Pedagógiai program 2015

Pedagógiai program 2015

DEBRECENI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 4027 Debrecen Dózsa Gy.u.2. KLIK: 082018 OM azonosító: 031073

„ Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményét kell szolgálja. Hiszen mi lehet annál fontosabb, mint hogy egy gyermek felismerje képességeit és felépíthesse önmagát?” Bíró Endre

1

Tartalomjegyzék 1

Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4

1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................. 5

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 6

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai .................................................................. 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 8 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ............................... 9 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: .......................................... 9 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .............................. 10 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ..................................... 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................... 12 1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .............................................................. 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .... 13 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................... 14 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program..................... 16 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......... 18 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................ 18 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................... 20 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ..................... 21 1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................... 22

1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ......................................... 22 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák .......................................... 23 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................... 25 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................. 31

1.10 2

Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 33 2.1

A választott kerettanterv megnevezése .................................................................. 33

2.2

A választott kerettanterv feletti óraszám .............................................................. 34

2.3

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 39

2.4

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása ...................................................................................................................... 41 2.4.1

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................. 41 2

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................... 42 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................. 43 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................... 43 2.5 Mindennapos testnevelés ......................................................................................... 44 2.5.1 A mindennapos testnevelés célja: ...................................................................... 44 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................... 45 2.7

Projektoktatás .......................................................................................................... 46

2.8

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 47

2.9

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái .................................................................................................................................. 50 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése ............................................................................... 50 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 52 2.11

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................... 52

2.12

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 52

2.13

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..................................... 53

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................ 54 2.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei .................................................................... 56 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 60

3

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei ....................................................................... 60 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ....................................................... 62 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elve .............................................................. 63 Záró rendelkezések ........................................................................................................ 66

4

Zárszó .............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, ami biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóink erkölcsi, szellemi nevelésére és személyiségének formálására. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Az emelt szintű és emelt óraszámú oktatással tehetséges, érdeklődő diákjaink számára elmélyültebb tanulást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Meggyőződésünk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségeszményünk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Célunk olyan gyerekek nevelése, akik a napi következetes tanulás mellett tudatosan figyelmet fordítanak az adott időszakban kitűzhető eredmények (osztályzatok, versenyek, nyelvvizsga, stb.) elérésére, szisztematikus és tervezett megvalósítására. Feladatunk folyamatosan figyelemmel kísérni törekvéseik, céljaik megvalósulását, annak ütemét; amennyiben elmaradnak a kívánatos haladástól, egyéni és szülői konzultációval segíteni megfelelő fejlődésüket. A nevelő-oktató munka alapvető célja diákjaink felkészítése a továbbtanulásra, és az azt követő középiskolai tanulmányok megkezdésére. Olyan diákok nevelése a célunk, akik a tanulmányi eredményesség mellett kialakítják a maguk jól működő osztályközösségét, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyomány ápolásában. Kívánatosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több diákunk aktívan sportoljon iskolánkban vagy külső egyesületekben, így is elsajátítva a kitartást, a küzdőképességet, a csapatszellemet, a másikért való tenni akarás képességét. Ugyanezen okokból fontosnak tartjuk tanítványaink rendszeres és folyamatos felkészítését a tantárgyi 4

versenyekre, az elért eredmények elismerését és a diákok további fejlődésének biztosítását. Ennek érdekében a helyi tantervben meghatározott követelményrendszer szerint végezzük napi oktatómunkánkat, nevelési tevékenységünket e cél elérése érdekében formáljuk. Oktató-nevelő munkánk kiemelt feladata a nyelvoktatás biztosítása, felkészítés a Junior, illetve alapfokú nyelvvizsgákra. A sikeresen vizsgázó tanulók számának növelésére, a középfokú oktatásba fölvett tanulók magas arányszámának megtartására törekszünk. Odafigyelünk az osztályok és az iskola félévi és tanév végi átlageredményére. A pedagógus feladatai: - Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért - Odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek - Egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni - Szerénységével is igyekszik nevelni - Kollégáiról a tanulók előtt tisztelettel beszél - Családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában - Együtt halad az úton a nevelőközösséggel és az osztályával - Észreveszi a problémát, tapintatosan kezeli - A tantárgyak óravezetését a tanmeneteknek megfelelően végzi - Folyamatosan fejleszti, képzi önmagát szakmai, erkölcsi, etikai pedagógiai téren - Következetes tanári magatartással, szakmai megújulással és követelményrendszerrel dolgozik tanítványai nevelése és formálása érdekében - Folyamatos és kitartó munkára, tanulásra ösztönzi diákjait - Rendszeres értékeléssel és osztályozással ad visszajelzéseket - Az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatja a tanulót és a szülőt - Minden diákot egyéniségként kezel, és differenciált oktatás keretében megkeresi fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai személyiségformálásnak új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek, és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. A személyiségfejlesztésben, az énkép kialakításában, a kreativitásban, a 5

problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség és az osztályfőnök a jellemformálásra, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulókra is figyel. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) a személyiségfejlesztést figyelembe véve kapcsolatot tart. Célunk: - kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár kapcsolat kialakítása - felelősségteljes nyilvános szereplés - szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság - a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén - önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő tanári magatartás - a diákot saját képességeihez viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékony motiválás - kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés során az ökoiskola szemlélete legyen meghatározó. Csatlakozni kívánunk az ökoiskola hálózathoz. Önértékelés alapján kijelöljük a feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ökoiskola kritériumrendszerét teljesíthessük. Ennek része az egészségfejlesztési program is. Intézményi keretek között átgondoltan és rendszerszerűen kívánunk foglalkozni az egészségés környezeti neveléssel, a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával.

6

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Egészségfejlesztési program Kerete: Az intézményi egészségnevelési rendszer átfogja az 1-8. évfolyamot. Tanulóink tanévenként 25 órában foglalkoznak egészségfejlesztési ismeretek feldolgozásával. A szükséges időkerete az osztályfőnöki, a technika- életvitel, a természettudományos tantárgyak és a szabadidős tevékenységek adják. Célja: - Az egészség- és környezettudatos magatartáshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése - Az önismereti tudatosság növelése a társismereti, interperszonális kommunikációs készségek fejlesztése - Prevenciós szemlélet kialakítása - A lelkünkben, testünkben zajló változások ismerete - Problémáik felismerése, kezelése - Nyitottság új gondolkodási és együttműködési irányok felé - Mentálhigiénés többlettudás megszerzése - Káros szenvedélyek veszélyeinek ismerete.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

Vészhelyzetek felismerése



Az elsősegélynyújtás fontosságának és kiemelkedő szerepének felismerése



Az egyes sérülések élettani hátterének és várható következményeinek ismerete



A legalapvetőbb segélynyújtási módok megismerése



A balesetek típusának és elméleti hátterének ismerete



Az alábbi területeken fejlődjenek készségeik: - probléma felismerés - gyors és szakszerű cselekvés 7

- embertársaink iránti érzékenység - bajba jutottakkal szembeni együttérzés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanórán (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, környezetismeret) b) tanórán kívül

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A

közösségfejlesztés

hozzájárul

diákjaink

egyéni

képességének,

tehetségének

kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeként kell kiteljesedniük iskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: - Jóakarat, bizalom, őszinteség - A különbözőség tisztelete - Rugalmasság - A munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése - Az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése - Az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága - A kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése) - A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: - Ünnepélyes tanévnyitó, ötödikesek avatása - A nemzeti ünnepeink, a karácsony megünneplése - A végzős évfolyam tánciskolai záróünnepsége - Farsang a diákság számára - Halloween party - Megemlékezés a költészet napjáról, a népmese napjáról - Osztálykirándulások - Tematikus tanulmányi kirándulások 8

a) 5. évfolyam: Aquincum b) 6. évfolyam: Budai Vár c) 7. évfolyam: Gödöllő d) 8. évfolyam: Terror Háza - A végzősök iskolai ballagása - A hagyományos megyei idegen nyelvi verseny - A hagyományos megyei alsós kompetencia alapú verseny - Advent vagy karácsonyi vásár - Nyelvvizsgára felkészítés Célunk, hogy az iskolánkra eddig is jellemző pozitív légkört megőrizzük, tanulóinkat közösségünk hasznos, aktív tagjaivá neveljük. Ennek záloga az egységes pedagógiai értékrend.

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Célunk új tanulásszervezési módokkal, kooperatív tanulási technikákkal, páros és csoportos munkával, projekt programokkal fejleszteni a tanulók: - Közösségbe való beilleszkedését - Együttműködést igénylő feladatok, játékok gyakoroltatását - Az egymásrautaltság felismertetését - Segítőkészség erősítését a csoportmunka során - Felelősségérzet kialakítását másokért és a közvetlen környezetért - Tolerancia kialakítását a más nézetek, kultúrák, népek, szokások iránt - A közösséghez való tartozás érzésének erősítését, összetartozást - Az egyén társas kapcsolatait - Helyes viselkedési formák kialakítását, alkalmazkodás gyakorlását - Kommunikációs készségfejlesztést, véleményformálást a közösségben, - Erősíteni a kapcsolatteremtést, szociális kompetenciákat.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztés lassú folyamat. Célunk az, hogy a tudatos közösségnevelés során az egyén személyisége megfelelően kibontakozzon, és felkészüljön a sikeres társadalmi szerepvállalásra.

Mindebben

szerepet

vállal

a

nevelőtestület,

az

osztályfőnök,

a 9

diákönkormányzat, a napközi otthon nevelőmunkája, a szabadidő-szervező és az iskola pszichológusa. Az osztályközösséget erősítjük a különböző felelősi rendszer kialakításával, valamint közös programokkal. Dózsa jelvényünk és pólónk az összetartozást, a nagyobb iskolai közösséget, a „Dózsás arculatot” jelképezi. Az iskolai közösség hagyományteremtése és hagyományápolása mindig várt esemény az iskolánkban: - Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nemzeti ünnepeinken, az évnyitón és az évzárón. (1956. október 23. 1848. március 15., 1849. október 6., június 4. évfordulóján, február 25., április 16.). - Kerek évfordulókon gálaműsort rendezünk. - Emlékplakettet adunk ki minden tanév végén, a tanulmányaiban nyolc évig legeredményesebb tanulóknak. - Az iskolai hagyományt erősíti az elsősök fogadása, az alsóból felsőbe lépő gyerekek játékos vetélkedője – ötödikes avatás – és a nyolcadikosok ballagása. - Tematikus napokkal, Dózsa-napi rendezvényekkel erősítjük az iskolaközösséget, (közös játékok, népi mesterségek, sportfoglalkozások,). - Közvetlen környezetük formálását az Egy nap az iskoláért rendezvény keretén belül faültetéssel, madáretetéssel, udvarrendezéssel valósítják meg a gyerekek a szülőkkel.

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A DÖK feladata a közösségformálás és demokrácia gyakorlása a tanulók életkori sajátosságának megfelelően. A DÖK az egész iskolaközösséget fogja össze különböző programok és iskolai rendezvények szervezésével, így alakítja ki a gyerekekben az egy közösségbe tartozás érzését. Ha a diákok kötődnek az iskolai közösséghez, lehetővé teszik az azon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának megerősítését. Feladatai: •

Állampolgársági demokráciára nevelés

•

A közösséghez való kötődés erősítése

•

A valahová tartozás érzésének biztosítása

•

Társaikkal, tanáraikkal egy adott témáról megfelelő kommunikáció fejlesztése

•

Önálló véleményalkotás, véleményütköztetés gyakorlása

10

•

Hagyományokon alapuló közösségi munkálatok közösségépítő tevékenységek szervezése

•

Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

•

Környezettudatos nevelés (erdei iskola, hulladékgazdálkodás, egészségnap, Egy nap az iskoláért-kertrendezés)

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Iskolánkban szabadidő-szervező dolgozik. A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulóinak szabadidő szervezéssel, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját.

Feladatai: - Az iskola Pedagógiai Programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése - A környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése - Erdei iskola szervezése - Nyári táborok szervezése - A Pedagógiai Programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról - Színházi igények felmérése és megszervezése - Az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglakozások előkészítése, szervezése - Iskolai karácsony - Farsang - Az osztálykirándulások - Tematikus tanulmányi kirándulások - Tanulmányi versenyek - Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése 11

- Egészséges életmóddal összefüggő szabadidős tevékenység szervezése - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

A tanítási órákra való felkészülés



A tanulók dolgozatainak javítása



A tanulók munkájának rendszeres értékelése



A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése



Osztályozó vizsgák, javítóvizsgák lebonyolítása



Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése



A tanulmányi versenyek lebonyolítása



Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok



Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken



Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése



Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása



Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása



Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása



Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken



Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken



A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor



Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése



Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel



Részvétel a munkaközösségi értekezleteken



Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



Szertárrendezés, a szakleltárak rendben tartása



osztálytermek rendezettségének fenntartása, dekorációjának kialakítása.

12

1.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló (várhatóan digitális) vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Személyiségfejlesztés, tehetséggondozás A tehetséggondozás iskolánkban a kiemelt pedagógiai feladataink közé tartozik. Önmeghatározásunk szerint: személyiségfejlesztő és tehetséggondozó iskola vagyunk. Ezek a tevékenységek tágabb értelemben iskolánk arculatát is meghatározzák. 13

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt szintű oktatás folyamán, valamint a továbbtanulásra illetve nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül is lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére. Felkaroljuk tehetséges diákjainkat, biztosítjuk intelligenciájuk, képességük, kreativitásuk megfelelő motiválását, életkoruknak megfelelően fejlesztjük személyiségüket, aktiváljuk feladat iránti elkötelezettségüket, biztosítjuk a pozitív tanulási környezetet. Önképzésre buzdítjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat is. Módszereink: - dúsítás - léptetés - gyorsítás - emelt szintű oktatás -

tanulási stratégiák elsajátíttatása

-

projekt

-

speciális fejlesztés

-

gyermeki felfedezés segítése

-

interdiszciplináris megközelítés

-

metakognitív kompetenciák

-

kreativitást segítő feladatok

-

vezetői készség fejlesztése

-

tevékenykedtetés

Motiváció, versenyek: A pedagógiai értékelés első körében a tanuló kap visszajelzést az eredményéről. A minősítést a pedagógus végzi, amivel az a célja, hogy a tanulót, ha szükséges, korrekcióra szorítsa, illetve további tanulásra serkentse, így az értékelésnek fontos motiváló szerepe is van. A tanulók motiválásának egyik fontos eszközének tartjuk a versenyeztetést. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jusson.

14

A legszélesebb tanulói réteget a házi versenyeinkbe vonjuk be. Ezek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni önmagukat egy nagyobb tanulói közösségben. Fontos feladatuk a tanulói ismeretek bővítése. A legrangosabb versenyek a szaktárgyi városi, megyei, országos tanulmányi versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek. Ezek nemcsak a tanulók, hanem az iskola presztízsét is növelik. A versenyekre való felkészüléshez az iskola az SZMSZ-ben rögzített módon kedvezményeket nyújt. A kiemelkedő eredményt elért tanulókat az iskola vezetése elismerésben, jutalomban részesíti. A megvalósítás színterei: Tanórán: - Emelt szintű csoportok szervezése – angol és német nyelvek - 5. évfolyamtól magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból sávos oktatás és lehetőség szerint csoportbontás - Differenciált foglalkozás - Digitális taneszközök használata Tanórán kívül: - Délutáni foglalkozások - Szakkörök - Tanulmányi versenyek - Iskolai könyvtár - Sportfoglalkozások - Dózsa-nap - Nyári táborok - Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásai - Felvételi előkészítő - Projektmunka - Ki mit tud? Iskolán kívül: - Kiállítás - Színház 15

- Könyvtár - Múzeum - Városnézés - Nyári tábor

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Egyre több gyerek számára jelent napi kudarcot a tanulás, az öröm és a sikerélmény helyett. A képességek, részképességek meglévő deficitje, az optimálistól eltérő fejlettségi szintje megnehezíti a továbbhaladást, alulteljesítést, teljesítményzavart okoz. A sorozatos kudarc magatartási és viselkedési zavarokhoz vezethet. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulási nehézségek mielőbbi feltárását, a problémák megoldásának segítését az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában. A tanulási nehézségek leküzdésének menete:  A nehézségek okának feltárása  Az egyénre szóló fejlesztési terv kidolgozása  Egyéni fejlesztés Eszközök, módszerek:  Megfigyelés, képességmérés, képességmérő feladatlapokkal, tesztekkel  Jól differenciált feladatok, követelmények  Egyéni haladási tempóhoz való igazodás  Egyéni motiválás  Sikerélmény biztosítása  Megfelelő segítség megszervezése  Megfelelő képességekre való támaszkodás  Az olvasási – számolási- írási problémák /dyslexia, dysgrafia, dyscalculia/ gyors felismerése és preventív kezelése Felzárkózást segítő program: Feladat

Tevékenység - a képességek mérése iskolába lépéskor

16

- a képességek mérése az iskoláztatás folyamán /diagnosztikus mérés/ A tanulási kudarcnak kitett tanulók - megfigyelés felismerése

- a tanuló iskolai munkáinak vizsgálata - beszélgetés a tanulóval szülővel - szociális háttér vizsgálata - a tanuló tanulási szokásainak mérése - speciális szakemberhez való irányítása - egyéni fejlesztési terv készítése - egyéni fejlesztés - fejlesztő pedagógus - differenciált óravezetés - korrepetálás, felzárkóztatás

A tanulási kudarcnak kitett tanulók - egyéni bánásmód fejlesztése iskolán belül

- előkészítő évfolyam/ az első osztály követelményeinek sikertelen teljesítése esetén/

-a

speciális

szakemberekhez

történő

A tanulási kudarcnak kitett tanulók irányítás fejlesztése iskolán kívül

- szülőkkel való megbeszélés, az otthoni segítő támogatás megtervezése

-

a

tanuló

iskolai

munkáinak,

produktumainak áttekintése A fejlesztés értékelése /Meghatározott végén/

időszakonként,

- tanulmányi eredmények elemzése tanév -

beszélgetés

tanulóval,

fejlesztő

pedagógussal, szakemberekkel, szülőkkel

17

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanítványaink döntő többsége a jól szocializált társadalmi rétegek gyermekeiből származik, így kevés esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségeket felmutató diákokkal. Ugyanakkor látjuk azt, hogy az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítjuk számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő iskolapszichológus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Feladataink: - Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi 18

jogok messzemenő figyelembevételével. - A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: 1. ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon 2. tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása 3. tanulmányi kirándulások anyagi támogatása 4. kedvezményes ebéd biztosítása 5. javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására - Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele - A tanulók jogainak fokozott védelme - Az életmód-program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése - Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel - A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése A gyermek- és ifjúságvédelmi program végrehajtásának színterei: 1.A gyermekek körében végzett tevékenység A törvény által előírt feladat a tanulókat a tanév kezdetekor az iskola honlapján tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzájuk, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot, ellátó intézményt kereshetnek fel. - a hátrányos és veszélyeztetett gyerekekkel való iskolán belüli felzárkóztatása - korrepetálások megszervezése személyiségtréningek - logopédiai problémák kezelése - rehabilitációs és gyógytorna szervezése - táncterápia és drámajátékok 2.A szülők körében végzett tevékenység - szülői értekezlet - tájékozódási lehetőség az iskola honlapján 19

- családlátogatás - alapítványunk ” szülő-gyermek-iskola” programjai 3.A pedagógusok, nevelők körében végrehajtandó feladatok - kapcsolatottartás az igazgatóval, az osztályfőnökökkel és a diákönkormányzattal Az egészséges életmódra nevelés feladatai: - Érzelmek alkotó kezelése - Stresszkezelés - Az önismeret, önbecsülés megerősítése - A célok megfogalmazása és kivitelezése - Konfliktuskezelés - Problémamegoldás, a döntéshozás - Kortárscsoport nyomásának kezelése - A segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése - Az elutasítási készségek fejlesztése - Prevenció: részvétel bűnmegelőzési, kábítószer-, dohányzás- és alkoholizmus ellenes felvilágosításokon A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése. Minden pedagógus kötelessége, felelőssége a gyermekvédelem. Az iskola vezetője gondoskodik a szükséges feltételekről. pl.: állandó helyiséget biztosít az egyéni beszélgetésekhez,

fogadóórákhoz,

hozzáférést

biztosít

a

különböző

adatokhoz,

statisztikákhoz.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete 20

felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése során az esélyegyenlőség feltétlen biztosítására fenntartónk esélyegyenlőségi intézkedési terve, illetve saját esélyegyenlőségi tervünk tartalmaz előírásokat. Az együttműködés módját az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. Iskolánkban kevés a hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: - Az osztályfőnök megismeri a tanulók szociális helyzetét még az első év elején. - Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. - Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segíti a tanulók beilleszkedését a közösségbe. - A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét veszi igénybe. - Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködik a problémák megoldásában.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vetetője biztosítja a szervezet számára. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK készíti el SZMSZ-ét, melyet a nevelőtestület hagy jóvá, az intézmény belső működésének szabályai között őriz. Az iskolai DÖK élén, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint, választott DÖK-vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. Tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára, az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb 5 éves

21

időtartamra. A DÖK minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a vezetője kezdeményezi. A közgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A DÖK az iskola helyiségeit, berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. A DÖK véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt - a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a DÖK véleményét.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola, illetve a diákönkormányzat: Diákönkormányzati gyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete a DÖK vezető közvetítésével rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. Diákfórum A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

22

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola csak akkor végezheti eredményesen oktató-nevelő munkáját, ha a szülői ház és a pedagógusok közössége aktívan együttműködik a nevelési kérdések megoldásában, figyelembe veszi a szülői igényeket, érdekeket. Partnerként kezeljük a szülőket, együttműködésünk alapja a folyamatos párbeszéd, egyeztetés. Igényt tartunk arra, hogy a szülők gyermekük személyiségének ismeretével és egyéni tapasztalataikkal segítsék a pedagógusok munkáját, hiszen közös célunk a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése. Munkánk segítéséhez az alábbi közreműködési formákat kérjük a szülőktől: 

együttműködő

magatartást,

a

problémák

(nevelési,

családi)

nyílt

jelzését,

megbeszélését, közös megoldás keresését 

a gyermekek tanulmányi munkájának, magatartásának folyamatos figyelemmel kísérését



a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását



aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken



véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan

 A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az iskola a következő lehetőségeket biztosítja: 

szülői értekezlet az óvodákban (vezetőség, tanítók)



nyílt nap bemutató órával (vezetői tájékoztató, mindkét osztály leendő tanítóinak megismerése)



előzetes bejelentkezés alapján a szülők (gyermekükkel együtt) egyénileg is megismerhetik az iskolát



szülői értekezlet (júniusban): a már beiratkozott tanulók szüleinek tájékoztatása

Szülői értekezlet: Tanévenként két alkalommal. Az osztályfőnök tájékoztatást nyújt: 

az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról



a gyermek és osztálya tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről 23

A szülői értekezlet lehetőséget teremt a szülők egymás közötti kommunikációjára, illetve a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és továbbítására az iskola igazgatósága felé. A nyolcadikos tanulók szüleinek középiskolai igazgató bevonásával pályaválasztást segítő szülői értekezletet szervezünk (november). A nyelvvizsgákról tájékoztató szülői értekezlet a 6., 7. évfolyamon tanulók szülei részére Fogadóórák: Tanévenként négy alkalommal. A szülők és pedagógusok személyes találkozása lehetőséget teremt a gyermek fejlődésének, problémáinak megbeszélésére, az írásbeli munkákat is megtekintheti a szülő. Rendkívüli esetben a pedagógus kérésére a tanulók is részt vehetnek a fogadóórán. Az előre tervezett szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az éves ütemterv tartalmazza. Szükség esetén a szülői közösség vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat váratlan feladatok, problémák megoldására. Meghívásos fogadóóra, konzultáció: kezdeményezheti szülő és pedagógus egyaránt. Csak külön időpont egyeztetés alapján, a pedagógus időbeosztásának figyelembevételével kerülhet rá sor. További kapcsolattartási, tájékozódási lehetőségek: 

Az iskola honlapja



Tájékoztató füzet (az osztályfőnökök kéthavonta ellenőrzik, szükség esetén pótolják az osztályzatokat)



Írásbeli értesítés orvosi ellátásról (fogászat, orvosi vizsgálat, védőoltások)



Tájékoztatás választható órákról, szakkörökről



A szülő írásban is tehet javaslatot az iskolával kapcsolatos ügyekben, erre a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell adni

Szülői munkaközösség: Tagjait és vezetőit az osztályok szülői közössége választja meg.

Feladatai:

24



Az osztályközösség érdekképviselete



Az információk továbbítása a szülőknek



A törvényben meghatározott véleményezési, javaslattevési és döntési jogok gyakorlása



Az iskola alapítványában a szülői közösség képviselete



Az iskola által szervezett gyermekprogramokra a szülők mozgósítása

A szülői szervezet és az iskola kapcsolatának formái: 

SZM választmányi ülések: évente legalább két alkalommal, de ezen kívül minden olyan esetben, amely a szülői közösség véleményezését, egyetértését teszi szükségessé, vagy szülői együttműködést igényel



Tevékeny részvétel az iskolai programokban (farsang, Egy nap a Dózsáért, ballagtatás)

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja: Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII.31.() EMMI rendelet 64-75. § paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. 25

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből.

Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % -a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

26

- felmentést kapott – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Knt. 45.§ (5) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A

vizsgázónak

az

írásbeli

vizsgák

megválaszolásához

rendelkezésre

álló

idő

vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki: tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni (Csoportváltásra a félév, illetve a tanév végén van lehetőség. Az átadó és

az átvevő

szaktanár írásbeli és szóbeli vizsga letétele után dönt arról, hogy a tanuló teljesítette-e a csoportváltás feltételeit.), A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

27

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén a Knt. 64.§ (7) a pontja alapján – maximum 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban

az

esetben,

ha

a

tanuló

önhibáján

kívül

nem

tudja

teljesíteni

az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelési törvény 65. § (3) bekezdése a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 28

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár -

lehetőség szerint szakos tanár

felel a vizsga szabályszerűségéért

Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása: - A szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

29

- Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A szóbeli vizsga általános szabályai: - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le - A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - A felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - A felelet maximum 10 percet tarthat - Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt A gyakorlati vizsga általános szabályai: - A gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - A gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni A vizsgatárgyak követelményrendszere:

30

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A vizsgatárgyak részei: Irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan


Történelem


Idegen nyelv


Matematika


Fizika


Földrajz


Biológia


Kémia


Informatika

gyakorlati vizsga

Testnevelés

gyakorlati vizsga

Ének

gyakorlati vizsga

Rajz

gyakorlati vizsga

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvétel eljárásrendje: • Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. • Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. 31

• Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. • Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát. • Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. • Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg. • Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. • Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. Az iskolaváltás elutasítása: • Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét. • Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz. • Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.

32

2 Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Történelem,

társadalmi

állampolgári ismeretek Természetismeret

és

33

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3


28

28

31

31

Ének-zene Dráma

és

1 tánc/Hon-

népismeret Vizuális kultúra

és

1 1

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat


A változat

Matematika

A változat

Fizika

B változat

Kémia

A változat


A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

34

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4+1

4+1

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezett órakeret

2

2

3

3


25

25

25

27

Informatika

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3+2

3+2

3+2

3+1

Matematika

4

3+1

3+1

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2+1

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene Dráma

és

népismeret Vizuális kultúra

1 tánc/Hon-

és

1 1

35

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

2

3

3

3


28

28

31

31

36

Tantárgyak és választható óraszámok A tanterv 2013/14-től kerül bevezetésre az első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben angol

német angol

emelt/a emelt/n angol


6.


7.

emelt/a emelt/n

1.

2.

3.

4.

4.

5.

8.

oszt.

oszt.

oszt.

oszt.

oszt.

oszt.

5. oszt. 5. oszt. oszt.



8. oszt. 8. oszt.

7+1

7+1

6+1

6+1

6+1

4

4

4

4

4

4

3+1

3+1

3+1

4

4

4

2+1

2+1

3

3+2

3+2

3

3+2

3+2

3

3+2

3+2

3

3+1

3+1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

4+1

4+1

4

4

4

4

4

4

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3+1

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2+1

2+1

2+1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

1

1

1

Kémia

1

1

1

2

2

2

egészségtan

2

2

2

1

1

1

Földrajz

1

1

1

2

2

2

Történelem, társadalmi és

állampolgári

ismeretek

Környezetismeret/ Természetismeret

1

1

1+1

1+1

1+1

Biológia-

Ének-zene

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Dráma és tánc/Honés népismeret

Vizuális kultúra Informatika

2

2

2

2

2

37

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret 2

2

3

3

3

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

25

25

27

27

28

28

28

28

28

28

31

31

31

31

31

31


25

38

2.3

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban az oktató munka során olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyveket, munkafüzeteket, atlaszokat, stb.) használunk a tananyag feldolgozása során, melyek az emberi erőforrások minisztere által kiadott rendelkezések értelmében fölkerültek a hivatalos tankönyvlistára. A kiválasztás elvei: A tantárgyak taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai-tartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk. A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és fejlesztési követelmények maximális figyelembevétele mellett – az általános pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül a fejlődéslélektan legújabb eredményeire. Jellemezze a tankönyveket a szakmai, didaktikai kimunkáltság; a megfelelő terjedelem; tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben. A tankönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és műfaját tekintve. Tegyék lehetővé a gyerekek kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelő hatások érvényesítését. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle feladatot tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönző gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetőséget

a

személyre

szabott

jártasság-,

képesség-

és

készségfejlesztésre,

a

felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A tankönyvek folyamatos lehetőséget kínáljanak beszédművelésre, a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. A tankönyvek szemléltető szövegei, utasításszövegei nyelvileg, helyesírási szempontból kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára. A tankönyvek megjelenésükkel is motiválják a gyermekeket. Ízléses, a szövegekhez szervesen tartozó illusztrációkat tartalmazzanak. A tankönyvekben és munkafüzetekben levő 39

tananyag, illetve a gyakorlatok jól tagoltak, áttekinthetők legyenek. A taneszközök legyenek alkalmasak a mindennapi munkára. Legyen a taneszköz modern és újszerű. Vegye figyelembe a

könyvkínálat

változásait,

adjon

alkalmat

rá,

sőt

tegye

megkerülhetetlenné

a

kulcskompetenciák és más képességek fejlesztését. Legyen életszerű, a gyerekekhez közelálló, esztétikailag is megnyerő. A tankönyveken kívül a tanítást egyéb segédeszközök, így pl. tanári kézikönyvek, felmérőlapok, feladatgyűjtemények is segítsék. A taneszközök kiválasztásának szempontjai: - A taneszköz feleljen meg a Dózsa György Általános Iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - Az egyes évfolyamokon azonos tankönyveket alkalmazunk az adott tantárgyak esetében. - A szakmai közösségek arra törekszenek, hogy az egyes tantárgyak tanításában alkalmazott tankönyvek az egymást követő évfolyamokon egymásra épüljenek. - Ha a szakértői bizottság szakvéleménye a tanuló számára eltérő tanterv szerinti továbbhaladást ír elő, az iskola beszerzi az ennek megfelelő taneszközöket, tankönyveket. Az integráltan oktatott tanulók esetében a 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét vesszük figyelembe. - Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A nyomtatott taneszközökön túl egyéb eszközök: - rajzfelszerelés - testnevelés felszerelés - technika felszerelés - szerkesztő eszközök - egyebek A kötelezően előírt taneszközöket a helyi tanterv alapján a munkaközösségek állapítják meg.

40

A tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az 1-2. osztályban folyó munka, alapozó jellegű, mely a családi és óvodai nevelés eredményeire épül. Ez az alapfokú nevelés- oktatás bevezető szakasza, melyben fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvodai játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Az iskola teret ad a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, ugyanakkor fogékonnyá teszi a környezete megismerésére, a társas kapcsolatok, később a társadalom értékei iránt.

Feladatunk: - Fontos a pozitív, elfogadó, a tanulást megszerettető, motiváló hatású osztályközösség szervezése, kialakítása - Énkép, önismeret formálása - Képességek megismerése, a tanítás-tanulás folyamatában jártasságok, készségek, képességek fejlesztése, korszerű tanulásszervezési, differenciálási módszerekkel - Az alapkészségek, alapkompetenciák sikeres megalapozása, megerősítése, fejlesztése - Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése - A tanulási nehézségek szűrése, a felzárkóztatás, a fejlesztő munka megszervezése - Műveltségi területek tananyagának minél magasabb szintű elsajátíttatása - A tanulás tanítása - Az életkornak megfelelő helyes tanulási szokások, technikák, kialakítása, elsajátíttatása, gyakoroltatása - A közösségben folyó tanuláshoz szükséges értelmi, érzelmi tulajdonságok, kötelességtudat formálása 41

- Az életkori sajátosságokhoz igazodó szokásrend, napirend kialakítása - Az iskolai közösség megismerése, helyes viselkedés, magatartási szabályok elfogadása, kötelesség-és felelősségtudat kialakítása - Egyéni bánásmóddal törekszünk az esélyegyenlőség lehetőségeinek megteremtésére - Tehetséges tanulók fejlődésének segítése, számukra tehetséggondozó tevékenységek versenyek szervezése, versenyeztetésük - Művészetek megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés tanórákon és tanórákon kívüli tevékenységekkel. - A környezettudatos magatartás formálása minden tevékenységben - Hazafiságra nevelés, nemzeti hagyományaink, ünnepeink megismertetésével és iskolai ünnepeink közös megélésével

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Az alapfokú nevelés- oktatás kezdő szakasza/ 3-4. évfolyam/ is a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épít. Mintákat ad az ismeretszerzés lehetőségeire, a feladat-és problémamegoldó képesség fejlesztésével lerakja a tanulási stratégiák elemi szintjeit. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán erőteljesebbé, a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok.

Feladatok: - Az 1-2. évfolyamon kialakult képességek, készségek továbbfejlesztése, a megszerzett tudástartalmak bővítése, továbbépítése - Tanulókhoz alkalmazkodó differenciált módszerek alkalmazása - Differenciált tanítás-tanulás folyamatában építeni kell a tanulók: belső motivációira, a cselekvő részvételükre, az előzetes ismereteikre valamint segíteni együttműködési képességeik fejlődését kooperatív tanulási technikák alkalmazásával - A tanulók egyéni tanulási módszereinek megalapozása - Az önálló tanulás, önálló ismeretszerzés ösztönzése, gyakoroltatása - Az önellenőrzés technikáinak szokássá válása 42

- Önállóság az osztályközösség életének szervezésében - Kreativitást igénylő tanulási helyzetek teremtése - Tanulási helyzetek a tehetséges tanulók fejlesztéséhez is alkalmazkodjon - A kulcskompetenciák hatékony fejlesztése - Tanulási attitűdök, motivációk formálása - A művészetek befogadására, megszerettetésére való nevelés - Hazaszeretet érzésének továbberősítése - Testi- lelki egészségre törekvés - Környezettudatos magatartás betartása

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása - A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak megalapozásának folytatása. - Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben -, a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

43

A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5

Mindennapos testnevelés

2.5.1 A mindennapos testnevelés célja: A mindennapos testnevelés célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technikai fejlődés az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet. Áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport célja keretei között az egészségnevelés, mozgás gazdag életmód, fizikai állóképesség, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés. egyaránt fejleszthető.

2.5.1.1 Keretei: -

1.-4. évfolyamon 5 óra órarendbe beépítve.

-

5.-8. évfolyamon 5 testnevelés óra órarendbe beépítve.

-

Megvalósítjuk, hogy minden gyermek mindennap részt vegyen valamilyen testmozgás programban.

-

Figyelünk a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelésére, a helyes testtartásra.

-

Végeztetünk kellő mennyiségű gimnasztikai és légzőgyakorlatot

-

Betartjuk a gerinc- és ízületvédelem szabályait

-

Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.

44

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások A leendő elsősök szülei a gyermekük iskolába történő beíratásakor dönthetnek a választható órákról. Az iskolánk tanulóinak a szülők minden év májusában dönthetnek arról, hogy gyermekük a következő tanévben milyen választható órán vegyenek részt. Ezzel egyben tudomásul veszik, hogy a választásuk egész tanévre szól. A választható órák a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben a következők:

1.

évfolyam 1 óra magyar nyelv 1 óra matematika

választható órái: 2.



5.

és irodalom és irodalom

évfolyam 1 óra történelem

óra 1 óra idegen nyelv

környezetismeret

évfolyam 1 óra magyar nyelv 1

választható órái:

1 óraidegen nyelv

és irodalom

évfolyam 1 óra magyar nyelv 1


és irodalom

óra

környezetismeret 2 óra idegen nyelv

1 óra informatika


évfolyam 1 óra matematika

2 óra idegen nyelv




2 óra idegen nyelv

és irodalom

évfolyam

választható órái: Második idegen nyelv tanulása választható az 5. évfolyamtól. A tanulók bizottság előtt év végi vizsgát tesznek, melynek eredménye bekerül a bizonyítványba.

45

2.7 Projektoktatás Célkitűzés: - Megerősíteni és differenciálni a tanulók sokirányú érdeklődését, megteremteni nyitott szemléletüket. - Építeni a gyerekek érdeklődésére, szükségleteire, tapasztalataira, tudásvágyára - A sikeres munka élményét nyújtani - Közös tervezéssel fejleszteni a tanulók és pedagógusok stratégiai gondolkodását - Növelni a tanulás hatékonyságát, sikerét Tervezés-szervezés: Időkeret: évente egy projectnap A megvalósításban résztvevők: az iskola valamennyi tanulója Célterülete: művészeti-kutatási project A témaválasztás módja: pedagógusok és gyerekek közösen Fejleszthető képességek, kompetenciák: - gondolkodási képesség - olvasási képesség - szövegalkotási képesség - szövegértelmezési képesség - tanulási képesség - kifejezőkészség, kreativitás - együttműködési készség, segítőkészség Kivitelezés: - A közös tervezéssel növelni a végrehajtás felelősségét a diákjainkban - A téma megtervezésével, végigjárásával a tanulók szembesüljenek saját képességeikkel - Lehetőséget teremteni az együttműködésre, az egymástól tanulásra - Alapszabálya : a partneri viszony a gyerekek és a pedagógusok között - Keretei: tanórák összevonásával, tömbösítéssel A projectoktatás technikái: Tanulói

kezdeményezésre Együttműködésre késztető Kreatív felfedeztető, kutató

épülő technikák

technikák

technikák

46

Beszélgetés

Játékok

Interjú az adatközlőkkel

Vita kezdeményezése

Dramatikus

Vizsgálódás

helyzetgyakorlatok Felidézés, élménybeszámoló

Gyűjtés

Tantúra

Problémafelvetés

Csoportalakítás

Portfolio

Ötletbörze

Alkotás

Szakirodalom feltárása

Programválasztás

Projectfal

Új útvonalak kitalálása Értékelés: - Tanulói és pedagógusi csoportokban a tanulási produktumok és az elkészítés folyamatának szempontjából - Az elkészült produktumok nyilvánosság elé tárása - Célok elérésének értékelése, mit csinálnánk másképp - A téma továbbfejlesztési lehetőségei

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulói esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések több szinten valósulnak meg: Intézményi és szervezeti együttműködés szintjén: - Felmérést készítünk az aktuális helyzetről minden évben beiratkozáskor. - Jó kapcsolatot ápolunk a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálattal, továbbá heti rendszerességgel jár védőnő iskolánkba. - a Dózsa György Általános Iskola Alapítványával napi szinten, a Kocka Kör tehetséggondozó kulturális egyesülettel, havi rendszerességgel tartjuk a kapcsolatot. Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek szintjén: - Napközi ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Ez különösen az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos. 47

- Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. A tanulószobás, illetve napközis gyermekek uzsonnát is kapnak. - A tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése. - Kapcsolattartás a szülőkkel; kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők - igény szerint - segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésekor is. - Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak. Intézkedési terv kidolgozása: - A hátrányos helyzetű tanulók tanulási sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálata és felismerése alapján tanulmányi sikerességet segítő programok kidolgozása és folyamatos fenntartása a tanuló igényeinek figyelembe vételével. - A cél az, hogy a hátrányos helyzetű tanulók esetében a lemorzsolódás kiküszöbölésre kerüljön és a pályaválasztásban egyenlő esélyekkel induljanak. - A továbbtanulási mutatók alapján nem tapasztalható lényeges különbség a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Az egyetlen eltérés, hogy köreikben a gimnázium és a szakközépiskola mellett a szakiskolákba történő jelentkezés is megjelenik, mint továbbtanulási alternatíva. A továbbtanulási hajlandóság majdnem 100 %-os, amely az iskola hatékonyságát jelzi az esélyegyenlőség biztosításában. Ennek a hatékonyságnak a fenntartása iskolánk legfőbb törekvéseinek egyike. - a) 1. évfolyamon DIFER mérés elvégzése - b) mérési eredmények alapján egyéni fejlesztési ütemtervek kidolgozása és mentorálása a 4. évfolyamig 48

- c) sokoldalú tevékenységrendszerrel biztosítható az egyéni képességek felszínre hozatala (DÖK, diákparlament, tanulmányi versenyek) - d) felső tagozatosok részére szakkörök szervezése - e) tehetséggondozás és képességfejlesztés versenyeztetéssel - f) pályaorientáció és továbbtanulás miatt egyéni fejlesztési tervek, konzultálás gyerekekkel és a szülőkkel - g) korszerű és differenciáló módszertan alkalmazása, egyéni önképzés a módszertani kultúra megismerésére - h) kulcskompetencia fejlesztő programokon történő részvétel - i) szülőkkel való kapcsolattartás a fogadóórákon keresztül (meghívás), konzultációs megbeszélések - j) pontos és rendszeres tájékoztatás a szülők felé és a szülők részéről - k) felvilágosítás a drog prevenció és bűnmegelőzés érdekében - l) társszervezetekkel, szakszolgálatokkal kapcsolattartás - m) mentálhigiénés foglalkozások szervezése - n) napközi ellátás biztosítása - o) tankönyv beszerzésének és étkeztetésnek támogatása A hátrány jellege évente változhat, emiatt iskolánk éves ütemtervet készít, a tanulók létszámának és a hátrány jellegének függvényében. Éves ütemterv: - 1. január: felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások megkezdése – felelős: pedagógiai asszisztens és pedagógus - 2. február: pályaorientáció, beiskolázás – felelős: osztályfőnök és igazgató helyettes 49

- 3. március- április: hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, hátrány meghatározása – felelős osztályfőnökök - 4. május: tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre (napközi, tanuló szoba, szakkörök, tantárgy felosztás) – felelős: igazgató, tantestület - 5. szeptember: szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek munkatervnek elkészítése (ifjúságvédelmi munkaterv), az igazgató éves munkaterve alapján készíti el az ifjúságvédelmi felelős a hátránykompenzációs tervét -.6. október-június: tevékenységi formák megvalósítása, munkaterv és ütemezés szerint - 7. május: előzetes eredmények számbavétele, értékelés, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre – felelős: igazgató, tantestület

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók munkájának az értékelése a pedagógus önszabályozásának az eszköze. A számonkérés formái: - Önálló szóbeli felelet - Házi dolgozat, esszé vagy kiselőadás - Témazáró feladatlap - Portfólió - Power point - Project

2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése Témazárók pontozása: 0-49%=1 50%-64%=2 65%-79%=3 80%-89%=4 50

90%-100%=5 Írásbeli felelet a tanár egyéni értékelési rendszere alapján.

Szóbeli értékelés A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.

51

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a magyart, a matematikát, az informatikát, a technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A német nyelvoktatásban alkalmazzuk – szükség esetén – a csoportok eltérő összetételéből adódó 3+2 órás képességek szerinti csoportbontást az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben. Lehetőséget adva arra, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő ütemben és mértékben sajátíthassa el a német nyelvet. A bontást az előző tanév eredményei és a szaktanárok véleménye alapján végezzük, biztosítva az átjárhatóságot a tanuló teljesítménye alapján. Az egyéb foglalkozások tekintetében választásukat a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése A fizikai és motorikus képességeket a NETFIT tesztekkel mérjük.

52

A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt hagyunk a tesztek között. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): -

tavalyi eredményhez képest

-

vagy év elejéhez képest

-

vagy az osztályátlaghoz képest

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő élményekre és tapasztalatokra építő, tevékenységorientált környezeti és fenntarthatóságra nevelésben részesüljenek. 2. Az egészség, mint érték. Az egészség megőrzése. Az egészséges életmód. Cél: Legyenek képesek az egészségfogalmat helyesen értelmezni, legyenek motiváltak az egészséges életvitel megvalósítására. Egységes prevenciós szemlélet kialakítása, az egészséget támogató életmód gyakorlása. 3. Fiúk-lányok kapcsolata. Kamaszkori problémák. Szerelem, szexualitás. Veszélyek. Cél: Tanulóinknak legyenek ismereteik a lelkükben, testükben zajló változásokról. Ismerjék fel problémáikat és legyenek készségeik azok kezelésére. Új gondolkodási és együttműködési irányok felé nyitottá váljanak, rendelkezzenek mentálhigiénés többlettudással. A gyerekek gyakran válnak az értékek versenyének értetlen szemlélőjévé, s mivel nem szoktak a termékeny párbeszédhez, az őket igazán érintő kérdésekben próbálkozásaikat ritkán követi valamiféle rendeződés. 4. Élvezeti szerek hatása szervezetünkre. Drog prevenciós program megvalósítása. Cél: Tanulóink ismerjék a különböző káros szenvedélyek veszélyeit, az egészségre gyakorolt káros, sokszor visszafordíthatatlan hatásait. A komplex személyiségfejlesztés során a tanulók életvezetési stílusát kell úgy alakítani, hogy képessé váljanak a szenvedélyek tudatos elutasítására.

53

5. Egészséges környezet – egészséges ember. Ökoiskola program megvalósítása. Cél: Tanulóink értsék meg a környezettudatos magatartás lényegét: az ökológiai törvényszerűségeket,

a

természeti

környezetbe

történő

beavatkozás

hatásait,

a

természetvédelem alapjait, a környezettechnika alkalmazásának szükségességét. Legyenek tájékozottak arról, hogy az élelmiszer, amit naponta elfogyasztunk, honnan és hogyan kerül az asztalunkra, hogyan használunk, vagy ártunk vele egészségünknek.

2.13.1Az iskola egészségnevelési elvei - a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja - tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység - tömegszerű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára - tudományosan megalapozott - helyes cselekvésre serkentő legyen - hasznos információk átadása - olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához - a betegségek, balesetek elkerülése Az egészséges életmód témái a tanórákon: Történelem: Ókori Görögország  Olimpiai játékok versenyszámok, művészeti ábrázolások  Életmód Felvilágosodás  Természetszeretet XIX. századvég társadalmi szerkezetének átalakulása  Újkori olimpiai játékok  Táplálkozási szokások átalakulása  Higiéniai körülmények javulása A globális világ problémái 54

 Fejlődő országok  Túlnépesedés-születésszabályozás  Éhínség –segélyek  Betegségek –higiéniai viszonyok  Fejlett országok  Népességcsökkenés  Táplálkozási problémák –elhízás  Stressz, idegrendszeri túlterheltség Matematika és fizika:  az emberi egészséget károsan befolyásoló tényezők statisztikai vizsgálata (alkohol, dohányzás, drog, stb.), adatok gyűjtése, grafikonok elemzése, becslés  az izomműködés vizsgálata, mechanikai és elektromos jelenségeinek bemutatása, a testmozgás jelentősége  az emberi érzékszervek bemutatása (látás, hallás, hőérzékelés), az egészség megőrzésének lehetőségei  a mindennapok fizikája (a víz tisztasága, a levegő szennyezettsége, környezeti hatások, stb.)  a tápanyagok energiaértéke, értékek összehasonítása 

Megújuló energiaforrások.



Energiamérleg a családi háztól a Földig, hőszigetelés szerepe.



Klíma fogalma, klímaváltozás, jégtakaró olvadása.



A víz fagyásakor bekövetkező folyamatok hatása a vizek élővilágára.



Égés és környezetszennyezés kapcsolata.



A Nap sugárzásának hatása, üvegház hatás.



Folyadékok nyomása: ivóvíz ellátás, vízhálózat, vízszennyezés.



Színek szerepe az állat és növényvilágban.

55

Testnevelés:  a diáksportkörben mozgó, sportoló diákok számarányának alakulása  a gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre, és teljes felmentésre utalt diákok számának változása  a tanulók mentális állapotában bekövetkező kimutatható változások követése  jól felszerelt iskolaorvosi rendelő kialakítása  az iskolai védőnő mentálhigiénés tapasztalatainak megfogalmazása.

2.13.2Az iskola környezeti nevelési elvei Célunk: -

az egészségfejlesztésen és a környezeti nevelésben az ökoiskola szemlélete kialakítása

-

csatlakozás az ökoiskola hálózathoz

-

önértékelés alapján a feladatok kijelölése

-

az egészségfejlesztési program kidolgozása

-

átgondolt és rendszerszerű környezeti és egészségnevelés

-

a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósítása intézményi keretek között

-

szemléletformálás és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés

-

helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás

-

fenntarthat fejlődés előmozdítása

-

környezeti nevelés tartalma és tanulásai módszerei között hangsúlyos a jövővel való foglalkozás (lokális és globális jövő – személyi jövőkép)

A környezeti nevelés alapelvei: 1. Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó 2. Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos 3. Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés) 4. Legyen „lokális” és „globális” egyszerre 5. Legyen „aktuális” és „jövőorientált” egyszerre 6. Legyen rendszerszemléletű 56

7. Neveljen együttműködésre 8. Neveljen problémamegoldásra 9. Neveljen új értékrendszerre 10. Legyen multikulturális A környezeti nevelés lehetőségei tanórákon: Magyar nyelv és irodalom:  beszéd, szónoklat, érvelés környezetvédelmi problémák megoldása ügyében,  a nyelv szólásainak változása,  természeti értékek leírása szépirodalmi művekben, Történelem:  eltérő környezeti feltételek és társadalmi fejlődés,  az ókori és középkori nagyvárosok környezeti gondjai (vízellátás, szemételhelyezés, zsúfoltság)  a felfedezések és a gyarmatosítás környezeti hatásai,  lecsapolás, folyószabályozás, ármentesítés kezdetei,  az ipari forradalmak környezetre gyakorolt hatásai,  a modern háború tájra, természetre és épített környezetre gyakorolt hatása,  az atomrobbantás elhúzódó hatása. Biológia:  a baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban,  a növényvédő és rovarirtó szerek hatása az emberi és állati szervezetre,  a szennyezett városi levegő hatása,  a rostdús táplálkozás fontossága, a vegetáriánus táplálkozás előnyei és hátrányai,  a felhalmozódó mérgek a sejtekben,  az UV sugárzás és az ózon hatásai,  a természetes és mesterséges környezetszennyezők mint evolúciós tényezők.

57

Kémia:  a sugárzó veszélyes hulladékok kezelése,  az atomenergia békés és háborús felhasználása,  az energiatermelés formái, hőerőművek,  a természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok,  a fehérjék kicsapódását okozó kémiai anyagok,  a génmanipulációk hatása a növényekre és az állatokra.

Fizika:  a mesterséges égitestek szerepe az információ közvetítésében,  a higany mérgező hatása,  a nagyfeszültségű vezetékek élettani hatása az élőlényekre,  galvánelem környezetszennyező hatása

– veszélyes hulladékok, tölthető elemek

akkumulátorok,  a világűr békés felhasználása. a hangszennyezés, fényszennyezés káros hatásai  környezetszennyezés  az izzók energiafelhasználásának összehasonlítása  Megújuló energiaforrások.  Energiamérleg a családi háztól a Földig, hőszigetelés szerepe.  Klíma fogalma, klímaváltozás, jégtakaró olvadása.  A víz fagyásakor bekövetkező folyamatok hatása a vizek élővilágára.  Égés és környezetszennyezés kapcsolata.  A Nap sugárzásának hatása, üvegház hatás.  Folyadékok nyomása: ivóvíz ellátás, vízhálózat, vízszennyezés.  Színek szerepe az állat és növényvilágban.

58

Erkölcstan:  környezeti kérdések erkölcsi dilemmái,  társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság az egészséges környezet, a környezeti terhek megosztása,  a világvallások környezettel kapcsolatos állásfoglalása,  környezeti konfliktusok és kezelésük. Az idegen nyelvi órák: Itt is nyílik lehetőség arra, hogy a tanulók a környezetvédelemmel, a természettel foglalkozzanak. A társalgási témák közt szerepel az időjárás, évszakok. Ehhez a témához kapcsolódik a természet, az erdő, a növények és az állatok. Mivel a nyelvvizsgán is szerepelnek ezek a témák, így a szaktanároknak meg kell ragadni az alkalmat és foglalkozni ezzel a kérdéssel. Idegen nyelvről anyanyelvre fordítás során is egyre többször találkozhatnak a diákok a környezetszennyezéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos szövegekkel. Földrajz:  túlnépesedés következményei,  élelmezési gondok és ebből születő járványok,  urbanizációs problémák,  globális klímaváltozás,  ózonlyuk, erdőirtások, túllegeltetés,  túlöntözés, talajpusztulás, elsivatagosodás,  édesvíz-készletek veszélyhelyzete,  környezetszennyezés, savas eső,  sok veszélyeztetett növény-és állatfaj problémája. Osztályfőnöki:  életvezetés, életmód, szokásaink a múlt, a jelen, a jövő környezetében,  fogyasztóvédelmi ismeretek 59

 testi, lelki problémák, a megoldás módjai,  a tájékoztatás erkölcse, hirdetés, reklám,  intézmények, civil szervezetek.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A magatartás értékelésének és minősítésének elvei: Példás (5): Magatartására jellemző, hogy kulturáltan, udvariasan, figyelmesen viselkedik a felnőttekkel, kortársaival és a fiatalabb diáktársaival szemben egyaránt. Toleráns, segítőkész, órai magatartásával tanárai és társai elégedettek. A házirendet betartja, különös tekintettel a következőkre: -

pontosan érkezik az iskolába

-

tájékoztató könyvét rendszeresen hordja és a felsős tanuló pontosan vezeti

-

szünetben kulturáltan viselkedik

-

az iskola rendjét és tisztaságát megőrzi

-

a közösségben egyéniségének megfelelően munkát vállal és azt megbízatóan elvégzi

-

ügyeletesi, hetesi, felelősi munkáját kifogástalanul végzi

-

iskolán kívül is kulturáltan viselkedik (csoportos színház- és múzeumlátogatás, osztálykirándulás, tábor)

-

a félévben nincs írásbeli figyelmeztetése, intése vagy megrovása

Jó (4): -

tanáraival és társaival egyaránt udvarias és figyelmes

60

-

a Házirend követelményeit megtartja

-

ügyeletesi, hetesi, felelősi munkáját kisebb pontatlansággal végzi

-

órai magatartása általában jó

-

a közösségi munkában részt vesz

-

igazgatói intése nincs, a félév során legfeljebb egy osztályfőnöki és egy szaktanári figyelmeztetése van

Változó (3): -

viselkedése esetenként durva, kulturálatlan tanáraival, diáktársaival szemben tiszteletlen

-

a Házirend betartására gyakran figyelmeztetni kell

-

órai magatartásával gyakran zavarja az órai munkát

-

hibáit elismeri, azok kijavítására törekszik

-

megbízatásait vonakodva vagy pontatlanul végzi

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

-

egynél több osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetése van,

-

igazolatlanul mulasztott

Rossz (2): -

a Házirend előírásait sorozatosan megsérti

-

szándékosan árt a közösségnek, viselkedése romboló hatású

-

a közösségi munkából kivonja magát, sőt akadályozza azt

-

viselkedését a durvaság, gorombaság jellemzi, hibái kijavítására törekszik

-

órai munkájával gyakran akadályozza a zavartalan munkát

-

több alkalommal igazolatlanul hiányzott

-

osztályfőnöki, igazgatói intése van

61

A magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább ötnek együttes megléte vagy megsértése szükséges.

2.14.2A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelésének és minősítésének elvei: Példás (5): - kötelességtudata kifogástalan, - tanulmányi munkája rendszeres, - érdeklődésének megfelelően szorgalmi feladatokat vállal, - a tanítási órákon aktív, tevékenységével segíti és követi az órai munkát, - teljesítménye képességeinek jól megfelel, - házi feladata, felszerelése mindig rendben van, - a félévben nincs szaktanári figyelmeztetése Megjegyzés: A példás szorgalmú, kiemelkedő képességű tanulók az iskolai feladatok mellett ismereteik órán kívüli bővítésére is vállalkoznak. Érdeklődésüknek megfelelő versenyeken vesznek részt. Jó (4): - az iskolai és otthoni munkáját irányítással teljesíti, hiányosságok ritkán fordulnak elő, - képességeinek megfelelően tanul, - a tanítási órákon többnyire aktív, - a félévben tanulmányi munkája miatt legfeljebb két figyelmeztetése lehet,

Változó (3): - felkészülése rendszertelen, házi feladata, felszerelése gyakran hiányos, - munkafegyelme kifogásolható, 62

- órai munkájában rendszertelen, - kötelességeit csak többszöri figyelmeztetés után teljesíti, - teljesítménye hullámzó, nem képességeinek megfelelően tanul, - érdemjegyeit több tantárgyból is lerontja, - több szaktanári figyelmeztetése van Hanyag (2): - képességeihez és a követelményekhez mérten keveset tesz tanulmányi előmenetele érdekében - rendszeresen nem készül, házi feladata, felszerelése hiányos - figyelmeztetés ellenére sem kapcsolódik be az órai munkába, érdektelen, közömbös Megjegyzés: bukás esetén, abban az esetben hanyag a tanuló szorgalma, ha az eredménytelenség a fentiek következménye és nem a képességek hiányából adódik. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok elérésében a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges.

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elve A tanulók jutalmazásának elvei: - Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti. - Az iskola igazgatói dicsérettel jutalmazza: a városi I-III, - a megyei szintű különböző versenyek I. - V. helyezettjeit, - az országos versenyek I. - X. helyezettjeit. Iskolánkban az írásbeli jutalmazás formái: -

tanítói, tanári dicséret

-

napközi vezetői dicséret

-

szaktanári dicséret

-

osztályfőnöki dicséret 63

-

diákönkormányzati dicséret

-

nevelőtestületi

-

igazgatói dicséret

Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén oklevéllel és / vagy könyvvel jutalmazhatóak. A nyolc évig kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók az iskola emlékplakettjével jutalmazandók. Annak a tanulónak, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztese, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi munka stb.) a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt, nyilvánosan adja át az igazgató az év tanulója címet. Nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, aki egész évben kiemelkedő tanulmányi munkájával, példamutató magatartásával és szorgalmával ezt megérdemli, erről a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten. A fegyelmezés elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, aki az iskolai rendet előírásokat,/pl. Házirend/ megszegi, tanórán vagy tanórán kívül, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely más módon árt iskolája jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmezés történhet írásban és szóban. A fegyelmezés formái: -

tanítói, tanári figyelmeztetés szóban/ írásban

-

szaktanári figyelmeztetés szóban/írásban

-

osztályfőnöki figyelmeztetés szóban/írásban

-

osztályfőnöki intés vagy megrovás

-

igazgatói figyelmeztetés, intés vagy megrovás

-

nevelőtestületi intés vagy megrovás

A szaktanár írásbeli figyelmeztetést, írásbeli vagy szóbeli intőt adhat a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét. Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést, illetőleg írásbeli intőt adhat a tanulónak, akinek legalább két szaktanár javasolja.

64

Az iskola igazgatója a szaktanár, osztályfőnök javaslatára igazgatói figyelmeztetőt, intőt vagy rovót adhat annak a tanulónak, aki súlyos fegyelemsértést követett el, illetve aki már kapott osztályfőnöki intőt. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét! A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést, vétséget követett el, amikor egyébként a fegyelmi eljárásnak is helye lenne. Fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás lépéseit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján az SZMSZ írja elő. Ha a tanuló súlyosan vagy sorozatosan megszegi kötelezettségeit, a Házirendet, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A kiszabható fegyelmi büntetés fokozatai a következők: -

szigorú megrovás

-

áthelyezés másik osztályba

-

áthelyezés másik iskolába

-

Súlyos, jogellenes cselekmény esetén el kell tekinteni a büntető fokozatoktól, ebben az esetben a büntetésről a nevelőtestület dönt.

Súlyos cselekménynek tekintendő: a súlyos agresszivitás, alkohol-, drogfogyasztás, cigarettázás. A fegyelmi eljárás szabályait az iskolai SZMSZ tartalmazza.

65

3 Záró rendelkezések Pedagógiai Programunk nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Program egy példánya az igazgatói irodában, egy példánya pedig az iskolai könyvtárban megtekinthető, tanulmányozható. A Nevelési Programot iskolánk honlapjára is feltesszük. (www.dozsa-iskola.hu) Érvényesség Jelen Pedagógiai Program érvényes a Dózsa György Általános Iskola - minden tanulójára, tanárára és más dolgozójára – 2013. szeptember 1-jétől mindaddig, míg a program előírásait jogszabályi változás meg nem változtatja. A program végrehajtásának ellenőrzése A Pedagógiai Program végrehajtását a Dózsa György Általános Iskola nevelőtestülete évente a tanév értékelése során értékeli, majd meghatározza az esetleges teendőket. A Pedagógiai Program módosítása A pedagógiai program módosítását - a nevelőtestület határozata után - az igazgató hagyja jóvá.

66

67

68

69

Pedagógiai program 2015

Recommend Documents