PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RÉSZ Az iskola bemutatása 1. Az iskola arculata 2. Az iskola környezete 3. Az iskola tanulói közössége Az iskolai dokumentumok elhelyezése A.

3. oldal 3. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal

NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai koncepció

I.

II. III. IV.

6 oldal

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. A nevelő - oktató munka céljai 2. A nevelő - oktató munka feladatai 3. A nevelő - oktató munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai VI. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 3. SNI-s tanulók támogatása 4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 6. Az esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje VIII. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai XI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

10. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 14. oldal 18. oldal 23. oldal

23. oldal

V.

-1-

26. oldal 32. oldal 32. oldal 32. oldal 32. oldal 33. oldal 36. oldal 37. oldal 38. oldal 39. oldal 41. oldal 45. oldal 46. oldal

B.

HELYI TANTERV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9. 10. C.

2. 3.

65. oldal 67. oldal 68. oldal 69. oldal 69. oldal 70. oldal 71. oldal 72. oldal 72. oldal 73. oldal 75. oldal 75. oldal 76. oldal

Az iskola szakképzési rendszere, óratervek 1.1. Szakmacsoportos alapozó óratervek (2008/2009-től) 1.2. Szakmacsoportos alapozó óratervek 2014-tól 1.3. OKJ óratervek (2008/2009-től 2013-ig) 1.4. OKJ óratervek 2013-tól Beszámíthatóság Szakmai gyakorlat képzéshelyei

78. oldal 78. oldal 80. oldal 82. oldal 89. oldal 106. oldal 106. oldal

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK I. II. III. IV.

E.

48. oldal 59. oldal

SZAKMAI PROGRAM 1.

D.

Óratervek 1.1. 9-12. évfolyam óratervei Az óratervek tartalma Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Középszintű érettségi vizsga témakörei Iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérése, a tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere. 8.1. A tanulók minősítése 8.2. Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje 8.3. Érdemjegyek, osztályzatok 8.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 8.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának mérése

A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

107. oldal 107. oldal 107. oldal 107. oldal

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 108. oldal ZÁRADÉK

109. oldal

-2-

PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETŐ RÉSZ Az iskola bemutatása

1. Az iskola arculata A csepeli Kossuthban, mely 2015. július 1-től a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum tagiskolájaként működik, 1950 óta folyamatosan műszaki szakemberek alapképzése, felkészítése folyik. Jelenleg az országban az egyetlen, repülőterületre középfokú végzettségű szakembereket képző intézmény. Repülőgépész (korábbi nevén repülőgép-szerelő) és avionikus (korábbi nevén repülőgép-műszerész) képzés folyik iskolánkban. 2015-től újraindult repülőgépsárkány-szerelő képzésünk és ismét van lehetőség a légi közlekedésüzemvitel-ellátó szakma megszerzésére is. Autós területen jelenleg autóelektronikai műszerész és autótechnikus szakma megszerzésére van lehetőség. 2015-től ismét lehet felnőtt esti munkarendben is szakmát tanulni nálunk. Alkalmazkodva a fejlődéshez, az új kor követelményeihez, a különféle kihívásoknak is eleget téve igyekszünk hűek maradni a magyarországi szakképzési hagyományokhoz a tekintetben, hogy mind repülős, mind autós szakterületen a lehetőségekhez képest a legfelkészültebb, konvertálható tudással bíró, megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkező tanulókat bocsássunk ki az iskolából. A repülés nyelve az egész világon az angol. Ebből következik, hogy az iparágban a nyelvet alaposan ismerő szakemberekre van szükség. 1998-ban elindítottuk a magyar-angol két tanítási nyelvű képzést. A képzés öt évfolyamos és szakmai alapozást is végzünk közlekedésgépész ágazaton. Dél-Pesten csak a mi iskolánkban van magyar-angol két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzés, ahol tanulmányaikat két nyelvű érettségi bizonyítvánnyal zárják a tanulók. Az utóbbi években oktatómunkánk eredményeképpen a felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítványt szerző tanulók aránya 90% körüli. A Nyelvi előkészítő képzés (NYEK) országos bevezetése óta folyamatosan indítunk nyelvielőkészítő osztályt is. Azon kevés szakközépiskolák közé tartozunk, ahol máig megmaradhatott ez az ötéves képzés. Ebben az osztályban szintén közlekedésgépész szakmacsoportban folyik alapozás. Örvendetes az a tény is, hogy a NYEK-es osztályba járók közül folyamatosan nő azon tanulók száma, akik tantárgyakat angolul tanulva szereznek kétnyelvű, felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítványt.

-3-

2. Az iskola környezete A XXI. kerületben a Kossuth az egyetlen közlekedési-műszaki területre képző intézmény. Iskolánkba a fővároson kívül elsősorban a dél-pesti agglomerációból veszünk fel tanulókat 912. évfolyamra. A szakképző évfolyamokra az ország minden megyéjéből érkeznek tanulók, akiknek kollégiumi elhelyezésében segítséget tudunk nyújtani. Iskolánk a fővárosi szakközépiskolák között az évek során rangot szerzett magának, a közlekedési szakmacsoport egyik gyakorló iskolája lett. A BME és az Óbudai Egyetem (korábban Budapesti Műszaki Főiskola) hallgatói rendszeresen hospitálnak és gyakorló tanítást végeznek iskolánkban. 3. Az iskola tanulói közössége Magas azon tanulóknak a száma, akiknek szülei, sőt már a nagyszülei is ebben az iskolában végeztek, így különleges módon is kötődnek a „Kossuth”-hoz. Tanulóink iskolaválasztását nemcsak ez a kötődés, hanem az idegen-nyelv centrikus képzések és az általunk kínált szakmák motiválják. Legtöbbjük határozott céllal érkezik iskolánkba. Kiemelendő, hogy tanulóink évek óta nagy számban vesznek részt eredményesen a fővárosi és országos tanulmányi és szakmai versenyeken, s ezeken szép eredményeket érnek el. Minden évben az OSZTV versenyeken dobogós helyezést érnek el tanulóink, akik felmentést kapnak a szakmai vizsga alól és felvételi nélkül juthatnak be egyetemre, főiskolára. Tanulóink közül sokan kívánnak továbbtanulni érettségi után a műszaki felsőoktatásban. Az alapos angol nyelvi felkészültség birtokában egyre többen választanak külföldi felsőoktatási intézményt. Az is tendencia iskolánkban, hogy sokan a szakma elvégzése után technikusi végzettséget is kívánnak szerezni. Az így szerzett magasabb szakmai végzettség többletpontot is jelent a továbbtanulásnál. A diákönkormányzat munkája iskolai szinten évek óta jónak mondható, még eredményesebb egy-egy osztály esetében. Ezt minden esetben a tanulói összetétel határozza meg. Jellemző, hogy egy-egy konkrét feladatra nagyobb lelkesedéssel vállalkoznak tanulóink. Tanulóink neveltségi szintje jó. Az iskolai követelményeket elfogadják, azzal azonosulni tudnak. A legnagyobb problémát azoknak a követelményeknek a teljesítése jelenti, amelyet a társadalomban is nehezen fogadnak el az emberek (pl. dohányzás, késés stb.) Következetes számonkéréssel, osztályfőnöki ráhatással, folyamatos odafigyeléssel javuló tendencia érhető el.

-4-

Az iskola dokumentumainak elhelyezése Az iskola dokumentumait – Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Etikai kódex – az érdeklődő szülők és tanulók részére:      

elhelyezzük az iskola könyvtárában, ahol a nyitva tartás ideje alatt helyben olvashatják az iskola vezetői fogadóóráikon vagy előre egyeztetett időpontban adnak tájékoztatást a dokumentumokról. az iskola igazgatója a szülői választmányon ad tájékoztatást. az osztályfőnökök óráikon vagy fogadóóráikon adnak tájékoztatást. az iskola belső számítógépes hálózatán megtalálhatók. az iskola honlapján megtalálhatók: www.kossuth-csepel.hu

-5-

A.

NEVELÉSI PROGRAM

Iskolánk pedagógiai programja – szándékaink szerint – követelményközpontú, pedagógiai koncepciója tekintetében tanulóközpontú. Pedagógiai koncepció A szülő, amikor középiskolát keres és a „Kossuth”-ot választja, reményeink szerint a továbbtanulás mellett az OKJ-s szakma megszerzését is igényli. Tanítványaink a mostani oktatási rendszer szerint 4 – 7 évet töltenek el iskolánkban. Ez a meghosszabbodott időszak még nagyobb felelősséget és lehetőséget is ró az intézmény valamennyi pedagógusára mind az oktatás, mind a nevelés területén. Olyan pedagógusokat igényel, akik komoly szaktudással rendelkeznek, s ezt a legjobb módszerekkel adják át tanítványaiknak. A XXI. század új kihívásaival kell szembenéznünk, ezekre kell felkészíteni tanítványainkat. A jövőkép az állandó változás, új és új trendek kerülnek előtérbe, melynek stabil alapozását az iskolának kell megadni. Ezen kihívásoknak legyőzése csak tanulás útján lehetséges, és ez nem öncélú tanulás, hanem a napi tapasztalatokkal együtt életünk megismerésének, megértésének eszköze. A megszerzett képesítések hamar elavulhatnak, ezért széles bázisú általános és szakmai műveltséggel rendelkező, az állandó tanulás készségével és képességével felvértezett, motivált ember tud csak alkalmazkodni a változó környezethez. Mindezekhez az egyén részéről akarat, önállóság, kreativitás, teljesítő és cselekvőképesség erősödése szükséges, hogy a megszerzett ismereteit a megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni. Rendelkeznie kell a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényével, a mobilitás és a kockázatvállalás tulajdonságaival. Az ember maga kell, hogy életének alakítója legyen. Ez stabil önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés, az egészben való gondolkodás képességét igényli. Tenni kell ezt akkor, amikor a gazdasági–társadalmi viszonyok gyors változása mellett az értékrend felborul, de legalábbis átalakul. Mindennapjainkat a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma hálózza be, háttérbe szorítva a kisebb egységekben gondolkodást. Nevelésünkben az európai humanista értékrendre és azokra a tartalmakra kell összpontosítani, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Így állampolgári nevelésünk egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak nevelését. A technika, az információk óriási fejlődésének korában az állandó, a stabil humán értékeket, az élet és az egészség igenlését, ezeket veszélyeztető magatartási és viselkedési formák elutasítását, a család, a baráti közösség fontosságát, az együttélési szabályok, erkölcsi normák stabilitását, a hazaszeretetet, szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi értékeinek megismerését, megőrzését és tiszteletben tartását tartjuk értéknek, ezeknek stabilitását, erősítését szándékozunk mélyíteni, tudatosítani. Mindennapjaink sokat vitatott kérdése a másság és annak kezelése. -6-

Tantestületünk úgy ítéli meg, hogy arra kell nevelni tanulóinkat, hogy legyenek képesek érdeklődni, és együtt érezni a más magatartások, szociális helyzetek, életformák, meggyőződések iránt. Legyenek képesek megbecsülni mások teljesítményét. A tolerancia, mások megbecsülése, az ember tisztelete kell, hogy meghatározza a normális együttélést, viszonyukat a másik emberhez. Fel kell ismerni, meg kell becsülni saját nemzeti identitásunkat, helyünket, szerepünket Európában és a világban. Sem a túlbecsülés, sem az alábecsülés nem segít a reális haza- és énkép kialakításában. Társadalomban élünk, egy demokratikus állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró ránk országos, lakóhelyi és közvetlen környezetünk szintjén is. Ahhoz, hogy a demokráciát jól gyakorolhassuk, szükséges az együttműködés képességének, az egyéni és a közösségi érdek összhangjának kialakítása. a.)

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, melyben: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulókat saját életük megszervezésére ösztönözzük, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, a tanulóink előre ismerve a velük szemben támasztott követelményeket, tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében tiszteletteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között.    

b.)

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek alakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánnak nevelni a hozzánk beiratkozott tanulókból. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt, alapozva a már meglévő ismereteikre,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közvetít, melyek továbbfejleszthető műveltséget, világszemléletet, világképet adnak, és segítenek eligazodni a szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, ez vezérel bennünket akkor is, amikor tanulóinkat érettségi vizsgára és szakmai vizsgára készítjük fel,  fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minél szélesebb körben alkalmazzák az egyéni tanulás módszereit,  fokozottan figyelünk arra, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, -7-

 törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak alakítására,  tanulóinkat megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a haza, a szülőföld iránti szeretetet,

c.)

d.)

Iskolánk folyamatosan részt kíván venni szűkebb pátriánk, a kerület életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tarunk a kerület általános iskoláival  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeinkről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint kerületünk érdeklődő polgárai  képviseltetjük magunkat a különféle rendezvényeken, versenyeken  állandó résztvevői vagyunk a kerületi diákönkormányzatnak. Eszményeinkben olyan diák él, aki a családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: ● humánus, ● erkölcsös, ● fegyelmezett, ● művelt, ● kötelességtudó ● érdeklődő, nyitott, ● kreatív, alkotó, ● becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, ● képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, ● jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), ● van elképzelése a jövőjét illetően, ● becsüli a tudást, ● öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ● ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, ● képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, ● tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, ● gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, ● a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ● ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias, -8-

         

beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

-9-

I.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1. A nevelő-oktató munka céljai     

 

A legfontosabb célunk: A nemzeti műveltség, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemiérzelmi fogékonyság elmélyítése. Biztosítani azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtokában alkalmassá tehetjük tanulóinkat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához. Mindazon kompetenciák birtoklásának elősegítése, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák elsajátíttatása, melyeket az egyes tantárgyak tananyagtervei, feladata és célrendszere tartalmazza: ezek o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség o hatékony, önálló tanulás Az általános és széles körű szakmai alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára. Az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki - testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, - társas kapcsolataiban igényes, - mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi.

Közvetítjük  a tudományos igényességű közismereti és szakmai ismereteket,  az erkölcsi, etikai értékeket,  a helyes magatartási, viselkedési normákat,  szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi értékeinek, megismerését, megőrzését, tiszteletben tartását. Fejlesztjük tanulóink  gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen;  kommunikációs, manipulatív tevékenységét;  érdeklődését mások és a világ dolgai iránt;  emocionális érzékenységét, empátiakészségét;  akaraterejét;  egészséges életmódra törekvését;  környezetvédelem lehetőségeinek ismeretét, gyakorlását.

- 10 -

Célunk:  a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése, szilárd értékrend kialakítása;  a társadalmi integráció (maximális) zavartalanságának biztosítása, hogy harmonikusan be tudjanak illeszkedni környezetünkbe. Célunk, hogy:  konvertálható tudással, ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek;  nyelvi kommunikációs készségük biztosítsa állampolgári joguk és  kötelességük gyakorlását, teljesítését, szakmai boldogulásukat;  rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetben szóban és írásban kommunikálni tudjanak  megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel, szilárd értékrenddel rendelkezzenek;  munkaerkölcsük, kötelességtudatuk fejlett legyen;  pontosak, rendszeretők, udvariasak legyenek;  önálló véleményüket kulturáltan közvetítsék;  felelősen törődjenek az emberekkel, a környezettel. A megvalósuló közismereti és szakmai oktatás szerves egységet alkot és az egyéni képességek fejlesztésével biztosítja a fiatalok céljainak elérését. Az általános és szakmai oktatás megteremti a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az iskolától eltérő környezetben is képes ezek felhasználásával cselekedni. Az iskola a munkaerőpiac igényeinek megfelelő felkészültségű és a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes, középfokú végzettségű szakembereket képez, akik  alkalmasak hatékony munkavégzésre és felkészültek az európai integrációs feladatok megoldására, valamint a globalizációból adódó kihívások kezelésére;  megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek,  képesek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven;  képesek az információval való produktív és kreatív bánásmódra középfokú tanulmányaik befejeztével;  felkészültek a továbbtanulásra;  további életükben, továbbképzéseik során alkalmasak a permanens tanulásra megértve és elfogadva ennek fontosságát és szükségességét. 2. A nevelő-oktató munka feladatai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt célok elérését elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógusaink mindenki részére igyekeznek biztosítani a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Lehetőséget teremtenek mind tanórán, mind tanórán kívül arra, hogy tanulóink képességeiket, tehetségüket kibontakoztathassák, szükség esetén hátrányukat leküzdhessék, akár az iskolába lépéskor meglévő hátrányukat, akár az évek során bármilyen oknál fogva keletkező hátrányokat.

- 11 -

Ezért:  tanórákon fokozottan figyelnek a differenciálás lehetőségeinek maximális kihasználására.  a tehetséges tanulókat szakkörbe irányítják, versenyekre készítik, önképzési lehetőségekre felhívják figyelmüket, egyéni feladatokat adnak számukra.  az elmaradtaknak egyénileg illetve csoportosan korrepetálási lehetőséget biztosítanak.  az osztályfőnökök fokozottan figyelemmel kísérik a bármely okból veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű tanulókat, lehetőségükhöz mérten segítik az okok feltárását, megszüntetését.  kérelemre biztosíthatjuk az ingyenes vagy kedvezményes étkezést.  az anyagi hátrányokat azzal is igyekszünk csökkenteni, hogy lehetőségeinkhez mérten segélyezzük a rászorultakat, tan-könyvhozzájárulást biztosítunk a számukra.  biztosítjuk tanulóink rendszeres orvosi vizsgálatát, a fogorvosi prevenciót.  csatlakozunk minden olyan programhoz, amely az egészséges életmód megismeréséhez, biztosításához nyújt segítséget az iskolának, a tanulóknak.  osztályfőnöki munkánkban kiemelten kezeljük az egészséges életmóddal kapcsolatos témák megbeszélését (drog, dohányzás, szeszesital), az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását.  figyelemmel kísérjük a bármely területen – akár rendszeres akár rendkívüli – támogatásra szoruló fiatalokat. Az osztályfőnök jelez az ifjúságvédelmi felelősnek, aki szükség esetén a lakóhely szerinti önkormányzathoz fordul segítségért.  az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárral a tanulók sokoldalú megismerése, és fejlesztése érdekében.  szülői értekezleten, fogadóórákon lehetőséget biztosítunk a szülőkkel való találkozásra.

3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, melyeket a pedagógus választ. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

- 12 -

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

-

-

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

-

Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotás bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek -

-

-

-

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.

Nevelési céljaink magvalósítását akkor tekintjük sikeresnek: ha iskolánkba felvett diákjaink 

  

legalább kilencven százaléka az érettségi vizsgán minden tantárgyból megfelel a követelményeknek. (Természetesen elsődleges célnak azt tekintjük, hogy tanulóink körében csökkenjen a lemorzsolódás és tanulóink többsége a minimális követelményeken túl az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek), tanulmányaikat szakképző évfolyamon folytatóknak megalapozott, biztos szakmacsoportos ismerete, szakma iránti elhivatottsága legyen. utolsó évfolyam végzése után jó szintű általános műveltsége legyen, tanulmányaikat felsőoktatási intézményben folytatóknak megalapozott készségei, képességei, jártasságai legyenek a további tanulmányok végzéséhez.

- 13 -

II.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja:

A minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki. A programban megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Az iskola nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ha az iskolai élet képes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztés olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését jelenti, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben serdülői szükségletei megvalósulnak. Mindez csak önállóságának tiszteletben tartásával párosulva történhet. Az iskola személyiségfejlesztő tevékenységének legfontosabb célja a tanulók eredményes életvezetéséhez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy mindehhez a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése szükséges. Feladataink: 1. Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

- 14 -

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 4. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

- 15 -

5. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 6. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fontos a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatás: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), melyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 7. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 8. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

- 16 -

9. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 10. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 11. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

- 17 -

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az iskolai egészségnevelésünk célja, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében programunk: - A tanulók és a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése, az eredményes tanulás elősegítése, - Együttműködés kialakítása az iskolai oktatás szereplőivel, hogy az iskola egészséges környezet legyen, - Együttműködés a helyi közösségek szakembereivel, annak egészségfejlesztési programjaival, - Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének, a lelki egészségfejlesztésnek, tanácsadó programoknak, - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatokat folytatunk, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, - A diákoknak a tanulói családoknak segítség egészségük megőrzésére. 2. Stratégiánk tehát, hogy a környezeti tényezők, az életmód, az egészségügyi ellátó rendszer tényezőire kívánunk hatást gyakorolni az iskolai egészségneveléssel. Egészségnevelésünkkel az a célunk, hogy a diákokat képessé tegyük arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Stratégiai célkitűzéseink: - Önismeret, személyiségfejlesztés - Az egészséges életmód kialakítása (az egészség megőrzése, helyes táplálkozás, testedzés, életvitel, szabadidő). - Szenvedélybetegségek megelőzése, visszaszorítása, leszoktató programok - Alternatívák az életvitelre 3. Egészségnevelési módszereink: - Hagyományos felvilágosító előadások (iskolaorvos, védőnő) - A rizikócsoportok kiszűrése, prevenció (túlsúlyos, szenvedélybeteg, alultáplált) - Szükségletek felmérése, helyzetértékelés (szülői szervezet, intézményvezető, egészségnevelő, iskolai védőnő, orvos, diákok, egészséggel összefüggő tantárgyakat tanító tanárok) 4. Az egészségnevelés személyi feltételei, kompetencia felelősei: - Iskolaigazgató vagy helyettese - Iskolaorvos, védőnő - Osztályfőnöki munkaközösség vezetője - Testnevelő - Szabadidő szervező - Diákönkormányzatot segítő pedagógus - Ifjúságvédelmi felelős - Külső, az egészségnevelésben jártas szakemberek bevonása

- 18 -

5.

Segítő kapcsolatok igénybevétele: - Család - Szülői szervezet - Iskolaorvosi hálózat (vizsgálat, szűrés, egészségnevelés) - Gyermekjóléti szolgálatok, Nevelési tanácsadó, Családsegítők, - Rendőrkapitányság, Kábítószerellenőrző Központ (KEK) Egészségnevelésünk kiemelten fontos területei az iskola pedagógiai rendszerében: - Önmagunk ismerete, értékek ismerete - Egészségi állapotunk ismerete - Egészséges, aktív testmozgás, testedzés - Helyes étkezés, táplálkozás - A testi higiénia - A szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - Családtervezés - Szenvedélybetegségek - Személyes biztonság - Iskolán belüli bántalmazás megelőzése Az egészségnevelés tevékenységi területei: Tanórai foglalkozások - Osztályfőnöki óra - Testnevelés óra - Biológia óra - Magyar óra - Földrajz óra Tanórán kívüli foglalkozások - Elsősegélynyújtó tanfolyam - Sportfoglalkozások (du.) - Sportnap - Esetleges erdei iskola, táborok - Osztálykirándulások, túrák

A környezeti nevelési program „A környezeti nevelés a személyiségformálás olyan összetevőit és folyamatait jeleníti, melyek a személyek, illetve közösségek környezeti identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk ökológiai szemléletű gazdagítása által.” /Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata/ A környezeti nevelés nem szűkíthető le csupán egyetlen tantárgy keretei közé, meg kell jelennie minden megismerési és tanulási folyamatban. Ezért átgondolt és összehangolt nevelési stratégiára van szükség az eddig elszigetelten működő vagy csak kisebb tanulócsoportokat érintő kezdeményezésekkel szemben, ahol eddig a holisztikus természetszemlélet gyakorlata is megjelent (szakkörök, táborok, erdei iskola). Még számos kihasználatlan lehetőség rejlik nevelőtestületünkben az eddig meglévő kezdeményezések mellett arra, hogy tanulóinkat, az iskolai közösségek legkülönbözőbb szintjeit érzékennyé tegyük a környezetükkel szemben és kialakítsuk bennük azokat az alapvető - 19 -

készségeket, képességeket melyek birtokában a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakul. Történelem, társadalomismeret, kémia, biológia, fizika, földrajz (érettségiig terjedő képzésben), környezetvédelem, környezet- és munkavédelem (szakképző évfolyamokon) tanmenetekben, illetve a megfelelő témáknál helyet kell kapniuk azoknak a konkrét hazai és EU-s példáknak, amelyek a társadalmi és gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait elemzik a környezeti következmények tükrében. Helyzetkép, helyzetelemzés: Középiskolánk Csepel határában, a soroksári Kis-Dunaág közelében, egy forgalmas közút mellett helyezkedik el. A forgalom zaját valamennyire tompítja az épület előtt elterülő park. A gyakorlati oktatás céljára egy külön bázissal is rendelkezik az intézmény, mely az iskola közelében, de még inkább természeti környezetben, egy mesterséges Duna-öböl mellett terül el. Mind az iskola, mind a bázis helyzete még számos kiaknázatlan lehetőséget kínál a környezeti nevelés területén. Erőforrások számbavétele: Személyi erőforrások: Iskolánk nevelőtestülete, mely az egyes munkaközösségeken keresztül elérhető ill. szervezhető a környezeti neveléssel kapcsolatos célkitűzések tervezésekor, megvalósításakor különös tekintettel az osztályfőnöki munkaközösség és a természettudományos munkaközösség koordináló szerepére. A technikai és adminisztratív dolgozóknak is fontos szerep jut a környezeti nevelés teljessége érdekében. A kerületben működő környezetvédő és települést szépítő civil szervezetekkel ill. a helyi önkormányzat megfelelő szakbizottságaival együttműködve nagyobb hatékonyságra tehetünk szert. Miután legfontosabb „lakói” egy iskolának a diákok, a Diák Önkormányzati fórumok és a képviselők segítségét sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen tanulóink környezettudatos magatartásától nem csupán ismeretbefogadói hozzáállást, hanem tevékeny részvételt várunk. Anyagi erőforrások: A költségigényes tanulásszervezési módokhoz - erdei iskola a kilencedikes évfolyamon, terepgyakorlati napok, táborok, szakkörök, csoportbontások kapcsolódó kiadások fedezését eddig különböző pályázatokon elnyert anyagi támogatások biztosították. A jövőben is igyekszünk kihasználni ezeket a lehetőségeket, bár ennek vitathatatlan hátránya a feltételes tervezhetőség és - miután az egyes pályázatok konkrét időintervallumhoz kötődnek - egy kicsit a kampány jelleg is. Az iskola épületének környezetbarát módon való működtetésének érdekében az utcai frontokon lévő termekben a zaj, a déli tájolású tantermekben a napsütés és a meleg ellen kell kitalálnunk valamilyen hatékony megoldást. Jövőkép, alapelvek, célok: Fontosnak tartjuk, hogy az iskola minden dolgozója és diákja: - tisztelje az életet - legyen igényes önmagával és a környezetével szemben Mivel élő környezetünk fő részét itt az iskolában munkatársaink és diákjaink jelentik, így a környezeti igényesség egyben etikai kérdés is. - 20 -

Elérendő céljaink: - a környezeti érzékenység és tudatosság fejlesztése, - környezeti cselekvés-késztetés, aktivitás és attitűdformálás, - motivált önálló és kiscsoportos feladatok segítségével az ismeretszerzés- és feldolgozás képességeinek fejlesztése, - a biológiai és földrajzi tárgyú kreativitás fejlesztése, - a valóságos, közvetlen környezet felvetéseire építő projektek elvégzésével az ismeretek alkalmazásképes, eleven tudássá szervezése. Az iskolai környezeti nevelés tevékenységeinek színterei: 1. Hagyományos, tanórai oktatásszervezésben:  Minden tanórán igyekszünk figyelembe venni és kihasználni az adott témában rejlő környezetvédelmi vonatkozásokat.  A tanórákon kapjanak a tanulói közösségek, a tanulók olyan konkrét feladatokat, melyek közvetlen környezetük (iskolai, otthoni) megismerését, értékeinek megóvását szolgálják.  A természettudományos tantárgyak, különös tekintettel a kémiára, biológiára és a földrajzra, a tantárgyak jellegéből adódóan igyekeznek kapcsolatot teremteni a mindennapi élettel, ismeretfeldolgozási módszerként előtérbe helyezzük az élménypedagógiát.  A szakmai alapozó tárgyakat tanítva, ill. szakmai gyakorlatokon, műhelyfoglalkozásokon az anyag és energiatakarékos szemlélet és a környezetvédelem fontos hangsúlyt kap. 2. Nem hagyományos tanórai keretben:  A természetismereti szakkör munkája révén az érdeklődő tanulókkal további ismeretszerzési és alkalmazási lehetőségek nyílnak.  A 9. évfolyamos tanulókat érintő programok vagy gólyatáborok a környezeti nevelés komplexitását is aknázzák ki. 3. Tanórán kívüli programok:  Tanítványaink rendszeresen képviselik iskolánkat a környezet- és természetvédelmi témájú versenyeken (pl. Kitaibel Pál biológia verseny,  Hulladékgazdálkodási verseny), melyeken eddig a szakközépiskolai kategóriában előkelő helyezéseket értünk el.  Természettudományos szaktanteremhez kapcsolódó folyamatos természetfigyelő faliújsággal igyekszünk követni e témában az aktualitásokat.  A gólyatábornak és a DÖK-tábornak is minden alkalommal vannak természetismereti, környezetvédelmi vonatkozásai is.  Rendszeresen részt veszünk különböző gyűjtési akciókban (pl. elemek).  A környezet- és természetvédelem jeles napjai alkalmából (Föld Napja, Víz Napja, Állatok Világnapja) iskolai ill. osztály szinten különböző programokat szervezünk.  Az iskolai faliújságon rendszeresen megjelentetünk környezetvédelmi témájú lapokat. 4. Tervezett tevékenységek.  A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos projekt napok.  Az iskola előtti park „tanösvénnyé” alakítása. - 21 -

    

A kis-Duna vízminőségének vizsgálata szakkörön. Biológia és földrajz órákba beépített tanulmányi séták. Ökológiai tábor szervezése. A bázison a terepmunka feltételeinek kialakítása. A kis-Dunapart élővilágának tanulmányozása, természetvédelmi értékeinek (úszólápok) megismerése kenutúrák szervezésével.

- 22 -

IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőmunkájának fontos feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. /Tanmenetek, programok készítése/. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Az osztályközösség, mint meghatározó tanulói közösség feladatai:  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémák megoldásában,  a másság elfogadásának, a toleranciának gyakorlása. Az osztályközösség irányításában, alakításában meghatározó szerep jut az osztályfőnöknek. Szervező, irányító tevékenysége kiemelt a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Mindezen tevékenységet tervszerűen végzi:  Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz.  Sokszínű, tartalmas programok szervezésével hozzájárul a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztéséhez, értékrendjük alakításához, mások értékeinek megismeréséhez, tiszteletben tartásának elmélyítéséhez.  A programok ajánlásával és megvalósításával a tanulók szemléletét formálja a konstruktív életvezetés megalapozásában. 

Fel kell ismerni a tanulók problémáit, a deviáns eseteket és meg kell találni a megoldáshoz vezető utat, akár külső szakember bevonásával is.  Szoros kapcsolatot kell tartania a családi házzal a tanuló nevelésének érdekében. 3. Az önkormányzás képességének alakítása A tanulói közösség fejlesztése során alakítani és gyakoroltatni kell, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél elérése érdekében összehangolt módon tevékenykedni illetve az elvégzett munkát értékelni.

- 23 -

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógus feladata, hogy a közösségek tevékenységének tudatos tervezésével, folyamatos megszervezésével ösztönözze a tanulókat azokon való aktív részvételre és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz gyakorlóterepet nyújtson. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak alakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak és szükségesnek tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek rendszeres tanulásra ösztönzik és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket, és szervezeti formákat, amelyek a tanulói aktivitást, figyelem fenntartását segítik elő. Még többet szemléltetünk és cselekedtetünk. c) Az iskolai tanulási folyamat során szükség van a differenciálásra, vagyis arra, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tanórákon nyújtott teljesítményéhez. Mindezen módszerek a felzárkóztatás miatt elsősorban az első képzési szakaszban kapnak nagyobb hangsúlyt. A személyiségfejlesztéshez nagyban hozzájárulhatunk tanórán kívüli foglalkozásokra irányítással. 2. Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: A) Hagyományőrző tevékenységek  Iskolánk névadójához fűződő tevékenység  Iskolai ünnepélyek  Iskolatörténeti gyűjtemény fejlesztése B) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, szabadidős tevékenységek segítésére működik. DÖK-tábor: Az iskolai diákélet hagyományőrző és teremtő rendezvényei valamint az adott tanév aktuális programjai csak gondos előkészítő, tervező munkával valósíthatók meg. Erre ad alkalmat a három napos DÖK-tábor szeptember végén Zánkán. Az osztályok képviselői a DÖK-segítő - 24 -

tanár és a szabadidő szervező segítségével megtervezik az előttük álló tanév programját, meghatározzák a felelősöket. C) Tanulószoba 9-10. évfolyamon – amennyiben a szülő és a tanulók igénylik – megszervezhető. D) Diákétkeztetés Az iskolában főzött ebéd biztosítása minél több tanuló számára az egészséges életmód fontosságát szem előtt tartva. E) Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását segítik. F) Iskolai sportkör Tagja az iskola minden tanulója. Biztosítja a tanulók mindennapi testedzését. G) Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Lehetnek:  művésziek  technikaiak  szaktárgyiak H) Versenyek, vetélkedők, bemutatók  tantárgyi  sport  művészi I) Tanulmányi kirándulások J) Tanulmányokat előkészítő táborok Gólyatábor: Minden iskolánkba beiratkozott tanulónknak lehetőséget szeretnénk biztosítani tanulmányai megkezdése előtt az iskolánkban folyó diákélet, az elvárások és szokások megismerésére egy négy napos táborozás alkalmával. A Gólyatábort hagyományosan Kismaros, Csattogóvölgyben szervezzük. Tapasztalataink szerint a Gólyatáborban szerzett élmények birtokában a tanulók könnyebben eredményesebben birkóznak meg az iskolaváltással járó nehézségekkel. A négy napos programon minden osztály osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár és a szabadidő szervező kolléga vezetésével vesz részt. A táborozás lebonyolításában a felsőbb éves diákok kb. 15 fős csoportja is aktívan bekapcsolódik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások Szabadidős foglalkozások Iskolai könyvtár Külföldi táborok, tanulmányutak  nyelvgyakorlás  szakmai gyakorlatok  szakmai továbbképzések céljából O) Szalagavató bál A középiskolai évek lezárásának emlékezetes momentuma a szalagavató bál. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepi eseményt méltó körülmények között rendezzük meg. Az iskola nem rendelkezik 800 vendég befogadására alkalmas teremmel, ezért külső helyszínen, a szigetszentmiklósi sportcsarnokban tartjuk december elején. K) L) M) N)

Az egyes foglalkozásokat az éves tantárgyfelosztás, munkaterv tartalmazza. - 25 -

V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógusok A pedagógusok oktató-nevelő munkával összefüggő teendői Tanítással kapcsolatos feladatok  Tudását fejleszti, tanításában igyekszik korszerű, új ismereteket nyújtani.  Részt vesz szaktárgyának munkaközösségi munkamegbeszélésein.  Óráira lelkiismeretesen készül, óráin fegyelmet tart.  Tanóráinak megkezdődése előtt legkésőbb 15 perccel érkezik az iskolába.  Tanóráit becsengetés után haladéktalanul megkezdi.  Órájának befejezésekor a hetesekkel szükség szerint helyreállíttatja a terem rendjét, tisztaságát.  A tantárgyhoz kapcsolódó adott számú dolgozatot megíratja, kijavítja, értékeli, osztályozza.  A haladási naplót tanóráira magával viszi.  Rendszeresen ellenőrzi a tanulók ismereteit, az érdemjegyekről tájékoztatja a szülőket is.  A tanév elején meghatározottak szerint fogadóórákat tart, indokolt esetben a szülőt bekéreti.  Bukásveszély esetén egy hónappal a jegyek lezárása előtt írásban értesíti a szülőt.

Pedagógiai munkával összefüggésben:  Érettségi, szakmai vizsgadolgozatok, feladatlapokat javít.  A NYEK-es és a kéttannyelvű osztályok vizsgáztatását végzi.  Osztályoknak vizsgafeladatokat készít.  Házi továbbképzéseken vesz részt.  Értekezleteken, megbeszéléseken vesz részt.  Órarendben jelzett "H"-s órák szerint szakos órát tart vagy ügyeletet lát el.  Tantermek, szaktantermek tantárgyhoz kapcsolódó dekorációjának szervezését végzi.  Ellenőrző könyveket, tanulók füzeteit ellenőrzi.  Bekapcsolódik az intézményi dokumentumok készítésébe.  Versenyek, vetélkedők felügyeletét látja el.  Írásbeli felvételiken felügyel, szóbeli beszélgetések lebonyolításában vesz részt.  ECDL vizsgára, spotversenyekre, orvosi vizsgálatokra kíséri a tanulókat.  Helyi tanterv írásába bekapcsolódik.  Iskolai versenyek feladatait állítja össze.  Tanórákhoz kapcsolódó kiegészítő anyagokat gyűjt.

- 26 -

Adminisztratív feladatok  Tanmenet

Haladási napló (e-napló)

      

Osztályozó napló (e-napló)

 

Helyettesítési napló



Szakköri, korrepetálási naplók



Félévi ill. év végi értékelés

a tanév elején tanmenetet készít, illetve a tanévre érvényesíti, a munkaközösség-vezetővel elfogadtatja, tanév közben rendszeresen összeveti tényleges haladásával, az 1 hónapot meghaladó lemaradást jelzi felettesének órára felviszi a naplót (papír alapú napló esetén) óra elején beírja a hiányzókat vezeti a tantárgy óraszámát, az adott témát beírja és aláírja az óráról hiányzó / késő tanulókat bejegyzi helyettesítés esetén a helyettesítési naplóba és a haladási naplóba is beírja a munkavégzést óra után visszaviszi a naplót a tanáriba (papír alapú napló esetén) az érdemjegyeket a naplóban folyamatosan vezeti, legkésőbb a tárgy hó utolsó napjáig az érdemjegyeket beírja félév és év vége előtt a tanulókat határidőre lezárja legalább 3 jeggyel vagy osztályozó vizsga alapján helyettesítés esetén a haladási naplóba és a helyettesítési naplóba is beírja a munkavégzést (dátum, osztály, hányadik óra, helyettesítő és hiányzó pedagógus neve, hiányzás oka) Szakórai helyettesítésnek számít (100%-kal számolódik el), ha a szaktanár az adott tantárgyban tanmenet szerint továbbhalad. Ha a helyettesítő csak felügyeletet lát el, a naplóba óraszámot, témát nem ír, akkor helyettesítése ügyeletnek minősül. Határidőre megnyitja, vezeti, lezárja

 félévkor és év végén írásban értékeli az általa tanított osztályokban végzett munkát; a munkaközösség-vezetőnek adatokat szolgáltat (átlagok, mérési eredmények stb.)

Egyéb teendők  Őrzi a közösségi tulajdont.  Szertárat, kabinetjét rendben tartja.  Anyagi felelősséggel bír az átvett leltári eszközök állapotáért, rendeltetésszerű használatáért.  Iskolai ünnepélyeken ünnepi külsőben vesz részt.  Iskolán kívüli és belüli rendezvényen részt vesz, és felügyeletet lát el.  Betegség vagy - indokolt esetben - akadályoztatása esetén értesíti az iskolát, lehetőség szerint a hiányzást megelőző napon.  Betartatja a házirendet.  Tiltja a szervezetre káros élvezeti cikkek használatát, a dohányzást. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a tanulót az egészségtelen környezetből kiragadja.  Tanuló esetében észlelt bármely veszélyeztető tényezőt, amelyből arra következtet, hogy a tanulóval bármi gond van (rossz társaság, alkohol, drog, családi életben bekövetkezett változás stb.) haladéktalanul jelzi az ifjúságvédelmi megbízottnak és az osztályfőnöknek.  Folyosó-felügyeletet teljesít a tanév elején elkészített rend szerint  Szüneti felügyelet alatt fokozott figyelmet fordít a baleset megelőzésre folyosón, tanteremben egyaránt  Ha rendkívüli eseményt észlel, akkor tőle elvárható gondossággal intézkedni köteles.

- 27 -

 Szaktantermében, kabinetjében tartózkodó tanulóknak felhívja figyelmét a baleseti forrásokra, a balesetek megelőzésére.  Kirándulásokon, iskolán kívüli rendezvényeken előre felhívja a figyelmet a baleseti forrásokra.  Bombariadó esetén lekíséri az osztályt (naplókat is leviszi) a teremből és a további teendőket ismerteti velük.  A tanári szobában kiírt közleményeket figyelemmel kíséri, az utasításokat betartja.  A tantárgyfelosztás olyan szerződés a munkáltató és a munkavállaló között, amely a tanév egészére érvényes. Osztályfőnök Az osztályfőnök megbízása Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök megbízatása igazgatói felkéréssel kezdődik. Az osztályfőnök kinevezésének szempontjai:  A pedagógusértékelésben az osztályfőnöki tevékenységet külön értékeljük.  Személyiségjegyei alkalmassá teszik egy közösség formálására, irányítására, nevelésére.  Munkaközösségének ajánlásával rendelkezzen.  Több évfolyamon keresztül taníthassa osztályát.  Lehetőség szerint o iskolánkban legalább egyéves pedagógiai gyakorlattal rendelkezzék. o az iskola által támogatott felsőfokú tanulmányok végzése alatt ne legyen osztályfőnök a pedagógus. o egyéb iskolai megbízatásukat figyelembe véve történik az osztályfőnökök kiválasztása.

Az osztályfőnök feladatai Nevelési tevékenységek  Feladata, hogy tanulóit minél jobban megismerje, céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket.  Segítse, alakítsa tanítványai személyiségének fejlődését, hivatásuk felé irányítsa őket.  Tanév elején osztályfőnöki tanmenetet készít.  Az osztályközösség fejlesztése, alakítása érdekében együttműködik az osztály diák bizottsággal (ODB-vel). A tanulók észrevételeit, javaslatait osztályfőnöki munkájában felhasználja.  Kapcsolatot tart fenn az osztályban tanító nevelőkkel. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra összehívja.  Látogatja osztálya tanóráit, gyakorlati foglalkozásait, a tanulók jobb megismerésének érdekében.  Szükség szerint tartja a kapcsolatot a szülőkkel, a kollégiummal  Szülői értekezletet tart, ahol tájékoztatja a szülőket a tanulmányi és magatartási helyzetről, ismerteti a soron következő feladatokat.

- 28 -

 Félév és év vége előtt javaslatot készít – az ODB bevonásával, az osztályban tanítók véleményének figyelembevételével – a tanulók magatartás és szorgalom jegyére a házirendben megfogalmazottak alapján.  Részt vesz fegyelmi tárgyaláson.  Tanulókkal, szülőkkel közösen szervezi az osztályprogramokat, és részt vesz rajtuk.  Szervezi osztálya tanulóinak 50 órás közösségi szolgálatát.  Javaslatokat tesz osztályával kapcsolatban az SZMSZ-ben megfogalmazott különféle kérdésekben.  Osztályozó értekezleteken értékeli osztálya munkáját.

Adminisztráció megnyitása Adatlap

beiratkozáskor

Haladási napló rész (e-napló)

tanév elején

Osztályozó napló rész (e-napló)

tanév elején

Törzslap

első évben

Bizonyítvány

első évben

vezetése / ellenőrzése  Minden tanév elején felülvizsgálandó.  A tanév elején kitölti az első lap adatait.  Hetente kitölti a naptári adatokat, a tanítási napok számát, a heteseket.  Ellenőrzi a napló bejegyzéseit,a hiányosságokat pótolja, pótoltatja.  Végzi a mulasztások igazolását, az ellenőrzőben ezt aláírásával jelzi, az igazolásokat egy tanévre megőrzi.  Vezeti a szüneteket, az évközi eseményeket  Év elején kitölti a tanulók nevét, adatait.  Összesíti a statisztikai lapokat év elején és év végén.  Havonta összesített hiányzásokat a megfelelő rovatba bejegyzi.  Bejegyzi a megfelelő záradékokat (megjegyzés rovat).  Első évben október 1-i állapotnak megfelelően megnyitja a törzslapot.  Folyamatosan vezeti a záradékok beírásával.  A tanév végén a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatait kitölti (betűvel).  Folyamatosan vezeti a záradékok beírásával.  A tanév végén a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatait kitölti (betűvel). - 29 -

tárolása titkárság

tanári szoba (papír alapú napló esetén)

tanári szoba (papír alapú napló esetén)

titkárság

titkárság

Ellenőrző

Egyéb statisztika KIR-STAT-OSA

-

Szept. okt. folyamán

Kedvezmények

Tanév elején, februárban, tanév végén

Tankönyvigénylés

Minden év február

Osztály munkájának értékelése

Félévente

Veszélyeztetett tanulók adatlapja Igazolatlan mulasztás esetén 50 óra közösségi szolgálat Érettségire, szakmai vizsgára jelentkezés

 Ellenőrzi a beírt jegyeket, a szülői aláírásokat.(évente kétszer, illetve alkalomszerűen)  Hiányzások igazolását aláírásával látja el.  Késéseket ellenőrzi  Kitölti a féléves értékelést (számmal), bejegyzi az összesített igazolt és igazolatlan mulasztások számát.  Értesíti a szülőt a tanulóval kapcsolatos minden lényeges dologról (dicséret, elmarasztalás stb.)  Évente egyszer adatot szolgáltat az iskolai statisztikához  Kedvezmények igénybevételének igazolása  Tanulói igénylő lapok kiosztása, összegyűjtése, ellenőrzése  A mellékelt értékelő lap alapján

Tanév elején,  Ifjúságvédelmi felelős részére illetve leadja a veszélyeztetett alkalomszerűen tanulók adatlapjait  Értesíti a szülőt, majd alkalomszerűen óraszámtól függően a különböző szerveket.  Igazolások összegyűjtése Folyamatos  Évente az elvégzett óra beírása a törzslapba  Felügyeli a jelentkezési lapok Végzős tanév helyes kitöltését januárjában

- 30 -

diák

összesítve a statisztikában titkárságon tankönyvfelelős iskolai számítógépes hálózat ifjúságvédelmi felelős

Törzslap titkárság Érettségi, szakmai vizsga dokumentumok

Egyéb tevékenységek  Fokozott figyelmet fordít a tanítványait veszélyeztető tényezőkre.  Feladata olyan veszélyhelyzetek feltárása, amelyek lehetetlenné tennék tanítványaik jó irányú fejlődését, képességeiknek kibontakoztatását.  Esetleges problémás eseteket jelzi az ifjúságvédelmi megbízottnak.  Kezdeményezi étkezési, tankönyv-vásárlási támogatások elnyerését, esetleges segélyek kérvényezését.  Felhívja a figyelmet a pályázati lehetőségekre.  Figyelemmel kíséri a házirend betartását, ellenőrzi, értékeli azt.  Végzős osztályának tanulói továbbtanulásának segítése és életútjának a nyomon követése

- 31 -

VI.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A készség – képesség – jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme – az ismeretek átadásán túl – a tanulói önmegvalósítás és az önképzés, a tehetséggondozás segítése. Az iskolához és a tanulóhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek-képességek-jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának. A tehetséggondozás az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását jelenti. Megvalósításának színterei:  A tanórákon alkalmazzuk a differenciálást, az egyéni feladatmegoldást, a tanulói kiselőadások tartását.  Az önálló ismeretszerzés színtere a könyvtár, melyben a tehetségek búvárkodását előre adott feladatokkal is ösztönözzük.  Szakköröket szervezünk az egyéni képességek fejlesztése érdekében.  Szakkörök lehetnek szaktárgyi jellegűek, technikai, művészi, vagy szerveződhetnek valamely közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.  A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, informatikai, komplex stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók. Szorgalmazzuk nemcsak házi, hanem iskolán kívüli versenyeken, pályázatokon való részvételt is.  A legtehetségesebb tanulókat folyamatos szakkörön készítjük fel az egyes versenyekre.  Szorgalmazzuk, hogy a különböző művészeti tevékenységet folytató vagy jó képességű tanuló mutassa be tudását, alkotását a hagyományos Kossuth Esten.  Kiállításokon mutatjuk be a technikai szakkörök alkotásait. A tehetségek kibontakoztatására különböző külső szervezet által szervezett vetélkedőre, versenyre felkészítjük és benevezzük tanulóinkat. Szorgalmazzuk a különféle pályázatokon való részvételt. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelenhetnek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedési és lélektani fejlődésére. A serdülőkorra jellemző hangulatingadozásokat sokszor kísérik depressziós tünetek, önértékelési és identitászavarok. Ezekkel a tünetekkel sokszor együtt jelentkezik a családi szocializációban mutatkozó hiány, a szociális hátrány és a tanulási eredménytelenség. A középiskolában, főleg a szakközépiskolában az eddigiekhez viszonyítva növekvő számban jelennek meg az ilyen problémával küszködő tanulók. Az iskola célja, hogy ezeket a néha enyhébb, néha súlyosabb deformitásokat kezelje és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését, vagy túlzott negatív hatását. Az említett tanulók rendszerint már az előző iskolában is peremhelyzetben, állandó konfliktushelyzetben voltak. - 32 -

Az említett tanulók többnyire:  a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízatással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók;  interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók;  a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok;  a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok. Az iskola az alábbi megoldásokkal igyekszik javítani helyzetükön:  Az osztályfőnök beiratkozáskor figyeli a gyenge tanulmányi eredménnyel érkező tanulókat.  A problémásnak tűnő tanulókra felhívja az osztályban tanító tanárok figyelmét.  Rendszeresebben beszélget a tanulókkal.  Októberben az „Egy osztályban tanítók megbeszélésén” a tapasztalatok cseréje történik.  Egyéni motivációs bázisuk megismerésével igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat.  Szükség esetén pszichológus, külső szakember segítségét kérjük.  A szülővel történő megbeszélésen Nevelési Tanácsadó felkeresését javasoljuk.  Felzárkóztató, pótló foglalkozásokra irányítjuk őket.  Speciális osztályfőnöki órán, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket.  A tanítási órákon előtérbe helyezzük az alapkészségek fejlesztését célzó tevékenységeket.  Kapcsolódunk minden olyan programhoz, pályázunk azokban a témákban, mely a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítésére fogalmazódik meg. Azokat a tanulókat, akiket az igazgató mentesít egy tantárgy részértékelése és minősítése alól (törvény adta lehetőség alapján) az iskola egyéni foglalkozás keretében segíti, zárkóztatja fel. Ezeken a foglalkozásokon hosszabb időt biztosítunk a tanultak számonkérésére is. 3. SNI-s tanulók támogatása Az SNI-s tanulók egyéni fejlesztését a Nevelési Tanácsadók javaslatainak figyelembe vételével rehabilitációs órák szervezésével biztosítjuk. 4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák kihatnak a gyermekek nevelésére, gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermekek fejlődését különböző sérülések fenyegetik:  biológiai – fiziológiai,  szociális,  pszichés sérülések, amelyek gyakran összefüggnek egymással.

- 33 -

Az ifjúságvédelem feladata: a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. A társadalmi viszonyok negatív hatásaitól nemcsak védeni kell a gyermekeket, hanem fel is kell készíteni őket a védekezésre is. Minden pedagógus közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, de kiemelt feladata az osztályfőnöknek és az ifjúságvédelmi felelősnek van. Az ifjúságvédelmi felelős legfontosabb feladatai:  A tanulókkal kapcsolatos megelőző, óvó és védő tevékenység.  Vészhelyzetek feltárása, csökkentése annak érdekében, hogy a tanulók fejlődését ne akadályozzák.  Segíti a rászorult tanulókat étkezési, tankönyv-támogatási hozzájárulások elnyerésében.  Javaslatot tesz iskolai segélyezésre.  Kezdeményezi anyagi veszélyeztetettség esetén, hogy az igazgató indítson eljárást a tanuló állandó lakhelye szerinti települési önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.  Együttműködik a tantestület tagjaival, az osztályfőnökökkel a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében.  Előadásokat szervez osztályfőnöki órákra drog, alkohol, dohányzás stb. témakörökben.  Feladata egészségvédelmi, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése. Szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése.  Segíti az osztályfőnököket az egészséges családi életre nevelés témában.  Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szűntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot.  Hetente meghatározott időpontban fogadó órát tart tanulóknak, szülőknek.  Ezt az időpontot év elején az ellenőrző-könyvben rögzítjük, a szülőket, tanulókat így tájékoztatjuk. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység három területre terjed ki: a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére. A megelőzés (prevenció) feladatai  személyiségfejlesztés, értékközvetítés,  közösségfejlesztés,  beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése,  a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek,  pedagógiai eljárások: o folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása; o a család bevonása a probléma megoldásába; o a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók tanulási o előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása; o speciális közösségi foglalkozások;  egészségnevelő tevékenységek, o felvilágosító, megelőző munka; - 34 -

   

családi életre nevelés; egészségvédő programok; egészségügyi szűrővizsgálatok; a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, drog, alkohol).

A feltárásnak az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit;  meg kell keresni a problémák okait;  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  iskolaorvossal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek – és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:  felzárkóztató foglalkozások;  tehetséggondozó foglalkozások;  hátrányok csökkentése;  a differenciált oktatás és készségfejlesztés;  személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek);  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése;  családi életre történő nevelés;  tanulószobai foglalkozások;  iskolai étkezési lehetőség biztosítása;  az egészségügyi szűrővizsgálatok;  a tanulók szabadidejének szervezése;  a tanulók esélyegyenlőségének és szociális helyzetének javítása (segélyek);  a szülőkkel való együttműködés;  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

- 35 -

5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Azokat a tanulókat, akiknek komoly problémájuk van a tanulással a közép-iskola első évében, rendszerint már az általános iskolában is a gyenge képességűek közé sorolták. Bár korántsem biztos, hogy minden esetben az alapképességek gyengék, annál ugyanis sokkal gyakoribb ez a probléma. Ezeknek a tanulóknak alig vagy talán soha nem adatott meg a tanulással, egy feladat megoldásával kapcsolatos sikerélmény. Az iskolához fűződő kapcsolataikat inkább a kudarcok jellemezték. Nem csoda, ha nekik is igen korán kialakult a kudarckerülő magatartásuk (házi feladatok elkészítésének hiánya, ill. a lógások, puskázások és egyéb trükkök bevetése), s ez csak tovább növelte lemaradásukat. Sok esetben előfordul, hogy ezek a gyerekek, miután az osztályok jól, vagy közepesen jól tanulóinak közösségéből kirekesztődnek, kialakítják saját csoportjaikat, melyekben sokszor az iskolai házirendtől idegen, elítélendő szokások és értékrend uralkodik. Mindezek alapján a probléma megoldásához vezető út első lépcsőfokának a tanuláshoz fűződő viszonyuk átalakítását tartjuk. E cél megvalósításához kedvező lehetőségnek ígérkezik az új iskolába, a középiskolába lépés, ami az újrakezdést, a „tiszta lap” lehetőségét is jelentheti számukra. Ahhoz, hogy valóban kedvező irányt vegyen a tanulással kapcsolatos hozzáállásuk, megfelelő légkört kell biztosítani számukra. Elfogadó, megértő, segítő légkörben könnyebben megnyílnak és nekünk mindenképpen meg kell nyernünk őket ahhoz, hogy meg akarják tanulni és elhiggyék, hogy meg lehet tanulni a tanulás művészetét. Lehetőséget kell teremteni osztályfőnöki óra keretében arra, hogy kibeszéljék magukból az őket ért tanulással kapcsolatos negatív élményeiket. Mindez ráébreszti tanulóinkat arra, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, mások is küszködtek hasonló gondokkal. A foglalkozás végére el kell érnünk, hogy közösen kialakítsuk a célt:  meg kell tanulni azokat a módszereket, ki kell alakítani azokat a szokásokat, melyek segítségével a kudarcok helyett a megértés, a tudás sikerélménye vár.  fontos lépés a tanulás módszereinek elsajátítása. Ehhez mindenképpen plusz idő szükséges, szerencsés megoldás, ha külön órakeret áll rendelkezésre (pályázati program esetén) Javasolt tevékenységeink:  bontott csoportban történő tanítás;  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  egyéni foglalkozások (Ktv. 52.§);  a szaktanárok javaslata alapján az „Egy osztályban tanító tanárok” közössége dönt;  tanulószoba;  időszakos felzárkóztatás;  az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata.

- 36 -

6. Az esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyerek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló sokszor eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzet felderítése és a megoldási helyzetek számbavétele. Az iskola egyik fontos feladata a felvett tanulóinak esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó esetleges negatív hatások enyhítése. Ezeknek a negatív jelenségeknek a felderítésében, kompenzálásban az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős vezetésével az iskolának komoly szerepe és feladata van. Eszközeink a hátrányok kompenzálására:  az osztályfőnökök feltáró munkája, empátiás készsége segít a feltárás gyorsaságában;  a szülői értekezletek után négyszemközti beszélgetések kezdeményezése a szülőkkel;  a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése;  a szociokulturális hátrányok enyhítése o tanácsadással, o közösségek életének támogatásával, o a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, o felzárkóztató programok szervezésével, o tehetséggondozó programok szervezésével, o felvilágosító programok szervezésével, o drogmegelőzési programok szervezésével.  felvilágosítás nyújtása a külső szociális juttatások lehetőségéről;  az iskola szociális támogatásainak eljuttatása o kedvezményes étkezési lehetőség biztosítása, o segélyek, o tankönyvtámogatás, o pályázati lehetőségek ismertetése, o alapítványi hozzájárulások felkutatása, o táborozási hozzájárulások, o ösztöndíj lehetőségek felkutatása, o tanulmányi ösztöndíjra felterjesztés.  tanórán kívüli tevékenység az önismeret fejlesztésére;  tanórán kívüli lehetőségek a magabiztosság, a sikerélmény, az önbizalom fejlesztésére (sport, művészeti, technikai szakkörök);  kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, a lakóhely szerinti polgármesteri hivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

- 37 -

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához szükséges értesülésekhez és tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Ebben dokumentumok is segítik, melyek az osztályfőnököknél, az ifjúságvédelmi felelősnél, a diákönkormányzatot irányító pedagógusnál, illetve a könyvtárban vannak. 2. A tájékoztatási jog mellett biztosítani kell számukra, hogy szervezett formában véleményt mondjanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őket érintő kérdésekről.  Egy évben kétszer az osztály diákbizottság vezetői találkoznak az iskola igazgatójával, ahol felvethetik problémáikat, választ kapnak kérdéseikre, melyeket előzetesen írásban is leadhatnak, vagy személyesen fogalmazzák meg.  Minden tanulónak joga van, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e kérdésekről javaslatot tegyen. Kérdéseikre, javaslataikra a megkereséstől számított 30 napon belül, az iskolaszéktől pedig legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kell, hogy kapjanak. Kérdéseivel fordulhat a diákönkormányzatot irányító pedagógushoz fogadó idejében. Az igazgatóhoz szóbeli bejelentkezés után a 3.–4. szünetben, vagy előre egyeztetett időpontban. Az igazgatóhelyettesekhez szünetekben. Amennyiben kérését írásban fogalmazza meg azt az irodai fogadó időben az iskolatitkárnak leadhatja.  A tanulók rendszeres vélemény nyilvánítására évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk.  A tanulók tájékoztatásának egyik eszköze az iskolarádió, amelynek diákprogramját a diákönkormányzat határozza meg, munkájukat segíti az iskolarádióért felelős tanár.  A tanulók tájékoztatásának másik eszköze a körözvények, melyeket az igazgató, igazgatóhelyettesek juttatnak el a tanulókhoz.  A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár mindennap a 3. és a 4. óra utáni szünetben és a 6. órát követő szünetben segítséget nyújt.

- 38 -

VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Mivel iskolánkban 1999/2000-es tanév óta nem működik iskolaszék, minden olyan esetben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a Szülői Választmány véleményét kell kikérni. 1. A szülők legmagasabb szintű szerve az iskolai Szülői Választmány. A választmány  az osztályok szülői szervezeteinek 2-2 küldöttjeiből áll  egy tanévben kétszer találkozik az iskola igazgatójával. Az első választmányi értekezleten az igazgató tájékoztatása hangzik el az év feladatairól, a dokumentumokról (pedagógiai program, SZMSZ, házirend) A második választmányi értekezleten aktuális problémákról van szó, illetve tájékoztatjuk a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Ez a tájékoztatás elhangzik az un. 0. szülői értekezleten is a leendő 9.-es tanulók szülei számára az új tanév indulása előtt. 2. Az iskola tanári közössége és a szülők között a kapcsolat a tanulók fejlődése érdekében rendszeres és élő. Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról  az igazgató a szülői választmányon keresztül  az osztályfőnökök - az osztályszülői értekezleteken - írásbeli tájékoztatókon tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatban tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezlet (évente 2 alkalommal, ill. rendkívüli esetben)  fogadó órák – évi 2 alkalommal  külön behívások ● írásbeli tájékoztatók Az iskola igazgatója ● a szülőket a szülő választmányon keresztül tájékoztatja az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról ● a diákoknak legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat ülésén (meghívás esetén) ad tájékoztatást, történik kölcsönös véleménycsere A diákönkormányzat tanár vezetője havonta a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságján keresztül tájékoztat. Az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken (évente két alkalommal illetve rendkívüli esetben bármikor) vagy írásban tájékoztatják a szülőket az iskola vagy a tanulóval kapcsolatos eseményekről. Osztály- vagy iskola-programokon módja van az érdeklődő szülőnek betekintést nyerni az iskola nevelő-oktató munkájába. - 39 -

3. Minden tanévben két alkalommal tartunk fogadó napot, ahol minden szaktanárral találkozhat az érdeklődő szülő. Itt a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról tájékoztatják a szaktanárok a szülőket. Rendkívüli alkalommal, szülők kérésére, javaslatára külső előadóval beszélgetést, tanácsadást szervezünk nevelési kérdésekről. 4. Az ifjúságvédelmi felelős fogadóidejében négyszemközti beszélgetésre is sor kerül, ahol tanácsadás, esetleg pszichológus közreműködésével terápia is folyhat. 5. A tanuló személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, helyzettel kapcsolatos gondjával fordulhat az osztályfőnökhöz, a szaktanárhoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz. Az iskola a szükséges segítséget megadja. 6. A tanulók kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, helyetteseivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 7. Kikérjük a szülők véleményét, hozzájárulását a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. 8. Elvárjuk, hogy a szülők rendszeresen tartsanak kapcsolatot a gyermeküket tanító pedagógusokkal. 9. Betartjuk a titoktartási kötelezettséget, mely a pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatása ellátása során szerzett tudomást. 10. A Gyermekjóléti Szolgálattal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. A kapcsolat felelőse az ifjúságvédelmi felelős, aki a problémát ismerve szükség esetén segítségért keresi fel a szolgálatot (a kerületben és a tanuló lakóhelye szerinti szolgálatot egyaránt). 11. Rendszeres, napi a kapcsolat azoknak a kollégiumoknak a nevelőtanáraival, ahol tanulóink elhelyezést nyertek. Bármelyik helyen – iskola/kollégium – adódó gond esetén azonnal felvesszük egymással a kapcsolatot és közösen keressük a tanuló szempontjából legelőnyösebb megoldást.

- 40 -

IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1. A vizsgaszabályzat célja Az iskolában szervezett vizsgák rendszerének leírása, pontosítás

1.2.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Utóbbi esetben térítési díjat kell fizetni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

- 41 -

2. Vizsga fajtái Osztályozó vizsgák  Osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.  Osztályozó vizsga tehető: - tanuló kérésére, - ha a tanulót felmentették a foglalkozáson való részvétel alól - ha a tanulónak engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - mulasztások miatt előírt esetben. Ez utóbbi esetben a tanulók a félév zárása előtt január l5. – január 31. között és évvégén június 1. – június 10. között tehetik le.  Osztályozó vizsgára jelentkezni írásban, az igazgatóhoz benyújtott kérelemmel lehet. A tanuló a kérvényt - Augusztus 15-ig - Január 30-ig nyújthatja be.  A kérvényre adott válaszban az igazgató pontosítja az osztályozó vizsga időpontját.  Osztályozó vizsga a tanév során bármikor megszervezhető.  Osztályozó vizsga elméleti tantárgyakból tehető.  Az osztályozó vizsga követelményei az adott tantárgy helyi tantervében évfolyamonként megfogalmazott követelmény, melyekről a tanuló a szaktanártól személyesen ill. az iskola honlapján elhelyezett helyi tantervből értesülhet.  A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben és módon adnak számot tudásukról. Mulasztás miatti osztályozó vizsga A Házirend Mulasztások igazolása c. rész 5. pontjában megfogalmazott esetekben az osztályozó vizsga szabályai alapján letett vizsga. Javítóvizsga

 A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről az osztályban tanítók     

közössége dönt. Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt. Javítóvizsga letétele szükséges akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga időpontja augusztus 15. – 31. közötti időszak, melynek időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal. A tantárgyak pontos időpontját és beosztását a vizsga előtt 15 nappal az iskola honlapján tesszük közzé. Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérvényre a tanévet megismételheti.

Különbözeti vizsgák Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki másik iskolából átvéve folytatja - 42 -

tanulmányait, és az átvételnél az iskola igazgatója a vizsgát előírja. A tanulmányok alatti vizsgát a 20/2012. EMMI rendelet 64–71. §-ában meghatározottak szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg.       

Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le. A tanulót és szüleit/gondviselőjét a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni. Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan l évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc, maximum 60 perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga esetén legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként, kivéve az idegen nyelvből tett vizsgát, ahol felkészülési idő nélkül felel a tanuló. A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagáról teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Szabálytalanság esetén 3 főből álló bizottság (az iskola igazgatója és két másik, a vizsgán részt nem vevő tanár) vizsgálja ki a történteket és hoz döntést. 3. Az értékelés rendje A tantárgyak értékelési rendszere részletesen tartalmazza (tantárgyak kerettantervének melléklete). Írásbeli munkát külön kell értékelni, osztályzatot adni. A szóbeli felelettel együtt alakul a végső osztályzat, mely legjobb esetben közepes lehet. 3. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv Írásbeli és szóbeli Irodalom Írásbeli és szóbeli Történelem Írásbeli és szóbeli Idegen nyelv Írásbeli és szóbeli Matematika Írásbeli. Szóbeli vizsgára akkor kerül sor, ha az írásbeli eredménye nem éri el a minimális százalékot.

- 43 -

Fizika Írásbeli és szóbeli Biológia Írásbeli és szóbeli Kémia Írásbeli és szóbeli Földrajz Írásbeli és szóbeli Testnevelés Gyakorlati Informatika Gyakorlati és szóbeli Művészetek Írásbeli Szakmai tantárgyak Írásbeli és szóbeli A vizsgák követelménye az egyes tantárgyak kerettantervében megfogalmazott továbbhaladáshoz szükséges minimum. A követelmények weboldalunkon is megtalálhatók. 5. Alkalmassági vizsga Az alkalmassági vizsgát az egyes szakmákhoz szükséges feltételekről szóló rendeletek szabályozzák. Ez az alkalmasság egészségügyi alkalmasságot jelent, melyet az iskolaorvos utasításai alapján, szakorvosi leletek figyelembe vételével az iskolaorvos ad. 6. Szóbeli felvételi vizsga követelményei Az iskola a két tanítási nyelvű és nyelvi előkészítő osztályába szóbeli felvételi vizsgát hirdet, azt a tanév elején elkészített felvételi eljárás rendje c. dokumentumban teszi közzé. A szóbeli felvételi vizsga méri: 1. Kommunikatív készséget 2. Az általános iskolában elsajátított ismereteket magyarból, matematikából, természettudományos tantárgyakból és történelemből 3. Szövegértést és logikai készséget

- 44 -

A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.

Tanulók felvétele a kilencedik évfolyamra A felvétel rendjét alapvetően a jogszabályok és az útmutatók szabályozzák. Ezek alapján készítjük el minden évben a „Felvételi eljárás rendjét”. Ezt a dokumentumot hivatalosan a KIR oldalán, az iskola honlapján is közzéteszünk. Az eljárás időpontjait a tanév helyi rendje is tartalmazza. A dokumentumban szabályozzuk, hogy az írásbeli felvételi vizsgától eltekinteni nem tudunk, de a sajátos nevelési igényű tanulók illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetén a Szakértői bizottság vagy a Nevelési tanácsadó szakvéleményével ellátott kérvényt figyelembe véve hozunk határozatot. (írásbeli idejének meghosszabbítása vagy a helyesírásra adható pontszám módosítása vagy segédeszköz használata). Szóbeli felvételi vizsgát a két tanítási nyelvű osztályba és a nyelvi előkészítő osztályba jelentkezőktől az írásbeli és a hozott pontok alapján készített rangsor évenként meghúzott határ feletti tanulóktól kérünk. A végső rangsort meghatározó pontszám egyezése esetén az írásbeli eredménye a meghatározó, ennek egyezése esetén a matematika írásbeli eredménye dönt.

2.

Felvétel a szakképző évfolyamra A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (1/13., 2/14. évfolyamok) a Pedagógiai Programban illetve a szakmai alapdokumentumban jelzett szakmákban lehetséges. Feltétel:  érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint)  vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga  orvosi alkalmassági vizsga  jogszabályban meghatározott életkor

3.

Átvétel iskolánkba Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmai alapozó tantárgyakat, azok eredményeit. Hiányzó tantárgyak esetén különbözeti vizsgát kell tenni a tanulónak. Más szakmai alapozáson részt vevő tanulókat nem tudunk átvenni iskolánkba. Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el, meghallgatva a két osztályfőnök véleményét.

- 45 -

X.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés óra és a gyakorlati foglalkozásokon) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás mindenkinek törvényes kötelessége, ezért fontos, hogy ennek elemi szabályait minden tanuló megismerje. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a)

Tanórai keretben: A biológia-egészségtan tantárgy a 11. évfolyamon foglalkozik az emberi szervrendszerekkel és életműködéseikkel. E témákban tananyag az egészség védelme. Kiemelt feladat a helyes életmódok kialakításával és az alapvető elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek oktatása is. A biológia mellett, természetesen a kémiának (tanulókísérletek), a testnevelésnek és minden gyakorlati oktatással kapcsolatos foglalkozásnak része a megelőzés, a munkavédelem és az alapvető, a foglalkozások jellegéből adódó elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítatása. Osztályfőnöki órákon az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tanulóknak önmagukért és társaikért érzett felelősség tudatuk formálásával járulhatunk hozzá ahhoz, hogy diákjaink baleset esetén képesek legyenek felelős döntéshozásra, segítségnyújtásra.

b) Tanórán kívüli keretben: Délutáni csoportfoglalkozásokon, elsősegély nyújtási ismereteket elsajátításához, gyakorlati bemutatókat szervezünk. Évfolyam szintű előadásokon, meghívott előadók segítségével mélyítjük diákjaink tájékozottságát a témában. Szakköri foglalkozások keretén belül az érdeklődő tanulókat felkészítjük elsősegély nyújtással kapcsolatos versenyekre, mely megmérettetéseken (kerületi, budapesti, országos versenyek) már eddig is szép eredményeket értek el tanulóink.

- 46 -

B.

HELYI TANTERV

Óratervek 1.1

9-12. évfolyam óratervei

Az iskola 1998 óta az elfogadott Pedagógiai Program alapján dolgozik. A 9.-12. évfolyamos osztályok érettségi vizsgára készülnek, a közismereti tárgyak mellett szakmai elméleti és gyakorlati alapozó képzés folyik. Az iskola az egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

- 47 -

1.1.1. 9.-13. Két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztály óraterve (2008. szeptember 1-től érvényes felmenő rendszerben, az utolsó osztály 2016-ban végez) TANTÁRGY

MEGJEGYZÉS

9.

10.

11.

12.

13.

1

2

2

2

2

K

2

1

1

2

2

K

2

2

2

3

K

5*

5*

K

2*

2*

V

9/3,10/2, 11/2, 12/2, 13/2 10/2, 11/2, 10/2, 11/2 12/2, 13/2

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika

1 Angol nyelv Angol nyelvhasználat Angol-amerikai történelem (a) Angol-amerikai irodalom (a) Angol civilizáció (a) 2. idegen nyelv

16*+4 *

4*

4*

2* 2*

2* 2*

3*

3*

3*

3*

V

10/2, 11/2, 12/2, 13/2

3*

3*

3*

3*

K

9/2, 10/2, 11/2, 12/2, 13/2

2

2*

2*

V

Ének-zene Matematika (a)

2 3* +1*

Fizika (a) Kémia (a)

12/2, 13/2 10/2, 11/2

1

2

2

2

2˙

1

1*

1*

1*

1*

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

5

5

4+5

4+5

Biológia Földünk és környezetünk (a?) (10/2, 11/2)

Informatika (a) V

10/2, 11/2, 12/2, 13/2

Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

Szakmacsoportos alapozó oktatás helyi tanterv szerint Összesen:

27+5= 28+5= 30+5= 30+5= 30+5= 32 33 35 35 35

Nem kötelező órakeret terhére Idegen nyelv 4 Szakmacsoportos 5 5 alapozó oktatás Matematika 1 Tanórán kívüli időkeretben Emeltszintű érettségire felkészítés * csoportbontás (a) angolul (a?) lehetőség szerint angolul és akkor csoportbontásban K,V kötelező és választható érettségi tantárgy

- 48 -

* 5

5

2+2

2+2

*

9/KNY 9.-12. Két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztály óraterve (2013-tól kifutó)

1.1.2

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv Irodalom

Angol nyelv*

9/ KNY

9.

10.

11.

12.

Köt. éretts

2

2 2

1 3

1 3

1 3

K

18+(2)

3+3+(2)

3+3+(1)

3+2+(1)

3+2+(1)

K

1

1

2

2

*csoportbontásban

(3)

(3)

(3)

(3)

* csoportbontásban

3 2

3 2

3 3

Angol célnyelvi civilizáció* 2. idegen nyelv* Matematika* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2+(1)

Etika

3+(1) 3

K K

MEGJEGYZÉS

*csoportbontásban

*csoportbontásban angol

1

Biológia - egészségtan

2

2 1+(1)

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek

1

1 *csoportbontásban 9-10.-ben angolul

Informatika*

2

1

+(1)

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

6

4

1 6

1 9

ebből 1*

ebből 2*

Szakmai tárgyak órakerete – elmélet (közlekedés) gyakorlat*

K

* angolul és csoportbontásban *3-as csoportbontásban

3

2

2

31

32

31

31

4

4

4

4

1

1

2

2

3

3

2

2

5

5

5

5

5

Angol nyelv*

(2)

(2)

(1)

(1)

(1)

* csoportbontásban

Matematika*

(1)

(1)

* csoportbontásban angolul

Csak a kerettantervi órák, összesen:

30

A fentiekből a szabadon tervezhető órakeret 10% terhére, összesen: Angol célnyelvi civilizáció* Angol nyelv* A fentiekből a választható tanítási időkeretben 110/2012. 8. §: (max)

(1)

Informatika 2. idegen nyelv*

Kötelező nyári gyakorlat

* csoportbontásban

(1)

Fizika

Mindösszesen heti:

* csoportbontásban

33

(3)

(3)

(3)

(3)

40

41

40

40

70

105

140

- 49 -

* csoportbontásban

XXI. KÖZLEKEDÉS SZAKMAI ÁGAZATI ALAPOZÁS ÓRATERVE (két tanítási nyelvű osztályban 2013-tól kifutó) Tantárgy

9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma

36

Munkahelyi egészség és biztonság

18

Közlekedési alapismeretek

72

36

36

32

36

36

64

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

36

Közlekedési földrajz

36

36

54

36

36

Közlekedés üzemvitel

72

36

36

36

72

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Közlekedési informatika gyakorlat Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

72

216 6 6 0

36 252 7 4 3

- 50 -

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18

18

208

208

36

Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel gyakorlat

Összes óraszám

288 8 6 2

64 64

36

136

136

126

126

208

208

108

108

96

168

64

64

64

36 1108

36 244

352 11 9 2

168

864

9/KNY 9.-12. Két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztály óraterve (2014-től) TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

9/ KNY

Magyar nyelv

Angol nyelv*

18+(2)

Angol célnyelvi civilizáció* 2. idegen nyelv* Matematika* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2+(1)

MEGJEGYZÉS

10.

11.

12.

2

1

1

1

2

3

3

3

3+2+(2)

3+2+(1)

3+2+(1)

3+2+(1)

2

2

2

2

*csoportbontásban

(3)

(3)

(3)

(3)

* csoportbontásban

3

3

3

2

2

3

2 Irodalom

Köt. éretts

9.

K

Etika

3+(1) 3

K

K

*csoportbontásban

*csoportbontásban angol

K

1

Biológia - egészségtan

2

2 1+(1)

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek

1

1 *csoportbontásban 9-10.-ben angolul

Informatika*

2

1

+(1)

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

3

4

1 5

1 5

ebből 1*

ebből 2*

3

3

3

6

31

32

31

31

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

5

5

5

5

5

Angol nyelv*

(2)

(2)

(1)

(1)

(1)

Matematika*

(1)

Szakmai tárgyak órakerete – elmélet (közlekedésgépész) gyakorlat* Csak a kerettantervi órák, összesen:

30

A fentiekből a szabadon tervezhető órakeret 10% terhére, összesen: Angol célnyelvi civilizáció* Angol nyelv* A fentiekből a választható tanítási időkeretben 110/2012. 8.§ : (max)

(1)

* csoportbontásban * csoportbontásban

* csoportbontásban * csoportbontásban angolul

(1)

Informatika 2. idegen nyelv*

Kötelező nyári gyakorlat

* angolul és csoportbontásban *3-as csoportbontásban

(1)

Fizika

Mindösszesen heti :

K

33

(3)

(3)

(3)

(3)

40

41

40

40

70

105

140

- 51 -

* csoportbontásban

XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ SZAKMAI ÁGAZATI ALAPOZÁS ÓRATERVE (két tanítási nyelvű osztályban 2014-től)

9. évfolya m

10. évfolya m

11. évfolya m

12. évfolya m

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság

36

36

36

32

Összes óraszám

Elmélet óraszá m

18

18

18

Közlekedési ismeretek

36

36

36

Műszaki rajz

54

90

90

Tantárgy

Mechanika

36 72

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

36

Elektrotechnika-elektronika

72

72

72

32

104

104

36

64

136

136

72

64

136

136

Karbantartási gyakorlatok

108

108

108

96

420

Mérési gyakorlatok Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

216 6 3 3

252 7 4 3

288 8 5 3

96 352 11 5 6

96 1108

- 52 -

Gyakorlat óraszám

420 592

96 516

1.1.3.

9. – 12. Szakközépiskolai osztályok óraterve (2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben, az utolsó osztály 2016-ban végez) Megjegyzés

9.

10.

11.

12.

2 2 2

2 2 2

2 2 2 1

2 2 2+1

K K K

Idegen nyelv (angol-német)

3+1

3+1

3+1

3+1

K

Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport

3+1

3 2

3

3

K

2 1 1-2+1

1 2-3

1 1-2+1

1 2-3

Fizika

2

+2

2

2

V

Földünk és környezetünk Biológia Kémia

2

2

V

2 1

2 2

Informatika

1*

1*

2*

2*

V

Szakma csoportos alapozó oktatás Emeltszintű érettségire felkészítés

5+1

5+1

27,5+4 =31,5

27,5+4 =31,5

8+2 0,5 30+4 =34

8+2 0,5 30+4 =34

1

1

1

1

*

1

1

2

2

*

2

-

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika

Összesen: Nem kötelező órakeret terhére Idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatás Fizika Történelem és állampolgári ismeretek Testnevelés és sport Matematika Tanórán kívüli időkeretben Emeltszintű érettségire felkészítés

1 1 1

1

2+2

2+2

* csoportbontás K,V kötelező és választható érettségi tantárgy Az egyes tantárgyaknál jelzett +1 a nem kötelező órakeret terhére. A testnevelés és sport tantárgynál a kötőjeles számok kétheti ciklust jelentenek.

- 53 -

9/2, 10/2, 11/2, 12/2

Közép/emelt szint Középszint

*Közép/emelt szint *

1.1.4. 9.-12. Szakközépiskolai osztály óraterve (2013-tól) TANTÁRGY

MEGJEGYZÉS

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv

2

2

1

1

Irodalom

2

2

3

3

4

4

4

4

K

Angol nyelv*

3+1

3+1

3+1

3+1

K

Matematika

3+1

3

3

3

K

2

2

3

3

K

Magyar nyelv és irodalom

K

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia - egészségtan

2

2 1+1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek

˙

Informatika*

1

1 1+1

2

1+(1)

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

3

4

5

5

2+1

2+1

2+1

6

Összesen:

31

32

31

31

Fentiekből a szabadon tervezhető órakeret terhére

4

4

4

4

Összesen:

35

36

35

35

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete – elmélet

gyakorlat*

Angol nyelv* Fizika

1

Matematika

1

Informatika

1

1

1

2

1

4

4

4 (1)

Informatika Kötelező nyári gyakorlat

*csoportbontásban

1

Gyakorlat

Fentiekből a választható tanítási időkeretben 110/2012. 8.§ (max)

* K

*csoportbontásban

70

105

csoportbontás kötelező érettségi tantárgy

- 54 -

140

4

K *3-as csoportbontásban

* csoportbontásban

XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ SZAKMAI ÁGAZATI ALAPOZÁS ÓRATERVE (2013-tól)

Tantárgy

9. 10. 11. 12. Összes Elmélet évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óraszám óraszám hetek száma 36 36 36 32 Munkahelyi egészség és biztonság 18 18 18 Közlekedési ismeretek

36

Műszaki rajz

54

Mechanika

36

36

36

90

90

72

72

72

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

36

Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

108 216 6 3 3

108 252 7 4 3

- 55 -

Gyakorlat óraszám

72

32

104

104

36

64

136

136

72

64

136

136

108

96

420

420

288 8 5 3

96 352 11 5 6

96 1108

96 516

592

1.1.5. 9. – 13. Nyelvi előkészítő osztály óraterve (2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben, az utolsó osztály 2016-ban végez) 9. Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Angol nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Tanulás tanulása Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakma csoportos alapozó oktatás Összesen: Nem kötelező órakeret terhére Idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatás Informatika Testnevelés és sport Tanórán kívüli időkeretben Emeltszintű érettségire felkészítés

Megjegyzés

10.

11.

12.

13.

2 2 2

2 2 2

2 2 3

K K K

14*

3*+2*

3*+2*

2 2 2 1 3*+2*

4*+1*

K

4

3

3

3*

3*

K

Két csoportban emelt szintre felkészítés * ha van kellő számú jelentkező az angol nyelvű csoportba

V V

Közép/emelt szint Középszint

V

Közép/emelt szint *

3

2 1 1 3

2*+3*

28+3 =31

2 1

1

1

1

1-2+1 2

2-3 2

2 2 2

1+1 2 2

2 1 1* 5+1

2 2 1* 5+1

2* 8+2

2* 8+2

27,5+4= 29,5+3= 30+4=3 31,5 32,5 4

30+4 =34

2

2

2

1

1

1

2

2

* *

3 1

1

2+2

2+2

* csoportbontás K, V kötelező vagy választható érettségi tantárgy A 9. évfolyamon a magyar irodalom és a magyar nyelv tantárgy egy tantárgy: Magyar nyelv és irodalom, értékelése, osztályozása egy osztályzattal történik.

- 56 -

1.1.6 9/NY 9.–12. Nyelvi előkészítő szakközépiskolai osztály óraterve (2013-tól) 9/ NY

TANTÁRGY Magyar nyelv és

Magyar nyelv

irodalom

2

Irodalom

9.

10.

11.

12.

2

2

1

1

2

2

3

3

3+4

3+2

3+2

Angol nyelv*

18+(1) 3+4

Matematika

2+(1)

3+(1)

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3 2

Etika

3*+(1) 3*+(1) 3

3

Éretts.

MEGJEGYZÉS

K K

*csoportbontásban

K

* ha van kellő számú jelentkező az angol nyelvű csoportba

K

1

Biológia - egészségtan

2

2 1+1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek

˙

Informatika*

1

1

2+(2) 1+(1)

(1)

(1)

*csoportbontásban

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

3

4

5

5

2+1

6

Szakmai tárgyak órakerete – elmélet gyakorlat* Csak a kerettantervi órák összesen: Fentiekből a szabadon tervezhető órakeret terhére Összesen:

2+(1) 2+(1) 30

30

Angol nyelv*

31

32

31

31

4

4

4

4

35

36

35

35

4

4

2

2

Fizika

1

Gyakorlat

1

Fentekből a választható tanítási időkeretben 110/2012. 8.§ (max)

4

Gyakorlat

4

4

(1)

(1)

(1)

Angol

(1)

Informatika*

(2)

(1)

Matematika

(1)

(1)

Kötelező nyári gyakorlat * K

Köt.

70

csoportbontás kötelező érettségi tantárgy

- 57 -

4

105

140

*3-as csoportbontásban

* csoportbontásban

4

* csoportbontásban

(1) (1)

K

(1)

XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ SZAKMAI ÁGAZATI ALAPOZÁS ÓRATERVE (2013-tól)

Tantárgy

9. 10. 11. 12. Összes Elmélet évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óraszám óraszám hetek száma 36 36 36 32 Munkahelyi egészség és biztonság 18 18 18 Közlekedési ismeretek

36

Műszaki rajz

54

Mechanika

36

36

36

90

90

72

72

72

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

36

Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

108 216 6 3 3

108 252 7 4 3

- 58 -

Gyakorlat óraszám

72

32

104

104

36

64

136

136

72

64

136

136

108

96

420

420

288 8 5 3

96 352 11 5 6

96 1108

96 516

592

2.

Óratervek tartalma

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Óraterveinket, azok tartalmát, a tantárgyak tananyagtervét az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI kerettantervi rendelet 6. mellékletében foglaltak alapján állítottuk össze. A két tanítási nyelvű osztályok óraterveinek és a tantárgyak tananyagtervének kialakításánál a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról szóló 4/2013. (I.11.) számú EMMI rendelet 3. és 4. mellékletét vettük figyelembe. A 2008-tól induló osztályokban – a jogszabályi lehetőséget kihasználva – szétválasztottuk a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar irodalom és magyar nyelv tantárgyakra. Így ezeket külön is értékeljük. A 2013-tól induló osztályokban a magyar irodalom megnevezése: irodalom. A természettudományos tantárgyak közül a fizika választható érettségi tantárgy, ezért az óraszámát megemeltük 11. évfolyamon 1-gyel, a kerettantervet az egy órával magasabb változat „B” részével egészítettük ki. Az informatika tantárgyat három éven keresztül 1+1, 2, 1+1 óraszámban tanítjuk. Az óraszámokat a szabadon tervezhető illetve a választható órakeret terhére növeltük azért, hogy aki előrehozott érettségi vizsgát akar tenni ebből a tantárgyból, megfelelő felkészítés mellett megtehesse. A könyvtárhasználati tananyagnak az a része, mely a könyvtárra, mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra, mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik az informatika tantárgy keretében tanítjuk. Megtanítása a könyvtáros tanár feladata, hiszen ő rendelkezik az ismeretkör szakszerű átadásához nélkülözhetetlen könyvtár szakos felkészültséggel. Az idegen nyelv óraszámát pedagógiai céljainknak megfelelően minden évben négyre emeltük a szakközépiskolai osztályban, mivel iskolánk a nyelvtanítást kiemelten kezeli. Több európai nyelv ismerete a feltétele annak, hogy az Európai Unió polgárai kihasználhassák a határok nélküli piac adta lehetőségeiket munkavállalói és/vagy egyéni szempontból. A nyelvismeret megkönnyíti a közösségen belül a munkavállalást, erősíti a polgárok versenyképességét az üzlet és a gazdaság világában, és képessé teszi őket a szabad mozgás lehetőségeiből származó különféle szociális és kulturális előnyök igénybevételére is. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete felé. Minden elsajátított nyelv újabb segítséget ad ugyanis az embereknek egymás jobb megismeréséhez és megbecsüléséhez. Célunk, hogy a Két tanítási nyelvű és a Nyelvi előkészítő képzésben végző diákok közel anyanyelvi nyelvtudás birtokában fejezzék be tanulmányaikat, képesek legyenek idegen nyelven folyékonyan kommunikálni, gondolataikat világosan és szabatosan kifejezni. Célkitűzésünk a használható nyelvtudás, úgy alakítható ki, hogy a tanuló az idegen nyelvre már a nyelvtanulás időszakában sem csak, mint elsajátítandó tárgyra, célra tekint, hanem mint eszközre. - 59 -

Az intézményben folyó nyelvi képzés – mind a két tanítási nyelvű osztályokban, mind a nyelvi előkészítő osztályban és a magyar tannyelvű osztályokban – a kommunikatív nyelvoktatás elvét valósítják meg azáltal, hogy a nyelvtanulás információcsere által történik és megteremti a kommunikáció tartalmának motiváló, értelmes és megoldásra ösztönző tulajdonságait is. A két tanítási nyelvű osztályba a bekerülésnek nem előfeltétele az angol nyelv ismerete. Ötéves képzésünk eredményeként az angol nyelvet korábban egyáltalán nem tanult diákok is teljesíteni tudják a kimeneti követelményt, az emelt szintű célnyelvi érettségin a min. 60%-ot és felsőfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal fejezik be középiskolai tanulmányaikat. A két tanítási nyelvű oktatásban a 9. évfolyamot olyan diákok kezdhetik el, akik a középiskola előkészítő szakaszában minimum A2-B1 szintre jutottak. Az iskolánkba jelentkező tanulók felkészítését a 9/KNY osztály két nyelvi csoportra bontásával tudjuk megvalósítani. A 9/KNY osztály csoportbontása szintfelmérés után történik, amelyet a felvett tanulóknak májusban szervezünk meg. Az angol nyelvet korábban nem tanult diákok és az A1 szint alatt teljesítők kerülnek egy csoportba. Az ő kiinduló szintjük az A1 fejlesztési ciklussal kezdődik. A másik nyelvi csoportba kerülő tanulók általában A1 és A1+ szinttel kerülnek be. Számukra a kiinduló szintet az A2 fejlesztési ciklussal állapítjuk meg. A csoportok átjárhatóak. Nyelvi előképzettségüktől függetlenül mindegyik nyelvi csoportot két-három magyar anyanyelvű és két angol anyanyelvű tanár tanítja. A tanároknak természetesen nagyon hatékonyan kell koordinálni munkájukat, állandó napi kapcsolatban kell lenniük egymással, így érhető el, hogy az előkészítő év céljai maradéktalanul megvalósuljanak. A célnyelv oktatásánál irányadónak fogadjuk el az emberi erőforrások minisztere 4/2013.(I.11.) EMMI rendeletét a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről. Az előkészítő évben 720 angol óra van. A követelmények teljesítésével a tanév végére a tanulók B1 szintű nyelvtudás birtokába jutnak, amely szükséges feltétele annak, hogy a felsőbb évfolyamokon közismereti és szakmai tárgyaik egy részét angolul tanulják. Az előkészítő évben heti 20 órában angol nyelv, 3 órában matematika, 2 órában magyar nyelv és irodalom, 2 órában informatika, 3+2 órában testnevelés tantárgyak tanítása folyik. A tanulók előrehaladását angol nyelvből az első és második félév végén minden nyelvi készségre kiterjedő vizsgán mérjük. Az év végi küszöbvizsga célja annak megállapítása, hogy a tanulóknak sikerült-e olyan tudást szerezniük, amely továbbtanulásukat a két tanítási nyelvű tagozaton lehetővé teszi. Az írásbeli és szóbeli vizsga értékelése érettségi vizsga értékelési szempontrendszere alapján történik, a feladatok jellege (témakifejtés, szituáció, képleírás, vita) szintén az érettségi feladatokat vetítik előre. Az írásbeli vizsga az addig tanult tananyag komplex számonkérése (nyelvhasználat, íráskészség, olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése). A 9. évfolyamtól kezdve évente legalább három tantárgyat angolul tanulnak a tanulók. Bontott csoportban angolul tanítjuk a matematikát, informatikát, fizikát és a célnyelvi civilizációt. Ugyancsak bontott csoportban tanulják a tanulók a 9. évfolyamtól a 2. idegen nyelvet is, amelyet a német, francia és az orosz nyelvek közül választhatnak a választható tanítási időkeret terhére. Mivel szakközépiskolai osztályról van szó, ezért szakmai elméleti tárgyakat is tanítunk angolul a 11.-12. évfolyamokon. Az osztályban folyó szakmacsoportos alapozó oktatás folytatódhat az érettségi utáni szakképzés keretében. A 9.-10. évfolyamokon emelt óraszámban tanítjuk a célnyelvet annak érdekében, hogy a tanulók a lehető legmagasabb százalékban feleljenek meg az Oktatási Hivatal 10. évfolyam végére tervezett B2 szintű mérésének. 9. évfolyamon: 6+2 óra 10. évfolyamon: 6+1 óra A 9.-11. évfolyamokon az angol nyelv és a célnyelvi civilizáció tantárgyakban év végi vizsgán mérjük a tanulók előrehaladását. Ezek a vizsgák felkészítik diákjainkat az érettségi - 60 -

vizsgahelyzetekre, kellő vizsgarutint biztosítanak, segítik a diákokat tudásuk rendszerezésében, az önálló és csoportos felkészülésben, amely készségek nélkülözhetetlenek a későbbi továbbtanulásban, illetve munkavégzésben. Az év végi komplex angol nyelvi vizsgán elért minimum elégséges eredmény a továbbhaladás egyik feltétele a két tanítási nyelvű tagozaton. A 12. évfolyam végén a következő tantárgyakból kell érettségizniük:  magyar nyelv és irodalom  történelem (magyarul)  matematika (angol nyelven)  angol nyelv (lehetőleg emelt szinten)  szakmai tárgy  választható tantárgy  informatika (angol nyelven)  angol célnyelvi civilizáció (angol nyelven) A két tanítási nyelvű képzést indokolja az említett közvetlen szakmai indokok (repülősautóelektronikai képzés) mellett, hogy az Európában hozzánk hasonló lélekszámú nemzeteknél megszokott és elvárt jelenség az anyanyelve mellett két idegen nyelven beszélő diák. Az EUhoz történt csatlakozás hatványozottabban szükségessé teszi annak biztosítását, hogy diákjaink más nyelveket is jól megtanuljanak. A nyelvi előkészítő osztályt angol nyelvi képzés fejlesztése érdekében indítottuk a közoktatásról szóló törvény módosítása szerint a 2004/2005-ös tanévtől. A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között. A nyelvi előkészítő képzésben a tanulók egy idegen nyelvet tanulnak. Terveink szerint minél több tanulót szeretnénk eljuttatni használható nyelvtudáshoz. A cél a kommunikatív kompetencia kialakítása, amelynek alapvető módszere a négy alapkészség (olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség) egyidejű fejlesztése. Ezzel együtt cél, hogy a diákok a kötelező oktatás végére képesek legyenek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti kontextusban megfelelően használni. A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. További célunk a tanulókban egy kedvező attitűd és motiváció kialakítása a tanult nyelv kultúrájának megismerésére. Ez a képzési forma lehetőséget teremt arra, hogy minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a középiskolát, ezáltal megfelelő eséllyel indulhassanak el a nemzetközi munkaerőpiacon. Ez az előkészítő év lehetőséget teremt ahhoz is, hogy a különböző háttérrel érkező tanulók tudását összehangoljuk, és intenzíven fejlesszük, így ez esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással is bír. Feladatunk, hogy tanulóink közül minél többen olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, amelyek birtokában tanulmányaik végén sikeres emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek. Ennek az osztálynak a programja hozzájárulhat a tanulók egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is. Az osztály heti 4 órában informatikai képzést is kap. Tervünk szerint az ECDL modulok nagyobb része már a 9. évfolyamon elsajátíttatható. A magyar nyelv és irodalom, a matematika órákon a felmérés alapján a meglévő hiányosságok pótlása, az általános iskolai tananyag közös szintre hozása a cél. Ezáltal lehetővé válik a további tanulmányok jobb megalapozása.

- 61 -

Az alapkészségek fejlesztése mellett elsősorban a tanult anyag újszerű felhasználása, gyakorlatias alkalmazásának elsajátítása a feladat. A nyelvi előkészítő osztályban heti 19 órában folyik angolnyelv-oktatás. A tanulókat két csoportra osztjuk aszerint, hogy milyen szintű angol nyelvi előképzettséggel rendelkeznek. A 9/NY osztályba felvett tanulók nyelvtudás szintjét májusban felmérjük. A mérés eredménye alapján határozzuk meg: kezdő nyelvnek vagy hozott nyelvnek lehet-e tekinteni az angol nyelvet, azaz kezdő szintről vagy magasabb szintről (A1 szint) lehet-e kezdeni a nyelvoktatást, ill. heterogén vagy homogén csoportról van-e szó. Hozott nyelv esetén a kiindulási nyelvi szint A1 szint. A 9/NY évfolyam végén a minimum kimeneti szint új nyelv esetében az A2, hozott nyelv esetében a B1 szint. A csoportok mindegyikét három magyar anyanyelvű angol tanár heti 6 órában és egy anyanyelvi angol tanár 1 órában tanítja. A csoportokban folyó munka koordinálásáért és értékeléséért a csoportvezető tanár a felelős. Elkészíti a tanmenetet, hetente egyeztet a csoportjában tanító másik három kollégával a tanulók előrehaladásáról, a felmerült problémákról és azok megoldási módjairól, a számonkérésekről és az osztályzatokról. Házi feladatok, projektek A nyelvi előkészítő osztályban folyó heti 19 órás nyelvoktatás napi 4 angol órát jelent. A magasabb óraszám mellett az eredményes nyelvtanulás másik feltétele a tanulók otthoni, önálló munkavégzése. Minden angol órán 20–30 percnyi otthon elvégzendő írásbeli és/vagy szóbeli feladatot kapnak. Az önmagukról, lakóhelyükről, tanulmányaikról készítendő projekt feladatokban hangsúlyt fektetünk arra, hogy tudatosuljon bennük, hogy fontos és érdekes tevékenységekre képesek idegen nyelven és az idegen nyelv tanulása révén. A mindennap több alkalommal is sorra kerülő órákon és az otthoni felkészülés során olyan nyelvtanulási technikákat ismernek meg és gyakorolnak be, amely segítségükre lesz egy újabb nyelv tanulásakor. Másrészt megtapasztalják azt, hogy egy tárgyra koncentrálva, az intenzív nyelvtanulással milyen eredményt lehet elérni. Fontosnak tartjuk, hogy az intenzív program során a diákok sikerhez, erőfeszítéseiket visszaigazoló eredményhez jussanak. A magasabb óraszám, a nagyobb mennyiségű tananyag intenzívebb begyakorlást tesz lehetővé, amely a szókincs aktívan tartásán és a biztosabb nyelvhelyességen keresztül vezet el a sikeresebb kommunikációhoz. A nyelvi előkészítő képzésben az előkészítő év vizsgával zárul. Ennek a vizsgának a célja annak megállapítása, hogy a tanulók milyen szintre jutottak el a négy alapkészség (olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség) elsajátításában. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Részei: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, nyelvhelyesség és szókincs, íráskészség és beszédkészség. A vizsgára június elején kerül sor, mindig az adott tanév rendjéhez igazodva. Az a tanuló, aki angol nyelvből elégtelen osztályzatot szerez a 9/NY év végén, vagy az év végi vizsgán nem éri el az elégséges szintet, megbukik és nem bocsátható javító vizsgára, tanulmányait nem folytathatja a nyelvi előkészítő képzésen. Számára az iskola – a lehetőségekhez mérten – helyet biztosít a normál tantervű 9. osztályban. A 9. – 12. évfolyamon a NAT alapelveinek és a kerettanterveknek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai programunk szerint magyar nyelven folyik az oktatás. Ezeken az évfolyamokon az angol nyelv tanítása továbbra is emelt óraszámban folyik azért, hogy a tanulók felkészüljenek az emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára. 9. évfolyam: heti 5+2 óra 10. évfolyam: heti 5+2 óra A 9.-10. évfolyamokon emelt óraszámban tanítjuk a célnyelvet annak érdekében, hogy a tanulók a lehető legmagasabb százalékban feleljenek meg az Oktatási Hivatal 10. évfolyam végére tervezett B2 szintű mérésének. 11. évfolyam: heti 5 óra 12. évfolyam: heti 5 óra - 62 -

Általános cél, hogy minél többen legyenek képesek angol nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tenni tanulmányaik befejeztével. A 12. évfolyam végén a nyelvtudásban az elvárt kimeneti szint a B2 szint. A 9.-11. évfolyamokon az angol nyelv tantárgyból év végi vizsgán mérjük a tanulók előrehaladását. A vizsga feladattípusait és értékelési rendszerét tekintve megfelel az érettségi követelményeknek. Ily módon felkészíti diákjainkat az érettségi vizsgahelyzetre, kellő vizsgarutint biztosít, segíti a diákokat tudásuk rendszerezésében, az önálló és csoportos felkészülésben, amely készségek nélkülözhetetlenek a későbbi továbbtanulásban, illetve munkavégzésben. Célunk, hogy ebben az osztályban minél több tanulót eljuttassunk a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 53.§ (7)-ben megfogalmazottak szerinti tantárgyak angol nyelven történő érettségi vizsgájához. A könyvtár angol nyelvű részlegét a lehetőségekhez mérten folyamatosan fejlesztjük a rendelkezésre álló kiegészítő olvasmányok, autentikus országismereti anyagok (videó- és audiokazetták, CD-ROM, Internet) használatát beépítjük a nyelvi előkészítő évfolyam tematikájába. Úgy gondoljuk, hogy e tevékenységek tudatos alkalmazása kedvező attitűdöt és motivációt alakít ki a tanulókban az angol nyelv tanulásához és az angolszász kultúra iránt. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata, az egyes különálló tantárgyakban foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egységes egésszé kell összeállítani. Kihasználjuk az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívüli lehetőségeket is a tanulók ökológiai kultúrájának fejlesztésére. Fontos szerepet szánunk az osztályfőnöki óráknak, témái közé tervezzük az ember és környezete kapcsolatára vonatkozó részeket. A szakmacsoportos alapozó oktatásnak fontos szerepet tulajdonítunk. A tantárgyat – szakmacsoportonként a tanterv által meghatározottak szerint – elméleti és gyakorlati részre bontjuk. Nagy figyelmet fordítunk a gyakorlatra, mivel a hozzánk érkező tanulók az általános iskolában gyakorlati foglalkozás keretében nemigen foglalkoztak manuális munkával. Így tanulóink kézügyességének fejlesztése, bizonyos szerszámismeret és -használat feltétlenül fontos számukra. Az érettségi vizsgára való felkészítés egyik fontos utolsó, érettségi vizsgát megelőző állomása a „próbaérettségi”, melyet az érettségit megelőző tanévben magyarból és történelemből tartjuk. Idegen nyelvből és matematikából az érettségi évében szervezzük. A vizsgák részeit, időpontját, felelősét és az értékelés módját, annak beszámítását a tanulók értékelésébe az iskola éves munkaterve illetve a munkaközösségek tervei tartalmazzák. A középszintű érettségire felkészítésként a kötelező tantárgyak mellett a:  fizika  informatika  földrajz tantárgyakat tanítjuk. Az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségei a kötelező tantárgyakon kívül a  fizika  informatika tantárgyak.

- 63 -

Biztosítjuk a matematika, idegen nyelv és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a kötelezően meghatározott 5 órát, a többi tantárgyból a 4 órát azon tanulók számára, akik emeltszintű érettségi vizsgára készülnek. Az előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak – amennyiben még nem fejezték be az angol illetve az informatika tantárgy tanulását óraterveink szerint – a hátralévő egy vagy két évfolyam követelményrendszere alapján évfolyamonként osztályozó vizsgát kell tenni. Az eredményes osztályozóvizsga után érettségizhetnek a fenti két tantárgyból a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az eredményes érettségi vizsga letétele után számukra nem kötelező az adott tanórákon való részvétel. A szabadon maradt órák felhasználásáról kérelemre az igazgató dönt. Iskolánkban szakmai elméleti és gyakorlati képzés közlekedés szakmacsoportban, azon belül közlekedésgépész ágazatban történik, a gyakorlati órákon három csoportba osztva vesznek részt a tanulók. A négy év tanulás után elméleti tantárgyakból egy komplex szakmai érettségi vizsga letétele kötelező, mellyel a köznevelési törvény szerint szakmai végzettség szerezhető. A 9-12. évfolyamon történő szakmai képzéssel és a nyári gyakorlattal a szakképző évfolyam 1. évét tanulóink megtanulják, így ha közlekedési szakmákban tanulnak tovább, akkor egy év alatt történik a szakmai vizsgára felkészítés.

- 64 -

3.

Az alkalmazható tankönyvek, kiválasztásának elvei

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankkönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (idegen nyelvű matematikajegyzet, tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a tanárok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetén a családok kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül is használhatóak.  a taneszközök kiválasztásában lehetőség szerint az állandóságra törekszünk  az iskola arra törekszik, hogy minél több segédkönyv, segédeszköz álljon a tanulók részére a könyvtárban, hogy a differenciált foglalkoztatáshoz, a felzárkóztatáshoz, a tehetséggondozáshoz tanáraink a könyvtárat minél jobban használni tudják.  növeljük a könyvtár állományában már meglévő tartós tankönyvek és nyomtatott segédeszközök számát, hogy a rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kölcsönözni tudják.  A térítésmentes tankönyvre jogosult tanulók igényét az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel oldjuk meg. A tankönyvellátás rendje: 1. Az iskola igazgatója minden év június 10-éig felméri, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni. 2. A felmérés alapján tájékoztatjuk a szülőket, hogy milyen kritériumok alapján jogosult a tanuló a tankönyvkölcsönzésre. Minden olyan tanuló, aki:

a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül jogosult a normatív támogatásra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, - 65 -

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként elfogadjuk a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. 3. A normatív kedvezményre jogosult tanulók a tankönyveiket a könyvtárból való kölcsönzéssel kapják. A kölcsönzés időtartama általában egy tanév. A több tanévig használatos vagy az érettségi tantárgyak könyveire a kölcsönzés meghosszabbítható. Érettségi vagy szakmai vizsgák után a bizonyítványok átvétele előtt a kölcsönzött könyveket vissza kell adni. A hiányos, összefirkált vagy elveszett könyvek pótlásáért a vételár 50 %-a fizetendő az iskola pénztárába. 4. A tankönyvjegyzéket a tankönyvfelelős átadja a szakmai munkaközösségeknek, akik összeállítják a következő évben alkalmazni kívánt könyvek, segédkönyvek listáját. 5. A munkaközösség-vezetők leadják a tankönyvfelelősnek a megrendelendő tankönyvek listáját. 6.A tankönyvfelelős összeállítja a végleges tan- és segédkönyv-rendelést, melyet az igazgatóval véglegesít. 7.A tankönyvfelelős elkészíti a tanulók és szüleik számára a tankönyvlistát, amelyek visszaérkezése, majd összesítése után elkészíti a megrendelést. 8. Az iskola igazgatója a Szülői Szervezet elé terjeszti a tankönyvrendelést abból a célból, hogy véleményezzék, a tankönyvek grammban kifejezett tömegéről véleményt nyilváníthassanak. 9. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg április utolsó munkanapja határidővel. A tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. 10. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. 11. A tankönyvek és szakmai tankönyvek terjesztése a felelős vezetésével augusztus utolsó hetében történik. A pontos időpontok az iskola kapuján és a honlapon elhelyezett hirdetésen olvashatók. 12.Az igazgatón keresztül a Könyvtárellátó a tankönyvterjesztővel megállapodást köt.

- 66 -

4.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az elfogadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei”c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Az elégtelen év végi osztályzatot szerzett tanuló az augusztusi javítóvizsga időszakában javíthatja elégségesre vagy közepesre jegyét. A javítóvizsgát a 20/2012-es EMMI rendelet alapján szervezzük és mindenesetben az érvényes jogszabályok határozzák meg a javítóvizsga lehetőségét. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  az általános műveltséget megalapozó szakaszban egy tanítási évben 250 óránál többet mulaszt;  szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti órák 20 %-át mulasztja és nincs igazolatlan mulasztása,  egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át mulasztja és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen,  magántanuló volt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a tantervben szereplő tantárgyak a készségtárgyak kivételével.

- 67 -

Két tanítási nyelvű osztályban való továbbhaladás A 9/KNY évfolyamból továbblépés feltétele a fentebb említett feltételeken túl, hogy a tanuló az év végi angol nyelvi vizsgán megfeleljen. Aki nem felelt meg, javító vizsgát tehet. Bizonyítványába ekkor a következő bejegyzés kerül: „angol nyelvből a kéttannyelvű továbbhaladáshoz szükséges követelményt nem teljesítette, javítóvizsgát tehet”. A javító vizsga letétele után  siker esetén: - „a követelményt teljesítette, kilencedik osztályba léphet”.  sikertelenség esetén: - „a követelményt nem teljesítette, magyar nyelvű 9. osztályba léphet”. Angol nyelv tantárgyakból elégségest kap a tanuló, ha év végi angol vizsga írásbeli és szóbeli része elégséges és az évközi teljesítménye is elégséges. Ha a vizsga bármelyik részjegye elégtelen, az év végi osztályzat is elégtelen. Két tanítási nyelvű osztályban a továbbhaladásnak nem feltétele a sikeres év végi angol nyelvi vizsga, ám annak eredménye – a szaktanárok megítélése alapján – jelentősen befolyásolja az év végi osztályzatot. Elégtelen év végi eredmény esetén a tanuló javító vizsgát tehet, ennek sikere, illetve sikertelensége a fentebb kifejtett, 9. évfolyamosokra is vonatkozó következményeket vonja maga után. Jegyzet a kéttannyelvű 9/KNY osztályba járók bizonyítványába, törzslapjába, illetve a beírási naplóba (Az angol nyelvet tanító tanárok javaslata alapján az osztályozó értekezlet dönt): „Angol nyelv tantárgyból nyújtott gyenge teljesítménye alapján a kéttannyelvű tagozaton való továbbhaladását nem javasoljuk” Nyelvi előkészítő osztályokban való továbbhaladás A magasabb évfolyamra lépésének feltételei megegyeznek a hagyományos tantervű osztályba járókéval, kivéve, hogy a 9/NY évfolyamon angol nyelvből nem bukhat meg az a tanuló, aki a 9/NY osztályban kezdte meg az angol mint idegen nyelv tanulását. (Általános iskolában más idegen nyelvet tanult.) Angol nyelvből a féléves és éves előrehaladásukat is egy záróvizsga méri. 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 2012/2013-as tanévtől kezdve felmenő rendszerben bevezettük a heti 5 órás testnevelést 3+2 formában. Ez azt jelenti, hogy a délelőtti tanítási órák keretében 3 órában teljesítik tanulóink a kerettanterv követelményeit. A délutáni időkeretben heti 2 órában sportköri foglalkozásokon vesznek részt tanulóink. Ez alól hivatalos igazolással mentesül az a tanuló, aki sportegyesületben rendszeres edzéseken vesz részt. A sportköri foglalkozásokat „tematizáljuk”, így versenyekre, szakági tevékenységekre is felkészítjük őket, ezzel is elősegítve sportág-választásukat.

- 68 -

6. Választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az egyes osztályok óratervei tartalmazzák a szabadon tervezhető órakeret felosztását és a választható időkeret tantárgyankénti órakeretét, felhasználását. A tanuló és a szülő már az iskolába jelentkezés előtt megismeri az adott osztály óratervét, követelményét. Ennek ismeretében választja iskolánkat. A felvétel után, a beiratkozáskor ismeretében és tudatában a tanuló számára az elkövetkező évekre az óraterv szerinti tanulás kötelező. 7. Középszintű érettségi vizsga témakörei Az egyes tantárgyak témaköreit a 40/2002 (V. 24.) OM rendelet tartalmazza, melyeket érettségi tantárgyként történt választás esetén a tanulókkal ismertetünk. A kötelező érettségi tantárgyak témaköreit a vizsgára történő felkészülés során tanulóink kézhez kapják. Az iskola nem akkreditáltatott érettségi vizsgatárgyat, így nem fogalmazunk meg érettségi követelményeket.

- 69 -

8.

Iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérése, a tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanulók mérése, értékelése Pedagógusaink a tanulók munkáját a tanév során folyamatosan figyelemmel kísérik, értékelik. A mérés és értékelés célja, feladata:  a visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára  következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára  az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményekhez  a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel Az értékelés módjai:  A tanulónak az adott tantárggyal, gyakorlattal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati munkáját, megnyilatkozását értékelni kell.  Az értékelés szóban vagy írásban (rövid szöveggel vagy érdemjeggyel, esetleg a kettő együttesével) történik oly módon, hogy az a tanulót további munkavégzésre serkentse. A tanulók első, nagyon fontos mérése 9. év elején történik. A mérést minden 9. osztályban elvégezzük matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből. Amennyiben szervezik, csatlakozunk a Pedagógiai Intézet által szervezett méréshez. Az értékelés után történik a tanulók képességeihez, tudásszintjükhöz mért tervezés, úgy a tanórákra, mint a szükséges felzárkóztatásra, korrepetálásra. Jó visszajelzés az elvégzett munkáról a 10. év végi országos mérés, mely egyrészt a két tantárgy ismeretei alkalmazásának adott szintjét méri, másrészt a tanár és a tanuló számára következtetések levonását teszi lehetővé.

- 70 -

8.1

A tanulók minősítése

Az érdemjegyadás, az osztályozás és az értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja. Az értékelés során olyan általános kompetenciákat is figyelembe kell venni, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét  tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli.  A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma tantárgyanként félévenként minimum három (3). Az érdemjegyek adásának alapja a tanuló - tárgyi tudása, - önálló feldolgozó (kutató) munkája, - tanórai aktivitása, - füzeteinek rendje, esztétikuma, - tanórán kívüli tevékenysége (szakkör, versenyeken, vetélkedőkön való szereplés).



A gyakorlatok elbírálásának és az érdemjegyek megállapításának szempontjai: - a tananyag elsajátításának mértéke, - tanuló szakismerete, pontossága, önállósága, - megbízhatósága, - tanuló munkához való viszonya, - kötelességteljesítésének mértéke, - munkanapló vezetése, - eszközök, szerszámok gondozása, - munkavédelmi és egészségügyi rendszabályok ismerete és betartása

Félévkor és a tanítási év végén az érdemjegyek alapján a pedagógus osztályzattal minősíti a tanulót. Az osztályzatot a tanuló különbözeti -, osztályozó -, vagy javító vizsgán is szerezheti. A tanév végi osztályzatok azt mutatják, hogy a tanuló  az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette;  megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt legalább elégségesre minősítsék;  megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

- 71 -

Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje

8.2

      

A tananyag beosztásához illeszkedő, tanmenetben megjelölt időpontban íratott témazáró nagydolgozat, melyet a hiányzó tanulóval pótlólag megíratunk. Egy-egy kisebb egység tudásának ellenőrzésére dolgozat, melyet a hiányzó tanulók felelettel/pótdolgozattal pótolhatnak. Félévi, év végi záródolgozat. Nyelvi órákon a szókincs, a nyelvhelyesség és az íráskészség fejlődését ellenőrző röpdolgozat. Bármely tantárgy esetén kisebb egység számonkérésére röpdolgozat Önálló írásbeli/szóbeli felelet tanórákon az előző óra anyagából. Projekt feladat - házi dolgozat - esszé - önálló kiselőadásra felkészülés

Gondot fordítunk arra, hogy a számonkérések csak olyan formát tartalmazzanak, amelyekkel a tanítási órákon vagy az otthoni felkészülés során már találkoztak a tanulók. Az írásbeli teljesítményeket értékeljük: Pontszám / százalék / érdemjegy adásával. Az átváltás határait tanulóink előre ismerik Szóbeli elemzés, értékelés a javítás során egyénileg is történik. Nagyobb egység záró dolgozatánál a középszintű érettségi pontozási rendszerét alkalmazzuk. A nagydolgozat jegye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. Pótló illetve javító dolgozat írására is adunk lehetőséget.

8.3

Érdemjegyek, osztályzatok

Jeles (5) - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén pontosan, szabatosan fogalmaz - A kimagasló teljesítményt elért tanuló esetén a jeles (5) osztályzat mellé félévkor és év végén dicséret „D” adható, melyről a szaktanár dönt Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - a tantervi minimumot tanári útbaigazítással sem képes teljesíteni

- 72 -

Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi dicséretről a kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulók esetén. A nevelőtestületi dicséretről egész évben nem hiányzó tanuló esetén. Jutalomkönyv adásáról kimagasló közösségi munka esetén.

8.4

A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái

A tanulók magatartását és szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti. Az értékeléshez kikéri az osztályban tanító tanárok véleményét is. Vitás esetben az osztályban tanító tanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás jegyek minősítése Az elbírálás szempontjai:  tanórai magatartás  tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott magatartás (szünet, kirándulás, ünnepségek, szakkör,)  magatartás a szakmai gyakorlaton  tanuló közösségi munkája (osztály, iskolai szint)  tanuló viszonya az iskola közalkalmazottaihoz  késések, igazolatlan mulasztások száma  tanuló általános munkafegyelme  A magatartás osztályzatát befolyásoló tényezők lehetnek:  a tanuló hiányzásai, igazolatlan óráinak száma  a hiányzás igazolására vonatkozó rendelkezések betartása  a tanuló jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezések  fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele Példás (5) - a házirendet betartja - fegyelmezett - megbízható - pontos - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti - a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő - igazolatlanul nem mulaszt - csak igazolt késése van - akinek nincs fegyelmi büntetése vagy intője - aki nem bukik Jó (4)

-

a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi, de ő maga felkérés nélkül nem vállal feladatokat a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre igazolatlan óráinak száma nem éri el a négyet - 73 -

-

akinek osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs

Változó (3) - többször vét a házirend ellen - többször késik - zavarja az órákon folyó munkát - aki tudatosan nem árt a közösségnek, de csak ritkán lehet rá számítani - akinek osztályfőnöki intőnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs - akinek 4 – 8 igazolatlan mulasztása van - aki két tantárgyból bukik Rossz (2) - a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja be - többször kapott szaktanári, osztályfőnöki intőt - akinek fegyelmi tárgyaláson kapott büntetése van - aki tudatosan árt a közösségnek - aki tiszteletlen, gyakran trágár kifejezéseket használ - igazolatlan mulasztása 8 vagy annál több - hanyag munkája miatt három vagy több tárgyból bukik A tanulók szorgalmának minősítése Az elbírálás szempontjai:  képességek szerinti tanulás  többlet feladatvállalás, érdeklődés  teljesítmény változása  aktivitás a tanítási órákon, gyakorlatokon  tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, felkészülés  házi feladatok, egyéb megbízatások teljesítése  felszerelések, munkaeszközök megléte, rendje Példás (5) - munkavégzése pontos, megbízható - tanórákon aktív - felszerelését mindig elhozza - tudása fejlesztését, bővítését igényli - munkájában önálló - munkatempója jó - nem bukik Jó (4)

-

tanulmányi kötelezettségét teljesíti vállalt feladatait elvégzi tanórákon rendszeresen dolgozik felszerelése rendezett, általában hiánytalan nem bukik

Változó (3) - iskolai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti - 74 -

-

házi feladatait többször nem készíti el aki egy – két tantárgyból bukásra áll, bukik

Hanyag (2) - képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében - kötelességét gyakran elmulasztja - felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos - nem megbízható - két vagy több tárgyból bukik 8.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók minden órán kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgáló szóbeli és / vagy írásbeli feladatokat. A feladat kijelölése:  tankönyvből,  munkafüzetből,  feladatgyűjteményből,  segédkönyvekből történhet.  lehet internetről kutatómunka, önálló gyűjtőmunka. Az otthoni munkához nyújtott segítség lehet:  vázlat,  kérdések. Az elvégzett feladatok ellenőrzése történhet:  egyénileg,  frontálisan szóban,  írásban. Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolni kell. Amennyiben rendszeresen nem készíti el vagy nem pótolja feladatait a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja.

9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A kötelező csoportbontások mellett (idegen nyelv, tantárgyat idegen nyelven tanulás, informatika, gyakorlat) tantárgy akkor tanítható csoportbontásban, ha az az évfolyamra engedélyezett heti időkeretébe (56-57-58 óra) belefér. A pedagógiai szempontok után elsőbbséget élvez ebben az esetben a testnevelés lány-fiú bontása. Egyéb foglalkozások szervezése: 1. A tanévet megelőző évben május 15-ig mérjük fel az emelt szintű felkészítésre jelentkező11.–12. évfolyamos tanulókat. A kötelező érettségi tantárgyak mellett a pedagógiai programban meghatározott 2 tantárgyból (fizika, informatika) biztosítjuk a heti 2 óra foglalkozást. Így teljesítjük a kötelező 276 óra felkészülésre szánt óraszámot. 2. Ugyancsak eddig az időpontig mérjük fel (óraszám lehetőségünk figyelembe vételével) a tantárgyat idegen nyelven tanulókat a 11.-12. évfolyamról. 3. Az egyéb foglalkozások (szakkörök, korrepetálás stb.) tervezése év végén a munkaközösségek értékelésében megfogalmazott javaslatokkal kezdődik, majd - 75 -

kiegészül a tanulók igényeivel (év végi diákközgyűlés). Véglegesítésére a tanév elején a lehetőségek számbavétele után kerül sor.

10.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók motorikus képességeinek fejlesztése és fejleszthetősége. Az emberi mozgás teljesítményének biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhető, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit szakterület vizsgálja. A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítmény szakaszokban motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A motorikus képesség fejlődését, fejlesztését befolyásoló tényezők a biológiai fejlődés és a sokoldalú általános speciális fizikai képzés. Motorikus képességek színvonala függ az adottságoktól és a gyakorlástól. A motorikus képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben gyakorlás során fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorban a képzésben, sportbeli felkészülésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlesztési lehetőségek kerülnek előtérbe. Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt a „pillanatnyi” fizikai állapotnak megfelelő képessége is felfejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”. A fizikai képességek fejlesztése és folyamatos ellenőrzése, mérése minden közoktatásban tevékenykedő testnevelőnek törvény által előírt kötelessége. A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános és középiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. 1.

Mérési módszer Iskolánk a „MINI HUNGAROFIT” módszert alkalmazza a tanulók képességeinek felméréséhez, melynek során 5 próbát mérünk:  Aerob állóképesség Cooper-teszt, 12 perc futás  Az alsó végtag dinamikus erejének mérése helyből távolugrás  Vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése mellsőfekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás  Csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérése hanyattfekvésből felülés  Hátizmok erő-állóképességének mérése hason fekvésből törzsemelés 2014-től az MDSZ NETFIT© rendszerét használjuk a mérésekre. A felsorolt vizsgálatok elvégzésének nincs különösebb hely és szer igénye. A felmérést vezető feladatai:  A felmérések során minden esetben, minden próbánál fel kell hívni a tanuló figyelmét a pontos végrehajtásra.  Mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés a felmérést.  Az értékelés az OM kiadványának útmutatásai szerint történjen. - 76 -

 2.

Törekedni kell minden tanuló „közepes” szintre való elérésére.

A teherbíró képességek mérésének gyakorlati haszna  Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának megbecsülését, és az adatok értelmezését, elemzését.  Lehetőséget ad az egyénre szabott, optimális edzés - intenzitás szakszerű megválasztásához.  Felfedi a kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat.  Megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag foglalkozások hatására bekövetkező változást.  A rendszeres ellenőrzés visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez.  Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de különböző földrajzi területen élő, különböző sportágakat űző egyének teljesítményéhez.  A fittség vizsgálat során a tanár egészség - és test-kulturális alapismereteket ad át.

A fizikai fitnesz önmagában is értékelhető, de lényegesen nagyobb a pedagógiai haszna és eredményesebb, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük.

- 77 -

C.

SZAKMAI PROGRAM

1.

Az iskola szakképzési rendszere 1.1. Szakmacsoportos alapozás 2015/2016-ig (2013-tól kifutó) Az iskola a hatályos szakmai alapdokumentumban szereplő közlekedés szakmacsoportba tartozó szakképesítések megalapozása érdekében minden szakközépiskolai osztályban a fővárosi egységes szakmacsoportos kerettanterv szerinti tartalommal szakmai alapozó ismereteket tanít. A szakmacsoportos alapozó oktatás az érettségi utáni szakképzés megalapozásán túl lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés és szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére. 1.1.1. A magyar tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő osztályok óraterve és tananyagterve a közlekedés-technikai kerettanterv óraszámai és tananyagterve alapján készült. A nyelvi előkészítő osztályok az előkészítő év figyelembe vételével, egy évvel később kezdik a szakmacsoportos alapozást, mint a magyar tanítási nyelvű osztályok. KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS ÓRATERVE 2015/2016-ig

Tantárgy

9-10. 10-11. 11-12. 12-13. Összes Elmélet évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óraszám óraszám hetek száma 36 36 36 32

Közlekedési ismeretek

72

72

Mechanika

144

144

0

72

72

0

64

64

0

72

72

0

64

64

0

72

72

0

64

64

64

0

72

Gépelemek-géptan

64

Elektrotechnika

72

Elektronika

64

Műszaki rajz

72

Műszaki alapismeretek

Gyakorlat óraszám

Közlekedési alapgyakorlatok

144

144

144

128

560

0

560

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

216 6 2 4

216 6 2 4

360 10 6 4

320 10 6 4

1112

552

560

- 78 -

1.1.2.

A két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztályok részére az eltérő képzési igény miatt a szakmacsoportos alapozó oktatás a közlekedés-üzemvitel kerettanterv tananyagterve alapján készült a kerettantervi időkeret figyelembe vételével. A két tanítási nyelvű osztályoknál a szakmacsoportos alapozó órák egy része is tanítható angolul és akkor ez csoportbontásban történik.

KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS ÓRATERVE 2015/2016-ig Tantárgy

10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma 36 36 36 32

Közlekedési ismeretek

36

36

Közlekedési informatika

36

36

72

64

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

208

208

0

72

0

72

Közlekedési idegen nyelv

72

64

136

0

136

Közlekedési földrajz Jogi, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

72

64

136

136

0

72

64

136

136

0

216

0

216

904

480

424

Közlekedési alapgyakorlatok

108

108

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

180 5 1 4

180 5 1 4

288 8 6 2

256 8 6 2

1.1.3. Értékelés, osztályozás: A szakmacsoportos alapozó oktatás komplex tantárgyi jellege miatt az osztályzatok kialakítását külön szabályozzuk. Az első félévben elért eredmény alapján tantárgyanként adunk egy-egy osztályzatot, az egész éves teljesítményt azonban egy jeggyel értékeljük az összes szakmai tantárgy osztályzatainak figyelembe vételével. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy év végi osztályzata elégtelen, ha bármelyik, a tanév közben külön értékelt alapozó tantárgy év végi osztályzata elégtelen.

- 79 -

Szakmacsoportos alapozás 2014-től

1.2.

Az iskola a hatályos szakmai alapdokumentumában szereplő közlekedés szakmacsoport XXI. Közlekedés és XXII. Közlekedésgépész ágazatába tartozó szakképesítések megalapozása érdekében minden szakközépiskolai osztályban az országos egységes szakmai ágazati kerettanterv szerinti tartalommal szakmai alapozó ismereteket tanít. A szakmai ágazati alapozó oktatás az érettségi utáni szakképzés megalapozásán túl lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmai ágazati közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés és szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére. 1.2.1.

A magyar tanítási nyelvű, a nyelvi előkészítő, valamint 2014/2015-től a két tanítási nyelvű osztályok óraterve és tananyagterve a XXII. közlekedésgépész ágazati kerettanterv óraszámai és tananyagterve alapján készült. A nyelvi előkészítő osztályok és a két tanítási nyelvű osztály az előkészítő év figyelembe vételével, egy évvel később kezdik a szakmai ágazati alapozást, mint a magyar tanítási nyelvű osztályok. Az összefüggő szakmai gyakorlat: 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 140 óra XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ SZAKMAI ÁGAZATI ALAPOZÁS ÓRATERVE (2013-tól, két tanítási nyelvűben: 2014-től)

Tantárgy

9. 10. 11. 12. Összes Elmélet évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óraszám óraszám hetek száma 36 36 36 32 Munkahelyi egészség és biztonság 18 18 18 Közlekedési ismeretek

36

Műszaki rajz

54

Mechanika

36

36

36

90

90

72

72

72

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

36

Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

108 216 6 3 3

108 252 7 4 3

- 80 -

Gyakorlat óraszám

72

32

104

104

36

64

136

136

72

64

136

136

108

96

420

420

288 8 5 3

96 352 11 5 6

96 1108

96 516

592

1.2.2.

A két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztályok részére az eltérő képzési igény miatt a szakmacsoportos alapozó oktatás a XXI. közlekedés ágazat kerettanterv tananyagterve alapján készült a 2013/2014-es tanévig bezárólag, a kerettantervi időkeret figyelembe vételével. A 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a többi párhuzamos osztállyal megegyezően a két tanítási nyelvű osztály is közlekedésgépész ágazati alapozású. A két tanítási nyelvű osztályoknál a szakmai ágazati alapozó órák egy része is tanítható angolul és akkor ez csoportbontásban történik. Az összefüggő szakmai gyakorlat: 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 140 óra XXI. KÖZLEKEDÉS SZAKMAI ÁGAZATI ALAPOZÁS ÓRATERVE (két tanítási nyelvűben 2013-tól kifutó)

Tantárgy

9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam hetek száma 36 36 36 32

Munkahelyi egészség és biztonság

18

Közlekedési alapismeretek

72

36

136

136

126

126

208

208

36

36

Közlekedésbiztonság és -védelem

54

36

36

Közlekedés üzemvitel

72

36

36

36

72 72

36 252 7 4 3

208

64

36

216 6 6 0

18

208

36

Közlekedési informatika gyakorlat Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

18 64

Közlekedési földrajz

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

36

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

Összes óraszám

288 8 6 2

64

36

108 96

168

64

64

352 11 9 2

36 1108

108 168 64 864

1.2.3. Értékelés, osztályozás: A szakmai ágazati alapozó oktatásban az elért eredmény alapján tantárgyanként adunk egy-egy osztályzatot mind félév végén, mind a tanév végén. A közlekedésgépész ágazatban az elért százalékokat az alábbiak szerint váltjuk át osztályzatra: 0 - 24 % = elégtelen (1) 25 - 39 % = elégséges (2) 40 - 74 % = közepes (3) 75 - 87 % = jó (4) 88 - 100 % = jeles (5) A 12. évfolyam befejezése után a szakmai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi letétele a jogszabályokkal összhangban: kötelező.

- 81 -

36 244

1.2.

Középfokú szakképzés

Mivel iskolánk a Dél-budai TISZK egyik iskolája, megállapodás alapján a súlyponti intézmény a közlekedési szakmacsoport XXI. Közlekedés és XXII. Közlekedésgépész ágazaton közös tantárgyi modulokban készítheti fel a szakképzési évfolyamokon tanulóinkat, vendégtanulói státuszban. A közös tantárgyi modulokat az iskolák közösen állítják össze. Évente együttműködési megállapodásban rögzítik, hogy mely szakmában, hányadik szakképzési évfolyamon, milyen óraszámban, melyik közös tantárgyi modul oktatását látja el a TISZK súlyponti intézménye.

OKJ 2006 SZERINTI SZAKMAI ÓRATERVEK 2008/2009-től 2012/2013-ig minden szakképző évfolyamon. 2013/2014-től kifutó rendszerben, csak 1 év beszámításával. 1.3.1. Autóelektronikai műszerész A szakképesítés azonosító száma: 52 525 01 1000 00 00 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség érettségi vizsga Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása

Az 52 525 01 1000 00 00 azonosító számú, Autóelektronikai műszerész szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0615–06 Autóelektronika-diagnosztizálás, -javítás 0618–06 Szakmai tudás fejlesztése 0673–06 Közúti járműszerelő közös feladatok I. 0872–06 Autóelektronikai műszerész feladatai 0886–06 Általános vállalkozási feladatok

- 82 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013-tól kifutó, csak 1 év beszámításával) Autóelektronikai műszerész 52 525 01 1000 00 00 Tantárgy (MODUL) hetek száma Munka- és környezetvédelem (0673-06, 0865-06) Műszaki alapismeretek (0615-06, 0865-06) Mechanika-gépelemek (0615-06) Elektrotechnika (0615-06) Elektronika (0615-06) Műszaki dokumentáció (0673-06) Méréstechnika (0615-06) Alapgyakorlatok (0615-06, 0865-06) Vállalkozási ismeretek (0886-06, 1206-06) Gépjármű-diagnosztika (0618-06, 0674-06, 0675-06, 0872-06) Gépjármű-szerkezettan (0615-06, 0674-06, 0675-06, 0866-06) Gépjármű villamosság (0615-06, 0618-06, 0675-06, 0872-06) Autóelektronikai gyakorlat (0615-06, 0618-06, 0673-06, 0674-06, 0675-06, 0864-06, 0865-06, 0866, 0872-06, 0886-06, 1206-06) Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

13. évfolyam

14. évfolyam

36

32

72

0

72

72

0

144

0

144

144

0

72

0

72

72

0

72

0

72

72

0

144

0

144

144

0

72

0

72

0

72

360

0

360

72

288

216

0

216

0

216

0

96

96

64

32

0

96

96

96

0

0

96

96

96

0

0

224

224

224

0

0

480

480

0

480

36 1188 33

32 1024 32

68 2212

68 1124

0 1088

17 16

16 16

- 83 -

1.3.2. Repülőgép-műszerész A szakképesítés azonosító száma: 52 525 02 1000 00 00 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség érettségi vizsga Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Az 52 525 02 1000 00 00 azonosító számú, Repülőgép-műszerész szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0620–06 Repülőgép-szerelő közös feladatok 0622–06 Repülőgép műszerrendszerének ellenőrzése 0626–06 Repülőgép-műszerész feladatai A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013-tól kifutó, csak 1 év beszámításával) 13. 14. évfolyam évfolyam

Tantárgy (MODUL) hetek száma

Összes Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

36

32

Munka- és környezetvédelem (0620-02)

72

0

72

72

0

Műszaki alapismeretek (0620-06)

72

0

72

72

0

Mechanika-gépelemek (0620-06)

72

0

72

72

0

Elektrotechnika (0620-06, 0622-06)

108

0

108

108

0

Elektronika (0620-06, 0622-06)

144

0

144

144

0

Műszaki dokumentáció (0622-06)

72

0

72

0

72

Szakmai angol nyelv (0620-06, 0622-06)

72

64

136

136

0

Gazdasági és jogi ismeretek (0620-06, 0622-06)

0

32

32

32

0

Repülőgép-szerkezetek (0620-06)

0

64

64

64

0

Repülőgép-hajtóművek (0620-06)

0

64

64

64

0

Repülőgép-villamosság (0620-06, 0622-06, 0626-06)

0

384

384

384

0

Méréstechnika (6020-06, 0622-06)

360

0

360

72

288

Alapgyakorlatok (0620-06, 0622-06) Repülőgép-műszerész gyakorlat (0620-06, 0622-06, 0626-06)

216

0

216

0

216

0

448

448

0

448

Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

36 1188 34 18

32 1088 34 20

68 2312

68 1288

0 1024

16

14

Heti óraszám gyakorlat:

- 84 -

1.3.3. Repülőgép-szerelő A szakképesítés azonosító száma: 52 525 04 1000 00 00 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség érettségi vizsga Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Az 52 525 04 1000 00 00 azonosító számú, Repülőgép-szerelő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0620–06 Repülőgép-szerelő közös feladatok 0621–06 Földi működéspróbák és adminisztrálásuk 0622–06 Repülőgép műszerrendszerének ellenőrzése 0623–06 Repülőgép-szerelő feladatai A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013-tól kifutó, csak 1 év beszámításával) 13. évfolya m 36

14. évfolya m 32

Munka- és környezetvédelem (0620-06)

72

0

Műszaki alapismeretek (0620-06)

72

Mechanika-gépelemek (0620-06, 0621-06)

Tantárgy (MODUL)

Összes óraszá m

Elmélet óraszám

Gyakorla t óraszám

72

72

0

0

72

72

0

144

0

144

144

0

Elektrotechnika (0620-06, 0622-06)

108

0

108

108

0

Elektronika (0620-06, 0622-06)

72

0

72

72

0

Méréstechnika (0620-06, 0621-06, 0622-06)

360

0

360

72

288

Alapgyakorlatok (0620-06, 0621-06, 0622-06)

216

0

216

0

216

Műszaki dokumentáció (0621-06, 0622-06)

72

0

72

0

72

Szakmai angol nyelv (0620-06, 0622-06) Gazdasági és jogi ismeretek (0620-06, 0621-06, 062206)

72

64

136

136

0

0

32

32

32

0

Repülőgép-szerkezetek (0620-06, 0621-06, 0623-06)

0

224

224

224

0

Repülőgép-hajtóművek (0620-06, 0621-06, 0623-06)

0

160

160

160

0

Repülőgép-villamosság (0620-06, 0622-06) Repülőgép-szerelő gyakorlat (0620-06, 0621-06, 0622-06, 0623-06)

0

128

128

128

0

0

448

448

0

448

36 1188 34 18

32 1088 34 20

68 2312

16

14

hetek száma

Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

- 85 -

68 1288

0 1024

Légi közlekedésüzemvitel-ellátó

1.3.4

A szakképesítés azonosító száma: 52 841 01 0010 52 02 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség érettségi vizsga Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Szakmai alkalmassági követelmények szükségesek A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Az 52 841 01 0010 52 02 azonosító számú, Légi közlekedésüzemvitel-ellátó elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0663–06 Közlekedésüzemvitel általános előírásainak alkalmazása 0664–06 Menetjegyellenőr feladatai 0665–06 Menetjegypénztáros feladatai 0666–06 Közlekedésüzemvitel logisztikai feladatai 0669–06 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó feladatai A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013-tól kifutó, csak 1 év beszámításával) 13. évfolya m

14. évfolya m

36

32

Munka- és környezetvédelem (0663-06, 0664-06)

72

0

72

72

0

Műszaki alapismeretek (0665-06)

144

0

144

144

0

Közlekedési alapgyakorlat (0663-06, 0664-06) Jogi, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek (0663-06, 0664-06, 0669-06)

288

0

288

0

288

144

96

240

240

0

Közlekedési ismeretek (0664-06, 0669-06)

108

96

204

204

0

Közlekedési földrajz (0664-06, 0669-06) Közlekedési informatika (0663-06, 0665-06, 0666-06, 0669-06)

72

64

136

136

0

144

0

144

0

144

Szakmai angol nyelv (0663-06, 0666-06, 0669-06)

72

64

136

0

136

Légiközlekedési gyakorlat (0669-06)

0

448

448

0

448

Légifuvarozási ismeretek (0666-06, 0669-06)

0

96

96

96

0

Külkereskedelmi ismeretek (0669-06)

0

64

64

64

0

Kommunikáció és marketing (0666-06, 0669-06)

0

64

64

64

0

36 1080 30 16

32 1024 32 16

68 1088

0 1016

14

16

Tantárgy (MODUL) hetek száma

Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

- 86 -

Összes óraszá m

68 2104

Elmélet Gyakorla óraszá t óraszám m

1.3.5. Szállítmányozási ügyintéző (2013-tól kifutó, csak 1 év beszámításával) A szakképesítés azonosító száma: 52 841 01 0010 52 03 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség érettségi vizsga Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Szakmai alkalmassági követelmények szükségesek A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Az 52 841 01 0010 52 03 azonosító számú, Szállítmányozási ügyintéző elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0663–06 Közlekedésüzemvitel általános előírásainak alkalmazása 0664–06 Menetjegyellenőr feladatai 0665–06 Menetjegypénztáros feladatai 0666–06 Közlekedésüzemvitel logisztikai feladatai 0668–06 Szállítmányozási ügyintéző feladatai

- 87 -

Szállítmányozási ügyintéző 52 841 01 0010 52 03 A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013-tól kifutó, csak 1 év beszámításával) 13. évfolya m

14. évfolya m

36

32

Szakmai idegen nyelv (0663-06)

144

64

208

208

0

Szállítmányozási földrajz (0663-06, 0666-06, 0668-06)

72

64

136

136

0

Gazdasági, vállalkozási, pénzügyi ismeretek (0668)

72

64

136

136

0

Fuvarozástechnika és -technológia (0663, 0666, 0668)

108

32

140

32

108

Veszélyes áru fuvarozása (0666-06, 0668-06)

36

32

68

68

0

Szállítmányozási ismeretek (0668-06)

108

64

172

172

0

Marketing és kommunikáció (0666-06, 0668-06)

72

64

136

136

0

Logisztikai ismeretek (0666-06)

72

64

136

136

0

Külkereskedelmi és vámismeretek (0668-06)

72

64

136

136

0

Tanirodai gyakorlat (0663-06, 0666-06, 0668-06)

144

0

144

0

144

Fuvarjog (0668-06)

0

64

64

64

0

Díjszabás (0668-06)

0

96

96

96

0

Általános jog (0663-06)

72

0

72

72

0

Informatikai alapismeretek (0663-06, 0666-06, 0668-06)

72

0

72

0

72

Közlekedési ismeretek (0663-06)

72

0

72

72

0

Személyszállítási ismeretek (0664-06, 0665-06) Szállítmányozási és logisztikai gyakorlat (0666-06, 066806) Szakmai gyakorlat (0663-06, 0664-06, 0665-06, 0666-06, 0668-06)

0

64

64

64

0

0

64

64

0

64

0

256

256

0

256

36 1152 32 23

32 1088 34 24

68 2240

68 1596

0 644

9

10

Tantárgy (MODUL) hetek száma

Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

- 88 -

Összes óraszá m

Elmélet Gyakorla óraszá t óraszám m

1.4. OKJ SZAKMAI ÓRATERVEK 2013/2014-től 1.4.1. 54 525 01 Autóelektronikai műszerész A szakképesítés azonosító száma: 54 525 01 Szakképesítés megnevezése: Autóelektronikai műszerész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák:– Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: – Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1.

4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10418-12 Járműkarbantartás 10419-12 Járműszerkezetek javítása 10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

- 89 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 54 525 01 Autóelektronikai műszerész (nappali) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési ismeretek (10416-12)

36

32

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18

18

18

36

36

36

Műszaki Rajz (10416-12)

90

90

90

Mechanika (10416-12)

72

72

72

Gépelemek-géptan (10416-12)

108

108

108

Technológiai alapismeretek (10416-12) Elektrotechnika-elektronika (10416-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Karbantartási gyakorlatok (10417-12)

144

144

144

180

180

180

360

360

360

Mérési gyakorlatok (10417-12)

144

144

144

Foglalkoztatás II. (11499-12)

16

16

16

Foglalkoztatás I. (11498-12)

64

64

64

Járműkarbantartás (10418-12)

32

32

32

Gazdasági ismeretek (10418-12) Járműkarbantartás gyakorlata (10418-12) Gépjármű szerkezettan (10419-12) Járműszerkezetek javítása gyakorlat (10419-12) Járműdiagnosztika és -javítás (10419-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Járműdiagnosztika gyakorlata (10419-12) Autóelektronika elmélete (10420-12) – ebből heti 2 óra a 10 % terhére Autóelektronika gyakorlata (10420-12) Autóelektronikai diagnosztika (10420-12) Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat (10420-12) Szakmai nyelv – heti 2 óra a 10 % terhére

16

16

16

128

128

96

96

128

128

64

64

64

64

224

224

128

128

64

64

64

64

Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

72

72

36 1260 35 21

32 1120 35 19

14

16

- 90 -

68 2380

128 96 128

64 64 224 128 64 64 72

68 1364

1016

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE 54 525 01 Autóelektronikai műszerész (felnőtt esti) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési ismeretek (10416-12)

36

32

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

27

27

27

27

27

27

Műszaki Rajz (10416-12)

27

27

27

Mechanika (10416-12)

54

54

54

Gépelemek-géptan (10416-12)

54

54

54

Technológiai alapismeretek (10416-12)

54

54

54

Elektrotechnika-elektronika (10416-12)

54

54

54

Karbantartási gyakorlatok (10417-12) Mérési gyakorlatok (10417-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Foglalkoztatás II. (11499-12)

x

180

180

144 x

144

144

180

16

16

16

Foglalkoztatás I. (11498-12)

32

32

32

Járműkarbantartás (10418-12)

16

16

16

Gazdasági ismeretek (10418-12) Járműkarbantartás gyakorlata (10418-12) Gépjármű szerkezettan (10419-12) Járműszerkezetek javítása gyakorlat (10419-12) Járműdiagnosztika és -javítás (10419-12) – ebből heti 0,5 óra a 10 % terhére Járműdiagnosztika gyakorlata (10419-12) Autóelektronika elmélete (10420-12)

16

16

16

64 x

64

32

32

64 x

64

32

32

32 x

32

80

80

Autóelektronika gyakorlata (10420-12) Autóelektronikai diagnosztika (10420-12) Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat (10420-12) Szakmai nyelv – heti 0,75 óra a 10 % terhére

27 x

Osztályfőnöki – heti 0,5 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

18 666 18,5 9,5

16 576 18 9

9

9

Heti óraszám gyakorlat:

96

x

64 32 64

32 32 80

96

48

48

32 x

32

96 48 32

27

27

34 1242

34 630

612

A felnőtt esti oktatás minden munkahéten heti 3 nap, naponta 6-6 tanítási órával számolva történik. x = csoportbontásban

- 91 -

1.4.2.

55 525 01 Autótechnikus (2013/2014-től)

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 525 01 Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Autótechnikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák:– Szakmai előképzettség: 54 525 01 Autóelektronikai műszerész vagy 54 525 02 Autószerelő szakképesítés Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: – Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: – SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1.

4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

A B A szakképesítés-ráépülés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10423-12 Járműfenntartási feladatok 10424-12 Járműfenntartási üzemvitel 10425-12 Korszerű járműtechnika

- 92 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 55 525 01 Autótechnikus (nappali) 2/14. évfolyam hetek száma 32 Gépjárműszerkezetek (10423-12) 160 Szakmai számítások (10423-12) 32 Gépjárműfenntartás gyakorlata 224 (10423-12) Veszélyes anyagok kezelése 64 (10424-12) Vállalkozási ismeretek (10424-12) 32 Műszaki dokumentációs ismeretek 48 (10424-12) Számítástechnika gyakorlat 32 (10424-12) Korszerű járműtechnika (10425-12) 160 Korszerű járműtechnika gyakorlat 128 (10425-12) Gépjármű-elektronikai mérések 128 gyakorlat (10425-12) Gépjármű-villamosságtan 96 Tantárgy (MODUL)

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

160 32

160 32

224

224

64

64

32

32

48

48

32 160

32 160

128

128

128

128

96

96

32

32

32

1136 35,5 19,5 16

1136

624

– heti 3 óra a 10 % terhére

Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére

Összes Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

- 93 -

512

1.4.3. 54 525 03 Avionikus (2013/2014-től) A szakképesítés azonosító száma: 54 525 03 Szakképesítés megnevezése: Avionikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: ─ Szakmai előképzettség: ─ Előírt gyakorlat: ─ Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: ─ Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10428-12 Légijárművek aerodinamikája, szerkezete és rendszerei 10429-12 Légijármű hajtómű-alapismeretek 10430-12 Légiközlekedési jogszabályok és humán faktor 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A tanév végi értékeléskor az elért százalékokat az alábbiak szerint váltjuk át osztályzatra: 0 - 24 % = elégtelen (1) 25 - 39 % = elégséges (2) 40 - 74 % = közepes (3) 75 - 87 % = jó (4) 88 - 100 % = jeles (5) A bizonyítványban szereplő legalább jó (4) rendű osztályzat eléri vagy meghaladja az EASA Part 66 szerinti 75%-os szintet.

- 94 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 54 525 03 Avionikus (nappali) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési ismeretek (10416-12)

36

32

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18

18

18

36

36

36

Műszaki rajz (10416-12)

90

90

90

Mechanika (10416-12)

72

72

72

Gépelemek-géptan (10416-12) Technológiai alapismeretek (10416-12) Elektrotechnika-elektronika (10416-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Karbantartási gyakorlatok (10417-12) Mérési gyakorlatok (10417-12)

108

108

108

144

144

144

180

180

180

360

360

360

144

144

144

Foglalkoztatás II. (11499-12)

16

16

Foglalkoztatás I. (11498-12) Fedélzeti műszer- és villamos rendszerek (10428-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Repülés elektronikai rendszerek (10428-12) Repülési alapismeretek (10428-12) Avionikus szakmai gyakorlat (10428-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Hajtómű ismeretek (10429-12) Hajtóművek műszer és karbantartó rendszerei (10429-12) Hajtóművek szakmai gyakorlat (10429-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Légiközlekedési jogszabályok (10430-12) Humán faktor (10430-12)

64

64

208

208

208

160

160

160

96

96

96

224

224

96

96

96

32

32

32

96

96

32

32

32

32

32

32

32

32

Humán faktor gyakorlat (10430-12) Szakmai nyelv – heti 2 óra a 10 % terhére Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

72

72

36 1260 35 21

32 1120 35 24

14

11

- 95 -

68 2380

224

96

32 72

68 1524

856

1.4.4.

54 525 03 Repülőgépész (2013/2014-től) A szakképesítés azonosító száma: 54 525 05 Szakképesítés megnevezése: Repülőgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: ─ Szakmai előképzettség: ─ Előírt gyakorlat: ─ Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: ─ Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert 4.1. szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése 4.3. 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 4.4. 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok Repülőgépek, helikopterek aerodinamikája, szerkezete és 4.5. 10431-12 rendszerei 4.6. 10432-12 Légijármű hajtóművek, légcsavarok 4.7. 10430-12 Légiközlekedési jogszabályok és humán faktor 4.8. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 4.9. 11499-12 Foglalkoztatás II 4.10. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tanév végi értékeléskor az elért százalékokat az alábbiak szerint váltjuk át osztályzatra: 0 - 24 % = elégtelen (1) 25 - 39 % = elégséges (2) 40 - 74 % = közepes (3) 75 - 87 % = jó (4) 88 - 100 % = jeles (5) A bizonyítványban szereplő legalább jó (4) rendű osztályzat eléri vagy meghaladja az EASA Part 66 szerinti 75%-os szintet.

- 96 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 54 525 05 Repülőgépész (nappali) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési ismeretek (10416-12)

36

32

Műszaki rajz (10416-12) Mechanika (10416-12) - ebből heti 1 óra a 10 % terhére Gépelemek-géptan (10416-12)

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18

18

18

36

36

36

90

90

90

108

108

108

108

108

108

Technológiai alapismeretek (10416-12)

144

144

144

Elektrotechnika-elektronika (10416-12)

144

144

144

Karbantartási gyakorlatok (10417-12)

360

360

360

Mérési gyakorlatok (10417-12)

144

144

144

Foglalkoztatás II. (11499-12)

16

16

16

Foglalkoztatás I. (11498-12) Aerodinamika és repüléselmélet (10431-12) Repülőgép- szerkezettan és rendszerismeret (10431-12) - ebből heti 1 óra a 10 % terhére Repülőgép-villamosságtan (10431-12) Repülőgépész gyakorlat (10431-12) - ebből heti 1 óra a 10% terhére Repülőgép hajtóművek (10432-12)

64

64

64

64

64

64

192

192

192

128

128

128

192

192

160

160

160 48

192

Légcsavarok, közlőművek (10432-12) Hajtóművek, rendszereinek karbantartási gyakorlata (10432-12) - ebből heti 1 óra a 10 % terhére Légiközlekedési jogszabályok (10430-12) Humán faktor (10430-12)

48

48

128

128

32

32

32

32

32

32

Humán faktor gyakorlat (10430-12)

32

32

Szakmai nyelv – heti 2 óra a 10 % terhére

72

Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

36 1260 35 21

32 1120 35 24

14

11

Heti óraszám gyakorlat:

- 97 -

72 68 2380

128

32 72 68 1524

856

1.4.5. Repülőgépsárkány-szerelő (2013/2014-től) A szakképesítés azonosító száma: 54 525 06 Szakképesítés megnevezése: Repülőgépsárkány-szerelő Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: ─ Szakmai előképzettség: ─ Előírt gyakorlat: ─ Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: ─ Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10433-12 Légijárművek sárkányszerkezete 10434-12 Repülőgépsárkány-szerelő feladatai 10430-12 Légiközlekedési jogszabályok és humán faktor 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

A tanév végi értékeléskor az elért százalékokat az alábbiak szerint váltjuk át osztályzatra: 0 - 24 % = elégtelen (1) 25 - 39 % = elégséges (2) 40 - 74 % = közepes (3) 75 - 87 % = jó (4) 88 - 100 % = jeles (5) A bizonyítványban szereplő legalább jó (4) rendű osztályzat eléri vagy meghaladja az EASA Part 66 szerinti 75%-os szintet.

- 98 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő (nappali) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési ismeretek (10416-12)

36

32

Műszaki rajz (10416-12) Mechanika (10416-12) - ebből heti 1 óra a 10 % terhére Gépelemek-géptan (10416-12)

90

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18 36

108

108

108

108

108

108

Technológiai alapismeretek (10416-12)

144

144

144

Elektrotechnika-elektronika (10416-12)

144

144

144

Karbantartási gyakorlatok (10417-12)

360

360

360

Mérési gyakorlatok (10417-12)

144

144

144

Foglalkoztatás II. (11499-12)

16

16

16

Foglalkoztatás I. (11498-12)

64

64

64

Légijármű szerkezettan (10433-12) Légijárművek szerkezeti anyagai (10433-12) Sárkányszerkezet szerelési gyakorlata (10433-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Javítási, szerelési technológia (10434-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Repülőgépsárkány-szerelő gyakorlat (10434-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Légiközlekedési jogszabályok (10430-12) Humán faktor (10430-12)

176

176

176

96

96

96

288

288

160

160

192

192

32

32

32

32

32

32

Humán faktor gyakorlat (10430-12)

32

32

Szakmai nyelv – heti 2 óra a 10 % terhére

72

Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

36 1260 35 21

32 1120 35 19

14

16

Heti óraszám gyakorlat:

72

- 99 -

68 2380

288

160

192

32 72 68 1364

1016

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE 54 525 06 Repülőgépsárkány-szerelő (felnőtt esti munkarend) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési ismeretek (10416-12)

36

32

Műszaki rajz (10416-12)

Összes óraszám

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

27

27

27

27

27

27

27

27

27

Mechanika (10416-12)

54

54

54

Gépelemek-géptan (10416-12) Technológiai alapismeretek (10416-12) Elektrotechnika-elektronika (10416-12) Karbantartási gyakorlatok (10417-12)

54

54

54

54

54

54

54

54

Mérési gyakorlatok (10417-12) Szakmai nyelv – heti 0,75 óra a 10 % terhére Foglalkoztatás I. (11498-12)

54 180

x

180

180

144

x

144

144

27

x

27

27

8

8

8

Foglalkoztatás II. (11499-12)

32

32

32

Légi jármű szerkezettan (10433-12) Légi járművek szerkezeti anyagai (10433-12) Sárkányszerkezet szerelési gyakorlata (10433-12) Javítási, szerelési technológia (10434-12) Repülőgépsárkány-szerelő gyakorlat (10434-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Légiközlekedési jogszabályok (10430-12) Humán faktor (10430-12)

64

64

64

56

56

56

144 80

128

Humán faktor gyakorlat (10430-12)

Osztályfőnöki – heti 0,5 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

x

144 80

x

144 80

128

128

16

16

16

16

16

16

x

16

18 666 18,5 9,5

16 576 18 9

34 1242

9

9

16

16

34 630

612

A felnőtt esti oktatás minden munkahéten heti 3 nap, naponta 6-6 tanítási órával számolva történik. x = csoportbontásban

- 100 -

1.4.6.

54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó (2013/2014-től)

A szakképesítés azonosító száma: 54 841 03 Szakképesítés megnevezése: Légi közlekedésüzemvitel-ellátó Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bementeti kompetenciák: ─ Szakmai előképzettség: ─ Előírt gyakorlat: ─ Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: ─ Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1.

4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok 10498-12 Légiszállítási feladatok 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

- 101 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó (nappali) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési alapismeretek (10496-12) Közlekedési alapismeretek gyakorlat (10496-12) Közlekedési földrajz (10496-12) Közlekedésbiztonság és -védelem (10496-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Közlekedés üzemvitel (11496-12) Közlekedés üzemvitel gyakorlat (10496-12) Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek (10496-12) Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat (10496-12) Foglalkoztatás II. (11499-12)

36

32

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18

18

18

180

180

180

108

108

144

144

144

126

126

126

216

216

216

108

108

180

180

72

72

Foglalkoztatás I. (11498-12) Légiközlekedési és forgalmi alapismeretek (10498-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Légifuvarozási ismeretek (10498-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Jegyeladási ismeretek (10498-12) Repülőjegy és fuvarlevél elszámolási ismeretek (10498-12) Utaskiszolgálási ismeretek (10498-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Légiközlekedési gyakorlat (10498-12)

108 180 72

16

16

64

64

64

192

192

160

160

80

80

128

128

160

160

192 160 80 128 160 288 72

Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

36 1260 35 27

32 1120 35 26

8

9

- 102 -

108

16

Szakmai nyelv – heti 2 óra a 10 % terhére

Heti óraszám gyakorlat:

Összes óraszám

288

288 72 68 2380

72 68 1804

576

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE 54 841 03 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó (felnőtt esti) Tantárgy(MODUL) Éves óraszám / hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) – heti 0,25 óra a 10 % terhére Közlekedési alapismeretek (1049612) Közlekedési alapismeretek gyakorlat (10496-12) Közlekedési földrajz (10496-12) Közlekedésbiztonság és -védelem (10496-12) Közlekedés üzemvitel (11496-12) Közlekedés üzemvitel gyakorlat (10496-12) Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek (10496-12) Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat (10496-12) Szakmai nyelv – heti 1 óra a 10 % terhére Foglalkoztatás I. (11498-12)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

36

32

Összes óraszám

Elmélet óraszám

18

18

18

72

72

72

72

72

36

36

36

72

72

72

108

108

108

54

54

90

90

54

54

36

36

36

32

32

32

8

8

8

64

64

64

72

72

72

48

48

48

80

80

80

80

80

80

160

160

68 1224

Foglalkoztatás II. (11499-12) Légi közlekedési és forgalmi alapismeretek (10498-12) Légi fuvarozási ismeretek (10498-12) Jegyeladási ismeretek (10498-12) Repülőjegy és fuvarlevél elszámolási ismeretek (10498-12) – heti 0,5 óra a 10 % terhére Utaskiszolgálási ismeretek (10498-12) – heti 0,5 óra a 10 % terhére Légiközlekedési gyakorlat (10498-12) Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

36 648 18 13

32 576 18 13

Heti óraszám gyakorlat:

5

5

Gyakorlat óraszám

72

54 90 54

160

68 884

340

A felnőtt esti oktatás minden munkahéten heti 3 nap, naponta 6-6 tanítási órával számolva történik.

- 103 -

1.4.7.

54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző (2013/2014-től)

A szakképesítés azonosító száma: 54 841 04 Szakképesítés megnevezése: Szállítmányozási ügyintéző Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bementeti kompetenciák: ─ Szakmai előképzettség: ─ Előírt gyakorlat: ─ Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: ─ Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya:30 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1.

4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok 10501-12 Szállítmányozási ügyintéző feladatai 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

- 104 -

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE (2013/2014-től) 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző (nappali) Tantárgy (MODUL)

1/13. évfolyam

5/13 és 2/14. évfolyam

hetek száma Munkahelyi egészség és biztonság (11500-12) Közlekedési alapismeretek (10496-12) Közlekedési alapismeretek gyakorlat (10496-12) Közlekedési földrajz (10496-12) Közlekedésbiztonság és -védelem (10496-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Közlekedés üzemvitel (10496-12) Közlekedés üzemvitel gyakorlat (10496-12) Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek(10496-12) Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat (10496-12) Foglalkoztatás II. (11499-12)

36

32

Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám

18

18

18

180

180

180

108

108

144

144

144

126

126

126

216

216

216

108

108

180

180

72

108

108 180 72

72

Foglalkoztatás I. (11498-12) Szállítmányozási ismeretek (10501-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Külkereskedelmi- és vámismeretek (10501-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Szállítmányozási földrajz (10501-12) Logisztikai ismeretek (10501-12) Szállítmányozási informatika (10501-12) – ebből heti 1 óra a 10 % terhére Szállítmányozási szakmai idegen nyelv (10501-12) Szállítmányozási gyakorlat (10501-12)

16

16

16

64

64

64

240

240

240

192

192

192

96

96

96

160

160

160

64

64

64

64

64

64

192

192

192

Szakmai nyelv – heti 2 óra a 10 % terhére

72

Osztályfőnöki – heti 1 óra a 10 % terhére Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet:

36 1260 35 27

32 1120 35 25

8

10

Heti óraszám gyakorlat:

Összes óraszám

72

- 105 -

68 2380

72 68 1772

608

2.

Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos ágazati alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretekből sikeres érettségi tettek az 5/13. évfolyamokon folytathatják az ágazatnak megfelelő szakmában tanulmányaikat. A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképzésben előírt (megegyező tartalmú) követelmények teljesítésébe a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírt módon beszámítjuk. Az előzetes tanulmányok, és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről, különbözeti vizsga szükségességéről az iskola vezetője dönt. A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott – a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével –, újabb vizsgát nem köteles tenni. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az iskola vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről – az iskola vezetőjének javaslatára – a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt.

3.

Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása Iskolánk rendelkezik az engedélyezett szakmacsoportok ágazatai és a szakmák teljes gyakorlati képzését ellátó iskolai tanműhellyel. A szakmai gyakorlati képzés az iskolai tanműhely műhelyeiben és a tanhangárban valamint az iskolával szerződéses kapcsolatban álló vállalatok, vállalkozók tanműhelyeiben és műhelyeiben folyik. Az érettségi előtt álló szakközépiskolai osztályokban a szakmacsoportos ágazati alapozó oktatás gyakorlati tananyag részét az iskola és az iskolával szerződéses kapcsolatban álló vállalatok, vállalkozók tanműhelyeiben és műhelyeiben pedagógiai végzettséggel rendelkező vagy erre felkészített gyakorlati oktatók tanítják. A 9., 10., és 11. évfolyamok utáni összefüggő szakmai gyakorlatot tervezünk iskolán kívüli műhelyekben is, tanműhelyekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak betartásával. A gazdálkodó szervezeteknél végzett gyakorlati képzés egy-egy tananyagrésznél növelheti a tanulók szaktudását, mivel az iskola a gyorsan változó és speciális részterületekre kevésbé tud felkészíteni, mint a vállalatok. A tanulóknak járó juttatásoknál és a csoportlétszámok tervezésénél a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vonatkozó rendeletek előírásai szerint járunk el. Minden szakképzésben résztvevő tanulónknak biztosítjuk a gyakorlati képzési helyet.

- 106 -

D.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. 2. 3.

II.

Az iskola 2015. szeptember 1-től szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tantervek és óratervek az ott jelzett időpontoktól felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 8 tanévre – azaz 2015. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig - szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2017/2018. tanév során a tantestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülők közössége, - az intézményi tanács - az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását képviselőik útján javasolhatják. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola tanári szobájában - az iskola igazgatójánál - az igazgatóhelyetteseknél - az iskola számítógépes hálózatán és weboldalán: www.kossuth-csepel.hu - legfontosabb elvek megtalálhatók a következő internetes portálon is: www.oktatas.hu (KIR-INFO)

- 107 -

E.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A pedagógiai program 2015. augusztusi módosításait az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. augusztus 28. ................................................. Az iskolai diákönkormányzat nevében 2. A pedagógiai program 2015. augusztusi módosításait az iskola szülői szervezete véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. augusztus 31. ................................................... A szülői szervezet nevében 3. A pedagógiai program 2015. augusztusi módosításait az iskola intézményi tanácsa véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. augusztus 31. .................................................... Az intézményi tanács nevében 4. A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület a 2015. év augusztus hó 31. napján tartott ülésén elfogadta. Jóváhagyom:

Kelt: Budapest, 2015. augusztus 31.

............................................... intézményvezető

- 108 -

ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2015. augusztus 31. ……………………………………… Kaló Ferenc intézményvezető p.h.

- 109 -