekintése A természet szeretetére, tiszteleté- Gyakorlás re kell nevelni a gyakorlati tevé- Szoktatás kenységek során. - Gyakoroltatás - Környezetvédelmi pályázatokon, - Munkavégzés tanulmányi versenyeken való - Verseny szereplés ösztönzése. Ösztönzés, serkentés - Jutalmazás - Dicséret

3

Rendelkezzenek reális önismerettel, képesek legyenek önálló cselekvésre, autonóm döntések meghozatalára, amelyek során érezzenek felelősséget önmagukért és másokért.

- Vitakultúra fejlesztése - DÖK önállóságának növelése - Gyermek-tisztségviselők képzése - Önismereti módszerek megismertetése - Önismereten alapuló pályaválasztás segítése - Diákparlament, iskolagyűlések szervezése - Ötlet-láda kihelyezése

Meggyőzés - Vita, beszámoló, ankét - Bírálat, önbírálat - Beszélgetés

Ismerjék a kulturált viselkedés, társadalmi érintkezés szabályait, legyenek toleránsak a másképp gondolkodókkal szemben, tartsák be az általános erkölcsi normákat kapcsolatteremtéseik során.

- A pedagógusok példamutatása - A hagyományos kulturális rendezvények, vetélkedők, versenyek, magas színvonalú megrendezése - Külső előadók meghívása - Filmek és irodalmi alkotások elemzése

Gyakorlás - Játék, verseny Serkentés - Dicséret, helyeslés, elismerés Meggyőzés - Példa, eszménykép

A tudást tisztelő, kreatív, az alkotó tevékenységben, a felfedező ismeretszerzésben örömet találó, az egész életen át tartó tanulásra kész gyermekeket szeretnénk nevelni.

Személyre szabott feladatokkal magas színvonalú differenciálás történjen a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. - Minden tanár feladata a tanulás tanítása - A motiválás színes lehetőségeit megtalálva fel kell keltenünk az ismeretszerzés igényét. - Fokozni kell a tehetséggondozás, felzárkóztatás hatékonyságát. - A tanítás középpontjában a gondolkodások és önálló megismerő tevékenységen alapuló felfedeztető módszerek álljanak.

Követelés - Serkentés - Biztatás - Dicséret - Elismerés - Jutalmazás Meggyőzés - Oktatás - Beszámoló - Vita Gyakorlás - Játék, verseny

Képzési szakaszok A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az elő két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén – funkciójából fakadóan- még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak.

4

A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés az kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak- az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási – tanulási folyamatok. A motiválás és tanulás-szervezés s már a NAT fejlesztési feladatiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának varibilitásának növelése. A nevelés – oktatás szakaszainak kiemelt céljai és feladatai Cél

Feladat

BEVEZETŐ /1-2. évfolyam/ *Az ismeretszerzés szempontjából alapvető jártasságok és készségek kialakítása.

*Beszédkészség, olvasás, szövegértés elsajátítása, fejlesztése, gyakorlása.

*A mesebeállítódottságra építése motiváció az önkifejező beszéddel, játékkal, olvasással, a vizuális alkotással, az érzelmi kötődés felkeltésével, erősítésével.

*Meseillusztráció, farsangi jelmez, szituációs mesejáték, gyermekalkotások az osztály és az iskola dekorációban, fellépés a kulturális fesztiválon, szereplés az iskolai kiállításon

*A testi, lelki és szellemi fejlesztés összehangolt tanórai és szabadidős programokkal, együttműködve a szülői házzal. A példakép –énkép- tekintély szerepe a gyermeki személyiségfejlesztésben. Az óvodai átmenet zökkenőmentes kezelése, a beileszkedés folyamatos segítése az iskola közösségeibe, működési rendjébe. /iskolaszocializáció/

*Folyamatos kapcsolattartás, közös programok szervezése a szülőkkel. Probléma feltárás, megoldáskeresés, módszertani konzultáció, közös sport délután és kirándulás, partneri kapcsolat és elégedettség építése, nyílt napok – fogadó órák tartalmas megrendezése.

KEZDŐ /3-4. évfolyam/

5

*Az ismeretszerzés szempontjából alapvető jártasságok és készségek alkalmazása, fejlesztése.

*Beszédkészség, olvasás, szövegértés, életkori sajátosságoknak megfelelő továbbfejlesztése.

*A képi kommunikációs és logikai képességek differenciált fejlesztési lehetőségeinek feltárása, fejlesztési irányok behatárolása.

*Nyelvi, matematikai, logikai képességvizsgálatok.

*Érzelemgazdagságra, érdeklődésre, nyitottságra, aktivitásra, közlési vágyakra, építő személyiségfejlesztés.

*Manuális, vizuális és motorikus adottságok alapján működő művészeti oktatás és szabadidős kulturális tevékenységek.

*A mozgásügyesség, a játékban, tanulásban való eredményesség, az etikai elvárásoknak való megfelelés képességeinek fejlesztése.

*A mindennapos testnevelés, tantárgyi versenyek, szabadidős eredmények, a környezetvédelem programjának szervezése.

*Differenciált képességfejlesztő csoportok indítása.

ALAPOZÓ 5-6. évfolyam *Az ismeretszerzés szempontjából lényeges differenciált tanulási módszerek megismertetése, alkalmazása.

*Analizáló, szintetizáló képességek fejlesztése az írás, olvasás, számolás terén.

*A kommunikációs és logikai képességek differenciált fejlesztési lehetőségeinek a már meghatározott, tanulói adottságok és képességek szerinti továbbvitele.

*Visszatérő nyelvi, matematikai, logikai, eredményességi vizsgálatok, mérések.

*A közvetlen érzéki tapasztalatokra, a reális világkép jelenségekre, gyakorlati cselekvésekre építő szemléletes képi gondolkodás, a konkrét gondolkodási és motorikus műveletek eredményes alkalmazásának fejlesztése.

*A felfedezéses tanulás, a közvetlen kísérlet, a kipróbálás, a megtapasztalás gyakorlati módszerének alkalmazása.

*A szándékos, tudatos, önérté-

*Megfelelés társadalmi, etikai

*Differenciált képességfejlesztő csoportok munkája átmeneti szakaszban folytatódik.

*Kalandozás a szabadidős és és mozgásos programok között.

6

kelő, önállósodásra irányuló törekvések, egyéni képességek fejlesztése.

iskolai, osztály, családi, baráti közösségek elvárásainak az önmegvalósítás folyamatában.

FEJLESZTŐ /7-8. évfolyam/ *Az ismeretszerzés és ismeret alkalmazás szempontjából alapvetően lényeges képességek folyamatos fejlesztése

*Forráskutató, feltáró-rendszerező, lényegkiemelő, összefüggéseket feltáró tanulás és felhasználás.

*A kommunikációs és logikai képességek differenciált fejlesztési lehetőségeinek alkalmazó szintre emelése.

*Nyelvvizsga letétele, idegennyelvi – matematikai – számítástechnikai versenyeztetés, Művészeti alkotások kiállítása, multimédiás programok készítése.

*Az elvont gondolkodásra /fogalmak, ítéletek, következtetések/, térfogalomra, történelmi időszemléletre, a gyors és lényeglátó megfigyelésre építő formális gondolkodás képességeinek fejlesztése.

*A problémák megoldásában módszergazdagság, az ellenőrzésben, kipróbálásban sokrétű kombináció alkalmazás, megszokottól eltérő, a kreativitásra hajlamos gondolkodás

*Bővülő társas, társadalmi kapcsolatokra a kortárs csoporthoz tartozás igényére, a megnövekvő ön és emberismeretre, a biológiai és pszichológiai serdülésre, a függetlenedő erkölcsi felfogásra, a gondolkodást jelentősen befolyásoló , érzelmekre meghatározó személyiség jegyek formálása, lehetőség és elfogadottság szerinti fejlesztése.

*Konfliktuskezelő, problémamegoldó, önismereti, önfejlesztő, önmegvalósító, drogmegelőző, egészséges életmódot támogató programok, előadások, konzultációk, tréningek. Mindennapos testnevelés. Környezetvédelmi program és mindennapos iskolai gyakorlat. Pályaorientáció

2.3.

A kulcskompetenciák fejlesztése

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

7

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a tár-

8

sadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, értést és - alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos

9

és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

10

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmigazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, vala-

11

mint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret

12

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

13

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota

14

iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell

15

a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

16

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). A KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE KULCSKOMPETENCIÁK Ismeretek, képességek, attitűdök Anyanyelvi kommunikáció -

-

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) - helyes és kreatív nyelvhasználat

-

a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak ismerete irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete kommunikálás szóban és írásban különféle kommunikációs helyzetekben a kommunikáció figyelemmel kísérése a helyzetnek megfelelő alakítása különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása szóbeli és írásbeli érvek helyzetnek megfelelő megfogalmazása és kifejezése kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés az esztétikai minőség tisztelete mások megismerésének az igénye - társadalmilag felelős nyelvhasználat

Érintett tantárgyak és modulok: minden tantárgy és modul, osztályfőnöki Idegen nyelvi kommunikáció -

-

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) közvetítés, más kultúrák megértése

- a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismerete - társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete - szóbeli üzenetek megértése

17

-

az egyén nyelvtudásszintjének változása

- beszélgetések kezdeményezése, folytatása és lezárása - szövegolvasás, -értés és –alkotás - a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítása - a kulturális sokféleség tiszteletben tartása - a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság

Érintett tantárgyak és modulok: idegen nyelv, informatika Matematikai kompetencia -

-

matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazása a mindennapok problémáinak megoldása folyamatok, tevékenységek, ismeretek fontossága a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulása, használata - a matematikai modellek alkalmazása (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok)

- a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismerete - matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése - az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában - az érvek láncolatának követése és értékelése - az eredmények indoklása matematikai úton - a matematikai bizonyítás megértése - kommunikálás a matematika nyelvén - az igazság tisztelete - a dolgok logikus okának és érvényességének keresése - alapműveletek rutinos végzése - tájékozódás térben és időben, a világ mennyiségi viszonyaiban

Érintett tantárgyak és modulok: matematika, fizika, kémia, informatika, földrajz, biológia, környezetismeret, természetismeret, technika és életvitel, rajz és vizuális kultúra - a természeti világ alapelveinek, az alapveTermészettudományos kompetencia tő tudományos fogalmaknak, módszerek- magyarázatok és előrejelzések a termének, a technológiai folyamatoknak, valaszetben mint a mindezek emberi alkalmazása so- az ember és a rajta kívüli természeti virán kifejtett tevékenységek természetre lág közt lezajló kölcsönhatásban lejátgyakorolt hatásának az ismerete szódó folyamatokkal kapcsolatos ma- a tudományos elméletek szerepének meggyarázatok, előrejelzések ismerése a társadalmi folyamatok formá- cselekvéseink irányítása lódásában - az emberi tevékenység okozta változá- - az alkalmazások és a technológiák előnyesok megértése inek, korlátainak és kockázatainak megér- - a fenntartható fejlődés formálásáért tése a társadalom egészében viselt egyéni és közösségi felelősség - problémamegoldás - új technológiák, berendezések megismerése és működtetése, a tudományos eredmények alkalmazása - kritika az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben - cselekvés a fenntartható fejlődés feltétele-

18

inek biztosítása érdekében - - kritikus és kíváncsi attitűd, az etikai kérdések iránti érdeklődés, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tisztelete Érintett tantárgyak és modulok: környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, technika és életvitel, rajz és vizuális kultúra, történelem és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret, egészségtan, etika - a természetnek, az IST szerepének és leDigitális kompetencia hetőségeinek értése, alapos ismerete - az információs társadalom technológiá- - számítógépes alkalmazások – szövegszerinak (IST) magabiztos és kritikus kesztés, adattáblázatok, adatbázisok, inhasználata formációtárolás-kezelés, az internet által - információ felismerése, visszakeresése, kínált lehetőségek és az elektronikus méértékelése, tárolása, előállítása, bemudia útján történő kommunikáció (e-mail, tatása és cseréje hálózati eszközök) - - kommunikáció és hálózati együttmű- - megértése annak, hogy miként segíti az ködés az interneten keresztül IST a kreativitást és az innovációt - az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elvek ismerete - az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a kritikus alkalmazás, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetése - a komplex információ előállítása, bemutatása és megértését elősegítő eszközök használata - az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén - interaktív média felelősségteljes használata - közösségekben és hálózatokban való részvétel Érintett tantárgyak és modulok: informatika, mozgókép- és médiaismeret, minden tantárgy - megfelelő ismeretek a szükséges kompeA hatékony, önálló tanulás tenciákról, tudástartalmakról, - képessé- a tanuló képes kitartóan tanulni, saját gekről és szakképesítésekről a munkatanulását megszervezni egyénileg és vagy karriercélok teljesítését szolgáló tacsoportban egyaránt nuláshoz - az idővel és az információval való ha- a saját tanulási stratégiák, készségek és tékony gazdálkodás szaktudás erős és gyenge pontjainak isme- a szükségletek, a lehetőségek és a tanurete lás folyamatának ismerete - az elérhető oktatási és képzési lehetősé- új ismeretek szerzése, feldolgozása és gek, útmutatás/támogatás megtalálása beépülése - az írás, olvasás, számolás, valamint az - útmutatások keresése és alkalmazása IST-eszközök használata, ezekre épülve - előzetes tanulási és élettapasztalatra az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása építve a tudás és képességek használata és beépítése helyzetek sokaságában - a saját tanulási stratégia kialakítása, a mo- motiváció és a magabiztosság tiváció folyamatos fenntartása, a figyelem

19

-

-

a tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa, amely minden ismeret területen nélkülözhetetlen - a tanulók sajátos tanulási stílusának stratégiáinak, szokásainak életkori és egyéni jellemzőinek kiaknázása a tanulási folyamatban.

összpontosítása - a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése - képesség a közös munkára és a tudás másokkal való megosztására, a saját munka értékelése és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérése - a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása, új tanulási lehetőségek felkutatása, és a tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén

Érintett tantárgyak és modulok: minden tantárgy és modul, osztályfőnöki óra Szociális és állampolgári kompetencia -

-

a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység a magatartás minden olyan formája, amely révén hatékony és építő módon lehet részt venni a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban konfliktusok megoldása - a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudás felhasználása a közügyekben való aktív részvétel során

-

-

-

-

-

-

-

saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek egészséges életvitel a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenziói a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése hatékony kommunikálás, a különböző nézőpontok figyelembe vétele és megértése, bizalomkeltés a tárgyalópartnerekben, empátia a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság együttműködés, a magabiztosság és az integritás fejlesztése a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismerete az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismerete az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek

20

-

-

-

-

-

az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján az emberi jogok teljes körű tisztelete, az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése a részvétel iránti nyitottság, a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása alkotó részvétel a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete

Érintett tantárgyak és modulok: biológia, egészségtan, történelem és állampolgári ismeretek, hon – és népismeret, etika, osztályfőnöki, technika és életvitel - a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevéKezdeményezőképesség és vállalkozói kenységekhez illeszthető lehetőségek, kikompetencia hívások felismerése, értelmezése - tágabb környezet megismerése, a kí- a gazdaság működésének átfogóbb megnálkozó lehetőségek megragadásának értése, a pénz világában való tájékozódás képessége - a vállalkozások pénzügyi és jogi feltét- - a tudást, a kreativitást, az újításra vaeleinek ismerete ló beállítódást és a kockázatvállalást - tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, dejelenti, valamint azt, hogy célkitűzései legálás, az elemzés, a kommunikálás, a érdekében az egyén terveket készít és tapasztalatok értékelése, kockázatfelméhajt végre rés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés - függetlenség, kreativitás, innováció - a célok elérését segítő motiváció és elhatározottság Érintett tantárgyak és modulok: történelem és állampolgári ismeretek, etika, mozgókép- és médiaismeret, technika és életvitel, osztályfőnöki óra, matematika Esztétikai-művészeti tudatosság és kife- - a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az jezőképesség egyénnek, közösségeinek a világban el- az esztétikai megismerés, illetve elképfoglalt helyének a tudatosítása zelések, élmények és érzések kreatív - a főbb művészeti alkotások értő és belekifejezése fontosságának elismerését érző ismerete a népszerű kortárs kultúra mind a tradicionális művészetek nyelés kifejezésmódok vonatkozásában is

21

vein, illetve a média segítségével, ide- értve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, a mozgóképet, az interaktív eszközöket. -

az európai országok, nemzetek és kisebbségek kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása - - nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság, kreativitás, művészi önkifejezés, a kulturális életben való részvétel révén az önismeret gazdagítása, eligazodás a világban Érintett tantárgyak és modulok: rajz és vizuális kultúra, ének-zene, hon- és népismeret, történelem, irodalom, mozgókép- és médiaismeret

2.4.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Legfontosabb pedagógiai alapelveink egyike a személyiségfejlesztés kiemelt kezelése. Ennek a feladatnak a megvalósítása érdekében úgy tervezzük meg az intézményünkben folyó nevelési folyamatot, hogy az lehetőséget teremtsen tanulóinknak a színes iskolai élethez, a tanuláshoz, a játékhoz, a munkához. Ugyanakkor tanulóink személyiségének fejlesztése érdekében céltudatos, tervszerű nevelési és oktatási munkát végzünk. Azt valljuk, hogy tudatos személyiségfejlesztés, eredményes nevelés a tanuló személyiségének ismeretében lehetséges. Ennek megfelelően személyiségfejlesztő tevékenységünk folyamatrendszere a következő: megismerés  fejlesztés  újabb megismerés  fejlesztés Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

22

5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Egyéni szinten:  A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. A makro- és mikrovilág megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A megszerzett tudás hasznosítása az élet bármely területén.  A tanulók érzelmi nevelése, emberi magatartása, közösségi nevelése: Az emberi kapcsolatok, az együttélés szabályainak megismertetése. Érvényesüljön a másik ember megértésének szándéka. A közös tevékenységben az egyén és a közösségi érdek arányának megőrzésére nevelés. A kulturált viselkedés és kommunikáció elsajátítása.  A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. A tradicionális emberi, magyar erkölcsi értékek meggyőződéssé alakítása.  A tanulók nemzeti nevelése: A nemzethez tartozás érzelmi és tudatos megalapozása. A nemzeti múlt, a hagyományok megismertetése, az emlékek tisztelete, ápolása. A hazaszeretet érzésének felkeltése. Nyitottságra nevelés tágabb környezetünk, az európai kultúra tekintetében. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése és megbecsülése.  A tanulók akarati nevelése: Az önismeret, a saját személyiségének kibontakoztatására való igény felébresztése. Az életcél eléréséhez szükséges kitartás, szorgalom kialakítása.  A tanulók munkára nevelése: A munka megbecsülésének, fontosságának tudatosítása, ezáltal a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése, megőrzése, környezetkímélő magatartás kialakítása.  A tanulók testi és egészséges életmódra nevelése: Az egészséges állapot örömteli megélése, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés, az iránta való igény kialakítása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Edzett, egészséges személyiség kialakítása. A káros szenvedélyek elutasítása nevelési, prevenciós tevékenységgel. Szervezeti szinten: A tanulók demokratizmusra való nevelése: Az egyén és a csoport jogainak, kötelességeinek betartására nevelés a kölcsönösség jegyében történik.

23

Az értékrendszerünkből fakadó felsorolt nevelési feladatok teljes körű megvalósítása minden pedagógus lelkiismereti kérdése iskolánkban. A nevelők ezért saját személyiségük megismerésén túl törekszenek „jobbá válni”. Az egységes nevelési stílusra törekvés állandóan jelenlévő probléma a tantestület tagjai és a vezetés kapcsolatában. A tanulók személyiségjegyeinek megismerését folyamatosan végezzük, és mérését különösen fontosnak tartjuk az új osztályfőnökök belépésekor az első és ötödik évfolyamokon. A megismerés során az alábbi módszereket, eszközöket alkalmazzuk: megfigyelés, célzott beszélgetés, teszt, kérdőív. A méréseket az osztályfőnökök végzik. A megismerés, illetve a mérés során az alábbi területeket vizsgáljuk: családi, szociális helyzet, egészségi állapot, mentálhigiénés állapot, erkölcsi tudat, gondolkodás, attitűdök, önismeret. A fentiek után következik a fejlesztési stratégiák kidolgozása. Felelősök az osztályfőnökök. A fejlesztés során a tantestület által felvállalt értékekre, személyiségjegyekre helyezzük a hangsúlyt. Ezek a következők: reális önismeret, önállóság, kommunikatív képesség, a másság elfogadása, empátia, tolerancia, együttműködési készség stb. A fenti feladatok elsősorban az osztályfőnököket érintik, de nem nélkülözhetik az osztályban tanító valamennyi kolléga tapasztalatát, segítségét. A folyamat folytatódik egy újabb megismeréssel, méréssel, a tapasztalatok összegzésével, korrekciók megfogalmazásával, és újabb stratégiai fejlesztési tervek kidolgozásával. Vagyis a munka körkörösen folytatódik.

2.5.

A közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A személyiség fejlesztésének legfontosabb színterei a különböző közösségek. A közösség ismérvei: közös cél, közös programok, felelősség, szervezettség, vezetők, függési és alárendeltségi viszony, az összetartozást erősítő jelképek és hagyományok, értékek stb. Iskolánk gyermekközösségei: - iskolaközösség, felsősök, alsósok közössége - osztályközösségek, napközis közösségek - tehetségfejlesztő körök közösségei - DÖK vezetőinek közössége A közösségfejlesztés céljai: Olyan közösségeket szeretnénk kialakítani - amelynek tagjai összetartanak - ahol a gyermekek véleményüket bátran elmondják - amelyben a tanulók a közösség által elfogadott házirend szabályai alapján élnek - ahol a tagok képviselik egymás érdekeit - amelynek tagjai saját ötleteikkel segítik közös programjaik megvalósítását - ahol a gyermekvezetők koruknak megfelelő önállósággal rendelkeznek A fenti célok megvalósítása érdekében feladataink a következők:  Közös programok szervezése a gyermekek aktív részvételével  Színesebb, rendszeresebb osztályprogramok összeállítása  Sportversenyek, játékos vetélkedők szervezése  A közösségi hagyományok ápolása, újak teremtése  Az iskola jelképeinek újragondolása, egyéni arculat megteremtése

24

  

Gyermekvezetők képzése az önállóság fokozása érdekében Fórumok teremtése a demokratikus jogok gyakorlására A közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére

A célok megvalósulásának értékelését a tanév végi vezetői beszámoló, a diákönkormányzat beszámolója, és az osztályfőnök által elkészített neveltségi szint tartalmazza. 2.6.

Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

A pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése az integrált nevelés és oktatás erősödése. A szemléletváltást a pedagógiai szakszolgálat utazó-gyógypedagógusai tanácsadással, konzultációval, egyéni fejlesztéssel pozitívan befolyásolja. A rehabilitációs napló vezetésében a befogadó intézmény pedagógusai, valamint a pedagógiai szakszolgálat pedagógusai /gyógypedagógus, pszichológus, gyógy-testnevelő/ egyaránt részt vesznek. A gondozásban lévő gyerekek problémáit gyógypedagógus-szűlő-pedagógus együtt oldják meg. A dokumentációk (fejlesztési terv, kontroll vizsgálat előkészítése) elkészítésében együtt dolgoznak.  A sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal.  Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. A speciális pedagógiai módszertani, tanulásszervezési kérdéseken kívül a tárgyi feltételek megteremtésé gondot okoz. Minden intézmény nem rendelkezik a fogyatékosságnak megfelelő tárgyi eszközökkel. A pedagógiai szakszolgálat könyvtárából kikölcsönözhető a szakirodalommal. A beilleszkedési és magatartási problémák napi gondokként jelennek meg a munkánkban. Megnehezítik a pedagógus és a tanuló, valamint a tanuló és tanuló közötti ideális kapcsolat kialakulását a tanulás-tanítás folyamatában, és a tanórán kívüli tevékenységben. Az ilyen problémával küzdő gyerekek érzékenyebbek, mint az átlag, gondolkodásuk nem a megszokott normák között halad. Több figyelmet és szeretetet igényelnek. Igazságérzetük más, gyakran kerülnek összeütközésbe környezetükkel. Ezek a problémák többségében a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulóknál jelentkeznek, akik az iskolai elvárásoknak való meg nem felelés miatt még nehezebb helyzetbe kerülnek. A Kt. 30.§ (8) bekezdés alapján abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Városunkban működik Pedagógiai Szakszolgálat, ezért tanulóink ilyen irányú vizsgálata megoldható. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók felismerését segítő tünetek: - hosszabb ideig tartó ellenséges, dacos viselkedés - gyakori vita a felnőttekkel - aktívan szembeszegül a közösség normáival - szándékosan bosszant másokat - másokat hibáztat saját hibáiért

25

- érzékeny, sértődékeny - gyakran dühös és sértett - bosszúálló - megfélemlíti társait, gyakran kezdeményez verekedést Tapasztalataink szerint lassú emelkedést mutat azoknak a tanulóknak a száma, akiknek személyiségét a fenti problémák ismeretében próbáljuk fejleszteni. Iskolánk legfőbb célja ezen a területen a tanulók minél eredményesebb iskolai társadalmi, szocializációja. E cél megvalósítása túlnyomórészt az osztályfőnökökre hárul, de jelentős szerepe van az osztályban tanító pedagógusoknak is, és mindenkinek, akik állandó kapcsolatban állnak ezen tanulókkal. Feladataink:  A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulók kiszűrése, Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján minél korábban.  A kölcsönös kapcsolatok javítása (tanuló – tanuló, tanuló-pedagógus, tanulófelnőtt).  A gyermekek számára meg kell találnunk azokat az iskolai tevékenységeket, amelyben sikereket érhetnek el.  Folyamatos kapcsolatot kell tartanunk a családi házzal, lakásotthonnal.  Segítenünk kell a konfliktusos helyzetek megoldását.  Helyes magatartási formák megismertetése, gyakoroltatása.  A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása.  Javaslat a szülő felé a nevelési tanácsadó felkeresésére. A fent említett feladatok megvalósítása során mindvégig elsődleges szempontként vesszük figyelembe, hogy ezek a tanulók egyéni bánásmódot igényelnek. E kérdéskörben a pedagógiai folyamatokat a következő témák köré kell csoportosítanunk:  magatartás- és attitűdfejlesztés  akaratfejlesztés  jellemfejlesztés  erkölcsi értékelés  pedagógiai szakszolgálat. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság megállapítja a beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, sajátos nevelési igény tényét, akkor iskolánk a Kt. 30.§ (9), 52.§ (7), (11), 69.§ (3), (7) 120.§ (1) alapján jár el, biztosítja a tanulóknak járó kedvezményeket. 2.7.

Tehetség- és képességfejlesztés kibontakoztatását segítő tevékenység

„Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” ( Harsányi István, 1988.) Intézményünkben kiemelt feladatként kezeljük a tehetséggondozást, a különböző területeken kiemelkedő képességgel rendelkező tanulók támogatását, képességeik kibontakoztatását. Ez egy olyan komplex rendszert jelent, amely az egész képzési időt átfogja, s nemcsak a meglévő képességek fejlesztésére vonatkozik, hanem a személyiség folyamatos formálására is.

26

Iskolánk minden tanulója valamilyen területen tehetséges. Bízunk abban, hogy megtaláljuk milyen területen tehetségesek. Ezt bizonyítják a versenyeken, vetélkedőkön elért kimagasló eredmények. Az esélyegyenlőség érdekében emelt szintű tehetséggondozást segítő oktatási programokba történő jelentkezéskor előnybe részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, és minden lehetséges eszközzel elősegítjük a lemorzsolódásuk megakadályozását. Célunk a tanulók egyéni adottságainak feltárása, intellektuális képességeinek magasabb szintre juttatása, a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségjegyek fejlesztése. Feladataink: - A tanulók személyiségének sokoldalú megismerése. - A tehetségek azonosítása. - A tanulók megfelelő motiválása. - A jó képességgel rendelkező tanulók erős oldalának támogatása, illetve a (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalának kiegyenlítése. - A szükséges feltételek és háttér biztosítása, hogy diákjaink sikeresek legyenek. A tanulók fejlesztése: Tanórán -

Gazdagítás, azaz kompetenciafejlesztés, melynek célja elsődlegesen nem az ismeretek bővítése, hanem olyan képességek fejlesztése, mint a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás, a kritikai gondolkodás és a tudományos gondolkodás.

-

Az ÉKP alapelveinek beépítése a tanulói személyiségfejlesztés minden területébe.

-

Emelt szintű oktatás elfogadott kerettanterv alapján az adott tantárgyakból (matematika, idegen nyelv, informatika) emelt óraszámban többletismeretet kapnak a tanulók. Ennek keretében lehetőség nyílik az ismeretek elmélyítésére, gyakorlására, a szakterület iránti érdeklődés felkeltésére, elmélyítésére és a személyiség fejlesztésére. Az emelt szintű oktatásban érdeklődésük és képességeik, valamint szülői kérés alapján vesznek részt a tanulók. Az adott évfolyamot a fentiek alapján emelt és normál csoportba soroljuk. A csoportok átjárhatók. Indokolt esetben a tanulók bármikor átkerülhetnek egyikből a másikba.

-

A differenciálás elengedhetetlenül szükséges a tehetségek kibontakoztatásához, hiszen más-más teljesítményre képes gyermekek vannak együtt az osztályban. Ezt a tanórákon az ugyanolyan feladat különböző szintű megoldásainak lehetővé tételével, illetve a tanulók képességeinek megfelelő feladat adásával biztosítjuk.

-

Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (projektoktatás, témahét).

-

Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása.

Tanórán kívül A tantervi követelmények magasabb szintű teljesítése mellett a gyermekeknek lehetőségük van tehetségük magasabb szintű kibontakoztatására külön foglalkozásokon is, melyeken érdeklődésüknek megfelelően önként vehetnek részt. Itt a differenciálás még szélesebb körben és magasabb szinten valósulhat meg. Színterei

27

-

szakkörök, érdeklődési körök, fakultációk sportfoglalkozások könyvtári foglalkozások mentori jellegű foglalkozások énekkari tevékenység versenyek, vetélkedők, bemutatók tehetséggondozó foglalkozások szabadidős foglalkozások tudományos diákköri munka OKTV-n való részvétel

Az eredményekkel akkor leszünk elégedettek, ha az alábbiakban felsorolt területek mutatói pozitívan változnak: -

iskolai tanulmányi eredmény a következő iskolai fokozatba való bejutás a tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való eredményes részvétel sikeres szereplés különböző közösségi produkciókban ( énekkar, színjátszás, musical, sport, rajz- és kézműves bemutatók, mazsorett )

2.8.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az iskolai felmérések mutatói alapján tanulóink közel 20 %-a nehezen sajátítja el a minimális tantárgyi követelményeket, kudarcot szenved a mindennapi oktatás folyamatában. A nevelés szinterein is zavar figyelhető meg viselkedésükben. Ezen tanulók felzárkóztatását, segítését alapfeladatunknak tekintjük. A Kt. 30.§ (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felismerését segítő tünetek: -

nehézség figyelhető meg az olvasás, írás, számolás elsajátításában gyenge beszédkészség, feltűnően szegényes szókincs tartós figyelem hiánya a teljesítményben pozitív irányú változás nem, vagy alig figyelhető meg önmagához képest sokkal gyengébben teljesít önálló munkára nem, vagy alig képes

A felzárkóztatás célja: -

Szeretnénk minden tanulónak esélyegyenlőséget biztosítani ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárható követelményeket. Sikerélményekhez juttatva megfelelően motiválttá tegyük a gyerekeket. A helyes énkép kialakításával önbecsülésre neveljük őket. Elősegítsük a társadalomba való majdani sikeres beilleszkedésüket.

A felzárkóztatás feladatai: -

Az egyes tanulók egyéni fejlődési, érdeklődési, tanulási adottságainak és szociokulturális helyzetének alapos megismerése.

28

-

A feltárt egyéni lehetőségekhez szabott fejlesztési lehetőségek feltárása és kidolgozása. Egyénre szabott komplex képességfejlesztés.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése:    

Szorosan együttműködünk a beiskolázási körzet óvodáival. Az első osztályba lépő gyermekek tudatos, tervszerű megfigyelése. Felelősök: első osztályos tanítók. A felsőbb osztályokban jelentkező tanulási problémát az osztályfőnök és a szaktanár közösen méri fel. Prognosztizálható tanulási nehézség esetén szakértői vélemény kérése a Pedagógiai Szakszolgálattól. Felelős: fejlesztő pedagógus, osztályfőnökök.

A felzárkóztatást segítő tevékenységek:     

Differenciált óravezetés, mely minden pedagógus feladata. Egyéni foglalkozások szervezése az éves óratervek alapján, az alaptantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika). Fejlesztő foglalkozások, melyet a fejlesztő pedagógusok és a szaktanárok egyéni fejlesztési terv alapján végeznek, egyénre szabott képességfejlesztéssel. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokon, a NYIK keretében is lehetőség nyílik a felzárkóztatásra. A könyvtári szolgáltatások (kölcsönzés, internet, helyben történő kutatómunka stb.) igénybe vétele a felzárkóztató tevékenysége során.

A fejlesztés fő területei az általános iskolába érkező tanulóknál 1. Mozgásfejlesztés Cél: a fizikai állóképesség fejlesztése. Egyensúly fejlesztése, helyes testtartás alakítása, összerendezett koordinált mozgás, szem-kéz, szem-láb, valamint az egyes testrészek célszerű együttmozgása, mozgatni tudása. Önbizalom, önértékelés növelése 2. Percepciófejlesztés: Cél: az ún. „totális érzékelési apparátus” kialakítása, mely elengedhetetlen feltétele az olvasás, írás, számolás tanulásának. Észlelési képességek fejlesztése. 3. Figyelem fejlesztése: Cél: a figyelem fejlődésének elősegítése. A figyelem megosztásának, átvitelének, tartósságának, terjedelmének növelése. A figyelemkoncentráció bővítése. 4. Emlékezet fejlesztése Cél: az emlékezet sokoldalú fejlesztése (auditív, vizuális, verbális, mozgásos). A bevésés, megőrzés, felidézés folyamatának erősítése. A lényegkiemelés, vázlatírás megismerése, tudatosítása. A logikus emlékezet fejlesztése. A lényeget megragadó, megőrző tanulás képességének kialakítása. 5. Gondolkodás fejlesztése Cél: A gondolkodás fázisainak (ténymegállapítás, a probléma módosítása, megoldási javaslat, kritika), valamint a gondolkodási műveletek beidegzése. Összefüggések megértése, általánosítása, rendszerré szervezése. Fegyelmezett, algoritmikus gondolkodás, kidolgozá-

29

si képesség fejlesztése. Problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése. A gondolkodás rugalmasságának, hajlékonyságának fokozása. 6. Olvasás, írás, számolás képességének fejlesztése A dyslexia redukáció: Cél: A hangos és néma olvasás megtanulása, az olvasás zavarának felszámolása, eszközszintű használatának elsajátítása. A beszédértési képesség, a beszédtechnikai készség, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, a szókincs folyamatos bővítése. Az olvasással szembeni szorongás oldása, sikerélmény biztosítása, egészséges önbizalom, önértékelés képességének kialakítása. Dysgráfia redukáció: Cél: az írástechnika elsajátítása, az eszközszintű íráshasználat megalapozása, fejlesztése. Helyesírás fejlesztése, betűtévesztések kiküszöbölése, helyesírási érzék kialakítása. Dyskalkulia redukáció: Cél: a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése, a megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása, jól begyakorolt, s így később elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. 7. A tanulás tanítása Cél:  a tanulók önismeretének fejlesztése,  a tanuláshoz való pozitív viszony formálása,  hatékony tanulási technikák, eljárások megismerése, elsajátítása,  hatékony tanulási szokások alakítása,  a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A felzárkóztató tevékenységek megvalósulásának eredményességét a tanév végi beszámolók tartalmazzák. Gyermek- és ifjúságvédelem

2.9.

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünket „A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény” alapján végezzük. A gyermekvédelem olyan speciális gondoskodási forma, melyet a különleges segítséget igénylő gyermekcsoportok részére alakítanak ki. Tágabb értelemben a gyermekvédelemnek minden gyermek alanya, szűkebb értelemben pedig a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tartósan beteg, fogyatékos, nehezen nevelhető, szociálisan inadaptált és deviáns viselkedésű gyerekek. A Gyermek- és ifjúságvédelmi törvény alapján a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók számát minden évben felméri a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az iskolai gyermekvédelem hármas feladata: -

A hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű tanulók felismerése. Segítségnyújtás. Prevenció – azaz megelőzés.

30

Az iskolai gyermekvédelem szempontjából a megelőzést tartjuk elsődleges feladatunknak, ezért szorosan együttműködünk a szakemberekkel, és mindazon felnőttekkel, akik e munkában számunkra segítségünkre lehetnek. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért az intézmény vezetője a felelős, de köteles ebben közreműködni a gyermekvédelmi felelős mellett minden pedagógus. Az osztályfőnök feladata, hogy jelezze a veszélyeztető okokat az intézmény gyermekvédelmi felelősének, és működjön közre azok elhárításában. A gyermekvédelemért felelősök legfontosabb feladatai:  A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, a pedagógiai munkát, annak nevelő - alkotó programjait.  Az osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek és ifjúságvédelmi felelősök szociális helyzetelemzéseket végeznek a tanulók között az érintett családok személyiségi jogainak tiszteletben tartásával.  Naprakészen nyilvántartják a csonkacsaládban, a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat. Nyomon követik a családok egzisztenciális helyzetét a munkanélküliség vonatkozásaiban. Az egészségügyi körülmények vizsgálatával a szülői háttér emberi teherbírásáról kapnak képet.  Munkájukat mérések, vizsgálatok, egyéni elbeszélgetések / gyerekekkel, szülőkkel, közösen /, családlátogatások alkalmazásával végzik.  Kimutatásaik, adataik alapján utaljunk a tanulóknak - a rászorultság szerint, a gyerekek érdekeinek figyelembe vételével - az állami, minisztériumi, önkormányzati támogatásokat / étkezési térítési hozzájárulás, tankönyvsegély és egyéb juttatások esetében /.  Különösen fontos nevelési szempontból főleg a problémás családokkal való minél élőbb és valódi kapcsolatra alapozó együttműködés folyamatos fenntartása, a családgondozók segítségével.  Súlyosabb esetekben az önkormányzat gyámügyi előadójával, ifjúsági referensével működnek együtt.  A Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével rendszeres kapcsolattartással, velük együttműködve történik a problémajelzés, a veszélyeztető tényezők feltárása, lehetőségszerinti megszüntetésére. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  pedagógiai szakszolgálattal  gyermekorvossal,  védőnői szolgálattal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  egyéni bánásmód a személyes egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)  a differenciált foglalkoztatás  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,

31

      

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, iskolai étkeztetés) az egészségügyi szűrővizsgálatok, a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. a tehetséggondozó foglalkozások, a pályaválasztás segítése, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

Iskolánkban órakedvezménnyel látja el feladatát a gyermekvédelmi felelős. Sikeresnek akkor tartjuk ezt a tevékenységünket, ha minden rászoruló tanuló megfelelő segítséget kap. 2.10. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló intézkedések Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (KT. 121.§ 14.) A hátrányos helyzet egyik fő oka a család szociális, és anyagi helyzete. A család életkörülménye, életvitele, a szülők megnyilvánulása, példamutatása nagyban befolyásolja a gyermek egész személyiségének fejlődését, szocializációját. A kedvezőtlen környezeti körülmények hamar veszélyeztető jellegűvé válhatnak, ezért fontos, hogy időben felismerjük az oly sokszor tanulási és magatartási zavarokkal is együtt járó gondok igazi okait. Az, hogy az életkörülmények közül mi az, ami hat és hogyan hat a gyermekre, családonként és gyermekenként eltérő. Tanulóink szociokulturális helyzete igen különböző. Sokan élnek kulturálisan ingerszegény környezetben, amit befolyásol a szülők alacsony iskolai végzettsége, esetenként igénytelensége. A hátrányos helyzetű tanulók ilyen magas száma fontos feladatunkká teszi az esélyegyenlőség biztosítását az iskola lehetőségeihez mérten. Ezért felelős iskolánk vezetősége, az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős, de a problémák jelzése mindnyájunk feladata. Kiemelten kezeljük a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat. Ennek érdekében intézményünk esélyegyenlőségi tervet készített, melynek megvalósításáért felelős valamennyi pedagógus. 2.10.1. A hátrányok enyhítését segítő pedagógiai feladatok

Az iskolavezetés feladatai: -

Felzárkóztató és tehetséggondozó programok működtetése Fejlesztő, felzárkóztató tevékenységek személyi, tárgyi feltételeinek megteremtése. Szakkörök, könyvtár, szabadon választható szabadidős tevékenységek szervezéséhez feltételek biztosítása.

A diákönkormányzat feladatai: -

A szabadidő helyes eltöltését segítő iskolai programok szervezése. Nyertes pályázatok elkészítésével támogatások nyújtása táborozáshoz, úszásoktatáshoz, sportolási lehetőségekhez, stb.

32

Az osztályfőnök feladatai: -

Az osztályfőnökök tanmenetükben tervezzék a tanulók egészséges életmódra, környezetvédelemre nevelését. Külön gondot fordítsanak a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószer) kialakulásának megelőzésére. A szociálisan hátrányos tanulók pályaválasztását gondosan készítsék elő, és adjanak meg hozzá minden adminisztratív segítséget. Végezzenek folyamatos felvilágosító munkát a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon. Győzzék meg a szülőket arról, hogy a gyermekük számára fontos, hogy napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljenek. 2.10.2. A hátrányok enyhítését szolgáló anyagi erőforrások biztosítása

Étkezési támogatás: -

A Városi Önkormányzat által biztosított étkezési támogatás felosztása. Segítségnyújtás a szülőknek rendkívüli segély igényléséhez, amelyet étkezési díj befizetésére fordíthatnak. Felelős: napközis nevelő és osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős.

A tankönyvtámogatás elveit, anyagi fedezetét az állami támogatások esetében az Oktatási Minisztérium, a helyi önkormányzati támogatások esetében a Polgármesteri Hivatal határozza meg. Felelős a törvények betartásáért: az igazgató Alapítványi támogatás Iskolánkban az Alapítvány támogatja a hátrányos helyzetű tanulók táborozását, jutalmazását, kitüntetését, pályázati nevezésüket, tanulmányi versenyeken való részvételüket. Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha szociális okok miatt egyetlen tanulónk sem kerül hátrányos helyzetbe, igénybe tudja venni az iskola által felajánlott szolgáltatásokat. Erről az osztályfőnökök az éves értékelésben adnak számot.

2.11. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 2.11.1. A szülő és iskola kapcsolata

„Az új nemzedékről való gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye, amelyben fontos szerepe van az iskolának és a munkahelynek, a fő felelősség azonban a családé”olvasható a közoktatási törvényben. Ez az érdekeltség fűzi össze az iskolát és a családot, s ez együttműködésünk alapja. A fenti gondolatok, valamint a legfontosabb partnereink igényeit szem előtt tartva iskolánk célja, minél hatékonyabb, bensőségesebb kapcsolatot kiépíteni a szülőkkel, tanulókkal. Partnerközpontú iskolánk nagy hangsúlyt fektet az eddigi, jól bevált hagyományos kapcsolattartási formákra, és nyitott minden új kezdeményezésre, amely a szülői ház és az iskola jó viszonyát erősíti. A kapcsolattartás módjai:

33

1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata: - a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása * az iskola céljáról, feladatairól, lehetőségeiről, * az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, * a helyi tanterv követelményeiről, * az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, * saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, * a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, * az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata: - a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata: - a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata: - a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. f.) Honlap Feladata: a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel. Rendezvényeken való részvétel A szülő mint vendég: iskolánk szeretettel látja vendégül a szülőket ünnepségeinken, rendezvényeinken (évnyitó, évzáró, ballagás, anyák napja, karácsonyi ünnepség, kulturális bemutató stb. alkalmából.)

34

A szülő mint szervező: egyes rendezvényeinken a szülők aktív szerepet vállalnak szervezésben, lebonyolításban egyaránt. Például: pedagógusnap, farsang, jótékonysági bál, társadalmi munka az iskola tárgyi feltételeinek javítása stb. esetében. Az információ-átadás egyéb formái: - szülői levél, évkönyv, iskolaújság - iskolarádió - iskolai honlap Elégedettségmérés: A MIP-ben meghatározott évfolyamokon és időpontokban. Szülői részvétel iskolai szervezetekben Feladata: A szülői jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítésének elősegítése. Saját SZMSZ szerint végzi munkáját. 2.11.2. Tanulók – pedagógusok kapcsolata

Mi olyan gyermekközpontú iskolát építünk, amely jelenti a gyermeki jogok, érdekek tiszteletben tartását, jelenti a diák és a nevelők közötti partneri kapcsolatot, a kölcsönös megbecsülést. Fontos, hogy a nevelőt közvetlen, őszinte kapcsolat fűzze tanítványaihoz, hogy a diák igényelje a pedagógus segítségét. A nevelő pedig kész legyen ezt a támogatást megadni. Ennek garanciája lehet nevelőtestületünk jó közösségi szellemisége, a nevelők és a gyermekek közvetlen, jó kapcsolata. Az együttműködés során figyelemmel kísérjük, és betartjuk a törvényi változásokat: A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének, és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. [ Kt. 10. § (2)] A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. …… [ 88. § (2)] 2.11.3. A diákjogok érvényesülésének színterei

Osztályközösségekben és a diákönkormányzat keretén belül is érvényesül a tanulók véleményezési, javaslattevő és egyetértési joga. A diákönkormányzati gyermekvezetőket demokratikus úton a közösségek maguk közül választják ki. A megválasztott képviselők közösségeik javaslatai alapján delegálnak tanulókat az iskolai szintű diákönkormányzati tanácsba. Diákparlament Évente egy alkalommal szervezzük meg azzal a céllal, hogy a diákönkormányzat működését, a tanulói jogok érvényesülését áttekintsük. Iskolagyűlés A DÖK munkatervben meghatározott időpontokban az aktuális feladatok megbeszélésére, az elmúlt időszak értékelésére szervezzük. Ezért felelősök a diákönkormányzat felnőtt segítői. Elégedettségmérés A MIP-ben meghatározott évfolyamokon és időpontokban. Fejlesztési elképzelések, feladatok:

35

-

Gyermekvezetők önállóságának fokozása. Tisztségviselők képzése. Osztályprogramok számának növelése. Felelősök: osztályfőnökök, DÖK segítői.

36

3. Egészségnevelési program 3.1.

Bevezetés

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és egészséges társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység a felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen, felelőtlen párkapcsolatok. Ezen tényezők kiküszöbölése miatt módosították 2003 júniusában a közoktatási törvényt, mely szerint valamennyi iskolának el kell készítenie saját egészségnevelési programját. Ennek tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleépítve a mindennapos testedzés végrehajtásával kapcsolatos programot.

3.2.

Az egészségnevelés fogalma, célja

Az egészségnevelés hosszú távú céljai: • • • • • • • • • •

Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, a betegség megelőzése. Az esélyegyenlőség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése. A mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Az iskoláskorú gyermekek helyes egészség-magatartásának kialakítása. Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása. Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése. Pozitív döntéshozás: a „nemet mondani problémahelyzetekre" elősegítése. A közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés, a jobb egészségi állapot elérése érdekében.

•

Az egyéni képességek fejlesztése, az egyén saját egészsége és környezete feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén.

Az egészségnevelés rövid távú céljai: Olyan egészségmagatartás kialakítása a tanulókban, amely az alábbi pilléreken nyugszik: • • •

• •

•

• • • • • •

Személyi higiéné A test tisztántartása, szexuálhigiéné, mentálhigiéné, lelki egészségvédelem Egészséges táplálkozás Élettani alapismeretek, egészséges táplálkozás Több mozgás A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében, a mozgáshiány okozta problémák. A mindennapos testedzés fontossága. Stressz-szűrés, stressz-kezelés A pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása. Baleset-megelőzés Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások feltárása, megelőzése. Szexualitás Fogamzásgátlás, terhesség, szexuális felelősség, nemi úton terjedő betegségek kérdéskörének megbeszélése. „Nem" a dohányzásra A hozzászokás veszélyére való figyelemfelhívás, környezetünk iránti felelősségérzet kialakítása. „Nem az alkoholfogyasztásra A személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. Drogtagadás Leépülés, a személyiség megváltozása, egyéni és társadalmi problémák. Időben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentősége, szűrővizsgálatok fontossága, lényege. Egyéni környezet tisztelete Közvetlen környezetünk védelme. Környezetvédelem A levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme (természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe kerülése, korszerű berendezések)

3.3. 1. 2. 3. 4. 5.

Sikerkritériumok

A tanulók 70-80 %-a jelenti a cél teljesülését. Társas kapcsolatok fejlődése az egészségnevelési munka során. A programban megjelölt feladatok maradéktalan teljesítése. A tanulók felelősségteljes gondolkodásának fejlesztése Iskolánk tanárai, dolgozói mutassanak példát az egészség megóvására.

3.4.

Az egészségnevelés iskolai területei

1

Az iskola egészségnevelésének ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. 3.5. • • • • • • • • • • • • •

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Lényeges témák: • • • • • • • • 3.6.

az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Megelőzés

Balesetmegelőzés    

A járványok (légúti fertőzés, fertőző eredetű hasmenés, fejtetvesség, vírusfertőzés) megelőzése rendszeres szűrővizsgálatok révén történik, védőnő bevonásával, vagy a beteg gyerekek orvoshoz irányításával. Beteg gyerekek ellátása az iskolában történik, vagy a szülő értesítésével. Balesetek ellátása az iskolában történik, vagy súlyos esetben mentőhívással. Szakórai (pl.: kémia, technika, testnevelés) balesetvédelem év elején az első tanórán megtörténik - szóban és/vagy írásban - és aktuálisan az adott tanórához kapcsolódva.

Szenvedélybetegségek megelőzése

2

     

A szenvedélybetegségek közül kiemelten a dohányzás, alkohol, drog és játékszenvedély kialakulását megelőző tevékenység folytatása mérvadó. Preventív célzattal egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében van lehetőség e feladat megvalósítására. Az iskola felvállalja a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beillesztését. Kábítószer-ellenes program kidolgozásának, végrehajtásának segítése, valamint e témakörben való tájékoztatási kötelessége a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek van. Az iskolában, az iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Az iskola alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak, e hely kivételével az iskola területén nem szabad dohányozni. A nagykorú tanulók számára iskolánkban dohányzásra kijelölt hely nincs.

Iskolai drogprevenció A család utáni legfontosabb prevenciós színtér az iskola, mivel itt töltik a gyerekek a napjuk legnagyobb részét. Ha a család nem látja el megfelelően a funkcióját, az iskolának kell pótolni a hiányosságokat, megfelelő morált, megfelelő viselkedési mintákat kell nyújtania. Az iskoláknak hangsúlyozniuk kell a drogelkerülő magatartást, melyet a különböző prevenciós programok segítenek. Ezért az iskolai tananyagba, illetve az osztályfőnöki órák anyagába illő tanmenetet dolgoztunk ki az egészségfejlesztés-drogprevenció témakörén belül. Általunk alkalmazott módszerek a következők: Információközlés: A hangsúly a drogokkal kapcsolatos ténybeli információközlésen van. A prevenciós módszer közvetítője a pedagógus. Érzelmi nevelés: A megközelítés abból a feltevésből indul ki, hogy a droghasználat előidézésében a személyiség és a szociális készségek fejlődésének döntő szerepe van. A hangsúly tehát nem elsősorban a tudás növelésén van, hanem a személyiség érzelmi nevelésén, a döntéshozás, a megfelelő kommunikációs stratégiák elsajátításán, érdekérvényesítő képesség megtanulásán van. Drog alternatívák: A drogok pszichológiai szükségleteket elégítenek ki a társadalom számára nem elfogadható módon. A cél e szükségletek kielégítése a társadalmi normák betartásával. A fiatalkorra jellemző kockázatkeresés kielégítését a sportok, akár az extrém sportok, a túrázások, táborozások szolgálhatják, míg a pszichológiai elmélyülésre való igényt a művészeti értékteremtő tevékenységek szolgálják. 3.7.

Eszközök, eljárások

Tanórai foglalkozások. Szaktárgyi órák téma feldolgozása. Egészségnevelés a tanórán:

3



Biológia és egészségtan, a kémia, az osztályfőnöki, a technika, környezetismeret, testnevelés órák stb. helyi tantervébe építve.



Az egészségmagatartás kialakításához illeszkedő tanulmányi kirándulás, témanap, egészségügyi intézményekbe szervezett órák kialakítása.



Olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanuló együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös közreműködését. Szakítás a passzív befogadással.

Egészségnevelés a tanórán kívül: •

Az egészségneveléshez kapcsolódó jeles napok megünneplése: Föld napja - április 22; Madarak, fák napja; Challange day - május

•

Az egész iskolai életre ható, átfogó egészségnevelési projektek, témanapok, témahetek szervezése:

•

Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása

•

Nyári táborok, iskolai kirándulások: szánkótúra

•

Sportrendezvények, kulturális programok

•

Témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások

•

Napközis foglalkozások: játékos gyakorlatok

•

Szülői értekezlet (osztályszintű vagy iskolai szintű) külső tanácsadóval, pl.: orvos, pszichológus stb.

•

Kapcsolattartás külső partnerekkel

Az egészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata. 3.8.

Módszerek

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa). Rizikócsoport megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott meg-

4

előző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Ezekben az esetekben a másodlagos prevencióról van szó. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások A serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. PL: szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. Az általános iskola felsőbb évfolyamain rendkívül hatásos a korban hozzájuk nagyon közel álló kortársoktató tevékenysége. Közegészségügyi feladatok:

       

Feladat megnevezése Közétkeztetés Iskolaorvosi ellátás

Felelős Központi KHT iskolaorvos, Védőnői Szolgálat, fogászat Elsősegélynyújtás gyermekvédelmi felelős, vöröskeresztes tanárelnök Munkavédelem igazgató, munkavédelmi felelős Az egészségügyi normák betartása (napi terhe- szaktanár, napközis nevelő lés, szabadidő-igény, mozgás) Az iskolai helyiségek rendje (öltözők, tanter- igazgató, szaktanár, hivatalsegémek, megvilágítás, szellőzés, fűtés, zaj) dek, hetes A közétkeztetés körülményei (ebédlő, tálalás igazgató biztonsága) A személyi higiéné feltételei (WC, ivókutak, Hivatalsegédek kézmosók)

Az egészségnevelés segítői

5

Intézményen belüli segítők: Funkció Milyen témában segíthet? - gyermek - és ifjúságvé- - szociális segélyezés delmi felelős - prevenciós munka stb. - mentálhigiénés felelős - lelki egészségvédelem - szociális segélyezés, - vöröskeresztes tanárelnök tanfolyamok szervezése Intézményen kívüli segítők: Szervezet neve

Címe

Rendelőintézet, Hajdúnánás Védőnői Szolgá- Rendelőintézet, lat Hajdúnánás Hajdú-Bihar Debrecen, Monti Megyei Pedagó- ezredes . u. 7. giai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Pedagógiai Hajdúnánás, Szakszolgálat Óvoda u. 14. Rendőrség Hajdúnánás, Bocskai u. 26/28. Gyermekjóléti Hajdúnánás, DoSzolgálat rogi u. 14. Városi Vöröske- Hajdúnánás, Doreszt rogi u.5. Hajdúnánási Szervezete Iskolaorvos

3.9.

Kapcsolattartó neve -

igazgatóhelyettes.

-

igazgatóhelyettes.

-

igazgatóhelyettes.

Milyen témában segíthet? Gyermekek vizsgálata Egészségvédelmi felvilágosítás Tanácsadás

- igazgatóhelyettes

Gyerekek vizsgálata, egyéni fejlesztés - DADA program felelőse Drogprevenció D.A.D.A. program -gyermek- és ifjúságvédelmi Családvédelmi, felelős gyámügyi gondozás -vöröskeresztes tanárelnök Szociális segélyezés, tanfolyamok szervezése

A mindennapos testedzés biztosítása

A közoktatásról szóló törvény 52. § (9),(10) bekezdésében foglaltak szerint iskolánk a következő formában kívánja biztosítani a mindennapos testmozgást: - kötelező tanórai foglalkozásokon, - tanórán kívüli foglalkozásokon, - napközis foglalkozásokon, - iskolai sportkörökön a nem kötelező óraszám legalább 20 %-ában, - más diákköri tevékenységek által. Hagyományos, a tanulók testedzését szolgáló más tevékenységek iskolánkban - nyári táborok, - tanulmányi kirándulások, - gyalogos és kerékpártúrák, - téli sportok (szánkózás, korcsolyázás), - ügyességi versenyek, - gyermeknap,

6

-

diákönkormányzat által szervezett rendezvények, Kihívás Napja, Hetvenkedő sportvetélkedő Zöld napok rendezvényei /Madarak és fák, Víz, Föld/

Felelősök: iskolavezetés, testnevelést tanítók, osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, DÖK felnőtt segítői 3.10. Gyógytestnevelés Az oktatási törvény 52.§(7) bekezdése szerint gyógytestnevelési foglalkozásiokat kell szervezni azoknak a tanulóknak, akiknek mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozásai ezt indokolttá teszi. Minden 15 fő részére heti 3 óra tartása kötelező, melynek személyi és anyagi feltételeit jelenleg a fenntartó biztosítja. A foglalkozásokon való részvételért felelős: a szülő, gyógytestnevelő, az osztályfőnökök. A hiányzások igazolása, az értékelés - osztályozás a többi testnevelésórához hasonlóan történik az osztálynaplóban.

7

4.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

4.1.

Az általánosan megfogalmazott elvek, értékek

 

Legfontosabb elv az emberiség jövőjének fenntarthatósága. Biodiverzitás – a fajok sokszínűségének megőrzése, melynek csak egy tagja az ember. Ebből a nézőpontból kell viszonyulnunk környezetünkhöz és élnünk benne.  Alkalmazkodnunk kell a környezetünk, a Föld, az Európai Unió által megfogalmazott értékek védelme érdekében hozott egyre szigorodó környezetvédelmi törvényekhez.  Hajdúnánás városrendezési tervét ismernünk kell, és az abban értékként megfogalmazott és védelemre javasolt elemeket (kunhalmok és azok élővilága, a városunk körgyűrűs szerkezete, a múltunkat őrző épületek – tájház, a felszín alatti ivóvíz és termálvízkincs) a gyermekeinkben is tudatosítanunk kell. Mindezek megőrzéséhez erősítenünk kell tanulóinkban a szülőföldünkhöz való érzelmi kötődést. 4.2.

Az iskola által megfogalmazott elvek és értékek:



Egyetemes emberi értéknek tartjuk a toleranciát, amely a környezetünk iránt is meg kell mutatkozzon.  Az önmagunk, egymás és a jövő iránti felelősségnek minden tevékenységünket át kell hatnia.  A természet és a környezet szeretetét kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk.  A tudás tisztelete, a kreativitás és az önképzés igénye az európai polgárrá válásunk feltétele. 4.3.

Célmeghatározások, sikerkritériumok

Célok:  Tanítványaink legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt, aminek formálásában cselekvően vegyenek részt. Érezzenek felelősséget saját és mások életéért, egészségéért, a jövőért.  Ismerjék fel, hogy a következők a közösség és egyén számára egyaránt kötelességek: o A környezet minőségének fenntartása és javítása o Az általános egészségvédelem o Az ökológiai egyensúly fenntartása o A természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása o Minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez o Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra 4.4.

Sikerkritérium

A környezet iránti attitűd változzon, javuljon a tanítványaink szokásrendje. Emelkedjen a téma érdekében szervezett programokon való részvételi arány, az aktivitás.

4.5.

A célokból adódó kiemelt feladatok

1. Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása: - energiatakarékosság, -

az ivóvíz védelme és takarékos használata,

-

a környezetkárosító anyagok, szemét, hulladék gyűjtése,

-

növények, állatok védelme, gondozása.

2. A természeti és társadalmi környezetből tények, ismeretek megtanítása és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: o globális felmelegedés, ózonlyuk, a természeti kincsek: ivóvíz, levegő, talaj szennyeződése; o a kihaló növény és állatfajok; o az egyes fogyó energiahordozók, ércek, a pusztuló mezőgazdasági művelésre alkalmas talaj; o a túlnépesedés veszélye; o a megújuló energiaforrások ismerete, az energiatakarékos és környezetkímélő termelési módok, fogyasztási szokások; o a városunk és közvetlen környezetünk természeti és más megóvásra javasolt értékeinek ismerete, a város jövőképének ismerete, tervek készítése saját elképzelésünk alapján. 4.6.

A környezeti nevelés tevékenységi területei

4.6.1.

Környezeti nevelés a tanórán

1. Minden tanórán elfogadott általános követelmények:  Tiszta tanterem, a szemét összeszedése.  Rendrakás minden óra végén.  Benti cipő használat az állagmegóvás miatt.  Rendszeres szellőztetés.  A tanórákhoz szükséges szemléltetőeszközök, segédanyagok balesetmentes használata, tárolása. Felelős: minden nevelő. 2. A szaktanárok környezeti neveléssel összefüggő feladatai:  A témával kapcsolatos tanórákat zöld színnel kell jelölni a tanmenetekben.  Az osztályfőnöki órákon minden adódó alkalommal ilyen témájú feladatokat kell beépíteni.  Rajz-, technikaórákon kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti neveléssel összefüggő tevékenykedtető, alkotó órák betervezésére a tanmenetekbe. 4.6.2.

Környezeti nevelés a tanórán kívül

Kirándulások, túranapok ▫ Városunk nevezetességeinek megtekintése ▫ Napelemmel működő lakóházak megtekintése a városban ▫ Szépen parkosított, rendezett porták megtekintése ▫ Múzeumlátogatás, arborétum, tanösvény bejárása Felelős: osztályfőnökök, napközis nevelők Iskolaudvaron végzett tevékenységek ▫ Hulladékgyűjtések

1

▫ ▫ ▫

Szemételtakarítási akciók Területgondozás, az udvar ápolása Madáretetők, fészkelőhelyek kirakása Felelős: DÖK vezető, biológia szakos nevelők

Tantermekben végzett tevékenységek ▫ Ízléses, sokszínű dekoráció készítése ▫ Virágosítás Felelős: osztályfőnök. Szabadidős tevékenység ▫ Természetismeret – környezetismeret szakkör működtetése Felelős: szakkörvezető. A Környezetvédelemmel kapcsolatos „zöld” napok megünneplése, a hozzájuk kapcsolódó programok szervezése o A Víz Világnapja (március 22.) o A Föld Napja (április 22.) o Madarak és fák Napja (május 10.)

4.7.

Együttműködés szervezetekkel, társintézményekkel ▫ ▫

Fásítási, virágosítási akciókba való bekapcsolódás Szelektív hulladékgyűjtésbe, szemételtakarítási, lomtalanítási akciókba való

2

5.

Családi életre nevelés

5.2.

A családi életre nevelés feladatai

A család szerepe nem csupán abból áll, hogy a helyes családi minta mutatásával elősegítse a gyermek fejlődését, fokozatos önállósulását, a különféle makro-közösségekbe való beilleszkedést, ténylegesen a gyermek elsődleges szocializációját. A család olyan lelkiérzelmi atmoszférát képes megteremteni, ahol a társadalom legkisebb, egyben a gyermek számára legfontosabb egysége a szocializációs feladatait, kötelezettségeit a leghatékonyabban tudja megvalósítani. Olyan légkört kell kialakítani, fenntartani a családban, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet, összetartozás tartós átélése valósulhat meg és ad a gyermek számára biztonságot. A családnak egyik legfontosabb feladata, hogy felkészítse a gyermekeket a felnőtt életre, segítse identitásuk kialakulását. E komplex funkciót nehéz ellátni, napjainkban kevés család van felkészülve és egyre kevesebben látják el megfelelően a családi feladatot. Ugyanakkor a családi életre nevelés sikere nehezen várható el csak egy közösségtől – családtól. E feladatot a szülők, az iskola, a pedagógia, orvosok, egészségügyi személyzet, családvédelem, mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok stb. együttes kooperációs tevékenysége oldhatja meg. A családi életre való alkalmasság azt jelenti, hogy a fiatal felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére, mindezt úgy, hogy közben a társadalmi, gazdasági élet szabályait, normáit, értékeit is betartja. A családi életre nevelésnek a nemi működésen és védekezési módok megismertetésén túl szerepet kell vállalnia a társas kapcsolatok és az érzelmi kultúra pozitív alakításában is. Hitvallásunk szerint a kielégítő családi életre nevelés az egészség integráns részének kell tekinteni, így az egészségnevelés fontos feladatának, amelyről nyíltan kell beszélni. 5.3.

A felnőtt szerep elsajátítása

A családi életre nevelés egyik legnehezebb és legkritikusabb csomópontja a serdülő- és ifjúkor. Ezért különösen fontos, hogy segítsük őket a belülről fakadó igények és a külső elvárások integrálásában, mely feltételezi a felnőtté válás és felnőtt szerep elsajátítását. A felnőtt szerepek, amit a fiatalnak el kell sajátítania: -

A szülőktől való leválás igénye. Párválasztás. Pályaválasztás. Munkakör, munkahelyválasztás. A társadalom elvárásainak való megfelelés. Önálló életvitel kialakításának igénye. A felelősség növekedése. Emberi értékek felvállalása, állásfoglalás. A mikro- és makro-környezetben fennálló nehézségek megoldása és jó döntéshozás. Egzisztencia kiépítése. Önmagával való szembenézés, önelfogadás, önmegvalósítás.

A leendő felnőttnek már kisgyermekkortól olyan mentálhigiénés ismereteket kell elsajátítania, hogy a jelen és a későbbi megpróbáltatásai, stressz helyzetek, az életben előforduló

akadályok vételére felkészüljenek. Fontos, hogy elemezni tudja a konkrét élethelyzeteket és kiválassza azt a típusú magatartást, amely az adott szituáció sikeres megoldásához vezet. Ehhez lényeges, hogy: -

önmagát ismerje, elfogadja, szeresse. legyen egészséges öntudata, önbecsülése és érdekérvényesítő képessége. ismerje saját képességeit, legyen tisztában azzal, hogy döntően önmaga saját sorsának irányítója. ismerje az együttélés szabályait. képes legyen másokra odafigyelni, másokat elfogadni és szeretni. legyen nyitott a társas kapcsolatokra.

Fel kell készíteni: -

a nemi szerep vállalására. a pozitív emberi értékek közvetítésére. az embertársakért való felelősségérzésére. örömteli kapcsolatok kialakítására.

Fedezze fel: -

a kreatív alkotó munka és a konstruktív szabadidő eltöltésének az örömét. az élet szépségeit.

Ismerje fel: -

a veszélyhelyzetet, problémahelyzetet. a függőségekhez, szenvedélybetegségekhez vezető utat. az egészségét veszélyeztető tényezőket.

Tudjon helyesen és jól dönteni. A gyermek és a fiatal külső mintákat átélve saját magát fejleszti. Ezért rendkívül fontos a felnőtt szerep és a családi életre nevelés területén a felnőttek példaadása, viselkedés kultúrája, attitűdje és életfelfogása. Az oktatási rendszer hatásain belül a közölt nevelési tartalmak, a szexualitáshoz és nemiséghez fűződő viszony és a tanár személyiségjegyei a legfontosabb szerepmodellek. A közlés minősége, a megvitatás módja szintén befolyásolja a családi életre nevelés hatékonyságát. A pedagógus személyiségjegyei, viselkedése családi életre nevelés fontos részei. A kortársak jelentik a tanulók számára a legnagyobb befolyásoló tényezőt, mivel a nevelés ebben a közegben zajlik. Teljesen természetes, hogy a kortársak hatást gyakorolnak a személyiség, identitás fejlődésére, a nézetek, a magatartás alakulására. A megfelelő családi nevelés hiánya nyomán azonban túlsúlyba juthatnak a kortársi hatások, ez pedig nem minden esetben kedvező.

1

5.4.

A családi életre nevelés szempontjai

A családi életre nevelés szempontjai igen összetettek. A harmonikus családi élet, a jól sikerült és tartósan jól funkcionáló házasság feltételei szorosan összefüggnek a társadalmi és gazdasági körülményekkel is. A családi életre nevelés a biológia oktatás mellett egyrészt a lelki egészségvédelemmel, másrészt a nemi higiénével is foglalkozik. Tisztázza az anatómiai, élettani viszonyokat, felkészít a házasságra, gyermeknevelésre, felelősségre, társadalmi és gazdasági elvárásokra. A nevelésnek tehát számos szempont szerint kell történnie. A családi életre nevelés az egész emberre hat, nem tantárgyként tanítjuk, hanem az a cél, hogy a fiatalok a nevelés során minél szélesebb minden tekintetben éretté és döntésképessé váljanak. 5.5.     

 

A családi életre nevelés elvei iskolánkban: nyújtson ismereteket a család és társadalom viszonyáról, formálja a felnövekvő nemzedék érzelmi és értelmi életét. keltse fel a kölcsönös felelősséget és tiszteletet, az érdekek egyenrangú érvényesítésének és kölcsönös támogatásának igényét. alakítson ki helyes erkölcsi szemléletet a nemek kapcsolatáról. alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek (házastársi, apai, anyai) betöltéséhez, a családtervezéshez és a gyermekek neveléséhez szükséges felelősséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket. aktív egészségneveléssel előzze meg a családtagok egészségét veszélyeztető ártalmakat. nevelje gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre. o Segítsen eligazodni a barátság, szerelem, gyermek és tinédzserszerelem viszonyairól, a szerelmesek viselkedésének sajátosságairól. o adjon ismereteket a nemiség biológiai folyamatairól, anatómiáról, a nemiséggel kapcsolatos pszichés tényezőkről. o beszéljen a pszichoszexuális fejlődésről. o mondja el a szexualitás fajfenntartó és örömszerző jellegét. (szaporodás, fogamzás, fogamzásgátlás.) o hívja fel a figyelmet a nemi higiénére. (egészség, sport, divat, bőr, nemi szervek és a test tisztán tartása.) o tisztázza a menstruáció, pollúció folyamatát. o ismertesse a szerelmi tabukat. (homoszexualitás veszélyei, testvérszerelem, többnejűség stb.) o beszéljen a tinédzserek közti szexualitás folyamatáról, formáiról (csókolózás, maszturbáció, petting, erogén zónák). o adjon ismeretet a szülők szerelméről, a felnőttek szexualitásáról, terhességről, abortuszról, szülésről. o ismertesse a párválasztás folyamatáról (ismerkedés, udvarlás, randevú, jegyesség, házasság, családtervezés, gyermeknevelés).

2

5.6.

A pedagógus szerepe a családi életre nevelésben

A családi életre nevelés magatartás- és tudatformálás, ezért fontos az egyes csoportok közösségek kooperációs munkája. Az egészségnevelőknek, pedagógusoknak minden nevelő tevékenység során, így a családi életre nevelésnél is figyelembe kell venni a gyermek szociális hátterét, lakásviszonyit, élet- és munkakörülményeit, orvosi ellátásának színvonalát, a helyi körülményeket. Minden szempontból fontos, hogy a pedagógus, egészségnevelő, egészségfejlesztő a családi életre nevelés során nyíltan, őszintén, az ismeretanyagot spirálisan felépítve adja át a fiataloknak. A pedagógia egyik jól bevált módszere a mintaállítás, ideálkép kialakítása. Fontos a szemléltetés. Beszélni kell a fiatalok között közkézen forgó könyvekről, videofilmekről. Ismertessük meg a fiatalok művészeti alkotásokkal, játékfilmekkel, kultúrtörténeti érdekességekkel. A demokratikus tanár-diák kapcsolatok pozitív eredményt érhetnek el a családi életre nevelés terén. Ma már a korkülönbség is egyre csökken a pedagógus és diák között, ami nyíltabb megnyilvánulásoknak ad helyet. Ez ellensúlyozza a generációs ellentéteket és normarendszer különbségeket rejtő nagy korkülönbség problematikáját. Családi élete kialakításában a pedagógus személyiségjegyek, értékek, normák, hatásrendszer folyamatosan jelen lesznek, megmutatkoznak. Fontos, hogy a nevelés során a leglényegesebb családműködéssel kapcsolatos sajátosságokat és szabályszerűségeket emeljük ki, törekedni kell a családias jelleg kialakítására, a családi funkciók időleges átvállalására, értékrendszerek, tradíciók, szerepek tisztázására. A családi életre nevelés során a szokások csak akkor lehetnek példaértékűek, ha a fiatalok egészséges lelkületűek, helyes magatartási mintát vettek át, norma- és értékrendszerük szilárd. Célunk, hogy jól szocializált és családi életre nevelt személyiség hagyják el iskolánkat, hiszen ha a diák szülővé válik jobban be tudja tölteni a szülő szerepet.

3

6. Fogyasztóvédelem 6.2.

Bevezetés

Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a) az alapvető szükségletei kielégítéséhez való jog b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c) a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g) a Kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való h) beleszólás joga i) a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás j) elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997.évi CLV. törvényének első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. Leszögezi, hogy a fogyasztók oktatása alapvető állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993.évi LXXIX. törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 6.3.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja, sikerkritériumok

Cél: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Sikerkritérium: Fejlődjön a fogyasztói kultúra, változzanak a vásárlási szokások, melyek elsősorban a fenntarthatóság elvét szolgálják. 6.4.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei, feladatai

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedésének, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése. A jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.

A versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az úgynevezett cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása során az egyén megismeri a fogyasztói javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. Kisebb korban a leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, áruismeret, döntés, kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. A kamaszkorban pedig a jogérzék, jogismeret, szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztási szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők bevonása a nevelési folyamatba. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásának lényeges elemei: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége - a döntési helyzet felismerése - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing, a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A következő fogalmak ismerete nélkülözhetetlen a helyes fogyasztói kultúra és magatartás kialakítása érdekében:  Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  Ökológiai fogyasztóvédelem  Környezettudatos fogyasztás  Fenntartható fogyasztás  Preventív; vagyis megelőző fogyasztóvédelem A tantárgyi tartalmak fogyasztóvédelemmel kapcsolatos részeinek felsorolása Technika: Matematika: Fizika: Földrajz: Magyar nyelv és irodalom: Biológia: Kémia:

Áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata

1

Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb. Médiaismeret: A reklám képi nyelve és hatásai Informatika:

Tanórán kívüli tevékenységek -

A Takarékossági Világnap Vetélkedők, versenyek szervezése Piaci séták, üzletek, bankok látogatása „Bolhapiac”- megunt játékok, könyvek, ruhák cseréje

Alkalmazható módszerek a fogyasztóvédelmi oktatásban -

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, a családi szokásokról Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos – és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok ( hatékony érdekérvényesítés) Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok, DÖK-segítő nevelők

Értékelés A fogyasztóvédelmi oktatás sikerességének felülvizsgálata, értékelése a megfogalmazott célok, feladatok, sikerkritériumok tükrében a szaktárgyi órák keretében történik.

2