Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program

Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2015.

1

Nevelési program Tartalom Bevezető A pedagógiai program törvényi háttere Az intézmény rövid története Az intézmény önmeghatározása Az intézmény mottója 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 Óvoda 1.1.1. Az óvodai nevelés alapelvei, értékei, célkitűzése 1.1.2. A gyermekek személyiségfejlesztését, közösségi életre történő felkészítését biztosító nevelési feladatok, tevékenységek 1.1.3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődését biztosító feladatok, tevékenységek 1.1.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 1.1.5. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 1.1.6. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái 1.1.7. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei 1.1.8. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.1 Az iskola nevelési programja 2.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.5.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.6 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.7 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje (lásd: helyi tanterv) 2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata (lásd: helyi tanterv) 2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai (lásd: helyi tanterv) 2.11 Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv (lásd: helyi tanterv) 3. EGYMI

2

Bevezető Az intézmény neve: Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény címe: 6900 Makó, Vásárhelyi utca 1-3. Telefon: 06-62/212-855 Fax: 06-62/209-457 Web: www.papayendre.hu Email: [email protected] A székhelyintézmény: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36. Az intézmény típusa: - Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (Kt. 33§ (1) bekezdés b) pont és (12) bekezdés) - Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény (Kt. 20§ (1) bekezdés a), b), c), d), e), f), g) pont) Működési köre: Csongrád megye Az iskola OM azonosítója: 038 484 Az intézmény igazgatója: Megyesi Istvánné Tagintézmény-vezetője: Vargáné Szalados Klára A pedagógiai program törvényi háttere - 2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről - A Kormány 110/2012. (VI.04.) kormányrendelete: A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete: A nevelési- oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 32/2012. (X.08.) EMMI rendelet: A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - 1997. évi XXXI. t. A gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról - 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

3

Az intézmény rövid története Makó városában 1948 szeptemberére nyúlik vissza a sajátos nevelési igényű gyermekekről való intézményes gondoskodás. Két kisegítő osztály (32 fővel) működött az akkori Deák Ferenc és Szegedi utcai Általános Iskolában. 1950 novemberében már önálló épületet is biztosítottak a gyermekek nevelésére-oktatására, a régi kollégiumi épület egyik helyiségében, mellyel egy időben háromra szaporodott a kisegítő osztályok száma. Az igények növekedésével 1951. március 1-vel önálló gyógypedagógiai iskolává szerveződött az intézmény, Állami Gyógypedagógiai Iskola néven. Évről évre nőtt a szakmai kérdésekkel kapcsolatos és az intézménnyel szemben támasztott konkrét társadalmi igény. 1954. szeptember elsejétől az iskola bentlakásos intézménnyé fejlődött és Gyógypedagógiai Nevelőintézet lett a neve. 1959. szeptember 1-től a volt Béke utcai bölcsődében Gyógypedagógiai Gyermekotthon kezdte meg működését két óvodai csoporttal, amely szakmai irányítás szempontjából az intézethez tartozott. Az 1948-ban elindult fejlődés fontos állomása volt az 1988-as év, amikor – 3 éves beruházás és építkezés eredményeként – átadásra kerül a felújított, kibővített iskolaépületünk és az új diákotthonunk, sportpályánk. 1994-ben szakiskolai képzést indítottunk. A tanulók oktatása a gyakorlókertünkben, jól felszerelt szakiskolai tanműhelyeinkben folyik. Az iskola mellett működő diákotthonunk 1998 januárjától diák- és gyermekotthonként működött. Gyermekotthonunkban a gyermekvédelmi szakellátások keretében otthont nyújtó ellátást biztosítunk az ideiglenes hatállyal elhelyezett átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, illetve utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára. Kollégiumunkban az intézménytől távolabb élő tanulóinknak nyújtunk teljes körű ellátást. 1999 júniusában vettük fel egykori igazgatónk, Pápay Endre nevét. Az ő emlékét, nevelési elveit sok hagyománnyal igyekszünk megőrizni. A nagyléptékű befogadó képességű gyermekotthonunk kiváltása 2002-ben kezdődött el, lakásotthoni ellátási formák kialakításával. Jelenleg négy lakásotthonunk működik, kettő külső családi házban, kettő pedig intézményünk diákotthonában. 2006. január 1-től nevelőszülői hálózatot is működtetünk. Fejlesztő iskolai csoportunk 2007-2008-as tanévtől indult. Ebben a tanévben kezdtük meg az utazótanári szolgálatot (EGYMI) Makó és kistérsége többségi óvodái és iskolái részére, valamint a Nevelési Tanácsadói feladatok ellátását is 2013 augusztusáig. Intézményünk 2011. szeptember 1-től a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézménye lett. 2013. április 1-óta Klebersberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületéhez tartozunk, mint Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános

Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Dolgozóink magas színvonalon, nagy empátiával, kimagasló gyermekszeretettel végzik munkájukat.

4

Az intézmény önmeghatározása Oktató-nevelő munkánk elsődleges célja, a gyermekek – önmagukhoz mért – legmagasabb szintre juttatása. Fontos feladatunk kialakítani a tanulóink helyes értékrendjét, önismeretét, önértékelését, és bekapcsolódásukat segíteni az őt körülevő társadalom életébe. A sikerélményt adó oktatás-nevelés, az egészséges életmódra, a munka megszerettetésére való törekvés végigkíséri az intézményünkben folyó munkánkat. Alapértékeink, amelyek a Pedagógiai Programunk alapját képezik: - Gyermekközpontúság - Sokoldalú készség és képességfejlesztés - Szocializáció - Felzárkóztatás, tehetséggondozás - Munkára nevelés, társadalmi beilleszkedés elősegítése - Felkészítés az önálló életvitelre és családi életre - Egészséges életmódra nevelés - Nyitottság, korszerűség az oktató-nevelő munkában - Hagyományőrzés és teremtés az intézményben Az intézmény mottója „Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban, Némelyik hangja mély, a másiké magas, Megint másik hangosan ciripel a telefondróton, És aki csak tapsolni tud, olyan is akad…” /Margaret Martle Az intézményünkben folyó oktató-nevelő munkánk hajtóereje, hogy diákjainknak – képességeiknek megfelelően – olyan értéket közvetítsünk, amelyek segítségével emberi mintát és használható tudást adunk és a társadalomba való beilleszkedésüket segítjük. 1. Az intézmény nevelési programja 1.1. Óvoda 1.1.1. Az óvodai nevelés alapelvei, értékei, célkitűzése Minden családnak és értelmükben akadályozott gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy a társadalom teljes jogú tagja legyen. A gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében olyan szolgáltatást, támogatást kapjon, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a kulturális különbségeket. Biztosítja a szakember és a család egyenrangú együttműködését a gyermek oktatásában és gondozásában és az alkalmazott módszerek, eszközök kiválasztásában.

5

Alapelvünk: - A sajátos nevelési igényű tanulók sérüléséből adódó hátrányos következmények maximális csökkentése, ellensúlyozása - A differenciált és egyéni segítségnyújtás tanulóinknak, az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket figyelembe véve - Olyan légkör biztosítása, ahol az emberi, társadalmi kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösségét, a másságot is elfogadva Céljaink: - a sajátos nevelési igényű tanulók készség és képességfejlesztése, habilitációja, rehabilitációja - az alapvető tanulási képességek fejlesztése - a tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása, harmonikus személyiségfejlesztés 1.1.2. A gyermek személyiségfejlesztését, közösségi életre történő felkészítését biztosító nevelési feladatok, tevékenységek A gyermek alaptevékenysége óvodáskorban a játék. Egész nap biztosítjuk a különböző játéktevékenységek feltételeit, így fejlesztjük a mozgást, észlelést, beszédet. A mozgásfejlesztés, az anyanyelvi – kommunikációs nevelés, és a környezet megismerésére irányított nevelés a gyermeki személyiségfejlesztés összes lehetőségét magában foglalja. A személyiség fejlődésében meghatározó szerepe van a játéknak, amely a gyermeki fejlődés velejárója. A gyermek játékát figyelve betekintést kaphatunk a szűkebb környezetébe, cselekvéseiben a számára ismert szituációk utánzását ismerhetjük fel. A közös játék során az élményeken túl megjelennek a sérelmek és ezek feloldását is megtanulják. A közösségben alkalmazott szokásokat, viselkedési szabályokat a társaikkal, felnőttekkel szemben szintén a játékok, szerepjátékok alkalmazásával sajátíthatják el. A gyermek személyiségfejlesztését a következő foglalkozási formákkal segítjük: - Anyanyelvi nevelés: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése - Önkiszolgálásra nevelés: a nagyobb önállóságra nevelés a tisztálkodás, étkezés, szobatisztaság terén - Mozgásfejlesztés: a testi-lelki harmónia, a koordinációs zavarok csökkentése, alapmozgások kialakítása - Játékra nevelés: értelmi-, érzelmi-, és szociális fejlődés közösségben - Vizuomotoros készség fejlesztése: a testséma fejlesztése, szem-kéz koordináció, téri tájékozódás, ábrázoló kedv felkeltése - Zenei nevelés alapjai: a ritmus, zenei hallás fejlesztése. 1.1.3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődését biztosító feladatok, tevékenységek Az értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek különböző fejlettségi szinten, eltérő fogyatékossággal kerülnek intézményünkbe. Fejlődésük lelassult, ezért kis lépésekkel, soksok gyakorlással érjük el a kitűzött célt.

6

Három alapelvnek kell érvényesülni: „Ölelj át!”, „Tegyél le!”, „Hagyjál békén!” a sérült gyermeknek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, ezáltal az emlékezet és a figyelem is fejlődésnek indul. A nagy mozgásigényre, az utánzókészségre a felnőtt támogatásával lehet eredményt elérni. 1.1.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az óvodás gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, kisebb hányada halmozottan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett családban él. A szülők alapvető megélhetési, munkahelyi gondokkal küzdenek a mindennapokban. A családokkal, szülőkkel való együttműködés során felszínre kerülnek az egyedi problémák, amihez megfelelő segítségnyújtást biztosítunk számukra. Az óvoda feladata: - az előítéletek csökkentése - ismeretbővítés - készségek, képességek fejlődésének elősegítése - egyéni bánásmód alkalmazása - fejlesztő foglalkozások biztosítása szakmai team által - rendszeres orvosi, védőnői felügyelet 1.1.5. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Legfontosabb cél: - A gyermeket veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszűntetése. Feladat: - Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, segítésük a gyermeknevelésben. - Családlátogatások során felmérés a szülők szociális, kulturális, anyagi helyzetével kapcsolatosan. - Tájékoztatás, felvilágosítás szakemberek segítségével (pszichológus, védőnő, orvos). - Kapcsolatfelvétel a gyermekvédelem intézményeivel. Intézkedések: - Családlátogatás - Gyermekvédelmi fogadóóra - Segély, támogatások felkutatása - Rendezvények szülők bevonásával, szülőklub - Nyíltnap, fogadóóra a pedagógus és a szülők részvételével, szülői értekezlet 1.1.6. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Minden gyermek családját, és annak nevelési elveit tiszteletben tartja az óvoda. Ennek megfelelően szaktudással, figyelemmel, tanácsadással és együttműködéssel segítik a pedagógusok a kapcsolattartást. A kapcsolattartás formái: - Családlátogatás 7

-

Beszoktatás Nyílt foglalkozások tartása Ünnepségek, rendezvények Szülői értekezletek

Az óvoda egyéb kapcsolatai: - Védőnő, orvos - Pszichológus - Nevelési Tanácsadó - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Kulturális intézmények - Szakértői bizottságok 1.1.7. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei A sajátos nevelési igényű gyermekek a környezetről szűk körű ismeretekkel rendelkeznek. Mozgásterük beszűkült, az egészség, az életmód, a szokások sajátosak számukra, ezért fontos az óvodai élet egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenysége. Célok: - A környezet megismertetése - Szokás és értékrendek kialakítása - A környezettudatos magatartási szokások megalapozása - A hagyományok és a kultúra megismertetése, tisztelete A gyermek állapotának megfelelő elvek alkalmazását az óvodai élet napirendjébe építjük. Ezek a következők: - kulturált étkezés gyakorlása - egészséges ivóvíz használata - alma-program - mindennapos testmozgás, séta - környezet tisztasága, esztétikum 1.1.8. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőséget biztosítunk az óvodai nevelés céljai között főként a kognitív hátrányok csökkentése érdekében. Ez a tevékenység főleg nevelési, pedagógiai, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többletfejlesztését szolgálja. Legfontosabb pedagógiai eszköz a differenciált bánásmód, melynek során minden gyermek azt a segítséget kapja, melyet diagnózisa, szociális helyzete, és rászorultsága szükségessé tesz. 2.1. Az iskola nevelési programja 2.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvünk: Iskolánkban a nevelő-oktató munka legfontosabb eleme a sajátos nevelési igényű tanulók sérüléséből adódó hátrányos következmények maximális csökkentése, ellensúlyozása.

8

A tanulók életkori és sérüléséből adódó specifikumok, lehetőségek, korlátok és speciális szükségletek figyelembe vételével az aktuális igényeknek megfelelően módosítjuk az alkalmazott módszereket, eszközöket, eljárásokat, tevékenységformákat és szervezeti kereteket. Differenciált és egyéni segítségnyújtást biztosítunk tanulóinknak, az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket figyelembe véve. A kiemelkedő képességű tanulók lehetőséget kapnak tehetségük kibontakozására. Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapja a demokratikus, humanista, az egyén tiszteletén, a lelkiismereti szabadságon, a személyiség fejlődésén alapvető közösségek, az etnikai csoportok és a nemek egyenlőségén alapuló, a szolidaritás és a tolerancia értékeit figyelembe vevő tanítási-tanulási folyamatok szervezése. Kiemelt szerepet kap a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör biztosítása diákjaink számára, ahol az emberi, társadalmi kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösségét, a másságot is elfogadva. Ez alapot ad az esélyegyenlőség megvalósulásának. Az intézmény, mint a hálózati működés résztvevője A közösségépítéshez 2012-től felvállalt referencia-intézményi szerepünk is hozzájárul. Az intézményben évtizedek óta folyó magas szintű oktató-nevelő munka a széles spektrumú szak és szakmai szolgáltatás mind megalapozza, hogy a jó gyakorlatokat referenciaintézményként továbbítsa és népszerűsítse. Intézményünk küldetésének tekinti, hogy azt az innovációt és tapasztalatot, amelyet az évek során fölhalmozott, megossza, megismertesse, egyben feladatának tartja, hogy további jó gyakorlatokat ismerjen meg és alkalmazzon működése során. Az intézmény szakmai, vezetésének valamint a tantestületnek meggyőződése, hogy az oktatási intézmények jó gyakorlatainak és tapasztalatainak megosztása és cseréje, e tapasztalatok gyakorlati adaptálása számottevően javíthatja a magyar közoktatás eredményességét. Oktatási intézményünk e misszió teljesítésében kíván szerepet vállalni. Hálózati működésünk céljai -

Olyan hálózatos együttműködés kialakítása a cél, amely biztosítja a jó gyakorlatok és eljárások megismertetését, segíti adaptálásukat és továbbfejlesztésüket. Hosszabb távon is fenntartható, nincs kiszolgáltatva a mindenkori költségvetési mozgástérnek. Innovatív, értékközpontú, motiválja a résztvevőket. Jövőorientált, nem öncélú, hanem az oktatási folyamatok megújítását, a korszerű módszerek meghonosítását és ezzel a nevelési rendszer versenyképességét szolgálja. Demokratikus, toleráns, és az együttműködéseket preferálja.

Hálózati működés fejlesztése A referenciaiskolai státusz fönntartása hosszabb távon indokolt, ugyanakkor a célok teljesülésének elemzése, a szükséges korrekciók, finomítások végrehajtása rendszeres időközönként elengedhetetlen (tanévente két alkalommal). A felülvizsgálat értékeli a jógyakorlat-átadási technikák hatékonyságát, a módszerek eredményességét, a hálózatok működőképességét. 9

Az elemzés részben a pedagógusok önellenőrzésére épül, részben pedig egy iskolai szakmai team munkájára, amely vizsgálja a jó gyakorlatok kínálatát, és ezekhez viszonyítva határozza meg az addigi gyakorlat fenntarthatóságát, vagy dönt a fölülvizsgálatról. A cél nemcsak a jó gyakorlatok átadása, de azok átvétele, és ezzel együtt a helyi módszerek és technikák folyamatos korszerűsítése, megújítása, fejlesztése is egyben. Általános céljaink: - sajátos nevelési igényű tanulók készség és képességfejlesztése, habilitációja, rehabilitációja - az alapvető tanulási képességek fejlesztése - az általános műveltség megalapozása életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően - a tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása - reális önismeret, önelfogadás képességének kialakítása - az ön és környezetellátó és védő technikák birtoklására nevelés - biztos tájékozódás kialakítása a környezetben, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - testi, lelki egészség megóvása - felkészítés a társadalmi munkamegosztásban való részvételre olyan ismeretek elsajátítatása, amelyek saját életének szervezésében, a munkavégzésben nélkülözhetetlenek - a gyakorlati ismeretekkel, fizikai munkával létrehozott érték és hasznosságtudat kialakítása - érdeklődés, természetes vonzódás felkeltése az ember környezetében megjelenő gyakorlati feladatok megoldására - etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetése. - tanulóink számára elérhető legmagasabb szintű szaktudás biztosítása. - országunk és tágabb környezetének, a nemzeti hagyományoknak megismertetése, a - nemzeti identitás fejlesztése, a kisebbséghez tartozók azonosságtudatának ápolása. - az európai humanista értékrend és az Európához tartozás erősítése (Állampolgári nevelés megvalósítása) - a globalizációban rejlő lehetőségek és veszélyek felismertetése - értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismerése - képessé tenni a tanulóinkat, hogy tanulmányaikat befejezve a társadalom rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak - gazdálkodással és pénzügyekkel kapcsolatos készségek fejlesztése, és az okos gazdálkodás képességeinek kialakítása. - eligazodás a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. A kulcskompetenciák fejlesztése Kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegennyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejező képesség 10

(Részletesebben kifejtve a PEPO vonatkozó fejezeteiben) - A tanulók felkészítése az egész életen át tartó tanulásra.

Fejlesztő nevelés A fejlesztő nevelés rehabilitációs pedagógiai programja Törvényi hivatkozások: Az oktatási miniszter 22/2006. (V.22.) OM rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról1.§ A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. ( III.1.) OM rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 3/A.§-sal egészül ki: „3/A. § A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatását végző intézmény a rehabilitációs pedagógiai programját az e rendelet 3.számú mellékleteként kiadott Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.” A fejlesztő nevelés a súlyos és halmozottan fogyatékos, tanköteles korú gyermekek számára szervezett – a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. Teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. E tanulók egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos komplex segítségére, támogatására utaltak. Személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő nevelésre van szükségük. A rehabilitációs program elkészítésénél figyelembe vesszük: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit - intézményegységünk minőségfejlesztési programját. Az irányelv meghatározza a fejlesztő nevelés kiemelt céljait, alapelveit, a fejlesztés legfontosabb területeit és feladatait. Pedagógiai programunk elvi vezérfonalát adja, egyben a gyakorlati megvalósításhoz konkrét segítségül szolgál. A fejlesztő nevelés kiemelt céljai és sajátosságai A nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési célok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Tanulás (figyelembe véve tanulási sajátosságaikat 11

-

a tárgyakhoz és a jelenhez kötődnek) cselekvésen keresztül tanulnak komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve a tevékenységeken keresztül kis lépésekben tanulnak segítséggel, speciális irányítással gyenge a spontán tanulási szándékuk

Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése - pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és a legszűkebb környezetükről - tudják magukat elkülöníteni más személyektől - tanulják meg felismerni az életük különböző szinterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire - az egyes életszakaszok jellemzői, a szükségletek és igények megjelenése alapján biztosítani kell a tanulók számára az önálló döntéshozatal és választás lehetőségét. Testi és lelki egészség - a jó testi és lelki közérzet megteremtése az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata. Információs és kommunikációs kultúra - a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása céljából szükséges a modern informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, speciális használata. Hon és népismeret – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - ismerjék meg a kommunikáció, szociális interakció révén a kultúra alapvető fontosságú értékeit. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének – oktatásának alapelvei A kommunikáció és interakció elve A világ jelenségeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. Fel kell fedezni a kommunikatív szándékot a tanulók legegyszerűbb életműködéseiben is. A normalizáció és a participáció elve Olyan életfeltételeket és életmodelleket kell biztosítani, amelyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat. A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükséglet orientáltság és a rehabilitáció elve A tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató és gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. A pedagógiai tevékenység központja mindig a tanuló személyisége. Alapfeltétel a szakemberek magas szintű felkészültsége. A kooperáció és a tudatosság elve A pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási – tanulási folyamat eseményeiben. Egységes elvárások, következetesség szükséges, ehhez fontos a tanulókkal foglalkozó valamennyi személy folyamatos információ és tapasztalat cseréje. 12

A differenciálás és individualizáció elve Egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján egyéni fejlesztési tervek szerint valósul meg. A fejlesztő nevelés intézményünk szerves részeként, a többi csoportunkkal azonos esélyekkel és lehetőségekkel működik! Általános Iskola 1-2 évfolyam Célok: - óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot - vezessük át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai életforma és tanulás tevékenységeibe - az iskolai élet és társas kapcsolatok szokásrendjének kialakítása - feladat és szabálytudat kialakítása - közösségi tudat kialakítása - az érzelmi élet meglapozása - adjunk teret a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának - közvetítsünk a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket, - fejlesszük az alapvető képességeket és készségeket, kultúr technikákat és kommunikációt Feladatok: - gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezet kialakításához - személyre szóló fejlesztés megvalósítása - változatos tananyag biztosítása, mely a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épít - a felelősségtudat és a kitartás képességének kialakítása - minták nyújtása az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz - tanulási szokások megalapozása 3-4 évfolyam Célok: - segíteni a gyermek természetes fejlődését, érését - az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény ébrentartása - az érzékelés útján szerzett tapasztalatok erősítése - a személyiség értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságainak gazdagítása, erősítése - az egyéni képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás - a pozitív tulajdonságok felfedezése, tudatosítása és megerősítése önmaga és csoporttársai felé is - a saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret megalapozása és fejlesztése - az eltérő ütemű fejlesztésből adódó hátrányok csökkentése Feladatok: - az egyéni képességek kibontakoztatása - segítségnyújtás a tanulási nehézségek leküzdésében

13

a szűkebb és tágabb környezetben megismerhető értékek , a társas kapcsolatok és a magasabb társadalmi normák tudatosítása - a humánus magatartásminták és szokások erősítése - a személyiség érésének elősegítése, a jellem formálása 5-6. évfolyam Célok: - az előző szakaszok nevelő- oktató munkájának folytatása - készségek, képességek további fejlesztése - fogalmi gondolkodás alapjainak lerakása - az önismeret erősítése, reális énkép kialakítása önmagáról - az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása - a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása - a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása - visszavezetés a nem sajátos nevelést igénylő fiatalok korcsoportjaiba, befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen - egészségmegőrző, környezetóvó attitűdök kialakítása -

Feladatok: - azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek - a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének fejlesztése - olyan helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságénak, becsületességének, szavahihetőségének értékét - a közösség demokratikus működése értékének és néhány általánosan jellemző szabályának tudatosítása - az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmának tisztázása és tudatosítása 7-8. évfolyam Célok: - ismeretek nyújtása a továbbtanulás és a pályaválasztás lehetőségeiről - a tanulók felkészítése érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, illetve a társadalomba való beilleszkedésre - a cselekvőképesség, a taratós munkavégzés, az erőfeszítés és a kitartás képességének erősítése, megszilárdítása - felkészíteni a tanulókat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására

Feladatok: - demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra - a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés - a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény kialakítása - az Európához való tartozás tudatának erősítése - más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismertetése, megbecsülésének, megszilárdítása - az emberiség közös problémáinak bemutatása, tudatosítás 14

Speciális szakiskola A szakiskolai képzés valamennyi évfolyamán: Célok: - az eddig elsajátított ismeretek megerősítése, szinten tartása - a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása - a pályaorientáció egyénenkénti segítése - segítségnyújtás a serdülőkor és ifjúkor problémáinak megoldásában - önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása és megerősítése - munka és baleset megelőzési ismeretek nyújtása - a tanulók felkészítése a szakmai vizsgára - biztosítani a tanulók részére a munkába álláshoz az életkezdéshez szükséges ismereteket - a gyakorlati ismeretekkel, fizikai munkával létrehozott érték és hasznosságtudat kialakítása - képessé tenni a tanulóinkat arra, hogy rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjává váljanak a társadalomnak. Feladatok: - a tanulók szocializációjának és eredményes társadalmi integrációjának megvalósítása - a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, a másodlagos tünetek megjelenésének megakadályozása - felvilágosító jellegű tevékenységi formák, foglalkozások tartása - konfliktuskezelési technikák elsajátítása - a felnőtt élet, a felnőtt problémák, a családi életre nevelés modelljeinek megismertetése - szakmai vizsga megszervezése és lebonyolítása - egyszerű munkafolyamatok végeztetése, amely segítségével el lehet sajátítani a termeléshez szükséges gyakorlati jártasságokat és készségeket - balesetmentes eszköz és szerszámhasználat, takarékos anyaghasználat megtanítása - kapcsolatteremtés munkahelyekkel, a végzett tanulók munkába állításának segítése Intézményünkben folyó nevelő – oktató munka eszköz- és eljárásrendszere: Általános eszközök, módszerek Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd - beszélgetés (irányított beszélgetés, spontán vagy tervezett formájú, egyéni vagy csoportos) Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés (mimika) - szemmozgás - tekintet - testhelyzet, testtartás - mozdulatok (gesztusok) - kulturális jelzések Szociális technikák Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: 15

-

fejlesztő beszélgetés szociális készségfejlesztő technikák: minta- és modellnyújtás megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) szerepjáték dramatizáló tevékenység

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere - meggyőzés - minta - példa - példakép - példakövetés - bírálat - önbírálat - beszélgetés - felvilágosítás - tudatosítás - előadás - vita - beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés - megbízás - ellenőrzés - értékelés - játékos módszerek - gyakorlás A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: - ígéret - helyeslés - bíztatás - elismerés - dicséret, pozitív megerősítés szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskola tanulói előtt - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás stb.) írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - alapítványi, megyei, országos szintű elismerések - osztályozás - jutalmazás a jutalmazás formái: 16

-

szóbeli dicséret írásbeli dicséret oklevél jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, tanulmányi kirándulás, táborozás)

Kényszerítő módszerek: - felszólítás - követelés - parancs - büntetés a büntetés formái: - szóbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás - igazgatói figyelmeztetés - nevelőtestület elé idézés - tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) Gátlást kiváltó módszerek: - felügyelet - ellenőrzés - figyelmeztetés - intés - tilalom - elmarasztalás 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek, fejlettségének megfelelő fejlesztést. Joga van a különleges gondozáshoz, joga van ahhoz, hogy rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének, képességeinek legteljesebb kibontakoztatásához. Olyan készségek fejlesztéséről kell gondoskodnunk, amelyek igazodnak tanulóink sérüléséhez, életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskolánk pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelynek célja elsősorban a személyiség- és közösségfejlesztés. Az eltérő nevelési igényű, tanulásban akadályozott, illetve tanulási részképesség-zavarral küzdő gyermekek jelentős deficittel indulnak az élet számos területén. Bármilyen komoly is a lemaradás, képességeiknek megfelelő szinten el kell érni, hogy érdekelje őket a világ, nyitottak legyenek az élményekre. Fejleszthetőségük szintjén ki kell alakítani bennük a kedvezőtlen külső adottságoktól való szellemi autonómiát: stressztől, deprimációktól, tragédiáktól, tisztességtelenségtől, megaláztatásoktól, stigmatizációtól. Lehetővé kell tenni, hogy sok minden tegye tartalmassá az életüket akkor is, ha az egy akadályozott élet, ha sokkal kevesebb biztonságot, jót kaptak az élettől, mint amennyire szükségük lett volna. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat azt a célt szolgálja, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 17

Célzott pedagógiai munkánk eredményeképpen tanulóink váljanak képessé hatékonyság,és önálló tanulásra a szükséges mértékű, egyénre szabott megsegítés mellett. A tanulás iránti pozitív attitűd kialakításához felhasználjuk a gyermekek és tanulók korábbi tanulási és élettapasztalatait. A hatékony és önálló tanulás kialakításához új tanulási lehetőségeket alkalmazunk A pedagógia szerint a személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, vagyis nem egyszerűen pszichikus folyamatok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. A nevelés, a segítés elsődleges alapfunkciója a személyiségfejlesztés. A nevelési folyamat a gyermek egyéni képességeinek, tulajdonságainak, egész személyiségének fejlesztése: az individualizáció és a perszonalizáció. Minden gyermek egész személyiségével vesz részt élete minden történésében, és minden hatást és benyomást feldolgoz, ezért minden hatás alakítja a személyiségét. Ugyanakkor a hatásokat az előző benyomások feldolgozásával alakított személyisége válogatva értékeli, a hatásokra azután reagál, befogadásukat vagy elvetésüket maga határozza meg kialakult szükségletei, belső motívumai, érdekei, értékei szerint. Ez jelenti a személyiség viszonylatos autonómiáját. A személyiség külső hatások aktív feldolgozása által fejlődik. A tanulást segítő személyiségfejlesztés összetevői a kongruencia (a valódiság, őszinteség, hitelesség), a feltétel nélküli pozitív elfogadás és az empatikus megértés. Az iskolai személyiségformálás attitűdje az az atmoszféra, amely a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét sugározza. A tanuló számára a lehető legoptimálisabb testi-lelki fejlődést, az értelmi és az érzelmi kibontakozást csak az egyéni szükségletekre épülő pedagógiai megoldásokkal érhetjük el. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy tanulóink ismerjék és értsék saját tanulási stratégiáikat, készségeiknek és szaktudásuknak erős és gyenge pontjait, valamint képesek legyenek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, az útmutatást, a támogatást. A tanulóinkat képessé kell tenni a közös munkára, a saját munkájuk értékelésére, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Az nevelő-oktató munkának a személyiségformálásban betöltött két – hagyományos értelemben használt – alapfunkciója: az ismeretátadás és a képességfejlesztés egymásra épülve, összekapcsolódva, egymást kiegészítve és egyben erősítve jelennek meg. Mindezekkel párhuzamosan és velük kölcsönhatásban történik a diszharmonikus rendszerek átszervezése és a következményes károsodások megelőzése. Ez a komplex tevékenységrendszer eredményezheti a tanulók személyiségének egyensúlyát a fejlődés korlátai és lehetőségei között. Az iskolától függetlenül jelen lévő szocializációs hatások, életminták nap, mint nap befolyásolják tanulóinkat a család, a kortárs csoportok és az információk tömege által. Ezek sajnos sok esetben a tárgyi értékek preferálását és negatív hatásokat közvetítenek feléjük.

18

Ezzel szemben az iskolai közösségben az ember, az élet, a természet szeretetét és megbecsülését, a pozitív életszemléletet, a humanisztikus értékeket kívánjuk erősíteni. A családi nevelés problémái, a szülői modellek szerepének gyengülése miatt az iskolára jelentős szerep és felelősség hárul a normák közvetítésében, a szociális tanulás feltételeinek megteremtésében. Az iskolában eltöltött idő megnövekedésével sokoldalú lehetőség nyílik a közösségalakító minták megismertetésére, az emberi kapcsolatok gazdagságának és az egymáshoz tartozás örömének megtapasztalására. A kudarcélmények, az elfogadottság és a sikerek hiánya miatt a tanulók közösségi nevelése, közös élményhez juttatása kiemelt fontosságú. A személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területekre bonthatók: - Motoros képességek fejlesztése; - Kommunikációs képességek fejlesztése; - Kognitív képességek fejlesztése; - A kreatív képességek fejlesztése; - Szociális képességek fejlesztése; Motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja: - a gyermek általános testi fejlődésének elősegítése - a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése és gyakorlása; - a helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése; - mozgás terén mutatkozó fejlődési elmaradások korrigálása; - a szabadidő változatos és életkornak megfelelő eltöltéséhez és az egyes sportágak gyakorlásához szükséges mozgások megtanulása; - a későbbi pályaválasztáshoz, illetve munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátításának előkészítése, - valamint az egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása Kommunikációs képességek fejlesztése -

A közlés és befogadás, a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése minden pedagógus feladata. A kommunikációs képességek csak differenciáltan fejleszthetők eredményesen. A gyermek képességei a tevékenységei során fejlődnek. Ezért valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenie a pedagógusnak, amelyekben a tanulók mind a közlő, mind a befogadó szerepét átélhetik. Ebben a légkörben megbeszélhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak, véleményezhetnek, megfogalmazhatják észrevételeiket és indulataikat éppoly gyakorisággal kommunikálva egymással, mint a pedagógussal. Mindehhez kockázat- és félelemmentes légkör szükséges, az elemző és fejlesztő értékelések biztosításával, a minősítő megnyilvánulások számának jelentős csökkentésével.

19

Kognitív képességek fejlesztése -

érzékelés, észlelés; a közvetlen és a megtartó emlékezet fejlesztése egyszerű logikai műveletek elvégzése, fogalmi összefüggések felismerése, bonyolultabb logikai műveletek elvégzése, problémamegoldás; kapcsolat kialakítása más pszichikus folyamatokkal – érzés, akarat – és más képességekkel kommunikatív, kreatív és motoros képességek; új helyzetekhez való alkalmazkodás, a folyamatosan változó feladatok megoldása, mint intelligencia – működés; önreflexió, interperszonális Én- kapcsolatok működése és megjelenése a tudatban; az Én-identitás kognitív megerősítése - a világismeret és az önismeret egymásra vonatkoztatása.

A kreatív képességek fejlesztése A személyiségfejlesztés során biztosítani kell a kreatív képesség kibontakozásának alapvető belső forrását: az öröm, a derű, - és a vidámságélményt. Ezzel az élménnyel növeljük a gyermek biztonságérzetét, ösztönözzük a dolgok felfedező megismerésére, a cselekvésekben való részvételre. Az utánzáson, mintakövetésen, az emlékezésen alapuló tanulás eredményeiből kiindulva az individuum egyedi megismerő, érzés – és cselekvésbeli tulajdonságainak megjelenítése a gondolkodási folyamatokban és a létrehozott produktumokban. Az orientációs képességek fejlesztése A térbeli és időbeli tájékozódás elősegítése - az etikai, életvezetési, anyagi, egészségi értékek személyes rangsorának kialakítása; - a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényének ismerete, vagyis a természet és a társadalom által meghatározott törvényszerű, szabályszerű viszonyok közötti eligazodást lehetővé tevő orientációs képesség fejlesztése. Szociális képességek fejlesztése Elő kell segíteni a felnövekvő gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozását, a kapcsolatok kialakítását; - részvételt a szociális aktivitásban; - a tájékozódást a különféle szociális struktúrákban; - aktív bekapcsolódás a közügyekbe Mindezek segítségével hozzá kell járulni a gyermek - életkorának megfelelő - identitásának, önismeretének kialakulásához. A gyermek eközben ismereteket szerez, érzelmeket él át és a szociális képességeit kifejező tulajdonságokat gyakorolja. A személyiségformálás folyamatában alapvető fontosságú: - az elfogadás; - motiválás; - a pozitívumokra történő támaszkodás; 20

-

sikerélményekhez juttatás; különleges gondozási igény kielégítésében a biológiai, pszichológiai és a szociális tulajdonságok komplex megközelítése; fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége; a személyiségfejlesztésben résztvevő szakemberek együttműködése; a kötelező és szabadon választott tevékenységek egysége, integrációja a személyiségfejlesztés céljainak szolgálatában; minden gyermek sajátos, egyéni életútja, életesélye szempontjából döntő kompetenciák kialakításának előtérbe helyezése; a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása

A személyiségfejlesztés célja: a személyiség belső tényezőiben az alábbi változások elérése: - önkontroll, felelősség önmagukért, lehetőség szerinti önállóság, önfejlesztés igénye, személyes méltóság ; - reális énkép, önismeret, önértékelés kialakítása; önmaga értékeinek felismerése; - nyitottság, érdeklődés; - igyekezet, szorgalom; - esztétikai érzékenység; - törekvés a testi-lelki egészség megóvására; - pozitív értékrend; - tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakítása; - információk feldolgozása, szelektálása; - problémamegoldó képesség; - alkalmazható tudás elsajátítása; - kötődések, azonosulások - közösséghez, családhoz, társhoz, hagyományokhoz, szokásokhoz, hazánkhoz, kultúránkhoz, népünkhöz. Az interperszonális viszonyban az alábbi változások elérése a cél: - pozitív érintkezési formák, kapcsolatteremtés kulturált módja; - egymásra figyelés; - együttműködés képessége; - mások elfogadása, szeretet, segítőkészség, önzetlenség cselekedetekben történő megmutatkozása; - normatudat, viselkedés és magatartási szabályok megértése - viselkedéskultúra a hagyományosan elfogadott normák, illemszabályok szerint; - kommunikációs és metakommunikációs csatornák adekvát és kultúrált használata; - felelősségvállalás a tettekért; - konfliktuskezelés békés technikák alkalmazásával; - részvétel az iskolai közösségi életben; - kritikai készség fejlesztése; - társas kapcsolatok örömteli megélése, fenntartásukra irányuló törekvések. A sajátos nevelési igényű, értelmileg akadályozott, tanulási nehézségekkel, illetve részképesség zavarokkal küzdő tanulók személyiségfejlesztésének sajátos elvei: - A követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van. 21

- Az előírt minimális teljesítményekre építve szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése. - A pedagógusok segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. A személyiségfejlesztés megvalósításának színterei: A személyiségfejlesztés nem elkülönülő tanóra feladata; szükséges integrálni a nevelésoktatás- képzés rendszerébe. A személyiségfejlesztés megvalósulása tanórák keretében: A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. A már meglévő tapasztalatokra kell épülniük, alacsony szocializációra, rossz élményekre, korábbi iskolai kudarcokra. Tanórai feladatok a tanulók személyiségének alakításában, fejlesztésében: Az értelem kiművelése: - tanítás – tanulás folyamat tartalmi és formai elemeinek optimális megválasztása, - a társadalmilag hasznos tevékenységre való ráismerés biztosítása (élmény, rácsodálkozás), - a játékismeret és az alkotásvágy fejlesztése, - a tanulási teljesítmény optimalizálása, - tapasztalati és értelmező tanulás képességének fejlesztése, - az önálló tanulás képességének fejlesztése, - differenciált tanulás-szervezés, tanulássegítés egyéni bánásmóddal, - kognitív képességek fejlesztése, - beszéd, beszédértés fejlesztése, - szóbeli- és írásbeli kommunikáció képességének fejlesztése, - idegen nyelv elsajátíttatása tanulóink képességi szintjén, - a gondolkodás fejlesztése: - problémamegoldás, - összefüggések látása, kezelése, - tehetséggondozás – differenciált fejlesztési lehetőségek alkalmazása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét tevékenységrendszer, illetve módszertani alapelvek részletesen a helyi tanterv tantárgyainál kerülnek rögzítésre. A személyiségfejlesztés megvalósításának lehetőségei a kötelező tanórák keretén belül: Anyanyelvi nevelésben: - szituációs játékok során irodalmi művek, párbeszédek megjelenítésével; Művészeti nevelésben: - tánc és dráma elemének felhasználásával; Természeti nevelésben: - környezetvédelmi akciók, gyűjtések során Munkára nevelésben: - technikai jellegű közös alkotómunka lehetőségeinek megteremtésével; Vizuális nevelésben: - plakátfestés, díszlet- és jelmezkészítés, rendezvények előkészítése; 22

Testnevelés órákon: - a csoportkohézió erősítésével - csapatjátékok, váltóversenyek, páros gyakorlatok; Énekórákon: - a közös éneklés örömének megismertetésével – játékos kánon, felelgető játék, népi gyermekjátékok, körjátékok; A személyiségfejlesztés megvalósítása tanórán kívüli foglalkozások keretében A tanórán kívüli tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része. A tanórán kívüli foglalkozások keretében megváltozik: - a gyermek és a közösség kapcsolata; - a gyermekek – nevelők együttműködése; - a gyermek aktivitása, állóképessége javul, - fejlődik az önbizalma, - sikerélmény elérésére törekszik, - a tanulását, ismeretbővítését segítő programok iránt fokozatosan érdeklődővé válik, - megszerzett tapasztalatai alapján bővül a kapcsolata tágabb környezetével, - olyan értelmes tevékenységek végzését tartja fontosnak, aminek előnyeit hasznosítani tudja. A tanórán kívüli foglalkozások keretében kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkodás, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés képességének fejlesztése. Ezzel párhuzamosan olyan tevékenységi formák alkalmazása is jelen van, amelyek elősegítik a tanulók későbbi eredményes társadalmi beilleszkedését. Fejlesztik a testi, lelki, szellemi egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességet, erkölcsi arculatot, művelt, kulturált magatartást. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésével kapcsolatos követelmények, irányok: - Az iskolakezdés első szakaszában célszerű egy-egy tevékenységi terület késleltetett indítása, a délutáni időszak lépcsőzetes felépítése. - A csoport életkori sajátosságait, speciális szükségleteit megfelelően figyelembe véve lehet meghatározni a foglalkozások heti időtartamát. - A jó időbeosztás, az átgondolt tervezés példaértékű a gyermek előtt. - Az egyes tevékenységi területek programjába is beépülnek a fejlesztő szakemberek ajánlásai, amelyek kifejezetten játékos, indirekt formában illeszkednek a tevékenységi területekhez. - A szabadidős tevékenységek sokrétű, széles választékot nyújtanak és igazodnak a tanulók igényeihez, képességeihez, életkori sajátosságaihoz, időtartam, módszer, eszközválasztás, helyszín tekintetében is. - A tanuló olyan foglalkozáson vesz részt, amelyben sikereket érhet el, ahol egyenrangú tagja lehet a csoportnak, közösségnek, és amely egyben hozzájárul képességei fejlődéséhez is. - A tevékenységek erősítik az én tudatot, az öröm forrásai, élményt nyújtanak a gyermekeknek, lehetőséget adnak az önmegvalósításra, a feszültség oldására. A tanórán kívüli tevékenységek fajtái és személyiségfejlesztési lehetőségei Manuális tevékenységek: - kézműves foglalkozások - faliújság, ünnepi dekoráció készítése, osztálytermek díszítése 23

A gyermek a maga fejlődési szintjének megfelelően megtanul valamit elgondolni, tervezni, képességeit mozgósítani, továbbfejleszteni. Olyan képesség-együttesek alakulnak ki benne, amelyek alkalmassá teszik alkotó munka végzésére. A gyermekek szociális képességeit fejleszti a kölcsönös felelősség, az együttműködés igényének formálása révén. Formái: átmásolás különböző technikákkal, nyomatok készítése, agyagozás, különböző anyagok megmunkálása, A manuális tevékenységek során fejlődő képességek, készségek: - finommozgások - analízis – szintézis képessége, - formaészlelés, - vizuális emlékezet, - reprodukciós készség, - kompozíciós és dekoratív készségek, - taktilis percepció. Játék – mozgás: - atlétikai foglalkozások, labdajáték, csapatverseny - népi gyermekjátékok, néptánc, társastáncok, modern táncok A gyermeket tevékenysége a többi játszótárssal összehangolt cselekedetre készteti: A játék a gyermek számára örömforrás. Növeli a közösségi érzést, fokozza az alkalmazkodó készséget, edzi az akaratot. Általa tanulja meg a gyermek az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását. Nagy előnye, hogy a játékszerek használata kitartásra, helytállásra, felelősségvállalásra, a szabályok betartására ösztönöz. A tanuló számára lehetővé válik, hogy: - a társas érintkezésben szükséges normákat elsajátítsa, - megismerje a társas kapcsolatok jellemzőit, - érzékelhesse saját és mások érzelmi megnyilvánulásait, viselkedését. A spontán élmények sorozata segítséget nyújt a magatartás tudatos irányításához, a következmények felméréséhez. Formái: - konstruktív játékok, - szabályjátékok, - szerepjátékok, - tánc, - sportjátékok, - versenyek, vetélkedők. A játék- mozgás során fejlődő képességek, készségek: - szem-kéz koordináció, - figyelem, koncentráció, - mozgáskoordináció, - önfegyelem, - önkontroll, - gondolkodási műveletek, 24

-

szerialitás, emlékezet.

Művészeti tevékenységek: színházlátogatás

rajz,

képzőművészet,

énekkar,

hangverseny-látogatás,

A tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy szabadon társuljanak, hogy számukra egy-egy vonzó tevékenységben részt vegyenek. Az azonos érdeklődési körű, de akár különböző életkorú tanulók közös munkájának eredményeit intézményi szinten, iskolai rendezvényeken bemutathatják. Formái: - színjátszás, - drámajátékok, - bábozás, - énekkar, - ritmus-és hallásnevelés, - ünnepi műsorok összeállítása, - kiállítások szervezése a tanulók munkáiból, - szavaló, versmondó versenyek. Az önkifejezés, a személyiség valamennyi komponensére ható eszköz, a helyes önértékelés kialakulásának lényeges eleme. Műhelymunka: kézműves szakkör Személyiségfejlesztési lehetőségek: - Lehetőséget nyújt a gyermekekkel való külön foglalkozásra. - Elősegíti a gyengébb tanulók fejlődését. - Alkalmat ad arra, hogy az egyéni ötletek megvalósuljanak. - Egy-egy munkadarab elkészítésekor különféle technikai megoldások is felszínre kerülnek. - Közös munkadarab elkészítése esetén minden tanulónak lehetősége van bekapcsolódni a tevékenységbe. - Minden tanuló annyival járul hozzá a munkához, amennyire azt képességei lehetővé teszik. - A tevékenykedés közben minden gyermeknek figyelnie kell társaira, azok véleményére, ötleteire, a munka részfázisainak sorrendjére és a saját szerepére. Az ilyen jellegű műhelymunka leginkább az analízis – szintézis, a figyelem és a szerialitás képességét fejleszti. Tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák - célzottan személyiségfejlesztő foglalkozások: - mentálhigiénés személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások - A tanulók sokoldalú – képesség -, kreativitás -, érzelmi, empátia -, én kép -, önismereti – fejlesztésének játékos technikái a nevelés „kiegyensúlyozása” végett a személyiség kibontakoztatásának elősegítésére.

25

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés folyamat, mely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánk célját a tanítási órán és az azon kívül végbemenő pedagógiai tevékenység szerves egységében valósítja meg. Tanulóinknak fokozott szüksége van a közösségi életre, a közösen átélt élményekre, hiszen az osztályhoz, az iskolához való tartozás érzése az iskolán kívüli életre is kihat. Fokozza a biztonságérzetét, elősegíti a családi és lakóhelyi közösség szabályainak elfogadását, betartását. A közösségfejlesztés fő területei: a.) Tanórák b.) Tanórán kívüli foglalkozások Diák-önkormányzati munka a.) Szabadidős tevékenységek b.) Rendezvények c.) Saját hagyományaink d.) Településhez kötőtő hagyományok Ezek a területek feladataiban, céljaiban mások ugyan, de abban megegyeznek, hogy valamennyien hozzájárulnak - az egyén közösségi magatartásának kialakításához - a közösségi szokások, normák elfogadásához - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Valamennyi terület közösen, egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve fejleszti a gyermek személyiségét. Közösségfejlesztés során az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozó példaként áll a diákok előtt s ehhez még segítséget nyújt a szülői munkaközösség és az iskolát segítő szervezetek. Iskolai közösségi nevelő-oktató munkánk végső célja, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások, (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulóink aktív részvételére építő tanítás – és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. a.) Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Az osztályközösség a gyermekek tanulmányi munkájának összefogó kerete. Feladataink: - a tanulás támogatása:  kölcsönös segítségnyújtással, 26

-

 közösségi ellenőrzéssel,  tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése a közvetlen tapasztalatszerzés segítése a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével) a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése a tanulók jogainak érvényesítése mellett, a közösség iránti kötelességtudat kialakítása a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

b.) Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: - kirándulások - túrák - napközis foglalkozások (pl. klubfoglalkozás, munkafoglalkozás, szabadidős tevékenység) Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére - a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek - sokoldalú és változatos foglalkozások irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését. A tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások, melyek: - a tanulmányi kirándulás - környezeti nevelés (erdei iskola) - kulturális rendezvények (múzeumlátogatás, színházlátogatás) - sportrendezvények A pedagógiai programba beépült a - tanulmányi kirándulás - múzeumlátogatás - erdei iskola A tanórán kívüli foglalkozások tematikája megjelenik a tanmenetben, az osztályfőnöki munkatervben is. Tanulmányi kirándulások: - osztály tanulmányi kirándulások 27

- évfolyam tanulmányi kirándulások - iskolai szintű tanulmányi kirándulások - érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások o író, költő, művész, híres ember szülőházának megtekintése o neves évfordulókra rendezett ünnepségeken való részvétel o turisztikai kirándulások o botanikai kirándulások Múzeumlátogatások: - rendszeres, minden évfolyamon ismétlődő, egyazon múzeum meglátogatását célzó látogatások - időszakos kiállítások látogatása - tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatások (közlekedési -, ipari-, természettudományi-, mezőgazdasági-, halászati-, stb.) A szabadidős tevékenységek formáit minden évben a mindenkori éves munkaterv tartalmazza Klubfoglalkozások, szakkörök: - színjáték - kézműves - néptánc - énekkar - ritmus - informatika - sport - ÖKO szakkör - könyvtár - szivárvány szakkör - bakancs szakkör Versenyek: - tanulmányi: helyi, megyei, regionális és országos szintig felmenő - kulturális: különböző művészeti területeket érintő Házi bajnokságok: különböző sportágak keretében Házi versenyek: a tanulmányi és kulturális – területi versenyek előtt Diákönkormányzati nap: egészségnap Multikulturális nap Jeles napok: - Föld napja - Madarak és Fák napja - Költészet napja - Víz -Világ napja - Kihívás napja

28

Diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten intézik saját ügyeiket. Feladat: - olyan közös érdeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, melyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak - a kialakított, meglévő, vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése - olyan tevékenységek szervezése, melyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség - a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait - a diákok jogainak megismertetése mellett a közösség iránti kötelességtudat kialakítása Szabadidős tevékenységek A szabadidős tevékenység olyan örömöt adó munkaformák közé szervezett foglalkozások, melyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz. Hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményekre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatai: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, - csoporton belüli kapcsolatok erősítése - a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése - a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, - a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságába építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, - olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

29

Rendezvények Nemzeti ünnepeink megünneplését faliújságok készítésével és színvonalas műsorok összeállításával – melyeknek a tanulók a résztvevői – tesszük az ünnephez méltóvá. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések - Az iskolával való találkozás gyermekeknek és szülőjének egyaránt a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Ekkor tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, a felszerelési ellátásról, az elvárásainkról. - Nemcsak a fogadás, a tanulók búcsúztatása is ünnepélyes formában történik, a tanévzárással összekötve. A ballagást mindenkor a tanulók műsora teszi ünnepélyessé, meghitté, emlékezetessé. - Nemzeti ünnepeink méltó megünnepelése - Anyák napján a tanulók közös ünnepi műsorral, virággal, ajándékkal köszöntik a meghívott édesanyákat, nagymamákat. - Az ünnepek sorában fontos helyen áll a téli szünet előtti utolsó tanítási napon a karácsony ünnepe közös iskolai műsorral. - Évek óta kedves hagyományként a Mikulás köszönti a gyermekeket. - A tél búcsúztatását és a tavasz köszöntését a hagyományos farsangi játékdélutánnal és a „kiszebáb” égetéssel ünnepeljük. - Minden évben megrendezésre kerül a komplex tanulmányi verseny, amely önmaguk, egymás és a közösségi iránti kötelességtudatot és fejleszti. - A gyermeknapi és pedagógusnapi rendezvényeket a diákönkormányzat szervezi. - A tanév során legalább egy egész napos kirándulást szervezünk, minden osztály saját igénye szerint, az osztály közösséggé formálódása érdekében. - A tanév folyamán két alkalommal tartunk szülői értekezletet. - Szintén két alkalommal szervezünk nyílt tanítási napot, ahol a szülőknek lehetősége van betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába. Aktuális problémákkal az osztályfőnökök fogadóórán fogadják a szülőket. - A tanulók életének hétköznapjait teszi színesebbé a gyermekközösség felnőtt és gyermekvezetői irányításával összeállított éves program. Ez az év jeles ünnepein kívül számos érdekes, változatos programot jelent, amit a mindenkori tanévi munkaterv tartalmaz. Saját hagyományaink - Névadónk tiszteletére minden tanév végén több napos „Pápay –napok” rendezvénysorozatot szervezünk:  mentálhigiénés konferencia  kézművesek utcája  multikulturális nap - népdaléneklési verseny - közös program a nyugdíjas kollégákkal, szülőkkel, szponzorokkal - „Pápay díj” átadása az alapító okirat szerint. - Nevelő- oktató munkánk színvonalának emelése érdekében megyei szintű szakmai konferenciát szervezünk külső előadók meghívásával. - Megalkottuk iskolánk logóját, ami levelezésünkben és rendezvényeinken iskolánk jelképe.

30

Településhez kötődő hagyományok Tanulóink elfogadtatása, rehabilitációja érdekében a városi és megyei intézményekkel, iskolákkal jó kapcsolatot építettünk ki. Részt vettünk rendezvényeiken: - hagymafesztivál - városnap - hangversenyek - színházi előadások, egyéb kulturális rendezvények - Eredményes kapcsolatot alakítottunk ki a felnőtt fogyatékosok szervezeteivel (ÉFOÉSZ, Mozgáskorlátozottak Klubja, stb.) - Bekapcsolódunk országos és városi rendezésű sport – programokba.  „Kihívás napja”  Sportágválasztó nap  „Mikulás futás” stb. A fenti rendezvények színvonalas szerevezésével, lebonyolításával biztosítjuk a hagyományok megfelelő ápolását. 2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Azoknál a gyermekeknél, akik beilleszkedési nehézségekkel küzdenek, magatartási problémák jelentkezhetnek, s akiknél magatartási zavarok mutatkoznak, általában nehezebben illeszkednek be a közösségbe. Az ezzel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeket a problémát kiváltó okok feltárása alapján lehet és kell megtervezni. A célzott pedagógiai tevékenységekkel megszüntethetők lehetnének a problémák állandó forrásai. A problémák forrásai a.) Belső források: - a fontosság és az elismerés hiányának érzése; - alig, vagy egyáltalán nem irányítják azt, hogy mi történik az életükben, a történtek feletti kontrol hiánya; - elégtelen önfegyelem, önuralom; - képtelenség arra, hogy önmagával vagy másokkal, illetve a helyzettel kapcsolatos érzéseket közöljék, a negatív és pozitív érzelmek között nincsenek átmenetek; - a kritikus gondolkodásra és jó döntések meghozatalára, egészséges életvitelre való képtelenség; - a szabályok és döntések következményeinek meg nem értése, el nem fogadása; - iskolai sikertelenségek, érzése; - gyenge önbizalom és kevés önbecsülés; - a szociális kódok és értékek meg nem értése, el nem fogadása Külső környezeti források: - széthulló családok, - a társadalmi hovatartozás érzésének hiánya; - a család és a barátok hanyatló vagy minimális pozitív erkölcsi értékorientációja a szociális szabályokkal szemben; 31

-

a család és a környezet kedvezően fogadja a negatív viselkedési formákat; gyengül az elkötelezettség az iskolával, a munkával, a tanulással szemben; szokásformáló szerek fogyasztása a szülői házban, a gyermek környezetében; erőszak a családban

Célzott pedagógiai tevékenységek A gyermek eddigi életútjának ismerete: a.) fejlődési lapok áttekintése ok-feltáró jelleggel; b.) az új környezetbe történő érkezés előtti elbeszélgetés az újonnan érkezővel; c.) kapcsolatfelvétel a családdal: - családlátogatás - a gyerekkel kapcsolatos problémák, gondok közös megbeszélése; Elfogadás – elfogadtatás Lehetőség szerint az osztályfőnök készítse fel a közösséget az új gyermek érkezésére. A megérkezés pillanatától kezdve ő is legyen teljes értékű, aktív tagja a csoportnak. Külső szakemberek bevonása: pszichológus, pszichiáter Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szerepe: a.) Az oktató-nevelő munka eredményességének elengedhetetlen része a gyermekközösség minden tagjának a megismerése a problémá(k)ra való rálátás, a megoldási lehetőségek közös keresése. A gyermekeket képességükhöz, fejlettségi szintjükhöz méretezett feladatokkal kell ellátni, megbízni, módot és lehetőséget adva ez által a felgyülemlett feszültségek, energiák levezetésére is. A célirányos és céltudatos feladatvégzés – felnőtt irányítása mellett – az önellenőrzést, a nehézségek leküzdését, a kudarc elviselésének képességét is fejleszti. b.) Iskolánk tanórán kívüli tevékenységei a tanulók egész életét átfogják, szervezik, irányítják, befolyásolják, választékot kínálva a különféle lehetőségekből, melyek képességeik egyre sokrétűbb kibontakozását teszik lehetővé. Szerves kiegészítői az iskolai tevékenységeknek, elősegítik a gyermek személyiségének fejlődését. Tartalmazza a tanulók tanórára való felkészülését, fegyelmezett munkavégzését. Az önálló, kitartó munkavégzés során sikerélményhez jutnak a gyerekek. A magatartási problémák megelőzése érdekében kiemelt jelentőséggel bírhat az egyéni segítségnyújtás, a felzárkóztatás, a differenciált feladatok biztosítása. c.) Csoport-terápia, önismeret-fejlesztés: Ha a gyermek rendelkezik megfelelő szocializációs képességgel, fejleszthetjük a csoport-terápia eszközeivel is. (önismereti játékok, farajz, családrajz) Mindezek által a gyermek megmutathatja az esetlegesen önmagában rejlő konfliktusokat. Az önismeret részleges vagy teljes hiányában felállított túlzottan magas mérce, irreális elvárások a pedagógus részéről mind elősegítik a kudarcélmény kialakulását, majd állandósulását, melyek magatartási problémákhoz vezetnek. d.)A szabadidő eltöltése:

32

A nevelő felügyelete mellett a pihenés, az önálló élménygyűjtés, a játék, az érzelmi élet kibontakoztatásának lehetősége. Segíti a közösség spontán alakulását, a társas, baráti kapcsolatok elmélyítését. Kisebbeknél szükséges a nevelő játékötlete, kezdeményezése. A felsőbb évfolyamokban már a hasznos időtöltés, az önművelés, szórakozás formáit kell elsajátítaniuk. Az irodalom, a zene, a báb, a film, a képzőművészet eszközein keresztül fontos az érzelmi árnyalatok bemutatása, átélése, belső feszültségek feldolgozására irányuló lehetőségek kihasználása. Hasonló célokat szolgál a dramatizálás gyakorlása, valamint az élmények verbalizációja. A sport, a játék nagymértékben elősegíti a helyes magatartási szokások – többek között az önfegyelem, a becsületesség – kialakítását, a szabályok elfogadását, azok betartását. Lehetővé teszi a csoportos élmény kialakulását, a versengés, küzdés, nyerés, vesztés feldolgozását. e.) Nevelési beszélgetés: A nevelő által irányított beszélgetéseken az érzelmi-erkölcsi élet alakítása, társadalmi normák közvetítése, átadása történik meghatározott tematika alapján, kapcsolódva nevelési nehézségekhez, magatartási problémákhoz. A súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. Lehetőség szerint kis létszámú tanulócsoportok szervezése. A magántanulóság lehetőségének felülvizsgálata - tanuló (szülő) kérésére - szakértői vélemény alapján A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek E tevékenységek elsődleges célja, hogy az értelmi képességeikben sérült fiataljaink szocializációja, társadalmi integrációja eredményes legyen. A tanulók tanulási nehézségei, sajátos nevelési szükségletei határozzák meg a fejlesztési tartalmakat, eljárásokat, igazodva a meglévő egyéni képességi szintekhez. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő pedagógiai tevékenységek A nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete az oktatási törvény rendelkezése szerint alakul. A.) Tanulási akadályozottság és tehetség A tanulási akadályozottakkal foglalkozó gyógypedagógusok számára megkerülhetetlen a kérdés, hogy beszülhetünk-e „tehetségről” a gyógyítva nevelésre szoruló gyermekeknél. A tényállás az, hogy egy fogyatékos embernek is lehet kiváló hallása, kézügyessége, labdaérzéke, beszélő képessége. És csakúgy, mint az épeknél, a tanulásban akadályozott gyermekek körében is ez a tehetség csírája. S legyen bármilyen szintű, rangú egy iskola, keresni, kutatni és művelni kell a tanítványok tehetségcsíráit. B.) A tehetséggondozás célja A pedagógusok szép és nehéz feladata, hogy embert formáljanak a gyermekből személyisége kibontakoztatásával; hogy fejlesszék a gyermekben azt az általános értelmi képességet, mely minden pályán szükséges az érvényesüléshez; és hogy megtalálják minden gyermek speciális tehetségét. A tehetséggondozás célja ennek a speciális tehetségnek a felkutatása, kibontakoztatása, folyamatos gondozása. 33

C.) A tehetséggondozás lehetséges módjai A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történhet. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A differenciálás területei: a.) gyorsítás, léptetés: Előnye, hogy egyszerre több év anyagát sajátíthatja el a gyermek egy vagy több tantárgyból; b.) tanulócsoportok, egyének kiemelése, azért, hogy különös figyelmet fordítsunk rájuk (pl. versenyre felkészülés, tehetséggondozó foglalkozások); c.) speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakoztatását (pl. tanórán kívüli blokkok); d.) differenciálást szolgáló szervezeti formák (pl. sportkörök, szakkörök, klubfoglalkozások, tanulmányi és kulturális versenyek, a művészetek műveltségterületen a kínálat növelését biztosító tevékenységek, idegen nyelv oktatása); e.) differenciálást szolgáló tartalmak (a tantervben foglalt tartalmakat szintben, témakörökben meghaladó, dúsító, gazdagító jellegű programok); f.) differenciálást segítő taneszközök biztosítása (pl. számítógépes programok, multimédia); Mindezek mögött az az alapelv húzódik meg, hogy a tehetséges gyerekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk és személyiségük fejlesztésére gondolva. Differenciálási lehetőségek a tanulásszervezésben: a.) képesség és érdeklődés szerinti csoportbontás; b.) tartalmi különbségtétel; c.) követelmények differenciálása; Ez minden esetben azért történik, – leginkább a tanítási órán - hogy a tanulóban sejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és effektív szférájukat fejlesszük. A belső differenciálás a tanulók sajátosságaihoz igazodó szervezési módokban (egyéni, páros, csoportmunka) realizálódhat. Nem csak a különféle csoportokba sorolással, vagy más és más feladatok adásával lehet segíteni a különböző tanulók adekvát fejlődését, hanem egy-egy képzési formára, tantárgyra, témára fordított eltérő időtartam biztosításával is. A rugalmasabb időkezelés elősegíti a hatékony differenciált oktatást. Mindezek a megoldások csak akkor eredményesek, ha folyamatos - a tehetséges gyermekek gondos, körültekintő kiválogatása, - a tanulók tevékenységének megfigyelésén alapuló rugalmas fejlesztés. A tehetséggondozás megvalósításának feltételei A differenciált fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, autonómiával, s rendelkezésére állnak a szükséges programok, eszközök A tehetséggondozás kiemelt területei iskolánkban Iskolánkban külön gondot fordítunk a művészi tehetségek nevelésére és a sporttehetségek fejlesztésére. 34

A. Művészeti tehetségek nevelése a.) Ének-zenei tehetséggondozás A tehetséggondozás módjai: - tanórán belüli differenciálás - énekkar Egyes osztályokban vannak nagyon jó hallású, tiszta szép hangú, tehetséges gyermekek, akiket érdemes az énekkarban szerepeltetni. Az énekkar feladata a tanulók zenével kapcsolatos képességeinek, tevékenységeinek fejlesztése és szervezése. A foglalkozásokon aktív énekléssel fejleszthető a tanulók zenei hallása, zenei emlékezete, ritmusérzéke, zenei alkotóképessége, kreativitása. Közben fejlődik a gyermek önismerete és segít nekik érzelmeik, indulataik szabályozásában, illetve a kulturált viselkedés elsajátításában.

b.) Tánc tehetséggondozás A kiemelkedő zenei-, illetve ritmusérzékkel rendelkező gyerekek mozgáskoordinációja jól fejleszthető a zene segítségével, táncoktatás formájában. Különösen alkalmas erre a népzene, mert dallam- és ritmusvilága egyszerűbb, átláthatóbb, jól érzékelhető a tanulásban akadályozott gyermekek számára is. A mozgássorok elsajátítása igényli, és egyben tovább fejleszti a tehetséges tanulók figyelmét, emlékezetét, automatizálási képességét. Kedvezően hat emocionális életükre, a közösség előtt való szereplés pedig erősíti a feladattudatot, az önfegyelmet. Cserébe sikerélményt és magabiztosságot ad. c.) Dráma tehetséggondozás A jó beleélő-képességgel rendelkező, nyitott, magabiztos és előadó-képességben tehetséges gyermekek foglalkoztatása a színjátszó körben történik. Itt bővíthetjük irodalmi műveltségüket, miközben fejlődik nyelvi kifejezőkészségük, figyelmük, hosszú távú emlékezetük, kitartásuk. A szerepjátékok során átélt élmények kialakítják bennük a megfelelő empátiát, mely személyiségükbe beépülve pozitívan hat a majdani társadalmi beilleszkedésükre. B. Sporttehetség fejlesztése Tanítási órán és tanórán kívüli foglalkozások keretében valósul meg. Testnevelés során differenciálással oldható meg a tehetséggondozás. A tanórán kívüli foglalkozások színterei pedig: a.) Iskolai sportköri foglalkozások: Célja a tanulóifjúság széleskörű mozgósítása, a tanulók felkészítése a különböző sportversenyekre, házi bajnokságokra. Itt lehetővé válik, hogy a tanulók kifejleszthessék képességeiket egy-egy sportágban. Feladata egy választott sportág versenyszerű művelése. b.) Sportrendezvények Ezek alkalomszerűek, és céljuk, hogy egyrészt a tanulók ünnepélyes keretek között számot adjanak az iskolában folyó sportmunkáról, másrészt népszerűsítsék a testnevelést, a sportot.

35

2.5.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, alapja az l997. XXXI. törvény a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a Köznevelési Törvény. Biztosítja a személyiség helyes irányba történő fejlesztését, a kóros irányba fejlődött személyiség helyes irányba való visszafejlesztését. Biztosítja a gyermekeket és a szülőket megillető jogok és kötelességek érvényesülését, a veszélyeztetettségükből adódó hátrányok leküzdését. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka az oktatási intézmény minden dolgozójára (akik a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával és ügyeinek intézésével foglalkoznak) kiterjedő összehangolt tevékenység. Gyermekvédelmi feladatok megfogalmazása Általános gyermekvédelmi feladatok: Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott általános gyermekvédelmi feladatok az elsődleges megelőzés céljával: - személyiség – közösségfejlesztés - neveléssel kapcsolatos feladatok, - iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés - gyermeki – tanulói jogok érvényesítése - szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása - együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel Speciális gyermekvédelmi feladatok: - a gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrése, feltárásai; - az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése; - a gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerésük külső segítő intézmények (ill. szakembereik) szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételére; - speciális szakemberek széleskörű bevonása foglalkoztatása (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó stb.); - együttműködés külső segítő intézményekkel A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei eszközei, eljárásai, szolgáltatásai Az iskola alapvetően prevencióra törekszik, hiszen minden gyermeknek joga van a családjában nevelkedni, még a veszélyeztetett gyermeket is csak akkor szabad elszakítani a szüleitől, ha az éppen a gyermek érdekében végképp elkerülhetetlen. Az iskolai megelőzés sajátos formája a generálprevenció, amelynek keretében igyekszünk csökkenteni vagy megszüntetni azokat a fenyegető ártalmakat, amelyek nagy gyereklétszámot érintenek. Speciális prevenció keretében az egy gyermeket érő előnytelen hatásokat kell kivédeni. A gyermekvédelmi munka első lépcsőfoka a tanulók és a szülők tájékoztatása tanév elején az osztályfőnök által az üzenő füzetben, ill. ellenőrzőben a gyermekvédelmi felelős kilétéről, fogadóórájáról. (Az intézmény portáján is ki kell függeszteni a szükséges adatokat). Az eredményes pedagógiai tevékenységünk nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Iskolánk és pedagógusaink feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjon gyermekük neveléséhez.

36

Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához pedagógusainknak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő, vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolánknak meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységeinek megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez érdemi feldolgozásához. A felderítés során az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős családlátogatásokon környezettanulmányt végeznek, amelyekből világossá válhat a problémás helyzet oka. Családlátogatást szervezni, csak az érintett gyermek és a szülők tudtával és egyetértésével lehet. Környezettanulmány készítésénél fontos figyelembe venni és mérlegelni, rögzíteni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség okait mutató szempontokat: Hátrányos helyzet: - anyagi ok - művelődési hátrányból eredő ok - egészségügyi ok stb. Veszélyeztetettség: - anyagi okok - halmozott hátrányok - deviáns, erkölcstelen családi környezet - gyermek elhanyagolása, bántalmazása stb. (Minden veszélyeztetett gyermek hátrányos helyzetű, de nem minden hátrányos helyzetű gyermek veszélyeztetett) Az osztályfőnök a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együttesen dönt a további tennivalóról, melynek több szintje lehet: - A szülőkkel az első kapcsolatfelvétel után a folyamatos kapcsolattartás eredményezi a családgondozást. - A szülőket tájékoztatjuk a segítségnyújtás különböző módjairól, igénybevételének lehetőségeiről. (szülői értekezleten is) - Segítjük a gyermekjóléti alapellátások céljainak megvalósulását, a gyermekjóléti szolgáltatások helyi lehetőségeinek kidolgozásával: - A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatáshoz való hozzájutás segítése, Javaslattételi joggal élhetünk a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésében a megfelelő önkormányzati szervnél Természetben nyújtott ellátások: a) Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás. Törődni kell a szenvedélybetegség kialakulása elleni küzdelemmel, az egészséges környezet megteremtésével. b) A szociális válsághelyzetben lévő család, anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása. c) Szabadidős programok szervezése a veszélyeztetett tanulóknak, s figyelmének felhívása a gyermek hasznát szolgáló szabadidős programokra. d) A hivatalos ügyek intézésének segítése. e) A családgondozás keretében a családban jelentkező működési zavarok, családi konfliktusok megoldásában való segítségnyújtás. 37

f) Gyermekbántalmazás, veszélyeztetettség vélelmezése esetén jelzés az érintett Gyermekjóléti Szolgálat és Gyámhivatal felé. g) Esetleges átmeneti gondozásba vétel sürgősségi megoldására javaslattétel. Kapcsolatteremtés a különböző gyermekvédelmi szakellátás szerveivel - Gyermekjóléti Szolgálatok családgondozóival (esetmegbeszélés, közös családlátogatás) - Önkormányzatok gyermekvédelmi, gyámsági, szociálpolitikai csoportjaival - Bűnmegelőzés munkatársaival - Hivatásos pártfogókkal - Családsegítő Központtal - Egészségügyi szolgáltatás szakembereivel (Gyermekpszichiátria, az intézmény iskolaorvosa, védőnő, - A különböző karitatív, nonprofit és a helyi civil szervezetekkel Az iskolai gyermek és ifjúságvédelem területei - Egyéni szinten: egyéni esetkezelés (pl. beszélgetések, ügyintézés, javaslatok további intézkedésre) - Csoportos foglalkozások: önismereti csoport személyiséghatékonysági tréning - Közösségi szinten: prevenciós tevékenységek összessége, amely túlnő egy-egy osztály, vagy csoport létszámán, összetételén (pl. mentálhigiéniás csoport, szexuális felvilágosítás) Gyermek és ifjúságvédelmi munka Bejáró tanulók esetében: - A tanuló megfelelő családban történő neveltetésének támogatása, ennek elősegítése a család keretein belül.  családon belüli nevelési légkör segítése, a tanuló testi, lelki épségének óvása a családon belül. - A családot segítő pénzbeli és természetbeli intézkedések szükségességeinek felderítése, a megfelelő javaslattételek, környezettanulmányok elvégzése - Tanácsadás a család ellátó tevékenységéhez, felvilágosítás a támogatások igénybevételében és annak elintézésében. - A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) ellátásának segítése a családban. - A rendszeres iskolába járás biztosítása, tartós igazolatlan mulasztás esetén a megfelelő intézkedés megtétele. - A minél teljesebb napközi otthoni ellátás segítése. - A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása a tanuló igényei szerint. (ügyelet, étkezés, szakkörök, fejlesztő foglalkozások, logopédia, gyógytorna). - A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése (szükség szerinti iskolaorvosi és szakorvosi ellátás biztosítása). - A kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása, az életkoruknak megfelelő rendezvényeken való részvétel. - Nyári táborozáshoz szükséges anyagi erőforrások felkutatása és igénylése. - A cigány etnikumból jövők figyelemmel kísérése, segítség a kulturális, szociális hátrányok csökkentésében, a szabályok, normák elfogadásában. 38

Kollégista tanulók esetében: - A gyermek átmeneti gondozásának ideje alatt gondoskodni a testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának, egyéb szükségleteinek megfelelő ellátásáról, étkeztetéséről, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről (teljes körű ellátás biztosítása) - A család és a gyermek folyamatos kapcsolattartásának biztosítása, elősegítése (látogatás, elvitel, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés) - Segítség a család anyagi helyzetének (utazás, gondozási díj fizetése, ruházkodás) megoldásában. - Tanácsadás a családban esetlegesen felmerülő életvezetési gondok megoldásában. Gyermekotthonban élő tanulók esetében: - Az otthont nyújtó ellátás keretében, a tartós nevelésbe vett gyermekek esetében biztosítani a tanuló nevelését, gondozását, teljes körű ellátását, szocializációját, reszocializációját, rehabilitációját. Így pl.: - étkezés, ellátás biztosítása teljes körű iskoláztatás, szabadidő eltöltésének biztosítása, pályaválasztás segítése, továbbtanulás támogatása, tanácsadás a későbbi életvezetésre, családi modell, minta nyújtása iskolaorvosi, mentálhigiénés szakellátás biztosítása - Kapcsolatfelvétel és tartás a családdal, - Az utógondozás megszervezése; utógondozó tájékoztatása egyénenként a folyamatos nyomon követés érdekében. Életkorhoz igazított feladatok Gyermekkorú fiatalok: (3-12 év) óvodás és kisiskolás korúak - A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) ellátása a családban. - A tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása a családon belül és a családon kívül. - A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton belül, keresztül. - A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása, a tanuló igénye szerint. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. - Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez. - Gyors és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben. - Folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást – szükség esetén eljárást kezdeményezni. - Segítséget nyújtani vallási, etnikai és kulturális hovatartozásuk gyakorlásában, a szabályok, normák elfogadásában. Serdülő tanulók: idetartoznak az iskola felső tagozatát végzők és a speciális szakiskola tanulói Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalok otthoni életformája, ellátása, pihenése. - Figyelni arra, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. - Milyen kortárscsoportokhoz kapcsolódik, ellenőrzött-e ezek tevékenysége. 39

- Használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot? Rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, pályaválasztás és eredményes beiskolázása érdekében. Segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését. Bekapcsolódni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenységébe. Életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, a közszolgálati médiákban a megfelelő programok megtekintésére buzdítani. Üdüléseket szervezni számukra. Folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja. Segítséget nyújtani a napközis étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátásokhoz és a segédeszközök megszerzéséhez. A feladatellátás körülményei, módjai A gyermekvédelmi munka személyi - tárgyi feltételei Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait a Köznevelési Törvény szabályozza. A gyermekvédelmi felelős teendői - A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése, folyamatos nyomon követése. - Ismernie kell azt a társadalmi makro- és mikrokörnyezetet, amely az intézményét körülveszi, valamint ismernie a környezet és az intézmény kölcsönhatásait - Ismernie kell az intézményének szakmai színvonalát, lehetőségeit és korlátait, helyét és szerepét az adott szakágazati struktúrában - Ismernie kell az adott település vagy településrész szociális jellemzőit, a társadalmi rétegződés szintjeit, a családok jellemző csoportjainak életmódját, a gyermekek nevelésének hagyományait, és más fontos jellemzőket. - Ismernie kell az intézményére vonatkozó szabályozásokat: törvényi, jogszabályi, helyi rendeleti előírásokat. - Ismernie kell a gyermekvédelem jogi szabályozását, szintén a teljes jogalkotási mezőben, egészen a helyi, a gyermekek és fiatalok, sőt, a teljes családok érdekeiről szóló rendeletek szintjéig. - Tudnia kell a gyermek és ifjúságvédelem szakmai kérdéseiről, múltjáról és jelenéről, figyelemmel kell kísérnie – legalább is fő vonalaiban – az európai és hazai trendeket, a fejlődés várható irányait. - Egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kisérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módja, követelményei - Iskolánkban nem működik gyermekvédelmi munkaközösség, ezért a gyermekvédelem kérdései nevelőtestületi értekezletek alkalmával kerülnek megvitatásra. 40

- pedagógiai jellegű esetelemzések, esetmegbeszélések pedagógus, gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi felelős között, - intézményvezetővel történő egyeztetések, - belső kapcsolatrendszerben (védőnővel, iskolaorvossal) – folyamatosan Az információátadás-kezelés jogi-etikai követelményei A gyermekvédelmi felelős a tudomására jutott, bizalmas információkat megőrzi, ill. a bizalmas szülői közléseket és az egyéb tudomására jutott információkat pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé. A tapintatosság hivatásbeli, etikai követelménye valamennyi pedagógus és intézményben dolgozó kötelessége. Az iskolai gyermekvédelem ellenőrzési-értékelési rendje - A gyermekvédelmi munka belső ellenőrzését, értékelését az intézmény vezetője végzi. - Folyamatosan bekapcsolódik a gyermekvédelmi felelős a szakmai továbbképzésekbe. - Teljes körű visszacsatolási rendszer működtetése (tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó). - Adatbázis kialakítása és folyamatos karbantartása (adatfeldolgozás, adatbázis kezelés, elemzés). - Az ellenőrzési - értékelési rendszer kialakításánál lényeges a megelőzés gyakorlatának érvényesülése. - A törvényességi és szakmai kritériumok alapján a gyermekvédelmi helyzetet, munkát tükröző dokumentációk és a tényleges gyakorlat, tapasztalat elemzése, értékelése. 2.6. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola – mint nevelő – oktató intézmény – csak akkor működhet eredményesen, ha épít a tanulói érdeklődésre, figyelembe veszi a szülői érdekeket. A gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és az intézmény felnőtt nevelői közösségének összehangolt nevelői együttműködése. Ennek az együttműködésnek - alapja:

- a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség - megvalósítás formái: - a kölcsönös támogatás - az összehangolt pedagógiai tevékenység - feltétele: - a kölcsönös bizalom, tájékoztatás - az őszinteség - eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek eredményeként - kedvezően fejlődő gyermeki személyiség - szervezeti formái: - szülői munkaközösség - iskolaszék - diákönkormányzat Az együttműködés formáit a fenti pedagógiai feladatokra építve két témakör köré csoportosítottuk: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez a következő közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken - ötletnyújtás az előadások témáihoz - együttműködő magatartás 41

-

őszinte véleménynyilvánítás a nevelési problémák őszinte felvetése, közös megoldása a családi nevelés nehézségeinek közös legyőzése érdeklődő – segítő hozzáállás szponzori segítségnyújtás

A szülő kötelessége különösen, hogy - gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéshez szükséges feltételekről, - biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, - kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, - tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, - segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet szabályainak elsajátítását, - megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, - tartsa tiszteletben az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaink Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport -, vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési – oktatási intézmény költségvetése is hozzájárul megszervezéséhez. Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - családlátogatások - nyílt tanítási napok - fogadó órák - közös programok a szülőkkel- pedagógusokkal-diákokkal - szülői értekezletek:  előre tervezett  rendkívüli - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról,  - előadások szervezése: logopédus, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő) gyermek és ifjúságvédelmi felelős meghívásával - pályaválasztási tanácsadás - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló a helyes viselkedési - módokat gyakorolhatja - közös kirándulások a testvériskolába, hasonló jellegű intézményekben folyó nevelő munka megismerésével a tanulók látókörének bővítése.

42

A tanuló kötelessége: - hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, - a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Szülői részvétel Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Szervezeti formája: - vezetője a nevelőtestület által megbízott pedagógus, aki összefogja és irányítja a szülők közösségét, A szülői szervezet: - a szülői szervezet (közösség) segítő pedagógus irányításával és koordinálásával működik. Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét - megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót, - a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestület értekezletein, - a nevelési-oktatási intézmény házirendjében meg kell határozni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. A szülői szervezet feladatai: - Segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását, - Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény célkitűzéseiről, - Mozgósítja a szülőket a nevelőmunka feladatainak támogatására, - Részt vállal a pályaválasztás és a gyermekvédelem teendőiben, - Hozzájárul az intézmény nevelési, tanulmányi célkitűzéseinek, kulturális és sportprogramjainak megvalósításához. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - előadások szervezése: logopédus, nevelési tanácsadás,  pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) gyermek- és ifjúságvédelmi felelős meghívásával - pályaválasztási tanácsadás - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló a helyes viselkedési módokat gyakorolhatja - közös kirándulások a testvériskolába, hasonló jellegű intézményekben folyó nevelő munka megismerésével a tanulók látókörének bővítése.

43

Iskolaszék A székhelyintézményben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Alapítvány A „Fogadj el!” Alapítvány a makói Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola Tanulóiért elnevezésű magánalapítvány 1998. szeptember 8-án jött létre. Számlaszáma:117 35074 – 205 14309 2002-től az adó 1 %-a a számlára fizethető. Adószáma: 18463127-1-06 Célja: Az iskolaoktatási, nevelési célkitűzéseinek támogatása. Az alapítvány juttatásaival az intézményben nevelkedő, tanuló és állami gondozott 3-24 éves korosztályú sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, „tanulási képességükben értelmileg korlátozott” gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének javítását, a családi életre, az önálló életvitelre való felkészítését, a tanulmányok sikeres befejezését, szakma elsajátításának előmozdítását, továbbá a volt gondozott gyermekek, illetve fiatal felnőttek utógondozásának támogatását tűzte ki célul. Céljainak elérése érdekében az alapítvány a közhasznú tevékenysége során az alábbi közfeladatokat látja el: - szociális tevékenység, - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - gyermek- és ifjúságvédelem, - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, - sporttevékenység, - rehabilitációs foglalkoztatás, - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. - az alapítvány működtetése a nevelési problémák megoldásának segítésére; - közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével; - közös kirándulások szervezése; - üzemlátogatás a szülök munkahelyén. Az együttműködés konkrét formáit a mindenkori tanévi (iskolai, osztályfőnöki) munkatervben rögzítjük.

2.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési program Bevezető Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és az egészség védelme. Az egészség, mint a társadalmi lét és pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amelyek védelme minden pedagógusnak - szaktárgyi képzettségre való tekintet nélkül – mindennapos nevelői feladata.

44

Hasonló nevelési alapérték, az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés, Pedagógiai nyelven: egészségnevelés. Általános elvként megfogalmazható: minden gyermek iskolai tananyagában kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségoktatás, a pozitív egészségkép kialakítása. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamint, alkalmazza megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórai alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi előadók és a család együttes részvételével történik. Az egészségnevelési program célja Programunkban az egészségnevelés terén a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, melyet az egész iskola bevonásával kívánunk megvalósítani. Feladatunk a tanulók szomatikus fejlődésének és egészségmagatartásának nyomon követése. Az egészségnevelés a szülők, pedagógusok, diákok széleskörű, aktív együttműködésén alapul. Az egészségnevelési és környezetnevelési programokon keresztül lehetőség szerint bevonjuk a szülőket, a családokat, ezzel teret biztosítva az egészséggel, - egészségmegtartással kapcsolatos, meglévő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére Feladatunk a tanulókat a helyes családi életmódbeli, életvezetési elemekre rávezetni és a megfelelő konfliktuskezelési kultúrát megtartani. Teljesítményorientált világunkban a személyiségformálás és fejlesztés fő célkitűzéseink egyike. Célunk az, hogy a tanulóink viselkedésébe az egészséges és magatartási minták beépüljenek, valamint, hogy megszerezzék és elsajátítsák azokat az ismereteket, készségeket és képességeket, amelyek segítségével önmaguk választják az egészséget, az egészséges életmódot. Cél: olyan program kidolgozása, amely az oktatási, nevelési gondozási – pedagógiai folyamat egészébe beépül, felmenőrendszerű, és amely az egészséggel kapcsolatos ismeretek, készségek elsajátítását, pozitív attitűd kialakítását célzó bázisanyagon alapul. A tanórán belüli program alapozását a kerettantervben meghatározott elvek alapján kell készíteni, amit ebben a vonatkozásban az egészségfejlesztési terv kíván, vagyis az ezt kiegészítő egyéb tevékenységek összességét jeleníti meg. Általános helyzetleírás Iskolánk az ország Délalföldi régiójában, Csongrád megyei mezővárosban Makón, a város központjában, jól megközelíthető helyen található. Városunk a Maros partján fekszik. Iskolánk nyugalmas, kisforgalmú, tiszta levegőjű zöldövezetben, a gyermekek számára ideális helyen van. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből adódó jellemzők Célok Tevékenység, feladat Közlekedés - közlekedés biztonság - közlekedésbiztonság növelése ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára kerékpártároló Zaj - csökkentés - fák, cserjék ütetése Légszennyezés - csökkentés - növények gondozása, pótlása 45

Szemét

- tiszta, egészséges környezet

energia-felhasználás Világítás

- takarékos fűtés - takarékos használat

Vízfelhasználás

- egészséges ivóvíz - vízfogyasztás csökkentése - karbantartás

Csatorna udvar

- nagyobb természetes tér biztosítása

iskola belső

- tiszta, meghitt környezet

az iskola eszköz ellátottsága

- a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése - esztétikai érzék fejlesztése - egészséges személyiség kifejlődése

tornaterem, tornaszoba

- a tanulók mozgásigényének kielégítése, - mozgáskorrekció

Nem anyagi erőforrások Belső erőforrások

46

- gyomtalanítás, parlagfű mentesség - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről, - felvilágosítás a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségéről - zöld hulladék komposztálása - nyílászárók javítása - természetes fény előtérbe helyezése - víztakarékos öblítés - csapok karbantartása - környezetbarát takarítószerek alkalmazása - sövények ültetése, füvesítés - természetes anyagok felhasználása ill. csúszásmentesítése - festések, felújítások, tisztasági meszelés karbantartás - élősarok létesítése - tantermek gyakori szellőztetése - rendszeres portalanítás - akadálymentes WC-k létrehozása - a lépcsők akadálymentesítése - a tantermekben a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő iskolabútor biztosítása - a tantervi multimédiás eszközök (írásvetítő stb.) biztosítása - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, CD-filmtár bővítése - mozgásfejlesztő eszközök biztosítása - kerekesszék beszerzés

-

-

-

-

Iskolavezetőség: Támogatja az egészségnevelési és környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi erőforrásokat teremt. Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A tantárgyakba beépítve tanítják az egészségnevelési és környezetnevelési tartalmakat. Diákok. Az iskola minden tanulójának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Óvja önmaga és társa testi épségét és egészségét. Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel és azok elemzésével segíti az egészségnevelési munkát. Védőnő – folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók szomatikus és egészségi állapotát, felvilágosító tevékenységével megelőzi a káros elváltozások kialakítását; Iskolaorvos. Előadások tartása az egészséges életmódról. Nem pedagógus körben foglalkoztatottak. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

Külső erőforrások - Fenntartó: A fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is fontos. Anyagi erőforrások - Alapítvány - Fenntartó - Saját bevétel – teremkiadásból - Pályázat Egészségi állapot Szakemberek: - iskolaorvos - fogorvos - védőnő - pszichológus - mentálhigiénés szakemberek - logopédus - gyógypedagógusok Az intézményben speciális nevelési igényű, tanulásban értelmileg akadályozott gyerekek tanulnak. Sok esetben a mentális retardációhoz markáns viselkedés zavar is társul. Gyakori a mozgásszervi eltérés (scoliosis, pes planus, mozgáskorlátozottság) a szembetegség és caries. Előfordul epilepszia, asthma bronchiale, Little-kór, vesebetegség, hallássérülés, ételés gyógyszerallergia. Szakemberek a tanulók egészségi állapotát és a szükséges kontroll vizsgálatokat folyamatosan nyomon követik. Az intézmény főállású pszichológust foglalkoztat. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, a védőnő heti két alkalommal látja el tanulóinkat. A fogorvos tanévenként felülvizsgálatot és ellátást végez.

47

Évente egyszer minden tanuló orvosi és védőnői szűrővizsgálaton vesz részt, ahol szomatometriás-, mozgásszervi-, érzékszervi- és vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés és golyvaszűrés történik. A védőnő hetente egyszer tisztasági vizsgálatot végez az egész iskolában. EGÉSZSÉGNEVELÉSI SZAKMAI PROGRAM Az egészségnevelés szellemiségének általános jellemzése - pozitív, egészséges életfelfogás hangsúlyozása; - a gyerekek meglévő ismereteire alapoz; - az egészség nem egyenlő a betegség hiányával; - az egészségbarát viselkedésformák érett, kiegyensúlyozott személyiség bázisán jönnek létre; - életünket, szokásainkat, kapcsolatainkat kell megértenünk ahhoz, hogy - egészségbarát alkalmazkodási és viselkedési formákat tudjunk választani; - az egészséges életmintákat, viselkedésformákat nem lemondással teli szenvedés árán kell elérni, hanem önbecsülésen alapuló működőképes alkalmazkodási formák révén. Általános célok és feladatok az egészségnevelésben: Általános - El kívánjuk diákjainkkal sajátíttatni azokat az ismereteket és képességeket, amelyek birtokában eligazodnak az őket körülvevő ellentmondásos és szövevényes világban. Arra törekszünk, hogy az értékek közül helyesen tudjanak választani, kialakuljon saját, az életkoruknak megfelelő, megbízható értékrendjük. - Az ismeretek elsajátítása által legyenek képesek életmódjukban megvalósítani a társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési normákat; életmódjuk egészséges legyen, vállalják önmagukat, igényeljék önmaguk fejlesztését, érzelmi életük egyensúlyban tartására törekedjenek, egészségesen dolgozzák fel sikereiket, kudarcaikat; - Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása; - Az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismeretek és készségek elsajátítása, gyakorlása; - A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében; - A tanulók ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között; - Kialakuljon a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet; - Ismerjék fel a diákok azt, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése; - Lássák be a tanulók, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási és megküzdési technikák; - Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik; - Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket;

48

- Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életünkben; - Képessé akarjuk tenni tanítványainkat arra, hogy saját felelőséggel vállalható döntéseket tudjanak hozni, merjék vállalni ennek következményeit. Ezen feladatokon és célokon kívül kerül sor: - Az általános műveltség gyarapítására; - A tanulók világszemléletének és az erkölcsi értékrendjüknek alakítására; - Az önismeret fejlesztésére; - A kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására való felkészítésre; - Differenciált emberkép és identitástudat alakítására; - A személyiségjegyek fejlesztésére; - A társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítására; - Az ember és környezete viszonyának reális érzékelésére; - A nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelésére; - A tanulók toleráns, törvénytisztelő magatartásának kulturált vitakészségének megalapozására. Általános módszerek: - Az irányított tapasztalatszerzés (a probléma azonosítása, szempontjai, hatóterületei, okok felderítése, megoldási módok keresése), tevékenykedtetés előnyben részesítése - Az együttes élményszerzés, a látottak, hallottak közös megbeszélései, a jól vezetett viták, szituációs játékok és a diákönkormányzatban, diákkörökben végzett önálló tanulói tevékenységek. - A témák évfolyamként (egyre mélyülő tartalommal) visszatérnek, folyamatos rendszerező ismétlésük az osztályfőnökök feladata. - Interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, - Serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, - Kortárssegítők képzése, - Problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, - Részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, - Sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, - Az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), - Környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), - A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, - Az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. Az iskolai egészségnevelés területei: Az iskolai egészségnevelés kiterjed a tanulók: - a testi (szomatikus) egészség védelmére, - a lelki (pszichés) egészségvédelmére (pszichohigiénés) - és a szociális egészség védelmére, a társas – társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására. Ennek értelmében az egészségnevelés 3 fő területe: A.) szomatikus nevelés, B.) pszichohigiénés nevelés; 49

C.) szociohigiénés nevelés Szomatikus (testi) nevelés 1.) Higiénés nevelés a.) személyiségi higiénére nevelés; b.) környezet higiéniára nevelés; 2.) Egészséges táplálkozás 3.) Betegségek megelőzése a.) fertőző betegségek megelőzésére nevelés; b.) egyszerűbb rendellenességek megelőzése; 4.) Kondicionálás, testedzés 5.) Baleset megelőzésre, életmentésre nevelés B.) Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés 1) Egészséges életvezetés a.) egészséges napirend; b.) hibás viselkedés megelőzése, kezelése; c.) családi életre nevelés 2) Stressz - elhárítás a.) stressz okok kiküszöbölése; b.) stressz hatás kompenzációja; 3) Az abúzus és deviancia profilaxisa 4) Érzelmi nevelés C.) Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatra történő) nevelés 1.) Kedvező társas miliő működtetése 2.) Kommunikációs nevelés a.) kapcsolat – létesítés; b.) szexuális nevelés; c.) kommunikációs zavarok feloldása; 3.) A szerepfeszültségek feloldása a.) feszültségoldó technikák; b.) pszichoterápiás módszerek alkalmazása; 4.) A társadalmi izoláció megelőzése 5.) Egészségpropaganda Az egészségfejlesztés évfolyamonként eltérő súlypontjai: Egészségnevelés az óvodában A közoktatási törvény biztosítja, hogy minden sérült akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermek speciális nevelési szükségletet, sérülés specifikus módszereket, terápiás eljárásokat igényel. A gyermekek fejlesztését családias légkörű óvodában lehet megfelelően megvalósítani. A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására (pl.. a környezet tisztántartására stb.) Mindezek biztosítják a szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. 50

Az iskolaorvosi – védőnői szűrések a gyermekek egészségi állapotáról adnak megfelelő képet. Nagy gondot kell fordítani a baleset-megelőzésre, a gyermekek testi épségének megőrzésére. Amely megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a használati eszközök ellenőrzésével, karbantartásával, a felnőtt állandó kontrolljával megelőzhető. Önmaguk és társaik épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). Megvalósulási területek: Testápolás – higiénés szokások kialakítása Cél: A tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság kialakítása – tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törülközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni. WC-használat után – étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással. Étkezés: Cél: Esztétikus környezetben fokozatosan alakuljanak ki az étkezési szokások, tanulják meg a kanál, villa, szalvéta használatát, a pohárból ivást, rágást. Az ügyesebbek segítsenek a terítésben. Fontos az étkezésnél a helyes mérték és tempó megtanulása. Öltözés – vetkőzés Cél: Önállóságra nevelés, a fokozatosság elvét betartva tanulják meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel a felöltözést, a saját ruhadarabok felismerését. Igényeljék a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. WC használat, szobatisztaságra nevelés Cél: A pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett, nappal „száraz maradjon” állapottól el kell jutni az után jelzés, majd szükséglet jelzéséig. Testedzés Cél: A természetes mozgásigény kielégítése, a tanteremben, avagy szabad levegőn való tornázás (heti 5 óra mozgásfejlesztés). Kirándulás, séták és sok idő eltöltése a szabad levegőn. 1. évfolyam: - „Ismerkedjünk!” Az egységesítő filozófia négy eleme: kíváncsiság, sokféleség, ismerkedés és együttműködés. Ezek az elemek egyfelől segítik az iskolai beilleszkedést, másfelől megalapozzák a később egyre speciálisabbá váló egészségnevelési tartalmakat 2. évfolyam: „Ki vagyok én?” Ahhoz, hogy tanulóink biztonsággal közlekedhessenek szűkebb tágabb környezetükben, megfelelő kiindulópontot jelent az önmagukkal való ismerkedés. Tudniuk kell, hogy milyennek látja őket a környezetük, mire kell figyelniük, hiszen ha a szűkebb közösségből kilépnek (család, iskola), egészen más értelmezési keretbe kerülnek. 3. évfolyam: „Helyem a világban” A „kilépés motívuma” különösen fontossá válik a harmadik évfolyamon, hiszen önállósodásuk során egyre nagyobb lehetőségük adódik arra, hogy megismerkedhessenek a tágabb környezetükkel, az ott tapasztalható örömökkel, kihívásokkal, veszélyekkel és azok kezelésével. 4. évfolyam: „Jól vagyok”

51

Ebben az időszakban a család és az iskola biztonságából való kilépés már nem pillanatnyi. Tanulóinknak a tartós, biztonságos kint létre kell berendezkedni. Ezért legfőképpen pozitív egyensúlyi létállapot megismerésére és megteremtésére kell törekedni. 5. évfolyam: „Egészséges életmód” Az életmódba beletartozik mindaz, amit a gyermek saját magával és környezetével összefüggésben tesz. Életmódjuk különbözik annak megfelelően, hogy milyen életkörülmények között élnek. 6. évfolyam: „A változások kézben tartása” Segítséget kíván nyújtani a felelősségvállaláshoz, a változások irányításához. A tanulók életük változásaira – iskolai élet, érdeklődési kör, család és barátok, szervezetük – összpontosítva azonosítják, tárják fel és bővítik a változások kézben tartásához szükséges jártasságokat. 7. évfolyam: „Találjunk egymásra!” A serdülők élete egészen váratlanul kibillenhet az egyensúlyából anélkül, hogy tudatában lennének. Ez az egyensúlyvesztés a tanulókat félelemmel töltheti el, és az látszólag megsemmisítő erejű is lehet. Egészségnevelésünk célja, hogy segítsük tanulóinkat annak a megértésében, hogy az élet – bármilyen életkorban átváltozhat a kiegyensúlyozottságból a kiegyensúlyozatlanságba. Ezt el kell fogadni és meg kell tanulni, hogyan lehet új egyensúlyokat létrehozni az életükben. 8. évfolyam: „Egészséges jövő” A tanulók az eltelt évek alatt folyamatosan egyre nagyobb kontrollt szereznek saját életük felett. Olyan képességek és jártasságok birtokába kerülnek, amelyek révén képesek lesznek megérteni az egészséges életmódok változatosságát, kezelni az új változásokat, új egyensúlyokat teremteni. Ettől az évfolyamtól kezdve felvillantva a jövő lehetséges kihívásait, az ezekre adható válaszokat, felkészítjük őket egy boldog és egészséges életre. Az egészségfejlesztés spirálisan ismétlődő témakörei: a.)A biztonság megőrzése: - a diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérülésektől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétünk fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. b.)Az egészséges táplálkozás: - rávezeti a gyerekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi étkezési és ivási alkalmakhoz. Meg kell ismertetni őket az élelmiszerek, táplálékok „egészséges” és „kevésbé egészséges” fajtáival. Ezen keresztül kell kialakítani bennük az egészséges táplálkozás fogalmát. c.)Mozgás és személyes higiéné: - a részvételre bátorítva segíteni kell a gyerekeket abban, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. A változó fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényes a személyes higiénével való fokozott foglalkozás. d.)A kábítószer fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés: - célunk, hogy érthető, szemléletes képet adjunk a drogok természetéről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukról, - beleértve a drogfogyasztás következményeit is. Meg kell tanítani őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – „anyagokkal” kínálhatják őket azért, hogy az ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

52

e.)Növekedés, változás és a szexualitás: - a fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort, a biológiai aspektusok mellett, feldolgozva a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. f.)Családi élet és kapcsolatok: - elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttével okait. Ezzel lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, amelyek révén újraépíthetik, és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. g.)Egészséges környezet – a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetenciára. A környezeti neveléssel együtt lehetőségük lesz arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemlélettől eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig. h.)Fogyasztóvédelem – már kisgyermekkortól fel kell kelteni az érdeklődésüket arra, hogy ne vásároljanak, és ne fogyasszanak, ne viseljenek egészségkárosító ételeket és termékeket. Kísérjék figyelemmel az élelmiszerek szavatossági idejét és származási helyét. A mentálhigiéné elméleti megközelítése A mentálhigiéné a pszichés betegségek és működészavarok megelőzésének tudománya. Sajátos ismeretanyag azokról az oki tényezőkről, amelyek a személyiségben zavart vagy betegséget okoznak és módszerekről, amelyekkel ezeket a tényezőket hatástalanítani lehet, mielőbb kárt tennének. Területei: - önismeret - személyiségfejlesztés - önsegítő kiscsoportok - mentálhigiénés érdekvédelmi csoportok - családgondozás - veszélyeztetett csoportokra irányuló szervezett segítési formák. A mentálhigiénés prevenció 3 fő területe: a.) Elsődleges megelőzés célja: mérsékelni a mentális rendellenességek és zavarok eseteinek előfordulási arányát. Az erőfeszítések 2 fő területre összpontosulnak: megváltoztatni a környezetet, erősíteni a problémamegoldó képességet. b.) Másodlagos megelőzés célja: csökkentse a már kialakult mentális rendellenességek időtartamát. c.) Harmadlagos megelőzés célja: csökkentse a megbetegedések után visszamaradó defektusok arányát, rehabilitációval Az iskolai mentálhigiéné célja - a tanulók ismerjék meg önmagukat és társaikat, - a tanulók tájékozódjanak környezetükben, - a tanulók bizonyosodjanak meg az egészséges és biztonságos élet értékeiről, - a tanulók fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit. Az iskolai egészségnevelés, egészségvédelem (mentálhigiéné) feladatszintjei és az ellátási kompetencia

53

Feladatok:

Az ellátás illetékesei:

Szinterei:

Segítői:

Részesei:

I. színt: EDUCÁCIÓ Általános (testi-lelkiszociális) személyiség – (egészség-) védelem – és fejlesztés: a személyiség fejlődésének szolgálata; készség,képességfejlesztés, tehetséggondozás – és fejlesztés, zavarfelismerés, zavarszűrés, problémakezelés, preventív védelem, megelőzés

II. szint: TÁMOGATÓ (SZUPPORTÍV) TEVÉKENYSÉG - pedagógusok - tanulók-és kapcsolati közösségi problémák feldolgozása (konfliktus, zavar, probléma, átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmihelyzeti)

III. szint: SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓ PÓTLÓ FEJLESZTÉS Tartóssá váló, alkalmilag tüneti viselkedés, állandósult magatartásproblémák, teljesítményzavarok (családi háttérproblémák talaján hátrányos helyzettel)

mentálhigiénés csoportfoglalkozás; osztályfőnöki óra; felvilágosító óra, „Egészségnap”, egyéni elbeszélgetés, TEAM – megbeszélés

mentálhigiénés gyógypedagógus, osztályfőnök, védőnő pedagógus pszichológus együttműködés közös ellátási intervenciós terv alapján

iskolapszichológus tanulók - kooperációval - konzultációval - facilitációval - mediátor funkcióval - módszerátadással

TEAM megbeszélés, konfliktuskezelési tréning, „kríziskonferencia”

mentálhigiénés pedagógusok segítő (self-help) munka, célzott intervenciós programok mentálhigiénés pedagógus pszichológus kettős vezetés

iskolapszichológus pedagógusok, konzultációja tanulók egyénileg vagy csoportosan AVP tréner közreműködésével

mentálhigiénés kiscsoportos foglalkozások, egyéni elbeszélgetések, tanulói önsegítő csoportok

mentálhigiénés team (mentálhigiénés pedagógus, pedagógus, pszichológus, családgondozó, iskolaorvos,

iskolaszervezet, családsegítő központ, nevelési tanácsadó, segítő lakókörnyezet

54

tanulók, családjaik

gyermekvédelmi felelős, gyámügyi előadó, jogász

Szexuális nevelés Az iskola védőnője és pszichológusa – osztályfőnöki óra keretben – felvilágosító beszélgetéseket és órákat tart, szinte minden korosztálynak. Legfőbb cél: a lehető legnagyobb önállóság és felelősségtudat kialakítása és erősítése a párkapcsolat és a szexuális magatartás terén. Cél: - a szexualitás kérdéskörének integrálása a személyiségfejlesztéséhez, a szexuális személyiség fejlődésének segítése - alapvető ismeretek átadása - kérdések tisztázása, tabuk és félelmek oldása - a szexualitástól való beszédmód kialakítása, szexuális szocializáció - szociális kompetencia növekedése, fejlesztése mind a baráti, mind a párkapcsolatban - magabiztosság, tudatosság, felelősség formálása és a pozitívabb önértékelés és énkép alakítása Mindezekhez figyelembe kell venni az adott korcsoport szomatikus, pszichés és szocioszexuális fejlettségét, valamint az egyéni különbségeket. Keretek: - osztályfőnöki órákon - 1 osztálynál 4-6 alkalommal igény szerint (2 óra nemek szerinti bontásban) - adott tematika alapján haladva, de a csoport igényeit alapul véve Módszer: - kiscsoportos keretben - interaktív beszélgetés - ismereteik rendszerezése, összegzése - kevés ismeretanyag, de sokszori ismétlés, mélyítés a speciális nevelési igényük figyelembe vételével - oldott légkör - játékos feladatok Iskolai környezeti nevelés Meghatározója a mindenkor hatályos törvények és jogszabályok Környezeti nevelés az óvodában Intézményünkben a tanulásban akadályozott tanulók nevelése, oktatása mellett értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek nevelése és oktatása is folyik.

55

A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakítását, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlődését, a magatartás tanulását helyezzük előtérbe. A gyermekek tapasztalataira, élményeire és a meglévő ismereteire támaszkodva, új ismeretek megtanítására törekszünk. Ehhez egy sokat beszélő. Megértő környezetet biztosítunk. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeihez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekacsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből Témakörök - Óvodások lettünk - A család - Testünk - Az évszakok - Az óvoda és környéke - Otthoni tevékenységek - A közlekedés – járművek - Az állatok Az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelés során fontos szerepe van annak, hogy a család és az óvoda megfelelően együtt működjön. A jó érzelmi kapcsolat, az együttnevelés pozitív élményeket nyújt, amely biztosítja a gyermeket a környezetében való biztos eligazodásában. A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, a későbbi egészséges életvitel megteremtéséhez. Iskolai környezeti nevelés célja és feladatai Célok: Környezettudatosságra nevelésünk átfogó célja, hogy elősegítse tanulóink magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. - természettisztelő élettisztelő magatartási szokások alapozása - pozitív attitűdök kialakítása az élő és élettelen természet, a társadalmi környezet iránt. - Szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése - Tudatos készség és képesség fejlesztés, amely a későbbi környezettudatos életvitel kialakításához szükséges - A környezet összetevőinek értékként való bemutatása, megszerettetése - Aktív környezettudatos magatartás alapozása - Probléma-érzékeny és problémamegoldásra is képes gyerekek nevelése Feladatok: - a helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése - a természetben végzett megfigyelések, túrák segítségével szerettessük és ismertessük meg lakóhelyünk élővilágát - az egészséges életmód érdekében alakítsuk igénnyé a természetjárást, a helyes táplálkozást - alakítsuk felelősségérzetüket családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt - készítsük fel a tanulókat a vizsgákra és vizsgahelyzetekre 56

-

a többletmunka, a nagyobb teljesítmény elismerése, értékelése, példaként való bemutatása

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (p. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás stb.); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola – alsó tagozat A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes – és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket; - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola – felső tagozat A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben, - törekedjenek az anyanyelv védelmére; A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;

57

-

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Matematika A tanulók - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, - ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok – okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. 58

A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a napdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz- és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, - kutassanak fel, és ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Technika, életvitel és gyakorlat A tanulók - ismerjék meg a technika jelentőségét, hasznát, szükségességét és veszélyeit; - legyenek képesek egyszerű tárgyakat tervezni, készíteni; - ismerjék meg gazdálkodási elveket a mindennapi életben, - sajátítsák el a háztartási teendőket és az élőlények ápolását, gondozását; - tapasztalják meg a közvetlen környezetükben fellelhető természetes és mesterséges anyagokat, a figyeljék meg a közöttük lévő különbségeket; - ismerjék az anyagtakarékossági elveket, valamint a munka során keletkező hulladék gyűjtését, útját; - ismerjék a kert, a lakás tereit; - legyenek képesek munkadarabot tervezni, készíteni (madáretető stb.); - ismerjék meg a közlekedés történetét, eszközeit, használatuk környezetbarát módjait, 59

-

ismerjék meg a természetes anyagok felhasználásának lehetőségeit.

Szakképzés (9 E és 10. évfolyam) A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet- és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakképzés (11-12. évfolyam) A tanulók - sajátítsák el a szakma specifikus munkát, legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.), - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; - tudják mérni a környezetkárosító elemek hatásait szakma specifikus eszközökkel. A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. A kollégium A tanulók - ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt, - ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; - tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; - legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani. A tanulókban - alakuljon kis a környezettel harmonikus életvezetés, pozitív jövőkép, - fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, alakuljon ki a kulturált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban; - alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások 60

A komplex jellemzői: - tantárgyakon átívelő, - sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak, - a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése, - „egymásra hajtogatott”, kölcsönös kapcsolat, - sokféleség összekapcsolódása, - különféle tevékenységek, - kapcsolatközpontú, - rendszerező, - projekt, - értelem és érzelem, - változás, - ismeretek összekapcsolása, - módszerek sokfélesége, - „egység”, - gondolkodásmód. - integrált, - globális, - komplementáris. Általános iskolai és szakiskolai lehetőségek: a.) terepi: - erdei iskola - akadályverseny, - terepgyakorlat, - városismereti játék, - tábor - iskolakert - tanulmányi kirándulás. b.) Játékok: - érzékelést fejlesztő, - drámajáték. - szituációs, c.) Kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. d.) „akciók”: - vetélkedők - kérdőív, - pályázatok, - faültetés, - újságkészítés, - kutatómunka, - kiállítás rendezése, - filmkészítés, e.) „látogatás” - múzeum, - szennyvíztisztító, - állatkert, - nemzeti park, - botanikus kert, - tanya, - szeméttelep, - papírgyár. f.) versenyek, g.) szakkör, h.) iskolazöldítés, i.) témanap, témahét (multikulturális nap, stb.), j.) „DÖK-nap”, k.) „jeles napok”, „Víz napja, Föld napja, Madarak fák napja”, stb. 61

l.) hulladékgyűjtés Lehetőségek szakiskolákban: - modul rendszerű oktatás, - témanap, - (nyári) terepgyakorlat, - (nyári) szakmai gyakorlat, - tanulmányi kirándulás, - szakmai napok diákszervezéssel, - múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra). Lehetőségek kollégiumban: - „DÖK-nap” - pályaválasztási nap, - tanulás-módszertani foglalkozás szervezése, - helyi rendezvények (csoportmunkával), - kollégiumi hagyományos rendezvények. A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye * Játékok - szituációs, - memóriafejlesztő, - kombinációs, - érzékelést fejlesztő, - ráhangolást segítő, - bizalomerősítő, - kapcsolatteremtést segítő, - drámapedagógia. * Modellezés - hatásvizsgálatok, - rendszermodellezés, - előrejelző, - működő modellek készítése, elemzése. * Riport módszer - kérdőíves felmérés, - direkt riportok, - fotóriport. *Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok, - térképkészítés, - egyszerű megfigyelések, - célzott megfigyelések, mérések. *Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munkák, - rekonstrukciós munkák, - madárvédelmi feladatok, - szelektív hulladékgyűjtés, - rend- és tisztasági verseny. 62

*Közösségépítés - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében *Művészi kifejezés - vizuális művészet a környezeti nevelésben, - irodalmi alkotások, - zeneművészet, - fotóművészet, - táncművészet, - népművészet, - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén. 2.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje (ld.: helyi tanterv) 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata (ld.: helyi tanterv) 2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének, átvételének szabályai (ld.: helyi tanterv) 2.11. Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv (ld.: helyi tanterv)

3. EGYMI Az utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos pedagógiai feladatok Az EGYMI pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célokon túl az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények alapvető célja, hogy alakuljon ki olyan szolgáltatási tudás, felkészültség az EGYMI-ben, amely biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, a sikeres együttnevelés feltételeinek megteremtését, a társadalmi integráció segítését, illetve a munkaerő-piaci esélyek javítását az integráltan oktatott, nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára az őket fogadó, befogadó intézményekben. Az ellátórendszer segítse, hogy az együttnevelést támogató szolgáltatások beépüljenek a fogadó intézmények pedagógiai gyakorlatába, ezzel lehetővé váljon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók lehetőség szerint saját intézményükben kapják meg a különleges gondozási igényüket kielégítő szolgáltatásokat. A célok eléréséhez pontosan megfogalmazott feladatok szükségesek; a feladatokat pedig megfelelő számú, jól felkészült, elhivatott, tudását folyamatosan fejlesztő, speciális végzettségű gyógypedagógusok valósíthatják meg. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények alapvető feladata, hogy az utazó gyógypedagógusi hálózat szakembereinek segítségével támogassa a befogadó iskolák módszertani megújulását. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs ellátásában hangsúlyos legyen a készség-és képességfejlesztés, az individuális fejlesztés, a tanuló állapotához igazodó sérülés specifikus fejlesztés, hogy lehetővé váljon a gyerek, tanuló optimális szocializációja. 63

Az ellátás feladatait valamennyi intézménytípusra a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve tartalmazza. A rendelettel összhangban az alapfeladatokon és célokon túl kiemelten fontos feladatnak tekintjük, hogy -

-

-

-

az utazó gyógypedagógusok a többségi pedagógusokkal szoros szakmai együttműködést alakítsanak ki, speciális pedagógiai segítséget adjunk: segítsük a szakvélemények értelmezését, a fejlesztési feladatok meghatározását, módszertani, óraszervezési tanácsokkal segítsünk az integráló pedagógusoknak, tantestületeknek, az utazó gyógypedagógus a fogadó pedagógus információi, a szakvélemény és a gyermek képességeinek, készségeinek felmérése alapján egyéni fejlesztési tervet készítsen, az utazó gyógypedagógus az egyéni fejlesztési tervével, a fejlesztési célokkal, feladatokkal segítse a fogadó/befogadó pedagógust, hogy azokat beépítse az oktatási, nevelési folyamatba, legfontosabb partnernek tekintve a szülőket tájékoztatással, tanácsadással segítsük őket, az inkluzív nevelés feltételeinek kialakításában segítséget nyújtsunk az iskolavezetőknek, hogy valamennyi intézmény alkalmas legyen a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósítására, segítsük a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók intézménytípusok közötti átvezetését, támogassuk az intézményeket, hogy kidolgozhassák az inkluzív nevelést erősítő, életpályát befolyásoló, egyénre szóló átvezetési programukat, tökéletesíteni tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók utánkövetését, mentorálását,

-

az EGYMI-ben dolgozó gyógypedagógusok innovatív szemlélettel képesek legyenek szakmai tapasztalataik, módszertani újításaik publikálására, jó gyakorlatok írására, adaptálására,

-

szoros hálózati együttműködés alakuljon ki a társintézményekkel, a szakértői bizottságokkal, a szakszolgálatokkal.

Az utazó gyógypedagógusok általános feladatai, elvárások Az utazó gyógypedagógus egyéni fejlesztési terveit a szakvéleménynek megfelelően, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai és iskolai nevelésének és oktatásának irányelvei alapján, saját megfigyelései és az EGYMI által kidolgozott mérések alapján készíti el. A befogadó pedagógussal konzultál az egyéni fejlesztésről, a megvalósulási folyamatot és saját munkáját is reflektíven követi. A tervezésben és a foglalkozásokon az eszközök és módszerek megválasztásának alapja a sérülés specifikus individualizált fejlesztés. Csoportos fejlesztés esetén tudatosan, a kitűzött céloknak megfelelően választja meg a munkaformákat, elsősorban a cselekvésbe ágyazott feladatokat alkalmazza, hangsúlyos 64

számára a szemléltetés, a minél több érzékszervi csatornán érkező információk megértése, feldolgozása. Az egyéni fejlesztés során épít a gyerek, tanuló meglévő tudására, erősségeire. A foglalkozásokon felhasználja a digitális tartalmak motivációs erejét és alkalmazza az önálló differenciált fejlesztésre. Kiemelten figyel a digitális akadálymentesítésre a gyengénlátó, vak és hallássérült tanulók esetében. Az egyéni fejlesztési tervekben, foglalkozástervekben, reflexiókban értékeli a választott módszereket, eszközöket, szükség esetén az egyéni fejlődés ütemét figyelembe véve, a mérési eredmények és a megfigyelései alapján változtat tervein. Tervező munkájában az általános didaktikai alapelveket ötvözi a speciális gyógypedagógiai tartalmakkal úgy, hogy azok megfeleljenek a gyerekek, tanulók életkori és képességbeli sajátosságainak, igazodjon a speciális szükségletekhez. Tervezésében az éves feladatokat szakaszokra, 3 hónapos egységekre bontja. A tervezési egységek végén a terveit felülvizsgálja, értékeli a gyerekek, tanulók és önmaga munkáját, ennek megfelelően képes az előzetes terveken változtatni. A bemeneti és kimeneti mérések eredményeinek elemzésével, összehasonlításával reflexióiban értékeli a választott módszerek, eszközök, hatékonyságát. Az egyes foglalkozások tervezéskor figyel a feladatok kis lépésekre bontására, figyelembe veszi a proximális fejlődési zóna elvét és gyakorlatát, nem tananyagban gondolkozik, hanem a tanulók képességeit fejleszti komplexen, mégis tantárgyi koncentrációt megvalósítva. Differenciálással és individualizációval alkalmazkodik tanítványai kompetenciaszintjeihez, képességstruktúrájához, pszichés állapotához, így tervezi, algoritmizálja a fejlesztési folyamatokat. Az utazó gyógypedagógus a gyerekek, tanulók tágan értelmezett tanulási folyamatát támogatja. Törekszik a tanulás belső, külső feltételeinek megteremtésére, a visszajelzés motiváló hatásainak kihasználásra. Tevékenysége során figyelembe veszi a kulturális különbségeket, a hátrányos helyzetből adódó nehézségeket, az egyéni képesség-és készségszint eltéréseit. A foglalkozásokon figyel a tanulók aktuális fizikai és érzelmi állapotára, szükség esetén korrigálja aktuális óratervét. Tevékenysége eredményessége érdekében konzultál a folyamatban érintettekkel, képes a folyamatok koordinálására. Segít a sérülés specifikus eszközök kiválasztásában, gondoskodik az eszközök használatáról, szüksége esetén segít a befogadó pedagógusnak a terem, szoba kialakításában, berendezésében. Munkájában kiemelten hangsúlyos a tanulás tanítása, az egyéni tanulási stílus megismerése, a tanulás-módszertani hiányosságok feltárása, a tanulás iránti motiváció erősítése. Az érzékszervi,- mozgás-és beszédfogyatékos gyermekek, tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésén kiemelt feladata az utazó gyógypedagógusnak a társadalmi elfogadás és beilleszkedés elősegítése, a reális énkép és jövőkép kialakítása. Továbbá kiemelt feladata, hogy informálja az érintetteket az érdekvédelmi egyesületek munkájáról, a segédeszközökről, a szabadidős tevékenységek lehetőségeiről, továbbtanulással, munkavégzéssel, rehabilitációval kapcsolatos lehetőségekről. Foglalkozásain – csoportos fejlesztés esetén is- az egyéni képességfejlesztés a fő feladata. A befogadó pedagógussal egyeztetve az egyéni fejlesztési tervet, közös feladat a tanulás tanítása, az egyéni képességfejlesztés. Saját pedagógiai mérései, megfigyelései, valamint a szakvélemény fejlesztési területei alapján határozza meg az egyéni fejlesztés feladatait, 65

lépéseit. A fejlődésdiagnosztikára építi munkáját, szükség esetén módosítja céljait, feladatait, terveit. Munkájában a nevelést és az oktatást, fejlesztést egységben szemléli és kezeli. A tanuló hibáit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk, mert sikerélményhez szeretné juttatni a gyerekeket, tanulókat.

A tanulók személyiségének megismerése érdekében tanuló megismerési teszteket, kérdőíveket alkalmaz.(tanulás iránti beállítódás, attitűd, tanulói stressz, konfliktuskezelés, képességháló stb.) A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében szerepjátékokat, dramatizált gyakorlatokat, szituációs játékokat is alkalmaz, rendszeresen hospitál a tanulók osztályában. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon az utazó gyógypedagógus beszélgetéseket, élménybeszámolókat kezdeményez, ezzel is fejleszti a gyerekek, tanulók kommunikációs és szociális képességeit. Foglalkozásain elfogadó, biztonságos légkört teremt, ahol lehet, szabad hibázni. Csoportos fejlesztés esetén az együttműködést támogató módszereket alkalmaz, fejleszti a tanulók, gyerekek vitakultúráját. Az utazó gyógypedagógus kiemelt feladata, hogy az adott intézmény pedagógusait, a szülőket segítse a fogyatékossággal kapcsolatos módszertani, életvezetési tanácsokkal, szükség esetén más szakemberek bevonására is tegyen javaslatot. Pedagógiai konzultációs csoport vezetése során, nevelőtestületi értekezleten vagy más jellegű pedagógiai rendezvényen a helyzethez illő kommunikációs módokat választ, és képviseli az SNI tanulókat. A konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Az utazó gyógypedagógus is vegyen részt diákjai szabadidős tevékenységében (kirándulás, versenyek). Segítse az osztályfőnököt közösségformáló programok szervezésében. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon folyamatos pozitív visszajelzéseivel motiválja, értékeli a gyerekek, tanulók fejlődését. A diagnosztikus és fejlesztő értékelések alapján képes tervei felülvizsgálatára, újratervezésére. Az utazó gyógypedagógus a tanév elején és végén az EGYMI-ben kidolgozott egységes méréseket elvégzi, a kapott eredményeket elemzi, tapasztalatait rögzíti a gyerek, tanuló egyéni fejlődési lapján, a fejlődés mértékét, ütemét jelzi a szülőnek, a befogadó intézménynek. A gyerek, tanuló önmagához mért fejlődését értékeli. Kiemelt feladata az utazó gyógypedagógusnak, hogy a befogadó pedagógusokkal együtt a gyermek, tanuló önértékelését fejlesszék, erre építve reális jövőképet alakítsanak ki. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, a tanulók fejlődését segítsék. Élő kapcsolatot ápol a szakszolgálat, a szakértői bizottságok, az egészségügyi intézmények, a befogadó intézmények munkatársaival, pedagógusaival. Az esetmegbeszéléseken a gyermek, tanuló érdekeit képviseli, betartja a titoktartási kötelezettségét. A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online

66

csatornákat. A szülőknek, pedagógusoknak lehetőséget biztosít a foglalkozások látogatására, rendszeresen tart fogadóórát. Az utazó gyógypedagógus az általános pedagógiai újdonságokat is figyelemmel kíséri, az új módszereket, eszközöket – különösen a tanulás módszertani, a mérési-értékelési, a tanulás szervezési fejlesztéseket beépíti munkájába. Részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, ezekről beszámol az utazó gyógypedagógusoknak, az újdonságokat beépíti munkájába. Ötleteivel, javaslataival, tapasztalataival segíti a belső innovációt. Felkérés esetén főiskolai hallgatók gyakorlatát vezeti, lehetőséget biztosít hospitálásra.

Helyi tanterv

a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanulói számára

67

2015.

Tartalom 2. A Pápay Endre tagintézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.2 Sajátos nevelési igényű (értelmükben akadályozott) gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2.3 Fejlesztő nevelés programja 2.4 A Sajátos nevelési igényű (értelmükben akadályozott) tanulók iskolai oktatásának irányelve és a választott kerettanterv feletti óraszám 1.4.1 Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok 1.4.2 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása 1.4.3 Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) 1.4.3.1 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 1.4.4 Tanórán kívüli foglalkozások 1.4.5 A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret /tantárgyakra lebontva/, időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására 2.5 A Sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók iskolai oktatásának irányelve és a választott kerettanterv feletti óraszám 1.5.1 A választott kerettanterv feletti óraszám 1-4. évfolyamon 1.5.2 A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret (tantárgyakra lebontva), időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására 1.5.3 Választott kerettanterv feletti óraszám 5-8. évfolyamon 1.5.4 A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret (tantárgyakra lebontva) időkeret, a tantárgy témáinak feldolgozására 5-8. évfolyamon 2.6 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1.6.1 A tankönyv kiválasztásának egyéb szempontjai 1.6.2 Taneszközök, segédletek 1.6.3 Egyéb felszerelésen 2.7 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.8 Mindennapos testnevelés 2.9 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (lásd. nevelési program) 2.11Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 1.11.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1.11.2. Tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén a magasabb évfolyamra lépés lehetőségei 68

1.11.3.2 Értékelés, minősítés követelményei, formái 2.12 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.16 Intézményünk baleset-megelőzési tevékenysége, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 2.17 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedése 2.18 Szakiskola 1.18.1. 9/E előkészítő évfolyam helyi tanterve 1.18.2. 9-10 évfolyam közismereti helyi tanterve 1.18.3. Értékelési elvek és eljárások speciális szakiskolában 1.18.4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.18.5. A felvétel és az átvétel szabályai 1.18.6. A szakiskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei 1.18.7. Szakmai tantervi adaptáció 1.18.7.1. Kerti munkás rész-szakképesítés (21 622 01) 9-10 évfolyamon 1.18.7.2. Lakástextil-készítő rész-szakképesítés (21 542 01) 9-10 évfolyamon 1.18.7. 3. Kerti munkás rész-szakképesítés (31 622 01 0100 2104) 11-12.évfolyam 1.18.7.4. Textiltermék-összeállító rész-szakképesítés (31 542 05 0100 21 04) 11-12. évfolyam

69

A Pápay Endre tagintézmény helyi tanterve

1.

1.1 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§ (2) bekezdése, (a továbbiakban: köznevelési törvény), 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, figyelembevételével, az Ember Erőforrások Minisztériuma által kiadott kerettanterv kiegészítésével készült. A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, -

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

1.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Általános elvek Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. 70

Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Az óvodai nevelés fejlesztési céljai Intézetünk gyógypedagógiai óvodája az OKI által minősített „Add a kezed!” nevű programot vette át, melyet a középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások számára a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Óvodája készített. E program fejlesztési feladatai: Az SNI gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivizációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció-szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat a időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése „szenzibilis fázisban” van. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszihomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatók legyenek. A „tanulás” akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete. Őt elfogadja, megérti. Három „alapelvnek” kell érvényesülni: „Ölelj át”„Tegyél le”, „Segíts, hogy egyedül csinálhassam!” Ez jelenti egyrészt az életkor-specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamataik állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Így meg kell tanulni, elengedni, letenni a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar – természetesen a felnőtt felügyelete mellett. Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket.

71

Meg kell tanulniuk a multiszenzorális közvetlen tapasztalatszerzéssel (összes érzékszerv bevonásával) a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem-vezéreltségére, a viszonylag utánzóképességre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni.

jó

A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából, a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés: legyen az mozgásnevelés, pszichomotoros- vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással, sőt, megalapozza azt. Játék közben a gyermek tanul: - szociális szerepet, - érzelmeket, - motívumokat, - beállítódást, - a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenység szükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalatszerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások: - érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben; - testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek; - tudjanak utánozni; - tudjanak egymással és egymás mellett tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni; - használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét; - értsék az egyszerű – alkalmanként gesztussal kísért – verbális utasításokat, azokat hajtsák végre; - fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni; - kívánságukat, kérésüket szükségleteiket tudják közölni; - használjanak nonverbális jelzéseket is; - sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait; - tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani; - alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés, vetkőzés, étkezés, WC használat terén. Ha kell fogadjanak el és kérjenek segítséget; - mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus; - igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban;

72

-

tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás igénye bennük; szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat; ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kívánni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát végezni.

Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában Önkiszolgálásra nevelés: feladatai, a tisztálkodás, öltözés, vetkőzés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket. Az önkiszolgálás nem önálló foglalkozásként, hanem valamennyi foglalkozásba és óvodai tevékenységbe ágyazott alapvető kompetenciaként valósul meg. Mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése. A mozgásirányítás, mozgásutánzás szerialitás által közvetetten a gondolkodási funkciók erősítése. Anyanyelvi nevelés kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása. A beszéd és a gondolkodás összekapcsolása, fogalmak kialakítása, bővítése. A vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése a szem- kéz koordináció, alakállandóság, alakháttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, laterális dominancia kialakulásának segítése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése. Játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok ismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása. Egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti, a szakértői véleményben leírtak szerint. A zenei nevelés anyaga részben az egyéni korrekció keretén belül, valamint az anyanyelvi nevelés és a mozgásfejlesztés foglalkozások anyagában valósul meg. Feladata: Ritmusérzék, auditív figyelem,- differenciálás és emlékezet fejlesztése. Egyszerűbb hangszerek megismerése, és használata. Kiegészítő terápiák óvodánkban: - logopédiai fejlesztés, beszédindítás, - szenzoros- integrációs terápia (SZIT) torna Foglalkozásterv az óvodában /a foglalkozás

heti foglalkozásszám

szervezési forma

anyanyelvi nevelés

5

csoportos, egyéni

mozgásfejlesztés

5

csoportos

vizuomotoros fejlesztés

3

csoportos, egyéni

neve

73

játékra nevelés

3

csoportos, egyéni

egyéni fejlesztés

2

egyéni

zenei nevelés

2

csoportos

összesen:

20

Az OKI által minősített Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Gyógypedagógiai Óvodája által kidolgozott „Add a kezed” gyógypedagógiai óvodai programot helyileg is követhetőnek tartjuk, azt adaptáltuk a továbbiakban jelzett kiegészítésekkel és változtatásokkal. A főbb változtatások vonatkoznak: - a foglalkozási tervre, - a napirendre, - az óvodáztatás végi elvárásokra, - a személyi ellátottságra, - alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszerre. Az óvodában az 1999/2000-es tanévben vezettük be a fenti program adaptációját, mint helyi óvodai tantervet. A programról az azóta eltelt tanévekben csak pozitív tapasztalatokat szereztünk, melyek az óvodai nevelés hatékonyságát értékelő tanév végi beszámolókban kerültek dokumentálásra. 1.3. FEJLESZTŐ ISKOLA A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei és a fejlesztés feladatai A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei csak didaktikai szempontból választhatók el egymástól, a nevelés, oktatás folyamatában egymást áthatva, komplexen érvényesülnek, a tanulók egyéni sajátosságainak, a fejlődés egyéni ütemének megfelelően. 1. Kommunikáció A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése 1/l. Bármely megnyilvánulás és testi – akár valamely vegetatív funkcióval összefüggő – állapot értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása. 1/2. A tanulók és a gyógypedagógus közti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, valamint a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése. 1/3. A tanulók szükségleteinek kommunikációval (hangdialógussal, beszéddel, jelekkel, tárgyakkal, gesztusokkal, testkontaktussal) kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése (fejlesztő gondozás). 1/4. Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása.

74

1/5. A nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése. 1/6. Alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása. 1/7. A tanulók egymás közti kommunikációjának ösztönzése: egymás üdvözlése, közösen végzett feladatok és játékok alkalmazása, a csoportos foglalkozások során a tanulók cselekvéseinek egymás számára is értelmezhetővé és hozzáférhetővé tétele, a tarsakkal való test-, szemkontaktus formáinak megtapasztalása. 1/8. A tágabb – idegen – környezetben való kommunikáció megtanulása, a nagyobb önállóság és a szélesebb kulturális közösség életében való aktív részvétel lehetőségének megteremtése. 2. Mozgásnevelés A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése 2/1. A szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált mozgások kiváltásával; az önindította mozgások ösztönzésével, a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinek megteremtése érdekében a testkép, testséma kialakítása és fejlesztése. 2/2. Pozicionálás, testhelyzete-korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése, a kóros mozgásminták gálása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása. 2/3. A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával ( a fejkontrolltól a felállásig) 2/4. A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése. 2/5. A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése. 3. A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése. Az érzékelés- észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele. 3/1. A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése - A külvilág felé való fordulás és a dologi világ megélésének elősegítése. - Az önindította mozgás elősegítése és annak következményei 3/2. A szemiotikai funkciók megjelenésének, a valóság ábrázolásának segítése 3/3. Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése 4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér az idő és tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása. 5. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése. 5/1. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése. 5/2. Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása.

75

6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása. 6/1. Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása. 6/2. Az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása. 6/3. Kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése. 6/4. A közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása. 6/5. A közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása. 7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése. 7/1. A kiválasztásai folyamatok (vizelet- és székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pelenkázás), szobatisztaságra nevelés. 7/2. A testápolás, mint örömet adó élmény és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (fürdés, zuhanyozás, hajmosás, mosakodás, fogmosás, körömvágás) a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása. 7/3. Az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés. 7/4. Az étkezés (evés, ivás) tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés. 7/5. Az egészséges életmódra való igény belsővé válása, az egészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése, a szexualitással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. A pedagógiai munka tervezése A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos ismerete, az egyes tanulók, illetve a tanulócsoport képességstruktúrájának pontos vizsgálata, feltérképezése. A tanulók diagnosztikus értékelése minden esetben a pozitívumokra koncentrál. A pedagógiai diagnózis célja annak feltérképezése, hogy mit tud a gyerek, és azt hogyan tudja, illetve melyek személyes szükségletei. A tervezés során elengedhetetlen annak figyelembevétele, hogy a tanuló maga és közvetlen környezete mit jelöl meg elsődleges hiányként, illetve milyen igényeket fogalmaz meg. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves és heti tervvel, csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg az eltérések. Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, múzeum látogatása stb. ) Az éves (helyi döntés alapján féléves, negyedéves szakasztervekre bontható) tervek alapján készül a hetiterv vagy órarend. Kialakítását meghatározza a csoport napirendje. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett a hét egyes napjain kerül sor a tematikus tervezés alapján kitűzött, különböző tartalmi egységek feldolgozására.

76

A tanulókkal foglalkozó szakmai team minden félévben és tanév végén készítsen értékelést a gyermek haladásáról. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egyik példánya a haladási naplóhoz csatolandó, másik példányát a szülő kapja. A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái A nevelés és oktatás során egyaránt teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban az egyénileg megvalósuló fejlesztés. A gyermek egyéni képesség-és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányba, csoportos foglalkoztatásban. Az egyéni fejlesztő foglalkozások nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai és/vagy terápiás segítséget nyújtsunk a tanulóknak (pl. beszéd- és kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés, hidroterápia, gyógylovaglás, bazális stimuláció, rehabilitációs foglalkoztató terápia stb.) a különböző terápiák alkalmazásának lehetősége a tanulók sajátos nevelési igényének, a helyi körülményeknek, valamint a terápiás ellátásokhoz szükséges meglévő, illetve igénybe vett szakembereknek is függvénye. Az egyes tanulók esetében a szakértői bizottság és szükség esetén a szakorvos javaslata alapján – a szülők véleményének ismeretében – az intézmény szakemberei közösen határoznak. Terápiák 1. Gyógypedagógiai jellegű fejlesztések, terápiák: Értelmi területek fejlesztése Bazális terápia Beszédfejlesztés Etetés (evés) terápia Alternatív és augmentatív kommunikáció Látásfejlesztés Hallásfejlesztés Zeneterápia - Hangtál-terápia 2. Mozgásos jellegű fejlesztések, terápiák: - Mozgásfejlesztés - Szenzoros integrációs terápia - Gyógytestnevelés, gyógytorna - Hidroterápia 3. Fizioterápiás kezelések: - Gyógymasszázs - Bioptron lámpa - Tens –készülék 1.4. A Sajátos nevelési igényű (értelmükben akadályozott) tanulók iskolai oktatásának irányelve és a választott kerettanterv feletti óraszám 1.4.1 Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok 77

Az osztály képességeinek tükrében a szabadon választható órák eltérhetnek a táblázatban feltüntetett tantárgyaknál a tagintézmény-vezetővel való egyeztetést követően. A nevelésoktatásfejlesztés területei

Évfolyamok Tantárgy

Anyanyelv és Kommunikáció kommunikáció Olvasás-írás Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen Heti időkeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Hab. , rehab. foglalkozások száma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

4 2 2 2

4 2 2 2

4 3 2 2

4 3 2 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

1

1

5

5

5

5

5

5

3 25 52

3 25 52

3 25 52

4 26 55

4 28 51

4 28 51

5 4 31 56

5 4 31 56

27

27

27

29

23

23

25

25

3

3

3

3

3

3

4

4

1.4.2 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Az osztály képességeinek tükrében a szabadon választható órák eltérhetnek a táblázatban feltüntetett tantárgyaknál a tagintézmény-vezetővel való egyeztetést követően. A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlat

Évfolyamok Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat

1.

Szab. terv.

4 2 2 2

1

2

2.

Szab. terv. 1

1

4 2 2 2

1

2

1

78

1

3.

Szab. terv.

4 3 2 2

1

2

4.

Szab terv. 1

1

4 3 2 2

1

2

2

1

Természeti környezet Művészetek

Környezetismeret Ének-zene Ábrázolásalakítás

Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2

2

2

2

3

3

2

2

5

5

5

5

Informatika

A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

3 25

3

3 25

3

3 25

3

4 26

4

Évfolyamok Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

5.

4 4 3

Szab. terv.

1

1

6.

4 4 3

Szab. terv.

1

1

7.

5 2 3

Szab. terv.

8.

Szab terv.

2

5 2 3

2

2

2

2

2

2

2

3

1

1

1

1

2

2

2

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

5 4 28

2

5 4

4 28

4

5 4 31

4

5 4 31

4

1.4.3 Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) 1.4.3.1 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció Az SNI tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő, szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. E tevékenységek tervezését megelőzően pedagógiai diagnózist készítünk. A folyamatos diagnosztizálás elősegíti a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési terv kidolgozását. 79

Elsődleges feladata: a készségek képességek terápiás fejlesztése tanórai keretben, differenciálás, egyéni és kiscsoportos fejlesztés különböző formában. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatóak. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások feladatai: 1 - 3. osztály Ebben az előkészítő időszakban a habilitációs foglalkozások kiemelt feladata: - a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján, - bazális stimulizáció, - mozgásterápia, - a vizuomotoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése, - a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése. 4 - 6. osztály Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik. - az értelmi képességek, a figyelem az emlékezet a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket, - az orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a cselekvőképesség alakítása segíti a tájékozódó képesség kialakulását, - a verbális és nem verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége, - a helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiség fejlődésében. 7 - 8. osztály Ebben az időszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt jelentősége van - az eddig hasznosított terápiáknak, - a kommunikációs technikák alkalmazásának. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: -

a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés – kép alkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának kialakítása, megerősítése.

Gondolkodási képességek fejlesztése A pontos érzékelés kialakítása tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek egy, majd több szempontú összehasonlítása stb. Differenciálás tárgyak, személyek, jelenségek mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével. 80

Megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. Az emlékezet fejlesztése személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolás, egymásutánisága. Cselekedetekre, cselekvésre, történésekre visszaemlékezés. Tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység, felidézése stb. Figyelem egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése. Többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés próbálgatása, önellenőrzés. Később az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolt kialakítása, a lényeges-megegyező és eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása. Verbális szint megerősítése, gyakorlása. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása. A testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben. A saját viszonyított irány és térbeli helyzet felismerése stb. nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlat, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás-kivitelezés tempó, erősség, ritmus szerint. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása. Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése: lent, fent, elöl, hátul középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása, relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: a természet ritmusa, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése. Visszaemlékezés cselekvésekre, történésekre stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindítás, a beszédkedv fokozása. Ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal. A fonetikus hallás fejlesztése. A hibásan képzett hangok javítása, beépítése a folyamatos beszédbe. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, a tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés. A kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Olvasás-írás készségének fejlesztése Az olvasás-írásban mutatkozó lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás. Magánhangzók differenciálása, időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint. Mássalhangzók megkülönböztetése. Betű felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb. Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, a görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója. Írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása. A hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése. Az egyéni képességek figyelembevételével lehetőséget biztosítunk a különböző méretű kis írott, illetve nyomtatott betűk alkalmazására. Szociális képességek fejlesztése

81

Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása. Szabályok felismerése, értelmezése, betartása. A társas viselkedés elemi formáinak ismerete, gyakorlása. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktust kerülő magatartás erősítése. A fejlesztésnek fokozottan kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartás elérését elemi szinten. Fontos a feladattudat kialakítása és a céltudatos munkavégzésre szoktatás. 1.4.4 Tanórán kívüli foglalkozások Szakkörök A csoportok kialakításakor figyelembe vesszük a referencia-intézményi feladatink megvalósításakor felmerülő szempontokat. Az egy-egy területen tehetségesebb SNI tanulók számára a komplex személyiségfejlesztés és a tehetség kibontakoztatása céljából szakköröket működtetünk. A szakkörök működtetése a pedagógus szakos ellátottság, a tanulók érdeklődésének és a tárgyi feltételeknek a függvénye. Iskolánkban általában a következő szakkörök működnek: - ének - zene - tánc - színkottás hangszeres zene - kézműves - színjátszó - számítástechnika - „ÖKO szakkör” - könyvtár - hittan Az ének-zene szakkörben a mozgásos népi dalos játékokon keresztül külön figyelmet fordítunk a táncra, valamint a hallás-és ritmusfejlesztésre, a mozgással kísért zenélésből fakadó örömélményre. Színkottás zenekarunk a jó zenei hallással és ritmusérzékkel rendelkező SNI tanulók számára sajátos módszerrel biztosítja a hangszeres zenetanulást (elsősorban ritmushangszerek és szintetizátor alkalmazásával), a hallás-és ritmusfejlesztést, a zenei ízlés formálását. A „ÖKO szakkör” a természetismeret, a környezeti nevelés környezetünk közvetlen, konkrét megfigyeléséből kiindulva ad a tanórainál bővebb ismereteket, újszerű tevékenységformákat a tanulóknak a környezeti nevelési program szerint. A könyvtár szakkör az olvasásban jó eredményt elért SNI tanulók számára nyújt olvasási lehetőséget, megismerteti a könyvtárhasználat módját, a kölcsönzés szabályait, a könyv értékeit, védelmét és segíti a választani tudást valamint az olvasottak élményfeldolgozását. Színjátszó szakkör :A drámajáték a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejleszti a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítja önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segíti elő a szocializációjuk folyamatát. A tanulók megtanulják a közösségi lét hasznosságát, a közösség építésének módját. Ezáltal képessé válnak különböző viselkedési minták elemzésére, elfogadására, irodalmi és színházi alkotások befogadására, értelmezésére és létrehozására.

A hitoktatást helyben történik.

82

A tanulók képességeihez, lehetőségeihez igazítottan bővíthetők az ismeretek, de csak amíg az egyes tudáselemek beilleszthetők a tanulók tudásának rendszerébe. Az új ismeret alkalmazható és értelmezhető a tanulók számára a köznapi és a gyakorlati helyzetekben. A szakkörök minden esetben végzettség és tanerőfüggők, ezért egy-egy tanévben a meghatározott időkereten belül a tantestület élhet az átcsoportosítás lehetőségével. A nem kötelező tanórai foglalkozások konkrét megnevezését ezért minden tanévben az éves munkaterv is tartalmazza. 1.4.5 A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret /tantárgyakra lebontva/, időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Kommunikáció Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyamok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti órakeret

5

5

5

5

5

5

5

5

Éves órakeret

180

180

180

180

180

180

180

180

Ebből kötött

162

162

162

162

162

162

162

162

Szabadon tervezhető órakeret

18

18

18

18

18

18

18

18

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1. Beszédfejlesztés, anyanyelv

30

30

20

20

20

20

30

30

2. Társadalmi érintkezési formák

28

28

20

20

20

20

40

40

3. Testünk és személyes teendők

24

24

23

23

23

23

-

-

4. Tájékozódás térben

24

24

23

23

18

18

-

-

5. Tájékozódás időben

12

12

23

23

23

23

-

-

6. Élőlények

23

23

18

18

18

18

-

-

7. Előkészület a felnőtt életre

11

11

18

18

23

23

27

27

-

-

-

-

-

-

35

35

10

10

17

17

17

17

-

-

-

-

-

-

-

-

30

30

18

18

18

18

18

18

18

18

8. Társas kapcsolatok 9. Ünnepek 10. Médiaismeret Szabadon tervezhető órakeret

83

Olvasás-írás Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyamok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti órakeret

2

2

3

3

4

4

4

4

Éves órakeret

72

72

108

108

144

144

144

Ebből kötött

65

65

97

97

130

130

130

130

7

7

11

11

14

14

14

14

Szabadon tervezhető órakeret

144

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1. Beszédfejlesztés

10

10

5

5

7

8

-

-

2. Térorientációs gyakorlatok

10

10

8

7

8

7

-

-

3. Finommozgások fejlesztése

10

10

7

8

-

-

-

-

4. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése

10

-

7

7

-

-

-

-

5. Emlékezet-, gondolkodás- és

10

10

-

-

-

-

-

-

15

25

10

10

-

-

-

7. Betűtanítás

-

-

20

20

30

30

40

22

8. Olvasás

-

-

20

20

25

25

36

36

9. Írás

-

-

20

20

35

35

26

36

10. Értő olvasás

-

-

-

-

25

35

28

36

Szabadon tervezhető órakeret

7

7

11

11

14

14

14

14

figyelemfejlesztése

6. Íráselemek tanítása

Számolás-mérés

Óraterv a tanterv teljesítéséhez

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti órakeret

2

2

2

3

3

3

3

3

Éves órakeret

72

72

72

108

108

108

108

108

Ebből kötött

65

65

65

97

97

97

97

97

Szabadon tervezhető órakeret

7

7

7

11

11

11

11

11

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására

84

Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól

30

10

20

22

15

5

-

-

2. Tájékozódás

15

25

10

15

15

5

14

10

3. Mennyiségek - Műveletek

20

30

25

35

35

25

30

40

4. Mértékegységek, méretek, pénz

-

-

-

-

20

44

40

30

5. Összefüggések felismerése

-

-

10

25

12

18

13

17

Szabadon tervezhető órakeret

7

7

7

7

11

11

11

11

Játékra nevelés Óraterv a tanterv teljesítéséhez 1. 2.

Évfolyam

3.

4.

Heti órakeret

3

3

3

2

Éves órakeret

108

108

108

72

Ebből kötött

97

97

97

65

Szabadon tervezhető órakeret

11

11

11

7

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

1. Gyakorló játék

15

15

-

-

2. Konstrukciós játék

15

15

-

-

3. Szerepjáték

14

14

20

10

4. Didaktikus játék

14

14

12

12

5. Szabályjáték

10

10

23

13

6. Spontán játék

15

15

22

10

7. Szabadban játszható játék

14

14

20

20

11

11

11

7

Szabadon tervezhető órakeret

Társadalmi ismeretek

85

Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Heti órakeret

1

1

2

2

Éves órakeret

36

36

72

72

Ebből kötött

32

33

65

65

Szabadon tervezhető órakeret

4

3

7

7

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

5.

6.

7.

8.

1. Személyes adatok – Önismeret – Társas kapcsolatok

12

14

10

5

2. Lakóhelyismeret – Közlekedésre nevelés

20

19

5

10

3. Történelmi ismeretek – Társadalmi ünnepek

-

-

30

20

4. Felkészülés a felnőtt létre – Állampolgári ismeretek

-

-

20

30

Szabadon tervezhető órakeret

4

3

7

7

Önkiszolgálás Évfolyam

Órakeret a tanterv teljesítéséhez 1.

2.

Heti Órakeret

3

3

Éves órakeret

108

108

Ebből kötött

97

97

Szabadon tervezhető órakeret

11

11

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

1. Öltözködés

30

16

2. Személyi higiénia (testápolás)

28

28

3. Étkezés

23

23

4. Környezetrendezés, környezetmegóvás

16

30

86

Szabadon tervezhető órakeret

11

11

Életvitel és gyakorlat Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyam

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti órakeret

3

4

4

4

5

5

Éves órakeret

108

144

144

144

180

180

Ebből kötött

97

130

130

130

162

162

Szabadon tervezhető órakeret

11

14

14

14

18

18

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1. Textilmunkák

24

30

35

35

35

35

2. Egyszerű háztartási munkák

26

39

27

28

32

30

3. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők

22

32

23

22

30

32

4. Vásárlás - Fogyasztóvédelem

-

-

22

23

21

21

5. Piktogramok értelmezése

-

-

-

-

16

16

25

29

23

22

28

28

11

14

14

14

18

18

6. Anyagok alakítása Szabadon tervezhető órakeret

Környezetismeret Évfolyam

Órakeret a tanterv teljesítéséhez 5. 6.

7.

8.

Heti órakeret

2

2

2

2

Éves órakeret

72

72

72

72

Ebből kötött

65

65

65

65

Szabadon tervezhető órakeret

7

7

7

7

87

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

5.

6.

7.

8.

1. Az emberi test

17

17

20

20

2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmód

18

18

15

15

3. Élő természet - Élőlények és környezetük

18

18

15

15

4. Élettelen környezet – környezeti ártalmak

12

12

15

15

7

7

7

7

Szabadon tervezhető órakeret

Ének-zene Órakeret a tanterv teljesítéséhez 2. 3. 4. 5.

Évfolyam

1.

Heti órakeret

2

2

2

2

Éves órakeret

72

72

72

Ebből kötött

65

65

Szabadon tervezhető órakeret

7

7

6.

7.

8.

2

2

2

2

72

72

72

72

72

65

65

65

65

65

65

7

7

7

7

7

7

Órakeret a tantárgy témáinak feldolgozására

Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1. Gyermekdalok - Népdalok

20

20

15

15

15

15

15

15

2. Ünnepkörök dalai

15

15

20

20

15

15

15

15

3. Ritmus és hallásfejlesztés

20

20

20

20

20

15

15

15

4. Zenehallgatás

10

10

10

10

15

20

20

20

Szabadon tervezhető órakeret

7

7

7

7

7

7

7

7

Ábrázolás-alakítás Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti órakeret

3

3.

2

2

2

2

2

2

88

Éves órakeret

108

108

72

72

72

72

72

72

Ebből kötött

97

97

65

65

65

65

65

65

Szabadon tervezhető órakeret

11

11

7

7

7

7

7

7

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására 1.

2.

3

4.

5.

6.

7.

8.

1. Formázás különböző anyagokból

33

27

24

16

-

-

-

-

2. Építés

20

20

20

10

-

-

-

-

3. Papír formálása, alakítása

20

24

10

20

-

-

-

-

4. Vizuális ábrázolás

24

26

11

19

35

35

30

20

5. Komplex alakító tevékenység

-

-

-

-

30

30

25

25

6. Népünk művészete

-

-

-

-

-

10

5

7. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról

-

-

-

-

-

-

15

Szabadon tervezhető órakeret

11

11

7

7

7

7

7

7

Információs eszközök használata A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam

7.

8.

Heti órakeret

1

1

Éves órakeret

36

36

Ebből kötött

32

33

Szabadon tervezhető órakeret

4

3

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

7.

8.

1. Számítógép-kezelés

16

10

2. Irodatechnikai készülékek

4

4

89

3. Dokumentumkészítés

-

4

4. Játékprogramok

12

15

Szabadon tervezhető órakeret

4

3

Mozgásnevelés Órakeret a tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret 1. 2. 3. 4.

Évfolyam

5.

6.

Heti órakeret

5

5

5

5

5

5

Éves órakeret

180

180

180

180

180

180

Ebből kötött

162

162

162

162

162

162

Szabadon tervezhető órakeret

18

18

18

18

18

18

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

1. Rendgyakorlatok téri tájékozódás

40

40

15

15

17

17

2. Alapmozgások

40

40

31

31

25

25

3. Alapvető testhelyzetek, szabad és kéziszer gyakorlatok

25

25

31

31

25

25

4. Légző gyakorlatok

12

12

-

-

-

-

5. Dobások, labdás gyakorlatok

25

25

44

44

45

45

6. Játékos versenyek

20

20

41

41

50

50

18

18

18

18

18

18

Szabadon tervezhető órakeret

Testnevelés A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 7.

8.

Heti órakeret

5

5

2 éves órakeret

180

180

90

Ebből kötött

162

162

Szabadon tervezhető órakeret

18

18

Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam

7.

8.

1. Rendgyakorlat téri tájékozódás

22

22

2. Gimnasztikai gyakorlatok

30

30

3. Képességfejlesztő gyakorlatok játékos feladatok

35

35

4. Labdás gyakorlatok

40

40

5. Sportjátékok elemei

35

35

18

18

Szabadon tervezhető órakeret

Megjegyzés: Minden tantárgy esetében a szabadon tervezhető órakeretet a tematikai egységek között oszlanak el gyakorlás, elmélyítés céljából. A részletes tantárgyi kerettanterv az 1. számú mellékletben található 1.5. A Sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók iskolai oktatásának irányelve és a választott kerettanterv feletti óraszám A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

Választott kerettanterv feletti óraszám 1-4. évfolyamon

Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás e szakaszában a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek 91

megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt tananyag elsajátítására – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve – ajánlott egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységet tesz lehetővé a tanulók számára. Az 1–2. évfolyamon a fő cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával –, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt. A 3–4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés E szakasz feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. Az életkori jellemzőkhöz illeszkedő – a spontán belátáson alapuló – szabálykövetési képesség megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások megismerése, felelevenítése az azokban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái, nehézségei iránt, megoldások keresése.

92

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet létrehozásával az önmagukra jellemző tulajdonságok, érzelmi és indulati megnyilvánulásokat ismerik meg. Az énkép, önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső jegyeinek megismerése. Az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség, elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése, alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben. A családi életre nevelés Személyes élmények alapján a családi élet jellemzőinek megbeszélése, élmények, történések, családi események feldolgozása. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése, felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság tudatosítása. A testi és lelki egészségre nevelés A testi fejlettségnek, adottságoknak megfelelő egészségtudatos táplálkozás, a mértéktelenség, mohóság elkerülése, az önkorlátozás gyakorlása. Tisztálkodási szokások napi ritmusának kialakítása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek felismerése, az együttműködésre alapozott segítés és a segítéshatásainak megtapasztalása. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban. Pályaorientáció Foglalkozások, foglalkozásokhoz rendelt tevékenységek megismerése, egyeztetése, tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek során a tanulók kipróbálhatják képességeiket. Gazdasági és pénzügyi nevelés Vásárlások, társasjátékok, szituációk segítségével a pénz szerepének, a gazdaságosság fontosságának a felismertetése. Médiatudatosságra nevelés Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatása, nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai gondolkodás alapozása. A tanulás tanítása A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása, alapozása.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés 93

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad, elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok, érzések felismerése, átélése olvasott szöveg alapján, dramatizálás. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt. Matematikai kompetencia Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata az elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének megfelelő szintű, biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatásának folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait. Digitális kompetencia A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az IKT-eszközök használata iránt. Szociális és állampolgári kompetencia Az iskolai életrend biztonságában a tanulók jól érzik magukat. Ismerik a magatartási szabályokat. Kötődnek a pedagógushoz és a társaikhoz. Szociális képességeik főként az osztályban megélt saját élmények alapján fejlődnek: felelősségtudat, kitartó, szorgalmas munka, mások teljesítményének elismerése, jó és rossz elkülönítése, reális önértékelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló tud segítséget kérni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló ismeri az alkotás örömét. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, képzőművészeti elemek alkalmazásával. Hatékony, önálló tanulás A középpontban az olyan alapvető készségek fejlesztése áll, mint az írás, olvasás, számolás, az IKT-eszközök használata. A hatékony, önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. A tanuló a tanuláshoz szükséges taneszközök használatában biztos, gyakorlott. Érdeklődik a

94

tanulás iránt, érdeklődése az elért sikerekből, a fejlesztő értékelés során kapott elismerésből és biztatásból, valamint a korábbi tapasztalatok alapján kialakult kíváncsiságból táplálkozik. Egységesség és differenciálás Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő eredményes tanításának ellentmondását oldja fel. Olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a szükséges tanulói sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben – és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszköz együttesként kell megjelennie. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelési szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan is), a fejlesztésben részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. 95

Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvési, a szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához a kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: a nevelés, mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; az identitás és önismeret, mint szocializációs cél; párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek; valamint a kíváncsiság mint motiváció. 1.5.1. A választott kerettanterv feletti óraszám 1-4. évfolyamon

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszáma 1. Szab. 2. Szab. 3. Szab. évfolyam terv. évfolyam terv. évfolyam terv. 1 1 1 7 7 6 4 1 2 2 1 1

1

4 1 2 1 2 1

1

96

3 1 2 2 2 1 1

1

4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1

Szab. terv. 1 1

gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Hab., rehab. foglalkozások Tehetséggondozás, felzárkóztatás

5

5

5

5

2

2

2

2

25

25

25

27

52

52

52

55

27

27

27

28

3

3

3

3

1

1

1

1

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 1.5.2. A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret (tantárgyakra lebontva), időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására 1-4. évfolyamon Magyar nyelv és irodalom Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1. 8 288 259 29

2. 8 288 259 29

Tematikai egység/ évfolyam

3. 7 252 227 25

4. 8 288 259 29

1. 45

2. 45

3. 41

4. 41

2.Olvasás, az írott szöveg megértése

94

95

73

87

3.Írás, szövegalkotás

74

75

49

66

4.Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5.Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Szabadon tervezhető órakeret

23

22

44

44

23

22

20

21

29

29

25

29

1.Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

97

Matematika Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1. 5 180 162 18

2. 5 180 162 18

3. 4 144 130 14

4. 5 180 162 18

Tematikai egység/ évfolyam 1.Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2.Számelmélet, algebra

1. 14

2. 14

3. 7

4. 7

80

80

73

95

3.Geometria – mérés

51

51

33

44

4.Függvények, az analízis elemei

17

17

17

16

Szabadon tervezhető órakeret

18

18

14

18

Erkölcstan Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1. 1 36 32 4

2. 1 36 33 3

3. 1 36 32 4

Tematikai egység/ évfolyam 1.Az én világom

1. 5

2. 6

2.Társaim – Ők és én

6

6

3.Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek 4.Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 5.A környező világ 6.Milyen vagyok, milyennek látnak mások 7.Közösségben és egyedül – a társaim és

9

9

6

6

6

6

98

4. 1 36 33 3

3.

4.

5

5

6

6

én 8.Az osztály és az iskola 9.Kulturális nemzeti közösség 10.A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 11.A mindenség és én – születés és elmúlás Szabadon tervezhető órakeret

4

3

5 9 3

6 9 3

4

4

4

3

Környezetismeret Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1. 2 72 65 7

2. 2 72 65 7

Tematikai egység/ évfolyam Anyag, energia, információ Rendszerek Felépítés és működés Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság Szabadon tervezhető órakeret Ének-zene Évfolyamok 1. 2 Heti órakeret 72 Éves órakeret 65 Ebből kötött 7 Szabadon tervezhető órakeret Tematikai egység/ évfolyam

3. 2 72 65 7

1. 7

2. 7

3. 7

4. 7

7 9 15 16 11 7

7 9 14 17 11 7

7 9 15 16 11 7

7 9 14 17 11 7

2. 1 36 32 4

Zenei reprodukció Zenei befogadás Szabadon tervezhető órakeret

4. 2 72 65 7

3. 2 72 65 7

4. 2 72 65 7

1. 32

2. 15

3. 32

4. 33

33 7

17 4

33 7

32 7

Vizuális kultúra Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött

1. 1 36 33

2. 2 72 65 99

3. 2 72 65

4. 2 72 65

Szabadon tervezhető órakeret

3

7

Tematikai egység/ évfolyam Vizuális nyelv és technikák Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Szabadon tervezhető órakeret

7

7

1. 8

2. 17

3. 18

4. 18

9 7 9 3

18 14 16 7

18 12 17 7

18 13 16 7

Informatika Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1.

2.

Tematikai egység/ évfolyam

3. 1 36 33 3

1.

2.

4. 1 36 33 3

3. 4

4. 3

Alkalmazói ismeretek

6

6

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció, információs társadalom Könyvtári informatika

12

12

11

12

3

3

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

Informatikai eszközök használata

Technika, életvitel és gyakorlat Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1. 1 36 33 3

2. 1 36 33 3

100

3. 1 36 33 3

4. 1 36 33 3

Tematikai egység/ évfolyam Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Anyagok alakítása, modellezés Háztartás, gazdálkodás, életmód Szabadon tervezhető órakeret

1. 13

2. 14

3. 10

4. 9

15 5 3

13 6 3

9 14 3

10 14 3

Testnevelés és sport Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1. 5 180 162 18

2. 5 180 162 18

Tematikai egység/ évfolyam Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás Játék Versenyzés1 Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés2 Tánc Szabadon tervezhető órakeret

3. 5 180 162 18

4. 5 180 162 18

1. 35

2. 35

3. 35

4. 35

35

35

35

35

35 25

35 25

35 25

35 25

17

18

17

18

15 18

14 18

15 18

14 18

A részletes tantárgyi kerettanterv a 1. számú mellékletben található

1.5.3. Választott kerettanterv feletti óraszám 5-8. évfolyamon Célok és feladatok A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra irányul. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység.

1

A versenyjátékok ütemezhetőek a diáksport és a szabadidős tevékenység idejére is. A tehetséggondozást, az egyes sportágban tehetséget mutató gyermek – szülői egyetértéssel – szakedzőhöz irányítását vállalhatja a testnevelés órát tartó pedagógus, de az élsport nem alapfeladat. 2 Az egészségfejlesztés témaköréhez nem csak a mozgásos aktivitás kapcsolódhat, a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a speciális fizikai mozgáskorrekciók mellett nagy jelentőségű lehet a könnyített testnevelés és a szabad levegőn űzhető sporttevékenységek.

101

A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell elérni. Az 5–6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés. Ehhez szükséges az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével, továbbá a konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmakat, a tevékenységeket, feladatokat, a terápiás célú eljárásokat a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez kell igazítani. Végső soron mindennek meg kell alapoznia a tanulók felkészítését az önálló életvitelre és önálló munkavégzésre, a tanulói képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. A 7–8. évfolyam legfontosabb célja a tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. E cél eléréséhez szükséges feladatok: a tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés A szabályok létrehozásának folyamatában való részvétel megtapasztalása, gyakorlati alkalmazása, a megbeszélés, a megegyezés, a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. Pozitív erkölcsi tapasztalatok erősítése. A magatartásban, az emberi kapcsolatokban a szeretet, bizalom, türelem, együttérzés, igazmondás stb. megismertetése, gyakoroltatása, befogadása. A negatív tapasztalatok feldolgozása, irigység, közömbösség, harag, durvaság stb., azok hatásainak kompenzálása. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanulmányaik során megismert történelmi és kulturális értékeink alapján tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése. Közösségi tevékenységgel, a tanuló lakóhelyén aktív részvétellel váljon részesévé a jelentősebb társadalmi eseményeknek, ünnepeknek, ezen élmények segítségével, alakuljon ki benne a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai demokráciában, a diákönkormányzat tevékenységeiben való aktív részvétellel a demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal, képviselet. A tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az éntudat, az énkép (önismeret) fejlesztése, törekvés önmaga minél sokrétűbb fizikai, pszichikai, erkölcsi megismerésére. A családi életre nevelés 102

A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség. A testi és lelki egészségre nevelés A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. Az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szociális érzékenység fejlesztése, az együttérző, segítő magatartás erősítése. Segítő feladatok az iskolai életben, rendszeresség. Fenntarthatóság, környezettudatosság Mindennapi tevékenységeiben váljon általánossá a környezetkímélő, takarékos magatartás, alakuljon ki a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igénye. Pályaorientáció A munka szerepe az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások tudatosítása, reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A fizikai és a szellemi munka (a szülők és ismerősök szakmája, ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba, a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai felismerése. Gazdasági és pénzügyi nevelés Részvétel a pénz kezelésében, a csoport (évfolyam) ezzel kapcsolatos tevékenységében, a családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi intézmények szerepének alapvető ismerete a mindennapi életben. Médiatudatosságra nevelés A különböző médiumok mint ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek megismerése, az alkalmazásokban lévő veszélyforrások tudatosítása. Tudatosság kialakítása a válogatásban. A tanulás tanítása Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása. Szókincsfejlesztés. Különböző helyzetekben szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli kommunikációban elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes a kép-, ábra, grafikon103

és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására. Idegen nyelvi kommunikáció Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. Matematikai kompetencia A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s ezeket mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi problémamegoldása céljából. A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat lényeges elemeinek kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet), a segédeszközök alkalmazása. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudásalkalmazásra képes az ember és természet kölcsönhatása vonatkozásában. A mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében vizsgálódásra törekszik. A természeti és gazdasági, valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére, ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések összefüggéseit. Belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés, pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt. Digitális kompetencia Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is alkalmazza. A világhálón elérhető információkat megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Fontos feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus kommunikációban rejlő 104

veszélyeket és törekedjen ezek elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. Ismeri az alapvető magatartási, viselkedési szabályokat, megnyilvánulásai az alkalomnak és helyzetnek megfelelőek. Fejlesztendő készségek: a személyközi viselkedés készségei (tolerancia, kapcsolatteremtő képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív énkép, érzelmek kifejezése, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás). A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához. Tudja fogadni mások segítségét, és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Fontos megismernie a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Hatékony, önálló tanulás Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenálló képesség), affektív kompetencia (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség) és kommunikációs készség. Az önálló tanulásra képes tanuló szükségszerűen rendelkezik ezen kompetenciákat alkotó képességek eszközeivel, alapismeretekkel és pozitív attitűddel. Bizonyos tanuláshoz szükséges tulajdonságokkal is, ilyen az igényesség, a fegyelem, a rendszeresség, a következetesség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése.

105

Egységesség és differenciálás Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő eredményes tanításának ellentmondását oldja fel. Egy olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a szükséges tanulói sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben – és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszközegyüttesként kell megjelennie. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelés szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan is), a fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető 106

stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, célracionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és a terápiát. A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához a kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje, (b) az identitás és önismeret mint szocializációs cél, (c) párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság mint motiváció. Az iskola nyitott a professzionális tudás a szak és szakmai szolgáltatások bővítésére és törekszik arra, hogy ezeket iskolai jó gyakorlatként egységes szerkezetbe foglalva közzétegye a referencia intézményi küldetésnek megfelelően. 1.5.4. A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret (tantárgyakra lebontva) időkeret, a tantárgy témáinak feldolgozására 5-8. évfolyamon Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5. Szab. 6. Tantárgyak évfolya terv. évfolya m m Magyar nyelv és 4 1 4 irodalom Idegen nyelv Matematika 4 1 4 Erkölcstan 1 1 Történelem, társadalmi 2 2 és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Természetismeret 2 2 Földrajz 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Informatika 1 1 Technika, életvitel és 1 1 107

Szab. terv.

1

1

7. évfolya m 4

Szab. terv. 1

8. évfolya m 4

2 4 1 2

2 4 1 2

4 1 1 1 1 2

4 2 1 1 1 1

1

Szab. terv. 1

1

gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti időkeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Hab., reheb., foglalkozások száma Tehetséggondoz ás és felzárkóztatás

5 1 2

5 1 2

5 1 2

5 1 2

28

28

31

31

51 23

51 23

56 25

56 25

3

3

4

4

1

1

1

1

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Megjegyzés: Minden tantárgy esetében a szabadon tervezhető órakeretet a tematikai egységek között oszlanak el gyakorlás, elmélyítés céljából. A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret /tantárgyakra lebontva/, időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Magyar nyelv és irodalom Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 5 180 162 18

6. 4 144 130 14

7. 5 180 162 18

Tematikai egység/ évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás és az írott szöveg megértése

5. 10

7. 10

8. 10

10

10

10

Írás, szövegalkotás

12

12

12

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az

65

65

65

108

6.

8. 5 180 162 18

65

anyanyelvről Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Szabadon tervezhető órakeret

65

65

65

65

18

14

18

18

Idegen nyelv Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5.

6.

Tematikai egység/ évfolyam Beszédszándékok, beszédértési készség Beszédkészség Fogalomkörök Témakörök, szókincs Szabadon tervezhető órakeret

7. 2 72 65 7

5.

6.

8. 2 72 65 7

7. 10 10 20 25 7

8. 10 10 20 25 7

Matematika Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 5 180 162 18

6. 5 180 162 18

7. 4 144 130 14

8. 5 180 162 18

Tematikai egység/ évfolyam Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika Számelmélet, algebra

5. 12

6. 11

7. 6

8. 6

95

94

65

95

Geometria, mérés

30

31

32

35

Függvények, az analízis elemei

21

20

20

20

Statisztika, valószínűség

4

6

7

6

Szabadon tervezhető órakeret

18

18

14

18

Erkölcstan 109

Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 1 36 32 4

6. 1 36 33 3

7. 1 36 32 4

Tematikai egység/ évfolyam 5. 6 Test és lélek 6 Kapcsolat, barátság, szeretet 5 Kortársi csoportok 5 Társadalmi együttélés 5 A technikai fejlődés hatásai 5 A mindenséget kutató ember Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? Párkapcsolat és szerelem Egyén és közösség Helyem a világban Mi dolgunk a világban? Hit, világkép, világnézet 4 Szabadon tervezhető órakeret Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 2 72 65 7

6. 2 72 65 7

Tematikai egység/ évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Az antikvitás A középkori Európa A magyarság történetének kezdetei A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a XVII–XVIII. században Történelmi áttekintés A forradalmak és a polgárosodás kora Európában A nemzetállamok kora Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében A globalizálódó világ és Magyarország Társadalmi szabályok Állampolgári ismeretek

4

7.

8.

5 5 6 5 6 5 4

5 6 5 6 5 6 3

7. 2 72 65 7

5. 11 13 8 17 6 10

110

6. 6 6 5 6 5 5

8. 1 36 33 3

6. 11 13 8 17 6 10

8. 2 72 65 7

7.

8.

4 7 4 15 9 5 5 5

4 7 4 15 9 5 5 5

Pénzügyi és gazdasági kultúra A munka világa Szabadon tervezhető órakeret

7

6 5 7

7

6 5 7

Hon- és népismeret Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 1 36 32 4

6. -

Tematikai egység/ évfolyam Az én világom Találkozás a múlttal Magyarország helyzete Szabadon tervezhető órakeret

7. -

5. 12 10 10 4

6.

8. -

7.

8.

Természetismeret Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 2 72 65 7

6. 2 72 65 7

Tematikai egység/ évfolyam Anyag, energia, információ Rendszerek Felépítés és működés kapcsolata Állandóság, változás Az ember megismerése és egészsége Környezet, fenntarthatóság Kémia Anyag, kölcsönhatás, energia, információ Rendszerek Felépítés és a működés kapcsolata Állandóság, változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság Fizika Anyag, kölcsönhatások, energia Rendszerek

7. 4 144 130 14

5. 6 14 10 14 11 10

111

6. 5 14 10 14 12 10

8. 4 144 130 14

7.

8.

7

7

7 7 9 9 5 5

8 7 9 9 4 6

4

3

A felépítés és működés kapcsolata Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság Biológia – egészségtan Anyag, energia, információ Rendszerek A felépítés és a működés kapcsolata Állandóság és változás Az ember megismerése Környezet és fenntarthatóság Szabadon tervezhető órakeret

Földrajz Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. -

7

6. 2 72 65 7

Tematikai egység/ évfolyam Tájékozódás a földrajzi térben

7

3 11 7 4 4

4 11 7 5 3

6 5 9 18 10 14

5 6 9 18 9 14

7. 2 72 65 7

6. 12

7. 9

8. 9

Tájékozódás az időben

6

9

9

Tájékozódás a környezet anyagairól és jelenségeiről Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól – A társadalmigazdasági élet szerveződése és folyamatai Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti folyamatokról Szabadon tervezhető órakeret

17

15

15

16

15

15

9

10

10

5

7

7

7

7

7

Ének-zene Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető

5. 2 72 65 7

5.

8. 2 72 65 7

6. 2 72 65 7 112

7. 1 36 32 4

8. 1 36 33 3

órakeret Tematikai egység/ évfolyam Zenei produkció Zenei befogadás Szabadon tervezhető órakeret Vizuális kultúra Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött

5. 2 72 65

7 Szabadon tervezhető órakeret Tematikai egység/ évfolyam Vizuális nyelv és technikák Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy-és környezetkultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Szabadon tervezhető órakeret Informatika Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 1 36 32 4

5. 32 33 7

6. 33 32 7

7. 16 16 4

8. 17 16 3

6. 2 72 65

7. 1 36 33

8. 1 36 32

7

3

4

5. 18 18 13 16 7

6. 1 36 33 3

6. 18 18 13 16 7

7. 7 7 5 7 7 3

7. 1 36 32 4

8. 6 8 4 7 7 4

8. 1 36 33 3

Tematikai egység/ évfolyam Informatikai eszközök használata

5. 5

6. 4

7. 4

8. 3

Alkalmazói ismeretek

8

8

6

7

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció, információs társadalom Könyvtári informatika

8

8

12

13

7

8

7

6

4

5

3

4

Szabadon tervezhető órakeret

4

3

4

3

Technika, életvitel és gyakorlat Évfolyamok 5.

6. 113

7.

8.

Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

1 36 33 3

1 36 32 4

Tematikai egység/ évfolyam A személyes szükségletekkel kapcsolatos teendők Anyagok alakítása, modellezés Háztartás, gazdálkodás, életmód Pályaorientáció Szabadon tervezhető órakeret

2 72 65 7

1 36 32 4

5. 5

6. 4

7. 6

8. 3

17 11 3

16 12 4

17 22 20 7

8 10 9 4

Testnevelés és sport Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 5 180 162 18

6. 5 180 162 18

Tematikai egység/ évfolyam Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás Játék Versenyzés Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Tánc Szabadon tervezhető órakeret

7. 5 180 163 17

5. 30 40 30 26 21 15 18

6. 30 40 30 27 20 15 18

8. 5 180 162 17

7. 34 43 33 30 23 17

8. 33 43 34 30 23 17

Osztályfőnöki óra Évfolyamok Heti órakeret Éves órakeret Ebből kötött Szabadon tervezhető órakeret

5. 1 36 33 3

6. 1 36 32 4

Tematikai egység/ évfolyam Közösség és személyiség

7. 1 36 33 3

5. 12 114

6. 11

8. 1 36 32 4

7. 12

8. 11

7 6 Tanulás és munka 8 8 Én és a társadalom 6 7 Egészséges életmód 3 4 Szabadon tervezhető órakeret A részletes tantárgyi kerettanterv a 2. számú mellékletben található.

7 8 6 3

6 8 7 4

1.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Térítésmentesség biztosítása (16/2013. II. 28. EMMI rendelet). A rendeletre hivatkozva a 2013/14-es tanévtől a tankönyvrendelés módja felmenő rendszerben a következő elveken alapul: - Minden tanuló tankönyvellátása a központi költségvetés terhére történik. A tanulók számára ingyenes. - A keretösszeg nem vihető át más évfolyamra. - A tankönyvek megrendelése az új kerettanterveknek megfelelően történjen. - A könyvek tárolása, kölcsönzése oly módon történjen, hogy az intézmény minden tanulója részére biztosított legyen a hozzáférés. - A tartós tankönyvek választása, megrendelése az új kerettantervi követelményeknek megfelelően. 1.6.1. A tankönyv kiválasztásának egyéb szempontjai - a Nemzedékek Tudástárának kínálatából o legyen vonzó, figyelemfelkeltő, szép kivitelű és időtálló o tartalmában, formációiban, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulásban akadályozott gyermekek és a speciális tanterv igényeihez o az egyes évfolyamok tankönyvei egymásra épüljenek a tankönyvek munkafüzetekkel is egészüljenek ki o a tankönyvek jól áttekinthetőek, logikusak szerkesztettek legyenek o a tanulók képességiehez alkalmazkodjanak 1.6.2. Taneszközök, segédletek Az egyes évfolyamokon szükséges, minden tanulótól elvárható taneszközök jegyzékét a pedagógusok állítják össze a szakmai módszertani munkaközösség vezetőjének koordinálásval. A jegyzék csak olyan eszközök felsorolását tartalmazza, amely minden tanuló számára biztosítható és nélkülözhetetlen. Minden taneszköz megfelelő, amely alkalmas arra, hogy az előírt tananyag megtanulását elősegítse, biztosítsa. 1.6.3. Egyéb felszerelésen Az iskolai élettel összefüggő feladatok megoldásához az alábbi felszerelések biztosítása elengedhetetlen: - tantermekben, foglalkoztató teremben való tartózkodáshoz - váltócipő - testnevelés (gyógytestnevelés) órákon való részvételhez - tornacipő - tornaruha - melegítő - iskolai rendezvényeken való megjelenéshez - ünneplő ruha Sportversenyeken, városi rendezvények alkalmával az iskola biztosít sportfelszerelést, ill. az intézmény emblémájával ellátott pólót a tanulók számára. 115

A szakképző évfolyamokon a szükséges munkaruháról a gyakorlati képzést szervező intézmény gondoskodik. A szülők a tanév végén kapnak tájékoztatást a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről és más felszerelésről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tanulási év közben a tankönyvre és egyéb felszerelésekre vonatkozó elképzelések nem módosulnak. A referencia-intézményi működés szükségessé teszi, hogy törekedjünk a szak- és szakmai szolgáltatások színvonalát emelő legkorszerűbb eszközök beszerzésére, bemutatására, használatára, mivel a referencia-intézményi lét ezt folyamatosan generálja. 1.7. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet NAT A NAT a köznevelés alapfeladatát a következőkben határozza meg: - Nemzeti műveltség - A nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése - Egyetemes kultúra közvetítése - Erkölcsi érzék és szellemi érzelmi fogékonyság elmélyítése - A tanuláshoz, munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése - Egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése - A közjóra való törekvés megalapozása - A családdal együttműködve fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket A fenti feladatok áthatják a pedagógiai folyamat egészét. Megvalósulási színterek: - Ismeretszerzés során - Gyakorlás, cselekedtetés során - Példaadás útján - Tantárgyi tartalmakban - Önálló tantárgyként - Tanórán kívüli programok, foglalkozások témáiként Erkölcsi nevelés: Életszerű helyzetek a tanulói képességek szintjének, állapotának megfelelően. Életvezetési ismeretek. Közösségi munka osztálykereten belül. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Hagyományőrzés. Otthon, lakóhely, szülőföld, haza ismerete, megbecsülése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A képességeknek megfelelő, cselekvő ismeretnyújtás, állampolgári jogok, kötelezettségek, honvédelmi nevelés, megismerése szituációkban. Szabadidős tevékenység. Önismeret, társas kultúra: A tanítás- tanulás folyamatában folyamatos segítségnyújtás biztosítása annak érdekében, hogy saját életüket kedvezően tudják befolyásolni, alakítani. Családi életre nevelés: Segítségnyújtás a felelős párkapcsolat kialakításában, a családi konfliktusok elkerülésében. Szexuális kultúra kérdései. 116

Testi- lelki egészség: Egészséges táplálkozásra nevelés, mozgás biztosítása. Stressz-kezelés, káros függőségek kialakulásának megelőzése. Felelősségvállalás megtanítása, önkéntesség gyakorlása. Fenntarthatóság, környezettudatosság: Az erőforrások tudatos, takarékos használata, közvetlen és tágabb környezet értékeinek megőrzése. Pályaorientáció: Átfogó kép nyújtása a munka világáról, életszerű helyzetekben való részvétel. Gazdasági és pénzügyi nevelés: Hasznosítható ismeretek átadása, értékteremtő munkában való részvétel, alapismeretek a pénzügyi rendszerekről, fogyasztóvédelmi jogok. Médiatudatosságra nevelés: Az információs források kezelésének elsajátíttatása, a valóságos és virtuális világ ismérvei, veszélyforrásai. A tanulás tanítása: Érdeklődés felkeltése a tanulás iránt. Információforrások hasznosításának elsajátítása, egyénre szabott tanulási módszerek kidolgozása, a tanulás eredményességének növelése. A fenti feladatok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakulásának feltétele, a célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. 1.8 Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést, testmozgást az NKT 27. par. (11.) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Cél: - a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, - a mozgásszegény életmód elkerülése, - a fizikai állóképesség, erőnlét fokozása, - csapatmunka erősítése. Feladat: - Hatékony, egészségfejlesztő testmozgások megszervezése. A mindennapos testedzés kereteinek kialakítása. Megvalósulása az iskolában: - A testnevelés óraszáma órarendbe építve minden évfolyamon 5 óra 1.9 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk esetében nem releváns. 1.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (lásd. Nevelési Program) Feladatok A referencia-intézményi működéshez szükséges helyiségek tárgyi feltételek megteremtése, 1.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 117

1.11.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha valamennyi tantárgyból teljesítette az elégséges osztályzathoz szükséges minimális követelményeket. 1.11.2. Tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén a magasabb évfolyamra lépés lehetőségei Javítóvizsgára bocsátás feltételei: - a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból tehet javítóvizsgát, amelyekből elégtelen osztályzatot kapott. - az osztályozó vizsgától igazoltan távol maradt Osztályozó vizsga letétele: - a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha - felmentették a tanárai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) - egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget - a követelményeket igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A mulasztás mértéke: o általános műveltséget megalapozó szakaszban: 250 tanítási óra A fenti mértéket meghaladó mulasztás esetén a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét. Az osztályozó vizsga engedélyezése megtagadható, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Évfolyamismétlésre utalás lehetőségei 1-8. évfolyamon: - abban az esetben, ha a követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta a tanuló teljesíteni - ha az elégtelen osztályzatok száma legfeljebb 3 - sikertelen javítóvizsga esetén - sikertelen osztályozó vizsga esetén Évfolyamismétlés engedélyezési lehetőségei: A Nkt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szabály módosítása szerint, mely a szülő kérésére a tanuló évfolyamismétlését kizárólag az iskola első évfolyamán és legfeljebb egy alkalommal engedi meg alakszerű igazgatói határozat alapján. 1.11.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 1.11.3.1 Az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének formái Értékelés kezdete folyamata vége diagnosztikus formatív szummatív feltárja a fejlettségi szintet, fejlesztő, a tanuló minősítő értékelés helyzetet mér fel, feladatot fejlettségi szintjéhez egy- egy tanulási Fajtája határoz meg alkalmazkodó szakasz lezárásakor 118

Ideje

tanítási év kezdetén, iskolaváltásnál, tanulási problémák esetén állapotjelzés, visszajelzés tanár, tanuló, szülő számára

Célja

Formája

felmérőlap rövid dolgozat

időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében állapotváltozás felmérése, a tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése szóbeli és írásbeli beszámoltatás, tanórai munka

félév vége év vége

összegzés, értékelés, minősítés szóbeli és írásbeli beszámoltatás, témazáró dolgozatok

A minősítés során a témazáró dolgozatok, felmérések érdemjegyei nagyobb hangsúlyt kapnak, de tanulóink sajátos nevelési igénye, a kognitív funkciók lassúbb fejlődési üteme miatt valamennyi értékelési helyzet befolyásolja az értékelés, minősítés folyamatát és eredményét. 1.11.3.2 Értékelés, minősítés követelményei, formái 1.11.3.2.1. Értékelési alapkoncepciónk - az értékelés viszonyítás: követelményekhez, a tanuló egyéni teljesítményéhez - az értékelés információ: a célok megvalósításának mértékéről, szintjéről - az értékelés folyamat: összefüggések keresése a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között 1.11.3.2.2 Értékelésünk funkciói - diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós: információ a helyzetfelméréshez, helyzetelemzéshez, a tanulási folyamat tervezéséhez (egyéni és csoportos szinten) - formatív, fejlesztő, szabályozó: segítség a tanulás folyamatához, annak korrekciójához - szummatív: megerősítés, visszacsatolás - eredmények regisztrálása egy- egy tanítási- tanulási periódus végén 1.11.3.2.3. Értékelésünk alapkövetelményei: Az értékelés legyen: - folyamatos: kiszámítható, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, nem kampányszerű, az ellenőrzés legyen természetes kísérője a tanítás – tanulás folyamatának. - sokoldalú: nem csupán a tantárgyi tudást és előrehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi – pedagógiai szempontból fontos – tevékenységét és az ezekben elért fejlődését. - változatos: vizsgáljuk a neveltségi szinteket, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a sérülésből adódó egyéni specifikumokat, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát

119

kiszámítható: segítse elő a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakulását konkrét: legyen tárgyszerű, tárja fel a sikertelenség okait, támaszkodjék a pozitívumokra, motiváljon további erőfeszítésekre. - egybehangzó: törekedjen objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra az egészséges személyiségfejlődés, önismeret érdekében. - kollektív: a nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak megismerése, megértése, elsajátítása, alkalmazásának megszokása. Ennek érdekében a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakban, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. 1.11.3.2.4. A tanulók magatartása, szorgalma, teljesítménye értékelésének, minősítésének formája A tanulók értékelése, minősítése az osztályfőnök, valamint az adott tantárgyat tanító pedagógus feladata, amely - a magatartás és szorgalom értékelésekor- kiegészül a csoportvezető véleményével, megfigyeléseivel és javaslataival. Vitás esetekben a tantestület – osztályozó értekezleten hozott - határozata érvényes. - Óvoda: tanév végén szöveges értékelést készítünk – előre meghatározott szempontok alapján – az alábbi területek figyelembevételével: - magatartás - önkiszolgálás: tisztálkodás öltözködés étkezés szobatisztaság egyszerű munkavégzés - mozgásfejlettség - anyanyelvi fejlettség - vizuomotoros fejlettség - játék -

Általános iskola, szakiskola - az első évfolyamon félévkor és év végén - a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell értékelni - a második évfolyam tanév végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló minősítése osztályzatokkal történik, a Pedagógiai Program meghatározott szabályok szerint - Az értékelés, minősítés általános követelményein túl a szöveges értékelés további szempontjai, amelyek biztosítják a gyermek sokoldalú megismerését, egész személyiségének figyelembe vételével: - biztosítjuk a rendszerességet és a folyamatosságot - figyelembe vesszük a gyermek adottságait, o érdeklődését, o életkori sajátosságait, o sajátos fejlődési ütemét - szem előtt tartjuk az érés, fejlődés, tanulás folyamat jellegét - pontos információt nyújtunk a teljesítményről 120

-

elismerjük – a tantárgyi teljesítmény mellett – a más típusú értékeket, tulajdonságokat is. nem ítéletet fogalmazunk meg, hanem az aktuális állapotot rögzítjük, megjelölve a továbblépés útját, módját. biztosítjuk az értékelés megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepét segítjük a tanulók helyes önértékelésének kialakulását

A szöveges értékelés megfogalmazásának követelményei: - gyermekeknek szóló - egyértelmű, pontos, igényesen megfogalmazott - személyre szóló, differenciált - ösztönző A szöveges értékelés, minősítés területei: a) magatartás b) szorgalom: értelmi erők fejlettsége, tanuláshoz való viszony c) tantárgyi követelmények teljesítése Szempontok a területek értékeléséhez, minősítéséhez a) magatartás: - alkalmazkodóképesség társas kapcsolatokban - szokások, normák megismerése, betartása - szabálytudat - felelősségtudat - kötelességek teljesítése - készség egymás elfogadására - környezeti értékek megbecsülése - saját és egymás értékeinek felismerése, elismerése - őszinteség - becsületesség - kultúrált vita –és konfliktuskezelési készség - önismeret, önfegyelem, reális énkép - kudarctűrés - igazságérzet - megbízhatóság - irányíthatóság - segítségkérés és –adás - ítélőképesség - erkölcsi, esztétikai érzékenység - kezdeményezőkészség b) szorgalom értelmi erők fejlettsége

tanuláshoz való viszony

- megfigyelőképesség

- motiváció 121

- aktivitás - kitartás - önállóság, öntevékenység - munkatempó - akaraterő - képességeihez viszonyított teljesítőképesség - feladatvállalás, teljesítés - munkavégzés rendezettsége - munkafegyelem - együttműködés A felsorolt szempontok az iskola valamennyi évfolyamára érvényesek. Szöveges értékelésben a pedagógus szabadon fogalmazza meg a gyermek magatartására és szorgalmára vonatkozó megfigyeléseit, javaslatait, útmutatásait. - figyelem - emlékezet - tájékozottság - gondolkodás

c) tantárgyi teljesítmények Az egyes évfolyamok követelményszintjéhez igazodva – tantárgyanként – értékeljük a tanulók teljesítményét. 1.12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Tanulóink sajátos igényeit, terhelhetőségét, pszichikai adottságait figyelembe véve arra törekszünk, hogy az ismeretszerzés, a tanult ismeretek rendszerezésének, elmélyítésének színtere elsősorban a tanítási óra legyen. Ennek értelmében az otthoni illetve a tanulási foglalkozáson történő felkészülés az egyéni begyakorlást, készségfejlesztést szolgálja. Az otthoni, illetve tanulási foglalkozáson történő felkészülés feladatainak meghatározásánál figyelembe vesszük: - a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok mennyiségi meghatározását -

a szóbeli, írásbeli feladatok, gyűjtőmunkák, megfigyelések optimális arányát

-

a tanulási tevékenységre fordított időtartamok

1-4. osztály napi 1 óra 5-8. osztály napi 1,5 óra 9-12. osztály napi 2 óra Tanulóink eltérő tanulási és teljesítőképességét, munka tempóját figyelembe szükséges a felkészülés feladatainak differenciált meghatározása. Az otthoni felkészülés feladatait csupán a tanítási napokra határozzuk meg. Hétvégén illetve a tanítási szünetekben kötelező feladatokkal nem terheljük a tanulóinkat. 1.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai állapotfelmérés minden tanévben ősszel és tavasszal, tehát évente két alkalommal történik. A felmérés időszaka két hónapnál nem lehet hosszabb. Intézményünkben is elkészítjük azokat a felméréseket, amelyek alapján reális képet kapunk a tanulók fizikai fejlettségéről. Iskolánkban a Hungarofit tesztet részesítjük előnyben, a 4+1 –s tesztet. 122

A felméréseknek több hasznát is veszik a tanárok: - A felmérő tanár azokkal értékelhető adatokat kap a diákok fizikai állapotáról - Az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni - Az őszi és a tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése. - Az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak több éven keresztül az azonos évfolyamok. A próbák elvégzése előtt mindig általános és speciális bemelegítő gyakorlatokkal hangoljuk a diákokat a próbák minél eredményesebb elvégzésére. A tavaszi és őszi időszakban elvégzett felmérések eredményeinek összehasonlításának alapján reális képet kapunk a tanulók egyazon tanévben történő fejlődéséről. Az elvégzett gyakorlatokat táblázat alapján értékeljük. Lásd I II III IV V VI A próbákat életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan tanuló elvégzi, aki az iskolai testnevelés alól nem kap felmentést. A felmentések eredményeit „Egyéni nyilvántartási”, „osztályonként összesített” és „Intézmények összesített” adatlapon tartjuk nyilván. Lásd VII, VIII, IX. Az intézményi összesített adatlap egy másolatát az iskolaorvos részére is eljuttatjuk. Minden tanév végén az iskolában elvégzett Hungarofit teszt eredményeit Dr.F. Mérey Ildikó részére küldjük el. A méréshez szükséges táblázatokat lásd a 3. számú Mellékletben. 1.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A nevelőtestület által elfogadott, személyiségjogokat nem sértő, jó motivációs tényezővel bíró, a tanulók által érthető, a szülők által is elfogadott jutalmazási formák kerültek bevezetésre. (Osztályfokonként változó). Jutalom adható kiemelkedő, az elvárható szintet meghaladó tanulmányi, sport, közösségi, stb. tevékenységekért. Odaítélésük előre lefektetett szempontok alapján történik. A jutalom lehet: - elismerő oklevél - érem, kupa - tárgyjutalom - mozi, fürdőlátogatás - sportesemény meglátogatása - egyéb rendezvényeken való részvétel. A jutalom, elismerés átadása a lehető legszélesebb körben történik, a példakép állítás érdekében. A díjakról, jutalmakról az esetek többségében a „Fogadj el!” Alapítványunk gondoskodik. 1.15 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A Nkt. és a fenntartó által szabályozott módon. 1.16 Intézményünk baleset-megelőzési tevékenysége, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A Köznevelési Törvény XVIII. fejezetének idevonatkozó paragrafusainak alapján történik. Részletes kibontása a Házirendben található. 1.17 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 123

Ezeket az intézkedéseket az „Esélyegyenlőségi terv” című dokumentumunkban rögzítettük (lásd 4. számú melléklet). 1.18

Szakiskolai program

2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 9/E előkészítő évfolyam, majd erre ráépülve az ezt követő tanévtől a 9., majd a 10. évfolyam helyi tanterve. Az 1993/94-es tanév szeptemberében kezdte meg működését intézményünkben a speciális szakiskola 19 fővel. Az 1998/99-es tanévtől megjelent a szakmai alapozó képzés iskolánkban 11 fővel. Ekkortól teremtődött meg az alapja az OKJ-re épülő szakképzésnek. A 9E, 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó, megszilárdító nevelés-oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó ismeretek oktatása folyik. Ennek az általános műveltséget megszilárdító szakasznak a célja elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. Intézményünk szakiskolája speciális szakiskolaként működik. Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulókat képezünk. A felvételhez a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata szükséges. A 2013-2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a 9.E, 9-10 évfolyamokon kerti munkás és lakástextil készítő OKJ-s rész-szakképesítést indítunk. A 11-12. évfolyamainkon kerti munkás, textil-termék összeállító OKJ-s, rész-szakképesítést adó képzés folyik. A szakmai elméleti képzést mindkét szakma esetében az intézményben végezzük, míg a szakmai gyakorlati képzést gyakorlókertünkben és varró tanműhelyeinkben, végezzük. 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 9/E előkészítő évfolyam, majd erre ráépülve az ezt követő tanévtől a 9., majd a 10. évfolyam helyi tanterve. A helyi tantervek elkészítéséhez felhasználtuk: a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott - 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára o 11.3. – Kerettanterv a speciális szakiskolák számára - 11.3.1. - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve - 11.3.2. - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához alkalmazandó 910. évfolyamos közismereti kerettanterve 1.18.1. 9/E előkészítő évfolyam helyi tanterve Célok és feladatok Ebben a szakaszban az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítás124

tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A tantárgyi struktúra igazodik az értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz. Ennek lényeges eleme, hogy integrált természetismeret tantárgyat tartalmaz; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsol. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése; a mindennapi gyakorlatban az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás fontosságára, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás 125

kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tantárgyak és óraszámok Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

5

180

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

2,5+0,5

108

Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat könnyűipari szakmacsoport

4

144

3

108

Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat mezőgazdaság szakmacsoport Szakmai alapozó ismeretek elmélet könnyűipari szakmacsoport Szakmai alapozó ismeretek elmélet 126

mezőgazdasági szakmacsoport Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

35

1260

Összesen

A szabadon tervezhető 3,5 óra órakeretből 0,5 órával megemeltük a természetismeret tantárgy heti óraszámát és 3 órában szakmai alapozó ismeretek elméleti tantárgyat építettünk be könnyűipari és mezőgazdasági szakmacsoportban. A szakmai alapozó ismeretek elmélet és gyakorlat óraszámait (3+4 óra), csoportbontásban oktatjuk könnyűipari és mezőgazdasági szakmacsoport szerint összesen 7-7 órában.

Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. Célja felkészíteni a tanulót a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, segíteni a közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképesség kialakítását, a beszéd formai és tartalmi elemeinek, a tiszta artikulációnak, a kommunikációs biztonságérzetnek a fejlődését. A tanuló képességeihez mérten sajátítja el az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotást, alakítja a kultúrtechnikák gyakorlásával és használatával az alkalmazást. A pedagógus feladata elérni, hogy bővüljön a tanuló aktív és passzív szókincse a szakképzés, a felnőtt élet, a munkavállalás és munkavégzés, valamint a szakmai munka területén. Legyen képes a tanuló formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. Részben önállóan, részben tanári segítséggel tudjon elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket, váljon képessé írásos kifejezésformák befogadására, minél önállóbb értelmezésére. A tantárgy feladata a tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek építése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló a tantárgy tanulása során felkészül a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára, megtanulja a kommunikációs helyzetek során ezek értelmezését, továbbfejlődik véleményalkotási képessége. A tantárgy elsajátítása során kiemelt feladat az önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. Fontos az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása, fejlesztése. A tantárgy segíti a szereplési biztonság kialakítását, és támogatja, hogy a tanuló vegyen részt dráma-, szerep és szituációs játékokban. Kiemelt szerepet kap a tanulási-tanítási folyamatban a pedagógus differenciáló munkája, a fejlesztési követelmények igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a gyakorlatorientált óravezetés, a hétköznapi élet elvárásainak megjelenése, a tantárgy tartalmának felnőtt életben betöltött mindennapi szerepének hangsúlyozása. 127

Magyar nyelv és irodalom a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

5

Éves óraszám:

180

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani alapfogalmak(betűk, szavak, szófajok, mondat, mondatfajták,egyszerű és összetett mondatok)  Tájékoztatás, leírás  Írott beszéd felelőssége, pontos megfogalmazás  A magyar helyesírás szabályai a helyesírási szótár használata  Összefoglalás  Számonkérés Írás, szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek

40 10 5 5 12 4 4 50

      

8 8 8 8 10 4 4 30

       

3 5 5 3 5 4 3 2 60

Elemi szintű műfajok (elbeszélés, leírás) Rövid irodalmi mű megbeszélése Szövegértés adott szempont szerint Szövegalkotás adott témáról és képről Magán- és hivatalos szöveg alkotása Összefoglalás Számonkérés Szövegek értő olvasása Szövegfelismerés és értelmezés stílusjegyek alapján Olvasott alkotás elemzése Film megtekintése, megbeszélése Kreatív szövegalkotás Irodalmi előadás közönség előtt Színházi darab megtekintése és megbeszélése Gyakorló óra Értékelés Kommunikáció, médiaismeret      

Mindennapi kommunikáció fajtái Információ, hír(hiteles, nem hiteles) Tömegkommunikációs műfajok (könyvtár, írott sajtó, TV, rádió, internet elemei, használata, haszna) Reklámok célja és természete Összefoglalás Számonkérés

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

10 9 29 4 4 4

A tanuló társalgásban részt tud venni. Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni, képes meggyőzni, érvelni, kérdezni, véleményt elfogadni, a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Könyvtárt használ megadott szempontok alapján. 128

Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján). Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Megadott szempontok alapján olvasható, áttekinthető írásműveket készít, az írást kommunikációs célokra használja. Képes az olvasást az információszerzéshez és -átadáshoz felhasználni.

Angol nyelv A tantárgy tanítása során az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a négy nyelvi készség közül a hallás utáni értésen és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. Az írást és az olvasást a tanuló nem csak a hallás után tanultak megerősítésére használja, hanem megismer néhány egyszerű szövegfajtát is (jelentkezési lap, űrlap, rövid e-mail). Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Esélyegyenlőségük növelése érdekében használható és továbbfejleszthető idegennyelv- tudás elérése a cél, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja: megpróbálják megérteni és használni a gyakoribb, mindennapi kifejezéseket és az alapvető fordulatokat, amelyek fontosak a mindennapi szükségletek konkrét kielégítésében. A tantárgy tanítása során a hangsúly a beszédbátorság növelésére, az egyszerű közlések, kérdések angol nyelvű kimondásának természetessé válására és a hallott szövegből az ismert szavak és kifejezések felismerésére, megértésére helyeződik. Fontos, hogy a tanuló merjen megszólalni idegen nyelven és az idegen nyelvű szövegeket próbálja értelmezni ismeretei alapján. Erősítenünk kell a tanulóban az idegen nyelv információt adó szerepét, tudatosítanunk kell, hogy nemcsak ismeretei, hanem társas kapcsolatai is bővülhetnek egy idegen nyelv ismerete által, s a nyelvtanulás folyamán egy másik ország népének kultúráját is megismerheti. E szakaszban az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának az alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák továbbfejlesztése, mindennapokban használható nyelvtudás megszerzésének elsajátíttatása, praktikus ismeretek nyújtása. Tovább erősödik a tanulók tudatos nyelvtanulása, motivációja, megalapozva ezzel a későbbi önálló nyelvtanulás lehetőségét. Az idegen nyelv tanulása során fejlődik erkölcsi, esztétikai érzékük, kötelességtudatuk, együttműködő, kooperáló képességük, magyarságtudatuk. A nyelvtanulás folyamatában nemcsak nyelvtani szabályokat sajátítanak el implicit módon, hanem a társas érintkezés szabályait is. Tovább erősödik és tudatosul a tanulókban a nyelvtanulás jelentősége későbbi életükre, pályaválasztásukra és esélyegyenlőségük növelésére nézve. A tantárgy tanítása során támaszkodik a más műveltségi területeken megszerzett ismeretekre, fejleszti a tanulók önismeretét. A tantárgy a digitális kompetencia terület fejlődését segíti a használt infokommunikációs eszközök jeleinek, utasításainak, szimbólumainak megértésével. Angol nyelv a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

2

Éves óraszám:

72

129

Tematikai egységek:

Óraszámok:

Fogalomkörök

15

Témakörök, szókincs

27

Olvasási készség

20

Íráskészség

10

Olyan fokú beszédbátorság kialakulása, hogy a tanult szavakat, kifejezéseket a tanuló merje nemcsak önállóan megismételni, hanem szituációkban és a valós élethelyzetekben is alkalmazni. A tanuló felismeri, hogy angolul máshogy írunk, és máshogy ejtjük ki a A fejlesztés várt szavakat; néhány feliratot elolvas, megért. eredményei az Megpróbál nagyon rövid e-mailt írni. évfolyam végén Próbál magáról 5-8 mondatban beszélni. Motiváltság az idegen nyelv tanulására, az önálló ismeretszerzésre. Ismeri a helyes viselkedést a hétköznapi helyzetekben. Ismeri a szavak és a kifejezések kulturális jelentését. Próbálkozik alapfokon elsajátítani a kultúra adott elemeihez tartozó nyelvi elemeket.

Matematika A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a pedagógusoknak az a törekvésük, hogy a tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatják A matematika tantárgy tanításának célja abban támogatni a tanulót, hogy alkalmazza a matematika eszköztárát a mindennapokban felmerülő feladatok, problémák megoldása során, saját élethelyzeteiben, kialakítani nyitottságát a matematika iránt, fejleszteni együttműködési hajlandóságát a sikeres közös munka érdekében társaival. A szükséges alapismeretek gyakorlása mellett, a gyakorlatias tudás megszerzése is előtérbe kerül. A tantárgy feladata a gondolkodási funkciók fejlesztése, a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése, megszilárdítása, a mérések és számítások alkalmazása mindennapi élethelyzetekben, az alkalmazásképes matematikai gondolkodás, a gyakorlati élet problémái elvont szintű megoldásának megalapozása. A logikus gondolkodás, a racionális érvelés és az ok-okozati összefüggések eredményeinek felismerése és elfogadása, a logikai, matematikai következtetések megismerése, gyakorlása a pedagógus által megtervezett élethelyzetekhez kötötten történik, a matematikai becslések pontosságának növelése, a mennyiségi, térbeli és időbeli változások felismerése, a hatások 130

következtetése is tanulói tevékenységeken keresztül alakul. A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Matematika a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

5

Éves óraszám:

180

Tematikai egységek, témakörök

Óraszámok:

Gondolkodási műveletek

50

 halmazok  logika  valószínűség számítás  kombinatorika  statisztika  nyitott mondatok  összefoglalás, számonkérés Számtan. Műveletek

44

6 70

131

 műveletek a természetes számok körében  műveletek a racionális számok körében  százalékszámítás alapjai  összefoglalás, számonkérés Mérések   

hosszúság- , tömeg-, idő és űrtartalommérés geometria (síkidomok, testek, szerkesztések, műszaki rajz alapjai) összefoglalás, számonkérés

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

25 20 15 10 60 18 34 8

A tanuló képes alkalmazni a logikai kifejezéseket. Jártasság az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében. Képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát. Jártasság sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban. Képes egyenes arányosság ábrázolására. Képes adatokból átlagszámításra. Felismeri a 10-es számrendszer helyi értékeit milliós számkörben. Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében. Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, olvasható, áttekinthető írásbeli munkát végezni. Zsebszámológépet pontosan használ. Egyszerűbb összefüggéseket biztosan felismer számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Testek és síkidomok alkotórészeit felismeri.

Erkölcstan A tantárgy kiemelt célja a speciális szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógusnak abban van szerepe, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba 132

ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös, alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a speciális szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, a tanuló saját és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában. Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát. A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését. A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásukat, a magánélet védelmét. A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti.

Erkölcstan a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Világkép, világnézet, hit

5 133

 

Az ember mint értékelő és erkölcsi lény, a jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalmának tisztázása. Nagy világvallások legjellemzőbb szimbólumai.

Egyén és közösség  Közösségek – erőt adó közösség.  Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.  Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok – hasonlóságok és különbségek.

9

Életvezetés  A jövőkép (sikerek és kudarcok az emberi életpályán).  Öröm és bánat (az öröm és bánat forrásai), boldogulás, boldogság (az életünkben megjelenő javak és lehetőségek).

12

Párkapcsolat és szerelem  Vonzódás, együtt járás, szerelem, párkapcsolat, érettség és éretlenség.  A diákszerelem szépsége.  Házasság, család és otthonteremtés. A jó és a rossz házasság ismertetőjegyei.

10

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Megérti a tanuló, hogy az ember egyszerre biológiai és gondolkodó lény, aki alkalmas tanulásra és mások elfogadására. Életkorának és képességeinek megfelelő szinten ismeri önmagát, képes elemi szintű jártasság elsajátítására az etikai gondolkodás alapkérdéseiben. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Képességeinek megfelelő szinten elképzeli saját jövőjét; tudja, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. Életkorának és mentális képességének megfelelő szinten tudja, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Képes megkülönböztetni a helyes és helytelen emberi cselekedeteket. A tisztelet, szeretet, megbecsülés fogalmáról elképzelésekkel rendelkezik, melyet saját segítőkész magatartásával támaszt alá.

Állampolgári ismeretek A tantárgy legfontosabb célja a tanulót felkészíteni a társadalom struktúrájában való eligazodásra, a közösségi környezet szervezeteinek, szabályainak megismerésére. A pedagógiai helyzetekben a tanuló tevékenység közben, szimulált helyzetekben ismeri meg a családi élethez, a munkavállaláshoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó intézmények szerepét, feladatait, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a demokratikus társadalmi intézményrendszert, a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai szervezeteket. Felismeri a felelősséget közösségi környezetének alakításában. Bővülnek ismeretei a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó önérvényesítés lehetőségeiről, a segítségkérés formáiról. 134

A tantárgy segítséget nyújt az erkölcsi nevelés terén a közösségi életben való aktív részvételre és véleménynyilvánításra ösztönzésben, a társadalmi igazságosság felismertetésében és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer igénybevételének bemutatásában. Erősíti a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést az ország irányításában, védelmében, a társadalmi béke megőrzésében szerepet vállaló intézmények működésének megismertetésével, a társadalmi tevékenységekben való aktív részvétel támogatásával. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti a közösség aktív tagjává válást, a környezet iránti figyelem fontosságának, a segítségnyújtás és segítségkérés lehetőségének felismerését. A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló felkészül a pénzkezeléssel és gazdálkodással összefüggő intézményrendszer igénybevételére. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tantárgy segítséget nyújt a hivatalos szervekkel való kommunikációban, az ügyintézéseknél használatos nyelvezet megismerésében, a személyes adatok gyakorlásában. A digitális kompetencia területet erősíti a társadalmi kommunikációban használatos weboldalak, online adatlapok megismerése, a társadalmi, gazdasági élet eseményeinek nyomonkövetése az informatikai rendszereken keresztül. A szociális és állampolgári kompetencia területet támogatja az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlási lehetőségeinek bemutatása, a demokratikus intézményrendszer megismerése. Állampolgári ismeretek a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Társadalmi szabályok      

10

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog. A jog szerepe az emberek mindennapjaiban. Az emberi alapjogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Hivatalos ügyeink (ügyintézés). Ügyintézés a világhálón.

Állampolgári ismeretek     

14

Demokratikus alapelvek. Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország politikai intézményei. Az állam feladatai (a belső rend, közrend védelme – rendőrség, honvédelem, igazságszolgáltatás – ügyészség, bíróság, művelődésügy, közoktatás, egészségügyi ellátás). A média és a nyilvánosság szerepe (televízió, rádió, internet). A tömegtájékoztatáshoz kapcsolódó előnyök meghatározása.

135

Pénzügyi és gazdasági kultúra     

12

Állami bevételek (adók), állami kiadások (az állami intézmények fenntartása). A jövedelem szerepe a családban (bevételek és kiadások, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz). A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya, árfolyam, infláció). Pénzintézetek és tevékenységük (bank, biztosító, hitel, kamat, tőke). Vállalkozói alapismeretek.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és korszerű formáiban. Tud a világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről. Ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének tükrében. Fogalmi képet alkot a pénzről, a pénzintézetekről, azok tevékenységeiről; utóbbiak lehetséges szerepéről az életpálya felépítésének tükrében.

Természetismeret A tantárgy tanításának célja fenntartani a tanulók természet iránti érdeklődését; olyan tanulókat nevelni, akik nyitottak a világra, a lehetőségeikhez képest felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait. A korábbi ismeretekre és tapasztalatokra építve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelése iránti érdeklődést. Törekszik az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretek beépítésére, a tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzésére. A tantárgy célja hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással kialakítani az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítését, a környezetvédő magatartást. Az érzelmi intelligencia mozgósításával formálni a természetbarát, ökologikus szemléletet, példák bemutatásán keresztül segíteni az összefüggések feltárását. A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodásnak a fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazása segíti a tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatását az emberi test működéséről, az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban támogatja, megkönnyíti a felnőtt életben való sikeres helytállást, megteremti a nyitottságot az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismeréséhez. A természetismeret tantárgy különösen fontos szerepet játszik a pozitív életvezetési stratégiák kialakításában, elfogadtatásában, az életvezetési készségek fejlesztésében. A tantárgy érinti az elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismereteket, hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetését, az egészséges életmód előnyeinek tudatosítását, a megelőzés jelentőségének felismertetését. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatását. Kiemelten fontos a tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő és -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott 136

ismeretek hasznosságának felismerése. A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében. Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás). A hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése, az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében történik. A tudományosan megalapozott alapismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálását, a környezettudatos magatartás kialakítását segíti. A mindennapi kémiai jellegű problémák támogatják az önálló véleményalkotást, annak tudatosítását, hogy környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. Kiemelt szerepet kap a baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a testi és lelki egészségre nevelés területén a környezet biológiai, fizikai, kémiai hatásainak felismerésével, a veszélyek elkerülésének bemutatásával és az anyagok biztonságos felhasználásának megismertetésével. Fontos szerepet tölt be a mindennapi gyakorlatban előforduló tevékenységekhez alkalmazott eljárások természettudományos hátterének megismertetésével, a nem látható és nem érzékelhető veszélyforrásokra történő figyelemfelhívással. Segíti a biztonságos önálló életvitelt, a felelős viselkedést a környezet megismertetésével. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezetbarát szemlélet alakításával, a természet megóvására és az anyagokkal való takarékosságra neveléssel jelenik meg. A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlesztését segíti a gyakorlati életben előforduló folyamatok, jelenségek megértésével és alapvető óvatosság kialakításával az egészségvédelem, balesetvédelem és környezetvédelem érdekében.

Természetismeret a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

3

Éves óraszám:

108

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Környezetvédelem – Élő természet, növény, állat

14

Egészségvédelem. Élő természet – az ember

20

Egészségtan – Környezet-egészségtani és munka-egészségtani ismeretek

15

Kémiai alapismeretek

15 137

Hétköznapok kémiája – kísérletezés

6

Fizikai alapismeretek

10

Mindennapok fizikája – kísérletezés

6

Természeti, gazdasági és társadalom földrajzi ismeretek

22

Jó rendszerezőképesség, gyakorlatiasság. Egészségtudatos életszemlélet kialakítása, követése. Higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi környezet iránti igény kialakulása. A tanuló általános és egyéni egészségi állapotát ismeri, azt felelősségteljesen kifejezi és megóvja. A kémiai jelrendszert elemi szinten ismeri. A mérgező anyagokról ismeretekkel rendelkezik. A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív környezetvédő magatartás kialakítását segíti a tantárgy. Baleset-megelőzési szabályokat és eljárásokat alkalmaz a kémiai anyagok felhasználása során. Ismeri a fény egyenes vonalú terjedését, a fény terjedésének jellemzőit. A választott szakma tanulásához elegendő általános fizikai tájékozottság kialakítása. Ismeri az elektromosság fontosságát a gyakorlati életben. Az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági A fejlesztés várt szabályokat alkalmazza, ismeri a baleset-megelőzési szabályokat. eredményei az évfolyam végén Megismeri az elektromos jelenségeket és az elektromos áram hatásait a háztartásban és a munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében. A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lehetőségek összefüggéseit. Tudjon példát mondani a társadalom és a természet kapcsolatára. Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire. Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben. Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásaikat. Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra. Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait. Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.

Műszaki rajz, vizuális nevelés 138

A rajzolás a vizuális megismerés és közlés lényegmegragadó alapeszköze. A rajztanítás célja, hogy fejlessze a gyermekek látáskultúráját, finommotorikáját; érzelmeikre és értelmükre hatva hozzájáruljon személyiségük fejlődéséhez. Az ábrázolás célja, hogy megfelelő térszemléletet alakítson ki a tárgyak és azok síkbeli ábrázolásának összekapcsolásával, fokozatosan fejlessze a látvány megfigyelésén alapuló, komoly koncentrációt igénylő rajzolást, festést. A rajztanítás feladata a vizuális kultúra alapértékeinek közvetítése, a vizuális kulturáltság megszerzéséhez szükséges ábrázoló-alakító, eszközhasználati, technikai képességek fejlesztése, alkotó, cselekvő magatartás és szemléletmód kialakítása. A tantárgy segít megérteni az arányok jelentőségét, meghatározni a tárgyak formai karakterét. A tanuló megérti és megpróbálja megjeleníteni a téri helyzeteket, képessé válik a vizuális kommunikáció dekódolására, értelmezni próbálja a vizuálisan rögzített közléseket. A rajztanítás során fejlődik a tanuló finommotorikai képessége, a szem-kéz koordináció és a megfigyelő képesség, amely mind megalapozza a szakmai gyakorlatban alkalmazott technikákat. A tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. A tanuló a képek, látványok nézegetése során tapasztalatokat gyűjthet, azokat megfogalmazza, választ témához illő képeket, anyagokat, fejlődik a kreativitása. Felismeri és értelmezi a környezetben, lakásban, öltözékben megjelenő üzenethordozó tárgyak, formák, színek jelentőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és a társas kultúra területén a vizuálisan megjelenő ismertetőjegyek, megkülönböztető jelzések megismerésével, az önálló ízlésvilág kialakításának segítésével. A médiatudatosságra nevelést a tömegkommunikációs eszközök divatformáló hatásának felismerésével és az irányzatok közötti választás támogatásával alakítja. Segíti az önálló, tudatos stílus kialakítását. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterületet fejleszti a kreativitás, az alkotókedv folyamatos fenntartásával, a tevékenységekkel szerzett vizuális tapasztalatokra biztatással, a környezet és az alakító tevékenység eredményeinek megfigyelésével. Műszaki rajz, vizuális nevelés a 9/E szakiskolai osztályban Osztály: Heti óraszám:

9/E 2

139

Éves óraszám:

72

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Vizuális kommunikáció – az alkotó és a befogadó tevékenységben   

Művészi alkotásokkal kapcsolatos fogalmak (stílusok, megjelenési formák). Hétköznapok vizuális megjelenési területei, esztétikai hatása (öltözködés, tárgyi kultúra, lakberendezés, utcai látvány, reklám, plakát, felirat, graffiti, média felületei). Színek szerepe és hatásának tudatos alkalmazása.

Műszaki rajz készítésének alapjai      

22

50

Térhatások, téri elemek. Kísérlet a látvány ábrázolására. Nézetábrázolás képsík rendszerben. Szabványok. Mérési alapismeretek (méretmegadás, méretarány). Szerkesztések.

Műalkotások kompozíciós elemeinek célzott megfigyelése, tudatos színkeverés temperával, vízfestékkel. Igényesség a személyes tárgyak és környezet esztétikus alakítására. Ismeretek tapasztalati úton a mértani testekről, formaábrázolás A fejlesztés várt (megközelítő hasonlósággal), vázlatszerű ábra készítése, tárgy, egyszerű eredményei az makett készítése a tanuló által választott technikával. évfolyam végén Ismeretek a szabványokkal, szerkesztésekkel kapcsolatban. Mérés, mértékegység és mérőeszköz megválasztásával, a mérési pontosság jelentőségét ismeri a tanuló. Egyszerű szakrajz (alaprajz, szabásminta) értelmezése, elkészítése. Törekvés munkája igényes kivitelezésére.

Informatika Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerése a tanulókat hozzásegíti a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Az informatika tantárgy célja tudatosítani az informatikai eszközök szerepét, fontosságát az élet különböző területein. Az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élménye, az alkotás élményének biztosítása motiválja a tanulókat, a gyakorlat során egyre tudatosabban használják az informatikai eszközöket. A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. 140

Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az ismeretek elsajátítása során a tanulók megismerik és gyakorolják az informatikai eszközök tudatos használatát, rajzos-szöveges dokumentumok létrehozását, átalakítását, formázását. Megismerik a hatékony, céltudatos információszerzést az internetről, információ küldését és fogadását csoportos kommunikációs eszközök segítségével, internetes portálok, szöveges és képi információforrások használatát, tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazását. A tanulók képessé válnak adatgyűjtésekre – játék az adatokkal, csoportosítások, rendezések, összehasonlítások. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társas kultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére. A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával.

Informatika a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

2

Éves óraszám:

72

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Számítógép alkalmazása  Dokumentumkészítés.  Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD, DVD-lejátszó).  Könyvtárhasználat, dokumentumismeret.  A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és 141

50

egészségügyi fenntartások.

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések  A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása.  Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése.  A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi feladatok.  Káros szokások kialakulásának megelőzése.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

22

A tanuló képes a számítógépet biztonságosan, megfelelően működtetni. Képes a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni. Képes célnak megfelelő produktumokat készíteni. Értékeli a szövegszerkesztő program előnyeit, érzékeli a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát. Képes saját és mások személyiségi, intim szféráját megvédeni. Képes önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére. Ismeri és képes használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtár állományait, és egyéb szolgáltatásait. Ismer és tudatosan használ a számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatokat.

Pályaorientáció A tantárgy fontos szerepet játszik a tanulók reális önismeretének és önbizalmának kialakításában, a tanulók aktív részvételével a munkavállalói kompetenciák és a munkavégzéssel kapcsolatos motiváció fejlesztésében. A tantárgy kiemelt célja a sikeres pályaválasztáshoz és életpálya-építéshez szükséges személyes aktivitások megtervezése, a motivációban szerepet játszó egyéni képességek és készségek felismerése, tudatosítása, a tanulásból a munka világába való átmenet előkészítése. A tantárgy célja, hogy a tanulóban felkeltse az érdeklődésének, fizikai és értelmi képességének megfelelő, lakóhelyén reálisan elérhető munkakör és munkavégzés iránti érdeklődést, segítse a választott munkaterülethez szükséges kompetenciák megismerését, igényelje ezek fejlesztését. A pályaorientáció során a tanuló megismeri a betölthető foglalkozásokat, a tanulható szakmákat és összeegyezteti azokat személyiségével, ambícióival. A pályaorientáció támogatja a tanulót abban, hogy megismerje a betölthető foglalkozásokat, tanulható szakmákat, és megpróbálja azokat összeegyeztetni saját személyiségével, ambícióival, lehetőségeivel. Megismeri és elsajátítja a munkavállalással és munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések, adminisztrációs teendők alapjait, felismeri ezek fontosságát. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén a munkahelyi demokrácia és munkavállalói lehetőségek bemutatásával, az önismeret és társas kultúra területén az egyéni képességekhez mért pályaválasztás és szakmatanulás lehetőségeinek felismertetésében. A pályaorientáció feladata a munka világának bemutatása a lehető legszélesebb körben és az egyéni lehetőségek, a választott szakmai képzés megismertetése, megszerettetése. Fontos a munka fontosságának és a megtermelt értékeknek a felismerése, a munkavégzés 142

megbecsülésére nevelés. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén lényeges a munkavállalás és a munkavégzés szerepének felismerése a megélhetés megalapozásában, a munkahelyi feladatok ellátása és a munkahely megtartásának fontosságára nevelés. A tanulók megismerik a munka világának hazai és európai sajátosságait, jellemzőt, értékeit, a munkaerőpiac lehetőségeit, a különböző kultúrák munkavállalást, egyéni életutat befolyásoló hatását. A tantárgy az anyanyelvi kompetenciaterületet a munka világával kapcsolatos ismeretek körével, a szakmai nyelv megismertetésével segíti. Támogatja a munkahelyi kommunikáció megismerését, az önkifejezést a vállalt és ellátott feladatokkal kapcsolatban. A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejődését segíti a társadalmi munkamegosztás szerkezetének és okainak megismertetésével, a munkakörök egymásra utaltságának bemutatásával és az egyéni munkavállalói fontosság érzésének kialakításával. Fejleszti az önismeretet a munkaképesség, pályaalkalmasság és egyéni életpálya lehetőségének feltárásával. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás formáit bővíti a munkahelyi kommunikáció elvárt szabályainak és lehetőségeinek gyakorlásával. Pályaorientáció a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Munkavállalói ismeretek      

16

Munkahely-keresési ismeretek, munkafelvétel, Munkavállalással kapcsolatos ügyintézési ismeretek, Munkaegészségügyi ismeretek, A munkahelyek szerkezete, felépítése, Munkahelyi viselkedés, munkahelyi kapcsolatok, A munkavégzés szervezése.

Pályaorientáció  Az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységének, a pályák, munkakörök sajátosságainak, a különböző szakmacsoportok tevékenységformáinak megismerése.  Különböző életpálya-lehetőségek bemutatása, pályatükrök megismerése, az egyéni alkalmasság és a munkatevékenység közötti megfelelés bemutatása.  Szakmai szerep kiválasztása, megfogalmazása, egyéni életpálya reális megtervezése.  Munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasság mérlegelésének szempontjai.  Munkahelyi egészségvédelem szempontjai. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

20

A tanuló képes kiválasztani a szakmák és munkakörök rendszeréből a képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységet, motiválttá válik a szakma ismereteinek elsajátítása és a felnőttkori munkavégzés 143

iránt.

Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat A tantárgy célja az egyéni életpálya-elképzelések, az egészségügyi, fizikai és pszichikai tényezők alapján – a pályaválasztási döntés segítése. Megismerteti a választott szakmák munkakörülményeit, a munkahelyek szerkezetét, az álláslehetőségeket, a különböző szakmacsoportokat, foglalkozásokat, tevékenységformákat. A feltételek függvényében egy vagy több szakterületen gyakorlatorientált, általános szakmai ismereteket nyújt. A szakiskolában a szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlatban is megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés vagy rész-szakképesítés kiválasztására. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésterületén a munkahelyeken, műhelyekben elvárt viselkedés megismertetésével, az önismeret és társas kapcsolati kultúra területén a munkatársi kapcsolatokban szokásos együttműködési képességek kialakításával, a munkavezetővel és a kollégákkal történő kapcsolattartás gyakorlásával. A testi és lelki egészségre nevelés területén a munkaképesség és állóképesség fejlesztése és megtartása érdekében a saját személyre vonatkozó ismeretek nyújtásával segíti a tanulókat. Megismerteti az egyes foglalkozások egészségügyi, fizikai és pszichikai kockázatait, ezek elkerülésének lehetőségeit és a sérülések, károsodások megelőzésének fontosságát. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti felismerni a munkavégzéssel összefüggő veszélyek elkerülését segítő technikákat, megalapozza a műhelyekben szükséges, szerszámokkal, tevékenységekkel kapcsolatos óvatosságot, odafigyelést a saját és a munkatársak épségét veszélyeztető tényezők és folyamatok elkerülésére. Az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a szakmai nyelv gyakorlásával, a munkatársakkal és munkavezetővel szükséges önkifejezés segítésével és a munkafeladatok és utasítások megértésének támogatásával segíti. Elősegíti helyzethez illő szóhasználattal az információ kérését szóban és írásban, segít a vélemény, kritika, vita kulturált nyelvi formában történő megfogalmazásában. A szociális és állampolgári kompetencia területén erősíti az együttműködést, a munkafegyelem kialakulását, a felelősségvállalást, a társadalmi cselekvőképesség növelését, a szabálykövető magatartás elfogadását, az erőfeszítést, a monotóniatűrést a munkafolyamatokban, élethelyzetekben. Fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosító, szilárd szokásrendszert alakít ki. Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat könnyűipari és mezőgazdasági szakmacsoportban a 9/E szakiskolai osztályban

Osztály:

9/E

Heti óraszám:

4

Éves óraszám:

144 144

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Műhelygyakorlat       

144

Általános munkahelyi tűz- és balesetvédelem Közlekedési ismeretek A műhely helységeinek, eszközeinek, rendjének, tisztántartásának megismerése, megnevezése. A munkahely és műhely elvárt higiénés rendjének megismerése. Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése. Munkafolyamat menetének megismerése. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló az intézmény könnyűipari és mezőgazdasági szakmai képzésének megfelelő területen jártas lesz a tűz, baleset és munkavédelmi előírások és teendők körében, a gyakorlati műhelyekben és munkahelyeken, elsajátítja a képzés során használatos alapvető segítő munkák és részfeladatok elemeit. Tájékozott lesz a munkavégzés során elvárt teljesítménnyel és saját képességeivel kapcsolatban. Szakmai alapozó ismeretek elmélet

Szakmai alapozó ismeretek elmélet könnyűipari szakmacsoport a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

3

Éves óraszám:

108

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Szakmai alapozás a könnyűiparban

108 145

                   

Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása. A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei A ruhaiparra jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése. A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk. Növényi eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői. Állati eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői. Vegyi szálak fajtái, általános jellemzői. Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). A terítés (terítési módok, eszközök). Szabás eszközei, módjai. Méretvétel szabályai Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggés. A divatrajzok értelmezése A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Alapvető munkabiztonsági ismeretek. A könnyűiparban használatos alapanyagok rendszerezése. A ruhaipari ábrázolás módjainak ismerete. Készségszintű rajzeszköz használat Ismerje, felismerje a ruhaipari gépeket.

Szakmai alapozó ismeretek elmélet mezőgazdasági szakmacsoport a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszámok: Éves óraszám:

3 108

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Műszaki alapismeretek

108 146











 

A szerkezeti anyagok tulajdonságai, jellemző felhasználási módjuk. Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz. Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg, fólia, műanyagok. Tüzelő és kenőanyagok, ezek jellemző tulajdonságai, felhasználásuk. Alapvető ábrázolási módok, a vetületek, ezek elrendezése. Alkatrészrajz, összeállítási rajz, metszet. Méretjelölés, méretháló. Gépészeti működési vázlat. Építészeti rajz megismerése Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések ismerete. Csapágyak feladata, fajtái, karbantartása. Tengelykapcsolók: súrlódásos, biztonsági, kardántengelyek. Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás). Az áttétel. Mozgást átalakító hajtóművek (bütykös, forgattyús). Szivattyúk: dugattyús-, membrán-, centrifugál-, fogaskerék szivattyú. Hidraulikus munkahengerek megismerése. A négyütemű Ottó-motor szerkezete, működése. A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése. A kétütemű motorok. Az Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása. Az elemi karburátor működése, a hidegindítás. A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás. A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása. A motorok kenési módjai, a nyomóolajozás működése, karbantartása. Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék). A teljesítményleadó-tengely, a függesztő-szerkezet, a vonószerkezet.A járószerkezet és a kormányzás. A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása. A járművek elektromos berendezései. Az akkumulátor működése, karbantartása. Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása. A villanymotorok működési elve, szerkezete, fajtái. A villanymotorok üzemeltetése, biztonságtechnikája. A talajművelés, trágyázás gépei. A vetés, ültetés gépei. A növényápolás gépei. A betakarítás, tárolás gépei. Speciális kisgépek a gyümölcstermesztésben, szőlőtermesztésben, zöldségtermesztésben.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Ismerje az alapvető anyagismereti jellemzőket. Ábrázolási formák, módok ismerete. Ismerje a kötési módokat, motorokat, ezek működését, karbantartását. Ismerje, felismerje a mezőgazdasági kisképeket

Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok középfokú nevelésében-oktatásában jellemző a tudatos 147

és rendszeres öntevékenység, önképzési igény valamennyi műveltségi terület, így a testnevelés és sport esetében is. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. Középfokú oktatásban részesülő enyhén értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció – a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelés órákon, vagy szabadős sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására. A matematikai kompetencia fejlesztése indirektmódon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg. A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és baleset-megelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon. A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy. A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése.További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, a komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. Testnevelés és sport a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

5

Éves óraszám:

180

Tematikai egységek:

Óraszámok:

Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség

36

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

36

Játék

52

Versenyzés

36 148

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

20

Menet- és ütemtartás, hosszabb távú egyenletes, lassú futás. Hatékony mozgásszabályozás, két-három mozgáselem összekapcsolása a gyakorlatok során, a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más körülmények között is alkalmazni. A szergyakorlatok teljesítése, önálló végrehajtása a tanuló képessége szerint. Az ugróerő és súlypontemelkedés tudatos szabályozása. A tánc és a közös mozgás élményének élvezete. A fejlesztés várt A tanuló képes: önállóan bemelegíteni;a sportot életritmusába beépíteni; eredményei az legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni; évfolyam végén versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és azoknak megfelelően cselekedni; labdát céltudatosan irányítani; labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket felismerni; a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban, versenyekben; higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni saját életterében; a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos magatartásformákat.

Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki óra sajátos szerepet tölt be a tantárgyak rendszerében. Tartalmai, tevékenységei közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni – a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével – a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatait, a szabálytudat erősítését. Fontos, hogy hozzájáruljon – az egyéni szükségletek mentén – az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata erősíteni – a terápiás eljárások alkalmazásával –az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést, biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. A tantárgy tudatosítja az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, bemutatja a közvetlen környezet humán értékeit. Az osztályfőnöki óra feladata, hogy kapaszkodókat adjon a serdülőkor testi-lelki változásaihoz – a tanuló számára lehetőséget adjon a saját élmények, vélemények 149

megvitatására. Riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – adjon pontos képet és iránymutatást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. A tanulók saját tapasztalatokat szereznek – események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával – a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására, a tanuló tapasztalatokat gyűjt a munka világáról, a szakmákról. A tantárgy feladata továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően –, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. A tantárgy az erkölcsi nevelés terén, irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül támogatást nyújt pozitív és negatív példák felismerésére, pozitív mintakövetésre; nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területén hazánk múltjának, jelenének megismerésére az írók, költők szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén szerepet játszik az olvasott szövegekben a közéletiség felismerésében, a múlt irodalmában a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követésében. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területen fontos szerepet tölt be a tantárgy, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeretet fejleszti a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel, segíti a saját személyiség megismerését az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerésével ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben, ezek felismerésével, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával vesz részt. A családi életre nevelést az irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása erősíti. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet támogatja a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán, illetve ezek gyakoroltatása szituációs játékokban, szerepjátékokban. A fenntarthatóság, környezettudatosság terület egyre tudatosabbá válik a helyes szokásrend következetes alakítása során különböző életterekben (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.). A pályaorientáció területét támogatja a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzésével, megbeszélésével, saját lehetőségek és motivációk összevetésével. Gazdasági és pénzügyi nevelés területen komplex ismereteket nyújt az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek bemutatásával a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörökben. A médiatudatosságra nevelést segíti az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek, infokommunikációs eszközök igénybevételének gyakorlásával. A tanulás tanítása területet támogatja az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárásával, egyénre szabott értékeléssel, az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztésével. A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció hangsúlyos, a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve kell szerepet kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. 150

A szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, a társadalmi beilleszkedést a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni. Osztályfőnöki a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Beilleszkedés – Alkalmazkodás

12

     

Tanulói jogok és kötelezettségek. Házirend. Tűz- és balesetvédelem. Napirend. Tanórán kívüli elfoglaltságok. Tanulás és tudás. Új tantárgyak megismerése. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).  Helyismeret.  Közvetlen lakókörnyezetben, iskola szervezésében végezhető önkéntes munka végzése. Önismeret – Testi és lelki egészség

14

   

Önjellemzés, reális önértékelés. Lelki bántalmak, sérelmek következményei. Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem? Az emberi természet megnyilvánulása, a helyes életvezetés kialakítása.  Negatív tulajdonságok számbavétele.  Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásuk megelőzése.  Dohányzás (aktív – passzív).  Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta). Aktuális témák  

10

Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete. A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.

A tanuló képes iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni. A fejlesztés várt Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. eredményei az Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan évfolyam végén együttműködni beszédpartnerével. Képes iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. 151

Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével. A környezet és az értékek megismerése alapján azonosulás, elfogadás és szolidaritás az aktuális helyzetekben. Képes felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében. Képes megismerni az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjteni, dokumentálni.

1.18.2. 9-10. évfolyam közismereti helyi tanterve Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, az OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához készült közismereti kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó irányelveken alapul.

Célok és feladatok A speciális szakiskolai iskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációra. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a speciális szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. A szakiskolai képzés gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. 152

Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását. Támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein,a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a tanuló részvételét a helyi civil társadalom életében, azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről – a felnőttkori önmaga megvalósításáról – akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, 153

felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és a megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést. A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében. A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a 154

munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elérése érdekében.

9-10. évfolyam helyi közismereti óraterve Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összesen:

9.évfolyam heti

9. évfolyam összesen

10. évfolyam 10.évfolyam heti összesen

1

36

1

35

2

72

2

70

1

36

1

35

1

36

1

35

5

180

5

175

1

36

1

35

11

396

11

385

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számoltunk. A 1,5 óra szabad időkeretet a szakmai tantárgyak oktatásához használjuk fel.

Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával képessé váljanak a társadalmi kommunikációra, az önkifejezésre. Legfontosabb célok: - A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra. - Rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképességgel. - A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása, - Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó – képességekkel adekvát – szövegalkotás, - Alakuljon ki eszköztudás, a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával. - Jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és végzés valamint a szakmai munka területén - Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés. 155

Tudjon folyamatosan hangosan vagy magában olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni - Legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére. - Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. o A tantárgy feladatai a következők: - A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése. - A kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése. - Az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. - A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata. - A véleményalkotási képesség továbbfejlesztése. - Önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban. - Motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. - Az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése. - A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. - Szereplési biztonság kialakítása. - A tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben: -

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek és más írásos szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése. Napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetése. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők és más publicisták szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítése ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével. Saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.). 156

Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését. A tantárgy szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében: Anyanyelvi kommunikáció területén a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy segíteni tudja a kellő önismeret alakításával a társadalmi beilleszkedést. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai: a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez. A tanítás során fontos szempont a nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárulni az énkép és a világkép kialakulásához, szükségleteik felismeréséhez és kielégítéséhez. A tantárgy célja, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanuló legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről. A magyar nyelv és irodalom tanítása során elérhető a kulturált, megfelelő nyelvi eszközöket alkalmazó viselkedés kommunikációs helyzetekben.

Magyar nyelv és irodalom a 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztály:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszám:

36

35 Óraszámok: 9. évfolyam 10 2 3 5

Tematikai egységek, témakörök: Anyanyelvi ismeretek  hangok, betűk  szavak és szófajok  mondatok és mondatfajták Írás, szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek  szóbeli szövegalkotás  szöveg és cím  vázlat  önéletrajz 157

10 2 2 2 2 2



jellemzés 6

Irodalmi szöveg olvasása Kommunikáció – Médiaismeret  mindennapi kommunikáció  vita, érvelés, meggyőzés  metakommunikáció  tömegkommunikáció  internetes kommunikáció

10 2 2 2 2 2

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok 10. évfolyam 10

Anyanyelvi ismeretek    

betű szerinti rendezés, helyes mondat - és szövegalkotás tanult helyesírási szabályok alkalmazása érzelmek kifejezése indulatszavakkal tollbamondás, hibakeresés, hibajavítás

Szöveg- és szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek     

néhány mondatos szöveg önálló alkotása hosszabb szövegből vázlat készítése önéletrajz írása elbeszélés, élménybeszámoló írása gyakorló óra

2 3 2 3 10

Irodalmi szöveg olvasása

2 2 2 2 2 5

Kommunikáció – Médiaismeret

10

    

tömegkommunikációs műfajok az információ valóság tartalma kreatív szövegalkotás közösségi oldalak használata könyvtárhasználat

3 1 2 3 1

A tanuló képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni beszédpartnerével, véleményt elfogadni. Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári A fejlesztés várt kérdések alapján). eredményei a két Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható, évfolyamos ciklus áttekinthető írásműveket készíteni. végén Tudja az írást kommunikációs célokra használni. Képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni. Képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni. Könyvtárhasználat megadott szempontok alapján. Fogékony a művészeti élményekre. 158

Matematika A matematika tantárgy szerepe a speciális szakiskolában a szakmaelsajátításhoz nélkülözhetetlen alapismeretek megszilárdítása, a matematikai műveletvégzések pontosságának növelése, készségszintű műveletvégzés elérése a racionális számok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, szerkesztési alapismeretek elsajátítása. Szabványmértékegységek megismerése és alapszintű alkalmazása, mértékváltások megerősítése. A tantárgy segíti az önálló életvitel megalapozását a pénzügyi ismeretek elsajátításával, a munkabér, a háztartási költségvetés összefüggéseinek megismerésével. Lehetőséget teremt a háztartásban, kertben, közlekedésben a gyakorlati élethez szükséges mérések és számítások elvégzésére, a mennyiségek, az idő meghatározására. A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Matematika a 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

2

2

159

Éves óraszámok:

72

70

Óraszámok: 9. évfolyam 12

Tematikai egységek, témakörök: Gondolkodási műveletek       

megértésen alapuló gondolkodás logikai kifejezések csoportosítás, nyitott mondatok halmazok valószínűség, kombinatorika statisztika összefoglalás, számonkérés

1 1 2 2 2 2 2

Számtan. Műveletek      

35

műveletek természetes számokkal műveletek racionális számokkal kerekítés szabályai arány, arányosság százalékszámítás összefoglalás, számonkérés

9 10 2 3 5 6

Mérések    

25

hosszúság-, tömeg-, idő-, űrtartalommérés geometriai alapismeretek geometriai számítások összefoglalás, számonkérés

Tematikai egységek, témakörök:

10

Gondolkodási műveletek       

megértésen alapuló gondolkodás logikai kifejezések csoportosítás, nyitott mondatok halmazok valószínűség, kombinatorika statisztika összefoglalás, számonkérés

1 1 1 1 1 3 2

Számtan. Műveletek  

8 7 4 6 Óraszámok: 10. évfolyam

25

műveletek természetes számokkal műveletek racionális számokkal

5 160

   

kerekítés szabályai arány, arányosság százalékszámítás összefoglalás, számonkérés

6 1 2 5 6

Mérések    

35

hosszúság-, tömeg-, idő-, űrtartalommérés geometriai alapismeretek geometriai számítások összefoglalás, számonkérés

6 15 8 6

A tanuló képes összefüggéseket biztosan felismerni számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Testek és síkidomok alkotórészeinek ismerete. Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. A tanuló képes arányos alaprajzot készíteni. Képes alkalmazni a logikai kifejezéseket. A fejlesztés várt Legyen jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eredményei a két eldöntésében. évfolyamos ciklus Tudjon állításokat tagadni, ismerje a tagadás logikai tartalmát. Legyen jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján végén mindkét irányban. Képes egyszerű adatokból átlagszámításra. Ismerje a 10-es számrendszert milliós számkörben. Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében. Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, zsebszámológépet pontosan használni. Képes az olvasható, áttekinthető írásbeli munkára.

Erkölcstan A tantárgy kiemelt célja a speciális szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógus szerepe az, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések feloldásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és a mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollálásának segítése, erősítése, 161

a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a speciális szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában. Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát. A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és az egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését. A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásuk fontosságának felismerését, a magánélet védelmét. A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismertetésével segíti. Erkölcstan 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszámok:

36

35

Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam

Tematikai egységek, témakörök: Az ítélőképesség, az erkölcsi és az esztétikai érzék fejlesztése    

18

18

10

10

Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Egyén, közösség, társadalom

162

    

Közösségek – erőt adó közösség. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség. Együttérzés másokkal. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok – hasonlóságok és különbségek. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek.

Aktuális társas helyzetek   

8

7

Alkalmazkodás, választás, segítségkérés. Megértés más viselkedésével kapcsolatban. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség. Követendő magatartásminta választása. Empátia, tolerancia a társadalmi, etnikai, nemi különbözőségekkel szemben.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus Saját vélemény kialakulása, mások véleményének tiszteletben tartása. végén Alkalmazkodás a közösséghez. Idegenekkel szemben megfelelő távolságtartás, túlzott bizalom elkerülése.

Informatika A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulónak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társas kultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére. A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával.

163

Informatika 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszámok:

36

35 Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam

Tematikai egységek: Számítógép alkalmazása     



28

8

7

Dokumentumkészítés. Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD-, DVDlejátszó). Hálózati alkalmazások, keresőprogram használata. A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások. Játékprogramok.

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések   

28

A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása. Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése. A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi feladatok. Káros szokások kialakulásának megelőzése.

Biztonságos, önálló eszközhasználat. A fejlesztés várt Igénynek megfelelő tartalom keresése és önálló felhasználás. eredményei a két A tanuló képes a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni. évfolyamos Képes célnak megfelelő produktumokat készíteni. ciklus végén Képes önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére. Saját és mások személyiségi jogainak, intim szférájának megvédése.

Testnevelés és sport A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági 164

ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. Középfokú oktatásban részesülő enyhén értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció – a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelésórákon, vagy szabadős sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására. A matematikai kompetencia fejlesztése indirekt módon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg. A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és baleset-megelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon. A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás fejlesztése valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy. Testnevelés és sporta 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

5

5

Éves óraszámok:

180

175 Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam

Tematikai egységek: Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás Játék Versenyzés Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

165

36

35

64

60

36

35

34

35

10

10

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Menet- és ütemtartás, hosszabb távú egyenletes, lassú futás. Hatékony mozgásszabályozás, két-három mozgáselem összekapcsolása a gyakorlatok során, a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más körülmények között is alkalmazni. A szergyakorlatok képesség szerinti teljesítése, önálló végrehajtása. Ugróerő és súlypont emelkedésének tudatos szabályozása. A tánc és a közös mozgás élményének élvezete. A tanuló képes: önállóan bemelegíteni; a sportot életritmusába beépíteni; legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni; versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és képes az azoknak megfelelő cselekvésre; labdát céltudatosan irányítani; labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket felismerni; a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban, versenyekben; higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni saját életterében; a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos magatartásformákat.

Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Tartalmaik, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni – a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével – a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatát, a szabálytudatot. Hozzájárulni – az egyéni szükségletek mentén – az énkép, az önértékelés alakításához,a közösenkialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata, hogyerősítse – a terápiás eljárások alkalmazásával – az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Adjon képet a serdülőkor testi-lelki változásairól – tudatosítsa a saját élményeket, véleményeket. Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek használatának veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. 166

Szerezzenek a tanulók saját tapasztalatokat – események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával – a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a tanuló a munka világáról, a szakmákról. Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően – a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében: Erkölcsi nevelés: irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése, pozitív mintakövetés. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség megismerése, fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerése ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben. Ennek felismerése, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.) Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. Szociális és állampolgári kompetencia: a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést. Hatékony, önálló tanulás: egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti ennek a kompetenciának a fejlesztését. Osztályfőnöki óra a 9. és 10. szakiskolai osztályokban 167

Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszámok:

36

35

Tematikai egységek: Beilleszkedés – Alkalmazkodás  Tanulói jogok és kötelességek.  Házirend.  Tűz- és balesetvédelem.  Napirend.  Tanórán kívüli elfoglaltságok.  Tanulás és tudás.  „A tanulás tanulása”, az egyén szerepe.  Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok.  Bevált és új tanulási módszerek kialakítása.  Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság stb.).

Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam 6 6

Önismeret – Testi és lelki egészség  Önjellemzés, reális önértékelés.  Lelki bántalmak, sérelmek következményei.  Feszültségoldás.  Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem?  Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés kialakítása.  Negatív tulajdonságok számbavétele.  Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásának megelőzése.  Dohányzás (aktív – passzív).  Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).  Fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat.  Fertőző betegségek (AIDS, hepatitis).  Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya, sportfogadás stb.).  A különböző, prevencióval foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.

11

Aktuális témák  Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.

19

168

11

18



A közösség építése érdekében a tanuló saját teendőinek feltérképezése.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló képes iskolai és gyakorló műhelyben végzett munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével. A környezet és az értékek megismerése alapján azonosulás, elfogadás és szolidaritás az aktuális helyzetekben. Képes felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében. Megismeri az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjt, dokumentál.

1.18.3. Értékelési elvek és eljárásokspeciális szakiskolában A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. Lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. Az értékelés célja és feladata Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra – ily módon válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató funkciója. Az értékelésnek rövid és hosszú távú hatása van a tanulási motivációra, sőt az életpálya egészére.

A tanár értékelési stratégiája akkor nevezhető szakszerűnek és differenciáltnak, ha sokféle értékelő módszerrel dolgozik, minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy az egyéni különbségek figyelembevételével megerősítéseket adjon tanítványainak, és időnként olyan strukturált értékelési módszereket is felhasznál (feladatlap), amelyekkel rövid idő alatt minden tanítványának egyszerre sok megerősítést adhat. Az értékelés funkciója az, hogy érvényes bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minőségéről, az abban bekövetkezett változásról, és tájékoztassa ezekről a tanulót, tanárokat és a szülőket. Az értékelés alapelvei 169

Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon. Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban. - A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés. - Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére. - Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása szükséges. - Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus. - A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik. Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanításitanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás. -

A tanulói értékelés formái: A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés. A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a szummatív és a formatív értékelés. - Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének felmérésekor például év elején, vagy iskolába kerüléskor. - A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli, írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés. - A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott értékelési forma, minden tanítási órán, azok valamennyi szakaszában folyamatosan nyílik lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik.

Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz. Ellenőrzés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. 170

Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, és egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését, a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt célt szolgálják, hogy a szakiskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő kilencedik előkészítő évfolyamos tanulók iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, másrészt jelzésül szolgál a tanulók képességeiről és várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktató munka szintje, és megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tar az adott tudás elsajátításában, és milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos – vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges – tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti mérés, vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Intézményünkben a 10. évfolyam végén szakmai vizsga a kimeneti mérés. A méréseket a munkaközösség vezetők és az osztályban tanító nevelők, szakoktatók végzik. Az értékelést a munkaközösség vezetők vagy az igazgatóság végzi. A mérés formái lehetnek: dolgozatírás, teszt, feladatlap, szóbeli és írásbeli vizsga. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: - a tanulók minősítése, - visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságáról, - az önértékelés képességének kialakítása, - a személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen - pedagógiailag kifogástalan, - folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, - kiszámítható, nem kampányszerű, - sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, - módszertanilag változatos, - konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, - lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, - természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör.

171

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: - szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. - írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. - gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Az értékelés módjai: a) 5 fokozatú számskálával b) A kilencedik előkészítő év elejétől a tizedik év végéig a hagyományos osztályozás módszerét használjuk minden tantárgynál, kivéve a pályaorientáció tantárgyat 9/E. évfolyamon, ahol megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kapnak a tanulók. c) A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgynál pedig félévente három (ezek között írásos és szóbeli beszámoltatások eredményeinek is kell szerepelnie, helyes arányukat a szaktanár dönti el). A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.) Az értékelésnél használt dokumentumok Évfolyam 9/E, 9-10. évfolyam

Félévkor tájékoztató füzet napló

Tanév végén napló bizonyítvány törzslap

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere Az osztályzat (érdemjegy) akkor - Jeles (5) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. -

Jó (4) Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

-

Közepes (3) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.

172

-

Elégséges (2) Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

-

Elégtelen (1) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

A kiemelkedő teljesítmények elismerése: A jutalmazás alapja: - kimagasló tanulmányi eredmény - jó tanulmányi eredmény, egy, vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény - közösségért vérzett tevékenység - diákönkormányzatban, művészeti csoportban kiemelkedő színvonalú teljesítmény - kiemelkedő sportteljesítmény - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái: - szaktanári, szakoktatói, illetve osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - tantestületi dicséret - az egész évben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret - egyéb egyéni és csoportos jutalmak Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya Írásos beszámoltatások formái: - írásbeli felelet, az egész osztályra/csoportra vonatkozóan - írásbeli felelet egyénre vonatkozóan - témazáró felmérések, dolgozatok - tanév végi felmérések Az írásos beszámoltatások rendje, korlátai Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni, (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Egy tanítási napon maximálisan 1 témazáró dolgozat iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles meghatározni. Az értékelésben betöltött szerepe, súlya: Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezért az osztályozó naplóban meg kell különböztetni őket piros színnel más érdemjegyektől. A tanév végi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik.

173

1.18.4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-72.§ szabályozzák. Tanulmányok alatti vizsgának minősül: - osztályozó vizsga (féléves vagy egész éves tananyagból) - javítóvizsga - különbözeti vizsga (másik osztályból vagy iskolából történő átvétel esetén, az igazgató elbírálása alapján) - pótló vizsga - beszámoltató vizsga (1-2 hónapos tananyagból, engedélyezett, igazolt hiányzás esetén) Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie: - magántanulónak, - a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak, - jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi; vagy félévkor kötelező módon, ha a hiányzása a meghatározott mértéket már addigra meghaladta, és érdemjeggyel nem osztályozható, - másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja, - előzetes kérelemre: független vizsgabizottság előtti vizsga esetén. Az osztályozó vizsgát a következő tanév tantervi anyagából mindig a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni. A pozitív elbírálás feltétele, hogy a tanuló minimálisan jó (71%-os) eredményt érjen el a vizsgán. Tanulmányok alatti vizsgák időpontjai: - Osztályozó vizsgák:  Az első félév zárása előtt: január 2. hete  Tanév vége előtt: június 1. hete - Javítóvizsgák:  Augusztus 21. és 31. között - Különbözeti vizsgák:  Augusztus 21. és 31. között  Az első félév zárása előtt: január 2. hete A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok: Az írásbeli vizsgák időtartama a javító-, pótló, osztályozó és különbözeti vizsgák esetében 60 perc, mivel növendékeink sajátos nevelési igényűek a rendelkezésre álló időt 30 perccel meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű tanuló a tanulmányok során alkalmazott 174

segédeszközöket használhatja a vizsga során. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy szükség esetén a szóbeli vizsgát írásban, az írásbelit pedig szóban tegye le. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az iskola Pedagógiai Programjának Helyi Tantervében szereplő, az adott csoportra és évfolyamra előírt tananyagtartalommal. Az értékelés rendje: Az osztályozó vizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: - 86-100%: jeles - 71-85%: jó - 56-70%: közepes - 41-55%: elégséges - 0-40%: elégtelen Amennyiben a vizsga két részből áll, az értékelés az írásbeli vizsgarész 60%-os és a szóbeli vizsgarész 40%-os arányú beszámításával történik.

1.18.5. A felvétel és az átvétel szabályai Az iskolába lépés törvényi feltételei: - Tankötelezettség:  A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása  Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30a között, köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.  Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. - Kötelező tankötelezettség teljesítése  A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.  A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik (2013.jan.1-től)  Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.  Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.  Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. §(1)-(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet.

175

Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata.  A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.  A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Az iskolába lépés feltételei:  A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.  Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában: a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, b) otthoni ellátás keretében, c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. - A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. - A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. -

-

-

-

Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető a) otthoni ellátás keretében, b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. Speciális szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslata alapján lehet bekapcsolódni. A 9/E előkészítő évfolyamra középfokú iskolai felvételi eljáráskeretében lehet jelentkezni. Szakképzési 9-10. évfolyamra csak olyan tanuló vehető fel, aki - a választott szakképesítésnek megfelelően – a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. Ha a tanköteles tanuló iskolát vált, további nyilvántartása az átvevő iskola feladata. 176

1.18.6. A szakiskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei: A tanulói jogviszony: a Tanulási Képességet Vizsgáló, Szakértői és RehabilitációsBizottság szakvéleménye alapján felvétellel és átvétellel történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvett tanulók osztályba sorolásáról és az esetleges különbözeti vizsgák letételéről jogszabályi előírások szerint az igazgató intézkedik. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, lakhelyigazolás, bizonyítvány, szakértői papír. - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tantervi követelményeket sikeresen teljesítette. - A 9/E évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. - A 9. évfolyam végén az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után léphet 10. évfolyamba a tanuló, ha a tantárgyi követelményeket teljesítette. - A tanulók évfolyamba sorolására a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében hoz határozatot. A tapasztalatok alapján, a szülővel (gondviselővel) egyetértésben a tanuló más csoportba való sorolására az osztályfőnök tesz javaslatot és a nevelőtestület dönt. - Abban az esetben, ha a tanuló személyiségfejlődése érdekében az alacsonyabb évfolyamú csoportban jobban biztosított a tanuló fejlesztése, úgy az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület döntésével, illetve a szülő kérésére a tanuló egyszer, vagy többször megismételheti az évfolyamot. - Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki háromnál több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, vagy a javítóvizsgán, osztályozóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett. - Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A továbbhaladásról az osztályozó értekezlet dönt. - A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a Közoktatási, a Köznevelési törvény és a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet előírása szerint kerül sor. 1.18.7. Szakmai tantervi adaptáció 1.18.7.1. Kerti munkás rész-szakképesítés 21 622 01 speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak számára a 34 622 02 Kertész szakképesítés kerettanterve alapján A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, -

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint:

-

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

-

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, 177

-

a 21 622 01 Kerti munkás rész-szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendeletalapján készült.

A rész-szakképesítés alapadatai: A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 622 01 A rész-szakképesítés megnevezése: Kerti munkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettségvagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra A szakképzés szervezésének feltételei: Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához: A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő 9. 9. évfolyam 10. évfolyam évfolyam évfolyam éves óraszám heti óraszám heti óraszám heti (36 héttel) 36 hét óraszám Közismeret 27 11 396 11 Szakmai elmélet és gyakorlat 8 24 864+70 25 együtt Összesen 35 35 1330 36

178

10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) 385 875 1260

A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő 2590 óra (1260+70+1260) nyári összefüggő gyakorlattal. 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Tantárgyak

Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám 9. évfolyam elméleti

10961-12 Növénytani Kertészeti ismeretek alapismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák Kerti munkák

gyakorlati

2

ögy

elméleti

70

2+2

gyakorlati

5+1

5+1

4

5

2

2

2

2

2

Kerti munkák gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

10. évfolyam

4+2 8

5+1

13+3

6

24

70

15+2 25

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

Műveltségi terület

Tantárgy

9-10 évfolyam heti óraszáma

2 tanéves óraszám

Magyar nyelv Magyar nyelv és és irodalom irodalom

1

36-35

Matematika

Matematika

2

72-70

Ember és társadalom

Hit és erkölcstan

1

36-35

Informatika

Informatika

1

36-35

Testnevelés és Testnevelés sport

5

180-175

1

36-35

11

396-385

Osztályfőnöki Összesen

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk

179

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak/témakörök Szakmai követelménymodul

Óraszám 9. évfolyam

Összesen 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati 10961-12 Kertészeti alapismeretek

Növénytani ismeretek

72/2

140/4

212

A növény felépítése

24

70

94

A növények életjelenségei Növény- és környezettan Termesztési ismeretek gyakorlat

24

35

59

24

35

59

Termesztés tárgyi feltételei Trágyázás, öntözés Növényvédelem

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Műszaki alapismeretek Anyagismeret Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok A termesztés gépei Műszaki alapismeretek gyakorlat Kéziszerszámok használata Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése A termesztés gépeinek működése Munkavállalói ismeretek Munkavédelmi szabályok

216/6

210/6

426

108

105

213

72 36

70 35

142 71

72/2

72

24 24

24 24

24 144/4

175/5

24 319

72

70

142

36

35

71

36

70

106

72/2

70/2

142

24

23

47

180

Tűz- és robbanásvédelem Környezetvédelem 11024-12 Kerti munkák

Kerti munkák

24

23

47

24

24

48

72/2

70/2

142

24

24

48

24

23

47

24

23

47

Gyümölcsös növények telepítése Zöldségnövények telepítése Szőlő telepítése Kerti munkák gyakorlat Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata Zöldségnövények telepítésének gyakorlata Szőlő telepítésének gyakorlata Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám:

216/6

210/6

426

36

35

71

144

140

284

36

35

71

595

1809 (függőlegesen csak 1739) 1809

288

Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

576

864

70

280

70

875 568 / 31,4 % 1241 / 68,6 %

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 10961-12 azonosító számú Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10961-12 azonosító számú, Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

10961-12 Kertészeti alapismeretek

Növénytani ismeretek

181

Termesztési ismeretek gyakorlat

Műszaki alapismeretek

Műszaki alapismeretek gyakorlat

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok

A termesztés gépei

Kéziszerszámok használata

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése

A termesztés gépeinek működése

Anyagismeret

Növényvédelem

Trágyázás, öntözés

Termesztés tárgyi feltételei

Növény- és környezettan

A növények életjelenségei

A növény felépítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X

X X

X X

FELADATOK Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X X X X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X SZAKMAI ISMERETEK

A növényi szervek külső alaktana (morfológia) A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) A növények életjelenségei (fiziológia) A növénycsoportok jellemzői Növények felhasználási lehetőségei A növény és a környezet kapcsolata (ökológia) A Föld meteorológiai jellemzői Magyarország éghajlati viszonyai Meteorológiai műszerek A talaj alkotórészei, jellemzői Talajtípusok jellemzői Öntözés módjai Öntözés eszközei, gépei A talajművelés eljárásai A talajművelés eszközei, gépei A tápanyag-utánpótlás lehetőségei Trágyafélék jellemzői (szerves- és műtrágyák) A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei Védekezési eljárások a növényvédelemben A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése A növényvédelem eszközei, gépei

X X

X

X

X

X X X X X X X X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X X X X X X

X

Termesztő berendezések A kertészetben előforduló erő- és munkagépek

X

X

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése

X

X

X

182

X

X

X

X X

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Elemi számolási készség

X X X

X

X X

X

X

X X

X

X

X X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség

X

X

Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása

X

X

X

X

X

Körültekintés, elővigyázatosság Gyakorlatias feladatértelmezés

X

X

X

X

Növénytani ismeretek tantárgy:

212 óra

A tantárgy tanításának célja A végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal és a növények és a környezete kapcsolatával. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia, földrajz – mindegyik témakörhöz

Témakörök A növény felépítése: - Növények belső felépítése - A növények sejtjei - A növényi sejt általános jellemzői - A növényi sejt alkotórészei (citoplazma, sejthártya, sejtfüggelékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) - A növények szövetei - Osztódó szövet - Állandósult szövet - A növények szervei - Gyökér – felépítés, működés, típusok, fejlődés - Szár – felépítés, működés, típusok - Levél – elhelyezkedés, felépítés, működés, típusok - Virág - felépítés, működés, típusok - Mag és termés - felépítés, működés, típusok - A növények sejtjei - A növényi sejt általános jellemzői - Növényi sejt 183

94 óra

sejtmag,

színtestek,

-

-

A növényi sejt alakja, mérete, típusai Aktív sejtalkotók (protoplazma, citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek) Passzív sejtalkotók (plazmatermékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) A növényi sejt alkotó részei Citoplazma (alakja, felépítése, működése) Sejthártya (elhelyezkedése, felépítése, működése) Ozmózis Turgor Sejtmag (előfordulása, felépítése, működése) Színtestek (kloroplasztiszok, leukoplasztiszok) Sejtfüggelékek (csilló, ostor Sejtfal (pektin, cellulóz, lignin, kősejt Sejtnedv (cukrok, szerves savak, antociánok, alkaloidák, cseranyagok, vitaminok) Vitaminok (A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin, B1-vitamin, B2-vitamin, B12-vitamin, C-vitamin Zárványok Tartalék vagy raktározott anyagok (keményítő, zsír, olaj, nem állandó sejtalkotórészek.) Végtermékek (kristályok, illóolajok, gyanták) Növényi szövetek fajtái (osztódó szövet, bőrszövet, elsődleges bőrszövet rhizodermisz, másodlagos bőrszövet, szállítószövet, alapszövet, asszimiláló raktározó alapszövet, víztartó alapszövet, szellőztető szilárdító alapszövet, kiválasztó- és váladéktartó alapszövet) Növényi szövetek előfordulása Növényi szövetek felépítése Növényi szövetek működése Növények külső felépítése Hajtástengely (szártagok, szárcsomók, szállítónyalábok) Levelek (levéllemez, levélnyél) Virágok (nőivarú, hímivarú) Magok és termések (csíra, magfehérje) Gyökerek (hagyma, gumó, rizóma) Nyitva termő virágok felépítése Zárva termő virágok felépítése Kétszikűek felépítése Egyszikűek felépítése Fás szárú növények felépítése Lágyszárú növények felépítése

A növények életjelenségei: 59 óra - Növényi működések (felszívás, párologtatás, légzés, fotószintetizálás, anyagszállítás) - Gyökér funkciói: rögzít, felszívás, szállítás - Gyökér funkcióinak a folyamatai - Legfontosabb anyagok: víz, ásványok, nitrogén fehérjék, nitrition, nitrátion, foszfor, kálium - Növények gázcseréje: (anyagszállításig) - A levél funkciói: - Tápanyag készítés 184

- Fotoszintézis (zöld színtest) - Párologtatás - Légzés - A szár működése: - Háncselem feladata Farész elemei: - vízszállító sejtek - vízszállító csövek Háncsrész elemei: - rostacsövek - kísérősejtek Vízszállítás mechanizmusa (tapadási erő: adhézió, kohézió) Növények önszabályozása: - Vezérlés - Szabályozás Auxin: - Etilén - Citokinin - Növényi szövetek fajtái (osztódó szövet, bőrszövet, elsődleges bőrszövet, rhizodermisz, másodlagos bőrszövet, szállítószövet, alapszövet asszimiláló raktározó alapszövet, alapszövet, víztartó alapszövet szellőztető szilárdító alapszövet, alapszövet kiválasztó- és váladéktartó alapszövet) - Növényi szövetek előfordulása - Növényi szövetek felépítése - Növényi szövetek működése - Növények külső felépítése - Növények szaporodása: - Ivartalan növények szaporodása - Ivaros növények szaporodása - A növények sejtjei - A növényi sejt általános jellemzői - Növényi sejt - A növényi sejt alakja, mérete, típusai - Aktív sejtalkotók (protoplazma, citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek) - Passzív sejtalkotók (plazmatermékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) - A növényi sejt alkotó részei - Színanyagok - A fotoszintézis általános folyamata - A növények oxigéntermelő fotoszintézise - A II. fotokémiai rendszer (PSII) - Citokróm b6/f komplex - Az I. fotokémiai rendszer - ATP-szintézis a fotoszintézis fényszakaszában - Katalízis - A működés bizonyítékai - Szabályozás 185

-

A növényi fotoszintézis sötét-szakaszának típusai Oxigént nem termelő bakteriális fotoszintézis Fotoszintézis jelentősége Vegetatív növények szaporodása (tőosztás, hagyma, sarj, gumó, szár, vessző, levél) Nyitvatermő virágok életjelenségei Zárvatermő virágok életjelenségei Egyszikű növények életjelenségei Kétszikű növények életjelenségei Ivarszerv virág Pollen, virágpor Növények egyedfejlődése: Kétszakaszos egyedfejlődés

Növény- és környezettan: 59 óra - A rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktan - A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők - Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok - A növény és környezete: élő környezeti tényezők (más növények, állatok, ember); élettelen környezeti tényezők (levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj) - Környezetvédelem - Növényeket érintő környezetszennyezések - A peszticidek - Az élelmiszerekben és takarmányokban található növényvédő szerek megengedett határértéke - Műtrágyák - Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés - Biocidok - A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény - A higany kivitele és tárolása - Higanyra vonatkozó közösségi stratégia - Az élelmiszerek előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek - Dioxinokra, furánokra és PCB-kre vonatkozó közösségi stratégia - Állatokban és állati termékekben lévő hormonhatású és egyéb anyagok ellenőrzése - A haszonállatok hormonnal (és egyéb anyagokkal) történő kezelésének tilalma - Állatgyógyászati készítmények maradékanyagai az állati eredetű élelmiszerekben - Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlat - Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak - Műanyagok és műanyagból készült tárgyak - Újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak - Regenerált cellulózfilmből készült anyagok és tárgyak - Aktív és intelligens anyagok és tárgyak - Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok összetevői kioldódásának vizsgálata - Vinil-klorid-monomert tartalmazó anyagok és tárgyak - N-nitrozaminok cumikból történő kibocsátása 186

Epoxiszármazékok élelmiszer-csomagolásokban való felhasználásának korlátozása Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak Környezeti hatások értékelése (Hatásregiszter példa) A vállalati környezeti politika Szennyezőanyag-kibocsátás Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás Élőhelyek megszűntetése, felszabdalása Természeti erőforrások készletének változása Környezeti elemek létének megszűntetése Művi elemek létesítése Mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének, mozgási lehetőségeinek megváltoztatása Területhasználat változás

-

A képzés javasolt helyszíne: Tanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám

1.1 1.2. 1.3.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

osztály

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

x

187

-

2.1. 2.2.

2.3. 2.4.

tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

x

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Termesztési ismeretek gyakorlat tantárgy

426 óra

A tantárgy tanításának célja A végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal, valamint a növények és környezetük kapcsolatával. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia, földrajz – mindegyik témakörhöz Témakörök Termesztés tárgyi feltételei 213 óra - A kertészeti termesztésben előforduló termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése - A meteorológiai mérőház - A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximum-minimum hőmérő) - A csapadékmérés eszközei - A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni, mélységi talajhőmérők) - A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) - A talaj helyszíni vizsgálata (előzetes tájékozódás, bejárás) - Talajmintavétel (szelvényminta, átlagminta) - Talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra - Egyszerű talajvizsgálatok (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom) Trágyázás, öntözés 142 óra - Szerves trágyák használata (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szerves trágyák, komposzttrágyák) - Műtrágyák használata (egyszerű, összetett, kevert és mikroelem trágyák) - Technológiailag kevert műtrágyák 188

-

Iparilag kevert műtrágyák Összetett műtrágyák alkalmazása Összetett műtrágyák felhasználás: Agrokémiai Agronómiai szempontok Ökonómiai Növény specifikus igénye Technikai-műszaki adottságok Új típusú műtrágyák Folyékony halmazállapotú műtrágyák Folyékony műtrágyák alkalmazásának főbb szempontjai Alapvető trágyázási eljárások A trágya megválasztása A trágyamennyiség (-adag) meghatározása A trágya elosztásának módja, kiszórás és talajba juttatás módja Trágyázás időpontjának meghatározása Növény védőszerek alkalmazása

Növényvédelem 106 óra - Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerése (kór- és kárképek) - Növényvédőszerek felismerése: - Herbicidek: gyomirtó szerek - Fungicidek: gombaölő szerek - Inszekticidek: rovarirtó szerek - Avicidek: madárirtó szerek - Akaricidok vagy miticidek: atkaölő szerek - Rodenticidek: rágcsáló irtók - Vespacidek: darázsirtók - Molluszkicidok: csigairtó szerek - Baktericidek: baktériumok ellen használt vegyszerek - Viricidek: vírusölők - Nematicidek: fonalféreg ölő szerek - Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek felismerése - Permetlé-összetétel számítása - A permetlé készítésének szabályai, permetlevek bekeverése (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel) - Természetes növényvédőszerek használata A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság, szakmaspecifikus képzőhely A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

189

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása) egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat

csoport

osztály x x

-

x x

x x

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni 1.

1.1. 1.2.

2.

2.1.

2.2. 2.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

x

x

-

-

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Műszaki alapismeretek tantárgy

72 óra

A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának feladata általános műszaki ismeretek nyújtása, valamint a kertészetben használt erő- és munkagépek, eszközök működési elvének, szerkezetének megismertetése. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technika – mindegyik témakörhöz. Témakörök Anyagismeret: - A szerkezeti anyagok tulajdonságai,

24 óra

190

-

Szerkezeti anyagok jellemző felhasználás módjai Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz, horgany, ólom, ón, nikkel, forraszanyagok Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg Műanyagok, tömítő- és szigetelőanyagok, a beton Tüzelő anyagok jellemzői Tüzelő anyagok tulajdonságai Tüzelő anyagok felhasználása Kenőanyagok jellemzői Kenőanyagok tulajdonságia Kenőanyagok felhasználása A műhely kéziszerszámainak ismerete A gépek anyagainak ismerete, ezek megmunkálhatóságának technológiái Kötésmódok (oldható, nem oldható) Kertészeti eszközök használatának ismerete (gereblye, kapa, ásó, lapát, talicska) Kisgép alkatrészek használatának ismerete Magasnyomású kerti mosók használatának technológiái Öntözési eszközök használatának technológiái Víztechnikai eszközök használatának technológiái Tengelyek, csapágyak anyagainak tulajdonságai Tengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusainak tulajdonságai Növényvédőszerek ismerete Trágya anyagainak ismerete

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok 24 óra - Gépelemek, kötőgépelemek fogalma - Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések - Tengelyek, csapágyak, a csapágyak feladata, fajtái, karbantartása - Tengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusai, jellemzőik - Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás) - Az áttétel - Mozgást átalakító gépelemek, típusai, jellemzőik - Szivattyúk: dugattyús, membrán-, centrifugál-, fogaskerék-szivattyú, centrifugálszivattyú, csavarlapátos szivattyú - Hidraulikus munkahengerek - A négyütemű Otto-motor szerkezete, működése - A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése - A kétütemű motorok - Az Otto-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása - Az elemi karburátor működése, a hidegindítás - A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás - A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása - Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék) - A teljesítményleadó-tengely, a függesztőszerkezet, a vonószerkezet - A járószerkezet és a kormányzás - A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása - A járművek elektromos berendezései 191

-

Az akkumulátor működése, karbantartása Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása

A termesztés gépei 24 óra - A talajművelő gépek - Az ekék feladata, fajtái, az ágyeke fő részei, működése, beállítása - A boronák fajtái, működésük - A tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállítása - A lazítók és a hengerek - A talajmarók - Az ásógép - Magágykészítők - Az istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozása - A hígtrágya kijuttatása - A műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (szilárd és folyékony műtrágyák kijuttatása) - A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési módok - Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működése - Szórószerkezetek, a ködpermetezés gépei - A porozógépek, csávázók - Háti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos) - A permetezőgépek automatikái - Permetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállítása - Az üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai - A szállítás, rakodás gépei - Biztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeire - Az öntözési módok (felületi, esőztető, mikroöntözés), az öntözőberendezések fő egységei stabil, félstabil öntözőtelep és eszközeik - Tápanyag-utánpótlás öntözéssel, mikroöntözés A képzés javasolt helyszíne Tanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés

csoport

osztály x x

x x

192

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.5.

házi feladat

x

x

x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Csoportbontás

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Műszaki alapismeretek gyakorlat tantárgy

319 óra

A tantárgy tanításának célja A gyakorlatok során fel kell készíteni a tanulókat a kertészetben alkalmazott kéziszerszámok, eszközök készségszintű használatára, a gépek, berendezések szakszerű üzemeltetésére. Legyenek képesek elvégezni az egyszerűbb javításokat, az eszközök, berendezések, gépek karbantartását. Meg kell tanulniuk a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásoknak megfelelően, a veszélyeket elhárító módon dolgozni.

193

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technika – mindegyik témakörhöz. Témakörök Kéziszerszámok használata A műhely kéziszerszámainak megismertetése, a használat gyakorlása A gépek anyagai, ezek megmunkálhatósága Kötésmódok (oldható, nem oldható) Kertészeti eszközök használata (gereblye, kapa, ásó, lapát, talicska) Kisgép alkatrészek használata Magasnyomású kerti mosók használata Öntözési-és víztechnikai eszközök használata Kertészeti szerszámok élezése, nyelezése, karbantartása

142 óra

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése: 71 óra A legfontosabb gépépítő egységek megismertetése (tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, szivattyúk, hidraulikus munkahengerek), működésük, karbantartásuk, jellegzetes meghibásodásuk Az Otto-motorok, Diesel-motorok szerkezete, működése Az üzemanyag-ellátó rendszerek, a kenési rendszer és a hűtési rendszer, valamint a levegőszűrő fő részei, működése Hidegindítások, indítások gyakorlása A kétütemű és a négyütemű motorok összehasonlítása Üzemanyagok, kenőanyagok Az erőgépek szerkezeti egységei, ezek megnevezése, funkciója, elhelyezkedése a járművön Az erőátvitel egységei A kormányzás, a járószerkezet, a fékek, a 3 pont felfüggesztés Az erőgép indításának, leállításának, vezetésének gyakorlása A termesztés gépeinek működése: 106 óra A talajművelő gépek szerkezetének, működésének áttekintése, a csatlakoztatások, beállítások, az üzemeltetés és a karbantartás gyakorlása a rendelkezésre álló eszközökkel (ágyeke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, boronák, lazítók, hengerek, rotációs kapák) Az istállótrágya-szórók és műtrágyaszórók szerkezeti részei, csatlakoztatásuk az erőgéphez, beállításuk, üzemeltetésük, karbantartásuk gyakorlása A vontatott és háti permetezők szerkezetének, működésének bemutatása, üzemeltetése, szabályozása, karbantartása Vontatott gépeknél: hidraulikus porlasztású légporlasztásos és szállítólevegős permetezők Vontatott porozó Háti permetezőnél: szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos motoros Szórófejek, cseppnagyság jelentősége Környezetvédelmi, karbantartási feladatok Permetlé összetétel számítás Permetezőgépek automatikái A traktoros pótkocsik felépítése, a csatlakoztatás, vontatás gyakorlása A billenthető pótkocsik üzemeltetése Traktoros és önjáró homlokrakodók Kerti traktor és pótkocsi összekapcsolása 194

Karbantartási teendők, munkabiztonsági követelmények Elektromos és gázüzemű rakodók Az esőztető és csepegtető öntözés berendezéseinek főbb egységei (szivattyúk, vezetékek, szórófejek, csepegtető testek, zárószerkezetek) Kézi áttelepítésű vagy mobil berendezés összeszerelése, szétszerelése, üzemeltetése, karbantartása Öntözési automatika A kertészetben leggyakrabban használatos kisgépek (fűnyírók, komposztálók, láncfűrészek stb.) üzemeltetése, karbantartása, kisebb javítása A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3.

magyarázat kiselőadás megbeszélés

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

osztály x

-

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni 1.

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Csoportbontás

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

-

x

-

x

-

x

-

-

195

2.3. 2.4. 2.5.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 10962-12 azonosító számú, Kertészeti munkavállalói ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Munkavállalói ismeretek 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek Munkavédelmi szabályok

Tűz- és Környezetvédelem robbanásvédelem

FELADATOK X

Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és X vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, X folytatására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat SZAKMAI ISMERETEK

X

Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások Környezetvédelmi szabályok Természetvédelem (védett növények) Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata Munkajogi fogalmak

X

X

X

X X X X X SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg

X X 196

X

megértése Szakmai nyelvű beszédkészség X SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

X

Felelősségtudat

X

Határozottság

X X TÁRSAS KOMPETENCIÁK X X MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés elővigyázatosság

X

X X

X

Munkavállalói ismeretek tantárgy 142 óra A tantárgy tanításának célja Olyan komplex ismeretanyag biztosítása, amely a kertészet bármely területén lehetővé teszi a munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelelő munkavégzést. Adjon megfelelő biztonságot a balesetek és betegségek megelőzésében; a balesetekkel kapcsolatos operatív és adminisztratív teendők végzésében, valamint tudatosítsa a tűzvédelmi teendőket. A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb munkajogi fogalmakat Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök Technika – mindegyik témakörhöz. Munkavédelmi szabályok: 47 óra - A munkavédelem fogalma és feladatai - Munkakörülmények, veszély, veszélyeztetettség, alkalmasság, - munkabiztonság, biztonsági eszközrendszer, védőeszközök, biztonságtechnika fogalma, feladata - A munkavédelmi törvény, jogszabályok - Biztonsági szabályzatok - A munkavédelem helyi szabályai - Gépkönyv, használati és kezelési utasítás - Technológiai dokumentáció, leírás, utasítás - Műveleti - munkahelyi utasítás - Szabványok a munkavédelemben - A szabvány fogalma, fajtái, formai és tartalmi követelményei - Szabványok alkalmazása - A munkavédelem szervezetei - Irányítás, felügyelet (általános és szakfelügyeletek), társadalmi szervezetek, munkahelyi szervek - A vezető, munkahelyi vezető, szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai - A munkavállalók munkavédelmi feladatai - Baleset, munkabaleset, foglalkozási betegség fogalma - A balesetek bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása - A balesetek típusai, jellegzetes okai - Megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása 197

-

Baleseti ellátás, rehabilitáció A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények Munkahelyi magatartás Biztonsági berendezések, védőburkolatok Biztonsági szín- és alakjelek Rendszeres ellenőrzés, karbantartás Anyagmozgatás általános szabályai Anyagtárolás általános szabályai Tartályokban, aknákban, magasban végzett munkák általános szabályai Az elsősegélynyújtó alapvető feladatai, az első ellátás nyújtása, a veszélyes behatás megszakítása, a sérült biztonságba helyezése Sérülések csoportosítása, ellátásuk A légzés és vérkeringés fenntartása Gondoskodás az orvosi ellátásról Az elsősegélynyújtás eszközei A munkák csoportosítása Az ember energiaszükséglete A fizikai munka energiaszükséglete Alap, munka- és szabadidős tevékenységi energia A dinamikus és statikus munka jellemzése Az idegi és szellemi munka energiaszükséglete A szervezet alkalmazkodása a terheléshez A fáradás fizikai és pszichikai módjai A munka minőségét befolyásoló tényezők (a munkateljesítmény időbeni alakulása, életkor, monotonitás, a munka szervezettsége) Munkaidő-pihenőidő összhangja

Tűz-és robbanásvédelem óra - Tűz- és robbanásvédelmi alapfogalmak - Tűzveszélyességi osztályok - Éghetőség, tűzállóság - Tűzvédelmi jogszabályok, irányító szervek, tűzoltóságok - Az üzemi tűzvédelmi feladatok, tűzvédelmi oktatás, tűzriadó-terv - Gépek és létesítmények tűzbiztonsági szabályai - Gépszínek, gépek (erő- és munkagépek) üzemeltetése - Tűzoltó anyagok: oltóporok, víz, oltóhabok, oltógázok (szén-dioxid) - Tűzoltó eszközök és készülékek - Gázpalackok, gázkészülékek kezelésének biztonsági szabályai

47

Környezetvédelem 48 óra - A környezetvédelem fogalma és feladatai - A környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetek - A különböző környezet- és természetvédelmi (a veszélyes hulladékokról, az erdőkről, a vadakról stb.) szóló törvények - A minisztérium és a hatóságok 198

-

Környezetvédelmi feladatok A talajvédelem: sík és dombvidéki Talajerózió, defláció A talajok szennyeződése, az öntözés, műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem hatása A víz védelme A víz szennyeződésének forrásai, megelőzés lehetőségei, víztisztítási lehetőségek Tisztított szennyvíz elhelyezése A levegő tisztaságának védelme A levegő szennyezettsége, a légszennyezés folyamata, a levegőtisztaság megóvásának lehetőségei Az erdők és a vadak védelme Hulladékok, a hulladék fogalma, csoportosításuk, a hulladékok ártalmatlanításának, újrahasznosításának eljárásai A veszélyes hulladékok és ártalmatlanításuk Környezetvédelmi károk és bírságolás A természetvédelem feladata, jelentősége, elvárások az Európai Unióban Védett növények fogalma, a legfontosabb védett növényfajok A kertész lehetőségei a környezetvédelem területén Talajvédelem jelentősége a kertészeti termesztés során Talajművelés, talajfertőtlenítés, speciális tápközegek használata

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó oktatási kerete eszközök és módszer neve felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály 1.1 magyarázat x 1.2. kiselőadás x 1.3. megbeszélés x 1.4. vita x -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) SorTanulói Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó szám tevékenységforma (differenciálási módok) eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

199

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2.

Osztálykeret

Csoportbontás

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

x

-

x

-

x

-

x

-

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 11024-12 azonosító számú, Kerti munkák megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák 11024-12 Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Kerti munkák Gyümölc Zöldségnövé Szőlő Gyümölcs Zöldségnövé Szőlő sös nyek telepíté ös nyek telepítésé növények telepítése se növények telepítésének nek telepítése telepítésé gyakorlata gyakorlat nek a gyakorlat a FELADATOK Gyümölcsfát ültet Gyümölcsfajt meghatároz Támberendezést, kerítést fenntart a

x x

X X

x

X

200

gyümölcsösben Gyümölcsöst gondoz, metsz Zöldmunkákat végez, hajtásokat kötöz a gyümölcsösben Talajt művel, tápanyagutánpótlást végez a gyümölcsösben Gyümölcsöt betakarít

X X

x

x

X

X

x

Szőlő telepítését végzi Szőlőszaporítóanyagot előkészít, szaporítóanyagot ültet Támberendezést, kerítést fenntart a szőlőültetvényben A szőlő gondozását végzi, metsz Zöldmunkákat végez, hajtásokat kötöz a szőlőültetvényben Talajt művel, tápanyagutánpótlást végez a szőlőültetvényben Szőlőt betakarít Talajt előkészít, tápanyagutánpótlást végez a zöldségtermesztés ben Zöldségnövényeke t szaporít Növényápolási munkákat végez a zöldségtermesztés ben Zöldségnövényeke t betakarít

x

X

X

x

x

X

X

x

x

X

X

x

x

X

X

x

x

X

X

x

x

X 201

Használja, karbantartja a gyümölcstermeszté sben, a szőlőtermesztésbe n és a zöldségtermesztés ben használatos eszközöket

x

x

x

x

x

X

SZAKMAI ISMERETEK Gyümölcsmorfoló gia

x

X

Gyümölcsfajok, a gyümölcstermő növények csoportosítása, gyümölcsfajok felismerése Gyümölcstermő növények éghajlatigénye, talajigénye Gyümölcsfák ültetése Gyümölcsfák termőfelületének fenntartása A gyümölcsös trágyázása talajművelése, öntözése A gyümölcs betakarítása Szőlőmorfológia Szőlőfajták A szőlő éghajlatigénye, talajigénye Szőlő ültetése Termőszőlők metszése, a szőlő zöldmunkái Talajmunkák, tápanyaggazdálkodás a szőlőben A szőlő betakarítása

x

X

X

x

x

X

X

x

x

X

X

x

202

x X x

X x X

X x

x X

X

x

x

X

Zöldségnövények morfológiája Zöldségfajok, a zöldségnövények felismerése A zöldségnövények éghajlatigénye, talajigénye A zöldségnövények termesztési módjai A zöldségnövények szaporítása, ápolási munkái A zöldségnövények betakarítása A gyümölcstermeszté sben, a szőlőtermesztésbe n és a zöldségtermesztés ben előforduló eszközök, anyagok, épületek, építmények

X

x

X

X

X

X

X

X

x

X

X

x

x

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Mennyiségérzék

X X

x

x

x

x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Állóképesség Monotónia-tűrés Megbízhatóság

x

x

x

x

X

x

x

x

x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK

X

X x x

Irányíthatóság

x

x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

X

X

Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés

X

X

x

x

x

x

x

X

x

x

x

x

203

Kerti munkák tantárgy

142 óra

A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a gyümölcs-, a zöldség- és a szőlőtermesztés leglényegesebb, a gyakorlati munkavégzéshez feltétlenül szükséges szakmai elméleti ismereteinek megismertetése a tanulókkal. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia – mindegyik témakörhöz Témakörök Gyümölcsös növények telepítése 48 óra - A gyümölcstermő növények fogalma, gyümölcsfajok - A gyümölcstermő növények csoportosítási módjai - A gyümölcstermő növények részei - A gyümölcsfajok éghajlati és talajigénye - A gyümölcstermő növények szaporítási módjai - A sor- és tőtáv, sor- és sorköz fogalma - Gyümölcsfák ültetése: - Gyümölcsfák ültetésének az időpontja, - Gyümölcsfák ültetési anyagának típusai, a növények előkészítése az ültetéshez - Gyümölcsfák ültetése - Gyümölcsfák ültetés utáni munkálatai - Metszés: a metszés alapfogalmai, a metszés ideje, metszésmódok, a metszés eszközei, sebkezelés, a nyesedék eltávolítása - A gyümölcsfák öntözésének jelentősége, fenntartó trágyázásuk, gyümölcsfák mechanikai talajápolása, a zöldmunkák fogalma, a támberendezés fenntartása - Az ápolási munkák eszközei - Az érettség fogalma - A betakarítás módjai - Gyümölcsfajok kézi betakarításának jellemzői - Az alakító és ritkító metszés célja - A metszés ideje, kivitelezési módja, sebkezelés, nyesedék eltávolítás - A korona alakítását befolyásoló tényezők (életkor, faj, fajta, talaj- és éghajlati viszonyok) - A metszés és hajlítás biológiai alapjai - A metszés elemei - A metszést kiegészítő eljárások (a hajtások csavarása, a vesszők lehajlítása, leívelése) - A metszésmódok hatása a növekedésre, termőrész-képződésre - A termőegyensúly - Koronanevelés és művelési mód, a legelterjedtebb koronaformák kialakítása - A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása: a termőfelület fenntartás módjai (ritkító metszés, ifjító metszés, átoltás) - Gyümölcsritkítás, termésszabályozás - A tápanyagellátás célja - A tápanyagellátást befolyásoló tényezők - A tápelemek szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában - A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére 204

-

-

A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai (szerves-, műtrágyázás) A talajművelés módjai (mechanikai, vegyszeres, biológiai vagy talajtakarásos), menete A talajművelés céljai A talajművelés feladatai A talajművelés technológiái Az öntözés célja, jelentősége A gyümölcstermő növények vízigénye Az öntözés időpontjai Öntözési célok a gyümölcstermesztésben (vízpótló, frissítő, kondicionáló, színező stb.) Öntözési módok a gyümölcstermesztésben: árasztó, barázdás, mikroöntözés (csepegtető, mini szórófejes, mini esőztetőmikroszórófejes, mikroesőztető), esőszerű öntözés Az öntözés menete A gyümölcsfélék általános károsítói: élettani és fertőző betegségek, kártevők, gyomok A növényvédelem célja, (a károsítók felismerése, az elterjedés megakadályozása, előrejelzés, megelőző, gyógyító védekezés) A növényvédelem jelentősége A növényvédelem feladata A növényvédelem módjai: karantén hatósági intézkedések, termesztéstechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, biotechnikai védekezés Komplex és integrált növényvédelem Trágyázási technológiák ismerete Trágyák fajtáinak ismerete

Különböző gyümölcsös növények telepítésének ismerete: (alma, birs, cseresznye, datolyaszilva, egres, eper, faeper, földicseresznye,görögdinnye, josta, kajszibarack, kivi, kopasz kivi (weiki), körte, málna, meggy, naspolya,nektarin, paradicsom, őszibarack, ribizli, ringló, sárgadinnye, tüskétlen szeder, szilva, szőlő,dió, mandula, pisztácia, szelídgesztenye, berkenye, csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca, fekete áfonya,fekete bodza, feketeribizli, galagonya, hamvas szeder, homoktövis, kökényszilva, közönséges boróka, madárberkenye, húsossom, tőzegáfonya, vadcseresznye (madárcseresznye), vadalma, vadkörte, vadszeder, vörös áfonya) acai, ananász, avokádó, banán, citrom, datolya, durian, édes granadilla, füge, grépfrút (grapefruit),gránátalma, jujuba, kaktuszfüge, kaktuszgyümölcs, kamkvat, közönséges földicseresznye, kuruba, licsi, zöldcitrom (lime), mandarin, mangó, maracuja, narancs, naranjilla, óriás passiógyümölcs, papája, perui földicseresznye,pomelo, rambután, tojásdinnye) Zöldségnövények telepítése 47 óra - A zöldségnövények fogalma, zöldségfajok - A zöldségfajok növénytani jellemzői, igényei - A hajtatás módjai, a módok fontosabb jellemzői - A szabadföldi termesztés módjai, a módok fontosabb jellemzői, a vetésforgó jelentősége - A zöldségnövények szaporítási módjai - A sor- és tőtáv, sor és sorköz fogalma - A magvetés célja, módjai, a vetés mélysége - A palánták típusai - Az öntözés, a mechanikai talajmunkák, a tápanyag utánpótlás célja, eszközei - Az érettség fogalma - A betakarítás módjai 205

-

-

Zöldségfajok kézi betakarításának jellemzői A zöldségnövények hőigényének felmérése A zöldségnövények fényigényének felmérése A zöldségnövények vízigényének felmérése A zöldségnövények tápanyagigényének felmérése Az egyes makro- és mikroelemek növényi életfolyamatokban betöltött szerepének vizsgálata A zöldségnövények levegő igény összetételének vizsgálata A talaj szerepének vizsgálata a zöldségfélék termesztésében A környezeti tényezők összefüggései és gyakorlati vizsgálata a zöldségnövények termesztésében A termesztő berendezések használata: üvegházak vagy növényházak (szaporító, termesztő, vegyes hasznosítású növényházak), fóliás termesztő berendezések A zöldségfélék termesztési módjainak kipróbálása: szabadföldi termesztés (korai-, tömegtermesztés), termesztő berendezés alatti termesztés A növényházi termesztés sajátosságainak felismerése A fóliás termesztő berendezések (alagút, ágy, sátor) alatti termesztés A váz nélküli fóliatakarásos termesztés Korai szabadföldi termesztés, szabadföldi tömegtermesztés Növényi sorrend, vetésszerkezet A biotermesztés Szaporítás Szaporítási módok a zöldségtermesztésben: ivaros (magról), ivartalan (vegetatív) szaporítási eljárások A vetés, a vetőmag tulajdonságainak vizsgálata A vetőmag vetés előtti kezelése A zöldségnövények tenyészterületének vizsgálata Vetésmódok, a vetés mélysége, a vetőmagszükséglet kiszámítása A vetés idejének ütemezése, a szabadföldi vetés, ültetés időpontjai A palántanevelés előnyei, módjai: tűzdelés nélküli és tűzdeléses palántanevelés A palántanevelés közegei és termesztőedényei A palántanevelés helye, időtartama, munkái, a palánta kiültetése Palántázás legfontosabb lépéseinek A trágyázás A trágyázás módjai, menete: alaptrágyázás, indítótrágyázás, fejtrágyázás Szerves-, műtrágyázás a zöldségtermesztésben Zöldségek ültetése Articsóka, Bab, Burgonya, Csemege kukorica, Cékla, Dinye (Görögdinnye, Sárgadinnye), Feketegyökér, Ehető gombák, Hagymafélék (Vöröshagyma, Póréhagyma, Téli sarjadékhagyma, Metélőhagyma, Fokhagyma), Káposztafélék (Fehérképoszta, Lilakáposzta, Kelkáposzta (Leveles kel, Kínai kel, Bimbóskel)), Karalábé, Karfiol, Brokkoli, Paprika (Fűszerpaprika), Paradicsom, Pasztinák, Petrezselyem, Levélpetrezselyem, Rebarbara, Retek,Saláta (Endíviasaláta, Fejes saláta, Cikóriasaláta, Kötözősaláta, Mezei saláta, Tépősaláta), Spárga, Sárgarépa, Som, Sóska, Spenót, Padlizsán, Torma, Tök (Spárgatök, Sütőtök, Laskatök), Cukkini, Patisszon, Uborka, Zeller, Zöldborsó Jelentősebb zöldségfélék felismerése

Szőlők telepítése

47 óra 206

-

-

-

A szőlőfajták csoportosítása A borszőlő-fajták és a csemegeszőlő-fajták csoport jellemzői, a csoportok legjellemzőbb fajtái Ültetés: az ültetés ideje, módja, a szaporítóanyag Metszés: a metszés alapfogalmai, a metszésmódok, a metszés ideje, a termő szőlő metszése, metszés eszközei, a venyige eltávolítása A szőlő mechanikai talajápolása, fenntartó trágyázása, zöldmunkák a támberendezés fenntartása Az ápolási munkák eszközei A borszőlő betakarítása, a betakarítás eszközei A csemegeszőlő betakarításának eszközei A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése A meteorológiai mérőház A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximum-minimum hőmérő) A csapadékmérés eszközei A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni, mélységi talajhőmérők) A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) A talaj ismerete (előzetes tájékozódás, bejárás) Talajmintavételi ismeretek (szelvényminta, átlagminta) Talajminták előkészítésének ismerete laboratóriumi vizsgálatra Egyszerű talajvizsgálatok ismerete (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom) Szerves trágyák használatának ismerete (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szerves trágyák, komposzttrágyák) Műtrágyák használatának ismerete (egyszerű, összetett, kevert és mikroelem trágyák) Technológiailag kevert műtrágyák ismerete Iparilag kevert műtrágyák ismerete Összetett műtrágyák alkalmazásának technológiái Összetett műtrágyák felhasználásának technológiái Agronómiai szempontok Ökonómiai szempontok ismerete Növény specifikus igénye Technikai-műszaki adottságok Új típusú műtrágyák Folyékony halmazállapotú műtrágyák Folyékony műtrágyák alkalmazásának főbb szempontjai Alapvető trágyázási eljárások ismerete A trágya megválasztásának ismerete A trágyamennyiség (-adag) meghatározásának ismerete A trágya elosztásának módja, kiszórás és talajba juttatás módja Trágyázás időpontjának meghatározása Növény védőszerek alkalmazásának technológiái 207

-

Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerésének ismerete (kór- és kárképek) Növényvédő szerek felismerésének technológiái herbicidek: gyomirtó szerek fungicidek: gombaölő szerek inszekticidek: rovarirtó szerek avicidek: madárirtó szerek akaricidok vagy miticidek: atkaölő szerek rodenticidek: rágcsáló irtók vespacidek: darázsirtók molluszkicidok: csigairtó szerek baktericidek: baktériumok ellen használt vegyszerek viricidek: vírusölők nematicidek: fonalféreg ölő szerek Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek ismerete Permetlé-összetétel számításának ismerete A permetlé készítésének szabályai, permetlevek bekeverésének ismerete (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel) Természetes növényvédőszerek használatának ismerete

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó oktatási kerete eszközök és módszer neve felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály 1.1 magyarázat x 1.2. kiselőadás x 1.3. megbeszélés x A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) SorTanulói Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó szám tevékenységforma (differenciálási módok) eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni CsoportOsztálybontás keret 1.

Információ feldolgozó tevékenységek 208

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2. 2.3. 2.4.

2.5.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre

x

-

x

-

x

-

Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-

x

x

-

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Kerti munkák gyakorlat tantárgy

426 óra

A tantárgy tanításának célja A gyakorlat keretében ismertetjük meg a kertészeti termesztés alapvető munkáit. A tanuló legyen képes elvégezni a ház körüli kertekben az alapvető kertészeti tevékenységeket. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia – mindegyik témakörhöz Témakörök Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata - A gyümölcsfaiskola részeinek megismerése - A gyümölcsfa részei, termőrészek felismerése - Ivaros és ivartalan szaporítási módok gyakorlása - Csemetenövények nevelése, ápolása, kitermelése 209

71 óra

-

-

A telepítés előkészítése: területrendezés, talajjavítás, talajfertőtlenítés, talaj-előkészítés, a fák helyének kitűzése A telepítés: az ültetési anyag átvétele, a fák előkészítése az ültetéshez (gyökérmetszés, pépezés), a gyümölcsfák ültetése, a telepítést követő munkák (védelem, a telepítés nyilvántartása) Támberendezés készítése, karbantartása Szervestrágyázás: istállótrágyázás; trágyalé, komposzt, szerves hulladék kijuttatása és bedolgozása; zöldtrágyázás Műtrágyázás: szilárd műtrágyák kijuttatása, bedolgozása; folyékony műtrágyák használata Kémiai (vegyszeres) talajművelés: gyomirtó szer megválasztás, bekeverés, kijuttatás, bedolgozás Biológiai talajművelés: füvesítés, zöldtrágyázás, talajtakarás Az alakító és ritkító metszés célja A metszés ideje, kivitelezési módja, sebkezelés, nyesedék eltávolítás A korona alakítását befolyásoló tényezők (életkor, faj, fajta, talaj- és éghajlati viszonyok) A metszés és hajlítás biológiai alapjai A metszés elemei A metszést kiegészítő eljárások (a hajtások csavarása, a vesszők lehajlítása, leívelése) A metszésmódok hatása a növekedésre, termőrész-képződésre A termőegyensúly Koronanevelés és művelési mód, a legelterjedtebb koronaformák kialakítása A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása: a termőfelület fenntartás módjai (ritkító metszés, ifjító metszés, átoltás) Gyümölcsritkítás, termésszabályozás A tápanyagellátás célja A tápanyagellátást befolyásoló tényezők A tápelemek szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai (szerves-, műtrágyázás) A talajművelés, célja, jelentősége, feladata, módjai (mechanikai, vegyszeres, biológiai vagy talajtakarásos), menete Az öntözés célja, jelentősége A gyümölcstermő növények vízigénye Az öntözés időpontjai Öntözési célok a gyümölcstermesztésben (vízpótló, frissítő, kondicionáló, színező stb.) Öntözési módok a gyümölcstermesztésben: árasztó, barázdás, mikroöntözés (csepegtető, mini szórófejes, mini esőztetőmikroszórófejes, mikroesőztető), esőszerű öntözés Az öntözés menete A gyümölcsfélék általános károsítói: élettani és fertőző betegségek, kártevők, gyomok A növényvédelem célja, jelentősége, feladata (a károsítók felismerése, az elterjedés megakadályozása, előrejelzés, megelőző, gyógyító védekezés) A növényvédelem módjai: karantén hatósági intézkedések, termesztéstechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, biotechnikai védekezés Komplex és integrált növényvédelem

Zöldségnövények telepítésének gyakorlata

284 óra 210

-

A zöldségnövények hőigénye A zöldségnövények fényigénye A zöldségnövények vízigénye A zöldségnövények tápanyagigénye Az egyes makro- és mikroelemek növényi életfolyamatokban betöltött szerepe A zöldségnövények igénye a levegő összetételét illetően A talaj szerepe a zöldségfélék termesztésében A környezeti tényezők összefüggései és gyakorlati jelentőségük a zöldségnövények termesztésében A termesztő berendezések fogalma A termesztő berendezések csoportosítása: üvegházak vagy növényházak (szaporító, termesztő, vegyes hasznosítású növényházak), fóliás termesztő berendezések A zöldségfélék termesztési módjai: szabadföldi termesztés (korai-, tömegtermesztés), termesztő berendezés alatti termesztés A növényházi termesztés szerepe, jelentősége és sajátosságai A fóliás termesztő berendezések (alagút, ágy, sátor) alatti termesztés A váz nélküli fóliatakarásos termesztés Korai szabadföldi termesztés, szabadföldi tömegtermesztés Növényi sorrend, vetésszerkezet A biotermesztés lehetőségei, feltételei A szaporítás fogalma Szaporítási módok a zöldségtermesztésben: ivaros (magról), ivartalan (vegetatív) szaporítási eljárások A vetés, a vetőmag tulajdonságai A vetőmag vetés előtti kezelése A zöldségnövények tenyészterülete Vetésmódok, a vetés mélysége, a vetőmagszükséglet kiszámítása A vetés idejének ütemezése, a szabadföldi vetés, ültetés időpontjai A palántanevelés előnyei, módjai: tűzdelés nélküli és tűzdeléses palántanevelés A palántanevelés közegei és termesztőedényei A palántanevelés helye, időtartama, munkái, a palánta kiültetése A trágyázás célja, jelentősége A trágyázás módjai, menete: alaptrágyázás, indítótrágyázás, fejtrágyázás Szerves-, műtrágyázás a zöldségtermesztésben

Szőlő telepítésének gyakorlata 71 óra - Az ültetvény-telepítések előkészítése (tereprendezés, talajmintavétel, talajelőkészítés, a tőkék helyének kitűzése, a szaporítóanyag előkészítése) - Az ültetés (ültetés gödörbe, kézifúróval, hidrofúróval, fóliatakarással) - Az ültetés befejező munkái (felcsirkézés, az ültetés minőségének ellenőrzése, törzskönyvezés) - A telepítés gondozása - Támberendezés-típusok tanulmányozása, építése (az oszlopok beállítása, karózás, huzalozás) - A támberendezések karbantartása, felújítása - A szőlőtőke részeinek megismerése - A tőkeművelési módok bemutatása - Európai vessző előállítása (begyűjtés helye, ideje) 211

-

A vessző tárolása és növényvédelmi vonzata A szaporításra alkalmas vessző szabványa Az európai vessző iskolázása, módjai, ápolása, felszedése Alanyvessző előállítása, alanyfajták ismerete (mésztűrés, filoxéra-ellenállóság) Alanytelep éves ápolási munkái Az oltványkészítés műveletei Előhajtatás, edzés Oltványok iskolázása Gyökeres oltványok felszedése, szabványok In vitro szaporítóanyag előállítása

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott A tanulói tevékenység szervezeti Alkalmazandó oktatási kerete eszközök és módszer neve felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) egyéni csoport osztály 1.1 magyarázat x 1.2. kiselőadás x 1.3. megbeszélés x A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) SorTanulói Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó szám tevékenységforma (differenciálási módok) eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni CsoportOsztálybontás keret 1.

1.1. 1.2.

1.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása 212

x

-

x

-

x

-

2.

2.1.

2.2.

jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

x

-

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti szakképesítés oktatásához az első évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Kerti munkák gyakorlat

11024-12 Kerti munkák Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata Zöldségnövények telepítésének gyakorlata Szőlő telepítésének gyakorlata 11024-12 Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat tantárgy Témakörök - Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata - A gyümölcsfaiskola részeinek megismerése - A gyümölcsfa részei, termőrészek felismerése - Ivaros és ivartalan szaporítási módok gyakorlása - Csemetenövények nevelése, ápolása, kitermelése - A telepítés előkészítése: területrendezés, talajjavítás, talajfertőtlenítés, talajelőkészítés, a fák helyének kitűzése - A telepítés: az ültetési anyag átvétele, a fák előkészítése az ültetéshez (gyökérmetszés, pépezés), a gyümölcsfák ültetése, a telepítést követő munkák (védelem, a telepítés nyilvántartása) - Támberendezés készítése, karbantartása - Szervestrágyázás: istállótrágyázás; trágyalé, komposzt, szerves hulladék kijuttatása és bedolgozása; zöldtrágyázás - Műtrágyázás: szilárd műtrágyák kijuttatása, bedolgozása; folyékony műtrágyák használata 213

-

-

Kémiai (vegyszeres) talajművelés: gyomirtó szer megválasztás, bekeverés, kijuttatás, bedolgozás Biológiai talajművelés: füvesítés, zöldtrágyázás, talajtakarás Az alakító és ritkító metszés célja A metszés ideje, kivitelezési módja, sebkezelés, nyesedék eltávolítás A korona alakítását befolyásoló tényezők (életkor, faj, fajta, talaj- és éghajlati viszonyok) A metszés és hajlítás biológiai alapjai A metszés elemei A metszést kiegészítő eljárások (a hajtások csavarása, a vesszők lehajlítása, leívelése) A metszésmódok hatása a növekedésre, termőrész-képződésre A termőegyensúly Koronanevelés és művelési mód, a legelterjedtebb koronaformák kialakítása A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása: a termőfelület fenntartás módjai (ritkító metszés, ifjító metszés, átoltás) Gyümölcsritkítás, termésszabályozás A tápanyagellátás célja A tápanyagellátást befolyásoló tényezők A tápelemek szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai (szerves-, műtrágyázás) A talajművelés, célja, jelentősége, feladata, módjai (mechanikai, vegyszeres, biológiai vagy talajtakarásos), menete Az öntözés célja, jelentősége A gyümölcstermő növények vízigénye Az öntözés időpontjai Öntözési célok a gyümölcstermesztésben (vízpótló, frissítő, kondicionáló, színező stb.) Öntözési módok a gyümölcstermesztésben: árasztó, barázdás, mikroöntözés (csepegtető, mini szórófejes, mini esőztető mikroszórófejes, mikroesőztető), esőszerű öntözés Az öntözés menete A gyümölcsfélék általános károsítói: élettani és fertőző betegségek, kártevők, gyomok A növényvédelem célja, jelentősége, feladata (a károsítók felismerése, az elterjedés megakadályozása, előrejelzés, megelőző, gyógyító védekezés) A növényvédelem módjai: karantén hatósági intézkedések, termesztéstechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, biotechnikai védekezés Komplex és integrált növényvédelem Zöldségnövények telepítésének gyakorlata A zöldségnövények hőigénye A zöldségnövények fényigénye A zöldségnövények vízigénye A zöldségnövények tápanyagigénye Az egyes makro- és mikroelemek növényi életfolyamatokban betöltött szerepe A zöldségnövények igénye a levegő összetételét illetően A talaj szerepe a zöldségfélék termesztésében A környezeti tényezők összefüggései és gyakorlati jelentőségük a zöldségnövények termesztésében 214

-

A termesztő berendezések fogalma A termesztő berendezések csoportosítása: üvegházak vagy növényházak (szaporító, termesztő, vegyes hasznosítású növényházak), fóliás termesztő berendezések A zöldségfélék termesztési módjai: szabadföldi termesztés (korai-, tömegtermesztés), termesztő berendezés alatti termesztés A növényházi termesztés szerepe, jelentősége és sajátosságai A fóliás termesztő berendezések (alagút, ágy, sátor) alatti termesztés A váz nélküli fóliatakarásos termesztés Korai szabadföldi termesztés, szabadföldi tömegtermesztés Növényi sorrend, vetésszerkezet A biotermesztés lehetőségei, feltételei A szaporítás fogalma Szaporítási módok a zöldségtermesztésben: ivaros (magról), ivartalan (vegetatív) szaporítási eljárások A vetés, a vetőmag tulajdonságai A vetőmag vetés előtti kezelése A zöldségnövények tenyészterülete Vetésmódok, a vetés mélysége, a vetőmagszükséglet kiszámítása A vetés idejének ütemezése, a szabadföldi vetés, ültetés időpontjai A palántanevelés előnyei, módjai: tűzdelés nélküli és tűzdeléses palántanevelés A palántanevelés közegei és termesztőedényei A palántanevelés helye, időtartama, munkái, a palánta kiültetése A trágyázás célja, jelentősége A trágyázás módjai, menete: alaptrágyázás, indítótrágyázás, fejtrágyázás Szerves-, műtrágyázás a zöldségtermesztésben

Szőlő telepítésének gyakorlata - Az ültetvény-telepítések előkészítése (tereprendezés, talajmintavétel, talajelőkészítés, a tőkék helyének kitűzése, a szaporítóanyag előkészítése) - Az ültetés (ültetés gödörbe, kézifúróval, hidrofúróval, fóliatakarással) - Az ültetés befejező munkái (felcsirkézés, az ültetés minőségének ellenőrzése, törzskönyvezés) - A telepítés gondozása - Támberendezés-típusok tanulmányozása, építése (az oszlopok beállítása, karózás, huzalozás) - A támberendezések karbantartása, felújítása - A szőlőtőke részeinek megismerése - A tőkeművelési módok bemutatása - Európai vessző előállítása (begyűjtés helye, ideje) - A vessző tárolása és növényvédelmi vonzata - A szaporításra alkalmas vessző szabványa - Az európai vessző iskolázása, módjai, ápolása, felszedése - Alanyvessző előállítása, alanyfajták ismerete (mésztűrés, filoxéraellenállóság) - Alanytelep éves ápolási munkái - Az oltványkészítés műveletei - Előhajtatás, edzés - Oltványok iskolázása 215

- Gyökeres oltványok felszedése, szabványok - In vitro szaporítóanyag előállítása

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Eszközök megléte

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Kerti munkás: OKJ: 21 622 01

Kertészeti kéziszerszámok

x

Erőgép

x

Szállítóeszközök

x

Mérlegek, egyébb mérőeszközök

x

Területmérés eszközei

x

Meteorológiai eszközök

x

Termesztőberendezés

x

Növényszaporítás eszközei

x

Ültetés eszközei

x

Talajművelés eszközei

x

Tápanyagutánpótlás eszközei

x

Öntözés eszközei

x x x x x x

Betakarítás eszközei Tárolók Elsősegélynyújtó felszerelések Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések Személyes felszerelés: metszőolló, tüzdelőfa, ültetőkanál

216

x x

Komplex szakmai vizsga A kimenet szabályozás eszköze a komplex szakmai vizsga, amelyet alapvetően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 315/2013 (VII. 28.) Korm. rendelet szabályoz. 21 622 01 Kerti munkás részszakképesítés komplex szakmai vizsgája két részből áll: 1. Gyakorlati vizsga 2. Írásbeli vizsga A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70% A vizsgafeladat megnevezése: Felismerési feladat, Kerti munkák A vizsgafeladat ismertetése: Gyümölcstermő növények, növényi részek, szőlő növényi részek, zöldségnövények, növényi részek, magok, palánták felismerése (30 db) 30 perc alatt, értékelési súlyaránya 30%. Kertészeti feladat végrehajtása (pl. talaj-előkészítés, magvetés, ültetés, ültető gödör kiásása, ápolási munkák, betakarítás) 30 perc alatt, értékelési súlyaránya 40%. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc Központi írásbeli vizsgatevékenység: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% A vizsgafeladat megnevezése: Kertészeti és munkavállalói ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A Kertészeti alapismeretek és a Kertészeti munkavállalói ismeretek modul tananyagából összeállított feladatlap megoldása. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc

1.18.7.2. Lakástextil készítő rész-szakképesítés 21 542 01 lakástextil rész-szakképesítés Szakmai tantervi adaptáció a 21 542 01 lakástextil- készítő speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a 34 542 06 Női szabó szakképesítés kerettanterve alapján A szakképzés jogi háttere: A szakmai tantervi adaptáció - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának 217

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 01 A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A részszakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Mindösszesen (teljes képzés ideje)

9. E évfolyam heti óraszám 36 hét 27

9. évfolyam heti óraszám 11

9. évfolyam éves óraszám (36 héttel) 396

8

24

35

35

10. évfolyam heti óraszám

10. évfolyam éves óraszám (35 héttel)

11

385

864+70

25

875

1260+70

36

1260

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsávval 218

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam gyakorlat gyakorlat elméleti ögy elméleti i i

Ruhaipari anyag4 2+2 és áruismeret Anyagvizsgálatok 7 6 gyakorlat Lakástextíliák gyártástechnológi 3+1 4 70 10118-12 a Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése 7+2 9+2 gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati 7+1 6+2 óraszám 14+2 15+2 Összes heti/ögy óraszám 24 70 25 Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat. A szabadsáv + órával jelölve. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálato k

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.” 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai Tantárgyak/témakörök Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam követelménymodul elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Ruhaipari anyag- és 144 140 284 áruismeret Textilipari 72 35 107 nyersanyagok Fonalak, cérnák 36 35 71 Textíliák, kelmék 36 70 106 10113-12 Anyagvizsgálatok Ruhaipari 252 210 462 gyakorlat anyagvizsgálatok Textilipari anyagvizsgálatok 92 80 172 Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata Laboratóriumi 219

80

70

150

80

60

140

anyagvizsgálatok Lakástextíliák gyártástechnológia Cikktechnológia

144

140

284

80

90

170

50

114

Gépek üzemtana és 64 munkavédelem 10118-12 Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I. Lakástextíliák készítése II. Javítószolgáltatás Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 288 Összes éves/ögy óraszám: 864 Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

324

385

709

108

140

248

144

140

284

105 595

177 1739 1809

72 576

70 280 70 735 568/31,3% 1241/68,6%

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.” A 10113-12 azonosító számú Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Textilipari anyagvizsgálato k Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata Laboratóriumi anyagvizsgálato k

FELADATOK Elemzi a textilipari alapanyagok, fajtáit, x tulajdonságait és előállításának módjait Meghatározza a minta, vagy mintadarab x alapanyag-összetételét 220

Textíliák, kelmék

Anyagvizsgálatok gyakorlat

Textilipari nyersanyagok

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret Fonalak, cérnák

A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x x

x

Megállapítja a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit

x

Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit Kiválasztja a technológiai előírásnak x megfelelő alapanyagokat, kellékeket Meghatározza az anyagok x összedolgozhatóságát SZAKMAI ISMERETEK A textilipari szálasanyagok eredete, x fajtái, tulajdonságai A textilipari szálasanyagok x feldolgozásának módjai x Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői Ruhaipari textíliák fajtái és tulajdonságaik Ruhaipari textíliák felhasználási területei Textíliák felületi struktúrája Textíliák feldolgozási tulajdonságai Kellékek fajtái és jellemzői x Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az x összedolgozhatóság feltételei Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei x Laboratóriumi vizsgálati módszerek Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái

x x x

x

x

x

x

x x x x

x

x x x x

x x x x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű olvasott szöveg x x x megértése Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg x x x megértése Szakmai számolási készség Kezelési, használati utasítások, jelképek x x x értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság x x x Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása x x x Problémaelemzés Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy 221

x

x

x

x

x

x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x x

x x

x x 284 óra

A tantárgy tanításának célja A textilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A textilipari alapfogalmak elsajátítása, a textíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Textilipari nyersanyagok 107 óra - A szálasanyag fogalma. - A szál, selyem, rost, filament fogalma. - Szálasanyagok csoportosítása. - Természetes eredetű szálasanyagok tulajdonságai, felhasználási területei. - Mesterséges szálasanyagok előállítási módjai, tulajdonságai, felhasználási területei. - A textilipari feldolgozhatóság feltételei. - A feldolgozás során fellépő igénybevételek. - A szálasanyagok alakja és felülete, molekuláris felépítése, vegyi szerkezete. - A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. - A szálhosszúság fogalma. - A szálak finomsága. - A szálasanyagokhigroszkópikus tulajdonságai, mechanikai tulajdonságai. - A szálasanyagok villamos tulajdonságai, termikus tulajdonságai, vegyi tulajdonságai. - Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben. - Kémiai vegyületek rendszere. Fonalak, cérnák 71 óra - Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői. - Fonal és cérnák előállítási módjai, minőségi követelményei. - Terjedelmesített filamentfonalak jellemzői. - Fonaljellemzők: egyenletesség, szilárdság, keménység, sodrat, nyújthatóság, rugalmasság. - Fonalak felhasználási területei. - Fonalak, cérnák finomsági számának meghatározása. - Fonalak, cérnák sodratjellemzőinek meghatározása. - Fonalak, cérnák alaki hibáinak meghatározása. - Cérnák felhasználási területei. - Egyszerű, összetett és díszítő cérnák vizsgálati módszerei. - Ruhaipari kellékek: varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok, kapcsok, húzózárak 222

-

Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

Textíliák, kelmék 106 óra - A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei. - A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések. - Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei. - Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői. - Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. - Nemszőtt textíliák – varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. - Közbélések fajtái, felhasználási területe. - A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása. - Színezési eljárások. - A ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői, felhasználási területük. - Vegyi szálak feldolgozási, viselési tulajdonságai, felhasználásuk. - Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. - Terjedelmesített fonalak fajtái. - Pamutszövetek típusai. - Gyapjúszövetek típusai. - Selyemszövetek fajtái. - Vegyiszál és keverékszövetek típusai és fajtái. - Kötött, hurkolt kelmék típusai. - Nemszőtt textíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák. - Idegen nyelvű anyagismereti jelképek. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy

462 óra

A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a Ruhaipari anyag- és áruismeret elméleti tantárgyra épül. Témakörök Textilipari anyagvizsgálatok - A textilipari alapanyagok fajtái, tulajdonságai és előállításának módjai. - A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. 223

172 óra

-

A technológiai előírásnak megfelelő alapanyagok, kellékek kiválasztása. Textíliák felületi struktúrájának vizsgálata. Textíliák feldolgozási tulajdonságainak alkalmazása. Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. Kellékek fajtáinak és jellemzőinek vizsgálata. Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Mintagyűjtemény készítése. Szövetvizsgálatok, kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása. Színezési eljárások meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése. Ruházati textíliák alapanyag és technológia szerinti csoportosítása. Kereskedelmi megnevezések. Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai. Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük. Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei. Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata 150 óra - A fonal vagy cérna előállítási módjának, minőségi követelményeinek megállapítása. - Díszítő és varrócérnák jellemzése. - A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. - A textíliák legismertebb fajtái. - A technológiai előírásnak megfelelő alapanyagok, kellékek kiválasztása. - Az anyagok összedolgozhatóságának meghatározása. - Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. - Kellékek fajtái és jellemzői. - Textíliák feldolgozási tulajdonságai. - Idegen nyelvű anyagismereti jelképek elemzése. Laboratóriumi anyagvizsgálatok 140 óra - Az alapanyagok kémiai felépítése, kémiai felépítésük alapján. - Az alapanyagok alakíthatósági feltételei. - A mechanikai hatások, és az alakíthatóság. - Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel. - Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése. - Anyagminták azonosítása. - A textilipar nyersanyagainak felismerése, rendszerezése. - Nyersanyagok meghatározása mikroszkopi képük alapján. - Nyersanyagok meghatározása égetési próbával. 224

-

Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése. A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. Textíliák felületi struktúrája. Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Laboratóriumi vizsgálati módszerek. Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával. Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése. Színoldal meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása. Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései. Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelménymodultantárgyai, témakörei A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja a mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Elkészíti és kivágja a szabásmintát Terítékrajzot készít Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket 225

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

Javítószolgáltatás

Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I. Lakástextíliák készítése II.

Cikktechnológia

10118-12 Lakástextíliák készítése

Gépek üzemtana és munkavédelem

Lakástextíliák gyártástechnológia

Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Javító szolgáltatást végez Varrást, szakadást, záródásokat javít Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat

x

SZAKMAI ISMERETEK Ágynemű cikktechnológia x Asztalnemű cikktechnológia x Függöny cikktechnológia x Díszpárna cikktechnológia x Ágytakaró cikktechnológia x Konyhai textília cikktechnológia x Háztartási törlő cikktechnológia x Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások Gépek biztonságtechnikája Védőeszközök fajtái SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kézi varrás és szabászat eszközeinek használata Gépi szabászat eszközeinek használata Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése Varróautomata gépek használata, működtetése Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések használata, működtetése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság x Pontosság x Tapintás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Lakástextíliák gyártástechnológia tantárgy

x

x x x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x x x x x x x x x x

x x x

x x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x

x

x x x

x x x 284 óra

A tantárgy tanításának célja Lakberendezési tárgyak méretvételi technikájának, a lakástextíliák mérettáblázatának megismerése, szabástechnikai ismereteinek elsajátítása. A lakástextília készítés műszaki 226

dokumentációjának és gyártástechnológiai megoldásainak megismerése. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök Cikktechnológia 170 óra - Szakszerű méretvétel textiltermékek készítéséhez. - Mérettáblázatok, méretjelölések ismerete. - Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. - Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése és kivágása. - Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. - Szabástechnikai ismeretek elsajátítása (felfektetés, anyaghányad, terítékrajz, fonalirány, felületi struktúra). - Felfektetési rajz készítése, típusai. - Terítékrajz típusai, és készítésének menete. - Alkatrészek szabása. - Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. - Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. - Falikárpitok szerepe. - Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése: o Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel). o Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással). - Függöny cikktechnológia. - Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra). - Asztalneműk, asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt) gyártástechnológiája. - Edényfogó-kesztyű, kötények gyártástechnológiája (melles, suszter, cukrász, felszolgáló). - Háztartási törlők, konyhai garnitúrák gyártástechnológiája. - Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése. - A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése. Gépek üzemtana és munkavédelem - Kézi szabász eszközök fajtái, használatuk. - Gépi szabászat eszközeinek fajtái, működési elvük. - Körkéses, kardkéses, álló szabászgép működési elve. - Gyorsvarrógépek működési elve. - Szegővarrógép működési elve. - Varróautomata gépek működési elve. - Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések működési elveik. - Gépek biztonságtechnikája. 227

114 óra

-

Védőeszközök fajtái. A munkavédelem célja, területei. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások. Rend és tisztaság fontossága a munkaterületen. A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. Munkabaleset, elsősegélynyújtás. A könnyűiparban bevezetett kollektív- és egyéni védőeszközök. Tűzvédelmi szabályzat. Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. Teendők vészhelyzetben. Elsősegélynyújtás. A környezetvédelem alapelvei, eszközei. A textiliparban keletkezett melléktermékek, hulladékok tárolása, megsemmisítése, a környezetvédelmi szabályok betartásával.

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgy

709 óra

A tantárgy tanításának célja A lakástextília készítés gyakorlat alkalmain a tanulók elsajátítják az alapvető lakástextíliák esztétikus elkészítését, az egyedi megmunkálás, illetve sorozatgyártás területén. Javítószolgálati tevékenységgel és a hibatípusok javításának lehetőségeivel ismerkednek meg. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a Lakástextil gyártástechnológia elméleti órák szakmai tartalmára épül. Témakörök Lakástextíliák készítése I. 248 óra - Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. - A méretnagyságok kiválasztása a mérettáblázatból a mért adatok alapján. - A szabásminták elkészítése és kivágása - Felfektetési rajz készítése, terítékrajz készítése. - Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. - Szabászeszközök alkalmazása biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. - Ragasztási, erősítési műveletek végezése. - A kiszabott alkatrészek összeállítása műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján. - Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. 228

-

Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Gépek, berendezések használata a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. Munkaterület tisztán tartása. A keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

Lakástextíliák készítése II. 284 óra - Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. - Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. - Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). - Asztalnemű készítése. - Függönykészítés. - Szövetminták egyeztetése. - Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. - Ágytakaró készítés. - Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. - Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése. - A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása. Javítószolgáltatás - Javíthatóság feltételeinek megállapítása. - Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. - A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. - A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. - Varrás, szakadás, záródások javítása. - A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. - A javítási műveletek elvégzése.

177 óra

A képzés javasolt helyszíne: Szakma specifikus tanműhely. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához 9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amely az összes felsorolt elemet tartalmazza az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

229

Szakmai követelménymodulok 10118-12 Lakástextíliák készítése

Tantárgyak/Témakörök Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I. Lakástextíliák készítése II. Javítószolgáltatás

Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgytémakörei Lakástextíliák készítése I. Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. A szabásminta elkészítése és kivágása. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Ragasztási, erősítési műveletek. A kiszabott alkatrészek összeállítása műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján. Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Munkaterület tisztán tartása. A keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Lakástextíliák készítése II. Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalnemű készítése. Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése. Javítószolgáltatás Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítási műveletek elvégzése. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6.1. 6.2.

Eszköz- és felszerelés megnevezése Terméktároló állvány, vállfával 230

6.3. 6.4. 6.4.1. 6.4.2. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.8. 6.4.9. 6.4.10. 6.4.11. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.11. 6.5.12. 6.6. 6.6.1. 6.6.2. 6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.5. 6.7.6. 6.7.7. 6.7.8. 6.7.9.

Csomagolóanyagok Szabászati berendezések, gépek, eszközök: Szabászasztal Tároló szekrények vagy polcok Elektromos olló (véglevágó) Kardkéses szabászgép Körkéses szabászgép Álló szabászgép Terítékleszorító csipeszek Lyukasztógép Kézi ollók (szabász, kézimunka, papírvágó stb.) Mérő-, jelölő- és rajzeszközök (méterrúd, mérőszalag, grafitceruza, szabókréta, körző, vonalzó, sablonok stb.) Szabásmintapapír Varrodai berendezések, gépek, eszközök: Csúsztató asztal Varrodai munkaszék Szerszámtároló doboz Varrógéptűk Kézi varróeszközök (varrótűk, gyűszűk, gombostűk, varratbontó stb.) Egyéb kézi eszközök (géptisztító ecset, olajozó, csavarhúzó stb.) Huroköltésű ipari varrógép Láncöltésű varrógép Szegővarrógép (interlock) Egyenes gomblyukvarrógép Reteszelő gép Cikcakk varrógép Vasaló-berendezések, eszközök, gépek: Vasalóállvány Hőfokszabályzós kézi vasaló Gőzvasaló Síkragasztó prés Segédeszközök (vasalópárnák, vasalófák, vasalóruha, kefe stb.) Egyéb eszközök: Kézmosó csap Hulladékgyűjtő Mentőláda Modell- és alkatrész gyűjtemény Szakkönyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok, divatlapok Munkanapló Zárható öltöző és öltözőszekrények Mikroszkóp, lupe, bontótű Laboratóriumi eszközök – bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém-, vagy porcelántálak

231

Komplex szakmai vizsga A kimeneti szabályozás eszköze a komplex szakmai vizsga, amelyet alapvetően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 315/2013 (VII. 28.) Korm. rendelet szabályoz. A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 01 A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység: a vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70 % A vizsgafeladat megnevezése: Lakástextil termék készítése A vizsgafeladat ismertetése: Lakástextil termék készítés szabott és előkészített alkatrészekből műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján a munkabiztonsági előírások betartásával elkészíti a véletlenszerűen kiválasztott tételmodellt. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc Központi írásbeli vizsgatevékenység: a vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % A vizsgafeladat megnevezése: Ruhaipari anyagvizsgálatok A vizsgafeladat ismertetése: Textil-, és ruházati alapanyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználási területe. Ruházati alap- és kellékanyagok feldolgozhatósága A vizsgafeladat időtartama: 60 perc. 1.18.7.3. Kerti munkás rész – szakképesítés szakmai programja 11 – 12. évfolyamon 31 622 01 0100 21 04 A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény, - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, - az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II. 16.) OGY határozat, - valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006.(III. 23.) OM rendelet,

232

-

-

az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II. 26.) OM rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003.(XII. 17.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló módosított 17/2004.(V. 20.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 2/2005.(III. 1.) OM rendelet, a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002.(V. 8.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet, a 31 622 01 Kertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 8/2008. (I. 23.) FVM rendelettel kiadott 152/2008 (XI.20) FVM rendelettel módosított SZVK alapján készült (amely tartalmazza a 31 622 01 0100 21 04 számú Kerti munkás megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit). A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 5. § (2) bekezdésének b pontjában foglaltak alapján a kerti munkás rész-szakképesítés központi programja (tanterve) került kiadásra. Jóváhagyási száma: FVM 25207/1/2009.

A képzés célja: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozottak képzésének célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl, speciális nevelési feladatok megvalósítását is tartalmazza: - a tanulók sérülésspecifikumának megfelelő készség- és képességfejlesztést, - a személyiség formálását, - a szocializációs funkciókra való felkészítést. A képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek (egyéni igényeknek megfelelően) egészség- ügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésűrész-szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2221-06 Munkavállalói ismeretek 2718-06 Kertészet 2220-06 Kertészeti alapismeretek A szakmai követelménymodul tartalma:

233

Feladatprofil: Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A növényi szervek külső alaktana (morfológia) C A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) B A növények életjelenségei (fiziológia) C A növénycsoportok jellemzői C Növények felhasználási lehetőségei C A növény és a környezet kapcsolata (ökológia) D A Föld meteorológiai jellemzői B Magyarország éghajlati viszonyai C Meteorológiai műszerek C A talaj alkotórészei, jellemzői B Talajtípusok jellemzői C Öntözés módjai C Öntözés eszközei, gépei C A talajművelés eljárásai C A talajművelés eszközei, gépei C A tápanyag-utánpótlás lehetőségei C Trágyafélék jellemzői (szerves-, és műtrágyák) C A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei C Védekezési eljárások a növényvédelemben C A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése C A növényvédelem eszközei, gépei C Termesztő berendezések B A kertészetben előforduló erő- és munkagépek A szint megjelölésével a szakmai készségek 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Önállóság Szorgalom, igyekezet 234

Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés 2221-06 Munkavállalói ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma:

Feladatprofil: Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások B Környezetvédelmi szabályok C Természetvédelem (védett növények) C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata A Munkajogi ismeretek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség Személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet FelelősségtudatTársas kompetenciák: Nyelvhelyesség Határozottság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Lényegfelismerés (lényeglátás) Helyzetfelismerés

235

2718-06 Kertészet A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Talajt előkészít Tápanyag-utánpótlást végez Gyümölcsöst telepít Gyümölcsöst gondoz Gyümölcsöt betakarít, csomagol Szőlő telepítését végzi Szőlő gondozását végzi Szőlőt betakarít Szabadföldi zöldségtermesztést folytat Zöldségnövényt szaporít Zöldségnövényt ápol Zöldségnövényt betakarít, csomagol Zöldségnövényt hajtat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A gyümölcstermő növények csoportosítása, környezeti igénye C A gyümölcstermő növények részei C A gyümölcstermő növények szaporításának módjai B Gyümölcsültetvények létesítése B Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása B A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása C A szőlő környezeti igénye C A szőlő növény részei C A szőlő szaporítási módjai B A szőlő telepítése B A fiatal és termő ültetvények gondozása B A szőlő betakarítása C A zöldségfélék csoportosítása, környezeti igénye C A zöldségfélék termesztési módjai, termesztő létesítmények C A zöldségfélék szaporítási módjai B Talaj-előkészítés, tápanyag-gazdálkodás, vetés B Ápolási munkák B Zöldségnövények betakarítása, áru-előkészítése, kezelése, tárolása, egyszerűbb tartósítási eljárások B Az ökotermesztés lehetőségei a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztésben A szint megjelölésével a szakmai készségek 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: Önállóság Pontosság Megbízhatóság 236

Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtő készség Módszerkompetenciák: Lényegfelismerés (lényeglátás) Módszeres munkavégzés Helyzetfelismerés A környezet tisztán tartása Vizsgáztatási követelmények: Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsga részei: 2220-06 Kertészeti alapismeretek vizsgarész: A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Növénytan, éghajlattan, talajtan, talajművelés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, növényvédelem, műszaki alapismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli gyakorlat Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2221-06 Munkavállalói ismeretek vizsgarész A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Munka-, tűz- és környezetvédelem, áru- és vagyonvédelem, munkajogi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2718-06 Kertészet A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kertészeti feladat végrehajtása (pl. talaj-előkészítés magvetéshez, magvetés szabadföldbe, ültető gödör kiásása, öntözés, kertészeti kisgépek üzemeltetése), felismerési feladat (pl. növényi rész, faj, palánta, károsító, kórkép) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%

237

A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: Kertészeti alapismeretek vizsgarész: 20 Munkavállalói ismeretek vizsgarész: 10 Kertészet: 70

31 622 01 0100 21 04 Kerti munkás rész-szakképesítés óraterve Évfolyamok 11.

12.

Összes óraszám

72 180 36 72 0 0 0 0 36

0 0 0 64 64 64 64 64 32

180 36 612

Heti óraszám 11.

12.

72 180 36 136 64 64 64 64 68

2 5 1 2 0 0 0 0 1

0 0 0 2 2 2 2 2 1

64 32 448

244 68 1060

5 1 17

2 1 14

468 0 0 0 0

0 96 64 224 192

468 96 64 224 192

13 0 0 0 0

0 3 2 7 6

72 108 72 0 36 90

0 0 32 32 32 0

72 108 104 32 68 90

2 3 2 0 1 0

0 0 1 1 1 0

Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Kertészeti műszaki ismeretek Szakmai informatika Kötelező elméleti tantárgyak Testnevelés Osztályfőnöki Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Termesztési ismeretek gyakorlat Gyümölcstermesztés gyakorlat Szőlőtermesztés gyakorlat Zöldségtermesztés gyakorlat Kertészeti műszaki gyakorlat Elmélet igényes gyakorlat Műszak alapismeretek Műszaki alapismeretek gyak. Munkavállalói ismeretek Kertészeti műszaki ismeretek Szakmai számítások Nyári szakmai gyakorlat

238

Gyakorlat összesen

846

672

1518

Évi összesen

1458

1120

2578

Elmélet összesen:

1060

21

21

41,1%

Évi összes gyakorlat: 1518 58,9% Az óratervben feltüntetett óraszámok kiegészülnek a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re) habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a heti kötelező óraszám 15%-a, azaz heti 5 óra. A szakmai követelménymodulhoz rendelt tantárgyak tananyagtartalma

Növénytan tantárgy Tananyagegység: Növénytan Azonosítója: 399st/1.0/2220-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.1/2220-07 A növények külső és belső felépítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A gyökér, a szár, a levél (fogalma, feladata, típusai, módosulásai). A virág, virágzat (fogalma, részei). A termés (fogalma, valódi és áltermés). A sejt részei: élő részek: citoplazma, színtestek, sejtmag, élettelen részek: sejtfal, sejtüreg-sejtnedv, zárványok. - A növényi szövetek: osztódó szövetek (merisztéma, kambium, sebkambium), állandósult szövetek (bőrszövet, szállítószövet, különböző alapszövetek). A növényi szervek működése (gyökér, szár, levél, virág, termés). A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 28+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.2/2220-07 A növények életjelenségei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Anyagcsere: asszimiláció (fotoszintézis, kemoszintézis), disszimiláció (aerob, anaerob légzés). Növekedés (mennyiségi változás) és fejlődés (minőségi változás). - A virágos növények fejlődési fázisai: mag nyugalmi állapota, csírázás, vegetatív fejlődés (gyökér, szár, levél), generatív fejlődés (virág, termés). 239

A növények szaporodása: ivaros: virágzás, megporzás, kettős megtermékenyítés, termésérés, ivartalan: természetes szaporító képletek (inda, sarj, fiókhagyma, sarjhagyma, sarjhagymagumó, gumó). Kertészeti szaporítási módok. - Növényi mozgások: passzív, aktív: helyváltoztató, helyzetváltoztató A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben -

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.3/2220-07 Növényrendszertan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktan. A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: - Vírusok, baktériumok, gombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők. - Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.4/2220-07 Környezettan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A növény és környezete: élő környezeti tényezők: más növények, állatok, ember, élettelen környezeti tényezők: levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj. A természetvédelem jelentősége, védett fajok fogalma. - Mérgező és allergiát kiváltó növények a kertészetben

240

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 12+0 óra elmélet osztálykeretben Termesztési ismeretek tantárgy Tananyagegység: Termesztési ismeretek Azonosítója: 399st/2.0/2220-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.1/2220-07 A kertészeti termesztés tárgyi feltételei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A kertészeti termesztésben előforduló termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.). A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.2/2220-07 Éghajlattan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A fényviszonyokat szabályozza - A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A növények növekedését befolyásoló éghajlati tényezők. Általános meteorológiai fogalmak: idő, időjárás, éghajlat, légkör, légköri elemek, légkör összetétele, légnyomás, szél, csapadék, léghőmérséklet, talajhőmérséklet, páratartalom, napsütés.

241

Éghajlattani alapismeretek: az éghajlatot befolyásoló tényezők, osztályozása, makroklíma, mikroklíma éghajlatot jellemző főbb értékek. - Magyarország éghajlata, agrometeorológiája. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem -

éghajlatok

Képzési idő: 20+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.3/2220-07 Talajtan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talaj képződése és fogalma. A talajok összetétele. A talajok fontosabb tulajdonságai (kötöttség, kémhatás, szerkezet, víz – levegő, hőgazdálkodás, tápanyag-gazdálkodás). - A talajok osztályozása. A talaj-tulajdonságok vizsgálata. Kertészeti föld nemek, közegek. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 20+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.4/2220-07 Talajművelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelés célja és alapelvei. Talajművelési eljárások, azok eszközei, gépei: szántás, tárcsázás, kultivátorozás, boronálás, simítózás, hengerezés, a talajmaró és a mélylazító használata. - Talajművelési rendszerek kialakítása 242

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.5/2220-07 Trágyázás Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tápanyag-utánpótlást végez - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A trágyázás célja. A trágyafélék csoportosítása: szerves trágyák (istállótrágya fogalma, összetétele, kezelése, tárolása, hígtrágya, zöldtrágya, egyéb szerves trágyák) és műtrágyák (nitrogén-, foszfor-, káliumtartalmú műtrágyák, mikroelem-trágyák jellemzői, használatuk lehetőségei és tárolásuk. - A szervestrágyázás és a műtrágyázás hatásának összefüggései, környezetvédelmi vonatkozásai A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.6/2220-07 Öntözés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Öntözést végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az öntözés jelentősége. Az öntözés célja: vízpótló-, kelesztő-, frissítő-, párásító-, nedvességtároló-, talajátmosó-, trágyázó-, beiszapoló-, színező- és fagy elleni öntözés. - Az öntözővíz tulajdonságai: ásványisó-tartalma, keménysége, hőfoka és szennyezettsége. - Öntözési módok: felületi-, esőszerű-, altalaj- és csepegtető öntözés.

243

Az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása (öntözési norma, idénynorma, öntözési forduló) A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+0 óra elmélet osztálykeretben -

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.7/2220-07 Növényvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Növényvédelmi feladatot lát el A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A növényvédelem jelentősége, tárgya, rövid története, feladata. Legfontosabb, a növényeket károsító élő szervezetek (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők) életfeltételei, károsításuk megjelenési formái. - A kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényei. Növényvédő szerek ismerete, felhasználása, tárolása. A növényvédelem módjai, előrejelzés, megelőzés, védekezés. - A környezetvédelem szerepe a növényvédelemben. Komplex és integrált növényvédelem A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 34+0 óra elmélet osztálykeretben Műszaki alapismeretek tantárgy Tananyagegység: Műszaki ismeretek Azonosítója: 399st/4.0/2220-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.1/2220-07 Anyagismeret Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztőberendezéseket

244

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A szerkezeti anyagok tulajdonságai, jellemző felhasználási módjuk. Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz. Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg, fólia, műanyagok. - Tüzelő és kenőanyagok, ezek jellemző tulajdonságai, felhasználásuk. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.2/2220-07 A műszaki ábrázolás alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A műszaki rajzok rendszere, szabványok, vonalvastagságok, szövegmező, méretarányok. - Alapvető ábrázolási módok, a vetületek, ezek elrendezése. Alkatrészrajz, összeállítási rajz, metszet. Méretjelölés, méretháló. Gépészeti működési vázlat. Építészeti rajz A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.3/2220-07 Gépelemek, szerkezeti egységek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések. Csapágyak feladata, fajtái, karbantartása. Tengelykapcsolók: súrlódásos, biztonsági, kardántengelyek. - Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás). Az áttétel. Mozgást átalakító hajtóművek (bütykös, forgattyús). 245

-

Szivattyúk: dugattyús-, membrán-, centrifugál-, fogaskerékszivattyú. Hidraulikus munkahengerek

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.4/2220-07 Belsőégésű motorok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A négyütemű Ottó-motor szerkezete, működése. A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése. A kétütemű motorok. Az Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása. - Az elemi karburátor működése, a hidegindítás. A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás. A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása. - A motorok kenési módjai, a nyomóolajozás működése, karbantartása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.5/2220-07 Az erőgépek szerkezeti felépítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket

246

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék). A teljesítményleadó-tengely, a függesztő-szerkezet, a vonószerkezet. - A járószerkezet és a kormányzás. - A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása. A járművek elektromos berendezései. Az akkumulátor működése, karbantartása. Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.6/2220-07 Villanymotorok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A villanymotorok működési elve, szerkezete, fajtái. A villanymotorok üzemeltetése, biztonságtechnikája. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8+0 óra elmélet osztálykeretben Munkavállalói ismeretek tantárgy Tananyagegység: Munkavállalói ismeretek - Munkavállalói ismeretek II Azonosítója: 399st/1.0/2221-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.1/2221-07 Munkavédelmi szabályozás és felügyelet

247

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A munkavédelem fogalma és feladatai. Munkakörülmények, veszély, veszélyeztetettség, alkalmasság, munkabiztonság, biztonsági eszközrendszer, védőeszközök, biztonságtechnika fogalma, - feladata. - A munkavédelmi törvény, jogszabályok. Biztonsági szabályzatok. A munkavédelem helyi szabályai. Gépkönyv, használati- és kezelési utasítás. Technológiai dokumentáció, leírás, utasítás. Műveleti - munkahelyi utasítás. Szabványok a munkavédelemben. - A szabvány fogalma, fajtái, formai és tartalmi követelményei. Szabványok alkalmazása. - A munkavédelem szervezetei. Irányítás, felügyelet (általános és szakfelügyeletek), társadalmi szervezetek, munkahelyi szervek A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 12+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.2/2221-07 Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről. - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A vezető, munkahelyi vezető, szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai. A munkavállalók munkavédelmi feladatai A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem 248

Képzési idő: 12+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.4/2221-07 A munkavégzés jellegzetességei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A munkák csoportosítása. Az ember energiaszükséglete. A fizikai munka energiaszükséglete. - Alap-, munka- és szabadidős tevékenységi energia. A dinamikus és statikus munka jellemzése. Az idegi és szellemi munka energiaszükséglete. - A szervezet alkalmazkodása a terheléshez. A fáradás fizikai és pszichikai módon. - A munka minőségét befolyásoló tényezők (a munkateljesítmény időbeni alakulása, életkor, monotonitás, a munka szervezettsége). Munkaidő-pihenőidő összhangja A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.5/2221-07 Munkaegészségtan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Fogalmak és feladatok az általános és részletes munkaegészségtannal kapcsolatban. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat. Az üzemek, munkahelyek telepítésének, elrendezésének, berendezésének általános követelményei - Telepítés - elrendezés (tájolás). Domborzati viszonyok. Talajviszonyok. Közművesítés. Úthálózat. Uralkodó szélirány. Tömbös és pavilonos rendszer. Munkahelyi klíma. Hőmérséklet, nedvességtartalom, légsebesség. Légszennyezettség - Légzésvédők fajtái és használata. Munkahelyek világítása. Természetes és mesterséges világítás. Színdinamikai kérdések. A munkahely színezésének élettani, lélektani hatása, hatása a munkateljesítményre. Üzemi létesítmények

249

Egészségügyi és szociális létesítmények hatása, következményei. Zaj- és rezgés-hatás. Mérgezések, fertőzések. A foglalkozási betegségek megelőzésének mód-szerei. Alkalmassági vizsgálat, (előzetes, időszakos) - Egészségügyi könyv. Nők- és fiatalkorúak védelme. Védőeszközök. Védőital. Szervezési intézkedések. Az ergonómia fogalma és feladata. Az ember és a gépkialakítás kapcsolatának jelentősége a hatékony és az egészséges munkavégzés szempontjából. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben -

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.6/2221-07 Munkalélektan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A munkalélektan fogalma és feladata. Alapfogalmak. Munkabiztonság pszichikai háttere. Személyiség, magatartás, intelligencia, rátermettség, tehetség, érdeklődés, alkalmazkodás, képesség (értelmi és manuális), jártasság, készség. - A pszichikai tényezők befolyásoló szerepe. A balesetek keletkezésének pszichikai okai. A munkát végző közösség és a biztonságos munkavégzés. Az alkoholos, és egyéb befolyásoltság. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.2/2221-07 Környezetvédelem

250

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Környezetvédelmi előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A környezetvédelem fogalma és feladatai. A környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetek. A különböző környezet- és természetvédelmi (a veszélyes hulladékokról, az erdőkről, a vadakról, stb. szóló) törvények. - A minisztérium és a hatóságok. Környezetvédelmi feladatok. A talajvédelem: sík-és dombvidéki. Talajerózió, defláció. A talajok szennyeződése, az öntözés műtrágyázás vegyszeres növényvédelem hatása. - A víz védelme. A víz szennyeződésének forrásai, megelőzés lehetőségei, víztisztítási lehetőségek. Tisztított szennyvíz elhelyezése. A levegő tisztaságának védelme. - A levegő szennyezettsége, a légszennyezés folyamata, a levegőtisztaság megóvásának lehetőségei. Az erdők és a vadak védelme. Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram. - Hulladékok. A hulladék fogalma, csoportosításuk, a hulladékok ártalmatlanításának, újrahasznosításának eljárásai. A veszélyes hulladékok és ártalmatlanításuk. - Környezetvédelmi károk és bírságolás A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+20 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.3/2221-07 Természetvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Környezetvédelmi előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A természetvédelem feladata, jelentősége, elvárások az Európai Unióban. Védett növények fogalma, a legfontosabb védett növényfajok. A kertész lehetőségei a környezetvédelem területén. - Talajvédelem jelentősége a kertészeti termesztés során. Talajművelés, talajfertőtlenítés, speciális tápközegek használata A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 251

- Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+20 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399sh/2.4/2221-07 Munkajogi ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Munkajogi fogalmak. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése, pihenőidő, munka díjazása. Az Európai Unió vonatkozó jogszabályai

munkaidő,

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+24 óra elmélet osztálykeretben Gyümölcstermesztés tantárgy Tananyagegység: Gyümölcstermesztés Azonosítója: 399st/1.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.1/2178-07 Gyümölcstermesztési ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Gyümölcsöst telepít - Gyümölcsöst gondoz - Gyümölcsöst betakarít, csomagol A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyümölcsültetvények telepítése, tápanyag- utánpótlása, gondozása, betakarítása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 252

- Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+64 óra elmélet osztálykeretben Szőlőtermesztés tantárgy Tananyagegység: Szőlőtermesztés Azonosítója: 399st/2.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.1/2178-07 Szőlőtermesztési ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Szőlő telepítését végzi - Szőlő gondozását végzi - Szőlőt betakarít A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szőlőültetvények telepítése, tápanyag- utánpótlása, gondozása, betakarítása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+64 óra elmélet osztálykeretben Zöldségtermesztés tantárgy Tananyagegység: Zöldségtermesztés Azonosítója: 399st/3.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/3.1/2178-07 Zöldségtermesztési ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Szabadföldi zöldségtermesztést folytat - Zöldségnövényt szaporít - Zöldségnövényt ápol - Zöldségnövényt betakarít, csomagol - Zöldségnövényt hajtat A tananyagelem tartalmának meghatározása: 253

-

Zöldségnövények talaj előkészítése, tápanyag-utánpótlása, betakarítása szabadföldi és hajtatásos termesztésben

vetése,

ápolása,

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Információk feladattal végzett rendszerezése - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+64 óra elmélet osztálykeretben Kertészeti műszaki ismeretek tantárgy Tananyagegység: Műszaki ismeretek (Kertészet) Azonosítója: 399st/4.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.1/2178-07 Kerti kisgépek csoportosítása, jellemzése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A kerti kisgépek üzemmód szerinti csoportosítása, jellemzése. Kerti kisgépek felhasználás szerinti jellemzése. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Információk feladattal végzett rendszerezése - Géprajz értelmezése A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+4 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.3/2178-07 A kertészeti termesztésben használatos kerti kisgépek (telepítés, gondozás, betakarítás, tárolás) Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket.

254

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelés, trágyázás gépei. A vetés, ültetés gépei. A növényápolás gépei. A betakarítás, tárolás gépei. Speciális kisgépek a gyümölcstermesztésben, szőlőtermesztésben, zöldségtermesztésben. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Információk feladattal végzett rendszerezése - Adatgyűjtés gépek üzemeltetéséről - Géprajz értelmezése A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+60 óra elmélet osztálykeretben Szakmai informatika elméleti tantárgy Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A munkavállaláshoz szükséges alapvető szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismereteket elsajátítja és az internetes kommunikáció (email, keresés) eszközeit felhasználja. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szövegszerkesztési ismeretek. - Táblázatkezelési ismeretek. - Internetes kommunikációs eszközök használata. - Szakmai programok, digitális tananyagok, segédanyagok használata. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása. - Feladatok megoldása irányítással. - Információk feladattal vezetett rendszerezése. A képzési helyszín jellege: Informatika szaktanterem Képzési idő: 36+32 óra elmélet osztálykeretben Termesztési ismeretek gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Termesztési ismeretek gyakorlat Azonosítója: 399st/3.0/2220-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.1/2220-07 A kertészeti termesztés tárgyi feltételeinek megismerése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat

255

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztő edények (cserepek, szaporító ládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése - A kertészeti termesztés alapjai. Területmérés, területkitűzés, vetés-előkészítés, ültetés előkészítés, növények szaporítása, ápolási munkák. A tanulói tevékenységformák: - Anyagok, eszközök felismerése - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 180+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.2/2220-07 Éghajlattani gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A fényviszonyokat szabályozza - A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A meteorológiai mérőház. A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximumminimum hőmérő). - A csapadékmérés eszközei. A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni-, mélységi talajhőmérők). A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) A tanulói tevékenységformák: - Műszerek felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 72+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.3/2220-07 Talajtani gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez 256

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talaj helyszíni vizsgálata (előzetes tájékozódás, bejárás). Talajminta-vétel (szelvényminta, átlagminta). Talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra. - Egyszerű talajvizsgálatok (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom). A tanulói tevékenységformák: - Talajminták felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása - Talajminták elemzése A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 108+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.4/2220-07 Trágyázási gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez - Tápanyag-utánpótlást végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szerves-trágyák ismerete (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szervestrágyák, komposzttrágyák). Műtrágyák ismerete (egyszerű-, összetett-, kevert-, és mikroelem trágyák) A tanulói tevékenységformák: - Trágyák, műtrágyák felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 72+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.5/2220-07 Növényvédelmi gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Növényvédelmi feladatot lát el A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerése (kór- és kárképek). Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek felismerése A tanulói tevékenységformák: - Kór- és kárképek, gyomok felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása 257

A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 36+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Gyümölcstermesztés gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Gyümölcstermesztés Azonosítója: 399st/1.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.2/2178-07 Gyümölcstermesztés gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Gyümölcsöst telepít - Gyümölcsöst gondoz - Gyümölcsöst betakarít, csomagol A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyümölcsültetvények telepítésének, tápanyagbetakarításának gyakorlati végrehajtása A tanulói tevékenységformák: - Kiscsoportos munkavégzés irányítással - Műveletek gyakorlása - Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0+96 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

utánpótlásának,

gondozásának,

Szőlőtermesztés gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Szőlőtermesztés Azonosítója: 399st/2.2/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.2/2178-07 Szőlőtermesztés gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Szőlő telepítését végzi - Szőlő gondozását végzi - Szőlőt betakarít A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szőlőültetvények telepítésének, tápanyagbetakarításának gyakorlati végrehajtása 258

utánpótlásának,

gondozásának,

A tanulói tevékenységformák: - Kiscsoportos munkavégzés irányítással - Műveletek gyakorlása - Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0+64 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Zöldségtermesztés gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Zöldségtermesztés Azonosítója: 399st/3.2/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/3.2/2178-07 Zöldségtermesztés gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Szabadföldi zöldségtermesztést folytat - Zöldségnövényt szaporít - Zöldségnövényt ápol - Zöldségnövényt betakarít, csomagol - Zöldségnövényt hajtat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Zöldségnövények talaj előkészítésének, tápanyag-utánpótlásának, vetésének, ápolásának, betakarításának végrehajtása szabadföldi és hajtatásos termesztésben. A tanulói tevékenységformák: - Kiscsoportos munkavégzés irányítással - Műveletek gyakorlása - Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0+224 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Kertészeti műszaki gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Műszaki ismeretek (kertészet) gyakorlat Azonosítója: 399st/5.0/2718-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.1/2718-07 Kerti kisgépek beállítása, üzemetetése, karbantartása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket

259

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Otto- és Diesel rendszerű motorok (kerti traktor), villamos üzemű kerti kisgépek üzembe helyezés előtti ellenőrzése, beállítása. Kerti kisgépek üzembe helyezése, üzemeltetése, folyamatos ellenőrzése. Kisebb hibák elhárítása. - Kerti kisgépek napi karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Munkamegfigyelés adott szempontok alapján - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0 + 128 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.2/2718-07 Kerti kisgépek karbantartása, téli tárolása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Kerti kisgépek időszakos (szezonvégi) karbantartása, tárolása. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0 + 64 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Műszaki alapismeretek elmélet igényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Műszaki ismeretek (alapismeretek) Azonosítója: 399st/4.0/2220-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/4.7/2220-07 A termesztés, növényápolás gépei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez - Tápanyag-utánpótlást végez - Öntözést végez 260

Növényvédelmi feladatot lát el Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelő gépek. Az ekék feladata, fajtái, az ágyeke fő részei, működése, beállítása. A boronák fajtái, működése. A tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállítása. A lazítók és a hengerek. A talajmarók. - Az istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozása. A hígtrágya kijuttatás. A műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (röpítőtárcsás, pneumatikus). - A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési módok. Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működése. A porozógépek, csávázók. - Háti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos). A permetezőgépek automatikái. Az üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai. Permetlé összetétel számítása. - A traktoros és teherautós szállítás általános eszközei. Traktoros és önjáró homlokrakodók, gémes rakodók. Biztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeire. - Az öntözési módok (felületi-, esőztető-, mikro-, csepegtető öntözés) stabil, félstabil öntözőtelep és eszközeik. Tápanyag-utánpótlás öntözéssel. - A tereprendezés gépei. A melioráció fogalma, fő feladatai, a terület előkészítése, bozótirtás. Földnyesők, földtolók, földgyaluk, talajlazítók, talajtömörítők. Csatornakészítés gépei: rotációs csatornanyitók, profilkotró. Kisrakodók, kotrógépek. A tanulói tevékenységformák: - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban vagy szóban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 72 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban -

Műszaki alapismeretek gyakorlat elmélet igényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat Azonosítója: 399st/5.0/2220-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.1/2220-07 Kéziszerszámok, anyagok ismerete, használata Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket - Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart 261

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A műhely kéziszerszámainak megismertetése, a használat gyakorlása. A gépek anyagai, ezek megmunkálhatósága. Kötésmódok (oldható, nem oldható). Kertészeti szerszámok élezése, nyelezése, karbantartása A tanulói tevékenységformák: - Anyagok, eszközök felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 7 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.2/2220-07 Gépelemek, szerkezeti egységek ismerete Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A legfontosabb gépépítő egységek megismertetése (tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, szivattyúk, hidraulikus munkahengerek), működésük, karbantartásuk, jellegzetes meghibásodásuk A tanulói tevékenységformák: - Gépelemek, szerkezeti egységek felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 7 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.3/2220-07 Motorok szerkezete, működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az Otto-motorok, Diesel-motorok szerkezete, működése. Az üzemanyag-ellátó rendszerek, a kenési rendszer és a hűtési rendszer, valamint a levegőszűrő fő részei, működése, karbantartása. Hidegindítások, indítások gyakorlása. A kétütemű és a négyütemű motorok összehasonlítása. - Üzemanyagok, kenőanyagok A tanulói tevékenységformák: - Motorok működtetése - Információk feladattal vezetett feldolgozása

262

A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 14 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.4/2220-07 Erőgépek szerkezete, működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az erőgépek szerkezeti egységei, ezek megnevezése, funkciója, elhelyezkedése a járművön. Az erőátvitel egységei. A kormányzás, a járószerkezet, a fékek, a 3 pont felfüggesztés. Az erőgép indításának, leállításának, vezetésének gyakorlása A tanulói tevékenységformák: - Erőgépek működtetése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 21+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.5/2220-07 Elektromos berendezések, villanymotorok működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A járművillamossági berendezések elhelyezkedése a járművön, feladatuk, működésük, karbantartásuk (akkumulátor, generátor, indítómotor, világítás, biztosítékok). - Váltóáramú motorok indítása, üzemeltetése A tanulói tevékenységformák: - Villanymotorok működtetése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 7+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.6/2220-07 Erőgépek, munkagépek összekapcsolása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat

263

Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A 3 pont felfüggesztés, ennek állítási lehetőségei. A vonóhorog, a teljesítményleadó tengely, a hidraulikus és elektromos csatlakoztatás. A traktor és pótkocsi, a traktor és meghajtott munkagép összekapcsolása, szétkapcsolása. A csatlakoztatás biztonságtechnikája, járműszerelvény vezetése. - Motoros kisgépek kezelése A tanulói tevékenységformák: - Erő- és munkagépek összekapcsolása - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 14+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban -

A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.7/2220-07 A termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat - Tápanyag-utánpótlást végez - Öntözést végez - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez - Növényvédelmi feladatot lát el - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelő gépek szerkezetének, működésének áttekintése, a csatlakoztatások, beállítások, az üzemeltetés és a karbantartás gyakorlása a rendelkezésre álló eszközökkel (ágyeke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, boronák, lazítók, hengerek, rotációs kapák). - Az istállótrágya-szórók és műtrágyaszórók szerkezeti részei, csatlakoztatásuk az erőgéphez, beállításuk, üzemeltetésük, karbantartásuk gyakorlása. A vontatott és háti permetezők szerkezetének, működésének bemutatása, üzemeltetése, szabályozása, karbantartása. Vontatott gépeknél: hidraulikus porlasztású légporlasztásos és szállítólevegős permetezők. Vontatott porozó. - Háti permetezőnél: szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos motoros. Szórófejek, cseppnagyság jelentősége. Környezetvédelmi, karbantartási feladatok. Permetlé összetétel számítás. Permetezőgépek automatikái. - A traktoros pótkocsik felépítése, a csatlakoztatás, vontatás gyakorlása. A billenthető pótkocsik üzemeltetése. Traktoros és önjáró homlokrakodók. Kerti traktor és pótkocsi összekapcsolása. Karbantartási teendők, munkabiztonsági követelmények.

264

-

Elektromos és gázüzemű rakodók. Az esőztető és csepegtető öntözés berendezéseinek főbb egységei (szivattyúk, vezetékek, szórófejek, csepegtető testek, zárószerkezetek). Kézi áttelepítésű vagy mobil berendezés összeszerelése, szétszerelése, üzemeltetése, karbantartása. Öntözési automatika. A kertészetben leggyakrabban használatos kisgépek (fűnyírók, komposztálók, láncfűrészek stb.) üzemeltetése, karbantartása, kisebb javítása

A tanulói tevékenységformák: - Gépek üzemeltetése, karbantartása - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 38+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Munkavállalói ismeretek elmélet igényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Munkavállalói ismeretek Azonosítója: 399st/1.0/2221-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/1.3/2221-07 Balesetek, baleset-elhárítás Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Baleset, munkabaleset, foglalkozási betegség fogalma. A balesetek bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása. A balesetek típusai, jellegzetes okai. Megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása. Baleseti ellátás, rehabilitáció. - A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények. Munkahelyi magatartás. - Biztonsági berendezések, védőburkolatok. Biztonsági szín- és alakjelek. - Rendszeres ellenőrzés, karbantartás. Anyagmozgatás általános szabályai. Anyagtárolás általános szabályai. - Tartályokban, aknákban, magasban végzett munkák általános szabályai. A laikus elsősegélynyújtó alapvető feladatai. Az első ellátás nyújtása. A veszélyes behatás megszakítása. A sérült biztonságba helyezése. - Sérülések csoportosítása, ellátásuk. A légzés és vérkeringés fenntartása. Gondoskodás az orvosi ellátásról. Az elsősegélynyújtás eszközei A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Képzési idő: 30+0óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban

265

A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/1.7/2221-07 A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Veszélyes anyagok kezelése, tárolása, munkavégzés általános szabályai. A villamos áram élettani hatása. Villamos berendezések üzemeltetésének általános szabályai. Szabad vezeték közelében végzett munkák. Villámvédelem, villámhárító berendezések. - A kertészeti termesztés, parképítés technológiai munkáinak biztonsági szabályai. - Szabadföldi kézi és gépi munkák biztonságtechnikája. Biztonságos eszközhasználat. - Munkagépek felszerelése, használata. Kézi munkák során használandó védőfelszerelések. - Erőgépek, munkagépek biztonságos üzemeltetésének szabályai, üzembe helyezési eljárás jelentősége. Növényvédő szerek vásárlásának, használatának személyi feltételei. - Az előkészítés (bekeverés), kijuttatás, és tárolás általános biztonságtechnikai előírásai, környezetvédelmi vonatkozásai. A szabadföldi és zárttéri növényvédelem biztonságtechnikai szabályai, környezetvédelmi vonatkozásai. A szermaradványok, csomagolóanyagok kezelése. Védőfelszerelések használata, azok karbantartása, elsősegélynyújtás növényvédő szer mérgezéskor. Áru- és vagyonvédelem A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Oktató kabinet Képzési idő: 42+0óra elmélet igényes gyakorlat csoportbontásban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/2.1/2221-07 Tűz- és robbanásvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Tűz- és robbanásvédelmi alapfogalmak. Tűzveszélyességi osztályok. Éghetőség, tűzállóság. Tűzvédelmi jogszabályok. Irányító szervek, tűzoltóságok. Az üzemi tűzvédelmi feladatok. Tűzvédelmi oktatás. Tűzriadó-terv.

266

Gépek és létesítmények tűzbiztonsági szabályai. Gépszínek, gépek (erő- és munkagépek) üzemeltetése. Tűzoltó anyagok, eszközök és készülékek. Tűzoltó anyagok: oltóporok, víz, oltóhabok, oltógázok (széndioxid). - Tűzoltó eszközök és készülékek. Gázpalackok, gázkészülékek kezelésének biztonsági szabályai A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Oktató kabinet Képzési idő: 0+32 óra elmélet igényes gyakorlat csoportbontásban -

Kertészeti műszaki ismeretek elmélet igényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Műszaki ismeretek (Kertészet) Azonosítója: 399st/4.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/4.2/2718-07 Kerti kisgépek működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A motorok szerkezeti felépítése, funkciója, működésük. A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Berendezés megfigyelése adott szempontok szerint - Géprajz értelmezése A képzési helyszín jellege:Szaktanterem Képzési idő: 0+32 óra elmélet igényes gyakorlat csoportbontásban Szakmai számítások elméletigényes gyakorlat tantárgy Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Matematikai műveletek megszilárdítása - A növénytermesztéssel kapcsolatos számítások, vetőmag- és palántaszükségleti, tápanyag-utánpótlási, növényvédelmi számítások elvégzése A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Terület, térfogat, százalékszámítások. - Vetésterület kiszámítása, vetőmagmennyiség kiszámítása, palántaszükséglet kiszámítása. - Tápanyagpótlási számítások, szükséges szerves és műtrágya mennyiség kiszámítása. 267

- Növényvédelmi számítások, permetlé törzsoldat kiszámítása. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása. - Feladatok megoldása irányítással. - Az elméleti számítások hitelességének igazolása a gyakorlatban. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36+32 óra elméletigényes gyakorlat csoportban A központi program időtervében feltüntetett szabad sáv óráit a gyakorlat óraszámainak megnövelésére, szakmai informatika elméleti és szakmai számítások elméletigényes gyakorlati tantárgyak kialakítására fordítottuk. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Kerti munkás OKJ: 31 622 01 0100 21 04 Kertészeti kéziszerszámok Rotációs kapa Fűnyírók, Fűkaszák Tárolók Elsősegélynyújtó felszerelések Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések

1.18.7.4. Textiltermék- összeállító rész – szakképesítés (31 542 05 0100 21 04) 11-12. évfolyam szakmai programja A képzés szabályozásának jogi háttere: Az adaptált központi program - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, - a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, - a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23., 25., 28., 29. cikkaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. (IV. törvény,

268

-

-

-

-

-

-

az Új Országos Fogyatékosügyi programról szóló 10/2006. (II. 16) OGY határozat valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2.sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv (választható az előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára), a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészetiműszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, a 33 542 05 Szabó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (amely tartalmazza a 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit) alapján készült.

A 31 542 05 0100 21 04 azonosító számú, Textiltermék összeállító megnevezésű rész- szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 1321-06 Textiltermékek összeállítása 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét Használja az egyéni és kollektív védőeszközöket Betartja a munkavégzésre vonatkozó előírásokat Biztonságosan használja a kéziszerszámokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Szelektíven gyűjti és tárolja a hulladékokat Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait Működteti az elszívó- és klimatizáló berendezéseket Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok 269

betartásával Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát Azonosítóval látja el a terméket Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget Érvényesíti a minőségi visszacsatolásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások C Gépek biztonságtechnikája C Védőeszközök fajtái B Tűzoltó készülékek működése D Hulladékkezelési előírások D Vegyi anyagok tárolási, alkalmazási szabályai E Légtechnikai berendezések fajtái, működése D Anyagmozgatás és tárolás előírásai D Alapanyagok fajtái, jellemzői C Félkész- és késztermékek minőségi követelményei C Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés szerepe, jelentősége A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Tűz- és baleset-megelőzési jelképek, színjelölések értelmezése 4 Tűzoltó készülékek használata 3 Elemi számolási készség 5 Védőeszközök használata 3 Íráskészség, nyomtatványok kitöltése 4 Egyszerű mérőeszközök használata Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Felelősségtudat Társas kompetenciák: Irányíthatóság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság Ellenőrző képesség 1321-06 Textiltermékek összeállítása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez 270

Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Másolja és kivágja a szabásmintát Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Méretvétel különféle textiltermékekhez B Mérettáblázatok, méretjelölések B Méretnagyság kiválasztása mérettáblázatból mért adatok alapján C Szabásminta másolása, kivágása C Felfektetés, szabás B Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése 5 Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése 3 Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége 4 Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége 3 Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége 5 Gyorsvarrógépek kezelési készsége 4 Szegővarrógépek kezelési készsége 4 Speciális varrógépek kezelési készsége 4 Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége Személyes kompetenciák: Pontosság Felelősségtudat Precizitás Megbízhatóság Tapintás Látás Szaglás Kézügyesség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Határozottság Kapcsolatfenntartó készség Konszenzuskészség Módszerkompetenciák: Problémamegoldás, hibaelhárítás Logikus gondolkodás Kontroll (ellenőrzőképesség) Hibakeresés (diagnosztizálás) Módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés

271

Vizsgáztatási követelmények: Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsga részei: 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban vizsgarész A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés feladatainak ismertetése, dokumentumainak bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások ismertetése és alkalmazása a könnyűiparban A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 1321-06 Textiltermékek összeállítása vizsgarész A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Termék összeállítás szabott alkatrészekből A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% A 33 542 05 0100 21 04 azonosító számú, Textiltermék-összeállító megnevezésű rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban vizsgarész 20 Textiltermékek összeállítása vizsgarész 80 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító rész-szakképesítés óraterve Évfolyamok Heti óraszám Összes óraszám 11. 12. 11. 12. Szakmai elméleti tantárgyak Gyártáselőkészítés Szakmai ismeret Munka-, tűzkörnyezetvédelem Anyagismeret

és

108 108

0 192

108 300

3 3

0 6

36

32

68

1

1

36

32

68

1

1

272

Kötelező elméleti tantárgyak Testnevelés Osztályfőnöki Elmélet Összesen

180 36 504

64 32 352

244 68 856

5 1 14

2 1 11

36

32

68

1

1

36 36 36 36 396

32 0 0 32 512

68 36 36 68 908

1 1 1 1 11

1 0 0 1 16

Anyagvizsgálat Szabásminta készítés Szabásminta használat Szakmai Informatika Nyári szakmai gyakorlat

36 144 72 36 90

64 0 64 32 0

100 144 136 68 90

1 4 2 1 0

2 0 2 1 0

Gyakorlat összesen

954

768

1722

24

24

Évi összesen

1458

1120 2578 Elmélet 856 Összesen: Gyakorlat 1722 Összesen:

Szakmai Gyakorlat Munka-, tűzkörnyezetvédelem Anyagvizsgálat Szabásminta készítés Gyártáselőkészítés Géptan Textiltermékkészítés

és

Elmélet igényes gyakorlat

33,2% 66,8%

Az óratervben feltüntetett óraszámok kiegészülnek a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re) habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a heti kötelező óraszám 15% -a, azaz heti 5 óra. A szakmai követelménymodulhoz rendelt tantárgyak tananyagtartalma Gyártáselőkészítés tantárgy Tananyagegység: Gyártáselőkészítés Azonosítója 221st/2.0/1319-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.1/1319-06 Terítékrajz készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Terítékrajzot készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Méretnagyságok és a terítékrajz készítési módok összefüggései. Szériázás. - Szabásminta készítése. 273

Tanulói tevékenységformák: - Terítékrajz készítése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 36+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.2/1319-06 Anyaggazdálkodás Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Terítékrajzot készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Terítékrajz készítése, módszerei. A terítés (terítési módok, eszközök). - Terítéken alkalmazott jelölések. Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Technológiai minták elemzése - Anyagminták azonosítása A képzési helyszín jellege: ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 36+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.3/1319-06 Műszaki dokumentáció készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Elkészíti a gyártmányrajzot és a külalakleírást - Meghatározza a varrások alaki- és méretjellemzőit (öltéssűrűség, varrás- és hajtásszélességek, tűzésszélességek stb.) - Meghatározza a gyártástechnológiát alap- és kellékanyagok alapján - Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol - Műszaki dokumentációt készít a termékről A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). - Anyagbeszerzés és anyagraktározás. Bevizsgálás. Anyagnormák Tanulói tevékenységformák: - Információk önálló rendszerezése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Leírás készítése 274

A képzési helyszín jellege: Anyagismeret szaktanterem Képzési idő: 36+0 óra elmélet osztálykeretben Szakmai ismeret tantárgy Tananyagegység: Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja Azonosítója 221st/3.0/1321-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.1/1321-06 Vasalástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A vasalás célja. Textilanyagok vasalhatósága, formatartása. A vasalástechnológiai tényezői. A vasalás technológia folyamata. A vasalás módjai, műveletei A vasalás minőségi követelményei.. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 10+8 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.2/1321-06 Ragasztástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: A ragasztás fogalma. A ragasztás paraméterei, tényezői. A ragasztástechnológia folyamata. A ragasztóanyagok és ragasztóbevonatos textíliák fajtái és jellemzőik. Technológiai megoldások és minőségi követelmények. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 10+8 óra elmélet osztálykeretben

275

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.3/1321-06 Varrástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méretjellemzői. Az öltések csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 50+22 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.4/1321-06 Elejekészítések Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és félignyitott elejeszélek. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+25 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.5/1321-06 Lépéshasítékok és hajtások Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Nyitott- és takart lépéshasíték. Szétvasalt és egyoldalra vasalt hajtáso A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból 276

- Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+14 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.6/1321-06 Húzózár bevarrás módjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Varrásvonalba helyezett húzózár. Rejtett húzózár. Szétnyitható húzózár beállítása. Takart húzózár bevarrása. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+26 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.7/1321-06 Övpánt készítése és felvarrás módjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Egy és két részből szabott övpántok készítése és felvarrása A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+12 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.8/1321-06 Ujja készítések Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján 277

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Ujja hasítékok fajtái. Kézelők készítése és felvarrása. Rövidujja aljakészítés. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+25 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.9/1321-06 Ujja bevarrások módjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Nyitott ujja bevarrás. Zárt ujja bevarrás. Ujja kör elrendezése. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+18 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.10/1321-06 A nyakkör eldolgozásai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A nyakkör eldolgozása szegéssel. A nyakkör eldolgozásának módjai gallérral ( ing, bubi, álló, sál, kihajtós).. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem 278

Képzési idő: 0+14 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.11/1321-06 Zsebek készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Foltzsebek, bevágott zsebek, szabásvonalba helyezett zsebek, divatzsebek. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+14 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.12/1321-06 Műszaki leírás tartalma Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek,készítésének időpontja,a készítő megnevezése. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+6 óra elmélet osztálykeretben Munka-, tűz- és környezetvédelem tantárgy Tananyagegység: Munka-, tűz- és környezetvédelem Azonosítója 221st/1.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/1.1/1088-06 Munkavédelem

279

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Betartja a munkavégzésre vonatkozó előírásokat - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A munkavédelem célja, területei. - Munkabaleset, elsősegélynyújtás. - Foglalkozási ártalmak a könnyűiparban. - Munkáltató munkavédelmi feladatai. - Munkavállaló kötelmei és jogai. - Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. - A munkavédelmi képviselő szerepe. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 24+10 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/1.4/1088-06 Környezetvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A környezetvédelem alapelvei. - A környezetet veszélyeztető tényezők. - A környezetvédelem eszközei. - A könnyűipar környezetet veszélyeztető tényezői: vibráció, zaj, hő. - Hulladékkezelési előírások. - A por, műanyag és szennyvíz ártalmatlanítása. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 10+10 óra elmélet osztálykeretben

280

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/1.5/1088-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem alkalmazása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét - Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával - Biztonságosan használja a kéziszerszámokat - Működteti az elszívó- és klimatizáló berendezéseket - Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen - Szelektíven gyűjti és tárolja a hulladékokat - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat - Használja az egyéni és kollektív védőeszközöket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Magatartási szabályok a munkahelyen. - A biztonságos munkavégzés feltételei. - Védőeszközök ellenőrzése és használata. - Teendők vészhelyzetben. - Elsősegélynyújtás. - Tűzoltó készülékek használata. - Vagyonvédelem - Munkahelyek rendje, tisztasága. - Hulladéktárolás, szelektív hulladékgyűjtés Tanulói tevékenységformák: - Csoportos helyzetgyakorlat - Műveletek gyakorlása - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Termelő tanműhely Képzési idő: 2+12 óra elmélet osztálykeretben Anyagismeret tantárgy Tananyagegység: Minőségbiztosítás Azonosítója 221st/2.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.2/1088-06 Bőrök és műbőrök minőségei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Bőrfajták jellemzői. 281

- Műbőrök jellegzetességei. - Ragasztók rendszerezése. - Kellékek,segédanyagok. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Anyagismeret szaktanterem Képzési idő: 18 +16 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.4/1088-06 Minőségbiztosítási dokumentumok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Azonosítóval látja el a terméket - Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - MSZ EN ISO 9001 szabvány. - Minőségi kézikönyv. - Utasítások. - Feljegyzések, bizonylatok. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Válaszadás írásban, mondatszintű kérdésekre A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18+16 óra elmélet osztálykeretben Munka- tűz- és környezetvédelem gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Munka-, tűz- és környezetvédelem Azonosítója 221st/1.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/1.2/1088-06 Munkabiztonság Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. - A munkahelyi világítás és szellőztetés előírásai. - A könnyűiparban bevezetett kollektív és egyéni védőeszközök. - Könnyűipari gépek biztonságtechnikája. Gépek üzembe helyezése. 282

- Kockázatelemzése. Az üzemen belüli anyagmozgatás és tárolás szabályai. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 26+22 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/1.3/1088-06 Tűzmegelőzés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait - Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával - Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Az égés feltételei. - Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. - Helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása. - Tűzvédelmi szabályzat, - Tűzvédelmi utasítás, - Tűzriadó terv. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 10+10 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Anyagvizsgálat gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Minőségbiztosítás Azonosítója 221st/2.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlat tananyagelem:  221st/2.3/1088-06 Minőség-ellenőrzés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét - Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát 283

- Érvényesíti a minőségi visszacsatolásokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai. - Szabványosítás. - Teljes körűminőségszabályozás. - Gyártásközi ellenőrzés és tömegcikk-átvételi ellenőrzés a könnyűiparban. - Minőségvizsgálati módszerek. - Statisztikai módszerek Tanulói tevékenységformák: - Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 30% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+32 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Szabásminta készítés gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Szabásminta készítése Azonosítója: 221st/1.0/1319-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/1.5/1319-06 Szabásminta kialakítása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A szabásmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít - Szabásminta szériát készít (elfogadott mintadarab alapján) A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Alapminta átalakítása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése. A tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Modellrajz készítés - Szériázás - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Gyártáselőkészítés gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Gyártáselőkészítés Azonosítója: 221st/2.0/1319-06 284

A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.4/1319-06 Technológiai tervezés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Gépet, eszközt választ a technológiához - A gyártáshoz szükséges gépeket, szerszámokat, berendezéseket beállítja és ellenőrzi - Összeállítja a kiszabott alkatrészek listáját és darabszámát anyagfajtánként - Meghatározza a varrások alaki- és méretjellemzőit (öltéssűrűség, varrás- és hajtásszélességek, tűzésszélességek stb.) A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek. A tanulói tevékenységformák: - Technológiai próbák végzése - Technológiai minták elemzése - Információk önálló rendszerezése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Géptan gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Ruhaipari gépek üzemeltetése Azonosítója: 221st/2.0/1321-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.1/1321-06 Szabászati eszközök üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Anyagtárolás, bevizsgálás, terítés gépei.Szabás szerszámai, készülékei, gépei. Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek ismertetése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés - Feladattal vezetett szerkezetelemzése - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+12 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 285

A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.2/1321-06 Vasalás és ragasztás eszközeinek üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Vasalók, vasalóberendezések, gőzölőbábuk. Ragasztóberendezések, ragasztóprések. Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek megismerése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés - Feladattal vezetett szerkezetelemzése - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 6+6 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.3/1321-06 Varrástechnológiai eszközök üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Hurok- és láncöltés öltésképzési folyamata, öltésképző eszközök. Alap- és módosított öltésű varrógépek. Varrógépekre szerelhető készülékek. - Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek megismerése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés - Feladattal vezetett szerkezetelemzése - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+14 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban TEXTILTERMÉK KÉSZÍTÉSE GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Textiltermék készítése Azonosítója: 221st/4.0/1321-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.1/1321-06 Vasalás műveletei 286

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapjá A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Előkészítő vasalási műveletek (beavató, simító, formázó). Gyártásközi vasalási műveletek ( varrások szétvasalása, élvasalás, szárazoló vasalás, hajtások vasalása, formázóvarrás vasalása). - Befejező vasalási műveletek ( készrevasalás, fénytelenítő vasalás) A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+36 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.2/1321-06 Ragasztás műveletei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Hőragasztás: ragasztóporral, -fóliával, -ráccsal,-fátyollal. Ragasztóbevonatos közbélés használata. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+18 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.3/1321-06 Kézi öltések készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Ideiglenes öltések. Végleges öltések. Díszítő öltések. Gomblyukak. Gomb és kapocsfelvarrások. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlásaa - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése 287

- Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 80+8 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.4/1321-06 Egyszerű varrástípusok készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Összevarrás, széttűzés, félfrancia- és franciavarrás, laposvarrás, széltűzés, szegővarrások ( behajtással, pánttal és gépi varrattal), sarokvarrás, formázóvarrás. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 110+42 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.5/1321-06 Kisalkatrészek készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Akasztó, övtartó, gombolópántok, gomblyukak, övek. Zsebfedők, kézelők. Ujjakészítések. Gallérok. Zsebek. Húzózár- és tépőzár-bevarrások. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 100+156 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.6/1321-06 Termékgyártás műszaki dokumentáció alapján Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján 288

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Rajzos ábrák és leírások értelmezése. Kiszabott dokumentáció és/vagy mintadarab alapján. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlás - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 52+252 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

alkatrészek

összeállítása

Anyagvizsgálat elméletigényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: Minőségbiztosítás Azonosítója 221st/2.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/2.1/1088-06 Szálasanyagok és textíliák minőségi követelményei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Szálasanyagok jellemzői. - Fonalak és cérnák fajtái. - Szövetek, kötött kelmék és nemszőtt kelmék jellegzetességei, feldolgozhatóság. - Ruházati kellékek. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 28+56 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/2.5/1088-06 Mérés-értékelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét - Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát - Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget

289

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Mintavételi eljárások. - Alapanyagok, félkész- és késztermékek méret és fizikai jellemzőinek vizsgálata. - Adatgyűjtés termelőberendezésekről. Tanulói tevékenységformák: - Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással - Technológiai minták elemzése - Anyagminták azonosítása - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 8+8 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban. Szabásminta készítés elmélet igényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: szabásminta készítése Azonosítója 221st/1.0/1319-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.1/1319-06 Testméretek a ruha szerkesztéséhez Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Méretvétel szabályai. Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggései. - Méretkutatás és testméretszabvány. Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.2/1319-06 Ruha alapszerkesztések

290

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat ( női szoknya, nadrág, ruha, blúz, férfinadrág, zakó, ing) Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.3/1319-06 Modellezés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Méretet vesz Modellrajzot készít, vagy modellt választ Meghatározza a szerkesztési méreteket - vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 54+0 óra elméletigényes Alkalmazza a levett méreteket Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat Alapmintát készít Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A divatrajz értelmezése. A modellezés módszerei. Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Modellrajz készítése 291

Információk feladattal gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.4/1319-06 Kisalkatrészek szerkesztése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Zsebek, kézelők, gallérok, ruhaujjak modellezése és szerkesztése. Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Modellrajz készítése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Szabásminta használat elmélet igényes gyakorlat tantárgy Tananyagegység: szabásminta használat Azonosítója 221st/1.0/1321-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.1/1321-06 Divatrajzok és szabásminták Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket - Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Divatlapok tanulmányozása, divatrajzok jellemzői, szabásminták technológiai jelölések értelmezése, alkalmazása. Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból 292

másolás,

- Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.2/1321-06 Műszakirajz-készítés alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A szabás-szakrajz készítésének eszközei, alkalmazott műszaki ismeretek. - Szabásmintán alkalmazott jelek. Szabadkézi rajz ( díszítések, szemmértékfejlesztő gyakorlatok) Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.3/1321-06 Testalkatok jellemzői Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Méretkutatás és testméretszabvány. Testalkat és testartástípusok. Középarányos nőiés férfialkat. A csecsemő és gyermek testalkatcsoportok jellemzői. Méretvétel a különböző testalkatokon - Testméretek kapcsolata a mérettáblázattal.Testméreten felüli bővítések (kényelmi-, divat-, és technológiai megoldások különböző anyagtipusokra) Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 14+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 293

A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.4/1321-06 Női szoknya szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Egyenes vonalú szoknya alapszerkesztése. Minta másolása, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.5/1321-06 Női nadrág szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Egyenesvonalú nadrág alapszerkesztése. Minta másolása, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.6/1321-06 Női ruha és blúz szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket

294

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Női ruha és női blúz minta kivétele, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 2+20 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.7/1321-06 Férfiing szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Vállrészes férfiing szabásminta másolása, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 0+11 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.8/1321-06 Férfinadrág szabásmintái - munkavégzés felügyelet mellett Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Férfinadrág mintáinak másolása, alkatrészek felismerése Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely 295

Képzési idő: 0+11 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.9/1321-06 Férfizakó szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Férfizakó rajzolvasása,zakó típusok felismerése Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 0+22 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Szakmai informatika elmélet igényes gyakorlat tantárgy Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A munkavállaláshoz szükséges alapvető szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismereteket elsajátítja és az internetes kommunikáció (email, keresés) eszközeit felhasználja. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szövegszerkesztési ismeretek. - Táblázatkezelési ismeretek. - Internetes kommunikációs eszközök használata. - Szakmai programok, digitális tananyagok, segédanyagok használata. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása. - Feladatok megoldása irányítással. - Információk feladattal vezetett rendszerezése. A képzési helyszín jellege: - Informatika szaktanterem Képzési idő: - 36+32 óra elméletigényes gyakorlat csoportban A központi program időtervében feltüntetett szabad sáv óráit a gyakorlat óraszámainak megnövelésére, szakmai informatika elméletigényes gyakorlati tantárgy kialakítására és a szakmai vizsgára való felkészülésre fordítottuk.

296

Textiltermék-összeállító rész-szakképesítés 33 542 05 01 002104 A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Eszköz megnevezése Próbababa Terméktároló állvány, vállfával Csomagolóanyagok Szabászati berendezések, gépek, eszközök: Szabászasztal Tároló szekrények vagy polcok Számítógép és perifériái Elektromos olló (véglevágó) Kardkéses szabászgép Körkéses szabászgép Álló szabászgép Terítékleszorító csipeszek Lyukasztógép Kézi ollók (szabász, kézimunka, papírvágó stb.) Mérő-, jelölő-, és rajzeszközök (méterrúd, mérőszalag, grafitceruza, szabókréta, körző, vonalzó, sablonok stb.) Szabásmintapapír Varrodai berendezések, gépek, eszközök: Csúsztató asztal Varrodai munkaszék (állítható) Szerszámtároló doboz Varrógéptűk Kézi varróeszközök (varrótűk, gyűszűk, gombostűk, varratbontó stb.) Egyéb kézi eszközök (géptisztító ecset, olajozó, csavarhúzó stb.) Huroköltésű ipari varrógép Láncöltésű varrógép Szegővarrógép (interlock) Egyenes gomblyukvarrógép Szemes gomblyukvarrógép Gombfelvarró gép Fedővarrógép Rejtett szélfelvarró gép Reteszelő gép Cikcakk varrógép Vasaló-berendezések, eszközök, gépek: Vasalóállvány Hőfokszabályzós kézi vasaló Gőzvasaló 297

Vasalóprés Síkragasztó prés Segédeszközök (vasalópárnák, vasalófák, vasalóruha, kefe stb.) Egyéb eszközök: Szakoktatói asztal Szakoktatói szék Falitábla Táblai rajzeszközök (vonalzók, körzők, kréta) Kézmosó csap Hulladékgyűjtő Mentőláda Modell-és alkatrész gyűjtemény Szakkönyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok, divatlapok Munkanapló Zárható öltöző és öltözőszekrények Vegyszertároló (zárható) Laboratóriumi eszközök- bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém., porcelántálak

298

Szakiskolai Program 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM HELYI TANTERVE 9-10. ÉVFOLYAM HELYI TANTERVE 11-12. ÉVFOLYAM HELYI TANTERVE

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthonés Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi u. 1-3. Tel.: 62/212-855; Fax: 62/ 209-457 E-mail: [email protected]

2015. 299

Tartalom Bevezető 9/E Előkészítő évfolyam helyi tanterve Célok és feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Tantárgyak és óraszámok 9-10. Évfolyam közismereti helyi tanterve 9-10. évfolyam helyi közismereti óraterve Célok és feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Értékelési elvek és eljárások speciális szakiskolában A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel szabályai A szakiskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei Szakmai tantervi adaptációk: Kerti munkás rész-szakképesítés (21 622 01) 9-10. évfolyam Lakástextil-készítő rész-szakképesítés (21 542 01) 9-10. évfolyam Kerti munkás rész-szakképesítés (31 622 01 0100 2104) 11-12. évfolyam Textiltermék-összeállító rész- szakképesítés (31 542 05 0100 21 04) 11-12. évfolyam

300

Bevezető Az 1993/94-es tanév szeptemberében kezdte meg működését intézményünkben a speciális szakiskola 19 fővel. Az 1998/99-es tanévtől megjelent a szakmai alapozó képzés iskolánkban 11 fővel. Ekkortól teremtődött meg az alapja az OKJ-re épülő szakképzésnek. A 9E, 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó, megszilárdító nevelés-oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó ismeretek oktatása folyik. Ennek az általános műveltséget megszilárdító szakasznak a célja elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. Intézményünk szakiskolája speciális szakiskolaként működik. Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott és megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulókat képezünk. A felvételhez a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata szükséges. A 2013-2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a 9.E, 9-10 évfolyamokon kerti munkás és lakástextil készítő OKJ-s rész-szakképesítést indítunk. A 11-12. évfolyamainkon kerti munkás, textil-termék összeállító OKJ-s, rész-szakképesítést adó képzés folyik. A szakmai elméleti képzést mindkét szakma esetében az intézményben végezzük, míg a szakmai gyakorlati képzést gyakorlókertünkben és varró tanműhelyeinkben, végezzük.

301

2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 9/E előkészítő évfolyam, majd erre ráépülve az ezt követő tanévtől a 9., majd a 10. évfolyam helyi tanterve. A helyi tantervek elkészítéséhez felhasználtuk: a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott 

4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára o

11.3. – Kerettanterv a speciális szakiskolák számára



11.3.1. - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve



11.3.2. - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához alkalmazandó 910. évfolyamos közismereti kerettanterve

9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM HELYI TANTERVE Célok és feladatok Ebben a szakaszban az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítástanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A tantárgyi struktúra igazodik az értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz. Ennek lényeges eleme, hogy integrált természetismeret tantárgyat tartalmaz; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsol.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése; a mindennapi gyakorlatban az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. 302

Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás fontosságára, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

303

Tantárgyak és óraszámok Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

5

180

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

2,5+0,5

108

Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat könnyűipari szakmacsoport

4

144

3

108

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

35

1260

Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat mezőgazdaság szakmacsoport Szakmai alapozó ismeretek elmélet könnyűipari szakmacsoport Szakmai alapozó ismeretek elmélet mezőgazdasági szakmacsoport Testnevelés és sport Összesen

A szabadon tervezhető 3,5 óra órakeretből 0,5 órával megemeltük a természetismeret tantárgy heti óraszámát és 3 órában szakmai alapozó ismeretek elméleti tantárgyat építettünk be könnyűipari és mezőgazdasági szakmacsoportban. A szakmai alapozó ismeretek elmélet és gyakorlat óraszámait (3+4 óra), csoportbontásban oktatjuk könnyűipari és mezőgazdasági szakmacsoport szerint összesen 7-7 órában.

304

Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. Célja felkészíteni a tanulót a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, segíteni a közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképesség kialakítását, a beszéd formai és tartalmi elemeinek, a tiszta artikulációnak, a kommunikációs biztonságérzetnek a fejlődését. A tanuló képességeihez mérten sajátítja el az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotást, alakítja a kultúrtechnikák gyakorlásával és használatával az alkalmazást. A pedagógus feladata elérni, hogy bővüljön a tanuló aktív és passzív szókincse a szakképzés, a felnőtt élet, a munkavállalás és munkavégzés, valamint a szakmai munka területén. Legyen képes a tanuló formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. Részben önállóan, részben tanári segítséggel tudjon elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket, váljon képessé írásos kifejezésformák befogadására, minél önállóbb értelmezésére. A tantárgy feladata a tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek építése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló a tantárgy tanulása során felkészül a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára, megtanulja a kommunikációs helyzetek során ezek értelmezését, továbbfejlődik véleményalkotási képessége. A tantárgy elsajátítása során kiemelt feladat az önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. Fontos az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása, fejlesztése. A tantárgy segíti a szereplési biztonság kialakítását, és támogatja, hogy a tanuló vegyen részt dráma-, szerep és szituációs játékokban. Kiemelt szerepet kap a tanulási-tanítási folyamatban a pedagógus differenciáló munkája, a fejlesztési követelmények igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a gyakorlatorientált óravezetés, a hétköznapi élet elvárásainak megjelenése, a tantárgy tartalmának felnőtt életben betöltött mindennapi szerepének hangsúlyozása. Magyar nyelv és irodalom a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

5

Éves óraszám:

180

305

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Anyanyelvi ismeretek  Nyelvtani alapfogalmak(betűk, szavak, szófajok, mondat, mondatfajták,egyszerű és összetett mondatok)  Tájékoztatás, leírás  Írott beszéd felelőssége, pontos megfogalmazás  A magyar helyesírás szabályai a helyesírási szótár használata  Összefoglalás  Számonkérés Írás, szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek

40

Elemi szintű műfajok (elbeszélés, leírás) Rövid irodalmi mű megbeszélése Szövegértés adott szempont szerint Szövegalkotás adott témáról és képről Magán- és hivatalos szöveg alkotása Összefoglalás Számonkérés Szövegek értő olvasása  Szövegfelismerés és értelmezés stílusjegyek alapján  Olvasott alkotás elemzése  Film megtekintése, megbeszélése  Kreatív szövegalkotás  Irodalmi előadás közönség előtt  Színházi darab megtekintése és megbeszélése  Gyakorló óra  Értékelés Kommunikáció, médiaismeret

8 8 8 8 10 4 4 30 3 5 5 3 5 4 3 2 60

      

     

Mindennapi kommunikáció fajtái Információ, hír(hiteles, nem hiteles) Tömegkommunikációs műfajok (könyvtár, írott sajtó, TV, rádió, internet elemei, használata, haszna) Reklámok célja és természete Összefoglalás Számonkérés

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

10 5 5 12 4 4 50

10 9 29 4 4 4

A tanuló társalgásban részt tud venni. Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni, képes meggyőzni, érvelni, kérdezni, véleményt elfogadni, a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Könyvtárt használ megadott szempontok alapján. Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári kérdések alapján). Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Megadott szempontok alapján olvasható, áttekinthető írásműveket készít, az írást kommunikációs célokra használja. Képes az olvasást az információszerzéshez és -átadáshoz felhasználni.

306

Angol nyelv A tantárgy tanítása során az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a négy nyelvi készség közül a hallás utáni értésen és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. Az írást és az olvasást a tanuló nem csak a hallás után tanultak megerősítésére használja, hanem megismer néhány egyszerű szövegfajtát is (jelentkezési lap, űrlap, rövid e-mail). Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Esélyegyenlőségük növelése érdekében használható és továbbfejleszthető idegennyelvtudás elérése a cél, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja: megpróbálják megérteni és használni a gyakoribb, mindennapi kifejezéseket és az alapvető fordulatokat, amelyek fontosak a mindennapi szükségletek konkrét kielégítésében. A tantárgy tanítása során a hangsúly a beszédbátorság növelésére, az egyszerű közlések, kérdések angol nyelvű kimondásának természetessé válására és a hallott szövegből az ismert szavak és kifejezések felismerésére, megértésére helyeződik. Fontos, hogy a tanuló merjen megszólalni idegen nyelven és az idegen nyelvű szövegeket próbálja értelmezni ismeretei alapján. Erősítenünk kell a tanulóban az idegen nyelv információt adó szerepét, tudatosítanunk kell, hogy nemcsak ismeretei, hanem társas kapcsolatai is bővülhetnek egy idegen nyelv ismerete által, s a nyelvtanulás folyamán egy másik ország népének kultúráját is megismerheti. E szakaszban az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának az alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák továbbfejlesztése, mindennapokban használható nyelvtudás megszerzésének elsajátíttatása, praktikus ismeretek nyújtása. Tovább erősödik a tanulók tudatos nyelvtanulása, motivációja, megalapozva ezzel a későbbi önálló nyelvtanulás lehetőségét. Az idegen nyelv tanulása során fejlődik erkölcsi, esztétikai érzékük, kötelességtudatuk, együttműködő, kooperáló képességük, magyarságtudatuk. A nyelvtanulás folyamatában nemcsak nyelvtani szabályokat sajátítanak el implicit módon, hanem a társas érintkezés szabályait is. Tovább erősödik és tudatosul a tanulókban a nyelvtanulás jelentősége későbbi életükre, pályaválasztásukra és esélyegyenlőségük növelésére nézve. A tantárgy tanítása során támaszkodik a más műveltségi területeken megszerzett ismeretekre, fejleszti a tanulók önismeretét. A tantárgy a digitális kompetencia terület fejlődését segíti a használt infokommunikációs eszközök jeleinek, utasításainak, szimbólumainak megértésével. Angol nyelv a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

2

Éves óraszám:

72

Tematikai egységek:

Óraszámok:

Fogalomkörök

15 307

Témakörök, szókincs

27

Olvasási készség

20

Íráskészség

10

Olyan fokú beszédbátorság kialakulása, hogy a tanult szavakat, kifejezéseket a tanuló merje nemcsak önállóan megismételni, hanem szituációkban és a valós élethelyzetekben is alkalmazni. A tanuló felismeri, hogy angolul máshogy írunk, és máshogy ejtjük ki a A fejlesztés várt szavakat; néhány feliratot elolvas, megért. eredményei az Megpróbál nagyon rövid e-mailt írni. évfolyam végén Próbál magáról 5-8 mondatban beszélni. Motiváltság az idegen nyelv tanulására, az önálló ismeretszerzésre. Ismeri a helyes viselkedést a hétköznapi helyzetekben. Ismeri a szavak és a kifejezések kulturális jelentését. Próbálkozik alapfokon elsajátítani a kultúra adott elemeihez tartozó nyelvi elemeket.

MATEMATIKA A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a pedagógusoknak az a törekvésük, hogy a tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatják A matematika tantárgy tanításának célja abban támogatni a tanulót, hogy alkalmazza a matematika eszköztárát a mindennapokban felmerülő feladatok, problémák megoldása során, saját élethelyzeteiben, kialakítani nyitottságát a matematika iránt, fejleszteni együttműködési hajlandóságát a sikeres közös munka érdekében társaival. A szükséges alapismeretek gyakorlása mellett, a gyakorlatias tudás megszerzése is előtérbe kerül. A tantárgy feladata a gondolkodási funkciók fejlesztése, a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése, megszilárdítása, a mérések és számítások alkalmazása mindennapi élethelyzetekben, az alkalmazásképes matematikai gondolkodás, a gyakorlati élet problémái elvont szintű megoldásának megalapozása. A logikus gondolkodás, a racionális érvelés és az ok-okozati összefüggések eredményeinek felismerése és elfogadása, a logikai, matematikai következtetések megismerése, gyakorlása a pedagógus által megtervezett élethelyzetekhez kötötten történik, a matematikai becslések pontosságának növelése, a mennyiségi, térbeli és időbeli változások felismerése, a hatások következtetése is tanulói tevékenységeken keresztül alakul. A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. 308

A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Matematika a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

5

Éves óraszám:

180

Tematikai egységek, témakörök

Óraszámok:

Gondolkodási műveletek

50

 halmazok  logika  valószínűség számítás  kombinatorika  statisztika  nyitott mondatok  összefoglalás, számonkérés Számtan. Műveletek

44

6 70

 műveletek a természetes számok körében  műveletek a racionális számok körében  százalékszámítás alapjai  összefoglalás, számonkérés Mérések   

hosszúság- , tömeg-, idő és űrtartalommérés geometria (síkidomok, testek, szerkesztések, műszaki rajz alapjai) összefoglalás, számonkérés 309

25 20 15 10 60 18 34 8

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló képes alkalmazni a logikai kifejezéseket. Jártasság az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében. Képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát. Jártasság sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban. Képes egyenes arányosság ábrázolására. Képes adatokból átlagszámításra. Felismeri a 10-es számrendszer helyi értékeit milliós számkörben. Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében. Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, olvasható, áttekinthető írásbeli munkát végezni. Zsebszámológépet pontosan használ. Egyszerűbb összefüggéseket biztosan felismer számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Testek és síkidomok alkotórészeit felismeri.

Erkölcstan A tantárgy kiemelt célja a speciális szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógusnak abban van szerepe, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös, alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a speciális szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, a tanuló saját és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában. 310

Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát. A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését. A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásukat, a magánélet védelmét. A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti. Erkölcstan a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Világkép, világnézet, hit  

5

Az ember mint értékelő és erkölcsi lény, a jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalmának tisztázása. Nagy világvallások legjellemzőbb szimbólumai.

Egyén és közösség  Közösségek – erőt adó közösség.  Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.  Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok – hasonlóságok és különbségek.

9

Életvezetés  A jövőkép (sikerek és kudarcok az emberi életpályán).  Öröm és bánat (az öröm és bánat forrásai), boldogulás, boldogság (az életünkben megjelenő javak és lehetőségek).

12

Párkapcsolat és szerelem  Vonzódás, együtt járás, szerelem, párkapcsolat, érettség és éretlenség.

10

311

 

A diákszerelem szépsége. Házasság, család és otthonteremtés. A jó és a rossz házasság ismertetőjegyei.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Megérti a tanuló, hogy az ember egyszerre biológiai és gondolkodó lény, aki alkalmas tanulásra és mások elfogadására. Életkorának és képességeinek megfelelő szinten ismeri önmagát, képes elemi szintű jártasság elsajátítására az etikai gondolkodás alapkérdéseiben. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Képességeinek megfelelő szinten elképzeli saját jövőjét; tudja, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. Életkorának és mentális képességének megfelelő szinten tudja, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Képes megkülönböztetni a helyes és helytelen emberi cselekedeteket. A tisztelet, szeretet, megbecsülés fogalmáról elképzelésekkel rendelkezik, melyet saját segítőkész magatartásával támaszt alá.

Állampolgári ismeretek A tantárgy legfontosabb célja a tanulót felkészíteni a társadalom struktúrájában való eligazodásra, a közösségi környezet szervezeteinek, szabályainak megismerésére. A pedagógiai helyzetekben a tanuló tevékenység közben, szimulált helyzetekben ismeri meg a családi élethez, a munkavállaláshoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó intézmények szerepét, feladatait, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a demokratikus társadalmi intézményrendszert, a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai szervezeteket. Felismeri a felelősséget közösségi környezetének alakításában. Bővülnek ismeretei a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó önérvényesítés lehetőségeiről, a segítségkérés formáiról. A tantárgy segítséget nyújt az erkölcsi nevelés terén a közösségi életben való aktív részvételre és véleménynyilvánításra ösztönzésben, a társadalmi igazságosság felismertetésében és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer igénybevételének bemutatásában. Erősíti a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést az ország irányításában, védelmében, a társadalmi béke megőrzésében szerepet vállaló intézmények működésének megismertetésével, a társadalmi tevékenységekben való aktív részvétel támogatásával. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti a közösség aktív tagjává válást, a környezet iránti figyelem fontosságának, a segítségnyújtás és segítségkérés lehetőségének felismerését. A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló felkészül a pénzkezeléssel és gazdálkodással összefüggő intézményrendszer igénybevételére. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tantárgy segítséget nyújt a hivatalos szervekkel való kommunikációban, az ügyintézéseknél használatos nyelvezet megismerésében, a személyes adatok gyakorlásában. A digitális kompetencia területet erősíti a társadalmi kommunikációban használatos weboldalak, online adatlapok megismerése, a társadalmi, gazdasági élet eseményeinek nyomonkövetése az informatikai rendszereken keresztül. 312

A szociális és állampolgári kompetencia területet támogatja az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlási lehetőségeinek bemutatása, a demokratikus intézményrendszer megismerése. Állampolgári ismeretek a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Társadalmi szabályok      

10

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog. A jog szerepe az emberek mindennapjaiban. Az emberi alapjogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Hivatalos ügyeink (ügyintézés). Ügyintézés a világhálón.

Állampolgári ismeretek     

14

Demokratikus alapelvek. Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország politikai intézményei. Az állam feladatai (a belső rend, közrend védelme – rendőrség, honvédelem, igazságszolgáltatás – ügyészség, bíróság, művelődésügy, közoktatás, egészségügyi ellátás). A média és a nyilvánosság szerepe (televízió, rádió, internet). A tömegtájékoztatáshoz kapcsolódó előnyök meghatározása.

Pénzügyi és gazdasági kultúra     

12

Állami bevételek (adók), állami kiadások (az állami intézmények fenntartása). A jövedelem szerepe a családban (bevételek és kiadások, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz). A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya, árfolyam, infláció). Pénzintézetek és tevékenységük (bank, biztosító, hitel, kamat, tőke). Vállalkozói alapismeretek.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és korszerű formáiban. Tud a világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről. Ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének tükrében. Fogalmi képet alkot a pénzről, a pénzintézetekről, azok tevékenységeiről; utóbbiak lehetséges szerepéről az életpálya felépítésének tükrében. 313

Természetismeret A tantárgy tanításának célja fenntartani a tanulók természet iránti érdeklődését; olyan tanulókat nevelni, akik nyitottak a világra, a lehetőségeikhez képest felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait. A korábbi ismeretekre és tapasztalatokra építve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelése iránti érdeklődést. Törekszik az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretek beépítésére, a tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzésére. A tantárgy célja hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással kialakítani az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítését, a környezetvédő magatartást. Az érzelmi intelligencia mozgósításával formálni a természetbarát, ökologikus szemléletet, példák bemutatásán keresztül segíteni az összefüggések feltárását. A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodásnak a fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazása segíti a tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatását az emberi test működéséről, az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban támogatja, megkönnyíti a felnőtt életben való sikeres helytállást, megteremti a nyitottságot az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismeréséhez. A természetismeret tantárgy különösen fontos szerepet játszik a pozitív életvezetési stratégiák kialakításában, elfogadtatásában, az életvezetési készségek fejlesztésében. A tantárgy érinti az elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismereteket, hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetését, az egészséges életmód előnyeinek tudatosítását, a megelőzés jelentőségének felismertetését. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatását. Kiemelten fontos a tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő és -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése. A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében. Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás). A hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése, az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében történik. A tudományosan megalapozott alapismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálását, a környezettudatos magatartás kialakítását segíti. A mindennapi kémiai jellegű problémák támogatják az önálló véleményalkotást, annak tudatosítását, hogy környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. Kiemelt szerepet kap a baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során.

314

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a testi és lelki egészségre nevelés területén a környezet biológiai, fizikai, kémiai hatásainak felismerésével, a veszélyek elkerülésének bemutatásával és az anyagok biztonságos felhasználásának megismertetésével. Fontos szerepet tölt be a mindennapi gyakorlatban előforduló tevékenységekhez alkalmazott eljárások természettudományos hátterének megismertetésével, a nem látható és nem érzékelhető veszélyforrásokra történő figyelemfelhívással. Segíti a biztonságos önálló életvitelt, a felelős viselkedést a környezet megismertetésével. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezetbarát szemlélet alakításával, a természet megóvására és az anyagokkal való takarékosságra neveléssel jelenik meg. A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlesztését segíti a gyakorlati életben előforduló folyamatok, jelenségek megértésével és alapvető óvatosság kialakításával az egészségvédelem, balesetvédelem és környezetvédelem érdekében. Természetismeret a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

3

Éves óraszám:

108

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Környezetvédelem – Élő természet, növény, állat

14

Egészségvédelem. Élő természet – az ember

20

Egészségtan – Környezet-egészségtani és munka-egészségtani ismeretek

15

Kémiai alapismeretek

15

Hétköznapok kémiája – kísérletezés

6

Fizikai alapismeretek

10

Mindennapok fizikája – kísérletezés

6

Természeti, gazdasági és társadalom földrajzi ismeretek

22

Jó rendszerezőképesség, gyakorlatiasság. Egészségtudatos életszemlélet kialakítása, követése. A fejlesztés várt Higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi környezet eredményei az iránti igény kialakulása. évfolyam végén A tanuló általános és egyéni egészségi állapotát ismeri, azt felelősségteljesen kifejezi és megóvja. A kémiai jelrendszert elemi szinten ismeri. 315

A mérgező anyagokról ismeretekkel rendelkezik. A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív környezetvédő magatartás kialakítását segíti a tantárgy. Baleset-megelőzési szabályokat és eljárásokat alkalmaz a kémiai anyagok felhasználása során. Ismeri a fény egyenes vonalú terjedését, a fény terjedésének jellemzőit. A választott szakma tanulásához elegendő általános fizikai tájékozottság kialakítása. Ismeri az elektromosság fontosságát a gyakorlati életben. Az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági szabályokat alkalmazza, ismeri a baleset-megelőzési szabályokat. Megismeri az elektromos jelenségeket és az elektromos áram hatásait a háztartásban és a munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében. A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lehetőségek összefüggéseit. Tudjon példát mondani a társadalom és a természet kapcsolatára. Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire. Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben. Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásaikat. Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra. Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait. Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.

Műszaki rajz, vizuális nevelés A rajzolás a vizuális megismerés és közlés lényegmegragadó alapeszköze. A rajztanítás célja, hogy fejlessze a gyermekek látáskultúráját, finommotorikáját; érzelmeikre és értelmükre hatva hozzájáruljon személyiségük fejlődéséhez. Az ábrázolás célja, hogy megfelelő térszemléletet alakítson ki a tárgyak és azok síkbeli ábrázolásának összekapcsolásával, fokozatosan fejlessze a látvány megfigyelésén alapuló, komoly koncentrációt igénylő rajzolást, festést. A rajztanítás feladata a vizuális kultúra alapértékeinek közvetítése, a vizuális kulturáltság megszerzéséhez szükséges ábrázoló-alakító, eszközhasználati, technikai képességek fejlesztése, alkotó, cselekvő magatartás és szemléletmód kialakítása. A tantárgy segít megérteni az arányok jelentőségét, meghatározni a tárgyak formai karakterét. A tanuló megérti és megpróbálja megjeleníteni a téri helyzeteket, képessé válik a vizuális kommunikáció dekódolására, értelmezni próbálja a vizuálisan rögzített közléseket. A rajztanítás során fejlődik a tanuló finommotorikai képessége, a szem-kéz koordináció és a megfigyelő képesség, amely mind megalapozza a szakmai gyakorlatban alkalmazott technikákat.

316

A tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. A tanuló a képek, látványok nézegetése során tapasztalatokat gyűjthet, azokat megfogalmazza, választ témához illő képeket, anyagokat, fejlődik a kreativitása. Felismeri és értelmezi a környezetben, lakásban, öltözékben megjelenő üzenethordozó tárgyak, formák, színek jelentőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és a társas kultúra területén a vizuálisan megjelenő ismertetőjegyek, megkülönböztető jelzések megismerésével, az önálló ízlésvilág kialakításának segítésével. A médiatudatosságra nevelést a tömegkommunikációs eszközök divatformáló hatásának felismerésével és az irányzatok közötti választás támogatásával alakítja. Segíti az önálló, tudatos stílus kialakítását. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterületet fejleszti a kreativitás, az alkotókedv folyamatos fenntartásával, a tevékenységekkel szerzett vizuális tapasztalatokra biztatással, a környezet és az alakító tevékenység eredményeinek megfigyelésével. Műszaki rajz, vizuális nevelés a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

2

Éves óraszám:

72

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Vizuális kommunikáció – az alkotó és a befogadó tevékenységben   

22

Művészi alkotásokkal kapcsolatos fogalmak (stílusok, megjelenési formák). Hétköznapok vizuális megjelenési területei, esztétikai hatása (öltözködés, tárgyi kultúra, lakberendezés, utcai látvány, reklám, plakát, felirat, graffiti, média felületei). Színek szerepe és hatásának tudatos alkalmazása.

Műszaki rajz készítésének alapjai

50 317

     

Térhatások, téri elemek. Kísérlet a látvány ábrázolására. Nézetábrázolás képsík rendszerben. Szabványok. Mérési alapismeretek (méretmegadás, méretarány). Szerkesztések.

Műalkotások kompozíciós elemeinek célzott megfigyelése, tudatos színkeverés temperával, vízfestékkel. Igényesség a személyes tárgyak és környezet esztétikus alakítására. A fejlesztés várt Ismeretek tapasztalati úton a mértani testekről, formaábrázolás eredményei az (megközelítő hasonlósággal), vázlatszerű ábra készítése, tárgy, egyszerű makett készítése a tanuló által választott technikával. évfolyam végén Ismeretek a szabványokkal, szerkesztésekkel kapcsolatban. Mérés, mértékegység és mérőeszköz megválasztásával, a mérési pontosság jelentőségét ismeri a tanuló. Egyszerű szakrajz (alaprajz, szabásminta) értelmezése, elkészítése. Törekvés munkája igényes kivitelezésére.

Informatika Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerése a tanulókat hozzásegíti a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Az informatika tantárgy célja tudatosítani az informatikai eszközök szerepét, fontosságát az élet különböző területein. Az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élménye, az alkotás élményének biztosítása motiválja a tanulókat, a gyakorlat során egyre tudatosabban használják az informatikai eszközöket. A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az ismeretek elsajátítása során a tanulók megismerik és gyakorolják az informatikai eszközök tudatos használatát, rajzos-szöveges dokumentumok létrehozását, átalakítását, formázását. Megismerik a hatékony, céltudatos információszerzést az internetről, információ küldését és fogadását csoportos kommunikációs eszközök segítségével, internetes portálok, szöveges és képi információforrások használatát, tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazását. A tanulók képessé válnak adatgyűjtésekre – játék az adatokkal, csoportosítások, rendezések, összehasonlítások. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társas kultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. 318

A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére. A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával. Informatika a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

2

Éves óraszám:

72

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Számítógép alkalmazása  Dokumentumkészítés.  Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD, DVD-lejátszó).  Könyvtárhasználat, dokumentumismeret.  A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások.

50

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések  A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása.  Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése.  A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi feladatok.  Káros szokások kialakulásának megelőzése.

22

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló képes a számítógépet biztonságosan, megfelelően működtetni. Képes a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni. Képes célnak megfelelő produktumokat készíteni. Értékeli a szövegszerkesztő program előnyeit, érzékeli a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát. Képes saját és mások személyiségi, intim szféráját megvédeni. Képes önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére. Ismeri és képes használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtár állományait, és egyéb szolgáltatásait. Ismer és tudatosan használ a számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatokat.

319

Pályaorientáció A tantárgy fontos szerepet játszik a tanulók reális önismeretének és önbizalmának kialakításában, a tanulók aktív részvételével a munkavállalói kompetenciák és a munkavégzéssel kapcsolatos motiváció fejlesztésében. A tantárgy kiemelt célja a sikeres pályaválasztáshoz és életpálya-építéshez szükséges személyes aktivitások megtervezése, a motivációban szerepet játszó egyéni képességek és készségek felismerése, tudatosítása, a tanulásból a munka világába való átmenet előkészítése. A tantárgy célja, hogy a tanulóban felkeltse az érdeklődésének, fizikai és értelmi képességének megfelelő, lakóhelyén reálisan elérhető munkakör és munkavégzés iránti érdeklődést, segítse a választott munkaterülethez szükséges kompetenciák megismerését, igényelje ezek fejlesztését. A pályaorientáció során a tanuló megismeri a betölthető foglalkozásokat, a tanulható szakmákat és összeegyezteti azokat személyiségével, ambícióival. A pályaorientáció támogatja a tanulót abban, hogy megismerje a betölthető foglalkozásokat, tanulható szakmákat, és megpróbálja azokat összeegyeztetni saját személyiségével, ambícióival, lehetőségeivel. Megismeri és elsajátítja a munkavállalással és munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések, adminisztrációs teendők alapjait, felismeri ezek fontosságát. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén a munkahelyi demokrácia és munkavállalói lehetőségek bemutatásával, az önismeret és társas kultúra területén az egyéni képességekhez mért pályaválasztás és szakmatanulás lehetőségeinek felismertetésében. A pályaorientáció feladata a munka világának bemutatása a lehető legszélesebb körben és az egyéni lehetőségek, a választott szakmai képzés megismertetése, megszerettetése. Fontos a munka fontosságának és a megtermelt értékeknek a felismerése, a munkavégzés megbecsülésére nevelés. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén lényeges a munkavállalás és a munkavégzés szerepének felismerése a megélhetés megalapozásában, a munkahelyi feladatok ellátása és a munkahely megtartásának fontosságára nevelés. A tanulók megismerik a munka világának hazai és európai sajátosságait, jellemzőt, értékeit, a munkaerőpiac lehetőségeit, a különböző kultúrák munkavállalást, egyéni életutat befolyásoló hatását. A tantárgy az anyanyelvi kompetenciaterületet a munka világával kapcsolatos ismeretek körével, a szakmai nyelv megismertetésével segíti. Támogatja a munkahelyi kommunikáció megismerését, az önkifejezést a vállalt és ellátott feladatokkal kapcsolatban. A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejődését segíti a társadalmi munkamegosztás szerkezetének és okainak megismertetésével, a munkakörök egymásra utaltságának bemutatásával és az egyéni munkavállalói fontosság érzésének kialakításával. Fejleszti az önismeretet a munkaképesség, pályaalkalmasság és egyéni életpálya lehetőségének feltárásával. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás formáit bővíti a munkahelyi kommunikáció elvárt szabályainak és lehetőségeinek gyakorlásával. Pályaorientáció a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36 320

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Munkavállalói ismeretek      

16

Munkahely-keresési ismeretek, munkafelvétel, Munkavállalással kapcsolatos ügyintézési ismeretek, Munkaegészségügyi ismeretek, A munkahelyek szerkezete, felépítése, Munkahelyi viselkedés, munkahelyi kapcsolatok, A munkavégzés szervezése.

Pályaorientáció  Az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységének, a pályák, munkakörök sajátosságainak, a különböző szakmacsoportok tevékenységformáinak megismerése.  Különböző életpálya-lehetőségek bemutatása, pályatükrök megismerése, az egyéni alkalmasság és a munkatevékenység közötti megfelelés bemutatása.  Szakmai szerep kiválasztása, megfogalmazása, egyéni életpálya reális megtervezése.  Munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasság mérlegelésének szempontjai.  Munkahelyi egészségvédelem szempontjai. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

20

A tanuló képes kiválasztani a szakmák és munkakörök rendszeréből a képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységet, motiválttá válik a szakma ismereteinek elsajátítása és a felnőttkori munkavégzés iránt.

Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat A tantárgy célja az egyéni életpálya-elképzelések, az egészségügyi, fizikai és pszichikai tényezők alapján – a pályaválasztási döntés segítése. Megismerteti a választott szakmák munkakörülményeit, a munkahelyek szerkezetét, az álláslehetőségeket, a különböző szakmacsoportokat, foglalkozásokat, tevékenységformákat. A feltételek függvényében egy vagy több szakterületen gyakorlatorientált, általános szakmai ismereteket nyújt. A szakiskolában a szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlatban is megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés vagy rész-szakképesítés kiválasztására. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésterületén a munkahelyeken, műhelyekben elvárt viselkedés megismertetésével, az önismeret és társas kapcsolati kultúra területén a munkatársi kapcsolatokban szokásos együttműködési képességek kialakításával, a munkavezetővel és a kollégákkal történő kapcsolattartás gyakorlásával.

321

A testi és lelki egészségre nevelés területén a munkaképesség és állóképesség fejlesztése és megtartása érdekében a saját személyre vonatkozó ismeretek nyújtásával segíti a tanulókat. Megismerteti az egyes foglalkozások egészségügyi, fizikai és pszichikai kockázatait, ezek elkerülésének lehetőségeit és a sérülések, károsodások megelőzésének fontosságát. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti felismerni a munkavégzéssel összefüggő veszélyek elkerülését segítő technikákat, megalapozza a műhelyekben szükséges, szerszámokkal, tevékenységekkel kapcsolatos óvatosságot, odafigyelést a saját és a munkatársak épségét veszélyeztető tényezők és folyamatok elkerülésére. Az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a szakmai nyelv gyakorlásával, a munkatársakkal és munkavezetővel szükséges önkifejezés segítésével és a munkafeladatok és utasítások megértésének támogatásával segíti. Elősegíti helyzethez illő szóhasználattal az információ kérését szóban és írásban, segít a vélemény, kritika, vita kulturált nyelvi formában történő megfogalmazásában. A szociális és állampolgári kompetencia területén erősíti az együttműködést, a munkafegyelem kialakulását, a felelősségvállalást, a társadalmi cselekvőképesség növelését, a szabálykövető magatartás elfogadását, az erőfeszítést, a monotóniatűrést a munkafolyamatokban, élethelyzetekben. Fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosító, szilárd szokásrendszert alakít ki. Szakmai alapozó ismeretek gyakorlat könnyűipari és mezőgazdasági szakmacsoportban a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

4

Éves óraszám:

144

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Műhelygyakorlat       

144

Általános munkahelyi tűz- és balesetvédelem Közlekedési ismeretek A műhely helységeinek, eszközeinek, rendjének, tisztántartásának megismerése, megnevezése. A munkahely és műhely elvárt higiénés rendjének megismerése. Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése. Munkafolyamat menetének megismerése. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása.

322

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló az intézmény könnyűipari és mezőgazdasági szakmai képzésének megfelelő területen jártas lesz a tűz, baleset és munkavédelmi előírások és teendők körében, a gyakorlati műhelyekben és munkahelyeken, elsajátítja a képzés során használatos alapvető segítő munkák és részfeladatok elemeit. Tájékozott lesz a munkavégzés során elvárt teljesítménnyel és saját képességeivel kapcsolatban. SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK ELMÉLET

Szakmai alapozó ismeretek elmélet könnyűipari szakmacsoport a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

3

Éves óraszám:

108

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Szakmai alapozás a könnyűiparban                  

108

Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása. A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei A ruhaiparra jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése. A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk. Növényi eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői. Állati eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői. Vegyi szálak fajtái, általános jellemzői. Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). A terítés (terítési módok, eszközök). Szabás eszközei, módjai. Méretvétel szabályai Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggés. A divatrajzok értelmezése

323

 

A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Alapvető munkabiztonsági ismeretek. A könnyűiparban használatos alapanyagok rendszerezése. A ruhaipari ábrázolás módjainak ismerete. Készségszintű rajzeszköz használat Ismerje, felismerje a ruhaipari gépeket.

Szakmai alapozó ismeretek elmélet mezőgazdasági szakmacsoport a 9/E szakiskolai osztályban Osztály: Heti óraszámok:

9/E 3

108 Éves óraszám: Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Műszaki alapismeretek  A szerkezeti anyagok tulajdonságai, jellemző felhasználási módjuk. Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz. Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg, fólia, műanyagok. Tüzelő és kenőanyagok, ezek jellemző tulajdonságai, felhasználásuk.  Alapvető ábrázolási módok, a vetületek, ezek elrendezése. Alkatrészrajz, összeállítási rajz, metszet. Méretjelölés, méretháló. Gépészeti működési vázlat. Építészeti rajz megismerése  Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések ismerete. Csapágyak feladata, fajtái, karbantartása. Tengelykapcsolók: súrlódásos, biztonsági, kardántengelyek. Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás). Az áttétel. Mozgást átalakító hajtóművek (bütykös, forgattyús). Szivattyúk: dugattyús-, membrán-, centrifugál-, fogaskerék szivattyú. Hidraulikus munkahengerek megismerése.  A négyütemű Ottó-motor szerkezete, működése. A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése. A kétütemű motorok. Az Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása. Az elemi karburátor működése, a hidegindítás. A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás. A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása. A motorok kenési módjai, a nyomóolajozás működése, karbantartása.  Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék). 324

108



 

A teljesítményleadó-tengely, a függesztő-szerkezet, a vonószerkezet.A járószerkezet és a kormányzás. A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása. A járművek elektromos berendezései. Az akkumulátor működése, karbantartása. Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása. A villanymotorok működési elve, szerkezete, fajtái. A villanymotorok üzemeltetése, biztonságtechnikája. A talajművelés, trágyázás gépei. A vetés, ültetés gépei. A növényápolás gépei. A betakarítás, tárolás gépei. Speciális kisgépek a gyümölcstermesztésben, szőlőtermesztésben, zöldségtermesztésben.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Ismerje az alapvető anyagismereti jellemzőket. Ábrázolási formák, módok ismerete. Ismerje a kötési módokat, motorokat, ezek működését, karbantartását. Ismerje, felismerje a mezőgazdasági kisképeket

Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok középfokú nevelésében-oktatásában jellemző a tudatos és rendszeres öntevékenység, önképzési igény valamennyi műveltségi terület, így a testnevelés és sport esetében is. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. Középfokú oktatásban részesülő enyhén értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció – a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelés órákon, vagy szabadős sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására. A matematikai kompetencia fejlesztése indirektmódon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg. A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és baleset-megelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon. A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy. A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, a komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban.A testnevelés kiemelten támogatja a helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. 325

A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. Testnevelés és sport a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

5

Éves óraszám:

180

Tematikai egységek:

Óraszámok:

Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség

36

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

36

Játék

52

Versenyzés

36

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

20

Menet- és ütemtartás, hosszabb távú egyenletes, lassú futás. Hatékony mozgásszabályozás, két-három mozgáselem összekapcsolása a gyakorlatok során, a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más körülmények között is alkalmazni. A szergyakorlatok teljesítése, önálló végrehajtása a tanuló képessége szerint. Az ugróerő és súlypontemelkedés tudatos szabályozása. A tánc és a közös mozgás élményének élvezete. A fejlesztés várt A tanuló képes: önállóan bemelegíteni;a sportot életritmusába beépíteni; eredményei az legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni; évfolyam végén versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és azoknak megfelelően cselekedni; labdát céltudatosan irányítani; labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket felismerni; a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban, versenyekben; higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni saját életterében; a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos magatartásformákat.

326

Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki óra sajátos szerepet tölt be a tantárgyak rendszerében. Tartalmai, tevékenységei közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni – a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével – a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatait, a szabálytudat erősítését. Fontos, hogy hozzájáruljon – az egyéni szükségletek mentén – az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata erősíteni – a terápiás eljárások alkalmazásával –az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést, biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. A tantárgy tudatosítja az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, bemutatja a közvetlen környezet humán értékeit. Az osztályfőnöki óra feladata, hogy kapaszkodókat adjon a serdülőkor testi-lelki változásaihoz – a tanuló számára lehetőséget adjon a saját élmények, vélemények megvitatására. Riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – adjon pontos képet és iránymutatást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. A tanulók saját tapasztalatokat szereznek – események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával – a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására, a tanuló tapasztalatokat gyűjt a munka világáról, a szakmákról. A tantárgy feladata továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően –, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. A tantárgy az erkölcsi nevelés terén, irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül támogatást nyújt pozitív és negatív példák felismerésére, pozitív mintakövetésre; nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területén hazánk múltjának, jelenének megismerésére az írók, költők szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén szerepet játszik az olvasott szövegekben a közéletiség felismerésében, a múlt irodalmában a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követésében. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területen fontos szerepet tölt be a tantárgy, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeretet fejleszti a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel, segíti a saját személyiség megismerését az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerésével ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben, ezek felismerésével, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával vesz részt.

327

A családi életre nevelést az irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása erősíti. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet támogatja a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán, illetve ezek gyakoroltatása szituációs játékokban, szerepjátékokban. A fenntarthatóság, környezettudatosság terület egyre tudatosabbá válik a helyes szokásrend következetes alakítása során különböző életterekben (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.). A pályaorientáció területét támogatja a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzésével, megbeszélésével, saját lehetőségek és motivációk összevetésével. Gazdasági és pénzügyi nevelés területen komplex ismereteket nyújt az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek bemutatásával a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörökben. A médiatudatosságra nevelést segíti az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek, infokommunikációs eszközök igénybevételének gyakorlásával. A tanulás tanítása területet támogatja az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárásával, egyénre szabott értékeléssel, az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztésével. A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció hangsúlyos, a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve kell szerepet kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. A szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, a társadalmi beilleszkedést a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni. Osztályfőnöki a 9/E szakiskolai osztályban Osztály:

9/E

Heti óraszám:

1

Éves óraszám:

36

328

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok:

Beilleszkedés – Alkalmazkodás  Tanulói jogok és kötelezettségek. Házirend.  Tűz- és balesetvédelem.  Napirend. Tanórán kívüli elfoglaltságok.  Tanulás és tudás.  Új tantárgyak megismerése.  Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).  Helyismeret.  Közvetlen lakókörnyezetben, iskola szervezésében végezhető önkéntes munka végzése.

12

Önismeret – Testi és lelki egészség  Önjellemzés, reális önértékelés.  Lelki bántalmak, sérelmek következményei.  Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem?  Az emberi természet megnyilvánulása, a helyes életvezetés kialakítása.  Negatív tulajdonságok számbavétele.  Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásuk megelőzése.  Dohányzás (aktív – passzív).  Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).

14

Aktuális témák  Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.  A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.

10

A tanuló képes iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével. Képes iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. A fejlesztés várt Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan eredményei az együttműködni beszédpartnerével. évfolyam végén A környezet és az értékek megismerése alapján azonosulás, elfogadás és szolidaritás az aktuális helyzetekben. Képes felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében. Képes megismerni az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjteni, dokumentálni.

329

9-10. ÉVFOLYAM KÖZISMERETI HELYI TANTERVE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, az OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához készült közismereti kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó irányelveken alapul.

Célok és feladatok A speciális szakiskolai iskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációra. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a speciális szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. A szakiskolai képzés gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását. Támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein,a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. 330

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a tanuló részvételét a helyi civil társadalom életében, azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről – a felnőttkori önmaga megvalósításáról – akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és a megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést. A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. 331

A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében. A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elérése érdekében.

9-10. évfolyam helyi közismereti óraterve Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Informatika Testnevelés és sport

9.évfolyam heti

9. évfolyam összesen

1

36

1

35

2

72

2

70

1

36

1

35

1

36

1

35

5

180

5

175

332

10. évfolyam 10.évfolyam heti összesen

Osztályfőnöki óra Összesen:

1

36

1

35

11

396

11

385

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számoltunk. A 1,5 óra szabad időkeretet a szakmai tantárgyak oktatásához használjuk fel.

Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy a speciális szakiskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával képessé váljanak a társadalmi kommunikációra, az önkifejezésre. Legfontosabb célok: – A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra. – Rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi-, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképességgel. – A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása, – Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó – képességekkel adekvát – szövegalkotás, – Alakuljon ki eszköztudás, a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával. – Jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és végzés valamint a szakmai munka területén – Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés. – Tudjon folyamatosan hangosan vagy magában olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni – Legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére. – Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. A tantárgy feladatai a következők: – A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése. – A kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése. – Az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. – A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata. – A véleményalkotási képesség továbbfejlesztése. 333

– –

Önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban. Motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. – Az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése. – A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. – Szereplési biztonság kialakítása. – A tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben: Erkölcsi nevelés: irodalmi művek és más írásos szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése. Napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetése. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők és más publicisták szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítése ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével. Saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.). Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését. A tantárgy szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében: Anyanyelvi kommunikáció területén a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

334

A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy segíteni tudja a kellő önismeret alakításával a társadalmi beilleszkedést. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai: a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez. A tanítás során fontos szempont a nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárulni az énkép és a világkép kialakulásához, szükségleteik felismeréséhez és kielégítéséhez. A tantárgy célja, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanuló legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről. A magyar nyelv és irodalom tanítása során elérhető a kulturált, megfelelő nyelvi eszközöket alkalmazó viselkedés kommunikációs helyzetekben.

Magyar nyelv és irodalom a 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztály:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszám:

36

35 Óraszámok: 9. évfolyam 10 2 3 5

Tematikai egységek, témakörök: Anyanyelvi ismeretek  hangok, betűk  szavak és szófajok  mondatok és mondatfajták Írás, szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek  szóbeli szövegalkotás  szöveg és cím  vázlat  önéletrajz  jellemzés

10 2 2 2 2 2 6

Irodalmi szöveg olvasása Kommunikáció – Médiaismeret  mindennapi kommunikáció  vita, érvelés, meggyőzés  metakommunikáció  tömegkommunikáció  internetes kommunikáció

10 2 2 2 2 2

Tematikai egységek, témakörök:

Óraszámok 10. évfolyam

335

10

Anyanyelvi ismeretek    

betű szerinti rendezés, helyes mondat - és szövegalkotás tanult helyesírási szabályok alkalmazása érzelmek kifejezése indulatszavakkal tollbamondás, hibakeresés, hibajavítás

Szöveg- és szövegalkotás – Fogalmazási ismeretek  néhány mondatos szöveg önálló alkotása  hosszabb szövegből vázlat készítése  önéletrajz írása  elbeszélés, élménybeszámoló írása  gyakorló óra

2 3 2 3 10 2 2 2 2 2

Irodalmi szöveg olvasása

5

Kommunikáció – Médiaismeret

10

    

tömegkommunikációs műfajok az információ valóság tartalma kreatív szövegalkotás közösségi oldalak használata könyvtárhasználat

3 1 2 3 1

A tanuló képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni beszédpartnerével, véleményt elfogadni. Lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására képes (esetleg tanári A fejlesztés várt kérdések alapján). eredményei a két Képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható, évfolyamos ciklus áttekinthető írásműveket készíteni. végén Tudja az írást kommunikációs célokra használni. Képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni. Képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni. Könyvtárhasználat megadott szempontok alapján. Fogékony a művészeti élményekre.

Matematika A matematika tantárgy szerepe a speciális szakiskolában a szakmaelsajátításhoz nélkülözhetetlen alapismeretek megszilárdítása, a matematikai műveletvégzések pontosságának növelése, készségszintű műveletvégzés elérése a racionális számok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, szerkesztési alapismeretek elsajátítása. Szabványmértékegységek megismerése és alapszintű alkalmazása, mértékváltások megerősítése. A tantárgy segíti az önálló életvitel megalapozását a pénzügyi ismeretek elsajátításával, a munkabér, a háztartási költségvetés összefüggéseinek megismerésével. Lehetőséget teremt a háztartásban, kertben, közlekedésben a gyakorlati élethez szükséges mérések és számítások elvégzésére, a mennyiségek, az idő meghatározására.

336

A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Matematika a 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

2

2

Éves óraszámok:

72

70

Óraszámok: 9. évfolyam 12

Tematikai egységek, témakörök: Gondolkodási műveletek       

megértésen alapuló gondolkodás logikai kifejezések csoportosítás, nyitott mondatok halmazok valószínűség, kombinatorika statisztika összefoglalás, számonkérés

1 1 2 2 2 2 2

337

Számtan. Műveletek      

35

műveletek természetes számokkal műveletek racionális számokkal kerekítés szabályai arány, arányosság százalékszámítás összefoglalás, számonkérés

9 10 2 3 5 6

Mérések    

25

hosszúság-, tömeg-, idő-, űrtartalommérés geometriai alapismeretek geometriai számítások összefoglalás, számonkérés

Tematikai egységek, témakörök:

8 7 4 6 Óraszámok: 10. évfolyam 10

Gondolkodási műveletek       

megértésen alapuló gondolkodás logikai kifejezések csoportosítás, nyitott mondatok halmazok valószínűség, kombinatorika statisztika összefoglalás, számonkérés

1 1 1 1 1 3 2

Számtan. Műveletek      

25

műveletek természetes számokkal műveletek racionális számokkal kerekítés szabályai arány, arányosság százalékszámítás összefoglalás, számonkérés

5 6 1 2 5 6

Mérések    

35

hosszúság-, tömeg-, idő-, űrtartalommérés geometriai alapismeretek geometriai számítások összefoglalás, számonkérés

A fejlesztés várt A tanuló képes összefüggéseket biztosan felismerni számok, eredményei a két mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. évfolyamos ciklus Testek és síkidomok alkotórészeinek ismerete. végén 338

6 15 8 6

Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. A tanuló képes arányos alaprajzot készíteni. Képes alkalmazni a logikai kifejezéseket. Legyen jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében. Tudjon állításokat tagadni, ismerje a tagadás logikai tartalmát. Legyen jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban. Képes egyszerű adatokból átlagszámításra. Ismerje a 10-es számrendszert milliós számkörben. Képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében. Képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, zsebszámológépet pontosan használni. Képes az olvasható, áttekinthető írásbeli munkára.

Erkölcstan A tantárgy kiemelt célja a speciális szakiskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógus szerepe az, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések feloldásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és a mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollálásának segítése, erősítése, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a speciális szakiskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában. Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

339

A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és az egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését. A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásuk fontosságának felismerését, a magánélet védelmét. A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismertetésével segíti. Erkölcstana 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszámok:

36

35

Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam

Tematikai egységek, témakörök: Az ítélőképesség, az erkölcsi és az esztétikai érzék fejlesztése    



10

10

8

7

Közösségek – erőt adó közösség. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség. Együttérzés másokkal. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok – hasonlóságok és különbségek. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek.

Aktuális társas helyzetek   

18

Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Egyén, közösség, társadalom    

18

Alkalmazkodás, választás, segítségkérés. Megértés más viselkedésével kapcsolatban. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.

340

Követendő magatartásminta választása. Empátia, tolerancia a társadalmi, etnikai, nemi különbözőségekkel szemben.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus Saját vélemény kialakulása, mások véleményének tiszteletben tartása. végén Alkalmazkodás a közösséghez. Idegenekkel szemben megfelelő távolságtartás, túlzott bizalom elkerülése.

Informatika A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulónak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társas kultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére. A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával. Informatika 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszámok:

36

35 Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam

Tematikai egységek: Számítógép alkalmazása   

28

Dokumentumkészítés. Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD-, DVDlejátszó). Hálózati alkalmazások, keresőprogram használata. 341

28

 

A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások. Játékprogramok.

A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések    

8

7

A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása. Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése. A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi feladatok. Káros szokások kialakulásának megelőzése.

Biztonságos, önálló eszközhasználat. A fejlesztés várt Igénynek megfelelő tartalom keresése és önálló felhasználás. eredményei a két A tanuló képes a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni. évfolyamos Képes célnak megfelelő produktumokat készíteni. ciklus végén Képes önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére. Saját és mások személyiségi jogainak, intim szférájának megvédése.

Testnevelés és sport A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. Középfokú oktatásban részesülő enyhén értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció – a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelésórákon, vagy szabadős sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására. A matematikai kompetencia fejlesztése indirekt módon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg. 342

A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és baleset-megelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon. A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás fejlesztése valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy. Testnevelés és sport a 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

5

5

Éves óraszámok:

180

175 Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam

Tematikai egységek: Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás Játék Versenyzés Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

36

35

64

60

36

35

34

35

10

10

Menet- és ütemtartás, hosszabb távú egyenletes, lassú futás. Hatékony mozgásszabályozás, két-három mozgáselem összekapcsolása a gyakorlatok során, a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más körülmények között is alkalmazni. A szergyakorlatok képesség szerinti teljesítése, önálló végrehajtása. Ugróerő és súlypont emelkedésének tudatos szabályozása. A tánc és a közös mozgás élményének élvezete. A tanuló képes: önállóan bemelegíteni; a sportot életritmusába beépíteni; legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni; versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és képes az azoknak megfelelő cselekvésre; labdát céltudatosan irányítani; labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket felismerni; a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban, versenyekben;

343

higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni saját életterében; a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos magatartásformákat.

Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Tartalmaik, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni – a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével – a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatát, a szabálytudatot. Hozzájárulni – az egyéni szükségletek mentén – az énkép, az önértékelés alakításához,a közösenkialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata, hogyerősítse – a terápiás eljárások alkalmazásával – az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Adjon képet a serdülőkor testi-lelki változásairól – tudatosítsa a saját élményeket, véleményeket. Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek használatának veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. Szerezzenek a tanulók saját tapasztalatokat – események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával – a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a tanuló a munka világáról, a szakmákról. Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően – a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében: Erkölcsi nevelés: irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése, pozitív mintakövetés. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők szemével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

344

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség megismerése, fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával. A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerése ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben. Ennek felismerése, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása. Családi életre nevelés: irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel. Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.) Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzése, megbeszélése. Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás stb. témakörökben. Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének. Szociális és állampolgári kompetencia: a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést. Hatékony, önálló tanulás: egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti ennek a kompetenciának a fejlesztését. Osztályfőnöki óra a 9. és 10. szakiskolai osztályokban Osztályok:

9.

10.

Heti óraszámok:

1

1

Éves óraszámok:

36

35 Óraszámok: 9. 10. évfolyam évfolyam 6 6

Tematikai egységek: Beilleszkedés – Alkalmazkodás  Tanulói jogok és kötelességek.  Házirend.  Tűz- és balesetvédelem.  Napirend.  Tanórán kívüli elfoglaltságok. 345

    

Tanulás és tudás. „A tanulás tanulása”, az egyén szerepe. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok. Bevált és új tanulási módszerek kialakítása. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság stb.).

Önismeret – Testi és lelki egészség  Önjellemzés, reális önértékelés.  Lelki bántalmak, sérelmek következményei.  Feszültségoldás.  Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem?  Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés kialakítása.  Negatív tulajdonságok számbavétele.  Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásának megelőzése.  Dohányzás (aktív – passzív).  Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).  Fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat.  Fertőző betegségek (AIDS, hepatitis).  Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya, sportfogadás stb.).  A különböző, prevencióval foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.

11

Aktuális témák  Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.  A közösség építése érdekében a tanuló saját teendőinek feltérképezése.

19

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

11

18

A tanuló képes iskolai és gyakorló műhelyben végzett munkáit a tanult szabályok szerint végezni. Képes meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével. A környezet és az értékek megismerése alapján azonosulás, elfogadás és szolidaritás az aktuális helyzetekben. Képes felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében. Megismeri az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjt, dokumentál.

346

Értékelési elvek és eljárások speciális szakiskolában A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. Lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. Az értékelés célja és feladata Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Az értékelés többet jelent a pillanatnyi állapotjelzésnél. Elvárható, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra – ily módon válik a tanulási kudarc elkerülésének eszközévé, és hatással lehet az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önértékelésére és a társakkal végzett tevékenységének, együttműködésének reális értékelésére. Előnye, hogy érvényesül az értékelés tanulási motivációt erősítő, támogató funkciója. Az értékelésnek rövid és hosszú távú hatása van a tanulási motivációra, sőt az életpálya egészére. A tanár értékelési stratégiája akkor nevezhető szakszerűnek és differenciáltnak, ha sokféle értékelő módszerrel dolgozik, minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy az egyéni különbségek figyelembevételével megerősítéseket adjon tanítványainak, és időnként olyan strukturált értékelési módszereket is felhasznál (feladatlap), amelyekkel rövid idő alatt minden tanítványának egyszerre sok megerősítést adhat. Az értékelés funkciója az, hogy érvényes bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minőségéről, az abban bekövetkezett változásról, és tájékoztassa ezekről a tanulót, tanárokat és a szülőket. Az értékelés alapelvei  Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányuljon.  Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósuljon meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban.  A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés.  Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósuljon meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.  Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása szükséges.  Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.  A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik. Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanítási-tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás.

347

A tanulói értékelés formái: A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés. A pedagógiában hagyományosan kialakult értékelési formák a diagnosztikus, a szummatív és a formatív értékelés.  Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés történik a tanulók tudásszintjének felmérésekor – például év elején, vagy iskolába kerüléskor.  A szummatív (összegző-lezáró) értékelés a tanulmányok összegző értékelését jelenti (témazáró, vagy tanév végi értékelés). Formáját tekintve lehet szóbeli, írásbeli teljesítményhez vagy gyakorlathoz kapcsolódó értékelés.  A formatív értékelésre, amely a tanítás-tanulást kísérő leggyakrabban alkalmazott értékelési forma, minden tanítási órán, azok valamennyi szakaszában folyamatosan nyílik lehetőség. A formális értékelés a legalkalmasabb arra, hogy felhívja a figyelmet a tanuló és a pedagógus számára is a korrekciós lehetőség biztosítására, illetve annak időszerűségére vagy éppen szükségszerűségére. A formatív értékelés azonnali korrekciót tesz lehetővé, így a tanulási folyamatban alkalmazása felértékelődik. Az értékelési formák közül valamennyi alkalmazásának helye van az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tevékenységeinek, eredményeinek minősítése során a fejlesztési folyamatban, az iskolai tanulmányokban való előrehaladás szintre, terjedelemre, időbeli ütemezésre vonatkozó megfelelőségének vizsgálatában. A pedagógus a tanulói teljesítményt a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával helyezi el, ezzel visszajelzést ad a tanulónak. Az értékelés során a megfelelő szint elérése a továbbhaladás feltétele is egyben, amit a tanterv követelmény-előfeltétel rendszere szabályoz. Ellenőrzés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, és egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését, a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt célt szolgálják, hogy a szakiskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő kilencedik előkészítő évfolyamos tanulók iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, másrészt jelzésül szolgál a tanulók képességeiről és várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktató munka szintje, és megítélhető az aktuális tudásszint. 348

Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tar az adott tudás elsajátításában, és milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos – vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges – tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti mérés, vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Intézményünkben a 10. évfolyam végén szakmai vizsga a kimeneti mérés. A méréseket a munkaközösség vezetők és az osztályban tanító nevelők, szakoktatók végzik. Az értékelést a munkaközösség vezetők vagy az igazgatóság végzi. A mérés formái lehetnek: dolgozatírás, teszt, feladatlap, szóbeli és írásbeli vizsga. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:  a tanulók minősítése,  visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságáról,  az önértékelés képességének kialakítása,  a személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen  pedagógiailag kifogástalan,  folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,  kiszámítható, nem kampányszerű,  sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is,  módszertanilag változatos,  konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,  lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is,  természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör. Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái:  szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.  írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.  gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Az értékelés módjai: b) 5 fokozatú számskálával b) A kilencedik előkészítő év elejétől a tizedik év végéig a hagyományos osztályozás módszerét használjuk minden tantárgynál, kivéve a pályaorientáció tantárgyat 9/E. évfolyamon, ahol megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kapnak a tanulók. 349

c) A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgynál pedig félévente három (ezek között írásos és szóbeli beszámoltatások eredményeinek is kell szerepelnie, helyes arányukat a szaktanár dönti el). A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.) Az értékelésnél használt dokumentumok Évfolyam 9/E, 9-10. évfolyam

Félévkor tájékoztató füzet napló

Tanév végén napló bizonyítvány törzslap

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere Az osztályzat (érdemjegy) akkor  Jeles (5)Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.  Jó (4)Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.  Közepes (3) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.  Elégséges (2) Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.  Elégtelen (1) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

A kiemelkedő teljesítmények elismerése: A jutalmazás alapja:  kimagasló tanulmányi eredmény  jó tanulmányi eredmény, egy, vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény  közösségért vérzett tevékenység

350

 diákönkormányzatban, művészeti csoportban kiemelkedő teljesítmény  kiemelkedő sportteljesítmény  minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti

színvonalú

A jutalmazás formái:  szaktanári, szakoktatói, illetve osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  tantestületi dicséret  az egész évben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret  egyéb egyéni és csoportos jutalmak Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya Írásos beszámoltatások formái:  írásbeli felelet, az egész osztályra/csoportra vonatkozóan  írásbeli felelet egyénre vonatkozóan  témazáró felmérések, dolgozatok  tanév végi felmérések Az írásos beszámoltatások rendje, korlátai Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni, (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Egy tanítási napon maximálisan 1 témazáró dolgozat iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles meghatározni. Az értékelésben betöltött szerepe, súlya: Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezért az osztályozó naplóban meg kell különböztetni őket piros színnel más érdemjegyektől. A tanév végi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-72.§ szabályozzák. Tanulmányok alatti vizsgának minősül:  osztályozó vizsga (féléves vagy egész éves tananyagból)  javítóvizsga  különbözeti vizsga (másik osztályból vagy iskolából történő átvétel esetén, az igazgató elbírálása alapján)  pótló vizsga

351

 beszámoltató vizsga (1-2 hónapos tananyagból, engedélyezett, igazolt hiányzás esetén) Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie:  magántanulónak,  a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak,  jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi; vagy félévkor kötelező módon, ha a hiányzása a meghatározott mértéket már addigra meghaladta, és érdemjeggyel nem osztályozható,  másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja,  előzetes kérelemre: független vizsgabizottság előtti vizsga esetén. Az osztályozó vizsgát a következő tanév tantervi anyagából mindig a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni. A pozitív elbírálás feltétele, hogy a tanuló minimálisan jó (71%-os) eredményt érjen el a vizsgán. Tanulmányok alatti vizsgák időpontjai:  Osztályozó vizsgák:  Az első félév zárása előtt: január 2. hete  Tanév vége előtt: június 1. hete  Javítóvizsgák:  Augusztus 21. és 31. között  Különbözeti vizsgák:  Augusztus 21. és 31. között  Az első félév zárása előtt: január 2. hete A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok: Az írásbeli vizsgák időtartama a javító-, pótló, osztályozó és különbözeti vizsgák esetében 60 perc, mivel növendékeink sajátos nevelési igényűek a rendelkezésre álló időt 30 perccel meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű tanuló a tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket használhatja a vizsga során. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy szükség esetén a szóbeli vizsgát írásban, az írásbelit pedig szóban tegye le. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az iskola Pedagógiai Programjának Helyi Tantervében szereplő, az adott csoportra és évfolyamra előírt tananyagtartalommal. Az értékelés rendje: Az osztályozó vizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg:  86-100%: jeles  71-85%: jó  56-70%: közepes 352

 41-55%: elégséges  0-40%: elégtelen Amennyiben a vizsga két részből áll, az értékelés az írásbeli vizsgarész 60%-os és a szóbeli vizsgarész 40%-os arányú beszámításával történik.

A felvétel és az átvétel szabályai Az iskolába lépés törvényi feltételei: - Tankötelezettség:  A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása  Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között, köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.  Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. - Kötelező tankötelezettség teljesítése  A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.  A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik (2013.jan.1-től)  Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.  Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.  Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. §(1)-(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata.  A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.  A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Az iskolába lépés feltételei:  A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó

353

nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.  Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelésoktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában: a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, b) otthoni ellátás keretében, c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.  A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét.  A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.  Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető a) otthoni ellátás keretében, b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.  Speciális szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslata alapján lehet bekapcsolódni.  A 9/E előkészítő évfolyamra középfokú iskolai felvételi eljáráskeretében lehet jelentkezni.  Szakképzési 9-10. évfolyamra csak olyan tanuló vehető fel, aki - a választott szakképesítésnek megfelelően – a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.  Ha a tanköteles tanuló iskolát vált, további nyilvántartása az átvevő iskola feladata. A szakiskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei: A tanulói jogviszony: a Tanulási Képességet Vizsgáló, Szakértői és RehabilitációsBizottság szakvéleménye alapján felvétellel és átvétellel történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvett tanulók osztályba sorolásáról és az esetleges különbözeti vizsgák letételéről jogszabályi előírások szerint az igazgató intézkedik. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, lakhelyigazolás, bizonyítvány, szakértői papír.  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tantervi követelményeket sikeresen teljesítette. 354

 A 9/E évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette.  A 9. évfolyam végén az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után léphet 10. évfolyamba a tanuló, ha a tantárgyi követelményeket teljesítette.  A tanulók évfolyamba sorolására a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében hoz határozatot. A tapasztalatok alapján, a szülővel (gondviselővel) egyetértésben a tanuló más csoportba való sorolására az osztályfőnök tesz javaslatot és a nevelőtestület dönt.  Abban az esetben, ha a tanuló személyiségfejlődése érdekében az alacsonyabb évfolyamú csoportban jobban biztosított a tanuló fejlesztése, úgy az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület döntésével, illetve a szülő kérésére a tanuló egyszer, vagy többször megismételheti az évfolyamot.  Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki háromnál több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, vagy a javítóvizsgán, osztályozóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett.  Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A továbbhaladásról az osztályozó értekezlet dönt.  A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a Közoktatási, a Köznevelési törvény és a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet előírása szerint kerül sor.

Szakmai tantervi adaptáció a 21 622 0 kerti munkás rész-szakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak számára a 34 622 02 Kertész szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint: – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

–

a 21 622 01 Kerti munkás rész-szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet, – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendeletalapján készült. II. A rész-szakképesítés alapadatai: A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 622 01 355

A rész-szakképesítés megnevezése: Kerti munkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei:

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V.

Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához:

A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 9. előkészítő évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam évfolyam heti éves óraszám heti óraszám heti óraszám óraszám (36 héttel) 36 hét Közismeret

27

11

396

356

11

10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) 385

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen

8

24

864+70

25

875

35

35

1330

36

1260

A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő 2590 óra (1260+70+1260) nyári összefüggő gyakorlattal. 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Tantárgyak

Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám 9. évfolyam elméleti

10961-12 Növénytani Kertészeti ismeretek alapismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11024-12 Kerti munkák Kerti munkák

gyakorlati

2

ögy

elméleti

70

2+2

gyakorlati

5+1

5+1

4

5

2

2

2

2

2

Kerti munkák gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

10. évfolyam

4+2 8

5+1

13+3

6

24

70

15+2 25

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

Műveltségi terület

Tantárgy

9-10 évfolyam heti óraszáma

2 tanéves óraszám

Magyar nyelv Magyar nyelv és és irodalom irodalom

1

36-35

Matematika

Matematika

2

72-70

Ember és társadalom

Hit és erkölcstan

1

36-35

Informatika

Informatika

1

36-35

357

Testnevelés és Testnevelés sport Osztályfőnöki Összesen

5

180-175

1

36-35

11

396-385

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak/témakörök Szakmai követelménymodul

Óraszám 9. évfolyam

Összesen 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati 10961-12 Kertészeti alapismeretek

Növénytani ismeretek

72/2

140/4

212

A növény felépítése

24

70

94

A növények életjelenségei Növény- és környezettan Termesztési ismeretek gyakorlat Termesztés tárgyi feltételei Trágyázás, öntözés Növényvédelem

24

35

59

24

35

59

Műszaki alapismeretek Anyagismeret Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok A termesztés gépei Műszaki alapismeretek gyakorlat Kéziszerszámok használata

72/2

72

24 24

24 24

24

358

216/6

210/6

426

108

105

213

72 36

70 35

142 71

144/4

175/5

24 319

72

70

142

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése A termesztés gépeinek működése Munkavállalói ismeretek

Kerti munkák

35

71

36

70

106

72/2

70/2

142

24

23

47

24

23

47

Munkavédelmi szabályok Tűz- és robbanásvédelem Környezetvédelem 11024-12 Kerti munkák

36

24

24

48

72/2

70/2

142

24

24

48

24

23

47

24

23

Gyümölcsös növények telepítése Zöldségnövények telepítése Szőlő telepítése Kerti munkák gyakorlat Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata Zöldségnövények telepítésének gyakorlata Szőlő telepítésének gyakorlata Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

216/6

210/6

47 426

36

35

71

144

140

284

36

35

71

595

1809 (függőlegesen csak 1739) 1809

288

576

864

70

70

280

875 568 / 31,4 % 1241 / 68,6 %

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

359

10961-12 azonosító számú Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A 10961-12 azonosító számú, Kertészeti alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

A termesztés gépei

Kéziszerszámok használata

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése

A termesztés gépeinek működése

Műszaki alapismeretek gyakorlat

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok

Műszaki alapismeretek

Anyagismeret

Növényvédelem

Termesztés tárgyi feltételei

Növény- és környezettan

A növények életjelenségei

A növény felépítése

10961-12 Kertészeti alapismeretek

Trágyázás, öntözés

Termesztési ismeretek gyakorlat

Növénytani ismeretek

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X

X X

X X

FELADATOK Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X X X X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X SZAKMAI ISMERETEK

A növényi szervek külső alaktana (morfológia) A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) A növények életjelenségei (fiziológia) A növénycsoportok jellemzői Növények felhasználási lehetőségei A növény és a környezet kapcsolata (ökológia) A Föld meteorológiai jellemzői Magyarország éghajlati viszonyai Meteorológiai műszerek A talaj alkotórészei, jellemzői Talajtípusok jellemzői Öntözés módjai Öntözés eszközei, gépei A talajművelés eljárásai A talajművelés eszközei, gépei A tápanyag-utánpótlás lehetőségei Trágyafélék jellemzői (szerves- és műtrágyák)

X X X

X X

X X X X X X X X

X

X

X

X X

X X X

X

360

X X

X

X

A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei Védekezési eljárások a növényvédelemben A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése A növényvédelem eszközei, gépei Termesztő berendezések A kertészetben előforduló erő- és munkagépek

X X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Elemi számolási készség

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség

X

X

Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása

X

X

X

X

X

Körültekintés, elővigyázatosság Gyakorlatias feladatértelmezés

X

Növénytani ismeretek tantárgy:

X

X

X

212 óra

1.1.A tantárgy tanításának célja A végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal és a növények és a környezete kapcsolatával. 1.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia, földrajz – mindegyik témakörhöz 1.3.Témakörök 1.3.1.

A növény felépítése: 94 óra - Növények belső felépítése - A növények sejtjei - A növényi sejt általános jellemzői - A növényi sejt alkotórészei (citoplazma, sejthártya, sejtmag, színtestek, sejtfüggelékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) - A növények szövetei - Osztódó szövet - Állandósult szövet - A növények szervei 361

-

-

Gyökér – felépítés, működés, típusok, fejlődés Szár – felépítés, működés, típusok Levél – elhelyezkedés, felépítés, működés, típusok Virág - felépítés, működés, típusok Mag és termés - felépítés, működés, típusok A növények sejtjei A növényi sejt általános jellemzői Növényi sejt A növényi sejt alakja, mérete, típusai Aktív sejtalkotók (protoplazma, citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek) Passzív sejtalkotók (plazmatermékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) A növényi sejt alkotó részei Citoplazma (alakja, felépítése, működése) Sejthártya (elhelyezkedése, felépítése, működése) Ozmózis Turgor Sejtmag (előfordulása, felépítése, működése) Színtestek (kloroplasztiszok, leukoplasztiszok) Sejtfüggelékek (csilló, ostor Sejtfal (pektin, cellulóz, lignin, kősejt Sejtnedv (cukrok, szerves savak, antociánok, alkaloidák, cseranyagok, vitaminok) Vitaminok (A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin, B1-vitamin, B2vitamin, B12-vitamin, C-vitamin Zárványok Tartalék vagy raktározott anyagok (keményítő, zsír, olaj, nem állandó sejtalkotórészek.) Végtermékek (kristályok, illóolajok, gyanták) Növényi szövetek fajtái (osztódó szövet, bőrszövet, elsődleges bőrszövet rhizodermisz, másodlagos bőrszövet, szállítószövet, alapszövet, asszimiláló raktározó alapszövet, víztartó alapszövet, szellőztető szilárdító alapszövet, kiválasztó- és váladéktartó alapszövet) Növényi szövetek előfordulása Növényi szövetek felépítése Növényi szövetek működése Növények külső felépítése Hajtástengely (szártagok, szárcsomók, szállítónyalábok) Levelek (levéllemez, levélnyél) Virágok (nőivarú, hímivarú) Magok és termések (csíra, magfehérje) Gyökerek (hagyma, gumó, rizóma) Nyitva termő virágok felépítése Zárva termő virágok felépítése Kétszikűek felépítése Egyszikűek felépítése Fás szárú növények felépítése Lágyszárú növények felépítése 362

1.3.2. A növények életjelenségei: 59 óra - Növényi működések (felszívás, párologtatás, légzés, fotószintetizálás, anyagszállítás) - Gyökér funkciói: rögzít, felszívás, szállítás - Gyökér funkcióinak a folyamatai - Legfontosabb anyagok: víz, ásványok, nitrogén fehérjék, nitrition, nitrátion, foszfor, kálium - Növények gázcseréje: (anyagszállításig) - A levél funkciói: - Tápanyag készítés - Fotoszintézis (zöld színtest) - Párologtatás - Légzés - A szár működése: - Háncselem feladata Farész elemei: - vízszállító sejtek - vízszállító csövek Háncsrész elemei: - rostacsövek - kísérősejtek Vízszállítás mechanizmusa (tapadási erő: adhézió, kohézió) Növények önszabályozása: - Vezérlés - Szabályozás Auxin: - Etilén - Citokinin - Növényi szövetek fajtái (osztódó szövet, bőrszövet, elsődleges bőrszövet, rhizodermisz, másodlagos bőrszövet, szállítószövet, alapszövet asszimiláló raktározó alapszövet, alapszövet, víztartó alapszövet szellőztető szilárdító alapszövet, alapszövet kiválasztó- és váladéktartó alapszövet) - Növényi szövetek előfordulása - Növényi szövetek felépítése - Növényi szövetek működése - Növények külső felépítése - Növények szaporodása: - Ivartalan növények szaporodása - Ivaros növények szaporodása - A növények sejtjei - A növényi sejt általános jellemzői - Növényi sejt - A növényi sejt alakja, mérete, típusai - Aktív sejtalkotók (protoplazma, citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek) - Passzív sejtalkotók (plazmatermékek, sejtfal, sejtnedv, zárványok) 363

-

A növényi sejt alkotó részei Színanyagok A fotoszintézis általános folyamata A növények oxigéntermelő fotoszintézise A II. fotokémiai rendszer (PSII) Citokróm b6/f komplex Az I. fotokémiai rendszer ATP-szintézis a fotoszintézis fényszakaszában Katalízis A működés bizonyítékai Szabályozás A növényi fotoszintézis sötét-szakaszának típusai Oxigént nem termelő bakteriális fotoszintézis Fotoszintézis jelentősége Vegetatív növények szaporodása (tőosztás, hagyma, sarj, gumó, szár, vessző, levél) Nyitvatermő virágok életjelenségei Zárvatermő virágok életjelenségei Egyszikű növények életjelenségei Kétszikű növények életjelenségei Ivarszerv virág Pollen, virágpor Növények egyedfejlődése: Kétszakaszos egyedfejlődés

1.3.3. Növény- és környezettan: 59 óra - A rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktan - A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők - Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok - A növény és környezete: élő környezeti tényezők (más növények, állatok, ember); élettelen környezeti tényezők (levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj) - Környezetvédelem - Növényeket érintő környezetszennyezések - A peszticidek - Az élelmiszerekben és takarmányokban található növényvédő szerek megengedett határértéke - Műtrágyák - Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés - Biocidok - A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény - A higany kivitele és tárolása - Higanyra vonatkozó közösségi stratégia - Az élelmiszerek előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek - Dioxinokra, furánokra és PCB-kre vonatkozó közösségi stratégia 364

-

Állatokban és állati termékekben lévő hormonhatású és egyéb anyagok ellenőrzése A haszonállatok hormonnal (és egyéb anyagokkal) történő kezelésének tilalma Állatgyógyászati készítmények maradékanyagai az állati eredetű élelmiszerekben Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlat Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak Műanyagok és műanyagból készült tárgyak Újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak Regenerált cellulózfilmből készült anyagok és tárgyak Aktív és intelligens anyagok és tárgyak Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok összetevői kioldódásának vizsgálata Vinil-klorid-monomert tartalmazó anyagok és tárgyak N-nitrozaminok cumikból történő kibocsátása Epoxiszármazékok élelmiszer-csomagolásokban való felhasználásának korlátozása Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak Környezeti hatások értékelése (Hatásregiszter példa) A vállalati környezeti politika Szennyezőanyag-kibocsátás Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás Élőhelyek megszűntetése, felszabdalása Természeti erőforrások készletének változása Környezeti elemek létének megszűntetése Művi elemek létesítése Mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének, mozgási lehetőségeinek megváltoztatása Területhasználat változás

1.4.A képzés javasolt helyszíne: Tanterem 1.5.A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. (ajánlás) Sorszám

1.1 1.2. 1.3.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x

csoport

osztály

x x

365

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

2. Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

2.

2.1. 2.2.

2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

x

x

x

-

x

-

x

-

1.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 2. Termesztési ismeretek gyakorlat tantárgy 2.1.A tantárgy tanításának célja

426 óra

A végzett szakemberek a mindennapi munkájuk során állandó kapcsolatba kerülnek az élő növénnyel, illetve annak valamilyen részével, ezért alapvető fontosságú, hogy tisztában legyenek a növények külső és belső tulajdonságaival, életfolyamataik működésével, a legfontosabb növénycsoportokkal, valamint a növények és környezetük kapcsolatával. 2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia, földrajz – mindegyik témakörhöz 2.3.Témakörök 2.3.1. Termesztés tárgyi feltételei 213 óra - A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók),

366

-

-

-

termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése A meteorológiai mérőház A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximum-minimum hőmérő) A csapadékmérés eszközei A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni, mélységi talajhőmérők) A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) A talaj helyszíni vizsgálata (előzetes tájékozódás, bejárás) Talajmintavétel (szelvényminta, átlagminta) Talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra Egyszerű talajvizsgálatok (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom)

2.3.2. Trágyázás, öntözés 142 óra - Szerves trágyák használata (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szerves trágyák, komposzttrágyák) - Műtrágyák használata (egyszerű, összetett, kevert és mikroelem trágyák) - Technológiailag kevert műtrágyák - Iparilag kevert műtrágyák - Összetett műtrágyák alkalmazása - Összetett műtrágyák felhasználás: - Agrokémiai - Agronómiai szempontok - Ökonómiai - Növény specifikus igénye - Technikai-műszaki adottságok - Új típusú műtrágyák - Folyékony halmazállapotú műtrágyák - Folyékony műtrágyák alkalmazásának főbb szempontjai - Alapvető trágyázási eljárások - A trágya megválasztása - A trágyamennyiség (-adag) meghatározása - A trágya elosztásának módja, kiszórás és talajba juttatás módja - Trágyázás időpontjának meghatározása - Növény védőszerek alkalmazása 2.3.3. Növényvédelem 106 óra - Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerése (kór- és kárképek) - Növényvédőszerek felismerése: - Herbicidek: gyomirtó szerek - Fungicidek: gombaölő szerek - Inszekticidek: rovarirtó szerek - Avicidek: madárirtó szerek 367

-

Akaricidok vagy miticidek: atkaölő szerek Rodenticidek: rágcsáló irtók Vespacidek: darázsirtók Molluszkicidok: csigairtó szerek Baktericidek: baktériumok ellen használt vegyszerek Viricidek: vírusölők Nematicidek: fonalféreg ölő szerek Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek felismerése Permetlé-összetétel számítása A permetlé készítésének szabályai, permetlevek bekeverése (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel) Természetes növényvédőszerek használata

2.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság, szakmaspecifikus képzőhely 2.5.A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1. (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

alkalmazható

csoport

osztály x x

x x

x

368

x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

2.

2.1.

2.2. 2.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

x

x

-

-

x

-

x

-

2.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 3. Műszaki alapismeretek tantárgy

72 óra

3.1.A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának feladata általános műszaki ismeretek nyújtása, valamint a kertészetben használt erő- és munkagépek, eszközök működési elvének, szerkezetének megismertetése. 3.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technika – mindegyik témakörhöz. 3.3.Témakörök 3.3.1. -

Anyagismeret: A szerkezeti anyagok tulajdonságai, 369

24 óra

-

Szerkezeti anyagok jellemző felhasználás módjai Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz, horgany, ólom, ón, nikkel, forraszanyagok Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg Műanyagok, tömítő- és szigetelőanyagok, a beton Tüzelő anyagok jellemzői Tüzelő anyagok tulajdonságai Tüzelő anyagok felhasználása Kenőanyagok jellemzői Kenőanyagok tulajdonságia Kenőanyagok felhasználása A műhely kéziszerszámainak ismerete A gépek anyagainak ismerete, ezek megmunkálhatóságának technológiái Kötésmódok (oldható, nem oldható) Kertészeti eszközök használatának ismerete (gereblye, kapa, ásó, lapát, talicska) Kisgép alkatrészek használatának ismerete Magasnyomású kerti mosók használatának technológiái Öntözési eszközök használatának technológiái Víztechnikai eszközök használatának technológiái Tengelyek, csapágyak anyagainak tulajdonságai Tengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusainak tulajdonságai Növényvédőszerek ismerete Trágya anyagainak ismerete

3.3.2. Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok -

24 óra

Gépelemek, kötőgépelemek fogalma Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések Tengelyek, csapágyak, a csapágyak feladata, fajtái, karbantartása Tengelykapcsolók, a tengelykapcsolók típusai, jellemzőik Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás) Az áttétel Mozgást átalakító gépelemek, típusai, jellemzőik Szivattyúk: dugattyús, membrán-, centrifugál-, fogaskerék-szivattyú, centrifugálszivattyú, csavarlapátos szivattyú Hidraulikus munkahengerek A négyütemű Otto-motor szerkezete, működése A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése A kétütemű motorok Az Otto-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása Az elemi karburátor működése, a hidegindítás A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék) A teljesítményleadó-tengely, a függesztőszerkezet, a vonószerkezet A járószerkezet és a kormányzás 370

-

A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása A járművek elektromos berendezései Az akkumulátor működése, karbantartása Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása

3.3.3. -

A termesztés gépei 24 óra A talajművelő gépek Az ekék feladata, fajtái, az ágyeke fő részei, működése, beállítása A boronák fajtái, működésük A tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállítása A lazítók és a hengerek A talajmarók Az ásógép Magágykészítők Az istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozása A hígtrágya kijuttatása A műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (szilárd és folyékony műtrágyák kijuttatása) A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési módok Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működése Szórószerkezetek, a ködpermetezés gépei A porozógépek, csávázók Háti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos) A permetezőgépek automatikái Permetlé összetétel számítása, növényvédelmi gépek beállítása Az üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai A szállítás, rakodás gépei Biztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeire Az öntözési módok (felületi, esőztető, mikroöntözés), az öntözőberendezések fő egységei stabil, félstabil öntözőtelep és eszközeik Tápanyag-utánpótlás öntözéssel, mikroöntözés

3.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem 3.5. A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

alkalmazható

371

sajátos

módszerek,

tanulói

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

3. Sorszám

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

osztály x x

-

x x

x

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

372

-

3.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. Műszaki alapismeretek gyakorlat tantárgy

4.

319 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlatok során fel kell készíteni a tanulókat a kertészetben alkalmazott kéziszerszámok, eszközök készségszintű használatára, a gépek, berendezések szakszerű üzemeltetésére. Legyenek képesek elvégezni az egyszerűbb javításokat, az eszközök, berendezések, gépek karbantartását. Meg kell tanulniuk a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásoknak megfelelően, a veszélyeket elhárító módon dolgozni. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technika – mindegyik témakörhöz. 4.3. Témakörök 4.3.1.

Kéziszerszámok használata

142 óra

A műhely kéziszerszámainak megismertetése, a használat gyakorlása A gépek anyagai, ezek megmunkálhatósága Kötésmódok (oldható, nem oldható) Kertészeti eszközök használata (gereblye, kapa, ásó, lapát, talicska) Kisgép alkatrészek használata Magasnyomású kerti mosók használata Öntözési-és víztechnikai eszközök használata Kertészeti szerszámok élezése, nyelezése, karbantartása 4.3.2.

Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése:

71 óra

A legfontosabb gépépítő egységek megismertetése (tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, szivattyúk, hidraulikus munkahengerek), működésük, karbantartásuk, jellegzetes meghibásodásuk Az Otto-motorok, Diesel-motorok szerkezete, működése Az üzemanyag-ellátó rendszerek, a kenési rendszer és a hűtési rendszer, valamint a levegőszűrő fő részei, működése Hidegindítások, indítások gyakorlása A kétütemű és a négyütemű motorok összehasonlítása Üzemanyagok, kenőanyagok Az erőgépek szerkezeti egységei, ezek megnevezése, funkciója, elhelyezkedése a járművön Az erőátvitel egységei A kormányzás, a járószerkezet, a fékek, a 3 pont felfüggesztés Az erőgép indításának, leállításának, vezetésének gyakorlása

373

4.3.3. A termesztés gépeinek működése: 106 óra A talajművelő gépek szerkezetének, működésének áttekintése, a csatlakoztatások, beállítások, az üzemeltetés és a karbantartás gyakorlása a rendelkezésre álló eszközökkel (ágyeke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, boronák, lazítók, hengerek, rotációs kapák) Az istállótrágya-szórók és műtrágyaszórók szerkezeti részei, csatlakoztatásuk az erőgéphez, beállításuk, üzemeltetésük, karbantartásuk gyakorlása A vontatott és háti permetezők szerkezetének, működésének bemutatása, üzemeltetése, szabályozása, karbantartása Vontatott gépeknél: hidraulikus porlasztású légporlasztásos és szállítólevegős permetezők Vontatott porozó Háti permetezőnél: szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos motoros Szórófejek, cseppnagyság jelentősége Környezetvédelmi, karbantartási feladatok Permetlé összetétel számítás Permetezőgépek automatikái A traktoros pótkocsik felépítése, a csatlakoztatás, vontatás gyakorlása A billenthető pótkocsik üzemeltetése Traktoros és önjáró homlokrakodók Kerti traktor és pótkocsi összekapcsolása Karbantartási teendők, munkabiztonsági követelmények Elektromos és gázüzemű rakodók Az esőztető és csepegtető öntözés berendezéseinek főbb egységei (szivattyúk, vezetékek, szórófejek, csepegtető testek, zárószerkezetek) Kézi áttelepítésű vagy mobil berendezés összeszerelése, szétszerelése, üzemeltetése, karbantartása Öntözési automatika A kertészetben leggyakrabban használatos kisgépek (fűnyírók, komposztálók, láncfűrészek stb.) üzemeltetése, karbantartása, kisebb javítása 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság 4.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3.

magyarázat kiselőadás megbeszélés

csoport

osztály x

x x

374

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni 1.

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

375

A 10962-12 azonosító számú, Kertészeti munkavállalói ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Munkavállalói ismeretek 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

Munkavédelmi szabályok

Tűz- és robbanásvédelem

Környezetvédelem

FELADATOK Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat

X

X

X X X

SZAKMAI ISMERETEK Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások Környezetvédelmi szabályok Természetvédelem (védett növények) Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata Munkajogi fogalmak

X

X X X

X X X SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése X Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése X X Szakmai nyelvű beszédkészség X SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

X

X

X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

X

X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása

X

Körültekintés elővigyázatosság

X X

376

X

5. Munkavállalói ismeretek tantárgy

142 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Olyan komplex ismeretanyag biztosítása, amely a kertészet bármely területén lehetővé teszi a munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelelő munkavégzést. Adjon megfelelő biztonságot a balesetek és betegségek megelőzésében; a balesetekkel kapcsolatos operatív és adminisztratív teendők végzésében, valamint tudatosítsa a tűzvédelmi teendőket. A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb munkajogi fogalmakat 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.3. Témakörök Technika – mindegyik témakörhöz. 5.3.1. -

Munkavédelmi szabályok:

47 óra

A munkavédelem fogalma és feladatai Munkakörülmények, veszély, veszélyeztetettség, alkalmasság, munkabiztonság, biztonsági eszközrendszer, védőeszközök, biztonságtechnika fogalma, feladata A munkavédelmi törvény, jogszabályok Biztonsági szabályzatok A munkavédelem helyi szabályai Gépkönyv, használati és kezelési utasítás Technológiai dokumentáció, leírás, utasítás Műveleti - munkahelyi utasítás Szabványok a munkavédelemben A szabvány fogalma, fajtái, formai és tartalmi követelményei Szabványok alkalmazása A munkavédelem szervezetei Irányítás, felügyelet (általános és szakfelügyeletek), társadalmi szervezetek, munkahelyi szervek A vezető, munkahelyi vezető, szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai A munkavállalók munkavédelmi feladatai Baleset, munkabaleset, foglalkozási betegség fogalma A balesetek bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása A balesetek típusai, jellegzetes okai Megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása Baleseti ellátás, rehabilitáció A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények Munkahelyi magatartás Biztonsági berendezések, védőburkolatok Biztonsági szín- és alakjelek Rendszeres ellenőrzés, karbantartás Anyagmozgatás általános szabályai Anyagtárolás általános szabályai 377

5.3.2. 5.3.3. -

Tartályokban, aknákban, magasban végzett munkák általános szabályai Az elsősegélynyújtó alapvető feladatai, az első ellátás nyújtása, a veszélyes behatás megszakítása, a sérült biztonságba helyezése Sérülések csoportosítása, ellátásuk A légzés és vérkeringés fenntartása Gondoskodás az orvosi ellátásról Az elsősegélynyújtás eszközei A munkák csoportosítása Az ember energiaszükséglete A fizikai munka energiaszükséglete Alap, munka- és szabadidős tevékenységi energia A dinamikus és statikus munka jellemzése Az idegi és szellemi munka energiaszükséglete A szervezet alkalmazkodása a terheléshez A fáradás fizikai és pszichikai módjai A munka minőségét befolyásoló tényezők (a munkateljesítmény időbeni alakulása, életkor, monotonitás, a munka szervezettsége) Munkaidő-pihenőidő összhangja Tűz-és robbanásvédelem

47 óra

Tűz- és robbanásvédelmi alapfogalmak Tűzveszélyességi osztályok Éghetőség, tűzállóság Tűzvédelmi jogszabályok, irányító szervek, tűzoltóságok Az üzemi tűzvédelmi feladatok, tűzvédelmi oktatás, tűzriadó-terv Gépek és létesítmények tűzbiztonsági szabályai Gépszínek, gépek (erő- és munkagépek) üzemeltetése Tűzoltó anyagok: oltóporok, víz, oltóhabok, oltógázok (szén-dioxid) Tűzoltó eszközök és készülékek Gázpalackok, gázkészülékek kezelésének biztonsági szabályai Környezetvédelem

48 óra

A környezetvédelem fogalma és feladatai A környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetek A különböző környezet- és természetvédelmi (a veszélyes hulladékokról, az erdőkről, a vadakról stb.) szóló törvények A minisztérium és a hatóságok Környezetvédelmi feladatok A talajvédelem: sík és dombvidéki Talajerózió, defláció A talajok szennyeződése, az öntözés, műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem hatása A víz védelme A víz szennyeződésének forrásai, megelőzés lehetőségei, víztisztítási lehetőségek Tisztított szennyvíz elhelyezése 378

-

A levegő tisztaságának védelme A levegő szennyezettsége, a légszennyezés folyamata, a levegőtisztaság megóvásának lehetőségei Az erdők és a vadak védelme Hulladékok, a hulladék fogalma, csoportosításuk, a hulladékok ártalmatlanításának, újrahasznosításának eljárásai A veszélyes hulladékok és ártalmatlanításuk Környezetvédelmi károk és bírságolás A természetvédelem feladata, jelentősége, elvárások az Európai Unióban Védett növények fogalma, a legfontosabb védett növényfajok A kertész lehetőségei a környezetvédelem területén Talajvédelem jelentősége a kertészeti termesztés során Talajművelés, talajfertőtlenítés, speciális tápközegek használata

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során tevékenységformák (ajánlás)

5.5.

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

osztály x

-

x x x

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

1.3.

Csoportbontás

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

379

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

-

x

-

x

-

2.

2.1.

2.2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

x

-

-

5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 11024-12 azonosító számú, Kerti munkák megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Kerti munkák

11024-12 Kerti munkák

Kerti munkák gyakorlat

Gyümölcsö Zöldségnövénye Szőlő Gyümölcsö Zöldségnövénye Szőlő s növények k telepítése telepítés s növények k telepítésének telepítéséne telepítése e telepítéséne gyakorlata k k gyakorlata gyakorlata

FELADATOK Gyümölcsfát ültet Gyümölcsfajt meghatároz Támberendezést, kerítést fenntart a gyümölcsösben Gyümölcsöst gondoz, metsz Zöldmunkákat végez, hajtásokat kötöz a gyümölcsösben Talajt művel, tápanyag-utánpótlást végez a gyümölcsösben Gyümölcsöt betakarít Szőlő telepítését végzi Szőlőszaporítóanyagot előkészít, szaporítóanyagot ültet Támberendezést, kerítést fenntart a szőlőültetvényben A szőlő gondozását végzi, metsz

x x

X X

x

X

X X

x

x

X

X

x

380

x X

X x

x

X

X

x

Zöldmunkákat végez, hajtásokat kötöz a szőlőültetvényben

x

X

Talajt művel, tápanyag-utánpótlást végez a szőlőültetvényben Szőlőt betakarít Talajt előkészít, tápanyag-utánpótlást végez a zöldségtermesztésben Zöldségnövényeket szaporít Növényápolási munkákat végez a zöldségtermesztésben Zöldségnövényeket betakarít Használja, karbantartja a gyümölcstermesztésbe n, a szőlőtermesztésben és a zöldségtermesztésben használatos eszközöket

X

x

x

X

x

X

x

x

X

X

x

x

X

x

x

x

x

X

SZAKMAI ISMERETEK Gyümölcsmorfológia Gyümölcsfajok, a gyümölcstermő növények csoportosítása, gyümölcsfajok felismerése Gyümölcstermő növények éghajlatigénye, talajigénye Gyümölcsfák ültetése Gyümölcsfák termőfelületének fenntartása A gyümölcsös trágyázása talajművelése, öntözése A gyümölcs betakarítása Szőlőmorfológia Szőlőfajták A szőlő éghajlatigénye, talajigénye Szőlő ültetése

x x

X X

X

x

x X

X x

x

X

X

x

381

x X x

X x X

X

x

Termőszőlők metszése, a szőlő zöldmunkái Talajmunkák, tápanyag-gazdálkodás a szőlőben A szőlő betakarítása Zöldségnövények morfológiája Zöldségfajok, a zöldségnövények felismerése A zöldségnövények éghajlatigénye, talajigénye A zöldségnövények termesztési módjai A zöldségnövények szaporítása, ápolási munkái A zöldségnövények betakarítása A gyümölcstermesztésbe n, a szőlőtermesztésben és a zöldségtermesztésben előforduló eszközök, anyagok, épületek, építmények

x

X

X

x

x

X

X

x

X

X

X

X

X

X

x

X

X

x

x

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

X X

Mennyiségérzék Állóképesség

x

x

x

x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x

x

x

x

X x

Monotónia-tűrés Megbízhatóság

x

X x

x

x

x

x

X

x

x

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés

X

X

x

x

x

x

x

X

x

x

x

x

382

6. Kerti munkák tantárgy

142 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a gyümölcs-, a zöldség- és a szőlőtermesztés leglényegesebb, a gyakorlati munkavégzéshez feltétlenül szükséges szakmai elméleti ismereteinek megismertetése a tanulókkal. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia – mindegyik témakörhöz 6.3.Témakörök 6.3.1. -

Gyümölcsös növények telepítése 48 óra A gyümölcstermő növények fogalma, gyümölcsfajok A gyümölcstermő növények csoportosítási módjai A gyümölcstermő növények részei A gyümölcsfajok éghajlati és talajigénye A gyümölcstermő növények szaporítási módjai A sor- és tőtáv, sor- és sorköz fogalma Gyümölcsfák ültetése: Gyümölcsfák ültetésének az időpontja, Gyümölcsfák ültetési anyagának típusai, a növények előkészítése az ültetéshez Gyümölcsfák ültetése Gyümölcsfák ültetés utáni munkálatai Metszés: a metszés alapfogalmai, a metszés ideje, metszésmódok, a metszés eszközei, sebkezelés, a nyesedék eltávolítása A gyümölcsfák öntözésének jelentősége, fenntartó trágyázásuk, gyümölcsfák mechanikai talajápolása, a zöldmunkák fogalma, a támberendezés fenntartása Az ápolási munkák eszközei Az érettség fogalma A betakarítás módjai Gyümölcsfajok kézi betakarításának jellemzői Az alakító és ritkító metszés célja A metszés ideje, kivitelezési módja, sebkezelés, nyesedék eltávolítás A korona alakítását befolyásoló tényezők (életkor, faj, fajta, talaj- és éghajlati viszonyok) A metszés és hajlítás biológiai alapjai A metszés elemei A metszést kiegészítő eljárások (a hajtások csavarása, a vesszők lehajlítása, leívelése) A metszésmódok hatása a növekedésre, termőrész-képződésre A termőegyensúly Koronanevelés és művelési mód, a legelterjedtebb koronaformák kialakítása A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása: a termőfelület fenntartás módjai (ritkító metszés, ifjító metszés, átoltás) Gyümölcsritkítás, termésszabályozás A tápanyagellátás célja A tápanyagellátást befolyásoló tényezők 383

A tápelemek szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai (szerves-, műtrágyázás) A talajművelés módjai (mechanikai, vegyszeres, biológiai vagy talajtakarásos), menete - A talajművelés céljai - A talajművelés feladatai - A talajművelés technológiái - Az öntözés célja, jelentősége - A gyümölcstermő növények vízigénye - Az öntözés időpontjai - Öntözési célok a gyümölcstermesztésben (vízpótló, frissítő, kondicionáló, színező stb.) - Öntözési módok a gyümölcstermesztésben: árasztó, barázdás, mikroöntözés (csepegtető, mini szórófejes, mini esőztetőmikroszórófejes, mikroesőztető), esőszerű öntözés - Az öntözés menete - A gyümölcsfélék általános károsítói: élettani és fertőző betegségek, kártevők, gyomok - A növényvédelem célja, (a károsítók felismerése, az elterjedés megakadályozása, előrejelzés, megelőző, gyógyító védekezés) - A növényvédelem jelentősége - A növényvédelem feladata - A növényvédelem módjai: karantén hatósági intézkedések, termesztéstechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, biotechnikai védekezés - Komplex és integrált növényvédelem - Trágyázási technológiák ismerete - Trágyák fajtáinak ismerete Különböző gyümölcsös növények telepítésének ismerete: (alma, birs, cseresznye, datolyaszilva, egres, eper, faeper, földicseresznye,görögdinnye, josta, kajszibarack, kivi, kopasz kivi (weiki), körte, málna, meggy, naspolya,nektarin, paradicsom, őszibarack, ribizli, ringló, sárgadinnye, tüskétlen szeder, szilva, szőlő,dió, mandula, pisztácia, szelídgesztenye, berkenye, csipkebogyó (vadrózsa), erdei szamóca, fekete áfonya,fekete bodza, feketeribizli, galagonya, hamvas szeder, homoktövis, kökényszilva, közönséges boróka, madárberkenye, húsossom, tőzegáfonya, vadcseresznye (madárcseresznye), vadalma, vadkörte, vadszeder, vörös áfonya) acai, ananász, avokádó, banán, citrom, datolya, durian, édes granadilla, füge, grépfrút (grapefruit),gránátalma, jujuba, kaktuszfüge, kaktuszgyümölcs, kamkvat, közönséges földicseresznye, kuruba, licsi, zöldcitrom (lime), mandarin, mangó, maracuja, narancs, naranjilla, óriás passiógyümölcs, papája, perui földicseresznye,pomelo, rambután, tojásdinnye) -

6.3.2. -

Zöldségnövények telepítése

47 óra

A zöldségnövények fogalma, zöldségfajok A zöldségfajok növénytani jellemzői, igényei A hajtatás módjai, a módok fontosabb jellemzői A szabadföldi termesztés módjai, a módok fontosabb jellemzői, a vetésforgó jelentősége 384

-

-

A zöldségnövények szaporítási módjai A sor- és tőtáv, sor és sorköz fogalma A magvetés célja, módjai, a vetés mélysége A palánták típusai Az öntözés, a mechanikai talajmunkák, a tápanyag utánpótlás célja, eszközei Az érettség fogalma A betakarítás módjai Zöldségfajok kézi betakarításának jellemzői A zöldségnövények hőigényének felmérése A zöldségnövények fényigényének felmérése A zöldségnövények vízigényének felmérése A zöldségnövények tápanyagigényének felmérése Az egyes makro- és mikroelemek növényi életfolyamatokban betöltött szerepének vizsgálata A zöldségnövények levegő igény összetételének vizsgálata A talaj szerepének vizsgálata a zöldségfélék termesztésében A környezeti tényezők összefüggései és gyakorlati vizsgálata a zöldségnövények termesztésében A termesztő berendezések használata: üvegházak vagy növényházak (szaporító, termesztő, vegyes hasznosítású növényházak), fóliás termesztő berendezések A zöldségfélék termesztési módjainak kipróbálása: szabadföldi termesztés (korai-, tömegtermesztés), termesztő berendezés alatti termesztés A növényházi termesztés sajátosságainak felismerése A fóliás termesztő berendezések (alagút, ágy, sátor) alatti termesztés A váz nélküli fóliatakarásos termesztés Korai szabadföldi termesztés, szabadföldi tömegtermesztés Növényi sorrend, vetésszerkezet A biotermesztés Szaporítás Szaporítási módok a zöldségtermesztésben: ivaros (magról), ivartalan (vegetatív) szaporítási eljárások A vetés, a vetőmag tulajdonságainak vizsgálata A vetőmag vetés előtti kezelése A zöldségnövények tenyészterületének vizsgálata Vetésmódok, a vetés mélysége, a vetőmagszükséglet kiszámítása A vetés idejének ütemezése, a szabadföldi vetés, ültetés időpontjai A palántanevelés előnyei, módjai: tűzdelés nélküli és tűzdeléses palántanevelés A palántanevelés közegei és termesztőedényei A palántanevelés helye, időtartama, munkái, a palánta kiültetése Palántázás legfontosabb lépéseinek A trágyázás A trágyázás módjai, menete: alaptrágyázás, indítótrágyázás, fejtrágyázás Szerves-, műtrágyázás a zöldségtermesztésben Zöldségek ültetése Articsóka, Bab, Burgonya, Csemege kukorica, Cékla, Dinye (Görögdinnye, Sárgadinnye), Feketegyökér, Ehető gombák, Hagymafélék (Vöröshagyma, Póréhagyma, Téli sarjadékhagyma, Metélőhagyma, Fokhagyma), Káposztafélék (Fehérképoszta, Lilakáposzta, 385

-

Kelkáposzta (Leveles kel, Kínai kel, Bimbóskel)), Karalábé, Karfiol, Brokkoli, Paprika (Fűszerpaprika), Paradicsom, Pasztinák, Petrezselyem, Levélpetrezselyem, Rebarbara, Retek,Saláta (Endíviasaláta, Fejes saláta, Cikóriasaláta, Kötözősaláta, Mezei saláta, Tépősaláta), Spárga, Sárgarépa, Som, Sóska, Spenót, Padlizsán, Torma, Tök (Spárgatök, Sütőtök, Laskatök), Cukkini, Patisszon, Uborka, Zeller, Zöldborsó Jelentősebb zöldségfélék felismerése

6.3.3. Szőlők telepítése 47 óra - A szőlőfajták csoportosítása - A borszőlő-fajták és a csemegeszőlő-fajták csoport jellemzői, a csoportok legjellemzőbb fajtái - Ültetés: az ültetés ideje, módja, a szaporítóanyag - Metszés: a metszés alapfogalmai, a metszésmódok, a metszés ideje, a termő szőlő metszése, metszés eszközei, a venyige eltávolítása - A szőlő mechanikai talajápolása, fenntartó trágyázása, zöldmunkák a támberendezés fenntartása - Az ápolási munkák eszközei - A borszőlő betakarítása, a betakarítás eszközei - A csemegeszőlő betakarításának eszközei - A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése - A meteorológiai mérőház - A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximum-minimum hőmérő) - A csapadékmérés eszközei - A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni, mélységi talajhőmérők) - A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) - A talaj ismerete (előzetes tájékozódás, bejárás) - Talajmintavételi ismeretek (szelvényminta, átlagminta) - Talajminták előkészítésének ismerete laboratóriumi vizsgálatra - Egyszerű talajvizsgálatok ismerete (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom) - Szerves trágyák használatának ismerete (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szerves trágyák, komposzttrágyák) - Műtrágyák használatának ismerete (egyszerű, összetett, kevert és mikroelem trágyák) - Technológiailag kevert műtrágyák ismerete - Iparilag kevert műtrágyák ismerete - Összetett műtrágyák alkalmazásának technológiái - Összetett műtrágyák felhasználásának technológiái - Agronómiai szempontok 386

-

Ökonómiai szempontok ismerete Növény specifikus igénye Technikai-műszaki adottságok Új típusú műtrágyák Folyékony halmazállapotú műtrágyák Folyékony műtrágyák alkalmazásának főbb szempontjai Alapvető trágyázási eljárások ismerete A trágya megválasztásának ismerete A trágyamennyiség (-adag) meghatározásának ismerete A trágya elosztásának módja, kiszórás és talajba juttatás módja Trágyázás időpontjának meghatározása Növény védőszerek alkalmazásának technológiái Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerésének ismerete (kór- és kárképek) Növényvédő szerek felismerésének technológiái herbicidek: gyomirtó szerek fungicidek: gombaölő szerek inszekticidek: rovarirtó szerek avicidek: madárirtó szerek akaricidok vagy miticidek: atkaölő szerek rodenticidek: rágcsáló irtók vespacidek: darázsirtók molluszkicidok: csigairtó szerek baktericidek: baktériumok ellen használt vegyszerek viricidek: vírusölők nematicidek: fonalféreg ölő szerek Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek ismerete Permetlé-összetétel számításának ismerete A permetlé készítésének szabályai, permetlevek bekeverésének ismerete (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel) Természetes növényvédőszerek használatának ismerete

6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3.

magyarázat kiselőadás megbeszélés

csoport

osztály x

x x

387

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

1.

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoportbontás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

Osztálykeret

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

x

-

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Kerti munkák gyakorlat tantárgy

426 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlat keretében ismertetjük meg a kertészeti termesztés alapvető munkáit. A tanuló legyen képes elvégezni a ház körüli kertekben az alapvető kertészeti tevékenységeket. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia – mindegyik témakörhöz

388

7.3.Témakörök 7.3.1. -

-

Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata 71 óra A gyümölcsfaiskola részeinek megismerése A gyümölcsfa részei, termőrészek felismerése Ivaros és ivartalan szaporítási módok gyakorlása Csemetenövények nevelése, ápolása, kitermelése A telepítés előkészítése: területrendezés, talajjavítás, talajfertőtlenítés, talajelőkészítés, a fák helyének kitűzése A telepítés: az ültetési anyag átvétele, a fák előkészítése az ültetéshez (gyökérmetszés, pépezés), a gyümölcsfák ültetése, a telepítést követő munkák (védelem, a telepítés nyilvántartása) Támberendezés készítése, karbantartása Szervestrágyázás: istállótrágyázás; trágyalé, komposzt, szerves hulladék kijuttatása és bedolgozása; zöldtrágyázás Műtrágyázás: szilárd műtrágyák kijuttatása, bedolgozása; folyékony műtrágyák használata Kémiai (vegyszeres) talajművelés: gyomirtó szer megválasztás, bekeverés, kijuttatás, bedolgozás Biológiai talajművelés: füvesítés, zöldtrágyázás, talajtakarás Az alakító és ritkító metszés célja A metszés ideje, kivitelezési módja, sebkezelés, nyesedék eltávolítás A korona alakítását befolyásoló tényezők (életkor, faj, fajta, talaj- és éghajlati viszonyok) A metszés és hajlítás biológiai alapjai A metszés elemei A metszést kiegészítő eljárások (a hajtások csavarása, a vesszők lehajlítása, leívelése) A metszésmódok hatása a növekedésre, termőrész-képződésre A termőegyensúly Koronanevelés és művelési mód, a legelterjedtebb koronaformák kialakítása A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása: a termőfelület fenntartás módjai (ritkító metszés, ifjító metszés, átoltás) Gyümölcsritkítás, termésszabályozás A tápanyagellátás célja A tápanyagellátást befolyásoló tényezők A tápelemek szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai (szerves-, műtrágyázás) A talajművelés, célja, jelentősége, feladata, módjai (mechanikai, vegyszeres, biológiai vagy talajtakarásos), menete Az öntözés célja, jelentősége A gyümölcstermő növények vízigénye Az öntözés időpontjai Öntözési célok a gyümölcstermesztésben (vízpótló, frissítő, kondicionáló, színező stb.)

389

-

7.3.2. -

-

Öntözési módok a gyümölcstermesztésben: árasztó, barázdás, mikroöntözés (csepegtető, mini szórófejes, mini esőztetőmikroszórófejes, mikroesőztető), esőszerű öntözés Az öntözés menete A gyümölcsfélék általános károsítói: élettani és fertőző betegségek, kártevők, gyomok A növényvédelem célja, jelentősége, feladata (a károsítók felismerése, az elterjedés megakadályozása, előrejelzés, megelőző, gyógyító védekezés) A növényvédelem módjai: karantén hatósági intézkedések, termesztéstechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, biotechnikai védekezés Komplex és integrált növényvédelem Zöldségnövények telepítésének gyakorlata 284 óra A zöldségnövények hőigénye A zöldségnövények fényigénye A zöldségnövények vízigénye A zöldségnövények tápanyagigénye Az egyes makro- és mikroelemek növényi életfolyamatokban betöltött szerepe A zöldségnövények igénye a levegő összetételét illetően A talaj szerepe a zöldségfélék termesztésében A környezeti tényezők összefüggései és gyakorlati jelentőségük a zöldségnövények termesztésében A termesztő berendezések fogalma A termesztő berendezések csoportosítása: üvegházak vagy növényházak (szaporító, termesztő, vegyes hasznosítású növényházak), fóliás termesztő berendezések A zöldségfélék termesztési módjai: szabadföldi termesztés (korai-, tömegtermesztés), termesztő berendezés alatti termesztés A növényházi termesztés szerepe, jelentősége és sajátosságai A fóliás termesztő berendezések (alagút, ágy, sátor) alatti termesztés A váz nélküli fóliatakarásos termesztés Korai szabadföldi termesztés, szabadföldi tömegtermesztés Növényi sorrend, vetésszerkezet A biotermesztés lehetőségei, feltételei A szaporítás fogalma Szaporítási módok a zöldségtermesztésben: ivaros (magról), ivartalan (vegetatív) szaporítási eljárások A vetés, a vetőmag tulajdonságai A vetőmag vetés előtti kezelése A zöldségnövények tenyészterülete Vetésmódok, a vetés mélysége, a vetőmagszükséglet kiszámítása A vetés idejének ütemezése, a szabadföldi vetés, ültetés időpontjai A palántanevelés előnyei, módjai: tűzdelés nélküli és tűzdeléses palántanevelés A palántanevelés közegei és termesztőedényei A palántanevelés helye, időtartama, munkái, a palánta kiültetése A trágyázás célja, jelentősége A trágyázás módjai, menete: alaptrágyázás, indítótrágyázás, fejtrágyázás Szerves-, műtrágyázás a zöldségtermesztésben 390

7.3.3. Szőlő telepítésének gyakorlata 71 óra - Az ültetvény-telepítések előkészítése (tereprendezés, talajmintavétel, talajelőkészítés, a tőkék helyének kitűzése, a szaporítóanyag előkészítése) - Az ültetés (ültetés gödörbe, kézifúróval, hidrofúróval, fóliatakarással) - Az ültetés befejező munkái (felcsirkézés, az ültetés minőségének ellenőrzése, törzskönyvezés) - A telepítés gondozása - Támberendezés-típusok tanulmányozása, építése (az oszlopok beállítása, karózás, huzalozás) - A támberendezések karbantartása, felújítása - A szőlőtőke részeinek megismerése - A tőkeművelési módok bemutatása - Európai vessző előállítása (begyűjtés helye, ideje) - A vessző tárolása és növényvédelmi vonzata - A szaporításra alkalmas vessző szabványa - Az európai vessző iskolázása, módjai, ápolása, felszedése - Alanyvessző előállítása, alanyfajták ismerete (mésztűrés, filoxéra-ellenállóság) - Alanytelep éves ápolási munkái - Az oltványkészítés műveletei - Előhajtatás, edzés - Oltványok iskolázása - Gyökeres oltványok felszedése, szabványok - In vitro szaporítóanyag előállítása 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tangazdaság 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni 1.1 1.2. 1.3.

magyarázat kiselőadás megbeszélés

csoport

osztály x

x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Egyéni

Csoportbontás

391

Osztálykeret

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1.

1.1. 1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti szakképesítés oktatásához az első évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Kerti munkák gyakorlat

11024-12 Kerti munkák Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata Zöldségnövények telepítésének gyakorlata Szőlő telepítésének gyakorlata 11024-12 Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat tantárgy Témakörök - Gyümölcsös növények telepítésének gyakorlata - A gyümölcsfaiskola részeinek megismerése - A gyümölcsfa részei, termőrészek felismerése - Ivaros és ivartalan szaporítási módok gyakorlása - Csemetenövények nevelése, ápolása, kitermelése - A telepítés előkészítése: területrendezés, talajjavítás, előkészítés, a fák helyének kitűzése 392

talajfertőtlenítés,

talaj-

-

A telepítés: az ültetési anyag átvétele, a fák előkészítése az ültetéshez (gyökérmetszés, pépezés), a gyümölcsfák ültetése, a telepítést követő munkák (védelem, a telepítés nyilvántartása) Támberendezés készítése, karbantartása Szervestrágyázás: istállótrágyázás; trágyalé, komposzt, szerves hulladék kijuttatása és bedolgozása; zöldtrágyázás Műtrágyázás: szilárd műtrágyák kijuttatása, bedolgozása; folyékony műtrágyák használata Kémiai (vegyszeres) talajművelés: gyomirtó szer megválasztás, bekeverés, kijuttatás, bedolgozás Biológiai talajművelés: füvesítés, zöldtrágyázás, talajtakarás Az alakító és ritkító metszés célja A metszés ideje, kivitelezési módja, sebkezelés, nyesedék eltávolítás A korona alakítását befolyásoló tényezők (életkor, faj, fajta, talaj- és éghajlati viszonyok) A metszés és hajlítás biológiai alapjai A metszés elemei A metszést kiegészítő eljárások (a hajtások csavarása, a vesszők lehajlítása, leívelése) A metszésmódok hatása a növekedésre, termőrész-képződésre A termőegyensúly Koronanevelés és művelési mód, a legelterjedtebb koronaformák kialakítása A gyümölcsfák termőfelületének fenntartása: a termőfelület fenntartás módjai (ritkító metszés, ifjító metszés, átoltás) Gyümölcsritkítás, termésszabályozás A tápanyagellátás célja A tápanyagellátást befolyásoló tényezők A tápelemek szerepe a gyümölcstermő növények tápanyagellátásában A tápanyag-ellátottság hatása a gyümölcs minőségére A gyümölcsös trágyázásának ideje, módjai (szerves-, műtrágyázás) A talajművelés, célja, jelentősége, feladata, módjai (mechanikai, vegyszeres, biológiai vagy talajtakarásos), menete Az öntözés célja, jelentősége A gyümölcstermő növények vízigénye Az öntözés időpontjai Öntözési célok a gyümölcstermesztésben (vízpótló, frissítő, kondicionáló, színező stb.) Öntözési módok a gyümölcstermesztésben: árasztó, barázdás, mikroöntözés (csepegtető, mini szórófejes, mini esőztető mikroszórófejes, mikroesőztető), esőszerű öntözés Az öntözés menete A gyümölcsfélék általános károsítói: élettani és fertőző betegségek, kártevők, gyomok A növényvédelem célja, jelentősége, feladata (a károsítók felismerése, az elterjedés megakadályozása, előrejelzés, megelőző, gyógyító védekezés) A növényvédelem módjai: karantén hatósági intézkedések, termesztéstechnikai, mechanikai, kémiai, biológiai, biotechnikai védekezés Komplex és integrált növényvédelem

-

Zöldségnövények telepítésének gyakorlata A zöldségnövények hőigénye

-

-

-

393

-

A zöldségnövények fényigénye A zöldségnövények vízigénye A zöldségnövények tápanyagigénye Az egyes makro- és mikroelemek növényi életfolyamatokban betöltött szerepe A zöldségnövények igénye a levegő összetételét illetően A talaj szerepe a zöldségfélék termesztésében A környezeti tényezők összefüggései és gyakorlati jelentőségük a zöldségnövények termesztésében A termesztő berendezések fogalma A termesztő berendezések csoportosítása: üvegházak vagy növényházak (szaporító, termesztő, vegyes hasznosítású növényházak), fóliás termesztő berendezések A zöldségfélék termesztési módjai: szabadföldi termesztés (korai-, tömegtermesztés), termesztő berendezés alatti termesztés A növényházi termesztés szerepe, jelentősége és sajátosságai A fóliás termesztő berendezések (alagút, ágy, sátor) alatti termesztés A váz nélküli fóliatakarásos termesztés Korai szabadföldi termesztés, szabadföldi tömegtermesztés Növényi sorrend, vetésszerkezet A biotermesztés lehetőségei, feltételei A szaporítás fogalma Szaporítási módok a zöldségtermesztésben: ivaros (magról), ivartalan (vegetatív) szaporítási eljárások A vetés, a vetőmag tulajdonságai A vetőmag vetés előtti kezelése A zöldségnövények tenyészterülete Vetésmódok, a vetés mélysége, a vetőmagszükséglet kiszámítása A vetés idejének ütemezése, a szabadföldi vetés, ültetés időpontjai A palántanevelés előnyei, módjai: tűzdelés nélküli és tűzdeléses palántanevelés A palántanevelés közegei és termesztőedényei A palántanevelés helye, időtartama, munkái, a palánta kiültetése A trágyázás célja, jelentősége A trágyázás módjai, menete: alaptrágyázás, indítótrágyázás, fejtrágyázás Szerves-, műtrágyázás a zöldségtermesztésben Szőlő telepítésének gyakorlata - Az ültetvény-telepítések előkészítése (tereprendezés, talajmintavétel, talajelőkészítés, a tőkék helyének kitűzése, a szaporítóanyag előkészítése) - Az ültetés (ültetés gödörbe, kézifúróval, hidrofúróval, fóliatakarással) - Az ültetés befejező munkái (felcsirkézés, az ültetés minőségének ellenőrzése, törzskönyvezés) - A telepítés gondozása - Támberendezés-típusok tanulmányozása, építése (az oszlopok beállítása, karózás, huzalozás) - A támberendezések karbantartása, felújítása - A szőlőtőke részeinek megismerése - A tőkeművelési módok bemutatása - Európai vessző előállítása (begyűjtés helye, ideje) - A vessző tárolása és növényvédelmi vonzata 394

-

A szaporításra alkalmas vessző szabványa Az európai vessző iskolázása, módjai, ápolása, felszedése Alanyvessző előállítása, alanyfajták ismerete (mésztűrés, filoxéraellenállóság) Alanytelep éves ápolási munkái Az oltványkészítés műveletei Előhajtatás, edzés Oltványok iskolázása Gyökeres oltványok felszedése, szabványok In vitro szaporítóanyag előállítása

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Eszközök megléte

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Kerti munkás: OKJ: 21 622 01

Kertészeti kéziszerszámok

x

Erőgép

x

Szállítóeszközök

x

Mérlegek, egyébb mérőeszközök

x

Területmérés eszközei

x

Meteorológiai eszközök

x

Termesztőberendezés

x

Növényszaporítás eszközei

x

Ültetés eszközei

x

Talajművelés eszközei

x

Tápanyagutánpótlás eszközei

x

Öntözés eszközei

x x x x x x

Betakarítás eszközei Tárolók Elsősegélynyújtó felszerelések Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések Személyes felszerelés: metszőolló, tüzdelőfa, ültetőkanál

395

x x

Komplex szakmai vizsga A kimenet szabályozás eszköze a komplex szakmai vizsga, amelyet alapvetően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 315/2013 (VII. 28.) Korm. rendelet szabályoz. 21 622 01 KERTI MUNKÁS RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS komplex szakmai vizsgája két részből áll: 1. Gyakorlati vizsga 2. Írásbeli vizsga A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70% A vizsgafeladat megnevezése: Felismerési feladat, Kerti munkák A vizsgafeladat ismertetése: Gyümölcstermő növények, növényi részek, szőlő növényi részek, zöldségnövények, növényi részek, magok, palánták felismerése (30 db) 30 perc alatt, értékelési súlyaránya 30%. Kertészeti feladat végrehajtása (pl. talaj-előkészítés, magvetés, ültetés, ültető gödör kiásása, ápolási munkák, betakarítás) 30 perc alatt, értékelési súlyaránya 40%. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc Központi írásbeli vizsgatevékenység: A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% A vizsgafeladat megnevezése: Kertészeti és munkavállalói ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A Kertészeti alapismeretek és a Kertészeti munkavállalói ismeretek modul tananyagából összeállított feladatlap megoldása. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc Szakmai tantervi adaptáció a 21 542 01 lakástextil- készítő speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára a 34 542 06 Női szabó szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés jogi háttere: A szakmai tantervi adaptáció – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

396

II. A rész-szakképesítés alapadatai A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 542 01 A rész-szakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% III. A részszakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra IV. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Mindösszesen (teljes képzés ideje)

9. E évfolyam heti óraszám 36 hét

9. évfolyam heti óraszám

9. évfolyam éves óraszám (36 héttel)

10. évfolyam heti óraszám

10. évfolyam éves óraszám (35 héttel)

27

11

396

11

385

8

24

864+70

25

875

35

35

1260+70

36

1260

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsávval Szakmai követelménymodulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10118-12 Lakástextíliák készítése

Heti óraszám 9. évfolyam

Tantárgyak elméleti Ruhaipari anyag- és áruismeret

elméleti

gyakorlati

2+2 7

6 70

3+1

Lakástextíliák készítése gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

ögy

4

Anyagvizsgálatok gyakorlat Lakástextíliák gyártástechnológia

gyakorlati

10. évfolyam

4

7+2 7+1

14+2

Összes heti/ögy óraszám 24 70 Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat. A szabadsáv + órával jelölve.

397

9+2 6+2

15+2 25

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.” 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám Tantárgyak/témakörök

9. évfolyam elméleti

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret Textilipari nyersanyagok Fonalak, cérnák Textíliák, kelmék

Anyagvizsgálatok gyakorlat Textilipari anyagvizsgálatok Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata Laboratóriumi anyagvizsgálatok Lakástextíliák gyártástechnológia Cikktechnológia Gépek üzemtana és 10118-12 munkavédelem Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I. Lakástextíliák készítése II. Javítószolgáltatás Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

gyakorlati

10. évfolyam ögy

elméleti

Összesen

gyakorlati

144

140

284

72 36 36

35 35 70

107 71 106

252 92

210 80

462 172

80

70

150

80

60

140

144

140

284

80

90

170

64

50

114

288

324

385

709

108 144 72

140 140 105

248 284 177

595

1739 1809

70

576 864

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

280 70

735

568/31,3% 1241/68,6%

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.” 398

A 10113-12 azonosító számú Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Laboratóriumi anyagvizsgálatok

Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata

Anyagvizsgálatok gyakorlat Textilipari anyagvizsgálatok

Textíliák, kelmék

Textilipari nyersanyagok

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Fonalak, cérnák

Ruhaipari anyag- és áruismeret

FELADATOK Elemzi a textilipari alapanyagok, fajtáit, tulajdonságait és előállításának módjait

x

Meghatározza a minta, vagy mintadarab alapanyag-összetételét

x

Megállapítja a fonal, vagy cérna előállítási módját, minőségi követelményeit

x

x x

x

Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit

x

x x

x

Kiválasztja a technológiai előírásnak megfelelő alapanyagokat, kellékeket

x

x

x

Meghatározza az anyagok összedolgozhatóságát

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A textilipari szálasanyagok eredete, fajtái, tulajdonságai

x

x

A textilipari szálasanyagok feldolgozásának módjai

x

x

Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői Ruhaipari textíliák fajtái és tulajdonságaik

x

x x

x

Ruhaipari textíliák felhasználási területei

x

x

Textíliák felületi struktúrája

x

x

Textíliák feldolgozási tulajdonságai

x

x

Kellékek fajtái és jellemzői

x

x

x

Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei

x

x

x

x

x

x

Laboratóriumi vizsgálati módszerek

x

x x

x x

Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

x

x

Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai számolási készség

399

Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság

x

x

Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása

x

Problémaelemzés

1.

Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy

x

284 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A textilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A textilipari alapfogalmak elsajátítása, a textíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3. Témakörök 1.3.1. -

Textilipari nyersanyagok 107 óra A szálasanyag fogalma. A szál, selyem, rost, filament fogalma. Szálasanyagok csoportosítása. Természetes eredetű szálasanyagok tulajdonságai, felhasználási területei. Mesterséges szálasanyagok előállítási módjai, tulajdonságai, felhasználási területei. A textilipari feldolgozhatóság feltételei. A feldolgozás során fellépő igénybevételek. A szálasanyagok alakja és felülete, molekuláris felépítése, vegyi szerkezete. A szálasanyagok külső alakja és látható szerkezete. A szálhosszúság fogalma. A szálak finomsága. A szálasanyagokhigroszkópikus tulajdonságai, mechanikai tulajdonságai. A szálasanyagok villamos tulajdonságai, termikus tulajdonságai, vegyi tulajdonságai. Szálasanyagok viselkedése vegyszerekkel szemben. Kémiai vegyületek rendszere. 400

1.3.2. -

Fonalak, cérnák 71 óra Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői. Fonal és cérnák előállítási módjai, minőségi követelményei. Terjedelmesített filamentfonalak jellemzői. Fonaljellemzők: egyenletesség, szilárdság, keménység, sodrat, nyújthatóság, rugalmasság. Fonalak felhasználási területei. Fonalak, cérnák finomsági számának meghatározása. Fonalak, cérnák sodratjellemzőinek meghatározása. Fonalak, cérnák alaki hibáinak meghatározása. Cérnák felhasználási területei. Egyszerű, összetett és díszítő cérnák vizsgálati módszerei. Ruhaipari kellékek: varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok, kapcsok, húzózárak Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

-

Textíliák, kelmék 106 óra A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei. A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések. Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei. Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői. Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. Nemszőtt textíliák – varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk. Közbélések fajtái, felhasználási területe. A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása. Színezési eljárások. A ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői, felhasználási területük. Vegyi szálak feldolgozási, viselési tulajdonságai, felhasználásuk. Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik. Terjedelmesített fonalak fajtái.

-

Pamutszövetek típusai.

-

Gyapjúszövetek típusai. Selyemszövetek fajtái. Vegyiszál és keverékszövetek típusai és fajtái. Kötött, hurkolt kelmék típusai. Nemszőtt textíliák, fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák. Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

1.3.3. -

401

1.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 2. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy 462 óra 2.1. A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a Ruhaipari anyag- és áruismeret elméleti tantárgyra épül. 2.3. Témakörök 2.3.1. Textilipari anyagvizsgálatok 172 óra - A textilipari alapanyagok fajtái, tulajdonságai és előállításának módjai. - A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. - A technológiai előírásnak megfelelő alapanyagok, kellékek kiválasztása. - Textíliák felületi struktúrájának vizsgálata. - Textíliák feldolgozási tulajdonságainak alkalmazása. - Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. - Kellékek fajtáinak és jellemzőinek vizsgálata. - Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. - Mintagyűjtemény készítése. - Szövetvizsgálatok, kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása. - Színezési eljárások meghatározása. - Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése. - Ruházati textíliák alapanyag és technológia szerinti csoportosítása. - Kereskedelmi megnevezések. - Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai. - Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük. - Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei. - Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése. - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. - Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái. 2.3.2. Fonalak, cérnák, kelmék vizsgálata 150 óra - A fonal vagy cérna előállítási módjának, minőségi követelményeinek megállapítása. - Díszítő és varrócérnák jellemzése. 402

2.3.3. -

A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. A textíliák legismertebb fajtái. A technológiai előírásnak megfelelő alapanyagok, kellékek kiválasztása. Az anyagok összedolgozhatóságának meghatározása. Kellékek alkalmazásának lehetőségei, az összedolgozhatóság feltételei. Kellékek fajtái és jellemzői. Textíliák feldolgozási tulajdonságai. Idegen nyelvű anyagismereti jelképek elemzése. Laboratóriumi anyagvizsgálatok 140 óra Az alapanyagok kémiai felépítése, kémiai felépítésük alapján. Az alapanyagok alakíthatósági feltételei. A mechanikai hatások, és az alakíthatóság. Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek értelmezése, szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel. Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése. Anyagminták azonosítása. A textilipar nyersanyagainak felismerése, rendszerezése. Nyersanyagok meghatározása mikroszkopi képük alapján. Nyersanyagok meghatározása égetési próbával. Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése. A minta vagy mintadarab alapanyag-összetételének meghatározása. Textíliák felületi struktúrája. Anyagösszetétel-vizsgálat lehetőségei. Laboratóriumi vizsgálati módszerek. Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával. Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése. Színoldal meghatározása. Kötött-hurkolt kelmék szemsűrűségének meghatározása. Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései. Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. Gépek biztonságtechnikája, védőeszközök fajtái.

4.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

403

A 10118-12 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai követelmény modultantárgyai, témakörei A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Lakástextíliák készítése I.

Lakástextíliák készítése II.

x

x

x x x x

x x x x

x

x

x

Cikktechnológia

Gépek üzemtana és munkavédelem

x x x x x x

10118-12 Lakástextíliák készítése

Javítószolgáltatás

Lakástextíliák készítése gyakorlat

Lakástextíliák gyártástechnológia

FELADATOK Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja a mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Elkészíti és kivágja a szabásmintát Terítékrajzot készít Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján Javító szolgáltatást végez Varrást, szakadást, záródásokat javít Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Betartja a környezetvédelmi előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi szabályokat

x x x

x x x x

x

x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK Ágynemű cikktechnológia Asztalnemű cikktechnológia Függöny cikktechnológia Díszpárna cikktechnológia Ágytakaró cikktechnológia Konyhai textília cikktechnológia Háztartási törlő cikktechnológia Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások Gépek biztonságtechnikája Védőeszközök fajtái

x x x x x x x x x

x x

x

x

x x x

x x x

x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kézi varrás és szabászat eszközeinek használata Gépi szabászat eszközeinek használata Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata, működtetése

404

x x

Varróautomata gépek használata, működtetése Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések működtetése

használata,

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kreativitás, ötletgazdagság

x

x

Módszeres munkavégzés

x

x

Tapintás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Meggyőzőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

3. Lakástextíliák gyártástechnológia tantárgy 284 óra 3.1. A tantárgy tanításának célja Lakberendezési tárgyak méretvételi technikájának, a lakástextíliák mérettáblázatának megismerése, szabástechnikai ismereteinek elsajátítása. A lakástextília készítés műszaki dokumentációjának és gyártástechnológiai megoldásainak megismerése. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3. Témakörök 3.3.1. Cikktechnológia 170 óra - Szakszerű méretvétel textiltermékek készítéséhez. - Mérettáblázatok, méretjelölések ismerete. - Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták készítéséhez. - Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése és kivágása. - Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése. - Szabástechnikai ismeretek elsajátítása (felfektetés, anyaghányad, terítékrajz, fonalirány, felületi struktúra). - Felfektetési rajz készítése, típusai. - Terítékrajz típusai, és készítésének menete. - Alkatrészek szabása. - Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük. - Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai. - Falikárpitok szerepe. - Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése: o Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel). 405

-

o Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással). Függöny cikktechnológia. Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalneműk, asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt) gyártástechnológiája. Edényfogó-kesztyű, kötények gyártástechnológiája (melles, suszter, cukrász, felszolgáló). Háztartási törlők, konyhai garnitúrák gyártástechnológiája. Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése. A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése.

3.3.2. Gépek üzemtana és munkavédelem 114 óra - Kézi szabász eszközök fajtái, használatuk. - Gépi szabászat eszközeinek fajtái, működési elvük. - Körkéses, kardkéses, álló szabászgép működési elve. - Gyorsvarrógépek működési elve. - Szegővarrógép működési elve. - Varróautomata gépek működési elve. - Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések működési elveik. - Gépek biztonságtechnikája. - Védőeszközök fajtái. - A munkavédelem célja, területei. - Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások. - Biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások. - Rend és tisztaság fontossága a munkaterületen. - A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. - Munkabaleset, elsősegélynyújtás. - A könnyűiparban bevezetett kollektív- és egyéni védőeszközök. - Tűzvédelmi szabályzat. - Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. - Teendők vészhelyzetben. - Elsősegélynyújtás. - A környezetvédelem alapelvei, eszközei. - A textiliparban keletkezett melléktermékek, hulladékok tárolása, megsemmisítése, a környezetvédelmi szabályok betartásával. 3.4.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgy 709 óra 4.1. A tantárgy tanításának célja A lakástextília készítés gyakorlat alkalmain a tanulók elsajátítják az alapvető lakástextíliák 406

esztétikus elkészítését, az egyedi megmunkálás, illetve sorozatgyártás területén. Javítószolgálati tevékenységgel és a hibatípusok javításának lehetőségeivel ismerkednek meg. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és a Lakástextil gyártástechnológia elméleti órák szakmai tartalmára épül. 4.3. Témakörök 4.3.1. Lakástextíliák készítése I. 248 óra - Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. - A méretnagyságok kiválasztása a mérettáblázatból a mért adatok alapján. - A szabásminták elkészítése és kivágása - Felfektetési rajz készítése, terítékrajz készítése. - Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. - Szabászeszközök alkalmazása biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. - Ragasztási, erősítési műveletek végezése. - A kiszabott alkatrészek összeállítása műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján. - Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. - Varróautomata gépek használata és működtetése. - Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. - Gépek, berendezések használata a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások betartásával. - Munkaterület tisztán tartása. A keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. 4.3.2. -

-

-

Lakástextíliák készítése II. 284 óra Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). Asztalnemű készítése. Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése. A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási ismeretek elsajátítása, gyakorlása. 407

4.3.3. -

Javítószolgáltatás Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete. A javítási műveletek elvégzése.

177 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne: Szakma specifikus tanműhely. 4.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Összefüggő szakmai gyakorlat OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához 9. évfolyamot követően 70 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amely az összes felsorolt elemet tartalmazza az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok 10118-12 Lakástextíliák készítése

Tantárgyak/Témakörök Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése I. Lakástextíliák készítése II. Javítószolgáltatás

Lakástextíliák készítése gyakorlat tantárgytémakörei Lakástextíliák készítése I. Méretvétel különféle textiltermékek készítéséhez. A szabásminta elkészítése és kivágása. Alkatrészek szabása kézi vagy gépi szabászeszközökkel. Ragasztási, erősítési műveletek. A kiszabott alkatrészek összeállítása műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján. Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek használata és működtetése. Varróautomata gépek használata és működtetése. Vasalók és vasalóprések, ragasztóprések használata és működtetése. Munkaterület tisztán tartása. A keletkezett hulladékok tárolása a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Lakástextíliák készítése II. Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel) készítése. Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással) készítése. Ágynemű-garnitúrák készítése (felnőtt, gyermek és franciaágyra). 408

Asztalnemű készítése. Függönykészítés. Szövetminták egyeztetése. Díszpárna készítése a divatnak megfelelő modern és népművészeti mintákkal. Ágytakaró készítés. Díszítőelemek felhasználása, folttechnikák. Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt), tányéralátétek, edényfogó-kesztyű, kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló), háztartási törlők, konyhai garnitúrák készítése. Javítószolgáltatás Javíthatóság feltételeinek megállapítása. Javítási javaslat tétel a hiba jellegének megfelelően. A javításhoz szükséges technológia kiválasztása. A szükséges anyagok és gépek kiválasztása. Varrás, szakadás, záródások javítása. A javítási műveletek elvégzése.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.4.1. 6.4.2. 6.4.3. 6.4.4. 6.4.5. 6.4.6. 6.4.7. 6.4.8. 6.4.9. 6.4.10.

6.4.11. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.5.3. 6.5.4. 6.5.5. 6.5.6. 6.5.7. 6.5.8. 6.5.9. 6.5.10. 6.5.11. 6.5.12. 6.6. 6.6.1.

Eszköz- és felszerelés megnevezése Terméktároló állvány, vállfával Csomagolóanyagok Szabászati berendezések, gépek, eszközök: Szabászasztal Tároló szekrények vagy polcok Elektromos olló (véglevágó) Kardkéses szabászgép Körkéses szabászgép Álló szabászgép Terítékleszorító csipeszek Lyukasztógép Kézi ollók (szabász, kézimunka, papírvágó stb.) Mérő-, jelölő- és rajzeszközök (méterrúd, mérőszalag, grafitceruza, szabókréta, körző, vonalzó, sablonok stb.) Szabásmintapapír Varrodai berendezések, gépek, eszközök: Csúsztató asztal Varrodai munkaszék Szerszámtároló doboz Varrógéptűk Kézi varróeszközök (varrótűk, gyűszűk, gombostűk, varratbontó stb.) Egyéb kézi eszközök (géptisztító ecset, olajozó, csavarhúzó stb.) Huroköltésű ipari varrógép Láncöltésű varrógép Szegővarrógép (interlock) Egyenes gomblyukvarrógép Reteszelő gép Cikcakk varrógép Vasaló-berendezések, eszközök, gépek: Vasalóállvány

409

6.6.2. 6.6.3. 6.6.4. 6.6.5. 6.7. 6.7.1. 6.7.2. 6.7.3. 6.7.4. 6.7.5. 6.7.6. 6.7.7. 6.7.8. 6.7.9.

Hőfokszabályzós kézi vasaló Gőzvasaló Síkragasztó prés Segédeszközök (vasalópárnák, vasalófák, vasalóruha, kefe stb.) Egyéb eszközök: Kézmosó csap Hulladékgyűjtő Mentőláda Modell- és alkatrész gyűjtemény Szakkönyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok, divatlapok Munkanapló Zárható öltöző és öltözőszekrények Mikroszkóp, lupe, bontótű Laboratóriumi eszközök – bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém-, vagy porcelántálak

Komplex szakmai vizsga A kimeneti szabályozás eszköze a komplex szakmai vizsga, amelyet alapvetően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 315/2013 (VII. 28.) Korm. rendelet szabályoz. A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 01 A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység: a vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70 % A vizsgafeladat megnevezése: Lakástextil termék készítése A vizsgafeladat ismertetése: Lakástextil termék készítés szabott és előkészített alkatrészekből műszaki dokumentáció vagy mintadarab alapján a munkabiztonsági előírások betartásával elkészíti a véletlenszerűen kiválasztott tételmodellt. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc Központi írásbeli vizsgatevékenység: a vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % A vizsgafeladat megnevezése: Ruhaipari anyagvizsgálatok A vizsgafeladat ismertetése: Textil-, és ruházati alapanyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználási területe. Ruházati alap- és kellékanyagok feldolgozhatósága A vizsgafeladat időtartama: 60 perc.

410

Kerti munkás rész – szakképesítés Szakmai programja 11 – 12. évfolyamon 31 622 01 0100 21 04 A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program o a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, o a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, o a gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény, o a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, o az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, o az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II. 16.) OGY határozat, o valamint o az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, o a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006.(III. 23.) OM rendelet, o az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II. 26.) OM rendelet, o a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003.(XII. 17.) Kormányrendelet, o a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló módosított 17/2004.(V. 20.) OM rendelet o a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 2/2005.(III. 1.) OM rendelet, o a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet, o a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002.(V. 8.) OM rendelet, o a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet, o a 31 622 01 Kertész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 8/2008. (I. 23.) FVM rendelettel kiadott 152/2008 (XI.20) FVM rendelettel módosított SZVK alapján készült (amely tartalmazza a 31 622 01 0100 21 04 számú Kerti munkás megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit). o A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 5. § (2) bekezdésének b pontjában foglaltak alapján a kerti munkás rész-szakképesítés központi programja (tanterve) került kiadásra. Jóváhagyási száma: FVM 25207/1/2009.

411

A képzés célja: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozottak képzésének célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl, speciális nevelési feladatok megvalósítását is tartalmazza: - a tanulók sérülésspecifikumának megfelelő készség- és képességfejlesztést, - a személyiség formálását, - a szocializációs funkciókra való felkészítést. A képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek (egyéni igényeknek megfelelően) egészség- ügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2221-06 Munkavállalói ismeretek 2718-06 Kertészet 2220-06 Kertészeti alapismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Előkészíti a munkaterületet Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez Tápanyag-utánpótlást végez Öntözést végez A fényviszonyokat szabályozza A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza Növényvédelmi feladatot lát el A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A növényi szervek külső alaktana (morfológia) C A növényi szervek felépítése, működése (anatómia) B A növények életjelenségei (fiziológia) C A növénycsoportok jellemzői C Növények felhasználási lehetőségei C A növény és a környezet kapcsolata (ökológia) D A Föld meteorológiai jellemzői B Magyarország éghajlati viszonyai C Meteorológiai műszerek C A talaj alkotórészei, jellemzői B Talajtípusok jellemzői 412

C Öntözés módjai C Öntözés eszközei, gépei C A talajművelés eljárásai C A talajművelés eszközei, gépei C A tápanyag-utánpótlás lehetőségei C Trágyafélék jellemzői (szerves-, és műtrágyák) C A tápanyag-utánpótlás eszközei, gépei C Védekezési eljárások a növényvédelemben C A fontosabb kórokozók, kártevők, gyomok felismerése C A növényvédelem eszközei, gépei C Termesztő berendezések B A kertészetben előforduló erő- és munkagépek A szint megjelölésével a szakmai készségek 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Önállóság Szorgalom, igyekezet Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás Gyakorlatias feladatértelmezés 2221-06 Munkavállalói ismeretek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Környezetvédelmi jogszabályokat, hatósági előírásokat betart, betartat Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Baleset-, munka-, tűzvédelmi szabályok, higiéniai előírások B Környezetvédelmi szabályok C Természetvédelem (védett növények) C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái C Az áru- és vagyonvédelmi berendezések használata A Munkajogi ismeretek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 413

4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség Személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Felelősségtudat Társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Határozottság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Lényegfelismerés (lényeglátás) Helyzetfelismerés 2718-06 Kertészet A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Talajt előkészít Tápanyag-utánpótlást végez Gyümölcsöst telepít Gyümölcsöst gondoz Gyümölcsöt betakarít, csomagol Szőlő telepítését végzi Szőlő gondozását végzi Szőlőt betakarít Szabadföldi zöldségtermesztést folytat Zöldségnövényt szaporít Zöldségnövényt ápol Zöldségnövényt betakarít, csomagol Zöldségnövényt hajtat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A gyümölcstermő növények csoportosítása, környezeti igénye C A gyümölcstermő növények részei C A gyümölcstermő növények szaporításának módjai B Gyümölcsültetvények létesítése B Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása B A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása C A szőlő környezeti igénye C A szőlő növény részei C A szőlő szaporítási módjai B A szőlő telepítése B A fiatal és termő ültetvények gondozása B A szőlő betakarítása C A zöldségfélék csoportosítása, környezeti igénye C A zöldségfélék termesztési módjai, termesztő létesítmények C A zöldségfélék szaporítási módjai B Talaj-előkészítés, tápanyag-gazdálkodás, vetés 414

B Ápolási munkák B Zöldségnövények betakarítása, áru-előkészítése, kezelése, tárolása, egyszerűbb tartósítási eljárások B Az ökotermesztés lehetőségei a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztésben A szint megjelölésével a szakmai készségek 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: Önállóság Pontosság Megbízhatóság Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtő készség Módszerkompetenciák: Lényegfelismerés (lényeglátás) Módszeres munkavégzés Helyzetfelismerés A környezet tisztán tartása VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK: 1. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 2. A szakmai vizsga részei: 2220-06 Kertészeti alapismeretek vizsgarész: A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Növénytan, éghajlattan, talajtan, talajművelés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, növényvédelem, műszaki alapismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli gyakorlat Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 2. feladat 100% 2221-06 Munkavállalói ismeretek vizsgarész A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Munka-, tűz- és környezetvédelem, áru- és vagyonvédelem, munkajogi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 2. feladat 100%

415

2718-06 Kertészet A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kertészeti feladat végrehajtása (pl. talaj-előkészítés magvetéshez, magvetés szabadföldbe, ültető gödör kiásása, öntözés, kertészeti kisgépek üzemeltetése), felismerési feladat (pl. növényi rész, faj, palánta, károsító, kórkép) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% A 31 622 01 0100 21 04 azonosító számú, Kerti munkás megnevezésű részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: Kertészeti alapismeretek vizsgarész: 20 Munkavállalói ismeretek vizsgarész: 10 Kertészet: 70

31 622 01 0100 21 04 Kerti munkás rész-szakképesítés óraterve Évfolyamok 11.

12.

Összes óraszám

72 180 36 72 0 0 0 0 36

0 0 0 64 64 64 64 64 32

180 36 612

Heti óraszám 11.

12.

72 180 36 136 64 64 64 64 68

2 5 1 2 0 0 0 0 1

0 0 0 2 2 2 2 2 1

64 32 448

244 68 1060

5 1 17

2 1 14

0 96

468 96

13 0

0 3

64

64

0

2

Szakmai elméleti tantárgyak Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Kertészeti műszaki ismeretek Szakmai informatika Kötelező elméleti tantárgyak Testnevelés Osztályfőnöki Elmélet összesen Szakmai gyakorlat Termesztési ismeretek gyakorlat 468 Gyümölcstermesztés gyakorlat 0 Szőlőtermesztés gyakorlat 0

416

Zöldségtermesztés gyakorlat Kertészeti műszaki gyakorlat

0 0

224 192

224 192

0 0

7 6

Műszak alapismeretek Műszaki alapismeretek gyak. Munkavállalói ismeretek Kertészeti műszaki ismeretek Szakmai számítások Nyári szakmai gyakorlat

72 108 72 0 36 90

0 0 32 32 32 0

72 108 104 32 68 90

2 3 2 0 1 0

0 0 1 1 1 0

Gyakorlat összesen

846

672

1518

21

21

Évi összesen

1458

1120

2578

Elmélet igényes gyakorlat

Elmélet összesen:

1060

41,1%

Évi összes gyakorlat: 1518 58,9% Az óratervben feltüntetett óraszámok kiegészülnek a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re) habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a heti kötelező óraszám 15%-a, azaz heti 5 óra. A SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODULHOZ RENDELT TANTÁRGYAK TANANYAGTARTALMA NÖVÉNYTAN TANTÁRGY Tananyagegység: Növénytan Azonosítója: 399st/1.0/2220-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.1/2220-07 A növények külső és belső felépítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A gyökér, a szár, a levél (fogalma, feladata, típusai, módosulásai). A virág, virágzat (fogalma, részei). A termés (fogalma, valódi és áltermés). A sejt részei: élő részek: citoplazma, színtestek, sejtmag, élettelen részek: sejtfal, sejtüreg-sejtnedv, zárványok. - A növényi szövetek: osztódó szövetek (merisztéma, kambium, sebkambium), állandósult szövetek (bőrszövet, szállítószövet, különböző alapszövetek). A növényi szervek működése (gyökér, szár, levél, virág, termés). A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem 417

Képzési idő: 28+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.2/2220-07 A növények életjelenségei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Anyagcsere: asszimiláció (fotoszintézis, kemoszintézis), disszimiláció (aerob, anaerob légzés). Növekedés (mennyiségi változás) és fejlődés (minőségi változás). - A virágos növények fejlődési fázisai: mag nyugalmi állapota, csírázás, vegetatív fejlődés (gyökér, szár, levél), generatív fejlődés (virág, termés). - A növények szaporodása: ivaros: virágzás, megporzás, kettős megtermékenyítés, termésérés, ivartalan: természetes szaporító képletek (inda, sarj, fiókhagyma, sarjhagyma, sarjhagymagumó, gumó). Kertészeti szaporítási módok. - Növényi mozgások: passzív, aktív: helyváltoztató, helyzetváltoztató. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.3/2220-07 Növényrendszertan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A rendszerezés alapjai: mesterséges és természetes rendszer, rendszertani kategóriák, faj, fajta fogalma, kettős nevezéktan. A kertészetben jelentős törzsek, osztályok, családok ismerete: - Vírusok, baktériumok, gombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők. - Fontosabb két- és egyszikű növénycsaládok. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem

418

Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.4/2220-07 Környezettan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A növényekkel, mint élő anyaggal dolgozik A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A növény és környezete: élő környezeti tényezők: más növények, állatok, ember, élettelen környezeti tényezők: levegő, hőmérséklet, fény, víz, tápanyag, talaj. A természetvédelem jelentősége, védett fajok fogalma. - Mérgező és allergiát kiváltó növények a kertészetben A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 12+0 óra elmélet osztálykeretben TERMESZTÉSI ISMERETEK TANTÁRGY Tananyagegység: Termesztési ismeretek Azonosítója: 399st/2.0/2220-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.1/2220-07 A kertészeti termesztés tárgyi feltételei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A kertészeti termesztésben előforduló termesztőberendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.). A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben 419

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.2/2220-07 Éghajlattan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A fényviszonyokat szabályozza - A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A növények növekedését befolyásoló éghajlati tényezők. Általános meteorológiai fogalmak: idő, időjárás, éghajlat, légkör, légköri elemek, légkör összetétele, légnyomás, szél, csapadék, léghőmérséklet, talajhőmérséklet, páratartalom, napsütés. - Éghajlattani alapismeretek: az éghajlatot befolyásoló tényezők, éghajlatok osztályozása, makroklíma, mikroklíma éghajlatot jellemző főbb értékek. - Magyarország éghajlata, agrometeorológiája. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 20+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.3/2220-07 Talajtan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talaj képződése és fogalma. A talajok összetétele. A talajok fontosabb tulajdonságai (kötöttség, kémhatás, szerkezet, víz – levegő, hőgazdálkodás, tápanyag-gazdálkodás). - A talajok osztályozása. A talaj-tulajdonságok vizsgálata. Kertészeti föld nemek, közegek. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 20+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.4/2220-07 Talajművelés 420

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelés célja és alapelvei. Talajművelési eljárások, azok eszközei, gépei: szántás, tárcsázás, kultivátorozás, boronálás, simítózás, hengerezés, a talajmaró és a mélylazító használata. - Talajművelési rendszerek kialakítása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.5/2220-07 Trágyázás Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tápanyag-utánpótlást végez - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A trágyázás célja. A trágyafélék csoportosítása: szerves trágyák (istállótrágya fogalma, összetétele, kezelése, tárolása, hígtrágya, zöldtrágya, egyéb szerves trágyák) és műtrágyák (nitrogén-, foszfor-, káliumtartalmú műtrágyák, mikroelem-trágyák jellemzői, használatuk lehetőségei és tárolásuk. - A szervestrágyázás és a műtrágyázás hatásának összefüggései, környezetvédelmi vonatkozásai A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.6/2220-07 Öntözés

421

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Öntözést végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az öntözés jelentősége. Az öntözés célja: vízpótló-, kelesztő-, frissítő-, párásító-, nedvességtároló-, talajátmosó-, trágyázó-, beiszapoló-, színező- és fagy elleni öntözés. - Az öntözővíz tulajdonságai: ásványisó-tartalma, keménysége, hőfoka és szennyezettsége. - Öntözési módok: felületi-, esőszerű-, altalaj- és csepegtető öntözés. - Az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása (öntözési norma, idénynorma, öntözési forduló) A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.7/2220-07 Növényvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Növényvédelmi feladatot lát el A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A növényvédelem jelentősége, tárgya, rövid története, feladata. Legfontosabb, a növényeket károsító élő szervezetek (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők) életfeltételei, károsításuk megjelenési formái. - A kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényei. Növényvédő szerek ismerete, felhasználása, tárolása. A növényvédelem módjai, előrejelzés, megelőzés, védekezés. - A környezetvédelem szerepe a növényvédelemben. Komplex és integrált növényvédelem A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 34+0 óra elmélet osztálykeretben MŰSZAKI ALAPISMERETEK TANTÁRGY Tananyagegység: Műszaki ismeretek 422

Azonosítója: 399st/4.0/2220-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.1/2220-07 Anyagismeret Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztőberendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A szerkezeti anyagok tulajdonságai, jellemző felhasználási módjuk. Fémek: vas és ötvözetei, alumínium, réz. Nem fémes anyagok: fa, gumi, üveg, fólia, műanyagok. - Tüzelő és kenőanyagok, ezek jellemző tulajdonságai, felhasználásuk. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.2/2220-07 A műszaki ábrázolás alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A műszaki rajzok rendszere, szabványok, vonalvastagságok, szövegmező, méretarányok. - Alapvető ábrázolási módok, a vetületek, ezek elrendezése. Alkatrészrajz, összeállítási rajz, metszet. Méretjelölés, méretháló. Gépészeti működési vázlat. Építészeti rajz A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.3/2220-07 Gépelemek, szerkezeti egységek

423

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Kötésmódok: oldhatatlan kötések, oldható kötések. Csapágyak feladata, fajtái, karbantartása. Tengelykapcsolók: súrlódásos, biztonsági, kardántengelyek. - Nyomatékátvitel (szíjhajtás, lánchajtás, fogaskerékhajtás). Az áttétel. Mozgást átalakító hajtóművek (bütykös, forgattyús). - Szivattyúk: dugattyús-, membrán-, centrifugál-, fogaskerékszivattyú. - Hidraulikus munkahengerek A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.4/2220-07 Belsőégésű motorok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A négyütemű Ottó-motor szerkezete, működése. A négyütemű Diesel-motor szerkezete, működése. A kétütemű motorok. Az Ottó-motor üzemanyag-ellátó rendszerének működése, karbantartása. - Az elemi karburátor működése, a hidegindítás. A Diesel-motor üzemanyag-ellátó rendszere, ennek karbantartása, a légtelenítés, a hidegindítás. A motorok hűtése, a vízhűtő rendszer működése, karbantartása. - A motorok kenési módjai, a nyomóolajozás működése, karbantartása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.5/2220-07 Az erőgépek szerkezeti felépítése 424

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az erőgépek fajtái, általános felépítésük, az erőátvitel egységei (motor, tengelykapcsoló, sebességváltó, kiegyenlítőmű, véglehajtás, járókerék). A teljesítményleadó-tengely, a függesztő-szerkezet, a vonószerkezet. - A járószerkezet és a kormányzás. - A fékszerkezetek feladata, fajtái, működése, karbantartása. A járművek elektromos berendezései. Az akkumulátor működése, karbantartása. Az indítómotor, a generátor, gyújtórendszer, világítóberendezések, ezek üzemeltetése, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.6/2220-07 Villanymotorok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A villanymotorok működési elve, szerkezete, fajtái. A villanymotorok üzemeltetése, biztonságtechnikája. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8+0 óra elmélet osztálykeretben MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK TANTÁRGY Tananyagegység: Munkavállalói ismeretek - Munkavállalói ismeretek II Azonosítója: 399st/1.0/2221-07

425

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.1/2221-07 Munkavédelmi szabályozás és felügyelet Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A munkavédelem fogalma és feladatai. Munkakörülmények, veszély, veszélyeztetettség, alkalmasság, munkabiztonság, biztonsági eszközrendszer, védőeszközök, biztonságtechnika fogalma, - feladata. - A munkavédelmi törvény, jogszabályok. Biztonsági szabályzatok. A munkavédelem helyi szabályai. Gépkönyv, használati- és kezelési utasítás. Technológiai dokumentáció, leírás, utasítás. Műveleti - munkahelyi utasítás. Szabványok a munkavédelemben. - A szabvány fogalma, fajtái, formai és tartalmi követelményei. Szabványok alkalmazása. - A munkavédelem szervezetei. Irányítás, felügyelet (általános és szakfelügyeletek), társadalmi szervezetek, munkahelyi szervek A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 12+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.2/2221-07 Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről. - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A vezető, munkahelyi vezető, szervezeti egységek vezetőinek munkavédelmi feladatai. A munkavállalók munkavédelmi feladatai A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása 426

A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 12+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.4/2221-07 A munkavégzés jellegzetességei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A munkák csoportosítása. Az ember energiaszükséglete. A fizikai munka energiaszükséglete. - Alap-, munka- és szabadidős tevékenységi energia. A dinamikus és statikus munka jellemzése. Az idegi és szellemi munka energiaszükséglete. - A szervezet alkalmazkodása a terheléshez. A fáradás fizikai és pszichikai módon. - A munka minőségét befolyásoló tényezők (a munkateljesítmény időbeni alakulása, életkor, monotonitás, a munka szervezettsége). Munkaidő-pihenőidő összhangja A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.5/2221-07 Munkaegészségtan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Fogalmak és feladatok az általános és részletes munkaegészségtannal kapcsolatban. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat. Az üzemek, munkahelyek telepítésének, elrendezésének, berendezésének általános követelményei - Telepítés - elrendezés (tájolás). Domborzati viszonyok. Talajviszonyok. Közművesítés. Úthálózat. Uralkodó szélirány. Tömbös és pavilonos rendszer. Munkahelyi klíma. Hőmérséklet, nedvességtartalom, légsebesség. Légszennyezettség - Légzésvédők fajtái és használata. Munkahelyek világítása. Természetes és mesterséges világítás. Színdinamikai kérdések. A munkahely színezésének élettani, lélektani hatása, hatása a munkateljesítményre. Üzemi létesítmények 427

Egészségügyi és szociális létesítmények hatása, következményei. Zaj- és rezgés-hatás. Mérgezések, fertőzések. A foglalkozási betegségek megelőzésének mód-szerei. Alkalmassági vizsgálat, (előzetes, időszakos) - Egészségügyi könyv. Nők- és fiatalkorúak védelme. Védőeszközök. Védőital. Szervezési intézkedések. Az ergonómia fogalma és feladata. Az ember és a gépkialakítás kapcsolatának jelentősége a hatékony és az egészséges munkavégzés szempontjából. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben -

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.6/2221-07 Munkalélektan Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A munkalélektan fogalma és feladata. Alapfogalmak. Munkabiztonság pszichikai háttere. Személyiség, magatartás, intelligencia, rátermettség, tehetség, érdeklődés, alkalmazkodás, képesség (értelmi és manuális), jártasság, készség. - A pszichikai tényezők befolyásoló szerepe. A balesetek keletkezésének pszichikai okai. A munkát végző közösség és a biztonságos munkavégzés. Az alkoholos, és egyéb befolyásoltság. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 16+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.2/2221-07 Környezetvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat 428

biztonságtechnikai,

higiéniai

és

- Környezetvédelmi előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A környezetvédelem fogalma és feladatai. A környezetvédelem jogi szabályozása, szervezetek. A különböző környezet- és természetvédelmi (a veszélyes hulladékokról, az erdőkről, a vadakról, stb. szóló) törvények. - A minisztérium és a hatóságok. Környezetvédelmi feladatok. A talajvédelem: sík-és dombvidéki. Talajerózió, defláció. A talajok szennyeződése, az öntözés műtrágyázás vegyszeres növényvédelem hatása. - A víz védelme. A víz szennyeződésének forrásai, megelőzés lehetőségei, víztisztítási lehetőségek. Tisztított szennyvíz elhelyezése. A levegő tisztaságának védelme. - A levegő szennyezettsége, a légszennyezés folyamata, a levegőtisztaság megóvásának lehetőségei. Az erdők és a vadak védelme. Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram. - Hulladékok. A hulladék fogalma, csoportosításuk, a hulladékok ártalmatlanításának, újrahasznosításának eljárásai. A veszélyes hulladékok és ártalmatlanításuk. - Környezetvédelmi károk és bírságolás A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+20 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.3/2221-07 Természetvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Környezetvédelmi előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A természetvédelem feladata, jelentősége, elvárások az Európai Unióban. Védett növények fogalma, a legfontosabb védett növényfajok. A kertész lehetőségei a környezetvédelem területén. - Talajvédelem jelentősége a kertészeti termesztés során. Talajművelés, talajfertőtlenítés, speciális tápközegek használata A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása 429

A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+20 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399sh/2.4/2221-07 Munkajogi ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A munkaviszony megkezdésére, folytatására, megszűnésére vonatkozó szabályokat, előírásokat betart, betartat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Munkajogi fogalmak. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése, munkaidő, pihenőidő, munka díjazása. Az Európai Unió vonatkozó jogszabályai A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+24 óra elmélet osztálykeretben GYÜMÖLCSTERMESZTÉS TANTÁRGY Tananyagegység: Gyümölcstermesztés Azonosítója: 399st/1.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.1/2178-07 Gyümölcstermesztési ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Gyümölcsöst telepít - Gyümölcsöst gondoz - Gyümölcsöst betakarít, csomagol A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyümölcsültetvények telepítése, tápanyag- utánpótlása, gondozása, betakarítása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem 430

Képzési idő: 0+64 óra elmélet osztálykeretben SZŐLŐTERMESZTÉS TANTÁRGY Tananyagegység: Szőlőtermesztés Azonosítója: 399st/2.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.1/2178-07 Szőlőtermesztési ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Szőlő telepítését végzi - Szőlő gondozását végzi - Szőlőt betakarít A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szőlőültetvények telepítése, tápanyag- utánpótlása, gondozása, betakarítása A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+64 óra elmélet osztálykeretben ZÖLDSÉGTERMESZTÉS TANTÁRGY Tananyagegység: Zöldségtermesztés Azonosítója: 399st/3.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/3.1/2178-07 Zöldségtermesztési ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Szabadföldi zöldségtermesztést folytat - Zöldségnövényt szaporít - Zöldségnövényt ápol - Zöldségnövényt betakarít, csomagol - Zöldségnövényt hajtat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Zöldségnövények talaj előkészítése, tápanyag-utánpótlása, betakarítása szabadföldi és hajtatásos termesztésben

431

vetése,

ápolása,

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Információk feladattal végzett rendszerezése - Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+64 óra elmélet osztálykeretben KERTÉSZETI MŰSZAKI ISMERETEK TANTÁRGY Tananyagegység: Műszaki ismeretek (Kertészet) Azonosítója: 399st/4.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.1/2178-07 Kerti kisgépek csoportosítása, jellemzése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A kerti kisgépek üzemmód szerinti csoportosítása, jellemzése. Kerti kisgépek felhasználás szerinti jellemzése. A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Információk feladattal végzett rendszerezése - Géprajz értelmezése A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+4 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/4.3/2178-07 A kertészeti termesztésben használatos kerti kisgépek (telepítés, gondozás, betakarítás, tárolás) Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelés, trágyázás gépei. A vetés, ültetés gépei. A növényápolás gépei. A betakarítás, tárolás gépei. Speciális kisgépek a gyümölcstermesztésben, szőlőtermesztésben, zöldségtermesztésben.

432

A tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Információk feladattal végzett rendszerezése - Adatgyűjtés gépek üzemeltetéséről - Géprajz értelmezése A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+60 óra elmélet osztálykeretben SZAKMAI INFORMATIKA ELMÉLETI TANTÁRGY Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A munkavállaláshoz szükséges alapvető szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismereteket elsajátítja és az internetes kommunikáció (email, keresés) eszközeit felhasználja. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szövegszerkesztési ismeretek. - Táblázatkezelési ismeretek. - Internetes kommunikációs eszközök használata. - Szakmai programok, digitális tananyagok, segédanyagok használata. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása. - Feladatok megoldása irányítással. - Információk feladattal vezetett rendszerezése. A képzési helyszín jellege: Informatika szaktanterem Képzési idő: 36+32 óra elmélet osztálykeretben TERMESZTÉSI ISMERETEK GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Termesztési ismeretek gyakorlat Azonosítója: 399st/3.0/2220-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.1/2220-07 A kertészeti termesztés tárgyi feltételeinek megismerése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztő edények (cserepek, szaporító ládák, -tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.) megismerése

433

A kertészeti termesztés alapjai. Területmérés, területkitűzés, vetés-előkészítés, ültetés előkészítés, növények szaporítása, ápolási munkák. A tanulói tevékenységformák: - Anyagok, eszközök felismerése - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 180+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban -

A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.2/2220-07 Éghajlattani gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A fényviszonyokat szabályozza - A hőmérsékleti viszonyokat szabályozza A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A meteorológiai mérőház. A páratartalom meghatározására alkalmazható mérőeszközök (hajszálas nedvességmérő, száraz-nedves hőmérő, polyméter). A léghőmérséklet mérésének eszközei (állomási hőmérő, Fuess-féle maximumminimum hőmérő). - A csapadékmérés eszközei. A talajhőmérséklet meghatározásának eszközei (felszíni-, mélységi talajhőmérők). A szél irányának, erősségének, sebességének mérésére alkalmazható mérőeszközök (Wild-féle nyomólapos szélzászló, kézi kanalas szélsebességmérő) A tanulói tevékenységformák: - Műszerek felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 72+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.3/2220-07 Talajtani gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talaj helyszíni vizsgálata (előzetes tájékozódás, bejárás). Talajminta-vétel (szelvényminta, átlagminta). Talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra. -

Egyszerű talajvizsgálatok (pH-érték, szerkezeti elemek, talajkötöttség, mésztartalom).

434

A tanulói tevékenységformák: - Talajminták felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása - Talajminták elemzése A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 108+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.4/2220-07 Trágyázási gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez - Tápanyag-utánpótlást végez A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szerves-trágyák ismerete (istállótrágya, zöldtrágya, egyéb növényi eredetű szervestrágyák, komposzttrágyák). Műtrágyák ismerete (egyszerű-, összetett-, kevert-, és mikroelem trágyák) A tanulói tevékenységformák: - Trágyák, műtrágyák felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 72+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/3.5/2220-07 Növényvédelmi gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Növényvédelmi feladatot lát el A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Legfontosabb kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) és állati kártevők kártételének felismerése (kór- és kárképek). Kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényeinek felismerése A tanulói tevékenységformák: - Kór- és kárképek, gyomok felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 36+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

435

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Gyümölcstermesztés Azonosítója: 399st/1.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/1.2/2178-07 Gyümölcstermesztés gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Gyümölcsöst telepít - Gyümölcsöst gondoz - Gyümölcsöst betakarít, csomagol A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyümölcsültetvények telepítésének, tápanyagbetakarításának gyakorlati végrehajtása A tanulói tevékenységformák: - Kiscsoportos munkavégzés irányítással - Műveletek gyakorlása - Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0+96 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

utánpótlásának,

gondozásának,

SZŐLŐTERMESZTÉS GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Szőlőtermesztés Azonosítója: 399st/2.2/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/2.2/2178-07 Szőlőtermesztés gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Talajt előkészít - Tápanyag utánpótlást végez - Szőlő telepítését végzi - Szőlő gondozását végzi - Szőlőt betakarít A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szőlőültetvények telepítésének, tápanyagbetakarításának gyakorlati végrehajtása A tanulói tevékenységformák: - Kiscsoportos munkavégzés irányítással - Műveletek gyakorlása - Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

436

utánpótlásának,

gondozásának,

A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0+64 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Zöldségtermesztés Azonosítója: 399st/3.2/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  399st/3.2/2178-07 Zöldségtermesztés gyakorlatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Szabadföldi zöldségtermesztést folytat - Zöldségnövényt szaporít - Zöldségnövényt ápol - Zöldségnövényt betakarít, csomagol - Zöldségnövényt hajtat A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Zöldségnövények talaj előkészítésének, tápanyag-utánpótlásának, vetésének, ápolásának, betakarításának végrehajtása szabadföldi és hajtatásos termesztésben. A tanulói tevékenységformák: - Kiscsoportos munkavégzés irányítással - Műveletek gyakorlása - Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0+224 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban KERTÉSZETI MŰSZAKI GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Műszaki ismeretek (kertészet) gyakorlat Azonosítója: 399st/5.0/2718-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.1/2718-07 Kerti kisgépek beállítása, üzemetetése, karbantartása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Otto- és Diesel rendszerű motorok (kerti traktor), villamos üzemű kerti kisgépek üzembe helyezés előtti ellenőrzése, beállítása. Kerti kisgépek üzembe helyezése, üzemeltetése, folyamatos ellenőrzése. Kisebb hibák elhárítása. 437

- Kerti kisgépek napi karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Munkamegfigyelés adott szempontok alapján - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0 + 128 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.2/2718-07 Kerti kisgépek karbantartása, téli tárolása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Kerti kisgépek időszakos (szezonvégi) karbantartása, tárolása. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 0 + 64 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban MŰSZAKI ALAPISMERETEK ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Műszaki ismeretek (alapismeretek) Azonosítója: 399st/4.0/2220-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/4.7/2220-07 A termesztés, növényápolás gépei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez - Tápanyag-utánpótlást végez - Öntözést végez - Növényvédelmi feladatot lát el - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelő gépek. Az ekék feladata, fajtái, az ágyeke fő részei, működése, beállítása. A boronák fajtái, működése. A tárcsák, kultivátorok felépítése, működése, beállítása. A lazítók és a hengerek. A talajmarók. 438

Az istállótrágya-szórók felépítése, működése, szabályozása. A hígtrágya kijuttatás. A műtrágyaszórók felépítése, működése, szabályozása (röpítőtárcsás, pneumatikus). - A növényvédő gépek csoportosítása (permetezők, porozók, nagyüzemi és háti permetezők, légi növényvédelem), cseppképzési módok. Hidraulikus porlasztású gépek, légporlasztásos gépek és szállítólevegős gépek fő részei, működése. A porozógépek, csávázók. - Háti permetezők (szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos). A permetezőgépek automatikái. Az üzemeltetés, karbantartás, környezetvédelem feladatai. Permetlé összetétel számítása. - A traktoros és teherautós szállítás általános eszközei. Traktoros és önjáró homlokrakodók, gémes rakodók. Biztonsági előírások a szállítás, rakodás gépeire. - Az öntözési módok (felületi-, esőztető-, mikro-, csepegtető öntözés) stabil, félstabil öntözőtelep és eszközeik. Tápanyag-utánpótlás öntözéssel. - A tereprendezés gépei. A melioráció fogalma, fő feladatai, a terület előkészítése, bozótirtás. Földnyesők, földtolók, földgyaluk, talajlazítók, talajtömörítők. Csatornakészítés gépei: rotációs csatornanyitók, profilkotró. Kisrakodók, kotrógépek. A tanulói tevékenységformák: - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszolás írásban vagy szóban mondatszintű kérdésekre - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 72 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban -

MŰSZAKI ALAPISMERETEK GYAKORLAT ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlat Azonosítója: 399st/5.0/2220-07 A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.1/2220-07 Kéziszerszámok, anyagok ismerete, használata Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket - Épületeket, berendezéseket, műtárgyakat, gépeket, szerszámokat karbantart A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A műhely kéziszerszámainak megismertetése, a használat gyakorlása. A gépek anyagai, ezek megmunkálhatósága. Kötésmódok (oldható, nem oldható). Kertészeti szerszámok élezése, nyelezése, karbantartása A tanulói tevékenységformák: - Anyagok, eszközök felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása 439

A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 7 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.2/2220-07 Gépelemek, szerkezeti egységek ismerete Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A legfontosabb gépépítő egységek megismertetése (tengelyek, csapágyak, tengelykapcsolók, szivattyúk, hidraulikus munkahengerek), működésük, karbantartásuk, jellegzetes meghibásodásuk A tanulói tevékenységformák: - Gépelemek, szerkezeti egységek felismerése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 7 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.3/2220-07 Motorok szerkezete, működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az Otto-motorok, Diesel-motorok szerkezete, működése. Az üzemanyag-ellátó rendszerek, a kenési rendszer és a hűtési rendszer, valamint a levegőszűrő fő részei, működése, karbantartása. Hidegindítások, indítások gyakorlása. A kétütemű és a négyütemű motorok összehasonlítása. - Üzemanyagok, kenőanyagok A tanulói tevékenységformák: - Motorok működtetése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 14 + 0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.4/2220-07 Erőgépek szerkezete, működtetése 440

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Az erőgépek szerkezeti egységei, ezek megnevezése, funkciója, elhelyezkedése a járművön. Az erőátvitel egységei. A kormányzás, a járószerkezet, a fékek, a 3 pont felfüggesztés. Az erőgép indításának, leállításának, vezetésének gyakorlása A tanulói tevékenységformák: - Erőgépek működtetése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 21+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.5/2220-07 Elektromos berendezések, villanymotorok működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A járművillamossági berendezések elhelyezkedése a járművön, feladatuk, működésük, karbantartásuk (akkumulátor, generátor, indítómotor, világítás, biztosítékok). - Váltóáramú motorok indítása, üzemeltetése A tanulói tevékenységformák: - Villanymotorok működtetése - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 7+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.6/2220-07 Erőgépek, munkagépek összekapcsolása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A 3 pont felfüggesztés, ennek állítási lehetőségei. A vonóhorog, a teljesítményleadó tengely, a hidraulikus és elektromos csatlakoztatás. A traktor és pótkocsi, a traktor és meghajtott munkagép összekapcsolása, szétkapcsolása. A csatlakoztatás biztonságtechnikája, járműszerelvény vezetése. - Motoros kisgépek kezelése 441

A tanulói tevékenységformák: - Erő- és munkagépek összekapcsolása - Információk feladattal vezetett feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 14+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát gyakorlati tananyagelem:  399st/5.7/2220-07 A termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Előkészíti a munkaterületet - Kiválasztja, előkészíti a munkájához szükséges eszközöket, gépeket, anyagokat - Tápanyag-utánpótlást végez - Öntözést végez - Talajmunkákat, gyomirtást, talajvédelmi munkát végez - Növényvédelmi feladatot lát el - Üzemelteti, használja a munka- és erőgépeket, eszközöket, kéziszerszámokat, termesztő berendezéseket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A talajművelő gépek szerkezetének, működésének áttekintése, a csatlakoztatások, beállítások, az üzemeltetés és a karbantartás gyakorlása a rendelkezésre álló eszközökkel (ágyeke, tárcsa, kultivátor, talajmaró, boronák, lazítók, hengerek, rotációs kapák). - Az istállótrágya-szórók és műtrágyaszórók szerkezeti részei, csatlakoztatásuk az erőgéphez, beállításuk, üzemeltetésük, karbantartásuk gyakorlása. A vontatott és háti permetezők szerkezetének, működésének bemutatása, üzemeltetése, szabályozása, karbantartása. Vontatott gépeknél: hidraulikus porlasztású légporlasztásos és szállítólevegős permetezők. Vontatott porozó. - Háti permetezőnél: szivattyús, légszivattyús, légporlasztásos motoros. Szórófejek, cseppnagyság jelentősége. Környezetvédelmi, karbantartási feladatok. Permetlé összetétel számítás. Permetezőgépek automatikái. - A traktoros pótkocsik felépítése, a csatlakoztatás, vontatás gyakorlása. A billenthető pótkocsik üzemeltetése. Traktoros és önjáró homlokrakodók. Kerti traktor és pótkocsi összekapcsolása. Karbantartási teendők, munkabiztonsági követelmények. - Elektromos és gázüzemű rakodók. Az esőztető és csepegtető öntözés berendezéseinek főbb egységei (szivattyúk, vezetékek, szórófejek, csepegtető testek, zárószerkezetek). - Kézi áttelepítésű vagy mobil berendezés összeszerelése, szétszerelése, üzemeltetése, karbantartása. Öntözési automatika. - A kertészetben leggyakrabban használatos kisgépek (fűnyírók, komposztálók, láncfűrészek stb.) üzemeltetése, karbantartása, kisebb javítása A tanulói tevékenységformák: - Gépek üzemeltetése, karbantartása - Információk feladattal vezetett feldolgozása

442

A képzési helyszín jellege: Tankert Képzési idő: 38+0 óra elmélet igényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Munkavállalói ismeretek Azonosítója: 399st/1.0/2221-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/1.3/2221-07 Balesetek, baleset-elhárítás Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Baleset, munkabaleset, foglalkozási betegség fogalma. A balesetek bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása. A balesetek típusai, jellegzetes okai. Megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, dokumentálása. Baleseti ellátás, rehabilitáció. - A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények. Munkahelyi magatartás. - Biztonsági berendezések, védőburkolatok. Biztonsági szín- és alakjelek. - Rendszeres ellenőrzés, karbantartás. Anyagmozgatás általános szabályai. Anyagtárolás általános szabályai. - Tartályokban, aknákban, magasban végzett munkák általános szabályai. A laikus elsősegélynyújtó alapvető feladatai. Az első ellátás nyújtása. A veszélyes behatás megszakítása. A sérült biztonságba helyezése. - Sérülések csoportosítása, ellátásuk. A légzés és vérkeringés fenntartása. Gondoskodás az orvosi ellátásról. Az elsősegélynyújtás eszközei A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Képzési idő: 30+0óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/1.7/2221-07 A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Veszélyes anyagok kezelése, tárolása, munkavégzés általános szabályai. A villamos áram élettani hatása. Villamos berendezések üzemeltetésének általános szabályai. 443

Szabad vezeték közelében végzett munkák. Villámvédelem, villámhárító berendezések. - A kertészeti termesztés, parképítés technológiai munkáinak biztonsági szabályai. - Szabadföldi kézi és gépi munkák biztonságtechnikája. Biztonságos eszközhasználat. - Munkagépek felszerelése, használata. Kézi munkák során használandó védőfelszerelések. - Erőgépek, munkagépek biztonságos üzemeltetésének szabályai, üzembe helyezési eljárás jelentősége. Növényvédő szerek vásárlásának, használatának személyi feltételei. - Az előkészítés (bekeverés), kijuttatás, és tárolás általános biztonságtechnikai előírásai, környezetvédelmi vonatkozásai. A szabadföldi és zárttéri növényvédelem biztonságtechnikai szabályai, környezetvédelmi vonatkozásai. A szermaradványok, csomagolóanyagok kezelése. Védőfelszerelések használata, azok karbantartása, elsősegélynyújtás növényvédő szer mérgezéskor. Áru- és vagyonvédelem A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Oktató kabinet Képzési idő: 42+0óra elmélet igényes gyakorlat csoportbontásban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/2.1/2221-07 Tűz- és robbanásvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat betart, betartat - Gondoskodik az áru- és vagyonvédelemről - Jogszabályi, hatósági előírásokat betart, betartat. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Tűz- és robbanásvédelmi alapfogalmak. Tűzveszélyességi osztályok. Éghetőség, tűzállóság. Tűzvédelmi jogszabályok. Irányító szervek, tűzoltóságok. Az üzemi tűzvédelmi feladatok. Tűzvédelmi oktatás. Tűzriadó-terv. - Gépek és létesítmények tűzbiztonsági szabályai. Gépszínek, gépek (erő- és munkagépek) üzemeltetése. Tűzoltó anyagok, eszközök és készülékek. Tűzoltó anyagok: oltóporok, víz, oltóhabok, oltógázok (széndioxid). - Tűzoltó eszközök és készülékek. Gázpalackok, gázkészülékek kezelésének biztonsági szabályai A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Oktató kabinet Képzési idő: 0+32 óra elmélet igényes gyakorlat csoportbontásban

444

KERTÉSZETI MŰSZAKI ISMERETEK ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Műszaki ismeretek (Kertészet) Azonosítója: 399st/4.0/2718-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlati tananyagelem:  399st/4.2/2718-07 Kerti kisgépek működtetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Üzemelteti, használja, karbantartja a kertészetben használatos erő- és munkagépeket, eszközöket A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A motorok szerkezeti felépítése, funkciója, működésük. A tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Berendezés megfigyelése adott szempontok szerint - Géprajz értelmezése A képzési helyszín jellege:Szaktanterem Képzési idő: 0+32 óra elmélet igényes gyakorlat csoportbontásban SZAKMAI SZÁMÍTÁSOK ELMÉLETIGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Matematikai műveletek megszilárdítása - A növénytermesztéssel kapcsolatos számítások, vetőmag- és palántaszükségleti, tápanyag-utánpótlási, növényvédelmi számítások elvégzése A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Terület, térfogat, százalékszámítások. - Vetésterület kiszámítása, vetőmagmennyiség kiszámítása, palántaszükséglet kiszámítása. - Tápanyagpótlási számítások, szükséges szerves és műtrágya mennyiség kiszámítása. - Növényvédelmi számítások, permetlé törzsoldat kiszámítása. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása. - Feladatok megoldása irányítással. - Az elméleti számítások hitelességének igazolása a gyakorlatban. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 36+32 óra elméletigényes gyakorlat csoportban

445

A központi program időtervében feltüntetett szabad sáv óráit a gyakorlat óraszámainak megnövelésére, szakmai informatika elméleti és szakmai számítások elméletigényes gyakorlati tantárgyak kialakítására fordítottuk.

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Kerti munkás OKJ: 31 622 01 0100 21 04 Kertészeti kéziszerszámok Rotációs kapa Fűnyírók, Fűkaszák Tárolók Elsősegélynyújtó felszerelések Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések

31 542 05 0100 21 04 TEXTILTERMÉK- ÖSSZEÁLLÍTÓ RÉSZ – SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA A képzés szabályozásának jogi háttere: Az adaptált központi program – a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, – a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23., 25., 28., 29. cikk az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. (IV.1.) törvény, – az Új Országos Fogyatékosügyi programról szóló 10/2006. (II. 16) OGY határozat valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, – a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló módosított 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és a módosító 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet,

446

– a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló módosított 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, – a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2.sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv (választható az előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9–10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára), – a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, – a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, – a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatározat a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, – a 33 542 05 Szabó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (amely tartalmazza a 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit) alapján készült. A 31 542 05 0100 21 04 azonosító számú, Textiltermék összeállító megnevezésű rész- szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban 1321-06 Textiltermékek összeállítása 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét Használja az egyéni és kollektív védőeszközöket Betartja a munkavégzésre vonatkozó előírásokat Biztonságosan használja a kéziszerszámokat Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen Szelektíven gyűjti és tárolja a hulladékokat Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait Működteti az elszívó- és klimatizáló berendezéseket Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát Azonosítóval látja el a terméket Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget Érvényesíti a minőségi visszacsatolásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások C Gépek biztonságtechnikája C Védőeszközök fajtái 447

B Tűzoltó készülékek működése D Hulladékkezelési előírások D Vegyi anyagok tárolási, alkalmazási szabályai E Légtechnikai berendezések fajtái, működése D Anyagmozgatás és tárolás előírásai D Alapanyagok fajtái, jellemzői C Félkész- és késztermékek minőségi követelményei C Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés szerepe, jelentősége A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Tűz- és baleset-megelőzési jelképek, színjelölések értelmezése 4 Tűzoltó készülékek használata 3 Elemi számolási készség 5 Védőeszközök használata 3 Íráskészség, nyomtatványok kitöltése 4 Egyszerű mérőeszközök használata Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Felelősségtudat Társas kompetenciák: Irányíthatóság Segítőkészség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Körültekintés, elővigyázatosság Ellenőrző képesség 1321-06 Textiltermékek összeállítása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból Másolja és kivágja a szabásmintát Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Méretvétel különféle textiltermékekhez B Mérettáblázatok, méretjelölések B Méretnagyság kiválasztása mérettáblázatból mért adatok alapján C Szabásminta másolása, kivágása C Felfektetés, szabás B Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció, vagy mintadarab alapján A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 5 Munka-, tűz- és környezetbiztonsági jelképek értelmezése 5 Kezelési, használati utasítások, jelképek értelmezése 448

3 Kézi varrás eszközeinek kezelési készsége 4 Kézi szabászati eszközeinek kezelési készsége 3 Gépi szabászat eszközeinek kezelési készsége 5 Gyorsvarrógépek kezelési készsége 4 Szegővarrógépek kezelési készsége 4 Speciális varrógépek kezelési készsége 4 Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések kezelési készsége Személyes kompetenciák: Pontosság Felelősségtudat Precizitás Megbízhatóság Tapintás Látás Szaglás Kézügyesség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Határozottság Kapcsolatfenntartó készség Konszenzuskészség Módszerkompetenciák: Problémamegoldás, hibaelhárítás Logikus gondolkodás Kontroll (ellenőrzőképesség) Hibakeresés (diagnosztizálás) Módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK: 1. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 2. A szakmai vizsga részei: 1088-06 Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban vizsgarész A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés feladatainak ismertetése, dokumentumainak bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások ismertetése és alkalmazása a könnyűiparban A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 449

2. feladat 50% 1321-06 Textiltermékek összeállítása vizsgarész A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Termék összeállítás szabott alkatrészekből A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% A 33 542 05 0100 21 04 azonosító számú, Textiltermék-összeállító megnevezésű rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: Biztonságos és minőségi munkavégzés a könnyűiparban vizsgarész 20 Textiltermékek összeállítása vizsgarész 80 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék-összeállító rész-szakképesítés óraterve Évfolyamok Heti óraszám Összes óraszám 11. 12. 11. 12. Szakmai elméleti tantárgyak Gyártáselőkészítés Szakmai ismeret Munka-, tűzkörnyezetvédelem Anyagismeret

és

108 108

0 192

108 300

3 3

0 6

36

32

68

1

1

36

32

68

1

1

180 36 504

64 32 352

244 68 856

5 1 14

2 1 11

36

32

68

1

1

36 36 36 36 396

32 0 0 32 512

68 36 36 68 908

1 1 1 1 11

1 0 0 1 16

36 144 72 36

64 0 64 32

100 144 136 68

1 4 2 1

2 0 2 1

Kötelező elméleti tantárgyak Testnevelés Osztályfőnöki Elmélet Összesen Szakmai Gyakorlat Munka-, tűzkörnyezetvédelem Anyagvizsgálat Szabásminta készítés Gyártáselőkészítés Géptan Textiltermékkészítés

és

Elmélet igényes gyakorlat Anyagvizsgálat Szabásminta készítés Szabásminta használat Szakmai Informatika

450

Nyári szakmai gyakorlat

90

0

90

0

0

Gyakorlat összesen

954

768

1722

24

24

Évi összesen

1458

1120 2578 Elmélet 856 Összesen: Gyakorlat 1722 Összesen:

33,2% 66,8%

Az óratervben feltüntetett óraszámok kiegészülnek a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re) habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a heti kötelező óraszám 15% -a, azaz heti 5 óra. A szakmai követelménymodulhoz rendelt tantárgyak tananyagtartalma GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉS TANTÁRGY Tananyagegység: Gyártás előkészítés Azonosítója 221st/2.0/1319-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.1/1319-06 Terítékrajz készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Terítékrajzot készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Méretnagyságok és a terítékrajz készítési módok összefüggései. Szériázás. - Szabásminta készítése. Tanulói tevékenységformák: - Terítékrajz készítése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 36+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.2/1319-06 Anyaggazdálkodás Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Terítékrajzot készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Terítékrajz készítése, módszerei. A terítés (terítési módok, eszközök). - Terítéken alkalmazott jelölések. Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 451

- Technológiai minták elemzése - Anyagminták azonosítása A képzési helyszín jellege: ruhaipari szaktanterem Képzési idő: 36+0 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.3/1319-06 Műszaki dokumentáció készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Elkészíti a gyártmányrajzot és a külalakleírást - Meghatározza a varrások alaki- és méretjellemzőit (öltéssűrűség, varrás- és hajtásszélességek, tűzésszélességek stb.) - Meghatározza a gyártástechnológiát alap- és kellékanyagok alapján - Alapanyag és kellékkalkulációt készít, anyaghányadot számol - Műszaki dokumentációt készít a termékről A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Anyagok csoportosítása felhasználás szerint (alap-, kellék-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok). - Anyagbeszerzés és anyagraktározás. Bevizsgálás. Anyagnormák Tanulói tevékenységformák: - Információk önálló rendszerezése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Leírás készítése A képzési helyszín jellege: Anyagismeret szaktanterem Képzési idő: 36+0 óra elmélet osztálykeretben SZAKMAI ISMERET TANTÁRGY Tananyagegység: Textiltermék-összeállítás műszaki dokumentációja Azonosítója 221st/3.0/1321-07 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.1/1321-06 Vasalástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A vasalás célja. Textilanyagok vasalhatósága, formatartása. A vasalástechnológiai tényezői. A vasalás technológia folyamata. A vasalás módjai, műveletei A vasalás minőségi követelményei.. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból 452

- Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 10+8 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.2/1321-06 Ragasztástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: A ragasztás fogalma. A ragasztás paraméterei, tényezői. A ragasztástechnológia folyamata. A ragasztóanyagok és ragasztóbevonatos textíliák fajtái és jellemzőik. Technológiai megoldások és minőségi követelmények. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 10+8 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.3/1321-06 Varrástechnológiai ismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Varrástechnológiai alapfogalmak, elnevezések. A varrások alaki és méretjellemzői. Az öltések csoportosítása, fajtái, a készítés minőségi követelményei. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 50+22 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.4/1321-06 Elejekészítések 453

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, bőségráncok, szegők, piék. Végig- és félignyitott elejeszélek. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+25 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.5/1321-06 Lépéshasítékok és hajtások Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Nyitott- és takart lépéshasíték. Szétvasalt és egyoldalra vasalt hajtások A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+14 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.6/1321-06 Húzózár bevarrás módjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Varrásvonalba helyezett húzózár. Rejtett húzózár. Szétnyitható húzózár beállítása. Takart húzózár bevarrása. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése.

454

A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+26 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.7/1321-06 Övpánt készítése és felvarrás módjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Egy és két részből szabott övpántok készítése és felvarrása A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+12 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.8/1321-06 Ujja készítések Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Ujja hasítékok fajtái. Kézelők készítése és felvarrása. Rövidujja aljakészítés. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+25 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.9/1321-06 Ujja bevarrások módjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Nyitott ujja bevarrás. Zárt ujja bevarrás. Ujja kör elrendezése.

455

A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+18 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.10/1321-06 A nyakkör eldolgozásai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - A nyakkör eldolgozása szegéssel. A nyakkör eldolgozásának módjai gallérral ( ing, bubi, álló, sál, kihajtós).. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 0+14 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.11/1321-06 Zsebek készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Foltzsebek, bevágott zsebek, szabásvonalba helyezett zsebek, divatzsebek. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 4+14 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/3.12/1321-06 Műszaki leírás tartalma 456

Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek,készítésének időpontja,a készítő megnevezése. A tanulói tevékenységformák: - Gyártmányrajz értelmezése - Gyártmányrajz készítése leírásból - Gyártmányrajz kiegészítése - Leírás készítése. A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 30+6 óra elmélet osztálykeretben MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM TANTÁRGY Tananyagegység: Munka-, tűz- és környezetvédelem Azonosítója 221st/1.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/1.1/1088-06 Munkavédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Betartja a munkavégzésre vonatkozó előírásokat - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A munkavédelem célja, területei. - Munkabaleset, elsősegélynyújtás. - Foglalkozási ártalmak a könnyűiparban. - Munkáltató munkavédelmi feladatai. - Munkavállaló kötelmei és jogai. - Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. - A munkavédelmi képviselő szerepe. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 24+10 óra elmélet osztálykeretben

457

A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/1.4/1088-06 Környezetvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A környezetvédelem alapelvei. - A környezetet veszélyeztető tényezők. - A környezetvédelem eszközei. - A könnyűipar környezetet veszélyeztető tényezői: vibráció, zaj, hő. - Hulladékkezelési előírások. - A por, műanyag és szennyvíz ártalmatlanítása. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 10+10 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/1.5/1088-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem alkalmazása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét - Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával - Biztonságosan használja a kéziszerszámokat - Működteti az elszívó- és klimatizáló berendezéseket - Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen - Szelektíven gyűjti és tárolja a hulladékokat - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat - Használja az egyéni és kollektív védőeszközöket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Magatartási szabályok a munkahelyen. - A biztonságos munkavégzés feltételei. - Védőeszközök ellenőrzése és használata. - Teendők vészhelyzetben. - Elsősegélynyújtás. - Tűzoltó készülékek használata. - Vagyonvédelem - Munkahelyek rendje, tisztasága. - Hulladéktárolás, szelektív hulladékgyűjtés 458

Tanulói tevékenységformák: - Csoportos helyzetgyakorlat - Műveletek gyakorlása - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Termelő tanműhely Képzési idő: 2+12 óra elmélet osztálykeretben ANYAGISMERET TANTÁRGY Tananyagegység: Minőségbiztosítás Azonosítója 221st/2.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.2/1088-06 Bőrök és műbőrök minőségei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Bőrfajták jellemzői. - Műbőrök jellegzetességei. - Ragasztók rendszerezése. - Kellékek,segédanyagok. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Anyagismeret szaktanterem Képzési idő: 18 +16 óra elmélet osztálykeretben A tantárgy tartalmát alkotó elméleti tananyagelem:  221st/2.4/1088-06 Minőségbiztosítási dokumentumok Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Azonosítóval látja el a terméket - Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - MSZ EN ISO 9001 szabvány. - Minőségi kézikönyv. - Utasítások. - Feljegyzések, bizonylatok. 459

Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Válaszadás írásban, mondatszintű kérdésekre A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18+16 óra elmélet osztálykeretben MUNKA- TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Munka-, tűz- és környezetvédelem Azonosítója 221st/1.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/1.2/1088-06 Munkabiztonság Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi a biztonságtechnikai eszközök működőképességét A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A könnyűipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi követelményei. - A munkahelyi világítás és szellőztetés előírásai. - A könnyűiparban bevezetett kollektív és egyéni védőeszközök. - Könnyűipari gépek biztonságtechnikája. Gépek üzembe helyezése. - Kockázatelemzése. Az üzemen belüli anyagmozgatás és tárolás szabályai. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 26+22 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/1.3/1088-06 Tűzmegelőzés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Betartja a vegyi anyagok tárolásának és alkalmazásának előírásait - Alapanyagot, terméket mozgat és tárol, a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok betartásával - Rendet és tisztaságot tart a munkaterületen - Jelenti a kompetenciájába nem tartozó hiányosságokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Az égés feltételei. - Tűzveszélyes anyagok a könnyűipari üzemekben. - Helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása. 460

- Tűzvédelmi szabályzat, - Tűzvédelmi utasítás, - Tűzriadó terv. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 10+10 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban ANYAGVIZSGÁLAT GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Minőségbiztosítás Azonosítója 221st/2.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlat tananyagelem:  221st/2.3/1088-06 Minőség-ellenőrzés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét - Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát - Érvényesíti a minőségi visszacsatolásokat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai. - Szabványosítás. - Teljes körűminőségszabályozás. - Gyártásközi ellenőrzés és tömegcikk-átvételi ellenőrzés a könnyűiparban. - Minőségvizsgálati módszerek. - Statisztikai módszerek Tanulói tevékenységformák: - Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 30% A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+32 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

SZABÁSMINTA KÉSZÍTÉS GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Szabásminta készítése Azonosítója: 221st/1.0/1319-06

461

A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/1.5/1319-06 Szabásminta kialakítása Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A szabásmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít - Szabásminta szériát készít (elfogadott mintadarab alapján) A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Alapminta átalakítása a normáltól eltérő testalkatokra. Formázóvarrások áthelyezése. A tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Modellrajz készítés - Szériázás - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Információk feladattal vezetett rendszerezése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Gyártáselőkészítés Azonosítója: 221st/2.0/1319-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.4/1319-06 Technológiai tervezés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Gépet, eszközt választ a technológiához - A gyártáshoz szükséges gépeket, szerszámokat, berendezéseket beállítja és ellenőrzi - Összeállítja a kiszabott alkatrészek listáját és darabszámát anyagfajtánként - Meghatározza a varrások alaki- és méretjellemzőit (öltéssűrűség, varrás- és hajtásszélességek, tűzésszélességek stb.) A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Gyártmányrajz, modellszám, külalak leírása, alapanyag és kellékek megnevezése, összeállítandó alkatrészek, varrások alaki és méretjellemzői, mérettáblázatok, fonalirány és toldási lehetőségek. A tanulói tevékenységformák: - Technológiai próbák végzése - Technológiai minták elemzése - Információk önálló rendszerezése

462

A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban GÉPTAN GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Ruhaipari gépek üzemeltetése Azonosítója: 221st/2.0/1321-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.1/1321-06 Szabászati eszközök üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Anyagtárolás, bevizsgálás, terítés gépei.Szabás szerszámai, készülékei, gépei. Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek ismertetése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján -

Műszaki rajz elemzése, hibakeresés Feladattal vezetett szerkezetelemzése

- Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+12 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.2/1321-06 Vasalás és ragasztás eszközeinek üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Vasalók, vasalóberendezések, gőzölőbábuk. Ragasztóberendezések, ragasztóprések. Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek megismerése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés - Feladattal vezetett szerkezetelemzése - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése

463

A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 6+6 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/2.3/1321-06 Varrástechnológiai eszközök üzemeltetése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Hurok- és láncöltés öltésképzési folyamata, öltésképző eszközök. Alap- és módosított öltésű varrógépek. Varrógépekre szerelhető készülékek. - Modell vagy ábra alapján az eszközök, gépek, berendezések fő részeinek megismerése, működési elve, állítási lehetősége, alkalmazási területe, biztonságtechnikai berendezései, karbantartása. A tanulói tevékenységformák: - Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján - Műszaki rajz elemzése, hibakeresés - Feladattal vezetett szerkezetelemzése - Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+14 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban TEXTILTERMÉK KÉSZÍTÉSE GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Textiltermék készítése Azonosítója: 221st/4.0/1321-06 A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.1/1321-06 Vasalás műveletei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Előkészítő vasalási műveletek (beavató, simító, formázó). Gyártásközi vasalási műveletek ( varrások szétvasalása, élvasalás, szárazoló vasalás, hajtások vasalása, formázóvarrás vasalása). - Befejező vasalási műveletek ( készrevasalás, fénytelenítő vasalás) A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása

464

A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+36 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.2/1321-06 Ragasztás műveletei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Hőragasztás: ragasztóporral, -fóliával, -ráccsal,-fátyollal. Ragasztóbevonatos közbélés használata. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+18 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.3/1321-06 Kézi öltések készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Ideiglenes öltések. Végleges öltések. Díszítő öltések. Gomblyukak. Gomb és kapocsfelvarrások. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlásaa - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 80+8 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.4/1321-06 Egyszerű varrástípusok készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján 465

A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Összevarrás, széttűzés, félfrancia- és franciavarrás, laposvarrás, széltűzés, szegővarrások ( behajtással, pánttal és gépi varrattal), sarokvarrás, formázóvarrás. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 110+42 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.5/1321-06 Kisalkatrészek készítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Akasztó, övtartó, gombolópántok, gomblyukak, övek. Zsebfedők, kézelők. Ujjakészítések. Gallérok. Zsebek. Húzózár- és tépőzár-bevarrások. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 100+156 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó gyakorlati tananyagelem:  221st/4.6/1321-06 Termékgyártás műszaki dokumentáció alapján Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Összeállítja a kiszabott alkatrészeket dokumentáció, vagy mintadarab alapján A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Rajzos ábrák és leírások értelmezése. Kiszabott alkatrészek összeállítása dokumentáció és/vagy mintadarab alapján. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlás - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Gyártmányrajz értelmezése - Olvasott szöveg önálló feldolgozása A képzési helyszín jellege: Tanműhely

466

Képzési idő: 52+252 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban ANYAGVIZSGÁLAT ELMÉLETIGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: Minőségbiztosítás Azonosítója 221st/2.0/1088-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/2.1/1088-06 Szálasanyagok és textíliák minőségi követelményei Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A technológiai előírásnak megfelelő anyagokat kiválaszt - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Szálasanyagok jellemzői. - Fonalak és cérnák fajtái. - Szövetek, kötött kelmék és nemszőtt kelmék jellegzetességei, feldolgozhatóság. - Ruházati kellékek. Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Szöveges előadás egyéni felkészüléssel - Tesztfeladat megoldása A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 28+56 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/2.5/1088-06 Mérés-értékelés Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Ellenőrzi az alapanyag, félkész- és késztermék minőségét - Keresi és megszünteti a gyártási hiba okát - Adminisztrálja a termelt mennyiséget és minőséget A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Mintavételi eljárások. - Alapanyagok, félkész- és késztermékek méret és fizikai jellemzőinek vizsgálata. - Adatgyűjtés termelőberendezésekről. Tanulói tevékenységformák: - Kis csoportos szakmai munkavégzés irányítással - Technológiai minták elemzése - Anyagminták azonosítása - Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban A képzési helyszín jellege: Tanműhely 467

Képzési idő: 8+8 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban. SZABÁSMINTA KÉSZÍTÉS ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: szabásminta készítése Azonosítója 221st/1.0/1319-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.1/1319-06 Testméretek a ruha szerkesztéséhez Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Méretvétel szabályai. Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz összefüggései. - Méretkutatás és testméretszabvány. Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.2/1319-06 Ruha alapszerkesztések Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat - Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít

468

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Alapszerkesztések értelmezése, rajzolvasási gyakorlat ( női szoknya, nadrág, ruha, blúz, férfinadrág, zakó, ing) Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.3/1319-06 Modellezés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Méretet vesz Modellrajzot készít, vagy modellt választ Meghatározza a szerkesztési méreteket Alkalmazza a levett méreteket Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat Alapmintát készít Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A divatrajz értelmezése. A modellezés módszerei. Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Modellrajz készítése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 54+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem:  221st/1.4/1319-06 Kisalkatrészek szerkesztése Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz - Modellrajzot készít, vagy modellt választ - Meghatározza a szerkesztési méreteket - Alkalmazza a levett méreteket - Alkalmazza az ergonómiai mérettáblázatokat 469

- Alapmintát készít - Az alapmintát modellezi az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igényének megfelelően - Szabásmintát készít A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Zsebek, kézelők, gallérok, ruhaujjak modellezése és szerkesztése. Tanulói tevékenységformák: - Szabásrajz készítése leírásból - Modellrajz készítése - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 36+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban SZABÁSMINTA HASZNÁLAT ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Tananyagegység: szabásminta használat Azonosítója 221st/1.0/1321-06 A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.1/1321-06 Divatrajzok és szabásminták Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket - Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Divatlapok tanulmányozása, divatrajzok jellemzői, szabásminták technológiai jelölések értelmezése, alkalmazása. Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.2/1321-06 Műszakirajz-készítés alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket 470

másolás,

- Kiválasztja mért adatok alapján a méretnagyságot táblázatból A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - A szabás-szakrajz készítésének eszközei, alkalmazott műszaki ismeretek. - Szabásmintán alkalmazott jelek. Szabadkézi rajz ( díszítések, szemmértékfejlesztő gyakorlatok) Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.3/1321-06 Testalkatok jellemzői Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Méretet vesz különféle textiltermékek készítéséhez A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Méretkutatás és testméretszabvány. Testalkat és testartástípusok. Középarányos nőiés férfialkat. A csecsemő és gyermek testalkatcsoportok jellemzői. Méretvétel a különböző testalkatokon - Testméretek kapcsolata a mérettáblázattal.Testméreten felüli bővítések (kényelmi-, divat-, és technológiai megoldások különböző anyagtipusokra) Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 14+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.4/1321-06 Női szoknya szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Egyenes vonalú szoknya alapszerkesztése. Minta másolása, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése 471

- Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 18+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.5/1321-06 Női nadrág szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Egyenesvonalú nadrág alapszerkesztése. Minta másolása, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 12+0 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.6/1321-06 Női ruha és blúz szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Női ruha és női blúz minta kivétele, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 2+20 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban

472

A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.7/1321-06 Férfiing szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Vállrészes férfiing szabásminta másolása, méretre alakítása Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 0+11 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.8/1321-06 Férfinadrág szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Férfinadrág mintáinak másolása, alkatrészek felismerése Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 0+11 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tantárgy tartalmát alkotó elméletigényes gyakorlat tananyagelem: 221st/1.9/1321-06 Férfizakó szabásmintái Hozzárendelt feladatkompetenciák: - Tanulmányozza a mérettáblázatokat, méretjelöléseket - Másolja és kivágja a szabásmintát - Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja az alkatrészeket A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: - Férfizakó rajzolvasása,zakó típusok felismerése 473

Tanulói tevékenységformák: - Információk feladattal vezetett rendszerezése - Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett - Szabásrajz készítése leírásból - Szabásrajz kiegészítése A képzési helyszín jellege: Tanműhely Képzési idő: 0+22 óra elméletigényes gyakorlat gyakorlati képzési csoportban SZAKMAI INFORMATIKA ELMÉLET IGÉNYES GYAKORLAT TANTÁRGY Hozzárendelt feladatkompetenciák: - A munkavállaláshoz szükséges alapvető szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismereteket elsajátítja és az internetes kommunikáció (email, keresés) eszközeit felhasználja. A tananyagelem tartalmának meghatározása: - Szövegszerkesztési ismeretek. - Táblázatkezelési ismeretek. - Internetes kommunikációs eszközök használata. - Szakmai programok, digitális tananyagok, segédanyagok használata. A tanulói tevékenységformák: - Műveletek gyakorlása. - Feladatok megoldása irányítással. - Információk feladattal vezetett rendszerezése. A képzési helyszín jellege: - Informatika szaktanterem Képzési idő: - 36+32 óra elméletigényes gyakorlat csoportban A központi program időtervében feltüntetett szabad sáv óráit a gyakorlat óraszámainak megnövelésére, szakmai informatika elméletigényes gyakorlati tantárgy kialakítására és a szakmai vizsgára való felkészülésre fordítottuk. Textiltermék-összeállító rész-szakképesítés 33 542 05 01 002104 A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Eszköz megnevezése Próbababa Terméktároló állvány, vállfával Csomagolóanyagok Szabászati berendezések, gépek, eszközök: 474

Szabászasztal Tároló szekrények vagy polcok Számítógép és perifériái Elektromos olló (véglevágó) Kardkéses szabászgép Körkéses szabászgép Álló szabászgép Terítékleszorító csipeszek Lyukasztógép Kézi ollók (szabász, kézimunka, papírvágó stb.) Mérő-, jelölő-, és rajzeszközök (méterrúd, mérőszalag, grafitceruza, szabókréta, körző, vonalzó, sablonok stb.) Szabásmintapapír Varrodai berendezések, gépek, eszközök: Csúsztató asztal Varrodai munkaszék (állítható) Szerszámtároló doboz Varrógéptűk Kézi varróeszközök (varrótűk, gyűszűk, gombostűk, varratbontó stb.) Egyéb kézi eszközök (géptisztító ecset, olajozó, csavarhúzó stb.) Huroköltésű ipari varrógép Láncöltésű varrógép Szegővarrógép (interlock) Egyenes gomblyukvarrógép Szemes gomblyukvarrógép Gombfelvarró gép Fedővarrógép Rejtett szélfelvarró gép Reteszelő gép Cikcakk varrógép Vasaló-berendezések, eszközök, gépek: Vasalóállvány Hőfokszabályzós kézi vasaló Gőzvasaló Vasalóprés Síkragasztó prés Segédeszközök (vasalópárnák, vasalófák, vasalóruha, kefe stb.) Egyéb eszközök: Szakoktatói asztal Szakoktatói szék Falitábla Táblai rajzeszközök (vonalzók, körzők, kréta) Kézmosó csap 475

Hulladékgyűjtő Mentőláda Modell-és alkatrész gyűjtemény Szakkönyvek, tankönyvek, szakfolyóiratok, divatlapok Munkanapló Zárható öltöző és öltözőszekrények Vegyszertároló (zárható) Laboratóriumi eszközök- bunsen égő, vegyszerek, üveg-, fém., porcelántálak

476

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2015.

477

Tartalom Bevezető 1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 2. A tanulók életrendje 3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységünk 4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, esélyegyenlőség 5. Közösségi értékrend kialakításának fejlesztése 6. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység a kollégiumban 7. A kollégium hagyományai 8. Iskolával és szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 9. Értékelés rendszere

478

Bevezető Intézményünk bentlakásos intézménnyé 1954. szeptember elsejétől vált. Kezdetben 40 fő állami gondozott fiúnak biztosított ellátást 1988. augusztus végéig. Ebben az évben került átadásra az új, kétszintes épület, ahol a kollégium megkezdhette működését, fogadhatta a vidéki tanulóinkat. Két szinten, két-két szárnyon 150 fő fiú részére – állami gondozottak és kollégisták – a napi felkészülést, pihenést és szabadidejük hasznos eltöltését biztosították a hálókkal, társalgókkal, felügyelői szobákkal, fürdőszobákkal. Diákotthonunk 1995/96-os tanévtől vált koedukálttá. Néhány évvel később közös irányítás alatt – 1999-ben – különvált a Diákotthon és a Gyermekotthon. A Gyermekotthont érintő változások miatt a 2004/2005-ös tanévtől a Diákotthon a második emelet két szárnyán kapott elhelyezést. A kollégiumba 1988 szeptemberétől fogadjuk a vidéki, határon túli tanulóinkat. Rendkívüli esetben - igazgatói engedéllyel - makói lakosú gyerekeket is fogadunk. Intézményünk tanulói közül - kollégiumi kérelem alapján - óvódás kortól a szakiskolai tanulmányok befejezéséig (3-24 éves korig) tudunk kollégiumi férőhelyet biztosítani a jelentkezők számára. Az intézmény nevében a korábbi Diákotthon megnevezést 2014/15-ös tanévtől Kollégium név váltotta fel. 1.Kollégiumi nevelés alapelvei, érékei, célkitűzései A kollégiumi nevelés alapelvei - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; - intellektuális igényesség, kulturális stílus a pedagógus tevékenységében; - az alapvető erkölcsi normák betartása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; - a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; - a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés - megalapozottan foglalkozik a környezeti nevelés és hagyományápolás tevékenységével - a tanulók pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs ellátása A kollégiumi nevelés értékei, célkitűzései A kollégium olyan meghatározó nevelési szintér, amely pedagógiai célkitűzésének megvalósításában az iskolával szoros együttműködést igényel. Feladatai olyan gyermekek felvétele, akiknek lakóhelyén nem működik a fogyatékosságuknak megfelelő intézmény, akiknek szüleik nem tudják biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket. A kollégium a tanulók életében sajátos, sokrétű feladatot tölt be, melynek megvalósítása során törekedni kell a családi funkciók pótlására. Az intézményben folyó nevelőmunkának szolgálnia kell a tanulók társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek fejlesztését. A nevelői és pedagógiai munka során a kollégiumban előtérbe kerül az egyéni bánásmód, az egyénre szabott nevelési eljárások alkalmazása, amelyekkel segítséget nyújtunk a tanulók későbbi eredményes társadalmi beilleszkedéséhez. A tervezett tevékenységek mindegyikét át kell hatnia a játéknak, a tanulásnak és a munkának. Foglalkozások megszervezése során kiemelt szerepet kap a szocializációt segítő képességek fejlesztése.

479

Céljaink eredményes megvalósítása érdekében a kollégiumi nevelők kapcsolatot tartanak fenn az iskola pedagógusaival, a családdal és a nevelőszülőkkel, valamint különböző intézményekkel, egyéb támogatókkal. A kollégiumban dolgozók nagy hangsúlyt fektetnek a családi kapcsolatok erősítésére. Személyes példamutatással törekszenek a tanulókban kialakítani a munkához való tudatos viszonyt, a munkához szükséges pozitív szemléletet, értékrendet. A kollégiumban folyó pedagógiai munkát úgy szervezzük meg, hogy különböző tevékenységi formákra épülő foglalkozások és a pihenés tudatos összehangolásával nyugodt körülményeket biztosítsunk az itt nevelkedőknek. A kollégiumi nevelés feladatai A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. A feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer.

480

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 2. A tanulók életrendje A tanulók életrendjét és a szabadidő szervezésének pedagógiai elveit minden esetben az iskolai nevelő-oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének gyakorlásának kell alárendelni. A diákotthon és napközi otthon munkarendje az érvényben lévő iskolai és kollégiumi munkarendhez igazodik. Egyes feladatok megoldása azzal párhuzamosan folyik. Ilyen tevékenység a korrepetálás, egyéni fejlesztések, rehabilitáció. A kollégiumi időbeosztás o 6,30 óra ébresztő o 7,00 - 7,30 óra reggeli o 8,00 -13,30 óra tanítási órák o 12,00-14,00 óra ebéd o 14,00-17,30 óra foglalkozások o 18,00-18,30 óra vacsora o 18,30-19,30 óra tisztálkodási feladatok o 19,30-21,00 óra esti foglalkozások o villanyoltás 21 óra (legkésőbb 22 óra) Tanulási foglalkozás: Tartalmazza a tanulók tanórára való felkészülését, fegyelmezett munkavégzését, a különböző életkornak megfelelő tanulási technikák elsajátítását. Megszilárdítják, elmélyítik, alkalmazzák a tanult ismereteket. 481

Az önálló kitartó munkavégzés során sikerélményekhez jutnak, elsajátítják az önművelés képességét. Kiemelt tevékenység az egyéni segítségnyújtás, a felzárkóztatás, és a jól haladóknak a differenciált feladatok biztosítása. Tanulást segítő foglalkozások - a napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik; - a differenciált képességfejlesztés – a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelendő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása – szervezetten- a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik; - az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium, különböző szakköröket, diákköröket szervez. Szabadidős foglalkozások - a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; - a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; - a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; - a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti – működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő, diákkörök fejlődését; - a kollégium pedagógiai programjában meghatározza a tanulók számára kötelező, választandó, illetve választható foglalkozások körét. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások - a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; - a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; - a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait a konfliktuskezelő képességet. - a tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, drogfogyasztás stb. – kialakulásának elkerülését). Nevelési beszélgetés A nevelő által irányított beszélgetéseken az érzelmi, erkölcsi élet alakítása, társadalmi normák közvetítése történik. A foglalkozások heti tematika szerint zajlanak, kapcsolódóan az aktuális eseményekhez, ünnepekhez, élményekhez, nevelési nehézségekhez, magatartási problémákhoz. Kulturális foglalkozás Az irodalom, zene, tánc, báb, film, képzőművészet, színjátszás eszközein keresztül tartalmas szórakozást nyújt a tanulóknak és egyúttal új ismeretanyagot közöl.

482

Az érzelmi árnyalatok bemutatása, átélése, belső feszültségek feldolgozása során a kommunikációs képesség és önismeret javítása. Ezen a foglalkozáson a városi kulturális intézmények programjába is van lehetőség a bekapcsolódásra. Sport és játék Különösen a kisebbek számára lényeges a játék pihentető és formáló ereje. Fejleszti a gondolkodási képességeket, a képzelőerőt, a motorikát. Segíti a helyes magatartási szokások (önfegyelem, becsületesség, a szabályok és törvények betartása) kialakítását. Mindezek által készít fel munkára. Meg kell tanítani, játszani a gyerekeket, együtt játszani velük, segíteni a csoportos élmény kialakulását a versengés, a küzdelem, a nyerés és vereség feldolgozását. Fontosak a didaktikai jelleget hordozó társasjátékok is. A nagyobb gyerekek a szellemi igénybevétel miatt sportjátékokat játszanak. A serdülőkor egyik életkori sajátossága a fizikai teljesítmények összemérése, s erre jó alkalmat adnak a különböző csapatjátékok, ügyességi játékok. Munkafoglalkozás Manuális tevékenységek végzése. Cél a nagy és finom mozgások fejlesztése, egyes mozdulatsorok, műveletek automatizálása. A munka öröme iránti fogékonyságot, igényességet, szépérzéket alakítson ki. A tevékenység két részre osztható. Egyrészt alkotó munka, tárgyak készítése, ábrázolás, változatos technikákkal, sokféle anyag felhasználásával. Másrészt a mindennapi feladatok végzése, a környezet tisztán tartása, díszítése. Klubfoglalkozások A diákotthonban lakó gyerekek érdeklődése alapján szerveződő foglalkozások a tervezés, a tanulók kívánságait, véleményét vegye figyelembe. Rugalmas működéssel csatlakozzon az iskola és a közintézmények programjaihoz. Alakítsa ki a gyerekekben azt a képességet, hogy tudjanak bánni saját szabadidejükkel. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységünk Felzárkóztatás Célja: a lemaradó, hátrányokkal küzdő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, sérült funkciók korrigálása, hiányok pótlása. A szükséges helyeken pótolja az eredendő beszédszintbeli, kulturális és mentális hátrányokat. Feladatai: hiányzó készségek és képességek fejlesztése, pszichikus funkciók helyreállítása, fejlesztése kognitív funkciók fejlesztése, motorikus funkciók fejlesztése, szenzoros és kommunikációs feladatok fejlesztése. Alapelvei: az egyéni képességek figyelembe vétele, - a hiányzó készségek, képességek tudatos, tervszerű fejlesztése. Területei: - Tanulási foglalkozásokon: az egyéni segítségnyújtás, a felzárkóztatás differenciált feladatok biztosítása - Egyéb foglalkozásokon: az irodalom, zene, báb, film, képzőművészet eszközeivel fejleszteni a gyerekeket - Sport és játék terén: pihentető erejükkel szolgálják a felzárkóztatás feladatait

483

Munkára nevelés, illetve kézműves foglalkozás területén: a nagy és finommozgások fejlesztésével, az egyes mozdulatok sorrendjének automatizálásával fejlesztjük a gyerekeket. - Szabadidős foglalkozásokon: a pihenés az önálló élménygyűjtés eszközeivel valósul meg az érzelmi élet kibontakozása. - Nevelési beszélgetéseken: az érzelmi – erkölcsi képességek, készségek hiánypótlása, a társadalmi normák közvetítése folyik. A foglalkozások tematika alapján zajlanak, kapcsolódva az aktuális eseményekhez, ünnepekhez, élményekhez, nevelési nehézségekhez, tanulási, magatartási problémákhoz. -

Tehetséggondozás: A kollégiumban lakó tanulóink jogai között fő helyen szerepel a tehetségek felismerése és fejlesztése. Célja: a speciális tehetségek felkutatása, kibontakoztatása, folyamatos gondozása, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok erősítse Feladatai:személyiség fejlesztése kreativitás kibontakoztatása a meglévő képességek és ismeretek érdeklődési területeinek megfelelő fejlesztése a kiemelkedően fejlett képességek, adottságok fejlesztésével a hiányosságok kompenzálása Alapelvei:- a tehetséges gyermekekkel másképpen kell foglalkozni, és mást –(többet) kell biztosítanunk számukra. - az egyéni képességek figyelembevételével, a speciális szükségletek által - meghatározottan kell a foglalkozásokat szervezni Területei:- tehetséggondozó foglalkozások (pl. egyéni, csoportos) - egyéb, differenciálást szolgáló szerkezeti formák (pl. klubfoglalkozások) Klubfoglalkozások, szakkörök - szivárvány szakkör - bakancs szakkör Pályaválasztási, pályaorientációs munka Célja: - olyan ismeretek nyújtása, amelyek felkészítik a tanulókat a társadalmi munkamegosztásban való részvételre - perspektívák felmutatása, amelyek segíthetnek a pályaválasztásban, a pályakezdésben - gyakorlati, fizikai munkával való megismerkedés biztosítása - érdeklődés felkeltése, motiváció kialakítása a különböző munkatevékenységek iránt - szakmai alapismereti tudás birtokába juttatni a gyermekeket - önismeret, reális képesség felismerése, és az annak megfelelő pályaorientációs lehetőség biztosítása Feladata: - munkaeszközök használatának megismertetése - balesetmentes eszköz és szerszámhasználat, takarékos anyaghasználat megtanítása

484

gyakorlati munkatevékenységek végzése (házkörüli munkák, apró kézi javítások elvégzése, egyszerű kéziszerszámokkal) Alapelve: egyéni képességek, adottságok figyelembevétele minden tanuló számára megfelelő pályairányítás végzése sikerélmény biztosítása, erre építeni a pályaorientációs tevékenységet -

Pályaorientáció 8. és a szakiskolai évfolyamokon tanulók részére a város és környezetének bemutatása. A lehetőségek felkutatása környező munkahelyek megismerése, üzemlátogatás. Célja: felmutatni azokat az alternatívákat, amiket Makó, és térsége hordoz. - A városban működő üzemek, vállalkozások meglátogatása; - Egy-egy szakmai terület tevékenységének a bemutatása a gyakorlatban a látogatások alkalmával, külön a lányok és fiúk részére. - Mit jelent a továbbtanulás és a pályaválasztás a környezetünkben? - Hogyan lehet megélni egy-egy szakmából; - Mit jelent a gyakorlatban a szakma elsajátítása és azt hogyan lehet elérni? - Mit jelent a minőség a szakmákban. - Ezekkel a kérdésekkel foglalkozva a gyerekeket aktívan bevonva az ő elmondásaikat kiegészítve, az ő ismereteiket kibővítve elérni azt, hogy a társadalmi beilleszkedésük sikeres legyen és az önálló életvezetés, kialakuljon. Önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elemei A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket; elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturális életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásával és a folyamatos megújulás képességével, - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeinek kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. -

485

3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, esélyegyenlőség A kollégium sokat tesz a szociális hátrányok enyhítéséért. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezésével nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósításában vesz részt, hanem szociális funkciót is teljesít. Ehhez szükséges a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik ismerése. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozások megszervezése mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják az alábbi tevékenységi formák: - Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, - Drog- és bűnmegelőzési programok; - Pályaorientációs tevékenység; - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon; - Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése; - Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön; - Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel - Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nevelésének feladatai E területen a diákotthoni nevelés egyik alapelve, hogy nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése érvényesüljön -

a kisebbséghez tartozó növendékeket teljesen egyenrangúként kezeljük a diákotthoni nevelés bármely színterén.

-

bármilyen hátrányos megkülönböztetés tilos. Amennyiben konfliktus támadna növendékeink között, ennek kezelésében a kisebbség értékeinek bemutatása, tudatosítása domináns jelleggel bír

preventív feladatként adódik, hogy a növendékeink mentális képességeihez igazodóan, a kollégiumi nevelésben jelen lévő – nemzetiségeik kultúrájának értékeit, hagyományait és egyéb jellegzetességeit megismertessük és megfelelő rangra emeljük. -

az etnikai kisebbséghez tartozó SNI gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatását a zene, a néptánc és egyéb művészeti nevelés terén a képességeiknek megfelelően segítjük

-

gyermekvédelmi tevékenységünk során az esélyegyenlőség elvét alkalmazva komplex segítségnyújtásban részesítjük a családokat.

5. Közösségi értékrend kialakításának fejlesztése Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Néhány példa a közös követelményekből: - A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. - A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 486

-

-

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A nevelők fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Közösségi közéleti tevékenység A kollégiumba került gyerekek megélik a csoportképződés, alakulás lépcsőfokait. E közösségi tapasztalat segíti majd őket a közéletben való tájékozódásban is. A tanulók személyiségjegyeik fejlődésén túl ismereteket szereznek a társas együttélés szabályairól, a közösen végzett munka örömeiről. Siker- és teljesítménymotiválttá válnak, hiszen a közösségben elfoglalható státuszok megszerzéséért versengenek. A csoportfejlődés fázisait - alakulás - küzdelmi időszak - normaállítás - azonosulás, teljesítés a csoport a nevelőtanárral együtt járja végig. Az alakulás fázisában a pedagógusnak aprólékosan, pontosan kell terveznie. Az a cél, hogy a csoport a legrövidebb idő alatt lépjen át a második fázisba. Az első fázisban az egymás megismerése és elfogadása, a hagyományok, a szokások továbbörökítése történik. A küzdelmi szakaszban a szerepek, a csoportban megszerezhető státuszokért folyik a verseny. Cél az egyén személyiségének érvényesítése a csoportban. Gyakran vannak átfedések, de a különállás sem ritka. A nevelő hatások asszimilációjával gyakori az átrendeződés. Az azonosulás és teljesítés az a szint, ahol a normaképző értékrend funkcionál. Ekkor már magas szintű teljesítés tapasztalható mind a szűkebb, mind a tágabb kollégiumi közösségért. Tág mozgásteret biztosíthatunk az egyéni ambícióknak, és differenciált pedagógiai módszerekkel mutathatjuk be újabb és újabb csoporttagok értékeit. A közösség kialakításában, fejlődésében nagyon fontos szerepe van a nevelőtanárnak. Alapvető a személyes példamutatás, ehhez pedig tekintéllyel kell bírnia, el kell magát fogadtatnia a csoporttal. Csak ekkor hatékony a nevelő munkája. Ezért is nagyon jelentős a szabadidős foglalkozások pontos, aprólékos megtervezése és szervezése, hiszen itt oldottabb keretben van lehetőség arra, hogy a már vázolt feladatokat maradéktalanul elvégezhessük. 6. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység a kollégiumban A gyermekvédelmi munka tervezése a gyermekek szociológiai, társadalmi illetve a hátrányos helyzetből adódó környezeti hatásokra épül. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden tanévben felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetűek köréről, és koordinálja, illetve segíti a kollégium pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

487

Feladatok: - A család és a gyermek folyamatos kapcsolattartásának biztosítása, (látogatás, elvitel, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés) - A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton belül, keresztül. - A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása, a tanuló igénye szerint. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. - Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez. - Gyorsan és hatékonyan kell intézkedni a gyermeket veszélyeztető helyzetben. - Folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni. - Segítséget nyújtani vallási, etnikai és kulturális hovatartozásuk gyakorlásában, a szabályok, normák elfogadásában. - Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalok otthoni életformája, ellátása, pihenése. - Figyelni arra, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. - Milyen kortárscsoporthoz kapcsolódik, ellenőrzött-e ezek tevékenysége? - Használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot? - Rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázása érdekében. - Segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését. - Segítséget nyújtani az egészségügyi ellátásokhoz és a segédeszközök megszerzéséhez. Kapcsolatteremtés a különböző gyermekvédelmi szakellátás szerveivel: - a helyi önkormányzat gyermekvédelmi, gyámsági, szociálpolitikai, gyermekjóléti szolgálati csoportjaival, - területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás szerveivel, - a hivatásos pártfogókkal, - a Családsegítő Központtal, - Nevelési Tanácsadóval, - Szükség esetén a gyermek ideggondozóval, illetve gyermekpszichiátriával, - az intézmény iskolaorvosaival és védőnőjével, - a család és gyermekvédelmi szakmai kollégiumokkal, - az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézettel, - a különböző karitatív és nonprofit szervezetekkel. 7. A kollégium hagyományai Nemzeti ünnepeink megünneplését faliújságok készítésével és színvonalas műsorok összeállításával – melyeknek a tanulók a résztvevői – tesszük az ünnephez méltóvá.

488

A kollégiumi ünnepélyek: - A kollégiummal való találkozás gyermekeknek és szüleiknek egyaránt a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Ekkor tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, a felszerelési ellátásról, az elvárásainkról. - Nemcsak a fogadás, a tanulók búcsúztatása is ünnepélyes formában történik, a tanévzárással összekötve. A ballagást mindenkor a tanulók műsora teszi ünnepélyessé, meghitté, emlékezetessé. - Anyák napján a tanulók közös ünnepi műsorral, virággal, ajándékkal köszöntik a meghívott édesanyákat, nagymamákat. - Évek óta kedves hagyományként a Mikulás köszönti a gyermekeket. - Fontos helyen áll a téli szünet előtti utolsó tanítási napon a karácsony ünnepe közös iskolai műsorral. - A tél búcsúztatását és a tavasz köszöntését a hagyományos farsangi játékdélutánnal és a „Kiszebáb” égetéssel ünnepeljük. - A gyermeknapi és pedagógusnapi rendezvényeket a diákönkormányzat szervezi. - A tanév folyamán két alkalommal tartunk szülői értekezletet. - A nyílt tanítási napon a szülőknek lehetősége van betekinteni a kollégium nevelő-oktató munkájába. Aktuális problémákkal a csoportvezetők a hazautazás előtt fogadják a szülőket. Névadónk tiszteletére minden tanév végén több napos „Pápay –napok” rendezvénysorozatot szervezünk: - kézművesek utcája - rajzpályázat meghirdetése a megyei testvér intézetekben - megyei szintű kulturális seregszemle - közös játék a szülőkkel A délutáni foglalkozások szerves részét képezik a szakköri foglalkozások. Munkájukról az iskolai ünnepségeken és a kiállításokon adnak számot.  A tanulóink elfogadtatása, rehabilitáció érdekében a városi intézményekkel, iskolákkal jó kapcsolatot építettünk ki. Részt veszünk rendezvényeiken: 8. Iskolával és szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Iskolával:  a gyógypedagógiai asszisztens mindkét területen állandó feladatokat látnak el munkaköri leírásuk szerint  az egyes osztályokhoz tartozó gyermekfelügyelők napi kapcsolata az osztályt vezető pedagógussal. (mindennapos egyéni konzultáció a gyermekek érdekében)  nevelőtanárok személyes kapcsolata az osztályfőnökökkel, iskolai vezetőkkel  kölcsönös hospitálások, bemutató tanítások  a diákotthon dolgozói rendszeresen közreműködnek az iskolai rendezvényeken, annak színvonalasabbá tétele érdekében  a gyermekfelügyelők segítenek az egyes iskolai rendezvényeken szereplő növendékek betanításában, a műsor gyakoroltatásában  az iskolai szakmai értekezletek, továbbképzések állandó résztvevői a nevelőtanárok  együttműködés a nevelőtestülettel, s az ott végzett felelős szakmai tevékenység a kollégiumi nevelés eredményességének legfontosabb feltétele.

489

Szülővel    

gyermekfelügyelők személyes és rendszeres kapcsolata a növendékek hazaadása során a kollégiumi csoportok rendszeresen meghívják a szülőket jelesebb eseményeikre szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap kollégiumi rendezvényekhez szülői munkaközösség felkérése zsűriben, vagy más segítség adásához.

Kapcsolattartás formái: Szóbeli: - visszaérkezéskor személyesen - pénteken délután a tanulók hazautazásakor - telefonon, bármilyen gyermeket érintő ügyben indokoltságnak megfelelően a hét bármely napján Írásban: - üzenő füzet vagy ellenőrzőn keresztül - levél formájában 9. Értékelés rendszere Az ellenőrzés és értékelés az oktatás-nevelésé folyamatában, mint alapvető mozzanat szerepel. A kollégiumban a tanulók ismereteinek és viselkedésének ellenőrzését és értékelését a tanulók személyiségfejlesztése érdekében végezzük. Mindkét pedagógiai módszer bipoláris folyamat. Egyrészt a tanulónak szüksége van arra, hogy értékelést kapjon tudásáról, magatartásáról és segítséget a hiányosságok kijavítására. Másfelől az ellenőrzés a nevelő számára is fontos, mert saját munkájának értékmérője. A tanulók ellenőrzése és értékelése folyamatos megfigyelés útján történik, sok mindenre kiterjedő figyelme, érdeklődése, aktivitása, - önkifejezése, - magatartása, - együttműködése a társakkal és a felnőttekkel, - bekapcsolódás a közös munkába, - alkalmazkodó képessége, - normák betartása, - önállósága, - szociális képességei. Az ellenőrzés az ismeretek és jártasságok szintjének megállapítására vonatkozik. Gyakran az ellenőrzéssel és értékeléssel szüntethetjük meg a gyermekek között tapasztalható különbséget, nagyfokú polarizáltságot. A bátortalanabbakat buzdíthatjuk, a felületesebben dolgozókat igényesebb feladatvégzésre ösztönözhetjük. Az ellenőrzés és értékelés akkor lesz igazán nevelő értékű, ha a teljesítmény pozitívumaira épít. Az elért eredmény méltánylása ösztönzőleg hat a gyermek további teljesítményére. Ugyanakkor a fejlődése érdekében ki kell javítanunk a pontatlanságokat, rá kell mutatnunk a gyakori hibákra. Amennyiben elismerésünk sikerélményhez vezet, akkor a gyerek minden bizonnyal készséggel törekszik a jobb teljesítményre, s a hibáira való utalás nem töri le. Ez az értékelő tevékenység és minősítés minden körülmények között emeli a teljesítményt.

490

A kollégiumban az ellenőrzés, értékelés a csoportvezetők, klubvezetők, tagintézmény-vezető helyettes és a tagintézmény-vezető együttműködésével történik. A szóbeli értékelés folyamatos feladat. Írásos értékelést, jellemzést félévkor és tanév végén készítünk, melyet a tanuló személyi anyagához csatolunk: A kollégiumi közösség és tagjai számára magatartás, szorgalom és tanulmányi, közösségi, szabadidős munkatevékenységben végzett teljesítményekért az alábbi jutalomban részesíthetők: elismerés dicséret jutalmazás kedvezmények Az egyéni és közösségi követelmények értékelési szempontjai a kollégiumi közösségben kerülnek kidolgozásra. A kollégiumvezetői dicséretet, valamint az igazgatói dicséretet a gyermekközösség, a diákönkormányzat is kezdeményezheti. A kollégium tagjai a kollégium rendjének megsértéséért az alábbi fegyelmi büntetésekben részesíthetők: figyelmeztetés megrovás szigorú megrovás kizárás A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásban a szülőt be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő, vagy a megbízott ismételt szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló kiskorú tanuló esetén, a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben, lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.

491