PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1149 Budapest, Egressy út 71. Levelezési cím: 1143 Budapest, Pf. 142. Honlap: www.egressy.eu

ikt. 670/2/2014_PP

Módosításokkal egybeszerkesztett és felülvizsgált

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

(Felülvizsgálva 2015.augusztus 31 hatályba lépés: 2015. szeptember 1.)

„A hit fogalma csak a jövő fogalmában gyökerezhet; semmiben sem hisz, aki a jövőben nem hisz.” (Osvát Ernő)

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................................. 2 NÉVJEGY ................................................................................................................................................................... 3 AZ ISKOLA ARCULATA............................................................................................................................................... 3 I.

NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................................. 7 Bevezetés ................................................................................................................................................................. 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feladatai, eszközei és eljárásai ................... 11 2. Fejlesztési területek (célok és feladatok) ........................................................................................................ 11 3. A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................................................................... 13 4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................................................................................................... 13 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................................... 14 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................... 15 7. A beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................. 21 8. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ......................................................................... 21 9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................................... 22 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................................................... 23 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................. 26 12. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 27 13. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................................................. 28 II. HELYI TANTERV ....................................................................................................................................................... 31 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, az előírt tananyag és követelmények ................................................................................................. 31 2. Az iskola szakmai képzési kínálata –szakmai követelménymodulok .............................................................. 33 III. ÓRATERVEK........................................................................................................................................................ 37 IV. SZAKMAI PROGRAM, AZ ISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA...................................................................................................... 49 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................ 55 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................................... 56 3. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési rendje ........................................................................ 57 4. A tanulmányok alatti vizsgák rendje .............................................................................................................. 57 5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ................................................................................................................................................................. 59 6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének kritériumai ...................................................... 61 7. A tanulók jutalmazása.................................................................................................................................... 63 8. Az oktatási szakmacsoport értékelése ........................................................................................................... 64 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................................................... 65 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................. 65 11. Pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................................................................... 65 V. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZET NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................. 69 VI. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE ........................................................................................... 77 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ................................................................................................................................................... 82

2


Névjegy Az intézmény neve: Budapest Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Cím: 1149 Budapest, Egressy út 71. fő tevékenység: szakmai középiskolai képzés Telefon: 220-8186, 252-7777, 252-7137 fax : 220-8186 Az iskola OM azonosítója: 203058 Az iskola felügyeleti szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium

Az iskola arculata Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1964-ben kezdte meg a szakközépiskolai képzést az akkori törvényeknek megfelelően. Az oktatást és a nevelést egyformán fontos feladatnak tartjuk. Az 1964-es állapotokhoz képest nem csak a képzés struktúrája, hanem a szülői attitűd és az itt tanulók adottságai is megváltoztak. A nevelés - oktatás keretében egyrészt lehetőséget kell nyújtanunk képességeik kibontakoztatására és fejlesztésére, másrészt célokat kell eléjük állítanunk, és érdekeltté kell tennünk őket a tanulásban. Akiknél hiányoznak a szükséges alapismeretek, a 14-15 éves diákoktól elvárható alapkészségek, azoknál fontos a szintre hozás és felzárkóztatás, ezek után kezdődhet csak a középiskolai fejlesztés. Az alapkészségek gyakorlását - amennyiben igény van rá-, délutáni foglalkozások keretében vállaljuk fel 9-10. évfolyamon. A tanárok javaslatára, illetve szülői kérésre vehetnek részt a tanulók a foglalkozásokon. Feltétlenül hangsúlyt kell kapnia az oktatói munkánkban annak, hogy az ismeretek átadása mellett törekedjünk a képességek optimális kihasználására, a készségek, jártasságok, - az Európai Unió által ajánlott elsődleges kompetenciák - és a kreatív gondolkodás kialakítására. A személyiségfejlesztés, - és formálás területe is fontos része pedagógiai munkánknak. Jelenleg a középiskolákba jelentkező tanulók többségének nincs határozott elképzelése jövőbeni pályáját, szakmáját illetően. Így az egyes iskolatípusokba, különösen a szakközépiskolákba belépő tanulók sokféle magatartáskultúrát képviselnek, érték- és szokásrendjük széles skálán mozog. Ezt a sokféle kultúrát kell egymáshoz közelítenünk, és ittlétük alatt viselkedni tudó, a társadalom elvárásainak megfelelni kész fiatalokká kell nevelni őket. Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola a 9–12. évfolyamon alapvetően érettségire készíti fel tanulóit és szakmai alapozó képzést folytat. A tanulók az érettségi bizonyítvány megszerzése után a felsőoktatásban, illetve szakképző évfolyamokon a Területi Integrált Szakképző Központokban (TISZK) folytathatják tanulmányaikat. A 2016-17. tanév végén a komplex szakmai érettségi vizsga már a kötelező érettségi tantárgyak között fog szerepelni, amellyel szakmai érettségi végzettséget szereznek a tanulók. Ez a végzettség feljogosítja őket a FEOR-08 alapján meghatározott munkakörök betöltésére, a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésre, és beszámíthatósággal a szakképző évfolyamokon a Területi Integrált Szakképző Központokban (TISZK) történő továbbtanulásra. A szakközépiskolai oktatás keretében - közismereti, (érettségire való felkészítés) valamint - szakmai alapozó képzést biztosítunk tanulóink részére: gépészet, elektrotechnika–elektronika (6-os), informatika (7-es) valamint oktatási (3-as) szakmacsoport Iskolánkban 3 négy és 2 öt évfolyamos párhuzamos osztály működik. A nyelvi előkészítő osztály kifutó. Ezen belül a hagyományos rendszerű négy évfolyamos osztályok elektrotechnika-elektronika, (villamosipar és elektronika ágazat) gépészet, informatika (informatika ágazat) valamint oktatás (sport ágazat) szakmacsoportban tanulnak. 3


az öt évfolyamos osztályok közül a a) nyelvi előkészítő rendszerű – informatika (kifutó) b) két tanítási nyelvű (angol) – elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportban tanul. A két tanítási nyelvű osztályainkban idegen nyelvi lektort alkalmazunk, az anyanyelvi tanár feladata elsősorban a tanulók kommunikációs készségeinek a fejlesztése. Iskolánknak hosszú évekre visszamenőleg kiemelt célja volt a sport, ezen belül a labdarúgás támogatása. Az Egressy Sportkör képviseltette magát több világversenyen, ahol előkelő helyezéseket ért el, melyeket az aulában elhelyezett serlegek, érmek, plakátok bizonyítanak. A futball utánpótlás nevelése az iskola hagyományaihoz tartozik. Iskolánk látja el a Magyar Futball Akadémia (Honvéd) utánpótlás közoktatási feladatait. A sporttal kapcsolatos teendőket az egyesület végzi, a nevelési feladatokat közösen vállaltuk. A Magyar Futball Akadémia osztályai kihelyezett osztályokként működnek a Bozsik Stadionban, a tanárok naponta, órarend szerint járnak ki. Az akadémia célja olyan játékosok nevelése, akik mind a magyar. mind a nemzetközi futballban hírnevet szerezhetnek az Akadémiának, iskolánknak és a sportnak. Sajátos Nevelési Igényű tanulók A 2008/2009-es tanévtől hivatalosan is fogad iskolánk fogyatékkal élő tanulókat. Elsődleges célunk, hogy ezeknek a diákoknak is megadjuk az esélyt, hogy ép társaikkal együtt tanulva, fejlődve, a későbbiekben könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Másrészt nevelési, személyiségfejlesztési szempontból nagy jelentőséggel bír, ha a nem fogyatékkal élők megtapasztalják azt a fajta „másságot”, melyet sokan nem tudnak kezelni. Napjaik egy részét együtt töltve, együtt tanulva, egymást segítve eljuthatnak odáig, hogy természetesnek veszik a fogyatékkal élőket is közegükben, megismerik és elfogadják őket, megkönnyítve ezzel mind társaik, mind pedig önmaguk beilleszkedését a társadalomba. Hosszú távon a befogadó iskolák olyan fiatalokat engednek útnak a középiskolai éveik után, akiknek nem jelent majd problémát együtt dolgozni a fogyatékkal élőkkel. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Az oktatási intézmény működéséhez elengedhetetlen a külső környezet figyelembe vétele, ez mindenki számára fontos iskolánkban. Iskolánk KLIK fenntartású, zuglói környezetben működő intézmény. Számunkra fontos, hogy a kerülettel is jó kapcsolatrendszert építsünk ki. Együttműködés alakult ki a kerületi polgármesteri hivatallal, a sportbizottsággal, a kerületi általános iskolákkal. Bízunk abban, hogy az így kialakult közös gondolkodás segíteni fogja munkánkat. A szülőkkel az összevont szülőértekezleteken, az osztályonkénti szülőértekezleteken, a szülői szervezet és az Intézményi Tanács útján tartjuk a kapcsolatot. A Szülői Közösség vezetőjével és rajta keresztül a többi szülővel jó a kapcsolat, a problémákat rendszeresen megbeszéljük, segítséget adunk és kapunk tőlük az iskola életének alakításához. Színes eseménye ennek a kapcsolatnak az évenként megrendezendő Egressybál, melyet a szülőkkel közösen szervez, és nagy sikerrel valósít meg iskolánk alapítványa. Iskolánk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A szakképzés átalakítása folytán a gépész, az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban tanulók a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégiumban, illetve az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolában, az informatika szakmacsoportban tanulók a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. Iskolánk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A szakképzés átalakítása folytán a gépész, az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban tanulók a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban, az informatika szakmacsoportban tanulók a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. Pályázataink nagy részében együttműködünk a Dr Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel. A Katonasuli program a Magyar Honvédség Támogató Dandárral és a Védelmi Informatikai Központi Alapítvánnyal való együttműködési megállapodás alapján folyik. 4


Két tanítási nyelvű osztályokban tanuló diákjaink évek óta részt vesznek a nemzetközi EuroTeen’s táborok munkájában. Az együttműködés – a közvetlen feladatokon kívül – kiterjed egymás kultúrájának, oktatási rendszerének, környezetének megismerésére is. Erasmus + pályázatok keretében uniós országokkal szoros együttműködés. Tanárjelöltek számára gyakorló középiskola. Kapcsolat az Óbudai Egyetemmel, az ELTE-vel.

5


Nevelési program

„A csecsemő is, ha óriás vállára ül, többet láthat, mint maga az óriás” 6


(Apáczai Csere János)

I.

Nevelési program

Bevezetés Iskolánk követelményrendszerének jogi alapjait és keretét Magyarország Alaptörvénye, a NAT (Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4) Korm. Rend.), a 2011. évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rend., A nevelési-oktatási intézmények működéséről, A 2011. évi CLXXXVII. törvény –a szakképzésről, a kerettantervek, továbbá a tanév rendjét évenként szabályozó rendeletek képezik. Összhangban van a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Iskolai életünk belső rendjét és normáit a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és mellékletei tartalmazzák. Ezeknek a dokumentumoknak a szellemét az a meggyőződésünk alakítja, amely szerint az iskola mind a pedagógusnak, mind a tanulónak elsősorban munkahely és a közösségi élet gyakorlásának színtere. Az itt folyó munka alapfeltételei: az értelmes rend, az átlátható személyi kapcsolatok, a tolerancia, az egymás tiszteletére építő normakövető magatartás. együttműködés a szülőkkel nemzedékek közti kölcsönös megértés és tisztelet nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti öntudat fejlesztése Iskolánk célja az értékálló és a kor igényeinek megfelelő új ismeretek befogadása és átadása, az európai és egyetemes kultúra alapértékeinek közvetítése. Az iskola tanárai bizalommal, megértéssel tekintenek a tanulók személyiségére; jogaikat, emberi méltóságukat tiszteletben tartják; pedagógiai tapintattal nyújtanak lehetőséget önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakozására; ugyanakkor határozott követelményeket is támasztanak a tanulókkal szemben. A képességfejlesztés továbbra is része az oktatásunknak. Kiemelten kezeljük a tanulóik felkészítését az új ismeretek önálló megszerzésére. A pedagógus munkában fő célként a szemléletváltást tűztük ki. A régi módszereket szeretnénk frissíteni, a kor kihívásának megfelelő oktatást biztosítani az iskolában. A hagyományos iskolai kereteket némileg fellazítva alternatív tanulási stílusokat is megvalósítunk. A zárt, frontális oktatás helyett a hangsúly egyre inkább áttevődik a nyílt oktatásra, az interaktív tanulásra, melyben a tanuló aktívan vesz részt, felelősséget vállal a saját fejlődési folyamatában. A tanár nem információátadó személy, hanem a diák tanulási folyamatát segítő felkészült pedagógus. Nagy szerepet kap az IKT alapú oktatás. Magántanulóink egy része már on-line módon is konzultálhat tanáraival és ily módon is teljesítheti kötelezettségeinek egy részét. Törekszünk arra, hogy a tanuló ne tárgya, hanem alanya legyen a tanításnak, és ne a tantárgyat tanítsuk, hanem a tanulót. Alternatív módszereink: Projekt alapú oktatás Projekt – oktatás Minden félévben egy alkalommal iskolai szintű projektnapokat tartunk. Időtartam minimum 1, maximum 3 nap. (A törvényi előírásoknak megfelelően a tanórák szokásos időkeretét és a tantárgyi struktúrákat megváltoztatjuk a projekt oktatás eredményessége érdekében.) A projektnapok témáját a tanulók hozzák, előzetes ötletbörze alapján. A konkrét feladatok irányítását és koordinálását a tanárok végzik, akiket a tanulók kérnek fel erre a feladatra. Az elfogadott téma több tantárgy körébe tartozik, és érezhető kötődése van a való élethez. Végrehajtása aktív kutatómunkát és kreativitást igényel. A munkafolyamatot végig dokumentálni kell. Minimum 6, maximum 10 fős csoportok alakulnak. 7


A produktum lehet portfolió, prezentáció, poszter, pp-prezentáció, interjú, videó felvétel, színpadi előadás stb. A projektnapok menetrendje: Előkészítés A projekt lebonyolítása A projekt értékelése Tanulópárok Csoportfoglalkozások Iskolán kívüli foglalkozások Múzeumi órák Az ismeretek rohamos mennyiségi és minőségi változása lehetetlenné teszi azt, hogy diákjainkat egész életükre szóló, illetve szakmai pályájukhoz mindvégig elégséges ismeretekhez juttassuk. Ez nem is lehet célunk, igyekszünk felkelteni bennük az „élethosszig való tanulás” iránti igényt. A sokoldalú tevékenységrendszerben helyet kap a tanulók aktivitására, öntevékeny ismeretszerzésére épülő munka. Ebben a tanulás mellett kiemelt fontossággal jelenik meg a diákok részvétele az iskola belső életének irányításában, az iskolai és a kerületi közéleti tevékenységben, a szabadidő hasznos megszervezésében. Ezáltal a tanulói öntevékenység az iskolai tevékenységrendszer szerves részévé válik. Tanulóinkat törvénytisztelő, a világban eligazodni tudó, gondolkodó és mérlegelő állampolgárokká igyekszünk nevelni. Megtanítjuk nekik a demokrácia működését, a demokratikus együttélési szabályokat és szokásokat. Ennek egyik terepe a megújuló és egyre aktívabb diák önkormányzati tevékenység és a közösségi szolgálat. A káros szenvedélyekkel szemben alternatívákat kínálunk. Délutáni foglalkozásokat (szakkörök, sportkör) szervezünk, rendszeres kirándulásokon tesszük lehetővé a társakkal való együttlétet és a szabadidő hasznos eltöltését. A zenét szerető és zenekarban játszó tanulók részére hangszigetelt zeneszobát biztosítunk. Rendszeresen tartunk foglalkozásokat a belépő kilencedik évfolyamnak a káros szenvedélyek hatásairól. Ezek egy része külső szakemberek bevonásával történik. Környezettudatos, a természet szeretetének, védelmének fontosságát értő felnőtteket akarunk nevelni. Az iskolai élet szerves részét képezi környezettudatos nevelés. Ez a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek megteremtésében, az iskola környezetének tisztántartásában, az osztálytermek zöld szigeteinek kialakításában válik napi gyakorlattá. Minden évben programokat szervezünk a Föld napján, kirándulásokkal, vetélkedőkkel. Iskolánk 2014-ben elnyerte az ÖKO-iskola címet. Elveink között szerepel az egészséges életmódra, a sport szeretetére való nevelés. Iskolánkban lehetőség van mozgásra az iskolai sportkör keretein belül is. A diáknapok egyik visszatérő programja az ún. egészség nap. Célunk, hogy minél több alternatívát tudjunk nyújtani tanulóinknak. Az iskolát nyitottá kívánjuk tenni részükre nem csak a tanítási időben, hanem lehetőségeink szerint tanítás után is. Az iskola tanulói Iskolánk a törvény által meghatározott maximális osztálylétszámot tekintve 670 tanuló befogadására alkalmas. Az eddigiekben beiskolázási gondunk nem volt, ez köszönhető annak is, hogy az iskolaválasztási időszakban minden hónapban két napot kijelölünk arra, hogy mind a tanulók, mind a szülők megismerjenek minket. Ennek szervezéséért az iskola Beiskolázási munkacsoportja felelős. Emellett felhasználjuk azt a lehetőséget is, hogy az általános iskolákban a beiskolázási szülői értekezleteken iskolánkat bemutassuk. Mivel iskolánkba az ország különféle területéről jelentkeznek, ezért sok tanuló kollégista. Az esetek döntő többségében a közeli Váci Mihály Kollégiumban kapnak elhelyezést. Kapcsolatban vagyunk még a Kós Károly Kollégiummal is. A sportosztályaink elindítása okán is megnőtt a távolból érkező diákok száma. Az ország szinte minden megyéjéből van tanulónk, emellett több külföldi állampolgár is tanul, ill. sportol iskolánkban. 8


Járnak hozzánk szlovák, román, ukrán, vietnami, kínai állampolgárságú tanulók is. A két tanítási nyelvű képzésünkbe egyre többen jelentkeznek olyan diákok, akik hosszabb ideig tanultak külföldön, és az angol nyelvet már magasabb szinten beszélik. Nagy gondot fordítunk arra, hogy végzős tanulóink a társadalom által elfogadott erkölcsi normák szerint viselkedjenek. A szülői háttér nagyon vegyes, és sajnos egyre több a valamilyen oknál fogva hátrányosnak mondható tanuló. Az iskolát gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott felelős, valamint a nevelési tanácsadók, a gyermekvédelmi szolgálatok és pedagógiai szakszolgálatok szakemberei segítik a hátrányos helyzetű diákok problémáinak megoldásában. Az osztályfőnöki munkaközösség egyik fő feladatának tekinti azt, hogy a tanulók neveltsége megfelelő legyen. Ezen a téren nagyon sok problémával küszködünk. A belépő tanulók közül sokan az alapvető normáknak nem tesznek eleget, de az utolsó két évben a tantestület munkájának eredményeképpen nagy fejlődés mutatkozik. A belépő tanulók közül többnek nincs kialakult elképzelése arról, hogy milyen irányban akar haladni élete során, és gyakran a szülők sem tudnak segíteni ebben. Ezek a bizonytalanságok magyarázatot adnak arra, hogy vannak olyanok, akikkel nehéz jó eredményt elérni, nincs húzóerő a teljesítményképes tudás megszerzésére. Ezért egyik legfontosabb feladatunk ezen bizonytalanságok tisztázása. Miután ez körülbelül a 10. évfolyamig megtörténik, a 11-12. évfolyamon már a tanulási akarat mérhetően megváltozik. Ekkor kezd tudatosodni a szülőkben és a diákokban is, hogy le kell érettségizni, és meg kell fogalmazni magukban a továbbtanulási szándékot. Iskolánk tanulói közül kb. 40 % tanul tovább felsőoktatási intézményekben, 10 % áll munkába, a többiek különböző, nem feltétlen szakirányú OKJ-s szakképzést választanak. A tanulók egy része biztos anyagi és szociális háttérrel érkezik, azonban egyre több a súlyos anyagi gondokkal küszködő család. Az utóbbi tíz évben ugrásszerűen megnőtt a csonka családban élő tanulóink száma. Sok a munkanélküli szülő és az egészségügyileg veszélyeztetett fiatalkorú, így évről-évre magasabb a nagyobb odafigyelést igénylő tanulók száma. Egyre többen küzdenek tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel, és kapnak szakértői bizottságoktól tantárgyi könnyítési, illetve felmentési javaslatot különböző diszfunkciók miatt. Számukra fontos az egyéni bánásmód tanórákon és tanórákon kívül egyaránt. Személyiségjegyeikre jellemző:  nehezebben fogadják el a hagyományos iskolai oktatást  hiányosak az általános alapismereteik  nehezebben koncentrálnak, hamarabb fáradnak  kevéssé motiváltak, kisfokú önállóság jellemzi őket  gyakran hiányzik az önbecsülés, önbizalom, önismeret  háttérbe szorulás a családi élet  nehezen teremtenek kapcsolatokat  tolerancia, erkölcsi normák hiánya  gyakran bizalmatlanok a felnőttekkel Kiemelt céljaink:  A tanulókra minden szempontból tekintettel lévő, érzelem gazdag, motiváló tanulási környezet és iskolai légkör kialakítása. Nevelőmunkánk középpontjában az elfogadás és türelem áll.  A tanulók egyéniségének tisztelete, a bennük rejlő értékek keresése és kibontakoztatása. Én-kép, önismeret kialakítása, erősítése.  Az alapvető erkölcsi, etikai normák és elvárások iránti fogékonyság kialakítása.  A tanórák pozitív érzelmi telítettségére, az erkölcsi nevelés feladatainak megoldására való törekvés. A hatékony tanulás módszereinek elsajátítása, a tanulás tanítása.  Információs és kommunikációs kultúra megismerése, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, szelektálása stb.  Hon- és népismeret, valamint az európai azonosságtudat kialakítása. A magyar, az európai és az egyetemes kultúra megismertetése. Nemzettudat, hazaszeretet, hagyományok tiszteletére nevelés.  Környezeti nevelés – a diákok szűkebb és tágabb környezetének tisztán tartása, védelme. A környezetvédelem alapjainak elsajátítása és alkalmazása.  Testi és lelki egészség, prevenció.  Felkészülés a felnőtt életre. A munka és pénz világának megismertetése. Családi életre nevelés. A családi kapcsolatok ápolása. 9


 Az osztályfőnöki munka minőségének javítása, alárendelése a fenti kiemelt céloknak. A 2004/2005. tanévtől iskolánk a nemzetközi Lions Quest (Liberty Intelligence Our Nation Safety) programját beépíti az osztályfőnöki munkába elsősorban a 9-10. évfolyamon. A Lions kidolgozta a testileglelkileg egészséges felnőtté válás programját. Főbb célkitűzései: terepet nyújt a tanulóknak konstruktív, pozitív társadalmi magatartásformák kifejlesztéséhez és gyakorlásához az egyének erényeinek tudatosítása és elismerése révén igyekszik önbizalmukat és önértékelésüket megerősíteni elősegíti a saját és mások érzelmeinek tudatos és megfelelő kezelését elősegíti az egykorúak közösségébe történő beilleszkedést és a másként gondolkodókkal és idegen kultúrájú emberekkel való szolidaritást, és erősíti az egymás közötti kapcsolatokat az önmagával és a közösséggel szembeni kritikára való képesség kialakításával elősegíti, hogy a negatív csoportkényszernek könnyebben tudjanak ellenállni támogatja kedvező kötődések létrejöttét a családbeli és/vagy más közelálló felnőttekkel tájékoztat a függőségről és a függőséget okozó szerekről, és a fiatalok személyiségét annyira megerősíti, hogy a kísértéseknek könnyebben tudjanak ellenállni a család szerepének erősítése támogatja őket saját értékek, normák és célkitűzések megtalálásában és az elfogadott normák kritikus átgondolásában Főbb feladataink:  A tanulói személyiség pozitív jegyeinek erősítése (a személyiségben mutatkozó “hátrányok” mérséklése, ezáltal a káros befolyásokkal szembeni “védettség” növelése)  Életprogramok megismertetése, a reális lehetőségek és utak tudatosítása  A személyiség komplex fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése  Az általános magatartás-, beszéd- és viselkedéskultúra alakítása, meglévő szintjének emelése  A tanulók erkölcsi és érzelmi nevelése  A felelősségvállalás, az élethelyzetek mérlegelése, az önálló döntés képességének kialakítása  Az önismeret, a tudatos önnevelés képességének kialakítása: legyenek elvárásai önmagával szemben, legyenek közeli és távoli céljai  Olyan készségek, képességek fejlesztése, amelyek az iskolát elhagyva a munkába álláshoz, az önálló életvitelre szükségesek (kompetencia alapú oktatás)  A másság elfogadása  Környezetünk védelmére irányuló tevékenységek szélesítése  A család és iskola együttműködésének bővítése  A családi élet fontosságának tudatosítása  Az iskola és a kollégium nevelőmunkájának összehangolása  A diákönkormányzat segítése, a tanulói demokratizmus fejlesztése  A tanórán kívüli nevelés hatékonyságának növelése  Tehetséggondozás  Hátránykompenzáció  Közösségfejlesztés Az iskola értékrendszere A tudás, a műveltség értéke. A megismerés, a folyamatos önművelés igénye. Eligazodás, a kialakuló új információs környezetben, az információhordozók megfelelő kritikával történő használata. Erkölcsi érzékenység és tudatosság. A humánus emberi kapcsolatok igénye: önzetlenség, megértés, őszinteség. Megbízhatóság, becsületesség. Munkaerkölcs: a munka társadalmi és emberi életben betöltött jelentőségének tudatosodása. Képes felelős döntések meghozatalára. Az érzelmi élet gazdagsága. Közösségekre, másokra, önmagukra irányuló, cselekvésre késztető pozitív érzelmek. 10


A kitartás, a szorgalom értéke a személyiség önmegvalósításának folyamatában, a tanulásban, a mindennapi életben. Az egészséges életmód iránti igény és cselevés. A sportra, a szabadidő hasznos eltöltésére való igény kialakítása. A hazaszeretetre nevelés A családi élet fontosságára való nevelés Agressziómentes életre nevelés Az esztétikai minőség értékei. Képesség a valóság esztétikai elsajátítására, lényeges tartalmainak esztétikai érzelmek keretében történő átélésére. A közösségi, társas kapcsolatok értékei: Az emberi együttélés normáinak betartása. Együttműködési és kommunikációs készségek. Udvariasság, önfegyelem. Nyitottság a világra, más nemzetek kultúrájára Képesség az önálló tájékozódásra, véleménynyilvánításra és cselekvésre. Természeti értékek megőrzése, ápolása. Nevelésünk és oktatásunk célja, hogy ezen értékek minél szélesebb körének elsajátításában eredményeket érjen el. A diákok életkorához és egyéni sajátosságaihoz igazodva fokozatosan váljanak azok tanulóink meggyőződésévé, orientálják magatartásukat, életmódjukat. Szükségszerű, hogy napjainkban a nevelés az iskolákban egyre nagyobb teret kapjon. A családok nagy része sok esetben kivonul a nevelésből, az iskolára bízva azt. Természetesen másfajta bánásmódot igényel a jó képességű, kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkező tanuló, mint az eleve hátránnyal induló. Az iskolai oktató-nevelő munka nagy kihívása, hogy azokat a tanulókat is eljuttassuk az érettségi vizsgáig, akik problémákkal küzdenek. Nagyon fontos az ún. “hozzáadott érték” mérése. Iskolánk működésére, tevékenységére és irányítására jellemző, hogy a vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges.

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feladatai, eszközei és eljárásai Pedagógiai alapelveink, céljaink Értékrendünkből adódóan az oktatás mellett nevelni is akarunk iskolánkban. Bár a nevelés elsődleges színtere alapvetően a család, napjainkban ez sok esetben háttérbe szorul, így az iskolának kell olyan nevelési feladatokat is átvennie, melyek eddig nem tartoztak szorosan a programjához. Visszaszorulóban van a család elsődlegesen meghatározó szerepe, a középiskolai korú diák egyre kevésbé fogadja el a szülői irányítást, miközben nyitottá válik a külső hatásokra. Az iskola szerepe tehát abban jelentős, hogy segítsen a helyes szűrő kialakításában. Nem azzal kell (lehet) védeni az ifjúságot, hogy eltitkoljuk a veszélyeket – ez a mai információáramlás mellett nem is lehetséges –, hanem úgy, hogy tudatosítjuk és felkészítjük a tanulókat a helyes választásra, döntésre. Intézményünk emberképe:  a polgári európai és ezen belül a magyar társadalom hasznos és megbecsült tagja  érdeklődő, sokoldalúan képzett és művelt, önmagát folyamatosan képzi  biztos értékekkel rendelkező, céltudatos, céljaiért a küzdelmet is vállaló, határozott egyéniség  a világra, a fejlődésre, az újra nyitott, idegen nyelvet (nyelveket) beszélő ember  világpolgár – mások kultúráját, életformáját elfogadó egyén  önmagáért és másokért felelősséget vállalni tudó és akaró személyiség  a haza felelős polgára  önmagát elfogadni tudó, másokkal együttműködő, konfliktusait kezelő ember  boldog, kiegyensúlyozott, nyitott egyén

2. Fejlesztési területek (célok és feladatok) Az erkölcsi nevelés

11


Alapvető célunk, hogy tanulóinkból olyan felnőtt embereket neveljünk, akik fejlett erkölcsi érzékkel rendelkeznek, felelősen cselekszenek, fejlett igazságérzettel rendelkeznek és képesek önállóan gondolkodni. Az erkölcsi nevelés terén fontosnak tartjuk az életszerűséget. Szólamok helyett mi igyekszünk felkészíteni a tanulókat konfliktushelyzetek, erkölcsi és életvezetési problémák megoldására. Az osztályfőnöki, etika és történelem órákon lehetőséget adunk a különböző megközelítési módok ütköztetésére. Igyekszünk megalapozni és fejleszteni az olyan állampolgári erényeket, mint a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eszköze a tanári példamutatás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tanulóinkat megismertetjük nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanórákon, témanapokon, projektnapokon, versenyfelkészítés során tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát Célunk, hogy alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Különösen alkalmas ennek a fejlesztésére a katonai alapismeretek tantárgy Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak a magyar közélet változásairól és a világpolitika fontosabb eseményeiről. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Iskolánkat az erőszakmentesség és méltányosság jellemzi. Olyan állampolgárokat nevelünk, akik tiszteletben tartják a törvényeket és az együttélés szabályait, aktívan részt vesznek a közügyekben országos és helyi szinten. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Elősegítjük tanulóink szellemi épülését készségeiknek fejlődését. Kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő erősítését. Segítjük őket a helyes önismeret, reális énkép kialakításában. Az empátia fejlesztését, mely a kölcsönös elfogadás alapja kiemelt célunk. A családi életre nevelés Mivel a mai világban a diákok jelentős része nem hoz otthonról példát a harmonikus családi élethez, ezért az iskola feladata is, hogy családi minták közvetítésen, felkészítse a gyerekeket a családi életre, segítséget nyújtson a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában. Emellett felkészítjük őket a felelős szexuális életre. A testi és lelki egészségre nevelés Ösztönözzük a tanulókat a helyes táplálkozásra, a mozgásra. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében és szükség esetén a leszokásban. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Tanulóink önkéntes munka során tesznek szert szociális érzékenységre és önállóságra a közösségi problémamegoldás terén. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk, hogy diákjaink megtanulják, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel kell használni a fenntarthatóság elvei alapján. Intézményünk célja az ökoiskola cím elnyerése. A tanórákon kívül az iskolai környezet is ösztönzi a diákokat az erőforrások tudatos felhasználására és a természeti és épített környezet védelmére. A gazdasági és társadalmi folyamatok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát tantárgyakba integrálva és iskolán kívüli tanulási folyamatok során is oktatjuk. 12


Pályaorientáció Célunk a munkavállalói kompetenciák kialakítása. Szakközépiskolai mivoltunkból adódóan megismertetjük diákjainkat azokkal a szakmacsoportokkal, ahol később elhelyezkedhetnek. Kiemelt hangsúlyt kap a számítástechnika és az idegen nyelv oktatása. A pályaorientációs foglalkozások színtere a szakmai gyakorlati és elméleti órák, ahol nem csak szakmai ismereteket szereznek a tanulók, hanem az iskolából kikerülvén a rájuk váró munkaerő-piaci lehetőségekről is rendszeres tájékoztatást kapnak, az osztályfőnöki órák, az üzemlátogatások és a továbbtanulási döntésüket jelentősen segítő Integrált szakképzést folytató szakképző központok (TISZK-ek) látogatása, a civil szervezetekkel való együttműködés keretében. Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk, hogy tanulóink tudják mérlegelni pénzügyi döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Tanórák keretén belül és külső helyszíneken biztosítjuk pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

3. A nevelő-oktató munka feladatai  Polgári értékrend közvetítése oly módon, hogy megkönnyítsük a diákok beilleszkedését a felnőtt társadalomba.  Az értékrendek és célok megfogalmazásakor és közvetítésekor az aktuális és ható társadalmi követelmények, tendenciák figyelembevétele (az életre nevelés).  Helyes önkép és önértékelés kialakítása (mivel a kortárs csoport hatása napjainkban sokkal erősebb, ill. egyre több diákot érint, a nevelőmunkában nem csupán az egyénre, hanem az adott csoportra is figyelmet kell fordítani)  A felnőttek normáit oly módon követhető mintává tenni, hogy a diák azt elfogadva építse be a viselkedésébe, életvitelébe.  Az életkori sajátosságok mellett a külső társadalmi hatások figyelembevétele a diákok személyiségfejlődése és fejlesztése során.  A tradicionális értékek közvetítése mellett az új hatások, értékek befogadása.  Felkészíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek közösségben élni és dolgozni, megfelelő toleranciával és empátiakészséggel alakítsák emberi kapcsolataikat, megtanulják kellő humánummal elfogadni a másik, a másféle embert is.  Felkészíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek a munkaerőpiacon érvényesülni. A megszerzett szakmai tudásukat kellőképpen el tudják adni és használni, a munkaerő-piaci változásokhoz önképzéssel, vagy szervezett kereteken belüli továbbképzéssel tudjanak alkalmazkodni.  Megtanítani őket arra, hogy az élet és az egészség a legfőbb érték, s ezzel a tudattal képesek legyenek elutasítani az életüket és az egészségüket veszélyeztető szereket.  Megtanítani őket a harmonikus családi élet, a család összefogásának fontosságára.

4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelés az iskola életének minden színterén fontos szerepet játszik, elválaszthatatlan a mindennapi életünktől. Legfőbb törekvésünknek tartjuk egészséges fizikumú és szellemű gyermekek nevelését. Kiemelten támogatjuk a tanulmányai mellett kimagasló sporteredményeket elérő tanulókat. Amennyiben azonban a tanuló tanulmányi eredménye és szorgalma jelentősen romlik, átmeneti időre felmentését kérjük a sportban való aktív foglalkoztatás alól. 13


A nevelő-oktató munka a kerettantervek alapján kidolgozott helyi tantervekre épül. A helyi tantervek egyszerre konkrétak és rugalmasságra lehetőséget adók.  Konkrét és meghatározott mindaz, ami az iskola típusából, profiljából, az iskola képzési céljából és a központi kerttanterv előírásaiból következik.  A rugalmasság pedig azt jelenti, hogy az iskola a tantárgyi rendszer és az óraterv kialakításánál figyelembe veszi a belépő tanulók hozott tudását és képességeit-készségeit, továbbá a tanulók érettségi utáni továbbtanulási elképzeléseit a helyi tanterv kialakításánál.  Képesség-kibontakoztató felkészítés.  Az egyéni foglalkozások és szakkörök keretében az iskola lehetőséget ad arra, a lemaradó tanulók kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások keretén belül fejlődjenek, illetve a tehetséges tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelő területeken bővítsék ismereteiket. Az iskola idegennyelv-oktatása, tantárgykínálata ugyancsak az iskola szakirányaihoz igazodik. A tantárgykínálat három nyelvre vonatkozik, az angol, német és orosz nyelvre. A tanulók választását mindenekelőtt korábbi (általános iskolai) tanulmányaik határozzák meg. Az idegennyelv-oktatás négy éven keresztül csoportbontásban, emelt óraszámban folyik. A tanulók egységesebb, összehangoltabb haladását szolgálja a meglévő tudásuk alapján kialakított alapozó-pótló (lassabb ütemre képes) és alapozó-fejlesztő (azaz gyorsabb haladásra képes) csoportok indítása. A két tanítási nyelvű osztályok a hagyományos képzéstől eltérő, magasabb szintű szellemi tevékenységet igénylő tanítási folyamatban vesznek részt. A 9. évfolyamtól tanítjuk a második idegen nyelvet (német vagy orosz). A 2013/2014. tanévtől kezdődően a második idegen nyelv fakultatívan válaszható. Az itt tanuló diákok körében fokozatosan alakul ki egy olyan csoport, amely eredményeivel, továbbtanulási esélyével és valóságos továbbtanulási arányával növeli az iskola nevelési-oktatási tevékenységének eredményességét. Egyúttal iskolán kívüli szerepléseikkel hozzájárulnak az intézmény hírének terjedéséhez és hírnevének emeléséhez. Külföldi kapcsolatokat alakítanak ki, és általuk lehetővé válik külföldi testvériskolákkal való együttműködés kiépítése. A diákcsere programban zömében ők vesznek részt, ugyanakkor a vendégdiákok fogadásába, programjuk szervezésébe a hagyományos osztályok diákjai is bekapcsolódnak. Így elmondható, hogy a két tanítási nyelvű osztályok tanulói a társak előtt is követendő példát nyújtanak. A tanórai nevelés:  a szakórákon a tananyag tartalmából adódó lehetőségek (rendszeretetre és precizitásra való nevelés, logikus problémamegoldó gondolkodásra való nevelés, projekt és csoportmunkában való dolgozásra nevelés, önálló munkára való nevelés) a szaktanár emberi és tanári magatartása és tevékenysége  az osztályfőnöki órákon az osztályfőnök, külső előadók, az iskolapszichológus, szociális munkás tudatos, tervszerű, építő jellegű nevelő munkája révén valósul meg. A tanórákon kívüli nevelés:  kirándulások alkalmával  iskolai rendezvények alkalmával  vetélkedők, versenyek során  színház-, mozi-, múzeumlátogatások útján  nyári táborokban gazdag, az életkorhoz igazodó programokkal  bel- és külföldi testvériskolákkal kialakított és fenntartott kapcsolat útján  kommunikációs- és személyiségfejlesztő tréningek segítségével valósul meg

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlődés- és fejlesztés olyan folyamat, mely születéstől kezdve végigkíséri az emberek életét. Ebben a folyamatban próbálunk segíteni, igyekszünk elérni, hogy közel egyenlő esélyekkel induljanak el diákjaink iskolánk elvégzése után. Alapvető cél, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.

14


A diákok fejlődése kapcsán az életkori sajátosságok mellett az egyre jobban beszivárgó társadalmi hatásokat is figyelembe kell venni. A kortárs csoporthatás az egyik legalapvetőbb hatás napjainkban. A fiatalok könnyebben elfogadják a társak által képviselt értékrendet, mint a felnőtt társadalomét. A személyiségfejlesztés kapcsán ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a kortársképzésnek, a csoporttréningeknek. A felnőttek értékrendje nem meggyőzés útján épül be a diákok értékrendjébe, hanem elsősorban a példamutatás során. A felnőttek magatartása, viselkedése – a jó és rossz példa egyaránt – formálja a fiatalokat anélkül, hogy ez mindig tudatosulna bennük. (Ezért szervezünk időnként tanáraink számára is személyiségfejlesztő tréningeket.) A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás eredményességének fő kritériumai:          

színes, sokoldalú iskolai élet a tanulás mellett egyéb elfoglaltságok szervezése tanulásmódszertan, kommunikáció, ön és társismeret választható önálló tanulói, ill. osztály-diákönkormányzat kezdeményezése a tanulók önismeretének fejlesztése együttműködési készségük, akaratuk fejlesztése műveltségük, világképük, világszemléletük formálása értékteremtő szokások kialakítása, értékekkel való azonosulás egészséges életmódra, sikeres életre nevelés; teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kulturális nevelés a művészetek, a tudomány és technika, a természetszeretet és környezetvédelem stb. terén Az iskolánkba kerülő tanulók egy jelentős részénél egyre nagyobb szerepet kell átvállalnunk a szülőktől a személyiségfejlesztésben. Ideális lenne az együttműködés, a folyamatos kapcsolattartás a családdal, de ez nem mindig zökkenőmentes. Ezért dolgozunk ki a kapcsolattartás hagyományos formái mellett más lehetőségeket is, amelyek talán célravezetők lesznek. A félévente tartandó egy szülői értekezlet mellett szükség esetén rendkívüli értekezleteket is tartunk, melyeket alapvetően az osztályfőnök, az ott tanító tanárok, valamint a Szülői Szervezet (közösség) kérésére hívunk össze. A diákokat érintő, szaktanár által meg nem oldható problémákat osztályértekezletek keretében beszéljük meg. A szülői értekezletekre alkalmanként – amennyiben igény van rá – meghívjuk a szaktanárokat is. (A szülőkkel való kapcsolattartást bővebben ld. a Minőségbiztosítási rendszer, ill. a Szülőkkel való együttműködés fejezetekben.)

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Főbb követelmények  az egyén és a társadalom közötti kapcsolat megteremtése  a társadalmi és iskolai életben betöltött szerepek megfogalmazása és elsajátítása  a tradicionális értékek (szülők, család) tisztelete;  a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása  a tanulói demokrácia fejlesztése  az egymás elfogadására való nevelés  csoportban való munkavégzés megtanítása  a másság iránti megértésre, elfogadásra nevelés (pl. testi fogyatékosság)  faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás tisztelete  nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ápolása  egyéni és közösségi érdekek összehangolása  konfliktuskezelés és problémamegoldás, agresszió kerülése  segítségnyújtásra és segítségkérésre való nevelés  együttműködésre való nevelés  a kommunikációs kultúra fejlesztése a tanulók körében  az iskola külső és belső kapcsolatainak ápolása A közösségfejlesztés színterei, lehetőségei 15


      

osztályfőnöki órák, tanórák kommunikációs- és személyiségfejlesztő tréningek diákkörök, szakkörök iskolai rendezvények, kirándulások diák vitafórumok, diákönkormányzat egyéni- és kiscsoportos foglalkozások tanulmányi versenyek, tehetségkutató vetélkedők

A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése is alapja a sikeres és sokoldalú személyiségfejlesztésnek. A szabadidő hasznos kitöltésének céljai:  a személyiség formálása  a közös délutáni tanulás megszervezése, szakkörök, diákkörök  pihenés  kirándulások szervezése (a szülők bevonásával)  szórakozás, játék  művelődés: múzeum, kiállítás, színház, mozi  élmények, érzelmi élet fejlesztése  társas kapcsolatok kialakítása Ünnepeink Nemzeti ünnepeinkről minden évben megemlékezünk. Az ünnepségek megszervezése változatos. Osztályközösségben, iskolai szinten, múzeumlátogatással, vetélkedőkkel, kiállítással, téma napokkal, rajzés fotópályázatokkal, kirándulásokkal, filmvetítésekkel, rádióműsorral, stb. Ezek módját az éves programunk rögzíti. Megünneplésre kerül még a Mikulás, Karácsony, a Pedagógusnap, a Föld Napja. Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola hagyományai: o Gólyatábor o Katonai tábor o Tanévnyitó iskolagyűlés o Egressy Gábor születésnapjához kötődően temetőlátogatás, kiállítás, a 9. évfolyam számára ünnepi műsor o Gólyanap, gólyaavatás o Beiskolázási nyílt napok o Szalagavató o Sí tábor o Alapítványi Bál o DÖK kirándulások, táborok o Külföldi nyelvi táborok o Egressy Nap- diáknap o Ballagás o Tanévzáró ünnepség o Iskolai egyéb táborok o Közös iskolai kirándulás o Mikulási ünnepség a dolgozók gyerekeinek o Karácsonyi ünnepség o A Föld Napja Diákönkormányzat “A gyermek jogai speciális tartalmúak; kizárólag mások kötelezettségeinek meghatározásával érvényesíthetők.” (Bíró Endre)

16


Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, a Közoktatási Törvény gyermekek jogairól szóló paragrafusai, valamint a Gyermekvédelmi Törvény meghatározza a gyermekek jogait. Ezeket a jogokat a gyermekek, diákok nem ismerik, és megismerésük esetén sem tudják mindig érvényesíteni. Ezért iskolánk támogatja, hogy a diákok megszerezzék az autonómia és szuverenitás döntő előfeltételeit, a jogérvényesítés képességét. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a kötelességeikkel is tisztában legyenek, és ennek megfelelően a jogokat és kötelességeket összhangban kezeljék. A tanuló joga, hogy az iskola tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Fő célunk, hogy a diákokat felkészítsük az egészséges, tartalmas életvezetésre, a közéleti tevékenységre, önmaguk érdekeinek érvényesítésére. Ebben sokat segít a tanulók önszerveződése. Az önkormányzat a pedagógiai rendszer szerves része, eszközjellegű, mert az a funkciója, hogy személyiséget fejlesszünk vele. Folyamatos fejlesztéssel kell képessé tenni az egyént és a közösséget, hogy saját feladatukat lássák el. Mindennek alapja a helyi sajátosság, de az önkormányzás, az érdekérvényesítés technikáját tanulni lehet és kell. Elsősorban önfejlesztő, önfeltáró technikákkal, amelyek birtokában saját maguk önkormányzó képességének, készségének megtapasztalására nyílik lehetőség. A diákönkormányzat szintjei, működése 1. Az önkormányzatot titkos szavazással maguk a diákok választják meg. 2. Szervezetének három szintje alakult ki:  az osztályközösségben  az évfolyam szintjén  az iskola egészének szintjén (A működésben ezek a szintek egymásra épülnek, közöttük az információáramlás kétirányú.) 3. Az önkormányzat önálló, saját hatáskörben kidolgozott programmal rendelkezik.  A program egyrészt a diákok körében feltárt konkrét problémák megoldására, másrészt az iskolai élet gazdagítására vonatkozik  A programot a diákok a fent leírt szinteken összefogva széles körben megvitatják és elfogadják.  Alapjait a valóságos iskolai környezet és abban az önkormányzat számára rendelkezésre álló lehetőségek jelentik.  A programot a diákok rendszeresen felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. 4. A diákönkormányzat működését és konkrét tevékenységeit ezen program alapján végzi. A diákönkormányzat érdekképviseleti szerv, az iskolaújság, iskolarádió nem alá, hanem mellérendelt fórum. Független orgánumok, a diákok és tanárok világának egyaránt tükrei, csatornák a diák-diák, tanár-diák kapcsolatban. A diákönkormányzat feladatai  Az érdekfeltárás megszervezése az osztály, az évfolyam és az iskola egészének szintjén.  Az érdekképviselet biztosítása, a diáktársak segítő közreműködésével és támogatásával.  Önálló és szervezett formában megvalósuló képességfejlesztés az érdekképviselet megfelelő ellátásához. Ezen belül különösen fontos: a konfliktuskezelő képesség kialakítása az akaraterő, akaratérvényesítő képesség kialakítása a szolidaritási képesség kibontakoztatása az együttműködési képesség kialakítása a probléma-megoldó képesség kialakítása a kommunikációs készség kialakítása  Képviselők, tisztségviselők képzése, kondicionálása.  Saját pénzügyi fedezet megteremtése – papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés  Állampolgári jogok és kötelességek megismerése a tanulói jogokon és kötelességeken keresztül is. 17


 A mindennapi élet gazdagítása: programszervezés, szabadidős tevékenységek, pályázatok kezdeményezése, ügyeletszervezés, versenyek meghirdetése, szervezése és lebonyolítása stb.  A nyilvánosság megszervezése, információk biztosítása (fórumok, iskolaújság, iskolarádió, faliújság)  Az iskolában működő csoportok munkájának koordinálása  Szövetségesek keresése.  A demokratikus gondolkodás megalapozása, a politikai életben való részvételre való nevelés

A tanulók a diákönkormányzatba képviselőket választanak, akik nem a hierarchia szerint vezetik társaikat, hanem képviselik őket abban, amivel megbízták. Az érdekek feltárását, képviseletét úgy végzik, hogy az egyén személye védett és titkos maradjon. A diákönkormányzat vezetője csak diák lehet, a pedagógus szerepe a segítségnyújtásra korlátozódik. Ő az, aki a közvetítőszerepet vállalja a tanulók és a nevelőtestület között. A diákönkormányzatot segítő pedagógus a diákérdekek közvetítője, de a diákérdekek megjelenítése nem az ő feladata. Az önkormányzat alapja a feladat, a hatáskör és a felelősség egyensúlya.

A diákönkormányzat hatáskörei A diákönkormányzat mindennel foglalkozhat, ami az iskolában történik, hatáskörét viszont az alábbiak szerint gyakorolhatja: A) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt  saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról  a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról  egy tanítás nélküli munkanap programjáról  az iskolai diákönkormányzata tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;  a tájékoztatási rendszere kialakításáról, az iskolaújság, iskolarádió, stb. munkájában való részvételéről, a szerkesztőség tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról B) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben  a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében  az iskola Pedagógia Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában  igazgatóválasztás esetén az igazgatói programról véleményt formál C) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező  a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.  A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.  A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.  A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.  A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 18


A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor  a házirend elfogadása előtt A diákönkormányzat munkáját erre feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

Közösségi Szolgálat- Társadalmi felelősségvállalás Magyarország Alaptörvényének XIII. cikkelye kimondja: „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.” A fenntarthatatlanság (a környezet pusztulása és a fokozódó társadalmi igazságtalanság) korunk legfontosabb kihívása. Az önkéntes közösségi szolgálat az anyagi érdektől független, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, a személy belső indíttatásából végzett tevékenység, mely egyidejűleg hasznos a támogatottnak és az önkéntes munkát végzőnek. Szociális, környezetvédelmi, szervezett keretek között folytatott (egyéni vagy csoportos), projekt módszerrel való teljesítés. Jogi háttér A 2005. évi LXXXVIII. (XII. 11.) a közérdekű önkéntes tevékenységről Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 Civil törvény 2016. január 1-je után az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az elvégzett munka igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. Fejlesztési terület Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: pályaorientáció, közösségi szerepek Civil szervezetekkel együttműködés. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek. A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: egészségügyi szociális és jótékonysági oktatási 19


kulturális és közösségi környezet- és természetvédelemi katasztrófavédelmi közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel közösségi programokon részvétel (sulibörze, beiskolázási programok, iskolai rendezvények biztosítása, stb.) tanulópárokban diáktársak korrepetálása Szervezés A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg. (indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni) Tervezett teljesítendő összes óraszám az adott tanév nyári szünetének végére: 9. évfolyam -10 óra; 10. évf.-25- 30 óra; 11. évf. - 50 óra. A 12. évfolyamon a tanévben április 25-ig még pótolható, amennyiben van elmaradás. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő . A közösségi szolgálat a helyszínén alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. Teljesítési lehetőségek: az iskola környezetének tisztántartása környezetvédelem (tábor, központi szervezésű „Te szedd” akció) a helyi katasztrófavédelemmel együttműködés kertészettel, parkokkal együttműködés katonasírok gondozása nyugdíjas otthon civil szervezetekkel, egyházakkal együttműködés magánszemélyekkel együttműködés Dokumentálás A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzíti a dokumentumokban. a tanuló által kitöltött Jelentkezési lap e-naplóban és a törzslapon igazolást állít ki két példányban az iskola iratkezelési szabályzatában rögzíteni az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködési megállapodást köt egymással Iskolai koordinátor feladatai: A középiskola intézményvezetője jelöli ki, a koordinátor felelős a diákok felkészítésért pedagógiai feldolgozásért (mentorálás) a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért a diákok bevonásáért a folyamat egészébe a tevékenységek elismeréséért együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért Az iskola (osztályfőnökök) feladata: a tanulók tájékoztatása a lehetőségekről (önként választhassák ki azt a helyet és tevékenységet) a szülők tájékoztatása. figyelembe kell venni, hogy o 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani o 16 éves kor alatt naponta 3 órát és hetente 12 órát dolgozhat 1 nap pihenéssel. 20


o 16 és 18 éves kor között 4 és fél órát lehet naponta dolgozni, hetente 18 órát. a programra való felkészítés a szolgálat szervezése a fogadószervezeteknél magánszemélyeknél nyilvánosság biztosítása kísérés a program zárása

7. A beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Diákjaink körében egyre többször találkozunk magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdőkkel. Az ő esetükben probléma van az alkalmazkodási és ebből kifolyólag a teljesítési képességeikkel is. Az elsődleges teendő az elfogadásuk, a közösségbe való integrálásuk. Ők gyakran hathatós segítségre szorulnak, nemcsak a tanulás területén, hanem egyéni elbeszélgetések során emberi mivoltukban is. A problémás tanulóknál az okok megtalálása vezethet a sikeres nevelés megindulása felé. Ebben tudnak segíteni a szakemberek a pedagógusoknak. Fontos ilyenkor a szülői támogatás is, melyet sok esetben nem kap meg a pedagógus, hiszen sokszor épp a család helyzete miatt kezelhető nehezen a diák. Célunk a megoldás keresése, és nem mindig a büntetés. A büntetés ezeknek a fiataloknak az esetében ritkán célravezető. A szaktanárok pontos információkat kapnak a beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókról. Oktató és nevelő munkájukban ezen információk birtokában hatékonyabban alkalmazhatják az egyénre szabott differenciált oktatás módszereit. A büntetés fokozatait a Házirend tárgyalja részletesen. Az intők nem minden esetben érik el céljukat, sokszor ellenkező hatást váltanak ki. Igyekszünk személyre szabottan megoldást találni a magatartási gondokkal küzdő tanulóknál. Természetesen időnként a végső eszközhöz folyamodunk mi is, mely másik iskolába áthelyezést vagy az iskolából való eltanácsolást, kizárást jelenti. Az utóbbi években megnőtt a konfliktusok száma elsősorban diák-diák viszonyban, de előfordul tanár-diák és tanár-szülő között is. Az iskola természetes módon tükrözi a társadalom válságát, a család válságát ezért a tanulókban felgyülemlett feszültség verbális, ill. fizikai agresszióban is megtestesülhet. A konfliktusok között nagyon sok a rejtett konfliktus, ezek korai felismerése során van remény az agresszió elkerülésére. Tanárainktól elvárjuk, hogy folyamatosan képezzék magukat a hatékony konfliktuskezelésben, a problémamegoldó eljárások megismerésében. Ehhez az iskola pályázatok és tanfolyamok útján biztosítja a

feltételeket. Tanulóinkat is meg kell tanítanunk arra, hogy indulataikat, vágyaikat, hogyan és milyen formában realizálják. Ezen a területen is kínálunk alternatívákat: egyéni, csoportos beszélgetések, tevékenységek, melyben sikerélményeik vannak, sportolási lehetőségeket stb. A tanulókat érdekeltté kell tenni a tanulásukban, el kell érni, hogy szívesen járjanak be az iskolába, ne csak túlélni akarják az ott töltött napokat. Kerülni kell, hogy kudarcot kudarcra halmozzanak, mert ez csak indulataikat erősíti. Ezért is fontos a szemléletváltás, a sikereket hozó interaktív tanulási formák meghonosítása. Az agressziót meg kell szüntetni, ez nem lehet megoldása semmilyen nézeteltérésnek. A Lions program alkalmazása ezen a területen is hasznos lehet.

8. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Iskolánk az 1997-es tanévtől folyamatosan foglalkozik kiemelten a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával és az érettségire való felkészítésükkel. Emellett fontosnak tarjuk azt is, hogy tanáraink energiáját, figyelmét ne csak a „problémás” diákok kössék le. Kiemelten kezeljük a tehetségesebb diákokat, odafigyelünk rájuk, versenyeztetjük őket, hogy ne kallódjanak el, képességeiket kamatoztatni tudják. Elsősorban főiskolai, egyetemi felvételire, illetve 21


országos versenyekre készítik fel őket tanáraink. Ezt szolgálják a csoportbontások is, szervezett keretet adva a tehetséggondozásra, valamint a pályázatok. Az iskola 2011-ben tehetségpont lett. Célunk az, hogy lehetőségeinkhez mérten fokozott figyelmet fordítsuk tanulmányi előmenetelükre, és minél több versenyen indítsuk őket. A szakközépiskolákban tanuló diákoknak sajnos csak kis százaléka kiemelkedő vagy átlag feletti képességű. Ezért tartjuk nagyon fontos feladatnak, hogy ezeket a tanulókat észrevegyük, és lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy képességeiket kibontakoztassák. A tehetséges tanulók felfedezésére a tanórákon kívül jó lehetőséget nyújtanak a különböző szakkörök, versenyek, vetélkedők, valamint a különféle rendezvényeken való fellépések. A Honvéd Futball Akadémiával közösen vállaltuk a kimondottan tehetséges diákok nevelését-oktatását. Célunk a jó sportoló, jó tanuló diákok oktatása-nevelése. A tehetséggondozás és fejlesztés színterei: Tanórák: külön feladatok, differenciált foglalkozások Szakkörök: egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóak versenyre előkészítők felzárkóztatók érettségire felkészítők iskolai sportkör (az éves munkaterv sorolja fel az adott évben működő szakköröket) Diákkörök, önképzőkörök kommunikációs, művészeti ,turisztikai, környezetvédelmi magyarkúti tehetséggondozó és szabadidős táborok (a diákok igényeinek megfelelően szerveződnek) Az iskolai és más könyvtárak Pályázatok Külföldi tanulmányutak, nyelvi kurzusok Tanulmányi versenyek: (az éves munkaterv sorolja fel az adott évben megrendezésre kerülő versenyeket, pl. Szép Magyar Beszéd Verseny, Helyesírási és Nyelvhelyességi Verseny, Arany Dániel Matematika Verseny, Mikola Sándor Fizika Verseny, Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, Szakmai Tanulmányi Verseny, Komplex Tanulmányi Verseny, Elektromix Verseny, Konstruktőri Verseny, Gordiusz, Kis nyelvvizsga, Műfordító verseny, stb.) Iskolaújság és iskolarádió

9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink összetétele ifjúságvédelmi szempontból eléggé vegyes. Tantestületünk fontosak tartja a megelőzést, a szenvedélybetegségekkel, a fiatalkori bűnözéssel és az egyéb reális veszélyekkel kapcsolatosan egyaránt. Az utóbbi esztendők legégetőbb társadalmi gondja a fiatalok dohányzása, alkohol- és drogfogyasztása. Iskolánkban a legnagyobb problémát a dohányzás jelenti. A szenvedélybetegségek kezelésére átfogó programot indítottunk, színházi előadások, egyéb foglalkozások keretében dolgozzuk fel a problémákat. Napirenden tartjuk a dohányzástól való elrettentést célzó ismeretterjesztő előadásokat is. A megelőző tevékenység közösségi szinten általában az osztályfőnöki órákon zajlik, az egyének szintjén a személyes beszélgetést tartjuk fontosnak. Mindennek háttere az oldott, nyugodt iskolai légkör, amely a tanulót nemcsak a védelmező közösség tagjává avatja, de a tőle elvárható teljesítményekre is ösztönzi. A célok megfogalmazása:  A testi egészség megőrzése  A lelki egészség, lelki egyensúly megőrzése, megteremtése  A szabadidő hasznos eltöltése  A tanulók felkészítése az őket fenyegető veszélyekre 22


   

Káros szenvedélyek elleni harc Drogprevenció Közlekedési ismeretek, közlekedési kultúra elsajátítása Tankönyvek írása, publikálás

Konkrét feladataink: Rendszeres és időszakonkénti helyzetfelmérés diákok veszélyeztetettsége minden év elején a tanulók helyzetének ismételt felmérése, az adatok rendszerezése: anyagi ok egészségügyi ok környezeti ok egyéb ok szerint. tanárok felkészítése elsősorban az (új) osztályfőnökök részére szervezett felkészítés mentor- rendszerben. Felvilágosítás tanulóknak: tanórán, osztályfőnöki órán, tanórán kívül, szülőknek: alternatív szülői értekezleteken, írásos tájékoztatókban, iskolai rendezvényeken, szülőklub összejöveteleken kollégáknak: továbbképzésen, munkaközösségi értekezleteken, egyénileg. Megelőzés egyéni, csoportos, osztálykeretben, szakkörökön, szabadidős tevékenységeken, iskolai rendezvényeken stb. Segítségnyújtás tanulóknak: információk, egyéni segítségnyújtás, kapcsolatfelvétel és –tartás segélyszervezetekkel és speciális esetekben a rendőrséggel, szülőknek: információk, konzultációk, családlátogatás stb. Kapcsolattartás tanulókkal szülőkkel kollégákkal egyéb segítőkkel (iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus, külső intézmények). Eszközök kérdőívek, ismeretterjesztő filmek, CD-k, kazetták, relaxációs technikák, előadások, iskolai rendezvények, vetélkedők, versenyek, esetelemző csoportok, személyiségfejlesztő tréningek, kortárssegítők stb. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainkat elsősorban az osztályfőnökök végzik.. Az ő segítésük főként anyagi jellegű, emellett a A konkrét (anyagi) segítség formái: menzai étkeztetésnél kedvezmény: pályázatok révén (önkormányzati, mentori, katonasuli)

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program (tanulási nehézségekkel küzdő és a testi, érzékszervi fogyatékos tanulók)

Iskolánkban a 2008/2009-es tanévtől fogadunk hivatalosan is Sajátos Nevelési Igényű tanulókat. A nevelőtestület egyetértésével iskolánk befogadóvá vált, integrálunk érzékszervi fogyatékkal élőket: elsősorban hallássérülteket. A jövőben tervezzük a testi fogyatékkal élők integrálását is, ehhez azonban először az iskola akadálymentesítését kell megoldani. 23


Vannak ez irányú tapasztalataink, hiszen végeztek iskolánkban már hallássérültek, enyhén testi fogyatékosok, autisták, és nagyon sok részképesség zavarral küzdő tanulóval foglalkozunk. A hallássérültek integrált oktatás keretében együtt tanulnak ép társaikkal. Számukra lehetőséget biztosítunk a tanári magyarázatok diktafonos rögzítésére, ill. számítógép használatára. A tanórákon egyéni bánásmódban részesülnek, minden szaktanár egyéni fejlesztési tervet készít számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a Dr Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (1142 Budapest, Rákospatak u. 101.) segítségével végezzük. A BTM-es tanulók fejlesztő foglakozásait fejlesztő pedagógus végzi, ezzel segítve haladásukat. Az órarendben plusz órákat biztosítunk számukra a megfelelő haladás eléréséhez. Fejlesztésüket „Egyéni fejlesztési terv” alapján kell végezni. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztését az intézmény a Nevelési Tanácsadó segítségével végzi. A tanulók felmentést kérhetnek bizonyos rész-, vagy egész feladatok alól. A felmentéssel rendelkező tanuló is részt vesz fejlesztő foglalkozásokon. A speciális bánásmódot igénylő tanulók esetében ellenőrzés és számonkérés során figyelembe vesszük az információátadás korlátait. A hallássérültek írásban is számot adhatnak tudásukról. Az SNI-s tanulók értékelése a szülőkkel együtt történik, a közös megbeszélésen a fejlődésüket, haladásukat értékeljük, ill. a további fejlesztés lehetőségét beszéljük meg. Az érettségi vizsgákon is van lehetőségük a szóbeli vizsgát írásban letenni, ill. az írásbeli vizsgát szóbeli felelettel kiváltani. Számukra ugyanúgy biztosítjuk a szakkörökön, versenyeken, utazásokon, stb. való részvételt, mint ép társaiknak. Az SNI-s és a tanulásban egyéb okok miatt (BTM) akadályozott tanulók fejlesztéséhez szükséges óraszámokat a Pedagógia Program mellékletében - létszámuktól függően - évente határozzuk meg. A bevezetőben említett okok miatt a tanulási kudarcoknak kitett tanulókkal való foglalkozásra nagyobb szükség van, mint a korábbi években. Alapfeltevésünk, hogy a diákokat először fizikailag és szellemileg is alkalmassá kell tenni a munka elkezdésére. A hatékony oktatás csak ezután következhet. A 9. évfolyamra kialakított óratervek és felkészítő foglakozások, valamint a csoportbontások ezt a célt szolgálják. A pedagógiai munkánkat alapvetően a következő szempontok határozzák meg:  az otthoni nevelés hiányosságainak pótlása  az általános iskola nevelési programjának kiegészítése és folytatása  felzárkóztatás  a követelményeknek történő megfeleltetés  az egyéni képességek messzemenő figyelembevételével a tanuló erősségeinek kiemelése  az ún. “hozzáadott érték” mérése és ennek figyelembevételével a haladás meghatározása Fontos, hogy tanáraink elkötelezettek legyenek a hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók nevelése iránt, ne nyűgnek, hanem feladatnak, kihívásnak tekintsék a rájuk bízott tanulók iskolai életének irányítását. A másik szempont, hogy szakmailag felkészültek legyenek. A szakmai felkészültségen nem csak a tantárgyi tudást értjük, hanem azt, hogy milyen érzékük van a pedagógiai munkához, milyen ismereteik vannak a pszichológia területén, mennyire tudják egyéniségükkel motiválni a tanulókat. A tanulási nehézségekkel küzdő diákoknál a beszédkészség, a helyesírás, a fogalmazási készség, a matematikai készség sok hiányosságot mutat. Az esetek döntő többségében nem az értelmi képességek hiánya jelenti a problémát ezeknél a gyerekeknél, hanem a tanulók felkészültsége. Azokat az ismeretanyagokat kell elsősorban pótolni, amelyeket az általános iskolában nem tudtak elsajátítani. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mérjük az ún. "hozzáadott értéket". Milyen tudással és neveltségi szinttel jön ide a tanuló, és mivel távozik érettségi után. El akarjuk érni, hogy tanulmányai végére – habár kevesebb tudással érkezett és családi háttere sem kiegyensúlyozott – közel azt a szintet érje el, mint a nem hátrányos helyzetű társai. Ennek mérését központi programok és helyi mérések (11. évfolyam mérése az érettségi tárgyakból, 10. évfolyam szóbeli magyar nyelv és irodalom próba érettségi) szolgálja. 24


A tanulási kudarcoknak kitett tanulók számára plusz órákat biztosítunk: Az egyéni elbeszélgetéseket az osztályfőnökök tudják maximálisan kihasználni arra, hogy jobban megismerjék a gyerekek gondjait, és hatékonyabban tudjanak segíteni ezek kezelésében, megoldásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákok hamar megnyílnak, képesek beszélni az őket foglalkoztató, bántó dolgokról, és ami a legfontosabb, elfogadják a segítséget, és ők keresik az újabb alkalmat a beszélgetésekre. A felkészítések során a hiányos tudással érkezőket felzárkóztatjuk. Kisebb csoportokban itt is hatékonyabb a foglalkozás. A tanulók egy része él a lehetőséggel, és a korrepetálás az esetek nagy százalékában eredményre vezet. A diszfunkciós tanulók fejlesztését fejlesztő pedagógus végzi órarend szerinti beosztással. A hátrányok leküzdését a kilencedik évfolyamon a választható tanulásmódszertan, ön-és társismeret, kommunikáció tantárgy is segíti. Cél: Kialakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat az egészséges életvitelre, a kisebb-nagyobb közösségekben való kiegyensúlyozott létre, önmaguk érdekeinek képviseletére, a problémák felismerésére és megoldására. Összességében elmondható, hogy a tanulók többségének mindennapi léte spontán, esetleges; sem az önmaguk értéke, sem a másik ember reális megítélése nem fontos számukra. Olyan adottságok hiányoznak tehát, amelyek nélkül nem lehet eredményes a tantárgyak tanítása sem; nem sikerülhet a közösségek kialakítása; nem biztosítható az együtt végzett munka alapvető emberi feltétele. Ahhoz tehát, hogy az iskolai nevelés egyik elsődleges célja – a tantárgyak oktatásán keresztül megvalósuló nevelés – elérhetővé váljon, az indulás pontján, a belépéskor kell megalapozni a négy vagy öt éven tartó közös munkát. Ez azonban a tantárgyi tanóra keretei között nem oldható meg. Az osztályfőnöki órák, illetve az egyéni foglalkozások csak mérsékelhetik, tompíthatják a problémákat, ideig-óráig talán látható is valamiféle elmozdulás, de tartós változást nem eredményezhetnek. Csak a folyamatos, rendszeres, hosszabb időn át tartó, szervezett foglalkozások biztosíthatnak sikereket. Az általunk kitűzött célt tantárgyi keretekben – tantárgyakba integrálva – nem tartjuk megvalósíthatónak. Olyan foglalkozásként tervezzük, amely a tanulóknál nem újabb terhelést, hanem feszültségoldást, aktív tevékenységet jelent, mely során erőfeszítések nélkül sajátítanak el készségeket, értékeket. A személyiségfejlesztő programot az osztályfőnöki órák keretében egy-egy modulban tartjuk az életkori sajátosságoknak megfelelően. A két tanítási nyelvű osztályokban a katonai alapismeretek helyett választható az alábbi tárgy: Ön-és társismeret: aktív önfejlesztés, azaz tanulói aktivitással megvalósuló, irányított önfejlesztés Ennek főbb területei: önismeret, az önkifejezés formái; kapcsolatteremtés, -tartás = viselkedéskultúra, = kommunikáció; közösségi magatartás = problémahelyzet felismerése, = problémamegoldás; „közéleti” szereplés; vitakultúra; nyitottság – az ismeretek csatornái (könyv, könyvtár, Internet); tanulási képesség, tanulási módszerek dramatizálás Szervezeti keret: Kiscsoportos foglalkozás: kb. 15 fős csoportok. 25


Időkeret: Egy tanévben: 9. évfolyamon heti 1óra Évi óraszám: 36 A foglalkozásokon való részvétel: Az óratervben megjelenő kötelező oktatás, melyet a tanuló választhat a katonai alapismeretek helyett.

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Alaptevékenységeink a következők:  a tanulók felmérése szociális szempontból, problémáik feltárása  felzárkóztató-korrepetáló foglalkozások  szenvedélybetegségek (alkohol, dohányzás, drog, számítógép függőség) kialakulásának megelőzését célzó programok  drog-és bűnmegelőzési programok  pályaorientáció  pályázatok útján támogatások elnyerése  kollégiumi férőhely biztosítása a vidéki – és a szociálisan rászoruló helyi – tanulóink részére  kapcsolat a szakszolgáltató intézményekkel (pl. Zöld Kakas Ifjúsági Tanácsadó Iroda, Gyermek-és Családvédelmi Központok, Nevelési Tanácsadók, Kék Vonal, stb.)  közhasznú alapítvány működtetése  ösztöndíjrendszer (pályázatok alapján), étkezési, táborozási hozzájárulás  felvilágosító munka a szülők részére is szülői értekezleteken, családlátogatások alkalmával, rendkívüli szülői fórumokon Esélyegyenlőségi alapelvek: A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve Az iskola megelőz és megakadályoz bármilyen hátrányos megkülönböztetést. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Tiszteletben tartja az emberi értékeket, méltóságot, egyediséget. Az iskola a saját, a munkavállalói és tanulói érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan feltételeket, körülményeket és iskolai légkört alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez. Partneri kapcsolat, együttműködés Az iskola a partnerség elvének érvényesítésére törekszik minden kapcsolatában. Társadalmi szolidaritás Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetűek tanulási és érvényesülési lehetőségeit. Az esélyegyenlőségi program célja: Jó légkörű pedagógiai környezet kialakítása, mely minden dolgozó és tanuló számára biztosítja a kibontakozás, eredményes munka lehetőségét. Tiszteletben tartja a sokszínűséget, hátrányosan nem különböztet A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyteremtését segíti: - a felvételi eljárásban egyenlő pontszám esetén - differenciált oktatásban - egyéni fejlesztésében - az egyéni fejlődés szerinti értékelésben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a pályaválasztás segítésében - a továbbtanulás tervezésében - kapcsolattartásban a szülőkkel, szakmai segítőkkel Az esélyegyenlőségi program területei: Étkeztetésben a törvény adta kedvezmények biztosítása. 26


Felzárkóztatás a fejlesztésre szoruló diákok számára. Tehetséggondozó programok a kiemelkedő tanulók számára, egyéni és kis csoportos foglalkozásokon, szakkörökön. Versenyeken való indításuk, arra felkészítésük. Tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködést. A szülőket folyamatos tájékoztatása az iskola honlapján, a szülői értekezleteken és fogadóórákon. Kapcsolattartás egyéb intézményekkel (szakszolgáltató, szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, stb.) Szakértői vizsgálat kezdeményezése, megújításának követése. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak.

12. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Iskolánk jelenleg 8016 m2 alapterületű, esztétikailag szép, tágas épületben működik. Az épület három részből áll, egy régi és két modern szárny alkotja az épületegyüttest. Az iskola 19 osztályteremmel, 4 szaktanteremmel, ezekhez kapcsolódó szertárhelyiségekkel, 11 kiscsoportos foglalkozás tartására alkalmas teremmel és 3 egyéb oktatási célra használható teremmel rendelkezik. Mindezek lehetővé teszik a nyelvi órák bontásban, az emelt szintű órák csoportban történő oktatását. Gyakorlati képzési hely összesen 14; ebből 3 villamos-ipari szakmai gyakorlóterem (műhely és mérőlabor egyben), 1 fémipari szakmai forgácsoló műhely és 10 teljesen felszerelt számítógépes terem áll a tanulók rendelkezésére. A tanárokat 20 kabinetben helyezzük el. Egy nagyobb közös tanári társalgó is rendelkezésükre áll. Az iskola felszereltsége az oktatás-nevelés minden területén jónak mondható. Folyamatos az iskola épületének korszerűsítése, a számítástechnikai berendezések cseréje, modernizálása. Az iskola könyvtára 80m2-es, jól felszerelt, színvonalas, 21.500 kötettel, tantárgyanként számos műsoros videó kazettával és DVD-vel rendelkezik (kb. 732 egységből álló médiatára van). Olvasótermi részében az internet hozzáférés, és újságok, folyóiratok olvasása biztosított (30-féle folyóirat.). A könyvtárban színes televízió, DVD, video-magnó és hi-fi berendezés is található. Az idegen nyelvi könyvtárban tan-és gyakorló könyveket, hanganyagokat, angol kötelező- és ajánlott olvasmányokat lehet kölcsönözni. Korszerű, 570 m2-es sportcsarnokban folyik a testnevelés oktatása. Jól felszerelt kondicionáló terem áll a tanulók rendelkezésére. Az iskola udvarán kézilabda- és kosárlabdapálya található. Az intézményben a számítástechnikai szaktantermek biztosítják az informatika színvonalas oktatását. Szoftvereink jogtiszták. Az internet-hozzáférés az egész iskolai hálózaton megvalósult. WIFI a C épületben, a portánál és az udvaron. A szórakoztató elektronikai berendezésekkel (televízió, videó, hordozható magnetofon, CD-játszó, stb.) való ellátottság megfelelő. Az iskolarádió működtetésének központja a modernizált stúdiószoba.  A környezet, azaz az iskola egésze (az épület, az udvar, a folyosók, a tantermek, a tornaudvar, az ebédlő) tisztasága, ízléses berendezése biztosítja az ifjúság és a felnőtt dolgozók jó közérzetét.  Célunk, hogy az osztályközösségeknek saját tantermük legyen, amit a maguk igényei szerint alakíthatnak ki, díszíthetnek. Ehhez az kell, hogy magukénak érezzék a termüket, és fontos legyen számukra a tisztasága, az őket kifejező, mégis ízléses berendezése.  Növelni kell tehát a diákok felelősségérzetét egymás iránt és a rájuk bízott értékek iránt.  Részben ilyen módon is el szeretnénk érni, hogy a tanulók a szabadidejük egy részét szívesen töltsék itt, az iskolában, ezt szolgálják a sportkörök, a szabadidős foglalkozások.  A könyvtári nyitva tartás megnövelésével és az Internet-hozzáférés biztosításával lehetőséget adunk a tartalmas időtöltésre.  Diák fórumok, vitafórumok, kerekasztal-beszélgetések szervezésével fórumot kívánunk teremteni annak, hogy a diákok elmondhassák a gondolataikat, kérdéseiket, kéréseiket. Érdekes embereket, ismert közéleti személyiségeket hívunk meg hozzájuk, akik olyan értékeket képviselnek, amelyek követendőek tanulóink számára is.  Mindezt szolgálják a már hagyományossá váló Egressy-napok, sportnapok, projektnapok.  Megteremtjük a diákönkormányzat önálló működésének feltételeit: saját helyiség, a tevékenységükhöz szükséges pénz és egyéb eszközök biztosításával. 27


 Lehetővé tesszük és támogatjuk a diákok önálló, illetve érdekvédelmi szervezetük útján történő kezdeményezését.  Biztosítjuk számukra a szervezett felkészítést a közéleti tevékenységre, a demokráciából következő jogok és hatáskörök gyakorlására, az ezekhez szükséges képességek kialakítására. Gondoskodunk a folyamatos továbbképzésükről, a diákok életét és jogait érintő rendeletek megismertetéséről.  Gondoskodunk arról, hogy a diákönkormányzatban tevékenykedők eljussanak a fővárosi és országos szintű diák-rendezvényekre.

13. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A személytelenné vált világban iskolánk nagy hangsúlyt fektet a PR – tevékenységre. Fontosnak tartjuk a kiemelt partnereinkhez – a tanulókhoz és szüleikhez – fűződő személyes kapcsolatunk folyamatos ápolását. A szülőket mindenkor tárgyilagosan tájékoztatjuk iskolánk tevékenységéről, bevonjuk a nevelésioktatási programok alakításába, kikérjük véleményüket a Szülői közösségen keresztül iskolánk mindennapi életéről. Amennyiben kérik, intézményünkben a hit-és vallásoktatást lehetővé tesszük. A tanulók és a szülők számára nyílt napok, kommunikációs fórumok, egyéni beszélgetések szervezésével igyekszünk közelebb hozni az iskolát, életszerűbbé tenni az intézménnyel a kapcsolatot, hogy megértsék az itt folyó munkálatokat, s azok célját. Kihasználjuk a pályaválasztási kiadványokban való megjelenés lehetőségét; pontos, világos megfogalmazású tájékoztató anyagainkat időben nyilvánosságra hozzuk. A nevelőtestületnek a szülőkkel való együttműködési készsége A szülők és a nevelőtestület kapcsolatának tartalma háromirányú: 1. együttműködés az egyes tanulók nevelésében, fejlesztésében 2. az osztály-és iskolaközösség szervezése és fejlesztése 3. az intézmény fenntartásában, programok támogatásában nyújtott sokfajta segítség A kiskorú tanuló neveléséért elsősorban a szülő, ill. gondviselő a felelős. Iskolánk egyik legfontosabb alapelve a partnerközpontúság, ezért a szülők jelenlétét az iskola életében természetes, sőt kívánatos állapotnak tartja. A szülőkkel való kapcsolattartás formáit folyamatosan keressük és újítjuk. A kapcsolattartás módjai: spontán alkalmi rendszeresen szervezett találkozások. Az érintkezés formái: közvetlen - személyes: szaktanári, osztályfőnöki, egyéni fogadóórák (egyéni időpontokban) igazgatóval, igazgatóhelyettesekkel kapcsolat felvétel közös iskolai fogadóórák évente két alkalommal (azonos időpontokban) szülői értekezletek évente 2-3 alkalommal (osztály-ill. évfolyamszinten) rendkívüli szülői értekezletek választmányi megbeszélések (osztály, ill. évfolyamszinten) rendezvényeken, ünnepélyeken, alapítványi rendezvényeken, szabadidős programokban való szülői részvétel nyílt napokon való részvétel közvetett - írásbeli: rendszeres tájékoztatás az e-ellenőrzőn keresztül elektronikus napló alkalmi tájékoztatás vagy véleménykérés levélben A szülőkkel való kapcsolatunk tartalma a szülők megismertetése az iskola oktatási-nevelési programjával, Házirendjével 28


a tanév végén a szülők tájékoztatása a következő tanítási évben használatos tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, melyeket a nevelőoktató munka szükségessé tesz. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy mindezeket az iskola milyen támogatási rendszerben képes működtetni előadások szervezése részükre aktuális kérdésekről, problémákról, tanulási módszerekről, tartalmas életcélokról, a kamaszkor erkölcsi, pszichikai és egészségügyi gondjairól stb. gyermeke előmeneteléről folyamatos tájékoztatás A szülőkkel való kapcsolattartásban kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek. Nagyon fontos a szülők véleményének, panaszainak meghallgatása, kezelése. Az általuk megfogalmazott kéréseket, javaslatokat és igényeket a lehetőségekhez mérten igyekszünk figyelembe venni, pedagógiai programunkba beépíteni. Az iskola folyamatos fejlődésének, megújulásának egyik feltétele, hogy ismerjük partnereink elvárásait, véleményét is, amely felmérésének módját az iskola Minőségbiztosítási programja tartalmazza. Az ismeretek tükrében történik meg a Pedagógiai Program rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása. A szülői szervezet együttműködési készsége az iskolával a pedagógiai program alapján A Szülői Szervezet egyik célja és feladata, hogy a híd szerepét töltse be az iskola és a tanulók szülei között a gyermekek érdekében. Mivel a szülői ház után a nevelés legfőbb színtere az iskola, fontosnak tartjuk az iskola-szülő kapcsolat minél szorosabbá tételét. Biztosítjuk az iskola életébe való nagyobb betekintést, ösztönözzük a szülőket a nyílt napok látogatására, rendezvényeken, ünnepségeken való részvételre. Igyekszünk bevonni őket az Alapítvány az Egressy Iskoláért közhasznú alapítványunk munkájába, támogatásába. A szülők közül két tagja van az Intézményi tanácsnak, amelynek az iskola életét meghatározó kérdésekben véleményezési joga van. Kapcsolattartás a kollégiummal Iskolánk fő célja, hogy vidéki tanulóinkat lehetőség szerint ugyanabban a kollégiumban helyezzük el. A bázis a Váci Mihály Kollégium, mely iskolánk közelében található. A sportosztályok beindítása óta a Honvéd Futball Akadémia kollégiuma a legfontosabb partnerünk. A törekvés az, hogy diákjaink egy-egy nevelőhöz kerüljenek, ne szétszórtan éljenek a kollégiumban. Ennek számtalan előnye van, amit a tanulók javára lehet fordítani. Pl. a délutáni tanulószoba keretében a nevelők felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokat tartanak a tanulóknak, melyek kiegészítik az iskolai foglalkozásokat. Napi kapcsolatban állunk a kollégiummal, a nevelők is bármikor felkereshetik iskolánkat, ha elintézendő ügyeik vannak a tanulók osztályfőnökeivel. Emellett szükség szerint a kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök megbeszélést tartanak a felmerülő problémákról és a megoldások lehetőségeiről. A kollégium segítséget ad nekünk külföldi testvériskolákból érkező vendégek elhelyezésében, megfelelő szálláslehetőség biztosításával.

29


HELYI TANTERV

„Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet.” (William Butler Yeats)

30


II.

Helyi tanterv 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, az előírt tananyag és követelmények

Helyi tantervként az EMMI által kiadott szakközépiskolai kerettantervet a törvényi lehetőségek szerinti adaptálással építjük be a Pedagógiai Programunkba. Ugyancsak ezt követjük az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei és témakörei tekintetében is. (40/2002 (V.24) OM rendelet és a 100/1997 (VI.13) Korm. rendelet) Az évfolyamonkénti óratervek: a tantárgyak és az évi/heti óraszámok meghatározásánál az alábbi elveket követtük: A kilencedik évfolyamon az általános műveltség megszilárdítását megelőzően, a tanulók hozott tudásának megfelelő ideig és mélységben alapozó feladatokat kell elvégezni A köznevelési törvényből következően az óraszámok kitöltése, a 10% felhasználása és a tanulói terhek egyenletes elosztása az egyes tantárgyak – fizika/biológia – évfolyamok (910., 11-12. évfolyam) lehetőség szerinti átcsoportosításával. Az érettségi tantárgyak közül a – matematika, idegen nyelv, szakmai alapozó gyakorlati tantárgy – csoportbontásban történő oktatása. A matematika tantárgy óraszámának megnövelése a műszaki irány erősítésére. Az idegen nyelv tantárgy óraszámának megemelése a megalapozott nyelvtudás elérése céljából. A két tanítási nyelvű osztályokban a célnyelven tanított tantárgyak csoportbontásban történő tanítása. (4/2013 (I. 11) Korm. rendelet) Kilencedik évfolyamon a katonai alapismeretek tanítása a hagyományos négy évfolyamos osztályainkban. Lelkiismereti okok miatt ez alól felmentést kérők az ön-és társismeretet tanulják. A két tanítási nyelvű osztályban a katonai alapismeretek mellett választható ön-és társismeret, a tanulás módszertan, kommunikáció tantárgy, ennek keretében a helyes tanulási magatartás és módszerek elsajátíttatása. A törvény által előírt mindennapos testnevelés. Minden évfolyamon kiemelt cél, hogy az érettségi vizsgákra történő felkészítés a tanulók számára a legeredményesebb legyen. Az utolsó két évfolyamon emelt szintű vizsgákra felkészítő órák ajánlása. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Magyar nyelv-és irodalom, történelem és minden tantárgy, ahol a szövegértést, szövegalkotást gyakorolni lehet Idegen nyelvi kommunikáció Angol német és orosz nyelv (igény és lehetőség esetén más nyelveket is biztosítunk) Angol német és orosz nyelv (igény és lehetőség esetén más nyelveket is biztosítunk) Az idegen nyelvek ismerete a kulcskompetenciák közül talán az egyetlen, amely azonnal és közvetlenül hasznosítható úgy a mindennapi életben, mint a munkaerőpiacon, még akkor is, ha valakinek csak korlátozott mértékben van a birtokában. Ezért iskolánkban kiemelten kezeljük a nyelvoktatást. Ez nemcsak az angol-magyar két tanítási nyelvű tagozatunkra érvényes, ahol a tanulók, igyekezetüktől függően, B2 - C1 szintű nyelvtudásra tehetnek szert, hanem a normál programú osztályokra is. Ezekben a heti óraszámot a minimálisan kötelező háromról négyre emeltük, és az angol csoportokat évfolyamonként, tudásszint alapján állítottuk össze. Így minden tanuló megkaphatja a neki leginkább megfelelő szintű fejlesztést. Az évfolyamonkénti egy német csoportnál sajnos ez nem lehetséges, itt viszont a kis létszám előnyét élvezhetik a tanulók. A nyelvtudás nemcsak cél, hanem eszköz is más népek, más kultúrák megismeréséhez, és amit ismerünk, azt elfogadjuk, sőt, meg is kedvelhetjük. Ezért tartjuk fontosnak a külföldi szabadidős és tanulmányi utazásokat. Minden évben 2-3 utat szervezünk Európa 31


különböző országaiba. Tanulóink emellett a külföldi iskolákkal közösen megvalósított projektek során is kamatoztathatják nyelvtudásukat.

Matematikai kompetencia Matematika, fizika, kémia, szakmai tárgyak Természettudományi kompetencia Földrajz, biológia, környezetvédelem, kémia Digitális kompetencia Informatika és minden tantárgy, felhasználva a digitális tananyagot, interaktív táblát Hatékony, önálló tanulás képessége Tanulásmódszertan, Kommunikáció, Ön-és társismeret, összes egyéb tantárgy Szociális és állampolgári kompetencia Történelem, osztályfőnöki órák, társadalomismeret és etika Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Történelem, osztályfőnöki órák, társadalomismeret és etika Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Történelem, osztályfőnöki órák, rajz-és vizuális kultúra A kulcskompetenciák fejlesztése során tehát megtanulnak eligazodni az őket körülvevő világban megtanulnak a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni, alkalmassá válnak saját sorsuk irányítására. A kulcskompetenciák fejlesztése minden tantárgy folyamatos feladata. A Pedagógiai Program kiemelt céljaiban megfogalmaztuk a hon- és népismeret, valamint az európai azonosságtudat kialakításának, a nemzettudat, hazaszeretet és a hagyományok tiszteletére való nevelésnek a fontosságát. (9. o.) A katonai alapismeretek tantárgy oktatásának bevezetésével ezeket a célkitűzéseinket meg tudjuk valósítani. A tantárgy felvétele a választható vizsgatárgyak közé találkozik a tanulók érdeklődésével is. Évről-évre többen választják a katonai és rendvédelmi pályákat az érettségi után. A tantárgy oktatásával szélesíteni kívánjuk a tanulók lehetőségeit iskolánkban. Az elméleti oktatás mellett a gyakorlati részt katonai táborban sajátíttatjuk el a tanulókkal Sportorientáltságú osztályainkban (labdarúgás), a tantárgyi ismereteket helyben, órarendi keretben oldjuk meg. A speciális sportági képzést órarendben biztosított edzésidőben, de nem tantárgyi foglakozás keretén belül végzik. A Honvéd Futball Akadémia 9-10. évfolyamán órarendi keretben biztosított edzésidőben kizárólag a labdarúgás speciális sportági képzése szerepel. Ezen képzések tematikáját a képzést végző edzők dolgozzák ki és dokumentálják az iskola vezetője felé. A Honvéd Futball Akadémia 11-12. évfolyam képzési struktúrája: a) Sportági edzéseken megoldandó labdarúgó szakirányú képzés, kiegészítve a testnevelés érettségi gyakorlati alapsportágainak (torna atlétika) követelményrendszerével. A tematika kidolgozása a testnevelők és edzők közös feladata. b) Elméleti ismereteken alapuló képzés, melynek kompetenciái a következők: o Elhelyezni a Testnevelés és sport műveltségi területet a társadalom szegmensei között. o Tudatosítani az egyes mozgásos cselekvések élettani és pedagógiai hatásait. o Megtanítani a sportolót önmaga megismerésére, e tudás birtokában pedig az eredmény centrikus versenyzésre és edzéstevékenységre. o Megtanítani a sportolót a sportpályán és az életben is helyes interperszonális kapcsolatok kialakítására. o A diák ismerje fel, hogy sportteljesítménye hatékonyabbá válik a megszerzett elméleti tudás felhasználásával. o Belső motivációvá tenni az egészséges életvitelt és a fair-play szellemiségét. o A sporttörténet – és az olimpiai játékok történetének – tanításán keresztül fejleszteni a sportolói és magyar identitás tudatot. A fent felvázolt struktúraváltás lehetővé teszi: 32


1) 2)

A sportági szakirányú képzés maximális edzésszámmal valósuljon meg, ezzel elősegítve a tanulók élsportolóvá válását. Biztosítottak a törvényi feltételek a testnevelés érettségi vizsgához.

2. Az iskola szakmai képzési kínálata –szakmai követelménymodulok Tanulóink, amennyiben szakmát szeretnének tanulni az elektrotechnika-elektronika, valamint a gépészet szakmacsoportba tartozó szakmák valamelyikében, a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium TISZK központban, és az Újpest Műszaki Szakközépiskolában (UMSZKI TISZK-ben) mint befogadó iskolában folytathatják tanulmányaikat, az informatika szakmacsoportban továbbtanulni szándékozó tanulóink a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai szakközépiskolába TISZK központban, mint befogadó iskolában folytathatják tanulmányaikat, az oktatási szakmacsoportban tanulóink a Humán TISZK Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat. A hatályos Alapító okiratban szereplő szakmai követelmény modul szerinti oktatás Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolában jelenleg a szakközépiskolai évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben felsoroltak közül az:  Elektrotechnika-elektronika (villamosipar és elektronika ágazat)  Informatika (informatika ágazat)  Gépészet  Oktatás (sport ágazat) A mai kor követelménye az, hogy a sportban és a tanulásban tanulóink a legjobb teljesítményt nyújtsák. Természetesen minden tanulónak a teljesítményét, fejlődését saját magához kell mérni. Ez a szakmacsoport lehetővé teszi azt, hogy a megtanultak alapján tanulóink saját teljesítményüket megfelelően tudják értékelni. Így az esetleges kudarcok, sikerek mentálisan jobban feldolgozhatók. Az oktatandó tananyag (egészségtan, kommunikáció, pedagógia, pszichológia) ismerete elengedhetetlen a pályán nyújtott magatartás, a sporttársakkal történő megfelelő viselkedés kialakításában. Az ismeretek elsajátítása elősegíti a kulturált sporttevékenységet is, az ismeretek a tanulásban, a sportéletben és a továbbtanulásban egyaránt hasznosíthatók. Az Oktatási szakmacsoport kimeneteként olyan OKJ –s szakmákat tanulhatnak sportolóink, mint pl. Sportedző, Sportszervező, Sportmenedzser, Sportoktató (sportág megjelölésével), Fitness-wellness asszisztens, stb., melyet a sport mellett a későbbiekben szívesen vállalnának, mivel sporttevékenységükkel szorosan összefügg. Természetesen a továbbtanulni vágyók egyetemen, főiskolán is folytathatják tanulmányaikat akár szakirányban, akár más területeken. Az érettségire történő felkészítés és a szakmacsoport oktatása mellett nagy hangsúlyt fordítunk az idegen nyelv és az informatika tanítására is. Lehetőséget biztosítunk az előrehozott érettségikre testnevelésből, informatikából. A szakközépiskolákban egységes szakmacsoportos alapozó oktatás folyik, mely biztosítja, hogy a tanulók szükség esetén iskolát tudjanak váltani, és emiatt ne kelljen különbözeti vizsgát letenniük. Beszámíthatóság: Az adott szakmai alapozó tantárgyak tanításával, a szakképző évfolyamon lehetőség van a 1/13. évfolyam kihagyására, tanulóink a 2/14. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A 9-12 évfolyamok szakmai alapozó oktatása megfelel az érettségi utáni szakmai képzés 13. évfolyam anyagának. A szakmai követelménymodul a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kötelező érettségi vizsgatárgy. Középszintű érettségi (kifutó rendszerben 2015-16-os tanév végéig) Középszintű érettségi 4 kötelező vizsgatárgy, amelyhez tanulóink további tantárgy közül választhatnak ötödik vizsgatárgyat. A választható tantárgyak a következők: 33


elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban fizika elektronikai alapismeretek informatika testnevelés katonai alapismeretek

informatika szakmacsoportban fizika informatikai alapismeretek informatika testnevelés katonai alapismeretek

gépészet szakmacsoportban fizika informatika gépészeti alapismeretek testnevelés katonai alapismeretek

oktatási szakmacsoportban fizika informatika oktatás alapismeretek testnevelés katonai alapismeretek biológia/földrajz

A 2013/2014. tanévtől a 9. évfolyam számára kötelező a szakmai követelmény modul tantárgyaiból tett érettségi. A két tanítási nyelvű osztályba járó tanuló két tanítási nyelvű érettségi vizsgát köteles tenni. Emelt szintű érettségire felkészítés: A 4 kötelező vizsgatárgy mellett tanulóink további tantárgyat választhatnak. A választható tantárgyak a következők: elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban informatika szakmacsoportban matematika, fizika,biológia matematika, fizika, informatika, biológia gépészet szakmacsoportban matematika, fizika,biológia

oktatási szakmacsoportban matematika, történelem

két tanítási nyelvű osztályban matematika, fizika, történelem, biológia A tanuló, ha emelt szintű felkészítőre járt, nem köteles emelt szinten érettségi vizsgát tennie. Emelt szintű tárgyak felvétele Az iskola honlapján (tárgyév április 15-ig) közzéteszi tájékoztatását azokról a tantárgyakról, melyekből a tanulók emelt szintű felkészítő órákat választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tárgyakat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló az adott tanévben május 30-ig dönt az általa választott tárgyakról. A tanuló indokolt esetben egy alkalommal - legkésőbb október 1-jéig – igazgatói engedéllyel módosíthatja vagy leadhatja a választott tárgyak(at). Új döntésére vonatkozó kérelmét a szülővel egyetértésben, osztályfőnöki javaslattal az iskolavezetésnek adja le. Vizsgák szervezése: A középszintű érettségi vizsgákat iskolánk szervezi a jövőben is. Az emelt szintű vizsgára jelentkező tanulók az Oktatási Hivatal által központilag kijelölt vizsgabizottság előtt vizsgáznak. Az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatárgyak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezés és az ügyvitel módjára vonatkozó rendelkezéseket a Kormány által kiadott érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Iskolánk ennek betartásával, valamint az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyi követelmények figyelembevételével alakítja ki értékelési rendszerét. Egységes álláspontunk az, hogy tanulóinknak minden vizsgatárgyból a továbbhaladáshoz a közismereti tantárgyaknál legalább 30%-ot, a szakmai elméleti tárgyaknál legalább 25%-ot teljesíteniük kell. Iskolaváltás 34


Iskolánk biztosítja más iskolában tanulók számára év közben – megfelelő indok esetén, szülői kérésre az iskolaváltás lehetőségét. A kérelem elbírálása során az iskolavezetés a leendő osztályfőnök bevonásával dönt. A tanuló meghatározott időn belül a számára megjelölt tantárgyakból különbözeti vizsgát tesz, ill. évfolyamismétléssel kezdi meg tanulmányait iskolánkban. A kérelem elbírálásához a tanulónak magával kell hoznia ellenőrző könyvét, ill. a napló/e-napló másolatát. Az azonos szakmacsoportban az átjárás szintén szülői kérésre, alapos indok esetén lehetséges. Iskolánk lehetővé teszi tanulói számára év közben –megfelelő indoklás mellett - az átjelentkezést azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. Az iskolaváltást kezdeményezheti a gondviselő, illetve az iskola. A 18 év felett a tanuló a szülő (gondviselő) egyetértésével írásban nyújtja be kérvényét az intézményvezetőhöz. Tanköteles tanuló esetében a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről. Csoportváltás Indokolt esetben (beilleszkedési nehézségek, egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt, tanulmányi előmenetel érdekében) a tanuló/gondviselő kérheti a tanuló másik osztályba, másik szakmacsoportba áthelyezését. Kérheti az osztályon belül másik tanulócsoportba áthelyezését, ha tanulmányi előmenetele ezt indokolja. A gondviselő az intézményvezetőhöz írásban kérvényt nyújt be. Az intézményvezető az osztályfőnök és az érintett szaktanárok véleményének figyelembevételével hozza meg döntését. A felvételi eljárás rendje Általános felvételi vizsga (kivéve a Magyar Futball Akadémia): írásbeli: központi felvételi: matematika és anyanyelvi feladatlap szóbeli: nincs Rangsorolás a felvételi vizsga és az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. A felvételi pontok számítása: magyar nyelv és irodalom (két tantárgy átlaga), történelem, matematika, idegen nyelv és fizika 7. év végi és 8. félévi eredményének összege, valamint a központi felvételi vizsgán elért pontszám. (maximális pontszám 150 pont) Azonos pontszám esetén előnyt élveznek a kerületi általános iskolák tanulói, illetve azok a dákok, akiknek, testvére vagy szülei tanultak iskolánkban. A Magyar Futball Akadémia utánpótlás osztályába kerülő tanulókról a Honvéd egyesület toborzása és válogatása után az Akadémia és az iskola közösen dönt. általános sportügyességi és alkalmassági felmérés a Magyar Futball Akadémia szervezésében írásbeli: nincsen szóbeli: elbeszélgetés Rangsorolás a gyakorlati felvételi és az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. Azonos pontszám esetén a sport dönt.

35


Óratervek Közismereti tárgyak és szakmai követelménymodulok egységes szerkezetben

36


„Szívedben és fejedben ezerféle erő szendereg, mit felkölteni, s kifejteni és alakítani a te dolgod.” (Kölcsey Ferenc)

III.

Óratervek Kifutó kerettantervek 2011/2012-től felmenően heti 5 óra testnevelés minden szakmacsoportban

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Jelentkezési kód: 01 - jele C Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoport alapozás Elektrotechnika Műszaki alapgyakorlat (gyakorlat)* Elektronikai áramkörök Villamos műszerek és mérések (gyakorlat)* Elektronikai gyakorlatok (gyakorlat)* Kötelező óraszám a törvény alapján Összes lehetséges tanulói heti óraszám Szociokultúra Katonai alapismeretek Nem kötelezőből (4, 4, 4, 4) fel nem használt Nem kötelezőből (4, 4, 4, 4) fel nem használt Összesen:

Évi óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 2 2 3 3 2 2 1 1 2 2 3 3 1 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2,5 2,5 2,5 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 10 10 2 2 4 4 4 4 2 2 4 4 27,5 27,5 30 30 31,5 31,5 34 34 1 4,5 -0,5 32

1 4 0 31,5

1,5 2,5 31,5

2,5 1,5 32,5

összes óraszám 10 6 10 1 16 16 2 2 4 10,5 6 2 2 2 4 32 4 8 8 4 8 115 131 2 12,5 3,5 127,5

*csoportbontás

37

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA

Oktatás szakmacsoport Jelentkezési kód 10 - jele H Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene Katonai alapismeretek Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás Tanulásmódszertan Tanulásmódszertan (gyak)* Ön-és társismeret (gyakorlat)* Kommunikáció (gyakorlat) Környezetkultúra (gyak)* Egészségtan (gyakorlat)* Egészségtan Pszichológia Pedagógiai pályák világa (gyak)* Pedagógia Pedagógia gyakorlat Kötelező óraszám a törvény alapján Összes lehetséges tanulói heti óraszám Nem kötelezőből (4, 4, 4, 4) felhasznált Nem kötelezőből (4, 4, 4, 4) fel nem használt Összesen:

Évi óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 2 2 3 2 2 1 2 2 3 4 4 1 1 1 3

4 4

4 4

12. 3 1 3 1 4 4

1 3 2

1 1 3 2

1 1 2 2

8

8

4

4

2 2 30 34 0 4 30

2 2 30 34 0 4 30

2 2 2 2 5 1 1

2 5

2 2 1 2 1

27,5 31,5 3,5 0,5 31

27,5 31,5 1,5 2,5 29

összes óraszám 10 6 10 1 16 16 1 1 2 4 11 6 2 2 2 4 26 1 1 2 2 1 1 1 8 1 4 4 115 131 5 11 120

*csoportbontás

38

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA

Informatika szakmacsoport Jelentkezési kód: 02 - jele A Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika* Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoport alapozás Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek (gyakorlat)* Weblap szerkesztés, grafika (gyakorlat)* Adatbáziskezelés Adatbáziskezelés (gyakorlat)* Hálózatok Hálózatok (gyakorlat)* Programozás Programozás (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul Szakmaspecifikus modul (gyakorlat)* Kötelező óraszám a törvény alapján Összes lehetséges tanulói heti óraszám Szociokultúra Katonai alapismeretek Nem kötelezőből (4, 4, 4, 4) felhasznált Nem kötelezőből (4, 4, 4, 4) fel nem használt Összesen:

Évi óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 2 2 3 3 2 2 1 1 2 2 3 3 1 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2,5 2,5 2,5 2 2 2 2 2 2 2 2 5 5 10 10 1 2 4 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 27,5 27,5 30 30 31,5 31,5 34 34 1 3,5 0,5 31

1 3 1 30,5

1,5 2,5 31,5

2,5 1,5 32,5

összes óraszám 10 6 10 1 16 16 2 2 4 10,5 6 2 2 2 4 30 3 6 1 1 2 2 3 3 5 2 2 115 131 2 10,5 5,5 125,5

*csoportbontás

39

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program Angol két tanítási nyelvű informatika szakmacsoport Jelentkezési kód: 08 - jele K 2011/12-es tanévtől jele I Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Második idegen nyelv* Célnyelvi civilizáció* Matematika* Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmacsoport alapozás Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek (gyakorlat)* Weblap szerkesztés, grafika (gyakorlat)* Adatbáziskezelés Adatbáziskezelés (gyakorlat)* Hálózatok Hálózatok (gyakorlat)* Programozás Programozás (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul Szakmaspecifikus modul (gyakorlat)* Kötelező óraszám a törvény alapján Összes lehetséges tanulói heti óraszám Szociokultúra** Katonai alapismeretek** Nem kötelezőből (5, 5, 5, 5, 5) felhasznált Nem kötelezőből (5, 5, 5, 5, 5) fel nem használt Összesen:

Évi óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 13. 2 2 3 3 2 2 2 1 1 2 2 3 3 1 16 7 7 4 4 2 3 3 2 2 2 2 2 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 2,5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 5 5 10 10 1 2 4 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 27,5 27,5 30 30 30 32,5 32,5 35 35 35 0,5 0,5 4,5 4,5 5,5 5 5 0,5 0,5 -0,5 0 0 32 32 35,5 35 35

összes óraszám 10 8 10 1 38 12 4 18 2 2 5 12,5 6 2 2 2 4 30 3 6 1 1 2 2 3 3 5 2 2 145 170 0,5 0,5 24,5 0,5 169,5

** választható *csoportbontás *angol nyelven

40

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program Ágazati kerettantervek a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok. Elektrotechnika-elektronika – XI. Villamosipar és elektronika ágazat Jelentkezési kód: 01 - jele C Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy 9. Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv* Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Matematika* Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Katonai alapismeretek Informatika* Szakmai követelmény modul Összes óra Emelt szintű előkészítő** Szakmai követelmény modul részletezése Elmélet Elektrotechnika Anyagismeret Szakrajz Munkahelyi egészség és biztonság Elektronika Irányítástechnika Műszaki rajz Műszaki informatika gyakorlat* informatikai alapismeretek* irodai alkalmazások* Műszaki gyakorlatok* Műszaki gyakorlatok Elektrotechnika gyakorlat* Elektronikai gyakorlat* Irányítástechnika gyakorlat* Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

2 2 4 3 4 1 5 2 2 2 1 1 6 35

1 1 0,5 0,5

Évi óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 2 3 3 2 1 1 4 4 4 3 3 3 1 4 4 4 1 1 1 1 5 5 5 2 1 1 2 2 1 1 1 7 36

8 33 2

2

2

11 33 2

1

5 1 0,5 0 6 2 1

1 1

1 1

2

4 2

3 2 4 6 70

összes óraszám 10 6 16 12 1 16 1 4 20 3 3 5 3 2 1 32 135 4

7 105

8 140

3 2 11 0

3 2 7 2 32 315

*csoportbontás ** választható

41

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program Oktatás –XXXVII. Sport ágazat A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok. Jelentkezési kód 10 - jele H Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelv* Matematika Rajz- és vizuális kultúra Etika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika* Szakmai követelménymodul Összes óra Emelt szintű felkészítő** Szakmai követelmény modul részletezése Munkavédelmi alapismeretek Anatómiai - élettani ismeretek Egészségtan Terhelés élettan Elsősegélynyújtás gyakorlat* Funkcionális anatómia Edzés elmélet Edzés programok (gyakorlat)* Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat* Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

Évi óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 2 2 3 3 2 2 1 1 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 2 1 6 7 8 11 35 36 33 33 2 2 0,5 3

3 2 2

0,5 2

6 70

2 1 1 7 105

2 1 1 8 140

4 2 2 2 1 11 0

összes óraszám 10 6 12 16 16 1 1 4 20 5 3 5 3 32 137 4 0,5 6 2 2 4 2 4,5 7 2 2 32 315

*csoportbontás **választható

42

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája Pedagógiai Program Gépészet- IX. Gépészet ágazat A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok. Jelentkezési kód: 05 - jele B Tantárgyi rendszer és óraszámok

2014/2015. tanévtől

Tantárgy 9. Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv* Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Matematika* Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Katonai alapismeretek Informatika* Szakmai követelmény modul Összes óra Emelt szintű előkészítő** Szakmai követelmény modul részletezése Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelem Gépészeti alapozó feladatok Műszaki mérés Műszaki gyakorlatok * Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó gyakorlatok* Műszaki mérés gyakorlat* Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

2 2 4 3 4 1 5 2 2 2 1 1 6 35

Évi óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 2 3 3 2 1 1 4 4 4 3 3 3 1 4 4 4 1 1 1 1 5 5 5 2 1 1 2 2 1 1 1 7 36

8 33 2

11 33 2

összes óraszám 10 6 16 12 1 16 1 4 20 3 3 5 3 2 1 32 135 4

1 4 2

0,5 1 13,5 2

0,5 2,5

3

4

3

4

4

6 70

7 105

8 140

1 4 3 11

1 11 3 315

*csoportbontás ** választható

43


Informatika- XIII. Informatika ágazat A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok. Jelentkezési kód: 02 - jele A Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Matematika* Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Katonai alapismeretek Informatika* Szakmai követelmény modul Összes óra Emelt szintű felkészítő**

Évi óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 2 2 3 3 2 2 1 1 4 4 4 4 3 3 3 3 1 4 4 4 4 1 1 1 1 1 5 5 5 5 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 1 1 6 7 8 11 35 36 33 33 2 2

összes óraszám 10 6 16 12 1 16 1 4 20 5 3 5 3 2 1 32 137 4

Szakmai követelménymodul részletezése Elmélet Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek (gyakorlat* Weblap szerkesztés, grafika (gyakorlat)* Adatbáziskezelés Adatbáziskezelés (gyakorlat)* Hálózatok Hálózatok (gyakorlat)* Programozás Programozás (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul Szakmaspecifikus modul –munkavédelem (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul - hardver (gyakorlat)* Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

1 2

1 2 1 1 2 1 3 1 2,5 2 5 1 5 2 6 1 1,5 2 3 1

1 0,5 1 1 2 1 2

0,5 1 0,5 1 2 2

105

1 140

0,5 1 70

0

315

* csoportbontás **választható

44


Angol két tanítási nyelvű elektrotechnika-elektronika XI.- Villamosipar és elektronika ágazat A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok Jelentkezési kód: 07 - jele K Tantárgyi rendszer és óraszámok Évi óraszámok évfolyamonként összes Tantárgy 9. kny 9. 10. 11. 12. óraszám Irodalom 2 2 3 3 10 Nyelvi kompetencia 2 Magyar nyelv 2 2 1 1 6 Tanulás módszertan 2 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek** 2 2 3 3 10 Etika 1 1 Idegen nyelv* 18 6 6 5 5 40 Célnyelvi civilizáció* 1 1 2 2 6 Matematikai kompetenciák** 2 Matematika** 4 4 4 4 18 Rajz- és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 5 Testnevelés és sport** 5 5 5 5 5 25 Fizika 2 2 1 5 Földrajz 2 1 3 Biológia-egészségtan 2 2 1 5 Kémia 2 1 3 Informatika* 3 3 Katonai alapismeretek/ ön-és társismeret** 2 2 Szakmai követelmény modul 6 7 8 11 32 Összesen 33 37 37 36 36 145 Második idegen nyelv*** 2 2 2 2 8 Emelt szintű előkészítő*** 2 2 4 Szakmai követelménymodul részletezése Elmélet Elektrotechnika* Anyagismeret Szakrajz Munkahelyi egészség és biztonság Elektronika* Irányítástechnika Műszaki rajz Összesen

1 1 0,5 0,5

2

2

4 2

1

Műszaki informatika gyakorlat* informatikai alapismeretek irodai alkalmazások Műszaki gyakorlatok * Műszaki gyakorlatok * Elektrotechnika gyakorlat* Elektronikai gyakorlat* Irányítástechnika gyakorlat* Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat * csoportbontás - *tantárgyak angol nyelven **angol nyelven- szaktanár függvényében

2

1 1

5 1 0,5 0 6 2 1 15,5 1 1

3 2 4 6 7 8 70 105 140

3 2 11 0

3 2 7 2 32 315

45


** kötelezően választható ***választható Angol két tanítási nyelvű informatika – XIII. Informatika ágazat A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok. Jelentkezési kód: 08 - jele K Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgy Irodalom Nyelvi kompetenciák Magyar nyelv Tanulásmódszertan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek** Etika Idegen nyelv* Célnyelvi civilizáció* Matematikai kompetenciák** Matematika** Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport** Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika* Katonai alapismeretek/ön-és társismeret** Szakmai követelménymodul Összes óra Második idegen nyelv*** Emelt szintű előkészítő*** Szakmai követelménymodul részletezése Informatikai alapismeretek* Informatikai alapismeretek (gyakorlat)* Weblap szerkesztés, grafika (gyakorlat)* Adatbáziskezelés* Adatbáziskezelés (gyakorlat)* Hálózatok* Hálózatok (gyakorlat)* Programozás* Programozás (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul* Szakmaspecifikus modul - munkavédelem (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul - hardver (gyakorlat)* Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

Évi óraszámok évfolyamonként 9. kny 9. 10. 11. 12. 2 2 3 3 2 2 2 1 1 2 2 2 3 3 1 18 6 6 5 5 1 1 2 2 2 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 2 2 1 2 1 2 2 1 2 1 3 2 6 7 8 11 33 37 37 36 36 2 2 2 2 2 2 1 2

1 2 1 2

0,5 1 0,5 1 2 2

0,5 1 1 6 7 8 70 105 140

18 1 5 25 5 3 5 3 3 2 32 148 8 4

1 1 1 2 1 2 1 2

1 2 1 2 3 2,5 5 4 6 1,5 4

11 0

32 315

1 0,5 1

összes óraszám 10 2 6 2 10 1 40 6

* csoportbontás -* tantárgyak angol nyelven **tantárgyak angol nyelven –szaktanár függvényében ** kötelezően választható ***választható 46


Átmeneti kerettanterv a 2013/2014. tanévtől a 9. K osztály számára felmenő rendszerben Angol két tanítási nyelvű informatika –XIII. Informatika ágazat A kékkel jelzett órák a kerettanterv feletti óraszámok. Jelentkezési kód 08 - jele KTantárgyi rendszer és óraszámok Évi óraszámok évfolyamonként Tantárgy Irodalom Nyelvi kompetenciák Magyar nyelv Tanulásmódszertan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek** Etika Idegen nyelv* Célnyelvi civilizáció* Matematika** Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia-egészségtan Kémia Informatika* Katonai alapismeretek/ön-és társismeret** Szakmai követelménymodul Összes óra Második idegen nyelv*** Emelt szintű előkészítő*** Szakmai követelménymodul részletezése Informatikai alapismeretek* Informatikai alapismeretek (gyakorlat)* Weblap szerkesztés, grafika (gyakorlat)* Adatbáziskezelés* Adatbáziskezelés (gyakorlat)* Hálózatok* Hálózatok (gyakorlat)* Programozás* Programozás (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul* Szakmaspecifikus modul - munkavédelem (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul -hardver (gyakorlat)* Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat * csoportbontás -* tantárgyak angol nyelven

2

2

3

összes óraszá m 3 10

2

2

1

1

8

3

3

3

7 1 4

7 1 4 1 1 5 2

3 1 5 2 4 1 5 1

1 5

2

2

1

7 37 2

8 36 2 2

11 36 2 2

12 1 40 6 18 1 5 25 5 3 5 3 1 2 32 146 8 4

0,5

1 1 1 2 1 2 1

1 2 1 2 3 2,5 5 4 6 1,5

1

2

4

11

32 315

9.

9. kny (2012/2013)

2

16 2 1 5 2 2 1 31

10.

1 5 2 1 1 1 1 6 37 2

11.

12.

5 2 4

1 2 1 0,5 1 1 2 1 2

6 70

1 1 1 1 2 2

7 8 105 140

47


**- angol nyelven szaktanát függvényében ** kötelezően választható ***választható Átmeneti kerettanterv óraszámai az adott évfolyamon, csak a 9. K osztályra vonatkozik. (2013/2014. tanévtől)

Szakmai Program

„A tanulásnak többé nincs határa. 48


…csak juss egy számítógép közelébe.” (Hael Edina)

IV.

Szakmai program, az iskola képzési kínálata

A hatályos alapító okiratban szereplő szakmacsoportok Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola jelenleg a szakközépiskolai évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben felsoroltak közül felmenő rendszerben az:  Elektrotechnika-elektronika (XI.- Villamosipar és elektronika ágazat )  Informatika (XIII. Informatika ágazat)  Gépészet (IX. Gépészet ágazat)  Oktatás (XXXVII. Sport ágazat) szakmacsoportokat oktatja. A két tanítási nyelvű képzés keretén belül – angol célnyelven – folyik az alapozó oktatás. Kifutó képzéseink:  Elektrotechnika-elektronika  Informatika  Oktatás szakmacsoport. 1. Informatika (XIII. Informatika ágazat) Szakmai követelménymodul részletezése Elmélet Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek (gyakorlat*

9.évf 1

Adatbáziskezelés (gyakorlat)*

11. évf.

12. évf.

2

Weblap szerkesztés, grafika (gyakorlat)* Adatbáziskezelés

10. évf.

összes 1 2 1

1 0,5

0,5

1

2

1

1

1

3

Hálózatok

1

0,5

1

2,5

Hálózatok (gyakorlat)*

2

1

2

5

Programozás

1

2

1

4

Programozás (gyakorlat)*

2

2

2

6

0,5

1

1,5

1

2

3

Szakmaspecifikus modul Szakmaspecifikus modul-munkavédelem (gyakorlat)* Szakmaspecifikus modul –hardver (gyakorlat)* Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

1 6 70

7 105

8 140

1 11 0

32 315

A kékkel jelzett óraszámok tartalmazzák a szakmai elmélet és gyakorlat képzésére rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének felhasználását: a 9. és 12. évfolyamon plusz tananyagként 49


jelentkezik a munkaszervezés és munkavédelem. A 10. évfolyamon a weblapszerkesztés, grafika, 11. évfolyamon a hardver gyakorlat. Mindegyik plusz órára a szakmai érettségire való felkészülés miatt van szükség. A tananyag tartalmat a helyi tanterv tartalmazza. Az értékelés egy szakmai elmélet és egy szakmai gyakorlat érdemjegyből áll, amely az elméleti és gyakorlati tárgyak érdemjegyeinek átlaga. Egy elégtelen tantárgy esetén a végső jegy elégtelen. A szakmai elmélet és szakmai gyakorlat egy-egy érdemjeggyel értékelendő. A szakmai elméletet alkotó tantárgyi összetevők: évfolyam tantárgyak 9. Informatikai alapismeretek Adatbáziskezelés Szakmaspecifikus modul (munkaszervezés, munkavédelem)

óraszám 1 0,5 0,5

10. Hálózatok Programozás

1 1

Adatbáziskezelés Hálózatok Programozás

1 1 2

Adatbáziskezelés Hálózatok Programozás Szakmaspecifikus modul (munkaszervezés, munkavédelem)

1 1 1

11.

12.

1

A tantárgyak érdemjegyeinek átlaga alkotja a végső érdemjegyet. Egy tantárgy bukása/ nem teljesítése a szakmai elmélet tantárgyi bukását vonja maga után. Javítóvizsgán az elégtelen érdemjegyű tantárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni. Szakmai gyakorlatot alkotó tantárgyi összetevők: évfolyam tantárgyak 9.

óraszám

Informatikai alapismeretek Adatbáziskezelés Szakmaspecifikus modul (munkaszervezés, munkavédelem)

2 1

Hálózatok Programozás Weblap szerkesztés

2 2 1

Adatbáziskezelés Hálózatok Programozás

1 1 2

1

10.

11.

50


12. Adatbáziskezelés Hálózatok Programozás Szakmaspecifikus modul (munkaszervezés, munkavédelem)

1 2 2 2

A tantárgyak érdemjegyének átlaga alkotja a végső érdemjegyet. Egy tantárgy bukása/ nem teljesítése a szakmai elmélet tantárgyi bukását vonja maga után. Javítóvizsgán az elégtelen érdemjegyű tantárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni. A 2013/2014- tanévtől az informatika szakmacsoportban induló oktatás esetén a szakközépiskolai érettségi vizsgát követően az alábbi képzések közül lehet választani. A képzés egy év beszámítással egy tanév alatt végezhető el. 54 213 05 - Szoftverfejlesztő 54 481 01 – CAD-CAM informatikus 54 481 02 – Gazdasági Informatikus 54 481 04 - Informatikai rendszergazda 54 481 05 – Műszaki informatikus 54 213 05 - Szoftverfejlesztő szakképesítés 54 482 01 – IT mentor Ezen szakmák oktatásának tanterveit a 2/14. évfolyamra a szakirányú TISZK-ek, pl. a Petrik Lajos Két Tanítási nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja tartalmazza. 2. Elektronika (XI.- Villamosipar és elektronika ágazat) Szakmai követelmény modul részletezése Elmélet Elektrotechnika Anyagismeret Szakrajz (műszaki ismeretek) Munkahelyi egészség és biztonság Elektronika Irányítástechnika Műszaki rajz Műszaki informatika gyakorlat* informatikai alapismeretek irodai alkalmazások Műszaki gyakorlatok* Műszaki gyakorlatok Elektrotechnika gyakorlat Elektronikai gyakorlat Irányítástechnika gyakorlat Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

évf. 9. 1 1 0,5 0,5

évf. 10. 2

évf. 11. 2

évf. 12.

2

4 2

1

5 1 0,5 0 6 2 1

1 1

1 1

3

3 2 7 2

2 4 6 70

7 105

8 140

3 2 11 0

32 32 51


Az anyagismeret és a műszaki rajz tantárgyakat felcseréltük a két évfolyam között. A kékkel jelzett óraszámok tartalmazzák a szakmai elmélet és gyakorlat képzésére rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének felhasználását: nem új tananyagtartalom, hanem a tananyag elsajátításának elmélyítése. A tananyag tartalmat a helyi tanterv tartalmazza. 2013/2014. tanévtől az elektrotechnika - elektronika szakmacsoportban induló oktatás esetén a szakközépiskolai érettségi vizsgát követően az alábbi képzések közül lehet választani. A képzés egy év beszámítással egy tanév alatt végezhető el. 54 2523 01Automatikai technikus 54 523 02 Elektronikai technikus 54 522 01Erősáramú elektrotechnikus A fent említett szakmák oktatásának tanterveit a 2/14. évfolyamra a szakirányú TISZK-ek, pl. a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, az Újpesti Két Tanítási nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, stb. Pedagógiai Programja tartalmazza. 3.

Gépészet (IX.- Gépészet ágazat)

Szakmai követelmény modul részletezése Elmélet Munkahelyi egészség biztonság Munkavédelem Gépészeti alapozó feladatok Műszaki mérés Műszaki gyakorlatok Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó gyakorlatok Műszaki mérés gyakorlat Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

0,5 2,5

3

3

4

4

1 4 2 1

6 70

7 105

4 8 140

3 11 0

0,5 1 13,5 2 1 11 3 32 315

A kékkel jelzett óraszámok tartalmazzák a szakmai elmélet és gyakorlat képzésére rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének felhasználását: nem új tananyagtartalom, hanem a tananyag elsajátításának elmélyítése. A tananyag tartalmat a helyi tanterv tartalmazza. A 2013/2014. tanévtől a gépészet szakmacsoportban induló oktatás esetén a szakközépiskolai érettségi vizsgát követően az alábbi képzések közül lehet választani. A képzés egy év beszámítással egy tanév alatt végezhető el. 54 521 03 – Gépgyártástechnológiai technikus 54 523 04 – Mechatronikai technikus Az 54 521 03 és az 54 523 04 szakmák oktatásának tanterveit a 2/14. évfolyamra a szakirányú TISZKek,pl. a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, a az Újpesti Két Tanítási nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, Pedagógiai Programja tartalmazza.

52


4.

Oktatás (XXXVII. –Sport ágazat)

Szakmai követelmény modul részletezése Munkavédelmi alapismeretek Anatómiai - élettani ismeretek Egészségtan Terhelés élettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzés elmélet Edzés programok (gyakorlat) Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

9. 0,5 3

10.évf

11. évf.

12. évf. 0,5 4 2 2 4 2 2 3 1 1

3 2 2

0,5 2

6 70

2 1 1 7 105

2 1

4 2 2 2 1

1 8 140

11 0

32 315

A kékkel jelzett óraszámok tartalmazzák a szakmai elmélet és gyakorlat képzésére rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének felhasználását:–anatómia (9-10. évfolyam), edzéselmélet (11-12. évfolyam) nem új tananyagtartalom, hanem a tananyag elsajátításának elmélyítése. A tananyag tartalmat a helyi tanterv tartalmazza. Iskolánk az oktatás szakmacsoportban (sport ágazat) az alábbi szakképzésekre készít fel: 5481302 - Sportedző a sportág megjelölésével 2/14 5481301 –Fitness-wellness instruktor 2/14 5. Jogszabályi háttér (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.)) Előzetes tanulmányok beszámítása 22. § (1)A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. 53


(3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A fenti rendelkezés alapján – az iskolán belül – a szakképző évfolyamon való továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a választott szaknak megfelelő szakmai érettségi vizsgát tegyen. Ezzel igazolja, hogy a szakképzési kerettanterv ismereteit elsajátította. Ha a jelentkezők száma meghaladja a férőhelyet, az érettségig tartó szakasz- és az érettségi vizsgaeredmények alapján kerülnek rangsorolásra a tanulók. A szakmai informatikai érettségivel rendelkező tanulók egy év időbeszámítással tanulhatnak. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható. Hiányzások a gyakorlati képzésben (Szt. 39.§ (3)-(5)) (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Szt.26.§ (5) A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - gyakorlati 54


foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.

1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és taneszközök kiválasztása a munkaközösségek feladata a közismereti, a szakmai és a gyakorlati oktatás területén egyaránt. Elvünk, hogy amennyire lehetséges, a diákok a tantárgyakat évfolyamszinten ugyanazokból a tankönyvekből tanulják. A kiválasztást megelőzően a tanárok tájékozódnak a tankönyvpiacon, felmérik és értékelik a kínálatot, szembesítik a tanulók összetételéből adódó lehetőségekkel, a munkaközösség tagjai közösen döntenek. A tankönyvek kiválasztásánál az aktuális tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékből, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának a tankönyvellátásról szóló tájékoztatójából indulnak ki a

munkaközösségek. A tankönyvek és az egyéb tanulási segédeszközök beválását (használhatóságát és hatékonyságát) folyamatosan figyelemmel kísérjük, s ha szükséges, a következő időszakban módosítjuk. A tankönyvek kiválasztásának általános elvei:            

A tankönyvekben feldolgozott tananyag megfeleljen a szakközépiskolai képzés követelményeinek. Összhangban legyen a kerettanterv tartalmával és követelményeivel. Korszerű ismereteket közvetítsen, tükrözze az adott tudományág és a pedagógia modern törekvéseit egyaránt. Fejlessze a képességeket és készségeket, kapjon benne hangsúlyt a szemléltetés, a gondolkodtatás és a gyakoroltatás. Nyelve szakszerű, de érthető legyen: alkalmas az önálló tanulásra. Modul-rendszerű felépítésével tegye lehetővé a rugalmas felhasználását, kezelését – alkalmazkodva az egyes tanulócsoportok felkészültségéhez, adottságaihoz. Feleljen meg az életkori sajátosságoknak Jól szolgálja az önálló tanulást, s legyen alkalmas változatos tanulási módszerek elsajátíttatására. Készüljön hozzá munkafüzet, amely gyakorlásra, elmélyítésre és fejlesztésre alkalmas feladatokat egyaránt tartalmaz Egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik. Legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető. Ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető.

Az idegen nyelvi tankönyvek kiválasztásának szempontjai: Legyen alkalmas a négy alapkészség egyidejű fejlesztésére. Fejlessze a tanulók kommunikatív kompetenciáját. Igényesen mutassa be a célnyelvi ország civilizációját, kultúráját, mindennapjait. Rendelkezzen jó minőségű hanganyaggal, esetleg videó anyaggal. Legyen jól kombinálható a nyelv eszközként való használatát célzó, széles skálájú, gyakran nem tanítási céllal készült kiegészítő anyagokkal. Tegye lehetővé az érettségi, felvételi vizsgára, illetve az államilag elismert nyelvvizsgára való felkészülést. 55


Jól felépített, állandóan fejlesztett tankönyvcsalád tagja legyen. Megfelelő mennyiségű, érdekes, gondolkodtató feladatot és gyakorlatot tartalmazzon. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának általános elvei: Az oktatási céltól függően alkalmas legyen a csoportos vagy osztálymunka segítésére.         

Növelje a tanulói aktivitást. Segítse az alkotó gondolkodást, a kreativitást. Esetenként alkalmazható legyen az önálló tanulói tevékenységben. Olcsó legyen, hogy nagyobb számban álljon a pedagógus rendelkezésére akkor is, amikor az egyéni foglalkoztatás a cél. Az oktatási céltól függően alkalmas legyen a csoportos vagy osztálymunka segítésére. Növelje a tanulói aktivitást. Segítse az alkotó gondolkodást, a kreativitást. Esetenként alkalmazható legyen az önálló tanulói tevékenységben. Olcsó legyen, hogy nagyobb számban álljon a pedagógus rendelkezésére akkor is, amikor az egyéni foglalkoztatás a cél.

Az adott évben használatos tankönyvekről és eszközökről tájékoztatjuk a diákönkormányzatot és a szülői munkaközösséget is.

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1. A helyi tantervben tantárgyanként fogalmaztuk meg a továbbhaladás feltételeit. 2. A magasabb évfolyamra lépés alapfeltétele, hogy minden tantárgyból a tanuló legalább elégséges érdemjeggyel rendelkezzen, illetve az elégtelen jegyeit a pótvizsgán kijavítsa. 3. Általános feltétele a továbbhaladásnak, hogy a tanuló éves hiányzása ne haladja meg a törvényben, ill. a Házirendben rögzített óraszámokat. 4. Elfogadja és betartsa a közösségi élet szabályait. Az érettségi tárgyak tantárgyi minimumkövetelményeit a munkaközösségek állapítják meg. Ennek során figyelembe veszik a továbbhaladás kerettantervben rögzített feltételeit, a helyi tantervben leírt tantárgyi követelményeket, valamint az érettségi vizsgaszabályzatban az egyes vizsgatárgyakra meghatározott követelményeket és értékelési szempontokat. A továbbhaladás feltétele a tantárgyi tantervekben szereplő követelmények alábbi %-a: Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Fizika Informatika Elektronikai –elektrotechnika szakmai követelménymodulok elmélet gyakorlat Informatikai szakmai követelménymodulok elmélet gyakorlat Oktatási szakmai követelménymodul – elmélet gyakorlat Elektronikai alapismeretek Informatikai alapismeretek

30 % 30 % 30 % 30 % 30 % 30 % 30 %

30 % 50 %

30 % 50 % 30 50% 25 % 25 % 56


Gépészeti alapismeretek Oktatási alapismeretek Angol nyelv (két tanítási nyelvű) Célnyelvi civilizáció Katonai alapismeretek

25% 30% 50% 30 % 30 %

3. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési rendje Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát és az informatikát, a két tanítási nyelvű osztályokban a célnyelven tanított tárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportba a tanulók beosztása a tudásszint alapján, előzetes felmérés után történik. Az év végi szintfelmérők alapján a tanuló a következő tanévben - amennyiben indokolt a továbbhaladása szempontjából - csoportot vált. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

4. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de még nem teljesítette a tantárgy tanulmányi követelményeit, nem szerzett a helyi tantervben előírt osztályzatot az Nktv.51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, az adott tantárgyból nem osztályozható, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (az éves hiányzás mértéke 250 óra, ill. az adott tárgyból az órák 30%-a, szakmai tárgyak esetében 20%) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jelentési kötelezettségeinek a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát A vizsga menete Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét a jogszabályoknak megfelelően az igazgató jelöli ki. A szóbeli vizsgák háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak. Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeli-szóbeli) a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Az egyéni vizsgák időpontját a szaktanár állapítja meg a tanulóval/gondviselővel való egyeztetés után. A félévkor nem osztályozható tanuló osztályozó vizsgáját a félév zárását követő két héten belül kell megtartani. A tanév végén nem osztályozható tanuló osztályozó vizsgáját az év végi zárás előtt legalább egy héttel, amennyiben ez - a tanuló indokolt távolléte miatt nem lehetséges -, az augusztusi javító/pótvizsga időszakban kell megtartani. Az előrehozott érettségi vizsgát tevőknél a tavaszi vizsgaidőszakra történő jelentkezés esetén április 30ig, az őszi vizsgaidőszakban október 15-ig kell az osztályozó vizsgát megtenni. Ha a tanuló osztályozó 57


vizsgával előre teljesítette a tantárgyi követelményeket, kérheti felmentését a tanórák látogatása alól az iskola igazgatójától. Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti, ezért osztályozhatatlannak minősül. A tanuló a kitűzött vizsgaidőpont előtt az igazgatótól írásban halasztást kérhet. 18 éven aluli tanuló halasztási kérelmét a szülőnek alá kell írnia.

2. Különbözeti vizsga Iskolaváltás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatásakor az intézményvezető feltételként írhatja elő a különbözeti vizsgák letételét olyan tantárgyból, amelyet a megkezdeni kívánt évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanítanak és melynek ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató tűzi ki a tanuló/gondviselővel való egyeztetés után. A vizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megegyeznek az osztályozó vizsgáéval. A fenti vizsgákkal kapcsolatos eljárási rend: A vizsga anyagát a szaktanár a Helyi Tantervvel összhangban állítja össze és közli a tanulóval a félév/ tanév lezárásakor. A vizsga előzetesen egyeztetett időpontjáról a szaktanár az e-naplón keresztül értesíti a szülőt. Minden olyan mentességet és kedvezményt érvényesíteni kell, amit a tanuló szakértői vélemény alapján kapott. Az írásbeli vizsgák esetén a rendelkezésre álló idő tantárgyanként 45 perc. Két vizsgatárgy között min. 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Szóbeli vizsgáknál 20 perces felkészülési idő után maximum 15 percig felel a tanuló. Kivételt képez ez alól az idegen nyelv, ahol a szóbeli résznél nincs felkészülési idő. A szóbeli vizsga 3 fős bizottság előtt zajlik, melynek 2 tagja szaktanár. A tanuló kérheti független vizsgabizottság összeállítását, amelynek a saját szaktanára nem lehet tagja. (30 nappal a vizsga megkezdése előtt) A tanuló egy nap maximum 2 tárgyból tehet írásbeli és 3 tárgyból szóbeli vizsgát. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg. 3. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A vizsga témaköreit legkésőbb a bizonyítványosztás napján a tanulóhoz a szaktanár eljuttatja. A tanulmányait javítóvizsga letételével folytathatja az a tanuló is, aki igazolatlanul távol marad az osztályozó vizsgáról, vagy különbözeti vizsgáját a kijelölt időpontig nem teszi le. A javítóvizsgák ideje augusztus15- 31. között jelölhető ki. A vizsgabeosztás az iskola portáján elhelyezett hirdetőtáblán augusztus 4. Pótló vizsga Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó vagy különbözeti vizsga követelményeit, pótló vizsgát tehet. Valamennyi vizsgáról, beszámolóról jegyzőkönyv készül, amelyet az irattárban őriz az iskola. Vizsgatárgyak, vizsgarészek Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Magyar nyelv x Irodalom x 58


Történelem Matematika Informatika Idegen nyelv Társadalomismeret Fizika Biológia Földrajz Kémia Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Testnevelés Ének

x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x

x x x

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrány

5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A tantárgyi és nevelési feladatok teljesítésének színvonalát folyamatosan és rendszeresen mérni, értékelni kell. A tárgyi tudás növekedésén kívül teljesítménynek tekintjük a tanuló bármely – a tanulási tevékenységgel összefüggő – erőfeszítését, érzékelhető fáradozását is. A tanulók tevékenységének nem minden része mérhető, illetve minősíthető osztályzattal (pl. kreativitás, a koncentrációs képesség stb.), a szöveges értékelésnek azonban ezekre is ki kell terjedni. Hiszen az ismeretek közvetítése mellett, ugyanakkor azzal szoros egységben a tanulás eredményességét segítő – növelő képességek fejlesztését is alapvető feladatunknak tekintjük. Törekszünk arra, hogy értékelésünk objektív legyen, kifejezze a tanulók fejlődését, egyúttal további tevékenységre is motiválja őket. Iskolánkban az értékelés mindhárom fajtáját alkalmazzuk az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati teljesítmények terén egyaránt. A diagnosztikus értékelés jelentősége igen nagy, ezért fokozott figyelmet fordítunk rá. Fő feladata a tanuló előzetes felkészültségének vizsgálata, továbbá, hogy meghatározza azokat a területeket, amelyekben a tanuló társai közül kiemelkedik, ill. azokkal szemben alulmarad. Ennek különösen a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban van meghatározó szerepe, de minden tanuló esetében célszerű. A diagnosztikus teszteket nem osztályozzuk. A fejlesztő (formatív) értékelés, segítő, formáló célzatú, amelyet a tanítási-tanulási folyamat közben alkalmazunk. Az értékelés ebben az esetben nem jelenthet minősítést, nem kell osztályzattá alakítani. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a tanítási-tanulási folyamat esetleges problémáira, s irányításra, beavatkozásra adjon lehetőséget a tanuló és a tanár számára egyaránt. A szummatív értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa. Célja az összegzés, a záró minősítés. Mivel ebben az értékelési formában a tanulót teljesítményei alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük, fontos, hogy pontosak, kidolgozottak és reálisak legyenek az értékelés alapjául szolgáló, tantárgyanként meghatározott követelmények és az elvárt kötelező minimumok. Az egyes tantervekben rögzített tantárgyi követelményeket ismertetjük mind a tanulókkal, mind a szüleikkel.(Különösen fontos ez középiskolába bekerüléskor, ill. új tantárgy belépésekor) 

Az iskolai tudás mérésének általunk alkalmazott formái 59


 

a tantervben meghatározott témazáró felmérők, dolgozatok, az egységes iskolai mérés érdekében egyes tárgyakból a munkaközösségek által kidolgozott évfolyamtesztek, dolgozatok,  szóbeli feleletek,  házi dolgozatok,  kiselőadások (egyéni gyűjtő-és kutatómunka alapján),  beszámolók (iskolán kívüli tevékenységekről),  órai munka,  füzetvezetés,  manuális tevékenységek,  sportteljesítmények,  kísérletek,  versenyek, vetélkedők,  önálló alkotómunka eredményei, tanulói portfólió. Ezek aránya, alkalmazása az egyes szakterületeken természetesen a tárgy jellegéből, illetve a tanulók életkori sajátosságaiból adódóan más és más. Bizonyos kérdésekben azonban a nevelőtestület egységes álláspontot képvisel.

A 9. évfolyamon az első 2 hónapban a fejlesztő értékelés valamelyik szabadon választott formáját részesítik előnyben a tanárok (pl. portfolió), ezzel is csökkentve a kezdeti tanulási kudarcok motivációt romboló hatását. 

Az értékelés alapelvei Az iskolánk alapelve, hogy a tanuló tudását mérjük és értékeljük, nem azt, amit nem tud. Az értékelés legyen:  személyre szóló  fejlesztő, ösztönző jellegű  tervezhető  objektív  ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű  egységes követelményrendszerre épülő  szóbeli és írásbeli értékelés megfelelő arányát biztosítsa  félelemmentes légkör  kiszámítható, következetes  nem mindig számszerű



Az értékelés-osztályozás szempontjai a félév, illetve a tanév végén: - Az érettségi vizsgát megelőző évfolyamokon a heti 1 órás tárgyaknál legalább kettő, a heti 2 órás tantárgyaknál pedig legalább három osztályzattal rendelkezzenek a tanulók mindkét félévben. - A heti több órás tantárgy esetében minden hónapban legalább egy osztályzatot kapjanak a tanulók.



A szóbeli és írásbeli feleletek aránya: A szóbeli érettségi tantárgyak esetében nagyon fontosnak tartjuk a szóbeli feleleteket. A szakszókincs aktív használata, az önálló feleletépítés, a világos és szabatos gondolatközlés készsége csak akkor alakul ki tanulóinkban, ha félévente legalább egyszer értékelhető szóbeli teljesítményt nyújtanak.



Az érettségi tantárgyak kiemelten kezelése: Az érettség vizsgával záruló tantárgyakból a négy év folyamán legalább egy alkalommal érettségire segítő, felkészítő–összefoglaló jellegű ún. kis vizsgát tartunk (a tantárgy jellegétől függően szóbeli vagy írásbeli formában). Ennek tételsorát, időpontját, valamint a kapott osztályzat beszámításának módját két hónappal a vizsga előtt közölni kell a tanulóval és szüleivel, és az iskolában számukra hozzáférhető helyen ki kell tenni.



Az osztályzatok súlyának mérlegelése: 60


A témazáró dolgozatok érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a tanuló teljesítményének félévi, ill. év végi értékelésében. Kétes osztályzat esetén a témazárók döntik el a fel-, ill. lefelé kerekítést. A kerettantervben előírt témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. A témazáró dolgozat elégtelen érdemjegye esetén a tanuló lehetőséget kap az egyszeri javításra, ebben az esetben mindkét érdemjegy bekerül az osztályozónaplóba. 



Tanév végi értékelés szempontjai: - az egész éves munka alapján értékelünk év végén - figyelembe vesszük a tanuló fejlődését – honnan hová jutott el –, és eszerint alakítjuk a végleges jegyét - a bizonyítványba kerülő érdemjegyeknél a következőt javasoljuk: = alapvetően ne a jegyek számtani középértéke adja a végső jegyet, vegyük figyelembe a tanuló fejlődését, a kezdeti nehézségek leküzdése utáni teljesítményét = az osztályzat fejezzen ki minden olyan tevékenységet, amely a tanuló felkészültségét, fejlődését tükrözi Félévi és év végi jegyek kerekítésének szabályai: A kettes érdemjegyhez csak 1,8 – tól lehet automatikusan felfelé kerekíteni. 1,5 és 1,8 között a szaktanár ítéli meg, hogy eddigi munkája alapján kap-e a tanuló lehetőséget a javításra. Hármas, négyes, ötös érdemjegyekért 2,75 - 3,75 - 4,75-től automatikusan felfelé kerekítünk. Alattuk az előbbihez hasonlóan a szaktanárra van bízva a mérlegelés lehetősége. A tanév közbeni teljesítmény értékelése, osztályozása, az osztályzatok dokumentálása:  A témazáró dolgozatok időpontjáról a szaktanár a megíratás előtt legalább egy héttel köteles tájékoztatni az osztályt. Az időpontot egyúttal be kell jegyeznie az e-napló megjegyzés rovatába a bejelentés napján.  Egy nap csak két témazáró dolgozat íratható. A szaktanárnak a dolgozatírás időpontját ennek figyelembevételével kell megállapítania.  A dolgozatok javításának és kiosztásának határideje tíz aktív munkanap. Irodalom és történelem tantárgyak esetében 15 aktív munkanap. A határidő lejárta után kiosztott dolgozatok esetén a tanuló döntheti el, hogy bekerüljön-e az érdemjegy a naplóba, vagy sem.  A szóbeli teljesítményt a felelet után azonnal értékeli a szaktanár, és az érdemjegyet beírja az e-naplóba.  Minden osztályzatot (az írásbeli és a szóbeli teljesítményre kapottat egyaránt) az értékelés napján, de legkésőbb az adott héten be kell bevezetni az e-naplóba..  A csoportbontásban tanított tantárgyak esetén az érdemjegyeket az értékelést követően, legkésőbb a következő hónap 15-ig kell bejegyezni az e- naplóba.  Az osztályfőnöki munka pontosságát és folyamatosságát az osztályfőnöki munkaközösség vezetője negyedévente ellenőrzi.  Az osztályfőnök a szaktanárral való konzultáció alapján negyedévente az e- ellenőrzőben írásban értesíti a szülőket, ha a tanuló munkájával kapcsolatban problémák merülnek fel, ill. bukásra áll.

A Házirend 7. sz. melléklete tartalmazza az előrehozott érettségi vizsgákra jelentkezés eljárási rendjét, a 11. sz. melléklete tartalmazza a tanulmányok alatti vizsgák rendjét. Ha az osztályt/csoportot az adott tantárgyból egynél több szaktanár tanítja, a félévi és év végi érdemjegyet közösen alakítják ki.

6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének kritériumai A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályában tanító tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik. Tapasztalataikról rendszeresen, de legalább a félévi, illetve az év végi zárás előtt, tájékoztatják az osztályfőnököket. A tanuló magatartásában és szorgalmában bekövetkező negatív változás esetén az osztályfőnök segítő szándékkal egyéni beszélgetést kezdeményez a tanulóval, konzultál a kollégákkal és az 61


osztály diákönkormányzatával, valamint szükség esetén – a probléma jellegétől függően – tájékoztatja a szülőket. Magatartás A magatartás értékelésénél figyelembe vesszük a tanulónak o a közösséghez, az osztálytársakhoz való viszonyát, o a közösség érdekében végzett tevékenységét, o a saját tetteiért és szavaiért vállalt felelősségét, o a másokért érzett felelősségét, o döntéseiben és cselekvéseiben mutatott önállóságát, o viselkedés- és vitakultúráját. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki: szívesen tevékenykedik az iskolai közösségért és közösségben; annak alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, példás magaviseletével elősegíti, és erre ösztönzi társait is; iskolán kívüli magatartása is példamutató; helyes és megfontolt vélemény kialakítására törekszik, és azt képes megfelelő formában kinyilvánítani; betartja a Házirendet, társait is erre ösztönzi; nevelőivel, társaival, szüleivel és általában az emberekkel szemben tisztelettudó, udvarias és figyelmes; fegyelmezett, megbízható, pontos és segítőkész; az osztályába integrált SNI-s tanulókat segíti; megjelenése kulturált, tiszta. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, az iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, a helyes kezdeményezések mellé áll; törekszik helyes véleményt alkotni, és megfelelő formában kinyilvánítani; a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja; nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó és udvarias; általában fegyelmezett, segítőkész, pontos és megbízható; öltözködése, megjelenése kulturált. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, gyakran passzív, nincs jó befolyással a közösség alakulására; viselkedésével kapcsolatban gyakran kifogás merül fel; a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be; nevelőivel, társaival, szüleivel nem mindig udvarias, nem tisztelettudó; véleménye elhamarkodott, azt gyakran nem megfelelő formában közli; társaival szemben magatartása gyakran kifogásolható, nem segítőkész, gyakran durva, hangoskodó; osztályfőnöki, szaktanári intői vannak. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem, munkáját hanyagul végzi; munkájával és magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli magatartásával rossz példát mutat társainak, veszélyezteti saját magát és másokat is; hibáit nem látja be, felelősségérzete gyenge, véleménynyilvánításában gyakran durva, szándékosan árt a közösségnek; nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, szemtelen, nyegle, udvariatlan; megjelenése, öltözete kifogásolható; 62


igazgatói intője van. Fontos, hogy a tanuló kifogásolható magatartása ne befolyásolja tantárgyi érdemjegyeit (pl. órai beszélgetésért, késésért stb. ne kapjon szaktárgyi egyest). Szorgalom Az értékelés kiterjed a tanuló o tanulmányi munkájára, o képességeinek, tudásának fejlődésére, o önállóságának szintjére, o kötelességtudatára, o érdeklődésére. Mindezeknél természetesen figyelembe kell venni életkori sajátosságait, képességeit és életkörülményeit. Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját; munkavégzése pontos, megbízható és példamutató; minden tanórára lelkiismeretesen készül; felszerelése mindig hiánytalan; munkájában önálló, igényes és rendszeres; kötelességteljesítése kifogástalan; érdeklődése a tananyagon kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki tanulmányi kötelességét teljesíti, az órákra készül; rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, munkafegyelme jó; képességeinek és adottságainak megfelelően teljesít; érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretén belül, de ösztönző hatásra többet is teljesít; felszerelése általában hiánytalan. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, akinek teljesítménye hullámzó, gyakran hiányos, felületes; önállótlan, csak utasításra kezd munkához; munkavégzését ellenőrizni kell, lazításra hajlamos, munkafegyelme kifogásolható; szétszórtság jellemzi, figyelmetlen, pontatlan; tanítási órákon általában passzív, a tantárgyak iránt különösebb érdeklődést nem mutat; felszerelése többnyire hiányos. Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset, vagy semmit nem tesz tanulmányai előmenetele érdekében; figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; nem törődik kötelességeivel, rendszeresen készületlenül jár el órára; érdektelen, közönyös; felszerelése nagyon gyakran hiányos; (nem feltétlen hanyag a tanuló szorgalma, ha egy tantárgyból megbukik).

7. A tanulók jutalmazása a. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. b. A jutalmazás formái: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret, 63


tanév végén nevelőtestületi dicséret, amelyet az osztályfőnök a bizonyítványba és a tanuló törzslapjára is bevezet. Egressy-plakett odaítélésének feltételei: – minden évfolyamon 4,5 feletti tanulmányi eredmény év végén – példás magatartás – tanulmányi versenyeken való eredményes részvétel – az iskola hírnevét növelő kiemelkedő egyéni tevékenység esetenként az Egressy Alapítvány különdíja Az év végén adott jutalmakat a kitüntetett tanulók a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt kapják meg.

8. Az oktatási szakmacsoport értékelése A tanórákon való részvétel kötelező. Amennyiben a tanuló igazolatlanul távol marad a foglalkozásokról, minősítése: érdektelen. Az oktatási szakmacsoport értékelési szempontjai: Ellenőrzés és értékelés A tanulók munkájának ellenőrzésében és értékelésében legnagyobb jelentősége az azonnali szóbeli visszajelentéseknek van, amely a tanár fejlesztő-segítő szerepéből következik. Az értékelést nem szoríthatjuk osztályzati kategóriákba, nem osztályozunk, így elkerüljük az osztályozás negatív hatásait, és a tanulók figyelme saját fejlődésükre irányulhat, nem a jegyekre. A szorongás, a „teljesítményfrász” olyan jelenségek, amelyek jelentősen csökkentik a tanulók belső motivációjának kialakulását, gyakran járnak negatív érzelmekkel. A tanulóknak azt kell átélniük, hogy tehetnek valamit saját előmenetelük érdekében. Meg kell tanítanunk őket az osztályozás nélküli önértékelésre, az önmagukkal való őszinte szembenézésre. Az ellenőrzés fontos eszközei az időszakos teljesítménymérések, melyekkel a tanulók maguk is érzékelhetik, mennyit haladtak előre, miben van szükségük kitartó erőfeszítésekre. A külső ellenőrzés fontos, de ugyanilyen fontos az önellenőrzés képességének és igényének kialakítása bennük. A folyamatos szóbeli értékelés mellett félévenként szöveges, írásbeli értékelőt kell írni. Ebben elemezhetjük a tanulók munkáját, hogyan dolgoztak, mire jutottak, milyen produktumokat készítettek, hogyan fejlődtek képességeik, hogyan feleltek meg az előre ismertetett követelményeknek, milyen további tennivalók szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük jó irányba haladjon. Az értékelés elvi alapjai (szempontok, ellenőrzés-értékelés módja) Az értékelés – mivel elsősorban képességeket fejlesztünk – a kompetenciára és nem a nyelvi tartalmakra irányul. Ebből következik, hogy az értékelés: kommunikatív nyelvhasználat során történik; döntően szubjektív, kvalitatív és szöveges; segíti a tanuló önismeretét, növeli önbizalmát, önbecsülését (fejlesztő és pozitív, „mit tud” alapú); önértékelésre és a tanulók egymásról alkotott véleményére épül; átlátható (szempontjai, módja és ideje ismert a tanulók számára); tekintetbe veszi a tanulók eltérő kiindulási nyelvi szintjére; a csoport teljesítményét értékeli; az értékelés tanulságait figyelembe véve igazítja a tanár a folyamatot a tanulók változó igényeihez. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése A nem osztályzattal értékelt tantárgyak esetében az alábbiakat alkalmazzuk: - Kiválóan teljesített - Jól teljesített 64


- Megfelelően teljesített - Felzárkóztatásra szorul A tanórákon való részvétel kötelező. Amennyiben a tanuló igazolatlanul távol marad a foglalkozásokról, minősítése: érdektelen. Az értékelést félévkor az e- naplóban, évvégén a bizonyítványban és a törzskönyvben rögzítjük. Fentiek vonatkoznak az - ön-és társismeret (9. évfolyam és 10. H) - pedagógiai pályák világa (10. H) - tanulásmódszertan, kommunikáció (9. H) - környezetkultúra (9. H) osztályokra.

9. A középszintű érettségi vizsga témakörei A témakörök az iskola a 100/1997 (VI. 30) Korm. rendelet, 2. sz. melléklet 2. része alapján ajánlott középszintű érettségi témaköröknek felelnek meg. A témakörökön belül pedig a választható vizsgatémákat a munkaközösségek, illetve a szaktanárok határozzák meg. (100/1997 (VI. 30) Korm. rendelet, 2. sz. melléklet 2. rész)

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (A Kntv. 80 § (1) ) A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tanmenetek tartalmát, és a mérési cél megvalósulása érdekében nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A vizsgálatok megszervezése - A tesztvizsgálat értéke és hatékonysága mindenekelőtt a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulók motiváltságán múlik. - A motiválást és a vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban. - A teszteket évente kétszer kell végeztetni. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. - A motiváció növelése érdekében rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen az egyes feladatok lényegével, céljával és az eredmények értelmezésének módszerével. - Az összehasonlíthatóság érdekében szükséges, hogy a tesztek végrehajtásának körülményei is hasonlóak legyenek minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet stb.). - A tesztek eredményeit a tanulók egyénre szólóan kapják meg. Az eredményeket a központi adatfeldolgozónak ugyancsak megküldjük. A motorikus képességek felmérésének próbaszámai: A motorikus próbák az állóképesség mérésére: 2000m síkfutás. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás (m). A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (db), maximális időtartam 4 perc. Hátizmok erő-állóképességének mérése: hason-fekvésben törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db), maximális időtartam 4 perc. A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaengedés, folyamatosan, kifáradásig (db), maximális időtartam 4 perc. A Magyar Futball Akadémia tanulói a Honvéd FC igazolásával heti két alkalmat teljesítenek, három órában a helyi tanterv követelményei szerint haladnak.

11. Pedagógusok helyi intézményi feladatai A munkával kapcsolatos elvárások: 1. Alapvető feladata a szakórákra való felkészülés, azok megtartása, a pontos órakezdés és befejezés, a tanulók munkájának értékelése, valamint az osztályzatok folyamatos bejegyzése az e-naplóba. 65


2. Oktatási-nevelési munkáját az adott munkaközösség vezetőjével egyeztetve végzi. Részt vesz a munkaközösségi értekezleteken, beszámol az elvégzett munkáról, javaslatot tesz a munkaközösségnek, a munkaközösség-vezetőnek az oktatási-nevelési feladatok jobb ellátásának érdekében. 3. Megismeri a kapcsolódó tantárgyak (pl. elmélet, gyakorlat) nevelési és oktatási terveit, tapasztalatszerzés céljából órákat látogat. 4. Az órarendben megjelölt időben és helyen ellátja a távollevő pedagógus helyettesítését, az igazgatóhelyettes kijelölése szerint. 5. Az iskola Házirendjét betartja, és a tanulókkal betartatja. A kötelező órákon kívüli feladatok: 1. Az igazgató tanévenkénti megbízása alapján a pedagógusok ellátják az iskola életéhez szervesen kapcsolódó – az iskola dokumentációiban megjelölt – feladatköröket. Az egyes feladatkörök ellátásával kapcsolatos tennivalókat a tevékenységi leírások tartalmazzák. (szakkör, sportkör, egyéni foglalkozások, felzárkóztatók, tehetséggondozás, stb.) 2. A pedagógusok részt vesznek a tanórán kívüli feladatok ellátásában: segítik a diákönkormányzat fejlődését, munkáját, részt vállalnak az iskola tanulmányi, kulturális, sport és egyéb feladatainak megvalósításában, részt vesznek a versenyek, vetélkedők szervezésében és lebonyolításában, valamint a tanulóknak ezekre való felkészítésében, konzultációs lehetőséget biztosítanak a tanulók számára, aktívan közreműködnek az iskolai ünnepélyek és rendezvények szervezésében és lebonyolításában. jelen vannak a munkatervben rögzített eseményeken. ellátják az ügyeletet a szünetekben a beosztás szerint 3. A pedagógusok részt vesznek az igazgató, illetve a szervezetileg illetékes igazgatóhelyettes megbízása alapján különböző, iskolán kívüli értekezleteken, megbeszéléseken. 4. A pedagógusok részt vesznek az iskola által szervezett, de az iskolán kívül lebonyolítandó rendezvényeken, ahol ellátják a kíséretet, illetve a felügyeletet. Ilyenek: színház-, mozi-, kiállítás-, könyvtár-, múzeumlátogatás, üzemlátogatás, tanulmányi kirándulás, szaktábor, üdülés, tanulók egészségügyi vizsgálata. A kíséret és a felügyelet során elsősorban az alábbi tennivalókat tartják szem előtt a feladat jellegétől függően: előkészítés, szervezés, a tanulók (szülők) tájékoztatása az út céljáról, a gyülekezés helyéről, az oda-visszautazás szabályairól, az indulás és érkezés időpontjáról, a megjelenés ellenőrzése, a tanulók eligazítása, a feladat kiosztása, a napi program ismertetése, gondoskodás a tanulók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásának megtartásáról, a felügyelet ellátása (fokozott felügyelet és ellenőrzés, közlekedési eszközön, fürdésnél, csónakázásnál, gyalogtúránál, tűzrakásnál, működő gépek között stb.), baleset vagy egyéb rendkívüli esemény esetén intézkedés, valamint erről az iskolavezetőség értesítése Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola feladata nemcsak a műveltség átadása, hanem a tanulók személyiségének kibontakoztatása, valamint közösségi emberré formálása is. A 14-19 évesek konfliktusokkal telt időszakában feltétlenül szükség van a válságokon átsegítő, példát, de 66


legalábbis irányt mutató, önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttekre: szülőkre és pedagógusokra többek között. Utóbbiak közül a felelősség nagy része az osztályfőnökre hárul. Az ő feladata összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket, valamint a rá bízott osztályt tervszerűen kell irányítani és vezetni. Az osztályfőnök munkáját segíti az osztályfőnöki helyi tanterv, amelyet mappába csomagolva megkapnak, de fontos, hogy az osztályfőnöknek legyen egyedi, a saját tanulócsoportjára kialakított programja! Az osztályfőnök vezetési stílusa legyen kooperatív, azaz együttműködő. Demokratikus módon igyekezzen vitát generálni, a problémákat sok oldalról megközelíteni és a végén kompromisszumot kötni/köttetni. Az osztályfőnök munkája az oktatási hivatal elvárásainak megfelelően három nagy feladatkörre bontható: I. közvetlen nevelőmunka - mindennapi élet és az aktuális ismeretek feldolgozása - törődés a tanuló aktuális problémáival - osztálykonfliktusok megoldása - gyermekvédelmi munka..... II. ügyviteli (adminisztrációs) feladatok - haladási napló/e-napló naprakészen tartása - törzslap naprakészen tartása - igazolt/igazolatlan órák regisztrálása - osztályozó értekezletekre való készülés (statisztika....) - bizonyítványírás/ törzslapírás...... III. szervezés, koordinációs feladatok - az osztályban tanító tanárokkal, vezetőséggel való kapcsolattartás - nevelésben résztvevőkkel való kapcsolattartás - szabadidős tevékenységek, programok szervezése...... Az elvárásokhoz igazodva és az iskolánk céljait figyelembe véve az éves munkaterv a következő feladatokat helyezi előtérbe: közvetlen nevelőmunka - az osztályfőnöki tanterv betartása, az osztályfőnöki óra megtartása → óralátogatás lesz - a házirend ismertetése, illemtan és viselkedéskultúra elsajátíttatása - osztályversenyekre (tanulmányi/sport), projektnapokra, iskolai ünnepségekre/rendezvényekre házi fvaló felkészülés és azokon való részvétel - a DÖK-kel való kapcsolattartás - pszichológus, nevelési tanácsadó segítségül hívása ügyviteli (adminisztrációs) feladatok - e- napló vezetése - törzskönyvek, bizonyítványok helyes kitöltése (évfolyamonként turnusokban) - igazolt/igazolatlan órák regisztrálása és a TISZK megfelelő szervével kapcsolattartás - eseménynaptár követése szervezés, koordinációs feladatok - osztálykirándulások - kulturális-és sportesemények Évfolyam/eset megbeszélések - az adott évfolyamok feladatai, az általános tapasztalatok, felmérési eredmények, aktuális vagy közelgő események

67


Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja (A

fenntartható fejlődés)

68


„Az ember hivatása: szeresse a szépet, keresse a jót, és cselekedje a legjobbat.” (Beethoven)

V.

Az iskola egészségnevelési és környezet nevelési programja

1. Testi - lelki egészség

Bevezetés Az egészségi állapot társadalmi szintű romlásának megállításában az oktatási intézményekre is nagy felelősség hárul. Előkelő helyet foglal el országunk a daganatos és érrendszeri megbetegedések, valamint a halálozás, öngyilkosság és szenvedélybetegségek terén. Iskolánk kiemelt feladatának tartja a tanulók testi és lelki egészségének javítását Ennek érdekében évek óta foglalkoztatunk szakembereket, akik az osztályfőnökök munkáját segítik a tanulók egészséges életmódra nevelésében. A Koordinációs Iroda munkatársai, az iskolaorvos és védőnő, az orvosi egyetem hallgatói segítik munkánkat. Mindennapos testnevelés és testedzés Iskolánkban az osztályonként heti kötelező testnevelési órát egészíti ki naponta 1x45 perc sportköri foglalkozás, amellyel biztosítjuk tanulóinknak a kötetlenebb testmozgás lehetőségét. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nktv. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Órarendi heti 5 óra a 9 és 10. évfolyamon. A 11-12. évfolyamon 3-3 órarendi testnevelés óra (felmenő rendszervben). A másik két órát tömegsporton, iskolai táncfoglalkozáson és minden tanév elején 69


meghirdetett egyéb foglalkozásokon – pl. gyalogtúra, kerékpár túra, vízitúra, korcsolyázás, sí tábor stb.) lehet teljesíteni. A téli időszakban a terem kapacitás hiánya miatt teljesíthető korcsolyázással, úszással, amely programokra a testnevelő tanárok, illetve az osztályfőnökök is kísérhetik a tanulókat. A törvény lehetővé teszi két óra beszámítását, amennyiben a tanuló rendszeresen, sportegyesületben sportol, és ezt az egyesület vezetője hivatalosan igazolja. A Magyar Futball Akadémia tanulói a Honvéd FC igazolásával heti két alkalmat teljesítenek, három órában a helyi tanterv követelményei szerint haladnak, amelyeknél előnyben részesítik a futballhoz kötődő tevékenységeket. Az iskolában működik az Egressy Iskolai Sportkör, amely lehetőséget nyújt a diákoknak mozgásigényük kielégítésére a délutáni szabadidőben. Ezek szervezett és irányított foglalkozások, amelyek különböző sportágakban folynak. A diáksportkör önálló szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét. A testnevelés szempontjából jó tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezünk. Tornaterem, kondicionáló terem és szabadtéri sportpályák állnak rendelkezésére a tanulóknak. A foglalkozásokat testnevelők tartják. Célunk az örömmel végzett egészségmegőrző és fejlesztő testmozgás igényének kialakítása; szaktanári segítségnyújtás az eltérő testi adottságú gyerekek számára is megfelelő és sikerélményt nyújtó mozgások alkalmazásában, az egészséges életmód kialakításában. Továbbá: - A tanulók fizikai állapotának, edzettségének fokozása; - A tanulók mozgásigényének kielégítése, és a sport megszerettetése; - A szellemi és testi nevelés összhangjának a megteremtése; - A tehetségesek versenyre való felkészítése; - Az önálló testedzés szükségletté váljon. Kellő motiválással és neveléssel el kell érnünk, hogy tanulóink minél nagyobb létszámban vegyenek részt a foglalkozásokon. Feladatunk: - a mozgáson keresztül a megbízhatóság, a becsületesség, a felelősségérzet, a tolerancia kialakítása a tanulókban; - pozitív személyiség formálása, és megfelelő viselkedési kultúra fejlesztése; - a szabadidő hasznos, aktív eltöltése; - a prevenció tudatosítása mindenkiben; - a rendszeresség, a kiegyensúlyozottság, az önismeret kialakítása a testmozgások segítségével; - a közösségi érzet kialakítása, a kitartás és a siker-kudarc elviselésének erősítése; - a szabadidős sportok megismertetése és megszerettetése; - a sport, mint aktív életforma kialakítása. Eszközeink, módszereink a rendszeresen megtartott foglalkozások, házi versenyek, egyéb versenyek, megmérettetések. A tanárok, diákok együttműködő és példamutató életformái. A dicséret, valamint pozitív irányú fejlődésük tudatosítása. A figyelem felkeltése a naprakész, friss információkra. A diákok jó kezdeményezéseinek a támogatása. Egészségnevelési programunk fő célja nem csak a betegségek, káros szenvedélyek elkerülése, megelőzése, hanem a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus életre való nevelése. - Felkészítjük diákjainkat, hogy életük eseményeit örömmel éljék meg, tudjanak örülni az apróbb sikereknek is. Képesek legyenek jó döntéseket hozni saját jövőjüket illetően. - Ne csak a „nagy” dolgokban érezzék meg a sikert, hanem az apróbb örömöket is pozitívan tudják megélni. - Erősítsék önmagukban a beteg, idős, fogyatékos emberek iránti elfogadást, toleranciát, segítőkész hozzáállást. - Ismerjék meg a rájuk leselkedő veszélyeket, és készüljenek fel ezek elkerülésére, ill. kezelésére. - Pozitív énkép alakuljon ki bennük. - Képessé váljanak a hatékony kommunikációra, az erőszakmentes konfliktuskezelésre. 70


Formái:     Tartalma:

előadások tréningek egészségnap szervezése kiscsoportos foglalkozások az egészségfogalom meghatározása a tanulók egészségfogalmának négy összetevője – táplálkozás, mozgás, élvezeti szerek, környezet – összefonódásának, kapcsolódási pontjainak feltárása, megismertetése a hatékony megelőzés módszerei

Szervezetfejlesztés, szervezeti keretek: Alapvető célunk, hogy az iskola valamennyi résztvevője (pedagógus, pms, tanuló, szülő) bekapcsolódjon az egészségnevelési programba. Tantestület: iskolai program kialakítása, közös részvétel a nevelésben – az egészségnevelés ne csak egy-egy tantárgy részeként jelenjen meg, folyamatos tevékenység a programban, részvétel a tanároknak szóló továbbképzéseken részvétel a diáksport eseményeken Tanulók és tanárok: fő színtér az osztályfőnöki és egyéb szakórák, saját, élményszerű tréningek végzése, Szülők és tanárok: a szülők megismertetése a konkrét programmal, az iskolai eseményeken a szülők részvétele, előadások a szülőknek a legfontosabb témákról.

Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programja Évfolyamokra lebontva elkészítettük az egészséges életmódra való nevelés munkatervét. Ebben kiemelten kezeljük a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését, amely korunk legnagyobb feladata. A prevenció mellett fő célja a foglalkozásoknak, hogy alternatívákat adjon az értelmes, hasznos szabadidő eltöltésre. Az osztályfőnöki órák keretében zajló felvilágosítások, beszélgetések mellett gyakoriak a tanórán kívüli foglalkozások is. Ebben a tevékenységben nagy segítséget nyújtanak számunkra civil szervezetek, alapítványok. Ezek a foglalkozások kisebb csoportokban zajlanak, személyiségfejlesztő, kommunikációs és önismereti tréningek formájában. Az egészségnevelés témakörei az egyes évfolyamokon 9. évfolyam 1. Az egészség fogalma, összetevői Az egészség értelmezése Táplálkozási szokások, reformkonyha A mozgás fontossága A lelki egészség korszerű értelmezése Az egyén és a közösség szerepe a mentálhigiénés állapotban A prevenció mibenléte és színterei 2. Az önismeret, mint a lelki egészség legfőbb preventív tényezője Önismereti játékok 71


3-5. Játékok az önismeret és társismeret a közösségben elfoglalt hely megismerésére 6. A stressz és kezelése. Konfliktusok A konfliktusmegoldás képessége Konfliktusmegoldó csoportok. A pozitív gondolkodás Az én-erősítés lehetőségei 7-9. Játékok a stressz- és konfliktuskezelésre 10. Döntési technikák gyakorlása Az osztályfőnöki órák fogalakozásai ezen az évfolyamon szorosan kapcsolódnak a szociokultúra tantárgy foglalkozásaihoz. 10. évfolyam 1. Az egészség értékként való értelmezése, védő és gátló tényezők, a közösségi mentálhigiéné 2. A szenvedélyek és az egészséges lelki fejlődés 3-6. A szenvedélybetegségek megelőzése Dohányzás, alkohol, drog, internet, számítógépes játékok. 7. Kommunikáció és konfliktuskezelés. „Győztes-győztes” kommunikáció 8-10. Játékok az asszertivitásra (a helyes konfliktuskezelési technikák kialakítására, az ún. erősítésre) További javasolt témák (kb. 10 órára): Szokások, amelyek segítenek, vagy visszatartanak. Az abúzusok (visszaélések, jogtalanságok, bántalmazások) sokfélesége. 11. évfolyam 1. A személyiség egészséges fejlődése, krízisek. A krízisek fajtái, lefolyása, pozitív hozama 2. A párválasztás 3-6.A szerelem, szex, szexuális kultúra és a veszélyek (AIDS) Interaktív órák: filmvetítéssel, drámajátékkal, előadásokkal, játékokkal. 7-8. A döntés, mint az egészség tényezője 9-10.Játékok a döntésre További javasolt téma (kb. 10 órára): Pályaorientáció: készségek, képességek, munkaerőpiac, kereslet-kínálat, a szakmai személyiség.

12. évfolyam 1. Az egészség megőrzésének lehetőségei, az egészség kontinuitása 2. A felelősség, mint a felnőttség ismérve. A szabadság és a felelősség kapcsolata 3-7. Átalakuló kapcsolatok: a felnőttség és a család (származási és tervezett család)  Barátságok  Elválások, szakítások  Párkapcsolat 8-9. Döntések, döntési helyzetek 10. Búcsúzni is tudni kell További javasolt téma (kb. 10 órára): Kommunikációs gyakorlatok: önéletrajz írás, munkainterjú, jövőkép, karrier, nyitott pályakép, az állandó változás bizonyosságának kialakítása Life long learning Iskolaorvosi és védőnői munkaterv általános felvilágosítási témakörei: Egészségnevelés az alábbi témakörökben az osztályfőnökökkel előzetesen egyeztetve: (biológia, osztályfőnöki óra vagy egészségnap keretében ill., egyéni beszélgetés formájában) Káros szenvedélyeink: dohányzás, kábítószer-alkoholfogyasztás 72


Alapvető elsősegélynyújtó ismeretek (elmélet és gyakorlat) A - HA Program - intim higiéné, nemi betegségek, fogamzásgátlás Tudatosan az egészségért: A daganatos betegségek és kockázatuk csökkentése a. A tinédzserkori szexuális és nőgyógyászati problémák, a méhnyakrák megelőzése, korai felismerés védőoltás fontossága b. Az emlőrák/ hererák kialakulása, felismerése, az önvizsgálat jelentőség Szív-érrendszeri betegségek, hipertónia megelőzése, okai, életmód Mozgásszervi betegségek, scoliosis megelőzése. Úszás, gyógytestnevelés szerepe. Helyes táplálkozás, BMI számítása, ideális testsúly, fizikai állóképesség vizsgálata Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása, JESZ program Iskolánk a 2010/2011. tanévben pályázott és nyert a JESZ programban. Ennek eredményeképpen egy félautomata defibrillátor és az újraélesztéshez szükséges oktató berendezések (AMBU baba, és tanító defibrillátor) kerültek hozzánk. Az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola életmentő pontként is működik. Tanulók és felnőtt dolgozók kiképzése a komplex újraélesztésre, a defibrillátor használatára: a folyamatos és biztonságos működés biztosítására minden új 9. osztályos tanuló (osztályfőnöki órák keretében) megkapja a 4 órás komplex újraélesztés anyagát osztályonként a legjobb 5-10 tanuló kiképzése a defibrillátor használatára a felnőtt dolgozók közül évente 3-4 új kiképzett lép be a rendszerbe a jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi tanfolyam elvégzése házon belül Az elkövetkező három évre a feltételek biztosítottak, ezért ebben a formában a programot folytatni kívánjuk. Környezeti nevelés A környezeti nevelés a bioszféra, s benne az ember életben maradásához szükséges feltételek fenntartására, védelmére irányuló nevelés. A környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet kialakítása minden ember és minden szakma számára elengedhetetlen, a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. A fenntarthatóságra nevelésnek fontos eleme, hogy az iskolából kikerülő diákok ne csak megfelelő ismeretekkel és attitűdökkel rendelkezzenek, hanem a társadalmi együttélés szabályain belül érvényesíteni is tudják meggyőződésüket és tudásukat. A környezeti nevelés a tanterv közös, minden műveltségi terület tanítását átható követelménye, minden tantárgy közös feladata, nincs önálló órakerete. Megvalósításának módszerei: - környezeti nevelés tanórán – hol és mire nevelünk - környezeti nevelés tanórán kívül – tanulmányi kirándulások, akciók, diákönkormányzat - tanulóknak adott feladatok, pályázatok figyelése - iskolai kiállítások Az Egressy-nap keretén belül szervezünk egész napos programot a környezetvédelem jegyében.

szakkör,

A környezeti nevelés célja: A tanulók: – tudják, hogy a környezet tág értelmezésében, a földi rendszer a környezeti szintek együttese – tudják, hogy az ember befolyásolható, előidézője a környezetszennyezésnek – ismerjék a szennyezés okait – tudják, hogy az ember a népesedési, termelési, fogyasztási szokásaival változtatja meg környezeti szintek elem és energiaforgalmat. Ez okozza a környezeti alapproblémát, a környezet szennyezést – ismerjék, hogy a történelmileg felhalmozott szennyeződések és a környezeti személet hiánya veszélybe sodorta az emberiséget, a földet – tudják azt is, hogy szemléletváltással, megfelelő törvényekkel, egyezményekkel a természeti, társadalmi (helyi) értékek felmérésével (montírozásával), a károk elhárításával ez a veszély mérsékelhető, talán megállítható 73


Tehát a környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. 9. évfolyam Környezet fogalma. A közvetlen környezet és az egész Föld megismerése. A természeti történéseknek, folyamatoknak, a természet mennyiségi jellemzőinek, elemei egymáshoz való kapcsolatának egységben látása. A természeti, társadalmi és emberi sokféleség ismerése és megbecsülése. A földi rendszer (természet) módosult működésének megismerése. Környezeti etika. A természettudományokra alapozott megismerés. 10. évfolyam A környezet élő- és élettelen anyagainak érzékszervi megismerése, a tanulók helye és szerepe ebben, valamint a harmóniájának fenntartásában, megőrzésében. A környezetszennyezés okainak ismerete. A környezeti nevelés tudományos és szakmai megközelítése. Környezetvédelem. 11. évfolyam A természeti folyamatok megfigyelése. A természet szépségének és sokféleségének érzékelése. Az egészséges környezet igénye. Az emberi kapcsolatok ápolása. A tantárgyak céljai között szerepel a szép iránti fogékonyság alakítása, az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység és a képesség fejlesztése. Népünk múltjának történetei és példaértékű személyiségeinek ismerete erősíti nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére a környezetért érzett felelősségre nevelést. 12. évfolyam A gazdaságban a Föld eltartó képességének és a jövő generáció érdekeinek figyelembe vétele. Arányos társadalomszerkezet megvalósítására vagy követelésére (gazdaság – kultúra – politika egyenrangúsága) történő törekvés kialakítása. A tanulóknak tudniuk kell, hogy az állam köteles olyan eszközöket, törvényeket (beleértve az oktatást is) létrehozni, amely megteremti ehhez a feltételeket. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról, a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról (ezek révén a környezetszennyezés mérséklésére sarkallja a tanulókat). A testi, lelki harmónia elérése.

Ökoiskola Alapdokumentumok A fenntarthatóságra nevelés meg jelenik: a pedagógiai programban a helyi tantervben (minden tantárgy esetében), a munkaközösségi munkatervekben, IMIP-ben és az iskolai munkatervben. Szervezeti feltételek Öko-munkacsoport működik, minden munkaközösség delegál tagot. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések a minőségfejlesztésben is megjelennek (tanári, tanulói, szülői, alkalmazotti kör). A témával a tantestület műhelymunka, előadás, beszámoló, stb. formájában folyamatosan foglakozik, továbbképzéseken vesz részt. A diákönkormányzat „zöld” csoportja” aktívan részt vesz az öko- programban. Pedagógiai munka A fenntarthatóságra és környezettudatosságra való nevelés: komplex tanulás-szervezési formák (témanap, projektmódszer), kooperatív technikák alkalmazása tevékenységek szabadtéri/ külső helyszínen oktatási programokhoz csatlakozás (GLOBE, BISEL, Szitakötő, Energiakaland, CO2nnect) speciális tanóra (környezettan, egészséges életmód) táborok szervezése az iskola működésének tanulmányozása és energia-járőrszolgálat (diákok) természet tanulmányozására alkalmas helyek látogatása (gyalog, kerékpárral) 74


megjelennek a pedagógiai munkában: helyi kérdések, globális kérdések, a jövő generációk iránti felelősség, felelős családtervezés zöld sportok (kerékpáros klub, túraszakkör,evezős sportok) Az iskola működtetése Az iskola mindennapi öko működése: szelektív hulladékgyűjtés csapok, wc-tartályok ellenőrzése, karbantartása környezeti szempontból előnyösebb eszközök, termékek vásárlása elemek helyett akkumulátorok újrahasznosított papír használata környezetkímélő iskolaszerek kiválasztására való figyelemfelhívás kerékpártároló madárvédelmi berendezések esővíz gyűjtése és használata dísznövények komposztáló működtetése szabadtéri sportpályák zöld, gyepes felület fák, cserjék beltéri növényzet információs bázis (könyv, újság, CD) a dekoráció összhangban van az ökosulival (folyosók, osztályterem, szaktanterem) személyes, osztályközösségi terek lehetősége a diákok részvétele a környezet alakításában a szabadidő kulturált eltöltésének lehetősége egészséges termékeket áruló büfé a szülők bevonása az iskola mindennapos tevékenységébe felmérések készítése (dolgozók, tanulók iskolába járása) a belső rendezvényeknél a környezeti szempontok figyelembe vétele (eldobható eszközök mellőzése) Kommunikáció Szülői Szervezettel DÖK - kel folyamatos egyeztetés. Honlap, iskolaújság, iskolarádió, külön faliújság a program népszerűsítésére. A szülők felé nyitás: a környezettudatossággal kapcsolatos akciót, eseményt kell szerveznünk a számukra is. Ugyanez vonatkozik a társadalmi környezetre. Igyekeznünk kell minden lehetséges médiában az adott témával kapcsolatban megjelenni (helyi, országos). Az iskolának szerveznie kellene: továbbképzéseket, diáktalálkozókat, bemutató órákat, foglalkozásokat. Végül az iskola fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos munkájáról kiadvány készítése (könyv, CD, szórólap). Együttműködések Együttműködés magyarországi és külföldi iskolákkal; gazdasági szereplőkkel; a szülőkkel; óvodával; felsőoktatási intézménnyel; szociális intézménnyel. Diáktalálkozók és családi programok szervezése. Az iskola aktívan, tevőlegesen be kapcsolódik a helyi közösség életébe, foglalkozik a helyi közösség problémáival, programjaival, a környezetünkben lévő természeti vagy épített környezeti értékekkel. A jeles napok jegyzéke: Január 22. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3.

A magyar kultúra napja Vizes élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonysági Nap A Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap 75

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolája

Április 4. Április 7. Április 11. Április 18. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 8. November 17. November 27. December 1. December 29.

Pedagógiai Prog

Laboratóriumi Állatok Világnapja Egészségügyi Világnap A Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap A Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja A Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat és Növényszeretet Napja Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Világnapja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Az Ózon Világnapja Autómentes Világnap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófa Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Világnap Nemzetközi gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Világnap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS Elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

76


Pedagógiai Prog

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

“Nagy akaraterő nélkül nincs nagy tehetség sem.” (Honoré De Balzac)

VI.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje

Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje és szabályai. Általános elvek: A tanuló minden (az ellenőrzés céljából kért szóbeli és írásbeli) produktumát a tanár a tanórán értékeli. Az értékelés kiterjed a tárgyi tudásra, a teljesítmény önállóságára, szakszerűségére, felépítésére és az írásbeli, ill. szóbeli előadás kultúrájára. A szaktanár az érettségi követelmények ismeretében, azokat négy évre lebontva alakítja ki a fokozatosság elvének érvényesítésével az értékelés szempontjait. 11. évfolyam végére valamennyi érettségi tantárgy tekintetében a tanulóknak el kell sajátítaniuk az önálló, a tantárgy jellegének megfelelő, szakszerű írásbeli és szóbeli felelet képességét. Valamennyi évfolyamon az ellenőrzés 77


Pedagógiai Prog

különféle formáiban elsődleges szempontként jelenjen meg a tanult ismeretek és összefüggések alkalmazása. Az írásbeli ellenőrzés formái és fokozatai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: - témazáró dolgozat: a tankönyv egy összefüggő fejezete vagy nagyobb (több tananyagegységből álló) témaköre. Ennek száma egy tanévben tantárgytól függően rendszerint 2-4. A témazáró dolgozatok megírásának ideje minimum egy tanóra. A témazáró dolgozat időpontjáról és tartalmáról a tanulóknak a megírás előtt legalább 1 héttel értesülniük kell; témazáró esetén ettől eltérni nem lehet. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható, amennyiben a tanórák nem egymás után következnek az órarendben. A témazáró dolgozatok jegye nagyobb súllyal szerepel a félévi és az év végi osztályzat megállapításakor (ezért a szaktanár megkülönböztető színnel vagy egyéb módon jelölve írja be a naplóba a témazáró dolgozatok osztályzatait). Félévi és év végi kétes átlag esetén a témazáró dolgozatok eredménye pozitív vagy negatív irányban befolyásolja a végső jegy megállapítását. – írásbeli felelet: egy tanórai tananyagegység és azzal szorosan összefüggő ismeretek. Ezt a tanár nem köteles előre bejelenteni. Az írásbeli feleletre adott érdemjegy súlya a szóbeli feleletre adott osztályzatéval azonos. – röpdolgozat: egy tanórai tananyagegység részismereteire vonatkozik. Időtartama maximum 15 perc. Az osztályozás módját, valamint az osztályzatok súlyát a szaktanár állapítja meg. Mindhárom forma esetén a tanár a dolgozat bejelentésekor, ill. legkésőbb az írásbeli munka megkezdése előtt egyértelműen és világosan közli az értékelés szempontjait. A dolgozatokat a szaktanár 2 héten (10 aktív tanítási napon, irodalom és történelem tantárgy esetében 15) belül kijavítva és értékelve kiosztja a tanulóknak. Írásbeli munka csak a tanár által kiosztott lapokon vagy az arra rendszeresített füzetben készülhet. Minden, a dolgozatlapon lévő, de a feladathoz nem tartozó iromány fegyelmi vétségnek minősül. A szóbeli ellenőrzés formái: – felelet: az aktuális tananyagra vonatkozik, melynek formája az ismeretek önálló elmondása 10-15 percben. Tantárgyi vizsga: tanév végén – az érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – szervezett, (a tantárgy jellegétől függően) írásbeli vagy szóbeli vizsga az adott tanév tananyagából. Szintvizsga 9. K és 11. K Próbaérettségi: az érettségi vizsga tantárgyaiból a 11. év végén szervezett (a tantárgy jellegétől függően) írásbeli vagy szóbeli vizsga. A különféle iskolai kezdeményezésű felmérők, az év végi írásbeli és szóbeli tudásmérések eredményének súlya és beszámításának módja – függetlenül az ellenőrzés típusától – a témazáró dolgozatokéval azonos. A beszámoltatás egyéb formái: – pótló jellegű: a tanuló hosszabb hiányzását követően az adott tananyagegység pótlásának írásbeli vagy szóbeli ellenőrzése; – javító jellegű: = elégtelen témazáró újbóli megírásával, = többszöri sikertelen feleletet követően történő beszámoltatás; továbbá = a tanuló kezdeményezésére (jegyének javítása céljából) történő beszámoltatás – – félévi osztályozóvizsga: az első félév valamennyi témakörét felölelő beszámoltató jellegű írásbeli vagy szóbeli ellenőrzési forma (a tantárgyak számától függően legkésőbb március 31.) – – év végi osztályozóvizsga: a tanév tananyagára vonatkozó írásbeli vagy szóbeli ellenőrzési forma (a tantárgyak számától függően legkésőbb augusztus 31.) -

helyi év végi vizsga a két tanítási nyelvű osztályban (a központi mérések mellett) 78


-

-

-

-

Pedagógiai Prog

A 9. évfolyamon az intenzív nyelvtanulási szakasz vizsgával zárul. A vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanulók milyen szintre jutottak el a négy alapkészség (olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség) elsajátításában. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Részei: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, nyelvhelyesség és szókincs, íráskészség és beszédkészség. A vizsgára május végén, ill. június elején kerül sor, mindig az adott tanév rendjéhez igazodva. Az írásbeli vizsga 1 héttel előzi meg a szóbelit. A vizsga érdemjegyét a százalékos eredmények alapján állapítjuk meg. A vizsgajegy háromszoros szorzóval kerül a naplóba. Értékelés: 0-40% 41-55% 56-70% 71-85% 86-100%

Írásbeli

Szóbeli

1 2 3 4 5 olvasott szöveg értése

45 perc

nyelvhelyesség

45 perc

hallott szöveg értése

30 perc

íráskészség

45 perc

beszédkészség

15 perc

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elveink alapvetően a következők: Egyik óráról a másikra a tanórán megbeszélt anyagrész megtanulását és gyakorlását adjuk házi feladatnak. Hétvégére nem adunk többletfeladatot. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban jelezzük, így mindenki be tudja osztani magának az időt a felkészülésre. Az iskolai szünetekre nem adunk többletmunkát a tanulónak. A házi olvasmányokat a megelőző tanév végén tájékoztató jelleggel, majd az aktuális tanév elején ismételten, a várható ütemezéssel együtt ismertetjük a tanulókkal. A hosszabb szünetek (téli, illetve tavaszi) előtt ugyancsak felhívjuk a tanulók figyelmét a hamarosan sorra kerülő házi olvasmányokra, illetve a tantárggyal kapcsolatos egyéb teendőkre. Házi feladat az elmaradt tanórai munka pótlására nem adható. Az otthoni önálló tananyag-feldolgozást (pl. vázlatkészítés) minden esetben elő kell készíteni, szempontok adásával segíteni. Mivel diákjaink jelentős része nem a kerületből kerül ki, sokat utazik, ezért igyekszünk az írásbeli házi feladatok mennyiségét csökkenteni. Természetesen vannak tantárgyak, amelyek megtanulásához – a tantárgy jellegéből fakadóan – elengedhetetlenül szükséges több írásbeli házi feladatot adni. Idegen nyelv normál osztályokban egyik óráról a másikra: 2-3 gyakorlat 100-150 szavas fogalmazás 10-15 új szó hétvégére és iskolai szünetre: általában nincs plusz feladat

kéttannyelvű osztályokban a témától függően 4-6 gyakorlat 150-250 szavas fogalmazás 20-30 új szó plusz feladat: hosszabb fogalmazás készítése, 79


Pedagógiai Prog

nyelvtani feladatok gyakorlása kötelező olvasmányok 1 hónap határidővel Történelem A következő órára annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyinek elkészítése 9-10. évfolyamon fél óránál több időt nem vesz igénybe, 11-12. évfolyamon pedig nem haladja meg az egy órát. Általában egy lecke szóban, feladatgyűjteményben 1-2 feladat írásban. Hétvégére nincs többletfeladat, kivéve, ha kiselőadás témát kap, illetve vállal valaki. Hosszabb írásbeli házi feladat (pl. esszé) elkészítésére legalább egy hetet adunk, ebbe egy hétvége is beleesik. Tanítási szünetre: nincs többletfeladat, a hiányok pótlására hívjuk fel a tanulók figyelmét. Magyar nyelv és magyar irodalom A következő órára annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyinek elkészítése 9-10. évfolyamon fél óránál többet nem vesz igénybe, 11-12. évfolyamon pedig nem haladja meg az egy órát. Az írásbeli házi feladat gyakorló, ismeretelmélyítő jellegű. Az elméleti házi feladat a következő órára egy – az előző tanórán megbeszélt – anyagrész. Hétvégére sem adunk a fentieknél több házi feladatot. Tanítási szünetek előtt emlékeztetjük a diákokat az esedékes házi olvasmányra, valamint a közelgő nagyobb lélegzetű teljesítménymérésre. A tanítási szünetekre többlet házi feladatot nem adunk, ugyanakkor kérjük ismétlő jellegű, illetve a hiányok pótlására kijelölt feladatok megoldását (számuk 5-nél nem lehet több). Hosszabb írásbeli házi feladat (pl. esszé) elkészítésére legalább egy hetet adunk. A házi feladatok elkészítését, az órára való készülést figyelembe vesszük a félév végi, illetve az év végi osztályzatok megállapításánál. Matematika és fizika A következő órára annyi írásbeli házi feladatot adunk, amelynek segítségével az órai anyagot elmélyítheti, gyakorolhatja, rögzítheti. Mindig az órai anyaghoz kapcsolódó, annak áttekintésével megoldható feladatokat kapnak és ezek megoldása nem vehet több időt igénybe, mint amennyit az órán fordítanánk rá. Hétvégére és a tanítási szünetekre nincs többlet feladat, kivéve az utolsó tanítási évben, amikor is az érettségire való felkészülés sok feladatsor megoldását igényli a megfelelő rutin elsajátításának érdekében. Ezen beadandó feladatsorokra megfelelő időt – legalább egy hetet biztosítunk. Informatika A 9. évfolyamon esetenként előfordul, hogy egy-egy elméleti anyagrészből (a számítástechnika nagy alakjai, számítógépek története, hardver eszközök működése) kiselőadással készülnek fel a tanulók, vagy kutatómunkát végeznek (erre 2-3 hetet kapnak), illetve a számrendszerek témakörnél néhány otthon elvégezhető számítási feladatokat kapnak. Elektrotechnika és gépészet A tanulók felkészítését segítő minimum-kérdéseket adunk ki évfolyamonként, október végéig. Házi feladatok típusai: az adott tanóra anyagához kapcsolódó 1-2 egyszerű számpélda. Tankönyvből kijelölt tananyagrész önálló feldolgozása kijegyzetelése (lényegkiemelés). Az adott témakörhöz kapcsolódó kiselőadás gyűjtőmunka készítése. Témazáró dolgozat írások előtt az adott témákból 2-3 gyakorló, felkészülést segítő számpélda. Hétvégére és szünetekre sem adunk több írásbeli feladatot, mint hét közben óráról órára. A javítóvizsgára való sikeres felkészülés érdekében gyakorló feladatsort adunk ki a szünidőre, és felsoroljuk a javító vizsga témaköreit. Két tanítási nyelvű képzésben résztvevő osztályoknál: Az írásbeli számpéldák mellet az új téma ismeretlen szavainak szótárazása, megtanulása (max. 1015 szó) az egyes órák anyagához kapcsolódóan. 80


Pedagógiai Prog

Év elején több órát szánunk az ismeretlen szakmai kifejezések, szakszavak, definíciók ismertetésére. Ilyenkor a házi feladat terjedelmesebb lehet (kb. 30-40 szó/óra). Házi feladat az adott 1-2 feladat magyar nyelvből angolra való fordítását is jelentheti! Szakkifejezések, definíciók /esetenként/ (maximum 10-15 szakkifejezés/óra). Szakmai idegen nyelv- szakkifejezések rendszeres tanulása (kb. 20 szó/óra). Adott szakmai szöveg otthoni feldolgozása, fordítása, szótárazása Oktatás - Minimum-kérdések kiadása október végéig. - Az adott tanóra anyagához kapcsolódó 1-2 feladat. - Hétvégére, szünetekre általában nem adunk írásbeli feladatot. Magasabb évfolyamon 1-2 tanulmány szünetekre. - A javítóvizsgára való sikeres felkészülés érdekében témaköröket adunk ki a szünidőre, az arra rászoruló tanulóknak. -

A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés feltételei a) A tanuló a jogszabály által meghatározott időben és meghatározott tantárgyakból előrehozott érettségi vizsgát tehet. Erre akkor kerülhet sor, ha tanórai keretek közt vagy külön osztályozó vizsgán megszerezte minden évre szólóan az év végi jegyeket. Ezt követően a hátralévő középiskolai évek alatt azokból a tárgyakból, amelyekből már megvan az érettségi vizsgája, a tanórai részvétel alól felmentést kaphat. A tanórai részvétel alóli felmentés nem automatikus, hanem a tanulónak, illetve szülőjének kell kérnie. A felmentés kérésének módja: a szülő írásbeli kérelmének benyújtása az intézményvezető részére az indokok feltüntetésével. A tanórai részvétele csak tartalmas és hasznos tevékenységgel váltható ki: - a tanuló a tanóra idején az iskola könyvtárában tanul, készül - az iskola órarendileg biztosítani tudja, hogy bekapcsolódik más tanulócsoportok munkájába - második idegen nyelvet tanul, esetleg fakultáción vesz részt b) A beszéd-, ill. íráskészség zavarai és egyéb zavarok esetén a törvény lehetővé teszi, hogy a tanuló (idegen nyelvből és magyar nyelvtanból) részben vagy egészben felmentést kapjon a tanév közbeni számonkérés alól, valamint az év végi, illetve a középiskolai tanulmányokat lezáró érettségi vizsga adott tantárgyat érintő része alól. Ezt az engedményt jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény vezetője adhatja a következő feltételek teljesülése esetén: 1.) 9. osztályban (legkésőbb a 10. osztály első félévében) a szaktanár javaslata alapján az iskola kérésére részvétel az illetékes nevelési tanácsadó szakvizsgálatán, és az erről kapott megerősítő szakvélemény; 2.) a vizsgálat megismétlése és a szakvélemény megerősítése az érettségit megelőző utolsó 2 évben. A felmentés módját és mértékét, valamint gyakorlati megvalósítását a szakvélemény figyelembevételével és a szaktanár javaslatát meghallgatva az iskola igazgatója határozza meg. Az érettségi vizsga alóli teljes vagy részleges felmentést az adott tantárgyból az iskola vezetője csak a másodszori vizsgálat alapján adhatja meg. c) Testnevelés (szakorvosi vélemény alapján az iskolaorvos adhat teljes, vagy részleges felmentést; könnyített, vagy gyógy-testnevelésre besorolást) d) Speciális nevelési igényű (fogyatékosok) tanulók is kérhetnek speciális felmentéseket. Az igazgató titkárságon a szaktanárok betekinthetnek a speciális nevelési igényű tanulók felmentő határozataiba, annak érdekében, hogy kellő egyéni bánásmódban részesíthessék őket. A felmentéseket az osztályfőnök bejegyzi az e- naplóba az adott tanulónál. .

81


Pedagógiai Prog

82


Pedagógiai Prog

83


Pedagógiai Prog

84


Pedagógiai Prog

85


Pedagógiai Prog

86


Pedagógiai Prog

87

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015

Recommend Documents