Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________

Tartalom 1.

Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 5 1.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 6

1.1.1.

Pedagógiai alapelveink, értékeink, céljaink ......................................................... 6

1.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 14

1.3.

Az egészségnevelési program .................................................................................... 16

1.3.1.

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................... 16

1.3.2.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .............................................. 18

1.4.

Környezeti nevelési program ..................................................................................... 19

1.4.1.

Alapelvek, célok a környezeti nevelésben ......................................................... 19

1.4.2.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete ........................................................... 19

1.4.3.

A környezeti nevelés színterei az iskolában ....................................................... 19

1.4.4.

Jövőkép............................................................................................................... 22

1.5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 22

1.5.1.

A közösségi nevelés színterei ............................................................................. 22

1.5.2.

Közösségi szolgálatok ........................................................................................ 25

1.6.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 27

1.6.1.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai ..................................................... 27

1.6.2.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .............................................................. 28

1.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 28

1.7.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................... 28

1.7.2.

Tanulmányi és egyéb versenyeken való részvétel .............................................. 30

1.7.3.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program..................... 31

1.7.4.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......... 32

1.7.5.

Tanulási zavarok ................................................................................................ 32

1.7.6.

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................ 35

1.7.7.

Az iskolapszichológiai szolgáltatás .................................................................... 36

1.7.8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................... 37

1.7.9.

Szociális segélyezési, támogatási formák .......................................................... 37

1.8.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................ 38

1.9.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................ 38

1.10.

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ................................................... 41 2


A felvételi eljárás szabályai ................................................................................... 41

1.11.

1.11.1.

Beiskolázás 9. évfolyamra .............................................................................. 41

1.11.2.

Beiskolázás szakképző évfolyamra ................................................................ 43

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 45

1.12.

2.

1.12.1.

Átvétel közoktatási évfolyamokon ................................................................. 45

1.12.2.

Átvétel iskolarendszerű szakképző évfolyamokon ......................................... 45

1.12.3.

Szakképzési évfolyamra történő továbbhaladás ............................................. 45

Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 46 2.1.

Közoktatási programok.............................................................................................. 46

2.1.1.

A választott kerettantervek megnevezése........................................................... 46

2.1.2.

Két tanítási nyelvű oktatás ................................................................................. 51

2.1.3.

Nyelvi előkészítő képzés .................................................................................... 54

2.1.4.

Érettségire való felkészítés ................................................................................. 58

2.1.5.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .... 58

2.1.6.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 59

2.1.7. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei ......................................................................................................................... 60

3.

2.1.8.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............................................... 65

2.1.9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................... 66

2.1.10.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 67

2.1.11.

Fegyelmező intézkedések ............................................................................... 68

2.1.12.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 69

2.1.13.

A mindennapos testnevelés szervezése .......................................................... 69

Az iskola szakmai programja ........................................................................................... 70 3.1.

Az iskola szakképzési rendszere................................................................................ 70

3.2.

A képzés jellemzői..................................................................................................... 72

3.2.1.

Érettségi megszerzésének határideje .................................................................. 72

3.2.2.

Előzetes tanulmányok beszámítása .................................................................... 72

3.2.3.

Első és további szakképesítés ............................................................................. 73

3.2.4.

Szakmai elmélet és gyakorlat ............................................................................. 73

3.3.

A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók ...................................................... 74

3.4.

Iskolai rendszerű szakképzés nappali oktatás: 9-12. (13.) évfolyam......................... 75

3


3.4.1.

Új képzések: ágazati szakmai elméleti és gyakorlati oktatás ............................. 75

3.4.2.

Folyamatban levő képzések: szakmacsoportos alapozó oktatás ........................ 76

3.4.3.

Óratervek az új OKJ szerinti ágazati képzéshez ................................................ 77

3.5.

Iskolai rendszerű szakképzés nappali oktatás a szakképző évfolyamokon ............... 80

3.5.1.

Új OKJ szerinti képzések a 1/13., 2./14. és a 1/15. szakképző évfolyamokon . 80

3.5.2.

Régi OKJ szerinti folyamatban levő szakképzés a 2/14. évfolyamon ............... 84

3.6.

Iskolarendszerű felnőttoktatás keretében esti és levelező szakképzés ...................... 86

3.6.1. 3.7.

Új OKJ szerinti képzések a 1/13. – 2/14. évfolyam ........................................... 86

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés ....................................................................... 87

3.7.1.

Felnőttképzés szervezése .................................................................................... 87

Mellékletek ............................................................................................................................... 90 1.

számú melléklet ................................................................................................................ 91 Tanulmányok alatti vizsgák.............................................................................................. 91

2.

számú melléklet ................................................................................................................ 97 Szakmai képzés óratervei új OKJ szerint ......................................................................... 97

3.

számú melléklet .............................................................................................................. 104 Szakmai képzés óratervei a régi OKJ szerint ................................................................. 104

4


Az iskola rövid története Iskolánkat 1879-ben alapították, így a főváros egyik legnagyobb múltra visszatekintő szakképző intézménye. Névadónk Petrik Lajos, aki az akkori budapesti Felső Ipariskola kémiai technológia tanára, illetve igazgatója volt. Több mint százéves iskolánk mindig is jelentős helyet foglalt el a főváros, sőt az egész ország középfokú iparoktatásában, a különböző korok szakképzési feladatainak megvalósításában. Az intézmény fő szakmai irányvonalát egy évszázadon át a vegyészképzés jelentette. A Petrikben megvalósult képzések színvonala országos elismertséget ért el, az innen kikerült szakemberek mindig is keresettek voltak a munkaerőpiacon. A 90-es évek alapvető átalakulást hoztak az iskola szakképzési rendszerében. A gazdaság és a társadalmi környezet változásaira reagálva a hagyományos vegyipari iskola „több lábra” állt a környezetvédelmi és informatikai technikusképzés, valamint a kapcsolódó szakmacsoportos alapozó oktatás beindításával.

1.

5


Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink, céljaink Iskolánk kiemelt célja az általános emberi és szakmai értékek megismertetése és elfogadtatása. A rendelkezésre álló humán erőforrás és a korszerű infrastruktúra lehetőségeit igyekszünk sokoldalúan felhasználni, és több szakmacsoportban magas színvonalon, a munkaerőpiac igényeihez és elvárásaihoz igazodva képezni, tovább képezni a jelen és a jövő szakembereit. Pedagógiai munkánk alapelvei  Humanista értékrend közvetítése  A nemzeti értékek előtérbe állítása mellett az egyetemes emberi kultúra tisztelete  Felelősség tanítványaink erkölcsi, érzelmi és testi fejlődéséért  Bizalmon, megértésen, egymás kölcsönös tiszteletén alapuló tanár-diák kapcsolat kialakítása  A tanulói képességek életkori sajátosságokat figyelembe vevő, az értékeket megerősítő fejlesztése  A fejlődést elősegítő, pozitív megerősítést előtérbe helyező pedagógiai értékelés  Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása  Önfegyelem és a másokra figyelés képességének kialakítása Oktató-nevelő munkánk értékközpontú. Célunk olyan emberi normák, szakmai értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségfejlődésére. Következetesség A következetesség a hatékonyság kulcsa. Valljuk, hogy az eredményes és hatékony pedagógiai munka a következetességre épül. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy diákjaink pontosan ismerjék a velük szemben támasztott elvárásokat, követelményeket, feladataikat és munkájuk ellenőrzésének szempontjait. Motiváltság Minden ember értékes. Törekszünk arra, hogy feltárjuk a tanulókban rejlő képességeket, adottságokat, és érdeklődésük folyamatos fenntartásával meggyőzzük őket arról, hogy a tudás olyan érték, amelyet folyamatosan fejleszteni kell.

6


Arra neveljük diákjainkat, hogy legyenek képesek önmaguk megismerésére, céljaik megfogalmazására, és alakítsák ki magukban az élethosszig tartó tanulás igényét. Felelősség Felelősség magunkért és másokért. Mindannyian, diákok és tanárok egyaránt felelősek vagyunk a ránk bízott vagy általunk vállalt feladatok felelősséggel való végrehajtásáért, szűkebb és tágabb környezetünk értékeinek, valamint iskolánk patinás hírnevének megőrzéséért. Elkötelezettség Az elkötelezettség a szakmai sikerek feltétele. A nevelőtestület tagjai elkötelezettek szakmájuk és hivatásuk iránt, és személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja  A tanulók erkölcsi érzékének, felelősségtudatának kialakítása, fejlesztése  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgári részvételre, demokráciára nevelés  Önismeret, társas kultúra fejlesztése  Családi életre nevelés  Testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségtudat másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság és környezettudatosság kialakítása  Pályaorientáció  Gazdasági, pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  Tanulás tanítása Oktató-nevelő munkánk során beépítjük programunkba a szülők, a diákok és a munkáltatók igényeit. E tartalmakra fókuszálva kiemelt figyelmet fordítunk a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák: az anyanyelvi kommunikáció; az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a szociális és állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák; valamint a hatékony, önálló tanulás; az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére. Célunk, hogy tanulóink a használható szakmai ismeretek mellett elsajátítsák a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen önérvényesítés és az önfejlesztés képességét; érdeklődő, együttműködni és beilleszkedni képes felnőtté váljanak. Nyitott, vidám és a későbbi életük során sikeres fiatalokat szeretnénk útjukra bocsátani. Iskolánk az itt végzett diákok sorsát a munkába állást követően is igyekszik nyomon követni.

7


Barátságos és a hivatás iránt elkötelezett tanárközösségünk tudatos tervezéssel, az erőforrások optimális felhasználásával, valamint a pályázati lehetőségek kiaknázásával arra törekszik, hogy oktató-nevelő munkánk precíz, hatékony és minőségi teljesítményt eredményezzen. Minden tanuló számára biztosítjuk a korszerű tudáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. Szakmailag megalapozott, egyénre szabott pedagógiai módszerekkel, továbbá az egyéni tanulási utak támogatásával gondoskodunk a hátrányokkal küzdő diákok felzárkóztatásáról és a tehetségek fejlesztéséről. A napi oktató-nevelő tevékenységünk céljai között kiemelt szerepet kapnak a műveltségi területek elvárásaihoz és az iskola szakmai profiljához illeszkedő kulcskompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia

Feladatok 

Az anyanyelvi kommunikáció: 





befolyásolja az iskolai, a munkaerő-piaci és a társadalmi érvényesülést, továbbá befolyásolhatja a tanuláshoz való általános viszonyt, motivációt; a magán és társadalmi élet különböző szintjein felkészít a beszédhelyzeteknek megfelelő művelt, sikeres kommunikációra, a társas együttműködésre; tudatosítja a műveltségi területek sajátos szóhasználatát, szókincsét és szaknyelvében a köznyelvitől eltérő jelentéseket.





  



Idegen nyelvi kompetencia

Feladatok 

Az idegen nyelvi kommunikáció: 





Megfelelő szókincs kialakítása Verbális és nonverbális kommunikációs képesség fejlesztése Beszédszituációnak megfelelő megnyilvánulás Hallott és olvasott szöveg értése Információk feldolgozása Segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) Érvelés és véleménynyilvánítás képessége

lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez; a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteihez igazodva elősegíti fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértését, kifejezését és értelmezését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, szövegalkotás); támogatja a felnőtt életre, a munkába állásra való

8





A kommunikációhoz szükséges szókincs, nyelvtani jártasság kialakítása A szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az elsajátítatása Szövegértés, beszédkészség, íráskészség fejlesztése a követelményeknek, illetve

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ felkészítést; az egyéni igényeknek megfelelően  segíti az európai azonosságtudat kialakítását;  Olyan alapok kialakítása,  biztosítja az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen melyekkel a tanuló képes önálló tanulás stratégiák és az ehhez szükséges eszközök segédeszközök használatának elsajátítását; igénybevételével idegen  fejlesztésének célkitűzése legalább egy idegen nyelv nyelvi tudásának önálló kommunikáció szintű elsajátítása a középiskolai fejlesztésére tanulmányok során.  Alapvető szakmai idegen nyelvi szókincs elsajátítatása  Nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság felkeltése Digitális kompetencia

Feladatok

A digitális kompetenciák fejlesztése segíti, hogy tanulóink: 

 







magabiztosan és felelősségteljesen tudják alkalmazni az információs és kommunikációs technológia eszközeit a tanulás, a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén; felismerjék az élethosszig történő tanulás igényét, melyet elsődlegesen az IKT révén tudnak majd folytatni; megismerjék az internet lehetőségeinek használatát a tanulásban, a művelődésben, a kapcsolatépítésben és fenntartásban; képesek legyenek aktív részvételre a kulturális, társadalmi, illetve szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban; elsajátítsák az elérhető információk hitelességének a felmérésére, megbízhatóságának megítélésére szolgáló alapvető technikákat; ismerjék az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, etikai elveket, a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.





 



 Fogyatékkal élő diákjaink az IKT elsajátítása révén lehetőséget kapnak a kényelmesebb, önállóbb életre, és jobb esélyt a munkaerőpiacon való érvényesüléshez.





9

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) szerepének és lehetőségeinek megértése A fontosabb számítógépes alkalmazások: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, adatbázis-kezelők használata Digitális tartalomalkotás és tartalommegosztás Az információ megkeresésének, összegyűjtésének és feldolgozásának készsége A valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése Az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés Az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén Az IKT felelősségteljes használata

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:

Feladatok 

Az alkotó- és befogadóképesség, kreativitás, kritikai gondolkodás fejlesztése Önismeret gazdagítása A művészeti értékek iránti nyitottság megteremtése A kulturális értékeket megbecsülő magatartás kialakítása Az érzelmi fogékonyság finomítása Az információk megértésének megkönnyítése és ezek hasznosítása a munkában, a tanulásban, a mindennapi életben A hétköznapi esztétikai értékítéleteket megalapozó ízlésvilág kialakítása A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megismertetése



magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, mind a média segítségével;  segíti a fiatalokat az őket érő vizuális információk közötti eligazodásban;  támogatja a jó ízlés, az esztétikai értékek iránti érzékenység és nyitottság, a kritikus és kreatív szemléletmód kialakítását. Az esztétikai nevelés: 



egyaránt felöleli az alkotói és a befogadói tevékenységeket, melyek sokszor szétválaszthatatlanul egymásba fonódnak; értékközvetítő, de egyben értékteremtő és jellemformáló tevékenység, melynek során a tanulók vizuális alkotó- és befogadóképessége egyaránt fejlődik.

 



 





A céloknak megfelelő feladatokat és a megvalósításukat szolgáló eljárásokat a következő táblázat fogalja össze: Erkölcsi nevelés, felelős életvitelre felkészítés, felelősségtudat másokért, önkéntesség Kapcsolódó kulcskompetenciák 

Szociális és állampolgári kompetenciák

Eljárások/eszközök

Feladatok 

    

Alapvető társadalmi normák, viselkedési és magatartási szabályok megismerése Egyéni és közérdek összehangolása Értékkonfliktusok azonosítása, kezelése Felelősségtudat elmélyítése Másság elfogadása Előítéletek leküzdésének

10



  

 

A tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás Tanári példaadás Kortárssegítő tevékenység A közösségi életre nevelés színterei: diákrendezvények, osztályprogramok Közösségi szolgálat Személyes élményekre

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ képessége épülő készségfejlesztő módszerek alkalmazása  Mások iránti tisztelet, empátia és türelem képességének kialakítása

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Kapcsolódó kulcskompetenciák   

Szociális és állampolgári kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai, művészeti tudatosság


Feladatok  







Nemzeti identitás kialakítása Nemzetünk, hagyományaink megismerése Határon túl élő magyarság múltjának és jelenének ismerete Híres magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, sportolók életművének megismerése Helyi közösségek szerveződésének, értékeinek felismerése







A tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás Megemlékezés nemzeti ünnepekről, emléknapokról (ünnepélyek, poszterek, emlékműsorok) Közösségfejlesztő tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások szervezése

Állampolgári részvételre, demokráciára nevelés Kapcsolódó kulcskompetenciák  

Állampolgári kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció


Feladatok 









Az alapvető állampolgári jogok és a demokrácia alapelveiben való jártasság elsajátítása A közügyek gyakorlásában való, felelős állampolgári részvétel Az EU intézményeiről, azok működéséről és az európaiság kérdéséről való ismeretszerzés A nemzeti, európai és világpolitikai kérdések iránti nyitottság elsajátítása Önálló kritikai gondolkodás, vitakultúra kialakítása, fejlesztése

11





A tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás A diákönkormányzati tevékenység, érdekképviseleti lehetőségek gyakorlása, iskolai fórumai: DÖKgyűlés, diákközgyűlés


Önismeret, társas kultúra fejlesztése Kapcsolódó kulcskompetenciák   

Szociális kompetenciák Kezdeményezőképesség Anyanyelvi kommunikáció


Feladatok 

 

A megalapozott önismeret, helyes énkép kialakítása Empátia fejlesztése, kölcsönös elfogadás Konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása







A tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás Az iskolai közösségi élet fórumai nyújtotta lehetőségek kiaknázása tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében Önismereti, csapatépítő tréningek

Családi életre nevelés Kapcsolódó kulcskompetenciák 

Szociális kompetenciák


Feladatok   



Harmonikus családi minták közvetítése Férfi-női szerepek és minták megismertetése Tudatos felkészítés a párkapcsolat kialakítására Felkészítés felelős döntések meghozatalára





A tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás A téma feldolgozása osztályfőnöki órák keretében

Pályaorientáció Kapcsolódó kulcskompetenciák   

Szociális kompetenciák Anyanyelvi kompetenciák Digitális kompetenciák



A munka világának megismerése Önismeret fejlesztése Önmenedzselés, karriertervezés alapjainak megismertetése, álláskeresési technikák elsajátítása





A tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás Karrier-tanácsadó iroda programja szerint

Gazdasági, pénzügyi nevelés Kapcsolódó kulcskompetenciák 



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia


Feladatok 



Alapvető pénzügyi és közgazdasági alapfogalmak megismerése A nemzet- és

12

  

Tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás Költségterv készítése Valós gazdasági folyamatok modellezése

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ világgazdaság osztályfőnöki óra és  Digitális kompetencia meghatározó tanórán kívüli intézményeinek és foglalkozások folyamatainak programjába beépítve megismertetése  Szemléletformálás, pénzügyi tudatosság kialakítása  Vállalkozói alapismeretek  Problémamegoldás, érvelés, innováció

Médiatudatosságra nevelés Kapcsolódó kulcskompetenciák   

Szociális és állampolgári kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai, művészeti tudatosság


Feladatok 





A médiumok megismertetése, médiumok közötti választás képességének kialakítása Médiatartalmak értelmező és kritikai megítélése Alapvető jogi ismeretek átadása

 

Tantárgyi kerettantervek szerinti kapcsolódás Osztályfőnöki óra és tanórán kívüli foglalkozások programjába beépítve

A tanulás tanítása Kapcsolódó kulcskompetenciák  

Hatékony önálló tanulás Digitális kompetencia







Alapképességek fejlesztése A tanuláshoz szükséges motiváció fenntartása Saját tanulási stratégia kialakítása, továbbfejlesztése Az elsajátított módszerek alkalmazása a mindennapi tanulási gyakorlatban Folyamatos önművelés iránti igény kialakítása

  

Tanulás-módszertani gyakorlatok Projektfeladatok megoldatása Önálló munka, csoportmunka

Oktató munkánk céljainak és feladatainak megvalósításához sokrétű módszertani eszköztárból válogatnak pedagógusaink. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében változatos, megújuló, az adott tanulócsoport képességeihez igazodó munkaformák, módszerek alkalmazásával törekszünk a hatékonyság és eredményesség kritériumainak megfelelni. 13


Kitűzött feladataink teljesítését a következő tanórán kívüli tevékenységek támogatják. Az alábbi foglalkozások a tanulóknak térítésmentesen állnak rendelkezésére.

Tanórán kívüli foglalkozás Felzárkóztató foglakozás

Egyéni képességfejlesztő foglalkozás

Cél

Eljárások Kiscsoportos foglalkozás

A tanulási zavarral, nehézségekkel küzdő diákok alapképességeinek fejlesztése, a tanulmányok területén jelentkező lemaradás csökkentése, az eredmények javítása

szaktanári javaslatra, szülővel egyeztetve Egyéni foglalkozás szaktanári javaslatra, szülővel egyeztetve

Korrepetálás

Az adott tananyagrész feldolgozásában lemaradó, nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a hiányosságok pótlása, gyakorlás

Tehetséggondozó foglalkozás

 Átlagon felüli teljesítményre képes tanulók készségeinek fejlesztése  A tanórai tananyagon felüli ismeretek átadása  Felkészítés tanulmányi versenyekre

Szakkör, érdeklődési kör

A diákok érdeklődéséhez igazodó tematikus foglalkozások keretében speciális képességek fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása

Csoportfoglalkozás tematikus terv szerint

Sportkör

 A tanulók testi és pszichikai állapotának fejlesztése  Egészségmegőrzés

Csoportfoglalkozás tematikus terv szerint

Kiscsoportos foglalkozás szaktanárral egyeztetett időpontban

Kiscsoportos foglalkozás szaktanári javaslatra

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A diákokban rejlő fejlődési lehetőségek kibontakoztatása, személyiségük fejlesztése minden nevelési terület feladata. Arra neveljük diákjainkat, hogy:   

képesek legyenek felismerni a bennük rejlő képességeket, adottságokat és személyiségük esetleges gyenge pontjait; munkájuk során legyenek kezdeményezőek, önállóak, kitartóak, pontosak és igényesek; legyenek elfogadók és befogadók; 14


 

védjék és tiszteljék a mások által létrehozott anyagi és szellemi javakat; legyenek tisztában az őket megillető jogokkal, és tartsák tiszteletben mások jogait.

A nevelési célok elérése összetett és kölcsönös együttműködéssel megvalósítható feladatot jelent diáknak és pedagógusnak egyaránt. A folyamat során hozzásegítjük tanulóinkat, hogy a helyes önismeret birtokában képesek legyenek:   

reális énképpel rendelkező, harmonikus, sokoldalú személyiség kialakítására; a társadalmi normák és az alapvető viselkedési szabályok elfogadására; a másságot elfogadó, a személyiséget tisztelő viselkedés kifejlesztésére.

A személyiség formálásával kapcsolatos nevelői tevékenységek áthatják az oktatásnevelés egész folyamatát. A fejlesztésben az osztályfőnökök mellett kiemelt szerepet kapnak a koordinációs iroda munkatársai: az ifjúságvédelmi felelős, az iskolapszichológus és a szabadidő-szervező. Fontosnak tartjuk megteremteni a lehetőséget arra, hogy diákjaink a tanórán kívüli helyzetekben is kipróbálják képességeiket, megismerjék erősségeiket, gyengeségeiket. A személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével osztályfőnöki órák, eseti foglalkozások, tréningek keretében készítjük fel a tanulókat az érdekérvényesítés lehetőségeire, a kihívások kezelésére. A foglalkozásokon a tanulók megismerik az önismeret céljait, forrásait, összetevőit, az emberismeret csapdáit. Fejlesztő gyakorlatok során azonosulhatnak értékeikkel, megfogalmazhatják a változás és a változtatás szükségességét. Megismerkednek a társas kapcsolatokat zavaró jelenségekkel, úgymint a konfliktus, versengés, féltékenység, irigység, közöny, előítéletek. Segítséget kapnak társas kapcsolataik javításához, megmutatjuk számukra az együttműködés, elfogadás, elismerés, tolerancia megnyilvánulásának lehetőségeit és formáit. Ösztönözzük őket a helyes életmód, életvitel kialakítására, az életmódot meghatározó környezeti, anyagi és személyes tényezők feltárására. Pályaválasztási szakember segítségével ismerhetik meg a karriertervezés lépéseit, az álláskeresés technikáit, a munkába állás lehetőségeit és várható nehézségeit. Az ismeretek birtokában a tanulók képesek lehetnek:    

személyiségük kiteljesítésére; toleránsan, előítélet-mentesen közelíteni a különböző életmódú, életvitelű emberekhez, élethelyzetekhez; megtalálni helyüket a munka világban; életcélokat kitűzni, tervezett, rendezett életmódot folytatni, egészségesen élni.

15


1.3. Az egészségnevelési program 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatása alapján arra törekszünk, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük környezetünket. Biztosítjuk:   

a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, mint az eredményes tanulás előfeltételét; a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok együttműködését; az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és egészségügyi szolgáltatásokat.

A tanulók egészségének megőrzésében és kiteljesedésében az iskola jelentős szerepet vállal azzal, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyek révén erre a legnagyobb esélyük van:    

az egyén integrálódását a közösséghez (családhoz, iskolához); lehetőséget a változó terheléshez való alkalmazkodásra; az individuális önállóság megőrzését; az összhang megteremtését a fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei között.

Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Célja, hogy az egészségkulturális szint növelésével, az életmód javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsuk a fiatalokat, hogyan kell az egészséget mint értéket megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként:       

állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását; legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát.

Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

16


Az egészségnevelés fő területei Területek/tényezők

Cél

Helyes szokások, napirend kialakítása

 

Személyi higiéné, tisztaság Munka (tanulás) - pihenés helyes aránya

Korszerű, egészséges táplálkozás



Egészséges táplálkozási szemlélet kialakítása Iskolai büfékínálatának bővítése tejtermék- és gyümölcskínálattal. Az egészségtelen termékek – chips, energiaital, édességek, szénsavas üdítőitalok – forgalmazásának csökkentése

 



Egészségmegőrző mozgás, sportolás

 

Mentálhigiéné - lelki egészségtan

  

A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása Edzés, gyakorlás fontossága A lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzése A veleszületett és szerzett betegségek kezelése, helyes életvezetési stratégiák Kapcsolattartás a szűkebb és tágabb szociális környezettel Káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása

Az egészségnevelési feladatok iskolai felelősei és felelősségi körük Felelős

Felelősségi kör  

Évfolyamonként évi 10 óra egészségnevelési modul Közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok megszervezése, melyet a tanulóknak az érettségi bizonyítvány megszerzéséig el kell végeznie

Szaktanárok



Megismertetni a diákokkal az egészségkárosító, káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagait és hatásmechanizmusát (nikotin, alkohol, drogok)

Mentálhigiénés szakember

   

Tanulók személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme A tanulók és a kollégák mentálhigiénéjének karbantartása Életvezetési problémák megoldásának segítése Iskolai konfliktushelyzetek kezelése

Ifjúságvédelmi felelős



A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrése, gondozása Szenvedélybetegségek kialakulása elleni prevenciós előadások,

Nevelési kérdésekkel foglalkozó igazgatóhelyettes, osztályfőnökök



17

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ egyéb foglalkozások szervezése  Szexuális kultúra kialakítása  Drogprevenció Testnevelő tanárok

   

Iskolaorvos és védőnő

   

 

Kiscsoportos osztályvizsgálatok A testi és lelki fejlődés felmérése Az érzékszervek vizsgálata Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, melyek részét képezik a másodlagos megelőzésnek Pályaalkalmassági szűrések, vizsgálatok, nyomon követések A felmerülő témák megbeszélése, kiemelten: a serdülőkori változások, személyes higiéné, szexualitás, fogamzásgátlás lehetőségei, a nemi úton terjedő betegségek, az önvizsgálatok fontossága, technikája (here, emlő) Igény szerinti, egyénre szabott gondozás, esetkövetés Szükség esetén elsősegélynyújtás



Fogászati szűrővizsgálat

 

Fogorvos

Mindennapi sportköri foglalkozások biztosítása Sportedzések tartása Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal Hungarofit-felmérés elvégzése és értékelése Rendszeres részvétel helyi, regionális és országos sportversenyeken

A szülők, a család irányába is nyitottak vagyunk. Igény szerint egészségnevelés témában szülői értekezletre előadót szervezünk, és drogprevenció, egészségnevelés témakörében szóróanyagot bocsátunk a szülők rendelkezésére. Az egészségnevelés fontosságára, ebben betöltött kulcsszerepünkre tantestületi, réteg- és osztályértekezleteinken is kitérünk.

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja  Az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátíttatása  Balesetvédelmi eljárások megismertetése  Újraélesztés menetének szakszerű bemutatása  Teendők baleset, rosszullét esetén Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  Tanórai keretekben osztályfőnöki, biológia és testnevelés órán, szakmai gyakorlati foglalkozáson  Tanórán kívül foglalkozások keretében szakember irányításával  Diáknapon bemutató szervezésével 18


1.4. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja a szemléletformálás. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelőmunkájának szerves része, a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

1.4.1. Alapelvek, célok a környezeti nevelésben Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:        

a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást; a környezet megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

1.4.2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez a törekvés az élet minden színterén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.  

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kifejlesztenünk.

Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk alkalmazni. A kört azonban bővíteni kell. Tanórán, laboratóriumban, terepi órákon, környezetvédő táborokban megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk a komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket.

1.4.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatásszervezésben, tanórán, laboratóriumban:

19


  







fontosnak tartjuk, hogy tanulóink komoly elméleti alapokkal rendelkezzenek, mert csak így lehet tenni a környezet megóvásáért; jelentős szerephez juttatjuk tanulóinkat az önálló ismeretszerzés területén is; egyre nagyobb teret kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van, hiszen ily módon közelebb érzik magukhoz a problémákat; a laboratóriumokban legfontosabb szempontunk a tanulók önálló munkavégzése, a tapasztalok gyűjtése, a következtetések levonása a globális környezeti problémák ismeretében; a vegyész és környezetvédő tanulóknak megtanítjuk a víz-, talaj- és levegővizsgálati módszerek legegyszerűbb, terepen és laboratóriumban is elvégezhető vizsgálatait, ezek elemzését, következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok dokumentálását, hatásainak értékelését; a drog- és toxikológiai technikus tanulók megismerkednek a gyógynövények szerepével a környezetszennyezés következtében kialakuló betegségek tüneteinek enyhítésében (allergiák és légúti megbetegedések).

Nem hagyományos tanórai keretben:  a tanulóknak a tanórákon kívül összefüggő gyakorlaton kell részt venniük, ahol továbbfejleszthetik tudásukat, ismereteiket;  a környezetvédő osztályok, illetve a technikusok gyakorlatait a tanév során nemzeti parkba, illetve természetes vagy természet közeli területekre tervezzük. Az itt folyó munka a tanév szerves része, hiszen ekkor összegezhetik, a gyakorlatban alkalmazhatják a tanórákon hallott elméleti ismereteket és a laboratóriumi körülmények között folytatott vizsgálatokat; az itt végzett munka kiterjed a természeti és az épített környezetre egyaránt, a térség hagyományaira, a nemzeti parkban folyó munkálatokra;  a környezetvédő tanulóknak intézmény-, üzem- és múzeumlátogatásokat szervezünk;  a felsőbb évfolyamosokat elvisszük az évenként megrendezésre kerülő ÖKOTECH kiállításra;  a környezetvédelmi technikus osztályoknál kiemelten kezeljük az épített értékek védelmét is; az iskola közelében található műemlékeket a helyszínen tanulmányozzuk, ezek a tanulmányi séták jelentős mértékben segítik a tanulókat abban, hogy megismerjék az építészeti stílusokat; alkalmat adnak az épületállomány állapotának, a zöldterületek arányának és a közlekedés tanulmányozására;  környezettudatos gondolkodásukat, természetszeretetüket fokozzák a számukra szervezett szakmai túrák, kirándulások, melyek keretében alaposan megismerik a vadon élő védett gyógynövényeket, és lehetőség nyílik hazánk környezeti állapotának tanulmányozására is;  a vegyész tanulók a kémiaórákon és a laboratóriumokban megismerkednek a speciális vegyi anyagok kezelésével és szelektív gyűjtésével;

20




a technikusok számára kötelező gyárlátogatásokat, külső gyakorlatokat szervezünk, ahol megismerkednek többek között az ipari környezetvédelemmel, a vegyi anyagok tisztításával és újrahasznosításával is.

Tanórán kívüli programok  Ökoiskola program keretében megfogalmazott vállalások teljesítése: szelektív hulladékgyűjtés, komposztáló hely kialakítása, téli madáretetés, zöld növények telepítése, aktuális környezetvédelmi híreket és programokat tartalmazó faliújság működtetése  A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Curie Környezetvédelmi Emlékverseny, Környezetvédelmi OSZTV, SZÉTV)  Rendszeresen részt veszünk a környezetvédelmi szervezetek, a társiskolák által szervezett versenyeken, pályázatokon  Törekszünk arra, hogy környezetvédelmi témában kiírt pályázatokon (pl. Út a tudományhoz), diákkonferenciákon (pl. Hlavay József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferencia) saját kutatási témával indítsuk diákjainkat  Diákjaink szabadidejükben szervezett kirándulásokon ismerhetik meg hazánk természeti értékeit  Nyílt napok szervezésével, környezetvédelmi bemutató foglalkozások tartásával, pályaválasztási börzéken igyekszünk népszerűsíteni a környezetvédelmi oktatást Tartalmi és szervezési feladatok A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy egységes képet alakítsunk ki a diákjainkat körülvevő világról. Ezek:       

Terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások Pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés „Látogatás": múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint hulladéklerakó, hulladékégető, szennyvíztisztító stb. Versenyek, versenyfelkészítő szakkörök Szakmai projektekben való részvétel Az iskolai környezet otthonosabbá tétele: „iskolazöldítési akció” Helyi akciók, versenyek szervezése és lebonyolítása a környezetvédelmi napok, pl. Zöld Napok stb. alkalmával

Módszerek és eszközök A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket:

21


      

Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák Modellezés Riportmódszer Projektmódszer Terepgyakorlati módszerek Kreatív tevékenység Közösségépítés

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

1.4.4. Jövőkép Fontos feladatunk az iskolai környezeti nevelési munkacsoport létrehozása, amely az iskolában egyébként létező környezetvédelmi szakmai munkaközösségtől független, és feladataiban elsősorban a környezeti nevelési célkitűzések megvalósítása szerepel. Ennek keretében szükséges:    

  

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; tantestületen belüli továbbképzés szervezése; a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, ezzel támogatva a környezetvédelmi és a természettudományos munkaközösségek tantárgyés tananyagszervező munkáját; a leendő kilencedikesek számára szervezett csibetáborra is kiterjeszteni a környezeti nevelést; a Zöld Napok megemlékezések megszervezése; a környezet megfigyelésében, vizsgálatában folytatott munkálataink nyilvánossá tétele.

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő munkák fontos feladata a közösségi nevelés. Célunk, hogy elősegítsük a diákok szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, ezáltal nyitottabbá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

1.5.1. A közösségi nevelés színterei

22


Az osztályközösség Az elsődleges, és a tanulókra legnagyobb hatást gyakorló közösség az osztály közössége. Az osztályon belül a diákok és az osztályfőnök együttműködése révén közös programok (pl. kirándulás, színház- és múzeumlátogatás, táborok) segítségével folyamatos a közösség alakítása, fejlesztése csakúgy, mint a hétköznapok során. Ezek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, ezzel összefüggésben az egymással történő hatékony, a megoldás irányába vezető kommunikáció elsajátítása. Az osztályfőnökök elképzeléseiket, programjukat a helyi adottságokhoz, igényekhez és szükségletekhez igazítják. A közösségfejlesztés pedagógiai feladatai:  A tanulók beilleszkedésének támogatása  Helyes, követhető értékek közvetítése és elfogadtatása  Tanórán kívüli tevékenységek, programok – színház-, és múzeumlátogatás, kirándulások, hagyományteremtés stb. – szervezése és kezdeményezése  A tanulók egyéni adottságainak felismerése, fejlesztésének szorgalmazása és kamatoztatása a közösség életében  Önismeretük elmélyítése révén tudják magukat elfogadni és elfogadtatni, váljanak képessé a másság megértésére, mások személyiségének tiszteletére  Tudjanak azonosulni a közösség pozitív értékeivel, elvárásaival  Legyenek képesek konstruktív életvitel kialakítása Diákönkormányzat A diákönkormányzatnak iskolánk minden diákja tagja lehet. Az osztályok három-három képviselőjét az osztályok tanulói választják meg, de a DÖK-gyűlések nyitottak, rajtuk iskolánk bármely diákja részt vehet. A diákönkormányzat élén az elnök áll, ő képviseli a szervezetet az iskola vezetősége, a tanárok, illetve más iskolák diákönkormányzata előtt. Feladata továbbá a DÖK rendezvényeinek koordinálása, a DÖK-gyűlések levezetése. Az ő munkáját segíti a két alelnök, akik dokumentálják a gyűléseket, segítenek a programok szervezésében, illetve helyettesítik az elnököt, ha ő valamiért nem tud jelen lenni. Az iskolai diákönkormányzat működésének céljai:      

A tanulói jogok érvényesülésének áttekintése A tanulók és tanulói közösségek érdekeinek képviselete Döntési, véleményezési, javaslattevő és egyetértési jogaik érvényesítése Az iskolai diákélet – szabadidős és kulturális tevékenységek – szervezése, megvalósítása A diákság problémáinak, felvetéseinek továbbítása az iskolavezetés felé Kapcsolattartás a diákság és az iskola vezetősége között

A diákönkormányzat legfontosabb fóruma a diákküldött-közgyűlés, amelyen az osztályok képviselői megválasztják a DÖK vezetőségét, illetve elfogadják az előző évről szóló beszámolót. A diákoknak itt lehetőségük nyílik az iskolával kapcsolatos kérdéseik, 23


problémáik felvetésére, hiszen a közgyűlésen mindig jelen van az iskola igazgatója is, aki válaszol a kérdéseikre. A közgyűlés nyitott, az iskola bármely diákja részt vehet rajta, de minden osztálynak csak egy szavazata van. A DÖK havonta tart gyűléseket, amelyeken megbeszélik az aktuális kérdéseket, előkészítik a különböző szabadidős programokat. A diákönkormányzat éves programjának az előkészítése a DÖK-táborban történik, illetve itt értékelik a tanulók az előző éves munkát is. A DÖK által szervezett programok, mint pl. a csibetábor, csibeavató, Petrik-nap, fontos szerepet játszanak az iskolai közösség kialakításában. A DÖK érdekvédelmi feladatai közé tartozik az iskolai dokumentumok átdolgozásában (pl. házirend) való részvétel, a tanulói jogok érvényesítése a fegyelmi tárgyalásokon, illetve javaslatot tehetnek arra is, ki kapja minden évben a Petrik-gyűrűt, amely a legnagyobb kitüntetésnek számít iskolánkban. Diákkörök és egyéb szabadidős programok Az osztálykeretek közül kilépve, a közösségi nevelés következő színterét az iskolában működő kortárscsoportok, diákkörök és szakkörök jelentik. A kortárscsoportok működése lehetőséget nyújt az adott korosztályt leginkább érintő és érdeklő kérdések megvitatására, az eltérő vélemények ütköztetésére és ezek megbeszélésére. A diákkörök és szakkörök széles skáláját felkínálva lehetőséget biztosítunk arra, hogy kiki képességei és érdeklődése szerint választhasson a kínálatból. Különösen fontos szerepe van az iskolában működő sportköröknek, amelyek a közösségfejlesztés mellett a testi és lelki egészség megóvásához, az egészséges életmód kialakításához is segítséget nyújtanak. Minél több diákközösség működik egy iskolában, annál fejlettebb annak közössége. A diákok körében szervezetett programok a közösség formálása mellett hozzájárulnak a szabadidő hasznos, szervezett eltöltéséhez.

Program

Időpont

Program rövid leírása

Csibetábor

augusztus

Az új kilencedikesek számára lehetőség a megismerkedésre

Felelős  

Csibeavató

szeptember

A kilencedikes osztályok közötti verseny

 

Honfoglaló

október

Délutántól másnap reggelig tartó programsorozat

  

Szalagavató

december

Végzős osztályok ünnepsége

24



Diákönkormányzatot segítő pedagógus Szabadidő-szervező Diákönkormányzatot segítő pedagógus Szabadidő-szervező Diákönkormányzatot segítő pedagógus Mentálhigiénés szakember Szabadidő-szervező Osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________  Szabadidő-szervező Útravaló

december

Pályaválasztási program



Koordinációs iroda

Petrik-hónap

március

Tematikus hónap, amely során az adott témához tartozó különböző versenyeken mérhetik össze tudásukat, képességeiket tanulóink



Diákönkormányzatot segítő pedagógus Szabadidő-szervező

A diáknapon különböző programokat szervezünk a tanulókkal közösen

 

Diákönkormányzatot segítő pedagógus Szabadidő-szervező

Petrik-nap

tavasz



Utolshow

június

Vidám tanévzáró program



Szabadidő-szervező

DÖK-tábor

július

A tábor legfontosabb célja a csapatépítés, hogy a következő tanévben minél hatékonyabban tudjon működni a diákönkormányzat



Diákönkormányzatot segítő pedagógus

Filmzóna

folyamatos

A filmklubban olyan filmeket tekinthetnek meg diákjaink, amelyek az ő korosztályuk számára izgalmasak. A vetítéseket beszélgetés követi.



Szabadidő-szervező

Petrik Klub

folyamatos

Beszélgetés meghívott előadóval a diákságot érintő témákról

 

Mentálhigiénés szakember Szabadidő-szervező

 

Szabadidő-szervező Szaktanár

Rendhagyó tanítási órák

folyamatos

A tanítási órák iskolán kívüli helyszínen folynak, ezáltal az újonnan szerzett ismeretek jobban rögzülnek, miközben az osztályok közös élményeket is szereznek

1.5.2. Közösségi szolgálatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Feladatok:  A szülők bevonásával feltérképezni a lehetőségeket, a diákok igényeit, lehetőségeit  Megszervezni a közösségi szolgálat teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását 25


A szolgálat tartalma:  5 óra bevezetés + 40 óra szolgálat több évfolyamon keresztül + 5 óra feldolgozás  60 perc/1 óra, minimum egy óra, maximum 3 óra/nap A közösségi szolgálat ugyan jogszabályban rögzített feladat, de a cél, hogy a programban résztvevő tanulók nyitottá váljanak a társadalmi felelősségvállalásra. A közösségi szolgálat kialakítása:  Szervezett keretek között  Választási lehetőségekkel  Az iskola feladata a szervezés és a dokumentálás  SZMK és szülők bevonásával Foglalkoztatási alternatívák:  Szociális és egészségügyi terület  Oktatás, kulturális tevékenység  Jótékonysági programok  Környezetvédelem  Állatvédelem  Katasztrófavédelem Felelősök:  Intézményvezető  Mentorok  Koordinátorok feladata: felkészítés, kapcsolattartás, adminisztráció, feldolgozás, igazolás, diákok bevonása és elismerése Dokumentálás:  Jelentkezési lap szülői nyilatkozattal  Osztálynapló, törzslap, bizonyítvány  Igazolás az elvégzett feladatokról 2 példányban  Iratkezelési szabályzatban rögzíteni kell  Pedagógiai Program  Együttműködési megállapodás

A közösségi civilszervezetek.

szolgálat

szervezésében

26

együttműködő

partnereink:

OFI,

DIA,


1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

1.6.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai                       

A tanítási órákra való felkészülés A tanulók munkájának rendszeres értékelése Helyettesítési feladatok ellátása A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése Közreműködés érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolításában Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése Tanulmányi versenyek lebonyolítása Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken Iskolai szakmai, kulturális, sport és egyéb diákprogramok szervezése, részvétel a lebonyolításban Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása Részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi és egyéb szakmai értekezleteken, megbeszéléseken Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken Részvétel az iskola beiskolázási programjának megvalósításában Tanulók felügyelete óraközi szünetekben Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

27


1.6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre        

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire Segíti a tanulóközösség kialakulását Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját; Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti Szülői értekezletet tart Tevékenyen részt vesz az osztály előrehaladását értékelő értekezleteken Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség olyan genetikai adottság, amit gyakorlás, céltudatos fejlesztés árán lehet kibontakoztatni, és felkelthető benne az erős motiváció. A képességek lehetnek:        

logikai – matematikai természeti tudományos nyelvészeti testi-kinesztetikus térbeli-vizuális (pl. képzőművészet) zenei interperszonális intraperszonális 28


A tehetség feltárásában, fejlesztésében óriási szerepe van az iskolának. Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink készségeiknek, képességeiknek megfelelő végzettséghez és képesítéshez jussanak, iskolaéletük pozitív élményekkel teli, sikerekben gazdag legyen. A tehetségfejlesztés kihívás a pedagógus számára. Nagy szakmai és metodikai felkészültséget igényel, hiszen csak jól kidolgozott, egyénre szabott, következetesen alkalmazott módszerekkel lehet eredményt elérni. Pedagógusaink éppen ezért rendszeresen részt vesznek a szaktudományos és pedagógiai módszertani ismereteket megújító, tehetségfejlesztési szakértői szakképzettséget nyújtó továbbképzéseken. A tehetséggondozás főbb pedagógiai feladatai:  Kreativitás fejlesztése  A feladat iránti elkötelezettség erősítése  Meg kell értetni, hogy sokat kell dolgozni a sikerért  Differenciált módszerek alkalmazása  Egyéni tanulási utak támogatása  Helyes önértékelés kialakítása  Versenyhelyzetre való felkészítés, a szorongás oldása  Az esetleges kudarcok feldolgozására való felkészítés. Meg kell tanítani, hogy okuljon a kudarcból. A tehetséggondozás megvalósulása A differenciált fejlesztés nemcsak a tehetségesebb diákok hatékony előrehaladásához szükséges, de minden tanuló optimális fejlődésének feltétele. Ezáltal olyan problémákat tűzhetünk ki diákjaink számára, amelyek szintje észrevehetően meghaladja azt a szintet, amellyel a tanuló már megbirkózott, s ez elősegíti fejlődését. A túl könnyű feladatok unalomhoz vezetnek, a túlságosan nehéz feladatok frusztrációhoz. Egyik sem segíti elő az optimális tanulást, vagy motivál a tanulásra. Minden diáknak egyformán kívánjuk megadni a lehetőséget, hogy tanuljon, és kiteljesítse potenciálját. Tehetséggondozás formája matematika oktatása csoportbontásban idegen nyelv oktatása csoportbontásban

Tehetség felmérése tanév elején a szaktanárok végzik

9-14. évfolyam

11-12. évfolyam

emelt szintű érettségire való felkészítés

sportkörök, sportversenyekre való felkészítés művészeti versenyek szervezése, tanulók felkészítése

9-12. évfolyam

9-10. évfolyam

tehetséggondozó szakkörök

tanulmányi versenyek

Érintettek köre

diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek 9-12. évfolyam

29

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ 9-14. évfolyam

diákkonferencia diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek

intenzív versenyfelkészítő tréning

11-14. évfolyam

felkészítés szakmai versenyekre

1.7.2. Tanulmányi és egyéb versenyeken való részvétel A tehetséggondozás fontos kiegészítője és eredményességének mérője, hogy jó képességű, tehetséges tanulóink tanulmányi versenyeken vegyenek részt. Hagyományosan az alábbi, különböző szintű versenyekre nevezzük be tanulóinkat, az előző évek sikeres versenyeredményei alapján.

Országos versenyek Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett versenyek

Szakminisztériumok által meghirdetett versenyek



Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek OKTV  Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenye SZÉTV o vegyipari szakmacsoport





Műszaki Oktatási Egyesület által meghirdetett verseny Magyar Kémikusok Egyesülete által meghirdetett Verseny Egyéb országos versenyek

o

környezetvédelme-vízgazdálkodás szakmacsoport

o

informatika szakmacsoport

NFM Informatikai szakmacsoportba tarozó Országos Szakmai Tanulmányi Verseny OSZTV VM környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportba tarozó Országos Szakmai Tanulmányi Verseny OSZTV



Országos Műszaki Tanulmányi Verseny OMTV o vegyipari szakmacsoport

 

Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny Nemzetközi analitikai konferencia

   

Humán terület Idegen nyelv Természettudományos terület Sport

30

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Fővárosi versenyek MFPI által szervezett versenyek

   

Humán terület Idegen nyelv Természettudományos terület Sport

Fővárosi iskolák közötti verseny

  

Környezetvédelmi iskolák versenye Két tanítási nyelvű iskolák nyelvi versenye Diákkonferencia

Helyi versenyek Helyi iskolai versenyek, vetélkedők

     

Vegyipar Környezetvédelem Humán terület Idegen nyelv Természettudományos terület Sport

1.7.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A gyenge tanulói teljesítmény a tanulás zavararaira vezethető vissza. Ehhez gyakorta szociális hátrányok, illetve egyéb életkori sajátosságokból adódó problémák is párosulnak. Tanulási zavarról akkor beszélhetünk, ha az egészségesen fejlődő, rendezett körülmények között élő gyermek egy vagy több képességének hiánya, fejletlensége nem teszi lehetővé, hogy megfelelően teljesítse a tantárgyi követelményeket. Ha e problémákat időben, még az általános iskolában felismerik, következetes fejlesztéssel eredményesen korrigálhatók. A hátrányok kompenzálása, a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók felzárkóztatása az osztályfőnök és a szaktanárok közös munkáján alapszik. A hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink kiszűrése az év eleji diagnosztikai mérések és a szaktanárok jelzései alapján történik. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, és megpróbáljuk a probléma okát közösen feltárni. A beszélgetések során sok esetben kiderül, hogy a kudarc már az általános iskolai tanulmányok során megmutatkozott. Az ifjúságvédelmi felelős közvetítésével a javasoljuk a szakértői vizsgálatot. A tanulási nehézség súlyosságának ismeretében határozzuk meg a tanuló fejlesztési tervét. Kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat ajánlunk, ha ez nem vezet eredményre, akkor külső szakszolgálatok segítségét kérjük, természetesen a szülők beleegyezésével. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik.

31


A felzárkózást segítő tevékenységek  Osztályonként tanulópárok szervezése  Differenciált foglalkoztatás a tanórán  A szabad sáv terhére felzárkóztató órák beiktatása  Az átlagosnál gyengébb képességű és/vagy általános iskolából hiányos tudással érkező tanulóink részére kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások indítása  Egyéni fejlesztési terv készítése  Indokolt esetben szakszolgálatok segítségének kérése Az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítunk e tanulók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérésére. Időszakos felmérésekkel ellenőrizzük a program hatékonyságát. Ennek tapasztalatait megbeszéljük a tanulókkal és a szülőkkel, valamint az eredményesség tükrében folytatjuk vagy módosítjuk elképzeléseinket.

1.7.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő diákok több figyelmet és törődést igényelnek a pedagógusoktól. Nem mindig a legszembetűnőbb, a tanári munkát közvetlenül is zavaró pszichikus zavarok a legsúlyosabbak. Néha az idejekorán érkező segítség az egész életre pozitív hatással lehet. Ezért fel kell figyelnünk, ha tanítványunk:      

tartósan levert, szomorú, látszólag minden alapos ok nélkül; ha önértékelése túlzottan alacsony vagy valamiért bűntudat bántja; ha a hasonló életkorú társaknál szorongóbb, oktalan félelmek gyötrik, kényszerűen óvatoskodó; ha egészségi állapota, testi megjelenése túlzottan és folyamatosan foglalkoztatja; ha úgy érzi, hogy lelkivilágát külső idegen erők befolyásolják; ha hirtelen indokolatlanul nagy változások vannak magatartásában.

A probléma eredete szerint beszélhetünk tanulási zavarokról, emocionális zavarokról (esetleg neurotikus tünetekről) és magatartászavarokról – amely tényezők valamennyien nehezítik a tanulók iskolai közösségbe való beilleszkedést.

1.7.5. Tanulási zavarok Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematikai ismeretek elsajátítását. Az írás, olvasás és számolás nehézségei (részképességzavarok)  diszlexia (olvasási zavarok)  diszgráfia (az írás zavarai)  diszkalkulia (számolási zavarok)

32


A részképességzavar súlyosságát szakértői vizsgálat állapítja meg. A szakértői vélemény alapján az iskola vezetője határozatban rögzíti a diákot megillető mentességeket. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár és/vagy pszichológus közreműködését igényli. Az iskola az érintett tanulók részére egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő foglalkozásokat szervez a tanulási nehézség típusához igazodó fejlesztési programmal, heti 2 órában, szakember bevonásával, a tanórán kívüli foglalkozás keretében. A fejlesztő foglalkozásokon a kijelölt tanulóknak kötelező részt venni. A szülővel való megbeszélés alapján az oktatási igazgatóhelyettes alakítja ki a foglalkozásokon résztvevő tanulók névsorát. A Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértő Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakvélemény áttanulmányozása után a tanulási nehézség fokához igazodó, egyénre szabott fejlesztési terv is készül. Az egyéni fejlesztési terv alapján elkészített fejlesztő feladatlapokat tanulónként dossziékba gyűjtjük. Így a fejlesztési folyamatról a szülő is rendszeres tájékoztatást kap. Az írásbeli fejlesztő feladatokat a tanuló otthon is gyakorolhatja.

Az írás, olvasás és számolás fejlesztésének programterve Diszlexia terápia

Diszgráfia terápia

A fejlesztés célja: kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejleszteni kifejező készségét, segíteni, hogy az olvasás és az írás eszközzé váljon az ismeretek elsajátításában

A fejlesztés feladatai

Diszkalkulia terápia A fejlesztés célja: a matematikai nyelv használatának, a mechanikus számolási készségnek, a matematikai relációk verbális kifejezésének a mindenkori osztályfoknak megfelelő szintre hozása A fejlesztés feladatai

olvasással kapcsolatos szorongások oldása

szövegértési feladatok megoldása

a négy alapművelet gyakoroltatása természetes számok körében

szó- és mondathatárok érzékelésének javítása

szövegemlékezet fejlesztése

szöveges feladatokból adatok kigyűjtése

félreolvasások kiküszöbölése

a lényegkiemelés technikájának gyakorlása

a négy alapművelet gyakoroltatása törtekkel műveletek negatív számokkal

gyakori olvasási hibák (betűtévesztés, betűbetoldás, kihagyás) feloldása többszöri hangos olvasással

fogalmazás íratása

33

szám- és műveletfogalom kialakítása a manipuláció előtérbe helyezésével, képi és vizuális megerősítéssel

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ szótagolva olvasás gyakorlása

a leggyakrabban előforduló helyesírási hibák (rövid- és hosszú magán- és mássalhangzó párok tévesztései, igekötős igék egybe- és különírása, zöngés zöngétlen pár cseréje) gyakorlása

az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a beszéd és a gondolkodás összehangolt, intenzív fejlesztése,

hosszabb, idegen eredetű, hangzású szavak kiolvasása

nyelvtani feladatok gyakorlása, ismétlése

egyszerű egyenletek megoldása

olvasás tempójának javítása

tagolási nehézségek kiküszöbölése

terület, kerület fogalmának gyakoroltatása egyszerű síkidomoknál

szókincs bővítése

a kézírás szabálytalanságának, grafomotoros hibáinak enyhítése

felszín és térfogat fogalmának gyakorlása egyszerű testeknél

a szavak jelentésének vizsgálata mondatalkotás az egyszerűtől összetettig kommunikációs gyakorlatok

segédeszközök használatának megengedése, igénybevétele

a téri relációk biztonsága, a szerialitás erősítése az egyéni sajátságokhoz igazított, megjegyzést elősegítő technikák és eljárások megtalálása, valamint alkalmazása

Figyelemzavarok  Figyelemhiányos hiperaktivitás = hipermobilitás, ˗ Oka: gátlási folyamatok éretlensége, ˗ Tünetei: a tanuló nem tud huzamos ideig egy helyen ülni és figyelni – a fiúknál gyakoribb  Pszichoorganikus szindróma (POS) ˗ Oka: az agy kis területeinek születéskor szerzett károsodásai ˗ Tünetei: hiperaktivitás, ügyetlenség, a mozgáskoordináció hiányossága ˗ Pedagógiai tevékenység: Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy tudják indulatosságukat kezelni. Az iskolában az első sorba kell ültetni őket, hogy ne lássák a többieket. Nem elég elmondani a házi feladatot, nekik papíron is oda kell adni! A beszámoltatást, dolgozatírást ingermentes környezetben célszerű lefolytatni. Ez a másság jogának felismerése – a többi gyerekben tudatosítani kell, hogy ez nem kivételezés! Súlyosabb esetekben pszichiáter segítségét kell kérni, aki gyógyszeres kezeléssel a gátlási folyamatokat serkentheti.

34


1.7.6. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi felelős feladatköre Iskolánkban kiemelt szerepet kapnak a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Különösen nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a felzárkóztatásra szorult tanulók segítségadására, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére. Ezek összehangolását hosszú évek óta gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Az ifjúságvédelmi felelős az intézmény vezetőjének megbízásából, az intézkedésre felhatalmazott nevelési feladatokért felelős igazgatóhelyettes irányításával látja el feladatait. Tevékenységének területei:    

év eleji állapotfelmérés, adatgyűjtés gondozás prevenció kapcsolattartás

Az ifjúságvédelem céljai, feladatai A felmérések adatai alapján egyre több tanulónk válik - anyagi, környezeti és személyiségbeli szempontok szerint – veszélyeztetetté. Az anyagi szempontok miatt veszélyeztetettek mellett emelkedik a környezetük által veszélyeztetett tanulók száma. Ezzel a környezettel egyre nehezebb kontaktust találni és tartani. A veszélyeztetett tanulók folyamatos nyilvántartását, gondozásuk koordinálását az ifjúságvédelmi felelős végzi. Az ifjúságvédelemben egyre fontosabb helyet kap a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység. A prevenció részeként képzett kollégáink és külső szervezetek bevonásával ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások megszervezésére kerül sor. A tevékenység bővítésére pályázati forrásokat használunk fel. Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos teendők:  Az osztályfőnökök segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók felmérése, tanulmányi előmenetelük, szociális helyzetük figyelemmel kísérése  Nyilvántartások folyamatos kezelése, aktualizálása  Szükség esetén felvenni a kapcsolatot a Gyermekjóléti és a Családsegítő Szolgálattal  Fejlesztő csoportok vagy egyéni foglalkozások alakítása a szaktanárokkal karöltve  Esetmegbeszéléseken való részvétel  Szociális ellátások megállapításának kezdeményezése az anyagi hátrányok enyhítése, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében  A hiányzások figyelemmel kísérése, kiemelten az igazolatlan hiányzások tekintetében  A hatályos jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő tájékoztatás megküldése  Jelzőrendszer működtetése 35


A szülők körében végzett feladatok:  Együttműködés, szemléletformálás  Tanácsadás, tájékoztatás a jogokról és kötelességekről  Szülői értekezleteken, fórumokon aktív közreműködés  Érdeklődés esetén előadások szervezése  Esetenként családlátogatás az osztályfőnökkel vagy a családsegítővel  Hetenkénti, rendszeres fogadóóra biztosítása  Az illetékes gyermekjóléti és családsegítő központ elérhetőségének kifüggesztése A tantestület körében végzett feladatok:  A gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása  Együttműködés, szemléletformálás  Tanácsadás, információk, nyomtatványok átadása  Szoros kapcsolattartás az iskola vezetésével  Továbbképzések szervezése, motiválás a részvételre  A nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel  Szakirodalom ajánlása, tájékoztatás a változó törvényekről  Aktív együttműködés az egészségnapi és a drogprevenciós programokon  Egyeztetés az ingyenes tankönyvre jogosultakról, a rászorult tanulók részére könyvtári példányok biztosítása  Fokozott figyelem -az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával- a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók tanulmányaira  A hátrányos megkülönböztetés elkerülése  Szoros együttműködés az integrációs feladatok ellátásában az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Speciális feladatok:  Kapcsolattartás a külső intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Önkormányzat, szervezetek, egyesületek, iskolaorvos)  Pályázati források keresése, pályázatírás  Jogszabályok változásának naprakész nyilvántartása  Továbbképzéseken való részvétel

1.7.7. Az iskolapszichológiai szolgáltatás Az iskolán belül iskolapszichológusi szolgáltatás működik. Iskolánk az iskolapszichológusi működéshez szükséges alapvető feltételeket és eszközöket (konzultációhoz szükséges külön szoba, a tevékenységhez szükséges egyéb feltételek és eszközök) biztosítja. Az iskolapszichológusi szolgáltatásról a szülőket, pedagógusokat év elején tájékoztatjuk.

36




 

      

Az iskolapszichológus a gyermek-szülő-pedagógus viszonyban tevékenykedik. Szaktudásával az iskola nevelő-oktató munkáját támogatja, erősíti. Feladata elsősorban a primer prevenció, munkájával közvetlen és közvetett módon segíti a diákok személyiségfejlődését, kognitív és érzelmi fejlődését a neveléslélektani és szociálpszichológiai eszközrendszere által. A szakmai megfigyelései, felmérései alapján javaslatokat tesz az intézmény fejlesztésére vonatkozóan. Az iskolapszichológus egyéni és csoportos tevékenységet folytat az iskolában. A 18 éven aluli diákokkal folytatott egyéni konzultációhoz a szülő/gondviselő írásbeli engedélyét kéri. A konzultációk során az etikai normáknak megfelelően jár el, szükség esetén más szakemberekkel felveszi a kapcsolatot a diák érdekében. Csoportos foglalkozásokat (osztályfoglalkozások, tanórán kívüli csoportfoglalkozások) kezdeményez, illetve a pedagógusok felkérésének eleget tesz. A szociometria módszerét alkalmazza szükség szerint, melynek alkalmazásáról a szülőket tájékoztatja, a megszerzett információkat megfelelően kezeli. A szülőkkel és a pedagógusokkal is folytat egyéni konzultációkat, valamint az iskola vezetőjével tartja a kapcsolatot. Tanórai hospitálásokat és tanórán kívüli megfigyeléseket végez munkájának érdekében. Értekezleteken és rendezvényeken vesz részt. Az iskolapszichológus -törődve mentálhigiénéjével- szupervízióban vesz részt, az arra alkalmas szupervízori végzettségű szakpszichológus által. Törődik szakmai fejlődésével és továbbképzésével. Az iskolapszichológus elkészíti heti beosztását, elérhetőségét közli a kollégákkal, illetve az iskola honlapján is. Az iskolapszichológus a munkájához szükséges adminisztrációkat elvégzi, a törvényben előírt munkaidejét a heti beosztásnak megfelelően alakítja ki.

1.7.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk tanulói közösségének szociális összetétele a hátrányos körülmények között élő, veszélyeztetett tanulók számát tekintve átlagos. Vannak osztályaink, ahol a diákok 30-40%-a csonka családban él, vagy az új házasságokból adódó konfliktusok hátráltatják a gyermek egészséges személyiségfejlődését. Különösen a szakképző évfolyamokon tanuló diákok közül küzdenek sokan anyagi természetű problémákkal. Oktató-nevelő munkánk során elkötelezetten törekszünk a hátrányok kompenzálására, az esélyegyenlőség megteremtésére.

1.7.9. Szociális segélyezési, támogatási formák Az iskola lehetőségeihez mérten anyagilag is próbálja támogatni a rászorulókat. A szülőknek a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást nyújtunk a segélykérés jelenlegi – iskolán belüli és önkormányzati – lehetőségeiről, a támogatás rendszeréről. Folyamatosan eljuttatjuk az osztályfőnököknek azokat a pályázati kiírásokat, amelyek a rászoruló tanulók támogatására kínálnak lehetőséget.

37


Iskolai szinten a diákjóléti kiadások között kerül megtervezésre a segélyezési támogatás. Ezen túlmenően nagyobb mértékben erre a Petrik Alapítványon keresztül nyílik lehetőség.    

Az alapítvány kuratóriuma a tanév kezdetekor szociális ösztöndíj pályázatot ír ki. A rászoruló tanulók pályázatot nyújtanak be, mellékelve a jogosultságot bizonyító okiratokat, illetve az osztályfőnök javaslatát. Ezt követően az alapítvány kuratóriuma és az ifjúságvédelmi felelős együtt dönt a tanulók kérelmének jogosságáról. Eseti kérelmek benyújtásakor hasonló eljárási rend szerint bírálja el a kuratórium a szociális segély odaítélését.

1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje jogkör

eset saját működése

nevelőtestület véleményét kikérve dönt

működéséhez biztosított eszközök felhasználása egy tanítás nélküli munkanap programja saját tájékoztatási rendszere saját SZMSZ

saját döntés, nevelőtestületi jóváhagyás

iskola működésével kapcsolatos kérdések

véleménynyilvánítási jog

tanulókat érintő kérdések iskolai SZMSZ házirend pedagógiai program tanulók közösségét érintő kérdések

az iskolának ki kell kérni a diákönkormányzat

tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók véleményét készítése tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése iskolai sportkör működési rendje könyvtár működési rendje

1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel való kapcsolattartásban kiemelt fontosságú:  

megismertetni az intézményünk által prioritással kezelt célokkal, értékekkel törekedni, hogy azonosuljanak ezekkel a célokkal és értékekkel 38




elfogadni, hogy a szülők szubjektív módon kezelik gyermeküket, ugyanakkor intézményük objektív szempontok alapján oldja meg a problémákat

Szülői kapcsolattartás formái: A kapcsolat formája személyes kapcsolat

Első szint Tanári fogadóóra Szülői értekezlet

Második szint Igazgatói fogadóóra

telefonos kapcsolat

Diákcentrum

Igazgatói titkárság

elektronikus kapcsolat

[email protected]

[email protected]

A szülői és tanulói tájékoztatásban kiemelt szerepe van iskolánk internetes felületeinek. Iskolánk többféle elektronikus felületen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az iskolai előmenetelről, a mulasztásokról és egyén információkról: 





Iskolai weblap: A www.petrik.hu weboldalon az iskolai élettel kapcsolatos információkat, tájékoztatókat találnak a szülők. Elérhetők többek között az intézményi dokumentumok között a tantervek, a képzési tematikák, a pedagógiai program és egyéb iskolai dokumentumok. Elektronikus ellenőrzőkönyv: A tanulói előmenetellel, értékeléssel és mulasztásokkal kapcsolatos legfontosabb kommunikációs felületünk az elektronikus napló e-ellenőrzőkönyv szolgáltatása. Az enaplo.petrik.hu/xkirpub webcímen keresztül a megfelelő azonosítás után a tanulók és szüleik elérhetik az elektronikus naplóban tárolt tanulói információkat, osztályzatokat, mulasztásokat és egyéb bejegyzéseket. Tananyagtár: Iskolán e-learning rendszerén keresztül érhetik el tanulóink a képzéshez, oktatáshoz szükséges segédanyagokat, jegyzeteket, feladatokat. Az intézményi tananyagfejlesztés során keletkezett elektronikus tananyagok is ebben a rendszerben tárolódnak és érhetők el a tanulók részére. Az e-learning rendszer továbbá – elsősorban szakmai célra szolgáló - kommunikációs felületet is kínál a tanuló és a szaktanár részére.

A pedagógus és az iskola (intézmény) kapcsolattartási formái:  Elektronikus napló: A pedagógus és az intézmény adminisztrációs kommunikációjában elsődleges szerepe az iskola elektronikus naplójának (e-napló) van. Az e-napló nemcsak az intézményi munka adminisztrálására szolgál, hanem olyan komplex szolgáltatásokat is biztosít, mint a tanulói/szülői üzenetküldés, a különféle szaktanári, osztályfőnöki és iskolavezetési dokumentumok előállítása vagy a különféle statisztikák elkészítése.  A napló használatával kapcsolatos teendőket az 1. számú melléklet szabályozza.  Elektronikus levelezési rendszer (e-mail): Az iskola minden tanárának egyedi e-mail címe (…[email protected]) van, továbbá olyan csoportos levelezési címek is használhatók, amelyek egy-egy közösség együttes levélküldését biztosítják. Ezek a közösségek 39




lehetnek szakmai szerveződésűek (pl. informatikatanárok), funkció szerintiek (pl. osztályfőnökök), hierarchikus szint alapján kialakítottak (pl. iskolavezetés) vagy akár egy-egy projektre kialakítottak. Csoportmunka szoftver: A intézményi csoportmunkát támogató rendszerben a tanároknak saját elektronikus naptáruk van, amelyek összehangoltan működnek az iskola más rendszereivel (pl. e-napló órarend), és ezen keresztül biztosított a közös rendezvények megjelenése, a feladatkiosztás vagy akár a helyettesítésekről való tájékoztatás.

A tanulói és szülői kapcsolattartás intézményesített formái:  Diákönkormányzat (DÖK): A diákönkormányzati munkában minden osztály 1-1 fővel képviselteti magát. Az év eleji alakuló ülésen választják meg a 3-5 fős vezetést. A Diákönkormányzat koordinálja az éves munkát, részt vesz a különféle iskolai programok megszervezésében és lebonyolításában, irányítja az iskolai diákéletet.  Szülői szervezet (SZMK): A szülői munkaközösségben minden osztályt egy fő képvisel, a megválasztott vezetőség 3 főből áll. Az SZMK évi három alkalommal beszéli meg a teendőket az iskolavezetéssel; az elnökség ennél gyakrabban, alkalomszerűen ülésezik és foglal állást a különböző döntések meghozatalánál. Az SZMK a nevelési igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot.  Szülői értekezletek: Évente kétszer - szeptemberben és januárban - tartanak az osztályfőnökök szülői értekezletet. Rendkívüli esetben ezen kívül is összehívható értekezlet az osztályfőnök, az iskola vezetősége, illetve a szülők kezdeményezése alapján.  Fogadóórák: Minden tanár heti egy időpontot jelöl meg - szeptember elején fogadóóraként, mely egész évre érvényes. Telefonon történő előzetes megbeszélés alapján azonban más időpontban is fogadják a szülőket. Iskolánk életében fontos szerepet játszanak a külső partnerek. Külső partnerek közé tartozik az intézmény fenntartó szervezet, a különféle szakmai és pedagógiai szolgáltatók, az oktatás állami szervei (pl. Oktatási Hivatal, Kormányhivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, stb.). Fontos partnereink gazdasági élet szereplői, a különféle szakmai szervezetek és cégek. A kapcsolattartás az intézmény partnereivel sokféle módon és szinten valósul meg Partner

Elsődleges kapcsolattartó

Kapcsolattartási formák

Fenntartó

igazgató

személyes, írásos, elektronikus, telefonos

Állami szervek

igazgató, igazgatóhelyettesek

írásos, elektronikus, telefonos

Pedagógiai és szakmai szolgáltatók

igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők

elektronikus, telefonos

Gazdasági, szakmai szervezetek, kamarák

igazgatóhelyettes

elektronikus

Gazdasági szereplők, cégek és vállalkozások

igazgatóhelyettes

vállalati találkozók, elektronikus

40


1.10.

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet ide vonatkozó paragrafusainak (64-72. §) figyelembevételével. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz:      

osztályozó vizsgák különbözeti vizsgák javítóvizsgák kisérettségi küszöbvizsga és pótló vizsgák.

A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:    

aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, aki különbözeti vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelöl ki az iskola, amelynek pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó részletes szabályozást a 1. számú melléklet tartalmazza.

1.11. 1.11.1.

A felvételi eljárás szabályai Beiskolázás 9. évfolyamra

Fázisok Az intézmény bemutatása és népszerűsítése

Tevékenységek Beiskolázási naptár elkészítése Szülői tájékoztató Nyílt napok szervezése, lebonyolítása Részvétel felvételi tájékoztatókon, börzéken

Előkészítés

A tanév rendjében leírtak szerint a tagozatkódok meghatározása és megküldése a Felvételi Központnak, továbbá a fenntartónak A felvételi eljárás rendjének közzététele a felvételi tájékoztatóban

41

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Központi írásbeli vizsga magyar nyelv és matematika tantárgyakból Szóbeli vizsga, kötetlen beszélgetés általános témákról. Célja benyomást szerezni a felvételiző érdeklődéséről, a választott szakma iránti motivációjáról, tanulási szokásairól, szabadidős tevékenységeiről. Felvétel vizsga

A felvételiző értékelése az általános iskolából hozott tanulmányi pontok és a felvételin elért eredmények alapján. Tanulmányi pontok az általános iskolából hozott eredményekből számítva, az érdemjegyek átlagának a tízszerese, összesen maximum 50 pont. Felvételi vizsga pontjai: Írásbelin összesen 60 pont, a szóbelin 10 pont szerezhető. Összesen szerezhető pontszám: 120 pont

Központi írásbeli eljárásrendje

A beérkező jelentkezések regisztrálása A vizsga megszervezése Vizsgadolgozatok javítása, értékelése Vizsgadolgozatok megtekintése Értékelőlapok nyomtatása, kézbesítése

Szóbeli felvételi vizsga A beérkező felvételi jelentkezések regisztrálása megszervezése Szóbeli vizsga előkészítése A vizsgabizottságok és a vizsgarend összeállítása A felvételi vizsga lebonyolítása A pótfelvételi lebonyolítása Az ideiglenes felvételi jegyzék összeállítása, továbbá nyilvánosságra hozatala A végleges felvételi jegyzék összeállítása A felvétel eljárásrendje

A végleges felvételi jegyzék megküldése a felvételi központnak Az OH által megküldött végleges felvételi jegyzék alapján az elutasításról és a felvételről szóló értesítések megküldése a tanulóknak és az általános iskoláknak Esetlegesen rendkívüli felvételi eljárás meghirdetése és lebonyolítása Beiratkozás a 9. évfolyamra

42


Beiskolázás szakképző évfolyamra

1.11.2.

Az iskolai rendszerű képzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. Felvétel iskolarendszerű nappali szakképző évfolyamra Jelentkezés feltétele

Az SZVK-ban előírt iskolai végzettség, egészségügyi feltételnek és életkornak való megfelelés

Jelentkezés formája iskolarendszerű nappali tagozaton

Az iskolai honlapról elérhető elektronikus online jelentkezés elektronikus visszaigazolással

Jelentkezés menete

Személyes adatok megadása A kívánt szakképesítés kiválasztása A megfelelő évfolyam kiválasztása a beszámítás szabályait figyelembe véve Iskolai adatok megadása Tanulmányi eredmények megadása

Felvételi vizsga

Nincs

Jelentkezési határidő

Érettségi időszak vége

Jelentkezők rangsorolása

Tanulmányi eredmények alapján

Felvehetők száma

Szakképesítésenként engedélyezett létszám alapján

Jelentkezők értesítése a felvételről, beiratkozásról vagy elutasításról

Elektronikusan

Beiratkozás

június-július hónapokban, a kijelölt napokon a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokkal

Pótbeiratkozás

szabad férőhelyekre július – augusztus hónapokban kijelölt napokon

Tanulói jogviszony létesítése

Bemutatott dokumentumok megfelelősége és tanuló nyilatkozat alapján, mely szerint iskolánkban kívánja tanulmányait elkezdeni

Tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók osztályba sorolása

Osztályszerkezet kialakítása a minimális és maximális osztálylétszámok, valamint a szakképesítések figyelembe vételével.

43

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Felvétel iskolarendszerű esti és levelező szakképző évfolyamra Szakképzési tájékoztató anyag készítése az adott tanévre vonatkozóan

Előzetes feladatok

Honlapon való közzététele Jelentkezés feltétele

Az SZVK-ban előírt iskolai végzettség és egészségügyi feltételnek való megfelelés

Jelentkezés formája

Az iskolai honlapról elérhető jelentkezési lapon

Felvételi vizsga

Nincs


Július 30.


Jelentkezési sorrendben

Felvehetők száma

Szakképesítésenként engedélyezett létszám alapján


Elektronikusan

Beiratkozás

Június-július hónapokban kijelölt napokon

Pótbeiratkozás

Szabad férőhelyekre július – augusztus hónapokban kijelölt napokon

Tanulói jogviszony létesítése

Bemutatott dokumentumok megfelelősége és tanuló nyilatkozat alapján, mely szerint iskolánkban kívánja tanulmányait elkezdeni

Tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók osztályba sorolása

Osztályszerkezet kialakítása a minimális és maximális osztálylétszámok, valamint a szakképesítések figyelembe vételével.

Honlapon közzétett információk alapján

Felvétel iskolarendszeren kívüli képzésre Jelentkezés feltétele

Az SZVK-ban előírt iskolai végzettség és egészségügyi feltételnek való megfelelés

Jelentkezés formája

Az iskolai honlapról elérhető jelentkezési lapon

Felvételi vizsga

Nincs


Folyamatos


Jelentkezési sorrendben

Felvehetők száma

Legalább egy gyakorlati csoportnak megfelelő létszám


Elektronikusan

Felnőttképzési szerződés kötése

Tanfolyam indításakor

Honlapon közzétett információk alapján

44


1.12. 1.12.1.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Átvétel közoktatási évfolyamokon

Az átvétel eljárásrendje:  Iskolánk csak rendkívüli esetben támogatja a tanév közben történő iskolaváltást  Ha az adott osztály létszáma engedi, az igazgató a szakmai helyettessel közösen dönt az átvételről a diák előtanulmányainak ismeretében  Az átadó iskolával egyeztetve áttekintik a tanult tárgyakat, annak óraszámait, különös figyelemmel a szakmai tárgyak tartalmára, az elméleti és gyakorlat arányára  Amennyiben az alkalmazott tantervek és óratervek megegyeznek, az igazgató határozatban dönt az átvételről  Tanköteles korú tanuló esetében az iskola befogadó nyilatkozatot állít ki, amelyet a volt iskolának eljuttat. Jogviszony akkor létesíthető, ha az „értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatványt visszajuttatták iskolánkba  Amennyiben nincs egyezés a tanítási tartalmakban, de az eltérés áthidalható (legfeljebb 2 tantárgy), különbözeti vizsgát rendel el az igazgató az átvétel feltételeként  Tanév végén történő iskolaváltás esetén az átvétel feltétele a különbözeti vizsga eredményes teljesítése  Ettől rendkívüli esetben, továbbá évközi váltás esetén el lehet térni. Az időbeni eltérést, a vizsga letételének határidejét határozat rögzíti  Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit az átadó iskola által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozó naplóba  Az átvett tanulónak az esetleges lemaradását, tanulmányi hiányosságait a szaktanárok útmutatása alapján kell pótolni

1.12.2.

Átvétel iskolarendszerű szakképző évfolyamokon

Másik középiskolából történő átvétel:  előzetes tanulmányok beszámításával, ha azonos szakmacsoportos alapozásban, ágazati képzésben, illetve azonos vagy rokon szakképesítésben megegyező követelményeket teljesített a tanuló  előzetes tanulmányok beszámítása nélkül, ha a megfelelő követelményeket nem teljesítette a képzéshez

1.12.3.

Szakképzési évfolyamra történő továbbhaladás

Szakmacsoportos alapozás beszámításával az érettségizett tanuló a szakmacsoportnak megfelelő befejező szakképző évfolyamra léphet. Szakmacsoportos alapozás beszámítása nélkül az érettségizett tanuló az első szakképző évfolyamra léphet. 45


Ágazati szakképzés felkészítő szakaszából szakmai érettségi birtokában a tanulónak a szakképzés utolsó évfolyamára kell lépnie.

2. Az intézmény helyi tanterve Az iskola helyi tantervét a közismereti és szakmai kerettantervek alapján az igazgató által felkért munkacsoportok készítették el. Helyi tantervünk az iskola életében dinamikus rendszerként működik, követi a szakmai - szaktárgyi - változásokat, figyelembe veszi a korszerű eszközök és tartalmak megjelenését, csakúgy, mint a környezeti igények - szülők, munkáltatók, társadalom változásait. Iskolánkban a képzés közoktatási és szakképzési szakaszokból áll. A közoktatás főbb feladatai közé tartozik a közép- vagy emelt szintű érettségire való felkészítés, a szakmai képzés, valamint a továbbtanulásra való felkészítés. Kiemelt feladatot kap programunkban a nyelvi előkészítés, valamint a vegyipari szakterületen a két tanítási nyelvű képzés megvalósítása mind a közoktatási, mind a szakképzési szakaszban. Képzési rendszerünkben mind a nappali tagozatos, mind a felnőttoktatás fontos helyet foglal el. Az iskolarendszerű képzés mellett lehetőség van tanfolyami rendszerű felnőttképzésre is. A felnőttképzésben és felnőttoktatásban nem csak a szakmai fejlődés, az "élethosszig tanulás" elv gyakorlati alkalmazását tartjuk szem előtt, de a felnőttek esélyegyenlőségének növelését, a felzárkózás segítését is.

2.1. Közoktatási programok 2.1.1. A választott kerettantervek megnevezése Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés A 2013/2014. tanévben a folyamatban levő képzések esetén a 10. évfolyamtól az iskola pedagógiai programjában meghatározott korábbi szabályoknak megfelelő helyi tantervet alkalmazzuk. A 2013/2014. tanévben a 9. évfolyamon és a nyelvi előkészítő osztály 10. évfolyamán kezdődik az új kerettanterv szerinti képzés. A 9-12. évfolyam közismereti képzés kötelező tárgyaihoz a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára készült 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott kerettanterv alábbi változatait választottuk felmenő rendszerben.

46


A választott kerettantervek

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Szakközépiskolai kerettanterv Alap óraszámú kerettanterv Alap óraszámú kerettanterv

Idegen nyelvek

Nyelvi előkészítő kerettanterv Emelt óraszámú kerettanterv

Matematika

Alap óraszámú kerettanterv

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek


Etika


Biológia – egészségtan

Alap óraszámú kerettanterv Emelt óraszámú kerettanterv B változat

Fizika


Kémia

Emelt óraszámú kerettanterv B változat

Földrajz


Művészetek


Informatika


Testnevelés és sport


47


A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. vegyész ágazat óraterve 9. évfolyam

Tantárgy

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

36 elm. Magyar nyelv és irodalom

36

gyak.

elm.

4

36

gyak.

elm. gyak.

4 *

*

gyak.

4

4

3

3

CSOP

3+1

Matematika

CSOP

3+1*

3

3

3+1*

2+1*

2+1*

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan Közismereti

elm.

Idegen nyelvek


3+1

32

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1+1

Földrajz

2

1+1*

Művészetek

*

1+1*

*

1

1

Informatika

CSOP

1+1*


CSOP

5

5

5

5

1

1

1

1

2

2

Osztályfőnöki Szabadon választható tantárgy**

1*

CSOP

Szakmai tárgyak órakerete***

6

7

8

11

Összes heti óraszám:

35

36

35

35

Összes szakmai heti óraszám:

3

3 6

* ** ***

Választott kerettanterv feletti óraszám Kémia, matematika, biológia Szakmai programban részletezve

48

3

4 7

5

3 8

6

5 11

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat óraterve 9. évfolyam

Tantárgy


36 elm. Magyar nyelv és irodalom

36

gyak.

elm.

36

gyak.

elm.

gyak.

elm.

gyak.

4

4

4

4

Idegen nyelvek

CSOP

3+1*

3+1*

3

3

Matematika

CSOP

3+1*

3

3

3+1*

3

3


2+1

*

2+1

*

Etika

1


32

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1+1*

1*

Földrajz

2

1+1

Művészetek

1+1*

*

1

Informatika

CSOP

1+1*


CSOP

5

5

5

5

1

1

1

1

2

2


1*

CSOP


6

7

8

11


35

36

35

35


2

4 6

* ** ***


49

4

3 7

5

3 8

6

5 11

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ informatika ágazat óraterve Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

elm. Magyar nyelv és irodalom

gyak.

gyak. elm.

elm.

gyak.

4

4

4

3+1*

3+1*

3+1*

CSOP

3+1*

Matematika

CSOP

3+1

*

3+1

2+1*

*

3+1

2+1*

*

3+1

3

Etika 2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1+1*

Művészetek

1

3

1

Informatika

CSOP

1

1*


CSOP

5

5

5

5

1

1

1

1

2

2


CSOP


6

7

8

11


35

36

35

35


3

3 6

* ** ***

*

1


gyak.

4

Idegen nyelvek


elm.


50

2

5 7

4

4 8

5

6 11


2.1.2. Két tanítási nyelvű oktatás A két tanítási nyelvű iskolai oktatás 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben meghatározott irányelvnek megfelelően kerül megszervezésre. Két tanítási nyelvű programunkat magyarangol célnyelvvel valósítjuk meg a vegyipari szakmacsoportban. A képzés célja  általános, aktív nyelvi ismeretek megszervezése, az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése;  a szakmai idegen nyelv elsajátítása a szakmai tantárgyak idegen nyelven való tanulása által;  a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása;  a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése;  a diákok felkészítése arra, hogy a középiskola befejezését követően legyenek képesek technikusi, majd felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytatni;  tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék. A programot a vegyész szakmacsoportba jelentkező tanulók részére hirdetjük, melynek indokoltságát az általunk felmért munkaerő-piaci és társadalmi igények támasztják alá. 











Az iskolával együttműködési megállapodásban álló, szoros szakmai kapcsolatot ápoló vegyipari üzemek és a vegyészet szakmai képviseletét ellátó Magyar Vegyipari Szövetség egyaránt alátámasztja, hogy az ágazat igényli a korszerű képzési alapokkal, a szakmai idegen nyelvben kommunikációképes ismerettel rendelkező munkaerőt. Az iskola számos nemzetközi projektben vesz részt, amelyek fő célja olyan szakemberképzési programok kidolgozása és kipróbálása, amelynek révén a végzett technikusok Europass oklevélhez jutnak. .A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy a tanulók magas szintű idegennyelvtudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény, hogy a diákok legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és -alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. A nyelvoktatásunk interaktív, tevékenység- és feladatközpontú. Rendkívül fontos, hogy a tanulók a megtanulandó idegen nyelvnek ne csak a szókészletét, a hangtanát, a nyelvtanát, hanem teljes eszköztárát birtokba vegyék. A tanulási folyamatban fontos szerephez jut a tanulói közreműködés és az önálló tanulás. Ezáltal a tanuló maga is felelőssé válik saját előrehaladásáért. A különböző tanulási stratégiák elsajátítása segíti őket abban, hogy számukra fontos egyedi

51


problémákat tanári segédlet nélkül is képesek legyenek megoldani. Annak érdekében, hogy a számukra legkedvezőbbet választhassák, természetesen meg kell ismerkedniük az oktatási formák, módszerek, médiumok (újság, magnó, videó, Internet stb.) sokszínűségével. A program fejlesztési koncepciója A két tanítási nyelvű képzés célnyelvi előkészítéssel induló, öt éves programot tartalmaz az érettségiig, amelyet további egy év szakképző évfolyam követ. A két tanítási nyelvű program célnyelve az angol. A célnyelvi civilizáció óráin kívül a diákok célnyelven tanulják a kémia, a szakmai kémia és a matematika, tantárgyakat. A kémia, és a szakmai kémia angol nyelven tanítása megalapozza a két tanítási nyelvű szakképzési programot. Az előkészítő szakaszban (9. KNY évfolyam) nagyon intenzíven foglalkoznak a tanulók a célnyelvvel. Ez lehetőséget nyújt a célnyelvi, valamint az általános nyelvtanulási készségek és stratégiák gyors és hatékony továbbfejlesztésére. A különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók az előkészítő évfolyam végére ideális esetben eljutnak a B1 szintre, így ugyanolyan eredményesek lehetnek a célnyelven tanult tantárgyak elsajátításában, mintha anyanyelvükön tanulnák azokat. Az elvárt minimális követelmény, melynek teljesítését szintméréssel is vizsgálják, az, hogy a tanulók:  

legalább ötven százaléka a 10. évfolyamon érje el a KER szerinti B2 szintet; legalább kilencven százaléka a 12. évfolyamon érje el a KER szerinti B2 szintet.

A tanulók az iskola helyi tanterve szerint a 10. évfolyam végére teljesítik a középszintű érettségi vizsgakövetelményeit. Amennyiben a tanuló a 10. évfolyam végén kíván érettségi vizsgát tenni az évfolyam tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez a tanulónak az utolsó hónap tananyagából be kell számolnia a szaktanárnál legkésőbb az adott naptári év április 30. napjáig. A tanuló év végi érdemjegyét a tanév során szerzett osztályzatok és a beszámolón szerzett érdemjegy együttes átlaga alapján állapítja meg a szaktanár. A tanulók két tanítási nyelvű érettségi vizsgarend szerint tesznek érettségi vizsgát. Az iskola a két tanítási nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai időkeretek és a többlet tanórai foglalkozások révén biztosítja, hogy a tanulók a célnyelvből emelt szinten és a célnyelven tanított tantárgyakból az iskola helyi tanterve alapján az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek. Az érettségi követelmények szerint a kötelező célnyelv (angol nyelv) mellett a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből kell vizsgázni. A két tanítási nyelvű képzés irányelve szerint a célnyelv és a célnyelven tanított tárgyak oktatása csoportbontásban történik. A csoportok kialakítási nyelvi szintfelmérő alapján történik. A diákok nyelvi felkészítését anyanyelvi lektor segíti. 52


Két tanítási nyelvű vegyész szakközépiskolai képzés óraterve Tantárgy

9. KNY

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

36

32

elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

CSOP

Célnyelvi civilizáció

CSOP

Matematika

CSOP

Matematika angol

CSOP

2

4

4

4

4

18

6

6

5

5

2

2

2

3+1

3+1

3+1

3+1

3

2

3

3

2


2

Közismereti

Etika

1

Biológia – egészségtan Fizika

2

Kémia angol

2+1

CSOP

Földrajz

2

Művészetek

1

*

2

2

2

1

1+2

*

1

1

*

1

*

1

Informatika

CSOP

3

1


CSOP

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

2**

2**

Osztályfőnöki Szabadon választható **

tantárgy

CSOP


0

6

7

8

11


33

38

39

39

39


0

0 0

* ** ***

3

3 6

Választott kerettanterv feletti óraszám Kémia, matematika, biológia Szakmai programban részletezve 53

3

4 7

5

3 8

6

5 11


2.1.3. Nyelvi előkészítő képzés A nyelvi előkészítő osztály alapvető célja idegen nyelvi kommunikatív kompetenciák megalapozása, fejlesztése. Intenzív nyelvtanulással olyan nyelvtudáshoz szeretnénk juttatni a diákokat, amely megalapozza a további négy év nyelvtanulását. A programban jelentős helyet kap az idegen nyelvi társalgás, a beszédközpontúság, a szövegértés, és az ehhez szükséges nyelvtani ismeretek. Az emelt szintű nyelvoktatást egyrészt az indokolja, hogy a környezetvédelmi szakmákban az angol – mint nemzetközileg elfogadott műszaki nyelv – minden szakmai alkalmazásnak, ipari üzemeltetési eljárás betanításának, vizsgálati leiratnak az alapnyelve; a szakirodalom teljes spektruma e nyelven elérhető. Ugyanakkor a munkaerő-piaci érvényesülésben a jól felkészült szakemberrel szemben igényként fogalmazódik meg a szakmai idegen nyelv felhasználó szintű alkalmazása. A képzéssel diákjaink elhelyezkedési esélyei jelentősen javulhatnak. A program fejlesztési koncepciója A nyelvi előkészítő osztályba beiratkozó tanuló öt év alatt végzi el a középiskola közoktatási szakaszát, amelyet szakképzési évfolyam követ. Az első előkészítő évfolyam (9.NY) elvégzését követően a diákok környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban folytatják tanulmányaikat. A nyelvi képzés lezárásaként, a 12. évfolyam végére teljesítik az érettségi vizsgakövetelményeket, és emelt szintű érettségi vizsgát tesznek a célnyelvből. Az előkészítő évben biztosított intenzív nyelvtanulás keretében a különböző háttérrel érkező tanulók esélyt kapnak tudásuk összehangolására, a felzárkózásra és az intenzív fejlődésre. Helyi tantervünk kialakításában arra törekedtünk, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam magas idegen nyelvi óraszáma elsősorban ne arányosan megemelt tananyagmennyiséget jelentsen, hanem tágabb teret biztosítson az elmélyítésre, a gyakorlásra és a szilárd alapok megteremtésére. A több nyelvóra segítségével az iskolán kívül kevesebb nyelvtanulási lehetőséggel rendelkező tanulók hátránya kompenzálható, sőt, a hagyományos képzésben résztvevőkhöz képest magasabb kimeneti szint is elérhető. minimumszint NYEK évfolyam

10. évfolyam

12. évfolyam

A2-B1

B1-B2

B2

A nyelvi előkészítő évfolyamon a rendelkezésre álló heti órakeret 60%-át a választott idegen nyelv oktatására kell fordítani. A heti öt testnevelés biztosítása a Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően a nyelvi előkészítő esetén is kötelező, a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására valamint képességfejlesztésre kell fordítani.

54


Az ennek megfelelő óraterv a következő: idegen nyelv

testnevelés

informatika

képességfejlesztés

szabad órakeret

a tanuló heti óraszáma

18 óra

5 óra

2 óra

2 óra

3 óra

30 óra

Az elkészítő évben idegen nyelv tanulása mellett kiemelt szerepet kap az informatika, az anyanyelvi kommunikáció, az önismereti és tanulás-módszertani képességek (kompetenciák) fejlesztése. 

 

 

A NYEK tág keretet nyújt annak tudatosítására a tanulókban, hogy az idegen nyelv kommunikáció szintű ismerete segítséget nyújt a tanulásban, a magánéletben, illetve később a szakmai pályafutás során az eligazodásban és a boldogulásban. A tanulók képessé válnak az őket érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására, a kommunikációs és információs technológiák használatára. A nyelvi előkészítő évfolyam megfelelő tervezéssel változatos és hatékony nyelvtanulást eredményez, számos olyan tevékenységre ad lehetőséget, amelyekre az egyéb nyelvtanulási formákban általában kevesebb idő jut. Megismerik a diákok a nyelvtanulás tanórán kívüli lehetőségeit, elindulnak az önálló nyelvtanulóvá válás útján, A 11-12. évfolyamon biztosítjuk, hogy a tanulók angol nyelven is ismerkedjenek a környezetvédelemi szakmai tartalmakkal, megalapozva evvel a szakmai idegen nyelv tanulásának igényét.

A nyelvi előkészítő évfolyam a tanulók iskolai életében különösen nagy hangsúly kerül a nyelvtanulásra, ezért mind az alkalmazott munkaformák, mind a tanulási módszerek kialakítása összetett feladatot jelent. A nyelvtanulás intenzitása, a tanulókra nehezedő terhelés szükségessé teszi:     

a motiváció folyamatos fenntartását, változatos munkaformák alkalmazását, valós tanulási helyzetek megteremtését, együttműködést a tanulókkal, hatékony tanulási módszerek kialakítását.

Lehetséges és szükséges a mérés és értékelés speciális formáinak alkalmazása is. A hagyományos osztályzás mellett fontos a rendszeres írásbeli vagy szóbeli szöveges értékelés. A kimeneti követelmények teljesítése érdekében a tanulók munkájának folyamatos formatív, fejlesztő értékelése mellett, a munkatervben előre meghatározott időpontban, félévente egy alkalommal szintvizsga megszervezésére kerül sor.

55


A program óraterve és tematikája a 9. NY osztályban Tantárgy

Heti óraszám

Csoportbontás

Angol nyelv (választott célnyelv)

18

igen

Informatika

3

igen

Anyanyelvi kommunikáció

1

osztálykeretben

Matematika

2

osztálykeretben

Testnevelés

5

igen

Önismeret és tanulási módszerek, osztályfőnöki óra

1

osztálykeretben

Összesen:

30

-

Az informatikai alkalmazások célja a digitális kompetenciák fejlesztése a kerettantervi követelményekhez igazodva. A képzéssel a tanulók megtanulják a nyelvtanulás IKT támogatásának készségszintű alkalmazását. Az anyanyelvi kommunikáció a kommunikációs készségek fejlesztését, szövegértési és beszédtechnikai (retorikai) gyakorlatokat, ismereteket tartalmaz. Ennek a tárgynak a tanításakor különösen nagy hangsúlyt fektetünk a tanulási módszerek elsajátítására, a műveltségi attitűdök és kompetenciák fejlesztésére, ami a várható tanulói célcsoport esetében általában indokolt is. A matematika tárgy a tanulók általános iskolai ismereteinek összefoglalását, természettudományos alapú megközelítését, rendszerezését célozza. Ezzel megteremtjük a lehetőséget a következő évben elkezdett kémia és biológia tárgyak tanításához szükséges alapismeretek tudatos formálásához. Ez egyfajta nyújtott tanulási és tanítási stratégiát jelent. A testnevelés és egészségnevelés modul tartalmazza a mentálhigiénés és életvezetési ismereteket, továbbá az önismeretei, önfejlesztő képességek elemeit. Az osztályfőnöki óra keretében tanulás-módszertani, önismereti tartalommal ellátott modult vezetünk be, amely a pályakép- pályaismeret blokkal egészül ki, Ezeknek az óráknak a szervezésében és megtartásában, az osztályfőnök mellett, az önismereti és mentálhigiénés feladatokat ellátó ifjúságvédelmi felelős is részt vesz. A nyelvi előkészítő osztály helyi programja kis mértékben befolyásolja a felmenő osztályok helyi tantervét is, amennyiben az emelt óraszámú idegen nyelv oktatásának felmenő rendszerben is helyt adunk. Ezt a kerettantervi előírásban szereplő ún. szabadsávok terhére valósítjuk meg. Ennek következtében szabadon választott tárgy felvételére csak 11. évfolyamon biztosítunk lehetőséget. Az angol nyelv mellett a matematika, kémia és biológia tantárgyakat eleve magasabb óraszámban tanulják a diákok. Ezen tárgyak helyi tanterve biztosítja az érettségire való felkészülést. 56


NYEK környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat óraterve Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

36

36

36

32

elm. Magyar nyelv és irodalom

gyak.

elm.

4

gyak.

elm.

4 *

4 *

3+1

gyak. 4

*

3+1

3+2

Matematika

CSOP

3

3

3

3+1*

2+1*

2+1*

3

3

1

Biológia – egészségtan

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1+1*

2*

Földrajz

2

1+1

Művészetek

1

2+1*

*

Informatika

CSOP

1


CSOP

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon választható

1

**

tantárgy


6

7

8

11


35

36

35

35


2

4 6

* ** ***

*

CSOP

Etika Közismereti

elm.

Idegen nyelvek


3+2

gyak.

4

3 7


57

5

3 8

7

4 11


2.1.4. Érettségire való felkészítés Iskolánk a közoktatási feladatok közül alapvető fontosságúnak tartja az érettségire való felkészítést, a tanulók általános műveltségének, életszemléletének, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését. Ennek programját a NAT és a kerettantervek kiadásáról szóló rendelet alapján készített helyi tantervünk tartalmazza. A középszintű érettségire való felkészítést az intézmény helyi tanterve alapján biztosítjuk. Az egyes szakmacsoportokban a kötelező tantárgyak között tanított természettudományi tantárgyak tananyagukkal eleve biztosítják, hogy a tanulók választásuk szerint érettségi vizsgát tegyenek. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a helyi tanterv tartalmazza. Ha a tanuló a helyi tantervben nem szereplő tantárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, biztosítjuk a vendégtanulói jogviszony létesítésének lehetőségét. Az emelt szintű érettségire való felkészülést a 11-12. évfolyamokon fakultatív módon választható tantárgyak felvételével segítjük. Ezek elsődlegesen a szakirányú továbbtanulásra felkészítő természettudományos tárgyak, mint a matematika, biológia, kémia, informatika. Mindhárom szakmacsoportban támogatjuk a diákok felkészülését az emelt szintű érettségire. A felkészülést a szabadon választott idegen nyelvi órakeret mellett tanórán kívüli, esetenként intenzív formában megszervezett felkészítéssel segítjük.

2.1.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola helyi tanterve a NAT-tal és a kerettantervekkel összhangban kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak tanulását írja elő, illetve teszi lehetővé. A kötelező tantárgyak óraterve szakmacsoportonként eltérő, a szakmacsoport jellegéhez igazodó. A kötelezően választható és szabadon választható tantárgyválasztás két célt szolgál: 



lehetőséget biztosít a tanulóknak a szakmai képzésben való részvételre. Ennek révén a tanuló az érettségit követő szakirányú szakmai továbbtanulás esetén kérheti e tárgyak beszámítását. lehetőséget biztosít a tanuló érdeklődésének, továbbtanulási szándékának megfelelő tantárgyak emelt szintű vagy magasabb óraszámú tanulására, és ezzel az emelt szintű érettségire való felkészülésre.

Az iskola helyi tanterve szakmacsoportonként rögzíti a kötelezően választható tantárgyakat, valamint a szabadon választható emelt szintű közismereti, vagy szakmai tárgyakat.

58


A szabadon választható tantárgyak Mindhárom szakmacsoportban 11-12. évfolyamokon a tanulónak lehetősége nyílik érdeklődésének, és továbbtanulási szándékának megfelelően a szabadsáv terhére választani a felkínált természettudományos tantárgyak közül. A választható tárgyakat a szakmacsoportok óraterve tartalmazza. A szakképzési évfolyamokon a helyi tanterv az adott szakma OKJ szerinti központi programjára épül, óraterve, tematikája a szakmai vizsgára való hatékony felkészülést és felkészítést célozza. Ennek megfelelően a központi programok kötelezően választható szabadsávjából csak azokat kínáljuk választásra, amelyek a szakmai vizsgára való felkészülést támogatják. Idegen nyelv választása Az iskolában a műszaki életre való orientációval összhangban angol és német nyelv tanulását biztosítjuk a kerettanterv, illetve a helyi tantervben meghatározott óraszámban, valamint a tanuló választása szerinti nyelvvizsga előkészítő tantárgy kiegészítő óraszámában. A tanulók választásuk szerint második idegen nyelvet is tanulhatnak, de az iskolai ajánlás a szakma követelményeihez igazodó első idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letétele, és csak ezt követően a második idegen nyelv választása. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából a választott tantárgyat úgy kell tekinteni, mintha az kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.1.6. Az oktatásban alkalmazható kiválasztásának elvei

tankönyvek

és

taneszközök

Az oktatáshoz szükséges eszközöket, tankönyveket és segédleteket – a tantervi ajánlások alapján – elsősorban a munkaközösségek határozzák meg. Fontos szempont, hogy az azonos tantervű és tanmenetű tárgyaknál a tankönyvek is azonosak legyenek. Ennek kiválasztására a munkaközösségi tagok javaslatai alapján kerül sor, úgy, hogy az igazgató által megbízott tankönyvfelelős feladata a piaci kínálat felderítése, az ár- és tartalmi kérdésekben tájékozódás, információszolgáltatás. A taneszközök és segédletek kiválasztásánál fontos szerepe van a korszerű, információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló eszközöknek. Előnybe részesítjük azokat az információhordozókat, amelyek interaktivitásuk révén segítik az önálló tanulást, esetenként számítógépes hálózaton keresztül is használhatók. A szakmai tankönyvek kiválasztásánál szintén a tantervi ajánlások alapján a Nemzeti Szakképzési Intézet által elkészíttetett szakmai tankönyvekből, illetve tankönyv-pótló jegyzetekből választunk.

59


A tanulók kiadásainak csökkentése, az ingyenes tankönyvre jogosultak tankönyvellátásának biztosítására minden évben meghirdetjük a használt tankönyvek börzéjét. Az iskolai taneszközök beszerzését, fejlesztését szintén munkaközösségi szintről kezdeményezik a kollégák. A javaslatok összegyűjtését, a tantervelemzésen alapuló szükséglet megállapítást és prioritások meghatározását a területért felelős munkaközösségvezető végzi. A beszerzésnél a három szakmacsoport igényeit a témával megbízott igazgatóhelyettes koordinálja. Az ő feladata a szakmai tartalmi és pénzügyi egyeztetés is. A beszerzések tervezésében jelentős szerepe van a szakmai fejlesztésnek, az új technológiai irányok és – nem utolsósorban – a piaci lehetőségek felkutatásának. Az iskola műszaki szakmai fejlesztésében nagymértékben alapozunk a különböző képzési pályázatokra, illetve a vállalatok támogatására. A pályázatok kiírását az ezzel megbízott kollégák rendszeresen figyelik, értékelik, és javaslatot tesznek az érdekesebb témakörök munkaközösségi szintű megvitatására, a pályázat elkészítésére. Az iskola tanárai tevőlegesen is hozzájárulnak az innovációhoz, szakmai fejlesztéshez. A pályázati támogatással elkészült digitális tananyagtár kiadványai, tanulói segédletek, gyakorlatleírások, példatárak a www.petrik.hu honlapról érhetőek el. A hiánypótló jegyzetek elsődlegesen a szakképzés területén segítik a diákok felkészülését.

2.1.7. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei A közoktatási törvény a pedagógus feladatául határozza meg a tanuló tudásának és teljesítményének évközi értékelését és félévi, valamint év végi minősítését. E folyamat eredményeként a tanuló érdemjegyeinek megállapításában és továbbhaladásában a (4) bekezdés alapján a nevelőtestületnek döntési jogköre van, amely az alábbi elveken alapul: A tanulói tevékenység értékelésének főbb jellemzői A tanulók tudásának, képességeinek, készségeinek, attitűdjeinek megállapítására és mérésére a pedagógiai irodalomban klasszikusnak számító módszerek mellett a minőségbiztosítási folyamat részeként az irányított önértékelés eszközeit is alkalmazzuk, amelyben fontos szerepe van a tudományos alapon kidolgozott felmérőknek, teszteknek.   



A munkaközösségekre, illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, illetve tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket. Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatíratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, illetve rendkívüli értékelő értekezletek stb.)

60


A tanuló jogai az értékeléssel kapcsolatban A tanulónak joga:  tudni a vele szemben támasztott követelményeket, a teljesítményszintek értékét és indikátorait, az elsajátítandó tananyag sarokpontjait;  tudni a számonkérés formáit, az értékelés alapját képező módszereket (írásbeli, szóbeli, gyakorlati feladat stb.), és ezek súlyát a minősítésben;  tudni a szummatív értékelő osztályzat (naplójegy) megállapításának kritériumait, várható időpontját és megállapításának módját;  tudni a pótlás, javítás lehetőségét, formáit és módszereit, a pótlás értékét, súlyát a minősítésben. Az értékelés formái a helyi tantervben  a tanuló tudásszintjét értékelő – szummatív – osztályzat: naplójegy;  a tanulási folyamat szintjét értékelő – formatív – osztályzat;  témazáró írásbeli (gyakorlati tantárgy esetében komplex gyakorlati) értékelés;  beszámoló jellegű értékelés. A tanuló tudásszintjét értékelő – szummatív – osztályzat: naplójegy  A naplójegy a tanuló évközi és év végi minősítésének alapját képező érdemjegy. A naplójegy tartalmában több tanóra anyagát fedi le. A diák tudásának komplex értékelésére szolgál.  Egy félév során legalább három (3) naplójegyet kell adni, de a heti négy órát meghaladó tantárgyak esetében ajánlott a félévenkénti öt osztályzat.  A naplójegyek beírásának határidejét az iskola éves munkaterve állapítja meg. A helyi tanterv megvalósítását tartalmazó tanmenetben a sarokpontokat ennek alapján kell ütemezni.  Mind a tanuló minősítése, mind az ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelem esetében a naplójegyek azonos értékű érdemjegyek, amelyek számtani átlaga alapján kell a tanuló félévi és év végi osztályzatát megállapítani, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § rendelkezéseit is figyelembe véve.  A naplójegyről a szülőt az elektronikus ellenőrző-könyvön keresztül kell tájékoztatni. A szummatív értékelő osztályzat – naplójegy - megállapításának forrásai:  önálló témazáró írásbeli dolgozat (gyakorlati tantárgy esetében komplex gyakorlat);  nagyobb tanítási egységet lezáró, összefoglaló jellegű szóbeli felelet;  legalább három önálló folyamatértékelésből származó osztályzat kerekített átlaga;  egyéni vagy csoportos projektmunka;  beszámoló jellegű szóbeli vagy gyakorlati értékelés eredménye;  a középszintű érettségi vizsgára való felkészülés keretében a helyi tantervben megfogalmazott vizsgatémakörökből való beszámoló eredménye. Ha a tantárgyi értékelési rendszer lehetővé teszi, hogy a szummatív értékelő osztályzatot témazáró írásbeli és folyamatértékelésből származó jegyek együttes figyelembe vételével 61


állapítsák meg, akkor a témazáró írásbeli dolgozat eredményét háromszoros szorzóval kell figyelembe venni. Korlátozások Nem adható naplójegy:  egy-egy alkalmi folyamatbeli (formatív) értékelésre; (pl.: röpdolgozat, házi feladat, ad hoc szóbeli felelet stb.);  a tanítási órára kötelező felszerelés hiánya miatt;  a tanév eleji tudásszint-megállapító – diagnosztizáló – mérés eredményére;  a központi diagnosztizáló felmérések eredményeire. A tanulási folyamat szintjét értékelő – formatív – osztályzat A tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. A formatív osztályzatot a tanár saját dokumentációs rendszerében tartja nyilván. A formatív osztályzatról a szülőt saját kérésére, vagy a fogadó órák alkalmával értesíti a tanár. A formatív osztályzat értéke a naplójegy megállapításánál legfeljebb 33%. A folyamatjellemzésre alkalmas – formatív – értékelő osztályzat forrásai:  kisebb tananyagból, előző órai anyagból történő szóbeli felelet eredménye;  kisebb tananyagrészből írt röpdolgozat eredménye;  gyakorlati részfeladat, mérés, beadott jegyzőkönyv;  házi feladat. A házi feladatokra vonatkozó általános szabályok A házi feladat a folyamatos felkészülés, tanórán kívüli gyakorlás, a tananyagban való önálló elmélyülés fontos eszköze. Meghatározásánál, mértékénél figyelembe kell venni a tanulók heti terhelését, a tanórák heti eloszlását.   



a házi feladat legkisebb egysége a tanítási óra anyagához közvetlenül kapcsolódó, a tankönyvből vagy más tantárgyi forrásból kijelölt feladat; írásbeli házi feladat elkészítésére legalább egy munkanap áll a tanuló rendelkezésére; nagyobb terjedelmű, egy-egy témakört felölelő házi feladat, projektmunka elkészítésére legalább egy hetet kell biztosítani. A projektmunka értékét a tantárgy helyi követelményrendszerében írásban kell meghatározni, és a feladat kiadásakor közölni kell a tanulókkal. Az elkészült projektmunkát értékelni kell. az előző óra anyagára épülő házi feladat értékelése egy formatív osztályzattal történik, a projektmunka szummatív módon értékelendő.

62


Korlátozások: Egy tanítási órán belül csak egyfajta, és összesen egy formatív értékelő osztályzat adható. Házi feladat el nem készítéséért (otthon felejtésért) csak abban az esetben adható elégtelen formatív osztályzat, ha egyébként a szóban forgó házi feladatot a tanulók munkájának értékelésébe bevonták. Ellenkező esetben a házi feladat el nem készítése szorgalmi vétség, amit a magatartás vagy szorgalom minősítésekor kell figyelembe venni. Nem adható formatív értékelő osztályzat:  

a tanítási órára kötelező felszerelés hiánya miatt, csak abban az esetben, ha a felszerelés hiánya megakadályozza az egyébként tervezett értékelést, számonkérést; fegyelmezési céllal, illetve magatartási vagy szorgalmi mulasztások miatt.

A szóbeli felelések értékelési szabálya (általában) A szóbeli feleletek értékelésénél alapvetően az érettségi vizsgaszabályzat elvi állásfoglalását alkalmazzuk. Lényeges szempontok közé tartozik:    

önálló kifejtés, kifejezőkészség; az összefüggések meglátása; a tananyagtartalom feldolgozása; gondolkodási készség, problémamegoldó képesség, dinamizmus.

Témazáró írásbeli értékelés vagy komplex témazáró gyakorlat Az írásbeli dolgozat vagy teszt megoldási időtartama legalább 45 perc, vagy a tantárgy helyi tantervében rögzítetten hosszabb. A témazáró dolgozat(ok) ütemezését a tantárgyi követelményekkel együtt a tanév elején közölni kell. Megírásának konkrét időpontját a tanár legalább egy héttel az esedékesség előtt tudatja a tanulókkal. A témazáró írásbeli dolgozat értékelési rendszerét – százalékos formában – a tantárgy helyi követelményei tartalmazzák, azzal a megkötéssel, hogy az elégtelen felső határa legfeljebb 40%. A témazáró írásbelivel azonos jellegű, a szakmacsoportos vagy szakmai gyakorlati képzés kompetenciáinak mérésére alkalmas komplex gyakorlatok esetében az írásbeli és gyakorlati részek arányát és súlyát a gyakorlati tantárgy helyi követelményeiben rögzíteni kell. Az írásbeli feladatokat, különösen a szakmacsoportos alapozó tantárgyak esetében pontérték meghatározással állítjuk össze. A feladatok nehézségi foka igazodjon a tematikus egység tantárgyi követelményeihez.

63


A százalékos értékelésére ajánlott osztályzatok. Javasolt ponthatárok:

Százalék

Érdemjegy

85 -100%

5 /jeles/

70 - 84 %

4 /jó/

50 - 69 %

3 /közepes/

34 - 49 %

2 /elégséges/

0 - 33 %

1 /elégtelen/

Korlátozások Egy tanítási napon legfeljebb egy témazáró dolgozat íratható. Témazáró írásbeli dolgozatban, különösen a teszt jellegű témazáró dolgozatban nem csökkenthető a helyes válaszokra adott pontszám a helytelen válaszok „negatív” értékelésével. A kihagyott vagy helytelen válaszokra nulla pontot kell adni. Nem lehet elégtelenre értékelni, vagy a tanuló minősítésénél hátrányként figyelembe venni az igazolt vagy igazolatlan távollét miatt meg nem írt dolgozatot. A tanuló teljesítményének reális minősítése érdekében pótdolgozat, vagy beszámoló jellegű értékelés a tanuló számára előírható. A témazáró írásbeli dolgozatot, tesztet vagy komplex gyakorlat írásbeli részét tíz munkanapon belül ki kell javítani, és eredményközlő értékelését a tanulók felé el kell végezni. A határidő leteltét követően a dolgozatok eredménye csak igazgatóhelyettesi vagy igazgatói ellenjegyzéssel érvényesíthető. Beszámoló jellegű értékelés A beszámoló olyan szóbeli, írásbeli vagy – szakmai gyakorlat esetén – gyakorlati értékelés, amelynek célja a tanuló reális félévi vagy év végi minősítése érdekében a szerzett szummatív értékelő osztályzatok megerősítése, javítása, hiányának pótlása. Ide soroljuk a kisérettségi vizsgákat és az angol nyelvi küszöbvizsgákat is. A szóbeli beszámoló jellegű értékelést előre kiadott kérdéssor, vagy tételsor alapján kell végezni. A beszámoló jellegű értékelés súlyát a szummatív értékelési rendben a tantárgy helyi tantervében 100% és 200%. között lehet megállapítani. Külön előírás hiányában a naplójegy érték: 100%

64


2.1.8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Általános szabályok A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 56§.) és az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékánál kevesebbet hiányzott (szakképzési tv.39§). A tanuló az egyes évfolyamok, tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. 



 



Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az osztályzatoknak legalább elégségesnek kell lennie, hogy az előírt tanulmányi követelmények teljesítése megvalósuljon Ha a tanuló a tantervi követelményeket legfeljebb három tantárgyból a tanév végén nem teljesíti, javítóvizsgát tehet, és csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel (EMMI rendelet 64§.) A törvényben meghatározott számú és feltételű mulasztások esetében a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. A tanuló osztályzatai évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kerül megállapításra (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54§.) A rendelkezések értelmében az év végi osztályzatnak a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától lényegesen nem lehet eltérni, ha ez nem így történik és a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54§.) A tanulók év végi és félévi osztályzatai az osztálynaplóban vezetett naplójegyek számtani átlaga, amelynek kiszámításánál valamennyi osztályzatot figyelembe kell venni. Az átlagot a hivatalos átlagszámítási szabály szerint kell kiszámítani.

A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal indokolt esetben annak ellenére is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményt teljesítette. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti, a gyakorlati képzés kivételével. A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Nappali tagozat

65


Szakmacsoportos alapozó gyakorlati tárgyból a közoktatási szakaszban résztvevő tanuló a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet. E határozat meghozatala előtt a konferencián résztvevő pedagógusok, elsősorban a gyakorlati tárgyat tanítók mérlegeljék, hogy a tanuló a javítóvizsga letételéig rendelkezésére álló idő alatt képes-e a továbbhaladáshoz szükséges gyakorlati készségeket és attitűdöket bepótolni, (vagy egyébként rendelkezik ezekkel és csak a gyakorlathoz szükséges tárgyi tudása hiányos). Szakmai gyakorlatból a szakképzésben részt vevő tanuló csak abban az esetben tehet javítóvizsgát, ha a szakképzési törvény szerint előírt feltételeket a gyakorlóhelyet biztosító vállalat, vagy az iskola teljesíteni tudja. Erről külön szakmai bizottság dönt a tanuló minősítését követően, de legalább a vizsga esedékessége előtt harminc nappal. Felnőtt tagozat Az iskola felnőtt tagozatán is folyamatos évközi értékelést alkalmazunk. Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az évközi éremjegyek alapján legalább minden tantárgyból elégséges osztályzatot kapott. Indokolt esetben engedélyezhető az év végi osztályozó vizsga letétele. Amennyiben ezzel a követelményeket sikeresen teljesítette a tanuló az iskola magasabb évfolyamára léphet. A felnőtt szakképzés továbbhaladási és vizsgára bocsátási szabályai egyebekben megegyeznek a nappali tagozatos szakképzésnél leírtakkal.

2.1.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, matematikát, testnevelést, az informatikát, a gyakorlatokat és azokon az évfolyamokon, ahol a tananyag a kísérletezést igényli, a kémiát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A tanulócsoportok összeállításánál alapvető rendezőelv a hatékony együtt tanulás és együtt haladás feltételeinek megteremtése, a differenciált foglalkozás megszervezésének biztosítása. Ennek érdekében mind matematikából, mind idegen nyelvből a tanév elején az osztályban tanító szaktanárok felmérést végeznek a tanulók tudásszintjének, tanulási szokásainak, és képességeiknek megismerésére. A felmérés alapján alakítjuk ki az ún. "erősebb" és "gyengébb" csoportokat. Amennyiben a tárgyév órarendje lehetővé teszi, idegen nyelvből célszerűen évfolyam szintű kezdő, középhaladó és haladó csoportokat, a felsőbb évfolyamokon esetleg nyelvvizsga előkészítő csoportot is kialakítunk. A matematika és idegen nyelv felmérők anyagát a munkaközösségek állítják össze, az elérhető szint és a csoportba sorolás feltételeivel. A tanuló nívó-csoportot saját vagy szülői kérésre, tanári kezdeményezésre, de mindenkor a szaktanár ajánlására és egyetértésével válthat a félévi konferenciát követően. A csoportváltást a félévi konferencián – előzetes információi alapján – az osztályfőnök vagy a szaktanár kezdeményezi. A döntést a konferencián résztvevő nevelőtestület (ráruházott 66


jogánál fogva) hozza. A csoportváltásnak csakis szakmai-pedagógiai indoka lehet, azzal a céllal, hogy a tanuló haladását saját képességeihez igazítva, a megfelelő csoportban való foglalkoztatás révén jó eredménnyel biztosítsuk.

2.1.10. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló közösségek, vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb munkában elért jó eredményekért jutalmazhatók.

Az iskolában alkalmazott elismerések rendje Az eljárás neve

osztályfőnöki dicséret

igazgatói dicséret

tantestületi dicséret

versenyeken eredményes szereplés jutalmazása

Az értékelés alapja példamutató magatartás közösségi (osztály) munka példamutató magatartás iskolai közösségi munka példamutató magatartás, kiemelkedő tanulmányi eredmény a különböző tanulmányi és komplex versenyek helyezettjei

a különböző sportteljesítmény értékelése sportversenyeken elért eredmény

Az értékelő

osztályfőnök

Az értékelési gesztus módja, lényege e-ellenőrzőkönyv

osztályfőnök vagy szaktanár javaslatára

e-ellenőrzőkönyv

a tantestület

bizonyítványba beírás, tanévzáró ünnepélyen jutalmazás

az igazgató

információ a hangosbemondón, honlapon keresztül, tanévzáró ünnepélyen jutalmazás

a testnevelők javaslatára az igazgató

információ a honlapon, iskolai ünnepélyeken jutalomátadás

az illetékes különböző házi, tanulmányi a versenyen, bajnokságon munkaverseny, bajnokság elért eredmény közösségek helyezettjei

a helyezettek neve a különböző hirdető táblán, információ a honlapon kisebb tárgyi jutalmak

A Petrik Alapítvány évente két alkalommal hirdeti meg a „Kiemelkedő tanulmányi eredményért és közösségi munkáért” járó ösztöndíjat. Az aktuális tanév kezdetekor az előző 67


tanév során elért eredmények, míg a II. félév elején az I. félév teljesítménye alapján lehet az ösztöndíjra pályázni. 

  

A tanulóknak pályázatot kell írni, amelyben feltüntetik tanulmányi eredményüket, felsorolják azokat a versenyeket, amelyeken indultak, illetve helyezést értek el, valamint az osztály és iskolai közösségben végzett munkájukat. Mellékelik a bizonyítvány másolatát, és az osztályfőnök javaslatát. A kuratórium tagjai meghatározott szempontok szerint értékelik a beérkező pályaműveket. A legjobb eredményt elérők egyszeri tanulmányi ösztöndíjba részesülnek.

2.1.11.

Fegyelmező intézkedések

Az iskola fegyelmi jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59. §,valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. § alapján gyakorolja. Ennek részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a házirend tartalmazzák. Az eljárás neve

Az értékelés alapja

tanórákon, szünetekben és az egyéb iskolai rendezvényeken való osztályfőnöki figyelmeztető, nem megfelelő magatartás intő, rovó

Az értékelő

osztályfőnök

Az értékelési gesztus módja, lényege

e-ellenőrzőkönyv

kötelességszegés, a házirend megsértése igazolatlan óra súlyos fegyelemsértés, kötelességszegés

igazgatói intő, rovó, szigorú igazolatlan mulasztás megrovás a házirend súlyos megsértése nevelőtestületi fegyelmi intézkedések

e-ellenőrzőkönyv igazgató

a fentieket meghaladó, az nevelőtestület iskola életét, rendjét, fegyelmi hírnevét és méltóságát bizottsága sértő fegyelmezetlenség

jogszabály szerint értesítés tanulónak, gondviselőnek

eljárás a jogszabályi előírások szerint

Az osztályfőnök hatáskörébe tartozik a késések, tanórai és az iskolával összefüggő tanítási órán kívüli foglalkozásokon (pl. szakkör, kirándulás, rendezvény stb.) elkövetett fegyelmezetlenségek büntetése, a fokozatosság elve alapján írásbeli figyelmeztetés, intő és osztályfőnöki megrovás formájában. E vétségek megítélését a házirend tartalmazza.

68


Az iskola életet jelentősen zavaró, az osztályközösség keretein túlmutató fegyelmi vétség, rongálás, rendzavarás, tanárral, tanulótárssal szembeni megengedhetetlen viselkedés, állampolgári jogok megsértése, vallási, faji megkülönböztető magatartás stb. esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. Ennek szervezési felelőse az oktatási igazgatóhelyettes. A fegyelmi eljárási szabályait, határozatait és a jogorvoslat módját a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.

2.1.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanév rendjében meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A felmérés eredményét ismertetjük a tanulókkal. Cél, hogy a fizikai állapot mutatói két mérés között legalább 10%-al növekedjenek, fejlődjenek. A programozott fizikai felmérés mellett, szintén testnevelés óra keretében havonta történik részeredmény vizsgálat, amelynek alapján egyénre szabott kondicionálási tervet beszélünk meg a tanulókkal.

2.1.13.

A mindennapos testnevelés szervezése

Helyi tantervünk szerint a heti öt testnevelési órából heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson  a tanulók számára az órarendhez igazítva úszás oktatás megszervezésével a kerettantervi javaslatok alapján  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.

69


3. Az iskola szakmai programja 3.1. Az iskola szakképzési rendszere Az iskola, mint szakközépiskola a jogszabályi változásoknak megfelelően alakítja ki a szakképzési rendszerét figyelembe véve a szakközépiskolai képzésekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az átmeneti képzésre vonatkozó rendelkezéseket (Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §). Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport



7. Informatika

XIII. Informatika

8. Vegyipar

XV. Vegyész

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás

A 2013/2014. tanévben indított képzések esetén az új Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések választhatók. Ezen szakképesítésekre történő felkészítés csak az Szakképzési törvény által előírt követelménymodul kormányrendelet, szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK-k) és szakképzési kerettantervek szerint, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján folyhat. 1/13. első szakképző évfolyamon az új OKJ szerinti képzéseket indítjuk.

70






 

A 2013/2014. tanévben a 2/14. évfolyamon a régi OKJ szerinti képzéseket indítjuk. A korábban indított képzéseink esetén lehetőséget adunk a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. A 2012/2013. tanévben érettségiző tanuló szakmacsoportos alapozásban szerzett ismeretei beszámításával a régi OKJ szerinti képzés befejező szakképző évfolyamára iratkozhatnak be. Az előzetes szakmai ismeretek beszámítása nélkül csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhat be a tizenharmadik első szakképző évfolyamon. A 2014/2015. tanévtől a képzésüket korábban megkezdett tanulók beszámítási igény esetén már az új OKJ szerinti képzésben fejezhetik be a tanulmányaikat. Az a tanuló, aki a 2013/2014. tanévben kezdi a 9. osztályt az ágazati szakképzés felkészítő szakaszában a szakmai érettségit követően a szakképzés befejező évfolyamra lép tovább, vagy szakmai érettségi birtokában munkát vállal, vagy felsőoktatási intézményekben tanulhat tovább.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a képzésekre vonatkozó régi és új jogszabályokat „régi” OKJ

„új” OKJ Vonatkozó jogszabályok

A szakképzésről szóló A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Országos Képzési Jegyzék új Országos Képzési Jegyzék 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet SZVK:V 15/2008. (VIII. 13.) SZMM SZVK:Inf 17/2010. (XI.25.) NFM SZVK: KV12/2008. (IV. 30.) KvVM

-

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz Szakmacsoportos alapozó oktatás Ágazati szakképzés felkészítő szakasz Központi program alapján készült Ágazati szakképzési kerettanterve alapján készült helyi tanterve szerint helyi tanterv szerint 

4 éves képzés: 10-12. évfolyam



4 éves képzés: 9. évfolyam



Nyelvi előkészítő: 11-13. évfolyam



Nyelvi előkészítő: 10. évfolyam



Két tanítási nyelvű: 11-13.évfolyam



Két tanítási nyelvű:

71

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Szakképzési évfolyam Vonatkozó SZVK által meghatározott Vonatkozó SZVK által meghatározott Központi program alapján készült szakképzési kerettanterv alapján készült szakmai helyi tanterve szerint helyi tanterv szerint Vizsga modul rendszerű vizsga

komplex vizsga

3.2. A képzés jellemzői Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. A választható képzések megkezdésének feltétele az érettségi.

3.2.1. Érettségi megszerzésének határideje A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg (szk.22§.) Megszűnik a tanulói jogviszonya mind a két esetben, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

3.2.2. Előzetes tanulmányok beszámítása A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése, szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai a követelmények teljesítésébe beszámítható. Az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok bemutatása mellett az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján az iskola igazgatója határoz a beszámítás mértékéről és annak tartalmáról az alábbiak szerint. 



Szakmacsoportos alapozással a tanuló a 13., vagyis az első szakképző évfolyam megegyező tartalmú követelményeit teljesítette, így a 14. évfolyamon kezdheti meg a tanulmányait, amelyhez külön kérelmet nem kell benyújtani. Középiskolai bizonyítvány, modulzáró vizsga, vagy egyetemi leckekönyv alapján a szakképesítésre előírt, megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a már eredményesen tanult legalább elégséges osztályzattal teljesített tantárgyat vagy tantárgyakat beszámítjuk, így a tanuló mentesül az adott tantárgy vagy tantárgyak tanulása alól. 72


 



Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam követelményeit teljesítette, akkor tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdheti meg iskolánkban. Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam követelményeit csak részben teljesítette, akkor ahhoz, hogy tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdje meg, különbözeti vizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján beszámítható.

3.2.3. Első és további szakképesítés Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Második és további szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés.

3.2.4. Szakmai elmélet és gyakorlat Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az elméleti képzés az iskolában történik. Feladata a tantervi keretek adta lehetőségek között korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében a folyamatosan fejlesztjük a tárgyi feltételeket, biztosítjuk a tanulói segédanyagokat, az pedagógusoktól elvárjuk a folyamatos továbbképzésen való részvételt. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A gyakorlati képzés az iskolai gyakorlati mérőhelyeken, laboratóriumokban, számítógéptermekben vagy gazdálkodó szervezeteknél szervezzük a tantervi követelményeknek megfelelően, a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel. A gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban szervezzük osztálylétszámtól függően a törvényi szabályozás szerint maximum 12 fős csoportokban történik az oktatás.

73


Gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (szt 39§.) Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam megismétlése alól mentesülhet az a tanuló, akinek kevesebb, mint öt százalék az igazolatlan mulasztása, valamint szorgalma és elért legalább elégséges teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, figyelembe véve a körülményeket, valamint, ha a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, akkor a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatát.

3.3. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be (szt.30§.) Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart. Szakmai mentor A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató pedagógus végzettséggel, vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkező szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor segíti és értékeli. A mentorok kijelölésének szempontjai:  nagy tapasztalattal rendelkező jó szakember, akiket a kollegák elismernek;  jól ismeri a szakmai területet, fegyelmezett, kitartó, példamutató;  nyitott, rugalmas, fogékony az új ismeretekre, módszerekre és ezek átadására. A szakmai mentor feladatai:  pedagógiai, pszichológiai ismeretei révén a mentorált pedagógus módszertani segítése;  a folyamat kezdetén a kölcsönös elvárások tisztázása megbeszélése;  a mentorált segítése az órára való módszertani felkészülésben, az egyes ismeretek megszerzésének módszertani kidolgozásában, a pedagógiai helyzetek elemzésében, a

74


  



gyakorlatok elvégzésének irányításában, azok elemzésében, tapasztalatok megbeszélésével; az ismeretátadás módszertani sokszínűségének bemutatása; segítség a tanulókkal való megfelelő kommunikáció kialakításában, a konfliktus feloldási technikák alkalmazásában; a mentorált munkájának, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, óralátogatások, tapasztalatok megbeszélése, tanácsadás formájában, és ezek dokumentálása; a mentorált szakmai-módszertani munkájának értékelése.

3.4. Iskolai rendszerű szakképzés nappali oktatás: 9-12. (13.) évfolyam A 9-12. évfolyam az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza. A jogszabályoknak megfelelően a közismereti oktatással párhuzamosan folyik a szakmacsoportos alapozás, illetve a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló ágazati szakma elméleti és gyakorlati oktatása.

3.4.1. Új képzések: ágazati szakmai elméleti és gyakorlati oktatás A 2013/2014. tanévtől a kerettanterv rendeletben kiadásra kerülő, az egyes ágazatokra vonatkozó kerettantervet alkalmazzuk felmenő rendszerben a 9. évfolyamon. Tanulóinkat a szakképzési évfolyamon az alábbi három ágazathoz tartozó 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekre készítjük fel.

Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport 7. Informatika

XIII. Informatika

8. Vegyipar

XV. Vegyész

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Szakképzési kerettantervek, helyi tantervek A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része a 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom. A 9-12.évfolyamon a közoktatással párhuzamosan folyik az ágazati képzés. A kerettantervek alapján készülnek a helyi tantervek, amelyek lehetőséget adnak a kötelező óraszámú tantárgyak mellett a szabad sáv felhasználására. A helyi tantervekben a szabadsávot a kötelező óraszámok emelésére használjuk, amely elsősorban nem új ismeretekre, hanem azok elmélyítésére, alkalmazásra, gyakorlásra, és az elméleti ismeretek gyakorlatban történő kipróbálásra, kísérletezésre ad lehetőséget. A környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazati képzésében a szabad sáv új tantárgyat is tartalmaz, 75


a természetvédelmet, amely segíti a környezetvédelem komplexebb megközelítését. A kapcsolódó óratervek a mellékletben találhatók. Összefüggő szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlatot a tanév befejezését követően szervezzük gazdálkodó szervezeteknél együttműködési megállapodás alapján és/vagy az iskolai laboratóriumokban szakmai és vizsgakövetelményekben kiadott kötelező időtartamban.   

9. évfolyamot követően 70 óra, 10 nap 10. évfolyamot követően 105 óra, 15 nap 11. évfolyamot követően 140 óra, 18 nap

A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladatot lát el, egészséges, biztonságos körülmények között. Fiatalkorú tanuló esetében (14-18. év) a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. Szakmai érettségi A képzés a 12. évfolyam elvégzése után érettségivel zárul, amely a közismereti érettségi tárgyak mellett a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával egészül ki, amellyel szakmai érettségi végzettség szerezhető meg, ami az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül.

3.4.2. Folyamatban levő képzések: szakmacsoportos alapozó oktatás A folyamatban levő képzések esetén az iskola pedagógiai programjában meghatározott korábbi szabályoknak megfelelő helyi tantervet alkalmazzuk a 133/2010. (IV. 22.) a kormányrendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések szakmacsoportos alapozására vonatkozóan. Az új OKJ szerinti szakképzésbe a teljesített tantervi követelmények beszámításával haladhatnak tovább, vagy a kétéves szakképzésben vehetnek részt.

76


3.4.3. Óratervek az új OKJ szerinti ágazati képzéshez Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Vegyész ágazat ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. évfolyam


36 elm.

36

gyak.

elm.

36

gyak.

elm.

1/13. évfolyam

32

gyak.

elm.

36

gyak.

elm.

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Vegyipari ismeretek

1,5

2

1

1

1

1+1*

2

6

2

2

4

2

2

Szakmai kémia

gyak.

0,5+0,5*

Fizikai kémia

4,5+0,5*

Műszaki ismeretek Laboratóriumi alapgyakorlat

2+1*

3

Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

3+1*

3

Analitikai gyakorlat

3

4

Laboratóriumi gyakorlat

4+1*

4

Szabadsávból biztosított órák Szakmai idegen nyelv

2

Osztályfőnöki

1

Összes heti óraszám (szabad sávval együtt)

3

3 6

3

4 7

5

3 8

*szabadsávból biztosított órák

77

6

5 11

21

14 35

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. évfolyam


36 elm. Munkahelyi egészség és biztonság

36 gyak.

elm.

36 gyak.

32 gyak.

elm.

36

gyak.

0,5

elm.

gyak.

0,5

Környezetvédelmi alapismeretek

3+1*

Vízgazdálkodási alapismeretek Műszaki ábrázolás

elm.

1/13. évfolyam

3

2

5

2

5

0,5

1

Környezettechnikai alapok

1+1*

Laboratóriumi alapgyakorlatok

2

4,5

4

4

Környezetvédelmi gyakorlat

3

2

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

5

3

3

Analitika gyakorlat

2+1*

3

Szabadsávból biztosított órák Természetvédelem

1*

1*

Szakmai idegen nyelv

2

Osztályfőnöki Összes heti óraszám (szabad sávval együtt)

1 2

4 6

4

3 7

5

3 8


78

6

5 11

18

16 34

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Informatika ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgy

9. évfolyam


36 elm.

36

gyak.

elm.

36 gyak.

elm.

1/13. évfolyam

32

gyak.

elm.

36 gyak.

elm.


0,5

0,5

Információtechnológiai alapok

1

1,5

Információtechnológia gyakorlat

2

2

Munkaszervezési ismeretek

1

1

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés

gyak.

2

1

0,5+1*

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

1

Hálózati ismeretek I.

1+1*

2+1*

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

4

2

1+1*

2

2

2

2

8+1*

4

2

2


6+2* 2

Szabadsávból biztosított órák Osztályfőnöki Összes heti óraszám (szabad sávval együtt):

1 3

3 6

2

5 7

4

4 8


79

5

6 11

14

21 35


A képzéshez kapcsolódó tevékenységek Összefüggő szakmai gyakorlat A 12. évfolyamot követően, amennyiben a tanuló a szakmacsoportos alapozás beszámításával a 2/14. évfolyamára lép 90 órás összefüggő nyári gyakorlaton kell részt vennie gazdálkodó szervezetnél, vagy iskolai projekt munkában. A gyakorlatot június, július vagy augusztus hónapban szervezzük. Iskolán kívüli szakmai programok A kerettantervben leírt tartalmi követelmények teljesítéséhez vegyipari gyárak, laboratóriumok, környezetvédelmi, informatikai cégek látogatása, a korszerű technológiák és a jó gyakorlat megismerése, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés céljából. A környezeti elemek vizsgálata természeti környezetben környezetvédelmi táborok keretében. Érettségi A képzés a 12. évfolyam elvégzése után érettségivel zárul, amely a közismereti érettségi tárgyak mellett választható a szakmacsoportnak megfelelő szakmai előkészítő érettségi tantárgy a vegyipari alapismeretek, környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek, informatikai alapismeretek. Ezen érettségi tárgy nem feltétele a szakképzésbe történő belépésnek és a szakmacsoportos alapozás beszámításának.

3.5. Iskolai rendszerű évfolyamokon

szakképzés

nappali

oktatás

3.5.1. Új OKJ szerinti képzések a 1/13., 2./14. és a évfolyamokon

a

szakképző

1/15. szakképző

2013/2014. tanévtől a két éves szakképzés (első szakképzési) 1/13. évfolyamán az alábbi szakképesítésekre az új OKJ szerint történik felkészítés a Szakképzési törvény által előírt követelménymodul, szakmai és vizsgakövetelmények és szakképzési kerettantervek alapján készült helyi szakmai tantervek szerint folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatással. 1/13. évfolyamra felvétellel történik a beiskolázás. A következő tanévtől a beszámítások alkalmazásával a 2/14. évfolyamon is az új OKJ szerint is indítunk képzéseket. 2014/2015. tanévtől az új OKJ szerinti 55-ös OKJ számmal kezdődő szaktechnikusi ráépüléseket is indítjuk.

80

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Alap-szakképesítések Szakközépiskolai ágazat

Szakképesítés OKJ száma és megnevezése

54 481 04 Informatikai rendszergazda

54 213 05 Szoftverfejlesztő XIII. Informatika

54 481 02 Gazdasági informatikus

54 524 01 Laboratóriumi technikus

XV. Vegyész

54 524 02 Vegyipari technikus

54 850 01 Környezetvédelmi technikus XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás

81

Szakmai elmélet és gyakorlat heti óraszáma 1/13.évf. 35 óra kerettanterv alapján 13 óra elmélet 18 óra gyakorlat szabadsávból 3 óra elmélet 1 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra kerettanterv alapján 13 óra elmélet 18 óra gyakorlat szabadsávból 0 óra elmélet 3 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra, kerettanterv alapján 13 óra elmélet 18 óra gyakorlat szabadsávból 0 óra elmélet 3 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra kerettanterv alapján 17 óra elmélet 14 óra gyakorlat szabadsávból 2 óra elmélet 2 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra, kerettanterv alapján 17 óra elmélet 14 óra gyakorlat szabadsávból 3 óra elmélet 0 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra, kerettanterv alapján 16 óra elmélet 15 óra gyakorlat szabadsávból 3 óra elmélet 0 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki

Szakmai elmélet és gyakorlat heti óraszáma 2/14.évf. 35 óra kerettanterv alapján 16 óra elmélet 15 óra gyakorlat szabadsávból 1 óra elmélet 2 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra kerettanterv alapján 13 óra elmélet 18 óra gyakorlat szabadsávból 3 óra elmélet 0 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra, kerettanterv alapján 16 óra elmélet 15 óra gyakorlat szabadsávból 0 óra elmélet 3 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra kerettanterv alapján 24 óra elmélet 7 óra gyakorlat szabadsávból 1 óra elmélet 3 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra, kerettanterv alapján 24 óra elmélet 7 óra gyakorlat szabadsávból 0,5 óra elmélet 2,5 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki 35 óra, kerettanterv alapján 25,5 óra elmélet 5,5 óra gyakorlat szabadsávból 0,5 óra elmélet 2,5 óra gyakorlat 1 óra osztályfőnöki


Ráépülések Szakközépiskolai ágazat

Szakképesítés OKJ száma és megnevezése 55 2403

35 óra

Műszeres analitikus

14 óra elmélet

XV. Vegyész

XV. Vegyész

XV. Vegyész

Szakmai elmélet és gyakorlat heti óraszáma 1/15.évf.

21 óra gyakorlat

55 2402

35 óra

Gyógyszeripari laboratóriumi technikus

14 óra elmélet

55 2401

35 óra

Drog- és toxikológiai technikus

14 óra elmélet

21 óra gyakorlat

21 óra gyakorlat

2. számú melléklet: ÚJ OKJ szakmai óratervei A képzéshez kapcsolódó tevékenységek és információ Összefüggő szakmai gyakorlat Az összefüggő szakmai gyakorlatot a tanév befejezését követően szervezzük gazdálkodó szervezeteknél együttműködési megállapodás alapján és/vagy az iskolai laboratóriumokban szakmai és vizsgakövetelményekben kiadott kötelező időtartamban. 1/13. évfolyam után 160 óra 4 hét Iskolán kívüli szakmai programok A kerettantervben leírt tartalmi követelmények teljesítéséhez vegyipari gyárak, laboratóriumok, környezetvédelmi, informatikai cégek látogatása, a korszerű technológiák és a jó gyakorlat megismerése, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés céljából. A környezeti elemek vizsgálata természeti környezetben környezetvédelmi táborok keretében. Szakmai érettségi az első szakképző évfolyam után 82


A 1/13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. Komplex szakmai vizsga A kétéves képzés szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak. A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, valamint a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg. A komplex szakmai vizsgába előzetes tanulmányok nem számíthatók be. Sajátos nevelési igényű vizsgázó A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítjuk a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. Szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleménye, vagy a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt a vizsgán alkalmazható segédeszközökről, illetve mentességekről (hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása, az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz). A vizsgán nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. Szakképesítést igazoló bizonyítvány Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. Részszakképesítést igazoló bizonyítvány A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés, vagy részszakképesítések követelményeinek. Részszakképesítésre iskolarendszerben nincs beiskolázás.

83

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Szakközépiskolai ágazat

Szakképesítés OKJ száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda

Részszakképesítés 51 481 01 Adatbázis-kezelő 51 481 02 Szoftverüzemeltetőalkalmazásgazda 51 481 03 Webmester

XIII. Informatika 54 213 05 Szoftverfejlesztő

nincs

54 481 02

nincs

Gazdasági informatikus

XV. Vegyész


31 524 01 Általános laboráns


31 524 02 Gyógyszerkészítménygyártó 31 524 03 Vegyianyaggyártó


54 850 01 Környezetvédelmi technikus

51 850 01 Környezetvédelmi ügyintéző

3.5.2. Régi OKJ szerinti folyamatban levő szakképzés a 2/14. évfolyamon 2013/2014. tanévtől a szakképzés befejező 2/14. évfolyamán kifutórendszerben az iskola pedagógiai programjában meghatározott korábbi szabályoknak megfelelő szakmai helyi tantervet alkalmazzuk a 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék szerinti Informatika, vegyipari és környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport szakképesítéseire vonatkozóan.

Szakmacsoport


Szakmai elmélet és gyakorlat heti óraszáma esti oktatás 2/14. évf.

7. Informatika

54 481 02 0010 54 04 Szoftverfejlesztő

35 óra 23 óra elmélet 12 óra gyakorlat

8. Vegyipar

54 481 03 0010 54 00 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

35 óra

54 524 01 0010 5402 Drog és toxikológiai laboratóriumi

35 óra

84

23 óra elmélet 12 óra gyakorlat

21 óra elmélet

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ technikus 14 óra gyakorlat 54 524 01 0010 5401 Általános vegyipari laboratóriumi technikus

35 óra

54 524 02 1000 Vegyipari technikus

35 óra



14.Környezetvédelemvízgazdálkodás

54 850 01 0010 5403 Környezetvédelmi méréstechnikus


54 850 01 0010 5401 Hulladékgazdálkodó


54 850 02 0000 0000 Természet- és környezetvédelmi technikus

35 óra

54 851 01 0000 0000 Települési környezetvédelmi technikus

34 óra



A képzéshez kapcsolódó tevékenységek: Szakmai vizsga A képzés szakképesítés megszerzésére irányuló moduláris rendszerű szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A szakmai vizsgát a vonatkozó rendelet alapján készült külön szabályzat alapján szervezzük. Iskolán kívüli szakmai programok A kerettantervben leírt tartalmi követelmények teljesítéséhez vegyipari gyárak, laboratóriumok, környezetvédelmi, informatikai cégek látogatása, a korszerű technológiák és a jó gyakorlat megismerése, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés céljából.

85


3.6. Iskolarendszerű felnőttoktatás keretében esti és levelező szakképzés 3.6.1. Új OKJ szerinti képzések a 1/13. – 2/14. évfolyam 2013/2014. tanévtől a kétéves szakképzés 1/13. évfolyamán az alábbi szakképesítésekre az új OKJ szerint történik felkészítés a Szakképzési törvény által előírt követelménymodul, szakmai és vizsgakövetelmények és szakképzési kerettantervek alapján készült helyi szakmai tantervek szerint folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatással. Az oktatás esti munkarendben történik. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot a nappali képzés óraszámának hatvan százaléka. A felnőttoktatásban a sikeres komplex szakmai vizsgára történő felkészülés érdekében az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épít. Szakközépiskolai ágazat




XV. Vegyész

XV. Vegyész



17 óra

17 óra

8 óra elmélet

11 óra elmélet

9 óra gyakorlat

6 óra gyakorlat

17 óra

17 óra

8 óra elmélet

11óra elmélet

9 óra gyakorlat

6 óra gyakorlat


54 850 01

17 óra

17 óra

Környezetvédelmi technikus

8 óra elmélet

8 óra elmélet

9 óra gyakorlat

9 óra gyakorlat

XIII. Informatika

54 48104 Informatikai rendszergazda

17 óra

17 óra

4 óra elmélet

7 óra elmélet

13 óra gyakorlat

10 óra gyakorlat

86

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Ráépülések Szakközépiskolai ágazat



XV. Vegyész

55 2403

17 óra



XV. Vegyész

55 2402

17 óra



Képzéshez kapcsolódó tevékenységek: Szakmai vizsga A képzés szakképesítés megszerzésére irányuló komplex rendszerű szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A vizsga részei a nappali képzéssel megegyező. Összefüggő gyakorlat A szakmai vizsgára bocsátás előtt a hallgatóknak összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amelyet az iskolában szervezünk meg. Időtartama a nappali képzés összefüggő gyakorlatának 60% -a azaz 96 óra.

3.7. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés 3.7.1. Felnőttképzés szervezése Felnőttképzés keretében az új OKJ szerinti iskolarendszerben is oktatott képzéseket, vagy akkreditált tanfolyamokat szervezünk. Tanfolyami rendszerben az alap szakképesítéseket, részszakképesítéseket és szakképesítés-ráépüléseket tervezzük meghirdetni és indítani. A már meglévő szakmai ismeretekről, ha a jelentkező kéri, az előzetes tudásszint felmérésével győződünk meg. Az előzetes tudásszint mérésének eredményétől függ, hogy a jelentkező mely modul teljesítése alól kaphat felmentést, valamint figyelembe vesszük eredményeit a képzési folyamat egyénre szabott alakításában, valamint a képzés díjának és a

87


vizsga díjának a megállapításánál. A hallgatók képzési, pályaválasztási, tanulásmódszertani tanácsadást is igénybe vehetnek. A tanfolyamokon a kerettantervek alapján elkészített Képzési terv alapján foglalkozási rend szerint folyik az oktatás. A képzést, általában heti egy vagy két napos formában, a tanfolyami résztvevők igényei szerinti intenzitással tervezzük. A programok elméleti és gyakorlati foglalkozásokból állnak, melyeket az iskola korszerűen felszerelt tantermeiben és laboratóriumaiban folytatunk. A tanfolyami kontaktórákat egyéni és csoportos konzultációk, egyéni felkészülések, házi feladatok, projektmunkák egészítik ki. A jelenlétet a résztvevők által aláírt napi jelenléti ív dokumentálja. A résztvevők előrehaladását a tanfolyami oktatók által készített jegyzetek és prezentációk segítik. A választott tanfolyamra jelentkezett résztvevőkkel felnőttképzési szerződést kötünk, melyben szabályozzuk a megállapodásokat és kötelezettségeket. Tervezett új OKJ szerinti tanfolyamok OKJ szám

Alap szakképesítés

Részszakképesítés

Ráépülés szakképesítés

Környezetvédelmi technikus

960-1440 óra

54

850

01

51

850

01

55

850

02

Környezetvédelmi-mérés szaktechnikus

240-360 óra

55

850

04

Települési környezetvédelmi szaktechnikus

240-360 óra

55

850

05

Természetvédelmi szaktechnikus

240-360 óra

55

850

01

Hulladékgazdálkodó szaktechnikus

240-360 óra

54

524

01

31

524

01

55

524

01

Drog- és toxikológiai technikus

480-720 óra

55

524

03


480-720 óra

55

524

02


480-720 óra

54

524

02

31

524

02

Környezetvédelmi ügyintéző

640-960 óra

Laboratóriumi technikus

960-1440 óra Általános laboráns

400-600 óra

960-1440 óra

Vegyipari technikus Gyógyszerkészítménygyártó

88

480-720 óra

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Vegyianyaggyártó

480-720 óra

31

524

03

54

481

04

51

481

01

Adatbázis kezelő

600-900 óra

51

481

02

Szoftverüzemeltetőalkalmazásgazda

600-900 óra

51

481

03

Webmester

600-900 óra

54

213

05

55

213

04

Mobilalkalmazás fejlesztő 400-600 óra

55

213

05

Multimédiaalkalmazásfejlesztő

400-600 óra

55

213

02

Internetes alkalmazásfejlesztő

400-600 óra

54

481

02

Informatikai rendszergazda

960-1440 óra

Szoftverfejlesztő

960-1440 óra

Gazdasági informatikus

960-1440 óra

Budapest, 2015. augusztus hó 25.

Hudacsek Lászlóné igazgató

89


Mellékletek

90


1. számú melléklet Tanulmányok alatti vizsgák A vizsgaszabályzat célja. Általános szabályok A vizsgaszabályzat célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet ide vonatkozó paragrafusainak (64-72. §) figyelembevételével. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozóvizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra



kisérettségi,



küszöbvizsga,



és pótló vizsgákra vonatkozik.

A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozóvizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,



aki különbözeti vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelöl ki az iskola, amelynek pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A tanulói teljesítmény értékelése a Pedagógiai Program 2.1.7 fejezetében rögzítettek szerint történik. Kivételt jelent az angol nyelvi küszöbvizsga, amelynek értékelését jelen szabályozás tartalmazza.

91


Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból félévi vagy év végi osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha 

előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot;



a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet



külföldi tartózkodás, magántanulói státusz, illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;



a tanórákon nem tanult, de az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyból osztályozóvizsga letételére jelentkezett.

Az osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: 

A vizsga időpontjának meghatározása a jogszabályoknak megfelelően történik. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, kiskorú tanuló esetén a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap (e-napló vagy/és honlap vagy/és papír alapú).



Az igazgató, a vizsgázó külön kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.



Abból a tantárgyból, mely az iskola pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni.



Vendégtanulói

jogviszonyban,

iskolánkban

vizsgázó

tanuló

vizsgaszabályzat vonatkozik. Különbözeti vizsga Az intézmény a különbözeti vizsga letételét 

csoportváltoztatás,



osztályváltás,



iskolaváltoztatás,



külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként előírhatja.

92

vizsgáira

e


Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanítunk, és amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A

különbözeti

vizsgák

időpontját

az

igazgató

határozza

meg,

alapesetben

az

osztályozóvizsgák számára kijelölt időpontban. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az igazgatónak határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A vizsga letétele feltétele lehet az adott évfolyamon, adott csoportban/osztályban a következő évfolyamba lépésnek. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki 

a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,



az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A vizsganapokat az aktuális tanév munkaterve határozza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpontot az igazgató, a tanuló kérésére kijelölhet. A tanulót a vizsga eredményéről legkésőbb az adott vizsgaidőszak utolsó szóbeli vizsgáját követő napon tájékoztatni kell. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: 

A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.



A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követő két héten belül, de legkésőbb július 5-ig írásbeli tájékoztatást kap (honlap és/vagy e-napló és/vagy papír alapú).



A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a gondviselő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap (e-napló vagy/és honlap vagy/és papír alapú).



A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.



A tanuló bizonyítványát a javító vizsga előtt legalább 15 perccel leadja a diákcentrumban, majd ezt követően jelenik meg a vizsgabizottság előtt.

A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készül tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan 93


igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. 

Ha a vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az

osztályismétlést

von

maga

után.

Szabálytalanság

esetén

az

érettségi

vizsgaszabályzatban foglaltakhoz hasonlóan kell eljárni Kisérettségi vizsga Kisérettségi vizsgát tesznek: 

a hagyományos négyéves képzésében tanuló diákok a 10. évfolyam végén



a két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő osztályokban tanulók a 11. évfolyam végén.

A vizsga tárgyai: 

matematika



magyar nyelv



irodalom



történelem



idegen nyelv (csak a 10. évfolyamosok számára).

A kisérettségi írásbeli időszaka április, a szóbeli vizsgáé május. Az írásbeli vizsgákat minden osztály azonos időben írja meg. Küszöbvizsga A küszöbvizsga a két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítős osztályok számára kötelező angol nyelvből az előkészítő 9. NY, 9. KNY évfolyamon a tanév végén, továbbá 9-12 évfolyamon félévkor, illetve tanév végén. Ha az év végi vizsgán a tanuló nem teljesíti az elvárt szintet, augusztusban még lehetősége van a javításra. Amennyiben a két tanítási nyelvű osztályban tanuló diák ekkor sem tudja teljesíteni a követelményeket, javasoljuk, hogy tanulmányait a hagyományos képzési rendszerű vegyész osztályban folytassa.

94


A százalékos értékelésére ajánlott osztályzatok: Százalék

Érdemjegy

86 -100%

5 /jeles/

71 - 85 %

4 /jó/

56 - 70 %

3 /közepes/

41 -55%

2 /elégséges/

0 - 40 %

1 /elégtelen/

Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha: 

a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,



a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A pótló vizsgára jelentkezéskor a tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy az eddig teljesített vizsgarész beszámítását kéri-e. A pótló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés ’m’ pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. §-a szabályozza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a gondviselője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az 95


engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a gondviselője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Akkor is, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, magasabb évfolyamra jutásáról – a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével – az Intézmény dönt. Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete a helyi tantervében határozza meg. A vizsgatárgyak követelményrendszere minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

96


2. számú melléklet Szakmai képzés óratervei új OKJ szerint 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon

Szakközépiskolai ágazat

Szakképesítés OKJ száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda

XIII. Informatika

54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 02 Gazdasági informatikus

XV. Vegyész

54 524 01 Laboratóriumi technikus 54 524 02 Vegyipari technikus

XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

54 850 01 Környezetvédelmi technikus

Az óratervi táblák jelmagyarázata Az óratervi táblákban a sárga színnel jelölt cellák a minden szakképesítés közös modulját tartalmazzák Az óratervi táblákban a kék színnel jelölt cellák az azonos ágazathoz tartozó szakképesítések közös modulját tartalmazzák. *jelölt óraszámok a szabadsávból biztosított többletórák

97


XIII. Informatika ágazat 54 213 05 SZOFTVERFEJLESZTŐ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szabadsávval együtt a 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon Szakképesítésspecifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy

Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkavédelmi biztonság alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás 0,5 Elhelyezkedést11498-12 munkavállalást segítő Foglalkoztatás I. idegen nyelv 2 Információtechnológiai alapok 1,5 10815-12 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 2 10826-12 Szakmai életpálya-építés, Munkaszervezési ismeretek 1 munkaszervezés, munkahelyi Munkaszervezési gyakorlat kommunikáció 2 Adatbázisés szoftverfejlesztés 4 Adatbázisés 10817-12 8+1* Hálózatok, programozás és szoftverfejlesztés gyakorlat adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. 4 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 6 +2* Operációs rendszerek 2 Operációs rendszerek gyakorlat 2 Alkalmazás fejlesztés 4,5+1* Alkalmazás fejlesztés gyakorlat 4 Web alkalmazás fejlesztés 2+2* 10835-12 Web alkalmazás fejlesztés Alkalmazás fejlesztés gyakorlat 4 Programozási nyelvek gyakorlat 4 Multimédia gyakorlat 2 Adatbázis fejlesztés 1 Adatbázis fejlesztés gyakorlat 2 Szakmai idegen nyelv 2 1 Osztályfőnöki 1* 1* összes óra 13+1* 18+3* 13+4* 18 összes óra 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat 160 Elmélet (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül 980 (40%) Gyakorlat (összefüggő szakmai gyakorlattal) (13+14. évfolyam) 1492 (60%)

98

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Összes óra (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

2472

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szabadsávval együtt a 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás.

11498-12 Foglalkoztatás I.

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai munkaszervezés, kommunikáció

egészség

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

és 0,5 0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

életpálya-építés, munkahelyi Munkaszervezés gyakorlat

2 1,5 2 1 2

Adatbázisés 10817-12 szoftverfejlesztés Adatbázisés Hálózatok, programozás és adatbázis- szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. kezelés Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek rendszerek és szolgáltatások Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok gyakorlat üzemeltetése és felügyelete IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Szakmai idegen nyelv Szabadsávból Osztályfőnöki összes óra összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül Gyakorlat (összefüggő szakmai gyakorlattal) (13+14. évfolyam) Összes óra (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

99

4 8+1* 4 8 5,5 7+1* 6 6 2 2+1* 2* 1* 11+3*

20+1* 35

1* 1* 16+2*

15+2* 35

160 980 (40%) 1492 (60%) 2472


54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szabadsávval együtt a 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek


Foglalkoztatás

11498-12Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás adatbázis-kezelés 10821-12 Gazdasági alapok rendszerszervezés

10822-12 Az Informatika alkalmazása

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

ögy

e

0,5 0,5

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

2 1,5 2 1

Munkaszervezési gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés és gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek és Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2 4 8+1* 4 8 6 5+1* 4 2 1,5 2 2+1*

Informatikai alkalmazási gyakorlat

Szabadsávból összes óra1 összes óra

gy

Számviteli információs rendszerek gyakorlat Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki

Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül Gyakorlat (összefüggő szakmai gyakorlattal) (13+14. évfolyam)

100

4 2+1* 2* 1* 11+3*

21+1* 35

1* 16+1* * 160 980 (40%) 1492 (60%)

15+3* 35

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai program __________________________________________________________________________________ Összes óra (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

2472

XV. Vegyész ágazat 54 524 01 LABORATÓRIUMII TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szabadsávval együtt a 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon Ágazati szakképzés közismeret nélkül


11500-12 Munkahelyi egészség biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

és



Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5+0,5*

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

0,5 2

10097-12Munka- és környezetvédelmi, Vegyipari biztonság munkaszervezési feladatok Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat 10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok Vegyipari ismeretek Szakmai kémia Fizikai kémia Műszaki ismeretek Műszeres analitika 11509-12 Laboratóriumi technikus analitikai Műszeres analitika gyakorlat feladatok Laboratóriumok minőségbiztosítása Preparatív gyakorlat Laboratóriumi elmélet 10096-12 Laboratóriumi technikus preparatív Félüzemi feladatok feladatok Anyagismeret Alkalmazott kémia 11452-12 Laboránsi gyakorlatok Általános laboráns feladatok Szabadsávból Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki összes óra összes óra

3 3 3 4 4

40 40 40 40

4,5+0,5* 6 4 2 4 3+1* 2 2+1* 4 3 2 3,5 2+1* 2* 1* 21

1* 24+1* 7+3* 35

14 35

összefüggő gyakorlat

160

Elmélet (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

1488 (60%)

Gyakorlat (összefüggő szakmai gyakorlattal) (13+14. évfolyam)

984 (40%)

Összes óra (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

2472

101


54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szabadsávval együtt a 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon Ágazati szakképzés közismeret nélkül


11500-12 biztonság

Munkahelyi

egészség

Tantárgyak

és



Foglalkoztatás II.

11498-12Foglalkoztatás I. 10097-12Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok 10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Foglalkoztatás I.

10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok 11477-12 Gyógyszerkészítmények gyártása 11478-12 Vegyianyagok gyártása

11479-12 Vegyipari eljárások és mérések



ögy

0,5+0,5* 0,5+ 0,5* 2

Vegyipari biztonság Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Vegyipari ismeretek Szakmai kémia Fizikai kémia Műszaki ismeretek

3 3 3 4 4

40 40 40 40

4,5+0,5* 6 4 2 4,5+ 1,5*

Vegyipari műveletek gyakorlat Gyógyszertechnológia

2

Technológiai alapismeretek Alapműveletek Alkalmazott kémia Vegyipari műveletek Vegyipari technológia Műszeres analitika elmélet

2 2 3,5 4 3 2 2,5+ 1*

Műszeres analitika gyakorlat Szabadsávból

Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki

összes óra összes óra összefüggő gyakorlat Elmélet (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül Gyakorlat (összefüggő szakmai gyakorlattal) (13+14. évfolyam) Összes óra (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

102

2* 1* 07+4* 35

1* 14

24+1,5*

35 160 1504 (61%) 968 (39%) 2472

7+2,5*


XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat 54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma szabadsávval együtt a 1/13. - 2/14. szakképző évfolyamokon Ágazati szakképzés közismeret nélkül


11500-12 biztonság

Munkahelyi

egészség

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

és 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv


ögy


0,5 2

Foglalkoztatás

0,5+0,5*

Környezetvédelemi alapismeretek alapismeretek Vízgazdálkodási Környezettechnikai alapok 11494-12 Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi és vízgazdálkodási Laboratóriumi alapgyakorlatok alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások 10869-12 Környezetvédelmi technikus Humánökológia feladatok Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogiés szakigazgatási Környezeti analitika gyakorlat 10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző ismeretek feladatok Ügyintéző feladatok Természetvédelem Szabadsávból biztosított órák Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki összes óra

5 5 4,5 1 4 5 3 3 5 2 2+1 2 3 2 3 3 2 1,5+1,5* 3 1* 2* 1*

1*

16+4*

összes óra

15

25,5+1,5* 6,5+1,5*

35

összefüggő gyakorlat

35 160

Elmélet (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

1516 óra ( 61%)

Gyakorlat (összefüggő szakmai gyakorlattal) (13+14. évfolyam)

956 óra (39%)

Összes óra (13+14. évfolyam) osztályfőnöki nélkül

2472 óra

103


3. számú melléklet Szakmai képzés óratervei a régi OKJ szerint 2013/2014. a 2/14. évfolyamon tanévben a korábban indított képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezése. Vegyipari szakmacsoport, nappali tagozat Drog és toxikológiai Általános vegyipari laboratóriumi Vegyipari technikus OKJ: 54 524 02 1000 0000 laboratóriumi technikus technikus OKJ: 54 524 01 0010 5402 OKJ: 54 524 01 0010 5401 2/14. évf. 32 hét

heti óraszám

Elméleti tantárgyak

2/14. évf. 32 hét

heti óraszám


Szakmai idegen nyelv Laboratóriumi munkabiztonság Munkajogi és munkavállalói ismeretek Gazdasági és szervezési ismeretek

2/14. évf. 32 hét

heti óraszám


2


2


2

1

Laboratóriumi munkabiztonság Munkajogi és munkavállalói ismeretek Gazdasági és szervezési ismeretek Minőségirányítási ismeretek

2

Vegyipari munkabiztonság Munkajogi és munkavállalói ismeretek Gazdasági és szervezési ismeretek Minőségirányítási ismeretek

2

0,5 0,5

Kémia és fizikai kémia Vegyipari és laboratóriumi műveletek

3

Toxikológia és emberélettan

5

Drogismeret szakmai elmélet Növényszervezettan és rendszertan

0,5 0,5 1

1 1 1

3

Kémia és fizikai kémia

3

3

Vegyipari műveletek

4

2

Vegyipari technológia

5

4

Kémia és fizikai kémia Vegyipari és laboratóriumi műveletek Mérési adatok (statisztikai) értékelése Kémiai elemzés módszerei, számításai

3

Környezetvédelem

1

Környezetvédelem

1

Osztályfőnöki

1

Osztályfőnöki

1

Osztályfőnöki

1

Heti elméleti óraszám

21


18


20

1

Gyakorlati tantárgyak

4



Drogismereti laboratóriumi feladatok Toxikológiai műszeres mérések Morfológiai és rendszerezési gyakorlatok

5

Műszeres analitika gyakorlat

8


5

Vegyipari műveletek gyakorlat

0

2

Szerves laboratóriumi gyakorlat II.

6

Vegyipari műveletek gyakorlat Vegyipari üzemi gyakorlat

Makroszkopikus drogazonosítási vizsgálatok

2

Heti óraszám

6 4 2 Mérés- és irányítástechnika gyakorlat

gyakorlati

2

14

heti gyakorlati óraszám

14

Heti óraszám

Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma

35


32


34

SZAKMAI GYAKORLAT

90

SZAKMAI GYAKORLAT

90

SZAKMAI GYAKORLAT

90

104

gyakorlati 14


Vegyipari szakmacsoport, levelező tagozat Általános vegyipari laboratóriumi technikus OKJ: 54 524 01 0010 5401

2/14. évf. 32 hét

Vegyipari technikus OKJ: 54 524 02 1000 0000

2/14. évf. 32 hét

heti óraszám


heti óraszám


Laboratóriumi munkabiztonság

0,5

Vegyipari munkabiztonság

0,5

Munkajogi és munkavállalói ismeretek

0,5

Munkajogi és munkavállalói ismeretek

0,5

Gazdasági és szervezési ismeretek

0,5

Gazdasági és szervezési ismeretek

0,5

Minőségirányítási ismeretek

0,5

Minőségirányítási ismeretek

0,5


2

Mérési adatok (statisztikai) értékelése

1

Kémiai elemzés módszerei, számításai

2


7


1

Vegyipari műveletek

2

Vegyipari technológia

2


7




3


2,5 2,5

Vegyipari és laboratóriumi műveletek

1,5

Vegyipari műveletek gyakorlat

Szerves laboratóriumi gyakorlat II.

1,5

Mérés- és irányítástechnika gyakorlat

1

6

Heti gyakorlati óraszám

6

13


13

40

SZAKMAI GYAKORLAT

40

heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak óraszáma SZAKMAI GYAKORLAT

heti

összes

105


Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport, nappali tagozat Települési környezetvédelmi technikus OKJ:54 851 01 0000 0000 2/14. évf. 32 hét

Természet- és környezetvédelmi technikus OKJ:54 850 02 0000 0000 2/14. évf. 32 hét

heti óraszám


heti óraszám


Idegen nyelv Jogi, szakigazgatási és szabványügyi ismeretek

3

Idegen nyelv Jogi, szakigazgatási ismeretek

Környezetvédelem

2

Környezetvédelem

2

Vízgazdálkodás

2

Vízgazdálkodás

2

Környezettechnika

3

Környezettechnika

3

Környezetgazdálkodás

1


1

Települési ismeretek

3

Települési ismeretek

3

Üzemeltetés és fenntartás

1

Üzemeltetés és fenntartás

1

Építészettörténet és műemlékvédelem

3

Mezőgazdasági környezetgazdálkodás

2

Természetvédelmi tevékenységek

2

2

osztályfőnöki

2 és

szabványügyi

1


21


3

1


22


Biológiai laboratóriumi gyakorlat

1


1

Méréstechnikai ismeretek: Földméréstan

1


1


5


5

Települési és természetvédelmi gyakorlat

2

Települési és természetvédelmi gyakorlat

2

Környezettechnika gyakorlat

2


2

Gépészet és automatizálási gyakorlat

2


2

Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti óraszáma

13

SZAKMAI GYAKORLAT

13

34

Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma

90

SZAKMAI GYAKORLAT

90

összes

106

35


Környezetvédelmi méréstechnikus

Hulladékgazdálkodó

OKJ: 54 850 01 0010 5404

OKJ: 54 850 01 0010 5402

2/14. évf. 32 hét

2/14. évf. 32 hét

heti óraszám


heti óraszám


Idegen nyelv

2

Idegen nyelv

Jogi, szakigazgatási és szabványügyi ismeretek

3

Jogi, szakigazgatási ismeretek

Környezetvédelem

2

Környezetvédelem

2

Vízgazdálkodás

2

Vízgazdálkodás

2

Környezettechnika

2

Környezettechnika

2


2


2

Technológiák környezetterhelése

2

Technológiák környezetterhelése

2

Ipari környezetvédelem

1

Ipari környezetvédelem

1

Környezetvédelmi méréstechnikák

3

Hulladékgazdálkodás

3

Hulladékkezelés

2

Osztályfőnöki

1

Osztályfőnöki

1


20


2 és

szabványügyi


3

22



1


1


1


1


6


5

Méréstechnika gyakorlat

3

Hulladékkezelési gyakorlat

2


2


2


2


2

Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti óraszáma

15

SZAKMAI GYAKORLAT

összes

35 90

107

Heti gyakorlati óraszám Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma

13

SZAKMAI GYAKORLAT

90

35


Informatika szakmacsoport, nappali tagozat Szoftverfejlesztő 54 481 02 0010 54 04 Internetes alkalmazásfejlesztő Elméleti és gyakorlati tantárgyak

14. évfolyam

Elméleti és gyakorlati tantárgyak

14. évfolyam

32 het

heti óraszám

32 het

heti óraszám


1

Informatikai alapismeretek

Projektmenedzsment elmélet

2

Informatikai alapismeretek gyakorlat

Projektmenedzsment gyakorlat Operációs rendszerek és hálózati ismeretek

3


1

2


2

Digitális áramkörök

2

Matematika

2

Projektmenedzsment gyakorlat Operációs rendszerek és ismeretek

Alkalmazás fejlesztés elmélet

2

Digitális áramkörök

2

Adatbázis fejlesztés gyakorlat

4

Matematika

2

Szoftverfejlesztés elmélet

6

Alkalmazás fejlesztés elmélet

2

Szoftverfejlesztés gyakorlat (C#)

2

Alkalmazás fejlesztés gyakorlat (C)

Szoftverfejlesztés gyakorlat (JAVA)

2

Alkalmazás fejlesztés gyakorlat (JAVA)

Konzultáció

2


4

Programozási nyelvek elmélet Programozási nyelvek (DELPHI)

Osztályfőnöki

1

Heti óraszám:

35

3 hálózati 2

gyakorlat

Internetes alkalmazásfejlesztés elmélet Internetes alkalmazásfejlesztés gyakorlat (J2EE) Internetes alkalmazásfejlesztés gyakorlat (ASP.NET)

6

Konzultáció

2


4

Osztályfőnöki

1

Összesen: Heti óraszám:

108

4 4

1120 35


Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető 54 481 03 0010 54 00 14. évfolyam

Elméleti és gyakorlati tantárgyak hetek száma

32

Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

1


2

Projektmenedzsment gyakorlat

3

Hardver elmélet Hardver gyakorlat Hálózatok elmélet

4

Hálózatok gyakorlat

4

Hálózati eszközök elmélet

6

Hálózati eszközök gyakorlat

6


4

Osztályfőnöki

1

Konzultáció (vizsgafelkészítés)

4

Heti óraszám:

35

Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

109

Pedagógiai Program 2015

Recommend Documents